Kesziilt a Corvin Ktlnyv., 6; Lapkiad6 Vallalat szerkeszt'o..

6seben

Igazgat6:

Varga Karoly

Szerkeszto :

Padurean Gabriella

Borit6terv:

Varga Agnes

M uszaki szerkesztok:

Dam Agnes, Fulop Erika Ildiko

Korrekrura:

Ullmann Imola

A szerkeszroseg cime:

330065 Deva, str. Gh. Baritiu, nr. 9 Levelcirn: 330190 Deva, o.p, I., c.p, 138 Telefon: 0254-234500

Fax, 0254-234588

E-mail: graphorg.corvin.recep.rc

© Corvin Kinde

Descrlerea CIP a Bibliotecii 'Iationale a Romaniei Gyogyito termeszet - Deva: Editura Corvin, 2007 ISBN 978-973~622-344-0

Vol. 1: Gyogynovenyek titkai - 2007. 64 p: 21 em

[SB'\i 978-973-622-345-7

A miianyagok es a mesterseges ctelek vil8giiban, amely naponta elaraszt valamennyiunket, egyre gyakrabban hal1unk arrol, hogy liz: cgeszsegcs eletmodnak, atermeszetes eredeni eh:lmiszercknek mil yen kiemelkedll szerepuk van egeszsegunk megoneseben, a betegsegek rnegelczeseben. A gyogyfilvekkel valo gy6gyhis nagy teret h6dh .i Sme!, szerte .Eur6paban. A tenne'Szetgy6gya.szat terjedsse nem veletlen, hiszen II gy6gynoYcnyekbenrejl6 er6 igencsak jelentes: immunrendszerilnk eros[tCs6ben, betegsegek megakadalyozasaben, illetve IdilonbOz3 tii.netek kezel~bennyujthatnak segitsegett Vlzsglilalokkimutattak, hogy szamtalan olyan GY6gynllv6ny van, amelycsokkentheti a. ver koleszterinszintjet, javilja a velbri~86st lIZ emesztest, nyugodt alvast, kiegyensulyozort Mtkl:lznapokal biztoslt ~, meg tovlibbsorolhatnlink a ldilonfele jotetemenyeket.

Nagys:z1lleink es deds~einIc. blzonyara tudtak vatsmit, amikor gyogyteakat itattak velunk megfazasra, Gondolta voma, hogy a mil is hasznalatos gyogyszereknek kozel a fele a novenyekbentalilbat6 vegyiiletek ul!I.n:liasAt tartalmazzak?

MamAI' egyre tobb orval, .. nemcsaktermeszetgyogyasz rorekszik lura, bogy betegeiknek lehetoleg rninel kevesebb gy6gyszen bjanak fel, inkabb termeszetes gyogymodokra pr6batjak ravezetni ake!. Ennek lIZ egyik aka lIZ, hogy bar a szintenkusgyogyszerekaz esetek IlIlGY Rsztben ketsegtelenill el szoktAk erni a szukseges eredmenyeket es rengeteg alkalommal eleteket is mentettek, megis el kell ismernunk, hogy szinte lIZ osazes gy6gysze[kt5~1menynek vannak mellekhatasai. Mindezek beletartczhatnak lIZ enyb6bb kellemetlensegek korebe, es nemritka, bogy nagyobb kart okoznak, minthasznot!

Saj nos meg sokanugy gondolkodnak, hogy egyszenlbb bevenni a ,Jol bevalt" gy6gyszereket akiilonoozo betegsegekre, es bar lehet, hogy elismerik a gyogynovenyek kedveze hatibat, id6pazarIasnak tartjak az azokkal jfr6 "veszMsegeket".

Sorozatunkkal eppen at! szeretnenk bizonyitani, bogy igenis van melme visszatemi B. gy6gy!16 termeszethez, E[s3 koletiink bevezet a gy6gynoven.yek vihigabB, megismertet elfeledett esujra felredezentitkokka1.ege~egilnk apolasa vegert,

, I

Mit De ezilnk dmgnak?

A: enyhe dragot ado kal-ceTje S.omtflir:lball. Jemenben ,es Enopiliban nip; raganak $ulmll. A friss leveleker ragcsliljdk napIra ;01. a maradi!kbOl pedlg rcalji5Inek.

?

A kBznyelvben a drog ( zo je lenle, e egyenlo az

ill eg3.J i kabfl6szcrrd. vag),-

is azt lIZ anyagot jclenti, amel)' a kozponu idegrendzerre hatva hangulatl, goodolkodasbeli v~IIoza okat okoz es harasa potencial: an karos a szervezet te ti-Ielki fotyarnataira. E7,. a meghataroza magaba fogtalja a legalis drogokat is (aikohol, nikctin.koffein).

Tagabb ertelernben 3- zonban drognak nevezunk minden olyan termeszetes vagy mcsrerseges anyagot, mel)' a zervezetbe kerurvc akar pozitlv, akar negatlv haulst valt ki.

Agyogynovenyek, gy6gyhatasu zotdsegek, gyumdlcsok es filszerek rnertekleresen alkalmazva j6te'kony (pozitiv) droghatast eredmenyeznek,

. EZERDEKES

"Minden dolog mergeza. csak a dozis donIi el, halP' gyogy.fzer-e vag)! mereg" - 611i101- ro Ptlral:.elsus. a k6- zrpkor hires a/kim/suija: trvenyes e kijelenIf. a kIIbilo haltisl) noIs.

Teac erje

( 'amettia sinensis)

A drug a gyogyaszat] celra el6lilliloll ke zitml!nyck alapanyagaul szolgaL Angolul peldaul a dreg tote parikar jelent, A drogct a szakirodalom latin neven nevezi meg. ami allalaban kel r65zoo1 all:

a dr gOI szolgaltato gyogynoveny es a felhaszruilt novenyi resz ne,veb61.

\. .\

Elenkfto noveDyek

A tea 2,5-3,5% koffeint, teofiliint. teobromint, 2.5-30% cserzoanyagot es 2-3% cukrot tartalmaz, A teobromin viSZ0l11 nem hal a kozponti idegrendszerre,

A leAjilYet 3-5 percig celszerii forro vizben latallll'. Fluortartalma mtatt a tea [dzete a fogssuvasodas megel(Jzeseben Is ilatasos. viszont llgyellli kel! d me/lilyisegre.

2,5% teobrornint, savat es 20% v~.n"'."". ___ lilt tartalrnaznak, ~em csoda, hogy az a!h'kai bennszulottek kdreben E III kclamagragss rendk jvli It~ elterjedr, hiszen a

k61adi6 felfriss[li a verkeringest, segiri az izommunkat, cs6kkenti

az ehsegerzetet.

K6vecserje (Coffe« arabica)

Drog

Olykor szukseget erezzuk annak, hogy egy csesze tea vagy knve e lfogyasztasaval felfrissuljilnk. A koffeln a. kozponti idegrendszerre hat, fokozza a szjvrnilkodesr, es vizhajto hatasu.

A tea 6 meter rnagasra is megnovo orokzold bokor, melynek Ieveleit hasznosltjak, Osbazaja Burma,

A mate tt6pusi orokzold fa. Del-Amerikaban a teahoz hasonloan fogyasztjak,

A luivecserJe magjabol keszillt italt naponta fagyasztjuk. A kavek zamarat az alapanyag 1:5 a feldolgozas modszere adj a.

A kaka6fAt Del-Amerikaban e.s Kelet-Azsiaban terrnesztik, A termesben kb, 60 mag talalhatc, ezekbol keszilill. kakao,

A kc'iLadi6 a k61afa termese, rnagvait iiditdk keszltesere is hasznal jak .

A piramisokat ipito munMsok gy6gyllovenyeket is kaptak a mindennapi elkezesek mel... ~ ..... 'CL ~ .. o /I, hOg)! megvedje dlcel a Jertozesekrol. jarvanyoktol.

A noveoyck I)sidok ots fontos szerepet jatszanak az emberis6g 61eteben. tAp1818- saben es gy6gyltlisaban. A gy6gyn.II\,en.yekkel - melyek hatoanyagaik reven j6tekony hau!.st fejtenek ki az ernberi szervezetre - torteo6 Sy6gyltlls gyakorlatilag egyid5s az embertseggel

Az 6sember haJaszslb61. vadaszetbel es gyiljlogetes: bililartotta fenn enmagst. A gyiijlogetes soran rengeteg n6vellyl. magvat, bogyot, termest gy1ljl6tt. es ezeket kiilonbllz6keppen hasznalta, rnely soran rengeteg tapasztala.t·ol szerzetr,

A felhalmozort tapasztala! oran raj6ttek. bogy a Dovenyekkel nerncsak taplalkozhamak, hanem gy6- gylthamak i . Az evezredes tudas nemzedekrdl nemzedekre szilllt, mikozben fonnal6dott, b6viilt.

?

?TVDTA-E?

Mar az oleorl Egyiptomban is komolyan Ilellek a gyogydsUi/ol: i£lw" ..... WU;. a faradic egriJ:;,s~gl dllapolaert egyldejlileg 10M orvos is feIe/OJ volt. It g)!ogyftas istene Szer6plJ: vall.

Az okori Egyiplom csod61 A gy6gyl1ovenyek felhaszn81asarol a legregebbi Irasos emlek az egyipromi Eben-f~le .paplruntekercs (20 m hosszu 6s 30 em 5ZC]CS), arnely Kr. e. 1~34-ben keszllit. es egy mum is laba kilzott tah'l.ltAk. A tekercsen 877 lellis lallI.lhato betegsegekn'll ts tilnl!tekrilL

· EZ ERDEKES!

A r6maiak gy6gyha!A.su szerei tUlnyomDreszt novenyi eredetiiek voltak, A kenOc5o.kel es gy6gyslereket rOleg fokhagym4b61,rozma' ringb61,MeskllmenybOl es mas gy6gynovenyekbOi 8.1. litottAk c16. AnkIfplon 8 gy6gyltas CS 8Z orvosrudomany istene volt a gortlg mitologiaban.

ld6sebb PUnlus, r6mai tennes.zettud6si.gl:n komoly miive a 37 klllms 'aturtlliS llistori~ (A termeszet tortenete). E paratlan enciklopedia lobb szaz gy6gynovenyt ir le, Arl zloteU!Z (Kr. e. 384-322) szinten keszitett gy6gynovcn.yeket tanalmaz6 konyvet. Marcus Aurelius cdszar e llsmert orvosa, CJaudlu$ G_tenus (129- 199) pedig reszletesen taglalt tobbkotetes gy6gYDO' venykooyveket alkoton.

Az akor egyik legerlekuebb munkaja DIoszkuridi5z v. Pedaniusz. (I. SE. 40·90) nevehez ji1z/Jdik. Rendszerezte a gyagynovenyeket, olajokat es az cis· vt:!lIyi gy6gyszerekel.

A.z akar; romal ak konyhakerteszete Igen Mien volt. de Goriigorszdgban is kedvelt~k Q :zolds~gekel: ogorogot saja/ magukat nle. vifr:v6knek" tJevez· tek.

HelJ.risz

H:ip'pokl'at.esz (Kr. e. 460-377) III "orvoSIU' domany atyjn", Corpus Hippoc,aticu," konyve· ben ttlbb mint 200 gy6gynov6nyt Itt Ie,

A killtlnf!lc bctegsegeket lIZ emberlle!ezes termeszetes vele] tS.r6j a· nak rartorta, melyek viszont megfelelll keszh· menyekke! gy6gyitbatok.

A kozepkorban a betegeket kitaszitottak a tarsadalomb61, mer! a bcrcgseget isten bunteresenck tartottak, A gy6gyltns altalaban a szerzetesek es apAcak iranyitasaval a kolostorokban Zll)lou, 6k voltak azok, akik B kolostorok ke r tj e l b e n gy6gynovenyekel termesztetrek C feljegyzeseket keszirenek a novenyekrol.

Mesekben es rnondakban gyakran talalkozunk olyan fij ves- es j avasasszonyokkal. akiket a nepnyelv okszor boszorkanyoknak nevezeu. 6k olyan novenyeket szedtek es gylljtouek. rnelyeknek hatasait j61 ismertek, es ezek.kel segitcttek az emberek bajain. A termeszeuudoman. modem m6dszerei ill· tal az ugynevezen ritkaik, vagyis a gy6gynovenyek valodi hauisainak nyomilrn jutott az ember ...

A nemet Hexe (boszorMny) .IZ0 az 6felnbtret HQga.~uS.fQ (" bozo ton IiIdogel6 ") noMI ered. A boszorkt1I1)'lildozes azen alakult ki, mert tudasukat miszrikumkenifogtakfet.

t

modem gyogyrJO' VClljgVOgyaszal alapjail (I svajci Paracels.ru (1493·1541) orvos-gyogyszeresz rakta le a kiJzepkorban. E/stJkem alii/oil eta linlu(mlr.

(-"falr/caria cham om ilia)

A Szent Benedek altai alaphott bences szerzetesrend nagy figyelrnet szentelt a beregek gy6gyU.tlsanak.

A kolostorokban rnegindult a gy6gyinlssal es apolassal foglalkoz6 szerzetesek okta-

tasa, lit a kulturnovenyek mellen egyre tobb gy6gyno> "cnnyel is fogla.lkoztak.

A jitOlerlip.ia (vagyis a niivenyekke] r6r/i!mJ gyogyflcis) a homeo« patio azol' resz!?, aha' figyelni kell a megfelela homeopatias szer alkalmazosara e~' anflak h igitasi arallyarl1.

A homeoptitia klllon tudomanyag. lsmerete nelkiil nem szabad 011- gyogyitasba kezdeni. Az alapanyagtol foggael! fo~yekon)l es szilard Iwmeopatias keszitmenyek is letesnek.

A homeopatias gyiigyszerek Iehetove teszik

a szukseges hatoanyagok mini millis dozisban (orlena alkalmazasar,

es nagymertekben csokkentik a mellekhatasok kialakulasanak gyakorisagat, A horneopatias gy6gyszerkonyvbeo megemlitett szerek mintegy 70%-a. novenyi eredeni.

