Horvath Lajos A CSODASZARVAS MONDA KESEI HAJTASA, AVAGY MOLDVA BOLENYFEJES CIMERE Ujallamként 1991. ang, 27-én kidltott4k ki Moldova Kiztarsasdgot, dllami életének gydkerei azon- ban évszdzadokra nytilnak vissza az Anjou-kori magyar nagyhatalom idejébe és teriiletére, 1.AKeleti-Kérpdtok elétere Az Btelkdznck nevezett széllasteriiletet, hazat 895-896-ban hagytak el a magyar trzsek, ugyan- ckkor a beseny6 torzsek betelepedtek a Don és az Al-Duna kiziitti Etelkizbe. A besenyék innen 915-ben eldszér tértek be orosz foldre, azaz északra vezettek hadjératot, Az Gzokat nyugat felé 26 kunok 1055-ben megjelennek a Dnyepernél. Beseny6-tiz szivetséges had tr be Erdélybe 1068- ban, Salamon kirdly, Géza és Laszlé hereegek legy6zik az ellenséget Kerlésnél. Igor orosz. fe- jedelem 1185-ben sikertelen hadjératot vezetett a donyeci kun trzsszbvetség ellen. A kunok 1203- ban elfoglaltak Kijevet. Msztyiszi4v novgorodi fejedelem 1219-ben a kunok segitségével szafoglalta Halicsot a magyar dllamts|. A domonkos rend els6 térit6i 1221-ben elérik a kunokat a Keleti-Kérpétok eldterében. A mongolok 1223-ban a Kalka folyéndl megsemmisité vereséget mértek az egyesiilt orosz-kun seregre, Bortz. (Barsz=léparduc) Membrok kun ember és népe 1227-ben felveszi a romai keresziény vallst sajat szdlldsteriletén, amikor R6bert esztergomi érsek 6 Béla ifjabb kirdly a Keleti-Kérpatok eltersben kézbttik megjelenik a megfelel6 el6készités utén. A magyar katolikus egyhéz és dllam 1229-ben kun piispokséget alapit Milk6 kézponttal, mely tclepillés valdszintileg a Szeretbe dmIs Milké és Putna patakok kbzitt volt. Koten kun kén 1239-ben a mongol héditds el61 népének nagyrészével Magyarorszégra kihtzik a Kérpatok el6teréb61.A Kérpat-medence elleni mongol-tatér-tamadaskor, 1241-1242-ben a Kérpé- tolceléterében véeleg megsztinik a kun hatalom, bar jelent6s kun népesség marad vissza, ez a nem- zetrész ezutén az. Aranyhorda (1251-1395) délnyugati tertiletén él tovabb. Beseny6, tiz, kun, berend és brodnik (vitatott, hogy szliv vagy trdk népesség) tovabbélését hon- foglaldsaikt6l a XIV. szdzadig, elfogadia a tirténeti irodalom az északi szlAv telepilléstertilet déli hatira és a Fekete-tenger partvidéke kéz6tt a nomad népek orszégiitjan egészen az Al-Dundig, a Déli-Kérpatok és a Duna kézéig, ezt csupén az ugyancsak ezeken a terilleteken dtvonulé ma- gyatsdgi6l tagadja meg, A magunk részérdl feltételezziik, hogy kiilondsen a Keleti-Kérpatok eldterében visszamaradtak magyar néprészek is, azért mert nomad népek tj szlldsteriiletre val6 koltzésekor ez dltaléban {gy saokott lenni. Masrészt, mert a teriiletre vonatkoz6 frésbeliség tomegesen csak a XIV, szdzadban je- Jenik meg, éppen ezért ez nem lehet bizonyiték magyar, st német telepiilések XI-XI, szézadi megléte ellen. Alapos helységnéy és foldrajzi névkutatds feltételezésiink szerint tipoldgiailag is ki- om Loan Fereng , A kunok és pilspikségiik. Budapest, Szent Istvan Tarsulat. 1981, 134-135.