loan keszult. A kozben osszeszaporodott tormelekfoldet osszehanytak, atlapatoltak az elso, tires melegagyi godor kozepere egy kupacba.

Igy csinaltak a melegagyi godrGket folyamatosan, amig valamennyi el nem keszult. Egy sorozatban tizenotnd tobbet nem csinaltak. Ha ennel tobb kellett, akkor vagy kihagytak egy 3 meteres helyet, es tovabbi 15 melegagyi godrot csinaltak, vagy ujra font kezdtek az eszaki oldalon, az elso melegagyi godorrel egy vonalban, 1 meter tavolsag kihagyasaval. Az utolso kiasott es a tormelekfoldtol is megtisztitott melegagyi godrot tiresen hagytak. Ez lett a betaposaskor az elso, kezdo god6r. A melegagyi godrSk kozepere dsszerakott termofoldkupacokat es a melegagyi godrok kozott elhagyott 60 centimeter szeles csapasok foldpadkait leszalmaztak. A szalma megvedte a letakart csapasokat es a termofoldkupacokat a megfagyastol. A termofold a tragya berakasa utan mind visszakerult a melegagyakba, ahonnan kilapatoltak. Igy egylapatnyi foldet sem kellett elvinni, de hozni se. Ezzel a melegagy-keszitesi modszerrel elkeriiltek a fold folosleges mozgatasat.

A melegagyi tragya osszerakdsa, betaposdsa

A magyar bolgar kerteszek - edesapam is - a melegagyhoz mindig friss szalmas istallotragyat (lotragyat) hasznaltak. A tragyat szekerrel hordtak ossze a melegagytelepre, majd a melegagyi godrok vegeibe egy kazalba, egy rakasba raktak ossze. Egy-egy godorbe harom szeker friss szalmas istallotragya kerult. A munkat a legutolso tires melegagyi godornel kezdtek meg. Minden melegagy vegebe 3 meter szeles halomba raktak ossze a tragyat, es igy haladtak az elsokent kiasott melegagyi gSdor fele. A gddrok kozbeeso padkait is leraktak tragyaval, igy egy nagy, hosszu tragyakazal alakult ki, hogy ott begyulladjon. A szukseges tragyamennyiseget mindig a melegagyi godrdk hossza es melysege adta meg. Ha egy melegagyi godor 9,60 meter hosszu es 70 centimeter mely volt, akkor a vegebe - a godor melyseget ketszeresen szamolva - 1,40 meter (a godor feneketol merve 2,10 meter) magasra raktak a tragyat 3 meter szelessegben. A tizenot 9,60 meter hosszu es 70 centimeter mely melegagyi godorbe 45 szeker friss szalmas istallotragya kellett. Ez a tragyamennyiseg pontosan eleg volt, egy vasvillara valo sem maradt ki. 58

Az osszerakott friss istal!6tragya nehany nap mulva (3-5 nap) goz61ni kezdett. Ez annak a jele volt, hogy az osszerakott kazalban a tragya bomlasa es a bemelegedes megindult. A folyamat lassankent atterjedt az egesz kazalra, es a fejlodo ho elerte a 70-80 Celsius-fokot, a melegedes tetofokat. Azelott nem volt homero, hogy a tragya hofokat megmerjek, ezert a kazal homersekletet ugy allapitottak meg, hogy ahol a legjobban gfizdlt a tragya, oda egy tyuktojast tettek bele. Ha a tojas egy jo pipadohany elszivasa alatt megf6tt, akkor a tragya melegedese betetozott, tehat megkezdtek a berakasat a melegagyba. Az elso tires melegagyi gSdorbe - amelyikben nem volt benne a termofold - behanytak a tragyat, amit a gGdSr padkajanak a kozep&g szedtek fel a szelso harom meterrol. A tragyat a gfldo'rbe egyenletesen sz^jjelrazogatva, letapogatva, a szeleit behajtogatva beraktak, betapostak. Azutan a tetejet szaraz szalmaval letakartak, hogy a lotetu ne menjen bele a termofo'ldbe. A tragyab61 a tiszta szalman nem maszik keresztiil a lotetu, amig a szalma el nem korhad. Leszalmazas utan a melegagyon osszeallitottak a deszkakeretet, majd a keret kOze beraktak a termofoldet. Vegiil a deszkakeret k6ze betettek a melegagyi ablakokat. Az ablakokat peremlecek tartottak meg, hogy be ne essenek a melegagyi termofoldre es a palantakra. Amikor az elso melegagyba bekeriilt a termoffild, a masodik melegagyi gGdor iires lett, mert onnan raktak at a melegagyi foldet az elso agyba. Ezt is beraktak a bemelegedett tragyaval, es a tovabbiakban ugyanugy kesziilt, mint az els6 melegagy. Igy ment ez a munka, amig egy tizenOtos sorozat el nem kesziilt. A munka vegeztevel edesapam es Sztefan a melegagyi deszkakeret es a melegagyi go"d6"r szele kozotti helyet egy-egy j6 mareknyi naddal (15-20 szallal) korulrakta, nehogy a vakondok a deszka alatt bemenjen a melegagyba. Ugyanis a vakondok, ha a korme a nadban megakadt, nem maszott tovabb. Az elkesziilt melegagyakat letakartak gyekenytakarokkal, ha hideg volt, akkor duplan. A melegagyak kdzott meghagyott 60 centimeter szeles csapasokat kOriilraktak friss, szalmas istallotragyaval ugy, hogy a tragya a kello letaposas utan a deszkakeretek felso szeleig ert. Ezutan egy-ket napig hagytak a melegagyakat, hogy a f6ld jol atmelegedjen. Ha ez megtortent, nehany nap mulva megkezdtek a magveteseket a hagyomanyos bolgar szokas szerint, mint ahogy azt mar megirtam.

59

A melegdgy ujramelegitese
Gyakori baj volt, hogy a szabalyosan osszerakott, elkeszitett melegagyak nem melegedtek fel a kello homersekletre. Ha ez meg a magvetes elott fordult elo, akkor a kerteszek a melegagyi tragyat ujra atraktak es Oszekevertek, beoltottak friss, begyulladt lotragyaval. Ha a melegagy rendesen, kelloen bemelegedett es a palanta is kikelt, de kes6bb az agy hirtelen kihult, ledllt, akkor edesapam es Sztefin ujra ,,begyujtotta" a tragyat. Ilyenkor a deli orakban levettek a melegigy egyik vege felol is, a masik vege felol is minden masodik melegagyi ablakot. A palantakat egy voddrnyi helyen k6r alakban felszedtek, majd itt a termofOldet is eltavolitottak a tragyatalpr61, vegul a melegagyi tragyat szedtek ki fenekig. A kiasott tragyagodorbe oltatlan darabos meszet tettek, amit beoltottak, vagyis vizzel meglocsoltak. Amikor a darabos mesz elkezdett oltodni, a tragyaval ujra betfimtek a lyukat, es a meleg g6z a tragya kozott terjedni kezdett, a tragya ismet bemelegedett. A termofOldet is visszaraktak a tragyara, jol lenyomkodtak, eligazitottak. Mire a melegagyban a mesz forrasa leallt, addigra a tragya ujra bemelegedett es a palantakat is vissza lehetett pikirozni. Az agyakat egy napig kitakaratlanul hagytak, hogy a foldje ujra atvegye a tragya melegseget. Ezt ko'vetoen ugy kezeltek, mint a tobbi melegagyat.

Talaj munkak

Talaj-elokeszites a szdntofdldon
A bolgarok a kipalantalas e!6tt gondos talaj-el6keszito munkat vegeztek a szantofoldon. A foldet osszel melyen megszantottak, koran tavasszal, amint lehetett, elboronaltak. A boronalast negy loval huzatott, haromtablas, nehez, nagyfogu boronaval csinaltak ugy, hogy a boronara tett nehez pallincsdeszkara (pallora) meg a lohajto is felallott, hogy a borona foga belemarjon a fSldbe es jol simitson. A nehez boronalas utan a fdldet hagytak szikkadni, pirulni. Amikor a fold teteje jo pirult volt, a bolgarok a sajat maguk kotStte tovisboronaval elsimitottak a talaj felszinet. A tovisborona jo porhanyosra es sz^p simara egyengette, simitotta a kerteszeti ffildet. A tovisboronat a bolgarok vadszilvasurjakbol (agakbol, hajtasokbol), esetleg - ha mas nem volt - a kokenybokor hajtasaibol csinaltak, legtobbszor azonban koronaakac-hajtasokb61 keszitettek. A koronaakac jo nagy tuskeju volt, ezert meg simabbra boronalta a foldet. Edesapam ugy mondta el, hogy a bolgarok nagyjabol kifaragtak egy 2,5 meter hosszii, 10 centimeter koriili atmeroju akacfat. Ezt a foldre fektettek, majd az egyik vegenel, jobb felol kezdve rakotottek az 6that szalankent Osszefogott es j6 erosen egymas melle drotozott koronaakac-surjat. Amikor teljes hosszaban rakotottek a surjakat, feliilrol egy masik, ugyanolyan hosszii akacfat illesztettek az osszedrotozott akacsurjakra es araszonkent jo erosen osszedrotoztak. Vegul az osszedrotozott also es felso akacfat a kovacsnal csinaltatott cug-(U alakii, feliil csavarral osszefogathato, lemezbol kesziilt) pantokkal 5 helyen atfogatva osszehuzattak, nehogy boronalas kOzben kihulljanak az odadrotozott surjak. Ezek a tovisboronak 2,5 meter szelesek es 1,60-1,70 meter hosszuak voltak att61 fiiggoen, hogy milyen nagyok voltak a surjak. A tovisboronat ket 16 konnyeden elhuzta, es a borona nagyon szepen elsimitotta, porhanyossa (isszemorzsolta a gorongyos foldet. A boronalas, talajsimitas befejeztevel a t6visboronat felakasztottak a nagy okoristallo eszaki oldalan a falra, ahova sose siitott oda a nap. A napon ugyanis szetszaradt volna, de megkimelve tiz evig is birta.

A kapalas menete a bolgdrkerteszetben

A bolgarok a kapalast eppen olyan fontosnak tartottak, mint a locsolast. Ezert minden ontozest kapalas kovetett, amig csak a novenyek koze tudtak menni. Altalaban sekelyen kapaltak, mert a legtobb zo'ldsegnek fent van a gyfikere, kozel a fold szintje alatt. Ha kapalaskor a gyokerek megszakadnak, lemaradnak a fejlodesben. Kapalaskor a haromszdg alaku kiskapat hasznaltak, ami kcinnyen elfert minden zdldsegfele ko'zott. Kapalas kdzben elore lepve hatra-hatranyiiltak, es a nyomukat felkapaltak, mert kiilonben a nyom helye megkemenyedett volna. Mely kapalast nem csinaltak, mert azt tartottak a bolgarok, hogy a talaj olyan melyen szarad ki, ameddig a kapa megjarta, ezert csak sekelyen porhanyitottak a talajt, es a gazt, gyomot kikapaltak.

Kapalas k&zben elore lepve Mtra-hdtra nyultak, es a nyomukat felkapaltak

62

A korai szabadfoldi primorok termesztese

Minden kertesz a korai termesztesre tdrekedett, es mindegyikiiknek megvolt a maga termesztesi modszere, amit a vilagert sem mondott volna el a masik kertesznek, nehogy megelozze a korai termesztesben. A jol bevalt termesztesi fogasokat senki sem verte dobra, mindenki titokban orizte, amig valamelyik szemfiiles kertesz el nem leste, es at nem vette tole. Ezek a szakmai titkok aparol fiiira szalltak. Edesapamnak is volt egy-ket jol bevalt termesztesi fogasa, modszere a korai karalabe termeszteseben. Meg osszel megcsinaltatta a suru bakhatakat kelet-nyugati iranyban, hogy majd az enyhebb deli oldalba palantalhasson. Tavasszal, amint felmelegedett a fold, mar marcius 10-e korul, megkezdte a szep gumosra elonevelt karalabe kipalantalasat, akkor is, ha utana meg egy-ket reggel fagyott. A palantakat a bakhat deli oldalan, a fenektol mintegy haromujjnyi magasra ugy iiltette, hogy a palantalas utan a lyuk a palanta es a bakhat kozott legyen. A lyukba ontdtte a vizet a palanta belocsolasakor. A koran kipalantalt karalabet edesapam maskent locsolta meg, mint a rendes iiltetesi idoben kipalantaltakat. A korai karalabe belocsolasakor a beontozesre hagyott lyuk felso szelere ontotte a vizet ugy, hogy a sodra a bakhat oldalabol a lyukat vekonyan behordja, bemossa ffllddel. Igy a karalabepalanta kis gum6jat a bemosott fold letakarta, es csak a nagy levelek latszottak ki a fdldbol. Az igy kipalantalt korai karalabet a vizes fold megvedte a fagytol meg akkor is, ha a kiultetes utan egy-ket reggelen deres, fagyos volt az ido. Meg a 4-5 Celsius-fokos fagyot is kibirta, es semmi baja nem lett, legfeljebb a foldbol kilatszo, nagyobb levelei fagytak el, de a karalabe meg akkor is kihajtott. A szepen bemosatott, folddel letakartatott karalaben a belocsolas utan a fold nemsokara megszikkadt, megrepedezett. A karalabe gumoja es a kozepe, a kicsi, apro levelek a repedeseken keresztul levegoztek, ezert nem sargultak meg, a gyokerzet pedig megeredt es novekedesnek indult.

63

A bemosott palantak hetekig is kibirtak a fo'ldtakarast, mert a hajszalrepedeseken keresztiil mindig levegoztek. Ahogy nott a karalabe gum6ja, s egyre jobban szetrepedezett rajta a fold, ugy bujt kifele a fold alol. Kapalaskor eligazitottak a foldet a karalabe ko'riil, kibontottak alola, es nott a karalabe a bakhatak meleg deli oldalan, ahol hideg, szeles idoben is enyhe volt a levego. 1936-ban koran bekoszontott a tavasz, Zsuzsannakor (februar 19.) megszolaltak a pacsirtak es Matyas napkor (februar 24.) a parasztgazdak mar vetettek az arpat. Igen jol emlekszem - akkor otddikes gyerek voltam -, hogy marcius elejere olyan jo ido lett, hogy a buzaban a csutkato veresekor mar mezitlab szaladgaltunk. Edesapam mondta a bolgaroknak (akik mint szazalekosok dolgoztak), hogy megkezdi a korai karalabe kipalantalasat, kesz a palanta. A berekben lako magyar bolgar kerteszek csak neztek, hogy edesapam mar palantaltatja a szabad foldbe a karalabet. Voltak olyanok is, akik megkerdeztek, hogy nem viszi-e majd el a der, nem fel-e a fagytol, nem sajnalja, ha megfagy a palantaja? Ki ilyet, ki olyat mondott, de edesapam csak palantaltatta a karalabet a szokasos modon, a fold ramosatasaval, nem toroddtt a sok jo tanaccsal. Jo meleg ido jarta marcius elejetol mindig, de jott Sandor, Jozsef, Benedek, es Benedek nem zsakkal hozta a meleget, hanem zsak nelkiil a hideget es a havat. Jozsef-nap utan borongos-huvosre fordult az ido, es delutan napszalltakor metszo, hideg eszaki szel kerekedett. Amikor bealkonyodott, a homero higanyszala 15 fokrol 7 fokra ereszkedett, es attol kezdve szinte szemlatomast csokkent a homerseklet. Az egesz tanya nepe ott szorongott az udvaron a homero ko'riil nagykabatban es leste, hogy mi lesz, mire fajul az ido. En mint gyerek mindig ott jartam-keltem az emberek kozott, hallgattam, hogy mit beszelnek. Mondogattak edesapamnak, hogy ha a szel megall, akkor fagy lesz, es elfagy a karalabe. Este kilenc orakor mar csak 2 fok volt, es ketsegteleniil azt mutatta az ido, hogy reggelre der es fagy lesz. Edesapam mondta a bolgaroknak, hogy nem kell felni, nem fagy meg a karalabe, menjenek, fekiidjenek le, majd hajnalban szol nekik, es mihelyt latni lehet, bearasztjak vizzel a palantakat. A bolgarok megnyugodtak, es mentek lefekiidni, edesapam pedig fent maradt virrasztani. Ejfel fele el tilt a szel, es elobb dara, majd ho kezdett esni. Pitymallatkor mar csupa ho volt a taj. Edesapam felhagyott a locsoltatas tervevel, mert virradatra a bokaig ero ho belepte a karalabefoldet es a karalabet. 64

Reggelre, frtistokre csendesedett a hoeses, de nem allt el. Amikor felkeltem, felve, szorongva kerdeztem a konyhaban pipazgat6 edesapamtol, hogy fagyott-e, megfagyott-e a karalabe? Mondta, hogy nezzek ki az ablakon, es akkor majd meglatom! Hat, ahogy az ablakon kineztem, meg a lelegzetem is elallott, amint meglattam kint a feher vilagot. A fak, a kazlak, a teto, minden behavazva csillogott! Nagy csond lett a hatarban, meg a pacsirtak es a pipiskek sem szoltak, nem daloltak. A verebek is fazosan gubbasztottak, es egy bogar sem mozdult, egy fuszal sem rezdtilt. Csak en sirtam keservesen, hogy megfagyott a karalabenk. Eszembe jutott, amit a szomszedok es a tobbi kertesz mondott edesapamnak, hogy nem fel olyan koran kipalantaltatni, meg meg talalhat fagyni, es szavaik meg jobban fajtak, es meg jobban sirtam. Edesapam meg kivette a pipaszarat a szajabol es ram szolt, hogy mi a bajom, miert sirok. Azert - szipogtam -, mert sajnalom, hogy megfagyott a karalabe. Edesapam pedig megmagyarazta, hogy meg nincsen semmi baj, ezt meg kibirjak a karalabek, ha nem fordul rosszabbra az ido. Reggel 8 ora fele, ahogy mentem az iskolaba, a hoeses havas esore, majd esore valtott. 10 ora fele az eso is elallt, es a nap kikandikalt, kisutott a felhok mogiil. Benedek napjan reggel a bakhatakon a karalabeleveleknek csak ittott a hegye latszott ki a ho alol. Amikor a nap kisutott, kellemes, meleg ido lett, es delutanra mar hirmondoja sem volt a reggeli, benedeki honak. Masnapra sem fagyott, mert del felol az alszellel jo meleg legaramlat jott, es igy megmaradt a kiultetett korai karalabeja edesapamnak. Amikor a fold megszikkadt, es edesapam elkezdte a korai karalabet kapaltatni, a tobbi kertesz meg csak akkor kezdte a korai karalabet kipalantaltatni, harom het kesessel. Kapalas kozben kibontottak a kapasok a letakartatott karalabekat, addigra mar jo jercetojas nagysagu gumoik voltak. A tobbi kertesz persze kesobb sajnalta, hogy miert nem palantalta ki 6 is akkor a korai karalabet, amikor edesapam. Volt olyan szentesi kertesz, aki a koran kiultetett karalabet a fagy ellen papirral vagy viragcsereppel takarta le, es a noveny nem fagyott le. Abbol lett aztan a jo korai karalabe, aminek jo volt az ara, dragan el lehetett adni a piacon mint primorkaralabet.

65

A bolgar kerteszek magtermesztese

A bolgarok a karalabe, a kaposzta, a karfiol, a kelkaposzta, a paradicsom, a paprika, a padlizsan, a gyoker, a sargarepa, a zeller, az uborka, a dinnye, a tok, a bab, a borso, a fokhagyma, a vo'roshagyma, a honapos piros retek, a fekete retek, a feher hosszii nyari retek vetomagjat otthonrol, Bulgariabol hoztak magukkal, es itt Magyarorszagon tovabb termeltek maguknak a magot minden fajtabol.

A kek karalabe magtermesztese

Az elso evben a csirazokepesseget csak egy-ket evig megorzo kek karalabe- es a nehezen megtermesztheto karfiolmag termeszteset kezdtek meg. A magokat jiinius kozepe tajan vetettek el hidegagyba. A palantanevelo telep mellett, a deli oldalon a bolgarok 10 meter hosszan, 1,5 meter szelessegben felastak a foldet, majd simara elgereblyeztek, jol meglocsoltak es szikkadni hagytak. Egyoras szikkadas utan Sztefan a kek karalabe magjat szorva, a karfiolmagot szemenkent sorba vetette el, haromszor ketujjnyi sor- es totavolsagra. Vetes utan apro, tiszta, atrostalt lotragyaval jo ketujjnyi vastagon betakarta a magvetest, majd lapattal lelapogatta, s bosegesen meglocsolta. A kelesig mindennap meglocsoltak a karfiol- es a karalabemagvetest, nehogy kiszaradjanak. A kikelt novenykeket azutan csak sziikseg szerint, hetente egyszer. Augusztus elejere megnott a kekkaralabe-palanta a szabadfoldi kipalantalasra. Szet is palantaltak 30 x 30 centimeter sor- es totavolsagra, es jol meglocsoltak. Az oszi hidegek, a fagyok beallta elott a dio nagysagu, szep, formas karalabekat kivalogattak atteleltetesre. A feloldalasokat es a dionyinal nagyobbakat kihanytak a tragyaba.

66

A kivalogatott novenyeket Sztefan meg egyszer atnezte, atszortirozta. Edesapam meg is kerdezte tole, hogy mit nez a to"viikon olyan tiizetesen. Sztefan azt ellenorizte, nincs-e kozottiik fekete vagy bebarnult, barna gyCkeru, mert az bet eg. Az a tel folyaman el fog pusztulni, ha meg most nem is latszik rajta mas, csak a hajszalgyoker barnulasa. Ezeket ki kell dobni, hogy ne terjesszek a betegseget. A palantanevelo telepen beliilrol, az eszaki oldal felol kiastak egy asonyom foldet, amivel a godor ket oldalat es a ket veget koriilraktak. Ezaltal a 15 meter hosszu es 1,5 meter szeles godor a magasitassal egyiitt jo ket sukk (60 centimeter) mely lett. A godor aljat szinten felastak es apro tragyaval megtragyaztak. A tragyat szepen, egyenletesen belegereblyeztek a felasott foldbe. Amikor az atteleltetoverem elkesziilt, a kivalogatott gyokeres karalabegumokat 6x5 centimeterre sorban egymas melle iiltettek. Kozottiik ketujjnyi szeles helyet hagytak, hogy a karalabegumok ne erjenek ossze. A 15 meter hosszu teleltetoverembe 7500 karalabe-anyatovet ultettek el atteleltetesre. Az eliiltetes utan a karalabegumokat jol meglocsoltak, es egy-ket napra letakartak. A harmadik nap reggel, ugy friistok utan a magkaralabekat nappalra kitakartak, es csak estefele, napaldozat tajan takartak le ejszakara dupla gyekenytakaroval. Amikor az ido novemberben hidegebbre fordult, a bolgarok az atteleltetovermet megerositettek. Felul keresztben faval leraktak, es az oldalat jo szalas tragyaval koriilagyaztak. A tetejere, a gyekenytakarora leveles kukoricaszarat raktak es leszalmaztak. Jo idoben decemberben es januarban is hetenkent egyszer vagy ketszer, ha lehetett, kibontottak es meglevegoztettek az atteleltet over met, hogy a karalabegumok ne sarguljanak meg, ne fiilledjenek ossze. Ha a verem foldje szaraz volt, akkor vodorbol kezzel vekonyan ,,megpraholtak" (meghintettek vizzel), hogy egy kis nedvesseget kapjanak az anyatovek. Csak annyi vizzel locsoltak meg az elvermelt magkaralabe-gumokat, amennyit a fold azonnal beivott, nehogy peneszt vagy rothadast kapjanak az atteleltetendo karalabek. A vermelot ugy kezeltek, mintha valosagos aranybol lettek volna a karalabek, mert a bolgarok azt mondtak az edesapamnak, hogy a valodi, jo vetomag tobbet er az aranynal. Vigyaztak az elvermelt karalabera, nehogy megfagyjon vagy megcsipje a hideg, mert a megfazott magkaralabebol termelt magbol fejlodo n6veny felmagzik, mielott gumot fejlesztene.

67

Tavasszal, amikor mar a fold felengedett es ejjel se fagyott, a jo ido kezdetevel estefele kitakartak a magkaralabe-gumokat. Igy az ejszakai lehulessel, a harmat leszalltaval a karalabe-anyatovek megszoktak a szabad levegot. Az anyatoveket annyi napig tartottak ejjel-nappal szabadon a verem felbontasa utan, ahany honapon keresztul vermelve voltak. Harom-negy nap szoktatas utan megkezdtek a maghOzo karalabeanyatovek kiiilteteset a termohelyre. A palantanevelo telep deli oldalan, kivulrol, vegig a szelfogo nadkerites mellett visszaiiltettek oket oda, ahol az elozo evben a palantakat megtermeltek. Az anyatoveket 100 x 40 centimeter sor- es totavolsagra es olyan melyre iiltettek, hogy a gumok jol a foldre iiltek. A foldet jo szorosan koriilnyomkodtak a karalabe-anyatovek kcirul. A kiiiltetett sorok mellett ket oldalrol alacsony kis bakhatakat csinaltak, es fel kapa vizzel bearasztottak az anyatoveket. Arasztas utan a fold megiilepedett, a viz annyira lenyomta, hogy a fold felso szintje es a kiiiltetett maghozo karalabe gumojanak az alja kozott egy jo ujjnyi hezag lett, a gumo alja nem ert le a foldre, igy nem kellett a gumo rothadasatol tartani. Kiiiltetes utan a maghozo karalabe-anyatovek hajtani kezdtek. A bolgarok a sorok fole drothuzalt feszitettek, es hozzakotoztek minden egyes maghozo szarat. A magkaralabe szarai megnottek, kiviragoztak, kihoztak a becoket, amiben a magok teremtek. A becok beerese kezdeten minden karalabesor ala surure szott vaszonponyvat teritettek, hogy errol a kipergett magot az asszonyok ludtollsepruvel Ssszesoporhessek. A karalabebecoket szarastul levagtak, kis kevekbe osszekotottek es kupokba osszeraktak, hogy a karalabe magja utoerjen meg a bec6kben. Utoerleles utan a magot kicsepeltek, kitisztitottak, kirostaltak. A kitisztitott kekkaralabe-magot ruhazacskoba raktak, es a padlason szel16s helyre tettek. Arra is nagyon vigyaztak, nehogy az egerek a padlason megragjak. A vetomagos zacskokra kis cedulakat tettek, amelyekre felirtak a mag nevet, a termes evet.

