VASARNA PL UJSAG. KOZHASZNU ISMERETEK TERJESZTESERE, 726-d1k Vasarnap. Kolozsyart. April. 30-an 1848. Bigyen:volgyBn lakadalom. ee s kézelebb a’ menyorszig’ (mi ” jeg- Barati levelek. | magyobb: irigység ae te L Levél, Tikes Tooka | 4. oly sobsetens di: 5 it Januar 24-60 1048. Bardtom Feri! od Most egy éve igértiik volte’ Iapok érdemes olvaséinak, hogy mi harman at gandasig mezéjén némi hasznes vi rigokat gyijtink, ’s azokat filzérekbe kitizve, velik érdemes -olyasdinknak _kedveskedendiink. — “Az év elrepiilt ’s mi-szavunl igen valeottuk bé; pedig hiszen emberek volnénk, kik~-azzal_esufol egymést: ,,magyar ember szava farfja.— Hanem ugy laiszik bardtom, hogy ezen prémes kidmén- darabot, mely dseink nemes Kkeblére oly jl lett valaba, micivilizélt maradék szégyeneljtik vi- slat == —- gy ilyen kédmin vagy magyar -sujtés fosalany. még ex is: a’ mi halad ‘em marads — Ezen sujtdsba kapasz- Kodva (ehét, én megkezdem a’ sort, és irok holmikrél; de ti se halgassatok, “ha beesiiletes emberek vagytok, — a” sm péteri té, vagy Maros parijin elég nivény terem, abbél fizhettek fiizert. En jelen- leg a” Tisza partjin terverem az 6 Ké valdsig tijaty azt szeretn(m tudni, | uidn) mert a” hosaszabbat szeretném ya~ | Tasztani, mivel’ még dszintén megvallva | Betéfivel an os 1 Nem kellenék énackem a’ meny- orszig. De mig a” lenne, isten kegyelmébél a’ ezélra. = - Axt tudod barétom hogy Béesben megfordultam. — Ne kivand hogy bé- csi dolgokat ixjak, mivel, a’ betegség sok~ nak latasatél elzart.— = Igy nem Littam olasz operat,— mit sajnallok. Nem a’ 24 markos dngol nagy lo- yat, pedig ott volt. De egy nevezetest ablakombél kinézve tapasztaltam, t.i. at idevalé favagék a’ hasab fat elébb: elha~ sitjak ; °’s aztén fiirészlik el; amar Pes- ten ez is megforditva megy, az ideva- 16 favagék elébb elfiirészlik ’s aztdn ha- sogaijék el. Melyik jobb médszer! a’ zdasigi egyesiilet jutalom téyé osztd- anak a’ dolga elhatérozni,— Csak ezen Kevésbé] is lithatod bardtom, hogy ha san ember hezul kibuvik , esak lit va~ Jamit,—’s én gondolom, hogy ha tidé- im jobban hérmonizéltake volna a” no- mberi béesi léggel, még hasznos ta- | hogy innen, vagy a’ Maros parvjardl van-¢ | pasrtalésokat teszck vala, anynyira hogy: ; : , e208 mind azon honfi tdtvaim kéxitt, kik Beéesben tébb. péazt hagytek mint én, egy hajszdllal sem dllnék hacrabb; de igy édes Feria igaz a mi igan nem versenyezhetiink velek.... a pasztalasban.—Né de ismét, a’ mi ha- lad nem marad,—a’ vidémon mosolygé majus hardtségosabb lend talén.,.. a” déres novembernél. A’ gézison egy po- son megyei birtekos aémet urral talél- Koztam, sokat kérdezett erdélyi gaz- dasdgi targyakrdl, nevezetesen az erdé- Tyi, ménesekrél;.azért’ axt gondolom, hogy még sem men: V juliusi kolozs- véri Tovaséera.— AMG ‘uote a? ga~ bonatarakrél is-besaéltiink — azt mon- dotta, hogy a’sgabonatérakban az olasz nydrfabol metszett deszkak a’ legjob- bak — hdmbaroknak , mert abban a’ bi- ga féreg—zsizsik—nem szaporodik el.