CNC Programozás Alapjai

CZEH MIHALY HERVAY PETER DR. NAGY P.
SANDOR

MOSIAKI KONYVKIADO, BUDAPEST

A rankonyv hasznalatat az oktatasi miniszter a 91.133/98. szam alatt engedelyezte

Szakmai lekton

DR. MERKSZ ISTVAN

Pedagogiai lektor:

DR.MADARASZSANDOR

Alkoto es sorozatszerkeszto:

DR. MURANYI pAL

© Czch Mihaly, Hervay Peter, Dr. Nagy P. Sandor, 1998 © Hungarian edition Miiszaki Konyvkiad6, 1999

ISBN 9631615405

Kiadja a Miiszaki Konyvkiad6 Kft.

Feleles kiad6: Berczi Sandor iigyvezeto igazgat6 A kiadast gondozta: Nagy J6zsefne Felelos szcrkeszto: Makk Attila

Nyomta az Olah Nyomda es Kiado Felelds vezeto: Olah Miklos

Mtiszaki szerkesztd: Trencseni Agnes

A borftot tervezte: Biro Maria, Nemeth Csongor A konyv abrait rajzolta: Nexus Kiado es Reklamiroda Akonyvformatuma: B5. Terjedelme: 7,125 (A5) iv Betucsalid es meret: Garamond, 10/11 Azonossagi szama: 59 231

Keszult az MSZ 5601: 1983 es 5602: 1983 szerint

Ta

alom

1. NC- ES CNC-TECHNIKA ~..................................................... 5

Ellenorzo kerdesek 8

2. A GEOMETRIAI INFORMACIOK MEGHATAROzASA 9

2.1. Meretmegadasi m6dok 9

2.2. Az NC-gepek koordinata-rendszerei 10

2.3. NC-gepek jellegzetes pontjai 15

2.4. Nullaponteltolas, nullapontfelvetel 17

2.5. Szerszarnkorrekcio 22

2.6. Jellegzetes mozgastipusok utinformacioi 28

2 7 Or f ,. 'k ' " '1 ' le , 4

.. rn ormacio szamitasa pa yavezer es eseten 3


3. CNC-PROGRAMOzAs 38

3.1. A gyartasi folyamat inforrnacioaramlasa 38

3.2. A DIN 66025 utasitaskeszlete 40

3.3. A program felepitese 49

3.4. Jellegzetes megmunkalasi feladatok es programozasuk. 55


4. CAM-RENDSZEREK 77


mODALOM 80

technika

A szamvezerlesfi gepek kialakulasa es fejlodese. A negyvenes evek vegere a repulogepipar fejlodese felvetette azt a gondolatot, hogy erdemes lenne a hagyomanyos szerszamgepvezerleseket megvaltoztatni. Els6sorban a bonyolult alaku munkadarabok gyartasarol volt sz6, amelyeket ez id6 tajt masolassal allftottak eld, A gondola tot tett kovette es szerencsere az elektronika nagymertekti fejlodese is segftette az NC-technika (Numerical Control = szamvezerles) megjeleneset.

1949-ben az USA legiereje megbizast adott a Massachusetts Institute of Technology reszere az aerodinamikai profilok gyartasara alkalmas szamvezerlesti marogep kifejlesztesere. Ezt a vezerlest 1952-ben mutattak be. 1956-ban az USA repulogepipara mar kb. szaz palyavezerlesti szerszamgepet uzemeltet.

Europaban is ebben az id6ben jelentek meg az els6 kivetel nelkul USA gyartasu NC-szerszamgepek. 1960 es 1970 koze tehet6 az NC-gepek altalanos elterjedese. 1970-t61 mar talalkozhatunk a DNC- es a CNC- (Direct es Computerized Numerical Control) technikaval. A nyolcvanas evek elejetol uj NC-szerszamgep mar csak CNCre keszul. 1983-t61 az NC-szerszamgepek 65%-a a DNC-vel uzemel. 1992-t61 az NCgepek jelent6s resze rugalmas gyartocellaban vagy gyartorendszerben rmikodik.

Bar ez a technika Amerikabol indult el vilaghodito iitjara, az eltelt evek alatt mas nemzetek is jelent6s mertekben jarultak a fejlodesehez.

Az NC- es a CNC-gepek osszehasonlitasa, Az NC-technika elve tulajdonkeppen Neumann [dnos szamitastechnikai elgondolasanak alkalmazasa a szerszamgep iranyftasara. Neumann alapgondolata az, hogy az adatokat es a parancsokat (tehat azt, hogy mit kell tenni az adatokkal) is szamok formajaban rogzithetjuk es tarolhatjuk.

A techno16gus a munkadarab elkeszftesehez szukseges tevekenysegeket (pI. oldalazas, beszuras, keretrnaras stb.) a gepesitett eszkozeink szamara tovabb nem oszthat6 miioeletelere bontja. Ezek tehat a szerszamgep gepesitett eszkozeinek Iegegyszerribb tevekenysegei, pl. rneghatarozott tengelyiranyu szanmozgatas, foorso megallitasa, foorsoforgas iranyvaltasa, revolver rogzitesenek oldasa.

Rendeljunk ezekhez a rmlveletelemekhez szamokat, egy rmivelethez terrneszetesen csakis egyetlen szarnotl Hozzunk letre olyan berendezest (a vezerlot), amely meghatarozott szam beadasa eseten gepesftett beavatkoz6elemmel vegrehajt]a az adott szamhoz rendelt mfiveletelernet.

Ha e felteteleket kielegitjuk, es a vezerlot megalkotjuk, akkor az adott munkadarab megmunkalasa a nuiveletelemek megfelel6 sorba fiizes eve 1 vegrehajt-

NC- ES CNC-TECHNIKA

hat6. Ez pedig lehetseges, ha az egyes muveletelemekhez rendelt szamokat megfelel6 sorrendben a vezerlobe beadjuk.

A szamokat megfelel6 sorrendben leirni, ezzel ut- es kapcsolasi inforrnaciokat. meghatarozni sokkal konnyebb, mint pl. a mechanikus Informaciohordozokat (vezerlotarcsa, utkozolec) gyartani.

Mivel az ember szamokat nehezebben jegyez meg, mint neveket vagy beuiket, jeloljuk (k6doljuk) az egyes parancsokat (tehat szamokat) benivel vagy sz6- val. Igy pl.

Mtiveletelern A muveletelemhez rendelt A parancs k6dja
szam, a parancs
Szanrnozqatas hossziranyban
a tokmanytol el (sszterqan) 90 Z
Szerszarntar torqatasa
(szerszamvaltas) 770 M
Fordulatszarnvaltas 83 S Ha tehat a programot a k6dok (beniszimbolumok) segftsegevel frjuk Ie, a vezerlobe adas el6tt szuksegunk van a parancsok szamokka forditasara. Ezt oldjak meg az un, adat-eloleeszitii berendezesele; amelyek a forditas utan a parancsokat szamok formajaban lnformaciohordozon (lyukszalag, magnesszalag stb.) taroljak. Az Informaciohordozorol a vezerlo beolvashatja a szamokat, amelyeket ezutan tarolni es ertelmezni tud.

Az el6z6 peldabol is egyertelmuen kovetkezik, hogy csupan a parancsok megadasa nem elegend6 az adott munkadarab megmunkalasahoz. Szukseg van az egyes parancsok mennyisegi behatarolasara. Peldaul: Mekkora utat tegyiink meg Z iranyban? Hanyadik szerszamot vigyiik a megrnunkalasi helyzetbe? Milyen fordulatszammal forogjon a fOors6? Ezt a parancsokra vonatkoz6 adatokkal irhatjuk el6 Cpl. Z500, M06, S14).

Az utasitdsszo tehat ket reszre bonthat6:

- a vegrehajtand6 mtiveletelemet megad6 parancsk6dra,

- a parancs vegrehajtasanak merteket el6fr6 adatra.

Az adott munkadarab megmunkalasahoz szukseges mtiveletelemek es mennyisegi jellemz6jiik, vagyis az utasitdsok sorba ftizesevel alakul ki a program.

Hogy a vezerlo a program hatasara vegrehajthassa az el6frt megmunkalast a

szerszarngeppel, a beadott szamokat, a program altai kozolt informaciokat ertelmeznie kell,

tarolnia kell,

aritmetikailag es logikailag fel kell dolgoznia.

BEVEZETES

I Geometriai adatok 1- ---1 Technol6giai adatok I

Adathordoz6
"<.7
Olvas6
~
"<.7
Bemenet
Logika • aritmetika Prograrnvezerles
Kimenet

~
"'" 7'
Bemenet
Logika IIlesztc5vezerles
Kimenet
! ! ............. Erosftes
~ ~ [J
Muktidtetc5 tagok
Ut-
me- Szerszarnqep
ro 1.1. abra, A vezerlo elvi felepltese (struktura]a)

E feladatok megoldasara a vezerloket az 1.1. abran lathato szerkezeti felepitesnek (struktiiranak) megfelel6en tervezik.

Az adathordoz6ra a technol6gusnak olyan formaban (szamokban) kell rogzitenie a programjat, hogy az informacioatvitel rnegbizhato legyen. A program .ertelmezese azt jelenti, hogy a programvezerles a szamokbol Cilletve ezek k6djaib6l) meg tudja hatarozni a hozzarendelt rntiveletet (vagyis, hogy mit kell ~egrehajtani).

Az azonositott informaciot meg kell 6rizni (tarolni kell), legalabb addig, arnig a vegrehajtasa befejezodott. Ezt is altalaban a programvezerlo vegzi.

NC- ES CNC-TECHNIKA

Mivel a programvezerlo az adatokon logikai es aritmetikai miiveleteket vegez, ezeket at kell alakitani az erre legkedvezobb informacioabrazolasi formara.

Az informaciofeldolgozas masik feladata a felismert rmiveletelemek vegreha]tasa, Ezt az illesztovezerlo vegzi azaltal, hogy ismeri a szerszamgep vegrehajtomGkodtet6 elemeinek iranyitasi lehetoseget, meg tudja hatarozni, hogyan kell a mtiveletelemeknek megfelel6 ut- es kapcsolasi feladatokat megoldani.

Az eddig bemutatott szerkezeti felepites a hagyomanyos NC-vezerl6, amelyet egyes irodalmakban KNC neven ismertetnek (Konvencionalis NC). A KNCvezerlok logikai egysegei un. kombindcios logikai halozatokbol epultek fel. A vezerlo altai megoldhato logikai feladatokban bekovetkezo valtozasok eseten az ilyen rendszert teljesen at kell tervezni, es at kell epiteni. Ez azt jelenti, hogy minden alapgeptipushoz mas es mas logikai halozatii vezerlot kell gyartani, ami koltseges, A fejlodes ezen a teruleten azt eredmenyezte, hogy a kombinacios logikai egysegeket - a szamitogepes technika fejlodese eredmenyekent - lecsereltek programozhato logikara.

Az olyan oezerloleet, amelyekben a logikai es aritmetikai miiueleteket szdmitogep oegri, CNC tipusu uezeruinele neoezzuk (Computer Numerical Control = szamitogepes szamvezerlo). A CNC els6sorban a prograrnvezerloben kapott helyet, de ma mar az illesztovezerlck is CNC jelleguek. Illesztovezerldkben mas, egyszenibb megoldasokat is talalunk a kornbinacios logika kivaltasara, Ilyenek pl. a PLC-s (Programmable Logic Controller = prograrnozhato logikai vezerlo) alapu illesztesek. Az adatok bevihet6k kezelopultrol, illetve valamilyen informaciohordozorol (ez ma tobbnyire magnesszalag), de lehetoseg van a szamitogepes halozatra csatlakozasra is.

A programvezerlo egyseg CNC jellegu, tehat tartalmaz legalabb egy programozhato folyamatiranyito szamitogepet, amelynek a feladatokat leiro programjait a rendszerprogramtarba teszik. Ez a tar un. ROM (Read Only Memory = csak olvashato memoria) tipusu es a rendszer mukodesehez szukseges programok mind itt talalhatok. A masik lenyeges tar az alkatreszprogramtar, amelybe a megoldando feladatot taroljik. Az alkatreszprogramtar un. RAM (Random Acces Memory = irhato-olvashato memoria) tipusu. Ez a tar helyettesiti a KNC-vezerl6knel megszokott informaciohordozot, amely egyben az alkatreszprogram taroloja volt. A KNC-vezerl6 gyartasa az 1970-es evekben megszunt, helyette a CNC-vezerl6k jelentek meg, ez pedig az NC-technika hatalmas fejlodeset eredmenyezte.

ELLENORZO KEROESEK

1. Mi a szamvezerles elve?

2. Milyen szerkezettel lehet megvalositani a szamvezerlest?

3. Milyen f6bb egysegekbol all a szamvezerles?

4. Mit nevezunk KNC-nek? Milyen a CNC felepitese?

2. eome

ormaci6km h

$I' $I'

rozasa

Az NC-gepek prograrnozasa tevekenysegek lancolata, amelynek eredmenye az informaciohordozo elkeszitese. ezt nevezzuk kUls6 adatfeldolgozasnae. Az inforrnaciohordozon levo adatok leolvasasa, feldolgozasa, atalakitasa, az atalakitott adatok ut- es kapcsolasi parancsok formaju kiadasa a szerszamgepre es a parancsok vegrehajtasanak ellenorzese a bels6 adatfeldolgozas. A programozashoz tehat egyreszt meg kell hatarozni a mozgasokat, ezek a geometriai informdci6k, masreszt a mozgasokhoz tartozo sebessegeket, a technol6giai adatokat.

2.1. MERETMEGAOASI M600K

Szamvezerlesii szerszarngepen a szerszamot olyan utvonal menten kell mozgatni, amelynek a vegeredmenye a kivant geometriaju munkadarab. Az titvonalra vonatkozo informaciokat az alkatreszrajz tartalmazza. A geprajzban a mereteket

0 0 0
- __ ..t 1- __ C'l :- --- C\J
lSl lSl lSl

~

35
60

0
f----- t---- ~-- C\J
lSl
l!)
io
25 20 15 a)

b)

c)

0 0 0
-t--_..t I- t- __ C'l 1- --- C\J
Q Q lSl

25 20 15 2.1. abra, Meretmegadasi m6dok

a) abszolut rneretrneqadas: rneretezes bazlstol: b) novekrnenyes meretrneqadas lancrneretezessel: c) vegyes meretrneqadas

A GEOMETRIAIINFORMACIOK MEGHATAROzAsA

a tervez6 tobbfelekeppen is megadhatja. Bazistol val6 meretezes, ha egy pontt61 adjuk meg a mereteket (2.1a abra) , ldncmeretezes, ha a meretek egymastol vannak megadva (2.1b abra), gyakran el6fordul azonban a vegyes rneretezesi m6d is (2.1 c abra), A 2.1. abran esztergalt lepcsos tengely lathato. (Meg kell j~gyezni, hogy a 2.1 b abra megoldasat a gyakorlatban nem hasznaljak, mert az atmerokulonbsegeket sokkal korulmenyesebb megmerni, mint magat az atmer6t.)

A bazistol val6 meretezest az NC-technikaban abszolut meretmegadasnak, a lancrneretezest nouelemenyes meretmegaddsnate nevezzuk.A ket meretmegadasi m6dot a 2.2. abra hasonlitja ossze.

Y 300 200 150

J 1 1

Abszohit Novekrneny
x y Llx L1y
1 300 240 300 240
2 650 180 350 -60
3 500 340 -150 160
W 0 0 -500 -340 i -$.-+- tes: -$·_·4·r§-

1 -ttt. ~

L-. _,2 g

x

2.2. abra. Abszolut es novekmenyes meretmeqadas pontvezerlesnel

A pelda egy pontvezerleses feladat (furas) megoldasat szemlelteti. A szerszamot a munkadarab koordinata-rendszerenek W kezdopontjabol kell az egyes furatok 1, 2, 3 kozeppontjara pozfcionalni. A tablazat novekmenyes meretmegadasanak oszlopaban az elmozdulasnovekrnenyek vannak feltuntetve. Az elmozdulas erteke akkor pozitiv, ha a mozgas iranya a munkadarab koordinatarendszerenek pozitfv tengelye iranyaban tortenik es negativ, ha a mozgas iranya a koordinatatengely negativ iranyaba esik. A harmadik furat megmunkalasa utan novekrnenyes rendszerben a szerszamot vissza kell allitani a W kezd6pontba, ennek elmulasztasa eseten a kovetkezo munkadarab selejt lenne.

2.2. AZ NC-GEPEK KOORDINATA-RENDSZEREI

A szarnvezerlesii szerszarngepek szerszarnainak pontosan rogzftett relativ mozgaspalyat kell leirniuk a munkadarab megrnunkalasa soran. A mozgasfolyamatokat a prograrnban pontosan rogziteni kell. Ennek megvalositasahoz a szerszamgep munkatereben levo osszes pontot egyertelmiien kell azonositani. Az egyertelmti megfelelteteshez koordinata-rendszereket hasznalunk.

Az NC-szerszamgepek f6 mozgasi iranyait a [obbkez-szabaly szerint elhelyezett derekszogti koordinata-rendszer hatarozza meg (2.3. abra), amely mindig a

AZ NC-GEPEK KOORDINATA-RENDSZEREI

munkadarabra vonatkozik. Programozaskor a munkadarabot allo helyzeninek kell feltetelezni, a mozgasokat a szerszam vegzi.

Az X, Y, Z koordinatatengelyek koruli forgatasi tengelyeket a 2.3. abra jeloleseivel, A, B, C-vel jelolik. A pozitiv forgasirany megegyezik az 6ramutat6 jarasaval, +2 ha a forgast a pozitiv tengely iranyaba tekintve nezzuk.

Az utinforrnaciok meghatarozasakor a programoz6 technol6gus koordinata-rendszert rendel a munkadarabhoz. Ez az a munkadarab-koordinatarendszer (vagy

p rogra mo za si koordinata-rendsz er), amelynek kezd6pontja Wa munkadarab- (programozasi) nulla pont (novekmenyes meretmegadas eseten a felvett koordinata-rendszer csak az elmozdulasi iranyok elojelenek es a megmunkalas kezdopontjanak meghatarozasahoz szukseges). A szerszamgep viszont a sajat koordinata-rendszereben dolgozik, amelyet gepi koordiruita-rendszernele nevezunk, M kezdopontjat pedig gepi nullapontnak. A szerszdmboz is rendelbetti koordiruita-rendszer kulonosen el6zetes szerszambeallitas eseten. A munkadarab alakjanak elofrasahoz tehat a kovetkez6 harem koordinata-rendszer egymashoz val6 viszonyat kell megfelelo m6don

m~~~~ .

a munkadarab koordinata-rendszere, amelyet a programoz6 vesz fel; a szerszamgep koordinata-rendszere;

a szerszam koordinata-rendszere, amelyet a szerszam beallitasahoz kell figyelembe venni.

Vizsgaljuk a harom koordinata-rendszert esztergan. A 2.4. abran lathato munkadarabnal Xw Zw a munkadarab-koordinatarendszer Wnullaponttal. Az Afelfogasi nulla pont a munkadarab felfogasakor az utkozesi sikba kerul. A szerszam-

+Y

+X

2.3. abra, NC-szerszamgepek koordinatatengelyei

XM Xw"

2.4. abra, A munkadarab, a szerszamqep

es a szerszarn koordlnata-rendszere

A GEOMETRIAI INFORMACIOK MEGHATAROzAsA

hoz az XI' Z, koordinata-rendszert rendeltuk, amelyben N bedllito nulla pont. A beallito nullaponthoz kepest valtoztathato a szerszamcsucs (ill. a P szerszamelponi) L hosszusagu es Kkeresztiranyu kinyulasa. A hossz- es keresztiranyu allithatosagot a szerszam konstrukci6ja teszi Iehetove. A szerszdmgep XM ZM leoordindtarendszerenek nullapontja M.

