ELEKTROTECHNIKAI KEPLETGYUJTEMENY

U 1=R

U = R·I

&Ja

p

coscp = ;

. Q

Sin cp = S

1 Xc=w·e

p = u2 R

p = s· cosc:p

Szerz6i kollektfva

Elektrotechnikai kepletgyujtemeny

- ~ ~.

\ ..•.. , .};;~$

MOSZAKI KONYVKIAOO, BUDAPEST

1. ttIlJlat:a.t, Fontos iei61esek, mennyiseqek, mertekegysegek
, Arnennyl- A rnertek- A rnertek- A mennyi- A rnortck A mertek-
$8g jele A mennyiseq neve egyseg egyseg jele seg jele A mermyiseq neve egyseg egyseg jete
elnevezese elnevezese
1. 6:eDmefnal mertekek 3.Mecllan(~<l
f hosszusaq m t6meg kilogramm kg
M hosszvaltozas
b szelesseg
h rnaqassaq Q suruseg kilogramm kglm"
d,8 vastaqsaq meter m per
kobrneter
~R sugar
a.o atmero
s "'t, g6rbehossz F era
newton N
G, Fo sulyero
A,S terulat, kereszt- l1egyzet- m'
metszet, felszin meter
M forgat6nyomatek newtan- N'm
V terfoqat \(obmeler m' meter
!'IV terfoqatvaltozas, nyomas pascal Pa
t8riogatkOl6nbseg p
a,p, y a harornszor; sz6gei 10k o (10k) nyu [as. faj[agos
hosszvaltozas
sikszcq radian rad =
'P =fH= 1

I',r surlodasi
Q~ (f) terszoq szteradian sr tsnyezo
!?i.Teres ido .....

W,E rnunka, energ1a joule
ida p teljesitmeny watt W
M idokul5nbseg .nasodperc hatasfok
T peri6dusid6 s 'q
T, T idoallando attetel
4, H6 e~ 11i;i<ltll~<lS
t. v frekvencia hertz Hz 1/8
radian 7,0 termodinamikai
rad/s = hornerseklet
ill kortrekvencia per = 1/s kelvin K
masonperc st; 61 hornerseklet-
!'I,~ kul6nbseg
egy
n lordulatszam per 1/s t, iJ hornerseklet Celsius-tok 'C
rnasodporc (Celsius-fok)
radUin rad/s = a, hnearis hotaqulas.
ill,a szogsebesseg per = 1/s egyutthato egy per 11K
masodperc terfoqati hotaqulasi kelvin
aVJ Y
;t hullarnhossz meter m eqyutthato
Q ho, hoenergia Joule
v sebessaq meter
per m/s RIO termikus ellenallas, kelvin per K/W
c a hullarn terjedesl rnasodperc hoellenallas watt
sebesseqe
elM hokapacltas joule per J/K
kelvin
a gyorsulas meter fajlagos hckapacaas
per mis' c joule per kg JI(kg • K)
9 nehezseqi qyorsulas rnasocperc szor kelvin
a negyzeten Folytatas a hatso borfto belso oldalan, 1. Matematikai alapismeretek .. .. 5

1 .1 . Osszeadas, szorzas . . . . . . . . . .. 5

1.2. Szamolas tortekkel 5

1.3. Hatvany, gyok, logaritmus . . . . .. 6

1.4. Szog, szoqeqyseqek . . . . . . . . .. 6

1.5. Szarnltasok harornszoqekkel . . .. 7

1.6. Szarnrendszerak, BCD-k6d, szamolasi szabalyok .. . . . . . . .. 7

2. Hosszusaq-, teruletszemitas . .. B

2.1. Kor as teglalap keresztmetszetU

tekeres vezetskhossza . . . . . . . .. B 2.2. Terulet..................... 8

3. Terf09at-. felszin-, tcrneq-

szamitas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 0

3.1. Tertoqat, felszin 10

3.2. Torneq, sulyera 10

4. Mechanika. . . . . . . . . . . . . . . . . 11

4.1. Era 11

4.2. Forqatonyomatek 12

4.3. Mozgasok 12

4.4. Meehanikai munka, meehanikai

energia 13

4.5. Mechanikai teljesitmeny 14

4.6. Hatasfok 14

4.7. Csiga es csigasor 14

4.8. Szijhajtas, fogasken§khajtas,

csiqahajtas 15

5. Hotan 15

5.1. H6merseklet.... . . . . . . . . . . .. 15

5.2. H6tagulas 15

5.3. Hdmennyiseq 15

6_ Elektrotechnika 16

6.1 . Alaptorvenyek............... 16

6.2. Ellenallasok kapcsolasa 16

6.3. A msrtieszkozok rnereshataranak

b6vitese 17

6.4. Feszultsegoszt6.............. 18

6.5. Ellenallasrneres 18

6.6. Nem kiegyenlitett hldkapcsolas .. 18

6.7. Viliamos rnunka, villamos

teliesitrneny 19

6.8. Hatastok 19

6.9. A villamos energia koltsegei 19

6.10. Viliamos he 19

7. Vedelmi m6dok 20

7.1. Vedelmi m6dok a TN-hal6zatban .. 20

7.2. Vedelrni m6dok a Tl-halozatban .. 20

7.3. Vedslrni m6dok az lf-halozatban 20

7.4. Hibaararn-vedoberendezes 20

7.5. Atmeneti etlenallas merese ..... 20

Tartalom

8. Villamos eroter, kondenzator 21

8.1. Elektromos tererosseq 21

8.2. Kondenzator 21

8.3. Coulornb-torveny 21

8.4. RC-kor iddallandoja, toltes

es kisutes 21

9. Magneses ter 22

9.1. A rnaqneses ter jellarnzo

rnennylseqel 22

9.2. Az slsktromaqnes tartoereje 22

9.3. Er6hatas rnaqneses terben 23

9.4. lndukcio 23

10. ValtakozQ ararn, haromfazlsu

aram 24

10.1. A valtakozo ararn

alaprnennyiseqei 24

10.2. A valtakozo ararn ellenallasai 24

10.3. Az Ohrn-torveny valtakozo aram

eseten 26

10.4. Rezonancia 27

10.5. A valtakozo ararn teljesitmenye .. 27 10.6. A medd6 tellesltrneny

kornpenzalasa 27

10.7. Sztirokapcsolasok 28

10.8. Harornfazlsu valtakozo aram 29

11. Vezetekek. . . . . . . . . . . . . . . . . . 30

11 .1 . Nem elaqazo vszetek 30

11.2. Elagazo vezetek 31

11.3. Korvezetek.................. 32

12. Transztormator . . . . . . . . . . . . . . 33

13_ Villamos gepek . . . . . . . . . . . . . . 34

13.1. Harorntazlsu forgogepek . . . . . . . 34

13.2. Egyenaramu forgogepek 35

14. Vilagitastechnika 36

14.1. A vllaqitastechnika

alapmennylseqei 36

14.2. A vilagitorendszerek tsrvszsss .. 36

15. Elektrokemia 37

16. Elektronika. . . . . . . . . . . . . . . . . 38

16.1. Felvezeto di6da 38

16.2. Bipolaris tranzisztor 38

16.3. Tervezerlesfl tranzisztor foldelt

source-u kapcsolasa . . . . . . . . . . 39

16.4. Tranzisztor mint kapcsolo 40

16.5. Multivibrator 40

16.6. Egyeniranyit6 kapcsolasok 41

16.7. Sziires es sirnitas 42

16.8. Feszultseqstabilizalas 42

16.9. Muveleti er6sit6 43

16.10. Teljesitmenyelektronika 44

3

17. A fI~lvezeto hiitese 45

18. lllesztes 45

19. Antenmlk. . . . . . . . . . . . . . . . . . 45

20. Logikai kapcsolatok 47

20.1. AlapfUggvenyek.............. 47 20.2. NEM-ES, NEM-VAGY

fuggvenyek 47

20.3. Special is fuggvemyek 47

20.4. A logikai algebra szarnolasi

szabalyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48

Tablazatok

1. tablazat, Fontos jslolesek, mennyiseqek,

mertekeqysaqek . . . . . . . .. * 2. tablazat, Sl-rnennyiseqek

es SI-egysegek

(alapeqyseqek) 49

3. tablazat, Prefixumok 49

4. tablazat, Matematikai jelek 49

5. tabtazat, Fontos fizikai ailandok 49

6. tablazat. A gbrbg abece betui 49

7. tahlazat. A temek (as a szen)

anyaqjetlemzoi 50

8. tablazat, Az btvbzetek

anyaqlellemzoi 50

4

9. tablazat, Elektrokerniel egyenertek

es veqyertek . . . . . . . . . . . . 50 10. tablazat, Kabslek es szigetelt

vszetekek szabvanyos

elhelyezess 51

11. tablazat, Szilard elhelyezesii

vezetekek

It ararnterhelhetoseqe ..... 51 12. tablazat, A tutararnvedo

bsrendezes In nevfeges

ararna 52

13. taolazat. Legkisebb vezetekkeresztmetszet

rezvezetekekhez 52

14. tablazat, Refatfv permlttivitas 52

15. tabtazat. Az ellenallasok gyartasi

adatai (E-sorok) 53

16. tablazat, Az ellenallasok szink6dja .. 53

17. tablazat, Az sllenallasertekek

meqadasa benikkel 53

18. tablazat, ViJiamos keszirlskek

vedelrne 54

Targymutat6 55

* a borft6k belsa oldalan

+ a a a -=+-=-

+b b b

- 8 a a

--=+-=-

-b b b

-a +b

8 b

+8 -b

a b

Kommulallv szabaly:

Asszocialiv szabaly:

a+b+e= =a+e+b= =b+c+a

I =:::::: I

= b· c· a

a+b+e+d= = a + (b + e + cf) = = (a + c) + (b + cf)

a-b+c-d= =a - (b - c + cf) = = (a + c) - (b + cf)

a·b·c·d= =a·(b·c·cf)= = (a . e) . (b . d)

E'iC,jelszabitlyok:

(+8) + (+b) =a +b

(+8) - (-b) =8 +b

(+ a) - (+ b) = a - b

(+ a) + (- b) = a - b

(+ 8) . (+ b) = + a . b = eb

(+ a) . (- b) = - a . b = - ab

(- a) . (- b) = + a . b = ab

(- a) . (+ b) = - a . b = - ab

Disztribuliv szabaly:

a . (e + d) = ae + ad

a . (e - d) = ae - ad

a - be - bd + be = a - b (e + d - e)

(a + b) . (e + d) = ae + ad + be + bd

(a + b)' = a' + 2ab + b'

(a - b) . (e - d) = ae - ad - be + bd

(a - b)' = a' - 2ab + b'

(a + b) . (e - d) = ae - ad + be - bd

(a + b) . (a - b) = 8' - b'

Elojels.:abalyok:

Szamolasi szabalyok:

Egyszerusftes k·val:

B(ivftes »-nel:

Osszeadas:

Osszeadas:

ak ~ ~ bk b· k b

a a·n an

b=~ bn

a b a + b

-+-=--

d d d

a b d d

a -b d

a b ad -bc

c-d=~

Szorzas:

Szorzas:

Osztas:

Osztas:

a a· c ae

b ==r=t:

a ca· c ae b d b·d bd

a a a

_·c=--=-

b b·c be

~.£ a·d ad b·d b·c be

Fontosabb alkalmazasok:

ak + bk = k(a + b) = a + b •

ck ek c'

_a_ + rj_ = ae + (b + e) • d. b + e e (b + e) . e '

e·e e+c

5

1 .3. Hatvimy, gy6k, logaritmus

n tenyez6

Egesz kitev6ju hatvany

a az alap;

n a hatvanyki!ev6; c a harvanyertek.

aO= 1

c=a·a·a· ... ·a ~

Tort kitevojil hatvany (gyok)

a a gy6k;

n a gy6kkitev6; o a gy6kalap.

,

..:.:;c;d = VC· va = (G . d)n

n tenyezo c=a~::::) Vc=a

log,oo : Ig c log,o = In c log2c : Ib 0

log. G + log. d = log. ( % ) ~ . 10g.G = log. (vc)

IX (rad) a sz6g ivmsrtekben, radian (rad);

a n a sz6g fokban;

" t

Vc=cn

Logaritmus

n a loqaritmus; a az alap;

c a numerus.

Tizes alapu logaritm us:

Tcrrneszetes logaritmus (e = 2,718 ... ):

Keltes alapu logaritmus:

log. G + 109. d = log. (c . d)

k . log.c = log. (ei')

c = a{} ~ log",c ;;;;; n

-Iog.d = 10g.(~) log c

logoc = -I 'b = 10g.G ·1090a og.

1.4. Szog, szogegysegek

~:

: r

1

i az IV;

r a sugar.

a (rad) :!_; rad = _I1l_ = 1

r m

a (0)

a (rad) = 3600 • 2 7T rad

a; n = IX (rad) . 3600 2"lTrad

6

-l'i. Szamftasok haromszogekkel
Pitaqorasz-tetel
r c az atfoqo; e2 = a2 + b2 G = Va2 + b2
~ a a belog6;
b a betoqo. a = Ve' - b2 b=Vc2-a2
A c B
Szogfiiggvenyek (trigonometrikus fiiggvenyekj
[ c az Mage; sin a = a; c cos f3 = a ; e
~ a az a sz6ggel szemben fekv6, cos a = b : c sin f3 = b : e
a f3 sz6g mellelti belog6; tg a = a; b ctg f3 = a: b
b a f3 sz6ggel szomben fekv6,
A~B az a szcq melletti befoqo. clg a = b: a tg !3 = b: a
c
Szinusztetel, koszin usztetel Szinusztetel: Koszlnusztetel:
c a : b = sin a : sin f3 a2 = b2 + c2 - 2 be . cos a
~ b : c = sin fJ : sin y b2 = a2 + e2 - 2 ac . cos !3
A---"------------~:~B c : a = sin r : sin a c2 = a2 + b2 - 2 ab . cos r
[
1.6. Szamrenclszerek, BCD-ked, szamolasi szabalyok
Szarnrendazerek: BCO·(8·4-2.1)·kod: Szamolasi szabalyok:
Dscirnalis Kettes Hexa- Dacimalis Helyi ertek: 8421 00 00
declmalls szarn + 0 - 0
--- ---
0 0 0 0 000 a 0000 00 00
1 = 2D 1 1 1 000 0 0001 01 01
2 0000 0010 0
2 = 2' + - a
1 0 2 3 0000 001 1
01 01
3 11 3 4 0000 0100
4 = 22 00 00
1 00 4 5 00 0 0 0101 + 1 - 1
6 00 0 a 01 1 0 --- ---
5 1 01 5 01 - 01
6 1 10 6 7 0000 01 1 1
01 01
8 0000 1000 + 1 - 1
7 1 11 7 9 0000 100 1 ---
1 0 00
8 = 23 1 0 a 0 8 , 0000 101 a

9 1 001 9 ** + 01 1 0 01 1 01 1
+ 10 - 10
10 1 01 0 A 10 0001 0000 ---
1 0 1 001
11 0001 0001
11 101 1 B 12 0001 001 0 01 1 01 1
12 1 1 00 C 13 0001 001 1 + 11 - 100
--- ---
13 1 1 01 0 14 0001 0100 1 10 - 001

14 1 1 1 0 E 15 0001 0101

16 0001 01 1 0 l' 1 = 1
15 1111 F
17 0001 01 1 1 0, 0 = 0
16 = 2' 10 000 1 0 18 0001 1 000
1 ·0 = 0
* Pszeudotetrad 19 0001 1001 0·1 0
=
** Korrekci6 . a 001 1010
.. + 01 10 0: 1 = 0
20 001 0 0000 1: 1 = 1 7

2. Hosszusaq-, teruletszamitas

Negyzet

A = a2

Kor keresztmetszetU tekeres

2.1. Kor es teg,alap keresztmetszetU tekercs vezetekhossza

o

-

I

a vezetekhossz; D-d 1= n : dk· N
D,d az atmero; h=--
2
dk a kozepes atmE!r(5; d = 0 +d
h a tekercselesi rnaqassaq: d,= d + h k 2
N a rnenetszarn. d,= D - n
a vezetekhossz;
lk a kozepes hosszusaq; I = (2a + 2b + n . h) . N
a a hosszusaq;
b a szelssseq: 1=I,·N
h a tekercsetesl maqassaq;
N a rnenetszarn. Teglalap keresztmetszetu tekercs

2.2. TerLilet

Teglalap

Rambusz

Parallelogramma

A a terulet:
a az oldalbosszusaq:
K a kerulet:
e az atlo.
A a terOle!;
a a hosszusaq;
b a szalesseq;
K a kerOlet;
e az ano,
A a terOlet;
a az oldalhosszusaq;
m a rnaqassaq;
K a keruler,
A a terOlet;
a,b az oldathosszusag:
m a rnaqassaq:
K a kerulst.
A a terOlet;
a,b,e az oldalhosszusaq:
m a maqassaq, a=vA e=V2·a

e= Va2+b'

K=4 'a

A = a· b

K = 2 (a + b)

A =a·m

K = 4· a

A =a'm

K = 2 (a + b)

A=a·m

2 K=a+b+c

Trapez

A=l,·m;

1= a +c. , 2'

A

a terulet:

a+c A=--·m

2

K=a+b+c+d K = 2 ·Ik + b + d

8

m a rnaqassaq;

a a hosszabbik parnuzarnos aldal;

c a rovicebbik aldal;

lk . a kozepes hosszusaq:

b, d a nem parbuzarnos otdal.

Szabalyos sokszoq A a terOlet;
m=ld a ·m
a az oldalhosszusaq: A=--·n
a 2 2
m a reszharornszoq rnaqassaqa;
n az oldaiszam; K=a· n
K a korulet;
0 a kOlsa erintokor atmeraje; a = ti- sin'£
2
d a belso erintokor atmeroje:
(l a kozepponti 8z6g; fl = 180· - (l 360·
a=-o-
f3 a keruleti szoq. n Kor A a terOlet; 1[' d2
d az atmer6; A=-- A = rr . r2
4
a sugar; K= rr : d K = 21[' r
K a kerGlet;
IT = 3.1415 ...
Korgyuru A a ternlet:
D a kGlsa atmero:
D-d = ~ (0"_ d2)
d a betso atmero; b=-- A
2 4
dk a k6zepes atrnero: dk = D+d
R, r a sugar; 2 Kk = 1t • dk
b a szelesseq:
K~ a k6zepes kerulet,
Korcikk A a torulct:
d az almera; rt : d2• a r· i
A= A=-
a sugar; 4· 360· 2
az IV; n·d·a
i=-o~-
a a kozepponf szoq. 360·

Kiirszelel A a terutet; IT' r- ct A = i- r- I (t - 111)
j=---
a sugar; 1800 2
d az atmer6; A = n' d' . ..!::_ _ I (r - m)
E az IV; 4 360 2
a lathato hosszusaq: Kozelita keplet:
m a rnaqassaq;
a a kozeppontl sz6g. A=~·l·m
3
A a terOlet;
d a kistengely; 1[·O·d A=n·R-r
A=~--o
D a nagy1engely; 4
a kis feltengely; K=1[·O+d K= 1[' (R + r)
R a nagy feltengely; 2
K a xerulet.
9 3.1. Terfogat, felszin

3. Terfogat-. felszin-, ttimegszamitas

v = a3

Kocka

Henqer

Kup

Gomb

V a terfoqat;

A az alapterutet;

a az olhosszcsaq:

Ao a felszin;

d a testato.

A = a'

V a tertoqat: V=A-m
A az alapterU let; A = a· b
m a magassag; V=a·b·m
a a hossziisaq:
b a szelesseg; Ao = 2(a . b + a . m + b . m)
Ao a lelszin;
d a testatlo, d =Va2 + m' +b' A = 1[ (. n d2 A =--

4

1[ = 3,1415 ... n

4= 0,785 ...

