Helmut Harsch | Kitit az alkohol rabsagabol a szenvedél ‘ a hozzatartozcik és a bardtaik?@inewik 4 Arm eredeti cime: Harsch, Helmut: Alkoholismus: Schrite zur Hilfe for ‘Abhangige, deren Angehérige und Freunde. 11980, Chr. Kaiser Verlag, Manchen (4, durchgeschene Auflage 1990) 1, Kiadés: Szolgalat, 1990. 2. iad s: Agape, 2000. ~ A Szolgilat jogutddja, a Tavlatak szives engedélyével OAgape Ford: Pers ire Lektor de. Hegedis mre Bort: Dér Lehel iad Ferences Nyomda és Konyvkiadé Kt, 6725 Szeged, Matyés ter 26. Tel Fax: 62/444-002; 442-592 E-mail: agape@tiszanet hu + wowwagape.hu Felelds kiadd és vezetd: ‘dr, Harmath Karoly OFM, OgyvezetS készlt az Agapé gondozisaban Szegeden, 2000-ben ISSN 1585-1257 ISBN 963 458 203 6 Elosz6 ‘A Hilfe fr Alkoholiker und andere Drogabhangige (Segiség alkoholistik és mas drogfggéségben szenve- 6k szdméra) cimG, 1979-ben 3. kiadésban megjelent ényvem hatasra a Klinikak betegei és az Onsegits cso- portok tagiai djra és ujra kifejertck kivénsdgukat, hogy készttsek e kényvbol egy rovid bsszefoglalist a szenve- délybetegek és hozzatartozsik részére. Miutin a Chr. Kaiser kiad6 megteremtette ennek lehet@ségét, dtdolgo- zott alakban most Ssszefoglaltuk ebben a konyvecské- ben azokat a fejezeteket, amelyek a legfontosabbak a fliggdséghen lévok és hozzétartoz6ik szaméra, Az énse- {16 csoportok vezet6inck, a szenvedélybetegek tandcs- Adginak, a szocidlis gondoz6knak, a papoknak tovébbra is az eredeti konyvet ajénlom. Koszénetemet mar ott kifejeztem. it azonban kilbn kosz6netet mondok mindazon olvassimnak, akik pozi- tiv visszajelzéseikkel GsztOnozi¢k jlen vallalkoz4somat Friedberg, 1979 pinkosdje Helmut HarschBevezetés Ezakiskitet azoknaksz, akiketédeke az alloholz- mus ea szenvedelbetepsegek birmely forma, mive pl ~magul is fagstgben enek, é eységetkeresnek, moka mond rk, So alin maguk is zk, hogy problémsjk van az alkohol vagy mas kabisze reer at mag szeetnének tz ket nyeri: alam csaltagik vagy bark szenved be- segsdgben, & szertnénck rata sate "Az os6wézben exe cimszdszerdn Koz azalko- holzmus 6s a fgg legfotosab jellerzit A msi reson a segségnytsnak és gydyuldsak epee all hat ps segtsgével az Anonim Alkoholissk (a to- ‘abbiakban AA) Onsegt programa Kb. egymilié betepet fybaytt meg sere a vilagan, Ezek ma ma jbzan, mé- tekletes 6s ertelmeseletet eek Magam 1972-ben csinsl- tam vig ezt 2 progamot,amikor Hazeldenben (Min nesta) hosszabbKikepzest Kapa. Jlleet nem vam bee, eezor mis veg Kelle rom a2 tat, hogy a kezelés al vor beget jobban megs, és eedmé- nyesebben doigozhassim. A Kezlés lat joer, hogy a {geg ezorosan kapesolédik ember votunkalapkérdé- seiher,amelyek mindenki sms, fy simone is rend- Kiva fotosak, Ma mar gy tkinek a 12 leper, mint ctananyagra, amy alkalas egy megustozot less iekpescex”. Uj seemletet és belinédistadhatahho2, hogy intezivebben & meyebec link, szorosabban kaptsolidjunk onmagunihoz, enbereainthoz ¢ 32 es vilighoz, gy a Ks kite azoknak i se, aiket nem totnck gizsba a szervedely bekyci, mas ja alas rendez ltt 6 1 ‘Tudnivalok a szenvedélybetegségral Okai ~ megjelenési formai ~ kovetkezményei A segitségnyujtas lehetdségei 1. Néhany fontos fogalom tisztézasa 1.1. Mia figgaség? Fgg6ségrl akkor beszéltink, hai ~valamilyen hosszabb ideje szedert, hasznslt kabite- szer (dog) elvondsakor testi panaszok és lelki depresszib ep fel; = & eek a wnetek az adott vagy més kabitészer \rabevételével elmiinak. 1.2. Mit éntink a kabrészer (drog) néven? A kabitészer kémial anyag, amelynek hangulatbefo- {yasol6 hatésa van, Ezeket a2 anyagokat négy 16 copor- ba sorothajuk 2). allobol bor dpe sees alk pink, 2) A hangulaot befolyésol6 gydgyizereke nyugtatk (pszichofarmakoniok), élénkitészerek (ingeridszerek bbarbiturdtot tartalmaz6 altatok és néhiny fdjdalomesilla- 6 gyégyszer. 3) Szorosan vet kébntészere: hass, marisa, he- roin, LSD, kokain, 4) Tovabbi, kozelebbré be nem sorolhaté anyagok, amelyeket nem a rendetetésuknek megilel6an hasz- 7rlnak:ilyenek pl. a kulontéle technikai oldészerek g6- ei 65 gézai, kodeintartalrnd kohogéscsillapttk,adrena- lint tartalmaz6 orreseppek és hasonlik, 1.3. Mit nevezink drogfiggéségnek (narkoménianak? A drogftigg6ség (narkomania, toxikomnia) fogalma ‘sszefoglaja mindazon kémiai anyagoktol val6 fgg’ ség form, amelyeknek hangulatbefolySsol6_hatasuk van, Az alkoholizmus tehat a drogilgg6ség epyikforma- ja A drog(Ogg6ség fogalma arr ual, hogy nemcsak egy: fajta drog, hanem valamennyi drog veszélyes lehet egy fligg6segben lev ember sziméra. Ez megmutatkazik ph abban is, hogy milyen gyakori az dttrés az egyik drog- ‘61 a masikra vagy a kulon‘éle kabnészerek (pl. alkohol 6 gyégyszen) Kombindldséra. A betegség kezdeti szaka- szdban még elképzelhets bizonyos kulonbség pl. az al- koholista é a gydayszertl figgé egyén kézot de a szenvedélybetegség, clGrehaladtaval a kalonbségek mindinkabb eltinnek. Egyre hatérozottabban rajzol6d- nak ki a fggdségben lev6 személyiség” ismeérvei,aki- nek betegsége a. lefolyas gyorsasigaban kalinboztk ‘ugyan, de a halalos kimenetelel6re megjésolhats és el- kerithetetien. 1.4, Mia kulonbseg a testi 6s llki figgdseg kozott? LAT. A testi foggoseg A testi fuggéseg a test reakcidja a kabnoszerre. A ve- gyi anyagok intenz(v kapcsolatot alakitanak ki a szerve- 8 zettel, Elvondsuk vilségdllapotot:alakit ki. (elvondsi szindréma), ami pl. rosszullében, hényésban, hasme- niésben, veretkezésben, szapora sziwerésben, f$jdal- rmakban, végtagreszketésben, goresbkben sb, nyilvénul hat meg, Maga a testi fuggésé, tartbs jézansig esetén — az elvonisi tinetek elmilésivalis~ még egy ideig fenn- Aihat, és rossz kozérzetet okozva el6segithetia vissza- es6st. ‘Az alkohol elvondsakor reszketéses delirium (delir tum tremens) léphet fel, gbrcsbs rohamokkal, reszketés- sel és kényszerképzetekkel. A delirium életveszdiyes 4- lapot, ami azonnali orvosi beavatkozdstigényel, de mo- dem gydgyszerekkel problémamentesen lekbzdhet6, Mas anyagok, mint pl. nghdny gy6gyszer, lass, fokoza- tos elvonéstigényelnek. Egyéb szereketviszont azonnal, telies egészében elvonhatunk anélkil, hogy komplikaci. ‘Okkal kellene sz4molnunk. E2éet a drogelvonds (detox kalds} elt gondosan meg kell vizsgdlunk: milyen szere- ket, mikor 6 milyen mennyiséghen szedett a beteg. Fon- ts tovabbé, hogy az elvonds az orvos ajénlésara és el- lense alat torténjek. 1.4.2. A elk figgoseg Ellenalthatatlan kényszer visz ri hogy mindig tjea és dra bevegydk a kabészent. Ennek segtségével megpro- biljuk érzelmeinket és tudatunkat ellendrizni, befolys- soli, illetéteg megvsltoztati.2. Adrogtiigg6ség okai Nem minden kibtszerel <6 ember valk gg6ve Az NSZK-ban a2 osslakossig 394-2 a2 gaz, €2 a szdm rohamosan nA becsések serine 600 000 €s 2 milo koz6tt van a nyvanartotak széma, Exyseges 6 vépleges valase a drogiggdség okaira rnéeve ma még nines. Valoszndleg tb, kUlinb6z6 té- nye egyites hata jn ltr. llyenek: 2.1. Adrogok specifikus hatssa ‘A heroin pl. 95%-ban ide el6 figgsséget. Ez aztje- lenti, hogy a heroint egyszer kiprablok kOzil 95% f0g- pséghe ker, Ezért ezzel a szerrel kisérletezgetni rend- kival veszélyes. E2t mondhatjuk a magas alkoholtartal- ‘mii italokra is. Az senyhe” drogok azért veszélyesek, iment elokészitik az utat az erdsebbek szmara, vagy pe- dig ahhoz az ondmitishoz vezetnek, hogy veszély nél- kal fogyaszthatok minden mennyiségben. Végs6 fokon fazonban teljesen mindegy, hogy azonos mennyiségd tiszta szeszt higitva fogyasztunk-e el sok-sok Uveg sr- ben, vagy koncentriltan egy tiveg palinksban, 2.2. A szocialis kornyezet hatdsa Ie tartozik pl: hogy ki milyen kannyen fthet hozza a droghoz. Az NSZK-ban az alkohol trsadalmilaglis- met fgyasitsi cikk, és ezért kénnyen beszerezhet6. Ee jonnek még a fent emitetgyéayszerek, amelyek részben recept nikal visérolhatdk, részben pedig a hnagyvonalorvosi mental folytin széles kerben be- “Szorehetk. Az alkoholizmus elterjedése szorosan 652- 10 szefigg a epyesorsz4gok visi szoksaival: gy az ivi nak Magyarorszégon,sanos, ri hagyomnyat vannal {ok a ferfiak korében,) Kise a jelentosége, afelmé. rések szernt, a trsadalmieéteghex valé tanordsnak Szoros viszont az esszefiggés a narkominia és a cea helyzte kazot. A dogtggésegben szenved fatlko- tak nagy szazaleka zat sal kémyezetben dl. Akd bnéscer-chezet novekedse kézvetlen kapesoatot mi tata szabad id6 novekedésével, ami a kényszer mun. Kanellis emelkedésévelsokak szimsra ng tovab novekszik pl vidgosan megmutatkozik 9 véalko. holm jlenségeben is A kabtészersl val fggesdgnek valisos vetlete is van Az et etlmének 53 mértckado éteknek a hi nya oda vezet, hogy az Uresstg ézett alkohol vagy mds kabtoszereltltsek ki. Ezét alli, szellemi ted let kimunkalésa, amet a konyv masodik reste 26, rendkiil onto rxze a gygykezelanek. 