Abemeepatia tobb mint 200 eve letezo, sok tarnadast rnegeit, de sokak altai megis hasznalt es elismert orvosi iranyzat, A homeopatia atyja, a nemet Samuel Hahnemann (1755- J 843) orvos kutasomunkaja soran a kovetkezo alapfogalmat hatarozta meg: hasonlot ahasonloval kellgy6gyitani (similia sirnilibus curantur), E modszer kit axioman alapull

Az egyik, hogy a gy6gyszer beszedese egeszseges ernbernel hasonlo nineteker okoz, mint a betegsege,

A masik, hogy a hasonia! a hozza hasonloval lehet gyogyitani. Ebbol kovetkezik, hogy betegseg eseten a besegnek olyan szereker kelt adni, ami az egeszscgcs embernel a hasonlo bctcgseg tiineteit adnak,

Tdrtenelem

Nagyanyaink meg .101 tudtak, hogy rnegfazasra. fejfaJasra. lazra, kohogesre, enllesekre rrulyen termeszet adta gyogyirhez nyulja-

nak a bajok enyhiiesere. N~kik meg megvoltak a j61 bevalt hazi receptjeik tpeldaul a kamilla. a borsmenra vag)' a harsfa viragzara mind a mai napig elisrnert haziszerek). amelvek valesaggal felrve orLbil kincsek voltak. Alkalrnazasux. isrnereruk aparol fiura zallt.

A termeszetes anyagokkat torteno gyogyllaSl. kezelest eZ1 kovetoen felvaltoruik es kiszorirouak a IOrlSkonyvezeu gyogyszerek. A1' utobbi idoben azonban ismet visszanyen letjogosultsagat a rudornanyos alapokra helyezert fltoterapta (gy6gynovenvgycgynszan. es egyre robben fordulnak a ienneszet ktncsei fele

10

Reglldiik prakt:UUli

?

EZERDEKES!

A belindekeJ ar 6korban is lsmertek, veszedelmes mhegnek tar,ort.cik. Kls adagokban ..... ---- a ht!ui orvoslasban 0/taJ6ktllJ. nyugtatoken: es fog/ajas ellen hasznaltdkfel.

?TUDTA-E?

A .nJllrfalevii leaja ki-

, vir/a vizelethajta, vert/sZtlra es gyulladascs6kkellllJ. de ismen U.".I'V __ g6rcsoldo es fenotte,,(16 hala.sa is. A /Ie pi gyogy6s%{I/ban vizelethajuisra hasznaltak.

A Melius peter altal

irt else magyar nyelvu Herbarium (1578) 1236 magyar novenynevet emlit es iobb mint 450 azonositou rendszertani egyseget rargyal. Ebbel

a rna is hivatalosan szarnon tartcu (gy6gvszerk6nyvekben szereplc) fajok szarna rneghaladja a, .IOO-al. )

------

Anyirfo egyike a /egregebbeh has:;.no/( Kyogyniivenyeinknek

?

•

Gy6gyniivellYgy6gyaszBt

1rUDTA-E?

Fllo/erap/a "al kezelherod: agyomor·, as epe-, a belponasxok; a hrlgyl.lti rendszer problema/, b akteriiil is gylilladcisolc, barbetegsegelc, iegliti betegsegek stb.

Gyogynovenygy6gyana tta I kfegesr(r6 kezeleseker ",tg:link. Aptorerilplalkereles resze

az' aromafllrapltis es az ,.~ .. ~",. apiterapitis ken/tmenyek alkalmazasa pl.: tttootaio«; propolisz.

A laplalekkent fogyaszrott novenvekt

ketharmadat gyogynovenykent is hnsznositjak mind a mai napig, Ide tartoznak az

eledelkent fogyaszton vdltor.alosf~rmQblw

novenyek, a kulonfele . . h~s..,.QJt C:'foS

gyiimillcsok, zoldsegek. paprika sU',mos lIov~nyi filszerek, a. gabonafelek kes.itmellYllnk es az olajos magvu novenyek.

A nepi orvoslesban

Fttoterapta

A ntoterapia rermeszetes gy6gym6d, rnelynek soran novenyek., novenyi reszek es az azokbol e.16311iton keszitmenyek alkalmazaseval vegzik a betegek gy6- gyil6 kezeleset.

A n o ve ny i er e d e tf gyogyszereket fltofarmakonoknak nevezzuk. Nem lelcillljilk azonban firofarmakonoknak a gyogynovenyekbol elkulonlten tiszta hatoanyagot tartalmaz6 gyari keszitmenyeket,

A fitofarmakonok nagy elonye, hogy huzamosabb basznalat soran sem alakuloak lei sulyos mellekhatasok.

Nem szabad elfelejteni, hogy szarnos novenyi drog eros hal8s'J vegyi anyagokat tartalmez, melyek leis rnenynyisegek rnelleu is 51.11)'05 nlneteket okczhatnak.

n

Aregiek egyszerfien csak ismertek egy-egy noveny gyogyito erejet, es klhasznaltak azt. A rna embere azonban szereti tudni, bogy miben mi van, esaz milcH jli vagy roS5Z. Ezert mindenkepp fonros es j6 mdni azt is, hogy rnik is azok a h~t6· aoyagok, es a szervezetbe kenllve milyen hatast fejtenek ki,

A gy6gynlivenyek egyre nagyobb teret hcditanak maguknak a gy6gyaszatban, mivel termeszetes anyagokat rartslmaznak. Azonban ezek korlatlan es hozza nern erto hasznalata neha tobbet art. mint hasznal, Bzert, aki Dines tiszraban egy gy6gynoveny hatasaval, az De hasznalja kuraszeruen.

Egy noveny gy6gyIt6 ereje anrulL.nagyobb, minel !6bbf6le a benne rejla hat6- anyag, hatoanyagcsoport,

til ogii.rog mond4 szerint Kheiroll.t, a kentaurt, seb~iilesekor ax er.erjr1fi'J gyogyltotta meg, lnnen ered tudo11l6nyos neve (Centaurium erythraeu)

?

?TUDTA-E?

Vanna.!: f}iytJ1J novenyek, melyekben fIgyetlen hatoanyag ereg ahhoz, hOg)! kedvez6 eredmh1yt bh~sunk 6/. Masok viszont osakis egyiittesen Je}l-

I hen'kki hauisukat;

Nemegyszer hasznalnak kUrrikhoz gydgyno~i/lJlIi.'lWe,ekel; mivel az eg)'ikniiveIlY ha- 16anyaga kieges'Zllheti, el6segilheti a masik beepiUeset a szervezetbe.

Uatosnyagoknak nevezzuk a novenyben taliillla16 anyagokat, melyck valamilyen gy6-

gyfto hatas kifejtesere alkalrnasak, A hat6- anyagok kozul sem rnindegyik gy6gy-

batasu. Vannak, melyek elosegitik a gy6gy[t6 auyagok felszlv6cIasat.

Ezeket indifIerens 8.nyagoknak hfvjuk,

Blirmily csekely is egy niiveny mergezo hOlasa. szigoritnn tilos orvosi ,elle/ll'Jrzes ne/lai[ haszlltillli,

Fokozottan ervenyes ez gyerekek, terhes 1II1k eseteben.

A2. alkaIoidok a mergezl) novenyeknek gy6gyhalist klilcsOniimek. Ilyen peldaul a g)longyvircag vagy a piro gyibziivirag, melyek.szivre hat6 gliko:z:idokat tartalmaznak,

A gy6gyszeriparban ilyen hatasu gyogyszereket keszirenek be151Uk, A nepi gyogyaszarban nehez meghatarozni azt a mennyiseget, ami meg a tUladagolas veszelye nelkiil fogyaszthato, ezert hasznalatukat inkabb kerilljilk,

Sok enyhen rnergezd noveny meg rna. is vita targyat kepezi.Egyesek szerint a nl)vC!ny ,enyhe mellekhatasai elttlrpillne'k anon gyogyft6 ereje mellett, 1m.sok a legkisebb mergezo halAs rniatt kizWjak ezeket az orthoa haszruilhat6 gy6gyDoveuyek kozfil.

Ha a lIere/mllQ fecskeftl selrga nedvevel bekenjuk a szem6lcsiJt, tyUkszemer. akkor elpusztltja a szemofcsot okOZQ virusokat. Az tilkaloidokntlk vlruseilenes hatasll!c van.

Az elsiikent eloalLftotl alkaloid B morfln, 1806·ban Sernlrner nemet gyogyszeresz elthl.Ultolta maktokb61 az 6pium fIi hat6- anyagat,. egy rendklviil eros fsjdalomcsillapft6 es b6dit6 hatasu szert Azujgy6gyszer legfontosabb tulajdonsagAnak B2 altato hatast tartorta.

Megeshet.' Irqgy egy bizonyos nOVell)! valamilyen bel~gseWe ki.~ vtilo?1l bevali~, de 1~lds " ~ -, hatoanYflgar miau

meltefchatasok /ephetnekfel, 2ze116vatosan haszn'-aijuk.

Az lIoUbiotlkuffiOk olyan anyagok, melyek meggatoljak II vlrusok, bakteriumok, gombak szaporodesal anelkiil, hogy azokat II bakteriumflorakat megkarosltanak, amelyekre az emberi szervezetnek szuksege van, A legismertebb antibiotikus hatasu novenyiink II fokbagyma,

A kii.liinbiizo gornbak, algak, zuzmok es magasabb fej lettsegi fokkal rendelkezo novenyek celzottan iranyitjak sajat. antibiotikumaikat a korokozok ellen,

Az allatok mar osid6k ota ismerik bizonyos novenyek atibiotikus gy6gyit6 hatasat es hasznaljak is azokat.

lgy peldaul a. hangyak "lad kakukkfiivet visznek be a. bolyba,

7TUDTA .. E?

A/okh:agmaaz'£1JYik legharQsosab~ -Inojt. nyl antibiotikum, _ ar a regi Egyiptomban is hasznaltak: a jaraok parancstira napi egy gerezdet kaptak <1 piramisepit/ik;

IVlGYAzAT!

A gyogyszertari antlbll)tikum gyaktobb kart okoz, mint hasznot, Csak sutyos

betegseg eseten sza bad felhasznalni. Szamos fertozes, gyull adas ellen a n6venyekcppen olyan hatasosak, Sot a rermeszetes antibiotikumnak nines ka-

TOS mellekhatasa es erositi az immuruendszert,

?

? TUDTA-E?

Az antibiotikus harasu novenyek hatalmas clonnyel rendelkezuek laboraroriumban szuletett testvereikkel szernben: csak a kernkozok ellen harcolnak, ugyanakkor erositik a test sajal vedekezo rendszeret,

Mivel a korokozokkal szernbeni hatasuk gyengebb, mint a vegyi uton eldallitott aaribiotikurnoke, ezert alkalmazasukat hoszszabb idon at kelt folytani.

Viszom eppen ezert a ianos gyogyulas kilarasai lenyegesen nagyobbak, mivel az irnmunrencszert serkentik. hcgy jarulekos vedekez6 anyagokat allitson elo.

Ezert lehet a termeszeres antlbiotikumokat megelezesre is hasznalni. Az olyan fenozesek, arnelyek konnyen krouikussa valhatnak, ezen a medon gyogyithatok,

Mar Hildegard "an Binge.n is lrt az amikarol. G_yul/addsgar/6 is Jerr6/lenfr.6 hauisa reven vlragabOl keszitete kivonata a ser-iJIe· seknel csodagyogyszerkent hal.

fVIGyAzAT!

Az antibiotikus lralaSU gyogynovenyek alkalmazasakor ovatosall keil e/jdmi terhesseg as magas lIcmyomas eseten. Ollg),ogyflas he/veil inkabb kbje ki an·'osa tanacsat!

Az oregano (szuroIcfii) elsdrendu bakreriumolo, ahogyanezt egy amerikai tanulmany is allitja. Mar igen kis mennyisegben kifejti antibakteriahs hatasat. Il16olajokkal keverve, killsoleg alkalmazva, kivaio

a borgombasoda-

sok es kiilonftHe virusfertozesek. pl. herpesz ellen.

? •

A cserzdanyagnk jellegzetes tulajdonsaga, hogy a feherjeket kicsapjak, es a nyalkahartya feluleten \lekony vedoreteger kepezve csdkkentik a gyulladast, a valadekozast es II hajszaleres verzesek erosseget.

Hatasos szereknek bizonyultak gyomorbclhurut, egesi sebek, szajnyalkahartya- es torokgyulladas kezeI eseben, Kemi ai szerkezet szempontjabol ket nagy vegyuletcsoport, a galluszsaves a karechin-szarmazekok sorolhat6k ide.

Cserzoanyagokban kifejezerten gazdag agubacs, 3 tiilgyfakereg. II ratanhlagyiild'r. II verontoffl gyiikcrtiirn II k1iziinseges parl6fii. Nagyobb adagokban vagy hosszu ideig torteno hasznalatuk nem javasolr, mer! majkarosodas lephet fel.

A cseranyag-tartalmu gyQg)'nOllenyek osszehuzo hatasukrol ismertek; igy hasmenes, kii/onje/e verzesek ese_. _ ...... _ teben hasznosak: Szivas errendszeri hetegseghen szen vedok: togyasszak ItJb'rekkelj

Kuruszeriien nem atkalmazhasok: [ekete lIadti.Iy.tiJ, viaszcserje, medveszor6iew!i, ragados ga/aj. Ezek hosszan tafU] hasznatata rtikos sejtek hialakulasaho: vezethet.

A lI1edveszlfl6

(A rctostapbyios uva-ursi) lenntislft

Q medv.ekfogJ'asZljak,

Cseranyagot minden gyogyfuben talalunk. Nemely

pel an jelenletc

ig . llyenek

peld fekete ten ..

a vlaszcser j e kerge, a fodrus h\rorn, a fekete []ildlilyto

gyokere. a borsmenta, a medveszlil6 es a raga d6s galaj Ievele.valarnint

Etwign::erjeszto. emeSZIr!.~1 serkemo haId.Wik mtau (I kesenia/Iyagllkaf hl"cig),llllulls,ig. renyhe bidflllikiides, ma)- es epeZClvarok eseten Iwszllilijdk.

,1= iil'olJl haroanyag« "'.btEDr' C/_. abszintin Iletli keseraetnY(lg. M(I ezt a f ,IV'1jgl.?!6,'enyr minden majbelegsi!g kezeiesere. vertisztiuisra es iI: immunrendszer erdsithere alknlmazuik.