— Baratom te mint gazdatiszt, ha tj mag- tart épiteszsz, vagy ha 6c vijitassz, prd- bald meg —ha nem haszndl, -bizonyo- san nem drt. — s A’ pulyXahtist szereted vala-é? mert tisztin ‘nem emlékezem ezen tulajdon- sagodra. De azért hatérozolian mon- dom, miszerint’ tadod: hogy mig a’ pulykahis asztalodra -keriil, addig. te~ mérdek sok baj van azzal.— No per- sze hogy ext te nem tapasstalisbdl, ha- nem csak a’ gazdaszszonyok panaszai- bét tudod, — Hogy pedig nem sajat ta- pasztalatodbél tudod, a’ nem suégyen nagyon, — j6 ha a’ gazdatiszt minden- hez ért, ’s kell is hogy. érisen ahoz, mi ad’ gazdasdg kiréhez tartozik; de hogy éppea maga tapossa a’ tojés tyt- kokat, ’s keresgélje a’ tojdsokat, *s > esak ta- neyelgesse a’ pulyka-fldkakat, tisatelet bess de ezt egy gazdatisztié! nem sivanhatni,—ezek a’ tisztnd, ’s inines, az udvari -gazdaszszon ha az, y kiteles- | 294 ‘ségei.—Sokszor ldttam édes Ferim, hogy némely jé gazdaszszony mind elkinlo- - dik a’ pulyka-fiékak nevelésével, ’s még is utoljéra sok faradalmanak alig 20— 30 pulyka a’ jutalma.— Nem emlitve t, melyeket szarka urfi felregge- ins -héjja aszszonysdg crispinje ald dug- dos ; legtébb része szépen megdiglik.— Ab mult évben legtsbb pusztult el ty- phus seresusban,— digy létszik, hogy a’ mult nedyes esztendé redjok is ki- terjesatette exen betegséget. — Nem akarok most ezen vizes dagnna- (a pulyka eadaverekrél irni, hanem esak azt akarom itt mondani, hogy jelenleg aron gazdatisané aszszonysag, kinél sze- renésés vagyok a’ mlgs gr. kegyébdl vendégszerepelni, igen talpra esett asz- szonysdg, ’s a tibbek kiziit jeles puly- ka neveld. —_ z Reménylem tebdt 4 nem teszek hibdt-vele, ha exen- aszsZOnysig: pulyka nevelési_médszerét nieked meg- irom. Ha eddig udt vettél, prébiltasd ineg veles de ax istendrt csak szépen add eld a’ médort, mert-a’ gazdatisatnék igen irigyek egyik a*-misikra, — hid- ban! ndgyengeség —'s a’ vildgért sem akarninak egymiastél tannini, — pedig bizony édes Ferim sokat tanulhatna né melyik a’ mésiktdl. — De még egyet! ant tapasztaltam bardtom, hogy ha a’ harétsagos székelyhont. elhagyjak, ’s i ok- az. reg dunahoz: itty és még tovabb, hova sxegény. hanink anynyit adézik, még a’ baratsagtalan sadt is megfizettetik. — En azt gondo- | tom hogy ha az ember ntaz, azért te- sti hogy tanuljon valamit, — én a’ fi- aetéses leezkékbél-azt tanulam, hogy ezutén én Is. megfizettevem szolgdlato- mat azzal kinek szolgdlok. Das ist. ganz Recht! Tehat a’ legelsé pulyka leezkém295 drét_ezennel igy hatérozom. meg: — Hogy ha ezen médezerrel, jobban sikeriil a’ pulyka fiuk nevelése, inintaz eddigivel: tehét szdatél négy procen- tet kividnok, de dszszel mikor a’ puly- Kak nagyok lesznek. — Bardtom ez e 1ég] mérsékelt 4r. 400 bél batron ad- hatsz négyet szegény bardtodnak — 96 neked marad, ’s parjét 5 forinton adva 96 pengé forint, —'s 96 forintbdl- pe- dig “ndduek kitelik egy krispin, mi. e- lég szép jovedelem.., a’ pulyka fiuk- bél. -— Lissuk azért fentisztelt laszsz0- | nem kosarakhe kel ~ ‘906 yenge meleg vizet “kell egy ‘edénybe © fenekins vinni ’s chben ae tojaso- Kat egyenként szépen bele mértva meg- mosni, egy sadraz tirlével tisztdra rélui, °s a’ pulykat 14 ten: 2% a’ haszna van: b Tagadott esunyasig nem adélyozza azanyai meleg hatdsét, és igy- mindenik fidka’ csak nem azon fertaly éréban> kél: ki, — Ha a’ fidkak kikeltek, nem kell ket azonual a’ fészckrél Jevenni, csak miutén j6l-megsndeudtak; °s akKo’ sem kell mindjare -boesitani, lia Kell cénni, melybé! nem prom mikéninevelif a? pulyka fidkékats— | sribad kijénick a ‘hideg féldre,-a’ kos ~ Hanem azt a” kinelebbi levelemben. = sdtbe lehet tennivagy apré-sarjut, vagy fris A H-dik LEVEL, — sniraz — nem nedyi ivet.- fejenként, egy Els6 napi eledelik EUG lepés a? pulyka tenyéentésbun, | snem bore, Sik papi Két szem,.3-ik a’ kotlé anyak megvalasztésa. — Ezek ee héromszem — ‘egy¢b semmi, ~ te egésnségesek és j6 husban legyenck Sy i azon fermészetes ok végett: ie ké- | kor — it vér test sokkal (bb meleget i, mine egy esep sem, sem most, sem més- i ‘Exen hérom nap alaté a” lébokat a Woviny. ~ Ax Othn, "fiol” mod vue} Mepkellfereeem minden nap egyszer {3b pulykae megiltemi, new kell, exy- | paliukabane Pe igy esakizilhets: egy Kotte ee jee Met, BAP mnulva megint | kivés eséss¢be pilinkét bel tilteni, ’s Kettdi és igy-tovabb, iiternt meg; ha- |-ebben mindentk pulyka fidka labé: be- nem meg Kell vérni, mig anynyi puly ka kezd kotolni, “‘menynyit amegiilieini | Je mértjuk, — Hérom nap mulva kévetkenik an Eiiudékezunk. EkKor“antén egy szerve-| tel aids, Eek wt Kovetkezendé: a Kell Gketmegiilemnt. — Key pulyka | tsikbues ‘dant = ker felénteni Kell ali, a szerént a” mint egyik nagyobb | forrd viexel *Sigy egy keveset {éuni. 1i- 31, uisebby lebet tennis 25—27—30— | nen telig sxinte megs késéra iment 3L tojist. A? hely hova iiltetik eseiides Tegyen hogy ottan semmi Jirma, vagy Kell béven hideg vizet, ’s aban =jal felkeverni;—mintegy megmosni — ezen taj ne legyen. — Tovdbhi'minden nap | levet azutén egy gyér szitin lesmirni;. lekell dket a’ fészekrél Yenni, mig esz-'| ’s disanénak vagy malaeznak oda adbai- nek, "s megint viszsza tenni, — Ezal: | ni hogy az is kirba ne mnenjen. A’ tal a’ nyerédik sovdny odnak es még ex alate emésztenek is, 2 Ket het anise a tojdsokar } Iagy os | vizzeh megkell -mosni, — Hy forman: hogy ax iilésben nem | megm a’ melegség egyforma,— | dalt mal ya levellel dot _Kasdt pedig jé aprora vage sugy iy. = és csak j | {207 és tehén turdt, de azt nem kell igen apréra morzsolni— nem kiilémben ke- ves aludt tejet. — Ezen étket elkészi vén, ebbél kell aztin dket te De soha — jdl megkell érteni — so- ha viset inniok adai nem kellL— A’ mélyva bir anynyi nedvel hogy a’ vizet hattérbe tolhatja, mely — a’ viz — ugy latszik nem valik egész- ségokre. — A’ késa kimosésnak az a’ czélja, hogy beléle a’ nyulés és kinynyen savanyu kelésbe"mend résa_ kitakarod- jék. — Ow hola? pi malé lisztbél_kevernek étket, elejikbe vizet tesanek, a’ pulyka fin orrlika anon ragadés keveréktél, mely az ivas- kor még inkabb eldsegittddik, bedugul— az orrba megkél, ’s a’ pulyka sauszogai , kezd, végre feje megdagad 's megdig- ik. —= E’ szempont elkeriilése vegetc tehdt jél kimosandé a” felfzitt kasa.