2.3. Az egyes ember testi é lei llapota UUjabb kutatésok kimutatiak egy Sroklési tényezot, amely — gy tink ~ a szenvedély kialakulasénak bizo- ‘nyos részleteire hatéssal van. Ennek alapjdn, de egyéb megfontolasokbol is kiindulva, erételjes kutatés indult ‘meg és folyik ma isa fagadség testi okainak kiderntésére. Kalénds jelent6ségettulajdontanak it az anyagesere-fo- |yamatnak, amely a foggBségben szenvedéknél maskép- pen folyik le, mint az egeszségeseknél. Az eltérések je- Fentése azonban még nem elégyé tisztézott ahhoz, hogy az alkoholizmust jobban megértsik.A figgiségben szenved6 egyen betegség elit eli Allapotat figyelembe véve dja meg djra megprobaltsk meghatérozni a ,szenvedélyes karakter” vagy egy bizo- nyos yfiggéségi pus" alkatat. Ujabb kutatésok arr is bbeszmolnak, hogy az alkoholistak & kabtdszeresek indr_a betegség megjelenése el6tt sem tudtsk érzelmi ‘életiket mindig kézben tartani.. Megprobaljak ugyan, hogy ktérjenek a problémdk ell, ugyanakkor azonban teliive vannak negativ érzésekkel masok € Gnmaguk irint. Képtelenek feldolgozni magukban a feszltségeket 6 ellentmonelisokat,amelyekke!minden embernek meg kell kizdenie. Elvirjsk, hogy kivdnségaik azonnal teljsiljenek. Onértékelésik csekely, ami természetesen visszahat: az alacsony Onértekelés lecsokkent a konflik- tusmegoldé képességet; a problémak, megoldésdnak eéptelensége viszont dja kisebbti az Onérigkelést és a2 ‘nbizalmat. £2. spirdls egyre szdkebb palyat fle Htyenkor nagy a kisétésarra, hogy a kényszerpalysra ke- rit egyén kabntszer segtségével probaljon kitémi eb- ‘bl az Grog k6rb61, 6s nagyobb cselekvési szabadsigot nyerjen "lcs ax dale moglotslen inandon azonban nem tudjuk feldltani a ,fggSségben szenve- dé tipoldgtdjat”. Azoknak az embereknek, akik eljtot- tak a flgedségig, rendkivil sokeét a jelleme és az éet- plyin. Aalinowsdgbantalan fy fogalazhatunk: Po- {encidlisan minden ember eljthat a dependencia alla. potthoz, azaz valamely szenvedélybetegséghe. A figgsegben szenved6 betegek rendkivil inten ven szoktak kutatni betegségik okait, abban a remény- ben, hogy megismerve az okokat megszabadulhatnak ‘betegseg0kt is. Nos, ez a remény nem bizonyult reslis- 2 nak. Aki tehatilyen betegségben szenved, jobban tes, ha a fggéség tényebal indul ki, és arra fordtja minden cenergisjat, hogy ezzel a tényhelyzettel seembenézzen és cegyatélien, 3. Az alkoholizmus 6t kilénbi6 alakja, Iellinek nyomén E.M. Jelinek, amerikai orvos és szocioldgus 2000 al- koholista kikérdezése utén arra a felismerésre jutot, hogy az alkoholizmusnak 6t kul6nbo26 alakja van, ame~ Iyeket a gordg abécé szerint nevezet el: 3.1. Az alfa-alkoholisa, ésként problemaivé vagy megkannyebbaléséaivé a aK! azt emi az alkohol hogy az a problemainak nnyomsitl felszabadia, es ey ellazul.Evekig tat ivds tan sem valk alkoholistiva. Bérmikor felhagyhat az ivdsal pl ha tl van a vised, és semi Miinyer ete nine, 3.2. bétaralkoholista avis szokdsokhos gaxha, rndszoresn, eel nagyon si sik aloo. Ennekcacsopornak anape ee az Un. ,tévé-alkoholista”. O is bio abba tija hagyn at vt ha pL Kimara a eveaes er nincsen Mangere iaz van, hogy a la betalkoholzmus nem esa gate betel Kategoria, meer ne vezheiokveszytelenek,mivel eget az acolo: 3‘ayasztis testi kérosodisokat okozhat; masrészt az alko- holizmus mas, sdlyosabb forméjshoz vezethet. 3.3. A gammea-alkobolista a filgg036itipusnak legayakrabban el6forduld vélto- 2atatjelentti meg. Betegségnek tekintend — miként ato \bbiak mind =, és kezeléstigényel. Ezeknél mar fenn Alla testi 6s lelkifgg6ség, Jellinek négy fézist kilonbéztet meg a gamma-alko- holista betegségt folyamataban: 1) Az el6alkoholizmus fézisa: hasonl6képpen, mint az alta-alkoholista, a problémaitol az alkohollal akar megszabadulni. 2) A prodromélisfzis (betegség-el6rejel26 szakasz): a tinetek mar utalnak a betepségre. Altaldban emléke- zet-kimarads(,lszakads") el6zi meg. A beteg foko- zatosan megysltoztaja magatarésé,ttokban iszik th, 3) A kritkus fézisban az egyén elveszt Gnellendrzé- sét (kontrol, 65 gy a betepseget mar a kornyezete sale lyenkor mar a legesekélyebb mennyiséad alko- hol is oda vezet, hogy a beteg nem képes abbahagyni az ivistegészen addig, amg csak el nem vesziti eszméle- tet, vagy amg valarniKals6 Korlmény meg nem gatola az vésban. 4),A kronikus fzisban az alkoholista mar reggel el- hogy az éjszakai alkoholnélkbliség heves hi Anyérzetét le tudja kazdeni. A2 alkohol fontosabba vi- lik, mint az élelem. Eletének kézponta az alkobol lesz ‘Az Gt vége: testi lelki és szocialis sszeomlés. igen sok alkoholista Kovet et Ketségbeesésében ongylkossigot. “4 3.4. A delta-alkoholista ~ ellentétben a gamma-alkoholistaval = kontrol att tartja alkoholfogyasztasat, vagyis nem iszik eszmélet vesztésig, De fennall a fdggsége, mert ha abbahagyja az ivdst, heves elvonasi tinetek lépnek fel, amiket csak Uut6lagos ivéssal tud lektizdeni. A delta-alkoholisték 4l- landéan alkoholszintet tartanak fenn, ezért ,szintivok. nak’ is szoktdk nevezni Oket. Komyezetdk Szinte észre sem veszi, hogy dllandéan ,nyomds alatt” vannak. A Franciaorszagban uralkod ivisi szokésok folytén pl. ott az alkoholizmusnak ez a formaja a leggyakoribb, 3.5. Az epszilon-alkoholista az Un. ,id6szakosan iszakos", aki rendszeresen visz- szatér6 idokoz0kben, kényszerbol iszik, napokon at & ‘mertéktelendl, a teljes ontudatlansigig. Ezutin nem ki vanja az alkoholt, egészen a kovetker6 perisdusig. Agana; dha & eplonaioholn sys veteran se at ahonyer saa igs betes ogra ghee sor cel nea tev yc ty eit mae Sy ‘its tnyxsen Eve acc. & Saepech no tine hy gn» bg nem sige Beets a lai arr sass mt cnt meet se ame perlite ssh St feeted shoves eran 154. A faggdséghen szenved6 egyén elhsrit6 (védekez0) reakcii a betegség belatasa ellen Ha afgg6séghen levs emberelharts reakciit akar- {uk abrézolni, akkor a drogfiggoségtanulselmlet? mo- deljéb61 kell kiindulrunk. Ennekalapjait male fog- 6ségnél (1.4.2) vdzol ‘A kabitészersogtségével megtanuljuk saat érzelme- inket valamilyen vegyi anyag segiségével célratorGen ‘megvaltoztatn. ‘Atanulis folyamata maga négy fazisban megy véghe, epedige 4.1, Az 1 fézis: A hangulatvdltozdslehetoséget a2 alkohol hatdséra megtapasetaluk Akévetkez6 abrén a vizszintes vonal a hangulati me- 26telenti. AO pont a normalis,kiegyenslyozott hangu- lato eli, amely sem nem ktléndsen j6, sem nem kald- nosen rossz Et jobbra helyezkedik a boldogség po- lusa, a ,high*-éreés fennklség érzése). Balraesika ne sgativ polus a kétségbeesés, a depresszis és a pyétédes cysts kétségbeesés ‘epresszié = 0 > 1, Sra A tamu 1. Sesdbanels6 eben tapastajuk meg an nak ebetdaége hogy alkohol hangolatunkat a pacity dy fe fe meqvatoztathayak 16 ‘A kabtoszerrel manapsdg, alkohol formsjaban, mind korabban ismerkedank meg, wbbnyire mér a 10, szUle- tésnap elit. Atovbbiakban a fatalkori megtanulja, mi az bsszeflggés az elfogyasztott alkohol és az dala kvd lasztott hats kozott. Megtanulja, hogy az alkohol ,ked- vvez6", pozitiv irényba befolyssolja hangulatst, majd a hats elmahtival érzelmi szinte ismeét visszadll a norms. lista. ‘Az 1. fézis tehét bevezet az ltalénosan elfogadott vs kultdrdba. 4.2. A 2. tfzis: Az alkohol eldidézte hangulatvsltazds tudatos keresése Ez a fézis abban a pillanathan kezd6elik, amikor cél- tudatosan alkalmazzuk a ,megtanultakat”, hogy az alko- hollal hangulatunkat megvaltoztassuk, ytrods kéteéghoesés boldogsig sdepresszio —> ‘utr Litiiiirilexeeiiiid 2. dba: A masodlictzisoan a tanultakateéludatosan alk Imazzuk A kabiceor hata lcslapodsa wt hangulatunk, ‘hindulistalaporia ter vise El6tordulhat, hogy alkalomadtén llévink a célon, 6 akkor mésnap regge! ,macskajajjal” ébredank. A ti etek: fej, téradtsdg, kimerultség, Ezért a. mokaert bizony fizikai rosszullette kell fizetndink. Aki a 2, fazis 7{el tart, meg is tapasztalja. A rosszullétcsak a fizikalje- Tenségekre korlétozédik; pszichikalag, vagyis érzelme’- ben minden akadaly nélkal visszadll az eredetisllapot, O pont. ‘A 2. fézisig az alkoholiogyasatés kontrol alatt all, 65 {gy nem nevezhet6 betegesnek. A legtbb alkoholt fo- aszié a tanuldsifolyamatnak ezen a fokén megall. Mas viszont a helyzet az alkoholistik 39%-dval, Ezeknél a ta- rls folyamat tovabb halad a 3, és 4, zis destruktiv ixdnyaba, 4.3.3: fii: Amenet a puss fggdségbe 43.1. Jellemz6 vattozésok 4. bra: A 3 fzisban negatiyérzelmote kel fzetnk 32 lsat posithangulahdtoasset A reskeloban 32 érzelm nga 3 Ingaterzelmeterultere lend A3. fdzisha, vagyis a fogadségfzisaba val6 stmenet- kor, ellentétben az altaldnos véleménnyel, a drogfo- Agyasztds nem mennyiségi, hanem mindségi valtozssar6} van $26. Az alkoholhoz valé viszony mélyrehaté vélto- zzison megy keresztl. Ebben a folyamatban az a legst- Iyosabb, hogy maga az egyén észre sem veszi a valto- 24st. At hist, hogy minden gy metytovabb, mint ed- dig, pedig a valdsSghan mar apett egy bizonyos ha tir, ahonnan a sajt erejébdl nem tud visszatémi. Mint azeléz6kboen emit, ennek a folyamatnak a miijé- ‘Glaligtudunk valamit. Az okok minden egyes ember nagyon kalonboz6ek lehetnek. Es viltoz6 az idétartam ami alattvalaki ezeken a folyamatokon jut. A valto- 274s ,hogyanjat” azonban kézelebbrdl meg lehet haté- rozni, mert ekozben egy tipikus magatartésméd krsté- Iyosodik ki, amit az alabbiakban vazolunk fel. Beszéldnk elsGsorban az érzelmi valtozasokr, A 3 diorén lathatuk, hogy ebben a fézisban érzelmeinkkel kell fizetnaink azért, ha megprobaljuk a kabitszerrel el ‘ania pozitivérzelmeket. Olyan érzelmek jelentkeznck, mint a nem vagyok oké", a megbnds, szégyenkezés, az bnmegvetés, az Onmaga mivolténak tagaddsa. ‘A4. fdzisban ezek elérhetik az Ongytlolet és az &n- megsemmisiés fokst is. A nogativ érzelem fellépése imegint csak vjabb probalkozisokhoz vezet, hogy a ka bdszer segtségével megszabaduljunk t6l0k, & tlen- dlink a poztiv oldalra. A fggéség ilyenforman shin tamechanizmusként” egyre nagyobb kilengésekhex ve- 2, Ezt.a folyamatot az érintttszemély ~ olyan okok- byl, amelyekre a tovabbiakban még béivebben ki fogunk ‘eminem tudja meggatoln, végaleljut egészen Gama- a elpusettasi ‘A fgg6ségbe val6 dtmenetet kulssleg legvilégosab- ban a megvaltozott