A ke eruan. agok kozos sajarossaga aJI...e eserii iz. Fokozzak a ny~

a avomornedx.L ,....-.,~

el~r~laszlasfj or-

es a belmQzg' mozgasba ho· a belfalban levo nyiroksejteket.

amelyeknek fontos

Keserfianyag drugnkI1Hk nevezzuk azokat a novenyi reszeket, rnelyeket kcseIii izukert alkalmaznak a gyogyaszatban.

Az emesziest e losegl to haras alapja az. hogy a keserii iz fokozza a nyal- es gyornomedvtcrmelest, es az epctermelest IS kedvezoen befolyasnlja, A keseruanyauokat tartalmazo Kcszhme~yekel az optimalis hatas eleresehez etkezes etou [el oraval kell bevenni.

A. kesenianyag drogok kaze sorolj uk a ta rulesgyoker,et. az ezerjnfiivet. Szarnos gy6gynovenyhcn a keseriianyag mellen illoolaj is talalhato, ilyen peldaul <I 'fl:'her urom, a kiilmos. a zsatva es a keserfinaruncs hej;. Alkalmazasuk nern javasolt gyornorsavtulrenges. rekely meglete eseten,

Az iIIoo1a;ok levegdn konnyen parolgo, jellegzetes illani anyagok. Feny es oxigen hatasara gyakran gyanrasodnak.

Kerniai sokfeteseguk reven az illoolajok szamos gyogyaszati felhasznalasi lehetoseggel rendelkeznek: a levendula, a rozmartng illoolajai bedorzsoles uljim fejtik k:i reumaellenes hal~sukat.

A borsosmenta-, fodormentalevel tea formajaban segitiel6 az ernesztest, Nyugtat6 hatasu i116- olajokat tartalmaz a rnacskagyoker es a c!tromfii ..

Meghtilesek kezeleseben a bazsallkom, a kerti kaku kkfii , a msjeranna es a kerti zsalYllleveI hasznalata keni It eloterbe.

Az illoolajckat gyakran hasznajjak kozrnerikai keszitmenyek iliatosltasara is.

A citromlli ilIoo/ajal be/soleg csak orvosi !eWgyelellllellel't IIaswaJjuk!

Ax ill6olajok i2' akas levegojblek frissitesere, egeszsegmegonEi.!lre, belegsegbOi va/a felgyogyulashoz. sot egyes psziches preblemak (stressz) kezelesere hasznalhatok,

Minden.illiJQlajIDtO,. gyito hatessai blr, , szamtalan 'egeszsegiigyi problema megolddsimd:J segithetnek. Egyszexre t6bbjetet is hilszliillhahll1k.

..

extrakcioval, v,agy leparlassal nyerik a novenyekbol.

I kg illoolaj el.6allltasahoz 20- 7000 kg novenyi resz szilkseges . .1 csepp rozsaolajban 30 kinyilott r6zsa konccntralt illata rejtdzik,

!

A mal)'!'11 mar az akorban is igen megbecsiilt gyogynoveny volt, szinte csodanovenykimt tartottak szamon mi"den betegseg ellen.

A ntivenyi nyalk8k nagy molekulasulyu poliszacharid ok. A uyalkaanyagok vizzel 6rintkezve megduzzadoak, S Dllgy viszkozitasu 01- datotkepeznek.

A belrendszerben magy v Izvisszatarto kepess6gi1k rev en, fakozzak a belmozgast. A ,Ienmagot hashajt6 tulajdonsaga mian gyakran alkalmazzak a szekrekedes kezeleseben,

A ziliz gyokereb61 es levelebcl, a malYVIl Ieve- 16b61tsYirligab61 keszult hideg vizes kivonatokat torokgyulradas eseten a. gymladt nyalkahartya bevonasara, a kiihOges csiHapi!!isara aIkalmazzak ..

A novenyi nyalkak immuneriisito hatasuak, novelik II szervezet vedekezokepesseget a fertdzesekkel szemben,

A lent mar a Kr. e. XlV szazadban is termeltek. Em! jQ bizonyitek; hogy az egyiptomi sirkamrakbar: a halottak mellen talaltak: lenmagokat, melyeke: valOszim'llegtl/l"l1va.l6nak szantakl1 rulvil!Jgm.

Az immunren -:f .It ltj

milkOdesenek~~~a-

lyozas,ara"ser" nte e

baszniLt nove .' ..

gyakran le[rt!l.k' .

a nyalkaanyago:k

jelenletet, Egyre tobbszor allspitjAk meg,. bogy a nyalkaanyagok kedvezoen befolyasoljak az immunrendszer kiegyensulyozou miikOdeset.

Hippokratt!st 1rulr Kr. e, SOO koriU

e.mHti II lenmagot resti/4jdalmak, nllrlll t!s .hasmem!s elleni gypgys'!.erklnt

HatoanyagoK

A pektfn a. szenhidratokkal rokon vegytilct. arnely a husos gyumo lcsok es a husos gyokerek nedveben ialalhato,

A riszta pekrin feher, alaktalan tomeg, amelynek runes ize es szaga. Vizzel s[lru, kocsonyaszerii torncgge valik.

A pektinek ismerosok minden lekvarfozest kedvelij hazrasszony szamara. Ezek azok az anyagok, meIyek kocsonyasito rulajdonsagokkal rendelkeznek.

A gyogyaszatban eredrnenyesen hasznaljak hasmelle, elleni szerkenr.

Megtalalhatoak az almaban, a btrsatmaban, a Fekete afnnya terrneseben.

A pektinck ipari lag eloallitva, injekci6 formajeban, elosegink aver alvadekonysagat.

Pekttnek, .

. zsiros olajok

Az esszencialis zsirsuvak (linolsav. linolen.W,,) (J szervezetben Ilem termelodnek, II /fipltiiekka/ kell oke; [elvenniink. Ax erelmeszesedes megelozeseben kitiintetett surepiik Villi. a koleszterinszintet csokkeniik.

,4 zsiros olajokjelentosege borvedo. irritaciocsokkenui hauisukban rejlik. Csak keves olaj fejt ki specialls hates! (pr II ricinusola], melyet hashajlukentalkaimaznak}.

A zsiros olajok alkotoi fokeru a rrtgtleertdek, a glicerin zsirsavakkal

kepzctt eszterei.

A zsirsavmolckulaban talalhato keno, kotesek szarna alapjan

megkiilnnboztctunk egyszeresen te I i tetlen (clajsav), ketszeresen telitetlen (Iinolsav) cs robbszorosen ielltetlen

(linoleusav) zsirsavakat.

Afekel€ tifrmya (Vaccinium myrtillus} bakrerillmfilii luuassa! is rendelkezik

Szaponinok

Az edesg)'okir a medvecukor kisziresellek fontos alapanyaga .. 4 11611en)ll a barna sor szinezesere is hasznaljak. A nOlleny gyokb·

zetet hasz1J(l/jdk g)logyaszati celokra.

Ha a .~'(.appanfii barmely reszet vizben eldorzsoljiik, a viz habzUlli kezd. Nem veletlefill! kapta a jellegzetes nevet. J6 tudni, hogy mellekluuasai nem ismertek:

A szapontnoknak koszonhetcen egyes novenyek alkalrnazasa kozben olyaa anyagok is felszlvedbatnak

a szervezetben, rnelyek maskeppen keptelennek bizonyulnak erre.

De mas fontos tulajdon-

sagokkal is rendel- Az idesgyok1/r

keznek. Ismert kiiold6, g)lokbzetb

izz!lszt6, vizeleth Bj to, ilastllliljdk

hatssuk. gyogyas.ari elilokra

~:;.;.;.;.;;,...;.........;..;..--:::...,;;::

A szaponlnok (sapo = szappan) neviiket arrol kaplilk, hogy vizzel osszerazva erosen habzanak,

A fltoterapiaban a szaponin tartalrnu novenyi reszeket (Mesgyiiker, ca· 'Iyolvlriiggyiiker, szappanriigyiiker, kankalingyii. ker) elsosorban koptetok6nl alkalmazzak,

Egyes szaponindrogokat. mint a kopasz porcikaIiivet es a kiiziinseges anmyvesszlifii"ef vizeletnajt6 hatasuk miatt a hugyutak atmoso terapiajaban hasznaljak.

A szapon inok a verkermgesbe jurva rnergezdek, mer! kepesek a vorosversejreket hemolizAlni. azaz a hemoglobin! membrankaroslto hatasuk reven kileptetni a vorosvertestekbol.

A vttamlnok fontossagar61 rnindenki hallett rnar, Ezek olyan aktl v biologiai anyagok, melyek hianya komoly betegsegeket okozhatnak.

A kiilonfele vitaminokat

a. konnyebb felismeres es megkulonboztctes miart az abece beniivel jeloltek meg, Minden eta szervezet szamara elengedhetetlenul fontosak.

Szinte minden betegseg visszavezetheto valamilyen medon ezeknek az elerneknek a hianyara vagy megbomlott egyensulyara.

Egyetlen vitamin, asvanyi anyag vagy nyornelern felszivodasa es hatasanak kifejtese mas vitaminokkal, isvinyi anyagokkal es nyomelemekkel van kapcsotaiban.

AlbdBnOSi jellemzes

am.efyekenergiat nem -swl'gdlta",ak. a sz,erve;e:f ",r'ikodesehez ",egis elengedheretltmiU fontosak; Mindegyik jelllirje. erre uta/a nevuk is (vil(l~ami" =

Ill: If/ethez szIJkseges jehirje). Mivei s:r,ervezetilnk nem tudja ei6allitani ezeket az ancl'agok4t, ",jndenm~p biaositen! kell lll:etrend:Ullk(jn ke.res:r,tlil bejutasukat

. f FIGYELEM!

A.z jmmuIIl"lmtiszel' vedopaj.'Zsk/mr avja a szervezetet. Eppell ezen fontos, hag)! ailandoan gondoskodJunk a vitamin es mas iapanyagok u.tanpo/{asarol.

A vuaminokat, aszerint; hog)' vizben 01- dodnak-e vag)' sem, kel csoportba soroijak. Vlzben aldMo vitaminok a B'-, Co. P- lis a PP-vitamillok. A mdsik csoport tagjai a zsirban old6d1! A-. D-. E-. F- is Ksvitam inok.

A sztnergtemus azt jelenti, bogy mas vitaminokra.asvanyi anyagokrais sziikseg van a telj es hatas kifejtesehez. Peldaul, ha E-vitamin-hianyban szenvedunk, A-, Cvltamlnra, szelenfumra es clnkre lesz szuksegtink, hogy az Evvitamin kepes

legyen rendesen felszlvodni

A..;vitam:in (retinol)

A. taplJJekkaf bevitt Avitamin 7D-90%-a. a karotinok 20-50%-a hasznosul. A2 egeszseges felszivodashoz termeszetesen sziikseges zsiradek jelenlete.

Fontosabb A-vitamintorrasok a belsosegek (maj, vese, sziv), a tojassargaja, a rengeri halak, a tej, a tejterrnekek, A2 A-vitamin keszen sehol sem fordul do. Provitarninja, a novenyekben taliiLhato karorln, a szervezetbe kerulve, a maj segltsegevel alakul atvitaminna.

H ianya farkasvaksagot, az altaj i szervekben kokepzodest, valamint a fogak novekedeseben rendeilenesseger okozhat.

Tuladagolasa a hamreteg tokozon e lszarusodasar, nya lkaharty a· gyulladast, csontosodasi zavart okozhat. Hianya es tUlzo!! bevitele egyarant karos.

Magas karoiintartalmuak a ;gyiimoksok., a sargarepa, a paprika, a bodza.

Felsztvodasahoz elengedhetetlenui fontos a C·vi-

A provitQminok olyan eltianyagok, amelyekbal a szervezetben kipziJdik vitamin. Az A-vilamin' provitaminjal tartalmazza a: gyermeklancft7,. s6rgarepa, para}, petrezselyem, salata, cekla, mettl6hagyma, .kaposua, tbk, barack, paprikll.

Szerepe a szervezetben: cldscgiti a Dvvitamin csontkepzo hatasat. A Bvvitaminnalegyutt a szovetkepzesben, sebgy6gyuJilsban jatszik szerepet, Hatassal van a fogzornanckepzesre, a fogak kifejlodesere, valaminta laLAs folyarnatara, Reszt vesz a kalcium-, a foszfor-, es a cink-anyagcsereben,

Agyermekltlncfi1ben (TllrllXacu", officinale) taldlllalO tejned·~ nagy me,,,,yi-

segben mergezesi tiineteket ,ofwz/lar

D-vitomio szinten zsiro ldekony vitamin, Kepzodhet eloanyagaibol II szervezetben, meghozza ultraibolyasugarzas harasara,

Az eloviramin kepz€:seben viszont a. koleszterinnek van fontos szerepe, tehat neha ennek a vegyulernek is van hasznos rulajdonsaga,

Sajoos, a napfeny haiasara kepzodd D-vitamin mennyisege az id6skorra erosen csokken.

Ketfele D-vitamint kiilonbozterunk meg: a D,- es a D,-vitamint. D]-vitamint tartalmaznak inkabb a novenyek, vegyesen mindkettot pedig az allati eredetu elelmiszerek. A OJ-vitamin sokkal aktivabb, mint a D, es ez keletkezik a napsugarzas hatasara a borben is.

A lo)lis V'I ttaJIlifmii1Fi'aln'Q jelefllli~, a C-yitaminon kWiiI gyakorlalilag minden vitamin megtal61hato benne, J6ke,.,

azA-, B2-, o:« Esvitamin.

2'4

?ruDTA-E?

Legjobb Ir-vitaminforrasaink a halmajolajok, a rna), a tajas, a

'Iej es tejtermekek, margarinok, A borben is kepzodik. ha azt napfenyeri.

TFIGYELEMI

Ir-vttamtn-tuladagoI iasllIll altalimos Illergezesi tiinete« jelentkezhetnek: gyenge elvagy, MJ.tJ'inger. hdnyOs. fokazot: vizeletJ • .'iv6:/asztas, gyellge. s/:g, idegesseg: szomjUstig.

lyozza, AD-vitamin (hormonokkai lis mas vitaminokkal egyutt) a

kalcium es a foszfor felsziv6dllsat segitik eli) a belcsatornabcl, rnialtal a csontkepzodest don-

roen befolyasoljsk.

