BARANYA MEGYE

TURIZMUSMARKETING TERVE

PÉCS
2000
Készült a Gazdasági Minisztérium támogatásával.
 A program összeállításában részt vettek:

Szerzők:

Dr. Aubert Antal - Miszler Miklós – Szabó Géza

Janus Pannonius Tudományegyetem Természettudományi Kar

Földrajzi Intézet Turizmus Tanszék

Résztanulmányt készítettek ill. közreműködtek:

Bősz Patrícia
Császár Levente
Gusztáv Jánosné
Kiss Róbert
Ruppert Annamária
Sarkadi Eszter
Werner Józsefné

A Baranya megye turizmusmarketing tervét

vezette és koordinálta:

Roisz Erzsébet

Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ

2
BEVEZETÉS ______________________________________________________________ 4
1. HELYZETELEMZÉS _____________________________________________________ 5
1.1. Kínálat - termékanalízis_________________________________________________________5
1.1.1. A vonzerők hatókörük alapján _________________________________________________________5
1.1.2. Terméktípusok és magterületek Baranya megyében_________________________________________6
1.2. Kereslet ______________________________________________________________________8
1.2.1. A Dél-Dunántúl és Baranya vendégköre _________________________________________________8
1.2.2. Pécs vendégköre ___________________________________________________________________11
1.2.3. Tourinform irodák tapasztalatai a kereslet tükrében ________________________________________16
1.3. A turizmusmarketing szervezeti rendszere ________________________________________18
1.3.1. A megyei szint: a Baranya Megyei Tourinform Iroda ______________________________________18
1.3.2. A kistérségi szint___________________________________________________________________18
1.4. A marketingtevékenység értékelése a megyében ____________________________________23
1.4.1. A megyei szint marketingtevékenysége _________________________________________________23
1.4.2. A kistérségek marketingtevékenysége __________________________________________________27
2. SWOT-ANALÍZIS _______________________________________________________ 33
3. CÉLOK MEGHATÁROZÁSA ______________________________________________ 35
4. MARKETINGSTRATÉGIA________________________________________________ 36
4.1. A turizmusmarketing szervezeti rendszerének korszerűsítése_________________________36
4.1.1. A megye és kistérségek közötti együttműködés ___________________________________________36
4.1.2. A kistérségi, megyei szintek regionális turizmusirányítással való kapcsolatának, együttműködésének
javítása _______________________________________________________________________________37
4.1.3. Új Tourinform irodák felállításának szorgalmazása ________________________________________37
4.1.4. Kapcsolattartás a megyeszékhellyel ____________________________________________________38
4.2. Marketing motívumok, imázs elemek Baranya megye idegenforgalmi promóciójában ____38
4.2.1. Lakossági felmérések eredményeinek alkalmazása a turizmus marketing tervezésekor ____________39
4.2.2. Pécs legfontosabb nevezetességei, értékei a lakosság (és vendégei) véleményei alapján ___________44
5. MARKETINGMIX _______________________________________________________ 50
5.1. Programcsomagok ____________________________________________________________50
5.2. Piaci szegmensek______________________________________________________________53
5.3. Disztribúció __________________________________________________________________55
5.4. Promóció ____________________________________________________________________56
5.4.1. Megyei promóció __________________________________________________________________56
5.4.2. A kistérségek promóciója ____________________________________________________________58
5. MARKETINGKUTATÁSOK _______________________________________________ 63

3
BEVEZETÉS

Baranya megye marketingtervének elkészíttetése szerves folytatása a Baranya Megyei

Közgyűlés és a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ azon
tevékenységének, melynek keretében megvalósult „Baranya megye turizmusfejlesztési
programja” (1998.), „Baranya megye turisztikai magterületeinek fejlesztési programja”
(1999.). A Közgyűlés által elfogadott fenti programok mellett figyelembe vehettük Pécs város
idegenforgalmi koncepcióját, a Dél-dunántúli régió komplex területfejlesztési programját, ill.
Baranya megye komplex fejlesztési programját, az elkészült vendégkör kutatásokat, valamint
a Magyar Turizmus RT marketingstratégiáját.
E programok mindegyike foglalkozott valamilyen szinten és mélységben a
turizmusmarketinggel, így az ezekben megfogalmazott javaslatokat munkánk során
figyelembe vettük és bedolgoztuk.
A marketingterv elkészítésének módszere tehát egyrészt a korábbi anyagok felhasználására,
másrészt a megyei és a kistérségi Tourinform irodák megkérdezésére épült. További fontos
szempont a megye és Pécs turisztikai marketingtevékenységének kapcsolódási pontjainak
megtalálása volt.
Célunk a helyzetelemzésen túl elsősorban az, hogy a turizmusmarketingben érdekelt
szervezetek összefüggéseiben is lássák e problémakör komplexitását és hasznos kiinduló
anyagként szolgáljon számukra egy szakmai konszenzuson nyugvó partneri kapcsolat
kiépítésére. Megbízónk számára is fontos, hogy a turizmusmarketing célirányos, tervezett
tevékenységgé váljék, ezáltal elégítheti ki a szakmai és a financiális kritériumokat.

4
1. HELYZETELEMZÉS

1.1. Kínálat - termékanalízis

A kínálat Baranya megye esetében már több alkalommal részletes bemutatása került. Az
alábbiakban egy összefoglalót adunk belőle.

1.1.1. A vonzerők hatókörük alapján

A megye nemzetközi jelentőségű vonzerői közül kiemelhetjük az alábbiakat:

• Természeti vonzerők - gyógy- és termálvizek, a Duna-Dráva Nemzeti Park, az orfűi
tórendszer, hal- és vadállomány.
• Kulturális, építészeti vonzerők - Pécsett az ókeresztény sírkamrák (a potenciális
Világörökség - komplexum), a török korszak építészete, Pécsváradon a bencés apátság és
erődítmény.
• Gasztronómai vonzerők - Villány-Siklósi Borút, tájjellegű ételek

A megye országos jelentőségű vonzerői:

• Pécs és a megye történelmi helyszínei,
• gyógy- és termálvizek,
• kulturális, építészeti vonzerők,
• a népi kultúra, a népművészet.

Helyi jelentőségű vonzerők:

Nagyszámban vannak jelen a megye településein helyi jelentőségű vonzerők. A megye

aprófalvas településhálózatából adódóan elszórtan helyezkednek el, turisztikai hasznosításuk
a termékfejlesztés során megfelelő termékcsomag keretében jelenthet kitörést az érintett
települések és vállalkozók számára.

5
1.1.2. Terméktípusok és magterületek Baranya megyében

• A gyógy- és termálturizmus regionális centruma Harkány, ill. elsődleges vonzerőként

jelenik meg Szigetvár, Magyarhertelend, Bikal településeken. A termékfejlesztés fő
irányait az alapvető gyógyászati szolgáltatások mellett a fittnes és wellness jellegű elemek
beépítése jelentheti a jövőben.
• A konferenciaturizmus feltételrendszere a vonzerők oldaláról ma még a megyében csak
részben van biztosítva, Pécs régióközpont-funkciójához szervesen hozzátartozó
konferencia- és rendezvényturizmusa a nemzetközi igényt és színvonalat csak részben
tudja kielégíteni. Számos kis- és középméretű konferenciának ad helyet mind a helyszínt,
mind a szállást, ellátást és kiegészítő programokat illetően. A nagy létszámú konferenciák
szervezéséhez a háttérinfrastruktúra fejlesztése indokolt, hiszen a kapcsolódó
keretprogramokból a megye egésze is profitálna.
• A falusi turizmus összetett kínálatának feltételei adottak a megyében, vonzerői sokszínűek
(falukép, népi mesterségek, tájházak, borászat, folklórrendezvények, természeti értékek), a
természetjárás mellett az országos turisztikai marketing-stratégia kiemelt terméktípusa.
• Kulturális turizmus az egyedi kultúra (épített, népszokások...) megismerésének
motivációjára épít, általában termékcsomagok formájában (rendezvényturizmus, városnéző
körutak, tematikus utak). A megyében az ilyen jellegű termékfejlesztés lehetőségét jelenti
a "kazettás templomok útja", az "Árpád-kori templomok útja", "örökségturizmus" Pécsett,
vagy más vonzerővel kombinálva több kistérség bekapcsolását is szolgálja (gasztronómia-
és borturizmus térségi kombinációi a Villány-Siklósi Borúton, a szerveződő "Fehér Bor" út
alkörzeteinek belépésével).
• Szelíd turizmus a megye természeti értékeinek hasznosítását, ill. a turisztikai
termékformálás lehetőségét jelenti. E tekintetben a Mecsek, a Dráva vidéke, a Duna partja
és a Zselic emelkedik ki, több terméktípust is hordozva (ökoturizmus, vízparti turizmus,
horgászturizmus, kerékpárturizmus).
• Népművészeti túrák a nemzetiségek kultúráján alapuló vonzerők alapuló terméktípust
értünk, melyhez szervesen kapcsolódik a rokonturizmus-, és részben (közvetlen) a megyét
érintő bevásárlóturizmus.
• A bortúrák termékkínálata általában összetett, a terméktípusok egymásra épülése jellemzi
(gasztronómia, kulturturizmus, gyógy- és termálturizmus). A Villány-Siklósi Borút, a

6
 Mecsekaljai borvidék jelentős térségi lefedettséget biztosíthat a megye turisztikai
kínálatában.
A turisztikai termékek meghatározott vonzerő(kö)n alapuló, megszervezett szolgáltatások
együttesét jelenti, melyeknek térségi vetülete is van: a turisztikai kistérségek tehát
funkcionális szerveződésűek, időben és térben változhatnak.
Baranya megyében a vonzerők és fejlesztések eredményeként több turisztikai kistérséget is el
lehet különíteni (ami nem jelenti azt, hogy a jövőben csak ezek maradnak fenn, ill. hogy nem
szerveződik melléjük más kistérség). Ezek egyfajta idegenforgalmi magterületekként képezik
a fejlesztések alapját.
A zselici táj természeti és építészeti értékei a természetjárással-, kerékpáros turizmussal
kombinált falusi turizmusnak nyújt ideális feltételeket (fejlesztése a somogyi területekkel
összhangban célszerű).
Mohács térsége a népművészeti túrák, nemzetiségi borút, kulturális turizmus,
horgászturizmus komplex termékalakítási lehetőségét jelenti.
A Keleti-Mecsek és a Zengővidék a Mecsek déli településeit összefűző, a természetjárásra és
falusi turizmusra épülő termékfejlesztés ígéretes térszíne.
A Nyugat Mecsek településeit az "Árpád-kori templomok" útjára felfűzve, kiegészítő
programlehetőségeket kínálva lehet tartalmas, piacképes termékcsomaggá fejleszteni.
Az Északi Mecsek tórendszere a rekreációs funkciókon túl nemzetközi vonzerővel is bír, a
vízparti üdülés, horgászat, vízi sportok jelentik az alapját, kiegészítő elemként a
természetjárás és a kerékpárturizmus fejlesztése indokolt.
A Villány-Siklósi Borút a már működő bortúrák, kulturális és a falusi turizmustermékek
keretét jelenti.
Harkány és környéke a gyógyturizmusra építhető további fejlesztések, szolgáltatások és
programok szintere, ahol a környező települések bevonása a térségi kínálat kiszélesítését
jelentené (részben az Ormánság, részben a Villány-Siklósi Borút települései felé).
A Duna-Dráva Nemzeti Park a régió meghatározó vonzerejévé válhat, így Baranya megye
számára is nagy odafigyelést kíván a "zónásítás" meghatározása és turisztikai hasznosítás
konkrét megtervezése (ökoturizmus, természetjárás, kerékpáros turizmus,
horgászturizmus).
Pécs a kultúra és a fesztiválok városa, kulturális- és rendezvény-turizmusa, fejlesztendő
konferencia- és vásárközpont funkciója számos vendéget vonz Pécsre, ill. a kiegészítő
programként a megye kistérségeibe. A különböző termékcsomagok kialakításakor azok

7
 színvonalát és értékét nagyban emelné, ha a város és a megye tudatos, összehangolt
fejlesztések eredményeként jelenne meg a piacon termékeivel.
1.2. Kereslet

Baranya megyére vonatkozó vendégkör felmérés nem készült. Ismerjük azonban a régió,
valamint Pécs vendégkörét, amelyek pontos információt adnak számunkra. A bennük foglalt
tapasztalatok, információk valószínűsíthetően nem mutatnának lényeges különbséget Baranya
megye esetében sem, de egy önálló megyei szintű marketingkutatás végre hajtátását
mindenképpen szükségesnek ítélünk.

1.2.1. A Dél-Dunántúl és Baranya vendégköre1

A vendégmegkérdezés számos tanúlsággal szolgál a régiónak, valamint Baranya megyének is.

A regionális felmérés során a vendégek a kérdőívek zömét Baranyában töltötték ki, a megye
vendégforgalomban betöltött, a többi megyéhez képest erős pozíciójának megfelelően. A
munka így mindenféleképpen kiváló alapnak tekinthető a régiót, a megyét felkereső turisták
tapasztalatainak, benyomásainak.

A vendégek származása

A turisták zöme német, osztrák, holland és horvát volt. Legjelentősebb vendégkörhöz tartozik
származás alapján a belföldi vendég (régión belüliek, alföldi vendégek), a német (Cottbus -
Halle vonaltól délre, a Bajorország, a Baden-Würtenberg és a Rajna-Westfalia, kevesebben
Hamburg - Braunschweig - Brema térségből). Kiemelhetők az osztrákok (Linz - Villach É-D-i
tengelytől keletre fekvő területekről, jelentős a határhoz közel eső területekről érkező
vendégek száma), a hollandok, a szlovének és a horvátok.

A vendégek néhány fontosabb jellemzője

A vendégek zöme (73%) közép- és időskorú, alacsonynak mondható a fiatalabb korosztály

régiós jelenléte. A régiót felkereső vendégek elsősorban az alsó és középső réteghez
tartoznak, így szerényebb anyagi körülmények között élnek. 73 % városi környezetből jön, ez

8
egyben magyarázatot ad arra is, hogy miért a szép, nyugodt, csendes természeti környezetet
keresik nyaralásuk során.

