Otodtk konyv

szerint

VlBElimir Mesre

. L\nasztazia

a konyv szovegebe

olyan bebikapcsolatok es sz6kombimici6k vannak beleszove,

melyek ez emberre j6tekonyan hatnak.

E hatast .akkor erezhetjUk, amikor a konyvet Ugy olvassuk, hogy halltisunkat cs erzestinket nem gatoljak

ezok a meatersegee hangok, melyeket targyak es gepek hoznak letre, Am a 'l'ermeszet hangjai

- a madarak eneke, ez eso lagy hangja, kopogB.sa, a levelek suttogB.sa a fakon -

e jotekony hatast segftik es erosftik.

Kik is vagyunk?

OroszorszSe, Ze030 Cedrusai konyvsorozal

Otodik konyv

Anasztazia ezen ilHtasat

2008-ig robb tizezer olvaso erositette meg a vilag kulonbozo tajar61 kuldort levelehen.

A Kik is vagyunk.? konyv

az Oroszorszag Zengo Cedrusai konyvsorozat otodik resze,

2009

Kik is vagyunk? Vlagyimir Megre

Porditotta: Bartko Edith

Verseket forditotta: Fuzesi Magda Lektoralta: Kemeny Zoltan Korrigalta: Horvath Katalin

Grafikus: Miroslav Zoricak

Copyright © Vlagyimir Megre Translation copyright © Vlagyimir Megre

Cover and book design copyright © Silvana, Bartko Edith

A konyvre vonatkozo osszes szerzoi jogot a torveny vedi. A konyvnek) annak anyagdnak vagy illusztrdci6inak a felhaszndldsa) sokszorositdsa" csak a szerzoi jogok tulajdonosai irdsos beleegyezese alapjdn tortenhet.

Vlagyimir Megre www.anastasia.ru

Silvana www.anasztazia.hu

ISBN 978-80-969539-4-3

KfT CIVILlzAcIO

Mindnyajan mindig sietunk valahova, igyekszunk valarnit elerni. Mindegyikiink boldogan szeretne Ieelni eletet, szeretne megtalalni szerelmet, csaladot alapitani, de vajon sikeriil-e sokunknak elernie azt, amit 6hajt?

Vajon mit6l fiigg az, hogy az elettel meg vagyunk-e elegedve vagy sem, mit6l fiigg a sikerunk vagy sikertelensegunk? Miben rejlik az egyes ember elerenek az ertelme es miben az egesz emberisege? Mi var rank a jovoben?

Ezek a kerdesek mar idotlen idoktol fogva leteznek, de ertheto es kimerit6 valaszt meg senki sem adott rajuk, Pedig milyen j6 lenne, ha tudnank, milyen lesz az orszag, amelyben at vagy tiz ev mulva kell majd elnunk! Milyen vilagban fognak elni gyermekeink? De nem tudjuk es valoszinuleg nem is vagyunk kepesek elkepzelni a jovonker, mert allandoan rohanunk valahova. De hova?

Meglep6, de teny, hogy orszagunk jov6jer61 sz6l6 pontos es vilagos kepet eloszor nem a tud6s analitikusoktol vagy politikusoktol kaptam, hanem Anasztaziatol, a tajgai remetenorol. Anasztazia nem csak egyszert1en megmutatta a jovd gyonyan1 keper, hanem ervekkel indokolta meg azr, hogy ez a java mar a mi nernzedekunk szamara is lehetseges. Anasztazia voltakeppen bemutatta nekem az orszag fejlesztesi tervet,

Amikora tajgaban a tisztisr61, ahol Anasztazia lakott, a foly6 fele mentem, nem tudom miert, szilard meggyozodes keritett hatalmiba: terve sok mindent megvaltoztathat" a vilagban. Ha figyelembe vesszuk azt, hogy minden, amit gondolataiban

modellez, kesobb a val6 eletben is mindig megvalosul, akkor mi mar voltakepp egy olyan orszigban Hunk, melynek jovoje esakis gyonyoru lehet. Mentem a tajgiban es a tajgai remeteno jov6r61 mondott szavain gondolkodtam, azon a jovdn amelyben -lehet, mar a mi generacionk is - fog tudni elni. Egy olyan orszagban, ahol nem lesznek regionalis konfliktusok, banditizmus es betegsegek, nem lesznek szegenyek. S bar nem minden' gondolatat ertettem, ezuttal megsem akartam ketelkedni semmiben, amit mondott. Ellenkez6leg, mindenkinek be akartam bizonyitani, hogy igaza van.

Szilardan elhataroztam, hogy mindent megteszek, ami tolern telik, hogy terve megvalosuljon. Kulsoleg teljesen egyszerunek ttint: minden csaladnak egy hektar folder kell kapnia, melyet elete vegeig hasznalhat, es e teruleten kell letrehoznia sajat csaladi birtokat, sajat "Hazija" piei darabkajat. A terv reszletei azonban teljesen lekotottek gondolataimat. Ezek rendkivul egyszeniek voltak, ugyanakkor hihetetlenek is.

S ressek! Nem a tudes agrarszakemberek, hanem a tajgai remereno bizonyitotta be, hogy ha a novenyek a telken helyesen vannak elrendezve, a folder mar nehany ev mulva nem kell tragyazni, sot meg a nem jol termo talaj is javulni fog.

Anasztazia alapveto peldakent a tajgaban fennallo helyzeter hozta fel. A tajga mar evezredek 6ta lerezik, minden n6 benne, de foldjet senki sem rrniveli. Anasztazia azt mondja, hogy minden, ami a Folden letezik, Isten anyagga lenyegult gondolata es a Teremt6 mindent ugy rendezett el, hogy az embernek ne kelljen magat terhelnie a taplalek megszerzesenek gondjaival. Eleg arra torekednie, hogy megismerje es elerje azt, hogy meg is ertse a Teremto gondolarat es egyiitt Ve1e gyonyoru dolgokat alkosson.

Itt en sajat szemlelreto peldamat is felhozhatom. Ciprus szigeten, ahol jartam, a talaj koves, de a fold nem volt mindig ilyen. T obb evszazaddal ezelott aszigeten gyonyoru cedruserdok, gyumolcsfak n6ttek, a foly6k sokasagaban a legtisztabb edesviz folyt es a sziget foldi paradicsornra hasonlitotr, A r6mai legiok

elfoglaltak a szigeret, megkezdtek a cedrusok kivagasat, haj6kat epttettek beloluk, kivagtak a cedrusligeteket, Manapsag a sziget javat teljesen gyer novenyzet fedi, mar tavasszal kisul a fii, ritkava valtak a nyari es6k es nem eleg az edesviz, Terrnekeny folder a ciprusiaknak a tengeren teherhaj6kon kell a szigetre hozniuk. Ezert ennek az az eredmenye, hogy az ember a megteremtettet nem jobba tette, hanem barbar beavatkozasaval elrontotta.

Amikor Anasztazia reszletesen felvazolta tervet, azt mondta, hogy a birtokon feltetlenul csaladi fat kell ulretni, es az elhaIalozottat nem a remetoben kell eltemetni, hanem az altala letrehozott gyony6ru csaladi birtok foldjeben. A sirhelyen semmilyen siremleket nem ken emelni. Az emberr6l tanuskodo ernleknek bl6nek es nern elertelennek kell lennie. A csaladtagok szamara az elhunyt elo alkotasai lesznek az ernlekrnuvek, s akkor majd az elhunyt lelke ismet az anyagban, a foldi edenkertben lesz kepes tester olteni,

A temet6ben eltemerettek nem tudnak eljutni a Paradicsomba. Lelkuk addig nem tud az anyagban ismet testet olteni, ameddig a esalidtagok es a baratok az 0 halilukra gondolnak. A sirernlek a halal emlekrmive. A temetes szerrartasat a Soter Er6k hoztak letre es az a celja, hogy - meg ha rovid id6re i: - megis rabsigba vessek az emberi lelket. A mi Atyank az o szeretett Gyerrnekei szarnara nem hozott letre semmilyen nelkulozest, sot szomorusagot sern. Az osszes Isteni Teremtrneny orokke letezc.onallo, kepes onmagat ujrateremteni. Minden, ami a Foldon letezik, a litsz6lag egyszerd fuszaltol kezdve egeszen az emberig, onmagaban harmonikus es orokkon letezo egyseget alkot.

Ebben, iigy gondolom, Anasztazianak igaza van. Csak nezzuk meg, mi tortenikl Manapsag a tudosok azt mondjak, hogy az emberi gondolat anyagi. Ha ez igaz, akkor viszont a hozzatartozok, amikor ugy gondolnak az elhalalozottra, mint halottra, azt holt illapotban tartjik, a lelket kinozzak. Anasztazia azt allitja, hogy az ember, pontosabban mondva az emberi lelek, orokke elhet. Allandoan uj testet olthet, de csupan bizo-

nyos meghatarozott feltetelek mellett. A csaladi birtok, amely Anasztazia terve szerint keszul, ilyen felteteleket hoz letre, En ezt egyszenien elhittem, de Anasztazianak az eletrol vagy ?- halalr61 szolo gondo1atait az ezoteriaval foglalkoz6 tud6sok lesznek kepesek szakavatottabban alatamaszrani, avagy elvetni.

,,6, mily sok opponensed lesz majd" - mondtam Anasztazianak.

6 azonban valaszul csak nevetett:

"Minden oly egyszenien torrenik rnajd, Vlagyimir. Az ember gondolata kepes a targyakat materializalni, megviltoztatni kinezeruket, elore meghararozni az esemenyeker, epiteni a jovot, s ezert tortenik majd meg, hogy az opponensek, akik megpr6biljak bizonyitani az emberi letezes mulandosagat, megsemmisitik sajat magukat, mert vegzetuket sajat gondolataikkal maguk hozzak Ietre. .

Azok, akik kepesek megerteni rendeltetesuket es a vegtelenseg lenyeget, boldogan fognak elni, orokke ujra testet oltve, mert gondolataikkal maguk hozzak letre sajat boldog orokletuker ve gtelens e giiket."

Terve meg jobban .megtetszett nekern, amikor gazdasagi celszertiseget kezdtem szarnolgatni es meggyozodrem rola, hogy barki kepes gyermekeinek es unokainak biztositani a gondtalan letet a sajat maga altal Anaszrazia tervevel osszhangban lerrehozort csaladi birtokan, A Ienyeg nern csak abban van, hogy a gyermekeknek j6 minosegii taplalekot, lakast biztositson. Anasztazia elmondta, hogy a keritest felrerlen elo fakb61 kell letrehozni es a telek egy negyeden erdonek kell lennie, Ha a telek egy negyede erdo, akkor ez korulbelul harornszaz fa. Nyolcvan-szaz ev utan ki lehet oket vagni. Ezekbol a fakbol kb. negyszaz kobrneter deszkat lehet nyerni. A j6l kiszaritott es megmunkalt diszitesre alkalmas fiiresztelepi anyag kobmetere mar rna is legalabb szaz dollarba kerul, igy az ember megkap negyvenezer dollart is. Az egesz erdor terrneszetesen nem egyszerre kell kivagni, csak az adott celra nelkulozhetetlen felnotr fak egy reszer, de helyettuk azonnal ujakat is kell ultetni. Az

Anasztazia terve szerint lerrehozott csaladi birtok erteket egymillie dollarra, vagy meg ennel tobbre is lehet becsulni, de ilyen birtokot barrnelyik, meg atlagos jovedelrmi csalad is letrehozhat. A 'haz kezdetben a lehet6 legszerenyebb is lehet, Erteker a helyesen es szepen kiepitett telek kepezi, A gazdagok mar most

. hatalmas osszegeker fizetnek az olyan cegeknek, melyek kerrepiteszettel foglalkoznak. Csak Moszkvaban kb. negyven ilyen vallalkozas lerezik, es mindegyiknek rengeteg munkaja ad6dik. Tarifaik szerint a haz koruli alig szaz negyzetmeternyi terulet helyes es szep elrendezese ezerotszaz, vagy meg ennel is tobb dollarba kerul,

Egyetlen hat meter magas nilevelu fa kiultetese otszaz dollarba kerul es azok, akik szepen elrendezett helyen szeretnenek elni, ilyen tetemes penzeket fizernek, Fizetnek, mert szuleiknek nem jutort eszebe, hogy gyermekeik szamara csaladi birtokor hozzanak letre, pedig ahhoz, hogy ezt megtegyek, nem kell gazdagnak lenniuk, csak a prioritasokat kell helyesen elrendezni. Ugyan hogyan tudnank nevelni gyermekeinket, ha mi magunk sem ertjuk az ilyen egyszeni dolgokat? Igaza van Anasztazianak, amikor azt mondja, hogy a nevelest az embernek sajat maganal kell elkezdenie,

Nagyon eros vagyat ereztem azirant, hogy nekem is ilyen birrokom legyen. Szerettem volna egy hektar folder, hazar epireni rajta, de ami a legfontosabb, koroskorul mindenfele novenyt ultetni, ugy e1rendezni "Hazam" pici darabkajat, ahogy azt Anasztazia lefestette. Szerettem volna, hogy korulvegyenek mas ok gyonyoruen elrendezett telkei. Elkoltozhetne oda Anasztazia is a.fiunkkal, vagyvendegsegbe johetne, majd pedig kesobb az unokak, dedunokak is. Megesher, hogy a dedunokak a varosban szeretnenek dolgozni, akkor viszont azert jarhatnanak ki csaladi birtokukra, hogy ott megpihenhessenek. Majd egyszer evente, julius 23-in, az egesz Fold Unnepen, e hazban osszesereglik a teljes rokonsag, Ekkorra persze en mar nem leszek, de megmarad az altalam alapitott csaladi birtok, az itt novo fak, a kert. Kiasok egy kisebb tavat is, s bele halakat telepitek. A kiul-

~ .~ -. 9

tetett fak kulon terv szerint fognak elhelyezkedni, ahogy Anaszrazia mondta. Biztos lesz majd valarni, ami megtetszik az ut6- doknak, de akadhat esetleg valami olyan is, amit meg akarnak valtoztatni, barhogy is lesz, ram fognak emlekezni,

Ut6daim sajat telkemen temetnek majd e1 es rnegkerern oker, hogy siromat semmivel se jeloljek meg. Ne sirankozzon folotte szomoruan senki, es egyalralan ne is legyen semmilyen buskornorsag elmenetelem rniatt, hanem nojon a testbol a foldon folotre ude fil, bokrok, vagy esetleg valamilyen gyiimolcs, mely utodaim, csaladom szamara hasznos Iesz. Ugyan mi errelme a sfrboltoknak? Semmi, esak a szomorusag, Senki se emlekezzek ram banatral, inkabb orommel jarjon a birtokra, ame1yet en alapitottam. 6, ugy elrendezek, elultetek en nekik itt mindent ...

Gondolaraim egy lelegzetelallitoan hatalmas valaminek az orornteli rnegerzeseben kavarogtak. EI kell kezdeni a lehet6leggyorsabban, gyorsan tenni, eselekedni kell valarnit, a varosba jutni, de az erdoben - esak a foly6ig - meg tizkilorneternyi utat kell megtennem. Barcsak gyorsan kijutnek mar ebbol az erdobol. Ekkor hirtelen, valahonnan, ki tudja honnan, emlekezerembol felmerult egy informacio Oroszorszag erdeirol, Nem minden adatra emlekszem, de itt olyanokat idezek, amelyeket valamikor egy statiszrikai beszamoloban olvastam:

"Az erd6k - Oroszorszag alapveto novenyzetripusa - az orszag teruletenek a 45 %-at boritjak. Oroszorszagnak vannak a legnagyobb erdokeszletei a vilagon. 1993-ban az erd6alapba tartozo erd6s teruletek 886,5 milli6 hektart tettek ki, de az altalanes fakeszlet 80,7 milliardor, ami a vilag keszleteinek a 21,7 illetve a 25,9 %-a. ,A masodik szamadar magasabb erteke azt mutatja, hogy Oroszorszag erettebb es produktivabb erd6kkel rendelkezik, mint a bolyg6 fonnmarado reszenek az egesze.

Az erdoknek hatalmas szerepuk van a legrer gazegyensulyanak a megtartasaban es a Fold planeraris klimajanak a szabalyozasaban. B. N. Mojszejev szamitasai szerint az atlagos egyensuly Oroszorszag erdei szamara, a szendioxid eseteben

1,789 millie tonna, az OXIgen eseteben 1,299 millie tonna.:

Manapsag Oroszorszag erdeiben 600 milli6 tonna szen rakodik le evente. A gazok e gigantikus mennyisegeinek a migracioja voltakeppen stabilizalja a bolygo gazos~zetetelet es klimajat is.

Hat igy allnak a dolgok! Vannak einberek, akik azt mondjak, hogy Oroszorszag el6tt valamilyJn sajatos kuldetes ill, de nem esak majd valamikor a jovoben, 'Oroszorszag ezt a kuldetest mar teljesiti is.

Csak gondoljunk bele! Az emberek az egesz bolygon Oroszorszag levegojet lelegzik, ki kisebb, ki nagyobb rnertekben, de nem ez a fontos, a fontos itt az, hogy ez teny, Azt az oxigent, amelyet ez az erdoseg allit elo, amelyen at most en esak ugy egyszeruen'megyek. Kivancsi vagyok, hogy ez az erdo vajon esak exigent allit-e elo minden e bolygon el6 ember szamara,

vagy esetleg meg valami mas fontosat is? . '

A tajga, amelyen at akkor egyedul mentem, nem ebresztette bennem a felelem erzeset, mint korabban. Olyan erzesern volt, mint amikor az ember egy biztonsagos parkon hal ad at. A tajgaban, terrneszetesen, ninesenek olyan utak, mint egy parkban. Itt az utat hol kidolt fak, hol sunl bokrok torlaszoljak el, de ezuttal nem zavartak.

Utam so ran, esak ugy mellekesen, mindenfele gyumolcsot szedtern: malnat, Fekete ribizlit. Most eloszor figyeltem fel arra, hogy mennyire elternek egyrnastol meg az egyforma fajta fak is. Mennyire kulonbozo medon van elrendezve a novenyzet - nines ugyanolyan latvanyu kep sehol.

Eloszor neztem a tajgat figyelemmel es kellemesebbnek ttint nekem. Valcszlmileg azert is ebredt bennem ilyen erzes, mert tudarositottam, hogy ebben a tajgaban szuletett es el Anasztazia tisztasan az en pici fiam es Anaszrazia is, az a no, akivel val6 talalkozasorn ora teljes eletem megvaltozott,

Ebben a hatartalan tajgaban van Anasztazia pieiny tisztasa, amelyet hosszu idore nem akar elhagyni es semmilyen - meg a legpompasabb lakasra sem - felcserelni. Ez a tisztas voltakeppen egy kozonseges, puszta hely. Nines rajta sem haz, sem fedel,

sem egyeb alkalmatossag. Anasztazia megis azonnal orvendezni kezd, mihelyt kozeledik hozza, Bennem is, amikor harmadszor megIatogattam Anasztazia tisztasat, valahogy olyan erzes keletkezett, amit az ember akkor erez, amikor hosszu, faradsagos ut u tan hazaerkezik,

A vilagunkban altalaban veve kulonos dolgok rortennek, Az emberi rarsadalom evezredek ora a boldogsagert, minden ember jolereert harcol, de ha megfigyeljiik, akkor ugyanaz az ember, aki a tarsadalom kozeppontjaban el, a jelenkori civilizalt varos kozeppontjaban, egyre gyakrabban mutatkozik vedrelennek. HoI balesetet szenved a kozuti forgalomban, hol meglopjak, allandoan mindenfele nyavalyak gyotrik, gyogyszertarak nelkul mar elni sem rud, majd valamilyen elegedetlenseg miatt eletet ongyilkossaggal fejezi be. Eppen azokban a civilizalt orszagokban novekszik az ongyilkossagok szama, ahol magas az elerszinvonal. Anyak lepnek fel a televfzioban ktllonbozo regiokbol es azt allitjak, hogy a gyermekeiknek nines mit enni adniuk, a esaladok eheznek.

Igen, terrneszetesen, a civilizacioink elteroek, Anasztazia azt javasolja, hogy e ket vilagbol ki kell valaszrani azt, ami jo. Akkor majd sok ember eletrnodja megvaltozik a Foldon, megszuletik az aj, boldog emberi rarsadalom. Erdekes lesz ez a tarsadalom - uj, rendkfvuli. PeIdaul ilyen ...

12}:!_

KOSTOLJAK MEC A VILACEGYETEM iZETJ

lloSSZU ideig nem tudtam egyeterteni azzal, hogy Anasztazia teljesen nyugodtan otthagyja egyediil a meg szop6s kisbabat, HoI egyszeruen valamilyen bokor ala he1yezi a fiibe, hol a piheno medve vagy farkas melle. Mar meggyozodtem rola, hogy a gyermeket nem bantja egyetlen all at sem.Eppen ellenkezdleg.iaz allarok utolso leheletiikig vedelmezni fogjak, De hat ki ellen? Ha a korulotte eta allatok olyanok, mint a dadusok, akkor ki ellen kellene a gyermeket vedelrnezni? Barhogy is van, szokatlan, amikor a szop6s kisbabat rnagara hagyjak, Megprobaltam meggyozni Anasztaziar, hogy ne tegye, ezert ezt mondtam neki:

- Meg ha az allatok nem is bantjak a gyereket, ez nem jelenti

azt, hogy valami mas baj nem erheti, Anasztazia igy valaszolt:

- Nem tudom elkepzelni, Vlagyimir, mifele bajra gondolsz.

- Barmilyenre, ami magatehetetlen gyermekekkel rnegtor-

tenhet, Peldaul felmaszik egy dombra, leesik rola, kifieamitja a bokajar vagy a kezet,

- Az a rnagassag, amelyet a gyermek maga legyoz, nem okoz benne kart.

- Na es ha megeszik valami rosszat? A gyerek meg butacska, mindent a szajaba rak, meg meg is mergezheti magar, es akkor majd ugyan ki fogja a gyornrat kimosni? Bgy orvos sines . a kozelben, neked sines klisztired, hogy atmosd a gyerek beleit, ha esetleg megis megtortenne a baj.

Anasztazia valaszul csak nevetett:

- U gyan minek a klisztir, Vlagyimir? A beleket maskeppen

is it lehet mosni, raadasul sokkal hatasosabban, mint a klisztirrel.

- Hogyan?

- Megpr6balod? Egyaltalan nem lenne sernmi bajod tole,

hozok neked nehany novenyt ...

- Allj, nem ken! Megertetteml Olyasvalamit akarsz nekem adni, ami vel elrontja az ember a gyornrar,

- Neked nem ken elrontanod a gyomrod, te azt mar regen elrontottad. A gyogynoveny viszont minden feleslegeset kihajtana belole.

- Ertem, ha megtortenik, akkor gy6gynovenyt adsz a gyermeknek, es az meghatja. De hit minek ken hagyni a dolgot idiig fajulni, hogy igy kelljen kinozni a gyermeket?

- Erre sor sem kerul, A mi fiunk meg sem fog enni semmit, ami folosleges a szamara, A gyermekek - mindenekelott a szopos babak, az anyatejhez szokottak - az anyatejen kivul soha semmi mist nem fognak nagyobb mennyisegben megenni, A mi fiunk egy picit nyugodtan kiprobalhat valamilyen gyiimolcsot vagy novenyket, Ha azt rossznak, keserunek talalja, szamara foloslegesnek, akkor azt 0 maga ki is kopi. Ha egy keveset megis megenne belole es elrontana a gyomrit, kihinyja azt, de eppen ezert emlekezni is fog ra es tobbe majd nem eszik belcle. fgy azonban ismerni fogja az egesz Folder. Nem valakinek az elmeselese alapjan, hanem az Izerol, Csak kostolgassa, izlelgesse a

fiunk a Vilagegyerernetl '

Voltakeppen Anasztazianak valoszimileg igaza van, hiszen eddig a gyermekkel egyetlenegyszer sem tortent semmi rossz. Megfigyeltem meg egy erdekes tenyt: az allatok, ame1yek Anasztazia tisztasa korul elnek, maguk idomfrjak, vagy tanitjik utodaikat az emberrel valo kolcsonos viszonyra. Korabban azt gondoltam, hogy ezzel maga Anasztazia foglalkozik, de kesobb meggy6zodtem rola, hogy erre 0 id6t nem fecserel,

Ezt lattam egyszer: a tisztas szelen ultunk a napon, Anaszrazia eppen megszoptatta a fiunkat, a gyermek boldogan fekiidt karjaiban. Elobb egy pieit szundikalt, vagy talan aludt, majd

~; 14 .~

piei kezeivel megerintette Anasztazia hajat es mosolyogni kezdett. Anasztazia a gyermekre nezett es szinten mosolygott, gyenged, lagy hangon kulonbozo szavakat suttogott neki.

Ekkor megpillantottam, hogy a farkas kolykeivel - negy egeszen paranyi farkaskolyokkel - kijott a tisztasra, A farkas felenk tartott, de alig tett meg par metert, lefekudt a fube. Az utana tipego-topogo farkaskolykok azonnal a hasahoz gyliltek. Amikor Anasztiziamegpillantotta a farkast a kolykeivel a fiiben fekudni, felallt s a gyermekkel a karjan a farkashoz ment. Leult, nem messze a farkastol, es mosolyogva kezdte nezegetni a farkaskolykoket, Kozben kedvesen igy beszelt a farkashoz:

- 6, mily gyonyorii gyermekeket szult a rni bolcsunkl Az egyik bizros falkavezer lesz, de ez a kislany, szakasztott olyan, mint az anyja. Miesoda oromot lel majd benne, melto utodokat hoz a vilagra s tovabb viszi a csalador,

A farkas - talan, mert almos volt vagy Anasztazia gyenged hangjit6l - szemeit boldogan lehunyra, mintha szunyokalt volna, A farkaskolykok otrhagytak anyjuk hasar, es Anasztaziat kezdtek szemugyre venni, de az egyikiik, meg ugyan bizonytalanul lepkedve, megindult Anasztazia fele.

A farkas, bar ugy nint, szundikal, hirtelen felugrott, fogai koze kapta a kolykot es a tobbihez hajitotta, Ugyanez tortent a masik kolyokkel, a harmadikkal es a negyedikkel is, amikor Anasztaziahoz probaltak kozeledni, A butuska farkaskolykok tovabb folytattak probalkozasaikat, de anyjuk addig fenyitette oket, amig maguktol abba nern hagytik. K~t farkaskolyok egymis ellen csatarozott, a masik kertd esendben uldogelt es bennunket figyelt. A gyermek Anasztazia karjaiban szinten megpillantotta a farkast a kolykeivel, figyelni kezdte oker, majd labaival turelmerlenul rugdaloznikezdett s valamilyen hivo hangot hallatott.

Anaszrazia a farkas es kolykei fele nyujrotta kezet, Ket farkaskolyok egy pieit bizonytalanul indult meg a kinyujtott emberi kez fele, de ezuttal a farkas nem allitotta meg 6ket, eppen ellenkez6leg, 0 maga lokdosre a ket masik, meg

jatszadozo kolykot a kinyujtott Hz fele. A kolykok hamarosan Anasztazia melle kerultek. Az egyikuk Anasztazia kinyujtott kezen annak ujjat szopogatta, a tars a praclijaival Anasztazia kezere allt, a masik ket kolyok pedig labahoz maszott, A fiunk Anasztazia karjaiban mocorgott, lathatoan a farkaskolykokhoz probalt jutni. Anasztazia a rube helyezte a gyermeket, es a gyermek mindenr61 megfeledkezve a kolykokkel kezdett jatszani, Anasztazia a farkashoz ment, szeretetteljesen megpaskoigatta annak tarkojat, majd visszatert hozzam,

Megerrettem, hogy a farkas, mivel maga is megtanulta, hogy onszantabol soha ne haborgassa Anaszraziat, hanem Anasztazia bizonyos mozdulatara fusson hozza, most sajat utodait is ugyanerre tanitotta. A farkasr, valoszfnuleg, ugyanigy tanfrotta anyja, az anyjat, viszont annak anyja es az allatok igy adrak it egymisnak nemzedekrol nemzedekre az emberrel vale kapcsolatrartas szabalyait, Fontos meg hozzatenni, hogy tiszteletteljes, tapintatos szabalyait, De vajon ki es hogyan tanitotta meg 6ket masvalamire - arra, hogy megtamadjak az embert?

A sziberiai tajgaban e16 remetek eletenek rnegismeresenel egyebkent is sok kulonbozo kerdes rnerul fol. Olyan kerdesek, amelyekre korabban meg gondolni sem mertem volna. Anasztazia nem keszul arra, hogy megvaltoztassa remete eletm6djit. De ... ! Amikor Anasztaziara, mint rernetere gondolok, a "remete", "remeten6" szavak bennem minden alkalommal olyan ember kepet idezik fel, aki elszigetelten el a tarsadalomtol, a kortars inforrnacios rendszert61. A valosagban azonban, hogy is nez ez ki? Minden alkalommal az (5 tisztasan elroltott latogatas utan egy uj konyvet adok ki. A konyvet kulonbozo koru emberek, fiatalok, id6sek, tudosok es szellemi felekezetek vezet6i olvassak es merlegelik, Az igazsag az, hogy nem en hozok es adok it inforrnaciokat neki a mi mindenr61 informalr tarsadalmunkbol, hanem (5 lit el engem az egesz tarsadalom szamara erdekes inforrnaciokkal.

Akkor tehat, ki a valodi remere? Vajon nem mi gabalyodtunk-e a boseg halojaba, illetve, pontosabban mondva az infor-

maciok Iatszolagosan b6seges, halojaba es a valosagban nem mi ravolodtunk-e el vagy szakadtunk-e el az informaciok igaz forrasarol> Hihetetlen, hogy voltakeppen mi is tortenik - Anasztazia istenhata mogotti tajgai tisztasa a sz6 szoros ertelmeben egy inforrnacios kozpont, mint a letezes mas szintjeire ropito urhajokilovo-allomas. Akkor viszont ki vagyok en, kik is vagyunk mi, ki Anasztazia? Kulonben, is fontos ez most? Mas a fontos ..:.:. az, amit arrol mondott, hogyan lehet az egyen, az orszig es az emberi tarsadalom egeszenek az eletet jobba tenni azaltal, hogy az egyen elere megvaltozik,

Ez hihetetlenul egyszen1: adni ken az embernek Iegalabb egy hektar folder. Maj d elmondj a, mit ken az embernek e foldon tennie, es ha igy cselekszik, akkor ... Hihetetlen, milyen egyszeru ... Akkor marad majd mindorokre az emberrel a Szeretet Energiaja, Akkor lesznek majd egyrnast szeret6 hazastarsak .. Akkor lesznek majd a gyermekek boldogok, akkor eltunik majd a soksok betegseg, megsziinnek a haboruk es a kataklizmak. Az

ember kozelebb jut Istenhez, .

Anasztazia voltakeppen azt ajanlotta, hogy az emberek hozzanak letre sok-sok az 6 tisztasahoz hasonl6 teret a nagyvarosok melletr, Kozben nem utasitja vissza civilizacionk vivminyainak a hasznaIati,t sem: "Csak dolgozzon a negativ is a ,J6" javara - mondta .. En pedig hinni kezdtem rerveben, Hinni kezdtem mindabban a szepben, aminek meg ken tortennie azzal, hogy tervet mi magunk a mi sajat eletunkben valositjuk meg. Tervebol sok minden ttintszamomra erthetonek, De meg egyszer mindent lepesrol lepesre meg kell vizsgalnorn, at ken gondolnom. Terver a konkret, adott helyhez ken mindenhol alakirani.

Engem lenyugozotr Anasztazia a folddel es annak mtivelesevel kapcsolatos gondolata. Annyira szerettem volna minel gyorsabban hazaerni, urananezni, mit mondanak a tudosok a hasonlo telepulesekrol, van-e. meg a vilagban valahol hozza hasonl6. Szerettem volna el6bb reszletesen megtervezni az uj falut, majd aztan elkezdeni epireni azt kozos erovel, egyuttesen azokkal, akik csatlakoznanak az epiteshez, Hiszen sem en,

i;Jt; J&:.: 17

sem valaki mas egyedul nem vallalhatja fol a felelosseget azert, hogy maga megtervezi a jav6 e gyanyaru relepuleset - egyiittesen kell!... Mindenkinek egyutt kell majd megvizsgilnia az informaciot, es megterveznie sajat telepuleset, figyel.embe veve

masok hibait.

ADROVILLE-I VAGYAK

els6 h6napokban miuran visszatertem nasztaziatol, intenzfven gyujtattem es tanul.anyozram az okotelepulesekrcl sz610 infermaciokat, A forrasok tobbsege ktilfoldi analogiakrol sz6lt. Osszesen: 86 telepulesrol gyujtattem ossze inforrnaciot, arnelyek 19 orszagban talalhatok, mint peldaul Belgium, Kanada, Dania, Anglia, Franciaorszag, Nernetorszag, India, stb., de nem tettek ram kulonosebb benyomast. Egyetlen orszagban sem alakult ki eleg er6teljes mozgalom, nem voltak olyan telepulesek, melyek kepesek lettekvolna lenyegesen befolyasolni az adott orszagokban leva szocialis helyzetet. A legnagyobb es legnevesebb telepulesek egyike - Auroville varosa - Indiaban volt:

Auroville-t 1968-ban Mirra Risar, az Integrilis Joga atyjanak, Sri Aurobindonak a felesege alapitotta. Az elkepzeles az volt, hogy Pondicserri varos kozeleben, az indiai kormany altal adomanyozott foldeken - a negyvenes evektol irt'mukodik Sri Aurobindo Asramja, az integralis joga kovetoinek kozpontja - egy telepulest hoznak Ietre, amelyb61 a jovoben egy otvenezer lelket szarnlalo varos no ki. "Auroville-t" forditasban a "Hajnal varosanak", illetve "a Hajnali Peny varosanak" is nevezhetnenk. Eppen e varosnak kellett volna megval6sitania az emberek osszefogasanak az eszmejet - azon emberek osszefogasaet, akiknek az a celja, hogy olyan harmonikus anyagi vilagot hozzanak letre, amely nem ill ellentrnondasban a szellem yilagaval. Mira Risar kartajaban errol igy Ir: "Auroville a szellemi es anyagi kutatasok kozpontja, me1y az el6 es valosagos embed egyseg megvalositasat kesziti elo."

'.19

Az eszmet, hogy egy olyan varos szulessen, ahol az emberek a termeszet viligival osszhangban, a szellem es szeretet harmoniajaban fognak elni, j6vihagyta az indiai korrnany, szemelyesen Indira Gandhi, az UNESCO, anyagi tamogatast az indiai kormany es szamtalan szponzor is nyiijtott hozza. Az alapk6 elhelyezesenel 121 orszag es 23 indiai allam kepviseltette magit. Igy kezdodott meg egy gyonyoru varosnak - egy alomnak - az epitese, amely minden bizonnyal az egesz vilig "szellemi" embereinek az alma volt.

Am Mirra Risar halala utan, 1973-ban, Aurobindo tanirvanya Szatprem, elesen elhararolodott Auroville-tol, amikor a varost csak egy uzleti vallalkozasnak nevezte. Sri Aurobindo Asramja, ame1y a "vallalkozis" penzugyi dolgainak nagyobb hanyadar ellenorizte, igenyt tartott a tulajdonjogra minden folotr, ami a varosban zajlott, am a te1ep lak6i azt hangoztattak, hogy a kozosseg az egesz vilage, es az Asram nem parancsolhat neki. Eles konfrontaciora kerult soraz Asram es Auroville szellemi vezet6i kozott, A konfrontici6 nem csupan szellemi sikon zajlett, hanem egyre inkibb fizikai sikra terelcdort, 1980-ban az Indiai Kormany arra kenyszerult, hogy rendelettel vonja, ki Auroville-ta Sri Aurobindo-i kozosseg felugyelete alol, A telepulesen allando rend6ri felugyeletet hoztak letre. Auroville helyzete a Sri Aurobindo fele mozgalom es tanainak altalanos kriziset eredrnenyezte.

Auroville-ben az eredetileg tervezett 50 000 vagy annal tobb lak6 helyett, jelenleg kb. 1 200 lakos el. A korzetben - a helybeli lakosokatis beleertve - osszesen 13 falu van, aho130 000 ember el, Lehet, hogy az auroville-i alom csodbejutasa az alabbi okokkal magyarizhat6: egy auroville-i lakosnak, ha agy dont, ugyan jogaban ill hazar epitenie maganak.de jogilag a fold, amelyen a haz all, Auroville varos tulajdonabanmarad. A fold azauroville-i lakos penzen, am Auroville varos nevere keriil rnegverelre. Koverkezeskeppen Auroville teljes bizalmat elvez, am Iakoinak egyike sem, Minden lak6 fiigg6ve valik, A varost viszont olyan emberek terveztek, akik sajat magukat fejlett "szellemisegu" embereknek

tartottak. Ebb61 is larszik, hogy a szellerniseg errnenek van egy misik oldala is.

Auroville mai helyzete rendkivul felhiboritott es elkeseritett. J61lehet Anasztazia terve iranr ketsegeim nem timadtak, a fejernben megis elurasito, negativ gondolatok ebredtek. Ha Indiaban, egy olyan orszagban, ame1ynek -:- az altalanos velemenyek szerint az emberi letezes szellemi errelmezeseben vezero szerepe van; - nem sikerult egy norrnalis relepulest letrehozni, ha ez az indiai kormany, az Unesco, a kulonbozd orszagokb61 val6 szponzorok anyagi tamogatasanak ellenere sem sikerult, akkor hogy tudna Anaszrazia egyes egyediil elore latni az osszes "buktat6t"? J6, megha nem is rnaradna egyedul, hanem a sok-sok ol~as6 is, akik osztoznak elkepzelesein, megprobalna mindent kiszamitani, atgondolni, feltetetelezni, akkor is megeshetne, hogy mindnyajuknak egyutresen sem sikeriil, mert senkinek sines benne tapasztalata.

Ha valaki ismerne azt az alapot, amelyre fol leherne eplteni az egyen es az egesz tarsadalom boldog letezeset, akkor a boldog rarsadalmar minden bizonnyal mar valahol felepitettek volna. De ilyen tarsadalom nem letezikl Egyetlen orszagban sem. Csak negativ tapasztalat. De hol a pozitiv?

"Oroszorszigbanl" - valaszolra Anaszrazia,

W 21 ~.

AZ UJ CMLlzACIO HiRN6KEI

gyonyonl, tij jove csirai az orosz kiskertesekben vannak!" - e szavak magukt61 hangzotak el bensomben, amikor Anasztazia a kozelemben sem volt. Egy pillanatra felvillant bennem, milyen elragadtatassal es oromrnel beszelt az orosz kiskertesekrol meg negy evvel ezel6tt. Anasztazianak az a velemenye, hogy 1992- ben eppen a kiskerteseknek koszonhetcen nem kovetkezett be a planetaris katasztrofa a Fcldon. Eppen Oroszorszagban indult el ez a csodalatra melto mozgalom, amely a Fold egy reszet szeretettel olelte at ... Felmeriilt bennem, hogyan beszelt rola:

" ... Millie emberi kez erintetre a Polder ... Szeretettel. Az emberek nem gepekkel, hanem sajat kezukkel es szeretettel erintettek a folder kicsiny kertecskeikben. A Fold mindezt erezte. Erezre kulon-kulon minden egyes kez erinteset. A Fold, jollehet hatalmas, rnegis nagyon de nagyon erzekeny, Es 6, a Fold, talalt meg magaban annyi erot, hogy kepes 1egyen fonnrartani rnagat.'

Akkor, negy evvel ezelott, Anasztazia e kijelenteset nem vettern komolyan, de most, rniutan megismerkedtem a ternerdek kiserlettel, melyet az emberek a vilag kulonbozo tajain.a szellemi-okologiai telepulesek letrehozatalara tettek, hirte1en raebredtem, megertettern ... Oroszorszagban hangos felszolitasok, felhivasok, reklamok es parade nelkul a valosagban olt testet a leghatalmasabb mereni terv, ame1yaz egesz emberiseg szamara oriasi jelentoseggel bir, A vilag mas orszagaiban letrehozort okotelepekrol sz010 informaciok az Oroszorszagban mukodo kiskertes kozosseghez viszonyitva szinte nevetsegesnek hatottak.

nn ~

Tessek, iteljek meg a dolgot Onok maguk! Elortern egy egesz halom iras es mindenfele folyoirat, amelyekben kornolyan boncolgatjak azt a problemat, hogy hany embernek kell egy okofaluban elnie. Azt tanacsoljak, hogy 1S0-ne! nem tobbnek. Nagy jelentoseget tulajdonitanak az okotelepulesek iranyito szerveinek, ezek szellemi vezetoinek.

A kiskertes szovetkezetek Oroszorszagban viszont mar evek 6ta leteznek es mindegyikiik 300 csaladot, vagy meg ennel is robber tomorit magaba, Mindegyiket egy-ket, altalaban nyugdijas ember vezeti. Vajon 1ehet-e az orosz kiskertes szovetkezet elnoket vezetonek hivni? Az i1yen ember inkabb valamilyen regisztracios szervhez vagy egy ugyintezchoz hasonlit, aki iranyitja, megvalositja a tobbseg akaratar,

Oroszorszag kiskertes mozgalmanak egyaltalan nincsenek kozponrositott iranyito szervei, de a Statisztikai Hivatal adatai meg 1997-bol arrol tudositanak, hogy 14,7 millie csaladnak van gyumolcsose es 7,6 millionak vetemenyes kertje. Az altaluk megrmivelt foldterulet 1 millie 821 ezer hektart tesz ki. A lakossag 90 %-ban burgonyat, 77 %-ban zoldsegfeleket es 73 %ban gyumolcsot termel onalloan,

Az elmeleti szakernberek, akik evek ota okofalvak tervezesevel foglalkoznak, valoszinuleg megprobalnak azzal cafolni

, '

hogy a kiskertes szovetkezet nem okotelepules. Erre en azonnal

igy valaszolnek: nem az elnevezes a fontos, hanem a Ienyeg,

Oroszorszig kiskertes szovetkezeteinek tiilnyomo hanyada megfelel az okotelepulesek elveinek, Sot a kiskertesek a szel- 1emi tokeletesedesrol, a terrneszerhez vale korultekinto viszony nelkulozhetetlensegerol tett zengzetes nyilatkozatok nelkul, elervitelukkel es nem szavakkal, hanern tetteikkel tanusitjak szellemi haladasukat is. Ezer es ezer fit ultettek ki. Hala igyekezetuknek, rna hektarokezrein, ugynevezett parlagon hever6 foldeken, - arnelyek korabban kietlen, kopir pusztasagoknak szamitottak - kertek pompaznak,

Azt is hallani, hogy Oroszorszigban a lakossag egy resze rnajdnem ehezik. HoI a binyiszok, hol a tanitok sztrajkolnak,

a politikusok a krfzisbol kivezet6 lit keresesevel vannak elfoglalva. Oroszorszagot mar a peresztrojka id6szaka alatt nem egyszer csak egy hajszal valaszrotta el egy hatalmas szocialis robbanastol. Ez a robbanas megsem kovetkezett be. Most pr6- baljuk meg gondolatban elvenni kozelmultunkbol az emlitetr 90 % burgonyat, 77 % zoldsegfelet es a 73 % gyiimoicsot. Helyettesitstik e szazalekokat milliok idegessegenek a szintjevel, Ezt szuksegszenien meg kell tennunk, ha az emberek kozelrrnilrjabol kizarjunk a kiskertek tenyezojer, Nem kell pszichol6gusnak lenni ahhoz, hogy lassuk, mennyire megnyugszanak a kiskerttulajdonosok, amikor kapcsolatot teremtenek vetemenyes agyaikkal. Tehat mit kapnank 1992, 1994 vagy 1997-ben? Barmelyik evben megrortenhetett volna a haralmas mereteket 01t6 szocialis robbanas. Mihez v~zette volna a halalt hoz6 fegyverekkel telezsufolt bolyg6t? .

De katasztrofa nem torrent! Anasztazia azt allitja, hogy 1992-ben csak az orosz kiskerteseknek koszonhetoen nern tortent egy egesz bolyg6ra kiterjed6 katasztrofa, es most, hogy megismerkedtem a helyzetet megviligit6 inforrnaciokkal, en ezt neki el is hiszem.

Most mar nem is annyira az a fontos, hogy az orszagunk korrnanyaban helyet foglal6k kozul kinek a fejeben szuletett meg az elhatarozas, hogy "zold utat" adjon Oroszorszagban - az akkori Szovjetuni6ban - a kiskertes mozgalomnak. Vagy talan az Isteni Gondviseles talalta ezt megfelelonek, hogy eppen Oroszorszigban vezesse be? Most valami egeszen mas a fontos: az, hogy a mozgalom letezikl S ez a legvilagosabb bizonyiteka annak, hogy az embed tarsadalomban igenis lehet stabilitast elerni, egy olyan stabilitast, amelynek eleresere kulonbozo kontinensen ugyan sok-sok nemzet torekedert mar, megsem tudra megvalosltani,

Anasztazia azt mondja, hogy a kiskertes mozgalom Oroszorszagban hatalmas fordulatot jelent az emberi tarsadalom fejlodeseben. Amikor pedig ugy veli, hogy "A kiskertesek egy gyonyorti, mogottuk halad6 folyamat hfrnokei", akkor az altala

felvazolr jovendo telepulesek tervere gondoL En magam is kedvet kaptam arra, hogy az ilyen gyonyoru telepulesek egyiken eljek, hogy ez a telepules egy viragzo orszagban legyen, es hogy ezt az orszagot Oroszorszagnak nevezzek.

BIZONYiTEKOK KfQE~E~E

N'v6 Oroszorszaga., az a gyonyoru orszag, melyben a jelenlegi nemzedekbol sokan fog- . ak tudni boldogan elni.

A java Oroszorsziga - az az orszig, amely a bolygon e1a emberi tarsadalrnat a boldog elet fele fogja vezetni. En mar littam a gyonyortien viragzo Oroszorszagot, 6, Anasztazia, mutatta meg nekem orszigunk jovojer, Egyiltalan nem fontos es nines jelentdsege, hogyan kepes e lelkes, faradhararlan, a sziberiai tajgaban eta remeteno mas bolygokat meglatogami, a jovobe vagy a rmiltba utazni. Milyen medon, milyen lathatatlan fonalakkal koti ossze a kulonbozo orszagokban ela emberek lelket es lobbantja bennuk lingra az egyuttes alkotas vagyat. Valarni egeszen mas a fontos: az, hogy az alkotas vigya el es letezik, Ennek fenyeben ugyan van-e jelenrosege annak, hogy honnan van benne annyi sokfele inforrnacio es tudas az elerunkrol, hiszen merhetetlenul fontosabb e tudas eredmenye - az, hogy az emberek a kulonbozo varosokban - amikor erintkezesbe kerulnek inforrnacioival - cedrusligeteker ultetnek, cedrusolajat keszitenek, es egyre robb dal es vers szuletik a "Szeprol".

Hit ez hihetetlenl Anasztazia megalmodik valamit, en irok r6la, es lim, az egykett6re meg is val6sul! Mindez valami fantasztikum! De hiszen eppen ez a fantasztikum valik valo elette mindenki szeme lattara. Tessek, most egy gyonyoru orszigr61 almodozott. Vajon ez az alma is val6ra vilik? Val6ra kell valnial Segiteni kell neki valahogy!

~ 26~

Ahogy szamolgattam es elemezgettem mindazt, amit Anasztazia mondott es mutatotr, egyre jobban kezdtem meggy6z6dni a gyonyonl jov6 megvalosithatosigirol, hittem benne.

Hinni kezdtem Anasztazia minden szavaban, megsem tudtam befejezni es megje1entetni az Oroszorszag jovojerol szo~6 fejezetet. Nem kerult bele az el6zo "Teremtes" konyvbe. Pedig e konyv kiadasa eppen emiatt keslekedett. Azt szerettem volna, hogy minden, amit megtrok.eleg meggyozonek es realisnak hasson. Hogy ne esak en mag am, hanem sok mas embe~ is elhiggye es ese1ekedni kezdjen, alkossa a gyonyoru jovdt, Am Anasztazia egyes kijelentesei miatt valahogy megsem sikerult teljes merrekben meggyozonek lennem.

A Teremtes" konyvben kozzetettem Anasztazia azon kijelen-

» , .

reset, hogy az egesz minket korulvevo terrneszer nem mas, mmr

Isten anyagga testesult gondolatai. Ha az ember kepes ezek~t legalibb reszben megerteni, nem kell majd sok erot pazarolnia arra, hogy taplalekot szerezzen, a folder trigyizza, mert a Fold maga kepes felujitani termekenyseget, nem kell erot pazarolnia arra, hogy hareoljon a kartevok ellen es a gyom ellen. Gondolatai felszabadulnak a mindennapi lettel kapesolatosgondoktol, akkor majd kepes lesz olyan rrnivekkel foglalkozni, amelyek rneltobbak letezesehez, azaz gyonyoru vilagok teremtesevel kozosen Istennel, egyiitt IstenneL Szerettem volna, ha Anasztazia szavaiban sok-sok ember hinne. De hit hogyan tudnanak hinni bennuk, ha az egesz mezogazdasag, sot nemcsak hazank-

ban, nem tud meglenni trigya nelkul? . .

A vilag kulonbozo orszagaban temerdek gyir foglalkozik mindenfele vegyszerek gyartisival, melyeket a talajba visznek. Nem egyszer fordultam mar e kerdessel tobb agrirtud6sh~z, de altalaban mindig ugyanazt a gunyoros valaszt kaptam: "Edenkertet terrneszetesen letre lehet hozni egy hektarnyi telken, de

, .

az ilyen kertben larastol vakulasig kell majd dolgozni. Anelktil,

hogy az ember a folder ne tragyazna, j6 terrnese nem lesz, Ve~szerek nelkul sem lehet meglenni, mert a termest tonkreteszi a rengeteg kartevo." Amikor Anasztazia azon ervet vetettem be,

~27. ~

hogy a tajgiban az ember segirsege nelkul no minden, a tudosok igy reagaltak: "Tegyiik fel, hogy minden megn6. De ha hinni lehet ate rernetednek, akkor a tajga programjit egyenesen Isten telepitette. Az embernek elkerulhetetlenul szuksege van rnasra is, nem esak arra, ami a tajgiban n6. A tajgiban peldaul ninesenek gyumolcsosok. Megpedig azert nincsenek, mert a gyiimalesos az ember torcdeset igenyli, Maga nem tud n6ni."

Nehanyszor olyan uzletekbe is bementem, mint amilyen a "Kiskertes Ezerrnester", "Ultet6", "Kertesz". Alltam es figyeltem, hogy a rengeteg ember mindenfele vegyszerekkel teli zsikokat vasarol. Neztem ezeker az ernbereket, es arra gondoltam, hogy ok sosem fogjik elhinni azt, amit Anasztazia mond, es bizony ez azt jelenti, hogy ertelmetlen Oroszorszig jovojerol Irni, Nem fogjik elhinni. Nem fogjik elhinni, hogy ez a jav6 mindenekel6tt egy uj tudatosodassal ill osszefuggesben, egy masfele Poldhoz valo kapcsolattal, ahhoz, ami korulvesz bennunker, Nines senki, egyetlen ma et6 ember sem, aki ali tudni tamasztani azt, amit 6 allit, Nines egyetlen valodi pelda sern, amely bizonyitani tudni szavair, Eppen ellenkez61eg, a val6sigban minden ellentmond neki. Az iizemek tovibb fognak mukodni es tovibb fogjik gyirtani a mergezo vegyszereket a kulonfele kirtev6k ellen. Letezik egy a Folddel foglalkozo tudominyig is, es a tudomanyos kutarasokkal rengeteg ember foglalkozik. A komoly bizonyitekok hiinya, - amelyek alatarnasztottak volna Anasztizia allirasait - annyira erosen hatott rim, hogy mar egyiltalin nem voltam kepes irni, Ezert is egyeztem bele, hogy Ausztriaba, Innsbruckba utazzam, Felhivott a nemetorszagi kiadom es azt mondta, hogy a bioenergetikai intezet igazgatoja, Leonard Hoseheneng, meghivott engem, hogy beszeljek Anasztaziarol Eur6pa vezeto termeszetgyogyaszai el6tt. Az intezet fizette utamat, napidfjat is adott, raadasul meg ezer markat is hajlando volt fizetni a fellepesminden orijiert. Nem a penz miatt utaztam ki, hanem azerr, hogy erveket talaljak Anasztazia terve, Oroszorszig jovojerol sz616 kijelentesei "ellen" vagy

~'ilk. 28 1'~

"mellett", amelyek sok ember szamara meggyozoek es erthet6ek lehetnek.

Doktor Hoscheneng, aki meghivott a gy6gyitok elott valo fellepesre, maga is hivatasos orvos, es neves gyogyit6 csaladb61 szarmazik, Az 6 nagyapja gyogyitotta a japan csaszart, es meg sok mas magas beosztasu szemelyt is. Az intezet epuleten kfvul az 0 szemelyes tulajdonaba tartozott meg nehany kisebb hangulatos szalloda, ahol szamtalan bereg kerult elszallasoIasra, akik mas europai o~szagbol erkeztek hozza. Tovabba egy etterern es egy park is es mas, a varos kozpontjaban talilhat6 epulet, Milliomos volt, de azzal a keppel ellenterben.iamely sok orosz emberben a nyugati gazdagok eleterol kialakult, Leonard, ahogy megtudtam, minden felelossegteljes, a gy6gyitissal kapcsolatos munkat egyedul, maga vegez, Szernelyesen fogad minden hozzi erkezdt, Pacienseinek a szama neha naponta eleri az otvenet is, es bizony van, amikor 16 orat dolgozik. Csak neha bizza rendelojet masra ... egy gyogyltora Oroszorszigb6l.

U gy Ieptern fel az Innsbruekban osszesereglert gy6gyit6k elott, hogy tudataban voltam annak, hogy 6ket mindenekelotr Anasztazia erdekli. R61a· beszeltem tehat felsz6lalisomban a legtobbet, A vegen pedig sz6t ejtettem terverol is, hiszen titokban abban rernenykedtem, hogy Oroszorszag j6vojer61 szolo tervet a jelenlevok majd jovahagyjak vagy elvetik. A jelenlevok azonban semmit nem hagytak j6va. es nem is vetettek el,hanem allandoan pontosito kerdeseket tettek fel.

Este Hoseheneng bankettet rendezett az erreremben. Inkabb egyszenien vacsoranak neveznem, Mindenkiazt rendelhetett, amire gusztusa volt, de mindenki nagyon szerenynek bizonyult, inkabb a salatakat reszesitettek elonyben, senki sem fogyasztott alkoholt es nem is dohinyzott. En sem rendeltem tehat magamnak semmilyen italt. Nem azert, mintha att61 tartottam volna, hogy a tobbiekhez kepest esedeg feher varjunak ninnek, hanem egyszenien valami miatt nem volt kedvem sem husra, semszeszes italra. A vaesorin ismet Anasztazia kerult szoba. Ott, akkor szuletett meg agondolat, magam sem tudorn, ki mondta ki

eloszor: "Oroszorszig gyonyonl jovoje a sziberiai Anasztaziaval ill kapcsolatban." A szavakataz emberek szajukra kaptak, s az Olaszorszagbol, Nemetorszagbol, Franciaorszigb61 erkezett gy6gyit6k kulonbozo ertelmezessel isrnerelgettek, ..