Az oszi kdposzta magtermesztese

A nyari es az oszi fejes kaposzta, valamint az oszi kelkaposzta magjait is junius honapban vetettek el a bolgarok, ugyanugy, mint a karalabe magjat. Egyszerre csak egy fajtat termeltek. Az elso evben karalabemagot, a 68

masodik evben nyarikaposzta-magot, a harmadik evben oszikaposztamagot. Ugyanabban az evben csak sziiksegbol termeltek ketfele kaposztamagot vagy karfiolmagot, de olyankor az egyik fajtat halo alatt neveltek, hogy a mehek egyiket a masik fajtaval ne keresztezzek. A ket fajtat 300 meter tavolsagra ultettek egymastol, hogy a szel a viragport ne vigye a masik fajta viragjara. Az apro lyuku halot vekony, eros cernabol a halaszok varsahalojahoz vagy a keritohalojahoz hasonlo modon kotottek a bolgarok. A halot a kaposzta viragzasakor kihiiztak es magas karokra feszitettek az egyik kaposzta- vagy karfiolfajta sorai fole. Oldalt, kor^sk6riil a halo szeleit lefoldeltek, hogy a szel fol ne kapja. Igy sikeriilt a magokat osszekeresztezodes nelkiil megtermelniiik. A szep, magnak valo kaposztakat osszel a sziiret elott kivalogattak es tovestul felszedtek az attelelteteshez. A kivalogatott, magnak valo kaposztafejeket egy ekevel kihuzott mely barazda jobb oldalaban, egymastol mint egy 30 centimeterre elultettek. A barazdat ket oldalrol kapaval behiiztak, es jol odanyomkodtak a foldet a kaposzta tcivehez, gyokerehez. Miutan egy 50 meter hosszu barazdat beraktak magnak valo kaposztaval es feltCltottek folddel, a berakott sort meg ekevel feltoltottek. Masfel meterre ujabb barazdat huztak ki, es folyamatosan azt is beraktak magkaposztaval. Igy csinaltak, amig el nem fogyott az elrakni valo magkaposzta-anyato. Az edesapam elmondasa es feljegyzese szerint az elso evben 800 darab magkaposzta-anyatovet raktak el attelelni. Telen, amikor mar hidegebbre fordult az ido, jo szalastragyaval letakartak a bakhatakat, hogy a magnak valo kaposztak meg ne fagyjanak. Tavasszal, amikor a fold felengedett, a tragyat lehuztak ket oldalt a barazdakba. Az elvermelt kaposztafejeket - nehogy megvagjak oket a kapaval -, csak felig es nagyon ovatosan takartak ki. Nyitas utan Sztefan egyenkent atnezegette az atteleltetett kaposztaanyatoveket. Amelyik fej semmi jelet nem mutatta a felrepedesnek, a kihajtasnak, azt a bicskajaval egy kicsit megvagta, hogy segitsen a hajtasnak kibujni a kaposztafejbol. A magkaposztasorok fole ket szal drothuzalt hiiztak ki jo feszesre. Az egyiket kb. 70 centimeter magasan, a masikat meg a 3 meterenkent levert, 1,5 meteres karok tetejen hiiztak ki. Amikor a magkaposzta hajtasai felertek az elso drothuzalhoz, akkor gyekenybol font kotozovel mindegyiket hozzakotottek. Amikor pedig a magkaposzta becokkel dusan megrakodott szarai elertek a felso drothuzalt, ahhoz is odakotoztek. Igy a magszarak nem hajlottak le a fSldre, es a szel sem verte oket ossze. 69

A magkaposztasorok kozeit kapaltak, saraboltak, hogy a fold tiszta es sima maradjon. Amikor a magszarakon a becok mar kezdtek sargulni, eini, a sorok mindket oldalan vaszonponyvat teritettek le, hogy a mag ne a foldre peregjen. A ponyvara magatol kipergett kaposztamagot mindennap keso delutan az asszonyok ludtoll sepruvel dsszesoportek, es felszedtek az utolso szemig. Az edesapam elmondasa szerint az volt a legjobb mag, amelyik sajat magatol pergett ki a becokbol. A termeszetes erettsegtol kipergett magok szep nagy szemuek, feketek voltak. Ezeket kiilon tartottak, mert ez volt a legjobb vetomag, az elso osztalyu mag. A beerett, levagott es utoerlelt becokbol kicsepelt magok mar vegyes szinuek voltak, keves volt kozottuk a fekete szinu. Legtobbjiik szurkes es kavebarna volt. Ezeket nem is vetettek el a bolgarok, csak vegsztiksegben, ha keves volt a magatol kipergett mag a veteshez. De sziikseg eseten is csak a sztirke magokat vetettek el, azt is ugy, hogy kivalogattak, megrostaltak, es csak a nagy magot hasznaltak. A barna karalabe-, kaposzta-, kelkaposztamagokat eldobtak, nem taroltak. A barna magot legfeljebb csak a karfiolbol vetettek el, mert a karfiol csak nagyon nehezen termett magot Magyarorszagon. A jol megerett kaposztabecoket a bolgarok koran hajnalban, meg napfelkelte elott vagni kezdtek. Kis kevekbe osszekdtottek, majd ponyvazott szekeren bevittek a pajtaba, amit az urasag atadott a magcsepleshez. Itt a magszarkeveket egy nagy vizhatlan ponyvara kiipokba allitottak, es otthagytak 10-15 napig utoerni a becokben a magot. A becok kicseplesehez a bolgarok elkertek az urasagi juhasztol az urasag szamarat, hogy a kerek szerube rakott keveket azzal tapostassak ki. A vizhatlan ponyva kozepere osszeraktak a magkaposztaszarakat, es a szamarat korbe-korbe hajtottak rajta. A szamar a kis labaival jol kitaposta a kaposztabecoket, s a mag lehullott a nagy, kiteritett ponyvara. A szalmanak osszetaposott kaposztaszarat vasvillaval lefoloztek es felreraktak a nagy ponyva szelere. Az ott maradt kaposztamagot pelyvastol mindenestul osszehiiztak a ponyvan es zsakokba szedtek. Ezutan ujra elteritettek az egyszer mar kicsepelt kaposztabecos szalmat, es ismet megtapostattak a szamarral. A magcseples, kitapostatas utan a nagy vizhatlan ponyvat jo szeles idoben kiteritettek a szenaskertben a gyepre, es a kaposztamagot kiszeleltek. A pelyvas kaposztamagot v6dro"kbe 6nt6ttek. Sztefan pedig a vodrot magasra emelve, kicsit folyatva 6'nteni kezdte belole a magot egy nagy mosoteknobe. A szel kozben elfujta a kaposztabecok lehajat.
70

Ezutan meg a nagy szelelo kalmarrostan is atszeleltek a kaposztamagot. Elobb nagy lyukii, azutan az apro lyukii rostan rostaltak ki. A szelelo kalmarrosta kiilonvalasztotta, rostalta a jo magokat a rosszaktol. Az edesapam elmagyarazta a kalmarrosta mukodeset: hajtas kozben a nagy ventilator falapatjai a kalmarrosta dobjaban nagy szelet kavartak, es a garatbol vekonyan megeresztett szemetes magok koztil a szel kifiijta a pelyvat, a szalmat, igy a rostara mar csak a tiszta mag folyt ki, a kicsik es a nagy szemuek vegyesen. A nagy lyukii rostan a magok a mozgatastol ide-oda guringaltak, es az apro magok atestek a kis lyukii rostara, ahonnan a razogatastol lassan lefolytak a hatso csuszdan a zsakba. A nagy szemuek pedig a nagy lyukii rostarol az elso csuszdan folytak a zsakba. (Serdiilo legeny koromban ilyen szelelo kalmarrostan heremagot, bodorkamagot meg en is rostaltam.) A bolgarok zsakokba, zacskokba tettek a magot, es feljegyeztek, hogy milyen fajta, es melyik evben termett. A magokat szellos, szaraz helyen, a padlason taroltak. A nagygerendaba vert szdgekre drotot feszitettek, a drotra tdrott uveg nyakat hiiztak, hogy a felkotozdtt magokat az eger meg ne ragja. Az igy kezelt kaposztamag Sztefan szerint 5-6 evig megorizte csirakepesseget, mig zart helyen tarolva csak 3 evig. A kelkaposztamag termesztese azonos a fejes kaposzta magtermesztesevel.

A karfiol magtermesztese
A karfiolmagot is mar az elso nyaron elvetette Sztefan gazda. Atteleltette, tavasszal kiiiltette, de magot nem hozott, meg csak ki sem viragzott a karfiol a masodik evben. Nagyon bantotta ez Sztefant, mert mar csak egy evre valo karfiolmagja maradt, de amikor latta, hogy a karfiolanyatovek nem hoznak magot, abbol is lijra vetett magnak. Ahogy edesapam elmeselte, Sztefan ligy hatarozott, hogy mivel a karfiol nem termett magot, valakinek vissza kell mennie magokert Bulgariaba. Mi lesz, ha nem tudunk karfiolt termelni? A piacokon mar nagyon megkedveltek a szep, hofeher, nagy oszi karfiolokat. Azok voltak a piac diszei. Ivan, az egyik bolgar, a hir hallatara azonnal vallalkozott, hogy visszamegy. Egy honapig otthon lesz, azutan indul visszafele. Tavaszra, mire a magok kellenek, lijra itt lesz. Most mar penze is van, es hama71

rabb megjarja az utat oda is, vissza is, mert ha kell, tud fizetni. Nem kell penz nelkiil gyalogolnia, mint idefele jfivet. Elmondta, hogy mindig sokat almodott az otthonar61, Bulgariarol, es az utat, amerre Bulgariabol szoktiikben jdttek, nem felejtette el. Tudja, merre kell vissza fele menni. Valojaban Ivannak honvagya vol't, ahogy edesapamnak elmondta, raadasul nagyon szerelmes volt egy plovdivi kislanyba. Ivan kerte Sztefant, engedje meg, hogy hazamehessen Bulgariaba, hoz majd vetomagokat. 6 nem fel visszamenni, mert az edesanyja falujaban a torok aga, a fo helytarto az edesanyjanak verrokona, s ha baj lenne, a felig torok szarmazasu anyja elsimitja a dolgokat. Sztefan es a tdbbiek beleegyeztek, hogy Ivan menjen vissza Bulgariaba vetomagert. Sztefan nekifogott levelet irni a sziileinek Veliko Tarnovaba es a tanito urnak Plovdivba. Megirta az oszes esemenyt, hogy jol sikeriilt az elso evi kerteszet, es nagyon jok a szegvari nepek. Megirta azt is, hogy a karfiolmag-termesztesbol nem lett semmi, ezert keri a tanit6 urat, irja meg, mit csinaljon, hogy a karfiol magot hozzon. Ivan pedig elment Szegvarra bevasarolni. Szep ruhat vett, olyat amilyenben a magyarok jartak. Uj cipot, ingeket vasarolt. Nadragot az edesapjanak, rojtos nagykendot az edesanyjanak, szep ajandekot a jovendobeli menyasszonyanak. Mert ugy gondolta Ivan, hogy tavaszra visszajon Magyarorszagra, de ha vege lesz a nyarnak, csak visszamegy Bulgaridba. Akkorra tobb penze lesz, gazdag lesz es megnosillhet. Most, ha szerencsesen hazaer, megtartjak az eljegyzest. Szegvaron meg is vette a szep csungos arany ftilbevalot es a karikagyuruket. Edesapamnak meg is mutatta, es kerte, hogy tartsa titokban, ne mondja el a to'bbieknek. Nekik csak akkor mondja el a nagy esemenyt, ha majd visszajon. Volt ugyan a napszamos magyar leanyok kozt egy, a Barany Marika, aki tetszett Ivannak. De a leany meg azt mondta, hogy o bizony nem megy bolgarhoz, aki magyarul meg beszelni sem tud megtanulni rendesen. Ha hivta, nem ugy mondta neki, hogy ,,gyere ide, Marika", hanem ugy hogy ,,gere ide, Marika". A gye hangot nem tudtak megtanulni a bolgarok, nem allt ra a nyelviik. Elindult Ivan nagy orommel szeptember utoljan egy korai hajnalon, hogy ne kelljen bucsuzkodni, elkoszdnni az ismeros jobaratoktol, a magyaroktol. Sokan mondogattak Sztefannak es edesapamnak, hogy Ivan elkoszont a kapufelfatol, kd'szones nelkiil ment el Szegvarrol, nem jon az vissza tdbbet Bulgariabol. El is felejtette Ivant a majorosi nep hamar. Csak Sztefan emlegette neha. Mondta edesapamnak, hogy most mar biztosan hazaert, majd jon az tavaszra!

Az andrasi vasarra (november 30.) visszaerkezett Ivan Szegvarra. Koran hajnalban jott meg ugy, mint amikor elindult. Eppen az edesapamekhoz zorgetett be az ablakon, mert odaig ert, amikor a kutyak eszrevettek. Az egyik beres, aki mar itatott a kutnal, meglatta az ablaknal, de nem ismerte fel, es rauszitotta a kutyakat. Ivan pedig gyorsan beugrott edesapamekhoz. Lett aztan nagy zenebona a majorban. A komondorok ugatva szaladgaltak, a majorosiak pedig kiszaladtak a haz elebe, es neztek kifele, hogy mi a baj, mitol riadtak fel a komondorok. A beres elmondta, hogy a kutyakat 6 uszitotta, mert azt hitte, kisertetet lat, hiszen Ivan Bulgariaban van, nem allhat itt hajnalban. Nagyapamek 6'rommel fogadtak Ivant, edesapam boldogan ftlelgette, kerdezgette, hogy hogy ilyen hamar visszajott, hiszen csak december utoljara vagy januarban vartak. Azt is gyorsan elmondta Ivannak, hogy ma reggel mennenek Szentesre, az andrasi vasarra, visznek kaposztat, gyokeret, sargarepat. Mar eppen kelni akartak, hogy keszulodjenek, amikor Ivan varatlanul beugrott a kutyak elol. Talpon volt a major egesz nepe, es odacsodiiltek a nagyapamek haza elebe, hogy Ivan van-e bent naluk, vagy kisertetet latott a beres? Edesapam meg kiment es elmondta, hogy Ivan erkezett vissza a majorba. Lett aztan nagy 6r5m, mindenki latni akarta, mire Ivan kilepett az udvarba, es koszontotte a majorosiakat. Ezek oromukben kiabaltak, es szaladtak a bolgarok hazahoz elmondani Sztefannak a nagy ujsagot, a nagy csodat, hogy Ivan mar megjarta Bulgariat, es visszajo'tt Szegvarra. Erre aztan Sztefanek is gyorsan felkeltek, es mentek edesapamekhoz. Nem akartak hinni a szemuknek, amikor Ivant meglattak. Olelgettek, kerdeztek Ivant 6k is, hogy miert jott ilyen hamar vissza. Ivan szohoz sem tudott jutni az oromtol es a lelkeben dulo szomorusagtol. Nagyon meghatotta a boldog fogadtatas, az egesz major, a magyarok oro'me, mert Bulgariaban az ismerosdk es a rokonok nem igy fogadtak. Elmondta, hogy az utat gyorsan megjarta, mert menet is, jovet is Belgradtol Ruszeig hajoval ment, hajoval jott, de odahaza nem jol fogadtak. A hatosagok, a policajok nem zaklattak, mert a lazadokkal vannak elfoglalva, a bolgarok ugyanis felkelesre kesziilodnek tavaszra. Az volt a baj, hogy a rokonai, ismerosei irigyeltek az uri ruhaban, a szep cipoben. Kapnisboksz cipoje (aminek az orra es a kerge kemeny, fenyes anyagbol keszult) nem volt meg a plovdivi basanak sem, nem hogy masnak lett volna. Mondta is Ivannak az egyik ismeros torok beg, hogy ,,Ivan, te nagyobb ur lettel, mint en, a beg. Mit tettel, hogy csorbadzsi lettel?" Ivan nem erezte jol magat, s a rokonai is majd kifosztottak,
73

penzt kertek tole. Gondoltak, biztosan sok penze van, mert olyan szep a ruhaja, amilyen egesz Plovdivban senkinek nines. Van szep cipoje, kalapja, nekik meg egy-ket falat kenyeriik is alig akad. Ket napig volt Ivan otthon, de nem mert tovabb otthon halni, titokban elment egy torok paphoz ejszakara, azutan meg a tanitonal lakott. A legnagyobb baj pedig az volt - es ezt csak az edesapamnak mondta el -, hogy a menyasszonyjeloltje, aki miatt a honvagy majd agyongyotorte, ferjhez ment, mire hazaert. Emiatt mar harmadnap indult volna vissza Szegvarra, de addig nem johetett el, amig a tanito lir meg nem irja a titkat vagy a nyitjat annak, hogy a karfiolnak nem lett magja Magyarorszagon. Abban az idoben Bulgariaban a plovdivi tanito tudosnak szamitott, akit meg a torok aga is urazott. Mindenki kivalo tudosnak tartotta a zoldsegtermesztesben, a virag- es a rozsatermesztesben. Osszegyujtott kerteszeti tapasztalatairol, valamint a zoldsegek palantabetegsegeirol, a szabadfoldi palantanevelo agyak es az uveghazak talajfertozottsegerol szakkonyvet is irt. Sok tanacsot kertek tole a torok begek, basak is. Tudasanak es hazafisaganak hire eljutott Isztambulba a magas portaig, a divanig (az allamtanacsig), egeszen a szultanig. Nagyon ertett a tanito ur a magtermeszteshez is, es ha a torok nem piszkalta, mindig kiserletezett valamivel. Ivant alaposan kikerdezte, hogy milyenek a foldek, a folyok, a vizek Szegvaron, milyen hely az, ahol kerteszkednek, van-e eleg viz. Nem pressed-e (forr, zavarosodik) fel nyaron a Kurca vize? Milyen az idojaras? Hamarabb van-e tavasz es nyar Magyar or szagon, mint Bulgariaban? Azt is tobbszor megkerdezte, hogyan is kesziil a melegagy, amit edesapam feltalalt. Ivan mindent elmondott, amit tudott Magyar or szagrol, Szegvarr61, az itteni idojarasrol, a tavaszrol, a nyarrol, az oszrol es a telrol. Beszamolt az elso esztendo eredmenyeirol, a termesztesrol, a piacozasokrol, a magyarok barati szereteterol, meg edesapamrol is. Elmondta, hogy van egy magyar baratjuk, aki az otodik tarsuk, es mar jobban tud bolgarul, mint 6k magyarul, 6 a tolmacsuk. Az alapos kikerdezgetes utan a tanito ur nagy szamitasokba kezdett, kereste, hogy hoi lehetett a hiba a karfiolmag-termesztesben. Szamitgatta az idoszakokat a nyari vetestol az iiltetesig, az ultetestol az oszi felszedesig, a felszedestol a vermelesig es a tavaszi kiiiltetestol a kiviragzasig. Sokszor hajnalig fent volt, es szamolt, kutatott, dolgozott a szobajaban. Vegiil megtalalta annak a titkat, hogy miert nem hozta ki a karfiol Szegvaron a magjat. Megirta Sztefannak, hogy azert nem termett meg a
74

karfiol magja Szegvaron, mert Magyarorszagon junius-juliusban melegebb az ido, mint Bulgaria egyes videkein, es a szaraz, meleg, paratlan idoben a karfiol nem kepes kiviragozni, becoket nevelni, magot teremni. A kaposztanal es a karalabenal egy par hettel kesobb viragzik, s addigra jobban felmelegszik az ido. A meleget es a szarazsagot pedig nagyon megsinyli a karfiol, azert nem viragzik. Inkabb rothadasnak indul a r6zsaja, mint hogy a becoket, a viragot es magot hozo szarakat kihajtsa. A tanito ur azt javasolta Sztefannak, hogy hozza elobbre par hettel a karfiol viragkepzodeset, viragzasat. Viragzaskor hutse le ontozessel a talajt es a karfiolanyatovek kornyezetet. Novelje meg a levego paratartalmat, hogy a karfiolrozsakbol megindulhasson a viragot, becoket nevelo szarak fejlodese. Ontozessel fokozza a harmatkepzodest, hogy melegben is legyen a karfiol levelein bosegesen harmat. A viz, a hat mat meleg idoben is huti a novenyeket a levelzeten keresztiil. Igy a karfiol megkapja azt a sziikseges nedvesseget, ami a kiviragzasahoz, kihajtasahoz kell. Megirta tovabba a tanito ur Sztefannak, hogy nagy melegben nemcsak alulrol, a gyokerzeten keresztiil igenyli a karfiol a vizet, sot inkabb feliilrol, a levelzeten keresztiil kell neki a para. Javasolta, hogy majd a dulaphoz kozel rakjak ki tavasszal az atteleltetett karfiolanyatoveket. Keszitsek mar elore el a teriiletet, es vegyek koriil vizzel (kiscsatornaval), hogy mindig jo nyirkos legyen a karfiol foldje, es barmikor be lehessen arasztani, de le is lehessen rola engedni a vizet, ha kell. Az elore elkeszitett kiscsatornakat mar osszel iiltetesse korul gyekennyel. Ha gyekenyt iiltet be koztesnek a magot termo teriiletre, a kiscsatornakban pedig allandoan tudja tartani a vizet ugy, hogy a karfiol be ne zabaljon, es ha bekalencset is tesz a vizbe, a gyekeny es a bekalencse mindig huvoset tart, meleg idoben is noveli a paratartalmat. Igy majd megtermi a karfiol Szegvaron is magot! Megirta a tanito ur azt is Sztefannak, hogy ket postagalambja hazaerkezett Plovdivba, de egy elveszett. Ivannal meguzente azt is, hogy tavaszra inditja a 25-30 fot, akik onkent jelentkeztek, hogy elmennek Magyarorszagra dolgozni. (Ezek megerkezeset iinnepeltek kesobb a tarsaik, akkor, amikor edesapam az ablakiiveg mogott elaludva felismerte a melegagyi ablak hasznat.) Ivan elmondta, hogy neki is sok ismerose, baratja kesziil Magyarorszagra, foleg azutan, hogy meglattak, micsoda uri ruhaja, cipoje es mennyi penze van Ivannak, nekik meg csak a regi viseletu szorbocskoruk vagy disznobor bocskoruk van. 75

Ivan elmondta edesapamnak, hogy otthon eladta a Szegvaron vett fulbevalokat, az aranygyuruket es masikat vett helyettiik. Szepeket, mert egy kicsit megtoldotta az arat. Karacsonykor pedig megkerte Barany Marikat, es magtartottak az eljegyzest, farsangkor meg a lakodalmat. Barany Marika es Ivan Sztojanov Ivanov lakodalma volt az elso magyar-bolgar lakodalom Szegvaron, amelyet azutan tobb is kovetett. (Ivan tdbbe nem ment vissza Bulgariaba. Szegvaron halt meg 1938ban, 80 eves koraban. Szemelyes ismerosOm volt.)

csal kar

A gy6knykdztes karfiolmag-termeszts
Sztefan a magtermo karfiolanyatovek magjat junius 20-an, 8-10 centimeter szeles sorokba vetette egeszen ritkara, 1 centimeter tavolsagra, majd szepen lekomposztolta, meglocsolta. Mindent ugy csinalt, ahogy a plovdivi tanito ur megirta az utasitasaban. A vetes utan naponta haromszor locsoltak a magvetest, nehogy lealljon a csirazasban, s nehogy kiszaradjon. Julius 21-en Sztefan kipalantalt kb. 2000 to magnak valo karfiolt. Ezeket allandoan csak Sztefan 6ntfizte, kezelte, de edesapamnak mindig mutatta, es kerdezte, hogy szepek-e, nonek-e. Az ontozest szeptemberben abbahagyta. Oktober elejere pedig igen szepek lettek az anyatoveknek vetett karfiolok. Sztefan bent a palantanevelo telepen kinezett egy alkalmas helyet a karfiolok atteleltetesere. Ezt az eszaki oldalon beltil, a nadkerites mellett masfel sukk melyre asatta ki. Az attelelteto feneket sekelyen, csak az aso hegyevel felastak, leszortak apro, erett komposzttragyaval, es elgereblyeztek. A szep, zomok karfiolokat a verem egyik vegeben sekely barazdakba 3 x 3 ujjnyira surun egymas melle ultettek, es belocsoltak, beiszapoltak. Minden eliiltetett sor koze keresztbe ujsagpapirt raktak be, egeszen a novenyek tetejeig. Amikor vegeztek a beteleltetessel, a veremre keresztben eros botfakat raktak, es hasznalt gyekenyponyva takaroval letakartak. A gyekenytakaro es a karfiolok kozt mintegy felsukknyi hezag volt. A nagy hideg bealltakor a vermet jo vastagon leszalmaztak, a verem tetejere pedig feloldalvast leveles kukoricaszarat tettek, hogy az esoviz lefolyjon rola, es csurogjon be a karfiolra. Sztefan gazda szerint a jol vermelt magnak valo dugvanyoknak a teleltetes egy attuzdelest jelentett tavasszal, mert a vermelesbol a novenyek jobban es hamarabb megeredtek, mintha a palantanevelobol raktak volna ki.

76

A karfioltovek es a gyekenytakaro kozti iires helyre harom-negy csaletket raktak ki, hogy az egerek es egyeb fergek a tel folyaman ne a karfiolanyatoveket ragjak meg. Tavasszal, mihelyt az ido megjavult, azonnal leszedtek a leveles kukoricaszarat es a szalmat a karfiolrol, es kibontottak a vermet. Napos idoben a gyekenytakarot is levettek, a fagyveszely elmultaval pedig a papirokat is kiszedette Sztefan a karfioltovek koziil. Kannabol vekonyan meglocsolta, megsuhintotta a novenyeket, hogy felfrissuljenek, felelevenedjenek. Azutan mar nem takartak le ejjelre sem. Egy het eltelte utan, ugy marcius derekan, allando helyiikre iiltettek a magnak valo karfioltoveket. A helyiiket mar december elejen megcsinaltatta Sztefan, mert meg nem volt fagyos a fold. Az ontozo vezercsatorna mellett, a Kurca menten Sztefan a ket eros bivallyal, ekevel 100 meter hosszan es 8,5 meter szelesen barazdakat hu-. zatott ki. A barazdakhoz a kulso oldalon csatornat csinaltatott korbe, hogy ha kell, akkor el lehessen arasztani az egesz teriiletet. A korulcsatornazott teriiletet negy reszre osztotta fel ugy, hogy minden 1,5 meterre szinten barazdakat hiizatott. Ezekbol 40 centimeter szeles es 30 centimeter mely csatornakat csinaltak. Sztefan a korben szegelyezo es a belso kiscsatornakba szikes foldet hozatott, mert az nem issza el olyan gyorsan a vizet. A csatornazas elkesziiltevel meg az osz folyaman beiiltettek gyekennyel, amit a Kurcabol szedtek. Azutdn vizet engedtek a gyekenyre, es azok ugy teleltek a vizben. Tavaszra a kiscsatornakba iiltetett gyekeny megeredet, es mar koran, ahogy az ido javult, kihajtott es nott. Marcius 10-e tajan a korulcsatornazott 1,5 meteres parcellakba 50 x 40 centimeterre kiiiltettek a karfiolanyatoveket. Kiultetes utan a dulappal vizet huzattak a kiscsatornakba, annyit, hogy a negy parcellat ellepte a viz. Ezutan a vizet mindjart visszaengedtek a Kurcaba, nehogy bezabaljanak a karfiolok. Egy-ket nap szikkadas utan megkapaltak az anyatoveket, es a kiscsatornakba annyi vizet engedtek, hogy allandoan tele legyenek vizzel, de ki ne ontsenek. Sztefan mindennap megnezte az anyakarfiolokat, es ha kellett viz a kiscsatornakba, a dulappal mindig utanameritgettetett annyit, amennyi elparolgott. Igy a karfiol tovenel mindig jo nyirkos volt a fold, es ahogy nott a levele, minden reggel es este - szinte egesz ejszakara - meglepte a harmat.

77

A gyekenyek ugy megnottek a kiscsatornakban, hogy magasabbak voltak Sztefannal, aki pedig nem volt alacsony ember. A magyarok es a majorosiak ugy is hivtak: ,,nagy Sztefan". Amikor aprilisban a Kurcaban megjelent a bekalencse, Sztefan azt is hordatott fel a kiscsatornakba. A bekalencsetol es a gyekenytol minden ejszaka es hajnaltol deltajig csupa harmatos volt a karfiol viragja es becoje, szinte csurgott le a karfiol leveleirol a viz, ugy tartotta a gyekeny a nedvesseget, melegben, borult idoben egyarant. Majus utojara kotesig ero, gyonyoru nagy lett, becokkel dusan megrakodott a karfiol. Sztefan azt mondta, hogy odahaza Bulgariaban a csorbadzsinal sok karfiolmagot termelt, de ilyet meg 6 sem latott. Borult, esos idoben a vizet teljesen leengedtek a csatornakbol. Edesapam elmondta, hogy a gyekenyek nagyra nottek a karfiolok kozt a csatornakban, es leveleik teljesen beboritottak, huvosen tartottak a karfioltoveket. A gyekennyel bearnyekoltan termelt karfiolok magja majdnem mind szep feketere erett, csak keves volt koztilk a sziirke, barna meg nem is akadt koztiik.

A paprika magtermesztese
A bolgar ontozeses zoldsegtermesztes kezdetekor Szegvaron, az usztatoi majorban a bolgarok egyik legjovedelmezobb kerteszeti novenye a paprika volt. A magjat is sajat maguk termeltek meg. Tobb paprikafajtat termeltek: - a Varnai feher, edes, 3 eru, kupos paprikat, - a Plovdivi (tejfeher) edes, 2 eru, kupos paprikat, - a Kalinkoi feher, csipos, tompa, 4 eru paprikat, - a Sipkai feher, csipos, 3 eru, kupos paprikat, - a Sipkai eros, zold, hosszu, 2 eru paprikat es - a Kalinkoi zold, edes, 4 eru, tompa paprikat. A paprikafajtakat, azonositasukat, szarmazasukat egy regi kalendariumbol, az edesapam feljegyzeseibol irtam le. A kalendariumot meg ma is orzom. A fajtak megmaradasara nagyon vigyaztak, es ha tehettek, akkor evenkent csak egy fajtat termeltek. Ha egy nyaron megis tobb fajtabol termeltek, akkor halo ala ultettek ki a magpaprikat. Ilyenkor tobb bogyot hagytak meg magnak, mint amikor csak egy fajtabol termeltek.
78

Amikor akkora volt a paprika, hogy piacra lehetett szedni, kijeloltek a magnak valo, szep bogyokat. Egy tovon csak ket paprikat hagytak meg, de ha nagyon szepek voltak a bogyok, akkor harmat is.

A magnak vald paprika kijelotese

A magnak valo paprika kijelolesehez a bolgarok nadbol csinaltak jelzoket. A jo eros szalu, avas nadbol negysukknyi hosszu szalakat vagtak, szurokkal egy, ketto vagy harom csikot kentek rajuk. A magpaprikakat Sztefan, Ivan es edesapam jeloltek ki. Mind a harman belealltak egy-egy agyba es megindultak. Amelyik tovon szep paprikat talaltak, a to melle lesziirtak egy jelzo nadszalat. Ha egy tovon egy szep paprika volt, oda egy csikkal jelolt nadszalat szurtak le, amelyiken kettot is meg lehetett hagyni magnak, oda a ketto csikkal jelolt nadszal keriilt. Akadt olyan to is, amelyiken harom szep paprika volt, ezek melle harom csikkal jelolt nadszalat tuztek. Igy a napszamos magyar asszonyok a szedeskor tudtak, melyik torol nem lehet szedni a termest. A naddal megjelolt tovekrol csak edesapamek szedtek paprikat, mert 6k tudtak, hogy melyik bogyokat hagytak meg magnak, a tobbit leszedtek es eladtak a piacon.

Akadt olyan to is, amelyiken hdrom szep paprika volt, ezek melle harom csikkal jelolt nadszalat tuztek

79

A masodik szedest61 mar meglatszott, melyik a magnak hagyott paprika, mert szep fenyes es a tobbinel nagyobb volt. A harmadik szedeskor ezek mar messzirol kirittak a tobbi koziil, mert kezdtek halvanyan pirosodni. Magnak mindig az elso, legfeljebb a masodik kotesekbol hagytak meg a bolgarok. Ezeket a bogyokat szeptember utoljan szedtek le, de ha nem volt fagyveszely, akkor csak kozvetleniil a fagyok elott, oktober elejen.