A térség felkeresésének motiváló tényezői

Összességében megállapítható, hogy régiónkat elsősorban azok a vendégek keresik fel, akik a
szép tájakat, a nyugalmat, a rekreációs lehetőségeket, a gyógyulást keresik. Ezek utáni igény
világtendenciaként is megfigyelhető. Régiónk és Baranya is kiváló adottságokkal rendelkezik
ezen a területeken. A turisták több mint 70 %-a úgy ítélte meg, hogy utazása során nagyon
fontos egy olyan üdülőhely, ahol szép környezetben, nyugalmas és csendes körülmények
között töltheti el nyaralását. Összességében a megkérdezettek 86 % ítéli a rekreációt nagyon
fontos kategóriának. A vendégek szívesen töltik idejüket falun és víz mellett, míg utazási
döntésük meghozatalakor csak kisebb arányban fontos, hogy a felkeresendő területen
horgászni, lovagolni vagy sportolni tudjon.
A válaszadók 53 %-a vallja azt, hogy a gyógyvíz nagyon fontos motiváló tényező
üdülőhelyének kiválasztásában, míg ennél is magasabb arány, csaknem 65 % mondja azt,
hogy a termálvíz számára meghatározó fontosságú.
A megkérdezettek csaknem 70 %-a igényt tart kulturális programlehetőségekre. Ezeken belül
is a Dél-Dunántúlon a vendégek leginkább a népművészeti, valamint az építészeti értékekre
kíváncsiak. Igény mutatkozik a zenére, színházlátogatásra, képzőművészetre, de ennek
jelentősége nem haladja meg az előzőekét. Baranyában kiváló adottságok kínálkoznak a
kulturális lehetőségek kihasználására.

1
DRIB megbízásából készült vendégkörfelmérés, 1998. Témavezető: Dr. Aubert Antal

9
 1. sz. ábra:
Arégió felkeresését motiváló tényezők

olcsóság

üzlet

rokon, barát

városlátogatás

kultúra

rekreáció

gasztronómia

vendégszeretet

nyugalom

szép tájak

gyógyulás

0 20 40 60 80 100
%

nagyon fontos fontos kevésbé fontos

Információforrások a kínálatról

A felmérés tanúlsága szerint a turisták elsősorban nem különféle kiadványokból, egyéb

promóciós eszközökből szereznek leginkább tudomást a térség kínálatáról, hanem saját
ismerőseik, barátaik, rokonaiknak elbeszéléseiből (a megkérdezettek több mint 40 %-a). A
személyes tapasztalatok átadása így a leghatékonyabb információ közlési módszernek tűnik
egy-egy területről. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy ez a tény egyben igen nagy veszélyeket
is rejt magában. A negatív élmények ugyanis könnyebben terjednek el, mint a pozitívak.
Amennyiben tehát a vendég nem elégedett a régióban igénybe vett szolgáltatásoknak, akkor
ezt az információt is továbbadja, amely így közép- és hosszútávon komoly problémákat okoz.
Régiónk jó hírének keltése szempontjából tehát a legfontosabb feladat az, hogy elégedett
vendégek térjenek a Dél-Dunántúlról haza.
A promóciós anyagok közül hatékonynak ígérkeznek a kiadványok, prospektusok, valamint
az útikönyvek is, míg alacsony azoknak a vendégeknek a száma, akik TV-ből, rádióból,

10
esetleg folyóiratok hirdetéseiből kapnak információt a területről. Ez minden valószínűség
szerint összefügg azzal, hogy a megjelenés ezen típusa csak ritkábban fordul elő.

Diagram
A régióról szerzett információk forrása
külképviselet
5,28
utazási iroda
40,28 2,36
kiállítások
7,64 Tourinformok

kiadványok
1,53
útikönyvek

5,42 TV, rádió

útbeszámolók

1,67 hirdetések

0,831,39 ismerősök, rokonok,

17,22 barátok
sehonnan
12,78

Elégedettség és visszatérés

A megkérdezettek összességében elégedetten távoznak a régióból és a megyéből. A

"Szándékozik-e visszatérni a régió egyik üdülőhelyére?" kérdésre a válaszadók több mint 97
%-a igennel felelt. A vendégek csaknem teljes egésze így elégedetten tér dél-dunántúli
tartózkodása után haza, sőt pozitív véleményét ismerőseivel, rokonaival, barátaival is
megoszthatja. Láttuk, hogy a vendégek a területről információikat leginkább közvetlen
embertársaiktól kapják, így hazatérve a régió jó hírét öregbíthetik tovább. Ezt meg is teszik,
hiszen a megkérdezettek csaknem teljes egésze (98,6 %) mondta azt, hogy tanácsolni fogja
környezetének a régió felkeresését.

1.2.2. Pécs vendégköre2

A vendégek származása

11
Pécs külföldi vendégkörének országonkénti fő csoportjai alapvetően megegyeznek a hazai
képpel. A németek aránya hagyományosan kiemelkedő, ez nincs másképpen Pécsett sem. A
városnak turisztikai marketingjében a legfontosabb iránynak a már kialakult német
szegmenset kell megtartani. A másik akár külön kezelést is megérdemlő vendég csoport az
osztrákoké és hollandoké. Hagyományos, visszajáró vendégei a városnak és a megyének.
Főleg a hollandok érdemelnek külön figyelmet, ami akár ilyen nyelvű városi kiadvány
verziókban is testet ölthetne.
A konkrét adatok tekintetében tehát a kérdőíveket kitöltő 284 külföldi vendég összesen 27
országból érkezett. Viszonylag erőteljes koncentrálódás figyelhető meg a küldő országok
között turistáik számát tekintve. A külföldiek 35.5%-a, 101 fő Németországból érkezett. Húsz
turistánál többet csak három ország: Ausztria (32 fő), Hollandia (23 fő) és az Amerikai
Egyesült Államok (20 fő) küldött, ezek a külföldiek 26.4%-át adták. Tíz és húsz közötti
látogató két országból érkezett (Nagy Britannia 15 fő, Franciaország 10 fő), arányuk a
külföldiek 8.8%-át tette ki. Öt és tíz látogató érkezett 8 országból, arányuk mindösszesen
20.4% volt. A koncentrálódást mutatja, hogy az ötöt vagy annál többet küldő 14 ország
állampolgárai jelentették a teljes külföldiekre vonatkozó mintavétel 91.1%-át. A többi 27
ország 1-4 közötti turistája csupán 8.9%-ot tett ki.
A 27 ország állampolgárán belül megjelentek kontinensünkön kívülről érkezők is. A jelentős
számú turistát küldő Egyesült Államokon (20 fő) kívül Kanada (4 fő), Ausztrália (2 fő), Japán
(3 fő), Thaiföld (2 fő) állampolgárai is beleestek felmérésbe.
A hazai küldőterületeket vizsgálva megállapítható, hogy Budapest és a négy nagyváros
(Szeged, Debrecen, Győr és kisebb súllyal Miskolc) mellett Sopron, a közeli Baja, valamint
Zalaegerszeg, Kaposvár és Kecskemét lakói érdeklődnek nagyobb számban Pécs iránt.
A vendégek néhány fontosabb jellemzője
A Pécsett felkeresők - legyenek akár belföldiek, vagy külföldiek - alapvetően maguk
szervezik meg útjukat. 60%-nál magasabb arányban nem vesznek igénybe utazási irodát, vagy
egyéb szervezői segítséget útjuk előkészítéséhez. A vendégkör közel 80%-a legalább egy
éjszakát megalszik a városban, és viszonylag sokan (39%) már valódi üdülési időtartamot 4
vagy több napot töltenek el Pécsett

A térség felkeresésének motiváló tényezői

2
Pécs MJV megbízásából készült vendégkörfelmérés, 1997. Témavezető: Szabó Géza

12
A felmért vendégkör - kül- és belföldieket is beleértve - üdülni, pihenni jön a városba (32-
37.5% közötti aránnyal). Közel hasonló a kirándulók aránya, mely inkább a magyar
látogatókra jellemző (28%), ám a külföldiek közül is 22% ezt tette a második helyre. Némileg
leszakadva 10% körüli aránnyal a rokon- és barátlátogatás a harmadik legnépszerűbb. A
további szabadidős tevékenységek részaránya 10% alatti.

3. sz. ábra

A Pécset felkeresõ turisták utazási céljai

40

35

30
külföldi
25
belföldi
%-ban

20

15

10

0
tanulmányút
hivatalos,

hobbi, sport
kulturális
kirándulás

barátlátogatá
pihenés

program

konferencia
gyógyüdülés,

egyéb
gyógykezelés
üdülés,

bevásárlás
üzleti

rokon-

A fentiek segíthetik információ tartalmukkal a város, és részben a megye termékfejlesztési

munkáját.

Három fő gócpont rajzolódik ki a motivációkból, amelyeket a kínálat formálásával is erősíteni

lehet:
1. Üdülési, pihenési, városlátogató, kiránduló tevékenységek, amelyeket
látnivalókkal, eseményekkel, garantált programokkal lehet a városhoz kötni.

13
 2. Kulturális kínálatok, amelyek jelentősen bővíthetők, egyediekké tehetők a város
„örökség turizmus” programjának véghezvitelével. Fejlesztendő, bővítendő kínálati
irány, aminek már ma is van vendégköre, ennek gyarapítása indokolt és lehetséges.
3. Üzleti, hivatás, tapasztalatszerző utazások, amelyek érdeklődő köre igen széles:
üzletemberek, szakemberek, közép és felsőfokú tanulmányaikat végzők köre. Egy
nagyon fontos kínálati szegmens hiányzik, ez a felmérésből is kiderült: a
konferencia turizmus. Fejlesztése az egész termékkörre kedvező hatást gyakorolna.

Információforrások a kínálatról

Pécs esetében is a legjobb propaganda az elégedetten visszatérő ismerős, rokon, aki a város jó
hírét terjeszti saját kapcsolati körében. A szájról - szájra szálló propaganda a külföldiek
30.9%-nál, a magyarok 25.7%-nál volt elsődleges a tájékozódásban. A második
leggyakrabban emlegetett információs forrás az útikönyvek, útikalauzok között keresendő. A
külföldiek 22.7%-a, a belföldiek 16.1%-a jelölte meg ezt városról szerzett előzetes ismeretei
forrásául.

14
 4. sz. ábra

Pécs város vendégkörének utazási döntéséhez igénybe

vett információs források

35
30
külföldi
25 belföldi
%-ban

20
15
10
5
0

10
11
12
13
14
1
2
3
4
5
6
7
8
9

0
lásd a jelmagyarázatot

Jelmagyarázat:

1. utazási iroda 8. folyóiratok hirdetései

2. Tourinform iroda 9. TV, rádió hírei, úti beszámolói
3. kiállítás, vásár 10. útikalauzok, útikönyvek
4. utazásszervezők katalógusai 11. filmek, olvasmányélmények
5. helyi- megyei prospektusok 12. ismerősök, rokonok tapasztalatai
6. szállásprospektusok 13. egyéb
7. folyóiratok utibeszámolói 14. semmilyen forrást sem használt
0. nincs válasz

A külföldiek között viszonylag jelentősebb arányban (közel 10%-ban) említették az

utazási irodát, mint információforrást. Ez a hazaiaknál csupán 5.1%-os arányt ért el. A
Tourinform iroda szerepe ebben a dimenzióban viszonylag fontos és mindenki számára
egyaránt jelentős (4.5%-os említettségű) információnyerő helyként erősödött meg.
Viszonylag jelentősebb érdeklődés tapasztalható még a helyi-megyei prospektusok,
katalógusok csoportja iránt. A belföldi vendégkörnél még számba vehető súlya van a
médiának, mint utazási döntéseket befolyásoló tényezőnek.
A felmérés eredményei rámutattak a kevéssé használható információs csatornákra is. Ezek
szerint a kiállítások és vásárok vendégcsábító ereje csekély (1-2% közötti), utazásszervezők
prospektusi sem hoztak sokakat Pécsre kirándulni (2%). A szállásprospektusok főként a
hazaiaknál jelennek meg - igen kis arányban -, mint információs források (a belföldieknél
említettségük 3%). A folyóiratok úti beszámolói és hirdetései, illetve filmek,
olvasmányélmények alig kerültek elő az említésekben (arányuk 1% körüli).

15
Elégedettség és visszatérés

Nagyon kedvezően értékelhető a város számára, hogy a várost felkeresők túlnyomó része
vissza kíván még térni. A belföldieknél - akik egyébként is rendszeresen visszatérő
vendégként jobban ismerik a várost - ez az arány eléri a 96%-ot. A külföldieknél is kellően
magas: 83.5%-os.
A visszatérési hajlandóság az egyes külföldi vendég csoportoknál is mutat némi eltéréseket
(8. ábra). A leginkább ragaszkodó vendégkört az osztrákok jelentik, 97%-uk hangoztatta
visszatérési szándékát. A németek, britek és hollandok is magas arányban (80% felett)
jelezték, hogy újra szeretnének majd a város vendégei lenni. Némileg alacsonyabb
hajlandóságot a visszatérésre csak az amerikai (70%) és francia vendégek mutattak (60%).

1.2.3. Tourinform irodák tapasztalatai a kereslet tükrében

Harkány

A Harkányba érkező vendégek leginkább az idősebb korosztály tagjaiból kerülnek ki, nyáron
a családosok is megjelennek, de ők főleg belföldiek. A vendégek közül a németek még
mindig többen vannak, a belföldiek növekvő száma ellenére is. A horvátok a háború óta
inkább csak bevásárolni járnak Harkányba, nagyon kevesen veszik közülük igénybe a
turisztikai szolgáltatásokat. A belföldiek közül legjellemzőbbek a budapestiek, szegediek,
debreceniek, illetve a Szekszárd, Baja vidékéről érkező vendégek, de ez utóbbiakra a rövid
tartózkodási idő jellemző. Ideutazásuk elsődleges célja szinte minden esetben a gyógyulás,
esetleg a megelőzés, nyáron a pihenés, kikapcsolódás. A közlekedési eszközt figyelembe véve
a busszal érkező csoportok teszik ki a látogatók legnagyobb hányadát.

Bóly és térsége

A térségbe érkező vendégek döntő többsége vagy kisgyerekes-családos, vagy idősebb

házaspár, akik általában nagyvárosokból érkeznek. A legfontosabb magyarországi küldő-
terület a Dunántúl. A külföldről érkezőknek 98-99% Németországból érkezik, gyakoriak a
visszatérő németek, sőt nemritkán pincét is vásárolnak a környéken. A közlekedési eszközt

16
tekintve a személygépkocsival érkezők száma jelentősebb, bár előfordulnak buszos csoportok
is, de ők nem szoktak a Tourinformtól tájékoztatást kérni.

