You are on page 1of 8
Pszichoteraipia Tanulmanyok ATTEKINTO TANULMANY! INTEGRATIV ZENEPSZICHOTERAPIA I. Fekete Anna A tanulmény els6 része a zeneterdpidi és a zenepszichoterdpidi igyekszikelhelyeeni a killénboz8 verbalis és nonverbdlis pszichoterdpidk rendszerében, Elészdr elhatarolja minden olyan egyéb segitd eljdrdst6l, beavatkozdstél és (pszichoerdpids technikéitol, amelyek ugyancsak alkalmaz- nak zenét, majd ismerteti trténet felddéset Definidlja a zenepszichoterdpia fogalmat, mint mélylélektani megalapozousdgu, analitikusan orientdlt pszichoterdpis médszert, és ismerteti a zenepszichoterdpia alapvets iskoldinak elmé- ‘Jeti alapjait, Kiemelve a zenei élmény (improvizécid), a médosult udatallapotok és az intrauterin élményvildg kéz0tti kapesolatot. A tanulmény mésodik része (a kévetkez6 szdmban) bemutatja a zenepszichoterdpia leefontosabb ‘modszertani alapjait és alkalmazdsi terlleteit. smerteti a ,,music medicine” fogalmdt, valamint kitér arra, hogy van-e a zenének , objektivnak” tekinthetd, mindenkire dltaldnos érvényii hatésa. Kiemeli a zeneterapeuta zenei és improvizativ kompetencidjaval kapcsolatos elvérdsokat, amely nélkil a terdpids ,,holding” és ,,containing’” funkcidk nem tudnak zenei formaban is megielen- ni Kulesfogalmak: zenepszichoterdpia — affektiv hangolédés intrauterin regresszié — music medicine —a zene ,,objektiv" hatdsa — improvizécié A zene Janus-area végigkisérte az emberi tOrténel- met: egyszerre volt mindig a legabsztraktabb, leg- szentebb, szinte tudomanynak mindstilé miivészet, 6 a legérzékibb, észt-veszejt6, szinte dllatias tom- bolisra késztet6 infernalis erd. A hangok viliga és a zene az ember teljességét tikrézi: mindazt, ami ben- ne emberi,dllati és isteni Zene—terdpia? A tobbi mivészeti terépidhoz hasonléan a zene- teripia gydkerei is a trténelem hajnaldig nydlnak vissza. A zene és a mozgés a médosult tudatéllapo- tok létrehozdsdnak egyik legbsibb médja, egydttal — pontosabban: ebbél adédéan — az egyik legbsibb gy6gyit6 médszer is (Jourdain 1997). A szellemek- el kiizd6 és azokat megjelenit6, magikus dbrikat rajzol6, transzban énekl6, téncol6, dobolé sdmdn tu- lajdonképpen minden pszichoterapeuta, de elsisor- ban minden olyan terapeuta dsképének tekinthetd, aki expressziv, nonverbalis, szimbolikus, mivészi imaginatiy, test-tudati vagy transz-technikai cleme- ket hasznal egy olyan gy6gyit6 folyamat szolgéla- taban, amely a beteget Iénye teljességében — testi- lelki-szellemi egyséeként, csalédi-kozOsségi kap- csolatainak Osszeftiggéseiben — szemléli (Moreno. 1988). Noha sem a sdménok gydgyité erejét, sem a pszichoterdpidk és mivészeti terdpiék hatdsmecha- hizmusait nem ismerjak még teljes mértékben, teré- pidnak — mai szbhasznélatunkban — sak a céliri- nyos, tudatos, valamely tudoményég, illetve fogalmi rendszer keretei kéz0tt értelmezett beavatkozisokat nevezzik. Zeneterdpidrél mint gyégyitd médszer- rl akkor beszéltink, amikor a zenét és a zene ele- ‘melt egy célirdnyos terapia keretcin belil eszkdzként hasznéljuk. A zeneterépidban a zene tehat sem nem ‘nilld gydgyit6 erd, sem nem eé! A fogalomzavar elkerilése érdekében ezért sem- miképpen nem nevezzik zeneterapianak sem a ze- nchallgatast, sem magat a puszia zenélést, barmilyen mély élményt jelentenek is. A zene — a tbbi mii- vészeti tevékenységhez, a jéték, a sport, vagy az Gn- kifejezés ezernyi mas forméjéhoz hasonléan — egy teljesen természetes emberi megnyilvinulis, amely ‘www.pszichoterapia.hu 29 SOMO edeinrlserint hozzdjérul a normilis, exészséges emberi élether, pontosabban része annak, Ezeket nem nevezzik te- rripidinak, hhiszen a kiegyensiilyozott, kiteljesedett ‘emberi élet nem tenipia, A gyerekekkel folytatott ze~ nés, tancos, kreativ foglalkozisok sem terdpidk, méx ‘akkor sem, ha esetleg sérilt, fogyatékos, beteg, dgy~ ‘hoz kotdtt gyerckekkel vagy felndttekkel torténnek is ezck a foglalkozsok. A nemzetkizi seaknyelv zeneterdpidn alapvetden egy mélylélekianimegalapozotsigt, analitikusan orientalt pszichoterdpias madszert ért, de a zene ter~ meészetesen része és eszkéze Iehet