—Paléezi Horvath Andris, Be- senyok, kunok, jész0k. Budapest, Corvina, 1989, 105-106, — Korai magyar trténeti lexikon (9-14. szdzad). Fészer- eszt6: Krist6 Gyula, Budapest, Akadémiai Kiad6. 1994, 383-385. ~ Szinté Konréd, A katolikus egyhdz térténcte T. Budapest, Ecclesia, 1983, 400-401, 422, 523,534. 39ee —_— HORVATH LAJOS | mutathatja azt a telepiilés-névadési rendszert, ami parja lesz a Kérpét-medencei magyar telepiilés- a névadasnak. Végiil a régészet is bizony{tékokkal fog szolyélni az etelk6zi magyarsdg folytonossé- 2 gira, ha képes lesz tudomdnnyé valni Roménidban, vagy ha magyar régészek végezhetnek feltérd- D sokat a kérdéses terileteken, y 2. Dragos vaddszata, Moldva eredetmonddja ? ‘Az Arpid-korban az utolsé mongol-tatér-betérés a Kérpat-medeneébe a halicsi szldv és a moldvai tt kun teleptilésterilet hatérdn haladt Telebuga és Nogaj kanok vezetésével 1285-ben és a Vereckei- v hégéndl jutott be Magyarorszdgra, melyet a magyarok .,orosz kapunak” neveztck, mivel a magyar ™ sereg ezen keresztiil érte el Halics szlav fejedelemséget, A Kérpétok el6tere a XIT-XIV. szdzadban hy is a Kuménia nevet viselte és zmében kun-beseny6-tiz- magyar-német lakossdgaval, varosaival az ve ‘Aranyhorda legfejlettebb tertilete volt. A romsnok bekilttizése ere a tertiletre a XIV. szdzad elején cf ‘ttt tmeges méretet és éppen Magyarorsziigrél, Méramarosbdl, ahové a Havasalftsldrél az. 1285- sf {s tatérjards utén érkeztek roménok, kenézek vezetésével. hi A kenéz csalddok kéziil az egyik Beddhéza és Gyulafalva kézponttal kapott birtokot a Kirdlyt6l ar Maramarosban. A Bed6hdzi-csalid egyik tagjdt, Dragost bizta meg I. Lajos, hogy a Keleti-Karpé- m tok eldterében hatardrvidéket és szervezetet hozzon létre. Dragos alakja kré monda rakédott, A amely Moldva eredetmondaja. Li Kiikiillei Jénos nem ismeri Dragos vaddszaténak a monddjt, fr Lackfi Endre erdélyi vajda moldvai 13 hadjératérél, amikor Athlamosz tatér fejdelem seregét megverték, st magat lefejezték és Bogdén D miéramarosi oléh vajda titkos, azaz a kirdly engedélye nélkiili atkiltézését mondja el Moldvaba. A. 13 két esemény kézitt helyezkedik el idében Dragos valésdgos trténeti személy kirdlyi paranesra ba végrehajtott akcidja, mely mondava fejléd6tt*. jo ‘A mondit teljes alakjéban a7 1504 kérlil keletkezett egyhazi szl4v nyelven frt Névtelen krénika” Ez Grizte meg. A minket érdekl6 részlet: , Volt pedig kézittiik egy értelmes és vitéz férfi, Dragos. Ez el- s indult egyszer térsaival vadészni. A havasok alatt egy bélény nyomaira bukkant. Kévetve azt, atkelt sz ahavasokon és egy igen szép sik helyre jutottak. Itt egy foly6 partjén utolérték a boléayt, eey fiizfa ki alatt megiilték és lakomat rendeztek beléle. Isten akkor azt a gondolatot adta szivébe, hogy keressen na lakGhelyet és telepedjen Ie ott s valamennyien megegyeztek, hogy ott maradnak, Visszatértek tehat 13 6sa tobbieknek is elmondtak, milyen szép az az orsz4g, milyen foly6i és forrésai vannak, hogy kis kal odakiiltézzenek. Ezeknek is tetszett a gondolat és elhatéroztik, hogy 