— Tovabba a’ felfdzitt kisa a’ gyenge gyomorbam kénynyebben emésathets mint a’ fételen, — Forré meleg napokban hiiyés hely- re vagy ketreezekbe kell hajtani, — te- hat 10 drétél kezdve délutim 3-ig 's | akkor ki lebet ereszteni, ezen idé alatt enn ennidk kell adni. — De a’ ketre- eauek vagy. dlok oly os gyenek hogy abbun semmi esunyasag wonyt ugy mint a’ keze alatti k csinosan tartésa, — de a’ mely gazdaszszynynak asztalén ujnyica ll a’ por, ot mit varhatni a’ pulyka dlok- rél? pedig akér miféle élet fenntartésra degtébbet hoz a’ tisztasig. — Esds estinya idékben hasonléképpen nem szabad kiereszteni, — egy hideg e- 6, minden addigi féradalmat sem teszen.—Exsds idében tebat benn tartan- s : Si ulyka fiokakuak,| mm | 298 dék. —Alyenkor lehet a’ mélyvat egésa tévesté] béhozni, ’s szék vagy pad lé- bara felkétzni, hagy onnan a’ levelét a’ pulyka-fidkék iddkdzben tépegethes- sék, de ext elébb az esséviztél meg kell szdritni.— Megjegyzendé , hogy sok a- ny&t nem kell melléjék ‘adni,—mert esak kart tesznek a’ taposdssal. A’ fennebbi méd szerint, miutén akkorét néttek, hogy a’ nyakek kope- szodni, ’s a’ yeres pontok latszani kez- denek, akkor hérom ‘nap, veres borban éztatott kenyérbelet kell nékiek adni.— Even veres borban aztatott kenyeret ¢- lébb nem akarjék megenni, de késdbb nem kapyan egyebet, megeszike — ‘A’ bor a’ kenyéren ne legyen sok. — Hirom nap mulya ismét'a’ malyvés ke- verékre fogandék. — Nem kell feled- ni hogy a’ malyvat jo reggel kell szed- ni, mig j6 harmatos,—'s igy kell meg- végni. — Mikor nagy meleg van, ’s a” szomjusigot érzeui_latszanak: akkor aa ételekbe az aludttejet boven kell tenni. > He felkapaszkodhattak _aztdn nei pusatul-el-egy_is, —esak a’ ned- ves idé jardstél, — hév melegtél dvni kell dket. Gangj Iéhez s4tni mem _saabad, sem viahes. Legeldjok arnyékos “sedrax, kert legyen. AY halé, ’s meleg vagy lives idé- beni tartézkodé helyukre lehet hinteni gyenge szdrax flivel; nem szénavé: sud- raatottat, hanem olyant esak a’ mely nedves,—~ez dltal a’ tetvességaek is €- eleje_vevédik. ‘Tisztelt hazi aszszonyom ezen el- mondott. médszerrel 100 pulykafiubdl 96 nagy pulykét mutac fel, — pedig nem tekintetes tisztartéué, hanem csak nemzetes aszszonynak hivjik. — “Hanem a’ legfébb titkat a” pulyka nevelésnek szinte elfeledém bardtom.299 Ys ez aban all: hogy az-elmondottat ma- ) ga hajtsa végre a’ gazdaszszony vagy a’ tekintetes tisztarténé aszszony; cseléd~ Fe vagy szolgaléra bigni a’ kexelést anynyi mint semmi. Az egész, mesterséz olyan hogy maga is megteheti egy talp- ra csett j6. gazdaszszony; vagy ha €p pen restellené, milyeneket van szeren- csénk Mini papa szem neélkiil is, legalabb jelenleiében tegye meg a’ eseléd. — U. L. An eledeleket mindég deszké- ra kell -hinteni agy hogy a’ deszkat riil Alva étkezhessenck.