Valami konkretumct vartam. Miert, minek eredmenyekeppen jan letre a gyanyoru jov6? De sajnos senki sem javasolt konkret bizonyitekot. A gy6gyit6k sajat bens6 intuiciojukra hagyatkoztak, de nekem bizonyitekokra volt szuksegem, Arra, hogy kepes-e a Fold raplalni az embert rnindenfele kulonleges ember altal kifejtett igyekezet nelkul, csupan annak eredmenyekeppen, hogy helyesen megerti a senki altal nem lathato Isten gondolatit? !

Amikor visszatertern Oroszorszagba, felideztern magaroban az eur6pai gyogyitokat es ismet - j611ehet minden kulonos ebb remeny nelkul - megpr6biltam konkret bizonyitekokat talalni, amelyekert kepes lettern volna barhova elmenni. Mennem azonban nem is kellett messzire. A hihetetlen veletlen - mintha valaki szandekosan talalta volna fal - nem csupin elmeleti bizonyitekokkal szolgalr, hanem Anasztazia szavainak No, val6sigos bizonyitasa volt.

A koverkezo torrent,

AZ OROK ELET KERTJE

Az "Anasztizia" Vlagyimiri Kulturalis Alapltviny munkatarsaival kirandulni mentem a varos hataraba, Egy kisebb halast6 festoi szepsegu partjan telepedtunk le. Az asszonyok nekilatrak, hogy salatafeleket keszitsenek az ebedhez, a ferfiak pedig a nizrakassal foglalatoskodtak. J6magam a parton allram, a vizet neztern es gondolkodtam. Kedvetlenul. Ekkor Veronika, a kozeli falu Iakoja, ezt mondta nekem:

- Vlagyimir Nyikolajevics, a reteken olyan het-nyolc kilometernyire innen, van ket regi nagyuri birtok. Az epitmenyeknek mar nyoma sines, esak a gyurnolcsosok maradtak meg. A fakkal senki sem torodik, megis minden evben teremnek, Tobb terrnest hoznak, mint a falusi gyumolcsfak, holott azokkal torodnek, trigyizzik 6ket. Meg 1976-ban nagyon eros fagy volt errefele, es a gyumolcsosok mind tonkrementek, uj fakat kellett ulretni, de erdekes medon e ket gyumolcsosnek a fagy meg sem kottyant, egyerIen fa sem pusztult el.

- Mierr, nem artott nekik a fagy? - kerdeztem. - Valamilyen kulonleges, fagyallo fajtik?

- Kozonsegesek, de itt, ezeken a regi uradalrni birtokokon minden ugy van elrendezve, ulretve, mint azon a bizonyos egy hektaron ... Erti, ott minden annyira hasonlit arra, amirol az On konyveiben Anasztazia beszel. Ketszaz evvel ezelott e gyurnolcsosok kore sziberiai cedrusokar ultettek es ami itteni tolgyfainkat ... Na es meg valami, az itt nova fdbol meg a szena is sokkal nedvdusabb, Sokiig nem is megy tonkre ... Ha akarja, elmehetunk megnezni akar azon-

,

. 31

.

.

nal is. Igaz, hogy esak mezei lit vezet arra, de a terepjaro azert eljut oda.

Nern hittem sajat fulemnek. Ki? Hogyan? Miert nyujt it nekem ilyen ajandekot a megfelel6 idoben, a megfelel6 helyen? Ugyan veletlenek-e a veletlenek, melyek tortennek vehink?

- Gyeriink!

A kereknyom a volt terrneloszoverkezet foldjein it vezetett.

Ugyan azt mondtam - foldjein, de a foldek inkabb retekre hasonlftottak, mert teljesen belepte 6ket a surd, bujin novd fu.

_ A vetesi teruler mira jocskan osszezsugorodctt, mert a

jelenlegi agrarcegnek nines penze trigyira - kommentilta,a latvanyt Jevgenyij, Veronika ferje - ezert hit a fold pihen. Es nem esak a fold. Az iden meg a rnadarak is enekelni kezdtek. Korabban nem volt itt ilyen vidam madarcsicserges. Hogy minek orulnek ennyire? Lehet annak, hogy a foldekrol mira elnint a murragya? Meg a forradalom el6tt - ahogy a nagymamam meselte - ezeken a reteken falvak alltak. Mira viszont nyoma sines a falvaknak. Ott van a regi uradalmi birtok, nil Nezze, ott, jobbra az uttoll

A tavolban, egy jokora, olyan egy hektarnyi teruleten stirun ultetett magas fak n6ttek. A szantofoldekes a retek kozotr a hely egyszeru, zold, velerlenszenien felbukkano erd6s szigetnek nint, Amikor kozelebb ertunk, a surtin novooreg szazeves tolgyek es bokrok-cserjek kozepen megpillantottam az erdei oazisba vezet6 bejiratot. E bejaraton leptunk be es ... Belul., Csak kepzeljek el, belul az almafik erdes kereggel boritott torzsei szerteszet a terbe, az egbe novesztettek igaikat, amelyeket rendkivul surun alma boritott, az igak szinte roskadasig tele volrak almival.

Korulottuk a fold megm(iveletlenul allt, a fiiben nottek, a kirtev6k ellen senki sem permetezte oker, de a yen almafak megis gyiimolcsot hoztak, es a gyiimolcseikben nem volt fereg, A fik kozott voltak valodi matuzsalemek is. Agaik a hatalmas mennyisegii terrnes sulyat nem tudtak hordozni, imitt-amott

megroggyantak, megtorrek. Nagyon idosek voltak mar, s meglehet utols6 terrnesuket hoztak,

Hamarosan elhalnak, elmennek, de mellettuk, minden egyes yen almafa mellett mar ott igaskodtak, n6ttek a foldbol az uj alrnafacsemetek. "Ezek a fik nem halnak meg - villant fel bennem a gondolat. - Addig biztosan nem, amig meg nem latjak magjaikbol kikelni a friss es uj csemereket,"

Bejarram a gyumolcsost, megkostolram a fik terrneset, koszaltam a tolgyfak kozotr es mintha annak az embernek a gondolatait latram volna a val6sigban megtestesulve, aki letrehozta ezt a gyonyord oazist, Mintha hallottam volna, ahogy gondolkodott: "Itt, a kert kore tolgyfaerdot kell ultetni. A magas fikra a madarak rnajd feszker raknak, s nem engedik, hogy a kertben herny6k garizdilkodjanak. Ide, a halast6 partjara egy luis, irnyas setanyt ultetek tolgyekbol. A kiesi tolgyfacsemetek, ha majd feln6nek, a magasban osszefonjak igaikat, es alattuk tigas, irnyas shiny alakul ki."

Ekkor, mintha meg egy homalyos, nem teljesen tiszta gondolat kezdte volna egyre gyorsabban hajtani a vert az ereimben. Mit akar t6lem ez a gondolat? :8s ... mintha egb61 esapott volna le a villam ... Hit persze, terrneszetesen, Anasztazial Igazad van, Anasztazia, amikor azt mondod, hogy: ,,1stent agy lehet megerezni, ha az ember megerinti az 6 teremtmenyeit, erintkezesbe lep veluk, es tovibb viszi, folytatja az 6 Teremteset." Nem az uj, divatos gesztusok, ugrilisok es ritusok alral, han em kozverlen Hozza, az 6 gondolataihoz val6 fordulis altal lehet megerteni Ot es az ember sajit rendelteteset, En pedig most itt allok a kezzel kiasott halast6 partjan, a tolgyfak alatt es szinte olvasom a gondolatait annak az embernek, aki egy et6 rmivet hozott itt letre, :8s 6, ez az ember, ez az orosz ember, aki ketszaz evvel ezel6tt elr, minden bizonnyal jobban erezte a Teremt6 gondolatait, mint barki mas, ezert sikerult neki letrehoznia ezt az edeni alkotist. Sajit kertet, sajat csaladi feszket,

Ez az orosz ember meghalt, de a kert megmaradt utana, minden evben meghozza gyiimolcseit, tiplilja a szomszed

,

-. 33

,

:.

·j

falvakb61 ide seregl6 gyerekeket, akik 6sszel jarnak ide alrnat falatozni, am akad olyan is, aki ossze is szedegeti 6ket es eladogatja. De te, orosz ember, minden bizonnyal azt szeretted volna, ha unokaid es dedunokaid elnenek itt. Hat persze, hogy aztl Hiszen te nem akirmilyen rnulando villit epitetrel, hanem ennel joval robber, olyasvalamit, ami orokeleni. Ugyan, hol vannak most 6k, az unokaid, dedunokaid? Ures a csaladi feszked, birtokod, a tavat ben6tte a fii, kiszaradt, de a setanyt - ki tudja miert - nem lepte e1 gaz, gyom, csak a fu, me1y oly dus, mint a legpuhibb sz6nyeg. A te Csaladi Birtokod, az Eden iltalad megteremtett csucske biztosan meg varja az unokaid, Evtizedek mulnak el, evszazadok szallnak tova, de a kert csak var, De hit hol vannak az unokik? Mive lettek? Kinek szolgalnak, mit imidnak? Ki tizte el oket innen?

Forradalom volt nalunk. Lehet, hogy eppen a forradalom mindennek az oka? Hit, persze hogy az! Csakis forradalmat szitanak az emberek, arnikor a tobbseg tudataban valami minosegileg megviltozik. Ugyan mi jatszodott le a te kortarsaid eszeben, te orosz ember, hogy elpusztfrottak a te csaladi birtokodat?

. A helybeli 6slakosok meselik, mikent haritotta el a veres haborut csaladi birtokan az oreg orosz.baro,

Amikor az emberek ket kornyekbeli falubol, forradalrni hangulattol fiitve es a 16re erejetol hajtva, csapatostul indultak, hogy szetverjek csaladi birtokat, az oreg baro kezeben egy kosar almival elindult felejuk, hogy fogadja 6ket, de egy ketlovenibol kildtt goly6 kioltotta eletet, Mir az elozo este tudta, hogy az emberek gyulekeznek, hogy leromboljak hazar, megis rabeszelte unokajat, egy orosz tisztet, hogy hagyja el a helyet. Elment tehar az unoka, afrontharcos, a Szent Gyorgy kereszt viseloje, elment az ezredevel, a katonakkal, vallukon a fronton hasznalt puskakkal es elvitte a szekeren a harcokat rnegjart .geppuskit. Lehet, hogy emigrans lett belole, es az 0 unokai is n6nek mar?!

Nonek ate unokaid, 6, te orosz ember, valahol egy masik, messze orszagban, de itt, Oroszhonban, ate csalidi birtokodon

a: sze116 lagyan ringatja a gyumelcsosben kiultetett fik leveleit, a yen almafik minden aldott evben hozzak, ontjik termesuket, boseges, aldasos terrnessel arasztjak el a kornyek lak6it. Nyoma sem maradt a hazadnak, a gazdasigi epulereknek, de a kert megis tovabb el, Lehet, hogy a remeny elteti, hogy unokaid majd visszaternek, s megizlelik a vilig legpompisabb Izti almait, De unokaid csak nem es nem jonnek.

Miert van mindez igy? Ki kenyszerit bennunket arra, hogy boldogulasunkat masok, magunkhoz hasonlok karara keressuk? Ki kenyszerit bennunket arra, hogy a viragpor es jotekony eter helyett karos gazokkal es porral telitett leveg6t szivjunk tiid6nkbe? Ki kenyszerit bennunket arra, hogy elgazositctt, holt vizet' igyunk? Ki? Kik is vagyunk most voltakeppen? Miert nem ternek vissza az unokaid, te, orosz ember, vissza a te csa-

ladi feszkedbe? '

***

A masik birtok almai meg finomabbak voltak, mint az els6 kertben. A kert kore szep szil, deli sziberiai cedrusokat ultettek, "Koribban sokkal tobb cedrus ndtt itt, de mira mar csak huszonharom maradt meg - rneseltek a helybeli lakosok. - A forradalom utan, amikor meg munkaegysegek volrak, az emberek az elvegzett munka utan fizetesul cedrusmagokat kaptak. Manapsig a magokat szedi barki, aki akarja. Csakhogy a cedrust erosen, botokkal verik, hogy a foldre hulljanak a tobozok."

Ketszaz evvel eze16tt emberi kez ultette oketo Kerszaz evig alltak igy sorban vegig, mint a katonak, es tesrukkel vedelmeztek a gyonyortl kertet a fagyos szelektol, a kirtev6kt61. Huszonharem sziberiai cedrus. Tebben voltak, de egyik a misik utan dolt ki a sorbol, mert Sziberiaban a cedruserdok korul mindig magas erdei feny6k illnak. A cedrus egymaga nem tud ellenallni a szel lokeseinek, gyokerrendszere nem nagy. Nem csupan gyokereivel a foldbol vesz fel taplalekot, hanem koronijival a kornyezc teret fogadja rnagaba, abbol is raplalkozik. Eppen

'Mf :35 ~

ezert vedelmezik 6t az erdei feny6k. Itt egy sorban alltak. Az els6 szazotven evig alltak, rartottak magukat, majd amikor koronaik megn6ttek, szerteagazrak, a cedrusok hullani kezdtek, egyik a masik utan.

Az utols6 otvenev alatt senki sem jott ra, hogy erdei feny6ket vagy nyirfakat ultessen korejuk, es lam, a sziberiai cedrusok, egyetlen sorban felallva, ellenalltak a rossz szeleknek s vedelmeztek a kerret, Az egyikiik, valoszimileg, meg a mult evben majdnem kidolt, de meg mielott lezuhant volna, megtamaszkodott a szomszed fa koronajaban, Neztem az er6sen megdolt fa rorzset, melynek koronaja a masik mellette allo cedruseba kapaszkodott.' Koronaikkal osszefonodrak es a kid6I6 felben lev6 fa nem halt meg. Mindket fa zold volt es terrnett. Huszonharem maradt meg kozuluk. Meg min dig allnak es egymast tars kent ramogatjak, termest hoznak es tovabbra is vedelmezik a kertet,

Alljatok, kerlek benneteker, meg tartsatok ki, sziberiai oria-

sokl Megirom ...

6, Anaszrazia, Anasztazia, te megtanitottaI engem konyveket Irni, de miert nem tanitortal meg engem olyan szavakra, hogy az, arnit irok, sok-sok ember szamara azonnal ertheto legyen? Nagyon, nagyon sok ember szamaral Miert nem tudok sok-sok ember szamara erthetoen irni? Miert kuszalodnak ossze a gondolatok? Miert hullanak a cedrusok, miert nern tesznek ertuk sernmit az ernberek, esak nezik, esak nezik 6ket? .

Nem messze a volt birtokoktol, melyek mind a mai napig megoriztek gyonyoni gyumolcsoseiker es hus, arnyekos setanyaikat, faluk allnak, E faluk latvanya csufftja az egesz kornyek kinezeter, Ha az ember tavolrol figyeli oker, az a benyornasa, mintha valamifele fereg feszkelte volna magat itt be es mindent elronditott volna, felnirta volna a viragzo reteket, Ezt a latszatot a szurke, omladoz6 falusi hazak, a mellettuk allo mindenfele rothad6 anyagbol osszetakolt epulet, a gepkocsik kerekei altal szetvert szemettel teleszort utak keltik, Megkerdezrem a helybeli lakosokat, hogy jartak-e a cedrusokkal es tolgyfakkal

~ 36 ~

ovezett kertekben. Sokuk volt mar ott, megkostoltak az almat, a fiatalsag piknikezni jart oda. "Gyonyoru ott ... " - mondjak a fiatalok, de az id6sebbek is. A kerdesre: "Akkor miert nem akad senki, aki sajat portajat a kertek kepere rendezne el?" - altalaban ugyanaz a valasz: "Nines nekunk annyi penzunk, mint az uraknak volt, akik letrehoztak ezt a gyonyoniseger!" Az oregek azt meselik, hogy a baro a cedruscserneteket egyenesen Sziberiab61 hozta, A kerdesre: "Mennyi penz kell ahhoz, hogy az ottani cedrusokon term6 magokat ossze tudjak szedni, es azokat a foldbe ultessek?" - hallgatas a valasz,

E nemasag a kovetkezo gondolatot ebreszti bennem. Nem a kiils6 lehetosegek, a penz hianya a felel6s a mi ellehetetlenulesunkerr, hanem a mi sajar bens6nk kodoltsaga,

Mara a tehet6s emberek annyi villat epitetrek mar feL A fold a hazak korul felnirva, vagy aszfaltba burkolva. A haz huszharmine ev mulva tatarozasra szorul. A regi limlomra pedig a gyermekeknek mar nern lesz szukseguk. Nem kell majd nekik az ilyen csaladi birtok, az ilyen Haza, szet is. szelednek, hogy ujar keressenek. De magukkal viszik azt a titokzaros kodolast is, amelyet a szuleiktol vesznek at, es 6k is az ideiglenessegnek el6 emberek eletet erik majd es nem az olyanoket, akik az orok eletre teremtenek. Hogy tud tole az ember megszabadulni? A kilatastalansag e ritokzatos kodoltsagatol?

Talan valahogy megiscsak segiteni fog az, amit Anasztazia meselt es mutatott Oroszorszag jov6jer61?! Hogy eloszlassam a borularok ketkedeset, a borito bels6 oldalara a csodalatramelto orosz gyumolcsosok fenykepet helyeztem, amelyek a jovendo Oroszorszagabanyujtogatjak terrnessel telehintett agaikat,

I'

,! i

ANASZTAzIA OROSZORSzAcA

Amikor Anasztazia a jova telepuleseirol beszelt, melyek csaladi birtokokb6l allnak, megkerem:

- Anasztazia, mutasd meg nekem, kerlek, a jovo Oroszorszagatl Hiszen te ezt megteheted!

- Igen, megtehetem, Milyen varost szeretnel latni a jovo Oroszorszagaban, Vlagyimir?

--.,- Hat, peldaul, Moszkvat,

- Egyedul szeretned meglatogatni a jovenddt, Vlagyimir,

vagy velem egyiitt?

- Veled jobb, mert majd megmagyarazod, ha valami olyar latok, amit nem ertek,

Anasztazia meleg tenyerenek az erintesere hirtelen alornba merultem es megpillantottam ...

Anasztazia a jova Oroszorszagat ugyanolyan medon mutatta meg, ahogy egy masik bolygon az ottani eletet, Valamikor majd a tudosok minden bizonnyal megertik, hogy teszi ezr, de az adott esetben maginak a m6dnak nines egyaltalan semmilyen jelentosege, Szerintem a legfontosabb az az inforrnacio, hogy milyen konkret tettek segitsegevel Iehet e gyonyoru jovot megvalositani,

A jovendo Moszkvija egyaltalan nem olyan volt, ahogy azt en elkepzeltem, A varos terjedelmet tekintve nem lett nagyobb. Nem voltak itt felhdkarcolok, amiket vir tam volna. A regi hazak falai vidim szinekkel voltak befestve, tobbjukon kepek diszelegtek, tajak, virigok. Ahogy az kesobb kiderult, a hizak festesevel kulfoldi munkisok foglalkoztak. A falakat el6bb vala-

milyen szilardito habarecsal befedtek, majd kesobb muveszek - szinten kulfoldiek - befestettek, Tobb haz tetejerol a falakon futonovenyek futottak lefele, leveleik a szelben suttogtak es tigy ninr, mintha az erkezoket udvozoltek volna.

A fovaros majdnem minden utcaja es sugarutja fikkal es viragokkal volt beulterve, A Kalininszkij Proszpekt ke1l6s kozepen, amely az Uj Arbaton hal ad it, zold siv huzcdott, A szelessege talan harorn-negy meter lehetett. Az aszfalt fole, kb. fel rneterre, betonszegely emelkedett. Ez folddel volt felroltve, rajta pedig m es reti virigok n6ttek. Nem messze egymist6l kiultetve fik valtakoztak: voros, furtos gyiimolcsu berkenyek, nyirfik, topolyafak, ribiszke- es malnabokrok, de rengeteg masfele noveny is, amilyenekkel az ember a terrneszetes erd6kben talalkozik.

Ugyanilyen zoldello savok szeltek kette sok mas moszkvai 'sugarurat es szeles utcat. Az utcak lesztikitett athaladasra szolgalo reszein volrakeppen nem is voltak szemelygepkocsik, Altalaban autobuszok kozlekedtek, amelyekben kinezetre nem orosz emberek ultek, Ajardakon pedig szinten sok nem orosznak tdno ember kozlekedett, Meg az a gondolat is felotlorr bennem, hogy talin rruiszaki lehetosegeiket rekintve fejletrebb orszagok szalltak meg Moszkvat, de Anasztazia megnyugtatott, hogy nem rnegszallokat lattarn, hanem kulfoldi turistakar,

- De hat mi vonzza 6ket annyira Moszkvaba?

- A Iegkor, hogy az ernberek itt nagyszenit alkotrak, az Have

valt levego es viz. Nezd, mennyi ember ill a Moszkva foly6 partjan es vizet mer bel6le! Edenyeker engednek le kotelen a magas partrol a vizbe. Milyen hatalmas orommel isszak a folyo vizet.

- De hat hogy lehet egyenesen a folyobol szuretlen vizet inni?

- Csak nezd meg, Vlagyimir, milyen tiszta, attetszo a Moszkva foIy6ban a viz! Benne a viz eIa, nem holt, gaz nem oli meg benne az eleret <igy, mint az iivegekben, amit az egesz vilagon arulnak.

- Kitalacio az egeszl Lehetetlen elhinni!

- Kitalacio? De fiatalkorodban bizony te is es ate kortar-

i '-;

i;

". 39

.

.

said is kitalacionak velhettek volna azt, ha valaki azt mondta volna nektek, hogy nemsokara penzert fogjak arulni a vizet,

- Hat az igaz, hogy az en gyermekkoromban nehezen akadr volna valaki, aki ezt elhitte volna .. De hat, hogy lehetett egy olyan hatalmas varosban, mint Moszkva, ennyire megtisztitani a vizet?

- Nem szennyezrek be a folyot, nern dobaltak bele karos hulladekot, nem szemeteltek tele a folyo partjait.

- Ilyen egyszeru az egesz?

- Pontosan ilyen! Nem kiralaciol Voltakeppen ennyire egy-

szerti miriden. Most a Moszkva folyo meg az aszfaltrol a esarornaba omlo vizt61 is el van kulonitve, de a piszkos hajoknak is tilos am uszni rajta. Szentnek korabban a Gangesz folyot tartottak, amely Indiaban folyik, most viszont az egesz vilag a Moszkva folyo el6tt hajtott fejet, annak vize elotr, az emberek elotr, akik visszaadtak a viznek az eletet es eredeti rendelteteset. Jarnak is hozza az emberek kulonbozo orszagokbol, hogy megnezzek e kulonos csodat, megkostoljak izet es meggy6gyuljanak tole.

- De hol vannak maguk a moszkvaiak, miert van ilyen keyes gepkoesi az utakon?

- A fovarosban jelenleg allando jelleggel korulbelul masfel millie moszkvai el es robb mint tizmillio turista jon ide a vilag kulonbozd tajar61- valaszolta Anaszrazia, es meg hozzafiizte: - Azert van olyan keyes gepkocsi, mert az itt maradt moszkvaiak racionalisabban osztjik be napjaikat, nem kell annyit utazniuk. Munkahelyuk, rendszerint kozel van, oda gyalogszerrel eljutnak, A turistak viszont esak rnetroval es aut6busszal kozlekednek.

- Hova nint a maradek moszkvai lakos?

- Gyonyoru csaladi birtokaikon elnek es dolgoznak.

- Akkor ugyan ki dolgozik a gyirakban, ki szolgalja ki a

turistikat?

Errol Anasztazia a kovetkezoker meselte:

- Amikor a Poldon elfogadott idoszamitas szerint a ker-

~ 4°.;.),&1

ezredik ev a vege fele kozeledett, Oroszorszag kormanya meg mindig azzal foglalkozott,hogy kijelolje az orszag tovabbi fej16- desenek az utjat, Az oroszok zomet nem lelkesitetre az tit, arnelyen a sikeresnek szamito nyugati orszagok fejlodese haladt.

Az oroszok mar megkosroltak az ezekb6l az orszagokbol erkezo elelmiszereket es nem izlett nekik. Vilagossa valt, hogy ezekben az orszagokban az ugynevezert tudomanyos rmiszaki fejlettseg elorehaladtdval egyiitt a test es a lelek kulonbozd betegsegei is megmutatkoznak. Novekszik a biinozes es a drogfiigg6seg, a n6k egyre kevesbe ereznek vigyat arra, hogygyermeket sztiljenek ..

A korulmenyek, amelyekben az emberek a fejlettnek szamito nyugati allamokban elnek, az oroszokat nem vonzottak, a regi szocialis rendszerhez szinten nem akartak visszaterni, az uj utat viszont meg nero lattak. Az orszagban az emberek kozott terjedt a depresszio, s az a rarsadalom egyre nagyobb hinyadit keritette hatalmaba, Oroszorszag lakossaga idosodott es kihalofelben volt.

Az iij evezred kezdeten - Oroszorszag allamelnoke kezdemenyezesere - j6vihagyisra kerult az a rendelet, melynek ertelmeben minden kerelmezo orosz csaladnak kiutalnak egy hektar folder, hogy azon hozza lerre sajar csaladi birtokat. E rendeletben meg arr6l is sz6 volt, hogy a folder az igenylo elete vegeig hasznalhatja, es joga van azt utodaira hagyni, A csaladi telepuleseken Ierrehozott termekek teljesen adomentesek voltak.

A torvenyhozok elfogadrak az elnok kezdemenyezeset, es az orszag alkotmanyaba beiktattak egy megfelel6 kiigazitast, A rendelet alapvet6 celja - fgy velte az elnok es a torvenyhozok - javitani a munkanelkuliseger az orszagban, bizrositani a szegeny csaladok letminimumat, megoldani a menekiiltekkel felmerulo

. gondokat. De azt, ami ennek kovetkezmenyekent megtortenr, senki kozuluk meg feltetelezni sem tudta volna soha.

Arnikor az else, cobb mint 200 csalad befogadasara alkalmas telepules foldkiutalasa megtortent, a csaladi birtok letrehoza-

t"'·,

41

~ ~. ~.

talara val6 telkeket nem csupan a szegenyek, a munka nelkul maradt emberek, az anyagi gondokkal ktiszkodo menekiiltek kezdtek igenyelni. A telkeket mindenekel6tt a kozeposzralyba tartozo csaladok, es a te olvas6id koze tartozo gazdag vallalkoz6k kapkodtak szer, Ok erre az esemenyre mar amugy is keszulodtek, Nem csupan egyszeriien vartak ra, hanem lakasaikban cserepedenyekbe mar el is ultettek csaladi faikat, s a jovendo hatalmas cedrusai es tolgyei kike1tek az elultetett magokb6l, mar bontogattak paranyi hajtasaikat,

'Eppen a villalkoz6k kezdemenyezesere es koltsegeire hoztak letre azt a kozmuvesirett relepulestervezeter, mely kenyelmes es kellemes Ietezest biztosit, ahogy azt te a "Teremtes" konyvben leirtad. A tervezet boltot, orvosi rendelot, iskolat, klubbot, utakat es sok egyebet foglalt magaba, Az osszes palyazonak a fele, akik kifejeztek abbeli ohajukat, hogy az els6 "uj telepulesen" eIjenek, vallalkozo volt ...

Mindegyikiiknek megvolt a maga vallalkozasa, beveteli forrasa. A telek elrendezesere es kiepitesere munkaerore volt szukseguk. Erre a celra idealisnak mutatkoztak a szegenyebb szornszedok. fgy a csaladok egy resze hirtelen munkahoz jutott, ennek kovetkezmenyekeppen anyagi fedezethez sajat epitkezesehez. A vallalkozok megerrettek, hogy annal korultekintobben es jobb minosegben, mint azok, akik maguk is a telepulesen fognak elni, senki sem tudja a munkat elvegezni, ezerr kulsoskent csak kimondottan szakembereket hivtak meg, ha ilyenek az uj, eppen epiila telepules jovendo lakosai kozott nem akadtak.

Csak a jovendo gyumolcsos telepireset, az erda, a csaladi fak, az et6 soveny kiulteteset igyekezett mindenki onalloan maga

elvegezni. .

Az emberek zomenek nem volt meg eleg tapasztalata es tudasa arr6l, hogyan lehet jobban elrendezni sajat telket, ezert a jovendd lakosok kozott kulonos tiszteletnek orvendtek az idosebb emberek, akik meg birtokaban voltak az ilyen tudasnak. Kitiintetett figyeimet szentelrek az idot allo muveknek, kimondottan a telek kerteszeti elrendezesenek, nem csupan a

hazaknak. Hiszen a haz maga, amelyben az emberek elni szerettek volna, csak paranyi resze volt a hatalmas elettel pulzalo Isteni Haz-Otthonnak.

Otev alatt minden egyes telken allando Iakhatasra alkalmas haz epulr, Nagysagukat es jelleguket tekintve kulonboztek, de az emberek hamarosan belattak, hogy a legfontosabb ertek nem a haz nagysaga, A lenyeg masban talalhato es ez a massag minden egyes telek egyeni es egyedi - az egesz telepules egeszenek, mint olyannak - a gyonyoru kertrendezesi sajatsagaiban kezdett megmutatkozni.

Meg fiatalkak voltak a relkekre kiultetett tolgyek es cedrusok. Meg csak novo felben volt a birtokok elo sovenye. A fiaral kertekben rnegis minden tavasszal nagy buzgalommal viritottak a meg pici almafak es meggyfak is, az agyasokban a viragok es a fii is iparkodott gyanyorii el6 szonyeghez hasonlitani. A tavaszi levego megtelt jotekony hatasu illatokkal es viragporral. E16ve valt a levego. Minden nonek, aki az uj telepulesen elt, kedve tamadt gyermekeket szulni, Az ilyen ohaj nem csupan fiatal csalidokban ebredt, hanem az eltesebb emberek is hirtelen gyermekekkel kezdtek magukat korulvenni. Az emberek azt szerettek volna, hogy ha ok maguk mar nem is, de gyermekeik lassak az 0 eljovendo, szepseges, altaluk, az 0 sajat kezukkel letrehozott Hazajuk pici darabkajat, hogy lassak es oromuk teljek benne, es majd 6k, a gyermekek folytassak a szulok altal megkezdett Istennel val6 .Egyuttes Teremtest".

Az tij evezred hajnalan minden egyes csaladi birtokon novekvo barrnelyik el6 csira az egesz Fold gyonyoni, boldog jovojenek else hajtasava valr, Az emberek, akik az els6 relepuleseket az eljovendo evszazadokra hozrak letre, teljes mertekben meg nem ereztek at, milyen jelentosege van annak, ami eppen az a kczrermikodesukkel szuletett, Egyszenien csak oromrnel teltebben kezdtek nezni es latni a kornyezo vilagot. Meg nem rudatositottak, milyen hatalmas orornot okoztak tetteikkel az o Menybeli Atyjuknak. Az Atya az esocseppekkel egyiitt orome es meghatodottsaga konnyeit hullatta a Foldre. Mosolygott,

egyutt a napocskaval, a fiaral fak zsenge agaival titokban igyekezett cir6gatni, megszeretgetni a Hozza megtert, s az orokkevalosagra hirtelen raeszmelt gyermekeit.

Az orosz sajt6 az uj telepulesrol kezdett irni es rengeteg embernek ramadt kedve megnezni a gyonyonlseget, a csodar, hogy ok maguk is hasonl6t alkossanak, ralan meg kulonbet is:

Az orosz csaladok milli6it kerirette hatalmaba e gyonyoruseg megreremrese utani lelkes vagy. Oroszorszag kulonbozo videkein, idoben parhuzamosan kezdtek az elsohoz hasonl6 telepuleseket epiteni, Beindult egy altalanos, a mai kiskertesekehez hasonl6 mozgalom.

Az elsa rendelet kiadasanak pillanatatol eltelt kilene ev alatt - mely az embereknek lehetoseger adott sajar eletuk onallo elrendezesere, boldogabba tetelere - tobb mint harminemilli6 csalad kezdett sajat csaladi birtokanak, sajat Hazaja reszenek a

. lerrehozatalaval.foglalkozni, Gyonyoruseges telkeiket rrniveltek s ehhez kozben Isten altal teremtett eta, orok anyagot hasznaltak. Ezert alkottak-teremtettek egyiitt Istennel.

Mindenki edenkerti zugga valtoztatta az elethossziglani hasznalatra kapott hektarnyi folder. Oroszorszag ragas tertileteit tekintve egeszen paranyi reszecskenek tiint az egyetlen hektar, de sok-sok ilyen paranyi reszecske akadt, Eppen beloluk allt ossze a nagy Haza. Az ilyen josagos kezek altal letrehozort reszecskek reven borult edenkerti viragzasba a Nagy Haza. Az a Oroszorszagukl

Minden hektarra tulevehi es lombos fakat ultetrek, Az emberek mar megertettek, hogyan fogjak tragyazni a folder, es hogy a korulottuk novo fu majd egyensulyba hozza a talaj osszetetelet. Senki fejeben sem merult fel a gondolat, hogy mutragyakat es mergezo vegyszereket hasznaljon,

Oroszorszagban megvalrozort a levego es a viz osszetetele.

Gyogyharasuva valtak. Az elelmiszergond is teljes egeszeben megold6dott. Minden csalad konnyiiszerrel es kulonosebb erofeszites nelkul ellatta magar a birrokan megtermelt javakkal, sat a folosleget meg el is tudta adni.

Minden orosz csalad, melynek csaladi birtoka volt, szabad es gazdag lett, ekkeppen egesz Oroszorszag is. Mas, a vilagon letezd gazdasaghoz viszonyitva, Oroszorszag valt a leghatalmasabb, legerosebb es leggazdagabb orszagga.

A LECCAZDACABB ORszAc

Varj, Anasztazial Nem ertern, minek koszonhet6en gazdagodott meg hirtelen az orszag. Hiszen te magad mondrad, hogy a csaladi telepuleseken letrehozott termekeket semmilyen ad6 nem sujtotta. Ha ez 19y volt, akkor viszont rnitol kezdett az orszag gazdagodni?

- Hogyhogy mitol? Te magad gondolkozz egy picit figyelmesebben, Vlagyimir! Hiszen villalkoz6 vagy.

- Eppen azert, mert vallalkozo vagyok, pontosan tudom, hogy az allam mindig is igyekezett mindenkitol egyre tobb ad6t beszedni. Itt viszont harmincmilli6 csaladot teljesen felszabaditott az ad6k alol. Ezek a csaladok, persze, meggazdagodhattak, de maganak a gazdasagnak ilyen feltetelek mellett tonkre kellett volna mennie.

- De nem ment tbnkre! E16bb teljes mertekben elnint a rnunkanelkuliseg. Hiszen ha az ember hagyornanyosan az iparban vagy mas uzleti esetleg a kozszferaban nem talalt munkat, akkor teljesen, vagy legalabb reszben a sajat csaladi birrokan vegzendo munkanak, vagy pontosabban mondva, birtoka megteremresenek szentelhette magat, A munkanelkuliek elninese hirtelen felszabaditotta az azok fenntartasara hasznalt penzugyi forrasokat, Az ilyen csaladok a maguk eloallitotta elelmiszerekke1 mentesitettek a orszag gazdasagat a mezogazdasagi rermelesre koltotr egyeb kiadasokrol, De nem ez a legfontosabb! Az orosz gazdasag - hila a temerdek csaladnak, amelyek az Isteni rendeltetessel teljes bsszhangban hozrak Ietre birtokaikat - sokkal nagyobb bevetelhez jutott, mint amit ma

~ .. 46~

a k6olaj, gaz es mas terrneszeti kincs eladasabol nyer, amelyeket hagyomanyosan a bevetel alapvet6 forrasanak tekintenek.

--:- Ugyan mi hozhat nagyobb hasznot, mint a koolaj, giz, vagy a fegyverek eladasar

- Sok minden, Vlagyirnir, peldaul a leveg6, a viz, az ill6 olajak, az alkotas energiajanak erintese, a szepnek, a kellemesnek az orornteli figyelese,

- Hat 'ezt nem nagyon ertem, Anasztazia, Forditsd ezt le

konkretumokral Honnan lett a penz? .

- Megpr6bilom. Az Oroszorszagban lejatszodo rendkivuli valtozasok sok ember figyelmet felkeltettek a vilag minden orszagaban, A vilagsajt6 irni kezdett az oroszok tobbsegenek elermodjat erinto jelent6s valrozasokrol. Bebizonyosodott, hogy ez a tema erdekelte a legjobban bolyg6nk lakossaganak a tobbseget, Turistak hatalmas tomegei ozonlottek Oroszorszagba, Annyi volt a turista, hogy lehetetlen volt minden latogat6t fogadni. Ezert sokaknak evekig is varniuk kellett, mig beutazhattak. Az orosz korrnany arra kenyszerult, hogy megszabja a kulfoldiek tartozkodasi idejet is az orszag teruleten, mivel sokuk.mindenekelott az id6sebbek, igyekeztek Oroszorszagban honapokar, gyakran eveker tolteni,

Oroszorszag korrnanya magas illeteket szabott ki minden beutazni ohajto kulfoldi tartozkodasaerr, de ez egyaltalan nem csokkentetre a kerelmezok tomeger.

- De hat rniert akartak annyira jonni hozzank, hiszen a relevizioban amugy is mindent megnezhettek volna? Te magad mondtad, hogy az egesz vilag sajt6ja tud6sitott az "uj Oroszorszag" eleterol,

- A kulonbozo orszagokban et6 emberek szerettek volna magukbaszivni Oroszorszag gy6gyhatasuva valt levegojet, 1nni et6 vizet. Meg akartak kostolni gyumblcseit, terrnekeir, melyekhez hasonl6 sehol sem volt a vilagon. Maguk akartak talalkozni es megismerkedni azokkal az emberekkel, akik az Isteni Evezredbe leptek, igy akartak megedesiteni sajat lelkuket, meggy6- gyirani nelkulozo testtiker,

;~47

- Mifele rendkivuli termekek, gyumolcsok ttintek fel? Mi a nevuk?

- A nevuk a regi, de minoseguk teljesen mas. Hiszen te, Vla-. gyimir, mar tudcd, mennyire kulonbozik a meleghazi paradicsom vagy uborka attol, ami kint, a szabad eg alatt, a napocska sugarai alatt no es erik be. Meg izletesebbek es hasznosabbak azok a zoldsegek es gyumolcsok, amelyek olyan foldben nonek, amelybe nern kerulnek karos vegyszerek. Gyogyhatasuk meg nagyobb, amikor egyiitt nonek kulonbozo mas novenyekkel es fakkal. De jelentosege van meg a gyiimolcsot termelc Ielkiallaporanak, az 0 gyumolcshoz val6 belso viszonyanak is. Az ember szamara nagyon nagy haszonnal birnak meg az eterek is, amelyek a terrnesben talalhatok.

, - Mik azok az eterek?

- Az eterek illatok. Az illat bizonyitja az eter jelenletet, amely nem csak a tester taplalja, hanem azt a larhatatlan valamit is, ami az embert alkotja,

- Nem ertem, mit, az agyat?

- Azt is lehet mondani, hogy az eterek novelik a gondolko-

dis energiajat es taplaljak a leiket. Csak az oroszorszagi telepiileseken teremtek ilyen novenyek, es akkor voltak a Ieghatasosabbak, amikor az ember meg azon a napon fogyasztotta oket el, amikor leszedte. Ezert utaztak sokan megannyi orszagbol Oroszorszagba, hogy tobbek kozort eppen ilyen termekeket kostoljanak, izleljenek meg.

A csaladi birtokokon, telepuleseken kiterrnelt novenyek, gyiimoksok kiszoritottak nem csupan az import zoldsegeket es gyumolcsoket, hanem azokat is, amelyek nagy foldrablakon teremtek. Az emberek kezdtek erteni, erezni a kulonbseget a terrnekek minosege kozott, A mai kozkedvelt Pepsi-Cola es mas italok helyett termeszetes gyiimolcslevek jelentek meg. De a rna meg legrangosabb es Iegdragabb szeszesitalok sem mutatkoztak versenykepesnek a relepuleseken termeszetes terrnekekbol keszult gyumolcslikorokkel szernben..

Ezek az italok szinten megtartottak a jorekony harasu etereket, mivel azok, akik ezeket sajat birtokukon eloallitottak, tud-

tak, hogy a gyiimaks, a zoldseg leszedese pillanatatol befozese vagy italla vale alakitasaig csupan nehany percig allhat.

A birtokaikon el6 csaladok masik nagy beveteli forrasat a gyogynovenyek alkottak, amelyeket kis erdeikben, veternenyeseikben, es a kornyezo reteken gydjtogercek.

Az Oroszorszagbol szarrnazo es ott gylijtott gyogynovenyeket az emberek elonyben reszesirertek a Iegdragabb, mas orszagokban keszitett gy6gyszerekkel szemben is. De csak a specialis gyogynovenyeket, melyeket kimondottan a birtokokon gytijtottek, nem az erre szakosodott szovetkezeti nagy mezokon, A hatalmas mez6n a pici novenyke a magahoz hasonl6 mas novennyel egyiitt novekedve nem tudja kivonni a foldbol es a terbol mindazt a szukseges tap- es gy6gyanyagot, ami nelkulozhetetlen, hasznos az ember szamara. A birtokrol szarmazo termekek ira a tobbszorose volt az ugynevezett ipari modon termesztett termekek aranak, az emberek szerte a vilagon rnegis eppen ezeket reszesitettek elonyben.

- De hit, miert emeltek igy fel az arakat a birtoktulajdonosok?

, - Az als6 arhatart az Orosz Kormany szabta meg.

- A korminy? A korminynak meg mi koze volt hozza? Az ilyen rerrnekek eloallirasabol nem is nyert semmilyen adot, Ugyan minek kellett volna meg kulon azzal is torodnie, hogy minden egyes csalad gazdagodjek>

- De hiszen az allam, Vlagyimir, amugy is az egyes csaladokb61 ill, amelyek - amikor erre szukseg volt - maguk finanszfroztak sajat telepuleseiken es birtokaikon az infrastruktura, az iskolak, utak epiteser, Masker pedig ok fektettek penzt altalanos kozhaszmi tervek megvalositasaba. A politikusok, kozgazdaszok megjelenrettek programjaikat, de csak azok nyertek zold utat, amelyekbe az emberek hajland6ak voltak penzt fektetni,

- Es a tobbseg szemeben peldaul, milyen programok mutarkoztak a legnepszernbbeknek>

- Vegyipari konszernek, fegyverek gyirtasira szolgil6 gyarak, tudomanyos kozpontok vasarlasa Oroszorszig hatarain tul,

H

i!

'4,9

. ~

.

_ Hat ezt nevezem en "nagy" fordulatnak! Nem te magad mondtad, hogy e csaladokban megmutatkozo~t azIsteniJ6sag? Nekik koszonhetoen valtozott az egesz Fold Edenkertte? Lam, . tessekl Itt pedig megis vegyipari rerrnekek, konszernek, fegy-

vergyarak felvasarlasa folyik.

_ De az ilyen programok celja nem a karos vegyszerek es

fegyverek tovabbi gyartasa volt, hanem az ezeket terrnelo vallalkozasok megsemmisitese. Az orosz korrnany a vilag penzfolyamainak az atiranyitasaval foglalkozott. A penz energiajat, amely eddig azt taplalta, ami az ernberiseg szamara halalt hozott, most eppen e halalt hozo dolgok megsemmisitesere

iranyitottak. .

_ Na es Oroszorszag kormanyanak volt eleg felesleges penze

az ilyen pazarl6 programokra?

_ Volt. Oroszorszag nem csak egyszeruen a leggazdagabb

orszagga valt a vilagon, hanem osszehasonHthatatlanul gazdagabb lett minden mas orszagnal. Az egesz vilagtoke Oroszorszagban folyt ossze. A tarsadalom kozepretege is, a gazdagok is kizarolag orosz bankokban igyekeztek vedelmezni tokejuket. Vegrendeleteben sok penzes ember egyszeruen az oro.szorsz~gi programok megval6sitasara hagyta megtakaritott penzet. Ok voltak azok, akik megertettek, hogy az egesz emberiseg jovoje ezek megval6sitasat61 fugg. A kulfoldi ruristak, akik Oroszorszagban tart6zkodtak, amikor megisrnertek az "uj oroszokar", mar nem tudtak robbe a korabbi ertekrendszeruk szerint elni. Elragadtatassal meseltek ismeroseiknek es barataiknak a latottakrol, es a turistak egyre novekvo aradata az orosz allamnak meg nagyobb beveteleket biztositott.

_ Mondd csak, Anasztaeia, azok az emberek, akik Sziberia-

ban eltek, mive1 tudtak foglalkozni, hogy 6k is olyan gazdagok lehessenek, mint a kozponti teruleteken el6k? Hiszen Sziberiaban a nyarak rovidebbek, a vetemenyeskertbe kiulrerenekbel az ember bizrosan nem nagyon tud meggazdagodni.

_ Sziberiaban, Vlagyimir, a csaladok szinten kezdtek let-

rehozni sajat birtokaikat. A sziberiaiak az ottani eghajlatnak

megfelelo novenyeket ulrettek ki, de azokkal szemben, akik delibb korzetekben eltek, volt azert egy nagy elonyuk, A sziberiai csaladoknak a korrnany a tajgaban utalt ki telkeket es minden csalad sajar telkevel foglalkozott, annak aldasait gylijtogette be. Sziberiabol gyogyhatasu gyumolcsok es novenyek erkeztek. Cedrusmagvakbol keszult olaj ...

- Mennyibe kerulr a cedrusolaj dollarban a hataron nil?

- Tonnaja negyrnillio dollarba,

- Hat ez igen! Vegre tisztessegesen kezdtek ertekelni, az

ara a korabbihoz viszonyitva a nyolcszorosara emelkedett, Kivancsi lennek, mennyi olajat keszitettek egyetlen szezonban?

- Abban az evben, amelyet most latsz, haromezer tonnat,

- Hiromezret?! Akkor ez azt jelenti, hogy tizenket milliard

dcllart kaptak csak a cedrusmagok begydjreseert.

- Tobbet, elfelejtetted, hogy a begyujrort magb61 kinino

liszt is keszul, .

- Akkor rehat mennyi bevetele volt tevekenysegebol evente

dollarban tegyuk fel egy atlagos sziberiai csalidnak? - Atlagban ugy harom-negyrnillio dollar.

- Hoh6! Es ad6t sem fizettek erte?

- N em fizettek.

- Akkor ugyan mire tudtak azt a ternerdek sok penzt fel-

hasznilni? En magam is, amikor Sziberiaban dolgoztam, littam, hogy aki nem volt rest, vadaszattal, halaszattal biztosirani

tudta megelheteset, Itt meg ennyi penz! \

- 6k is, ugyanugy, mint mas oroszok, penzukkel reszt vettek az orszagos programokban. Peldaul a kezdetben, amikor Oroszorszagban az emberek meg nem tanultak meg korrigalni a felhok mozgasat, a sziberiaiak sok penzt kolrottek repulogepek vasarlasara,

- Repulogepek vasarlasara? Mire kellettek nekik a repulogepek?

- Arra, hogy a karos csapadekot hoz6 felhoket, borulatok ne engedjek rovabb. Ezek a felhok olyan orszagokban keletkeztek,

,.1

·1

i_,

ahol meg megmaradt a karos hatasu terrneles. A sziberiaiak legi flottaja az ilyen felh6ket haritotta el.

_ Na es ezek az emberek a tajgaban csak a nekik kiutalt csa-

ladi telkeken vadasztak?

_ A sziberiaiak teljesen fe1hagytak a vadaszattal, az allatok

olesevel. A kiutalt telkeken sokan nyari lakokat keszitettek, amelyekbe nyarra koltozrek ki, a novenyek, gyu.mo1csok, gombak es magvak eresenek az idejere. A megszuleretr allatok mar pici korukban lattak az embereket, s mivel az emberek nem bantottak oket, ugy megszoktak oket, mint sajat teruleruk szeryes reszet, Kontaktust kezdtek teremteni az emberekkel, baratkozni kezdtek veliik. A sziberiaiak sok allatot megtanitottak segiteni az elvegzend6 munkajukban. Peldaul a m6kusok az erett eedrustobozokat dobaltak a foldre, es ezt roppant elveztek is. Egyesek megtanitottak a medveket cipelni a magvakkal teli kosarakat, zsakokat, eltakaritani a szeldontotte fakat, tor-

meleker ...

_ Ez igenl Meg a medvek is segitettek. .

_ Nines ebben semmi meghokkent6, Vlagyimir. Azokban az idokben, amelyeket a mai emberek 6korinak velnek, eppen a medve volt a gazdasagban az ember helyettesithetetlen segit6inek egyike. Manesaival kiasta az ehet6 gyokereket, kosarba rakta 6ket, es maga huzta a kosarat az ember lakhelyehez kozel kiasott pincebe. Az erdoben nov6 fakr611eszedte a mehkapta-

. rokat es az ember otthonahoz hordta azokat, de inyenefalato-

,

kert eserebe a gyerekeket is elkiserte az erd6be, es elvegzett a

gazdasagban meg sok egyebet is. .

_ Hat persze, meg az eket is helyettesitette, de a traktort is,

ott volt a fakitermelesnel, s6t dadusnak is j6 volt.

_ Telen pedig aludr, nem kellett sem [avitani sem karbantar-

tani. 'Iavasszal isrnet ellarogarott az ember lakhelyere, az ember az osz rerrneseivel vendegelte meg a medvet.

_ Ertem mar, hol a lenyegl A medvekben olyan reflex fejl6-

dott ki, amelynek harasara azt hirtek, hogy az ember a keszletet

esak szamukra 6rizte meg.

- Lehet, hogy ez egy reflex, ha szamodra ez gy1.ijt vilagossagot, de lehet, hogy eppen az Atya otlotte igy ki, En esak annyit mondok, hogy a medve szarnara nem a ragcsalni val6 gyokerek voltak tavasszal fontosak,

-Hanemmi?

- Egyedul aludta at barlangjaban a medve a telet, s midon

mely teli almabol felebredr, az emberhez indult rogvest, hogy annak szeretetet erezze; kedves, batorito szavar hallja, hiszen az ember szeretetere szuksege van allatnak, novenynek,

- A kutyakbol, a macskakbol is itelve, szuksege, Na es a

tobbi tajgai iliat? Azok mit csinaltak? .

- A tajgaban eto tobbi allat is fokozatosan megtalalta a maga helyet, A szeretetteljes szo, gesztus vagy meleg simogatas a reriilet megszeHditett lakosai szamara igazi kiruntetesnek szamitott, de kimagasl6 erdernnek tarrottak a tark6 vakargatasat, paskolgatasat is. Csak neha feltekenykedrek az allatok amikor valarnelyikuk az emberrol megkulonbozretett kituntetesben reszesult. Ezert ilyenkor megsertodhettek,

- Telen mivel foglalkoztak a sziberiaiak?

- A magok feldolgozasaval. A tobozokbol a magvakat nem

szedtek ki azonnal a begyujtes utan ugy, ahogy ezt maa szallitas n;egkonnyitese erdekeben teszik, hanem megcriztek oket a gyantas tobozokban. A magokat nehany evig is meg lehet igy 6rizni. Telente az asszonyok kezimunkazassal foglalkoztak. Akkoriban peldaul nagy erteke volt a kezzel varrott, csalanfonalbol szott, kezzel himzett ingnek. A sziberiaiak telen kulonbozo orszagokb61 erkezo embereket fogadtak, gy6gyitottak 6ket.

- Anasztazia, ha Oroszorszag ilyen aldasos hatassal volt az ember letezesere, vagyis, ha ez igy volt, akkor sok mas orszagnak vagya ramadt arra, hogy leigazzak Oroszorszagot, Annal is inkabb, hiszen te magad mondtad, hogy a fegyvergyarto u~emeket bezartak, Vagyis Oroszorszag tenyleg agrar orszagga valt, vedtelenne a kfvulrol erkezo betolakod6 ellen, nem?

- Oroszorszag nem agrar orszagga, hanem a beke tudornanyos kozponrjiva valt.

~ ~{.53

Az lizemeket, melyek az artalmas fegyvereket gyartottak, esak azutan kezdtek felszamolni, miutan felfedeztek azt az energiat, amely el6tt a legmodernebb fegyverfajtak nem, es~ egyszeruen haszontalanoknak mutatkoztak, hanem veszelyt is jelentettek az olyan orszagok szamara, amelyek 6riztek azokat.

_ Mifele energiat? Mibol nyerik, es ki fedezte fel?

_ Ezzel az energiaval az atlantisziak rendelkeztek. Ezt ok meg ido elott elsajatitottak, ezert ninr el Atlar:tisz,a Fold sZln,erol, de "az uj Oroszorszagban" a gyermekek ismet felfedeztek

azt.

_ Gyermekek?! Inkabb meselj el mindent reszletesen, Anasz-

tazia,

- Rendben.

"'~ '54 't~,

LEGYEN "JOSAC" A rOLDON

N egyik orosz csaladi telepulesen elt egy boldog, osszetarto csalad, Egy ferfi a felesegevel s ket gyermekevel. A fiucska, Konsztantyin, nyolceves volt a kislany, Dasa, pedig ot, Edesapjukat Oroszorszag legtehetsegesebb programozoi kozott tartottak szamon. DoIgoz6szobajaban nehany modern szamitogep allt, amelyeken katonai szervek reszere keszitett programokat. Neha, mun-

kajaba merulve, meg este is a szamitogep elott lilt. '

A csaladtagok megszoktak, hogy estelente osszejojjenek.

Ilyenkor altalaban dolgozoszobajaba mentek es ott csendben mindenki sajat dolgaival foglalkozott. Felesege a fotelba telepedett le es himezett, Pia olvasott vagy rajzolt, az uj csaladi telepulesek kerreszeti elrendezeset vizolgatta. Csak az oteves Dasa nem ralalt mindig lelkenek megfelelo elfoglaltsagot es ugy lilt a fotelbe, hogy Iassa a csalad tobbi tagjar, hosszan, gondosan figyelgette 6ket. Neha lehunyta szernet, s ilyenkor az area kifejezesre juttatta az erzesek teljes skalajar,

A csalad azon a Iatszolag kozonseges esten is az edesapa dolgozoszobajaban lilt, ahol mindenki, - mint mindig - sajat dolgaval volt elfoglalva. A dolgoz6szoba ajtaja nyitva allr, ezert mindenki hallotta a szornszedos gyerekszobabol besztirodo yen kakukkos fali6ra kakukkolasat. A kakukk altalaban csak napkozben je1ezte a mula orar, de mar este volt. Ezert az edesapa abbahagyta foglalatossagat es az ajt6ra pillantott, de a csalad tobbi tagja is csodalkozva nezett arrafele, ahonnan a hang erkezett. Csak a kis Dasa lilt lehunyt szemmel a fotelban, es semmit sem vett eszre. Ajkain alig larhato, nem titkolt mosoly suhant

,., 55

- '

;

at. Az ora kakukkolasa hirtelen ujra megismetlodott, mintha valaki a gyerekszobaban lett volna es az 6ramutat6kat ugy hajtotta volna, hogy a felhuzhato kakukk6ra egyfolytaban kakukkoljon, jelezve a kovetkezo ora bealltat. Ivan Nyikiforovics, igy hivtak a csaladfot, forgoszeken fia fele fordult es igy sz6lt:

- Kosztya, menj, kerlek, probald mar beallitani azt az orat, vagy Iegalabb megillitani! Annyi even at szolgalt benniinket nagypapa ajandeka, de lam hirtelen miesoda furesa hibaja adodott. De furesa ... Nezd csak meg, Kosztya, lehet-e vele valamit tenni!

