5. MAGFIZIKA $.1 BEVEZETES Bbben a fejezetben a2 atommagok fizikai tulaj- donsigainak alapjaival ismerkediink meg. Elst Jroban foglaljuk &ssze, hogy eddigi tanulmé- nyaink alapjén mit tudunk az atommagesl. Tud- juk, hogy az atomok atommagokbél & elektro- nokbél épilnek fel. Az atom egészéhez képest az atommag rendkivil kis mérett. Ext igy szoktdk szemiitetni, hogy képzeljuk el az atommagot ‘gombostifejnyire felnagyitva, ami azzal a kévet- kezménnyel jér, hogy a teljes atomot tanterem mérettre Kell nagyitanunk. Ez azt jelenti, hogy az atom t8bb tzezerszer nagyobb, mint az atom- mag. A mérések azt mutatjik, hogy az atomok sugara 10! m nagysdgrendG, mig az atomma- goké néhényszor 10-¥ m, ‘Az atommagok protonokbél és neutronokbél épil- nek fel (cayetien kivétel @ hidrogénatommag, amely egyetlen protonbél dll), a protonok poziti> elekiromos taltések, mig aneutronok semlegesek. A protonok é & neutronok témege majdnem teljesen megeayezik, & ez a témeg kézel kétezer- szerese az elektron tOmegének. Mivel a neutro- ‘nok szima vagy megegyezik a protonok s24- aval, vagy némileg meghaladja azt(err6l a ké- sbbiekben még részltescbben is sz6lunk), igy az atommag t®mege négy-stezerszerese a2 atom- ban Iév6 elektronok témegének, vagyis az arom imesének dntd része a rendkivil kis méreti ‘atommagha van zsifolva. Még felindbb a ki- nbség, ha az atommagok é a kril6ttik 1Ev6 sclektronfeths” sirGséget vizsgdljuk meg. Az el6- 26ek alapjin kénny6 ellenGriani, hogy az atom- ‘mag sGrfsége 10"—10"-szer nagyobb, mint @ no mag kérilli_ ,elektronfelh6" Stlagos strdsége Ez arra a mindennapi tapasztalattal litsz6lag el- Tentétes felismerésre vezet, hogy a kérilttink 1év6 mepfoghaté anyag térfogatdnak démt6 része ‘majdnem teljesen tres, a tmeg 99,9874; rend- Kiviilkis méret6, éridsi srg ,pontszer” ma- gokban taldthat6. Emilékeztetiink arra, hogy a kémiai reakcidkban, fa kémiai kétésekben mindig esak a legkilsé lektronhéjon (esetleg héjakon) lév6 elektronok vesznek részt. Az eddigiek alapjin érthet6, hogy az atommagnak a kémiai reakeidkban semmi- yen szerepe sincs. Az atomban az. elektronok szempontjabsl az atommag Kényegeben egy pont- szerti, elektromosan pozitiv ponttltésnek tekint- het6, amely a negativ elektronokat szigorian ‘meghatérozott energiaszinteken tartja maga ké~ rill a von26 Coulomb-eré segitségével. A semle- ges atomban az elektronok negativ toltésének nagysiga megegyezik az atommag pozitiv t6lté- sével. Mivel a proton és az elektron taltésének abszolit étéke pontosan megegyerik, igy a sem leges atomban a protonok és az elektronok szdma megegyezik. Ez a szim az illeté atomokbél éll6 elem rendscima (Z), ez hatérozea meg az elem kémiai tula}donsdgait, vagyis helyét a periédusos rendszerben, Ha egy atommagban kett6, vagy kett6nél tb proton van, akkor a protonok mellett mindig ta- lélunk neutronokat is @ magban. Ennek aza ma- sgyardzata, hogy neutronok hidnydban az atom- ‘magban egyméishoz rendkivil kézel keril6 pro- tonok szétrepUlnének, a mag nem lehetne stabi- lis, Bizonyos értelemben a valésigot fejezi ki az a kép, hogy a neutronok egyfajta ,ragaszt6” sze- repét tltik be az atommagban. Ugyanannak az elem deel (ami suk) Aze valés ends cayes fords meg. bans cayet relat szim eltér arrat a ten Azal 4, i nokbé letett tsai¢ ismert Ruthe Kivills nyite nyitva ll az Chad Azéta tonokt ayetle cayetle mos 16) elektro Eatarstrsége. tsz6lag eb Srbttink nt6 része Aektronok egy pont- tek tekint- stigordan maga k= Asemle- tltésének dit Wheé- taltésének igy asem tok szdma kbs! Allé '¢ az elem veriddusos ‘Snel wb mmindig ta- kazama- ‘az atom- S216” sze- sannak az clemnek az atommagiaiban a neutronok szima nem feltétleniil ugyanakkora. Az azonos proton-, de eltérS newtronszdimii atomokattzotépoknak ne- verzik. AZ izotdpok kémial szempontbél telje- sen azonosak, azonban magfizikai szempontbé! (amint ezt a késbbbiekben részletesen Iitni fog- jjuk) teljesen eltér6 viselkedéstick lehetnek. ‘Az