VASARNAPI UJSAG. KOZHASZNU ISMERETEK TERJESZTESERE, ¥24-dik Vasarnap._ “Molozsvart. April. 16-an 1848. Te hme eA a ‘Tele legyen a” magyarnak, Légyen meg ‘a’ te akaratod. Vox populi, vox dei= nép szava, Isten szava. Rég elismert igazsig’ ex; hem. szentségtelenitjiik meg tehit ama’ szavakat is, ha mindeuuap megfordul esziinkben, ha mindennap melegiti keb liinket azon “ohajtds >. ,,légyem meg: ‘a’ | neép akara,a.“ ae De mi a’ nép akaratat’ Léssuk elébb, mia’ nép? * AY ep nem egy dsaszewdult soka-} sig. A” nép nem a’ mivelt wri osztaly; nem ezéh; nem tanuld sereg; nem foldmi- vesség. * A’ nép, a” térsasigha dlott ember, ki a’ maga személyes Jogait érti és érai mint on magadit. os aS Ez a’ nép azt akatja, liogy Jélek ismerete szabadsagaban , isteni tisztele~ te médjéban minden. felekezet kilesé- nés tisztelettel’ viseltessék Pilates de a’ ,,compelle intrare* egyiknek se legyen hatalmdban. A’ hit, templom és nem bérlén. Az egyhiz szolgat papok és nem porkolabok legyenek, s Ez a’ nép azt akarja, hogy a” pol- gir szavaszabad legyen’s ne kelljen sattogva mondani, ha nétaléo hatalmas egyén kihdgdsai, vagy. bar szizados bal- | Yélemények drtalmai ellen, volua is in- tézve,, fillliéz vagy szemhez. E ¥ » Mind ex iteze; mind a’ pincae, mind a bolt, — Népai fk Ez a’ nép_ engedelmeskedni akar | eldljardinak, dé bennok a’ térvény szi- vainak, nem az Gokény ukégzdnak hédol. Ez a’ nép villat vet a” kézterhek alas de elébb ‘a’ nyilvanossdg legélén- kebb sugéraival biztosulni akar, hogy agon terhek valéban kizdsbk; az az ki- nek kinek Kedvezés és tulnyomds nél- kiif' erejéhex méretrek. | i oly gai. aranyo » elkovetett vérkeit, hibait bdntet- teta akarja; de megkivanja hogy az igazsigo: ueki rigtin kiszolgdltassék ; hogy birdi a’ tanukat ne zért ajték me- ett liallgassdk ki; hogy perét eldtte ’s Hiibdensk eldtt, Kik hallani kivanjak, ferdljak: hogy az oly szent, oly fel- , a Ielkiismeret tisziéhex oly ké- birdi liszttdl’ a’ boszszunak vagy myers thetésnek neg csak arnyé- is (dvul legyen. F végre a’ birénak ‘inden. én- kény dltal banthadansdgatakarja, FR’ végre azt akarja, hogy a’ té vény Vildgosan kiszabja, mit nem 81 bad tenni. Mért azt., hogy mit Jeliet, ’s mit szabad tennie, esge, szive "8 lelki- ismerete sugja meg hekic - | % ~ A’ nép egy rovid, szabatos, vilégos | polgdri, ipari, kereskedelmii,: biintetést térvénykényvet akar. ) A’ nép neveld intézeteket akar hol, j 16264 gyermckeit az 65 a faza_@elleniéhei| neveljék. Ag dlladalom feliigyelete alatt akarja, de nem” mereven- ¢entralisatio- val, hanew a’ helybeli. kérnyiiletek dl- tal igényelt szibadsdggal, Polgari vagy egyhazi’€astak intézeteit nem nézi a’ nép a’ niaga iskoléinak. Légyen meg a’ nép akarata, 3. : ~Spanyol étiquette, An yétiqnette**) (az az» a’ fejedel- mi udvarokbeli magayiselet_szabilyai) sniikséges arra, hogy az ndvarndl rend legyen. Azt mondja egy mult szdzbeli politikus. Egy udvar sem uzte azt oly meszsze, mint a’ volt spanyol; és sen- kin sem zsarnokoskodott anynyira, mint a’ kirdly snemélyén, *) Egy. példajat mondjuk el, melyen szomora