György Anna - Kárász Péter - Sergyán Szabolcs - Vajda István - Záborszky Ágnes, Diszkrét Matematikai Példatár, BMF-NIK-5003, Budapest, 2003

Budapesti M uszaki F oiskola
Neumann J anos Informatikai F oiskolai Kar

Gyorgy Anna Karasz Peter Sergyan Szabolcs
Vajda Istvan Zaborszky

Agnes
Diszkret
matematika
peldatar
2003
A peldat ar a Budapesti M uszaki F oiskola m uszaki informatika szakos hallgat oi
reszere kesz ult.
Szerkesztette: Gy orgy Anna f oiskolai docens
Szerz ok:
Gyorgy Anna Fogalomgy ujtemeny, 3. fejezet
Karasz Peter 1.2.1.5. fejezet
Sergyan Szabolcs 4., 5. fejezet
Vajda Istvan 1.1., 2. fejezet
Zaborszky

Agnes 6. fejezet
Szedes: Gy orgy Anna, Horv ath

Arp ad, K ar asz Peter, Sergy an Szabolcs, Vajda
Istv an
Abrak: K ar asz Peter, Sergy an Szabolcs, Vajda Istv an

M uszaki szerkeszt o: K ar asz Peter
A szedes a L
A
T
E
X programcsomaggal t ortent.
Tartalomjegyzek
I. Fogalmak es szimbolumok 1
1. Halmazelmeleti es algebrai fogalmak 3
1.1. Halmazalgebra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
1.2. Rel aci ok, f uggvenyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
1.3. Halmazok szamossaga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
1.4. Rekurzi ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
1.5. Teljes indukci o . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
2. Kombinatorika 11
2.1. Permut aci ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
2.2. Varici ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
2.3. Kombin aci ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
3. Matematikai logika 13
3.1. Kijelenteslogika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
3.2. Predik atumlogika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
4. Algebrai strukt urak 19
5. Grafelmelet 23
5.1. Alapfogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
5.2. Euler- es Hameilton-bej ar asok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
5.3. Skgr afok, sznezesek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
5.4. F ak, erdok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
6. Linearis algebra 29
6.1. Vektorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
III
IV TARTALOMJEGYZ
EK
6.2. Matrixok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
6.3. Line aris transzfomaci ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35
II. Feladatok 37
1.1. Halmazalgebra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39
F uggvenyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
F uggvenyek specialis tulajdons agai . . . . . . . . . . . . . . . . . 46
Homogen bin aris relaci ok specialis tulajdons agai . . . . . . . . . 49
Ekvivalencia-relaci ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50
Parcialis rendezesi relaci ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51
1.4. Rekurzi ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
1.5. Teljes indukci o . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58
2. Kombinatorika 63
2.1. Permut aci ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63
2.2. Vari aci ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
2.3. Kombin aci ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65
2.4. Vegyes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66
2.5. Binomi alis egy utthat ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68
2.6. Binomi alis tetel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69
Kijelentesek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71
Logikai formul ak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73
K ovetkeztetesek a kijelenteslogik aban . . . . . . . . . . . . . . . 74
Predik atumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
Kvantik aci o . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
Predik atumlogikai formul ak interpretaci oi . . . . . . . . . . . . . 81
Levezetesek elsorend u nyelvben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
TARTALOMJEGYZ
EK V
4.1. Algebrai strukt ur ak, m uveletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
4.2. Felcsoport, csoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86
4.3. Gy ur u, test . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88
4.4. H al o, Boole-algebra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90
5. Grafelmeleti fogalmak es osszef uggesek 93
5.1. Alapfogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93
5.2. Euler- es Hamilton-bej ar asok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98
5.3. Skgr afok es sznezesek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100
5.4. F ak es erdok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102
6.1. Matrixok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105
6.2. Line aris terek (vektorterek) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108
Line aris f uggetlenseg, b azis, dimenzio . . . . . . . . . . . . . . . . 108
Elemi b azistranszformaci ok, b azisvektor-csere . . . . . . . . . . . 110
6.3. Line aris transzformaci ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112
III. Megoldasok 115
1.1. Halmazalgebra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117
F uggvenyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124
Homogen bin aris relaci ok specialis tulajdons agai . . . . . . . . . 132
Ekvivalencia-relaci ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136
Parcialis rendezesi relaci ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138
1.4. Rekurzi ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149
1.5. Teljes indukci o . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156
2. Kombinatorika 165
2.1. Permut aci ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165
2.2. Vari aci ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166
2.3. Kombin aci ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166
2.4. Vegyes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167
2.5. Binomi alis egy utthat ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170
VI TARTALOMJEGYZ
EK
2.6. Binomi alis tetel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171
Kijelentesek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173
Logikai formul ak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174
K ovetkeztetesek a kijelenteslogik aban . . . . . . . . . . . . . . . 177
Predik atumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180
Kvantik aci o . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181
Predik atumlogikai formul ak interpretaci oi . . . . . . . . . . . . . 183
Levezetesek elsorend u nyelvben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185
4.1. Algebrai strukt ur ak, m uveletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187
4.2. Felcsoport, csoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189
4.3. Gy ur u, test . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193
4.4. H al o, Boole-algebra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196
5. Grafelmeleti fogalmak es osszef uggesek 199
5.1. Alapfogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199
5.2. Euler- es Hamilton-bej ar asok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207
5.3. Skgr afok es sznezesek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211
5.4. F ak es erdok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 217
6.1. Matrixok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223
6.2. Line aris terek (vektorterek) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227
Line aris f uggetlenseg, b azis, dimenzio . . . . . . . . . . . . . . . . 227
Elemi b azistranszformaci ok, b azisvektor-csere . . . . . . . . . . . 229
6.3. Line aris transzformaci ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232
I. resz
Fogalmak es szimbolumok
VII
II. resz
Feladatok
37
1. fejezet
Halmazelmeleti es algebrai
fogalmak
1.1. Halmazalgebra
1.1.1. Igazolja, hogy ha A = 1, 2, 3 es B =
_
x [ x
3
+ 11x = 6x
2
+ 6, x R
_
,
akkor A = B.
1.1.2.

Allaptsa meg, hogy az al abbi halmazok k oz ul melyek egyenl oek.
a) A = x [ 1 < x < 2, x R
b) B = x [ x
2
+ 1 < 3x
2
, x Z
c) C = n [ n p aros prmszam
d) D = x [ x = 1 vagy x = 2
e) E = x [ x
3
< 8, x R x [ x
5
> 1, x R
f) F =
_
a [ a = 3k + 1, k N b [ b = 4l + 2, l N
_
_
c [ 1 c
2
< 16, c N
_
1.1.3. Sorolja fel az al abbi halmazok elemeit:
a)
_
1, 3, 7 2, 3, 5
_
0, 1 b) 1, 3, 7
_
2, 3, 5 0, 1
_
c) T
_
1, 2, 3
_
T
_
1, 2
_
, ahol T(X) az X hatv anyhalmaza.
1.1.4. Legyen A =
_
a, b
_
es B =
_
a, b, a, b
_
. Sorolja fel az A B, A B es
A A halmazok elemeit.
39
40 1. HALMAZELM
ELETI

ES ALGEBRAI FOGALMAK
1.1.5. Igazak-e az al abbi egyenl osegek?
a)
_
a, b, c, a, b
_
a, b = a, b, c
b)
_
a, b, c, a, b
_
a, b =
_
c, a, b
_
c)
_
a, b, c, a, b
_
_
a, b
_
= a, b, c
1.1.6. Sorolja fel az A, B, A B, A B es A B halmazok elemeit, ha
E = 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 az alaphalmaz, A = x [ 2 < x 5, x E es
B = y [ y < 4, y E.
1.1.7. Oldja meg az X 0, 2 = 0 egyenletet a 0, 1, 2, 3 halmaz reszhalma-
zainak halmazan.
1.1.8. Oldja meg az al abbi halmazegyenletet I
6
hatv anyhalmaz an.

I
4
X = I
2
1.1.9.

Abr azolja a k ovetkezo halmazokat szamegyenesen.
a) x [ 2 < x 3, x R b) x [ 2 < x 3, x Z
c) x [ 2 < x 3, x N d) x [ 2 < x 3, x R N
e) [2, 7[ ]6, 8] f) [1, 5[ ]8, 8]
g) ]3, 5[ [1, 2] h)
_
], 9] ]11, 13]
_
[4, 16]
1.1.10. Igazak-e az al abbi kijelentesek?
a) b) c) d)
1.1.11. Legyen Z = (x, y) [ x X, y Y es B = 3, 5. Igazak-e az al abbi ki-
jelentesek, ha a X es b Y ?
a)
_
(a, b), 3
_
Z B b)
_
(a, b), 3
_
Z B
c)
_
(a, b), 5
_
Z B d)
_
_
(a, b), 5
_
_
Z B
1.1.12.

Abr azolja a k ovetkezo halmazokat Descartes-fele koordin atarendszerben.
a) 1, 2 2, 3, 4, 5 b) 1, 1, 5 0, 4, 5, 6
c) [2, 5] ]3, 1] d) R [4, 2[
e) [3, +[ ], 6[ f) [1, +[ 1, 3, 4
In = {1, 2, . . . , n}
1.1. HALMAZALGEBRA 41
1.1.13. Legyen X = x, y, x, y es T(X) az X hatv anyhalmaza. Melyek helye-
sek az al abbi kijelentesek k oz ul?
a) x, y X b) x, y T(X)
c) x, y X d) x, y T(X)
1.1.14. Sorolja fel az al abbi halmazok elemeit, ahol A = a, b es T(A) az A
halmaz hatv anyhalmaza.
a) T (A A) b) T
_
T(A)
_
c) A T(A) d) T(A) T(A)
1.1.15. Igazak-e az al abbi egyenl osegek tetszoleges A, B es C halmazokra?
a) A (B C) = (A B) C b) (A B) C = (A C) B
c) A A = A d) A (A A) = A
e) (A B)C = (AC) (BC) f) A (BC) = (A B)(A C)
g) A(B C) = (AB) (AC) h) A(B C) = (AB) (AC)
i) T(A) T(B) = T(A B) j) T(A) T(B) = T(A B)
1.1.16. Egyszer ustse a k ovetkezo kifejezeseket:
a) A (B A) (A B) b) (A B) ((A B) B)
1.1.17. Legyenek A es B tetszoleges halmazok. Mivel egyenl o A (A B)?
1.1.18. Tegy uk fel, hogy az A, B, D halmazokra igaz, hogy DA = B. Hat arozza
meg az A es B halmaz metszetet.
1.1.19. Bizonytsa be, hogy az al abbi allt asok ekvivalensek:
a) X A B b) (X A) (X B) = c) X B A
1.1.20. Igaz-e az al abbi allt as?
Ha A B, akkor AC B C.
1.1.21. Igaz-e, hogy A es B halmaz megegyezik, ha valamely C halmaz eseten
A C = B C? Igaz-e az allt as ugy, ha ez b armely C ,= halmazra
teljes ul?
1.1.22. Hat arozza meg az al abbi halmazok osszes partci oj at:
a) X = 1, 2 b) Y = a, b, c c) Z = x, y, z, u
42 1. HALMAZELM
ELETI

H any 1, 2, 3, illetve 4-elem u partci oja van az X, Y , Z halmazoknak?
1.1.23. Egy n elem u halmaz k elem u partci oinak szamat szok as az
_
n
k
_
szimbo-
lummal jel olni.
Hat arozza meg az

a)
_
5
2
_
b)
_
n
1
_
c)
_
n
n
_
d)
_
n
2
_
szamokat.
1.1.24. Igazolja az
_
n
k
_
= k
_
n 1
k
_
+
_
n 1
k 1
_
osszef ugest es szamtsa ki ennek
alapj an a
_
6
3
_
es
_
8
4
_
Stirling-sz amokat.
1.1.25. Hat arozza meg egy 10-elem u halmaz azon 4-elem u reszhalmazainak ma-
xim alis szamat, amelyek
a) p aronkent diszjunktak;
b) p aronkent legfeljebb egy k oz os elem uk van;
c) p aronkent pontosan egy k oz os elem uk van.
1.1.26. Legyen A = (x, y) [ x 1, 2 < y < 2, x R, y R.

Abr azolja az A
halmazt Descartes-fele koordin atarendszerben.
1.1.27.

Abr azolja a k ovetkezo ket halmaz egyesteset, metszetet, dierenci ait es
szimmetrikus dierenci aj at az xy koordin ataskon:
A = (x, y) [ 0 < x 6, 3 y < 3
B = (x, y) [ 2 < x 4, 1 < y < 3
1.1.28. A = (x, y) [ x +y 2, x R, y R,
B =
_
(x, y) [ x
2
+y
2
4, x R, y R
_
,
C = (x, y) [ x 0, y 0, x R, y R
Abr azolja dereksz og u koordin atarendszerben a k ovetkezo halmazokat.

a) A B b) A C c) A B C d) B A
e) A B f) A B g) A B h) C B
1.1.29.

Abr azolja Gauss-fele szamskon az al abbi halmazoknak megfelelo ponto-
kat, ahol j az imagin arius egyseg:
m asodfaj u Stirling-sz amok

1.2. REL
ACI
OK, F
UGGV
ENYEK 43
a) z [ z = x +jy, x R, y R, x +y < 1
b)
_
z [ z = x +jy, x R, y R,
_
(x +y < 1) (x +y > 1)
_
(x = 2)
c) z [ z = x +jy, x R, y R, (x +y < 1)
_
(x +y > 1) (x = 2)
__
1.1.30. Adottak a k ovetkezo halmazok:
A = z [ z C, Re(z) > 1,
B = z [ z C, Im(z) < 2,
C = z [ z C, [z 2[ = 3 es
D =
_
z [ z C, z
2
(3 + 2j) z + 5 + 5j = 0
_
.
Abr azolja a k ovetkezo halmazokat a Gauss-fele szamskon:

a) A B b) A B c) A C d) B C
e) A B f) A B g) A D h) C B
1.2. Relaciok, f uggvenyek
F uggvenyek
1.2.1.

Abr azolja az al abbi R 1, 2, 3 a, b, c, d relaci okat nyldiagram se-
gtsegevel, es v alassza ki a f uggvenyeket.
a) R = (1, a) , (1, c) , (2, b) , (2, d) , (3, a)
b) R = (1, d) , (2, a) , (3, c)
c) R = (1, a) , (2, a) , (3, d)
1.2.2. Legyenek S es T halmazok az al abbiak szerint adottak:
a) S = 1, 2, T = a, b, c
b) S = 1, T = a, b, c, d
c) S = a, b, c, T =
d) S = J anos, Daniel, T = Eszter, Maria, Zsuzsa
e) S = R, T = N
f) S = Z, T = N
44 1. HALMAZELM
ELETI

1. Adjon meg ha lehetseges olyan S halmazon ertelmezett R re-
l aci okat, amelyekre R S T.
2. Adjon meg ha lehetseges olyan f : S T f uggvenyt, amely az
S halmazt T-re kepezi le.
1.2.3. Adjon meg olyan f uggvenyt, amely
a) minden val os szamhoz hozz aad 1-et;
b) ket val os szamhoz hozz arendeli az osszeg uket;
c) megadja J anos, Bela, Maria, Zsuzsa nemet;
d) megadja Beethoven, Haydn, Sztravinszkij keresztnevet;
e) n darab val os szamb ol kiv alasztja a legnagyobbat.
1.2.4. Egy keperny on a lehetseges kurzor-pozci okat az al abbi modon deni aljuk:
(oszlopindex, sorindex) X Y , ahol X = x Z [ 1 x 80 es Y =
y Z [ 1 y 25. Felteve, hogy a keperny o bal felso sarka az (1, 1)
pozci o, hat arozza meg azt a f uggvenyt, amely a keperny o pontjait egy
tetszoleges lehetseges pozci ob ol
a) a jobb als o sarokba helyezi at;
b) 1-gyel felfele eltolja;
c) 2-vel jobbra es 5-tel lefele eltolja;
d) a f ugg oleges szimmetriatengelyre t ukr ozi;
e) az y = x egyenesre t ukr ozi;
f) a (20, 10) pontb ol ketszeresere nagytja.
Minden esetben t untesse fel azokat az (x, y) p arokat, amelyeken az adott
funkci o nem hajthat o vegre. Felteve, hogy a vizsg alt lekepezeseket az
X Y halmazon ertelmezt uk, v alassza ki a parci alis lekepezeseket.
1.2.5. Deni aljon olyan logikai f uggvenyeket, amelyek az el oz o feladatban sze-
replo parci alis lekepezesek eseten eld ontik, hogy a kurzor a megengedett
tartomanyban van-e. (Megengedett tartomanyon ertj uk itt azt a kurzor-
pozci ot, amelyen a kert funkci o vegrehajthat o.)
1.2.6. Vizsg alja a k ovetkezo programot, amelynel n tetszoleges pozitv egesz
szam lehet:
1.2. REL
ACI
OK, F
UGGV
ENYEK 45
Beolvas(n)
Ciklus amg n>1
Ha n paros akkor n:=n/2
k ul onben n:=2n+1
Ciklus vege
Kir(n)
Hat arozza meg a bemeno ertekeknek azon halmazat, amelyre a fenti prog-
ram erteket rendel.

Irja le a hozz arendelesnek megfelelo f uggvenyt.
1.2.7. Az A X halmaz karakterisztikus f uggvenye az X halmaz felett:
A
(x) =
_
1, ha x A;
0, ha x X A.
Bizonytsa be az al abbi azonoss agokat, ha A, B X.
a)
AB
(x) = max (
A
(x),
B
(x))
b)
AB
(x) = min (
A
(x),
B
(x))
c)
X\A
(x) = 1
A
(x)
1.2.8. Legyen R = (a, b) , (a, c) , (c, d) , (a, a) , (b, a) az S = a, b, c, d halmazon
ertelmezett homogen relaci o.

Irja fel R R es R
1
elemeit.
1.2.9. Legyen A = 1975. ev napjai es B = 1975-ben sz uletett emberek. Le-
gyen tov abb a (a, b) R, ha a A nap a b B ember sz uletesnapja, es
jel olje R
1
az R inverzrelaci oj at.
a) F uggvenyek-e az R es R
1
relaci ok?
b) Hat arozza meg az RR
1
, illetve az R
1
R relaci okat. Van-e k ozt uk
f uggveny?
1.2.10. Hat arozza meg az al abbi F es S relaci okb ol osszetett relaci okat, ahol xFy,
ha x apja y-nak, es xSy, ha y l anya x-nek.
a) F
1
b) S
1
c) F S d) S F
e) F
1
F f) S S g) F
1
S
1.2.11. Tekints uk a k ovetkezo R R f uggvenyeket: f(x) = x
2
, g(x) = sinx,
h(x) = x + 1.
46 1. HALMAZELM
ELETI

a) Mely f uggvenyek kepezik le a val os szamok halmazat a val os szamok
halmazara?
b) Melyik f uggvenynek van inverzf uggvenye, ha az ertelmezesi tarto-
many a [3, 0[ intervallum?

Irja fel az inverzf uggvenyt.
c) Hat arozza meg az f g, g f es h g f uggvenyeket. Adja meg az
ertelmezesi tartomanyukat es ertekkeszlet uket.
1.2.12. Hat arozza meg az al abbi parci alis lekepezesek ertekkeszletet:
a) f g, b) g f, c) g h, d) h g,
ha f, g es h az al abbiak:
f : [0, +[ R, f(x) =

x;
g : N N, g(n) = n
2
;
h: Z Z, h(n) = n
2
.
1.2.13. Bizonytsa be, hogy (R S)
1
= S
1
R
1
tetszoleges R, S relaci okra.
F uggvenyek specialis tulajdonsagai
1.2.14. Az al abbi f uggvenyek k oz ul melyek injektvek, sz urjektvek, illetve bi-
jektvek?
a) f : N N, f(n) = n
b) f : N N, f(n) = n + 1
c) f : Z Z, f(n) = n + 1
d) f : N N N, f(m, n) = 2
m
4
n
e) f : N N N, f(m, n) = 2
m
6
n
f) f : [0, [
_
2
_
R, f(x) = tg x
g) f : [0, ]
_
2
_
R, f(x) = tg x
h) f :
2
,

2
_
R, f(x) = tg x
i) f : Z Z, f(n) = [n + 1[
j) f : Z Z, f(x) =
_
0, ha [x[ 1;
[x + 1[ , egyebkent.
1.2. REL
ACI
OK, F
UGGV
ENYEK 47
k) f : Z Z, f(x) =
_
0, ha [x[ 1;
x prmosztoinak szama, egyebkent.
l) f : Z N, f(x) =
_
0, ha [x[ 1;
x prmosztoinak szama, egyebkent.
1.2.15. H any f : A B alak u
a) injektv; b) sz urjektv; c) bijektv
f uggveny letezik, ha [A[ = m es [B[ = n?
1.2.16. Legyen f : R
+
R f (x) = x
1
x
a) Sz urjektv-e a lekepezes?
b) Van-e inverze es az inverze sz urjektv-e?
1.2.17. Legyenek A es B az egesz szamok halmazanak reszhalmazai, es tekints uk
a k ovetkezo megfeleltetest:
f : A B x [x[
Adja meg A es B halmazt ugy, hogy
a) f parci alis lekepezes legyen, de ne legyen f uggveny;
b) f f uggveny legyen, de ne legyen sem injektv, sem sz urjektv;
c) f injektv f uggveny legyen, de ne legyen sz urjektv;
d) f sz urjektv f uggveny legyen, de ne legyen injektv;
e) f bijektv f uggveny legyen.
1.2.18. Felteve, hogy az al abbi f uggvenyeknek mind az ertelmezesi tartomanyuk
(D
f
), mind pedig az ertekkeszlet uk (R
f
) veges elemszam u halmaz, d ontse
el, hogy mely allt asok igazak es melyek hamisak. (Ha az allt as igaz,
bizonytsa be; ha hamis, mondjon ellenpeld at.)
a) Ha f f uggveny injektv, akkor [D
f
[ = [R
f
[.
b) Ha f : X Y f uggveny injektv, akkor [X[ = [Y [.
c) Ha f f uggveny sz urjektv, akkor [D
f
[ [R
f
[.
d) Ha f f uggveny sz urjektv, akkor van inverze.
e) Ha f : X Y f uggvenyre igaz, hogy [X[ [Y [, akkor sz urjetv.
48 1. HALMAZELM
ELETI

f) Ha f : X Y f uggveny sz urjektv, akkor [X[ [Y [.
g) Ha f bijektv, akkor [D
f
[ = [R
f
[.
h) Ha [D
f
[ = [R
f
[, akkor f bijektv.
i) Ha f : X Y f uggvenyre igaz, hogy [X[ = [Y [ = [R
f
[, akkor f
bijektv.
1.2.19. Nevezz uk az A (A X) halmaz f : X Y f uggveny altali kepenek azt
az f(A)-val jel olt halmazt, amelyre f(A) = y Y [ y = f(x), x A.
-
X Y
A f (A)
f
Hat arozza meg az f(A) halmazt, ha
a) f : R R, f(x) = x
2
, A = ]1, 2];
b) f : [1, 1] R, f(x) = 1 +
1 x
2
, A =
_
3
2
,
3
2
_
;
c) f : R 1, 1 R, f(x) =
1
1x
2
, A = [0, 2] 1.
1.2.20. Bizonytsa be, hogy ha f : X Y injektv, akkor
a) diszjunkt halmazok kepei is diszjunktak, azaz b armely C, D X
halmaz eseten C D = = f(C) f(D) = ;
b) b armely C X halmaz eseten f(X C) Y f(C).
c) Bizonytsa be az (a) allt as megfordt as at is.
1.2.21. Legyen f : R R, f(x) = 2 sin(x + 3).
a) Hat arozza meg az X =
_
x [
1
5
< x < 2 3, x R
_
intervallum f
altal deni alt kepet.
b) Bijektv-e a g :
1
5
, 2 3
_
f(X), g(x) = f(x) f uggveny?
1.2.22. Bizonytsa be, hogy az
f : N N N, f(m, n) = m+
1
2
(m+n) (m+n + 1)
f uggveny bijektv.
1.2. REL
ACI
OK, F
UGGV
ENYEK 49
Homogen binaris relaciok specialis tulajdonsagai
1.2.23. Legyen T = ter egyenesei. Milyen tulajdons agaik vannak az al abbi re-
l aci oknak?
a) R
T
= (x, y) [ x es y egyeneseken at pontosan egy sk fektethet o
b) R
T
= (x, y) [ x es y kitero
c) R
T
= (x, y) [ x es y egyeneseken at fektethet o sk
1.2.24. Vizsg alja meg, milyen specialis tulajdons agokkal rendelkeznek az al abbi
homogen bin aris relaci ok, valamint adja meg ertelmezesi tartomanyukat
es ertekkeszlet uket:
a) R = (a, b) [ a b p aratlan, a N, b N;
b) S = (a, b) [ a vezetekneve rovidebb, mint b-e, a B, b B, ahol
B = budapesti lakosok;
c) T = (A, B) [ A B ,= , A T(X), B T(X), ahol X tetszoleges
halmaz;
d) U = (a, b) [ lnko (a, b) > 1, a Z
+
, b Z
+
;
e) V = (x, y) [ x bel ulr ol erinti y-t, x K, y K, ahol
K = egy adott sk k orvonalai.
1.2.25. Deni aljon egy R relaci ot az I
4
= 1, 2, 3, 4 halmazon (peld aul elemei
felsorol as aval), amely az al abbi tulajdons agokkal rendelkezik:
a) nem reexv es nem irreexv;
b) nem reexv es irreexv;
c) reexv es nem irreexv;
d) reexv es irreexv;
e) nem szimmetrikus es nem antiszimmetrikus;
f) nem szimmetrikus es antiszimmetrikus;
g) szimmetrikus es nem antiszimmetrikus;
h) szimmetrikus es antiszimmetrikus.
Adja meg R gr af abr azol as at is.
lnko =legnagyobb k oz os oszt o
G gr af x es y cs ucspontja x-b ol y-ba mutat o ellel akkor van osszek otve, ha xRy.
50 1. HALMAZELM
ELETI

Ekvivalencia-relaciok
1.2.26. Legyen S = sk egyenesei. Az al abbi relaci okr ol allaptsuk meg, hogy
ekvivalencia-relaci ot alkotnak-e:
a) R
S
= (x, y) [ x egy pontban metszi y-t;
b) R
S
= (x, y) [ x-nek es y-nak van k oz os pontja;
c) R
S
= (x, y) [ x p arhuzamos y-nal.
1.2.27. Hat arozza meg azt az ekvivalencia-relaci ot (elemei felsorol as aval), amely-
hez (a megfelelo alaphalmazon) az al abbi partci o tartozik: a, d, g, b,
e, c, f.
1.2.28. Adott az I
6
= 1, 2, 3, 4, 5, 6 halmazon ertelmezett R = (1, 2), (2, 3),
(3, 2), (4, 4), (5, 5), (6, 5) relaci o.
a) Rajzolja fel a relaci o gr afj at.
b) Egesztse ki a relaci ot (a lehet o legkevesebb elemmel) ugy, hogy
ekvivalencia-relaci o legyen.
1.2.29. Bizonytsa be, hogy az al abbi relaci ok ekvivalencia-relaci ot alkotnak. Adja
meg az ekvivalencia-osztalyokat.
a) R = (m, n) [ m+n p aros szam, m Z, n Z
b) R =
_
(x, y) [ x
2
+y
2
oszthat o 2-vel, x Z, y Z
_
c) R = (a, b) [ a b racion alis, a R, b R
d) R = (x, y) [ x y oszthat o 3-mal, x I
12
, y I
12
e) R =
_
(m, n) [ m
2
n
2
oszthat o 3-mal, m N, n N
_
f) R =
_
(x, y) [ x
2
y
2
oszthat o 4-gyel, x N, y N
_
g) R R
2
R
2
; (x
1
, y
1
) R(x
2
, y
2
) , ha x
1
+y
1
= x
2
+y
2
h) R R
2
R
2
; (x
1
, y
1
) R(x
2
, y
2
) , ha x
1
y
1
= x
2
y
2
1.2.30. Legyen ertelmezve az X halmazon egy R ekvivalencia-relaci o, a es b pedig
legyen X ket tetszoleges eleme. Jel olje X
a
az osszes a-val, X
b
pedig az
osszes b-vel relaci oban all o elemet tartalmazo halmazt. Bizonytsa be az
al abbi allt asokat:
In =
_
x Z
+
| x n
_
(n N)
1.2. REL
ACI
OK, F
UGGV
ENYEK 51
a) X
a
X
b
= (a, b) / R;
b) Ha letezik olyan c X elem, amely mindket halmaznak eleme, akkor
(a, b) R;
c) (a, b) R pontosan akkor, ha a ket halmaz egyenl o.
Parcialis rendezesi relaciok
1.2.31. Mutassa meg, hogy az al abbi, -vel jel olt relaci ok parci alis rendezesi
relaci ok:
a) az I
4
halmaz legal abb ketelem u reszhalmazainak halmazan A B,
ha A B;
b) az I
4
halmaz legfeljebb ketelem u reszhalmazainak halmazan A B,
ha B A;
c) a 3, 6, 9, 10, 20, 30 halmaz elemein a b, ha b oszthat o a-val;
d) az 1, 2, 3, 4, 6, 12 halmaz elemein a b, ha b oszthat o a-val.
Kesztse el a parci alis rendezesek Hasse-fele diagramjait. Mindegyik ren-
dezesben allaptsa meg a maximalis es minimalis elemeket, illetve a leg-
nagyobb es legkisebb elemeket, ha ilyen van. Van-e a fentiek k oz ott olyan,
amelyben a halmaz b armely ket a, b elemehez tartozik inf (a, b), illetve
sup (a, b)?
1.2.32. Az al abbi parci alisan rendezett halmazokban hat arozza meg a felsorolt
szupremumokat es inmumokat, ha leteznek:
a) a legfeljebb 10 hossz us ag u bin aris szamok
k oz ott v w, ha v-nek w
kezdo resze (pl.: 1010 kezdo reszei az 1010, 101, 10 es az 1);
sup (100, 10) sup (101, 111)
inf (100, 11) inf (100, 10)
b) a legal abb 2 hossz us ag u bin aris karaktersorozatok k oz ott v w, ha
v-nek w kezdo resze (pl.: 1010 kezdo reszei az 1010, 101, 10 es az 1).
sup (00001, 001) sup (1111, 110)
inf (0010, 0011) inf (011, 01)
Sz am nem kezd odhet 0-val.

52 1. HALMAZELM
ELETI

c) a legfeljebb 10 hossz us ag u bin aris karaktersorozatok k oz ott v w,
ha v-nek w valamely resze (pl.: 1010 reszei az 1010, 101, 010, 10, 01,
1 es a 0);
sup (100, 11) sup (000, 11)
inf (100, 00) inf (100, 001)
A fent megadott halmazok k oz ul mely esetekben van b armely ket elemnek
szupremuma? Ha lehetseges, egesztse ki a halmazt olyan elemekkel, hogy
a b ovtett halmazban b armely ket elemnek legyen szupremuma (az adott
rendezesre vonatkoz oan).
1.2.33. Bizonytsa be, hogy ha R egy parci alis rendezes H-n, akkor R
1
is az. Mu-
tassa meg, hogy ha (H; R)-en valamely elem maximalis, akkor
_
H; R
1
_
-
en minimalis, es fordtva.
1.2.34. Legyenek az F halmaz elemei az f : N N tpus u f uggvenyek, es deni-
aljuk ezen a halmazon a k ovetkezo R relaci ot: f, g F eseten fRg, ha az
n N [ f (n) > g (n) halmaz veges elemszam u. Igazolja, hogy a relaci o
nem parci alis rendezes F-en.
1.2.35. Deni aljuk a relaci ot a z [ z C, Re(z) 3, Im(z) 2, Re(z) N,
Im(z) N halmazon: z
1
z
2
, ha Re(z
1
) Re(z
2
) es Im(z
1
) Im(z
2
).
(Azaz: egy komplex szam akkor all relaci oban egy masik komplex szam-
mal, ha sem a val os, sem a kepzetes resze nem nagyobb a masik szam
megfelelo reszenel.)
a) Bizonytsa be, hogy rendezesi relaci o.
b) Dichot om a relaci o (azaz teljes a rendezes)?
c) Rajzolja fel a rendezes Hasse-diagramjat.
d) Van b armely ket elemnek szupremuma es inmuma? Hogyan kapjuk
meg?
e) Disztributv a h al o?
f) Van a rendezesnek legkisebb es legnagyobb eleme?
g) Mely elemeknek van komplementumuk?
1.2.36. Legyen a temeszetes szamokb ol all o rendezett p arok halmazan (N N)
deni alva a k ovetkezo rendezes: (a, b) (c, d), ha b < d, vagy a c es
b = d. Bizonytsa be, hogy tenyleg rendezesrol van szo, es d ontse el, hogy
line aris (teljes)-e a rendezes?
1.3. HALMAZOK SZ
AMOSS
AGA 53
1.2.37. Dontse el, hogy igazak-e az al abbi allt asok, amelyek egy reszben-rendezett
halmaz A reszhalmazar ol szolnak. Ha igaz, indokolja, ha hamis, ellenpel-
d aval cafolja az allt ast.
a) Ha A-nak van legkisebb eleme, akkor legnagyobb is van.
b) Ha A-nak van legkisebb eleme, akkor ez egyben az egyetlen minimalis
elem is.
c) Ha A-nak nincs maximalis eleme, akkor legnagyobb sincsen.
d) Ha A-nak nincs legnagyobb eleme, akkor felso hat ara sincsen.
e) Ha A-nak van als o korl atja, akkor van legkisebb eleme is.
f) Ha A-nak egynel t obb minimalis eleme van, akkor nincs als o hat ara.
1.3. Halmazok szamossaga
1.3.1. Adjon meg bijektv lekepezest
a) az egesz szamok es a pozitv egesz szamok k oz ott;
b) ket k ul onb oz o hossz us ag u szakasz k oz ott;
c) a racion alis szamok es a termeszetes szamok k oz ott;
d) a ]0, 1[ intervallum es a val os szamok k oz ott;
e) a ]0, 1[ es a ]0, 1] intervallumok k oz ott.
1.3.2. Igazolja, hogy az al abbi halmazok megszamlalhat oan vegtelen (
0
) sza-
mossag uak:
a) p aros szamok (2Z);
b) Z Z;
c) prmszamok.
1.3.3. Igazolja, hogy a, b R eseten a H = h R [ a < h < b halmaz elem-
szama 0, vagy a halmaz szamossaga kontinuum.
1.3.4. Igazolja az al abbi allt asokat:
a) Ha egy halmaz elemei sorozatba rendezhetok, akkor a halmaz sza-
mossaga
0
.
b) Egy sorozat elemeinek halmaza legfeljebb
0
szamossag u.
54 1. HALMAZELM
ELETI

c) Ket megszamlalhat oan vegtelen szamossag u halmaz uni oja is meg-
szamlalhat oan vegtelen szamossag u, azaz
0
+
0
=
0
.
d) B armely vegtelen sok elem u halmaznak van
0
szamossag u reszhal-
maza.
e) Ket
0
szamossag u halmaz k ul onbsege veges vagy
0
szamossag u.
f) Megszamlalhat oan vegtelen sok veges vagy
0
szamossag u (k ul onb o-
zo) halmaz uni oja
0
szamossag u.
1.3.5. Bizonytsa be, hogy az al abbi halmazok szamossaga megegyezik:
a) R, ]0, 1[, [0, 1], [a, b], [a, [;
b) a [0, 1] intervallum es az egysegnyi oldal u negyzet pontjainak hal-
maza.
1.3.6. Hat arozza meg az AB halmaz szamossag at, ha
a) A es B veges elemszam u halmazok;
b) A es B szamossaga
0
;
c) A es B kontinuum szamossag uak.
1.3.7. Bizonytsa be, hogy az A
n
halmaz szamossaga
0
, ha [A[ =
0
es n pozitv
egesz szam.
1.3.8. Bizonytsa be, hogy b armely halmazra igaz, hogy hatv anyhalmaz anak
szamossaga nagyobb, mint a halmaz szamossaga.
1.3.9. a) Hat arozza meg az egesz egy utthat os, legfeljebb n-edfok u polinomok
_
P
n
(x) =
n
k=0
a
k
x
k
, ahol a
k
Z
_
halmazanak szamossag at.
b) Bizonytsa be, hogy az egesz egy utthat os (x
0
= 0 k or uli) hatv anyso-
rok
_
P
n
(x) =
k=0
a
k
x
k
, ahol a
k
Z
_
halmaza nem megszamlalha-
t o.
Cantor tetele
1.4. REKURZI
OK 55
1.4. Rekurziok
1.4.1. Adjon rekurzv denci ot n!-ra.
1.4.2. Egy v allalat uj dolgoz oj anak 100 000 Ft kezdozetest aj anl. Minden k o-
vetkezo evben megemeli az el oz o evi zetest 4%-kal es meg 1 000 Ft-tal.
Adjunk rekurzv kepletet a dolgoz o keresetere az n-edik evben.
1.4.3.

Irjunk fel rekurzv osszef uggest egy n-elem u halmaz reszhalmazainak s
n
szamara.
1.4.4. Egy lepcsosoron ugy megy unk vegig, hogy egyszerre mindig csak egy vagy
ket lepcsofokot lep unk. Adjunk rekurzv kepletet arra, hogy h anyfelekep-
pen mehet unk fel egy n lepcsob ol all o soron.
1.4.5. Adott a skon n darab egyenes. Adjon rekurzv kepletet a keletkezo
skreszek maximalis szamara.
1.4.6. Adott a skon n darab k or. Adjon rekurzv kepletet a keletkezo skreszek
maximalis szamara.
1.4.7. Egy 2 n-es meret u negyzetr acsot szeretnenk lefedni 2 1-es meret u
domin okkal. Adjunk rekurzv kepletet a lehetseges lefedesek szamara.
1.4.8. Adjon rekurzv kepletet
_
n
k
_
-ra.
1.4.9. Jel olje f(n, k) azt a szamot, ah anyfelekeppen kiv alaszthatunk n darab,
egy sorban lev o elem k oz ul k darabot ugy, hogy ne legyen k ozt uk ket
egym as mellett elhelyezked o. Adjunk rekurzv kepletet f(n, k)-ra.
1.4.10. Jel olj on A es B ket halmazt, es legyen [A[ = m, [B[ = n. Adjon rekurzv
kepletet az A-b ol B-be kepezo sz urjektv f uggvenyek szamara.
1.4.11. Jel olje D(n, k) az x
n
f uggveny k-adik deriv altf uggenyet. Adjon rekurzv
kepletet D(n, k)-ra. (n Z, k N)
1.4.12. Adjon rekurzv kepletet egy nn-es determinans kisz amt as ara. (n Z
+
)
1.4.13. Adjon rekurzv kepletet sin
n
x f uggveny hat arozatlan integralj anak meg-
hat arozas ara.
56 1. HALMAZELM
ELETI

1.4.14. Jel olj on a es b pozitv egesz szamot. Tegy uk fel, hogy rekurzv modon
a k ovetkezokeppen deni aljuk a Q f uggvenyt:
Q(a, b) =
_
0, ha a < b;
Q(a b, b) + 1, ha a b.
a) Adjuk meg a Q(2, 3) es a Q(14, 3) ertekeket.
b) Hogyan m uk odik ez a f uggveny? Adjuk meg a Q(7134, 11) erteket.
1.4.15. Legyen n pozitv egesz szam. Tegy uk fel, hogy rekurzv modon a
k ovetkezokeppen deni aljuk az L f uggvenyt
:
L(n) =
_
0, ha n = 1;
L
__
n
2
__
+ 1, ha n > 1.
a) Adjuk meg L(25)- ot.
b) Hogyan m uk odik ez a f uggveny?
1.4.16. Tekints uk az L rekurzv modon megadott f uggvenyt, ahol D
L
= R
+
R
+
:
L(a, b) =
_
0, ha a < b;
L
_
a
b
, b
_
+ 1, ha a b.
a) Milyen ertekekre j ol-deni alt a rekurzi o?
b) Sz amtsa ki az L(682, 10), L(1024, 8) ertekeket.
c) Hogyan m uk odik a f uggveny? Adja meg ez alapj an az L(654238, 24)
erteket.
1.4.17. Legyenek adottak az F
0
= 0 es az F
1
= 1 Fibonacci-szamok
.
a) Mit erdemes haszn alni F
18
meghatarozas ahoz: a rekurzi ot vagy az
iteraci ot? Adjuk meg F
18
erteket.
b) Keszts unk iteraci os elj ar ast az n-edik Fibonacci-szam meghataroza-
sahoz, ha n 2.
x az x val os sz am (als o) egeszreszet jelenti: az a legnagyobb egesz sz am, amely nem

nagyobb x-nel.
Minden k ovetkez o sz amot ugy kapunk, hogy a sorozatban a ket k ozvetlen ul el otte all o
elemet osszeadjuk (Fn = F
n1
+ F
n2
).
1.4. REKURZI
OK 57
1.4.18. Tekints uk a k ovetkezo, rekurzv modon megadott f uggvenyt:
P(a, b) =
_
0, ha b = 0;
P(a, b 1) +a, ha b > 0.
a) Mi a f uggveny ertelmezesi tartomanya? Milyen ertekekre j ol-deni alt
a f uggveny?
b) Sz amtsuk ki a P(6, 4), P
_
5
6
, 3
_
ertekeket.
c) Hogyan m uk odik a f uggveny? Adja meg ez alapj an a P(4, 39) erteket.
N(a, b) =
_
_
(a, b) , ha 1 [a[ < 10;
N(10a, b 1) , ha [a[ < 1;
N
_
a
10
, b + 1
_
, ha [a[ 10.
a) Mi a f uggveny ertelmezesi tartomanya?
b) Sz amtsa ki az f(294, 9), f(1459, 4) ertekeket.
c) Hogyan m uk odik a f uggveny? Adja meg ez alapj an az f(5948102, 43)
erteket.
1.4.20. Legyen a es b nemnegatv egesz szam. Tegy uk fel, hogy az f f uggvenyt az
al abbi rekurzv denci o adja meg
:
f(a, b) =
_
_
_
a, ha b = 0;
f(b, a), ha a < b;
f(b, a mod b), egyebkent.
a) Sz amtsuk ki az f(10, 15), f(18, 63) es az f(728, 420) f uggvenyerte-
keket.
b) Hogyan m uk odik ez a f uggveny?
f(a
1
, a
2
, . . . , a
n
) =
_
a
1
, ha n = 1;
n 1
n
f(a
1
, a
2
, . . . , a
n1
) +
a
n
n
, ha n > 1.
Az a mod b azt a maradekot jelenti, amely az a sz am b-vel val o maradekos oszt asa sor an
keletkezik. (Ejtsd: a modulo b.)
58 1. HALMAZELM
ELETI

a) Mi a f uggveny ertelmezesi tartomanya?
b) Sz amtsuk ki az f(2, 4, 9), f(1, 4, 5, 9) ertekeket.
c) Hogyan m uk odik ez a f uggveny? Adjuk meg ennek segtsegevel az
f(4, 39, 23, 15, 96) erteket.
1.4.22. Adjon formalis rekurzi os elj ar ast a Hanoi tornyai j atek megoldas ara.
A B C
A j atek lenyege: Van h arom r ud (A, B, C) es az A r udon n db k ul onb oz o
nagys ag u karika, nagys ag szerint sorba rendezve; legalul van a legnagyobb.
Feladat, hogy helyezz uk at az osszes karik at a B r udra ugy, hogy ugyano-
lyan sorrendben helyezkedjenek el, ahogy az A r udon voltak. Egy lepesben
egyszerre egy karik at helyezhet unk at egyik r udr ol b armelyik masikra, az-
zal a feltetellel, hogy nagyobb atmeroj u karika nem lehet a kisebb karika
felett.
1.5. Teljes indukcio
1.5.1. Bizonytsa be teljes indukci oval az al abbi, osszegekre vonatkoz o egyenl o-
segeket (n minden esetben termeszetes szam):
a)
n
i=0
6
i
=
1
5
_
6
n+1
1
_
b)
n
i=1
i =
n(n + 1)
2
c)
n
i=1
i (i + 1) =
n(n + 1) (n + 2)
3
d)
n
i=1
i (i + 1) (i + 2) =
n(n + 1) (n + 2) (n + 3)
4
e)
n
i=1
2
i1
= 2
n
1
1.5. TELJES INDUKCI
O 59
f)
n
i=1
i
2
=
n(n + 1) (2n + 1)
6
g)
n
i=1
i
3
=
_
n(n + 1)
2
_
2
1.5.2. Bizonytsa be az al abbi egyenl otlensegeket teljes indukci oval (n minden
esetben termeszetes szam):
a) n! > 3
n
, minden n 7 eseten
b)
1
1
2
+
1
2
2
+
1
3
2
+. . . +
1
n
2
< 2
1
n
, minden n 2 eseten
c) n
2
< 2
n
, minden n > 4 eseten
d) (2n)! < (n!)
2
4
n1
, minden n 5 eseten
e) 3
n
> n 2
n
f)
1
1
+
1
2
+
1
3
+ +
1
n
>
n, minden n 2 eseten
g) (1 +h)
n
1 +hn, b armely h R, h > 1 eseten
h) (n + 1)
n
< n
n+1
, minden n > 2 eseten
i) [sinn[ n[sin [
1.5.3. Bizonytsa be az al abbi oszthat os agokat teljes indukci oval (n minden e-
setben termeszetes szam):
a) (2n)! oszthat o 2
n
-nel
b) n
3
+ 5n oszthat o 6-tal
c) 3
2n
+ 4
n+1
oszthat o 5-tel
d) n
5
5n
3
+ 4n oszthat o 120-szal
e) 2
2n
+ 24n 10 oszthat o 18-cal, ha n 1
1.5.4. Igazolja a k ovetkezo, rekurzv denci oval adott sorozatokra vonatkoz o
allt asokat (n minden esetben termeszetes szam)
Bernoulli-egyenl otlenseg
A (b) es (c) feladatban szerepl o sorozat neve: Fibonacci-sorozat. Az (a)-ban szerepl o

sorozat un. Fibonacci-tpus u sorozat: minden elemet a k ozvetlen ul el otte all o ket elem line aris
kombin aci ojakent kapjuk meg.
60 1. HALMAZELM
ELETI

a) a
0
= 2, a
1
= 1, a
n+2
= a
n+1
+ 2a
n
= a
n
= 2
n
+ (1)
n
b) a
0
= 0, a
1
= 1, a
n+2
= a
n+1
+a
n
= a
n+2
>
_
3
2
_
n
, ha n 1
c) a
0
= 0, a
1
= 1, a
n+2
= a
n+1
+a
n
=
a
n
=
1
5
__
1+
5
2
_
n
_
1
5
2
_
n
_
1.5.5. Bizonytsa be teljes indukci oval, hogy ha a p aratlan szamokat 1-t ol kezdve
osszeadjuk, mindig negyzetszamot kapunk.
1.5.6. Bizonytsa be, hogy n darab egyenes a skot legfeljebb
1
2
_
n
2
+n + 2
_
reszre osztja. (Segtseg ul l asd az 1.4.5. feladatot.)
1.5.7. Bizonytsa be, hogy n darab k or a skot legfeljebb n
2
n+2 reszre osztja,
ha n 1. (Segtseg ul l asd az 1.4.6. feladatot.)
1.5.8. Bizonytsa be, hogy b armely n-szog belso szogeinek osszege: (n 2) 180
.
1.5.9. Bizonytsa be teljes indukci oval, hogy n darab nem-negatv val os szam
mertani k ozepe nem lehet nagyobb szamtani k ozep uknel, azaz
n
_
a
1
a
2
. . . a
n

a
1
+a
2
+. . . +a
n
n
.
Utmutat as: Az egyik lehetseges megoldasi modszer szerint el oszor mutassa

meg, hogy igaz az allt as n = 2 eseten, majd azt, hogy tetszoleges 2-
hatv any (n = 2
m
) eseten. Ezut an bizonytsa be, hogy ha igaz valamely
k + 1 eseten, akkor k eseten is.
1.5.10. Dontse el, hogy mi a hiba az al abbi indukci os bizonyt asokban.
a) Bebizonytjuk, hogy minden szamt ogep ugyanolyan.
P(1) nyilv an igaz, hiszen minden gep egyforma onmag aval.
Tegy uk fel, hogy b armely k darab gep egyforma. Vegy unk k + 1
darab gepet. T avoltsuk el mondjuk az A jel u gepet. A maradek
k darab gep az indukci os felteves ertelmeben egyforma. Vegy unk
ki ezek k oz ul egy masik gepet, jel olj uk ezt B-vel. Ez termeszetesen
ugyanolyan, mint azok, amelyeket egy utt hagytunk. Tegy uk vissza
most A-t, gy ismet k darab gepet kapunk, amelyek mind egyform ak.
Teh at mind az A, mind a B gep ugyanolyan, mint amelyeket nem
mozgattunk el. Ezzel bel attuk, hogy minden szamt ogep egyforma.
1.5. TELJES INDUKCI
O 61
b) Legyen a ,= 0 val os szam. Bebizonytjuk, hogy b armely nemnegatv
egesz n eseten a
n
= 1.
Mivel a
0
= 1, ezert az allt as igaz n = 0 eseten.
Tegy uk fel, hogy valamely k egesz szamra igaz, hogy minden olyan
m egesz eseten, amelyre 0 m k teljes ul, a
m
= 1. Ekkor
a
k+1
=
a
k
a
k
a
k1
=
1 1
1
= 1.
c) Bebizonytjuk, hogy b armely pozitv egesz n szam eseten: ha ket
pozitv egesz szam maximuma n, akkor a ket szam egyenl o.
Ha ket pozitv egesz szam maximuma 1, akkor a ket egesz szam csak
1 lehet, gy egyenl ok.
Tegy uk fel, hogy ha ket egesz szam maximuma k, akkor a ket szam
egyenl o. Legyen x es y ket olyan pozitv egesz szam, amelyek ma-
ximuma k + 1. Ebben az esetben x 1 es y 1 maximuma k. Az
indukci os felteves szerint ekkor x 1 = y 1, azaz x = y.
62 1. HALMAZELM
ELETI