egyes izotépok a természetben nem egyforme valészinGséggel taléthat6k meg, a periédusos rendszerben az clemek relativ atomtdmege 22 ‘egyes izotépok atomtimegeinek az izot6pok el6- fordulési arénydval sGlyozott atlagénak ele! ‘meg. Durvén szélva azt mondhatjuk, hogy ab- ban az esetben, ha egy elemnek Iényegsben esake cenyetlen izotSpja étezik a természethen, akkor a relativ atomtimeg majdnem pontosan egész zim, illetve ha a relativ atomt®meg jelentésen celtér a hozzd lepkOzclebbi epész sedmt6l, akkor arra kévetkertethetnk, hogy ennek az elemnek 4 természetben legaldbh Két izot6pja gyakori. 5.2. AZ ATOMMAG ALKOTORESZEI ‘Aza felismerés, hogy z anyagi vilig atomokbst 4, iletve az atomok atommagokb6l és elektro- rnokbél épllnek fel, a huszadik szAzad elején szi- letett meg Thomson, Rutherford & Bohr kuta- tésai alapjn, Az atomfiika trgyalisakor meg- ismerkedtink munkésséguk fbb eredményeivel. Rutherford szérisi kisérletei vezettek arraa rend- vil meglep& tényre, hogy azatommagok meny- nyire kis méretiek az atom egészéhez.viszo- ayltva, Azonnal felmerult a kérdés, hogy mibil {ill az atommag. A végleges vélaszt 1932-ben Chadwick adta meg. a neutron felfedezésével ‘Azéta tudjuk, hogy a2 atommagok pozitiv pro- tonokbsl é semleges neutronokbél épilinek fel, cegyetlen kivétellel, hiszen a hidrogén atommagie eayetlen protonbél sll. A proton pozity elektro ‘mos tblrésének nagysga pontosan megegyezik egy elektron negativ 15ltésének abszolit értékével Ezt a nagysigh tdlést nevezzik elemi ttésnek, ériéke ¢ = 1,6-10- coulomb. Ennek _megfele- len egy elem Z rendszdma megadia az elem egy semleges atomjéban mind az elektronok, mind 4 protonok szémét, vagyis az atomimag elektro- mos tite Q = +Ze. A neutronok szdma, arnit N-nel jel\Unk, éltalé- ban eléri vagy meghaladja a protonok szmét az atommagan, A tapasztalat azt mutatja, hogy a nagy rendszdimé elemek esetén a neutronok sz4- ‘ma mindig nagyobb a protonok szmanil pro- tonokat és a neutronokat egyitt nukleonoknak ne- vezzik, A mul leonok szdmdt A-val jelljk és 15- rmegszdmnak severcik, Az cddigick alapjén tehit a tmegszim A=Z4N alakban adhaté meg. Egy nukleon tmege mintegy kétezerszerese egy clektron tmegénck. A proton é a neutron té- rege majdnem pontosan ugyanakkora, a neut- ron tSmege valamivel nagyobb. A proton, neutron é az.elektron gondosan elvégzett méré- sekbil nagy pontosséggal meghatérozott témes- erigkei a kivetkez6k: my = 1,672 648-107 kg, my = 1,674 953-107 kg, im, = 9,109 53 -10-™ kg. A szimértékek azt mutatjik, hogy a neutron ‘mintegy Két és {61 elektrontémeggel nagyobb, ‘mint a proton. ‘Az atommagok méretér6l eldszir a mir megis- ‘ert Rutherford-kiséret_nydjtott informéci6t. Mivel azonban a Rutherford ital felhaszndit cerészecskék energidja nem vol tlségosan nagy, cexért az acrészecsk6k legfelebb megkBzelithett ‘a vizsgélt atommagokat, de nem érhették el az0- kat, (Emigkeztet6il megiegyezzilk, hogy az a sugarakat héliumatommagok alkotjék, melyek ét protonbél és két neutronbél éllnak, vagyis az srészecsktk Két pozitiv elemi toltéstick. ‘Az 191 -ben elvégzett kisérletben Rutherford vé- Kony rézlemezen bocsitotta at az anrészecskéket, _melyek k6zil a legtbb szinte akadélytalanul 4- jutott, azonban néhany jelentésen elérdtaréz- utatommagok 29 protonjinak Coulombstaszitisa ‘mitt. Nagyon ritkin t6kéletesen visszapattant acrészecskéket is éezlelt Rutherford, Ezek kez rmazisa a gyéayészatban, ‘A hhgjmodell meliett azontan egy masik mag ‘modell, a eseppmodell, nagyobb sikerrel tudta A csep, a kével Weizsit Ma fa A suiigh ‘isi om Kvetke; nukleon Kotesdnt fogatier A fale nek rész) ban, his saikhoz, Felitettel, sep fel 26ekben ardnyos, AM oa Usyanese repel a ¢ zetével (A%-naly A. negyee figyelemby exészben vagyis ar szima ki: esetén vis Ha tehét instabil le tisnak neahatisba tud- aefizikaban a ett magmag- vrsmagneton J vet) ve t).v Wve az elekte Bohr-magne- leton értéké- ke sajit mig- rick ériéke a azt mutatia, momentum