szimtalan olyan tevékenységnek, amely valamifajta étgondolt, rende- ett, eélirinyos folyamat részét képezi (Decker-Voigt 5 mtsai 2008), Mivel a zene és ritmus rendez6, il- letve strukturdl6 aspektusa rendkival hatésos segéd- ceszkdze a tanuldsnak é3 meméridnak, sok pedago- ‘gus alkalmazza a zenét —ezen belil is leginkabb a ritmust és a ritmikus mozgist — az iskolai oktatas hétk6znapjaiban, valamint a fejleszt6- és gvdgypeda- ‘gdgia szinte minden agazataban. Szivesen hasznilnak zenét relaxdcids és stresszol- dé terdpidk részeként. Neha mar a koncentralt zene- hallgatast is zeneterdpidnak nevezik, ami ugyan nem terdpia, viszont nagyon kézel All egyes mediticiés és relaxdcids technikakhoz. A megvéltozott tudatélla- ‘potokkal dolgoz6 terapiak és beavatkozasok is eyak- ran segitik a fransz beallisét és fenntartasat zenével Ezenkivil szinte végtelen a sora azoknak a kreativi- tdst &s Gnismeretet fejleszté médszereknek, amelyek ‘eyakran igen hatékony médon segitik eld egy ember személyiségének fejlbdését, pozitiv valtozasat A zeneterépia definicidja az elmiilt évtizedekben a nemzetkézi gyakorlatban is lassan formélédott, hiszen szakemberck kezében a zene sz4mtalan ki- 1énbz6 terdpids folyamatban és Klinikai terdleten kap(ott) czyre komolyabb szerepet. Mara azonban mar tisztult a kép. A nemzetk6zi gyakorlatban ze~ neterépia alatt alapvetéen @ dinamikusan orientalt zenepszichoterdpidt értjak (Frohne-Hageman 1999), — azt pedig, hogy ki milyen elméleti héttérrel és milyen technikkkal dolgozik, a megnevezésben Al- taléban kalon jelzik: példaul analitikus zeneteripia, Jungianus zeneterpia, gestalt-zeneteripia. Ha zene- terapeuték mas klinikai terileten végeznek terdpids ‘munkét — példéul rehabilitécié, koraszilottek audi- tiy stimuldci6ja— a zeneterdpia dltalaban ugyancsak Jelzik a meghatérozdsban. ‘A magyar szakirodalomban Bagdy (1991), Fekete és Tényi (1993) és Tényi (1997) kuloniti el legegy- értelmibben a kalonbéz6 funkcidk és képességek fejlesztésére, korrekcidjara, djranevelésére iranyul6 nonverbalis terdpidkat a nonverbilis pszichoteri- 30 pidktél, A nonverbilis pszichoterdpidk — py a, nepszichoteripia is — a pszichomotoriummal, min eszk0zzel dolgoznak, a nonverbilis eszkOz0k és el mek felhasznalasat egy, a pszichoterdpids kerete srabilyok koz0tt zajl6 lélektani folyamat keret figyazzik, Iélektani célok szolgélatiba Alia, pszicholdgiai elemz6, értelmez6, tudatosité muni nak vetik ald a2 Onismeret és alkalmazkodis kedvers vvaltozisa érdekében (Bagdy 1991, Tényi 1997), Egy kepzett zenepszichoterapeuta szimtalan, Jeten dolgozhattehat, de munkaja alapverden m mélylélektani munka. A gydgypedagogia déul zenés fejlesztés), hanem az elsédleges sér bbl adédé masodlagos sériilésck — a fogyatékos miatt kialakulé szégyen, dnértékelési zavar, maginy fajdalom, gyds2, clutasitottsig, félelem — feldol- gozisa (példéul Nordoff, Robbins 1978). A rehabi. itativ terapidk szimos teriletén, mint non kifejezési forma, a zene gyakran szinte az ola kommunikiciés eszk6z olyan személyek esetében, akiknek értelmi, kommunikaciés vagy beszédkész- sége sérilt (stroke, baleseti agysérillés, kéma), yen helyzetekben a zeneterapeuta tobbnyire hozeéjinl ‘a beteg kognitiv rehabilitéci6jahoz is (meméria, fi: gyelem, beszéd, absztrakt gondolkodas), de legfon- tosabb feladata megint csak a személyiség mélyebb rétegeit érinti: a séralésbél adédé gyasz, a képessé- gek és emberi kapesolatok terén megjelen6 vesztesé- gek, a masokra utaltsdg, munkaképtelenség, cél- és identitasvesztés érzelmi feldolgozisa, az életkedy visszanyerése, a végleges viltozasok elfogadésa, ij etcélok kialakitésa (Baker, Templin 2006). Egyre tbb zeneterapeuta dolgozik — és szimos kutatis folyik — a szilészeti és koraszilétt osztilyokon is, _ ahol nemesak a (korasziilétt) csecsemét, hanem az — anya is a zeneterapeuta vezeti at a kritikus fiiso- kon. A pre-, peri- és postnatalis ellatés keretein bell! gyakran a zeneterapeuta segiti az anya-magzat — ke ‘s6bb az anya-csecsemé — kapesolat és kommuniki: cid kialakulasat és fejlédését (Blum 1993; Nocker~ Ribaupierre 1996, 2004; Panthuraamphom 1998; Sallenbach 1993), Zenepszichoterdpia Ezzel elértink a pszichoterdpiaként alkalmazott ze: neterdpidhoz, amely a képzett zeneterapeutiik t0b6- ségének mikédési teriilete. Zenesrichtrpst | nttekkel és gyermekekkel, egyénileg és esoportban, birmely korosztdly szdméra egyarint végeznek, A zenepszichoterdpiait egy olyan folyamatként de> finidlhatjuk, amely egy szakért6 (professziondlis) fe <6 piciense kOz0tti apesolat keretében, y= ayitd céllal torténik a palciens mentilis, emocionalis, szomatikus 6 interperszonilis problémAi esbkkenté- s¢, ill, megsaiintetése érdekében, Zenepszichoteripi- {anak neveztink minden olyan zeneteripiis médszert, amelyet a terapeuta részérit mepfelel6 sajatélmény, celméleti és médszertani képzés, valamint szuperviai- 6s fzis eldz meg, amely egy tart6s és specidlis terd- pits kapesolatban, az ismert pszichoteripiis keretek ozatt és szerzSdés mellett zajlik, és amelynek ki- emelt kommunikici6s eszkize, illetve esatoméja a zene, azon belil is a zenei improvizdctd. A tudatos feldolgozashor természetesen elengedhetetlen a ver- bilis munka is, amely sordn a nonverbilis tapasztala- tok azonositisra és verbalizalisra kerilnek és szelf= részekként integréldhatnak (Fonagy, Target 1998), Torténet Mivel a zeneterdpia gazdag elméleti és médszertani vildga kialakulésdnak folyamatabol érthet6 esak meg igazin, egy torténeti — és kilondsen a torténeti kez- deteket kiemelé — kitekintés mindenképpen sziksé- ges. Részletesen esak az amerikai fejlédést kovetem végig, mert az j6l szemlélteti azt a hosszii és komp- lex fejl6dési utat, amin a zencterépia a legtobb mas orszagban is végighaladt. ‘A zeneterapia, mint tudomanyos alapokra helye- zeit gydgyit6 eljaras, a 20. szdzad folyamén bonta- kozott ki, de ,modernkori” aydkerei eészen a 18. széaadig nytlnak vissza. Az els6 szakmainak is ne- vezhet6 publikicié 1789-ben jelent meg a Columbi- ‘an Magazine-ban, Az anonim szerzé érvelése szerint az ember mentilis éllapota fizikai egészségét is befo- lyasolhatja, ezért a zene —az érzelmekre tett ers ha- tsa miatt — bizonyitottan hatékony terépids eszkdz, ‘Térpyalja is, hogy zene segitségével hogyan lehet érzelmi Allapotokat befolyésolni és szabdlyozni, de figyelmeztet, hogy haa zenét betegségek gydgyitésa- ban akarjuk haszndlni, kellen képzett szakemberre/ terapeutira van sziikség (Davies és mtsai 1992). ‘A 19. szizad folyamin Amerikaban egyre tb publikaci6 jelent meg orvosi és pszichiatriai folybira- tokban, illetve egyre tbb orvosi disszertacié sziletett a zene haszndlatirdl testi és pszichidtriai betegségek kezelésében. E szerzdk mar a szézad elejét6l kezdve alapvetésként kezelték a fent emlftett két tételt — zene erdteljesen hat az ember érzelmi-mentalis al potira, ezért nyilvanvaléan hat a testi folyamatokra is — és tgy tapasztaltik, hogy a zenei-terdpis eljérdsok valoban j6l kiegészitik az orvosi kezeléseket. A 19. szézadban kezdtek elész6r zenét hasenani KUénb 626 — példéul vak, siket-néma, mozgassérUlt gyerekeket www.pszichoterapia.hu sillyosabb ments zavarok és testi betegségek eset- sen esak, Atmend jars erdényose 52°01 ismerjOk az elsb zeneterdpids kezelési tervet (Tim= mermann 2008), Coming 1899-ben publikalt mun- ija pedig az els6 médszertanilag is alapos kisérlet, amelyben szisztematikusan viesgaltak 6s dokumentdl- tk a zone mentilis zavarokra (ett hatisét.E jelentis lépések ellenére a 19, szdzad soran még. viszonylag, celszigetelt jelenségnek szdmitott, ha cgy orvos a zenét kifejezetten terdpids eszk6zként hasznilta, ‘Ugrasszerii valtozdst az I. és Il. vilighébonibél visszatérd vete- rinok tmeges ellitisinak szikséglete hozott (Davies és misai 1992), E keadeti id6szakok értékeléséné] nem seabad el- felejtentink, hogy a 20. szdizad eldtt zene esak él ze- neként, egy személyes kapesolat és jelenlét keretein bela volt elképzelhetd. A kézvetlen, személyre 57616 zenélés kapesin tehit mar egészen korin megvalésul- hatott az, ami a pszichoterdpia fejlédésével esak a 20. svizadban: egy empatikus, elfogad6, ezymésra hango J6d6 személyes