A paprika kimagolasa
A magpaprikakat leszedes utan meg egy-ket napig utoerleltek, es csak' azutan magoltak ki. A napszamos asszonyok kivagtak a paprikak csomajat es a napra kiteritett ponyvara tettek szaradni. Amikor a paprikacsomak megszikkadtak a napon, jo nagy zsakokba felszedtek oket, de a zsakokat csak felig toltottek meg. Ezutan ket ember a nagy vizhatlan ponyvan egymdssal szemben allva a zsakot ide-oda huzgalta. Ekozben a paprikamag mind kipergett, lepergett a csomakrol. A zsakbol favekasba fintottek a magot es kiszedtek koziile a paprikacsomakat. (A faveka kerek, 40 cm magas, es 50 cm atmeroju, 25 liter urtartalmu faedeny.) A bolgarok a kicsepelt paprikamagot sosem mostak ki vizben. Cseples utan egy nagy vizhatlan ponyvara, napos helyen kiteritettek a paprikamagot es letakartak egy masik ponyvaval. Ha nem volt esos az ido, egy hetig hagytak a ket ponyva kozott szaradni. Azutan rostaval kiszeleltek, es amit a szel nem fujt ki, az volt a jo vetomeg. A lehat, a piszkot es a konnyu paprikamagot a szel ugyamigy kivalasztja, mint ahogy a viz felveti, ha megmossak a paprikamagot. Sztefan azt mondta edesapamnak, hogy a paprikamagot azert nem szabad megmosni, mert a viz leoldja rola azt a finom paprikaolajat, amit a csomabol kap. Ez a finom olajos reteg a csak szelelessel tisztitott magra raszikkad, raszarad, raviaszosodik, viasszeruve valik rajta, es vedi a magot a rothadastol, a penesztol, a pusztulastol, keleskor a palantat a fertozestol, a betegsegtol.

A szentesi magyar bolgdrkerteszek magtermesztese Mauthner Odon vetomag-kereskedonek

A magyar bolgarkerteszek altalaban megtermeltek a vetomagokat maguknak. Aki az ontozeses zoldsegtermelo bolgarkerteszetet kitanulta, az a vetomagok termeszteset is eltanulta az oreg bolgaroktol, s nemigen vasarolt vetomagboltbol. Aki nem tudta vagy nem akarta megtermelni a
80

vetomagot, az inkabb a bolgar Sztefan Bojadzsiev (Budapest IX., Lanyai lit 9.) vetomag-kereskedotol vasarolt, mint a Mauthner OdOn cegtol. Sztefan Bojadzsiev vetomagnemesito es -kereskedonek kilenc orszagban volt magkereskedo iizlete, es a vetomagokat Bulgariaban termeltette meg. Mauthner Odon vetomag-nagykereskedo hiaba hirdette, reklamoztatta orszag-vilagnak: ,,ha azt akarja, hogy kertjeben drome es haszna legyen, vetomagot Mouther Odontol vegyen", nemigen vasaroltak tole. A Mauthner-cegnek a harmincas evek utojan megromlott a paprikamag-termesztese. A paprikakat mar palantakorban valami betegseg tamadta meg. Ezert kenytelen volt a ceg a szentesi taj magyar bolgarkerteszeivel megegyezni, es a vetomagokat velilk termeltetni. Mauthner Odon vetomag-kereskedonek erdeke volt a nemesitett jo vetomag forgalomba hozatala, ezert jol fizette a vetomagtermesztest a szentesi kerteszeknek, kiilonosen a paradicsompaprika-vetomagot, inert az konnyen kapott maghazpeneszt. 1936-ban edesapam is atallott a paradicsompaprika-mag termesztesere, mert az tobb hasznot adott es kevesebb volt vele a munka, igy 6 is leszerzodott a Mauthner-ceggel 2 katasztralis hold teriiletere, 300 kilo elso osztalyu paradicsompaprika-magra. A tobbiek feherpaprika-magra, Kalinkoi feher, Kovacshazi piros paprikara es paradicsompaprika-mag termesztesere szerzodtek. A Mauthner-ceg jo arat fizetett a megtermelt vetomagokert, de szigoruan kikototte a magtermesztes feleltti ellenorzest. Akinek a palantaja beteg volt, azt mar nem engedte kipalantalni a ceg. Jol emlekszem, hogy 1936 tavaszan egyik nap, a delelotti orakban megjelentek a szentesi Kurca-parti tanyankon a Mauthner-ceg ellenorei. A paradicsompaprika-palantakat jottek megnezni, amihez a vetomagot a ceg adta, mert akkoriban igen sok helyen pusztult a paprikapalanta. Az ellenorok meglepodtek, hogy milyen szep a paradicsompaprikapalanta, ami mar el volt csapva a melegagyba edzesre. Kerdeztek edesapamat, mivel kezeli a palantakat, hogy nem pusztulnak? Edesapam nem akarta nekik megmondani, en meg mint serdulo gyerek azt gondoltam, hogy talan elfelejtette vagy nem jut az eszebe, hogy mivel vedi a palantakat a pusztulastol, es megmondtam, hogy a gomba levevel locsoljuk 6ket. Az ellenorok nagyot neztek. Az edesapam pedig jol megdorgalt bolgarul, hogy miert jar el a szam elore, kerdezes nelkiil. Azutan elmondta az ellenoroknek, hogy a tolgyfan es a bukkfan nott gombak kiaztatott levevel szokta meglocsolni a beteg palantakat. 81

A Mauthner ceg ellenorei kertek fagombat mintanak, hogy megvizsgaltassak a laboratoriumban Budapesten. Harom het mulva Mauthner Odon es a szakfeliigyelo fomernok szemelyesen jott le Budapestrol a szentesi Kurca-parti tanyankba. Mauthner Odon gratulalt edesapamnak, es elmondta, hogy a laboratoriumi vizsgalat szerint a tolgyfan es a bilkkfan kinott gombaban nincsen mar6 hatasii anyag, nem art a palantaknak. A benne talalt szarito hatasii, gyenge csersavas anyag viszont beszaritja, elpusztitja a palantakat megtamado nedves, nyalkas, liigos maro gombakat, de a palantakat nem bantja. A palantak gombaleves locsolasa a palantak betegsegeit beszaritotta es a tovabbterjedeset megakadalyozta. Mauthner Odon vetomag-kereskedo 1000 pengot ajanlott edesapamnak a tolgy- es a bilkkfagomba kiaztatott levevel valo palantavedelem pontos receptjeert. Edesapam elmondta, hogy minden liter vizhez egy kilo fagombat kell beaztatni. 24 6ran at 1 liter kiazott gombalehez 10 liter vizet kell tenni, amit 2 melegagyi ablak ala kell szetlocsolni. A Mauthner ceg elsosorban a bolgarokkal kotott magtermesztesre szerzodest, mert a bolgarok terjesztettek az ontozeses zoldsegtermesztest, es a magtermesztest az orszag minden reszeben. 1944-ben, a nemet megszallas utan, sokan hazamentek Bulgariaba, de vissza mar nem jottek.

Termenyszedes, -ertekesites, -tarolas

A termeny szedese a bolgdrkerteszetben

A bolgarok minden termenyiiket akkor szedtek, amikor az mar fogyasztasra, piaci arulasra megerett. A fejlettseget, a piacerettseget a novenyek szinerol, nagysagarol allapitottak meg. Az egyes zoldsegfelek szedesi idejet a kovetkezokbol allapitottak meg. - A zoldhagymdnak a szarat neztek, hogy van-e mar egy ujjnyi feherje es korom nagysagu feher gumoja, feje. - A saldta akkor volt jo, ha az ember fel markat betoltotte es beborult jol a kozepe. - A honapospiros retket akkor szedtek, ha mar a hiivelykujj, a mutatoujj es a kozepso ujj harom osszefogott kormenek nagysagat elerte. - A feher hosszu retket akkor szedtek, ha jo kozepso ujjnyi hoszszu volt. - A korai kek karaldbet a tyuktojas nagysagahoz mertek. - Afejes kdposztdt akkor szedtek, ha mar szepen kifeherlettek a levelek koziil a fejek. - A paprika akkor volt jo, ha a halvany szine elmult, es az egesz paprika szepen kisimult. Ha megfogtak sikamlos, csuszos volt, es szoritaskor nem lapult ossze, hanem roppant egyet. - A paradicsompaprikdt bepirosodva szedtek, de a fagyok elol leszedtek azt is, amelyik mar kormos szinu, kesely volt. A kicsi, zolden maradtakat nem szedtek le. - Az erett paradicsomot a szepen bepirosodott szinerol lattak meg. - A sdrgadinnye erettsegerol a jo illatos szaga tanuskodott. - A gorogdinnyerol a kopogtataskor adott hangja arulta el, hogy erett. Ha ugy szolt, mint az ures boroshordo, akkor erett volt. De azt is csinaltak a bolgarok, hogy amikor a kis gorogdinnye a viragjat elhullajtotta, a bicska hegyevel rakarcoltak az aznapi datumot, es attol a naptol szamitva 50 nap elteltekor levettek a dinnyet, erett volt, nemelyik meg mar kezdett apadasnak indulni. Ez a megjeloles szinte szazszazalekos modszeriik volt a bolgaroknak.
83

Mindenfele zoldseget iigyelve szedtek, hogy ne tprodjon az aru es szep legyen, amikor a piacra viszik, mert csak a mutatos aru tetszik a vevonek. A leszedett portekat, arut kosnicakban (kasokban) es kezi targoncakon hordtak ki a tabla szelere, az utra, es ott valogattak, szortiroztak, melyik hova valo.

tak, litoi mo<

ban

Ab Eze foni

risft csol ken tozt

Mindenfele zoldseget iigyelve szedtek, hogy ne torodjon az aru, es szep legyen, amikor a piacra viszik

szen egy

A bolgarok magyar napszamos asszonyok segitsegevel szedtek a portekat, es megtanitottak az asszonyokat csomozni, valogatni. Igen erdekes volt, ahogy az arut csomoztak, kotb'ztek. Mindenbol - karalabebol, retekbol, zoldhagymabol - ot darabot kotottek egy csomoba. A kotb'zozsineget elore kiszabtak olyan hosszura, hogy a bekotni valo arut masfelszeresere aterje. Egy csomora valo (6t darab) karalabet a bal keziikbe fogtak ugy, hogy a hiivelykujjukat jobbra, a karalabe gumoja fele tartottak vizszintesen. A zsineg egyik veget alafogtak a huvelykujjnak ugy, hogy a zsineg vegebol jo 2 centimeter kilogott. Ezutan a zsineg masik veget fogva koriilcsavartak a karalabecsomo level en es a hiivelykujjukon is. Ezutan a hiivelykujjukat kihuztak a zsineg alol, majd az ujjuk helyen maradt nyilason elore, folfele athliztak a zsineg veget es jol meghuztak. Ezzel kesz volt az aru csomozasa, osszekotese. Az alahuzasos kotozesi modszerrel sokkal gyorsabban haladt az aru becsomozasa, mintha ket szemely kbtogette volna a csomokat.
84

fegy a pa

A paprikakat mindig zsakokba es nagy kasokba, kosnicakba raktak. A burgonyat szinten zsakokban, de neha kaskakban, ladakban szallitottak. A paradicsomot is ladakba raktak, szepen, hogy ossze ne nyomodjon. Az arut mindig elore osszerakva, becsomagolva, csomozva kasokban, ladakba berakva vittek a piacra.

Szallitds a piacra
A bolgarok az urasaggal kulon csinaltattak a piacra szallito szekereket. Ezeket a nyari melegben leponyvaztak, hogy az aru a szallitaskor ne fonnyadjon meg, friss maradjon, esoben pedig ne azzon. A satortetot a Tiszarol hozott korisfasuhangokbol csinaltak. A korisfasuhangokat lehajaztak, felkorivben meghajlitottak es kis, kovacsolt cugpantokkal a szeker oldalahoz fogattak. Azutan az egeszet gyekenyponyvaval beboritottak, a gyekenyponyvat pedig a korisfahoz drotoztak. Az igy elkeszitett ponyvas, satoros szekeret teleraktak aruval egeszen a sator tetejeig. Elol csak annyi helyet hagytak, hogy a hajto meg egy kisero a kis saroglyaban elferjen. Edesapam tolmacskent es kiserokent jarta a piacot, mert neki volt fegyvere, forgopisztolya. (Az intezo ur kozbenjarasara a foszolgabiro es a pandurkapitanysag megadta az engedelyt a fegyvertartasra.)

A ponyvas, satoros szekeret teleraktak aruval egeszen a sator tetejeig

85

A piac
1876 tavaszan, majus honapban elerkezett az ido, amikor a piacra kellett menni az elso portekaval. Legeloszor kek karalabet, zoldhagymat, salatat es retket vittek ket nagy satoro"s szekerrel a vasarhelyi vasarba. Edesapam is merit tolmacsnak es fegyveres kiseronek, mert akkoriban a zsivanyok meg igen konnyen kifogtak a szeker elol a lovakat. Ejszaka indultak, hogy reggel jokor, idoben beerkezzenek Hodmezovasarhelyre, a vasarba. Amikor megerkeztek, a ket szekeret egymas ele allitottak, majd megkezdtek a lepakolast. Leteritettek a foldre ket jo gyekenyponyvat, es azt bekeritettek dsszehajtott gyekenyponyvakkal elolrol es oldalrol, hogy az aru szet ne teriiljon, el ne guruljon. Egyszerre csak annyi arut raktak le, hogy ne sok legyen lent a foldb'n rakason, ne fonnyadjon. Ahogy lepakoltak az arut, nem gyoztek negyen a vevoket kiszolgalni, ugy vettek a szep kek karalabet, a piros honapos retket, zoldhagymat, a salatat. El is adtak hamar mindent, mert csak 6k voltak a piacon, akik zoldsegfeleket arultak. Azt nagyon sajnaltak a bolgarok, hogy nem tudtak magyarul, es nem ertettek, amikor kerdeztek toliik, hany krajcar a karalabe, a retek. Sokan meg is kerdeztek edesapamtol - mivel 6 szedte a penzt -, honnet jottek, hogy neha 6 is idegen nyelven beszel, es a tarsai nem ertenek magyarul. A masodik piacra Szarvasra mentek, mert azt mondta egy szegvari lokupec edesapamnak, hogy a szarvasi totok nagyon szeretik a zoldhagymat, a retket, a salatat. Ahogy megerkeztek kora hajnalban Szarvasra, a heti nagypiacra, az egyik kofaasszony megkerdezte, hogy adja a salatat es a zoldhagymat? De akkor meglatta a masodik szekeren a szep, nagy gumoju, piros honapos retket. Kozelebb ment, es csak nezte a szep, piros retket, mert meg olyat nem latott. Megkostolt egyet, majd totul nagyot kialtott. Erre vagy nyolc-tiz kofaasszony a szekerhez ugrott, elkezdtek szedni, kapkodni, cibalni a retket es odebbszaladtak vele. Edesapam hiaba mondta nekik, hogy mindenkinek ad, amennyi kell, nem hallgattak ra, csak szedtek lefele a retket a szekerrol, kikapkodva egymas kezebol, es kozben totul szidtak egymast. Edesapam es Sztefan csak neztek egymasra, hogy most mi lesz. Nem maradt a szekeren egy csomo retek se, a kofaasszonyok meg ott kuporogtak, nem messze a szekertol, mintha kisszeken ulnenek. Akkor aztan az egyik bo szoknyas kofaasszony felallt es megkerdezte, hogy hany krajcar egy csomo piros retek? Amikor edesapam meglatta, hogy az 86

asszony bo szoknyaja alatt ott a sok retek, szohoz se tudott jutni. Minden kofaasszony ratelepedett a bo szoknyajaval a retekre, amit a kocsirol leszedett, hogy a masik el ne vegye tole. Egymastol feltettek az arut, mert meg olyan szep, piros honapos retket addig nem lattak. Nem volt piros, kerek honapos retek sehol, egy piacon sem, csak az, amit edesapamek vittek. Csak feher, hosszii jegcsapretket es hosszii, rozsaszinu, feher vegu retket arultak itt-ott a kofaasszonyok, ezek viszont csiposek voltak. Vegiil mindegyik kofahoz sorban odament edesapam es megszamoltak, hogy kinek hany csomo retke van. Vettek meg hozza salatat es zoldhagymat, es ugy fizettek. Nagyon becsiiletesek voltak a kofaasszonyok az eladokhoz, vevokhoz, be nem csaptak volna senkit egy krajcarral sem, de egymashoz nagyon gorombak voltak a piacon. Igy azutan Szarvasrol is hamar hazamentek. Jo piacuk volt, mert a ket nagy szeker arut mind megvettek a szarvasi kofak. Otthon Sztefan bement a kancellariaba es elszamolt a foszamvevovel. Utana egyenesen edesapamhoz ment be, akik eppen ettek. Nagyapam csak nezett nagyot, hogy miert ment Sztefan hozzajuk, de alig volt ideje csodalkozni, mert el kezdett edesapammal bolgarul beszelni, elszamolni. Kifizette az edesapamnak kijaro penzt. 120 koronat az elso arulasbol. Ahogy meglatta nagyapam, mindjart azt kerdezte, hogy honnet vettek azt a sok penzt, talan kiraboltak a szegvari ,,kaptalani eklezsiat"? Sokallta, hogy a fia egy fertaly esztendore 120 koronat kapott. A napszamos asszonyoknak 50 krajcart, az embereknek meg 60 krajcart fizetett Sztefan egy napra. Penzuk volt a bolgaroknak, mert vetomagokat es penzt otthonrol, Bulgariab61 hoztak magukkal, megpedig valodi aranypenzt, hogy legyen, amig nem arulnak. A nagy csodalkozas utan azt mondtak edesapamnak a szulei, hogy most mar megnosiilhet, van penz lakodalomra, mindenre. Masnap bocsatotta utjara Sztefan a masodik postagalambot, hogy vigye a hirt, az ujsagot az elso piacrol es arrol, hogy kapos volt minden portekajuk. Ebben a levelben irta meg a tanitonak azt is, hogy johetnek tobben is dolgozni, van munka es penz is. Kerte, hogy szervezzen a tanito ur egy 25-30 fos brigadot, kuldjon veliik ujsagot, es ha megirta mar a kertesz konyvet, akkor kuldjon abbol is egyet. Azt is tudatta Sztefan a jo dreg tanitoval, hogy jo a magyarok kozott dolgozni, kerteszkedni, szep arut lehet termelni, es hogy van egy magyar tarsuk is, aki mar ugy megtanult bolgarul, mintha bolgar volna.
87

A harmadik piaci menetre Julius elejere mar volt sok eros paprika, feher paprika, paradicsom, szep, nagy nyari fejes kaposzta es uborka. Ahogy megerkeztek Mindszentre, a vasarba, kipakoltak es megkezdtek a portekat arulni. De mit ad Isten, a paradicsomot nem vettek. Csak neztek, nezegettek, de nem vettek, nemigen tudtak mi az, mire jo. Edesapam valtig kinalgatta, hogy vegyek. Lehet belole jo levest meg szoszt csinalni, de csak nem vette senki. A szep begyurt, tompa vegu, vastag husu feher, kalinkoi paprikat es az eros paprikat mind megvettek, amennyi csak volt. A mindszenti vasar utan elmentek a vasarhelyi piacra es elvittek a kimaradt paradicsomot. Ott is csak neztek es kerdeztek, hogy micsoda az a szep piros almaforma? Akkor edesapam elo vette a borjubor tarisznyajat, kivette belole a bicskajat, a sotartojat es fogott egy paradicsomot. Amikor kerdeztek, hogy micsoda az, kette vagta, a felet megsozta es megette, a masik felivel meg a vevot kinalta, hogy egye meg, nem hal meg tole, ha 6 sem halt meg. Volt, aki megette es vett belole, de volt, aki kikopte, fintorgott tole. Edesapam szerette a jo, finom, erett paradicsomot, de idovel mar utalt meg ranezni is, mert a piacokon nem gyozte a vevok elott kostolgatni. Minden idegen piacon, ahol eloszor jartak, degeszre ette magat. Nagyon lassan kezdtek venni a szep alma nagysagii piros paradicsomot a piacokon, viszont a nagy, bikatok allasu, lila padlizsanokat minden kerdezgetes nelkiil eladtak. Azt megvettek, foleg a ciganyok szerettk nagyon, ahogy edesapam elmondta. Akarhova mentek edesapamek arulni, mindeniitt sok penzt kaptak a zoldsegekert. Tavolabbi nagy varosokba, Gyulara, Csabara, Oroshazara, Szegedre, Csongradra is eljartak, es vittek a sok szep kerteszeti termeket, zoldseget. Arultak a nagy, darabos, tompa vegu, feher ,,kalinkoi" paprikat. (Ennek az utoda a mai Szentesi tompa vegu, feher paprika, amit meg elvetve ma is termelnek.) Termeltek a Varnai tejfeher, a Plovdivi feher, a bolgar nagy, eros es a Sipkai eros paprikat. Volt sok paradicsompaprikajuk, kelkaposztajuk es hofeher karfioljuk. Nagyon kapos volt a szakajto nagysagu, lapos, negykilos oszi fejes kaposztajuk, korabban ilyen nagy kaposztakat nem lattak a vevok a piacon. A paradicsomon kiviil nagyon hamar eladtak minden portekajukat, amit a piacra vittek, mert konkurencia nem volt sehol, mindenutt 6k tartottak a piacot. Elmondta az edesapam, hogy amikor az elso szeker gorogdinnyevel, nagy 10-15 kilos darabokkal bementek a piacra, a nepek csak csodalkoztak, hogy akkora nagy gorogdinnye is letezik. Amikor meglattak a szep piros husat es meg is kostoltak, szinte elkapkodtak.

Igy aztan kapos volt mindenfele arujuk a piacon, mert szep volt mindenuk. Lassan a nepek megismertek a szegvari tajban, a kornyekbeli falvakban, varosokban a piacokon a bolgarokat. Osszel megkezdtek a gyoker, a sargarepa felszedeset, de olyan nagyra nottek, hogy asoval nem birtak. Az urasag Ordongosi majorjabol, a bivalycsordabol athoztak ket nagy bivalybikat az usztatoi majorba, es azokkal szantottak ki a sok gyokeret, sargarepat. A hidegebb ido bekoszontesevel lealltak a piacozassal, es megkezdtek a zoldsegek betarolasat telire.

A zdldsegek tell tdroldsa Vermeils

Eloszor a gyokeret, a sargarepat, a ceklarepat, a zellert es a burgonyat vermeltek el az otthoni szokasuk szerint. Kiastak egy 10 meter hosszii, 3 meter szeles, 1,5 meter mely godrot, amibol a foldet a verem ket oldalara hanytak ki. Akacfabol jo eros, 1,2 meter magas tetoszerkezetet csinaltak ra, es ezt egyenletesen lefedtek naddal. Nyilast csak a kihagyott szellozok helyen hagytak. A nadteritest jo fel labszarig ero retegben (40 cm) leszalmaztak, vegiil a ket oldalra kihanyt foldbol jo egysukknyi (30 cm) vastagon lefoldeltek. A vermet eszak-deli iranyban csinaltak, a deli vegen ajtot hagytak, ahol telen lejartak. Nagy hidegben a kozepen kihagyott szelloztet6t bedugtak szalmatekerccsel, a verem ajtajat pedig szalmas istallotragyaval raktak be kiviilrol. Enyhe, napos idoben a verem ajtajat napkozben szabadon tartottak. A vermet beltilrol kibeleltek naddal, egeszen fol a fold szineig. A verem belso veget keresztben elrekesztettek, itt taroltak a burgonyat, amit egeszen a verem tetejeig raktak. A gumok koze kozepen egy jo maroknyi nadat allitottak be, ezen keresztiil levegozott (pipalt) a burgonya a veremben. A bolgarok szerint igy kizart a gumok nyirkosodasa, fonnyadasa, rothadasa. A verem egyik oldalaban, a fenektol egesz folig nyirkos homokba raktak a gyokeret, a masik oldalaba meg a sargarepat szepen sorjaba, a koronajaval kifele. A nyirkos homokban nem fonnyad meg es nem pusztul olyan gyorsan sem a gyoker, sem a sargarepa. Ha megis pusztulna, a nyirkos homokban lassabban terjed a rothadasa, mint a szaraz homokban. 89

A bolgarok tapasztalatai szerint a szaraz homokban rothadni kezdo gyokerbol vagy sargarepabol kiszivargo nedvessegtol nedves, nyirkos lesz a homok. Ezt a beteges nyirkossagot a szaraz homokban levo szomjas gyoker vagy sargarepa magaba szivja, ezaltal az egeszseges zoldsegek is megfertozodnek. A nyirkos homokban viszont nem szikkad ki a gyoker vagy a sargarepa, tehat nem szivja be azonnal a fertozo nedvesseget, igy - ha fel is iiti a fejet a betegseg -, sokkal lassabban terjed. A zellergumokat es a kek karalabet a verem kozepen kimaradt helyen, 1 meter magas kerek prizmakba, egymashoz kozel, de nem osszeerve raktak ossze. A karalabe gyokeret csak akkor vagtak le, amikor a piacra vittek. Addig a karalabe a gyokerenek a szarreszebol elt es nem fonnyadt, friss maradt. Eros paprikat is raktak el a verembe ugy, hogy a bogyok kocsanyat, szarat suru, pepszeru oltott meszbe martottak, majd szep, egyenletes sorokban elozoleg kiszaritott homokba agyazva nagy cukrosladakba raktak. Sokaig elallott igy a paprika, mert a szaraz homokban az oltott mesztol nem kapott levegot a szaran kereszttil. Volt telelo sargadinnyejiik is a bolgaroknak. A ciganytelelo dinnyet - amit pocokkotynak is neveznek -, Hodmezovasarhely ko'rnyeken meg termelik. A fagyok elott hosszii szarral leszedett dinnyet a verembe ladakba tettek es leontottek buzaval. A buza a dinnyek koze folyt a ladaban, es igy meg tavaszkor is volt finom, mezedes sargadinnyejiik a bolgaroknak.

A k&posztaf&tek tdroldsa bolgdr mddon

A bolgarok a kaposztakat ketfelekeppen taroltak telire: - ekevel barazdakba beszantva, - kazalba rakva, ,,prizmazva". Barazdaba beszantva elsosorban a kelkaposztat teleltettek at, ugyanis a kelkaposzta nem olyan erzekeny a fagyra, mint a fejes kaposzta. Azt mondtak edesapamnak, hogy enyhebb teleken a kelkaposzta akar a termohelyen is szepen attelel, ha otthagyjak es nem haborgatjak. Nem kell se letakarni, se lefoldelni. A kelkaposztat a kovetkezokepp taroltak a bolgarok. A palantanevelo telepen kiviil, a kerites menten egy 50 meteres, jo mely barazdat vetettek ki ekeVel. A kelkaposztafejeket toviikkel felfele a barazda fenekere egymas melle raktak, majd a kovetkezo barazda foldjet ravetve, valamennyit letakartak. Ezt addig csinaltak folyamatosan, amig minden kaposztat el nem foldeltek.