— Enynyi baréiom a mit pulyka fiskdk nevelésérdl. gyakorlott kézbst. vehettem. — Ha megprébaltatod, *s e- zen méuszercel tébb pulykét nevelsz, mint -az eddigivel: hidd el hogy ezen | valé-drémem gazdagon jutalmazandja ezen nehdny sorokra tett_csekély farad- ségomat, — E. Gedé Janos. Olvasis gytimilesel. (Fejedelmi istenségek). ‘Tnd- juk, hogy az elsé. rémai_ esésadrok nem smikélkodtek hizelgdk nélkiil; valamint at is,-hogy ezek hizelgései oftan ottan tilon (uliak yoltak. De talén nem so- kan (udjék, hogy azok nem is mérkéz~ heuek a’ harmadik idészaki pogdny, és.a° negyedikbeli keresztyén esaszacok alattiakkal. .Vessiak esak szemeinket a% exen idsbeli. codexekre vagy ‘irvény- gyiijteményekre ’s oly dolgokat létunk y a melyeket az Augusins kordnak tisz- tabb izlése a’ nagyravdgyds mamoraban sem wirhetett vagy éppen kedvelt vol- na, P.ov itt van mindjart egy Wrvénye Arcadius és Honorius esdszdrokuak, me- ak; és azok, kik szentségtoré vakmerdségoktl dsztindzve a’ mi is- tenségiink tckintélyének ellenszegiil~ ni merészlenek , hivataljokt6!_megfosz- tandék és jayaik lefoglalandék.“— A” levelek, melyeket ok (a esdszirok) ir- nak, szentek. Middn a’ fiak atyjaikrél stdlanak, igy. fejeztk ki magukat: ,,1s- teni emlékezeii atydnk,* vagy ,,iste- ni atydnk. Ok a’ trvényeiket oracu- lumoknak és menynyei oraculumok- nak mondjak. Alattvaloik is ime czim- retekkel sadlitjtk Sket: ,Ordkkétar~ tésdgod — Ordkkévalésagod' (Vestra_perpetuitas — vestra aeternitas.) Es a’ Nagy Theodosinsnak egy trvé- ‘ayébdl Kitetszik , hogy a” keleti csdsza- rok utoljéra maguk is maguknak tulaj- doniték ama’ ezimazetet. A’ térvényozikk igy kezdédik: ,,Ha valamiely kiztisat- viselé, kézépitményt bévézezvén, in- kab a maga nevét, mint a mi 6rd k- ketortésagunkét (éteti red, fel seg. sértés, brinébe sik.“ UsSAGOK. Istvan nédor féhg april, 48-dn érkenett. Budapestre ’s a’ két Vv népességének _ folytonos kizdee sxdlle ki a’ gdaisrdl ‘s jutott nyile kocsiban, a’ feldllivott nemzetsr- ség sorai kint, a’ Kirilyi lakba. Estve nagyszerii_kivilagités. "a? ministeriam at nemzetérség elsé feldllitasat ’s rendszeresitését & mi- nisterelndk teenddi kizé Sorozta. Av had- iigy’ veretését is, Mészdros Lazar had- tigyi minister megérkeztéig ideighenesen a’ ministerelndkre bizta. A’ nemzeti rseregrél sadlé térvény lyet 404-ben hirdettek ki. izkedje- | _ yA kindly palota tisatjet.¢ nek, hogy a” ee gytiléseket ne Gletbe léptetésére: a” ministerelndktdl | ideiglenes orszdgos nemzeti drseregi (a30t nies: O(tinger Ferenez drongy-vezér intat eluék, b. Majthényi Istvan ér- vagy, Kiss Karoly szdzados, Béld- 3 dry Lajos nemucidrsegi sutzados, Kél- lay” szdvados hadiigyvéd, miut’ tané- esosok és K orponay Jénos fShadnagy, ministeredki titoknok — ideiglenesen mint eléadé, neveztetvén ki, tudtal van adva a’ helyhatéségoknak, hogy ezutén | windenféle nemzeti srseregre vonatkor 26 rendeletet, ministerelndkt ellenjegy- 28 mellett, egyediil ezen tanies ad ki. Egy ministerelabki rendelet az or- szighan létezé vagy alaknlandé minden neinzeti drserget oda ttasic, hogy