ymentumét @ protonoknak ‘sai cayiite- lrozzik mes. yamozeisuk Ihezért nines >mentuanmal inte’ fetha- ‘2 atomban k_migneses zika részben lapotok ko- Hazes rlidis- ses mezSvel, 1 ésalothets agmégneses ‘nce: NMR) nagy orvos- dszer alkal- mmisik mag- kerrel tudta 4 kisérleti jelenségek elméleti értelmerését ani Mar széltunk arrél, hogy az atommagok si- FHisége KGzelit6leg dlland6, ami indokolté teszi fa viacsopphasonlatot. Ehhez jul az is, hogy az cay részeeskére es KOtEsienergin t6bbé-Kevésbé fillandé, jay egy mag teljes KOtési energidja a részeeskeszammal (a t6efogattal) KGzel linedri- ‘A cseppmodell alapjin 2 mag pontos témesére fs kévetkezd félempirikus formulét irhatjuk fel Woiesicker nyomin M = Ziny+ (AZ) my | eno, 2 A saigletes zirdjelben lev6 kifejezés a mag k®- tési energidjéval kapesolatos. tmegdefektust veszi szimba. Az itt szerepl6 egyes tagoknak Kévetkexd értelmezést adhatjuk: az asd tag a rukleonok sziméval arinyosan ndvekv6, vonz6 kélesénhatisbo! szdrmazé energiat adja. (tér- fogatienergia). ‘A fellileten lev nukleonok azonban nem ves2- nck rés2t tees intenztdssal a kBtés létrehozdsi- ban, hiszen Kifelé nem kapesotédhatnak: tér- saikhoz. Ez az Ssszetart6 erdt gyengit6 hatis a felllettel ardinyos (fellleti energia), ami a viz~ csepp feliletifesziltsépének felel meg. Az el6- 2éekben littuk, hogy a mag sugara Anal arinyos, jay a feldlet és ezze! a felileti energia is Anal ardnyos. Uayancsak gyengit, tehit nepativ elgjellel sze- repel a Coulomb-energia is, Ez a toltés néay- zetével (Ztel) egyenesen, mig a magsugirral (4'8.nal) forditottan aranyos. ‘A negyedike tag azt az empirikus tényt veszi figyelembe, hogy a stabilités vonala nagyban- egészben az A/2 = Z cayenes kézelében van, vagyis a magokban a protonok & a neutronok seima kézel azonos. A nagy rendszinni elemek esetén viszont a neutronok Kerdinck tilsélyba. Ha tehét az A/2—Z kulinbség nagy, a mag instabil lesz, azonban az ebbét eredé instabili- tisnak ndvekvS d-valegyre Kisebbnek kell Jennie, merta nehéz magokniil a stabilités vonala a fentiek szerint eltér az A/2 = Z vonaltol. Exért Kell még 4-val osztani. Szokés még ezt a tagot a Pauli-ely alapjén gy is magyarizni, hogy 2 neutrontdbblet energiatabblettel jar cgyitt a megegyezS proton—neutron szimhoz Képest (lasd az 5-3, brat). llyen médon a eseppmodell is tartalmazza a héjmodell epyes clemeit. Ezt a rneayedik tagot aszimmetriatagnak, vagy Pauli- cnergiatagnak hivjék. Végil az @ tényez5 rnukleonok pros vagy piratlan voltibél adéd6 korrekeiot adja (pérosodési energia). Ha a tmegdefektusbél kiszdmitjuk a kotési energidt, majd ezt a wmegszimmal elosztjuk, akkor a kévetkez® alakit Glempirikus képletet apiuk az egy részecskére jutd atlagos kotési cenergidra ee ee 7 sae Cae hol az el6z8 kifejezésben szereplé tmegdimen- Zi6jG konstansokat Cte! szorozva energiadi- ‘menzigja Allanddkra valtottuk &t (#1 = aich dag = auc? stb,). Az Igy kapott sllandok értékei 15,7 MeV = 2,52 pJ, 0,69 MeV = 0,51 pl, 949 MeV = 15.2 ph Bar a fajlagos kotési energia Képletében az 2 tagot elhagytuk, mégis ez 2 képlet a legtddb atommag kbtési energidjét 2%-nél pontosabban adja vissza. ‘A magmodellek fejlestése még mindig nem le- Zire terilet a kutatdk sziméra. Iey példdul Bobr & Mottelson 1952-ben Kollektiv modelljékben celvégerték a héjmodell & a cseppmodell egyesi= tését, amely mindkét modell el6nyeit tartal- mazza, Régtén hozzé Kell tenni, hogy a Bohr név itt a fit, Aage Bort jelenti, Tudominytr- téneti érdekessée, hogy mig az apa, Niels Bohr 1922-ben a2 atommodell megalkotiséért, addig fia, Aage Bohr 197S-ben az atommagmodel! tovabbfejlesztés8ért kapott Nobel-dijat 1231) A radioaktivitis magyarizata ‘Az l625.kiegészitésben alapéllapotban levs fatommagok kotési energisjdnak meghatéroza- séval foglalkoztunk, mikézben a magokrét hall- gatélagosan feltétcleztik, hogy stabilak. Azon- ‘ban j6l tudjuk, hogy nem minden atommag sta- bil, a radioaktlv magok minden KUlsé hatis nk