90

A kdposzta egyik tdroldsi modja a prizmdzds volt

hideg, szaraz, teli idoben a beszantott kelkaposztafejeket leszalmaztak, kiilonosen, ha hotakaro sem volt rajta. Kiilonben mar egytenyeinyi vastag horeteg is megvedte tavaszig. Tavasszal, amikor a fold fagya felengedett, felszedtek a kelkaposztafejeket, a foldet leraztak roluk es keskeny, 1 meter magas prizmakba raktak. Az igy attelelt kelkaposzta olyan szep zold maradt, mint amilyen osszel volt, mintha csak akkor vagtak volna le a toverol. Ugyanigy raktak le fejes kaposztat is, de csak a hosszii tenyeszideju Sipka fajtat, amit a nagyobb hideg bealltakor mindig jo vastagon beszalmaztak. A masik kaposztatarolasi mod a prizmazas volt. A fejes kaposztat 20 meter hosszusagban 3 meter szelessegben raktak ossze. A helyet elozoleg tisztara takaritottak, kozepen vegig lapatnyi szelessegben elsimitottak, simara nyestek a foldet. Erre az elsimitott csapasra a bolgarok egy kb. 40 x 40 centimeteres, forditott V alaku racsozatot helyeztek a prizma hosszaban. A racsozat melle, mind a ket oldalon jo vastagon izikszarat (kukoricaszarat) teritettek le a foldre es arra raktak ra 1,5 meter magasan a kaposztat (amin rajtahagytak a kiilso ,,vad" leveleket, es a csomojat sem vagtak le). 91

A lefele forditott V alaku racsozat kettos celt szolgalt: a szelloztetest es a kartevok elleni vedelmet. Osszerakas kozben az izikszarbol kis keveket kotottek ossze es azokat 4 meterenkent a racsozatra felallitottak, es ugy raktak le kaposztaval. Az izikszaron es a kaposztaprizma alatt alagutat kepezo, V alakii racsozaton keresztiil jol levegozott a telire beprizmazott fejes kaposzta, s nem izzadt be akkor sem, ha melegebb volt az ido. Ahogy edesapam elmondta, a bolgarok az alagut ala csaletket helyeztek, amit sajat maguk csinaltak nikotinba martott szalonnabol es hiisbol. Igy az egerek, patkanyok a kaposztat nem ragcsaltak ossze, mert elpusztultak a mergezett csaletektol. A beprizmazott kaposztakazlat kdrulraktak leveles kukoricaszarral, majd az egeszet jo vastagon leszalmaztak. A leszalmazott prizmakat jo 1,5 sukk (45 cm) vastagon korul lefoldeltek, csak a prizma legtetejen hagytak egy sukk szeles csikot. Nagy hidegben ezt a kihagyott csikot leraktak jo vastagon ista!16tragyaval, hogy ne fagyjon be a kaposztaprizma. A bolgarok tapasztalata szerint a legnagyobb hidegben is levegozott a fejes kaposzta az istallotragyan keresztiil. Tizenket nagy kazalban volt a fejes kaposzta beprizmazva telire az urasagnak. A majorosok csak neztek, hogy mit csinalnak a bolgarok, mert meg soha nem lattak annyi fejes kaposztat a szabadban beprizmazva, lefoldelve. Mondtak is a majorosi tudalekos emberek, hogy tavaszra mind osszefagy majd a sok kaposzta. Az intezo ur is aggodva kerdezte az edesapamtol, hogy mi errol a velemenye? Az edesapam megnyugtatta, hogy a bolgarok ertik a modjat, hogyan kell telire beprizmazni a kaposztat, a gyokeret, a sargarepat. Nem fog elpusztulni semmi, mert ezt mar odahaza Bulgariaban regen csinaljak.
* * *

Karacsonyra lejott a grof es a grofne Szegvarra, az usztatomajori kastelyba iinnepelni es a birtokon vadaszni. Szetnezett a grof ur a birtokon, es megdobbenve latta a kerteszetet, a nagy bolgar vizmerigeto, ontozo fakereket. Felelossegre vonta az intezot, hogy mi van a birtokon, miket csinal a hata mogott. Honnan van az a temerdek sok kaposzta, hoi termelte, ami el van foldelve? Kifogasolta, hogy olyasmikkel foglalkozik, amik tonkreteszik a gazdasagot, hogy azert nines penze a gazdasagnak, azert nem fejlodik, mert az intezoje az 92

6 hata mogott mindig mast csinaltat, mint amiben megegyeztek! Kaposztat termeltet es nem tudja eladni. Otthagyja tonkremenni, megfagyni! - mergeskedett az intezore a grof ur, majd bement a foszamvevohoz, hogy majd 6t is szamon kerje a hanyagsagokert! Az intezo ur is bement a kancellariaba a foszamvevohoz, es kerte a grof urat, hogy hallgassa meg, nezze meg, hogy hogyan all a kassza. A foszamvevo tajekoztatta a grof urat, hogy 15 600 korona a zoldsegtermelo kerteszet hozama. A gazdasag fele jovedelmet ez a kerteszet termelte. 30 katasztralis hold a bolgaroknak feles hasznalatra kiadott ontozeses kerteszet. Bolgaroknak? - kerdezte a grof ur. - Kik azok a bolgarok? Az intezo ur megmondta a grof urnak, hogy mar kora tavasszal elkiildte a jelenteset Budapestre, a fokancellariaba, hogy bolgarokat fogadott fel a birtokra, es foldet adott nekik felesbe, kerteszkedesre, hogy tobb legyen a gazdasag jovedelme. Tobb is lett a penz - mondta a foszamvevo, es megmutatta a grof urnak, hogy a gazdasag nyari fotermenye, a buza hozama katasztralis holdankent 18,75 mazsa volt, aminek az erteke 10 korona mazsankent, tehat 1 hold buza brutto erteke 187 korona es 75 krajcar volt. Egy hold arpa hozama 17,15 mazsa volt, 8 korona mazsankent, a brutto erteke 137 korona es 20 krajcar volt. Egy hold zab hozama 10,10 mazsa volt, 10 korona mazsankent, a brutto erteke 101 korona volt. Egy katasztralis hold ontozeses zoldsegtermelo bolgarkerteszetbol a gazdasagnak 1040 korona brutto jovedelme volt, 6t es felszerese a gazdasag fotermenyeenek, a biizanak - sorolta a foszamvevo a grof urnak. A grof ur atvizsgalta a szamadast es igen meg volt lepodve, nem akarta elhinni, hogy a 15 600 korona mind a kerteszetbol van. - Miert nem kiildtek mar fel Budapestre, a kozponti fokancellariaba ezt a penzt? - kerdezte. - Hiszen elrabolhatjak a major kasszajabol! - Ezer korona egy hold kerteszet hozama, otszOrose a buzaenak orvendezett a grof lir, es mar nem haragudott, sem az intezore, sem a foszamvevore. Hivatta a szobalanyt, hogy nyissa ki a vendegszobat. A kulcsarral meg hivatta Sztefant, a bolgarok vezetojet. Sztefan nem ment egymaga, egy kicsit borsodzott a hata, hiszen meg nem talalkozott a groffal, igy hivta edesapamat tolmacsnak. Amikor a grof lir meglatta edesapamat (akit ismert), megkerdezte tole, hogy mit akar. Nem ertette, hogy mit keres ott. Sztefan mondta a grof lirnak, hogy 6 nem tud jol magyarul, es edesapamat hozta tolmacsnak. 93

- Micsoda? - kerdezte a grof. - Maga a tolmacs? Hiszen maga a lovas csoszom! - Igen - felelte edesapam helyett az intezo ur, aki kozben odaerkezett a vendegszobaba - Czibulya a tolmacs es az otodik tars a bolgarkerteszetben. - Nahat, alig egyesztendos a kerteszet, es maga mar megtanult bolgarul, ez csodalatos - mondta a grof ur. - Nagyon meg vagyok elegedve az evi termelessel. Mondja meg a bolgarok vezetojenek, hogy ha akarja jovore bovitheti a kerteszetet, akar 100 holdra is, a birtok foldjebol futja. Kozben belepett a grofne a szobaba. Szep, barna, nagy asszony volt, clientetje a grof urnak, mert 6 kis cingar nyaku, vekony arcu, lanyos hangu ember volt, de grof. A szobaba lepve a grofne valamit mondott a grof urnak nemetiil. Sztefan meglepodott es nemetiil koszont a grofnenak. A gr6fne is meglepodott, hogy Sztefan megertette 6t, mert lent a majorban nem tudott senki nemetiil. Sztefan mondta a grofnenak, hogy tud nemetiil, torokiil, franciaul es bolgarul, csak a szep magyar nyelvet nem tudja, azt nehezen tanulja. Bravo - mondta a grofne. Oriilt, hogy lesz tarsalkodoja, ha lejon a birtokra, ugyis regen beszelt mar franciaul, Mindjart nagy beszelgetesbe kezdtek Sztefannal, amibol a grof sem ertett egy kukkot se. Bort hozatott a grof ur es megkinalta edesapamekat. Boldog uj esztendot, jo termest kivant a kerteszethez a jovo esztendore. Tavozaskor pedig kezet fogott veliik, amin edesapam nagyon csodalkozott. A grof ur nem volt rossz ember (hiszen az intezo, a beresgazda meg a kulcsar voltak a ,,hajjakendek")> de azert nem fogott kezet meg a szolgabiroval sem, pedig vele egyiitt ment neha vadaszni. Arra gondolt edesapam, hogy a grof ur azert fogott veliik kezet, mert a tobb penz, a tobb jovedelem arra kesztette 6t, hogy megbecsiilje, embernek nezze azokat a munkasokat, akik a penzt adjak neki. A kerteszet szepen jovedelmezett es a majorosiakon kivtil a falusiak, a szegvariak is kezdtek kozeledni a kerteszethez. Az edesapam baratai kertek, hogy vegyek fel oket is a jovo evben. A masodik esztendoben nemcsak noket, hanem ferfiakat, fiatalokat is vettek fel dolgozni a kerteszetbe, mert 80 holdra noveltek a teriiletet. Igy keriilt a kerteszetbe az a ket fiatal is, akikkel edesapam kesobb sajat kerteszetet alapitott, Orosz (Csiga) Jozsef es Sziics Janos.

94

Az osszel prizmakba rakott fejes kaposzta tavaszra mind kifeheredett, megerett, a veremben a gyoker es a sargarepa zold leveleket hajtott. Ahogy az ido engedte, ujra megkezdtek a piacozast. Vittek a nagy, feher fejes kaposztat, a karalabekat, a zellert, a gyokeret, a sargarepat. Egy csomoba ket nagy rikito sargarepat es egy szal feherre mosott, kizoldellt, hosszu gyokeret kotottek, ezt 30 krajcarert adtak. A mutatos arut ugy vasaroltak, mintha nem is penzert adtak volna. Kiilonosen az uri nepseg vette, a gazdag nagysagak raktak meg a szolgalolanyok kosarat a sokfele zoldsegbol.

Elszamolas - ,,belezsnik

Az edesapam elmondasa szerint a bolgar ok igen egyszeru, igenytelen, szereny, becsuletes emberek voltak. A magyarokat mindig tiszteltek, bekeben eltek veliik, de egymas kozott sem voltak veszekedos, civakodos termeszetuek. Sokat dolgoztak, csak asajat bolgar iinnepeiken es vasarnap pihentek, ha nem volt valami surges munka a kerteszetben. Ivan volt a szakacs, aki neha naponta haromszor is fozott. Eleinte a kenyeret is 6 siitotte, de kesobb a majorosi beresasszonyok elvallaltak, hogy penzert siitnek kenyeret. A magyar foszlos belu, nagy kenyer jobb volt, mint a naponta siitfitt lapos, bolgar kenyer. Igen sokfele zoldseget ettek, minden etelbe tettek paradicsomot es mas zoldseget. Mindenhez ettek kenyeret es a fozelekfeleket - rendszeres napi eledeliiket - kanal es villa nelkul, kenyerrel martogattak ki. Csiptek egy falatnyi kenyeret a jo foszlos magyar feher kenyerbol, harom ujjal fogva belemartottak a fozelekbe es a kenyerhez hozzafogtak egy-ket szem paszulyt vagy egy szem burgonyat, ami a fozelekben volt. Edesapam probalta okat utanozni, de nem tudott megtanulni a bolgarok modjara, kanal nelkul enni. Telen haromszor, Szent Gyorgy napjatol a bolgar Demeter napjaig (aprilis 24-tol oktober 6-ig) negyszer ettek naponta. Reggel 8 orakor reggeliztek, delben ebedeltek, delutan ugy 4 ora fele uzsonnaztak es este 8 orakor vacsoraztak. Az uzsonna legtobbszor egy jokora karej kenyerbol, egy-ket szem paradicsombol es egy paprikabol allott. Csak a vasarnapi vagy mas iinnepnapi uzsonnajuk volt a paradicsombol, paprikabol, hagymabol es - ha volt - uborkabol keszult ,,hideg lecso". A leszeletelt zoldsegeket a szakacs megsozta, etolajjal es ecettel leontotte, es egy pici petrezselyem zoldjet darabolta a tetejere. Husz percig allni hagytak, majd egy nagy, kozos csereptalbol fogyasztottak. Uzsonnazas kozben beszeltek meg a masnapi teendoket. Eldontottek, ki megy a piacra es hova, ki lesz a napszamosok munkavezetoje. Kik 96

mennek locsolni, arasztani es hogy mit, milyen adag vizzel ontozzenek, egy fiteraba fel kapa vizzel vagy egesz kapa vizzel ontozzenek, fakaszto, nevelo vagy erlelo ontozesre van-e sziikseg? Kik mennek szedni es mibol mennyit szedjenek? Mindenkinek volt egy ,,belezsnik"-je, magyarul jegyzetfuzete, amibe beirta, hogy mikor, hoi dolgozott es mit csinalt. Ha nem dolgozott, azt is beirta. A szakacs is vezetett egy nagy belezsniket, jegyzetfiizetet, amibe uzsonnakor beirta, hogy ki, hoi, mikor, mettol meddig, mit csinalt, vagy nem dolgozott, hianyzott. Ezt a belezsniket a szakacs minden heten a vasarnapi ebed utan a gazda jelenleteben egyeztette az egyenileg vezetett belezsnikekkel. Ha passzoltak a beirasok a szakacs altal vezetett bejegyzesekkel, akkor a gazda az alairasaval lezarta a heti belezsniket, es a szakacs mindenkinek uj lapot kezdett. Ha valakinek nem egyezett a sajat bejegyzese a szakacs belezsnikjevel, akkor megvitattak, hogy hoi a hiba. Miutan tisztaztak az elterest, egyforman kijavitottak a jegyzetfuzeteket, es a gazda ezt is lezarta az alairasaval. A gazda alairasa utan a szakacs mar nem irhatott be senkinek semmit sem. Igy kizart dolog volt, hogy valami tevedes legyen, vagy valaki csaljon, munkavegzes nelkiil kapjon penzt. Az edesapam nem emlekezett olyan esetre, hogy a harom ev alatt, amig koztuk es veliik dolgozott, a bolgaroknak barmilyen vitajuk lett volna a munkaber miatt. Edesapamnak is volt belezsnikje, es mindig passzolt a bejegyzese a szakacseval. A belezsnikbe irta be a gazda azt is, hogy ev kozben ki, mikor, hany koronat kapott. Amikor Sztefan veglegesen elszamolt a foszamvevovel, egymas kozott is elszdmoltak a bolgarok. Kiszamoltak az egesz evi kiadast, a maradek penzt pedig elosztottak a ledolgozott munkanapok aranyaban. Sztefan, mint vezeto kertesz, 10 szazalekkal kapott tobbet. Az edesapam az elso evi elszamolaskor 1629 koronat kapott. Az elszamolas utan elokeszitettek a masodik ev munkait. Kibontottak a babot, a borsot, kicsepeltek a zeller- es a salatamagot, majd kirostaltak, kiszeleltek a magokat es eltettek. Kiilonraktak a magnak valo gyokeret, sargarepat. Atvalogattak es atraktak a veremben a nyirkos homokba berakott zoldsegeket. Jo idoben atvalogattak a magnak valo karalabegumokat is. Amelyiknek nem voltak feherek a hajszalgyokerei, azt kidobtak, nehogy fertozze a tobbi magnak valo gumot. Az atvalogatassal megakadalyoztak a gumok ido elotti kihajtasat. 97

Kozdsen megbeszeltek, azutan megmondtak az intezo urnak is, hogy mit fognak a masodik evben a kerteszetben termelni. A masodik ev kezdeten mar jobban tudtak, hogy a piacokon mit vesznek szivesebben a vevok, es mit nem vasarolnak. Ezert paradicsombol keveset termeltek a masodik evben, de mire beerett, megis kapos lett a piacon. Mindenki, aki az elmult evben evett belole, kereste, vette. Sok mindent megszerettek a magyar vevok: a feher, tompa, begyurt vegu, edes, vastag husu Kalinkoi paprikat, az eros paprikat, a retket, a salatat. Akarmennyit vittek beloliik a piacokra, mind megvettek a kofaasszonyok, de nem mindig adtak el nekik. Ha nem volt sietos munka a kerteszetben, akkor az arut eladtak, elmeitek edesapamek maguk a piacon.

VALTOZASOK, ESEMENYEK A SZEGVARI BOLGARKERTESZETBEN

A tanito ur halalhire
Mar a harmadik nyaron dolgozott edesapam a bolgarokkal, a kiboviilt nagy csapattal, mert tavasszal megerkezett a megigert 30 fo. Szep, napsiiteses juliusi delelott volt. Edesapam, Sztefan, Ivan es Sztojan a magnak valo paprikat jeloltek. A tobbi bolgar es a napszamos asszonyok kapaltak a paprikat a Kurca mellett. A Kurca tuloldalarol egyszer csak eles fiittyszo hasitott bele a csendes delelottbe. Mindenki hirtelen arra nezett, amerrol a varatlan fiittyszo hallatszott. A hangra az urasagi komondorok is lerohantak a Kurca oldalra, a vizig, es ott rohangaltak, morogtak, ugattak a postast a tiilso parton. Az pedig ugattatta a nagy, hamis komondorokat, hogy eszrevetesse magat a bolgarokkal. Nem felt most a kutyaktol, mert azok nem mertek a vizen atuszni, ezert uszitgatta, vaditotta oket. Kiabalt at, hogy levele van, levelet kapott Bulgariabol Sztefan Ruszev Canev. Ahogy Sztefan meghallotta, nagy oromeben rogtdn cs6nakba ugrott es sietve atevezett a Kurcan a postashoz, aki egy szep, nagy, hetpecsetes levelet adott at neki. Sztefan azon nyomban folbontotta a nagy, kupertas levelet, es akkor iitott be a baj. A boritekbol egy nagy, fekete szelu gyaszlevel esett ki a foldre. Sztefan felvette, es ahogy belenezett, rogton elment minden jokedve. Atkialtott Ivannak es Sztojannak bolgarul, hogy nagy baj van, majd a foldre vagodott es keservesen zokogott. Erre Ivan es Sztojan a vizbe ugrott es atuszott Sztefanhoz, mert a hid messze volt, a csonak meg odaat, Sztefannal. Odaerve Ivan elvette tole a levelet, 6 is elolvasta, azutan atkiabalta a tobbieknek, hogy nagy baj van, odahaza Bulgariaban, Plovdiv varosaban meghalt Sztojan Iliev Urankov, a tanito ur. A hir hallatara minden bolgar atiiszott a Kurcan es Sztefan mellett a foldre vetettek magukat es nagyon, de nagyon sirtak. Edesapam ott allt a Kurca-parton es el nem tudta talalni, hogy a harmincnegy bolgar miert sir olyan nagyon odaat. Ugyanis Ivan a gyaszjelento, fekete szelu levelet elolvasva ugy megijedt, hogy nem bolgarul 99

kialtott at a tobbieknek, hanem torokiil, amit edesapam nem ertett. Fogta magat, es 6 is atiiszott hozzajuk. Akkor megtudta, hogy meghalt a plovdivi tanito ur. Az egyik bolgar-torok osszecsapasban fejbe talalta egy golyo, es azonnal meghalt. A szomorii hir hallatara edesapam csendben allt, es szomoruan lehajtotta a fejet. Ismeretleniil is sajnalta es gyaszolta egy nema perccel a tanitot, aki meg a messze tavolbol is mintha fogta volna Sztefan kezet es iranyitotta a jo tanacsokkal. A gyaszhiru levelet a tanito ur felesege kiildte Sztefannak, akit a tanito ur nagyon szeretett es a torok rabsag elol Magyarorszagra szoktetett. Egy jo ora mulva a bolgarok felkeltek, es a hidon at a falu fele, Szegvar fele keriiltek. Szomoruan enekelve a szallasukra mentek. Enekles kozben a ruhajukat megszaggattak, a majorba erve leiiltek az udvaron. Keso estig ott iiltek, arccal hazafele, Bulgaria fele fordulva. Szomoruan enekeltek a regi oseikrol, a regi harcokrol, Aszparun kanrol, a Balkanrol, Bulgariarol. Azon a napon nem ettek, nem ittak, nem dohanyoztak. A regi vallasuk szerint egy honapos mely gyaszba fogtak es nem dolgoztak. Ez ido alatt bojtoltek is, es mast nem ettek, csak azt, amit a fold szult: halat, kenyeret es sok zoldsegfelet. Egy honapig nem borotvalkoztak, es a megtepett ruhajukban jartak. Az egy honapos nagy gyaszban diszno-, marha- vagy baromfihust egyaltalan nem ettek, de tejet, tojast sem, mert ezeket nem a fold sziilte, ahogy az edesapam elmondta. Naponta halasztak, mert a hal volt az egyediili hiiseteluk, amit a mindennapi lecsohoz ettek. Viz volt az italuk, mert szeszes italt sem ittak egy honapig. Edesapam elmondasa szerint Ivan ugy halaszott, mint a vidra. Csak lebukott a viz ala, es puszta kezzel megfogta a halat a fuzfabokrok alatt. Azt mondta edesapamnak, hogy nyaron a halak a melegben a fuzfabokrok alatt alszanak, es csak le kell a viz ala bujni es megfogni oket. A gyaszido alatt Sztefan nem torodott a kerteszettel, edesapam volt a helyettese, 6 iranyitotta a munkakat, a napszamos asszonyokat. A gyaszido letelte utani napon a bolgarok mar koran reggel talpon voltak, megborotvalkoztak, egymast megnyirtak, es pontosan napfelkeltekor mindannyian beugraltak a Kurcaba es megmosakodtak. Sztefan megbizta edesapamat, hogy keressen egy magyar szakacsot, fozessen jo birkapaprikast bogracsban, magyarosan. Ebedre kesz is lett a jo birkaporkolt, amire meghivtak a foszamvevot es az intezot is. Ebed utan elborozgattak, majd elokeriilt a harmonika es a kaval (bolgar hatlyuku furulya), a dob pedig a szekreny oldala volt. A zenere eltancoltak a ho rot. Masnap koran reggel mar dolgoztak.

Uj kerteszetek sziiletnek.

... orszdgszerte
A grof Karolyi Laszlo szegvari usztatomajori birtokan 1875 decembereben megalakult ontozeses zoldsegtermelo bolgarkerteszetbol edesapam 1879-ben kilepett es sajat kerteszetet letesitett a Kurca menten haszonberbe vett foldon. A harom ev alatt, amig az urasagi ,,nagykertben" dolgozott, sok mindent latott es megtanult. Az itt szerzett tapasztalatai, az atvett termesztesi m6dszerek, hagyomanyok alapjan hozta letre az elso magyar ftntozeses zoldsegtermelo bolgar tipusii kerteszetet. A ,,kiskertbe" maga melle vette tarsnak harom jo baratjat, Kadar Mihalyt, Orosz (Csiga) Jozsefet es Szucs Janost. A szegvariak lattak, hogy nem csak az urasagnak van Ontozeses zoldsegtermelo bolgarkerteszete, es nem csak a bolgarok csinaljak, hanem a magyarok is probaljak, mert jol jovedelmezo foglalkozas. Ezert a biiza- es a kukoricatermeles helyett to'bben atalltak az ontozeses zoldsegek termelesere. Az edesapam peldajat kCvette Szalanki Pdl es Katona Ferenc is. Igy azutan rohamosan, egyre-masra szaporodtak a magyar bolgar kerteszek. 1881-ben edesapam harom tarsa elment, es 6k is sajat bolgarkerteszetet alapitottak a szegvari hatarban, Tetelhaton. A ,,nagykertben", az urasagnal 1878-79-80-ban a bolgarok sokat arultak a szazholdas ontozeses zoldsegtermelo kerteszetbol, de 34-fele osztozkodtak a megtermelt jovedelem megmaradt felebol. Ezert ugy hataroztak, hogy elmennek mas videkre, es ott sajat ontozeses zoldsegtermelo bolgar kerteszetet alapitanak. 1881 tavaszan szet is szeledtek az urasagi usztatomajori ,,nagykertbol". Tizennyolcan a dunantuli hegyes-dombos videkre mentek (ez a taj nagyon hasonlit Bulgaria hegyes-dombos, lankas videkeire). Hatan Pecsen es Pecs kb'rnyeken, a Drava menten telepedtek le. Negyen Dunafoldvaron, negyen Cecen es Cece kornyeken, ketten Tolna varosban kezdtek uj eletet. Ketten Tolna mellett, Bogyiszlon, negyen Oroshazan, negyen a Kb'ros es a Berettyo mellett Berettyoujfaluban telepedtek le, es 101

letesitettek kerteszetet. Ketten Csongradra, a Duna-Tisza kOzere mentek. Egy bolgar atment Mindszentre. Ivan ott maradt az urasagnal (az az Ivan, akirol azt beszeltek a majorosiak, amikor visszament Bulgariaba, hogy otthon marad, nem jon vissza). 6 lett Sztefan utan a fokertesz. A felesege ugyanis szegvari magyar lany volt, es nem engedte el Ivant. Sztefan pedig elment edesapamhoz tarsnak, mivel jobaratok voltak es ugy szerettek egymast, mint ket testver. Gondolatban es szandekban az elso talalkozastol fogva egyetertettek. (1882-ben egytitt mentek Bulgariaba, ahol megkerestek a tanito ur feleseget. Sztefan bemutatta neki edesapamat, a tanitone pedig megajandekozta Sztefant egy kerteszeti szakkonyvvel, amit a tanito ur irt, de mar nem tudta elkuldeni.) Mielott szetszeledtek volna a bolgarok Szegvarrol, az usztatomajori ,,nagykertbol", Sztefan, a vezeto kertesz testveriesen elosztotta maguk kozott a megtermelt karalabe-, kaposzta-, karfiol-, paprikavetomagot. Sztefan az urasagnal negyfajta feher es ketfajta zold szinu paprikat termelt, amit otthonr61, Bulgariabol hozott. Ket feher paprikafajta csipmentes, edes volt, a masik ketto es az egyik zold szinu fajta pedig csipos, eros. A Dunantiilra indulo bolgarok magukkal vittek a 'Varnai', a 'Plovdivi' es a 'Sipkai feher' paprikakat. A Tiszantiilon maradok csak a 'Kalinkoi feher', a 'Kalinkoi zold' fajtat es a 'Sipkai zold' szinu eros paprikat termeltek. Ivan, Nikolaj, Sztefan es edesapam a 'Kalinkoi feher' es a 'Sipkai zold' eros parikat termeltek a szegvari es a szentesi tajban. A 'Varnai feher' paprikat a Pecs kornyeken letelepedo bolgarok vittek es termeltek. Ez a feher paprikafajta harom eru, hegyes, kiipos vegu, vastag husu, edes paprika volt, a mai 'Keszthelyi feher' paprika elodje, amit meg ma is termelnek Keszthelyen. A 'Plovdivi feher' paprikat a Dunafdldvaron es kornyeken letelepedo bolgarok vittek magukkal. Ez a fajta altalaban ket erfl, hegyes, kiipos vegu, vastag husu, kicsit halvanysarga szinu, edes, kellemes izu, jo zamatu paprika volt, a kesobbi 'Cecei feher' paprika elodje, amit meg ma is termelnek. A 'Kalinkoi' feher paprika megmaradt a szegvari, a szentesi es a csongradi tajban. Ez a feher paprika volt a legszebb, legtetszetosebb piacra valo paprikafajta. Negyeru, begyurt, tompa vegu, halvany kremszinu, vastag husii, kicsit csipos, kellemes izu, jo zamatu, nagy, tolteni valo szep paprika volt. A mai 'Szentesi feher' paprika elodje. Itt-ott meg ma is termelik, de mint csipmentes paprikat.

102

A 'Szentesi feher', a 'Kalinkoi feher' paprikahoz hasonloan, valodi tolteni valo paprika. Megtartotta az eredeti Kalinkoi fajta tulajdonsagait, amikor kinemesitettek csipmentes paprikara. Abban a formaban maradt meg, mint a regi, valodi ,,szerpaprika", azzal a kulonbseggel, hogy ma mar nem csipos. A 'Sipkaj feher' paprikat a Tolna kornyeken letelepedo bolgarok vittek es termeltek. Ez is feher, harom eru, kiipos vegu, vastag husu, csipos. A Tolna megyei Bogyiszlon tovabb nemesitettek, utodja a mai 'Bogyisz!6i csipos' feher paprika. A 'Sipkai zold' keteru, 18-20 centimeter hosszu eros paprika, a csomojatol (kocsanyatol) kezdodoen mintegy 3-4 centimeter hosszan rancos, gyurodott. A szegvari es a szentesi tajban itt-ott megmaradt. Ez a fajta az elodje a mai szentesi nagy, eros paprikanak. Az edesapam tehat tudta, hogy melyik videken milyen paprikat termeltek a bolgarok. A kapcsolatot egyebkent kesobb is fenntartottak egymassal. Amikor 1881 tavaszan a bolgarok szetszeledtek a Dunantiilra es a Koros menti varosok tajara, nehezebb lett a piacozas, kialakult a konkurencia, es olcsobb lett a megtermelt zoldseg. Volt olyan eset - meselte edesapam -, hogy elmentek Sztefannal az oroshazi piacra, ahova befutott 8-10 bolgar es 5-6 magyar bolgarkertesz is, es nem kelt el a porteka. El kellett vinni mashova piacra. Sztefan el is indult a szarvasi piacra a megmaradt kaposztaval, paprikaval. De ott se kelt el a porteka, ezert tovabbment Kondorosra, a masnapi piacra. Az egyik piac jo volt, a masik meg gyenge. Akkor mentek a masnapi piacra, a legkozelebbi faluba vagy varosba. A bolgarok nem ismertek nehezsegeket, kitartoan termeltek, arultak, piacoztak. Sokat dolgoztak, de sohasem hatraltak meg, ha nem kelt el a piacon minden. A bolgarok kitartasanak peldajakent elmondok egy esetet, amit az edesapam meselt, es melyen megmaradt az emlekezetemben. Az 1878ban Szegvarra erkezett 30 fos bolgar csapatban volt egy nagy termetu, szeles vallu, eros fiatal legeny, a Nikolaj. Amikor kesobb a tobbiek szetszeledtek az orszagban, 6 a szegvari tajban maradt. A mindszenti falu alatt, a nagy kanalis mellett kapott arendaba 2 hold foldet. Kunyhot csinalt a kanalis partjara, es hozzafogott termelni, kerteszkedni. Egy alkalommal tavasszal edesapam a mindszenti piacra ment kocsival, jo ket loval. Mar kozel jart Mindszenthez, amikor Nikolaj kerteszetehez erkezett. Latta a sok szep kaposztat, karalabet, es egy asszonyfelet is, aki a karalabet locsolta, arasztotta. Eszrevette azt is edesapam, 103

hogy a kunyho mellett, a kanalisparton forgott a dulap nagy vizmerigeto kereke, a viz csobogott a csatornaba, az asszony meg locsolt, de lovat ami huzta volna a dulapot - sehol sem latott. Amikor jobban szemiigyre vette, hogy mitol forog a dulap, majd leesett a kocsi bakjarol. Nikolaj huzta egymaga! Erre edesapam a lovai ko'ze csapott, es odahajtott gyprsan Nikolajhoz. Rakialtott, hogy talan megbolondult, hogy egymaga huzza a dulapot?! Nikolaj erre megallott, nagyot szusszantott es elmondta, hogy tavaszra megdoglott a lova, de penze nincsen, hogy masikat vegyen. Locsolni viszont kell, ezert huzza 6 a dulapot. Edesapam nem engedte, hogy Nikolaj tovabb folytassa ezt az emberfeletti munkat. Magaval hivta Mindszentre, a piacra. Ott az egyik lovat majd kifogja, visszahozza, es befoghatja a dulapba vizet hiizatni a karalabe locsolasara. Nikolaj nagyon megoriilt az ajanlatnak, feliilt a kocsira, bementek a piacra. Innen Nikolaj Idhaton visszament locsolni a karalabet, a kaposztat. Piac utan edesapam elment Nikolajhoz, magaval vitte a tanyara, hajnalban pedig Oroshazara, a heti vasarra. Oroshazan edesapam lovat vett Nikolajnak, amit visszafizet, ha arul es lesz penze. Addig locsolja a karalabet, a kaposztat, hogy mielobb arulhasson. Ilyenek voltak a bolgarok, ha beleszakadtak is a munkaba, akkor sem hagytak abba. A Szegvarrol elvandorolt 31 bolgar nyoman hamarosan orszagszerte elterjedt a magyarok kozott a bolgar rendszeru ontozeses zoldsegtermesztes. Ahol letelepedtek a bolgarok, ott mindenutt szep zoldsegfelet termeltek, amit a magyarok igen szerettek, igy a termesztesi, ontozesi modszeriiket is atvettek. 1882-ben edesapam Magyartesen Svarc barotol b^relt foldet, ahol baratjaval, Sztefannal kozosen kerteszkedtek, termeltek. A kozos munka az elso vilaghaboru kitoreseig tartott. Ekkor Sztefan felhagyott a kerteszkedessel, a zoldsegtermesztessel, es 6 lett Budapesten az elso bolgar zoldseg- es gyiimolcs-nagykereskedo. A szentesi tajban sok zoldseget megvett a kerteszektol.