kévetke- zései_daczéta. sem lehet, el lyodaanke: | os setae = Ill Fitep kirély komoly méltésiggal (mint spanyol nagyhoz iilett) wl vala egy kandallé mellett, melyben az ud- vari tizraké anynyi fat halmozott volt fel, hogy a’ fejedelem miajd megtikkadt. Méltésdga mem engedte hogy maga felkeljen a’ székérdl; udvarilegéuy nem mert bémenni a’ szobaba, mert az é- tiquette-t sériett .volna. Végre Potat markgréf oda. érkezék. ’s a’ kirily pa- ranesold acki, hogy .mérsékelje a’ tii- zet; de a’ markgréf mentegetédzstt, hogy az étiquette tilija neki azt a’ mi- kédést, hanem D’ Usseda herezeget kell eléhivni, mint a’ kinek hivatal ko- rébe tartozik. .Igen de a’ herczeg nem vala otthon; a’ uiz mind keményebben yétiket. ie: - ene oe: ra 262 égett; *s a Kirdly inkabb szenvedte a? tikkaszté héséget, mint sem méltdsé- ga ellen véisen. Azonban a’ vére vigy felbeviilt, hogy més nap orbancz iitétt ki rajta, ‘mely kemény lézzal pdrosulya éltének véget vetée 1621-ben, a’ szeren- esétlen éliquette-Aldozat 24 éves Kordban. “Bgykor tizbe borult a’ kiralyi pa- lota. Egy Katona hallja, hogy a’ kiraly egyik névére a’ szobajaban van ’s ke- ves*peren alatt oda kell Lennie, Elte veszélyével bérohan a’ lingok kizé, fel- Sleli 6 fennségét és kihozza snerencsé- sen; de mekkora bocsathatlan sérelmé- vel ag. étiquetie-nek! Meg is perlék a” Int vitéat; és minthogy a’ tényt, misze- tint d'a” kirdlyi szobikba bétette a’ 14- bat, mem lehetett tagadni, a’ birak ha- lalraitélték. Az advar csakugyanme g- kegyelmezett, neki. ‘ Bizony, bizony a’ fejedelmek is most’ és mindenkor elmondhaték azt , a’ mit a’ rostélyon piritott, de roppant Iélekkel esendesen tiré Guatimozin monda: szenvedé és jajgaté tarsdnak : wAvvagy éardasén fekszemél Egyet- len -vigasatalasuk vala a’ jéknak, t. i. népik szeretete °s ime’ eljén egy kol- ’s azt.mondja: ,,nincs tbbé szereteit kirdly. Mi csak -azt mondjuk, hogy egy kirdly az a’ személy, a’ ki legtobb jot_képes tenni,.’s a’ mig juiét nelkiil szukolkidék léteznek, addig jéltevdk is kellenek. Varjuk hat azt a’ tarsadal- mi alkotmanytervet, mely ama’ sziik- séget clenyészteti ’s akkor majd mi is osztozunk az anathemaban. De féliink késdre lesz. 5 Eszrevételek Egy mezeigazda élete* czimi Ee innkares—-(tptFiatise) A’ Vi-dik czikkelyben a2 van irva,263 hogy a’ luczerna alibb valé a’ piros Idhernél, baltaczimnél, Sée zen. novény t. i. a kek csigaesd (mie- icago sativa) egy a’ legnemesebb ta- karmany fiivek kiziil; istalézasi rend- szernél zilden étetve fel minden “niésok feletti; széndnak készitve is minden te- Kintetben bar melyikkel kidllja a’ ver- senyt, esak iigyesen kell szdraatani , achogy porlands levelei Tehulljanak. Fildesi a’ luezerna fold trigydzza a? vetés eléuti é oly hibason mint a” Idherést; nivényekre eldlegesen Kell” “an ilyew elkészitni foldet, ugy kell “hat belé elsébb é- vekhen hordani a’ trigyat, hogy ne legyiiak kénszeriil¥e vagy ‘sovany fold- be vagy Wj trdgydzds utdn, -vetnl, a’ Iherénél is felfejiet okokbél. Fol- desi ,,az dszszel_ megszdntort fildet keresztben megboronaltatta, ts, hen- gerrel