Kárász és térsége

A térségbe érkező turisták döntő hányada családos, ők gyerekekkel érkeznek, és általában

személyautóval. A statisztikák szerint az ideérkezők 55-60%-a Budapestről, 10 %-a alföldi
városokból (Szeged, Hódmezővásárhely, Kecskemét) érkezik, körülbelül 10%-uk külföldi, de
ők szinte kivétel nélkül a hagyományőrző tábor résztvevői. A vendégek elsősorban a falusi
magányt, a nyugalmat, csöndet keresik, és az erdei kirándulások, gyalogtúrák lehetőségét.
A családosok mellett néha előfordul egy-egy természetjáró csoport, egyesület, akik nagyobb
busszal érkeznek, általában rövid ideig tartózkodnak itt (2-3 nap), és szezonon kívüli
időpontokat választanak.
A közlekedési eszközt felmérő statisztikák alapján elmondható, hogy a turisták 80-85%-a
személygépkocsival, 15-20%-uk pedig vonattal érkezik, elenyésző a busszal közlekedők
száma.

Pécsvárad és térsége

Az idelátogatókról nagy általánosságban elmondható, hogy családdal érkeznek, általában

nagyvárosokból, mint Budapest, Eger, vagy Győr. (Az Alföldről érkezők száma nem
jelentős.) Szinte minden esetben középkorúakról, vagy idősebbekről van szó, akik
személygépkocsival közlekednek, és utazásuk két fő cél körül forog, ez pedig a
természetjárás, és/vagy a kulturális értékek megtekintése.
A külföldiek legtöbbje Németországból, Hollandiából érkezik, nem ritka a rokonlátogatás,
mint utazási cél. Volt azonban már példa amerikaiak, kanadaiak, olaszok, belgák, franciák
érkezésére is, sőt egy alkalommal Egyiptomból érdeklődtek a térség iránt.

17
1.3. A turizmusmarketing szervezeti rendszere

1.3.1. A megyei szint: a Baranya Megyei Tourinform Iroda

Az iroda 1993 júliusában, önálló intézményként kezdte munkáját. A kezdetekkor a fenntartás

három lábon nyugodott, a megyei, a városi önkormányzatok és a kereskedelmi és iparkamara
is hozzájárult a költségek viseléséhez. Ezen időszakban az iroda költségvetése megengedte,
hogy valós marketing tevékenység legyen, a megyéről kiadványok készültek, nemzetközi
vásárokon mutatták be a megyei kínálatot. Az önállóság 1996 áprilisáig tartott, amikor az
intézményt beolvasztották a szintén megyei fennhatóságú Baranya Megyei Kulturális és
Idegenforgalmi Központ, újonnan létrehozott intézménybe. Az átszervezés indoka a
költségmegtakarítás volt, így a két profilú intézmény egy gazdasági egységet képez. Ma a
belső szervezeti rendszer úgy bontható meg, hogy az információ adás elsősorban a város
részére ad előnyöket, a kutatási, szervezési és marketing munka pedig az egész megyét érinti.
Az iroda költségvetése nem önálló. A korábban említett kulturális intézmény
költségvetésében szerepel az iroda, körülbelül éves szinten 5-6 millió Ft felhasználására van
mód. A kamara és a város több esetben támogatja a megyei információs kiadványok
elkészítését.
Az iroda munkaszervezete 5 főből áll. A „pultos” munkát két fő látja el, de igény szerint a
többiek is besegítenek. A megyei kapcsolattartás és a fejlesztő munka három fő feladata. Az
irányítással megbízott vezetőnek turizmusszervező diplomája van. A fejlesztő team tagjainak
mindegyikének van felsőfokú végzettsége, a beszélt nyelvek német, angol és a turisztikai
szezonban a francia.

1.3.2. A kistérségi szint

Harkány

A harkányi iroda hatókörébe tartozó falvak a következők: Siklós, Nagyharsány, Villány,

Villánykövesd, Márok, Magyarbóly, Kislippó, Beremend, Kásád, Old, Egyházasharaszti,

18
Siklósnagyfalu, Alsószentmárton, Matty, Gordisa, Drávaszabolcs, Diósviszló,
Hegyszentmárton, Kistótfalu, Vókány, Újpetre, Palkonya, Máriagyűd.
Az iroda működési feltételei általában jónak mondhatók, hiányosságok persze így is adódnak:
Amennyiben lenne rá keret, jó lenne egy irodavezető, aki a jelenlegi felállástól eltérően nem
megbízottként működne, hanem meglennének a megfelelő jogosítványai.
Javítani kellene a kiállításokon való részvételi arányon.
A jelenlegi két alkalmazott között semmilyen munkamegosztás nincsen, közösen szervezik,
intézik az ügyeket. Egyikük angol, másikuk német nyelven beszél, így elmondásuk szerint jól
kiegészítik egymást.

Bóly

A bólyi Tourinform iroda elsősorban Bóly városának, és persze a környező településeknek –

szám szerint 21 településnek – az idegenforgalmi információs feladatait látja el. Ezek a
következők: Babarc, Bóly, Borjád, Kisbudmér, Majs, Máriakéménd, Monyoród,
Nagybudmér, Nagynyárád, Sátorhely, Szajk, Szederkény, Töttös, Versend, Pócsa, Udvar,
Lippó, Bezedek, Sárok, Ivándárda, Belvárdgyula.
A bólyi tourinform irodának a fenntartási költségeit a bólyi önkormányzat működteti,
mégpedig a városi Művelődési Házzal közös költségvetésben. Az irodai alkalmazottak
gyakran látnak el a Művelődési Házzal kapcsolatos feladatokat is, emiatt nincsenek anyagi
gondjaik, a város gyakorlatilag minden ésszerű elképzelésüket támogatja. Az irodában ketten
dolgoznak; a személyi és tárgyi feltételek egyaránt jók.
A bólyi tourinform elsődlegesen információs irodaként működik, emellett pedig a
rendezvényszervezésekben vállalnak kiemelkedő szerepet, illetve közreműködnek a pályázat
készítésben is.
1999-ben egy térségi bemutatkozó kiadványra nyertek a RIB-től 250 ezer forintot, illetve a
Fehérborút Egyesülettel közösen pályázva egy borutas kiadványra további 475 ezer forintot,
ezen kívül több benyújtott pályázatot készítettek, de azok sajnos nem nyertek.
Az irodának közvetlen kapcsolata van a Kulturális Egyesülettel, a Kolping Család Katolikus
Egyesülettel, illetve a Bóly-Mohács Térségi Fehérborút Egyesülettel.

Kárász

19
A Kárászon működő Tourinform iroda hatókörzetébe a Keleti-Mecsek falvai tartoznak. Az
irodát Kárász, Magyaregregy, Vékény, Szászvár, Szalatnak, Köblény, Alsómocsolád
önkormányzatai működtetik, és a Keleti-Mecsek Egyesület, amelyhez a fenti hét falun kívül
Máza is csatlakozott, de Máza a Tourinform működtetésében nem vesz részt. Ahatókör ezen
kívül kiterjed Tófű, Hegyhátmaróc, Egyházaskozár, Bikal, Izmény, Györe falvakra is, de
ezekben nem igazán van idegenforgalmi látványosság, és még a Mecsek vonzerejétől is
viszonylag távol esnek. (Eltérő természeti adottságaikkal a Völgységhez tartoznak.) A
térségben az idegenforgalmi szezon július közepétől augusztus végéig tart, és ez alatt az idő
alatt közel 5000 vendégéjszaka kerül évente értékesítésre.
Az iroda éves költségvetésének megszerzése nehéz feladat. A fenntartási költségeket az iroda
maga próbálja kigazdálkodni a befolyt idegenforgalmi adóból, illetve az önkormányzati
támogatásokból. (A Tourinform iroda 1997-es megalakulását megelőzően ez az iroda két éve
működött már, Keleti-Mecsek információs irodaként, és ez a finanszírozási megoldás azokból
az időkből származik.) Az éves költségvetés 1-1,3 millió forint, míg például a befolyt
idegenforgalmi adó 1999-ben 1,2 millió forint, ami tehát a működést hellyel-közzel fedezi. Ez
azt jelenti, hogy az iroda léte az érkező vendégek számának függvénye, ami nagyban
befolyásolja a tevékenységi kört. A kárászi egy egyszemélyes iroda, ez szezonon kívül nem
jelent akadályt, szezonban azonban előfordul, hogy napközben is be kell zárni, az
elintéznivaló dolgok miatt. Ezt úgy próbálják meg kiküszöbölni, hogy ugyanabban az
irodahelységben egy másik intézmény (Teleház) is működik és az alkalmazottak kisegítik
egymást. A tárgyi feltételek itt is – mind minden más baranyai irodában – jók, sőt még több
számítógép is van, mint kellene.
A tevékenységi kör az alábbi fő tevékenységekből áll:
• A fő feladat vendéget szerezni a falusi vendéglátó helyek számára. Ilyen értelemben kvázi
utazási irodaként működnek, és ez foglalja le az idő, energia, stb. 80%-át.
• Információ adás, ami megint csak elsődlegesen abból áll, hogy a betérő vendég hol,
melyik településen, milyen szálláson tudja eltölteni a nyaralását, és másodlagosan abból,
hogy az itt töltött idő alatt mit tud csinálni.
• Információ adás a helyi lakosság részére arról, hogy milyen célterületre érdemes utazni,
ott milyen programlehetőségek vannak. (Itt kell megemlíteni, hogy gyakran érkezik
helyfoglalásra, jegyek beszerzésére is ilyen irányú igény, amiben természetesen szívesen
segít a Tourinform.)
• Marketing tevékenység; kiadványszerkesztés, kiállítások megszervezése, stb.

20
• Programszervezés
• Kistérségi pályázatok elkészítésében, térségfejlesztésben való aktív részvétel, ami nem
feltétlenül a turizmus tárgyköréhez tartozik.
• Minősítés, minősítési szaktanácsadás a Falusi Turizmus Országos Szövetségének.
Az 1999-es évben több pályázatot is benyújtottak, ezek közül az első és legfontosabb a
Magyar Turizmus Rt.-től elnyert kiadványpályázat, aminek a teljes összege 770 ezer forint, és
30%-os az önerő. ( Ugyanez a pályázat 3-4 további helyre is benyújtásra került – pl. a RIB
kiadványpályázatába, illetve természetvédelmi pályázati kategóriákhoz – de ezek nem
nyertek.)
Ezen kívül körülbelül 80-90 ezer forint önerő került kifizetésre a hagyományőrző táborral
kapcsolatban benyújtott pályázatokhoz, amely tábor idén 2-szer egy hétig tartott ( egy hét a
gyerekeknek, egy a felnőtteknek), és 150-150 turista ideérkezését jelentette.
A kistérségi falusi turizmus fejlesztésére benyújtott Phare pályázaton 45 millió forintot nyert
a térség, aminek közel 20%-át kell azoknak finanszírozni, akik a egyesületek, társadalmi
szervezetek nevében pályáztak, míg az egyéni vállalkozóknak ugyanez az arány, ugyanezen a
pályázaton belül 50%-os volt. Ez az összeg infrastruktúrára, kiadványra, reklámokra, Borház
kialakítására, túraútvonalak, táblarendszer fejlesztésére, a kistérségi arculatra, stb. fordítódik
majd. A SAPPARD pályázatok keretében a pályázati előtanulmányuk "A" kategóriás
minősítést, tehát szabad utat nyert. Ezt a pályázatot Komló és kistérsége pályázta meg,
amelynek a Keleti-Mecsek Egyesület is része.
A korábbi pályázatok közül az iroda megalakítására elnyert pályázat (1,5 millió forint), illetve
a kiadványokra nyert pályázatok voltak a leglényegesebbek. (Kiadványra az elmúlt négy év
mindegyikében nyertek pályázati pénzeket, ugyanígy a hagyományőrző táborra is.)
A környező falvakban működő civil szervezetek mindegyikével közvetlen kapcsolata van az
irodának. Közülük természetesen a legfontosabb a Keleti-Mecsek Egyesület, hiszen ő a
működtető. Ennek az egyesületnek a korábban említett 8 önkormányzat mellett körülbelül
ugyanannyi civil szervezet is tagja; nyugdíjas klubok, sportegyesületek, baráti körök,
természetjáró csoportok, stb.

Pécsvárad

A pécsváradi Touinform iroda Pécsvárad, Martonfa, Hosszúhetény, Püspökszentlászló,

Kisújbánya, Óbánya, Ófalu, Hidas, Nagypal, Mecseknádasd, Apátvarasd, Lovászhetény,

21
Pusztakisfalu, Erzsébet, és Zengővárkony települések információs képviseletét látja el.
1998-ban pályázaton elnyert pénzen alapították az irodát, amelyet azóta is hét települési
önkormányzat tart fenn (Pécsvárad, Martonfa, Hosszúhetény, Ófalu, Hidas, Zengővárkony,
Mecseknádasd), a költségeket a népesség arányában megosztva. Az iroda éves költségvetése
1,25 millió forint, ami nem tejesen fedezi a szükségleteket. A kezdeti problémák után
gyakorlatilag az elmúlt egy év volt az az időszak, amikor az iroda minden különösebb
megszakítás nélkül, folyamatosan tudott működni, így az ezévi értékelés talán pozitív irányba
befolyásolja a következő évi költségvetést.
A pécsváradi iroda – a kárászihoz hasonlóan – egyszemélyes, ami szezonon kívül nem is
jelent különösebb gondot, de szezonban, sajnos gyakran be kell zárni az irodát. Ennek
kiküszöbölésére az elmúlt nyáron napi négy órában ketten dolgoztak, ami a folyamatos nyitva
tartás mellett lehetővé tette az 9-18 óráig működő "hosszított nyitva tartást".
Az iroda felszereltsége nagyon jó (fax, számítógép, internet, nyomtató, stb), egyedül a
Magyar Turizmus Rt. által készített Országos Turisztikai információs szoftvert kifogásolta
egy kicsit az irodavezető, mert a rendszer egyrészt nehezen kezelhető, másrészt nincs kellően
frissítve, ezért az internet az elsőszámú információs forrás.
A pécsváradi Tourinform elsősorban információs irodaként működik, és mint ilyen egyrészt
az ideérkező vendégeknek nyújt szálláshelyekkel, programlehetőségekkel kapcsolatos
információkat, másrészt pedig egyre gyakoribb, hogy az utazni vágyó helybélieket látja el az
utazáshoz szükséges információkkal. Emellett tanfolyamokat szerveznek, vasúti, illetve
buszos helyfoglalásokat bonyolítanak, valamint aktív szerepet vállalnak a pályázatok
készítésében.
A több beadott kiadvány közül (mindegyik kiadvánnyal kapcsolatos pályázat volt) idén
egyetlen sikeres volt, mégpedig a RIB-hez benyújtott kiadványpályázat, amelyen 127 ezer
forintot nyert a térség. A pályázathoz szükséges önerő biztosítása, összegyűjtése állandó
problémát jelent, a polgármesterek részéről elég nagy érdektelenség tapasztalható,
mindemellett pedig a képviselőtestületi határozathozatal nagyon hosszú időt vesz igénybe. A
térségfejlesztésre benyújtott Phare pályázat sikertelen volt.
Az irodának érvényes együttműködési szerződése van a pécsváradi Művelődés Házzal, illetve
a Várbaráti körrel kölcsönös segítségnyújtási kapcsolat alakult ki.