A Szentes kornyeki bolgdrkerteszetek

Amikor edesapamnak letelt a haszonberlete Svarc baronal, 1890-ben sajat foldet es tanyat vett Szentesen, a varos szelen, a Regoczi-telep mellett, a Kurca-parton. Itt folytatta az ontozeses zoldsegtermelo bolgarkerteszetet.
104

A Kurca-parti tanyan (ahol szulettem), a harmincas evek utoljat61 kezdve, serdiilo legenykekent mar en is reszt vettem a termelesben az edesapam mellett. Szentesen, a Kurca menten j6 nehany bolgarkerteszet jott letre. A felszabadulas elotti idoben szemelyesen ismertem mindegyik ontozeses zoldsegtermesztessel foglalkozo kerteszt. Az edesapan utan Grigor Ivanov alapitott bolgarkerteszetet, ott, ahol ma a Kerteszeti Kutato Allomas van. A harmadik letelepedo bolgar kertesz Dimitri Rudolf volt, akit mindenki Rudi bacsinak hivott. Az 6 kerteszete a Kurca mellett, a Kishaton volt. Annak idejen Rudi bacsi vizhuzo, lohajto gyerek volt az edesapamnal. Olyan 15 eves forma gyerek volt, amikor elhoztak Bulgariabol es hozza kerult. Tortent is egy eset vele, amit kesobb Rudi bacsi mondott el nekem. Az elso idoben, hogy odakeriilt, nem merte nyaron a lovakat a Kurcaba behajtani, mert nem tudott uszni es felt a viztol. Edesapam csak mondogatta neki, hogy iiljon fol a lora, kosse dssze a kotofeket es hajtson a Kurcaba. De Rudi csak kdnydrgdtt, hogy ne kuldje a lovat usztatni, mert 6 nem tud uszni! Mindig azt mondta, hogy ,,nak (nagy) viz, Ferenc bacsi, nak viz, Rudi megfulladni, Rudi nem tud uszni, Rudi nagyon felni nak vizt61. Jaj, Rudi, miert jdnni Magyarorszagba, megfulladni a Kurcaba." Edesapam pedig megfogta Rudit, raiiltette az egyik lora, es belehajtotta a Kurcaba, ami olyan mely volt, hogy a lovak usztak benne. Egy kor utan a lovak megfordultak, es kiusztak a partra. Rudi ugy megmarkolta a 16 sorenyet ijedteben, hogy nem tudta elengedni, es nem tudott a lorol leszallni. Csak sirt a lovon csendben. Ugy kellett a 16 sorenyet olloval levagni, hogy Rudit leszedjek a lorol. Csak sirt, hangtalanul, hulltak a konnyei. Ezutan hamarosan megtanult uszni. Az elso vilaghaboru utan meg tdbb bolgar jott Magyarorszagra. Szinte minden varosban vagy nagy faluban elt ontozeses zoldsegtermesztessel foglalkozo bolgar. A Zsoldos testverek Rt. (reszvenytarsasag) szentesi birtokan 1927-ben Georgiev Encsev es Kosztov Todor bolgarok vezetesevel, 50 katasztralis hold fOlddn csinaltak ontozeses zdldsegtermelo bolgarkerteszetet. 1938-ban mar kilenc letelepedett bolgar csaladnak es 12 magyar embernek volt ontozeses zdldsegtermelo bolgar kerteszete Szentesen, a Kurca menten. A magyar bolgarkerteszek kdziil megemlitendo nehai id. Sipos Laszlo, akit szemelyesen is ismertem. A megemlekezes es neve feljegyzese azert erdemel helyet kdnyvemben, mert az eredeti 'Kalinkoi feher' negyeru, tompa, begyurt vegu, vastag husu, csipos, eredeti bolgar papri105

kat, a feher szerviani paprikat termelte, amibol elterjedt a szentesi tajban a 'Szentesi feher' csipos paprika. A'Szentesi feher' paprika elodje, ose a 'Kalinkoi feher' volt. Ezt regi dokumentum, regi feljegyzes orzi. Az edesapam igen jol ismerte a 'Kalinkoi feher' paprikat, mert azt sokat termelte. Eredeti kezirasu feljegyzeseben olvashato, hogy ,,Sipos Laci meg termeli a va!6di kalinkoi feher paprikat." Igy terjedt a szentesi tajban az orszagosan kimagas!6 ontozeses zoldsegtermelo magyar bolgarkerteszet hagyomanyossa valt kuturaja.

Egy jegveres es kftvetkezmenyei

Ezt a megtortent esetet ugy irom le, ahogyan azt a valosagban ateltem. 1935. majus 28-an mar a kora reggeli orakban fulleszto meleg volt. Olyan, mint nyaron a kanikulaban. Delelott, ugy tizenegy ora tajban nagy, fekete borulas latszott Szabo Peter tehenkupec tanyaja felol, az Ilona-part irant. Azon a napon nem mentem iskolaba (hatodik osztalyos voltam), mert fajt a labam, egy nagy rozsdas szogbe hagtam. Deltajban aztan beborult az egbolt, a felhok nagy sebesen kergettek egymast. Ugy latszott, hogy a feher felho alulrol visszafele megy, a nagy fekete felho meg jon. Az egzengesek is egyre kozelebbrol hallatszottak, es a szel is feltarnadt. Ahogy beborult az egbolt, egyszeriben olyan hideg lett, hogy kabatot kellett venni, pedig azelott a munkasok is mind felmezteleniil dolgoztak a nagy melegben. A szel mindjobban fujt, mindent el akart hordani vagy felboritani. Egyszer aztan egy nagyot villamlott, nagyot csattant, es nagy cseppekben megeredt az eso. Egy kis ido miilva a szel is, es az eso is mintha megallott volna, de azutan lijra rakezdte, de nagyon, majd a jeg is el kezdett potyogni, a teton kopogni. A jegszemek egyre nagyobbak lettek, es ugy zuhogtak, hogy a konyhaablaktol nem lattam el az istallo sarkaig, ami csak mintegy 10 meterre volt a lakohaztol. A kozepes tyiiktojasnyi jeg mindent osszevert, eltort, bevert. Osszetorte a tanya tetejen a cserepet, amit a szelvihar az udvarba es a tanya hata mog6 sopdrt. Meg a csereptarto lecet is osszetCrte a nagy ereju jegveres. A Fiityus Joska tehene kint maradt a gatoldalon, a Kurca-parton, es a jeg agyonverte. Az istallo hata mogo^t volt kiadva Kotkics Varga Imre kertesznek ket hold fold felesbe. Majus 28-ara olyan szep volt az eros paprika, hogy masnapra szedni akarta Imre bacsi a szarvasi piacra, de azt is mind elverte a jeg. A sok szep, eros paprika mind a foldon volt letarolva, szetverve, egy eso se volt jo belole. A tovon csak a negy elagazo szara maradt meg, de level nem volt rajta egy szal sem. Nagy volt a tanyaban a riadalom.

107

,,Szazalekos" kerteszkent dolgozott akkor negy bolgar az edesapamnal. Ezek a jegveres utan kiszaladtak az udvarra es sirva borultak a jegre, a jeges fo'ldre, ugy imadkoztak es jajveszekeltek. Amikor a vihar elmult, az udvaron a jeg bokan feliil ert. Emlekszem, a fajos, dagadt labammal mezitlab ki-kiszaladtam a jeges udvarba, a jegbe es vissza a konyhaba. A jegvihar mindent elvert. Siralmas latvany volt az egesz taj, az egesz hatar. Nem maradt a fakon egy level se, ugy neztek ki, mint osszel, lombhullas utan. Sok helyen a nagy szel tovestiil tepte ki az akacfakat, a gyiimolcsfakat es a nagy nyarfakat. Az udvaron jajveszekelo bolgarokat edesapam megdorgalta, hogy most sirnak, amikor baj van, maskor meg karomkodnak. Az edesanyam is sirt, hogy mi lesz most mar, mibol fizetnek a napszamosoknak, amikor a jeg mindent elvert, tonkretett. Nem lesz aru a piacra, nem lesz mit eladni. Edesapam nem szerette, ha valaki sirt, es az edesanyamat is megdorgalta, hogy ne sirjon, majd lesz valahogy. Azutan, amikor el kezdett szamolgatni, hogy mit mennyibol tud megcsinaltatni. En meg el nem tudtam talalni, hogy mi van. Az edesanyam sir, a bolgarok sirnak, az edesapam meg nyugodt maradt, egy cseppet sem lattam szomorunak, nyugtalannak. Masnap reggel pedig az edesapam szepen, iinneplosen feloltozott, es vette a pipajat, a dohanyzacskojat, fogta a gorbebotjat, elindult be a varosba. Hivott engem is, hogy menjek vele a varosba, be Szentesre. Utkozben azt mondta, hogy elmegyiink penzt szerezni, az aranypenzet bevaltani pengore. Az edesapam dohanyzott, pipalt, es voltak szep, igazi tajtekpipai, meg egy szep, sallangos, pipaszurkaloval ellatott kostok dohanyzacskoja, amit mindig magaval hordott es nagy on orizte. Ha valaki kert tole dohanyt, akkor sem adta oda, hogy a pipajat megtoltse, hanem kivette belole, es ugy adta at a dohanyt. Ha lefekiidt, akkor a dohanyzacskojat a feje ala tette, a pipat meg a feje alja melle. Ahogy mentiink a varosba, edesapam nekem megmutatta, hogy ketto valodi aranypenz van a dohanyzacskoban. Regi, valodi torok aranypenzek. Sztefantol kapta fizetesbe vagyis az osztalekba, es eltette emlekbe. Ilyen penze csak a nagy uraknak es a nagy gazdaknak volt T6rokorszagban is es Bulgariaban is. Korulbeliil akkora volt, mint a mai tizforintosunk, de nehezebb, illetve vastagabb volt. A tizliras aranypenzen a torok szultan kepe volt. Amikor a szentesi bankban megmutatta, hogy eladja, bevaltja, elkezdtek meregetni, nezegetni a banki nagy urak, es addig alkudoztak, amig edesapam azt nem mondta, hogy kell az uraknak vagy nem, mert akkor viszi Budapestre.
108

Az urak meg kerdezgettek, hogy hoi vette, honnet van az aranypenze, amire edesapam elmondta, hogy a bolgaroktol kapta, es mar 1876. ota (majd 60 eve) megvan. (A parjat, a masik aranypenzt nem adta el sosem.) A szentesi bank 10 000 pengoert megvette a torok penzt edesapamtol, amit ki is fizettek neki ott, azonnal. Edesapam pedig eloleget fizetett a bolgaroknak, megcsinaltatta a tanya tetejet es rendbehozatta a kert6szetet. Ajegveres utan edesapam nezegette az egnek meredo, meztelen, kopasz paprikaszarakat es latta, hogy a paprika szarai, megmaradt agai kezdenek kihajtani, ujra kifakadni. Szolt Kotvics Varganak, aki akkor feles kertesze volt, hogy kapaltassa meg a paprikat, majd 6 kifizeti a napszamosokat. A bolgaroknak is szolt, hogy masnap hivjanak napszamosokat, mert kapalni kell. Jottek is a napszamosok, masfel nap alatt megkapaltak az egesz paprikat. A sebes eso es a nagy jeg osszeverte, osszenyomta a foldet, a szikkadas utan racserepesedett a fold a paprika tovere. Kapalas utan nagyon megindult a paprika, ujra kihajtott, noni kezdett. Sok kis apro levelet hozott minden oldalrol, es nagyon sok kis paprika fejlodott az uj hajtasokon. A varosi bikaistallokbol edesapam hozatott egy nagy ladas kocsi friss, tiszta, szalma nelkiili tehentragyat, azt arasztaskor lapatonkent belerakatta a vezercsatornaba, es vitte a viz szejjel a fiterakba, agyakba a paprikakra. Nagyon sok paprika termett a jegverte toveken. Edesapam soha nem gondolta volna, hogy a jegvert paprika kihajt es annyi termest ad. Csak egy szedessel kesobb lett paprika, mint azon a tajon, ahol nem volt jeg. A kesei termest potolta a tobblet.

109

A BOLGAR KERTESZEK SZEREPE A MAGYAR KERTKULTURA TORTENETEBEN

A bevandorolt elso bolgarok az ontozeses zoldsegtermeszto kerteszet meghonositasaval Grokke fennmarado betukkel irtak be neviiket hazank kerteszeti tortenetebe. Valamikor regen a piacokon a bolgarok arultak a szep, nagy, tornpa, begyurt vegu, negyeru, feher, tolteni valo paprikat, a ma is emlegetett ,,szerpaprikat" vagy ,,szervian paprikat". Utodjat, a 'Szentesi feher' paprikat ma mar csak ritkan termelik, de ha meglatjak a piacon az emberek, foleg az idosebbek, meg ma is szerpaprikanak emlegetik. A szep, nagy tolteni valo feher paprikakrol az embereknek a bolgarok jutnak az esziikbe, akikre videken meg ma is jol emlekeznek. Itt-ott az orszagban egy-egy valodi bolgar kertesz meg ma is termel. Erdekes, hogy ha falun vagy a varos menten - ahol van lehetoseg az ontozeses zoldsegek termesztesere -, valaki termelni kezd, akkor nem azt mondjak ra, hogy ,,na, a Konfar Bandi is ontozeses zoldsegeket termel", hanem azt mondjak ra a nepek: ,,na, nezzetek, a Konfar Bandi is bolgarkerteszkedik mar". Igy orzi meg a magyar nep a bevandorolt bolgar kerteszek es az ontozeses zdldsegtermesztesi modszereik emleket. A barati bolgar-magyar kapcsolat ma mar arra is lehetoseget ad, hogy a felsofokii bolgar kerteszeti ismereteket Bulgariaban, Plovdivban tanuljak a magyar fiatalok. Abban a Plovdiv varosban, ahonnan valamikor a mult szazadban, 1875 telen elindult hazankba negy tehetseges, bolgar fiatal, es elhoztak magukkal az ontozeses zoldsegtermelo bolgarkerteszet kulturajat.

Ill

A KONYV TORTENETI HATTERE

Hetkozi vagy hetvegi bevdsdrldskor a vdrosi piacok jellegzetes alakjaival, a magyart torve vagy akcentussal beszelo, de portekdjukat szivelyesen kindlo bolgdr kerteszekkel nap mint nap taldlkozhatunk. Szep es eladdsra gondosan elkeszitett termenyeik meg ma is megnyerik a vdsdrlok tetszeset, pedig a vdrosi piacokon mar nemcsak ok drulnak friss zoldseget, szdmtalan versenytdrsuk akadt. De mikor is jelentek meg az elso bolgdrok, bolgdrkerteszek Magyarorszdgon? Mi kenyszeritette oket, hogy nagyobb szdmban elhagyjdk hazdjukat, Bulgdridt? Bulgaria a 14. szdzadtol nydgte a Nyugat-Europa fele lord torok birodalom elnyomdsdnak igdjdt. A 18. szdzad elejetol uzsoraberletekkel fojtogatta a torok es a torokoket kiszolgdlo bolgdr burzsodzia a fold nelktili parasztsdgot. Afeuddlis torok hatalom kepviseloinel isjobban gyuloltek a leigdzott parasztok a csprbadzsiknak nevezett berloket, akik a nyomort csak tovdbb ndveltek. Igy a 19. szdzadi fuggetlensegi, forradalmi es felszabadtto mozgalmak, felkelesek nemcsak a torokok kiuzesere irdnyultak, hanem az uzsoraberlok hatalmdnak, visszaeleseinek megszunteteseert isfolytak. A bolgdr nyelv egyikjelzojet, a csorbadzsijszki-t egyenesen a ,,hatalmaskodo, kizsdkmdnyolo" tulajdonsdg ertelmeben haszndltdk. A fuggetlensegi mozgalmak a cdri orosz seregek tdmogatdsdval teljes sikerreljdrtak. 1877. februdr 19-en, a San Stefano-i beke ertelmeben Bulgaria ondlld fejedelemseg left, az 500 eves torok uralom alol veglegfelszabadult. Mind a torok megszdllds, mind afelszabadito, fuggetlensegi mozgalmak kozrejdtszottak a jellegzetes bolgdrkerteszkedes kialakuldsdban es a kertesz parasztok elvdndorldsdban. A torok hadsereg elelmezesenek biztositdsa Tirnovo Veliko kornyeken hivta eletre eloszor a nagyobb merteku, intenziv kerteszkedest. Ennek kialakuldsdt elosegitette a bolgdr mezogazdasdgnak az a sajdtossdga, hogy - a torok uralom reven - a nagybirtok hidnyzott, a kisparasztifoldek dllando aprdzoddsa miatt pedig fold nelkuli vagy torpebirtokos agrdrproletdrrd vdltak a parasztok. Delkelet-Europdban a vdrosiasodds merteke is lassubb utemben folyt, mint a kapitalizdlodott Europdban, igy a zoldsegek, termenyek irdnti kereslet joval kisebb volt, mint az drutermelesre szakosodott mesteremberek nyugat-eurdpai vdrosi kozossegeiben. A munkakozossegekben, egyeni szovetkezeti tdrsulds formdjaban dolgozo kerteszek 1863ban Ljaszkovecben mar az elso Kerteszeti Egyesuletet is megalakltottak, 113

ondllo zdszloval. A megalakulo kerteszeti egyesiiletek nemcsak szakmai (termelo- es szaktuddsfejleszto) csoportosuldsok voltak, hanem egyben a fuggetlensegi mozgalmak, a torok es belso elnyomds elleni hare kdzpontjai is. A kerteszeti kdzpontokkdfejloddfalvak, kisvdrosok egyben a szabadsdg elenjdro harcosai is lettek. A megelhetesi nehezsegek, afdldn&kuliseg azonban sok kerteszkedot kenyszeritett Bulgaria foldjenek elhagydsdra. 1888 elott a tirnovoi korzetbol tobb mint 9555 ember (a megye kerteszeinek 11 %-a) vdndorolt ki. A mar emlitett Ljaszkovecbol 1086 lelek indult utnak, hogy jobb megelhetest keressen a kornyezo orszdgokban, Oroszorszdgban, Romdnidban, Szerbidban es az Osztrdk-Magyar Monarchia teruleten is, ahol 116-anprobdltak szerencset. A kivdndorlds 1888 es 1914 kozott mar sokkal nagyobb mereteket oltott, mert tobb mint felmillio bolgdr hagyta el Bulgdridt,,es uticeljuk kozott mdrAusztrdlia, Kanada es az Amerikai Egyesult Allamok is szerepelt. A leghiresebb es a legjobban gazddlkodo kerteszek Draganovobol, Polikreicsebol, Igradljaszkovecbol, Ljaszkovecbol, Dragizsevobol, Merdanjdbol, Dolna Orjehovicdbol, Szusicabol keltek utra. Kuzdelmes eletuknek es munkdssdguknak emeltek emleket Ljaszkovecban 1976-ban, amikor megnyitottdk a keteszeti muzeumot, amely a bolgdr ontozeses kerteszet tortenetet es europai, majd az ujvildgi elterjedeset mutatja be. Magyarorszdgon a vdrosiasodds rohamos fejlodesnek indult a 19. szdzad vegen. Ez a vdrosi nepesseg evenkenti dilagos szaporoddsdban is megmutatkozott. 1870-1900 kozott pi. Budapest nepessege majdnem megdupldzodott, de a tdbbi vdros isjelentos lelekszdm-novekedest mutatott. Ez volt az a korszak - a dualizmus korszaka - amikor a Dedk-fele kiegyezes utdn Magyarorszdgon a vasuthdlozattal egyetemben kiepultek a nagyipari es a kereskedelmi kozpontok, s afolyoszabdlyozds munkdlatai mellett az elelmiszeripar is nagy leptekkelfejloddtt. Kulpolitikdjdban az Osztrdk-Magyar Monarchia dltaldban a cdri orosz erdekszfera novekedese es befolyasa ellen munkdlkodott, ami egybeesett a balkdni delszldv dllamok erosodeset nehezito, akaddlyozo tevekenysegevel. Igy a korabeli kdzvelemennyel egyutt az 1876. Julius 8-dn kitort balkdni torokellenes folkeles, majd az 1877. aprilis 24-en kirobbano orosz-torok hdboru idejen is ezt kepviselte. A Monarchia 1885-ben, a bolgdr-szerb hdboru idejen is Szerbidt tdmogatta az orosz politika hatdskorebe tartozo Bulgdridval szemben. Az 1912 mdrciusdban letrejott Balkdn-szovetseg (Bulgaria, Szerbia, Montenegro, Gorogorszdg reszvetelevel), majd az elso Balkdnhdboru kitorese kozvetve a Monarchia erdekeit sertette. Egy evvel kesobb, a mdsodik Balkan-hdboruban azonban apolitikai erdekszovetseg mar egy oldalra dllitotta Bulgdridt az Osztrdk-Magyar Monarchidval, Szerbidval szemben, majd 1915. oktober 14-en Bulgaria a kozponti hatalmak szovetsegesekent hadat is uzent Szerbidnak. A novekvo, onelldtdsra mar keptelen magyar vdrosok elelmiszer- es ezen belul a zoldsegelldtdsa egy re nagyobb feladatotjelentett. A 19. szdzad kozepen - az ismert szaklap - a Gazdasdgi Lapok a vdrosok kdriili zoldsegtermesztest meg gyenge, kisforgalmu kereseti lehetosegkentjellemezte. A cikk iroja mar szot emelt a trdgya esszerubb felhaszndldsdert,
114

Parizs es Berlin kerteszeinek jo pelddjdt felhozva. A korabeli viszonyoknak megfeleloen a vdrosok koruli kerteszetekben foleg ,,szdraz" zoldsegfeleket termesztettek es szinte semmifriss levelzoldseget mm. Ezek szdllitdsdt ugyanis korulmenyesnek veltek (Gazdasdgi Lapok, 1855. 224225.). Igy nem csoda, hogy hidnyos volt a vdrosi elldtds, espl. Temesvdr elelmezesi, zoldsegelldtdsi hidnyossdgai miatt a Delejtu c. ismert es kedvelt del-magyarorszdgi lapban 1859-ben arrdl panaszkodptt egy cikkiro, hogy: ,,A legkozelebbi videki paraszt is kelletlennek tartja a nehez kerteszeti munkdt vegezni, van eleg szdntott foldje, hogy azok termeseibol megeljen." Temesvdr ekkor mar 30 000 lakost szdmldlo, kozponti szerepu vdros volt, megis makoi kerteszek Idttdk el zoldseggel, ugyanugy, mint Oravicdt. A fuvarozds koltsege azonban a nagy zoldsegdrakban is megmutatkozott. (Delejtu, 1859. 318-319.) A nagyobb vdrosok mellett es kornyekukon a 18. szdzadi nagy betelepitesek reven megjeleno nemet kerteszek is elsosorban gyumolcs- es virdgtermelessel foglalkoztak, bar egy resziik cehbe tomorulve (pi. a pesti, pozsonyi kerteszcehek) mar ontozeses szabadfoldi zoldsegtermesztest is folytatott, intenziv modszerrel, koztes termesztessel. A korabeli szakirodalom ,,iparkerteszeknek" is nevezte oket. 1858-ban a Kerti Gazdasdg c. kerteszeti szaklap a kovetkezo figyelemfelkelto cimmel ismertette a nemet kerteszek munkdjdt: ,,Mikent vesznek az iparkerteszek egy evben negy termest a konyhakertbol?" Uj modszernek irtdk le a gazdag tdperejufoldbe valo ultetest, a sok ontozest, a nagy tosuruseget. Az ismertetes szerint a 4 61 szeles dgyak kozott keskeny, sekely csatornak egymastol 3 61 tdvolsdgra kis godros medenceve szelesedtek, amelyekbol lapdttal hdnytdk a vizet, es 8 naponkent kapdltdk a zoldsegpaldntdkat. A vizvezeto csatorndkat az iparkerteszek kapdval huztdk ki, es Idbbal ugyesen dttapostdk. A kuttol lejto ontozendo teruleten kialakitott 4 61 szeles zoldsegesdgyak 30 61 hosszuak voltak. A kutbol meritett viz a lyukasfeneku, szelepes vodorbol, hordobol a vezercs&torndba folyt, majd pedig abba az ontozocsatorndba, amelyikbe az iparkertesz irdnyitotta. Ez a szdmunkra rendkivul fontos cikk - amely egyertelmuen bizonyitja, hogy a bolgdr kerteszek elott is ismertek Magyarorszdgon az ontozeses zoldsegtermesztest - aldtdmasztja a neprajz ez irdnyu megfigyeleseit (pi. Boross M., 1966. 19.). A Kerti Gazdasdg c. szaklap, bar a mult szdzad kozepen a zoldsegnovenyek emberi fogyasztdsdt propagalta, megdllapitotta, hogy a korabeli etrendben az etelelkeszites modjdnak hidnyossdgai miatt nem terjedhetett el szeleskoruen, ...men izletest nemigen tudunk termelni, es az, ha kimondani szabad, hogy azoknak izletes elkeszitesenel a konyhdn nem nagyon torik magukat asszonyaink." (Kerti Gazdasdg, 1858. II. 120-122.) Elso hiraddsok a Magyarorszdgra erkezo bolgdr kerteszekrol A bolgdr keteszek - gazdasdgi es szocidlis okokra visszavezetheto - elso kirajzdsa a 18. szdzadra teheto, amikor Romanian, Dobrudzsan keresztul Oroszorszdgba, majd a 19. szdzad utolso harmaddban Szerbidn at 115

nyugatfele, az Osztrdk-Magyar Monarchia irdnydba jdttek. Magyarorszdgon azonban I. Lajos mar a kozepkorban telepitett le torok elol menekttlo bolgdrokat Orsovdra, Szlatindba, Kardnsebesre, Krassovdrba, Zimonyba, Rekdsra es Lippdba. 1737-ben ismetelten a torok zaklatdsok elol, 4600 katolikus bolgdr menekult Oltenidbol Sztaniszlovics katolikus puspok vezetesevel a temesi bdnsdg teruletere. Letelepedesi engedelyt kapva a Karas folyo belso volgyeben telepedtek meg, krassovdn nevuket is innen, erre utalva kaptdk.^Az egyik csoportjukat 1744-ben az elpusztult temesi Vinga kozsegbe es Obesenyo torontdli kozsegbe, valamint a perjdmosi jdrds egyik pusztdjdra telepitettekle, ahol Lovrint alapitottdk meg. Innen telepiilt at kesobb 400 csaldd Obesenyore, a maradek pedig 1790 koriil Vingdra. A bolgarok mdsik csoportja 1740 koriil a krassoszorenyi resicabdnyai jdrds ban Krassovdr, Kiskrasso (Lupdk), Vizes (Vodnik), Nermed, Krassoalmds (Jabalcsa), Krassocsorgo (Klokodics) es Kengyelto (Rafnik) bolgdr kozsegeket alapitotta. Kisebb-nagyobb csoportokban a kesobbiekben is dttelepultek, igy Modosra, Dentdra, Szekelykevere, Nagykikinddra, es 6k alapitottdk Temes megye dettai jdrdsdban Berestyet. A bolgarok lelekszdma az 1870-es evek elejen 12 000 fot tett ki, es ekkor meg bolgdr viseletuket hordtdk (Schwicker, 1872. 362-363., Bodor, 1914. 12.). A pravoszldv bolgarok a szerbekkel kulonbozp szintu kapcsolatot tartottak fenn, meg hdzasodtak is egymds kozt, ami a legmagasabb szintu nepi, nemzetisegek kozti kapcsolatnak szdmitott. A mas magyarorszdgi nemzetisegektol meroben eltero, de a szerbekkel kapcsolatot tarto bolgdrokat ezert a krassovdn nev mellett szervidnoknak, bosnydkoknak is neveztek. 1858-ban, a Temesvdron megjeleno Delejtu (a tudomdny, az anyagi erdekek es a szepirodalom kozlonye) szeptemberi szdma egy eldugott kis hirt kozolt: ,,A bevdndorlott bosnydkok elso szdllitmdnya Illokra megerkezett, ennek egyik resze Vizies, Sid es Erdovegh helysegekben - mdsik reszepdig Ruma kerulet tobb helysegeben telepedett le. "A Bdnsdg nepeit, szokdsait leiro Berecz Imre 1860-ban mar igy irt a krassovdnoknak emlitett bolgdrokrol: ,,Temesvdrott hosszu inguk, terdig ero szurszoknyajuk es legkivalt sisak alaku veres fejkotoikrol ismeretesek; nyelvok szerb es bolgdr-oldhhal vegyult keverek." (Delejtu, 1860. 153154.) Hosszu kendervdszon inguket szeles derekovvel, a pojassza/ kotottek at, es a tarisznya tartozott meg a legjellegzetesebb viseleti darabjaikhoz. Ez az oltozet hasonlitott a Tirnovo kornyeki bolgdr kerteszekehez is, akiknek horat tdncolo csoportjdt Kanitz Felix, balkdni utazo is megorokitette terjedelmes konyveben. A fokozatosan novekedo, betelepulo bolgarok letszdma Krasso-Szoreny vdrmegye nemzetisegi kepet is megvdltoztatta. 1870-ben pi. mar a 2,7% magyar nemzetisegunel tobbet, mintegy 2,9% bolgdrt szdmoltak ossze. A fokozatosan beszivdrgo bolgarok valoszinuleg tartottak rokoni kapcsolataikat. Meselhettek a magyarorszdgi viszonyokrol, ami magyardzatot adhat pi. a konyvben szereplo plovdivi bolgdr tanito reszletes esjo magyarorszdgi ismereteire. Ezek az ismeretek az uzenetvdltdsokkal, a levelezessel csak bovulhettek.