elegyengettette,._ ’s ~ holdjahoz: 8 font magot véve jé méddal bé- borondyal’ vetetie, ‘s elébb hegyes jactatvén el a’ foldet, végre hatra fordito‘tal borondltatta meg. Félde- si bat tisztan vetette a’ luczernat,. pedig ennek is, mint mas ilyen nivény- ek igen j6l fogna egy kis arnyék, azert lett volna zabbal yetni. — Vetése uddja is kiilinés a’ maga nemében, a” féldet elboronalja, azutan hengeresi, elveti ’s ismét meghorondlja hezyes bo- tondyal, azutén hatraforditottal, mire enynyi manka szaporitas? Nem jobb- lesz vala-é elébb a’ szantast zabbal bé- vetai ’s j6l héborondlni, azutdn régtin,. vagy egy hét mulva,, a’ sima. boroné- ldsra vetni nem 8, hanem 1{0—12 font magot, azt tivis borondval ‘vékonyon bérakarni, ’s azutén hengerezni meg, a” fnkabb “e- | fldben 264 Wébben kél a’ nivény és az Gszszenyomott erdsebb gyékeret’ vers A’ Villedik ezikkelyben ingovany rétjeit javitja Példesi, Mind igaz lehet ca’ mit itt irauk, de egyet még sem hi- ‘satk a’ 42 dik Japon, azt t. i, hogy a’ javitott ingovanyes rét ,kévetkezd évre andr anynyi saéndt termetts; hogy a’ rd- forditott kéliséget béven lefizette. Azért nem ‘hiszem pedig: mert sok példajat ldttam, hogy az igy javifott rét négy Gogsvig is, minden évben killin nemii és faja elébbdudvas szinte haszonve- hetetlen névényeket termett, mely gaz~ dagon termé névények mindég elég e- rével birnak akdimi jéféle’ veteit fi- mag zyenge jévéseit lenyomni, amyék- ‘ba szoritni, ’s igy ax élettél megfosz- tani, Féldesi ‘a’ szikkadt iszapot is meg- ézta, pedig az iszap mar magaban is jou , eat maga Példesi is.alkal- niiazia- tragydvasras hogy trégyara’ (ré- gyat miért hordott, nem tudom. — A? Xb-dik ezikkclyben mezei- gaz- dank a” rosz fudnemeket irtja ki- rétjé- réle— Mint.a’ 48-ik- lapon- inja, amy- nyi esudalatos nevi ndveny volt résjei- ben, hogy) még hirét sem hallottam némelyiknek. Ezenugyan nem fog: ba- mulni at. szerzé. ur, miert Iehetnek *s vannak sok- oly névények, melyeket nent adatott minden embernek ismerni, hihetden én is egy tehetek avon minden emberek Kéziils Ide vonatkozdlag nem fogok més is eyedil maradni, ’s ha szinte nem fudndm is, nem szégyenle~ ném: mert Linné, “Koch, Spenner ’s exek tan Didszegi sem tudtik.ini-ax a’ seirpas (ha seirpus Jett volna én_is ‘tudnim) porentiila (tan . potentilla) pi paver rhocas (valyon nem Rhoeas ) * 4)-dik Japon ez 4 ey henger tigy is arra valé, hogy @szsze- téméttitse a’ foldet, igy “anna! egyen-— vagy letitétt oe265 lapda médjira dszszeesomdzott ‘szdreso-! mk talilhaték, melyek nem. egyebek, mint a’ békaviraghél kifejléd6 finom eszélak.©. ltt is eltér véleményiink, én egészen mas természeti okét hiszem a- zon szér-lapdék alakuldsénak, agyan is: tavaszszal,,mikor a’ marcha vedlik, ma- gat gyakran ‘nyalja, azon iefosztot: szdr Sszszeverddik szdzrétiijében, _melyet minden gyenge gyomru marha meg nem emészthet; ez okon idéuként névekedik, de ext mint betegséget igy kell tekin- teni, egészséges gyomorban effélét so- la sein tebet taldlni, szerz6 dllitisa sze- rint pedig mioden békavirdgos réten le- gelt marhdban kellene