bomlisra képesck. Migrt végeznek radio- aktiv bomlist egyes atommagok” Miért mindig exponeneidlis a bomlis id6figgése? Miért bizo- nyul mindig teljesen figgetiennek a bomilés se- bessége a Klils6 Kérilményekt6!? Migrt talél- hhatunk epészen szélsGséges Kkilénbségeket a kit Ténféle atommagok bomlisi sebessévei kéz6tt? Ezek a kérdések meglchetsen bonyolultak, mé- is megprdbaljuk egyszertien megvélaszolni Sket ‘igy, hogy a magyarizatokban néhiny ismert jelenségre hivatkozunk és ezeket a magfiikai jelenségek anal6gidjaként fethascnéljuk. Kezdjik a p-bomldssal, amelyben az atommag nagy energidji fotonokat sugéroz ki, Léttuk mar, hogy a nukledris folyamatok jellemz6 energii sok nagysigrenddel nagyobbak, mint az atom clektronallapotainak megvéltozisakor fellépS cenergidk, Nyilvanvaldan felmeril, hogy a ;-bomlist ana- gidba Aiitsuk azral a fotonkibocsétéssal, amit exy atom akkor végez, ha egy gerjesctett All oti elektronja alacsonyabb energiaszintre (oes6 soron egy vagy tbb Képésben alapélla- potba) keril. A kiboesétott foton energisja Ié- rnyegében az dtmenet két energiaszinte kézoti lénbséggel egyerik meg. Ennek a jelenségnek ‘a kapesolata a p-bomléssal valdjéban tobb mint aanalégia, epészen hasonl6 folyamat trténik ‘pbomliskor a mag nukleonjaival, mint az elekt- ronnal az atomban. Tehit a j-bomlés nem més, mint az atommag gerjestett allapoténak meg- sztinése fotonkisugarzis segitségéyel. Ennek oka is nyilvanvalé, mind az atom, mind az atommag cesetén az energiaminimumra valé trekvés ma- ayardzza & folyamatot. A természetben taléthaté ‘ysugéreé magok gerjesztett illapotba altalaban kordbbi a- vagy @-bomlési folyamat kévetkez- 124 tében Kerillnek. Néhiny kivételt6leltkintve a gerjesztett atommagok kb. 10° s felezési id6- vel, szinte megfigylhetetlenil rivid id alatt clérik alapllapotukat. Az ezyik kivételt a. J+ supéreé Cseizot6p bomlisakor fyethetiGk meg. A 30 éves felezési id6vel bomls "*Cs-ma- ok 65%/-a alapillapoté "”Ba-maged, mig 2 tobbi 93.5% gerjesctett, 662 keV enersidié. ‘mBasmaggd vilik, melyek a y-bomls szokisos 10-™ s nagysigrendG felezési idejhez_ képest nagyon hoss2i, 2,55 peroes feleaési id6vel, y= sugirzds kibocsétisival kerilnek alapdllapotba. ‘A host: felezési ideit, -bomIs magok ilven dilapotaitizomerdllapotoknak hivjuk. Az izomer Allapotok Wetezése arra figyelmeztet, hogy #2 atommag Tehetséges energiadtmeneteinek ré52- letesleirisa a fenti Képnél sokkal bonyolultabb, azonban most nem lehet eélunk minden egyes réslet tsetézisa ‘Az atommagok gerjesztett allapotait meghats- rozott energidjfotonok segliséxével mestersé- gesen is létrehozhatjuk. Az. atomok esetéhez hasontéan ilyen médon az atommagok elnyelési sainképher jutunk (a >-sugérzis adja a Kibo- csitési szinképet). Mindkét szinkép vonalas, azaz meghatérozott energiaszintekbd ll, ami azatommagok kvantumos viselkedésének a bizo- nyltka, Az atommagok kBzUl ndhiny esa foto- nok segitségével gerjeszthet6, legtbbb mag azontan valamilyen részecskével (proton, elck- tron stb) valé Uikizés eredményeként is. Tt is fennéll az analégia az atomban levd elektro- nokkal, hiszen ezek is gerjesrthetOk elegendden nagy energidjd Kils6 elektronok tkGctetésével (emlékertetink a Franck—Herta-isérlete). Erdekességkent jegyezzk meg vézil, hogy az tommag gerjesztet éllapota még két egészen més médon is megseUnhet. Az egyik az Ugyne- vezett belsé Konverzi6, amikor az atommag & sgerjesctésienergit az atom egyik bels8elektron- jnak adja it, amit az tesz lehet6vé, hogy a bels6 elektronok megtalslisi valdscinbsége az atom mag helyén viszonylag jelentéslehet. Bels® kon- verzié esetén az atombsl exy nagy energi celektron tévozik, amelynek mozgisi energisjat a mag ger rmepfele jainak e tett alla setiik + nok. Ai écina A misib parkelté fordulh: cay elek Ennek s energia elekiron E,2n pozitror mast, é ennek € 2 eerjes pozitror ayobb 1 ron—po tatja, Ai nem jh jesztésie os kisaé Atovib részetes valé tr energia 2, ily fllapot ¢ ia az a mellett 1 hogy az megan eey nuk stk el, 1 atomma, Ismét en a mag t azonban vagy eg orténik,clickintve a felezési id’- id 146 alatt ivételt a f- figyelhetjik 16 Cs-mae ‘08, mig a V energisja lis szokisos ithez képest i id8vel, y= spallapotba. nagok ilyen © Azizomer hogy az teinek rés2- nyotultabb, inden egyes it meghats- a mestorsé= ak esetthez, ok elnyelési dja @ kibo- 'p vonalas, 1 all, ami Sek a bizo- ¥ esak foto- stb mag. ‘oton, elek- at is. Tt is #6 elektro- ‘legendden satetésével etre) 1, hogy az it epészen az dgyne- tommag a Gelektron- Day a belss az atom- Bels6 kon- enerziji nergijt a mag geresttsi energie szolsaja. Az ennek tnepflel6 folyamsat sz ator gojeztet elektron- jinak eotében is meptérténhet, az atom geresz- tet llapota ckkor is cay elekiron kirepitésvel sainik meg. Ezek az igynevezett Auger- 90 esetén jitszd- hate). A Kénnyii magok akkor tudjék fajlagos otésienergidjukat ndvelni, ha ezymésba ol vadya megnivelik a magban levé nukleonok szimat. Az ilyen Ssszeolvadisi folyamatokat rmagfiziénak nevezzk. Ha figyelembe vesszik, hhogy a mag kbtésienergijénak nagysiga milyen hhatalmas a természetben Iétezd egyéh energidk- hhoz Képest, akkor viligossé vilik szdmunkra, hogy akar ‘maghasadaskor, akir magfiiziokor Gridsi enereiék szabadulhatnak fel. Ezt felis rmerve a kutatGk mir az 1930-as évek eleje ota dolgoznak @ nukledris enerpia felszabaditisdnak gytkorlati felhaszndlisra.alkalmasmezval tisain, A KOvetkerdkben eldszir a maghasadas ayakorlati megvalésitisénak alapelveivel fog- Talkozunk, maj ezt kivetden rbviden ismertetjik ‘2 magfizié felhaszndlisénak IehetSsépeit ‘Az elzé részben megtaléltuk annak okit, hogy ‘egy uranmag spontin médon miért hasad szét rendkivilritkin. A hasadéskor a felilltienergia imegndvekedése miatt a rendszernek egy 6 MeV kori poteneidlgdton kell dthaladnia, amin a nagy t8meg miattesak rendkivil kis valészind- séggel walagutazhat” 4t, Ha a mag valamilyen kils6 energidt kapna, akkor ez jelentésen meg- Kinnyithetné a folyamatot. Ezt a hatist akri- véldésnak nevezzk, a ks energisadag. neve pedigaktivilési energia. KOzismert_példéul, hogy a Kémiai reakeidk magasabb himérsék- leten ataldban gyorsabban jétszédnak le. Azt ‘mondj ‘iva cenergis smikus séklet ponte E~k Boltza mmikus Indu A me szoled aidit rendsz sakor! cenergi (pela nvekt ind vezhet) Aas tekben Jen m: szolgt szemp mag h szoled nek of mago talmaz t8bble seétha pése ke ron I& alt ron ke ‘igynes szerep adult ssmellé chi Iebrin mar radioak- valde lemek ké- ddnek el a anagyobb snnél_na- vagy mas sissal ki- ithor. Az & magok sitlen (az kiséreti lik, hogy 2 jtsz6d~ « fajlagos. tsba ol. ukleonok amatokat vesseik, ea milyen cenergidk- fimunkra, afiizidkor Ext felis cleje ta sitdsinak regvalési- ighasadis ivel fog mertetjuk it kit, hogy asad siét energia y 6MeV ‘alészin= tlamilyen ‘sen meg- last okie dag. neve példéul, Smérsék- cle, Aut ‘mondjuk, hogy az ilyen reakei6k termikusan ak- tivaltak, mert az aktivélési energidt a h6mozgas ‘energidja szolgéhatja. Az urdn hasadésanak ter- rmikus aktivéliséhoz tizmillié (') fokos hémér- séklet kellene, mert a 6 MeV termikus szem- pontbél dridsi nagy energia (a beesiés az ismert E~ KF Ssszefiigeés alapjin t6rténhet, ahol ka Boltzmann-dllandé), Ezért a gyakorlatban a ter- rmikus aktivélis nem johet szdba Indukilt hasadés |A megolddst az tigynevezett indukélt hasadés szolgiltatja, ami legtbbszar egy alacsony ener- dj neutron befogésa sitjin trténik. Nagy rendszimé magokndl egy Gjabb neutron befogd- sakor (a magba valé beéptlésekor) felszabaduld- cenergia tipikusan 5~6 MeV, és er. sok esetben (példéul az urdnnal) elegend6 2 feldleti energia nivekedéséb61 adéd6 enerpiagét lekiizdéschez, fay a hasadés azonnali ltrejotighez. Ezért az indukélt hasaddst neutronos aktivéldsnak is ne- vezhetfik. A hasadéskor felszabadulé energia atomi mére- tekben dridsi, makroszkopikusan viszont egyet- Jen mag hasadésa csak egészen kevés energiét