esentuil semmiféle ruhazatot ak minds hecsindliasson, mig erre wtasi(dsa a’mi- nisteriumtél nem Teend, A’ nemsetdrség minél exdtszeriibb: sasueszerkexése és képezése érdekében, | fethiv ja «* ministerium a magyar ko- rona alatt létezd imindazon wott, vy. nyugalomra lépett hadi ¢isz araket, kik akér hadi oktatési, akér fegyverviselési szolydlataik Altal kb zis hazdoak tovabbé is haszndlni_ki- Nénnak, hogy az. tijon alakult orsaigos henizerdraégt tandes: elnikénel, Outinger P. drnagy-verérnél suiikségszerii_alkal- mazés végett ajantkozni_siessenek. Al- kalmaztatésuk esetében, nem mint nyu- galmazotiak tekintetvén bbé, hanem | a’ ‘szolgalati dijak egész. mértéke és ro= vatai szerint jutalmaztatvan az. dllada- tom. a Kossuth Lajos pénziigyi minister- ‘61 tibb fontos iyatatos: a jelent meg, melyek rivid 1aralna en: 1). Arva, Lipté, Szepes, Turden és énmegyékbea mutatkozd inség "s dniisen a° féldek veretlen maradasi- an 302 Pénsiigyminisi.. fulyvast intéz- SY aZ austriai nemizeti bank } a’ magyarhonbeli. fiékbankintézeteket” elegendd caiist pénzael eqlissa, 8) Selmeezte, Ki | terezebanydra Géexi Pérert orszégos’ biztosul kiildéue a végert, hogy ax Kinestar arany és eziist. rész- leteit régtin szémba vegye ’s felelés’ biztositék alé helyeaze, ’s azoknak Kar- ‘méezin azonnali pénzzé véreuetése i- tant erélyesen intezkedjék, Mihelyt: a” magyar kérirata péngveré mintak ké- snek Jesznek, a” magyar pénn régtin | azok dl'al fog Veretni. | 4) A* biny szat-iigy ezélszeiii refor~ mélésa végett, szakérié férfiak meghi- | vasa mellett,, majus 45:én mogkezdsd= “nek. az értekezések. 5) A” pesti keresk ‘al anak er 2) a | kedik , ho 's Besz ‘edelmi piaez pénz- hitésére, a? pesti Diztosi:é- ul 360000 pft. van kélesinizve. 6.) A” hitelintézet feldllijasdca oly. peréay es lépések tirtének, hogy: az mi- kGdését alkaly majus hé foly- tn megkezdheti. Kivanatos — snél oe” rendelet végén a” minisier — hogy. ax: id Gsaaki sajté a kormény munkis- sigdt ©" fontos faigy Kirill: seakérté, jo akarate eszmecseréjével elémozditwa, A’ pénaiigy minister kimutatést is kOzdl-inely szerint a’ mi a’ kinestér- ba fe évé april, jot, az mild: egy fillérig ki is van a tehat a? 826 legszorosh. értelmében, iires kaina- rat vert dltal ‘a? németol a’ magyar thinister. Szép a” németisl. De szebb még ennél is hogy sajét tires kamardjat is magyar pénzzel akarja még most is tliigerni, midén nak elbdrildsira o1 a Mado cséuyi Pal 150000 p a ne Los an _megbinva, @ austrial bszszes ‘statusadésdgnak egy Pmegyedrészét, azar évenkénti 10 aillio-mely legfel 303 % = kamatot akar Magyarorszigra ré ayom- ni. Egy oly addssig kamatat kvetelni, jebb is elayomatasunkra volt forditva.... Mar késdt Blég zsikmény- nyal szolgdliunk eddig a’ bicodalmi korménynak, Elég egy rékérél egy bér. Minden érdek, minden osztaly moz- gasnak indult. A’ budapesti mérnékok 4s technikusok a ministeriamhos j “tak, kivdnvén hogy orszdgos. vallalatok- nal honfiak ayerjenek alkalmazast, mert ssakértsk elegen vannak ; hogy kény- nyebb