A tehente] a/lagos A-vitanri,,-t(lrtalnra 369 pgldmJ, (I D~ vuamtn-tartalma O,80pgldm3

Legjabb .E-ll,iU1mln· forresatn« a nOllenyi olajok, tehdt a napraforgtr-, bUlac.fira-, tokmag-, ollva-, kukoricaolof. Q bUzacslra es az,egyllb gabonocslrtile, Q laid lIov8nyek, Q hli.l', a maj e,Ji a lrJjtil, ,_--tJ.

H.lanyd/lapotok: idegj , Irorosoddsok. nemi akIlvllds eset/eges csokkene.se, a vorosverles· uk kllrosodtisa. Tuladogol6s: Az E-llilalllin, Igen flagy do.zishall is csak kevess« fox/kits.

azok kenysegeert Hlanya eloseglti a neemollzist, szerepe lehet 9:.Z erfalkarosodas es a daganatos megbetegedesek klalakulasaban, valami nl a telftetlen zsirsavak 0;0; idacioja miatt a sejtmembranok k.arosodAsaboz vezethet,

A~ B·vilamin felJlfuzmil4sdlloz elengedhe-

tetlenek az F·v;ta· m/nok. Egytitt fejti ki hat6sdt at.4- es« CvitamiflI'lQ.f,vQ/Qmint

a szelin' Ifs Q dllk

vitaminok

Szamos olyan vegyiilet van, amelynck lJatas8 hasonIii HZ E-\I!tamlnera" ezek a kul1lnoo211 (alfa, beta, gamma) lokofero.lok.

Az E-vnamlnok konn,yen o,,;ida!6dnak, levegen, napsugarzas hatasara kllnnyen elveszthetik harasukar, EZI alkalrnazza 9:.Z elelmiszeripar is, amikor kiilllnbllzo zsiradekokbol E·vitaminl ad Ill. 8va.sodas megelezesere.

Az E·vitBlllin biol.6giai harass aem teljesen ismert, A Mpla16kkal bevitt E·vita· min mennyisege nagyban fllgg 8. benne levll zslr mennyisegel61 es minosegtW31. a Illlvenyi erederu zsiradekokban tllbbel tala· lunkbelole.

Ez II rnennyiseg azonban sznkseges is, mert ezek II zsiradekok novelik az Evitarnin-szuksegletet

Zsirold'ekony

"

K-vitomtn (fillokinon)

A K·,1tamln zslrban 01- d6d6 vitamin. gyakran hastnalt masik neve a f1Ilokinon, amely egyben ellSfordulasara is utal (filum ~ level).

A Dvvitarrunhoz hason- 16an ket I'd formaturnat kiilonbtizt.ctjilk meg, a K,' es a K,-vitamin1. A K,·\-itamim ~ .liild novenyek. a K,vitamint a bakteriumok szintetizaljil.k.

Nehany mestersegesen elMllhotl Kvvitnmin vlzben is oldodik. Szmten van provitarninja is. ami! menadionnak neveznek,

A K·vitflmin a verkeringes zavanalan m.ikodeseben jatszik kiemelkedo szerepet. Nelkulozhetct len a veral vadasban szcrepet jatszo Ieherjek termelesehez.

vitaminok

? TUDTA .. E?

Legjobb .K-vltall1itlforrasalnk a ziild le" veles zoldseg- es jth:e" .. ,., .... - Jekjetek. a kaposzta. (I brokkoli, a para). a ('s.lraz6 lucernamag, a

. paradicsom, a szojaa/a}. a re}- es tejtermekek, valamini a maj.

Aje}es kdposua (Brassicacapttata) gyulladosos foglnyre

jtlllfkmly

lIatas.ml blr

K-virall!in hiJ,lyabl1n a ki.Jvelkezo tunetek leplletnek fel: verte· kenyseg, veralvaddst zClvarok. zsirfetszivodasi- eslvagy maifllllkciosravarok.

Az ember Ksvitaminszuksegleter felereszben fedezi a t!\plll.lekkal felvett es a belrendszerben eli) bakteriumok termelt K-vit.amin. ~. A lapllllek.kal bevitt Kvitamin 1 0-70%-a szlvodik csak tel. Eppen ezert hosszan tarte, bel-

gyulladassal jir6 betegseg vagy antibiotikus terapia kovetkezrnenye lehet

16

Vizoldek.ony \\

? TUDTA.ooE?

Legjobb B ,- vitaminforrasaink Q gabona/JlrJk hejo', a siirr!/eszt6, a telfes ~'irJrlhii gabonajlJ/ek. a Mi!;el\'esek, a diu- eli mOg)'Or6jelek, a I hlisok (fo/eg a sertes- , h!i,~), burgonya b a: mal,

f FIGYELEMI

B,-vitmnin lu'anyabaJl karosodik a szimhidrat-anyagcsere, sziv(!iegrelenseg,es rendellenes idegi-agyt mUk6- desek, a beriberi nellil belegseg /epherfei.

A szenhidratbevitel fuggvenyeben adjak meg

a Sf-vit.aminszuksegletet (felnllnekneJ

0.125 mgllOOO kJ. legalabb

I mg B,-vitamin/nap), Vtzoldekony vitamin lever. nern lehet ruladagolni.

8!~vltamin (tiamin)

A Jekele riblszke (Rifles lIigrllm) levell!btil kestllett tea vi~elethajlo hatasli, de fogyllsztjak magus v/myoma.s, vesebaJ e eten Is, A, nel'l gyogyd.'lzatbafl regell' alkalma:tdk reumd« is kIJStVefl.I'e,f

panaszokra

A B,-"illa.mln vlzben 01· d6d6. 'hoerzekeny vitamin, sokszor hallhatjuk tlamlnkentemllteni is.

A B,· v itamin nagyfoku hiAnYIl okozta 8. tengereszek koreben elterjedt beriberI betegseg tilneteit: az izomgorcsoket es emesziesi 1:BVarokat,

A fokozort alkoholfogyasztas, er5teljcs fizlkai akri v ilAs novelheti 8 tiaminszuksegletet.

A B,-vitamin hianya rniatt fellep5 enyhebb tuoetek: a faradtsag, az enyne memoriazavar, az alvaszavar es az indokolatlan nyugtalansag,

[dlls korban rosszabb a B,-vitamin kihasznalasa. Nehany elelmlszerben olyan anyagckat talalunk, amely II tiarnlnszukseglete! novelik, ilyenek 8 gornbak, kelbimb6, Fekete ribizli.

27

A B,-vltamin vlzben 01-

d6d6 vitamin. riboflavin 1 nevvel is i llet i k, A szervczetben betollOl[ szercpe sokretu. ffileg az aminosavak (8 feht!~ek epitoclcmel) es a zslrsavak lcbontaseban, ezenklviil a z(lveti legzesben. es 3 meregrelenltesbeu

tolrenek be fontos szerepet.

Az ernberi bel fl6ra is rermel Bj-vitamint, ezen hianyallapota ritka. Szinten elofordulhat, hogy egy hoszszan tarto, ugynevezen SZCles spektrumu antibioukurnokkal vegzeu kezeles mist! hiany lep fel belole,

A Bj-vitarnin scglti a novekedest, a IIlplAlekban lI!vtl energia felszabadnasar, szukseg van .r8 a 2C111, a haj, a bOr es a kormok egeszsegenek mcgtlrzl! chez,

Hianya escte n e rate 1- jesen lelas ulhat 8 sebgy6- gyulas,

J

t,11 ~~--~~----~

~ Legjobb B,-vitaminj'orra.loil1k a tej (is tejrermekek (sa)l, jog- 11IIrt), a :6/dseg- is jo;eFekjeJek, a hrlsak, a mdj. vese. tojtH es a gabana/iiUk. az elesztokivonal,

B,-vitamin liianydball btir- es nyalkallarlyatunetek mutatkosnak. az ajkak lis a sztJjzlIg berepedezik, pikkelyesedik. Vizoldrikony vitamin leven nem lenet IIi/adagO/lli,

A r4pl61koz,4 '/Jan jd lJr vltomin-/orrds plld6ul ojoghllrl

A~eJlerl

(Ap/llln grlJl'eolell!l) a giirogok m6r

a kozepkorban haszn6ft6k gydgy/ro ere)eerr

A B,-vitamin az anyag-

csere-folyamatokban segedkezik (az erjedest seghi elo), Fontes szerepc van a novekedes-

ben, Eletkort61 fuggetlenul 0,15 mgllOOO kJ bevitelt javasolnak, de idoskorban sajnos a B,-vitamin hasznosulasa is romlik, ezen nem lehct kevesebb a napi bevitel 1.2 mg-nal,

,

I

I,

,•

28

"

Vizoldekon

A I~gjobb niacin/ami. sok a magus feherjelar/a/mri i:lelmlszerek: a fuis. maj, vese. hal. a rajas. az eles:lo, a hiivelyesek, :6Idsegf~lek, a burgonya es a borna kcmyer.

Niacin hlolfyaball a pellagra NeVa beU!gseg!ejl6dIIlJI kt, umely borarl(Jlmakkal, a nyelv gyu//adllSa val, rendellenes be/rendszer! i!s tdegrendszeri mrlk6desseljlIr.

A pellagra (pelle agrll

- durva b6r) tUnclcit e 16 lor Casal, i\Uaphotta meg

I 73S-ben,

A betegseg clolorduh\sa R kosobbiekbc n is lIyukori vo 11 minden olyan tGrUJelen, ehol

Ill. egyik flS es szlnte kizdr6111gos tapI6h!k.ot

a kukorica jelentette.

" burg·JIIYfI (Sa/Utllltli ,,,,be1I1,II/II) kilmryell I1mtst;II'etlJ

= - ....

__ t

, ..

"

A nladn vizben old6d6 vitamin, a B·vitaminok 1<.0- ziil harmadikken; fedeztek fel. RegollbenPP. fakrornak (Pellagra-Preventlv) hlvtAk, I

Kepes II szervezetben ,. kepzodni, a triptofan nev(l a-

',' "

minosa bol, Egye kutatJI-

sok szerint ez II legheteko- .i :

nyabb lsmert mereg!olclli!6 ....

anyag, A I.cglijabb kutatasok szerint anlacin egy rerme-

szere koleszrerin zint-szab61yoz6 anyeg is egyben,

A niacin szilkseges II taphl16k energiav8 alakltasahoz. reSZI vesz a vercukorszint 8l.!1bGlyozaatlban.

seglt 11 bllr ege zsegenek megorze eben az Gmeszl&rend zer 'llapolllnak fe nnlanA !ibnn,

A kukcrlcaban olyan anyag laH.l.bal6, amely a niacin haulsal gt1tolja, ...-::=t:'II'311

.~

, .1

, ~

,J.

~,

. -.,' ~ ~-' ......... (- ~

Aki lIall.OU-losan lsplalkozik, IIllgyis igyekszik mindenbol, husbol, tejterme.kekbl:ll, miljb61, .zoldseg· es gyilm151csfclllkblH megfele- 16 mennyiseget fogyasztanl, nem kell felme anol, nogy a pantotenlllllb61 keveset juttat szervezerebe.

Serkeati II rnellekvese horrnonjainak lennelodeset, es fehetelezik, hogy lassLtba1ja lIZ Oregedest. Kezponti szerepet tolt be II szenhidrdt-, II zslr- es II feherj eanyag-csereben.

BorvM6 kremekben sogl! mcgorizni a bor rugalIDlISsagat es publlsagal.. HajIIpol6 termekekben is hasznosftj Ilk, hogy mog6vja II hajat II kemiai 65 mechanikai ktlrosodasokt61. A C·vitarninnal OS a Bsvitamincsoporttal egyilltm(lkod ve sealt! II fertozesek olkeriileset C8 loki.ll;deset

A hQjdlfla (Fagopyrum vulga"j kiiUJ"lJatm fOflt08 ,,;p,dpldl;kflak at OI'OJ~ ;6 14ki'd" t4}ako" wl",(,

'FIGYEL~!

mlodaK(]I~)·.kUli5no. sen egyelr'B.IiIIa.minok "ldkill'fe'~"r(lha(j(J lIZ anyq.gq"e I, oar ez csak II{lgJI <ada8v.k mellen I!!liet~~es, ,amenn. yl'l lIorm'Pr kiJrilimet1yek ~az~~t ; keplelenJeg II 8Z~:m6ejutlatJri.

Aki gyakran terheli teshlt kemeny fizikai munUval, sporttal, Vggy akinek k.i5se s!:reSizes az elele.

crdemes minel tabbet juttatnill cbb61 B vitaminbol a szervezetebe, A pantotensav

szilks6gleull nem nil k(lnny(l meghatiu-ozni. hiszen szintc minden elelmiszerbon ,,16fordu!.

Legjobb Bd·vitamin!orrasain,k a mal, a Ms, tejtermekek, szarazhiivelyesek, eleszto, did, tojdssargaja, barna ltszt e.f £Il ebbOl kes;riJ16 pekdrok,k/l. kortca. zoldsesi!tek . '

B.-vitamin iJfa'lyd.b(1II b&r- eJ nya/kahcirlyatuneteJtverszegenyseg, Ideggyullndas, es tillal/mos tunetek: gyellge.seg, levr;lrtseg, /tlradwig lephetllek /el.

A B,-vitamin s:t:ilkseglele elsnsorban

a fcMdcbevi tel tliI fUgg. 100 gramm feh6rje melle 1.5·1,7 mg B,-vitllmint jBvasolnak. ~rdC!kesse8e, hoay szinte szazs;zllza16kos8I1 fclaziv6dik

II belrends~orb61.

trtlb" rdparry4gal is malas tdp;rtilu! mlan erd'IfI'1 napo,.,,, 'llYU, !~e", dldr

A B,-",ltllmln vizben 01- d6d6 vitamin, elterjedt neve meg aplrldoxlo .. 1&.

Aki rendszeresen fogyasz; majer, hUB!, S~8.raz huvelyeseket, esetleg neha bekap egy kis falat - e.ls8re idegen Ilhatas( kivillt6, de nagyon egeszseges - e lesztot is, annak nern kell felnie arrol, hogy a piridoxinbol ral kevesetjuttat a szervezetbe .

