Mit tudunk még Bálint Gáborról ?

Az Unitárius Élet 2oo6. május- júniusi száma

14-ik oldalán dr. Obrusánszky Borbála történész-
orientalista tollából egy olyan unitárius, keleti
utazó-nyelvész rövid életrajzával ismerkedhetünk
meg, kinek életével és munkásságával sem egyházunk,
sem a tudomány képviselői érdembelileg nem
foglalkoztak.
A tanulmányból megtudjuk, hogy a római
katolikusnak született és szülei által papi pályára
szánt Bálint Gábor, a neki mindig ellenszenves római
katolikus vallást az unitáriussal cserélte föl"-de,
hogy ezen elhatározásának mi volt az indítéka, arra
nézve kétféle elgondolás is látott napvilágot.
Obrusánszky Borbála szerint - Bálint saját
elmondására hivatkozva,
-annak kiskorú templomi élményeire még a püspöki
líceumban látottak
és hallottak késztették vallásváltoztatásra. Ha
elfogadjuk Pál apostolnak a Korintusbellekhez irt 1.
levele 13-ik részének 11-ik versében
megörökítetteket,- mi szerint "mikor gyermek valék,
úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkoztam, mint
gyermek, úgy értettem, mint gyermek, minekutána pedig
férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illő dolgokat"
-akkor elfogadhatóbbnak tűnik Boros György, néhai
n
püspök megállapítása / Hyacint atya" / Ker.Magvető
1912. 2.füz. 85.old."/,ki szerint Bálint Gábor a
"pápai csalhatatlanság el nem fogadása miatt
csatlakozott a kötöttségektől és dogmáktól mentes
Unitárius Egyház
híveihez. E téren azonban igen figyelmet érdemlő
György Lajos feltevése, aki 1945-ben Bálint Gáborra
emlékező cikkében azt írta, hogy "Bálint mint a Keleten
sokáig idéző ember, valami egészen sajátságos vallásos
és világszemléletet alakított ki magának a buddhizmus,
a brahmanizmus, és az okkultizmus keverékéből."
Ami az önkéntes száműzetésből hazatért és
Kolozsváron letelepedett Bálint Gábort illeti, a város
"különc" alakjának számított. Ugyancsak György Lajos
írta, hogy különcködése "életmódjában nyilvánult meg.”
Világos, himalája szövetből készült bő ruhát, teveszőr
gallért és barna, magas kürtő cilindert hordott s
közben színes napernyőjét vállán forgatta.
Családi életéről sincs pontos ismeretünk, Zsakó Gyula
úgy tudja, hogy Keletről hozott feleséget. A sírkövén
szereplő felirat szerint feleségét Spilmann Rózának hívták.
Bálint Gábor életét Temesváron fejezte be.
György Lajos szerint földi maradványait Kézdivásárhelyen
helyezték örök nyugovóra. Amint az Unitárius Közlöny 1913.
7.sz. 134. oldalán tudósít „a hozzá méltó költői lélek,
Szabolcska Mihály mondott felette gyászbeszédet." A
Sepsiszentgyörgyön megjelent Székely Nép című lap szerint
Bálint Gábor "kriptaszerű, lapos kővel borított, vasráccsal
kerített, felkelő nappal díszített, de gondozatlan és
elhanyagolt sírban nyugszik.”
 Röviden itt csak ennyit a Bálint Gábor életrajz
ismeretéhez.

Az alábbiakban azt a 45 munkát sorolom föl, amely

valamilyen szempontból foglalkozik Bálint Gáborral:

1867. Acta Reg. scient Univers Ung. Bp.

1868. Akadémiai Értesítő,334.
n
1869. " 114-116.
1871. " " ll6,128-129,18o. 241-245.
293.
1872. " " 25-27,104-106,208,214,224,231-
232,
1873. " " 5-7,29,44-45.155-156.
1874. " " 76-77.96,127,
1875. "Bálint Gábor." Vasárnapi Újság. 48.sz.753.old,
1876. Akadémiai Értesítő. 49.
1877. - "Párhuzam a magyar és mongol nyelv terén".
Keresztény
- "Széchenyi Béla gr. keletÁzsiai utcának tudományos
eredménye" Akadémiai Értesítő,
1878. Akadémiai Értesítő. 122-123.
1879. Hunfalvi Pál; "Válasz Bálint Gábornak." Pesti
Napló.111.sz.
-Pesti Napló 107,lo8.sz,
1888. Jakab Elek; "dr.Dutka Tivadar könyve Kőrősi Csoma
Sándorról," 189o. Akadémiai Értesítő. 169-172.
1891. Szinnyei József; " Magyar írók élete és munkái. "1.k.
1894. - "Ural-altáji összehasonlító nyelvészet.
"Keresztény Magvető.
1895. - "A kaukázusi expedíció lefolyásáról.
-Bálint Gábor; "Az indiaiak vallásos élete" /Előadás/
Unitárius
Közlöny, 14.old.
1897. - Irodalom. "Unitárius Közlöny. 148.old,
1898. - "A Dávid Ferenc Egylet felolvasásai Kolozsvárt."
Unitárius Közlöny. 4.sz.74.old,
1899. Potsa József ;"Háromszék vármegye emlékkönyve.
19o2. L.L.; Szentkatolnai Bálint Gábor;" A honfoglalás
revíziója, vagyis a hun, székely, magyar, bessenye, kun
kérdés tisztázása." Századok,565.old,

- :"A honfoglalás revíziója. "Erdélyi Múzeum

455.old. 19o5 "Zichy Jenő gr. harmadik ázsiai
utazása,"
1912. Boros György; "Hyacint atya. "Keresztény Magvető.
2.füzet 88.old.
1913. Barabás Ábel ; "Necrológ." Vasárnapi Újság.
25.sz.492.old.
Rákoczy Imre;" Informa Bulteno,"
- ;"Egyházi és iskolai mozgalmak. "Unitár.
Közlöny.7.sz,134«old,
- Kolozsvári Újság, 128.sz.
1922. Márki Sándor; "A magyar királyi Ferencz József
tudományegyetem
története 1872-1922-ig,"
1943. Gulyás Pál;" Magyar írók élete és munkái,"
1945. György Lajos; "Bálint Gábor emlékezete." /Előadás EMKE
Bölcsészeti-, Nyelv és Történeti Szakosztály,1944.dec.21./
1967. Kenyeres Ágnes; "Magyar életrajzi
lexikon,"
1972. Gyarmathy Zsolt; "Közlemény Bálint Gáborról" /kézirat/
1972. Kelemen Miklós;" Bálint Gábor Oroszország és Ázsiában
tett utazásáról, valamint itteni
nyelvészeti tanulmányairól tett
jelentéseinek ismertetése," /kézirat/
1974, Benkő András;" Seprődi János válogatott zenei Írásai és
népzenei gyűjtése,

1977. Kelemen Lajos; "Művészettörténeti

tanulmányok."I.k.lo5.old. 1979. Fraknói Vilmos; "Válasz
Bálint Gábornak," Pesti Napló.lo9.old. 1987. Balás Gábor; "A
székely művelődés évszázadai."276,old,
1994. Zágoni Jenő; "150 éve született a legnagyobb magyar
nyelvzseni"
Kapu. 1-3.sz.
- Szekeres Attila; „Krónika," Művelődés. juli-
aug.47.old.
1996. Szigyártó Sándor; „Az erdélyi Panteon.”
1998. Gaal György; „Unitáriusok a kolozsvári Egyetemen.
„Keresztény Magvető. 2.sz. 133. old.

Kelemen Miklós