2. fejezet
Kombinatorika
2.1. Permutaciok
2.1.1. H anyfele sorrendben ultethet unk le 6 embert egym as melle egy padra?
2.1.2. 12 hallgat o tal alkoz ot beszelt meg egym assal. H anyfele sorrendben erhet-
tek oda, ha nem volt k ozt uk ketto olyan, akik egyszerre erkeztek?
2.1.3. H anyfelekeppen helyezheto el 8 b astya egy sakkt abl an ugy, hogy ,,ne ussek
egym ast azaz ne ker ulj on ket b astya sem egy sorba, sem egy oszlopba?
2.1.4. Egy dobozban 16 goly o van: 10 feher, 4 piros es 2 kek. Egym as ut an
kih uzzuk a goly okat. H anyfele sorrend lehetseges, ha az azonos szn ueket
nem lehet megk ul onb oztetni?
2.1.5. H any k ul onb oz o otjegy u szamot tud felrni az
a) 1, 2, 3, 4, 5
b) 1, 1, 2, 3, 4
c) 1, 1, 2, 2, 2
szamjegyek felhaszn al as aval? (Minden szamjegyet pontosan annyiszor kell
felhaszn alni, ah anyszor a felsorol asban szerepel.)
63
64 2. KOMBINATORIKA
2.1.6. H anyfelekeppen olvashat o ki a k ovetkezo elrendezesben a kombinatorika
szo?
K O M B I N A T
O M B I N A T O
M B I N A T O R
B I N A T O R I
I N A T O R I K
N A T O R I K A
2.1.7. H anyfelekeppen lehet kiosztani 5 tanul o k oz ott 5 jutalomk onyvet, ha min-
den tanul o pontosan egy k onyvet kaphat? (A k onyvek k ul onb oz oek.)
2.1.8. H anyfelekeppen ultethet o le 8 ember egy kerekasztal k ore, ha ket elren-
dezes csak akkor szamt k ul onb oz onek, ha ha van olyan szemely, akinek
nem ugyanaz a bal- vagy jobb szomszedja a ket esetben.
2.2. Variaciok
2.2.1. H anyfelekeppen lehet 20 tanul o k oz ott 6 k ul onb oz o jutalomk onyvet kiosz-
tani, ha mindegyik uk legfeljebb egy k onyvet kaphat?
2.2.2. A vizsgaid oszak egy napj an 30 hallgat o szeretne szobeli vizsg at tenni
az egyik oktat on al, aki azonban csak 18 embert tud egy nap alatt le-
vizsg aztatni. Az elso 18 jelentkezo vizsg azhat, megpedig a jelentkezes
sorrendjeben. H anyfelekeppen alakulhat a vizsga rendje?
2.2.3. Az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 szamjegyek felhaszn al as aval h any otjegy u szam
keszthet o? Mi a v alasz a kerdesre abban az esetben, ha mindegyik felso-
rolt szamjegy csak egyszer haszmalhat o fel?
2.2.4. H any olyan hatjegy u szam van (tizes szamrendszerben), amelyben nincs
ket egyforma szamjegy? Mi a v alasz a kerdesre 8-as, illetve tizenkettes
szamrendszerben?
2.2.5. H anyfelekeppen lehet kit olteni a tot oszelveny egy oszlop at?
2.2.6. 10-szer feldobunk egy
a) penzermet;
b) dob okock at.
2.3. KOMBIN
ACI
OK 65
H anyfele dob assorozat alakulhat ki?
2.2.7. Egy tesztben 30 kerdes mindegyikehez otfele v alaszt adtak meg, ame-
lyek k oz ul a v alaszad onak pontosan egyet kell megjel olni. H anyfelekeppen
t oltheti ki a tesztet az a hallgat o, aki csak vakt aban pr ob alkozik?
2.3. Kombinaciok
2.3.1. H anyfelekeppen lehet 20 tanul o k oz ott 6 egyforma jutalomk onyvet szet-
osztani?
2.3.2. H anyfelekeppen oszthatunk ki a 32 lapos magyar k arty ab ol egy j atekos-
nak 4 lapot. (Nem lenyeges, hogy a j atekos a lapokat milyen sorrendben
kapja.)
2.3.3. H anyfelekeppen lehet kit olteni egy lott oszelvenyt?
2.3.4. A = 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10
a) H any 3-elem u reszhalmaza van A-nak?
b) H any olyan 5-elem u reszhalmaza van A-nak, amelynek 7 eleme?
c) H any olyan 4-elem u reszhalmaza van A-nak, amelynek elemei p arat-
lanok?
2.3.5. A BKV jegyeken 9 szamjegy tal alhat o, amelyek k oz ul ervenyesteskor 3-at
vagy 4-et lyukasztunk ki. H anyfele lyukkombin aci o lehetseges?
2.3.6. Egy 32-lapos k artyacsomagbol 6 lapot h uzunk. H anyfelekeppen alakulhat
a h uz as eredmenye, ha
a) a kih uzott lapok sorrendje is szamt;
b) a kih uzott lapok sorrendje nem szamt.
2.3.7. Egy uzletben 12 fele kepeslapot arulnak. H anyfelekeppen vehet unk 5
kepeslapot, ha mindegyik fajt ab ol legal abb 5 db all rendelkezesre?
66 2. KOMBINATORIKA
2.4. Vegyes
2.4.1. Az 1, 2, 3, 4, 5, 6 szamjegyekb ol h any negyjegy u szam allthat o ossze, ha
a) mindegyik szamjegyet legfeljebb egyszer haszn alhatjuk fel;
b) mindegyik szamjegy felhaszn alhat o t obbsz or is;
c) mindegyik szamjegyet csak egyszer lehet felhaszn alni es a szamjegyek
a szamban n ovekv o sorrendben k ovetik egym ast;
d) mindegyik szamjegy t obbsz or is felhaszn alhat o es a jegyek a szamban
nem csokken o sorrendben k ovetik egym ast?
2.4.2. H any olyan otjegy u szam van, amelyek jegyei
a) p aratlanok;
b) p arosak;
c) p aratlanok es mind k ul onb oz oek;
d) p arosak es mind k ul onb oz oek?
2.4.3. A 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 szamjegyekb ol h any olyan 6-jegy u szam allthat o
ossze, amelynek jegyei k oz ott legal abb egy ismetl odes van?
2.4.4. H any olyan hatjegy u szam van, amelyekben a szomszedos szamjegyek
k ul onb oz oek?
2.4.5. H anyfelekeppen lehet a Jupiter szo bet uit osszekeverni ugy, hogy a ma-
g anhangz ok az abc-nek megfelelo sorrendben k ovessek egym ast?
2.4.6. Az oxigennek h arom, a hidrogennek ket stabil izot opja van. H anyfele
vzmolekula kepzodhet ezekb ol?
2.4.7. Egy kollegiumi szob aban h arom di ak lakik. Negy cseszej uk, ot cseszealjuk,
es hat kiskanaluk van. (Az egyes cseszek, al atetek es kiskanalak mind
k ul onb oz ok.) H anyfelekeppen terthetnek teaz ashoz, ha mindh arman
egy-egy cseszet, cseszealjat es kiskanalat kapnak?
2.4.8. Ha egy halmaz elemeinek szamat kettovel n ovelj uk, akkor az elemek per-
mut aci oinak szama az eredeti permut aci ok szamanak 930-szorosa lesz.
H any elem u a halmaz?
2.4. VEGYES 67
2.4.9. Egy dobozban h arom sarga goly o van. H any piros goly ot kell betenni ah-
hoz, hogy a dobozban tal alhat o goly okat 4495 sorrendben lehessen egym as
ut an kih uzni, ha az azonos szn u goly okat nem lehet megk ul onb oztetni?
2.4.10. H arom kocsibol all o villamosra 9 ember szall fel ugy, hogy minden kocsira
h arom ember jut. H anyfelekeppen t ortenhet ez?
2.4.11. Egy penzermet 12-szer egym as ut an feldobunk.
a) H any k ul onb oz o dob assorozatunk lehet?
b) H anyszor lehet 8 fej es 4 ras a dob assorozatban?
2.4.12. Egy penzermet n-szer feldobunk egym as ut an. Ha a dob asok szamat 2-
vel n ovelj uk, akkor az eredmenysorozatok szama 3072-vel n o. H anyszor
dobtunk?
2.4.13. Egy 12 tag u t arsasag csonakokat berel. H anyfelekeppen foglalhatnak he-
lyet a csonakokban, ha
a) egy 3-, egy 4- es egy 5- uleses csonak van;
b) h arom k ul onb oz o 4- uleses csonak van;
c) h arom egyforma 4- uleses csonak van?
2.4.14. Egy 32 lapos magyark artya-csomagb ol egyszerre kivesz unk 5 lapot. H any
olyan h uz as lehetseges, ahol a kih uzott lapok k oz ott
a) csak piros fordul el o;
b) pontosan egy piros van;
c) van piros;
d) 2 piros es 3 zold van;
e) minden szn el ofordul;
f) pontosan 1 asz es 4 piros tal alhat o;
g) mind asz vagy piros;
h) az osszes asz es piros?
2.4.15. H any k ul onb oz o utvonalon juthatunk el a sakkt abl an a bal felso sarokban
lev o mezor ol a jobb als o sarokban lev ore, ha b armely erintett mezor ol csak
az alatta lev o vagy pedig a jobb oldal an all o mezore lephet unk?
68 2. KOMBINATORIKA
2.4.16. Egy terem mennyezeten 5 sorban, 6 oszlopban osszesen 30 l ampa van
felszerelve. K oz ul uk 4 nem vil agt. Nincs olyan sor es nincs olyan oszlop,
amelyben egynel t obb l ampa nem egne. H anyfelekeppen lehetseges ez?
2.4.17. H anyfelekeppen ultethet unk le egy kerek asztal k ore 5 n ot es 5 fert ugy,
hogy se 2 n o, se 2 fer nem ker ulj on egym as melle, ha az egym asba elfor-
gathat o eseteket
a) k ul onb oz onek;
b) azonosnak tekintj uk?
2.4.18. Egy pont egysegnyi lepeseket tesz meg a szamegyenesen pozitv vagy
negatv iranyban. H anyfelekeppen juthat el az orig ob ol n lepessel a k
pontba?
2.4.19. H any metszespontja van maximalisan egy konvex 9-szog atl oinak a 9-szog
belsejeben?
2.4.20. Egy osszejovetelen 9 fer es 12 n o vesz reszt. H anyfelekeppen t ancolhat 7
p ar?
2.4.21. H anyfelekeppen lehet 24 egyforma goly ot 8 k ul onb oz o dobozba szetosztani
ugy, hogy
a) a dobozokba ak ar 0 goly o is ker ulhet;
b) minden dobozban legyen legal abb 1 goly o;
c) minden dobozban legal abb 2 goly o legyen?
2.5. Binomialis egy utthatok
2.5.1. Igazolja az al abbi osszef uggeseket:
a)
_
n
k
_
=
_
n
n k
_
b)
_
n
k
_
+
_
n
k + 1
_
=
_
n + 1
k + 1
_
c)
n
k=0
_
n
k
_
= 2
n
d)
n
k=0
(1)
k
_
n
k
_
= 0
e)
_
n
k
_
=
n
k

_
n 1
k 1
_
f)
n
k=1
k
_
n
k
_
= n 2
n1
2.6. BINOMI
ALIS T
ETEL 69
2.5.2. Oldja meg a [0; 23] Z halmazon a 0, 7
_
25
x
_
=
_
23
x
_
egyenletet!
2.6. Binomialis tetel
2.6.1. Vegezze el a k ovetkezo hatv anyoz asokat:
a) (a +b)
5
b) (3x 1)
4
c) (2x 3y)
6
2.6.2. Igazolja a k ovetkezo osszef uggeseket:
a)
n
k=0
(2)
k
_
n
k
_
= (1)
n
b)
n
k=0
2
k
_
n
k
_
= 3
n
70 2. KOMBINATORIKA
3. fejezet
Matematikai logika
3.1. Kijelenteslogika
Kijelentesek
3.1.1. V alassza ki az al abbi mondatok k oz ul a kijelenteseket.
a) A printerem elromlott.
b) H any hallgat oja van ennek az evfolyamnak?
c) Minden x es y val os szamra igaz, hogy x
2
y
2
= (x y)(x +y).
d) J o reggelt, Vietnam!
e) B armely p aros szam el o allthat o legfeljebb ket prmszam osszege-
kent.
f) T or old le a keperny ot!

g) Ha 7 p aros szam, akkor az osszeadas a val os szamok halmazan nem
kommutatv.
h) Van piros szn u rozsa.
3.1.2. Adjon meg olyan kijelenteseket, melyekben a mondat alanya eleme az
al abbi halmaznak. Hat arozza meg a kijelentesek igazs agerteket!
a) x [ x vir ag
P aros Goldbach-sejtes
71
72 3. MATEMATIKAI LOGIKA
b) (x, y) [ x y = 6, x R, y R
c) g [ g skbeli g orbe, amely az x tengelyt az orig oban es a (2, 0) pont-
ban metszi.
d) I [ I intervallum, amelynek b armely ket pontja legfeljebb 1 t avol-
sagra van.
e) x [ x fekete, x italok
3.1.3. Tagadja az al abbi kijelenteseket, es a tagad ast fogalmazza meg t obbfele-
keppen.
a) Kati iskol aba megy.
b) Minden f oiskolai hallgat o szorgalmas.
c) Van p aros prmszam.
d) A 9 nem p aros es nem oszthat o 3-mal.
e) A 21 p aros vagy oszthat o 2-vel.
f) Minden asszony eleteben van egy olyan pillanat, amikor olyat tesz,
amit nem szabad. (Fogalmazza meg a tagad ast ugy, hogy ne szere-
peljenek a mondatban a nem es a nincs szavak.)
3.1.4. Formalizalja az al abbi kijelenteseket a kijelenteslogik aban.
a) Hideg van es esik az eso.
b) S ut a nap, de nem f uj a szel.
c) Ha melegem van es ehes vagyok, nem tudok dolgozni.
d) Ha Marci id oben felebred es eleri a vonatot, akkor boldog lesz, de ha
nem ebred fel id oben, akkor nem lesz boldog.
e) Busszal vagy gyalog megyek vagy se nem busszal, se nem gyalog.
f) Ha holnap j o id o lesz, akkor ha lesz kedvetek hozz a elmegy unk
setalni.
g) Egy egeszekb ol all o kettag u osszeg pontosan akkor p aratlan, ha a
tagok k oz ul pontosan az egyik p aratlan.
h) Tavasszal, cseresznyefavir agz askor a jap anok a f ak alatt piknikeznek.
i) A f uge akkor terem meg Magyarorszagon, ha a h omerseklet megha-
ladja a 30
-ot es szarazsag van.

j) Juli mindig tud aludni, kiveve akkor, ha a margitszigeti sznpadon
operat j atszanak.
k) Valah anyszor piros a l ampa, megallok, egyebkent nem.
3.1. KIJELENT
ESLOGIKA 73
Logikai formulak
3.1.5. Igazolja azonos atalakt asokkal, hogy az al abbi formulap arok egyenerte-
k uek.
a) p (p q) p q
b) p (p q) p q
c) (p (p q)) p q (p q) (p q)
3.1.6. Egyenertek uek-e az al abbi formul ak?
a) (p q) (p q) p q
b) (p (q r)) (p q) (p r)
3.1.7. Adjon meg az al abbi logikai formul akkal egyenertek u diszjunktv normal-
formakat.
a) ((p q) r) p q
b) ((p q) r) (p q)
c) ((p q) (r p)) (p q)
d) ((p q) r) (p q)
e) ((p q) r) (p q)
3.1.8. V alassza ki az al abbiak k oz ul a tautol ogi akat.
a) ((p q) (q r)) (p r)
b) (p q) q
c) ((p q) (q r)) (p r)
3.1.9.

Allaptsa meg Quine-algoritmus segtsegevel, hogy az al abbi formul ak k o-
z ul melyik tautol ogia, kielegthet o, illetve kontradikci o.
a) ((p q r) q r) p
b) ((p r) q) (p q)
c) p (q (q p))
d) (p q) ((p r) (q p))
e) (p ((q r) p)) (p (q r))
3.1.10. Adja meg a 4. peld aban szereplo c), f) es h) kijelentesek
a) megfordt as at;
b) tagad as at;
c) kontrapozci oj at.
Kovetkeztetesek a kijelenteslogikaban
3.1.11. Lak asbetores t argy aban folyik a nyomozas. A nyomozas az al abbiakat
allaptja meg:
A
1
: Ha a tettes fer, akkor kistermet u.
A
2
: Ha kistermet u, akkor az ablakon maszott be.
A
3
: Fer a tettes, de legal abbis ferruh at hordott.
A
4
: Ha ferruh at hordott, akkor felteve, hogy hiteles a szemtan u val-
lomasa, az ablakon maszott be.
A
5
: Nem az ablakon maszott be.
a)

Irja le a fenti osszetett kijelenteseket az al abbi jel oleseket haszn alva:
p: Fer a tettes.
q : Kistermet u a tettes.
r : Ablakon maszott be a tettes.
s: Ferruh at hordott a tettes.
t : Hiteles a szemtan u vallomasa.
b) Felteve, hogy a nyomozas osszes megallapt asa helyes, d ontse el, hogy
a szemtan u vallomasa hiteles vagy sem.
3.1.12. Egesztse ki az al abbi t abl azatot ugy, hogy az A, B, C D helyes k ovet-
keztetesi sema legyen. Ahol b armelyik logikai ertek szerepelhet, a 0/1 jelet
rja.
A B C D
1 1 1
1 1 1
1 1 0
0 0 1
3.1. KIJELENT
ESLOGIKA 75
3.1.13. Helyesek-e az al abbi kijelenteslogikai k ovetkeztetesek?
a) p (q r), p q, q r (p r) q
b) p (q r), q r, q p r
c) p (q r), (q r) s, s p
d) (p q) r, r s, (p s) q s
e) r q, q p, (p q) p
f) p r, p s, s q, q r
3.1.14. Milyen konkl uzi ot vonhatunk le az al abbi premisszakb ol?
a) A
1
: Ha az or am j ol j ar, akkor ha idejeben j on az aut obusz
megerkezem a gyakorlat megkezdese el ott.
A
2
: Idejeben j on az aut obusz, megsem erkezem meg a gyakorlat
megkezdese el ott.
b) A
1
: Ha elmegy unk Tihanyba, akkor F uredre is elmegy unk, de csak
akkor.
A
2
: Ha nem megy unk Almadiba, akkor F uredre sem megy unk.
A
3
: Az biztos, hogy nem megy unk Almadiba is meg Tihanyba is,
de vagy Almadiba vagy Tihanyba elmegy unk.
3.1.15. Formalizalja az al abbi kijelenteseket, es v alaszoljon a feltett kerdesre.
a) Egy gyilkossaggal kapcsolatban az al abbiakat siker ult megallaptani:
A
1
: Ha Joe nem tal alkozott akkor ejjel Freddel, akkor Fred a gyilkos
vagy Joe hazudik.
A
2
: Ha nem Fred a gyilkos, akkor Joe nem tal alkozott akkor ejjel
Freddel, es a gyilkossag ejfel ut an t ortent.
A
3
: Ha a gyilkossag ejfel ut an t ortent, akkor Fred a gyilkos vagy
Joe hazudik.
A gyilkos ut an nyomozo fel ugyel o ezek alapj an arra k ovetkeztetett,
hogy Fred a gyilkos. Helyesen tette-e?
b) Az al abbi informaci okat tudjuk a hetvegi programmal kapcsolatban:
A
1
: Ha esik az eso, etteremben ebedel unk.
A
2
: Ha nem etteremben ebedel unk, akkor elmegy unk kir andulni.
A
3
: Ha kir andulunk, akkor nem esik az eso, es etteremben ebede-
l unk.
K ovetkezik-e ezekb ol, hogy (akkor es) csak akkor kir andulunk, ha
nem esik az eso.
c) A Ewing csaladr ol az al abbi informaci ok allnak rendelkezes unkre:
A
1
: Samantha (akkor es)csak akkor kezd el inni, ha Jockey eladja a
reszvenyeket Cli Barnes-nak es Pamela osszevesz Bobby-val.
A
2
: Ha Samantha elkezd inni, Ellie boldogtalan lesz.
A
3
: Nem igaz az, hogy ha Jockey eladja a reszvenyeket Cli Barnes-
nak, akkor Ellie boldogtalan lesz.
K ovetkezik-e ezekb ol, hogy Ellie boldogtalan lesz, ha Pamela ossze-
vesz Bobby-val?
Mi a helyzet akkor, ha az A
1
-et a k ovetkezokeppen modostjuk:
A
1
: Samantha inni kezd, ha...
d) V as arl as k ozben a k ovetkezokeppen morfondrozunk:
A
1
: Ha veszek almat es olcso a toj as, kesztek maglyarak ast.
A
2
: Ha dr aga a toj as, akkor nem veszek almat es ehes maradok.
A
3
: Csak akkor nem maradok ehes, ha kesztek maglyarak ast.
Formalizalja a kijelenteseket, es d ontse el, hogy k ovetkezik-e ezekb ol,
hogy ha olcso a toj as, akkor nem maradok ehes.
3.1.16. Erdei setankon Noszminosz mesevarosaba erkez unk, ahol az al abbi in-
formaci okat kapjuk:
A
1
: Felteve, hogy Noszminosz igazmond o, o a v aros tant oja es Grettli
nem fah azban el.
A
2
: Ha Grettli az erdo melletti fah azban el, akkor nem a v aros reme.
A
3
: Ha Grettli az erdo mellett el es Noszminosz igazmond o, akkor Grettli
nem a v aros reme.
a) Formalizalja a kijelenteseket es d ontse el, hogy az A
3
k ovetkezmenye-
e az A
1
es A
2
kijelenteseknek.
b) Ha tudjuk, hogy az elso ket allt as igaz, de a harmadik hamis, mit
tudunk mondani Noszminoszrol?
3.2. PREDIK
ATUMLOGIKA 77
3.2. Predikatumlogika
Predikatumok
3.2.17. Tekints uk a Pxyz osszetett predik atumot, amelynek v altoz oi az egesz sza-
mokon vannak ertelmezve:
Pxyz : ((x < y) (y < z)) ((x +y < z))
Hat arozza meg az al abbi kijelentesek igazs agerteket.
a) P345
b) P113
c) P 211
3.2.18. Legyenek a P, Q es R a val os szamok halmazan ertelmezett predik atumok
a k ovetkezok:
Px : x < 7 Qx : x > 15 Rx : x < 0
Fejezze ki az al abbiakban megadott predik atumokat a P, Q es R pre-
dik atumokkal, valamint a , a m uveleti jelek felhaszn al as aval.
a) 0 x
b) 7 x 15
c) 0 x < 7
d) 0 x 15
e) (0 x < 7) (x > 15)
Kvantikacio
3.2.19. Formalizalja a k ovetkezo kijelenteseket a predik atumlogik aban.
a) Minden holl o fekete.
b) Van feher hatty u.
c) Az any ak szeretik aikat.
d) A vas fem.
e) Van olyan torony, amelyik nem f ugg oleges.
f) P al levelet adott Paul anak
g) Nem minden szam racion alis.
h) Nincs olyan szam, amely ha racion alis, akkor irracion alis.
3.2.20. Legyen az al abbiakban a v altoz ok alaphalmaza az egesz sz amok halmaza.
Milyen kvantorokat rjunk az al abbi predik atumok vagy a predik atumok
neg aci oja ele, hogy igaz ill. hamis kijelenteseket kapjunk?
a) Px: 2x + 3 = 7
b) Px: 3x + 3 = 7
c) Pxy : x
2
+y
2
= 4
d) Px: [[x 2[ [x 1[[ 1
3.2.21.

Irja le szavakkal az al abbi formalizalt kijelenteseket, ha az Fxy ketv altoz os
predik atum jelentese: x fel y-t ol.
a) xy Fxy
b) xy Fxy
c) y xFxy
d) y xFxy
3.2.22. Tetelezz uk fel, hogy keperny onk 80x25- os, azaz egy sorba 80 karakter
rhat o, a sorok szama pedig 25. A kurzor lehetseges pozci oit rendezett
szamparral rjuk le: (oszlopszam, sorszam). A szamozast a bal felso sa-
rokt ol kezdj uk. A keperny o (1,1), (20,1) es (1,20) pontok altal kijel olt
h aromszog alak u resze piros szn ure van kifestve.

Irja le az al abbi forma-
liz alt kijelenteseket, ahol Fxy azt jelenti, hogy a keperny o (x, y) pozci oj u
pontja piros; Qx, hogy 17 x; Rx, hogy x 20; Sxy pedig, hogy
y (21 x). Dontse el, hogy a megfelelo allt asok igazak vagy hami-
sak.
a) xy Fxy
b) xy (Fxy)
c) x(y (Fxy))
d) y x(Fxy Qx)
e) xy (Rx Sxy Fxy)
3.2. PREDIK
ATUMLOGIKA 79
f) xy ((Rx Sxy) Fxy)
3.2.23. Legyenek a termeszetes szamok halmazan ertelmezve az al abbi predik atu-
mok:
Px: x prmszam Sx: x p aratlan szam es Qx : x 2.
Irja le az al abbi formul aknak megfelelo kijelenteseket. Melyek k oz ul uk az

igaz allt asok?
a) x(Px Sx)
b) x(Px Sx)
c) x(Px (Sx Qx))
d) x((Px Sx) Qx)
3.2.24. Deni aljuk az egesz szamok halmazan a k ovetkezo predik atumokat:
Px: x prmszam es Oxy: x osztoja y-nak.
Tekints uk a k ovetkezo formul akat:
1. x(Px O4x) 2. P3 O36
3. x(Px y (Oyx Py)) 4. x(Px O4x)
a)

Irja le a fenti formul akat k oznapi nyelven.
b)

Ertekelje ki a formul akat az adott interpretaci oban.
c) Van-e ket olyan formula, amelyek egym as tagad asai? Melyek azok,
miert?
d) Formalizalja k ovetkezo mondatokat:
Minden szamnak van osztoja.
Van olyan szam, amelynek nincs prmosztoja.
3.2.25. Deni aljuk a vir agok halmazan a k ovetkezo predik atumokat:
Px : x piros es Sxy : x szebb, mint y
Valamint vezess uk be a t : tulip an, es az r : rozsa individuum-konstanso-
kat. Tekints uk a k ovetkezo formul akat:
1. x(Px Sxt) 2. Pr Srt
3. x((Px Sxr) y Sxy) 4. x(Px Sxt)
a)

Irja le a fenti formul akat k oznapi nyelven.
b) Van-e ket olyan formula, amelyek egym as tagad asai? Melyek azok,
miert?
c) Van-e ket olyan formula, amelyekre A B igaz, de B A nem?
d) Formalizalja a k ovetkezo mondatokat:
Nincs olyan vir ag, amely mindegyiknel szebb. (
Nincs legszebb vi-

rag.)
Minden vir ag szebb valamelyiknel. (
Nincs legcs uny abb vir ag.)

3.2.26. Deni aljuk a n ok halmazan a k ovetkezo predik atumokat:
Sx: x szoke;
Oxy : x okosabb, mint y;
valamint vezess uk be a k: Kati individuum-konstanst. Tekints uk a k ovet-
kezo kijelenteseket:
1. Sk x(Sx Okx) 2. x(Sx y (Sy Oyx))
3. Sk x(Sx Okx) 4. x(Sx Oxk)
a) Fogalmazza meg a kijelenteseket k oznapi nyelven.
b) Melyik az a ket formula, amelyek egym as tagad asai? Miert?
c) Nevezze meg azt a szab alyt, amelyet az el oz o kerdesnel haszn alt.
d) Formalizalja a k ovetkezo kijelentest:
A szoke n ok nem lehetnek mindenkinel okosabbak.
3.2.27. Formalizalja az al abbi k ozmondasokat.
a) Aki a kicsit nem becs uli, a nagyot nem erdemli.
b) Ki kor an kel, aranyat lel.
c) Nincsen rozsa t ovis nelk ul.
d) Minden szentnek maga fele hajlik a keze.
e) Nem mind arany, ami fenylik.
f) Aki szelet vet, vihart arat.
g) Mindenkinek megvan a maga keresztje.
3.2. PREDIK
ATUMLOGIKA 81
Predikatumlogikai formulak interpretacioi
3.2.28. Adja meg az al abbi predik atumlogikai formul ak logikai ertekeit az I
1
es
I
2
interpretaci okban. Az univerzumok rendre U
1
= N es U
2
= Q. A
predik atumok jelentese mindket interpretaci oban: Pxy : x < y, Qxy :
x y.
a) xy Pxy
b) xy Qxy
c) y xQxy
d) y xPxy
e) xy z ((Pxz Pzy) (Pyz Pzx))
3.2.29. Adja meg az al abbi predik atumlogikai formul ak logikai ertekeit I
1
es I
2
interpretaci okban. Az univerzumok mindket interpret aci oban azonosak:
U
1
= U
2
= a ter egyenesei. A predik atumok jelentese I
1
eseten Pxy: x
egy pontban metszi y-t, I
2
-ben pedig Pxy: x es y kiteroek.
a) xy (Pxy Pyx)
b) xy z ((Pxy Pyz) Pxz)
c) xy z ((Pxy Pyz) Pxz)
d) xy z ((Pxy Pyz) Pxz)
3.2.30. Legyenek az L elsorend u nyelvben az individuum-v altoz ok x es y. A nyelv-
ben adott egy f ketv altoz os f uggveny es ket ketv altoz os predik atum P
es Q. A formul ak eptesehez a szok asos logikai m uveleti es segedjelek
haszn alhat ok.
Erekelje ki az al abbiakban megadott formul akat a k ovetkezo interpretaci-

oban:
U = Z
+
, f(x, y) : x es y legnagyobb k oz os osztoja,
Pxy : x osztoja y-nak, Qxy : x = y.
a) xy Pxy b) xy Pxy
c) xy Pxy d) xy Pxy
e) xy z Qf(x, y) z f) xy z Qf(x, y) z
g) xy z Qf(x, y) z h) z xy Qf(x, y) z
3.2.31. Adjon meg olyan elsorend u nyelvet, mely alkalmas az al abbi allt asok
leras ara.

Irja le a megfelelo formul akat.
a) Minden 1-nel nagyobb termeszetes szamnak van prmosztoja.
b) B armely prmszamnal van nagyobb prmszam.
c) Vegtelen sok ikerprm van.
(Ikerprm: p es p + 2, ha mindketto prm.)
3.2.32. Legyenek az L elsorend u nyelvben az individuum-v altoz ok x, y es z.
A nyelvben adott egy f ketv altoz os f uggveny es egy ketv altoz os pre-
dik atumP. A formul ak eptesehez a szok asos logikai m uveleti es segedjelek
haszn alhat ok. Adjon meg olyan interpretaci ot, amellyel egy az U-n ertel-
mezheto ketv altoz os m uvelet al abbi tulajdons agai rhat ok le. Adja meg a
megfelelo formul akat.
a) kommutativit as
b) asszociativit as
c) idempotencia
3.2.33. Deni aljon elsorend u nyelvet es annak olyan interpretaci oj at, amelyben
a homogen bin aris relaci ok al abbi tulajdons agai rhat ok le. Adja meg a
megfelelo formul akat.
a) reexivit as
b) szimmetria
c) antiszimmetria
d) tranzitivit as
Levezetesek elsorend u nyelvben
3.2.34. Legyenek adottak a k ovetkezo szab alyok:
1. (x y) x 4. (x (y z)) ((x y) (x z))
2. (x (x y)) 5. (x y) (y x)
3. (x y) (x y) 6. x, x y y (modus ponens)
Igazolja kiz ar olag a fenti szab alyok alkalmazas aval az al abbi k ovetkez-
tetesek helyesseget.
3.2. PREDIK
ATUMLOGIKA 83
a) (x y) (x y)
b) (x (y z)) ((x y) (x z))
c) (x (x y)) (x y)
3.2.35. Legyen a halmaznyelv jelkeszlete a k ovetkezo:
A, B, C, . . . jeleket nevezz uk halmazoknak, U-val jel olj uk az un. univer-
zalis halmazt, pedig jelentse az ures halmazt.
A m uveleti jelek: , es a . Segedjelek: (, ). Ketv altoz os relaci o jel:
=.
A nyelv formul ai az al abbi rekurzi oval adottak:
1. A, B, C, . . . U, formul ak.
2. Ha A es B formul ak, akkor (A B), (A B) es (A B) is formul ak.
3. A nyelvben az el oz o ket pontban megadott formul akon kv ul mas
formula nincs.
Axi om ak.
1. (A ) = A 5. (A (B C)) = ((A B) (A C))
2. (A U) = A 6. (A (B C)) = ((A B) (A C))
3. (A B) = (B A) 7. (A (U A)) = U
4. (A B) = (B A) 8. (A (U A)) =
a) Bizonytsa be, hogy (A ) = .
b) Igazolja, hogy ha valamely X es Y halmazra igaz az al abbi ket allt as
T
1
: (X Y ) = , T
2
: (X Y ) = U,
akkor igaz a T
3
: Y = (U X) allt as is.
4. fejezet
Algebrai strukt urak
4.1. Algebrai strukt urak, m uveletek
4.1.1. Algebrai strukt ur ak-e az al abbiak:
a) a val os szamok halmaza az osztasra nezve;
b) a bj (b Z) alak u komplex szamok az osszeadasra, illetve a szorzasra
nezve;
c) az 1, 2, 3, 4 halmaz a mod5
szorzasra es osszeadasra nezve;

d) a val os szamok halmazan ertelmezett szigor uan monoton n ovekv o
f uggvenyek a kompozci ora nezve;
e) a 3 3-as diagon alis matrixok az osszeadasra, illetve a szorzasra
nezve;
f) a prmszamok halmaza a legnagyobb k oz os oszto, illetve legkisebb
k oz os t obbsz or os m uveletre nezve.
4.1.2. Vizsg alja meg az al abbi m uveleteket kommutativit as, asszociativit as, es
idempotencia szempontj ab ol:
a) legnagyobb k oz os oszto a termeszetes szamok halmazan;
b) legkisebb k oz os t obbsz or os a pozitv termeszetes szamok halmazan;
c) n n tpus u matrixok osszeadasa, illetve szorzasa.
n mod m alatt az n sz am m-mel val o oszt asi maradek at ertj uk.

85
86 4. ALGEBRAI STRUKT
UR
AK
4.2. Felcsoport, csoport
4.2.1. Felcsoportok-e az al abbi strukt ur ak? Amennyiben igen, van-e egyseg-,
illetve zeruselem uk?
a) (T(H); ), ahol T(H) a H halmaz hatv anyhalmaza es a szimmet-
rikus dierencia;
b) (V ; ), ahol V a h aromdimenzios vektorok halmaza, pedig a skal aris
szorzas;
c) (V ; ), ahol V a h aromdimenzios vektorok halmaza, pedig a vek-
tori alis szorzas;
d) (P
n
; +), ahol P
n
a legfeljebb n-edfok u egyv altoz os polinomok hal-
maza, + pedig a polinomok osszeadasa;
e) (C(R); +), ahol C(R) a val os szamok halmazan ertelmezett folytonos
f uggvenyek halmaza, + pedig a f uggvenyek osszeadasa;
f) (C(R); ), ahol C(R) a val os szamok halmazan ertelmezett folytonos
f uggvenyek halmaza, pedig a f uggvenyek szorzasa;
g) (H; ), ahol H a h aromszogek halmaza, pedig b armely h
1
, h
2
H
eseten h
1
h
2
= maxT(h
1
), T(h
2
), ahol T(h) jel oli a h h aromszog
ter uletet;
h) (Olyan 3 3-as matrixok, amelyek determinansa 1; ).
4.2.2. Az el oz o feladatban melyek a kommutatv felcsoportok?
4.2.3. Bizonytsa be, hogy az
_
1 n
0 1
_
alak u matrixok (n N) a szorzasra nezve
felcsoportot alkotnak es ez a felcsoport izomorf az (N; +) felcsoporttal.
4.2.4. Az al abbiak k oz ul melyek alkotnak csoportot?
a) A val os szamok halmaza, ha a m uvelet a szorzas.
b) A pozitv val os szamok halmaza, ha a m uvelet a szorzas.
c) A pozitv val os szamok halmaza, ha a m uvelet az osztas.
d) Az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 halmaz, ha a m uvelet a mod8 szorzas.
e) Az 1, 3, 5, 7 halmaz a mod8 szorzasra nezve.
f) Az
_
a 0
0 0
_
alak u matrixok, ahol a R 0, a matrixszorzasra
vonatkoz oan.
4.2. F
ELCSOPORT, CSOPORT 87
g) A
_
cos sin
sin cos
_
alak u matrixok, R, a matrixszorzasra vo-
natkoz oan.
h) A
_
a b
b a
_
alak u matrixok, a, b R es a
2
+ b
2
,= 0, a matrixszor-
zasra vonatkoz oan.
4.2.5. Az S strukt ur at a racion alis szamok alkotj ak az al abb deni alt m uve-
lettel. Ha a, b S, a val os szamokra vonatkoz o + es m uvelettel:
a b = a +b (a b) .
Vizsg aljuk meg, hogy S felcsoport, illetve csoport-e?
4.2.6. Legyen a Z halmazon a k ovetkezo m uvelet:
a b = a +b + 1.
Alkot-e Z a m uvelettel felcsoportot, monoidot, csoportot, illetve Abel-
csoportot?
4.2.7. Igazoljuk, hogy az osszetettf uggveny-kepzessel, mint csoportm uvelettel
csoportot alkotnak azok a [0, 1]-en ertelmezett folytonos es szigor uan mo-
noton n oveked o val os f(x) f uggvenyek, amelyekre f(0) = 0, f(1) = 1.
4.2.8. Egy G csoportban valamely b G elemre b
14
= b
10
es b
8
= b
27
. Bizonyt-
suk be, hogy b egysegeleme G-nek.
4.2.9. Legyen a G csoportra: [G[ = 996. Bizonytsuk be, hogy ha g G eseten
g
1993
egysegelem G-ben, akkor g is egysegelem.
4.2.10. a) Adja meg az 1, 2, 3 szamok osszes permut aci oj at.
b) Csoportot, illetve Abel-csoportot alkotnak-e a permut aci ok a permu-
t aci ok egym as ut an val o elvegzesere nezve?
4.2.11. a) Hat arozza meg az (1234) permut aci o osszes egesz kitev oj u hatv any at.
b) Csoportot alkotnak-e az egesz kitev oj u hatv anyok a permut aci ok egy-
mas ut an val o elvegzesere nezve?
4.2.12. Melyik az a legkisebb pozitv egesz sz am, ah anyadik hatv anyra emelve az
(ABCDE) (FGH) (IJKLMN) permut aci ot, az e egysegelemet kapjuk?
UR
AK
4.2.13. a) Adja meg az abr an l athat o teglalap osszes szimmetrikus transzfor-
maci oj at a cs ucsok permut aci oinak felras aval.
1 2
3 4
b) Csoportot alkotnak-e a felrt permut aci ok?
4.2.14. Legyenek a G es H csoportok a k ovetkezok: G = (R 0 ; ), H = (R; +).
A G-beli m uvelet a
termeszetes szorzas, a H-beli pedig a
termeszetes
osszeadas. Igazolja, hogy az f : G H, f(x) = lg x
2
homomorf
lekepe-
zes. Izomorf
-e?
4.2.15. Igazolja, hogy az f : G H, f(x) = e
x
lekepezes izomorf, ha G a val os
szamok halmazanak additv, H pedig a pozitv val os szamok multiplikatv
csoportja.
4.2.16. Legyen (T; ) es (T
; ) ket csoport. Igazolja, hogy ha az f : T T
homomorf lekepezes, akkor

a) a T-beli egysegelem kepe T
egysegeleme;
b) f inverztarto lekepezes (azaz minden T-beli elem inverzenek kepe a
T
-beli kepelemenek inverze).