magatartés mutatja. Lassanként vagy syorsabban, de megvaltozikazillet6 egész letvitele. Az let a kabitszer kiré szervezGdik Ez eleinte a kabite- szethez val6 gondolatikotédésben nyilvmul meg. Arig 442 fézisban csak olyankor gondolunk az italra, amikor 19esztinkbe jut egy tervbe vettsz6rakozés vagy valaminek a megunneplése, addig a3. fézisban ez a gondolat mae ‘llandéan jelen van. A fggéségben lév6 epyén gondo- latban mar eldre elképzeli a kabrtészer tehermentest6 hatésat: Kontrolképpen szabilyokat slit fel sajat maga nak, nehogy veszélybe Keriljon, pl. kijelenti: .17 Gra lett egyetien korty alkoholt se!” Aztén megesik, hogy eayszer csak a munkahelyén répillant az oréjéra, € megéllapta, hogy még csak 15 6ra van: .Még ket hosz- saul drt ell vérmom a megualt pllanata. O, milyen 6 lesz, ha. kikapcsolddhatok ebb! a robotlst, és hatok egy kellemes kortyot!” ~ Egy nap azutén eljut odéig, hogy a maga stitota szabdlyokat ath, majd teliesen felnigja,€5 végil mar korén reggel elkezdi az wast. A novelv6 flggtség. a drogélvezet id6pontjénak ‘mind erdsebb rogziléseben is megmutakozik. A beteg mdr képtelen higgadtan reagilni egy-egy vérattan ese- ményre, amely idObeli eltolidasttesz szUkségessé. Miu tn homalyosan maga is érz, hogy e téren problémdi vannak, mar eleve ingerdlten reagil a kabitoszer emité- sekor.Elétordulhat, hogy rfermed valakire, aki egysze- ‘den esak kieit az ,alkohol sz6t. Beszélgetés kdzben is igyekszik kerni ezt a témst, A Riga tovabi jel, hogy a kabitszerelscembeni ggokeépessé megnd: vagyis mind nagyobb menynyiség- ‘evan sz0ksége a szervezetnek abhoz, hogy az dhajtott d- ‘apo jusson. A beegséelbrehalactival (a4, fézsban) €2 a folyamat megiordulhat,é mar egészen kev i ele .endé lehet, hogy veégzetes rosszulltetidézzen el. A nivekv6 troképesség szakaszaban a kiszolgatta- tottnak sokszor gondot okozhat a kell6 mennyiségd al kohol beszerzése. Nem szeretnefeltnéstkelten. A fog. 20 036g elbrehalactsa ezért jd! lemérhets a talalékonysig Imegnovekedésén: Igy pl. vendégseg alkalmsval mar a konyhaban - mintegy elolegként~ eViogyascttt ital. A tarsadalmi kapesolatok i eszeritjonnek lte:ahol nem aadnak italt, oda mar nem megydnk el; ha pedig tudjuk, hogy valaholcsak kevés italt adnak, akkor mar eldre -betankolunk”. Kilo problémat okoz a sok veg és doboz. Ezek el kell valahogy tantetni, nehogy mésok gyandt ogjanak. A padlés, a pincezugok, a szekeények esakhatnar megtel- nek; (gy nem marad mas hata, mint északsnként ttok- ban megtlteni a szomszédok bukit, ail persze més- nap s26vé is teszik az arcitlan, ismeretlen ,szemetelo” tevékenyseget '¥-Johnson egy kalondsképpen talékony alkoholistér simol be. Csalidja é ez orvosa jelenlétében megfopadt, hogy felhagy az ivissal. NEhny nappal késdbb kiment a ker. be, és oft a gondosan figyel6csalidtagok s2emelitra ~ki- fektt napozni. Kis id milva olyanrészegen tt vissza, mint ‘nég oh, Kiderilt a kovekezb eld djzaka ,bbleseléreli- ‘assl”elisott egy veg plinkst a kerben, kinyitva és egy sci oseilal lita, Valahinysaor has fordult, hogy a hat is tess a nappa, annyiszor jo alaposan meghizta az Gveget Hasonis a helyzet a gydgyszer- és a szorosabb éte- lemben vett egycb drogiggéség esetében is, Az orvosok 6 a gyogyszerészek igen sokat beszélhetnének arr, imilyen meséket talainak ki ezek a betegek, sak hogy hhozzdjuthassanak az shitott pirulihoz. Nem rtkan fegy- eres rablotimadssra is sor ker, hogy ily médon pénz- hhez jussanak, és potolhassak a drogot. St még éneson- 2kts is elotordulhat,esak azér, hogy a kivnt morfium- injekciot megkaphassak. ‘Nines is szUkség tovabbi példakra ahhoz, hogy vlé- gosan léssuke a kabrtészerhez vald gondolat,id6beli & rzelmi rogz0lés annyi erdtigényel, hogy semmilyen ins irdnya érdeklédésre nem mared hely. Sok minden tlmarad, ami azel6tttermészetes vot. A fUpgéségben Ié- \inek nincs se ideje, se ereje mindahhoz, ami azel6t férdekelte: nem megy klubjdba, szinhazba, nem olvas, & hobbijaval is felhagy. Gardti kapcsolatal elsorvadnak, legfolebb csak azokkal épolja barétségat,akikkelegydtt ihat. Olyanokial is bsszejn,akiketazeltt elkerdlt vagy rmegvetet volha, Igenyessége a tdrsadalmi Kapcsolatok terén lathatéan sillyed. Szexudlis érdeklédése terén is valtozdsok kovetkez- nek be. A kezdetistédiumban elotordulhat a szexuslis Vgyak novekedése. A partner azonban, aki az egész rnegvéltozott magatatst észeli, klendsképpen nem tral ennek, és em hajlandé a kapesolatra, ari aztén dott koralmények kézott oda vezethet, hogy a fgg Tév6 vélogatés nélkal kezdeményez szexuslis tapesolatokat. A betegség elérhalackival aszexualis 6 dekldds cxokken, mig végOl tejesen elhal Forduljunk most dropfgg6ség_legmeglepébb é legveszélyesebb tinete flé, amellye tira és tra talal- konunk, A kabjoszerbeteg, azaz az éritettszemély a bealltsilyos valtozdsokr6l maga vajmi kevesettud. E2t fa tényt a kivalatlé képtelenfelfogni. Ebb6t aztén silyos onfilausok, szemrehényasok és felreértések szrmaz~ hhanak, melyek a helyzetet még inkibb elmérgestik Fon, fordisuk fgyelminket erre a jelenségre, mivel ez a ‘diongaiig egy kuleskérdése. 4.3.2, A védotal Mikpp vans hogy a cogra i : hogy a dog Kzoo ember cami tele theese is mee Ferhat init, dh, ogy a ogg szorosan Sets key aaptokon es ee tony dane 9 neat lnc aman og seen lt e#oyan cen sa Rey aa eghzrden nen eget beta Rene soos isa mah belay en ogy var ome a neat eae ko zel magaba zarja azokat. P , rel ves leh aan dysignek Tonos rice ete Esra Mai tris, sca veszélyes Onmagsra & masokra. i! eae inde 6 ez ja ea bangsdyoznank kell datosan, hanem spontanul tort betegs ee orton, A bg lhe aber stock tse mind Secee Ps oe cv rele 3 lay maga Paks vai, ne aH cara 23‘Mit értunk elharéson (védekezesen)? Az elhérds t0bbékevésbe természetes folyamatat ‘inden embermél megtaathatuk, Avra szolgl pl. hogy Anbecsblésinket megerizzG, vagy a buntudatércés el. len védekezztink. Mar a Biblia es6 oldalain mogjelenik az elhdrtds Osztondsfolyamata, Adam (gy s26l az Ur. hou: »Az asszony adott a far, akit mellem rendeltl, azén ettem” (Ter 3,12) Ezzel védekezetsajat binének beismerése ellen, hogy tudniilikx yn magam voltam, aki a paranesoat ellen cslekedter.” ‘A ,normalis" ember azonban, ha szembesil a té- nyekkel,tobbé-kevésbe heves ellenkezés jan hajlands feladni a védekezést,€selfogadia a realitésokat. A kabr- ‘szerrabsdgaban sinylid6 mar nem képes minden to- vabbi nélkl a tények elsmerésével az elhdrtotaldt at torn és ellenlléstfeladhi. Vedekezése, a fent emitet- tek miatt, mar tilsdgosan megesontosodot. Vegyik ezutin szemigyre kézelebbrdl isa négy leg- syakorbb elhsrts(védeke26) format, amelyek segise- iével a foggdségben lev felgpti a maga védogytiit A dhogtoggdségben levs elharts (védeke20) teve= enységének négy egayakoribb alaja 1) Racionalizdlas A kabhoszer rabja .ésszertl” magyardzatot, indoklést és mentséget keres magatartasara, Nehényat mar emi tettink: ,Mindenki ezt csindljal” .Miért ne lazithatnék ‘olykor-olykor én is? Hiszen keményen dolgoztam, és el- \végezter a kételességem!” ,A mostant rossz Gzletmenet rmellett szokség van egy kis kikapesolédssra, jokedvre, hha az-ember tovabb ki akattartanil”,Ilyen hizsditosfe- 24 Jeség (kozombos férj) mellett mit tehetek mést: iszom (pirulakat dobok be stb)! Kell valami rom is az ember- nek!” sIgaz, tegnap valdban fejembe szalita bor, de csak azést, mert nem volt megielel6 a hafoka, Majd leghtize- lebb kicsit meglangyositom.” ,Persze, astoba dolog volt ‘shgyomorra inni. Legkzelebb elébb enni fogok vala- i” Ugy latszik, a palinka tl erds nekem, ezentl in- ‘kab s6rt fogok inni,” ,Ennek a héznak ~ varosnak, smunkahelynek — a légkore kibjrhatatlan, Ha partnert — lakehelyet, munkahelyet - cserélnék, biztos minden ‘megvdltozna, és jobban lennék.” Nos, e2t a felsorolist \ég nélkal folytathatndnk. Minden egyes indok latszatra meggy626. De csak laszatra: mert a probléma epysita- lin nem a bor hofoka, az Ures gyomor, a csaléd leghor, a lakohely vagy éppen a munkahely, hanem a foggdség. Ezért az dj munkahelyen, lakdhelyen és az uj partnerrel ‘nagyon gyorsan jelentkeznek a régi gondok. Az ésszert indok tdlakiséval kapesolatban a kabiszeres hallatlan lenergistfejt ki, €s nOvekv6 tallékonysdgra é vilasz- ésaségre tesz szert. De ez az egész erGlesziés csak gyorsitjaa betegség kifelcdését, mert a valossgot ezzel még tovabb keds 2) Tagaclés A fllggdseghen levs egyén védekezésének magva a tagadlés, Ontudatlan vonakodik a tényeketelismemi, é \égal mar képtelenné is valik a tények felismerésére. Elofordulhat az is, hogy részt vesz a terdpids gyakorlato- kon, és szfvb6l fakadé megayézédéssel sltja: .Nekem ‘aztin semimi problémam nincs a szesszel! Otthom is és a ‘munkahelyemen is minden teljesen rendben van. Persze 25nem tagadom, hogy'térsasigban néha iszom egy keve- Set. Atulajdonképpeni bajom az amatlansig!” A felesé- fe persze kissé mast mond, & a maifunkci6-visgalat fs ast muta. A kéenyezet a2 ilyen magatartisttermésze- tesen bosszanténak, zavarénak és bizarmak él ‘Az olyan etklesi megtélés, mint ,hazug", ,bolond” ‘egy éppen ,aljas’, ner fedik a val6sigo, merteliele- tik, hogy a fOggéségben levs — elhért mechanizmusa folytén ~ valoban képtclen mar a tényeket felismerni ¢ imétlegelni. Ha tehatszerehanyasok érik ez ola a tiz- re sGjabb indok a ,raciondis' kovetkezttésre: ,Micso- dda rosszndulat a feleségem, a f6nok6m... tehatigazan nem tehetek mast, mint." 43) Jelentktelentés(bagatellizali) ‘A tagads egyik fondorlatos vltozata