A pozfcionalasi folyamatokat az NC-vezerles a gepi koordinata-rendszerben iranyitja. A tenyleges szamhelyzetet nyilvantarto regiszterek a szanrendszer kituntetett pont janak, az F oonatleoztatdsi pontnak a koordinatait (az MF tavolsag osszetevoit) tartalmazzak, A techno16gus a megmunkalasi programban a Pprogramozott pont koordinatait (vagy e16jeles elmozdulasnovekmenyeit) Irja el6. Altalanossagban az F pont koordinatai az M kezdoponni rendszerben harem reszbol allnak (2.5. abra).

MF=MW+ WP+PF,

ahol az MW tavolsag X, Y, Z iranyu derekszogti osszetevoi az un, nulla ponteltoldsi erteleek; a WP tavolsag X, Y, Z iranyu osszetevoit a vezerloszalag tartalmazza (ezek a program geometriai adatai); a PF tavolsag X, Y, Z iranyu osszetev6i a szerszdmteorrelecios erteleele, amelyeket a vezerlopulton kell beallitani, (CNC-nel a korrekci6s tarba beirni.)

A hibatlan gyartashoz biztositani kell a munkadarab es a gepi koordinatarendszer azonossagat, ennek feltetele a koordinatairanyoknak es a nullpontoknak az azonossaga.

A prograrnozas egyik alapelve: 1. mozgo szerszam-nyugvo munkadarab,

amelynek segitsegevel ket egyszeni iranymeghatarozasi szabalyt alkothatunk: azon koordinatatengelyeknel, amelyek iranyaban a szerszdm vegzi a mozgdst, a gepi es a munkadarab-koordinatarendszer tengelyeinek iranya megegyezik;

azon koordinatatengelyeknel, amelyek iranyaban a szerszam vegzi a mozgast, a gepi es a munkadarab-koordinatarendszer tengelyeinek iranya ellentetes.

A gepi koordinata-rendszer iranyait a gep tervezesekor, illetve a vezerlorendszer illesztese soran valositjak meg, Igy tehat adott,

Milyen elhelyezkedesii koordinata-rendszerrel celszeni a gepet tervezni, a vezerlest illeszteni? Tekintsuk a szerszamgep rnunkateret egyetlen ternyolcadnak. A bal es jobb sodrasu rendszer egyuttesen 8x3x2 = 48 lehetoseget ad. Bar a gep es a vezerles szempontjabol szinte kozombos, hogy melyiket valasztjuk, programozaskor sok nehezseget okozna a gepenkent mas es mas modon elhelyezett koordinata -rendszer.

Az 1968-ban atdolgozott VDI-javaslat es az ISO/R 841, tovabba az MSZ 7789 a 2.6. abra szerinti jobb sodrasu XYZ rendszert rendel a munkadarabhoz. A masodlagos mozgasokat rendre U, V es W, a harmadlagos mozgasokat P, Q es R jeloli.

AZ NC-GEPEK KOORDINATA-RENDSZEREI

Z

y

'. ·t + +''1'; +V; +0

cb+B

+C ~;+u;+p

+A +Z, +W; +R

F

2.5. abra

A koordinata-rendszerek es jellegzetes pontok (M, W, P, F) ertelmezese

2.6. abra, A munkadarab koordlnata-rendszere

+X

+Z

+X +X'

2.7. abra, Eszterga koordlnata-rendszere

+zbJjL

+X

a)

2.8: abra, Furogep koordinata-rendszere

b)

+X


Y'

~! +X'~

~ ~

+X

2.9. abra szerszamrnaroqep koordinatatengelyei

2.10. abra, Ketoszlopos fuggoleges furogep es marogep mczqaslranyal

2.11. abra. Megmunkalokozpont mozqaslranyai

I

j

I

!

! ,i

! ~ I

I

! I

! ! ! ! @

I

I

I I I i

AZ NC-GEPEK JELLEGZETES PONTJAI

Masik fontos alapelv: 2. a Z tengely Iranya mindig a szerszam ffi mozgasl (tamadasi) Iranyaba mutat. Az 1. es 2. alapelv ismereteben barrnely szerszarngep koordinatatengely-Iranyait meg lehet hatarozni.

Eszterga koordinatatengelyei lathatok a 2.7. abran, ahol a munkadarab koordinata-rendszeret XZ-vel, a szerszamgep koordinata-rendszeret pedig X'Z'-vel jeloltuk,

Hasonlo modon szemlelteti a 2.S. abra a furogep koordinata-rendszeret. a 2.Sa abran a gep es a koordinata-rendszerek, a 2.Sb abran a munkadarab a sajat koordinata-rendszereben lathato. Ez a furogep fuggoleges orsojii sikmarogepnek is tekintheto, ezert a marogep koordinata-rendszeret is tanulmanyozhatjuk az abran.

A szerszammarogepek kisse elternek a marogepektol, mert a gerendan leva foorso lehet vizszintes vagy fuggoleges, tovabba a gerenda az egyik mozgast is elvegzi (Z tengely). Ez a 2.9. abran lathato, amely a vizszintes konzolos NCrnarogep koordinatairanyait is tartalmazza, a kulonbseg annyi, hogy a +Z' iranyba megfordul.

Fuggoleges portalfurogep, illetve portalsfkrnarogep koordinatatengely-iranyait szernlelteti a 2.10. abra.

Megmunkalokozpontok koordinata-rendszerei eseten a ket fontos alapelv ervenyben marad, de megjelenik a tobboldalas megmunkaldsi lebetiiseg. Ilyenkor a G17, GIS, G19 megmunkalasi sikokat es a foorso tengelyiranyait is valtani lehet, ami a koordinatairanyok megvaltoztatasat jelenti.

Ugyancsak belepnek a mdsodlagos, esetleg harmadlagos rnozgasole, tehat a harorntengelyes megmunkalas mellett a negy- es ottengelyes rnegmunkalas is elofordulhat, A 2.11. abra egyszeni megmunkalokozpont ,koordinatatengelyeit szemlelteti. Mivel a gep tin. mozg6tornyos, a Z es Y tengely iranyaban a gepi es a munkadarab-koordinatairanyok megegyeznek.

2.3. NC-GEPEK JELLEGZETES PONTJAI

A megismert harom koordinata-rendszer kezdopontjanak (nullapontjanak) viszonya a gep pontos mukodesenek feltetele. Ez a harom pont a kovetkezo.

A gepi nullapont az iranyitorendszer merestartomanyanbelul elektronikusan beallithato pont, amely a rmikodd rendszer meresi bazisa (a gep koordinatarendszerenek a kezdopontja). Jellege szerint a vezerles lehet:

lebego nullapontos vezerles, amikor a gepi nullapont a szerszamgep mozgastartomanyan kivul eso elmeleti pont,a gepi koordinata-rendszer origoja, fix nullapontos vezerles (ez a gyakoribb), amikor a gepi nullapont a mozgastartomanyon beluli, rogzitett pont, es egybeesik a referenciaponttal.

A referenciapont az NC-szerszamgep mozgastartomanyan belul villamos helyzetkapcsolokon keresztul rogzitett pont, ahova a szamokat vezerelve a ve-

I

1


zerles merorendszere felveszi a gepi nullaponthoz viszonyitott koordinataertekeket.

Az NC-szerszamgepek vezerlorendszerenek bekapcsolasakor a vezerles ertektaroloi uresek, nullat vagy valamilyen allando szamerteket tartalmaznak. A szamok barmilyen helyzeteben kapcsoljak be a vezerlorendszert, az ertektaroloban, illetve a kijelzoben min dig ugyanazok az ertekek jelennek meg. Az NCszerszamgep ebben az allapotban nem alkalmas uzemszeni mtikodesre. Bekapcsolas utan eloszor a referenciapontra kell vezerelni a szanokat, hogy a mererendszer felvehesse a gepi nullapontokhoz viszonyitott koordinataertekeket, es azokat az utertektaroloba beirhassa. A referenciapontr61 valo tavozas utan a merorendszer es a szabalyozokoron keresztul a szerszam beallitott elpontja a gepi koordinata-rendszerben megadott korodinataertekekre all. A referenciapontra allas kulon uzernmod, minden NC-szerszamgepen megtalalhato,

w

Xref=O zref=O

R

R

Mozqastartomany

Mozqastartomany

a)

b)

2.12. libra. Vezerh~s es referenciapont

a) lebeg6 nullapontos vezerles: b) fix nullapontos vezerles

w

R

w

Mozgastartomany

Mozqastartomany

a)

b)

2.13. libra. Meretmegadas

a) lebeg6 nullapontos; b) fix nullapontos vezerles eseten

I

I I

1

I

I I I !

,

!

I

NULLAPONTELTOLAs, NUllAPONTFElVETEl

A fix nullapontos es a lebego nullapontos vezerles gepi nullapontjat a 2.12. abra szernlelteti. A lebego nullapontos vezerleskor az X taroloba az x referenciaertek, mfg a Z taroloba a z referenciaertek Irodik. Ez a folyamat zajlik Ie fix nullapontos vezerleskor is, de itt a taro 16k nullazodnak, mivel a zreferencia = x referencia = O.

A gepi nulla pont felvetele utan a tarolt, ill. a kijelezheto koordinataertekeket kulonbozo megmunkalasi helyzetekben a 2.13. abra szemlelteti, Az iranyitastechnikailag szukseges gepi nullapont programozasa nagyon korulmenyes.

Megrnunkalokozpontokon, ha a gep szerszamcserelovel es asztalcserelovel van felszerelve, akkor nem egy gepi nulla pont van, hanem tobb,

Masodlagos nullapont a szerszamcsereles, harmadlagos nulla pont az asztalcsereles nullapontja.

Elscdleges gepi nullapontbol - szinten a megrnunkalokozpontokra jellernzc - robber lehet meghatarozni. Ez a tobboldalas, illetve tobb nullapontos munkadarabok megmunkalasa eseten fontos.

A munkadarab-nullapont a programozas soran alkalmazott pont, amely a'. munkadarab koordinata-rendszerenek kezdopontja. A munkadarab koordinatareridszeret a programoz6 hatarozza meg (iranyai a jobbkez-szabaly szerintiek) ugy, hogy a munkadarab termeszetes (rajz szerinti) meretei legyenek a koordinataertekek. Az ilyen nullapont-elhelyezes nagymertekben konnyiti a programoz6 munkajat. Ellenkezo esetben a mereteket at kell szarnitani es ez hibalehetoseget jelent.

~ I

I

I

2.4. NULLAPONTELTOLAs, NULLAPONTFELVETEL

Nullaponteltolas, A munkadarab-nullapont es gepi nulla pont kozotti kapcsolat a 2.14. abran lathato.

A gepi es a munkadarab-koordiatarendszer kozotti elteres Ax es zs z koordinatankent allando ertek. A vezerles geprendszere a gepi koordinata-rendszerben dolgozik, a program geometriai adatait a munkadarab-koordinatarendszerben hataroztak meg, ezert a Sx es a !1z ertekek az un. nullapont-eltoldsi erteleele. Ezeket az ertekeket a vezerles hozzaadja a programozott - a munkadarab-koordinatarendszereben meghatarozott - koordinataertekekhez (Xj, X2, Z1, Z2).

A nullapont-eltolasi ertekek a nullaponttarolokba (regiszterek) lesznek beirva.

Rezi KNC-vezerles eseten ezt a rmlveletet kezi adatbevitellel, dekadkapcsolokkal

b

lehetett elvegezni (ez volt az aritmetikai nullapontmegadas). A mai CNCvezerleseknel cfmezheto regiszterek tartalmazzak a nulla pont ertekeit, A regiszterek tartalmat a programb61 frhatjuk at. A nullapont-eltolasi programmondat beolvasasa nem eredmenyezi a szan mozgasat, hanem csak a regisztertartalom atirasat, amelynek megfeleloen a szan az elso mozgasi utasitast tartalmaz6 mondat vegrehajtasa soran mozog (ezt nevezzuk transzforrndcios nullaponteltolasnak).


w

~ 2.14. abra, Nullaponteltolas

-~Qg .. _.-.
n ><
'I ><0 N
a
><
f- ,__ +Zw
M
-f- --- ~! P2 ~><
f-
J
L- z01 = Llx + x1
LIz Z2 Z02 = Llx+ x2
Z1 X01 = LIz + Z1
I
Z01 +Xw ~ X02 = ziz+ Z2
_--
+XM 2.15. abra, Nullaponteltolas ismetlodo alakzatok eseten !>

"4 2.16. abra. Nullaponteltolas shnftasl rahagyashoz

Wn a naqyolas nullapontja; Ws a sirnftas nullapontja

-0 _

Q

'1

>---- --t

Marogepasztal

2.17. abra. Ket befogokeszi.ilekes marogepasztal >

N U llAPONTElTOlAs, N U llAPONTFElVETEl

A nullaponteltolas segftsegevel a programozasi munka egyszerusftheto:

Ismetlodo alakzatok programozasa, - simitasi rahagyasok letrehozasa,

- tobb azonos munkadarab (keszulek) egy asztalra rogzitese eseten .

Ha egy alkatreszen azonos geometriai alakzatok talalhatok, akkor a megmunkalashoz nem kell ujra es ujra elkesziteni a megmunkaloprogramot, hanem elegend6 az alakzatok kozotti tavolsagot meghatarozni, ezeket el6jelhelyesen nullaponteltolaskent ertelmezni. A nullaponteltolas utan a 2.15. abra szerint a -w; munkadarab-nullapontbol megfrt programot a Wz nullapontt61 meg kell isrnetelni, fgy a programozas lenyegesen egyszertlsfthetd.

A nullapont-beallitas sikeresen alkalmazhat6 simftasi rahagyashoz. A 2.16. abran a nagyolaskor a simitasi rahagyasnak megfelel6 Ax es Liz nullaponteltolassal esztergalhato a munkadarab, majd a nullapontot az eredeti he lyre visszatolva a simitas elvegezheto.

Ha tobb, kisebb mereni es rovid megrnunkalasi ideju munkadarabot kell kesziteni, akkor ugyanazzal a programmal rnunkalhatok meg ugy, hogy mindegyikhez sajat nullapontot rendelunk hozza (2.17. abra).

Nullapontfelvetel. Az NC-gep bekapcsolasakor a regiszterek tartalma es a szanok tenyleges helyzete kozott nines azonnali es kozvetlen kapesolat, ezert a regiszterek tartalmat es a tenyleges szanhelyzetet egyeztetni kell. Ezt a tevekenyseget nevezzuk nullapontfelvetelnek (gepi nulla pont). A szerszamgep szanjait automatikusan, vagy kezi vezerlessel celszeruen valasztott, vagy a gep szerkezeti kialakitasa altai megadott helyzetbe visszuk, majd ebben a helyzetben a regiszterekbe autornatikusan, vagy kezi adatbevitellel alkalmasan valasztott ertekeket irunk be.

Esztergan fix nullapontos vezerles eseten a nullapontfelvetel a koordinatairanyonkenti referenciapontra allast jelenti. Lebeg6 nullapont eseten a szan barmely poziciojaban felvehetjuk a gepi nullapontot, esak az adott helyen nullazni kell az elmozdulasregisztereket koordinatairanyonkent.

Marogepekhez a m6dszer azonos az eszterganal ismertetett folyamattal, esak a koordinatairanyok szama lehet tobb.

Megmunkalokozpontokon, ahol szerszamcserelo es esetleg asztalcserelo is van, tobb gepi nulla pont is lehet. Az els6dleges nulla pont (amit eddig megismertunk) mellett megjelenik a masodlagos es a harmadlagos nulla pont is.

A masodlagos nullapont a szerszamcsereles pozicioja, a harmadlagos nullapont az asztalcserelesi pozfcio. Mindezek a helyek rogzitett ertekek, melyekre az uzerneles kozben szukseg van.

A munkadarab nullapontjdnale a bedllitdsa az a nullaponteltolas, amelynek az elmeletet mar ismerjuk, A gepi nullapont a munkadarab nullapontjaba esak akkor helyezhet6 at, ha a munkadarab nullapontjanak a helyet a gep munkatereben megkeressuk.


1

J

Xw

1

J

5 Mer6hasab

Liz X

X M I-------------t W

2.19. abra, Nullapont a munkadarab homlokfeliileten

a)

z

c)

<i! 2.18. abra, Nullapont az utkozesi teluleten 1 f6ors6; 2 f6ors6perem; 3 k6zpontosit6 kup; 4 tokrnany: 5 Otk6zesi bazls: M a gep koordlnata-rendszerenek nullapontja; XM• ZM

a gep kooromata-rendszerenek tengelye (ebben dolgozik a gep); W a munkadarab koordinatarsndszerenek nullapontja; Xw. Zw a munkadarab koordlnata-rendszerenek tengelye

2.20. abra, A nullapontindikator

b)

2.21. abra, Nullapontfelvetel

a) erintessel; b) t6bb szerszarn eseten; c) f6ors6val

NULLAPONTELTOLAs, NULLAPONTFELVETEL

Ez ket modon lehetseges.

a rnunkadarab-befogo keszulek nullapontjanak megerintesevel (kozvetlen vagy kozvetett modon)

a befogott munkadarab megerintesevel.

Az eszterga befogokeszuleke tobbnyire esztergatokmany, fgy valamelyik litkozesi bazisat lehet nullapontkent felhasznalni (2.18. abra),

Az utkozesi bazist a szerszamtartoba befogott es ismert meretu szerszammal kezi uzernmodban erintjuk (altalaban inkrernentalisan 1 mm-es, 0,1 mm-es vagy 0,01 rnm-es lepesekben) es amikor befejez6dik, a meretkijelzon szereplo ertek lesz a nullaponteltolas erteke. Az abran ez Liz (amit a vezerlesbe kell beirni). A masik iranyban a forgastengelyt kell megkeresni pl. ismert meretii munkadarab befogasaval es atmerojenek megerintesevel.

Ha a nullapont a munkadarab hornlokfeluleten van (2.19. abra), akkor a munkadarab hosszmeretet megtestesft6 merohasabot kell az utkozesi bazishoz tamasztani es azt kell az el6bb Iefrt rnodon megerintve a munkadarab nullapontjat rogziteni.

Marogepen a gep asztalara felfogott munkadarab, vagy a munkadarab-befogo keszulek nullapontjat kell megkeresnie a gepkezelonek.

A legegyszenlbb es leggyorsabb nullapontkeres6 eszkoz a nullapont-indileator. Az indikator ket reszbol allo tuske, amely a.foorsoba van befogva (2.20. abra), A ket reszt ruga fogja 6ssze.A ket resz egytengelytien forog. Amikor az indikator megerinti a munkadarab valamely ismert feluletet, akkor az also resz a felsohoz kepest hatarozottan eltolodik, es a koszorult feluleten megfigyelhet6 fenycsikok megtornek. Az abran az X irany erintese lathato 10 mm-es nullapontindikatorral, a foorso pozicioja az erinteskor tehat x - 5.

Az Y iranyt hasonloan kell bemerni.

A harmadik, a Z tengely iranyaban is fel kell venni a nullapontot.

1. a foorsoba befogott szerszammal es a munkadarab feluletenek megerintesevel vagy

2. a foorso homloksikjanak felhasznalasaval.

1. A foorsoba befogott szerszammal megerintjuk a munkadarab feluletet (2.21a abra), majd a Z tengelyt nullazzuk.

Ennek a szerszamnak tehat a hosszat nullara vettuk. A modszer gyors es jol hasznalhato, ha csak egy szerszarnmal dolgozunk.

Tobb szerszdm eseten mindegyik szerszammal meg kell erinteni a munkadarabot, de az els6 szerszarn (vezerszerszarn) utan a Z tengelyt nullazzuk, a tobbi szerszam eseten az erintesi pozicionak az ertekeit (amelyeket a kijelzo mutat) kell a szerszamhossz korrekcios taraba beimi (2.21b abra),

A modszer hatranya, hogy ha a vezerszerszam me rete valtozik, az osszes szerszarn meretet modositani kell.