A gyerekek mindig sz6t fogadtak szuleiknek, Nem azert, rnert esetleg feltek volna a fenyitesrol, hiszen a szulok ezt sosem tettek. Kosztya is, Dasa is szerettek es tiszteltek szuleiket, Szamukra az ororn magasabb forrasat jelenrette, ha valamit szuleikkel egyutr vegezhettek, vagy azok ohajat reljesithettek. Azon az esten, amikor Kosztya meghallotta edesapja kereset, azonnal felallt helyerol, de az edesapa es az edesanya meglepetesere megsern ment a gyerekszobaba. Csak allt es nezte a fotelban lehunyt szemrnel ul6 hugat, A gyerekszobabol - mint korabban, - ismet behallatszott a fali6ra kakukkolasa, Kosztya azonban esak allt es mereven nezte a hugat. Galina, az edesanya, nyugtalanul.rekintett az egyhelyben mereven ilIa fiara, Hirtelen felallt es ijedten elkialtotta magat:

- Kosztya ... Kosztya, mi bajod van? ,

A nyolceves fiu edesanyjahoz fordult s - csodalkozva annak ijedelmen - igy valaszolt:

- Sernmi, anyuci, szeretnem reljesiteni apuci kereset, de nem tudom.

- Miert? Nem tudsz megmozdulni? Nem tudsz bemenni a szobadba?

- Meg tudok mozdulni, - mondta Kosztya s bizonyttaskeppen kezevel hadonaszni kezdett, s6t meg labaval is dobbantott, - de folosleges a szobaba mennem, mert 6 itt van es 6 az erosebb, - Ki van itt? Ki az er6sebb? - kerdezte egyre jobban agg6dva az edesanya,

- Dasal valaszolra Kosztya, es ramutatott a fotelban

lehunyt szemmel ul6 es mosolyg6 hugara, - 6 hajtja az oramutatokat, Megprobalrarn visszahajtani oket eredeti helyukre, de nem sikerul, ha 6 ...

- Ugyan mar, mit beszelsz itt ossze-vissza, Kosztyenka? Te is es Dasenyka is itt vagytok elottunk, litlak benneteket, ugyan mar, hogy tudnitok itt lenni es ugyanakkor forgatni a rnasik szobaban az ora mutatoit?

- Igen, mi itt vagyunk, ,- valaszolta Kosztya, - de a gondolatunk ott, ahol az 6ra van. Csakhogy az 6 gondolata eras ebb ez enyemnel. Az ora addig fog kakukkolni, amig agondolata az 6ramutat6t sietteti, Az ut6bbi idoben nagyon gyakran sz6- rakozik igy. Mondtam mar neki, hogy ne tegye. Tudtam, hogy agg6dhattok miatta, de Dasanak ez mindegy, amikor elgondolkodik, azonnal alkotni kezd valamit ...

- Mirol gondolkodik Dasa? - kerdezte a beszelgetesbe kapesol6dva Ivan Nyikiforovies. - Miert nem mondtal nekunk errol eddig semmit, Kosztya?

- Hogy ti magatok is lassarok, hogy gondolkodik. Nem az oramutato az, ami fonros, Dasa egyszenien igy szorakozik. Az 6ramutat6kat en is tudom mozgatni, ha senki sem akadalyoz, Csak nem rudok annyira elmelyulni a gondolaraimban, mint Dasa, Amikor Dasa igy elmerul gondolataiban, senki sem tud neki ellenallni.

- Mirol szokott Dasa gondolkodni? Te tudod, Kosztya?

- Nem. Kerdezzetek meg ti magatok! Most megszakitom

gondolkodasat, nehogy valami mast is kiotoljon.

Kosztya a fotelhez ment, amelyben huga tilt es egy pieit erelyesebben, mint masker igy szolt:

- Dasa, hagyd abba! Mert ha nem, akkor egesz nap nem fogok veled beszelni, Kulonben is megijesztetted anyucit.

A kislany szernheja megrezzent, merlegelo tekintettel vegigpasztazra a dolgozoszobaban egybegyulteket, es mintha esak most tert volna magahoz, kiugrott a forelbol, s bocsanatkeron lehorgasztotta fejet, A kakukkolas abbamaradt es a dolgoz6-

j.:

'1

i'"

szobara egy idore teljes csond szallt, amelyet a kis Dasa halk boesanatert esedezo hangocskaja szakitott meg. Fe1emelte fejeeskejet, konnyektol esillog6 tekintettel edesanyjara es edes-

apjara pillantott, majd igy sz6lt: ..

_ Anyuci, apuci, bocsassatok meg, ha megijeszretcelek ben-

neteketl De hat fontos, nagyon, de nagyon fontos, hogy be tudjam fejezni. Nem tehetem meg, hogy ne fejezzem be. Majd holnap, amikor kipihentem magam, ismet belefogok a gondolkodasba, hogy befejezzem. A kisliny ajkai remegtek, ugy uint, hogy mar-mar elsirja magar, de tovibb folytatta: - Ha te, Kosztya, nem is fogsz velem beszelni, en akkor is tovabb fogok majd gondolkodni egeszen addig, mig gondolatban be nem

fejezem... ., .

_ Gyere hozzarn, kislanyom' - mondta Ivan NYlktforo~l~s,

igyekezven visszafogottnak runni. Kislanya fele tarta k~rJa1t, hogy megolelje. Dasa edesapja karjaba vetette ~agit. ~lebe ugrott es kis karjaival atolelte nyakit, ~rciv~,arcaI:'oz sl~ult, rnajd [ecsuszott olebcl, melle allt es fejecskejet app karjanak

tamasztotta.

Ivan Nyikiforovics nagyon nehezen tudta palastolni felin-

dultsagat, amikor igy szolt kislanyahoz:

_ Ne izgulj, Dasenyka, anyuci mar nem fog felni, ha te a gon-

dolataidba melyedszl De azert csak mondd nyugodtan el, hogy rnirol is szoktal gondolkodni! Mit is kell neked feltetel nelkul gondolatban befejezned, es miert rohannak az ora mutat6i oly sebesen, amikor tegondolkodsz?

_ Tudod, apuci, en mindent, ami j6, szeretnem idoben meg-

nagyobbitani, es ami rossz, azt kicsive es eszrevehetetlenne tenni. Azt akarom megcsinilni gondolatban, hogy az 6ra muta-

t6i atugorjak a rosszat, a rossz eluinjon, ne is legyen. r •

_ De hit mindaz, ami jo, es ami rossz, nem az ora mutator-

t61 fugg, Dasenyka.

_ Igaz, nem az ora mutat6it6l, apuci, Megertettem, hogy

nem .a mutat6ktol, en a mutatokat csak ugy mellekesen mozgatom, hogy erezzem az idot. A kakukk szamolja nekem a gon-

58 ~.

~olataim gyorsasagat, mert nagyon fontos, hogy sikeruljon ... Ezert mozgatom az 6ramutat6kat.

- Hogy csinalcd, Dasenykar

- Egyszeruen. A gondolatom egy szeglerevel elkepzelem

az 6ra muratoit, aztan arra gondolok, hogy gyorsabban kell mozogniuk s a mutat6k gyorsabban haladnak, ha gyorsabban kezdek gondolkodni.

- Mit akarsz elerni kislanyom azzal, hogy tolod az idot? Mi nem tetszik neked abban, ami van?

- Nekem tetszik az, ami van. Nernreg megertettem, hogy nem az ida a ludas. Az emberek maguk teszik tonkre az idejuket, Te, apuci, gyakran ulsz a szamirogeped elott, aztan pedig hosszu idore elmesz, Te, apuci, tonkre teszed az idot, amikor elmesz, '

- En? Tonkre teszem? Hogyan?

- A jo ido az, amikor mi mind egyutt vagyunk. Amikor mi

egyiitt vagyunk, akkor a percek es az orak, de meg a napok is nagyon, de nagyon jok. Akkor korulottunk minden orvendezik. Emlekszel, apuci, amikor a kis almafa eppen virigozni kezdett ... Te es anyuci megpillantottitok az elsa pici virigokat, te anyudt olbe kaptades forogtal vele . .Es akkor anyuci olyan csilingeloen kaeagott, hogy koroskorul minden, de minden orvendezett: a piei levelkek, a rnadarkak is orvendeztek.Bn pedig egyaltalan nem sertodtern meg. Nem bantam, hogy te nem engem, hanem az en anyudmat tartottad az oledben es vele forogtal, mert en a mi anyucinkat annyira szeretem. En az ilyen idonek mindenki massal egyiitt ugy orulreml Kesobb azonban mas idok jottek. Most, apuci, mar ertem, hogy te valtoztattad meg az idot. Nagyon hosszu idore elmentel roltink. A kis almafan mar piei almak kezdtek noni, de esak nem jottel vissza hozzank. Anyuci pedig elment ehhez az almafahoz es ott allt mellette, egyedul. Senki sem kapta olbe es senki sem forgott vele es anyuci nem kaeagott csilingelon es . koroskorul mar semmi nem tudott orvendezni. Amikor te nem vagy velunk, anyucinak egeszen mas a mosolya, Szomoru, Hit, latod, ez a rossz ide. '

Dasa gyorsan es zaklatottan beszelt, Majd hirtelen, mintha gomboeot nyomott volna le a torkan, elhallgatott es kitort

be16le:

~ Nem szabad elronditanod, amikor jo ... Az ida ... apuei!

_ Dasa ... Valamiben igazad van ... Termeszetesen ... De azert nem tudsz mindent arrol az idaral, amelyben mi mindnyajan eIunk. .. Mi olyan id6ben Hunk, amikor ... kezdte Ivan Nyikifo-

rovies zavartan.

Zaklatott volt. Valahogy el kellett magyaraznia urazasainak

szuksegesseget. Erthet6en elmagyaraznia piei leanykajanak. Mivel sernmi jobb nem jurott azeszebe, elkezdett neki a munkajarol beszelni, s kozben megmutatta neki a kepernyan a rake-

tak modelljeit, vazlatait.

_ Pr6bald megerreni, Dasenyka! Nekunk, termeszetesen, j6

itt. Azoknak is, akik a szomszedban elnek, azoknak is jo. Am a vilagban vannak mas helyek, mas orszagok is. Ott pedig sokfele fegyver van ... Azert, hogy megvedjuk a rni gyonyora kerttmket, baratnoid kertjeit es hazait, az apukaknak neha e1 kell menniuk, A mi orszagunknak is sok modern fegyverrel kell rendelkeznie, hogy megvedelmezze lak6it ... Nemregen pedig ... Dasenyka ... erted, nemregen egy masik orszagban, nem a mienkben, egy uj fegyvert ralalrak fel... Ameddig ez erosebb, mint a mienk ... Nezd, itt van, ni, a kepernyon, latod, Dasenyka? Ivan Nyikiforovies a szamit6gep billenryazetere iitott es a kepernyon egy rendkivuli alakzatu raketa abraja jelent meg.

'_ Nezd csak, Dasenyka! Ez az a hatalmas raketa ... es ennek a

testen otvenhat tovabbi kis raker a van. A nagy raketa az ember paranesara felrepul es elindul annak a pontnak az iranyaba, amelyet mutattak neki, hogy ebben a pontban megsemmisitsen mindent, ami el, Ezt a raketat bizony nagyon nehez leloni. Ha barrnilyen targy megkozeliti, beindul a fedelzeti szimitogep, a testerollevalik a kis raketak egyike es megsemmisiti a targyat.

A kis raketa gyorsasaga nagyobb, mint a nagye, mivel ez az inditas kezdeten a nagy tehetetlensegi gyorsasagat hasznalja fol. Ahhoz, hogy egyetlen egy ilyen szornyet le lehessen lcni,

-:.:~. 60·!t-'l'f

otvenhet raketat kell vele szemben inditani, Abban az orszagban, ahol ezt az ugynevezett kazettas rake tit eloallitotrak, maig esak harem mintapeldany van. Kulonbozo helyekre, aknakba vannak elrejtve, melyen a fold felszine ala, de radiohullamon leadott parancsra fel tudnak szallni. Terrorisrak egy kisebb csoportja maris ,egy sor orszagot zsarol, s nagy robbantasokkal fenyegetazik. Nekem meg kell fejtenem a kazettas rakera fedelzed szamiregepenek a programjat, Dasenyka,

Ivan Nyikiforovies felallt es jarkalni kezdett a szobaban, Tovabb beszelt, egyre jobban elmelyult gondolataiban, s szinte teljesen megfeledkezett a szamitogep mellett allo kicsi lanyar61. Ivan Nyikiforovics a monitorhoz ugrott, amelyen a raketa kulso kepe volt lathato, a billenty(ikre utott - es a kepernyon a raketaegyseg uzemanyagellato rendszere jelent meg, majd a lokatorok berendezeseinek a vazlata, ismet egy osszkep, Valtogatta a kepeket a kepernyon s mar nem is figyelt kicsi Ieanykajara, Hangosan toprengett:

- A valosagban minden szegmenst lokalizalo felszerelessel lartak el. Hat persze, terrneszetesen, mindegyiket. A program viszont nem lehet eltero, A program egy es ugyanaz ...

Ekkor a szomszed szamitogep veszjelzo hangon megszolalr, azonnali figyelmet kovetelve. Ivan Nyikiforovics a szomszed szamfrogephez fordult es szinte elakadt a lelegzete. A kepernyon az alabbi szoveg kezdett villogni: "Riado X", "Riado X". Ivan Nyikiforovics furgen vegigfurott ujjaival a billentyiizeren, ekkor a kepernyon egy katonai egyenruhaba oltozott ferfi kepe

jelent meg. . .

- Mi torrent? - kerdezte tole Ivan Nyikiforovics.

- Harem kulonleges robbancist eszleltunk - valaszolra a

ferfi, - Kiadtuk a parancsot az egesz vedelmi rendszer 1. foku keszultsegere. A kisebb ereju robbanasok folytarodnak. Afrikaban foldrengesr eszleltek, Senki sem tud magyarazattal szolgalni. A legujabb beerkezett adatok szerint a bolyg6 osszes katonai blokkja 1. foku keszulrsegben van. Tamado orszag nines meghatarozva. A robbanasok folyratodnak, Igyeksziink

ri magyarizatot talalni, Reszlegunk minden egyes munkatarsa megkapta a parancsot a helyzet elernzesere. A keperny6n megje1ent ferfi gyorsan es katonasan, precizen fogalmazva beszelt, majd a vegen - feszultseggel hangjaban - meg hozzafiizte:

_ A robbanasok folytat6dnak, Ivan Nyikiforovies, a robba-

nasok folytat6dnak, kikapcsolok ...

A kepernyorol elnint a katonai egyenruhaba oltozorr ferfi

kepe. Am Ivan Nyikiforovies tovabbra is nezte a kihunyt keperny6t es fesztilten gondolkodott. Lassan, gondolataiba melyulve visszatert karosszekehez, amely mellett ugyanugy, mint korabban ott allt a kiesi Dasa, Ivan Nyikiforovies megrettent a hiheteden feltevestol. Azt latta, hogy piei lanya, mereven, leeresztett, mozdulatlan szemhejjal nezi a kepernyon megjelenite~t modern raketa kepet. Dasa teste hirtelen megrezzent, majd megkonnyebbulten felleIegzett, lenyomta az "enter" gombot. Amikor egy ujabb raketa abrija jelent meg, a kislany leeresztette szemhejat, es mereven nezni kezdte azt.

Ivan Nyikiforovics esak allr, teste mintha lebenult volna, keptelen volt elmozdulni helyerol, esak rnagaban ismetelgette lazasan a kerdest: "Csak nem Dasa robbantgatja fel 6ket? Gondolataival robbantja fel oket,' mert nem tetszenek neki? Dasa robbantja fel 6ket? Tenyleg? De hogyan?" Meg akarta aIlitani leanykajat, szolt is hozza, am nem volt ereje ahhoz, hogy hangosan ejtse ki a szavakat, csak suttogta: "Dasa, Dasenyka, kislanyom, hagyd abba!". Kosztyik, aki az egesz jelenetet oldalr~l figye1te, hirtelen felpattant, hugahoz ugrott, gyengeden POPSi-

jara utott es gyorsan elhadarta:

_ Na tessek, Daska, latod, most meg a papat is megijesztet-

ted. Ezert en most mar veled ket napig nem fogok beszelni. Egy napot az anyuei miatt es egyet az apuei miatt. Hallod? Hallod, hogy az apucit, ... mondom, ... az apucit megijesztetted?

Dasa _ fokozatosan visszaterve osszpontositott lelkiallapotabol _ batyjahoz fordult es rimankodva, esedezve nezett a szemebe. Kosztya latta, ahogy Dasa szemei konnyel telnek meg. A kislany vallara helyezte kezet es mar kevesbe szigoruan, mint

62~

/

korabban, igy szolt: ,J61 van, no, azzal, hogy nem beszelek veled egy pieit tuloztam, de reggelente a eip6ft'iz6det egyedul fogod megkotni, Nem is vagy mar olyan piei!" Majd e szavakkal folytatta: "Azert eszedbe ne jusson simi!' - es szeretettel megolelte Dasat, A kislany arcat Kosztya mellebe furta, vallai remegtek, amikor keseruen isrnetelgette: "Ismet megijesztettem. Lehetetlen vagyok. Azt akartam, hogy jobb legyen, de megijesztettem." Galina a gyermekeihez lepett, leguggolt es megsimogatta Dasa fejecskejer, A kislany azonnal az anyja nyakaba vetette rnagar es csendben simi kezdett:

- Hogy csinalja ezt, Kosztya? Hogyan? - kerdezte fiatol a mar magahoz tert Ivan Nyikiforovics.

- Ugyanugy, ahogy az 6ra mutat6ival, apuci - valaszolta Kosztya,

- De hat az 6ra itt van mellettunk, a raketak viszont messze vannak es elhelyezesi helyuker is a legnagyobb titokban 6rzik. - Apuci, Dasanak mindegy, hoI vannak. Neki eleg, ha latja a targy kulso alakjat,

- De hat a robbanasok. .. Ahhoz, hogy felrobbanjanak, elkerulhetetlen osszekapcsclni az erintkezeseket ... raadasul nem is egyetlen egyet. Hiszen biztosito vedelem van, k6dok. ..

- Apuei, Dasa addig kapcsolgatja az osszes erintkezest, amig be nem indul. Korabban nagyon sokaig tartott neki, eltartott tizenot percig is, de az ut6bbi id6ben masfel perc is eleg,

- Korabbanrl

- Igen, apuci, ezt jarszottuk, Csakhogy nem raketakkal,

Amikor elkezdte mozgatni az 6ra mutat6it, megmutattam neki az en regi villanyautomar, amellyel kiskoromban autokazni szoktam. Felnyitottam a motorhaz fedeler es megkertem Dasat, hogy kapesolja ossze a Iampakhoz vezet6 aramkort men nehez volt hozzafernem, Ossze is kapcsolra. Amikor autokazni akart, azt mondtam neki, hogy meg tul kiesi hozza es nem tudja, hogyan kell beinditani a motort es fekezni, de vegul megis beleegyeztem, mert esak nem hagyta abba a konyorgest, Elmagyariztam neki, hogy kell a motort beinditani, de Dasa

'63

.

~"

I_

ezt is a maga modjan oldotta meg. Kepzeld, apuci, Dasa beult az autoba, fogta a kormanykereket es elindult, de semmit sem kapesolt be. Lattam, hogy kezzel semmit sem csinalt, Helyesebben mondva, bekapcsolta, de csak gondolatban. Ezen kivul, tudod, apuci, Dasa a mikrobikkal is baratkozik. Azok meg

hallgatnak ra,

_ Mikrobakkal?! Mifele mikrobakkal?

_ Azokkal, amelyekbol rengeteg van, amelyek mindenhol elnek, kbrulottunk es bennunk is. Nem latni oket, de azert megis lereznek. Emlekszel, apuei, hogy a telkunk szelen, az erdoben, a foldbol a regi magasfeszultsegu vezetek villanyoszlopainak fern tamaszai alltak ki?

_ Igen, kialltak, na es, mi van veltik?

_ Rozsdasak voltak, beton talapzaton. Amikor Dasaval gombazni mentunk arra es Dasa meglatta az oszlopdarabokat, azt mondta, hogy milyen rossz az, amikor nem engedik n6ni az epret es a gombakat. Aztan azt mondta: "Meg kell ennetek, szaporan, olyan gyorsan, ahogy esak tudjatok!"

= Na es?

_ Ket nap alatt semmi sem maradt a rozsdas hulladekbol es

a beton talapzatbol, csak a puszta fold, f(i nelkul.; A mikrobak megertek a vasat is, a betont is.

_ De hit miert, rniert nem sz6ltcil nekem, Kosztya, mindar-

r6l, ami Dasaval tortenik? - Feltem, apuci.

-Mit61?

_ Olvastam a tortenelemkonyvekben, hogy meg a kozel-

multban is a rendkivuli kep.essegekkel rende1kez6 embereket megpr6biltak elkuloniteni. El akartam neked is es anyucinak is mindent meselni, de nem rudtam, milyen szavakat hasznaljak, hogy megertserek es elhiggyetek ...

-' Koszrya, de hat mi mindig hiszunk neked ... , egyebkent,

be is mutathattad volna az egeszet ... Pontosabban szolva, megkerhetted volna Dasat, hogy mutassa be nekunk kepessegeit valami olyasvalamin, ami veszelytelen.

- Apuci, en nem ettol feltem ... Dasa bemutathatta volna ...

- Kosztya elhallgatott, de amikor ismet beszelni kezdetr,

h.angja felindult volt. - Apuci, en szeretlek benneteket anyucival., Dasenykahoz neha szigoru vagyok, de en 6t is nagyon, de nagyon szeretem. Dasa olyan josagos, mindenkihez kedves. Meg a legkisebb bogarat sem bantana, de a bogarak sem at. A multkor is odament a mehkaprarhoz, leult egyenesen a bejaratahoz es ugy nezte, hogyan repulnek. .. a mehek. .. Sok-sok meh miszott a kezen, a laban, az arcan, de egyik sem csipte meg. Disenyka odatartotta tenyeret a kaptarba repulo meheknek, a mehek pedig a tenyerere repultek es hagytak is neki valamit ~~jta. Disenyka ezutan megnyalta a tenyeret es elnevette magat, o olyan josagos, apuci ...

- Nyugodj meg, Kosztyal Ne feljl Tudod mit, inkabb merjuk fel higgadtan a helyzetet. Igen, igen fontos, hogy mindent nyugodtan argondoljunk ... Dasa meg gyermek. Felrobbantott nehany modern rakeraegyseget, Beindulhatott volna egy vilig- . haboru. Iszonyatos haboru. De haboru nelkul is ... Ha atlapozna a kepeket ... nem esak az ellenfel raketairol, hanem a mieinkrol is ... Ha az osszes orszigban a meglev6 rakerak mind elkezdenenek felrobbanni, a vilig egy alralanos kacaszrrofaszelere sodr6dna. Milli6 es milli6 emberi eletet oltharnanak ki, En is nagyon szeretem a mi kis Dasankat, de hit, itt milli6kr61 van sz6 ... Ezt az egeszet meg kell valakivel beszelni. Meg kell talalni a kiutat! De most meg ... Nem tudom, hogyan ... Dasenykat el kell valahogy szigetelni. De hogyan ... ? Igen, igen! Lehet, hogy egy bizonyos idore el kell altatni. Lehet ... De hol ebb61 a kiut? -Milyen masfele kiutat lehet ebbol talilni?

- Apuci, apuci ... virj! De hat lehet, hogy csak el kell tavoli-

tani a Poldrol az osszes oldoklo raketar, amelyek nem tetszenek neki!

. - Eltavolirani? Nos ... Hit ehhez felrerlenul minden orszag, minden katonai blokk beleegyezese kell. Igen, ... De ezt nem lehet gyorsan elerni. Ha egyaltalan lehetseges lenne. Am most, addig is ...

".':: ..• · .......• 6'5

'. "l' .,~ t· '.,;.

Ivan Nyikiforovics gyorsan a szamfrogepehez Iepett, a monitoron meg ott vilagitott annak a raketanak az abraja, amelyet Dasanak mar nem engedtek megsemmisiteni, Kikapcsolta a monitort a raketa kepevel, arult a szamltogep billentyuzetehez

es uzenetet kezdett irni: .

"A torzskarnak, Ezt a jelentest kesedelem nelkul el kell juttatni minden egyes katonai tornbhoz es a.nemzetkozi romegtajekoztatasi eszkozokhoz, A rakeraegysegek robbanassorozatanak

, valodi okai a bakteriumok, amelyek kepesek osszekapcsolni az aramkoroket, A bakteriumok iranyithatok. Meg kell sernmisiteni azon hadaszati keszletek kepeit, amelyek felrobbanhatnak. Mindegyiket!! I A legkisebb golyotol a legmodernebb raketaegysegig. A bakteriumokat iranyitani kepes egyennek nem kell ismernie a robbanasveszelyes objektum helyet, eleg' ha latja a kepen annak alakjarl"

Ivan Nyikiforovics - miutan rapillantott a mar ismet mosolygo Dasara, aki vidaman beszelgetett edesanyjaval - a surgonyhoz meg hozzairta az alabbi szoveget: "A robbanasok iranyltojanak tartozkodasi helye ismeretlen." Ezt kovetden Ivan Nyikiforovies egy kodolt jelentest kuldott a torzskamak.

Masnap reggel ulesezett Oroszorszag katonai tanacsanak szakbizottsaga. Ennek rendelkezese alapjan megszerveztek a vedelmet a csaladi telepules kore, ahol Ivan Nyikiforovies csaladi birtoka volt. A vedelmet biztositok igyekeztek eszrevetlenul jelen lenni, a katonakat kozuti munkas egyenruhaba oltoztettek,

oe kilomererre a birroktol, a telepules szelen, - mintha korgyurdt epiretrek volna, - allandoan, ejjel-nappal az tit minden meteren dolgoztak. Ipari kamerakat szerelrek fel, amelyek figyelemmel kisertek a kis Dasa eletenek minden percer, A kepet a kozpontba kozvetitettek, amely az iirurazasok iranyitasara szolgalo kozponthoz hasonlitott, Tudosok, pszichologusok, katonai szakemberek tucatjai rmiszakokban valtotrak egymist a kepernyok elott keszenletben, hogy veszhelyzetben kiadhassik a szukseges parancsokat. A pszichologus-szakem-

berek kulonleges osszekottetes segirsegevel folyamatosan tanacsokkallittik el a kis Dasa szuleit arrol, hogyan lehet flgyelmet lekorni, nehogy isrnet gondolkodni kezdjen,

Az orosz korminy nemzetkozi nyilatkozarot adott ki, amely sokak szamara furcsanak ninr. Ebben nyilvanossagra hozta, hogy Oroszorszigban olyan er6k leteznek, amelyek barrnilyen fegyverkeszletet kepesek felrobbantani, birhollegyen is az. Ezen er6k nem allnak teljes mertekben Oroszorszag korrnanyanak az ellenorzese alatt, de a veluk folytatott rnegbeszelesek folyamatban vannak. A nyilatkozat hiheterlensege bizonyitekokar igenyelt, A nemzetkozi tanacs ulesen ugy dontottek, hogy egy sor kulonleges alaku lovedeket keszitenek, Negyszogu huvelyekkel lattak 6ket el. Minden egyes, a.kiserletben reszvevo orszag husz-hiisz ilyen lovedeket kapott es sajat teruleten kulonbozo helyeken elrejtette.

- Miert negyszogu huvellyel keszitettek a lovedekeket, miert nem hasznilhattak kozonsegeseket> - kerdeztem Anasztaziat,

- Azerr, mert attol tartottak, Vlagyimir, hogy nem esak az akkor a viligon talalhato osszes lovedek robbant volna fel, hanem a rendorseg es katonasag iltal hasznalt pisztolyok tidban talalhatok is, mindenkie, akinel tolteny volt.

- Igen, persze ... Na, es hogyan vegzodott a kiserlet a szogletes lovedekekkel?

- Ivan Nyikiforovics dolgozoszobajaba hivta kicsi leanykajat, Dasar, megmutatta neki a negyszagu lovedek fenykepet es megkerte, hogy robbantsa fel az ilyen forrnaju lovedekeket, Dasa megnezte a fenykepeket, majd igy szolt:

- Nagyon szeretlek teged apuci, de nem tudom reljesiteni

keresedet.

- Miert? ~ amuldozott Ivan Nyikiforovics.

- Mert nem fog sikerulni,

- Hogyhogy nem fog sikerulni, hisz koribban sikerult, Fel-

robbantottil egy egesz sor modern rake tat, miert ne sikerulne eppen most>

- Hat azert, merr en akkor izgultam, apuci. Nem akartam, hogy elmenjel tolunk, hogy sok-sok oran it a szamitogeped

~67 ~.

elott ulj, Amikor a szamitogeped eldtt ulsz, akkor senkivel sem beszelgetsz es semmi erdekeset nem csinalsz. Most pedig itt vagy mindig mellettunk, Nagyon megjavultal, apuci, ezert en mar sehogy sem tudnek robbantgatni.

Ivan Nyikiforovies megertette: Dasa azert nem tudja felrobbantani a negyszogu lovedekeket, mert nem vilagos szamara a robbantas celja, annak ertelrne. Ivan Nyikiforovics felindultan jarkalt dolgozoszobajaban, s lazasan azon toprengett, hogyan talalja meg a kiutat. Nagy hevvel probalra meggyozni Dasat, de mintha onmaganak beszelt volna:

- Nern sikerul., Igen ... Kar, A vilagon mar evezredek 6ta folynak a habortik. Egyes orszagok alig fejezik be, masok maris elkezdik azt. Emberek milli6i haltak meg es haltiak meg tovabbra is. Fegyverkezesre hatalmas osszegeket pazarolnak. S lam, itt a leheroseg megallitani ezt a soha-veger-nem-ero gyilkolasi folyamatot, de ... - Ivan Nyikiforovies a fotelben ulo

Dasara pillantott. .

Kislanya area nyugodt volt. Daska figyelte, hogyan jarkal az 6 apueija a dolgozoszobaban es beszel, de a kislanyt az elhangzott szavak ertelme nem izgatta. Voltakeppen nem is ertetre teljesen, mi az a haboru, mik azok az osszegek es kik, mire pazaroljak azokat.

Dasa a maga rnodjan gondolkodott: "Miert jarkal dolgozoszobajaban apuci annyit fel s le olyan izgatottan a sem szeretetet, sem semmilyen energiat nem sugarzo szamitoge- . pek kozott? Miert nem akar kirnenni inkabb a kertbe, ahol viragoznak a fak es enekelnek a madarak, ahol minden egyes fiiszal es faag Iathatarlanul, gyengeden cir6gatja, simogatja az egesz tester, Ott kintvan most anyuei es Kosztya batyo is, es ha majd meglatjak ot, hogy a is jon ki a papaval, biztosan azonnal megorulnek nekik. Anyuci mosolyogni fog, Kosztya pedig meg tegnap megtgerte, hogy majd arr6l fog rneselni, hogy lehet megerinteni egy tavoli pici csillagot, ugy, hogy tenyerunket esak egy pici kore vagy viragra helyezzuk. Kosztya min dig teljesiti igereteit ... "

- Dasenyka, tudsz ram figyelni? Nem erred, amit mondok neked? - fordult leanykajahoz Ivan Nyikiforovics. - Mire gon- . dolsz most?

- Apuci, en most arra gondolok, hogy miert itt vagyunk mi ketten, s nem a kertben, ahol mar minden var rank?

Ivan Nyikiforovies rnegertetre, hogy leanyaval oszinten es konkret dolgokrol kell beszelnie. Ezert fgy szolt:

- Dasenyka, amikor ugy robbantottad fel a raketakat, hogy azok kepeit nezted, azt gondoltuk, hogy kepessegeidet meg egyszer kiprobaljuk, Magyaran, hogy megmutassuk az egesz vilagnak, hogy o roszorszag kepes megsemmisireni a vilagon felle1het6 osszes fegyverkeszleter, fgy majd .nem lesz ertelme gyarrani azokat. Ertelmeden lesz es veszelyes. Azokat pedig, amelyeket mar Iegyarrotrak, az emberek maguk fogjak megsemmisfreni, Beindul az altalanos leszereles. A negyszogu lovedekek kimondottan azert keszitettek, hogy re bemutathasd kepessegeidet, es hogy kozben senki se haljon meg. Robbantsd 6ket fel Dasenykal

- Most en ezt nem tudom megtenni, apuei.

- Miert> Korabban meg tudtad tenni, de most nem?

- Megigertem magamnak, hogy tobbe soha semmit sern

fogok felrobbantani. S mivel en mar szavamat adtam, ezert nem is vagyok kepes semmit sem felrobbantani.

- Nem? De hat miert igerted ezt meg sajat magadnak?

- Kosztya batyus egy konyvet mutatott nekem, kepek voltak

a konyvben arrol, hogy az emberek tester darabokra szaggatja a robbantas, hogy az emberek mennyire felnek a robbanasoktol, hogy kidolnek a fak es a robbantasoktol meghalnak - ezert szavamat adtam, hogy soha tobbe ...

- Dasenyka, ez azt jelenti, hogy te most mar soha tobbe nem fogsz tudni robbantani? Legalabb egyetlen egyszer meg ... Csak egyetlen egyszer. N ezd itt ezeket a negyszogu lovedekeket,

Ivan Nyikiforovies atadott lanyanak egynegyszogu lovedeket abrazolo fenykepet,

- Ezeket kimondottan a kiserletre keszftettek es kulonbozo orszagokban titkos helyeken vannak elrejtve. Mellettuk, de meg

a kozeliikben sincsenek emberek. Mindenki arra var, hogy felrobbannak-e vagy sem. Robbantsd f01 kislanyorn, ez nem lesz az adott szavad megszegese. Senki sem fog meghalni. Eppen

ellenkezoleg ...

Dasa meg egyszer kozonyosen a negyszogu lovedek fenyke-

pere nezett es nyugodtan igy valaszolt:

_ Ha meg vissza is vonnam a sajat magamnak adott szava-

mat, ezek a 16vedekek amugy sem robbannanak fel, apuci.

- De hat miert?

_ Azert, mert annyit beszelsz, apuci. Amikor raneztem a

fenykepre, ugy megutaltam ezeket a negyszogd akarmiket. Olyan utalatosak es most ...

_ Mi van most? .. Dasenyka ... Mi?

_ Bocsass meg, kerlek, apuci, de annyit beszelrel, miutan megmutattad a kepet, hogy ezalatr mar majdnem meg is ettek. _ Megettek? Mit ettek meg?

_ Hat ezeket a negyszogueket, a lovedekeket, majdnem meg-

ettek, Ahogy eszrevettek, mennyire nem tetszettek nekem ezek a 10vedekek, maris ereztem, hogy azonnal mozgasba jottek, es

gyorsan-gyorsan enni kezdtek.

- Kik azok az ok?

_ Hat olyan picikek, Mindeniitt vannak koriilottiink es

bennunk is. Josagosak. Kosztya azr mondja, hogy ezek bakteriumok, vagy mikroorganizmusok. En megis inkabb a magam modjan hivom oket: "picinykeim, aranyoskaim". igy jobban szeretik. Neha jatszom is veluk, Az emberek egyaltalan nem figye1nek raj uk, de kozben ok mindig minden embernek a legjobbat igyekeznek tenni. Amikor az ember orul, akkor az oromenergiatel nekik is jo, de amikor az ember haragszik, vagy valami Clot ror-zuz, akkor nagyon sokan kozuluk meghalnak. Hogy fslvaltsak a megholtakat, ujak sietnek helyiikbe. Neha, amikor nem tudjak a holtakat helyettesiteni, az emberi test

megbetegszik.

_ De hat, te, Dasenyka, itt vagy. A lovedekek pedig messze,

kulonbozo orszagokban a fold alatt vannak elrejtve. Hogyan

tudjak meg ok, ezek a te "picinykeid", mas orszagokban olyan

gyorsan, hogy mi a te kfvansagod? '

. - Hat ugy, hogy ok a barataiknak lancban nagyon gyorsan mindent elmondanak, sokkal gyorsabban, mint ahogy a te szamfcogepedben a pici elektronok futkosnak ...

- Szamitogep ... Kapcsolat ... Most... En most mindent leellenorzok, a mi teruletunkon, minden egyes lovedek korul kamerak vannak elhelyezve. En most azonnal ...

Ivan Nyikiforovics a szamirogepes kapcsolathoz fordult. A kepernycn egy negyszogu lovedek kepe vilagfrott, Vagy jobban mondva az, ami a lovedekbol meg megmaradt, A Iitlvely teste rozsdas volt, az egesz tele lyukakkal, a robbanofej oldalt hevert es mereteiben. is jelent6sen kisebb lett. Ivan Nyikiforovics atkapcsolta a morutort, de a tobbi lovedekkel is ugyanaz torrent. A keper~yon egy katonai egyenruhas ferfi jelent meg.

- Udvozlorn, Ivan Nyikiforovics, mar On is Iatott mindenr,

- Milyen kovetkezretesre jutott a Tanacs? - kerdezte Ivan

Nyikiforovics.

- A tanacstagok csoportokra osztodtak es tanacskoznak, A vedelem igyekszik kiegeszfto intezkedeseket kidolgozni az

objektum bizronsaganak az erdekeben, '

- Kerern, ne nevezze a lanyomar objektumnak!

---: Ne idegeskedjek, Ivan Nyikiforovics, az adott helyzetben

e~ mege~~edhetetlen! Ti~ perc en bellil egy szakcsoport jelemk meg Onnel, amely vezet6 specialistakbol, pszicho16gusokb6I, biologusokbol, radi6elektronikai-mernokokb61 all. Mar uton vannak. Biztositsa szarnukra a Ianyaval val6 talalkozastl Keszitse fel a gyermeket!

, - Milr.en velernenyre jutott a tanacsragok tobbsege?

.. - Az On csaladjanak a birtokon beluli teljes elszigetelesere. Onnek az a feladata, hogy kesedelem nelkul tavolitsa el az osszes rmiszaki berendezes abrazolasat, Maradjon a lanya mellett, esallandoan figyelje, mit csinal,

. A ~atonai Tanks szakcsoportja rnegerkezert Ivan NyikiforoV1CS birtokara es masfel 6raig beszelgerett a kis Dasaval, A kis-

,

' 71

.. ,'

lany tiire1mesen valaszolt a felnottek kerdeseire~· de ~ ezut~~ tortentek teljesen zavarba hozrak mindazokat, akik a Biztonsagi Tanacs kbzpontjabanhatalmas monitorokon kisertek figyelem- . mel az esemenyeket. A Dasaval vale besze1getes soran Ivan Nyikiforovies tagas dolgozoszobajanak ajtaja kinyilott. A dolgozoszobaba Dasa batyja lepett. Egy orat tartott a kezeben, amely egyfolytaban kakukkolr, Kosztya az orar az asztalra helyezte. Az ora mutaroja tizenegy oran allt, de amikor a kakukknak be kellett volna fejeznie a meghararozott mennyisegti kakukkolast, a nagyoramutat6 gyorsan egy ujabb kart tett a szarntablan es a kakukk ismet elclrol kezdte. A [elenlevok elkepedve hol az ora furesa viselkedeset neztek; hol Dasat es hallgattak.

_ 0, jaj nekem, - kialtott fel hirrelen Dasa - teljesen elfe-

lejtettem! Most fontos dolgot ken e!vegeznem. Ez Verunyka,: baratnorn, 0 hajtja az 6ra mutat6it. Igy egyeztunk meg. Ez az 0 jele, ha esedeg elfelejtenern. Mennem kell.

Ket or tesrevel elallta a dolgozoszoba kijararat.

_ Mit felejtettel el, Dasenyka? - kerdezte kislanyat Ivan Nyi-

kiforovics.

_ Majdnem elfelejtettem e1menni a birtokra, ahol a barat-

nom, Verunyka lakik, megsimoga~ni es megbnt6zni Verunrka pici viragat. A virag szereret nelkul pedig hervadni kezd. U gy tetszik neki, ha szeretettel neznek ra,

_ De hat az a virag nem is a tied, - jegyeztemeg Ivan Nyi-

kiforovics, - rniert nem megy a baratnod maga megsimogatni

sajat viragat?

_ Hat azert, apuci, mert Verunyka latogatoba ment a szu-

leivel.

- Hova mentek?

- Valahova Sziberiaba-

Ajelenlevok elfojtott kialtasa hallatszott 1t1indenfelol: "Nem az egyetlen!" "Milyen kepessegei vannak a baratnojenek?" "Nem az egyetlen!" "Hanyan vannak?" "Hogy lehet oker felismerni?"

Azonnali inrezkedeseket ken hozni minden egyes hasonlo

"

kepessegu gyermekkel kapesolatosan!"

Minden kialtas elnemult, mihelyt a szelen ulo elresebb, osz haju ferfi felallt helyerol. Ez a ferfi az Ivan Nyikiforovics dolgoz6.szobaiaban jelenlevok kozott nemcsak poziciojaban volt rangidos, 0 volt Oroszorszag Biztonsagi Tanacsanak az elnoke, Mindenki fele fordult es elhallgatott. Az osz haju ferfi nezte a kis faszeken ulo Dasat es arcan egy konnycsepp gordult vegig. Az osz haju ferfi lassan Dasahoz menr, rerdre ereszkedett elotte es fele nyujrotta kezet, Dasa felallr, tett egy lepest, megfogta ruhacskaja fodrat, pukkedlit lejtett s piei kezet a ferfi tenyerebe helyezte. Az osz ferfi egy pillanatig nezte a piei kacsot, lehajtotta fejet es hangos kezcsokot lehelt ra, majd igy szolt:

- Kerlek, bocsass meg nekunk, kis isrenno!

- A nevem Dasa - valaszolta a kislany,

. ~ Hat persze, Dasa a neved! Mondd meg nekunk, mi legyen a rrn Foldunkonl

A kislany csodalkozva nezett az ides ferfi arcaba, hozzahajolt, kis kezevel gyengeden letorolte a ferfi arcarol a konnycsep-. pet es ujjaval megerintette bajszat. Ezuran batyjahoz fordult es fgy szolt:

- Te, Kosztyenyka, megigerred, hogy segitesz nekem beszelgetni a Verunyka tavacskajaban novo liliomokkal is. Emlekszel,

hogy rnegigerted? .

- Emlekszem - valaszolta Kosztya.

- Akkor hat, menjunkl

- Menjunkl

Amikor Dasa elhaladt az elotte utat nyito orok mellett, az ajtoban meg megallt, a meg mindig terdeplo ferfi fele fordult, elmosolyodott es meggyozoen kijelentette:

- A Foldon legyen ... legyen ,JoSAG"!

Hat oraval kesobb Oroszorszag Biztonsagi Tanacsanak kibovitett ulesen az 6sz haju elnok ezeket mondta:

- A vilagon minden viszonylagos. A mi nemzedekunkhoz viszonyitva az uj nemzedek tagjai olyanok, mintha istenek volnanak, E nemzedeknek nem hozzank kell igazodnia, hanem nekunk hozza, B<;,lygonk osszes karonai eroi egyedulallo teeh-

~

~:73

nikai vfvrnanyaikkal tehetetlennek bizonyultak az uj nemzedek egyetlen meg pici kislanya e16tt. A mi feladatunk, a rni felelossegunk es kotelessegunk szemetiinket az uj nernzedek e161 eltakaritani. Latba kell vetnunk minden igyekezetunket, hogy a Folder megtisztitsuk a fegyverek minden fajtijitol. A mi technikai vivminyaink es felfedezeseink, a legmodernebb, es - ahogy ez nekiink uint - legegyedibb katonai egysegekbe tomoritett hard eszkozeink az uj nemzedek szemeben hasznavehetetlen kacatnak, szemetnek bizonyultak. Ezt a szemetet nekiink magunknak kell eltakaritanunk.

LEFEGYVERKEZESI VERSENY

kulonbozo orszagok es kontinensek katonai ombjeinek vedelmi tanacsai nemzetkozi konerenciar tartottak. E konferenciin dolgoztik ki a haditechnika es Ioszerkeszlerek gyorsutermi atalakitasara, bekes celokra valo felhasznalasara szolgalo terveket. A kulonboz6 orszagokbol erkezo tudosok eszmecseret folytattak a felhasznalas rechnologiajarol, A tomegrajekozratasi eszkozokben folyamatosan pszichologusok probaltak elosz1atni a lakossig azon reszeben terjed6 panikot, amely kulonbozo tipusu lofegyver birtokaban volt. A panik azutan tort ki, hogy az oroszorszigi jelensegrol szolo hir beszivirgott a tomegtajekoztarasi eszkozokbe. A renyeket bizonyos mertekig rorzitortak,

Tobb nyugati hirugynokseg arrol szamolt be, hogy Oroszorszag szuksegprogramot dolgozott ki a teruleten letezo Ioszerkeszlet felhasznalasara, es arra keszulodik, hogy egy bizonyos ,;x" idoben felrobbantja mas orszigok katonai keszleteit, megsernmisitve kozben a lakossig jelent6s reszet is. Az emberek a birtokukban Ievo lofegyvereket es loszereker a folyokba kezdtek dobalni, vagy lakatlan helyeken elasni, mert a hivatalos atveteli helyek nem gy6ztek atvenni azokat tulajdonosaiktol, akik meg akartak szabadulni t6liik.

Az onkenyes megsemmisiteserr bunteteseket szabtak ki. A' kozvetito cegek nagy arat kertek minden itvett patronerr, de meg ez sem hatott akadalykent azokra, akik meg akartak szabadulni atrol, ami egesz csalidjuk eletere jelentetr veszelyt, A varosban eI6 emberek, akik katonai bazisok kozeleben eltek, azt koveteltek a hivatalos szervekrol, hogy kesedelem nelkul

likvidaljak a katonai objektumokat. De a hadiipar, mely atallt annak a megsemmisitesere, amit korabban el6illitott, mar arnugy is kepessegei es Iehetosegei hataran dolgozott. Tobb nyu: gati orszag sajtojaban szindekosan azt a hirt kezdtek terjeszteni, hogy a vilagot Oroszorszag reszerol katasztrofa fenyegeti. A vilag nem volt kepes gyorsan megszabadulni a fe1halmozott fegyverekt6l, a szamtalan ceg, amely a katonai letesitmenyek es loszerkeszlerek megsemmisitesevel foglalkozott, teljes kapaci-

. tassal uzernelt, de nehany honap leforgasa alatt nem volt kepes megsemmisiteni azr, amit evtizedek alatt gyartott.

Az orosz korrnanyt azzal vadoltak, hogy valoszfruileg mar regen tudort a rendkivuli kepessegekkel rendelkez6 gyermekek letezeserol, es mar regen jol felkeszult a gyi1kolo fegyverek felszarnolasara, E hirek alatamasztasaul szolgilt az a teny is, hogy az oroszorszagi korrnany nem csupan sajat teruleten belul foglalkozott a nem kornyezerbarat vallalkozasok felvasarlasaval es felszamolasaval, hanem mas, Oroszorszag hatarahoz kozel es6 orszagokban talalhatokkal is. Ha pedig Oroszorszag elsokent kepes megtisztitani sajat teruletet a robbanasveszelyes fegyverekt61, akkor felmerul szamara a lehetoseg, hogy megsemmisitse azokat az orszagokar, amelyek a lefegyverkezesi hajszaban

lemaradnak. .

A vilagkatasztrofarol es annak velheto kovetkezmenyeirol szandekosan elnilzott veszhirek terjedtek. Azon cegek szamara, amelyek a fegyverkeszletek megsemmisitesevel foglalkoztak, ez nagyon jovedelmezo volt, mivel szolgaltatasaik ara egyre emelkedett. Peldaul a pisztolytoltenyek beadojanak roltenyenkent 20 dollart kellett fizetnie. A fegyverek onkenyes elfoldelese vagy kidobasa diverzios cse1ekedetnek minosulr, A panik azert is novekedert, mert senki sem tudott vales vedelrnet biztositani az orosz gyermekekne1 megje1ent kepessegekkel szemben. Oroszorszag elnoke - ahogy az akkor mindenkinek tunt - egy

. kersegbeesett es meggondo1atlan cselekedetre szanta e1 magat.

Ugy dontott, hogy egyenes, el6 adasban lep fel a vilag osszes TV-csatornajin a kulonleges kepessegekkel megildott gyere-

~.

76,

~~L •

kek koreben, S mive1 mar elore bejelentettek az orosz allamelnok egyenes adasban kozvetitett fellepese napjat es idejet, azon a napon a televiziokeszulekek ele lilt szinte a Fold teljes lakossaga. Mar a kozvetites e16tti napon leillt egy sor uzem, bezartak a bolrok, elneptelenedtek az urcak - az emberek varrak a hireket Oroszorszagbol, Az orosz allamelnok fellepesevel szer~t:e volna megnyugtatni az embereket, megmuratni az egesz vilagnak, hogy Oroszorszagban az uj nemzedek, a most szulet6 oroszok egyaltalan nem verszornjas monstrumok, hanem kedves~ egy;zeru gyermekek, akiktol nem kell felni, Hogy meg szava~lhetobb legyen, megkerte asszisztenseit, hogy hozzanak h:rrr:~nc rendkivuli kepessegekkel rendelkez6 gyermeket es ugy ~ontot:, hogy e gyermekekkel egyedul marad a dolgozoszobajaban, Igy is torrent minden.

- Na es mit mondott az orosz allamelnok a vilagnak?

- Ha akarod, rnegnezheted es meghallgathatod az elhang-

zottakat, Vlagyimir. - Igen, szeretnem.

- Tessek, nezdl

Oroszorszig elnoke egy kisebb rribun elott, iroasztala mellett ilIt. A tribun mindket oldalan kis szekeken gyermekek ultek, A gyermekek korban olyan harorntol tfzevesekig lehet~e~. A dolgozos~oba szernkozti falanal TV-kamerik es ujsagIrok egy csoporqa helyezkedett e1. Az elnok beszelni kezdett:

.. - Tisztelt Holgyeim es Uraim! Tisztelt Polgartarsakl Az Onokkel val.6 t.~li1kozasra ezeket a gyermekeket hivtam meg. S ahogy majd Onok errol maguk is meggydzodhetnek, a dolgozoszobamban egyedul vagyok veluk - orok, pszichologusok, sziil6k nelkul. Ezek a gyermekek nem szornyek, ahogyan Nyugaton egy e~~sz sor tomegtajekoztatasi eszkoz igyekszik oket b~mutatni. Onok maguk is Iathatjak, hogy egyszenl, kozonse~es gyern:-ek~k. Arcuk bekes es cselekedereikbol hianyzik az eroszak. Mi bizonyos kepessegeiket rendkivulinek rekintjuk, De vajon igy van-e ez a valosagban is? Lehet, hogy a kepessegek, . amelyek e felnovekvo nernzedekben kezdtek kitarulkozni, az

embed leny, mint olyan szamara, kozonsegesek. Am az emberi letezes szimira a mi alkotisaink a rend kivuliek, az elfogadhatatlanok. Az emberi tirsadalom olyan kommunikacice rendszert es hadi potenciilt hozott letre, amely a Foldet kepes .

karaszrrofaba sodorni.

A legnagyobb hadi potenciallal rendelkez6 allamok ~~zott

evszizadokon it beketirgyalisok folytak, a fegyverkezest verseny megsem szunt meg. Ma azonban realis lehetoseg van arra, hogy a vegrrelkiili, oldoklo folyamatot befejezzuk. Most"az~~ az orszigok keriiltek elonyosebb helyzetbe, amelyek teruletukon nem halmoztak fel gyilkolo fegyvereket. Szimunkra ez a helyzet termeszetellenesnek tunik. De gon~olkodjunk csak el kozosen arrol hogy miert vert gyokeret a rni tudatunkban az a

, ,

meggyoz6des, hogy az emberi tarsadalorn szamara termes~e~e~

a gyilkolo, egesz nepeket fenyegeto, az embert megsemmlSlto

, eszkozok gyirtisa?

Az uj nemzedek megviltoztatta a prioritisokat, riken~~ze-

ritett benniinket arra, hogy forditott iranyban cselekedJunk _ leszereljiink. A felelem, a panik, a lazas cselekves keny~zere, melyek a folyamat velejir6i, sok tekintetben a helytelen informicioitadisnak koszonhetoek- Az orosz kormanyt azzal vadoljik, hogy mar regen tudott a kulonleges kepessegekkel felruhazott gyermekek felbukkanisirol. Ezen. vidak ~apt~ano~. Oroszorszig reruleten miig hatalmas hadi potenCla: talilhato, es mi ugyanugy, mint mas orszigok, igyekszunk minden lehe-

t6t megtenni bekes felhasznilisa erdekeben. .

Az orosz korminyt azzal is vadoljak, hogy nem foglalkoztk az osszes ilyen gyermek felkutatisival, es nem tesz lepeseket az elszigetelesuk erdekeben, robbek koz~tt keny~ze:~ ,altatisukra egeszen a lefegyverkezesi folyamat teljes befejezeseig. Az orosz korrnany nem hajlando ilyen lepesekre. A gyermekek Oroszorszigban orszigunk teljes jogu illampolgirai. De .gondolkodjunk el kozosen arrol, hogy miert mer~l fel az ~.ha~~ h?gy az~~ legyenek elszigetelve, akik nem fogadjak el az, old~kl:s esz~ozeit, nem pedig azok gyirtoit? Az orosz kormany mtezkedese-

.~' .. "". 78;

/ .. _.- .-.,_.

ket fo~anatosit azon gyermekek velerlen erzelmi kitoresei ellen akik kepesek impulzust kuldeni es felrobbantani a szamukra elfogadhatatlannak latszo fegyvereket.

Az orosz TV-csacornak rmisoraibol teljesen kitilrottuk .az olyan filmeker, amelyekben a gyilkolis eszkozei szerepelnek. Meg.semmisitettiik azokat a jatekokat, melyek fegyverek utanzatai, A szulok illand6an a gyermekeik mellett vannak es igyekeznek kivedeni negativ reakcioikat, Oroszorszig ...

Az e!nok .megszakitotta beszedet, Egy oteves formaju, hirtelenszoke kisfiu felallt helyerol, es a videokamera illvinyihoz me?t. EI?bb cs~ egyszenien nezegette az allvany csavarjait, rnajd arnikor kezevel tapogatni kezdte azokat, az operator otthagyta kamerajar, es rernulten az ujsagfrok moge hatralt, Az elnok gyorsan a kisfiuhoz merit, aki megijesztette az operat6rt. Kezen fogta ot es pici szekehez vezette, amelyen koribban nyugodtan uldogelt, s utkozben kedvesen igy szolt hozza:

- Arra.kerlek, hogy most szepen uIj le, es maradj is igy, amig be nem fejezernl

A beszedet azonban megsem sikerult folytatnia. Az aszralnal, ~:lyer: a k~~munikicios konzol volt, ket - harorn-negyeves kmezetu - fmcska kezdett a mikrofonokkal babralni, A beszed kezdetekor meg csendben lilO gyermekek szetszaladtak a dolgozoszobaban, es mindegyikuk valamivel foglalatoskodni kezdett, Csak a nagyobbacska gyermekek, - belOliik nem volt sok - ultek a helyukon es neztek az ujsagirokac es a 'I'Vskamerakar. Volt kozottuk egy kisliny masnival a copfjaiban. Felismertem. Dasa, aki modern raketakomplexumokar robbantott fel - feln6tt modjara rudatositva es figyelemmel kiserve a torteneseket - az ujsagirok reakcioit figyelte.