az, hogy az ‘egészfolyamatot jlentéktolennek tOnteti fel. Ebben 22 tesetben a beteg nem tagadja az egésztényt. Valamit be- vall, és ezzel elveszi az eset élét. De nem valja bea tel jes igacsdgot.,Hiszen nem tagadom, hogy iszonn(pii- lit szedek, fecskend6t haszndlok), de hat mi az egy po- har sor tb): ennyit csak megengedhetek magamnak! Mi rosse van ebben? Ezt més is megteszi. Kalonben is enn szlkségem van, hogy rendesen tudjak dolgozni 5 a munkeimmal kapcsolatban nincs is semmi kifogas!” Azok.a tablet, amiket szedek,teliesen dtalmatlanok, tecept nek kaphatok.” Eztafelsorolist is veg nck ehetnefolytatn. A példak vilégosan mtatjk 22, hogy az elhart fork nem ve laszthatk élesen el egyméstl, hanem keverednek egy massa. Az uti példakban a tagads a racionalizalsssal 6:az Srtalnatlansig hangoztatisaval keveredik 26 4) Projekci6 (arundzas, kivetnés) A dhogtatéaben sensed egin védeken 2 pijeles «lepsereethchitomechanirne ae, Imada lob vesclers Ax ehartqon Pela Zan nga ezenekt oz ember Wve’ poe re és mises rnin dt Minden misc ce Minder esa 3 ya Toke slags eh ke net at ezzl 3 gh lever al lormezetnet lin gy gsinatotseee eet valtoznatok, akkor minden rendben lene!” . Sat noon ops a meer magi tnceNine oe tient cornet ae ae seems antes ee Sse mates core neces he Seema ences iieccronecee = fea freee fests A dhogliggcsdgben leek projlciciéppen azolea fbr iinyulok, al samen egoracatbor Hick e2t rem tuck lke. zen 2 kesdbbiek sony 16 beso fogunk az alkoholizmusKovetezrndnyeh fmelyek koxnyezeté érik. E helytcsak azt tak fontos, Hak: hogy még egyszer kijlensik: a bet nem tudatos [Pia gy komyezett szemchanyasokial. A avaldsighan nmagat” gyi. Az elharté magatatisa fzonban olyan tkéletesen mGkdk, hogy meg, van la ‘yGz6dve, a tobbiek gyllik6t, €s ezért neki is joga van a iszontgylleee: rendre utastatja Oket. Foglaljuk dssze még egyszer az elhartasnak a kiszol- siltatotra hat6 kovetkezményelt Ehveszti kapesolatétarealtissal Onértékelése eltoraul. Amija maga: magatatsst és Jehettséget keptelen mar felmémi. Hajlk arta, hogy tie becsalje magat. Masokat és komyezetéttorftotan él meg. Ezzel magati, masokat i kinos és veszélyes hely- Zetekbe sodor, amiket magaban megint atértékel és elkO- dost. Megoldisi kisérlete eleve kudarcra vannak félve, mmert az igazt gondok nem is kerineklatéterébe. Elvesti kapesoatatérzelmeivel. ‘Nem tal utat sem a negativ, sem a poztiv érzésel- ez, exch hones dresség és ezzel egytt a stagnalis, a med helybenjdess éeése lesz dre rata. Ez az érzés Kinzobb lehet, mint batrilyen ers fajdalom, mert mis ‘semi sem érdeki. Ebben a helyzetben gyakran az on- pyilkossig az a kiséet, ameliyel megprobal a beteg az ttességb6l kitorn, vagyis més vagyok" érzéstelér ti. Az elszigetelédésnek novekv6 depresszi6 és apitia a kovetkezménye. ‘Az edits tendencisja. a tovabb-burjénzés, amg csak az egése életethatalmaba nem ert 'Az ellis a fggésegben lévének mar meghatéro- 26 viselkedésformajva alt Ezt jl jellerzi a ,hazudo- 24s" iti hajlama, amikor pl. olyankor is meséket (va- {otlanségokat) talal ki, amikor seri takargatnivaldja nines. MegszGint sz4mara minden objektiv tény és real- tis egyfajta kodben lebeg, » 4A. AA, fis: A foggasey végst szakasza yore ni tf ean as mana me no _inyban kezcdddik, mert 3 fggdséghen levd egyén ak dep ‘ian oe ey neg negattabo ponon esc ba 44.1. A folyamatelérehaladésa A. fzisbanfelgyorsulén6 a 3. fdzsban észre thant Atak i eg szorul és mindinkabb megkizelia szorongis Goll Meets vgs plat Mostar ae tal a hg fgylalin nomalsnak”srezze magi. Ma emg fats az nga mindenalkalommal még messzee en Ki a nogati tanoményba. Kivliel nénve mindebbet ak keves dszllhets: novelorsingerléhenyseideges (esaUltség,szermrehdnys és ellenséges magatarés ar. Ivete szemben, nagyioka Gnsandlat és lt de. [ase lehangotsig. A foggé6gbenlevs fay monoto- Ml ogy ekkéntokoskodhatna)~ es ex egyben leis ‘ betogseyelorehaladésénak leet: ‘A tinuse 6-ndl: .Ostoba szitu volt tey Ostoba srt vole tegnap este! Soka (Mi hema cj pohiosziate monde!" De «a. ‘Mvelebbs atkalommal még lehetetlenebbal viselkedik, sa febeykerts koro.‘A minusz 7+nél mirigy fogalmaz:.gazin ostobin visel- ‘kedtem tegnap este. Két emir is fel kel hivnom, hogy ex- ‘kuziljam magam!”— S igy folyatdik az Gnrombolis! A.minusz 8-nél Onmagit ii el: Ort voltam tegnap es- te!” Az Gnértékelése mind mélyebbre sllyed, ‘A minusz 9-nél ez a szOveg: Atkozott bolond volta!” [Ebben a szakaszban mira személyiségjegyek is vitoznak: a indulat ember pl. baritsigtalannd és rosezindulatv’ vi lik; az optimista nyomott és kétségbeeset lesz; az udvarias Pedig erdszakossigra ragadtatja magit. Az ivist a részegsépie, a kontroll és emlékezet teljes el- vesztéstigfolytatja. A kocsmiba csak egy esetleg ket pohir sme kat betémi,saztin sok draval kesBibb, msnap reggel otthon vagy ismeretien kermyezetben taldja magét. Hogy ‘kGzben mi trtént, arr fogalma sincs. ‘A minusz 10-nél a motté: .Ez fgy nem mehet tovdbl “Homalyos ér2ésjezi, hogy valami nagyon nincsen rendben, A haizastirsi kapesolat megszakitisa, a lakskdrllmények é ‘a munkabely megvltotatsa sem hozza meg a kivint meg- oldést: nembogy segitenének, inkibb ~ kudareuk miatt — ‘még mélyitika vilsigot és a kétségheesést, ‘A minusz 11-65 12-n jelentkezik tartsan az Ongyitkos- stig gondolata és szdndéka: ,Rajtam mr nem lehetsegiteni Legjobb, ha véget vetek az epésznek. Csak elforditom a kor- imndnykercket é nekimegyek a hidpllémek: kész. S méris ‘megoldédott minden gondom.” ~Esetleg yelfeletem” reggel ‘kinyitn a garizsat6t, miala jératom a motor. ~ Ha nem si- keri a folyamatot megilitani,elobb-tsbb éngyilkossigba torkollik:esetleg lassan, a drog révén, vagy kizvetlentl, hogy fentebb leirtuk A minusz 12-es szakaszban e7 a utolsé lepés kovetkezik be. 30 ‘Meg kell emltenink it még ket jlenséget,amelyek ind a3, fézisban js elofordulnak, a 4.-ben pedigkifeje- zetten jellemzOkké vlnak: a taljes emlékezetvesztés és az eutords emlckezés, 44.2. A teljes emlékezetkihagyis idBszakai A teljes emlékezetkihagyas jelenséget nem szabad sszetéveszteni a részegstg okozta eszinéletlenséggel Akkor is elofordulhat, ha a beteg egyéitalén nem fo. syasztott alkoholt, vagy csak kevesetivot Eleinte még a komyezete sem veszi észre, hogy a fllggségben lévé el- ‘te e2t az allapotot. Teljesen normalisan viselkedik: 6. telmesen, tisztén beszél, Ueti térgyaldsokat folyat, «sak éppen utélag semmire nem emlékszik vissza. Ar az ‘dszak, amelyben ez az emiskezetkihagyds fellépet, colyan szdmara, mint egy fekete lyuk. Ezért dgy is neve. ik e2t az dllapotot.filmszakadss" vagy jpalimp- esa. A palimpszeset egy gi pergamen vagy papinusz, amely- Oz eredeti irks (4tatssal vagy vakarissal eltvotitons, ‘ helyébe ijat tak, mivel pergamen ti driga volt, hogy cayszerion eldobjak. Manapsig nagy firadozissal probl- omak az eredettolvashatévé tenn. Hasonlé a helyzete 8 Uetognek: ha emlékezete teljesenkihagy, esake masok segi- ¢gGvel tug a dolgokat felideani. ‘Magat a beteget ez az dllapot természetesen rendki- wll megdblbbenti és zavarja. Olyan nyomokra és esemé- fyekte bukkan, amikrél egysttalin nem tud. Informacté. kat kap viselkedésérl,jelen- vagy tévolletrc, amir ‘ogalma sincs. Sok dzletember pl. silyos anyagi karokat ‘envedettazét, mert nem tudotteleget tenn yen dlla- 31Potban tett géreteinek és megegyezéseinck. Ateljes em- \chezetkihagyés epizédjai szakségszertien még csak fo- kozzak a félelem, a zavarsdg és a depresszid érzését. Ezeket a negatiytapasztalatokat ugyancsak a tagadés és «az elhdrttomechanizmus segiségéveligyekszik lektizde- 'ni mint ahogyan az egyik beteg egyszer taldléan mond. ta: -Azthittem, megordlok. Ezértvalahinyszorilyen em. lékezetkihagyés lépet fel, rskenyszertettem magam ar- "a, hogy flejtsem el e tényt." Nos, ezéltal esak még job- bban elmélyil az oncsalés és a szetszonsdg (dezoriertilt Sg). Ebbdl vildgosan kitdnik; hogyan lesz a tagads to- talis magatartéstormava. 44.3. Az eutbrids emlékezés Az is meplep6 és nehezen érihes jelenség, hogy az alkoholistaezekedl az visi epizddokrél, amelyek pedig colyan nagy meértékben étalmara volak,tobbnyie esa pozitv és kllemes emiéket gz, Noha a udrog" befolys- sa alattaligha lehet pontos képe a trténtekr, mégis ‘gy véli, hogy a legaprobb részletekre is pontosan em. lekszik: Hogyan érhetjak meg ezt a jelenséget?