5

Tartalom
Csővezetékek Nyeregdarab
fektetése _ felerősítése utólagos
Vízellátás 9 leágazáshoz 37
Csőfektetési alapelvek 9
Szennyvízelvezetés 9
Potenciálkiegyenlítés - 9 Falazási és
Példa egy fürdőszoba burkolómunkák 39
átépítésére 10 Falak YTONG
építőelemekből _ 42
Az anyag 42
A megmunkálás
és bedolgozás 42
Szerszámok, eszközök 42
A fogadószerkezet
ellenőrzése 42
Kitűzés 42
A takarófalas szerelés 28 Falazás 42
Fal a fal előtt 29 Falazóhabarcs 43
Ivóvízvezetékek 13 Szárazburkolat 29 Rögzítések kialakítása 43
Csőanyagok 14 Előre gyártott elemek 30 Felületképzés 43
Miről ismerjük meg Vakolatok 42
az ólomcsöveket? 14 Csővezetékek
Rézcsövek Lefolyóvezetékek 32 elfalazása
megmunkálása 15 Csőanyagok 33 és burkolása . 44
Az anyag 15 Műanyag lefolyócsövek Zuhanyozó burkolása
Vágás 15 fektetése 33 gipszkarton lapokkal 45
Sorjázás 16 Az anyag 33 Előtéthéjazat 45
Kalibrálás 16 A feldolgozásra Padló 45
Hajlítás 16 vonatkozó Burkolás 46
Forrasztás 17 alapismeretek . 34 Így ragasszuk
Lágyforrasztás 17 Vágás 35 a csempéket 46
Keményforrasztás _ 19 Osszedugás 35 Az alap előkészítése _ 46
Rézcsövek fektetése Falra szerelés Ragasztóanyagok 46
és leágazások kialakítása 20 és utólagos leágazás 35 Burkolás ragasztással 47
Hornyok és áttörések 22 Berendezési tárgyak Példa fürdőkád
A csőfektetésnél bekötése 36 burkolására 48
előforduló méretek 23 Műanyag lefolyócsövek Így fugázzunk 49
Régi és új csővezetékek ragasztása 36 Fugázóhabarcs 49
összekötése egymással 23 Így ragasszunk 37 Feldolgozás 49
Ivóvízvezetékek Sérült vezeték Régi csempére
műanyagból 25 javítása 37 új ragasztása 52
6
Tőcsavarok rögzítése 62 Villamos vízmelegítők 78
A mosdó felszerelése Energiaszükséglet 79
és a víz bekötése 63 A hőmérséklet­
A lefolyócsatlakozás szabályozó 79
elkészítése 64 Villamos
Bidé felszerelése _ 65 melegvíztárolók
Fürdőkád beszerelése 65 bekötése 80
Általános tudnivalók 65 Átfolyó rendszerű
A kádtartó, a lefolyó vízmelegítők 80
és a szerelőnyílás Mosdó alatti
előkészítése _ 66 melegvíztárolók _ 80
Lefolyógarnítúra Mosdó alatti
és földelés _ 67 melegvíztárolók
Padlócsempézés - A kád felállítása _ 67 felszerelése 81
vastagágyazat vagy Zuhany beépítése _ 68
vékonyágyazat? 54 Tervezési alapfogalmak 68
Vastagágyazatú A zuhanytálca felállítása 68
eljárás 54 A zuhanyfülke
Vékonyágyazatú összeszerelése
eljárás 54 és felállítása 69
Vízöblítéses WC
Fürdőszoba­ felszerelése 71
berendezések 55 Általános tudnivalók _ 71
Példa egy kis fürdőszoba WC-csésze felállítása
berendezésére 56 és a lefolyó bekötése 72
Szerelvények - Öblítőtartály
áttekintés 57 felszerelése 73
Szerelvények felszerelése Hibás öblítőtartály
és kicserélése 59 cseréje 74
Mosdószerelvény Magasan elhelyezett A fürdőszoba fűtése 84
beépítése 59 öblítőtartály kicserélése A fűtéssel kapcsolatos
Fürdőkád- alsó öblítőtartályra — 75 munkák 85
és zuhanyszerelvények Általános tudnivalók _ 85
szerelése 61 Vízmelegítés 77 Fűtőtest szerelése _ 85
Mosdó beépítése 62 Központilag Termosztátos szelep
Tervezési alapfogalmak 62 vagy helyileg? 78 felszerelése 86
8

Csővezetékek fektetése

Vízellátás
Minden háztartás vezeték­
hálózata a vizet bevezető ve­
zetékekből és a lefolyóveze­
tékekből áll.
A vizet bevezető vezetékek
(a rendszert lásd a 8. oldalon
lévő ábrán) a vízműben fo­
gyasztásra alkalmassá tett
ivóvizet szállítják. Ez a víz ve­
zetékhálózaton át, szivattyúk
segítségével jut el a végső
fogyasztóhoz.
A fogyasztónak, valamint a
csővezetékek anyagának ki­
választása szempontjából
(vö. az „Ivóvízvezetékek" fe­
jezettel a 13. oldalon) lénye­
ges a víz úgynevezett ke­
ménységi foka. Ez az érték
(melyet a vízműtől lehet
megtudni) bizonyos tájékoz­
tatást ad az ivóvízben oldott
ásványi anyagokról (elsősor­
ban a kalciumról és a mag­
néziumról). Ezeknek na­
gyobb hőmérsékletek hatá­
sára az a kellemetlen
tulajdonságuk van, hogy
a vízvezetékekben és a ház­
tartási készülékekben szilárd
alakban lerakódnak. Különb­
séget kell tennünk a kemény­
ségi fokozatok és fokok (né­
met keménységi fokok) kö­
zött:
1. fokozat = 1...70
2. fokozat = 7... 13°
3. fokozat = 13...20°
4. fokozat = 21° és
annál nagyobb.
Csőfektetési
alapelvek
Vízvezetékeket semmiképpen
sem szabad a pince padló­
jában elhelyezni, a hidegvíz­
vezetékek mindig a melegvíz­
vezetékek alatt fekszenek
(a hő felfelé száll). Egymás
mellett lévő elvételi helyek
esetén a szabvány alapelv­
ként előírja, hogy a meleg víz
elzáróberendezését balra,
a hideg vízét jobbra kell el­
helyezni. Ez keverőszerelvé-
nyek esetén is érvényes.
Az ivóvízvezetékeket semmi­
lyen körülmények között nem
szabad nem ivóvizes beren­
dezésekkel összekötni. A tör­
vény visszafolyásgátlókat és
a készülékek csatlakozásá­
hoz csőszellőzéssel ellátott
szelepeket ír elő. Ezért van
az, hogy mosdókban stb. a
szerelvények összes kifolyó­
nyílásának feltétlenül a
szennyvíz legmagasabb
szintjénél legalább 20 mm-rel
magasabban kell lennie.
Szennyvízelvezetés
A használt, azaz ún. szenny­
vizet a lefolyóvezetéken át
vezetjük el. Ezeknek a lefo­
lyóvezetékeknek a fellépő
nyomásesésekre
gáztömörnek kell lenniük.
A fektetéshez csak vizsgálati
jellel ellátott, szabványos
darabokat szabad használni.
Ez magától értetődően a le­
folyóvezetékeken végzett
olyan bekötési munkák vagy
javítások esetén is érvényes,
melyeket a fürdőszoba fel­
újítása vagy korszerűsítése
esetén kell elvégezni. A lefo­
lyóvezeték-rendszer ábrája
a 32. oldalon látható. A cső­
anyagokra vonatkozó további
információk, valamint a meg­
munkálásukra vonatkozó
9
gyakorlati tudnivalók a „Lefo­
lyóvezetékek" fejezetben,
szintén a 32. oldaltól kezdő­
dően találhatók.
Potenciálkiegyenlítés
Az egészségügyi létesítmé­
nyek összes fémes alkatré­
szénél helyi potenciálki­
egyenlítése van szükség. Ez
azt jelenti, hogy a zuhanytál­
cák és fürdőkádak lefolyói, a
vízvezetékek, de még a fűtési
vezetékek is potenciálki­
egyenlítő vezetővel vannak
összekötve egymással.
A potenciálkiegyenlítésre ak­
kor is szükség van, ha a für­
dőszobában nincsenek vil­
lamos berendezések.
A potenciálkiegyenlítő vezető
legalább 4 mm keresztmet­
szetű szigetelt rézvezeték
(zöld-sárga), vagy legalább
2,4 x 20 mm horganyzott la­
posvas. Ezt a vezetőt az el­
osztón vagy a potenciálki­
egyenlítő sínen át a védőve­
zetővel kötjük össze.
Acélkádaknál, ha a lefolyó­
cső műanyag, csak a kádat
kötjük rá a potenciálkiegyen­
lítőre. A zuhanytálcák és für­
dőkádak alsó oldalán furattal
ellátott szem található, ehhez
a kiegyenlítővezetéket egy
csavarral könnyen oda lehet
erősíteni.
10

Példa
egy fürdőszoba
átépítésére
Egy régi tetőtéri lakás átala­
kítása kialakított fürdőszobát
is be akartak építeni. Tekin­
tettel arra, hogy az eredeti
mosdófülke erre nem adott
elegendő helyet, a meglévő,
nagyon tágas konyha egy ré­ 1. ábra 3. ábra
szét leválasztották és fürdő­
szobává építették át. A kony­
hahelyiség erre már csak
azért is nagyon alkalmas volt,
mert itt már megvoltak a víz­
csatlakozások és a szennyvíz
lefolyócsövei (1. ábra).
Elsőként a kis padlásablakot
cserélték ki három nagy tető­
ablakra. Ezeket közvetlenül a
fürdőkádnak szánt hely fölé
építették be (2. ábra).
A görbe és ferde falak ki- 2. ábra 4. ábra
egyenesítése és a csempe­
burkolat számára teherhordó
fal elérése érdekében gipsz­
karton lapokat kellett elhe­
lyezni.
A 6 x 6 cm vastagságú fa­
gerendákból készült tartó­
szerkezetet ehhez alá kellett
bélelni és esetenként 25 cm
hosszú csavarokkal a régi
falazathoz kellett rögzíteni
(3. ábra). Az állványok mö­
götti tér egyúttal a víz- és fű­
tési csövek elhelyezésére al­
kalmas helyet is kínált.
Itt helyezték el két százalé­
kos eséssel a lefolyóvezeték
műanyag csöveit is.
Ehhez a gerendákat kissé
ki kellett vágni vagy a régi
vakolatot le kellett verni
(4. ábra).
Az egészségügyi berendezé­
seket szakember szerelte fel, 5. ábra

6. ábra
aki a tervezésnél is tanácso­
kat adott és a nehezebb
munkáknál segített. Míg a
vízvezetékek elkészítésénél
forrasztási ismeretekre volt
szükség, a lefolyócsöveket a
tömítőgyűrűvel együtt csupán
össze kellett dugni. A sarok­
ba beépített két mosdóasz­
talhoz bonyolult gerenda­
szerkezetre volt szükség,
ezekbe csavarozták aztán
be a mosdók rögzítőkereteit.
Bilinccsel a víz- és lefolyó­
csöveket is felerősítették
(5. ábra), így később már
csupán a mosdót kellett fel­
függeszteni és a szerelvény
és szifon vezetékeit bekötni.
Az egész keretszerkezet
nedves helyiségekben alkal­
mazható gipszkarton lap bo­
rítást kapott, ugyanígy a für­
dőszoba falai és ferde felü­
letei is. Másik megoldásként
vízálló forgácslapokat is le­
hetett volna alkalmazni.
A lapokat közvetlenül egy­
máshoz illesztve helyezték el
és a fugákat erősítőszalaggal
letapaszolták (6. ábra). Az
egészségügyi és villamos
csatlakozások számára
szükséges áttöréseket már
a lapok elhelyezése előtt
7. ábra
kivágták. Igy meg lehet taka­
rítani a kábelek és csövek
későbbi szükségtelen keres­
gélését.
A padlót is fel kellett újítani.
A régi deszkapadlóra szige­
telőréteg került, erre hornyo-
zott és csapolt ragasztott,
vízálló forgácslapokat fektet­
tek. A felületet a további
munka előtt kiegyenlítő ala­
pozóval javítani kellett.
A következő feladat a fürdő­
kád és a zuhanytálca befala­
zása, valamint a kis emel­
vény elkészítése volt. Ehhez
a gázbeton kínálkozott meg­
felelő anyagként (7. ábra).
A könnyű téglák nem csak
sokféle alakban kaphatók,
hanem azokat könnyen és
11
egyszerűen lehet megmun­
kálni. A vágáshoz elegendő
egy durva fogazatú rókafarkú
fűrész. Míg a fürdőkádat va­
kolatágyazatba állították be,
a zuhanytálcát rugalmas, víz­
álló csemperagasztóval, ab­
szolút vízszintesen két gáz­
beton téglán rögzítették.
A téglák helyett állítható ma­
gasságú kádlábak is alkal­
mazhatók, melyek lehetővé
teszik a zuhanytálca vagy
fürdőkád pontosabb beállí­
tását.
A kádat, valamint az emel­
vényt vékony gázbeton la­
pokkal falazták körül.
A gázbeton felületeket
csempézés előtt kiegyenlítő
alapozóval kezelték, hogy
12
8. ábra
9. ábra
a csemperagasztó ne
száradjon be túlságosan
gyorsan.
Ezután kerülhetett sor
a csempézésre. A fehér
falicsempéket a helyiség kö­
zepétől kezdve rakták fel.
Csakúgy, mint a padlócsem­
péket, ezeket is rugalmas ra­
gasztóval vékony ágyazatba
fektették és fugázták. Ezután
a ferde felületeket burkolták
be lambériával, az egyes
deszkákat
lambériakörmökkel és hosz-
szú kapcsokkal szegezték fel
(8. ábra)-
A mosdót két, a falba erősí­
tett menetes csapra füg­
gesztették fel. Ezután bekö­
10. ábra
tötték a lefolyóvezetékbe
a lefolyószelepet és a bűz­
elzárót. A csaptelepet két
sarokszeleppel csatlakoztat­
ták a hidegvíz- és melegvíz­
vezetékhez és a vezetéket a
szükséges hosszúságúra
fűrészelték le (9. ábra).
A sarokba kerülő fürdőkád
és szerelvényeinek szerelése
nagyon bonyolult munkála­
tokkal jár. Ezeknek a szerel­
vényeknek a beépítését a
vízvezetékek elhelyezése
során gondosan meg kellett
tervezni, mivel az a szoká­
sostól eltér.
Most már fel lehetett csava­
rozni a vörös szerelvények­
hez színben illeszkedő zu­
.
hanyfalat. Ezt már korábban
kimérték, méretre legyártot­
ták és csak a falon elhelye­
zett profilos sínekbe kellett
behelyezni (10. ábra).
Hogy a sínek függőlegesek
legyenek, a furatok berajzo­
lásánál nem nélkülözhető a
vízmérték. Nehogy fúráskor
a csempék eltörjenek, a fú­
rógéppel ütés nélkül kell dol­
gozni és élesre megköszörült
kőfúrót kell használni.
Ezután felcsavarozhatók a
profilos sínek, melyeket kí­
vülről szilikonnal lehet tömí­
teni. Ha a szilikoncsíkot vízzel
megnedvesített ujjunkkal
simára húzzuk, sima fugát
kapunk.
 13

Ivóvízvezetékek
14
Csőanyagok
Ivóvízvezetékek céljára (I. a
8. oldalon bemutatott veze­
tékrendszert) különböző
anyagokat lehet alkalmazni,
rézcsövet (1. ábra), horgany­
zott acélcsövet és különféle
műanyag csöveket. Ezer­
mesterek számára legköny-
nyebb a műanyag csövek
szerelése, melyeket
csavarzatokkal lehet össze­
kötni vagy ragasztani lehet
(2. ábra). Ezeket a csöveket
általában csak nagykereske­
delmi szaküzletekben vagy
szerelők révén lehet besze­
rezni és ezért nem mindig
állnak rendelkezése. Némi
ügyességgel és gyakorlattal
rézcsövek önállóan is fektet­
hetők. A munkamódszereket
a „Rézcsövek megmunkálá­
sa" c. részben, a 15. oldalon
közöljük. A horganyzott acél­
cső csak hidegvíz-vezeté­
kekhez van engedélyezve,
feldolgozása az újra meg újra
szükségessé váló menetes
kötések miatt nem túl egy­
szerű (3. ábra). Még a sze­
relők is egyre ritkábban al­
kalmazzák.
Régebbi házakba nem talál­
hatók még az ólomcsövek
(4. ábra), melyeket azonban
új létesítményeknél már nem
szabad beépíteni. Tekintettel
arra, hogy az ólom az egés­
zségre ártalmas és kis meny-
nyiségben az ivóvízben oldó­
dik, a meglévő ólomvezeté­
keket feltétlenül ki kell cserél­
ni. Ha erre nincs lehetőség,
reggelente engedjük ki az éj­
szaka folyamán a vezetékek­
ben állt vizet, mielőtt étkezési
célra vizet vételeznénk.
1. ábra
2. ábra
Miről ismerjük meg
az ólomcsöveket?
A felújítási munkák megkez­
dése előtt a helyi vízszolgál­
tató vállalatnál lehet érdek­
lődni, vajon az utcában vagy
a ház bekötésénél még
ólomcsövek vannak-e fektet­
ve. Általában nem ez lesz a
helyzet, mert az ólomcsöve­
ket a vízszolgáltató vállalatok
az elmúlt évtizedekben túl­
nyomórészt már kicserélték.-
Ezután saját házunk szerelé­
sét vizsgáljuk meg. Az ólom­
csövek felismerését néhány
szembeötlő jellemző könnyíti
meg. Festés nélkül az anyag
ezüstszürke és nagyon puha.
Hajlíthatóságuk miatt ezek a
csövek soha nincsenek
egyenesen fektetve, hanem
mindig enyhén kígyózó vo­
nalak vagy ívek mentén. A
csövek kötési helyei erősen
kidudorodnak, a puha ólmot
késsel könnyen be lehet
nyomni. A réz- és horgany-
3. ábra
1
4. ábra
zott acélcsövek mindig
egyenes vonal mentén van­
nak fektetve. A vöröses színű
rézcsövek rendszerint duga­
szolható kötéssel vannak
összeillesztve és azután for­
rasztva.
Az acélcsöveket, melyek
festés nélkül hasonlítanak az
ólomcsövekhez, mindig ösz-
szecsavarják.
Kétség esetén itt a mágnes
segít: az ólom - az acéllal
ellentétben - nem mágneses.
A falban elhelyezett csövek
esetén viszont csak a víz
analízise (tájékozódjunk a
közműveknél) ad felvilágosí­
tást az ivóvíz esetleges
ólomtartalmáról.
Vegyük itt figyelembe, hogy
az utóbbi évtizedekben szá­
mos régi épületben más
anyagból való csövekre
cserélték ki a régi ólomve­
zetékek egyes részeit.
Ez azonban gyakran csak
a falakon kívüli, jól hozzáfér­
hető helyeken vagy az eme­
leten történt meg.

Teljesen vagy részben ólom­
ból készült vezetékek esetén
a szakemberek mindig az
ivóvízhálózat teljes felújítását
ajánlják. Ilyen esetekben te­
hát a háztulajdonosnak elvi
döntést kell hoznia.
Rézcsövek
megmunkálása
Az anyag
Rézcsöveket a teljes ivóvíz­
hálózatban alkalmaznak.
Különböző átmérőkben és
különböző falvastagságok­
kal, 5 m hosszúságú szálak­
ban és 15...50 m hosszúsá­
gú tekercsekben kaphatók. A
rézcsőszálak kemények,
azaz szerszám nélkül, puszta
kézzel a cső alig hajlítható.
Előnyük, hogy a szálanyag­
ból való csövek lefektetve
nagyon egyenesek. Kemény
rézcsövet ezért elsősorban
látható vezetékekhez alkal­
mazunk. Ha forrasztólámpá-
val melegítjük, a kemény réz­
cső meglágyul. Ezt akkor al­
kalmazzuk, ha a szálanyagot
meg kell hajlítani vagy alakját
kell megváltoztatni.
A tekercsben lévő rézcső
olyan lágy, hogy azt kézzel
vagy „térdünkön" meg lehet
hajlítani. Ügyelni kell itt arra,
hogy ne fektessük túl éles
sarkok mentén, mert akkor a
cső megtörik.
A tekercsből való csövet
olyan helyeken szereljük fel,
ahol a külső megjelenés nem
olyan fontos; takart helyeken
vagy vakolat alatti csőveze­
tékek esetén. A lágy cső
Rézcsöveknél az alábbi átmérők használatosak:
Kemény rézcső szálakban,
mm
6x1
8x1
10x1
12x1
15x1
18x1
22x1
22x1,5
35x1,5
és nagyobbak
Az első szám a külső átmérőt adja meg, a második
a falvastagságot. A 22 x 1 jelentése: a külső átmérő 22 mm,
a falvastagság 1 mm.
előnye, hogy nagyon gyorsan
fektethető. Mivel ívekben is
fektethető, nem kell minden
irányváltoztatásnál szögido­
mokat beépíteni, a nagy
hosszak összekötési helyek
megtakarítását teszik lehe­
tővé.
Minőség szempontjából a
lágy és kemény csövek
egyenértékűek. Mindkétfajta
fényes és szigetelt kivitelben
egyaránt kapható.
A szigetelt csövet a hő-
veszteség csökkentése érde­
kében melegvíz-vezetékek­
hez használjuk. Hidegvíz­
vezetékek esetén a szigete­
lés megakadályozza a cső
izzadását. Ehelyett fényes
csövet is használhatunk, és
ha a szigetelést magunk vé­
gezzük el, a hatás ugyanaz.
A szigetelt csőnek az az elő­
nye, hogy alkalmazása ese­
tén munkaidőt takarítunk
meg. A forrasztási helyeket
utólag mindenesetre szige­
telni kell.
15
Lágy rézcső tekercsekben,
mm
8x1
10x1
12x1
15x1
18x1
22x1
Az anyag megmunkálása
Szerszámok
• fémfűrész,
• csővágó,
• sorjázó,
• kalibrálókészlet,
• hajlítórugó.
A munka menete:
• a cső elvágása,
• a cső sorjázása,
• a cső kalibrálása,
• a cső hajlítása.
Vágás
Rézcsövek elvágásához a
legkönnyebben kezelhető
szerszám a csővágó. Ez az
5. ábra bal oldalán látható,
tőle jobbra különböző méretű
csőhajlítórugók vannak. A
csővágó ezért minden szer­
számszekrényhez hozzátar­
tozik. A csövet a vezetőgör­
gők és a vágókerék közé
fogjuk be (6. ábra), és mi­
közben a csővágót a cső
16
5. ábra
6. ábra
körül forgatjuk, a vágókereket
folyamatosan, de érzéssel,
utánállítjuk.
Figyelem: Egyszerre ne állít­
sunk túl sokat, mert különben
a cső rányomódik a vágó-
keréke és megsérül!
Érvényes tehát a következő
szabály: Többször forgas­
sunk és állítsunk (a falvas­
tagságtól függően 5.. .7 for­
dulatra van szükség)! A réz­
csöveket finomfogú fémfű­
résszel is el lehet vágni. Itt
azonban ügyeljünk arra, hogy
a vágás merőleges legyen!
Nélkülözhetetlen a fűrész,
ha már lefektetett csövön kell
dolgozni és a csővágót a
szűk helyen nem lehet moz­
gatni. Erre a célra a legal­
kalmasabb az illesztőfűrész.
7. ábra
8. ábra
Sorjázás
A vágás után sorjázni kell,
mert a cső belsejében kelet­
kező sorja akadályozza a víz
áramlását. A külső sorja, ami
a fűrésszel való vágáskor
keletkezik, akadályozza a
csőidomokkal való munkát
és ezenkívül sérülési veszélyt
rejt magában. A csővágón
hegyes, kifordítható
sorjázókést helyezünk el (7.
ábra), melyet a csőben nyo­
más alatt forgatunk és az így
levágja a belső sorját. A kül­
ső sorját lapos reszelővel tá­
volítjuk el. Még alkalmasabb
a sorjázókúp, melyben a kül­
ső és belső sorjához kések
vannak elhelyezve.
Kalibrálás
A kalibrálás azt jelenti, hogy a
bármilyen okból deformáló­
dott csőnek megadjuk a
pontos átmérőjét. Különösen
a szerelvények és a sarok­
szelep-csatlakozások puha,
krómozott, 8 és 10 mm-es
rézcsövei görbülnek el köny-
nyen. A korrekcióhoz először
üssük be a kalibrálótüskét,
majd kívülről tegyük fel a/
kaiibrálógyűrűt (8. ábra). így
elkerülhetők a rosszul tömítő,
összenyomódott kötések.
Hajlítás
Ha elegendő hely áll rendel­
kezésre, nem szükséges kis
íveket beforrasztani, hanem a
rézcsövet meg lehet hajlítani.
A tekercsből való lágy csövet
óvatosan, kézzel vagy tér­
dünkkel alátámasztva, meg
lehet hajlítani. Ügyeljünk arra,
hogy a cső ne törjön meg!
Jobb, ha egy egyszerű
hajlítókészüléket alkalma­
zunk, az ívek ezáltal egyen­
letesebbek lesznek.
Minél kisebb ívben kell hajlí­
tani, annál nehezebben megy
az kézzel. Ha a kívánt hajlítá­
si sugár kisebb, mint a cső
külső átmérőjének hatszoro­
sa, a csövet már nem szabad
kézzel hajlítani, mert az
megtörhet. Kisebb ívekhez
hajlítókészüléket alkalma­
zunk. Ezek többnyire
csőhajlítófogók és
hajlítórugók (9. ábra), melye­
ket satu és munkapad nélkül
egészen 33 mm-ig terjedő
átmérőjű csövekhez lehet
használni. Hajlítókészüléket