4.3. Gy ur u, test
A 4.3.1. 4.3.8. feladatokban deni alt strukt ur ak k oz ul melyek a gy ur uk?
V alassza ki az egysegelemes es kommutatv gy ur uket, valamint a testeket.
4.3.1. (I
2
; +, ), ahol I
2
= 0, 1 es a m uveletek:
+ 0 1
0 0 1
1 1 0
0 1
0 0 0
1 0 1
m uvelettart o
m uvelettart o es bijektv
4.3. GY
UR
U, TEST 89
4.3.2. (Q
; +, ), ahol Q
=
_
x [ x =
a
b
, a, b Z es b p aratlan
_
a m uveletek a
szok asosak.
4.3.3. H = 1, 2, 3, 4 halmaz a mod8 osszeadassal es szorzassal.
4.3.4. (D; +, ), ahol D = x [ x = a +b
n a, b Q; n olyan rogztett pozitv

egesz, amelyhez nem letezik q Q, hogy n = q
2
_
, a m uveletek a szok aso-
sak.
4.3.5. a) (R; , ), ahol a b = a b es a b = ab;
b) (R; , ), ahol a b = a +b 1 es a b = a +b ab;
c) (R
+
; , ), ahol a b = ab es a b = a
lg b
.
4.3.6. a) (M; +, ), ahol M az n n-es matrixok halmaza a val os szamtest
felett. M uveletek a matrix osszeadas es -szorzas.
b) (M; +, ), ahol M az nn-es matrixok halmaza az I
2
szamtest felett.
M uveletek a mod2 matrix osszeadas es -szorzas.
c) (M; +, ), ahol M =
_
M [ M =
_
a b
0 0
_
, a, b R
_
, m uveletek a
matrix osszeadas es -szorzas.
d) (M; +, ), ahol M =
_
M [ M =
_
a b
b a
_
, a, b R
_
, m uveletek a
matrix osszeadas es -szorzas.
4.3.7. a) (T(A); , ), ahol T(A) egy A ,= halmaz hatv anyhalmaza, a
szimmetrikus dierencia, a metszetkepzes;
b) (T(A); , ), ahol T(A) mint el obb, az uni o-, a metszetkepzes.
4.3.8. (F; , ), ahol F = f : R R es
a) a m uveletek a szok asos f uggveny osszeadas es szorzas;
b) az osszeadas a szok asos, a szorzas pedig a f uggvenyek kompozci oja;
c) ha az F halmaz elemeire kik otj uk meg, hogy bijektvek legyenek, vagy
pedig f(x) 0; a m uveletek ugyanazok, mint b)-ben.
4.3.9. a) Bizonytsa be, hogy minden test nulloszt omentes
.
b) Hat arozza meg a 4.3.1. 4.3.8. peld akban kiv alasztott gy ur uk k oz ul
azokat, amelyek nulloszt omentesek.
Nulloszt omentes az a strukt ura, ahol a b = 0-b ol k ovetkezik, hogy a = 0 vagy b = 0.

UR
AK
4.3.10. Gy ur ut alkotnak-e a tervektorok az osszeadas es a vektori alis szorzas m u-
veletekkel?
4.3.11. Legyen a Z halmaz elemeibol all o rendezett p arok halmazan ertelmezve a
es a m uvelet az al abbi modon:
(a, b) (c, d) = (a +c, b +d) , illetve
(a, b) (c, d) = (a c, b d) .
a) Igazoljuk, hogy e strukt ura gy ur u.
b) Testet alkot-e?
c) Testet alkot-e a strukt ura, ha a ket m uveletet az R elemeibol all o
rendezett p arok halmazan ertelmezz uk?
4.3.12. Resztestet alkotj ak-e a val os szamok testenek azok a szamok, amelyek
racion alis p-vel es q-val felrhat ok p +q
2 alakban?
4.4. Halo, Boole-algebra
4.4.1. H al ot alkotnak-e az al abbi strukt ur ak:
a) (N; lnko, lkkt), ahol lnko a legnagyobb k oz os oszto, lkkt pedig a leg-
kisebb k oz os t obbsz or os;
b) (T(A); , );
c) (0, 1; , )?
4.4.2. Igazolja, hogy ha egy parci alisan rendezett H halmaz b armely ket eleme-
nek van szupremuma (inmuma), akkor H halmaz a szupremum(inmum)
m uvelettel felh al ot
alkot.
4.4.3. Bizonytsa be, hogy ha egy parci alisan rendezett H halmaz b armely ket
elemenek letezik szupremuma es inmuma, akkor
a) a (H; sup, inf) strukt ur aban igaz az abszorpci os (elnyelesi) tulajdon-
sag;
b) a (H; sup, inf) strukt ura h al o.
Felh al o az olyan strukt ura, amelyben egy idempotens, kommutatv es asszociatv ketv al-
toz os m uvelet van deni alva.
4.4. H
AL
O, BOOLE-ALGEBRA 91
4.4.4. Legyen valamely (H; , ) h al o elemein a relaci o a k ovetkezo:
a b, ha a b = a.
Igazolja, hogy
a) a relaci o parci alis rendezes H-n;
b) a (H; ) rendezes b armely ket elemehez van inmum es szupremum:
inf (a, b) = a b es sup (a, b) = a b.
4.4.5. Az al abbi gr afok egy parci alis rendezes Hasse-fele diagramjai. Melyek al-
kotnak h al ot, disztributv h al ot, illetve felh al ot a sup es inf m uveletekkel?
a) b) c) d)
4.4.6. Igazolja, hogy az al abbi strukt ur ak Boole-algebr ak:
a) egy A ,= halmaz hatv anyhalmaza az uni o, metszet es komplementer
m uveletekkel;
b) az n-v altoz os (n ,= 0) ketertek u logikai f uggvenyek halmaza a kon-
junkci o, diszjunkci o es a neg aci o m uveletekkel.
4.4.7. Legyenek az A halmaz elemei 715 pozitv oszoi; (A; , ) m uveletei pedig
legyenek a k ovetkezok: a b = lkkt (a, b) es a b = lnko (a, b).
a) Legyen az A halmazon egy egyv altoz os m uvelet (
) ertelmezve, amely-
re a
=
715
a
. Igazolja, hogy az (A; , ,
) strukt ura Boole-algebra.

b) Hat arozza meg a fent deni alt Boole-algebr aban a (5
) (13 143)
kifejezes eredmenyet.
4.4.8. Boole-algebr at alkot-e (A; , ,
), ha A = 42 pozitv osztoi, a legki-

sebb k oz os t obbsz or os, a legnagyobb k oz os oszto es a
=
42
a
?
4.4.9. Az al abbi halmazok k oz ul melyek alkotnak Boole-algebr at, ha es a
ket ketv altoz os m uvelet? A megfelelo egyv altoz os m uvelet megtalal asa az
olvas o feladata.
UR
AK
a) a, b, c, . . . , z legal abb hatelem u reszhalmazainak halmaza;
b) a, b, c, . . . , z legfeljebb hatelem u reszhalmazainak halmaza;
c) a, b, c, . . . , z azon reszhalmazainak halmaza, amelyek az osszes ma-
g anhangz ot tartalmazzak;
d) 2n, 2n + 1 [ n Z reszhalmazainak halmaza;
e) az egesz szamok azon X reszhalmazainak halmaza, amelyeknel n X
eseten n + 1 X;
f) az egesz szamok azon X reszhalmazainak halmaza, amelyeknel n X
eseten n + 1 X es n 1 X.
5. fejezet
Grafelmeleti fogalmak es
osszef uggesek
5.1. Alapfogalmak
5.1.1. Adja meg az al abbi gr af eleinek es pontjainak sz amat, tov abb a minden
egyes pont foksz amat.
5.1.2. Van-e olyan egyszer u gr af, amely
a) 6 pont u es a pontok fokai: 9, 9, 2, 2, 1, 3;
b) 10 pont u es a pontok fokai: 3, 3, 4, 1, 6, 2, 3, 5, 2, 2?
5.1.3. Van-e olyan 9 pont u egyszer u gr af, amelyben a pontok foka
a) 7, 7, 7, 6, 6, 6, 5, 5, 5;
b) 6, 6, 5, 4, 4, 3, 2, 2, 1?
5.1.4. Van-e olyan (legal abb ket pont u) egyszer u gr af, amelyben minden pont
foka k ul onb oz o.
93
94 5. GR
AFELM
ELETI FOGALMAK

ES

OSSZEF
UGG
ESEK
5.1.5. K ormerk ozeses bajnoks agban n csapat j atszik. Bizonytsuk be, hogy b ar-
mikor megszaktva a versenyt, p aros szam u olyan csapat van, amely eddig
p aratlan szam u meccset j atszott.
5.1.6. Legyen a G gr af szogpontjainak halmaza V = 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9. Dont-
se el, hogy az al abbi elsorozatok k oz ul melyek nyitottak es melyek zartak.
V alassza ki a k or oket es az utakat.
a) (1, 2, 2, 5, 5, 8, 8, 4, 4, 5, 5, 8, 8, 7);
b) (1, 2, 2, 3, 3, 6, 6, 5, 5, 4, 4, 1);
c) (4, 5, 5, 8, 8, 4, 4, 7);
d) (1, 2, 2, 5, 5, 6).
5.1.7. Adja meg az al abbi gr af szomszedsagi es illeszkedesi matrix at.
1
1
2
2
3
3
4
4
5
5
6
7
5.1.8. Rajzoljon 4 pont u gr afot es rja le a gr af szomszedsagi matrix at, amely
a) k ormentes es osszef ugg o;
b) legal abb egy el u k ormentes es nem osszef ugg o;
c) minden pontj anak foka legal abb 2;
d) teljes.
5.1.9. Sorolja fel az al abbi gr af osszes k oret.
1 2
3 4
5.1. ALAPFOGALMAK 95
5.1.10. Rajzoljon olyan 10 pont u egyszer u gr afot, amely 3-regul aris. Hat arozza
meg a gr af egyik leghosszabb utj at es k oret.
5.1.11. Egy iranytott gr af pontjai legyenek az a
1
, a
2
, . . ., a
6
pontok. Az a
i
pontb ol annyi elt indtunk a
j
-be, amennyi i-nek j-vel val o maradekos
osztas an al fellep o maradek. Hat arozzuk meg a gr af szomszedsagi matrix at.
5.1.12. A G egyszer u gr afot az al abbi szomszedsagi matrixszal adtuk meg:
C =
_
_
0 1 0 1 1
1 0 1 0 0
0 1 0 1 1
1 0 1 0 1
1 0 1 1 0
_
_
Rajzoljuk meg a gr afot es a komplementeret, majd rjuk fel a komplemen-
ter gr af szomszedsagi matrix at.
5.1.13. Egy egyszer u gr af szomszedsagi matrix at jel olje C. Mi a jelentese
a) a C
2
matrix f o atl oj aban szereplo elemeknek;
b) a C
2
matrix i-edik soraban szereplo j-edik elemnek, ha i ,= j?
5.1.14. a) H any ele van egy n pont u teljes gr afnak?
b) Van-e olyan 4, 5, illetve 6 pont u egyszer u gr af, amely izomorf a komp-
lementerevel?
5.1.15. Rajzolja le az osszes 4-pont u egyszer u gr afot, amelyek p aronkent nem
izomorfak.
5.1.16. Izomorfak-e az al abbi gr afp arok?
a)
96 5. GR
AFELM
ELETI FOGALMAK

ES

OSSZEF
UGG
ESEK
b)
c)
5.1.17. H any pont u az a teljes gr af, amelynek kevesebb ele van, mint a pontok
szamanak hatszorosa, de t obb, mint a pontok szamanak otszor ose?
5.1.18. Egy 5-pont u egyszer u gr afnak 8 ele van. Mekkor ak lehetnek a pontok
foksz amai?
5.1.19. Rajzoljon olyan 6 pont u egyszer u gr afot, amely
a) osszef ugg o es k ormentes;
b) minden pontj anak foka legal abb 2 es nem osszef ugg o;
c) 3-regul aris.
5.1.20. Igazolja, hogy ha egy osszef ugg o gr afnak kevesebb ele van, mint pontja,
akkor van 1-fok u pontja.
5.1.21. Bizonytsa be az al abbi allt asokat:
a) Ha egy gr af minden pontj anak foksz ama legal abb 2, akkor van benne
k or.
b) Ha egy gr af k ormentes, akkor van 1 fok u pontja.
5.1.22. a) Az al abbiakban igazoljuk, hogy egy n-pont u, k ormentes, osszef ugg o
gr afnak pontosan n 1 ele van.
Az allt ast a gr af pontszamara vonatkoz o teljes indukci oval igazoljuk,
gondolatmenet unkben logikai hib at vet unk. Mi a hiba?
A k = 1 pont u gr afra az allt as nyilv anval o. Bel atjuk, hogy ha a
k-n al kevesebb pont u gr afokra igaz az allt as, akkor a k pont uakra is
igaz.
Tekints unk ugyanis egy tetszoleges k1-pont u, k ormentes, osszef ug-
g o gr afot, vegy unk hozz a egy uj pontot, es k oss uk ossze a meglev o
pontok valamelyikevel. Egyszer u meggondolni, hogy a kapott k pon-
t u gr af k ormentes, osszef ugg o, es eleinek szama 1-gyel nagyobb, mint
a k 1-pont u gr afe, amelynek elszama indukci os felteves unk ertel-
meben k 2. Ezzel bel attuk, hogy tetszoleges gr afra igaz az allt as.
b) Javtsa ki az a) pontban szereplo bizonyt ast.
c) H any ele van egy n pont u k komponens u k ormentes gr afnak?
5.1.23. Egy hattag u t arsasagban mindenkinek pontosan 3 bar atja van. Egy al-
kalommal 6 mozijegyet kaptak, h arom moziba, mindegyikbe kettot. Min-
denki csak valamelyik bar atj aval egy utt hajland o moziba menni. Meg
tudj ak-e szervezni a mozilatogat ast?
5.1.24. Legyen G egy 2n-pont u egyszer u gr af, ahol minden pont foka legal abb
n 1.
a) Szerkessze meg az osszes lehetseges G gr afot, amely ket kompo-
nensb ol all, ha n = 3.
b) Legal abb h any pontot tartalmaz G egy komponense?
c)

Allhat-e a G gr af 2-nel t obb komponensb ol?
5.1.25. Mutassa meg, hogy ha egy 2n pont u egyszer u gr af minden pontj anak foka
legal abb n, akkor a gr af osszef ugg o.
5.1.26. Igaz-e, hogy G vagy a komplementere biztosan osszef ugg o?
5.1.27. Legyen a G osszef ugg o gr afnak e egy olyan ele, amelyet elhagyva G ket
komponensre esik szet. Bizonytsuk be, hogy e nem lehet G-beli k or ele.
5.1.28. Az egyik megye 22 telep ulese k oz ul otben van k orh az. Legal abb h any olyan
utat kell megepteni, amely ket telep ulest k ot ossze azert, hogy b armely
telep ulesrol legal abb az egyik k orh azba el lehessen jutni kieptett uton.
98 5. GR
AFELM
ELETI FOGALMAK

ES

OSSZEF
UGG
ESEK
5.1.29. Jel olje K
n
(n 3) az n pont u teljes gr afot. Hat arozza meg a gr af k
hossz us ag u k oreinek szamat, ha
a) k = n;
b) 3 k n;
c) 3 k n es a k or ok egy rogztett e elt tartalmaznak.
5.2. Euler- es Hamilton-bejarasok
5.2.1. a) Egy v arosban, ahol az uth al ozat osszef ugg o, egyir any u utc ak is van-
nak. Mikor j arhatja be egy locsoloaut o az osszes utc at (espedig az
egyir any uakat pontosan egyszer, j o iranyban; a ketirany uakat pedig
a ket savban egyszer oda, egyszer vissza) ugy, hogy veg ul a kiin-
dul oponton fejezze be a munk aj at.
b) Mutassa meg, hogy ha minden utca ketirany u, akkor az el oz o bej ar as
mindig megoldhat o.
5.2.2. Mely teljes gr afok Euler-grafok?
5.2.3. a) Igazolja, hogy egy legal abb ket pontb ol all o osszef ugg o gr afnak pon-
tosan akkor van nyitott Euler-setaja, ha a gr afban pontosan ket
p aratlan foksz am u pont van (a t obbi p aros).
b) Mely teljes gr afoknak van nyitott Euler-setaja?
5.2.4. Az al abbi gr afok k oz ul melyiknek van nyitott, illetve zart Euler-setaja,
Hamilton-k ore, vagy - utja?
a)
a b
c
d
e
b)
a
b
c
d e
5.2. EULER-

ES HAMILTON-BEJ
AR
ASOK 99
c)
a b
c
d
e
f
g h
d)
a
b c
d e
f
5.2.5. A domin olapokra a 0, 1, . . . , 9 szamokb ol alkotott szamparok vannak fel-
rva ugy, hogy minden szampar pontosan egyszer szerepel.
a)

Osszerakhat o-e az osszes domin olap a kirak as szab alyai szerint ugy,
hogy a domin ok egy
k ort kepezzenek?
b) Mit mondhatunk a 0-t ol 8-ig szamozott domin okr ol?
5.2.6. a) Milyen n eseten van az n-pont u teljes gr afnak Hamilton-k ore?
b) Mely teljes p aros gr afoknak van Hamilton-k ore?
5.2.7. Mutassa meg, hogy az al abbi gr afnak van Hamilton-k ore.
5.2.8. Bej arhat o-e egy 5 5- os sakkt abla l ougr assal ugy, hogy nem kell a kiin-
dul asi pontba visszaerni, felteve, hogy minden mezore pontosan egyszer
ugrunk.

Es ha vissza kell terni? Adja meg a feladat gr afmodelljet.
5.2.9. Mutassa meg, hogy az al abbi gr afban nincs Hamilton-k or.
100 5. GR
AFELM
ELETI FOGALMAK

ES

OSSZEF
UGG
ESEK
5.2.10. Bej arhat o-e l ougr assal egy 44-es sakkt abla ugy, hogy a kiindul asi pontba
visszaerj unk, felteve, hogy minden mezore pontosan egyszer ugrunk?
5.2.11. Bizonytsa be, hogy
a) ha a G gr afban letezik k darab pont, amelyeket illeszked o eleivel
egy utt t or olve, G t obb mint k komponensre esik szet, akkor G-nek
nincs Hamilton-k ore;
b) ha a G gr afban letezik k darab pont, amelyeket elhagyva G meg
k + 1-nel is t obb komponensre esik szet, akkor Hamilton- utja sincs.
5.3. Skgrafok es sznezesek
5.3.1. Adott a skon negy pont.

Ossze lehet-e k otni az osszes pontp art ugy, hogy
az osszek ot o vonalak ne messek egym ast?
5.3.2. Mutassa meg, hogy az al abbi gr afok skgr afok:
a)
a b
c
d
e
b)
a
b c
d
e
c)
a
b
c
d e
f
d)
a b
c
d
e f
g
h
5.3.3. Az el oz o peld aban szereplo skgr afokra ellen orizze az Euler-formul at.
5.3.4. a) Hat arozza meg az 5.3.2. a) es c) gr af tartomanyainak foksz amat.
b) Igazolja, hogy egyszer u, osszef ugg o skgr af eseten 3t 2e, ha n 3.
5.3.5. Igazolja, hogy nem rajzolhat ok skba az al abbi gr afok:
5.3. S
IKGR
AFOK

ES SZ
INEZ
ESEK 101
a) K
5
(5-pont u teljes gr af)
;
b) K
3,3
(p aros, 3-regul aris gr af)
.
5.3.6. Indokolja meg, hogy az al abbi ket gr af nem skgr af.
a) b)
5.3.7. Rajzolja meg az al abbi gr afok du al gr afj at.
a) b)
c) negy pont u teljes gr af;
d) a kocka elh al ozata.
5.3.8. Rajzolja le Magyarorszag es szomszedai terkepet, es szerkessze meg a
terkep du alj at
5.3.9. Igaz-e, hogy ha egy terkep ket sznnel kisznezhet o, akkor a du alja p aros
gr af.
5.3.10. Lehet-e ot orszag olyan, amelyek k oz ul b armely ketto p aronkent szomsze-
dos?
5.3.11. Minimalisan h any sznnel sznezhet o ki egy
a) fa gr af;
b) p aros, illetve p aratlan hossz us ag u k or?
Haszn aljuk fel az el oz o feladat b) allt as at.
Ha a K
3,3
gr af skgr af, akkor teljes ulnie kellene a 4t 2e egyenl otlensegnek. Miert?
Terkep du alja az a G
gr af, melynek pontjai az egyes orsz agoknak felelnek meg. Ket pont
akkor van osszek otve G
-ban ellel, ha a ket megfelel o orsz ag szomszedos. Belathat o, hogy G
mindig skgr af.

102 5. GR
AFELM
ELETI FOGALMAK

ES

OSSZEF
UGG
ESEK
5.3.12. a) Legyen egy n-pont u fagr af ket nem-szomszedos pontja pirossal ki-
sznezve. Legfeljebb h any szn sz ukseges meg a fagraf pontjainak
kisznezesehez?
b) Tegy uk fel, hogy egy n-pont u fagr af k db nem szomszedos pontja
piros sznnel van kisznezve. Legfeljebb h any szn sz ukseges meg a
kisznezeshez?
5.3.13. Hat arozza meg az al abbi gr afok kromatikus szamat.
a) b)
c) d)
5.4. Fak es erdok
5.4.1. Rajzolja le a nem-izomorf
a) h arompont u;
b) negypont u;
c) otpont u
f akat.
5.4.2. Mutassa meg, hogy 6 darab nem-izomorf 6-pont u fa letezik.
5.4.3. A fa Pr ufer-k odj ab ol rajzolja fel a gr afokat:
a) (1, 3, 2, 4, 1, 2, 3);
b) (7, 7, 4, 4, 5, 3, 3, 8);
5.4. F
AK

ES ERD
OK 103
c) (9, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1).
5.4.4. Van-e olyan 7-pont u fa, amely
a) minden pontj anak foka 1;
b) a pontok fokai: 2, 2, 2, 2, 2, 1, 1;
c) minden pont foka 2;
d) a pontok fokai: 1, 1, 1, 1, 1, 1, 6?
5.4.5. Bizonytsa be, hogy minden fa p aros gr af.
5.4.6. Igazolja, hogy b armely, legal abb otpont u gr afban vagy a komplementere-
ben van k or.
5.4.7. A G fa k ozeppontja az a G-beli pont, amelynek a t obbi pontt ol val o ma-
xim alis t avols aga
minimalis. Bizonytsa be, hogy minden f anak egy, vagy

ket szomszedos k ozeppontja van.
5.4.8. Legyen a G gr af 17 pont u es k ormentes.
a) H any ele van, ha komponenseinek szama 5?
b) H any komponense van, ha eleinek szama 6?
5.4.9. Rajzolja le az al abbi gr af neh any feszt of aj at.
5.4.10. Legyen G egy osszef ugg o gr af. Mit tud mondani arrol az elrol, amely
a) G minden feszt of aj anak ele;
b) G egyik feszt of aj anak sem ele?
Ket pont t avols aga a ket pontot osszek ot o ut eleinek sz ama.

104 5. GR
AFELM
ELETI FOGALMAK

ES

OSSZEF
UGG
ESEK
5.4.11. Hat arozza meg az al abbi gr af egy minimalis s uly u feszt of aj at.
2
7
9
5
6
6
8
3 8
4
a
b
c d
e
5.4.12. Adott egy s ulyozott gr af az un. s ulym atrix aval: a matrix c
ij
eleme az i
es j (i ,= j) pontokat osszek ot o el s uly at jelenti. Ha a ket pont nincs
osszek otve ellel a gr afban, vagy i = j, akkor legyen a s uly .
Hat arozza meg az al abbi gr af egy minimalis s uly u feszt of aj anak s ulym at-
rix at.
C =
_
_
10 6
10 7 8 7
7 2 9
2 4 3
6 8 9 4
7 3
_
_
6. fejezet
Linearis algebra
6.1. Matrixok
6.1.1. a) Dontse el, hogy az al abbi matrixok k oz ul melyik zerusmatrix, egy-
segmatrix, permut al o matrix, diagon almatrix, szimmetrikus matrix,
ferden szimmetrikus matrix.
b) Tal al-e az al abbi matrixok k oz ott olyanokat, amelyek egym as transz-
pon altjai?
A =
_
0 1
1 0
_
B =
_
0 1
1 0
_
C =
_
0 0
0 0
_
D =
_
1 0
0 1
_
E =
_
1 0 0
0 1 0
_
F =
_
1 1
1 1
_
G =
_
1 0 3 4
5 2 2 7
_
H =
_
_
2 3 7 4
3 0 1 6
7 1 0 0
4 6 0 2
_
_
I =
_
_
0 1 2
1 0 7
2 7 0
_
_
J =
_
_
1 5
0 2
3 2
4 7
_
_
K =
_
_
2 8 9 7
9 6 4 8
8 4 0 3
7 8 3 9
_
_
L =
_
_
4 0 0
0 5 0
0 0 1
_
_
105
106 6. LINE
ARIS ALGEBRA
6.1.2. Az al abbi matrixok k oz ul
a) adja ossze azokat, amelyek osszeadhatok;
b) szorozza ossze azokat, amelyek osszeszorozhatok;
c) hat arozza meg azon matrix adjung alt matrix at es inverzet, amelynel
lehetseges.
A =
_
_
2 3
1 0
0 2
1 1
_
_
B =
_
_
1 0 2 1
0 3 4 2
1 2 0 1
_
_
C =
_
_
1 2 3
0 3 1
2 1 8
_
_
D =
_
_
1 2
0 1
1 1
2 0
_
_
6.1.3. Milyen matrixszal kell megszorozni az el oz o feladatbeli B matrixot, hogy
a) elso es masodik sora helyet csereljen;
b) elso sorahoz adjuk harmadik soranak ketszereset, a t obbi sora v alto-
zatlan maradjon;
c) masodik oszlop anak ketszereset es harmadik oszlop anak mnusz ket-
szereset adjuk a negyedik oszlop ahoz, a t obbi oszlopa v altozatlan
maradjon?
6.1.4. Igazolja, hogy
a) (A+B)
= A
+B
;
b) (A)
= A
;
c) (AB)
= B
.
6.1.5. Bizonytsa be, hogy tetszoleges P n n-es matrix eseten
a) ha A szimmetrikus n n-es matrix, akkor P
AP is szimmetrikus;
b) ha A ferden szimmetrikus n n-es matrix, akkor P
AP is ferden
szimmetrikus.
6.1. M
ATRIXOK 107
6.1.6. Hat arozza meg a p
vektort ugy, hogy igaz legyen a k ovetkezo egyenl oseg:

p
Ae
j
= [a
ij
], ahol a
ij
az A matrix i-edik soranak j-edik eleme. A
feladatot tetszoleges A matrixra oldja meg, a vektorok, illetve a matrix
mereteinek megv alaszt as an al ugyeljen az osszeszorozhatos agra.
6.1.7. Hat arozza meg e
j
Ap erteket, ha p
= [1 1 . . . 1]. A feladatot tet-

szoleges A matrixra oldja meg, a vektorok, illetve a matrix mereteinek
megv alaszt as an al ugyeljen az osszeszorozhatos agra.
6.1.8. Adott a b sorvektor: [1 1 1] es a C matrix: C =
_
2 1 0
0 3 4
_
. Hat a-
rozza meg az A matrixot ugy, hogy a bA szorzat a
_
3
2

1
4
sorvektor
legyen, CA pedig egysegmatrix.
6.1.9. Legyen A =
_
1 0
1 0
_
. Hat arozza meg az osszes olyan B matrixot,
amelyre igaz, hogy AB = BA.
6.1.10. Hat arozza meg az X matrixot, ha tudjuk, hogy AXA
1
= B, ahol
A =
_
2 1
3 2
_
es B =
_
1 0
0 2
_
.
6.1.11. Egy uzem negyfele termeket gy art h aromfele alapanyagb ol. Az egyes ter-
mekek egy-egy darabj ahoz az al abbi nyersanyagmennyisegek sz uksegesek:
termek
1. 2. 3. 4.
I. anyag 4 3 3 1
II. anyag 2 1 0 5
III. anyag 10 1 2 3
A rakt aron lev o nyersanyagmennyiseg rendre 5000, 2300 illetve 3000 db,
a nyersanyagok egyseg arai rendre 2,5, 5 illetve 1 egyseg. Az egyes ter-
mekekb ol gy artand o mennyiseg rendre 200, 400, 700 illetve 300 darab, a
j arulekos k oltseg darabonkent 3, 2, 2,5 illetve 3,5 egyseg, az elad asi ar
darabonkent 25, 43, 32 illetve 50 egyseg.

Irja le az adatokat matrixok es
vektorok segtsegevel, majd szamolja ki, hogy
a) a rakt aron lev o nyersanyagmennyiseg elegend o-e a gy artani kv ant
termekekhez;
108 6. LINE
ARIS ALGEBRA
b) mennyibe ker ul legy artani a kv ant mennyiseg u termeket (termelesi
k oltseg + j arulekos k oltseg);
c) mekkora az elad asi ar;
d) mennyi az uzem protja ertekestes ut an.
6.2. Linearis terek (vektorterek)
Linearis f uggetlenseg, bazis, dimenzio
6.2.1. Adottak a v [1 1 2]
es a w[3 1 1]
vektorok.

Irjuk fel az al abbi
line aris kombin aci okat: 2v 3w, 3v +w.
6.2.2. Adjuk meg az u[4 6 2]
vektort a v [1 1 2]
es a w[3 1 1]
vektorok line aris kombin aci ojakent.

6.2.3. Dontse el, hogy az al abbi vektorrendszerek line arisan f uggetlenek-e. Ha
nem, adja meg a k ozt uk lev o line aris kapcsolatot.
a) a[1 4]
, b[2 8]
;
b) a[1 0 3]
, b[2 0 6]
;
c) a[1 2]
, b[2 4]
;
d) a[0 1 4]
, b[2 0 1]
;
e) a[1 2]
, b[2 1]
, c [0 1]
;
f) a[3 1 2]
, b[7 1 1]
, c [4 0 1]
;
g) a[1 1 0]
, b[1 0 1]
, c [0 1 1]
;
h) a[1 1 0]
, b[2 0 1]
, c [3 2 1]
, d[1 1 1]
.
6.2.4. Legyenek a, b es c line arisan f uggetlen vektorok. Dontse el, hogy az al abbi
vektorok line arisan f uggetlenek-e vagy sem:
a) a, 0;
b) a +b, b +c, c +a;
c) a + 2b +c, a b c, 5a +b c.
6.2.5. Legyen V
2
a komplex szamok val os test feletti vektortere, a = 2 +3j, b =
5 j es c = 1 + 10j pedig h arom vektor V
2
-ben. Mutassa meg, hogy a es
b line arisan f uggetlenek es fejezze ki c-t a es b line aris kombin aci ojakent.
6.2. LINE
ARIS TEREK (VEKTORTEREK) 109

6.2.6. Adjon meg olyan h aromelem u vektorrendszert, amelynek vektorai a negy-
dimenzios ter elemei, es amely line arisan osszef ugg o rendszer.
6.2.7. Legyen V
3
a val os szamharmasok vektortere a val os szamtest felett. Vek-
torter-e V
3
kepe, ha a lekepezes a k ovetkezo f uggvenyekkel van megadva?
Ha igen, hat arozza meg a vektorter dimenzioj at es adja meg egy b azisat;
ha nem, indokoljon.
a) f
1
: (x
1
, x
2
, x
3
) (x
1
, x
1
, x
1
)
b) f
2
: (x
1
, x
2
, x
3
) (x
1
+x
2
, x
2
+x
3
, x
1
+ 3x
2
+ 2x
3
)
c) f
3
: (x
1
, x
2
, x
3
)
_
x
1
, x
2
2
, x
3
_
d) f
4
: (x
1
, x
2
, x
3
) (x
1
, x
2
, x
3
)
e) f
5
: (x
1
, x
2
, x
3
) (x
1
, x
2
, x
1
x
2
)
6.2.8. Igazolja, hogy az f(x) = e
x
(Acos 2x +Bsin 2x) alak u f uggvenyek (A, B
val os szamok) a val os szamtest felett line aris teret alkotnak. Adja meg a
ter egy b azisat es az f(x) = e
x
(2 cos 2x + 3 sin2x) f uggveny koordin at ait
a megadott b azisban.
6.2.9. Legyen V a legfeljebb elsofok u polinomok vektortere a val os szamtest fe-
lett. Mutassa meg, hogy 2x 1 es x + 2 f uggetlenek V -ben, es fejezze
ki 5x + 3-at 2x 1 es x + 2 line aris kombin aci ojakent. Adjon meg V -
nek egy 2x 1, x + 2)-t ol k ul onb oz o b azisat is, majd adja meg 5x + 3
koordin at ait ebben az uj b azisban is.
6.2.10. Az al abbi val os szamok feletti vektorterek k oz ul keresse meg az izomor-
fakat. A m uveletek a szok asosak, a polinomokn al a 0 polinomot mindig
beleertj uk. (Azt, hogy ezek vektorteret alkotnak, nem kell bizonytani.)
a) Azok a legfeljebb 20-adfok u val os egy utthat os polinomok, amelyek-
ben minden tag kitev oje prmszam.
b) Azok a legfeljebb 17-edfok u val os egy utthat os polinomok, amelyek-
nek megfelelo polinomf uggvenyek p aros f uggvenyek.
c) Azok a legfeljebb 9-edfok u val os egy utthat os polinomok, amelyeknek
a gy oke.
d) Azok a legfeljebb 9-edfok u val os egy utthat os polinomok, amelyeknek
j a gy oke.
e) A 3 3-as, val os elem u matrixok.
110 6. LINE
ARIS ALGEBRA
f) Azok a 34-es, val os elem u matrixok, amelyeknek elso es utolso sora
megegyezik.
g) Azok a legfeljebb 20-adfok u val os egy utthat os polinomok, amelyek
x
6
+ 1-gyel es x
7
+ 1-gyel is oszthat ok.
h) Azok a minden val os szamon ertelmezett val os ertek u f uggvenyek,
amelyeknek az x = 0, 1, 2, . . . , 8 helyek kivetelevel minden helyet-
testesi erteke 0.
6.2.11. A h aromdimenzios terben egy sk egyenlete x + y + z = 0, egy egyenes
egyenletrendszere pedig x = y, z = 0. Legyen V vektorter a sk pontjainak
halmaza, V
pedig az egyenes pontjainak halmaza a val os szamtest felett.

Adja meg V es V
dimenzioj at es egy-egy b azisat.

Elemi bazistranszformaciok, bazisvektor-csere
6.2.12. Cserelje fel az e
1
, e
2
, e
3
) b azist az
a[1 2 0]
, b[2 1 1]
, c [3 0 2]
_
b azisra.

Irja fel a v [6 3 1]
vektort az uj b azis segtsegevel.

6.2.13. Hat arozza meg az A =
_
_
1 2 1 1
0 1 1 0
3 1 2 3
_
_
matrix rangj at.
_
_
1 2 3
0 3 1
2 1 8
_
_
matrix inverzet a b azisvektor-
cseres algoritmus segtsegevel.
6.2.15. Oldja meg a k ovetkezo egyenletrendszereket a b azisvektor-cseres algorit-
mus segtsegevel.
a)
2x +z =5
2x + 4y =10
2x +y 3z =5
_
_
_
b)
2x +z =5
2x + 4y =10
2x 16y + 3z =25
_
_
_
c)
2x +z =5
2x + 4y =10
2x 16y + 3z =1
_
_
_
6.2. LINE

6.2.16. Hat arozza meg c osszes olyan erteket, melyre az al abbi egyenletrendszer-
nek pontosan egy megoldasa van.
2x +z =5
2x + 4y =10
2x 16y +cz =25
_
_
_
6.2.17. Hat arozza meg b azisvektor-cseres algoritmussal a k ovetkezo egyenletrend-
szer megoldas at, c erteketol f ugg oen.
x +y +z =2
x y z =0
2x +y +z =c
_
_
_
6.2.18. Adott az A matrix es a b vektor:
A =
_
_
0 1 3
1 2 3
4 0 12
_
_
, b =
_
_
2
3
c
_
_
.
a) Hat arozza meg az A matrix rangj at.
b) Hat arozza meg b harmadik koordin at aj at ugy, hogy b benne legyen
az A matrix oszlopvektortereben.
_
_
1 1 1
3 2 1
2 1 c
_
_
matrixban szereplo c erteket
ugy, hogy az e
1
egysegvektor ne legyen benne az A matrix oszlopvektor-
tereben.
6.2.20. Adott az A matrix es a b vektor:
A =
_
_
1 2 4 2
3 2 2 2
1 2 10 2
2 2 1 2
_
_
, b =
_
_
7
1
15
3
_
_
.
a) Mennyi az A matrix rangja?
b) Oldja meg az Ax = b matrixegyenletet.
c) Van-e a fenti matrix elso ket oszlopvektor anak olyan line aris kom-
bin aci oja, amely el o alltja az egyenlet jobb oldal an szereplo vektort?
Ha igen, adja meg.
112 6. LINE
ARIS ALGEBRA
6.3. Linearis transzformaciok
6.3.1. Hat arozza meg az A(3, 1), B(3, 3), C (6, 3) es D(6, 1) pontok kepet az
M =
_
1 0
2 1
_
matrixszal lert transzformaci o elvegzese ut an.

Ertel-
mezze a transzformaci ot.
6.3.2. Milyen geometriai transzformaci ot hat aroz meg az
_
1 1
1 1
_
matrix?
6.3.3. Hat arozza meg az y = 2x 1 egyenes kepenek egyenletet a
_
2 1
0 2
_
matrixszal megadott transzformaci o elvegzese ut an.
6.3.4. Hat arozza meg azon egyeneseket, amelyek a
_
2 1
3 0
_
matrixszal mega-
dott transzformaci o soran onmagukba mennek at.
6.3.5. Hat arozza meg az egysegsugar u, orig o k ozeppont u k or kepenek egyenletet

az
_
1 0
0 2
_
matrixszal megadott transzformaci o elvegzese ut an.
6.3.6. Hat arozza meg az y = 2x egyenesre val o t ukr ozes matrix at.
6.3.7. Tekints uk a
_
3
4
1
3
1
4
2
3
_
matrixszal megadott skbeli transzformaci ot. Ha-
t arozza meg
a) a v [1 3]
vektor kepet;
b) az x = y egyenes kepet;
c) a transzformaci o saj atvektorait es saj atertekeit;
d) a transzformaci o matrix at a saj atvektorok koordin atarendszereben.
6.3.8. Miert nincsenek a
_
0 1
1 0
_
matrixszal lert skbeli transzformaci onak
val os saj atertekei?
6.3.9. Legyen a skbeli transzformaci o matrixa:
_
cos sin
sin cos
_
.
Az ilyen egyenes neve: x egyenes.

6.3. LINE
ARIS TRANSZFORM
ACI
OK 113
a) Milyen eseten igaz, hogy (x) = x b armely x (ketdimenzios) vektor
eseten?
b) Milyen eseten igaz, hogy (x) = x b armely x (ketdimenzios)
vektor eseten?
6.3.10. Adja meg a k ovetkezo terbeli line aris transzformaci o matrix at: az x ten-
gely menten ketszeresre ny ujt as, majd a z tengely k or ul 45
-kal val o for-

gat as.
6.3.11. Hat arozza meg az x +y +z = 0 skra val o t ukr ozes matrix at.
6.3.12.

Irja fel annak a line aris transzformaci onak a matrix at, amely a h arom-
dimenzios teren van ertelmezve es amelyre
(e
1
) =2e
2
+e
3
,
(e
2
) =2e
2
+ 8e
3
,
(e
3
) =e
2
+ 4e
3
.
a) H any dimenzios terre kepezi le a transzformaci o a teret?
b) Alkalmazva az xy sk x = y egyenesenek pontjaira a transzformaci ot,
mit kapunk eredmeny ul?
6.3.13. Tekints uk a komplex szamok halmazat mint a val os szamok teste feletti
vektorteret. Dontse el, hogy az al abbi megfeleltetesek line aris transzfor-
maci ok-e, es ha igen, rja fel a transzformaci o matrix at az 1, j) b azisra
vonatkoz oan. Minden komplex szamnak feleltess uk meg
a) a val os reszet;
b) a val os es kepzetes resze k oz ul a nagyobbikat;
c) az abszol ut erteket;
d) a szoget;
e) a konjug altj at;
f) a j-szereset.
6.3.14. Mik lesznek az el oz o feladatban szereplo line aris transzformaci ok matrixai
a j, 1 j) b azisra vonatkoz oan?
6.3.15. A legfeljebb masodfok u polinomok (val os test feletti) vektortereben adott
a k ovetkezo transzformaci o: f(x) (x + 1) f
(x).
114 6. LINE
ARIS ALGEBRA
a) Bizonytsa be, hogy a transzformaci o line aris.
b)

Irja fel a transzformaci o m atrix at az
1, x, x
2
_
b azisra vonatkoz oan.
c) Sz amtsa ki a transzformaci o saj atertekeit es saj atvektorait.
6.3.16. Adja meg a 6.2.7. feladatban szereplo line aris transzformaci ok matrix at.
6.3.17. Adott az f(x) = e
x
(a cos 2x +b sin2x) alak u f uggvenyek vektortere a va-
l os szamok teste felett (a es b val osak), valamint adott az f(x) f
(x)
transzformaci o.
a) Bizonytsa be, hogy a transzformaci o line aris.
b)

Irja fel a transzformaci o m atrix at az e
x
cos 2x, e
x
sin2x) b azisra vo-
natkoz oan.
c) A transzformaci o matrix anak segtsegevel hat arozza meg f masodik
deriv altj aban e
x
cos 2x illetve e
x
sin 2x egy utthat oj at (a-val es b-vel
kifejezve).
d) Legyen g
(x) = e
x
(a cos 2x +b sin2x). A transzformaci o matrix anak
segtsegevel hat arozza meg g-ben e
x
cos 2x illetve e
x
sin 2x egy uttha-
t oj at (a-val es b-vel kifejezve).
III. resz
Megoldasok
115
1. fejezet
Halmazelmeleti es algebrai
fogalmak
1.1. Halmazalgebra
1.1.1. Az A halmaz mindh arom eleme kielegti az x
3
+11x = 6x
2
+6 egyenletet,
ezert A B. A harmadfok u egyenletnek nem lehet 3-n al t obb gy oke, gy
A = B is teljes ul.
1.1.2. A = E = ]1, 2[ es D = F = 1, 2
1.1.3. a) 1 b) 1, 3, 7 c)
_
3 , 1, 3 , 2, 3 , 1, 2, 3
_
1.1.4. AB = a, AB =
_
b
_
, AA =
_
_
a, a
_
,
_
a, b
_
,
_
b , a
_
,
_
b , b
_
_
1.1.5. a) hamis b) igaz c) igaz
1.1.6. A = 3, 4, 5, B = 0, 1, 2, 3, A B = 3,
A B = 4, 5, A B = 0, 1, 2, 4, 5.
1.1.7. A metszet denci oja szerint 0 X es 2 / X.

Igy a megoldasok: X
1
= 0,
X
2
= 0, 1, X
3
= 0, 3 es X
4
= 0, 1, 3.
1.1.8. A halmazok kivon as anak denci oja alapj an 3 X, 4 X, 1 / X es
2 / X. Teh at a megoldasok: X
1
= 3, 4, X
2
= 3, 4, 5, X
3
= 3, 4, 6
es X
4
= 3, 4, 5, 6.
117
118 1. HALMAZELM
ELETI

1.1.9. a)
2 0 3
b)
1 0 1 2 3
c)
1 0 1 2 3
d)
2 0 3
e)
2 5 8
f)
8 1 5 8
g)
3 1 2 5
h)
4 9 11 13
1.1.10. a) hamis b) igaz c) igaz d) igaz
1.1.11. a) igaz b) hamis c) hamis d) igaz
1.1.12. a)
1 2
2
5
b)
1 1 5
3
c)
1 3 6
3
1
d)
2 1 3
3
1
e)
2 1
1
5
f)
1 3
1
3
4
1.1.13. a) igaz b) igaz c) igaz d) hamis
1.1.14. a) T(A A) =
_
,
_
(a, a)
_
,
_
(a, b)
_
,
_
(b, a)
_
, . . . ,
_
(a, b) , (b, a) , (b, b)
_
,
_
(a, a) , (a, b) , (b, a) , (b, b)
_
_
b) T
_
T(A)
_
=
_
, ,
_
a
_
,
_
b
_
, . . . ,
_
, a , b , a, b
_
_
c) A T(A) =
_
_
a,
_
,
_
b,
_
,
_
a, a
_
,
_
b, a
_
, . . . ,
_
b, a, b
_
_
d) T(A) T(A) =
_
_
,
_
,
_
, a
_
,
_
, b
_
, . . . ,
_
a, b , a, b
_
_
1.1.15. a) Ha van legal abb egy olyan x elem amely benne van az A, B, C
halmazok mindegyikeben, akkor x / B C, ezert x A (B C).
Ugyanakkor x / AB, gy x / (A B) C. Teh at az egyenl oseg nem
teljes ul tetszoleges A, B es C halmazok eseten.
b) (A B)C (A C)B, mert ha x (A B)C, akkor x AB es
x C. x AB-b ol k ovetkezik, hogy x A es x / B. Mivel x eleme
az A-nak is es C-nek is, ezert x AC. x / B gy x (A C) B.
Hasonl oan igazolhat o az (A C) B (A B) C osszef ugges is,
teh at az egyenl oseg tetszoleges A, B es C eseten igaz.
c) A A = , teh at nem igaz.
d) igaz e) hamis f) igaz g) hamis
h) hamis i) igaz j) hamis
1.1.16. a) A B b) A B
1.1.17. A (A B) = B
1.1.18. A-ban nem lehet olyan elem, ami B-nek is eleme, teh at A B = .
1.1.19. (X A B)
_
(X A) (X B) =
_
, mert X minden x eleme benne
van az A es B halmazok legal abb egyikeben, gy x / XA vagy x / XB.
_
(X A) (X B) =
_
(X B A), ugyanis tetszoleges y X B
eseten y / X A es y X, teh at y A.
(X B A) (X A B), hiszen tetszoleges z X eseten z B ezert
az allt as igaz, vagy z / B, de ekkor z X B, gy z A.
1.1.20. Nem igaz, ugyanis a feltetel mellett letezhet olyan x, amelyre x / A, x B
es x C. Ekkor x AC, de x / B C, teh at AC B C.
Ellenpeld aval is megmutathatjuk, hogy hamis az allt as: legyen A = 1
es B = C = 1, 2. Ekkor A B, de A C = 2 = B C.
1.1.21. Nem igaz. Pl. az A = 1, B = 1, 2, C = 2 egy alkalmas ellenpelda.
Tetszoleges C halmaz eseten mar igaz az allt as. Ez k onnyen igazolhat o
indirekt uton. Tegy uk fel ugyanis, hogy A ,= B. Ekkor letezik olyan x
elem, amely benne van A-ban, de nincs benne B-ben, vagy fordtva. Olyan
C halmazt v alasztva, amelynek nem eleme x, A C es B C sem egyezhet
meg, mert x egyik uknek eleme, masikuknak nem. Ezzel ellentmondasra
jutottunk.
1.1.22. a)
_
1 , 2
_
,
_
1, 2
_
egy egyelem u es egy ketelem u partci o.
120 1. HALMAZELM
ELETI

b)
_
a, b, c
_
,
_
a, b, c
_
,
_
a, c, b
_
,
_
b, c, a
_
,
_
a, b, c
_
egy h aromelem u, h arom ketelem u es egy egyelem u partci o.
c)
_
x, y, z, u
_
,
_
x, y, z, u
_
, . . . ,
_
x, y, z, u
_
egy negy-
elem u, hat h aromelem u, het ketelem u es egy egyelem u partci o.
1.1.23. a) Egy 5-elem u halmaz ketelem u partci oja vagy egy 1-elem u es egy 4-
elem u halmazbol all (
_
5
1
_
= 5 eset), vagy egy 2-elem u es egy 3-elem u
halmazbol (
_
5
2
_
= 10 eset), teh at
_
5
2
_
= 5 + 10 = 15
b)
_
n
1
_
= 1
c)
_
n
n
_
= 1
d) Ismeretes, hogy egy n-elem u halmaz reszhalmazainak szama 2
n
. Ezek
mindegyike (kiveve az ures halmazt es az eredeti halmazt) meg-
hat aroz egy 2-elem u partci ot, amit a reszhalmaz es komplementere
alkot. Teh at 2
n
2 reszhalmaz hat aroz meg 2-elem u partci ot, de
gy az egyes partci okat ketszer szamoltuk, mert egy reszhalmaz es
a komplementere ugyanazt a partci ot hat arozza meg. Teh at
_
n
2
_
=
2
n
2
2
= 2
n1
1. Erre az osszef uggesre teljes indukci os bizonyt ast is
adhatunk a k ovetkezo feladatban bizonytott osszef ugges segtsegevel.
1.1.24. Az n elem u halmaz k elem u partci oinak szamat, azaz
_
n
k
_
erteket a k ovet-
kezokeppen szamolhatjuk ossze:
El oszor alltsuk el o az elso n 1 elemb ol all o halmaz k elem u partci oit.
Ezek szama
_
n1
k
_
. Az utols o elemet a k reszhalmaz valamelyikebe kell
betenn unk es ez k felekeppen lehet.