kapcsolat keretei kizitt dtélni érzelmi t6rténéscket, azokat valakivel megosztani és esetleg szavakba formalni. Természetesen a Freud utani idé- ‘szak mis dimenzidkba emelte ezeket a folyamatokat, de amig az elmegyégyaszati intézetek tébbségében le- ‘kotéssel és hideg zuhannyal kezelték az elme zavarait, ‘az. 616 zene diddikus kapesolati K6zeze lehotSvé tett egy olyan odafordulist a beteghez, aminek jotékony hatasa — akkor még fel nem ismert intrapszichés és interszubjektiy torténéseknek kdszOnhetéen — a mai tudésunk szerint is indokolt (nonspecifikus hatoténye- 26k, empitia-elfogadas-kongruencia, affektiv hango- lédis, szelf-Allapotok tudattalan Atvitele, prereflektiv interszubjektiv jelenségek, alanykozi szinkrénia — ‘Stern 1985; Simon és mtsai 2007; Vas 2006). Eva Vescelius 1913-ban jelentette meg az els6, ki- fejezetten a zene teripis hasznAlatinak szentelt fo- lydiratot, a Music and Health -t, és 6 hirdetette meg az elsé képzést ,musico-therapy” néven. Az clsé ‘egyetemi zenetcrapeuta képzést 1919-ben a Colum- bia University-n inditotta be Margaret Anderton, aki ‘az I. vildghdborib6l tomegesen visszatérd, fizikailag, 6 pszichésen sérult veterinokkal dolgozott. Adver- ton két kilénbiz6 technikat alkalmazott velik: pszi- 31 (Davies 1992). “Ket sebész — O'Neill Kane 1914-ben, WP. Bur- ‘dick 1915-ben — arr kozOIt inisokat, hogy hogyan hhasenaltik a zenét (fonognifot) sebészeti motétek alatti f3jdalomesillapitisra, illetve a kértermekben ‘jdalom, élmatlansig esetén, Esther Gatewood 1920-ban alkotta meg a zenete- rapidban azéta is tanitott és alkalmazott iso-elv fogal mat, amit ma mar inkabb D. Stern tolmécsolésaban jismeriink, és affektiv hangolédasnak neveziink: a ze- nével eliszir mindig a paciens affektiv allapotira kell a terapeutinak rihangolédnia, és esak ezutan kisérel- heti meg finom, apré lépésekben — céltudatos félre- hangolédasokkal — ezen affektiv dllapotok valtozt tdsit (Davies és mtsai 1992; Stern 1985). Ugyancsak Gatewood, Kane és Burdick nevéhez fliz6dik az a ma mar kisérletileg is igazolt megallapitis, miszerint féjdalom- és szorongascsdkkentés esetén mindegy, hogy milyen zenét hallgat a paciens, a lényeg min- déssze annyi, hogy a paciens ismert, kedvelt zenéje legyen (err lsd még: music medicine-t). Tisen 1926-ban megalapitotta a National Asso- cation for Music in Hospitals-t, Seymour 1920-ban ‘Kényvet adott ki a zencterapidrél, kutatisokat végzett a zene hatasdrél fizikai és mentalis zavarok esetén, 1944-ben pedig kiadta az els6 zeneterapids képzés tananyagat. 1929-ben a Duke University kérhdzdban a fel- nétt- és gyermek-kértermekre is kiterjesztették a zene elérhetdségét fejhallgatékon keresztal, ez a technika pedig (a fonogrifot lecserélend6) révidesen visszakerillt a sebészeti mitékbe is. Hamarosan k¢7 zelfoghat6 adatok — a gyégyulasi idé révidiilése, a felhaszndilt eyOgyszerck csikkenése — is jelezték a Kalénbséget a zenével is kezelt, illetve nem kezelt betegek kézott, 1941-ben Amerikaban megalakult a National Fo- undation for Music Therapy, 1944-ben egy kiilén bizottsag a pszichidtriai klinikékon torténé zeneterd- pids programok feldgyeletére, ugyancsak 1944-ben pedig a Michigan State University-n is elindult az ‘egyctemi képzés. 1950-ben alakult meg a ma is mi ‘k6d6 National Association for Music Therapy (Da\ es és mtsai 1992; Timmermann 2008), Ett] kezdve egyre szervezettebb format dltott a zencterépias szakma. Folyamatosan fejleszttték a7 ‘egyetemi képzési programokat, standard kGvetelmény- rendszereket dolgoztak ki, folydiratokat inditottak el, 1956-ban bevezették a ,,Registered Music Therapist” 32 stituszt, 1964-ben elindlt a mais mOkOds, ‘Music Therapy, 1971-ben pedi mogalakul dik legnagyobb szakmai egyeshlet, az Americ sociation for Music Therapy (Davies & misai 19 Mira BA, MA, posztgradualis & PhD prog nak exyetemek tucaljain, a regisztralt zencte pedig dnall6 praxisjoggal rendelkeznek, aaa a zeneteripia fejlédése has szoros és intenziy k6lesénhatasban A kor zenészei, szinészci, tinco alapelveit, sokan maguk is analizisbe jétak, akorte- rapeutdi