6k is elmennek oda, ahol tar- mi saik voltak s helyet keresnek maguknak, Mert kbrdskértil pusztasdg volt, a s7éleken pedig tatérok tol kSboroltak nyéjaikkal. Akkor aztén megkérlelték Lészi6 magyar kirdlyt, bocsdtand dket utukra. be Laszl6 kirély pedig nagy keayelmesen elbocsété Sket. $ elindultak Maramarosbél Osszes tér- al saikkkal, asszonyailckal és gyermekeikkel a nagy hegyeken tilra, Erd6t irtva és sziklékat félrelokve els Isten segitségével dtkeltek a havasokon és elérték a helyet, ahol Dragos megiilte a bolényt. Bs tet- Bo szett nekik a hely és megtelepedtek ott és egy értelmes embert vélasatottak maguk kéziil, Drégos 8 neviit és uruknak és vajddnak nevezték és akkor kezdédétt Isten akaratbél Moldva orszdga. Dré- “ gos vajda pedig el6szér a Moldva partjén széllott meg egy helyen, késbb Banyat (Baia) alapftotta ee 2.Galdi Lészlé -Malkckai Lsz16, A roménok trténete, Budapest, Magyar Torténelmi Tarsulat, 6. n, 53-55 4S 3 Kiikiillei Janos és a Névtelen Minorita krénikaja. Budapest, Magyar Helikon. 1960, 45,74. 3 40— ~~ ACSODASZARVAS MONDA KESEI HAJTASA & més helyeket a foly6k és forrésok mellett. Es fejedelmi pecsétet csinalt az egész orszég részére: egy bélényfejet.”" Dimittie Cantemir (1710-1711) moldvai fejedelem oroszorszdgi emigréciban frta fmiivét: Moldva lefrésa (Descriptio Moldaviae), melyben megtaldljuk Drégos vadészatét. .Drégos elhaté- ro7ta, hogy legaldbb héromszéz emberével vaddszat tirligyén kiflirkészi kelet felé a hegyek hagojat Menet kizben véletleniil egy vad bolény — amelyet a moldvaiak ,zimbr"-nek neveznek — akadt az btjaba, és ezt tildbzve leeteszkedett a hegyek lébiiig, Mivel Dragosnak Moldva névre hall gat ked- vene vaddszkuty4ja még inkdbb rétdmadott, a vad itt tajtékt6l borftottan a rohané habokba vetette magdt, ahol agyonnyilaztak, azonban a menektilot nyomon kévet6 ebet is elragadték a gyors patak hullimai. Ennek emlékére a folyét Dragos legelbb nevezte Moldvanak: a helyet, ahol mindezek végbementck, népe elnevezésér61 Roménnak mondotta, sa vad bilény fejét pedig tj fejedelemsége cfmeréiil valasztotia. Miutén bejérta a komyéket, ahol foly6vizekt6l intizétt dis mez6kre, meger6- sfett, de lakatlanul hagyott vérosokra és vérakra bukkan|, hittll adla fldieinek a létottakat, és fel- hivta Oket, hoey vegyék birtokukba ezt az annyira termékeny tertiletet. A romén ifjisig kész- réimest kéveti fejedelmét, nagy csapatokban kel t a hegyszorosokon, és telepszik le a csodélatos médon kijeldlt vidékre, melynek felfedez6jét, Dragost ij hazdjuk fejedelmeként kiszintik.” A két valtozatban is idézett mondat a kévetkezOképpen szembesithetjiik a t6rténeti tényekkel. Lackfi Endre hadjérata a Kérpatok eldterében 1343-ban zajlott, feltételezhet6, hogy ebben Drigos és népe mar részt vett. Driigos kb. 1352-1353-ban, fia, Szész kb. 1354-1358- ban, fia, Balk 1359-ben volt Moldvaban L. La- jos kirdly téntorithatatlan hiiségd vajdéja. Ezutin egy masik maramarosi kenéz/vajda csaléd, amelyik az elobbivel mar Magyaror- szigon