116

MAROS

>MAROS

Krasso-Szoreny vtn. \

Kozepkori es 18. szazadi betelepitett bolgdr kozsegek: 1. Vinga - 2. Kiskrasso (Lupdk) - 3. Vizes (Vodnik) - 4. Krassocsorgo (Klokodics) - 5. Nermed 6. Krassoalmds (Jabalcsa) - 1. Kengyelto (Rafnik) - 8. Krassovdr

1865 tavaszan Pesttol eszakra, Kdposztdsmegyer hatdrdban jelent meg egy 5 tagbol dllo bolgdr kerteszkolonia. GrofKdrolyi Istvdn uradalmdbol 15 kh retfoldet bereltek 30 Ft/kh-ert. A berleti dijba az uradalom 70szeker trdgydt is beszdmoltatott. A Belgrdd kornyekerdl erkezoket szervidnoknak nevezte a korabeli szaksajtp, amely egyben tevekenysegttkrol is beszdmolt. A kornyezo parasztsdg es uradalmi cseledseg furcsdlloan es kivdncsian figyelte az ismeretlenek idegennek fund foldmuvelesi, kerti munkdlatait. Lukdcsy Sdndor - kordnak szorgalmas es tevekeny kerteszeti szakembere - a Nep Kertesze c. kerteszeti szaklapban igy szdmolt be a kdposztdsmegyeriek fogaddsdrol: Gunyosan nezett a vid&ki nep ezenjo emberekre, hogy mikentfognak majd ok megszokni berletoktol, mert csak sejditni sem mert az ugyetlen szervidnoktol oly ipart a 15 hold foldben, hogy az utdn evi 450ft haszonbert megfizethessek. "A kishitu magyarok azonban augusztus elejere eldmulva tapasztaltdk a virdgzd zoldsegeskertet, a szokatlan rendben dllo es novekedo zoldsegeket. Lukdcsy sok megszivlelendot Idtott, amit rogton le is irt, hangsulyozta, hogy: ... leirom tehdt az ipart, hadd tanuljon a magyar ember okosat a szervidnoktol... " (Lukdcsy, 1965. 127.). A Kdrosok videkere mar az 1870-es evekben nagy szdmban erkeztek szerencset probdlo bolgdr kerteszek. 6k Temesvdr kornyekerol vdndoroltak be, mert ott mar 86 kh-at ontoztek jellegzetes, egyszeru vizemelo kerekeikkel. Temesvdr kozvetlen kornyeken a Begdbol es a Szubolydsza patakbol mintegy 31 kh-at dntoztek (Palov, 1971. 553-565, 1985. 77.).
117

Vegyesek. A marhavsz allasa.

Foly6 vi aprilis 1-ig beerkezett hi^atalos jelentsek szerint a keleti marhavesz. Kelt Budapesten, 1873. aprilis h6 1-jen. A fOldmivelis-, (par- is kereskedelmi m. kir. ministeriumtdl. Fagy ToronlAlban" czimU, s e lap eldbbeni szamaban megjelent kdzlemlnyttnkre vonatkoz61ag N.-Sz.-Mikl6sr61 Bartdk Janos ur szives volt taviratilag ertesfteni benntlnket, mit kdszonettel vettUnk es sietOnk olvas6inkkal kozOlni, miszerint Torontalban a fagy altal okozott kar jelentiktelen; a vetesek rozsdat61 menttek; a rcpcze J61 all. Es6 szdkseges volna. Level altal bdvebb ertesitest kflld. Bolgar kerteszek. A tavaszi fecske modjara a szorgalmas bolgdr kerteszek, kik Magyarorszag delkeleti vedekein a kerteizetet evenkint nOveked<5 szammal mflvelik 6s ezen Ids teren nagy jOvedelmet nyujt6 gazdasagi agat honi nepessigttnk szegyenere rOvid id6 alatt csaknem mQnopolizalni fogjak, mondjuk a bolgarorszagi bevandorlott kerteszek oda nagy szammal mar meg^rkeztek. A kerti vetemdnyek'6s zOldsigtenyisztes ezen mesterei, ertesllli sUnk szerint az id6n mintegy 18 ezren keltek at a Dunan, s kert&zeti foglalkozasaikra eldre lefoglalt haszonb^res helyeiket mUve!6s ala vettk mindenUtt. Temesvan a Szubolyasza patak bal partjan keszitik a talajt mUveles ala. Ezen szorgalmas emberek csaladaik hatrahagyasaval, n6i segitseg n61klll tavaszt61 kezdve az 6sz vig6ig nalunk maradnak s ekkor vires verejt^kkel szerzett keresminyeikkel tavoznak, hogy tavasszal a fecsk^k is g61yak modjara ismit vissztirjenek. Nagy-Varadon is van belfilok, s bamulatos szorgalmuk m^ltan utanzand6 peldaul szolgalhatna niptlnknek. Beszamolo a bolgdr kerteszek szamdnak novekedeserdl a Gazdasagi Lapokban (1873).

Delkelet-Magyarorszagon a hatdrt evrol evre tobb bolgdr kertesz lepte at. A Gazdasagi Lapok szerint 1873 dprilisdban mar 18 000 ember kelt at a Dunan, hogy berlemenyeiket muveljek, es termenyeik ertekesitese utdn nagy nyereseggel terjenek vissza. Ebbe a folyamatba, vagyis a bolgdr kerteszek lassu ternyeresebe, a fokozatosan eszakabbra, nyugatabbra szivdrgdsdba illik bele Czibulya Ferenc visszaemlekezese a Szentes kornyeki bolgdr kerteszek megtelepedesere es tevekenysegere. Szegeden is a bolgdrok inditottdk el az onto'zeses zoldsegtermesztest (Sziits, 1914.185.), de szdzadunk elejetol Cegledrol is azt irtdk, hogy bar a kerteszet elhanyagolt dgazat, de az ujabban letelepedo bolgdr kerteszek pelddjdra fellendules vdrhato (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vdrmegye, 1910. 377.). Gyuldn is ok voltak az intenzfv zoldsegkultura meginditoi (Kosa, 1967. 500-503.). A 19. szdzad vegere a bolgdrokat mar a kisebb tdrtszdmokat kepezo nemzetisegek kozt tartottdk szdmon (Konek, 1878. 146.). A nemet kerteszek mellett - sokszor szomszedsdgban egymdssal - a bolgdr kerteszek is egyre nagyobb teruletet muveltek meg. Igy pi. Pesten a Keletipdlyaudvar -Zuglo -Rdkos-patak volgye kornyeken a bolgdr vizemelo kerekek mellett a nemetek szelepes, vodros kutjai es szdrdsos technikdja jol megfert (Jeszenszky, 1979. 74-82.). A magyar gazdasagi es kereskedelmi eletben a bolgdr kerteszek munkdja eredmenyekent a bolgar szavunk fonevi jelenteseben - a Torteneti Etimologiai Szotdr szerint - a bolgdrkerteszre vonatkozott, es a bolgdrkertesz szobol vdlt kijelentestapaddssal. Igy bovillt egy emberoltonyi ido alatt a magyar koznevdllomdny ezzel az uj szoval is. 118

A beszivdrgo bolgdr kerteszek Magyarorszdgon a 18-19. szdzadban: 1.1720. Brasso-2.1737. TemesiBdnsdg-3.1744. Vinga, Obesenyo, Krassovdr-4.1790. Vinga - 5. 1858-1860. Temes megye - 6. 1865. Nagyvdrad - 7. 1865. Fot - 8. 1870. Arad - 9. 1870. Nagyszeben - 10. 1872. Temesvdr - 11. 1873. Torontdl-Almas - 12. 1875. Szentes kornyeke 13. 1876. Tetenytol Bogddnyig - 14. 7*76. Rdkospalotdtol Vdcig - 15. 1888. Esztergom

A bolgdr kerteszek dltaldban a vizparttal rendelkezo nagyvdrosok kore tomorultek es telepedtek le. Eloszor aferfiakboldllo kerteszcsoportok, ,,tajfa"-& erkeztek Magyarorszdgra, kezdtek el dolgozni, s csak a felterkepezett lehetosegek ismereteben, az dllando lakohely megteremtese utdn koltoztettek at csalddjaikat. Megtelepedesuk nem tekintheto emigrdcionak, mert az nem volt spontdn, es nem kenyszerbol adodott. A szetszortan, de kolonidkban elok meg inkdbb megtartottdk bolgdr ontudatukat es dllampolgdrsdgukat. A neprajzi vizsgdlatok ezert a bolgdr kerteszeket Bulgaria hatdrain kivtili mezogazdasdgi kisvdllalkozoknak es kertesz szakmunkdsoknak" tekintettek (LiliPeneva- Vince, 1981. 452453.). A szdzadunk elejen erkezo bolgdr kerteszek Kozep-Europa tobb terseget bejdrtdk, mig vegul a megfelelo helyet kivdlasztva letelepedtek. Pelddul egyik adatkozlom, Sztefanov Ivanov apja 6 ves kordban Grdcba ment csalddjdval, az 6 fia 14 evesen kerult Magyarorszdgra. A Balkdn-hdboru utdn 1912-tol Rdkosszentmihdlyon, majd Miskolcon es Jugoszldvidban, legvegul Nagykanizsdn dolgozott es telepedett le vegleg. A bolgdr kerteszeket, a 19. szdzad kozepetol a 20. szdzad elejeig olyan nagyfoku, kozmopolita mozgekonysdg es helyismeret jellemezte, amilyen a magyar parasztokra nem volt jellemzo. Mindez a termeles es ertekesites biztonsdgdhoz jdrult hozzd!
119

A magyarorszdgi bolgar kerteszek eletmodja A bolgar kerteszek a termes ertekesitese utan hazautaztak Bulgaridba, majd a kovetkezo ev elejen, kora tavasszal visszaerkeztek Magyarorszdgra. Ezert a kerteszkedeshez csak bereltek afoldteriiletet. Az dllando utazdshoz un. genyeral passzusuk volt, ami a be- es kiutazdst megkonnyitette. Az evkozi uzenetvdltds - a konyv szerint is - postagalambokkal tortent. Ez a 19. szdzad vegen nem volt szokatlan. Magam is gyujtottem postagalambos hirkuldesre pelddt. A Kdli-medencei falvak szolohegyeirol inditotta utnak a borral megrakott stdjerorszdgi borkereskedo a galambot, jelezve, hogy a sikeres borvdsdrlds utan napokon beltil megerkezik Stdjerorszdgba, a 19. sz. vegen. A bolgar kerteszek megtermelt ertekeik nagy reszet kivittek az orszdgbol, szereny, visszafogott eletmodjuk miatt nem koltottek sokat Magyarorszdgon. 1912-ben pi. 22 millio korondra rugott ez a kivitt ertek, ami az importtal egytitt, - a 18,5 millio korona zoldsegexporthoz kepest - oridsi, mintegy 10,2 millio deficitet, passzivumot mutatott ebben a kerteszeti dgazatban. Ezekre az ardnyszdmokra mar a korabeli magyar kozgadasag-tudomany is felfigyelt, es a bolgar kerteszek megit&esehez, a roluk kialakult hivatalos kephez ez nagymertekben hozzajarult (Revesz, 1915. 6.). A bolgar kerteszek egesz evi tevekenyseguket a penzszerzesnek vetettek aid, az otthon maradt csaldd megsegitese es eltartasa volt a fo celjuk. Ezert rendkivul egyszeruen, visszafpgpttan eltek, ami nem volt idegen Bulgdridban, a torok elnyomds es kiszipolyozds hosszu evszdzadai alatt kialakult eletmodjuktol. A megsporolt penzre mint a kincsre vigydztak, es hazamenetelig elrejtettek, rongyba csavarva eldstdk egy dobozkdban. A penzosszeget nem egymds elol kellett eldugniuk, hanem tartottak az idegenek, a versenytdrsak, a rosszakarok tdbordtol. A bolgdrok becsuletessege hires volt, egyenesseguket mindenki ismerte. A legnagyobb bizalom egymds irdnt az elszdmoldskor sem bomlott meg, mert az evkozi nyilvdntartds mindenki szdmdra vildgossd es egyertelmuve tette az ev vegi nyereseget. Csepel, Haldsztelek, Dunaharaszti, Szigetszentmiklos, Lorev, Pecs, Miskolc, Szolnok kornyeken tobb bolgarcsalad elt es el meg ma is. A koztuk levo kapcsolat eros, es a hagyomdnyos szokdsrendet nagymertekben megoriztek (Lili Peneva- Vincze, 1981. 454.). A kerteszek oridsi munkabirdsu emberek voltak, hajnali 3-4 ordtol este 10-11 ordig dolgoztak. Vasdrnap dltaldban nem dolgoztak es apravoszldv egyhdzi unnepeken sem. A pihenonapot csak valamifele halaszthatatlan ok miatt nem toltottek pihenessel. Szorakozdskent szivesen hallgattdk a borduda-, a harmonikajdtekot, es erre tdncoltak, enekeltek. A 19. szdzad mdsodikfeleben meg nem jottek a kerteszekkel nok es lanyok, ezert csak az idoszaki nomunkdsaiknak probdlhattdk a bolgar neptdncot, a hordt megtanitani. A kdposztdsmegyeri bolgar kerteszek tulajdonsdgainak leirdsdndl 1865-ben Lukdcsy Sdndor is kiemelte az igenytelenseguket, az idoszakos lakdsmegolddsukat, de a joszivuseguket
120

Hordt tdncolo bolgarok (F. Kanitz, 1880. nyoman)

es a segitokeszseguket is, ugyanis lofogattal, igdval segitettek ki a rdszorulokat, ami jelentos segitsegnek szdmitott ekkor (Lukdcsy, 1865. 127.). Lakdsuk, mint a dinnyeseknek, deszkdbol, rozsebol keszult, kb. 1 m melysegig afoldbe vdgva. Utazo- es katonaldddk alkottdk a butorzatot, es stilszeruen a magkereskedok szines drjegyzekei, prospektusaidiszitettek a helyiseget. A tetoablak szolgdlta a nappali vildgossdgot. Altaldban ketosztatu volt a szdllds, az egyik helyiseg a gazdde, a mdsikpedig a kerteszkozossege volt. Altaldban foldre teritett szalmdbol alakitottdk ki fekhelyeiket. Ruhdzatuk hdziszottesbol keszult ruhadarabokbol, szornadrdgbol, szorkabdtbol dllt, tehenborbol keszult Idbbelijuk a bocskor volt. Nydron, nagy melegben mezitldb dolgoztak, felturt szdru gatydban espertlis, hdtul rovid dereku vdszoningben. Derekukon tenyernyi szeles, szprosan felcsavart vdszonszalag ovet hordtak, ami emeleskor vedte a sulyos terhet cipelo kertesz egeszseget. A bolgdr kerieszek kozott akadtak rendkivul jomoduak, sot gazdagok is, akik az evek hosszu sordn megengedhettek maguknak, hogy mar csak irdnyitsdk a munkdt. A 20. szdzad elso harmaddban Mutafov Guszti Marint tartottdk a legnagyobb bolgdr kertesznek Magyarorszdgon, de pi. a kiskunfellegyhdzi Hie Kutzuzovnak is negy kertesze volt, igy 6 mar nem dolgozott. A bolgdr kerteszek reggelire es vacsordra tobbnyire egytdletelt, foleg levest ettek kenyerrel, delben - a munkdk surgossege miatt - csak kenyeret zoldseggel. Altaldban sokfriss, nyers zoldsegfelet fogyasztottak. Ma ezt rendkivul vitamingazdag es korszeru tdpldlkozdsnak mondandnk. A bolgarok azonban az elkezdett munkdk miatt nem akartak sok idot tolteni napkozbeni etkezessel. A megtermelt zoldsegekbol a kevesbe 121

piacosat, a megnyomodottakat, repedteket nem dobtdk ki, hanem maguk fogyasztottdk el. Olyan adatunk is van - amely jellemzi ezt a rendkivtili szigoru es penzszerzesre orientdlt szemleletet, -, hogy a megbetegedett kertesz jobb, tartalmasabb kosztot csakis a sajdt penzebol, elolegezett reszesedesebol kaphatott. Alapelelmeik a bob, az enyhen sozott hagyma, a kenyer es a sos vizbenfozott zoldsegfelek voltak. Eteleik elkeszitesehez keves zsirt haszndltak. Afelmagzott hagymabordobol is keszitettek levest, ebbe kenyeret apritottak. A zoldsegek erese szerinti sorrendben egyre tobbfele etelt tudtak kesziteni beloluk. Fo eteluk nydron a napon ,,fott" lecsoszeru etel volt, ami felapritott paprikdbol, paradicspmbol es nyers hagymdbol keszult. A husfelek kozulfpleg afelig stilt birkahust fogyasztottdk, de csak het vegerejutott ebbol is. A nyers zoldsegek nagymerteku fogyasztdsa nemcsak hazai szokdsaikkal magyardzhato, hanem a zoldsegtermeles vegetdcios idejere eso valldsi bojtjeikkel is (Szalva, 1959. 30.). Enyhen fott eteleiket kenyerrel mdrtogatva, evoeszkoz nelkttl fogyasztottdk egy kozos, nagy csereptdlbol. Telen hdromszor, nydron Szent Gyorgy napjdtol (IV. 24.) a bolgdr Demeter napjdig (X. 6.) negyszer etkeztek naponta. Reggel 8 orakor, delben, delutdn 16 orakor es este 20 orakor. A pravoszldv bolgdr kerteszek adomdnyaibol epult budapesti gdrogkeleti bolgdr templomnak a popdja 1910-tol evente,november 18-dn megdldotta az evi termest, februdr 2-dn pedig az uj ev termeseert konyorgdtt esfohdszkodott. A bolgdrok ebben a munkaszegenyebb idoben gyontak es dldoztak a popdnak. A bolgdr kerteszek szervezeti eletet es erdekeit az 1914-ben megalakult elso Bolgdr Kertesztdrsasdg kepviselte. 1917-ben csalddtagjaiknak, gyermekeiknek az elso bolgdr iskola is megnyitotta kapuit Budapesten, majd 1923-ban Miskolcon, a nagy bolgdr kerteszkdzpontban. Szakfolyoiratuk, az 1928-ban alapitott Bolgarszki Gradindr, tobbszor be is szdmolt a magyarorszdgi kolonidk eleterol. A magyarorszdgi bolgdr kerteszek tobb, Bulgdridban szokdsos tinnepet es szokdst megtartottak uj hazdjukban. Igy pi. a februdr 14-et, a Trifonovdent, amely eredetileg a szolotermesztes unnepe volt, majddltaIdnosan a kerteszet patronusdnak unnepe left. Mdjus 6-dra, Gergjovden (Gyorgy) napra asszonyaik zold novenyekkel diszitettek fel a melegdgyakat, amelyeket virdgvasdrnapkor - az epuletekkel egyutt -fuzfadggal is felekesitettek (Lili Peneva-Vincze, 1981. 454-455.). A bolgdr kerteszeteket a megerkezesuk utdni idoben kivdncsi tartozkodds vette korul, nehol az irigyseg drnyalatdval szinezodott a kornyezo magyar parasztsag viselkedese. A bolgdrok kozvetlensege, mozgekonysdga, segitokeszsege, bardti alaptermeszete azonban megtorte, a magyar parasztsag bizalmatlansdgdt. Bolgdr kertesz es magyar ledny hdzassdga ekkor meg nem volt gyakori, de a kesobb elofordulo esetek is jelzik a konzervativ falusi, paraszti kozossegbe void befogaddsukat. A bolgdr kertesz volegeny anyagilag nem volt rossz partner, mert ha sajdt foldje nem is volt, a forgathato penztdke nagysdga es a specidlis szaktudds a foldbe fektetett erteknel sokszor tobbnek szdmitott.
122

A bolgdr kerteszek munkdja A 19. szdzad mdsodik feleben a kerteszet jelentosegenek novekedeset mind a teruleti novekedes, mind a muvelesi dgak kozti aranyajelezte. Ez az aranyvaltds csekelynek tunik, pedig mar egy gazdasdgi szerkezetvdltozdst tukroz. A kerteszetileg muvelt teriiletek az 1850-1855 kozottihez kepest megdupldzodtak, 167 243 kh-rol 347 766 kh-ra, ardnya mas mezogazdasdgi muvelesi dgakehoz viszonyitva 0,73%-rol 1,3%-ra vdlto-

A bolgarok a piacon afoldon drultak (F. Kanitz, 1880. nyomdn)

123

zott. Termeszetesen ezek a szamok a szdntofoldi novenytermeles egyeduralkodoi szdma mellett eltorpiiltek (Balds-Hensch, 1896. 107.). 1896ban, a szdntdfoldi zoldsegtermesztes adatait vizsgdlva az tunhet a szemttnkbe, hogy Bacs-Kiskun megyeben 621 ha-on, Csongrad megyeben 1199 ha-on, Pest megyeben 576 ha-on, Tolna megyeben pedig 220 ha-on termeltek zoldsegfelet. A termelt zoldsegfelek termesdtlaga - valoszinuleg a nemet es a hatdsukban mar jelentkezo bolgdr kerteszek reven Bdcs-Kiskun es Pest megyeben volt a legnagyobb, 1,171 t/ha, de Szolnok es Bekes megye is figyelemre melto az 1,34 t/ha-os eredmenyevel. A korabeli nagy termesdtlagok nemcsak a kedvezo okologiai viszonyokat, hanem a hozzdertest, az intenziv modszerekkel valo termesztest isjelzik (Torteneti Stat. Zoldsegterm., 1982. 27.). Az 1895-os nagy mezogazdasdgi osszeirds szerint, a bolgdr kerteszek dltal is gyakran termesztett paprika bo I az osszes termeles 92,74%-a a delkeleti orszdgreszben, Csongrad, Pest, Tolna, Bdcs, es Temes es Torontdl vdrmegyekben osszpontoIV. A toj&sgyiimdlcs (Solanum melongena)
Parizs tdznil h6jjast6l mint a gyenge kukoriczit szokis, megstlttetik, Ieh4zmozv4n finoraul Osszevagatik felinyi vereshagymaval, hozzaadvan eczetet, s6t, borsot, J6f61e faolajt e!6g b6ven; bOjtOs eledel. Keny&rel eszik; jd hideg 6tel. b) M6s m6dja. Ugyancsak parazsnal megstltik bel^t kivetik, lehamozzak, olynemii tOltelikkel, mint a tOltOtt kaposztat szoktak, megtOltik, fazgkban megf6zik, mint a kiposztat, felsges j6 tel, ajanlom minden gazdasszonynak kiszit^t. c) BdjtOs uri kedves eledel. Ugyancsak parazsnal megsUtve lehajaltatik, belestSl karikaba aprittatik, cd^nybe Osszerakva 1 rend tojasgyumOlcsre 1 rend kecsegehal, vagy tok, 1 rend hiribigomba fatten, 1 rend f6tt riskasa, Osszefdzvin hozzaadatik kevs rantott 16, hogy az 1116 sUrii legyen, mint a becsinalt leve, kedves igen izletes WjtOs uri eledel. d) Szeginyesen. Szeg^nyesen megstilve lehajalva karikaba vagvan hozza advan kevis eczetet, veres hagymat, faolajt J6 bfiven, bojti hideg etel kenyerrel eldelhet6.

SU

pa

es he le so cs m

\t

cs

Tojdsgyiimolcs-etelreceptek a Falusi Gazda ajdnlatakent (1863.)

124

suit. Ez az adat akkor isflgyelemre melto, ha a szeged-kalocsai fuszerpaprika-termeszto tdj adatait is ezekben az adatokban veljuk felfedezni (Mezogazdasdgi Statisztika III., 1897. 15 j. A bolgdr kerteszek novenydpoldsi ismeretei rendkivul szeles koruek es aprolekosak, nagy szakertelemre vallanak. Sajdtossdgaik koze sorolhatjuk a kulonleges, megnagyobbitott termofeluleten kialakitott muvelestechnikdjukat, a sajdtos piaci termeny-elokeszitest es -ertekesitst, a sajdtos elet- es munkaformdt, a csaladi vallalkozds hatekonysagdt, az olcso, nagy mennyisegu, szep piaci dru, az egyszerubb hajtatdsi modokat a melegagyi takarokkal boritott agyakban, es ezzel a primor termenyek versenykepesseget, a specidlis technologia titokkent void kezeleset, valamint uj zoldsegfajtdk es -fajok elterjeszteset. Ez az oridsi tapasztalat tobb evszdzad munkds hetkoznapjai alatt csiszolodott ki. A bolgdrkerteszet ugyanis antik gyokerekkel rendelkezo
Salita jegye (.) Karaite (o) Kdposzta^ (O) ZeUeri (x)
O o 0 o O o O O o O o O
0

o
X

o
o

o
X

O
0

o
X

0
O

o
X

O o 0
0

o
X

o
X 0 X

o
o

o
X

0
0

o
X

0
0

o
X

o
X

o
o

o
X

0
O

o
X

0'
0

o
X

O o O
0 X

o
X

o o
X

o
O o 0 o O o 0 o O
0

o o
X

0 O
0

o o
X

0 O
O

o o
X

O
0

o
o O o O o O o O o O o O

o
X

o
X

O
O

o
X

O
O

o
X

0 o O o O o O o O o O

o
X

o
X 0 X

o
X

O
O

o
X

O
0

o
X

o
X

0 o O
0

o
X

O
O

o
X

O
O

o
X

o
X 0 X 0 X

o
X

o
X

O
O

o
X

O
0

o
X

O
0

o
X

O o O

o
X

O
O

o
X

O
0

o
X

Nemet ,,iparkerteszek" koztestermesztesei 1858-ban (Kerti Gazdasdg, 1858.)