10. ábra
kialakítani. A hajlítási sugár
lágy cső esetén ne legyen ki­
sebb, mint a külső átmérő
háromszorosa. Kemény réz­
csöveket (szálakat) kézzel
nem lehet hajlítani,
hajlítókészülékben viszont
igen, a külső átmérő négy­
szeresének megfelelő sugá­
rig. Jobb, ha a kemény csö­
vet a hajlítás helyén forrasz-
tólánggal meglágyítjuk és
ezután úgy hajlítjuk, mint a
lágy csövet.
Vékony rézcsöveket a
hajlítórugó segítségével lehet
hajlítani, hogy a cső meg ne
törjön. A hajlítórugó feleljen
meg a cső átmérőjének, így
a csőnek biztos vezetést ad,
és a hajlítási nyomást egyen­
letesen osztja el. Tölcsér ala­
kú nyílásával toljuk rá a csőre
11. ábra
és ugyancsak a tölcsér irá­
nyában lehet újra lehúzni.
A tölcsérszerű nyílás tehát
mindig a cső rövidebb vége
felé mutasson, hogy a rugót
könnyen le lehessen tol-ni. A
hajlítást szabad kézzel vé­
gezzük, mindig a lehető leg­
nagyobb sugarat válasszuk.
Jó tudni! A hajlítandó ala­
kot előzőleg drótból for­
máljuk ki és ezt használjuk
sablonként (10. ábra), a cső
azonnal illeszkedni fog.
Forrasztás
Rézcsövek összekötésére
a lágy- vagy keményforrasz­
tás használható. A végered­
17
ményt tekintve a két eljárás
egyenértékű. Az eltérés a
hőmérsékletben és ebből
adódóan az alkalmazott for­
raszanyagban van.
Lágyforrasztás
Szerszámok és anyagok:
• forrasztóégő gázpatronnal
vagy propángáz­
palackkal,
• folyósítószer,
• forrasz,
• csiszolóvászon.
A munka menete:
• a forrasztási hely megtisz­
títása,
• a folyósítószer felhordása,
• a forrasztási hely felmele­
gítése,
• forrasztás.
18
12. ábra
Lágyforrasztás esetén 450 °C
alatti olvadáspontú forraszo­
kat alkalmazunk.
Réz szereléséhez csak az
MSZ 855 szabványban előírt
forrasz engedélyezett: az
L-SnCu3 szabványos jelölésű
ónforrasz. A korábban alkal­
mazott ólomtartalmú forra­
szok egészségi okokból már
nem használhatók. Vásárlás­
kor feltétlenül ügyeljünk arra,
hogy a forrasz a megfelelő
jelölésű legyen. A forraszok
kis oldáspontja miatt nagyon
egyszerű hőforrások elegen­
dők. Az iparosok többnyire
propánégőt használnak,
amely tömlőn és nyomáscsök­
kentő szelepen át van az is­
mert propánpalackra rákötve.
Még olcsóbbak a kézi forrasz-
tókészülékek (11. ábra), ezek
szórópalackhoz hasonlítanak,
amelyre égőfej van felcsavar­
va. Égési ideje több, mint egy
óra, így ezzel több forrasztási
hely elkészíthető. További hő­
forrásokat jelentenek a ben­
zinégők, az úgynevezett for-
rasztólámpák. Ezenkívül más
hőforrásokat, például gáz­
oxigén-égőket is lehet alkal­
mazni, amelyeket egyébként
a keményforrasztáshoz vagy
a hegesztéshez használunk.
13. ábra
A forrasztáshoz ezenkívül
folyósítószerre is szükség
van. Ez megszünteti a rézen
az oxidációs réteget és meg­
akadályozza a forrasztás alatt
az oxidok újraképződősét.
Lágyforrasztáshoz általában
forrasztózsírt használunk,
melyet a forrasztás előtt hor­
dunk fel a rézcsőre és az a
forrasztás alatt elgőzölög. A
cső levágásakor annak vége
gyakran enyhén deformáló­
dik és ezért a forrasztási rés
méreteit nem lehet mindig
pontosan betartani. A mére­
teket kalibrálószerszámmal
lehet biztosítani.
Lágyforrasztáskor a követke­
ző műveletekre van szükség:
• A csővégeket kívül, a cső­
idomokat belül 240 szem­
csenagyságú, vagy annál
finomabb csiszolóvászon­
nal vagy acélgyapottal fé­
mesen tisztává tesszük
(12. ábra). Erre azért van
szükség, hogy a forrasz a
forrasztási résben min­
denhová be tudjon folyni.
• Csak a csővég külső ol­
dalát vékonyan bekenjük
folyósítószerrel (forrasztó-
zsírral) (13. ábra), hogy ab­
ból semmi se kerüljön a
cső belsejébe. A folyó-
14. ábra
sítószer ártalmas, és sem­
miképpen sem juthat be
az ivóvízvezetékbe. A cső­
véget ütközésig betoljuk a
csőidomba (14. ábra), és
puha lánggal egyenlete­
sen felmelegítjük a for­
rasztási hőmérsékletre.
• Félrefordított láng mellett
addig olvasztunk forraszt a
forrasztási résre, míg kö­
röskörül egy forraszgyűrű
nem válik láthatóvá (15.
ábra).
• A folyósítószer maradvá­
nyait ronggyal eltávolítjuk.
Lágyforrasztás esetén feltét­
lenül csőidomokat használ­
junk. Ezek alakos és össze­
kötő darabok és olyan pon­
tosan készülnek, hogy a cső
és az idom közötti forrasztási
hézag értéke legfeljebb
3/10 mm. Ezzel biztosítható,
hogy a folyékony forrasz a
hajszálcsövesség hatására
az egész forrasztási rést ki­
töltse. Az idomok különböző
alakokban kaphatók. Vannak
egyenes összekötőidomok,
redukáló idomok két külön­
böző átmérővel, 90°-os vagy
45°-os szögű ívek és elága­
zások azonos vagy különbö­
ző átmérőkkel. Az idomok

rézből vagy vörösötvözetből
készülnek. Csővégek egy­
más közötti összekötésére
rezet használunk.
Vörösötvözetből készült
csőidomokat szerelvények
csatlakoztatására alkalma­
zunk. Lágyforrasztásnál
ugyanazzal a forrasszal for­
raszthatók, mint a csövek.
Jó tudni! Ivóvízvezetékek­
hez csak olyan forraszokat
és folyósítószereket sza­
bad alkalmazni, amelyeket
erre a speciális célra enge­
délyeztek. Forraszként csak
olyanok jönnek számítás­
ba, amelyek higiéniai, első­
sorban toxikológiai szem­
pontból semmilyen bajt
nem okoznak, tehát pél­
dául nem tartalmaznak ól­
mot. Fontos ezért, hogy a
forrasz csomagolására a
gyártó cég adatai és a szab­
ványszám mellett az ivóvíz­
vezetékekhez való alkal­
masságra történő utalást
is rányomtassák.
Az MSZ 855 lágyforraszok­
ra, az MSZ 7919 kemény­
forraszokra vonatkozik.
Lágyforraszok folyósítósze-
reit az MSZ 874-nek felelje­
nek meg. A vezetéket üzem­
be helyezés előtt mindig
alaposan át kell öblíteni.
Keményforrasztás
Szerszámok és anyagok:
• acetilén-oxigén­
keverékhez alkalmas he­
gesztőpisztoly,
• esetleg folyósítószer,
• pálca alakú keményforrasz,
• csiszolóvászon.
19
15. ábra
A munka menete:
• a forrasztási hely megtisz­
títása, 16. ábra
• a folyósítószer felhordása,
• a forrasztási hely felmele­
gítése,
• forrasztás.
Rézcsővel végzett szerelé­
seknél a lágyforrasztás mel­
lett a keményforrasztás is
használatos. A nagyobb for­ 17. ábra
rasztási hőmérsékletek miatt
más hőforrásokat haszná­
lunk, mint a lágyforrasztás­
nál: az acetilén-oxigénégőt
(16. ábra) vagy a propán­
oxigén-égőt. A két gáz ma­
gában az égőben találkozik
(17. ábra), a finom szabályo­
zás a két kézikerékkel törté­
nik. Léteznek ezenkívül olyan
égők is, amelyek propán-le­
vegő keverékkel dolgoznak,
így az oxigénpalackot meg
lehet takarítani. Saját ta­ 18. ábra
pasztalataink alapján azon­
ban elmondhatjuk, hogy az 2 % ezüstből és foszforból
így kapott eredmények külö­ áll. A forrasztási hőmérséklet
nösen szűk helyeken nem 710 °C. Ennek a forrasznak
voltak olyan jók, ezért cél­ az az előnye, hogy könnyen
szerű az acetilén- és oxigén­ folyik és használata esetén
palackkal működő égőt folyósítószert nem kell alkal­
előnyben részesíteni. A ke­ mazni. Ezáltal elmarad a
ményforrasztáshoz gyakran folyósítószerrel való bekenés
alkalmazott forrasz rézből, művelete.
20
Ugyanígy nem szükséges az
sem, hogy a rezet fényessé
tegyük, így csak a következő
műveletekre van szükség:
• először toljuk be a csővé­
get a csőidomba, majd a
lánggal egyenletesen me­
legítsük fel,
• tartsuk a lángot a kötés
helyén (18. ára), majd ad­
dig adagoljuk a forraszt,
míg a forrasztási rés meg
nem telik.
Tekintettel arra, hogy ez a
forrasz ezüsttartalma miatt
nem túl olcsó, Németország­
ban kifejlesztettek egy ha­
sonló tulajdonságú, de
ezüstöt nem tartalmazó he­
lyettesítő forraszt. Ennek
szabványos jelölése L-CuP6.
A forrasztási hőmérséklet
730 °C, azaz csak kissé na­
gyobb, így a munka során
sokan nem is találnak eltérést
a két forrasz között. Össze­
kötőidomok és sárgaréz
szerelvények forrasztására
ugyanazokat a forraszokat
használjuk. A jó kötés eléré­
séhez szabványos kemény­
forrasz-folyósítószert alkal­
mazzunk (MSZ 7919). A
folyósítószerrel végzett ke­
ményforrasztás műveletei
ugyanazok, mint a lágyfor­
rasztásnál.
Különösen fontos a forrasz­
tási helyek tisztítása is, mivel
a folyósítószer savas hatása
miatt erős zöld korróziós ré­
teg alakul ki.
Még egy fontos tudnivaló az
alkalmazott forraszokkal kap­
csolatban:
A lágyforraszok ivóvízvezeté­
kek és 110 °C hőmérsékletig
fűtési vezetékek összeköté­
sére alkalmasak.
Fontos biztonsági sza­
bály! A gázvezetékeket
semmilyen esetben nem
szabad lágyforrasztani! Ezt
a korlátozást feltétlenül be
kell tartani, ellenkező eset­
ben súlyos károsodások
keletkezhetnek!
Forrasztás csőidomok nélkül
Keményforrasztás esetén el­
hagyhatjuk a csőidomokat, 19. ábra
ha a karmantyúkat és elága­
zásokat magunk készítjük el.
Ehhez kemény csöveknél a
csővégeket lágyra izzítjuk és
karmantyúfogóval feltágítjuk.
Rézcsövek
fektetése
és leágazások
kialakítása 20. ábra
Szerszámok és anyagok: • T idom beforrasztása,
• csővágószerszám, • a megkerülés beforrasztása,
• lágyforrasztó vagy ke­ • az új csőszál forrasztása,
ményforrasztó felszerelés, • új csőszálak beforrasztá­
• szerszám a falhornyok ké­ sa, az összes csőbilincs
szítéséhez, lezárása,
• fúrógép, • a vezeték átöblítése és tö­
• csavarhúzó, mörségének ellenőrzése.
• vízmérték,
• szükség esetén csőkalib­ Az ivóvízvezetéken végzett
ráló készlet. minden munka esetén - le­
gyen az egy új szerelvény
A munka menete: beiktatása vagy egy leágazás
• a vezeték kiürítése, kiépítése - a vízvezetéket el
• a leágazás helyének meg­ kell zárni és le kell üríteni (19.
határozása, ábra). Ez a legközelebbi
• vakolat alatti elhelyezés elzárószeleppel történik. Ez
esetén: a horony kivésése azonban olyan messze le­
és a csőbilincsek elhelye­ gyen a munkahelytől, hogy
zése, azt a később, a forrasztáskor
• a csőszál elvágása, keletkező hőmérséklet sem­
• szükség estén megkerülés mi esetre se tudja elérni. Bi­
kialakítása, zonytalanság esetén a főve-

2 1 . ábra
22. ábra
zetéket teljesen zárjuk le.
A leágazás berajzolásánál
(20. ábra) tervezzük be a ve­
zetéknek az elágazás helye
felé való enyhe emelkedését.
Vakolat alatti szerelés esetén
először vágótárcsával vágjuk
ki a vezetékcsatorna széleit,
majd azt véssük ki.
Elektromos késsel a munka
gyorsan és nagyobb erőki­
fejtés nélkül halad (21. ábra).
Ha csak egy szálról kell le­
ágazni, ez egy egyszerű
T idommal elkészíthető, ha
viszont a meleg és hideg vi­
zet is le kell ágaztatni, akkor
a cső körül megkerülést kell
kialakítani (22. ábra). Előző­
leg mindenesetre vizsgáljuk
meg, hogy a fal elég vastag-
e ahhoz, hogy ilyen beavat­
kozást végre lehessen
23. ábra
24. ábra
hajtani. A megkerülés ugya­
nis egy teljes csővastagság­
gal a felszállóvezeték mögött
helyezkedik el.
Magát a szerelést a követke­
zőképpen hajtjuk végre: elő­
ször az egész hosszon meg­
bontjuk a leürített felszállóve­
zeték csőbilincseit. Így azt
könnyen előre lehet húzni és
a csővágóval a megfelelő he­
lyen el lehet vágni. Ha erre
nincs lehetőség, használjunk
ehhez fémfűrészt. Ezután a
vágási helyeket tisztára
sorjátlanítsuk és a csőkalib­
ráló készlettel ellenőrizzük.
Ezt követően először forrasz-
szuk be a T idomot. Ha meg­
kerülésre van szükség, azt rá
kell forrasztani a felszállóve­
zetékre. Most forrasszuk
össze az egész csődarabot,
21
25. ábra
26. ábra
helyezzük el a csőbilincseket
és forrasszuk a csövet a
T idommal a leágazáshoz.
Gyakran célszerű az elága­
zás mögött egy elzárósze­
lepet elhelyezni (23. ábra).
A szükséges tömörségi vizs­
gálathoz az új szerelvény
helyett egy régi vízcsapot
csavarjunk be.
Ezután jól öblítsük át a veze­
téket. Ehhez csatlakoztas­
sunk egy tömlőt, nyissuk ki
az elzárócsapot, majd a víz­
csapot és az átöblítést addig
végezzük, míg tiszta víz nem
jön a tömlőből. A tömörségi
vizsgálathoz zárjuk el a véte­
lezési helyre szerelt ideigle­
nes vízcsapot. Az új szerelést
azonnal a teljes üzemi nyo­
más terheli - a tömítetlenség
rögtön jelentkeznek. Beva-
22

kolás előtt a hidegvíz-veze­

tékeket izzadás ellen, a me­
legvíz-vezetékeket hővesz-
teség ellen szigetelni kell.
Erre a célra számos különbö­
ző anyag létezik. A közbeeső
szerelvényeket (24. ábra),
valamint a csőbilincseket a
szigetelésnél kihagyjuk.
Vékonyabb csövek f elága­
zásai számára vágjuk a vas­
tagabb cső szigetelésén
megfelelő lyukat és így dol­ 27. ábra 29. ábra
gozzunk tovább (25. ábra).
A habszivacs csőburkolato­
kat szögben is tovább lehet
vezetni - ehhez vágjuk ki a
szigetelés belső cikkét (26.
ábra).

Hornyok és áttörések
A korszerű takarófalas sze­
relés mellett továbbra is meg­
van a csövek falban való el­ 28. ábra 30. ábra
helyezésének alternatívája.
Mivel itt marási, vágási, sőt ket is vegyük figyelembe.
vésési munkákra van szük­ A csövek rögzítésére speciá­
ség, a helyszínt és a teljes lis, tiplizést nem igénylő, be­
létesítményt előzőleg meg verhető hornyokat (29. ábra)
kell tervezni. A falakba vájt vagy hangszigetelt, becsa­
csővezetékhornyok gyengítik varható bilincseket és tipliket
annak stabilitását. Tehervi­ (30. ábra) használhatunk. Fe­
selő vagy támasztó falakba szültségektől mentesen fek­
vízszintes hornyokat csak tessük le a csöveket és a fal­
statikus véleményének meg­ felülettel egybevágóan vakol­
hallgatása után szabad ké­ juk be azokat (31. ábra), ne­
szíteni. A függőleges hornyo­ hogy a csempézésnél púp
kat a falazáskor ki kell hagy­ keletkezzen. 31. ábra
ni, majd az építőanyagtól
meg kell tisztítani (27. ábra).
A függőleges hornyok mélységének legnagyobb értékei, cm
Utólag elkészítendő függő­
leges hornyokat például falvastagság falazott kihagyások mart hornyok
vágótárcsával lehet kimarni
11,5 - 2
(28. ábra). A hornyok vésése
tilos. A hornyok szélességé­ 17,7 6,0 3
nél és mélységénél ne csak 24,0 12,5 4
a cső átmérőjét, hanem 30,0 12,5 5
a szigetelést és a bilincse- 36,5 12,5 6

A csőfektetésnél
előforduló méretek
Azoknál a zuhanyoknál,
amelyeket több zuhanyfejjel
látnak el, azok beépítési ma­
gasságát tekintve az alapfe­
lülettől számítva különböző
szerelési távolságokat kell fi­
gyelembe venni. A fejzuha­
nyokat 200.. .240 cm maga­
san kell beépíteni, a testzu­
hanyokat 170... 200 cm, a
hátzuhanyokat 100... 130 cm
és az altestzuhanyokat
50.. .60 cm magasan. A
használó úgy tudja elérni a
kezelő csaptelepet, hogy ne
kelljen a vízsugáron átnyúl­
nia. A legjobb, ha a csapte­
lepet a falirúdtól vagy a fej­
zuhanytól jobbra helyezzük
el, a vízvezetéket tehát ennek
megfelelően alakítsuk ki!
Jóllehet zuhanyok számára
az egykaros keverőcsapok
vagy a termosztátos csapte­
lepek jelentik a legjobb meg­
oldást, kétfogantyús szerel­
vényeket is fel lehet szerelni.
A hideg és meleg vizet eb­
ben az esetben külön sza­
bályozzuk. Ügyeljünk itt arra,
hogy a hideg és meleg víz
közötti távolság középvonal­
tól középvonalig 15,4 cm le­
gyen, hogy az összes járatos
zuhanyszerelvényt fel lehes­
sen szerelni. Különleges tí­
pusoknál a távolságot annak
megfelelően szélesebbre
vagy keskenyebbre kell vá­
lasztani. A kezelőgombok és
-karok beépítési magassága
körülbelül 120 cm. Míg zu­
hanytálcák esetén a víz álta­
lában padlólefolyón át távo­
zik el, mosdóknál a lefolyó­
csövet még a falban fel kell
32. ábra
vezetni. A kész padló felső
éle és a csőkönyök nyílása
közötti távolság 54 cm. A
sarokszelepek (hideg víz és
meleg víz) szabadon füg­
gesztett vagy beépített mos­
dók esetén nagyjából ugya­
nabban a magasságban és
ideális esetben egymástól
15 cm-re helyezkednek el, ez
néz ki a legjobban. Ha a
mosdót sarokban kívánjuk
elhelyezni, a csövet megfe­
lelő távolságban kell a sa­
rokban felszerelni (32. ábra).
Ha a mosdónak takarótáma­
sza vagy állólába van, akkor
a típustól és gyártótól függő­
en a távolságot megfelelően
csökkenteni kell (nagyjából
8 cm-re), hogy a hátrafelé
nyitott takarótámaszok vagy
lábak a szelepekre is ráborít­
hatók legyenek. Ha a meg­
csapolás helyét nem a mos­
dó peremére akarjuk felsze­
relni (álló szerelvény,
keverőcsaptelep), hanem a
víz kifolyása a falból jön ki,
akkor figyelembe kell ven­
nünk, hogy a mosdó felső
széle a kész padló felett
85.. .90 cm-re van. A cső ki­
lépéséig tartó távolság ennél
még 15.. .30 cm-rel több.
Kétfogantyús szerelvények­
23
nél a hideg víz - meleg víz
közötti távolság ismét
15,4 cm.
Régi és új csővezetékek
összekötése egymással
Régi ivóvízhálózatok átépíté­
sénél vagy módosításánál
nem mindig kerülhető el az
acélcsövekhez való csatlako­
zás. Itt figyelembe kell venni
azt, hogy rézvezetéket a víz
folyásirányában nem szabad
acélvezetékként folytatni. Ha
tehát az acélcső egy részét
rézre cseréljük ki, az összes
további csődarabot rézből
kell elkészíteni. Ha ezt a sza­
bályt nem tartjuk be, az acél­
csöveken korróziós sérülések
keletkeznek. Ugyanez vonat­
kozik arra az esetre is, ha ré­
gebbi, acélból való vízmele­
gítő készüléket szerelünk fel.
Ezeket nem szabad réz­
vezetékkel bekötni, csakis
acélcsővel. A ma kapható
forróvíz-tárolók általában zo­
máncozottak és aktív anód-
dal vannak ellátva, így ezeket
rézcsővel is be lehet kötni.
Ugyanilyen jó a korrózióvé­
delmük a rozsdamentes
acélból készülő forróvíz­
tárolóknak.
Jó tudni! Feltétlenül be
kell tartani ezt az áramlási
szabályt: Réz- és acélcsö­
vek összeépítése esetén a
víz folyásirányában először
mindig az acélt fektessük
le, azután a rezet.
Mégis, mint minden szabály­
nál, itt is van kivétel: Fűtőbe­
rendezéseknél ezt a szabályt
nem kell betartani, mivel a víz
24
a berendezésben való hosz-
szú keringés hatására kémiai
szempontból „holttá" válik és
már nem tud korróziós sérü­
léseket okozni.
Szerszámok és anyagok:
• félgömbölyű reszelő,
• csőfogó,
• villáskulcs,
• kender,
• gitt vagy tömítőszalag,
• tolómérce,
• esetleg menetvágó.
A munka menete:
• a menetet érdesítsük fel,
• a menetet vonjuk be ken­
derrel,
• hordjuk fel a gittet vagy
a menetet tekerjük körül
tömítőszalaggal,
• a darabokat csavarjuk
össze egymással.
Horganyzott acélcsöveket
elsősorban ott alkalmazunk,
ahol különleges korrózióvé­
delemre van szükség, pél­
dául ivóvíz-vezetékeknél. Az
átmérőt itt hüvelykben adják
meg (lásd a táblázatot). A
hozzávaló menet meghatáro­
zása céljából a cső átmérőjét
tolómércével lehet megmérni.
A külső és belső menet he­
lyes mérete azért fontos,
mert csak a kétféle, tehát a
csövön és a csőidomon lévő
menet pontos egymásba il­
leszkedésével (33. ábra) ér­
hető el tömítőhatás.
A táblázat alapján a cső-
csavarzatok menetmérete
is meghatározható. Ha való­
ban acélcsövet kell fektet­
nünk, menetvágóra van
szükségünk.
Ezzel különböző átmérőkhöz
tartozó menetet lehet készí-
teni. Cserélhető vágófejei
vagy állítható vágópofái van­
nak. Egy menetvágó a meg­
felelő tartozékokkal együtt
mindenesetre elég drága; a
szükséges meneteket eset­
leg szerelővel lehet elkészít­
tetni. A menetvágás, főleg
vastagabb csövek esetén,
meglehetősen verejtékes
munka.
33. ábra
A csőre vágott menet kúpos,
így a csőidom menetével és
némi kenderrel vagy
tömítőszalaggal együtt kifo­
gástalan tömítést ad.
A szokásos tömítési mód­
szereknél kendert alkalmaz­
nak. Egy kis kenderfonatot
szélesen és egyenletesen, a
cső végén kezdve, jobb felé
tekerve a menetekbe helye­
zünk (34. ábra). Erre ujjunkkal
némi menettömítő gittet ke­
34. ábra nünk (35. ábra). Ezután a
csövet és a tömítést kézzel
összecsavarjuk, a kendernek
nem szabad kinyomódnia a
menetek közül. Ha az a me­
net elején összetorlódik, ak­
kor a menetet újra szét kell
csavarni és újra „be kell
csomagolni". Az utolsó há­
rom menetnél a csövet a
csőfogóval húzzuk meg, az
utolsó menet alatt ügyeljünk
a cső megfelelő véghelyze­
tére.
35. ábra
Acélcsövek belső (névleges átmérői és külső átmérői
hüvelyk névleges átmérő, mm külső átmérő, mm
3/8 10 17,2
1/2 15 21,3
3/4 20 26,9
1 25 33,7
1 1/4 32 42,4
1 1/2 40 48,3