szolgéltat (200 MeV = 3,2-10- J), Gyakorlati szempontbél jelentés energiét esak nagyon sok ‘mag hasadésa ad, amihez nagyon sok neutronra van szikség. Azonban a nehéz magok Snmaguk szolgaltatjdk a neutronokat hasadasukkor, En- nek okt kénnyen megérthetjik, hiszen a nehéz. magokrél tudjuk, hogy neutront&bbletet tar- talmaznak, miga kézepes t8megszmtiaknsl ez a \bblet mar sokkal kisebb, vagyis a nehéz magok seéthasadasét s2ikségszertlen neutronok_kilé- pése kiséri. Ha egy mag hasadisakor tbb neut- ron lép ki, akkor czek néhény jab mag indu- lt hasadasét okozhatjik, ami még bb neut- ron keletkeaésére vezet, & igy tovabb... Ez az \igynevezett ldncreakcid, amelyben tehit a f%- szerepet a neutronok jatsszik, az energiafelsza- badulis a linereakeié szempontjabol csupin snmellékes". Az energiatermelés ezen médjénak elvi Iehetdsép6t 1934-ben Szilérd Leb fedezte fel, aki dtletét lig tréfis,félig dacos Iépésként szabadalmaztatta, mert Rutherford, az atommag felfedeéje Szilérdot fantaszténak mindsitve ki- dobta, amikor a fiatal magyar kutaté ezzel gondolatal felkereste Kora legnagyobb teki ‘yi tudésit. 1934-ben még nem ismertek olyan ‘magreakeist, amelyet neutron idéz.el6 é ame- lek végtermékei kéz6tt néhdny neutron voina. 1938 végén fedezte fel Hahn é Strassmann, hogy az urinatommag neutron hatéséra hasad, vagyis az induklt hasadést. Szilird Le6 azonnal viaspilni kezilte & 1939 mérciusira mér Kisér- letileg ki is muutatta, hogy a hasadés sorén két- ‘hdrom szabad neutron is keletkezik, felfedezését azonban a vilighdbord eléestéjén titokban tar- totta. A kiséreti tényt azonban mésok is fel- fedezték, & végil mogindult a versenyfutds az atombomba l6ilitisiért, amelyben a Minereak- ci mindenféle szabalyozas nélkil, pillanatsze- ‘len zajlik le, igy az 6ridsi energia robbanéssze- rilen szabadl fel. Hasadasos reaktorok ‘A tovibbiakban # nukledris energia békés oéti felhaszndlisét, vagyis a linereakeié szabélyo- zisinak problémakirét targyaljuk meg. Az els szabélyozott Mincreakciot 1942-ben Ferminek si- kerilt megvaldsitania Chicagéban. Ennek emlé- kére a kisérlet helyén ma egy Henry Moore- szobor dil Elészér vizsgéljuk meg, hogy milyen izotép atommagia alkalmas hasadési reaktorban ener- giatermelésre. A kotésienergia-girbe (5-2, ébra) Alapjén nyilvinval6, hogy a legmegfelelébb cle- ‘meta periédusos rendszer végén kell keresnink. ‘Olyan magokat kell keresni, amelyeknél a hasa- disonként kibocsétott neutronok szima miné] tWbb (de feltétlenill bb egynél), mert ez a inereakeis feltétele. Ezenkivil természetes fel tétel, hogy elegendé mennyiségben élljon ren- delkezésre a Faldén, vagyis feleztsi ideje ne le- agyen tl rBvid, Ezeknek a feltéeleknek esak SrTh-, BU- & ™U-izotépok feleInek meg. Egyéb megkétbttségek miatt azonban egyedil az 135*U-izotép alkalmas hasaddsos lincreakcié 1é- rehozésihoz a Foldén talélhats tbb szdz ter- mészetes izotép Koziil! Ennek felezési ideje @ Fold életkorshoz viszonyitva eléggé rivid, 700 milli 6, ezért ma mar a természetes urdnnak mindéssze 0,7%4-8t teszi ki az ®*U-izotép. Most foglalkozzunk a hasadisos reaktorok mi- Kédésének alapelveivel. Onfenntart6 lincreak- ciét akkor kapunk, ha mindon egyes hasadés folyamatbé! étlagosan anny neutron lép ki, amennyi legalébb egy jab maghasadist okoz. Eat mennyiségileg az effektiv sokszorozédAsi té- ryezé (vagy més néven kritikussigi tényez6) {ejezi ki, amit a reaktorban idSegység alatt Gjon- nan Keletkezett neutronok N’ sziminak & az idSegység alatteltnt (az el626 generécioban ke- letkezett) neutronok N szimanak ardnyaként definidlunk: keg = NIN. Ha ky, > 1, akkor a lincreakcié ndvekv6 (szu- perkritikus), ha k = 1, akkor esbkken6 (szub- Icritikus), ha k = 1, akKor kritikusnak mondjuk. Ez ut6bbi nem azt jelent, hogy a reaktor ,ve- szélyes”, ,vélsigos”, hanem éppen azt, hogy rendeltetészerden miikédik, a neutronok szdma, a hasadésok szima id6ben alland, az energia- termelés egyenletes. Bgyetlen hasadéskor két-hirom