Igy el o alltottuk az n elem u halmaz
k
_
n1
k
_
szam u partci oj at. A tov abbi partci okban az n-edik elem egy
k ul on reszhalmazba ker ul, ezert az elso n 1 elemet k 1 nem ures, disz-
junkt reszhalmazba kell elhelyezn unk es ez
_
n1
k1
_
felekeppen lehetseges.
_
6
3
_
= 3
_
5
3
_
+
_
5
2
_
= 3
2
_
4
3
_
+ 3
_
4
2
_
+
_
5
2
_
=
= 3
3
_
3
3
_
+3
2
_
3
2
_
+3
_
4
2
_
+
_
5
2
_
= 27+9
_
2
2
1
_
+3
_
2
3
1
_
+2
4
1 = 90
_
8
4
_
= 1701
1.1.25. a) Mivel 3 diszjunkt 4-elem u reszhalmazhoz mar 12 k ul onb oz o elemre
volna sz ukseg, ezert legfeljebb 2 p aronkent diszjunkt 4-elem u halmaz allt-
hat o el o.
b) c) Mindket esetben 5 a reszhalmazok maximalis szama.
El oszor bizonytsuk be, hogy 6 vagy t obb megfelelo reszhalmaz nem le-
hetseges. Ha lenne legal abb 6 reszhalmaz a felteteleknek megfeleloen, ak-
kor a 10 elem k oz ul lenne legal abb egy olyan, amely h arom k ul onb oz o
reszhalmazban is el ofordul. Mivel nem lehet ket reszhalmaznak egynel
t obb k oz os eleme, ezert a h arom reszhalmaz tov abbi 9 eleme mind k ul onb o-
zo, azaz a h aromreszhalmaz uni oja X. Ebben az esetben mar egy negyedik
reszhalmazt sem tudn ank a felteteleknek megfeleloen felrni, hiszen annak
4 elemeb ol legal abb 2 k oz os lenne az el oz o 3 reszhalmaz valamelyikevel.
Ezek ut an mar csak azt kell megmutatnunk, hogy 5 megfelel o reszhalmaz
val oban letezik. X elemeit az elso 10 pozitv egesz szammal jel olve:
1, 2, 3, 4, 1, 5, 7, 9, 2, 5, 8, 10, 3, 6, 7, 10, 4, 6, 8, 9
1.1.26.
2 2
1
1
1.1.27.
1 1 4
2
1
A B
1 1 3
1
3
A B
1 3 5
3
1
1
3
A B
1 1
2
1
3
B A
1 3 5
3
1
3
A B
122 1. HALMAZELM
ELETI

1.1.28. a)
3 1 3
3
1
1
3
A B
b) c)
1 2
1
2
A C es
A B C
d)
1 2
1
2
B A
e)
2 1 3
2
1
3
A B
f)
1 1 3
1
3
A B
g)
1 1 3
1
3
A B
h)
1 1 3
1
3
C B
1.1.29. a)
1 1 3
2
1
3
b)
1 1 3
1
3
c)
1 1 3
1
3
1.1.30. a)
2 3
1
1
b)
1 3
1
1
3
c)
1 2 3 4
2
1
1
2
d)
1 3 5
1
1
3
e)
1 2 3
1
2
3
f)
2 2
1
1
3
g)
1 2
1
1
h)
1 2 3 4
2
1
2
124 1. HALMAZELM
ELETI

1.2. Relaciok, f uggvenyek
F uggvenyek
1.2.1. a)
1
2
3
a
b
c
d
Egy bin aris relaci o akkor es csak
akkor f uggveny, ha indul asi hal-
mazanak minden eleme pontosan
egy erkezesi halmazbeli elemmel
all relaci oban. Ezert ez a relaci o
nem f uggveny, hiszen peld aul
(1, a) , (1, c) R.
b)
1
2
3
a
b
c
d
F uggveny.
c)
1
2
3
a
b
c
d
F uggveny.
1.2.2. 1. Peld ak olyan relaci okra, amelyek nem f uggvenyek:
a) R = (1, a) , (1, b) , (2, c)
b) R = (1, a) , (1, b)
c) nem lehetseges
d) R = (J anos, Eszter) , (J anos, Zsuzsa) , (Daniel, Maria)
e) R = (x, y) [ x R, y N
f) R = (x, y) [ (y = [x[) (y = [x + 1[) , x Z
2. Peld ak olyan relaci okra, amelyek f uggvenyek es f (S) = T:
1.2. REL
ACI
OK, F
UGGV
ENYEK 125
a) nem lehetseges, mert [S[ < [T[
b) nem lehetseges, mert [S[ < [T[
c) f = (a, ) , (b, ) , (c, )
d) nem lehetseges, mert [S[ < [T[
e) f = (x, y) [ y = [x|[ , x R, y N
f) f = (x, y) [ y = [x[ , x Z, y N
1.2.3. a) s: R R, s (x) = x + 1
b) sum: R R R, sum(x, y) = x +y
c) sex: J anos, Bela, Maria, Zsuzsa n o, fer,
sex = (J anos, fer) , (Bela, fer) , (Maria, n o) , (Zsuzsa, n o)
d) nev: Beethoven, Haydn, Sztravinszkij Igor, Joseph, Ludwig,
nev = (Beethoven, Ludwig) , (Haydn, Joseph) , (Sztravinszkij, Igor)
e) max: R
n
R, max = ((x
1
, x
2
, . . . , x
n
) , y) [ i (x
i
y)
i (x
i
= y) , i = 1, 2, . . . , n
1.2.4. Az al abbi f uggvenyek mind olyan relaci ok, amelyek indul asi es erkezesi
halmaza is X Y . A megoldasokn al csak az ertekad ast es az ertelmezesi
tartomanyb ol kiz arand o elemeket t untetj uk fel:
a) f
a
(x, y) = (80, 25)
b) f
b
(x, y) = (x, y 1) (x, y) / (x, y) [ x X, y = 1
c) f
c
(x, y) = (x + 2, y + 5)
(x, y) / (x, y) [ x > 78, y > 20, x X, y Y
d) f
d
(x, y) = (81 x, y)
e) f
e
(x, y) = (y, x) (x, y) / (x, y) [ x > 25, x X, y Y
f) f
f
(x, y) = (2x 20, 2y 10) (x, y) /
/ (x, y) [ (x 10) (x > 50) (y 5) (y > 17) , x X, y Y
Parcialis lekepezesek: b), c), e), f).
1.2.5. f : X Y i, h
a) f (x, y) = i
x az x (als o) egeszresze: az x-nel nem nagyobb egeszek k oz ul a legnagyobb.

126 1. HALMAZELM
ELETI

b) f (x, y) =
_
i, ha y ,= 1;
h, ha y = 1.
c) f (x, y) =
_
i, ha (x 78) (y 20) ;
h, ha (x > 78) (y > 20) .
d) f (x, y) = i
e) f (x, y) =
_
i, ha x 25;
h, ha x > 25.
f) f (x, y) =
_
i, ha (10 < x 50) (5 < y 17) ;
h, ha (x 10) (x > 50) (y 5) (y > 17) .
1.2.6. Ha n = 2
k
(k Z, k > 1), akkor a program 1-et ad eredmeny ul. B armely
ettol k ul onb oz o esetben a program vegtelen ciklusba ker ul.
f : N
N, f (n) = 1, ahol N
=
_
2
k
[ k N
_
(Ha f-et N N lekepe-
zeskent deni aljuk, akkor parci alis lekepezest kapunk.)
1.2.7. a)
AB
(x) = 1 (x A) (x B)
A
(x) = 1
_
B
(x) = 1
_
max
_
A
(x),
B
(x)
_
= 1
b)
AB
(x) = 1 (x A) (x B)
A
(x) = 1
_
B
(x) = 1
_
min
_
A
(x),
B
(x)
_
= 1
c)
_
X\A
(x) = 1 (x X A)
A
(x) = 0
_

X\A
(x) = 1
A
(x)
1.2.8.
a a a
b b b
c c c
d d d
a
b
c
d
a
b
c
d
R R = (a, a) , (a, b) , (a, c) , (a, d) , (b, a) , (b, b) , (b, c)
1.2. REL
ACI
OK, F
UGGV
ENYEK 127
a
b
c
d
a
b
c
d
R
1
= (b, a) , (c, a) , (d, c) , (a, a) , (a, b)
1.2.9. a) R altal aban nem f uggveny, hiszen lehet ket olyan B halmazbeli sze-
mely, akiknek ugyanaznap van a sz uletesnapjuk. R
1
B-b ol A-ba
kepezo f uggveny.
b) R R
1
altal aban nem f uggveny: olyan (ember
1
, ember
2
) p arokb ol
all, ahol ember
1
ugyanazon a napon sz uletett, mint ember
2
.
R
1
R az A halmaz azon reszhalmazan ertelmezett f uggveny, ame-
lyek azok a d atumok, amelyeken sz uletett B halmazbeli ember. A
f uggveny minden ilyen d atumhoz onmag at rendeli.
1.2.10.
Ap ak Gyerekek Sz ul ok L anyok
F S
a) (g, a) F
1
, ha a apja g-nek.
b) (l, s) S
1
, ha l l anya s-nek.
c) F S = , ugyanis (s, g) F S, ha letezik l, hogy (s, l) S es
(l, g) F. Ilyen l nincs, mert nem lehet valaki l any es apa egyszerre.
d) S F = (x, y) [ y l anynak x a nagyapja
e) F
1
F = (x, x) [ x apa
f) S S = (x, y) [ x nagysz ul oje anyai agon y-nak, aki l any
A f uggveny neve: identit as f uggveny.

128 1. HALMAZELM
ELETI

g) F
1
S = (x, y) [ x egy l anygyermek valamelyik sz ul oje,
y ugyanannak a l anynak az apja
1.2.11. a) h(x)
b) f
1
(x) =
x D
f
1 = ]0, 9]
h
1
(x) = x 1 D
h
1 = [2, 1[
c) f g : R R f(g(x)) = sin
2
x R
fg
= [0, 1]
g f : R R g(f(x)) = sinx
2
R
gf
= [1, 1]
h g : R R h(g(x)) = sinx + 1 R
hg
= [0, 2]
1.2.12. a) R
fg
= N
b) R
gf
=
_
n
2
[ n N
_
= negyzetszamok
c) R
gh
=
_
n
4
[ n N
_
d) R
hg
=
_
n
4
[ n N
_
1.2.13. (x, z) R S y
_
((x, y) S) ((y, z) R)

y
_ _
(y, x) S
1
_
_
(z, y) R
1
_
(z, x) S
1
R
1
1.2.14.
injektv sz urjektv bijektv
a) igen igen igen
b) igen
n: f(n) = 0
nem
nem
c) igen igen igen
d)
f(1, 2) = f(3, 1)
nem
m, n: f(m, n) = 3
nem
nem
e) igen
m, n: f(m, n) = 3
nem
nem
f) igen igen igen
g)
f(0) = f()
nem
igen nem
h) igen igen igen
i)
f(1) = f(3)
nem
x: f(x) = 1
nem
nem
j)
f(0) = f(1)
nem
x: f(x) = 1
nem
nem
1.2. REL
ACI
OK, F
UGGV
ENYEK 129
k)
f(6) = f(15)
nem
x: f(x) = 1
nem
nem
l)
f(6) = f(15)
nem
igen nem
1.2.15. a) Ha m > n, akkor egy sincs.
Ha m n, akkor
n!
(nm)!
.
b) Ha m < n, akkor egy sincs.
Ha m n, akkor n
m
_
n
1
_
(n 1)
m
+
_
n
2
_
(n 2)
m
. . . +
+(1)
n1
_
n
n1
_
=
n1
k=0
(1)
k
_
n
k
_
(n k)
m
.
c) Ha m ,= n, akkor egy sincs.
Ha m = n, akkor m!.
1.2.16. a) Sz urjektv: b armely a val os szamhoz letezik olyan x R
+
, hogy
f (x) = a, hiszen ha x
1
x
= a, akkor x =
1
2
_
a +
a
2
+ 4
_
.
b) f
1
: R R
+
, y =
1
2
_
x +
x
2
+ 4
_
. Az inverzf uggveny sz urjektv.
1.2.17. a) A = Z, B = Z
+
. Ekkor x = 0-hoz nem rendelheto ertek.
b) A = Z, B = Z. Nem injektv, mert pl. f(3) = f(3) = 3. Nem
sz urjektv, mert pl. a 3 nem all el o kepkent.
c) A = Z
+
, B = Z. Injektv, mert k ul onb oz o pozitv szamok abszol ut
erteke k ul onb oz o. Nem sz urjektv, mert pl. a 3 nem all el o kepkent.
d) A = Z, B = N. Nem injektv, mert pl. f (3) = f (3) = 3. Sz urjek-
tv, mert minden nem-negatv sz am el o all kepkent.
e) A = Z
+
, B = Z
+
. Injektv, mert k ul onb oz o pozitv szamok abszol ut
erteke is k ul onb oz o. Sz urjektv, mert minden pozitv szam el o all
kepkent.
(Ezeken kv ul, termeszetesen, szamtalan mas j o megoldas is adhat o.)
1.2.18. a) Igaz. Injektivit as es az ertekkeszlet denci oj ab ol k ovetkezik.
b) Hamis. Pl. f : I
5
I
6
, f(x) = x + 1.
c) Igaz. A f uggveny denci oj ab ol k ovetkezik.
d) Hamis. Pl. f : I
3
I
1
, f(x) = 1.
130 1. HALMAZELM
ELETI

e) Hamis. Pl. f : I
3
I
2
, f(x) = 1.
f) Igaz. Sz urjektivit as es a f uggveny denci oj ab ol k ovetkezik.
g) Igaz. Injektivit as es sz urjektivit as denci oj ab ol k ovetkezik.
h) Igaz. Injektivit as es sz urjektivit as denci oj ab ol k ovetkezik.
i) Igaz. Injektivit as es sz urjektivit as denci oj ab ol k ovetkezik.
1.2.19. a)
-1 2 0
4
f(A)
f(A) = [0, 4]
b)
1
2
1
3
2
3
2
3
2
f(A)
f(A) =
_
3
2
, 2
1.2. REL
ACI
OK, F
UGGV
ENYEK 131
c)
0 2
1
1
3
f (A)
f(A) =
,
1
3
[1, [ = R
1
3
, 1
_
1.2.20. a)
x
1
x
2
y
f(C)
f(D)
X Y
C
D
Bizonytsunk indirekten: tegy uk
fel, hogy f(C) f(D) ,= . Le-
gyen f(C) es f(D) k oz os eleme
y. Ekkor x
1
, x
2
, hogy f(x
1
) =
f(x
2
) = y, es x
1
C, x
2
D.
Mivel C D = , x
1
,= x
2
.

Igy
a lekepezes nem injektv, ami el-
lentmond az eredeti feltetelnek.
b) Mivel f injektv es C (X C) = , a feladat a) reszenek feltetelei
teljes ulnek, gy f(C) f(X C) = , amelyb ol az allt as k onnyen
bel athat o.
c)

Allt as: Ha egy f : X Y lekepezesre igaz, hogy diszjunkt halma-
zok kepei diszjunktak, akkor f injektv. A bizonyt ashoz vegy unk
tetszoleges x
1
, x
2
X (x
1
,= x
2
) elemeket. Az x
1
, x
2
diszjunkt
halmazok kepei a feltetel szerint diszjunktak. Ezert f(x
1
) ,= f(x
2
),
gy f injektv.
1.2.21. a) f(X) = [2, 0[
132 1. HALMAZELM
ELETI

b) A lekepezes nem injektv, gy bijektv sem lehet.
1.2.22.

Irjuk fel a f uggveny ertekeit egy olyan t abl azatba, amelyben az m-edik sor
n-edik elemenek erteke f(m, n). A t abl azat alapj an megsejtheto rekurzi-
os osszef uggesek f(m, n) eredeti kepleteb ol behelyettestessel egyszer uen
bel athat ok.
0 1 2 3 4 5 . . .
0 0 1 3 6 10 15 . . .
1 2 4 7 11 16 22 . . .
2 5 8 12 17 23 30 . . .
3 9 13 18 24 31 . . .
4 14 19 25 32 . . .
5 20 26 33 . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
f(0, n) =
n(n + 1)
2
; f(m, n) = f(m1, n + 1) + 1, ha m > 0.
Mivel f(0, m + 1) = f(m, 0) + 1, a t abl azat elemei lefedik a termeszetes
szamok halmazat, mindegyiket pontosan egyszer szerepeltetve. Ezzel be-
l attuk, hogy az f f uggveny bijektv.
Homogen binaris relaciok specialis tulajdonsagai
1.2.23. a) Nem reexv. Egy egyenesen vegtelen sok sk fektethet o at.
e
f
g
Irreexv. Egyetlen egyenesen sem fek-
tetheto at pontosan egy sk.
Szimmetrikus.
Nem antiszimmetrikus.
Nem tranzitv. Az abra szerint elhelyez-
ked o e es f, illetve f es g egyeneseken
is pontosan egy sk fektethet o at; e es g
egyeneseken azonban egy sem.
1.2. REL
ACI
OK, F
UGGV
ENYEK 133
b) Nem reexv. Egyenes onmag aval nem kitero.
e
f
g
Irreexv. Egyetlen egyenes sem kitero
onmag aval.
Szimmetrikus.
Nem tranzitv. Az abra szerint elhelyez-
ked o e es f, illetve f es g egyenesek is
kiterok; e es g egyenesek azonban nem
(metszok).
c) Reexv. B armely egyenesre illesztheto sk.
Nem irreexv.
Szimmetrikus.
Nem tranzitv. L asd az a) feladatot.
1.2.24. a) Nem reexv. A p aros szamokat saj at magukkal szorozva nem ka-
punk p aratlan szamot.
Nem irreexv. A p aratlan szamokat saj at magukkal szorozva p arat-
lan szamot kapunk.
Szimmetrikus.
Tranzitv. Ha a b es b c p aratlan, akkor a, b es c is csak p aratlan
lehet.

Igy a c is p aratlan.
D
R
= p aratlan szamok, R
R
= p aratlan szamok.
b) Nem reexv. A vezeteknev nem rovidebb saj at magan al.
Irreexv. Egy ember vezetekneve sem rovidebb saj at magan al.
Nem szimmetrikus.
Antiszimmetrikus.
Tranzitv.
D
S
= x [ x-nel van hosszabb vezeteknev u budapesti lakos, x B,
R
S
= x [ x-nel van rovidebb vezeteknev u budapesti lakos, x B.
c) Nem reexv. Az ures halmaz onmag aval vett metszete ures.
Nem irreexv. Az ures halmazt kiveve minden elem relaci oban all
onmag aval.
Szimmetrikus.
Nem tranzitv. Pl. a, bb, c = b , = es b, cc, d = c , = ,
134 1. HALMAZELM
ELETI

de a, b c, d = .
D
T
= T(X) , R
T
= T(X) .
d) Nem reexv. Az 1 onmag aval vett legnagyobb k oz os osztoja 1.
Nem irreexv. Az 1-et kiveve minden elem relaci oban all onmag aval.
Szimmetrikus.
Nem tranzitv. Pl. lnko (2, 6) = 2 > 1 es lnko (6, 3) = 3 > 1, azonban
lnko (2, 3) = 1 ,> 1.
D
U
= N
+
1, R
U
= N
+
1.
e)
k
1
k
2
k
3
Reexv. Minden k or erinti saj at magat (be-
l ulr ol is), hiszen van saj at magaval k oz os pont-
ja, es abban a pontban k oz os az erint oj uk.
Nem irreexv.
Nem szimmetrikus.
Antiszimmetrikus. Ha egy k or bel ulr ol erint
egy masikat, akkor a masik nem erintheti be-
l ulr ol.
Nem tranzitv. Az abra szerint elhelyezked o k
1
k or bel ulr ol erinti
k
2
-t, mint ahogy k
2
is bel ulr ol erinti k
3
-at. Azonban k
1
sehogy sem
erinti k
3
-at.
D
V
= K, R
V
= K.
1.2.25. a)
1 2
3 4
R = (1, 1) , (1, 3) , (1, 4) , (2, 2)
b)
1 2
3 4
R = (1, 3) , (1, 4) , (2, 3) , (3, 2)
1.2. REL
ACI
OK, F
UGGV
ENYEK 135
c)
1 2
3 4
R = (1, 1) , (1, 4) , (2, 2) , (2, 3) , (2, 4) ,
(3, 3) , (4, 4)
d) Nem lehetseges.
e)
1 2
3 4 R = (1, 1) , (1, 4) , (2, 3) , (3, 2) , (4, 3)
f)
1 2
3 4 R = (1, 1) , (1, 4) , (2, 3) , (4, 2) , (4, 3)
g)
1 2
3 4
R = (1, 4) , (2, 3) , (3, 2) , (3, 3) , (3, 4) ,
(4, 1) , (4, 3)
h)
1 2
3 4 R = (1, 1) , (2, 2) , (4, 4)
(Megjegyzes: Egy adott halmazon deni alt egyen-
l osegi relaci on es reszhalmazain kv ul nincs mas
olyan relaci o, amely szimmetrikus es antiszimmet-
rikus is egyszerre.)
136 1. HALMAZELM
ELETI

Ekvivalencia-relaciok
1.2.26. a) Nem, mert nem reexv, es nem tranzitv.
b) Nem, mert nem tranzitv.
c) Igen.
1.2.27. (a, a) , (a, d) , (a, g) , (b, b) , (c, c) , (c, f) , (d, a) , (d, d) , (d, g) , (e, e) , (f, c) ,
(f, f) , (g, a) , (g, d) , (g, g)
1.2.28. a)
1 2
3
4 5
6
b) Az ekvivalencia-relaci o:
R (1, 1) , (1, 3) , (2, 2) ,
(3, 1) , (3, 3) , (5, 6) , (6, 6)
(Az eredeti relaci ohoz tarto-
zo eleket folytonos vonallal,
mg a kiegeszteshez minima-
lisan sz ukseges eleket szagga-
tott vonallal abr azoltuk.)
1.2.29. a) Reexv, mert m+m = 2m mindig p aros.
Szimmetrikus, mert ha m+n p aros, akkor n +m is az.
Tranzitv, mert ha m+n es n+p is p aros, akkor osszeg uk: m+2n+p
is p aros. Ez pedig csak ugy lehetseges, ha m+p is p aros.
Ekvivalencia-osztalyok: p aros szamok, p aratlan szamok.
b) Reexv, mert x
2
+x
2
= 2x
2
mindig oszthat o 2-vel.
Szimmetrikus, mert ha x
2
+y
2
oszthat o 2-vel, akkor y
2
+x
2
is oszthat o
2-vel.
Tranzitv, mert ha x
2
+y
2
es y
2
+z
2
is oszthat o 2-vel, akkor osszeg uk:
x
2
+2y
2
+z
2
is oszthat o 2-vel. Ez pedig csak ugy lehetseges, ha x
2
+z
2
is oszthat o 2-vel.
Ekvivalencia-osztalyok: p aros szamok, p aratlan szamok.
c) Reexv, mert a a = 0 racion alis.
Szimmetrikus, mert ha a b racion alis, akkor b a = (a b) is
racion alis.
Tranzitv, mert ha ab es bc is racion alis, akkor osszeg uk: ac is ra-
cion alis. (A racion alis szamok halmaza zart az osszeadas m uveletere.)
1.2. REL
ACI
OK, F
UGGV
ENYEK 137
Ekvivalencia-osztalyok: Q, es minden olyan x + Q halmaz
, ahol x
tetszoleges, rogztett irracion alis szam.
d) Reexv, mert x x = 0 oszthat o 3-mal.
Szimmetrikus, mert ha xy oszthat o 3-mal, akkor y x = (x y)
is oszthat o 3-mal.
Tranzitv, mert ha x y es y z is oszthat o 3-mal, akkor osszeg uk:
x z is oszthat o 3-mal.
Ekvivalencia-osztalyok: 1, 4, 7, 10, 2, 5, 8, 11, 3, 6, 9, 12.
e) Reexv, mert m
2
m
2
= 0 oszthat o 3-mal.
Szimmetrikus, mert ha m
2
n
2
oszthat o 3-mal, akkor n
2
m
2
is
oszthat o 3-mal.
Tranzitv, mert ha m
2
n
2
es n
2
p
2
is oszthat o 3-mal, akkor osz-
szeg uk: m
2
p
2
is oszthat o 3-mal.
Ekvivalencia-osztalyok: 3-mal oszthat o termeszetes szamok ,
3-mal nem oszthat o termeszetes szamok.
f) Reexv, mert x
2
x
2
= 0 oszthat o 4-gyel.
2
y
2
oszthat o 4-gyel, akkor y
2
x
2
is
oszthat o 4-gyel.
Tranzitv, mert ha x
2
y
2
es y
2
z
2
is oszthat o 4-gyel, akkor ossze-
g uk: x
2
z
2
is oszthat o 4-gyel.
Ekvivalencia-osztalyok: p aros sz amok, p aratlan szamok.
g) Reexv, mert x
1
+y
1
= x
1
+y
1
mindig teljes ul.
1
+y
1
= x
2
+y
2
, akkor x
2
+y
2
= x
1
+y
1
is
teljes ul.
Tranzitv, mert ha x
1
+ y
1
= x
2
+ y
2
es x
2
+ y
2
= x
3
+ y
3
, akkor
x
1
+y
1
= x
3
+y
3
is teljes ul.
Ekvivalencia-osztalyok: Minden val os szamhoz tartozik egy ekviva-
lencia-osztaly: E
c
= (x, y) [ x +y = c, c R. A Descartes-fele
koordin ata-rendszerben E
c
ekvivalencia-osztalynak a 1 iranytan-
gens u, c tengelymetszet u egyenes felel meg.
h) Reexv, mert x
1
y
1
= x
1
y
1
mindig teljes ul.
1
y
1
= x
2
y
2
, akkor x
2
y
2
= x
1
y
1
is teljes ul.
Tranzitv, mert ha x
1
y
1
= x
2
y
2
es x
2
y
2
= x
3
y
3
, akkor x
1
y
1
= x
3
y
3
is
teljes ul.
Ekvivalencia-osztalyok: Minden val os szamhoz tartozik egy ekviva-
lencia-osztaly: E
c
= (x, y) [ xy = c, c R. A Descartes-fele koor-
Szok asos jel oles: tetsz oleges x sz amra es H sz amhalmazra: x + H = {x + h | h H}.

138 1. HALMAZELM
ELETI

din ata-rendszerben E
c
ekvivalencia-osztalynak az y =
c
x
egyenlet u,
dereksz og u hiperbola felel meg, ha c ,= 0; E
0
-nak pedig a koordin ata-
tengelyek egyestese.
1.2.30. a) i. X
a
X
b
= = (a, b) / R bizonyt asa:
A reexivit as miatt a X
a
. Az X
a
X
b
= feltetel miatt
viszont a / X
b
. Mivel X
b
tartalmazza az osszes b-vel relaci oban
all o elemet, aRb nem allhat fenn.
ii. (a, b) / R = X
a
X
b
= bizonyt asa:
Tegy uk fel, hogy az allt assal ellentetben X
a
X
b
,= , azaz
van olyan c X elem, amely mindket halmaznak eleme, teh at
c mind a-val, mind pedig b-vel relaci oban van. A szimmetriab ol
k ovetkezoen aRc es cRb is teljes ul, ahonnan a tranzitivit ast fel-
haszn alva aRb ad odik. Ez pedig ellentmond a feltetelnek.
b) Az a) allt as ii. reszenek bizonyt as ab ol ad odik.
c) i. (a, b) R = X
a
= X
b
bizonyt asa:
Tekints unk egy tetszoleges c X
a
elemet, erre aRc teljes ul. A
feltetel es a szimmetria miatt bRa is igaz. A tranzitivit asb ol
ad od oan ekkor bRc igaz, azaz minden a-val relaci oban all o elemb-
vel is relaci oban all. Teh at X
a
X
b
. Hasonl o gondolatmenettel
l athat o be X
b
X
a
is, amibol X
a
= X
b
ad odik.
ii. X
a
= X
b
= (a, b) R bizonyt asa:
Bizonytsunk indirekten: ha (a, b) / R, akkor b / X
a
, viszont
b X
b
.

Igy X
a
,= X
b
, ami ellentmondas.
Parcialis rendezesi relaciok
1.2.31. a) Reexv, mert A A mindig teljes ul.
Antiszimmetrikus, mert A B es B A csak akkor teljes ulhet, ha
A = B.
Tranzitv, mert ha A B es B C, akkor A C is teljes ul.
1.2. REL
ACI
OK, F
UGGV
ENYEK 139
1, 2 1, 3 1, 4 2, 3 2, 4 3, 4
1, 2, 3 1, 2, 4 1, 3, 4 2, 3, 4
1, 2, 3, 4
Legnagyobb elem:
1, 2, 3, 4.
Legkisebb elem nincs.
Minimalis elemek: a ketele-
m u halmazok.
sup (A, B) = A B
Nem letezik b armely ket e-
lemnek inmuma, mert pel-
d aul inf (1, 2 , 1, 3) nem letezik.
b) A parci alis rendezes bizonyt as at l asd az a) resznel.
1, 2 1, 3 1, 4 2, 3 2, 4 3, 4
1 2 3 4
Legnagyobb elem:
Legkisebb elem nincs.
Minimalis elemek: a ketele-
m u halmazok.
sup (A, B) = A B
Nem letezik b armely ket e-
lemnek inmuma, mert pel-
d aul inf (1, 2 , 1, 3) nem
letezik.
c) Reexv, mert minden szam osztoja onmag anak.
Antiszimmetrikus, mert a [ b es b [ a csak akkor teljes ulhet, ha a = b.
Tranzitv, mert ha a [ b es b [ c, akkor a [ c is teljes ul.
3 10
9 30 20
6
Legnagyobb es legkisebb elem nincs.
Maximalis elemek: 9, 20, 30.
Minimalis elemek: 3, 10.
Nincs b armely ket elemnek szupremuma ill. in-
muma, mert pl. inf (3, 10) es sup (9, 20) nem lete-
zik.
140 1. HALMAZELM
ELETI

d) A parci alis rendezes bizonyt as at l asd a c) resznel.
1
2
4
3
6
12
Legnagyobb elem: 12.
Legkisebb elem: 1.
sup (a, b) = lkkt (a, b)
inf (a, b) = lnko (a, b)
1.2.32. a) sup (100, 10) = 10 sup (101, 111) = 1

inf (100, 11) nem letezik inf (100, 10) = 100
Meggondolhat o, hogy sup (v, w) olyan bitsorozat, amely v-ben es w-
ben is szereplo legb ovebb kezdoresz. Ilyen sorozat mindig van, mivel
a halmaz elemei 1-gyel kezdodnek.
b) sup (00001, 001) = 00 sup (1111, 110) = 11
inf (0010, 0011) nem letezik inf (011, 01) = 011
Egeszts uk ki az adott halmazt a 0 es 1 elemekkel, valamint -nal,
ami legyen az ures karaktersorozat jele. Ez ut obbi lesz az eredeti
rendezes szerinti legnagyobb elem.
c) sup (100, 11) = 1 sup (000, 11) nem letezik
inf (100, 00) = 100 inf (100, 001) nem letezik
10 01
1 0
Ebben a rendezett halmazban a sup(01, 10) nem lete-
zik. A 01, 10 halmaz felso korl atja a 0 es az 1 elem
is, ezek k oz ott viszont nincsen legkisebb. Ak arhogyan
b ovtj uk is az adott halmazt, ez nem v altozik. Ugyani-
lyen okb ol nem letezik inf (100, 001) sem: az 100, 001
halmaz als o korl atja az 1001 es a 00100 elem is; ezek
k oz ul viszont egyik sem nagyobb a masikn al.
1.2.33. Bel atjuk, hogy az R
1
relaci o a H halmazon rendelkezik a parci alis ren-
dezesi relaci ok tulajdons agaival.
Reexivit as: R reexivit asa miatt (a, a) R minden a H eseten, de
akkor (a, a) R
1
is teljes ul minden a H-ra.
Antiszimmetria: ha (a, b) R
1
es (b, a) R
1
, akkor (b, a) R es
(a, b) R. Ebb ol viszont R antiszimmetriaja miatt k ovetkezik, hogy a = b.
lkkt =legkisebb k oz os t obbsz or os
lnko =legnagyobb k oz os oszt o

1.2. REL
ACI
OK, F
UGGV
ENYEK 141
Tranzitivit as: ha (a, b) R
1
es (b, c) R
1
, akkor (b, a) R es (c, b)
R. Mivel R-rol tudjuk, hogy tranzitv, az ut obbi ket feltetel k ovetkezteben
(c, a) R, azaz (a, c) R
1
.
Ha x H maximalis elem (H; R)-ben, akkor nincs olyan y H, hogy
(x, y) R, azaz x y. Ez
_
H; R
1
_
-ben azt jelenti, hogy nincs olyan
y H, (y, x) R
1
, azaz y x. K ovetkezeskeppen x minimalis elem
_
H; R
1
_
-ben.
1.2.34. A relaci o az F halmazon nem antiszimmetrikus. Pelda f, g F-re, ahol
f g es g f egyszerre igaz, megis f ,= g:
f : N N f (n) =
_
1, ha n ,= 1;
5, ha n = 1;
es
g : N N g (n) =
_
1, ha n ,= 2;
5, ha n = 2.
1.2.35. a) Reexv, mert a +bj a +bj, hiszen a a es b b.
Antiszimmetrikus, mert ha a
1
+b
1
j a
2
+b
2
j es a
2
+b
2
j a
1
+b
1
j,
akkor a
1
a
2
es a
2
a
1
, valamint b
1
b
2
es b
2
b
1
. Ekkor
antiszimmetriaja miatt a
1
= a
2
es b
1
= b
2
, vagyis a
1
+b
1
j = a
2
+b
2
j.
Tranzitv, mert ha a
1
+ b
1
j a
2
+ b
2
j, es a
2
+ b
2
j a
3
+ b
3
j,
akkor a
1
a
2
es a
2
a
3
, valamint b
1
b
2
es b
2
b
3
. Ekkor
tranzitivit asa miatt a
1
a
3
es b
1
b
3
, vagyis a
1
+b
1
j a
3
+b
3
j.
b) Nem, mert pl. 2+j 3+0j es 3+0j 2+j k oz ul egyik sem teljes ul.
c)
0 + 0j
0 + 1j
0 + 2j
1 + 0j
1 + 1j
1 + 2j
2 + 0j
2 + 1j
2 + 2j
3 + 0j
3 + 1j
3 + 2j
d) sup (a
1
+b
1
j, a
2
+b
2
j) = max a
1
, a
2
+ max b
1
, b
2
j
inf (a
1
+b
1
j, a
2
+b
2
j) = mina
1
, a
2
+ min b
1
, b
2
j
142 1. HALMAZELM
ELETI

e) Igen, mert nem tartalmaz az al abbi ket h al oval izomorf reszhal ot
:
f) Legkisebb elem: 0 + 0j, legnagyobb elem: 3 + 2j.
g) Csak a 0 + 0j, 0 + 2j, 3 + 0j, 3 + 2j elemeknek van komplementu-
muk: 0 + 0j = 3 + 2j, 0 + 2j = 3 + 0j. (Itt z a z komplex szam
komplementumat jelenti, es nem a konjug altj at.)
1.2.36. Reexv, azaz (a, b) (a, b), hiszen a a es b = b teljes ul.
Antiszimmetrikus, mert (a
1
, b
1
) (a
2
, b
2
) es (a
2
, b
2
) (a
1
, b
1
) csak abban
az esetben teljes ulhet, ha b
1
= b
2
. Ekkor a
1
a
2
es a
2
a
1
, ebb ol pedig
k ovetkezik, hogy (a
1
, b
1
) = (a
2
, b
2
).
Tranzitv, mert a masodik komponensre vonatkoz o < relaci o tranzitv. Ha
a relaci o ugy teljes ul, hogy a masodik komponensek egyenl oek, akkor
pedig az elso komponensekre vonatkoz o relaci o tranzitivit asa or okl odik.
K onnyen meggondolhat o a masik ket eset is.
Dichot om, mert (a
1
, b
1
) (a
2
, b
2
) es (a
2
, b
2
) (a
1
, b
1
) k oz ul valamelyik
biztosan teljes ul, att ol f ugg oen, hogy b < d vagy d < b. Abban az esetben,
ha b = d, akkor pedig a c vagy c a-t ol f ugg oen teljes ul valamelyik
relaci o.
1.2.37. a) Hamis. Pl. Egy tetszoleges halmaz val odi reszhalmazainak halmazan
ertelmezett relaci o. Legkisebb eleme: , de legnagyobb nincs.
b) Igaz. Nem lehet masik minimalis elem, hiszen a legkisebb elem min-
den elemnel kisebb, gy nem letezhet mas olyan elem, amelynel nincs
kisebb.
c) Igaz. Az el oz o v alasz ertelmeben a legnagyobb elem maximalis is
lenne.
d) Hamis. A felso hat arnak nem kell a halmazban lennie: pl. a ([0, 1[ ; )
halmaznak nincs legnagyobb eleme, de felso hat ara az 1.
B ovebben l asd az Algebrai strukt urak c. fejezetben.

Erdekessegkent megjegyezz uk, hogy ezen line aris rendezesi rel aci o segtsegevel a halmaz
elemei nem rendezhet ok sorozatba.
1.3. HALMAZOK SZ
AMOSS
AGA 143
e) Hamis. Pl. (]0, 1] ; ) rendezett halmaznak van als o korl atja (pl. a
1), de nincs legkisebb eleme.
f) Hamis. Pl. az (N 0, 1 ; [) reszben-rendezett halmazban egynel
t obb minimalis elem van (ezek a prmek), de van als o hat ara: 1.
1.3. Halmazok szamossaga
1.3.1. a) Rendezz uk sorozatba az egesz szamokat az al abbi modon:
0, 1, 1, 2, 2, 3, 3, . . .
Az al abbi f uggveny megadja, hogy valamely k egesz szam h anyadik
eleme a sorozatnak:
f : Z Z
+
, k
_
2k + 1, ha k 0;
2k, ha k < 0.
Termeszetes, hogy minden elem sorszama k ul onb oz o (f injektv).
Masreszt a kapott sorozat vegtelen elemszam u, teh at minden pozitv
egesz szam eleme a f uggveny ertekkeszletenek (f sz urjektv).
b) Az f f uggveny az AB szakasz P pontjait az A
szakasz P
pontjaira
kepezi le az al abbi modon:
f (P) = P
, ahol A
=
A
AB
AP
A B P
A
c) Az al abbi t abl azatot racion alis szamokb ol kesztj uk el.

0 1 1 2 2 3 3
1
2
1
2

2
2
2
2

3
2
3
2
1
3
1
3

2
3
2
3

3
3
3
3
1
4
1
4

2
4
2
4

3
4
3
4
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . .
. . .
. . .
. . .
144 1. HALMAZELM
ELETI

Az elso sorba rjuk az a) peld aban megadott modon az egesz sza-
mokat. Ezut an az m-edik sor azonos pozci oj aba az elso sorban lev o
ertek m-ed reszet rjuk. Az gy kepzett t abl azat nyilv anval oan tartal-
mazza az osszes racion alis szamot (sot, mindegyiket vegtelen sokszor,
pl.:
1
2
=
2
4
=
3
6
=
4
8
= . . .).
Az abr an berajzolt modon sorozatba rendezz uk a racion alis szamokat,
kihagyva azokat, amelyek kor abban mar szerepeltek:
0, 1, 1,
1
2
,
1
3
,
1
2
, 2, 2,
2
2
,
1
3
,
1
4
, . . .
Igy mar a sorozat elemei k ul onb oz oek, es tartalmazzak az osszes ra-

cion alis szamot, teh at a lekepezes bijektv.
d) f : ]0, 1[ R, f(x) = ctg x
e) A bijekci o megadas at az nehezti, hogy az egyik intervallumban
egy-
gyel t obb pont van. Ennek kik uszob olesere vegy unk egy olyan veg-
telen sorozatot, amelynek minden eleme k ul onb oz o es a ]0, 1] interval-
lumban van, valamint elso eleme az 1. Egy ilyen sorozat peld aul az
a
n
= 2
n
(n = 0, 1, 2, . . .). Ebben a sorozatban feleltess uk meg min-
den elemnek az ut ana k ovetkezot (azaz
toljuk el eggyel a sorozatot),

az osszes t obbi intervallumbeli elemnek pedig onmag at. K onnyen
l athat o, hogy ez a lekepezes bijektv:
f : ]0, 1] ]0, 1[ , f(x) =
_
1
2
n+1
, ha n N: x =
1
2
n
;
x, egyebkent.
1.3.2. Mindharom esetben az a feladat, hogy az adott halmaz es a termeszetes
szamok halmaza k oz ott egy bijektv lekepezest adjunk meg.
a) f : N 2Z, f (n) =
_
n, ha n p aros;
n 1, ha n p aratlan.
b) L asd az 1.3.1.c) feladat megoldas at.
c) K ozismert, hogy vegtelen sok prmszam van.
A szamossaguk
0
,
hiszen a termeszetes szamok halmazanak reszhalmazat alkotj ak.
Ez a lepes elker ulhet o, ha a t abl azat m-edik sor aba m ar csak az m-hez relatv prmek
m-mel osztott erteket rjuk.
Ennek egy egyszer u bizonyt asa meg az okori g or og okt ol sz armazik. Tegy uk fel, hogy
csak veges sok prmsz am van: p
0
, p
1
, p
2
, . . . , pn.

Alltsuk el o a q = p
0
p
1
p
2
. . . pn +1 sz amot.
Ez nem lehet prm, hiszen nem egyenl o p
0
, p
1
, p
2
, . . . , pn egyikevel sem. Ha osszetett, akkor
viszont van prmoszt oja. K onny u l atni, hogy ez nem lehet az eddig ismert prmek egyike sem,
gy ellentmond asra jutottunk.
1.3. HALMAZOK SZ
AMOSS
AGA 145
1.3.3. Ha a = b vagy a > b, akkor H = , azaz [H[ = 0.
Ha a < b, akkor pedig bijekci ot tudunk adni ]0, 1[ es ]a, b[ intervallumok
k oz ott.
f : ]0, 1[ ]a, b[ , f(x) = (b a) x +a
Mivel ]0, 1[ intervallum szamossaga kontinuum, ezert H halmaze is.
1.3.4. a) Az X halmaz elemeinek x
0
, x
1
, x
2
, . . . sorozatba rendezesevel meg-
adunk egy f : N X, f(n) = x
n
f uggvenyt. Ez bijektv, hiszen
az X halmaz osszes eleme kepelem, es a sorozatban minden elem
k ul onb oz o.
b) A sorozat elemei k oz ul h uzzuk ki az esetlegesen megegyezoket. Ekkor
vagy veges sok, vagy
0
szamossag u k ul onb oz o elem marad.
c) Rendezz uk az A = a
0
, a
1
, a
2
, . . . es a B = b
0
, b
1
, b
2
, . . . hal-
maz elemeit sorozatba az al abbi modon: a
0
, b
0
, a
1
, b
1
, a
2
, b
2
, . . . Ha
a sorozatban van ket megegyezo elem, mert A B ,= , akkor a B-
b ol v alasztottat h uzzuk ki. Az eredmeny ul kapott sorozat vegtelen
elemszam u, mivel A elemeit biztosan tartalmazza. Ezzel A B ele-
meit sorozatba rendezt uk ugy, hogy a sorozatban minden halmazbeli
elem pontosan egyszer szerepel.
d) Legyen A egy vegtelen sok elemb ol all o halmaz. Vegy unk ki A-b ol
egy a
0
elemet, majd a maradek A
1
halmazbol vegy unk ki egy a
1
elemet. Ez nyilv an lehetseges, mert egy vegtelen halmazbol egyet
elveve vegtelen sok elem marad. Folytassuk az elj ar ast:
A
1
= A a
0
, A
2
= A
1
a
1
, . . . , A
n
= A
n1
a
n1
, . . .
a kivett A
= a
0
, a
1
, . . . , a
n
, . . . halmaz szamossaga nyilv an meg-
szamlalhat oan vegtelen.
e) Vizsg aljuk az A B halmaz elemeit.