effélének fejléd- i; egyébirdnt eat megfejteni bar orvosi feladat, jobb lesz azokra biz- nunk, kik jobban értenek hozz4 né-| lunkndl, — * At 54-dik lapon Féldesi ,,a’ rétet hoszszdban. és_keresztben felszantaten’, hogy a’ felforditott ‘gyep- at sék:* — Megint egy ok ni munkas ha torékbdzat vagy krumplit nem -ve- tett volna belé, tén nem nevezném an- nak; gy is esupa kimélésbéls itt a” kéiszeri kapaldsra is lehetett velna va- damit szémitani; az egy iréayba: szdo- tott hasdbos rétbarizdakat sokkal job- ban elaprézaa a’ kapa, mint a’ koczkd- ra szdntottat: mert a’ Koezka gyep boronaval dszszehuzddik, a’ {Old feliile- tére emelkedik ’s a’ kapavagis alatt ide ’s tova hengereg; holott az egy darabban 4llé barazda helyt marad- va magét szét e1 romboliatni. — »A! krumpli vagy biza bétakari= tésa utdn uijbél felszdutja a’ f6ldet, el- borondlja és hengerrel megayomatja. fe mind a’ borondlds mind a’ hengerezés 266 adleg-a’ téli fagynakis tarva hagyni, eg) tavaszszal jobban dszszcomlik, mivele hetébb lesz. — Egyébirant itt lehettek Foldesinek rejtett okai, részemrél én mégis szerettem volna minden ily sa- jatszerii dllitast megfogésomhoz meérten indokolya ldmi; azt is gondolhatom, hdt ha a’ t. szerzé tir magénél oko- sabb embereknek kivant irai! kik u- tina gondoljak a’ felhordott tények o- kait; ha ex igaz lenne, vigy a’ wunka ezéljat tévesztette: mert az okos ember maganak magyaréa, a’ nép pedig, ki e kényvbél akar okos lenni, tovabbra is esak anynyit fog tadni mint az eldtt; ki a’ népet akarja tanitni, ne tegyen fel réla semmi tudast, épen ugy tanit- sa azé, mint sajét magat kivaond tanit- tatni oly (argyakra, melyekhez_semmit sem €rt."— a Ag-59-ik-lapon azt irjék jhogy ,,ki keriithetnt még a’ hdrom évenkénti tré- Pgydzast, ha'a’ fildet a’ rendesen tal mélyebben: szantjuk“ En ezzel ellenke- zét allitok, mert ba. a’ foleet terméréte- gén aldl szdnijuk, terméketlen rész for- dul a’ fold: feliiletére, axon felfordult alsé rész egyenldsitni kivanja magat a’ régi termd réteggel, kivetkezdleg any- nyi téperét sziv. mag: menynyit a’ masik veszthet -a’ letes -egyfor- méasuldsig, igy az eddig vékonyabb fel- 86 rétegben lévd sir — vastagodvan a’ mély szantas dlial terms feliilete — tébb felé oszlik, exeknél fogva tisztan lathatd, hogy vagy gyakoribb vagy vastagabb tré- gyanast igenyel a’ rendesnél mélyebben szantott fold. A? mely szantds illéd tragyé- zs mellett kétségteleniil jd: mert mentél vastagabb a’ tecmé réteg, aundlbizto- sabban fejlédik a’ belé vetett névény, de trdgya nélkiil legtébb esetben a’ mély iili, kdros munka, az ilyeo sadin- leg, halésioas kivetke- saéntissal drtunk a’ foldnek.261 A’ XV-dik ezikkely ben eléadott 1 Al: {6 gazdasdgi inézkedése Foldesinek di- | esérendd, mind a’ mellett is, hogy nem a’ legnagyobb_szabatossaggal és mds tu- datlant oktaté modorral van leirva. Fol- desinek egy kilencz tablas_tagban yolt 60 hold mivelés alatti szdnidja, egy mas hat (4bldsban nines. megirva meny- nyi, de Jehetett 40 hold, ezeken kiviil hold ingovanyokbél javitott termé- szetes rétje, feles szamu Iéherés, Inezer- nés, baltaczimes és biikkényés tablii. Mindezeket 6— mint a’ 63-dik Tapon napszémosokkal miveltette, mert jobbi- gyai_ nem vollak.