22
1.4. A marketingtevékenység értékelése a megyében

1.4.1. A megyei szint marketingtevékenysége

Kiadványok: A Kulturális és idegenforgalmi Központ az elnyert pályázatoktól

függően minden évben kiadványok egész sorát jelenteti meg. A kiadott anyagok két fő
téma köré csoportosíthatók:
• Baranya, Pécs (látnivalók, nevezetességek, természeti ritkaságok, kulturális
értékek, stb.)
A jelenleg forgalomban lévő kiadványok ebben a témában:
- "Baranyai vizeken": képes összefoglaló megyénk fürdőhelyeiről,
gyógyforrásairól és termálvizeiről, illetve a természetes vizek élővilágáról.
- "Baranya": az előbbihez hasonló megjelenésű képes összefoglaló – rövid
szövegekkel – a megye értékeiről, az egyes "termékcsoportokat" (pl. várak,
templomok, emlékhelyek, stb.) egy-egy oldalon csokorba szedve.
- "Baranyai Falusi Vendéglátóhelyek": szálláshely katalógus, kis képpel és
rövid leírással az egyes szálláshelyekről.
- "Pécs – Tudományos kutatási és felsőoktatási központ": A/2-es méretű
kiadvány az egyetemekről, és a város tudományos fellegvárairól (MTA
Székház, Levéltár, stb.).
- Pécsi Gasztronómiai Kalauz: Színes kiadvány városunk nevezetes
éttermeiről.
- Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ Szakiskolája:
szórólap a szakiskola által meghirdetett kurzusokról és a jelentkezés
feltételeiről.
- Pécs-Baranya reprezentatív kiadvány

23
 • Rendezvények, programok
E témakörben minden évben kiadásra kerül az aktuális eseménynaptár, amely
egész évre vonatkozóan tartalmazza a Baranya, Somogy, Tolna és Zala
megyében megrendezésre kerülő – elsősorban kulturális – eseményeket.
Ezen kívül minden egyes rendezvényről jelennek meg promóciós anyagok
plakát, leporelló és/vagy szórólap formájában.
Előfordul olyan is, hogy a kiadványok valamilyen oknál fogva nem készülnek
el elég korán; ilyenkor a Kulturális Központ az adott rendezvényre jellemző
színes fényképet szokott sokszorosítani, melynek a hátlapján megjelenik a
rendezvény neve, időpontja, illetve a Baranya Megyei Kulturális és

WEB-lap: A Központ honlapja a közeljövőben fog felkerülni a világhálóra. A kész

web-lap az alábbi információkat tartalmazza majd:
• Szervezeti Egységek
• Rendezvénynaptár
• Diskurzus nevű újság
• Előadások, konferenciák
• Speciális szolgáltatások (rendezvényszervezés, terembiztosítás, kültéri technika,
hangtechnika, videó szolgáltatás)
• Hasznos linkek
• Regisztrációs nyomtatvány
Jelenleg a Magyar Művelődési Intézet, illetve a Megyei Tourinform honlapján
olvashatunk a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központról (rövid leírás,
elérhetőség).

Kiállítások, standinstalláció:
Az idegenforgalmi mutatók az utóbbi évek tapasztalatai alapján megyénkben is a
belföldi turizmus élénküléséről számoltak be, ezzel egy hosszú, regresszív folyamat
végét és egy új trend kibontakozását jelzi. Mindez számtalan tényező, külgazdasági
folyamat kedvező alakulásának köszönhető. Ezt az erősödő folyamatot kívánta a

24
megyei iroda az utóbbi években kihasználni, így ennek köszönhetően jelent meg a
fővárosi kiállításokat nem számolva tavaly kettő, idén tizenegy regionális jelentőségű
belföldi kiállításon, ami az ország egész területét lefedi. Ezerszínű-Kincses Baranya
idegenforgalmi kínálata bejárta az egész országot, különös tekintettel a hagyományos
vendégküldő területekre, az Alföldre és Budapestre. A keleti régióban történő
hangsúlyozott megjelenést a tiszai tragédia is indokolta, hiszen az itt kieső kapacitások
helyett a baranyaiak feltöltése a megnőtt potenciális vendégkörrel csak
konkrétumokkal és a helyi turizmuspiacon történő megjelenéssel biztosítható. A
megyei statisztikák és a kiállító Partnerek visszajelzése alapján célszerű az idei
tapasztalatokat elemezni, a későbbi belföldi „kiállítás naptár” összeállítása érdekében.

A tavalyi évben pályázati pénzből készült egy fotósorozat (kinagyított, falra akasztható
képek), amely azóta is állandó dekor-eleme a vásári standoknak. A Baranya Megyei
Kulturális és Idegenforgalmi Központ az 1999-es évben az alábbi kiállításokon
szerepelt a kiadványaival:
• TOURF SALZBURG
• CBR MÜNCHEN
• FERIEN UND FREIZEIT GRAZ
• ITB BERLIN
• SENIOR AKTUELL WIEN
• UTAZÁS '99 BUDAPEST
• FREIZEIT DORNBIRN
• UTAZÁS KIÁLLÍTÁS DEBRECEN
• UTAZÁS KIÁLLÍTÁS SZEGED
• FREITZEIT KLAGENFURT
• 8. WELCOME TO HUNGARY WORKSHOP, BUDAPEST

Videó anyagok:

25
A központ két 7-8 perces videót készített az elmúlt évben, egyet a megyéről "Az
ezerszínű Baranya" címmel, a másikat pedig a régióról "Pannon színek" címmel.
Mindkettőt a kiállítások, rendezvények, konferenciák alkalmával szokták vetíteni.

Az ajándéktárgyak:
Célszerű lenne az irodát ismertető reklámanyagok (tollak, táskák. kötények, sapkák)
készítése, melyek legtöbbje a "Vendégváró Baranya" szlogennel jelenik meg, de
minden rendezvény alkalmával – az adott rendezvény szlogenjével – szoktak hasonló
ajándéktárgyakat készíttetni.

Rendezvények:
A Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ irányításával az alábbi
rendezvények, rendezvénysorozatok valósultak meg az 1999-es évben:
• Cirfandli Fesztivál a Mecsekalján – 1999. március 20.
Kulturális, turisztikai és gasztronómiai rendezvénysorozat
• VII. Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Fesztivál – 1999. április
Baranyai Gyermek Néptánccsoportok Találkozója
Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Fúvószenekarok Találkozója
• Baranyai Felnőtt Néptáncantológia , III. Műhelytalálkozó – 1999. május
• Mesterek Találkozója – 1999. július
• Mediterrán Ősz '99 – Baranya; megyei kulturális és idegenforgalmi
rendezvénysorozat – 1999. szeptember 11. – október 24.
V. Harkányi Szüreti Fesztivál
Mecsekaljai Szüret
Baranya Terített Asztala
VI. Európai Bordalfesztivál
X. Szőlő és Bor Ünnepe
Határon Túli Magyarok VIII. Fesztiválja
XV. Vendel Napi Búcsú
• Márton-napi Borszentelés – 1999. november 11.

26
 • A Szenteste Terített Asztala; Pécs-Baranyai Karácsonyi Hagyományok – 1999.
december 20.

1.4.2. A kistérségek marketingtevékenysége

Harkány

A promóciós eszközök közül a kiadványok a legjelentősebbek, ezen belül is elsősorban a

Harkányról szóló leporelló alakú kiadvány, ami magyar, német, angol, olasz, cseh és horvát
nyelven hozzáférhető, illetve a Fürdőt bemutató A/4-es füzet, magyar, angol, német nyelven,
illetve az idén elkészült, és szintén többnyelvű Harkány-térkép. Az idei pályázati pénzből
megvalósuló A/4-es méretű kiadvány Harkány rövid bemutatása után részletes információkat
tartalmaz majd a hotelekről, panziókról, fizető vendéglátó helyekről, illetve néhány szóval
bemutatja a térség látnivalóit, térképpel illusztrálva azokat. Egyenlőre a magyar és a német
nyelvű anyag elkészítésére van fedezet, de tervbe van véve a kiadvány megjelentetése angol,
cseh, olasz, horvát és szlovén nyelven is. A magyar-német szálláskatalógus tervezett
példányszáma 20 ezer darab, ami még az idei évben el kell, hogy készüljön.
A térségi kiadványok mellett a Magyar Turizmus Rt. által ingyenesen rendelkezésre bocsátott
kiadványokat előszeretettel használják, közülük is Dél-Nyugat Magyarország című a
leghasznosabb, a benne lévő régiós térkép miatt, illetve a borutakról szóló, amiben a Siklós-
Villány Borút is bemutatásra került. Ebben a témában a térségnek van saját kiadványa is, de
az csak pénzért hozzáférhető, így nem olyan népszerű. Ezek a kiadványok elérhetők az
irodában, rendszeresen viszik őket kiállításokra, vásárokra, illetve kérésre küldenek belőle
szállodáknak, panzióknak.
A kiállításokon való részvétel megszervezése a korábbiakban a Fürdő Vállalat feladatkörébe
tartozott, a munkálatokba 1998 ősze óta segít be az iroda. 1999 szeptembere óta teljes
mértékben a Tourinform iroda hatáskörébe került mindez. Ennek megfelelően a 2000. évben
az alábbi kiállításokra küldték el jelentkezésüket:

1999. November 22. Bécs

2000. Február 4-6. Drezda
2000. Február 12-13. Prága
2000. Február 19-27. München

27
 Utazás 2000 Budapest
2000. November Lipcse

Harkányról több film is készült, elsősorban a fürdőről, de magáról a városról, a

rendezvényekről is. Ezek a kiállításokon kerülnek bemutatásra, illetve a komolyabb külföldi
partnereknek kérésre elküldi az iroda.
A study tour utakat a szállodák szokták szervezni, ebbe az irodának nincs szerepe.
Testvérvárosok: Crikvenyica
Bruchköbel

Bóly

A promóciós anyagok közül legfontosabbak a kiadványok, amelyek közül a Turizmus Rt.

kiadványai minden mennyiségben rendelkezésre állnak, a térségi kiadványok sorozata viszont
mindenképpen bővítésre szorul. 3 leporelló van ami helyi kiadványnak monható:
• Bóly – 1993-ban készült kiadvány a 900 éves Bólyról
• Vendégváró – A dél-baranyai sváb falvak közös kiadványa (Szajk, Somberek,
Görcsönydoboka, Palotabozsok, Nagynyárád, Bóly)
• Baranya Kapuja – internetes címeket is tartalmazó kiadvány Bólyról, Siklósról,
Hosszúhetényről, és Villányról.
• A Regionális Idegenforgalmi Bizottság régiós kiadványai
Ezekkel a kiadványokkal, illetve a térségre jellemző ajándéktárgyakkal (mézeskalács,
kerámiák, bólyi tutyik) minden évben részt vesznek a budapesti Utazás kiállításokon, illetve a
RIB közvetítésével Drezdába jutattak el kiadványokat.
A városnak működő testvérvárosi kapcsolatai vannak Semriach-al (Ausztria), és Csernát-al
(Erdély), ezen kívül a helyi vegyeskarnak többféle nemzetközi kapcsolata van (Ausztria,
Németország, Olaszország, Franciaország, Svédország, Dánia). A vegyeskar tagjai
rendszeresen visznek magukkal kiadványokat külföldi szerepléseik során.

Kárász

28
A promóciós eszközök közül legjelentősebbek az írott anyagok, közülük is a "Falusi
vendégfogadás a Hétszerszép Vidékén" című kiadvány, amely a falusi vendégfogadók
bemutatása mellett az egyes falvakról, és a látnivalókról külön-külön is tartalmaz egy-egy
rövid leírást, illetve az iroda által javasolt programcsomagokat. A vendégeknek közel 20%-a
érkezik ide a kiadvánnyal a kezében, amit kiállításokon, vagy utazási irodáktól szerzett be.
További 40-50%-uk telefonon érdeklődött, és postai úton kapta meg a kiadványt. Emellett a
megyei, illetve az országos Falusi Vendégfogadó Katalógus, illetve az Üdülési Csekk
Évkönyv információhordozó hatása jelentős. (Az Üdülési Csekk Évkönyvre érkező közel
20% vendég közül sokan nem is rendelkeznek ilyen csekkel, csak információforrásként
használják az évkönyvet.)
Az interneten is több csatornán szerepelt az iroda, például a Magyar Turizmus Rt., vagy a
Baranya Megyei Önkormányzat weblapján, de ez nem nevezhető jelentős promóciós
eszköznek, a helyfoglalásoknak körülbelül 0,5%-a vezethető vissza az internetes hirdetésekre.
A kiállítások közül elsősorban a belföldieknek mindegyikén szerepelt a kárászi touinform,
személyes megjelenéssel, vagy képviseltetve magát. Legfontosabb az Utazás kiállítás
Budapesten, de a szegedi, kecskeméti és debreceni vásárok információs hatása is jelentős.
Ezeken a kiállításokon a Magyar Turizmus Rt. standján felajánlott ingyenes hely ellenére a
kárásziak a Falusi Turizmus Országos Szövetségének a standján találhatók meg, hiszen
számukra a falusi turizmus olajozott működése elsődleges. A külföldi kiállításokon való
megjelenést lehetetlenné teszi az idegen nyelvű kiadványok teljes hiánya.
A Keleti-Mecsek területei a Falusi Turizmus Országos Szövetsége által készített video
anyagban kiemelten szerepelnek, illetve rendelkeznek egy saját, önerőből készített
filmecskével is, de ennek nincs különösebb szerepe.
A jövőben megvalósítandó marketingfeladatok közül az iroda számára az idegennyelvű
kiadványok megjelentetése, és az ezekkel való külföldi vásári részvétel a legfontosabb. A
Keleti-Mecsek fejlesztési koncepciójában a jövőbeni marketing feladatok is
megfogalmazódtak.
A "testvérvárosi" kapcsolatokat az egyes falvak külön ápolják, ezek leggyakrabban erdélyi,
osztrák, vagy német kapcsolatok, a kapcsolat alatt idegenforgalmi- és üzleti kapcsolatot
egyaránt értve.
A promóció részét képezik a Teletext oldalain megjelent hirdetések, illetve a médiában
olvasható publikációk is, illetve az évi egyszeri szereplés az országos csatornákon.
(Természetesen az ingyenes hirdetési lehetőségeket minden alkalommal megragadják.)