2. Szerszam nelkul a fOorso homlokfeluletet (a szerszam utkoztetesi bazisat) hozzuk kapcsolatba a munkadarab feluletevel pl. 50 mm-es merohasab alkalmazasaval (2.21 c abra).


2.5. SZERSZAMKORREKCIO

A programozott utinformaciok a szerszammerettol fuggetlenek, mivel a program [rasakor esak a szerszarn tipusat hatarozzuk meg, a mereteit nem (vagy esak reszben) ismerjuk. A uezerlesnee azt a szolgdltatdsdt, hogy a szerszdm tenyleges (ualosagos) mereteit vegye figyelernbe, szerszamhorreecionae nevezzuk.

A szerszamkorrekcio lehet

szerszammeret-korrekcio, amely a szerszamnak a programozas szempontjabol jellegzetes hossz- vagy sugariranyu meretevel azonos nagysagrendu, szerszamkopas-korrekcio, amely a szerszam kopasat veszi figyelembe es legfeljebb 1 mm nagysagu.

A szerszammeret-korrekclo soran a szerszamok mereteit megmunkalas elott kozoljuk a vezerlessel, es fgy az utinformaciok szamftasahoz nem kell figyelembe venni e mereteket, vagyis a programban az elkeszitendo munkadarab konturjat irhatjuk le.

Furogepeleen es furo-maro rniiueleen e furatok megmunkalasahoz celszeni szerszamhossz-korrekcio elvet szemlelteti a 2.22. abra.

Az abran szarnpelda lathato harom kulonfele gepre, de ugyanannak a munkadarabnak a megmunkalasara. Az 1 gep abszolut programozasu, szerszamhossz-korrekei6s. A programozott pont a P, szerszamcsucs. A 2 gep szinten abszolut programozasu, de itt nines hosszkorrekci6, ezert a P, programozott pont nem a szerszamon, hanem az ors6 Fhomlokfelilleten van. Ha meggondoljuk, hogy egyetlen munkadarabhoz altalaban tobb, kulonbozo hosszusagu szerszarn kell, akkor nyilvanvalo a hosszkorrekci6 elonye: a programoz6nak nem kell szamolnia a szerszarnonkent valtozo hosszmeretekkel. Termeszetesen a szerszamok hosszmeretet megmunkalas elott kozolni kell a vezerlessell Az abra szerinti 3 gep novekmenyes prograrnozasii. Tobb egyrnast koveto szerszarn hasznalatakor - ha a szerszamhosszak kulonbozok, es nines korrekci6s lehetoseg - novekmenyes meretmegadas eseten az egyrnast koveto szerszamok hosszeltereset kell figyelembe venni az utinformaciok szamftasakor, mert a hosszelteresek befolyasoljak a szerszamvaltas C vagy esere) utan megteendo else utszakasz nagysagat.

A kulonbozo hosszusagii szerszamok hosszmeretebol ad6d6 meretelteresek kikuszobolesenek masik elver a 2.22b abra szemlelteti. A programoz6 minden szerszamnal azonos L hosszat vesz figyelembe CpI. a leggyakrabban szukseges szerszamok hosszat), A tenyleges es a programozasnal figyelembe vett ertek kulonbseget a vezerlessel kozli, irany es nagysag szerint.

Esztergdri a szerszammeret-korrekcio hossz- es keresztiranyban egyarant ertelmezheto. A 2.23. abran az 1 gep abszohit programozasu, szerszammeretkorrekei6s, tehat a P, szerszarncsucs a programozott pont. A 2 gepen nines korrekei6s lehetoseg (rna mar ilyen vezerles nines, de a pelda j61 szemlelteti a korrekci6 elonyet), ezert pl. a P, revolverfej-kozeppontot kell programozni. A 3

SZERszAMKORREKCIO

+2

o

o U)

+X

a)

b)

2.22. abra, Szerszamhossz-korrekcio forgo szerszamos gepen a) szampslda; b) elvi abra

Sorszarn

30

Abszolut
1. gap 2. gap
70 220
20 170
90 240
50 220 360
Z 0
C")
U)
C\I Novekrneny 3. gap -90

-50

+70

1 2 3

o U)

x C\j

2

-------------

-----------------~ 1

3 5

2.23. abra, Szerszammeret-korrekcio eszterqan

Sorszarn Abszolut Novekrneny
1 gap 2gap 3gap
x z x Z ±L1X ±L1Z
190 +40
567 -128
515 -52
204 +7
785 +270
110 -47 A GEOMETRIAIINFORMA.ClOK MEGHATA.ROZA.SA

gep novekrnenyes programozasu Clebeg6 nullapontos). Minden mozgasszakaszra esak azt az Lltinformaci6tadtuk meg, amelyik iranyban az elmozdulas tortenik, tovabba abszohit programozasnal keresztiranyban atmercmereteket irtunk el6 (az abran a 6pont az indulasi hely).

.. Az esztergak vezerloberendezeseinek egy reszenel szinten elterjedt a kulonbozd mereni szerszamok eltereseinek a 2.22b abra szerinti korrekcios kikuszobolese, azzal a kulonbseggel, hogy a programozottpontot az alapszerszam csucspontjaban celszeni felvenni.

Marogepeeer: a szerszampalya fugg a maroszerszam atmerojetol. Ha a vezer-

les szerszammeret-korrekcios, akkor a munkadarab mereteit lehet programozni. A vezerles a beallitott korrekcio ertekenek es a programban elofrt elojelenek figyelembevetelevel hatarozza meg a szerszampalyat.

3

Xj
x2 a:
~ I
~

»; 2
W X 2.24. abra. Mar6gepek szerszamsugar-korrekci6ja

Ha a vezerlesnek nines korrekci6s lehetosege, akkor a negyszogcikluslnarast' kell megadni (2.24. abra). A szerszammozgast a szerszamkozeppont elmozdula-

saval programozzuk.

Az 1 pont az alakzat bal als6 sarkatol egyarant balra es lefele egy-egy szer-

szamsugamylra van. Koordinataerteke: x = Xl - R; Y = YI - R.

A szerszam 2 pontba mozgasa kozben megmunkalja a teglalap alakzat als6

elet. A celhelyzet: X = Xz + R; Y = Yl - R.

A szerszam valosagban: L = Xz - Xl + 2R utat tett meg. Az alakzat koruljarasa

soran a szerszam a 3 pontba kerul, amelynek koordinataja: X = Xz + R; Y = Yz + R.

A megmunkalas befejez6dik, amikor a szerszam a 4 ponton, az X = Xl - R; Y = Yz + R ponton keresztul a kiindu16 1 pontba visszater,

Ha a 2.24. abran lathato abszolut programozasu, szerszammeret-korrekci6s vezerlessel kell megvalositani, akkor az abra szerint Xl, Xz, Yl, Yz mereteket kell megadni. A korrekci6s igenyek: +R, -R, O.

SZERSZA.MKORREKCIO

Novekmenyes meretmegadas eseten az indulasi es erkezesi bazis kozotti tavolsagot kell e16jelhelyesen eloirni. A 2.24. abra jeloleseivel es azzal a megjegyzessel, hogy az indulas es befejezes a koordinata-rendszer W pontjaban van, az e16frand6 koordinatak.

w· x= 0; y=O
1: X=XI - R; y= Yl - R
2: X = (xz - xJ + 2R; y=O
3: x=o Y = (Yz - Yl) = 2R
4: X = -[(Xz - Xl) + 2RJ; y=O
1: x= 0; y= -[(Yz - Yl) + 2RJ
W x= -CXI - R); y= -CYI - R) Az indulasi es erkezesi bazis ertelmezese lathato a 2.25. abran.

A bazisokhoz kepest indulasnal is, erkezesnel is harem kulonbozo helyet foglalhat el es ettol fuggoen valtozik a szerszamkozeppont altal megtett utszakasz nagysaga. L, L + R, L - R, L + 2R, L - 2R.

Erkezesi bazis

2.25. abra, Az indulasl es erkezesl bazls ertelmezese

A korrekci6 megadasanak tobbfele m6dja lehet:

a) A korrekci6 a megtett utszakasz es a programozott bazistavolsag kulonbsegekent szarnfthato (2.26a abra):

b) A korrekci6 a szerszamkozeppont erkezesi helyzetetol fugg (bazis e16tt -R, bazison 0, bazison nil +R), ahogyan a 2.26b abra szemlelteti;

c) Korrekciokent azt kell megadni, hogy a szerszam az erkezesi bazison, felette vagy alatta, illetve annak jobb vagy bal oldalan foglal-e helyet, fuggetlenul a mozgasiranytol (2.26c abra). A korrekci6 onkentes jelei: 0, 1,2.

Egyszeruen belathato, hogy a korrekci6val dolgoz6 marogepekkel (termeszetesen az esztergakkal is) a nagyolas es a simitas ugyanazon utinformaciokkal (programmal) vegezheto, csak a korrekci6s ertekeket kell megvaltoztatni a simitasi rahagyasnak megfelel6en.

Csucssugdr-leorrelecio. Az eddigiek soran pl. esztergalaskor felteteleztuk, hogy a programozott pont a szerszam csiicspontja. Ha meromikroszkop segitsegevel megvizsgaljuk a szerszam csucsat, akkor a 2.27. abran vazoltakat latjuk.


-+-

o Lg +- +2R

a)

+R

c)

2.26, abra. Korrekclc meghatarozasa

a) a rneqtett utszakasz es bazlstavolsaq kOl6nbsegekent; b) ~ szerszamk6ze~pont erkezesi helyzete szerint; c) az erkezesi bazlshoz viszonyttott helyzet szennt

-OR

+-

+R

"2

+X

2.27. abra, A szerszarnsuqar

-R

-R

+:

o

o

+R

b)

K

4

3 +Xg 2 4 -Y4 2

2.28. abra, A programozott pont vezetese a tengelyekkel parhuzamosan

SZERszAMKORREKCIO

p

p

p

a)

b)

2.29. abra, Profilhiba

a) kupeszterqalas; b) korfv eszterqalasa eseten

Egyszeni, a koordinatatengelyekkel parhuzamos korvonalak programozasa eseten altalaban elegend6, ha a P pont palyajat szamitjuk ki (2.28. abra),

Mivel a szerszamel alakmeghatarozo erintoi az X, illetve a Z tengelyekkel parhuzamosak, a P pont pedig a ket egyrnasra mer6leges erinton fekszik, a P pont pontosan az egyenes munkadarab-utvonalon mozog.

Kup vagy koriv megmunkalasa eseten a Ppont programozasaval a munkadarab konturjan torzulasok lepnek fel (2.29. abra).

Az adott forgacsolasi elotolasnak a koordinatatengelytol valo elhajlasa szerint a hiba kisebb vagy nagyobb lesz.

A legnagyobb elteres az eloirt profiltol 45°-os kup esztergalasakor lep fel, mert itt van a P programozott pont a legtavolabb a forgacsoloponttol (2.30. abra).

hlllax = PS - R

PS = .J R2 + R'= R..J2

hlllax = R..J2 - R = R(..J2 - 1)

hlllax = 0,42R

ahol hlllax a maximalis hiba, PS a programozott pont es a szerszamsugar kozeppontjanak tavolsaga; Ra szerszam Iekerekitesi sugara.

A hibak miatt a palyamozgasok programozasa so- 2.30. abra, A hiba

ran a P pontot programozni nem szabad. Ehelyett in- meghatarozasa

kabb olyan ponttal kell szarnolni, amely a szerszarn

forgacsolopontjatol mindig azonos tavolsagra van. Ez a pont a csucssugdr kozeppontja (2.30. abran az 5 pont).

Mivel kulonbozo csucssugaru szerszamokkal dolgozhatunk, a csucssugarral eltolt kontur kezelesehez (palyaadatok meghatarozasahoz) a vezerlesnek szuksege van az R csucssugar ertekere. Ez a csucssugar-korrekcio, amelynek els6sor-

A GEOMETRIAI INFORMAclOK MEGHATAROzAsA

ban a palyavezerleseknel van jelentosege. A esuessugarral eltolt palyat nevezzuk egyenkozii oonalnak (eqvidisztansnak).

A szerszamkopas-korrekci6 a szerszarnok kopasabol es a beallitasi pontat" lansagokb61 adodo meretvaltozasok kompenzalasat teszi lehetove. Elsosorban

simft6szerszamokhoz indokolt. Peldaul kulso hengeres feluletnel legyen. 4' a programban eloirt es megval6sitani kivant sugarertek,

D megmunkalas utan a munkadarabon mert atmeroertek;

III

akkor a kopaskorrekci6 erteke:

Dill LlXk = Xp -2'

A kopaskorrekcio lathatoan elojeles ertek, ha Dill nagyobb, mint 2xp, akkor negativ elojelCi lesz. A gyakorlatban a kopaskorrekci6t novekmenyes meretmegadassal veszik figyelembe. Beadaskor a szerszammeret-korrekci6s tar tartalrnat

modositja.

~ ~

2.6. JELLEGZETES MOZGASTIPUSOK

~ ~ ~

UTINFORMACIOI

A jellegzetes mozgasnpusok azok a vezerlesek altai megval6sithat6 geometriak, amelyek elsosorban a hagyomanyos NC-vezerleseknel fordulnak e~o. E~eket : vezerleseket aszerint csoportositottuk, hogy mukodesuk kozben milyen [ellegii elmozdulasokat tudnak letrehozni (2.31. abra).

Pontvezerles eseten megmunkalas csak a koordinata-rendszer adott pontjaban folyik. Ket pont kozotti mozgatas az alapmeghatarozas szerint esak a tenge-

lyekkel parhuzamosan lehetseges. , ,.

Szaleaszvezerles eseten mar a tengelyekkel parhuzamos mozgas menten IS

lehetseges megmunkalas.

A szerszarngep mechanikai felepitese szempontjab61 van, a vezerles szempont-

jabol nines kulonbseg pont- es szakaszvezerlesi feladat megva~.6sftasa ~ozott ..

A leiteriesztett szakaszvezerles eseten mar a tengelyekkel szoget bezarva, linearis matematikai feladatnak megfelelcen is vegezhetunk megmunkalast. Ehhez

a vezerlesben mar linearis interpolatorra van szukseg. .

A palyavezerles megfelelo szerszamgepek eseten a tengelymozgasok kozott masod- vagy magasabb foku osszefuggesek letrehozasara is kepes. A gepipari gyakorlatban masodfokll gorbekkel altalaban minden munkadarabkontur leir-

hato illetve eloallfthat6.

H~ a targyalt mozgasokat jellegzetes fotfpusokra vetitjuk, akkor az alkalmaza-

sokat kapjuk.

JEllEGZETES MOZGASTIPUSOK UTINFORMAclOI

Vezerlestlpus Mozqasviszony Szerszarn Alkalmazas
Pont- ~y Pozieio- Furas
vezerles r nalasnat pont-
I a szerszam heqesztes
I nines
I fog as ban
I
I
0-----------6 x
Interpolator nem szukseqes
Szakasz- y Ket pont Eszterqalas
vezerles kozotti (palast)
Y1 megmun- Maras
kalas (a tenge-
Y2 is lehetseges Iyekkel
parhuza-
x mosan)
x1 x2 X3
Interpolator nem szukseqes
Kiterjesz- Y Megmunka- Esztergalas
tett Y2 ~~ las a ket (kupos)
szakasz- tengellyel Maras
vezerles sz6get (tetsz6leges
Y1 bszarva egyenes
x szakaszok)
x1 . x2
Hajtomflvonszolassal
vagy linearis interpotatorral
Palya- Y Megmunka- Esztergalas
vezerles Y2 ~ las tetsz6- Maras
leges g6rbe Langvagas
msnten (tetsz6leges
Y1 kontur
x rnenten)
x1 x2
Palyainterpolator
(2. toku fOggveny szerint) 2.31. abra, Vezerh~sfajtak es az altaluk megval6sfthat6 mozqasvlszonyok

Vezessuk be a kovetkezo jeloleseket. P Point (pontvezerles),

L Line (szakaszvezerles),

C Contur (palyavezerles).

Ezek utan nehany alapveto geptipus vezerlese a kovetkezo (a szamok a kulonbozo koordinatak mentenvezerelt mozgasok szamat jelentik):

furogepek. 2P vagy 2P + L,

rnarogepek: 2L vagy 3L vagy 2C + L,


y

x

P3 pont

P2Pont

y slmozdulas

x elmozdulas

w

2.32. libra. A pontvezertes mozglisviszonyai

P2Pont

P2Pont

y

W 2.34. libra. A plilyavezerles mozglisviszonyai

x

W 2.33. libra. A kibovftett szakaszvezertes mozgasviszonyai

Furogepek

Marogepek

Esztergak

2.35. libra. Jellegzetes geptfpusok es a pozicionlilis m6dok utinformlici6i

JELLEGZETES MOZGASTfpUSOK UTINFORMACIOI

esztergak: 2L vagy 2C,

megmunkalokozpontok. 2P + L vagy 2C + L vagy 3C + L vagy 4C vagy 5C. A 2.31. abra segitsegevel tekintsuk at a mozgasviszonyokat.

Pontvezerles eseten az utinformaciokat egy meretszoval (X vagy Y) kell megadni. A viszonyokat az XY sfkban vizsgaljuk, de az elmondottak ertelemszenien vonatkoznak az XZ es az YZ sfkokra is. A mozgasokat a 2.32. abra tartalmazza.

A PI pont az indulasi pont, a P2 pont a celhelyzethez (P3 pont) tartoz6 ponttal azonos x ertekii kozbenso pont. A P3 pont a celhelyzet.

szakaszvezerles eseten az utinformaciokat csak egyetlen (X vagy Y) meretsz6val szabad megadni. A mozgasok tehat azonosak a 2.32. abran lathato mozgasokkal.

Kibovitett szakaszvezerles eseten altalaban linearis interpolacio programozhat6. Ilyenkor a programmondat ket meretszot (X es Y) tartalmaz. A kfvant elmozdulas a Vx es Vy sebessegti mozgasok ered6je. A mozgasviszonyokat a 2.33. abra szernlelteti.

A PI pont az indulasi helyzet, a P, pont a celhelyzet. Az adott meredeksegii egyenes letrehozasa az interpolator feladata, amely az elotolas ismereteben meghatarozza a Vx es Vy sebessegeket ugy, hogy az erkezesi pont a P3 legyen.

Palyavezer'les eseten altalaban linearis es korinterpolacio programozhat6.

Az X, Y, Z tengelyekhez rendre az I, J, K interpolacios adatok tartoznak. Haromnal tobb tengelyes megmunkalas eseten (megmunkalokozpontok) az X, Y, Z tengelyekhez tartoznak meg tengelyforgatasi adatok is. Ezeket rendre A, B, C-vel lehet jelolni. A palyavezerles mozgasviszonyait a 2.34. abra szemlelteti korinterpolacios pelda alapjan.

Korinterpolaciohoz meg kell adni az interpolacios adatokat is. Ezek ertelmezese vezerlestol fligg6en valtozik. Az abran ket ertelmezes is lathato. Az egyik ertelmezes szerint az interpolacios utadat X iranyban az II pont, amely a R korkozeppont es a mozgas PI kezd6pontja kozotti tavolsag. Ugyanez Y iranyban JI' Masfele vezerlesekhez a kor kozeppontjanak koordinatait kell megadni interpolacios utadatkent. Ez itt 12 X iranyban es J2 Y iranyban.

Korlnterpolacio eseten tehat negyzetadatot kell programozni (X, Y, I, J). Lehetoseg van az a szog programozasara is, ahol a radianban van.

A 2.35. abra osszefoglalja, hogy a jellegzetes geptfpusokhoz milyen iitinformaciok megadasara van szukseg.

Interpolacio. Az interpolator feladata az egyideju elmozdulasok kozotti fuggvenykapcsolat letrehozasa, Alkalmazasaval az egyenesbol es k6rfvekb61 felepitett kontur kovetheto a szerszarnmal.

Az interpolatorral szemben tamasztott kovetelmenyek. - j6l kozelitse meg az el6frt konturt,

- a letrejovo mozgatasi sebesseg szeles hatarok kozott legyen valtoztathato,

- a programozashoz szukseges adatok szama keyes legyen,

- a kinizott vegpontot pontosan erje el.