tt nyiljon az igazi tehetségack hogy minél tébb egyéat -utaztassanak orsadgos kéliségen "sat, A’ pestvirosi_ polgarség. fegta ma- gat ’s 2° tandesot,—Rotten biller de- rék -alpolgarmestert, és Raeskovies Lajos {ijegyzét kivéve,—hivatalabsl iin nepélyesen letette, A? ministeriam, utéa senkit kihallgatatlanul elitélai nem lehet, °s a’ tisatijités is kézelget, nem lata” exelezeriinek ent igy megeléani, mindazaltal a’ kézkivénat szerint a’ | tandcsot hivatalatél telfiiggesz- tettes a’ kézesend és rend faniartésd- ranézve pedig valaszményt nevezett ki. A’ exchrendszerre nézve pedig az | ipar és keresk. minister leg(sbb figyel- mét igérte forditni, és més orsnizok pél- déjara, gyirosok, Kereskedék, kézmiiye- sekbdl és a’ dolgozd osatélybdl vélaszt méanyt hiv dszsze, mely a’ minden rész- rél nyilatkozé panaszokat 's kivetelése- ket eldterjesstendi ’s azzal a’ eaéhek Frendszeri(ésére. sniikséges szabé Iyok ’s a’ mesterek *s legényeik kézti viszonyok fell értekesendik, Estve (bb tandesnokot a” legsziv- rehatébb maeskazenével tisatelt meg a’ polgérsdg. lat is, Volt révid, de sujté szénok- ily forma: ,uem mind okos —=804 a’ Lokos, Nem akarésmak nyégés a yége sat, = A’ -nemzetérségnek Pesten sincs ¢- leg fegyvere. Vagy -szdzezer fegyver Anglibét van megrendelve. Magiban Pestmegyében mar 17,000-ren virjak-a' felfegyversést. Kolozsvarra *s a’ kiizel vérosokba Naszédrél hoznak vagy kéi- exer fegyvert, a lagot Pesten iildizui e volt” mszin, Eppen mint ou az unifarinst nem szivelhette «* trinitarius. Szivben ie, nem esupan sginbem lekik ‘aw didv- ’s a’ hazali- Beassé aa ‘wilio-ldbogée Kiuizie. Segesvar nyiltan iidvizli az unio, Bedeus, e’ hazink nagy statusemhe- wes, az unio mellett szélalt fel; czdl-_ minden az = oo. magyar haromszint ol halala apa Se jeléiil, hozy a’ szebenick szerelme az, unio irdnt oly erés mint a’ halal. Vagy talan in- ‘kdb. a? szdsz bureaucratia elhalisinak ‘gydar- vagy diadaljeléil. Legfeljebb Zimmermann tanér haber még Prank- fure és Budapest kézitt. Ax okos tébb- séz mir vélasztott. Az okos neu tartja két ajté kézétt az ajjic Hir szerint Szerv idb 61 egy-kiil- détiség jelent meg Badapesten, a’ sxerb uemzet azon kijelentesét hozvan maga- val, hogy a’ magyar felelés ministerium. alta kivdéoja magat kormanyoztatnt ‘s’ igy Magyarorsaighoz dnkénytesen visz- sza esailakozni; eldlegesen is figyelmen- tetendé a’ ministeriumot, hogy Nandor Fejérv dr (Belgrad) irdnt sikeresea in- tézkedjék.—Mas hir szerint, a’ rék ha- talan, s6¢ kérosnak ta disergeket indit Szerviaba az ellene ki- tort vagy kitérendd liuadés elfojtiséra,305 AP magyar'k, udy. kancellaria april. 