neutron Kelet- kezik (Atlagosan 2,47), de ezek k6zll nem minde- ‘yik hoz Iétre ijabb hasadést. Fayes neutronok rnmegsziknek”, vagyis elhagyjik a reaktort, ‘misok a reaktor szerkezeti elemein nyelédnek el, mig vannak, amelyek gerjesztik ugyan az '25U-magot, de ez nem hasadist, hanem példéul psugirzést okoz (Un ™U+y). A ma radéknak viszont ugyanannyi hasadast kell el6- idéznie, mint az el626 genericiénak. Ha a neut- ronok mozgési energidra tettek szert, akkor Ié- nyegében mind kirepillnének areaktortartélybél, 4a lincreakeié ledllna, Ezéet @ neutronokat las: sitan kell, amire legjobban a hidrogénatommag felel meg, mert téimege egészen kbzel azonos a neutrontmegge, iy titk6zve a neutron az ener- sidjinak nagy részét dt tudja adni a hidrogén- 136 ‘magnak. Lassitisra éltalban vizet hasenéinak, hiszen a legolesdbb hidrogéntartalma anyag & viz, de a lasité Kozeg lebet nehézviz, BeO, raft tis. ‘A maghtsadésos reakeidk dltaldban rendkivill ayorsak, tipikus iddtartamuk 10-®—10-% s, ‘A kelépett neutronok is nagyon hamar (a mi- sodpere milliomod részealatt talélkoznak ijabb rmagokkal, tehét @ neutronok két generdcigja éz6tt mindéssze 10-*—10- s tolik el. Ez ki ‘vilr6lszabilyozhatatlannd tenné a reaktort, ha 4 kilépS neutronok kis hényada (kb. 6 ezreléke) nem més médon, sokkal hosszabb id6_utén jelenne meg. Ezek @ neutronok 2 hasadvényok -bomldsa utdn érejt radioaktiv magokbdlre- plllne ki, fg csak viszonylag hossei (1 555) felezési idGvel jelennek meg. Ezck az digyne- vyezett Késd neutronok. A kés6 neutronok mes- jelenésti eltelt id mir elegend a beavatkozdsra 65a szabilyozésra. ‘A reaktorokat szabilyszertien dgy tzemeletik, hhogy a kés6 neutronok nélkil szubkritikusak le- ayenek, kés6 neutronokkal egyit viszontétla- gosan kritikusak, amit szabélyoz6rudak ki- & betologatiséval, bonyotult vezéelSrendszerek se- sitségtvel valistanak meg. A szabilyozsrudak ‘olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek szive- sen nyelik el @ nevtronokat (pl. bor vagy kad- rium). A reaktorban az effektiv sokszorozédési tényez6 mindig t-he2 nagyon k6zeli, a rendszer {d6ben és térben valtikozva hol szubkritikus, hol superkritikus. Ha a lncreakeié a kés6 neu ronok néikil is Iérejdhet, akkor a rendszer Alapotét prompt kritikusnak mondjuk (prompt: azonnali) amikor a reaktor szabélyozhatatlannd valik. A csernobilireaktor négyes blokkja silyos cemberi hibak sorozata kévetkeztében 1986-ban ‘prompt kritikussé walt, é5 ez az emberiség tor- ‘ténetének eddigi legsilyosabb nukledriskataszt- rofjahoz vezetett. ‘A maghasadéssal mGk6d6 reaktorok Uzemelte- \Usekor az eddig megismerteken kivil még sé- ‘mos probléméval meg kell kizdeni. Az ™*U-izo- ‘pot disitani kell, a reaktort megfelel6 sugir- ‘védelemmel kell elit, a kiggettradioaktiv£0t6- clemek kala: sunkbs fontos: konkré Kivdnjclemeket térolni kell stb. Ezekkel a problémék- kal a reaktorfizika foglalkozik. Jelen térayalf- ‘sunkban csak a reaktorok mUkédésének leg- fontosabb fizikai elveit akartuk ismertetni, konkrét megvalésités technikai kérdéseit nem kivnjuk érinteni Magfizic Végezetil foglalkozzunk réviden a nukleris cenergiafelszabadités masik lehetséges médjéval, ‘a magfizi6val. Nehéz atommagok a-bomlésakor & hasadésakor a taszit6 Coulomb-erd munka- végzése termel mozgisi energiat. Kinnyti atom- rmagok egyestlésekor a vonzi mager6vézez pozitiv munkét, Az energetikai helyzetet az 5-12, dra szemiéhtet ‘A magfizishoz ez szlkséees, hogy az atomma- ‘gok szorosan mepkézelitsék egymést, a révid hatétivolsigi magerdk hatétévolsdgdn (a jellink bevel) beldl Keriljenck. Hyen kis td- volsig elérése elbtt azonban le kell gySzniink 9 Coulomb-tasztist, ami két proton kézétt e ap ~ +02 ph = 125 Mev cenergidit, magasabb Z, é Za rendszdmé atom- magok Utkézésekor még ennek (Z1-Za)-s2e- rese, Elvileg alagiteffektussal tjuthatninak magok a Coulomb-giton, azonban a magas cenergiagét miatt ennek a valdszintsége teljesen ethanyagolhat6, Az aktivélds