E kbvetelmenyeknek a digitalis elven mukodo, a sebessegkomponensek numerikus integraciojan alapulo DDA- (Digital Differential Analizer = digitalis differenciak analizise) interpolator felel meg.

A DDA-interpolator az egyenes tengelyek menten mozgo szanok hajtormivei szarnara kulon-kulon bajtdsimpulzusoleat allit el6. Egy hajtomti egy impulzus hatasara egy novekmennyel (inkremenssel) mozditja el a szant. Meghatarozott idoegyseg (pl. 1 ms) alatt kiadott impulzusok szama megfelel az adott tengely menti mozgatasi sebessegnek (pl. 1 inkremens = ss, Ss = 1 urn: 1 ms alatt kiadott impulzusok szama az x tengely menten 103, akkor az x tengely mozgasi sebessege 103 urn/I ms: atszarnolva ez 1 m/s).

Ha tobb tengely hajtormivenek azonos id6ben adunk impulzusokat, akkor a

tengelyekkel szoget bezaro ferde iranyu mozgas [on letre. Elegend6 rovid ferde szakaszt sorba fuzve (meghatarozhato hibaelteressel) megkazeHthet6k az eloirt gorbe konturfelliletek. A gyakorlatban ket konturelem-kbzeHtes fontos, az egyenes interpolacioja es a kor interpolacioja.

Linedris interpoldcio. Tetelezzuk fel, hogy a szerszamot a 2.36. abra PA es PE pontjai kozotti ferde szakaszon T interpolacios id6 alatt kell vegigmozgatni al-

lando elotolasi sebesseggel.

Ha T id6t N azonos Lit idcegysegre bontjuk, akkor:

11 XE + XA ~ YE + YA.

Xr(t)==Xr(nLlt)=XA+~ N 'Yr(t)==Yr(nLlt)==YA+f' N '

T == Nnt, t = niJ t

ahol n = loO'N.

A koordinataertekek tehat minden egyes bsszegzes utan egy konstanssal, un, interpolaci6s nouelemennyel novekednek. Ezek a novekmenyek a 45°-os egyenes esetet kiveve klilbnbbz6k.

Y

%4- ~r

2.36. abra, Llnearis interpolacio elve PA kezd6pont; PE veqpont

x X E

JEllEGZETES MOZGASTfpUSOK UTINFORMACIOI

Cirkulaci6s interpoldciot a korkonnirt megkozelfto erintoegyenesek sorba ftizesevel valositjuk meg. A mozgatas ez esetben is az ida fuggvenyeben tortenik. Ehhez az erintciranyu sebessegkomponensek szamitasa is szukseges.

A 2.37; abra alapjan

x = xp + Reosrp es Y = yp + Rsinrp

A teljes kor eloallitasahoz rendelkezesre allo id6 a megadott allando erteken tartando palyairanyu elotolasbol (sebessegbol) szamithato.

y Y+-~~~~~~~~

v = 2rrR . T = 2rrR

T' u

Igy qJ = 2rr !_ , ahol t = 0 ... T T

2nt

x/(t) = xp + =»: y/(t) =

Rs. 2nt = yp +. lfi--.

T

Yp --------

A tovabbi Ievezetest mellozve a linearis interpolaciohoz hasonlo osszefuggest kapunk.

T= NAt, t = nA. t ahol ri = l.oON.

Xp- x

x

2.37. abra, Korkontlir

PA a kezd6pont; P a k6r kozepponlja

11 X '( ) -'y n X X

_ "" .I nilt p f(nLlt) - p

xf(t) - xr(nilt) + £... N 'Yf(t) =Yf(nilt) + LN .

I 1

Lathato, hogy az interpolacios novekrneny itt nem konstans, hanem a masik tengely iranyaban mar megtett elmozdulas fuggvenye.

A kor interpolalasa lassu a sok aritmetikai mtivelet miatt. Ennek kikuszobolesere alkalmazzuk az interpoldcios f6pontok sedmitdsdt.

. A kort hosszabb szakaszokbol allo hurokkal kozelitjuk meg, majd a htirokon linearis interpolaciot hajtunk vegre (2.38. abra).

Ehhez eloszor durva interpolaciora, a hurok es a kor metszespontjainak, az interpoldcios f6pontoknak a szamitasara van szukseg. A finom interpolaciot mar egy Iinearis interpolator is elvegzi a hurok altai alkotott egyenes szakaszok menten.

Mindezen feladatokat a vezerles automatikusan oldja meg, nem terheli a prograrnozot.


1, 2, 3 a durva lnterpolacio f6pontok

Tfiresszelesseq

z

3

I

2

A gorbe felosztasa egyenes szakaszokra

a)

Az egyenes szakaszok felosztasa interpolacios novekmenyekre

b)

2.38. abra, Kor kozelitese fopontok szamitasaval es a kozottiik vegzett unearts interpoh:lcioval a) durva interpolaclo: b) finom mterpolacio

Sebesseginterpoldcio szukseges minden olyan feladat elvegzesehez, amikor a szerszammozgas es a munkadarab mozgasa kozott kenyszerkapcsolatot kellletesiteni. Legjobb pelda erre a menetvagas NC-esztergan.

Menetvagaskor a f6ors6 fordulatszama es a menetvago szerszam el6tolasa kozott szoros kapcsolat van: egy f6ors6fordulat alatt a szerszam egy menetemelkedesnyi tavolsagot tesz meg. A feladatot a sebesseginterpolator ugy oldja meg, hogy a f6ors6fordulathoz rendeli az elotolasi sebesseget a kovetkezo osszefug-

ges szerint.

v = Pn mm/min,

ahol P a menetemelkedes, mm; n a f6ors6 fordulatszama, l/min.

A sebesseginterpolator tehat l11eghatarozza az n-hez tartoz6 v sebesseget es ezzel a sebesseggel inditja a szan mozgasat. Az inditas pillanata a f6ors6n levo jelad6t61 fiigg, fgy a mozgas mindig ugyanakkor indul. Ebb61 kovetkezik, hogy a menetvagasnal a kes mindig ugyanabban a menetarokban halad. (Lasd meg a menetvagas temakoreben leirtakatl)

A jelfeldolgozas sebessege es az utmerok felbont6kepessege meghatarozza a

maximalis szansebesseget, amelyet a vezerlo gepkonyve tartalmaz.

#- #- #- #- #- #

2.7. UTINFORMACIOK SZAMITASA

#- #- #- . ;-

PALYAVEZERLES ESETEN

A palyavezerlesti NC-szerszamgepeken altalaban csak egyenes es koriv menti elmozdulas progral11ozhat6 (nehany vezerlesneI lehetoseg van parabola, hiperbola, s6t tergorbe menti elmozdulasra is, ezekkel azonban itt nem foglalko-

zunk).

UTINFORMACIOK SZAMITAsA pAlYAVEZERlES ESETEN

Ketdil11enzi6s maras eseten a munkadarab konnirja y = ft»), az esztergalasnal x = f(z) fuggvenyekkel Irhato Ie. Ha a konnir egyenes szakaszokb61 es korivekb61 all, akkor az alkatresz linearis es korinterpolacio programozasaval eldallithato. Mas [ellegti fuggvenykapcsolat eseten az el6frt konturt egyenesekkel es korfvekkel helyettesitjuk, A helyettesites soran a kozelites hibaja nem lepheti tul a megengedett turest (2.39. abra). Az el6frt gorbe helyettesfthet6 szel6kkel, hurokkal, erintokkel, simul6 korokkel stb.

Az adott sugani kor z nirese hatarozza meg, hogy mil yen nagy lehet az a tavolsag. Az abra jeloleseivel:

1(2 = {jL + (R- z)2, a =yaZR

vagyis R2 = {jL + R2 - 2Rz + zegyszerusftes utan: /j2 = 2Rz + Z2.

a Behelyettesitve a b = - - t: 2

(~J = 2Rz+z2,

a2 = SRz+4z2, a = JSRz+4z2.

x

2.39. abra, A hiba ertelmezese hurmodszer eseten

a szakaszhossz; z tures

A kepletbol a 4z--es resz elhanyagolhat6, igy az eredmeny a = JSRz. Legyen pl. az R = 100 mm, a z = 10 urn = 0,01 mm. Szarnoljuk ki az a tavolsagot:

a = JSRz = .JS ·100·0,01 = 2,S3 mm.

Ekkora tavolsagkent kell interpolacios f6pontot kepeznie az mterpolatornak, ha a kort durva es finom interpolacioval kozelitjuk. Ha az interpolator masodpercenkent pI. 50 f6pontot tud kiszarnitani, akkor a legnagyobb elotolasi sebesseg.

50·2,S3 mm

Vmax = = 141,5 mm/ s lehet.

Is

Palyavezerlesti esztergan, marogepen es megmunkalokozpontok mar6szerszamain a szerszamkozeppont palyaja a munkadarab korvonalatol mindenutt a szerszarnsugarral megegyez6 tavolsagra van (2.40.abra). Ezt a palyat egyentavolsagu vonalnak nevezzuk. Haromdimenzios palyavezerles eseten a szerszamkozeppont az egyentdoolsagu feluleten halad.

Az egyentavolsagu vonal egyenes szakaszokb61 es korfvekbol all tehat a jellegzetes csatlakozasok: egyenes egyenessel; egyenes korfvvel, koriv korivvel.

A 2.40. abran az 1, 2, 3, 4 pontok a munkadarabkonnir jellegzetes pontjai, az A, B, C, D pedig az egyentavolsagu vonal illeszkedesi pontjai.


SP

2.41. abra. Egyentavoisagu vonal marasnal

Manis eseten hason16an lehet ertelmezni az egyentavolsagu vonalat, amely a munkadarab konturjatol R szerszamsugarral van tavolabb (2.41. abra), Az abran 1, 2, 3, 4, 5 es 6 a munkadarab programtechnikailag jellegzetes pontja. A vesszovel jelzett ponto kat kell programozni. Az SP pont a startpont es a befejezesi pont is egyuttal. Ta szerszam. Erdekesseg a Bi, Ez, Ermal jelolt koriv, amelyet minden olyan konturpontnal alkalmazni kell, ahol a megelozo es a kovetkezo konturelemek nem simulnak egyrnashoz. Ezeket az athidalo koriveket nullakorolenek nevezzuk.

2.40. abra, Az egyentavolsagu vonal

ELLENORZO KERDESEK

1. Mit nevezunk kulso es mit belso adatfeldolgozasnak?

2. Milyen meretmegadasi m6dok vannak?

3 .. Melyek az NC-gepek koordinata-rendszerei?

4. Mi a munkadarab-koordinatarendszer szerepe?

5. Ismertesse a jellegzetes megmunkalogepek koordinata-rendszereit!

6. Mit nevezunk a szerszam-koordinatarendszernek?

7. Ismertesse az NC-gepek jellegzetes pontjait!

8. Milyen gepi nullapontok vannak?

9. Mi a referenciapont es mi a szerepe?

10. Mi a munkadarab-nullapont es hogyan kell alkalmazni?

11. Mi a nullaponteltolas fogalma?

12. Ismertesse a nullaponteltolas alkalmazasaitl

13. Mi a nullapontfelvetel, hogyan vegezzuk?

14. Ismertesse a munkadarab nullapontjanak felveteli Iehetosegeit'

15. Ismertesse a munkadarab nullapontfelvetelet marogepenl

16. Ismertesse a szerszamkorrekcio jelentoseget es fajtait!

ELlENORZO KERDESEK

17. Ismertesse a szerszamsugar-korrekciot marogepekenl

18. Ismertesse a sugarkorrekcio megadasi m6djait!

19. Mit jelent a csucssugar-korrekcio es mi a jelentosege?

20. Mi a szerszamkopas-korrekcio?

21. Milyen jellegzetes mozgastipusok vannak?

22. Mi az interpolacio es melyek a fajtai?

23. Mi a linearis interpolacio?

24. Mi a korinterpolacio?

25. Mi a sebesseginterpolacio?

26. Ismertesse a hiba nagysagat hurrnodszer eseten:

27. Mit jelent az egyentavolsagii vonal kifejezes?

28. Mi a nullakor es mikor alkalmazzuk?

~C

ro

,

ramozas

# #

3.1. A GYARTASI FOLYAMAT

#' #'", #'

INFORMACIOARAMLASA

A szamvezerlesu szerszarngepeken vegzett alkatreszgyartas informacioaramlasat szemlelteti a 3.1. abra. Az abra az alkatresztol a kesz gyartmanyig szernlelteti a gyartasi folyamatot.

A programozashoz es a gyartashoz minden segedeszkozt integralni kell az mformacioararnlasban, meg lehet kulonboztetni ket egymastol eltero reszt, a kulso es a bels6 adatfeldolgozast. A kulsd adatfeldolgozas tartalmazza a szamvezerlesen kivuli osszes programadat felmereset es elokesziteset. A bels6 adatfeldolgozas feladata a szamvezerlesen beluli es az NC-gepen beluli programadatok feldolgozasa.

Mint minden gyartasnak, az NC-technol6gia alkalmazasanak is az alkatreszrajz az alapja. Az NC-gyartas nem igenyel semmilyen kulonlegesseget az alkatreszrajz felepitesetol.

Az NC-gyartashoz pontosan meg kell hatarozni az elogyartmany alakjat es a kiindulasi mereteket, Szamitasba kell venni az elogyartas tureseit, pontossagat. Az elogyartmany es az alkatreszrajz ismereteben a technol6gus kivalaszthatja a szukseges szerszarnokat, eloirhatja a technol6giai adatokat. Ezutan elkeszitheto a miiuelettero. A rmiveletterv osszeallitasa nagy tapasztalatot, technol6giai tudast igenyel.

A programoz6 a felhasznalt szerszamok, befog6eszkozok es meroeszkozok

mereteit, [ellemzoit kata16gusokb61, kartotekokbol, elektronikus adatbankokb6l allitja ossze.

A programozds feladata, hogy a mtiveletterv adatait a szerszamgepvezerlo

szamara ertheto alakra hozza. A programozas folyaman be kell tartani a prograrnfelepites, az adatmegadas, a kodolas adott vezerlore jellemz6 szabalyait.

A beallitdsi lap, a programlap es a gyartasszervezesi adatok a programozas eredmenyei,

A programlap adatait a vezerlo szamara is olvashat6 adathordoz6n kell tarolni, Az NC-technika kezdeten lyukszalagokat, a lyukkartyakat hasznaltak, ma mar a magneses adathordoz6kat reszesitik el6nyben. A CNC-gepek vezer- 16iben az adathordozo fizikailag ritkan jelenik meg, a magneses adattarolason kivul a vezerlo irhat6-olvashat6 memoriajaban (RAM) taroljuk a programot, Gyakran el6fordul, hogy szamitogepes munkadarab-tervezes es -gyartas (CADI CAM) eseten halozaton keresztul jut el az informacio a szamftogeptol a szerszamgep vezerlojeig.

A GyARTASI FOlYAMAT INFORMACIOARAMlAsA

I

Alkatresz

I

I

I

I

Elogyartmanyrajz

I Proqramozas I
1 I
!
Programoz6i Gyartastervezesi
kezikonyv adatok

I Beallftasi lap I

I Programk6dlap I
1
I lnformaciohordozo -I
1
I NC 1
1
I NC-gep j
1
I Alkatresz 1 3.1. abra, A 9yartasi folyamat lntormacloaramlasa

Az NC-gepek egyenletes es folyamatos kihasznalasa erdekeben ossze kell hangolni a gyartas-elokeszitest, a megmunkalast es a raktarak tevekerryseget.

Ezzel a tervezett gyartashoz a megfelel6 id6pontban rendelkezesre all az adott gyartmany megmunkalasahoz szukseges osszes informacio, gyartasi segedeszkoz, az el6re beallitott szerszam es az elogyartrnany.

CNC-PROGRAMOzAs

,. #-_ ;-

3.2. A DIN 66025 UTASITASKESZLETE

Az NC-gepek es vezerlok megjelenese utan minden gyarto a sajat elkepzelese szerint alakitotta ki a programozas szintaktikajat, nyelvet, jelrendszeret. A jelenseg a felhasznalok szamara okozott komoly gondot, mert ahany NC-gepet hasznalt, annyifele szerkezetti programot kellett kesziteni. Ha az egyik gep valamilyen okbol kiesett a terrnelesbol, a gep programjat nem lehetett atvinni egy masik gepre.

A szamvezerles programozasanak egysegesitese celjabol kidolgoztak a DIN 66025 nernet szabvanyt, amelyet szerte a vilagon a vezet6 gyartok elfogadtak es ennek koszonhetoen ma mar azonos elvek szerint epulnek fel az alkatreszprogramok, meg akkor is, ha kisebb elteresek el6fordulnak. Az a programozo, aki megismerte ezt a szabvanyt, meg nem biztos, hogy hibatlan vezerloprogramot ir egy konkret vezerlore, el6bb annak leirasat, kezikonyvet tanulmanyoznia kell. E fejezet celja a programozasi rendszer alapjainak megismertetese,

Ma nehany sajatos esettol eltekintve cimk6dos rendszer hasznalatos. A programozott funkcionak benijelet adunk, amelyhez a szamkod csatlakozik.

A felbaszndlhato k6dok:

A elfordulas az x tengely korul, B elfordulas az y tengely korul, C elfordulas a z tengely korul,

D elfordulas kulonleges tengely korul vagy harmadlagos elotolas, E elfordulas kulonleges tengely korul vagy masodlagos elotolas, F elotolas,

G utfeltetel,

H szabadon felhasznalhato, I interpolacios jellemz6 vagy meneternelkedes az x tengely iranyaban, J interpolacios jellemz6 vagy meneternelkedes az y tengely iranyaban, K interpolacios jellemzo vagy meneternelkedes a z tengely iranyaban, L szabadon felhasznalhato,

M kiegeszitd (vegyes) funkcio,

(

N mondatszarn,

o nern hasznalhato (osszetevesztheto a nullaval),

P hannadlagos mozgas az x tengellyel parhuzamosan vagy a szerszamkorrekcio jellemz6je,

Q harmadlagos mozgas az y tengellyel parhuzamosan vagy a szerszamkorrekcio jellemzo]e,

R harmadlagos mozgas a z tengellyel parhuzamosan vagy a szerszammozgas jellernzoje,

S orsofordulatszam, T szerszamleiras,

A DIN 66025 UTASfTAsKESZlETE

U rnasodlagos mozgas az x tengely iranyaban, V masodlagos rnozgas az y tengely iranyaban, W masodlagos rnozgas a z tengely iranyaban,

Programtechnikai utasitasok, segedfunkciok, specialis karakterek. Programtechnikai utasitassal a vezerlonek olyan parancsokat lehet adni, amelyek valamilyen allapotra, kapcsolasra vonatkoznak. Csoportosithatok

- hatasuk id6jJ,ontja alapjan,

- hatasuk id6fr,trtama alapjan.

A DIN 66025 szerint a kiegeszit6, programtecbnikai utasitdsok kodszamai:

MOO Programozott megallas. MOl Felteteles megallas, M02 Program vege.

M03 Orsofordulat az oramutato jarasaval megegyez6 iranyban. M04 Orsofordulat az oramutato jarasaval ellenkez6 iranyban. M05 Orsomegallas.

Mo6 Szerszarnvaltas vagy -csere. M07 1. hiites bekapcsolasa. M08 2. hutes bekapcsolasa. M09 Htites kikapcsolasa.

MIO Szoritas (befogas).

MIl Feloldas (kifogas).

M12 Szabadon felhasznalhato.

Ml3 Orso indul oramutato jarasaval azonos iranyba + hiites bekapcsolasa. Ml4 Orso indul oramutato jarasaval ellentetes iranyba v+: hiites bekapcsol. Ml5 Mozgas pozitfv iranyban.

Ml6 Mozgas negativ iranyban.

Ml7 Szabadon felhasznalhato.