rivalizéit, kelt at kirdlyi engedély nél- kil a havasokon és letasz{totta a Drdgos-di- nas7tidt a vajdai s7ékb6l. Ezek I. Bogdin kb. 1359-1365, fia, Lacké kb. 1365-1373."T. Lajos megbizds4b6l Gyulavéri Dragos, Balknak az uno- katestvére 1360-ban révid idére megszilérditotta ugyan Balk uralmét, visszakényszeritette Mara- marosba a Bogdnnal szkdtt kenézek és népeik egy részét, de ezek ismét feliilkerekedtek a Kérpa- tok eléterében, Végiil a Bogdan-rokonsdg elkobzott méramarosi és egyéb birtokait a kirély 1365- ben Drdg, Driigomir és Istvan nevi testvéreknek ada, akik Drdgos leszdrmaz6i voltak. Drégt6l ered aDrigfy-csalid, amelyik jelent6s szerepet vitt torténelmiinkben’, Ennek a moldvai vajdasgnak az 2s6 székhelye Banya (Baia) volt 1352-1360-ig, mely véros mar j6val kordbban is létezett, I. Bogdén azutan Szeret telepiilést tette meg fava ak. 17. kép Stefan Razvan (1935) moldvai vajda len- gyel mintdra vert pénce (Kahler nyomén) TOAKG Gabor, Havaselve és Moldva népei a X~XIT, szdzadban. Ethnographia 47 (1936) 49-50. SDimitre Cantemir, Moldva lefrésa. Bukarest, Kritérion. 1973, 20. Domokos Pal Péter, A moldvai magyarség, Budapest, MagvetS. 1987, 46-47. 7GAldi-Makkcai id, me 54-5. SNagy Ivén, Magyarorszg csalddai czimerekkel és nemzedékrendi tébldkkal. 11 Pest, Beimel és Kozma. 1858, 318-379. 4HORVATH LAJOS 3. A csodaszarvas és a Dragos monda Mér Vuia roman torténész 1922-ben megéllapitotta, hogy a Drdgos vadaszata felttinéen hasonlit a magyar csodaszarvas-mondéhoz.’ Berze Nagy Jénos szerint az, tij haziba vezeté éllat mondaja a legtébb eurspai és ézsiai népnél megtaldlhats, Alaptipusa négy pontban hatarozhaté meg: 1. Isten- né (tindér, Krisztus) kival6 férfit eldte kijelél, hogy szerelmével boldoggd tegye (Ielki tidvéssée) 2. Szarvasiin6 (néstény szarvas) alakjaban a vaddsz< férfi elétt terem varatlanul, akit felttiné kiilse- jével (arany agancs, testén égitestek, szarvai kéziitt fényl6 kereszt stb.) a sajat tildézésére elosabit. 3. ‘Tengeren (foly6n) megy at, melyen a gazlét csak 6 ismeri, a férfi ekézben iildézi. 4. A viz. tdls6 part jn elttinik, majd valddi alakjaban jelenik meg és a kivélasztott férfival drék boldogségban él az wjonnan felfedeztetett vidéken, honalapitas.” Hunor és Magyar legendas dseink elé egy vadaszaton szarvasiiné keriilt, amelyet tild6zve eljutottak olyan féldre, hogy azt letelepedésre alkalmasnak taldltdk. A szarvasiin6 csodaval hatéros médon vezette az Ssapdkat a Meotisz mocsaraiban termékeny és j6l védhet6 orszdgba. Ezt kévette a ket testvér visszatérte sztileikhez hazajukba, engedélyt kémi, hogy az ij foldén népeikkel leteleped- hessenek. Végiil Dula és Belér fejedelmek lednyaival és udvarholgyeivel nészra lépnek és az ij ha- zéban elszaporodnak. A Dragos dltal kiftirkészett, megtalalt fold is patakokkal, folyékkal bévelkedik. A csodaszarvas- monda nem emliti, hogy a két testvér vaddszat kézben varosokat, varakat taldlt volna a Meoti govényaiban, de Erdély magyar eredetmondajaban ezt is megtalaljuk. , Nagy