36. ábra
A tömítőgitt olyan legyen,
amelyet vízvezetékekhez való
alkalmazásra engedélyeztek.
A megfelelő utalás a tubuson
található. Ha gázhoz való
gittet vagy alkalmatlan anya­
got használunk, abból az
ivóvíz mérgező anyagokat
oldhat ki. A gyakorlattal nem
rendelkezők számára némi­
leg egyszerűbb a teflonsza­
laggal való tömítés. Ez vé­
kony, rugalmas műanyag
szalag, amelyet ugyanígy te­
kerünk a külső menet köré,
mint a kendert. Ennél a mód­
szernél gittet nem kell hasz­
nálni. Betekerés közben ér­
zéssel húzzuk a szalagot,
hogy az simán ráfeküdjön a
menetkontúrokra. A menetet
itt is kézzel, majd a csőfogó­
val húzzuk meg (36. ábra). A
kendertömítéssel ellentétben
azonban a menetet már nem
szabad visszacsavarni. Ez
azt jelenti, hogy ennél a
módszernél kissé több ér­
zéssel kell dolgozni, különö­
sen a véghelyzet környékén.
A teflonszalag évek óta be­
vált és éppen olyan jól tömít,
mint a kender. Az itt elírt
tömítési módok acél- és
rézcsövek fektetésénél
37. ábra
éppúgy használhatók,
mint szerelvények, csavar-
zatok és hasonlók tömíté­
sénél.
A réz- és vörösötvözet al­
katrészeken lévő menetek
gyakran simára koptak.
A gyakorlott szakemberek
ilyen esetekben egy öreg
fémfűrészlappal vagy egy
reszelővel keresztül-kasul
többször megkarcolják a
menetet (37. ábra). Ettől az
érdessé válik és a kender a
becsavaráskor jobban tapad.
Ivóvízvezetékek
műanyagból
A rézbői készült csővezeté­
keket az eltérő vízminőségek
miatt az ország egyes vidé­
kein a korrózió különösen ve­
szélyezteti. A kiutat a mű­
anyag csővezetékek alkal­
mazása jelenti. Arról, vajon
a szerelések kivitelezéséhez
réz- vagy acélcsövek alkal­
masak-e, a helyi vízszolgál­
tató vállalatok adnak tájé­
koztatást. A műanyag csövet,
amely (38. ábra) nagy rugal­
masságával és más, a követ­
25
kezőkben ismertetendő elő­
nyeivel tűnik ki, TPE-csőnek
nevezzük. Ezeket a térhálós
polietilénből való csöveket a
szakemberek az ólom-, acél-
és rézcsövek után a vízve­
zeték-szerelési munkák úgy­
nevezett „negyedik generá­
ciójának" nevezik. Ivóvízve­
zetékeket ezenkívül PVC-ből
is készítenek.
A TPE-csövek különleges
ismertetőjele a cső-a-cső-
ben technika (39. ábra). A
villamos szerelésekhez ha­
sonlóan itt a vizet vezető
csövet védőcsőben helyez­
zük el. Ez lehetővé teszi,
hogy a csöveket a szerelés
után mechanikai sérülések
esetén - ami például egy víz­
vezeték megfúrása követ­
keztébe előfordulhat - ki­
cseréljük. A cső-a-csőben
technikából még egy továb­
bi előny is származik: a jó
szigetelés a fém vízveze­
tékeknél ismert folyási
zajt jelentős mértékben
csökkenti.
Van azonban a TPE-
csöveknek néhány további
előnyük is. Így például a cső­
anyagot még a legagresszí­
vabb minőségű víz sem tá­
madja meg - a korrózió, a
fémcsövekkel készített házi
létesítmények legádázabb
ellensége, itt tehát nem for­
dulhat elő.
Ezen túlmenően a sima falú
TPE műanyag cső a mész­
lerakódásokhoz sem nyújt
támadási felületet.
A csövek keresztmetszete
évtizedeken át változatlan
marad, a megszokott vízát­
folyás nem változik. Ugyan­
ilyen tartós a TPE szerelési
rendszerek kötési technikája.
26
Jó minőségű fémötvözetek
gondoskodnak arról, hogy a
csövek és a berendezési tár­
gyak közötti összekötőido­
mokban se tudjon korrózió
kialakulni.
A rugalmas TPE-csöveket
főleg emeleti elosztórend­
szereknél (40. ábra) hasz­
38. ábra nálják (felszálló vezetékek
céljára TPE szálanyagok áll­
nak rendelkezésre). Az ezer­
mesternek a vezetékek fek­
tetésénél csak villáskulcsra
és állítható csőfogóra van
szüksége a csőidomok rög­
zítéséhez, valamint egy spe­
ciális fogóra (I. a 13. oldalon)
a műanyag csövek leszabá-
sához, amelyeket tiszta vá­
39. ábra gással, pontosan merőlege­
sen kell elvágni. Közömbös,
hogy a házilagos kivitelező
milyen szerelési módot, ta­
karófalas vagy hornyos sze­
relést választ (41. ábra). A
csöveket az emeleti elosztó­
tól egészen a fogyasztási
helyig mindkét esetben
„végtelenül" (a tekercs hosz-
40. ábra
sza ugyan maximálisan 25 m
hosszabb darabokra azon­
ban szinte soha nincs szük­
ség) lehet fektetni. Itt tehát -
a fémcsövekkel ellentétben
(42. ábra) - csak elenyésző­
en kevés csőkötésre van
szükség (43. ábra). Ezzel
először is időt takarítunk
meg, másodszor a kötési
helyek mindig neuralgikus
pontok, harmadszor nincs
szükségünk drága csőido­
mokra.
A még fennmaradó kötési
helyeket, például a melegviz­
es hidegvíz-vezetékek és a
berendezési tárgyak csatla­
kozódobozai között, szorító-
kötéses sárgaréz idomok se­
gítségével lehet elkészíteni
(44. ábra).
A cső-a-csőben vezetéke­
ket, melyek egyébként már
maguk is zajszegények és
izzadó víz ellen védettek,
hangcsillapító csőbilincsek­
kel rögzítjük.
A csöveket könnyen lehet
hajlítani, legalább azonban

42. ábra
43. ábra
a cső átmérőjének ötszörösét
kitevő hajlítási sugárral kell
azokat lefektetni. A szögben
való fektetéshez speciális
csővezető ívek kaphatók
(45. ábra).
Ahhoz, hogy az ezermester
az építőanyag-keres­
kedésben az összes szüksé­
ges anyagot be tudja szerez­
ni, pontos előtervezésre van
szükség. Meg kell határozni,
hogy milyen berendezési tár­
gyakat és szerelvényeket
27
44. ábra
45. ábra
kívánunk felszerelni. Ki kell
számítani a csövek mennyi­
ségét és átmérőit, meg kell
határozni a dobozok, kötések
és tartóelemek számát,
A pontosság már csak azért
is fontos, mert az adapterek
és egyéb speciális alkatré­
szek gyártónként eltérőek
és ezért egymás között
nem cserélhetők (46. ábra).
Ezekre a tényezőkre a terve­
zéskor ügyelni kell.
46. ábra
28

A takarófalas szerelés
 29

Falsík előtti szaniter szereléstechnika

Geberit - víztakarékos öblítési rendszerek
Kombifix-DUOFIX szerelési rendszerek
Twico öblítőtartállyal
Még viszonylag kis helyiségekben is van elegendő hely
az előfalas szereléshez. Tiszta munka, kevesebb törme­
lék, hangszigetelt megoldás, rövidebb szerelési idő!
Víztakarékos Geberit - TWICO - két vízmennyiségű
(3/6 I) öblítőszerkezetek falba épített öblítőtartállyal,
fali WC-hez. Előre meghatározható az öblítővíz
mennyisége. A víztakarékosság révén egy-két év alatt
megtérül a befektetés.
szerelés közben kész állapotban

Szakemberek részére díjmentes Szaniter ABC katalógus!

Kérésére díjmentes tájékoztató anyagot küldünk!
Forgalmazás: Épületgépészeti nagykereskedésekben
Geberit Műszaki Tanácsadó és Kereskedelmi Kft.
1117 Budapest, Budafoki út 97. • Tel.: 204-4187 • Fax: 204-4190
• GEBERIT
Korszerű szaniter szereléstechnika

Kívánatos, hogy a csöveket a Fal a fal előtt Szárazburkolat

lakáson belül lehetőleg ne le­
hessen látni. Új épületeknél
azokat azért mindjárt a falban
helyezik el. Egészségügyi be­
rendezésekhez szükséges el­
látó- és lefolyóvezetékek utó­
lagos beépítése esetén a ré­
gi, de akár az új falakba is
gyakran hornyokat vésnek,
hogy a vezetékeket azokba
fektessék. A hornyok azon­
ban sok falnál statikai okok­
ból nem engedhetők meg.
Ezért, mint gyakorlatilag kivi­
telezhető megoldás, a taka­
rófalas szerelés kínálkozik.
A takarófalas szerelés azt je­
lenti, hogy a vezetékeket a ré­
gi fal előtt, azonban egy ez
előtt álló fal által mintegy takar­
va, fektetjük le. A megvalósítás
módszere különböző lehet.
A vezetékeket a régi fal előtt
fektetjük le, a szerelvények
csatlakozásait
falikorongokkal előkészítjük.
A vezetékek szigetelése után
(a hőveszteség, ill. izzadás
elkerülése céljából) azokat
egy előfallal falazzuk körül.
Erre a célra különösen alkal­
masak a gázbeton téglák. A
szerelésen utólagos változ­
tatásokat csak nagy munka
árán lehet végezni. A hornyos
szereléssel szemben előnyös
viszont a nagyobb zajvéde­
lem és a statikailag kedve­
zőbb kialakítás (a szabvány
sok esetben megtiltja a kivá­
gásokat). A szerelést és fala­
zást a házilagos kivitelező
maga el tudja végezni.
A szárazburkolattal készített
takarófalas szerelés az ezer­
mester számára sok lehető­
séget kínál.
A szükséges vezetékeket a
fal előtt fektetjük le, anélkül,
hogy azok az épülettesttel
közvetlenül érintkeznének
(hangszigetelő csőbilincsek).
Ezután következik fa-, acél­
vagy alumíniumprofilokból
egy takarófal-szerkezet épí­
tése, melyet szigetelőanyag­
gal töltünk ki és vízálló gipsz­
karton lapokkal borítunk.
A csatlakozások számára
való kivágásokat méretre
készített sablonok és lyuk­
fűrész segítségével fűrészel­
jük ki a gipszkarton lapokon
(1. ábra).
30
1. ábra
2. ábra
3. ábra
Ennél a takarófalas szerelés­
nél az egészségügyi létesít­
mények későbbi változtatását
könnyebben végre lehet haj­
tani. Ha mosdót, függesztett
bidét vagy függesztett WC-
csészét kívánunk felerősíteni,
a takarófalat megfelelően
merevíteni kell.
4. ábra
5. ábra
Előre gyártott elemek
Ennél a takarófalas szerelés­
nél előre gyártott egészség­
ügyi modulokat alkalmazunk.
Ezek egy gyártó rendszeré­
hez tartozó előre gyártott
elemek. A tartókat (2. ábra)
egyszerűen beakasztjuk
6. ábra
az előre felcsavarozott fali
vagy padlósínekbe (3. ábra).
Ugyanígy akasztjuk be a
függesztett WC-hez való
elemeket (4. ábra), majd
összekötjük a padlósínnel
(5. ábra).
A különböző szerkezeti egy­
ségeket, például a WC-

7. ábra
csatlakozást az öblítőszek­
rénnyel, a bidécsatlakozást,
a fürdőkád vagy a mosdó
csatlakozását (a szállító sze­
rint változó módon) hasonló­
képpen a meglévő falra lehet
erősíteni. Azokat a rendszer­
be illeszkedő hozzáfolyó- és
lefolyóvezetékekkel kötjük
össze. Ha a melegvíz- és hi­
degvíz-vezetékek céljára ru­
galmas műanyag csöveket
használunk, akkor az emeleti
elosztó és a kész modul kö­
zött többnyire még csőido­
mokat sem keil beépíteni.
Az ilyen szerelési egysége­
ket, valamint a félig nyitott
modulokat is a már említett
módokon takarófallal borít­
juk be.
• A befalazás különösen
akkor célszerű, ha a be­
rendezési tárgyakat köny-
nyűszerkezetes fal elé
szereljük.
• A lapokkal való burkolás
akkor ajánlható, ha a ta­
karófal elemei a fal előtt
felállított, profilos tartók­
ból készült szerkezetbe
vannak beakasztva, vagy
önhordó módon keretben
függenek.
A termék típusától függően a
gipszkarton lapokat először
még elő kell készíteni (a
csatlakozásokhoz való lyuka­
kat ki kell fűrészelni), vagy
azokat egyszerűen csak fel
kell csavarozni (6. ábra)
(a lapokon a kivágások már
31
9. ábra
rajta vannak). A takarófalas
szerelésnek ezt a színvonalas
fajtáját általában a vízvezeték­
szerelő végzi el. A szakem­
berrel való megegyezés
alapján azonban egy sor
előforduló „csináld magad"
munkát magunk is elvégez­
hetünk.
Ilyenek például: a fugák és
csavarlyukak szerelése utáni
tapaszolása (7. ábra), vala­
mint a csatlakozások furatai­
nak speciális tömítéssel való
lezárás (8. ábra). Ugyanígy a
fal csempézése is elvégez­
hető saját vállalkozásban
(9. ára).
Az előre gyártott elemek a
nagykereskedelmi szaküzle­
tekben vagy a vízvezeték
szerelőnél kaphatók.
32

Lefolyóvezetékek
 33

ALPHACAN-BARBI HAJLÉKONY VEZETÉKRENDSZER

FIRST PLAST ERESZCSATORNA-RENDSZER

ALPHACAN-BARBI vezetékrendszer vízszereléshez, padlófűtéshez térhálósított polietilénből,

sárgaréz szerelvényekkel, gyorsan, könnyen szerelhető, meglévő rendszerekhez csatlakoztatható.
FIRST PLAST ereszcsatorna-rendszer anyagában színezett, hőálló PVC-ből.

TUBO Kft.
1212 Budapest, Csepel, Rákóczi út 175. • Telefon/fax: 277-3932, 276-9778
f*

Csőanyagok Műanyag re, amelyek az összes többi

Lefolyóvezetékek céljára
ugyancsak különböző anya­
gokat hasznának. Az öntött­
vason, acélon és kőanyagon
kívül itt szintén a műanyag áll
az első helyen, mivel számos
előnye van. Lefolyócsövek
számára különböző minősé­
gű és színű, különféle jelölé­
sű különböző műanyagokat
alkalmaznak.
lefolyócsövek
fektetése
Az ezermester számára
az egyszerű megmunkálás
miatt elsősorban a műanyag
jön számításba. Manapság
azonban már a szerelők is
többnyire műanyag csöveket
raknak le. Régebbi házak
esetén, amelyekben más
anyagokból való csöveket
alkalmaztak, a felújításhoz
és új bekötésekhez mű­
anyagból készített átmeneti
darabok állnak rendelkezés­
anyaghoz illeszkednek. Mivel
azonban ezeknek a műanyag
lefolyócsöveknek a minősége
annyira eltérő, álljon itt elő­
ször egy kis anyagismerte-
tés, melynek célja, hogy a
házilagos kivitelezőnek segít­
sen az elképzeléseinek
megfelelő műanyag cső
megtalálásában.
Az anyag
• ML-cső (műanyag lefolyó­
cső) összekötő és bekötő
vezetékekhez kis szenny-
34

1. ábra 3. ábra 5. ábra

2. ábra 4. ábra 6. ábra

víz-hőmérsékletek (WC, • sikcsító anyag, hőmérsékletnek ellenálló ki­

kézi mosdók), valamint • rostirón. vitelre utal). Ez akkor is stabil
szellőzővezetékek esetén. marad, ha forrásban lévő víz
Színe: világosszürke. A munka menete: folyik le a vezetékben.
• NH-cső (nagy hőmérsék- • a cső elvágása, Az egyszerű, gumitömítések­
leteknek ellenálló) az ösz- • a cső sorjátlanítása, kel tömített összedugható
szes csővezetékhez (az • a sikosító anyaggal való rendszer az, ami a NH-
alapvezetékeken kívül), bekenés, csövekkel való munkát olyan
nagy szennyvíz-hőmér- • összedugás és a csőbilin- kényelmessé teszi. Ezeket
sékletek esetén is. csek felrakása, csupán a helyszínen a meg­
Színe: sötétszürke. • a cső lefektetése. felelő hosszakra le kell vágni;
• MA-cső (műanyag alapve­ az irányváltoztatások, csatla­
zeték) alapvezetékekhez. kozások, átmenetek, sőt az
Színe: vörösesbarna. A feldolgozásra ellenőrzés céljára speciális
idomdarabok kaphatók
vonatkozó (1. ábra), melyek sokfélesége
Szerszámok és anyagok: alapismeretek az összes lehetőséget meg­
• vas- és műanyagfűrész, teremti. Az NH-csövek ugyan
• vezetőkaloda, A házon belüli lefolyók céljára forró víznek ellenállók, azon­
• félgömbölyű reszelő, többnyire a szürke, vörös ban tágulási hézagot igé­
• fúrógép, csíkkal megjelölt NH-csövet nyelnek (2. ábra), hogy a hő­
• vízmérték, használjuk (az NH a nagy mérsékleti hatásokra reagálni

7. ábra
8. ábra
tudjanak. Ezért ne dugjuk
össze azokat ütközésig, ha­
nem minden kötési helyen az
ütközésig való betolás után a
csövet 10 mm-rel húzzuk
vissza.
Vágás
A vágást lehetőleg simára és
derékszögűre készítsük - kis
átmérőjű csövek esetén a
tiszta vágás legjobban ve-
zetőkalodában sikerül (3.
ábra). A fűrészelést finomfo­
gú vasfűrésszel vagy speciá­
lis műanyag fűrészlappal vé­
gezzük. A vágás helye eny­
hén morzsás és érdes. Ezt a
sorját félgömbölyű reszelővel
(finomvágatú) (4. ábra) távo-
9. ábra
10. ábra
lítjuk el és egyúttal kívül eny­
hén lereszeljük az élet, hogy
később a csövet könnyen be
lehessen tolni. Azt, hogy a fer­
deség hány fokos legyen, a
kész csövekről lehet „lelesni",
ezeket már gyárilag leélezték.
Összedugás
Hogy a csővégek jól át tud­
janak csúszni a gumitömíté­
sen, kenjünk a gyűrűre
sikosító anyagot (5. ábra).
Ez azt is elősegíti, hogy a
cső könnyen tudjon mozogni,
amikor kitágul. A szereléshez
mosogatószer is megfelel,
ezt azonban a tágulási moz­
gékonyságra való tekintettel
ne használjuk.
35
Falra szerelés
és utólagos leágazás
A lefolyócsöveket feltétlenül
eséssel kell elhelyezni, még­
pedig 1 m csővezetékre
1...2 cm eséssel.
Ezt az esést vízmértékkel
ellenőrizzük (6. ábra), amely­
nek egyik vége alá a lejtés­
nek megfelelő távtartó aláté­
tet teszünk.
A csöveket csőbilincsekkel
rögzítjük.
A csőbilincsek távolsága
a csőátmérőtől függ, függő­
legesen elhelyezett csövek­
nél a csőátmérő 15-szöröse,
vízszintesen elhelyezett csö­
veknél 10-szerese.
A munka menete:
• kivágás az elágazáshoz és
az elágazás bedugása,
• az áttoló karmantyú bedu­
gása,
• az elágazás meghosszab­
bítása,
• az esés beállítása.
Utólagos elágazás készíté­
séhez jelöljük meg rostirón-
nal(7. ábra) a karmantyús
idom hosszát.
Ezután ennek megfelelően
fűrészeljük el a csövet
(8. ábra). A sorjázás és le-
élezés céljából oldjuk meg
a bilincseket. Alulról tegyük
be az elágazást és toljuk
egészen fel. A tulajdonkép­
peni átmenő kötést az áttoló
karmantyú hozza létre, ame­
lyet az alsó csővégre teszünk
fel (9. ábra).
Ezután toljuk be az elága­
zást felülről az áttoló kar­
mantyúba; ezzel a bekötés
kész (10. ábra).
36

Berendezési
tárgyak bekötése
A lefolyóvezeték-rendszert a
32. oldalon mutatjuk be. Ezen
a vezetékhálózaton át törté­
nik a szennyvíz elvezetése.
Ahhoz, hogy ezt megfelelő
módon biztosítani lehessen,
a csöveket az odaillő csatla­
kozóidomokkal kell lefektetni.
Az 11... 14 ábra) rajzok rész­
letesen szemléltetik, milyen
csövekkel, idomdarabokkal
és tartozékokkal lehet a
megfelelő bekötéseket elké­
szíteni.