Ml8 Szabadon felhasznalhato,

Ml9 Orsomegallas meghatarozott pozicioban. M20-M29 Szabadon felhasznalhato.

M30 Lyukszalag vege.

M31 Reteszeles feloldasa,



M34 Szabadon felhasznalhato,


M36 1. elotolas-tartornany.

M37 2. elotolas-tartomany.

M38 1. orsofordulatszam-tartomany. M39 2. orsofordulatszam-tartomany.

M40-M45 Hajtormikapcsolas vagy szabadon felhasznalhato.

(14D r?·i h,(

CNC-PROGRAMOzAs

M46 Szabadon felhasznalhato. M47 Szabadon felhasznalhato. M48 Szabadon felhasznalhato. M49 Szabadon felhasznalhato. M50 3. hutes bekapcsolasa. M5l 4. htites bekapcsolasa. M52 Szabadon felhasznalhato. M53 Szabadon felhasznalhato. M54 Szabadon felhasznalhato.

M55 Hossziranyu szerszarneltolas 1. pozicio. M56 Hossziranyii szerszameltolas 2. pozfcio. M57 Szabadon felhasznalhato.



M60 Munkadarabcsere.

M6l Hossziranyii munkadarab-eltolas 1. pozicio. M62 Hossziranyu munkadarab-eltolas 2. pozicio. M6y...M70 Szabadon felhasznalhato.

M7l Munkadarab-elforgatas 1. pozfcio.

M72 Munkadarab-elforgatas 2. pozicio. M7y...M89 Szabadon felhasznalhato.

M90-M99 Mindig szabadon felhasznalhato az alkalmazo sajat celjaira,

Specidlis karakterek % Programkezdet.

: F6mondat.

/ Mondatkihagyas kezdete vagy vege. ( Megjegyzes (comment) kezdete.

) Megjegyzes (comment) vege.

A gornbolyu zarojelek koze tetszcleges szoveget lehet elhelyezni, a vezerlo ezeket az iizeneteket nem hajtja vegre. A program attekinthetcseget javfthatjuk a szoveges megjegyzesekkel.

NUL J elentes nelkuli karakter Cteoedesiel), * BS Visszaleptetes (backspace).*

HT Tabulator (horizontal tabulator)."

LF Mondat vege jel (linefeed, soremeles)," CR Kocsi vissza (car return).*

SP Ores karakter (space).*

DEL Torles (delete).*

A *-gal jelolt karaktereket a telexgep (teletype) vezerlesere hasznaljuk. A telexgeppel lehet elkesziteni az NC-gep vezerlo lyukszalagjat. Ma mar a CNCtechnika elterjedesevel nines nagy [elentosege.

A DIN 66025 UTASfTAsKESZlETE

Az M utfeltetelele magyartizata

MOO Akkor programozzuk, ha a technologiai sorba valamilyen kezi rmiveletet illesztunk be, pl. merest. A program futasa felfiiggeszt6dik, a szanok, a foorso megall, a kezi rmivelet megbizhatoan vegrehajthato, A start gomb ismetelt lenyornasa utan a program futasa folytatodik,

MOl Feladata azonos az MOO paranccsal, de bekovetkezeset valamilyen feltetelhez kotjuk, amely gyakran egy kapcsolo - a felteteles stop kapcsolo - bekapcsolt allapota, de lehet a korszeni CNC-vezerl6kon valamely logikai fuggveny allapotahoz rendelve.

M02 Hasznalata kotelezo, hatasara a vezerlo a program elejere ugrik es ismetelt start hatasara ujra fut a program. Megjegyezzuk, hogy nem feltetlenul az utolso utasftasnak kell lenni, mert ha szubrutint hasznalunk, akkor a "program vege" parancs utan meg allhat egyeb utasitas.

M03 A forgasiranyt az orso tengelyeben figyeljuk ugy, hogy a pozitiv iranyba tekintunk, (A kisse bonyolult megfogalmazas helyett ajanljuk azt a hetkoznapi elvet, hogy jobbra forog az orso, ha jobbos furoval lehet furni.) M07 Globalis lnitesnek is nevezzuk. Akkor hasznalhato, ha a szerszamgep felepitese olyan, hogy nemcsak a szerszamot hutjuk, hanem a munkateret is altalanos, intenzfv hutessel.

M08 Altalanosan hasznalt k6d, a szerszam kornyezetenek hiiteset jelenti, tin. lokdlis hiites.

Ml9 Olyan szerszamgepen alkalmazhato, ahol a foorsonak legalabb egy kitiintetett pozicioja van, ezt nevezzuk foorso-indexalasnale. Ha peldaul megmunkalokozponton menetmarast vegzunk, a me net bekezdesenek pozfcioja fontos lehet.

M30 A korszeni CNC-gepek rna mar nem hasznalnak lyukszalagot a program tarolasara, ezert a k6d [elentoseget elvesztette. Egyes vezerlogyartok e kodot gyakran a program vege k6dnak is hasznaljak.

Utfeltetelek (e1okeszito funkci6k). Az utfeltetel a koordinatak szavaival

egyutt meghatarozza a program geometriai utasitasait.

A DIN 66025 szerint a G utfeltetel k6djai:

GOO Gyorsjarat (pontvezerles jellegii rmikodes). GOl Linearis interpolacio.

G02 Korinterpolacio az 6ramutat6 jarasaval egyezii iranyban. G03 Korinterpolacio az 6ramutat6 [arasaval ellenleezii iranyban. G04 Varakozasi ida.

G05 Szabadon felhasznalhato. Go6 Parabolainterpolacio. G07 Szabadon felhasznalhato. G08 Sebessegnoveles,

G09 Sebessegcsokkentes.

CNC-PROGRAMOzAs

GI0 Szabadon felhaszn~at6.

GIl Ket egyenes programozasa egy mondatban.** G12 Szabadon felhasznalhato.

G13 Szabadon felhasznalhato.

G14 Ugras es ismetlofunkcio.?"



G17 Az X-Y sik kijelolese.

G18 Az X-Y sik kijelolese.

G19 Az X-Z sik kijelolese.

G20 Szabadon felhasznalhato,


G22 Alprogram hfvasa.?"

G23 Szabadon felhasznalhato. G24 Szabadon felhasznalhato.

G25 Mindig szabadon felhasznalhato. G26 Mindig szabadon felhasznalhato. G27 Mindig szabadon felhasznalhato. G28 Mindig szabadon felhasznalhato.

G29 Ugrasutasitas parameteres alprogramban.** G30 Szabadon felhasznalhato.



G33 Menetvagas allando menetemelkedessel.

G34 Menetvagas allandoan novekv6 menetemelkedessel. G35 Menetvagas allandoan csolekeru) menetemelkedessel. G36 Mindig szabadon felhasznalhato.

G37 Mindig szabadon felhasznalhato.

G38 Mindig szabadon felhasznalhato.

G39 Mindig szabadon felhasznalhato,

G40 A szerszamkorrekcio megszuntetese.

G41 Szerszamkorrekcio balra.

G42 Szerszamkorrekcio jobbra.

G43 * Szerszarnkorrekcio pozitiv irdnyban. G44 * Szerszamkorrekcio negativ irdnyban. G45 * Szerszamkorrekcio +/+ iranyban. G46 * Szerszamkorrekcio +/- irariyban. G47 * Szerszamkorrekcio -/~ iranyban. G48 * Szerszamkorrekcio -/+ iranyban. G49 * Szerszamkorrekcio 0/+ iranyban. G50* Szerszamkorrekcio 0/- iranyban. G51 * Szerszamkorrekcio +/0 iranyban.

A DIN 66025 UTASITAsKESZlETE

G52 * Szerszamkorrekcio -/0 iranyban. G53 * Az athelyezes (eltolas) feloldasa. G54 1. tarolt nullaponteltolas.

G55 2. tarolt nullaponteltolas.




G5.9 6. taro It nullaponteltolas

G60 * Pontos megallas 1 fokozatban (finom). G61 * Pontos megallas 2 fokozatban (kozepes). G62 * Gyors megallas (durva).

G63 Geometriai processzor kikapcsolasa.?" G64 Geometriai processzor bekapcsolasa.?" G6~69 Szabadon felhasznalhato.

G70 Meretmegadas huvelyk-ben.

G71 Meretmegadas mm-ben.

G72 Ti.ikrozes torlese.:"

G73 Tukrozes. **

G74 Szabadon felhasznalhato. G75 Szabadon felhasznalhato, G76 Szabadon felhasznalhato. G77 Pontmintazat lyukkoron.?" G78 Pontmeghatarozas.?"

G79 Ciklikus meghivas.?"

G80 Rogzitett megmunkalasi ciklus feloldasa. G81 1. megmunkalasi ciklus (furas'").

G82 2. megmunkalasi ciklus (furas zsakfuratbarr"). G83 3. megrnunkalasi ciklus (melyfuras kiemelessel'"). G84 4. megmunkalasi ciklus (menetfuras'").

G855. megmunkalasi ciklus (dorzsolessel'").

G86 6. megrnunkalasiciklus (kiesztergalas'").

G87 7. megmunkalasi ciklus (derekszogu zseb marasa'"). G88 8. megrnunkalasi ciklus (reteszhoronymaras'").

G89 9. megrnunkalasi ciklus (kor alaku zseb marasa'").

G90 Ab 1, 'k l' ; . . 0/- ~,/ lc'v:'(,_

szo ut merete megac asa. vv-~"_.c- ,_': ,0 v~. . .. .

G91 Novekmenyes meretek megadasa.

G92 * Programozott referenciapont-eltolas.

G93 Idoaranyos elotolas kodolasa.

G94 Az elotolas kozvetlen megadasa mm/min, vagy huvelyk/min-ben. G95 Az elotolas megadasa rum/ford-ban.

G96 Forgacsolosebesseg.

G97 A G96 feloldasa.

f 'I

CNC-PROGRAMOzAs

G98 Grafikus ablak deflnialasa."

G99 Kiindul6 darab grafikus definialasa,

A *-gal jelolt funkciok esak arra a mondatra ervenyesek, amelyekben szere-

pelnek, nem 6r6k16d6k.

A **-gal jelolt funkei6k szabadon felhasznalhato funkci6k, az egyes vezerloberendezes-gyartok gyakran a megadott funkei6kat alkalmazzak.

A G utfeltetelele magyardzata

GOO A programozott pontot a szerszam gyorsmenetben kozeliti meg. A ku- 16nb6z6 tengelyek menten vegzett mozgasok kozott nines funkcionalis kapesolat.

GOI A programozott pontot a szerszam elotolassal kozelfti meg. A mozgatott tengelyek kozott az elmozdulas fuggvenye linearis,

G02; G03 A forgasirany megadasa a szerszarn es a munkadarab relativ mozgasara vonatkozik, az interpolacios sfkra mer6leges f6tengely pozitiv iranyabol nezve.

G04 Segitsegevel prograrnmegszakitast lehet eloirni meghatarozott ideig. GI4 Alkalmas feltetel nelkuli prograrnugras es ismetles programozasara. A programugras segitsegevel egyes programreszletek a megmunkalas soran atlephetok, programszervezes valik lehetove. Az ismetlessel egyes programreszleteket lehet a megmunkalas soran ujra futtatni.

G17; G18; Gl9 Az utfeltetelek a megmunkalasi sfkokat [elolik ki. Meghatarozzak a rnozgasok sorrendjet, kozlik a vezerlovel a szerszamsugar-korrekci6t es a szerszamhosszkorrekci6t is.

A 3.2. abra a kulonbozo interpolacios sfkokat jeloli,

G33; G34; G35 Ezeknel az utfelteteleknel a linearis interpolacio sebesseget a fOors6n lev6 impulzusad6 vezerli, Az elmozdulas tengelye menten az el6tolasi sebesseg mm/min helyebe az elotolasnak mm/ford mertekegysege kerul,

G40; G41; G42; G43; G44 Az utfeltetelek es az adott szerszamsugar ismereteben a vezerlo kiszamitja a programozott palya men ten az adott szerszamsugar tavolsagaban fut6 un. egyenkozii palydt.

G70; G71 A feltetelek lehetove teszik a meretek megadasarhuvelyk-ben vagy nun-ben. A legtobb vezerlo a program elejen hatarozza meg a meretek dimenziojat, a program futasa kozben nem lehet atkapcsolni egyik funkciorol a masikra.

Yw

, / /

/

/

/

/

/

/ G19

Zw

3.2. abra, lnterpolaclos sikok kijelolese

A DIN 66025 UTASfTAsKESZLETE

G8I Furds, leozpontfurds. A szerszam az anyagban rnfiveleti elotolassal halad, a kifelernozgast gyorsmenetben vegzi.

G82 Puras zsakfuratban, bomloksullyesztes. A mozgasok azonosak G8I-gyel, de az elotolas vegen programozott ideig all a szerszam, az ors6 forog.

G83 Melyfuras forgdcstoressel. A szerszarn az anyagban megszakitott el6tolassal halad el6re, egyebkent azonos G8I-gyel.

G84 Menetfiirds. A szerszam kotott fordulat- es elotolasszorzattal halad az anyagban el6re. A pozicio elerese utan az ors6 ellenkez6 forgasiranyban forog, es fgy kerul vissza a szerszam a kiindulasi pontra.

G85 1. felfuras. A szerszam az anyagban befele es kifele is elotolassal mozog. Alkalmas a megmunkalasi ciklus dorzsolesere.

G86 2.feifuras. A szerszam az anyagban elotolassal halad. A pozicio elerese utan az ors6 forgasa kikapesol. A szerszam visszahuzasa gyorsmenetu, A ciklus alkalmas furatesztergdldsra.

G87 3. felfurds. A mozgas azonos G86-tal, de a visszahuzas kezi.

G88 -i.felfurds. A mozgas azonos G87-tel, de a visszahuzas a116 foorsoval. G89 5.je(furas. A szerszam az anyagban befele es kifele egyarant elotolassal

mozog. A pozicio eleresekor az ors6 forgasa megall,

G90 Az elmozdulas vegpontjat abszolut koordinata-rendszerben ke11 megadni. G9I Az elmozdulas vegpontjat novekmenyes koordinata-rendszerben ke11 megadni.

G92 A koordinata-rendszer kezdopontjat az X, Y, Z koordinatacimben tarolt ertekkel toljuk el. A G92 utfeltetelt tartalmaz6 mondat hatasara a szanok nem mozdulnak el.

G96 Az utfeltetel S kodjaban nem a fOors6 fordulatszamat kell megadni ford/ min-ben, hanem a forgacsolosebesseget m/min-ben. A vezerld a szerszarn vagy a megmunkalasi atmerd fuggvenyeben kiszarnitja es beallitja a foorso fordulatszamat.

Utinformaci6k. Geometriai utasitdsoh: az X, Y, Z, U, V, W, P, Q, R, A, B, C bettijelti cimkodok alapjan tajekozodik a vezerlo arrol, mely tengelyek menten, milyen utat kell megtenni, vagy milyen forgomozgast ke11 vegezni.

Az utcimzesek elhelyezkedeset a derekszogti koordinata-rendszerben a 3.3. abra szemlelteti.

Interpolacios parameterek. A koriv menti elmozdulaskor (G02 es G03) az I, ], K kodok adjak meg az X, Y, Z tengelyiranyokban a kor kozeppontjanak helyzetet. A 3.4. abra abszolut es novekmenyes rendszerben mutatja a cfrnek ertelmezeset az X-Y sfkban.

Technol6giai utasitasok:

F elotoldskod. Az elotolas a vezerlo tipusatol fuggoen tobbfele modon adhato meg:

Kozvetlen megadas a leggyakoribb es a programozas szempontjabol a legkenyelmesebl, rendszer.

CNC-PROGRAMOzAs

Z

ZWR

III

y

Celpont

----0

----V

----V

:~

c: --,

Kbrkbzeppont

«:

PUX

N

~

--'}_ __ ~~W~ -+ ~.

y

Inov

labsz

X

3.3. abra, Utcfmzesek a derekszogu koordinata-rendszerben

_ K6dolt megadas tetsz6leges kodszammal, vagy aritmetikai es geometriai kodolassal, A korszeni vezerlok elterjedesevel ez a m6dszer visszaszorul.

S jordulaiszamk6d: A fordulatszamot az el6tolashoz hasonl6an kozvetlenul vagy kodolt forrnaban programozhatjuk.

T szerszamcimleod; A tetsz6legesen kodolhato szerszamk6d felosztasa:

1. csoport. Szerszam-azonosito. A szerszam-azonosft6val irjuk elo a hasznalando szerszamot. Szerszamtar nelkuli gepeken a soron kbvetkez6 szerszamot [elezzuk es a gepkezel6nek kell a kijelolt szerszamot kezzel a gep szerszamtartojaba helyezni. A szerszamtaras NC-szerszamgepeken ket lehetoseg van:

Szerszarntar tarol6helycfmzessel. A szerszamokat tetsz6legesen [elolhetjuk, a szerszamtar tarol6helyeinek a vezerlo altai olvashato [elolese van~ ~ programozott szerszam-azonosuo hatasara a vezerlo a megadott azonosito szamu tarolohelyrol kiveszi a szerszamot, majd eljuttatja a szerszamtart6- hoz. A megmunkalas vegen a szerszamot ugyanarra a tarolohelyre kell visszajuttatni, ahonnan elvettuk.

Szerszamtar szerszamcfmzessel. Mindenszerszamnak onallo, a vezerlo altai olvashato jelolese van. A programozott szerszam-azonosft6 hatasara a vezerlo a megadott azonositoju szerszamot veszi ki a szerszamtarbol es

juttatja e1 a szerszambefogo helyere.

2. esoport. Szerszamkorrekci6-1ehfvas. Minden szerszam merete elterhet a programoz6 altai eloirarryzott szerszamrneretektdl- Az eltereseket a vezerlovel manualisan vagy adathordoz6n lehet kozolni, A T szerszamdmk6d 2. csoportjaval lehivhatok a vezerloben tarolt szerszamkorrekci6s jellemz6k es ezekkel sza- .

mfthato az egyenkozii palya.

3.4. abra. Interpolacios adatok

A mondatfelepites szabalyai. A program a mondatkezdet [elzesetol az utana kbvetkez6 mondatok sorozatabol all. Mondatnak nevezzuk mindazon ada-

x

A PROGRAM FElEPITESE

tok bsszesseget, amelyekre a vezerloberendezesnek szuksege van egy meg- 111unkalasi szakasz vegrehajtasahoz.

A program veget az M02 kiegeszito funkci6 jeloli. A programkezdet el6tt bannilyen szoveg lehet az adathordoz6n. Ez a szoveg barmilyen karaktert tartal- 111azhat (kiveve a program kezdete jelet). Az ilyen szoveg alkalmas a programok azonosftasara, a programoz6 utasftasait kozolheti a gep kezelojevel stb.

A programmondat onallo adatokbol all, amelyeket a nyelvtani anal6gia mintajara szavaknak nevezunk. Minden sz6 tartalmaz teehnol6giai, geometriai vagy progra1110zasteehnikai reszadatokat.

A mondat az a legkisebb onallo programreszlet, amit vegre lehet hajtani.

A ma szinte kizarolagosan hasznalt cimkodos Irasmodban minden sz6 egy betiit, el6jelet es szarnot tartalmaz. A sz6 elejen leva beni a sz6 cfrnkodja. A betur61 a vezerloberendezes felismeri a sz6 fajtajat, Az el6jelek kozul a pozitiv el6jel elhagyhat6, esak a negativ el6jelet kell kiirni.

A mondat szavainak megadasi sorrendje a DIN 66025szerint kotott, A sor-

rend a kovetkezo:

1. a mondat sorszama,

2. az utfeltetel szava,

3. az x, Y, Z, U, v, W, P, Q, R, A, B, C, D, E koordinatatengelyek szavai,

4. az I,], K interpolacios adatok szavai,

5. az elotolas szava,

6. az orsofordulatszam szava,

7. a szerszarn es a szerszamkorrekcio szava,

8. a kiegeszito funkci6 szava.