— [tt nagy mezeje lesz vala. szerzének gyakorlati téren gyiijtott tapasztalatait vilag elébe boesd- tani. Pildesi felhasznalt: munkabeli_e- rejét ‘ki-kellett volna. szamitani, hogy lassa mas is miként lehet egyetlen szol- galé ember nélkiil 100 hold szdatét és 60—20 hold kaszdlét validlag miveltet- | ni csupa: pénzes napszimokkal..Kicsiny- ségnek véli tan a’ & szerzd ur effelé- yel bajlodni? Pedig ez valéban nem kiesinyséz, hiszem, hogy Foldesinck minden intézkedései_ kézitt legtibb fétérést okozott anynyi, és mindennap mis, pénzes napszdmosok -eléallitésa, azokuak pontos fizetése.— Jé-leit vol- na it egész a’ hihetéségig meghatdroz- ni, hogy Faldesi terjedelmes gazdasé- gaban naponta hany kezet foglalkozta- tott; egész gazdasdgat részleteiben igy egy éven Keresatiil vezetni, a’ kiadiso- kat pontoson jegyezni, év.végével, a’ levonandék Jevondsa utin, egy tisata jévedelmet mutaté tablat késziteni, e- — gekbél okulva mindenki arlathatnd, hogy Féldesi szerint. mtvelve foldjeit, kéviil belél menynyi haszwot reményihetne a” mostanin feljiil. — Szerzdnek hatalmé- ban allott volna az is, hogy Fildesiyel 263 A¥elog béreseket fogadtasson, kik nem ¢sak bizonyos napokon, hanem egesz esziendén keresatiil saabad rendelkezé- se alatt dlloitak volna, ezen gyalog bé- reseket fertdly évenként Ichetett volna fizetni; exck fizetésit dszsdemérve a mindennap valtoz6 napsaamosokéval, egy tetemes kildnbség iiti ki magat ugy, hogy félanynyira “sem megyen mint a’ mia- dennap valtozs munkasoké, azon feljiil kezéhez szoktatott — sokszor. hii eselé- det is nyer.bennik a ganda, Foldesi helyin én inkabb kivdéntam volua gyi~ |ToghéresekRel mint pénzes napszamosok- kal folytatni axon. terjedelmes gazda- sdgot, (Folyt, kv.) USSAGOR. A mi jé kormanyszékiink elvégre magiba szdllott, 's magét megis- *s nem ¢sak a’ béesi kérnyiil- nényeket is fontolva, sajdt erején is lépni mert egyet ~’s majus 29-dik napjéra diétat hirdetect. | Mily szellem izgata fel a’ nehézkes testiiletet, hogy valahéra egy kis friss | magyar jarisara szedje lépteit; hogy | magat egy k k termett, de rank nézve anynyi, mint idegen hatalom rab- | lanezai_ ald) felszabaditsa? |. Bizony a’ kormanyszék dohos falai | kizé szoralt szellem azt nem cseleked. ‘te. Mert nem minden okos is, a’ kitanult. Cselekedte az uj kornak “Ielke, mely honnak yélgyeit és halmait is mar at meg atjérja, mely a’ foldsii- \Ketdl is meghallhatélag kidlja: S201 gal az idd, de nem varakozik. -A’ bécsi agentia természetesen ezt nem tudia hallani, mert az énérdek siiketté tette; dt soha sem nemaeti, legfel:269 jebb @saladi érdek Vezetie, Mutatja jeirata is, mely szerint még ex évben mulhatlanul fesz, 7s a” nép “kedvezdbb engedmé- nyekre szdmolhat a” mult orszdggyiilésen hozoit urbérnél.¢ De nem oda Buda. Most egyet- lea egy perezben>évek, sét szdzadok e- seményei tirtéunek. A* térvényhatésd- gok mar csaknem parancsolé hangon Kovetelék a’ honigy iilést, mely intézked- jék tenddinkrél.