Műanyag
lefolyócsövek 11. ábra
ragasztása
A PVC műanyag lefolyócsö­
vek ragaszthatók. A csöveket
elsősorban akkor ragasztjuk,
ha azok nyomás alatt állnak,
például búvárszivattyúk be­
kötésénél. Javítási, leágazási
vagy foltozási munkáknál is
nagyon gyakran alkalmazzuk
a ragasztott kötéseket.

Szerszámok és anyagok:
• forrólevegő-fúvó,
• műanyagfűrész,
• speciális ragasztó,
• tisztítószer, ecset.

A munka menete:
• a ragasztási felület meg­
tisztítása,
• a ragasztó felhordása,
• a csőrészek összerakása,
• a ragasztott kötés szára­
dása. 12. ábra
13. ábra
14. ábra
Így ragasszunk
PVC-csövek összekötéséhez
speciális ragasztót és tisztí­
tószert használjunk. Mindkét
cső ragasztási felületét gon­
dosan töröljük le a tisztító­
szerrel. Ettől a felület oldódik,
megduzzad.
Ezután kenjük be a ragasztá­
si felületeket ragasztóval és a
két részt dugjuk össze. Me­
leg időben a ragasztó egy
óra után megszárad, a kötést
terhelni azonban csak a kö­
vetkező napon szabad. A ra­
gasztott kötések különösen
tartósak, mivel a két mű­
anyag csődarab a ragasztó
hatására egymással mole­
kuláris kapcsolatba lép; a ra­
gasztó a két részt bizonyos
értelemben egyetlen darabbá
hegeszti össze.
Sérült vezeték javítása
Ha például figyelmetlenség­
ből lyukat fúrtunk a műanyag
csőbe, azt ragasztással meg
lehet javítani. Ehhez a meg­
sérült csővel azonos átmé­
rőjű csődarabból vágjunk
ki egy javítódarabot (15. áb­
ra), amelyet aztán ráragasz­
tunk a lyukra.
A csődarabot belülről mele­
gítsük fel egy forrólevegő­
fúvóval, hogy az puha és haj­
lítható legyen (16. ábra). A
ragasztás céljára a hibás
rész körül legalább 5 cm
szegély maradjon. A javító­
darabot tömlőbilinccsel is
rögzítsük (17. ábra).
Az ilyen javítások adott eset­
ben sok munkát és költséget
takarítanak meg, azonkívül
nagyon tartósak.
Nyeregdarab
felerősítése utólagos
leágazáshoz
Nyeregdarabok beépítéséhez
először jelöljük be annak he­
lyét a csövön, ugyanígy az
38
15. ábra
16. ábra
elágazás nyílásának helyze­
tét is (18. ábra). Ennek meg­
felelően vágjunk a csőbe
egy lyukat (pl. 40, 50 vagy
70 mm) (19. ábra). Ezután
tisztítsuk meg ezt a helyet és
kenjük be ragasztóval
(20. ábra). Ragasszuk fel az
elágazás nyeregdarabját és
felül és alul tömlőbilincsekkel
is rögzítsük. A fölösleges ra­
gasztót tisztítóronggyal távo­
lítsuk el (21. ábra).
Ragasztás előtt célszerű
a ragasztó és a tisztítószer
dobozán lévő használati
17. ábra 19. ábra
18. ábra 20. ábra
utasítást nagyon pontosan
elolvasni, mert a két szerből
ahasználat során az egész­
ségre ártalmas gőzök sza­
badulnak fel.
A ragasztó és a tisztítószer
ezenkívül erősen tűzveszé­
lyes, használatuk közben a
dohányzás és a nyílt láng
használata kerülendő.
Ezen túlmenően: a ragasztó
és tisztítószer maradványai
nem valók a háztartási sze­ 21. ábra
métbe, azoktól mint különle­
ges hulladékokból kell meg­
szabadulni.
 39

Falazási és burkolómunkák
 RAGASZTÁSTECHNIKA
A különféle szerkezeti anyagok tartós össze­
építése az ipari gyakorlat mindennapos fela­
data. Ennek egyik legelterjedtebb formája a
ragasztás.
A ragasztó segítségével az eltérő tulajdonsá­
gú és felületű anyagok között olyan tartós
kötés alakítható ki, mely ellenáll a sokirányú
mechanikai (szakítás, nyírás, nyúlás, nyomás)
hőmérsékleti, vegyi stb. igénybevételnek.
A nagyszámú szerkezeti, anyag - fém, fa,
műanyag, textil, üveg, kerámia stb. - a sok­
fajta igénybevételi követelmény eleve lehe­
tetlenné teszi, hogy egy ragasztóval minden
ragasztási feladat megoldható legyen. Több
célra alkalmas ragasztók ugyan ismertek, de
univerzális ragasztó nem létezik.
Mint minden műszaki feladatnál, itt is a kellő
anyagismeret ad útbaigazítást az optimális
megoldás kialakításához.
A Trilak-Haering Festékgyár, illetve jogelődje
régóta foglalkozik különféle ragasztóanyagok
gyártásával. Ezt az is indokolta, hogy a ra­
gasztógyártás nyersanyagai, technológiai-gé­
pi berendezései sok esetben megegyeznek
vagy hasonlóak a festékgyártás nyersanya­
gaival, gépeivel. Az elmúlt évben új lendületet
vett a ragasztógyártás és forgalmazás.
A német Bostik cég a Total Konszernen belül
a ragasztóanyagok gyártására és fejleszté­
sére specializálódott, és ma Európa egyik
vezető ragasztóanyag-gyártója. A Trilak-Hae­
ring ragasztóanyag-programja a Bostik-ter-
mékekre épül, és széles választékot kínál.
Fugázó- és tömítőanyagok
Különböző szerkezeti anyagok összeilleszté­
sénél lévő hézagok megszüntetésére, tömí­
tésére alkalmazzák a fugázó- és tömítőanya­
gokat. A vízálló tömítéssel megakadályoz­
ható, hogy a nedvesség a réseken keresztül
a burkolóanyag mögé kerüljön, és ott pené­
szedést és egyéb károsodást okozzon. A fő­
leg szilikon műgyanta alapú készítmények
víz- és hőállóak, és kültéri igénybevételre is
alkalmasak. Két alaptípus ismert: az ún.
acetátos fajtánál a térhálósodás (kikeménye-
dés) folyamán ecetsav szabadul fel. Ennek
korrozív hatása miatt ezek az anyagok köz­
vetlenül vas és acél felületekre nem alkal­
mazhatók.
Ezeken az anyagokon a keményedés után
más anyagok, festékek nem tapadnak, a fe­
lület nem festhető át. Ha színes felületet
szeretnénk, akkor anyagában színezett ter­
méket kell használnunk.
A másik csoportnál a kikeményedés folya­
mán nem képződik korroziv melléktermék.
Ezeket semleges (neutrális) anyagoknak
nevezik. Nem korrozívak, tehát vas és acél
felületekre is felhasználhatók, és átfesthetők.
Mindkét anyag tartalmaz fungicid (penész­
gátló) adalékot, ami a nedves-meleg körül­
mények között is tartós tömítést eredményez.
Az akrilát műanyag diszperziót tartalmazó fali
fugázóanyag vakolatrepedések és panelhé­
zagok elasztikus tömítésére alkalmas.

Megnevezés Alkalmazási terület Kiszerelés

BOSTIK ALJZATKIEGYENLÍTŐ aljzatkiegyenlítő maximum 5 mm 25 kg-os papírzsák
NIBOPLAN U egyenletlenség kiegyenlítésére
BOSTIK ALAPOZÓ tapadó híd képző 3 és 10 kg-os, műanyag kanna
NOBOGRUND G 17
BOSTIK PVC- ÉS PVC, linóleum padlóburkolat-ragasztó 1,6, 12, 25 kg-os műanyag vödör
SZŐNYEGPADLÓ-RAGASZTÓ
BOSTIK CSEMPERAGASZTÓ csempe és kerámialapok ragasztója 1, 6, 25 kg-os, műanyag vödör
BOSTIK KOMBINÁLT RAGASZTÓ kombinált tapéta, textiltapéta és 0,75, 3 kg-os műanyag vödör
NIBOLITH D 521 latexalátétes szőnyegpadló-ragasztó
NIBOSIL 3058 ecetsavas, szaniter szilikon tömítőanyag 310 ml-es kartus és 600 ml-es tömlő
NIBOSIL 3052 semleges szilikon tömítőanyag 310 ml-es kartus és 600 ml-es tömlő
NIBOFLEX 3512 falifugák tömítése 310 ml-es kartus és 600 ml-es tömlő

Trilak-Haering Festékgyár
1238 Budapest, Grassalkovich u. 4.
Tel: 286-0310 Fax: 283-0455 • Ingyenesen hívható zöld szám: 80/360-360
42
Falak YTONG
építőelemekből
Az anyag
Az YTONG építőelemek az
építkezések számos területén
kiszorították a hagyományos
égetett anyag, illetve mész­
homok falazótéglákat. Mind
anyagi tulajdonságaik, mind
pedig a velük való munka
szempontjából sok előnyük
van. Az YTONG építőelemek
a többi téglához viszonyítva
nagyon könnyűek, ezen túl
pedig nagyon jól megmun­
kálhatók.
Az elemek egyszerű kézifű­
résszel is igen pontosan a kí­
vánt méretre vághatók.
Ugyanilyen könnyen lehet az
YTONG építőelemekbe hor­
nyot vágni vagy lyukat fúrni.
A megmunkálás
és bedolgozás
YTONG építőelemek minde­
gyike nagy méretpontosság­
gal, derékszögű élekkel ké­
szül. Ez lehetővé teszi, hogy
takarékosan használjuk fel a
kötőanyagot
(falazóhabarcsot), és gondos
falazás esetén nagy pontos­
ságú felületeket ad.
Zuhanytálca vagy fürdőkád
körülfalazása indulhat a bur­
kolat aljzatától, jó minőségű
kerámiapadló esetén esetleg
a burkolat szintjétől.
Az 1. ábrán látható, hogyan
kell egy kádburkolatot
7,5 cm-es vastagságú
YTONG elemekből felfalazni.
1. ábra
Falazatok lábazatát, vagy
válaszfalakat a nagyobb tö­
meg miatt csak a teherviselő
födémre szabad felépíteni, a
burkolataljzatra vagy a bur­
kolatra nem.
Szerszámok,
eszközök
A munka megkönnyítésére az
YTONG különböző célszer­
számokat forgalmaz: YTONG
kézifűrész, gumikalapácsok,
horonyhúzó, sarokvéső, fal­
fúrók, fészekfúrók, derék­
szög.
Általános munkamenet:
• a tervezett geometria kitű­
zése (kirajzolása),
• a felületek portalanítása,
előkészítése,
• az elemek szükség szerinti
méretre vágása,
• a falazóhabarcs felhordá­
sa a fogadó felületekre,
• a falazóelemek elhelyezé­
se, újabb sorok előkészí­
tése,
• a falazási munka folytatása,
• felületképzések, burkola­
tok elkészítése,
• rögzítési pontok kialakítása,
• szerelvények, kiegészítők
elhelyezése.
A fogadószerkezet
ellenőrzése
Azért, hogy az YTONG építő­
elemek nagy méretpontos­
ságából adódó előnyöket
maradéktalanul kihasznál­
hassuk, célszerű a fogadó­
szerkezet méretpontosságá­
nak ellenőrzése.
Kitűzés
Kitűzéskor az „anlég" (kezdő)
sor magassági beállításán túl
a sarkok és nyílástengelyek
beállításával rögzíthető leg­
pontosabban a megkívánt
geometria.
Falazás
Az építés folyamata az
YTONG építőelemek beépí­
tésekor nem tér el jelentősen
a megszokott egyéb falazott
szerkezetek építésétől.
A falazás menete:
A munkát a sarkokon, illetve
az ajtónyílásoktól indulva
kezdjük meg. Tartsuk be a
minimális 12,5 cm-es elem­
kötést. A javasolt fugaméret
8...10 mm. A hornyolt elemek
használata esetén a függőle­
ges fugákat nem kell ha­
barccsal kitölteni. A falazó-
elemeket gumikalapáccsal
kocogtatva „ültessük meg"
a habarcságyban.
A falak magasságát lehető­
leg teljes sorok egész számú
többszörösében határozzuk
meg.
A falnyílások szerkezeti sze­
möldökmagassága lehetőleg
egész sor magasságba

2. ábra
essen, a sormérettől eltérő
magasságú nyílások esetén
a méretkülönbséget a mell­
véden - méretre szabott
elemekkel - célszerű ki­
egyenlíteni.
Falazóhabarcs
A kiegyenlítő sor (vagy kez­
dősor, „anlég") lerakásához
használható egy viszonylag
sűrű, cement- vagy erősen
javított mészhabarcs.
A falazáshoz a leginkább be­
vált falazóhabarcs az YTONG
hőszigetelő falazóhabarcs.
Mivel a száraz keverékhez
csak vizet kell adagolni, az
anyag gyakorlatilag veszte­
ség nélkül felhasználható.
Az előkevert YTONG
falazóhabarcs alkalmazásá­
val a munka takarékosabb és
szaporább lesz.
Rögzítések
kialakítása
Az YTONG épületszerkeze­
tek bármelyikében - az egy­
ségesen homogén anyag­
szerkezet miatt - a különbö­
ző rögzítési feladatok problé-
43
3. ábra 4. ábra
mamentesen megoldhatók.
A 3...4 kg-nál nem nehezebb
tárgyak (kisebb kép, kis fali­
óra stb.) a megszokott mó­
don szegezéssel felrögzít-
hetők. Ennél nagyobb töme­
gű tárgyak, szerelvények
rögzítésére a pórusbetonban
való rögzítésre kifejlesztett és
minősített rögzítőékeket,
dübeleket kell használni.
Kifejezetten nagy terhek (pl.
elektromos forróvíztároló) 5. ábra
felrögzítésekor - a más
anyagú falazatoknál is elter­
jedten alkalmazott - mérete­
zett átmenő furatos rögzí­
tésmódot kell alkalmazni.
Felületképzés
Vakolatok
Belső térben a felületképzés
készíthető hagyományos va­ 6. ábra
koló mészhabarccsal vagy
előkevert zsákolt vakoló- szerint fel van tüntetve a zsá­
anyagokkal (Baumit, LB. kokon vagy a szállítmányhoz
Knauf, Terranova) egyaránt. mellékelnek felhasználási
Lényeges a felület portalaní­ útmutatót). Hagyományos
tása és szükség szerinti elő- esetben, tehát javított mész­
nedvesítése. habarcs alaprétegre felhor­
Az előkevert anyagoknál dott mész vagy javított mész­
mindig a gyártómű előírásai vakolat alkalmazásakor kö­
szerint kell eljárni (ez rend- vethetők az általános vako-
44
lási technológiai lépések, de
mivel a pórusbeton felületi
szívóképessége viszonylag
nagy, gondosabb felület­
előkészítés szükséges.
Ellentétben az előkevert ha­
barcsokkal, a hagyományos
vakolat nem tartalmaz víz­
megtartó adalékokat, és
ezért olyan lényeges a gon­
dos felület-előkészítés és
nedvességtartás. Az YTONG
szerkezeteken kerülni kell az
egyidejűleg vékony és merev,
filmet, kérget alkotó felület­
képzéseket.
Csővezetékek
elfalazása
és burkolása
Az épületgépészeti vezetékek
(víz, fűtés, elektromos), külö­
nösen pedig nagyobb ke­
resztmetszetű csövek
(szennyvíz, szellőzés) eszté­
tikus takarására nyújt lehető­
séget az YTONG előfalazó
lapok alkalmazása.
Az ivóvízvezetékek, lefolyók
vagy a fűtés csöveit gyakran
helyiségek sarkaiban helyezik
el, ha más, kevésbé feltűnő
megoldásra nincs hely. Hogy
ne tűnjenek annyira fel, eze­
ket körülfalazzák (7. ábra) és
bevakolják. Az összes fala-
zási munkát, így az ilyen bur­
kolásokat vagy akár egy he­
lyiségben válaszfal felfalazá­
sát is a nyers padlón kell
kezdeni. Úszó esztrichre so­
ha nem szabad építeni, mert
az mozog és a falazat meg­
repedezhet. Ha a helyiség­
ben ilyen esztrich van, azt
azon a helyen, ahol a falat fel
akarjuk építeni, ki kell vésni.
Az építési munkák megkez­
dése előtt feltétlenül ellenő­
riztessük statikussal, hogy az
emeleti födém a terhelést ki­
bírja-e.
Szerszámok és anyagok:
• mérővessző (collstock),
• vízmérték,
• simítólap,
• falkötő horgony,
• tipli,
7. ábra
• simítódeszka.
A munka menete:
• a habarcságy leterítése,
• az első sor lerakása,
• ellenőrzés vízmértékkel,
• a kötésben rakott fal felhú­
zása,
• falkötő horgonyok közbe­
rakása,
• bevakolás.
A csőburkolatot ebben a pél­
dában élére állított 5 cm vagy 8. ábra
7,5 cm vastagságú lapokból
lehet falazni, mivel nincs
nagy terheléseknek kitéve.
Az első elemsor számára az
alapot egy tömör habarcságy
alkotja. Erre rakjuk fel az első
sort és azt mérővesszővel,
valamint vízmértékkel ellenő­
rizzük.
A második és következő so­
rokat úgy falazzuk, hogy az
egymásra következő sorok­
ban a fugák ne essenek 9. ábra
egymás fölé. Különösen a
külső soroknál fontos, hogy a
Az YTONG építőelemek
téglák váltakozva átfedjék használatához részletes leírás
egymást (8. ábra).
beszerezhető:
Ha a falhoz való csatlako­
zásnál a tégla hosszát ki kell YTONG Hungary Kft.
egészíteni, akkor kb. 4 cm-ig Kereskedelmi Iroda
a hézagot habarccsal lehet 1146 Budapest, Hermina út 17.
feltölteni, a nagyobb hézagok Postacím:
kiegyenlítésére ledarabolt 1393 Budapest, Pf. 330.
téglát használjunk. Tel.: 343 9649 Fax: 343 9753

10. ábra
Ugyanolyan megfelelő az is,
ha a fakötő horgonyok helyett
tiplikkel 4...5 cm hosszú csa­
varokat teszünk a falba.
Ahhoz, hogy a burkolat pon­
tosan függőleges legyen, a
falazatot úja meg újra ellenő­
rizzük vízmértékkel. Nagyon
sokat segít egy függőleges
ceruzavonal a falon, amely
mentén a falazatot fel kell
húzni. A cement megkötése
után a burkolatot be lehet va­
kolni. Az ehhez használható
segédeszköz a simítódeszka,
amellyel a vakolatot le lehet
simítani (9. ábra), és egy se­
gédléc (10. ábra), amely az
egyenletesebb vakolatfelhor­
dást segíti.
Zuhanyozó
burkolása
gipszkarton
lapokkal
A zuhanyozó, valamint az azt
körülvevő rések kialakítása­
kor az volt a célkitűzés, hogy
harmonikus megoldást talál­
junk, ami ezenkívül még
funkcionál is. A funkcionalitás
45
ebben az esetben elsősor­
ban nedvességálló fal- és
padlószerkezetet, víz ellen
tömítő csempeburkolatot,
valamint egy egyszerűen
szerelhető és könnyen
ápolható zuhanyfalat jelent
(11. ábra).
12. ábra
11. ábra
13. ábra
Előtéthéjazat
Régi épületek ferde falainál Padló
kínálkozik a lehetőség, hogy
a falakat gipszkarton A fürdőszoba új padlójául
előtéthéjazattal borítsuk be szárazesztrich-elemeket cél­
(12. ábra). Az illesztési héza­ szerű alkalmazni (14. ábra),
gokat és a süllyesztett csa­ ásványi gyapot alátéttel,
varfejeket fugázó tapasszal amely felveszi a padló
lehet eltömíteni (13. ábra). Ily egyenlőtlenségeit és jobb
módon egyenes s sík falakat
kapunk, melyet minden to­
vábbi megmunkálás nélkül
csempézni lehet. Egyúttal
száraz és nedves állapotok­
nak a fürdőszoba nedves
környezetében oly fontos
szerepet játszó váltakozását
is kézben tarthatjuk. Az
anyag aktívan lélegzik, alak­
tartó és stabil. Ha a gyártó
által ajánlott csemperagasz­
tót alkalmazzuk, elmarad az
alapozás is. 14. ábra
46
15. ábra
hangszigetelésről gondos­
kodik. Ezek az elemek is
gipszkarton anyagból ké­
szülnek és így nedves helyi­
ségben alkalmazhatók. Sza­
bálytalan kötésben keretre
vannak ragasztva.
A szükséges összenyomás­
hoz a keret mentén hajtsunk
be gyorsépítő csavarokat
(15. ábra). Az így előkészített
padlót ezután csempézzük,
ugyanúgy, mint a falakat,
víz ellen tömítő rugalmas
ragasztóval.
Burkolás
Így ragasszuk
a csempéket
A csempék vékonyágyazatú
eljárással történő ragasztása
széles körben elterjedt és jól
bevált, különösen egyenes
és sima falak csempézésé-
nél. A vékonyágyazatú eljárás
minőség és tartósság szem­
pontjából egyenértékű a
vastagágyazatú eljárással,
melynél a csempéket ha­
barcságyba fektetik.
Az alap
előkészítése
A csempék ragasztására
szolgáló alap legyen tiszta,
sík és teherbíró. A teherbírás
itt azt jelenti, hogy az alap
olyan szilárd legyen, hogy a
felragasztott csempék a szo­
kásos igénybevétel hatására
ne váljanak le. Mivel a vakolt
felületek felszíne gyakran kis­
sé homokos, azokat csem-
pézés előtt seprővel seperjük
le. Ez javítja a csempék ta­
padását. Bármilyen rosszul
tapadó festékréteg, bitume­
nes mázolás, málló vakolat
és tapéta alapnak alkalmat­
lan és azt a csempézés előtt
el kell távolítani. A ragasztó­
habarccsal több milliméteres
vastagság-különbségeket ki
lehet egyenlíteni. A megen­
gedett rétegvastagságot a
ragasztó műszaki tájékozta­
tója tartalmazza. A nagyobb
egyenlőtlenségeket habarcs­
csal egyenlítsük ki. Erre jól
megfelel készhabarcsként
kapható javítóhabarcs, mivel
az különösen jól tapad az alap­
hoz. Az alapot nem szabad
mésszel vagy gipsszel tapa-
szolni („glettelni"). Ha az vala­
melyik ilyen anyaggal van be­
vakolva, a vakolat vastagsága
legalább 10 mm legyen, hogy
kellő szilárdságot kapjunk. A
gipszvakolatot egyrétegűen
kell készíteni és az nem lehet
nemezeit vagy simított. Az erő­
sen szívó hatású alapot elő­
zetesen mélyalapozóval kell
kezelni, hogy a ragasztóból
a csempék felrakása után ne
vonja el a vizet túl gyorsan.
Az alapozásnak a csempera­
kás előtt ki kell száradnia.
Ragasztóanyagok
A ragasztót a helyi adottsá­
gok és a csempeburkolattal
szemben támasztott igények
alapján választjuk ki. Az épí­
tőanyag-kereskedésekben
kapható ragasztókat tulaj­
donságaik alapján négy cso­
portba lehet sorolni:
1. Hidraulikusan keményedő
(vízzel kötő) ragasztóhabarcsok
Hidraulikusan keményednek,
azaz a készítésükhöz fel­
használt víz egy része vegyi­
leg megkötődik. A gyárt­
mánytól függően eltérő
mennyiségű műanyaghánya­
duk van, ami megkönnyíti a
feldolgozást és javítja a ru­
galmasságot. A ragasztót
10 mm, sőt egyes gyártmá­
nyoknál 15 mm rétegvastag­
ságig lehet felhordani.
A hidraulikusan keményedő
ragasztóhabarcsok szívó
hatású, ásványi eredetű ala­
pon végzett fal- és padló-
csempézéshez alkalmasak.
A kellő szilárdság eléréséhez
a frissen lerakott csempéket
csak két-három nap elteltével
szabad fugázni.
Ha a burkolt felületet gyor­
sabban kívánjuk fugázni vagy
hamarabb akarunk azon jár­
ni, használjunk gyorskötő ra­
gasztót.
Különleges műanyag adalé­
kok hatására annak már há­
rom óra múlva olyan szilárd­
sága van, hogy a csempéket
terhelni lehet. A gyorskötő
ragasztót különösen javítá­
sokhoz, lakott helyiségekben
végzett csempézéshez és
hideg időben végzett mun­
kához alkalmazzuk.