125

termelesi modszer volt, amelybe az 5. szdzadtdl szldv hatdsok keveredtek, es a 14. szdzadtdl torok elemekkel boviilt, tokeletesedett. A 19. szdzadban mar ennek a hdrom kertkulturdnak ismereteit otvozve jelentek meg a bolgdr kerteszek Magyarorszdgon (Salerova-Mutafov, 1979. 82.). A kerteszek humuszban gazdag, konnyen felmelegedo reti csernozjomot es ontestalajokat kerestekfel es vettek ki berbe. Epp a vdltakozo berlet miatt nem kellett a kezdeti idoben a tdpanyag-utdnpotldsra, a trdgydzdsra torekedniuk. Ezt ugyanis a berletek 3-4 evenkenti cserejevel megoldottdk. A szdzadfordulotol azonban mar kenytelenek vqltak trdgydzni a talajt az dltaluk haszndlt teruletek csokkenese miatt. Oridsi trdgyamennyiseget, 8-10 t-t szortak ki hektaronkent. Erre az intenziv ontozes miatti lemosodds es tomorodes, valamint a termesztett tdpanyagigenyes novenyek miatt volt elengedhetetlen szukseg. Megfigyeltek, hogy laza homoktalajon nem elonyos keves trdgydt haszndlni (Limbacher, 1917.). Enyhe lejtesu teruletet vdlasztottak, hogy a nagy mennyisegben adagolt viz a zoldsegeskert felso reszebol a lentebbibe csorogva mindentitt egyenletesen bedztassa a novenyek gyokerzondjdt. A hideg kutvizet nem tartottdk ontozesre alkalmasnak. A tdvolabbi viznyero helyrol kiepitett deszkacsatorndkon vezettek el a vizet. A talajbeosztdst tavasszal a vizvezeto drkok helyenek kituzes^yel es a kozti terulet trdgydzdsdval, felasdsdval, szdntdsdval kezdtek. Osszeszdntdssal 5-6 m-enkent bardzddkat huztak a lejtes irdnydba. Elofordult, hogy kapdval huztak fel a bardzddt, majd ezekre merolegesen sekelyebb bardzddkat keszitettek. A fobardzddkba, amelyek a terulet lejtesevel megegyezoek voltak, szeles, felkorivu bolgdr kapdval vizvezeto csatorndt huztak. A barazdaoldalakkal nemcsak a vizelvezetest es ontdzest tettek lehetove, hanem a megnovelt termofeluletre, a bakhdtoldalakra zoldsegfeleket is ultettek, igy spenotot, honapos retket, vagy mas gyo-

A bolgdr kerteszek munkaeszkozei: 1. durato- vagy borozdolo eke - 2. motika (ontozokapa) - 3. csapa - 4. kalisztir - 5. dikel 6. ultetofdk (sadilok) - 7. hdtikosdr - 8. szedokosdr

126

Ket dikel es egy csapa kapa a szandanszki torok kovdcs-vdros-negyed egyik muhelyeben, 1979-ben. A magyar cigdnykovacsokhoz hasonloan Bulgdridban a torok kovdcsok foglalkoztak a vaseszkozok gydrtdsdval

1 lll!ll!l

2^^

A kulonbozo kapaformdk elterjedese Bulgdridban (Hriszto Vakarelszki, 1977. nyomdn)

127

kerzoldseget es kdposztafeleket is. Vetesforgot is alkalmaztak: afrissen trdgydzott teruletre kdposztdt til tettek, majd ezt a kovetkezfi evben paprika kovette trdgydzds nelktil. A koztestermesztes lehetosegeit kihaszndltdk, de kettos termesztest nem alkalmaztak. A termeny felet afoldben, a mdsik felet pedig afoldfelett termeltek meg. Ezzel biztositotta magdt a kertesz, hogy az esetleges termeszeti csapdsok ellenere is legaldbbfel termese legyen. Ez egyben piacorientdltsdgukat is jelentette, hiszen a tobbfele, elhuzodo eresideju zoldsegfelevel mindig a piacon voltak (Szalva, 1959. 24.). A bolgar kerteszek szdntdsra a durato eket haszndltdk, az ontozodrok kialakitdsdra, igazitdsdra, az ultetes elotti fiterak lazitdsdra a motika kapdt, a kdposzta, a karfiol, a kelkdposzta es a paprika talajdnak lazitdsdra, kapdldsdra a csapa nevu hosszu kapdt haszndltdk, mig a keskenyebb, kisebb kapdval, a kalisztirijaval a hagymdt es a said tat kapdltdk, a ketagu dikel/e/ a szantas utdni hantokat munkdltdk el, de melegdgykeszitesre, trdgyabehuzdsra is haszndltdk. Ezek a kapaformdk igen regiek, a csapa tipus pi. mar a kozepkori leletekben is ismert (Carevgrad Tirnov, 1974. 192.). A hagyma kiszedesere a keskeny silot haszndltdk, ttltetesre pedig afadgbol keszitett, sadilonak hivott ultetofdt. A gereblye, grapa hoszndlata Magyarorszagon terjedt el a bolgar kerteszek kezen. A kapdkat dltaldban jo melyen vdgtdk a foldbe, rovidre fogott kapanyellel. Igy az ontozesek utdni talajtomorodest akaddlyoztdk meg, ugyanakkor a fellazitottfolddel a talajfelmelegedeset, a megfelelo gyokerkepzodest es gyokerzonabeli talajeletei is lehetove tettek. Ezt az a monddsuk is megorizte, hogy ,,kapdlj fiam, csak ne Pntozz". A bolgar kerteszek a motikat es a csapat Bulgdridbol hoztdk magukkal, a gyokerbol keszitett furot, ultetofdt, a szedeshez font kosarat es a hdti kast itt Magyarorszagon keszitettek, emlekeik, gyakorlatuk alapjdn. Ezek az eszkozok a magyar szemnek szokatlannak tuntek, Bulgdridban viszont dltaldnos volt a haszndlatuk es a formdjuk.

szantott talaj 25-30 cm _ ~ A bolgar dgy, afitera (Revesz I., 1909 nyomdn)

128

Lukdcsy Sdndor 1865-ben a kdposztdsmegyeri bolgdr kerteszek termenyei kozott a voroshagymdt, a paprikdt, a vizvezeto bardzddk es toltesek menten a kelkdposzta, a karaldbe, a bob, a paradicsom es az uborka termeszteset figyelte meg. Egyes velemenyek szerint a bolgdrkerteszek Magyarorszdgon ismerkedtek meg - a termesztett novenyfelesegek szdmdt bovitve - a kelkdposztdval, afeher gyokerzoldseggel, a cekldval, a soskdval, a spenottal es a zellerrel. F6 termenyuk azonban a paprika es a paradicsom volt. MarLukacsyt is megkapta a sorba ultetett, 5 kh-nyipiroslo paprika Idtvdnya, a gondos gyomldlds es kapdlds a kdposztdsmegyeri bolgdrokndl (Lukdcsy S., 1865. 127-128.). A bolgdr kertekben ontozessel termesztettek afejes kdposztdt, a kelkdposztdt, a voros kdposztdt, a karfiolt, a karaldbet, a retket, asdrgarepdt, apetrezselymet, a cekIdt, a voroshagymdt, afokhagymdt, a porehagymdt, a zoldbabot, afozotokot, a zellert, az uborkdt. Nagy teruleten ontozes nelkulpedig a voroshagymdt, a fokhagymdt, a szdraz babot, a petrezselymet, a sdrgarepdt. Az Esztergom kornyeki bolgdr kerteszek teli> eltarthato kaposztdval epp azert nem foglalkoztak, men a Vdgon dereglyekkel szdllitottdk le a parasztok a Vdg volgyifalvakbol a pdrkdnyi Simon-Juda napi vdsdrra a kdposztdjukat eladni (Szdlldsi 1977. 105.). A bolgdr kerteszek kulonosen szep, hosszu petrezselymet es sdrgarepdt termesztettek, ami kotegelve nagyon kelendo volt apiacokon. Ennek titka abban rejlett, hogy tdpdus, ontozott, de nem frissen trdgydzott foldben termesztettek, dltaldban a bakhdton, amely alatt szdntott, laza talaj volt (R&vesz, 1909. 8.). Igyfordulhatott eld Szentes kornyeken az, amit Czibulya is leirt, hogy olyan melyrol kellett kiszdntani a repdt, hogy csak uradalmi bivalyokkal tudtdk kiforgatni. A zoldsegtermesztes jovedelmezoseget vizsgdlo Gazdasdgi Lapok 1855-ben, a magtermesztesrol azt irta: ... a magtermeles mindig csak aldrendelt dgafog lenni a mezei gazddszati kerteszetnek... " Annak ellenere, hogy Magyarorszdg a magtermelesben mar a szdzadfordulon elokelo helyet foglalt el az europai rangsorban, a bolgdr kerteszek meg 191213-ban is maguk termeltek, vagy Bulgdridbol, esetleg mdshonnan, ktilfoldrol hoztdk a vetomagok ketharmaddt (Revesz, 1915. 30.). Koztiluk

Bakhdt csatomdval, a beiiltetett novenyek helyevel: 1. karaldbe - 2. karfiol - 3. cekla - 4. retek - 5. petrezselyem - 6. sdrgarepa - 7. zeller - 8. bob 9. borso - 10. tok - 11. uborka

129

tobben zoldsegmagtermesztesre szakosodtak, biztositva a jo minosegu vetomagot. A Ijaszkoveci bolgdrok meg emlekeznek Bonev Avramcsev Peter Kdlvin teri magkereskedesere, ahol a vetomagvakat beszereztek. A bolgdr magkereskedok - eppen a bolgdr kerteszek vildgot behdlozo kirajzdsa reven - europai magertekesito hdlozattal rendelkeztek. A magtermelo tdbldkat terben izoldltdk, es hdloval vedekeztek a rovarbeporzas ellen. A kdposztabecokbol kicseples helyett a Delkelet-Europdra jellemzo szemnyeresi modon, kinyomtatdssal (a konyvben az uradalmi szamdrral tapostatva) nyertek ki a magokat. A megvdsdrolt vagy megtermelt magokat elocsirdztattdk vetes elott. A testttk melegevel, vizben duzzasztdssal, a trdgyadomb melegevel vagy a magot tartalmazo edenyt a tuzhely sarkdra dllitva csiraztattak. Az elocsirdztatds mar intenziv modszernek tekintheto, amivel a tenyeszidot leroviditettek, es az eresidot kozelebb hoztdk a vetes idejehez- Az el&cstrdztatott magokat, a paprikdet, a paradicsomet, a korai kdposztdet, a karfiolet, a padlizsdnet, areteket, a saldtdet melegdgyba vetettek, akesoi kdposztdt, a hagymdt, a kesoi kelkdposztdt hidegdgyba, az uborkdt, a dinnyet pedig feszektrdgydzdssal gpdorbe, illetve gyepkockdba. A bolgdr kerteszek melegdgyi keret, ablak hidnydban a szdzadforduloig csak melegdgyi takarokkal dolgoztak. Mdrcius elejen keszitettek el a bolgar rendszeru, 10 m hosszu melegagyakat. A 16 es marhatrdgya kevereket betapostdk a kidsott dgydsfoldje helyere, majd erre felhantoltdk az dgyds foldjet. Az elgereblyezett foldet levert facovekekhez erositett deszkakerettel vettek kortil. Ebbe vetettek az elocsirdztatott zoldsegmagot, amit komposztfolddel takartak. Az dgyak kozepere kukakat, villas eldgazdsu botokat szurtak, ezekre pedig osszekotozott nddszdlat vagy fuzvesszotfektettek, ez tartotta a vetesfeletti takaroponyvdt. Errolaz esoviz ket oldalra lecsuroghatott. A szdzadfordulotol mar uveget is haszndltak. A melegdgyi ablakot csak a kelesig tartottdk az dgyon, azutdn dtraktdk a frissen vetett dgyakra (Szalva, 1954. 24.). A melegdgyi ablakkeret kesziteset es a takardsdt a torok uveghdzak pelddja alapjdn kezdtek haszndlni, de a magyarorszdgi nemet kerteszek is hatdssal lehettek a bolgdr kerteszekre. A nemet kerteszek ugyanis dltaldnosan haszndltdk mar ekkor a melegdgyat, amire a paldntaneveleshez sziikseg is volt a zordabb eghajlatu lakohelyeiken. Az enyhebb idojdrdsu bulgdriai teriileteken kordbban kezdoddtt a vegetdcio; ezert kevesbe vagy alig volt sziikseg a zoldsegfelek termeszteseben melegdgyakra. A magyarorszdgi korai zoldsegtermesztesben is csak 1858-ban kapott nagyobb szakmai nyilvdnossdgot a melegdgyi termesztes, amikor a Kerti Gazdasdg c. szaklap a melegdgyak kesziteserol, leirdsdrol es a vetes, a kipaldntdzds sorrendjerol irt (Kerti Gazdasdg, 1958. 76-77.). Ugyanebben az evben a szaklap a melegdgyi keretek ablakuvegeinek helyettesitesere - a nemet szakirodalombol, a ,,Der unterweisende Monatsgartner"-bol dtveve - a xyloidinnal beeresztett vdsznat ajdnlotta. A bolgdr kerteszek a porcsinfu megjelenesekor fogtak a paldntaneveleshez, a kevesbe melegigenyes kek karaldbe, a nydrifejes kdposzta es 130

60-70 cm Fagyterelo, fagyelhdrito nddbol

a zeller vetesehez, majd az ev szdzadik napjdn (dprilis 10.) a melegigenyes zoldsegfelek (paprika, paradicsom, padlizsdn) magvait vetettek el. A magyar foldmuves parasztsdg hiedelem- es szokdsvildgdban is az ev szdzadik napjdhoz kapcsolodott a nagyobb hoigenyu novenyfelek vetese. Ezek a szabadfoldbe^ vetve csak az erre az idore kialakult talajhomersekleten csirdznak ki. Igy pi. a kukoricdt, a babot is ebben az idopontban vetettek el a szdntofoldi, szabadfoldi novenytermesztesben. A bolgdr kerteszek meg alkalmaztdk az archaikus, egyenletes magszordst biztosito szdjbol kifujds modszeret, ezzel elkerultek az egyenletlen magszordsbol adodo nehezsegeket. A paldntanevelo dgyakban a magvetest dtrosta.lt lotrdgydval takartdk, majd langyos vizzel ontoztek be. A bolgdr kerteszek raciondlis szemlelete abban is megmutatkozott, hogy a paldntanevelo dgyakban is koztestermesztest folytattak, igy pi. a paprikapaldntdval uborkat is neveltek, ami a paprika szabadfoldi kipaIdntdzdsa utdn helyben maradt az dgydsban. Az dttuzdelt es kipaldntdzott zoldsegnovenyeket kis foldlabddval ultettek ki, a paradicsomot es a paprikdt viragos paldnta kordban, amit szabadvizes iiltetesnek neveztek. A kabakosokat, a dinnyet, az uborkat gyepkockakba vetettek, ami a mai tdpkocka osenek tekintheto. A kocka formdban kidsott gyepdarabot megforditottdk, s a laza, tdpanyagban dus, gyokerekkel dtszott reszbe vetettek el a magot. A dinnye koraibb termeszteset a dinnyefarama, keret tette lehetove, amelynek a delre eso oldala nyitva dllt, igy kedvezo okologiai feltetelt alakitott ki a kis dinnyepaldnta korul, mert a beeso nap sugarai felmelegitettek a falak koze zdrt paldnta kornyezetet. A koztes termesztes intenztv modszeret a magyarorszdgi iparkerteszek is alkalmaztdk. A szakirodalom tanusdga szerint a saldtdt, a karaldbet, afejes kdposztdt, a zellert, a karfiolt vegyesen ultettek, esfolyamatosan szedve helyt adtak a fejlodo novenyeknek. Kertjeiket mar osszel beultettek dttelelo saldtaval, majd tavasszal karalabeval, kdposztaval es zellerrel. A zoldsegpaldntdkat egy lab szeles deszkdn dllva negyzetes ko131

Termtnyszedo fonott bolgdr lapos kosar

tesben ultettek ugy, hogy a deszkdn bejeloltek a totdvolsdgot. ,,Ez tehdt a konyha novenyek czelszerii tiltetesi beosztdsa, amelyrol mondani szokds, hogy egy even dt az iparkerteszek negy termest vesznek afoldbol, ti. saldtdbol, karaldbebol, kdposztdbol es zellerbol" Ez a modszer azonban csak a nemet kerteszeknel terjedt el, kihaszndlva a termotalajt. (Kerti Gazdasdg, 1858. 120-122.). A bolgdr kerteszek azokat az eltarthato termenyeiket, amelyeken nem tudtak tuladni, elvermeltek, a kelkdposztdt a tovevel felfele es afejevel lefele leszdntottdk, egy bardzddnyi folddel takarva. Ez az eljdrds foleg Del-Magyar orszagon terjedt el, ahol kevesbe kellett tartani az eros fagyoktol. Az elprizmdzott, vermelt zoldseget a bolgdr kerteszek megbtzottja keso osszel, telen fokozatosan eladta, ertekesitette. A bolgdr ontozesi modszer A Kdrpdt-medenceben a rendszeresen elofordulo aszdly ellen az ontozes left volna a radikdlis vedekezes egyetlen eszkoze. Az 1863-as es az 1865-os aszdlykdrok utdn kibontakozo vitdban nagy erovel jelentkezett az ontozomuvek letesitesenek kovetelese (Gunst, 1984. 447.). Jelentos es rendszeres ontozest azonban csak a megtelepedo bolgdr kerteszek honositottak meg. Lukdcsy Sdndor mar 1865-ben felfigyelt arra az ujdonsdgnak szdmito dologra, hogy a kdposztdsmegyeri bolgdr kerteszek a csomori homokhegyek felol folyo patak (Rdkos-patak) vizevel es ,,igen egyszeru emelogeppel" ontoztek. A vizemelot delelott ket, delutdn mdsik ket 16val mukodtettek, es ennek segitsegevel drasztottdk el a 15 kh-nyi teriiletet. A cikkben a vizemelo szerkezet rajzdnak megjeleneset a kepmetszo kesedelme miatt a kovetkezo szdmban igertek, de sajnos a kesobbi szdmokban semjelent meg ez a metszet (Lukdcsy, 1865. 127.). Az ontozes ujdonsdgdt jelzi Czibulya Ferenc visszaemlekezese is, amikor arrol'ir, hogy edesapja elmeselese szerint az uradalmi intezo, bar tudta, hogy hoi van Bulgaria, de az ontozeses bolgdrkerteszetrol meg semmit sem tudott. 132

sekt zad mdt rob( huz vod kia. alkc szdz szer

vezt gar tdk

Patak medrfbe dllitott csatornadllvdny a vizelvezeto csatorndval (Vegh K. M., 1916. nyoman)

A bolgar kerteszek nem kutvizet, hanem felmelegedo dllovizet vagy sekely, lassu mozgdsu folyovizet haszndltak ontozesre, amit mar a szdzad eleji magyar szakirodalom is megfigyelt (Revesz, 1915. 9.). Ez es az a modszer, ahogy a vizet nyertek es elvezettek a zoldsegnovenyekhez, meroben kulonbozott az addig ismerttol. A magyarok ugyanis gemeskutbol huzott locsoloval kijuttatott vizzel ontoztek, a nemetek szelepes feneku vodrokkel huztdk, es dsott csatorndbol meg vizgyujto goddrbol szortdk ki az ontozovizet. A nteras,parcellds draszto ontozest viszont a bolgdrok alkalmaztdk es terjesztettek el Magyarorszagon. A lapdttal szort viz mar a szdzad eleji szakirodalom szerint sem volt megfelelo, mert leverte es beszennyezte a paldntdt, amellett tomoritette a talajt (Revesz, 1909. 11.). A bolgdrok ontozoszerkezetet a magyarok bolgar kereknek is neveztek, ami jelzi, hogy ezt a berendezest Magyarorszagon csakis a bolgar kerteszekhez kotik. A bolgar kereket dulapnak, asma dulapnak hivtdk a bolgdrok. Altaldban sajdt maguk dcsoltdk ossze. Ket alaptipust le-

A nagy bolgar kerek korongjdnak kivdgdsa, (Jsszedcsolasa (Vegh K. M., 1916. nyoman)

133

A /Old szine felett epltett lancos vizemelo kerek

Vizben dllo es mertilo orids bolgdrkerek

het elkuloniteni. Az egyik egy hatalmas kerek, amely 12-13 m magasra emeltefel a vizet, ami onnan lejtosfacsatorndkon dtjutott el az ontozendo kerthez. Ilyen vizkerek dllt hajdan a Nddor kert alatt Budapesten (Revesz, 1909. 12.). A vdltozo vizszintmagassdgtol fuggetlenebb volt a vodros vagy Idnckoszorus tipus, amely a Idncszemek mintdjdra kapcsolodo es elfordulo kis vodrokbol dllt. A lane hossza tobb vodor felszerelesevel novelheto volt, fgy alacsonyabb vizdlldsndl is biztos vizkivetelt jelentett. Ezzel 120-150 I vizet tudtak percenkent felhozni. Az oridsi kerekeket vdltott lovak korkoros jdratdsdval mukodtettek. Az 1920-as evek mdsodik feleben vasjdrgdnnyal hajtottdk meg oket, 1930-1937 kozott pedig mar a motoros szivattyu szoritotta ki a Koros videkerol ezeket az osi elven, mukodo bolgdrkerekeket (Palov, 1985. 81-85.). A szdzadfordulon a Romaifurdo melletti bolgdrkerteszetek vizigenyet is ilyen tipusu kerekekkel elegitettek ki (Revesz, 1902. 12.).
134

A fo ontozesi csatorndt kezi erovel epitettek ki, a mettekcsatornakat es a kalickdkat, az un. fiterakat/ogatos erovel, a borozdolo vagy durato ekevel (bolgdrul raloval). A csatornak 15-20 cm melyek es 30-40 cm szelesek voltak, ezeket az ontdzokapdval, a golema motikaval alakitottak ki. A csatornak enyhe, 2-3 ezrelekes esesuek voltak. Az elkeszult, kihuzott csatorndkba ellenorzeskent vizet engedtek (Palov, 1985. 84.). Hdromfele ontozest, a fakasztot, a nevelot es az erlelot kulonboztettek meg a bolgdr kerteszek. Az erlelovel mar a piacozdst segitettek eld, mert a termesszedes elott a zoldsegnoveny sejtjeit vizzel teleszivattdk, fgy az kelendobb volt, jobban birta a szdllitdst. Egy vegetdcios idoszak alatt 10-12 alkalommal ontoztek, vagyis ennyiszer toltottek meg a kis kalickdkat, a bolgdr dgydsokat, 40-50 mm-nyi vizet kijuttatva. A kibocsdtott viz mennyisege, sebessege es a kalickdkat drasztdsra kinyito dolgozok kdzott osszhangra volt szukseg. Ha kevesebben tudtdk nyitni, zdrni a kalickdt, a fiterat, akkor a felesleges vizet elvezettek, nehogy bezabalas (tulontozes) vagy talajlevegotlenseg lepjen fel. Ezert az dntozes utdn mindig megkapdltdk a novenyeket, novenyfelesegenkent mds-mds kapdt haszndlva (Palov, 1985. 85.). Egy kapa viznek azt neveztek a bolgdr kerteszek, amikor olyan egyenletesen es olyan mennyisegben erkezett a viz, hogy egy ember el tudta vezetni. A bolgdrok dltaldban borus napon, 1415 ora hosszat is ontoztek (Revesz, 1909. 14.). Az ontozest felhaszndltdk a zoldsegnovenyek fejtrdgydzdsdra is, pi. a paradicsomot virdgzdsban az ontozovizhez adott trdgyalevel fejtrdgydztdk. Az drasztdsos bolgdr ontozesi mod jelentoseget kiemeli, hogy mig az evente letesitett ontozott teruletek szamat 1881 ota nyilvdntarto KSH adatai szerint 1881-1885 kozott 358 ha, 1886-1890 kozott 692 ha, 18911895 kozott 1025 ha, 1896-1900 kozott pedig 278 ha volt csak az evi dtlagban ujonnan ontozott terulet, addig a bolgdr kerteszek tobb szdz hektdron, berlemenyen ontoztek rendszeresen. A bolgdr kerteszek munkaszervezete es erdekeltsege A magyarorszdgi bolgdr kerteszek az otthonrol hozott munkaero sajdtos szervezetevel, munkakozossegevel, a druzsesztvoval dolgoztak az 1930as evekig. A vezeto a gazda, a narednik volt, akinek tekintelye, becsttlete nagyobb volt a tagokendl, vitas kerdesekben rd hallgattak. A tagok meghatdrozott osszegu penzbiztositekot helyeztek el ndla, s reszesedesuk merteket a tiszta jovedelembol szdmitottdk ki. A bolgdrok kozosen etkeztek, dolgoztak, laktak, de a munkdt a gazda, a narednik irdnyitotta. A munka- es a penzugyletek lebonyolitdja is a gazda volt, aki eloleget is adhatott a tagoknak. A penzforgalmat es -nyilvdntartdst rovdspdlcdn, a rokosokon vezettek, amit a gazda dltaldban bortokban, a kusnyicaban tartott. Amikor a rovdsfa kiszorult a haszndlatbol, a munkakozosseg szakdcsa, a gotvacs vezette azt ajegyzetfuzetet, a belezsnyiket, amiben a tagok penzforgalmat tartottdk nyilvdn. A szdzad eleji magyar szakirodalom hamar felismerte a bolgdr tipusu kerteszeteknel a tdrsuldsi forma nagy elonyet. Ez nemcsak a kozos er135

dekeltsegi alapon, hanem az allando onfelugyelet szintjen dtlt, ugyanakkor a csoporton belul bizonyos szakosodds is kialakulhatott. Pelddul az ertekesiteshezjobban ertonek nem kellett sikeres munkdjdt, mondjuk, a trdgydzds miatt abbahagynia. A reszes, erdekeltsegi viszonyban levoket, akik az ev elejen kauciot tettek le, dekasoknak neveztek. A segitoket komandarnak, a napszdmosokat ortaknak, az eladokat prodavacsnak hivtdk. Az idoszaki munkdsokat, segito napszdmosokat munkacsucs alkalmdval vettekfel, fgypl. akapdlds, atermesszedes, acsomozdsstb. idejere. Az ev vegen afoldberleti dijat vagy az uradalmi reszes brt kifizetve, a termelesi koltsegek levondsa utdn eloszor a tokereszvenyes bolgdrokat elegitettek ki, majd a vegzett munka es a megkotott szerzodes alapjdn osztottdk ki a penzosszegeket. Altaldban az elso fagy utdn tudtdk a tiszta bevetelt megallapitani, a dekak ardnydban. A dekdk a vegzett munka erteke szerint vdltoztak, de egyeb korulmenyek is novelhettek vagy csokkenthettek ertekuket. A szemelyi jovedelem kiszdmitdsa osszetett feladat volt. Eloszor a tiszta jovedelmet negy reszre, pajra osztottdk, ami osszesen 1600 munkaegyseget, dramat foglalt magdba. A gazda dltaldban 1,5 reszt, azaz 600 munkaegyseget kapott az irdnyitds, a konyveles, a berles, a penzkezeles fejeben. A legjobb ferfitagok es eladokfel reszt, polovin pajt, azaz 200 munkaegyseget, a tobbiek negyedreszt kaptak, a csireg, a lohajto kisgyermek pedig 75 egyseget. A paj a legnagyobb reszesedes volt, a szo egyben a torok reszesedes szo dtvetelet jelzi. 1 paj = 10 okaval es 1 oka = 400 dramaval volt egyenlo. Az osszegyujtdtt penzvagyont szermijanak neveztek. A tiszta nyereseget elosztva a dramaval megkaptdk 1 dramapenzbeli erteket. Az anyagi vdltozdsokat a teflerbe, szdmlakdnyvbe vezettek be. Az anyagi osztonzes es reszesedes mellett nagy ero rejlett abban is, hogy egymdst ismero es egymdssal szivesen dolgozo emberek dolgoztak egyiitt, akik kozott gyakran rokoni kapcsolat is volt. Mindez segitette hatekony munkdjukat. Bar a magyar szakirodalomban emlitettek olyan esetet, hogy hasonlo modon probaltdk osszedllitani a magyar bolgdr rendszeru kerteszetek dolgozoit, de hoi az erdekeltseg megfelelo hidnya miatt, hoi az ossze nem szokott, idegen munkaero miatt nem tudott Hyen allando, jo minoseget termelo es ertekesito munkaszervezette osszedllni, kiforrni. Az ertekesites Julius elejgn, de dltaldban mar Peter-Pal utdn kezdtek szedni az ero es kifejlodott zoldseget. A szedes folyamatos volt, ugyanarra a novenyre hetenkent kerttlt sor. Altaldban a nok szedtek a termest, a ferfiakpedig hdtikosarakban vagy vdllon dtfektetett fanyelen cipelt kasokban hordtdk ki. Sajdt maguknak a magnak valot is ekkor vdlogattdk ki (Szalva, 1954. 26.). Az dru-elokeszites mosdsbol, dztatdsbol, vdlogatdsbol, csomozdsboldllt. Keso ejjelig vagy kora hajnaltol dolgoztak, hogy piacozo tdrsuk mielobb a piacra erhessen. Afokhagymdt osszekotottek, sdssal fuzerre fontdk, amit venecnek, vagy splitnek hivtak. A kdposztdt nagy kasokba 136

tettek, es a kas tetejet bevarrtdk, hogy drnyekot adjon, es a hervadds elten vedelmet nyujtspn. Az ejszakai rakodds utdn apiacokra nagy ekhos, ponyvds szekerrel erkeztek meg a szorgalmas bolgdr kert&szek. A piacon - regi bolgdr szokdskent - gyekenyre, ponyvdra leteritve drultdk szep, friss portekdikat, amit dltaldban kedvezo dron hamar eladtak. Nemcsak sajdt maguk mertek ki a termenyeket, hanem egy tetelben viszontelado kofdknak is eladtak, akik valamivel kevesebbet fizettek ugyan, mint a fogyasztok, de egy osszegben, igy a bolgdr kerteszek vagy ujabb fuvarert fordulhattak vissza, vagy igyekeztek a zoldseges kertjukbe, hogy elmaradt munkdikat gyozzek. A bolgdrok faluzo ertekesitessel is foglalkoztak, de az eladonak ilyenkor jol kellett tudnia magyarul, mert ez az eladds sikeret nagymertekben novelte. A bolgdr kerteszek megjelenese a 19. szdzadi piacokon dtalakitotta a kereslet-kindlat viszonydt. Nagykanizsdn pi. teljesen visszaszoritottdk a bolgdr kerteszek a kiskanizsai nemeteket, a saskakat, akik szdraz zoldsegtermenyeikkel nem lehettek versenykepesek apaprikdt, paradicsomot es a zold fozelekfeleket drusito bolgdrokkal szemben. Igy a saskak addig nem tudtak eladni drut, amig a bolgdrok termekei a piacon el nemfogytak. Ezzel szemben Revesz Istvdn mar 1909-ben megdllapitotta, hogy a szep, vizzel telitett, piacos bolgdr zoldsegdru beltartalmi erteke kisebb, ize gyengebb, mint a nemet kerteszek druie. Ezert mondogattdk ekkor felig trefasan, hogy a bolgdr zoldseggel fozott levesnek semmi ize sem volt, mert rossz volt benne a hus. A szdllodatulajdonosok es a nagy etterem-tulajdonosok ezert nem is vettek a bolgdrkerteszek zoldsegeit (Revesz, 1909. 16., 18.). Ugyano epp a bolgdrkerteszekpelddjdra mutatva a piacozds fontossdgdra hivta fel a figyelmet, mert, mint irta, amig a magyar kerteszek nem tanulnak meg eladni, addig: ... dolgozik ugyanugy es ugyanazt, amit a bolgdr es mig a magyar nyomorog mellette es vandor ol Amerikdba, addig a bolgdr vagyonosodik es ma mar alig van erdemesebb kozseg, ahola bolgdr le nem telepedettvolna"(Revesz, 1909.30.). A magyar kerteszeti szakirodalom felfigyel a bolgdr kerteszekre A szdzadfordulon es a 20. szdzad elejen Magyarorszdg nagyreszt csak a korai, primor zoldsegfelekbol szorult behozatalra. Ez azonban majdnem 6,5 millio korondra rugott (Revesz, 1915. 6.). A bolgdr kerteszek megjelenesevel es ternyeresevel a figyelem egyszerre a vdroselldto, intenziv zoldsegtermesztes, es ezen keresztul a kerteszet fele fordult. Szakkonyvek, szakmai vitacikkek foglalkoztak a kerteszet helyzetevel (Varga, 1974. 387-401.). A bolgdr kerteszek kezen ez ido tdjt dtlagban 14,14 kh, a magyar bolgdr rendszeru kerteszek kezen 3,76 kh-nyi kert volt. Ezert a szakirodalom surgette es ajdnlotta is a nagyobb teruleten torteno, rentdbilisabb gazddlkoddst. Igy a 15-50 kh nagysdgu zoldsegtermelo telepek letesiteset, a berlo vdllalkozok tdrsuldsdt szorgalmaztdk, hogy a magyar kerteszek is felvehessek a versenyt jovedelmezoseg tekinteteben a bolgdrokkal (Revesz, 1915. 18.). Revesz Istvdn kerteszeti tanintezeti tandr 30
137