V=A ·m

nd2. m V=-~- 4

V a terfoqat;
A az alapterlilet;
m a maqassaq;
d az atrnerfi;
a sugar;
AD a felszin.
V a tMogat;
A az a.apterulet:
m a rnaqassap,
d az atmer6;
a sugar;
a az alkot6;
Ap a palastfelOlet;
Ao a felszin.

d
~ V a terlogat;
d az atrnero:
-
- Ao a tsrszjn. 1C d~ A =-p 4

V= A'm 3

V= _.!!_d2• m 12

a=Vm2+r" Ao = Ap + A

Ap = rt r' a

Ao= 1I r (a + r)

3.2. Tiimeg, sulyero

V a t€r1ogat; kg [m] =lIg m=I2'V
[a] = dm"
m a tomeg;
a a sOrOseg; 1 _!_ = 1 ~ = 1 _9- G=rn·g
m3 drn" ern"
G a sulyerri;
9 a nehezseqi gyorsulas. [GJ = kg· m = N G=(!·V·g
s· 10

4. Mechanika

Ket ero osszeqzese

Azonos ir<oInyu n3$zerak:

4.1. Ero

Mertekegyseg, abrazolas Hatasvonai

T~amadaspont F \~~

~ / 'P

/

F

F,

F,

F,

F

F,

F,

F,

Az ero [ele: F, mertekegysege: [F] = N (newton);

eroleptek pl. 200 N ,i\, 10 mm,

eranagysag ,i\, a nyil hossza,

az era iranya = a leito lranya,

F1, F2,. a reszero;

F az eredo ercS;

(p

a reszero as

az eredo ero altai bezart sz6g;

a kot n3szero altai bezart sz6g;

a vektorparallelogramma szoqe:

f3 = 180' - a.

Ellentetes iranyu reszerok:

F = F, - F2

Azonos nagysag sseten:

F, = - F2

Egymasra meroleqes reszerok:

F = VFf+F~

F t=tg(P; 2

F = __fc_.

sino '

a

Egymasra narn mer61eges reszerok:

F = VF,2 + F22 - 2 . F; . F2· cos{3

sin'1' 'i

sin,G F

Ero felbontasa ket reszerore

r, FelfOggesztes

Leita

11

G a sulyero:

f3

a kotelero:

a ket k6telero altai bezart sz6g;

a vektorparallelogramma sz6ge;

F

a lejtoiranyu era; a norrnalero;

a leito hossza;

a vfzszintes hossz: a lelto rnaqassaqa:

b h

rp a leito sz6ge.

f3=180'-a

G

F -~=c=~==.o k - V2 (1 - cos{3)

. h

Sin rp = I

b cos '1'= I

h

F = G . sin if!

F; = G . cos if!

F = Fn' tg if!

tg <p

b

4.2. Forgatonyomatek
Keplet, mertekegyseg
F ~_!_ M a torqatonyornatek; M =F'{
er
F az ero;
c, IM} =N'm
. r az erokar,
Az emele torvenye
r2 t F F2 F" F2, ... az era; F2 . '2 + .. , = F, ", + ...
tt~ 2-;r~ r11 '2' ... az erokar:
F, WF, l.M az eredo torqatonyornatek. 'ZM bel = I:.M job"
Allando keresztmetszetu tarto tartoereje
gr,-lLl~-9I F" F2, ... a tartora halo era;
az erokar; 1
'1' r21 ... Fe . I = F, . r, + F2• r2 + 21 . G
G a tart6 sulyereje;
+ F,t Gl Fz ~ Ft ( a tart6 hossza: FA + FB= F, + F2+ G
FA FA' Fs, .. · a tartoero.
4.3. Mozgasok
Egyenes vonalu egyenletes v a sebesscq;
Iv] =!:2. s
s az ut: V=-
s . t
t az ido.
Egyenletesen gyorsul6 a a gyorsulils;
IW a sebasseqvaltczas: zv
az idokul6nbseg; a=- V = Vo + a . t
M M
t;v/M a v(t) qorbe meredekseqe; !J.s s=v.t+_!_a·t2
t~~ t~ v=-
v a pillanatnyi sebesseq: At o 2
M az utkuliinb5eg;
v M ,,:.,: M
a s ./;,t M/M az s(t) qorbe rneredekseqe: Szabadeses:
I- t- Va a kezdeti sebssseq: 1
I az id6. V = g' t h = -g' t2
v(tl diagram s(t) diagram az ut; 2
s
9 a nehezseq' gyorsuhls [g] = Ia] =~
(g = 9,81 m/s'); s'
h az esesi rnaqassaq,
Egyenletesen lassul6 Av
a=- V = va - a· t
V a sabesseq a lassutas At
t~ tlt:: utan: !J.s 1 2
~ Me
a kezdeti sabesseq; V=- S = Vo . t - 2 a . t
s vo M
v t a lassulas:
t- t---- a v 2
Fekut: Sf= _Q_
Sf a fekut. 2a
Egyenletes kiirmo~gas n a tordulatszarn;
(~ 0) a szoqsebssseq, k6rlrekvencia; (0 = 2rr . n v = 2rr' n· r
r a sugar; v = rr ·n· d
d az atmero; 1
n '=- v=(O'r
\ v a kerOieti sebesssq; T
T a period usrco. In} = 5-1 Iw] = rad . S-1 = 5-1 12

4 .. 4. Mechanikai munka, mechanikai energia

Keplet, merlakegyseg

W F,

a munka;

az lit iranyaba mutat6 ero: az lit;

az era;

az ut as az ero altai bezart szag.

W""F, ·s

s F

W "" F·s· coscp

rp

Emelas (surlodas as gyorsulas nelkul)

G=m·g Wh = G· h

Eh =m' g. h

F az emeloero;
G a slilyero;
m atiimeg;
g a nshezseqi gyorsulas
(g = 9,81 mfs');
h az ernelesi rnaqassaq;
Wh a rnunka;
Eh a helyzeti energia. F

kg· m'

[W] = [E] = ~s-' - = N . m = J

Gyorsftas (surledas as rnaqassaqkulonosoq nelkul)

F.""m.·a

Fa a qyorsitoero;
m a tiimeg;
s az ut:
a a gyorsulas;
v a pillanatnyi sebssseq:
Wa a gyorsftasi munka; Em = Wa
Em a rnozqasi energia. s

a I- • 1

- Fa Fa

r-I.. __ ~

??~?/777?~

Aile ~

Wa = m· a-s Em=tm 'V2.

Deformaci6 (surtodas nelkOI)

F, '" C ,ill

Fr a ruqoero;
M a hosszvaltozas: [c] =.!'!..
c a ruqornerevseq; m
w, a dstormaclos munka;
Et a taro It energia. Et=Wr Megfeszitett rug6

Lr---Nt---9-_~ Fr

;:] ¥'----- -. ~=-r-

.1. 2

Et = -cC·.!J.i:

':? .'

Surl6das (gyorsftas es maqassaqkulonbseq nalkul)

F a huz6er6;
F. a surl6dasi er6;
Fn a normalerd;
J.l a surlodasi tenyez6;
s az ut;
W. a surlodasi munka;
G a sulyero;
m a torneq;
g a nehezseqi gyorsulas
(g = 9,81 m/s'). W. = Fs - s

W, = u : Fn' S

13

Egyenes vonatu rno:zgas .)S forg6rnozgas teljesitm(mye

~ P a teljesflmeny;
W a rnunka: [P] = N· m
az ida; s
F az era; 1N'm=1l=1W
s s
s az era UIJa;
v a sebesseq: v = 21t' + n > r
Ft d az atmerri;
Q M=F·r
n a ford u latszarn:
I vt 2J:I a sugar; ill = 2rr' n
,tl M a tcrqatonyomatek:
1....J [evl = rad =l
ill a szoqsebessec, s s
k6rfrekvencia. W F·s

p=-=--

t t

p = F· v

P = F· r 2,,· n

P = M· 2,,· n

P=M'm

4.6. Hatastok

Veszteseg

Veszteseg

• gorog kis eta

T)' az osszhatasfok;

1)1' T)2' a reszhatastok:

Pie a leadott teljesltmeny:

Pie I a telvett teljesrrneny;

W~! a kivezetett munka, leadott energia;

Wbo a bevezelett munka, felvett energia.

71=11,"12'713""

4.7. Csiga escsigasor

AII6csiga

Csigasor

AlI6csiga:

F az era a kotelagban;
s az era utia:
G a terheles sulyereje:
h az emetesi rnaqassaq;
n a csigai-; szama, s=h

F = G

Mozg6csiga:

s = 2h

F= g_ 2

Csigasor:

s = n· h

14

Egyszeres attetel

a, a haitotarcsa atrnerc]e:

d2 a hajtott tarcsa atmeroje;

n, a haitotarcsa fordulatszarna;

n, a hajtott tarcsa rorculatszarna:

az atteroi.

4.8. Szijhajtas, fogaskerekhajtas, csigahaltas

Fogaskerekhaj!as

Csigahajlas

5.

5.1. Homerseklet

i = d2 a,

i = !!J_

n2

Egyszeres a!tetel

z, a hajto Ioqaskerek toqszama;

z, a hajtott Ioqaskerek foqszarna:

n, a hajto foqaskerek tordulatszama: n, a hajtott Ioqaskerek tordulatszarna:

az attetel,

i = Z2 Z,

.:».

n2

az attetel:

z, a csiga tcqszarna:

z, a csigaken§k foqszarna:

n, a csiga tordulatszarna;

n, a csigakerek tordutatszarna.

i = Z2 Z,

A viz fagyaspontja: [} iI,=O'C;T,=273,15K=273K T Abszolut nullafok:

To = 0 K; 0 K ~ -273 'C DOC .. 273 K

a homerseklet (Celsius-fok): az abszolut h6merseklet (Kelvln-rok) ;

[8]= 'C; [Tl = K

A.9, AT a hcrnerseklet-kulonbseq.

[88]= [6.T]= 'C = K

A.9 = AT

5.2. Hotagulas

M, 6.V a hossz- ill. terfoqatvaltozas;
I, 1o, v, a hosszusaq ill. a terfcqat hideg
~ 10 ~ allapotban;
11, V1 a hcsszusaq ill. a terfopat meleg
_._.--' allapotban:
,1.9 a hornerseklet-valtozas;
(x, a linearis hotaqulasi egyUtthat6;
av a terfogati hotaqulasi egyOtthat6. fit = a,' t« A8 fiV=av·Vo·1'>8

I, = 10 (1 + (x, . A8) V, = Va (1 + ay . 1'>8)

5.3. Homennyiseg

Ctv=3· at

1 1

[a,l = [av] = 'C = K

HofelveteJ as holeadas h6mersekJe!.vaitozas k6vetkezleben

A c erteke:

viz: c = 4,187 kJf(kg . K), olaj: c = 2,3 kJf{kg . K).

Q a h6, hornennyiseq; J Q= C' m'1'>8
m atiimeg; [el = kg. K C=c'm
A9 a homerseklet-valtozas;
c a fajlagos hokapacltas: [C] =.:!.. Q=C·/',8
c a hokapacitas. K 15

6. Elektrotechnika
6.1. Alaptorvimyek
Ohm-tiirvEmy V a teszultseq; [U] =V
i -r- ~) V 1 az aramerosseq: [1) =A V U
R 1 A=1 n ]=-
R az ellenallas, [R] = 0. R
Vezeto ellenallasa R a vezet6 ellenallasa: [y] = S/m 1 e ·1
R=-- R=--
A a keresztmetszet; 1 S/m = 10-' _m __ 'Y·A A
A~ a vezatekhossz: Q·mm2
I (lTmm2 1
r a fajlagos vezetes: [e]=-m-- 'Y =----"
e
o a fajlagos ellenallas. 0.. mm'
1---= 10-'0.' m = 10-40.. em
m
Nernvezetok as felvezetok eseten: [e] =Q·m
Elleniilliis as vezetes R az ellenallas: =_!_=S 1
G a vezetes, [G] G=-
0. R
Ellenal las as hornerseklet t>.R az euenauas-vattozas:
Rm az ellenallas meleg [t>.R] = Q 8R = 0: . Rh . A9
Fem a,1/K allapotban: [M] = K= 'C
Rh az ellenallas szoba-
Aluminium 4,0' 10-" homersekleten llR = Rm- Rh Rm = Rh (1 + r;( • /J.9)
Konstantan -0,04' 10-3 (20 'C-on);
Nikkel 0,15' 10-" M! a hornerseklet- 1 1 Rm ~ Rh
Rez 3,9' 10-" valtozas 1"]=K='e A8=--
(homerseklet-kOlonbseg) ; . a' Rh
Tovabbl ertekek az 50. oldalon. " a hornersekleti tenyezo,
Aramsiiriiseg J az aramsunlseq; A ]
I az aramerosseq: [J] = mm' J=-
A
A a vezetek-keresztrnetszet,
Csom6ponti t6rvEmy a belepo aram; LIb. = Llki
(1. Kirchhoff-tiirv{my) 1,,12
~ ~ I" I., [5 a kilepo ararn:
I~ .>:«: IT., a belepo aramok bsszege; I, + I, = 13 + t, + I.
~ U~i a kilepo ararnok csszeqa.
Huroktiirvany (2. Klrchhoff-torveny)
Vo', V .. a Iorrasteszultseq (V,); LUf= LU,
u,(~)u, U" V" U, a resztsszultsaq (V,);
LV, a torrasfeszultseqek osszeqe: U" + V02 = V, + V, + U,
LU, a reszfeszultsegek osszeqe.
6.2. EHenaliasok kapcsolasa . ,,"H"_l
Ellenallasok soros kapcsolasa A sorosan kapcsolt ellen-
allasokon ugyanakkora
R az eredo ellenallas; ararn folyik.
U, U, U, R" R e- R, a reszellenallas;
.-------..... .-------..... -------
T T R,""' u a teljes feszOltseg; U = U1 + U. + U3 + ...
It U,. U,. u; a reszfeszultssq; R = Rl + R. + R3 + ...
U f az aramarosseo:
!!J._=-'2.1 u =-'2.1
n a megegyezo ellenallasok __1_
J szarna. U2 R2 U R
I n megegyezo ellenallas esetan: R =n'R1 16

Ellenallasok parhuzarnos kapcsolasa

n megegyezo ellenallas eseten:

-
I" 1" 13,
T R, R·IJ R3
U A parhuzamosan kapcsolt ellanauasokra ugyanakkora feszQltseg JUt.

R az eredo ellenallas:

R" R. a reszeltenallas;

a telJes ararn; '1.12 a reszararn;

U a feszultssq:

G az ereoo vezetes:

G" G, a reszvezetes:

n a megegyezo ellenaJlasok szama.

I = 1, + 12 + 13 + ...

G = G, + G2 + G3 + ...

1 1 1 1

-=-+-+--+ ...

R R, R2 R3

Ket ellenallas parhuzamos kapcsolasa

Helyettesit6

~

kapcsolas

R az ereco euenauas:

R" R, a parhuzarnosan kapcsolt reszellenallas.

Kibovftett parhuzamos kapcsotas

R,

Kibovitett sores kapcsolas

Feszultsaqmeres

U

R az eredo ellenallas:
R1,Rz a sorosan kapcsolt
reszellenallas:
R,. R, es Rz helyetteslt6
ellenallasa;
R, az R,,-vel parhuzarnosan
kapcsolt reszellenallas.
R az eredo ellenallas;
R"R. a piirhuzamosan kapcsolt
raszellenallas,
R'2 R, es R, helyettesito
ellena'lasa:
R, az R'2-vel sora san
kapcsolt reszeltsnaltas. R = R3(R, + Rz) R, + Rz + Rs

R" az elotet-ellenallas;
Rm a rnuszar allenallasa; R _ U.I R = U - Um
U a merend6 feszuttseg; 81 - 1m v 1m
Urn a muszsrre jut6 feszOllseg; U Re, = (n - 1) Rm
U,' az el6lel-elleniillasra jut6 n=-
feszullseg; Um
r, a rnuszer ararna Rm 1
rlil = Um r =-
(vegkitereshez tartoz6 aram): m L;
n a mereshatar-bovltes tanyezo]a;
Q
rm a nuiszerallando, [rml =:
I a marsndo ararn:
1m a rnuszer ararna (vegkitereskor); R=!:!.. R =~U_
t, a parhuzamos ellenallason foly6
ararn; p 1. PI-1m
Rm a miiszor ellenallasa:
Rp a parhuzarnos (sont-) ellenallas: 1 R=~
n=-
U a muszerre juto teszultseq; r, p n-1
n a mercshatar-noveles tenyezo]e.
17 Arammeres

-------==-----U

6.4. Feszultsegostio

Terheletlen feszultsegos;cto

R" R2 a reszelienaJlas; R2
U.o=RR·U
U a teljes feszUltseg; 1 + 2
U:20 a reszteszu Itseg. = R{_L/_ - 1)
R, U20
R, a terhelo-ellenallas; U
R" R, a reszellenallas: U2 R,(Rt+R,l +1
U a teljes faszultsep:
U, a reszfeszu Its9g terhelessel; R,' R2
U" a reszfeszu Itseg U U20 - U2
terheles nelkO I; R2 =R,-'---
I, a terheloararn: U. U - U20
Eq a feszultsegoszto Mama: q =!&
q az osztoaramoronv. It Terhelt Ieszuttseqoszto

6.5. Elfenalfasmeres

R=!!_-R

I bA

Fesziiltseghiba.kapcsolas (nagy ellanallas eseten)

UbA

l~

-- A

v~ U RbA R ) UR

a leolvasott aram:

az ararn rnero belso el.enaltasa:

Aramhiba.kapcsolas (kis ellenall8.s eseten) U

R

1'h6. Nem kiegyenlftett hfdkapesolas

u

a leolvasott feszultseq;

R = U ~ UbA i

U R=-J -ibV

U

R = -----'--r:T J--.

Rbv

A kiegyenlites teltetete:

Delta-cslllaq atalakitas

R,oAR"~ R2N

L;i Rm

1 ' 3 1

R13

Csillag·della atalakitas

=,,,A,"

R'N ~

3 1 . R13 3

I

az euenauas:

az ararnmeron eso teszultseq.

a leolvasott feszultseg; a leolvasott ararn;

a feszOltsegmero altai felvett arum;

az ellenallas;

a feszultseqmero belso ellanallasa.

R,

az ismeretlen euenauas;

Deltat csillagba:

R = A'2' R,S

'1N R'2 + R,S + Rn

R = R,2' R23

2N R'2 + A'3 + R20

R - R,3' R23

3N - R'2 + A'3' + Rn

Csillagot deltaba:

R - Rm . R2N ' , R R

12 - R + 1N + 2N

3N

A'N' R3N

A13 = ----, + R", + R3N

RON

RON' R3N '

R23 = --R-- + RON + R3N 1N

18

Rn az csszehasonlito cllcnallas:

R" R. a hldellenallas.