és hatalmas vezér volt ez a Gyula; vadaszat kézben Erd6elvében nagy vérost taldlt, melyet hajdan a romaiak épitettek."" Arpad vezér két esetben is vadészik a Dunéntilon, majd Atilla, illetve a romaiak dltal épitett ba tér meg lakomdzni. Osbé és Ose kiildottei ,,Arpad vezért a Torbégy-erdében vadak utén j kelve taldltak, Osbo meg Ose részérél tobb mindennel készintitték 6t, egyszersmind a lakosok kezességbe vett fiait is dtszolgdltattak a vezémek. Arpad vezér pedig ennek hallatéra szerfélott megirtilt, s megint visszatérve Ecilburgba, nagy lakomét esapott, az Gromhirt jelenté kéveteknek meg nagy ajéndékokat adott.”"" Csak megemlitjik, hogy Torbagy (Turobag) lehetséges etimol6; jasszerint a ,turo” ,,bdgy (4ey)” dsszetétele, melynek jelentése ,,ostulokvolgy”. Ez az dllat nem tak le utols6 pél Iény, nem bivaly, a Karpat-medencében megérte a XV. szdzadot, akkor vadés nyait.” Megallapithatjuk, hogy a magyar mondakines, fleg a csodaszarvas néperedetmonda és a Dréigos- Amos alapvetS egyezést muta, Ezek a monda, mely egyben a moldvai romdn nép eredetmondaja, vadaszat, egyetlen dllat (szarvastind, bélény, dstulok) hosszadalmas tildézése, melynek attributu- mai az oldalain nap, hold é5 a szarvai kézitt csillag vagy kereszt. A menekiil6 dllat termékeny, vi- zekkel gazdagon bntizétt és j61 védheté, addig ismeretlen vidékre vezeti tildéz6it (Hunor és Ma- gyar, Gyula, Dragos). Az aj teriileteken ,elhagyott” varosokat, virakat talilnak: Arpéd Pan- néniéban, Gyula Erdélyben, Drégos Moldvaban. Ezek kéziil torténetileg hiteltérdeml6, hogy Pan- 9 Litkid. mi54, 10 Berze Nagy Jénos, A esodaszarvas mondsja, Ethnographia 36 (1927). 11 Kati Mark krdnikija a magyarok tettein6l. Képes Kronika, Budapest, Magyar Helikon, 1959, 78-79. 12Anonymus, Gesta Hungerorim. Budapest, Magyar Helikon, 1975, 123-124. 13 Zolnay Laszl6, Kineses Magyarorszag. Budapest, Magvet6, 1977, 73-15. 42ACSODASZARVAS MONDA KESEI HAITASA nénidban a romaial, illetve a hiinok, Erdélyben a romaiak épftették ezeket az er6sségeket. Mold- viban r6mai virosok sosem léteztek, Dréigos varosai és eréiditményei csakis a kun-magyat szim- bidzis, a magyar-kun fllam és katolikus egyhazépités kordbbi Iétesitményei. A Drdgos-monda lakatlannak mondja ezeket, Kiikiillei Jénos ide vonatkoz6 fejezetcime: ,Miképpen kapott vj lakosokat Moldva, mely el6bb elnéptelenedett:” Mais forrasok is megerdsitik, hogy az. Aranyhorda katonai stilya, fosztogatdsai tnkretették ezt a kordibban virdgz6 terilletet mintegy szz év alatt, 1251-1343 kozdtt. Utoljéra 1283-ban, 1330 utén a jaszok tiritettck ki tmegesen, Lényeges elem, hogy az emlitett vaddszatok mindegyike , esods” lefolydst az addig ismeretlen or- svg felfedezése és gazdagsaga tekintetében. Ariildéz6tt ,,csodés llat” eredetileg mindig patis és ndvényev6, az tildéiz6 mindig ragadoz6 Allat. Eurdézsidban a legelterjedtebb a néstényszarvas-tildiizés tesivérpar (testvémnép 6sei), vagy magé- nyos hés (bar kisér6 fegyveresei vannak) dltal, A Dréigos-monda