- Az udvarlielyszéki kiildéttség fleg, mely april. 8-kia érkezék Kolozsvaria, nyiltan kimondé, hogy Gubor Marton uramnak nem hagy bekér, mig orsziggyiilést nem hirdet, mit Grvényadta jogindl fogva is meg~ tehet. Jobb Jenne tehit hogy még itt helyben megigyék ax dldoméast; kil beu feleljen az érékis halogatist kisé- rendé. rosaakidl az, ki az idék jeleit megérteni nem tudta.. Mar is bujtogat- jak a” székely nemzetet, hogy 6k te a’ fegyvert, melyet erdszakkal nyom- tak volt rdjok, hogy foglaljdk ef a” ba- nydkat, séaknakat, mert azok a? nem- get tulajdonai.’sat. — Most harminezan jotiink orsziggyiilésért, monda tibbek kézt egy székely atyafi, de-ha nem ka- punk, eljéviink mi 30 ezeren is.. De erre aligha sziikség lett velna, mert a” seékelyek kemény. és. eleZént magatar- tésa a? kolozsviri nép forrongé:szenve- délyét is oda hangolta volt mar, hogy: a’ nemzeti convent eszméje még. sok eddig békes fdben is megvillant, Az udvarhelyick itt léte négy napi folytoaos iinnepre ada alkalmat. April. S8-dn fényes délben érkezett meg varo- sunkba a’ majd 49 tagn killdittség; de mar ez nap reggelén arta a’ meglepd hire ébrediink volt fel, hogy az udvar- & : 2S = ss ee 20 Kerekedvén, jo Felek fell, erdyel is Kiesikorand6 a° guberniumi6! a’ hongyti- lest. Az iskoldk °s varos fiatalsdga nem- | zeti lobogdkkal "s zenével went 1bb 6- | ranyira az érkezdk elibe. A’ talalkozd ponton *s itt helyben kilesénés iidvéa- letek roppant néptimeg jelenlétében, mely a’ saékely erély és elszdntsig va- Iddi_ képviseldjet Palfi Janost lelKe- sien hallgata ekkor ’s még tébb izben. A’ négy napnak emlékéiil elég le- gyen még esak a’ kévetkezéket felhoani, A’ Jézsikahaz elite egyszer sem ment el an iinnepls népséz, hogy lobogdit te ne ereszeze,—mintegy dukéent furdultak azole nyeleikkel fellelé, annak jelétil, hogy a®- ként fordult fel a’ régirendszer dicsdségé- nek vildga, vagy hogy emlékeztessenek a’ példabeszédre: Ves zeit fejszének. nyele ha megfordul, Masik demon- stratio-volt a’ Mult és Jelenbdl egy nagy halmaz megégeiése. Ebbe a’ lup- ba fészkele volt magat ax absolutismus tndés baglyainak egy kis serge. Na te Mult és Jelen!— parentila egy fia- tak szénok — azért mivel te multadban ) és jelenedien az ur szentét, a’ szabad- sagot haboritottad és héboritod; és azért, hogy jovddre nézve resakess: égjenmeg. tégedet ©” iz,. égje meg-a’ te szerkesz- tédet; égje meg azt, a? ki dt évenként “két exer pengéve! dijazta; veszszenck | mindazok, a’ kik bennck hittek és his nek, veszezcn a’ bureaucratia, a’ mely- nek te organuma voltdl és vagy. Amen. ‘A’ jelképileg megégetett szerkesztd azon éjjel Béesbe titazot, Ki mit keres, azt leli meg. Marosszék kildéitsége is itt volt a’ hongyiilést siingemi. A” nem rég ki- nevezett fokirélybiré volt vezére, de € vennek wtjit dllotta a’ hatalmas nép 87a- helyi ifjusig tébb széara mendleg fel- | va, ’s wv tobbi Kilddwel menuie a” £6- Sn274 korményzéi Tak felé nem hagyta. — Ky széInok foispanja hivatalérdl lemon- dott. Hirom hava sincs, hogy némi_-ob- scurus érdemeiért