A mondaton belul minden olyan sz6 kihagyhat6, amelynek nines konkret erteke, vagy mar el6z6leg megadtak es az fgy definialt sz6 oroklddo.

3.3. A PROGRAM FELEPiTESE

Az NC-alkatreszprogram tartalmazza mindazokat az informaciokat, amelyek a munkadarab gyartasahoz szuksegesek.Altalaban a program futasanak sorrendje megegyezik a programmondatok sorszamaval. A programoz6 technol6gus vegiggondolja a megmunkalas sorrendjet, felbontja a lehet6 legkisebb egysegekre (a mondatra). Az elozo fejezet szerint a szukseges informaciokat k6dolja.

A ffiprogram. Minden egyes alkatreszhez rendelheto egy NC-program, ezt nevezzuk j6programnak. A f6program a program azonositojatol a program vege karakterig telied (3.5. abra), A f6program felepitese, a programmondatokban hasznalt k6dok fuggnek a konkret vezerlo altai megkivant programszerkesztesi elvekt61.

A ciklus. A CNC-vezerl6k gyartoi definialnak kulonbozo specialis programreszleteket, amelyekkel a felhasznalok a munkajukat megkonnyithetik, Ezek a kulonos programreszletek mindig azonos modon rmikodnek. Peldaul:

CNC-PROGRAMOZA.S

Program

% 9171

-+- Fc5program-azonosft6 "'I

N1 .

N2 .

N3 .

Nnn ..... M30 -f--- Program vege

3.5. abra. A foprogram

®

3.7. abra. A furas

b biztonsagi tavolsag; La furas melysege

, ' 1 eretre kell poziciona1-

'If tudgas (3 6 abra): CD A szerszamma1 a nev eges m . IA\ A

mene . . # l' ® Fast ken venru ~ z

ni @ Meg kell adni a fordu1atszamot es az eloto ast. Og'd' "k f'd lat-

o~erride kapcso16k mukodeset le ken tiltani, mert ezek m? . ~;~~~nz~itO~ uMe_ szamot es az e16to1ast, tehat cuorzrtanak a me~et geome~n~l J f asb '1' (J) Az

, 's a kivant hosszon. @ A szerszamot ki ken eme ru a, og~s o. ,.

netvaga ". kell allitani @ A szerszam vlsszapozlClO-

override kapcso16k hatasossagat Vlssza .

'1 ki d l' . pontra .

na Fa, '~~(3u7as~bra): CD 'A furoval biztonsagi tavo1sagot tartva a fura; ~ozeppont]a

uras .' #' -d 1 ;' t ® A furot az anyag-

fole kell allni.@Megkelladniaze10to1ast,f01uatszamof . Ike lilt ta n a

# , 1 k 11 t i ® A urat e eszu e u

ba a kfvant melyseglg az elotolassa e m~zga ~ .

szerszam a kiindulasi pontba gyorsjaratta1 Vlsszater.

3.6. abra. A menetvagas

0®

3.8. abra, A menetfuras b biztonsagi tavolsag; La menetfuras melyseqe

A PROGRAM FElEPITESE

Menetfuras (3.8. abra). CD A menetfiiroval biztonsagi tavolsaggal a furat kozeppontja fole kell allni, @ Meg kell adni a szukseges elotolast es fordulatszamot. @ Az override kapcso16k hatasossagat meg kell szuntetni, mert az elotolas es a fordu1atszam modositasa eltorzitana a menetemelkedest. ® A szerszamot a kivant menetme1ysegig mozgatjuk az elotolassal. ® A szukseges menetmelyseg elerese utan ellenkez6 forgasiranyt kell kapcso1ni. A kiindulasi pontra valo visszaerkezes utan az ors6t ujra eredeti iranyba kell forgatni es az override kapcso16k hatasossagat vissza kell allitani, Azonnal ki kell forgatni a menetfurot a furatbol elotolassal.

A gyart6kt6I fugg, harry ilyen cikiust epftenek be a vezerlokbe. Az igy definialt gepi fix cikiusok min dig egyforrnan mukodnek, a konkret technologiai es geometriai adatokat a programoz6nak kell megadnia a f6programban. Hasznalatuk nagymertekben Ieegyszerusiti a programoz6 rnunkajat. A ciklusok behivasat a 3.9. abra szemlelteti. A f6programban F, S, b, L szimb6lumokkal a ciklus aktualis pararnetereit jeloltuk.

n.gepi ciklus

( )

% 1. gepi 2. gepi 3. gepi
N 9012 ciklus ciklus ciklus
N1 (furas) ( ........... ) (menetturas)
N2
Njj F,S,b,L

Nnn F,S,b,L

N .......... M30 3.9. abra, A ciklusok behlvasa

120

3.10. abra, Zsebek marasa

CNC-PROGRAMOzAs

A gepi fix ciklusok kozul tobb szabvanyos (1. a 3.2. pontban a G81-G89 utfeltetel kodjait),

A szubrutin. Egy alkatresz megmunkalasa kozben - kulonosen megmun-

kii16kozpontokon - egy programreszletet olykor tobbszor is fel lehet hasznalni, mert a munkadarabon azonos geometriaju felliletelemek, vagy feluletelemcsoportok talalhat6k. A CNC-vezerl6k szinte kivetel nelkul lehetove teszik, hogy az egyik mondatszamr6l a masikra lehessen ugrani, vagyis att6l a mondatszamt61 folytat6djon a megmunkalas. Szubrutinok azoka programreszletek, amelyek a j6programban taldlbatoh, elbelyezesuket tekintve a programvege k6d utan kovetkeznek es tobbszor jelhasznalhat6k. A 3.10. abran lathato munkadarabon negy egyforma .zseb" talalhat6. Ez esetben elegend6 csak az egyik zsebet programozni es valamilyen programtechnikai fogassal (pl. novekmenyes programozassal, vagy nullaponteltolassal) fUggetlenne tenni a zseb geometriaja helyzetetol. lgy az adott geometriara megirt programreszlet tetszoleges helyen es szamban megismetelhet6. A 3.11. abra a szubrutin szervezeset

szemlelteti.

Az alprogram. Bizonyos geometriai elemcsoportok tobb alkatreszen is el6-

fordulnak. Ezeket felesleges minden egyes alkatresz megmunkalasakor ujra es ujra leirni, elegend6 egyszer elkeszfteni azt a programreszletet, amely a megmunkalas folyamatat tartalmazza, es ez a programreszlet a f6programba behivhat6. Az onalloan is mukod6 rouid programokat, amelyeket bdrrnely f6program-

ba be lehet illeszteni, alprogramnak nevezziik.

0/0
N9018
N1
N2
N··
.JJ
~jj

~kk
Nnn !IS I=,lll
U) I=lll t=t=!lS1-
,!IS
iii '~ ,!IS U)
E !IS iii ,!IS
.0 E E iii
(]) .0 E
U) (]) .0 .0
N ..................... · .. ·M30 N U) (]) (J)
N U)
,..: N U)
N N N
C'"5 -<i

N 3.11. abra, A szubrutin

A PROGRAM FELEPITESE

t-T--i~-----4----~~~~--~o C\J

60

90

N9801
~. 8¥
~ io
~ ~ cs1t2 <D
~ Iio\ 1'"
15 ~t
~
75
105
120 3.12. abra, Peldaaz alprogram alkalmazasara

% %
N9801 N9802
N1 N1 .
N2 N2
Nii Nkk

!'li+1 !'lk+1 Nnn ...... M30

Nnn M30

3.13. abra, Az alprogram

.~ 3.12. abran ket olyan alkatresz lathato, amelyben ugyanaz a geometriai fe,lulet~~em-csop~rt van~ Nulla.~onteltolassal vagy novekmenyes programtechnik:v~l fuggetlenn,e t~heto a feluletelem-csoport a munkadarabon elfoglalt he lyet~1. Igy ke~l megrrru az alprogramot, amelynek azonositoja a $ jel. Az alprogram barmely foprogramb6l elerheto 0.13. abra).

Parameteres alprogram. A korszerii CNC-vezerl6k nemcsak egyszerii a~program~zast tesznek lehetove, hanern az egyes programvaltozokat megenge?lk ~arameterekkent kezelni. A parameterekkel logikai es aritmetikai mtiveletek IS vegezhet6k. A rmiveletek lehetnek relaciok egyenlcsegek negaciok ..

adas kivona :-' , , , ossze, ,lvonas, osztas, szorzas, esetleg magasabb foku matematikai rmivelet (3 14

abra). . .

A munkadarabon harem hasonl6, de meretben kulonbozo alakzat talalh tc

Az alakzat k ' . . k ' a o.

o mereteme aranya 0,5:1:2. A mereteket parameterkent kezelve, es

CNC-PROGRAMOzAs

90

3.14. abra, Pelda parameteres alprogram alkalmazasara

$
% r;:
N9815 N9816
N1
N2 ('Ji V
~ R t~
V " >=-1
Nnn nullaponteltolas W1-be •
B = 1, N9816 alprogram X2
hlvasa X3

Nmm nullaponteltolas W2-be Az alakzat lelrasa
B = 2, N9816 alprogram B X1 = 20
hlvasa B X2 =60
B X3= 90
B Y1 =20
Npp nullaponteltolas W3-ba B Y2=45
B = 0,5, N9816 alprogram B R = 8
hivasa adatokkal
J Nnn •................ M30
Nnn ................. M30 3.15. abra. A parameteres alprogram

JEllEGZETES MEGMUNKAlAsl FElADATOK

a B = 0,5, B = 1 es B = 2 pararnetereket mint nagyitasfokokat ertelmezve, a program elkeszftheto. A 3.15. abra a parameteres alprogram hasznalatat szemlelteti. Az fgy megfrt alprogram nemcsak akkor hasznalhato, ha az alakzat egy alkatreszen belul kulonbozo meretii, hanem ha az alakzat kulonbozo munkadarabon talalhato. Az alprogram mas es mas f6programokbol ugyanfgy aktivizalhato.

~ ~

3.4. JELLEGZETES MEGMUNKALASI FELADATOK

ES PROGRAMOZASUK

Tipusgeometriak es megmunkaIasuk furogepen, A kovetkezo tfpusgeometriak nemcsak szamvezerlesu frirogeperi, hanem esztergan, marogepen es megmunkalokozpontokon is megrnunkalhatok. Esztergan a forgacsolo fcmozgast a munkadarab vegzi es a furat tengelye egybeesik a munkadarab tengelyevel. A forgoszerszamos eszterga-megmunkalokozponron a pozicionalt foorsoba fogott munkadarab a furogep vagy marogep korasztalara rogzitett munkadarabkent viselkedik, a forgo szerszarn sugariranyban es tengelyidnyban egyarant elerheti a munkadarab homlok- vagy palastfeluletet es azon az itt ismertetett furas jellegu rnegmunkalasok elvegezhetok. Nerni elterest jelent, hogy a fOorsoba fogott munkadarabon celszeru a feluletelemek mereteit polarkoordinatakban megadni.

Kozpontfurat es csucifeszek/urdsa (3.16., 3.17. abra). Az abra jelolesei: d a furat atrneroje, I a furat melysege, rp a csiicsfurat szoge .

0d

3.16. abra, K6zpontfurat

3.17. abra, Csucsfeszek

Meghatarozzuk a furat folott azt a biztonsagi (megkozelitesi) tavolsagot, ameddig '_ a szerszamvaltas helyetol vagy valarnilyen el6z6 poziciobol indulva _ a szerszam akadalytalanul kozlekedhet gyorsmenettel a furat kozeppontja fole. A hazai gepparkban meg szep szamban talalhato 2,5D-s vezerlesek, ezt a megkozelitest eloszor az X-Y sikban vegzik el, majd a Z tengely menten mozog. A korszeni 3D-s vezerlok mindharom tengely menten egyszerre mozdulnak el, ezert a programozonak kulonosen figyelnie kell, hogy a mozgas utjaba ne keruljon semmi akadalv (pl. leszorftovas), Ezt az akadalyt ki kell kerulni, vagy ha a

CNC-PROGRAMOzAs

vezerlo szolgaltatasa lehetove teszi a tilos munkateruleteken keresztuli mozgast, akkor azt nuikodtetni kell.

Megkozelites utan a vezerlo munkamenetre kapcsol, a furat melysegi meretenek elereseig a programozott elotolassal mozog- Az I meret eleresekor nehany fordulat idejere varakozasi id6t kell programozni, hogy az utolsokent levalasztott forgacs keresztmetszete is nullava valjon, ellenkez6 esetben a hirtelen gyorsmenetben visszaindul6 szerszam a teljes forgacskeresztmetszetet szakftana, a feluletet roncsolna, a szerszam ele karosodna, A varakozasi id6 utan a szerszam gyorsmenetben elhagyja a munkadarab anyagat a biztonsagi tavolsagig vagy a programoz6 altal definialt visszahuzasi magassagig.

A kozpontfurat es csucsfeszek megmunkalasara alkalmas programreszlet:

% 3411

N1 G17 G90 G95 GOO X ... Y ... Z .•. F ... S ... T ... M03 M06 M08

N2 G01 Z •..

N3 G04 L .

N4 GOO Z .

N5 M02

Nt Az X-Y fosfk kivalasztasa, abszolut meret megadasa, az elotolas mm/fordban, gyorsmenet a furat kozeppontjara a munkadarab sikja fole, f6ors6-fordulatszam es el6tolas megadasa, forgasirany az 6ramutat6val megegyez6, szerszarncsere indu!, hutes bekapcsol.

. N2 Elotolas a furat megadott melysegeig.

N3 Varakozas a megadott ideig CL cimen), N4 Visszahuzas a biztonsagi tavolsagig. N5 Program vege.

Z vagy Y

-;:;.. "'---- ,------ - ------ X
~ ~ I
I
~ ""

I 3.18. abra, Zsakfurat telibe furas ¢ elotolas: .. gyorsmenet


Megjegyzes. M02 program vege helyett gyakran hasznalatos az M30 eredetileg lyukszalag vege k6d is. A CNC-vezerlesu gepeken a kulonbozo furatmegmunkalasi feladatokra rendszerint a gyarto gondoskodik beepitett fix ciklusokr6l. Hasznalatukat a kulonbozo furasi feladatok reszben mutatjuk be.

Zsakfurat telibefurasa 0.18. abra), Az abra jelolesei: d a furatatmeroje: I a furat melysege,

A muvelet vegrehajtasa megegyezik akozpontfurat furasaval, a kulonbseg a furat melysegeben van. Altalanos szabalykent elmondhat6, hogy ha a furat atmerojenek es a melysegenek aranya, az lid kisebb 3 .. .4-nel, egyszerubb telibe furasrol van sz6, ellenkez6 esetben pedig melyfurasrol, Melyfiiras eseten gondoskodni kell a furo idonkenti kiemeleserol, A CNC-gepeken fix ciklus hasznalhat6 a furas vegrehajtasara.

A telibe furas programreszlete:

%3412

N1G17G90G95GOOX ... Y ... Z ... F ... S ... T ... M03M06M08

N55 G82 X ... Y ... Z ... Z.;. F... S ... T ... L ... N56 G80

N55 A zsakfurat megmunkalasara alkalmas fiirociklus definialasa, X, Ya furat kozeppontjanak helye, az els6 Z a megkozelitesi magassag, a masodik a furas melysege, a technol6giai parameterek meghatarozasa, ha el6z6leg mas adat volt ervenyben, majd a varakozasi id6 parametere, az L megadasa kovetkezik.

N56 A furas befejezese utan a meghivott ciklust torolni kell, ellenkez6 esetben mint brbkl6d6 kodot ertelmezve a kovetkezo X, Y koordinatakon is furast hajt vegre a.vezerlo.

Ha lid> 3, akkor a furast erdemes melyfuraskent kezelni, erre szinten fix ciklus

van a vezerloben. Vegrehajtasa a 3.19. abran lathato.

Melyfurat telibe furasahoz a programreszlet:

%3413

N1 G17 G90 G95 GOO X ... Y ... Z ... F •.. S ... T ... M03 M06 M08

N55 G83 X ... Y ... Z ... Z ... Z ... F ... S ... T ... L ... N56 GSO

N55 X, Y koordinatak a furat kozeppontjat adjak meg. Az els6 Z a furat melysege, a masodik az egy menetben furhato furasmelyseg (inkrementalis adat) , a harmadik Z a visszahiizas merete. Inkrernentalis adat, ha csak forgacstorest akarunk C3.19a abra), es abszolut adat, ha a furoszerszamot oblftes celjibol akarjuk kiemelni a furatbol, ekkor a visszahuzas sikjat kell megadni C3.19b abra),

CNC-PROGRAMOzAs

Atmencfurat telibe furasa (3.20. abra). Az abra jelolesei: d a furat atmeroje; I a furat melysege.

A furas hasonlo, mint zsakfurat eseten, de nem kell varakozasi id6t programozni az I meret eleresekor, viszont a programozo technologusnak kell gondoskodniaa furo tulfutasarol. A fUro kupjanak tul kell futnia a munkadarab vas tagsagi mereten.

Az atmenofurat fiirasa programreszlete.

%3414

Nl G17 G90 G95 GOO X ... Y ... Z ... F ... S ... T ... M03 M06 M08

N55 G81 X ... Y ..• Z ... Z ... F .•• S ... T ••. L .•. N56 G80

N55 G81 altalaban az atmenofurat fix ciklusa, az X, Y koordinatak a furat kozeppontjanak helyet, az els6 Z a biztonsagi tavolsagot adja. A masodik Z a furat melyseget definialja.

Az lid> 3 aranyu furatok megmunkalasara a zsakfurat megmunkalasanal elmondottak ervenyesek, altalaban a G83 ciklust hasznaljuk. A varakozasi id6 parameterenek nulla vagy minimalls erteket szokas adni,

Felfuras zsakfuraiban C3.21. abra). Az abra jelolesei: d, az elofuras atmeroje, ~ a felfuras atmeroje; I a felfuras melysege.

ZvagyY

a)

-- X

b)

3.19. abra, Melyfurat telibe furasa ¢ elotolas: .. gyorsmenet

JELLEGZETES MEGMUNKALAsl FELADATOK

3.20. abra, Atmenofurat telibe furasa

3.21. abra, Felfuras zsakturatban

3.22. abra, Atmenofurat felfurasa

3.23. abra, Kupos sullyesztes

3.24. abra, Kupos feneksullyesztes

d -d

A program irasa soran a 2 2 I oldalankenti rahagyast mint techn~logiai

parametert kezeljuk. A furat I meretenek fuggvenyeben dontjuk el, hogy a G82 Juras udraleozassal, vagy a G83 melyfuras leiernelessel ciklust valasztjuk. Szintaktikaja megegyezik az el6z6kkel.

Atmenrfurat felfurasa 0.22. abra). Az abra jelolesei: d. az elofuras atmeroje, dz a felfuras atmeroje, I a felfiiras melysege.

A zsakfurat felfiirasanal emlitettek itt is ervenyesek azzal az elteressel, hogy ha nem melyfuratot furunk, akkor a G81 ciklust hasznaljuk.

Kupos sullyesztes es leuposfenelesidlyesztes C3.23., 3.24. abra), Az abra jelolesei: d, az elofiiras atmeroje; d; a sullyesztes atmeroje, I a sullyesztes melysege, qJ a sullyesztes kupszoge.

A muvelet lenyege az lmeret beallitasa, ezert a varakozasi id6vel kombinalt G82 ajanlott.

Homloksullyesztes (3.25. abra). Az abra jelolesei: d, az elofuras atmeroje, d; a homloksullyesztes atrnero]e, I a sullyesztes melysege.

CNC.PROGRAMOzAs

3.25. abra. Hornloksullyesztes

3.26. abra, Menetfuras zsakfuratban

Z vagy Y

------- X

3.27. abra, Menetfuras . atmsnoturatban

3.28. abra, A menetturas mozgasviszonyai ¢ slotolas

ZvagyY

------- X

3.29. abra, DorzsOles ¢ el6tol8.s


A megmunkalaskor a d:z-nel nagyobb atmeroju homloksullyesztot hasznalunk es G82-vel munkaljuk meg a feluletet.