Irjuk fel az A halmaz elemeit
sorozatba es h uzzuk ki azokat, amelyek B-ben is szerepelnek. A meg-
maradt elemek veges vagy vegtelen elemszam u sorozatot alkotnak.
f) A halmazok elemei (veges vagy vegtelen) sorozatba rendezhetok.

Ir-
juk fel azt a t abl azatot, amelynek n-edik soraban az A
n
halmaz elemei
szerepelnek veges vagy vegtelen sorozatba rendezve.
146 1. HALMAZELM
ELETI

A
1
a
11
a
12
a
13
a
1k
A
2
a
21
a
22
a
23
a
2k
A
3
a
31
a
32
a
33
a
3k
A
n
a
n1
a
n2
a
n3
a
nk
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Rendezz uk sorozatba az
n=1
A
n
halmaz elemeit az abr an kijel olt sor-
rendben. Egy elemet csak az elso el ofordul asakor v alasszunk be a
sorozatba.
1.3.5. a) [R[ = []0, 1[[: l asd az 1.3.1.d) feladatot.
[]0, 1[[ = [[0, 1][: l asd az 1.3.1.e) feladatot.
[[0, 1][ = [[a, b][: l asd az 1.3.1.b) vagy az 1.3.3. feladatot.
[[a, b][ = [[a, [[: az 1.3.1.e) feladat alapj an tudjuk, hogy [[a, b][ =
[[a, b[[. Az [[a, b[[ = [[a, [[ ekvivalenci at pedig az
f : [a, b[ [a, [ , f(x) = tg
(x a)
2 (b a)
bijekci o bizonytja.
b)

Abr azoljuk az egysegnyi oldal u negyzetet az abr an l athat o modon a
dereksz og u koordin atarendszerben.
1
1
P(x, y)
P
A negyzet tetszoleges P(x, y) pontj anak ko-

ordin at ait rjuk fel vegtelen tizedestort a-
lakban. Mivel a racion alis szamok egy re-
szenek ket tizedestort-alakja van
, ezert al-
lapodjunk meg, hogy mindig csak az egyi-
ket, a tiszta 0 veg u alakot haszn aljuk.
x = 0, x
1
x
2
x
3
. . . x
n
. . ., ha x ,= 1
y = 0, y
1
y
2
y
3
. . . y
n
. . ., ha y ,= 1
Ha x ,= 1 es y ,= 1, akkor a negyzet P(x, y)
Peld aul: 0, 1 = 0, 099999 . . .

1.3. HALMAZOK SZ
AMOSS
AGA 147
pontj ahoz rendelj uk hozz a azt a P
pontot az x tengelyen, amely-

nek x koordin at aja: 0, 00x
1
y
1
x
2
y
2
. . . x
n
y
n
. . . val os szam vegtelen
tizedestort alakban felrva. Amennyiben x = 1 es y ,= 1, akkor
a 0, 10x
1
y
1
x
2
y
2
. . . x
n
y
n
. . . szamot, ha y = 1 es x ,= 1, akkor a
0, 01x
1
y
1
x
2
y
2
. . . x
n
y
n
. . . szamot, mg ha x = 1 es y = 1, akkor az 1
szamot feleltess uk meg a negyzet (x, y) koordin at aj u pontj anak.
A kapott P
nyilv an a [0, 1] intervallumban van, nem vegzodhet

csupa 9-esre, es b armely P(x, y) pontb ol el o allthat o. A lekepezes
injektv: mas koordin at aj u ponthoz mas szam tartozik. Ugyanak-
kor a lekepezes nem sz urjektv, hiszen azok a szamok biztosan nem
allnak el o kepkent, amelyek elso tizedes jegye peldaul 2; de azok
az irracion alis szamok sem, amelyek minden masodik jegye 9.

Igy
egyertelm uen: [[0, 1] [0, 1][ [[0, 1][.
A [0, 1] [0, 1] [0, 1] , x (0, x) injektv lekepezes egyszer uen
magyar azza a [[0, 1] [0, 1][ [[0, 1][ osszef uggest.

Osszevetve a ket
egyenl otlenseget a feladat allt as at kapjuk.
1.3.6. a) [AB[ = [A[ [B[
b) A B halmaz elemeit rendezz uk t abl azatba ugy, hogy a t abl azat i-
edik soranak j-edik oszlop aba ker ulj on az (a
i
, b
j
) elem. Ezut an az
elemeket rendezz uk sorozatba az 1.3.1.c) vagy az 1.3.4.f) feladatban
l atott modon. AB szamossaga teh at
0
.
c) A direkt szorzat tenyezoi kontinuum szamossag uak, teh at mindketto
ekvivalens az X = [0, 1] szamhalmazzal, mg a direkt szorzat az
X X halmazzal ekvivalens. Az 1.3.5.b) feladat alapj an viszont
[X[ = [X X[, gy az eredeti halmazok direkt szorzata is kontinuum
szamossag u.
1.3.7. A bizonyt ast vegezze el n-re vonatkoz o teljes indukci oval. Haszn alja ki
az 1.3.6.b) feladatban bel atott tetelt, amely szerint ket
0
szamossag u
halmaz direkt szorzata is
0
szamossag u halmaz.
1.3.8. Veges esetben egy n elem u halmaz hatv anyhalmaz anak szamossaga 2
n
; az
allt as teljes indukci oval egyszer uen igazolhat o.
Vegtelen esetben tegy uk fel indirekten, hogy letezik f : A T(A) bijektv
lekepezes, amely a A-hoz H
a
T(A)-t rendeli. Tekints uk azon t A
elemek T halmazat, amelyekre t / H
t
. Mivel T reszhalmaza A-nak, azaz
T T(A), indirekt felteves unk ertelmeben biztosan letezik olyan t
0
elem,
amelyre f(t
0
) = T. Ekkor t
0
-ra vonatkoz oan az al abbi ellentmondasra
148 1. HALMAZELM
ELETI

jutunk: ha t
0
T, akkor T denci oja miatt t
0
/ T, hiszen T azokat
(es csak azokat) az elemeket tartalmazza, amelyek nem elemei a hozz ajuk
rendelt halmaznak; ha pedig t
0
/ T, akkor pedig szinten T denci oja
miatt t
0
T. K ovetkezeskeppen nincs ilyen f f uggveny.
A g : A T(A), g(a) = a f uggveny az A halmazt k olcson osen egy-
ertelm uen kepezi le T(A) val odi reszhalmazara. Mindebbol k ovetkezik,
hogy [A[ < [T(A)[.
(
Erdemes megjegyezni, hogy ezek szerint egy

0
szamossag u halmaz hat-
v anyhalmaza nem
0
szamossag u, hanem ennel nagyobb; bizonythat o,
hogy kontinuum szamossag u. Egy kontinuum szamossag u halmaz hat-
v anyhalmaza meg ennel kontinuumnal is nagyobb szamossag u, es gy
tov abb. Hatv anyhalmazokkal tetszolegesen nagy szamossag el o allthat o.)
1.3.9. a) A legfeljebb n-edfok u polinomok egy utthat oi (a
0
, a
1
, . . . , a
n
) egyer-
telm uen meghatarozzak a polinomot. Halmazuk szamossaga teh at
megegyezik Z
n+1
szamossag aval, amely
0
. (L asd az 1.3.7. felada-
tot.)
b) A hatv anysort egyertelm uen meghatarozza az egy utthat oib ol alko-
tott vegtelen sorozat: a
0
, a
1
, a
2
, . . . , a
n
, . . . Tegy uk fel, hogy az ilyen
sorozatok szama megszamlalhat oan vegtelen. Indirekt felteves unk
ertelmeben ekkor sorozatba rendezhetok:
(1) a
(1)
0
a
(1)
1
. . . a
(1)
n
. . .
(2) a
(2)
0
a
(2)
1
. . . a
(2)
n
. . .
(3) a
(3)
0
a
(3)
1
. . . a
(3)
n
. . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
(k) a
(k)
0
a
(k)
1
. . . a
(k)
n
. . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
b
0
b
1
. . . b
n
. . .
B armilyen sorozatba rendezes eseten letezik olyan egesz szamokb ol
alkotott b
0
, b
1
, . . . , b
n
, . . . sorozat, amely nem szerepel a felsorol as-
ban. Ilyen sorozatot konstu alunk, ha az elemek az al abbi megszor-
t asok mellett: b
0
,= a
(1)
0
, b
1
,= a
(2)
1
, . . . , b
n
,= a
(n+1)
n
, . . . tetszoleges
egeszek.

Igy teh at ellentmondasra jutottunk, az egesz egy utthat os
hatv anysorok halmazanak szamossaga nem megszamlalhat o.
1.4. REKURZI
OK 149
(
Erdemes itt is felgyelni arra, hogy amg veges sok

0
szamossag u
halmaz direkt szorzata megszamlalhat o, addig mar megszamlalhat o-
an sok ilyen halmaz direkt szorzata kontinuum szamossag u.)
1.4. Rekurziok
1.4.1. Legyen f(n) = n!. A f uggveny denci oja akkor rekurzv, ha f(n) de-
nci oj ahoz felhaszn alunk olyan f(l) ertek(ek)et, amely(ek)re l < n. Ezert:
f(n) =
_
1, ha n = 0;
n f(n 1), ha n > 0.
1.4.2. Jel olje a dolgoz o zeteset a belepeset k oveto n-edik evben f(n).
f(n) =
_
100 000, ha n = 1;
1, 04 f(n 1) + 1 000, ha n > 1.
1.4.3. Az n 1 elem u halmaz reszhalmazainak szama: s
n1
. Ha a halmaz-
hoz hozz avessz uk az n-edik elemet, akkor ugy kaphatjuk meg az osszes
reszhalmazt, hogy az eddigiek mindegyikehez vagy hozz avessz uk az uj ele-
met vagy nem. Ezert az n elem u halmaznak ketszer annyi reszhalmaza
van, mint az n 1 elem unek. Teh at:
s
n
=
_
1, ha n = 0;
2s
n1
, ha n > 0.
1.4.4. Jel olje l
n
azon lehet osegek szamat, ah anyfelekeppen vegigmehet unk az n
lepcsob ol all o lepcsosoron, az adott felteteleknek megfeleloen. Ha egy
lepessel kezdj uk a sort, akkor onnan annyifelekeppen folytathatjuk, a-
h anyfelekeppen az n 1 lepcsob ol all o soron mehet unk vegig, azaz l
n1
-
felekeppen. Ha ket lepcsot ugrunk elsore, akkor onnan l
n2
-felekeppen
folytathatjuk a sort. Az n lepcsob ol all o soron ezek szerint l
n1
+ l
n2
-
felekeppen mehet unk vegig. Mivel l
n
kisz amt as ahoz a kettovel el otte lev o
ertekre is sz ukseg unk van, n elso ket erteket kell expliciten megadnunk.
l
n
=
_
_
_
1, ha n = 1;
2, ha n = 2;
l
n1
+l
n2
, ha n > 2.
150 1. HALMAZELM
ELETI

1.4.5. Jel olje f (n) a maximalisan keletkezo skreszek szamat. Akkor keletkezik
a lehet o legt obb skresz, ha az egyeneseket ugy rajzoljuk be, hogy minden
egyes lepesben k ul on-k ul on maximalis szam u skresz keletkezik. Tegy uk
fel, hogy n 1 darab egyenes mar a skon van. H uzzuk be az n-edik
egyenest. Akkor keletkezik a lehet o legt obb uj skresz, ha az uj egyenes
a regiek mindegyiket k ul onb oz o pontban metszi. Ekkor az uj egyenesen
n 1 darab metszespont es n darab egyenesresz (ket felegyenes es n 2
szakasz) keletkezik. Minden egyes egyenesresz elv ag egy skreszt, azaz
pontosan ennyi uj skresz keletkezik a regiek melle.
f(n) =
_
1, ha n = 0;
f(n 1) + n, ha n > 0.
1.4.6. Alkalmazzuk az el oz o feladat gondolatmenetet. Akkor keletkezik a lehet o
legt obb skresz, ha a k or oket ugy rajzoljuk be, hogy minden egyes lepesben
k ul on-k ul on maximalis szam u skresz keletkezik. Tegy uk fel, hogy n 1
darab k or mar a skon van. H uzzuk be az n-edik k ort. Akkor keletkezik
a lehet o legt obb uj skresz, ha az uj k or a regiek mindegyiket k ul onb oz o
pontokban metszi. Ekkor az uj k or on 2 (n 1) metszespont, es ugyanennyi
k orv keletkezik. Ez megegyezik az elmetszett, es gy az ujonnan keletkezo
skreszek szamaval.
f(n) =
_
_
_
1, ha n = 0;
2, ha n = 1;
f(n 1) + 2 (n 1) , ha n > 1.
1.4.7. Jel olje f(n) a lehetseges elhelyezesek szamat.
1. abra 2. abra
. .
f(n 1)
. .
f(n 2)
Ha az elso domin ot az 1. abr anak megfeleloen f ugg olegesen helyezz uk el,
akkor onnan f(n1)-felekeppen folytathatjuk a sort; mg ha a 2. abr anak
Vigy azat! Itt a rekurzi o nem m uk odik 0-r ol 1-re, ezert az n = 1 kezdeti erteket is megad-
juk.
1.4. REKURZI
OK 151
megfeleloen vzszintesen helyezz uk le az elso domin ot, akkor f(n 2)-
felekeppen folytathatjuk a kit oltest.
f(n) =
_
_
_
1, ha n = 1;
2, ha n = 2;
f(n 1) +f(n 2), ha n > 2.
1.4.8. Azert hogy ne tevessz uk szem el ol a rekurzi o lenyeget, jel olj uk az
_
n
k
_
binomi alis egy utthat ot B(n, k)-val. A rekurzi o megadas ara t obb lehet ose-
g unk is van. Felhaszn alhatjuk az
_
n
k
_
=
n!
k! (n k)!
=
n k + 1
k

n!
(k 1)! (n (k 1))!
=
=
n k + 1
k

_
n
k 1
_
osszef uggest. Ekkor
B(n, k) =
_
1, ha k = 0;
nk+1
k
B(n, k 1), ha k > 0.
Ehhez hasonl oan alkalmazhatjuk az
_
n
k
_
=
n
k
_
n1
k1
_
osszef uggest.
Vagy haszn alhatjuk az
_
n
k
_
=
_
n1
k1
_
+
_
n1
k
_
azonoss agot.
Ebben az eset-
ben
B(n, k) =
_
1, ha k = 0 vagy k = n;
B(n 1, k 1) +B(n 1, k), ha 0 < k < n.
1.4.9. Tekints uk a legelso elemet a sorban. Ha ezt kiv alasztjuk, akkor a masodi-
kat nem v alaszthatjuk, a tov abbiak k oz ul pedig f(n2, k 1)-felekeppen
folytathatjuk a kiv alaszt ast. Ha az elsot nem v alasztottuk ki, akkor a
maradek n 1 helyr ol kell k elemet v alasztani a feltetelnek megfeleloen;
ez f(n 1, k) lehet oseg. A rekurzi o j ol-deni alts ag ahoz elengedhetetlen ul
sz ukseges b aziskriterium meghatarozasa alaposabb meggondol ast igenyel.
Ennek vizsg alat at a vegeredmeny k ozlese mellett az olvas ora bzzuk.
f(n, k) =
_
_
_
n, ha k = 1;
0, ha k
n
2
+ 1;
f(n 1, k) +f(n 2, k 1), ha 1 < k <
n
2
+ 1.
L asd a 2.5.1.b) feladatot.

152 1. HALMAZELM
ELETI

1.4.10. Jel olj uk az A B sz urjektv f uggvenyek szamat f(m, n)-nel. Akkor sz ur-
jektv a f uggveny, ha az ertekkeszlete pontosan n elem u. Ezek szamat
megkapjuk, ha az osszes A B f uggveny szamab ol levonjuk azon f ugg-
venyek szamat, amelyek ertekkeszlete pontosan k elem u, minden k < n
eseten; es ezt annyiszor tessz uk meg, ah anyfelekeppen az n darab B-beli
elemb ol k darabot bev alaszthatunk az ertekkeszletbe.
f(m, n) =
_
_
1, ha n = 1;
0, ha m < n;
n
m
n1
k=1
_
n
k
_
f(m, k), ha 1 < n m.
1.4.11. Analzis tanulmanyokb ol ismert, hogy (x
n
)
= nx
n1
. Ez alapj an:
D(n, k) =
_
x
n
, ha k = 0;
n D(n 1, k 1), ha k > 0.
1.4.12. Jel olje D(A, n) az n n-es A matrix determinans anak erteket, valamint
legyen A
ij
a matrix i-edik soranak es j-edik oszlop anak elhagy as aval ke-
letkezo matrix. Felhaszn alva a determinansok kifejtesi tetelet:
D(A, n) =
_
_
_
a
11
, ha n = 1;
n
j=1
a
1j
(1)
1+j
D
_
A
1j
, n 1
_
, ha n > 1.
1.4.13. Jel olj uk a sin
n
x f uggveny hat arozatlan integralj at I
n
-nel. Alkalmazzuk a
parci alis integral as modszeret.
I
n
=
_
sin
n
xdx =
_
sin x sin
n1
xdx =
_
_
u
= sin x v = sin
n1
x
u = cos x v
= (n 1) sin
n2
x cos x
_
_
= cos x sin
n1
x + (n 1)
_
cos
2
x
. .
1sin
2
x
sin
n2
xdx =
= cos x sin
n1
x + (n 1)
__
sin
n2
xdx
. .
In2
_
sin
n
xdx
. .
In
_
1.4. REKURZI
OK 153
Az egyenletet rendezve kapjuk, hogy nI
n
= (n 1) I
n2
cos x sin
n1
x.
Ennek segtsegevel pedig:
I
n
=
_
_
x +C, ha n = 0;
cos x +C, ha n = 1;
n1
n
I
n2

1
n
cos x sin
n1
x, ha n > 2.
1.4.14. a) Q(2, 3) = 0
Q(14, 3) = Q(11, 3) + 1 =
= Q(8, 3) + 1 + 1 =
= Q(5, 3) + 1 + 1 + 1 =
= Q(2, 3) + 1 + 1 + 1 + 1 = 0 + 1 + 1 + 1 + 1 = 4
b) A f uggveny az elso bemeneti ertekb ol addig vonja le a masodikat,
amg az kisebb nem lesz n ala. K ozben minden egyes levon askor 1-
gyel n oveli a f uggvenyerteket, azaz szamlalja a levon asok szamat. A
f uggeny teh at az
a
b
h anyados egesz reszet adja meg.

Igy k onnyen
megadhatjuk a keresett erteket: Q(7134, 11) = 648.
1.4.15. a) L(25)= L(12) + 1 =
= L(6) + 1 + 1 =
= L(3) + 1 + 1 + 1 =
= L(1) + 1 + 1 + 1 + 1 = 0 + 1 + 1 + 1 + 1 = 4
b) A f uggveny azt szamlalja, hogy h anyszor van meg a 2 az n szamban.
Ezert az n szam kettes alap u logaritmus anak egeszreszet adja ered-
meny ul: L(n) = log
2
n|. Maskeppen, ha 2
k
n < 2
k+1
, akkor
L(n) = k.
1.4.16. a) Ha 0 < b < 1 es b a, akkor a rekurzi o alkalmazasa soran az
elso argumentum egyre n o, gy egyre t avolabb ker ul a b aziskriterium
teljes ulesetol. Ha b = 1 a, akkor az elso argumentum erteke meg-
marad, nem k ozeledik a b aziskriterium teljes ulesehez. Minden egyeb
D
L
-beli ertekre a rekurzi o j ol-deni alt.
b) L(682, 10) = L(68.2, 10) + 1 = L(6.82, 10)
. .
=0
+2 = 2
L(1024, 8) = L(128, 8) + 1 = L(16, 8) + 2 = L(2, 8)
. .
=0
+3 = 3
154 1. HALMAZELM
ELETI

c) Ha b > 1, akkor az a szamb alap u logaritmus anak egesz-reszet kapjuk
eredmeny ul: L(a, b) = log
b
a|, vagyis az az n termeszetes szam lesz
az eredmeny, amelyre b
n
a < b
n+1
. Ha 0 < b 1, akkor az
eredmeny 0.
L(654238, 8) = log
24
654238| =
_
ln654238
ln 24
_
= 4.21| = 4
1.4.17. a) A rekurzi o haszn alata ebben az esetben k or ulmenyes es eroforr as-
pazarl o. A f uggveny minden egyes lepesben ketszer hivatkozik saj at
magara, raad asul egy-egy erteket t obbsz or is k ul on-k ul on kisz amt.
Az iteraci o sokkal celravezetobb, hiszen a szamt as
egy szalon fut

csak:
F
2
= F
1
+F
0
= 1, F
3
= F
2
+F
1
= 2, . . ., F
18
= F
17
+F
16
= 2584.
b) Beolvas(n)
FibA:=0 : FibB:=1
Ciklus i=2-t ol n-ig
Fib:=FibA+FibB
FibA:=FibB
FibB:=Fib
Ciklus vege
Kir(n)
1.4.18. a) A f uggveny elso argumentuma tetszoleges val os szam lehet: a R. A
rekurzi o megadas ab ol l atszik, hogy a masodik argumentum negatv
szam nem lehet, ugyanakkor csak egesz szam lehet, mert k ul onben
nem eri el a b aziskriteriumot, vegtelen ciklusba ker ul. Ezert b N,
teh at D
P
= R N.
b) P(6, 4) = P(6, 3)+6 = P(6, 2)+12 = P(6, 1)+18 = P(6, 0)
. .
=0
+24 = 24
P
_
5
6
, 3
_
= P
_
5
6
, 2
_
+
5
6
= P
_
5
6
, 1
_
+
10
6
= P
_
5
6
, 0
_
. .
=0
+
15
6
=
5
2
c) A f uggveny kisz amtja egy val os es egy termeszetes szam szorzatat,
mert b-szer veszi a-t osszeadand okent. f : RN R (a, b) a b
Ezert f(4, 39) = 4 39 = 156.
1.4.19. a) Ha a = 0, akkor a f uggveny vegtelen ciklusba ker ul. Elvileg b b armi-
lyen val os szam lehet; ekkor D
N
= R 0 R. (A feladat viszont
akkor
szep, ha b csak egesz szam lehet, vagyis D

N
= R 0 Z.)
b) N(294, 9) = N(29.4, 10) = N(2.94, 11) = (2.94, 11)
1.4. REKURZI
OK 155
N(1459, 4) = N(145.9, 3) = N(14.59, 2) = N(1.459, 1) =
= (1.459, 1)
c) Ha D
N
= R 0 Z, akkor a f uggveny megadja az x = a 10
b
szam
normal alakj aban az (el ojeles) mantissza es karakterisztika erteket.
Ez alapj an N(5948102, 43) = (5.948102, 49).
1.4.20. a) f(10, 15) = f(15, 10) = f(728, 420) = f(420, 308) =
= f(10, 5) = = f(308, 112) =
= f(5, 0) = 5 = f(112, 84) =
f(18, 63) = f(63, 18) = = f(84, 28) =
= f(18, 9) = = f(28, 0) = 28
= f(9, 0) = 9
b) A ket szam legnagyobb k oz os osztoj at adja eredmeny ul
.
1.4.21. a) Az a
1
, a
2
, . . . elemek helyere b armely val os szam rhat o. Az sincs
megk otve, hogy h any v altoz os a f uggveny, gy D
f
= RR
2
R
3
. . ..
b) f(2, 4, 9) =
2
3
f(2, 4) +
9
3
=
2
3
_
1
2
f(2)
..
=2
+
4
2
_
+ 3 =
2
3
(1 + 2) + 3 = 5
f(1, 4, 5, 9) =
3
4
f(1, 4, 5) +
9
4
=
3
4
_
2
3
f(1, 4) +
5
3
_
+
9
4
=
=
3
4
_
2
3
_
1
2
f(1)
..
=1
+
4
2
_
+
5
3
_
+
9
4
=
3
4
_
2
3
_
1
2
+
4
2
_
+
5
3
_
+
9
4
=
=
3
4
_
1
3
+
4
3
+
5
3
_
+
9
4
=
1
4
+
4
4
+
5
4
+
9
4
=
19
4
c) A f uggveny megadja az argumentumaban lev o n darab szam atlag at.
(Ez az argumentumok szamara vonatkoz o teljes indukci oval k onnyen
igazolhat o.)
Ez alapj an f(4, 39, 23, 15, 96) =
4+39+23+15+96
5
=
177
5
= 35, 4.
1.4.22. Jel olje Hanoi(k,X,Y,Z) azt az elj ar ast, hogy k darab korongot athelyez unk
az X r udr ol az Y r udra a Z r ud segtsegevel, a szab alyokat betartva. A
rekurzi o azon alapul, hogy ha mar k1 korongot at tudunk helyezni egyik
r udr ol egy masikra, akkor helyezz unk at k 1 darab korongot az A r udr ol
a C-re. Ekkor fogjuk meg az A-n lev o legfelso korongot, es tegy uk at B-re
(jel olje ezt az elj ar ast

Atrak(A,B)), majd tegy uk B-re az atmenetileg C-n
t arolt k 1 darab karik at.
Az ej ar as neve: Euklideszi algoritmus. Programoz as szempontj ab ol egyszer ubb az elj ar as,

ha a f uggveny denci oj aban f(b, a mod b) helyett f(a b, b)-t runk.
156 1. HALMAZELM
ELETI

Eljaras Hanoi(n,A,B,C):
Ha n=1 akkor

Atrak(A,B)
k ul onben Hanoi(n-1,A,C,B)
Atrak(A,B)
Hanoi(n-1,C,B,A)
Eljaras vege
1.5. Teljes indukcio
A megoldasokn al P(n)-nel jel olj uk az n-re vonatkoz o allt ast. Amikor fel-
haszn aljuk az indukci os hipotezist, azt a relaci os jelre tett i.h. bet ukkel jel olj uk.
1.5.1. a) i. P(0) igaz: 0-t behelyettestve, mindket oldalon 1-et kapunk.
ii. Bizonytand o, hogy k (P(k) P(k + 1)):
k+1
i=0
6
i
=
k
i=0
6
i
+ 6
k+1
i.h.
=
1
5
_
6
k+1
1
_
+ 6
k+1
=
=
6
5
6
k+1
1
5
=
1
5
_
6
k+2
1
_
iii. i. ii. = nP(n)
b) i. P(1) igaz: 1-et behelyettestve, mindket oldalon 1-et kapunk.
k+1
i=1
i =
k
i=1
i + (k + 1)
i.h.
=
1
2
k (k + 1) + (k + 1) =
= (k + 1)
_
1
2
k + 1
_
=
(k + 1) (k + 2)
2
iii. i. ii. = nP(n)
c) i. P(1) igaz: 1-et behelyettestve, mindket oldalon 2-t kapunk.
k+1
i=1
i (i + 1) =
k
i=1
i (i + 1) + (k + 1) (k + 2)
i.h.
=
=
1
3
k (k + 1) (k + 2) + (k + 1) (k + 2) =
= (k + 1) (k + 2)
_
1
3
k + 1
_
=
(k + 1) (k + 2) (k + 3)
3
1.5. TELJES INDUKCI
O 157
iii. i. ii. = nP(n)
d) i. P(1) igaz: 1-et behelyettestve, mindket oldalon 6-ot kapunk.
k+1
i=1
i (i + 1) (i + 2) =
=
k
i=1
i (i + 1) (i + 2) + (k + 1) (k + 2) (k + 3)
i.h.
=
=
1
4
k (k + 1) (k + 2) (k + 3) + (k + 1) (k + 2) (k + 3) =
= (k + 1) (k + 2) (k + 3)
_
1
4
k + 1
_
=
=
(k + 1) (k + 2) (k + 3) (k + 4)
4
iii. i. ii. = nP(n)
e) i. P(1) igaz: 1-et behelyettestve, mindket oldalon 1-et kapunk.
k+1
i=1
2
i1
=
k
i=1
2
i1
+ 2
k
i.h.
=
_
2
k
1
_
+ 2
k
=
= 2 2
k
1 = 2
k+1
1
iii. i. ii. = nP(n)
f) i. P(1) igaz: 1-et behelyettestve, mindket oldalon 1-et kapunk.
k+1
i=0
i
2
=
k
i=0
i
2
+ (k + 1)
2 i.h.
=
1
6
k (k + 1) (2k + 1) + (k + 1)
2
=
=
1
6
(k + 1)
_
2k
2
+k + 6k + 6
_
=
=
(k + 1) (k + 2) (2k + 3)
6
iii. i. ii. = nP(n)
g) i. P(1) igaz: 1-et behelyettestve, mindket oldalon 1-et kapunk.
k+1
i=0
i
3
=
k
i=0
i
3
+ (k + 1)
3 i.h.
=
_
k (k + 1)
2
_
2
+ (k + 1)
3
=
158 1. HALMAZELM
ELETI

=
_
k + 1
2
_
2
_
k
2
+ 4k + 4
_
=
_
(k + 1) (k + 2)
2
_
2
iii. i. ii. = nP(n)
1.5.2. a) i. P(7) igaz: 7-et behelyettestve az 5040 > 2187 egyenl otlenseget
kapjuk.
(k + 1)! = (k + 1) k!
i.h.
> (k + 1) 3
k
> 3 3
k
= 3
k+1
iii. i. ii. = nP(n)
b) i. P(2) igaz: 2-t behelyettestve az
5
4
<
3
2
egyenl otlenseget kapjuk.
k+1
i=1
1
i
2
=
k
i=0
1
i
2
+
1
(k + 1)
2
i.h.
< 2
1
k
+
1
(k + 1)
2
=
= 2
k
2
+ 2k + 1 k
k (k + 1)
2
= 2
k (k + 1) + 1
k (k + 1)
2
=
= 2
1
k + 1

1
k (k + 1)
2
< 2
1
k + 1
iii. i. ii. = nP(n)
c) i. P(5) igaz: 5- ot behelyettestve a 25 < 32 egyenl otlenseget kap-
juk.
(k + 1)
2
= k
2
+ 2k + 1
i.h.
< 2
k
+ 2k + 1 < 2
k
+ 2
k
=
= 2 2
k
= 2
k+1
iii. i. ii. = nP(n)
d) i. P(5) igaz: 5- ot behelyettestve a 3 628 800 < 3 686 400 egyenl ot-
lenseget kapjuk.
(2 (k + 1))! = (2k)! (2k + 1) (2k + 2)
i.h.
<
< (k!)
2
4
k1
(2k + 1) (2k + 2) =
= (k!)
2
4
k1
2
_
k +
1
2
_
2 (k + 1) <
< (k!)
2
4
k1
4 (k + 1) (k + 1) = (k + 1)!
2
4
k
iii. i. ii. = nP(n)
1.5. TELJES INDUKCI
O 159
e) i. P(0) igaz: 0-t behelyettestve az 1 > 0 egyenl otlenseget kapjuk.
P(1) igaz: 1-et behelyettestve a 3 > 2 egyenl otlenseget kapjuk.
P(2) igaz: 2-t behelyettestve a 9 > 8 egyenl otlenseget kapjuk.
3
k+1
= 3 3
k
i.h.
> 3 k 2
k
= (2k +k) 2
k
k2
(2k + 2) 2
k
=
= 2 (k + 1) 2
k
= (k + 1) 2
k+1
iii. i. ii. = nP(n)
f) i. P(2) igaz: 2-t behelyettestve az 1, 707 > 1, 414 egyenl otlenseget
kapjuk.
k+1
i=1
1
i
=
k
i=1
1
i
+
1
k + 1
i.h.
>
k +
1
k + 1
=
=
_
k (k + 1) + 1
k + 1
>
k
2
+ 1
k + 1
=
k + 1
k + 1
=
k + 1
iii. i. ii. = nP(n)
g) i. P(0) igaz: 0-t behelyettestve az 1 1 egyenl otlenseget kapjuk.
(1 +h)
k+1
= (1 +h)
k
(1 +h)
i.h.
(1 +kh) (1 +h) =
= 1 +kh +h +kh
2
1 + (k + 1) h
iii. i. ii. = nP(n)
h) i. P(3) igaz: 3-at behelyettestve a 64 < 81 egyenl otlenseget kap-
juk.
ii. Bizonytand o, hogy k (P(k) P(k + 1)), azaz atfogalmazva az
allt ast: k
_
_
k+1
k
_
k
< k
_

_
_
k+2
k+1
_
k+1
< k + 1
_
:
_
k + 2
k + 1
_
k+1
=
_
1 +
1
k + 1
_
k
_
1 +
1
k + 1
_
<
<
_
1 +
1
k
_
k
_
1 +
1
k + 1
_
i.h.
< k
_
1 +
1
k + 1
_
=
= k +
k
k + 1
< k + 1
iii. i. ii. = nP(n)
160 1. HALMAZELM
ELETI

i) i. P(0) igaz: 0-t behelyettestve a 0 0 egyenl otlenseget kapjuk.
[sin(k + 1) [ = [sin (k +)[ = [sinkcos + cos ksin[
[sin k[ [cos [
. .
1
+[cos k[
. .
1
[sin [
i.h.
k [sin [ 1 + 1 [sin [ = (k + 1) [sin [

iii. i. ii. = nP(n)
1.5.3. a) i. P(0) igaz: 0-t behelyettestve az 1 [ 1 igaz allt ast kapjuk.
(2 (k + 1))! = (2k + 2)! = (2k)! (2k + 1) (2k + 2)
Az indukci os hipotezis ertelmeben (2k)! oszthat o 2
k
-nal, es 2k+2
pedig szinten oszthat o 2-vel, ezert (2k + 2)! oszthat o 2
k+1
-nel.
iii. i. ii. = nP(n)
b) i. P(0) igaz: 0-t behelyettestve a 6 [ 0 igaz allt ast kapjuk.
(k + 1)
3
+ 5 (k + 1) = k
3
+ 3k
2
+ 3k + 1 + 5k + 5 =
= k
3
+ 5k + 3
_
k
2
+k
_
+ 6 =
= k
3
+ 5k
. .
i.h. 6|
+3k (k + 1)
. .
6|
+6
Az osszeg masodik tagja azert oszthat o 6-tal, mert 3-mal es 2-vel
is oszthat o. A 2-vel val o oszthat os agot az magyar azza, hogy k
es k + 1 k oz ul ez egyik biztosan p aros.
iii. i. ii. = nP(n)
c) i. P(0) igaz: 0-t behelyettestve az 5 [ 5 igaz allt ast kapjuk.
3
2(k+1)
+ 4
(k+1)+1
= 3
2k
3
2
+ 4
k+1
4 =
= 9
_
3
2k
+ 4
k+1
_
. .
i.h. 5|
5 4
(k+1)
. .
5|
iii. i. ii. = nP(n)
d) i. P(0) igaz: 0-t behelyettestve a 120 [ 0 igaz allt ast kapjuk.
(k + 1)
5
5 (k + 1)
3
+ 4 (k + 1) =
= k
5
+ 5k
4
+ 10k
3
+ 10k
2
+ 5k + 1
1.5. TELJES INDUKCI
O 161
5
_
k
3
+ 3k
2
+ 3k + 1
_
+ 4k + 4 =
= k
5
5k
3
+ 4k
. .
i.h. 120|
+5 (k 1) k (k + 1) (k + 2)
. .
120|
Az utols o tag egy ottenyezos szorzat, amely 5-tel biztosan oszt-
hat o. Negy egym ast k oveto szam k oz ott pedig biztosan van ket
p aros, amelyek k oz ul az egyik 4-gyel is oszthat o, ezert szorzatuk
biztosan oszthat o 8-cal is. A negy egym ast k oveto szam k oz ott
van (legal abb egy) 3-mal oszthat o szam is, gy a teljes szorzat
oszthat o 3 5 8 = 120-szal.
iii. i. ii. = nP(n)
e) i. P(1) igaz: 1-et behelyettestve a 18 [ 18 igaz allt ast kapjuk.
2
2(k+1)
+ 24 (k + 1) 10 = 2
2k
2
2
+ 24k + 24 10 =
= 4
_
2
2k
+ 24k 10
_
3 24k + 54 =
= 4
_
2
2k
+ 24k 10
_
. .
i.h. 18|
18 (4k 3)
. .
18|
iii. i. ii. = nP(n)
1.5.4. a) i. P(0) igaz: 0-t behelyettestve a 2 = 2 igaz allt ast kapjuk.
P(1) igaz: 1-et behelyettestve az 1 = 1 igaz allt ast kapjuk.
ii. Bizonytand o, hogy k ((P(k) P(k 1)) P(k + 1)):
a
k+1
= a
k
+ 2a
k1
i.h.
= 2
k+1
+ (1)
k+1
+ 2
_
2
k
+ (1)
k
_
=
= 2
k+1
+ (1) (1)
k
+ 2
k+1
+ 2 (1)
k
=
= 2 2
k+1
+ (1)
k
= 2
k+2
+ (1)
k+2
iii. i. ii. = nP(n)
b) i. P(1) igaz: 1-et behelyettestve a 2 >
3
2
P(2) igaz: 2-t behelyettestve a 3 >
9
4
a
k+3
= a
k+2
+a
k+1
i.h.
>
_
3
2
_
k
+
_
3
2
_
k1
=
=
2
3

_
3
2
_
k+1
+
4
9

_
3
2
_
k+1
=
10
9

_
3
2
_
k+1
>
_
3
2
_
k+1
iii. i. ii. = nP(n)
c) i. P(0) igaz: 0-t behelyettestve a 0 = 0 igaz allt ast kapjuk.
P(1) igaz: 1-et behelyettestve az 1 = 1 igaz allt ast kapjuk.
162 1. HALMAZELM
ELETI

a
k+1
= a
k
+a
k1
i.h.
=
1
5
_
_
1+
5
2
_
k
_
1
5
2
_
k
_
+
+
1
5
_
_
1+
5
2
_
k1
_
1
5
2
_
k1
_
=
=
1
5
_
2
1+
5
_
1+
5
2
_
k+1
2
1
5
_
1
5
2
_
k+1
_
+
+
1
5
_
_
2
1+
5
_
2
_
1+
5
2
_
k+1
_
2
1
5
_
2
_
1
5
2
_
k+1
_
=
=
1
5
_
2(1+
5)+4
(1+
5)
2
_
1+
5
2
_
k+1
2(1
5)+4
(1
5)
2
_
1
5
2
_
k+1
_
=
=
1
5
_
_
1+
5
2
_
k+1
_
1
5
2
_
k+1
_
iii. i. ii. = nP(n)
1.5.5. Neh any ertekre kipr ob alva sejts uk meg, hogy az elso n p aratlan szamot
osszeadva melyik negyzetszamot kapjuk eredmeny ul. Ezert a feladat all-
t asa:
n
i=1
(2i 1) = n
2
.
i. P(1) igaz: 1-et behelyettestve az 1 = 1
2
igaz allt ast kapjuk.
k+1
i=1
(2i 1) =
k
i=1
(2i 1) + 2 (k + 1) 1
i.h.
= k
2
+ 2k + 1 = (k + 1)
2
iii. i. ii. = nP(n)
1.5.6. Felhaszn alva az 1.4.5. feladat jel oleset az allt as: f(n) =
1
2
_
n
2
+n + 2
_
.
i. P(0) igaz: 0-t behelyettestve 0-t kapunk.
f(k + 1) = f(k) + (k + 1)
i.h.
=
1
2
_
k
2
+k + 2
_
+k + 1 =
=
1
2
_
k
2
+ 3k + 4
_
=
1
2
_
(k + 1)
2
+ (k + 1) + 2
_
iii. i. ii. = nP(n)
1.5.7. Felhaszn alva az 1.4.6. feladat jel oleset az allt as: f(n) = n
2
n + 2.
i. P(1) igaz: 1-et behelyettestve 2-t kapunk.
1.5. TELJES INDUKCI
O 163
f(k + 1) = f(k) + 2k
i.h.
= k
2
k + 2 + 2k =
= k
2
+k + 2 = (k + 1)
2
(k + 1) + 2
iii. i. ii. = nP(n)
1.5.8. i. P(3) igaz: a h aromszog belso szogeinek osszege 180
.
B armely k+1-szognek van konvex szoge. V alasszuk ki a hozz a tartozo
cs ucsot, es a ket szomszedos cs ucsot osszek otve bontsuk fel a k + 1-
szoget egy k-szogre es egy h aromszogre. Az indukci os felteves szerint
ekkor a k-szog belso szogeinek osszege (k 2) 180
. A k + 1-szog
belso szogeinek osszege megegyezik a k-szog es a h aromszog belso
szogeinek osszegevel, gy az tenyleg (k 1) 180
.
iii. i. ii. = nP(n)
1.5.9. Ket lehetseges modszert is bemutatunk a bizonyt asra. Az elsoben a szo-
k asos indukci os modszer szerint, mg a masodikban a feladat szovegeben
lert utmutat o szerint j arunk el.
1. i. P(2) igaz:
_
a
1
a
2

a1+a2
2
-t atrendezve a 0 (a
1
a
2
)
2
egyen-
l otlenseget kapjuk.
Felteve, hogy a
1
a
2
. . . a
k

_
a1+a2+...+a
k
k
_
k
, azt kell igazolni,
hogy a
1
a
2
. . . a
k
a
k+1
A
k+1
, ahol A a k + 1 elem szamtani
k ozepe. Ha van a
1
, a
2
, . . . , a
k+1
k oz ott A-val egyenl o (legyen ez
pl. a
k+1
= A), akkor kesz, mert
a1+a2+...+a
k
k
= A is teljes ul es
a
1
a
2
. . . a
k
a
k+1
i.h.
A
n
A = A
k+1
.
Ha nincs ilyen elem, akkor v alasszunk egy A-n al kisebb es egy
A-n al nagyobb elemet: Ax, A+y, ahol x, y R
+
. Ezeket he-
lyettests uk A-val es (A+y x)-szel, amelyek mindegyike nem-
negatv. Mivel (Ax) (A +y) < A(A+y x), ezert a k + 1
szam szorzata n ovekedett, szamtani k ozepe azonban v altozatlan
maradt. Az el oz o bekezdes ertelmeben meg az uj szorzat sem
nagyobb A
k+1
-nel.
iii. i. ii. = nP(n)
2. i. P(2) igaz: L asd az 1. bizonyt asi modszernel.
164 1. HALMAZELM
ELETI

ii. Bizonytand o, hogy m
_
P(2
m1
) P(2
m
)
_
:
1
2
m
(a
1
+a
2
+. . . a
2
m) =
1
2
m1
_
1
2
(a
1
+a
2
) +
1
2
(a
3
+a
4
) +. . . +
+
1
2
(a
2
m
1
+a
2
m)
P(2)
1
2
m1
_
_
a
1
a
2
+
_
a
3
a
4
+. . . +
_
a
2
m
1
a
2
m
_
i.h.
2
m
_
a
1
a
2
. . . a
2
m
iii. Bizonytand o, hogy k (P(k + 1) P(k)):
Alkalmazzuk P(k+1)-et az a
1
, a
2
, . . . , a
k
,
k
_
a
1
a
2
. . . a
k
szamok-
ra. Ekkor
1
k+1
_
a
1
+a
2
+. . . a
k
+
k
_
a
1
a
2
. . . a
k
_
i.h.
k+1
_
a
1
a
2
. . . a
k
k
_
a
1
a
2
. . . a
k
=
k+1
_
(a
1
a
2
. . . a
k
)
k+1
k
=
=
k
_
a
1
a
2
. . . a
k
Ezzel bebizonytottuk, hogy a
1
+ a
2
+ . . . a
k
+
k
_
a
1
a
2
. . . a
k

(k + 1)
k
_
a
1
a
2
. . . a
k
, vagyis a
1
+a
2
+. . . a
k
k
k
_
a
1
a
2
. . . a
k
.
iv. i. ii. iii. = nP(n)
1.5.10. Olvassa el t uzetesen a biznyt asokat es alkalmazza az elmondottakat a
P(1) = P(2) (vagy a b) esetben a P(0) = P(1)) k ovetkeztetesre.
a) A hib as lepes:
Teh at mind az A, mind a B gep ugyanolyan, mint

amelyeket nem mozgattunk el.
b) A hib as lepes, hogy a bizonyt asban felhaszn aljuk P(k 1)-et is. Ez
azt jelenti, hogy k = 1 eseten a nevezoben a
1
van, amirol nem
tudjuk, hogy 1.
c) A hib as lepes, hogy x 1 es y 1 nem biztos, hogy pozitv, gy nem
lehet rajuk az indukci os hipotezist alkalmazni.
2. fejezet
Kombinatorika
2.1. Permutaciok
2.1.1. P
6
= 6! = 720
2.1.2. P
12
= 12! = 479 001 600
2.1.3. P
8
= 8! = 40 320
2.1.4. P
10,4,2
16
=
16!
10! 4! 2!
= 120 120
2.1.5. a) P
5
= 5! = 120
b) P
2
5
=
5!
2!
= 60
c) P
2,3
5
=
5!
2! 3!
= 10
2.1.6. A szo kiolvas asa soran 7-szer lep unk jobbra es 5-szor lefele. A 12 lepes
ismetleses permut aci oinak szama adja a megoldast: P
5,7
12
=
12!
5! 7!
= 792
2.1.7. P
5
= 5! = 120
2.1.8. P
(c)
8
= 7! = 5 040
165
166 2. KOMBINATORIKA
2.2. Variaciok
2.2.1. V
20,6
=
20!
(206)!
=
20!
14!
= 27 907 200
2.2.2. V
30,18
=
30!
12!
2.2.3. V
(i)
8,5
= 8
5
= 32 768, ha a szamjegyek t obsz or felhaszn alhat ok,
V
8,5
=
8!
3!
= 6 720, ha mindegyik szamjegy csak egyszer haszn alhat o fel.
2.2.4. 10-es szamrendszerben: 9 V
9,5
= 9
9!
4!
= 136 080
8-as szamrendszerben: 7 V
7,5
= 7
7!
2!
= 17 640
12-es szamrendszerben: 11 V
11,5
= 11
11!
6!
= 609 840
2.2.5. V
(i)
3,14
= 3
14
= 4 782 969
2.2.6. a) V
(i)
2,10
= 2
10
= 1 024
b) V
(i)
6,10
= 6
10
= 60 466 176
2.2.7. V
(i)
5,30
= 5
30
2.3. Kombinaciok
2.3.1. C
20,6
=
_
20
6
_
= 38 760
2.3.2. C
32,4
=
_
32
4
_
=
32!
4!28!
= 35 960
2.3.3. 5- os lott o: C
90,5
=
_
90
5
_
= 43 949 268
6-os lott o: C
45,6
=
_
45
6
_
= 8 145 060
Skandin av lott o: C
35,7
=
_
35
7
_
= 6 724 520
2.3.4. a) C
10,3
=
_
10
3
_
= 120
b) C
9,4
=
_
9
4
_
= 126
c) C
5,4
=
_
5
4
_
= 5
2.3.5. C
9,3
+C
9,4
=
_
9
3
_
+
_
9
4
_
= 210
2.3.6. a) V
32,6
=
32!
26!
= 652 458 240
b) C
32,6
=
_
32
6
_
= 906 192
2.3.7. C
(i)
12,5
=
_
12+51
5
_
=
_
16
5
_
= 4 368
2.4. VEGYES 167
2.4. Vegyes
2.4.1. a) V
6,4
=
6!
2!
= 360
b) V
(i)
6,4
= 6
4
= 1296
c) C
6,4
=
_
6
4
_
= 15
d) C
(i)
6,4
=
_
9
4
_
= 126
2.4.2. a) V
(i)
5,5
= 5
5
= 3125
b) 4 V
(i)
5,4
= 4 5
4
= 2500
c) P
5
= 5! = 120
d) 4 P
4
= 4 4! = 96
2.4.3. Vonjuk ki az osszes lehetseges 6-jegy u szamb ol azokat, amelyekben nincs
ismetl odes:
7 V
(i)
8,5
7 V
7,5
= 7 8
5
7
7!
2!
= 211 736
2.4.4. Az elso helyre 9-fele szamjegy v alaszhat o, mert itt nem allhat 0, a t obbi
helyre pedig ugyancsak 9-fele, mert a szamjegy nem lehet azonos a meg-
el oz ovel. Teh at 9
6
= 531 441.
2.4.5.