Az emberek, akik az egesz viligon szinte ritapadtak a televizio kepernyojere, lattak, ahogy az orosz elnok a~cira kiul a tanacstalansag, Tekintete vegigfurott a dolgozoszobaban szetszeledt gyermekeken. Eszrevette, hogy ker fiucska a korminnyal val6 kapcsolartarrasra szolgil6 keszulekeker kezdte nezegerni. Az elnok az ajt6ra nezetr, amely mogott az asszisz-

'i"

79

·

·

·

tensei es a meghivott gyermekek szulei allrak, segi~segiil me~sem hivott be senkit. Bocsanatot kerr a megszakltott beszedert, gyorsan a ket fiucskahoz lepett, ~ik az. e~ik ke~ziile~et mar-mar leszereltek, hona ali kapta mmdegytkuket, s 19y szolt hozzajuk: "Ezek nem jatekok". ,A kisfi~~ ,egyike" a:nelyik az elnok hona alol Iogott ki, meglatta baratjar, a masik oldalon es csilingelo kaeajban tort ki. Arnasik kisfiu, kap~o~: megragadta az elnok nyakkendojet, megrangarta azt es elkialtotta

magat: ,Jatekokl" .

_ Azt esak te gondolod, de ezek nem jate}.<.ok - mondra az

elnbk.

_ Jatekok - ismetelte vidaman a mosolygo fiucska,

Az elnok megpillantotta, ahogy nehany kisfiu - a szines lampak villogasa es kulonos hangok altal odaesalogatva - ~ keszulekekhez lepett, es a te1efonkagylokat kezdte fogdosm. Ekkor a ket orokmozgot a foldre iiltette, gyorsan az asztalhoz ment, megnyomta a gombok egyiket, es igy s~olt: ,,~zonn~ kapesoljanak ki minden bsszekottetest a ~olgozoszobamm.al!

Ezutan tiszta, Feher lapokat rakott szet az asztalon. Mindegyikre egy ceruzat va~ tollat helyezett, a: aszta:a kore se~eg~ lett gyermekeknek pedig ezt mondta: "Tessek! RaJzolhattok. ~ mit akar. Rajzoltok, aztan majd egyiitt megnezziik, hogy kie

lett a legjobb." "

A gyermekek korulfogtak az asztalt, paplrt: eeruzat, t~l-

lat ragadtak. Amelyek kisebb novesuek voltak es ne~ ~dtik elerni az asztalt, azoknak az elnok szeket adott, arra alhtotta, vagy ulrette 6ket. Amikor meggyoz6dott rola, hogy a rajz?lassal sikerult lekotnie a gyermekek figyelmet, ismet a SZO~Okl emel~ venyre Iepett, a TV-nezokre mosolygott, le~e~ot vett ~s ~~ly~atm akarta beszedet, de nem sikeriilt. Egy picinyke kisfiu lepett

hozza, es nadragjar kezdte huzigalni-

_ Mi van? Hat neked, rni bajod? _ Pi ... - mondta a kisfiu.

. - Micsoda?

- Pi ...

~ 80 ,jJ'~.

- Pi, pi? Vagy ugy, pisilni akarsz? - az elnok isrnet a dolgozoszobajabol kivezeto ajtora pillantott,

Az ajro kinyilott es belepett rajta az elnok ker asszisztense illetve restore es az elnok fele tartott. A ferfiak egyike szigoru es kisse merev tekintettel lehajlott es kezen fogta a kisfiut, A kisfiu azonban nem engedte el az elnoki nadrag szarat, megragadta azt, kirepte kezet a szigoru tekinteni ferfi kezebol, - aki ot ki akarta vinni a dolgozoszobabol - tiltakozo gesztust tett a tobbi besereglett ferfi fele, A belepo ferfiak zavartan megalltak. A kisfiu ujra felemelte fejer, majd alulrol folfele az elnokre rekintve, ismet megrangatta a nadrag szarat, "Pi" - rnondta, es nyomarekul meg le is guggolt, hogy megmutassa.

- Hat, nem eppen a legjobbkor erkezett a te "pipid". Raadasul meg valogarsz is - mondta az elnok, Gyorsan karjara vette a gyermeket, bocsanatot kerr az ujsaglroktol, majd a kijarat fele indult, de kifele tartva meg hatraszolt: "Gyorsan elintezzuk." - es kirnent, .

A kamerak keper valrottak sa televfzio kepernyok szazmilIioi a jatszadozo, rajzolgato, egymassal beszelgeto gyerekeket mutattak, de legrobbet az elnoki emelvenyr, amely mogott senki sem allt, Ekkor a kis Dasa felallt helyerol, Fogott egy szeker, egeszen az elnoki emelvenyhez tolra azr, majd felmaszott ra, az ujsagfrokra s a rea iranyitott kamerak lencseibe nezert

. '

meglgazgatta eopfjait es beszelni kezdett:

- Engem Dasanak hivnak. A rni elnok bacsink jo ember. ~i~dJart visszaj~n. Visszajon, es majd mindent elmesel, Egy picit izgul, de mindenkinek el fogja mondani, hogy milyen jo lesz mindenhol a vilagon. 13s azt is, hogy senkinek sem kell feln,ie tolunk. Nekem Kosztya, a tesorn meselte, hogy mennyire felnek most az emberek a gyerekektol, mert felrobbantottam egy csom6 nagyon nagy, uj rake tat. De en nem is akartam 6ket felrobbantani, en csak azt akartarn, hogy a papam ne menjen el tolunk hosszu idore, es hogy a papam ne gondoljon azokra a csuf rakerakra, Es ne is nezze oketo Helyettuk nezze inkabb anyueit. Az anyucim amugy is sokkal jobb, mint ezek a raketak

mind egyiittveve. Az en anyucim ugy orul, ha az .apuci nen.: a raketakat nezi, hanem vele beszelget. Amikorpedlg az apucrrn hosszu idore elmegy vagy a raketakat nezegeti, anyuei szornorkodik. De en nem akarom, hogy az en anyueim szomorkodjon. A tesom, Kosztya, nagyon okos es megfontolt, na es 0 mondta, hogy sok-sok embert megijesztettem. Tobbe mar nem fogok robbantani. KUlonben is, ez az egesz egyaltalan nem is erdekes! Ennel vannak mas, sokkal komolyabb es erdekesebb dolgok, amelyek oromot hoznak mindenkinek. A raketakat pedig tessenek szetszere1ni! Tessenek szetszerelni oket, hogy tobbe soha senki se robbanthassa feloket! Toliink pedig ne.tessenek felnil

Tessenek eljonni hozzank latogat6ba! Mindenki! Mindenkinek el6 vizet adunk inni. Nekem az anyueim meselte, hogy €ltek nalunk regen az emberek. Dolgoztak, vegeztek a dolgu- kat mindenfele gyarat es uzemet epitettek, es ebbe ugy be1efe- . ledkeztek, hogy eszre sem vettek, hogy eltunt az elo viz. Piszkos lett. Aztan vizet mar esak a boltban, iivegekben arultak. De az uvegekben a viz holt, megromlik, ezert az emberek betege~ lettek. 19y volt ez regen, de en sehogy sem tudtam elkepzelm, hogy lehet az, hogy az emberek el6bb bepiszkitjak azt a vizet, amit kesobb maguk isznak meg. Apuci azt is mondta nekem, hogy meg ma is vannak a Foldon olyan orszagok, ahol nin:s tiszta elo 'viz es ezekben az orszagokban az emberek nehez beteg~egekben szenvednek es halnak meg. Ezekben az ~rszagokban alma sines, zamatos gyumol~sok seu:, mert n::mden, ami el, az beteg, es az az ember is, aki megesz1 azt, arm beteg,

szenved.

Tessenek eljonni hozzank! Jojjon el hozzank mindenki! Mi

majd mindenkit megvendegeiunk olyan almaval, .amely~k nem beceg es paradiesommal, kortevel es bogy6kkal IS. Majd meg tetszenek min dent kostolni, es amikor majd haza tetszenek menni, azt tetszenek mondani: nem szabad semmit sern szenynyezni, jobb tisztasagban elni. Aztan majd, amikor ott o~a:i:, maguknal is tiszta lesz minden, e1jovunk latogatoba mi, es

ajandekokat hozunk.

, Az el~~k koz~en visszatert a pici fiucskaval a karjan, de megallr az ajtoban es hallgatta, amit Dasa mondott. Amikor Dasa elhallgatott, az elnok a gyermekkel, aki karjan kenyelembe helye~kedett, az ernelvenyhez Iepett, meg hozzarette: "Igen, ter:ne~zet~sen... Csak jojjenek, tenyleg, nalunk meg tudjuk gy?gyltam az ember tester. De nem ez a legfontosabb, Ennel . me¥ ~ontosabb az, hogy megertsuk sajat magunkat es rendelt~~esunke: .. :z: k:ll me?ertenunk, hogy ne legyunk leseperve a

F~l~ felszmerol ugy, mmt a szernet, Nekiink mindnyajunknak kozosen kell eltakaritanunk mindazt a szennyec, amir letrehoztunk. Koszonom a figyelmiiket!

Az elnoki dolgozoszoba kepe eltunt. Anasztazia hangja azonban tovabb folytatta az elbeszelest:

. - ~ehez megmondani, hogy az elnok beszede-e, avagy a kis Dasa szavai hatottak jobban az emberekre, akik lattak az egyenes kozvetitest Oroszorszagbol. De az emberek tobbe mar nem akartik elhinni az Oroszorszag agressziojarolszolo t_ne?~e-m~n~ikat. Az emberek elni akartak, boldogan akartak elm es elhittek, hogy erre lehetoseg van. Azok szama, akik szerettek volna ellatogatni Oroszorszagba, s ott elni, a Kremlbol valo egyenes kozvetites utan megsokszorozodott, Akik viszont Oro,szorszagbol visszarertek, mar nem tudtak ugy elni, ahogy korabb~n. A tudatosodas ugy kezdett viligosodni mindenkiben, mmt derengo hajnalkor a nap else sugara.

~ 83 ~

TUDOMANY ts ALTUDOMANY

asztazia, de hat hogyan tudtak az oroszok yen hatalmas mennyisegu vendeget fogadni? iztosan nehez volt ez szamukra. EI tudom kepzelni, .milyen lehet az, ha az ember sajat birtokan el a csaladjaval, de a keritesen at minden percben kivancsiskodc sze-

mek seregei bamuljak.

_ A turistakat, kulfoldieker, akik Oroszorszagba j6ttek gyo-

gyulni, a varosokban felszabadult lakasokban helyeztek el. A termekeket ugyan a csaladi te1epiilesekr61 szallitottak a varosokba, de a turistakat nem vittek ki. Csak nehanyuknak sikeriilt eljutnia vendegsegbe az uj orosz emberek allando lakhelye~e. A pszichologusok folyamatosan arrol probaltak meggy6zn~ a birtokok gazdiit, hogy a hozzajuk erkez6 emberekben - mmdenekel6tt azon orszagokbol, amelyek korabban a legfejlettebbeknek szarnirottak - vendegszeretetiikt61 lelki tares allt be. A pszicholcgusok alral mondottak megfeleltek az igazsagnak. A csaladi telepiilesekre Iatogato kulfoldiek kortilbelul negyven szazaleka hazaerkezese utan az ongyilkossag hatarat surolo depresszios illapotba esett.

_ Hogy lehet ez? Miert? Hiszen te magad mondtad, Anasz-

tazia, hogy a relepuleseken minden olyan szep, - a birtokok kertepiteszete, az etel, a csaladok egymas altali elfogadasa, meg-

ertese.

_ Ez igaz, am a sok kulfoldi vendeg szarnara a latottak nil-

sagosan szepnek ttintek. Csak kepzelj el, Vlagyimir, egy .0lyan elresebb embert, aki elete zornet egy nagyvarosban t61t1. Egy olyan embert, aki mindent megtesz annak erdekeben, hogy a

84 .. ~ ~

lehet6 legtobb penzt keresse, csak azert, mert bensojeben azt latja jonak, hogy ne ninjon szegenyebbnek, mint a tobbi, A penzeerr cserebe biztositott maganak lakast, ruhat.gepkocsit, elelmiszerr, S emberunk egy pazarul berendezett lakasban ul, garazsaban gepkocsi, hutojeben etel,

- Elkepzeltem, ez az egesz teljesen normalis, na es, mi van aztan?

- Most.Vlagyimir, te magad valaszolj sajat kerdesedre: "Na es, mi van aztan?"

- Aztan ... Leher, hogy ez az ember elutazik valahova, lehet,

hogy uj butort vagy kocsit vesz maganak. = Aztan?

- Aztan? Mit tudom en! Mi van aztan?

- Aztan az ilyen ember meghal. Meghal mindorokre, vagy a

foldi evek millioira. Az 6 masik Enje, az 6 Lelke keprelen ismet elerni a letezes foldi szintjet. Azert nem, mert foldi elete soran semmi jot sem alkotott a Foldon. Intuitiv medon ezt mindenki erti, s bizony a halal eppen ezert rettento az emberek szamara. Amikor az emberek tobbsege ugyanolyan celok fele rorekszik es eletmodjuk azonos, azt gondoljak, hogy valoszfmileg csak ugy lehet es kell elni, ahogy mindenki mas is el, Slam, ez az ember meg itt a F6Id6n egy egeszen masrnilyen eletet larott, Meglatta a .Poldi Paradicsomot", a "Szeretet Teret", amelyet az Isteni Kep szerint emberi kezek alkottak. Am azt gondolja, hogy elete mar elmult es azt a pokolban elte le, ezert az ilyen ember gyotrelrnek kozott hal meg, es gy6trelmei evmilliokig tartanak, .

- Es miert nem esik mindenki ilyen depresszi6ba, amikor megismeri az "uj" oroszok eletmodjat?

- Masek intui tiv medon megertik, hogy a Teremt6 meghoszszabbitja eleruker, ha akar idosebb korukban, akar gyongulo kezekkel is, de elkezdik Ietrehozni a Szeretet Teret a F61d6n. S az idosek, emelt fovel, egyenes derekkal indulnak segiteni a fiataloknak, s kozben arcukat beragyogja a mosoly ..

- De hat, Anasztazia, azert valahogy megsern helyenvalo az, hogy a tavolbol Oroszorszagba erkezett turistak nem tudtak az

uj oroszok telepulesein akar az utcan setalgatni, tiszta leveg6t szivni.

_ A varosokban el6 turistak is erezhetrek a Fold friss lehe-

Ietet, lelegzeset, ihattak az et6 vizb61. A varosokat szell6 jart at, me1y szarnyain a zoldben uszo telepiilesekr61 tisztasagot, etereket es viragport hozott. A ruristak, amikor kirandultak tisztes ravolsagbol figyeltek ezeket a paradiesomi oazisokat, es azon voltak, hogy az ott el6 esaladokat ne baborgassak. Nezd,

hogyan torrent az egesz!

Egy ujabb jovokep keletkezett. Aut6utat lattam, mely Vlagyimir varost es a tole harmine kilometerre lev6 Szuzdalt koti ossze. Korabban robbszor jartam ezen az uton, Regen esak ritkan tevedtek ide turistabuszok olyanokkal, akik szerettek volna megnezni Szuzdal regi templomait es kolostorait. Az utat errefele altalaban helybeli rendszamu gepjarmt'ivek toltottek be. A kepen azonban, amit lattam ugyanez az ut egeszen masfele volt. A ketszeresere kiszelesirett uttesten gyonyort'i aut6buszok siklottak. Valoszirnileg elektromos meghajtasu jarrmivek lehettek, rnert a mozgasuk hangjat egyaltalin nem lehetett hallani, csupan a kerekek susrorgasar, Az elektromos buszokban kulonboz6 nemzetisegu turistak ultek, Tebben kozultik tavcsovel

figyeltek a tajat,

Olyan kilometernyire az uttol, a fak csucsain tul latni lehe-

tett a csaladi hazak tetoit, Ott, az egyenes, el6 sovenyen tul voltak az oroszok csaladi birtokai. Az ut mindket oldalan, mintegy ket kilomeremyi tavolsagban egymastol gyonyort'i ketemeletes boltok es ettermek alltak. Mindegyikuk el6tt aszfalttal burkolt kisebb ter volt, ahol - ha volt szabad he1y - az arra jaro elektromobilleparkolhatott. Az elektromobilbol kiszallt az eppen megerkezett turistak esoportja, es mindenki igyekezett bevasarolni, vagy he1yben megkostolni azt, amit eppen arultak.

A boltokat es az ettermeket a telepuleseken megtermett es gyartott termekekkellatrak el. A boltokban kaphatoak voltak meg himzett orosz ingek, kendok, torulkozok, fafaragasok es sok egyeb, amit muveszek keszitettek. Anasztazia elmagyarazta,

hogy az emberek azert vasaroltak meg orommel ezeket a termekeket, mert tudrak, hogy az ingeket boldog n6k josagos kezei himeztek, ami merhetetlenul ertekesebb volt, mint a gyarban keszitett konfekei6.

Ha az ember folulrol nezre mindazt, ami az utrol Iathato erdosav mogott terult el, akkor hiis setanyokat es a birtokokat ovezo zold savokat latharott, A csaladi relepulest, amelyen nagyjibol kilencven birtok leherett, erda. szegelyezte. Majd tagasabb rnezd koverkezetr, es ismet erdosavval korulvett relepules, igy ment ez hosszu kilornetereken at. A nagysagra egyforma telkek egyaltalan nem hasonlitottak egymasra. Az egyiken gyiimolcsosok voltak tulsulyban, a masikon vadon novd fak sudar

, ,

megtermett fenyok, terebelyes cedrusok, tolgyek es nyirfak.

Minden egyes birtokon szinte "kotelez6en" volt egy tavacska vagy medenee. A hazak, amelyeket viragagyasok oveztek, szinten kulonbozcek voltak: nagy ketemeletes palorak es picike foldszintes hazikok. Epiteszeri stilusuk kulonbozorr. Volt, arnelyiknek lapos teteje volt, masok csucsos tetozeniek voltak. A telkeket egyrnasrol elvalaszto utcakon, setanyokon semmilyen jarrnuver nem lattam. De meg a gazdasagokban sem figye1tem meg semmilyen kulonosebb mozgast, munkat. Az embernek az volt a benyornasa, hogy mindaz a gyonyoniseg, amit Iartam, esak ugy valaki altal fontrol teremt6dik, es az emberek a megalkotottakat mar esak elvezik, Minden egyes telepules kozepen volt egy szep, nagy ketemeletes epuler, amely mellett gyermekek nyuzsogtek. Vagyis az iskolak vagy klubok a relepulesek kozepen helyezkedtek eL Anasztazianak ezt mondtam:

- Hat itt a telepules kozepen, ahol az iskola vagy klub van, legalabb latni valamilyen eletet, nyuzsgest, de magukon a birrokokon valoszinuleg nagy az unalom. Ha a gazdaknak sikerult ugy elrendezni az ultervenyeket, hogy nem kell a folder tragyazni, szantani, asozni, a kartevokkel es gyommal sem veszodni, akkor ugyan mit tudnak meg csinalni? Barhogy is van, azt gondolom, hogy az embernek tobb orornot okoz az intenziv munka az

alkotas, felfedezes, de hat itt semmi ilyen nines. '

,.

87

,

,

_ Vlagyimir, itt, ezeken a gy6ny6ru relepuleseken az emberek igen is foglalkoznak mindazzal, arnit felsoroltal, es munkajuk jelentos, Ez a munka sokkal tobb intellektust, tudatossagot es ihletettseget igenyel, mint amennyit a muveszek es feltalalok munkaja a szamodra megszokott viligban. '

_ Ha mindegyikuk muvesz es feltalalo, akkor ugyan hol van a munkajuk gyiim6lcse?

- Vlagyimir, hit te csak azt az ernbert tartod muvesznek, aki ecsetet ragad, es szep tajkeper fest a vaszonra?

_ Termeszetesen csak azt, Az emberek majd nezik a kepeket, es ha terszik, megveszik, vagy kiakasztjik a keptarban.

- De miert nem tartod rmivesznek azt az embert, aki vett egy hektar folder, es gyonyoru tajat vagy meg valami szebbet varazsolt rei? Hiszen ahhoz, hogy et6 anyagb61 valami gyonyorut hozzon letre, az kell, hogy az alkot6nak ne csupan rmiveszi kepzeloereje es izlese legyen, hanem ismerje temerdek et6 agyag termeszetet is. A megalkotott rminek az elsa es a masodik esetben is az a celja, hogy az azt figyeloben pozitiv em6ci6kat valtson ki, gyonyorkodtesse a szemet, A vaszonra festett keppel ellentetben az eta kepnek tobb funkci6ja is van. Tisztitja a levegat, hasznos etereket rerrnel az ember szamara, taplalja a tester. Az ela kep valtoztatja szinei irnyalatait, es a vegtelensegig lehet , tokeletesiteni. Lathatatlan szalakkal van osszekapcsolva a Vilig-

egyetemmeL Sokkal nagyobb jelentosege van, mint a vaszonra festetr kepnek. Ossze sem lehet ve1e hasonlitani, Ennek kovetkezteben sokkal "nagyobb" lesz az ilyet megalkot6 muvesz is.

-r--' Igen, igen, ezzel nehez lenne nem egyeterteni, De miert tartod e birtokok tulajdonosat fe1fedez6nek, tudosnak is? Van talan egyaltalin valamilyen koze a tudominyhoz?

- A tudomanyhoz is van koze.

- Ugyan milyen? Pe1diul?

- Peldaul, te Vlagyimir, tudosnak tartod az olyan embert,

aki a novenyek szelekci6jival, gentechnikival foglalkozik?

- Terrneszetesen. Az ilyen embereket mindenki tud6soknak tartja, tudomanyos kutatointezetekben dolgoznak. Uj fajtaju

88 ... ~.', ~

zoldseget es gyurnolcsoket hoznak letre, es persze meg mas novenyeket is.

- Igen, terrneszetesen, letrehoznak, de a tevekenyseguk eredmenye, annak jelentosege a fontos.

- De eredmenye is van, -letrehoztak mar fagyal16 es hosszu elerrartarnu zoldseget, krumplit, amit nem fal fel a krumplibogir. A magasan fejlett orszigokban pedig mar sejtbol is eloallitottak elQ lenyt, Most pedig arra keszulnek, hogy atultetes celjabol - beteg emberek testebe - mindenfele szervet noveszszenek, peldaul veset, ,

- Igen, ez igaz, de te, Vlagyimir, meg soha nern gondolkodtal el azon, hogy miert jelennek meg egyre ujabb betegsegek ezekben a magasan fejlett orszigokban? Miert eppen ak illnak a rakes betegsegek gyakorisagaban az elsa helyen? Miert van szukseguk egyre nagyobb mennyisegii gyogyszerkeszltmenyekre? Miert szenved egyre nagyobb mennyisegii ember meddosegben?

- Miert?

- Azert, mert sokan kozuluk, akiket te tud6soknak nevezel,

egyiltalan nem okos lenyek, Emberi lenyuk lebenult, csak killsoleg emberi abrazatuk altal a pusztitas eroi cse1ekszenek. Csak gondolkozz el magad, Vlagyimir, ezek az ugynevezert tud6sok modositani kezdtek a terrneszetben letezo novenyeket, es ennek koverkezmenyekent az e novenyek alral hozott termest is. Arielkill kezdtek ezt tenni, hogy kozben meghataroztak volna e novenyek terrnesenek a rendelrereset, Hiszen a terrneszetben es a Viligegyetemben egymissal minden nagyon szoros kolcsonos kapcsolatban all. Ha teszem azt, a kocsidbol a szerelo eltavolitja annak valamelyik reszet, mondjuk a szrirot, a kocsi ugyan ideigoraig meg tovabb fog rmikodni, demi tortenik hamarosan?

- Tonkremegy az egesz uzemanyagellato-rendszer, lefullad a motor.

- Vagyis, a gepkocsi minden egyes reszenek megvan a maga funkcioja, es mielotr meg barki is hozzanyulna, meg kell hatarozni annak rendelteteset.

_ Terrneszetesenl Ehhez nem kell felcerlenul szerel6nek lenni.

_ A terrneszet tokeletes mechanizmus, es teljes egeszeben

maig senki sem ismeri. E hatalmas el6 mechanizmus minden . egyes reszletenek megvan a maga rendeltetese, szoro~ kolcs6no.s kapcsolata az egesz Viligmindenseggel, d~ e~e:len reszle: t~laJdonsigainak a megviltoztatisa vagy eltavohtasa megmaslthatatlanul es szuksegszeruen kihat az egesz termeszetes mechanizmus rmikodesere. A terrneszetnek sok vedelmi funkcioja van. E16bb csak jelezni fogja a megengedhetetlen rerteket, Ha ez nem hasznal, sajnos arra fog kenyszeriilni, hogy eppen a szerel6t semmisitse meg. A novenyek terrneset az ember taplalekkent fogyasztja, de ha mutans terrnesr kezd fogyasztani, akkor 6 maga is fokozatosan mutanssa vilik. Az ilyen fajbeli valtozas a fajukban megviltozott termesek fogyasznisa miat.t e1keriilheretlen. Ez mit zajlik is. Az ember immunrendszere, intellektusa es erzesei gyengiilnek. Kezdi elvesziteni a csupin rei jellemz6 kepessegeket, egy konnyen irinyithat6 biorobotti valik, ~lves~iti fiiggedenseget. Ennek bizonyiteka az uj beregsegek megJe1enese, ez a je1e annak, hogy az ember cselekvesei megengedhetetlenek.

_ Tegyiik fel, hogy igazad van. Nekem magamnak sem tetszenek ezek a hibrid novenyek. Kezdetben reklimoztik oket, de mira sok orszigban a korrnanyok rorvenyeket hoztak arra, hogy a holrokban irusitott termekeket, amelyek gentechnika eredmenyekeppen jotrek letre, specialis cimkekkel lissik :l. Nilunk is kiadtak mar ilyen rendeletet. Sokan vannak, akik vigyiznak arra, hogy ne mutans termekeket visiroljanak. De teljes egeszeben - igy mondjik - mar meg s~m lehet .t6l~k. szabadulni, mert tul sok van beloluk. A valodi, eredeti, fajtiszta rerrnekekbol viszont mar keyes van, es dragabbak is.

_ Hit, latod, a pusztit6 er6knek sikerult az ember~ tirs~dalmat gazdasigi fiiggosegbe juttatniuk. Sikeriilt nekik elhitetniuk az emberekkel: "Ha nem eszitek a terrnekeinket - ehen haltok". De ez nem igyvan, Vlagyimir. Az ember akkor pusztul

el, ha ezeket fogja enni.

- Lehet, Anasztazia, hogy azert nem mindenki fog elpusztulni. Sokan mit tudnak rola, es nem esznek mutinsokat.

- Ugyan milyen medon tudod ezeket felismerni, Vlagyimir?

- Nem vasarolok import zoldseger ... Sokkal finomabb az,

amit az emberek abb6l arulnak a piacon, ami kertjukben megtermett.

- Es a magokathonnan szerzik be?

- Mi az, hogy honnan szerzik be? Megveszik. Manapsig

annyi ceg foglalkozik vetomagok e1adisival. Gyonyoru szines csomagokban aruljak oketo

- Vagyis ez azt jelenti, hogy az emberek megvasaroljak a magokat, es a csomagolason feltuntetett hasznalati utasitas szerint jarnak el, ugye? S kozben egyaltalan nem tudjik, menynyire felel meg a csomagban talalhato mag a csornagolason feltiintetett inforrnacionak,

- Azt akarod ezzel mondani, hogy a magok is lehetnek mutinsok?

- Igen. Manapsag, peldaul, a Foldon mindossze kilenc almafa maradt, amely eredeti, osi minosegu terrnest hoz. Az alma az ember szamara Isten legkedvezobb es legizletesebb teremtmenyeir;ek egyike, ugyanakkor elsdkent lett megviltoztatva, Mar az Oszovetseg figyelmeztet erre: "Ne vegezzerek oltasokat..." Megis csokonyosen tovabb oltottak a fakat, vegul nem is maradt igazi almafa. Az az alma, amit rnanapsag a kertekben vagy boltokban lathatsz, nem felel meg az "Isteni Gyumolcsnek", Te azokat nevezed tudosoknak, akik osszetorik, tonkre teszik az Isteni teremrrnenyek eredetiseget, osiseget, De akkor vajon hogyan lehetne nevezni azokat, akik azzal foglalkoznak, hogy helyreillitsik a terrneszet mechanizmusa minden reszenek a funkci6jit?

- Szinten tudosoknak, de valoszintileg szakavatotrabb, igaz tudassal tendelkez6 tudosoknak,

- Az orosz csalidok, amelyek azokon a telepuleseken elnek, amelyeket most larsz, eppen azt teszik rendbe, amit elottuk elrontottak.

,

91

. "

_ Honnan jutottak nagyobb tudashoz, mint a szelekci6 tudorai, a gentechnikusok?

. _ Ez a tudas mar a kezdett61 fogva meg van minden emberben. A eel, a szandekok, az ember rendeltetesenek tudatositasa lehetoseget teremt arra, hogy ez a tudas kibontakozzek.

. _ Ez igen! Kiderult, hogy a telepuleseken el6 emberek egyben muveszek es tudosok is, de hat akkor mi a Foldon rna el6 emberek, mi kik vagyunk?

_ Mindenki sajat maga meg tudja hatarozni onon ma~a szamara elet- es Ietfeladarat, ha legalabb kilenc napra fel tudja gondolatait szabaditani.

SZABADOK A GONDOLt\TAINK?

Mit jelent .felszabadirani'? Hiszen minden ember gondolata szabad.

- A technokrata carsadalomban vale letezes feltetelei kozott, Vlagyimir, az emberi gondolkodast e technokrata vilag keretei es feltetelrendszere tartja rabsagban, A technokrata vilag csak akkor tud letezni, ha likvidalja, rabigaba hajtja az emberi gondolkodas szabadsagat, felszippantja, elnyeli annak energiajar,

- Hat ezt nem nagyon ertern, Minden ember sok mindenr61 tud elete folyaman gondolkodni. Az is igaz, peldaul,' hogy nem lehet mindent megmondani. Vannak orszagok, ahol nagy a szolasszabadsag, mashol kisebb, de gondolni az ember azerr gondolhat barrnit, ami tetszik neki.

- Ez ilhizio, Vlagyimir! Az emberek zome egesz eleren at mindig ugyanarra kenyszerul gondolni. Ezt konnyen Iathatjuk, ha egy atlagos, tipikus, a jelenkorban ei6 mai ember gondolatait jelleguk szerint csoportositjuk, es az igy kapott onallo id6- beli reszegysegeket osszeadjuk, Ilyen - egyalralan nem bonyolult - medon meg tudod hararozni, milyen a sajat korodban el6 emberi rarsadalom f6 .gondolata

- Erdekes. Probaljuk ezt a gondolatot kozosen meghararozni!

- Rendben. Akkor mondd meg nekem, hogy milyen az emberi elet atlagos hosszusaga?

- Fontos? .

- Nem nagyon, mert az emberek egyforman gondolkodnak,

de a szam a rovabbi szamitasok vegert szukseges.

,.

93

.

_ Hat jo, akkor korunkban az emberi elet arlagos hossza mondjuk nyolcvan ev.

_ Tehit az ember megszuletik. Pontosabban - letezese

anyagi szintjere lep.. .

_ jobb, ha inkabb egyszenlen azt mondjuk, hogy megszule-

tett. fgy erthet6bb.

_ J6, mondjuk igy. Meg, mint pici gyermek, nezi a vilagot,

amelyet meg ken ismernie. Ruhazatot, otthont, elelmet szulei biztositanak szarnara. Ugyanilkkor sztilei a hozza kialakitott viszonyukkal, kapcsolatukkal akarva-akaradanul igyekeznek neki atadni sajat gondolataikat es a kornyezo vilaggal letrehozott kapcsolatukat. A vilag megismeresenek lathato folyamara korulbeliil tizennyole evig tart es ezalatt az evek alatt a teehnokrata vilig szunte1en azon van, hogy a fiatal emberre raer6szakolja sajat fontossagat. Tovabba felretelezheto, hogy ezutin a fonnmarado harvanket evben az ember maga dont-

,

het arr6l, hogy gondolatai munkilkodisinak milyen iranyt

adjon. '

_ Igen, feltetelezhet6, de te magad mondtad, hogy valaki

rabsigban tartja.

_ Mondtam. Akkor most szarnoljuk ki, mennyi ideje van

arra, hogy szabadon, gondolkodjon.

- Szimoljunkl

_ Az ember minden nap egy bizonyos id6t alszik, pihen.

Mennyi id6t tolt az ember minden nap alvissal? _ Altaliban nyolc 6rit.

_ Alapul az ember eletenek 62 evet vettuk, ha ezt beszoroz-

zuk nyolccal, vagyis a napi alvassal toltotr idovel, akkor az eredmeny azt mutarja, hogy az ember 587.928 orat alszik, A mindennapi alvas egyuttesen 22 ev folyamatos alvast tesz ki. Most ha ezt a 22 ever elvesszuk a 62 eves itlageletkort61, akkor 40 ev ebrenletet kapunk. Az emberek zome ebrenletiik alatt fozessel, etelkeszitesse1 foglalkozik. Szerinted mennyi id6t tolt az ember az etel elkesziteseve] es fogyasztisival? . .

_ Alralaban az asszonyok keszitik az etelt, 6k foznek, bar az

is igaz, hogy a ferfiak tobb id6t toltenek azzal, hogy megkeressek a terrnekek megvasarlasara val6 penzt,

- Na, es velemenyed szerint, Vlagyimir, mennyi id6 szukseges minden nap az erel elkeszitesere?

- Nos, ha szamitasba vesszuk a bevasarlast, a reggeli, ebed es vacsora kesziteset, akkor hetkoznap ez lehet harem ora is. Csakhogy a esalidban nem mindenki foglalkozik fozessel, a robbiek esznek, esetleg segftenek a bevasarlasnal, a mosogatasnil, ezert olyan ket es fel orat. mindenkire lehet szamolni.

- Valojaban ez j6val tobb, de legyen igazad, vegyiink esak ket es fel orat naponta, majd beszorozzuk az atelt napok mennyisegevel, fgy kapunk 61.242,5 orat, vagyis 25.517 napot, azaz 7 ever. Ha ezt elvessziik a 40 evbol, marad 33 ev. Ahhoz azonban, hogy az embernek lehetosege legyen enni, oltozkodni, es legyen fedel a feje folott, a teehnokrata viligban egy elkeriilheteclen feltetelr ken teljesitenie - dolgoznia kell. Szeretnem, Vlagyimir, ha tudatositanad, hogy az embernek nem azert kell dolgoznia, foglalkoznia valamivel, mert az, amit tesz, vegez, annyira tetszik neki, hanem azert, mert ez a teehnokrata vilag javat szolgalja, kulonben megfosztatik artol, ami szarnara eletbevagoan fontos. Tehar rnennyi id6t ken az emberek zomenek munkival roltenie?

- Nalunk ez nyale ora, de eljutni a munkiba es haza is, az bizony meg ket ora, bar minden heten van ket szabad nap is.

- Akkor most probald meg kiszamolni te magad, hany evet tolt az ember azzal, hogy a szamara nem minden tekintetben elfogadhat6 munkijit vegzi,

- Hat ez hosszadalmas szamologep nelkul kiszarnolni. Te monddmeg!

- Altalaban veve a harmine ev munkaval - valakinek, pontosabban mondva a teehnokrata vilagnak dolgozva - 10 ever tolt el. Most a 33 evbol el kell vennunk ezt a 10 ever, marad 23. - Mi missal foglalkozik meg az ember naponta egesz eleteben?

-TV-tnez.

- Naponta mennyit?

- Harem oranal kevesebbet biztosan nem.

_ Ez a harem 6ra nyolc ev folytonos TV-el6tt val6 ulest jelent. Haezt elvessziika23-b61, marad 15. Sajnos, ez azid6 se~ szabad meg esak az emberhez melto eselekedetekre. Az emben gondolkodas ugyanis inert. Nem tud gyorsan egyik dologrol a masikra valtani, Egy bizonyos ideig elemzi a kapott inforrnaci6t. Az arlagember a letezesrol, a Vilagegyetemr61 val6 gondolkodasra elere soran rnindossze 15-20 pereet szan, Van olyan is, aki egyetlenegyszer sem gondol ra, Van, aki nehany ever aldoz ra, Mindenki maga meg tudja hatarozni, hogy sajat eleteben mennyi idot szentelt rei, ha vegiggondolja az altala atelt eveket, Minden ember egy onallo individuum - sokkal jelentosebb es fontosabb, mint az osszes galaxis egyiittveve, mert 0 galaxisokat volna kepes teremteni, Ugyanakkor minden ember az emberi tarsadalom resze is, amelyet egyetlen szervnek, egyetlen lenynek is lehet tekinteni. S megis, e hatalmas vilagegyetemi leny, ha a teehnokrata fiiggoseg csapdajaba esik, onmagaba zarkozik, elvesziti val6di szabadsagat, fuggove valik es beinditja az onpusztitas mechanizmusat.

Masfele, a koznapitol eltero eletmodot folytatnak azok az emberek, akik a jovendo relepulesein elnek. Gondolataik szabadok es emberhez meltoak, egyetlen celiranyos folyamba tomorulnek: hogy kivezessek az emberi rarsadalmat a zsakutcabol. A galaxisok beleremegnek a boldog sejtelembe, mert mar el6re erzik, hogy az emberek vagyai egyetlen folyamba _fognak olvadni. A Vilagegyetem hamarosan megpillantja az "Ujnak a Megszuleteset es Egyiitt-Teremteset". Az 0, emberekhez melto gondolataik egy gyonyonl, ,;Uj Bolyg6t" lenyegirenek anyagga,

_ Hat ez igen, miesoda fennkolt m6don beszelsz a telepules lakoirol, holott kulsoleg esak egyszeru emberek.

_ Meg a kinezetuk is eltero. Hatalmas energia sugarzik beloluk, Csak nezd meg figyelmesebben, ime egy nagymama 'es unokaja ...

96~

EGY LOVA&:> A JOVOBOL

Egy szekeret, vagy jobban mondva lehajrharo t:teju kocsit latt~m kihajtani egyik relepules- , rol, melyet egy sarga lovacska huzort, A kocsi

puha ulesen egy.idosebb asszony ult, elotte almaval es zoldseggel megrakott kosarak alltak. A bakon -' derekig meztelenul - egy hereves koruli kisfiu tartotta a gyeplot, de a lovat nem iranyitotta. Valoszinuleg nem eloszor tettek meg az utat, es a lovaeska nyugodtan, nem sietosen iigetett a mar ismert utvo-

nalon. '

A kisfiu hatrafordult a nohoz es mondott n'eki valamit. A nagymama elmosolyodott es dalolni kezdett. A fiu esatlakozott a dalhoz, a refrenr dudolgatta, Az elektromos autobuszban utazo turisrak aligha hallottak dalukat. A lovacska talan egy kilorneterre futhatott az autopalyatol, azzal parhuzamosan.

Szinte az osszes turista, mint valamilyen foldontuli csodat, lelegzervisszafojtva tavcsovel figyelte a kocsiban haladokat, En ismet arra gondolram, hogy mindez valahogy megsern helyenvalo, Messze orszagokbol erkeznek ide az ernberek, de azokkal rendesen beszelgetni, talalkozni, akik miatt ide jonnek, rnegsem rudnak, csak a tavolbol figyelik 6ket. Raadasul a kocsiban ulok :meg esak nem is nezrek a ruristak fele, Az autobuszok egyike lassftott es a lovacska ugetesenek rempojaban haladt a kocsival. ,Az autobuszban kulfoldi gyermekek csoportja ult, a tavolban futo gyonyoru Iovas koesiban iilo nagyrnamanak es unokaja- 1nak - mindenekel6tt a kisfiunak - integettek, de az meg felejiik sem pillantott. Egyszerre csak az egyik birtok eM sovenye:bol kialakitott kapuban egy fiatal no jelent meg loharon. Barna

versenylova gyors vagtaban pr6baIta ?eerni a koes.it.~Amikor a kocsi melle err a felhevult 16 tancolni kezdett. Az idos asszony mosolygott, s hallgatta, amit a fiatallovas mondott neki.

A Fiucska, val6szinuleg nem ortilt annak, hogy meg kellett szakitania a dalolast, megis titkolt orommel okit6an mondta:

"Olyan vagy, mint a szelvesz, edesahya, egy pillar:atra sem tudsz nyugton maradni." A fiatal no elnev~tte ma~at, a nyereghez er6sitett vaszontaskab61 elovett egy pirogot es a gyermeknek nylijtotta. A fiu elvette, beleharapott, majd e szavak kisereteben: .Kostold meg, nagyi, meg meleg!"- atnyujtotta azt az idosebb asszonynak, megrantotta a gyep16C\ majd meg~Ht~:t: a kocsit. A legenyke lehajolt, ket kezzel felemelte a gyonyoru almaval telerakott kosarat, a lovasnak nyujtotta azt es igy szolt:

"Tessek, edesanya, vidd el nekik!", - es pillantisaval a kulfoldi

gyermekekkel teli, eppen megall6 aut6busz fele mutat~tt. ,

A fiatallovas konnyeden, fel kezzel felkapta a nehez, almaval teli kosarat, masik kezevel megpaskolta tineol6-vihaneol6 barna lova nyakat, es sebesen az autobusz fele szaguldott. Ebben a pillanatban meg nehany rovabbi au~6busz allt me~ a gyermekeket szallito busz mellett. Ezek utasa: nagy lel~esede~sel neztek a reten at felejuk ropulo lovast, aki egy kosar almat tartott a kezeben. A lovas az aut6buszb61 kiugralo gyerekekhez roppent, lefekezte lovat, s le sern szallva : ~y:regbol ugye,sen lehajolt, es a felle1kesult gyermekcsoport ele allitotta az almaval

megrakott kosarat. ~ ~ ., .

Meg sikerult megsimogatnia egy barna boru kisfiu buksi

fejet is, szivelyesen intett mindenkinek, es versenylovat egyen_esen a szeles autosztrada kozepen futtatta. A gyermekeket szallito aut6busz vezet6je radi6ad6jin ezt az uzenetet rovabbitotta:

"A n6 egyenesen a vaIaszvonalon ropul., Gyo~yOi:U~", "

A turistikat szallito buszok az autosztrada szelere huzodtak es megalltak. A turistak gyorsan kiszilltak, az ut szelere sorakoztak fe1, es lelegzetvisszafojtva figyeltek a sebes vagtiban ropulo gyonyonl, fiatal not. Nem hangoskialt.as~k" haner:n inkabb a csodalat suttogasa hagyta el sok ember ajkat. Es volt IS

mit esod~~i. A gyor~an szaguldo ruzes versenyl6 szikrakat csiholt patkoival. Senki sem hajtotta, a hatan ulonek sem ostora de, meg ve~~zoj~ s~m volt, a 16 rnegis egyre gyorsftotta sebes ira~ n:at~ patk~1 alig ertek az uthoz, sorenyet a szel lobogtatta. A

~o bizonyara nagyon buszke volt az ot megu16 lovasra, de az IS ~le~et, hogy csak melto akart lenni a haran lovagl6 szepseges nohoz.

A no kulso szepsege rendkiviili volt. Terrneszeresen lehetett volna amul~~zni area szabalyos vonasain, ahogy aranyl6 szlmi vast~g copfjan vagy sun} szernpillan is. A himzett feher bhi:o~ at e~ a kamilla viragaval telesz6rt szoknya alatt vilagosan

erzekelm lehetett pornpasan megforrnazorr tester U' "

. ha eoe ..' gy runt,

mmt a e~esz'alakJa, lagy noies vonalai valamilyen elfojthatat-

Ian ~ne:gla for~asanak szolgalnanak keretiil. Az arcan jatszadozo plr" e:en, l~m_eretlen energia fennkoltsegerol es hatartaIan leherosegeirol arulkodott. Az arcabol es tekintetebol Itel

. ki lIe ve

sZ1U:e IS anyos alkatu fiatal lovas no az lit szelen allo ernbe-

rek~ol r~ndk£vi.ili, kicsattan6 egeszsegevel kulonbozorr, Ttizes lovat mindenfele :esziiltseg nelkul ulte meg, pedig nem fogta a nyerget, s a gyeplot sem rartotta. A 16 torzsenek egyik oldalara vetett labait meg a kengyelbe sem rette. Lesutotte szernet es a lovon ulve, lagy mozdulatokkal vas tag varkocsba fonta ossze a sze~ben ~isse szetbor~olt hajat, A szepseges no neha felemelte

. te~1Utete:. Ilyenkor pillantasa valakit a romegben allok kozul mintha la,thatatlan, kellemes melegseggel boritott volna e1. Az ember, aki fo~adta ezt a pillanrast, kulsoleg mintha kiegyenesedet~ volna, szmte megn6tt.

. Ugy ninr, mintha az emberek erzeseikkel a lovas nobel

. ~larad6 fenyt es energiat probalrak volna magukba fogadni, es l~ekezte~ leg~ab~ reszben feltoltodni altala. A no megertette vagyukat :s boke:uen osztogatott fenyt is, energiar is az embe:ekne~, kozben ropulr, ropult elore. Csodaszep volt. Ekkor az utra,hlrtel,en ~gy ,temperamentumos olasz szaladt ki, egyenesen a szaguldo 10 ~~e, szertarra karjait es elragadtatassal fgy kialrott fel: .Rosszija! I love you, Rosszija!" A lovas nem ijedt meg,

nem rernult meg, hogy lova megtorpant es hatso labaira allt, Egyik kezevel csak a nyereg magasitott reszet fogta meg, masikkalleszakitott egy viragot a fejet diszito koszorubol es az olasz~ nak dobta azt. A ferfi elkapta az ajandekot, s azonnal a mellere SZorltotta, mint valami becses kincset, egyre ezt ismetelgewe:

"Mamma mia, mamma mial"

De a szepseges no nem nezetr a sugarz6 olaszra, megfogta

szilaj lova gyeplojet, a 16 konnyed ranclepesben az ut szelen a116khoz ment. A tomeg szetvalt, a fiatal no konnyeden leugrott a 16 hararol, es -' arcabol itelve - egy eur6pai novel szemben allt meg, aki pici kislanyat tartctta karjan, A kislany aludt.

Az anya kisse meggorbulve, sapadt arccal es faradt tekinrettel nehezen tartotta gyermeket azon igyekezven, nehogy megzavarja annak aimat. A lovas no megallt e gyermeke: karjan tart6 no elott es ramosolygott. A ket no, ket anya tekinrete talalkozott. Lehetett latni, mennyire kulonbozik a ket no benso lelki allapota. A no, gyermekkel a karjan, csuggedt volt s ez a csuggedtseg egy mu16felben leva, hervadt virag latszatat .keltetre, mig a hozza erkezett fiatal no latvanya a kertek ezreinek

kiapadhatatlan buja viragzasar hordozta magab~. ., ,

A ket no nernan nezett egymas szernebe, majd a kislanyat karjaiban tart6 edesanya hirtelen, mintha osszerezzent volna, kihuzta magat s arcara mosoly ult, mert tudatositctt valamit. Az orosz no lagy, rendkiviil bajos, noies mozdulatokkalleemelte fejerol a gyonyonl koszorut es a gyermeket tart6 edesanya fejere helyezte azt, Egyetlen szot sem valtottak. A gyonyoru lovas no konnyeden felugrott a bekesen mellette alI6 versenyl6 nyergebe, majd ismet vagtatni kezdett. Az emberek valamiert; megtapsoltak, s az immar rnosolygo, karcsu no - karjan a kozben felebredt, s szinten mosolygo pici kislanyaval - nezte a tav~loda lovast. Az elragadtatott olasz letepte karjarol draga 6raJat, a lovas utan furott s igy kialtozott: "Szuvenirl Mamma mia!" De

a szepseges no mar messze j art. .

A bator versenylo az utrol egy kis terre tert Ie, ahol hosszu asztalok mellett turistak ultek, kvaszt, mustot ittak, s valami-

lyen erelfelesegeket kostolgattak, amit a felszolgil6k egy szep fabol epfrett, faragasokkal diszftett hazbol hoztak nekik ki. E haz mellett meg egy masik epttletet epitettek. Az uj haz ablakara, amely minden bizonnyal boltnak vagy vendegfogadonak keszult, ket ferfi gyonyanl keretet erosfrert fel. Amikor a ferfiak egyike lopatkok kopogasar hallotta, a kozeledo lovas fele fordult, valamit mondott tarsanak es leugrott az allvanyrol. Az energikus, szepseges lovas megallitotta lovat, a foldre ugrott, vaszon taskajat gyorsan leoldozta a nyeregrol, a ferfihoz futott es zavartan atadta neki azt ..

- Pirozskak ... Almaval toltottern meg oket, ahogy te szereted. Meg melegek.

- dh, -olyan ugyes, gyors az en ked~es jekarerinkarn, mint a szelvesz, - mondta szeretettel a ferfi, kivett a taskabol egy pirozskar, megk6stolta, s az oromtol lehunyta szemet.'

Az asztal korul ulo turistak abbahagytak az evesr, ivasr, ugy gyonyorkodtek a szerelmesparban, Ahogy egymas elort alltak - a f~rfi es a tuzes raltosarol leugrott fiatal gyonyoniszep no

- ugy neztek ki, mintha egyaltalan nem is ferj es feleseg vol-

nanak, akiknek mar gyermekeik vannak, hanem Iangolo szerelmesek. A szep no, aki az iment tett meg tizenot kilornetert a turisrak csodalo tekintete altal kiserve, mindenhat6nak tiinr es szabadnak, mint a szel, Bekesen allt szerelmese elott hoI

,

rea emelve pillanrasat, hol szemerrnesen lesutve szemer, A ferfi abbahagyta az evest es igy szolt:

- Jekatyerinuska, nezd csak, kedvesem, egy nedves fblt lett a bhizodon, itt a szoptatas ideje, Vanyecska var,

A no tenyerevel eltakarta rejtol duzzado mellen a pici foltot

es zavartan valaszolta: .

- Addigra visszaerek, Meg alszik. Mindent elrendezek.

- Siess hat! Hamarosan en is otthon leszek. Mar befejezzuk

itt a munkat, Nezdl Tetszik?

A no az ablakokra pillantott, amelyeket faragott keretek diszitetrek.

- Igen, nagyon. De meg akartam valamit mondani.

-Mondd!

A no ferjehez lepett, hibujjhegyre allt, hogy elerje annak fiilet.

A ferfi nojehez hajolt, de a feleseg csak egy cs6kot cuppantott ferje arcata, s gyorsan, meg sern fordulva, felugrott a mellette . all6 16 nyergebe. A no boldog, csilingelo kacagasa osszeolvadt a 16 patk6inak kopogasaval- Nem az aszfalttal boritott uton, hanem a ret fuven at ropult hazafele. A ruristak, ahogy korabban is, figyeltek, ahogy ravolodott. S ugyan mifele rendkivuli dolog volt ebben a barna taltosdn, a reten at szaguldc noben, ket gyermek edesanyjaban? Igen, az hogy szepl Igen, az, hogy lenye csordultig tele erovel, energiaval. Igen, az, hogy josagos. De vajon nern tudta senki sem levenni rola rekintetet? Azert ralan, mert itt nern csupan egy no szaguld a lovan? Lehet, hogy itt az anyagga testesult boldogsag sietetett haza, orrhonaba, hogy megszoptassa kisdedet, es fogadja szeretett ferjurat is? Az emberek pedig gyonyorkodtek a hazajaba-otthonaba igyekvo

boldogsagban-

VAROS A NtvA PARTJAN

Na .. es ,Szentpe~ervarott ugyanolyan valtozasok tortentek, mmt Moszkvaban? - kerdeztem

Anaszraziat, '

- .A_ Neva foly6 part jan elterulo varosban az esemenyek egy PlClt maskeppen rortentek. Itt a gyermekek a felnotteknel ~?r~~.ban megereztek a szukseget annak, hogy maguk epirsek jovojuket, A gyermekek nem vartak a hatosagok parancsara maguk lattak hozza, hogy megvaltoztassak a varost, '

- Hat tessek, ismet gyermekek! Hogyan indult az egesz?

- A sarkon, ahol a Nyevszkij Proszpekt atszeli a Pontanka

foly6t az epitomunkasok arkot astak, s ebbe az arokba veletlenul beesett egy tizenegy eves fiucska es megsebesitette a labat,

_ Amig nem tudott jarni, sokat uldogelt otthon a 25. szamu haz lakasanak az :blakanaI. A lakas ablakai nem a foly6ra neztek, hanem a beIso, ud.varra. A_z ablakbol egy 6cska, repedezett teglafalat lehetett latm, amelyikhez a hazar hozzaepitettek es a terot ame1yen folrok ektelenkedtek. '

A kisfiu egyszer megkerdezte edesapjat:

- Papa, ,a mi varosunkat tartjik a legszebbnek az orszagban? . :- :ermeszetesen, - valaszolta fia kerdesere az apa, - de meg

vilagviszonylatban sem szamit utols6nak .

- Es mierr a legszebb? .

- Hogyhogy miert? Rengeteg rmiemleke, muzeurna van a

varos kozp~ntj~~an a.:: epuletek mindenkit amulatba ejtenek. - De hat nu is a varas kozpontjaban elunk a mi ablakunkhOI megis csak egy koszos repedezett fal latharo csak a haz

rozsdasodo teteje. '

_ Hat igen, a fal... N ekunk az ablakbol nyilo kilatassal bizony

nem volt szerencsenk. - Csak nekiink?

_ Hat, m~glehet, hogy masnak sem, de ugy altalaban ...

A kisfiu le6~nykepezte a, kilatast a lakas ablakabol, es amikor mar isrnet iskolaba tudott jarni, megmutatta a fenykepeit a baratainak.

Az osztalyban az osszes gyermek lefenykepezte a kilatast

sajat otthonabol, a fenykep~ket osszehasonHtottak. Az altalanes kep nem volt szemet gyonyorkodtet6 latvany, Ezert a fiucska a kerdessel, amelyet feltett edesapjanak is, elment barataival egy ujsagszerkeszt6segebe:

_ Miert tartjak varosunkat szebbnek, mint mas varosokat? A tenyt 1. Sandor car oszlopaval, az Errnitazzsal probaltak neki megmagyarazni, a Kazanyi szekesegyhazrol, a legendas hirti Nyevszkij Proszpektrol beszeltek neki ...

_ Mit61 szep a Nyevszkij Proszpekt? - kerdez6skodott tovabb a kisfiu, Nekem ugy tunik, hogy egy k6b6l epitett, maladoz6 szelu arokhoz hasonlit,

Megpr6baltak neki megmagyarizni, miben rejlenek az epiteszet ertekei, beszeltek neki az epiiletek hornlokzatain talalhato plasztikakrol. Arrol, hogy a varosnak jelenleg nines eleg anyagi fedezete arra, hogy egyidejiileg tudja rest~ural~atni ~ osszes epuletet, de hamarosan lesz, es akkor majd rnindenki

latni fogja, milyen gyonyorii a Nyevszkij. ,

_ Ugyan, hogy lehetne szep egy kobol keszult arok, meg ha a hazaknak felujitott homlokzata is volna? Az majd raadasul hamarosan ismet megkopik, es valaki ujra csak a lyukakat fogja tapasztgatni, a lehullott reszeket fel-feler6sitgetni.