Menetfurds zsakfuratban (is dtmeruifuratban (3.26., 3.27. abra). Az abra jelolesei: M a menet nevleges merete, P a menet ernelkedese, I a menet melysege.

A menetfuras programreszlete:

%3415

N1 G17 G90 G95 GOO X ... Y ... Z ... F ... S ... T ... M03 M06 M08

N55 G84 X ... Y ... Z ... Z ... F ... S ... T ... N56 G80

N55 menetfurociklus (G84), az X, Ya menetes furat kozeppontja, az els6 Z a biztonsagi tavolsag, a masodik Z pedig a menet melysege, Menetfiiras a 3.28. abra szerint.

Mozgasok: a szerszammal a furat kozeppontja fole b biztonsagi tavolsagra kell pozicionalni gyorsmenettel (3.28. abra),

A biztonsagi tavolsag a menetemelkedes 2 ... 3-szorosa. Az elotolas es a szerszam fordulatszama ennel a mtiveletnel kotott: f = nP,

ahol f az elotolas, mm/min; n a fordulatszam, Jlmin; P a menetemelkedes, mm.

A menetfuras elotolassal tortenik. A menetmelyseg elerese utan a szerszam forgasiranyat meg kell valtoztatni es szinten elotolassal huzzuk vissza a szerszamot az indulasi pontig. A G84-es menetfiirociklus a vezerlo technol6giai modositokapcsoloit (override kapcsol6k) automatikusan uzernen kfvul helyezi, a kapcsol6k le vannak tiltva,

Dorzsoles (3.29. abra), A dorzsoles celja, hogya furat meretpontossagat es feluleti erdesseget keszre munkaljuk. A szerszam kialakitasa miatt a furatb61 munkamenettel kell kiemelni a szerszamot, ellenkez6 esetben a szerszarn ele lepattan. A G85-os jehi ciklus alkalmas a miivelet vegrehajtasara.

A dorzsoles programreszlete:

%3416

N1 G17 G90 G95 GOO X ... Y ... Z ... F ... S ... T ... M03 M06 M08

N55 G85 X ... Y ... Z ... Z ... F ... S ... T ... N56 G80

N55 dorzsolesciklus (G85), az X, Ya furat kozeppontja, az els6 Z a biztonsagi tavolsag.ra masodik Z a furat melysege.

CNC.PROGRAMOzAs

Furat Ieiesztergalasa 0.30. abra). Furat kiesztergalasakor a furat pontos meretet es az eloirt feluleti erdesseget allitjuk be. A szerszamot min dig allo fOors6 mellett emeljuk ki. A szerszamgep felepitesetcl fuggoen a foorso vagy meghatarozott poziciot vesz fel, vagy sem. Az elso esetben a foorso indexalasa utan a szerszarn elet - gepi rutin szerinti mertekben es iranyban - el kell tavolitani a furat feluletetol, es ezt kovetheti a kierneles. A masodik esetben nines a foorson jelad6, ilyenkor kiemeleskor a szerszarn hegye erintkezik a munkadarab felulerevel es vekony kareot hagy a furat feluleten,

A furat kiesztergalasanak programreszlete:

%3417

N1 G17 G90 G95 GOO X ... Y ... Z ..• F ••. S ... T ••. M03 M06 M08

N55 G86 X ... Y ..• Z •.• Z •.. F .•. S ... T ... N56 G80

N55 furatkiesztergalo eiklus (G86), az X, Y a furat kozeppontja, az elso Z a biztonsagi tavolsag, a masodik Z pedig a furat melysege.

TipusgeometrHik es megmunkalasuk esztergan, Az esztergan megmunkalhato alkatreszek jellegzetes geometriai elemekre bonthat6k. Megmunkalasukhoz hozzarendelheto egy-egy szinten jellegzetes megmunkalasi mod is.

J(ulso hengeres felulet esztergaldsa (3.31. abra). Az abra jelolesei. d, a kiinduloatmero, clz a kesz atmero: a a fogasmelyseg: I a megmunkalt felulet hossza.

Z vagy Y

-I:;l ~---~-- r- ------ X
~~ !
I
I
~ I v
f/
~ I ~
~ 1/
I 3.30. abra, Furat klesztergalasa c:> elotolas; • gyorsmenet

JELLEGZETES MEGMUNKALAsl FELADATOK

3.31. abra, Klilsa hengeres feli.ilet esztergalasa c:> elotolas: • gyorsmenet

Mozgasok: a szerszamrnal biztonsagi tavolsagra a darab ele kell pozfcionalni gyorsmenettel, ez 1...2 111m a darab elott a d, atmeron. A fogasvetel a munkadarab tengelye fele (X mozgas) gyorsjarattal. Kovetkezik az esztergalas elotolassal. Az esztergalt felulet vegen (! meret eleresekor) kierneles elotolassal d-ie. Az elotolast azert kell alkalmazni, mert a K> 90° foel-elhelyezesi szogu szerszamok hasznalata eseten a szerszam elen marad6 forgacskereszrmerszet gyorsmozgassal leszakithatja a szerszarn hegyet. Kovetkezik a visszaallas az indul6 poziciora gyorsmenettel. A fogasszam szerint ismetelni kell a fenti mozgassort a teljes rahagyas eltavolitasaig. Ezt a mozgast nevezzuk kulso hengeres feluletet esztergalo ciklusnak.

Simitaskor ertelernszenien a jellegzetes negyszogrnozgast csak egyszer kell elvegezni.

b

3.32. abra, Belsa hengeres fellilet eszterqalasa c:> elotolas: • gyorsmenet

CNC-PROGRAMOzAs

a

3.33. abra. Kiilso homlokfeliilet aszterqalasa ¢ elotolas: .. gyorsmenet

a

3.34. abra, 8elso homlokfeliilet eszterqalasa ¢ el6tolas; .. gyorsmenet

-oN ,;-

is) is)

3.35. abra, Kiilsc5 kuptelulet eszterqalasa

¢ elotolas; .. gyorsmenet

N -0

JELLEGZETES MEGMUNKAtASI FELADATOK

Belsii hengeres felulet esztergdldsa (3.32. abra). Az abra jelolese: d, a kiinduloatrnero, c0. a kesz atmero, a fogasmelyseg, I a megmunkalt felulet hossza.

Mozgdsok: A szerszammal d, atmerdtol b biztonsagi tavolsagra kell pozicionalni gyorsmenettel (b = 1...2 mm), Fogasvetel a munkadarab tengelyetol tavolodva gyorsmenettel. Kovetkezik az esztergalas elotolassal. Az esztergalt felulet vegen (l meret eleresekor) kiemeles elotolassal d-te. Visszaallas az indul6 pozici6ra gyorsmenettel. A fogasszam szerint a mozgast isrnetelni kell a teljes rahagyas eltavolftasaig. Ezt a mozgast nevezzuk bels6 hengeres feluletesztergalo ciklusnak. Simitaskor ertelemszenlen a jellegzetes negyszogmozgast csak egyszer kell elvegezni,

Kulso bomlokfelulet esztergaldsa (3.33. abra). Az abra jelolesei. d, kiinduloatmero, dz a homlokfelulet vege, I rahagyas.

Mozgdsole: A szerszammal b biztonsagi tavolsagra a munkadarab ele kell allni d, atmerore gyorsmenettel. A fogasvetel szinten gyorsrneneni. Esztergalas dz atmeroig elotolassal. Tengelyiranyu, gyorsmeneti kierneles. Visszaallas a kiindu- 16 pozfci6ra gyorsmenettel. A fogasszam szerint a mozgast ismetelni kell a teljes rahagyas eltavolitasaig. Sirnitaskor a mozgast ertelemszenien egyszer kell vegrehajtani.

Belso homlokfetulet esztergaldsa (3.34. abra). Az abra jelolesei: d, a kiinduloatmero, c0. a hornlokfelulet vege, I a rahagyas,

Mozgdsole logikaja megegyezik a kulso homlokfelulet esztergalasaval, figyelembe veve a kiernelesek iranyat.

3.36. abra, Kiilsc5 kupfeliilet meqmunkalasa

KUlso leupfelulet esztergdldsa (3.35., 3.36. abra). Az abra jelolesei. dz a kup kezdornerete: d, a kup vegenek merete; I a kup hossza: a a kupszog.

Mozgasok: fogasvetel utan az esztergalas a Z tengely menten egeszen a kup alkotojinak es a fogasmelyseg egyenesenek metszespontjiig tart. A metszesponttol az e16tol6 mozgas a kup alkotojat koveti. Az eddig ismertetett esztergalasi strategia szerint a mozgassort addig kell ismetelni, mig a kiip dz atmerojet el nem erjuk. Simitaskor ertelemszenien a dz meretre pozicionalunk, majd a kup alkotojat kovetve elvegezzuk a sirnitast,

CNC-PROGRAMOzAs

b

-c ---.--------------

3.37. abra, Belse kupfelulet ¢ elotolas: • gyorsmenet

b

3.38. abra, Kulse beszuras ¢ el6tolas; • gyorsmenet

b r--

.. ,,1 "0"1

--.----- I

3.39. abra, Belse beszuras ¢ el6tolas; • gyorsmenet

JELLEGZETES MEGMUNKAlAsl FElADATOK

Belsii eupfelulet esztergalasa 0.37. abra), Az abra jelolesei. d, a kup kezd6- merete, clz a hip vegenek merete, 1 a hip hossza.

Mozgasole: a bels6 kupfelulet rnegmunkalasanak analogiajara.

Kuls6 beszurds (3.38. abra), Az abra jelolesei: d, a beszuras kezdoatmeroje, clz a besziiras vegenek atmeroje, b a beszuras szelessege.

Mozgasok. A CNC-esztergalas eseten a beszurokest mindig keskenyebbre valasztjuk, mint a beszuras b szelessege. A beszuras szelessegenek merete es tiirese ugy tarthat6 be pontosan, hogy a beszurokes jobb es bal oldali elevel egy-egy beszurast vegzunk. Nem szabad megfeledkezni arr61, hogy a szerszamkorrekciot a jobb es a bal oldali elere at kell helyezni a mozgas sorrendjenek megfele16en.

Belso beszurds (3.39. abra). Az abra jelolesei: d, a beszuras kezdoatmeroje, clz a beszuras vegenek atmeroje, b a beszuras szelessege.

Mozgdsok: A kulso beszuras megrnunkalasakor ismertetett elvek figyelembevetelevel,

Hornlolebeszurds (3.40. abra). Az abra [elolesei. d a homlokbesziiras merete; b szelessege, 1 melysege.

..Q

3.40. abra, Homlokbeszuras ¢ elotolas: • gyorsmenet

Mozgdsole: A kulso beszurasnal ismertetett elvek itt is igazak. Felhivjuk a figyelmet arra, hogy a szerszarn elgeometriajat a d illetve a d+b korgytinik altal hatarolt teruleten belul kell kialakitani. Az esetek donto tobbsegeben a forgacsolas korulmenyei igen kedvez6tlenek (kicsi a forgacster), ezert a techno16giai adatok megvalasztasakor korultekintoen kell eljarni.

Kulso elletores (3.41. abra), Az abra jel6lesei: a x 45° a letores merete: d a letores nevleges atmero]e.

Mozgasole. A szerszarn a munkadarab ele pozicional a letores vonalanak meghosszabbitasaban gyorsmenettel, majd elotolassal elvegzi a munkafolyamatot. Kezdeskor a fogasmelyseg maximalis, majd fokozatosan nullara csokken. A muveletelemet celszeni az azt koveto palastfelulet simitasaval osszekapcsolni, fgy nem marad sorja a letores vegen,

CNC-PROGRAMOzAs

a x 45°

~ 3.41. abra, KiilseS elettores q elotoh~s; + gyorsmenet

0Ll'l-i---)04-'<t

~ -<--4-----.-

~ 3.45. abra, KiilseS alaszuras q elotolas: + gyorsmenet

3.42. abra, BelseS elettores fi> q elotolas: + gyorsmenet

3.44. abra, fi> BelseS ellekerekftes q elotolas; + gyorsmenet

° Ll'l

'<t

~ 3.43. abra,

KiilseS ellekerekftes q elotolas:

+ gyorsmenet

R

----_._-

JELLEGZETESMEGMUNKALAsl FELADATOK

Belsii elletores (3.42. abra). Az abra jelolesei: a x 45° a letores merete, d a letores nevleges atmeroje.

Mozgdsole: a kulsd elletoresnel elmondottak figyelernbevetelevel.

KiUs6 elleleerehites (3.43. abra). Az abra jelolesei: R a lekerekites sugara: d a lekerekites nevleges atmeroje.

Mozgdsok: A szerszarnmal a munkadarab ele a lekerekites kezdoatmerojere kell pozicionalni, rnajd a munkadarab megerintese kovetkezik elotolassal. A lekerekites esztergalasa soran a fogasmelyseg nullarol maximumig n6, majd ujra nullara csokken. A miiveletelemet celszeni osszevonni a nevleges atmero simitasaval, fgy a szerszamnak az anyagbol vale kilepese elmarad, es nem kepzodik sorja a lekerekites vegen.

Belsii elleleerekites (3.44. abra), Az abra jelolesei: R a lekerekites sugara, d a Iekerekites atmeroje.

Mozgdsok: a kulso ellekerekitesnel elmondottak szerint.

Kiils6 alaszuras (3.45. abra). Az abra jelolesei: d az alaszuras nevleges atmer6je; b az alaszuras szelessege, I az alaszuras melysege.

Mozgasole: a szerszammal az alaszuras iranyanak meghosszabbitasaba kell pozfcionalni. Elotolassal elvegezzuk az alaszurast, majd rovid varakozas utan gyorsmenettel ugyanazon az utvonalon vissza kell huzni a szerszamot, A gyakorlatilag nulla forgacster miatt indokolt a technologiai jellemz6k csokkentese.

Belsti aldszurds (3.46. abra), Az abra [elolesei: d az alaszuras nevleges atme-~ r6je; b az alasziiras szelessege; I az alaszuras melysege.

3.46. abra, BelseS alaszuras q elotolas: + gyorsmenet

b

r

C\I

"lJ

3.47. abra, Leszuras

q elotolas: + gyorsmenet

CNC-PROGRAMOzAs

Mozgdsole: hason16k a kulso alaszuras megmunkalasahoz.

Leszurds (3.347. abra). Az abra jelolesei: d, a leszuras kezdoatmeroje, r1z a leszuras vegenek atmeroje: b a leszuras szelessege.

Mozgasok. A szerszammal a munkadarab fole kell pozicionalni gyorsmenetben. Keresztiranyu mozgas elotolassal.

A munkadarab leesese e16tt celszeni az elotolast egy vagy tobb lepesben csokkenteni, Hasznos a szerszam kozeppont (forgastengely) fele mozgasa kozben a fordulatszarnot egy vagy tobb lepesben megemelni azert, hogy a forgacsolosebesseg ne csokkenjen. A korszeni CNC-esztergakon, ahol fokozat nelkuli fohajtas van, ez a fordulatszam-erneles folyamatos.

Kiils6 menet esztergaldsa (3.48. abra). Az abra jelolesei: M a menet nevleges atmeroje; P a menetemelkedes: 1 a menethossz.

..c:: x

--- - ------ - ~

3.48. abra, KUlso menet eszterqalasa ¢ elotolas: .. gyorsmenet

Mozgdsole: A szerszammal a menet nevleges atmerojere kell poziclonalni. A pozicionalas hosszmerete a munkadarab e16tt 2 ... 3 menetemelkedesre celszeni, hogy a vezerlonek legyen eleg ideje az a116 szant felgyorsitani a szinkronizalt menetesztergalo mozgas sebessegere.

A fogasvetelt elotolassal vegezzuk. Az override kapeso16k tiltasa utana vezer- 16 szinkronizalja a fOors6 fordularszamat es az elotolast (sebesseg interpolacio), Igy vegezzuk el a menetesztergalast, A kest gyorsmenettel emeljuk ki a menet nevleges atmeroje fole. Ebben a pontban az override kapeso16kat ujra engedelyezni kell. A szerszam visszahuzasa a kiindulasi hosszra gyorsmenettel. A fogasszamnak megfele16en ezt a ciklust meg ke11 isrnetelni.

Belsii menet esztergdldsa

A megmunkalas je11emz6i: M a menet nevleges atmeroje; P a menetemelkedes; I a menethossz.

Mozgasok: Hason16k, mint a kulso menet esztergalasakor, de most magmeretre pozicionalunk, es a fogasvetel a forgastengelytol kifele iranyul.

'I'ipusgeometrkik es megmunkalasuk marogepen

A kovetkezo geometriak megmunkalhatok marogepen es megmunkalokozpontokon. Altalaban elegseges a szakaszvezerlesre alkalmas berendezes, de a palyavezerlesek szeles koni elterjedese miatt nem teszunk kulonbseget


akozott, hogy milyen geometria rnunkalhato meg milyen vezerlesti szerszamgepen.

Sikfelulet mardsa (3.49. abra). Az abra jelolesei: B a felulet szelessege, 1 a felulet hossza: a a fogasmelyseg.

Mozgdsoe: A szerszamot - ha a marogep teljesftmenyviszonyai megengedik - mindig szelesebbre kell valasztani, mint a B meret. Gyorsmenetben fel szerszamatmerovel a darab ele pozicionalunk es

fogast veszunk. Elotolassal vegigmunkaljuk a feluletet ugy, hogy a szerszam utols6 foga is elhagyja a mart feluletet, tehat egy fel szerszamatmerovel tulmegyunk az I rnereten. Igy a megmunkalt feluletet a mar6 nem kareolja ossze.

Sarokfelulet mardsa (3.50. abra). Az abra jelolesei. I a felulet hossza, B a felulet melysege, a a fogasvetel.

Mozgdsok: Ha a sarokfeluletnek van szabad kifutasa, akkor gyorsjaratban a felulet ele ke11 pozfcionalni fel atmerovel B melysegben a fogasvetelnek megfelel6en. Az I hossz marasa utan ki ke11 futtatni a mar6t a feluletrol. Ha nines a sarokfeli.iletnek szabad kifutasa, akkor elotolassal veszunk fogast.

Konturpalast-felulet (3.51. abra), Az abra jelolesei. B a maras melysege, a a fogasmelyseg.

Mozgdsole: A szerszarnmal a munkadarab fole pozicionalunk gyorsmenettel.

A maras melyseget elotolassal erjuk el. Az automatikus szerszamsugar-korrekcio bekapcsolasa utan a konturt korbe [arjuk a programozott elotolassal. A maras

3.49. abra, SfkfelUlet marasa

3.50. abra. SarokfelUlet rnarasa

3.51. abra, Konturpalast-felulet marasa

CNC-PROGRAMOzAs

3.53. abra, Klilso horony Itmarasa, II.

~ 3.52. abra, Klilso horony marasa, I.

3.54. abra. 3.55. abra, Feneksiillyesztes

Belso horony marasa

Az intsrpolacio iranya

~-';:-(JIlII""""""~

3.56. abra, 30-s llnearls tnterpolaele 3.57. abra, A menetmaras mozgasai


befejeztevel kikapesoljuk az automatikus szerszamsugar-korrekciot, majd gyorsmenettel kierneljuk a szerszamot a munkadarab fole.

Kulsii horony mardsa 1. (3.52. abra). Az abra jelolesei: B a horony szelessege, a a horony melysege, l a horony hossza.

Mozgdsole. A horony valamelyik vegere pozicionaljuk a szerszamot. Fogasvetel elotolassal. A maras befejeztevel a marot is elotolassal erneljuk ki, fgy a mara ele nem serul meg. Ujjmarot akkor hasznalunk, ha a szerszamnak el6zetesen ferohelyet munkalunk ki, peldaul fiirassal. Meretes szerszamot (amelynek megegyezik az atmeroje a horony szelessegevel) esak akkor hasznaljunk, ha a horony nines tiiresezve. Ellenkez6 esetben konnirmarassal dolgozzunk.