.A B,.vitamin legfontosabb szerepe II rcherjek atRlakuladnal van .. de lenyeges II vorosvertestek, az antitestek 65 az idegi ingeruIlltaIVill(l anyagok kepzese· hez, 11 bBrfelillet.cpsegehez.

Bar vlzoldekony vitamin leven nern lehet tuladagolni, tartesan nagy mennyisegti (30 mg/rest-tbmeg-kil ogramrn feleni) bevitele toxikus lehet.

A fol811V vlzben old6d6 vitamin, A folsav 8 Bwitamin-csoport tagjakent aszerv~emeck letfontossagu vitaminokkoze tartozik.

Alapveto szere pel jatsz ik a sejten beli.lli anyagcserefolyamarokban, es lIZ oroki[/}anyag tcrmeleseben. ND!lyon fontos szerepe van a szervezetben, 65 kierne lien varandos edesanyilknlil. 'Iller! a, terhesseg korai szakaszaban a fejll:ldo ernbrio gerincet (a velocsovet) lez,ar6 folyamer csak folsav jelenI6t6b~n megy vegbo hibatlanul. Ezert varandos edeaanyaknak OJ indenkeppen aj an lot! II folsa v potlasa.

Folsav hianyaban a versejrek minden tfpusannk szdma csekken (ez a pancytopenia nevu beteg~ell). II verkepbcn abnormalisan nagy vbrosvertesteke: 111- tUllk,

A ~lJIdbor,d (Pisutn 5u#~'um) gydf:yhardsa snmedga:o. Gydgyltja

(It ttmakat,

(IZ el're/ld8Z1l1'i blJ'l!gs~gl)kdl.

(I KYllfliJd6,w.

(lZ e"'4~tri!sl I'f!lldellene~'ltegekel ~'tb.

? TUDTA-E?

Legjobb folsavfQrrasaink a maj, a leveles : zi.ildsegek (!difOnosen a paraj), (I gyiimolI csok, a: (des$(o, a toI jasfargaja, a noja, a karfiol, a zoldhab. a dib, a mogyoro.

A szervez·etb61 hianllz6/oi.mv ~,~etlm nyelvfJYuliadda Jep le/, gyomor-belrendszer! liInetekjelelfrke:wek, Flatal szervezeteknelfej,Iadesl rendellenessegek lephefneklel.

_,

Erdekos medon

II mestersege keszlLmenyckb&1 felszlvcdesa jobb, mint a ierrneszetes

ftlrrasokb61.

A hil nagy folsavbevltel csokkentheri a clnk haszeosu h\sdt.

Azonban, vfzoldekony vitamin leven, tUladagol'~t61 nemkolluITlammk,

32

? TUDTA-E?

Legjobb B ,,·vitamlnfomisalnk a IIUy, szlv; vese, hits, baromfi, hal, tej, salt, loicts, de a vltamlnozott gabonapelyhek is nagy mli:nynyisegben tartalmaszaka Bu·vitam/Ilt.

B,,·vilamln IIlclnya. ball a vordsvertestek kepzese sztnte teljesen leall. gyamor·belrtmd· szeri e~ tdegrendszeri panaszok es tunetekjelentkeznek, illetve ,e· nergiatermeles! gonauk.

A B".vitarnin felszlvodasi vesztesege sajnos ~Mg nagy. Erniatt a szervezetbe bevil' vitamimnennyisegnek roszszabb esetben csak a 25%·a hasznosul. KiIWnosell lenyeges szernPOll! a B,,"vitan1in p6thlsa vegerarianusokmil, hiszen novenyi ttipB!lyagllinkban nern tattilh.al6 meg.

A .B".vUamln erdekessilge, hogy nbvenyi eredetu elelmiszereinkben nern, csak allati eredetuekben 'alaJhat6 meg.

Aki egyliltalan nem eszik hWi!, ennek a mas neven kobalamlnnak nevezett vitarninnak a potlilsara mindenkepp szuksege van,

Barmilyen rnennyiseg is fogyaszthat6 a B ,,-vitamin. tartalrnazo husokbol vagy majb61. II tutfogyasztas tune!eilot nem kell tartani, hisz viloldekony vitaminrcl leven sz6, luladagolni nem lehet.

Azt azonban fontos tudni, hogyha a. napiajanl.ot.t mennylsegne! Jel~nt8sen kevssebbet veszUnk rnagunkhoz, akar veszes verszegenys(\gis el8i1l1hat II szervezetben, A Bu·vitamin seglt az idegrendszer egeszsegenek a fenntartasaball.

Sol!. C-l'llaminl tarlalmal a z(Jldpaprlka, (J cill"lIJ/itek, Q pa;adlcsom, a frtss li:!Id:sJge_k, Cl IlornaklBy/of, Q kdpCMZIII, (J saMlqfelek; II /eleele rlblzlt, a ""iP!l'Il;iilII ......... cslpkebogyO. a n>'"!rS bogyos gylim(JJcsok.

A C-vltamlnjeh:njt!k eleng,edhelctlen II szervezet normalis milkodesehez. Nagyon fontos szerepe van a sej tanyagcsereben. Ugyanakkor mas vitarninok cs nyornelemek felsziv6dasil.! seghl c16.

V'zb~n !gen j61 old6dik, de oxigen, feny, hO vagy fernionok hatnsnra konnyen bomlik, A fokozon szellemi es tilikill igen,ybevclc.I, II hlz. a dohllnyzAs. es egy6b erede1.ilslre5sl. on\li~ fogamzisglltl6k tb. nOvelik a ezervezet C-vitamin-sztlksegletet,

- Korabban ug)' veltl!k, hogy barmilyen mennyis6gben fogyas~lhat6. lIZ ujabb viz~gtlalok alonoan rsmutlll'tak aIT!!. hogy tuLzott bevnele olimcnHiris eredetu cukorbetegseghezcs veseko-kepz6deshez vezethet,

Md,. lie 6korblln 1,,[lsmel't'lk, hOg)! II homokt(JlI/$ (H(ppoph(lj rhll",,!oidil~ bOl/Yoja is le.",l, l/Yogy/HI,dmll ,.,nd'~/klldk

C·vi/o",l" .hillnyaboll gyen,glll 0: Immr4nremis:zer, no a !eruJre. sekre 'Vllra !ogekoIlYsag. Slij)losabb esetekben Q ~1(()rblJl ,!ep /el (/lQRJm'nkball mar lIem jellemz§j.

I ~

S~~nl·Gy(jrgyi Alber! noychez filzOdik 8 C-vi.· tarnill els6 eiMIlUas8 'tISZIII fo,rmaban, melyel tl.Z ellerjedt. u!vhilleJ cllentetbon nem cluomb61, hanom pnprikllb61 v6gnu .. Ez .~ vill!lTlin b irlokoljll I lellDSliYobb rnennyisegben szO.lm\· gcs vitamin clmc!, mert a. nap!. szUltsogle,e ak· kora, hogy barmel)' mas vltllmin6 sam eli, ~J.

34

Vizoldekon·

Legjobb btostnjorrasaink a ma], a VB,(!, Q lojassargoja, az elesz- 10, (! karfio]. a di6- es mogyaro!elek, 1'1 gabal1afelek. A gyumiilcsok I es tl hris!l:W. Igen kel'lISel tartalmamak;

8101ln hlallJldball a bar tis az ajkak /DIul· Jadd$os megbel~gl!"eS8 lep lei, ,i[lelV(! megfigyelhelii a s~aner /dIml/lisa es" nem/vagy cs(jk:kellbe is. Jellemzoa leh<lllgoJtsiigi.r,

A biotin rosszul szlv6dik rei az ember] surv~~tben~ mintcgy fel'le haszneeu I c5ak annak a meMyisegnek. ami!

II !'il.pllilkoZllsunkkal vesZi.ln.k fe I. Erdekes es fomos dolog, ho,gy

a loj!hfeherjeben olyan tll'lYBgo.k talalhat6ak. melyek II biotin felszlv6daslii ronljt\k.

H-vltamln (biotin)

A bloli.D vizben old6d6 vitamin, le,gaJabb ennyire ellcrjedt olneve.zes~ a H-Vlta· mlais,

Mind aj tID lottnapl adagjar6t, mind a hianyaokozta ltlnetekr51 vi szony lag kevesel tudunk a tobbl vitaminhoe ktpest, a\l azceban bizlOS. hogy II bel f16.ra termel annyit beltlle, hogy ezzel hozzoj6ruljon 8. feherje-, 8 slCllhidnl.t-, 8. koleszterin- es az eminosav-aayagcscre cg6s ... seges mGkodes6he~.

HOzza5~git az erasebb. (I. geszsilgesebb ktlrmtlkhtlz, hajhoz (hil!.llya 11I1.ihulla.~( okozhsr). A sejlck inzulinerzekenyseget nOvell, ezert cukorbetegsegben ·010!ly65 lehel o!'\'o~i kontroll melleul hlllizmUsl!!, A cukorbetegseg kovetkezt6ben fe!hip6 idegk.urosodi!.s ellen is vedelmet adhat,

If .k/JdJll¥igts m(llD'ord ~C(lrytlu IIve{{r.!fIa) ha,tSlJ"Yllgaillak klhz/Jllhel61!11, jd IUIl,nld, vi:elelhQjItI nilv.t.l/1J1

35

Vizoldekony

Az Inozlt egy B-vitaminfiljls, melynek egyes kutat6k olyan halts! tulajdonitanak, mint egy nyugtat6s7.emek. Vannak, akik szerint kivalo altatoszer, megszabadit a szorongast61 es a fe zUhsegI61,. esetleg a ruagas vernyornast is csllkkellti,

. Szabdlyozza II. sejtmembranok rn(iklldese! es hozzajarul azok epsegehe~. tovabba zerepe van 8Z idegek ingeruleuovabbluisaban es B zslrok szervezeten belUIi sznliluisi.\ban.

Szdvetelnkbcn, peldaul II rnajban, a veseben glilkozbol, hetktiznapi neven 8z.(jlllcukorb61 (szl.\nhidnitb61) keletkezik. agy menynyi egben uirolJn II gerincveld, az ag)' es tlZ cgyfolyadekInncn erlls lererheltseg felbn~:.rn!llasrB keriiJ.

lnozit

I.

~ ArM .. ,

(Secale "tlrenle) kedvw'fen hal 11 .\':.e.r1.'e.~etre

vitaminok

? TUB I· T·'''·'II'·?

.' ." l"I,;~"

Inozitot elsosorbon II hwfelJk, II rei es tejremr.ekek,Q gabollQfe/elf, a gyl7miilcs- c!J f(Jzele!ifJ/ek. at oiqJQS magvak tartalmaznak; de a.: agybarr, kisebb reszben a nuljbol1 Is kepz6dik.

f F1GYEL,EM!

Hlanya idegl karos()· dasokat. f&rad6koI1Y· sagol, kOllcelltrdclOs IQvoroklIt, cs(JkJuFrnj7· zikai reljesftr1k1Jpessegel Idtz 1'116. Cllkorbetegse,ben szellved6h rIel nallJ'obb arallybarl mutatha.to hi /110:11· Vi/HiltS.

api adagjllt iltetoen nem rendelkezunk pentoa ajanhlsokkaJ, Ih'en n szervezetis ki!pos bl zenyos mennyisegben eloilliimni.

Jgenye viszom szlnte blzonyes, hogy rugg a Sl1eSSl m~rtektllil, vizsgalatok szerint nepl ,,·8 gramm ktlzt>tt \l6110zik.

'\ Vizoldekony

PABA (para-aminobenzoesav)

vita.minok

A PABA legjobb tapIdIkozasi forrasal a gabonafelek; megtaIaihat» tovabba az elesztoben, verben. majban, paradlcsomball. IlJisokban.

, ,/ , FIGYELEM!

A' PABA Ilagy mennyisegben sem toxikus, kozmetikai szerekben alkalma~va viszont at ana erzekenyeknel bOrkii.iteseket okozhat.

Nincsenek pontes szakirodalmi ajanlasok

a PABA

napi beviteli

szintjere vonatkozoan, Viszont

emberi

szervezctbcn megnern

mutattak ki

h ianyallaporat.

A PABA-rol regebbcn IIZl tartouak, hogy II Bvvitaminok kaze tartozik, Ma mar rudjuk, hogy kBzvetleni.l1 nern eletfontossagil. tapanyag, de bizonyos mikroorganizmusok [belbakteriumok) szrunara nelkulozhetetlen,

hek n bakteriumok vi· raminokat rermelnek es v isszaszorltjak II korokozo bakter] umokat, A PABA e j6- tekony bakteriumokon keresztul hal elonyosen a szervezetre,

Szukseges az antioxidatlv folyamatokhoz, az cmeszrorendszer mikroorganizmusainak tokeletes mil.kodeseilez, kozvetve csokkentheri az erelrneszesedes es 8 szivinfarktus veszelyet.

Az4rpa (Hordeum) !OIlJ!.o.sztasa csiJk/l.enti a ver /l.oJes;.terill!l~i"rjt!t, segit bizo"yo.~ bOrbetegsegek 1IJ!00gyu/as&ban,

a fogak epsegcllek megtJr.~t!st!be"

Aki sok citrusfelet, fri S~ :roJdsegel, gyilmoicso! fogynsZl, ket Iegyet iilne!. egy csapasra: P"'ir'Bmint is JUItat szervezetebe. es segltheti az elfogyasztott C-vitamin fel sz: ",MaSSI is!

A Pvvitamin a C-vitamin klseroje, altalanosan ugyanazokban az elelmiszcrekben fordul ciCl. A P-vltami» erllshi a hajszalereket, csokkenti torekenysegiiket.

Az antioxidatlv Iolyarnatokban, az oregedes lassltAs!lban komoly szerepet jatszik ez a vitamin.

A P-vitamin pontes sztlkseglctc nern ismert. Tuladagolasa es karns hatilsai emberi szervezetben nem ismerrek.

A P-vitamin er6sili a kapillarisok faUll, czalml ved a verallifurasok ellen. Megakadalyozza a foginyverzeer. Segtt az oderna kezeleseben.