29
Az arculat legfontosabb eleme a "Hétszerszép vidéket" szimbolizáló kamillavirág, mint
termék pedig az erdő és a természet.
A megye Tourinform irodáival állandó napi forródrótos kapcsolatban állnak, Pécsváraddal
különösen érezhető az egymásrautaltság. A megyei irodára szívesen támaszkodnak, hiszen
tőlük nagyon sok segítséget kapnak a mindennapi feladatokhoz.
A RIB-el való kapcsolat már kevésbé szoros, részükről kicsit érthetetlen a máshol
versenyeket nyert kiadvány többszöri elutasítása.
További probléma még, hogy az iroda fenntartási költségeinek finanszírozására semmilyen
szervezet nem ír ki pályázatot, holott ez nagyon hasznos dolog lenne. Talán ez az elsődleges
oka annak, hogy a Tourinform irodák közel 80%-a fenntartási nehézségekkel küzd, hiszen
keveseknek adatik meg a lehetőség, hogy az idegenforgalmi adó felhasználásával biztosítsák
forrásaikat.
A Magyar Turizmus Rt. által a közelmúltban kiküldött kérdőívek kitöltésénél Kárász esetében
az a legnagyobb gond, hogy a legtöbb érdeklődő egy rövid telefonos beszélgetés után postai
úton jut hozzá a térségi kiadványhoz, és annak részletessége miatt nyaralása során sem tér be
az irodába. Így a kitöltött kérdőívek száma alapján történő minősítést a kárásziak sem tartják
igazságosnak.

Pécsvárad

Az elmúlt évben a környező önkormányzatok önerőből kigazdálkodtak egy színes papírra

fénymásolt, leporellós, fekete-fehér kiadványt, ami a környező településekről, látnivalókról,
rendezvényekről, a kerékpárutakról, és a helyi szálláslehetőségekről tartalmaz ismertetőket. A
most megnyert pályázati pénzből ennek a kiadványnak a tökéletesítését kívánják
finanszírozni. Ezen kívül a Magyar Turizmus Rt. kiadványai, térképek, regionális
kiadványok, hotelek, panziók kiadványai, szálláshely katalógusok állnak az érdeklődők
rendelkezésére.
Az internetes megjelenés több oldalról is biztosított:
• Az iroda megtalálható a Magyar Turizmus Rt. honlapján,
• Pécsvárad saját honlapján,
• és kihasználva egy ingyenes lehetőséget, nyitottak egy önálló weboldalt egy németországi
internetes szolgáltatónál, amin keresztül számtalan érdeklődő megkereste már a
pécsváradi Tourinformot.

30
Kiállításokon önállóan még nem vesznek részt, csak közvetetten, a szóróanyaggal. (Utazás
98-99, Németország, Ausztria, Olaszország) A kiállításokon való megjelenés két alapvető
akadálya a hiányzó kiadvány, illetve az, hogy hosszabb időre nem hagyhatja itt a vezető az
irodát.
Videoanyag egyenlőre csak a zengővárkonyi néptánc együttesről készült, illetve a Duna TV
készített egy rövidfilmet Pécsváradról. Önálló vieofilm létrehozása a későbbi pályázati
elképzelések között szerepel, előzetes beszélgetéseket már folytattak a helyi TV társasággal
ez ügyben. Az iroda rövid híreivel alkalmanként már megjelent az előbb említett televízióban,
hirdetnek a Teletext oldalain, illetve a helyi sajtónak is küldenek beszámolókat, híreket. Az
irodában árusítanak apró ajándéktárgyakat is, mecseknádasdi fazekas munkákat, illetve egy
pécsváradi plakettet.
A kiadványokat az iroda más Tourinformok segítségével, kiállításokon való közvetett
részvétellel, postai úton, konferenciák, szakmai találkozók alkalmával közvetlenül, illetve
hoteleken keresztül igyekszik eljuttatni az érdeklődőkhöz.

31
Szigetvár

A térségben 1999. év elején valósult meg egy igényes kivitelezésű, nagyméretű kiadvány,
amely részletesen bemutatja a térség egészét. Mivel a térségben nincs Tourinform iroda, így a
promóciós tevékenység ezen kívül nem túl intenzív.

Észak- és Nyugat-Mecsek

A térség, bár igen gazdag értékekben, nem rendelkezik Tourinform irodával, így a promóció
meglehetősen nehézkesen folyik. A térségben jelenleg folyik egy nagyméretű kiadvány
elkészítése.

32
 2. SWOT-ANALÍZIS

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK

TERMÉKEK • a terméktípusok • a terméktípusok • termékcsomagok • hasonló jellegű

megfelelnek a nagy hányada kialakítása terméktípusok a
nemzetközi és nincs • termékfejlesztésben hazai és a
hazai termékcsomaggá az állami, szomszédos
tendenciáknak szervezve önkormányzati és országok
• a termékek magán szektor régióiban
minőségi állapota együttműködése • termékfejlesztés
• forráskoncentráció koordináló
a termékcsomagok szervezetek
kialakításában közötti
együttműködés
hiányának
állandósulása
• a termékek
minőségének
gyorsuló romlása
TURIZMUS- • megyei és • forrásoldalról • a turizmus és a • a régió, a megye
MARKETING kistérségi nincs biztosítva az területfejlesztés és a kistérségek
SZERVEZETI szinten működő előírt pályázati közötti
RENDSZERE Tourinform feladatrendszer rendszerének együttműködés
irodák megvalósítható- kihasználása hiányának
• biztosított a sága • együttműködés stabilizálódása
regionális • a tourinform erősítése a megye • a Tourinform
szinthez (RIB) irodák közötti és kistérségek, a irodák
való kommunikáció, megye és Pécs, ill. a turizmusmene-
kapcsolódás, együttműködés régió között dzselési
annak • Pécs és a megye • szakmai és nyelvi funkciójának
munkájában közötti kapcsolat továbbképzések gyengeségének
való részvétel • a térségi • lefedetlen állandósulása
• infrastruktúrával menedzselő kistérségekben • az anyagi források
jól felszerelt funkció Tourinform iroda további
irodák • humánerőforrás- létesítése csökkenése
képzés • a Tourinform
irodák létének
megkérdő-
jeleződése

33
 ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK

CÉLPIACOK • bejáratott, • belföldi • származás alapján • a hagyományos

hagyományos vendégforgalom- új célpiacok vendégkör
vendégkör ból való megnyerése csökkenése
(német részesedés • új terméktípusok • konkurencia
nyelvterület) • kis költésű megjelenésével új erősödése és
• széles célpiac a turisták nagy piaci szegmensek elszívó hatása
kormegoszlás hányada felkutatása
alapján
PROMÓCIÓ • a tematikus • arculattervezés • a megyei, kistérségi • jellegtelen
kiadványsoro- • rendelkezésre álló arculat konzekvens megyei, kistérségi
zatok források kialakítása a image
filozófiája • szerkesztési, régióarculat
formai, tartalmi függvényében
hiányosságok • pályázati források
• korábban nagyobb mértékű
bevezetett arculati felhasználása
elem elsikkadása • promóciós
(ezerszínű lehetőségek széles
Baranya) köre
• reprezentatív ,
információgazdag
bemutatkozó
kiadványok
• a regionális
rendszerrel való
együttműködés
DISZTRIBÚCIÓ • a Magyar • nem teljes körűen • a regionális szint • nem érjük el az új
Turizmus RT és átgondolt, az elosztási piaci
a DRIB elosztási egyes rendszerének szegmenseket
rendszerének terméktípusoknak kihasználása
igénybe vétele megfelelő • speciális
elosztási csatorna szervezetek,
célcsoportok
felkutatása

34
3. CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

A megye számos téren tudja erősíteni a turizmusmarketinget:

• törvényi kötelezettsége a turizmus menedzselése,
• saját pályázati forrásokkal rendelkezik, amelyek idegenforgalmi termékfejlesztésre is
fordíthatók,
• erős érdekképviseleti funkciót lát el az egyre növekvő összegek felett diszponáló regionális
szervezetben,
• koordinációs feladatot tud ellátni a kistérségek között.
A megye számára így szükséges célokat felállítani. Az alábbiakban az elkövetkezendő 3 évre
vonatkozó célokat fogalmazzuk meg.
a) A megyei arculat megfogalmazása és piaci bevezetése,
b) korszerű termékmenedzselés,
c) a piaci folyamatokat maximálisan nyomon követő promóciós stratégia kivitelezése,
d) erős lobbykapcsolat kialakítása.

35
4. MARKETINGSTRATÉGIA

4.1. A turizmusmarketing szervezeti rendszerének korszerűsítése

A szervezeti rendszer korszerűsítése a következő területeken a legégetőbb:

a) a megyei és a kistérségi turizmusmarketing szervezetek közötti kapcsolat elmélyítése,
aktív párbeszéd kialakítása,
b) a kistérségi, megyei szintek regionális turizmusirányítással való kapcsolatának,
együttműködésének javítása,
c) új Tourinform irodák felállításának szorgalmazása,
d) kapcsolattartás a megyeszékhellyel.

4.1.1. A megye és kistérségek közötti együttműködés

A kistérségekben működő Tourinform irodák munkájának megyei szintű koordinációja akkor

a leghatékonyabb, ha a kistérségekben folyó munkáról, fejlesztési elképzelésekről a megyei
menedzselő központ állandóan aktualizált ismeretekkel rendelkezik. Ezek begyűjtésére,
koordinációjára a kistérség Tourinform irodái vezetőinek rendszeres találkozóin tartandó
megbeszélésein kerülhetne sor. A Tourinform vezetőkből álló szakmai grémium egy
Tourinform Fórumot alkothat. Ilyen Fórum kialakítására került sor Tolna megyében, ahol
sikeresen működik az irodák közötti kommunikáció.
A Fórum tagjai a kistérségi Tourinformok vezetői, a megyei Tourinform vezetője, a RIB és a
Dél-Dunántúli Idegenforgalmi KHT munkatársa lehetne, valamint kapcsolódhatnak hozzá
megyei, kistérségi civil szerveződések is. A frissen megalakult Baranya Megyei Falusi
Turizmus Egyesület munkához való csatlakozása is szükséges. A regionális szervezet
jelenléte a megye régióhoz való tartozása, a regionális prioritások meghatározása miatt
elengedhetetlenül fontos.
A Fórum feladata:
• megyei marketing fellendítése,
• megyei, kistérségi marketingkutatások lebonyolítása,
• közös promóciós tevékenység folytatása,

36
• megyei, kistérségi fejlesztési elképzelések kidolgozása,
• fejlesztések végrehajtásának koordinálása,
• vállalkozókkal való kapcsolattartás,
• ösztönzési rendszerek kidolgozása vállalkozások, munkacsoportok, egyesületek számára,
• a kistérségi munkacsoportok, egyesületek érdekeinek megfogalmazása,
• erős érdekérvényesítő szerep kialakítása.
A Fórum meghatározó szerepet játszhatna a megyei fejlesztésekben, ugyanakkor a regionális
szint felé történő képviselet is megoldottá válhatna.
A Fórum megalakítását a megyei Tourinform iroda kezdeményezze.

4.1.2. A kistérségi, megyei szintek regionális turizmusirányítással való kapcsolatának,

együttműködésének javítása

A regionális szinttel való kapcsolattartás mindkét fél érdekében áll. Az együttműködések

színtere a DRIB Tourinform munkacsoportja lehet. Az együttműködés a következő
területekre kell kitérjen:
♦ a régió és a megyék marketingprogramjának kialakítása,
♦ az arculatkialakítás,
♦ közös promóciós kampányok, egymást erősítő promóciós eszközök tervezése és
megvalósítása,
♦ termékfejlesztési programokban való együttműködés elérése,
♦ információszolgáltatás, adatbázis kialakítás és fenntartás,
♦ a széles körben értelmezett marketing monitoringjának kialakítása és fenntartása.

4.1.3. Új Tourinform irodák felállításának szorgalmazása

Új irodák felállítása, működésük finanszírozása a területileg illetékes önkormányzatok,

társulások döntési hatáskörébe tartozik. A megyei turizmusirányítás, illetve egy létrehozandó
Fórum csupán ajánlást tud megfogalmazni az illetékes önkormányzatok számára, átadja
számukra tapasztalatait, meggyőzik őket az iroda hasznosságáról. Már ez is sok esetben
elegendő lehet ahhoz, hogy egy adott terület önkormányzatai döntést hozzanak egy
Tourinform iroda felállítására.

37
Baranya megyében különösen két területen tűnik meghatározó fontosságúnak a Tourinform
iroda felállítása:
♦ Orfű - Magyarhertelend - Sikonda térségében
♦ Szigetvár - Dél-Zselic területén
Javasoljuk, hogy a megalakítandó Tourinform Fórum vegye fel a kapcsolatot az említett
területek önkormányzataival és ösztönözze őket az iroda felállítására. A tárgyalássorozatba a
Magyar Turizmus RT illetékes vezetőjét is be kell vonni.
Célszerű átgondolni a klasszikus idegenforgalmi szervezeti rendszer mellett egyéb
információs-menedzselő funkcióval rendelkező szervezetek, intézmények, mint például a
teleházrendszer vagy a faluházak, a turizmusban esetlegesen betöltendő szerepét.

4.1.4. Kapcsolattartás a megyeszékhellyel

A megye turizmusában kiemelkedő vonzerőt képez Pécs város kínálata. Pécs magas szintű
termékfejlesztése, intenzív promóciója nem csak a város, hanem a megye érdeke is.
Javasoljuk, hogy a megyei és Pécs város marketingszervezete rendszeres találkozókon
egyeztessen
• fejlesztési elképzeléseiről,
• promócióról,
• feladatok megosztásáról,
• források kihasználási lehetőségéről.
A koordinációs tevékenységnek a lényege, hogy a város és a megye egymás tevékenységét
jelentős mértékben erősítse, a források koncentráltan kerüljenek felhasználásra.