A kisfiu bejarta barataival a szerkesztosegeket, az ablakokb61 nyH6 kilatasok hatalmas gyujtemenyevel, es kozben mindig ugyanazt a kerdest tette fol. Alharossaga kezdetben idegesiterre az ujsagir6kat. Egyszer egy ifjusagi magazin szerkeszroje ezt mondta neki:

-:- Mar megint itt vagy? Meg hiveid egyre novekvo taborat is magaddal cipeledl Nem tetszik nektek a varos, az ablakokbol

a kilatas, de vajon ti magatok tudtok-e tenni ellene valamit? A kritikabol nelkuletek is van epp eleg, Mars haza! Ne tartsatok fel a munkatl

Egy yen rokanak szamito ujsagir6 is meghallotta a szigoru fogadtatast. Ez az ujsagir6 nezte a kijarat fele tart6 gyerekcsoportot es elgondolkodva igy sz6lt fiatal riporter kollegajahoz: - Tudod, szemtelen tolakodasuk egy meset juttat az eszembe. -

- Mesh? Milyet? - kerdezte a riporter kollega,

- A csaszar uj ruhajatl "Hisz a csaszar meztelen! - mondjak

a meseben, '

. A kisfiu nem zaklatta tobbe kerdeseivel a szerkesztosegeker, es nem is mutogatta tobbe a taskajabol el6szedett hatalmas mennyisegii fenykepet, Befejezodott az iskolai ev, egy ujabb kezdodott, A szerkesztosegekben elterjedt a hfr, hogy ismet felbukkant a fiu tarsai kisereteben. Ki tudja hanyadszor rneselte mar nagy elragadtarassal kollegainak az Ujsaglrok hazaban az

idos szerkeszt6: '

.. - Feltiint ... igen, meghozza, hogy ... Kepzeljerek, meg azt is sikerult kiverekednie, hogy fogadjam. Nem csak at egyedul, Ora~g ultek a fogadoterem el6tt csendben. Fogadtam oketo Rogton figyelmeztettern oket, hogy beszeljenek gyorsan es minden, amit akarnak, ket percbe ferjen bele. Amint bejottek, szetrartak el6ttem egy hatalmas rajzlapot. Egy komoly, elkepeszto rruivet pillantottam meg es szinte megnernulram. Csak neztern, neztern, el sem tudtam szakadni a latvanytol, es hallgattam. fgy mult el valoszlmileg ket perc, mert afiu hirtelen mindenkihez igy szolt:

- Menniink kell! Ez az id6 mar nem a mienk.

- Mi van? Mi van? - kialrottam el magam, amikor kifele

mentek az ajton, A fiu visszafordult es egy rnasfele id6 pillantasat erezrem magamon. - Hisz ... annyi min dent kell meg vegiggondolnunk. .. Hisz ...

- Erre mit valaszolt neked?

- Ne csigazzl Bljon meg? - kerdeztek az egybegyultek es az

oreg szerkeszt6 igy valaszolr:

~05

_ Kerdesemre visszafordult es ezt mondta: "On el6tt fekszik ami Nyevszkijunk. Most meg esak rajzlapo~. Kes6~~ majd az egesz varos ilyen lesz!' - es bezarta n;~~a ~~an az aJto~. ..,' Ki tudja hanyadszor hajlottak az uJsaglrok a tervrajz fole es

amuldoztak a kulonleges szepseg lartan.

A Nyevszkij Proszpekten a hazak tobbe n:m tapad:~ ;~mashoz i.gy hozva letre egy athatolhatatlan kofalat. A regl epu-

letek e~ resze megmaradt, de minden masodi~ e~~let lIe _volt bontva. A hazak kozott letrejott tereken pompas zold oazisok jottek letre. A nyirfakon, a feny6kon es eedrusokon ma~~rak. feszkeltek es a tervet esodal6knak ugy tiint, hogy halljak a madarak dalolasat. A fak koronai alatt a padokon ul6 embereket gyonyoru viragagyasok, malna es szederbokr~k vettek korii::

A zold oazisok egy picit kiertek a Proszpektre, 19y a NyevszklJ immar nem k6vel kirakott arokra hasonlitott, hanem egy csodalatosan szep, et6, zold setannya valtozott.

A hazak homlokzaraba rengeteg rukrot helyeztek el. Ezer

meg ezer napsugar tiikroz6dott ber:niik vis~za, s .a ,napsug.arak jatszadoztak az arra jar6kkal, Sl~ogatt~ a viragok szirmair, incselkedtek a kis szok6kutak vlzsugaratval, amelyek ott ragyogtak minden egyes zold oazisban. Az emberek a napsu-

garral teli vizet ittak es mosolyogtak ...

_ Anasztazia, es a fiu mar soha tobb€: nem bukkant ott fel?

- kerdeztem.

- Milyen fia? " , ' "

_ Hat tudod, az, amelyik a szerkesztosegekben kerdesevel

valaszert kilincselt. , .

_ A fiu mindorokre elnint. Nagy epitesz lett belole. Baratai-

val kovet6ivel egyiitt megalkotta a jov6 gyonyoru varosait·o Az 6 elso gyonyoru alkotasa a Poldon a Neva parti varos lett.

***

_ Anaszrazia, mondd, melyik evben valik valera Oroszorszag gyonyoru jov6je?

- Az ever, Vlagyimir, te magad hatarozhatod meg.

- Hogyhogy, te magad? Talan az id6 az ember akarara ala

van rendelve?

- A rortenesek ideje az ember akaratanak van alarendelve, Minden, amit a "Vagy" megteremtett, a terben mar letezik. Soksok embed lelek Vagya - a te olvas6id V~gyai - az anyagi vilagban valositjak megaz Isteni Vagyat. Az, arnir lattal, megval6sulhat harornszaz ev mulva, de megeshet, hogy eppen most, mar ebben a pillanatban is.

I - ~b~en ~ pillanatban? .. : Hat egy pillanat alatt Iehererlenseg hazat eptteru, a kert sem no meg egy ev alatt.

-: De ha ott, ahol most laksz, pici Iakaskadban, egy kis viragcserepbe magot ultetsz, s e magb61 kicsirazik a te sajat csaladi fad, akkor ez a pici esira a te jovendcbeli csaladi birtokodon fava cseperedve n6het majd az egekbe ...

- Hiszen te magad mondod, hogy ott n6het majd es nem azt, hogy mar ott n6. Vagyis a vagy megsern tud anyagga valni egyetlen pillanat rmivekent.

- J:I0gyhogy nem tud, hiszen az altalad elultetett magocska anyagl, az anyagga valas kezdete eppen e magoeska. A csira :z ~ges~ terrel kolcsonos viszonyban allva tenykedik, anyagba oltoztetl Vagyada;:, s kored gyonyoru es fenyes energiak fon6d-

, nak, szovodnek. Ugy allasz majd az Atya el6tt, mint az 6 testbe ° oltozott Vagya.

- Nagyon erdekesl Vagyis ez azt jelenti, hogy azonnal kell cselekedni!

- Terrneszetesenl

- De hoI talaljak szavakat arra, hogy az embereknek min-

dent erthetoen elmagyarazzak?

- Ha az emberek eldtr kepes leszel oszinte.jgaz lenni, akkor majd akadnak szavak is.

- B~r~lO~ is lesz, biztosan cselekedni fogok. A re Vagyad, ~asztazla, langra lobbantotta a szivemet. A Ieherd legrovidebb idon belul szeretnem valosagga valtoztatni azt a jovot, amit Iartam.

HOGY MEGVALOSU1HASSON ...

Mindeneke16tt azt kellett megillapitanom, hogy akadnak-e olyanok, akik szeretnenek okotelepuleseket letrehozni, ilyeneken elr;i es dolgozni. Megkertem a Vlagyimirben szekelo "ANASZTAZIA" Muve16dest es Alkotast Timogat6 Alapitvinyt, hogy terjessze az Anaszrazia terve szerint letrehozand6 okotelepulesek epiteser61 sz616 informaci6t. Alig ket h6nap leforgisa alatt 139 ember jelentkezett es fejezte ki abbeli ohajat, hogy a jovend6 telepiilesek epitesevel szeretne foglalkozni. Voltak kozottuk kiilfoldre tavozott oroszok is. Amikor majd e konyv megje1enik, amely Oroszorszag jov6jer61 szol, informaci6kat kozol az oroszok uj, majdani eletm6djar61, a te1epuleseken elni 6hajt6k szama _ akik kulonbozc regi6kb6l erkezhetnek - szizakkal, de ezrekkel is megnovekedhet. Ebb6l kifolyolag a telepiilesek epitese koruli szervez6desnek az egyes regi6kban egyidejUleg ken beindulnia. Ezzel kapcsolatban a vlagyimiri alapitviny, arnely gyUjti es osszegzi az adott problemakorhoz kapcso16d6, jelenleg ervenyes jogi alapokr6l szolo informici6kat, azt javasolta az Anasztazia nezeteit val16 0lvas6knak, hogy az alabbi

medon lassanak munkihoz: .

Elsa pont. Kezdjek meg sajat regi6jukban egy kezdemenyezo

csoport szervezeset, amely a kesobbiek folyamin a letezo torvenyeknek megfeleloen jogi stituszt nyer.

Val6szinu, hogy bizonyos regi6kban mar leteznek 01vas6klu-

bok vagy tarsadalmi szervezetek, amelyek Anasztizia olvascit tomoritik egybe, ok folvillalhatnik a szervezodes beinditisat. Ha azonban Onok sajat r~gi6jukban ilyeneket nem ismernek,

108~

akkor fordulj anak az ANASZTAzIA" Vlagy' l'm' .. Al ' ,

" In apitvany-

h_oz, amel~ rengeteg 1evelet kap, es itt majd adnak Onoknek cimeket, En ugy altalaban nagyon bizorn a vallalk 'kb

N kik ozo an.

~ 1 s~ervezesi. ker~esekben boseges tapasztalataik vannak,

ezert meg akkor isprobalkozzanak kapcsolarba Iepni veltik ha

esetleg valahol leteznek is tarsadalmi szervezerek, '

Meg ha ide~gle.nesen is, probaidore, egy reljes joggal meg.hatalmazort ~epv1s~~6t, elnokot kell valaszrani, aki a hivatalos szervek elott az Onok neveben fog fellepni es 0" .. k c. .

k' . lni .. . ,. . no et 10g)a

:PV1S~ ~1 (f~.ldk1U:alasl kervenyek beterjesztese, szukseg ese-

t~n gyule~~k OSSz~hl~isa, stb.). Az elnok kapjon kisebb osszegu tls.zte~et~lJat. A kepviselo szerepet betoltheti ugy terrneszetes mint JOgl szemely is. ' , }ogi ~z.err:e1y minosegeben meg lehet bizni valamilyen neves epitkezesi vallalatot, amely a kesobbiek folyamin e1s Sbb ' . "1 ' 0 segi

Jo~ot e ve~ne az. epltkezes megrendeleseinel ugy az egyes csaladi

~a::ak, ~~n: az infrastruktura objektumainak az epitesere. Egy e~:tkezes: v~lal~t szamara az ilyen nagyobb volumerni vallalkoZOl szerzodes mllld~n b~zonnyal elonyos volna, ezert beleegyez~e~ne ab~a, hogy vallalja a telkek kiuralasanak elintezeset az epitkezesi es koltsegvetesi tervdokumentacio kidolgo ' ,:

M.' d"k . zasat IS.

aso t pont: Forduljanak hivatalos kervenyukkel a hi' k' . , . e y1

. oZlgaz~~tasl szerv:~?ez, rnindenekelotr sajat regiojuk koz-

Igazgata~anak vezetojehez es igenyeljenek egyszeri kiutaltatas~~ leg~labb, 15,0 ~e~tar teruletet. A foldtelek nagysaga a folder 1gen~lok szamatol es az == regi6 lehetosegeitol fiigg.

.. ~lgyelembe ,kell venrn azt a tenyt is, hogy a jovobeni telepules sok csaladnak lesz allando lakhelye kovetkeze k'

. lenni " . ,s eppen Itt enme kell altalanos iskolanak, orvosi rendelonek klubn k

~elye.k meg.epiteset konnyebb egy nagyobb csop;rtnak :el~ vallalnia, A kis telepulesek nem lesznek kepesek me "t .

ukse . f gepl em a

sz':! seges in rastrukturat,

, Harmad;ik pont: A telek kiutalasa uran foldmerokhoz, e 1- teszekhez es tervezokhoz kell fordulni hogy a telepules p

, , , 'h ,meg-

eprtese ez tervet keszitsenek, De fontos inforrnacioval ren-

~09

delkezziink arrol is, hogy a kiutalt telken milyen melysegben talalhat6 viz; lehet-e kutat furni minden telken, hogy minden hiznak legyen vize; milyen~elysegbe ken elhely.ezni a hiz,ala?- - jait; van-e lehetoseg minden egyes telken egy kis tavac~kat letrehozni, stb, A komplex tervrajz azert is fontos, hogy ki legyen jelolve a jovobeni iskolinak, au kozos .kik.apcs?16dasnak a helye, valamint a telepiileshez vezeto utak IS biztositva legyenek.

A kompetens szakemberek a vlagyimiri alapitviny felkere~ere maris egy tipusterv kidolgozisin fa~adoznak. Ha, ez a~digra kesz lesz, amig megszervezodik az Onok kezdemenyezo csoportja is, az alapitvinyt61 e tervet igeny~lhetik, igy. olcs~bb l~sz. Ezutin e tipustervet sajat koriilmenyelkhez kell IdomltamU~, elvegezniiik rajta a sziikseges valtoztatisokat, s tap~sztala~alkat megosztaniuk mas kezdemenyezo esoportokkallS. A sikeres, misoknak a retszeset elnyero javaslatokat az emberek elfogadjik es vegul igy szuletik meg egy altalinos, .kozos t~rv. ,

. Negyedik pont. A telepules tervezetenek kidol~ozasa utan, amelyben nem esupan szakemberek vehetnek reszt, h~nem annak jovend6 lak6i is, Onok kapnak egy reszleres tervraJzesomagot, amelyben lesz egy komplex rajz is. Ez a r~j~ maj~ bem~tatja az egy hektir nagysigu telkek elhelye~k~~e~et. Mmden~lnek hivatalosan ki kell utalni a telket, arm tortenhet sorsolas utjin is. A telek hasznalatat a megfelel.o, torvenysz,erue~ eloirt jogi okminyokkal biztositani ken, tulaJdon?sa.n~vere b:Jegyeztetni es nem a szervezet nevere, ahogy ez az indiai Aurovtlle-ben

torrent.

Tehat kepzelje el, On a sajat te1ke foldjen ill, sajat egy hektar-

jan, Ez az On Csaladi Birtoka - ez az ~ hely, ahol ~egszu:e~~ek es elni fognak utodai, akik majd a birtok, a csalad alap1toJara szives sz6val fognak emlekezni, de az is lehet, hogy elegedetl~nkedni a hely e1rendezesenek esetleges hibai miatt. M~st .. ml~dennek a megtervezese, ami az adott telken lesz, csakis On:ol fugg, Hova ulteti el a csaladi fit, peldaul, a.tolgyet vagy ~ cedrust, amely 550 evig no, arnelyre -lehet - kilenc nemzedek fog

nezni es Onre emlekezni?

110~

.. Ho~ szeret.ne kii~n! a t,avacskit? Hovti 6hajtja ultetni a gyiimolcsost, a kis erdei fakbolletrehozandoligetet? Hova szeretne felepiteni a hazar es elheIyezni a viragagyasokat? Milyen et6 sovenyt alkot majd csaladi birtoka kore? Lehet, hogy olyat, amilyet Anasztazia irt Ie, de lehet, hogy az One meg csodasabb lesz es funkcionalitasat tekintve meg hasznosabb, mint az, amit az u~6bbi konyvemben en leirtam .. Mar most elkezdheti epiteni birtokar, Meg mieldtt kezhez kapja a fold dokumentumait meg mielott hasonl6 gondolkodasuakbol rnegszervezodik a kezdemenyezo csopon. Gondolataiban mar most megkezdheti az epirest azzal, hogy alaposan argondolja, megalkotja jovendo csaladi birtokanak minden egyes szegleter,

Nem szabad megfeledkezni arrol, hogy a felepitendo haz megha eleg eros is, fennmarad akar szaz evig is, egyszer megis elevul, A birtok el6 elrendezese, amelyet On hoz Ietre, szazadokon at fog tokeletesedni, erosodni, novekedni, Szazadokon at, de lehet, hogy ~~ezredeken at adja majd egyre tovabb az On eIo gondolarat az On utodainak,

Epiteni tenylegesen is lehet, mar most is, es nem csupan gondolatban. Viragcserepekbe mar most is ellehet iiltetni s az ablakparkanyra helyezni az On jovobeni csaladi birtoka hatalmas csaladi fainak magocskait, Terrneszetesen, specialis csemetekertekben kesz csernereker is lehet venni, vagy az erd6ben is - ahol a tul stirrin novo fakat meg kell ritkitani - ki lehet asni fiatal facskakat anelkul, hogy karosulna az erda. Terrneszetese~, lehe,t, de ugy gondolom, hogy AnaSztizianak igaza van - jobb altalunk szedett magokat ultetnunk, mindenekeldtr akkor, ha a kiulterendo fa a mi sajat, jovendo Csaladi Fink lesz. A csemetekertbol hozott facsemete olyan, mint gyermek a gyermekotthonbol. Raadasul nem is egyetlen facsemerer kell kinevelnunk, hanem robber es kulonbozoeket, De miel6tt az ember a paranyi magocskat a viragcserepbe helyezett foldbe kiultetne el kell a lamia sajat magarol szolo informaciokkal. '

Tudaraban vagyok annak, hogy a burokracia bizonyos regi- 6kban ad6dhat6 akadilyainak a lekuzdesere, felrerlen szukseg

~111

van az elkepzeles illami szinten rorteno tamogarasara. Ha nem is eppen tamogatasara, akkor legalibb arra, hogy a folyamatot elfogadjak es ne pedig akadalyozzak. Elkerulhetetlen a torvenyhozo testuletek megfele16 politikaja, Hogy addig se uljunk olbe tett kezzel arra varva, hogy a dolgok maguktol megoldodjanak, a jelenlegi politikai er6k valamelyike megerjen arra, hogy az adott tervezetet tamogassa, keresernre az "ANASZTAzIA" Vlagyimiri Alapirvany kidolgozta egy uj partnak, a foldhasznalok partj anak az alkotmanyar. Ez az uj, most szuletendd tarsadalmi csoportosulas az "Egyutt-Teremtes" never kapta, Az alapit6 alkotmanynak, ame1y meg rnegvitatasra es befejezesre vir, nezetem szerint ez a legfontosabb ponrja: "Az a'1lam koteles kiutalni minden kirvenyezo csalddnak e'1ete vegeig tart6 haszna'latra egy hektdr JOldet, hogy azon Utrehoua sajat csaladi birtokdt."

Bar e mozgalom meg fiatal, senki sem iranyitja, megis reme-

: lem, hogy id6vel akadnak olyan teherseges politikusok, akik ' kepesek lesznek az uj mozgalommal a politika allarni szintjen egy megfelelo viszonyt kialakitani, Az "Egyiitt-Teremtes" jelenlegi feladata egy inforrnacios kozpont megszervezese. Az anyagi lehetosegek megteremtesevel osszhangban megkezdi munkajat a mozgalom jogi reszlege is. Az "Egyiitt-Teremtes" parrjanak adminisztracios munkajat jelenleg az "ANASZTAZIA" Muvelodesr es Alkotast Tamogato Alapitvanyanak a titkarsaga vegzi.

A regionalis kezdernenyezo csoportok nagy sikereket erhetnenek el az uj telepulesek megszervezeseben, ha a helyi onkormanyzaroktol tarnogatast kapnanak. Ez akkor tortenhetne meg, ha a helyi onkorrnanyzat jelentos elonyoket fedezne fel bennuk a regia szamara, Eppen ezert ezeket az elonyoket mar most meg kell nekik mutatni, El6nyok vannak, sot ezek az elonyok jelentosek. Probaljak megszervezni a terv megvitatasat a helyi sajtoban, kedves olvasok, hogy a szakemberek - kornyezetveddk, kozgazdaszok, szociologusok - mondjak el a velemenyuket arrol, hogy konkretan milyen m6don tud a terv megvalositasa befolyast gyakorolni a regiora,

An~ak erdekeben, hogy magam is valahogy hozzajaruljak a c~aladi telepulesek szamara val6 fold kiutalasahoz, ugy dontottern, hogy e konyvben nyilt levellel fordulok Oroszorszag elnokehez,

V1a~rV1a~o~csPu~ak Az Orosz Allamszovetseg Einokenek

V1agyimir Nyikolaje~cs Megretol

Az Orosz Allamszovetseg Allampolgarat61

Tisztelt Vlagyimir Vlagyimi.rovicS! Kersegtelen,

. hogy eppen a mi nemzedekiinknek nagyon

. ' .. nagy szerencseje van. Hiszen realis lehetose-

giink volna arra, hogy olyan boldog, viragzo orszagoc kezdjunk epiteni, amelynek szilard vedelmi rendszere van a kiils6 =: dasok a bels6 konfliktusok es a bunozes ellen.Egy olyan orsza-

, .

got, amelyben boldog csaladok j61etben fognak elni, A rni nem-

zedekunknem csupan elkezdheti egy ilyen gyonyortl orszag epiteset, hanem maga is elher benne, ha tbrvenyhoz6 s~inten a hatalorn birtokosaiban meglesz a j6akarat arra, hogy minden egyes kervenyez6 csaladnak csaladi birtokuk letrehozasa celjab61 egy hektar rertiletet utaljanak ki. Ez a nagyon egyszeru tett a tarsadalom· kiilonbozo retegeiben elo emberekben az epites, az alkotas iranti lelkesedest fogja kivaltani.

A fOldet terites nelkul kell kiutalni eletfogytiglani hasznalatra, az ut6dokra val6 orokles jogaval. A csaladi birtokokon megterme1t javakat ne sujrsa semmilyen ad6 terhe.

On, Vlagyimir Vlagyimirovics,. minden bizonnyal egyet fog velem erteni abban, hogy jelenleg egy nem normalis, logikat nelkiiloze helyzet alakult ki: minden egyes orosz embernek ugyan van Hazaja, de hogy hol van az 0 szemelyes Hazajanak

114~

a szeglete, azt senki sem tudja neki megmutatni. Ha minden egyes csalad kap egy ilyen darabkat es azt viragzo edenkertte valtoztatja, akkor a nagy Haza is gyonyoru lesz.

Az orszag fejleszresere szuletett jelenlegi tervek nem lelkesitik a neper, nem serkentik epiresre, inert nem vilagos, hova, mifele jovo fele vezetnek. A nyugati modell szerint lerrehozando demokratikus, gazdasagilag fejlett orszag epfreset a lakossag tobbsege r: valoszintileg inruiriv m6don - visszautasitja. En azt gondolom, hogy nem alaptalanul. A jozanesz azt mondja, hogy ugyan minek mindegyikiinknek kulon-kulon es egyutresen IS foloslegesen erot pazarolnunk arra, hogy egy olyan orszagot epitsunk, amelyben a kabitoszer-fogyasztas, a prostitucio, a banditizrnus fog viragozni? Hiszen Nyugaton mindez jelen van.

Korabban ugy veltuk, hogy az ugynevezett magasan fejlett orszagokban elelmiszer-tulrermeles van, de mara kiderult, hogy ezt a tulterrnelest mindenfele vegyi adalekok, mergezo vegyszerek foldbevitele, s6t a genrechnika reven sikerult elerni. Megtapasztaltuk, hogy az importalt elelmiszerek izuker, mineseguket tekintve messze elmaradnak a mi rerrnekeink mogotr, Peldaul Nernetorszagban eloszeretettel vasaroljak az Oroszorszagbol behozott burgonyat,

A kormanyokat szarntalan orszagban aggodalom tolti el a terrnekek ilyen allapora, es mar rendeleteket is hoztak azok kulon megjelolesere. A gentechnika eredmenyekeppen sziiletett elelmiszerek felhasznalasat egyre eberebben figyelik a tud6sok is. ~ egy fore jut6 rakbetegsegekben Amerika es Nemetorszag keriilt az eire. Az 6 utjukon kell nekiink is haladnunk? Ugy velem, hogy az ilyen tit keyes ernbert tud lelkesiteni. De mar beletorodtunk abba, hogy az imporrterrnekeknek es a nyugati eletmodnak nagy a propagandaja. Beletorodtunk abba, hogy egyre ujabb es ujabb betegsegek bukkannak fel, abba, hogy mar csak boltban vasarolr, palackozott vizet ihatunk, abba, hogy Oroszorszag nepessege minden even 750000 emberrel csokken. Nalunk is olyan mar minden, mint naluk. Hiszen a szuletes

aranya a magasan fejlett orszagokban csokken. Sok mindenben igyeksziink hozzajuk hasonlitani. Ennek ellenere nem egyszer hozta ugy a sors, hogy eppen az ilyen orszagokban et6 emberektol hallottam, hogy el bennuk a remeny, Annak a remenye, hogy oroszorszag keresi sajar fejl6desenek az utjat, azt felte~enul meg is kell talalnia, es egy sokkal boldogabb es oromtehbb

elet kepet kell az egesz vilagnak megmu~atnia.. .

Elnok ur, attanulmanyozas celjabol Onnek minden bizonynyal Ol;szagunk jovobeli fejlesztesenek szamtalan programjat nyujtottak mar be. Ha a robbihez viszonyitva e j~vaslat ketsegekkel tolti el, kerem, hagyja azt j6va kiserleti szmten azon regiokban, ahol a vezet6k meg rudjak benne latni a racionalitas

magvat ...

A javaslator reszletesebben az "Oroszorszag Zeng6 Ced:~sai" sorozat konyvei taglaljak, melyeknek en vagyok a szerzoje. Nehez szamornra elkepzelni, hogy az.orszag javat szolgalo rengeteg iigyes-bajos dolgai mellett On szemelyesen is. el tudn~ a konyveket olvasni. Ennek ellenere az illetekes kozigazgatasi szervek mar megismerkedtek veluk, es maris kimondtak iteletuket, Megallapitottak, hogy ezek a konyvek Oroszorszigban egy uj vallast hoztak letre, ame1y ~gy terjed, n:i~t tuz. a szar~ tarl6n. Ez a velerneny temerdek cikkben, a sajtoban 1S megjelent. Az adore kovetkezretes engem teljesen varatlanul ert, A konyvekbe11; ugyan beszelrem Istenhez ftiz6do k~pcsolato-:nrol, de egyaltalin nem allt szandekomban semmilyen vallast lerrehozni. Egyszeruen konyveket Irtam egy rendkivul szep, a sziberiai tajgiban el6 remerenorel es az 0 heves Vigyir61, mely a Szepnek, a jonak a megvalosirasarol szol. Lehet, h~gy a tarsadalom kulonbozo szocialis retegeiben heves reakciot kivalto konyvek kozkedvelrsege Oroszorszagban es kiilfol~on egyarint, hasonlit is egyfajta vallasossagra. En azo_?-ban ~~ gondolom, hogy a lenyeg egeszen mashol keresendo. E sziberiai remeten6 gondolatai, filozofiaja, tijekozottsaga, nyelvezece, amellyel kapcsolatot teremt, felkavarja es mozgositja az

emberi lelkeket.

,~

116~

Az analitikusok valoszfmileg meg sokaig nem fognak tudni egyseges velemenyre jutni azt illetoen, hogy ki is voltakeppen Anasztazia, mit jelentenek az 0 kijelenteseivel megjelent konyvek, s hogyan lehetne ertelmezni a kozvelemeny reakci6it azokra. De csak nyugodtan errelmezzek tovibb. Az egyediili, ami fontos szamomra az, hogy Anasztazia konkret javaslatai az ertelmezesek kozotr el ne vesszenek.

Vlagyimir Vlagyimirovics, annak erdekeben, hogy On szemelyesen megbizonyosodjek Anasztazia - folddel kapcsolatos - javaslarainak a hatekonysagarol, arra kerern, hogy tegyen kfserletet, tekintet nelkul arra, hogy ki is voltakeppen Anasztazia vagy Vlagyimir Megre. Vizsgaltassa meg Anasztazia kevesbe

jelentos allitasait. .

At els/f: Gondolom, hogy az On apparatusa munkatarsainak nem okoz nagy gondot megbizni egy megfelel6 tudominyos kutato intezetet azzal, hogy elemezze Anasztazia javaslatinak hatekonysagat, amely a nagyvarosokban a levegobe keriil6 karos pornak a begytijteserol szol, E javaslatnak a lenyege meg az else konyvemben van Ieirva.

A masodik: Vegeztesse el a sziberiai cedrusmagokbol nyert olajnak, mint altalanos, erosird gyogyhatassal biro eszkoznek az elemzeset, A regi forrasokbol szarmazo inforrnaciok, a Tomszki Egyetem tud6sainak most vegzett kutatasai alatamasztjak Anasztazia allitasair, hogy ez a terrneszetes terrnek - az eloallirasara meghatarozott technologiai folyamat betartasa mellett - a betegsegek egy szeles spektruminak a gyogyitisara szolgalo Ieghatekonyabb keszitmeny a viligon. Sehol sincsenek a vilagon a Sziberiaban ralalhato ultetvenyeknel terjedelmesebbek, amelyeken cedrus no.

Oroszorszag kolrsegvetesenek jelentos jovedelme szarrnazhatna abbol, ha e terrnek a nemzetkozi piacra kerulne, es ha az az orszagon belul is felhasznalasra talalna, Feltetlenul ki kellene dolgozni egy illami tervet a sziberiai vadonban novo fak terrnesenek a feldolgozasara, E terv nem nagy termelo cegek letrehozaralat renne leherove, hanem egy kis cegekbol allo halo-

: :

. :f

zar kibontakozrarasat azon emberek bevonasaval, akik a tavoli sziberiai regiokban elnek. E programnak a megvalositasara nem szukseges hatalmas toket befekrerni, csupan egy torvenyhozoi dentes szuksegeltetik, amely megengedi, hogy a helybeli lakosok hosszu tavu. berletbe vehessek a tajgaban letrehozott

telkeket.

Az elet, Vlagyimir Vlagyimirovics, egyfolydban bizonylrja

Anasztazianak az elso pillanrasra meg leghiheteclenebb aIHtasait is. En szemelyesen teljes mertekben meg vagyok gyoz6dve arrol, hogy hazanknak a jovoje gyonyonl. A kerdes esak az, hogy a rna el6 emberek e16segitik-e megvalositasat, vagy inkabb kesleltetik azt. Oszinten kivanom Onnek, Vlagyimir Vlagyimirovics, de mindnyajunknak is, akik rna elunk, hogy e gyonyoru jov6 epitoi lehessunkl

Tiszrelettel: Vlagyimir Megre

KtQDt~IK t~ VALA~ZOK

te: terve teljesen lenydgozott, Naphosz-

.. szat csak tervere gondoltam, arrol szerettern

volna beszelni, Barmire hajlando lettem volna, hogy megovjam, megvedjern a gunyolodasokrol, eloszlassam a szkeptikusok ketelyeit, Beszeltem rola Gelendzsikben az ott tartott olvasokonferenciakon, Moszkvaban a Kozponti Iroszovetseg Hazaban is. A jelenlevok tobbsege, - osszessegeben tobb mint ketezren - akik zommel az orosz szovetseg tagallamaibol voltak, de erkezrek hatarainkon tulrol is, tamogattak a tervet, erdekelte oketo Az alabbiakban szeretnem ismertetni az alapvero kerdeseket, a ketkedok eszreveteleit es jornagam valaszait is. Ezek Anaszrazia allitasaira, sajat meggyozodeseimre es azokra az informaciokra epulnek, amelyeket sikerult ossze-

gylijtenem. .

Kerdes: A mai vilagban egyetlen orszag gazdasaga sem letezhet a vilag gazdasagi rendszerein kivul. A jelenlegi gazdasagi folyamatok a hatalmas ipari struktiirak letrehozasanak elkerulhererlensegerol tanuskodnak. Arrol, hogy elkerulhetetlen ismerni a jelenkori piac specialis torvenyeit, annak strukturait, ~. penzugyi folyamok iranyainak a prioritasait, Erzodik, hogy Onnek nines kozgazdasagi vegzerrsege. Az On javaslata a kisterrnelesre helyezi a hangsulyt, ami elvezethet a lenyegtol es kibillentheti az orszag gazdasagat,

Valasz: Valo igaz, hogy nines kozgazdasagi vegzettsegem, de teljes mertekben egyeterrek Onnel abban, hogy a hatalmas konszerneknek es gyaraknak nagy jelentoseguk van az orszag gazdasagi eleteben. De gondolom, hogy On is egyetert azzal,

hogy egy nagy gyar esak akkor hasznos ai orszag gazdasagara nezve, ha rmikodik, a keresletre rermelessel valaszol, Ha azonban egy nagy vallalkozas Ieall, - orszagunkban, de rnasfele sem ritkak az ilyen helyzetek, - az veszteseget okoz, .

Az orszagnak ilyenkor munkanelkuli segelyt kell a dolgoz6knak fizernie. Emberek szazezreinek nyomorusagos segelyb61 kell rengetniuk mindennapi eletuket. Nem tudnak mihez kezdeni, megszoktak, hogy esak abb61 elnek, amit munkajuk utan kapnak. Nos, eppen ilyen helyzetben hasznalhatnak felszabadult idejuket arra, hogy intenzivebben dolgozzanak sajat

gazdasagukban. . .

A csaladi birrok nem csupan egy olyan hely, ahollakni lehet, ahol kellemesen lehet eltolreni az idot, hanem beverelt biztosito munkahellye valhat, sot, jobbat, mint a legtobb er6s vallalkozas. Ami nagy altalanossagban az orszag gazdasagat illeti, az nem csupan nagy es kisebb konszernekbol all, hanem legfontosabb epit6elemeib61- a csaladokbol,

A birtok az orszagban felbukkan6 kulonbozo gazdasagi kataklizmakban minden egyes csalad szarnara hatorszagga,

eletbiztositassa" valhat, Gondolorn, hogy nines is abban

"

semmi rossz, ha minden csalad lehetoseger kap arra, hogy onal-

l6an biztositsa sajat gondtalan letezest, Tovahba azt is gondolorn, hogy a szemely szabadsaga lehetetlen gazdasagi szabadsag nelkul. Egy mai munkascsalad, meg ha varosi panellakasban el is, nem lehet szabad. Fugg a munkaltatotol, aki meghatirozza fizeteset, a varosi szolgaItatasokt61, amelyek szolgaItatjak, vagy nern a meleget, az ararnot, az elelmiszerellatastcl, a szolgaltatasok es elelmiszerek araitol is. A csalad mindezeknek a rabja, de az ilyen csaladban szuletett gyermekek is mar rabszolga lelkulettel szuletnek e vilagra, \

Kirdis: Oroszorszag iparilag fejlett orszag es nuklearis nagyhatalom. Csak ilyen minosegeben tudja biztositani polgirai szamara a biztonsagot. Ha az orszag minden lak6ja esak a folddel kezd el foglalkozni, akkor az orszag teljes egeszeben agrir orszagga valik es vedtelenne tamadoival szernben,

12~

Va1asz.: Nem hiszern, hogy mindenki egyszerre, s azonnal tokeletesen fel lesz keszulve arra, hogy csak sajat birrokaval foglalkozzek, A folyamat fokozatosan zajlik majd, s a helyzet terrneszetes m6don fog szabalyozodni, Az orszag hatalma nem csupan az altala birtokolt elegend6 mennyisegii riuklearis robbanofejektol fugg, hanem altalanos gazdasagi helyzeretol is, amely magaba foglalja ugy az elegend6 mennyisegu, mint a megfeleld.minosegu elelmiszerr is. Ha azonban az ember szamara nelkulozhetetlen elelmiszerekbol az orszagban nines elegend6, akkor az ilyen orszag arra kenyszerul, hogy eladja termeszeti kincseir, fegyvereit, igy er6sitve potencialis ellenfelet,

Az elorerjeszrert tervezet kepes rnegszilarditani az orszag gazdasagi helyzetet, ennek kovetkezteben lehetoseget biztositani a tudomanynak, az iparnak, hogy sikeresebben rmikodjenek, es arra is, hogy az orszag harckepesebb hadsereget tartson fenn. 0 gy gondolom, sot, errol meg is vagyok gyozodve, hogy ha az adott eletmod egyre nagyobb mertekben elfogadasra ralal, a terv a nem is annyira tavoli jovoben minden bizonnyal erdeklodest kelt mas orszagok polgaraiban is, beleertve az olyan orszagokat, amelyek jelenleg ninesenek velunk barati viszonyban. Az emberek ezekben az orszagokban is kedvet kapnak arra, hogy ugy, mint az oroszok tomegei, maguk rendezzek sajat eletuket, Azzal, hogy a tervet .mas orszagokban is elkezdik megval6sirani, kezdetet veszi a nepek bekes egymas mellett elesenek a korszaka is.

Kirdis: Oroszorszag nernely, e celra legmegfelelobb teruletein minden bizonnyal meg lehet e tervet valositani, de nem ninik Onnek naivnak azt felretelezni, hogy megvalositasa lehetseges olyan eredetileg is gerillabandakkal teli orszagban, mint Csecsenfoldr

Va1asz.: Ogy velern, hogy a szocialis feszulrsegeknek az adott terv segirsegevel torteno jelentos csokkentese es a konfliktusoknak a teljes megsziintetese - mindenekelott az ugynevezett forr6 g6cpontokban - egyaltalan nem naiv, hanem eppen ellenkez6leg, abszolut realis gondolat. Ha peldanak az Eszak-

'121

. .

.

Kaukazust es a terseg legfajobb pontjat, Csecsenfoldet vesszuk, akkor elmondhatjuk, hogy mara kiderulr - errol mar a sajt6 is beszel=- hogy a konfliktust egy szuk erdekcsoportn~ a;: ors~~g koolajkeszlete folott val6 rendelkezesert, a hatalomert es a penzert folytatott harca kepezi. Ilyen allapot jellemzo manapsag a forrong6 feszulrseggocok tobbsegere, de altalaban a kulonbozo korok konfliktusaira is. Ha mindig kis erdekcsoportokr61 van szo, akkor miert van annyi ember, mindenekelctt a ferfilakossag, bevonva a haborus esemenyekbe?

Csecsenfoldon szazaval leteztek illegalis koolajfeldogozo vallalkozasok, amelyeket egy kisebb letszamu erdekcsoport birtokolt. Ezekben a vallalarokban a helybeli lakosok ezrei dolgoztak. Amikor azonban az orszag megprobalt rendet terernteni, ezek az emberek munkanelkulive valtak, kovetkezeskeppen csaladjaik a letezesre szukseges eszkozok nelkul maradtak. A lakossag e csoportja volrakeppen azert allt a harcol6k oldalara, hogy sajat munkahelyet es csaladja jovedelmet vedelmezze, amely, jollehet minimalis volt, megis bizrosirort bizon~o~ megelhetesr. Mindennek tetejebe, ahogy ez koztudott, nem lS mgyen tette ezt, hiszen a gerillaharcokban valo reszvetelert a munka. nelkuli segelyhez kepest nem kis fizetseget kapo~t: Ennek okan az egyszenl harcosok tobbsege szamara a genll~csoportok

kialalorasaban val6 reszvetel ugyanolyan munka, mmt az orosz hadsereg milicistaja vagy tisztje szamara, csak joval kifizetobb. Ezert a haborus folyamatok beszunteteset a kozkatonak kozul sokan, - csaladjuk megelhetese miatt , - nem tartjak jo tavlati

megoldasnak.

Milyen medon lehetne felszamolni Csecsenfoldon a munka-

nelkuliseget, ha azt teljesseggel nem voltunk kepesek megszuntetni egyetlen, meg joletben elo regi6ban sem? Tegyiik fel, hogy a korrnany - irdatlan osszegeket befektetve - vallalkozasokat hoz Ietre, hogy minden dolgozni kivano csecsennek munkat biztositson. Azonban fennall meg egy problema - a munkaert jaro fizetseg osszege. Ha ezt az osszeget a korrnany kimondottan a csecsen lakossag szarnara feleme1i, akkor egesz Oroszor-

szag a csecsenekre fog dolgozni, hiszen penzt az adott esetben csak az ad6t fizeroktol lehet elvenni. A penz nagy resze azonban meg ebben ez esetben sem a rendelterese szerint keriilne felhasznalasra, hiszen a mai napig nem rendezodort a penz eljuttarasa azokhoz, akiknek szukseguk van rei. A vegeredmeny ugyanaz lesz, azzal a kulonbseggel, hogy az egesz sokkal tobbe

fog kerulni, .

A Csecsen Kozrarsasag rnezogazdasagi termelesre megfelelo hely. Most kepzeljuk el, hogy hazankban mar hatalyban van a csaladi birtokok Ietrehozatalat ramogato torveny, Kepzeljuk el, hogy az orszag vedelmezi a csaladi relepuleseket a mindenfele armanykodasoktol. A csecsen csalad folder kap, hogy lerrehozza csaladi birrokat, ahol minden azon megtermett terrnek kizarolagosan az a sajat tulajdona es a jovoben is az 0 nernzedekei tulajdona lesz. Ez biztositja szamara a nelkulozes nelkuli letezest. Eletet nem a bornbaktol val6 rettegesben, foldonfurokerit kell leelnie, hanem gyonybruseges edenkertben, sajat tnaga altal letrehozott "Hazajaban". Meg vagyok r6la gyozodve, hogy egy ilyen csalad nem fog szembefordulni azzal, akitol ilyen lehetoseget kapott. Sot, sokkal elszantabban fogja azt vedelmezni, mint amennyire most ellene van. Olyan eltokeltseggel fogja vedelmezni ezt az orszagor, ahogy vedelmezne sajar csaladi feszket, Meg fog akadalyozni minden faji megkulonbozteresre iranyulo probalkozast, a bujtogatok minden arra tett kiserlerer,

. hogy Csecsenfoldet elszakitsak egy ilyen orszagtol.

Arrol is meg vagyok gyozodve, hogy ha Csecsenfoldon a csaladi telepulesek a megfelelo erovel lesznek szervezve - meg ha csupan kfserleti szinten is, - akkor a Csecsenfold nevet viselo .forro g6cpont" Oroszorszag egyik legremenyteljesebb regio-. java, a Fold jelentos szellemi kozpontjava valik, Minden szaznyolcvan fokos fordulatot vesz. Amikor Anaszrazia azokr61 a tenyezokrol beszelt, amelyek segftsegevel meg lehet szunrerni .a btinozest, szamomra szinten nehez volt azonnal elhinni azt, amit mondott. Az elet azonban megis szuntelen alatamasztja szavainak hitelet, Ami pedig a Csecsen Koztarsasagot illeri ...

i i

! .

,

,1.23

~

A Gelendzsik virosiban tartott olvas6konfereneiita tobezer ember erkezetr Oroszorszig kulonbozd regioibol es az Orosz Allamszovetseg tagorszagaibol is. A legjobban az dobbentett meg, hogy a konfereneiin reszt vett egy cseesen kuldotrseg is. A konferenciikra iltaliban nem keszul kulon meghivo. A eseesenek magukt6l jottek. Nehanyukkal kesobb kulon is beszelgettem,

Most ugyan a csecsenekrol beszelunk, de orszigunk mas pontjain nines biinozes? Van, meghozza kulonbozo megjelenesi formikat olr, Az egyik ok, mely btinozest szul, a munkanelkuliseg, az a helyzet, amikor a bortonbol kiszabadul6 ember a tirsadalomban nem kap leheroseget arra, hogy uj eletet kezdjen. Anasztazia terve ezt a gondot is kepes megoldani.

Kerdes: Ha Oroszorszagban minden birtokot 6hajt6 embernek egy hektirnyi teruletet adnak, akkor nem jut mindenkinek fold. A most szuletendo nemzedeknek pedig mit egyiltalin

nem. ,

Va1asz:Jelenleg sokkal nagyobb gond az, hogynines aki megmuvelje a folder. Itt nem csupan a parlagon hevero foldekre es a mezogazdasagi rermelesre alkalmatlan foldekre, hanem a szanrofoldekre is utalok. Ami az uj nemzedeket illeti, az sajnilatos m6don, nilunkegyre fogy. Manapsag sokkal tobb orosz ember hal meg, mint amennyi szuletik. A statisztikai hivatal szerint, Oroszorszig lakossiga evente 750 ezer emberrel kevesebb, s ezert a gond rna az, hogy egyiltalin legyen uj nemzedek.

Eleinte nekem is az volt az illuzorikus elkepzelesern, hogy az a csalad vagy egyediil et6 ember, aki mondjuk egy otemeletes berhaz lakisiban el, kevesebb folder foglalle, mint az, akinek csaladi haza van es a haza korul kertje. Bebizonyosodotr azonban, hogy ez egyiltalin nem igy van. Birki, barmelyik emeleten el is, elelemkent minden nap az fogyasztja, ami valahol a foldon megn6. Ahhoz, hogy ez az ember taplalekahoz hozzijuthasson, utak, gepkocsik, raktarok es boltok garmada szuksegeltetik, s ezek mindegyike ugyszinten bizonyos foldteruletet fogial el. igy tehit minden embert a nap minden perceben ez a rei juto

124~."·: ~.

telek szolgilja ki. Kiszolgilja, fiiggetleniil.att61, hogy ezt a telker elhagyta-e vagy egyaltalan ri sern gondol.

A feltett kerdesre termeszetesen azonnal nem rudram ugy valaszolni, hogy vilaszomat konkrer adatokkal tamasszam ali de kesobb talaltam ilyeneket es itt most idezem oket: '

Oroszorszag teriilete: az Orosz Allamszovetseg teljes teriilete 1709,8 millie hektar, Ebb61 mezogazdasagi celokra esak 6677 mi~i6. alkalmas. Az 1996-os ev kezdeten altalanos mezog~dasagl megrrnlvelesre csak 222 milli6 hektart, illetve az orszig f6Idkeszlt:#nek a 13 % hasznaltak, ide tartoznak a szantofoldek is - 130,2 millie hektir (7,6 %).

Az Orosz Allamszovetseg lakossiga jelenleg 147 millie ember.

Ahogy az adatok is mutatjik, nem volna gond kiutalni minden telket 6hajt6 embernek egy hektirnyi folder, A gond egeszen mashol van - orszagunk lakossaga katasztrofilis m6don fogy. Lassuk csak, milyenek az elorejelzesek a jovore az analitikusok szerint, Oroszorszig lakossiga a 2000-2045 evekben igy alakul (es; az elorejelzes tetezo tendencidkra epul): a gyermekek szama 15 eves korig a felere csokken, mig az idosebb embereke a ketszeresere no. A lakossig reprodukcios potenciilja gyakorlatilag kimerul,

Ezen nil van meg egy tovabbi gond - orszigunk szintofoldjeinek a minasege. .

,~::almas teriilereken megy vegbe a fold felso reregenek az erozioja. A szakemberek tigy velik, hogy ezek a folyamatok mar regionilis, sat regiokozi jelleget oltottek, Oroszorszig mezogazdasagi teriiletei kozott osszesen 117 millio hektart (illerve 63 %-ot) tesznek ki azok a foldek, amelyeken mar beindult az erozio vagy az fenyeget. Az urolso 50 evben az erozios folyamatok gyorsasiga a harmineszorosira emelkedett, s a kilencvenes evek kezdetetol kivaltkeppen felgyorsult. Az ENSZ elelrniszeripari es mezogazdasigi szervezete a FAO (Food and Agricultural Organization) ertekeIese szerint, hazank az er6zi6 gyorsasiginak ~ terjedeseben a vilig tiz vezeto orszaga k6ze tartozik es az erozio 2002-ig a mezcgazdasagi foldek 75 %-at fogja erinreni. Ennel meg reszleresebb statisztikai adatokat is felsorolharnek

: ,"'

, ,

; ,

orszigunk foldjeirol - mindegyik siralmas illapotokra utal. Ezeket a konyv vegen megemlitem.

Most, hogy megismerkedtunk a fontebb emlitett ~z~madatokkal, teljes meggyozodessel illitom, hogy Anasztazia terve: kepes megallirani a gazdasigunk foldkeszle~eive~ :al6 pazarlis,t, Jelenleg az 0 terve az egyediili hatekonyan es reillsa~ m~gval~sithato terv, Eredeti, termeszetes folyamatokkal tudja visszaallitani a talaj termokepesseget. Nines szuksege semmilyen ~6tlolagos befektetesekre a korrnany reszerol, ekozben megoldja a gondokat a kornyezetvedelemben, a mene~ultek es ,a munkanelkuliseg okozta problemikat is. Sot, oldja azokat IS, am~l~eket eppen a jelenlegi, a Poldhoz kialakitott kapesolatunk reven gyermekeink reszere halmozunk feL

Leber, hogy a termeszetben letezik egy sokkal hateko~ya~b es a val6 eletben megval6sithat6 terv. De ha tenyleg letezlk ilyen, akkor hozza azt valaki nyilvanossagral Egye1or~ azonban bizonyos strukniraknak inkibb esak egyre tobb penzre van szukseguk, hogy a mezogazdasagi terrnelest .a re?i m6dszere~ segitsegevel allitsak helyre. Az illamnak pedig mnes. elegendo penze. A legsajnilatosabb azonban az, hogy h~. az tlye~ ~ro~ jektekre meg is taliljuk a szukseges penzr, tegyuk fel kulfo~dl hitelek formijiban, akkor majd e1kezdik a foldbe, adagolm. a vegyszereket, mutrigyikat meg jobban megnyomontva a talajt, hiszen nines elegendo szerves trigyink.

. Ha igy lesz, akkor majd a penzt kamat~al egyiitt kell ~?r: leszteni. A fold he1yzete meg jobban rornlik, es az ezzel Jaro gond ithelyezodik a most novekvo nemzedek :ilhira. Me~t~szek mindent ami erombol telik, hogy megvedjem Anasztazia

, ,

tervet, A tajgai remereno a hivatalnokok zome szimira term~-

szetesen nern szaktekintely, en sem vagyok agrirszakember, es nehez lesz bizonyitanom az okoskod6 politikusoknak a terv harekonysagat, En megis, ennek ellenere, a szarnomra elerheco es lehetseges medon eselekedni fogok.

Hilis leszek azoknak az olvas6knak, akik jirtasabbak az illami meehanizmusok urveszroiben, es kepesek szakava-

12~

tottabb nyelvezeten elmagyarizni a felelos illami gazdasigi ember~knek ~asztizia terve.nek hatekonysagat, Lehet, hogy ez a konyv eljut azon hatalmi strukturakba, amelyek kepesek hasonl6 feladatokat megoldani, ezert meg egyszer szeretnek mindenki neveben, aki 6hajtja, hozzijuk fordulni es felhivist intezni hozzijuk. Nem tudom, ki mindenkinek, hiny embernek a nevebe~ ~~szelek, de meg vagyok r6la gyozodve, hogy hamarosan rnilliok neveben, Az 0 nevukben kerern az illetekeseket, hogy:

Oldja'k meg a flldkerdest torvenyhoz;6i szinten, es ter{tesmentesen utaljanak ki orsz;tigunk minden csalddjanak, aki az;t 6hajtja, egy hekttir flldet. Adjanak minden csalddnak lehetoseget arra, hogy letrehozza. sajat csalddi birtoktit, nemesitse, szeretettel apolja sajat pici Haztija sz;egletet, mert tgy a nagy Haza is sz;ep es boldog lesz; biszen. a nagy Haw is csak pic; Haza-reszecs-

ke'kblfl atl. '.

Kerdes: Orszigunk tobb regiojaban sulyossa yilt a kornyezet elszennyezodese, Azt is lehet mondani, hogy az mira katasztrofilis. Nem lenne jobb kezdetben inkabb a kornyezer altalanos helyzerenek a javitisira helyezni a hangsulyt, ahogy azt tobb . kornyezetvedelmi szervezet is teszi es majd esak ezutan az egyes

. telepulesekkel, birtokokkal foglalkozni>

Va1asz;: On is azt mondja, hogy cobb szervezet is agg6dik a kornyezet helyzete miatt, am annak allapota megis rosszabbo~k. Vajon nem azt jelenri-e ez, hogy nern eleg csak agg6dni, hiszen a helyzet ennek ellenere tovibb romlik, sot katasztrofilissa vilik? Kepzeljunk el inkibb egy gyonyoru kertet, kulonbozo fikat; amelyek egy szepsegesen kialakitott birtokon ~6nek. Az Edenkert egy kis szeglete ez. Egy hektirnyi reruletri E~enkert. Ez terrneszetesen nem eleg arra, hogy az orszig vagy egitestunk okologiaja globilisan megviltozzon. Ennek ellenere kepzeljuk esak el, hogy sokmilli6 ilyen szegletevan a Poldnek ~s ezek egyiittesen az egesz Folder egy hatalmas, pompazatos E~enkert~e viltoztatjik. Ahhoz, hogy a Fold ilyenne valjon, mindenkinek el kell kezdenie lerrehozni sajit kis Edenkertjet.

Leher, hogy akkor majd az altalanos aggodalmaskodasrol itter- . hetunk a konkret tettekre.

Kirdis: On azt gondolja, hogy egy munkanelkuli csalad g~-

dagga valhat sajar egy hekrarnyi terulete altal? Ha igy gondolja,' akkor miert cselekveskeptelen-manapsag a falu. Faluhelyen az

embereknek van foldjuk, megis eheznek. .

Vtilasz: Gondolkodjunk el e jelensegrol kazasen, de elobb

e kerdeshez meg hozzateszek nehany mas kerdesr is.

Miert mondjak milliok, hogy nekik a 4-5 ar nagysagu hetvegi kert jelentos anyagi elorelepesr jelentett, szimottevoen novelte a szimukra elerheto tiplilek mennyiseger, a falvakban elo emberek, akiknek 15-20 arnyi foldjuk van, megis azt

mondjak, hogy szegenyek es eheznek? ,

Miert? Nem fiigg a mi joletti.nk tobbek kozott a tudatossag

szintjetol is? A videki lakossag tobbsege azr gondolja, .~ogy jol csak a virosokban lehet elni, ezert a fiatalok otrhagyjak a falvakat, Ogy velem, hogy e jelensegert kozelmultunk propagandaja is felel6s. Idezzuk csak fel emlekeze~ti.nkben ~ otven~s, hatvanas evekben a sajtoban megjelent cikkeket: kik bennuk a hosok? Binyaszok, favagok, geplakatosok, pilotak, tengere-

szek. ..

A varosok larkepeit meg a kepzomuveszek is temerdek sotet,

gomolygo fustot eregeto, gigantikus, ipari gyarkemenyekkel festettek meg. Csak neha, nagy ritkan emlitettek meg a foldmuvelot, Azt az emberr, aki telke foldjenek szentelte magat, visszataszitonak megvetend6nek ibrazoltik. Sot, meg a falvakban is

, ~1_

igyekeztek varosi jellegii hazakat epiteni, s i~ megfosztotti:U\.

az embereket a leherosegtol, hogy sajat kertecskejiik legyen. Arra kenyszeritettek oket, hogy csak az ugynevezett kozosben dolgozzanak. Eppen ugy, mint az indiai Auroville-ben: .:essek, elhersz e foldon, meg is miivelheted, de sosem lesz a ned - s mindez siralmas eredmenyekhez vezetett.

Mind a politikusok, mind a tomegtajekoztatisi eszkozok

szuntelenul a mai falunak es a lakossag tobbsegenek az altalanes szegenysegerol beszelnek. Annyit beszelnek rola, hogy az

em~e:e~ben vegiil ki is alaku1 az a szilard rneggyozddes, hogy a videki ember csak szegeny lehet, Voltakeppen egyaltalarr nem hoznak fol olyan peldakat, amelyek azt mutatnak, hogy az ember jolete nagyrnerrekben tole magarol fugg. Valakinek minden bizonnyal megeri tovabb melyiteni ezt a helyzet, azt sugallva, hogy "Ne bizz magadban! Teged csak en tehetlek boldoggil" Ezt hirderi rengeteg szellemi felekezet vezetoje, rengeteg politikus, akik igy szereznek maguknak hiveket, illetve valasztokat, Aki szegerry es szerencserlen akar lenni, az tovabbra is nyugodtan higgyen nekik. En nem arrol szerernek beszelni hogy hogyan kell szegennye valni, hanem arrol, hogyan Iehet gazdagga valni, Arra a kerdesre, hogy lehet-e Inseg nelkul elni, ha az embernek van egy darab foldje, azt valaszolom: igenis lehet. Mondok is erre egy konkrer peldat,

1999-ben, az egyik moszkvai vallalkozo baratorn, aki elolvasta az .Anasztazia" konyvet, meghivott magihoz. Kivancsiva tert, mert azt allfrotta, hogy az asztalt majdnem ugy tudja megteriteni, mint Anaszrazia a tajgiban. Amikor megerkeztern hozza, az asztal meg iires volt. Csak ultunk, beszelgettunk es Andrej, igy hivtak a baratomat, az orijira pillantott, majd bocsanatot kerr, mert valaki kesik, akire vartunk. .