A l/.fl)sdbarack fPrunus ormenlaca) fogyaszrasa jeUregy belegsegmegeUlz1i kezelessei

··t min ··k· VI a._ une ·

? TUDTA-E'1

Legb6vebbf!ll a citrusf'!lek. II csipkebCigy6. az tifOIlJ10, a brokkoU. a paradtcsom. a ka]» szibarack, valam""I· mas gyiimalc.lok <is zB/dsegek tartalmaz:ak - elsOSQrball Q gyiimiJlcs husa glUdag ehben Q vitamlnhon.

f FIGYELEMt

Ha sokat melliizzrlk ezt a vitamint, Q ',nelfn1/1jzes liinetei ttagy'jaMI a C-vilamin hianyara u-· ra/Q jelekkel egyeznek: meg. A P-Viramin hialIydban'maga a C- vitamlh, ls csak nehezebbell szlvIJdik es haszl1Q- 16d;/fJel a szervezetben.

Emberben kifejezcnen P-vilarnin hlt\nybeiegseg nem isrnert, de feltete lezheto, hogy hianyaban a Cvvitamin felszlvodasa es felbasmili!lsa zavart szenvedhet, eppen ezert IUneleik atfedhetik egyrnast.

38

f(" ,

..

? TIJDTA .. E?

A bOr leginkabb tengeri eredetii elelmiszerekben [ordul elc. Jelentos hazar forrasot: mig a bort tartalmazo asval1yvitek. A 'tejben is klmura/hatO vala-:

A bart boss,!'!. ideig mint tesztosueron-termelest Joko%6, izornepit8 anyago.t rekMmosuik, am ezt a vissgcilatok Ileltl erdsitettek meg.

A novenyeknek nagy szilksege van born, Am keYeS biztos ismeretilnk van arr61 i hogy BZ emberek egeszsegenek megovasaban mekkora szerepe lehet,

A b6r csokkenti 8 kalcium es a magnezium Grilleset a vizelettel, ezalra.l seglti B csontkepzest, akadalyozza 8 csontritkulas kifej IQd,~set.

A b6r emellen megakadalyozhatjaaz olyan kopasi es elhasznalodasi jelensegek kialakulasat, mint az lzilleti gyul I adas,

Feltetelez ik tovabba, hcgy a kalcium hormonalis 5zabalyozAsaban tis ig)! a sejtosztodasban is fontos szerepetj litszik.

A tapldJekk:a1 elfogyaszlot! b6r gyorssn felszivcdlk, majd nagy resze kivalaszt6dik a. vizclene I.

A dnk mintegy 2-3 gmmmnyi rnennyisegben 18.!61bBI.6 a:z emberi szcrvezetben. ezen belul is flileg 8 hsj, a szern, 65 II ferf nerni szer-

'I lick tartalmezzak,

Ezeken k.iviil a rna], a vesek, az izmck, es a b6r tartalmaz belole meg szarnottevo mennyiseget. A legfontosabb :szerepe, hogy

az inzulin afkotoreszekent a vercukorsalnt-szabalyozasban vesz resxt.

Jelen lete fontos az irnmunrendszer, az idegrendszer milkcdesehez es szamos biokerniai folyamathoz. Az allati eredetu cink jobban hasznosul, mint a nOllcnyi elelmiszereinkbol bevin.

A cmkhiany tunerei: Izerzes es szagl6enes zavara (furcsaizek, . szagok erzekelese a megszokou etelekben) etvagytalansag, lassu scbgy6gyulas.

II

,

t~

.. ." -.~ Ja:-4' ' .

--- ..

Clnk

?

•

Nagy mellllyisegu einket tartabnaznak a kOlii?tkezJ elelmlszerek: mogyoro, dio. mandula, zabpehely, husak, tojtu, ma). hiivelyesek, kopoS'la/eli}k, gumos ziildsegek. burgoll)'Q.

Afdnoll szervezet napi dl!ksziikseglete: J 5 mg, terhesseg b SZOp· lala5 sorall 20·25 mg. 11 Nagyobb menn)lisi!gek bevitele azollban arto/mas lehet. HasmelIeS. hQllyas, idegrendszen tiinerek jelentkezemek.

e

. .

:r~ ~I

I

, r

A mandul« joriJiolly.an b.ejoi,y.a!lo.lja

a sd""m4klidbt. E"he~ liZ is hOtzlis~gllj.

frogya benne levtf QSIlli!ryo·k megerdsitik'

a vtfrederryek fal4it

Aso!creiu es val tozatos voroshagyma is jclentos mertekben tsrtalmaz cinket.

Az okori E1gyiptomban lzisz szent novenye volt, Az egyiptomi hi erogli fak a novekedes -<!s a. rerrnekenyseg szi mbolurnakenr j elenitik meg,

?

? TUDTA-E?

A fluor legjobb 10mMa ajd ivoviz, llletve afluortartalmu asvanYllizek, de sok fluor van a leJbal1. illetve lJ halakban (szardinia} is,

zavarokat .. [ogszuvasodtist eredmenyez. A ved6halasho.z legalabb napi 1,5 mg fluor bevitele sziikseges, es Ieghatekonyabb a /0- gak kibtijas41 megelozden, illetve meg vci- , rondos atlapotban.

zornsncon sargas-feheres foltok jelennek meg, Mesterseges Iluorbevitelre csak ott van szukseg, ahol a talaj es az ivoviz Iluortartalrna alacsony,

A fluor noveli a csontok es a fogak szilardsaget. 95%ban ebben a, ket szervben tar.Uhat6 is, Bar a fogszuvasoclast bakteriurn okozta betegsegnek tartjuk, az elegtelen fluorbevitel segiti azr.

Az etelmaradekok bakteriurnok altal torrenc lebonrasa soran aszajuregben jelenros men nyisegu szerves sav keletkezik, melynek halasara a fog kerneny II 1I00la.nya megromlik, Ezert lenyeges az etkezesek utani fogrnosas es oblltes.

Ha a vezetekes ivovlzben ! mg/liternel kevesebb fluor van, akkor annak p6tlasa.r61 gondoskodni kelL

A fluor a csontok kepzesehez, a fogzomanc allaganak kialakitasahoz szukseges, A fluorszukseglet nagyobb reszet vizbol es barmilyen meglepo, Iluoridos fogkremekbol fedezziik.

A foszfor a masodik legnagyobb mennyisegu as vanyi anyag a szervezetben: felndtt emberben 700-800 grarnm talalhato belole.

Ennek legnagyobb resze, 80-85%-a a csontokban beepiilve szerves Ioszforso furmajaban talalhato, mig a fennmarad6 resz a kalciumhoz hason16an vesz reszt a szervezet mukodeseben,

F om os szerepet toll be a szervezetben, a csontok. a fogak felepulesehez, az idegrendszer mukodesehez, a feherje-, a szenhidrat-, zsiranyagcserehez, az enzimek rntikodesehez szukseges.

Az ereft avok6d6 /osifo.r1, vasal, nli.trillm()'t, klilium 01 valami'llt k{licillmot is magll/uumO' is lartafl,.a-t, Magas

olajtunalmlintif fogva kivlii6 borapolO ster a kiszaradt blJrre.

Foszfor

]':011105, hogy a zo/dba ot sese fogyasszuk nyersen, mertolyan karOl' allyagokal tartalmaz, mely csak a hokezelt!s saran veszri el kedvezihlen harlisa/.

A [oszfor kisebb-nagyobb mennyisegben szinte minden elelmiszerben megtaialhato. A uiplalkozasban jO foszforforrasok a hiivelyesek, az olajos magvak es a sajtok.

A foszfor mergeziJ elem, ndodagolasakor mergezesi tiinetek jetentkeznek. Foszforkeszitmenyekef veseelegtelensegben szenvedok ne hasznaljanak!

Hianyallapotaval nero is igazan kell szamolni, mert az elelmiszeripar - elsosorban savanyltc adalekanyagkent - egyre tobb foszfort hasznal fel.

Foszforhiany eseten a foszfor potlasat, annak idejet es merteket az orvosnak kell meghataroznia!

A legkivdlObb jodforrasok a tengeri algdk, moszatok, rengeri ha- 10k, rakok; a kagyl6k, a tengeri so, a hagyma, de a koolaja/ Idser6 vizekben is megtaidlhalo.

fFIGYELEM!

Ax enyhe j6dhidny pajzsmirigy-megnagyobbodast okoz, a sulyos jodhiany gy,emJekeknel szellemi es fizikai visszamaradottsaghoz, fe/nottkorban csokkent pajzsmirigymukodbhez vetet,

A j6d felszivodasa

fligg a szervezet jodtelltertsegetol.

A felszi vodasat

eleg sok noveny befolyasolja,

tobbek kozti!t a kelkaposzta, fejes kaposzta, retek, kelbimbo. Ezeken klvul hatassal van n\ meg

a fluorid es B nitrat is, mindketto gatolja.

\

• -, J6d

A jOd pajzsmirigyhormonok alkotojakent tolt be letfontossagu szerepet szervezetunkben, J6tekony hatassal vall a fogazatra, borre, hajra, koromre.

Szerepet jatszik B megfelelo novekedesben, javirja a szellemi tevekenyseget. A jodnak a karos kornyezeti radioaktiv sugarzasokkivedeseben is szerepe vall.

A "suganasved6" hatas ugy rnukodik: mcgfclelo jcdellatortsag eseten a szervezet a radioaktiv j6dot nern engedi felszivodni es beepulni,

Norrnalis aliapotban egy felnott szervezeiebe n mintegy 15-20 mg j6d talathato. Ti.ibb mint lfl-szeres jodbevitel eseten golyva alakulhat ki, rnegemelkedik a verben a. jodszint, gyomorirriracio lephet fel es borelteresek jelenhetnek meg.

A vorosllagyma (Allium cepa) 'I nemcsak jlJdtartalmQ mian ertekes, bQkterim1liJl5 • "atasat mlir Pasteur is leirta.

A kalcium az crnben szervezerben lcgnagyobb mennyi egben megIaI:ilhato asvanyi anyag, hiszen a csontok tomegebol 0.75-l.2 kg tiszta kalcium. A kalcium mintegy 99%-a talalhato a cscntokban es fogakban. ezek adjak a csonrok es a 1'0- gak kcmenysegct.

A z abadon marado

mintegy liz grammnyi kalciurnnak donlo foruossaga \ an az izmok. az idegrendszcr, a veralvadas es nehany cnzi:r; mukodeseben.

Kalciurn hi a ny ab an gyermekeknel a fejlodcs. cs kifejezeuen a csornok novekedesenek zavara, mentalis zavarok. 37 idegrendszer es az iZITIok fcjl6desenek problernai lephetnek fel, Felnotreknel az izmok fokozon gorcskeszsege, a csoruok torckcnnye valasa lephet fel.

Kalcium

A napraforgo (Helianllws

UI!II IWS)

magva kiva/!) kalciumforrtis,

o IWllleopiiliti.\· ktf.\·~illlJeIlJ·ekbell gurcmldthm

es la: csillaplunura alkallJla~~iik

?

Az osszetetel es a fetszivodas szempontjabol is a legjobb kalciumforrasaink a te] es a tejtermekek. Novenyi eredeni elelmiszere;"khiJl a kale ium nehe::e" s::i vodik lei. ki \'(j. ve az olajos magvakat, melyek jelentos kalciumforrasok.

fFIGYELEM!

Hosszan tarto kalciumban es D-vitomill' 1)(", szegeny uiplalko=ris, valamint a lieHl meg/lile/o mellllyisegJi mozgas lIZ arra erzekenyekne! kon 11yell

csontritkultishoz vezet.

A kalcium felszivodasa nern ttd jo, arlagosan 20· 40% k6z011 mozog, cs sok tenyezo befolyasolja. Az etsck kozou van a szervezet Dvvitamin-ella-

torrsaga, 3 raplalekban [eve feherjeruennyiseg. a taplalek athaladasa a gyomor-belrendszeren. es az

clfogyasztou elelrniszerek kulonbozo savianalrna.

?

? TUDTA-E?

A kalium minden elelmlszerunkben meg/ala/hmo k is ebb-ri agyaM mennyisegben. A modern taplalkouisfIIdomallyi ~ a}cllliasok szerint erdemes a jobb n arrium-kti li um (1- rannval rellde{k('zo nlll'en veket elon vben rJszes~/teni. t.:igv mint: siiriteu paradicsom, s p enot, p asz tin ak. retek.

!FIGYELEM!

A kalillm hianva eseretl f61eg h6nY(LI', hasmel1es jelentkerhe). a szil' mr.lk8dese zavanto valik, izom-gyengeseg all/wr eM, a vesek I mtik6dese karosodhat.

Elengcdhctctlen, hogy a kalium megfclelo mennyisegben jelen leaven a szervezetben, re;it vesz az inzerulerarvitelben. a se:ltek tapanyagfe lvereleben.

a szivritrnus es

a vernyornas szabslyozasaban, az izom-osszehuzodasban.

Kalium

A kliliwn/Jall ga,~d(lg rizs a/ap ... !liJ tUphifililWk

A zavartaian rdeg- es izornmilkodesert felel6s ka.liurn a natriurnrnal karoltv e biztositja a szervezet folyadekhaztartasat. de meg a szivrnukodesben. a vernyomas szaba I vozasaban es a test salakan~agamak kiuriteseben is szereperjatszik.

Ellensulyozza a urlzort natriurnbevitcl (so) karos haiasait. Hormonok tcleliisek a vel' kaliurnszintjeert. a robblet egeszsegcs emberm'l u vizelenel urul. A kalium szervezetunk harrnadik legnagyobb mennyrsegben dofordulo asvanyi anyaga a kalcium es a foszfor uran.

Korulbelul 150 granunnyi mennyrsegben rallllbm.6 meg a szervezetben, Mai taplalkozasunk mellen h,anyallapora nehezen alakulhal ki. A novcny: ercdctu icrmekek tartalmazzak mkabb.

A szervezetben a k16r leginkabb a sejteken klviil] vlzterekben es a gyornorsavban fordul ela legnagyobb 8- ranyban,

A gyornorsavban a sosav alkotoreszekent az erneszH\ n1unkAjiu segiti es keszlti eta.

A vezeiekes ivovizbe kl6n bakteriumolo, fertetleni 10 celbot adagolnak,

A krom a 1-0 eiekben fordul clo. kis koncemracieban. de ez az oregedes hatasara meg csokken is.