Osszesen 7 bet u all rendelkezes unkre. A 7 lehetseges hely k oz ul ki kell
v alasztani azt a 3-at, ahov a a maganhangz ok ker ulnek. Ez
_
7
3
_
-felekeppen
lehetseges. A megmarado helyeken 4!-felekeppen rendezhetok el a massal-
hangz ok. Teh at
_
7
3
_
4! = 840-felekeppen lehet a felteteleknek megfeleloen
osszekeverni a bet uket.
2.4.6. Az oxigen mindh arom izot opj ahoz h aromfelekeppen v alaszthat o ket hid-
rogenatom: ket olyan eset van, amikor a hidrogenatomok egyform ak es
egy olyan, amikor nem egyform ak. Teh at: 3 3 = 9.
2.4.7. V
4,3
V
5,3
V
6,3
= 24 60 120 = 172 800
2.4.8. Jel olj uk a halmaz elemszamat n-nel!
Pn+2
Pn
= (n + 2)(n + 1) = 930.
Ebb ol n = 29.
2.4.9. Jel olj uk a piros goly ok szamat n-nel!
P
3,n
=
(n+3)!
3!n!
=
(n+3)(n+2)(n+1)
6
= 4495. Innen n = 28.
2.4.10. I. megoldas: Az elso kocsiba v alasztunk 3 embert, a masodikba a megma-
rad o 6-b ol 3 embert, veg ul az utols o 3 ember felszall a harmadik kocsiba.
Teh at: C
9,3
C
6,3
C
3,3
=
_
9
3
_
_
6
3
_
_
3
3
_
= 84 20 1 = 1 680
II. megoldas: Minden emberhez v alasztunk egy kocsit. Minden kocsit pon-
tosan h aromszor kell felsorolni, gy 9 elem ismetleses permut aci oit kapjuk:
P
3,3,3
9
=
9!
3!3!3!
= 1 680
2.4.11. a) V
(i)
2,12
= 2
12
= 4 096
b) C
12,8
=
_
12
8
_
= 495
2.4.12. V
2,n+2
V
2,n
= 2
n+2
2
n
= 3 2
n
= 3 072. n = 10
2.4.13. a) C
12,3
C
9,4
C
5,5
=
_
12
3
_
_
9
4
_
_
5
5
_
= 27 720
b) C
12,4
C
8,4
C
4,4
=
_
12
4
_
_
8
4
_
_
4
4
_
= 34 650
c)
C12,4C8,4C4,4
3!
= 5 775
2.4.14. a) C
8,5
=
_
8
5
_
= 56
b) 8 C
24,4
= 8
_
24
4
_
= 85 008
c) Az osszes lehetseges h uz asb ol el kell hagyni azokat, amelyekben nincs
piros: C
32,5
C
24,5
=
_
32
5
_
_
24
5
_
= 158 872
d) C
8,2
C
8,3
=
_
8
2
_
_
8
3
_
= 1 568
e) Egy sznb ol ket lap lesz a kih uzottak k oz ott. Ez a szn 4-fele lehet:
4 C
8,2
C
8,1
C
8,1
C
8,1
= 4
_
8
2
_
8
3
= 57 344
f) Ha a kih uzott asz nem piros, akkor 3-fele lehet es C
7,4
-felekeppen
v alaszthat o a 4 piros lap. Ha a piros asz a kih uzott lapok k oz ott
van, akkor C
7,3
-felekeppen h uzhattuk a masik h arom piros lapot es
21-fele lehet az ot odik lap. Teh at: 3
_
7
4
_
+ 21
_
7
3
_
= 840
g) C
11,5
=
_
11
5
_
= 462
h) Ilyen nem lehetseges, teh at 0.
2.4.15.

Osszesen 14 lepesre van sz ukseg, megpedig 7-szer kell jobbra es 7-szer
lefele lepn unk. A 14 lepes minden sorrendje egy-egy utvonalat hat aroz
meg, teh at az utvonalak szama: P
7,7
14
=
14!
7!7!
= 3 432
2.4.16. 5-felekeppen v alaszthatjuk azt a sort, amelyikben az osszes l ampa vil agt.
A masik negy sor k oz ul az elsoben 6-felekeppen v alaszthatjuk azt a l ampat,
2.4. VEGYES 169
amelyik nem vil agt, a masodikban mar csak 5-felekeppen, a harmadikban
4-felekeppen, a negyedikben pedig 3-felekeppen. Teh at a megoldas 5 6
5 4 3 = 1 800.
2.4.17. Az ultetes nyilv an csak ugy lehetseges, ha felv altva ulnek a n ok es a ferak.
a) Az elso helyre a 10 ember b armelyiket ultethetj uk, a mellette lev o
helyre viszont mar csak az 5 ellenkezo nem ub ol v alaszthatunk. A
k ovetkezo ket helyre 4 - 4 ember maradt stb.
Igy 10 5 4 4 3 3 2 2 1 1 = 28 800 ultetes lehetseges.

b) Az el oz o eset 10 - 10 ultetese most egynek szamt, mert ezek egym as-
ba forgathat ok, gy 10-szer kevesebb, azaz 2 880 ultetes lehetseges.
2.4.18. Tegy uk fel el oszor, hogy k 0. Az orig ob ol akkor jutunk a k pontba,
ha jobbra k-val t obbet lep unk, mint balra, azaz a jobbra lepesek szama
n+k
2
, a balra lepeseke
nk
2
.
A lehetseges utvonalak szama a jobbra- es

balralepesek sorrendjeinek szamaval egyezik meg, teh at k-ba P
n+k
2
,
nk
2
n
=
n!
(
n+k
2
)! (
nk
2
)!
felekeppen juthat a pont. Ha k < 0 akkor a szimmetria
miatt nyilv anval o, hogy k-ba ugyanannyifelekeppen lehet eljutni, mint az
abszol utertekebe, gy a megoldas:
n!
_
n+|k|
2
_
!
_
n|k|
2
_
!
2.4.19. A 9-szog b armely 4 cs ucsat kiv alasztva azok egy konvex negysz oget hat a-
roznak meg. A konvex negysz og atl oinak metszespontja egyben a
9-szog atl oinak is egy metszespontja. Megfordtva, ha a konvex 9-szog
ket atl oja metszi egym ast a 9-szog belsejeben, akkor az atl ok vegpontjai
egyertelm uen meghataroznak egy konvex negysz oget, melynek cs ucsai egy-
ben a 9-szog cs ucsai is. A konvex negysz ogek es az egymast a 9-szog bel-
sejeben metszo atl op arok k oz ott teh at bijektv lekepezes letesthet o, ezert
szamuk megegyezik: C
9,4
=
_
9
4
_
= 126. Az atl ok metszespontjainak szama
ugyanennyi, ha nincs olyan metszespont, amelyre kettonel t obb atl o is il-
leszkedik, egyebkent ennel kevesebb.
2.4.20. C
9,7
V
12,7
=
_
9
7
_
12!
5!
=
9! 12!
7!2!5!
= 143 700 480
Ebb ol nyilv anval oan k ovetkezik, hogy n es k azonos parit as u kell legyen, azaz ha n
p aratlan, akkor csak p aratlan sz amhoz tartoz o, ha n p aros, akkor csak p aros sz amhoz tartoz o
pontba juthatunk.
2.4.21. a) Minden goly ot beletesz unk egy dobozba, azaz 8 elemb ol 24-szer v a-
lasztunk. A kiv alaszt as sorrendje nem szamt.
Teh at: C
(i)
8,24
=
_
31
24
_
=
31!
24!7!
= 2 629 575
b) A gondolatmenet az el oz oh oz hasonl o, csak el oszor minden dobozba
tesz unk egy goly ot es a megmarado 16 goly ot kell elosztani a 8 doboz
k oz ott: C
(i)
8,16
=
_
23
16
_
=
23!
16!7!
= 245 157
c) C
(i)
8,8
=
_
15
8
_
=
15!
8!7!
= 6 435
2.5. Binomialis egy utthatok
2.5.1. a) Els o megold as:
_
n
k
_
=
n!
k!(nk)!
=
n!
(nk)!(n(nk))!
=
_
n
nk
_
M asodik megold as: Legyen H egy n elem u halmaz. Tudjuk, hogy
_
n
k
_
egyenl o a H halmaz k elem u reszhalmazainak szamaval, mg
_
n
nk
_
az
nk elem u reszhalmazainak szamaval. Azt kell igazolnunk, hogy H-
nak ugyanannyi k elem u reszhalmaza van, mint nk elem u. Jel olj uk
a H halmaz k elem u reszhalmazainak halmazat A-val, n k elem u
reszhalmazainak halmazat pedig B-vel.
Az f : A B, X X f uggveny bijekci o, hiszen A minden elemenek
van komplementere, ami B-nek eleme, k ul onb oz o reszhalmazok
komplementere is k ul onb oz o es B minden eleme komplementere a
saj at komplementerenek ami A-nak eleme. Ebb ol k ovetkezik, hogy
[A[ = [B[, ami igazolja az allt ast.
b) Egy n + 1 elem u halmaz k + 1 elem u reszhalmazainak szama
_
n+1
k+1
_
.
Ugyanezt a k ovetkezokeppen is kisz amolhatjuk: T untess uk ki az n+1
elem u halmaz egy elemet. A halmaz olyan k +1 elem u reszhalmaza-
inak szama, amelyben nincs benne a kit untetett elem
_
n
k+1
_
, mert
ekkor n elemb ol kell kiv alasztani k + 1-et. Az olyan k + 1 elem u
reszhalmazok szama, amelyben benne van a kit untetett elem
_
n
k
_
,
hiszen ekkor a kit untetett elem melle csak k db-ot kell v alasztani a
nem kit untetettek k oz ul.
Osszesen teh at
_
n
k
_
+
_
n
k+1
_
darab k + 1 elem u reszhalmaza van az
n + 1 elem u halmaznak, ami az allt ast igazolja.
c) Az osszef ugges bal oldal an egy n elem u halmaz reszhalmazainak

szamat rtuk fel, hiszen
_
n
0
_
,
_
n
1
_
,
_
n
2
_
, . . . ,
_
n
n
_
rendre a 0, 1, 2, . . . , n
elem u reszhalmazok szamat jelenti es ezeket adjuk ossze. Masreszt
Bel athat o az allt as algebrai atalakt asok segtsegevel is.

2.6. BINOMI
ALIS T
ETEL 171
2
n
ugyancsak az n elem u halmaz reszhalmazainak a szama, ugyanis
amikor egy reszhalmazt kiv alasztunk, akkor minden elemrol egyen-
kent el kell d onten unk, hogy benne legyen-e a reszhalmazban, vagy
sem. Teh at minden elem eseten 2-felekeppen d onthet unk egym astol
f uggetlen ul es ez 2
n
lehet oseg.
d) Az osszef ugges azt fejezi ki, hogy egy n elem u halmaznak ugyanan-
nyi p aros szam u elemet tartalmazo reszhalmaza van, mint p aratlan
szam ut tartalmazo. Ha n p aratlan, akkor ez nyilv anval o, hiszen
minden reszhalmazhoz hozz arendelve a komplementeret k olcson osen
egyertelm u lekepezest letest unk a p aros, illetve p aratlan elemszam u
reszhalmazok halmaza k oz ott. Ha n p aros, akkor t untess unk ki egy
elemet. Azon reszhalmazok k oz ott, amelyekben a kit untetett elem
nem szerepel ugyanannyi p aros, illetve p aratlan elemsz am u van, mert
ezek azon p aratlan elemszam u halmaz reszhalmazai, amelyet az ere-
deti halmazbol a kit untetett elem elhagy as aval kaptunk. A kit unte-
tett elemet is tartalmazo reszhalmazok el o allthatok ugy, hogy az
el obbi reszhalmazok mindegyikehez hozz atessz uk a kit untetett ele-
met, aminek k ovetkezteben a p aros elemszam u reszhalmazbol p arat-
lan, a p aratlan elemszam ub ol pedig p aros elemszam u reszhalmaz ke-
letkezik. Emiatt a kit untetett elemet tartalmazo reszhalmazok k oz ott
is ugyanannyi a p aros elemszam u, mint a p aratlan, ami allt asunkat
igazolja.
e)
_
n
k
_
=
n!
k!(nk)!
=
n
k

(n1)!
(k1)!(nk)!
=
n
k

_
n1
k1
_
f) Haszn aljuk az (e) es a (c) pont eredmenyet:
n
k=1
k
_
n
k
_
=
n
k=1
n
_
n1
k1
_
= n
n
k=1
_
n1
k1
_
= n
n1
k=0
_
n1
k
_
= n 2
n1
2.5.2. Az egyenlet 0, 7
2524...(26x)
x(x1)...1
=
2322...(24x)
x(x1)...1
alakba rhat o. Egy-
szer ustve: 420 = (25 x)(24 x), amibol x = 4 ad odik.
2.6. Binomialis tetel
2.6.1. a) (a +b)
5
= a
5
+ 5a
4
b + 10a
3
b
2
+ 10a
2
b
3
+ 5ab
4
+b
5
b) (3x 1)
4
= 81x
4
108x
3
+ 54x
2
12x + 1
Szok as ezt az osszef uggest binomi alis tetel segtsegevel is igazolni.

c) (2x 3y)
6
= 64x
6
576x
5
y + 2160x
4
y
2
4320x
3
y
3
+
+4860x
2
y
4
2916xy
5
+ 729y
6
2.6.2. Induljunk ki a jobb oldalb ol es haszn aljuk a binomi alis tetelt:
a) (1)
n
= (1 2)
n
=
n
k=0
_
n
k
_
(2)
k
1
nk
=
n
k=0
(2)
k
_
n
k
_
b) 3
n
= (1 + 2)
n
=
n
k=0
_
n
k
_
2
k
1
nk
=
n
k=0
2
k
_
n
k
_
3. fejezet
Matematikai logika
3.1. Kijelenteslogika
Kijelentesek
3.1.1. Kijelentesek: a), c), e), g), h).
3.1.2. a) A rozsa vir ag. (igaz)
b) A (8, 2) szampar elso eleme nem oszthat o a masodikkal. (hamis)
c) Az y = x(x 2) egyenlet u g orbe az x tengelyt az orig oban es a (2, 0)
pontban metszi. (igaz)
d) A
_
2,
5
2
intervallum b armely ket pontj anak t avols aga legfeljebb 1.

(igaz)
e) A malat ab ol kesz ult k ave fekete. (igaz)
3.1.3. a) Kati nem megy iskol aba.
b) Van olyan f oiskolai hallgat o, aki nem szorgalmas.
c) Nincs p aros prmszam. / Minden prmszam p aratlan.
d) A 9 vagy p aros vagy oszthat o 3-mal.
e) A 21 nem p aros es nem oszthat o 2-vel. / A 21 p aratlan szam.
f) Van olyan asszony, aki eleteben nincs olyan pillanat, amikor olyat
tesz, amit nem szabad. / Van olyan asszony, aki eleteben minden
pillanat olyan, hogy csak olyat tesz, amit szabad.
173
3.1.4. a) p q p : Hideg van.
q : Esik az eso.
b) p q p : S ut a nap.
q : F uj a szel.
c) (p q) r p : Melegem van.
q :

Ehes vagyok.
r : Tudok dolgozni.
d) ((p q) r) (p r) p : Marci id oben felebred.
q : Eleri a vonatot.
r : Boldog lesz.
e) (p q) (p q) p : Busszal megyek.
q : Gyalog megyek.
f) p (q r) p : Holnap j o id o lesz.
q : Lesz kedvetek setalni.
r : Elmegy unk setalni.
g) p ((q r) (q r)) p : Egy egeszekb ol all o kettag u
osszeg p aratlan.
q : A tagok k oz ul az 1. p aratlan.
r : A tagok k oz ul a 2. p aratlan.
h) (p q) r p : Tavasz van.
q : Cseresznyefavir agz as van.
r : A jap anok a f ak alatt pikni-
keznek.
i) (q r) p p : A f uge megterem M.o.-on.
q : A h omerseklet meghaladja a
30
-ot.
r : Sz arazsag van.
j) p q p : Juli tud aludni.
q : A margitszigeti sznpadon
operat j atszanak.
k) p q p : Piros a l ampa.
q : Megallok.
Logikai formulak
3.1.5. a) Alkalmazza az elso formul ara a disztributv t orvenyt, majd pedig a
p p = i azonoss agot.
b) Alkalmazza az elso formul ara a disztributv t orvenyt, majd pedig a
3.1. KIJELENT
ESLOGIKA 175
p p = h azonoss agot.
c) Az elso formula elso diszjunkci os tagj ara alkalmazza a b) pelda ered-
menyet, a masodik es harmadik tagra pedig a de Morgan azonoss agot.
3.1.6. a) Igen. (Igazolja, hogy mindket formula pontosan akkor hamis, ha
[p[ = i es [q[ = h.)
b) Nem. (A [p[ = h logikai ertek mellett az elso formula logikai erteke
hamis, mg a masodike igaz.)
3.1.7. A formul ak kit untetett diszjunktv normalformaja (KDNF) ertekt abl a-
jukb ol olvashat ok ki legegyszer ubben. Az al abbiakban megadjuk a lehet o
legegyszer ubb diszjunktv normalformakat (DNF-eket is), amelyek tov abbi
egyenertek u atalakt asok segtsegevel hat arozhat ok meg.
a) (p q r)(p q r)(p q r)(p q r)(p q r)
(p q r) (p q r) = p q r
b) (p q r) (p q r) (p q r) = (p q r) (p r)
c) (p q r) (p q r) (p q r) (p q r) = (p q)
(p r)
d) A formula egyetlen esetben vesz fel hamis logikai erteket. Ennek
tagad as aval es a de Morgan szab aly alkalmazas aval DNF-et kapunk.
(p q r) = p q r
e) (p r) (p q r) (p q r)
3.1.8. Az a) es b) formul ak tautol ogi ak, c) nem.
3.1.9. a) Tautol ogia
|p| = 0 |p| = 1
|q| = 0 |q| = 1
1 1
1
((p q r) q r) p
((q r) q r) 0 (1 q r) 1
(r 1 r) 0 (1 0 r) 0
b) Tautol ogia
|p| = 0 |p| = 1
|q| = 0 |q| = 1
1 1
1
((p r) q) (p q)
(r q) q (r q) 1
0 0 r 1
c) Kielegthet o
|p| = 0 |p| = 1
|q| = 0 |q| = 1
0 0
1
p (q (q p))
0 (q 1) 1 (q (q 0))
1 (1 0) 1 (0 1)
d) Kielegthet o
|p| = 0
|p| = 0
|p| = 1
|p| = 1
|q| = 0 |q| = 1
|r| = 0 |r| = 1
0
0
1
1 1
(p q) ((p r) (q p))
1 ((p r) 1) p ((p r) p)
1 (0 1) 1 (p 1)
0 (r 1) 1 (0 0)
1 1 1 0
3.1. KIJELENT
ESLOGIKA 177
e) Kontradikci o
|p| = 0 |p| = 1
|q| = 0 |q| = 1
0
0
0
_
p ((q r) p)
_

_
p (q r)
_
_
(q r) 0
_
(q r)
1 0
(1 0) 1
(r 0) (1 r)
r r
3.1.10. a) Megfordt asok:
c) Ha nem tudok dolgozni, akkor melegem van vagy ehes vagyok.
f) Ha holnap elmegy unk setalni, akkor j o id o lesz es lesz kedvetek
hozz a.
h) Ha a jap anok a f ak alatt piknikeznek, akkor tavasz van es cse-
resznyefavir agz as.
b) Tagad asok:
c) Nem igaz, hogy ha melegem van vagy ehes vagyok, akkor nem tu-
dok dolgozni. / Van olyan, hogy melegem van vagy ehes vagyok,
es tudok dolgozni.
f) Nem igaz, hogy. . . / Lehet, hogy holnap j o id o lesz es ugyan ked-
vetek van setalni, megsem megy unk el.
h) El ofordul, hogy tavasszal, cseresznyefavir agz askor a jap anok nem
piknikeznek.
c) Kontrapozci ok:
c) Ha tudok dolgozni, akkor nincs melegem es nem is vagyok ehes.
f) Ha nem megy unk el holnap setalni, akkor nincs j o id o, vagy nincs
kedvetek hozz a.
h) Ha a jap anok nem piknikeznek a f ak alatt, akkor nincs tavasz,
vagy nincs cseresznyefavir agz as.
Kovetkeztetesek a kijelenteslogikaban
3.1.11. a) A
1
: p q A
2
: q r A
3
: p s
A
4
: s (t r) A
5
: r.
b) A szemtan u nem mondott igazat.
Az A
5
alapj an [r[ = h, melyb ol az A
2
kijelentes igaz volta csak ugy
lehetseges, ha [q[ = h. Ha [q[ = h, akkor az A
1
miatt [p[ = h.

Igy
az A
3
-b ol [s[ = i. Az A
4
-beli implik aci o s el otagja teh at igaz, ezert
az ut otag, (t r) logikai ertekenek is igaznak kell lennie. Az [r[ = h
ismereteben ez csak ugy lehetseges, ha [t[ = h.
3.1.12.
A B C D
1 1 1 1
0/1 1 1 1
1 0 1 0
0 0 1 0/1
3.1.13. Az al abbi feladatok megoldas an al a k ovetkez o modszert v alasztjuk: meg-
vizsg aljuk, hogy a konkl uzi o hamis volta eseten lehetseges-e, hogy az osszes
premissza logikai erteke igaz. Ha nem, akkor a k ovetkeztetes helyes.
a) Nem. A konkl uzi o [(p r) q[ = h, ha pl. [r[ = i, [p[ = [q[ = h.
Ellen orizz uk, hogy ekkor a premisszak igazak.
b) Igen. A [p r[ = h csak ugy lehetseges, ha [p[ = i es [r[ = h. Ez
viszont lehetetlen a harmadik premissza miatt.
c) Nem. pl. [p[ = [q[ = [r[ = h es [s[ = i.
d) Igen.
e) Nem. pl. [p[ = [r[ = i, [q[ = h.
f) Igen.
3.1.14. a) Az or am nem j ar j ol; a busz idejeben j on; nem erkezem meg a gya-
korlat megkezdese el ott.
Jel olesek: p: J ol j ar az or am. q : Idejeben j on az aut obusz. r : Meg-
erkezem a gyakorlat megkezdese el ott.
A premisszak: A
1
: p (q r), A
2
: q r.
Felteve, hogy a premisszak igazak:
[A
2
[ = i = [q[ = i es [r[ = h = [q r[ = h.
[q r[ = h es [A
1
[ = i =[p[ = h.
= p q r.
3.1. KIJELENT
ESLOGIKA 179
b) Csak Alm adiba megy unk.
Jel olje rendre p, q, r, hogy Tihanyba, F uredre ill. Almadiba megy unk.
A premisszak: A
1
: p q, A
2
: r q, A
3
: (r p) (r p).
[A
3
[ = i, ha [r[ = i es [p[ = h vagy fordtva.
Az [r[ = i es [p[ = h feltetel mellett a [q[ = h v alaszt assal az A
1
es
A
2
premisszak is igazak.
A [r[ = h es [p[ = i v alaszt assal q-nak b armilyen logikai erteket
v alasztunk A
1
es A
2
k oz ul legal abb az egyik hamis.
= (r p q).
3.1.15. a) A nyomoz o nem d ont ott helyesen.
Jel olesek: p: Joe nem tal alkozott akkor ejjel Freddel; q : Fred a
gyilkos; r : Joe hazudik; s: A gyilkossag ejfel ut an t ortent.
A vizsg aland o k ovetkeztetes:
A
1
, A
2
, A
3
q
p (q r) , q (p s) , s (q r) q
b) Nem k ovetkezik.
Jel olesek: p: Esik az eso; q :

Etteremben ebedel unk; r : Elmegy unk
kir andulni.
A
1
, A
2
, A
3
(r p)
p q, q r, r (p q) (r p)
c) A k ovetkeztetes helyes.
Jel olesek: p: Samantha inni kezd; q : Jockey eladja a reszvenyeket
Cli Barnes-nak; r : Ellie boldogtalan lesz; s: Pamela osszevesz
Bobby-val.
A
1
, A
2
, A
3
s r
(q s) p, p r, (q r) s r
Ha az A
1
premissza szoveget megv altoztatjuk, akkor a formula az
al abbiak szerint modosul:
A
1
: (q s) p
Ezzel a v altoztat assal is helyes a k ovetkeztetes, mely szerint Ellie bol-
dogtalan lesz, ha Pamela osszevesz Bobby-val.
d) A k ovetkeztetes nem helyes.
Jel olesek: p: Veszek almat; q : Olcs o a toj as; r : Kesztek maglya-
rak ast; s:

Ehes maradok.
A
1
, A
2
, A
3
q s
(p q) r, q (p s) , r s q s
3.1.16. a) Nem helyes k ovetkeztetes.
Jel olesek: p: Noszminosz igazmond o; q : Noszminosz a v aros tan-
t oja; r : Grettli fah azban el. s: Grettli az erdo mellett el; t : Grettli
a v aros reme.
A
1
, A
2
A
3
p (q r) , (s r) t (s p) t
b) Noszminosz a v aros igazmond o tant oja. (p q)
Ellen orizz uk, hogy az A
1
, A
2
es A
3
pontosan akkor igaz, ha [s[ =
[p[ = [t[ = [q[ = i es [r[ = h
3.2. Predikatumlogika
Predikatumok
3.2.17. a) igaz
b) hamis
c) hamis
3.2.18. a) Rx
b) Px Qx = (Px Qx)
c) Rx Px = (Rx Px)
d) Rx Qx = (Rx Qx)
e) (Rx Px) Qx = (Rx Px) Qx
3.2. PREDIK
ATUMLOGIKA 181
Kvantikacio
3.2.19. a) Hx: x holl o. Fx: x fekete. x(Hx Fx)
b) Fx: x feher. Hx: x hatty u. x(Hx Fx)
c) Rxy: x anyja y-nak.
Fx: x u.
Sxy: x szereti y-t. xy ((Rxy Fy) Sxy)
d) V x: x vas. Fx: x fem. x(V x Fx)
e) Tx: x torony. Fx: x f ugg oleges. x(Tx Fx)
f) p: P al, a: Paula
Pxyz: x adja y-t z-nek.
Lx: x level. x(Lx Ppxa)
g) Sx: x szam. Qx: x racion alis. x(Sx Qx)
h) Sx: x szam. Qx: x racion alis.
Ix: x irracion alis. x((Sx Qx) Ix)
3.2.20. a) [xPx[ = i [xPx[ = h
b) [xPx[ = i [xPx[ = h
c) [xy Pxy[ = h [xy Pxy[ = h
d) [xPx[ = i [xPx[ = h
3.2.21. a) Mindenki fel valakit ol.
b) Van valaki, aki mindenkit ol fel.
c) Mindenkit ol fel valaki.
d) Van valaki, akit ol mindenki fel.
3.2.22. Az a) es e) allt asok hamisak, a t obbi igaz.
3.2.23. a) A prmszamok p arosak. [h]
b) Van p aros prm. [i]
c) Ha egy termeszetes szam prm, akkor vagy p aratlan vagy legfeljebb
2 az erteke. [i]
d) A p aros prmszamok szamerteke legfeljebb 2. [i]
3.2.24. a) 1. Minden prmnek osztoja a 4.
2. A 3 prmszam es nem osztoja a 6-nak.
3. A prmek osztoi csak prmek lehetnek.
4. Van olyan prm, amelynek a 4 nem osztoja.
b) 1. [h]; 2. [h]; 3. [h]; 4. [i].
c) Igen, az 1. es a 4. formula.
x(Px O4x) = x(Px O4x) = x(Px O4x)
d) y xOxy; y x(Oxy Px)
3.2.25. a) 1. A piros vir agok szebbek a tulip ann al.
2. A rozsa piros es nem szebb a tulip ann al.
3. Azok a vir agok, amelyek nem pirosak es szebbek a rozsan al, min-
den vir agn al szebbek.
4. Van olyan piros vir ag, amelyik nem szebb a tulip ann al.
b) Igen, az 1. es a 4. formula.
x(Px Sxt) = x(Px Sxt) = x(Px Sxt)
c) Igen, a 2. 4. igaz, de a megfordt asa nem.
d) xy Sxy; xy Sxy
3.2.26. a) 1. Kati szoke, es nem okosabb a nem szoke n ok egyikenel sem.
2. A szoke n oknel a nem szoke n ok mind okosabbak.
3. Kati vagy nem szoke, vagy van olyan nem szoke n o, akinel oko-
sabb.
4. Van olyan n o, aki szoke es okosabb Katin al.
b) 1. es 3. formula
c) de Morgan szab aly
d) x (Sx y Oxy)
3.2.27. a) Kx: x kicsi
Nx: x nagy
Bxy : x becs uli y-t
Exy : x erdemli y-t x(y (Ky Bxy) z (Nz Exz))
b) Kx: x kor an kel
Ax: x arany
Lxy : x megleli y-t x(Kx y (Ay Lxy))
c) Rx: x rozsa
Tx: x t ovis
Bxy : x birtokolja y-t x(Rx y (Ty Bxy))
3.2. PREDIK
ATUMLOGIKA 183
d) Sx: x szent
Hxy : x hajlik y fele
Kx: x kez
Bxy : x birtokolja y-t x(Sx y ((Ky Bxy) Hyx))
e) Ax: x arany
Fx: x fenylik x(Ax Fx)
f) Sx: x szel
V xy : x veti y-t
Wx: x vihar
Axy : x aratja y-t x(y (Sy V xy) z (Axz Wz))
g) Kx: x kereszt
Bxy : x birtokolja y-t xy (Ky Bxy)
Predikatumlogikai formulak interpretacioi
3.2.28. I
1
interpretaci oban:
a) Minden termeszetes sz amn al van nagyobb. [i]
b) Van legkisebb termeszetes sz am. [i]
c) Van legnagyobb termeszetes sz am. [h]
d) Minden termeszetes sz amn al van kisebb. [h]
e) B armely ket termeszetes sz am k oz ott van termeszetes szam. [h]
I
2
interpretaci oban termeszetes sz am helyett racion alis sz amot runk. A
logikai ertekek rendre [i], [h], [h], [i], [i].
3.2.29. Mindket interpretaci oban a) es b) igaz, c) es d) hamis.
3.2.30. a) Minden termeszetes szamnak van t obbsz or ose. [i]
b) A termeszetes szamok az osszes termeszetes szammal oszthat oak. [h]
c) Van olyan termesztes szam, amely minden termeszetes szamnak osz-
t oja. [i]
d) Van olyan termeszetes szam, melynek van t obbsz or ose. [i]
e) B armely ket termeszetes szam legnagyobb k oz os osztoja az osszes
termeszetes szam. [h]
f) Minden termeszetes szamhoz letezik olyan termeszetes szam, hogy
legnagyobb k oz os osztojuk az osszes termeszetes szammal egyenl o.
[h]
g) B armely termeszetes szamparnak legnagyobb k oz os osztoj ahoz van
olyan termeszetes szam, amivel egyenl o. / A legnagyobb k oz os oszto
termeszetes szam. [i]
h) B armely termeszetes szam lehet legnagyobb k oz os oszto. [i]
3.2.31. Individuum-konstans: a, v altoz ok: x es y, egyv altoz os f uggvenyjel: f,
egyv altoz os predik atum: P, ketv altoz os predik atumok: Q, R.
Interpretaci o: U = N, a = 1, f(x) = x + 2, Px: x prmszam,
Qxy : x oszthat o y-nal, Rxy : x < y.
a) x(Rax y (Qyx Py))
b) x(Px y (Py Rxy))
c) xy (Py Pf(y) Rxy)
3.2.32. Legyen f a vizsg aland o ketv altoz os m uvelet az U halmazon ertel-
mezve, a P ketv altoz os predik atum pedig jel olje az egyenl oseget.
a) xy Pf(x, y) f(y, x)
b) xy z Pf(f(x, y) , z) f(x, f(y, z))
c) xPf(x, x) x
3.2.33. Legyenek az L nyelv individuum-v altoz oi: x, y, z, P es Qpedig ketv altoz os
predik atumok.
I interpretaci o: U univerzalis halmaz egyezzen meg azzal a halmazzal,
amelyen a homogen bin aris relaci o ertelmezve van. Pxy jelentse, hogy x
relaci oban van y-nal, Rxy pedig, hogy x = y.
a) xPxx
b) xy (Pxy Pyx)
c) xy ((Pxy Pyx) Rxy)
d) xy z ((Pxy Pyz) Pxz)
3.2. PREDIK
ATUMLOGIKA 185
Levezetesek elsorend u nyelvben
3.2.34. Legyenek adottak a k ovetkezo szab alyok:
1. (x y) x 4. (x (y z)) ((x y) (x z))
2. x (x y) 5. (x y) (y x)
3. (x y) (x y) 6. x, x y y (modus ponens)
a) (x y) (x y)
Szab aly
x y
x 6.+1.
x y 6.+2.
b) (x (y z)) ((x y) (x z))
Szab aly
x (y z)
(x (y z)) 3.
((x y) (x z)) 4.
((x y) (x z)) 3.
c) (x (x y)) (x y)
Szab aly
(x (x y))
(x (x y)) 3.
((x x) (x y)) 4.
((x y) (x x)) 5.
(x y) 6.+1.
(x y) 3.
3.2.35. a) (A ) = .
axi oma
(A ) = ((A ) ) 1.
= ( (A )) 3.
= (A (U A) (A )) 8.
= ((A (U A)) ) 6.
= A (U A) 1.
= 8.
b) T
3
: Y = (U X) .
axi oma/tetel
Y = (Y U) 2.
= (Y (X (U X))) 7.
= ((Y X) (Y (U X))) 6.
= ((X Y ) (Y (U X))) 4.
= ( (Y (U X))) T
1
= ((X (U X)) (Y (U X))) 8.
= (((U X) X) ((U X) Y )) 4.
= ((U X) (X Y )) 6.
= ((U X) U) T
2
= (U X) 2.
4. fejezet
Algebrai strukt urak
4.1. Algebrai strukt urak, m uveletek
4.1.1. a) Mivel R-en a 0-val val o osztas nem ertelmezett, R nem zart az osztas
m uveletre, k ovetkezeskeppen R az osztasra nezve nem algebrai struk-
t ura.
b) Mindket esetben a zartsagot vizsg aljuk. Az osszeadasra nezve algeb-
rai strukt ura, mert b
1
j +b
2
j = (b
1
+b
2
) j es b
1
+b
2
Z. A szorzasra
nezve nem, mert b
1
j b
2
j = b
1
b
2
.
c) A szorzasra nevze az al abbi eredmenyeket kapjuk:
1 2 3 4
1 1 2 3 4
2 2 4 1 3
3 3 1 4 2
4 4 3 2 1
A szorzasra nezve a halmaz teh at zart, gy algebrai strukt ura. Az
osszeadasra nezve viszont nem, mert peld aul 1 + 4 5-tel val o osztasi
maradeka 0, ezert nem algebrai strukt ura.
d) Igen, algebrai strukt ura. Tegy uk fel ugyanis, hogy g szigor uan mono-
ton n oveked o, azaz x
1
, x
2
R, x
1
< x
2
eseten g(x
1
) < g(x
2
). Ebb ol
f szigor u monoton n ovekedese miatt f(g(x
1
)) < f(g(x
2
)) k ovetkezik,
azaz f g is szigor uan monoton n oveked o.
187
UR
AK
e)
_
_
a
1
0 0
0 a
2
0
0 0 a
3
_
_
+
_
_
b
1
0 0
0 b
2
0
0 0 b
3
_
_
=
_
_
a
1
+b
1
0 0
0 a
2
+b
2
0
0 0 a
3
+b
3
_
_
;
_
_
a
1
0 0
0 a
2
0
0 0 a
3
_
_
_
_
b
1
0 0
0 b
2
0
0 0 b
3
_
_
=
_
_
a
1
b
1
0 0
0 a
2
b
2
0
0 0 a
3
b
3
_
_
.
Teh at a 3 3-as matrixok halmaza mindket m uveletre nezve zart,
ezert algebrai strukt ura.
f) Ket k ul onb oz o prmszam legnagyobb k oz os oszt oja 1, ez viszont nem
prm.
Ket k ul onb oz o prmszam legkisebb k oz os t obbsz or ose a ket szam szor-
zata. Ket prm szorzata viszont mar nem prm.
A prmszamok halmaza teh at egyik m uvelettel sem alkot strukt ur at.
4.1.2. a) Kommutatv, mert lnko (a, b) = lnko (b, a).
Asszociatv, azaz lnko (lnko (a, b) , c) = lnko (a, lnko (b, c)), mert mind
a bal-, mind a jobboldalon all o szam a, b es c k oz os prmtenyezoinek
az el ofordul o legkisebb kitev on vett szorzata.
Idempotens, mert lnko (a, a) = a.
b) Kommutatv, mert lkkt (a, b) = lkkt (b, a).
Asszociatv, azaz lkkt (lkkt (a, b) , c) = lkkt (a, lkkt (b, c)), mert mind
a bal-, mind a jobboldalon a, b es c osszes prmtenyezojenek az el o-
fordul o legmagasabb kitev on vett szorzata all.
Idempotens, mert lkkt (a, a) = a.
c) Az osszeadas kommutatv es asszociatv, de nem idempotens, mert
A ,= 0 eseten A+A = 2A ,= A.
A szorzas nem kommutatv, mert peld aul
_
_
1 0 0
0 0 0
0 0 0
_
_
_
_
0 0 0
0 0 0
2 0 0
_
_
=
_
_
0 0 0
0 0 0
0 0 0
_
_
es
_
_
0 0 0
0 0 0
2 0 0
_
_
_
_
1 0 0
0 0 0
0 0 0
_
_
=
_
_
0 0 0
0 0 0
2 0 0
_
_
.
A szozas asszociatv, de nem idempotens, mert altal aban A
2
,= A.
4.2. F

4.2. Felcsoport, csoport
4.2.1. a) A m uvelet asszociatv, ezert felcsoport. Egysegeleme az , zeruse-
leme nincs.
b) Nem felcsoport, mivel nem is algebrai strukt ura, mert a halmaz ele-
mei vektorok, a m uvelet eredmenye pedig szam.
c) A vektori alis szorzas nem asszociatv m uvelet, ezert nem felcsoport.
d) Felcsoport. Egysegeleme a p(x) 0, zeruseleme nincs.
e) Felcsoport. Egysegeleme az f(x) 0, zeruseleme nincs.
f) Felcsoport. Egysegeleme az f(x) 1, zeruseleme a g(x) 0.
g) Nem felcsoport, mivel nem is algebrai strukt ura, mert a halmaz ele-
mei h aromszogek, a m uvelet eredmenye pedig szam (ter ulet).
h) Felcsoport. Mivel det (AB) = det A det B, a szorzatmatrix deter-
minans anak erteke is 1, gy a megadott 33-as matrixok halmaza zart
a szorzasra vonatkoz oan. A matrixszorzas asszociatv, a felcsoport
egysegeleme az egysegmatrix, zeruseleme a nullmatrix.
4.2.2. a), d), e), f).
4.2.3. Ha ket adott alak u matrixot osszeszorzunk, akkor az eredmenyb ol a zart-
sag es az asszociativit as nyilv anval oan k ovetkezik.
Az f : M N, f
__
1 n
0 1
__
= n m uvelettarto es bijektv.
4.2.4. a) Nem csoport, mert 0-nak nincs inverze.
b) Csoport.
c) Nem csoport, mert a m uvelet nem asszociatv.
d) Nem csoport, mert a megadott m uveletre vonatkoz oan a halmaz nem
zart: 2 4 0 mod 8 es 0 nem eleme a halmaznak.
e) Csoport. A halmaz az adott m uveletre vonatkoz oan zart. A mod8
szorzas asszociatv. Egysegelem az 1. Inverzelem: a
1
= a, minden
halmazbeli elemre.
f) Csoport. A halmaz zart, mert
_
a
1
0
0 0
_
_
a
2
0
0 0
_
=
_
a
1
a
2
0
0 0
_
, valamint a matrixok szorzasa
asszociatv m uvelet, gy a strukt ura felcsoport.
UR
AK
Egysegeleme az
_
1 0
0 0
_
, mert
_
1 0
0 0
_
_
a 0
0 0
_
=
_
a 0
0 0
_
.
Minden elemnek van inverze, mivel a ,= 0, es
_
a 0
0 0
_
1
=
_
1
a
0
0 0
_
, mert
_
a 0
0 0
_
_
1
a
0
0 0
_
=
_
1 0
0 0
_
.
g) Csoport. A megadott matrix a skbeli vektorok szoggel val o elfor-
gat as anak matrixa.
Mivel forgat asok egym asut anja forgat ast eredmenyez:
_
cos
1
sin
1
sin
1
cos
1
_
_
cos
2
sin
2
sin
2
cos
2
_
=
=
_
cos (
1
+
2
) sin(
1
+
2
)
sin(
1
+
2
) cos (
1
+
2
)
_
.
A megadott matrixok halmaza zart a matrixszorzasra vonatkoz oan.
A matrixok szorzasa es a forgat asok egym as ut ani alkalmazasa is
asszociatv m uvelet.
Egysegeleme a = 0-val val o forgat as matrixa.
Mivel a -vel val o forgat as inverztranszformaci oja a ()-vel val o
forgat as:
_
cos sin
sin cos
_
1
=
_
cos () sin()
sin () cos ()
_
.
h) Csoport.
Emelj unk ki
a
2
+b
2
-et a matrixb ol, ezaltal olyan matrixot kapunk,
amely sorelemeinek, illetve oszlopelemeinek negyzet osszege 1:
_
a b
b a
_
=
_
a
2
+b
2
_
a
a
2
+b
2
b
a
2
+b
2
b
a
2
+b
2
a
a
2
+b
2
_
.
Legyen egy olyan szog, amelyre cos =
a
a
2
+b
2
es sin =
b
a
2
+b
2
.
Ez altal a fenti matrix gy rhat o:
a
2
+b
2
_
cos sin
sin cos
_
.
A matrix teh at a -vel val o forgat as es a
a
2
+b
2
-szeresre val o
nagyt as skbeli transzformaci ok egym asut ani alkalmazas anak mat-
rixa. A zartsag es az inverz letezese az el oz o feladat alapj an k onnyen
igazolhat o.
4.2.5. A halmaz zart a m uveletre nezve. Az asszociativit as teljes ul, mert
(a b) c = a + b ab +c (a +b ab) c = . . . = a (b c) .
4.2. F

Teh at S felcsoport. Egysegeleme a 0.
Egy a elemnek x inverze, ha a + x ax = 0 = x =
a
a1
, ezert 1-nek
nincs inverze, teh at S nem csoport.
4.2.6. K onny u ellen orizni, hogy a m uvelet kommutatv, asszociatv, egysege-
lem a 1 es az a elem inverze: a 2. Teh at mind a negy kerdesre igen
a v alasz.
4.2.7. A zartsag es asszociativit as teljes ul; egyseg az f(x) = x f uggveny. Az f(x)
elem inverze az f
1
(x) inverz-f uggveny, amely a folytonoss ag es szigor u
monoton tulajdons ag miatt letezik.
4.2.8. Az elso egyenl osegb ol: b
10
b
4
= b
10
= b
4
= e = b
20
= e. A masodikb ol
hasonl oan: b
19
= e.