Hamarosan belepett soforje ket hatalmas kosarral, Az asztalra paradicsom, uborka, kenyer es sok egyeb kerult, A szoba csablto illatokkal telt meg, Az asszonyok par perc alatt gyonyoru asztalr reritetrek. Nem Pepsi-Colat ittunk, hanem hazilag keszult remek, illatozo orosz kvaszt. Nem francia konyakot, hanem hazi borr, rneghozza gyogynovenyekkel fiiszerezettet, A paradicsom ugyan nem volt olyan gyonyaru es finom, mint Anaszrazianal a tajgiban, de annal sokkal Izletesebb volt amit

,

a szupermarketekben kap az ember, de meg annal is, amit a szovetkezetek piacain lehet vasarolni. "Honnan van mindez?" - kerdeztem amuldozva, es a kovetkezoket tudtam meg:

. Amikor a baratom egyszer Rjazanybol Moszkvaba tartott, a soforje egy kisebb utszeli piac mellett allitotta meg a dzsipet. Vettek egy lite res uveg uborkat es egy kosar paradicsomot.

. :_j'

MegaI.ltak egy kisebb vendegloben es tigy dontottek, hogy megebedelnek. Pelnyitottak a vasarolt befottet es megizleltek a zoldseget. Az ebed utan Andrej kiadta a parancsot soforjenek, hogy gyorsan szaladjon vissza az utszeli piacra. vasaroljon fel az id6sebb asszonysagtol mindent, amije van es ajanlja fel neki, hogy haza viszi kocsival. Az asszony egyediil eldegdt egy nagyon regi hazikoban, s a haz korul egy kis kertecskeje volt. Ez a telek egy pottomnyi kis faluban olyan husz-huszonoc kilometerre az utrol volt. Andrej vaI.lalkoz6i agya gyorsan dolgozott es kesobb ez tortent ...

Andrej vasarolt videken, egy okologiailag tiszta ovezetben,

120 kilometerre Moszkvatol egy falusi hazar az erdo szelen, melle huszarnyi folder, A hazar e no nevere iratta. Atadta neki a haz es a kert okmanyait es hozza meg egy megallapodast is, amelynek ertelmeben minden h6napban kap 300 amerikai dollart annak fejeben, hogy a kertben kitermelt zoldseget es gyiimolcsot Andrej csaladjanak adja, kiveve azt, amit maga elfogyaszt. Ezt az asszonyt Nagyezsda Ivanovnanak hivtak, es mar 62 eves volt. Nagyezsda Ivanovna nem nagyon ertette, de nem is nagyon hitte el, ami a papirosokon allt. Ekkor Andrej kocsival elvitte 6t a falu~i hivatalba es megkerte az elnokot, hogy magyarizza meg neki, hogy az okmanyok val6diak. A helyi hivatal elnoke megnezte az okmanyokat, majd igy szoltaz asszonyhoz: "Figye1j, Ivanovna, ugyan mit vesztenel, hiszen ellenertekkent senki se kivanja toled a te 6cska kulipintyodat. Ha nem tetszik, meg mindig visszajohetsz." Vegiil Nagyezsda Ivanovna beleegyezett.

N agyezsda I vanovna imrnar harem eve parades hazban lakik.

Andrej munkasokat fogadott, akik furtak neki egy kutat, automata kazant szereltek be, bevezetrek a fiitest, pincer astak, Az egesz teruletet korulkeritettek es Nagyezsda Ivanovnat atkolroztettek minden szukseges ingosagaval, vettek neki egy kecsket, tyUkokat, tapot, Na es termeszetesen mas egyebet is, ami nelkulozhetetlen a gazdasagban.

Nagyezsda Ivanovnahoz arkoltozort a lanya pici unokajaval.

Azota, hogy Andrej elolvasta mindazr, amit Anasztazia rnon-

dott a zoldsegek es novenyek ulteteserol, az ulterest maga vegzi, de magokat csak Nagyezsda Ivanovnatol vesz, Andrej edesapja, egy etterem volt igazgat6ja, most mar nyugdijas, nyaron elviszi a termest, es nagy kedvvel segedkezik az asszonyoknak a gazdasagban. Nagyezsda Ivanovna a lanyaval egyiitt lakastes munkat kapott, Andrej csaladja - 0 maga, a felesege es ket gyermeke - egesz nyaron friss, valodi biotermekeket, gyiimolcsot, zoldseget fogyaszt, es telen - izes-zamatos befotreket, es ha a szukseg tigy kivanja, egesz evben gyogynovenyekkel gy6gyitja magat,

Valaki ·azt is mondhatja, hogy ez a pelda kiverel, EgyaltaIan nem! Meg tiz evvel ezelott, amikor a Sziberiai Vallalkozok Regiokozi Szovetsegenek az elnoke voltam, sok vallalkozo, aki szovetsegunkhoz csatlakozott, ki cege szamara, ki csak csaladjanak igyekezett segedgazdasagokat megszervezni. Ma mar az ujsagokban olvasni olyan hirdeteseket, amelyek hasonlo szolgaltatasokat kinalnak, Csakhogy van itt egy bokkeno, Nagyon nehez olyan embert talalni, aki tigy kepes es tud is dolgozni, es olyan elkotelezetren teszi dolgat, mit Nagyezsda Ivanovna. Ha mar egyszer olyan nehez ilyet ralalni, akkor gyeriink, idezzuk fel kozosen azt, hogyan kell viszonyulnunk a foldhoz. Csereljunk tapasztalatot arrol, hogyan lehet meggazdagodni, es hogyan lehet boldogan elnie az embernek sajat foldjen, ne pedig arrol, hogyan lehet megelni a nyomorban.

Kirdis: Vlagyimir Nyikolajevics, en vallalkozo vagyok, en is tudom, hogy sok gazdag ember hasznalja a videkiek szolgaltatasair, akik kepesek jol terrnelni, vedeni a mezogazdasagi terrnekeket. Ezek val6ban tulszarnyaljak tigy iz, mint mineseg tekinteteben azt, amit a nagy gazdasagokban termelnek. A tomeges terrnelesnel azonban a kereslet csokken, Hogyan fog tudni fonnmaradni az a csalad, amelynek bevetele csak az adott egyetlen hektar foldbol szarrnazik, ha kiderul, hogy az altala megterrnelt paradicsom es uborka senkinek sem kell?

Va1asz: A foldon nem csupan paradicsom es uborka no, hanem sok egyeb is. Ennek ellenere, ha az orosz csaladoknak akar a fele is megkapja csaladi birrokar, e csaladok nem lesznek

,.

131

-

I.

kepesek arra, hogy az elj ovendo h tisz, harmine ev alatt kielegitsek a rermekek iranti keresletet. Arra ugyanis szukseguk lesz nem esak maguknak az oroszoknak, hanem sok mas, mindenekelott gazdag hataron tuli orszagok lakosainak is. AZ a gond, hogy az orszagok zomeben elo mezogazdasagi terme16k annyira a szelekciora, a novenyek vegyszerrel terrene kezelesere osszpontositottak, hogy szinte kipusztitottik a novenyek eredeti fajtait, es itt nem a kulsc alakra, hanem annak teljes bens6 tartalmara gondolok. Ha az nborkarol es paradiesomrol beszelunk, akkor e peldan mindenki meggyozodhet az alabbiakrol.

Latogassanak el egy kozepes, vagy inkabb egy jobb szupermarketbe - az ilyenek a nagyobb varosokban manapsag mar nem szamitanak ritkasagnak. A polcokon nagyon szep import paradiesomot es _uborkit fognak latni. Az aruk ,30 rubeln~l kezdodik kilojaert. Nagysagra mind egyforma, szep, a paradiesomot neha meg zold agaeskaval is aruljak, de se izuk se illawk. Mutansokl Illuzio, utanzatl Kulsoleg azt mutatjak, arra hasonlitanak, amilyennek lenniuk kellene. A vilag nagyobb resze manapsag ilyen mutansokkal tciplalkozik. Ez nem az en felfedezesem, sok-sok nyugati orszagban az embereket ilyen term~kekkellatjik eL Ezeket az orszagokat mi magasan fejlett

orszagoknak tartjuk. .

Peldaul Nemetorszagban rendeletet hoztak, hogy a bolti

cimkeken fel kell tiintetni, hogy az adott zoldseg bizonyos szintetikus adalekok hozziadasaval volt terrnesztve. Azok az emberek viszont, akik megengedhetik maguknak, nem vasaroljak meg az ilyen zoldseg megvasarlasat. Nyugaton azok a termekek, melyeket tiszta, nem szennyezett kornyezetben, nem a megszabott mennyisegu murragya hozzaadasaval termesztettek, jelent6sen dragabbak. Csakhogy a Nyugaton letezo farmerrendszer nem teszi lehetove, hogy a farmerek teljes mertekben tiszta okologiai terrnekeket hozzanak letre. A nyugati farmer arra kenyszerul, hogy napszamosokat alkalmazzon, es mindenfele muszaki technikat, mutragyat es vegyszereket, gyomirto

szereket haszniljon.

Arra torekszik, hogy nagy haszna legyen. Tegyiik fel, hogy valaki a nyugati farmerek kozul - ilyen mar akad is, - tiszta

, biotermekeket akar terrneszteni, s6t, meg azt is tekintetbe veszi, amit Anasztazia mondott. Ha emlekeznek, akkor Anasztazia azt mondta, hogy nern szabad minden gyomot kiirtani, mert ezeknek a terrnes eresekor sajat meghararozott funkciojuk van. Tegyuk fel azonban, hogy akad olyan farmer, akinek- kedve tamad ilyen terrnekeket termeszteni sajat csaladja es ismer6sei szamara, Az ilyen ember nehezen megoldharo gond el6tt ill - magokat kell vetnie. A szelekcio elvegezte a magaet, Nyugaton nem maradt eredeti faj, de meg Oroszorszigban is nagyon keyes. Azutan torrent mindez, hogy dontottek az importbol szarrnazo magillominy eladasarol, Ha sajit telkiinkr61 hasznilunk magokat, a zoldsegkultura fokozatosan igyekezni fog viszszaallitani eredeti tulajdonsigait, felvenni a foldbol mindazt, ami nelkulozhetetlen az ember szarnara, de a teljes megujulashoz evtizedek szuksegelretnek, Oroszorszagban - lehet eppen a nyomornak es a rengeteg kis mellekgazdasagnak koszonhetoen - sokan sajat maguk altal megtermelt magokat hasznalnak, es ebben rejlik az elonyuk, ami hamarosan anyagi szinten a szazszorosara novekszik majd.

Magokrol beszelunk. Arrol, hogy a mezogazdasagi terrnekeket felterlenul tiszta kornyezetben kell termeszteni, arrol, hogy az ember ne haszniljon mutragyakat - mindez helyes. Errol a vilig kulonbozo orszigaiban is beszelnek, de sajnos esak beszelnek, mert mindenekel6tt a magasan fejlett orszigokban meg min dig nines elegendo mennyisegii izletes es egeszseges mez6gazdasigi termek, De ez meg nem minden! Itt van meg a feldolgozis! A konzervalasl

Teehnokrata viligunk minden igyekezete ellenere a technikailag magas felszereltseggel rendelkezo kombinitok nem cudnak eloallitani olyan finom befotter - legyen az paradicsom, uborka vagy kaposzra - amely Izbeli minosegevel rulszarnyalna azokar, amelyeket sok oroszorszigi nagymama keszit, HoI ennek a titka? A sok-sok okos inforrnacio mellett, nagyon

~·133 -

kevesen tudjak, hogy attol a pillanattol, hogy az ember leszecli a novenyt, -legyen az paraclicsom vagy uborka - konzervcilasa pillanataig nem telhet el tobb, mint tizenot perc. Minel rovidebb ez az ido, annal jobb. Ha igy rortenik, megorzodik csodas aromaja, eterei, auraja, Ugyanez vonatkozik a fUszerekre is, pel-

daul a kaporra.

Hatalmas [elentoseggel bfr a viz. Ugyan mi j6t kaphatunk,

ha klorozott, holt vizet hasznalunk? Fozzuk, gozzel sterilizaljuk. Vannak emberek, akik forrasvizbe egyebek mellett afonyat raknak, es ... Szeretnek kiprobcilni? Tessek, vegyenek forrasvizet, rakjanak bele egy harrnadresz afonyat es az ilyen vizet orommel es megelegedessel fogjak inni meg egy fel ev mulva is.

Minosegiikkel meglepoen kininnek a sok orosz "muvesz" ciltal hazilag telre elrakott zoldsegek es gyfrmolesok. Ha osszehasonlitja a kettot, mindenki maga meggyozodhet arrol, hogy izbeli minosegukkel nilszarnyaljak meg a legtekintelyesebb cegek terrnekeit is. Most azonban kepzeljuk esak el: a sajat birtokan elo csalad ezer uveg paradicsomot es uborkat tesz el telire. Elso osztalyu, mas hason16 rerrneket tobb parameter rekintereben messze tulszarnyalo termeke szuletett, Olyan termeke, melynek izbeli rulajdonsagait es okologiai tisztasagat tekintve nines parja a vilagon. Olyan terrneker, melyet vilagszerte rengeteg orszagban sok-sok ember szeretne az asztalara helyezni, az amerikai milliomost is beleertve, de a ciprusi furdokben piheno turistak is. Az uvegek cimkein fellesz tuntetve:

"Ivanov birtokarol", "Petrov birtokarol", Szidorov birtokarol".

Terrneszetesen csak ezer liter uveg befott eladasaval egy vallalkozonak nem erdemes foglalkoznia, de ha egy relepulesen belul 300 gazdasag van, akkor itt mar 300 ezer uveggel keszul befott, es ez mar erdekes uzletnek bizonyul meg egy nagy ceg szamara is. Felretelezem, hogy egy ilyen uveg ara ugyanolyan lesz, mint a szupermarketekben, kb, egy dollar, de amikor majd megkostoljak - lehet, hogy az ara a tizszeresere is felemelke-

dik.

A paradicsomot es az uborkat csak peldakent ernlitettem.

Rajtuk kivul van meg sok mas egyeb, amit a telepulesen lehet eloallftani, peldaul: bor, gyumolcslikorok, novenytinkturak - ribizlibol, malnabol, szederbol, edes berkenyebol. Az ital "bukejar" mindenki sajat rnaga fogja osszeallitani egyre nagyobb rokeletesseger elerve. Semmilyen szuper draga elit borkulonlegessegeket nem lehet veluk osszehasonlitani. A vilagon sehol mashol ninesenek olyan borhoz vale nyersanyagok, mint amilyeneket Oroszorszagban lehet kapni. Sot, osi reeeptek szerint - gy6gynovenyek hozzaadasaval - gyogyhatasu vitamindus borokat is lehet kesziteni.

An~ztizia azt mondja, hogy hamarosan eljo az az ido, amikor a vilagon a legclivatosabb a kezi himzesti orosz koszovor~t~a lesz. pyen iranyban is lehet gondolkodni. Telen pedig fabol faragasokat lehet kesziteni, Van egy nepi boles mondas:

"Ha boldog akarsz lenni, valj boldogga!" De ezt igy is lehetne mondani: "Ha gazdag akarsz lenni, valj gazdagga!" A legfontosabb az, ho~ az ember ne szegenysegre programozza be rnagar, hanem feltetleniil a gazdagsagra hangolodjon ra, Batran es sokk:u racionalisabban gondoljon arra, hogyan lehet gazdagga valnia, n~m szabad magunkra kenyszeritenunk azt az elkepzelest, hogy ilyenne nem valhatunk, ..

Kerdes: Anasztazia azt cillftja, hogy a fiaral hazasok szamara jelentosen ko~nyeb~ olyan birtokon vedelmezni es megorizni a szerereter, ~mllyet On leirt, ~intsem egy egyszerri panellakasban. Mondja el kerern, hogy On beszelgerett-e errol pszichologusokkal, tudosokkal, akik a csalad problemaival foglalkoznak, es ha igen, akkor ok mit mondanak errol a ternarol, hogyan tud

ez megvalosulni? .

Va1asz: A tud6sokkal errol nem beszeltem. Az, hogy minek ~oszonhetoen marad meg a szereter, engem nem is nagyon erdekel. Az a fontos, h'?gy megmaradjon. Arr6l azonban, hogy ez megval6sul, talan Onok maguk is meggyozodhernek, ha megkerdezik sajat magukat. Csak gondolkodjanak el arrol, hogy hoI szeretne latni sajat fiat vagy lanyat elni: panellakas-

I ..

, , .,

. !

ban, amely olyan, mint egy k6b61 keszult lyuk, vagy hazban, amelyet gyonyoru kert vesz korul?

Gondolkodjanak el azon, mivel akarja raplalni lanyat, fiat vagy unokait: tart6sitott konzervterrnekekkel vagy friss, tiszt~ bioterrnekekkel? Es ezen nil egeszsegesnek szeretne-e latni gyermekeit vagy tigy, hogy a gy6gyszertaraknak legyen beloluk haszna? Tegye fel a kerdest egy fiatal n6nek: Ha egyforman szeretne ket ferfir, es vruasztania kellene a kett6 kozott, kit valasztana? Az egyik panellakasban 6hajtja berendezni sajat jovendo csaladi feszket, a masik pedig gyonyoru kerttelovezett hazban? Gondolom, hogy a holgyek zome a masodikat valasztana,

Megjegyzes: Barrnelyik orszag megujhodasa csak akkor val6sulhat meg, ha az orszag a szellemi ertekeket helyezi eloterbe, Ezt a korrnany nehany tagja, de az elnok is megertette es a szellemisegrol kezdtek beszelni. Az olvas6k hatalmas tobbsege Anasztaziat magas szeUemi szinten eIo szernelyisegnek tartja, aki Isten, a Teremt6 torvenyei szerint el, Anasztazia a szellemi ertekekrol beszel, de On kozonsegesszintekre invitalja az embereket, arra buzditja oket, hogy uzlettel, vallalkozasokkal foglalkozzanak sajat telkukon, Ezzel elteriti az embereket a szellemisegtol.

Va'1asz: En azt gondolom, hogy az emberiseget soha senki

sem tudja elteriteni az igazsag errekeitol, J 6, hogy a mai vezetok a szellernisegrol beszelnek, Anasztazia kijelenteseir a kezdetben nem mindig ertern, de vegul rnegis mindig valosagga, konkretumma valroznak, A konkret, kezzel foghat6 dolgok szamomra mindig erthetobbek, mint a filoz6fiai elmelkedesek, ezert beszelek en mindig konkret dolgokr61, mert tigy erzem, hogy ezek szellemi sikon is fonrosak. Valoban igaz, hogy Istennek es a szellernisegnek nem keyes ertelmezese letezik szerte a

viligon.

Az Anasztaziaval folytatott beszelgetesem utan, a megtor-.

tentek rnegertese es tudatosirasa uran ez bennem is megszuIetett. Szamomra Isten szemelyiseg. josagos, boles, az eletet igenlo szemelyiseg. Egy olyan szemelyiseg, aki az emberek, az

136 .• ; •. ~:; .. ·· .. ; .. ~

o gyermekei boldog letezeset igyekszik elosegfreni, de ugyanakkor minden egyes ember lerezeset is kulon-kulon, Isten az Atya, aki minden egyes embert kulon-kulon szeret es agg6dik erte, Aki minden egyes embernek megadta a valasztas teljes s~abadsaga.t_ Isten a legbolcsebb szernelyiseg, aki minden egyes pillanatban keszen ill arra, hogy minden gyermekevel csakis a legjobbat tegye. Ezert kel fel az 6 Napja minden aldort reggelen, ezertnd a fii, virftanak a virigok. Ezert nonek a fak, usznak ~ egen felhok es csorgedezik a viz, s ill keszen minden egyes pIll~natban arra, hogy oltsa barmelyik ember szomjat,

En ezert nem hiszem, de nem is vihet ra semmi sern, hogy elhiggyem, hogy maga a boles Atya a szellemiseg magas szintjere val6 eljutasnak tekintene azt, ha az emberek szakadatlanul csak beszelnek r6la anelkul, hogy cselekedetekkel jarnanak

kedvebe. .

Att61 a pillanatrol fogva, hogy elnint a vasfuggony, elarasztottak hazankat a kulonbozo vallasu predikatorok, de ilyenek szepszammal felbukkantak idehaza is.

. ~indegyikiik azt igyekszik nekunk rnegmagyarazni, hogy nut IS akar tolunk a mi Istenunk, At yank. Vannak, akik azt mondjak, hogy ezert bizonyos m6don kell raplalkoznunk, rnasok azt tanitjak, milyen szavakat hasznaljunk, amikor Istenhez fordulunk, megint masok, peldaul a krisnahfvok, azt allitjak, hogy ugralni kell es reggeltol estig mantrikat enekelni. De szerintem ez az egesz egyszenien agyrem. Meg vagyok r6la gy6zodve, hogy az ilyen bohockodasnal, ugrabugralasoknal es orokos morrnogasnal Isten szarnara nagyobb fajdalmat ki sem lehetne talalni. Barrnelyik szereto sziil6 azon van, hogy fia vagy leanya folytassa az atyai rruivet, vele egyiitt vegyen reszr a teremtes-alkotas folyamataban, Isten konkret alkotasai, teremtmeny~i itt vannak korulottunk. Vajon lehet-e meg nagyobb megnyilvanulasa az Isten iranri szeretetunknek, mint a iranyukban kialakitott figyelmes es erzekeny kapcsolatunk, mint az ember sajat eletenek, sajat Ierenek es a gyermekei Ietenek az elrendezese eppen ezen Isteni teremtmenyeknek segirsegevel?

i :

i.,

. .j'

~137 ~,

Sem az orszag egesze, de egyikiink sem lett boldogabb a mindenfele bohockodasoktol es meditacioktel- Azert nem lettunk boldogabbak, mert eppen ezek vezetnek el benn~nke~ az Igazsagtcl, Istent61. Szandekosan, fo~yam~tosan h~yezik elenk a boh6ckodas egyre ujabb valtozatait, mint 19azsagot. ~ar:ok jonnek es mennek. Nemelyek evsz~ad~kig leteznek~ d~ kes~~b mar csak nevetseget viltanak ki, masok csak nehany evig

. maradnak fel, es ugy uinnek el orokre, mint a kamfor, Nem marad mas utanuk csak a szemet, a piszok, rosszabb esetben az

osszerort emberi Sorsok.

Arra a kerdesre, hogy miert kenyszerliliink Istenrol minden-

fele igehirdetok szajabol folyton az egymast61 eltero fellengz~s besze,deket hallgatnunk, hogy miert nem Isten mag~ mo~.dJ~ nekiink sajat szavait, Anasztizia igyvilaszolt: "Szavatt? A foldi nepeknek olyan sok annyira elterd ertelemmel biro. szava van:

Oly sok egymasra nem hasonlit6 nyelveik, tijsz61asatk;az Istem kinyilatkoztatasnak azonban csupin egyetlen. Ez a n~elv ~ levelek suttogisib61, a madarak ~nekebol, a ter:ger hull~malllak a hangjib61 szovodik. Az Istem nyelvnek van Illata, szine. Isten e

nyelven mindenki keresere imaba szctt ;ilas:t ad." .

Isten minden egyes pillanatban beszel velunk, de vaJon n:ffi eppen szellemi tunyasigunk, fasultsigunk miatt nem ,akarJuk Ot meghallani? Hiszen eleg, ha mant.rizok, ugr~bugrilok em;: darabig, hull az egi manna, Isten majd boldogga tesz, ez a: 0 dolga, kivalasztottja le~zek mindenki mas f61O~t. K~sz az ege.s: egy-kettore! De itt?! 0, ~it i~t a._z embern~k .eveklg, ken saJ:t Paradicsomat rendezgetme, varrua, csak varma, amig ,me?~~nek a fak, arnig majd valamikor terrnest is hoznak,.amlg kiviritanak a virigok ... De ha nero ezt resszuk, .~kor ~1 ~ste~t ne~ csak egyszeruen elvetjiik, hanem megverjnk. Szoszatyarkoda-

sunkkal es boh6ckodasunkkal becsrnereljuk- .

Nem fontos Anasztaziara hallgatni, meg kevesbe ram. De lepjenek csak be egy tavaszi erdobe va~ kertbe: elcsendesedve; . hallgassanak bele sajat sziviikbe. Mlll~en blZ?nnyal sokan mcghalljak az Atya hangjar. Az Anasztazia szavaival megfogal-

138~':,J

,-. -".,. ;:

·'1. .'~ ," .

mazott kerdesre: "Mit tehet 0, az Isten, amikor majd a F61- don mindenek f_?lott eluralkodik a rombolas energiaja, amikor az emberek az 0 nevevel az ajkukon egymast fogjik Ieigizni? - Az Atya igy valaszolt: "Az lij, ebredezo nap hajnalpirja leszek az egen. A Nap sugara; amely simogat, cirogat kivetel nelkul minden teremrrnenyt a Poldon. Ez segit majd a Leanyaimnak, a Fiaimnak megerteni, hogy mindegyikuk sajar maga, sajat Ielkevel rud az en lelkemmel beszelni." Isten hitt es hisz bennunk. Ezt igy er6siti meg: "A zsakutcaba, a sehova sem vezeto ok~k sokretdsege a fo akadily - ez lesz a gatja mindennek, arm hazugsagot hordoz. Fiaimban es Leanyaimban el az Igazsag tudatositasa fele vezet6 torekves. A hazugsignak mindig hatarai vannak, de az Igazsig hatartalan, S Fiaim es Leanyaim rudatossagra ebredt lelkeben csak az Igazsag lesz majd egye-

dill." . .

Ne legyen hat. senki se rest sajat lelkeben fellelni annak a tudatosftasat, hogy 0 Isten fia, es nem rab vagy felkegyelmu, dobsz6ra ugrabugril6 biorobot.

Meddig lehet meg az Atyatol kerni, konyorogni hozza: adj, segfrs, szabadits meg? Nem erkezett mar el vegre az id6 arra, hogy mi magunk tegyunk valamit, ami neki tetszik? Es vajon mi lehetne neki tetszo? Mi okozhat nekioromot? Amikor Anasztazia hasonlo kerdesre valaszolr, egy egyszeru probat ajanlott, Ennek segfrsegevel rengeteg sok-sok szellemi alapeszrner es iranyzator le lehet tesztelni: "Amikor lelked olyan allitas folott tepelodik, amelyet valaki az Atya neveben mondott, figyeld meg, hogyan el az, aki az iget hirdeti, majd kepzeld el, mi lesz a vilaggal, ha mindenki ugy fog elni, mint ez az ember." Ezzel az egyszerti teszttel oly sok mindent le lehet ellenorizni. Megprobaltam elkepzelni, mi Iesz az ernberiseggel, ha a Folden az emberek mindegyike reggelrol estig mantrakat kezd enekelni, ahogy azt most a krisnasok teszik es lit tam vilagveger. Most pedig kepz,eljek el, hogy minden ember a Poldon sajar kertjet apolgatjal !gy termeszetesen, az egesz Fold egyetlen viragokban pompiz6 Edenkertte fog valrozni,

. .

,

t'·'·:···:P9

. ",'

",1 :_:'

En vallalkozo vagyok, igaz, esak egy volt vallalkozo, de azert villalkoz6 s terrneszetesen ezert ill kozel hozzarn a konkrer tettek vilaga, L~het,hogyeppen ezert erzem azt, hogy azt embert lehet "szellemi" embernek nevezni, aki olyan tettekre kepes vallalkozni, amelyek megfele1nek a Foldnek, csaladjanak, szuleinek, s eppen ennek okan tetsz6ek Istennek is. Ha az az ember, aki magat "szellemi" embernek nevezi, nem tudja sem magit, sem szeretett feleseger, csaladjat es gyermekeit boldoggi tenni, akkor az ilyen ember csak szinleli a "szellemiseget".

Kerdes: Anasztazia beszelt a gyermekek minosegeben uj . neveleserol, az rij iskolarol. Ez az uj is kola esak az altala felvazolt telepules keretein belul lehetseges, vagy a mai nagyvirosokban is? Mit mond errol Sesetyinyin? Bar On meg az els6 konyveben megjelentette Anasztazia azon velemenyet, hogy a legfontosabb

a gyermekek nevelese es Anasztazia mindig is pr6bilkozott a nevelesrol beszelni, On ezt a kerdest megis mindig felretetre, es ~ konyveiben szinte egyaltalan nem is keriil teritekre. Miert?

Va1as:z:: Mihail Petrovies Sesetyinyin az erd6ben hozta letre bentlakisos iskolajat, Mihelyt letrejon az els6 telepules, amely csaladi birtokokbol ill, meg kell kerni Mihail Petrovicsot, hogy dolgozzon ki egy specialis programot a jov6 iskolai szamara. En magam fogom 6t arra kerni, hogy ha a telepulesen nem is 6 szemelyesen tanitana, akkor iranyitsa a legjobb tanitvinyait ide, valassza ki e celra a jelenleg dolgozo tanitok koztil a legjobbakat.

Hason16 is kola letesiteset a mai varosokban lehetetlennek tartom. Idezzuk fel mi most itt magunk, Anasztazia nelkul is, iskolas eveinket, Az iskolaban mast mondanak, mint az utcan,

de a csaladban isrnet masat. Amig az ember azon topreng es tudatositja, hogy hol az igazsag, amig az ember arra torekszik, hogy a vilagot annak teljessegeben fogja fel es megertse azt, eszre sem veszi, es maris rament a fel elete, Azt gondolorn, hogy meg mielott gyermekeinker kezdenenk nevelni, nekunk magunknak fontos megtanulnunk norrnalisan elni, Majd amikor az emberi letezeshez melto korulmenyeket hoztunk letre, a

140 .. ~., ~-.£_~

gyerm_e~~kr61 az iskoIaval egyurr kell tor6dniink, egysegesen, harmontaban cselekedve, egyrnast kiegeszitve.

Anaszt~ia val6ban gyakran beszel a gyermeknevelesr6l, de az, amit mond, nem hasonlit semmilyen napokra orakara es percekre bontott rendszerre. Gyakran elofordul, hogy szamomra n~m nagyon errhero. Peldaul, azt mondja, hogy a gyermeknevelest az ~~bernek onrnaganal ke11 kezdenie azzal, hogy megalapozza saJ.at boldog letezeser, maga pr6bilja megerinteni Isten gondolarair. A neveles egyik £6 eleme eppen a gyonyoru Csalidi Birtok.

&~141

AZ ELET fILOZOrWA

Mindossze haromszor~oltam nna1a~ato.~a:6ba~. A PodmoszkovszkaJa nevu gyonyoru, elokel6 kiskertes ovezetben lakik. Ket fia, akik a gazuasagi strukturakban eleg maga:> posztot t~ltenek be: egy hatalmas ketemeIetes villat epitettek idos edesapJuknak, hazvezet6n6t is fogadtak, aki a villaval s apjukkal torodik. ~pj~khoz litogat6ba azonban a legjobb esetben esak annak szuletesnap-

jara toppannak be. .' ., , , ..

Az edesapar Nyikolaj FjodoroVlcsnak hfvjak, es n:ar betol-.

torte a nyolcvanadikat is. Libai fijosa~, ezer~. ~aJdne~ az egesz naper a kenyelmes import toloszekben tolti. A legJobb eur6pai snlusban epitett es berendezett hatalmas villa els6 emeletenek a felet a konyvtara tolti be, ahol hatalmas menynyisegu sok-sok nyelven irodott konyv van. A driga ki~das~ konyvek iltaliban filozofiai rernakkal foglalkoznak. Nytkola~ Fjodorovics egeszen nyugdijaztatasaig egy el6~e16 moszk~a~ egyetemen filoz6fiit tanitott. Magas tudomanyos rangjai vannak. Amikor megoregedett, kikoltozott a villajaba es azota j6formin teljes idejet a konyvtirban tolti, ahol olvasgat es

elmelkedik. ..

Hizvezet6n6je, Galina unszolasare ismerkedtem meg vele,

aki eljott az egyik 0lvas6konferenciara. Most szivbol halas

vagyok neki ezert az ismeretsegert. , ." " ..

Nyikolaj Fjodorovics elolvasta az Anasztaziarol szolo kony-

veket, es elvezetes beszelgeteseket folytattam vele: Annak ellenere, hogy rudosi cimei vannak, ez az id6s ember e~szer(i, nyugdijas nyelvezeten volt kepes megviligitani azt, arru Anasz-

razia ~ijelenteseiben szamomra erthetetlen volt, esetleg azok uj oldalaira ramutarni.

A harmadik konyv, "A Szeretet Tere" rnegjelenese uran, az "Anasztizia" Vlagyimiri Alapitvany titkarsaga nehany levelet adott nekern it, amelyekben kulonbozo vallasi felekezetek vezetoi nagyori. agressziv medon nyilatkoztak Anasztaziarol, Butanak es semmireke1l6nek neveztek, sot egyikiik meg egy hosszu levelet is Irt telenizdelve keresetlen szavakkal.

Nem tudtam megerteni, hogy hirtelen miert keltett Anaszrazia nemely vallasi felekezet vezet6iben kimondottan agresszi6t ezert el is k~ldtem nehany ilyen levelet Nyikolaj Fjodorovicsnak: hogy mondja el r6luk a velemenyer, Ket honap mulva a szallodiban felkeresett engem hazvezetonoje, Galina, aki zaklatottan konyorgort, szinte kovetelte, hogy kesedelern nelkul utazzam el ~yi~olaj Pjodorovicshoz, .beszeljek vele, mert agg6dik az egeszsegeert. Nem tudtam Galina unszolasanak ellenallni,

Nyikolaj ,Fjodorovics hazvezerdnoje joravalo, derek, tagbaszakadt, am nem kover, negyven-negyvenot koruli orosz a~szo~y. Bgesz eI~tet traktoristakent, soforkent, allatgondozokent eite le valamilyen ukran faluban. jokat tud fozni, ismeri a gyogynovenyeket es nagyon pedans. Amikor zaklatotr, erezheto

ukran akcentussal beszel, .

, Nem tudni, mikent talaltak :ra Nyikolaj Fjodorovics fiai es fogadtak fel gondoz6n6nek apjukhaz, de furcsa volt latni, hagyan beszel a filozofia idos doktora az iskolizatlan falusi asszonnyal. Galina a villa egyik szobajaban lakott. Nem is lett volna semmi gand, ha csak a gazdasiggal torodotr volna ami k~val?an ment nek~, ~e. minduntalan ugy erezre, hogy h~lgatazm~ kell, hogy mirol is beszelgerunk mi ketten Nyikalaj Fjodorov~ccs~. Fel.tetienul a kozverlen kozelunkben kellett mindig valamir vegezme, szuntelen port rorolgerett, raadasul a hallottakar, mintha csak ugy mellekesen magiban, meg hangosan kornmentalta is.

?ali~~ ezutral Ni~a terepjaron jott, amelyet Nyikolaj Fjadorovics flat vettek neki, hogy el tudjon ugrani a varosba bevasa-

~1.43 ~~

rolni, gy6gynovenyeket szedni az erdobe, de kivaltani az edesapjuk szamara kiirt venyeket is a varosi gyogyszertarba, ha ~ell. Felretettem hat dolgaimat es latogaroba mdultam vele. Amikor Moszkvan haladtunk at, Galina hallgatott, mert a kocsi vezetese kozben - egesz id6 alatt egeszen addig, amig a korgyurure ki nem jutottunk - olyannyira feszulren figyelt, hogy meg a veritek is gyongyozott a homlokan. A mar ismert szakaszhoz erve Galina igy szolt: "Na, vigre kin vagyunk!" Ezutan mar oldottabban vezetett es hirtelen aggodalmair61 kezdett rneselni, keverve

az ukrant az orosszal.

_ Olyan nyugodt vot ez az ember. Csak udoget maginak a

roloszikiben egisz napokat, ovasgatta a k6nyveket, gond6kodott. Pohanka- vagy zabkasat viszek neki reggelente, jollakatom, hogy a piacra tudjak rnenni, vagy az erdube, hogy gy6gynovinyeket szedjek neki, Nyugodt szivvel mehettem, ugy~, mer tudtam, hogy ott fog udogini a roloszikiben, toprengem, vagy k6nyveket fog 6vasni. Most sajnos minden megvaltozott. Eh6ztam neki aleveleket, amelyeket ktidril. Ekezdte uket 6vasni. Csak kit sztik nap telt el azutan, hogy e6vasta a leveleket, amikor igy sz6t hozzam: "Vegyen magahoz pinzet, Galina Nyikoforovna, menjen is vegyen Anasztiziaru sz616 k6nyveket, aztan menjen el a piacra, de ha mar ott van, akk6 ne siess en haza. J akaljon egy picit a piacon es figyelje meg az embereket. Ha szomoru vagy fajdalmas arcu embert lat, ajindikozzon neki egy k6nyvet." Hat in biz' igy is tettern .egyszer-kitszer, de csak nem tudott meg- . nyug6ni. "Ne siessen haza az ebid miatt, Galina Nyikiforovnal _ mondta, - Ellarom in magam,ha megihezem". De in azirt ebidre migis mindig haza tudtam irni,

Ekk6 egyik nap, ahogy visszatirtem a piacru, bemegyek a konyvtarba, hogy iidit6t vigyek neki ... Nizem, h~t latorn, hogy tolosziki tires, 0 meg arccallefeli a fodon fekszik. Rohanok a telefonhoz, fogom a kagy16t, hogy rogvest az orvost hijjam, ahogy a fiai ram parancs6tak. Adtak is nekem ilyen helyzetekre egy specialis relefonszamot. Kitarcsaztam es belekia: batam a kagyl6ba: "Segitsig, segitsig, jojjenek gyorsant" 0

meg felemeli a fejit a szonyegru is azt rnondja: "Mondja Ie a mentor, Galina Nyikiforovna! Minden rendben van semmi bajom, csak tornasz:om, most fekvoramaszokar vigzek a pad- 16n." Hozzaugrotam, feIemeltem a fodni, roloszekibe urettern. Ugyan hogy tudna felani egyedu, amikor fajosak a Iabai? "Mime torna az, - mondom neki, - amikor mozdulatlanul fekszik a fodon>" Erre 6 meg asztonta: "Hiszen mar befejeztern a gyakolatokat, egyszerrien csak pihentem. Folosleges aggodnia, semmi bajom!

Masnap, szinrugy, lernaszott az agybu a fodre, hogy gyakorlatozzon. Akk6 yettem neki sulyozokar, jaj, nem sulyozokar, no, hogy is !'ijjakot, na: ixpandert. Van fogantyuja es rugoja - oIyat, amire egy rugot akaszt az ember, hogy konnyebben Iehessen huzogatni, vagy esetleg nigyet, ha mar erosebb az ember. Ixpandert yettem hat neki, de 0 egyre csak maszik le ~ agyrol, ippen ugy, mint egy akaratos gyerek, hisz ' a szive se f~atai rna. Na, ippen azir, mert nem fiatal, nem lehet csak igy npsz-ropsz gyorsan, ewszerre nehiz d6gokkal foglalkozni; csak lassan, fokozatosan. 0 meg, mint a buta gyerek. Ma majdnem or Ive d6goz?m nala, de ilyen meg sosem fordut el6. in magam se tudom rm megy vi.gbe az in galambocskam Ielkiben, Beszilj ve~e, mon~d meg neki, !,ogy csak lassacskan vigezze a gyakorlatart, ha mar olyan kedvi van hozza, Mondd meg neki, hogy csak mirtlkkel, kevesenkin t...

., Amikor beleptem Nyikolaj Fjodorovics ragas dolgozoszobajaba, a kandall6ban egett a triz, A filoz6fiai tudomanyok id6s doktora nem a toloszekeben tilt, mint alralaban, hanem egy hatalmas Iroasztal mogort es irt, vagy inkabb rajzolt valamit, Meg kulso kinezete is a vele vegbemenr valrozasokrol arulkodott. Meg f~loltozve sem ugy volt, mint masker, hazikopenyben, hanem ingben es nyakkendoben, Energikusabban koszontott, mint altalaban, gyorsan hellyel kinalr es az udvariaskodo "hogy megy a s<?ra" tlpusu koznapi frazisok helyett egyenesen a lenyegre tert, Nyikolaj Fjodorovics ezuttal temperamentumosan beszelt:

_ Tisztiban van On, Vlagyimir azzal, milyen szep id6k koszontenek a Foldre? Az ember egy ilyen Foldon nem meghalni hanem elni kivinkozik. Elolvastam az Anasztizianak

, .

dmzett szirkozcdasokat tartalmazo leveleket. Halasan koszo-

nom, hogy elkuldte 6ket nekem. Hala ezeknek, sok mindent megertettem. Anasztiziit neveztek mar tajgai remeten6nek, varazslonak, boszorkanynak. de 6 ekozben egy Hosoriis. Igen, igen, csak kepzelje el, Anasztiziaa Fenyes Erok nagy hatalmu harcosa. Az 6 jelent6segenek es nagysiganak a megertese es tudatositisa az urodok feladata lesz. A rank hagyott mondakban, nepmesekben es legendikban megorokftett embed tudatossag, szellem es erzesek meg el sem tudtak kepzelni az ilyen hosok nagysigit. Csak ne csodilkozzon, kerem, Vlagyimir! Ne berzenkedjen, ahogy Anasztiziival kapcsolatban iltaliban szokott! Anasztizia ember is, n6 is. Mindenki szimira abszolut rermeszetes embed vonisokkal, minden n6i gyengesegekkel es meltosigteljesseggel, anyai rendeltetessel. De ugyanakkor a szo szoros ertelmeben vett "Nagy H6s" is. Most megprobalom ezt viligosabban megmagyarizni. Az egesz lenyeg a filoz6fiai koncepcioban rejlik. Latja, Vlagyimir, dolgoz6szobim szekrenyeben rengeteg konyv van. Kulonbozo korok, a vilig kiilOnbbz6 tijain elr gondolkod6inak filoz6fiai munkai vannak itt.

Nyikolaj Fjodorovics kezevel a konyvespolcokra rnutatott,

ahogy sorra vette oket:

_ Ezek antik retorikak, amelyek a kozmosz el6, lelekkel

bir6 resterol beszelnek. Mellettiik az, amit Sz6krateszr61 irtak, hiszen 6 maga soha semmit sem irt le. Ott jobbra - Lucretius, Plutarchos Marcus Aurelius. Bgy picit lejjebb, Nizarni Ganjavi

.] 4 ~

ot pcernaja. Amott, ott tovabb - Arani, Descartes, Franklm,

Kant, Laplace, Hegel, Stendhal. Mindegyikuk a dolgok Ienyeget probalta megismerni, megerinteni a Viligegyetem torvenyeit. Roluk mondta Durant: "A filozofia rortenete volrakeppen a nagy gondolkod6knak a szocialis dezintegracio elharttasara iranyulo igyekezete rermeszetes, morilis szankci6k felallitasaval, amelyek arra hivatottak, hogy azokat a foldonruli, ter-

meszetfolotti szankciokat helyettesitsek, amelyeket ok maguk romboltak Ie."

A ~a~ go~dolkod6k, mindegyike a maga modjan pr6bilta n:-~?ko~ehte~l az abszolutum fogalmit. Az 6 filoz6fiai koncepcioikbol vallasokhoz hasonlito filoz6fiai aramlatok szulettek es h~ta~ el. ~eg~red~enybe~,- visszaszoritva az ellenallas felszeg p~oba:kozasatt - jelenkori eletunkben meghatarozo koncepci6- kent jelenc meg, a valamifele Magasabb Szellem ali val6 rendelt_:tes. Ne~ a:: a.fontos, hogy ez hoI talalhato: a viligegyetem hatartalan tersegeiben, vagy lokalizalva minden onallo embed lele~ on~al6jiban. ~~~, mas a. fontos, az alarendeltetettseg, a behodolas koncepciojanak minden mas folotti gy6zelme. Ezt kovetik a resz-allapotok - az alarendeltseg a tanitonak vezeto~ek~ ~ rftusokn~. A polcokon vannak Nostradamus j~vendolesei is, Ezek mind egyutt azt a filoz6fiai koncepci6t alkotjik, hogy az ember muland6, az ember gyarl6 es hitviny, jelentektelen, es nagyon sok mindent kell megtanulnia. S ez a koncepci6 az, pontosan ez, amely ronkre teszi es megsemmisiti az embed lelket. E koncepci6 kovetoje nem lehet boldog. Egyetlen ember sem .l~het a Foldon boldog, ha az embed tudatban ilyen koncepclO uralkodik.

.Ur~ja a filoz6fust es az embert, aki soha semmilyen filoz6- fiat muvet sem vett kezebe, Uralkodik az eppen most szuletett gy~r~ek folott, az aggastyin folott, S6t, uralkodik meg az anya meheben megfogant gyermek folotr is. E koncepci6nak manapsag rengeteg a koveroje, Kovetoi voltak a kulonbozd korokban is es meg rna is azt sugalljak az embed rarsadalomnak, hogy az ~n:be.~.lenyege ~ulan~6 es jelentektelen. Na, de ennek vege! OJ idok jonnek, Mint a Feny robbanasa, olyanok voltak szamornra az Istent61 erkezo szavak, amelyeket Anaszrazia adott it. On lejegyezte azokat, Vlagyimir, emlekszern rajuk, Amikor Adam megkerdezte Istent:

"Hol van a Vilagmindenseg vege? Mit tegyek majd, ha eljutok a vegere> Amikor mindent magammal toltok be, minden elgondoltat megteremtettem?

~ ~147

Es Isren igy valaszolt Fianak, s igy valaszolt nekunk mind-

nyajunknak: ,

"Fiam, a Vilagmindenseg maga a Gondolat. A Gond?latbol

szuletett meg a Vagy, mely reszben lathato anyag. Amikor az egesznek a vegere ersz, ate Gondolatod.uj ~:zd~~et ~s :oly~~ta~t nyit meg el6tted. A semmibol keletke~lk uj, gy?nyoru, sziil~~esed, mely igyekezetedet, lelkedet es Vagyadat onmagaval tukrozi vissza. Piam, harartalan vagy, orok vagy, benned vannak

alkot6i-teremtoi vagyaid."

Tokeletes mindent megvilagito, filoz6fiailag mindent

atfogo, pont~s es lakonikus valasz. Fo16tte all az. == eddi~ ke1etkezett filoz6fiai definici6nak. Latja, Vlagyimir, mennyi rengeteg konyv van konyvtaram po1cain, de nines benne az "A Konyv", espedig az, amely osszehasonlithatatlanul fontosabb volna, mint az osszes barrnikor es barhol kinyomtatott filoz6fiai miivek egyiittveve. Ezt a konyvet sokan lattak, de nem mindenkinek adatort meg, hogy olvassak, A nyelvet, amelyen e konyv irodott, nem lehet megtanulni, esak erezni.

- Mifele nyelv ez? .

_ Ez Isten nyelve, Vlagyimir. Felidezem, mit rnondott rola

Anasztazia: A foldi nepeknek olyan sok, annyira elterd ertelemmel bir6 szava van. Oly sok .egymasra nem hasonlit6 nyelveik, tajsz61asaik az Isteni kinyilatkoztatasnak azonban csupan egyetlen. E; a nyelv a levelek sutrogasabol, a madarak en.ekeb61, a tenger hullamainak a hangjab61 sz0_v6dik. -: I~t:m .ny:lvnek van illata, szine. Isten e nyelven mindenki keresere imaba szorc valaszt ad." Anasztazia erzi es erti ezt a nye1vet, de mi?... Hogyhogy nem tudrunk az evszazadok mulasaban figye1ni ra? Logika! A vaslogika mondja azt, hogy ha Isren megteremtette a Foldet, a benniinket korulvevo termeszeret, akkor a novenye~, a fak,a felh6k, a viz es a esillagok nem lehetnek mas, mint az 0 anyagga testesitett gondolatai.

De mi nemesak, hogy egyszeruen rajuk sem figyeliink, hanem

eltapossuk, osszezuzzuk, kiforgatjuk 6ket, mikozben a hitrol beszelunk. Milyen hitrol? Voltakeppen ki elotr hajlongunk? "A

148J%

foldi korrnanyzokra, barrnilyen templomot is epitettek, az ut6- dok esak ugy fognak ernlekezni, hogy koszt, romokat hagytak hatra maguk utan, Mindennek a kriteriuma, merceje a viz lesz, de a viz minden nap egyre piszkosabba valik" - mondta Anaszrazia, Ilyet csak egy filozofus-orias mondhar, es err6l mindegyikunknek el kell gondolkodnunk. Csak gondoljon bele, Vlagyirnir, barmilyen epulet - meg akkor is, ha kultikus - muland6, eppen ugy, mint maga a vallas. A vallasok felninnek es elninnek szentelyeikkel es filozofiaikkal. A viz Ietezik a vilag megteremtese pillanatatol fogva ugy, mint mi is. Mi is nagymertekben vfzbdl allunk.

- Nyikolaj Fjodorovics, miert tartja On Anaszta~ia meghatarozasait a leghelyesebbeknek?

- Azert, mert "A Konyvbol" vannak, melyben minden benne van. Annak logikaja pedig, Vlagyimir, a fiIoz6fia logikaja, Van egy korabbi mondat, melyet Anasztazia Isten neveben mond, amelyben minden vilagegyeterni leny kerdesere: "Mire vagysz oly hevesen?" Isten Igyvalaszol: .Bgyuttes tererntesre es a teremres szemlelesebol fakado oromre mindenki szamara." .

Rovid mondat! Csupan nehany szol Nehany sz6val van itt Isten igyekezete es 6haja kifejezve. Ezt a nagy fiIoz6fusok koztil meg soha senki nem tudta pontosabban es hitelesebben meghatarozni, "A valosagor az embernek onmaga altal kell meghataroznia' - mondta Anasztazia. Nos, minden szuld, aki szereti gyermeket, maga hararozza meg, hogy vajon nem eppen erre vigyakozik-e. Kozulunk - Isten fiai es leinyai koziil- ki nem szeretne egyiitt alkotni sajat gyermekeivel es ezen egyutteskozos alkotasban gyonyorkodni?

Roppant ero es bolcsesseg rejlik Anasztazia filoz6fiai meghatarozasaiban, definicioiban. Sorshordoz6k az emberiseg szamara! Harekonyak, Eppen ezert a Soterseg jovendornondoinak egesz hordai probalkoznak szembeszallni veluk, Meg majd kinyilvanitjak magukat es nem csak agy, ahogy azt az Anaszrazia ellen inrezett szitkoz6d6 levelekben mar megtettek, hanem kulonbozo mas medon. Rengeteg lelki szegeny jovendornondo

,"

.j I . ,

. ,

.~. ~~49

fog maga kore hiveker gyujteni, meg ha maroknyit is, es jovendolni fogja "az Igazsagot" azoknak, akik lustak onalloan gondolkodni.

Anasztazia mar megmondta r61uk: ,,6, ti, akik az ernberi lelek tanit6inak nevezitek magatokat, gyakoroljatok alazatotl Tudja meg most mindenki: a Teremt6 mindenkinek, m~r a kezdet kezdeten mindent megadott, csak nem szabad az 0 hatalmas alkotasait a posztulatumok, az ember sajit javat szolgil6 kitalaciok sotersegebe burkolni." Eppen ok azok, akik ravetik magukat Anasztaziara, Azert mert Anasztazia felegeti koncepciojukat. Sajatjaval hatalytalanitja a viligvege koncepciojat, S ez ami mai, jelen val6sigunk. A leggyonyorusegesebb tortenesek tanui es resztvevoi vagyunk ... Mi az uj evezred kuszoben egy uj valosagba lepunk, Mi mar e valosagban Hunk.

- Nljon meg, kerern, Nyikolaj Fjcdorovics! Nem ertettem, amit a valosagrol es a tettekrol mondott. Tegyuk fel, hogy valamelyik filoz6fus mondott valamit. Anasztazia is mondja a magaet, hol van itt a val6sig es a tettek? Csak szavak. A filozofusok beszelnek, de az elet folyik tovabb a maga medreben,

- Barmelyik emberi tarsadalom elete mindig is filoz6fiai koncepci6k hatasa alatt alakult a multban es alakul rna is. A zsido filoz6fia egy eletmod, a keresztenyek filozofiaja egy masik. Hitlernek is megvolt a maga filozofiaja, de nekunk is a szovjethatalom idejeben, A forradalom nem mas, mint az egyik filozofiai rendszer felvaltasa egy masik filoz6fiai rendszer altal, Ezek azonban mind specifikumok, melyeket a helyi feltetelek szabnak meg. Viszont az, amit Anasztazia teremtett meg, sokkal globilisabb. Harassal van az emberi tarsadalom egeszere es annak minden egyes tagjara, kulon-kulon, Anasztazia azt mondta: "Atviszem az emberiseget a Soter Erok iddszakan" ... es a ezt, Vlagyimir, rnegtette. Anasztazia egy hidat helyezett a szakadek fole mindenki szamara, es mindenki szabadon valaszthat: atmegy, vagy nem megy at rajta,

En filozofus vagyok, Vlagyimir, en ezt most tiszran latom, es raadasul erzem is. Az uj evezred kuszoben ragyog6 fennyel lan-

golt fel Anasztazia filoz6fiai koncepci6ja. Mindegyikunk mindenkor sajat filozofiai meggy6z6desetol fuggoen cselekszik igy vagy ugy. Ha az ember filozofiai meggy6z6desei valtoznak, megv~~~~n~ t;ttei is: ~n. peldaul dolgoz6szobamban uldogelte~, kulon~ozo filozofiai rmiveker olvasgattam, sajnaltam az egesz embenseget, hogy kiut nelkul halad halala fele. Arra gondoltam, hogy hova fognak temetni, eljonnek-e a fiaim az unokaimmal a ternetesernrs, vagy talan az unokaim szamara mar nil ne~~z Ies: eljonn!iik a nagyapjukhoz. Sajnaltam az egesz e~.berlseget, ". ahalilo.mra gondoltam. Aztan, egyszerre csak eljort Anasztazla egy teljesen masfele filozofiai koncepcioval es tetteim megviltoztak.

- Peldaul hogy valcozrak meg az On tettei?

, ~ H~~~? .. : I:I~t most ... Most felallok, es cselekedni fogok, hila az uJ filozofiai koncepcionak.