Ha az alap kevésbé szívóké­
pes vagy különösen nagy
terhelésre kel számítani, pél­
dául padlófűtés esetén, akkor
a ragasztó tulajdonságait
műanyag adagolásával vagy
rugalmas emulzióval javítani
lehet.
A ragasztóhabarcs elkészíté­
se. A ragasztóhabarcsokat
poralakban, zacskókban
vagy zsákokban szállítják és
használat előtt vízzel kell
azokat elkészíteni. Ehhez
szórjuk a ragasztóhabarcsot
egyenletesen egy vizesvö­
dörbe. Simítóláppal vagy a
fúrógépbe fogott keverő-
szárral erősen keverjük meg,
míg sima csomómentes pé­
pet nem kapunk. Feldolgo­
zás előtt a ragasztót még egy
fél óráig „érleljük", még egy­
szer erősen keverjük át,
ezután a ragasztóhabarcs
használatra kész.
2. Rugalmas ragasztók
A rugalmas ragasztók hidra­
ulikusan keményedő ra­
gasztók, nagy diszperziós­
adalék-hányaddal. A ragasz­
tóhabarcs javító műanyag
adalékkal való fenti kombiná­
ciója tulajdonképpen már
ebbe a csoportba tartozik.
A rugalmas ragasztók szára­
dás után nagyon rugalmasak
és víztömörek. Így a ragasz­
tást és a tömítést egyetlen
művelettel elintézhetjük.
Ezeket akkor használjuk,
ha a tartószerkezet kisebb
mozgásokat végezhet, pél­
dául forgács-, bútor- vagy
YTONG-lapokra száraz
esztrichre, gipszvakolatra
vagy egyéb hasonló alapra
burkolunk.
3. Diszperziós ragasztók
A diszperziós ragasztók mű­
anyag diszperziók haszná­
latra alkalmas keverékei. A
hidraulikus ragasztókkal el­
lentétben vizet nem tudnak
megkötni. A diszperziós víz
leadása révén, tehát szára­
dással keményednek. Az
alapnak vagy a lerakandó
csempéknek ezért szívóké­
pesnek kell lenniük és lehe­
tővé kell tenniük a víz bedif-
fundálását. A diszperziós ra­
gasztók - a hidraulikusan
keményedő ragasztóhabar­
csokhoz hasonlóan - szívó­
képes, ásványi eredetű ala­
pon végzett fali- vagy padló-
csempézéshez alkalmasak.
Ezenkívül hő- és hangszige­
telő lapokat, parafalapokat és
egyéb anyagokat is lehet ra­
gasztani.
4. Epoxidgyanta ragasztók
Ezek kétkomponensű ra­
gasztók, amelyeket a kötő­
anyagból és a keményítőből
közvetlenül a feldolgozás
előtt kell összekeverni. A ki-
keményedés vegyi reakció
hatására következik be. Az
epoxidgyanta ragasztókat
különleges esetekben hasz­
náljuk ragasztásra és fugá-
zásra, ha a burkolat agresz-
szív anyagok, például savak
és lúgok hatásának van kitéve.
Burkolás ragasztással
Szerszámok és anyagok:
• simítólap,
• fogazott kenőlap,
• csempevágó,
• csempetörő fogó,
• csempéző kalapács,
47
• vízmérték,
• gumizsinór,
• csemperagasztó,
• javítóhabarcs.
A munka menete:
• a ragasztóhabarcs elké­
szítése,
• a csempék méretre vágása,
• a ragasztó felhordása,
• a csempék felrakása,
• fugázás.
A ragasztót simítólappal
vagy ötvözött acélból készült
széles simítóval egyenlete­
sen hordjuk fel a falra (vagy
a padlóra). A ragasztóval
bevont felület nagyjából ak­
kora legyen, hogy arra
6... 10 csempét lehessen fel­
rakni. Az ábrán éppen egy
zuhanyozó sarok csempézé-
se látható (16. ábra).
Ezután egy fogazott kenő­
lappal hullámosan átfésüljük
a ragasztót. Ezzel azt érjük
el, hogy a ragasztó eloszlása
az egész felületen egyenletes
lesz.
A fogazott simítólap fogainak
mélysége a csempék
élhosszától, a falnak és a
csempék hátoldalának az ér-
dességétől függ.
Általában érvényes a követ­
kező szabály: minél nagyobb
a csempe és minél durvább
a hátoldal mintázata, annál
durvább legyen a kenőlap
fogazata.
A fogazatot úgy válasszuk
meg, hogy egy felhordás
esetén legalább a csempe­
felület 65 %-át befedje a ra­
gasztó. Ezt úgy lehet ellenő­
rizni, hogy egy próbara­
gasztás során a csempét a
rányomás után újra levesszük
a falról.
48

16. ábra 17. ábra 18. ábra

A fogazat kel. A jobbra és balra eső el­ Az építőanyag-kereskedé­

mélysége ső csempe lerakása után ki­
A csempe feszíthetjük a gumizsinórt és
élhossza (négyszögű
fogazat a csempesort ehhez igazít­
esetén), mm hatjuk. A példában az eltérő
színű csempék külön hang­
5 cm alatt 3 súlyt adnak (18. ábra). A fuga
6...10 cm 4 szélességét megfelelően le­
11...20 cm 6 vágott fadarabokkal lehet
20 cm felett 8 biztosítani, amelyeket
a csempék közé rakunk.
A csempeszükséglet meg­ Ha a csemperagasztó nem
határozásánál a levágott túl híg, a csempék azonnal
hulladékra 5 %-ot vegyünk fi­ megtapadnak a helyükön a
gyelembe. A felhasznált falon. Ha lefelé csúsznának,
fugázóhabarcs mennyisége rövid időre tegyünk közbe
erősen függ a választott fu­ fadarabot, míg a ragasztó
gaszélességtől és a csem­ „meghúz" 4 mm-nél nagyobb
pék vastagságától. Ezután fogazat estén a csempéket
felrakhatok a csempék. nem csak rányomjuk hanem
Az alsó sorral kezdjük meg is kopogtatjuk, hogy a
(17. ábra). A vízszintes és ragasztó benyomódjon a
függőleges irányt újra meg csempe hátoldalának mintá­
újra ellenőrizzük a vízmérték- zatába.
sekben különböző vastagsá­
gú műanyag csempeke­
reszteket lehet kapni, melye­
ket a csempék felrakása so­
rán kell betenni. Ezek célja
az egyenletes szélességű fu­
gák biztosítása lenne. A gya­
korlatban azonban a csem­
pekeresztek nem túl jól váltak
be, mivel a csempék
élhosszai egymástól kissé
eltérnek és a csempék hely­
zetét ismételten szemmér­
tékkel kell kiegyenlíteni. Ez
azt jelenti, hogy időről időre
egy lépéssel hátralépünk és
pontosan megszemléljük a
csempék helyzetét. Ha vala­
melyik nem áll jól, azt az első
10 percen belül még meg le­
het igazítani.

A burkolás hozzávetőleges anyagszükséglete

Példa fürdőkád
burkolására
Fugázó­
Csempe, Ragasztóha­
Megnevezés habarcs, A sima fürdőkádburkolatra
db barcs, g/m2
g/m2 a csemperagasztót közvetle­
10,8 x 10,8 csempe 91 2700 800 nül fel lehet hordani (19. áb­
15 x 15 csempe 47 4000 700 ra). Az első csempét közvet­
10 x 20 csempe 53 4000 lenül a sarokra lehet tenni
1300
(20. ábra), ez fontos. Ezután
Mozaik 2000 800 folyamatosan tovább csem-

19. ábra
20. ábra
pézhetjük a fürdőkád burko­
latát (21. ábra). A sarokra
kerülő csempéknek a meg­
felelő csempeéllel mindig
pontosan le kell zárniuk a
sarkot.
A megfelelő csempehossz­
hoz szükséges méretet mé­
rővesszővel határozzuk meg
(22. ábra). Ezután a csempét
a csempevágóval megkar­
coljuk (23. ábra) és a csem­
pefogóval eltörjük (24. ábra).
Így fugázzunk
Fugázóhabarcs
Fugázóhabarcsként külön­
böző anyagokat lehet alkal
21. ábra
22. ábra
mázni. A kereskedelemben
a fugázóhabarcsok különbö­
ző méretű csomagolásokban
kaphatók, általában fehér,
szürke vagy különböző szí­
nekben. Ezeknek a töltő­
anyagoknak az alapja a fe­
hércement. A fugázóanyagok
4 mm széles fugákig alkal­
mazhatók, szélesebb fugák
esetén repedésre hajlamo­
sak. Ekkor speciális
fugázóhabarcsot kell hasz­
nálni, melyet például „széles
fugákhoz" megjelöléssel kí­
nálnak és 4...12 mm széles­
ségű fugákhoz alkalmas.
Padlócsempékhez kvarcho­
mok és cement 1 : 4 arányú
keverésével magunk is ké­
szíthetünk nagyon jó és
ugyanakkor olcsó fugázó-
49
23. ábra
24. ábra
habarcsot. A kvarchomok
különösen finom szemcséjű,
száraz homok, amit szintén
zsákokban lehet kapni az
építőanyag-üzletekben.
A fehér és szürke fugázó­
anyagokat belül és kívül is
lehet alkalmazni.
A színes fugakitöltőket
csak belső térben alkalmaz­
zuk-, mivel a színek az időjá­
rás hatására idővel megvál­
toznak.
Feldolgozás
Ha a ragasztott csempék
kellő szilárdan ülnek a helyü­
kön, megkezdhetjük a fugá-
zást. Ez ragasztóhabarcs
50
esetén 3 nap múlva esedé­
kes, gyorsabban kötő ra­
gasztók esetén a használati
utasítás szerint. A fugázó­
habarcsot vízbe szórjuk és
elkeverjük, míg csomómen­
tes, krémes masszát nem
kapunk. A kikapart fugákat
benedvesítjük és megtisztít­
juk. A fugázóanyagot
fugázógumival vagy gumi­
törlővel keresztül-kasul be­
dolgozzuk a fugákba (25.
ábra).
Az összes üreget jól ki kell
tölteni, a helyiség sarkaiba
különösen gondosan járjunk
el. A felesleges anyagot
a fugákra átlósan húzzuk le.
Amikor a bedolgozott
fugázóanyag szilárdabbá
Knauf Építőipari Kft. 1124 Budapest, Lejtő út 5. • Teleion: 319-7280,319-7282 • Fax: 319-7301
válik és már nem lehet ki­
mosni vagy kidörzsölni, a fe­
lületet szivaccsal és bő vízzel
tisztítsuk meg.
A padlócsempék szélesebb
fugáinál száraz fugázóha­
barcsot vagy kvarchomo­
kot is használhatunk. Ezután
a fugázómassza megszá­
radhat és kikeményedhet.
A fugázóhabarcs vékony
filmjét ronggyal letöröljük
a felületről és a csempebur­
kolat készen van.
A fugázást óvjuk az erős
napsütéstől és hőtől, hogy
a kötéshez kellő nedvesség
maradjon benne. A fugázott
felületeket többször nedve­
sítsük be, hogy a kellő ke-
ményedést biztosítsuk.
Színes fugázóanyagok
A színes fugázóanyagoknál
előfordulhat, hogy a kész fu­
gákon enyhe színeltérések
láthatók. A fugázóanyagot
ugyan a gyártónál jól és
egyenletesen összekeverték,
a különböző feldolgozási
módok azonban az eredmé­
nyül kapott színt befolyásol­
hatják. Az azonos felület fu­
gáiban használt
fugázóanyagot mindig a víz
és cement azonos mennyi­
ségi arányában kell elkészí­
teni, különben színeltérések
fordulhatnak elő. A fugázó­
masszának egyenletesen
gyorsan kell száradnia. Kü­
lönböző száradási sebessé­
gek, például hő hatására,

25. ábra
szintén színárnyalati ingado­
zásokat okozhatnak. A máz
nélküli vagy mázzal csak tö­
kéletlenül bevont csempe­
szélek vizet szívnak el a
fugázóanyagból, esetenként
ugyancsak különböző mérté­
ken. Ez is megváltoztatja -
a száradás gyorsítása miatt -
a színárnyalatot. Ezért első­
sorban vastag csempéknél
a fugákat ismételten be kell
nedvesíteni. Segít itt az is,
ha a fugákat előzetesen ala­
posan benedvesítjük. A nem
kiszáradt felrakóhabarcs
szintén színárnyalati eltérése­
ket okozhat, mert a vízleadás
révén a habarcs is befolyá­
solja a fuga egyenletes szá­
radását.
A színes fugák színárnyala­
tukat később is megváltoz­
tathatják, amikor a zuhanyo­
zót már rendszeresen hasz­
náljuk.
Ez olyan zuhanyozóknál for­
dul elő, melyek sokáig ned­
vesek maradnak. Ezért min­
dig gondoskodjunk a meg­
felelő szellőzésről és így a
lapok felületének jó száradá­
sáról.
26. ábra
Rugalmas fugák
Minden olyan helyen, ahol
fennáll a veszélye annak,
hogy a fugák tágulás vagy
mozgás következtében
megrepedhetnek, rugalmas
fugakitöltő anyagot használ­
junk. Ezek szilikon vagy poli­
uretán tömítőmasszák, me­
lyeket kitolható fenekű hüve­
lyekben hoznak forgalomba
és nyomókészülék segítsé­
gével lehet azokat felhasz­
nálni.
A rugalmas fugázóanyagok
fehér és szürke, valamint
más fürdőszoba-színekben
kaphatók. Különösen a fali
csempeburkolat és a kád
vagy zuhanytálca közti át­
menetnél van szükség tartó­
san rugalmas tömítésre
(26. ábra). A friss tömítő-
masszát ujjunkkal simítjuk
el (27. ábra).
A fugának a fal és a padló
csempeburkolatának átme­
nete között is rugalmasnak
kell lennie, különösen padló­
fűtésű padlók esetén. Az ál­
landóan változó hőmérséklet
hatására a merev fuga rövid
idő után megrepedne, a ned­
vesség és piszok pedig be
tudna hatolni. Ezeket a fugá­
kat ezért a fugázás során
51
27. ábra
először kihagyjuk vagy ha
szükséges, kikaparjuk. Ha a
kinyomóhüvely kezelésében
nincs kellő gyakorlatunk, ak­
kor a fuga mellé a teljes
hosszon ragasszunk ra­
gasztószalagot úgy, hogy a
fugától jobbra és balra min­
tegy 2 mm-es csempecsík
szabadon maradjon. A
kinyomóhüvely csúcsából
éles késsel annyit vágjunk le,
hogy 4...5 mm átmérőjű nyí­
lás keletkezzék. A csúcs fer­
de levágása megkönnyíti a
hüvely vezetését fugázás
közben.
A száraz fugába a hüvely
lassú, húzó mozgatása mel­
lett úgy nyomjuk be az anya­
got, hogy azt teljesen meg­
töltse. A fugán belüli meg­
szakítás és újrakezdés a
felületet hullámossá teszi.
Annyi fugázóanyagot nyom­
junk ki, hogy a felület egyen­
letesen sima legyen és a fel­
hordott anyag ne legyen túl
sok. Az első kísérleteknél ez
valószínűleg nem sikerül tö­
kéletesen. Ajánlatos ezért
olyan helyen gyakorolni,
amely később nem lesz
szem előtt. Ha a felület nem
lenne elég egyenletes,
az ujjunkkal még simára
52
28. ábra
29. ábra
húzhatjuk. Hogy a fugázó­
anyag ne ragadjon az ujjunk­
hoz, munka közben ismétel­
ten nedvesítsük be moso­
gatószeres vízzel.
A rugalmas fugázóanyag
megszáradása után, nagyjá­
ból egy nap elteltével, a se­
gítségül használt ragasztó­
szalagot le lehet húzni.
Régi csempére
új ragasztása
A fürdőszoba felújítása során
a régi csempéket nem kell
feltétlenül leverni; az újakat
közvetlenül a régi burkolatra
lehet rakni (28. ábra). Minde­
nesetre ehhez nem szabad
30. ábra
31. ábra
hidraulikusan kötő ragasztó­
habarcsot használni.
A műanyagokhoz alkalmas
diszperziós ragasztót hasz­
náljunk, ami nagyon jól
tapad.
A csomagoláson feltüntetik,
hogy az adott ragasztóval
milyen régi csempeburkola­
tokat és milyen más, nem
szívóképes alapokat lehet
kezelni.
Nagy műanyagtartalmuk és
az ebből eredő jó tulajdon­
ságaik lehetővé teszik, hogy
ezt a ragasztót sima alapokra
egészen vékonyan hordjuk
fel. A síktól való eltéréseket
csak kb. 1 mm-ig lehet ki­
egyenlíteni, a nagyobb
egyenlőtlenségeket a ra­
gasztás előtt tapaszolni kell.
32. ábra
33. ábra
A régi csempéket az újak
felragasztása előtt alaposan
meg kell tisztítani, hogy zsír­
mentesek legyenek és jól ta­
padó alapot szolgáltassanak.
Széles acélsimítóval vagy ke-
verőlappal vékony ragasztó­
réteget hordjunk fel a régi
csempefelületre (29. ábra).
Ez javítja a tapadóképessé­
get és kiegyenlíti a síkbeli hi­
bákat.Száradás után finom
fogazott simítólappal hordjuk
fel a ragasztót (30. ábra) és
rakjuk le a csempéket (31.
ábra). A csempén megjelölt
lyuk alá alátétként tegyünk
egy kőműveskalapácsot. Ez
után a csempézőkalapács
csúcsával üssük ki a lyukat
(32. ábra) és illesszük be a
csempét (33. ábra).
 Profi minőség otthonra.
Csemperagasztó
• rugalmas, jó kötőképesség, kiszáradás után is elég elasztikus
• felhasználható: kerámialapok, csempék, üveglapok, mozaikok, poliszti
rol-habból készült anyagok, tükörcsempék és hasonló falra történő bel
téri ragasztáshoz
• némelyik ragasztó alkalmas csempe csempére történő ra
gasztásához, a régi csempeburkolat intenzív tisztítása után
• minden nedvszívó alapot elő kell kezelni
• a vakolatnak egyrétegűnek és legalább 10 mm vastagnak
kell lennie
• a ragasztó 80%-os felületen érintkezzen a csempével
• Figyelem! A már felhordott ragasztón képződött hártya
esetén új ragasztó felvitele szükséges.

Gyorsragasztó
• azonnal bekeverhető
• ajánlott mindenfajta fal- és padlófelületre kívül és belül,
amelyek használatba vétele rövid időn belül
megtörténik (pl. bejárati előterek, lépcsők)
• gyorsan megkeményedik és ragaszt
(már 3 óra múlva járható és fugázható)
• nagyfokú végleges szilárdság
• nagyfokú beépítési biztonság
• Knauf Ragasztó-Elast hozzáadásával rugal­
mas lesz

Maxi Kleber
• speciális vékony ágyazású habarcs nagy
formátumú, nehéz fali csempékhez és fali
burkolólapokhoz, belső és külső felhaszná­
lásra
• vízzel keverve felhordásra kész
• nagy ragasztóerő és tapadási biztonság
• kedvező a hő-, a fagy- és a vízállósága
• nagy állóképesség és jó víztaszítás
• Knauf Ragasztó-Elast hozzákeverésével víz­
szigetelése kiváló

Keresse a termékeket!
Knauf Építőipari Kft. 1124 Budapest, Lejtő út 5.
Telefon: 319-7280,319-7282 • Fax: 319-7301
54

34. ábra 35. ábra 36. ábra

Padlócsempézés közvetlenül a cementha­ nyában lejtést akarunk kiala­

- vastagágyazat
vagy
vékonyágyazat?
A csempék lerakása előtt
el kell döntenünk, hogy vas­
tag ágyazatú vagy vékony-
ágyazatú eljárás szerint kívá­
nunk-e dolgozni.
Vastagágyazatú
eljárás
A vastagágyazatú eljárás
a csemperakás szokásos
módszere. Itt a csempéket
barcsból készített kb. 15 mm
vastag habarcságyba fektet­
jük bele. A vastagágyazatú
eljárás bizonyos tapasztala­
tokat kíván és ezért az ezer­
mester számára kevésbé al­
kalmas. Némi ügyességgel
és gyakorlattal mindazonáltal
megtanulható. A vastag­
ágyazatú eljárás előnye az a
lehetőség, hogy a csempék
lerakásakor a fal egysíkúsági
hibáit és pontatlanságait ki
lehet egyenlíteni. A habarcs­
réteg vastagsága 10...20 mm
lehet. A csempék felületének
azonban magától értetődően
függőlegesnek és egysíkú­
nak kell lennie.
Ha padlócsempék lerakása
közben a padlólefolyó irá­
kítani, aligha mellőzhető a
vastagágyazatú eljárás.
Vékonyágyazatú
eljárás
A vastagágyazatú eljárás al­
ternatívája a vékonyágazatú.
Itt a lerakáshoz sík alapra,
például esztrichre van szük­
ség (34. ábra).
Erre fel lehet hordani
a csemperagasztót és a
csempéket, a zsinórhoz
igazodva helyükre lehet erő­
síteni, így rakjuk le a csem­
péket egymás után (35. áb­
ra), majd fugázzuk a burko­
latot (36. ábra).
 55

Fürdőszoba-berendezések
56

Példa egy kis

fürdőszoba
berendezésére
Itt azt mutatjuk be, hogyan
lehet még egy mindössze
5 m2 alapterületű helyiség­
ben is egy zuhanyfürdőt ki­
alakítani (1. ábra).
A fekete padló és az enyhén
mintás, világosszürke csem­
pék éles ellentétet alkotnak.
A fürdőszoba karakterét mé­
gis a holland festő, Piet
Mondrian stílusát követő tar­
ka csempék és a nagyvonalú
tükörfelületek határozzák
meg. Hogy a zuhanytálcát a
padlóba lehessen süllyeszte­
ni, a hátsó részben gázbe­
tonból emelvényt építettek 1. ábra
(2. ábra), amely egyúttal a
víz- és lefolyóvezetékeknek
is helyet ad. A teljes széles­
ségre kiterjedő tükörcsík
egyszerre hangsúlyozza
és rejti a lépcsőt (3. ábra).
A sarokra állított mosdó alé­
pítményét és az ahhoz csat­
lakozó polcot gázbeton­
téglákból falazták, és szintén
vörös-sárga-kék csempék­
kel burkolták. Hogy mindent
kellő fény világítson meg, a
mosdó fölötti polcba számos 2. ábra 4. ábra
kis halogénlámpát építettek
be. A mosdó fölötti polc
alaplapja rétegelt lemezből
készült (4. ábra). Lécekkel
látták el (5. ábra), melyekre
később a halogénlámpák
kerülnek. A végleges felsze­
relés előtt felrakják a felső
fedőlapot és ellenőrzik, hogy
minden a helyén van-e
(6. ábra). Ezután belülről
csavarokkal a falra lehet erő­
síteni a kész polcot (7. ábra).
3. ábra 5. ábra
 57

A WC takarófalas szereléssel
a sarokba van építve (8. áb­
ra). A függesztett WC jó tar­
tását tartóállvány biztosítja
(9. ábra). A beosztást és el­
rendezést az alaprajz (10.
ábra) szemlélteti. Különle­
gesség a szupermodern WC-
csésze. A jelszó: papír helyett
víz. Meleg vízsugár tisztítja
a „legértékesebbet". Ezután
gombnyomásra meleg szellő
6. ábra 8. ábra

53

7. ábra 9. ábra

AJTÓ

10. ábra

gondoskodik a „hátsórész"
kíméletes szárításáról (11.
ábra). A zuhanyzófülke egy­
szerűen a falra erősíthető.