R", R", R" a dolta-kaposotas ellenauasa:

Rm, R'N' R'N a csillagkapcsolas ellenallasa

Villamos munka

Viz osszekeverese

mk . ~k = mh . ~h + mm . {1m mk = mh + mm

6.7. Villamos munka, viUamos teljesitm(my

n p = Cm

W a villamos munka;
U a feszliltseg; [W] ~ V . A . s ~ W . s ~ J W=U·J·t
1 az ararnerosseq:
t az ido; 1 J ~1W·s=1N·m W ~ p. t
Q az elektromos tortes: 1 kW· h = 3,6 . 10· W· s W=U·Q
P a villamos teljssitmeny.
U a teszultseq: [P] = V . A ~ W ~ }_ p = U·J
az aramerosseq: s
N·m J W
R az ellenallas; 1W=1--=1- p
P az egyenaramu s S
U2
teljesitmeny; p
W a viII amos rnunka, R
p =]2. R Egyenaramu teljesftm,my

Teljesitm{my meg hatarozasa fogyasztasmerovel

6.8. Hatasfok

veszteseq

6.9. A villamos energiakoltsegei

a villamos teljesitmeny; a rruiszerallando;

a fogyasztasmero Iordulatszama.

h

[P]= -1- =kW

kW· h

Pie 'I = P,~

Ti = Ti,· '12

'I, '1" ry, a hatastok;

P" a leadott teljesitmeny;

P", a felvett teljesftmeny;

p" a teljeshmenyveszteseq,

Az energiafogyasztas ara = enerqiafoqyasztas x tarila Osszkiiltseg '= az energiafogyasztas ara (+ alapdij) + ala

Villamos munka es ho

6.10. Villamos ho

w

-

Hohasznosftasi timyezo 1; giiriig kis zeta

Q a ho [0] ~ kg . ~ . K ~ kJ
(homennyiseg) ; kg· K
W a villamos munka;
m a torneg:
c a fajlagos J
hokapacitas; [e] = kg. K
!>'-It a hornersektet-
valtozas: W· s J
I az id6; [C] =-K-="K
P a villamos kJ
teljesttrneny: [P] =-;- = kW
C a hokapac.tas:
1; a hohasznositasi
tenyezo:
QH a hasznos h6;
0. az €lram Mal keltett ho. mh a hideg viz mennytseqe: mm a meleg viz mennyiseqe: m, a kevert viz mennyiseqe;

9h a hideg viz homerseklete;

9m a me leg viz homerseklete;

9, a kevert viz hornerseklete.

C

e=m

m·e .!!.~ p=--t· (

19

(horncqen eroter) levega esaten

e.>« 1 A.s

" ~ So = 8,85 . 10-12 V . m

Dielektrikum a kondenzatorban: s> 1

* perrnltttvttas, lasd az 52. oldalon

Kondenzatorok kapcsolasa; lasd a 25. oldalt

c=Q u

E ='!_C· U2 , 2

E az elektromos tererosseg;
O. az elemi toltes: N N V F
IE1=c=~=-;;:;- E
F a 00 toltesra hat6 en). 00 C a kapacitas:
0 a tarolt toltes:
u a kondenzator
teszultseqe:
E, a tarolt energia;
E a lemezek kozotti
tererasseg;
U a lemezek k6zbtti
feszurtseq: C d A

a kapactas; a lemezek kozotti tavolsag;

a hatasos Iernezfelulet, [,,]

a ter keresztrnetszete;

o F

a parrnlttivltas;

a vakuurn permlttivitasa: 10"] a rnlatlv perrnittivttas":

a felOleti toltessuruseg; a lemezeken leva toltes; a tcltott kondenzatorlemezek kozott hat6 ero.

V N

[E]=-;;:;-=~

A·s m'

A·s·V·m V [E] =~=m

A· s· V'

[F] =y.m-= N

OJ

E O2 F

az eroteret ietrehozo pontszerfi toltes, femg6mb toltese;

a O,-tol val6 tavolsaq:

a tererosseq r tavolsaqra; a vizsqalt toltes;

a 0, toltesre hat6 ero: a permittivit8s.

V·m A s

[E]=~.~

V N

IE]=-;;:;-=~

V·A·s IF]=-m-=N

U

E=~

d

o

if =-

A

E U e

1 0, E =---- 41T e ,2

F = E-O,

F Q,·02

= 41T .... ·-r-2-

U, a toltott koncenzator
feszultseqe; V A·s
Uc a kondenzator IT] =-.- =s 1: =R· C
teszultseqs: A V
az idoalland6:
C a kapacrtas: te = 5· T
R az ararnkor ellenallasa:
te a toltesi ido, kisOtesi ida; . Toiles: uc= U, . (1 - e-i)
t az ido;
a terrneszetes logaritmus· s
e KisOtes: uc= U1 . e--'=
alapja (e = 2,718 ... ). 21

7. Vedelmi. modok

7.1. Vedelmi modok a TN-haJozatban

Lekapcsolast id6k (tularamved6 berendezeseknef)

Aramkiir

Dugaszol6aljzatok aramkorei 35 A·ig

I. vedelmi osztalyu, nem helyhez kotott fogyaszt6i berendezesek aramkorei

Egyeb aramkoro«

Z, az impedancia [a hibaararnhurok latszolaqos ellenaltasa):

I, a lekapcsolasi ararn:

U, a PEN·vezetiih6z viszonyitott nevleqes teszultseq;

I, a zarlati ararn:

UOl a terheletlen fazisvezeto as a PE· ill. a PEN·vezet6 koziitti feszuitseq:

U" a terhelt fazisvezeto es a PE· ill. a PEN·vezet6 kozottl feszultseg;

1 a terheIM.ram.

Lekapcsolasi id6

0,2 s

0,2 s

5 s

Lekapcsolasi aramok (tUiaramved6 berendezeseknel)
l.ekapcsolas legfeljebb
Nev- 0,2 s 0,2 ... 5 s 5s
leges
ararn, Des DO Vezetekvedo·kapcsolo Des DO
I, A rendszarti rendszeru
gL-hez· B tiousu I C tipusu gL-hez*
Lekapcsolasi aram, 1" A
2 20 - - 8,8
4 38,5 - - 18,5
6 60 30 60 26,5
10 100 50 100 48
13 - 65 130 -
16 146 80 160 69,5
20 190 100 200 92
25 250 125 250 118
32 - 160 320 -
35 375 - - 176
40 - 200 400 -
50 560 250 500 250
63 760 315 630 370
* gL: teljes tartornanyu vezetekvedo blztosito 7.2. Vedelrili modok a TT-hiilozatban

'.

RA az osszes test f61delesi etlenallasa;

I, a lekapcsolasl ararn;

UL a legnagyobb megengedett erintesi feszultseq,

RA az osszes, f61ddel osszekotott test f61delesi ellenallasa;

I« a hibaararn az els6 hiba eseten, egy test es egy taztsvezeto kozott, ha elhanyagolhat6 az impedancia;

a legnagyobb megengedett erlntesl leszultseq.

7.4. Hibaaram-vedoberendezes

RA a foqyasztoi berendezes legnagyobb megengedett foldelesi ellcnallasa:

J M> a nevleges hlbaaram:

UL a legnagyobb megengedett erintesi teszultsaq.

7.5. Atmeneti ellanallas merese

-

Rb

~

U,

T ,----,

L1

20

az atmenati ellenallas;

a feszultsegmer6 be.so ellenallasa; a feszultseq a f61dh6z kepest;

a teszultseo a tazisvezetri es a femlemez kozott.

9. Magneses ter

6=1-N

9.1. A magneses ter jellemzo mennyisegei

Gerjesztes

Tererosseg

e I N

a qerjesztes:

az ararnerosseq: a rnenetszarn.

[e] ~A

A [H]~m

lndukcio

I-N H=-lk

H e I N lk

a rnaqnsses tererosseg; a gerJesztes;

az ararnerosseq; a rnenetszarn;

a kozepes erovonalhossz.

B <P A

a rnaqneses fluxus; a keresztmetszet.

a rnaqneses indukci6; [<p] ~ V - s~ Wb

B =.'!'.

A

lndukcio es tererosseg

t l~enoma.gneS"5

B anyag

~

H ___

B a rnaqneses induke'o:

H a rnaqneses tererosseq:

I' a perrneabilitas:

1'0 a vakuurnpermeabnltas

(!'o = 1,257 . 1 0-6 ~) A-m

1', a relativ permeabihtas.

Levego as nem terrornaqneses anyagok eseten; IJ, '" 1

V·s H

[Il] ~ A.m ~m

[!'o] = [Il]

A

[H] =m

V-s

[B] = -;;:;> = T

Ferromagneses anyagok eseten: f.l(}> 1

B=WH

J1 = J10 - fl,

Magneses ellenallas

Rm a rnaqneses ellenallas;
e a qerjesztes;
<P a rnaqneses fluxus;
I, a kozepes erovonalhossz: A
11, a vakuurnperrneabilitas: [Rm]~~~
11, a relatfv permsabltltas; 1 1
~ - ~ --
A a keresztmetszet. H n -s @

R =m <1J

Magneses vezetes

i\. a rnaqnases vezetes; V . s

Rm a magneses ellenallas. [A] = A = H = n· s

9.2. Az, elektromagnes tartoereje

F a tartoerc:

B a magneses ind ukclo;

A a hatasos polusfelulet:

1'0 a vakuumpermeabilitas.

T"-m'

[F]=~ =

A·m =V·A·s=N-m=N

m m

22

9.3. Erohatas maqneses terben
Magneses terben leva aramvezetore F a vezet6re nato er6; F=B·1·/·z
halo ero
AM B a maqneses mdukcto: Forgotekercs
, A)ii>(
_xr , I a maqnesss terben leva eseten:
B vezet6 hossza;
/4l'I I a vezetoben faly6 aram; z= 2·N
-vu
F z a vezet6k szarna: V·s W's N'm
N a menatszarn. [F] = rTT' A·m=--=--=N
m m
I Ket parhuzamos vezeta k6z6tt halo era
F a vezetok k6z6tt nato enS; F= 1-'0 '1, .12, I
~l 1, az 1. vezet6ben faly6 ararn: 2 "If·r
F
- - 12 a 2. vezet6ben foly6 aram:
I a vezet6 hossza; V·s·A'· m N·m
[F] = =--=N
i a vezet6k k6zti tavolsaq; A·m·m m
r
I,t t I, 1'0 a vakuurnpermeabilitas. /La = 1,257' 10-·~
r A·m
--
9.4. Indl,lkci6
Indukcio fluxusveftozas v, az indukalt feszultseg;
kovetkezteben MP a lluxusvaltozas:
V·s 1l</J
M az id6kOIon bseg; [uol =-s-= V U = -N·-
o 6.t
N a menetszam,
Indukcio mozqas kiivelkezteben Uo az indukalt teszultseq;
j~~~ B a magneses indukei6; Uo = B ./. v - z
/ a vezeto hatasos hossza;
B v a sebesseq: V· s m·..'.!:!.=V
z a vezet6k szarna. [Ua] =rTT' S
+ -
lnduktlvltas (onindukcio) uo az onindukcics feszultseg;
L az induktivitas; U .. = - L _ 1ll
/jj az ararnvaltozas; V'S o llt
M az idokulonbseq; IL] =----;;:-= H N·rjJ
N a rnenetszan; L=--
<P a magneses fluxus; 1
I az aramerosseq; A
L=/L·N2.-
I' a permeabllltas: t;
A a tekercskeresztmetszet; L=N2'A
I, a kozepes er6vonalhossz; L
A a maqneses vezetes: 7=-
R a tekeres ohmos ellenallasa; R
r az idoalland6; t = 5· T
t az ararnnovekedes ideje bokapcsotaskor.
A maqneses rnezo anergiaja E az energia; V'S F=~.L·12
L az induktivitas; [E] = ----;;:-. A" =
=W·s=J 2
[ az ararnerosseq,
Hall-jelenseq B U" a Hall-feszultseq; m3 R .J. 8
I II I d I az ararnerosseq: [RHl =-;;::s UH = H d
I I RH a Hall-allando;
- IAn' B a rnaqneses indukci6;
d a felvezet6 lapka m' V·s .2...=V
U;;---:---':- vastaqsaqa, [UHl = -;;::s . A· nT"
m 23

10, Valtakozo aram, haromfazisu aram
10,1, A valtakJ~6 ararn alapmennyisegei
Frekvencia, korfrekvencla, nuuamnossz, pillanatnyi ertek, csucsertek, effektiv ertek
t -T-- D f a frekvencia;
T a peri6dusido; =_1_= Hz 1
u [f1 f=-
U," IA--\~ OJ a k6rfrekvencia; 8 T
'I' a 8z6g; [w1 =_1_ c
t az ida; ~=-
:t a hullarnhossz: s f
,\)' c az eleklromaqncses hullarnok
terjedesi sebesseqs Szinuszos ararnra:
vakuurnban
(e = 300 000 krn/s):
u a feszultseg pillanatnyi ill = 2rr' f rp = ill ' t
erteke;
(/ ~I'i", a az arnplitudo (a feszultscq u=u '"
csucserteke): , sin<p i = I ' sine
U,U"" a feszOltseg effektiv erteke: u=u ' sin(wt) o- , sin(wt)
!,._ az ararn pillanatnyi Milke; i=1
J az amputudo (az ararn 1= V2 '[off
~- l_1 csucsortoko); {] = v2' Ueff
/, /", az ararn eflektiv Milke;
p a polusparszarn: 360",t:;, T f = p' n
n a fordulatszam. 360",t:;, 2",
10,2, A valtakoz6 ararn eUenallasai
Induktiv reaktancia, induktiv vezetes v's
L az induktivitas; [Ll=T=H XL = w' L
1
~ XL az induktiv reaktancia; [Xd = 5 ' Q ' s = Q
L 1
- OJ a k6rtrekvencia; [BJ = 1/n = S BL=--
w,L
BL az induktiv vszates.
[wl = lis
I nduktivilasok soros kapcsolaea
L az eredo indukfivitas;
L" L2, '" a reszinduktvltas; L = L, + L2 + Ls + ,.,
~ XL az ereco reaktancia;
L, L2 L, XLI' X"" , .. a reszreaktancta. XL = XL1 + Xl2 + X1.3 + , ..
Induktivitasok parhuzarnos kapcsotasa
L, L az ereco induktivitas: 1 1 1 1
ill L" L", ". a reszinduktlvltas: T=L+L+L+ ...
, 2 3
XL az eredo reaktancia; 1 1 1 1
-=-+-+-+ ...
Xu, Xl2, ". a reszreaktancia. XL XLI Xl2 XL3
3
Ohmos ellen<illas es induktiv reaktancla soros kapcsolasa
R XL U a teljes feszultsep: U = VU~ + U~L
I
-~~ UR a hatasos feszuttseq: UR = U·cosrp UrnL = U· sinq>
~ UmL az induktiv medddteszultseq;
R az ohmos ellenallas; Z= VR' +XE
~ ~ XL az induktfv maktancia:
Z a latszolaqos allenallas: R = Z'cosrp XL = Z,sinrp
I L I 'I' a filziseltol6das szoqe,
R 24

Ohmos elleniillas es induktiv reaktancia parnuzamos kapcsotasa

t; R [ a teljes ararn:
~ I. a hatasos ararn; G ~ y. cose
t.; az induktiv BL ~ Y' sine
- meddoararn:
i: R az ohmos ~~ ;;2 + x:'
U U ellenallas;
~ ~,~-, XL az induktiv reaktaneia;
Z a latszolaqos ellenallas:
y_ 1 Xc y a latszolaqos vszetes:
I -z G a hatasos vezetes;
Ifill
BL az induktiv vezetes;
'P a taziseltolodas sz6ge. Kapacitiv reaktancla, kapacitiv vezetes

[C] ~~=~=F V Q

1

[XcJ =~~Q

C a kapacitas;
-1~ x, a kapacitfv reaktaneia;
ill a k6rfrekvencia;
C Bc a kapacitfv vezetss. s Q

[Bel ~_!_~S Q

fR = I· coso

ImL = I· sino Y=YG2+BL2

Z= J 1 1

R2 + XL'

R=_!_

cos<p

1 x, =-w-'-C-

Kondenzatorok soros kapcsoliisa C

Be = W· C

-1HH~

o,

c,

c,

C = C, + C2 + C3 + ...

c,. C, •. x,

az ered6 kapacitas:

a reszkapacitas: az eredo reaktancia;

Ket konoenzator eseten:

C = C,· C, C, + C,

Kondenzatorok parhuzamos kapcsolasa

XC1' XC2' ,_. a reszreaktancia,

c

C" C" ...

az eredo kapacltas: Ket kapacitiv reaktaneia eseten:

1 1 1 1

C = C, + C2 + C3 + .

Xc =XC1 + XC2 + XC3 + .

Be = Be1 + Be> + BeG + ...

1 1 1 1

-=~+~+-+ ...

Xc XC1 Xc, Xes

Ohmos ellenallas as kapacitiv reaktancia soros kapcsotasa

I R x,

--~~ ~

__ -"l=--_ 1

~J\J

a reszkapacitas:

Be az eradd vezetes;

Be1, Bc2, ... a reszvezetes;

Xc az eredo reaktancia;

Xc,. Xc,.... a reszreaktancla.

UR = U· COSrp

UmC = U . sin,/,

Z= VR' + XC'

R = Z· COS!p

Xc = Z· sin'll

U a leljes feszuttseq:
UR a hatasos teszultseq:
Umc a kapacitiv meddofeszultseg;
R az ohmos ellenallas:
Xc a kapacitiv reaktancia;
Z a latszolaqos ellanaltas;
'I' a faziseltolcdas szoqe. 25

Ohmos ellenallas es kapacitiv reaktancia parhuzamos kapcsolasa

a telies ararn;

a hatasos ararn:

a kapacitiv msddoaram; az ohmos ollcnallas:

a kapacitfv reaktancia;

a latszolaqos ellenauas: a natasos vszstas,

a latszolaqos vezetes: a kapacitiv vezetes:

a taziseltolcdas szoqe.

G = y. cose

Bc~ y. sinq>

Z R=-cos<p

T = VTR' + fmc2 fR = I· COSrp

fmc = I . sinrp Y=VG2+Bc2

Z= _j==1~=2

z

X =--

c sinrp

Ohmos ellenaflas, induktiv e.s kapacitiv reaktancia soros kapcsolasa

.i: ~ V

Xc VA
..._____ ...___., <c:.« VrnL
VA Vml VrnC
~ Vrnc
XL> x, j R
Vmc Xl
Xc
UmL XL X
If' VA R Z
q> a teljes feszultssq;

a hatasos teszultseq: az induktiv rnadoofeszultseq;

a kapacitfv

rneddofeszultseq;

az ohmos ellenallas:

az induktlv reaktancia;

a kapacitiv reaktancia:

az eredo reaktancia; X ~ XL ~ Xc

a latszolaqos ellanallas:

a tazlseltolocas szoqe.