— Az al. kohol elnyomja az agysetek maksdaképességet. E16. s26r a nagyagy magasan fejlet rendszerére hat, ahol azok az Gzenetek térolédnak, amelyek viselkedésonket megszabak. Mivel pedig itt olyan dzenetek is vannak, amelyek gatlésokat tatalmaznak, ezek kikapesolésa a2 exldigelnyomott érzelmek és torekvésekfelszabadtasat is jelenik, ami megkonnyebbaléssel is jar. Ernekalap- {an elk dt az alkohol .gtlstalanns” és .tudatbovas™ hatésit,holottvalgjsban az ellenkez6jeral van s26, egy stlojt6” hatésr Az alloholistaleginkabb ere a meg. 32 konnyebbalt & fesztelen, szubjektv érzésre emiékszik ‘Akellemetien dolgokat elnyomja é egyaltalén nem is Gsleli.Azthisz pl, hogy a vendégséghen minden ra. ‘gy0géan folyt le, pedig az igazség az, hogy Ossze-vissza clalangelt, 5 kiontttepohara tartalmst a szGnyege. Ugy vali, 6 volta mulatsig kézépponta, és remekil s26. rakoztatta a tésaségot: holt valojaban mindenki ré- milten 5 felhaborodottan menekalt eldle. Ethetetlen szémmunkra, miképpen lehet az, hogy nem veszi észe, mit tesz magaval & mdsokkal. G viszont azt nem én, mmigrt hdzédnak tle ela tabi. Eztkizérdlag gonosz. signak,régalomnak tekinti. Oncsaldsat és elszigetelide- sét ax ,euGrikus emiékezés" csale még inkabb ely. 5. A drogfiggéség munkahelyi kivetkezményei Az eddigickb6 mar vilégosan kitinik, hogy a drog- ggéségnek elobb-utobb sulyos kovetkezményei lesz ‘nek a munkara é a hivatdsra is. Néha sokdig tart, amig (elismerik a tineteket, fSleg alkoholistdk esetében, Az alkoholistak ugyanis tobbnyire rendkival szorgalmas, bbeesvigy6 emberek, akik sokat teljestenek, és ezéa ‘munkahelyiken kozmegbecsilésnek Srvendenek. Ezért iztdn nem is etik el Oket olyan konnyen, ha egyszer- Indsodszor kellemetlen feltGnést keltenek is. A bet l6tehaladésa azonban nem sokdig titkolhats el a ki. nyezet ele, A kovetkezdkben néhény olyan ismérvet foglalunk leyzékhe, amely mutatja, hogyan jelentkezik a novek- ‘6 fggdség a munkakor betoltésében. Ez amolyan ,el 33i t0kor" lehet, amely megkénnyfti a vélaszt a kérdésre: «FllggGséghen szenvedek-e?” ,Fuggéséghen szenved-e a hhdzastirsam (partnerem)?” El6rebocsatjuk: a kezdeti szakaszban az egyes tine- tek @nmagukban még nagyon sokfeleképp értekelhotdk, Ssszeldggéseikben és hosszabb idétartamot tekintve azonban meghatsroz6 erejG jelentést fognak kapni. AZ alabbi jegyzék egy amerikai felmérés alapjén készalt ‘A munkshoz val6 viszony megvéltozdsa elSrebaladott ‘ggdség eseten A) scakase ‘A munkshoz vald viszony ingadoeévé vik. Hol kid, hol pedig esapnival6. A atékonysig ugyan néha még jénak ‘mondhat6, de altaléban mind a mennyiségben, mind amind- séhen hanyatlis mutatkozik. ‘A mumnkatérs néha ideges, ingerlkeny é nehée vele be- seal, Egyre sribben vannak anyagi gondjai(fizetésielolege, Kolestnt ker, a végrehajt jeletkezik stb). Fesztsgg a hizassighan (a hazastirsa panasckodik, ké- i, hogy partnerefiztésst kizvetlenl neki adj dt, kOVOn- és, vis), B) szakasz Keri a tlikozist a fSnokével akkor i, he & munkahe- lyn tartzkodik Néha késGbb jon be, gyakran koribban megy el. Az ebédsainett clay 34 Regge! egéscséyesen jlenik meg, semmi jlét nem mus ‘aij valamilyen rosszullnek, de az ebsdsztinet tin netn ‘er vissza. KésObb telefondl, hoy meybetegedet,esetieg valami més kifogist tall ki Viselkedése az ebédszinetutan feltinden megvéltozik. Regge leverinek tinik, magiba zir- koik, alg bes, ebéd utin viszont fel van dobva és beszé- des, kOalékeny: Rendszeresen haszndl s24j-spray-ket é mis szagialants szereket. ‘A munkahelyén kifejezetten misnaposanjelenik meg, al- koholszag tb. ‘Az iszdkossig testi jleinyilvinvaldkkd vinak: a seeme piros, bizika szeszt6l, sllandé szomjisig gyétri sth lore be nem jelentet tivolmaradis, amit azn valami wiratlan, sOrg6s & persze ontos tennivaléval magyariz meg. $ ez mind gyakrabban fordul eld, akase ‘Letatéztatjk its Allapotban elkSvetet botrinkozisért. Visseavonjék jogositvanyét. Mira munkahelyén is isk Elvondkiira Megigéri munksadjénak, hogy abbahagyja az ivést, de amar visszazdkken a régi kerékvigisba, >) seakase Iszikossiga miat elbocsitjék. Eliseo munkanélktli, ‘nad KésObb szociils segelybol Onbeestlését végleg elveseiti, Egyre inkibb isc, sata az egssaségé, S kOvetkezik hall6. Adropfigasscy hatisa a cslidra A drogidggéségben lev egyén csalédja — akér akar- jay akar nem — maga is betegyé vlik. Ez kiinduldst pont 6:1. Ahol szenvedélybeteg van, ott a csalid is beteg Joan Jackson, Seattle-ben (USA) vizsgiatokat végzet ‘lyan csalddokban, ahol az apa, il, a fr) alkoholista volt. Uy tala, hogy a betegsey lefolyisa a csalddok. ban is felismerhetS szakaszokra tagolddik. Egeszében het szakasztKulonbéztetet meg, amelyeken gyorsabban vagy lassabban sthaladnak ezek a csalddok, Val6szind, leg hasonl6 a helyzet azoknal a csalddoknal i, ahol az anya, il feleseg lett a szeszrabja. Véleményem szerint azonban ilyen esetekben a férj magatatisa mas. A fr ‘ugyanis hamarabb valik ‘el alkoholistafeleseget, mint forditva Valészindleg nines széndékaban a szenveds dl. dlozat szerepetjtszani. Ez nem ilk bele a fétassdgérl valltt képébe. Vilas esetén helyzetét megkonny a na- syobb fokti anyagifggetiensége is, ami a nother ke Pest trsadalmunkban még mind fennail, A csaléd betegségfolyamaténak het fzisa Joan Jackson szerint: 1 szakass A csalid, mikéat a figgéséyben lévl maga, tagada aba} etwas, 2. seakase ‘A baj annyira nyilvinval6, hogy mar nem lehet tovibb ‘agudni. A esaléd azonban megprébal dir lenni a helyzcten, Megbeszéi a dolgot az alkoholistival, és mepigéreti ve- le, hogy tobbet nem iszik. A beteg nem tartja be igéreté. Eat svemrehényisok kovetik, amelyek fokozottab italfogyasz- vashoz vezetnek. 5. szakaxe A sald Osszeomlik. A csalédfS iszdkosségit immair nem leheteltitkolni. A esalid elzigetelédik: egyrészt, mert széuyendben elhizédik az emberekt6l, misréset az emberek is elkerlik. A esalidlassanksnt rigbred, hogy nem tid irr lenni a beteg drogtsl valé rabsigin: tehetetlen, Ezért mic sak n6viddvs célokat proba ktzni: pl. Legalabl most a ht wégen ne igy, hit Fesnek sz! st. 4: sedkase A csalid megprébil alpra lini. Az asszony éveszi ave ts. A fret ayerekkcént kezelik. A szemnehinyés helyébe ‘ sednalom lép. A beteg elvesti fi és apa szerepé. 5. seakase Ebben a szakaszban eréfeszités kezdSdik, hogy a bajtél ‘megszabaduljanak. Felmertl a vlis lchlGsége. Bebizonyor sods hogy a valissl val6 fenyegetddeés semmi vitozast ‘em eredményea, ha a beteg tudj, hogy a fenyegetés nem ‘omoly. Néha a fenyegetés eredményeként a beteg késenek. ‘outatkozik arra, hogy az elvondkirét végigesindlja. Ez. a ‘motivicié azonban nagyon kétes, met a kezelés esak akkor ‘eesegtetsikerel, ha beteg azt sat érdckében, kdzremtc ode valaja, a7Eben a szakaszhan el6fordulhat, hogy a hteastirs vald- ban elvilik. A tapasctalatok alapn felvetbik a kérdés: Va. Jonel Ichete egydltalén valniexy alkohoistits!?— A beteg 1 maga szivéstGrekvéseirévén ila meg dra képes elem, hoy bejusonelvilt hizastis akiiba, 6s felétresize sa alma. 6. seakave It cletkezink a esaléd sjraszervezésének seakasziba, amibél a beteget kik. Az asszony ij lakist Keres, alley willl & fgy anyagilag is fUggetlenné vik vol ert 7 szakasz ‘A beteg megayogyult. Ennek kovetkezisben a esalédnak At kell dlnia a megviltozotthelyzete, Hogyan foglalhaja el 4 sybayult korabbi szerepét és jogait? A hizastrsnak, aki zekb6l sok minden elvlalt, most ismeét fe kell adnia azo- kat. El kell feletenic a régirosszemlékeket és sérelmeket i, ouyistljesen ij ett Kell keedenidk egy. 6.2. As brs hls a sald betes folyamatéban is in Acéalid betegségiolyamata tokorképe a figgdséghen losin baeseobanatnaKikae vse ‘etogekne!, ugyandgy a beteg cslddokban is megtald. juke az ethértémechanizmusok fabb formait a tagadést, 42 ditalmatlanség hangoztatésat, a racionalizalét és 4 projelcit is. Nos a tags példsn ezoretnénk it meg nighdny problémérélszdIni, amelyek a figedséghen leve egyén & a csaladja kbzatfennalnak A hozzatartozokban és bardtokban megjelend negativ erzelmek CCsalédottak; hogy a beteg olyan kevéssé reagal sze- retetdkre, tamogatasukra. és figyelmeztetéseikre; hogy nem tarja be fogadkozasait s igéreteit; hogy teljesen megbizhatatlan. Ellentmondsos viselkedése megzavar- ja€s elbizonytalantja Oket:,Kewtnk kzdl az egyik bo- lond!” A foggéségben lev6 személy vadaskoddst pya- ‘istgatast tartalmaz6 projekciGi sétik és megsebzik ‘Ket, noha azok teljesen abszurdak 6 lehetetlenck Gyakran tetlegességre &s test séralésekre is sor ker [sarmilyenellentmondasosnak i nik, a hozzstartozok- ‘ban még az dnvdd is telléphet: Mit csinalhattam rosz saul Mit kivethettem el, hogy (@y bani velem?” Szoct- sis felelem is jelentkezik: .Mit fognak a szomsz6dok, rokonok gondolni rélunk? Minderki keraini fog min het” Minden talakozdsnal-aggodva és feszlten figye- lke sHogyan néznek rim@ Eszrevettek-e mar valamitt Yajon lenéznek-e, megvetnek-e?” Szinte lat lehet, ho- Jan nehezedik mind jobban és jobban a betegség, a Glide vga keke» ksegbecee fer ‘uel a vége? Nem lenne- jobb, ha én magam vetnék igo az egesznek?” A legrosszabb az a tévhit, hogy ert a haji senki- ‘tek em szabad beszéni: ,Nem szolgétathatom kia hé- Jasrsamat, mivel ez még inkabb ndvelné 3 megalézta- sunkat! Segreni dgy sem tud senki, hiszen’ a prom fenklre sem hallgat." Az érzelmi .g6rcs" olyan szoros, oe Wnik, , feloldhatatlan”. auhelyzetben az egyetlen tka Kt gy lasik, Moga lasstani. gyi percot a masa ln. Vir 39az elkeralhetetlendl bekovetkez6teljes Osszeomlést, ~ A nnegatiy érzelmek megesontosodnak: korllveszi dket a tagadlés, az étalmatlansdg hangoztatisa, a projekcis és a racionalizalas dltal kepzett elharogydrd. Ha pedig va- |aki felveti a problémét, a reagalas ingerult, elhart, il ellenséges. A tinetek ugyanazok, mint a figgdségben \anél. Az egyetlen kUlonbség csak az, hogy a hozzétar- toz6k nem szenvednek az alkohol (drog) organikus (ki ‘mutathaté szervielvaltozasokat jelent6) kérosits hatésé- 16, De néha az is megesik, hogy a csalédtagok is a ki- bitészerhez menekilnek, hogy érzelmeiket el tudjskfo}- tani Nagyon fontos, hogy a kiszolgsltatott ember kérnye- zete, nevezetesen csalicagjai és barétaifelismerjék: el sOsorban sajét magunknak van segitségre szOkségGnk! Szukségunk van segitségre, hogy negativ érzelmeinkkel ‘megbirkézzunk, mert sak akkor tudunk a betegnek is segitséget nyuijtani. De nem konnyd feladat a esaléchag szdmsra, hogy belissa, segitségre szorul; még nehezebb a segitség eliogadasa, Ennek feltétele, hogy felhagyjon a -smegment6-sldozatvédl6" jatékkal, ami 6t isa szenve- délybeteghez léncolja, 6.3. A szenvedélybeteg és komyezete kbz0n folys emegmenté-sldozat-vadls” tek A jaték” Eric Berne, a tranzakei6s analizis megte- remisje szerintismételten visszater, rejett motivéciojd kolesonds magatartés, és ennek kovetkertéhen a negativ érzelmek vilégosan_meghatérozhat6 _,ndvekménye". Bere értelmezésében tehat a tek” nem tevesztendé ‘ssze a tirsasjatékokkal, mint pl. a sakk vagy a halma. 