pedig mar a kezdetekt61 felismerték a szim- bolikus, kreativ-expressziv médszerek terdpids po- tencialjat, Az els6 téncterapeuték modem tancos voltak (Merényi 2004), szimos testtudati & vokilis terdpids médszer a 20, szdzad kisérleti szinhazi 7 helyeiben fejl6ddtt ki, a mlivészi hitelességet pedig sok eléadémivész a tudatalatti impulzusok i Jan feltérasaban és kifejezéscben vélte megtalilni (példéul Grotowski 1981). ‘Anglidban zeneterdpidt elsoként fogyatékos gyer mekekkel és felndttekkel, illetve hébonis sériltekke! alkalmaztak a szazad els6 felében. Az 1950-s évekt] néhsny karizmatikus egyéniség femjelezte flO Paul Nordoff és Clive Robbins elsésorban fogyatékos, Juliette Alvin autista gyerekekkel dolgozott (Alvin, ‘Warwick 1991; Nordoff, Robbins 1978). Alvin 1958. 3 ban megalapitotta a ma is mikédé British Society for ‘Music Therapy-t, aminek készinhetden Anglidhan viszonylag rdvid idén beliil szervezett format Oltétt a zeneterapids élet (szakmai egyesiletek, folyéiratok, sververett képzések), Ausztridban ugyancsak 1958 ban alakult meg az Osterreichische Gesellschaft 2ur Forderung der Musikheilkunde, \959-ben pedig az elsé képzés Bécsben. Christoph Schwabe ugyanebben az iddben vezette be a zeneterapiat a lipesei Neurolo- giai és Pszichiatriai Klinikén, 1968-ban elinditotta az ‘els6 zencterdpias képzést és megalapitotta az Orvosi Pszichoteripia Egyesiletének Zeneterdpids SzekciG- jit, A Deuische Gesellschaft fir Musiktherapie 1973- | ‘ban alakult meg. A szazad masodik felét6l a fejlédés Fegyoraiead egyre tobb orszaigra kiterjedt. Mira nemesak Eurépa, hanem Eszak- és ne Amerika legtdbb orszagaban, Ausztriliéban, Uj-2é- Jandon, de Azsia és Afrika fejlettebb orszgaiban IS a BA, MA, posztgraduilis, PhD képzések és kutaldsi Sire Therap 1988-ben Hakull n Mint littuk, a zoneteripia fejl6xtése a ke srorosan Osszefonddott a pszichologia és a tcripia dltalinos fejlSdésével. Szinte minden ‘ban megfigyelhets azonban, amit Tyson és Taylor az amerikai fejlOdésrbl fr, & ami a zeneterépia mint psvichoteripia tirténetét oly erdteljesen katalizlta: a zeneterapeutik szinte mindendtt a legnehezebb pszi- ‘hiitriai betegekkel foglalkoztak, ‘A kezdetekben ez természetesen azért volt igy, ‘ert az orvosi szakma nem tartott sokat a zenéré, ‘mint terdpids es2k62zr6l, és az akkoriban még jécs- in Ienézett zeneterapeutikra esak azokat a bete- geket biztik, akikkel az orvostucomany nem tudott mit kezdeni (Tyson 1981). A beutalé intéemények, ‘ potencilis kliensek, més seakemberek, harma {81 finanszirozisi intézmények, adminisatritorok, politikai vezetOk, biztosit6k akkoriban a ,zene” kif jezésre reagaltak elsbsorban és nem vették komolyan ‘ ,terapia” fogalmst, mint a patol6gia visszafordi- tasira irinyul6 beavatkozist. Kevesen értették meg akkoriban, hogy a zeneteripia, mint szakma nevében a zene” jelzOként funkcional, mig a ,terapic hatirozza meg, hogy val6jdban mi is torténik” (Tay- lor 1997, 8.0.) Hamarosan — ahogy egyre tb professziondlis képzés indult be, ahogy a zeneterapeutik egyre tSbb tapasctalatot és Gnbizalmat szereztek, és ahogy teripi- 4s eredménycik egyre inkabb meggybzték az orvosi és pszichoteripids szakmat — a zene terdpids haszndla- ta a pssichistridkr6l fokozatosan kiterjedt « kérhzak tobbi osztalyara is (kardiologia, onkologia, szilészet, ‘ucridtria, sirgOsségi osztély), a fogiszatokra, a hospi- ‘ce-okra, a rehabilitaciés intézetekre, a palliativ ellé- tisra, a primér prevencidra, — valamint az egyéni és csoportos pszichoterpisik, « személyisépfejlesziés és ‘nismereti munka kalonb0z6 terileteire is. ‘A ceneteripia torténeténck kezdeti idOszakai két szempontb is jelentsek. ‘A zene témeges fogyasrtisi eszktzként val6 hasz- niélata esak néhény évtizede jelent meg a vilégban, igy — mint arrél mar s76 esett — a 20, sziizad els feléig még a terapeuta személyes jelenléte és tbbé- kevésbé professvionalista jétéka jelentette a zenét 4 paciens sziméra, Tehat mar eleve adva volt az az odafordul6, empatikus, elfogad, a zenei kompeten- cia-kulonbségb61 adédéan mir eleve az anya-gyerek apesolatra