UR = U . cosrp

Um = U . sin</,

R = Z· COSrp

X = Z· sinrp

Ohmos ellenallas, induktiv es kapacitiv raaktancia parhuzamos kapcsolasa I a teljes ararn:

Ie a hatasos ararn;

ImL az induktiv

rncdcoararn;

Imc a kapacitiv

rnsddoararn;

Em a teljes meddcaram;

R az ohmos ellenallas;

Xl az induktfv reaktancia; G = Y . cosrp

Xc a kapacitfv reaktancia;

Z a latszolaqos ellenallas:

B =~ q> a fazlseltol6das szoqe;

L XL G a batasos vezetes;

B =__!_ Y a latszolaqos vezetes;

e Xc BL az induktfv vezetes; Be a kapacitlv vozetas:

B az eredo (maddo) vezetes,

10.3. Az Ohm-ttirvimy valtakozo aram eseten

R az ohmos e.lena.las: Soros kapcsolas V =/. Z
XL az ind uktiv reaktancia; eseten: VR ~ l· R
Xc a kapacitiv reaktancia; V VmL =1' XL
Z a latsz61agos ellenalliis; J= VrnC = 1· Xc
V a !eljes feszultseg; VR' + (XL - Xcf
VR a hatasos taszultseq; V
u.; az induktiv Parh uzamos kapcsolas 1R =Fi
medddteszultsoq: sseten: V
I Vmc a kapacitiv Iml =~
U rneddoteszuttseq: I = U I~ + (~ - .2_ r V
R I a !eljes aram: ~ R' XL x, fmc = Xc
IR a hatasos ararn:
ImL az induktfv rnedooararn; V
I=-
Ime a kapacltlv mednoararn. Z
26 1= VIR· + (fmL -fmcl2 IR = I· coso

[m = I· sine

Y = V G2 + (BL - Bel'

B = y. sin.-p

Z= 1

J;2 + (;L - ;J

10.4. Rezonancia
,
to a rezonandafrekvencia; Rezonancia
WI) a rezonancia- eseten:
Soros rezg6kiir
korfrekvenc.a: XL = Xc
~'~~: L az mduktivltas:
U XL x, C a xapacltas:
1
me XL az lnduktlv reaktancia; [tol =~
1 Z I Xc a xapacrnv reaktancia;
~
u, R 0 a 16s8091 Mnyezo; d = _1_
Parh uzarnos rezg6kor d a veszteseql h§nyezo; Q
i; az induktiv meddoaram;
~ '~~ i; a kapacitlv meddoaram;
f,~(" / 'TlL Be BL U~L az induktfv
~ U G U rneddofeszultseq;
~-- ~ - U~c a kapacitiv
=r :' y medd6feszOltseg;
U az ered6 feszultseg. 1 wo·L=---. wo'C

1

I' = .

o 217' vc:c

1

"'0 = VL75

Parhuzamos rezonancia:

Q =lrnL= fmc I f

Saras rezonancia:

10.5. A valtakozo :~r~,~~eijesftm(mye

0= Uml= Ume

U U

S

s = U'I

a latszolaqos teljesitrneny:

a hatasos teljesitmeny; [Sl = V . A

a induktiv rneddo

teljesitmeny;

a xapacitiv medd6 teljesitmeny;

a fazise.tolodas szcqa; a teljesttrnenytenyezo: a medd6teijesitmenyt€nyezo;

a teljesteszuttseq,

a hatasos feszultseq:

1 1 P
- ~ QL
"OJ"' R 11 Qc
)UA Ie. Io:J 'P
1 f cos 'fJ
- - sin cp
"))"" RI 'l
L j U
lj)UA :5 UR
in, fmL, UrnL
u.;
~Q I
[~L
P fmc
XL
x, [PJ = V' A = W

[OJ = var

az induktiv msddofaszultseq: a kapacitiv maddrifeszultseq: a teljes ararn;

az induktiv rnaddoararn: a kapacitiv rneddoaram: az rnduktfv reaktancia;

a kapaeitiv reaktaneia.

S=Vp2+Q~ +

S == Vp2 + Q~

p = S· C9$rp

Oc = S· sinfji

Q _ U~c

c-

Xc

Qc= l~c' Xc

sinQl = QL

S

I 10.6. A medd6 teljesjtmEmy komperizatasa

P a hatasos teljesitrneny: Qc= P (tg qJ, - tg qJ2)
Qc a kapacitiv medd6 teljesftmeny; Ui
~O1 a taziseltolodasi sz6g Qc = U·fmc = Xc=Irr<}<Xc
kornpenzalas elott: [el = F
Qc <P2 a faziseltolodasi sz6g Parhuzamos kompenzac'o:
QL kornpenzalas ulan;
S, }~ C a kornpenzalokondenzatcr
C= Qc.
S2 kapacirasa: 217' f· U2
f a frekvencia;
'1', P U a feszultseg; Soros kornpenzacio:
'1'2
Ie a konoenzator arama; C = Ie2
x; a kapacitlv reaictancia. 21T·f·Qc 27

10.7. SzLiriikapcsolasok

28

i r:":

V, a bemeneti feszOltseg;
V, a kimeneti feszultseg; U2 R
R az ellenaltas: u, I (1 r
C a kapacitas: R"+ --
th a hatiHfrekvencia; V UJ·e
OJ a k6lirekvencia; 1
ZT a zarotartornany: t.; =
AT az ateresztctartomany. 27T·R·e
V, a bemeneti feszOltseg;
V2 a kimeneti feszultseg: U2
R az ellenallas; Ui J(wRJ+l
L az induktivitas:
th a hatarfrekvencla:
OJ a k6rfrekvencia; f __ R_
ZT a zarotartornany:
AT aterasztotartornany. h - 21T' L
V, a bemeneti feszultseq; 1
V2 a kimeneti feszultseq: f -
C a kapacitas: h - 21T\Il75
L az induktivitas:
tn a hatiHfrekvencia; XL> Xc:
ill a kiilirekvencia; U2
ZT a zarotartomany; u,
AT az ateresztotartomany. ,,}·L· e
XL < Xc:
U2
u, 1
- 1
,,}·L·e
V, a bemeneti feszultseq:
V2 a kimeneti feszOltseg; U2 1
R az cllenallas:
C a kapacttas; u, V1 + (w' R· e)2
fh a hatartrekvencia; 1
OJ a k6rfrekvencia; f, = 27T.R. e
ZT a zarotartornany;
AT az atereszt6tartomany.
V, a bemeneti teszuttseq;
V2 a kimeneti fsszultseq; U2
R az etlenallas: o, ~11 +(w/y
L az induktivitas:
f, a hatar'rskvsncta:
w a kiirfrekvencia; R
ZT a zarotartomany; fh=--
AT ateresztctartornany, 21T·L
-----
Vi a bemeneti feszultseq: 1
U, a kimeneti teszultscq: f -
C a kapaeitas: h - 21T\Il75
L az induktivitas; XL > Xc:
f. a hatartrexvencta:
w a k6lfrekvencia; U2
ZT a zarotartornany: U, ,,}·L· e - 1
AT az ateresztctartornarw.
XL <Xc:
U2 1
u. 1 -&i·L·e Fel(W'tereszto RC-szuro

t~

U,

~' ----,-"":;-.~ .

~ -zr- ... - r- ::::.'A .. T. "-.: :

.1 · .

1 ,

fh f-

Feliilatereszto RL·szuro t ~

u,

CJJ ~; -»:

f. f~

Feliiliitereszto LC-szi1ro

Alulateresztc RL-szuro ~ !

u; I

[7Uu2 ~t-. +.:~.;.'~ ... = .. = .. ~==~

~ I 'AC;~"j,

th f-

Alulalereszlo LC-szuro

rtiu,

ZT

10.8. Haromtazlsu valtakoze ararn

Osillaqkapcsolas L1 _!_.

U= v'3. U,

L3 ---------'

U a vonali Ieszultseq:
U, a f3zisfeszultseg;
1 a vonali ararn;
t, a fazisaram;
Sf a latszolaqos tazisteljesftmeny:
S az ered6 latszolagos teljesitrneny:
:E az osszeg jele;
P az eredo hatasos
teljesftmeny: S, ~ Uf·lf
3 0 az eredo rneddf
teljesifmeny:
<p a faziseltolodas! [S] ~ V·A saoq;

cos <p a teljesftmenytenyezo;

sin q; a rnando-

teliesnmeny-tenyezo. [0] ~ V . A ~ var

[P] ~ V· A ~ W

Szimmetrikus terheles eseten:

U S=~'I 'v'3

S = v'3 . U . I S = VP' + Q2

p = S> cose Q = S . sin<;o

Delta-kapcsolas

U= UI

u

L3-------~

U a vonali feszOltseg;
U, a fazisfeszOltsE\g;
1 a vonali ararn:
I, a Iazisaram:
S, a latszolaqos fazisteljesitmeny;
S az eredo latszolaqos
teljesitrneny:
p az eredo hatasos S,~ V,·I,
3 teljesitmeny;
Q az eredo rneddo [S] ~V· A
teljesltrneny:
<p a Iaziseltolodasi [P] ~ V·A ~ W
szog;
cos <p a teljesitmeny- [OJ ~ V' A ~ var
tenyezo;
sin <p a rneddoteljasitmeny-tenyezd. s = V ('i'p)2 + (:rQ)2

Szimmetrikus terheles eseten:

s = 3· S,

I S=U·~

f v'3

S = v'3. U'I S = Vp2 + Q2

p = S . cosip Q = S . sincp

A fogyaszl6 teljesitmimyielvelele csillag- ill. delta-kapcsolasban azonos MI6zali feszultseg eseten

Sy a latszolaqos teljesltrnenv cslllaqkapcsolasban:

S. a latszolaqos teljesitmenv delta-kapcsolasban.

Sy

S. 3

I A nullavezet6 arama (cslllaqkapcsolasban) aszimmetrikus terheles eseten

[1.12. fa a vonali ararn;

[;2 az t, es 12 arama:

IN a kiegyenlit6aram;

{3 az I, as I" kozolti faziseltol6dasi szoq;

a

az 112 es -I. kozotti faziseltotodasi szog.

1'2 = VI/ + 1/ -1, .12

21 -I cos!3 = __ ' __ 2

2· 1'2

a=60o-[3

IN = VI,' + Il + I; - I, .12 - 2 I, . 1'2 . cos«

I Aszfrnmetnkus terhalesu delta-kapcsolas vonali arama

a vonali aram:

1,2' I", /3' a fazisararn,

I, = VI,! + 13," + 1,2.13,

29

11. Vezetekek

LlU = U - U;

2 ·[·1 LlU=-'Y·A

2P·/ LlU=--- 1'·A·U

Au = t.U . 100% U

2 ['.{ p=--

v 'Y' A

P = 2['!- 100%

","0 'Y.A. U

11.1. Nem ehJgazo vezetek

U

Viillakoz6 aramu vezetek U a feszuitseq a vszetek
elejen, nevleqes feszultseq; 21,[,cOSIfJ
u, a teszultseq a vezetek I',U = U - Uv AU= 'Y·A
w~ vegen;
I',U a teszuttseqasos;
b,u a feszultseqases 2p·I
AU=---
F szazalekban; rA·U
"U' a teszultsnq a vezeteken:
I a vezatek arama; t.U
[ a vezetek hassza; LlU =U'1OO%
cas tIJ a hatasos
telj esitmenytenyez6;
A a vezatek keresztmetszete; 2 r-:
y a fajlagos vezetes; PV=--A-
p az atvltt teljesitrneny; 'Y'
2 J.[ e; a teljesftrnenvvesztoseq; Py·100% 2[·/·100%
AU'=-- p .... ,;; a teljesitmenyveszteseq PV!(, = P Pv"k = 'Y·A·U·cos'Y
y·A szazalekban.
AU = i;U' . cos 'fJ Egyenaramu vezetek

!!.U

a feszultseq a vezetek elelen, nevleqes fsszultseq:

a Ieszultseq a vezetsk vegen; a feszultseqeses;

a Ieszultseqesss szazalakban; a vezetek arama;

a vezetek hassza;

a vezatek keresztmetszete; a fajlagas vezetas:

az atvitt teljesftrneny;

a teljesitmenyveszteseq: a teljesftmenyveszteseg szazalekban,

/,u I

i

A

y

t G9 ,f F=J P

i--_j_/_---II Pv

r;

[I',U] = V

P '100% Pv% = v P

Haromfiizisu vezetek (szimmetrikus terhelesu)

U a fiizisfeszilltseg a vozetek
elejen;
Uy a fazisfeszOltseg a vezatek
L1 L2 L3 vegen;
~ AU a teszOltsegeses;
Au a teszultseqeses
szazalekban:
I a vezetek arama;
I a vszetek hossza;
cos ~, a hatasos
t teljesitm,mytenyezo;
3 3 .~ A a vezetek keresztmetszete;
,. , ,
/ r a fajlagas vezstes:
P az atvitt teijesttmeny:
e; a teljesftmenyveszteseq;
Pvo/, a teljesitrnenyveszteseq
szazalekban, I:>U =U - U;

Py'100%

p"", = P

tl.U

V3 . [ . I . cos rp rA

P·l AU=--'Y'A' U

tl.U

LlU = U'100%

3 [2./ P=~-

v 'Y' A

V3' /-/-100%

P = _:_:~_:_....:..::.::.:..:.

v% y . A . U . cos IfJ

30

11 .2. Ehigazo vezetek

Egyenaramu vezetek

VallakozQ aramu vezetek
1:1 = llll
t 1111 cos 'i'3;P,
__ 5 /,
--=--
r- cos 'P,:P,
L"
.s: _,. -L-
_N cos IP"P,
t I,
_
fo
~ Harornfaztsu vezetek

P,

U a feszultseg a vezetsk elejen,

navleqes feszOltseg;

U, a feszultseq a vezetek vegen;

fJ.U a feszultseqeses a vezetek vegeig;

r a fajlagos vazetes;

A a vezetek keresztmetszete; a teljes ararn az elso vezetekszakaszban;

!1U= U- U.

2

!:J.U =_. '2,([·lJ 'Y·A

L (I-I) = 1,-/,+ 1,,-1,,+ ... L (/.1) = 1,·/,+1,./,+ ...

2

!:J.U = -- . '2,(P ,1) 'Y·A·U

E (P . I) = PI' /Il + p".!" + . E(P·l) =P,·[,+P,·/,+.

I, = I, + I, + [3 + ...

[III = 1,"- ...

P,

P,

az agaram;

a vezetakhossz a leaqazasiq; az ararnnyornatckok 6sszege; P" P" ... az aqtefjesitrneny:

a teljesftmenynyornatekok 6sszege;

a f6vezetekszakasz hossza;

su = U _ U; 2

f.,U = -- (I, . 1, . cos (P, + ... ) rA

!:J.U = 2 . cos 'Pk • 2',(1 • lJ 'Y·A

2

!:J.U = 'Y' A . (J . 2',(P 'f)

I, = I, + 1, + 13 + ...

[n = 1, + J, +... 1m = I, + ...

P,'100% P"" = P, + P2 + ...

P = 3· (1~ ·II +IfT . IT! + ... ) v rA

__ P_..v_· _1_0_0_:_%_ P",,=

~ P, + Po + ...

!:J.U = v'3. 'Z(I'f) . cos 'Pk • g 'Y·A

1,. I,. __ (1,121'" E (II)

E(P-I)

In 1111 ... a teljes ararn

a f6vezetekszakaszban;

P, a teljesitrnenyveszteseq:

P;« a teljesitmenyvesztaseq szazalekban:

cos 'P,. cas 'p" ... az 8g teljesITmenytenyez6je;

cas rp., a k6zepes teljesitmenytenyezc:

9 az egyidejUsegi tenyezo,

!:J.U = --,v'3--=3:_.-=2',,,,(I_ . .:.!.f):-.--=c.::_:os::_(~Pk 'Y-A

!:J.U = '2,(p.f) 'Y·A· U

A foszultseqeses egyidejUsegi tenyez6 osctcn:

31

11.3. Korvezetek

J = 2:(1·1),

b I

Tapla.lasl pont

Is 7,:'=

Legl<isebb feszU Itsegl pont (pelna)

I, I,

I, I,

r r;- r -["" r V,

t

II, ,

~/,

Taplalasi pontnal felnyitott korvezetek

A1

A ag

A2 A3

61

62 63 6 ag

Az osszetevo ararnok rneqhatarozasa Egyensulyi teltetei az ararnnyornatekokra:

Ell· 0, ~ t, ·1, + I, (I, + 121 + I, (I, + I, + IJ + I, (Ii + I, + I, + 1,1 I(1 . 0, ~ 14 ·1, + I, (/4 + I,) + I, (I, + I, + I,) + I, (I, + I, + 14 + 151

Ell· ni ~ Ib ./ I(l .Ih ~ 1; ·1 1 = I, + 1, + I, + I,

a jobb aldali aramnyomatekck csszeqe;

a bal aldali aramnyomatekok iisszege;

I; [2' az agaram;

l., 1, a vezotekhossz a leagazaslg;

I az osszas a9 lelJes Mama;

Ii az 6sszelevD aram jobbra:

I, az bsszelev6 ararn balra;

a !(orvezelek teljes hossza.

E(I·/),

2:(I'/)b 'r=t=

A legkiS(lbb feszultsegl pont meqhatarozasa (a peldaban a 2. pont)

I2i a jobb oldali reszararn

a legkisebb feszultseqi ponthoz; 120 a bal aldali reszararn

a leg kisebb feszultseqi ponthaz; 1, agaram;

I, a legkisebb tsszultseqi pant agarama.

A 2. leaqazastol balra:

I2i = Ii - I, 12, < I,

A 2. pont a legkisebb foszultsaqi pont:

I, = l'i + I"

A vozetek-keresztmetszet meqhatarozasa

A vazetek-keresztrnetszetet a legnagyobb osszetevo ara-nra kell meghatarozni.

A fesziiltsegeses rneqhatarozasa harem fazis eseten (a 2. pont a legkisebb feszultseqi pont)

E(I . ~'J ~ I, ·1, + 1'i (I, + I;)

2:(J '/)" = I, . 15 + J, . (I. + I,) + I" (13 + t, + I,)

2:(1 'I)'i
A4
2:(1 '1)2b
!;U
A
cose,
84 a jobb aldali

ararn nyamatekak 6sszege a legkisebb feszultseq i panthaz; a bal aldali ararnnyomatekok osszsoe a legkisebb feszOltsegi ponthoz;

a feszOltsegeses a legkisebb feszultsegi pontig;

a vozotokkornsztmatszet:

a kozapes teljesrrmenytenyezo.

V3·cosm ·z(J·l).

flU = ,-k 21

'Y·A

Korvezetek ket egyenaramu laplalasi ponttal

Mind az A, mind a B 8.g a taplalasi pontok k6zbtt korvezetsknek tekinthet6.

32

12. Transztorrnator

Attetel

A transzforrnator foegyenlete Vo az Orssjimlsi feszOltseg;

§ a rnaqneses indul<ci6

csucsertekc:

A" a vasmagkeresztmetszet;

U, a bemeneti ieszu ltseq:

U, a kimeneti fsszultseq;

N, a bemeneti tekercs menetszama; N, a kimeneti tekercs rnenetszarna: 1, a bemeneti oldal ararna:

I, a kimeneti oldal ararna;

Z, a bemeneti oldal Iatszolaqcs ellenallasa:

Z, a kimeneti oldal latszolaqos ellenallasa; v az attetal,

Am a magkeresztmetszet; N a menetszarn;

f a frekvencia;

(Fe a vasrnaqkitoltesi tenyezo.

27r

v2~ 4,44

Ij_,_=N,

U2 N2

1, N2

f.,_=N;

v= N, N2

Vo = 4,44 . B . AFe • f . N

Riividzarasi feszultseq, tartos rovidzarasi ararn, legnagyobb riividzl'misi 16kesaram

u,[DC u, a relativ r6vidzarasi teszultseq, 'Yo; U = U, ,100%
V, az abszomt rovidzarasi teszurtseq: , U
V a nevleges feszOltseg;
I a nevleges ararn: I = i_ ·100%
lie a tartos r6vidzarasi ararn; tr u,
12 2.2 - I" a lshetsnqes legnagyobb
R6vidre zart transzformator r6vidzarasi lokesararn. II, = 2,55 . 1"
Nevleges latszolaqos teljesitmeny Egyfazisu valtakozo aram eseten:
SN nevleges latsz61agos teljesitrneny: SN = U, .12
U, a kimeneti oldal nevleqes Haromtazlsn vanakozo
I teszultseqe; ararn eseten:
I, a kimeneti oldal nevleqes ararna. SN = v'3 . U2 . 12
I
Takarektranszformator S", a teljesitrneny:
u: 10 S. a megtakaritott teljesftmeny; S = U, - U2_S
N, IN' !,:: V, a bemeneti feszUltseg; m U, •
U, ~ tU, U2 a kimoncti Ieszultseq: Ij_,_=N,
I, a kimeneti ararn; Sa = U,· I,
N" N.2 a menerszam. U2 N2
Transzformatorok parhuzamos kapcsolasa ~1---6---6- 99

L1 N

S" s, ... 2:S

SN11 SN2 .• ,. 2:SN

a terheles;

a leljes torhelas:

a nevleges teljesitmeny;

a n"vlegas teljesitmenyek osszeqe:

az ered6 rovidzaras] feszultseg;

a rovidzaras! feszOltseg;

L SN SN1 SN2

--=~+~+ ...