kh-as telepet berelve vizsgdlni kezdte a bolgdrkerteszkedest. Termesztesi kiserleteit 1899-ben kezdte el, es sikerei utdn 40 kh-val bovitette telepet, de 1907-ben, tole fuggetlen okbol, fel kellett oszlatnia bolgdr rendszeru telepet. Ez ev novembereben azonban az OMGE Foldmuvelesugyi es Novenytermelesi Szakosztdlya iilesen beszdmolt tapasztalatairol, eloaddsdnak szovege konyv alakban is napvildgot Idtott (Revesz, 1915. 4-5.). A bolgdr rendszeru kerteszkedessel felmerult az onkfiltseg es a netto jovedelemfogalomkore esfontos kerdese is, igy a korszerubb gazddlkodds irdnydba sarkallta a zoldsegtermesztest. Revesz kovetendo p&ddnak tartotta azt is, hogy a bolgdrok egyutt dolgoztak munkdsaikkal. A magyar bolgdr rendszeru kerteszetekben ugyanis egy kulon megfizetett munkavezeto irdnyitotta a drdga napszdmosokat, ami szinten emelte a termelesi koltsegeket. Revesz felemelte a hangjdt a hdziszemet-egetok epitese ellen, amelyeket a trdgydnak felhaszndlhato konyhai hulladekok eltuntetesere eloszor Miskolcon epitettek meg, de a szdzad elejen pi. a Szent Jdnos Korhdz villanyelldtdsdt is mar ilyen egetore terveztek (Rtvesz, 1909. 21-22.). Revesz eloaddsdnak hatdsdra az OMGE szakosztdlya ugy hatdrozott, hogy a vdrosok koriili kertgazdasdgok letesiteset es a bolgdrkerteszetek gyarapitdsdt szorgalmazza. Ezert dtiratban hivta fel erre a foldmivelesugyi m. kir. miniszterfigyelmet, amirol a Koztelek cimu gazdasdgi szaklap 1908. december 2-ai szdmdban reszletesen beszdmolt. Bolgdr rendszeru kerteszeti telepek Magyarorszdgon Czibulya Ferenc - a konyv szerzoje - szerint 1879-tol a bolgdroktol magat fuggetlenito edesapja ondllo, bolgdr rendszeru kerteszeti telepet letesitett. A 19. szdzad vegetol, a szdzadfordulotdl mar vannak adataink hasonlo magdntelepekrol. Revesz Istvdn a Budafoki ut menten epitette ki bolgdr rendszeru kertjet. Az 1896. evi millenniumi kidllitds ,,szekely hdz"-dt itt feldllitva, hevesi munkdsokra alapozta az elvegzendo szakmunkdkat. Limbacher Kdroly 1902-tol kiserletezett ezzel a zoldsegtermesztesi modszerrel. Elonyeul emlegette a foldkihaszndldst, az olcso es boseges ontozest, a zoldsegfelek kordbbi ereset, a talaj olcso megmuveleset, igy a zordabb, hidegebb teruleteken is termeszthettek zoldseget (Limbacher, 1917. 2.). A bolgdr rendszeru ontozeses zoldsegtermesztes ennek ellenere lassan terjedt el a magyarok kozott, bar az 1909-ben a Nagyvdradhoz kozeli Szentjdnos falu hatdrdban letesitett dllami minta-ontozotelep is az ontozeses zoldsegtermeles propagdldsdt celozta. A mintatelep 1911-ig sikeresen mukodott (Palov, 1985. 77.). Bolgdr rendszerben termelo tanyds zoldsegesekrol is tudunk, akik az Alfoldon dolgoztak es a kornyezo szdraz kertektol a kut-viz-ontozesmelegdgy-korai paldntdzds alkalmazdsdval trtek el (Fur, 1983. 228231.). 1850-ben Matty ban (Barany a megye) 26 kh-on 50 vdllalkozoval, majd Nezsideren (Moson megye) 200 kh-on 316 vdllalkozoval, Kecske-

138

Bokor Miklos Bolgdrkerteszet c. ceruzarajza (1952) (Magyar Nemzeti Galeria, Crafikai Osztdly 1954-5054.)

meten 65 kh-on 65 vdllalkozoval alakult kerteszet, de a teruletek kicsinysege miatt sem az olcso bolgdr rendszeru ontozes, sem a jellegzetes bolgdrkertesz munkatdrsulds nem valosult meg ezeken. Igy nem tekinthetok igazi bolgdr rendszeru kerteszeti telepeknek. A valoban elso telep 1865ben Nagy-Becskereken 68 kh teruleten 9 vdllalkozo osszedlldsdval alakult meg. Ocsdn 1900-ban 7 kh-on alapitott ilyen telepet egy vdllalkozo. Revesz Istvdn javaslatai alapjan Dardnyi Igndc foldmuvelesugyi miniszter felkarolta ezt a termesztesi modot, es dllami telepeket letesitett. A miniszteri bdrsonyszekben utoda, Serenyi Beta ugyancsak kiemelten foglalkozott a bolgdrkerteszetek ugyevel, 6 mar a statisztikai osszeirdsukat is elrendelte. A miniszter egyben a bolgdr zoldsegtermesztesi rendszer hibdinak a kikuszoboleset is celul tuzte ki a szakemberek elott (Revesz, 1915. 5.). Siofok mellett, Kilitiben 30 kh, Nagyvdrad mellett 32 kh nagysdgu bolgdrkerteszetet letesitettek a kornyekbeli magyar parasztokkal. A foldet a kerteszkedni kivdno parasztok adtdk, a felszerelesrol, a vezeto bolgdrkertesz fizeteserol az dllam gondoskodott. A miniszterium tobb vdrossal, igypl. Budapesttel, Debrecennel isfolytatott tdrgyaldsokat hasonlojellegu kerteszetek letesiteserol (Mezogazdasagi Szemle, 1913. 98100.). A Foldmuvelesugyi Miniszterium tdmogatdsdval szdzadunk elejen Szeged letesitett bolgdr rendszeru kerteszetet. A 30 holdas telepet itt is, mint Siofokon, Debrecenben es Nagyvdradon is, a vdros es az dllam kozos erofeszitessel hivta letre es tartotta fenn. A magyar telepek kozul a legnagyobb a Budapest szekesfovdros koruli 500 kh-nyi, 1913-ban alapitott kerteszet volt. 1913-ban a vdrosi elelmiszer-kozelldtok koreben kisebb riadalom tdmadt, mert a bolgdr-szerb hdboru kitoresekof a bolgdr kerteszek nagy

139

resze hadba vonulva elhagyta Magyarorszdgot. A bolgar termesztesi modszerek elsajdtitdsara irdnyulo dllami erofeszitesek eredmenye akkor mutatkozott meg, amikor a bolgar kerteszeket a Balkdn-hdboru idejen hazahivtdk. Csakis ennek eredmenye lehetett az, hogy 1912-13-ban a magyar kezen levo bolgar rendszeru kerteszetek szdma 128%-kal emelkedett, a bolgdrok kezen levo pedig 25,5%-kal csokkent (Revesz, 1915. 7, 12.). A bolgar rendszeru kerteszeteknek drcsokkento hatdsa is volt. A Balaton mellett a 20. szdzad elso evtizedeiben a paradicsom kilonkenti drat 1-1,2 korondrol 10-20 fillerre, a kdposztafejek drat 30-40 fillerrol 6-7 fillerre nyomta le a bolgar termekek dra. A fovdros 500 kh-as es az dllam nagytetenyi, 100 kh-as bolgar rendszeru zoldsegtelepei szinten drcsokkento hatdsuak voltak Budapesten (Revesz, 1915. 9.). Az 1910-es evekben mar Csongrdd, Tapolca, Kevermes, Miskolc, Revfulop, Bihar, Szentjdnos, Nagyteteny, Gyor kdzeleben, hatdrdban is mukodtek dllami bolgar rendszeru kerteszetek. A bolgar kerteszek hatdsa a magyar zoldsegtermesztesre A bolgar kerteszek hatdsdt es jelentoseget ket tertileten ko'vethetjuk nyomon, gazdasdgi es tdrsadalompolitikai vonalon. A bolgdrok elen jdrtak az uj zo'ldsegfajok termeszteseben es elterjeszteseben, mert a kereslet hidnya ellenere - sajdt maguknak is - termesztettek Magyarorszdgon a padlizsdnt, a spdrgato'kdt, a porehagymdt, abdmidt, afeketebabot, ami a tdpldlkozdsukhoz, megszokott eteleik keszitesehezfontos volt. Nem lehet veletlen, hogy 1863-ban a Falusi Gazda is a tojdsgyumolcsetelek keszitesenek receptjeit ismertette. Sutve, toltott kdposzta modjdra elkeszitve, bo'jti uri eledelnek es szegenyesen, vagyis kenheto kremkent void elkesziteset ajdnlotta a szaklap, amely az induldsa utdni ro'vid idoszakban tdbb receptet is kozreadott a gazdasszonyoknak (Falusi Gazda, 1863. 297.). Az uj zo'ldsegfajok mellett uj zoldsegfajtdkat is elterjesztettek a bolgar kerteszek. Igy kulonosen a regi bolgar paprikafajtdkat, a Szopockit, amely kezdetben a legkeresettebb volt, de csipos; a Kalinkoi zold regebbi formdjdt, az edes Kalinkuszit, amely a szdzadfordulotol igen nepszeruve vdlt, es a Szopockit is kiszoritptta. Edes paprika volt a Narancs paprika, ami a szinerol kapta nevet, es csak a modosabb vdsdrlok kedveert termesztettek. A Nagyeros paprika igen csipos volt, a Kiseros meg ennel is csiposebb. A Kosszarvu paprika edes volt, a Paradicsompaprika szinten. A Kirdlypaprikdt, a Pestenszkit, a Cukorpaprikdt, bar edesek voltak, nem kedveltek, igy a termesztesbol ki is szorultak. A nagy paprikavdlasztek azonban csak a magtermesztes munkdinak gondos elvegzeseig maradtfenn, mert keveredve leromlottak afajtdk. A bolgar kerteszek dughagymaultet^se is ujdonsdgnak szdmitott, Lukacsy Sdndor 1865-ben ujdonsdgkent irta le a tavaszi vetes helyett a juniusi magvetest es dughagymanevelest, majd a kovetkezo evi dughagy140

maultetest. Meg is dllapitotta: ,,A hagymaipar tehdt itt foszerepet jdtszik... " (Lukdcsy, 1865. 127.). A kedvezo feltetelek kozott gazddlkodo, dolgozd bolgdr kerteszek hamarosan benepesitettek a vizparti tdjegysegeket, amelyeknek jellegzetes alakjai lettek. 1876-ban Galgoczi Kdroly azt irhatta le, hogy: ,,Nehdny evvel ezelott Budapest kornyeken, a Duna ket oldaldn, Tetenytdl felfele Bpgddnyig, Palotdtol Vdcig bolgdr zoldsegkerteknottekki... "A trianoni bekediktdtum utdn az aszdlykdrokkal gyakrabban es nagyobb mertekben sujtott teruletek tartoztak Magyarorszdghoz (Gunst, 1984. 438.), ezert az ontozeses bolgdrkerteszetekben es hatdsukra a bolgdr rendszeru magyar kerteszetekben oridsi jelentosege volt a termesbiztonsdgot es piacossdgot ado ontdzesnek. Az ontozes mellett az intenziv koztestermesztessel es az okologiai optimumra torekvessel, hihetetlen szorgalmukkal, rdtermettsegukkel es szaktuddsukkal -foleg anyagi sikereikkel - jo pelddt mutattak bolgdr kerteszeink. Ennek megfeleloen a tdrsadalompolitikai jelentoseguk is nagy volt. A vdroselldtdsban es dltaldban az onelldtdsra mar keptelen, nagyiparosodo, kereskedelmi kozpontokkd vdlo vdrosok frisszoldseg-elldtdsdban betoltott szereptik kiemelkedp. Az elszegenyedes megakaddlyozdsdra, az Amerikdba kivdndorolni szdndekozoknak peldakent es ellenszeriil a vdrosok kortil bolgdr rendszeru magyar kerteszetek letesitesetjavasoltdk, annak jo jovedelemtermelo kepessege miatt. Ezzel a termelesi modszerrel biztositva Idttdk a Idbuk alol talajt vesztett emberek megelheteset (Vegh, 1916. 57-58.). Czibulya Ferenc kdnyve elsosorban afeledesbe mend, egykori technologia es a ma mar technologiatortenette vdlo szakmai ismeretek, munkafogdsok osszegyujtese es kozreaddsa miatt jelentos. A bolgdr kerteszek szakmai tuddsdt egyesekfejlettebbnek, magasabb rendunek, mas ok pedig egyszerubbnek tartottak. De melyik velemeny fogadhato el? Valoszinuleg mindketto, hiszen a bolgdr kerteszek dltal meghonositott ontozeses z&ldsegtermesztes egy komplett rendszernek foghato fel. Ebbol a szempontbol valoban korszerut es ujat tudtak felmutatni, versenykepessegtik is ebbol adodott. Ez pedig a szigoru, kikristdlyosodott, nagy szaktuddst mutato technologidjuk, osszekapcsolva a termenyertekesitessel, es mindez egy onkentes reszes-vdllalkozoi, tokereszvenyes erdekeltsegu termeloszervezeten belttl. Mindhdrom tenyezo ondlloan is jelentos ujitdsnak szdmit Magyarorszdgon a mult szdzad kozepi nemet-magyar zoldsegkerteszet mellett. Fejletlenebbnek tunt viszont eszkdzszegenysegevel, a melegdgy es a melegdgyi ablakok kesobbi dtvetelevel, az okori elveken nyugvo vizeme16 kerekevel, az igenytelen munkaero nagymerteku kihaszndldsdban. Dialektikusan nezve a termelo es afpgyaszto erdekeit, a gyprs tokeforgdst tekintve, ez a termelesi es eletkultura megfelelt az adott viszonyok kozott mind a bolgdr kerteszeknek, mind a foldet berbeadoknak, mind a fogyasztoknak. A bolgdr kerteszek hidat kepeztek orszdguk es uj hazdjuk kozott. Termesztesi hagyomdnyaik, munkaszervezetuk es szokdsaik beepultek a befogado orszdg termelesi, fogyasztdsi, kulturdlis ertekrendjebe, azt szinesitve gazdagitottdk.
141

A kuzdo, kuszkodo ember szep pelddjdt mutatja ez a kdnyv, azet az embert, akit a terme'szet mostoha keze egy-egy fagy, jegeso, szdrazsdg kepeben megszorongatott, neha legyurt, de legyozni nem tudott. Azt a szorgalmas, vdllalkozo embertipust mutatta itt be a szerzo, aki a szaktuddsdban bizva es arra tdmaszkodva mindig es minden korulmeny kozott megdllta helyet, feltaldlta magdt. Ezert a visszaemlekezes technologia- es termelestorteneti ertekei mellett az orok megujuldsra valo keszseget tartom a legnagyobb hordereju tanulsdgnak. Kiemelnem tovdbbd a kdnyv nagy dokumentativ, agrdrtorteneti es etnogrdfiai erteket es jelentoseget. Egy kerdes maradt csak homdlyban es megvdlaszolatlanul: ki is volt a konyvben tobbszor is emlitett plovdivi tanito ? A bolgar szabadsdg- es forradalmi-fuggetlensegi mozgalmak szellemi vezetoi es erjeszto kovdszai a tanitok voltak. Bar nem tudjuk, nem derulfeny arra, ki is volt ez a tisztelve szeretett tanito, akinek haldla korulmenyei kisertetiesen hasonlitottak a bolgdrok rajongva szeretett fiatal, nagy nemzeti koltojehez, Kriszto Botevehez. Botev tanito eletet 1876. mdjus 17-en, a szvednagorai felkelesnel, Jalkovica kornyeken ellenseges golyo oltotta ki, igy 26 evesen halt hosi haldlt. Termeszetesen nem azonosithatjuk a ket tanitot, de a tanitok kidlldsdra, szaktuddsdra, forradalom melletti husegere - akdr a Botev legenda kialakuldsdra is -jopelda a szerzo itt olvashato visszaemlekezese. Csoma Zsigmond

FELHASZNALT IRODALOM A konyv torteneti hattere cimu fejezethez

BACSVAROV, ST. (1970): Ljaszkovec i gradinarsztvoto. In: Ljaszkovec. 42-75. Szofia BACSVAROV, ST. (1981): Parvite podrobni sztatiszticseszki szvedenija za gurbetcsijszkoto gradinarsztvo. Gradinarsztvo. 5: 32-35. BACSVAROV, ST. (1981): Gurbetcsijszkoto gradinarsztvo i razvitieto na zelencsukoproizvodsztvoto v Bulgarija. Gradinarsztvo. 6: 3-9. BALAS A.-HENSCH A. (1896): Foldmiveles (In: Magyarorszag foldmivelese) Budapest. 81-151. BALKANYI B. (1913): A bolgar rendszeru dntozeses zoldsegkerteszetek szervezese Magyar or szagon. Mezogazdasagi Szemle. 1913. 98-100. BERECZ I. (1860): A Bansag nepei II. Delejtu. 153-154. BODOR A. (1914): Delmagyarorszagi telepitesek tortenete es hatasa a mai kozallapotokra. Budapest BOROSS M. (1973): Bolgar es bolgar rendszeru kerteszetek Magyarorszagon 1870-1945. (A magyarorszagi piacra termelo kerteszetek kialakulasahoz.) Ethnographia, 29-52. DASZKALOV, HR. (1981): Bulgarszkite gradinari-pioneri v zelencsukoproizvodsztvoto. Gradinarsztvo. 6: 17-19. EOTTEVENYI (1959): Hianyok Temesvar elelmezteteseben. Delejtu, 318-319. FUR L. (1983): Kertes tanyak a futohomokon (Tajtorteneti tanulmany), Budapest GADZSONOV, I. (1981): Bulgarite-gradinari v Avsztrija. Gradinarsztvo, 10: 14-16. GEORGIEVA, V. (1977): Muzej na gradinarsztvoto v Ljaszkovec. Gradinarsztvo, 10: 33-35. JESZENSZKY A. (1979): Adatok a magyar zoldsegtermesztes multjabol. Kertgazdasag, 1: 74-82. KANITZ, F. (1880): Donau-Bulgarien und der Balkan. Historisch-geographisch-etnographische Reisestudien aus den Jahren... II. Leipzig 143

KONEK S. (1878): Magyar birodalom statistikai keziktfnyve folytonos tekintettel Ausztriara, Budapest KOSA L. (1967): A gyulai paradicstermelo korzet kialakulasa. Agrartorteneti Szemle LIMBACHER K (1917): A bolgar rendszeru zoldsegtermeles es a korai fozelek es zoldsegfelek termelese. Locse LUKACSY S. (1865): Egy szervian csalad kertipara. A Nep Kertesze. A Magyar Korona Orszagainak Mezogazdasdgi Statisztikaja. 111. Mezogazdasagi termeles. 1897. Budapest MUTAFOV V. (1980): Golemite bulgarszki gradinari v Europa prez XIX. i XX. vek. Gradinarsztvo, 12: 41-44. MUTAFOV V. (1981): Nosziteli na sztopanszki i kulturen progresz. Obhvat, mascsabi i harakter na bulgarszkoto gurbetcsijszko gradinarsztvo. Gradinarsztvo, 6: 11-17. NESZTOROVA M. (1980): Bulgarszkite gradinari v Rumanija. Gradinarsztvo, 8: 40-42. PALOV J. (1971): Adatok a Bekes megyei zoldsegdntozesek fejlodestortenetehez (1890-1944). Bekesi Elet, 553-565. PALOV J. (1985): Az ontozesek multja a Del-Tiszantulon... Bekescsaba. In: A Bekes Megyei Muzeumok Kozlemenyei 8. (Szerk.: Szabo Ferenc) PENEVA L.-VINCZE, (1981): Hagyomanyorzes es beilleszkedes a Magyarorszagon elo bolgarkerteszek koreben. Ethnographia, 452-459. Pest-Pilis-Solt-Kiskun varmegye (Szerk.: Borovszky Samu.) 1910. Budapest REVESZ I. (1909): Az elelmiszerek jutanyosabb termeszteserol. Budapest REVESZ I. (1915): A hazai bolgar es bolgar rendszeru kerteszetek statisztikai ismertetese. Budapest SALAVEROVA M.-MUTAFOV V. (1977): Po szveta za kaszcse hljab. Szofia. SALAVEROVA M. (1981): Vlijanieto na gurbetcsijszkoto gradinarsztvo varhu bita i kulturata na naszelenieto ot Tirnovszkija kraj. Gradinarsztvo, 10: 9. SCHWICKER J. (1872): Geschichte des Temeser Banats. Pest SZALVA P. (1959): A szentesi paprika. Budapest SZUTS M. (1914): Szeged mezogazdasaga. Szeged Torteneti Statisztikai Kotetek. Zoldsegtermesztes. 1896-1942. Bp. 1982. VAKARELSZKI HR. (1977): Etnografija na Bulgarija. Szofia VARGA GY. (1972): A bolgarkertek es a magyar konyhakertkultura. Deri Muzeum Evkonyve. Debrecen, 387-401. VEGH K. M. (1916): Bolgarkerteszet. Budapest

M1OS

TARTALOM

rtor:orai
:sze. Meprez resz. adiradistdr>csazabo ELOSZO BEVEZETES A BOLGAR KERTESZEK MEGERKEZESE SZENTES KORNYEKERE A BOLGAR KERTESZEK TERMESZTESTECHNIKAJA Az arasztasos ontozes Az ontozorendszer kialakitdsa A duldp, vagyis a vizmerigeto ontozo fakerek keszitese A vezercsatorna epitese A bajuszcsatorndk, a kiscsatornak es afiterdk kialakitdsa Az ontozes ideje es modja Az drasztas menete A palantaneveles A paldntanevelo telep kialakitdsa Paldntdrol termesztett zoldsegfelek A magvetes A vetes ideje A vet&s modja A magvetes dpoldsa A paldntdk pikirozdsa (tuzdelese) Ujitdsok a paldntanevelesben A trdgyamelegitesfeltaldldsa Szegvdron 1877-ben A melegdgyi-ablakos paldntanevelo felfedezese 1878-ban A paldntdk kitiltetese A paldntafelszedese A fiterdk (dgyak) beultetese A paldntdlds modja A kipaldntdlt novenyek beontozese A palantaneveles meggyorsitdsa, a korai termesztes kialakuldsa a szentesi tdjban A paldntabetegsegek megjelenese 5 6 10 20 20 20 20 23 25 27 30 33 33 36 37 37 37 39 40 42 42 45 50 50 51 52 53 54 55

Ma459. udaudastaIjab. iztvo radi-

982.
tura.

145

Melegagykeszites A melegdgyi godrok kialakitdsa A melegdgyi trdgya osszerakdsa, betaposasa A melegdgy ujramelegitese Talajmunkak Talaj-elokeszites a szdntofdldon A kapdlds menete a bolgdrkerteszetben Korai szabadfoldi primorok termesztese A bolgar kerteszek magtermesztese A kek karaldbe magtermesztese Az oszi kdposzta magtermesztese A karfiol magtermesztese A gyekenykoztes karfiolmag-termesztes , A paprika magtermesztese A magnak void paprika kijelolese A paprika kimagoldsa A szentesi magyar bolgdrkerteszek magtermesztese Mauthner Odon vetomag-kereskedonek Termenyszedes, -ertekesites, -tarolas A termeny szedese a bolgdrkerteszetben Szdllitds apiacra A piac A zoldsegek teli tdroldsa Vermeles A kdposztafelek tdroldsa bolgar modon Elszamolas - ,,belezsnik" VALTOZASOK, ESEMENYEK A SZEGVARI BOLGARKERTESZETBEN A tanito ur halalhire Uj kerteszetek sziiletnek ... orszdgszerte A Szentes kornyeki bolgdrkerteszetek Egy jegveres es kovetkezmenyei

57 57 58 60 61 61 62 63 66 66 68 71 76 78 79 80 80 83 83 85 86 89 89 90 96 99 99 101 101 104 107

A BOLGAR KERTESZEK SZEREPE A MAGYAR KERTKULTURA TORTENETEBEN 110 A KONYV TORTENETI HATTERE (Csoma Zsigmond) FELHASZNALT IRODALOM A konyv torteneti hattere cimu fejezethez 113 143

Mezogazdasdgi Konyvkiadd Vdllalat Felelos kiado dr. Sdrkdny Pal igazgato 87-1030 - Dabasi Nyomda, Budapest-Dabas, 1987 Felelos vezeto Bdlint Csaba igazgato Felelos szerkeszto P. Szabados Katalin Muszaki vezeto Asbothne Alvinczy Katalin Muszaki szerkeszto Kucsera Katalin A tdblaboritot Pozsdr Eva grafikdjdval Kovdcsne Pomdzi Agnes tervezte Az illusztrdcio Pozsdr Eva es dr. Laszlone Turi Kis Ilona munkdja A fenykepeket a Neprajzi Muzeum archivtdrdbol Csoma Zsigmond keszitette Nyomdsra engedelyezve 1987. oktober 8-dn Megjelent 13,25 (A/5) iv + terjedelemben, 4 oldal melleklettel, 20 dbrdval, 18 rajzzal, 12fenykeppel Keszult az MSZ 5601-59 es 5602-55 szabvdny szerint MG 3984-f-8789

jyarorszag ujkon tortenelmet Ket kulcstogalommal, a ,,megkesettfejlodes" a ,rfelperiferia" fogalmaval szokas jellemezni. Mindket fogalom a vilag jfejlettebb orszagaitol (Nyugat-Europa orszagaitol, illetve az Egyesiilt ^llamoktol) valo tavolsagra utal. egyreszt az idoben valo tavolsagra, lemaraddsra, arra, hogy itt a hasonlo fejlemenyek kesobb tortentek, mint amott; masreszt a foldrajzi tavolsagra, arra, hogy felig-meddig tdvolabb voltunk (es vagyunk) a tortenelem fosodmtol, rank esetlegesebben es gyengebben hatottak (hatnak) azok a gazdasagi, tarsadalmi, kulturalis fejlodesi folyamatok, amelyek meghataroztak a ,,centrum" fejlodeset. Nem szabad azonban ezeket a /;tavolsagokat" valamifele orok es megval||oztathatatlan adottsagnak tekinteni, barmennyire is erzekletesen fejeznek , fontos tartalmakat. Az ujkor tortenelme szamos peldat mutat arra, hogy 1 felperiferiarol bele lehet keriilni a tortenelmi foaramba, a centrumba. Erre a XIX. szazad vegen Magyarorszagnal periferikusabb helyzetu olyan IvOrszagok peldaja, mint a skandinav orszagoke (amelyek az elso vilaghaboru |*Utan valtak a fejlett vilag, a centrum reszeve), vagy Irorszag (amely igen l indulva, a XX. szazad utolso harmadaban keriilt a fejlett Nyugat I kfireben is a fejlettebb orszagok koze). Magyarorszag tortenelme is ertelmezheto ugy, hogy a sikeresebb, fellimelkedo periodusaiban (Szent Istvan vagy Matyas kiraly idejen, majd a Wegyezes utan - es talan az EU tagjakent, napjainkban) kozelebb volt a Icentrumhoz, mig a tortenelem borusabb periodusaiban (jellemzoen idegen legszallasok es elnyomasok idejen - tatar, torok, osztrak, szovjet uralom Illatt) tavolabbra sodrodtunk a centrumoktol. A boldog bekeidok - es a tdrsadalombiztositds A magyar ujkori tortenelem legdinamikusabb, leggyorsabban fejlodo idoSzaka a kiegyezestol (1867) az elso vilaghaboruig (a XX. szazad elso evtizedenek vegeig) tarto idoszaka volt. Errol az idoszakrol dedanyaink (es a klasszikus magyar irodalom) nosztalgikus szohasznalata mint a ,,boldog Wkeidokrol" emlekezett meg. E boldog bekeidok ujjlenyomatat meg ma is lathatjuk Budapest es a nagyobb varosok kozpontjaiban: a magyar varosok hangulatat ma is azok klasszicista es szecesszios epiiletek hatarozzak meg, amolyck ebben az

141