40 Kizarolag a menet szabalyszerisége és a jétsema végén igényelt snyeresége" hasonla. A jatek, Beme feliogssa- ban, rombolé hatisi, és csak arra szolgal, hogy a lene jott allapotot fenntartsa, il, a pusetuldst meggyorsisa ‘Ameddig tehat tart a jaték, addig sem a flggdségben le 6 személy, sem kornyezete nem remélhet viltozast é ByOgyuldst. Ezért kézelebbrol is szemigyee kell venniink ‘ezta ,megment6-sldozat-védl6” jatékot. Stephen Karpmann_,drémahsromszoge' ‘ment6-dldozat-vadlo" jatck abrézolaséra, a meg: ii db megments / szabadts robe oe age 6, ra A -sabadt-ldowat-vSl6” tke hiro hele ba seerepserhbel yk Minden exes eeepesre cnc (ese chet. loti aj 2 ojo Aldozat A drogfligg6ségben lév6 egyén {6ként az dldozat sze- ‘pet jatssza llyenkor rendszerint taldl partnenpartner. ‘0k, aki vallalkozik 14, hogy ,megmentse”. Meggyiz6- lése, hogy szeretetének erejével képes férjéVielesepet az (ial tabsdgabol kiszabadani. A megments magaért ‘wndszerint nem aggédik. BesllRotséga ltalaban ,én ‘em vagyok oké ~ a tobbiek okek" élethelyzet. Eletétaz- zal kell igazolnia, hogy masokért tesz valami ‘Amikora partner aztlatja, hogy az id6 maitaval sze- Fetete mit sem segt, esedékessé valik az els6 szerepese- a1, .Vdl6" lesz belle, aki szemrehinyésokkal halmoz- zael partnenét: Nem megigérted, hogy nem iszol? La. tom, mar nem szeretsz, kulonben nem inal még min- dig stb. ‘A parinert.a szemrehnyasok és védak természetesen felingerlik, most mar igazan van indoka az ivésra: , Ey ilyen hazisirkény mellett az ember esak egyet tchet: iszik!" Részegen tér haza, 6s meg akarja mutatni, ki az ‘dra hdzban: megveri a feleségét. Ekkoreljstssza a wvdd- ‘ldld6z6" szerepet sfelesége természetesen az . Aldo. zat’ A feleség ilyenkor a baratokhoz menekil, & segitsé- ‘oket ker. A bardtok a feleseg megmentoje"-ként lép- nek a szinre, és j6l megmossik (,viids’-ként) a fér fe- jet. A 6x) kozben mar kissé j6zanabb, belatja hibsjat és szégyenkezik (,dldozat"-ként). Szental _megiogadia, hogy most mar igazan tobbé ilyen nem fordul elt. A ba: ‘tok pedig azttandcsoljsk a feleségnek, iogiarbvidebb- re a pordzt, és ne legyen olyan engedékeny térjével szemben, Kévetkez0 este ismétitasan jon haza a fr), és vésze- fen rogy dssze az até eldt. And bevonszolja, megmos- datja, dgyaba fektoti a szerencsétlent (most Gira. «meg. ‘ment6"). A barétok ekkor mint ,vidl6k’ szemtehdnyést tesznek az ,dldozat” feleségénck, amiért megint min- dent megtes? frje kedvéet Nos, ez a jatek a végtelenségig flytatsdhat, De egy valami Soha nem kavetkezik be: a pozitv vsltozas. En- nek a jateknak az egyik .nyeresége” az lehet, hogy a be- teg megmaradhat tartésan az ,dldozat” szerepében, s cekkor a esalidtag Ugy érezheti, hogy mégisesak szakség van. Ugyanez vonatkozik a baratokrais. Tovabbi nye- 42 reség azis, hogy negati érzelmeik megerdsodhetnek, 6 igy drémai anyagot szolgaltathamnak a képzeletik és egyméssal folytatott- beszélgetésuk szdmara, Ez még mindig jobb, mint a kinz6 Uresség és 4sit6 unalom. A folytatés kovetkezményei azonban hoss26 tévon minden észtvevOre végzetes hatésiak. 7, Ax Onvizsgilatot segit6 néhany kérdés: ,Fiiggdsey- ‘ben vagyok?” ,Flggdségben van a partnerem?” 7.1. legegyszerabb kiséret: Hagyd abba az ivést 1 drogok szedéset)! A legegyszerdbben tigy tudjuk megallapitan, faggo- sighen vagyunk-e vagy sem, ha hosszabb iddre (néhdny hte) felhagyunk a szeszes italokkal, de ektszben ‘el lesszk magunknak a kérdéseket: 1) Bairmikor, amikor esak akarom, abba tudom-e, kl- londsebb erdteszntés nélkil, az ivdst (pirulak szedését 1b.) hagynie 2) Fellépett-e kézben fizikai vosszulle? 3) Lelkileg megviselt-e, vagy rosszkedv lettem-e? 4) Gyakran eszembe jut-e a szesz kabnszer)? 5) El tudom-e képzelni az életemet alkohol (kabite- et) eka IMilyen érz¢s fog el, ha erre gondolok? Az tény, hogy hosszabb ideig absztinensen éltank, ‘ng nem jelenti azt, hogy nem vagyunk figgdségben, Hlenkezsleg: ezeknek a f0ggéségi meghetegedéseknek ‘\olyamatahoz hozza is tartoznak a2 ilyen absztinens \dszakok. A kérdésben az a dont6, hogy eben az id aszakban j6 vagy rossz-e a kozérzetink (etre vonatkozik 22-5. kérdés). Ellendrzésképpen ide tatozik még egy hatodikfontos herds: 6) Az absztinencia (\ozanség) idee altt komyeretem is jl éreztee magat velem egyatt Ethartémechanizmusinak hata alata fdggeséghen v6 ésare sem veszi, hogy jézansiga idején is milyen fe. sz, ingerékeny és kidlhatatlan a kimnyezetvel seem ben. Ez dig fjulhat, hogy a hozestatozoktelsGhajanale siselhetétb vagy részegen, mint jzanon!” Aki teat bi Zonysigot akarsrerezni,kérdezze meg kbmnyezet is Ismétlten¢s nyomatékosan fl kell nvmunk a figyel- met ara, hogy ennél a kisérlemel, ida alkoholizmus ‘esetén, mien nagy a delium bekevetkezésenek koe. Kezata. Ezt az estlyt~rizikot ~el6zetesentisetdzni kell (isd 4.1, 7.2, Az alkohol; ill. crog fogyasetésdnak nyilvéntartésa Fay héten Keresztdl gondosan jegyezzik fel, hény- szor fogyasztottunk alkohol, ill. mas kabftészert. A 7, ‘bra egy ilyen lap mintsjéul szolgithat: MRO? —T sort Tanna] Hangar Napa] Her [Aan Keer}. eat 7 bra: legyokeny- mints A het elteltével értekeljak ki a jegyzokonyvet: van- ‘nakse jellegzetesen ismétléd6s magatartésformak? Pls 44 ~ szabilyosan ismétlédnek idokézdk, amelyek szin- ten tarsi tOrekvésre utalnak; ~ az ivis kapcsolédik gondokho2 és feszltségekhez, amelyek felmerdinek; ~ gyakori ivaszat egyedal; stb. 7.3. Tandeskérés egy drogkérlésben jémtas szakéntt6l Ha kétségtink timad, hogy fliggéségben vagyunke vagy sem, van arra lehet6ség, hogy szakember tandcsat kikériGk, é5 vele egydte dinézhetjOk a készitett jegy26- onyvinket. Szakemberen olyan személyeket értek akik pl. hosszabb ideje tagjai valamilyen énsegité csopor: nak, vagy kiln az alkoholistakikabtszeresek szdméra letesitett éllomason teljesitenck szolgélatot; tovabbi olyan orvosok, szocidlis gondozdk és papok, akike ren kiegészito kepzést nyertek, 7.4, Ontesztelésre alkalmas kérdoiv 1 ,gamma-alkoholizmus” flismerésére Mivel atalaban a. gamma-alkoholizmus fordul elé a legayakrabban, egy Onértékeld-(vet kézldnk, amit B. Kilian dolgozott ki az E. M. Jellinektol szarmaze fazsle- (ris alapjén. Ebbs! dsszefoglalé és alapos aitekimést aphatunk. A kiértékeléskor dllaprtsuk meg az egyes sza- kaszokra vonatkoz6lag, hogy a leftak rénk vonatkoz~ fhakee (,megfele!", ill. nem (snem felel meg”). Ha ken- ‘ddzetlon Gszinteséggel megtesszik: a kapott feleletek fyomdn ki-ki sajat maga meg tudja dllaptani, hogy Szenved-e gamma-alkoholizmusban, és ha igen, melyik Melsban van.‘Ates2t fltinteti a testi, elk és szellemi véltoztsokat (tdneteket, hogy ezek alapjén kinnyebben felismerhes. sk az alkoholizmus betegséget, 1. scakasz: elGalkoholizmus Az illetd alkalmanként, maja késdbb mar rendsceresen ‘sci a lait és fools edb Assit: Srémében, binatiban, bosselsigtban, fijdalmé- ban, tisasigban é maginyban, biemilyen konfiktushely- zetben d6vel nagyobb mennyiségt alkohol elfogyasztisira lesz ‘képes, mint korabban, viszont egyre csbkken a képessége, hhogy problémait megotdja 2. szakas: a prodromél vagy flyelmestet fis Ennlékeceevestéslép fe -Hinyzik nghiny kocka a filmb6t” — nem tudj, hogyan ‘erat haza,.r0ssz a felkismeret. Zugivas: senki sem tudja, meanyit é milyen gyakran iszik. Kevesebbet vall be, mint amennyit val6jaban meg- ‘wort Hazudik misoknak, de magia is. Névekvé alkoholfegedség: Keresi,kierOszakolja és meg- naytitja az alkalmat az ivasra. Uroigyet keres, hogy ,cayszer {ol beszivhasson”, Esze folyton a alkoholon jar Az enyhilést adé ivis szoksa wit: Minden fesltsé- ‘getalkohollal proba feloldani.Az els néhiny poharat gyor- san és moh hajtjia fel. Mind elbb el akarja ri a knnyi, zs mimor dllopott, Lelkitsmeretfurdalas: Rosset” viselkedett.Itassigd- bol kellemetlensége sairmazik. Réjon, hogy nem tay iszik, mint misok. Era: .Nem eselekszem helyesen.” Ritelepszik 46 a sikertelenség és kudare ér2ése, Minden ijabb hazugsig, ‘jab lelkismeret-furdalést breszt. Keri az alkoholra vonatkozé témeka: Bérmiféle walis a szesare kinosan érint. yen megiegyzést: ,az a részeg X "magia vest Gyakoribd valk az emléhezetvessiés: Hosszabb perié- uso kiesnek er6s iss nélktl is. 5, seakase: a lsd Képlelen misok j6 peat kovetve az ivst abbahagyni ElvesztiOnellendrzé-épességet: Csak ,eayetlen pohirkit skarfeajtan, de azonnal még eggyelrendel, s még eguyel (ja... Egyszeriien képtelen megillni,Pedig dszintén gon- ola, amikor mondja:, Mir esak egy pohérral”, mégis fly ‘aia. Gyakran el6fordul (a legképtelenebb idépontokban, hogy az egy pohért visa lesz Suikséigesmek tart, hogy az twist megmagyanizza Mopkisrli, hogy ivisit (vselkedésct) maga elt és mésok Gt iskibvekkal és hazugségokkalignzolj. Hetvenkedd, kiki viselkedés: Bizonytalanségat nagyké- pisseet és Rléayességuel palistolja, Onmagit és lehetSne- tilbecstl. Tilérzékenysége és ndvekw6 gyanakvisa a ‘oumyeczettel dj mey aj Konfliktusokat teremt. Leéetékeli a bulviligot, hogy igy feléstékelhesse énmagit. Tur lelkiismeret-furdalds: Gyakran ismételgets ,Hogy ie tehettem?” Onérzete rohamosan esskken. Tabbszdr ket- fgboesik. Vétkesnek érzi magit, és bizonytalansiga egyre