Szerelvények
- áttekintés
Míg egyszerű kialakítású für­
dőszobákban még általáno­
san használatosak a kétfo-
gantyús szerelvények (12.
ábra), amelyeknél egy-egy
11. ábra szelep szolgál a hideg és
58
meleg víz számára, addig a
színvonalasabb berendezé­
seknél ma az egykaros keve-
rőcsaptelep (13. ára) az elfo­
gadott, amelynél egy kézzel
lehet a hőmérsékletet és a
vízmennyiséget is beállítani.
Az eredetileg gumiból készü­
lő tömítések itt többnyire ke­
rámiatárcsákból vannak, me­
lyek a csaknem karbantartás
nélküli tömítés előnyeit a
12. ábra 13. ábra könnyű kezelhetőséggel
kapcsolják össze. Ezenkívül
ötvözöttacél-golyós keverési
technikával rendelkező tö­
mítési mechanizmusok állnak
rendelkezésre, melyeket a
gömbcsaphoz hasonlóan
teflon tömítésű karmantyúk­
ban lehet mozgatni. A víz- és
energiatakarékosság szem­
pontjait termosztátos keverők
szolgálják (14. ábra). Különö­
sen zuhanyozólétesítmé­
14. ábra
nyeknél hoznak a vízhőmér­
séklet azonnali beállításával
megtakarítást, így beszerzé­
sük három éven belül meg­
térül. A termosztátos csap­
telep nagyfokú komfortot
biztosít és egyúttal gyerme­
kek védelmére szolgáló biz­
tonsági berendezésnek is te­
kinthető, mert egy forróvíz­
zár megakadályozza, hogy
gyermekek 38 °C-nál na­
gyobb vízhőmérsékletet be
tudjanak állítani.
Amikor tervbe vesszük a für­
dőszoba felújítását vagy új
szerelvényekkel való ellátá­
sát, ügyeljünk arra is, hogy
azok könnyen karbantartha­
tók legyenek (15. ára). Mindig
jó választás a keramikus tö-
mítőtárcsákkal ellátott karos
keverőszelep. Az ismert, már­
kás termékeknél számítha­
tunk arra, hogy a pótalkat-
15. ábra

részek évtizedeken át kap­
hatók. Nagy különbségek
vannak a beállítás komfortja
tekintetében. Ezt legjobban a
szerelvények használata köz­
ben lehet megállapítani. Mi­
nél hosszabb a beállítási út
az úgynevezett komfortzóná­
ban, annál kényelmesebben
és biztosabban lehet a hő­
mérsékletet beállítani. Kom­
fortzónának 31.. .43 °C hő­
mérséklet-tartomány tekint­
hető. Kétfogantyús sze­
relvényeknél különösen arra
ügyeljünk, hogy a szerelvény
nyitott és zárt állapota közötti
beállítási út rövid legyen.
Zuhanytermosztátoknál fon­
tos az átfolyási teljesítmény,
így például egy kézizuhany
átáramló vízmennyisége per­
cenként legalább 30 liter le­
gyen, oldalzuhanyok vagy
fejzuhanyok használata ese­
tén 40 liter ajánlható. A vako­
lat alá rejtett szerelvényekről
alkotott vélemény eddig nem
volt túl jó, mivel javítások
esetén nehezen hozzáférhe­
tők és alig cserélhetők. Ma a
mechanikus részek jól hoz­
záférhető szerelőszekrények­
ben helyezkednek el vagy kí­
vülről elérhetők. Az előlapok
és a karok könnyen cserél­
hetők. A vakolat alatti és kí­
vüli szerelvények technikája,
élettartama és kezelése kö­
zött nincs lényeges eltérés.
Különösen divatosak a szí­
nes fürdőszobai szerelvé­
nyek, amelyek általában a
krómozottakkal azonos fel­
építésűek. Ezek a sze­
relvények gondos ápolást kí­
vánnak, sem súrolókendők-
kel, sem éles szemcséjű tisz­
títószerekkel nem szabad
tisztítani őket.
Szerelvények
felszerelése
és kicserélése
Mosdószerelvény
beépítése
Szerszámok és anyagok:
• állócsaphoz való csavar­
kulcs vagy csavarhúzó,
a választott szerelvénytől
függően,
• svédfogó,
• tömítőszer,
• anyák,
• alátétek.
A munka menete:
• a szerelvényt tegyük be
a mosdóba,
• állítsuk be,
• a rögzítőanyákat húzzuk
meg,
• a bekötőcsövet óvatosan
hajlítsuk a kívánt alakra,
• a szorítócsavarzatokat te­
gyük fel és húzzuk meg.
Figyelem!
Szerelés előtt a meg­
felelő elzárószelepet zár­
juk el!
Egylyukas csaptelep beépí­
tése esetén először tegyünk
a szerelvény és a mosdó
közé puha tömítő alátétet.
Ezután felülről dugjuk át a
szerelvényt a mosdóban lévő
középső lyukon. Alulról tol­
junk rá először egy tömítő
alátétet, azután egy fém
alátétet. Ezután rögzítsük
a szerelvényt egy anyával.
59
Az anyát állócsaphoz való
csavarkulccsal húzzuk meg,
egyes esetekben erre egy ál­
lítható csőfogó is alkalmas.
Az anya meghúzásánál
ügyeljünk arra, hogy a keverő
csaptelep egyenesen álljon.
A szerelés némileg meg­
könnyíthető, ha először be­
építjük a szerelvényt és a
mosdót csak ezután szerel­
jük fel a falra.
A szelep anyája jobban hoz­
záférhető, ha a mosdót
megfordítjuk és letesszük a
padlóra. A keverőcsaptelep-
ben két 10 mm-es lágy réz­
cső található, amelyeket a
sarokszelep csavarzatába
kell bedugni. A rézcsöveket
kézzel úgy alakítsuk valami­
lyen ívre, hogy azokat köny-
nyen be lehessen tenni a
sarokszelepekbe. A szelepe­
ket a szerelés megkönnyítése
céljából kifelé (vagy befelé)
ferdére is lehet fordítani. Nem
kell feltétlenül függőlegesen
állniuk.
Ezután húzzuk meg a sarok­
szelep hollandi anyáját villás­
kulccsal vagy svédfogóval,
a tömítést a betett szorítótö­
mítés biztosítja. A saroksze­
lepek szerelési magassága
mintegy 500...600 mm, egy­
mástól való távolságuk
150...300 mm.
Az egylyukas csaptelepek
mellett többlyukas kivitelűe­
ket is újra gyakran szerelnek
fel, ezek a hideg és meleg
vízhez való elzárószelepből
és az ezek között lévő kifo­
lyásból állnak.
A szereléshez a mosdón
mind a három szeleplyukat ki
kell ütni, a beépítés értelem­
szerűen az előbb leírtak sze­
rint történik.

Fürdőkád- és
zuhanyszerelvények
szerelése
Szerszámok és anyagok:
• 19 mm-es villáskulcs,
• csavarhúzó,
• svédfogó,
• kender és gitt.
A munka menete:
• az S alakú csatlakozóidom
tömítése,
• az S alakú csatlakozóidom
becsavarása és beállítása,
• a szerelvény felszerelése.
A hideg és meleg víz hozzá­
folyó vezetékeit 1 5 x 1 réz­
csőből, vagy szerelvény­
csatlakozásként 1/2"
falikorongokkal alakítjuk ki. A
szerelvényeket a falra vagy a
falba, vagy álló szerelvény­
ként a fürdőkád szélére sze­
reljük. A falra való szerelés az
egymástól 153 mm távolság­
ban lévő két 1/2"-os
falikorongokra történik, S ala­
kú csatlakozóidomok fel­
használásával, amelyek fela­
data a méreteltérések ki­
egyenlítése. Tömítsük jól el
az S alakú csatlakozóidomo­
kat kenderrel és gittel és csa­
varjuk be ezeket közvetlenül
a falikorongokba (16. ábra).
A két S alakú csatlakozóido­
mot azonos mélyre csavarjuk
be (vigyázat: csak ütközé­
sig!) és úgy állítsuk be azokat
- legjobb ezt vízmértékkel
csinálni -, hogy a szerelvény
illeszkedjék. Ezután szereljük
fel a szerelvényt hollandi
anyákkal az S alakú csatla­
kozóidomokra (17. ábra). Az
anyákat svédfogóval húzzuk
meg (18. ábra).
16. ábra
17. ábra
18. ábra
Sok helyen eddig 45 mm
alapméretű faliszerelvények
voltak használatban. A cse­
réhez több szerelvénygyár
kínálatában megtalálhatók
az ehhez illeszkedő szerelvé­
nyek, így a felújítás itt sem
61
okoz gondot. A bemutatott
típusnál (19. ábra) a zuhany­
fej tömlőn át csatlakozik a
szerelvényhez. A zuhanyfejet
egy tiplikkel beerősített tartó­
hoz lehet rögzíteni, vagy egy
csúszórúdhoz, amelyen az
magassági irányban állítható.
Ehhez a fürdőszobában
egyedüli szerelvényhez egy­
úttal egy elfordítható és ki­
húzható csap is csatlakozik,
amely a mosdót és a fürdő­
kádat egyaránt ellátja vízzel.
Egy másik lehetőség a
153 mm alapméretű szerel­
vények és nagyobb, 60 mm
kinyúlású S alakú csatlako­
zóidomok alkalmazása,
ez utóbbi kiegyenlíti az alap­
méretek közötti eltérést.
Erre a célra is kaphatók sze­
relési egységek.
A falba épített szerelvényeket
a falban a csatlakozóvezeté­
kekhez forrasztjuk. A szerel­
vénynek a hideg és meleg
vízhez, a kádtöltéshez és a
zuhanyfejhez való csatlako­
zócsonkjai vannak. A kád­
töltés és a zuhany vezetékeit
is a falban helyezzük el. A
kádtöltés alsó széle az ösz-
szes szerelvénynél legalább
20 mm-rel a kád pereme fö­
lött legyen. A fali csaptele­
pekhez a csatlakozásokat
többnyire 700...750 mm-re a
kész padló fölé helyezzük, ez
nagyjából 150 mm-rel van a
kád pereme fölött. A víz be­
folyása a kád hosszának alsó
harmadában - tehát a kifo­
lyás közelében - legyen,
hogy a szerelvény fürdés
közben ne legyen útban.
Ha a kád töltését a láb felőli
végén helyezzük el, az ne le­
gyen középen, nehogy a víz
a túlfolyóba folyjon.
62
19. ábra
A zuhany az egyetlen olyan
fürdőszobai berendezés,
melynél célszerű a termo-
sztatikusan szabályozott ke-
verőszerelvény használata.
Kétfogantyús szerelvényekkel
ugyanis nagyon körülményes
és hosszadalmas a megfe­
lelő zuhanyozási hőmérséklet
beállítása, különösen, ha a
víznyomás és a hőmérséklet
ingadozik. Jól beváltak azért
a fürdőkádhoz és a zuhany­
hoz a karos keverőcsap-
telepek, melyekkel a hideg és
meleg víz aránya gyorsan és
jól adagolva változtatható. A
keverőcsaptelepek a kiviteltől
függően a falra vagy a falba
szerelhetők. A falra szerelés
falikorongokon történik, az
alapméret 153 mm. A zu­
hanyfej tömlőn át csatlakozik.
A zuhanyfej mozgathatóan
egy tolórúdra van erősítve.
A keverőszerelvény szerelési
magassága 1200...1300 mm,
oldalt, a belépés közelében
helyezkedik el. A zuhanyfej­
hez való tolórúd elhelyezésé­
nél ügyeljünk arra, hogy a rúd
felső végét a család legma­
gasabb tagjának fejmagassá­
gában, kb. 1900...2300 mm
magasra szereljük. Az alacso­
nyabb családtagok számára
a zuhanyfej lefelé eltolható.
Mosdó beépítése
Tervezési
alapfogalmak
A mosdó a háztartás leg­
többször használt egészség­
ügyi berendezése. Kézmo­
sás, fogmosás, borotválko­
zás, sminkelés, fésülködés -
ez mind itt zajlik. Ezért a fel­
újítási munkák során a mosdó
körül elegendő mozgásteret
tervezzünk be, gondoljunk
azokra a lerakóhelyekre is,
amelyek a napi testápolás­
hoz való dolgok, kozmetiku­
mok, törülközők és hasonlók
számára szükségesek.
Az optimális szerelési mére­
tek a következők:
• felnőttek számára
82...86 cm,
• idősek számára
80...82 cm.
Minimális mozgási terület egy
53 cm szélességű mosdó
körül:
• szélességi irányban
90 cm,
• előtte (az első éltől számít­
va) 60 cm.
Ezeknél a méreteknél kiseb­
beket lehetőleg ne alkalmaz­
zunk. A nagyobb távolságok
magától értetődően több
kényelmet nyújtanak. A
szomszédos fürdőszoba­
berendezéseknek is vannak
minimális távolságaik. Fonto­
sak itt a közbenső terek.
Gyakori, hogy a berendezési
tárgyak méretei eltérnek a
rajzban bemutatott szabvá­
nyos méretektől. Minden
esetben előnyös, ha a léte­
sítményeket egyetlen fal
mentén helyezzük el.
Tőcsavarok
rögzítése
Szerszámok:
• fúrógép 14 mm-es kőzet­
fúróval,
• tőcsavarkulcs,
• 13 mm-es villáskulcs,
• vízmérték.

20. ábra
21. ábra
A munka menete:
• a furat helyét rajzoljuk be,
• készítsük el a tiplilyukakat,
• tegyük be a tőcsavarokat.
A sarokszelepek közötti kö­
zépvonalból kiindulva víz­
mérték segítségével rajzoljuk
be a tőcsavarok furatainak a
helyét (20. ábra). Ezeknek a
csavaroknak (21. ábra) az
egyik végén famenet van,
amelyet a falitiplibe lehet be­
csavarni, a másik végén
metrikus menet az anya
számára, mellyel a mosdót
lehet odacsavarozni. A csa­
vart arra alkalmas tőcsavar-
kulccsal csavarjuk be a.falba.
Ehhez csavarjuk be a tócsa-
vart a tőcsavarkulcs közép­
részébe és biztosítsuk a csa-
22. ábra
23. ábra
varszáron (22. ábra). Most a
csavar szorosan ül a kulcs­
ban és behajtható a falitiplibe
(23. ábra). Ezután lazítsuk
meg a csavarszárat és ve­
gyük le a tőcsavarkulcsot.
A mosdó
felszerelése
és a víz bekötése
Szerszámok és anyagok:
• fehércement (fehér
fugázóanyag),
• vazelin,
• egy-egy 13 és 17 mm-es
villáskulcs,
• ecset,
• kenőlap.
63
24. ábra
A munka menete:
• a fehércement felhordása,
• a mosdó felszerelése,
• a vízbekötés elkészítése.
A mosdó felszerelését
megkönnyíti, ha a keve-
rőcsaptelepet már a falra
szerelés előtt rászereljük
a mosdóra.
Ellenkező esetben nehézsé­
get okoz a mosdó hátsó
széle és a fal közötti keskeny
helyre való bejutás. A mosdó
hátfalát kenjük be vékonyan
vazelinnal, ezután hordjuk fel
a fehércementet (fehér
fugázóanyagot).
Ez azt eredményezi, hogy
a mosdó biztosabban ül
a falon, ezenkívül a nedves­
ség és a piszok nem tud a
mosdó és a fal közötti résbe
behatolni. A mosdót ezután
toljuk rá a tőcsavarokra
(24. ábra). Magassági irány­
ban már nem lehet beállítani,
szélességi irányban azonban
1...2 cm-nyire igen.
Miközben a mosdót tartjuk,
segítőtársunk húzza meg a
tőcsavarok anyáit (25. ábra).
A sarokszelepek bekötésé­
hez kézzel óvatosan hajlítsuk
meg a szerelvény rézcsöveit
64
25. ábra
(26. ábra). Előfordulhat, hogy
a csöveket meg kell rövidíteni
vagy hosszabbítani. Ha ez a
helyzet, hajlítsuk a csövet
annyira előre, hogy a csővá­
gót rá lehessen tenni. Ha ez
nem megy, tanácsos a sze­
relvényt lecsavarni és a meg­
felelő csövet megrövidíteni.
A lefolyócsatlakozás
elkészítése
Szerszámok és anyagok:
• csavarhúzó,
• szifonfogó,
• tömítő gitt,
• esetleg fémfűrész,
• esetleg reszelő.
A munka menete:
• a peremes leeresztőrész
tömítése,
• a lefolyószelep berakása,
• a szifon felszerelése.
A mosdó alsó részén talál­
ható a lefolyószelep nyílása.
Közvetlenül ebbe a nyílásba
torkollik hátulról a legtöbb
mosdóba beöntött túlfolyó­
csatorna. A peremes
leeresztőrészt (ez a mosdó­
ban helyezkedik el) és a
26. ábra
27. ábra
szelep alsórészét (ezt a
mosdók kifolyónyílása alá
szereljük) csavar köti és tartja
össze. Míg a szelep alsóré­
sze és a mosdó kifolyónyílá­
sa közé gumigyűrűt teszünk,
a peremes leeresztőrészt
gittsodrattal kell tömíteni. Ezt
a gittsodratot gyűrűalakban
tegyük be, az ne legyen túl
vastag (27. ábra). Ezután te­
gyük be a peremes
leeresztőrészt felülről, a sze­
lep-alsórészt pedig alulról és
húzzuk meg az összekötő­
csavart. Most toljuk be a
szifont a fali kifolyóba és il­
lesszük a szelep-alsórész alá
(28. ábra). Ezután csavarjuk
a szifon csövén lévő anyát
kézzel a szelep-alsórészre és
a szifonfogóval enyhén húz­
zuk meg (29. ábra).
28. ábra
29. ábra
A fogó pofáin lévő műanyag
tömlők védik az érzékeny
krómréteget a fogó agresszív
fogaitól.
Ha speciális fogó nem áll
rendelkezésre, állítható cső­
fogót is alkalmazhatunk, ha a
krómozott csövet a karcok
elleni védelem céljából
ronggyal körültekerjük.
Gyakran előfordul, hogy a
méretre szereléskor a szifont
meg kell rövidíteni.
Nehogy eközben a vékony,
finom fém elgörbüljön, óva­
tosan bánjunk a fémfűrésszel
és a csőbe tegyünk egy ke­
rek farudat, amelyet köré te­
kert papírral tettünk illeszke­
dővé.
A vágáskor keletkező éles
széleket gondosan reszeljük
simára.
 65

Bidé felszerelése

A bidék egyre jobban terjed­

nek. Kissé igényesebben ki­
vitelezett új építkezésekhez
vagy felújításokhoz hozzá
tartoznak. A fürdőszobai fel­
szerelések sorozatának
megfelelően vannak falra
függesztett és a padlón álló
bidék. A padlón állók kb.
360...400 mm magasak, a 30. ábra 32. ábra
falon függőket 400 mm ma­
gasra kell felszerelni. A falra
függesztett típusnál ügyel­
jünk a jó felerősítésre.

Szerszámok és anyagok:
• csavarkulcs,
• svédfogó,
• szifonfogó,
• vízmérték,
• kender és gitt.

A munka menete: 31. ábra 33. ábra

• a sarokszelepeket és a
tartócsavarokat szereljük
be,
• a szerelvényt rögzítsük a
helyére,
• erősítsük fel a bidét,
• készítsük el a bekötéseket.
A bidéhez 1 2 x 1 vagy 1 5 x 1
rézcsőből való hidegvíz- és
melegvíz-bekötésre van
szükség. Az általában hasz­
nálatos álló szerelvényt, me­
lyet a mosdókhoz hasonlóan
a csésze szélére szerelünk,
sarokszelepekkel lehet be­
kötni. Mivel a bidé alatt a hely
nagyon szűk, a sarokszele­
pek nagyobb távolságban
legyenek egymástól, mint a
mosdónál. A kész padlótól
mért 150 mm magasság
mellett egymástól mintegy
300 mm-re helyezkednek el.
A bidé szereléséhez a pontos
méreteket a gyártók doku­
mentációjából lehet megálla­
pítani, azok egy része a
gyártmánytól függően egy­
mástól eltérő lehet.
A függesztett bidé szerelése
nagyon hasonlít a mosdóé­
hoz (I. a 63. oldalon). Csa­
varjuk be a sarokszelepeket
és a bidé tartócsavarjait (30.
ábra). Ezután rögzítsük azt a
falhoz. Ehhez dugjuk át az
egykaros szerelvény csöveit
a bidé szerelvénynyílásán és
csavarjuk oda a szerelvényt.
Ezután toljuk rá a bidét a
tartócsavarokra és rögzítsük
(31. ábra).
A hideg és meleg víz csöveit
kössük rá a sarokszelepekre
(32. ábra).
Végül a mosdóhoz hasonló­
an kössük be a lefolyószele­
pet és a szifont (33. ábra). A
lefolyócsonkot dugjuk be a
lefolyóvezeték karmantyújá­
ba. A vezetékek eltérő át­
mérőit gumi közdarabokkal
lehet kiegyenlíteni.
Fürdőkád
beszerelése
Általános tudnivalók
A fürdőkád a fürdőszoba
berendezési tárgyai közül a
legnagyobb és ezért az ösz-
szes többi egészségügyi
berendezés elhelyezését
meghatározza.
66

Olyan nagyra válasszuk,

amekkorára csak lehet, hogy
a meleg vízben való jóleső
elnyújtózás valóban meghoz­
za a kellő feloldódást. A rövid
kádak vagy ülőkádak mindig
a szűk helyiségekben alkal­
mazott szükségmegoldásnak
tekintendők. A 170 cm hosz-
szúságú szabványos kádat a
180 cm hosszú komfortkád
kiszorította. A fürdőkádak a
helyiségben szabadon, lába­ 34. ábra 36. ábra
kon állhatnak, vagy állítható
magasságú kádtartókra állít­
va vagy habanyag tartó­
tömbbe helyezve burkolhatók
és csempézhetők. Anyaguk
öntöttvas, acéllemez vagy
akril lehet. A fémkádak a hőt
könnyebben elvezetik mint az
akrilkádak. Ezek simábbak
és fürdéskor kevesebb zajt
okoznak. Az akrilkádak felü­
lete a karcokra és vegysze­
rekre nagyon érzékeny. Kis­ 35. ábra 37. ábra
gyermekes háztartásokban
inkább ne alkalmazzuk.
• a lefolyó kivágásnak kivé­ esetén egyaránt. A lécekre
tele, nagyjából kétszeres anyag­
A kádtartó, a lefolyó • a lefolyószelep helyzeté­ vastagságú csomók vannak
nek megjelölése, ráöntve, melyeket vékony­
és a szerelőnyílás • a szerelőnyílás megjelölé­ ágyazatú eljárás esetén le
előkészítése se és kivágása. kell törni.
Az így előkészített csatlako­
A következőkben azt ismer­ A habanyag kádtartónak zóléceket a hozzájuk adott
tetjük, hogyan kell egy fürdő­ pontosa illeszkednie kell an­ speciális bedugható csapok­
kádat habanyag tömbben nak a fürdőkádnak az alakjá­ kal a kádtartóhoz erősítjük.
felállítani. hoz és nagyságához, ame­ Ezután előkészítjük az oldal­
lyet bele kívánunk tenni. A só függőleges darabokat.
Szerszámok: falhoz való megfelelő csatla­ Ezek elvileg függőleges kád­
• éles, hosszú pengéjű kés kozásról fali csatlakozólécek, oldalfalhoz vannak kialakítva.
(pl. kenyérvágókés) vagy illesztőékek és kitöltőidomok Ha az alálépés kedvéért
hosszú, keskeny rókafarkú gondoskodnak (34. ábra). A hátraugró kádfalat kívánunk,
fűrész, fali csatlakozóléceket úgy akkor a távtartó darab íves
• filctoll a jelölésekhez. készítik, hogy azok automati­ részéből ki kell törni.
kusan biztosítják a fal és kád Ezután toljuk a tömböt a kí­
A munka menete: közötti helyes távolságot, vánt helyre és rajzoljuk be a
• a távtartóidomok elhelye­ mégpedig vékonyágyazatú lefolyó átvezetését; példánk­
zése, és vastagágyazatú eljárás ban ez oldalt jön be. A nyílást