emlékeztet6 diddikus kapesolat, valamint az a ,mintha”-tér, ami akkoriban sem a hétkéznapi lethelyzeteket, sem a zenetanulis vagy zeneélvezet, www pszichoterapia.h if bbetegpopuléciéval foglalkoznak leg- inkibb, akikiez a pszichoterdpidk tgabb viléga esak nghiny évtizede kezdet tat tld: a korai, preverba- liskor sérlésckb6},illetvea legsGlyosabb traumskb6l -adédo patologidkkal. Mivel a koraianalitikus affektus elméletck a eseesemé affektv vildgit még nem ismer- ték kelloképpen, sokdig nem tudtik megkOzeliteni a zene- & mis nonverbilis terdpidk direkt, kapesolati- tupasrtalati, szelférzetck szintjén megragadhato vili- it sem (Tényi 1997). Mig ez a, teoretikus insauffic. enc’ meglehetOsen leérékelte a nonverbalisterdpiak pszichoterapids statuszat, a zeneterapeutak figyelme az dtlagosnil is intenzivebben irinyult a mindenkori elméletifeodésre, hiszen nekik mindennapi, gyakor- Jati feladatuk volt azokkal a patologids dllapotokkal dolgozni — azokra rihangol6dni —, amiket orvos é analitkus kollégikakkor még alkatmatlannak tartot- tak a pszichoteripids kezelésre. ‘A zene kozegében is olthonosan mozg6 terapeu- nak ugyanakkor — a kezdetekt6l mind a mai na- pig — ritkén okoz gondot, hogy akir egy wjonnan Kibontakoz6 elméleti irinyzatot, akar egy konk- ret pszichoteripids technikit a zene, illetve a zenei technikak nyelvén is megfogalmazzon. igy hol egy hhatékonynak bizonyulé zeneteripiés médszer talilt clabb-utdbb elméleti magyardzatra, hol az ijabb és ‘jab Iélektani elméleteket alteiték at a zeneterdpids modszerek nyelvére is. ‘A zeneterdpia 20, szAzadi torténetét ezért nagyon ‘nehéz pontos idérendi sorrendbe illitan, illewve az. ‘elméleti és médszertani kolesonhatésok bonyolult rendszerét kibogozni, A tovabbiakban ezért inkabb 1 zeneterdipia mai helyzetét, elméleti és mOdszertani sokszinliségét ismertetem rbviden, vazlatosan, 33 -genel kifejozdstalkalmazont, Vas Tans pszichoterapia, pszichologia, orvos: ia, pedagogla, zene deme urreblis ‘gy a Kil6nbézd alkalmazasi triletek és a kilonbd~ -26 clméletiiskolak kuilanboz6 zeneterdpiis irinyza~ ‘tokat hoziak létre (Decker-Vigt és msi 2008; Sme- ‘ijsters 1996; Wigram és mtsai 2002), A legtobb zenepszichoterapias irinyzat valamelyik ‘nagy pszichoteripias irinyzat elméletén alapuly fitikus zencterapia, gestalt-zeneterdpia, jung analiti- ‘kus zeneteripia, transzperszonilis zeneterdpia, kog- nitiv-viselkedésteripias zeneterapia, esalddieripias zencteripia, dramatikus zeneterapia, tranzakeioana~ livikus geneterapia, személy-kozpontis zeneterapia, exisetencialista zeneterapia, Szdmos olyan, ugyanesak dinamikusan orientalt ‘zeneleripis modszer is van azonban, amely eey-ezy karizmatikus személy nevehez flzidik és specifikus maadszertannal, illetye ennek megfelel6 elmélettel rendelkezik. Hyena Bonny-ftle Guided Imagery and Music (GIM), 4 Nordoff-Robbins zeneteripias mixiseer, az Orfl-zeneterdpia, az argentin Benenzon- miédszer, a sok elméleti vitét kivalté Tomatis-méd- Seer, Vauy a magyar Kokas-médszer, de specilis elméletekke) béyal példaul # koraszilatiek auditiy stimulaci6ja, és @ pre- és perinatalis iddszak zene- erdpids kisérése is (Benenzon 1997; Blum 1993; Decker-Voigt és misai 1996; Decker-Voigt és misai 2001; Frohne-Hagemann 1999; Grocke, Wigram 2007; Moreno 2007; Priestley 199; Nocker-Ribau- pierre 1996, 2004; Panthuraamphomn 1998; Sallen- ‘bach 1993; Smeijsters 1994; Tomatis 1995; Wigram és misai 2002), A legtibh zenepszichoteripids iskola alapyetien a Pszichoanalitikus — ezen belil a targykaposolat- és scelfpseichologiai — elméleteken alapul, ily médon pedig kiemelt figyelmet szentel a terdpias kaposolat- ‘ban mogjelond altétel-viszontatisteli torténések ér- telmezésének és kezelésénck. Ugyanosak a lewtabb iskolaban kiemelt hangstilyt kap a személyiséatej- ladés preverbalis iddszaka, v @ korai anya: 34 ‘hogy a milyeszl, esatstikai, feltételozhetdion ,maguk is self-eh hetdk’” (Vas 1998, 19. 