4.2. Marketing motívumok, imázs elemek Baranya megye idegenforgalmi

promóciójában
Baranya megye turizmus marketing programjának kidolgozásakor különleges figyelemmel
illetendők a tárgykörben, ill. rokon területein elvégzett tervezési munkálatok, valamint
gyakorlat eredményei. Áttekintve a Baranyában kiadott, Baranyáról szóló - igen jelentékeny
számú - turizmus promóciót szolgáló kiadványokat, rendezvényeket, média anyagokat,
kialakult turizmus marketing gyakorlatról beszélhetünk. Ugyan azt már a felszínes
áttekintésnél is leszögezhetjük, hogy az igen kiterjedt gyakorlat nem képez koherens
rendszert. Az informatív és invitatív kiadványoknál tűnik fel legtipikusabban, hogy nincs
egységes arculati rendszere a megye idegenforgalmi marketingjének, a tartalom és forma
majdnem mindegyik kiadványnál más és más.

38
A megye marketing és PR tevékenységén belül is jól megfogható irányváltások, párhuzamos
vonulatok figyelhetők meg a megjelenítést illetően. Jó példa ennek illusztrálására a megye
arculatát kifelé jelképezni hivatott logó és szlogen problematikája.
A kilencvenes évek elején a frissen kialakított Tourinform iroda alkalmazni kezdte
összehangolt arculatú kiadványain az „ Ezerszínű találkozások” hívó mondatot, és a grafikus
által megtervezett logószerű BARANYA feliratot. A Baranya Megyei Közgyűlés PR
programjának elfogadása során 1997-98 -ban döntést hozott a „Kincses Baranya” szlogen
használatáról, valamint pályázat nyomán elfogadta a megye logójaként a stilizált
ARANYSZARVAS motívumot. Mindeközben a turizmus kiadványok - a nem túl hízelgően -
sokszínű jelzőt érdemlik ki, ami az egységes arculati elemek teljes hiányára utal.
A jelenlegi tervezési munka nem szakadhat el az eddigi fejleményektől, sőt fontos feladata az
állásfoglalás, a véleményalkotás a meglévő alternatívák közötti választásról. Ebben
jelenthetnek plusz adalékot azon reprezentatív felmérések eredményei, amelyek Baranya
lakosságának megyéjével kapcsolatos véleményeit tükrözik, bepillantást adnak a területhez,
szülőföldhöz kötődés tartalmi vonatkozásaiba, kirajzolódnak a megyei identitás alap értékei, a
belső kohézió szálai. Ugyanígy segítség lehet az alkalmazható marketing motívumok
kiválasztásában a megye meghatározó idegenforgalmi centrumának, Pécsnek a lakosságától
begyűjtött hasonló jellegű adatok.
Harmadik információ szolgáltató vonulata lehet értékelésünknek a vendégkör által kiformált
vélemények csokra a megyén belüli fogadóhelyekről. Ez utóbbi információk már az ún.
utazás utáni imázs leírására használhatók, és az idegenforgalmi marketing stratégia
kidolgozásánál a legalapvetőbb primer adatoknak számítanak.

4.2.1. Lakossági felmérések eredményeinek alkalmazása a turizmus marketing

tervezésekor

A közelmúlt két reprezentatív, jelentős mintavételi sokaság megkérdezésével megtartott

lakossági felmérése a turizmus marketing számára is fontos információkat hozott a felszínre.
Ezek a felmérések a következők voltak:
1. Baranya megye PR programját megalapozó lakossági felmérés (999 fős mintavétel) 1997.
áprilisában.
2. Pécs Városmarketing programját megalapozó lakossági felmérés (410 fős mintavétel)
1997. májusában.

39
Mindkét felmérés a lakosság megyéje, települése értékeiről kialakított véleményeit, a
területhez, lakóhelyhez való kötődés összetevőit kívánta feltárni. Ezek az eredmények
bizonyos szempontból megalapozó jellegűek a megye turizmus marketing stratégiájának
kialakításakor.
A turizmus marketing gyakorlatban az arculati rendszer fő elemeinek (szlogen, logó)
meghatározásánál az a kialakult módszer, hogy az adott területre (esetünkben) megyére, vagy
településre, vagy adott turisztikai termékre jellemző egyedi vonások közül választanak ki
olyan alap motívumokat, amelyek hordozzák, jelképezik önmagukban is az adott területre
vonatkoztatható jellemvonásokat. Ez a kreatív, marketing vonásokat, motívumokat, stílusokat
felkutató és megfogalmazó munka kiindulhat tervező szakemberek egyéni intuícióiból, a piac
ismeretéből, annak elvárásaiból, de köthető az adott terület belső kohéziójához, a lakosság
identitását meghatározó értékekhez is. Az optimális megoldás valahol a kétféle megközelítés
között van, ám a helyben kialakult értéktudat, kötődések a motívumok valóságalapját
jelenthetik.
A fentiekből kiindulva, a felméréseket áttekintve meghatározhatók egyes markáns jellemzői a
baranyai, pécsi tudatnak, azoknak az értékeknek, amelyeket a lakosság többsége elfogad,
fontosnak tart, így a turizmus marketingben is hangsúlyozandók.
Nem szabad megfeledkezni a turizmus marketing tevékenységek azon oldaláról sem, amelyik
a helyi identitás erősítésében, a Baranya tudat elmélyítésében játszanak fontos szerepet.
Minden olyan marketing akció és média megjelenés, amely Baranya értékeire, vonzerőire
hívja fel a potenciális vendégkör - célközönség - figyelmét, egyben üzenet a helyi
lakosságnak is: szép, vonzó, értékes helyen éltek, ahová vendégek is szívesen jönnek. Ez a
hatás azzal is erősíthető, ha olyan üzenetek jelennek meg a marketing kommunikáció során,
amelyek a helyi lakosság által is elfogadott megyei értékeket, szimbólumokat helyezik a
középpontba, azokat kívánják a vendégekkel megismertetni.

Baranya legfontosabb nevezetességei, értékei a lakossági vélemények alapján3

40
Arculati témák, motívumok

Úgy véljük, hogy olyan témaköröket, motívumokat kell a turizmus marketing rendszerében
felhasználni, amelyhez a megye lakosságának komoly kötôdése van. Arra a kérdésre, hogy
melyek ezek, kérdôíves felmérés adta meg a választ.
A lakosság véleménye alapján a megye legfontosabb nevezetességei az alábbi csoportokba
vonhatók:
• Történelmi, műemléki értékek
4
1. Bazilika 30.6%
2. Siklósi vár 21.2%
3. Szigetvári vár 17.5%
4. Dzsámi 17.3%
Figyelemre méltó a pécsi műemlékek és baranyai várak magas említettsége!
• Fürdôhelyek, üdülőhelyek
1. Harkány 28.6%
2. Orfű 3.9%
3. Sikonda 2.5%
4. Abaliget 2.4%
• Természeti objektum, hagyományos agrártermék
1. Mecsek 13.8%
2. Villányi bor
(bor általában) 12,1%
• Idegenforgalmi centrum, kirándulóhely
1. Pécs 13.1%
2. tévétorony 11.5%
• Kultúra, művészetek
1. Zsolnay Gyár 3.9%
2. Pécsi Nemzeti Színház 2.6%
3. Nagyharsány- Szoborpark 2.0%

A legutóbbi kulturális, művészeti értékek említettségi gyakorisága elmaradt a többi megyei

értékétôl. Feltűnôen sok a Péccsel kapcsolatos nevezetesség a listán. A válaszadó nem pécsi

3
Baranya megye PR programja lakossági felmérés 1997. április. JPTE TTK - Szocio-Gráf (kézirat)

41
lakosoknál is a számottevô említettségű elsô 11 objektum között 5 pécsi szerepelt. Ez is arra
mutat, hogy Pécs és Baranya együttesen jelenítendő meg.

A megye híres, a lakosság által ismertnek és elismertnek vélt történelmi személyiségei

Baranya lakosságánál a megye értékei, jellemzői között láthatóan dominálnak a történelmi

múlttal kapcsolatos jellemzők. A turizmus marketingben hatékony módszernek számít, olyan
valaha élt nagyságok, történelmi személyiségek, művészek, írók, tudósok ismertségének,
nevének befoglalása egy adott térség megismertetésébe. Baranya számos hozzá kötődő híres
szülötte révén szintén jól kamatoztathatná ezt a metódust.
Az alábbi rangsorba szedett lista a lakosság által leggyakrabban megjelölt megyei
nagyságokat tartalmazza. (Csak a 2% -os és ez felett említettek!)

1. Victor Vasarely 21.2%

2. Zrínyi Miklós 15.1%
3. Zsolnay Vilmos 13.2%
4. Janus Pannonius 11.0%
5. Csontvári Kosztka Tivadar 2.5%
6. Kákicsi Kiss Géza 2.4%
7. Kodály Zoltán 2.3%
8. Csorba Győző 2.2%
9. Kodolányi János 2.0%

4
Az említettség aránya az összes válaszadó közül

42
A lakosság kötődése Baranyához

Idézett felmérésünkben választ kerestünk a megye lakosságának Baranyához kötődésére,

valamint annak okaira. Az adatok erős identitásra, szoros megyéhez kötődésre, mondhatni
lokálpatriotizmusra utalnak. A megkérdezettek 70.3%-a úgy vélte, hogy számára fontos az a
tény, hogy Baranyában él. A munkánk szempontjából külön jelentősége van annak, hogy
miért tartják fontosnak az emberek ezt a jellemvonást.
A lokálpatriotizmus alapjai azok a jellemzők, amelyeket a helyi lakosok megemlítettek, mint
kötődésük indokát: (Csak az első tíz említett kerül felsorolásra!)
1. születési helye 14.4%
2. természeti értékek 5.5%
3. földrajzi elhelyezkedés 5.0%
4. szeret itt élni 4.9%
5. városának, lakóhelyének szépsége, vonzása 4.6%
6. kötődés általában 3.0%
7. Mecsek, Duna 3.0%
8. barátok, rokonok, baráti kapcsolatok 2.9%
9. megszokás 2.8%
10. kultúra, hagyományok 2.3%

Az identitás hordozó jellemzők közül a dőlt betűvel jelzettek azok, amelyek motívumként a
marketingben is hasznosíthatók.
A „Baranya tudat” fő jellemzői is feltárultak a felmérés során. Az alább megjelölt
jellemzőket tartják olyannak a megkérdezettek, amelyről felismerhetők a baranyai lakosok.
(Csak a 2% -os, vagy ez feletti említettségűek kerülnek felsorolásra)
1. vendégszeretet, barátságosság, közvetlenség 7.9%
2. tájszólás, beszéd, nyelv, kifejezések 7.6%
3. nemzetiségek jelenléte, sokszínűség, tolerancia 7.5%
4. felfogás, viselkedés, gondolkodásmód 7.3%
5. okosak, műveltek, iskolázottak , sokoldalúak 6.0%
6. szorgalmasak, jó üzletemberek 2.1%
7. széthúzás, ingerültség, nyugtalanság, türelmetlenség 2.0%

43
Szintén a dőlt betűvel kiemelt jellemzőket tarthatjuk olyanoknak, amelyek a marketing
jelrendszerében felhasználhatók. Az első három helyre került, magas említettségűek közül
feltétlenül használandó a vendégszeretet és sokszínűség.
A felmérés alapján a turizmus marketing rendszerben alkalmazott motívumok sorrendben az
alábbiak lehetnek:

◊ történelmi hagyományok, műemlékek és várak

◊ népi- nemzetiségi tradíciók
◊ hagyományos termelési kultúrák: szôlô- bor
◊ a mediterráneum peremén: táj és idegenforgalom
◊ művészetek és kultúra
◊ nemzetközi és regionális kapcsolatok

4.2.2. Pécs legfontosabb nevezetességei, értékei a lakosság (és vendégei) véleményei

alapján

Baranya meghatározó idegenforgalmi centrumának, a megyeszékhelynek kiemelt

szerepe van a megye vonzásában. Pécs önmagában is igen jelentős vonzással bír, ezt ki lehet,
sőt ki kell használni a megye iránti kereslet fokozására. A megyei lakossági felmérés
eredményei is rámutattak arra, hogy milyen központi szerepet tölt be ez a város
műemlékeivel, hagyományos ipari termékeivel és kulturális rendezvényeivel, miliőjével a
baranyaiság kiformálódásában. A pécsi lakosság megítélése saját városának értékeiről,
kötődése ezekhez szintén szelekciós szempont lehet a marketing vonulatainak, motívumainak
kiválogatásakor.
Az idézendő lakossági reprezentatív felmérést 1997. májusában készítettük el a KSH
Baranya megyei Igazgatóságának közreműködésével5. A felmérés célja, Pécs városmarketing
programjának megalapozása volt.

5
Pécs PR lakossági felmérés kiértékelése 1997. május. JPTE TTK - KSH Baranya megyei Igazgatósága
(kézirat)

44
Pécsi nevezetességek és jellegzetes termékek a helyi lakosság véleménye alapján

Pécsi nevezetességek

A város jelképei, képi szimbólumai és a helyi identitás erôsítésének eszközei is

egyben Pécs nevezetességei. Ilyen nevezetességeket soroltak fel a megkérdezettek az alábbi
rangsor szerint:

Az első helyen említettek a teljes minta %

%-ban
1. Székesegyház 35.7
2. Dzsámi 18.1
3. Széchenyi tér 12.0
4. TV torony 8.1
5. Múzeumok 7.3
6. Belváros 4.9
7. Mecsek 4.4
8. Szt. István tér 1.5
9. Barbakán 1.2

A felmérés eredményei részben visszaköszönnek a baranyai mintavételből. Pécs

lakossága is ugyanazon jelképszerű épületeit tartja a legfontosabbnak, mint a megye
lakossága. Az első három helyen rangsorolt nevezetességek szinte valamennyi Pécsről és
Baranyáról megjelenő kiadványban szerepelnek. Talán megfontolandó, hogy a már bevezetett
helyi szimbólumok mellé a sorrendben hátrébb levő, de így is elfogadottan nevezetességnek
minősülők némelyikét kapcsoltan a meglévőkhöz alkalmazni lehetne.

Pécsi termékek

Az idegenforgalmi marketingnek is fontos elemei lehetnek azok a helyi termékek,

amelyek jellegzetesen pécsiek, nevük összeforrt, vagy összeforrhat a várossal, hírvívôként a
város ismertségét, elismertségét javíthatják, közvetve Baranya megyére is kivetül
elfogadottságuk, ismertségük.
A megkérdezettek szerint az alábbi rangsorba foglalt helyi ipari- élelmiszeripari
termékek jellegzetesen pécsiek.