Nyikolaj Fjodorovics az asztalra tarnaszkcdva, hoI a karosszekbe fog6dzva, hoI a szekrenybe, sajat beteg Iabain eljutorr lassan a konyvszekreny egyik polcahoz, Nezegette a polcon felsorakoztatott konyvek genncen feltiintetett cimeket majd kihuzorr egy driga borftoju konyvet es a dolgozoszoba kUlonbozo bntorzatalei kapaszkodva elindult a kandallo fele, Amikor elert a kandallohoz, a polcr61 Ieernelt konyvet a Iangok koze dobta es megjegyezte:

- Nostradamus jovendolesei mindenfele kataklizmikrol es a vilag veget6L Emlekszik, Vlagyimir, Anasztazia szavaira? Emlekeznie kell rajukl En is megjegyeztem 6ket: "Te, Nostradamu~, n:~ jovend~ltel, hanem elmeddel a Fold iszonyu katakhzmamak adatair hoztad lerre es az emberi gondolatot is bekapcsoltad e szornyuseg megval6sitasaba. E gondolatok ott lebegnek most a Fold folorr, es a kilatastalansaggal ijesztgetik az embereket." Ilyer csak egy filozofus- es gondolkod6-6riis mondhatott, aki errerre, hogy a jovendclss nem mas mint a jovo, m~dellezese. Miner robb ember hiszi el az altalan~s veget, annal t~bb e~ber gondolata kezdi azt modellezni - es igy egyszer majd be IS kovetkezik.

..

~ :

·~.151 ~~.

Leher, hogy azert tortenik meg, rnerr az embed gondolat anyagi es anyagit hoz letre. Egesz szektak egetik fel magukat a vilag kulonbozo rajain. Felegetik, mert elhittek, hogy itt a veg, viszont elnek azok, akik hisznek a jovoben, Am Anasztazia megsemmisitve a vilagvege gondolatat a kilarastalansag ellenere kijelenti: "De most nem fog tudni megval6sulni. Utkozzon ezuttal meg gondolatod az enyemmell En ember vagyok! Anasztazia vagyok. Es erosebb vagyok nalad." Es meg azt is mondja: "Mindennemu Rossz, ki a Foldon vagy, allitsd le dolgaidat mind! Velem merd ossze erodet!" Majd igy folytatja:

"Sugarammal egy pillanat alatt folegetem a korok posztulatumait!" Egyediil szallt harcba a roppant seregekkeL Harcba szallt azokkal a milli6kkal, akik az egesz emberiseg elpusztitasat modellezik. Bennunket azonban nem akar bevonni a harcba, Csak azt akarja, hogy boldogok legyunk, ezert mondja Istenhez intezett imajaban:

Az elkovetkezend6 idb'k mind orokkon orokki A Te Vdg,yadban fognak elni!

ig,y lesz! En ikY akarom! En a Te lednyod) Atydm) ki mindenhol letezel.

Es Anasztazia eleri celjat, Az 0 filozofiaja rendkivul eros.

S az eljovendo korok az Isteni Vigyban fognak elni, gyonyortiseges edenkertekben. Anasztazia senki figyelmet sem iranyitja magara, Az 6 emlekere nem fognak ernlekmuveket epiteni, es nem is fognak ra emlekezni, amikor majd mindenki szamara vilagossa valik, hogy hol van az ember igaz onvaloja, Az emberek az isteni allaportol oromittasan nem fognak tobbe rei gondolni. Megis sok-sok kertben viragok fognak pompazni, s kozottuk lesz egy szepseges viragszal, ez az "Anasztizia" never fogja viseini.

En mar oreg vagyok, de meg igy is, most szeretnek kozkaronaja lenni. On azt mondja, Vlagyimir, hogy a filoz6fia csak szavak. De ezeket a szavakar, amelyek valahol messze a tajga-

ban hangzottak el, szivern lelkesedessel fogadta, es ime itt a konkret, anyagi cselekedet - a tuzben nem az ernberiseg eg, hanem az ernberiseg veger61 alkotott jovendolesek, Ezert haborodrak es sorakoztak fel vedekezo allasba a vilagvege hivei. Azok haborodtak fel, akik eppen a vilagvegere alapoztak filozofiajukar, akik az ugymond elkerulhetetlen es visszafordithatatlan vilagvegevel zsaroltak az embereket.

- De-hat Anasztazia megjeleneseig senki sem Iepett fel a vi-

lagvege ellen? .

- Voltak felszeg, ezert jelentekrelen kezdernenyezesek. Meg figyelmet sem szenteltek nekik. Eddig meg soha senki sem beszelr ugy, mint 6. Meg senki szavait sem fogadtik az embed szfvek ilyen keszsegesen, szfvesen es orommel, Soha meg egyetlen filoz6fiai koncepci6 sem ragadta magaval ennyire az embereket. De az ove - igen. Gyozedelmeskedik az evezredes posztuIatumok Sotetsege folort,

Hogy ez mikent sikerult neki, nem tudni. Ma meg ertheterlen a szarnunkra. Szavaiban kulonleges ritmus van, roppant logika, s lehet, hogy meg valami mas is. Lehet, hogy ... Igen! Kersegtelenull Ez a frazisa: ;''''Az Alkot6 valamilyen uj energiat csillantott meg, amely mas; uj m6don beszel arrol, amit minden nap Iarunk ... " A viligegyetemben ketsegtelenul egy uj energia jelent meg, es ezt az energiat korunkban egyre robb es robb ember tudja befogadni. Teny az, hogy evtizedek, s6t evszazadok is szuksegelretnek arra, hogy egy filoz6fiai koncepcio jelent6s meretekben elterjedjen. Anasztazia pedig csak egy pir ev alatt, .. Megrendit6! On; Vlagyimir, azt gondolta, hogy Anasztazia szavai, csak egyszenlen szavak. Az 6 szavai azonban olyan erosek, hogy meg e kezek is, - felemelte egyik kezet, ranezett es hozzafiizte: - meg az en oreg kezeim is az anyagban testesitik meg szavait, S langokban eg a vilagvege. Az elet fog tovibb folyni. ' Ezek a kezek kepesek segiteni az eler folyrarasaban. Anasztazia kozkatonajanak a kezei,

Nyikolaj Fjodorovics a butorba kapaszkodva az asztalhoz ment es felemelte a vizes kancs6t. Egy kezzel a falba kapasz-

i.

kodva ehndult az ablak fele, nehezen, lassan, de megis e1jutott az ablakhoz, amelyen egy gyonyoru cserep ~lt. A foldbol, amely a cserepben volt, egy egeszen picike zol~ hajtas ~6tt... "

_ 6, hat kibujt, vegre valahara kikelt az en PICI cedrus

magocskain. Most pedig a kez:m, an~agi val~sa~g~ valt~zta.tva Anasztazia szivemhez kozelallo szavait, megontozl, megltaqa a

novekvo magocskat. . ,

Nyikolaj Fjodorovics az a~lakpar~any:a ~~aszk~d~tt, ket kezzel fogta meg a vizzel tell kancso hasat es 19y sz~l,t. ,,N em lesz hideg a vizecske, mit sz6lsz?" Elgondolkodot~, ~z~~aba v~t~e a vizet,szajaban felmelengette, majd lassan a PICl zol~ haJta: melle engedte ki. Galina beszelgetesunk alatt ~ dolgozosz~~aban volt. Mindig kiralalt valami fontos teendot, hogy ve:~~k maradhasson. HoI teaval kedveskedett, hol a port kezdte torolgetni, s kozben egesz ido alatt csendesen mor~og~tt.magab~n, kommentalva a hallottakat es latottakar. Nyikolaj FjodorOVlcs

legutols6 cselekedeteit igy kommentalta h.ang~sabban:, ,

_ Hat mire j6 mindez? Mit ralalgat Itt ki, Csak ~unak majd az emberek mind. Hat kell ez az egisz :~ns~gire? Mlr:dez~ a nyakaba venni? A roloszikben nern akar Jatnl, csak eroltett oregecske labait, jarni kinyszeriti 6ket. Ugyan mit nern ~karnru: ezek az emberek igazan jol ilni? A hazban me1eg van, mindenbo

van boven, de neki nem, mindez ne~ elig, mi~dez kevis. ,

Eszembe jutott, hogy engem Galllla arra ke~t, - mert ag~odott Nyikolaj Mihail Fjodotovics egeszsege ~~att, - hogy ov~ intsem ot valami elcl. Csak nem ettettem vilagosan, hogy rru elol kellene at vedelmeznem, ezert megkerdeztem:

_ Mit ralalr ki, Nyikolaj Fjodotovics? ..

Nyikolaj Fjodorovics remegve, de rnegis hararozoctan kije-

lentette:

_ Van egy nagy keresem Onhoz, Vlagyimir. Csak arra ker-

nem, hogy legyen tekintettel koromra.

_ Tessek, mondja! Ha tudom, teljesftem kereset,

_ Azt hallottam, hogy tomoriteni szeretne ~okat az e:nbe~ reket, akik okotelepulest szetetnenek letrehoznl. Egy hekrarnyi

telket szeretne nekik biztositani, hogy Ietrehozhassak rajta esa-

ladi birtokukat. .

- Igen, szeretnem. Az Alapitvany mar megirta a kervenyeker es beterjesztette azokat nehany regi6 vezerosege ele, de a telkek kiutalasa maig nines megoldva. Igaz ugyan, hogy kisebb telkeket nehany csalad reszere adnak, de egyszerre minimum 150 hekrart kell szereznunk, kulonben az infrastrukrurat lehererlen megepfreni.

- VIagyimir, a folder kiutaljak, Feltetlenul ki fogjak utalni.

- jo Ienne! De mi is voltakeppen az On kerese? .

- Ha majd csaladi birtokokra valo folder kezdenek osztani

es val6ban Oroszorszag minden regiojaban osztani fogjak, kerem, Vlagyimir ne utasitsa vissza ezt az oregembert, aki en vagyo~. Kerem, fogadjon be engem az ilyen emberek kozossegebe. En is szeretnern meg halalom el6tt Ietrehozni az en kis Hazam szegletet,

Nyikolaj Fjodorovics izgatott lett es hevesen, gyorsan kezdte mondani:

- Letrehozni sajat magam reszere. A gyermekeim es unokaim reszere. Latja, egy kis cedrust nevelek viragcserepben, hogy majd kis facsemetekent en magam, sajar kezemmel ultessem ki az en Hazam szegletebe. Nem leszek masok terhere. En magam rendezek el mindent az en sajat hekrarornon, gyiimolcsost telepitek, el6 sovenyt ulrerek ki. Meg szornszedaimnak is tudok segiteni. Van megtakaritott penzern is, a megjelentetett cikkeimert maig kapok honorariumot, A fiaim., olyanok, amilyenek, de anyagi segitseget sosem tagadnak meg tolern, Egy pici hazar epirek majd ott magamnak, es anyagilag segitek a szomszedoknak is az epirkezesben.

- Hat mig mit nem - mondta j6val hangosabban, mint korabban, Galina, - egyaltalan nem gondokodik ez az ember! Ugyan hogy is lehetne kiiitetni a gyurnocsost, ha nem jar a lab. Raadasul, mig a szornszidoknak is segiteni! 6, jaj, ha ezt az emberek hallanak, .. Mit szonanak hozza? ... Miesoda hazar Ipitertek neki a fiai, inkabb oriine, hogy il, adna halat fiainak,

.ib-

::-:1:: .. ,155

Istennek. De ez itt nem tud nyugodtan megtini. Vinsigire ilyeneket talal ki. A rendes emberek ugyan mit tudnak egy ilyen emberrti gond6ni?

Nyikolaj Fjodorovies hallotta Galina szavait, de vagy. nem figyelt, vagy ugy tett, mintha nem figyelne es igy folytatta:

- Ertern en, Vlagyimir, ugy is errekelheri dontesemet, mint tulzott erzelgosseget, de ez nem igy van. Dontesem hosszu toprengesek eredmenyekeppen sziiletett. Csak kulsoleg, latszolag ninhet az eletem szepnek: itt a villa mindennel felszerelve, mint egy palota, Hazvezercnom van, fiaim a tarsadalomban nem utols6 helyen vannak, de voltakeppen, amig nem ismerkedtem meg Anasztaziaval, en mar halott voltam, Igen, Vlagyimir, ez igy van. Csak kepzelje el, mar otodik eve elek itt. Idomet altalaban dolgoz6szobamban toltom, Senkinek nines ram szuksege, nines sernmi, abszolut sernrni, amire hatassal lehetnek. Piaimra is, de unokaimra is ugyanilyen sors var, Az a sors, hogy ateljern halalorn meg sajat foldi eletemben.

Az ember, Vlagyimir, akkor nvilvanittatik halottnak, amikor Iegzese megszunik, de ez nem igaz. Az ember akkor kezd haldokolni, amikor raebred, hogy mar senkinek sines ra szuksege, senki es semmi sern fiigg tole.

Villam koruli szornszedaimnak egyszeru hazikoik vannak, de nines kozottuk egyeden baratorn sem.· Meg a fiaim is azt kertek tolem, hogy vezeteknevern a szomszedoknak ne aruljam el. Sok az irigy, ki a kornyeken erdeklodik. Kie ez a villa, kesz palota? Ha rnegtudjak kie, a sajt6 majd tele lesz azzal, hogy ugyan milyen penzbol epitettek. Azt pedig, hogy sajat munkabol, kinek lehetne bebizonyitani? fgy hit, itt szep dolgozoszobamban uldogelek a masodik emeleten egymagam, eppen ugy, mint elitelt a bortonben, mint egy halott es fel sem allok - hiszen nines is miertr! Sok filozofiai munkarnat nyomtatrik ki, de miutan megismerkedtem Anasztazia filozofiajaval.; Most mondok Onnek valamit. Vlagyimir, kerern, ne vegye az egeszet oregkori fantazialas vegeredmenyenek, bebizonyitorn a kovetkezo kovetkezteres igaz voltat. Tudja,

156~

Vlagyimir, eppen most, ebben a pillanatban zajlik Isten ftelete,

- ftelete? De hat hol es hogyan zajlik? Miert nem tud errol senki semmit?

- Tudj:-, Vlagyimir, mi mar hosszu ide ora ugy kepzeljuk el ezt az Iteleter, mint valami borzalmas, az Egekbol erkezo lenyt, iszonyatos kfserettel. Ez a magasabb leny majd mindenkinek kulon-kulon elmondja, hogy miben cselekedett helyesen, miben van igaza, es miben nines. Majd ez a felsobbrendu leny mindenkinek meghatarozza buntetese merteket es az elitelrer vagy a Pokolba, vagy a Paradiesomba viteti. Ily primitfv m6don kepzeltuk el Isten Iteleter, De Isten nem prirnitiv, 6 igy nem Irelkezhet, Isten orok szabadsagot adott az embernek es barmi-

, lyen birosag voltakeppen a szernely elleni eroszakor, a szabadsag megvonasat jelenti.

- Akkor :oiert mondta, hogy most ebben a pillanatban zajlik az Isteni I relet?

- Megismetlem az elmondottakat: Isten itelete ebben a pillanatban zajlik, de mindenki magat Iteli, Megertettern, mit teremtett meg Anasztazia, Az 0 filozofiaja, az ereje es logikaja felgyorsftjak a folyamatokat, Csak kepzelje el, Vlagyimir, sokan hisznek majd benne es megvalositjak a gyonyoru Isteni Telepulesek eszmejet, Masek nem hisznek benne, es ott maradnak, ahol most vannak. A vilagon minden viszonylagos.

Amig nem keriiliink olyan helyzetbe, hogy osszehasonlitsuk eletunket masok eletevel, azt gondoljuk, hogy eletunk nirheto, De, ha itt, melletrunk lesz egy masmilyen, akkor a hitetlenek megertik az egeszet, es a Pokolban fogjak larni magukat. Vannak, akik esak azert tartjak magukat boldognak, mert nem tudjak, mennyire boldogtalanok. Pontosan most zajlik a szamunkra, ertelmunk szamara felfoghatatlan Isteni Itelet. Ez nem csak az en felfedezesem, Egy novoszibirszki pszichologus, aki a lakossag kulonbozd embercsoportjainak reakcioit vizsgalta Anasztazia kijelenteseire, tenylegesen is ugyanezt mondta. Nero ismerjiik egymast, en esak elolvastam publikalt koverkezreteseit, megegyeznek az enyeimmel,

t

157

.

A kulonbozo varosokban e16 emberek erzik es ertik a tor" tenesek roppant jelentoseget, Erjomkin professzor, akinek versei egy nemzeti gyiijtemenyes kiadasban jelentek meg, szinten remekbeszabott versekkel besz€:l az Anasztazia jelensegrol, Szeretnern hangsulyozni, Vlagyimir, azt is, hogy e versek Anasztaziahoz Irodrak:

Igazi Embert ldttam meg benned, Hirnoknek kaldott aa: tij eoezred. Az unokdim istenek koriben

Tiged mintdznak majd pildakippen.

Fejb6l tudom ezeket a gyonyon1 verssorokat. Szeretnem, ha az en unokaim is istenek kozott elnenek, ezert szeretnek nekik leheroseget biztositani azzal, hogy en magam Iatok hozza a Nagy Haza egy gyonyoru paranyi mozaikreszenek a letrehozatalihoz. Nem gond folder vennem, akar robber is, de hatalmas jelentdsege van annak, hogy ki fog' korulottem €:lni. Ezerr szerernern a folder ott megmunkalni, ahol hasonlo gondolkodisu emberek vesznek korul, Az unokairn szamara szeretnern letrehozni azt. Egyszer majd, minden bizonyriyal, valamelyikuknek kedve tamad odakoltozni, es ott elni, Lehet, hogy a fiaimnak is kedviik tarnad eljonni a gyonyonl atyai kertbe, hogy kipihenjek az ertelmetlen rohanis faradalmait. Mostanaban nagyon ritkan jonnek el meglatogatni, de a kertbe, amelyet majd en hozok Ietre, el fognak jonni, Majd arra fogom 6ket kerni, hogy e kertben temessenek el. A fiaim el fognak hozzam jonni ...

Az unokaimrol beszelek, a fiaimrol, de mindeneke16tt nekem sajar szemelyem miatt kell epitenem, nekem kell melro emberi letezest teremtenem, maskulonben ... Brti, ugye, Vlagyimir ... Bennem egyszerre esak felebredt az eletkedv, elni akarok, ese1ekedni, tenni akarok, Kepes leszek ra! Kozkatonakent belepek Anasztazia hadseregebe.

158,1.,";', ~

- Hisz ' ilni itt is lehet! Ugyan, mir nem itt akar nyugodtan Ilni, ha? - bokre ki Galina,

Nyikolaj Pjcdorovics ezuttal ugy donrott, hogy valaszol Galina szavaira. Galinahoz fordult es {gy szolt:

- Brtem nyugtalansiga okat, Galina Nyikiforovna. Fel, hogy elveszti munkajat es a fedelet a feje fel6L Ne feljen, kerem, en majd segitek Onnek egy kis hazacskat felepfteni a szomszed telken, lesz sajat haza es foldje is. Ferjhez megy, majd talal maginak magihoz valor,

Galina hirtelen teljes magassagaban felegyenesedett, kihuzta magat, a dohanyzo asztalra dobta a feher porrongyot, amellyel ugy tett, mintha port torolgerett volna beszelgetesunk alatt. Gombolyded csipojere helyezte kezer, szeretett volna valamit mondani, de keptelenvolt, mert a felhaborodottsagtol nem jurott levegohoz sem, am minden erejet latba vev« osszeszedre magat es megszelidtilve esendesen igy szolt:

- De lehet, hogy in nem is akarok egy ilyen szomszid mellett ilni ... A hazikot pedig megipitem magamnak in magam, mihelyt te1ket kapok. Aparnnak mig gyerekkoromba segitettem egy fahazikot osszehozni. Pinztet is sikenit egy keveset filretennem. Az itteni munka meg nines is inyemre. Ugyan kinek takaritok az ernelereken nap, mint nap. Senki sines ott, de in, mint egy eszelos, nap, mint nap rakaritok, Nem akarok in esztelen emberek szornszidsagaban ilni.

Galina hirtelen sarkon fordult es gyorsan beszaladt sajatszobajaba, de hamarosan ragra nyilott szobaja ajtaja. Ket viragcserepet tartott a kezeben, amelyekben szinten zold hajtasok voltak, ugyanolyanok, mint Nyikolaj Fjodorovies szep cserepeben. Az ablakhoz ment es sajat eserepeit is az ablakparkanyra helyezte. Majd visszatert szobajaba es egy nagy kosarat hozott ki, amely tele volt rengeteg pici vaszonbol keszult zacskoval, A kosarat Nyikolaj Fjodorovics Iabai ele pottyantotta es igy szolr:

- Magok. Eziviek, mer egisz adotr nyaron is, osszel is az erd6be gyutogetrem 6ket. Mindenffle gyogynovinyek magjai.

It 159 --

Azoknak, amiket nagy f6deken vetnek el, hogy majd patikakban arujak, nines olyan erejuk. Csak vesse el6ket sajat kezivel a foldjin, majd segitenek visszanyerni az egiszsigit is, meger6sitik. Akk6 is, ha esak n6nek, de akkor is, ha tilen teat csina maganak beloluk, A kis cidrus is esak szom6rkodna egyrnagaba, hogy ne legyen hat egyedti, Ihoztam hozza a baratait, testvireit, - muta- . tott Galina az ablakra, ahol most mar harem cserep sorakozott egymas mellett hajtasokkal. Lassan a kijarat fele indult, de mielott kiment volna, meg visszaszolt: - Agyo, filozofuskaiml Lehet, hogy ismerik a halal filozofiajar, de hogy az ilet filozofiajat mig meg ken tanulniuk, az hitszentl

Lehetett latni, hogy Galinat valami nagyon er6sen megbantotta, es most orokre elment. Nyikolaj Fjodorovies tett egy lepesr Galina utan, de megbotlott, mert nem fogodzott semmiben, ugy tette meg a lepest. Ahogy megbotlott, megprobalt egyik kezevel a tolokocsi hatara tamaszkodni, de az felborult. Nyikolaj Fjodorovies megingott, szettarta karjat, Fe1ugrottam, hogy megtartsam, de elkestem. Galina, aki kozben a szoba kijarati ajtajiba ert, a felborul6 karosszek zajira villamgyorsan viszszafordult, megpillantotta az ingadoz6 Nyikolaj Fjodoroviesot es mellette termett, mint a villam. Er6s karjaival meg sikerult fe1fognia es dus keblere olelnie a Iaba alol mar talajt vesztett ides embert. Aztan egyik kezet leengedte, atfogta Nyikolaj Fjodoroviesot a terde alatt, ugyvitte a tolokocsiba, mint gyermeket szokas, beleultette, fogott egy pledet, betakargatta labair, s kozben igy beszelgetett hozza:

_ Ej, rniesoda nyimnyila katonaja van Anasztazianakl Nem

katona ez, esak tartalikos!

Nyikolaj Fjodorovics kezet Galina kezere helyezte es figyelmesen tekintett a szemlesutve labai el6tt ul6 nore, "tegezve" igy szolt hozza:

_ Bocsass meg, Galja! Azt gondoltam, hogy kigunyolod

igyekezetemet, de te ...

_ Hit gunyolodom in? Hit elment volna tisztara az eszim?

_ mondta gyorsan Galina. - Hiszen minden adott este top-

reng, mereng az in szivem. Azon gond6kodik, hogyan urerem el a gyogynovinyeket, azon gondckodom, hogy mivel is tudnam az i~ ~Inyes ~ze~u solyom madaram meggy6gyitani, hogy viszszanrjen ereJe. Finom, kint megtermett friss kaposzrabol Ievest kiszirek neki, amibe nines semmi rmivi, se nem buzlik semmini, Val6di, j6 zamatos tehfnrejet adok neki, nem azt pasztori~it, l~ttyo,t, am~t ka~.ni. Ha meg az in flnyes szermi solymorn szrttarja ~zarnyatt, feroppen, lehet, hogy mig gyereket is szulok en neki, In gunyolodni>! Ugyan mil Nem gunyolotarn in! Amit m~tam, azt is esak azi, hogy lassam, mennyire eszant, nem gondoja-e meg magat filuton.

- El~zant vagyok, Galina, nem gondolom meg magam.

- Ha _redig mar ig_Y van, akko ne zavarj rna te ki engem

a szomszidbal Ne akarj te engem masho adni!

- Nem zavartalak en teged el, Galja. Csak egyszenien nem gon~oltam, h~gy be1eegyezel abba, hogy vel em maradj egy egy~.z~.r~bb: nem l~ye~ pompazarosan berendezett villaban. 6, ugy orulok en a ~e ohajodnak, Galjal Halasan es nagyon, de nagyon koszonorn. En nem is gondoltam ...

- Ugyan mit nem lehet gond6ni? Hit ugyan melyik asszony kacsongatna masra, ha ilyen elszant katona all az odalanl Amiko in Anasztaziarol olvastam, amik6 el6vastam ... Igaz, sokaig, lassan, riszekben ovasram, rnigis azonnal megirtetrem, Nekunk mos rna, az asszonyoknak mindnek, olyannak kell Ienntink ~ir:t Anasztazia, fgy hit ugy dontottem, hogy neked in e~ plelt a te Anasztaziad leszek. Nekiink asszonyoknak, n6knek most mar, mig ha lassan is, de olyanokka kell Iennunk mint ~as?;tizia. ~ig ~gyan r:inesenek j6 eros katonai, esak' gyengicske tartalikosai, de mi asszonyok majd megerositjuk iiker talpra illitjuk iiket. '

~ Kosz~~om szepen Galina. Tehat, ez azt jelenti, hogy On, Galina Nyikiforovna, olvasta ... Estelente pedig gondolkodott azon, amit olvasott ...

- Ovastam hit! Mindegyik Anasztazia konyvet elovastam is estinkint meg gondokodram. Csak nem kell engem most mar

, : i

.161 ~

oly ridegen nevezni. Ma rigen meg akartam kirni. Inkabb Galja lennek.

_ Rendben Galja, olyan erdekeset mondott, amikor megser-

todott, igen, roppant erdekeset: "Lehet, hogy ismerik a halal filozofiajat, de hogy az ilet filozofiajat meg meg kell tanulniuk, az hitszent.' Micsoda ket ellentetes filoz6fiai irany vel6s meghatarozasa. Roppant pontos meghatirozas: a halal filozofiaja, az Met filozofiaja, Megrendit6! Anasztazia az elet filozofiaja, Igen! Hat persze, rerrneszetesen, ez igy van! Megrendit6!

Nyikolaj Fjodorovics izgatottan es gyengeden megsimogatta Galina kezet, es fellelkesulten hozzatette; On filozofus, Galina, es en meg csak nem is sej tettem.

Aztan hozzam fordulva igy szolt:

_ Ketsegtelenul sok mindent kell meg tudatositanunk ugy a filozofiai szemszogebol, mint ezoteriai meghatarozasok segitsegevel, Probalorn ugy ertekelni Anasztaziat, mint embert, mint egy olyan embert, amilyennek mindnyajunknak lennunk kell. De Anasztazia te1jes elfogadasat ugy, mint hozzank hasonlo ernbert, bizonyos rendkivuli kepessegei nem teszik lehetove.

On, Vlagyimir, leirt konyveben egy olyan tortenetet, amikor Anaszrazia tavolbol mentett meg embereket a kinzastol. Bar megmentette oket, de a rnaga, emlekszik ugye, elvesztette tudatat, elfeheredett es korulotte meg a zold fll is megfeheredett. Mifele mechanizmus ez, rniert feheredett ela is, es a fll is korulotte? Meg soha, semrni hasonl6val nem talalkoztam, bar probaltam rola ezoterikusokkal is beszelgetni. Sem a filozofusok, sem a fizikusok, s6t az ezoterikusok nem ismernek hasonlo

jelenseger,

_ Hogyhogy nem ismernek?! - mondta a beszelgetesbe

lepve a professzor laba eldtt a foldon ul6 Galina - Ugyan mi van ezen olyan irthetetlen, amikor ki kell kaparni a szemiket. _ Kinek kell kikaparni a szemet, Galja? Nocsak, nocsak, Onnek meg van a velernenye errol a jelensegrol is? - kerdezte csodalkozva Nyikolaj Fjodorovics Galinahoz fordulva.

De Galinanal erre is keszen allt a valasz:

- Hat ez a napna is vilagosabb. Amiko barkire is tisztataIan eruk tamadnak, valamilyen rossz hirrel fenyegetve vagy mireggel, vagy haraggal gyalazkodva, az ember elfehiredik. Vagyis kifehiredik, Akkor fehiredik ki, amiko nem veri vissza ezt a rosszat, hanem magaba fgeti fel, at is iii, magaba igeti fel, is fehfredik, ennek sok pildaja van az Iletben. Anasztazia felfgeti magaban ezt a tisztaralansagot, de a fli azir fehfredik, mer az is igyekszik segiteni. Szerintem, minden rossz enlnek ki kell a szerni t kaparni.

- Tenyleg, valoban igy van ! Sok ember elfeheredik - mondta csodalkozva Nyiko1aj Fjodorovics, figye1emmel nezve Galinara, es meg hozzatette: - igazat szol, hiszen az ember elfeheredik, amikor nem veri vissza a kellemetlenseger, hanem megprobalja azt egyszerllen atelni magaban. Vagyis felegeti magaban, igy mutatkozik. Tenyleg Igy van! Ugy ninik, hogy minden egyszeni. Anasztazia felegeti magaban a rea iranyltort agresszi6 energiajar, Ha visszaveri - nem csokken a terben es valakinek meg kart okoz. Anasztazia nem akarja, hogy barkinek is kart okozzon. Rea viszont sok fog iranyulni, Sok, az evszazadok alatt a halal filozofiajanak a kovetoi alral felhalmozott, de a most Ietrehozott is. Ugyan ki tud az erok ilyen hasonlo nyomasanak ellenallni? Ki? Tarts ki, Anasztazial Tarts ki, te "Nagy Harcos"!

- Ki fog tartani! Segitiink neki! Ahogy a piacon elkezdtem a k6nyveket osztogatni, az asszonyok, akik ovastak, most a sarkon kezdenek gyulekezni, Adtam nekik ddrusmagokat is. Eliitettik. Gyogynovlnyekrol is besziltem nekik. Az asszonyok azt mondjak: "Kell valamit tenni. Az embereket verni azir ' ippen nem. fogjuk, ahogy azt ott a sarkon az egyik javasora, ... de azirt meggondojuk, hogy kirol legyen gyerekunk."

- Mi a csoda, Galina? - amuldozott Nyikolaj Fjodorovics.

- Mar letrehoztatok sajat partalapszervezereteker?

- A, dehogy! Ugyan mifile partalapszervezereteket? Mi csak

egy picit adogalunk a sarkon es diskuralunk az iletrol.

- 13s a ferfiakat miert akartatok megverni? Milyen ervek vezereltek benneteket?

t~63

.

.

_ Hogyhogy milyen' frvek? Mire vannak? Gyeriink, gye~iink, sziij neki gyereket mi meg sziijuk a gyerekeket - de flszker bezzeg a fiokiink~ak nem raknak. De ~a nem tudsz ff~zket rakni akkor minek akarsz gyereket? Melyik asszony lesz bodog az emberive, ha a gyereki szeme lattara szenved. ~gy tanitono rna kitszer is eljotr hozzank. Ez a ranitono m~.ndJa, ho~ valamilyen pszichikai faktor nem en~e~i, ho?y ,hlg~e~ek onn;agukba, mindig valami tengerer: ru:1 al~pltvanytu varnak pmztet. Azt mondja, hogy ez valami szindroma. Az, hogy az emb~r nem hisz onmagaban. Ez a szindroma mindenfile okot ralal arra, hogy ne ipitse meg a sajat fiszkit.

Ez a ranitono mig azt is menta az asszonyoknak, hogy ezt a kolcsont nihany even belul vissza is ken fizetni: Lehet, hogy husz, de az is lehet, hogy harmine iv muva, elfe~eJt~ttem. Cs~ arra emlfkszem, hogy egy picivel robber ken majd vlsszafizetn.l, mint amennyit adtak. Hat, hogy van ez? A mai ember gye~ekelt

kezdi eladni?

- Miert az ilyen hasonlat, Galina?

_ Hat hogyhogy "mir"? Az emberek mosransagra teljese~

megbolondutak, pinztet kirnek koicson. Azt~ ~eg ugyan ki fogja rnegadni, ha? Az ilyen kdcsont az egiszen ptCl gyerekeknek keIl majd megadniuk, ha felnonek. S6t, azoknak a gyere~eknek, akik mig meg se szulettek. Raadasul, mig tobbet ken vl,ssza~dniuk, mint amennyit kaptak. Ahogy az asszonyok meprtettik, hogy a jov6nek milyen kipe l.esz, elkezdt~~ 6rjonge,nt a gyerekek miatt. Aszontak, elpiifohk az emberjuket. De m meg azt gond6tam, hogy nem ken nekunk segitsiget varni se~on~an, szeginy szerencsitleneken nekiink magunknak ke1: ~eg~te~l.

Amikor in egyszer megk6stotam egy tengerent~h kobaszt, a szivem is konnyezett, Ugy szerettem v6na kiild~m egy dara~ka jo ukran szalonnat, jo hazi kobaszt annak, aki azt a k?lbaszt csiriata. in draga jo, irgalmas, Istenem! ~zekbe ~ or~zago~ba az emberek .rna el se tudjak kfpzelni, milyen az 19azl kolbasz. Ha' hogy lehet pinztet fe1venni az i1yen~~tu': buta ?inz lesz az: nem lesz annak semmi haszna, csak baj ill rule a hazhoz. Verm

meg az embereket, in is ammond6ja vagyok, hogy ne, amugyis csak egy asszony javasota, hogy verjuk tiket. Az asszonyok nem egyeztek bele. Minek beleegyezni? igy elveszthetnik mig azt a csop eszuket is, ami mig maradt, mar ugy-ahogy. Az asszonyok meg ugye egymasnak elbeszilik, milyen kegyerlenul nehiz az Hetuk az emberjuk mellett. in meg el is dicsekedtem, m6tam is, hogy az enyimnek mar meggyott az esze.

. - A tiednek? Ki az?

- Hogy-hogy ki? Hat neked. in mar besziltem nekik rolad.

Hogy utettil cidrust, hogy a varosba kuldtil, hogy hozzak neked rajztablat meg egy nagy vonalaz6t. Itt van e, az allvanyon - mutatott az iroaszral mellett allo rajzeszkozokre - in elmondtam nekik, hogy trilem kirdezted, milyen fakat a legjobb a hektar fold korul ulrerni, meg hogy rajzota az asztalon a papirokra egy falut, ahol jo emberek fognak Hni.Nem v6t elig hely a papiron, azir szalasztottal el a varosba, hogy hozzak neked rajzpaplrokat, meg egy vonalazot,

Ahogy ezt elmondtam az asszonyoknak, hat elindultunk mind kivalasztani a legjobbat. Ki is valasztotruk a legnagyobbat, meg legjobbat - persze a legdragabbat is. Az asszonyok meg aszontak: "Ne vacakoj, Galina) ne kicsinyeskedj!" Segftettek nekern, de Iartam a szernukbe, hogy irigykednek. Irigykednek a besriak, hogy az in gyerekem csodakertbe, hat, mighozza szulofodre fog megsziiletni, sok j6ember kozf, Finykipezogipet vettek nekem a kozos kasszabu, hogy leflnyklpezzem a rajzokat. Elvettem a ffnykipez6gipet, el is montak nekem, hogy kell vele banni, hol kell lenyomni a gornbot, melyik lyukba nizni. De sehogy se tudtam donteni, nem tudtam niled megkirdezni, hagyod-e, igy hat le se nyomtam a gombot rajta.

- J61 tetted, Galina, hogy nem keszitetrel felveteleket a rervekrol beleegyezesern nelkul. Ha majd befejezem, akkor majd talan, majd kozzeteszem ugy, mint egy jovendo birtok lehetse-

ges valrozatar, .

- Olyan hamar nem fejezed te azt be, de a falut, az asszonyok a szip jovot mar most turelmetlernil varjak, es Iegalabb

meg akarnak pillantani. Szip kipet sikerult a nagy rajzlapon megrajzolnod.

- Miert gondolod, hogy nem sikertil gyorsan befejeznem?

Voltakeppen mar majdnem minden keszen ill a publikacicra: a vazlatok is, a szines rajz is.

- Hat azt mondom in is, nem? Szipre sikeredett a kip. Csak nem szabad mig nyilvanossagra hozni, hogy az emberek igy tegyenek, de az asszonyoknak mar meg lehet mutatni. Az asszonyoknak, akikkel talakozok, majd elrnodorn, megrnagyarazom, hogy csak egy picit nem j6.

Nyikolaj Fjodorovics gyorsan elgurult az allvanyhoz es en is hozza leptem. A rajzon vazlatokban, szinesen volt megrajzolva a jovendo csaladi telepules nehany birtoka. A rajzon ott voltak a hazikok, a kertek, az el6soveny mindenfele fabol es a tavacskak ... Hat ugy altalaban jol, szepen volt minden elhelyezve.

- De te ugyan miben talaltal hibat vagy pontatlansagot?

- kerdezte Nyikolaj Fjodorovics a hozza erkezo Galinatol.

- Hat nem rajzoltal Napot a kipre, Ha Napot rajzota volna,

akkor bezzeg arnyikot is kellett v6na rajzonod. Ha meg arnyikot rajzota vona, akkor megirtetted vona, hogy nem lehet a keleti odalra magas fakat iiretni, mer el fogjak takarni az agyasokar. A masik 6dalra kell 6ket iitetni.

- Tenyleg? Lehet., Mondhattad volna mar korabban is, de azert en eddig amugy is csak vazlatosan rendeztem el a birtokot ... Te, Galina, gyermeket keszulsz szulni?

- Hat perszel Te csak tornasszal Ha pedig majd a szulof6dre lipsz, kilipsz a karakornbaidbu. in majd megetetlek azzal, amit a szii16f6d nevel, majd megitatlak gy6gyitallal. A tavasz meg, majd meglasd, meglatogat bennunket, meglasd hogy kezd majd eledni, viragozni minden a szdkifodon.

Galina ujra a sz6nyegre telepedett Nyikolaj Fjodorovics lab a ele es tenyeret a filoz6fiai tudomanyok id6s professzoranak a toloszek karfajan nyugvo kezere helyezte. S a mar egyalralan nem fiatal, termetes, kemenykotesu es eleteros Galina ott akkor meg gyengednek es szepnek is tiint. Beszelgetesuk egyre inti-

mebbe yilt, szinte elmeriiltek valamifele eletfilozofiaban en pedig csak ill tam, mint egy felesleges harmadik szemely aki nem erti mi is torrenik, Ezert megszakitotram beszelgetesuket:

- Itt az ido, Nyikolaj Fjodorovics. Mennem kell, nehogy lekessem a repulogeper,

- Akkor gyorsan osszeszedek valamir, pirogokat - allt fel Galina, - utravalor, rogton elviszlek a reptirre.

. ~Yikolaj Fjodorovics lassan felallt a karosszekebol, egyik kezevel az aszralra tarnaszkodotr, a masikat pedig bucsura nyUjtotta. Kezfogasa mar nem volt oreges. .

~ Vlagyimir, udvozolje, kerem Anasztaziarl Kerem, adja at neki udvozleremerl N alunk feltetlenul gy6zni fog az elet filozofiaja, Hila neki.

-Atadom.

:&

167

.

KI lRANYiTJA A vtLETLENEKET?

Nt61 a pillanattol fogva, hogy megjelent az Anaszraziarol sz616 konyv else kiadasa, nem eves cikket irtak a tud6sok,. amelyek az "AnasLtazia" jelenseget hivatottak jellemezni. Tobbjuk velem is foglalkozott. Amikor meghallottam, vagy elolvastam a r6lam sz616 egy eseppet sern hfzelg6 visszajelzeseker, .:_ meg ha ki is . zokkentettek a kerekvagasbol, egy-ket napra, maximum egy hetre - ilyenkor lelkemben felhaborodtam, majd gyorsan el is felejtem az egeszer, De ezuttal ...

A Moszkvaban megtartort talalkozo alkalmaval egy olvas6 atadott nekem egy hangkazettat, Azt mondta, hogy egy felvetel van rajta, amelyet egy tudomanyos konferencian keszitett az "Anasztazia" jelenseg tanulmanyozasara letrehozott tud6sok kutatocsoportjanak a vezet6je.

A felverelt nehany napig hallgattam, tobbszor is, ujra es ujra. Amit hallottam, peldatlan volt. Miutan tudatositottan a hallottakat, nemesak azt erezrem, hogy megtorre lelkemet, hanem teljesen es mindorokre meg is semmisitett. Megsemmisitett mindenekel6tt sajat magam el6tt. Mie16tt meghallgattam volna a kazettat, a tajgaba keszulodtem Anasztaziahoz e~ a fiamhoz, de a felvetel meghallgatasa utan nem utaztam Sziberiaba, Kisebb roviditesekkel az alabbiakban felidezem, mi is volt azon a hangfelvetelen:

Tisztelt Kollegakl Az altalarn vezetett rudornanyos munkatarsak csoportja immar tobb mint harom eye vegzi az "Anasztazia" fedonevvel illetet jelenseg megfigyeleset, E csoport kovetkeztereseit es osszefoglalasait szeretnem most itt Onoknek bemutatni.

El6adisomban az "Anasztazia" nevet nem csupan azert fogom hasznalni, mert tomor es talalo, hanem azert is, mert az altalunk tanulmanyozott jelenseg maga is ez alatt a nev alatt mutatkozott be. Kozben, azonban nem zarorn ki a lehet6seget annak, hogy a jovoben pontosabb es jellemz6bb tudomanyos definfci6val illessuk, Ma ezt meg azert is nehez lenne megtenni, mert - rneggyozddesem szerint - "valami" olyannal kerultunk kapesolatba, ami tullep a hagyornanyos tudomanyos iranyzatok keretein, es lehet, a jelenlegi rudornany teljes egeszenek a hatarain is. Egyenlore a kutatas harem iranyvonalat hararoztuk meg. Ezek: 1) a V. Megre szerzdtollabol szuletett konyvekben megjelentetett esemenyek leirasanak hitelessege; 2) V. Megre konyvei, mint olyanok; 3) a szocium reakcioja V. Megre konyveire.

Pel ev alatt bebizonyosodott, hogy a konyvben leirt esernenyek hitelessegenek vagy hireltelensegenek nines jelentosege. Az olvas6k zomenel, akik kapcsolatba keriiltek a V. Megre altal irott konyvekkel, megfigyelheto eros emoeionilis reakei6, fuggetlen a Ieirt esemenyek realitasatol, A szoeium reakciojat egeszen masmilyen faktorbk valtjak ki. Az altalunk a kutatasra felhasznalt id6, az eszkozok, az intellektualis potencial, voltakeppen minden - szereny velemenyern szerinr - meg egy erdekes koverkeztetesre vezet. Az egyes emberek - ide tartoznak a szoeio16gusok es tud6s korok is - 6haja megkerdojelezni Anaszrazia letezeset, volrakeppen maganak a jelensegnek fontos.

Eppen a "letezik - nem letezik"kerdes felnagyobbitisa adott a jelensegnek lehetoseget arra, hogy akadalyok nelkul behatoljon a mai tarsadalom minden retegebe. Anasztazia letezesenek visszaurasitasa volrakeppen semlegesiti a szandekaival szembeni ellenallast, Ha Anasztazia nem lerezik, akkor a megfigyelesnek volrakeppen nines targya, nines semrni, aminek ellent kellene alini. Ugyanakkor Anasztazia kijelentesei hatasara a tarsadalomban megmutatkoz6 reakci6 eppen a kutatas szuksegesseget ramasztja ala, azt, hogy definialjuk Anasztazia jelentoseget es intellektuilis Iehetosegeir,

Ami a konyvekben leirt esemenyek hitelesseget illeti, a kovet-

kezoket lehet megallapitani: .

A szerzo, amikor a zajlo esemenyeket Ieirja, nemcsak ont?agat mutatja be sajat neven, hanem a leirt esemenyek megtortenesenek a pillanataban meg az at korulvevoket sem kimeli. Nero valtoztatja meg val6di vezeteknevtiket, a rorrenesek helyszinet es bizonyos helyzetek val6s kepet sem, fgy peldaul teljes egeszeben beigazolodott az a tortenet, ame1y az elsa konyvben szerepel. Ebben V. Megre a gazos kapitanyanak jelenlereben a setahaj6 utak egyike alkalmaval a gazosre erkezett falusi lanyokkal 80rt01t. A g6zos legenysegenek tagjai alatamasztjak azt a tenyt is, hogy ott akkor, azon az este felbukkant egy hallgarag.fejet kend6vel elrakaro fiatal n6. V. Megre e n6nek megmutatta a g6zost, majd elvonu1t vele. A konyvbol megtudtuk, hogy ez volt a sziberiai remeteno, Anasztazia elsa feltunese V. Megre kapiranyi gazosen. Vlagyimir Megre, avallalkozo, es Anasztazia, a sziberiai remereno els6 talalkozasa es az 6 elsa beszelgetesuk is.

Tanuk es dokumentumok igazoljak tobb, a konyvben leirt esemeny helyes kronologiajar is. Ezen tul meg rendhagyobb he1yzetek is megtortentek, amelyeket V. Megre rudatosan vagy valamilyen mas okok miatt kihagyott a konyvekb6L Kulon figyelmet erdemel, peldaul, V. Megre korhazi apolasanak a tenye Novoszibirszkben, amelyetorvosi korlap, a betegseg lefolyasanak a kortorrenete, az egeszsegugyi vizsgalatok, a hosszantarto betegseg es a hirte1en javulas adatai igazolnak.

Megallapftottuk, hogy a gyogyulas hirtelen akkor allt be, miuran az orvosok azt a cedrus olajat kezdtek hasznalni, amelyet a korhazba egy ismeretlen na hozott?!

Nem tagadom, hogy nagyon lekorott bennunket a konyvben leirt esernenyek hirelessegenek a kutatasa. Ha rendelkezesunkre ilitak volna meg a kriminalisztika szo1galtatasai is, akkor sok mas egyebet is tudtunk volna bizonyitani, illetve cafolni. Megallitott bennunket azonban az a teny, hogy tarsadalmunk V. Megre konyveire, pontosabban mondva, Anasztazia a konyvekben talalhato kijelenteseire, hevesen es rendkivuli medon

170~

reagalt, Kideriilt tudniillik, hogy Megre intim kapcsolatainak a reszletei a robbseg szamara nem voltak fonrosak, az embereket Anasztazia monol6gjai erdekeltek,

Mar az elsa adott reakcio, annal inkabb a mai megnyilvanulasok kutarasai, hitelesen bizonyitjak: "valami", ami magat Anasztazianak nevezi, szemmel latharoan hatast gyakorol a mai szociumra.

A hatas zonaja a jelen idoben is egyre tovabb tagul. Nekiink is figyelmesebben kell viszonyulnunk meg a leghihetetlenebb kovetkeztetesekhez is, meg kell probalnunk megerteni es megvizsgalni azokat. Az "Anasztazia" jelenseg minden valoszinuseg szerint olyan er6 es Iehetosegek birtokaban van, amelyeket a mi tudatunk es elmenk teljes egeszeben nem kepes megerreni.

A "Soter Er6k idoszakan at" cirrui fejezetben, amelyet V.

Megre elsa konyveben jelenreretr meg, a jelenseg nem esak megjovendoli a konyv megjeleneser, hanem azt is, hogy minek segftsegevel gyakorol hatast az emberek elmejere es tudarara. Anasztazia monol6gjaban azt allitja, hogy a kulonbozo korszakokbol a Vilagegyeremben rnegtalalharo legjobb hangkapesolatokat gyujtotte ossze, es ezek fognak majd jotekonyan hatni az emberekre. Azr allftja, hogy ez egy egyszeru folyamat: "Amint larod, ez egyszerrien a Vilagegyetem orokkevalosagabol es vegtelensegeb61 szarmazo jelek osszekapcsolasainak az errelemszerti, jelentesszerri es celiranyos, pontos forditasa."

Csoporrunk minden tagja ugyanarra a meggyozodesre jurott: az adott kijelentes kiralacio. Meggyozddesunk, ahogy azt korabban felreteleztuk, az alabbi logikus es kersegen felul allo kovetkeztetesen alapul: meg ha a konyvben Ieteznek is bizonyos rendkfviili hangkapesolatok, ezek azert sem fejthetnek ki olyan hatasr az olvas6kra, mert nines eszkoz, ami ezeket megszolaltatna. A konyv nem tud hangokat kiadni, tehat az Anaszrazia altal osszegyiijrotr "Vilagegyetem hangjait" nem is tudja a fulunkbe juttarni,

Anasztazia erre kesobb megis a koverkezo valaszt adja: "Igen, a konyv nem tud hangzani. De ugyanazt a celt szolgalja, mint

a kottapapir. Az olvaso a bensojeben az olvasott hangokat akaratlanul is kiejti. Ilyen m6don a szovegbe elrejtett hangkapcsolatok a lelekben tisztan, elferdiiletlen, eredeti ertelmukben es modjukban hangzanak. Magukban hordozzak az Igazsagot is, a gyogyitast is. A lelket pedig feltoltik lelkesulrseggel is. Azt, ami a lelekben zeng, semmilyen mesterseges hangszer nem kepes megszolaltatni.

v. Megre harmadik konyveben, a "Szeretet Tereben" bemutatta a tudosok es Anasztazia kozotti parbeszeder, Am ismeretlen okok miatt azt csak rbviditett formaban kozli, Vagy - ha figyelembe vesszuk azt, hogy a konyvek megjeleneseben reszt vesz maga a jelenseg is - akkor eppen a jelenseg, lehet, szandekosan nem folytatja Anasztazia tudosoknak adott valaszat, Vajon miert? Talan azerr, hogy a hitetleneket a passzivitas allaporaban tartsa? Teny azonban, hogy Anaszrazia hihetetlen kijelentesenek vannak bizonyitekai. Idezem Anasztazia a tud6sokkallefolytatott parbeszedenek folytatasat. Az opponens ezen allitasara: meg soha senki sehol sem jegyezte le azt a renyt, hogy bizonyos, a beszedszervek szamara idegen hangok osszekapcsolodnauak az ember bensojeben, Anasztazia a kbvetkezoket valaszolta: .

- De igen, lejegyeztek. Peldaval is szolgalhatok.

_ De az ilyen peldat sok mindenkinek kell ismernie. - Rendben. Ludwig van Beethoven.

- Mit akar a nevvel mondani?

_ "Az Orornoda' - ez a neve Ludwig van Beethoven kilencedik szimfoniajanak. Szimfonikus zenekarra es nagykorusra.

_ Igen, de hogy tudja ez bizonyirani az On aIlitasat az olvasoban keletkezo hangokrol? E hangokat senki sem hallja.

_ A hangokat, amelyek abban az emberben keletkeznek, aki a konyveket olvassa, csak maga az olvaso hallja.

_ Hat latja?! Csak maga az olvaso. Tehat kbvetkezeskeppen nines bizonyitek, Az On bizonyiteka Beethoven szirnfoniajaval ezert nem meggyozo.

_ Ludwig van Beethoven, amikor a Kilencedik Szimfoniat,

"Az Oromodat" irta, mar suket volt ... - valaszolta Anasztazia,

,Be~t~~:en ~letrajza ezt a tenyt mar bizonyitotta. Sot, e szimfoniaja .elso b.emuta:ojan a suket zeneszerzo meg fel is allt a karmesten pulpicusra es maga vezenyelt,

Az adott tortenelmi tennyel val6 megismerkedes utan Anc:sztizia alabbi, ~ijelentese mar nem valtott ki ketelyeket: ,,~mden egye.s kiejtett betu vagy benik osszekapcsolasa - le~yegtelen milyen szovegbol - hangokka valtozhatnak. Barmilyen szoveggel teleirt oldalt hangjegyekkel releirt oldalhoz lehet has~nlftan,~' A kerdes csak az, hogy ki es hogyan tudja el.r;ndezm a betuket-hangjegyeket. Az, hogy gyonyorii szimfo?lat vagy hangzavart hoznak-e letre? Tovabba kerdes marad az IS, hogy az ember bensojeben rendelkezik-e a megfelelo tokeletes "hangszerrel", mely egy egesz szimfonikus zenekart kepes megszolaltarni."

Csop?r.tun~ kuta,toi, kesobb erre a kovetkeztetesre jutottak:

"Anasztazla kijelentesei a robbanas derivatumairol a vakuum letreh?~a ~tal val6 ~ozga~rol, a levego tisztitisa;ol, az agrot:Chlllkat mo.ds~erekr~l, a cedrus olaj sok betegseg gyogyitasaban megnyilvanulo jelenrosegerol, az emberi gondolat altal mozgatott energiarol es meg sok egyebrol megerdemlik a tudos korok legnagyobb figyelmet,"

Ilyen kovet~eztetesre jutva csoportunk nem kivanja rnaga~~ a felfedezes elsobbseget, A novoszibirszki tudosok egyideJUle~, va~ tal~ meg korabban, mint mi, ezt mar meg is tettek. Errol tamiskodik Szperanszkijnak, a Novoszibirszki Tudosklub vezetojenek a fell~pese is, Zsutyikova, novoszibirszki pszichologus ,Job~, ha elhisszukl" dm alatt megjelentetett munkajaban az ,al~~bl kovetkeztetesre jutott, amelyet az alrala vegzetr szoci-

ologiai kutarasokra alapozott: .

"Az ember ~isz?nya ~.agahoz Anasztaziahoz nem att6l fiigg, hogy egyeteml diplomat es tudornanyos fokozatai vannak-e v~gy sem, hanem nagy mertekben fugg a jellernerol; az altala elismert ertekrend priorirasaitol; a tudarosirort illetve nem tudatosit?tt hozzaallasarol, vagyis az ember szemelyisegerol s annak minden egyes osszetevojetol, Fiigg tovabba atrol, hogy

akarja-e vagy sem, hogy Anasztazia valosag legyen; fiigg attol, hogy mennyire nyitott a tudata, mennyire kesz arra, hogy e1fogadja azt, ami meghokkento, ami az altalanosan elfogadottak hataran tu! talalhato. Az, ami megnyilik elottunk (es ahogyan megnyilik), korunk sajitossigait61 fugg es sajit tudatosodasunk szintjenek felel meg."

Lehet, hogy a novoszibirszki tudosok kutatasai je1ent6s mertekben messzebbre tudtak volna jutni, mint a mieink, de a Tudominyos Akadernia novoszibirszki reszlege ezt nem finanszirozta, A mi esoportunk, amely erre megrendelest kapott, es ennek kovetkezteben meghatirozott finanszirozasi Iehetosegeket is, mar rna meggyozodessel kepes allitani az alabbi tenyt: civilizacionk .egy olyan jelenseggel lepett eriritkezesbe, mely koribban nem volt kutatas targya es ebbol kifoly6lag nines is semmilyen tudomanyos meghatarozasa. A kutatasoknak a mai tudominyos iranyzatok - mindenekelott a fizika, psziehol6gia valamint az ezoteria - bevonasaval kell rortennie. A rarsadalmunkban ma az Anasztazia nev alatt vegbemeno folyamatok nyilvanvaloak es realisak, ezert nem hagyhatjuk 6ket figyelmen

kivul, jogunk sines ra, hogy ezt megtegyiik. .

Bizonyos esemenyek, melyeket V. Megre konyveiben lefr, else pillantasra ugy ninnek, mintha kiralaciok lennenek es megprobaltuk ketsegbe vonni oketo Kozben azonban a tovabbi esemenyek, ame1yek a szerz6ve1 tortenrek es ninesenek a konyvekben, meg hihetetlenebbek. Am e hihetetlen dolgok megtortentek. Ezert nekiink magunknak is olyan kovetkezteteseket kell alkal- . rnaznunk, ame1yekben nekunk is nehez hinniink.

Az ilyen kovetkeztetesek egyike: Vlagyimir Megre nem letezik. Eletrajzanak a tanulmanyozasa a zajlo esemenyek megviligitasinak kapcsan ertelmetlen.

