Korunk rettegett betegsége a rék. Ha meghalliak az emberek ezt a diagnézist, a haldlos itéletkkel egyenértékGinek tekintik. Pedig ma mér tudjuk, hogy meg lehet gydgyulni a rak- betegségekbél is. legiiabo onosi beavatkozé: ‘80k is eztigazoiak; mar tobb mint 25 éve dr. Hamer kutat sa 65 eredménye alapian szintén sikereson gyégytiak a rékot, az infarktust és sok eayéb degenera: tiv betegséaet AA hegyoméryos orvostudoméiny Sok min dent eet az emit seazbtven év eat, hiszen ugrésszerd feldcése a XVII, szdzad masock fol indi. De vennak kérdeok, amelyekko mind a mei napig nem birkézott meg. A meg: ‘ldhatattan tudorrényos problémaknl gyak ran léthatuk, tapasztahatuk, hogy a megol ast egy telesen Ui szomiélet, a mér megievd infommacicknak egy mas rendszorben a6 Grtelmezése, egy més erudtréban vel6 gor okodésa olchatia mes, x. Pyke Geerd Hamer szeriélete, rendsze- 10, gyOgyto ehdrasa exoteles paracigmeval: tést hozott a gyéayté szemiéletben, Taian e2éit is fogadta a hagyoményos onsi Ker hineteton elutastassal, elenditissal. Mind @ mai napig a ayéayitdk szées taborahoz nem |utot ol @ hameri gondokodés, mikaizben or. Hamer a kutatésieredméryeit mar 1981-ben hivatalosan dokumentalta a Tubingen’ Egyetemen, Azéta tabb kényvet adott ki folamatos kutatésokkal 6s gy6gyitisokkal alatamasztotta elméltét Dr. Hamer belgyogyész szakorvosként dogazot, dete tragkus eseményel vazettek ela rckutatésdhoz. Eveken keresztl sziszte mativsan vizsg@ta a tumor Kalakaitisénak folyamatét, 6 ez alanjan alkotta meg seldtos elixir celméletét, amelyet a késbbbiekben Kterjesz~ {ett @ degeneratiy betegségekre és rinden botegségre is. Eimélote szigors természettu ‘domény alapckon nyugszik, amelek ot bio- \6gai temészettérvérye van, gondokodésa ‘exCtofesen biog alpokon dls tévol él tle rrinden misztciernus és ezotér. Rendszerdiben fellddni latsok az a régi problematica, arly a llek és atest kaacso- latéban mutatkozik meg. A hagyoményos convostucomanyi és pszichoszomatis rend szerben nehezen magyerdzhat6, hogy érzel- ri, loki konflktusok, traumak miként okozhat hak szeni ehvitozasokat. A hoksztkus gon dokodds sem tudta ezt igazébd! megfsten, ccsak axiémakéntefogadta, de ckségi magya- rézatot nem nytitot. Nézzik meg kiss mélyebb szinten de. Hamer rendszerét, amelyet uj german ‘orvostudomény néven ismertet! A germén jel26 azért kerlit be, mivel Gj orvostudo- mény néven akkor mér mokédétt Német- ‘orszdgban egy holisztikus iskol. ‘Az 086 tOevenyéten dr. Hamer aztfokte tile, hogy minden betegséget megeléz egy brutais, dramai, hatalmas érzelmi sok, amt Dirk Hamer-i-szindréménak (DHS) nevezett i, tragkus krolmények kéz5tt elhunyt fa ‘emiékére. A DHS biol6giai Konfiktus, amely tellesen vératianul, fekésziletlend! éri azegyént. Ez egy véezhelyzeti kulonprogramot rat be a szervezetben, amely egyideldleg ‘uta lak, az agy és a megtelel6 szerv sznt- [en Az érzelmi sokkot nem vagyunk képe- sek iteleKtudisan megoldari, helyzetinket tolsen ilatéstalannak