nyéjthat mégis le- hhetdséget erre, ami példdul az indukdlt hasadés lezajlésit is IchetOvé teszi, Egyedtil a fermikus 5-12. dbra ax-bomlés magfizié és maghasadés aktivdlés j8het sz6ba, azonban az ehhez szik- sfges hmérsékletek f6ldi kériilmények kBzbtt ‘nem fordulnak el6. Ezért a konnyGi atommagok ‘a Foldén gyakorlatilag stabilisnak tekinthet6k. ‘A. magfiziéra legalkalmasabb kénnyi atom- ‘magok sz4mottev6 valdszindséggel csak 10bb- ‘sedz millib fokos himérsékleteken képesek fi ziéra, de ekkor is csak az alagiteffektus révén, yen hmérsékletek a természetben csak a esil lagok belsejében Iéteznek, ahol valdban az ener- siatermelés alapja a magfiizid. A Nap is a bel- sejében magfizidval héliumot dllitel6 hidrogén- ‘magokbél, és energiatermelését a tomegdefektus- nak mepfelel6en sajét nyugalmi tOmege rovésdira termeli, Errél részletesebben a késGbbiekben, 2 csillagfejl6dés térgyalésakor ejttink majd sz6t. ‘A kutat6k erdtejesen tWrekednek arra, hogy a P6ld8n is Iétehozzanak olyan nay hémérsék- leteket, amelyek elegendGek a magfizié létre- jottéhez. Sajndlatos médon ez eddig esak a hadi- ‘echnikiban sikerilt, a hidrogénbomba esetén, amelynek energidjdt a magfizié fedezi. A hidro- énbomba esetében 2 magas hémérsékletet egy hhasadési atombombéval sllitiak el6. Ennek bo- rnyolult megvalésitisa az Egyestilt Allamokban Teller Ede, a Szovjetuni6ban Andre} Szaharov ‘akadémikus nevéhez {Oz6dik. It szeretnénk fel- hivni a figyelmet a tudésok feleldssépénck Ossze- tett problémakirére az emberisés jov6jet ille- ‘Gen. ‘A gyakorlatban mik6d6 fiziés atomerémdi meg- valdsitésa még nem sikerilt @ kutatdknak, f- ids erdmGvalészintleg csak a XI. szézadban fog mikédni. Ha viszont a Féldén mbkédni kezdenck a szabélyozhaté fiziés erdmfvek, ak- kor az emberiség energiagondjai beléthatatlan idSre megoldédnak, mert az energiatermeléshez szUkséges kénnyG elemek hatalmas tomegben fllnak rendelkezésre (gondoljunk esak az éceé- nok vizkészletében felhalmozott hidrogén meny- nyiségére). A fizids erdmiivek a nukledrisszeny- nyexfanyagok egyre nehezebben megoldhats problémakirét is mepsziintetik, mert a magftt- zidkor nem keletkeznek radioaktiv izotépok. Egyedil a reaktorbél kidraml6 neutronok je- . 137lenthetnek veszélyt (vagy puszta sugirzisukkal, vagy mert mas magokkal dtkéave kdzvetett mé- don mégis Keletkezhetnek radioaktiv magok). azonban ha a reaktortartily falénak anyagit rmegfeleléen vilasztjik ki, ez a veszély is mea- sriintethet6, Ezért a firibs reaktort tscta reak- tornak is nevezik. ‘A fiiriés reaktor megvaldsitisdhoz @ kutatok lott allé feladat rendkivil nehéz. Legalibb sedzmillié fokos hémérstkletet kell el6alitani, lamelyet semmilyen tartily nem bir ki, ezért az izz6 anyagmennyiséget (plazmat) nagy vikuurad térben kell lebegtetni (A csillagokat sajét gravi- tdcids tere tartja dssze.) A toltéssel rendelkerd teljesen ionizalt részecskék a plazmat szét akar- jk vetni, ezt bonyofult elektromagneses mez6k- 138 kl kell stabilizdlni, ami még elvileg sem teljesen. tisctizott probléma. A lebess plazmat kérll- vew6 tartily anyaga (ez az els6 fal, amivel plazma kisugar2isa taldlkozik) rendkivili meg~ terhelésnek van kitéve, hiszen Sridsi mértékG hésugaraist Kell elvezeinie, mikizhen anyagat llandéan Kérositjdk a magy energidji neutro- nok gyakori beesapédisai. Ezek a problémak (é még folytathatndnk a sort jlzik a megoldand6 feladat egyedilill6 nchérséueit. A szabélyozhatd fizids atomreaktor megvalésitésa takin az em- brie els6 olyan viligméret jelentdsépi tudo- rmdayos feladata, amit politikai elkételezettsé ‘gektAl figgetienil a Fold tudoményos nagyha- talmainak Gsszefogisival, a_kulatéesoportok caylttmikédve, kézis-munkdval_probélnak smegoldani. ‘Avaton esis ‘Tudjuk: & news amar pozitrot anyag te de flag hetséa 6.1 AZ TERMI Mullins Tokints részecsh Az ele! viesgailé lentmor cffektus romégn sgokban rok fli Az elek szecshé clektron mények Minder vovildgt elektro tulajdor ceyiitte sirozad