a, Idszakos tees absztinencia: Kalonbbxz5 esapisok ((obbnyire anyagitemészeti bajok) utin hosszabb-rividebb swhraa idbszak” kovetkezik; onmaga és kéenyezoe is kez 472 Paihia eae Scie St toa oats nen cy ae ose oie ete enen ne Soe eee oetew ea bavalok. = eae ay teres ac hetero aa sat ai cae en a ilar rer coe ain See eee ae eae ont el tn ts sistant sit te acting acne 161 nem tud megszabadulni. : Reece we ae i ne Sc iy ee ek Nes Snail ae cea te mon ee ore cai coca, cm i Sa rele 48 Nsconya kirmyeceihes, csaldjaho, bardtaihos sth: lmaginyosodik, elszigetelidik. Mindenki krtizalja. é szemreinyisokkal drain el. A szeett, a megbeesilés és smegestselvesctiéelinet, vil tervekbukkannak Pl Az alkohol minden kapesoltalfontosab lesz Tiltengé Onsajndat:,Ninesseokm, engem nem ért meg venki!” ,Mindenki elit, mindenk’lemondot lam!” Nines semminek ételme, dgyiselvessiem mie!” Most mic iguzin van elég ok a visa -Amyagi gondok: Mi hoszabb idee nem wd eleget tan anyagi kotelezetségeinck. Ujabb adéssigokutin a Kezet sondok valédi vilsigba trkollnak ‘Az Gnuralom bdnya: Allandsul 2 ingerlsége,alapta- lana rossckedve. Igazsigtolansig hatirtalan zs, dro- hamok,erdszakossg elemzik Fl, hogy a tartalék alkohol kyjogy: leglehetetlenebs belyelae dugdossa el az italt vagy a pact. Rendkivtl fonts, hogy mind legyen kéznl valamilyen szese. Back ake sek komoly gondot okoznak nei. ‘larateréelvescése: Osszcolik.Onbizalom elves ‘ese. Nem at eseekszi, amit aka, é nem ig, ahogyan se- ‘etn. .C36d0t mondtam: nem akarok inn, ée mégis iszom.” Tees etsébeesés Scellemi és testi figgdség: Az vis kbzpont helyetnyer gondoltiban és érelmeiben. Minden programban az esd helyet az ivi foplala el, st az egészéletvitle karl foro. A hildtistalansig és reményvesztetség Gngyilkossigi gon- \olatokat & szindékor ébreszt, Ezcket meg is valéstj, Es- pedi valésigossn, komolyan, nem csak létszatbsl, hogy sinakozast ébresszen. ‘Az ivi testi szikségletévé vill, tlt lig vese magaho. Mindenféle rosszullétet az ivdssa ellensilyoz, Sokszor k= 49‘hia kezelésre is sor ker, llyenkor mindig testi panaszokra hivatkozik,sobasem az alkoholfiggéségre. A szexuilis vigy esohkenése: Az alkohol ital el6idézet, ‘d6szakos impotencia kovetkezik be. Elvesai érdeklGdését a ‘msi nem irint. Ugyanakkoroktalanulftékeny is minden is férira/nbre. ‘Kora reggetivds: Bbredésutin azonnal kell a alkohol Remegés, es izzadis, fojtogats érz6s, hinyingerlép fel az hredéskor. Csak egy valami segi: a szesz. A fen tnetcket ‘sak az alkohol szinteti meg (egyetlen gyégyscer). § ez gy folytatdik:thnetek ~ ivis, ivis ~ tanetek, nyugtalansig — szoronags ez alkohollalszembeni tirdképesség esoben: Mit ner birja gy a2 ital, részeg, 4 scakase: ae tl alkoholizms fsa Hossa ideigtarté mamorosdllapot: Olykor napokig tar- ‘6 ivés (tarts mémor), El6fordul, hogy napokig égyban ma- rad, és addigiszik, amg el nem alszik. Az ivis mr nem hoe ‘megkonnyebbalést,hidba proba elémi a maimor sllapotit. ‘Csak iscik, amig elalszik. Ez az illapot napokig etathat. likatleépalés: Minden erkélesi rk elvesati seimara jolemtbségc, Tisztessé, dszinteség, hse, feloldssée, meg- bichatésig, becstlet ~ sziméra mir semmitmond fogal- ‘mak. A szelemt képességek kérosodisa: Nem képes megic- sgyezni dolgokat, nem tud, koncentrlni. Egy-egy mondatot tobbszdris elolvas, mégsem foga fel. Egyszert gondolatme- netek is nehezére esnek. Sokszor nem tudja, hogy valami- Iyen esemény megisrtént-e vagy sem, Esetleg esakslmodta, 50 bbl aztin igazsigalan é helytelen iélteket von le, 6 = vveseneselekszik, agit ssl trsadalmi helyzete alt dal: Az alvilig vagy a ,févilig” rossehir lebujaiban forgolbdik. Binds, tdssadalomellenes elemekis ivBeimbori. It nem kell fesze- sen ucalkodnia magén, it nem léteznek tabuk. A részeg a ré- szogek kizbtt megértére & még némi megbecsildsre i si rithat ‘Megmagyardzhatatlan scorongésok: Folytonos félelem- ben él. Aggaszja a holnap.Fél a rendérségtl, a hitelezik- Indokolatlan szorongis lepi meg 6 tartja hatalmaban, ra: .Nem lesz 6 vége!” ~ Musadj innia, ha meg akar sza- ‘padulni aggodalmstol Munkaképtelenség: Képtelen valamibe belefogni. Sok al- ‘oholista mar odig jut, hogy nem meri elhagyni lassi, sndsokkal szerezteti be italszikségletét is. A mosakodis, bo- rotvilkozis, a2 étkeaés lényegtelenné valk. Mésok meg ck Készdlnak az utedn: koldulnak, vagy —a egésaséy dl- Japotuk engedt ~alkalmi munkit véllalnak. Az ivds scenvedéllyé vélik: Most mit vilogatis nélki ‘windent iszik: Ha nem jut italboz, megissza a hajszest, a \lenaturlt szeszt, a borotvilkoz6 arevizet. ElGfordal a lopés, sellegafizetés e161 meglép. Ha sillyed szervezetében azal- oholszint, az absztinencia riszx6 jlei (dliium-tinetek) leek fl, amelyeket esak azonnaliivis 26 ‘Az éreéki esalédisokkal egyttt jiré alkoholdlirium is folliphict: hangokat hall dllatokat, szbmnyeket lt, 6 az alko- Holizmus legrettenetesebb stidiumt li st ‘A eles dsszcomlas: Innen mie esak néhiny it vezetto- ib: az azonnali elvondkir, a2 elmegyéayintézet vagy a ‘ulEzta testlapot 2000 beteg kértarénetehatdllitottk dsz- ‘ze. A sorfend nem okvetlentlérvényes minden egyes sae smdlyre, Elképzelhet5, hogy egyik-mésik szakasz boribban ‘ay esak kéSBbb lip fel 7.5. Miként Réthetik meg helyzetaket a hozedtartozdke 65. baritok? Nagyon fontos, hogy ezt az éntékelést(tesztelést) a hozedtartoz6k, ill, a bardtok ne a beteg szdméra, hanem elsésorban sajatrészkre — mintegy bels6 hasznlatra kesztsck el, Bizonyéra egykettre meg tudjk dllapitani, hogy parnerdk magatartésa kimertice a fUggéseg alla, ‘ott vagy sem; de nem az 6 feladatuk, hogy ezta tényt vele azonnal koz0ljék. Ezzel ugyanis csak erdsithetnck az elhartts: magatartésat. Sokal eredményesebb lehet, ‘ha pl. felteszik maguknak a kavetkez6 keérdéseket: 2 Mit reagilok partner fgsdségere?— Haag. Bal, szomordsdggal, iigységgel, szemrehinydssal, ko. zombosséggel, naivan, tagadéan? m Q Milyen médon mozdltottam elé eddig a fggosé- set? pl. vadaskoddssal; az alkohol kindlasaval vagy be- szerzésevel; gondoskoddssal és részvttel; ha lerészege- det, szégyenkezéssel, eltitkolsssal stb? A csaléd megbetegedésének folyamata melyik f- isha érkezett(lésd 6. pontod. ‘Acsalédtagok helyzetét nagyban megkannyt, ha eb ben a kiértékelésben igenybe vesvik szakéadk sepnse. ‘8. Sok Onsegité csoportan taldlunk kalon részlege, amely a csaléctagoknak nyt tamogatast. ita hozzétar. toz6k thdzastérs, gyermek)tandcsotkéthetnek, és seg. séget kaphatnak olyan részivev6kt, akik mindezelen 52 mar maguk is dtmentek (pl. a Névtelen Alkoholistak ‘Al-Anon: é Al-Ateen-csoportjaiban), Ezeken kival ter- rmészetesen més szakemberek is rendelkezése llnak, akiket a 8. pontban sorolunk fel Ha a esalatag vagy a bardta kiéntekelést elsésorban ga szmara késziti el, ez természetesen nem zérja ki, hogy valaszoljon partnere kérdésére, ha az meg sze- retné tudni, hogy milyen a benyomdsa r6la, és melyek a ‘apasztalatai (lisd a 7.1. (6) pontat). Eredményesnek mur tatkozott ha ilyen esetben a csalddtag/bardt.alehet6 leg- szemléletesebben fest le a torténteket (6s az esemény kapesén atélt érzelmeket), de nem fiz semmibez kom- mentért, és nem is von le kovetkeztetescket, Elkerulen- ok az efigle dltalénostsok is, mint pl »Azt hiszem, van valami problémad a szesszel’; stb. Mit tegyen a csalidtagibardt, ha tigy latja, hogy @ partnere veszélyben van, de nem prdbal nmagan segi- ‘eri, ellenkezleg, inkabb tagad6 és elharits magatartést ok magarat — Mig az volt az dltaldnosan elfogadott né- zet: meg kell vari, amig a kabitészer rabja Onmaga talp ra dll, €S sajat maga keres segiséget. Ez azonban néha Wil kés6n Kévetkezik be. V. Johnson (Minneapolis) sok- ‘éves tapasztalatok alapjan ezért alyan eljarést dolgozott i, amivel a csalddtagol/bardtok a fuggéségben, lévot szembestthetik megiigyeléseikkel és érzelmeikkel olyan iméntékben, hogy ellendllisit feloldjék, é az késznek smutatkozik a segiséget elfogadni. Ez az eljarést,célzott Intervenciénak” nevezi, Eldfelttele azonban a tapaszta- lates az elokésziés, Ezért ez az eljards csak seakénd ve- retésével & kozremdkodésével alkalmazhato.8. Segitoszolgélatok felsorolisa (A lektortl nytt informaciok) A német intézmények felsorolésa helyet it néhdny magyar lehet6séget ismertettink. Orszdgszerte megtalathatok az alkoholégiai rendelé sek, tdbbnyire ideggondozok vagy (ideglszakrendelések keretében. Kalén alkoholbeteg osztily (kth) igen ke- ‘vés van, a szenvedélybetegek kérhazi kezelése sltalaban szichiatriai asztélyokon folyik. Néhdny intézmény cime, ahol egyéh informécié is kaphato: Orsz. Egészs¢gvédelmi Tandes, titkarsdg, Bp., Xi Hegedis “Gy. u, 79-81 (dr. Erdélyi Istvan); tel, 1491-123, Orsz.tdeg:é Elegy igydszat intézet, Alkohologial ‘Médszertani Kozpont, Bp. I. Veroshadsereg u, 116; tel 1760-922. (Az Ol€-ben drogambulancia fs vant) Drogprogram (vez.: Gerevich Jozsel), Bp., Xl. Bot Imre u. 4-8.; tel: 1666-461 Az egyhazi seghdszolgslatok kbzl: Kallods Iségot Mens Misszié (reformat), Bp, VI. Gorkiffasor. Baptista Egyhaz Tea-klub, Bp., XXIl. Budafok, Péter Pal u. 17-19, Evangéliumni Pankésdi Kozosség, Bp, XIV. Gizella u, 7. 3 ‘Roem. Kat. Szeretetszolgslat, Bp, Vil. Kanyves K. kr. 1 Ezeken Kivdl: Gyermek- 6s lfiiségi Ideggondozok, Csaladsegit6 Kazpontok szerte az orszdgban, tovibba. Szdmos énsegit6 antialkoholista klub, 54 i A12 lépés, amely talpra segitia figgéséghen szenvedot, de segit a hozzdtartozdknak 65 bardtoknak i 9.12 lepés 0.1. Mia 12 lépést Amor st ohasara 12 lp remesk ko