Ur Ur1 Ur2

LSN

u, = SN' 8N2

-+-+ ... Un Ur2

s=s . .!:!r_.LS

1 N1 Un L SN

ennek megfelel6en S,' S,' ...

Hataslok

u,

1) a hatastok;

P" a lead ott taljesitrneny:

P", a felvett teljesftmeny;

P v, Fe a vasveszteseq:

p,. Cu a tekercselesi veszteseq:

S2 a leadott latszolaqos tetjesftmeny;

cas '1'2 a kimeneti oldal teljesltmenytenyez6je.

1) = !1.. = ~ P...!le,,-- _

Ptel P'e + P,»; + P~ CU

____ ~S~2~·_C_O_S_~~2~ ____ T) = ~

S2· COS~2 + pv. F. + P, co

33

A harornfazisu transzforrnator anetele

Kisfeszultsegu halozatban elonyben reszesitett kapcsolasi csoportok:

Oy 5

-~

U 2U

w_:: :

U, a bemenootdau vonal! feszultseg;

U, a kirnenooldali vonal!

Ieszultseg:

N, a bemeneti tekercs rnanetszarna:

N2 a k!menet! tekeres rnenetszarna,

OzO,Oz6

Attete]

Kapcsotas! csoport

YyO, Yy6 DdO,Dd6

Oy5,Oy11

!:i ~ __ N_,_ U2 v'3· N2

Yd5, Yd11

Yz 5

Yz5, Yz11

U2 v'3. N,

13. Villamos gepek

13.1. Haromfazisu forg6gepek

Motor

Generator

Aszinkrongep

n a Iorqorcsz Iordulatszarra:

no a forg6mezo

toroulatszarna:

s a szlip, %;

If a forg6resz-frekvencia;

f a halozati frekvencia;

P, a felvett teliesitrneny:

P, a leadott teljesnmeny:

U a von ali feszultseq:

1 a vonal! ararn;

cos,!, a teljesftmenytenyezo.

P2 = U . I . coso

A forg6gep fajt<.\ja

s = (1 -~). 100%

f· s f, =100%

f,~f'(1-~)

Harorn- es egyfazisu forg6gep

S~(~-1)'100%

f· s ~--r- 100%

t'=('('::_-l)

n, I

Harorntazlsu forg6gep

P, = V3 . U . J . cosp

Egyfazisu forg6gep

P, = U . 1 . cos,!,

Szinkrongep

n a forqoresz fordulatszarna; Motorra es generatorra:
no a forg6mez6 tordulatszama;
f a ha.ozati frekvencia; f
n = no n~-
p polusparszarn: o p
P, a felvett teljesitmimy;
P, a leadott teljesitmeny; Motor Generator
U a vonal! feszultseg; P, = V3. U· I· coso
I a vonal! ararn: P, = .... /"3 . U . I . cos«
cos '!' a te'jestmenytenyezo; P2 = V3' U· I· cos'!'· 'I P,= V3 . U . I . cos,!,
ry a hatastok 1]
a a lepesszoq; 3600
p a forqcresz pol usparszama: Zk = 2· p' m a=~~
m a tazlsok szarna: Zk
z, a lepesszarrifordulat; n =!L . t,
n a ford ulatszam: n=~
t; a lepesfrekvencia. z. Z.
n a ford ulatszarn: 2·f
f a frekvencia; {n] ~ s-' n~--
z a fogszam. z , Leptetomotor

Reluktanciamotor

34

13.2. Egyenaramu forg6gepek

U = If . (Rf + Rsp + Rk) + UE + UK U-UK

R;nd = --[-- - R, - Rsp - Rk 2

KOlso gerjesztes(l egyeniiramu forg6gepek

U a halozati feszultseq;

UE a torqoresz-euenteszultseq:

UK a keteteszunseq:

If a torg6reszaram;

Ll_ az indftasi ararncsucs; R, a forg6resz-ellenallas; Rind az indito-ellenallas:

R, a kornpenzalotekercs ellenallasa:

R" a seqedpolustekercs ellenaliasa.

U a kapocsfeszultseq:

Ui az indukalt feszUltseg; UK a kefefesziiltseg;

I a generatoraram;

R, a forqoresz-ellenallas;

R, a kornpenzalotekercs ellenallasa; R,p a seqedpolusteksrcs ellenallasa.

Ha a forg6gepnek nines segedp61 us- ill. kornparrzalotekercse, akkor R,p = 0 n, ill. R,= on.

Ha a forg6gepnek nines segedp6lus- ill. kornpenzalotekercse, akkor R,p = 0 n, ill. R, = on.

Mellekaramkoru egyeml.ramu lorg6gepek

Motor

L

U

L-

E1

U a h8l6zati feszultseq;

UE a forqoresz-ellenfeszultseq; UK a kefefeszuttseq:

1 a hal6zatl aram;

I, a torqoreszararn;

I. a qerjesztoaram;

12 az lndltas! ararncsucs;

Rg a gerjeszt6tekercs ellenallasa:

R, a Icrqcresz-ellenailas:

Rsp a seqedoolustekercs ellenallasa; R, a xornpenzalotekercs eltenaltasa:

R;nd az indito-ellenallas.

Ha a forg6gepnek nines seqedpolus- ill. kompenzalotekercse, akkor R", = 0 n, ill. R,= on,

Generalor u; a generatoraram; I = If - Ig
L+ __!_ _.l!_ ~ I, a torqoreszararn;
~ a gerjesztoaram; U = '« Rg
81 82 A1 A2 a kapocsteszunseq;
~lg U; az indukalt teszultseq; U = U; - UK - If' (Rf + Rk + Rso)
E2 UK a ketefeszultseg;
TU Rg a gerjeszt6tekercs etlanailasa: Ha a forg6gepnek nines sepedpolus- ill.
E1 R, a forg6resz-ellenallas; kompenzalotekercse. akkor R,. = 0 n, ill.
l- R,. a segedp61ustekeres ellenallasa;
R, a kornpenzalotekercs ellenallasa, R,= on. FoaramkorG egyenaramu forg6gepek

Motor U a halozati feszultseq; UK a kefefeszultseq:

UE a torqoresz-ellenteszultseq:

R, a forqoresz-ellenallas:

R. a gerjesztotekercs ellenallasa; R", a seqedpolustekercs ellenallasa; R, a kompenzalctekercs ellenallasa; R", az indito-ellenallas:

I. a forqoreszaram:

1, az inditasi ararncsucs.

l+

(U

l-

Generator

T U 81 82

L-

U a kapocsreszultsep:

Ui az indukalt teszultseq; UK a kefefeszultseg;

If a forqoreszararn:

R9 a gerjeszt6tekercs ellenallasa:

R, a forg6resz-ellenallas;

R,p a segedp61ustekeres ellenallasa; R, a kornpenzalotekercs ellenallasa,

U-U

R;nd = K - Rf - Rg ~ R,p - Rk

12

Ha a forg6gepnek nines seqedpolus- ill. kornpenzalotekercse, akkor R,. = 0 o, ill. R,= on.

Ha a forg6gepnek nines seqedpolus- ill. kornpenzalotokercse, akkor R,p = 0 n, ill. R, = on.

35

14. Vih'igitastechnika

E = <Pv' 11m

v A

14.1. A vih:'gitastechnika alaprnennylseqel

Fenyhasznositas

p _¢:=:::>_;_. __ ~~1!nya~~

'1 a fenyhasznosii<\s; 1m
<Pv a fenyaram; ['11~w <Pv
p a fenyforras felvett '7=~
teljesitmenye. [f/>,] ~ 1m p
I, a fimyer6sseg; 1m I = <Pv
<Pv a fenyaram; [I,l ~Sr ~ cd v Q
Q a terszoq, [Q] = sr (szteradlan) Q = 1 sr, ha a g6mbfeluletresz terulete 1 m' (a g6mb sugara 1 m)

Megvilagflas

E, a megvilagitas;

Ep a meqvilaqitas a P pontban; tP, a fenyararn;

a megvllagitas-hatasfok; a rneqvllaqitott fellilet;

a terszoq;

a P pont es a lenyforrilS tavo.saqa; a lenyer6sseg;

a suqarzasi sz6g a mer61egeshez !<;epest.

[EI =l_rT1_ = Ix

m'

A = Q. r'

E = Iv' cosa

p r2

Fimysuruseg

a fenysuruseg; a fenyerosseg;

a vllaqfto-, III. lathato felulet,

cd [L,1 = m'

A feluletre mer61egesen beeso feny sseten:

14.2. A vilagitorends<:erek terve<:ese

Helyisegtcmyezo

K6zvetett megvilagitas

,~/

~z?::!r:~

k

a helylsegtenyezo k6zvetlen vilagitas eseten;

a helylsegtenyezo kozvetott vllagitBs eseten:

a helyiseg hossza;

a helyiseg szelesseqe:

a vilagit6test maqassaqa

a m u nkavegzes sikja lelett; a mennyezet maqassaqa a munkaveqzes sikja felett.

K6zvetlen megvilagitas eseten:

i- b k= h (1+ b)

K6zvetett rncqvilaqitas esaten:

3 ·t· b···

k~·. .

, 2· h' (l + b)

,

Megvilagitas-hatasfok

k,

I b h

h'

~m a megvllagitas·hatasfak;

~,~ a vilagit6test muk6desi hatastoka: no a helyiseghatasfok;

Tervezesi tenyezo es csokkentesi tenyezo

1 p=c~

V

1

V=-

P

Bepiszkolcdas es 6regedes Normalis Fokozott .... ", .• JtrQs
Tervezesl tenyezo, p 1,25 1,43 1,67
Csokkentesi tenyez6, v 0,8 0,7 0,6 A szukseqes larnpak szama n a larnpak szarna;

E, a rneqvilaqltas:

A a rneqv.laqitando fclulot;

p a tervazesi tenyez6;

"'" a larnpankenti nevleges fenyaram; ~~ a megvilagftas·hatasfok.

[Ev] ~ Ix [<P,J = 1m

p a tervezesl tenyezo:

v a csokkentesi tenyszo.

E ·A·p

n ;:;;;;:._v_. .

<P,a' '1m

g a reflexi6 toka;

a az abszorpci6 toka;

"( a transzmisszio foka;

wp a visszaverodo fenyaram; <Po az elnyelt fenyaram;

<P, az ateresztett tenyaram: <P a oeeso fenyaram.

Reflexi6

Abszorpci6

Transzmisszi6

36

f]J = cP(! + Wa + iP-r Q+a+r=i

15, Elektrokemia

Elektrolfzis

m a tavalasztott t6meg; [c]~~
c az elektrokarntal A·s
eqyenertek": m=c·I·t
I a hasznos ararn; [c] ~-g-
az id6; A·h I = I) -I,
1) az ararnkihasznalas; mg 9
If a tehes ararn 1AS~3,6~
(a fOrdo ararna), * elektrokerniai egyen8rtek, lasd az
sncrceron G'8lvanelem

U
L:
u,
U n, A,
A,
t, a kapocsteszultseq,

a telep Ozemi feszultseqe:

a teljes terheletlen feszultseq, a telep uresjarasi feszultseqe:

a terheloararn:

a teljes belso sllenallas; a terhelo-ellenallas;

a roviczarasi aram,

Ierheles: R, > 0

Azonos galvanelemek kapcsolasal Saras kapcsolas

U&SS'l

U

R. R. A. I n

-l k?-Jk?--ij--1 ~ RbO,,,

'....Jl....- --.1L- -su.: R.

~COS3Z

Parhuzamas kapcsolas

Oresjaras: I = 0

Riividzar: R, = 0

Akkumulatorck

t~ ,

I ~ Ua r R,

C

a lelies kapocsteszultseq: egy elem kapocsteszultseqe; az elemek szarna;

az ered6 belsc ellenallas; egy elem betso ellenallasa; az eredo kapacitas:

egy elem kapactasa.

Cosoz = C

Ua,,, = n . U

Io5SZ a teljes aram;
I egy elem ararna:
n az elemek szarna:
Rb1is:sz az eredo belso ellenallas;
R. egy elem belsa ellenallasa;
Cossz az eredo kapacltas:
C egy elem kapacrtasa. Iossz ~ n . I

Co"z ~ n ,C

C, a kisOIl:'si kapacltas: [C] ~ [I]. [t] Ck = Ik ' tk
[C] ~ A· s
u; I, a k6zepes klsutes! ararn; [C] ~A' h
I, a kisOtesi ida; C, =I,' t,
U, a kozepss kisutesl 1 A . h = 3600 A . s
feszOltseg;
J'Ah a tolteshasznosjtasl fok, C, k -!!J..
arnperora-hatastok: lJAh~- ,-
1)w" a wattora-hatastok: C, Ck
C, a toltesi kapacltas: Uk' lk' t,
U, I, a k6zepes toltoararn: lJWh = U,' It . t,
I, a toltesi ide;
U, a kozapes t6ltafeszultseg; C,o => a C, t, ~ 10 h eseten
k. a toltesi tenyezo. C20 => a C, t, ~ 20 h eseten 37

16. Elektronika

R =(j_"y_

ny /ny

16.1. Felve.:eto dioda

Jelleggorbe

t NYit~'iranYu

1 tartomany

"Y 6lny

U '_,

_llU~ --=- ~

Un),

-'1,1 j {

Zaroiranyu ]

tartornany

U" a nyitoiranyu feszultseq; U, a zaroiranyu feszultsaq; ! n'j a nyitoiranyu aram;

/z a zaroiranyi; aram;

R" az eqyenaramu

nyit6iranyu enenanas:

R, az egyenaramu zar6iranyu enenauas: r"1 a differencialls nyit6iranyu euenanas,

r1. a differencialrs zar6iranyu ellenallas,

Diodas kapcsolas

Rernin

= UT - Unym'aY.

Inymax

U, a tapfeszultsaq:
u, a zaroiranyu Ieszultseq;
u"' a nyito'ranyu teszultseq;
t.; a nyito'ranyu ararn:
I, a zar6lranyu aram;
R, az eI6tel,ellen;jllas;
P, a teljesltmenyveszteseq PI{ = Inymax· Unyma:>;

16.2. Bipolaris tranzlsztor

Egyenaramu mennyisegek emitterkapcsolasban

UBe a bazls-kollok-cr feszultseg; UC~ a kollektar-emitter feszultseg; USE a bazis-ernittar feszultsaq;

is a bazlsaram:

Ie a kollektorararn:

IE az ernltterararr:

P, a teljesitmenyveszteseq:

B az ararnerdsitesi tenyez6

A baziskori el6tet-ellenallas munkapontlanak beallflasa

,IB , Ie +UT U, az el6tet-ellenallason eso feszultseq;
UT a tapteszultseq:
ReO n,~ UB• a bazis-ernittar feszultsep:
Is a bazrsaram;
Ie a kollektorararn:
)UCE Rc a kollektor-ellenallas:
U~' R, az elotet-ellenallas;
0 B az ararnercsltesi tanyezo. A bazlskor! feszlillsegosZlCi munkaponttanak beaJlitasa

I6 a bazisararn;

Ie a kousktorararn:

Iq a bazlsosztoararn;

q az osztnaramarany (q = 5 ... 10);

Rc a kollektor-allanallas:

RE az ernitter-ellenallas;

R, R2 a bazlskori feszultseqoszto

. ellenallasa;

UT a tapteszuttseq:

U._ az R. ellenallason eso teszultseq:

UR2 az R2 ellenallason eso teszultsaq:

m az ollenallasok aranya (m ~ 5 ... 10).

Us = UT- USE Ue=IB'Re

R = UT - UBE

B IB

R = (UT - USE) ·B

e Ie

R = UT - UCE

e Ie

I q = 'c'l.

Is

R = URE

E Ie

38

elt emitteres - it6kapcsolas

~oz6aramu

-= l":i!esitakapcsolas

~kondenzatorok

Tervezerlesu tranziszior foldelt source-a kapcsolasa

o

Rc a kollektor-allenallas:

R, a tokozat terhelo-ellenallasa;

Rt2 a feszultsegoszt6 eredo ellenallasa:

R" R2 a feszuitseqoszto ellena.lasa:

Zt a tranzisztor teljes terhe.c-el.enallasa;

Z be a fokozat valtakozo aramu bemeneti ellenallasa:

Z" a fokozat valtakozo ararnu kimeneti ellenallasa:

r BE a tranzisztor bemeneti ellenallasa (h".J;

rCE a tranzisztor kimeneti

ellenallasa (11hz.,);

Au a teszultscqorosltcs:

Aj az aramerositss:

Ap a teljesitrnenyarositss;

{3 a rovidzarasi aramsrosftesi tenyezo (h2,,);

U,_ a bemenet! valtakozo feszurtseq:

U.. a kimenet! valtakozo

feszultseq:

1,_ a bemenet! valtakoz6 ararn:

{._ a kimenet! valtakozo ararn:

f. az erosft6kapcsolas also hatartrekvnnclaja:

fh a felulatereszto szura hatartrekvenciaja;

n a telulatereszto szarak

szarna:

CE az ernitterkondenzator;

CK1 a bemeneti kondenzator:

CK> a kimeneti kondenziitor.

z, = Re' Rt Re+R,

HaRt = co; Z, = Rc

A = 12_ , 1,_

A={3-~

, 'CE+Z,

A = U2_ A = {3"eE'Z,

u U,_ U 'BE' (reE + Z,)

A =A'~

U • (BE

R = R,' R2

12 R, + R2

Z - rCE' Rc ki - (CE +Rc

{3

CE = ----'-----

2· 7T' fa (rBE + R,)

1

'l'amu mennyisegek

Pd az eqyenararnu teljesltmeny;

UGS a gate-source feszOltseg;

+UT UT a tapteszultsoq:

10 a dralnararn;

hss a gate-source rnaradekaram:

RD a dralnellenallas;

Rs a scurce-ellenailas;

RG a gate-ellenallas;

S a maredekseq;

MD a orainaramvaltozas;

t!.UGS a gate-source

feszultseqvaltozas:

~UDS a drain-source

feszu ltseqvaltozas: rosa drain-source valtakozo aramu ellenalliis.

Ha UDS auanoo:

Ha UGS allando:

~pcsolasu erosfto

Z, a teljes ellena!i8.s;

RD a draineuenauas;

Rt az er6sft6fokozat terhelo-ellenaltasa:

A, a feszOltsegerosites;

U,_ a bemeneti valtakozo feszultssq;

U2~ a kimeneti valtakozo

feszultseq;

S a rneredekseq;

UGS a gate-source feszultseq;

r DS a drain-source valtakozo ararnu ellenallas.

Z _ Ro' R, t- Ro +R,

A = S'(os'Z,

U ros+Z,

39

16.4. Tranzisztor mint kapcsolo

Ie max a legnagyobb megengedhet6 kollektorararn:

IB a bazisararn;

IB mln a legkisebb bazisararn:

VT a tapteszultseq;

Vb' a bemeneti feszultseq:

VeE a bazis-ernittsr Ieszultseq:

VeE <at a telltesi kallektor-emitter teszultseq:

a tulvezerlesi tenyez6 (2 ... 5);

R, a bazls eI6tet-ellenallasa;

Rc a ko'lektor-ellenallas;

8min a legkisebb ararnerosltesl tenyezo.