jél- megdicsérték va- | Ja onnan feljiilrét. A’ sok jé is kény- nyen:‘megérthat: B. Saolnok. fSispan- ja pedig tan igen is sietett a’ lemondas- sal. Bésemszegédétt, maris ki- szolgalt. A’ dobokai féispdn’ hasonlag lemoudott; mintin egy emlékezetes kiz- gyiilést tartort volna Bonezhidén, hol ama'hires parivezéri kibékiilés daesira is maga conservativnak tetszett nevez- ni, — természetesen nem wigy értve e nevet, hogy a’ Nemeti tijsdggal a’ Batt- hidny — Kossuth ministeriumot. szndé- koznék conservélni — sét a’ yliberalis- takat*-mérgeslegyeknek sem atal- la bélyegeani. Az unio minden ellen- térekvések daczira is “keresztiil -men- vén, Zejk Séusefés b. BanfliD ni levének kévetekké,. azon sitasitéssal; | p hogy ha honunknak ax orsadggyiilés , a’ magyarhoni legkézelebbi orszageyii- lés kinyilésaig nétalin meglenne tagad- va, a magyarhoni gyiilésen jelennének meg, ’s ottan mint e’ megye biztosai az egyesiilést tettleg szorgalmazni igye- kexzenek. Ezen inditvanyt nem izlel heite a’ b. féspan, mert e* szerint. ugy- mond, a’ muszkéhoz is lehetne ké- vetet kiildeni. Szébél ért az ember. Tordamegyében is keresztil ment az unio feltétlemil, kéztehervise- lés 6s urbéri viszonyok meg: sziintetése, bar sok aggodalmast be- széltek e’ megyébdl. De hidba csérgott a’ harasat. z Kolozsvaratt mdr tébb nemzetéri szazad alakult *s valasztotta meg tisz- teit. Lovas és vadisz osztily is képzd- dik. A’ katonai gyakorlatok lelkesen | _ folynak. A’ Jelkesiiltségnek mértéke csak az is, miszerint nem egy agglegény, ki mér kenyere javat megette, oly frissen ae ‘mint bdr mely pelyheden Alu fi- ali A’ magyar orsz4ggyiilést ‘urunk ki- rélyunk april, 10-kén beézdrta. Nador 6 fenségének honboldogité munkdssagdért az orsziggyiilés, Kossuth gyényérii sz6noklata melleit haldjat nyil- vénitotta. Szdnokunk dnesekélységét sem. feledte kiemelni egy orsgégos iilésben, mondyant én egyszerii polgér n¢hiny éréig azon helyzetben volliam, hogy kéz dintéleg hatarozott az ausztriai tran sorsa felett, és most is, ha kimondom e leiratra: nem kell,“ — polgarvér folyna e* szavam utan. — A? mini rek ekkor még nem voltak megerdsit- ve, esak a’ ministerium megadva.— Az. orsziggyiilési_ legujabb n: _czimeit sem volndnk ké- elésorolni. A’ kozelebbi: képvise- Ihiz, Erdélyt ide nem értve 377, ki- vetbél fog allani, kik mindnyajan egyen- 18 szavazattal birandnak. Erdély, ha esatlakozni akar, kiild a’ t. czikk sze- tint, keblében felosztott 66 kévetet. A’ nemes, legyen bir semminek ura, a’ Jegkzelebbi orsz. gyiilésre még birni fog kivetvalasztasi jogaval. A” nemesen kiviil valaszcok az orszagnak ’s kapesolt részeknek: minden @nallé ’s teljes koru laKosai térvényes bévett. vallaskiilinb- ség nélkiil, kik vdrosokban 300¢. f. ériékit hézat v. foldet, egyébb kéz8é- gekben pedi: eddigi urbéri értelemben vett. negyed telket, vagy ezzel hasonlé kiterjedésii féldet birnak. - Valasatok jovedelmikre valé tekintet nélkiil a’ lelkészek,. kizségi jegyzsk és iskolata- nitok, Valasaték a hha foly: ton legalabb egy s nak , | a’ kereskedék, gydrosok ’sat.213 Magyarorsadg 6s