A krorn eletfontossagu nyomelem. Legfontosabb szerepc, hogy reszt vesz a, cukoranyagcsereben, emel i 3 glukoztoleranciat es hotzajarul az inzulin vercukorszim-szabalyozo hauisahoz, EmeHett jo iranyba befolyasolja a zslranyagcseretis.

A;: ci611iiefellkel szemben a koil!Snek egy sor fontos ar eges:.sigre jOleto'ly ',altis" vall

klor IcgieJeJlt6sebb mer/ekbell (1 kOllyhooban fordul el(J. es ezzel a merJlly;seggel hidnYlolanul fedezziik is a sziiksegleliinket helDIe. A krom. legjobb forrasa a teljes ki6rlesii gabona. tltetve a korpa. a huve{vesek. (] hris. a maj es a sajt.

Feltel'elezesek szerinr krom hianyahan meg- 11.0 ar'~sehe a. L tipus.u. ·n..~linfoggo CIIkor'lietegsegne1< es a koszohier-belegsegeknek.

~

A kl6r tuladagolasa terrneszetes (non csak a konyhas6 extrern rnertekii

bevitelevel valoslthatc meg. ekkor sem a klor tu ladagolasa lesz az elsddleges artalom.

Gazhalmazallapotban belelegezve azonnat sulyos mergezest es karosodasokat okoz.

A magnesium csokken: bevitele mel/ell fokoZOIt Jaradekonysag. tdegrendszeri preblemak es anyagc3e~e-zavarok lephetnek fel, esetleg a verkeringes is romolhat, Szemelyi» segvaltosas, izomgdrcsok; arlorexia, /Jarryinger egyaram szerepelhet a tunetek koziirr.

Az emberi szervezetben kortllbelul 20-30 gramm magn.ezhlDl tal!'llhal6, amely egyenletesen oszlik meg a csontok es a. sejtek belso rere kozdtt, A magneziummal gyakran talalkozharunk (tgy is, mint az idegrendszer vecto hal8.su asvanyi anyagaval,

Ez valojaban lah\lo is, h iszen nagy szerepe van az i degrendszer mUkiideseben,

bar ezenkivul sok folyamatban mull.iidik meg kozre.

A magnesium (a kalciummal egyutt) elengedhetetlen a hati izornzat ellazulasahoz, ezt potolja a spenot, brokkoli, es mas sotetzold sz[ni.\ ffizelelaele. 16 a fejes salata, a banan, a hiive- . ': lyesek, a kaposztafelek, a szojakeszitrnenyek, a burgo-

nya es a. paradicsorn fogyasztasa is.

A magnesium legnagyobb mennyisegben a z6Idse.gj'elekben, a huvelyesekben, a Ali/onbozo g(1bonajelekbell (f61eg azok hej6ban). a I gyilmiiJcsokben. a tejtermekekben es a halfelekben talalhato.

A magnezium szukseges bevitelet ~ az anyagcsereben jatszott j elentos szerepe rniatt ~ a felvett energiamenynyiseg fuggvcnyeben adjak meg. Eszerint minden elfogyasztort 1000 kJ energia ulan 25·-JO rng magneziumot kellene bey inn i.

Mint (1 tobbi zi}/d suna ziJldsigbell, a brokkoliban is jelen,tos mellnyisegU mllgnb;illnl (atal/,ata

Afejes sa/Rtdl boseges maglte:ium-tarla.lma aV(Jtja s;;amllnkra roppant irtekesse

Asvamyi anyagoi

A manga!! a szervezet kiilOnbiizo funkciokat ellato szoveteiben van jelen, fontos szerepe van szamos biolagiai folyarnatban.

Mestersegesen manganhianyos taplalekon tartott kiserleti allatokban novekedesi eo szaporodasi zavarokat, valarnint tesuanasi es kuliinb6zii csontfejlodesi rendellenessegekct iapasztaltak.

A mnlihdent azota iekinrik esszencialis nyomelernnek, amiota megallapltouak, hogy szarnos fermarta lin II enzirnbenjelen van.

Elosegiti a norrnalis novekcdest, fejlodest. se)lmuk6dest. Ereleink molibdenrartalma attol fiigg. hogy a talajban, ahol azt megtermeltek, mennyi molibden talalhato.

48

Mangan es mollbden

A hikori Am'erika melegebb eglwjlalll videkein terem,

jo hatdssa! varl

a koleszrerinstlntre

?

•

?'TUDTA-E?

A legtobb mangant (J gobonafele«, a dio, a mogyoro, a huvelyesek, magvak, a spenot, (I burgonva heja tartaimazza. Jo molibden/orras (1 tej. a luis. II szara= hiivelyesek es (J gabonafelek.

~ F]GYELEM!

A mangan nagy men},,a. nyisegben veszelyes (I lG szelvez. eire .. de merge~ ses altalabn» csak

. manganbanyaszat sorein fordul 1'[6 Idegrendszeri tunetek. remeges. Parkinsonkorhoz hasontojelensegek kiserik.

A mangan a felno!! szervezetben mintegy 10-20 rng-nyi mennyisegben lal<lihato meg.

Kis mennyisege ellenere 5ZamOS enzirn felepiteseben es rnukodesben vesz reszt.

f

?

•

Natrium

?TUDTA~E?

A natrium minden elelmiszerunkben megtalaliwro. Egyesekben mal' termeszetesen is. mtisokhoz az Me/miszeripar adagol tovab- I bi mellllyisegel.

A notrium tuladagorasa (~[okozorr ~6r~gyasztds] az arm erzekenyekne! (sokan lIanflak) a vemyomas emelkedeset, vernyomast. e/o.

Napi iiHizenot (I) gramm natriurnot fogyaszrunk, fOleg konyhaso formajaban. Ennek egy resze a sozassa I kerul eteleinkbe, nagyobb reszet viszont az elelmiszeripar .adia", hiszen nagy mennyisegu s61 hasznalnak fel az elelmiszergyarrasna L Teh a t

a natrium bevitelere nern kelt odafigyelni.

",aga,~ natrtum-, foszforh vastartalom jellemzi. A-, B- i, Csvitamint is tartalmaz, illetve ezeken ki viii megemlitendo meg kalcium-, magneziumis ktiliumt.artalma.

Az em beri szervezetben konilbelul 80-100 gramm natrlum talalhato, egyreszr oldott allapotban, rnasreszt a csonrok. kOloszovetek raktarozzak.

A natrium a sav-bazis egyensulybsn, az izommukodesben, a [olyadekhaztartas szabalyozasaban j;ilszik fontos szerepet,

Elengedhetetlen az idegrendszeri ingeruletek atv i telenel is. A natrium mindennap! elerunk 181<\n egyik legisrnertebb, es megis legkevesbe eszrevett asvanyi an yaga, Az asztalunkon fel sern tunik. ha natriurn-klorid, rnagyarul kanybas6 forrnajaban ott van, de azonnal eszrevessz~, ha nines ott, ..

Aprlly1mlls zsfrszegeny,jehirjekben gazdag, tovuMti nelkil[oz}letet[en uminosavakat, kaicililtlot, magneziumot, josifort, ktilillmot, natrlumo«; cinket; vasal is

B- vitaminokat tartalma;

A rel sokak erniekezeteben ugy el, mini mergezo szlnesfem, Ez alapjabao igaz is, nagyobb mennyisegbeu valoban mergezo, azon ban kis rnennyisegben nelki.iloz·hetetlen elern.

Egy telnou ember szervezeteben koriilbelui Sf) mgot ralalunk belole, foleg az agyban, a majban, a szivben. a vesekben, a szernben es az izmokban.

A szelen szerepet az utobbi evekben kezdrek el tiszrazni. Anuyit rudunk, hogy az emberi szervezetben nagyon keves, rninregy 6 mg szelen van osszesen, ennek nagy H!SZe is a majban, a fogzornancban CS a kdrornbeu talalhato.

A szelen hianya kovetkeztebencsokken az imrnunrendszer ellenallo kepessege, es hajhullas, kopaszodas lephet fel.

so

Rez es szelen

A szojahab

a vegetarianus kosu ala.pver6 jOllfossagrl huspolloja

1

?TUDTA-E?

A I'U legjobb forrasai Q hi4 velyesek, Q gabonajetek is a rna}. A legjobb szelerforrasok a tengeri allatok hrlsa, illetve a vese, a ma] es a teljes kiol'iesii gabona.

, FIGYELEM!

Rez hia"yaban csontfejlode.si .zallarok, verszegenyseg, novekedesbelizavarok. emelkedo koleszterinstint tapasztalhato.

A rez felszivodasa kozepcsnek

mondharo, 35 es 70 % kozotti az elelmiszerekbol. A rezniladagolaskor

a szokasos rnergezesi tunetek jelentkezhetnek: hanyinger, hanyas, hasmenes, szedules,

- "

. r ~ ?

?TUDTA-E1

A vanadium eleg sokelelmiszerben, nyersanyagban megtalalhato: borokban, gy.umiilcsievekben, olajos magvakba», gombakban es gabonqfele!be~.J is sikeriilt vi.5zonYlag jelentos mermyisegbtm kimutatni.

A vanadium csokkenti a majban tenneladiJ koleszterin mennyisegel!?S bizonyos i/pusti cukorbaj terdpiajaban is Jelhasznalhat6.

A vanadium inzul inszeru

hatast kepes kifejteni, Igy csokken

a szukseges inzulinmennyiseg. Noveli

az ugynevezen glutarionszintet,

amely a szervezet egyes rneregtelenltc rnechanizmusaban nelkulozhetetlen,

A vanadium nern eletfoutossagu nyornelem. A szenhidrat- es zsfranyagcsereben, a csontkepzesben rendelkezik biokemiai funkcioval.

Sokaig mergezc elemkent tartottak szarnon, es bar mcgitelese az6ta sokat valrozon, pontes szerepet mindmaig nem tiszraztak az emberi szervezetben,

A vanadium biologiai szereperol eloszor 1904-ben irtak, akkor novenyeken vegzert kiserletekben gombaolo hatilsat figyeltek meg.

Nines meghatarozva az embed szervezet vanadiumszukseglete, de feltetelezik, hogy a pontos ertek valahol 10 es 30 rnikrogramrn kozott van naponta,

Vanadiumhiannyal 05.Zsz,efuggo emberi megberegedest eddig meg nem eszleltek,

It- es .~Qltfal(jnyagaik r/vena gO/llbtik a killlh!leges/iiszerek s~erepet tlil.tik be, es lIaltozatossQ teszik' t!irendurI.ket

A vas cletfonto ssazu nyomelem, biztositja a v;rben az oxigen s7.::llllt:\sal, ugyanis vorosversejtjeink festekanyaganak, a hemeglobinnak a felepiteseben vesz reszt, De Contos szerepet jatszik a sejrek novekedeseben, regcneraciojaban If: a vedekezo rendszer miikodeseben.

A novenyekben talalhato vas csak etenveszo rncnnyi egben szivodCk fel, kivetelt kepezvc a spenot. A vas hasznosu llisat a szervezetben erdekes medon a mar jelenlevo vas szabalvozza: ha a vasszint elegend«, kevcscbb szivodik fel, ha keves, akkor robb.

A vas felsztvodasahoz eleugedheretlen a Csvitamin jelenlete. A lulzoti vasbevitel szekrekedest, hanyast. hasrnenest, k6ros vaslerakodast okozhat.

A pi.sztacia (Pistacia] tartotmazza

?

?TUDTA-E?

A. vas legjobban -al/ati "-. ered.etli eietmiszerekI bol szivodtk fel, ez (JI! lapjan a legjobb vas-

• forrasok a husok, a ma]. a tojas.

Vas hianvaban csokken a hemoglobintermetes, a vilr~neill lesz kepes elegendo oxigent szallitani, ezert az izmok munkavegzo kepessege csbkken. L61- Ira/a tiinetkent a vashiallyos '!ember sapadt, faradekony es szellemi kepessegei is csokkennek.

A vashiany elsosorban raplalkozasi elegtelenseg miatt lep fel.

A vasbevitel nem fedezi a szuksegletet es roleg a niik koreben ke II vasbiannyal szarnolni, Ez verszegenyseghez, faradekonysaghoz, az ellem\116 kepesseg csokkenesehez. fokozort fertilzesve: szelyhez vezet.

? TUDTA-E?

A stirgarepabon, de szinte minden seines zoldsegben (jole,g a scirga "am' puos. SZIniiekben), spenotban. brokkoliban, mango-: ball. oszibara.cJc)aj}. sorgadillliyebe1l' meg-

tala,Zllata, 1 ••

Az A-vitamin hiallyanak az egyik lege/so tiinete a!arkasvaksdg. A-vitamill hianyo eseten mar napi e.g}' ,f(irgarepa is eleg(mdfi /e/"21 a sziirkiileti laters helyreallitasahoz.

F elmeresek szerint

a karotinoidok csokkentik a sziv- 65 errendszeri bctcgscgek elrifordulasi aranya; es jo hatassa] vannak

a koleszterinszintre.

A C-vitaminnal egyUIl fogyasztott nagyobb rnennyisegu betakarotin a szurke halyog rncgclczeseben j:ilszik szerepei.

(lI1atrgifera ' • IIitllrllirrrarta ma kimagasl», megta/Ql/wloak benne a B-, Co, E-"itaminok is" melyek. nagy lIIellllyist!ge illdoko/flu (e.'zik gyermeketelekben ,'alii

S3

A beta-karotin adj a a sargarepa, a siilot6k es a sargadinnye jellegzeres szinet, de megta la.lhat6 a tojassargajaban is.

Az A-vitamin legfontosabb forrasa, hiszen a szervezet ezt a vitamiut iudja eloallitani bel61e.

A vitamin fontos ajo latas es a nyalkahartyak cgeszscge szemporujabol, A bera-karorint margarinok, vajak, jegkrernek es iidit6italok szinezesere hasznaljak, Elonye mas szinezekekkel szemben, hog), szervezetbarat,

gyogyszel'mind/m/ele Idzas es gyulladesos

betegsegre.

G)lngyhatusd'l>Q betakarotin larlalllllillak kii"ziin/Jeti, de sikel'(i(

nilveli a benne lew} kedveui oSl'anyian),agossutefef.