alk meg. Még ha bes2tlnk is az ae érzeimi nelyzetr6, csak 2 torténéseket mongiuk el, €s nem az Atétt ‘érzeimi reakcit, ebb6I fekadéan elszigetel- ten 6iok meg a helyzetunket Az tt cei sokk nem azonos a pszi- choligialértetemben vet zaimi sok, 6s az ‘ones értelomben haszrat sckk sem fede a ct. Hamer atta iftett OHS kteezést Ennek a sokknak mindig van bilgi alep- Ja. Kulonbéz6 szorveink makéiésuknok mog- ‘deb bictégal programokkal vannak alata, amelyek az evolicos fe}Scessel 6sszhangoan vannak. Az érzsimi sokknak mndig mogtala- haté @ méyen hizédo bictégiai lanérteime. Ha az egyént egy yen tioust érzeimi sokk i, specs mikbdésvaltoss indul ela szerve- zetben, Ext dr. Hamer értelmes biolégial kulbrorogramnak nevezte el, ami alapveten a 16s ezolgdlataban al Ezt a kilonprogra- ‘met Ki lehet muta a leekban, az agyban és 2 szervekndl, objet mérésekkel. A szerve- zetben azonral megvétozk a vegetaty tents, tarts stresszes alepot, Un. tarés szmpatko- tora ala. Akonfliktus oldsa Ezz eorkeztunk or. Hamer masodk tézisé- ez, amy azt mondjae, hogy minden beteg- 9g ket tzisb6l al, ha a kontiktus feold6ctk. ‘Az G86 kezdve a betegsogeket ket nagy csoportra osctotték, cn. hideg és meleg betegségetve, Hamer szerint nines hideg 68 meleg betegség Kuonalan, hanem a beteg- ségeknok Két 6ndlo szakasza Kétezk, ha a onus fe0ld6dk. Minden betegség ride szakasezal kezdbdk, o2 a kontktusakty s23- kasz vagy stressz-szakas2, ami a szimpatious idegrendszer mokidésének tlsilyaval jar. Jelegzetes tinetekasathatok, bar a hagyo- rméryos orvestudoméry rtkan értelmaz\ ezt betegsegnek. Az egyén a stressz esicspont- Jin tulterhetpszichésen, Kényszeresen a onftuson jar fe, landGan azon prog, a nép nyelve azt mondja: emészti magat, Nits etvagye, ezéltal foqyhat, a végtagok tartosan hidegek, az als nehézkes, északérként tebbsz6r fléored. Ez az idOszak alapvetéon aztszolgiia, hogy képes lagyen feldolgozr az eqyen a sivos érzemi megrézksctatdst ‘Az agyi skon jelegzetes ovaltozasok rmutathatkk, dn. hamer gécokattadhatunk, ‘ammalyek az agy maghatérozot terletin aa ulhatnak i. Szer skon az érzelmi sok ‘sulyossaganak megteleld mértékben bekovet- kazk az ehtozis. Ha az érzcmi Konus feos, a ftvamat a meeg sekasszal oly talédik, amelyre @ vagoton tuistily a jetem26. Exkor az egyén felblegzk, a fesziltség aldbb- hagy, az erek kitaguinak, a végtagok melegek, az alvas rendezettebbé valk. Az egyén rendki- vil faradinak ézi magat, Az agyban is valto- zésokat talhatunk, a hamer gécok alogze- tesen dtalkunak. Szent skon gyuladison, fertizesek, erdteljes izzads, szétszdet és helyi ele fdamak alkalnak KA hagyomanyos corvosias aapvetéen ext tk betegségrix. ‘mig dr. Hamer aySgyulési szakasznak. Gyogyit6 folyamatok A belegségek Kalk ist ezentit messzere- en befoyasola, hogy miyen cstalemezD61 pil ft az adott szer vagy szévetatomary. Az egyedtetidésben a megtermekenytés 17. repjattl Kezcve aiterencidécrek a seek, endo, mazo- és ektodermaiscsiralemezakre. Mindocyikesalemez