Erdély tarvéay= hozasi egyesiilését illetéleg: a” felelds ministeriamnak tisztévé van téve, hogy magal az Erdélyben kézelebb dszsze- gyilend6s “orsadggyiiléssel érintkezésbe léve; an ‘egyesiilés teljes végrehajtéséra sziikséges lépéseket megtegye, ’s e° tdrgyban kimerité t, javaslatokat terjesz- szeu a’ legkézelebbi hongyiilés elibe ; vezérelviil mondatvan ki e tekintetben, miszetint; Magyarhon Erdély mindazon torvényeit és szabadsdgail, mélyek a? mellett hogy a” szorosabb egyesiilést nem akadélyozzdk, a’ nemzeti szabad- signak és jogegyenldségnek kedvexdk, sérietleniil feltartani *s eHogadni kész. Az osztrék miniszterinmot tisztogat- Jak a” régi salaktol, A’ béesiek mar ki- veteket kiildtek volt Posonyba, azon nyilvénitdssal, hogy készebbek a” ma- gyar koronahoz csailakozni, mint Metter- nich iskoldjaban forgott egyénektl kor- minyoztatni, Rose madarnak fés2- ke sem ja Az. osztrék korménynak mar bécsi lapok is ajamljak hogy hagyjon fel a (aridsan gy sem birhaté. olaszhoni ré- szekkel: Kévet is ment mér Majlandba alkudozds végett. Vagy 200 millio sta- tusadésadgot szeretne az olaszok nyaké- ra tokmalni. Végén vélik el, \ A” muszka erdsen késziil, mint ma- nifestumdban mondja, az europai. pos 4- ayok ellen, A’ cadentsbte lene zerenként seregelnek dsusze Posenbe hal a” porosz kirdly, védelme alatt Len sreleeeate egységének eldmunkaja meg. in & Schleswig-Holsteinnak fela ” porosz és hannoveri, kirélyok a’ ha. diserget_meginditouak. Az dngol cilta- bol ‘gabona: éra ére | 214 Kozik ezen béavatkozis ellen, ’s néhdny hadibajéjat Kiildétte az északi tengerre. Metternich Avgliiba érkezett mir hir szerint, hol; Lajos Filep, Guizot, porose koronadrdkds is vannak. Egybegyiltek a) jo] siltek. Jégverés elfeni biztositasi fel jermészet, ‘s Kkorin gyOnydr- t dae vetései szép és remeny- im. ébresztettek. keblé tisetelettel felsadlitani, igvihior ellen biztositoni bhi béalliskor. is 5 i vetéseikor iokébb, mivel im aif ma 1 oz clove nem lathsté ‘s Korin Bék helyre hoxbatatlan. Kérokat okozhat.. Koloszvac Then 1040. Me megerdsitést nyert Erdélyt kil Sgkermentd tarsulat igaegotés het Erdélyben Rolos 5 ép utesa 542 szhm): Mibily. Brossdbon Bogn 26a Schankebiok Sonos, Roosben Thot. Samm. Toth. Liszl6, Déesen Nagy Alejos, N. Eny nicl. Fogarashan. Zerbes. Karoly. K. Fejér id@falvin Vajna Karoly. 1st Meltzer Wi . a in. N, TWlandon Cstki ef, KGrdsbinyin“ Bald Samu. Koholomban Na- gelechmidt Aug. Fridvik. Dsz, Martonban Iszloi Lajos, Sz, Régenben. Seibriger. és Schuller. Seasevaroson Molnér Perencz. M. Siardou Farkss Imre. Seékon if}. Simkovich Mirton. N. Szchenben Zimmer e~ renoz. Segesvirt Wolf Ference, Szeredabelyt LGy. Vilmos. 82. Somlyén Huborth Ivan. ‘Pekében Weber: Mich..Fridrik, Tordin Yelits Lajos. Se. Udvarbelyt ssithely Kovacs Daniel. 0. Vie tui Mihaly Gergely. Zi- Frigyes. sishelyt Mébesi Jécef. Jahon Deiki Semu ureknil. WN. Eoyeden ‘esilin. ado. 000. Koscaendet 6u Ssxakbi Hdogsagot az uj { Martius 50. volt a! Enyoder Egy, véka_ tisetabi 160-135 r elegybiiz 126—t00. Pozs. + to0— 87 vilte 69= 60 krojesir. $4— 50 36