45-én closziott. Ext is a’ nagy fergeteg futta’ el, masként esze dgéba sem leit yolna magatél eloszlani. Budapesten mindenkt szabadon vag- hat: hist a” ki akan. Nagy vigds a ezéh rendszeren. A” holsteini felkeldk és dénok kizt heves iithizetek voltak, de mind az utolsék gyéztek. A’ kieli egyetem tobb szazra mend ifjai— Holstein vird- ga— nagyrészt hdsi haldllal haltak el. Kir hogy oly igen hirtelenkedtek, mielétt a’ porosz és hannovéri gyakorlott sergek megérkeztek volna, A’ syéd nemzet ismo- nog és hésaiil a din testvér segilségére. A’ poseni Jeaareiek Ssaszecsaptak a’ porosz sereggel, de mit tehemek gyengék oly edzett erdsek ellen. A? porosz, Kirély minden kivdnataikat: megadta. De Pusen nagy része német honosuliakbélal, és ezzelnem férhet dszsze a’ lengyel: Csakugyan at kendik lini, hogy oko sabb dolog nem a’ bardtot sérteni, ha ‘nem eazel. kezet fogva e° niustka— e kiz ellenség — ellen mukédni. Londonban egy dridsi chartista gyii- lés minden esendzavaras nélkil tirtént meg, Az erdszakossiggal felhiagytak, %s esak egy. sairny-petitiot mintegy 6 millio aldirassal nyujiottak bé a”parlamentbe.— ~——“Ke olase-sergok Tyrolbo is béesoptal, hog; exon. tertomény részeit felléaaustvdn, a’ 1 aecaki visnszavonulhatésst. elvégialt. A” népo- yi Winily_negysseges.sast Hombécibs ba jeni, de az angol tiltekozisira felhagyott velo. Versdban nagy dsugzovshtivést fedoztek fel now lengyel, de éppen. musslia tisstele kozt, 's valami 500-at elfogtals. Badenben hizta A? fronosia Korminy 50,000 £3 serog t- bocsitésit Kéri a’ német sedvetségtl a! lengyes ‘lek segitségére Oroszhon ellen. A’ német fél a’ republicenus seregtél, hogy s° Rejnét eg ela ‘alijlow pert megheresste francaiét pedig net soké otthon torteni, mert magét emésrti theé- vel, Eméseste inkébb a’ musshat, Néhany erdélyi, bojér osalid Bécsbe hale wade. J6 ttatl g SajtOhiba, A’ mult 725-k sz, 285 lap- 24 sor: Kegyes leg, hely. oly. leges leg. Guigel ogyvie Karvizy, Iézsef ke- Siu oaieties aro! aie, — = . égverés ellent biztositasi fer- szolitas. ijjula, kia’ természet, “s korn gySnyér- jek qoudit Gor velései seep éx remeny- vel; de eppen. oly Kora ébyetstetiek kebl erher fellogek drgéuel dltal eggodalmah 3 ny pores clegdges « iegiher dul = teat Gs kohuéges fivedozsse jutslmat semmivé 1 1g" endiyeh thine “ohn enh, os ingen. ezeigazdit tise me hesienok “yousbeikor-Jogviter Sheil is Tokabb, mivel hésobbs bed zon aij marads- mig misfo16l ax eldr0 nem “Korda bekovetkezhetO.jégsthor helyre. hush Mirolat! ohoshet. Kolorsvant Aprile Tekén 1898. A Gs. kir_ mogerdsitést nyert Erdélyi kéles. armen tavvulat igaagatdss Bizto eke Exdelyben Kolosrart ‘az’ imiézot igazgetésiginsl (b. KOzép mteza $42 s25hi) ‘Alvineren, Simon. Gergely. Abrudbanyan BU: Minaly. Beussiban Bogner’ Dap. Gotfried. Beszier- e26n Schankebink Jonos, Boos ‘ot Samu. vin ‘Toth Liszld. Dézsen Nogy-Al ja Fogerasben vart Vira ‘Wagner Kévoly. DB, Mus: ‘mos. %. Tondan Janost Istva in Balé Sai elschmidt Aug. Fridrik.. D Se. fe. Hegenben Seibriger és Schuller. Molnir Ference. M, Séérdou Farkas Ione iff. Simbovi renoz, Segesvar: Wolf Ferenez, Sueredsbelyt L3y Vilmos. Sz. Somlyén Huberth Ivan, Tehébon Weber Mich, Kridrik, Toxdén Velits Lajos. Sz. Udrarhelyt Gimbelmos Lajos, BL Vasarhelyt Hellvig Prigyes. ‘Vashrhely Kovacs Daniel O. Visithelyt Mébe: Zalainan Mihily Gergely. Zilahon Deaki Somu urakni Sréken ‘Mision. N. Szebenben Zirner ¥e- ;