a testes bizonyos {ejoo6si szinjchez kapcsonats. A fejddés folamatéban a tues és a fafennmaradas <érdiokében egyre boryokitab biokigiai prog ramokat aiatott ki az egyedekoen. A jelenieg onosi rendszerekben a beteg- 6 9@ oki értelmezésénél figyomen Kivi hagyitk az ontogenetitus rendszet, sak tanel- 6s. mokédésalpon Kézelitix meg a betogssgek kialakulisat. Hamer eimetében 2 forradaimi tas. A csalemezek figyeler- bevétalivel alapvetion be tucla hatérohi a betogsag formats east lev a gy- us fovaatt. Ox. Hamer minden betegség bioldgii ‘erzelmi sokkjat, agyi tortenését és szervi folyamatét pontosan dokumentalta, ezéiltal a gaye folyamatokat ee tusia prog: noszizan, Eméetének zsenalitisa ponto- san eben nyivanul mag: @ daganatos betegségek tojesen uj megkdzeitésben kerilnek értemezéare € gySayiasra, Or. Hamer a daganatos betogek 95-98 széza- let skeresen kezol. A daganatos beteg- segeknélpontosan fetta a kilo speci is Boll eapokon Keekuld érzeimi sok: kot, amolyet ha fObldunk, a szervezet a salét Engyoayto programist india eA avbayto fovamatokat magieleS szakérta- lommel 06 leet sagitonl. A hagyomanyos onosi bewatkozisokra, mint amiyen a kemoterdpa, @ sugikezelés, a hormonal, Dokkolds, nines sztkseg, s6t ktjozetten karosnak ti meg. Météti beavakozisokat de, Hamer is végez, de csck speci e39- tekben, 6 alors alegkénitekrtoboen, a loheté legksebb meértokO,szikségszer rite ebarést akaimazza. Terépiia nam keverend6 Ss8z0 a pszichotardoiaval, mert nemesak a betegség pszchés hates tra fa, hanem anak bologa, szzvettan, eet ton atone is acs" Fitna etvira kaesandiogmail.com RYKE GEERD HAMER 1935-ben szilletett 4 Rajna-vidéken. Teolégiai, fizikai és orvosi egye- temi végzettséget szerzett, s doktori disszertécigjat ax agydaganatokrdl irta. Orvosként dolgozva az elmebajok eredetének kutatdésa foglalkoztatta, ésobb azonban belefogott a rakkutatasba, Léfegyverrel stilyosan megsebesitett fia, Dirk, a karjaiban halt meg. Hamer doktor hamarosan megbetegedett hererdkban, s bar akkor még nem latta a kozvetlen dsszefiiggést az érzelmi sokk 6s betegsége kizétt, egy mincheni klinikén dolgozva rajott arr hogy a rékos betegek a daganat megielenését megelézen mind silyos érzelmi megréz- Kodtatést szenvedtek el. Kutatésait egy Koln klinikan folytatta, s kisérleti eredményeit a Tabingeni Egyetem Orvostudoményi Karén nyéjtotta be elfo- gadasra. Mivel az adatok ellenérzését nem engedélyezték, folfedezései nem szémitottak tudoményosan igazoltnak. Megaléz6 helyzetekben bovelkeds 5 6 utdn elvették t6le az orvosi praktizélés jogat, s egészen 1989-ig kellett varnia, amikor folfedezéseit Birkmayer professzor, a Bécsi Egyetem rékku- tatdsi tanszékének vezetdje hivatalosan is elismerto. Bar 1997-ben letilten- d6 bortinbiintetésre itélték korab hivatasgyakorlési tilalma megszegésé- 6rt, Hamer doktor minden tamadés és lejérato kampany ellenére kitartott az 1] german orvostudomény néven megalkotott t6zisei mellet. elixir