iildézitt dllata a bolény (nemérdl nemesik $26), de sok jel arra mutat, hogy a monda kordbbi viltozatdiban ittis szarvas szerepelt. Amfg Moldva a magyar kirdlysdg htibéres teriilete volt, addig Banya (Baia) volt a székhelye. A vé- ros pecsétjének felirata: SIGILLUM CAPITALIS CIVITATIS MOLDAUIE TERRE MOLDAUI- ENSIS. Gétikus kériratéval hatirolt hdromkaréjos mez6jében oldalt all6 és fejével szembe fordulé szarvas léthat6, agancsai kizétt kereszt, feltételezhetCen Jézus a keresztfn, a hérom karéj kiilsejé- nek volgyeiben harom csillag." Eza vérospecsét a magyarorszégi gétikus vérospecsétek legszinvonalasabb sordval azonos szinvo- rahi, bizonyosan magyarorszdgi munka. Feltétlentil 1359-1360 el6tt kellett hogy megvéssék, a Drigos és utédai idejében. Ez Iehet az. a pecsét, melyet a Drégos-monda emlit, hogy a vajda pecsé- tetcsindltatott Moldvanak, bar a monda szerint azon bolényfej volt lithat6. A Drégosidakat legy626 Bogdan vajda (1359-1365) székhelyét Aittette Szeret vérosdba, szakftva a magyar-német-kun lakossdgu Bany val, majd a f6varos Szuesdva lett. A mi csodaszarvasunk a keleti parhuzamok szerint kozmikus jelkép is, a Sarkesillag , keresztjét” hor- dozza agancsai kéz6tt. Ezenkiviil napdllat is, mely méhében hordozza a sziiletends lednyt vagy fit, evek jelképei a hold és a nap megjelennek az.oldalain vagy az oldalaindl, olykor a napkorongot az aganesai kozatt viszi. A Sarkcsillag keresztjét a keresztény kor bekszéntével azutén konnyen lehetett Krisztus Keresztjeként értelmezni, kiil6ndsen azutén, hogy Krisztus a IV. sz4zadtél kezdve feléltétte a Napisten (Heliosz, Mithrasz) lényegét és sziiletésnapjét a téli napforduldt kévetd els napra tették, amikortél a fény ,sziiletik”, a nappalok hosszabbodni kez- enek.!* 18. kép Stefan cel Mare (1457-1504) nagy- peesétje Mfstora Romaniei. Bucuresti, Editura didactica si pedagogica, 6. n, (1972) 78. 15 Magyar Néprajzi Lexikon, Fszerkest6: Ortutay Gyula. I. Budapest, Akadémiai Kiad6, 197, 525-526. - Hoppa Mihaly, Jankovies Marcell, Nagy Andrés, Szemadim Gyiirgy, Jelképtir, Budapest, Helikon, 1990. 199-200. 43HORVATH LAJOS Mivel ezek a hiedelmek és je- Tenségek a _szarvastinohéz kitédnek Gsiddk Sta Euré- zsiéban, az a véleményiink, hogy a Drégos vaddszata és moldvai honalapitasa mondé- jénak eredeti dz6tt Allata a szarvas volt, Netén ez a féleg noméd kultirékban gyékere- 26 monda a kunok korében is ismert volt és eredetileg a kunok moldvai honfoglalisét mondta el természetesen kelet feldl, azutén a magyarok visszarajzdsét a terilletre az Arpdd-korban, végiil Dragos t6rténeti személyisége kériil rogzsdétt és kristdlyosodott ki és fey maradt fen. Egyediilall6, hogy bolényhez térsuljon ez a monda, vagyis a szarvas bolényre cserélédétt ki a XIV. szazadban. Ez, természetesen nem von le a Drdgos-monda értékébdl, s6t azt mondhatjuk, hogy a Drdgos-monda id6ben a legutols6 virégja a magyar (kun) csodaszarvas-mondénak. (A befejez6 rész a kovetkez6 szamban.) 19. kép Moldva elsé postabélyegei 1858-bdl