Igy e = b
20
= b
19
b = b.
4.2.9. A g elem rendje osztoja 996-nak
= g
996
= e =g
1992
= e = g = e.
4.2.10. a) A lehetseges permut aci ok
: e, (12), (23), (13), (123), (132).

b) Az al abbi t abl azat mutatja a kompozci ok eredmenyeit:
e (12) (23) (13) (123) (132)
e e (12) (23) (13) (123) (132)
(12) (12) e (123) (132) (23) (13)
(23) (23) (132) e (123) (13) (12)
(13) (13) (123) (132) e (12) (23)
(123) (123) (13) (12) (23) (132) e
(132) (132) (23) (13) (12) e (123)
A strukt ura zart, a m uvelet asszociatv, letezik egysegelem (az e),
es minden elemnek van inverze, ezert a strukt ura csoport. Mivel a
m uvelet nem kommutatv, gy nem Abel-csoport.
4.2.11. a) (1234)
1
= (1234), (1234)
2
= (13) (24), (1234)
3
= (1432), (1234)
4
= e.
Ebb ol l athat o, hogy az egyes hatv anyok ertekei ciklikusak, negyesevel
ismetl odnek.

Altal anosan teh at:
(1234)
4k+1
= (1234), (1234)
4k+2
= (13) (24), (1234)
4k+3
= (1432),
(1234)
4k
= e, ahol k Z.
Lagrange-tetel
Az egyelem u cikluselemeket a tov abbiakban nem rjuk ki.

UR
AK
b) Az al abbi t abl azat mutatja a permut aci ok kompozci oinak eredme-
nyeit:
e (1234) (13) (24) (1432)
e e (1234) (13) (24) (1432)
(1234) (1234) (13) (24) (1432) e
(13) (24) (13) (24) (1432) e (1234)
(1432) (1432) e (1234) (13) (24)
L athat o, hogy a strukt ura zart, a m uvelet asszociatv, letezik egyseg-
elem (az e), es minden elemnek van inverze, teh at a strukt ura csoport.
Eszrevehetj uk, hogy a m uvelet kommutatv, teh at a strukt ura Abel-

csoport is.
4.2.12. Egy n elem u ciklikus permut aci o n-edik hatv anya az e egysegelem, n-
nel kisebb pozitv egesz kitev oj u hatv anya pedig nem az e. A feladat-
ban szereplo permut aci o h arom ciklikus permut aci o kompozci oja, amelyek
egyenkent 5, 3 es 6 elem uek. Ezert legal abb az lkkt (5, 3, 6) = 30 kitev oj u
hatv anyra kell emelni a permut aci ot, hogy az egysegelemet kapjuk.
4.2.13. a) Identit as: e, 180
-os forgat as: (13) (24), tengelyes t ukr ozes a f ugg o-

leges tengelyre: (12) (34), tengelyes t ukr ozes a vzszintes tengelyre:
(14) (23).
b) Az al abbi t abl azat mutatja a permut aci ok kompozci oj at:
e (13) (24) (12) (34) (14) (23)
e e (13) (24) (12) (34) (14) (23)
(13) (24) (13) (24) e (14) (23) (12) (34)
(12) (34) (12) (34) (14) (23) e (13) (24)
(14) (23) (14) (23) (12) (34) (13) (24) e
A strukt ura zart, a m uvelet asszociatv, letezik egysegelem (az e),
es minden elemnek van inverze, teh at a strukt ura csoport. Mivel a
m uvelet kommutatv, a strukt ura Abel-csoport.
4.2.14. A lekepezes m uvelettarto a lg x
2
+lg y
2
= lg (xy)
2
azonoss ag alapj an. Nem
izomorf, mivel az f f uggveny nem bijektv.
4.2.15. A lekepezes m uvelettarto, mivel e
x+y
= e
x
e
y
. Az f f uggveny bijektv.
4.2.16. a) Legyen e a T csoport egysegeleme, ekkor a T eseten e a = a.
f(a) = f(e a) = f(e) f(a) = f(e) T
egysegeleme.
4.3. GY
UR
U, TEST 193
b) f(e) = f(a a
1
) = f(a) f(a
1
) = f(a
1
) az f(a) T
-beli
inverze.
4.3. Gy ur u, test
4.3.1. Algebrai test.
A m uveleti tulajdons agok a m uveleti t abl azatok alapj an ellen orizhetok.
Nullelem a 0, az elemek additv inverzei onmaguk. Egysegelem az 1, a-
melynek multiplikatv inverze onmaga.
4.3.2. Egysegelemes kommutatv gy ur u.
Mivel a racion alis szamok halmaza ugyanezen m uveletekkel (Q; +, ) al-
gebrai testet alkot es Q
Q a m uveleti tulajdons agok igazak. Az adott

m uveletekre vonatkoz oan Q
Q zart, 0 Q
es 1 Q
. Q
minden
elemenek additv inverze Q
-ban van. Van olyan elem viszont, amelynek

nincs multiplikatv inverze a strukt ur aban. Peld aul:
_
2
3
_
1
=
3
2
/ Q
.
4.3.3. A H = 1, 2, 3, 4 halmaz nem zart a megadott m uveletekre vonatkoz oan.
Peld aul: 2 + 3 5 (mod 8) es 5 / H, illetve 2 3 6 (mod 8) es 6 / H.
4.3.4. Algebrai test.
A D halmaz zart az adott m uveletekre vonatkoz oan es az elvart m uveleti
tulajdons agok teljes ulnek.
Nullelem: 0 + 0
n = 0 D, egysegelem: 1 + 0
n = 1 D.
Az a +b
n elem additv inverze: a b
n D.
Multiplikatv inverz: (a +b
n)
1
=
a
a
2
b
2
n

b
a
2
b
2
n
n, ha a
2
b
2
n ,= 0.
Valamely a +b
n elemnek teh at az a
2
b
2
n ,= 0 kik otes miatt pontosan
akkor nincs inverze, ha a = b = 0 (0-elem), vagy ha n =
_
a
b
_
2
= q
2
, azaz
n valamely racion alis szamnak a negyzete. A D halmaz megadasakor az
ilyen n egeszeket kiz artuk.

Igy a D halmaz osszes 0-elemt ol k ul onb oz o
elemenek van multiplikatv inverze.
4.3.5. a) Nem gy ur u. A m uvelet nem asszociatv.
b) Algebrai test.
A es a m uveletekre vonatkoz oan R zart, a m uveleti tulajdons a-
gok teljes ulnek.
UR
AK
Nullelem: 1, egysegelem: 0. Additv inverz: 2 a, multiplikatv
inverz: a
1
=
a
a1
, ha a ,= 1 (0-elem).
c) Algebrai test.
A es a -ra vonatkoz oan R
+
zart, a m uveleti tulajdons agok tel-
jes ulnek.
Nullelem: 1, egysegelem: 10. Additv inverz:
1
a
, multiplikatv inverz:
10
1
lg a
, ha a ,= 1 (0-elem).
4.3.6. a) Egysegelemes gy ur u.
(M; +) kommutatv csoport. (M; ) egysegelemes (egysegmatrix),
nem-kommutatv felcsoport. (Multiplikatv inverze csak a regul aris
matrixoknak van.) A megfelelo disztributv t orveny teljes ul.
b) Egysegelemes gy ur u.
(M; +) kommutatv csoport. (M; ) az n n-es egysegmatrixszal,
mint egysegelemmel monoidot alkot. Igaz a disztributivit as.
c) Gy ur u.
A m uveletekre vonatkoz oan M zart, a matrixm uveletek tulajdons agai
teljes ulnek. Zeruselem a 2 2-es nullmatrix.
_
1 0
0 1
_
/ M, teh at
nincs multiplikatv egyseg a strukt ur aban.
d) Algebrai test.
A m uveletekre vonatkoz oan M zart, a matrixm uveletek tulajdons agai
teljes ulnek. 0-elem:
_
0 0
0 0
_
M, 1-elem:
_
1 0
0 1
_
M. Additv
inverz:
_
a b
b a
_
, multiplikatv inverz:
1
a
2
+b
2

_
a b
b a
_
, ha
a
2
+b
2
,= 0
. Az adott tpus u matrixok eseten a szorzat kommutatv.

4.3.7. a) Egysegelemes kommutatv gy ur u.
A m uveletekre nezve T(A) zart. A es a m uveletek kommutatvak
es asszociatvak, es a disztributv -ra nezve. 0-elem: , 1-elem:
A. Additv inverz: minden elemnek onmaga.
b) Nem gy ur u.
0-elem: , 1-elem: A. Additv inverze csak az -nak, multiplikatv
inverze csak A-nak van.
L asd a 4.2.4.h) peld at.

4.3. GY
UR
U, TEST 195
4.3.8. a) Egysegelemes, kommutatv gy ur u.
(F; ) kommutatv csoport; (F; ) az f : R R, f(x) 1 egysege-
lemmel kommutatv felcsoport. A disztributivit asi t orveny igaz.
b) Nem gy ur u.
(F; ) csoport; (F; ) felcsoport, mert F zart -ra es a m uvelet
asszociatv. Egysegelem: f(x) = x, es inverz csak bijektv f eseten
letezik. Nem igaz a disztributivit asi t orveny, mert peld aul:
f : R R, f(x) = sinx,
g : R R, g(x) = x es
h: R R, h(x) = x
2
eseten
f (g +h) ,= f g +f h, ugyanis
sin
_
x +x
2
_
,= sinx + sinx
2
.
c) Nem algebrai strukt ura, mert az osszeadas m uveletere F nem zart.
Ket bijektv f uggveny osszege nem feltetlen ul bijektv, legyen peld aul:
f(x) = x; g(x) = x 1.
4.3.9. a) (T; , ) test nulloszt omentessegenek bel at as ahoz induljunk ki az
a b = 0 (0-elemet itt 0-val jel olj uk) egyenletb ol es tetelezz uk fel,
hogy a ,= 0. Az a inverzevel balr ol szorozva es az asszociativit ast
kihaszn alva kapjuk, hogy b = 0. Hasonl okeppen b ,= 0 eseten b
1
-nel
jobbr ol szorozva a = 0 ad odik.
b) 1., 3., 4.b) es c), 5.d), mivel az algebrai testek nulloszt omentesek.
2.a) nullosz omentes, mivel Q
R.
5.a), b) es c) nem nulloszt omentesek, mert peld aul:
_
0 1
0 0
_
_
1 1
0 0
_
=
_
0 0
0 0
_
.
6.a) nem nulloszt omentes: ha A es B diszjunktak, metszet uk .
7.a) nem nulloszt omentes. Legyenek f es g f uggvenyek olyanok, hogy
minden helyen k oz ul uk pontosan az egyik 0 es egyik sem azonosan 0.
4.3.10. Nem, mert a vektori alis szorzas nem asszociatv.
UR
AK
4.3.11. A strukt ura egysegelemes gy ur u a Z halmazon, mivel (Z; ) kommutatv
csoport; (Z; ) kommutatv felcsoport az (1, 1) egysegelemmel; a disztri-
butivit asi t orveny is teljes ul. Hasonl oan gy ur u R eseten is.
Z eseten nem test, mert az (a, b) elemparra (a, b)
_
1
a
,
1
b
_
= (1, 1), de
_
1
a
,
1
b
_
/ Z Z az a ,= 1 vagy b ,= 1 esetben.
Nem test az (R; , ) sem, hiszen nincs multiplikatv inverz egyetlen olyan
esetben sem, amikor az elempar valamelyik eleme 0.
4.3.12. Igen, resztestet alkotj ak. Bel atand o ugyanis, hogy az
_
x [ x = p +q
2,
p, q Q halmaz a val os szamtest m uveleteivel testet alkot.

Igy megfo-
galmazva a 4.3.4. feladat n = 2 specialis esetet kapjuk.
4.4. Halo, Boole-algebra
4.4.1. Mindharom esetben azt kell viszg alnunk, hogy az adott m uveletek kommu-
tatvak, asszociatvak, illetve igazak rajuk az abszorpci os tulajdons agok.
Bel athat o, hogy a fentiek mindegyike teljes ul a felsorolt strukt ur akban,
azaz h al ok.
4.4.2. Igazoland o, hogy a (H; sup) strukt ur aban a ketv altoz os sup m uvelet ren-
delkezik az elv art tulajdons agokkal.
A kommutativit as: sup(a, b) = sup (b, a) es az idempotencia: sup(a, a) = a
tulajdons agok trivi alisan teljes ulnek a, b H eseten. Az asszociativit as:
sup(a, sup(b, c)) = sup (sup (a, b) , c) teljes ulesenek bizonyt as ahoz l assuk
be, hogy mindket oldal sup (a, b, c)-vel egyenl o.
4.4.3. a) Az igazoland o abszorpci os tulajdons agok: sup(a, inf (a, b)) = a es
inf (a, sup (a, b)) = a. Az elso azonoss agot bel atjuk, a masodikat az
olvas ora bzzuk.
Legyen x = sup (a, inf (a, b)), bel atjuk, hogy x = a. Az a a (reexi-
vit as) es inf (a, b) a miatt a felso korl atja az a, inf (a, b) halmaz-
nak, teh at a halmaz legkisebb felso korl atj ara fenn all, hogy x a.
Ugyanakkor x az a, inf (a, b)-nek szinten felso korl atja, teh at a x.
A rendezes antiszimmetrikus tulajdons ag ab ol k ovetkezoen x = a.
b) A 4.3.1. feladatban bel attuk, hogy H mindket m uveletre vonatkoz oan
felh al ot alkot. E feladat a) reszeben bel attuk, hogy a strukt ur aban
igaz az abszorpci os tulajdons ag.
4.4. H
AL
O, BOOLE-ALGEBRA 197
4.4.4. a) Igazoland o, hogy a relaci o reexv, antiszimmetrikus es tranzitv.
A relaci o reexv, mert a a a a = a. Ez ut obbi az
m uvelet idempotenci aja miatt teljes ul.
Az antiszimmetria bel at as ahoz a
ha a b es b a, akkor a = b
allt ast kell igazolnunk. Az allt as m uvelettel felrva
ha a b = a
es b a = b, akkor a = b, amely igaz az m uvelet kommutativit asa
miatt.
A relaci o tranzitv H-n, ha H b armely a, b, c elemere teljes ul, hogy
ha a b es b c, akkor a c. Az igazoland o allt as az m uvelettel
felrva: ha a b = a es b c = b, akkor a c = a. Ez ut obbi a ket
feltetelb ol, valamint az m uvelet asszociativit as at kihaszn alva gy
igazolhat o: a = a b = a (b c) = (a b) c = a c.
b) inf (a, b) = a b, ha igazak ra az al abbiak: (a b) a es (a b) b
minden a, b H, valamint b armely c H-ra, ha c a es c b,
akkor c a b.
Az elso relaci o igaz volta az m uvelet asszociativit as ab ol, kommu-
tativit as ab ol es idempotenci aj ab ol k ovetkezik: (a b) a
(a b) a = (a b) a (b a) = (a b). Az utols o
egyenl oseg pedig igaz, mert a (a b) = (a a) b = (a b). Ha-
sonl okeppen l athat o be a masodik relaci o, (a b) b teljes ulese.
A harmadik allt as az m uvelettel felrva: c a = c es c b = c
= c (a b) = c. Az m uvelet idempotens, teh at c (a b) =
= (c a) b = c b = c. A sup (a, b) = a b igazol asa hasonl o
gondolatmenettel ad odik, itt nem reszletezz uk.
4.4.5. a) Disztributv h al o.
b) H al o, de nem disztributv.
c) Felh al o.
d) Nem h al o es nem is felh al o, mert sem a sup sem az inf m uvelet nem
egyertelm u.
4.4.6. a) (T(A); , ) h al o
, legnagyobb eleme az A, es b armely B T(A)

eseten B = A B T(A).
b) (F
n
; , , ), ahol f F
n
, ha f : 0, 1
n
0, 1.
Legyen az f
0
(x
1
, x
2
, . . . , x
n
) = 0 f uggveny a strukt ura O eleme es az
f
1
(x
1
, x
2
, . . . , x
n
) = 1 pedig az I. F
n
zartsaga trivi alis, a megfelelo
m uveleti tulajdons agok igazol as at itt nem reszletezz uk.
L asd 4.4.1.b) feladat.

UR
AK
4.4.7. a) A = 1, 5, 11, 13, 55, 65, 143, 715. O = 1, I = 715.
Ellen orizend o azonoss agok:
(a
= a, azaz
715
715/a
= a;
a a
= I, azaz lkkt
_
a,
715
a
_
= 715;
a a
= O, azaz lnko
_
a,
715
a
_
= 1;
(a b)
= a
, azaz lkkt (a, b) = lnko

_
715
a
,
715
b
_
.
b) 143
4.4.8. Boole algebra: O = 1, I = 42.
4.4.9. a) Nem alkot Boole-algebr at, mert a -re nezve nem zart.
b) Nem alkot Boole-algebr at, mert az -ra nezve nem zart.
c) Igen: O = a, e, i, o, u, I = a, b, c, d, e, . . . , z.
X
= a maganhangz ok es azok a massalhangz ok, amelyek X-ben

nem szerepelnek.
d) Igen, mivel az A = . . . , 2, 1 , 0, 1 , 2, 3 , 4, 5 , . . . halmaz
hatv anyhalmaz ar ol van szo.
e) A halmaz elemei az A
k
= n [ n k, n Z (k Z) alak u szamhal-
mazok. Ezek az es a m uveletre zart halmazt alkotnak, ugyanis
A
k
A
l
= A
min{k,l}
es A
k
A
l
= A
max{k,l}
. A sz ukseges m uveleti
tulajdons agok a disztributivit ast is beleertve teljes ulnek, ezert
a strukt ura disztributv h al o, amely korl atos is: O = , I = Z. A
komplementum-kepzesre azonban a halmaz nem zart, gy nem Boole-
algebra.
f) Igen. Csup an ket eleme van a halmaznak: es Z.
5. fejezet
Grafelmeleti fogalmak es
osszef uggesek
5.1. Alapfogalmak
5.1.1. A gr afnak 8 ele es 5 pontja van. A pontok k oz ul ketto foksz ama 3, ketto
foksz ama 4, az ot odike pedig 2.
5.1.2. a) Nincs, mert egy 6 pont u egyszer u gr afban b armely pontb ol legfeljebb
5 el h uzhat o, azaz minden pont foksz ama legfeljebb 5 lehet.
b) Tetszoleges gr afban a foksz amok osszege megegyezik az elek szama-
nak ketszeresevel, a foksz am-osszeg gy mindig p aros szam. A mega-
dott foksz amok osszege p aratlan, ezert ilyen gr af nem letezik.
5.1.3. a) Az abr an l athat o gr af megfelel a felteteleknek.
199
200 5. GR
AFELM
ELETI FOGALMAK

ES

OSSZEF
UGG
ESEK
b) Nincs, mert egy egyszer u gr afban a pontok foksz amainak osszege
p aros szam.
5.1.4. Egy n pont u egyszer u gr afban egy pont foka legfeljebb n 1 lehet. Ha
minden pont foksz ama k ul onb oz o, akkor 0-t ol n 1-ig minden lehetseges
foksz am pontosan egy ponthoz tartozik. Teh at a felteteleket kielegt o
gr afban leteznie kell 0- es n1-fok u pontnak is. Ez viszont ellentmondas,
hiszen az n 1-fok u pontb ol minden mas pontba vezet el, a 0-fok uba is,
ami lehetetlen.
5.1.5. A merk ozes egy tetszoleges pillanat ahoz hozzerendel unk egy gr afot, a-
melynek pontjai a csapatoknak felelnek meg. A gr af ket pontja akkor van
osszek otve ellel, ha a megfelelo csapatok mar j atszottak egym assal. A
kapott gr af hurokelmentes, mert senki nem j atszik onmag aval.
E szerint a feladat allt asa megfelel a k ovetkezo tetelnek
: Tetszoleges gr af
p aratlan foksz am u pontjainak szama p aros.
5.1.6.
C =
_
_
0 1 0 0 1
1 0 1 0 1
0 1 0 2 0
0 0 2 0 1
1 1 0 1 0
_
_
M =
_
_
1 1 0 0 0 0 0
0 1 1 0 1 0 0
0 0 0 0 1 1 1
0 0 0 1 0 1 1
1 0 1 1 0 0 0
_
_
5.1.7. a) Nyitott az elsorozat, hiszen az elso el kezdopontja es az utols o el veg-
pontja k ul onb oz o, de utr ol nem beszelhet unk, mert peld aul az 5- os
pont ketszer fordul el o a vonal belsejeben.
b) Z art az elsorozat, mert az elso el kezdopontja es az utols o el vegpontja
azonos. K or, mert olyan zart elsorozatrol van szo, amely minden
pontj ara pontosan ket el illeszkedik.
c) Nyitott elsorozat, de nem ut es nem k or.
d) Nyitott elsorozat es ut.
5.1.8. a)
1 2
3 4
C =
_
_
0 1 1 1
1 0 0 0
1 0 0 0
1 0 0 0
_
A tetel igazol as at l asd B.-Gy. 5.1. Tetel b).

b)
1 2
3 4
C =
_
_
0 1 1 0
1 0 0 0
1 0 0 0
0 0 0 0
_
_
c)
1 2
3 4
C =
_
_
0 1 1 1
1 0 1 0
1 1 0 1
1 0 1 0
_
_
d)
1 2
3 4
C =
_
_
0 1 1 1
1 0 1 1
1 1 0 1
1 1 1 0
_
_
5.1.9. Az al abbi k or ok vannak a gr afban
:
(1, 2, 2, 4, 4, 1); (1, 2, 2, 3, 3, 4, 4, 1);
(1, 2, 2, 3, 3, 1); (1, 2, 2, 4, 4, 3, 3, 1);
(1, 3, 3, 4, 4, 1); (1, 4, 4, 2, 2, 3, 3, 1);
(2, 3, 3, 4, 4, 2).
5.1.10.
1 2
3
4
5
6 7
8
9
10
Leghosszabb utja pl.
:
(1, 2, 2, 3, 3, 4, 4, 5, 5, 10, 10, 9,
9, 8, 8, 7, 7, 6).
Leghosszabb k ore pl.
:
(1, 2, 2, 3, 3, 4, 4, 5, 5, 10, 10, 9,
9, 8, 8, 7, 7, 6 6, 1).
5.1.11.
C =
_
_
0 1 1 1 1 1
0 0 2 2 2 2
0 1 0 3 3 3
0 0 1 0 4 4
0 1 2 1 0 5
0 0 0 2 1 0
_
Az egyszer useg kedveert a megold asokban az ut/k or eleit t untetj uk csak fel.
202 5. GR
AFELM
ELETI FOGALMAK

ES

OSSZEF
UGG
ESEK
5.1.12.
1 2
3
4
5
1 2
3
4
5
C =
_
_
0 0 1 0 0
0 0 0 1 1
1 0 0 0 0
0 1 0 0 0
0 1 0 0 0
_
_
5.1.13. Legyen a G gr af ponthalmaza 1, 2, . . . , n, es jel olj uk C
2
-et B-vel. A B
matrix b
ij
=
n
k=1
c
ik
c
kj
elemenek c
ik
c
kj
tagja 1, ha az i, k es a k, j
a gr af elei, egyebkent a szorzat erteke 0. Ezert
a) b
ii
az i pont foksz ama;
b) b
ij
(i ,= j) az i-t es j-t osszek ot o 2 hossz us ag u utak szama.
5.1.14. a) Az elek szama
n(n1)
2
, mert b armely ket pontot pontosan egy el k ot
ossze.
b) Az al abbi 4-, illetve 5-pont u gr afok izomorfak komplementer ukkel:
Viszont 6-pont u gr af nincs, ugyanis a 6-pont u teljes gr af eleinek sza-
ma
65
2
= 15, ami p aratlan szam.

Igy tetszoleges 6 pont u gr af eleinek
szama k ul onb ozik komplementerenek elszamat ol, teh at nem lehetnek
izomorfak.
5.1.15.
5.1.16. a) Igen. Feleltess uk meg a baloldali gr af pontjait a jobboldali gr af meg-
felel o vesszos pontjainak.
a b
c
d
e
f
g
a
b) Igen. Hasonl o megfeleltetest haszn alunk, mint az a) pontban.

a b
c d
e f
g h
a
c) Nem, mert a baloldali gr afban a legrovidebb k or 4 hossz us ag u, a

jobboldaliban viszont 5 hossz us ag u.
5.1.17. Az n-pont u teljes gr af eleinek szama:
n(n1)
2
. Ebb ol k ovetkezik:
5n <
n(n 1)
2
< 6n
10 < n 1 < 12
n = 12
5.1.18. Az 5-pont u teljes gr afnak 10 ele van. Ebb ol kettot kell elhagynunk, gy a
foksz amok a k ovekezok lehetnek: 4, 3, 3, 3, 3 vagy 4, 4, 3, 3, 2.
5.1.19. a) b) c)
5.1.20. Indirekt modon bizonytunk: Tegy uk fel, hogy az n-pont u gr afban nincs
1-fok u pont.
204 5. GR
AFELM
ELETI FOGALMAK

ES

OSSZEF
UGG
ESEK
A lehetseges foksz amok a 0, 2, 3, . . . szamok. Az osszef ugg oseg miatt a
0-t kiz arhatjuk, hiszen a gr afban nem lehet izol alt pont. Vizsg aljuk most
az n-pont u gr af pontjainak foksz am-osszeget. Indirekt felteves unk es a 0
fok kiz ar asa eredmenyekeppen a pontok foksz ama legal abb 2, a foksz am-
osszeg legal abb 2n.
Masreszrol tudjuk, hogy a foksz amok osszege az elek szamanak ketszerese.
Mivel a feltetel szerint az elek szama legfeljebb n 1, a foksz am-osszeg
legfeljebb 2(n 1) lehet. Ezzel ellentmondasra jutottunk, teh at van a
gr afnak 1-fok u pontja.
5.1.21. a) Vegy uk a gr af egy maximalis hossz us ag u utj anak egyik vegpontj at. E
ponthoz biztosan illeszkedik legal abb egy masik el, mert a pont foka
legal abb 2. Ezen elnek a masik vegpontja az ut valamelyik pontja,
hiszen ha nem gy lenne, akkor a v alasztott maximalis hossz us ag u
utn al lenne a gr afban hosszabb ut. A v alasztott uthoz hozz aveve ezt
az elt, a gr af egy k oret kapjuk.
Masik megoldas: Kezdj uk el bej arni a gr afot egy tetsz oleges a
1
pont-
j ab ol. Az a
2
pontj aba erve innen biztos tov abb tudunk haladni, mert
a foksz ama legal abb ketto. Innen eljutunk a
3
-ba, amely vagy meg-
egyezik a
1
-gyel es gy tal altunk k ort, vagy ha nem, akkor innen is
tov abb tudunk menni. Minden meg erintetlen pontb ol tov abb tu-
dunk haladni a foksz amra vonatkoz o feltetel miatt, de mivel a gr af
veges, egyszer eljutunk egy olyan pontba, ahol mar kor abban j artunk
es bezar odik egy k or.
b) Tekints uk a gr af egyik s
max
leghosszabb utj at, annak egyik v veg-
pontj at. Azt alltjuk, hogy a v pont foka 1. Tegy uk fel ugyanis, hogy
a v pontra illeszkedik meg egy e = v, w el, amely az s
max
-nak nem
ele. Az e el w vegpontja nem lehet az s
max
pontja, mert akkor a gr af
nem k ormentes. Nem lehet a w pont a gr af s
max
-hoz nem tartozo
pontja sem, mert akkor s
max
-hoz hozz aveve a w pontot es az e elt,
s
max
-n al hosszabb utat kapunk. Ilyen el teh at nincs. Ezzel bel attuk,
hogy a gr af v pontja 1-fok u.
5.1.22. a) Vegy uk eszre, hogy a bizonyt as soran felhaszn altunk egy tetelt, a-
mely szerint minden osszef ugg o es k ormentes gr af felepthet o az 1-
pont u gr afb ol kiindulva egy el es egy pont egyidej u hozz aad as anak
egym asut ani alkalmazas aval. E tetel igaz volta nem nyilv anval o, bi-
zonyt asra szorul.
b) A feladat a) reszeben lert teljes indukci os bizonyt ast az al abbiak
szerint modostjuk: Nem ept unk egy k pont u elv art tulajdons ag u
gr afot, hanem kiindulunk egy tetszoleges k-pont u k ormentes ossze-
f ugg o gr afb ol es bel atjuk, hogy celszer uen elhagyva bel ole egy pontot
es egy elt, olyan k 1-pont u gr afot kapunk, amely a felteteleknek
(k ormentes es osszef ugg o) megfelel. Az gy kapott gr afra az indukci os
felteves ertelmeben igaz, hogy k 2 ele van, teh at a k-pont u gr afnak
k 1 ele van.
A gr afban a k ormentesseg miatt van 1-fok u pont
. Hagyjunk el egy
1-fok u pontot a ra illeszked o ellel egy utt. A kapott k 1-pont u gr af
nyilv an k ormentes.

Osszef ugg o is, mert e pont 1-fok u leven, nem
lehet a k 1-pont u gr af ket pontj at osszek ot o utnak pontja.
c) Jel oljek az n-pont u k-komponens u k ormentes gr af komponenseinek
pontszamait az n
1
, n
2
, . . ., n
k
szamok, amelyek osszege nyilv an n. A
gr af egyes komponenseinek elszama n
i
1, i = 1, 2, . . . , k (l asd az a)
pontban szereplo allt ast).

Igy a gr af eleinek szamara e = (n
1
1)+
+(n
2
1) +. . . + (n
k
1) = n k ad odik.
5.1.23. Feleljenek meg a G gr af pontjai a t arsasag tagjainak. Ket pont ponto-
san akkor legyen G-ben osszek otve ellel, ha a megfelelo tagok bar atok.
Igy olyan 6 pont u egyszer u gr afot kapunk, ahol minden pont foksz ama
3. Megmutatjuk, hogy G pontjai 3 olyan p arba sorolhat oak, hogy az egy
p arhoz tartozo pontok szomszedosak, azaz a mozilatogat as megszervez-
het o.
Az elso p arnak v alasszunk ket tetszoleges szomszedos pontot. T or olj uk
e pontokat a rajuk illeszked o elekkel egy utt a gr afb ol. A 3-regularit asb ol
ad od oan az eredeti 9 elb ol pontosan 5 elt hagytunk el. A maradek 4 pont
es 4 el az abr an l athat o modon helyezkedhet el (a tov abbi izomorf esetektol
eltekintve).
L athat o, hogy mindket esetben a maradek 4 pont szetoszthato ket szom-
szedos pontokb ol all o p arra.
L asd az el oz o feladat b) pontj at.

206 5. GR
AFELM
ELETI FOGALMAK

ES

OSSZEF
UGG
ESEK
5.1.24. a) Csak egy lehetseges megoldas van.
b) Egy komponens legal abb n pontot tartalmaz, mert minden pontb ol
legal abb n 1 el halad k ul onb oz o pontokba.
c) Nem, mert minden komponens legal abb n pontot tartalmaz, gy egy-
vagy ketkomponens u a gr af.
5.1.25. Ha nem lenne osszef ugg o a gr af, akkor letezne legal abb egy olyan kom-
ponens, amelybe legfeljebb n pont tartozik. Ebben a komponensben a
maximalis foksz am n 1 lehet, ami ellentmondas.
5.1.26. Ha G nem osszef ugg o, akkor megmutatjuk, hogy G komplementere (G)
osszef ugg o. Legyen u es v ket tetszoleges pont. Ha u es v ket k ul onb oz o
komponensbe esik G-ben, akkor szomszedosak lesznek G-ben. Ha viszont
azonos komponensekbe esnek G-ben, akkor egy masik G-beli komponens
tetszoleges pontja G-ben szomszedos u-val is es v-vel is, teh at a G gr afban
van u-t es v-t osszek ot o ut.
5.1.27. Az e = u, v el elhagy as aval u es v ket k ul onb oz o komponensbe esik. Ha
letezne G-ben e-t tartalmazo k or, akkor annak az elvetel ut an megmarado
reszen el lehetne jutni u-b ol v-be, vagyis egy komponensbe esnenek, ami
ellentmondas.
5.1.28. A kerdes megfogalmazhato ugy is, hogy egy legfeljebb 5 komponens u, 22
pont u gr afnak legal abb h any ele van. A sz ukseges elek szama: 225 = 17.
5.1.29. a) Induljunk ki a gr af egy tetszolegesen rogztett pontj ab ol. Tetszoleges
sorrendben bej arva a gr af pontjait, visszaterve az eredeti pontba k ort
kapunk. A lehetseges sorrendek szama (k 1)!, ez esetben azonban
minden k ort ketszer szamoltunk. Teh at az n-hossz us ag u k or ok szama
(k1)!
2
.
b) V alasszuk ki azt a k pontot, melyek a k or pontjai. Ezt
_
n
k
_
modon
tehetj uk meg. A kiv alasztott k pontra
(k1)!
2
k or illesztheto, ezert
_
n
k
_
(k1)!
2
szam u k hossz us ag u k or van.
5.2. EULER-

ES HAMILTON-BEJ
AR
ASOK 207
c) A feladat atfogalmazhat o ugy, hogy h any darab k 1 hossz us ag u ut
van az e el egyik pontj ab ol a masikba. V alasszunk e vegpontjait ol
k ul onb oz o k 2 darab pontot, ezt
_
n2
k2
_
modon tehetj uk meg. Ezen
pontoknak (k2)!-fele sorbarendezese lehetseges. Teh at
_
n2
k2
_
(k2)!
uton juthatunk el e egyik vegpontj ab ol a masikba.
5.2. Euler- es Hamilton-bejarasok
5.2.1. a) Az uth al ozatot iranytott gr afkent abr azolva a kerdes arra vonatko-
zik, hogy Euler-graf-e. Ha minden pont ki-foka megegyezik a be-fo-
k aval, akkor bej arhatja a locsoloaut o a v aros utc ait a felteteleknek
megfeleloen.
b) Ebben az esetben minden pont ki-foka megegyezik a be-fok aval.
5.2.2. Az n-pont u teljes gr af osszef ugg o es minden pontj anak foka n 1. Ah-
hoz, hogy Euler-graf legyen, sz ukseges es elegseges, hogy minden pont
foka p aros legyen, teh at a teljes gr af pontosan akkor Euler-graf, ha a gr af
pontjainak szama p aratlan.
5.2.3. a) Tegy uk fel, hogy a G osszef ugg o gr afnak van nyitott Euler-setaja.
B ovts uk G-t a seta kezdopontj at es vegpontj at osszek ot o e ellel.
Az gy nyert G
gr afban a G-beli nyitott setahoz hozz aveve az e

elt, zart Euler-setat kapunk. Tudjuk, hogy a G
osszef ugg o gr afban

pontosan akkor van zart Euler-seta, ha minden pont foka p aros szam.
A G-beli pontok foksz amait az e ellel val o b ovteskor pontosan ket
pontban n ovelt uk 1-gyel. Ezzel igazoltuk, hogy a nyitott Euler-seta
letezesenek sz ukseges feltetele a foksz amokra vonatkoz o kijelentes.
Elegseges is, mert felteve, hogy G (legal abb ket pont u) osszef ugg o
gr afnak pontosan ket p aratlan foksz am u pontja van, a p aratlan fok-
szam u pontokat osszek ot o el b ovtesevel keletkezo G
gr af Euler-graf.
Z art Euler-setaj ab ol elveve az emltett elt, G-beli nyitott Euler-setat
nyer unk.
b) Az a) pontban szereplo feltetelnek a 2-pont u teljes gr af megfelel, his-
zen osszef ugg o es ket p aratlan fok u pontja van. Ha azonban a teljes
gr afban a pontok szama 2-nel nagyobb, akkor a nyitott Euler-seta
letezesehez a foksz amok k oz ott p aros es p aratlan fok uaknak is kell
lennie, ami a foksz amok megegyezese miatt lehetetlen.
208 5. GR
AFELM
ELETI FOGALMAK

ES

OSSZEF
UGG
ESEK
5.2.4. A nyitott es zart Euler-seta letezesere vonatkoz o foksz am-kriteriumok a-
lapj an a megfelelo feladatok egyszer uen megoldhat ok, gy a megoldast nem
reszletezz uk. Nehezebb a helyzet a Hamilton-k or es - ut eseteben, hiszen
ilyen teteleket nem ismer unk.
Nyitott
Euler-seta
Z art
Euler-seta
Hamilton- ut Hamilton-k or
a) nincs van
van
(abcde)
van
(abcdea)
b) van nincs
van
(adecb)
nincs
c) nincs nincs
van
(abcgfehd)
van
(abcgfehda)
d) nincs van
van
(acdfeb)
van
(acdfeba)
A gr afban az a pontot tartalmazo 2 k or egyikenek a c, masik anak pedig a

b nem pontja. Nincs teh at olyan k or, amely mind az ot pontot tartalmazza.
5.2.5. a) Tekints uk a 10-pont u teljes gr af azon b ovteset, ahol minden pontn al
van egy hurokel is, es a cs ucsokat szamozzuk 0-t ol 9-ig. Ebben a
gr afban az elek megfelelnek az egyes domin oknak, az egy cs ucsra il-
leszked o elek pedig az egym ashoz illesztheto domin oknak. A feladat
gr afelmeleti megfogalmazasa szerint zart Euler-setat kell keresni. Mi-
vel a gr af minden pontj anak foksz ama 11, nem letezik zart Euler-seta,
teh at nem kepezheto
k or.
b) Az a) pontban lertak alapj an elkesztve a gr afreprezent aci ot, es az
ottani indokl ast k ovetve tal alunk zart Euler-setat, ezert kepezheto
k or.
5.2.6. a) n 3
b) Azon teljes p aros gr afokn al, ahol a ket diszjunkt halmaz elemszama
megegyezik (K
n,n
).
Jel olj uk a p aros gr af pontjait a k ovetkezo modon: a
1
, a
2
, . . ., a
n
,
b
1
, b
2
, . . ., b
n
. Az (a
1
, b
1
, a
2
, b
2
, . . . , a
n
, b
n
, a
1
) k or biztosan letezik a
teljes p aros gr af tulajdons ag miatt, es mivel minden ponton egyszer
halad at, Hamilton-k or is.
5.2. EULER-

ES HAMILTON-BEJ
AR
ASOK 209
Ha a ket diszjunkt halmaz elemszama nem egyezik meg (K
m,n
, ahol
m ,= n), akkor nem letezik Hamilton-k or, mert ha peld aul m > n, ak-
kor kiindulva az m elem u halmaz a
1
pontj ab ol, az (a
1
, b
1
, a
2
, b
2
, . . . ,
a
n
, b
n
, a
n+1
) utat bej arva nem tudunk b
i
(i > n) pontba lepni.
5.2.7.
5.2.8. Legyenek G
25
pontjai a sakkt abla egyes mezoinek megfeleltetve. Ket pont
akkor legyen osszek otve ellel, ha a megfelelo mezok
l ougr asnyira vannak

egym astol. G-ben Hamilton-utat, illetve Hamilton-k ort keres unk.
Az abra alapj an l athat o, hogy Hamilton- ut
letezik.
Vegy uk eszre, hogy l ougr as csak ellenkezo
szn u mezok k oz ott t ortenhet. Ebb ol ad od oan
25, azaz p aratlan sok lepes ut an az elso es az
utols o mezok szne eltero, teh at a 25 lepesbol
all o sorozat nem lehet zar od o.

Igy Hamilton-
k or nem letezik a gr afban.
5.2.9. a
b
c
d
Ha letezik Hamilton-k or, annak biztosan resze
a (b, aa, d) es a (b, cc, d) ut, mert a es
c 2-fok u pontok. Ez a 4 el k ort alkot, ami nem
egeszthet o ki Hamilton-k orre.
5.2.10. Alkalmazzuk az 5.2.8. feladat megoldas aban szereplo gr afmodellt
Ez esetben a 16-pont u gr afban keres unk Hamilton-k ort.

210 5. GR
AFELM
ELETI FOGALMAK

ES

OSSZEF
UGG
ESEK
Tekints unk ket atellenes sarkot a sakkt abl an.
A megfelelo pontok a gr afban 2-fok uak, ezert
az illeszked o elek a Hamilton-k or elei kell,
hogy legyenek, ha az letezik. De mivel a negy
el k ort alkot, tov abb nem b ovthet o, gy a
gr afnak nincs Hamilton-k ore.
5.2.11. a) Tekints unk egy G
gr afot, amely G-b ol ugy keletkezik, hogy a fela-

datban szereplo komponenseket egy-egy ponttal helyettestj uk. (Az
eleket meghagyjuk abban az ertelemben, hogy ha egy komponens
valamelyik pontja szomszedos G-ben egy ponttal, akkor a kompo-
nensnek megfelelo pont is az.) Gondoljuk meg, hogy ha G-nek van
Hamilton-k ore, akkor G
-nek is van.
K
1
K
2
K
3
k
1
k
2
G
K
1
K
2 K
3
k
1
k
2
G
G-b ol elhagyva k
1
es k
2
pontokat eleikkel egy utt, a G gr af K
1
, K
2
,
K
3
komponensekre esik szet.
A k ovetkezokben megmutatjuk, hogy G
-ben nincs Hamilton-k or. A

komponenseknek megfelelo G
-beli pontok k oz ott nincs szomszedos.

Ha lenne ket szomszedos pont, akkor a G k szam u pontj anak el-
hagy as aval keletkezo gr afban e ket komponens valamely pontp arja
ossze lenne k otve ellel, ami lehetetlen.
Ezert a G
-beli Hamilton-k or on lev o ket komponensnek megfelelo

pont k oz ott legal abb egy (nem komponesnek megfelelo) pontnak kell
lennie. Mivel a komponensnek megfelelo pontok szama legal abb k+1,
a sz ukseges k ozbeiktatott pontok szama is legal abb ennyi. Ilyen pon-
tunk csak k darab van, e szerint ilyen k or nem letezik G
-ben, teh at
G-ben sincs Hamilton-k or.
b) G
-t rendelj uk hozz a G-hez ugyan ugy, mint a)-ban, a gondolatmenet

is hasonl o. Az elteres csup an annyi, hogy itt a G
-beli Hamilton-
ut letezesehez a legal abb k + 2 nem szomszedos pont osszek otesehez
legal abb k + 1 pont k ozbeiktat asa lenne sz ukseges, de csak k ilyen
pontunk van.
5.3. S
IKGR
AFOK

ES SZ
INEZ
ESEK 211
5.3. Skgrafok es sznezesek
5.3.1. Igen, osszek othet ok.
5.3.2. A feladatokat ugy oldjuk meg, hogy a megadott gr aal olyan izomorf
gr afot rajzolunk, amelyek mutatj ak a skbarajzolhat os agot.
a)
a a b b
c c
d d
e e
b)
a a
b b c c
d d
e e
c)
a a b b
c
c
d d
e
e f f
d)
a
a
b
b
c
c
d
d
e
e
f
f
g
g
h
h
5.3.3. a) n = 5, e = 9, t = 6; n e +t = 5 9 + 6 = 2;
b) n = 5, e = 6, t = 3; n e +t = 5 6 + 3 = 2;
212 5. GR
AFELM
ELETI FOGALMAK

ES

OSSZEF
UGG
ESEK
c) n = 6, e = 6, t = 2; n e +t = 6 6 + 2 = 2;
d) n = 8, e = 18, t = 12; n e +t = 8 18 + 12 = 2.
5.3.4. a)
t
1
t
2
t
3
t
4
t
5
t
6
(t
1
) = 3,
(t
2
) = 3,
(t
3
) = 3,
(t
4
) = 3,
(t
5
) = 3,
(t
6
) = 3.
t
1
t
2
(t
1
) = 6,
(t
2
) = 6.
b) Egyszer u skgr afban nincs t obbsz or os el, ezert minden tartomany

foksz ama legal abb 3, ((t
i
) 3, i 1, . . . , t). Az egyes tarto-
manyok foksz amanak osszege megegyezik az elek szamanak ketszere-
sevel. (Egy el vagy ket tartomanyt hat arol, vagy valamely tartomany
k or uli zart setaban ketszer szerepel.) Ezert
t
i=1
(t
i
) = 2e, ahol t a
tartomanyok, e pedig az elek szama. A fentieket osszevetve a 3t 2e
5.3.5. a) K
5
-nek n = 5 pontja es e = 10 ele van. Ha skbarajzolhat o lenne,
akkor az Euler-tetel miatt t = 7 tartomanya lenne. Ekkor azonban
nem teljes ulne az el oz o feladatban bizonytott 3t 2e egyenl otlenseg.
b) K
3,3
n = 6 pont u e = 9 el u gr af. Ha skgr af, akkor t = 5 tartomanya
van. Masreszt egyszer u es p aros, ezert legrovidebb k orenek hossza
4. Ebb ol ad od oan a 4t 2e egyenl otlenseg teljes ulese kellene ahhoz,
hogy a gr af skgr af legyen. Ez viszont a 20 18 ellentmondashoz
vezet, azaz K
3,3
nem skgr af.
5.3.6. a)
A vastagabban jel olt reszgraf izomorf K
5
-tel,
ezert a Kuratowski-tetel miatt a gr af nem raj-
zolhat o skba.
Olvassa el a tartom any fok anak denci oj at gyelmesen.