38. ábra
40. ábra
késsel vagy rókafarkú fűrész­
szel vágjuk ki. Mivel a kád­
tartó alatti szűk térbe csak
nehezen lehet dolgozni, a
lefolyószelepet és a szifont
már elő kell készíteni. Ehhez
toljuk a kádtartót a falhoz és
tegyük bele a kádat. A lefo­
lyónyíláson át a padlón jelöl­
jük be a szelep pontos hely­
zetét (35. ábra). Most a sze­
relőfedél helyzetét is be lehet
rajzolni (36. ábra). A helyes
méretet úgy határozzuk meg,
hogy a csempéket ragasztó­
szalaggal ideiglenesen fel­
erősítjük a tartóra és azután
rátesszük a szerelőfedél ke­
retét, így felfelé megmarad a
teljes csempeformátum, a
padló felé kapjuk a levágott
darabot. Ezután a szelepet,
39. ábra
szifont (fehér) és a lefolyóhoz
vezető lefolyóvezetéket
(szürke) egyszerűen és ké­
nyelmesen felülről össze le­
het szerelni (37. ábra).
Lefolyógarnitúra
és földelés
Szerszámok és anyagok:
• filctoll,
• illesztőfűrész,
• földelővezeték,
• csavarhúzó,
• tömítőmassza.
A munka menete:
• a lefolyó és a túlfolyó fel­
szerelése,
• a kád földelése.
67
A fürdőkádlefolyók átmérője
40 mm, a lefolyóvezetékhez
vezető bekötővezeték átmé­
rője azonban 50 mm legyen.
A kád alatti szűk tér miatt a
szelepet és szifont laposra
kell készíteni, ez megkívánja
a lefolyás gondos vezetését.
A bekötővezeték nagyobb
átmérőiének az a célja, hogy
a bűzelzáró leszívását meg-
akádályozza.
A szerelés megkönnyítésére
fordítsuk meg a kádat (38.
ábra). A mosdóhoz hasonló­
an a fürdőkád peremes
leeresztőrésze köré tegyünk
gittgyűrűt, hogy itt biztosítsuk
az abszolút tömörséget.
Ezután csavarjuk be a csa­
vart először kézzel, majd
csavarhúzóval húzzuk meg.
A kinyomódó gittet nedves
ronggyal azonnal töröljük le.
A fürdőkádlefolyókat úgy ké­
szítik, hogy azok a legtöbb
kádhoz illeszkednek. A túlfo­
lyócső hosszát a kádhoz kell
igazítani. Ehhez tegyük a már
előszerelt két részt egymás
mellé és filctollal jelöljük meg
az elvágás helyét (39. ábra).
A bedugható karmantyú biz­
tos kötést garantál. Ezután az
arra szolgáló szemre be lehet
kötni a potenicálkiegyenlítő
vezetéket is.
A kád felállítása
Szerszámok és anyagok:
• kádtartó,
• ragasztó vagy habarcs,
• kenőlap,
• vízmérték.
A munka menete:
• a habarcs vagy diszper­
ziós ragasztó felhordása,
68
• a habanyag tartó felállí­
tása,
• a kád behelyezése,
• terhelési próba.
A kád beépítésének alapvető
előfeltétel egy erős segítő,
mert az acél-, de még inkább
az öntöttvas kád nagyon ne­
héz és nehezen mozgatható.
A habanyag tartót közvetlenül
a nyers padlóra, habarcs­
ágyba lehet tenni. A habarcs­
ágyat úgy terítsük le, hogy a
habarcscsíkok a kádtartó
bordái alatt legyenek. Ily mó­
don ki lehet egyenlíteni a
padló egyenetlenségeit és a
magassági különbségeket.
A habarcsot ne rakjuk fel túl
vastagon. A kádra átlósan
rátett vízmértékkel ellenőriz­
zük a vízszintes beállítást. Ha
a habanyagtartó egyenesen
áll, rögtön tegyük bele a ká­
dat (40. ábra).
A habarcs megkötése után
töltsük meg azt vízzel, hogy
végérvényesen megtalálja a
helyét. A habanyag kádtartót
ezután további előkészítés
nélkül, közvetlenül csempéz­
ni lehet.
Zuhany beépítése
Tervezési
alapfogalmak
A zuhanyfürdő helyigénye ki­
csi. Ezenkívül minden zuha­
nyozásnál a kádfürdőhöz vi­
szonyítva 30 literrel kevesebb
vizet használunk fel, ez mind
vízben, mind energiában je­
lentős megtakarítást jelent.
A zuhanyozó kialakításának
előfeltétele a vízellátás és
-elvezetés megléte, illetve
ezek utólagos megvalósítá­
sának lehetősége. Az ideális
hely a fürdőkádhoz közvetle­
nül csatlakozó vagy azzal
egy vonalba eső elrendezése
- így a megfelelő ellátó- és
lefolyóvezetékek rövid meg­
hosszabbításokkal elérhetők.
A zuhanytálcák négyzet ala­
kúak, derékszögűek vagy elöl
félkör alakúak. Zománcozott
öntöttvasból vagy acélle­
mezből, akrilból vagy kerá­
miából készülnek. A terve­
zésnél figyelembe kell venni,
hogy a tálca alatt még ele­
gendő hely maradjon a víz
elvezetéséhez. A zuhanyfül­
kék a tálcák alapformáihoz
illeszkednek, a 175 cm ke­
retmagasság terjedt el álta­
lánosan. Normál kivitelnek a
sarokba épített, egy tolóajtós
alak, vagy a két fal közé csu­
pán egyetlen tolóajtó beépí­
tése tekintendő. A félkör ala­
kú első oldalt csak sarkokba
lehet beépíteni és mint kü­
lönleges alakot, csak a hoz­
zátartozó zuhanytálcára lehet
felállítani. Egyszerű és gyors
megoldás a kész zuhanyfül­
ke, amelyet egyszerűen csak
fel kell állítani. A szifon és a
vízcsatlakozás, továbbá egy
bojler, a szerelvény, a zuhany
és a zuhanyrúd rá van sze­
relve.
A zuhanytálca
felállítása
Szerszámok és anyagok:
• villáskulcs,
• vízmérték,
• szerszám a csempézés-
hez,
• tömítőanyag pisztollyal.
A munka menete:
• a tálca lábát ragasszuk a
tálca alá,
• a tálcát állítsuk be,
• a lefolyót kössük be,
• a burkolatot falazzuk fel,
• a falat és a tálca lábát
csempézzük.
A zuhanytálca a fürdőkád
alapterületének csak mintegy
harmadát foglalja el. Ennek
megfelelően kicsiny a tálca
alatti hely is. A szifon és a
lefolyó méretei azonban nem
különböznek a fürdőkád
szerelvényeinek méreteitől.
Ezért a zuhanytálca alatti tér
nagyon korlátozott. A zu­
hanytálcákhoz való tálcatartó
sztiroportömb vagy acélváz;
az utóbbinak három, négy
vagy öt lába lehet, melyek
magassága egyenként állít­
ható.
Ezek a lábak egy központi
helyzetű középdarabhoz
vannak erősítve, az egyik kar
oldalirányban kihajlítható,
hogy a lefolyót meg lehessen
kerülni. A felfekvési pontok­
ban a kádtartókra szigetelő­
anyag csíkok vannak ra­
gasztva, annak megakadá­
lyozására, hogy a hang a
fémes tálcatestről a lábakra,
onnan pedig a padlóra tud­
jon terjedni.
Először a tálcatartót állítjuk fel
és meghatározzuk a lefolyó
helyét. Ezután próbaképpen
tegyük fel a tálcát és jelöljünk
meg annyi felfekvési pontot,
amennyit az alatta lévő szűk
helyen el tudunk érni.
Most vegyük le a tálcát és
megfordítva tegyük le, ezután
ragasszuk rá a hangcsillapító
ragasztócsíkokkal a kádtar­
tót. Tegyük a tálcát a saját

41. ábra
helyére és vízmérték segítsé­
gével, a lábak be- vagy ki-
csavarásával állítsuk azt be
(41. ábra).
Jelöljük meg a lábak helyét a
padlón, valamint a tálca felső
szélét a falakon. A falon való
oldalirányú felfekvés céljára
speciális falitartó idomok áll­
nak rendelkezésre, melyek­
ből három darabot szerelünk
fel: kettőt az egyik falra, kö­
zépvonalaik között 60 cm tá­
volsággal, egyet a szomszé­
dos falra, a külső falitartó
magasságában. Így - külö­
nösen egy háromlábú kád­
tartó estén - nagyon biztos
felfekvés valósítható meg.
A már elhelyezett lefolyót
most összekötjük a zuhany­
tálcával és gondosan tömít­
jük; a munkalépések ugyan­
azok, mit a mosdónál vagy a
fürdőkádnál. Fémtálca estén
nem szabad megfeledkez­
nünk a potenciálkiegyenlí­
tésről. A vezetéket - ugyan­
úgy, mint a fürdőkádnál - a
tálca testén lévő szemhez,
vagy ha ilyen nincs, a fémes
lefolyószelephez kötjük.
A burkolatot vékony gázbe­
ton csíkokból lehet falazni,
amelyeket méretpontosra
vágunk és nem csak a tálca
42. ábra
nyitott oldalai előtt ragasz­
tunk össze, hanem a falak­
hoz is hozzáragasztunk. így
kis felfekvést kapunk, amely
azonban a tálca alatti üreges
térben a helyet még tovább
csökkenti. A gázbetonnal
burkolt tálcát a falakkal
együtt csempézzük. A falak­
hoz csatlakozó fugákat végül
szilikon tömítőmasszával tö­
mítjük (42. ábra).
A zuhanyfülke
összeszerelése
és felállítása
Szerszámok:
• fúrógép,
• csavarhúzó,
• vízmérték,
• mérővessző.
A munka menete:
• a keret összeszerelése,
• a faliprofilok elhelyezése,
• a keret beakasztása és
beállítása,
• az ajtók beállítása.
A zuhanyfülkéket kompletten,
csomagolva, a tömítő-
masszáig és az utolsó kis
csavarig bezárólag az összes
tartozékkal együtt szállítják.
Általában a csomagoláson
rajta van, hogy milyen szer­
számokra van szükség.
Mielőtt a felépítést elkezde­
nénk, pontosan olvassuk el a
mellékelt felépítési utasítást -
amit a példa (43. ábra) szem­
léltet. Egy ügyes segítővel az
egyes fogások jobban és
könnyebben elvégezhetők.
Az alumínium keretrészek és
a műüveg vagy valódi üveg
táblák az éles és kemény
tárgyakra érzékenyek. Ezért a
csavarokat a keret- és üveg­
részektől külön tartsuk és az
alkatrészeket az összesze­
reléshez olyan felületre te­
gyük, ahol a karcolástól véd­
ve vannak. Egyenlőtlen ol­
dalhosszúságú zuhanyfülke
esetén a felső és alsó veze­
tősíneknél feltétlenül ügyel­
jünk arra, hogy melyik oldalra
kell a rövid és melyikre a
hosszú falat szerelni. A füg­
gőleges keretrészek univer­
zálisan beépíthetők. A sarok­
kötéseket csak össze kell
dugni és összecsavarozni,
azonban meg kell különböz­
tetni a felső és az alsó kere­
tet. A felső keretnél a vezető­
profilokat (10 tétel a 43. áb­
rán) rátoljuk a sarokössze­
kötőre és a csavarokkal (11
tétel) rögzítjük. Ezután rátol­
juk a fedősapkát (9 tétel). Az
alsó keretnél még a (6 tétel)
csavarokat is be kell szerelni;
az összekötőcsavarokat nem
a homlokoldal felől, hanem
felülről csavarjuk be.
Az alsó csavarokat (6 tétel)
a sarokösszekötőben csap­
szegeken el lehet fordítani.
Ekkor az ajtókat tisztítás cél­
jából ki lehet akasztani. Most
próbaképpen állítsuk a teljes
70

1 Kiegyenlítőprofilok
2 Tipli
3 Falicsavarok
4 Alsó vezetőprofilok
5 Alsó sarokösszekötő
6 Alsó csavarok
7 Csavarburkolat
8 Csavarok és kupakok a
fogantyúhoz
9 Felső sarokösszekötő és
fedősapka
10 Felső vezetőprofilok
11 Rögzítőcsavarok
12 Mágneses profil
13 Fogantyúelemek

43. ábra

összeszerelt keretet a be­

akasztott ajtókkal együtt a
zuhanytálcára és jelöljük meg
közepes magasságban hú­
zott vonallal a fali csatlakozás
helyét. A faliprofilokat ponto­
san állítsuk be és csavaroz­
zuk oda. Ebből a célból te­
gyük a sínt a jelöléshez és
ellenőrizzük függőlegességét
vízmértékkel (44. ábra). Mivel
a jelölés középen van, jobbra
vagy balra jól lehet a sínt ál­ 44. ábra 45. ábra
lítani. A tiplik furatainak
pontjait filctollal, közvetlenül a
faliprofil megfelelő nyílásain (45. ábra) és rögzítsük azokat Most már mindennek többé-
át jelöljük meg. Ezután kifúr­ a sarokösszekötőkkel (6 té­ kevésbé hézagmentesen kell
hatjuk a furatokat, betehet­ tel). Állítsuk most a komplett illeszkednie. Az összecsa­
jük a tipliket és odacsava­ keretet a beakasztott ajtókkal varozáshoz az ajtókat a sa­
rozhatjuk a faliprofilt. Mielőtt a zuhanytálcára és az oldal­ rok felé összetoljuk és be­
a keretet beillesztenénk, profilokat toljuk be a falisí­ csavarjuk a csavarokat (46.
akasszuk be az ajtóakt nekbe. ábra).

46. ábra
Az oldalprofilok ennél az
építőkészletnél a felső és az
alsó sarkokban lévő
rögzítőcsavarok be- vagy ki-
csavarásával 17,5 mm-rel ál­
líthatók.
Ellenőrizzük vízmértékkel
mind a négy csatlakozó sar­
kot, az oldalkereteket meg­
felelően állítsuk utána és rög­
zítsük (47. ábra).
Az ajtóknak is egyenesen kell
függeniük.
Merőlegesre állításuk auto­
matikus, mert ez a kerettel
együtt megtörténik. Vízszin­
tesen mindegyik oldalon
5 mm-rel állíthatók. Ehhez
a két külső saroknál lévő
csavart megfelelően ki vagy
be kell csavarni, a vízszintes-
séget ismét vízmértékkel el­
lenőrizzük. Ezután felerősít-
hetők a fogantyúelemek
(48. ábra).
Mindennek befejezéséül
kívülről szórjuk a készlettel
együtt szállított tömítő-
masszát a fal és a zuhanytál­
ca közötti fúgába (49. ábra)
és azt húzzuk simára.
71
Vízöblítéses
WC felszerelése
Általános tudnivalók
A használat módjától függő­
en különbséget kell tennünk
az ülő- és guggoló WC-k kö­
zött. Az utóbbiak a déli or­
szágokban találhatók. Nálunk
a félporcelán ülő-WC a hasz­
nálatos. Ehhez műanyagból
vagy fából való ülőke tartozik,
amelynek ülőlapja és fedele
47. ábra
van. Konstrukciójuk tekinte­
tében megkülönböztetjük a
lapos öblítésű és a mély öb-
lítésű WC-ket. Használat
közben mindig a lapos öblí­
tésű WC szagterhelése a na­
gyobb, mert a fekália a mé­
lyedésben marad. Egés­
zségügyi okokból azonban a
szükség lehet a széklet elle­
nőrzésére. A mélyöblítésű
WC lényegesen kisebb
szagterhelést okoz, mert a
széklet rögtön a szifonív
záróvízébe hullik. Általánosan
a mélyöblítésű WC terjedt el.
A WC-hez vízellátás és lefo­
48. ábra lyás is szükséges. A fürdő­
szobában és a kialakított
WC-helyisegen mindkettő
megvan. Új létesítmény ese­
tén meg kell vizsgálni, hogy
a lefolyáshoz szükséges ej­
tőcső lehetőleg rövid távon
belül elérhető legyen. A víz
odavezetése nem okoz ilyen
gondot, azt könnyen meg le­
het hosszabbítani. Az összes
többi egészségügyi beren­
dezéshez hasonlóan a WC-
nél is gondoskodni kell meg­
felelő szabad helyekről, hogy
azt kényelmesen és zavarta­
lanul lehessen használni.
49. ábra
72
50. ábra
A minimális távolság az ol­
dalfaltól 40 cm, egy másik
egészségügyi berendezési
tárgytól 10 cm legyen. Elő­
refelé legalább 50 cm sza­
bad térre van szükség (50.
és 57. ábra).
WC-csésze felállítása
és a lefolyó bekötése
Szerszámok és anyagok:
• fúrógép,
• csavarhúzó,
• vízmérték,
• mérővessző,
• csavarok,
• csempegitt,
• szilikonmassza.
A munkamenete:
• az átmeneti idom bekö­
tése,
• a WC-csésze felállítása,
• a WC-csésze lecsavaro-
zása.
A WC-csésze csatlakoztatá­
sához műanyag csatlakozó­
csonkokat használunk. Ezek
könnyen szerelhetők és a
bennük lévő gumitömítések­
kel jól tömítenek. Megfelelő
gumi átmeneti elemekkel
51. ábra 52. ábra
kőagyag, vas-, ólom- vagy
műanyag csövekhez való
csatlakozásra alkalmasak.
Az összes elképzelhető szög
alatti csatlakozásra alkalmas
kivitelek, ezekhez hosszab-
bítók és különböző csőát­
mérőkhöz való átmenetek
kaphatók. Az átmeneti ido­
mot a lefolyócsőbe (ez a fal­
ban, vagy mint a mi esetünk­
ben, a padlóban található) 53. ábra
lehet bedugni (52. ábra). A
biztos átmenetről karmantyú
gondoskodik. A gumiajakkal
ellátott nyílás a WC-csésze
felé mutat.
A szerelés előkészítéséhez
az átmeneti idomot bedugjuk
és a WC-csészét eléállítjuk.
Most megmérjük a felütközé­
si mélységet (53. ábra),
amennyivel a csonknak a be­
kötésekor a csészébe be kell
nyílnia (körülbelül 5 cm) és
ezt a méretet zsírkrétával 54. ábra
(amit később könnyen le le­
het törölni) megjelöljük a áll-e. Ha ez nem így van, a dő­
csészén. Toljuk a csészét a lést némi csempegittel egyen­
helyére és rajzoljuk be a fu­ lítsük ki. A kiegyenlítéshez
ratokat (54. ábra). A csészét mindig teljes gittágyazatot
állítsuk félre és fúrjuk ki a lyu­ készítsünk, különben a csé­
kakat. sze terhelés alatt eltörhet.
Amikor a csészét véglegesen Ugyanilyen ok miatt kerüljük
felállítjuk, vízmértékkel elle­ a csésze és a csavar közötti
nőrizzük, hogy egyenesen közvetlen érintkezést.