45
 Az elsô helyen említettek a teljes minta %
válaszainak %- ban
1. Sör 26.9
2. Tej, tejtermékek 21.3
3. Zsolnay 18.1
4. Cigaretta 13.9
5. Kesztyű 7.6
6. Hús, húskészítmények 4.4
7. Bôr 2.9
8. Kenyér 1.0

Feltűnô jellegzetesség az élelmiszeripari termékek túlsúlya. Megjegyzésre érdemes, de a

valós helyzetet tükrözi, hogy a Baranyában egyébként igen jó hírvivônek számító bor- és
pezsgô, Pécsett a felmérésünk szerint csak a lista hátsó fertályában kapott helyet, az első
nyolc között Ezen termékek köréből kiválaszthatóak azok, amelyek a baranyai lakossági
felmérés eredményeivel összhangban hírvivő, arculat megalapozóként Baranya jó hírét a
turizmus piacán is erősíthetik.

A pécsi lakosság kötődése városához, a lokálpatriotizmus motívumai

A lokálpatriotizmus, a városhoz kötôdés erôsségét és motivációit mértük fel kérdéseinkkel.

A város megkérdezettjei számára nagy jelentősége van annak, hogy Pécsett élnek. Erôs
kötôdést találtunk: 83.1% számára fontos ez a tény, ez mintegy 10%-al erősebb, mint a
baranyai felmérésben a megyéhez való kötődés.
A lakóhelyhez, városhoz kötődés indokai különbözőek, ám a jelentősebb csomópontok itt is
megrajzolhatók. (Csak az 1.0%-os, vagy magasabb említési gyakoriságúak!)

1. Itt született, tüke Pécsi = 24.9%

2. Szereti ezt a várost = 15.9%
3. Családja itt él = 12.2%
4. Munkahelye itt van = 6.8%
5. Megszokta = 3.7%
6. Szép környezet = 3.7%
7. Megélhetés jó = 1.7%
8. A világ legszebb városa = 1.5%

46
 9. Kellemes mediterrán város = 1.0%
10. Barátságosak az emberek = 1.0%
11. Az egyetemek, az iskolák miatt = 1.0%
12. Sokféle szórakozási lehetőség = 1.0%

A kötődés legfontosabb elemei: a szülôváros vonzása, a lakóhely felé megnyilvánuló szeretet,

a szép (természeti) környezet, a családi, baráti kapcsolatok, mind egy- egy elemei a
ragaszkodásnak. Figyelmet érdemel a marketing motívumként erőteljesebben kihasználható
mediterrán és barátságos jellege a városnak.

A város arculatának, jellegének meghatározása a helyi lakosság és Pécs vendégeinek

véleményei alapján
Pécs arculati jellemzőinek kiválogatását a már elemzett lakossági felmérésen túl egy 600-as,
bel- és külföldi vendégekre egyaránt kiterjedő reprezentatív piacfelmérés6 eredményei is
segíthetik. Támogatják ezen eredmények a marketing munkát, hiszen a legilletékesebbektől a
vendégektől tudakolták meg, hogy mi ragadta meg őket a városban.
Egy település, esetünkben Pécs városa természeti, épített környezeti, szellemi, kulturális,
művészeti és gazdasági összképével fejti ki azt a vonzó hatást, amivel utazni vágyókat tesz
vendégeivé. Ez a vonzás alapvetően a város kedvező összhatásából, arculatából, jó hírnevéből
és ismertségéből, azaz imázsából áll össze. Ez a nehezen meghatározható, igazán összetett
imázs a legfontosabb turisztikai vonzereje Pécsnek és egyik jelentős eleme Baranya
imázsának. Rétegeinek, összetevőinek analizálása a marketing tevékenység alapjait és kereteit
jelölik ki.
A vendégek felmérésben adott válaszaiból kiderül, hogy milyen városnak gondolják, ismerik
Pécset. A város lakossága körében végzett kutatás hasonló kérdése összevethetővé teszi a
helyi lakosok és a vendégek fejében létező Pécs képet.

6
Pécs város vendégkörének felmérése. 1997 július-szeptember. Pécs MJ Város Önkormányzata Témavezeto:
Szabó Géza

47
 Pécs város meghatározó jellegzetessége
vendégeinek véleménye alapján

35
30
külföldi
25
belföldi
%-ban
20
15
10
5
0
1 2 3 4 5 6 7 8 0

lásd a jelmagyarázatot

Jelmagyarázat:
1. A gazdag történelmi múlt, a hagyományok városa
2. Püspöki város, vallási központ
3. Bányászati, ipari központ
4. Egyetemi város
5. Mediterrán hangulatú város
6. A turizmus, a vendéglátás, a nyüzsgés városa
7. A kereskedelem, a szolgáltatások városa
8. Művészváros
0. nincs válasz
Pécs arculatában a bel- és külföldi turisták számára egyaránt a gazdag történelmi múlt, a
hagyományok jelentik a legfontosabb (30% feletti) jellemvonást. A külföldiek számára Pécs
jellegzetesen mediterrán hangulatú város (20% feletti gyakoriság), a hazaiak ezt kevésbé
ismerik fel. A turisták egyöntetűen a turizmus, a vendéglátás, a nyüzsgés városaként említik
közel 20%-os gyakorisággal. A belföldi látogatók - mert ezt iskolai tanulmányaikból is tudják
- egyetemi városként is tekintenek Pécsre (15%-os arányban). A külföldi számára ez nem
ilyen egyértelmű, ők csak alig több, mint 5%-os arányban említették meg ezt.
Szintén megosztja a bel- és külföldi turistákat a püspöki város, vallási központ megítélés. A
hazaiak jóval többen (7%) kapcsolják ezt Pécshez. Némileg meglepő lehet - de jelzi, hogy a
felmérés nem a bevásárló turistákat célozta meg - az, hogy 5%-nál kevesebben említették,
mint a kereskedelem, a szolgáltatások városát. Az is sajátos, és további vizsgálatokat

48
igényelne, hogy kiderüljön, miért vélik többen a külföldiek közül Pécset művészvárosnak
(közel 10%), mint a hazai látogatók?
Kimondható, hogy Pécs vendégei szemében már szinte teljesen elveszítette bányászati
központ jellegét (alig 1%-os említési gyakoriság); ez a turizmus számára mindenképpen
kedvezően értékelhető.
Vajon mennyiben más a helyi lakosság véleménye? A táblázat adatai mutatják a vélemények
megoszlását. Figyelemre méltó jellegzetessége Pécsnek, hogy a vendégei és lakossága
egyaránt kiemelt hangsúlyt fektet gazdag történelmi múltjára, hagyományaira. Ezt a helyi
lakosoknál megelőzi némileg az „egyetemi város” meghatározás alkalmazása. A
helybelieknél is van visszhangja a „mediterrán hangulatú város” fogalom használatának,
ötödik helyre rangsorolták. Sőt a helyi lakosok hatodik helyen említették, hogy a „turizmus, a
vendéglátás, a nyüzsgés városa”.

A pécsi lakosság véleménye a város jellemző arculatáról

Meghatározás %
1. Egyetemi város 24.3
2. A gazdag történelmi múlt, a hagyományok városa 22.16
3. A Dél- Dunántúl centruma 16.6
4. Püspöki város 8.6
5. Mediterrán hangulatú város 8.1
6. A turizmus, a vendéglátás, a nyüzsgés városa 7.16
7. Bányászati- ipari központ 5.4
8. Művészváros 2.63
9. A vállalkozások, a fejlôdés városa 2.13
10. A kereskedelem, a szolgáltatások városa 1.8
11. Polgárbarát szolgáltató város 0.63

Míg a vendégeknél - főként a külföldieknél - csak az alacsonyabb említettségi kategóriába

sorolták a „püspöki város” meghatározást, addig Pécs lakói ezt az igen előkelő negyedik
helyre tették.
A két felmérés eredményei jelentős pontokon erősítik egymást, ez azt jelzi, hogy Pécsnek
kialakult és ismert arculata van, amely a helybeliek és turisták felé is egyaránt sugárzik. A
felsorolt azonosságok, a két felmérés metszéspontján világos útmutatást adnak a
városmarketing és a város turizmus marketingjének alkalmazott arculati elemeit és
vezérmotívumát illetően egyaránt. Ezekből a megyei marketing program is kiemelhet,
erősíthet egyeseket.

49
5. MARKETINGMIX

5.1. Programcsomagok

A termékfejlesztés egyik sarkalatos pontját képezik a programcsomagok. A pontszerűen

elhelyezkedő érdekességek önmagukban kevés vonzerőt képeznek a vendégeknek, azonban
egymással összekapcsolva kiváló programokat biztosítanak nekik. Az alábbiakban néhány
javaslatot adunk kistérségi programlehetőségekre, ezek eltérő részletezettségűek, száma
tovább szélesíthető. Ez azonban külön kutatás és egyeztetés során valósulhat meg.

Harkány

A település esetében a fő célt a vendégek fürdőbeli marasztalása képezi, melyet a településről

kiinduló programok színesíthetnek.
A programcsomag kialakításakor a következő objektumokat kell figyelembevenni:
• Siklósi városnézés, Vár
• a Nagyharsányi Szoborpark
• Máriagyűdi Kegytemplom
• hajózás a Dráván
• sellyei arborétum
• túra a Nemzeti Parkban
• látogatás az Ormánságba (építészeti értékek)
• pincelátogatás (Villány-Siklósi Borút)
Mivel a távolságok nem jelentősek, ezért lehetőség kínálkozik az iroda hatókörén kívülre eső
területek felkeresésére is.

Bóly

1. nap: mohácsi városnézés, Történelmi Emlékpark (Sátorhely)

Nagynyárád – kékfestő műhely
Bóly – nevezetességek megtekintése

50
 Ebéd
Békáspuszta
Pincevacsora
2. nap: Villány – Siklós
Mohács – hajókirándulás
kerékpártúra: Bóly – Szajk – Versend; pincesorlátogatás
3. nap: Pécs
4. nap: Harkány

Kárász

A programcsomagok kialakításakor az alábbi vonzerőkkel kell számolni:

• magyaregregyi Máré vár
• szászvári bányászati múzeum
• Arnold- ház, Magyaregregy
• túrák a Keleti-Mecsek tájvédelmi körzetben
• kerékpározás
• népművészet
• folklórműsor

Programcsomag:
1 nap: helyi kézművesség, strand, lovaglás, horgászat
2 nap: gyalogtúrák I. Kárászi strand vagy Szászvári bánya
− Vörösfenyő − Dobogó − Cigány-hegyi kilátó − Pásztor forrás
− Máré vára − Magyaregregyi strand
II. Óbánya − Csepegő szikla − Kisújbánya − Pusztabánya
− Hidasi-völgy − Barnakő
III. Hosszúhetény − Püspökszentlászló − Zengő − Pécsvárad
Autóstúra: − Máré vára − Cigány-hegyi kilátó − Pusztabánya
− Pécsvárad −Zengővárkony− Hosszúhetény
− Püspökszentlászló
Kerékpártúrák: I. (Könnyű terepen): Szászvár−Vékény
Kárász−Szalatnak−Köblény−Magyaregregy

51
 II. (Nehéz terepen) Magyaregregy − Máré vára − Kisújbánya
− Pusztabánya − Zobákpuszta − Magyaregregyi strand
III. (Hegyi terepen): Kárász − Vörösfenyő − Dobogó
− Kisújbány − Óbánya − (műúton át) Pécsvárad − Zengő
− Pusztabánya−Vár-völgy − Magyaregregyi strand
3 nap: Pécs (Komló)
4 nap: Orfű−Abaligeti cseppkőbarlang
5 nap: Harkány − Villány − Siklósi borút − Nagyharsányi szoborpark
− Máriagyűd
6 nap: Mohács
7 nap: Szigevár

A hatókörön kívül eső területek látogatása itt is programba kapcsolható.

Pécsvárad

1 nap: Pécsvárad; nevezetességek megtekintése

Séta Zengővárkonyba (30 perc)
Zengővárkony: tájház, emlékszoba, templom
szövők meglátogatása, séta a szelídgesztenyésben

2. nap: Erdei túra Püspökszentlászlóra; sváb üdülőfalu, kastély, fazsindelyes kápolna

püspökszentlászlói arborétum
Óbánya: fazekas kiállíttás, műhelylátogatás
Mecseknádasd: tájház, árpádkori kápolna, Skóciai Szent Margit ereklyéje

Kettőnél több nap esetén már az iroda hatókörén kívülre eső programok közbeiktatása
célszerű.

Szigetvár és környéke

52
Programlehetőségek:
• Szigetvár történeti emlékei (török emléktúra)
• Kazettás templomok (Merenye, Patapoklosi) - Népi mesterségek (Magyarlukafa)
• Johe Galéria (Almáskeresztúr) - Pipamúzeum (Ibafa) - séta, kisvasútazás (Almamellék,
Sasrét) - kézműipar (Szentlászló) - kastély és parkja (Csertő)
• pincelátogatás (Zsibót)
• Domolos kastély

A térségen kívüli programok is tovább gazdagítják a térség kínálatát.

Észak- és Nyugat-Mecsek

A területen Orfű (vízparti üdülés), Magyarhertelend (termálfürdő), Sikonda (termálfürdő),

részben a falusi vendéglátásra berendezkedett falvak képezhetik a kiindulópontot. A
vendégek helyi tartózkodása a következőkkel színesíthető:
• Túrák a Mecseken
• kerékpártúrák
• középkori templomok (Cserkút, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Hetvehely)
• Szentlőrinci kirándulás
• kézműipar (Magyarmecske)
• cseppkőbarlang (Abaliget)
• bányalátogatás Komlón

5.2. Piaci szegmensek

A hazai vendégkör jelentőssége

Magyarországon hagyományai vannak a belföldi üdülésnek. Számos külföldi példán is

bemutatható az, hogy egy ország számára saját belföldi vendégei mekkora volumenű
vendégforgalmat generálnak. Magyarországon az elmúlt években több bevezetett eszköz,
intézkedés járult ahhoz hozzá, hogy növekedés induljon meg a belföldi vendégforgalomban.
A megyének és kistérségeinek önmagukra tekintettel erősíteni kell ezt a forgalmat. Számukra

53
az a cél, hogy minél több vendég Baranyában találja meg üdülési célterületét. Javasoljuk,
hogy a piaci szegmensek között a hazai vendégkör igen nagy hangsúllyal jelenjen meg:
A motivációk alapján:
♦ természetkedvelők,
♦ vízpartot kedvelők,
♦ gyógyulni vágyok,
♦ kulturális érdeklődésűek,
♦ gasztronómiai ínyencségeket kedvelők.
A korosztályok alapján:
♦ nyugdíjasok,
♦ fiatalok, diákok,
♦ családosok.