R = (Ube - UeE) . 8m;n

e t ·le mall

16.5. Multivibrator

Aslabil multivlbrator

tsz a szimetido:

I, az impulzusid6;

Rt, R, a baziskori eI6tet-ellenallas; c., C, a visszacsatal6 kondenzator

kapacltasa:

T a peri6dusid6;

k

a kit61tesi tenyezo;

az impulzusfrekvencia.

tsz = 0,69 . R, . C, t; = 0,69 . R2 . C2

1

f=--------

0,69 . (R, . C, + R, . C,)

Monoslabil multtvtbrator

i" R,

az impulzusido; a szunetid6;

az irnpulzusidot rneqhatarozo t6ltoellenallas;

a szunetidot meghataroz6 toltoellenallas;

a 1611okondenzator kapacitasa.

Schmitt-trigger

C,

U, a felsa kuszobteszultseq:
U, az als6 kuszobteszultseq: U, = Ie, . RE + USE1
t;U a hiszterezis;
USF;.l a V1 tranzlsztor bazls- U2 = t.; -RE + USE1
emitter feszultsege;
lc1 a VI tranzisztor t"U = U1 - U,
kollektorararna;
Ie, a V2 tranzlsztor
kollektorararna: t"U = (Ic2 - Id . RE
Ua RE az ernitter-ellenallas, 40

16.6. Egyeniranyit6 kapceolasok

Egyutas kapcsolas M1

VT a tapfeszultseq:

Vdl = 045

V '

T

LN1J~)r:~r.~ n r~VdJrLhilf\ ;~ ;~~4:::''"

PT a transztormator teljesltmenye;

p. az egyenaramu

t teljesitmeny.

PT = 31

P ,

d

VT a tapiaszu Itseg;

Ketutas kapcsolas M2 I.,

Ll ~"

JJ.\ _~ ... Io

,.....----.:-~

VOi az idealis urcsiarasi

J Mll ~:g ::~I::!~am;

I PT a transztormator

I teljesitrnenye:

p. az egyenaramu

t _ teljesitmany.

PT

P = 1,5

d

Harornutas kapcsolas M3

VT a tapreszultseq;

Vdl = 0675

VT '

U., az idealis Oresjarasi

LL2138:'~ + ut&_1 II:, ::~I~:~~ram;

l ~ <>:,/ az ag{uam;

R u; I PT a transztorrnator

L3 ; teljesitrnenye:

I Po az eqyenaramu

1. t _ teljesitmeny,

PT

P =1,5

d

UT a tapfeszultseq;

Vdi = 058

V '

T

HatiitemLi kapcsolas M3.2 r-~--~~~~-.'"

~~

U., az idealis uresjarasl feszultseg;

tE3:I'

)U.i U I:~; ~r~~:::~ator

tetlesltmenye:

p. az egyenaramu

t _ teljesitmeny.

v r-,

az eqyenararn:

v

L13

L2 ~

L3

VT a taptcszultscq;

Udi = 09

VT '

Ketutas hidkapcsolas B2

r-, r-, Ud1 az idaalis urasjarasi

L1J))u, v 17: n J+)Ud,JYV_h' i ~~ ~§:~,

r-, " teljesitmenye;

N 1,---+_V_'1--,T VI ld t_ P, az egyenaramu

teljesftrneny,

'-- __ -----' -

PT=1,23 Pd

U, a taofcszultscq:

Vdl = 1 35.

VT '

Haromfazisu hidkapcsolas B6 l>g ..l:">J -r:::i

U" az idealis uresjarasl feszullseg;

L13r' pI-' + tE3: Id

L2 ~ ~ ~v TI ~v R{]) V ~I;~ :~r!~!::~ator

t-; r-, teljesltrnenye;

L3 ~ r----' _f...!_ I v: i P, az egyenaramu

t _ teljesftrneny,

az egyem'lram;

41

16.7. Szures es slmitas

Az. egyenin'tnyitott feszultseg szurese

f-

U, a buqoteszultseq r.
(effektiv ertek): U=~
A a buqoteszultseq
~ (csucstol csucsiq): b 2,\1'3
f, a bug6feszullseg frekvenciaja: 1
f a halozati frekvencia; tb = f· Zb Tb=-
Zb az utak szarna; f b
r, az Ub peri6dusldeje; A 0,75 ·Id
t, a terheloararn; ub=---
CG a szurokondenzator v fb • CG
kapacttasa, Sz(j res RC-taggal

Szures LC-taggal

to a buqofeszultseq frekvenciaja:

f a valtakozo teszultseq frekvenciaja:

z, az utak szarna:

OJ, a buqofeszultseq kortrekvencieja:

s a szilresi tenyezo:

Ub' a buqofeszultseq

a Co kondanzatoron; U" a bug6feszOIlseg

a C, kondenzatoron:

R, a szfircellenallas:

C, a szurokonoenzatokapacltasa;

L, a szuroinduktivitas (fojt6tekercs).

RC-szures

s = Ub1 = VR 2. (() 2. C' + 1

U • b •

b2

S = (()b' R,' C.

LC-szures

s=~=(() "L'C-1

Ub, b e e

16_8. FeszOltsegstabilizah~s .. '

Z-dioda terhelessel

P, a teliesltmenvveszteseq:

U, a bemeneli Ieszultseq; U, a kimeneti Ieszultseq,

(Z-feszOltseg);

Iz a Z-aram;

It a terhelcaram:

R, az el6tet-ellenallas leg kisebb erteke,

P; = U, . Izm""

R = U,m;n -U2

e mex IZm;n + ltmax

R ' = U, m"" - U2

e min lz max + It min

Feszultsegstabilizalas ateresztdtranzlaztcrral

Ut a bemeneti feszultseq:

U, a kimeneti feszOltseg;

UB• a bazis-srnitter feszultseq:

UeE a kollektor-emittar teszultseq; Uz a Zfeszultseq;

It a terheloaram;

fz a Z-aram:

Ie a bazlsararn:

R, az elotet-allenallas; R, a terhaki-ellenallas;

B az ararnerdsftesl tenyezo,

- ___(Jg__

Rtmin - I Cm8x

R = U, min - Uz

e max Iz.min + IS max

U, rnln = U2 + UCE min

U, max = R •. (lzmax + Is max) + Uz

Simitasi, stabilizalasi tenyezo

G a sirnltasi tenyezc:

S a stabilizalasi tenyezo; U, a bemeneti teszultseq:

U2 a kimeneti feszultssq; t>,Ut a bemenet: feszUltseg

ingadozasa;

t>,U2 a kimeneti feszultssq inqadozasa:

R, az elotet-ellenatlas;

rz a Z-di6da differencialis ellenallasa.

s = ft.U, . U, aU,· U,

G = 1 + R.

r,

ft.U2 = ft.U, . rz R. + rz

s = (R. + rz) . U2 rz' U,

42

16.9. Muveleti erosito

Invertal6erosilo

A a leszultsegerosftes;

R, a visszacsatoto ellenallas, Rb, a bemeneli euena.las:

V" a kimeneli teszultseq:

V"" a bemeneli feszuttseq.

Neminvertal6 erasfla

A a feszullsegerosftes;

Rv a visszacsatol6 ellenallas; RQ a bemenetl oldal ellanallasa; V,; a kimenetl feszullseg;

Vb' a bemenetl reszuttseq.

Differenciaer6sil6

A, az invertalobemenet J&
teszultseqeroslteae (-); A,
A, a neminvertalo bemenet Ub,
feszOltsegerosftese (+); A, ~
Vb' a feszultseq az lnvertalo- RbO
bemenelen (-); Uk'
Vb' a feszultseg a nerninvertaio A2 =--'
bemeneten (+); v:
u; a kimeneli feszultseq; 1+~
Rb, a bemeneti ellenallas (-); Rbe
R, a bemeneti ellenallas (+); A2 = 1 +&
R, a bemenetre kapcsolt
etlenallas (+); R,
R, a visszacsatoto ellenallas. Uk; = A2 . Ub• - A, . Ub, Osszegz6er6sil6

R, a visszacsatolo ellenanas:

Rb, ... Rbn a bemeneti ellenallasok; V"",Vbn a bemeneti teszultseqek;

V" a kimeneli teszultseq:

A a feszultseqerosites:

A, ... A" az 1 ... n bemenetek feszultseqerosltese.

Differencial6kapcsolas

A a szinuszfeszultseg erosftesi tenyezoje;

a frekvencia;

R, a visszacsatol6 ellsnallas:

Cbn a bemeneti kondenzator:

U~j a kimeneti feszUltseg;

8U" a bemeneti feszultseg valtozasa:

M a 8ub.·hez tartoz6 ido.

Llnearisan nOVeKVQ bemeneli feszultseg eseten:

43

IntegraJ6kapcsoias

Egyenaramu vezerles tirisztorral Egyutas egyeninlnyit6

16.10. Teljesitmlmyelektronika

[\

t-

A a szinuszfeszultseq erdsltesi tenyezoje:

f a frekvencia;

C, a vlsszacsatolo kondenzator; Rb, a bemeneti ellenallas;

IlU" a kimeneti feszultsaq valtozasa:

Vb' a bemeneti Ieszultseq: tJt a Iluki·hez tartoz6 ida.

Va az effektiv ertek

a gyujtasi sz6g eseten:

V,u a kozepertek

a gyujtasi sz6g eseten:

[j a csucsertek:

a a gyujtasi sz6g.

A = 1

2 7T . f . Rbe . C,

Negyszogjal eseten:

U = lJ_

u 2

a sin2a

1---+--

1800 27T

U

Uda = 2 7T (1 + cosa)

Kettltas egyeniranyit6

Uu az eftektlv 8rtex

a gyujtasi sz6g eseten:

Vdo a kozepertek a gyujtasi szag eseten;

[j a csucsertek:

a a gyujtasi sz6g.

U =~F-......::_+ sin2a

cc V2 1800 27T

U

Uda = - (1 + cosa) 7T

Valtakoz6 aramu vezerles triakkal

v"' fa az eHaktlvertek

0: gyujtasi sz6g eseten:

A

az eHektlv ertek, ha a gyujta8i 8z0g 0: ~ 0;

a gyujtasi 8z6g; a teljesitrneny

a gyujtasi szoq eseten:

a terneto-euenanas.

a sin2a

1---+--

180" 27T

r- a sin2a

1 =1· 11 ---+--

u 0 ~ 180' 27T

Impulauscsomag-vezerles

t ./"-.. /"-.. ~ /"

V "'"'""" 'C.7 1'C.7 u.t

III Tk .... t----- P

a teljesitmeny lmpulzuscsomaqvezerles nelkOI;

az effektlv ertek; a teljesitmeny impulzuscsomaqvezerles eseten;

a toqyaszto bekapcsolasanak id6tartama;

a kapcsolasi peri6dus id6tartama;

COS!» a telje8itmenytenyezo.

P, = U . I . cos 'fJ

P = tbe . P T 0 k

44

K [R'h]~W

W [G\h]~K

1 R'h=G tn

7. A felvezet6 hiitase
Rm a termikus ellenallas:
G\h a termikus vezetes;
Magasabb t-,T a hdrnersek'at-kulonbseq:
I h5mersekietO test I P, a veszteseql teljesftmeny;
Rja a teljes termikus ellenauas;
Enerqiaaram ~ )R\h n; az ellenanas az atmenet
es a 10k k6z6tt;
Res az ellenallas a 10k -11;> tt,
es a hilt6feiOIet kozon;
I Alacsonyabb I R" az ellenallas a h(jt5felOlet
h6mersekietU test es a komyezet kozott:
ttl a zaroroteq-homerseklet;
tt. a k6rnyezeti h5merseklet. _~ Rt ~ R. U a fesLOllseg a

n ;:1 r.: ~ - terhelo-eltenallason:

JUd~j 1,[ I' i <; U, az uresjarasi feszu.tseq;

! R)U t I a ternetoararn:

I: '), PR, /ct r:t I, a rovidzarael ararn:

v I II R, a terhelo-ellenallas:

n: n: Rb a belso etlenallas;

R, P max a legnagyobb teljesftmeny

Rb - a tcrhclo-euenalason.

FeszUllsegillesztes

Teljesitmenyillesztes

~a.lllesztes

Aramlllesztes

R, = Rb U ~ Uo 2

'9.. Antennak

xz elektromaqneses hullamok nuuamhossza vakuurnban

A a hullarnhossz;

f a frekvencia;

c a terjedssi sebessoq c ~ 300 000 km/s.

[A] =~·s~ m s

c [AJ = f

"Steili feszilltseg

U a veteli Ieszultseq; [U] =:!__. m = V
E az elektromos tersrosseq: U = E·h
m
h a natasos antennahossz.
G az antennanyereseq:
a a t6bbelemes antenna kituntetett G = 20 Ig ~
lranyba eso veteli feszultseqe; [GJ =' dB
c a dipolusfeszultseq; C
VA az elore-hatra viszony;
b a tobbslemes antenna hatso [VR] = dB VR = 20 Ig ~
lranyba eso teszilltsege; b
a a nyilassz6g. _ robbelemes anten na jellemz6 =-ennyisegei "\12

~

ssztesi feltetel

Rt az antenna-ellenallas;

Z a vezotek hullarnstlenallasa; R", a vev6 bemeneti ellenallasa,

vezetek

• uarnenenauasa

Z a hullamellenallas:

L a vezetek lnduktivrtasa;

C a vezetek kapacitasa.

V· s/A· m ---=fl A·s/V·m -

z=j¥

[Z] ~

_.!i.viikuum "-Ilamellenaliasa

Po a vakuurn perrr-eablitasa: '" a vakuurn perrnittivitasa:

Z a vakuum hUliamelienaliasa.

I!

Z=

1,26' 10-6 V· sf A . m

8,86 . 10 12 A . s/V . m = 377 Q

45

csutapltas, a csntapttas logarilmi kus meqadasa

T az atviteli lenyezo;

as a csillapltas:

S, a bemeneti rnenrylseq:

a kimenetl rnennviseq: a bemeneti teszultseq:

a kimeneti feszul!seg.

T= 52 5,

5, as =S~

s, > S.

S,

p U

a = 1 0 Ig _,_ a = 20 Ig -u'

p. 2

[a] = dB

U,

u,

a csillapftas dB-ben;

a leljes csiltapitas dB-ben; a csillapitas dB-ben;

a bemeneti teljesitmeny: a kimeneti teljesitrnenv.

a

809$Z a., a2,·· P,

P2

aoss< = a, + e2 + e3 + ...

, Erasftes, az eraslles logarilmikus meqadasa

S 1 a bemeneti rnennyiseq:

S. a kimeneti rnennyiseq;

As az erosftes;

A az erosltes dB-ben;

A-~

s-

S,

S, <S2

-~-

A = 10 [g ;~ A = 20 Ig ~~

A,s", a teljes erosites dB-ben;

A" A" ... az erosttes dB-ben; [AJ = dB

U, a bemeneti feszultsaq;

U, a kimeneti feszultseq:

P, a bemoneti teljesltmeny:

P 2 a kimeneti teljesitrneny,

ADss, = A, + A2 + ...

Feszultsegszint

Abszolut teszlntseqszlnt:

1 mW 600 Q-mal g Ua = 0,775 V

Antennak eseten:

Uo = 1)1V 75 Q-mal

Lc a feszultseqszint:

Uo a vlszonyltasi feszultsaq; U a rnerofeszultseq:

Atszamfl6tablazat feszUltsegviszonyhoz, feszultseghez as teszultseqsztnthez

Feszultseqviszony Feszultseq es fes2,ultsegszint
Csltlapltas, Feszult- Feszultseg, jl V FeszOltseg- Feszultseq, V
U, <U, e-. a, dB--> U, >U2 segszint,
+ dB)1V Uo= 1)1V szint, dB Uo = 0,775 V
1 a 1 a 1 0 0,775
0,89 1 1,12 1 1,12 1 0,87
0,79 2 1,26 2 1,26 2 0,98
0,71 3 1,41 3 1,41 3 1,09
0,63 4 1,59 4 1,59 5 1,38
0,56 5 1,78 7 2,24 7 1,74
0,45 7 2,24 10 3,16 10 2,45
0,32 10 3,16 15 5,62 15 4,36
0,18 15 5,62 20 10 20 7,75
0,1 20 10 30 31,62 30 24,51
0,032 30 31,62 50 316,23 50 245,08
0,0032 50 316,23 70 3162,28 70 2450,77
0,00001 100 100000,00 100 100000,00 100 77500,00 46

200.1. AlapHiggvemyek

20. Logikai kapcsolatok

.Jel-ido diagram

ES, AND (konjunkcio)

Kapcsolasi jel61es

Igazsagtablazat

B A Q a 0 a 010 100 1 1 ,

Kapcsclasi fUggveny

At'~

o -

8t~ _0·0 f~

ot' f~

o ~ -

t-

A;\B=Q

VAGY, OR (diszjunkcio)

B A Q 000 o 1 1 1 0 1

1 , 1

AVB=Q

NEM,NOT (negaci6)

A ---c..::r- 0

A t 6 J:::JLJ L_ o t ~-nnrf}t-

t~

A=Q

NEM-ES, NAND

20.2. NEM-ES, NEM-VAGY fiiggvenyek

A----f&1 00 B~Q

B A Q 001

o 1 1

1 0 1

1 1 0

At 6P LJ L_

sf b~o ° 00 t---:-

t t-

1 0 •

Q ° 0

o -

t_

A;\B=Q

NEM-VAGY, NOR

A=cJ---~l

- Q

B

B A Q o 0 1 010

1 0 0

1 1 0

AVB=Q

20.3. Speclalis filg'gvemyek

KIZJl.R6 VAGY, XOR (antivalencia, exclusive-OR)

B A Q 000 o 1 1

1 0 1

1 1 0

t1m

A 0 -

t t_

B 1

ot ~t- 000 • t_

t_

(A ;\8) V (A ;\ B) = Q

KIZJl.R6 NEM-VAm~ XNOR (ekvivalencia, exclusive-NOR)

B A Q 001 010 100 1 1 1

d~~o 000

t t_

B 1 o

t t_

o 1

o t_

(A r; B) V fA ;\ 8) = Q

47

Kapcsolasi jel61es lqazsaqtablazat Jel-ido diagram
TUtas
(inhibici6, zarcelem) B A Q At:~
:=rJ-0 0 0 0 P 1 ~
0 1 0 B 0
1 0 1 f-~
1 1 0 a!6 ~
B A Q AI6m
:=B-a 0 0 0 '16 ...... =
a 1 1
1 0 0 QI~· ~
1 1 a
Implikaci6 B A Q :::m-
0 0 1
·:=r:J-a 0 1 0 o .- t-
1 0 1 a 16 ..
1 1 1 t-
B A Q AI'E:
o .
:j3-a t~
0 0 1 B 16 ..,
a 1 1
1 0 a at'· .. ,-
1 1 1 o , t~ Kapcsolasl tuggveny

AJ\S=Q

liVB=Q

AVS=Q

20.4 A logikai algebra szamolasl szabalyal

A muveletek sorrendje a logikai algebra egyenleteiben:

Muvelet

A logikai algebra kapcsolatjelei

VAGY

1. NEM kapcsolat

2. ES kapcsolat

3. VAGY kapcsolat

Logikai algebra

Matematikai logika

ES

NEM

+

/\

\j

Szamolasi szabalyok egy vanozc eseten:

De Morgan-azonossagok

--

AJ\B=AVS

AVB=AI\S

ES

NEM

VAGY

A = Q

Ai\O=O Alit = A AliA = A AliA = 0 AliA = 0

A v 0 = A A v 1 = 1 A v·A = A AvA = t AVA = 1

(A 1\ B) V (A 1\ C) = A J\ (B V C) (A V B) /\ (A V C) = A V (B J\ C)