Kulsii horony mardsa II. (3.53. abra). Az abra jelolesei: l a horony hossza; B a horony szelessege, a a horony melysege, a fogasmelyseg.

Mozgasok: A tarcsamaroval a horony fole pozlcionalunk, es elotolassal fogast veszunk. A tarcsa atmerojetol fugg, hogy mekkora a szerszam kifutasa, ezt a maras hosszanak meghatarozasakor kell figyelembe venni.

Belsii horony marasa (3.54. abra). Az abra jelolesei: rlz a horony atmeroje, d, a furat atmeroje, B a horony szelessege.

Mozgdsole: A tarcsamaroval, amelynek atmeroje kisebb denel, a furatba pozicionalunk, Elotolassal fogast veszunk, majd korinterpolacioval elkeszitjuk a hornyot. Visszaallva a furat tengelyvonalaba, a szerszam kiemelhet6 a furatbol gyorsmenettel.

Feneksul!yesztes(3.55. abra), Az abra jelolesei: d, a furat atmeroje, clz. a sullyeszres atmero]e, a fogasmelyseg.

Mozgdsok: Hosszlyukmaroval vagy ujjmaroval a furat fole pozicionalunk. A fogasmelyseget elotolassal erjuk el. Fel kell venni a rlz meretet, majd korinterpolacioval korbe kell jarni a sullyesztest. A rnegmunkalas vegen iijra a furat kozepere allunk, majd gyorsjarattal a szerszam kiemelhet6.

A furas fejezetben ismertetett megmunkalociklusok kozul mindegyiket lehet CNC-marogepeken is programozni, ezert azokat nem targyaljuk meg egyszer.

Egyenes interpoldcio Hi-s megmunkalas eseten 0.56. abra)

A 3D megjeloles a harom iranyu (direction) mozgast jelenti. (A hetkoznapi szohasznalatban helytelenul a haromdimenzios megmunkalas terjedt el.)

A 3D-s marogep foorsoja nem billenthet6, ezert gombvegu maroszerszamot kell hasznalni, mert akkor a szerszam geometriaja - a gomb - biztositja, hogy a munkadarab feluletere mer6legesen helyezkedjen el a pillanatnyi latszolagos szerszamtengely. Az egyenkozu palyarol tanultakat kell kiterjeszteni harem iranyban. A gomb erintesi pontja es a gomb kozeppontjan atmeno egyenes min dig mer6leges a feluletre.

CNC-PROGRAMOzAs

ELLENORZO KERDESEK

z-

b) 3.58. abra, A meneternelkedes marasanak mozqasal a) jobbos; b) balos

z-

a)

.2+

a)

z+

b)

3.59. abra, A menetrnaras vegrehajtasa

A haromtengelyes egyenes megmunkalasara alkalmas programreszlet: %3441

N1 G17 G90 G54 GOO X ... Y ... z ... F ... s ... T ... M03 M06

N55 GOO X ..• Y ... Z ..•
N56 G01 Z ...
N57 G01 X .•. Z •.. Z ... F ...
N58 GOO Z ..• kezd6pont fole po z i.c i ona Lunk A programreszlet N55 jelfi soraban a kezd6pont fole pozicionalunk, az N56- ban elotolassal fogast veszunk, majd az N57-es mondatban az egyenes vegpontjat hatarozzuk meg mind a harem koordinata adataval.

Menet mardsa horinterpolaciooal (3.57. abra), A menetmaro szerszamnak a mozgasviszonya utanozza a menet keletkezesenek modjat. A szerszam forgo korinterpolacios mozgasahoz egy tengelyiranyu mozgas jarul, ezek ered6je a menetemelkedesnek megfelel6 elmozdulas. A rnaron a fogak geometriaja alakitja ki a menetarkot.

A 3.58a abran a jobbos emelkedesii menet, a 3.58b abran a balos emelkedesii menet megmunkalasahoz szukseges mozgasok lathatok,

A menet megmunkalasat a 3.59a abra szemlelteti. A szerszamrnal megkozelitjuk a munkadarabot, elotolo mozgassal erjuk el a menetmelyseget. A kello menetmelyseg elerese utan indithato a korinterpolacio es a Z tengely iranyu egyenes el6tol6 mozgas. Ha elerjuk a szukseges menethosszat, akkor a szerszarnot szinten elotolassal kiemelji.ik a fogasbol.

Ha tobb-bekezdesu menetet ken marni, akkor a 3.59b abran lathato modon tobbszor, a menet bekezdeseinek megfelel6en ismeteljuk a menetmarast.

A korinterpolacio inditasanak helyet ugy ken meghatarozni, hogy a kor - a munkadarab hengeres reszenek a keruletet - felosztjuk a bekezdesek szamatol fuggoen egesz reszekre, es ezeknek a reszeknek a keruleten lev6 pontjait tekintji.ik kiindulasi pontnak.

## #; #' #-

ELLENORZO KERDESEK

1. Ismertesse a gyartasi folyamat informacioaramlasatl

2. Az abece betiii kozul melyeket hasznalhatjuk a DIN 66025 programozasi szabvany szerint?

3. Milyen k6dokat nevezunk programtechnikai utasitasnak (segedfunkcionak)?

4. Milyen specialis karaktereket ismer, mire hasznaljuk 6ket?

5. Mi a szerepuk az utinformaciot meghatarozo kodoknak?

CNC-PROGRAMOzAs

6. Milyen interpolacios parameterek vannak?

7. Ismertesse a technologiai utasitasok kodjaitl

8. Melyek a mondatfelepites szabalyai?

9. Hogyan epul fel a foprogram? lO. "Mit nevezunk ciklusnak?

11. Mutasson be gyakran hasznalatos megmunkalast mint ciklust!

12. Mit nevezunk szubrutinnak?

13. Hogyan szervezi a szubrutint a program Irasa soran?

14. Mi az alprogram fogalma?

15. Mutasson peldat az alprogram alkalmazasaral

16. Mi a parameteres alprogram?

17. Mutasson peldat a parameteres alprogram alkalmazasaral

18. A furogepen alkalmazott megmunkalasoknak melyek a kozos jellemzo-

ik?

19. Ismertesse a csucsfeszek es kozpontfurat megmunkalasatl

20. Ismertesse a zsakfurat telibe furasat es programozasatl

21. Mi a kulonbseg a zsakfurat es az atmenofurat telibe furasa kozott/

22. Hogyan programozzuk a kulonfele sullyesztesek megmunkalasat?

23. Hogyan kell a menetfurast elvegezni, es hogyan kell programozni?

24. Hogyan vegzi a dorzsolest, es hogyan programozza?

25. Mi a furatesztergalas lenyege, es hogyan programozza?

26. Hogyan nagyoljuk es simitjuk a kulsd hengeres feli.ileteket?

27. Miben kulonbozik a belso hengeres felulet megmunkalasa a kulso hen-

geres feluletetol?

28. Hogyan munkalja meg a kulso es a belso homlokfelUletet?

29. Hogyan munkalja meg a kupfeluletet?

30. Ismertesse a kulonbozo beszurasok kesziteset, milyen mozgasokkal ve-

gezzuk el?

31. Hogyan vegzi el a kulonfele alaszurasokat?

32. Ismertesse a menetesztergalast es programozastl

33. Hogyan munkalunk meg sikfeluletet?

34. Hogyan marunk sarokfeluletet?

35. Mi a konturpalast-felulet, hogyan munkalja meg?

36. Ismertesse a horonymaras modozatait es mozgasaitl

37. Miben kulonbozik a feneksullyesztes marogepen es furogepen vegezver

38. Hogyan kell elvegezni a haromtengelyes egyenes marasat?

39. Hogyan lehet marogepen menetet megmunkalni?

40. Milyen interpolaciokat kell egyidejuleg a menetrnaraskor hasznalni?

41. Hogyan kell menetet marni haromtengelyes megmunkalassal?

42. Hogyan mar tobb-bekezdesii menetet CNC-marogepen?

-ren

szerek

A CAM betuszo jelentese az angol Computer Aided Manufacturing (szamitogeppel segitett gyartas) kifejezesbol ered.

A korszerii CNC-megmunkalogepnek van vezerlo szamitogepe, vannak erzekelo-, visszajelzo elemei, hagyornanyos tipustarsatol kisse elter a gepteste es kiegeszito, kiszolgalo berendezesekkel van felszerelve. A CNC-gepek vezerlo szamitogepe lehet egybeepitve a megmunkalogeppel, vagy attol fuggetlen. Ha kulsd szamitogeprdl uzemeltetjuk a CNC-gepet, akkor DNC-rol (Direct Numerical Control), azaz kozvetlen szamvezerlesrol beszelunk.

Az eddig targyalt programirasi mod kittind lehetoseget nyujt a programozas megtanulasahoz, de sok hibat rejt magaban. A kezzel megfrt program nem probalhato ki, csak a szerszamgepen, .Jevegoben vagassal", vagy a szerszamgep vezerlo szamftogepen szimulalassal. CNC-programok Irasakor rendkivul fontos a folyamatos ellenorzes, hisz a helyteleni.il pozfcionalt szerszam tonkreteheti a berendezest, de veszelyt jelenthet a kezelo, kiszolgalo szernelyzetre is.

A kezi programozas nem termelekeny. A draga berendezeseket uzemelteto gyarak nem engedhetik meg magunknak, hogy megmunkalogepuk azert legyen kenytelen varni, mert nem kapta meg idoben a CNC-programot. Minel tobbet lehet iijrafelhasznalni egy informaciot - jelen esetben az alkatresz geomeriajat -, annal kisebb az ujrageneralasbol adodo hibak lehetosege, es a programozasi idok is jelentosen csokkennek. Peldaul, ha a tervezesi osztaly CAD- (Computer Aided Design = szamitogeppel segitett tervezes) programot hasznal, felesleges az ott keszitett rajz kinyomtatasa, majd ujra elektronikus formaba ontese a CNCprogram irasa soran. A ma elterjedt CAM-rendszerek kozul szinte mindegyik kepes valamilyen szinten fogadni a CAD-allomanyokat, legalabb alapgeometriat 2D-ben. A komplexebb CAD-rendszerben megtalalhatunk integralt CAMmodulokat, fgy a tervezo egyben a gyartastechnologiat is el tudja keszfteni. A CAD-felhasznalas CAPP (Computer Aided Process Planning = szamitogeppel segitett gyartastervezes) rendszerrel egyuttmukodve megkonnyiti a tervezesi es technologiai csoportok egyuttdolgozasat, es Igy gyartashelyes termekek tervezeset. Szamitogepes rendszeren keresztul nagy mennyisegti adatot gyorsan lehet eljuttatni, pl. a tervezotcl a technologushoz, es ezaltal nem fordulhat elo, hogy a tervezo olyan tervet keszit, amely nehezen, vagy egyaltalan nem gyarthato az adott korulmenyek kozott. Integralt CAD-CAM rendszert hasznalva, az adatbazisban megtalalhatok a gyar gepparkjanak, keszulekeinek, eszkozeinek napra-

CAM-RENDSZEREK

MODEll JEllEGO RENDSZEREK

kesz adatai. A tervez6 egyszerre tervezi meg az alkatresz geometriajat es keszfti el a gyartastechnologiat, ide ertve a felfogasi, megmunkalasi tervet is.

Linearfs felepitesii CAP-programok. A CAP beniszo az angol Computer Aided Part Programming rcviditesebcl ered, magyar jelentese szamftogeppel segitett tNC-programozas. A linearis CAP-programok elnevezesuket a kozvetett algoritrnusok alakjarol kaptak (4.1. abra).

Szerszarnqep

4.2. abra, Modell jellegli CAP-rendszer

4.1. abra, Llnearls feh~pftesli CAP-program

A geometriai resz tartalmazza a munkadarab alakjat pontokbol, vonalakbol, ivekbol, gorbekbol. Ez hasonlatos a CAD-rendszerek vegtermekenek felepitesehez. A szerszdmole resz a felhasznalt megmunkaloszerszamok adatbazisa. A mozgasokat tartalmazo resz rendeli hozza a geometriai elemekhez a megfelel6 szerszarnot, szerszarnokat. A CL File az angol Cutter Location File szavakbol ered. Ennek az ideiglenesen letrejovo adathalmaznak az ertelmezese, es a szamitogep vezerlojenek megfelel6 formatumba ontese a posztprocesszor feladata. A CL adatfajl a geometria es szerszammozgasok gepi kodu forrnajat tartalmazza. Az adatallornany formatumat szabvany rogzfti, megis meglehet6sen bonyolult, alkalmatlan az ellenorzesre. A szerszamgepen vain gyartast mindig megel6zi az ellenorzes kezzel, az egyes sorok ertelmezesevel, korszertibb vezerlokon szimulalassal. Elterjedt, de nem termelekeny modszer a leveg6ben vagas vagy nuianyag munkadarab keszitese.

Modellkornyezetben a szerszam utjan keresztul tartalmazza a geornetridt a rendszer, arnely vonalakbol es korivekbdl vagy egyenesekb61 es korkoros mozgasokbol allhat. Kulonbozo szintek, layerek alkalmazasaval feltuntethetjuk a munkadarab alakjan kivul a szukseges befogo-, rogzito- es mas elemeket. Ekkor a tervez6 azonnali visszajelzest kap az esetleges utkozesekrol, de jobb lathatosagot es valosaghiibb animaciot is eredrnenyez, ha nerncsak a munkadarab es a szerszam szerepel a kepernydn, hanem a felfogokeszulekek is. A sorrend resz leirja az egyes szerszarnmozgasok sorrendjet es a szerszam es befogokeszulekek cserejet is. A jellemztie tartalmazzak a kulonfele technologiai jellemz6ket, pl. a gyorsmeneti szintet es szerszamkorrekciok erteket, Gyartas megtervezese soran, egy-egy t:ij Iepes hozzaadasanak hatasat azonnal ertekelni lehet. Utkozeseket, hibas megrnunkalasokat meg a posztprocesszalas el6tt ki lehet szfirni. Az ellenorzes Iehetosege tehat adott a tervezes minden pillanataban. A kerdeses teruletekre "ra lehet kozeliteni", fgy lehet megvizsgalni az apro reszleteket. Az ujabb rendszerek az ellenorzes pontositasara feluletmodellezest is hasznalnak, ameIyet anyagjellemz6 szinekkel tesznek meg plasztikusabba. A kesz es ellenorzott modell posztprocesszalasa utan, azaz az adott szerszamgep-vezerl6-szamftogep kombinacionak megfelel6 alakba ontese, a kesz CNC-programot hajlekonylemezen vagy vezeteken (RS232-es szabvany csatlakozon keresztul) be lehet tolteni a vezerlo szarnftogep memoriajaba. Termeszetesen DNC-megmunkaIas eseten ez nem szukseges, mert a modellez6 szarnitogep memoriaja lesz a hattertar.

A rendszer automatikusan kiszamolja az egyes technologiai pararnetereket, az elotoldsok, fordulatszamok ertekeit, ehhez a kiinduloadatokat a szerszamkonyvrarban talalhato adatfajlbol kapja. A szamolt megmunkalasi id6k tovabbithatok mas rendszerek fele, mint a CAMP-rendszerek (Computer Aided Production Management = szamitogeppel segitett gyartasszervezes). A modell jellegii rendszerek hasznalataval a felhasznalo jobban tud osszpontositani a megmunkalasi, technologiai kerdesekre, jobban mint a programozasi problernakra. A

Modell jellegii rendszerek. Amennyiben az ellenorzes az utolso lepes a gyartas el6tt, akkor a gyartas koltsege es ideje megn6. Ennek oka a kedvezotlenul felhasznalt gepidoben keresendo. Ha a szerszamgepet nem terrnelesre, hanem a CNC-programok ellenorzesere, a hibak [avitasa miatt modositott vagy selejt munkadarabok megmentesere hasznalunk, az nemcsak a gepido, hanem a felhasznalt energia, nyersanyag, emberi eroforras pazarlasat is jelenti.

A kilencvenes evek elejen jelentek meg a modell jellegfi CAP-rendszerek. A korszenl rugalmas gyartocellak vagy automatikus gyarak igenylik a legsunibb prograrncseret. A megnovekedett igerryeket mar nem lehetett manualisan vagy a lassu, linearis CAP-szoftverekkel kielegiteni. A megoldas a modell jellegii rendszerek bevezetese volt. E rendszer legfontosabb jellemz6je a dinamikus, adatbazisra epulo gyartornodell, amely lehetcseget nyujt az azonnali ellenorzesre, modosftasra meg a kezeleti Iepesekben bekovetkezo valtozasok eseten is. A modell jellegii CAP-program tombvazlatat a 4.2. abra szernlelteti.

CAM-RENDSZEREK

programozo kiprobalhat tobbfele valtozatot es kozuluk kivalaszthatja az optimalisat. Mindezt ugy, hogy nem kell egy sort sem leirnia, vagy megvalosftania, csak a szamitogep kepernyojen modellezi es ellen6rzi.

## ;; ; ;

ELLENORZO KERDESEK

I'

1. Mit jelent a CAM betiiszo?

2. Melyek a kezi programfras hianyossagai, hatranyai?

3. Milyen eldnyoket varunk a CAM-rendszerekt6I?

4. Hogyan epul feI a linearis CAP-programrendszer?

5. MeIyek a modell alapu rendszerek jellemz6i?

6. Milyen kapcsolat van a modell jellegu rendszer egyes moduljai kozott?

I RODALOM

Dr. Angyal Bela-Dr. Dobor Ldszlone-Dr. Palasti Kovacs Bela-Sipos Sandor.' A forgacsolas es szerszamai. Mtiszaki Konyvkiado, Budapest, 1988.

Czeb Mibdly-Cselle Tibor: Szerszamgepek szamjegyes programvezerlese. Mtiszaki Konyvkiado, Budapest, 1982.

Czeb Mibdly-Heruay Peter: NC-gepek programozasa. I-II. SZTAv. Budapest, 1982. Czeb Mibdly-Heruay Peter: MAZAK gyartocella a Banki Donat Mtiszaki F6iskoIan. Gepgyartastechnologia, 1995. december

Csanyi Egon: NC-technika a gyakorlatban. Miiszaki Konyvkiado, Budapest, 1974. Farkas Emil: Bevezetes az NC-gepek programozasaba, Mtiszaki Konyvkiado, Budapest, 1981.

Fareas fdnos-Dr: Heberger Karoly-Dr. Raney Mikl6s-Rezek Odon- T6th Istvan: A gepgyartas technologiaja II. Tankonyvkiado, Budapest, 1972.

Fogel Laszlo: Alkalmazastechnikai tovabbkepzes. Szerszamgep-Prograrnozasi Egyesules, Budapest, 1978.

Dr. Heberger Karoly-Ilidsz Dimitrisz-Dr. Kaldszi Istudn-Rezeh Odors- T6th Istvan:

A gepgyartas technologiaja III. Tankonyvkiado, Budapest, 1975.

Hervay Peter: HUNOR PNC 722 vezerles programozasa. BDGMF. 1990. NCT 90M programozasi Iefras. NC Technika Kft., 1996.

Sautter.' NC-szerszamgepek programozasa, Miiszaki Konyvkiado, Budapest, 1988. Hermann Welters-Norbert Kerp-Fritz Lieberwirth: Bevezetes a CNC-gepek

programozasaba. Muszaki Konyvkiado, Budapest, 1987.

Week, Manfred: Werkzeukmaschinen Band I, Band 2, Band 3, Band 4. VDI Verlag DUsseldorf, 1978.

CNC Programozás Alapjai

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

CNC Programozás Alapjai

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

CZEH MIHALY HERVAY PETER DR. NAGY P.

You might also like

CNC Programozás Alapjai

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

CNC Programozás Alapjai

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

﻿CZEH MIHALY HERVAY PETER DR. NAGY P.

You might also like

CZEH MIHALY HERVAY PETER DR. NAGY P.