Külföldiek Baranyában

A megye legfontosabb célpiacai között szerepel a hagyományos német, osztrák és holland

piac, azonban jelentős figyelmet kell fordítani a horvátokra is. A fenti motivációk figyelembe
vétele mellett az alábbi szegmensek megcélzását javasoljuk:
♦ Németországban (családosok, nyugdíjasok, üzletemberek, kulturális érdeklődésűek,
fiatalok, speciális egyesületek, klubok),
♦ Ausztriában (családosok, nyugdíjasok, üzletemberek, diákok, speciális egyesületek,
klubok),
♦ Hollandiában (családosok, diákok, nyugdíjasok, speciális egyesületek, klubok)
♦ Horvátország (családosok, fiatalok, nyugdíjasok, üzletemberek, speciális egyesületek,
klubok)

54
5.3. Disztribúció

Az elosztási csatornák pontos kiválasztásával jelentős hatékonyságot lehet elérni a marketing

területén mind a vendégforgalom növelésében, mind pedig a ráfordítások csökkentésének
tekintetében. A disztribúciós hálózat megszervezése így stratégiai jelentőségű.
A megyei turizmusmarketing szervezet az elosztási rendszer megszervezésében három fő
funkciót vállalhat fel:
a) új szegmenseket, célterületeket kutat fel,
b) saját rendszerén keresztül teríti a megyei kínálatot,
c) csatlakozva az országos és regionális szervezeti irányításhoz szervezi és segíti a
kistérségek kínálatának bel- és külföldön történő bemutatását.
Az alábbiakban rávilágítunk néhány csatornára, amelyek kihasználása mindenképpen
javasolt:

Belföldön:
♦ a Magyar Turizmus RT Nemzeti Turisztikai Információs Központja,
♦ a régióban működő Tourinform irodái,
♦ Balaton-parti és alföldi Tourinform irodái,
♦ nemzetközi szállodaláncok hazai tagjai, további szálláshelyekre,
♦ belföldi és beutaztatással foglalkozó, országos utazási irodák,
♦ hazai kiállítások, rendezvények (elsősorban Budapesten, a Dél-dunántúli régión belül
és az Alföldön)
♦ specializált, nagy taglétszámú szervezetek (egészségügyi, nyugdíjas, ifjúsági,
borászati, kulturális klubok, egyesületek stb.)
♦ nagy forgalmú határátkelők benzinkutjai (nyugati és déli határoknál).
Külföldön:
♦ Magyarországra utaztató nagy touroperátor cégek,
♦ magyar nemzeti képviseletek,
♦ specializált, nagy taglétszámú szervezetek, egyesültek (egészségügyi, nyugdíjas,
ifjúsági, borászati, kulturális ... stb.),
♦ kiállítások, rendezvények (elsősorban német, osztrák és holland nyelvterületen),
♦ testvérvárosok, partnertelepülések.

55
5.4. Promóció

5.4.1. Megyei promóció

A 2000. évben egyrészt folytatódik a már említett "Hívj egy vendéget Baranyába" című
rendezvénysorozat, valamint az ezredforduló tiszteletére megrendezésre kerül a "Baranya
2000" című programsorozat, "Tájak, várak, korok, borok, hangulatok" szlogennel.
Egyéb promóciós eszköztárra az alábbiakban adunk javaslatot.

Kiadványpolitika
A megye kiadványpolitikájában már megjelentek a tematikus kiadványok. Ezek
továbbfejlesztése (tartalmi, arculati) elengedhetetlenül fontos, valamint szükségesnek
látszik a tematikus sorozat tovább kiadványokkal történő folytatása. Ezek a kiadványok a
következők:
⇒ gyógy- és termálfürdők
⇒ népművészet, népi mesterségek
⇒ lovaglás
⇒ kerékpározás
⇒ jelentős építészeti, kulturális értékek
⇒ csomagtúrák utazásszervezőknek (programcsomagok)
⇒ szálláskatalógus
⇒ programok, rendezvények (évről-évre)
A tematikus kiadványok mellett szükségesnek tartjuk egy reprezentatív kiadvány
elkészítését a megye idegenforgalmi kínálatáról.

Multimédiás CD
A korszerű számítógépes technikai berendezések elterjedésével szükségessé vált ezen
igényeknek megfelelni. A CD-k mára bekerültek a köztudatba, így rendkívül sokan
használják. A kistérségek kínálatát összegyűjtő megyei multimédiás CD kiadása nem csak
a potenciális turisták érdekeit szolgálná, hanem kiállításokon, study tourokon, egyéb
rendezvényeken szakmai közönség részére is bemutatható.

56
WEB-lap
Baranya megye WEB lapon történő megjelenése is igen fontos. Ennek vannak
kezdeményei, azonban ez még nem készült el teljesen. Az internetes megjelenés azonban
szükséges lenne, ebben kaphatnának helyet a kistérségek is.

Kiállítások:
Az egyes térségek önálló egységként való megjelenése a szűkösen rendelkezésre álló
anyagi eszközök miatt valószínűsíthetően csak belföldön lehetséges. A nagyobb volumenű
belföldi, valamint a külföldi kiállításokon érdemesnek tartjuk a kistérségek összefogását a
regionális szervezettel (DRIB). A DRIB ugyanis számos bel- és külföldi kiállításon jelenik
meg, ahol ingyen biztosítják a kistérségeknek a megjelenést. Jelen munkában a következő
megjelenési területeket ajánljuk:
Belföldön:
♦ Budapest (Utazási kiállításokon, Welcome beutaztató work shop)
♦ alföldi vásárokon (Szeged, Kecskemét, Debrecen)
♦ régión belüli vásárokon (Kaposvár, Szekszárd, Pécs)
Külföldön:
A megye külföldön történő egyedüli megjelenését az igen magas költségek miatt nem
javasoljuk. Szerencsésebb, ha a megyei turizmusmarketing vezetés egyezteti terveit a
DRIB-bel és vele közösen vesz részt kiállításokon.
♦ Osztrák piac
♦ német piac
♦ horvát
♦ holland

PR tevékenység

Külföldön:
◊ A kiemelt küldőterületekről szakmai képviselők számára hazai vállalkozások
bevonásával történő study tourok szervezése,
◊ külföldi neves folyóiratok újságíróinak régiónkba történő meginvitálása
(reklámriportok, tudósítások),

57
 ◊ testvérvárosi és testvérmegyei kapcsolatok kihasználása: vezetőik, újságíróik, rádió és
TV munkatársaik számára a régió bemutatása,
◊ A megyére, kistérségekre jellemző promóciós és reprezentációs anyagok, termékek
ajándékozása,
◊ külföldi utazások, szakmai fórumok alkalmával a kistérségek adottságának,
vonzerejének, turisztikai termékeinek bemutatása (e célra fóliák, diaanyag
kifejlesztése).

Belföldön:
◊ jelentős, beutaztatással és belföldi turizmussal foglalkozó utazási irodák számára a
megye, a kistérségek bemutatása,
◊ országos és megyei lapok, rádiók és TV-k munkatársainak study tour szervezése,
◊ sajtótájékoztatók tartása.

5.4.2. A kistérségek promóciója

A kistérségek nem csak a termékfejlesztésnek, hanem a promóciónak is fontos bázisát

alkotják. Bemutatkozásuk, egységes arculatuk kialakítása így elengedhetetlenül fontos.
Javasoljuk tehát, hogy minden kistérség dolgozza ki saját arculatát, amelyet minden
promóciós eszközén jelenítsen meg.

Kiadványpolitika

Mohács és térsége
• Közös reprezentatív kiadvány Mohács és Bóly térségének kínálatáról,
• Tematikus anyagok
⇒ a Duna szakasz kínálatának bemutatása a vízparti üdüléshez, vízi sportokhoz és a
horgászathoz kapcsolódóan
⇒ Falusi turizmus bemutatása
⇒ Népművészet, népi kismesterségek bemutatása
⇒ Busójárás bemutatása

58
 ⇒ Bor és gasztronómia
• Programcsomagok

Zengővidék, Keleti-Mecsek a Völgységgel

• Reprezentatív kiadvány a falusi turizmus kínálatáról
• Tematikus kiadványok
⇒ Kerékpáros túrajavaslatok
⇒ Népművészet értékei
⇒ Túra és aktív pihenés a Mecsekben
• Programcsomagok

Nyugati-Mecsek
• Reprezentatív kiadvány a falusi turizmus kínálatáról
• Tematikus kiadványok
⇒ Kerékpáros túrajavaslatok
⇒ Túra és aktív pihenés a Mecsekben
• Programcsomagok

Észak-Mecsek a Hegyháttal
A térség megosztott, hiszen az Észak-Mecsek kínálata jelentősebb, mint a Hegyháté.
• Orfű és térségének kínálatát bemutató reprezentatív kiadvány (vízparti üdülésre,
sportokra és horgászatra támaszkodva elsősorban)
• Sikonda termálkínálatát bemutató reprezentatív kiadvány (a beruházások befejezését
követően)
• Magyarhertelend termálkínálatát bemutató kiadvány
• Bikal centrummal az Észak-Hegyhát wellness kínálatát bemutató kiadvány
• Egyéb tematikus kínálatot bemutató kiadványok
⇒ Lovasturizmus
⇒ Falusi turizmus lehetőségei
⇒ Természeti értékeket bemutató kiadvány
• Programcsomagok

59
Szigetvár és a Dél-Zselic
• Szigetvár és a Dél-Zselicet bemutató reprezentatív kiadvány (elkészült)
• Tematikus
⇒ Népművészet, népi értékek a Dél-Zselicben
⇒ Kerékpáros lehetőségek
⇒ Szigetvár termálkínálata
⇒ Szigetvár török emlékei
• Programcsomagok

Siklós-Harkány-Villány térsége
A térség Baranya egyik leginkább frekventált idegenforgalmi központja, így a
promócióban is előrébb jár több más kistérséghez képest. A hiányosságok alapján a
következő kiadványok elkészítése szükséges:
• A térséget komplexen bemutató reprezentatív kiadvány
• Reprezentatív kiadvány Harkány fürdőhelyről
• Reprezentatív borút kiadvány, amely a borosgazdákat is bemutatja
• Tematikus kiadvány
⇒ Barangolások a Villányi-hegység természeti értékei között
⇒ wellness lehetőségek Harkányban
⇒ gyógyszolgáltatások Harkányban
⇒ kerékpártúrák
• Programcsomagok

Ormánság és a Duna-Dráva Nemzeti Park

A Duna-Dráva Nemzeti Park által biztosított idegenforgalmi lehetőségekről 2000-ben
számos promóciós anyag valósul meg Phare pályázatból (leporelló, web-lap, turista
térkép, csomagtúra javaslatok, szolgáltatói katalógus, standinstalláció, videofilm, CD,
valamint szakvásárok, médiakampányok).
Hasonlóan Drávamenti Tájvédelmi és Turisztikai Egyesület szervezésében elnyert
Phare pályázatok közel 200 millió Ft-ot biztosítanak termékfejlesztésre és promócióra a
2000. évben.

60
 Az Ormánság kiadványon keresztüli bemutatásakor figyelmet kell szentelni az
alábbiaknak:
• Tematikus kiadványok
⇒ Népi építészeti emlékek
⇒ Kazettás templomok
⇒ Falusi vendéglátás
⇒ Kerékpározás
⇒ Dráva vízitúrák
• Programcsomagok (gyalogtúrák, kerékpártúrák, ökotúrák)

Pécs
• Reprezentatív kiadvány Pécs kínálatáról
• Tematikus kiadványok
⇒ Szálláskatalógus
⇒ A egyházi emlékek Pécsett
⇒ Török emlékek Pécsett
⇒ Múzeumkatalógus
⇒ Gasztronómia
⇒ Pécs és a Mecsek, kirándulási, kerékpározási lehetőség a város környékén
⇒ Programok, fesztiválok
⇒ Kulturális események (színház, hangverseny, balett stb.)
• Programcsomagok

WEB-lap
A megyei WEB-lap részeként minden kistérség saját honlapja is el kell készüljön. A WEB-
lap által bemutatott információk folyamatosan frissíthetők, a nap 24 órájában a világ
bármely pontjáról elérhetők. A WEB-lapok a térségek sajátos arculatához illeszkedve
készülhetnek el.

61
Kiállítások:
A kistérségek önállóan történő megjelenését csak a belföldi kiállításokon javasoljuk.
Szükségesnek tartjuk ugyankkor kiemelni, hogy a jelen marketing tervben megjelölt
szegmenseket a kistérségek is vegyék figyelembe, valamint törekedjenek a megyével és a
régióval való közös megjelenésre.

PR tevékenység
A megyeihez hasonló, valamint ahhoz kapcsolódó PR végrehajtását javasoljuk a
kistérségek számára is.

62
5. MARKETINGKUTATÁSOK

A kutatások a marketing alapját képezik. A belőlük szerzett információk mind a megye, mind
bármely területi egység tervezésében alapvető segítséget biztosít. Javaslatunk alapján az
elkövetkezendő évek folyamán a következő kutatási témákat kell elvégezni:

a) Vendégkör-kutatás megyei szinten: A Dél-Dunántúlra vonatkozó felmérés a DRIB

megbízása alapján készülhetett el, de Pécs vendégköre is ismert a felmérések alapján.
Érdemes lenne egy megyei vendégkör-kutatás elvégzése, melynek időközönkénti
megismétlésére mindenképpen szükség van.
b) Idegenforgalmi szervezetekkel, vállalkozásokkal kapcsolatos felmérések: a kutatás során a
megye utazási irodáinak, szálláshelyeinek, idegenforgalmi szolgáltatóinak termékeit,
marketingjét, elosztási csatornáit vizsgáljuk.
c) Monitoring rendszer kidolgozása és fenntartása: a tervben foglaltak megvalósulására,
valamint a megye, a kistérségek, a települések pályázati tevékenységére monitoring
rendszert kell kiépíteni. Ez alapján jól követhető, hogy az egyes szintek mennyire követik
a megye és saját maguk által meghatározott fejlesztési irányvonalakat. A monitoring
rendszer kiépítése igen fontos feladat.
d) Programcsomag építés: a kistérségek pontszerű vonzerőinek összekapcsolására javasoljuk külön kutatás
beindítását. Ez nem csak az egy-két vagy többnapos programok papíron történő bemutatását jelentené,
hanem a helyi érdekeltek bevonásával részletes egyeztetés, amelyet aztán megfelelő promóció is követhet

63