=

A=A=Q

Z=A=Q A=A=Q

Disztributiv szabaly

Kommutatlv szabaly

Asszociatl" szabaly

AJ\B-AVB AVB=AJ\8

A/\B=BI\A AVB-BVA

AI\BJ\C=MJ\~J\C=AJ\$I\C)=~J\C)J\B AVBVC=~V~VC=AV$VC)=~VC)VB

A logikai algebra kifejez9seinek egyszerusftese

AV~/\~=AJ\0V~=AJ\1=A AI\0V~=~J\~V~I\~=AV~/\~~A

A V (A J\ B) = (AV Ii) 1\ (A V B) - 1 /\ (A V B) = A V B A/\~V~=01\~V~I\~=OV~/\~=AI\B (A 1\ B) V (A 1\ B) = A /\ (8 V B) = A 1\ 1 = A ~V~J\~V~=AJ\$V~=AJ\1=A

48

- -

1. tablazat, Fontos jslolesek, rnennyseqek, mertekegysegek (lasd a borft6k betso olcalan)
2. tablazat, SI-mennyisegek as SI.egysegek (alapegysagek)
A rnennyiseq AI. egyseg A mennyiseq Az egyseg
neve jele egysege jele neve iele egysege jele
Hosszusag I meter m Eleklromos
ararnerosseq I amper A
Tomeg m kilogramm kg
Ida I masodperc s Homerseklet T kelvin K
Anyagmennyiseg n mol mol Fenyerasseg t, kandela cd
3. tablazat, Prefixumok 4. ta.blazat. Matematikai jelek
T tera ~ 1012 = 1 000 000 OOU 000 (billie) ~ egyenl6 %Q ezrslek
G giga 109 1 000000000 (milliard) * nem egyenl6 II kUI6nbseg
= =
= kozel egyenl6 2; szumma (osszeq)
M mega = 106 = 1 000000 (millie) f!, megtelel II parhuzarnos
k kilo = 103 = 1000 - aranyos J_ meri:ileges
h hekto ~ 102 : 100 > nagyobb, mint -7 tart
101 < kisebb, mint co vegtelen
da deka = = 10
0;; nagyobb vagy egyenl6 <I: szoq
d deci ~ 10-1 = 0,1 '" kisebb vagy egyenl6 AS a be tavolsaq
c centi = 10-2 = 0,01 ~ sokkal nagyobb, mint As a be (ki:ir)fv
m milli = 10-3 = 0,001 "" sokkal kisebb, mint log lagaritmus (altalanos)
10-6 :=> ki:ivetkezik 10Q, a alapu logaritmus
)l mikro = = 0,000001 ekvivalens Ig tizes alapu logarttmus
¢;
n nano = 10-9 = 0,000 000001 A es In termeszetes
p pika = 10-12 = 0,000 000 000 001 V vagy (e alapu) logaritmus
f femto ~ 10-15 ~ 0,000000000000001 ! I ~I ze abszoret erteke (e ~ 2,718 ... )
% szazalek r negyzetgyiik
a alto = 10-18 ~ 0,000 000 000 000 000 001
5. tablazat. Fontos fizikai alland6k "ii
Av:l.kuum Elektron:
permttnvitasa eo ~ 8,854 . 10-12 A· s I V ' m elemi liiltese e = 1,602 . 10-19 A· s
A vakuum nyugalmi tomega me~ 0,9109 . 10-27 9
permsaouuasa Po ~ 1,257 . 10-6 V s/A'm .z. 1,7588 . lOB
fajlagos tollase = A's/g
me
Fenysebesseg Co ~ 2,998' lOB m/s
Neutron:
Nehezsegi nyugalmi tomaqe mn = 1,6748 . 10-2• 9
gyorsulas 9 = 9,81 m/s2
Prolan:
Faraday-allando F ~ 9,6485' 104 A e ] mol nyugalmi torneqe mp = 1,6725 . 10-24 9
lal lagos tiiltese ~= 9,5788 ' 104 A· s/g
Abszolut nullafok ,yo = -273,15 °C mp
'I Atomi
Avogadro-alland6 NA ~ 6,022' 1023 l/mol torneqeqyseq u = 1,6602 . 10-24 9
6. tablazat. A g?rdg ab~~t bei~,i ." .. _ ..... .. _ ..... ._ .
,., ~.
aA {.IS yr <'ill. e E (Z n H 116 ! I xK L1 pM
alfa beta gamma delta epszilon dzeta eta theta iota kappa lambda mu
vN ( 'E 00 nTi (JP (1]; TT vY 'PCP xX IjJ 'II (;JQ
nu kszi omikron pi r6 szigma tau upszllon Ii khi pszi omega 49

7. tablazat, A femek (es a szen) anyagjellemzoi
Megnevezes Jel61es Fajlagos Fajlagos Suruseg, Homer- Linearis FaJho, Olvadast
ellenatlas, vezetes, seklef hotagulasi horner-
Q2o.l r, /2, egyutt- egyutthat6, c, seklet,
n·mm' m kg hato, ",.10"'K kJ
m n mm' dm" ct.10""'K (0 ... 100 GG) kg· K ·C
Acet 6tv6zetlen es
gyengen otv6z6tt - - - =7,85 - 11.5 0,49 =1440
rozsdamentes - - - 7,8 - 16 0.50 1450
nem rnaqnssezheto - - - 8,0 - - - 1450
Aluminium AI 0,0278 36 2,7 - 4,0 23,8 0,921 658
Arany Au 0,022 45,7 19,3 3,98 14,2 0,130 1063
Bizmut Bi 1,07 0,94 9,8 4,5 13,4 0,126 270
Cink Zn 0,0625 16 7,14 4,2 29,8 0,394 419
Ezust Ag 0,0167 60 10,5 4,1 19,7 0,234 960
Higany Hg 0,9406 1,063 13,5 0,9 y = 180 0,138 -38.9
Kadmium Cd 0,077 13 8,64 4,2 30,8 0,234 321
Kobalt Go 0,062 16,1 8,9 6,6 12,7 0,419 1490
Kr6m Gr 0,130 6.7 7,19 - 6,2 0,452 1890
Utium Li - - 0,534 - - 3,6 186
Maqnezium Mg 0.044 22,7 1,74 4.1 24,5 1,047 650
Mangan Mn 1,85 0,54 7,43 5,3 23,0 0,502 1245
Mg-6tvbzetek - 0,08 ... 0,05 12 ... 20 = 1,8 = 2,2 = 24,0 1,0 650
Molibden Mo 0,047 21 10,2 4,7 2,7 0,272 2620
Nikkel Ni 0,095 10.5 8,85 5,5 13,0 0,461 1452
Olom Pb 0,208 4,8 11,34 4,22 29,2 0,130 327
On Sn 0.115 8,7 7,28 4,83 20,5 0,226 232
Ontottvas Ov - - 7,25 5,0 10,5 0,80 = 1200
Platina P1 0,098 10,2 21,5 3,8 9,0 0,134 1770
Rez (99,9%) Gu 0,0178 56 8,9 3,9 17,0 0,389 1085
szen - 100 0,01 2,0 - 0,5 6,0 0,5 =3540
Tantal Ta 0,15 6,67 16,7 3,4 6,5 0,14 3030
Titan Ti 0,8 1,25 4,54 5,64 8,2 0,528 1670
Vas (tisZ1a) Fe 0,1 10 7,87 6,57 11,5 0,461 1539
VOllram W 0,055 18,2 19,3 4,6 4,5 0,142 3370
8. tablazat. Az otvozetek anyagjellemzoi
AIMgSi (aldrey) 0,0328 30,5 2,7 3,6 23 - -
GuNi 44 (konstantan) 0,49 2,04 8,9 0.08 15,2 0,410 1280
GuNi 30 Mn (nikkelin) 0,4 2,5 8,8 0,15 16 0.398 1180
CuMn 12 Ni (manganin) 0,43 2,33 8,4 0,01 19,5 0,406 980
9. tablazat. Elektrokemiai egyenertek as vegyertek
Megnevezes Vegyertek Elektrokemiai Megnevezes Vegyertek Elektrokemiai
egyenerteK, c, egyenertek. c,
g/A·h mg/A·s g/A· h mg/A· s
AlumInium AI 3 0,335 0,093 Nikkel Ni 2 1,095 0,304
Arany Au 1 7.349 2,0414 Olom Pb 2 3,865 1,074
Arany Au 3 2.452 0,681 Olom Pb 4 1,932 0,5368
Cink Zn 2 1,220 0,339 On Sn 2 2,214 0,615
Ezust Ag 1 4,025 1,118 On Sn 4 1.107 0,3075
Hidroqen H 1 0,038 0,0105 Oxigen 0 2 0,299 0,083
Higany Hg 1 7,484 2,079 Platina PI 4 1,820 0,5055
Higany Hg 2 3,742 1,039 Rez Cu 1 2,372 0,659
Kadmium Cd 2 2,097 0,582 Rez Gu 2 1,186 0.329
Kr6m Cr 3 0,647 0,179 Vas Fe 2 1,042 0,289
Magnezium Mg 2 0,454 0,126 Vas Fe 3 0,694 0,192 50

10. tablazat, Kabelek es szigetelt vezetekek szabvanyos elhelyezase

3

11. tablazat. Szilard elhelyezesu vezetekek It aramlerhelhetosage A, 81, 82, Cas E elhelyezesi

! mod eseten 30 °C-o.s kornyezeti homE!rsekleten

Elhelyezesi mod
A II
~
81 ~
~
82 ~
~
C ~
~
E ~ Elhelyezes villamos szerelesi csovskban vagy csatomakban falon vagy falban, menynyezetben vagy mennyezeten:

- eres vezetek villamos szerelesi csovekben vagy csatcmakban, fa Ion vagy merrynyezeten,

- eres vszetekek, egyeru kopenyvezetekek vagy tobbeni vezetskek villamos szerelssi cs6ben vagy falban.

Elhelyezes villamos szerslesl cs6vekben vagy csatornakban falakon, mennyezeteken vagy padlokon:

- tobbeni vezetek villamos szerelesi cs6ben a falon, mennyezeten vagy a padlon,

- tobbenl vezetek villamos szerslesi csatornaban a falon, mennyezeten vagy a padlon.

Elhelyezes kiizvetlenOI a falon vagy taiban, mennyezeten vagy mennyezetben, padl6n vagy padl6ban, vakolat alatt vagy vakoiatban:

- tcbberu vezetek vagy egyeru kopenyvszetekek a falan, mennyezeten vagy a padl6n,

- tobbeni vezetskek a falban vagy a vakalat alatt.

Elhelyezes szabadon a levegoben akaoatytalan holeadassal:

- pi. tobbeni vezetekek elhslyezese a falt61 alyan tavolsaqban, amely nagyobb, mint a vezelekittmero o.a-szerese.

Elhelyezesi tsltetelek

Elhelyezes hoszigetel6 falakban, mennyezetben vagy padl6ban: - eres vagy tobberfi vezetek villamos szarelesi csoben,

- tobberu vezetek a h6szigetelo falban vagy mennyezetben.

Elhelyezesi mod

A vezetekek jele: H07V-U, H07V·K, H07V·R, NYM, NYIF, NYIFY, NHYRUZY, NYBUY

Bl

82

A terhelt vezetekek szama

A

2

c

E

Nevleges kerssztmetszet, Cu, mm'

2

3

2

3

1,5 2,5 4

6

10 16 25 35

15,5 19,5 26 34 46 61 80 99

2

2

3

3

Aramterhelhetcseq (merstezesi ertek), [I' A

13 18 24 31 42 56 73 89

17,5 24 32 41 57 76 101

125

15,5 21 28 37 50 68 90 110

15,5 21 28 36 50 68 89 111

14 19 26 33 45 61 77 95

19,5 26. 35 46 63 85 112 138

17,5 24 32 41 57 76 96

119

18,5 25 34 43 60 80 101 126

20 27 37 48 66 89 118

145

51

12, tablazat, A tulo!iramvet;!o bersndezes In nevleges arama (ervEmyes tart6s iizemre,
12 ::; 1m . 1,45 eseten, 25°C k6rnyezeti homersekleten*)
'''''''''''',''''''''
Elhelyezesi mod A 81 82 C E
A terhelt vszetekek 2 3 2 3 2 3 2 3 2 3
SLama
Nevleges keraszt- A tularamvedo nevleqes arama, J" A
rnetszet, Cu, mm2
1,5 16 10 (13) 16 16 16 10 (13) 20 16 20 16
2,5 20 16 25 20 20 20 25 25 25 25
4 25 25 25 (32) 25 25 25 35 (32) 25 (32) 35 (32) 35 (32)
6 35 (32) 25 (32) 35 (40) 35 (32) 35 (32) 35 (32) 35 (40) 35 (40) 63 35 (40)
10 35 (40) 35 (40) 50 50 50 50 63 50 63 63
16 63 50 80 63 63 63 80 80 80 80
25 - 63 - 80 - 80 - 100 - 100
35 - 80 - 100 - 100 - 125 - 125
Zarojslben: elter6 nevleqes aram a 8 es C tlpusu klsautornatahoz
* a vszetekek nairnozodasa nalkul
A vediiberendezes navleqes ararnanak meqhatarozasa, ha az I, -; l «: 1,45 teltetel nem teljesOI:
In a tutarumvcoo berencezes nevleqes ararna;
1m a vezetek vagy a kabel aramterhethetoseqe altero Ozemi tettetetek mellett,
pl. ha'mozodas vagy eltero k6rnyezeti hornerseklet: 12 = k . In
I, az ararn, amelyre a tularamvedo berendezcs kiold;
k a tenyez6* az [2 kloldasi ararn szarnitasahoz,
Peldak a k tenyezore: I -c 1,45 . I
kisautornata B es C tipus: k = 1,45;
kisautomata L 16 A-es tipus: k = 1,75, n - k m
• k helyett I( Is el6fordulhat
13. tablazat, legkisebb vezetek-keresztmetszet rezvezetekekhez
Legkisebb
keresztmet- Az elhalyezes, III" a vezetekezes rnodja
szet, mm'
0,1 Mozgathat6 vezetekezes k6nnyO keszulskek csauakoztatasahoz 1 A·Ig, a csatlakozovezetek hossza
-;2m
0,5 Mozgathat6 vezetekezes keszulekek csatlakoztatasahoz 2,5 A·ig, a csatlakozovezetek hossza -; 2 m vagy
bels6 teri larnpan.zerhez (egyes lampak kozott), pI. kapcsoloberendezesek es elosztok vazetekelhez
2,5A-ig
0,75 Mozgathat6 vezetekezes keszOlekek csatlakoztatasahoz 10 A·Ig, keszulek· es vanalcsatlakaz6khoz
10 A·ig, sziqerelt leqvezatekhez, belso teri larnpafuzerhez (csillar es dugasz kozott), kapcsol6beren-
dezesek es eloszt6k vezotekelhez 2,5 A felett 16 A-ig
1,0 Mozgathat6 vezetekezes keszulekek csatlakoztatasahoz 10 A felett, tobbrsszes csatlakozokhoz, keszOlek·
es vonalcsatlakaz6khoz lOA felett 16 A-Ig vagy kapcsol6berendez8sek es eloszt6k vazetekelnez 16 A lelett
1,5 Szilard, vedett elhelyezss
4 Szabadtsri szereles szigetel6re, ha a szlgetel6tavoisag legfeljebb 20 m
6 Szabadter! szerelas sziqetelore, ha a szigetel6tavolsag 20,.,,45 m
.,,14. tablazat, Relatfv perrmttlvltas
Dielektrlku m s, Dielektrlkum e, Dielektrlkum Dielektrikum e,
Leveg6 1 Polisztiral 2,5 Csillam 6",8 Viz 80
Akrlluveg 3,5 Ksrnenypap'r 4 Uveg 4",6 Szlqeteloolaj 2.,,2,4
Polietilen 2,3 Ksramia 10 ... 10000 Porcelan 3.,,6 Fenolgyanta 5 52

'15. tablazat, Az ellenallasok gyartasi adatai (E-sorok)
Sor Turas Alapertekek
E6 ±20% 1,0 1,5 2,2 3,3 4,7 6,8
E12 ±10% 1,0 1,2 1,5 1,8 2,2 2,7 3,3 3,9 4,7 5,6 6,8 8.2
E 24 ±5% 1,0 1.1 1,2 1,3 1,5 1.6 1,8 2,0 2,2 2,4 2,7 3,0
3,3 3,6 3,9 4,3 4,7 5.1 5,6 6,2 6,8 7,5 8.2 9,1
E48 ±2% 1,00 1.05 1,10 1,15 1,21 1,27 1,33 1,40 1,47 1,54 1.62 1,69
1,78 1,87 1,96 2,05 2,15 2,26 2,37 2.49 2,61 2,74 2.87 3,01
3,16 3,32 3,48 3,65 3,83 4,02 4,22 4,42 4,64 4,87 5.11 5,36
5,62 5,90 6,19 6,49 6,81 7,15 7,50 7,87 8,25 8,66 9.09 9,53
E 96 ±1% 1,00 1,02 1.05 1,07 1,10 1,13 1,15 1,18 1,21 1,24 1,27 1,30
1,33 1,37 1,40 1,43 1,47 1,50 1,54 1,58 1,62 1,65 1,69 1,74
1,78 1,82 1,87 1,91 1,96 2,00 2,05 2,10 2,15 2,21 2,26 2,32
2,37 2,43 2,49 2,55 2,61 2,67 2,74 2,80 2,87 2,94 3,01 3,09
3,16 3,24 3,32 3,40 3,48 3,57 3,65 3,74 3,83 3.92 4,02 4,12
4,22 4,32 4,42 4,53 4,64 4,75 4,87 4,99 5,11 5.23 5,36 5.49
5,62 5,76 5,90 6.04 6,19 6,34 6.49 6,65 6,81 6,98 7,15 7,32
7,60 7,68 7,87 8,06 8,25 8,45 8,66 8,87 9,09 9,31 9,53 9.76
, .,"'::::::""'" .'
16. tablazat. Az ellenallasok szink6dja
1. gyutu: 2. gyurU: .3.gyurO:
A gyUrUk. ill. 1. szarn 2. SZEtI'Ii szoraoszam 4. gyuru: Homerseklef!
pontok szine lilies tenyez6
Ellsnallas, n
Fekete I - a 1 - ± 250 . 1O-6/K
Barna 1 1 10 ±1 ± 100, 10-6/K
Voros Z 2 102 ±2 ± 50· 10-6/K
Narancs 3 3 103 - ± 15 ' 10-6 iK
Sarqa 4 4 104 - ± 25, 10-6/K
Zold 5 5 105 ±O,5 I 20· lO-B/K
Kek 6 6 106 ±O,25 ± 10, 1D-"/K
Ibolya 7 7 107 ±0,1 ± 5'lO-B/K
Szurke 8 8 108 - ± 1 . 1O-6/K
Feher 9 9 109 - -
Arany - - 0,1 ±5 -
Ezust - - 0,01 ± 10 -
Nines - - - ±20 -
Ot·, hatgyurus ollenallas eseten az 1. gydrCi az 1. szarn, a 2. gyOrO a 2, szam, a 3. gyuru a 3. szarn, a 4. gyuru a
szorzoszarn, az 5. gyCirCi a tures, a 6. gyuru a hornerseklet' tenyezo.
11';;!:~abl~zat Az ellenallasertekek meqadasa betukkel
Jel61es R22 4R7 33R 82K M33 5M6 22M 4G7 lOT
Ellenallas8rtek 0,22 Q 4,70 330 82 kO 0,33 MO 5,6 MO 22 MQ 4,7 GO 10 TO' 53