Az elso ranezesre e hihetetlen koverkeztetes egy egesz sor valoszimitlen dolgot zar ki es magyaraz meg, nevezetesen: hogyan volt kepes egy kozonseges sziberiai vallalkozo hirtelen konyvet irni, mara mar nem is egyet, es hogy lehetseges az, hogy ezek a konyvek Oroszorszagban a legsikeresebb konyvek koze

kerultek? Alaposabb megfigyelesnel valotlannak bizonyult e tenynek a sajtoban kiemelt valtozara: "A ronkrernent vallalkozo irodalmi alkotassal probalta menreni dolgait." De hiszen nalunk sok a tonkrernenr vallalkozo, ennek ellenere egyikiik sem valr kozisrnert Irova,

l) V. Megrenek sikerUlt egy szenzdci6s szuzset kitalcilnia" - itt azonban a szuzsenek sines semmilyen szerepe. jollehet az ezoteriai kiadok hetrdl hetre missal sem foglalkoznak, mint rendkiviili

. jelensegekrol, szupergyogyfrokrol, repulo cseszealjakrol, foldonkfvuliekrol szolo szenzacios anyagok terjesztesevel, a szocium rnegis alig reagil rajuk. Annak ellenere, hogy az ilyen anyagokat hivatasos es szakavatott ujsagirok es irodalmarok keszitik,

"A Megre konyvek hatalmas "rekldmot" kaptak. Eppen ellenkezoleg, .manapsag rengeteg kiadasigyekszik magit V. Megre kb~yveinek segirsegevel reklamozni. Teljes megallapitast nyert a teny, hogy az else konyvek valoban a konyvhalozatokon kivul kerultek eladasra. V. Megre mindharom konyve meg csak nem is kiadonal jelent meg, am ely rerjeszto halozatral rendelkezne, hanem a Tizenegyedik Moszkvai Nyomdibari. Ez viszont semmilyen konyvarusitassal nem foglalkozik, ennek ellenere a Megre konyvekert megis sorok alltak es a konyvterjeszrok a konyvekert eldre, a konyvek megjelenese elott fizettek.

Egy egesz sor konyvkereskedo nezete szerint Megre konyvei a konyvpiac altalanos ervenyti torvenyszerrisegei ellenere terjedtek es racafoltak a szakembereknek a keresletrol kialakitott

elkepzeleseire is. .

Akkor viszont mi is tortenik? Vlagyimir Megre marol-holnapra egyszerre esak zsenive yilt? Nem egyszerre. Ismetlem az a Vlagyimir Megre - a vallalkozo, - akit Sziberiaban j01 ismertek, rna mar egyszenien nem letezik, E kovetkeztetes bizonyitekait meg az elsa konyvben lehet megralalni, ha figyelmesen elolvassuk Anasztazia kijelenteseit. Idezzuk fel szavait, amelyekkel Vlagyimirhez fordul:

"A konyvet kizarolagosan az erzeseidre, tehar belso enedre hallgatva fogod Irni. Maskeppen meg sem tudnad Irni, mert

nem ismered a konyviras modjat, de az ember erzese1vel MINDENRE kepes, Ezek az erzesek mar ott vannak benned. Az

enyeim is, a tieid is." "

Szenteljenek kerem figyelmet Anasztazia zaro szavainak;:

Ezek az erzesek mar ott vannak benned. Az enyeim is, a tieid is." Tehat Vlagyimir Megrenek a vilig erzes altali erzek:le~~hez hozzikapcsolodik meg Anaszrazia erze~elesenek a m~dpl. Most nem fogunk azzal foglalkozni, hogy minek az eredr_nenye-

. keppen jon letre ez a kapcsolodas. Fogadjuk ezt ugy" mint egy tenyt, amelybol az alabbi logikai kovetke~te:es, a~?dik: ha egy adott ertekhez egy masik keriil, akkor a ket ertek osszekapcso-

lasabol egy harmadik onallo ertek keletkezik. .' '" , ,

Ennek kovetkezteben, a jelenlegi Megre szuletesi datu,rna nem lehet az a datum, amely az 6 szuletesi datumakent a hivatalos dokumentumokban szerepel, Indokoltabb lesz egy olyan diturnot felalliranunk, amely 1994-re esik, pontosabban V.

Megre Anasztaziaval vale talilkozisanak pillanatara. ,

Az uj szernelyiseg kinezete kulsoleg ~gyan meg:gyezl~ : koribbi Megreevel, megsern tudja leplezni a meglepo,en elte~o tulajdonsigokat, amelyekhe~ nemesak =. ~ro~al~l ~kot:s keszsege tartozik, hanem az ~s, hogy ho~s~u l~on at, - ot, .sot tobb 6rin it - kepes lekotni a hallgatosag flgye1met" amit a Krasznodari keruletben, Gelendzsik varosaban ketsz~r IS s~~mtanuk tanusitottak. Errol a renyrol egy sor kozponti folY01rat

is beszamolt,

Tobb analitikus, ujsagfro, aki leragadt annal, hogy a Vla-

gyimir Megre tevekenysegevel ka~cso~~tos e~emenyeke,t csak a konyvben leirtak alapjin hasonlitsa ossze es t~nulr:'anyo~z~, tudatalatti szinten vagy nyiltan, sot agressziv modon 19y probal

kovetkeztetni: "Ez lehetetlen!" .

Tisztelt Kollegak, hajlamos ~~gyok azt hi~ni - nen: i: alaptalanul s errol a tovibbiakban Onok maguk IS meggyozodhetnek - hOgy az adott allitas nem mas, mint a szervezet vedek,ez6 reakcioja azoknal, akik tudata vagy agya keptelen felfogm az esemenyek lenyeget,

Maga Vlagyimir Megre, illetve pontosabban fogalmazunk, ha_ azt mondjuk, az 0 volt valodi "Enjenek" resze, meg nagyrnerrekben keprelen tudatosftani a vele megtorteno esemenyek Ienyeger, Egyszenlen csak fokozatosan szokik hozzajuk, s az, hogy a leghihetetlenebb dolgokat kezdi mindennapinak vagy torvenyszeriinek tekinteni, rnegovja a lelki rorestol. Gondolom, hogy 0 sern, ahogy sok olvaso sem tulajdonitott nagy jelenroseger annak, amit Anasztazia mondott neki meg elso talalkozasuk alkalmival a tajgiban. Vlagyimir Megre azon ellenvetesers "Pedig en nem fogok Irni sernmir.' Az egesznek e~iltalan sen:mi erte1~e, fogd mar vegre fel!", Anasztazia igy valaszol: "Pedlg fogsz! Ok mit nyilvanvaloan fel is epfrettek a korulmenyek egesz rendszeret, amelyek rakenyszeritenek arra, hogy megtedd." .

Ez a parbeszed meg az elso konyvben szerepel, de kesobbi konyveiben meg sem probal visszarerni a kerdeshez: kik ezek ~ titok~a:~s "O~"? Miutan esoportunk munkatirsai bizonyos lllform_a,clOhoz jurottak, meg egyszer - immir figyelmesebben - megismerkedrek a parbeszedekkel, amelyek az elso konyvben szerepelnek es osszeszedrek a kulonbozo oldalakon szerszorodott utalasokat az ugynevezett "Ok"-re. Ezeket az uralasokat Anasztazia szavaival murarorn be:

"Ha nincsenek Ok, meg egy pieit en is, akkor a te masodik expedici6d lehetetlen lett volna."

"Azt akarom, hogy megtisztulj. Ezert szovogetcem ilmot ~rrol, h?gy _elzarindokolsz a szent helyekre, hogy konyveket irsz majd, Ok ezt elfogadtik, es veluk a Sotet Er6k mindig szembeszillnak, de abban, ami a legfontosabb, sosem gyozedelmeskednek;

"Tervem e~ annak tudatos felepitese pontos es megvaloslthato_volt, es Ok jovahagyrak azt."

"Ok esak Istennek vannak alarendelve."

Anasz,tcizia kijelenreseibol arra Ieher kovetkezrerni, hogy ezek a bizonyos, nem rneghatarozorr, ismeretlen erok Megre szamara az eletkorulmenyak olyan rendszeret illitjak fel, arnely

rakenyszeriti ot arra, hogy a valakik altal az 0 szamara keszitett prograrnszenl cselekedeteket hajtsa vegre. Ha ez igy van, akkor Megre szernelyenek a szerepe alkotisaiban a nullival egyenlo, vagy legalibbis majdnem teljesen je1entektelen. Voltakeppen a: veletlen e1etkoriilmenyek rendszere altal neki minden ugymond talcan van felszolgilva. Ekkeppen az egykori Megre szemelye ellen nyilvinval6 eroszakot kovettek e1.

U gy dontottunk, hogy ha Megre viselkedeseben sikerul megillapitanunk bizonyos anomaliakat, illetve az ugynevezett veletlen korulmenyek rendszeret, akkor ezek meglete alatamaszthatja, vagy megcifolhatja: a) a tajgiban lejitsz6dott esemenyek realitasat; b) Megre szemelye reszvetelenek merteket a tirsadalomban vegbemeno esemenyekben, amelyek osszefuggnek konyvei megjelenesevel; c) bizonyos erok letezesenek hirelesseget, amelyek kepesek az ember sorsara befolyasr gyakor16 veletleneket kialakltani,

Megre viselkedeser a legreszletesebben - annak egyes arnyalatait is beleertve - Cipruson, 1999 juniusaban sikerult megismernunk, abban az idoszakban, amikor a negyedik koteten, "A Terernres" konyvon dolgozott. Pontosabban mondva, amikor pr6bilta tudatosltani Anasztazia mar lejegyezett monologjait a Fold es az ember rerernreserol. Azt, amivel Cipruson kellett . szembesulnunk, egyetlen rovid mondattallehet jellemezni: "Mi ez?" Bemutatok Onoknek nehany esemenyt:

1999 mijusinak vegen Vlagyimir Megre a "Transavia" legitirsasig gepevel erkezett Ciprusra. Nem volt tagja semmilyen turistacsoportnak. Cipruson nem voltak ismerosei. Nem tudott egyetlen Cipruson elterjedt nyelven sem beszelni, A fogad6 fel - a "Leptos" ceg - az Oroszorszigb61 egyediil erkezo turistit egy kisebb szilloda misodik emeleten talilhat6 egyagyas szobiban helyezte e1. A szoba erkelyerol egy hatalmas medencere nyilott kilaras, arne1y korul alralaban Nemetorszagbol es Angliib6l erkezett turistak pihentek, sz6rakoztak. Az orosz utazasi iroda, amely Vlagyimir Megret Ciprusra inditotta, informilta a "Leptos" ceg menedzseret, hogy Megre orosz iro. Az olyan

I"'$. 178~

hatalmas ciprusi turisztikai ceg szimira azonban, mint amilyen a "Leptos", amely hozzaszokott a vilighin'i kivil6sigok fogadasahoz, ez az informacio egyenlo volt a semmivel. A ceg szamara Megre egy kozonseges turista volt. Ennek ellenere mit ott tart6zkodisa rnasodik napjan a ceg menedzsere, aki az orosz turisztikai piaccal foglalkozott, felajanlorta, hogy megmutatja neki a virost es az altaluk epirett lak6hizakat. A kirandulason reszt vetr. a ceg orosz tolmacsa is. Most ismertetem, tisztelt kollegaim, azt az interjut, amelyet a "Leptos" ceg tolmacsaval, Marina Pavlovaval, keszitettunk:

"Nikoszt, a .Leptosz" ceg menedzseret es Megret kfsertem, Beszelgetesuket rolmacsoltam. Megre a Ciprusra erkezo orosz turistaktol abban kulonbozott, hogy annyira merev hozzaallasa volt a dolgokhoz, hogy az mar a tapintatlansig hararat surolta. Peldaul: illunk a hegyen, elottunk gyonyoru kilatas a tengerre es Pafosz varosara. Nikosz egy alralanos frizist mond:

- N ezze, milyen gyonyorri korulottunk a termeszetl Micsoda pornpas latvanyl

Leforditottarn a mondatot, de Megre valasza ez volt:

- A litviny elkeserito. A hosegl. .. A tenger!... A novenyzet egeszen gyer, csak imitr-amott csenevesz bokrok. Ez az ilyen klimiban teljesen termeszetellenes.

Nikosz magyarizni kezdett:

- Regebben csupa cedrus erdo volt errefele, de a romaiak, arnikor elfoglaltik a szigeter, itt epitetrek haj6ikat es kivagrak az erdor, Raadasul a szigeten nagyon keyes a csapadek,

Erre Megre ismet kijelentette:

- A r6maiak evszazadokkal ezelorr jartak itt, az6ta itt mar uj erdo nohetett volna, csakhogy nem ultettek ki.

Nikosz azzal probalta magyarizni a helyzetet, hogy a szigeten nagyon keyes a csapadek es speciilis tartilyokban kell gytijteni az iv6vizet.

Megre azonban azonnal ravagta:

- Azert nines viz, mert erdd sines, a szel masfele viszi a felhdket, Ha volna erdo, akkor az erdo lelassitana a levego als6

·~179

~

aramlatainak a mozgasat, ennek kovetkezteben a magasabban uszo felhoket is. Gyakrabban hullana a szigeten csapadek is. Erdot pedig, gondolom, azert nem ultetnek, mert minden tal-_

palatnyi folder epitkezesre igyekeznek e1adni.; ..

Ahogy ezt elmondta, elfordult es elhallgatott. Igy hat mi IS hallgattunk. Kellemetlen, nyomaszro szunet ant be. Nem volt mit mondanunk.

Masnap, amikor egy kavehazban ebedeltunk, Nikosz kerdesere, hogy mit tudna pihenese javitasa erdekeben tenni, Megre komolyan fgy valaszolt:

- Beszeljenek tobben oroszul a szigeten! Az ettermekben szolgaljanak fel rendes, normalis halat, ne akarmilyen bodorkakat, a szobaban legyen csend, a kozelben erdo es ne mosolyogjanak hamisan!

Ezutin torrent meg Megre talalkozasa a "Leptos" ceg fejevel.

Hogyan johetett letre, szamornra erthetetlen. E ceg feje ugyanis soha sem talalkozik a turistakkal, sot, ot szemelyesen meg a ceg osszes alkalmazottja sem ismeri. En tolmacskent yettem reszt a talalkozon. Megre ezen a talalkozon is azt mondta, hogy a cegnek meg kell valtoztamia az epulo lakotelepek telkeinek a tervet, Mindegyik teleknek nem kevesebb, mint egy hektar nagynak kell lennie, hogy az emberek fakat ulterhessenek ki, torcdhessenek veluk, s akkor majd megvaltozik a sziget reljes arculata. Ha nem ezt teszik, akkor a sziget a kozeljovoben az ide erkezok szamara nem lesz vonzo es a "Leptos" cegnek nem

lesz uzleti jovoje, ,

A ceg feje elhallgatott, majd bizonyos ontudaros rnagatartassal a sziget Iegendas Iatvanyossagairol kezdett beszelni es termeszetesen ezek legfontosebbikarol=- Afrodite istenno furdojerol. Vegul azt ajanlotta Megrenek, hogy mondja el, mi lenne az, ami az ott rartozkodasa kenyelmet javitani tudna, A "Leptos" ceg feje sok nyugati milliomos kereset tudna teljesiteni, de az, amit Megre mondott neki, annyira vararlan volt, hogy inkabb rosszmaju gunyolodasnak vagy viccnek runt. Megre mosoly nelkul kijelentette:

18~

- Az, ha talalkoznek Afrodite isrenno unokajaval, Megprobalram ezt a mondatot ugy Iefordirani, mint egy viccet, de senki sem nevetett, sot a varatlan valasztol egy ideig

mindenki hallgatott. '

fgy torrent meg, hogy az Oroszorszagbol erkezett turistacsodabogarnak a hire eljutott a szilloda alkalmazottaihoz, ahol Megre megszillt, es elkezdtek rajta gunyolodni, Nikosz, amikor egyszer beszelgetrunk, azt mondta, hogy Megre viselkedeseben

fellelhetoek az abnorrnalitas nyilvanvalo jelei., '

Nikosszal minden reggel szolgalati dolgaink miatt a szallodaba mentunk es 0 minden egyes alkalommal mosolyogva megkerdezre aportin szolgalorol, hogy vajon nem szallt-e meg a szallodaban Afrodite istenno unokaja? A portas kajanul vigyorogva azt valaszolta, hogy ezidiig meg ugyan nem, de a szoba mindig keszen all szamara,

Megre minden bizonnyal erezte magin a szolgil6 szemelyzet gunyoros pillantasair, amikor szobajabol estelente a barba vagy reggel reggelire jotr le, es kellemetlenul erezhetre magat, Szamomra, hiszen en is orosz vagyok, szinten kellemetlen volt latni a honfitirsam irant megnyilvinult gunyolodast, de semmit sem lehetett tenni.

Megre ciprusi tart6zkodisa utols6 napjinak reggelen Nikoszszal, mint mindig a szallodaba mentunk. Nikosz szeretett volna elbucsuzni Megretol, Szokas szerint azonnal a portashoz ment a mar hagyornannya valt viccevel, de a portas ezuttal rendhagyoan valaszolt, A portis bizonyos megilletodottseggel tudositotta Nikoszt, hogy Megre nem toltotre az ejszakit sajat szobijiban, es most sines a szallodaban. A portis tovabba mosoly es a viccelodes minden jele nelkul meg komolyan hozzafiizre, hogy az azelorti este gepkocsival megerkezerr Afrcdire isrenno unokija es elvitte Megret csomagjaival egyiitt. A portin akkor eppen szolgalonak gorog nyelven azt mondta, hogy ne izguljanak, a szobit hasznaljak belatasuk szerint, mert Megre tobbe a szillodiba amugy sem ter vissza, jegyet se foglaljanak szamara a visszafele indulo repulcgepre. Nikosznak azt uzente, hogy

elhozza Megret 10 6rakor regge1, hogy el tudjon tole bucsuzni, A portas megerositette, hogy Afrodite istenno unokaja a szalloda alkalmazottaival gorogiil beszelt, Megrevel viszont oroszul. Mivel az egeszbol semmit sem ertettunk, Nikosszalleiiltiink a szalloda halljaban es nernan vartuk a tiz orat.

Pont tizkor a szalloda iivegajtaja kinyHott. Az ajtoban megpillantottuk Vlagyimir Megret, es oldalan egy fiatal gyonyonl lanyt, A lanyt lattam mar korabban is. Elena Fagyejeva volt az, szinren orosz, aki Cipruson elt es egy moszkvai utazasi iroda alkalmazottakent dolgozott, Megismertem, de ezt esak kesobb mondtam el. Elena Fagyej eva ezen a reggelen rendkivul szep volt. Konnyii, hosszu ruhat viselt, gyonyoru frizuraja volt, szeme ragyogott a boldogsagrol, A szalloda halljaban szolgalo alkalmazottak azonnal felfigyeltek a Megre oldalan belepo roppant esinos fiatal lanyra, A barmanok, szobalanyok es portasok szinte sobalvannya valtozva, mereven neztek a felenk kozeled6ket. A veluk folytatott beszelgeresbcl Nikosszal megtudtuk, hogy Megre ugy dontott, hogy meg egy h6napig Cipruson marad. Amikor az fro valamiert a barpulthoz ment, Nikosz azon megjegyzesere, hogy Megre rendkiviil szeszelyes, azalrala tamaszrotr kerelmeker sem 6, sem a "Leptos" ceg feje nem tudta teljesfreni, Elena 19y valaszolt:

- De en igen. En teljesitettem minden ohajat, Gondolom, hogy sikerul teljesirenem a tobbit is, ha adodnak, .

Nikosz tovabb faggatta Elenar arrol, hogyan tudta puszta tizenket ora alatt teljesfteni a teljesithetetlent, Hogyan tudra elerni, hogy Megre kedvenc sziberiai hala jelenjek meg Cipruson, milyen m6don tudtak Cipruson cedrusfak noni, es hogyan tudja minden ciprusi megerteni az oroszul beszelo Megret. Hova szallasolhatta el, hogy senki se zavarja maganyaban, amikor maganyra tarnad kedve.

Elena azt valaszolta, hogy minden Megre szamara nelkulozheterlen valahogy, veletlenul eppen nala jott ossze. Vlagyimirt sajat eppen uresen allo villajaban helyezte el nem messze . Pafoszrol, Peja falu szelen, ott senki sem tudja zavarni. Kozle-

kedesi eszkozt is biztositotr neki. Kikolcsonzorr egy robog6t, kimondottan az 6 szamara, A folyami halra Sziberiabol veletlentil Allanal, egyik ismer6senel akadt, aki szinten Oroszorszagb61 erkezett es Cipruson dolgozik. Cedrusok a villajahoz kozel es6 hegyen n6nek es a ket piei sziberiai cedrusr, amelyet Megre eserepekben hozott magaval, egyenesen a villa bejararahoz allitotta. A nye1vi akadalyok most Megre szamara ugyszinren megsziinnek, mivel minden intezmenyben, boltban es etteremben van telefon es szukseg eseten le tud forditani barmir, amir Megre esetleg valakinek mondani akar, hiszen mobiltelefonja mindig nala van es vetelre Van allitva,

Amikor Elena es Vlagyimir a jelenlevok tekinterenak kfsereteben mar a kijarat fele ment, figyelmeztettem Nikoszr, hogy elfelejtette megkerdezni, hogyan tudta Elena reljesiteni Megre kereset Afrodite istenn6 unokajat illetden, Nikosz csodalkozva rim nezett es 19y valaszolt:

- Ha ez az orosz lany nem maga Afrodite isrennonek az el6 megtestesiilese, akkor biztos, hogy benne most Afrodite szelleme van jelen.

Tisztelt KolIegak! Miutan megismerkedtiink Vlagyimir Megre elere Cipruson toltorr idoszakanak fonrebb leirt esemenyeivel, magatol adodorr a kerdes: vajon veletlen-e a veletlenek lancolara, amikor hirtelen Megre minden koribban kifejez~tt 6haja t~ljesiil; veletlen-e vagy valaki - Anaszrazia vagy a tirokzatos Ok, akikrol Anaszrazia tesz ernlitest - alakftjak ezeket a veletleneker? Fordirsak, kerem, figyelmiiket arra, hogy mihelyt a Megret koriilvevo emberek meg szallodai tartozkodasa alatt csodalkoztak az eppen zajlo esemenyeken, egy olyan helyzet allt e16, amikor Megre ellett tavolitva az utana Ieske- 16d6k Iarokorebol. Atkoltozott lena Fagyejeva villajaba. Az at korulvevok szarnara ezzel a veletlenek rendkiviili fiizere meg is szakadt. Kivancsiak voltunk azonban, hogy vajon tenyleg megszakadt-e, ezert a lehet6 legaprolekosabban rekonstrualruk az ezutan zajlo esernenyeker, beleerrve azt is, es amit Elena Pagyejeva ismerosei es kozverlenul 0 maga is elmondott. Mi is tor-

tent? Bebizonyosodott, hogy a rendkivuli esemenyek lancolata nemcsak, hogy nem szakadt meg, hanem meg titokzatosabba yilt. Csak bizonyos toredekeit idezem:

Vlagyimir Megre tehat egyediil lakik Elena Fagyejeva kelle-' mes pici villijiban. Valoszintileg, Anasztazia kijelentesein topreng: Istenrol, a Fold es az ember terernteserol, annak rendelreteserdl, Hiszen eppen a konyv ezen resze szuletett meg ebben az id6szakban. Ani nem ert mindent. S eppen jellernebol fakadean, meg miel6tt kiadni a konyvet, szeretne Anasztazia nem mindennapi kijelenteseire valahol, vagy valamiben valamilyen bizonyitekokat talilni. Id6r61 id6re felhivja Elenit es arra keri, hogy jojjon el hozzi, vigye el kocsival valahova, A liny minden alkalommal kesedelem nelkul teljesiti Megre kereser, Teljesiti, bar ott kell hagynia sajit dolgait. Beleertve az Oroszorszigb61 erkezo turistak fogadisit is. Ketszer is megtortenr, hogy atengedte munkijit ismeroseinek, jollehet ezzel elesett a beveteltol,

Vajon hovi megy Megre? Megallapitottuk, hogy a Ciprusra erkezo turisrak iltallitogatott helyek mellett meg ket templomot keresett fel, amelyekrol ellehet mondani, hogy senkit az ide erkezok kozul nem erdekel, Egy kolostort, amelyet a turistak nem litogatnak es egy tires kastelyt a Trodoszi hegyekben. Nehany alkalommal felment a Fagyejeva villajatol nem messze talalharo hegyhitra. Egyedul setalgarott az ott novo cedrusok kozott. Elena az utnal vart rio Vagyis megallapitast nyert, hogy Megre minden egyes templomba es kolostorba vezet6 utja nem volt el6re megtervezve, hanem spontin ad6dott. Pontosabban mondva, ugyanolyan veletlenek lincolatinak az elemei voltak. Ime, hogyan beszel Vlagyimir Megre a templomban tett ejszakai latogatasarol Elena Fagyejeva:

Este korulbelul kilenc orakor erkeztem Vlagyimirhez, rog-

» ,

ton azutan, hogy telefonalt nekem, Azt mondta, hogy csak a virosban akar egy picit setalni, Beult hozzim a kocsiba es Pafoszba indultunk. Vlagyimir ezen az esten hallgatag, magiba revedo volt, szinte egyiltalin nem beszelt, Korulbelul egy oraja kocsikaztunk mir. Amikor a rakparton sorakozo tomerdek

etterem mellett haladtunk el, felajinlottam, hogy vacsorazzunk, de visszautasitotta. Amikor pedig rnegkerdezrem, hovi szeretne menni, igy valaszolt: "En most a legszivesebben inkabb egy ures templomba mennek."

Megforditottam a kocsit es ki tudja mierr, raleptem a gazra, majd nagy sebesseggel egy pici faluba hajtottam. Tudtam, hogy van ott egy arvalkodo, alig litogatott templom. Egeszen a bejiratig mentunk, majd kiszilltunk a kocsibol. Egy lelek sem volt akornyeken es az ejszakai csendet csak a tenger moraja zavarta. A templom bejararahoz mentunk. A soretbena bejarati kilincs alatt egy hatalmas kulcsot tapintottam meg, mely kiallt a zarb61, megforditottam es kinyitottam a templom ajtajat. Vlagyimir be!epett es hosszu ideig allr a templom kozepen a kupola alatt. En a bejaratnal maradram, Ezutin Vlagyimir a sekrestyebe ment, ahonnan a papok szoktak kijonni, es valoszimileg meggyujtharorr ott valamit, mert valami fenyesen viligitani kezdett, a templomban vilagosabb lett. Egy picit meg illdogaltam ott, vegul a kocsihoz mentem. Egy bizonyos id6 utan VIa-

gyimir is megjelent, majd hazafele indulrunk." ,

, rme a misodik eset, amelyr61 Elena Fagyejeva rneselt:

"Szerettem volna megmutatni Vlagyimirnek egy tivolabbi pici falut, hogy lassa, hogyan elnek itt az emberek. A hegyi utrol, amelyen mentunk, sok kulonbozo elagazas nyilott, Valoszirnileg rossz irinyba fordultam Ie a foutrol, merr nem abba a faluba jutottunk el, hanem egy pici kolostor kapuja ele. Vlagyimir azonnal be akart menni es kerr, hogy menjek, s tolmicsoljak neki, amikor majd a szerzetesekkel fog beszelni, de mondtam neki, hogy nem rneherek. Rovid szoknya volt rajtam, a fejemen sem volt semrni, igy pedig sem ternplornba, sem kolostorba nem lehet belepni, A bejiratban maradtam tehat, Neztem, ahogy Vlagyimir a kolostor udvaran ment keresztul, Egy fiatal szerzetes jott ki hozza. Megilltak egymassal szemben es beszelgetni kezdtek. Ezutin hozzam jottek. Hallottam, hogy a szerzetes Vlagyimirrel oroszul beszelt, majd egy 6sz haju idos szerzetes, a kolostor feje jott ki hozza, akivel sokiig ultek a padon es valamirol

!

.~'ft.'".: ) :,85 ~

beszelgettek. En a szerzetesekkel egy picit tavolabb alltam, ezert nem hallottam, mirol beszelgettek. Kesobb a kolostor feje es a szerzetesek kikisertek bennunket, Vlagyimir megillt a kolostor kijarataban, mire mindenki szinten megillt. Majd megfordult, es a kolostor udvaran a templom fele tartotr, de senki sem kovette. Mi mindnyajan a bejaratnal vartuk, hogy felbukkanjon az tires kolostori templom ajrajaban."

A veledeneklaneolatafolytatodik. Hangs6.1yozom, Vlagyimir Megre probalja megerteni es tudatosftani azt, amit Anasztazia az Istenr61 mondott. S vajon veletlen-e az, hogy eppen abban a pillanatban, amikor kedve tamad egy tires templomot meglarogatni, veletlenul mellette terem Elena Fagyejeva, aki ismer egy ilyen templomot? Vajon veletlen-e, hogy az ures templom ajtajanak a zarjabol kiall a kulcs? Veletlen-e, hogy Elena lekanyarodik az 6.tr61 es elviszi Megret egy ritkan larogatott kolostorba? Veletlen-e, hogy eppen egy oroszul beszelo szerzetes megy ki fogadasara? Az esemenyek, elerhelyzetek egy olyan lancolataval van dolgunk, melyek 6.gy ad6dnak, mint valamifele veletlenek, . am mind egy bizonyos, meghatarozott eel fele vezetnek.

Vajon lehet-e a Megre konyvekben megjelent filozofiai kovetkeztetesek velerlenszerusegerol beszelni, miutan megismerkedtunk veluk. Vajon nem eppen e templornok egyikeben, - ahogy azt megtudtuk - a kupola alatt allva bizonyosodott meg Megre Isten szavairol, amelyeket ezutan "A Teremtes" cirrni negyedik konyvben jelentetett meg?

Nemegyszer igyekeztunk ujra es ujra reszletesen ertelmezni a Megrevel megtorrend veletlenek sorrendjet, Tobbek kozott erdekelt bennunket Vlagyimir Megre Elena Pagyejevaval val6 6.gynevezett veletlen talalkozasa is. Most nem fogjuk azt talalgatni, hogy vajon Afrodite istenno szelleme e fiatal lanyba koltozott-e vagy sem. A hasonlo latolgarasokkal foglalkozzanak inkabb az ezoterikusok. Gondolkozzunk azonban inkabb egytitt el azon, hogy ugyan miert hagyta ott e leany sajat dolgait es sietett Megrehez annak elsa hivasara, miert fozott neki borscsot, hordozta egesz Cipruson sajat kocsijaval? Miert valtozotr

meg meg kulsoleg is szinte azonnal a Megrevel val6 talalkozas utan? Vajon miert kezdtek el Elena szemei ragyogni miutan talalkozott Megrevel, ahogy ezt bizonyitottak azok is, akik ot ismerik? Azert mert hires emberrel talalkozott? Elena azonban a Moszkovszkaja Esztrada reg mellett rmikodo utazasi iroda kepviselojekent dolgozik es meg hiresebb szemelyisegekkel szokott kapesolatba kerulni, mint Vlagyimir Megre. A penz miatt? De hat Megrenek nem lehetett sok penze, maskulonben nem esak egy harorncsillagos szallodaban szallt volna meg a kezdetben. Egyetlen megoldas adodik esak: Elena Fagyejeva beleszeretett Megrebe. Ezt latszik alatarnasztani az a mondat is, amit egy ismerose mondott. A kerdesre: "Te, Lena, nem szerettel te bele ebbe a Megrebe?" Elena igy valaszolt: "Nem is tudom, olyan kulonos erzesem van ... De azert, ha a akarna ... ". Tehat meg egy hihetetlen veletlen torrent, A huszonharom eves, szep termeni, . szimpatikus, onallo es pragmatikus, a sok-sok ferfi figyelme altal kisert fiatal no, esak ugy hirtelen, elsa pillantasra beleszeret a negyvenkilene eszrendos ferfiba, Egyetertenek velem, hogy ilyen veletlenek egeszen ritkan fordulnak elo?

Megprobaltuk meg alaposabban, perenyi pontossaggal elemezni Vlagyimir Megre es Elena Fagyejeva talalkozasat.Beszelgettunk a "Maria" etterem alkalmazottaival, akik szeme Iattara tortent meg a talalkozas. Rekonstrualtuk a talalkozas napjat Elena ismerosei es az 0 sajat elbeszelese alapjan is. Ennek kovetkezreben meg egy tovabbi veletlenre derult feny, De miesoda veletlenre! Hala ·eppen e veletlennek szerethetett bele Elena nehany perc leforgasa alatt Megrebe, miutan megpillanrotta. Olyan veletlen ez, amely kepes hatni 6.gy az ember tudatara, mint tudatalattijara is.

Kepzeljek el, kerem, Elena Fagyejeva kocsijaban til es a "Maria" etterembe koesizik a furdovaroson at. Egy ismercs pincerno telefonalt neki, es arra kerte, hogy ha tud, jojjon azonnal az etterembe, mert az egyik asztalnal egy orosz ferfi ill es idegeskedik. Az ecteremre oroszul van kiirva az etterern neve, az erelek oroszul vannak az etlapon feltuntetve, ami oroszul beszelo pincerr sejretert, de ilyen az ette-

remben eppen nem akadt. Elena ~16bb szabadkozik, de munkajaban veletlenul egy rovid sztmet adodik, Kocsiba ul, es az etterembe szaguld, ahol az egyik asztalnal egy orosz ferfi ul, Meg utkozben puderezi a napon leegert orrat, talalomra kivesz egy hangkazettat, a kocsi magnerofonjaba rakja. A hangfalakb6l a kocsi belteret egy Oroszorszagban nepszeni slager dallama es szovege toltik be. A szoveger most felidezem Onoknek, tisztelr kollegak, alkossanak rola velemenyt sajit maguk. Nos, Elena fulebe a kocsi hangfalaib6l nehany perccel Megrevel vale talalkozasa el6tt ilyen szavak zengtek:

Tadod, ifju isten vagyok, Kiben keves a tapasztalat bdja,

De kicsikim, drdga) ne rivedj a semmibe, Mert en vagyok a napsugdrnak szdrnya.

Tudom, ma egy perced sincsen, Am pillanatra e1l6ghatsz a mdb61, Orrocskddra puder, mikor kifutsz A hitk6znapok agytepo zajdb6l.

13s ott, a kdvizo asziala mellett

Ott a nagy qa ~onatok megdllnak:

S a repulok a felhOk k6zt delelnek, Es elkotr6dik szivedbOl a bdnat.

Ne engedd el: neo: melyen szemebe, En voltam, aki Osszeborondlta

Ezt a taldlkdt, ezt a menedeket, Amely kik6to es vildg csoddja.

13s Elena, vagy altala valaki mas, nem engedte, hogy elmenjen. 13s Elena, vagy altala valaki mas, minden 6hajit reljesitetre, egyre ujabb es ujabb informacioval szolgilt, igy bizonyitva a filoz6fiai kovetkezteteseket. Megre visszatert Oroszorszagba es aradta a kiad6nak negyedik konyvet a "Teremtest".

19y tehat V. Megre elere tenylegesen hasonlit az orosz nep~esekbol ismerr "Butuska Ivanuskaehoz", azzal az egyetlen kulonbseggel, hogy a Megrevel zajl6 esernenyek abszolut realisak.

Mivel megbizonyosodhattunk az adott jelenseg Ierezeserol, nem allhatjuk meg, hogy ne tetelezzuk fel bizonyos er6k letezeset, melyek celiranyosan tudnak hatni az egyen sorsara, Ennek nyornan kerdesek merulnek fel: van ezen eroknek Ieheroseguk arra, hogy hatast gyakoroljanak az egesz emberiseg sorsara? Milyen akrivitasuk volt ezen eroknek a multban es vajon nem aktivizalodtak-e eppen korszakunkban? Mifele er6k ezek? A vegbemeno esemenyek arra kesztetnek bennunket, hogy figyelmesebben viszonyuljunk Anasztazia kijelenteseihez.

Tisztelt Kollegakl Kutat6csoportunk tagjainak zorne a kovetkez6 verzi6hoz vonz6dik: Anasztazia, a sziberiai remeten6, - j61- lehet jelenleg meg hagyja a kulonboz6 orszagok kormanyait a helyukon, - renylegesen is atveszi az iranyitast az egesz embed tarsadalom folotr, Fordirsak, kerem, figyelmuket e kulonbsegre: nem magihoz ragadja a hatalmat, hanem atveszi az iranyitast,

Az olvas6k zomeben, amikor erintkezesbe lepnek V.Megre konyveivel, felebred a vagy, hogy megvaltozrassak eletrnodjukar, Mar tobb mint egymilli6 olvas6 letezik, szamuk egyre tovabb no, s ha majd eleri a kritikus mennyiseget, kepesek lesznek hatni a hatalmi struknirak donteseire, De a hatalmi strukturakban mar manapsag is ott vannak a konyvekben talalhato kovetkeztetesek elszant tiszteloi.

Ilyen medon tirsadalmunk ugyanolyan iranyitotra valik, amilyenne maga V. Megre yilt. Afel61, hogy V. Megre valamifele er6k altal teljes mertekben iranyitott szubsztancia, Onokben, tisztelt kollegak, gondolom, immar nem merulnek fel kersegek. (r gy velem, kozos igyekezettel kell megertenunk, hogy ki is volrakeppen Anasztazia, a sziberiai remeten6? Voltakeppen hoI tart6zkodik? Milyenek a kepessegei> Milyen er6k segitenek neki? Hova igyekeznek ezek rarsadalmunkar elvezetni? Ezekre a kerdesekre a modern tudornanynak kell vilaszt adnia."

'A TORte%>

etszer hallgattam vegig a szamomra ismeret-

en ferfi beszamolojat a hangszalagrol. Teljeen mindegy volt szamornra, hogy ki volt ez az ember. Az altala kifejtett kovetkeztetesek olyan eros en hatottak ram, hogy nemcsak az iras folytatasahoz nem volt kedvem, hanem hirtelen ertelmetlennek tiint meg az eletern is.

Megtetszett nekem Anasztazia nezete az ember jelentosegerol, arrol, hogy minden ember Isten szeretett gyermeke, arrol hogy az ember boldog lehet mar itt a.Foldon. Ehhez csak rendelteteset kell megertenie. Elhittem Anasztazianak, hogy azzal tehequk jobbi rnostani eletunket, hogy megvaltoztatjuk eletmodunkat, uj telepuleseket epitunk. Miutan vegighallgattam a hangszalagot, teljes hitem megrendiilt. a gondom az volt, hogy a ve1em megesett velerlenekrol szolorenyek, amelyeket a felszolalo mutatott be, es amelyek - szavaival elve - torvenyszenisegge alakultak, hitelesek volrak, Minden pontosan ugy volt, ahogy elmondra, sor... Volt meg mas is, amir6l csak en tudtam, amit a kuratoknak nem sikerult megallapitaniuk.

Minden pontosan ugy volt, ahogy bernutatta, es ez azt jelentette, hogy en csak egy csavar vagyok valakik kezeben. Nem fontos, kik kezeben, Anasztaziaeban vagy valamilyen mas er6k, energiak kezeben, lenyegtelen, Az a Ienyeges, hogy en mint ember, voltakeppen semmi, senki vagyok. Sot; nem is letezernl Csak az en masok alral letrehozott, "veletlenek" segfrsegevel konnyiiszerrel iranyitott testem. J6, ha az ilyen iranyitas csak raj tam vegezheto. De akadhatnak masok is, akiket vagy esetleg az egesz emberiseget, valakik fontrol iranyitanak. Az egesz

emberiseg jatekszer valaki szamara, aki lithatatlan es emberi .elrnenk alral megismerhetetlen.

Nem akartam valaki jarekszers lenni, am a beszarnoloban bemu.tatott tenyek megcifolhatatlanul ezt bizonyitottik: senki :a?!" :rinyitanak, ez ketsegbevonhatatlan teny, ezt a szimodra IS Jollsmert bizonyitekokkal igazoltak.

Mi~dazt; ami Cipruson torrenr velem, nem lehet rossznak tartaru, eppen ellenkez61eg, jonak. De ez nem fontos! Ha valaki Iarhatatlan gyonyoru egybeesesek sorozarar hozta letre akkor holnap ~alak! masnak megfordulhat a fejeben, hogy ~asmilyen, egyiltalan nem kellemes velerlenek lancolarar hozza Ierre, Az ember kozben csak babu, 13s az egesz emberiseg? Hit, per. s~e! H~gy:ho~ nem ertettem meg mar koribban, hogy valamifel~ erok ugy jatszanak az egesz emberiseggel; mint gyermekek az olomkatonikkal?!

A~ikor Anasztiziaa tajgaban Istenrdl, a Teremtesr61 beszelt szavai hallatara lelki szemeim elottmintha egy fiiggony huzodott volna szet,

Is~ent eloszor eletemben nem valamifele amorf, ertheterlen lenynek, ~a~ ~ fellegek~n iilo oregembernek kepzeltem el, ?anem S,::emelyrsegnek; aki kepes erezni, aggodni, ilmodozni es ~o,tm. E~beszeIese hatasara kialakulr erzeseim viligosab. bak es erthetobbek voltak, mint minden, arnit e ternarol korabban. yalaha olvastam vagy hallottam. Sot, ez meg nem minden! Amikor Anaszrazia beszelr, olyan jo erzes rolrotre be a lelkemet nem erezrem magam olyan maginyosnak. Tehat, Isten lerezik! Istent m~g Ieh:t, ert,eni, ~s Is ten cselekszik. Isten boles es josigos. Ennek blzonYltekru az 0 teremtmenyei korulotrunk _ a cedrus?k, ,a ~ti, a madarak es az illatok. Ott a tajgiban, Anasztazia tlsztas~, val~hogy az allatok is olyan j6k mind, nem agresszf~ek. Ml annYlr~. h~zziszoktunk az 6 teremtmenyeihez, hogy es~re,s~m ~~ssz~k oket, ennek ellenere megis valami mas alral probaljuk Ot mmduntalan megftelni. Valamifele rirkos tanok ~~~. ~sak rohanunk, futkosunk fel s ali az egesz bolygon, orokke a szent helyeket, a tanft6kat, a mestereket, a tanokat

I·.,

keressuk. Ez az egesz egyszeruen maga az abszurditasl A 10- gika te1jes hianyal Ha Istenrol ugy beszelunk, mint a n;i j6sa~ gas Atyankrol, akkor hogyan tetelezhetjuk fol, hogy 0, a mr Aryank, el akarna rejteni sajat gyermekei e101 azt, ~i j6? Iste~. nem rejtett e1 semmit sem az emberek e101- az 0 gyermekei elol - es nem is tirkolt el sernmit, 6 mindig azon van, hogy mellettuk legyen. Mifele ero ill istennel szemben? Mifele era butitott el bennunket annyira, hogy elermodunkkal az egesz bolyg6t, a nekunk Isten altal ajandekozott gyonyonl Folder, a katasztr6fa veszelyebe sodorjuk? Mime ero jatszik velunk?

Estelente a magas, tobbemeleres haztombjeinkben felgyul a villany. Minden ablak mogott eletek zajlanak. De vajon hany elet valoban boldog ezen a Folden? Az erkolcsrol, a szeretetrol, a kulturarol beszelunk, mindenki riszressegesnek akar latszani. 13.s a valosagban? A valosagban viszont - meg a legszerenyebb becslesek szerint is - minden masodik, kulsoleg tisztessegesnek tuna ferfi titokban felrelep mas nokkel. Titokban, a esalad tudta nelkul, kulsoleg megorizve a tisztesseg latszatat, Mi orszagunk mindenkori korrnanyanak legjovedelmezabb beveteli forrasa? A vodka es a eigaretta! Az allam az eladasuk m?nop6liumihoz meg mindig foggal-korommel ragaszkodik. ES.ki iszik? A reszegek, akik a keritesek toveben, vagy a vonat kocsikban felholtan hevernek, mint egy kidobott rangy? Hat persze, ok is isznak, De nekik nines annyi penzuk, hogy biztositsak a szeszes italok folyamait gyart6 rengeteg d~g viragzasar, A fogyaszt6k garrnadajar a kulsoleg tisztessegesnek latszo emberek alkotjik!

Hatalrnas rendori ercket tartunk fonn, mindenfele biztonsagi, orzo, kivizsgalo es nyomoz6 szolgalatokat, Minek? Azert, hogy osszeszedjek a reszegeket, rendbont6kat? Badarsagl A belugyesek ilyen eros alakulatokkal egyetlen nap alatt be t~dnak gyujteni az osszest, A hare egyiltalin nem ellenuk folyik, hanem a kulsoleg tisztesseges polgarok ellen.

Csak gondoljunk bele, hogy egy egesz hadseregnyi mindenfele kulonleges szolgilat letezik, de egyik sern ul munka nelkul

olbe tett kezzel, Vagyis egy egesz hadsereg ill veluk szemben! Vagyis szakadatlan haboru dul es mi mind e haborus csararozasok frontvonalan allunk. Mi finanszirozzuk mindker egymassal szemben allo hadsereget. Azon dolgozunk, hogy javitsuk az egyik fel technikai felszereltseget - a torvenyeket vedelmezo szerveinket, de a masik fel is javitja sajarjat, s felszerelese korszertisiresere a penzt szinten tolunk veszi. A penznek mindig egy eredete van - az emberi munka. a haboru pedig folytatodik esak magasabb teehnikai szinten leva felszerelessel, fgy megy ez mar sem egy, sem ket eve. 13.vezredek 6ta. Nem tudni, hal a haborukezdete, mi vethet neki veger, Mi pedig e habonis csatarozasok kozepen allunk, egyikunk sem semleges, mi rnindnyajan resztvevoi vagyunk. Mi mindnyajan reszesei vagyunk e soha veget nem ero csatarozasnak. Van, ki kozverve, van ki akarva, vagy akaratlanul finanszfrozza azt, van, ki fegyvert gyart hozza, De kozben mindezt a tisztesseg alarca mage bujva tesszuk, a tudomanyrol, a technikarol, a kulturarol beszelunk.

Mi - inrenziv m6don fejlodo, errelmes civilizacio - a bales abrazataval puffogtatjuk a tudomanyos es teehnikai fejlcdesrol sz616 zengzetes frazisokat, De ugyan rniert esurog a csapjaidb61 bilzos viz, te errelmes civilizacio? Hogyan sikeriilt eljutnod ada, meghozza egy boles abrazataval, hogy az emberek iv6viz megvasarlasara kenyszeruljenek> S ez az iv6viz raadasul naprol napra dragabb lesz?

Nem akarjuk levetni a tisztesseg alarcat, De mierr? Miert kell elkerulheterlenul evrol evre egyre jobban kornplikalnunk az eletunket? Miert haladunk feltart6ztathatatlanul valamifele biizos gadar fele? Haladunk es magunknak sem akarjuk ezr bevallani. Miert nem allitja meg senki sem ezt a menetelest>

Rengeteg vallasi felekezetunk van. De ezt a folyamatot egyikuk sem tudja megallitani. Leher, tudjak, hogy teljesen megallitani keptelenek, ezert fekezik? Ha ez igy van, akkor viszont ez mar szadizmus, a kinok meghosszabbirasa, 13.s rni tovabbra is nyugodtan ertelmes es tiszresseges civilizacionak tartjuk magunkat. De ha ez van, akkor a n6k miert nem akarnak gyer-

meket szulni ebben az ertelmes civilizacioban? Hiszen mar a statisztikai adatok is arrol tanuskodnak, hogy a nemzet kihalofelben van. Akkor tehat mifele erok csinalnak az emberbol agyalagyult hulyeti'!

***

Egy egesz het mult el minden iranti teljes depresszi6ban es apatiaban. Egesz heten csak fekudtem az agyban, joforrnan semmit sem ettem. A het vegere hirtelen mereg, sot duh fogott el. Kedvern tamadt valamit tenni ezek ellen az erok ellen. Nem fontos milyenek ellen. Legyenek fenyesek vagy sotetek, mindegy. Ugyan, mit szamit? Csak valamit tenni ezek ellen a minket iranyito erok ellen ... Bebizonyitani, hogy az ember ki tud kerulni hatasuk alol, De mit lehet ellenuk tenni? Ha ezek az erok vagy Anasztazia azt akarjak, hogy irjak, akkor nem fogok Irni, Ha nem lehet enni hust, akkor en csakazerris hust fogok enni, cigarettazni fogok es inni is. Cselekedeteikbol itelve az ilyen nem tetszik nekik, ezert hit probaljak csak megakadalyozni. Mar egy h6napja minden nap ittam. Berugott allaporban jobban ereztem magam, reggelre beallt a kijozanodas, de ujra csak mindenfele serto es bosszanro gondolatok gyotbrtek. Minek is irtarn? Oszintenek igyekeztem lenni, de csak egyszertien nevetseges babuva valram - ki tudja - kinek a kezeben,

Reszegen tamolyogva, neha csak a falnak tamaszkodva rudtam eljutni az agyhoz. 6, mennyire szerettem volna orditani, igen, orditani, hogy meghalljak ok is, unokaim, dedunokaim, Hogy meghalljanak es megertsenekl Megertsekl En azert Irtam, mert utalorn a hazugsag alarcatl Masfele utat kerestem!

OEKOOOLASI KiSERLET

Qeggelente neha felebredt bennem a vagy, hogy kijussak a masnapossag kabultsagab61. Ilyenkor a furdoszobaba mentem, hogy leborotvaljam a nehany napos borostat az arcomrol, Anasztaziara emlekeztem, megprobaltam nem a rosszra, hanem arra a jora gondolni, amit sikerult tennie. Megprobaltam meggyozni magam arrol, hogy Anasztazia csak a j6t tette, de az elet tovabbra is egyre ujabb es ujabb t?egsemmisito erveket helyezett elem. Azon a reggelen is, amikor egy ujabb kiserletet tettem arra, hogy kijussak a masnapossag bodularabol, a lakas ajrajan, amelyet bereltern, egy j6 ismerosorn csengetett. Kora reggel volt, meg megbororvalkozni sem volt idem, ezert habos arecal nyitottam neki ajt6t.

Vlagyiszlav kisse izgatott volt, koszont es kijelentette:

- Komolyan kell beszelnunkl Te menj, fejezd be a borotvalkozast, en addig is mondom neked, amit akarok.

Amig borotvalkoztam, Vlagyiszlav elmondta, hogy elolvasta a konyvet, Nagyon megerintetre, es sok mindenben egyetert Anasztaziaval, Ugy veli, hogy Anasztazia logikaja szilard, de sokkal jobban izgatta ot valami mas,

- Ez azt jelenti, hogy a talalkozastok miatt meg kellett szakitanod a kapcsolatodat a csaladcddal, cs6dbe kellett jutnia a vallalkozasodnak, es tovabb vallalkozni mar nem is akarsz, igy van? -Igen.

- Megprobaltad megszervezni a tisztabb szandeku vallalko-

z6k szovetseget, ahogy Anasztazia azt kifejtette? frod a kovetkez6 konyvet?

'.195

<'

.

_ Nem, meg nem. Valamit probalok tisztazni magamban. _ Amit tisztaznod kell, az az, hogy, mit ertel el ez alatt az at ev alatt, ami6ta ismered ezt a te remetedet, es mit val6sitot~aI meg, nem?

_ Hogy-hogy mit? Hat peldaul itt, a Kaukazusban, mar . megmutatkoztak az elsa fenysugarai annak, hogy az emberek tudatosan meg akarjak valtoztatni a dolmenekhez va16 viszonyukat. Tudod te, hany tudomanyos ertekezest irt~ mar roluk, de az embereket a dolmenek megsem erdekeltekr Osszedontogettek, szerhurcolrak 6ket. De az, amit Anasztazia mondott, rogton hatni kezdett. Csak magaban a "Druzsba" szanatoriumban, ahogy elolvasrak a konyvemet, az alkalmazottak fogtak magukat, elmentek a dolmenekhez, es viragokat helyeztek el raj uk. De az emberek mashol is valroztatjak 6seikhez val6

viszonyukat, elgondolkodnak azon, hogy.... ,

_ Allj, illj! Teljes mertekben egyeterrek veled. Szavainak van hatasa; A teny is, amit felhoztal, ezt tanusitja. Ahogyan mast is. Azt is, hogy teged Anaszrazia tisztara bezombizott, es te mar egyaltalan nero te vagy.

_ Mien gondolod?

_ Ez nagyon egyszen1. Te vallalkozo vagy, aki meg a peresztrojka kezdeten _ indulo t6ke nelkul is _ hatalmas uzleti projekteket tudtal megval6sitani. Te az Oroszorszagi vallalkozok szovetsegenek az elnoke vagy. Egyszerre csak abbahagyod a vallalkozast, magadra mosol, f6z01, vagyis te mar nem az vagy, aki volral,

_ Vlagyiszlav, en mar ilyen erveket hallottam, nem is egyet. De hat engem megragadott az, amit Anasztazia mondott. Az 6 vagya gyonyon1: "Atvinni az embereket a Soter Er6k idoszakan." 6 ebben hisz. Megkert, hogy irjak .konyvet, Megigerrern, Hiszen ~geszen egyediil van, vat es almodozik. A konyvet valoszirnileg vagyaval kapcsolja ossze. Te magad mondtad, nem, hogy nagy, hatalmas a hatasa annak, amit a konyvben Anasztazia mondott.

_ Hisz " ez az! De hat ez is csak azt bizonyitja, hogy igenis beavatkozik a dolgok menetebe. Csak gondolkozz el rajta re

magadI Egy olyan ir6, akit senki sem ismer, egy vallalkozo, egyszerre csak rollatragad, konyvet ir, Mirol? Az ernberiseg tortenelmerol. A kozmoszr61. A vilagegyetem szellemerol, A gyermekek neveleserol, Anasztazia hatni kezd az emberekre a realis, mindennapi eletben, hatast gyakorol cselekedeteikre .

_ De hat pozitivan hat.

_ Lehet. De a lenyeg nem ebben van. Meg nem gondolkodtal el azon, hogy mikent tudral te csak ugy marol holnapra konyvet irni?

_ Anaszrazia megtanitott ra. _ Hogyan tette?

_ Vett egy botot es lerajzolta a foldre a beniket. Az egesz abecer, Aztan azt mondta: "fme a benik, amelyeket ismertek. E betrikbol ill konyveitek mindegyike, a jok is, a rosszak is. Minden attol fUgg, hogy e 33 beni hogyan es milyen egymas utani sorrendben van elrendezve. A sorrend felallirasanak ket modja van."

_ Ennyi? Ez az egesz? Eleg 33 benir egy bizonyos egymasutani sorrendben elhelyezni? Te ezeket csak ugy helyezgeted es az emberek ennek hatasara csapatostol t6dulnak a hegyekbe, hogy viragokar vigyenek a dolmenekhez? Hihetetlen! Egy norrnalis ember agyanak ez sok. Ebben valamilyen ismeretlen er6 van. Anasztazia vagy bezombizott teged, vagy atprogramczotr, vagy meghipnotizalt, mit tudom en, de valamir biztos tett veled.

=Maga Anasztazia, amikor boszorkanynak neveztem, vagy olyan szavakat· hasznaltam, hogy "misztika", "fantasztikum", "hihetetlen", nagyon felduhodott, elkezdte bizonygatni, hogy 6 kozonseges ember, egyszerti no, csak sok benne az informscia. Ez ugye a mi mertekeink szerint nagyon sok. Anasztazia azt mondja, hogy az osforrasok emberei ilyen kepessegekkel rendelkeztek, tudtak oket hasznalni ... Aztan meg ... Fiat szult nekem.

_ Na, es hoI van most a fiad?

_ A rajgaban Anasztaziaval, Azt mondja, hogy ami, technokrata vilagunk felrerelei kozott nehezebb gyermeket nevelni,

~197 ~