56. ábra
Műanyag betétgyűrű meg­
akadályozza, hogy a fémcsa­
var a csészét megrepessze,
amikor azt meghúzzuk
(55. ábra). A csészét WC-
szerelőcsavarokkal rögzítjük,
ezeknek színben a WC-
csészéhez illő műanyag be­
vonattal bevont csavarfejei
vannak. A véglegesen felállí­
tott csészét a padló mellett
körös-körül szilikon­
masszával tömítjük (56. áb­
ra), így megbízható módon
megelőzhetjük, hogy a
szennyeződés és nedvesség
a csésze és a padló között
lerakódjon és idővel szagter­
helést okozzon.
A függesztett WC-t a mosdó­
hoz hasonlóan két tőcsavar-
ral a falra erősítjük.
73
A fal vastagsága legalább tályba való belépésére a
15 cm legyen. Jobb a befala­ legkevésbé feltűnő hely hátul,
zott szerelőkerethez való középen van. Ez azonban
rögzítés. nem mindig oldható meg,
ezért a gyártók a víz beveze­
tésére választható módon
jobb oldalt, baloldalt és kö­
zépen biztosítanak lehetősé­
Öblítőtartály get. Az öblítőtartály szerelési
felszerelése magassága szempontjából a
döntő méret a tartály feneke
Szerszámok és anyagok: és a WC-csésze beömlése
• mérővessző, közötti távolság, ennek érté­
• fúrógép, ke - gyártóktól függően - 12
• csavarhúzó, és 20 cm között van. A szere­
• vízmérték, léshez csavarjuk rá a kifolyó­
• villáskulcs, ill. svédfogó, csövet az öblítőtartályra és a
• szükség esetén huzal. tartályt fektessük a térdünkre,
így pontosan megmérhető a
A munka menete: szerelési magasság (57. áb­
• a helyzet bejelölése a fa­ ra), a rátett vízmérték bizto­
lon, sítja a vízszintességet.
• a kifolyócső felszerelése,
• az öblítőtartály felfüg­
gesztése,
•. a vízbeömlő felszerelése
(a vízbeömlő és a sarok­
szelep összekötése).
Öblítőtartályként ma már ál­
talában csak a WC mögött a
falra erősített alsó öblítőtar­
tályokat szerelnek fel. Köz­
vetlenül a WC fölött helyez­
kednek el. A korszerű kivitelű
tartályoknál a belépő- és ki­
folyószelep pontosan beállít­ 57. ábra
ható. A tartályok belül a zaj
és izzadás ellen műanyag­
betéttel vannak szigetelve.
Az öblítőtartályokat úgy sze­
reljük fel, hogy az öblítőcső
lehetőleg egyenesen fusson
be a WC-be, az irányeltéríté­
sek csökkentik a víz esési
sebességet és így az
öblítőerőt. Ha lehet, a víz be­
lépése és a vízvezeték sa­
rokszelepe egy síkban le­
gyen. A víznek az öblítőtar­ 58. ábra
74
A furatok berajzolásánál segít
a vízmértékre ragasztott ra­
gasztószalag, amelyen
megjelöljük a középvonalat
és a jobb és bal oldali két
furat pontjait (58. ábra). Így a
méreteket pontosan át lehet
vinni a falra (59. ábra). Most
vegyük le újra a tartályról az
öblítőcsövet, vágjuk le a WC-
csészéhez illeszkedő hosz-
szúságúra és szereljük rá a
WC-csészére. Ezután tegyük
rá az öblítőtartályt az
öblítőcsőre, majd akasszuk
rá a rögzítőcsavarokra (60.
ábra). Ellenőrizzük, hogy
minden hézagmentesen il­
leszkedjék és a gumitömíté­
sek jól felfeküdjenek. Ezután
szorítsuk meg a tartály alatti
hollandi anyát és így hozzuk
létre a tömör kapcsolatot.
Legvégül egy rézcsővel kös­
sük össze a vízbeömlést és a
falban lévő sarokszelepet
(61. ábra). A rézcsövet a
csatlakozások helyzetéhez
igazodóan kell meghajlítani.
Bonyolultabb ívek esetén
ajánlatos előzőleg huzalból
sablont készíteni.
Hibás öblítőtartály
cseréje
Szerszámok és anyagok:
• beépítési készlet,
• csavarhúzó,
• svédfogó,
• rókafarkú fűrész, kés.
A munka menete:
• a vízbevezetés elzárása,
• a régi tartály leszerelése,
• a rozetta lecsavarása,
• a csap levágása,
• a sarokszelep cseréje,
zó tartályt cserélünk ki. Az új
öblítőtartályoknak gyakran
ugyanott vannak a felfüg­
gesztési pontjaik, és ugyan­
akkora a szélességük mint
a régieknek. Az, hogy némi­
leg magasabbak és lapo­
sabbak, nem sokat zavar.
Az öblítőcsövet mindenesetre
meg kell rövidíteni. A beépí­
tési készlet azonban az ösz-
szes szükséges rögzítőelem,
59. ábra egy új sarkszelep és a be­
kötőcsövek mellett egy új
öblítőkönyököt is tartalmaz.
Fontos!
A munka kezdete előtt a
főcsapnál zárjuk el a vizet!
Csavarozzuk le a
befolyócsövet az öblítőtar­
tályról (62. ábra). Oldjuk az
60. ábra öblítőcsövet és az előzőleg
víztelenített öblítőtartályt fel­
felé húzzuk le (63. ábra).
A WC-csésze és az
öblítőkönyök közti régi ro-
zettát csavarjuk le (64. ábra),
ezután az öblítőkönyököt ki
lehet húzni. A 6 literes öblí­
téshez vágjuk le a fékező-
edényen lévő csapot (65.
ábra). Ha a sarokszelep már
nehezen jár, azt is csavarjuk
le és cseréljük ki. Az új öblí­
tőtartályt a régi rögzítési
61. ábra pontokra lehet felakasztani.
A régi öblítőkönyök helyére
kerülő újnak a hosszát köny-
• az új öblítőtartály elhelye­ nyen le lehet mérni és be le­
zése, het rajzolni (66. ábra). Róka­
• a könyök beépítése, farkú fűrésszel fűrészeljük le
a műanyag csövet (67. ábra).
• az esésmagasság beállí­
Csavarjuk össze a csövet a
tása.
tartállyal, de ne feledkezzünk
meg a tömítésekről! A WC-
A bemutatott példában egy,
csészéhez való csatlakozás
a hatvanas évekből szárma­
62. ábra 65. ábra 68. ábra

63. ábra 66. ábra 69. ábra

Magasan elhelyezett
öblítőtartály
kicserélése
alsó öblítőtartályra
Szerszámok:
• vasfűrész,
• csővágó és -hajlító-
64. ábra 67. ábra szerszám,
• villáskulcs vagy svédfogó,
• fúrógép,
• csavarhúzó.

a belső összekötőelemmel, a forrólevegő-fúvóval kissé Munkalépések:

vagy régebbi típusoknál gu­
mikarmantyúval történik,
melyet a csatlakozócson­
kokra húzunk rá (68. ábra).
Ajánlatos a karmantyút
megmelegíteni és úgy nyom­
ni rá a csatlakozásra. Az
esési magasság beállítása
után (69. ábra) fel lehet tenni
az új öblítőtartály fedelét.
• a sarokszelep elzárása,
• a tartály levétele,
• az új tartály felszerelése,
• a vízvezeték odavezetése
az új tartályhoz.
76
70. ábra
Magasan elhelyezett öblítő­
tartállyal ma már alig lehet
találkozni; régebben viszont
általánosa használatosak
voltak. Sok érv szólna amel­
lett, hogy a magasan elhe­
lyezett öblítőtartályt alsó öb­
lítőtartályra cseréljük ki. A
magasan elhelyezett öblítő­
tartályok befogadóképessé­
ge - mivel csaknem mindig
régebbi berendezésekről van
szó - a korábban szokásos
12 liter. A hosszú, gyakran
nem hangszigetelt ejtőcső
által keltett zaj túl nagy. Eh­
hez járul még a víz hangos
beömlése a felül nyitott tar­
71. ábra
tályba. A nyitott kialakítás bi­
zonyos szennyeződést is
elősegít, a fény bejutása fo­
kozott algaképződést okoz.
A nem szigetelt, gyakran fém
tartályfalakon a hideg vízzel
töltött tartály és a fürdőszoba
igen meleg és nedves leve­
gője közötti hőmérséklet­
különbség hatására sok ned­
vesség csapódik le, amely
bejuthat a falazatba.
A munka első lépése itt is a
sarokszelep elzárása és az
öblítőtartály meghúzásással
való leürítése.
Ezután oldjuk meg a lefolyó
víz ejtőcsövét, mégpedig
72. ábra
először a tartályon, azután a
WC-csészén. A maradék vi­
zet öntsük ki. A gyakran na­
gyon erős, a falba befalazott
tartálytartókat, de a berozs­
dásodott, szilárdan ülő, ne­
hezen oldható csavarokat is
vasfűrésszel vágjuk el (70.
ábra).
A vízbeömlést a régi sarok­
szeleptől alulra helyezzük át.
Ehhez hajlítsunk meg egy
rézcsövet, lehetőleg egyenes
vonal mentén és iránytörések
nélkül a kívánt alakra és
azt szorítókötésekkel fent
és lent kössük be (71. és
72. ábra).
 77

Vízmelegítés
78
1.ábra
A vízmelegítéshez a rend­
szerek, készüléktípusok és
tüzelőanyagok olyan soka­
sága áll rendelkezésre, hogy
gyakran még a szakembe­
reknek is gondot okoz annak
eldöntése, vajon egy meg­
határozott esetben melyik
módszer a legjobb. Korsze­
rűsítés vagy felújítás esetén
gyakran a meglévő rend­
szerhez vagyunk kötve, le­
gyen az gáz- vagy olajfűtés,
valamint egyéb adottságok­
hoz is. Gyakori, hogy kémé­
nyek hiánya miatt és azért,
mert más bekötésre szintén
nincs lehetőség, csak a vil­
lamos vízmelegítés valósít­
ható meg.
2. ábra
Központilag
vagy helyileg?
Legelőször ezt a kérdést kell
eldönteni.
A központi melegvíz-ellátás­
nál egy vízmelegítő látja el az
egész házat (1. ábra).
A melegítés többnyire a köz­
ponti fűtés kazánjaival tör­
ténik.
A decentralizált vízmelegítés
esetén minden elvételi helyen
egy vízmelegítőén rendelke­
zésre (2. ábra). így minden
fogyasztó kívánság szerint
tudja melegíteni és felhasz­
nálni a vizet.
Villamos
vízmelegítők
A villamos készülékeket,
amelyek melegvíz-tárolók
(3. ábra) vagy átfolyó rend­
szerű vízmelegítők (4. ábra)
lehetnek, arra használjuk,
hogy egyedi csatlakozási
helyeket, egyes esetekben
több, egymáshoz közel eső
fogyasztóihelyek csoportjait,
meleg vízzel lássuk el. Meg­
van az az előnyük, hogy utó­
lag és nagyobb szerelési
munkálatok nélkül is beépít­
hetők miden olyan helyen,
ahol hidegvíz-vezeték már
van. Az energiaellátás nem
okoz gondot, csupán a 2 kW
feletti teljesítményfelvételű
készülékeknél van szükség
saját villamos bekötőveze­
tékre.

3. ábra
További előnyt jelent, hogy
füstgázok nem keletkeznek,
így a gáz- vagy olajtüzelésű
fűtőberendezésekkel szem­
ben nincs szükség kémény­
re. Hátrányt jelentenek vi­
szont az igen magas ener­
giaköltségek, mivel az áram
a gázzal vagy olajjal össze­
hasonlítva a vízmelegítésre
drága. Nyáron az árammal
táplált egyedi ellátás a köz­
pontilag szabályozott vízme­
legítéssel szemben előnyö-
sebb lehet.
Energiaszükséglet
A villamos tárolók a jó szi­
getelés ellenére hőt adnak
le környezetüknek. Ezért
87 %-os hatásfokkal kell
számolnunk, ami azt jelenti,
hogy a víz melegítésekor és
tárolásakor a felvett energia
13 %-a veszendőbe megy.
Mivel 1 kW • h (1 kilowattóra)
energiával elméletileg 10 liter
vizet 86 °C-kal lehet felmele­
gíteni, a villamos melegvíz­
tárolóra a hatásfok figyelem­
bevételével az adódik, hogy
1 kW-h 10 liter vizet 75 °C-
kal melegít fel. A tárolóknak
az átfolyó rendszerű vízme­
legítőkkel szemben kisebb
villamosteljesítmény­
felvételük van. Egy 2 kW tel­
jesítményfelvételű 10 literes
tárolónál mintegy 10 percig
kell várni, amíg a víz 60 °C-ra
felmelegszik.
Egy 200 literes tárolónál 2 kW
teljesítmény esetén már hat
órára van szükség ahhoz,
hogy a víz a 60 °C-ot elérje. A
villamos csatlakozóvezetékek
79
4. ábra
erősségét a hozzájuk tarto­
zó biztosítókkal együtt vil­
lanyszerelőnek kell megha­
tároznia.
A hőmérséklet­
szabályozó
A tárolt víz hőmérsékletét
hőmérséklet-szabályozóval
lehet beállítani. Ha nagy hő­
mérsékletet állítunk be, ki­
sebb térfogatú tároló is ele­
gendő, mert a forró vizet
kellően sok hideg vízzel lehet
keverni. Mindenesetre a
60 °C-nál nagyobb érték
kedvezőtlen, mert nagyobb
hőmérsékleten a készülék­
ben és a csővezetékekben
mész rakódik le. Ezenkívül a
tároló nagyobb hőmérséklete
80
esetén növekszik a környe­
zetnek leadott hő.
Ezért tartós üzemre a hőmér­
séklet-szabályozó közepes
beállítása ajánlható.
Villamos
melegvíz-tárolók
bekötése
Vannak nyitott (nyomás­
mentes) és zárt (nyomásálló)
tárolók. Mivel ezeket a be­
kötés szempontjából egy­
mástól eltérnek, a nyitott tá­
rolókat az adattáblán a
„Névleges túlnyomás 0 bar"
közléssel egyértelműen
megjelölik. Ezeket a készülé­
keket csak a hozzájuk tartozó
keverőcsaptelepekkel sza­
bad csatlakoztatni, amelyek
lehetővé teszik, hogy a felfű­
téskor kitáguló víz lecsepeg­
jen. Normális
keverőcsaptelep alkalmazása
nyomán a készülék tönkre­
menne. A nyomásálló tároló­
kat biztonsági szerelvénnyel
csatlakoztatjuk. Az ebbe be­
épített biztonsági szelep le­
hetővé teszi a tágulási víz le-
csepegését, a tároló ezért a
vezeték nyomása alatt állhat.
Ha a csatlakozó ivóvízveze­
ték nyomása több mint
6 bar, akkor a biztonsági
szerelvénynek nyomáscsök­
kentőt is kell tartalmaznia. A
keverőcsaptelepek csak ak­
kor képesek kifogástalanul
működni, ha a hidegvíz- és
melegvíz-vezetékekben
nagyjából azonos nyomás
uralkodik.
Átfolyó rendszerű
vízmelegítők
Az átfolyó rendszerű vízme­
legítőknek a tárolókkal
szemben az az előnyük,
hogy a forró víz tetszőlege­
sen hosszú ideig vételezhető.
A liter/min-ben megadott át­
folyó mennyiség azonban
korlátozott, egy fürdőkád
megtöltése ezért tovább tart.
Az átfolyó-rendszerű vízme­
legítők egyetlen és több
szorosan egymás mellett lé­
vő felhasználási hely ellátá­
sára alkalmasak, A
villamosteljesítmény-felvétel
nagyon nagy. Ezért mindig
saját, külön biztosítókkal el­
látott bekötésre van szükség.
A hideg és meleg vizet több­
nyire 1/2"-os csatlakozáso­
kon át kötik be. A szerelvé­
nyek bekötésének számos
lehetősége között lehet vá­
lasztani. A keverőcsaptelepet
közvetlenül a készülék mel­
lett, a vakolaton kívül lehet
elhelyezni, ugyanígy mód van
azonban a készülék mellett,
de vakolat alatti szerelésre is.
A készüléktől távolabb lévő
fogyasztási helyek ellátása is
megoldható vakolat felett
vagy vakolat alatt.
A készülékgyártók minden
kötésre alkalmas szerelvény­
kombinációkat kínálnak.
Mosdó alatti
melegvíz-tárolók
Egyedülálló mosdók meleg­
víz-ellátására gyakran mosdó
alatti melegvíz-tárolót hasz­
nálunk. Mivel itt nyomás­
mentes készülékről van szó,
amelyet a keverőcsaptelepen
át látunk el vízzel, az egyéb­
ként szokásos szerelvénye­
ket nem szabad használni.
A mosdóba egy úgynevezett
temperáló-csaptelepet épí­
tünk be, melynek a szokásos
keverőcsaptelepek két csö­
vével szemben három, szí­
nekkel és nyilakkal megjelölt
csatlakozócsöve van. A hi­
degvíz-befolyás 10 mm-es
csövét sarokszelephez csat­
lakoztatjuk. A második hi­
degvíz-csövet a melegvíz­
tároló bemenő vezetékeként
kötjük be, ugyancsak szo-
rítócsavarzattal.
A harmadik, vörössel jelölt
cső végül a tárolótól a szerel­
vény felé menő melegvíz­
vezeték.
Ha meleg vízre van szüksé­
günk, nyissuk meg a szerel­
vényen a melegvíz-csapot.
Ennek hatására hideg víz fo­
lyik a keverőszerelvényen át
a tárolóba és kiszorítja az
abban tárolt meleg vizet, így
az a szerelvényen át kifolyik.
A meleg víz hőmérsékletét a
kifolyásnál temperáló fogan­
tyúval lehet szabályozni.
Mivel a víz a tárolóban a fel­
fűtés alatt kitágul, a kifolyás­
nak állandóan csepegnie kell.
Semmiképpen sem szabad
tehát azzal kísérletezni, hogy
ezt a csepegést a szelep
erőszakos elfordításával
megállítsuk. A nyomásmen­
tes kivitel miatt használat
közben a hideg víz beáram­
lása nem lehet nagyobb,
mint a meleg víz elfolyása.
Ezért a hidegvíz-csőbe fojtás
van beépítve, mellyel az át-
áramlást a csatlakozási nyo­
másnak megfelelően be lehet
állítani.

5. ábra
Sok mosdó alatti tárolót a
készülék megfordításával fel­
ső elrendezésű tárolóként le­
het használni.
Eközben a melegvíz- és hi­
degvíz-csatlakozás felcseré­
lődik. Az összecserélés el­
kerülésére a csatlakozócson­
kokon nyilak jelölik az
áramlás irányát. A készülék
megfordításakor egy leeső
gyűrű a nyílirányt megfordítja
és a bekötés mindig egyér­
telműen leolvasható.
Mosdó alatti
melegvíz-tárolók
felszerelése
Szerszámok:
• svédfogó,
• vízmérték,
6. ábra
• egy-egy 13-as és 17-es
villáskulcs,
• szifonfogó.
A munka menete:
• a fali tartósín elhelyezése,
• a tároló bekötése a szerel­
vényhez és a
befolyóvezetékhez,
• a villamos bekötés elké­
szítése.
Egy hidegvíz-csatlakozással
rendelkező, például fogadó­
szobában vagy a vendégek
mellékhelyiségében elhelye­
zett mosdó számára kézen­
fekvő egy melegvíz-tároló
utólagos felszerelése.
A tárolót mindig a szifonbe­
kötések előtt szereljük fel,
mert ehhez bizonyos mozgá­
si lehetőségre van szükség.
A tároló szerelésekor ügyel­
81
jünk a tartósín vízszintes
helyzetére (5. ábra). A szerel­
vény bekötése ebben az
esetbe is szorítókötésekkel
történik, azt könnyű elvégez­
ni, mert a meleg- és hidegvíz­
csatlakozás egyértelműen
meg van jelölve (6. ábra).
A szerelvény vezetékeit nem
kell megrövidíteni, mindig
van elegendő hely a tároló
alkalmas helyre való elhelye­
zésére. Az áramhoz duga­
szolóaljzaton keresztül csat­
lakozunk.
84

A fürdőszoba fűtése
 85

A fűtéssel
kapcsolatos
munkák
Általános tudnivalók
A felújítási munkák során ál­
talában a fűtésen és a fűtő­
testeken is változtatásokat
kell végrehajtani.
Ezt az alkalmat gyakran fel­ 1. ábra 3. ábra
használjuk arra, hogy az
egész rendszert a legújabb
műszaki színvonalra hozzuk.
Ha csak arról van szó, hogy
a fürdőszobát kissé felfrissít­
sük, elegendő lehet a fűtő­
testek régi szelepének ter-
mosztátos szelepre való ki­
cserélése. Ezzel energiát
takarítunk meg és a helyiség
hőmérsékletét jobban lehet
szabályozni. Ha a fűtőtestek
rozsdásak és csúnyák, azo­ 2. ábra 4. ábra
kat is cseréljük ki újakra.
Ha a fürdőszoba korszerűsí­
tése során a fal- és padló- A fűtőtesteket fűtőtesttartók­
csempézést felújítjuk, ebbe a Fűtőtest felszerelése
kal a falra lehet szerelni,
fűtést is bevonhatjuk. Például vagy, ha a fal nem elég te-
a fűtőtesteket más, alkalma­ Szerszámok és anyagok:
• fúrógép és fúró, herbíró, álló konzolokkal a
sabb helyre lehet szerelni, padlón lehet felállítani.
vagy akár padlófűtést lehet • csavarhúzó,
• csavarkulcs, Először csavarozzuk fel a
bevezetni. fűtőtesttartókat (1. ábra).
• csőfogó,
• kender és gitt. Ezután akasszuk fel azokra a
Jó tanács: A meglévő fűté­ fűtőtestet, rögzítsük (2. ábra),
sen végzendő mindennemű A munka menete: és szereljük fel a szükséges
munka megkezdése előtt ál­ • a fűtőtest helyzetének és vakdugókat, a légtelenítősze­
lítsuk le a fűtést és a fűtési rögzítési pontjainak meg­ lepet (3. ábra), valamint a
csövekben lévő vizet eresz- határozása, fűtőtestszelep csavarzatát.
szük le. Ezen túlmenően • a tiplifuratok kifúrása, A meneteket kézzel, kender
a fűtési rendszeren végzen­ • a fűtőtesttartó felszerelése, és gitt használatával gondo­
dő minden nagyobb szabá­ • a fűtőtest felakasztása, san tömítsük el (4. ábra). Erre
sú munkára, akkor is, ha • a záródugók, légtelenítés a célra tömítőszalag is alkal­
a padlófűtést tervezünk, és a fűtőtestszelep fel­ mazható. Végül készítsük el
vonjunk be szakembert. szerelése, a fűtési rendszer csővezeték­
• a fűtési körfolyamhoz való éhez való csatlakozást és
csőcsatlakozások elké­ helyezzük el a termosztátos
szítése. szelepet.
86

A fűtőtesteket közvetlenül fel­

szálló vezetékekhez vagy
emeleti elosztón át lehet be­
kötni. Az összes szerelési
munka befejezése után te­
gyük fel a termosztát szabá­
lyozógombját.

Termosztátos szelep
felszerelése
5. ábra 7. ábra
A fűtőtesteken elhelyezett
termosztátos szelepekkel egy
helyiség hőmérsékletét a la­
kás többi helyiségének hő­
mérsékletétől függetlenül,
célszerűen lehet szabályozni.
Az egyszer beállított hőmér­
séklet egyenletesen meg­
marad, függetlenül attól,
hogy nap süt-e be az abla­
kon vagy más hőforrások
melegítik fel egyenlőtlenül a
helyiséget. A termosztátos
6. ábra 8. ábra
szelepekkel ezen túlmenően
akár 15 %-os energia­
megtakarítás is elérhető.
Most kissé meglazíthatjuk a a fűtőtestre (10. ábra); eköz­
Szerszámok és anyagok: fűtőtest rögzítőcsavarjait, ben szükség esetén kissé
• csavarhúzó, hogy némi mozgáshoz jus­ mozgassuk a fűtőtestet. Ha
• 2 csőfogó, sunk (5. ábra). Csavarhúzó­ a régi és új szelepek méretei
• kender és gitt vagy val távolítsuk el a régi szelep nem egyeznek meg, kisebb
tömítőszalag. szabályozógombját (6. ábra). eltéréseket egy rugalmas és
Ezután csőfogóval csavarjuk kihúzható radiátorcsatlako­
A munka menete: szét a szelep és a fűtőtest zással ki lehet egyenlíteni
• a víz leeresztése a közötti kapcsolatot (7. ábra). (11. ábra).
fűtőkörfolyamból, A régi szelepet csőfogóval A termosztát gombját csak
• a régi szelep lecsavarása, vegyük le a fűtési csőről (8. akkor tegyük fel, ha az új
• a szelep beépítése, ábra). Az új szelep felszerelé­ szelep fel van csavarva
• a termosztát szabályozó­ se előtt tekerjük körül a me­ (12. ábra).
gombjának felrakása. netet kenderrel és gittel vagy A termosztát helyzetét úgy
tömítőszalaggal (9. ábra). kell beállítani, hogy a beállí­
Ehhez puha műanyag pofák­ tásra szolgáló jelölés felfelé
Fontos!
kal ellátott csőfogót használ­ mutasson.
A munka megkezdése előtt
junk, amilyen a szerelvények Tartsuk azt ebben a helyzet­
állítsuk le a fűtést, csak
szereléséhez is alkalmas. ben és szorítsuk meg a hol­
ezután eresszük le a fűtő­
Csavarjuk fel az új szelepet landi anyát. Ne alkalmazzunk
csövekből a vizet.
először a csővégre, azután erőszakot!
 87

A fűtés üzembe helyezésé­

hez töltsük fel újra a veze­
tékrendszert vízzel; az összes
fűtőtestet egyenként légtele­
nítsük. Ezután be lehet állítani
a termosztáton a szobahő­
mérsékletet. A kívánt szoba­
hőmérséklet elérésekor egy
táguló anyagból készült betét
kitágulása gondoskodik a
fűtőtestben kialakuló vízke­
ringés szabályozásáról.
A legtöbb országban a múlt­
ban épített berendezésekben
még speciális méretű fűtő­
testszelepek is léteznek. Idő­
közben több gyár is felvette
kínálatába a cseréhez alkal­
mas termosztátos szelepe­
ket, így ezek a berendezések
is korszerűsíthetők. A szele­
pek csupán a szerkezeti
hosszban különböznek, az
érzékelő és a termosztát
szabályozógombja az összes
10. ábra 1.2. ábra szelepnél azonos. A több­
emeletes házakban az egy­
csöves fűtési berendezések
is széles körben elterjedtek.
Ezeket arról lehet felismerni,
hogy a fűtőtestszelepbe há­
rom csővezeték csatlakozik.
Ezeknek a szelepeknek
a cseréjéhez háromutas
termosztátos szelepek
(13. ábra) állnak rendelke­
zésre. Az azonos szerkezeti
hossz révén a csere gyorsan
és egyszerűen elvégezhető.
Csupán a csavarzatokat kell
megoldani.
13. ábra