0, ‘A zene nonyerblis Balint lon en a sl regresseid elisogttésero, ‘akiknél a pseohés zavar pyOkerel @ koral jproverbilis iddszakaa, illetye a pr : IyisGurétegekbe nyulnak visiza, © rogressaiy ‘rinse nélkil hatékony terdpia. nem ki Balint Midly eléleteit Kovetve a terdpids ‘nak ilyen esetekben el kell émie az els ‘et targykapesolat nélkuli viligat, ahol @ alkothatja meg térgyait, illetve azok kaposols dozatat: Ehhez az id-teret betta alkalmas Kézeget ny4jt: « hangok tagolatan, kéralolel6 viliga a Ferenoai alta leit fala ‘resszidalapyetd élményét nysithatja, ‘A modosult tudatillapotok és a zenete ményvildga olyannyira kézel all egymashos, | toh szerai szerint a zenchallgatis és a zenél ronizdcids élményt szil, illetye az intrauterin, ‘idézi (Vas 1998; Decker-Voigt 1999), Bzént a leripia élményvilaganak mélyebb megértéséh éemelien fontos szerepet kapnak a hipndzis elmél valamint @ pre- és perinatalis pszicholdgia | elmélete. ‘Az intrauerin vilég kapesdn fontos mewjegyez= ‘ink; hogy mig a prenatélis pszichologia 6s a psi: chodinamikus mozgas> és szomatoterdpiak hangs lyozaik, hogy az intrauterin élmények testéreések formajaban tarolédnak és a testi élmény, @ th {esti tapasztalat az egyik legalkalmasabb m zolitési médjuk (RatTai 1995; Merényi 2007), ritkén gondolunk, hogy az intrauterin vildg alapye= {0en exy hangos, hanged, ritmikusan 1uktetO akus tikus vilég, és hogy ae intrauterin fejlOdesi sa folyaman a hang, a mozgas és a ritmus mindy ezységet alkot (Baudy 2002; Blum 1993; Sallen= bach 1993), A zene hatérok nélkiili (Vas 1998), vibrali-loktets, korulélelo sainte kOzvetlendl idéai az intrauterin vilég (081 ‘esthen’ helyzotet (Raffai 1995), 4 médosulttudate ‘llapotban 2ajl6 zene! improvizdcié —ebben a kon {extusban — pedig abr az ,anya-magzati egystg- us egységérzet-ij individuals 1éérzet” fo taként ir le, Talin a zene az egyetlen olyan ahol tapasztalatictestérzeti szinten télhet st egyén egy idOben van egy ,helyen” (példaul azonos hangot idol, unisono-ban énekel), az egyik colymédon vilik ki a masikbdl, hogy az szinte ész- re sem vehetO, mert az egyikben bennefoglaltatik a :misik (példiul oktivban énekel a mésikhoz képest, ami tulajdonképpen nem mas, mint az eredeti hang- ban mar eleve bennerezg6 els6 fethang kierisitése, az 1:2 frekvencia-ariny, a test a testben” dllapot akusztikai megfeleldje), a differencialédis még mindig sainte alig érzékelhetd, de fokozatosan ki- ‘vilhat az egybOl a kett6 (példdul a felhangként mér ugyanesak rezg6, de mégis eltérd hangzist, kvint kiorbsitése), a kettOsséxb61 visszaolvadhat az egy- séqbe (példaul visszatérés az unisono-hoz), étélheti a differencialt kettosseg egyséyet,illetve az imma- ton differencidléd6 mésik elfogadasit-befogadasét (példiul egy harménia két k0l6nb076_hangjnak egyitizengése) és az ezyre inkabb differencidléd6- individualizalédé KettOsség egymishoz igazodé, ‘egymast tikréz6 viszonyulasat (példaul két hang szabad improvizicidja). ‘A zene és mozdulatok improvizativ nonverbi- lis kézegében fokozatosan egyre komplexebb ér- zelmek, élmény- és targykapcsolati. mintézatok jelenhetnek meg és valnak szimbolizalhat6vé, at- dolgozhatévé, ,;jraalkothat6vé”. A zene, a nonver- canya- nyelvi cra eta Ree Le Ga szabadon tud improvizaini legalabb egy ,komoly” hhangszeren, valamint sajét hangjén, Nagyon footos, hogy a zeneterapeuta képes Iegyen a containing és hholding funkciok zenei kivitelezésére: vagyis ne esak aszétesetséetlegyen képes zencilegtukrOzni, hanem ‘a paciens fragmentilt, disszondns megnyilvanulasait formaba, ritmusba, dallamba, Osszhangzattani O32~ szefilggésekbe tudja rendezni. Ha a zene nonverbalis. szinti Elményviligit a terapeuta esak nyelvi szinten tudja atdolgozni a pancienssel, akkor éppen azokkal_ 4 lehetOségekkel nem él, ami a zenének olyannyira sajétja, és amit valojéban zenepszichoterépidnak ne- veziink. INTEGRATIVE MUSIC PSYCHOTHERAPY I. This paper tries to define the place of music therapy and music-psychotherapy within various verbal and nonverbal psychotherapies. It separates it from all other helping professions, interventions and (psycho) therapeutic techniques that also make use of musi, and uines the most important aspects of ts historic development. It