18. tablazat, Villamos kesziilekek vedelme
A villamos kesziilekek vedelrnet betukkel es szarnokkal jelolik, pI. IP 44.
A jelales felepitese:
BetUjeloles: IP (International Protection, nemzetk6zi vecetern - ang. rav.)
1. szamjegy: srtntesvedelem es idegen anyagok elleni vedelern
2. szarnjeqy: vizbehatolas elleni vedslem
Erintesvede'ema~idegen '"
1. szamle9y anyagok elleni\iadelem 2. szamjegy Vizbehatolas elleni. Yedelem
. '" "'i""'" .
0 Nines kulonlapes vedelem 0 Nines kiil6nleges vadelern
1 Vedelern 50 rom-net nagyobb atmer6ju 1 vedelem fuggolegesen es6p6g6
lestek behatotasa ellen viz ellen
2 V8delem 12 rnrn-nel nagyobb atmerojli 2 Vedelern fugg61egesen esbp6g6 viz
testek behatotasa ellen ellen, a keszulek 15°·ban dbnthet6
3 Vedelern 2,5 mrn-nel nagyobb atmer6jO 3 Vedelern permetez6 viz ellen, a lUg-
testek behatolasa ellen g61egesl51 szamitott 60°·ig
4 Vedelem 1 mm-nel nagyobb atmer6jO 4 Vedelem frbcsk616 viz ellen, minden
testek behatolasa ellen iranyb61
5 Vedelem karos porlarakodas ellen 5 Vedelem vlzsuqar ellen, minden lranybol
(portcl vedett)
6 Vedelern por behatolasa ellen 6 venetem eros vizsugar ellen
(por ellen tornftett)
7 vecetem a keszQlek megfelel6 nyornasi
as id6feltatelek melletti vizbe
Ha az IP mellett csak egy szam utal a vedelml m6dra, rnerltesekor
akkar a hianyzo szarnot X helyettesftl, pl. IP X4.
8 Vedelem a keszulek tart6s vizbe
meritesekor
Peldak villamos kesziilekek vedelmere
Vedelrni m6d Vedelmi kor, pelda
IP 6X Vedetern par behatolasa ellen nyornas alatt; nines vedelern karos vlzbehatotas ellen. pl. olyan helyi-
seqek vilagitasa. ahol egheto par van
IP21 Vedelem 12 rnrn-nel nagyobb atmer6jil testek behatolasa ellen; vedelern fOggolegesen csop6g6
viz ellen, pl. villamos motorok kazan- es gephazban
IP 44 Vedelem 1 rnrn-nel nagyobb atmer6jO testek behatotasa ellen; veceiem fr6csk615 viz ellen, minden
iranyb61, pl. duqaszcloberendezesnel
Az IP vedelmi m6dok [elkepel
.Jelkep I [I] ffi ffiffi I. I' ... bar * •
Nyornas alatt
Csbpog6 Permetezo Frocskoio Vizsugarto: Viz ellen VIZ ellen Port61 Por ellen
vizt61 vedett vizt61 vedett viztal vedett vsdett tornltett tomltett vecett t6mitett
Polda IPX1 IPX3 IPX4 IP X5 IP X7 IP X8 IP 5X IP 6X 54

abszolut hdrnersoklet 15 - nullafok 15, 49 abszorpci6 36, *

aqararn 31,32,41 akkum u later 37

als6 hatarfrakvencia 39

- kQsz6bfeszultseg 40 aiulatereszto szuro 28 amper 49, * antenna-ellenallas 45 antennanyereseq 45 antivalencia 47 anyagjellemzii, femeke 50 -', otvczetske 50 anyaqrnennviseq 49 ararnerdsftes 39

aramer6sitesi tenyezii 38, 40, 42 ararnhlba-kapcsolas 18 ararnrneres 17

ararnnyornatek 31, 32

aszim metrikus terneles 29 aszinkrongep 34

asszociativ szaba.y 5, 48 ateresztotarto.nanv 28 atereszt6tranzisztor 42

atfog6 7

atlo 8

atrnero 8 ... 10, *

atomi torneqeqyseq 49 attetel 15,'

-, transzforrnatore 34

atvitell tenvezc 46 Avcqadro-allando 49

bazfs eliitet-ellenallas 40 bazisaram 38, 40 bazis-ernitter teszultseq 40, 42 bazisosztoararn 38

BCD·k6d 7

befoqo 7

be.so ellenallas 18, 37, 45 bemeneti el.enallas 39, 43, 44

- feszOltse\l 28, 33, 40, 42 . ..44, 46

- kondenzator 39, 43

bovites 5 buqofeszultseq 42

coulomb' Couomb-torveny 21 csatolokondenzator 39 csiga 14

- fogszama 15 csillag-delta atalakitas 18 csillapkapcsolas 29 csillapitas 46 csom6ponti torveny 16 csuszasi sunodas 13

~:f~~~~6',,;,~nossagok 48

delta-csillag atalakitas 18 delta-kapcsolas 29 dielektrikum 21, 52 ditterenclae-osito 43 dltterenclatls ollonallas 38 ditterenclalokapcsotas 43 di6da 38 dip6lusfeszOltse~ 45 disztributiv szabaly 5, 48 dralnararn 39

effektiv ertek, ararna 24

-', feszOltse~e 24 egyenaramu vezerles 44 egyeniranyit6 kapcsolas 41 egyidejusegi timyezo 31 egyutas e\lyeniranyit6 44

- kapcsolas 41 ekvivalencia 47

elektroke-niai egyenertek 37, 50

* a boritok bels6 oldalan

Targymutat6

elektrolizis 37

elektromos aramsrcsseq 16 ... 19, 22,

23,33,49, *

- ararnsuruseq 16, *

- ellenallas 16 .. "19, 21 , 23,..26, 28, 38, *

- feszOltseg 16.,.19,21,30,33, *

- kapacltas 21, 25, 27, 28, 37, *

- tererosseq 21, 45, *

-toltes 19, *

- vezetes 16,17, *

elektron 49

elemi toltes 21 ~ 49, * elienalJas gyartasi adatai 53 - szink6dja 53 ellenallasmeres 18

ellipszis 9

slojslszabalyok 5 store-hatra viszony 45 elotet-elienallas 17, 38, 42 crnelo 12

ernitter-ellenallas 40

emitteres erositokapcsolas 39 energ la, maqneses mezDe 23 -', mechanikai 13

-', rnozqasi 13

-, villamos 19

erintesi feszQltseg 20 era 11 ... 14,23, * srokar 12

ercsltes 46

tajlagos ellenallas 16, * - hokapacltas 15,19, *

- vezetes 16, 30, 31, *

-toltes 49

farad * Faraday-aliando 49 lazisararn 29

tazisetto'odasi szog 24 .. ,27,29, * tekut 12

felsa kOszobfeszOltseg 40 felszin 10, *

feiOIatereszt6 szura 28 felOleti toltessuruseg 21, * felvezeta di6da 38

- - jelleggorbeje 38

- hLitese 45

fenyaram 36, *

fenyenergia *

fenyer6sseg 36, 49, * fenyhasznositas 36, * fenysebesseg 49 fenysuruseg 36, * feszultseqerfisites 39, 43 feszultseqeses 30 ... 32 feszOltseghiba-kapcsolas 18 feszOltsegmeres 17 feszultseqoszto 18 feszultseqstaonlza.as 42 feszultseqszint 46 fogaskerekhajtas 15 foj16tekercs 42

fOK 6, *

tordulatszarn 12, 14, 24, 34, • forqatonyornatek 12, 14, * torqoreszararn 35 forqoresz-frekvencia 34 toaramkon; egyenaramu Iorqoqepek 35

frekvencia 24, 33, 34, 42, 43, 45, •

galvanelem 37

gate-ellenallas 39

gate-source feszultseq 39 generatoraram 35

gerjesztes 22

gerjeszt6tekercs 35

qorno 10

gordOlesi surlodas 13 g6r6g abece 49

gyorsulas 12,13, * gyujtasi szoq 44

Hall-je.enseq 23

halozati feszultseg 35

- frekvencia 34, 42 harornfazisu forqoqep 34 - hldkapcsolas 41

- transztormator 34

harornszoq 8 harornutas kapcsolas 41 nasab 10 hatarfrekvencia 28, 39 hatasfok 14, 19, 33, • hatasos ararn 25, 26, * - feszOltseg 24 ... 26, •

- teljesitmeny 27, 29

- vezetes 25, 26

hatasvonal 11 haurtemu kapcsolas 41 helyi ertak 7 hetyiseqhatasfok 36 helyisegtenyez6 36 helyzeti energia 13 henger 10

henry *

hertz *

hexadecirnatis szam 7 hibaaram-vedoberendezes 20 ruszterezls 40

hosszusaq 8, 49, •

ha 15, *

-~ villamos 19

hohasznosftas! tenyez6 19 hakapacitas 15, 19, * hamenn_Y.iseg 15

hrimerseklet 15, 49, * hornersekleti tenyeza 16 hornerseklet-ku'onbseq 15, 16 hOlagulas 15

hullarn terjedesi sebesssqe 24, * hullameltenal'as 45

hullarnhcssz 24, 45, * huroktorveny 16

ida 12,14,19,21,24,49, * idoalland6 21, 23, * igazsagtablazat 47, 48 illesztes 45

impedancia 20

implikaci6 48 lmpulzi.scsomaq-vezerles 44 impulzusfrekvencia 40 inditasl aramcsucs 35 Indlto-ellanal.as 35

indukalt feszultseg 23, 35

- medd6 teljssitrneny 27

- rneddoaram 25.,.27,'

- meddofeszultseg 24, 26, 27, •

- reaktancia 24 ... 27, *

- vezetes 24, 25

induktivitas 23,24,27,' inhibici6 48 invertal6erosftii 43 inte~"§16kapcsolas 44 ivmertek 6

jel·ida diagram 47, 48 [osaqi tanyezo 27 joule *

kandela 49, *

kapacitiv medd6 teljesitmeny 27 - medd68ram 26, 27, *

- rneddoteszultsep 25 ... 27, *

- reaktancia 25, 26, 27, *

- vezetes 25, 26

kaocsolasi fOggveny 47, 48 kefefeszultseg 35

kelvin 49, *

55

keresztmetszet 16 c 22, • kerulet 8,9

kerO leti sZiig 9

ketutas egyeniranyit6 44 - hid kapcsolas 41 kilogramm 49, * kimeneti ellenallas 39

- feszOltse~ 28, 33, 42, '43, 46

- kondenzator 39

kistengely 9

kitiiltesi tenyezo 40

kocka 10

kollektorararn 38, 40 kollektor-ellenallas 38 .. .40 koliektor-emitter teszultseq 40, 42 kommutativ szabaly 5, 48 kompenzalotekercs 35 konjunkci6 47

koszj-iusztetel 7

kor 9

kbrfrekvencia 12, 14, 24, 25, 29, * kormozqas 12

korvezstek 32

kotelero 11

kbzepes annero 8

- erbvonalhossz 22, 23

- teljesitmenytenyez6 31, 32

kbzepponti sz6g 9 kulsa almera 9

- gerjesztesu egyenaramu

forqoqepsk 35

latszotaqos elienallas 24" ,26, 33, * - Jazisteljesitmeny 29

- teljesilmEmy 27

- vezetes 25, 26, *

LC-szures 42

legkisebb ieszultsegi pont 32 lejtO 11

lekapcsolasi ararn 20 - ida 20

leptetcrnotor 34

linearis h6tag ulasi egyutthat6 15,' lumen *

lux *'

maqassaq 8",10, * maqneses ellenallas 22, * - feszultseg •

- fluxus 22, 23, *

- gerjesztes *

- lndukci» 22, 23, 33, *

-ler 22

- tererasseg 22, *

- vezetes 22, 23, *

masodoarc 49, *

medd6 teljesitmeny 29

- - kornpenzalasa 27 rneqvilaqitas 36, * megvilagitas-halasfok 36 meliekaramkbru eqyenaramu

forg6gepek 35

.nenetszarn 8, 22, 23, 33, 34, 39, * meredekseg 39

meter 49, *

mol 49

muttwlbrator, astabil 40 -, monostabil 40 munka 13, 14, *

-, mechanikai 13

-, villamos 19

rmiszeraltando 19 rrniveleti errisitri 43

nagytengely 9 neqacio 47 negyzet 8

nehezsegi gyorsulas 10, 12, 13,49, * nemtnvertato er6sit6 43

neutron 49

newton *

norrnalero 11, 13

nyflassz6g 45

nyit6iranyu aram 38

• a boritok belsfi oldalar.

nyit6iranyu teszultseq 38 - tartornany 38

nyomas *

nyugalm i t6meg 49

ohm *

Ohrn-tcrveny 16, 26 osztoararnaranv 18, 38 6nindukci6 23 osszegzoeri5s1to 43

patasttelu let 10 paralielogramma 8 partu.zarnos rezg6kbr 27 pascal *

pariodusido 12, 24, 40, 42, * permeatntltas 22, 23, * permltttvltas 21, *

pilianatnyi ertek, ararne 24

-, feszultsege 24 Pitaqorasz-tetei 7 polusparszarn 24, 34 prefixum 49

proton 49

pszeucotetrad 7

radian 6, *

RC-kbr 21

RC-szures 42

reaktancia 24, *

reflexi6 36, *

relativ oermeaonnas 22, * - perrnittivitas 21, 521 *

- rovidzarasi feszultseg 33

reluktanciamotor 34 rezonancia 27 rombusz 8

rovidzarasi aram 37, 45

- ararnerositesi tenyezo 39

- feszi.ltseq 33

ruqoero 13 ruqomerevseg 13

Schmitt-trigger 40 sebesseq 12,14,23, * seqadpcl ustekercs 35 siemens * sikkondenzator 21 SI-mennyiseg 49

simitasi tenxezo 42 scros rezg6kbr 27 scurce-ellenallas 39 stabil lzalasl tenyeza 42 sugar 6, 9, 10, *

sulyer6 10",13, * surlonas! tenyezo 13, * sUrUseg 10, • szabaceses 12 szabatyns soksz6g 9 szarnrendszer 7 szetesseq 8,,, 1 0, *

szij hajtas 15

szmkronqep 34 szinusztetel 7

szlip 34

sz6g 6,24, * sz6gfUggveny 7 szoqsebesseq 12, 14, * szteraotan *

szUnetid6 40

szures 42 szur6kapcsolas 28

takarestransatomtator 33 tarnadaspont 11 taptsszultseq 38, 40, 41 tartoerd 12

tartos r6vidzarasi ararn 33 teglalap 8

tekercselesl mapassaq S - veszteseq 33 teliesltrneny 14, 33, 34, • -', mechanikai 14

-', villamos 19

leljesftmenyelektronika 44 teljesitmenyerosites 39 teljesitmenynyomatek 31 teljesitmenytenyezo 27, 29, 34 -, hatasos 30

-, medd6 27, 29

teljesitrnenyveszteseq 19, 30, 38, 42 terfoqat 10, *

tMagati hotagulasi egyOtthat6 15, * terheloaram 1 S, 20, 42, 45 terhalti-ellenallas 37, 39, 42, 45 tsrmeszetes logaritmus 6, 21 termikus ellenal.as 45,'

- vezetes 45

tersz6g 36, •

terOlet 8, 9, *

tervezesi tenyezo 36

tesla •

testatlo 10

tirisztar 44

tbbbelemes antenna 45 tobberu vezotek 51 to.teshasznosltasl 10k 37 t61toaram 37 161t6elienallas 40

:g::gL'Z~2~~~~to~7 40

tbmeg 10,13,15,19,37,49, * transztorrnator 33

- "ttetels 33

- fdegyenlete 33

- teljesftmenye 41

transzmisszio 36, * tranzlsztor 40

-', bpolars 38 trapez 8

triak 44

tulararnvedo berendezes 20 tulararnvedo nevleqes ararna 52

Crt 12 13 *

uresjiras ' 37

uresjarast teszultsaq 33, 37, 41,45

vakuumperrneabilitas 22, 23, 45, 49, * vaku.impermlttvltas 21,45,49, * valtakozo ararn 24

- ararnu vezerles 44

var '*

vasmagkit61tesi tenyezo 33 vastaqsaq *

vasveszteseq 33

vedelmi mod 20

veqyertek 50 vektorparalielogramma 11 veszteseqi tenyaz6 27

vetali feszultseg 45

vezatek 30

vezeteknossz 8, 16, 31 vazetek-kerasztmetszet 16, 32 vezatekvedo-kapcsolo 20 vilaqitorendszerek 36 viliamos er6ter 21

- gepek 34

- keszulekek vedel me 54

vtsszacsatoto ellenal'as 43 - kondsnzator 40, 44

viz csszekeverese 19

volt *

von ali ararn 29, 34 - feszOltseg 29, 34

watt * weber *

Z-aram 42

zarlati aram 20 zar6iranyu aram 38 - feszQltseg 38

- tartornany 38

zar6reteg-homerseklet 45 zarotartornany 28 Z-di6da 42

- d ifferenclalla ellensllasa 42

1. tablazat (folytatils). Fontos jelolesek, mennytsegek, mertekegysegek
A mennyi- A rnertek- A rnertek- A mennyi- A rnertek- Arnertek-
A mennyiseq neve egyseg A rnennyiseq neve egyseg
seQ jere elnevezesa egyseg jele seg jele emevezese egyseg jele
5~ I;lektr;;u)1oi;s!l9 es magnesesse9 Rm rnaqneses ellenallas 11henry 11H
0 elektromos toltes
coulomb C = A· s '- rnaqnesss vszetes henry H
e elemi toltes
(J felOleti coulomb elm' = A elektromos ellenallas ohm D.
toltessuruseg per negy- =A·slm'
zetrnater G elektromos vezetes siemens S = 1/D.
U elektromos
teszultseq p fajlagos sllenallas ohmmeter n·m
UR hatasos teszultsoq
o.; kapacitfv (Umcl, ill. r fajlagos vezetes siemens Sim
induktfv (UmJ per meter = 1Jn· m
U{]~L volt V
meddofeszultseq X reaktancia
u a feszultseq pillanat- Xl induktiv (XJ, ill. ohm n
nyi erteke x, kapacitiv (Xc)
U amplltndo (8 teszult- reaktancia
seg csucserteke) B meddovezetes siemens S
E elektromos volt per Vim Z latszolaqos ohm o
tererosseq meter cllenallas,
C elektromos kapacitas farad F=A·sN impedancia
permittivitas y latszolaqos vszetes siemens S
f.' farad F/m =
,~ vakuurnperrnlttlvitas per meter A·sN·m Z, a vakuurn hullarn- ohm Q
ellenallasa
e, relativ perrruttivitas 1 W energia, munka J
joule
I elektromos p hatasos 1eljesftmeny watt W
aramerosseg
Ie hatasos aram Q medd6 teljesitmeny var var
line kapacitfv, ill. Qc kapacitiv, ill.
ImL induktiv rnedooaram amper A OL induktiv medd6
taljesltrneny
i az aram pilianatnyi
erteke S latszolaqos voltamper V·A
* arnptttudo (az ararn tehesmneny
t:
csucserteke) tazjsoltolodas: sz6g 10k,
'P
J elektromos amper per radian rad
arams(ir(iseg negyzet- Aim' rnenetszarn
meter N - 1
e maqneses qerjesztos 6, Feny es <llkfllmazott elektromagneses
amper A SUgBf1;!:asok:
Um maqneses teszultsaq "
H rnaqneses amper per Aim t, fenyer6sseg kandela cd
tererosseg meter
<Pv tenyararn lumen 1m
<P maqnsses tluxus weber Wb=V's Qv fenyenergia lumen- 1m ·s
rnasooperc
B maqnasas indukci6 tesla T V·slm' i; fenysuruseg kandela per cd/m'
negyzet-
L induktivitas, henry H = V· slA meter
6nind uktivitas t; rneqvilaqitas lux Ix
7) fenyh\lsznositas lumen per Im/W
Ii perrneabilitas henry per Him = watt
p" vakuurnpermeabultas meter V·s/A· m p reflexi6
a abszorpcio - 1
r transzmisszio
u; relatlv parrneabilitas - 1 A tablazat els6 resze a borit6 bels6 oldalan talalhato,