You are on page 1of 2

A pápaság és a császárság küzdelme

Ismétlés
• 911: Keleti Frank állam: Karolng dinasztia kihalása, helyükre: Szász-dinasztia
kerül:
• I. Madarász Henrik: 919-936, 933-ban vereséget mért a magyarokra
Merseburgnál
• I.Nagy Ottó: 936-973,
• 955-ben vereséget mért a magyarokra Augsburgnál,
• meghódította az Odera és az Ebba vidéki szláv törzseket ill. Észak-Itláiát,
• elterjesztette a kereszténységet
• 962-ben létrehozza a Német-római császárságot, pápa császárrá koronázta
• 973-ban Quedlinburgi gyűlés: császár elismerteti a hatalmát, Géza, magyar
fejedelem is képvisleteti magát, kiegyeznek

A Cluny reform előtt


• császári hatalom azt állítja, hogy Istentől kapja a hatalmát, egyház azt mondja,
hogy a császárnak Rómába kell mennie a pápa elé, és ott a pápának kell
megkoronáznia a császárt
• apostoli császári cím: Szt. Péter utódainak tekintették magukat
• császár magának tudta a jogot, hogy a püspököket beiktassa, akár a
pápaválasztást is befolyásolhatta
• püspökök így a császár támaszai lettek, hiszem ő volt , aki beiktatta őket

A Cluny reform, és következményei

- 1059 -Cluny reform: bencés monostorból indult ki, az egyház megerősítésére


törekedtek, az Istenhez való visszatérést hirdették, szentséges életre buzdítottak, a
papi tisztség tekintélyét szerették volna helyrehozni, a cölibátus bevezetését, és a
szimónia eltörlését akarták
pápa: tekintélyének növelése érdekében fölkarolta ezeket az intézkedéseket
- VII. Gergely pápa a Böjti zsinaton alattvalójának kiáltja ki a császárt, megtiltja
számára a tisztségviselők kijelölését
- 1076-ban a császár (IV.Henrik) a Wormsi zsinat keretében kitagadja a pápát a
német pápságra hivatkozva, tovább választja a tisztségviselőket
- VII. Gergely pápa kiátkozza a császárt
- IV. Henrik bűnbocsánatért esedezik(1077), Canossa-járás: elmegy a pápához
Canossába, megkapja a bűnbocsánatot
- IV. Henrik 1084-ben elfoglalja Rómát, a pápát a nép haragja elűzi Rómából, nem
sokkal később meg is hal

- 1059: Miklós pápa bevezeti a pápaválasztás új rendjét: a pápákat a bíborosok


testülete választja, de a bíborosokat a pápa nevezi ki „nyíl“ a császárnak nincs
beleszólása

IV. Gergely pápáról bővebben


- legfőbb törekvése a pápai tekintély helyreállítása volt, ezért támogatta a Cluny
reformot
- pápai megbízottak járták Európát, betartatták A Cluny reform pontjait
- 1073tól (pápa lett) megfosztja az invesztitúra jogától a császárt invesztitúra: az
egyházi főméltóságba való beiktatás joga
- császári papok: német papok, akik a pápa ellenébe léptek fel, nem akartak a
befolyása alá kerülni. Az ő támogatásukkal IV. Henrik figyelmen kívü hagyta
VII. Gergely határozatát, cserébe Gergely pápa exkommunikálta (többit lásd
fennt!)
- végül Henrik bocsánatért esedezett, népe, feudális urak kötelezték rá, meg is
kapta
- IV. Henrik megerősödése után leverte a szász fejedelmeket, ellenpápát állítatott,
majd betört Itáliába
- a pápa mégegyszer kiátkozta, de hatalma szilárdásga miatt ez már nem volt
visszatartó tényező

Az invesztitúra harc vége

- 1122: Wormsi konkordátum: császár elvesztette a kinevezési jogot, de a


javadalmaikba ő iktathatta be az egyházi méltóságokat, a földbirtokaikat ő
adományozta (világi szempontból a püspökök hűbérura lesz!)
- A nyugati részen a császár és a pápa osztozik a hatalmon, de az egyházi és a
világi hatalom nem fonódik össze jelentős módon
- Bizáncban a két hatalom összefonódik, császárnak beleszólása van az egyház
dolgaiba

You might also like