5.3. S
IKGR
AFOK

ES SZ
INEZ
ESEK 213
b) A gr af K
3,3
-mal topologi-
kusan izomorf, ezert nem
skgr af. Helyettests uk egy
ellel a vastagon jel olt pon-
tot a ra illeszked o elekkel.
5.3.7. Az al abbi abr akon a feladatbeli gr afok es a vastagon szedett du aljaik
l athat ok.
a) b)
c) d)
5.3.8. Magyarorszag es szomszedai v azlatos terkepe:
Ausztria
Horv atorszag
Jugoszl avia
Romania
Szlov akia
Szlovenia
Ukrajna
214 5. GR
AFELM
ELETI FOGALMAK

ES

OSSZEF
UGG
ESEK
A terkep du alj at a vastag pontok es vonalak jelzik:
5.3.9. A terkep szomszedos tartomanyai kisznezhetok ket sznnel ugy, hogy
a szomszedosak ne legyenek azonos szn uek. A du al gr afban ezen tar-
tomanyoknak pontok felelnek meg, amelyek szinten ket sznnel sznezhe-
t ok. Soroljuk a gr af pontjait ket osztalyba, az egy osztalyba ker ul ok legye-
nek az azonos sznnel kisznezett pontok. Egy osztalyon bel ul a sznezes
szab alya miatt nincs szomszedos pontp ar, k ovetkezeskeppen a du al gr af
p aros.
5.3.10. Ha egy gr af skgr af, akkor du alja is az. Ha letezne ot olyan orszag, amelyek
p aronkent szomszedosak, akkor azok du alja a K
5
gr af lenne, ami viszont
nem skgr af. Nem letezik teh at ot p aronkent szomszedos orszag.
5.3.11. a) Kett ovel. Induljunk ki egy tetszoleges pontb ol, legyen ennek a szne
piros, es az osszes szomszedj ae kek. Az gy kapott kekek szomszedait
sznezz uk pirosra, es folytassuk az elj ar ast, amg az egesz gr afot ki
nem sznezt uk. Ha nem hajthat o vegre valamely lepes az csak ugy
lehetseges, ha egy pontba ketfele uton is eljuthatunk a kiindul asi
pontunkb ol, ez viszont ellentmond a fa tulajdons agnak.
b) P aros hossz us ag u k or eseten a minimalis szam 2, p aratlan esetben 3.
Legyen a k or pontjainak halmaza v
1
, v
2
, . . . , v
k
, elhalmaza pedig
v
1
, v
2
, v
2
, v
3
, . . . , v
k1
, v
k
, v
k
, v
1
. Vizsg aljuk el oszor a ket
sznnel val o sznezhet oseget. Vil agos, hogy egy el ket vegpontj at k u-
l onb oz o sznnel kell sznezn unk, teh at ugyanannyi pont lesz kisznezve
peld aul pirossal, mint kekkel. Ez akkor lehetseges, ha a k or pont-
jainak szama p aros. Meg is val osthat o, hiszen, ha a p aratlan index u
5.3. S
IKGR
AFOK

ES SZ
INEZ
ESEK 215
pontokat pirossal, a p aros index ueket kekkel sznezz uk, akkor az he-
lyes sznezes. Bel attuk teh at, hogy p aros hossz us ag u k or eseten a
minimalis sznszam 2.
A p aratlan hossz us ag u k orrol megallaptottuk, hogy ket sznnel nem
sznezhet o, de 3 sznnel igen, hiszen a k or tetszoleges pontj ab ol a k ort
bej arva sznezz unk felv altva, majd az utols o meg be nem sznezett
pont eseteben v alasszunk egy harmadik sznt, gy a minimalis szn-
szam 3.
5.3.12. a) Tegy uk fel, hogy ket szn elegend o. Legyen a ket kijel olt pont v
1
es
v
k
, amelyek k oz ott pontosan egy ut vezet, amelynek pontjai n ovekv o
index szerint rendezettek. Mivel v
1
piros, ezert minden p aratlan in-
dex u pont is piros kell, hogy legyen, a p aros index uek pedig kekek.
Ha k p aros szam, akkor ezt nem lehet megval ostani, ezert ket szn
nem elegend o. H arom viszont igen, mert p aros k eseten v
k1
legyen
zold.
b) H arom szn elegend o, mert hagyjuk el a mar befestett piros pon-
tokat, eleikkel egy utt. Maradek-gr afkent erdot kapunk, amelynek
minden osszef ugg o resze fa leven ket sznnel kisznezhet o pl. zolddel
es kekkel.
5.3.13. a) (G) = 2. A bizonyt ast ket reszre bontja adjuk meg.

1 2
1
2 1
2
(i) Nyilv anval o, hogy (G) 2.
(ii) (G) 2, mert ket sznnel kisznez-
het o (l asd az abr at, ahol a k ul onb oz o
szamok k ul onb oz o szneket jel olnek).
Bel attuk, hogy (G) 2 es (G) 2,
teh at (G) = 2.
b) (G) = 4. A bizonyt ast hasonl oan adjuk meg, mint az a) feladatban.
l asd 5.3.11. a)
216 5. GR
AFELM
ELETI FOGALMAK

ES

OSSZEF
UGG
ESEK
1
1
1
2
2
2
3
3
3
4
(i) (G) 4, mert van negy pont u
teljes reszgrafja.
(ii) (G) 4, mert negy sznnel ki-
sznezhet o (l ast az abr at).
c) (G) = 4.
1 2
3 3
4
(i) (G) 4, mert G-ben tal alhat o
negy p aronkent szomszedos pont.
(ii) (G) 4, mert kisznezhet o a
gr af negy sznnel (l asd az abr at).
d) (G) = 4.
(i) L assuk be, hogy (G) > 3.
Otpont u k or sznezesehez minimum 3 szn sz ukseges
, legyenek
ezek rendre 1, 2, 3. Az
otszog h arom
atl oj anak vegpontjai

k ul onb oz o sznnel vannak sznezve, ezek felezo pontjainak szne ul
a harmadik sznt kell v asztani.

Igy a
k ozepso K pont szomsze-

dai 3 k ul onb oz o sznnel vannak sznezve, ezert K szne a negye-
dik.
(ii) Az abra mutatja, hogy a gr af pontjai 4 sznnel kisznezhet ok.
1
1
1
1
2 2
2 2
3
3
K
L asd 5.3.11. b).

5.4. F
AK

ES ERD
OK 217
5.4. Fak es erdok
5.4.1. a) Egy, h arompont u fa van.
b) Ket, negypont u nem-izomorf fa letezik.
c) H arom, otpont u nem-izomorf fa van.
5.4.2. Az al abbi nem-izomorf f ak allthat ok el o.
5.4.3. a)
1 2 3
4
5
6
7
8
9
b)
10
8 3
9
5 4
6
7
2
1
218 5. GR
AFELM
ELETI FOGALMAK

ES

OSSZEF
UGG
ESEK
c)
10
9
8
7
6
5
4
3
2
1
11
5.4.4. a) Nincsen. Csak a 2 pont u fa olyan, hogy minden pont foka 1. Ha ehhez
meg egy pontot hozz avesz unk, es ezt valamely mar letezo ponttal
osszek otj uk, hogy osszef ugg o gr afot kapjunk, az egyik pont foka mar
2 lesz.
b) Van, az al abbi.
c) Nincsen. Ha egy gr afban minden pont foka 2, akkor van benne k or
,
gy nem lehet fa.
d) Van, az al abbi.
5.4.5. Tudjuk, hogy egy fa ket sznnel kisznezhet o
, legyenek ezek a sznek piros

es kek.

El csak piros es kek pontot k othet ossze, teh at van ket olyan disz-
junkt ponthalmaz, hogy egy halmazon bel uli pontokat nem k ot ossze el.
Ez azt jelenti, hogy a gr af p aros.
5.4.6. Egy n-pont u teljes gr afnak
n(n1)
2
ele van. Ha a gr afban nincs k or, akkor
legfeljebb n 1 ele lehet. Ekkor a komplementereben legal abb
n(n 1)
2
(n 1) =
(n 2) (n 1)
2
van. Nezz uk meg, milyen n eseten teljes ul, hogy
(n2)(n1)
2
> n 1,
n 5- ot kapunk.
5.4.7. A fa k ozeppontj at ol legt avolabbi pont biztosan 1-fok u, mert ha nem lenne
az, akkor a pontb ol kiindul o valamely el masik pontja t avolabb lenne. Ha
a fa osszes 1-fok u pontj at elhagyjuk, nem v altozik meg a fa k ozeppontja.
Hagyjuk el az 1-fok u pontokat addig, amg ez lehetseges. Vagy egy pontot
kapunk, vagy ket szomszedos pontot.
L asd 5.1.21. a).
L asd 5.3.11.
5.4. F
AK

ES ERD
OK 219
5.4.8. Az 5.1.22. c) feladat alapj an:
a) n = 17, k = 5 = e = n k = 12;
b) n = 17, e = 6 = k = n e = 11.
5.4.9. Peld aul az al abbi ket fa a gr af egy-egy feszt of aja.
5.4.10. a) Ez az e el egy un. hd, azaz olyan el, amelyet ha elhagyunk a gr afb ol,
akkor a gr af ket komponensre esik szet.
K
1
K
2
e
Ha letezne az abr an l athat o gr af K
1
es K
2
reszgrafj anak egy-egy
pontj at osszek ot o e-n kv uli el, akkor letezne a gr afnak olyan feszt o-
f aja, amelynek e nem lenne ele. Ez ellentmond viszont a feladat azon
feltetelenek, hogy az e el a gr af minden feszt of aj anak ele.
b)
e
A feltetelnek megfelelo e el egy hurokel, hiszen
egy hurok nem szerepelhet feszt of aban, mert nem
lenne k ormentes a gr af. A gr af minden nem-
hurokele viszont lehet feszt ofa ele.
5.4.11. A minimalis s uly u feszt of at a
moho algoritmus
alkalmazas aval eptj uk

fel.
A feszt ofa pontjainak halmazat jel olj uk F-fel. Kiindul askent legyen F =
a. Keress uk meg az a-b ol kiindul o legkisebb s uly u elt. Ez az (a, b) el.
B ovts uk a feszt of at b-vel es az (a, b) ellel.
L asd Bagyinszki J., Gy orgy A.: Diszkret matematika f oiskol asoknak (140. o.).
220 5. GR
AFELM
ELETI FOGALMAK

ES

OSSZEF
UGG
ESEK
Keress uk ezutan az F = a, b ponthalmaz egy pontj at a c, d, e ponthal-
maz egy pontj aval osszek ot o legkisebb s uly u elt. Ez a (b, d) el. B ovts uk
ezzel az ellel es a d ponttal a feszt of at.
Keress uk ezt k ovetoen az F = a, b, d ponthalmaz egy pontj at a c, e
ponthalmaz egy pontj aval osszek ot o legkisebb s uly u elt. Ez a (d, e) el.
B ovts uk ezzel az ellel es az e ponttal a feszt of at.
Veg ul keress uk az F = a, b, d, e ponthalmaz egy pontj at a c ponttal
osszek ot o legkisebb s uly u elt. Ez a (b, c) el. B ovts uk ezzel az ellel es a c
ponttal a feszt of at.
Eljutottunk az algoritmus vegere. A kialakult feszt ofa eleit az al abbi abra
vastagon szedett elei mutatj ak.
2
7
9
5
6
6
8
3 8
4
a
b
c d
e
5.4.12. A s ulym atrix az al abbi gr afot hat arozza meg.
10
6
7
8
7
2
9
4
3
a
b c
d
e f
A minimalis s uly u feszt ofa feleptesere alkal-
mazzuk a moho algoritmust az A pontb ol kiin-
dulva. Az al abbi abr ak mutatj ak, hogy milyen
lepeseken kereszt ul jutunk el egy minimalis
s uly u feszt of ahoz.
a
1. lepes
6
a
e
2. lepes
6
4
a d
e
3. lepes
5.4. F
AK

ES ERD
OK 221
6
2
4
a
c
d
e
4. lepes
6
2
4
3
a
c
d
e f
5. lepes
6
7
2
4
3
a
b c
d
e f
6. lepes
Veg ul rjuk fel a kapott feszt ofa s ulym atrix at.
C =
_
_
6
7
7 2
2 4 3
6 4
3
_
_
222 5. GR
AFELM
ELETI FOGALMAK

ES

OSSZEF
UGG
ESEK
6. fejezet
Linearis algebra
6.1. Matrixok
6.1.1. a) zerusmatrix: C;
egysegmatrix: D;
permut al o matrix: A;
diagon almatrix: D, L;
szimmetrikus matrix: A, C, D, H, L;
ferden szimmetrikus matrix: B, C, I.
b) A
= A, C
= C, D
= D, H
= H, L
= L, G
= J.
6.1.2. a) A+D = D+A =
_
_
1 1
1 1
1 1
1 1
_
_
.
Ezen kv ul, termeszetesen, b arme-
lyik matrixot osszeadhatjuk onma-
g aval.
b) B A =
_
_
3 2
5 6
1 2
_
_
; B D =
_
_
5 0
0 1
3 4
_
_
;
C B =
_
_
4 0 6 8
1 11 12 5
10 19 8 8
_
_
; C C =
_
_
5 11 23
2 8 5
14 9 57
_
_
.
c) adj C =
_
_
23 19 11
2 2 1
6 5 3
_
_
; C
1
=
_
_
23 19 11
2 2 1
6 5 3
_
_
.
223
224 6. LINE
ARIS ALGEBRA
6.1.3. a) Mivel sorok cserejet kell elerni, balr ol kell szorozni az al abbi 3 3-as
permut al o matrixszal:
_
_
0 1 0
1 0 0
0 0 1
_
_
.
b) Szinten balr ol kell szorozni a k ovetkezo matrixszal:
_
_
1 0 2
0 1 0
0 0 1
_
_
.
c) Jobbr ol szorozzuk a k ovetkezo matrixszal:
_
_
1 0 0 0
0 1 0 2
0 0 1 2
0 0 0 1
_
_
.
6.1.4. a) Lenyegtelen, hogy el obb cserelj uk fel a matrixok sorait es oszlopait es
ut ana adjuk ossze az elemeket vagy fordtva, az eredmeny ugyanaz.
b) Lenyegtelen, hogy el obb cserelj uk fel a matrixok sorait es oszlopait
es ut ana szorozzuk skal arral vagy fordtva, az eredmeny ugyanaz.
c) Legyen A nm, B pedig mp tpus u matrix. Az AB matrix i-edik
soranak j-edik eleme:
m
q=1
a
iq
b
qj
.
Mivel a
iq
= a
qi
es b
qj
= b
jq
(azaz az elemek egyenl oek a transzpon alt
matrixok megfelelo elemeivel), ezert
m
q=1
a
iq
b
qj
=
m
q=1
a
qi
b
jq
=
m
q=1
b
jq
a
qi
,
es ez eppen megegyezik a B
matrix (j, i)-edik elemevel.

6.1.5. A bizonyt ashoz a 6.1.4. c) feladatbeli tulajdons agot haszn aljuk fel.
a) (P
AP)
= ((P
A) P)
= P
(P
A)
= P
P = P
AP.
6.1. M
ATRIXOK 225
b) (P
AP)
= ((P
A) P)
= P
(P
A)
= P
P = P
(A) P =
= P
AP.
6.1.6. Ha az A matrix n m tpus u, akkor az e
j
olyan m 1-es egysegvektor,
amelynek j-edik eleme 1, a t obbi 0.
Ae
j
=
_
_
a
11
a
1m
.
.
.
.
.
.
.
.
.
a
n1
a
nm
_
_
0
.
.
.
1
.
.
.
0
_
_
=
_
_
a
1j
a
2j
.
.
.
.
.
.
a
nj
_
_
.
Teh at p
olyan 1 n-es matrix, amelynek i-edik eleme 1, a t obbi pedig 0.

6.1.7. Ha az A matrix n m tpus u, akkor az e
j
olyan 1 n-es egysegvektor,
amelynek j-edik eleme 1, a t obbi 0, p pedig m1-es vektor.
e
j
A =
_
0 1 0
_
a
11
a
1m
.
.
.
.
.
.
a
j1
.
.
. a
jm
.
.
.
.
.
.
a
n1
a
nm
_
_
=
=
_
a
j1
a
j2
a
jm
,
e
j
A p =
_
a
j1
a
j2
a
jm
_
1
1
.
.
.
1
_
_
=
_
m
i=1
a
ji
_
,
azaz az gy ad od o 1 1-es matrixban az A matrix j-edik soraban lev o
elemek osszeget kapjuk.
6.1.8. A =
_
_
5
2
1
4 2
3
5
4
_
_.
226 6. LINE
ARIS ALGEBRA
6.1.9. Legyen B =
_
a b
c d
_
. Ekkor
AB =
_
1 0
1 0
_
_
a c
b d
_
=
_
a c
a c
_
,
BA =
_
a c
b d
_
_
1 0
1 0
_
=
_
a c 0
b d 0
_
.
Innen c = 0 illetve a = b d, vagyis B =
_
a b
0 a +b
_
, ahol a es b
tetszoleges val os szamok.
6.1.10. X =
_
2 2
6 5
_
.
6.1.11. Foglaljuk t abl azatba az adatokat:
termek mennyi- egyseg-
1. 2. 3. 4. seg ar
I. anyag 4 3 3 1 5000 2,5
II. anyag 2 1 0 5 2300 5
III. anyag 10 1 2 3 3000 1
gy artand o mennyiseg 200 400 700 300
j arulekos k oltseg 3 2 2,5 3,5
elad asi ar 25 43 32 50
Vezess unk be jel oleseket:
termek mennyi- egyseg-
1. 2. 3. 4. seg ar
I. anyag
II. anyag A k a
III. anyag
gy artand o mennyiseg p
j arulekos k oltseg t
elad asi ar c
a) Azt kell eld onteni, hogy Ap elemei kisebbek-e k megfelelo elemeinel.

Ap =
_
_
4400
2300
4700
_
_
, teh at nem eleg, a III. anyagb ol meg be kell szerezni
1700 db-ot.
6.2. LINE

b) Termelesi k oltseg + j arulekos k oltseg = a
(Ap) + t
p = 27200 +
+4200 = 31400.
c) Elad asi ar = c
p = 59600.
d) 28200.
6.2. Linearis terek (vektorterek)
Linearis f uggetlenseg, bazis, dimenzio
6.2.1. 2v 3w = [7 5 1]
; 3v +w = [6 2 7]
.
6.2.2. Nem adhat o meg, mert u, v, es w f uggetlen rendszert alkotnak.
6.2.3. a) f uggetlen;
b) b = 2a;
c) 2a +b = 0;
d) f uggetlen;
e) 2a +b + 3c = 0;
f) a b +c = 0;
g) f uggetlen;
h) 3a +b 2c +d = 0.
6.2.4. a) Nem f uggetlen, mert az xa + y0 = 0 egyenlet x = 0 es tetszoleges y
ertek mellett teljes ul.
b) x(a +b) +y (b +c) +z (c +a) = 0 atrendezve
(x +z) a + (x +y) b + (y +z) c = 0.
Mivel a, b es c f uggetlen vektorok, x-re, y-ra es z-re az al abbi egyen-
letrendszert kapjuk:
x +z =0
x +y =0
y +z =0
_
_
_
.
Az egyenletrendszernek csak az x = y = z = 0 a megoldasa, teh at a
kerdeses vektorok f uggetlenek.
228 6. LINE
ARIS ALGEBRA
c) x(a + 2b +c) +y (a b c) +z (5a +b c) = 0 atrendezve
(x +y + 5z) a + (2x y +z) b + (x y z) c = 0.
Mivel a, b es c f uggetlen vektorok, x-re, y-ra es z-re az al abbi egyen-
letrendszert kapjuk:
x +y + 5z =0
2x y +z =0
x y z =0
_
_
_
.
Az egyenletrendszernek vegtelen sok megoldasa van, ezek x = 2z,
y = 3z, z tetszoleges val os szam. Teh at a kerdeses vektorok line a-
risan osszef ugg o rendszert alkotnak.
6.2.5. Az a es b vektorok line arisan f uggetlenek, mert nincs olyan val os szam,
hogy 2 + 3j = (5 j); c = 3a b.
6.2.6. Peld aul a = [1 2 3 4]
, b = [1 1 0 0]
, c = a+b = [2 3 3 4]
.
6.2.7. a) Egydimenzi os vektorter, b azis: (1, 1, 1).
b) Ketdimenzios vektorter, b azis: (1, 0, 1) , (0, 1, 2), mivel a vektorter
osszes eleme felrhat o (a, b, a + 2b) alakban. Ha a = 1 es b = 0,
akkor (1, 0, 1)-et, ha a = 0 es b = 1, akkor (0, 1, 2)-t kapunk.
c) Nem vektorter, mert peld aul nincs additv inverz.
d) H aromdimenzios vektorter, b azis: (1, 0, 0) , (0, 1, 0) , (0, 0, 1).
e) Nem vektorter, mert peld aul az osszeadasra nezve nem zart:
(a, b, ab) + (c, d, cd) = (a +c, b +d, ab +cd) ,=
,= (a +c, b +d, (a +c) (b +d)) .
6.2.8. Tekints uk az e
x
cos 2x es az e
x
sin 2x f uggvenyek line aris kombin aci oinak
halmazat a val os szamtest felett. K onnyen bel athat o, hogy e line aris kom-
bin aci ok halmaza zart az osszeadasra es a skal arral val o szorzasra vo-
natkoz oan es el o alltja az osszes e
x
(Acos 2x +Bsin2x) alak u f uggvenyt.
A line aris terben el ort m uveleti tulajdons agok trivi alisan teljes ulnek. A
megadott alak u f uggvenyek teh at line aris teret alkotnak a val os szamtest
felett. Mivel nincs olyan c val os szam, amelyre e
x
cos 2x = ce
x
sin 2x, a ket
f uggveny line arisan f uggetlen, gy az e
x
cos 2x, e
x
sin 2x a ter egy b azisat
alkotja. Az adott f uggveny koordin at ai e b azisban: (2, 3).
6.2. LINE

6.2.9. Nem letezik olyan val os szam, hogy 2x 1 = (x + 2), teh at f ugget-
lenek. Az (2x 1) + (x + 2) = 5x + 3 egyenlet megoldasa =
13
3
,
=
11
3
. Masik b azis peld aul az x, 1; ebben az adott f uggveny koordin at ai
(5, 3).
6.2.10. Azt kell eld onteni, hogy az adott vektorterek h any dimenziosak, mert az
azonos dimenzioszam u vektorterek izomorfak. Az a), b), c), e), h) feladat-
ban adott vektorterek 9 dimenziosak, a d), f), g)-ben adott vektorterek 8
dimenziosak.
6.2.11. Ha az (x, y, z) pont az x + y + z = 0 sk pontja, akkor z = x y.
Igy a sk b armely pontj anak koordin at ai (x, y, x y) alakban rhat ok,

vagyis V minden vektora a =
_
_
a
1
a
2
a
1
a
2
_
_
alak u, teh at ket f uggetlen
val os szam sz ukseges a V -beli vektorok leras ara.

Igy l athat o, hogy V
ketdimenzios vektorter, b azisa: [1 0 1]
, [0 1 1]
. Az egyenes
pontjai (x, x, 0) alakbanrhat ok, gy V
minden vektora a =
_
_
a
a
0
_
_
alak u,
teh at egy val os szam elegend o a V
-beli vektorok leras ara.

Igy l athat o,
hogy V
egydimenzi os vektorter, b azisa: [1 1 0]
.
Elemi bazistranszformaciok, bazisvektor-csere
6.2.12.
a b c v b c v c v v
a ,e
1
1 2 3 6 2 3 6 1 0
1
2
b ,e
2
2 1 0 3 3 6 9 2 3 2
c ,e
3
0 1 2 1 1 2 1 4 2
1
2
Teh at v =
1
2
a + 2b +
1
2
c.
6.2.13.
a
1
a
2
a
3
a
4
a
2
a
3
a
4
a
3
a
4
a
1
,e
1
1 2 1 1 2 1 1 1 1
a
2
,e
2
0 1 1 0 1 1 0 1 0
e
3
3 1 2 3 5 5 0 0 0
230 6. LINE
ARIS ALGEBRA
Az a
3
es a
4
vektorok k oz ul harmadik b azisvektornak egyik sem vonhat o
be, mivel harmadik koordin at ajuk 0. Ket line arisan f uggetlen vektor van
az oszlopvektorok k oz ott, teh at a matrix rangja 2.
6.2.14.
a
1
a
2
a
3
e
1
e
2
e
3
e
1
1 2 3 1 0 0
e
2
0 3 1 0 1 0
e
3
2 1 8 0 0 1
a
1
a
2
a
3
e
1
e
2
e
3
a
1
1 2 3 1 0 0
e
2
0 3 1 0 1 0
e
3
0 5 2 2 0 1
a
1
a
2
a
3
e
1
e
2
e
3
a
1
1 11 0 1 3 0
a
3
0 3 1 0 1 0
e
3
0 1 0 2 2 1
a
1
a
2
a
3
e
1
e
2
e
3
a
1
1 0 0 23 19 11
a
3
0 0 1 6 5 3
a
2
0 1 0 2 2 1
A matrix sorait megfelelo sorrendbe rva: A
1
=
_
_
23 19 11
2 2 1
6 5 3
_
_
.
6.2.15. a)
a
1
a
2
a
3
b a
1
a
2
b a
1
b b
a
3
,e
1
2 0 1 5 2 0 5 2 5 3
a
1
,e
2
2 4 0 10 2 4 10 30 30 1
a
2
,e
3
2 1 3 5 8 1 10 8 10 2
b = a
1
+ 2a
2
+ 3a
3
.
Teh at x = 1; y = 2; z = 3.
6.2. LINE

b)
a
1
a
2
a
3
b a
1
a
2
b a
2
b
a
3
,e
1
2 0 1 5 2 0 5 4 5
a
1
,e
2
2 4 0 10 2 4 10 2 5
e
3
2 16 3 25 8 16 40 0 0
b = 5a
1
5a
3
.
A b vektor kompatibilis az A matrix oszlopvektorterere nezve, teh at
az egyenletrendszer megoldhat o. Mivel az ismeretlenek szama 3 es a
matrix rangja 2, ezert az egyenletrendszernek vegtelen sok megoldasa
van, ezek: x = 5 2y; z = 5 + 4y, ahol y tetszoleges val os szam
lehet.
c)
a
1
a
2
a
3
b a
1
a
2
b a
2
b
a
3
,e
1
2 0 1 5 2 0 5 4 5
a
1
,e
2
2 4 0 10 2 4 10 2 5
e
3
2 16 3 1 8 16 16 0 24
A b vektor nincs benne az A matrix oszlopvektortereben, gy az
egyenletrendszernek nincs megoldasa.
6.2.16. A 6.2.15. b) feladatb ol l athat o, hogy az A rangja 2, ha c = 3. Teh at ha
c ,= 3, akkor a matrix rangja 3 lesz, ekkor az egyenletrendszernek pontosan
egy megoldasa van.
6.2.17.
a
1
a
2
a
3
b a
2
a
3
b a
3
b
a
1
,e
1
1 1 1 2 1 1 2 0 1
a
2
,e
2
1 1 1 0 2 2 2 1 1
e
3
2 1 1 c 1 1 c 4 0 c 3
Ha c = 3, akkor vegtelen sok megoldas van. Ezek x = 1; y = 1 z; z
tetszoleges val os szam lehet. Ha c ,= 3, akkor nincs megoldas.
6.2.18.
a
1
a
2
a
3
b a
2
a
3
b a
3
b
a
2
,e
1
0 1 3 2 1 3 2 3 2
a
1
,e
2
1 2 3 3 2 3 3 3 1
e
3
4 0 12 c 8 24 c 12 0 c + 4
232 6. LINE
ARIS ALGEBRA
a) A matrix rangja 2, mivel a
3
= 3a
1
3a
2
.
b) c = 4, mivel ekkor a
1
2a
2
= b.
6.2.19.
a
1
a
2
a
3
a
1
a
3
a
3
e
1
1 1 1 1 1 +c c
a
1
,e
2
3 2 1 1 1 2c 1 2c
a
2
,e
3
2 1 c 2 c 2 3c
Teh at c = 0 kell, hogy legyen.
6.2.20.
a
1
a
2
a
3
a
4
b a
2
a
3
a
4
b a
3
a
4
b
a
1
,e
1
1 2 4 2 7 2 4 2 7 3 0 4
a
2
,e
2
3 2 2 2 1 4 14 4 22
7
2
1
11
2
e
3
1 2 10 2 15 4 14 4 22 0 0 0
e
4
2 2 1 2 3 2 7 2 11 0 0 0
a) A matrix rangja 2, mivel ket oszlopvektort lehetett bevinni a b azisba.
b) x
1
= 4 3x
3
; x
2
=
11
2

7
2
x
3
x
4
, ahol x
3
es x
4
tetszoleges val os
szamok.
c) Igen, b = 4a
1
+
11
2
a
2
.
6.3. Linearis transzformaciok
6.3.1.
M
_
3
1
_
=
_
3
5
_
, M
_
3
3
_
=
_
3
3
_
,
M
_
6
3
_
=
_
6
9
_
, M
_
6
1
_
=
_
6
11
_
,
azaz a transzformaci o nyras negatv iranyban az y tengely menten:
6.3. LINE
ARIS TRANSZFORM
ACI
OK 233
x
y
A
B C
D
A
1
3
3 6
3
5
9
11
Maskeppen megk ozeltve, a transz-
formaci o matrix ab ol l athat o, hogy az
e
1
egysegvektor kepe
_
1
2
_
lesz, az
e
2
kepe
_
0
1
_
marad:
x
y
1
1 e
1
e
2
x
y
1
1
2
(e
1
)
(e
2
)
6.3.2. Tetszoleges (x, y) pontra
_
1 1
1 1
_

_
x
y
_
=
_
x +y
x +y
_
=
_
X
Y
_
, ahol
X = Y , vagyis a transzformaci o a sk pontjait az Y = X egyenlet u egye-
nesre kepezi.
6.3.3. Tetszoleges (x, y) pont kepe
_
2 1
0 2
_
_
x
y
_
=
_
2x y
2y
_
=
_
X
Y
_
,
teh at X = 2x y, Y = 2y. Az egyenes pontjaira y = 2x 1 all fenn, gy
X = 2x (2x 1) = 1, Y = 2 (2x 1) = 4x 2, gy az egyenes kepe az
X = 1 egyenlet u egyenes lesz.
6.3.4. Els o megold as:
_
2 1
3 0
_
_
x
y
_
=
_
2x + y
3x
_
=
_
X
Y
_
,
teh at X = 2x +y, Y = 3x. Ha az y = mx + c egyenest a transzformaci o
onmag ara kepezi, akkor Y = mX +c, amibol 3x = m(2x +y) +c, vagyis
y =
32m
m
x
c
m
k ovetkezik. Innen m =
32m
m
, es c =
c
m
kell, hogy
234 6. LINE
ARIS ALGEBRA
legyen, amely egyenletrendszer megoldasa
m = 3 vagy m = 1, es c = 0.
Vagyis ket ilyen egyenes letezik, ezek:
y = 3x es y = x.
M asodik megold as:
Keress uk meg a transzformaci o saj atvektorait:
2 1
3
= (2 ) () 3 = 0, ahonnan
1
= 3,
2
= 1.
Ha = 3, akkor
_
1 1
3 3
_
_
x
y
_
=
_
x +y
3x 3y
_
=
_
0
0
_
, azaz y = x.
Ha = 1, akkor
_
3 1
3 1
_
_
x
y
_
=
_
3x +y
3x +y
_
=
_
0
0
_
, azaz y = 3x.
Az al abbi abra a b azisvektorokat, a v
1
= (1, 1) es v
2
= (1, 3) saj atvek-
tor-reprezent ansokat, valamint altali kep uket mutatja.
x
y
1
1
3
e
1
e
2
v
1
v
2
x
y
1 2
3
3
(e
1
)
(e
2
)
(v
1
) = 3v
1
(v
2
) = v
2
6.3. LINE
ARIS TRANSZFORM
ACI
OK 235
6.3.5. A k or pontjai
_
x,
1 x
2
_
alakban rhat ok, ahol x [1, 1].
_
1 0
0 2
_
_
x
1 x
2
_
=
_
x
2
1 x
2
_
=
_
X
Y
_
,
vagyis Y = 2
1 x
2
, teh at az (X, Y ) pontok az X
2
+
Y
2
4
= 1 egyenlet u
ellipszis pontjai.
6.3.6. = arctg 2
x
y
y = 2x
Els o megold as:
Az e
1
=
_
1
0
_
egysegvektort 2-vel kell for-
gatni, azaz e
1
kepe
_
cos 2
sin 2
_
=
_
0, 6
0, 8
_
.
Az e
2
=
_
0
1
_
egysegvektort 2 (90
) =
= (2 180
)-kal kell forgatni, de az e

2
x ten-
gelyhez kepest 90
-kal mar el van forgatva, gy

az e
2
kepe
_
cos (2 90
)
sin (2 90
)
_
=
_
0, 8
0, 6
_
.
Teh at a transzformaci o matrixa:
_
0, 6 0, 8
0, 8 0, 6
_
.
M asodik megold as:
A transzformaci o nem mas, mint ket transzformaci o egym as ut ani veg-
rehajt asa. Ezek: az x tengelyre t ukr ozes, A =
_
1 0
0 1
_
, majd 2-vel
val o forgat as, B =
_
cos 2 sin2
sin 2 cos 2
_
. A transzformaci o matrixa a ket
matrix szorzata lesz, teh at
BA =
_
cos 2 sin2
sin 2 cos 2
_
=
_
0, 6 0, 8
0, 8 0, 6
_
.
6.3.7. a)
_
3
4
1
3
1
4
2
3
_
_
1
3
_
=
_

1
4
7
4
_
.
236 6. LINE
ARIS ALGEBRA
b)
_
3
4
1
3
1
4
2
3
_
_
x
x
_
=
_
13
12
x
11
12
x
_
=
_
X
Y
_
, azaz Y =
11
13
X.
c)
3
4

1
3
1
4
2
3

=
_
3
4

_ _
2
3

_
1
12
= 0,
ahonnan
1
= 1,
2
=
5
12
.
Ha = 1, akkor
_

1
4
1
3
1
4

1
3
_
_
x
y
_
=
_

1
4
x +
1
3
y
1
4
x
1
3
y
_
=
_
0
0
_
,
gy a saj atvektor
_
x
3
4
x
_
.
Ha =
5
12
, akkor
_
1
3
1
3
1
4
1
4
_
_
x
y
_
=
_
1
3
x +
1
3
y
1
4
x +
1
4
y
_
=
_
0
0
_
, gy a
saj atvektor
_
x
x
_
.
d)
_
1 0
0
5
12
_
.
6.3.8. A transzformaci o 270
-kal val o forgat ast jelent, vagyis nincs olyan egyenes,

amelyik onmag aba menne at.
6.3.9. A transzformaci o -val val o forgat ast jelent.
a) = k 360
, ahol k Z.
b) = 180
+k 360
, ahol k Z.
6.3.10. A ny ujt as matrixa: A =
_
_
2 0 0
0 1 0
0 0 1
_
_
, a forgat as matrixa:
B =
_
_
cos 45
sin45
0
sin 45
cos 45
0
0 0 1
_
_
=
2
2
_
_
1 1 0
1 1 0
0 0
2
_
_
.
Teh at a transzformaci o matrixa:
BA =
2
2
_
_
2 1 0
2 1 0
0 0
2
_
_
=
_
2
2
0
2
2
0
0 0 1
_
_.
6.3. LINE
ARIS TRANSZFORM
ACI
OK 237
6.3.11. Legyen a P (x, y, z) pont kepe a P
(X, Y, Z) pont. Ekkor a
PP
=
=
_
_
X x
Y y
Z z
_
_
vektor a sk normalvektora, amely az
_
_
1
1
1
_
_
vektorral p ar-
huzamos, vagyis
X x = Y y = Z z. (6.1)
A PP
szakasz felezopontja a skon van, gy

1
2
(x +X) +
1
2
(y +Y ) +
1
2
(z +Z) = 0. (6.2)
A (6.1) es (6.2) egyenleteknek minden (x, y, z)-re teljes ulni uk kell, gy
peld aul (1, 0, 0)-ra: X 1 = Y = Z es 1 +X +Y +Z = 0, ebb ol X =
1
3
,
Y =
2
3
, Z =
2
3
. Hasonl oan (0, 1, 0) kepe
_
2
3
,
1
3
,
2
3
_
es (0, 0, 1) kepe
_
2
3
,
2
3
,
1
3
_
.

Igy a t ukr ozes matrixa
1
3
_
_
1 2 2
2 1 2
2 2 1
_
_
.
6.3.12. A transzformaci o matrixa
_
_
0 0 0
2 2 1
1 8 4
_
_
.
a) A matrix rangja 2, teh at ketdimenzios terre.
b)
_
_
0 0 0
2 2 1
1 8 4
_
_
_
_
x
x
0
_
_
=
_
_
0
4x
9x
_
_
=
_
_
X
Y
Z
_
_
, vagyis X = 0 es Z =
9
4
Y .
6.3.13. a) Igen,
_
1 0
0 0
_
.
b) Nem, mert nem osszegtarto: peld aul (5 + 3j) kepe 5, (2 + 7j) kepe
7, viszont a ketto osszegenek, (7 + 10j)-nek a kepe 10, nem pedig 12.
c) Nem, mert nem osszegtarto.
d) Nem, mert nem osszegtarto.
e) Igen,
_
1 0
0 1
_
.
238 6. LINE
ARIS ALGEBRA
f) Igen,
_
0 1
1 0
_
.
6.3.14. a)
_
0 1
0 0
_
. e)
_
0 1
1 1
_
. f)
_
1 1
0 1
_
.
6.3.15. a) f (x + 1) f
, es g (x + 1) g
, ekkor
(f +g) (x + 1)(f+g)
= (x + 1)(f
+g
) = (x + 1)f
+(x + 1)g
es f (x + 1) (f)
= (x + 1) f
.
b)
_
_
0 1 0
0 1 2
0 0 2
_
_
.
c)
1 0
0 1 2
0 0 2
= 0, ahonnan erteke 0, 1 vagy 2 lehet.

Ha = 0, akkor
_
_
0 1 0
0 1 2
0 0 2
_
_
_
_
x
y
z
_
_
=
_
_
y
y + 2z
2z
_
_
=
_
_
0
0
0
_
_
,
teh at a saj atvektor
_
_
x
0
0
_
_
.
Ha = 1, akkor
_
_
1 1 0
0 0 2
0 0 1
_
_
_
_
x
y
z
_
_
=
_
_
x +y
2z
z
_
_
=
_
_
0
0
0
_
_
,
_
_
x
x
0
_
_
.
Ha = 2, akkor
_
_
2 1 0
0 1 2
0 0 0
_
_
_
_
x
y
z
_
_
=
_
_
2x +y
y + 2z
0
_
_
=
_
_
0
0
0
_
_
,
6.3. LINE
ARIS TRANSZFORM
ACI
OK 239
_
_
x
2x
x
_
_
.
6.3.16. a)
_
_
1 0 0
1 0 0
1 0 0
_
_
. b)
_
_
1 1 0
0 1 1
1 3 2
_
_
. d)
_
_
1 0 0
0 1 0
0 0 1
_
_
.
6.3.17. a) Az osszeg- es ar anytart o tulajdons agok egyben a deriv al as tulajdon-
sagai, teh at az ilyen alak u f uggvenyekre is ervenyesek.
b) Mivel
(e
x
cos 2x)
=e
x
(cos 2x 2 sin2x) ,
(e
x
sin2x)
=e
x
(2 cos 2x + sin 2x) ,
ezert a transzformaci o matrixa
M =
_
1 2
2 1
_
.
c) Els o deriv alt: M
_
a
b
_
=
_
a + 2b
2a +b
_
.
Masodik deriv alt: M
_
a + 2b
2a +b
_
=
_
3a + 4b
4a 3b
_
.
d) M
_
x
y
_
=
_
a
b
_
, ahonnan
_
x
y
_
=
_
1
5
a
2
5
b
2
5
a +
1
5
b
_
.

György Anna - Kárász Péter - Sergyán Szabolcs - Vajda István - Záborszky Ágnes, Diszkrét Matematikai Példatár, BMF-NIK-5003, Budapest, 2003

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

György Anna - Kárász Péter - Sergyán Szabolcs - Vajda István - Záborszky Ágnes, Diszkrét Matematikai Példatár, BMF-NIK-5003, Budapest, 2003

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Budapesti M uszaki F oiskola

Neumann J anos Informatikai F oiskolai Kar

Abrak: K ar asz Peter, Sergy an Szabolcs, Vajda Istv an

hatv anyhalmaz an.

Hat arozza meg az

Abr azolja dereksz og u koordin atarendszerben a k ovetkezo halmazokat.

m asodfaj u Stirling-sz amok

Abr azolja a k ovetkezo halmazokat a Gauss-fele szamskon:

lnko =legnagyobb k oz os oszt o

Sz am nem kezd odhet 0-val.

x az x val os sz am (als o) egeszreszet jelenti: az a legnagyobb egesz sz am, amely nem

A (b) es (c) feladatban szerepl o sorozat neve: Fibonacci-sorozat. Az (a)-ban szerepl o

Utmutat as: Az egyik lehetseges megoldasi modszer szerint el oszor mutassa

f) T or old le a keperny ot!

-ot es szarazsag van.

Irja le az al abbi formul aknak megfelelo kijelenteseket. Melyek k oz ul uk az

Nincs legszebb vi-

Nincs legcs uny abb vir ag.)

Erekelje ki az al abbiakban megadott formul akat a k ovetkezo interpretaci-

szorzasra es osszeadasra nezve;

n mod m alatt az n sz am m-mel val o oszt asi maradek at ertj uk.

termeszetes szorzas, a H-beli pedig a

; ) ket csoport. Igazolja, hogy ha az f : T T

homomorf lekepezes, akkor

-beli kepelemenek inverze).

n a, b Q; n olyan rogztett pozitv

Nulloszt omentes az a strukt ura, ahol a b = 0-b ol k ovetkezik, hogy a = 0 vagy b = 0.

) strukt ura Boole-algebra.

), ha A = 42 pozitv osztoi, a legki-

Haszn aljuk fel az el oz o feladat b) allt as at.

-ban ellel, ha a ket megfelel o orsz ag szomszedos. Belathat o, hogy G

mindig skgr af.

minimalis. Bizonytsa be, hogy minden f anak egy, vagy

Ket pont t avols aga a ket pontot osszek ot o ut eleinek sz ama.

vektort ugy, hogy igaz legyen a k ovetkezo egyenl oseg:

= [1 1 . . . 1]. A feladatot tet-

vektorok line aris kombin aci ojakent.

ARIS TEREK (VEKTORTEREK) 109

pedig az egyenes pontjainak halmaza a val os szamtest felett.

dimenzioj at es egy-egy b azisat.

vektort az uj b azis segtsegevel.

ARIS TEREK (VEKTORTEREK) 111

6.3.5. Hat arozza meg az egysegsugar u, orig o k ozeppont u k or kepenek egyenletet

Az ilyen egyenes neve: x egyenes.

-kal val o for-

x az x (als o) egeszresze: az x-nel nem nagyobb egeszek k oz ul a legnagyobb.

A f uggveny neve: identit as f uggveny.

Szok asos jel oles: tetsz oleges x sz amra es H sz amhalmazra: x + H = {x + h | h H}.

inf (a, b) = lnko (a, b)

1.2.32. a) sup (100, 10) = 10 sup (101, 111) = 1

lkkt =legkisebb k oz os t obbsz or os

lnko =legnagyobb k oz os oszt o

B ovebben l asd az Algebrai strukt urak c. fejezetben.

c) Az al abbi t abl azatot racion alis szamokb ol kesztj uk el.

Igy mar a sorozat elemei k ul onb oz oek, es tartalmazzak az osszes ra-

toljuk el eggyel a sorozatot),

A negyzet tetszoleges P(x, y) pontj anak ko-

Peld aul: 0, 1 = 0, 099999 . . .

pontot az x tengelyen, amely-

nyilv an a [0, 1] intervallumban van, nem vegzodhet

Erdemes megjegyezni, hogy ezek szerint egy

Erdemes itt is felgyelni arra, hogy amg veges sok

L asd a 2.5.1.b) feladatot.