You might also like

• Gerő Zsuzsa - A Gyermek Pszichoterápia Elmélete És Gyakorlata III

  

  Document246 pages

  Gerő Zsuzsa - A Gyermek Pszichoterápia Elmélete És Gyakorlata III

  Ádám Biacsi

  100% (13)
• A Gyogyito Beszelgetes

  

  Document131 pages

  A Gyogyito Beszelgetes

  Emese Baráth

  88% (8)
• Hoppál Mihály - A Sámánság Újjászületése

  

  Document319 pages

  Hoppál Mihály - A Sámánság Újjászületése

  Ádám Biacsi

  100% (1)
• • Magazines
  • Podcasts
  • Sheet music
• Gerő Zsuzsa - A Gyermek Pszichoterápia Elmélete És Gyakorlata II

  

  Document298 pages

  Gerő Zsuzsa - A Gyermek Pszichoterápia Elmélete És Gyakorlata II

  Ádám Biacsi

  100% (8)
• Repulok A Gyogyszerrel

  

  Document223 pages

  Repulok A Gyogyszerrel

  Ádám Biacsi

  No ratings yet
• Edwald Bohm - Pszichodiagnosztikai Kézikönyv Segédtáblázatok A Rorschach - Teszthez

  

  Document206 pages

  Edwald Bohm - Pszichodiagnosztikai Kézikönyv Segédtáblázatok A Rorschach - Teszthez

  Ádám Biacsi

  100% (2)
• Cecil G. Helman - Kultúra, Egészség És Betegség 3. Rész

  

  Document77 pages

  Cecil G. Helman - Kultúra, Egészség És Betegség 3. Rész

  Ádám Biacsi

  No ratings yet
• Gerő Zsuzsa - A Gyermek Pszichoterápia Elmélete És Gyakorlata I

  

  Document207 pages

  Gerő Zsuzsa - A Gyermek Pszichoterápia Elmélete És Gyakorlata I

  Ádám Biacsi

  100% (2)
• Wilber-Tudatevolucios Szintek

  

  Document41 pages

  Wilber-Tudatevolucios Szintek

  weider86

  100% (1)
• Márkus Attila: Neurológia

  

  Document290 pages

  Márkus Attila: Neurológia

  Ádám Biacsi

  No ratings yet
• Cecil G. Helman - Kultúra, Egészség És Betegség 1. Rész

  

  Document86 pages

  Cecil G. Helman - Kultúra, Egészség És Betegség 1. Rész

  Ádám Biacsi

  67% (3)
• Cecil G. Helman - Kultúra, Egészség És Betegség 2. Rész

  

  Document133 pages

  Cecil G. Helman - Kultúra, Egészség És Betegség 2. Rész

  Ádám Biacsi

  No ratings yet
• Rey Auditoros Verbális Tanulási Teszt

  

  Document1 page

  Rey Auditoros Verbális Tanulási Teszt

  Ádám Biacsi

  No ratings yet
• Mórotz K - Perczel Forintos D Kognitív Viselkedésterápia I. 1.1

  

  Document327 pages

  Mórotz K - Perczel Forintos D Kognitív Viselkedésterápia I. 1.1

  Ádám Biacsi

  No ratings yet
• Dr. Harsányi András, Dr. Csigó Katalin, Dr. Demeter Gyula: Kényszerbetegség - Elmélet, Kutatás, Terápia

  

  Document265 pages

  Dr. Harsányi András, Dr. Csigó Katalin, Dr. Demeter Gyula: Kényszerbetegség - Elmélet, Kutatás, Terápia

  Ádám Biacsi

  50% (2)
• Gabbard - A Pszichodinamikus Pszichiátria Tankönyve - 17. Fejezet - Antiszociális Személyiségzavar

  

  Document23 pages

  Gabbard - A Pszichodinamikus Pszichiátria Tankönyve - 17. Fejezet - Antiszociális Személyiségzavar

  Ádám Biacsi

  No ratings yet
• Márkus Attila - Neurológia

  

  Document290 pages

  Márkus Attila - Neurológia

  Ádám Biacsi

  100% (3)
• Tringer László DR.: A Pszichiátria Tankönyve

  

  Document559 pages

  Tringer László DR.: A Pszichiátria Tankönyve

  Ádám Biacsi

  81% (16)
• Patricia Garfield - Teremtő Álom

  

  Document222 pages

  Patricia Garfield - Teremtő Álom

  Ádám Biacsi

  100% (1)
• Mindennapi Pszichológia Magazin III-3 2011 06-07

  

  Document70 pages

  Mindennapi Pszichológia Magazin III-3 2011 06-07

  Ádám Biacsi

  No ratings yet