defines music psychotherapy as an analitcaly oriented psychotherapeutic method and gives ‘an introduction to the theoretical principles ofthe most important schools of muste-psychotherapy empha sizing the connection between musical experince (improvisation), altered states of consciousness, and the intrauterine world. The second part of the paper (in our nex issue) gives am introduction tothe most important methodological principles of musc-psychotherapy and to their scope of application. I outlines the notion ofmusc medicine ‘and its fields of application, and it touches on the question of whether or not music has any “objective”, “universal effects applicable ta all. also emphasizes the requirements regarding the musical and impro- visatory competence of the music therapist without which the therapeutic holding and containing functions can not appear in musical form. Key words: music psychotherapy — affect attunement — intrauterine regression — musie medicine — the ‘objective effects of music — improvisation 35 www pszichoterapia.hu itmus: « muzikalitis tetki ths Hare eek. (2006), Masi them mathods inne ‘Benenzon, RO. (1997): Muse therapy theory and mancal ‘Springfield, Charles C. Thomas. Davis, W. B, Gfeler, KE, Thal, M. H, (1992): An fniroduc- ‘ton to musi therapy theory and practice. Dubugue, Win. . Brown, Decker-Voist, H-H. (1999): Mit Musik ins Leben, Kreuzlingen, ‘Ariston. Decker-Vogt, HH. serk. (2001): Setulen der Musiktherapi ‘Manchen, Emst Reinhard. Decker-Voigt,H-H,, Kn, PJ, Weymann, E. szerk (1996): Le- ‘ikon Musiktherpie. Gotingen, Hogrefe DeckerVoigt, H-H., Oberegelsbacher, D., Timmermann, T. (2008): Lehrbuch Musiktherapie. Manchen, Basel, Exst Reinhardt Fekete S., Teny (1993); Zeneterpia &s pszichidtria. Psxicho- ‘erp, 293-99, Fonagy P. Target M. (1998) A kotbdés és a reflekti funkeid sverepeaszlffellbdéscben,Thalss, 9:56-106, *rohne-Hagemann, I. (1999): Musik und Gestalt. Klnische Mus saktherapie als integrative Psychotherapie. Gottingen, Van- denhoeck, Ruprecht. Grocke, D., Wigram, T. 2007): Receptive methods in music therapy. Techniques and clinical applications for music thers y clinicians, educators and students. London, Philadalphis, Jessica Kingsley. Grotowsk, 1. (1981): Towards a poor theatre, London, Eyre Methuen Heller, G. N. (1987): Ideas, initiatives, and implementations Music therapy in America, 1789-1848. Joural of Music Therapy, 24:35-46, John, D. The therapeutic relationship in music therapy as ato! in the treatment of psychosis. In: Wigram, T, Sapeston, B., ‘West, Rszerk. (1995): The art and seience of music therapy ‘Athandbook. Australia cc, Harwood Academic, 157-166. Jourdain, R. (1997): Musi, the ban, and estan. New York, Meri, M. (2004); Mozgls & Unceripis, Pihaeia, 14 Merényi, M. (2007): Tudatillapotokjelentisége a pszichodi- aks morgss és tncteripdban,Psichoterii, 16.235. Moreno, and. eon 15:271-280, (1988) The music therapist: creative ans therapist shaman, The ARs. in Psychotherapy, ‘Moreno, J.J. 2007): Bels8 zenéd di chodrima. L'Marmattan, ‘Nonloff;P, Robbins, C. (1978); Creat ‘York, Jahn Day. Sion 6 ms (207): Ae stk a ntercajeltvis neurbi Hungarica, 22416429, (194), Masktherapie als i, Gta Fiche, Smeisters, H: Methoden der poyehote Stem, DN. (1985): The interpersonal word York, Basie Books, Stem, DN, (1990): Diary ofa baby. London, Collins. 4 Taylor, DB. (1997) Biomedical foundations o ry Washington, MMB Musi, In, TényiT (1997) A nonverblisteripitk a2 kus eiméletekrokrében, Psychiatra Hi ‘Timmermann, Histonsche Aspskt, ‘Tomatis, A. (1995) Der Klang des Lebens. Vo munition. Hamburg, Rewehit ‘Tyson, F (1981): Peyehiarc musi therapy. Ne ‘Ars Rehabilitation Center Vas J. (1998): A znei simény 6 Stem elmélee base, Psichoerpia, 721723, Vas J, 2008): Srkizofénia, renal patoogi Paichoterpi, 13:292.297 Vas 1.2006): ketszmélyespazichoter interativ neuropsrcholdgii értelmerds Hungarica, 21:332-350, Wigram, 7, Pedersen N., Bonde, LO. (2002) sive ide to music therapy, Theory, ini Ach and taining London, Jessica Kingsley

You might also like