Ginszeng

A lakja rmart a glnszenget II. kinaiak embergyckernek is nevezik, Ez IlZ elneveze abbot II. szemponrbel is ralalo, hogy az ember sokfele bajara orvossag ez, II. napjainkban nalunk is egyre inkabb ctismert gyogynoveny,

Ker t'ajl:ijll i meretes, a kinai es II. ziberiai ginszeng, Altalaban normalizal» funkcioja van. az ege z zervezetet erosui, rekintet nelkul II. korallapot iranyara, tehat ha kell, srimulal, de szukseg eseten nyugtat es csillapit.

Az izmok muk6desere, azok energiafelhasznalasara is kedvezo hatassal van, ezert fogyaszt sok teslepilo es ho szrnavfuro ginszenggyokeret,

alkalmaz:flk

A ginszeng' kisie/tet:i

a jaradtsagerzr;let, sot ez endorfin,

a .. boldogsagltOrma/J" termeteset is fokou»

?

?TUDTA-E?

A gyiikeret basgnaljuk. Jegtobbszor pomi 0- rolve, vagy a hatoanyag-tartalmat killOn-

Mint minden novenynek, igy 0 ginszengnek is vannak mellekhatasai, melyek'bizonyos esetekben a{/ergias /1,netekkel. asztmaval, magas vemyomassol e.l' szlvrltmuszavarokkal is jelentkezhetnek. Emellett allapotos es szoptatos naknek csak OMIOsi konzultacio 0- /apjtin ajanlatos /0- gyas.lan illk.

Kitunoen alkalrnazhato a legyengult, vagy labadozo betegek erejenek helyreallitasara, szellerni es testi reljestrrnenyek foko-

zasara. Olyan specialis irnmunsejiek termelodes.!'! serkenn, amelyek feladata a szervezetbe juto, analmas virusok es bakteriumok elpusztltasa,

Mi vel a gliikozamirn

a szervezet sajat maga nem allitja e16. elengedhetetlenne valik rendszeres porlasa,

A glukozamin termeszeres anyag, tengeri allatok kirinpanceljabol allitjak e16. Erdekesseg, bogy az uj-zelandi tarejos zoldkagylonak tobb mint 13% a glukozamin-tartalrna.

Kis mennyisegben glUkozam ill a legtobb' lapIillekball megtalalhato, azonban igazan gazdag forrast a tengeri eredeul elelmiszerek jelentenek, axon belul is a kagyl6k.

! .FIGYELEM!

Allahlnosan ajanlott: lzidetek jajdalmanak, merevsegenek es duzzanatanak enyhitesere, Itat es nvak iziileti jajdalmimak csokkentesere, ficamok gy6- gyitascinak gyorsitaslim, izidetek erosiresere.

• Gltikozamin

A gliikozamin a 57-enhidratok csoportjaba tartozo vegyulet, Segiti a surlodasnak kireu izuleti szovetek rnukodeset es a porcszovetek ujrakepzrideset,

A milkiid6 szovetek sejtjei nem tapadnak szorosan egymashoz, koztuk sejt kozotti ter talalhato, melyet tarnasztoszovet tolr ki . .A rarnasztoszoveteknek ket ill alkoroja van: a rugalrnas t elaszrikus) rostok es a glukozamin.

A glilkozamin az anyagcsere- folyamatban mint tapanyagis reszt vesz, leha! egy resze folyarnatosan elhasznalodik, Oregedes soran a gliikozarnin hianya a [110Zgaskepesseg jelenrds csokkenesehez vezet,

A hom4risjO szolgdla.to/ tesz II gUlko(Amill termeszetes potltlsabrm

A kagylo a gliikozami« gazdag forraso

55

A Ilkoptn a parad icsom es a pirospaprika elenk szineert felelos. Ahogy B karotin narancssargara szinezi 8. sargarepat, a sargadinnyet, vagy a silt6t6k6t, ugya likopin vorosre festi a zoldsegek, gyiimnlcsok busat.

A vernarancs peldaul a Iikopint61 piros, es a grepfnu husa is ennek hatasara val ik rozsaszinilve, Kevesen tudjak, de a paradicsom eredeti sarga szine csak evszazados gondos termesztes eredrnenyekeppen lett piros,

Ez azert is fontos, mert bar a zdldsegek es gyU. molcsok szlneert felelos karotinoidok csaladja igen nagy, a likopin antioxidans hatasu festekanyagor a modem ember zinte kizarolag

csak .

"'far egyetlen grip/rut elfi)gyas~/asa is fedezi egy fein/rtf napi C-I'ilaminsziikseglelel

?

? TUDTA-E?

A likopin oeiegseg· megeloz6 szerepet SZQ,_ mas daganaios smeg» betegedes kialakulasaban stalisztikai' es kutatasi adatok is alatamasztjak. Kedvezo elettani hatasa nagyreszt ertiteljes antioxidrills tulajdonsagaiva/magyanIZhale.

A likopin egy' sor krolIilclis betegseg' megel6zesebe'!jatszikjoll' tos szerepet, koztiik (J prosztq;arak, a szivbeleg:regek es az iddskori vaksag megeliizeseben:

A Iikopin amioxidans hatasaval C okkenti a szervezet szenunel latharo oregedeset, pI. 8 bor rancosodasat, Napozaskor a bor likopintarta Ima az else szamu vedelmi vonal a, napsugar energil'lja

ellen. ezert a likopin fontos szerepet jatszik a bor epsegenek, szepsegenek megorzeseben,

Legmagasabb Lskarnitin-tartalmu husok a birka-, a kecske-, a juh-, a marha- es a serteshus.

A tejtermekekben is ta/ali'aro. A noveny! eredetii taplilMkok keveset tartalmaznak heIii/e.

!FIGYELEMl

Kisgyermekek szervezete nem tudja eJJcillitani az Lskamitint . .4z Lskarnttin termelodese csak '5 eves kor k6rii! kezdodik.

A szervezeumkben lejatszodo egesi folyamatok soran salakanyagok keletkeznek. Ezek mennyisege evente elerheri a tobb kilogrammot is. Az Lkarnitin eltavolltja a szervezet szarnara mergezo salakanyagokat. ezaltal hatekonyan reszt vesz a szervezet rnercg-

lenlteseben.

L:)(arnitin

A lejrem,,!kekben is megtaltilhato ez a termeszetes al!)lag

Az L-karnitiu egy olyan termeszetes anyag, arnely az allati es a noveny] eredetu taplalekokban, valamint szervezetunkben egyararu meg- 1<l,I!lIhnt6.

Az emberi szervezet koriilbe1Li120-25 gramm L-karnitint tartalrnaz, melyer bioszintezissel filtH ele. Legnagyobb mennyisegben a vazizomzat tartalrnazza, rnintegy 19,0 grarnmot.

A taplalekok kozul az aJlati eredettiek tartalmazzak nagyobb mennyisegben, ezen belli! is a voros husok.

Az L-kamitinl elsosorban IIl.phllek-kiegeszltok alkotoreszekeni, valamint kozrnetikurnok hatoanyagakent alkalrnazzak.

A marhahus nagyobb mennylsegben tar/alma:

L-karnitint

57

Szermlnk allandoan ki van teve minden kornyezeri batAsnak. A lutein kulcsfon·Iossagu. szerepet to It, be, a stem vedelrneben,

A zervezet be kenilve a fe1s~lv6dasl kevetoen. a szern ket teruleten halmozodik fel a. szernideghartya (retina) sarga.foltjan es a szemlencseben, es fejti ki jotekony hatasat,

A lutein antioxidans hatasa miau mas, szervek anyagcsere-folyameraiban is segu, Arra meg kevesen figyeltek fel, hogy iaplalkozasi szokasaink ugyanugy befolyAsoljak szernunk egesz» segel. latasunk elesseget, mint az ellenallo kepessegilnket vag)' az erdnleninket.

gyo korlalban stbgyogyltdsra, jerl6tJelJ{risre, tu.odlfsok keze!esire ,lIlkalmaZ1:tik

58

TaVllsti kurd/flItll

Ii soska (RU"'~ acetosa) floral; friss leveleu salaraban. Ievesben Jogyas1.,t}tlk

I

TUDTA ... E?

A. lutein fa forrdsa a spem}t. II kdposztafeMit is mas soleuald leveles ziildsegek, de

t aXllIl,e .• fIlinden,zo,"'ds.eg- fele tarlllimaz bel61e

tobbet-kevesebbet.

" lutein ka,icsiJnzi o3szel a levelelmek az aranysarga szint.

Az el'tlberi szervezel llem tu«Ja a la/arho: nelkiilOzhelellell luteint e/6dllllani, ezer: an a tapltiiko>:asItlJkkal kell potolni!

A lutein rnegovhat II szAmh6gepmonitor karos hatasa:il6l, lassithatja LU id6sk.ori It!.ul.sprobhimilk kialakulasat, es csekkentheti II mindennapi karos kornvezeti haulsok' ~iatt Ida laku 16 probIemtikal.

TUDTA-E?

Legf6bb [orrasa! Q (eager gJ'limo/csei (kagvlti. rak) es (I hal. Az egyeh htisokban es az' anyatejben is repmeszetes [ormaban fordul ela. Az anyatejben a masodlk: Iegnagyobb mennyisegben kepvtselt am/nosa".

csom' tI taurinszint, kiilo;,bozii zavarok jelentkezhetnek; pe/dolll (1 szivuom IWrosodasu, a recehartva rendeilel1l!sfejfOdbie lis novekedesi visszaesesek.

A eaurin-adagolas

a stresszes allapotban lev6, extrem

energiat k,ifejt.o szervezet szarnara,

a szellemi tevekenyseg es a cukorberegek rnegsegttesere

hasznos.

A taurins napjainkban e,gyre elted edrebbe val6 energiaitalok foruos alkoroeleme.

A ro.k hi,flint) taurinfomls

A 'Ia,urin az ernberi szervezetben is el5fordu16 kentartamu amlnosav (az aminosavak a feheljek alkororeszei), amely legnagyobb mennyisegben 112. agyban es az idegrendszerben talillhat6 meg.

Az ernberi szervezetben kilcgrammonkent 1 gramm taurin van. Energiatovabbtt6kenl es rneregtelenltdkent mukOdik.

Pozitiv haUls1 fejt k.i a szlvizornra es tebb kutatas soran kimutartak, hogy csokkenri a vernyornast. Az izrnok tarros terhelese csdkkenti taurintartalmukat, va- 16szhauteg ennek is resze van kialakulasa-

Akereskedet:emben megll.asarolhatQ (tnergillitalok is tllrta.lmavurk taurint.

S9

Felhasznalas

Erd6n, melon jartunkban, kirandula okon okosan res zilk, ha begylijtjiik az u· tunkba keriil6 gy6gyniivenyeket, Azanban soha nc szedjunk le olyan novenyt, amelynek azcncssaga: iileloen nem vagyunk teljesen bizonyo ak,

Szamtalan olyan faj el, amelyik nagy on hasonllt egyrnsshoz, de mig az egyik gyogyhatassal rcndelkezik. addig a rna ik mergezo a· nyagokar tartalmaz, Azokat n novenyeket em erdemes gyt\jteni. melyeknek szaritasa kulonleges banasmodot igenyel, ellenkeze eserben olyan vegyulerek szsbadulnak fel benne. melyek a szervezetre veszelye ek leheinek, vagy nem megfelelo hauisl ~"'''n,.n'.

at augusztus-szeptembert ido. "akbtm gyfl}llk.

Gyiijtes, zadtl\s taro.lh

?

•

?TUDTA-E?

Mire lehet $l;ilksegllnk, ha gy6gynliyenyeket szeretnenk gyiIjten'? Egv ko drrll vag>, zslikra. amibe a n6'o1l.· lIiI:'1J~1I nyeket szedjiik. ousrn, hogy a szarakat elvagjuk, kl!are. ha her" gekel,es Ii oro, ha gyijkereket gyi1jr(jnk.

I Csak szara: idiJben jOgjllllk hozza a beI gyr'ijleshez. mikor 11

lIow!:nyek nincsenek elasva. A fold felettt reszeket j6 dele/orr szedni. amikor a nedvkeringes eroreljes.

Sok gy6gyn6veny (cickafarkk6r6. bOcUB) megklvanja, hogy verofenye idilben szedjUk. A leszedert novenyeket ovaiosan ko II rba helyezzilk. , e hagyjuk 50- kaig egy csornoban, 8

A sti)S%O, gylijll~:s utan azonnal te-

dtsiik ki szaradni 8ke!.

oklirfarkkdro Alajuk rnindenkepp

(Verbascliffl tcritsunk paplrt. Szaraz,

plllomoide) szetlo . nedves egtill

Q kijfl(jg~ Is vedeu helyen szariisuk.

asuma Minel tobbszor

8J'og}'niivenYI! forgas uk,

______________ ~ __ J

•

Gyfijtes. szadtas, tarolas

tnGYELEM!

Az Q gyagym]VerlY. melyet kiiz:vellelJiil Q felIJasma/Q.s elalt Zlizlmk ossze. jobban kiJejri ha/lisar. Tarolasho: megfelelnek:a papirra I kibelelt klsebb kartondobozok is. A bddog: es vasedenyek alkalmatlanok erre a celra. mert tonkreteszik QIIOvenyekben la/O/halo vitaminokot, kiilih,osen a tlag)lon erzekeny C- vitamint

Az Q gyogym'ive1JJ! amelyik felrr{I,oen megbam III, esetleg megfeketedi« a mflritas a· /01/. valamilyen .a/mal fogva uinkremem, es haszntilatra alkalmatlanna valt.

Az elcsornagolt szaritott gy6gyfu veket sze lios. huvos. SOLet hell/en laroljuk.

ahol nedvesseg, para nem eri i.ikel.

A fold alarti reszeket evszaktol filggerlenul barrnikor gyujlheljUk.

A feller arvac~'allin (Lamium album) leveles, viragos llaj/lbdt htUUlOsltjrik g,Yog}·tlstuli I

szempOIII?ol,. ~yti.~.w~~.·.e.1 ,apnlls"pl/ms

h6rrapokball lehetseges

Az elk6vetkezQ kotetekben. a reszletes lelnisoknal minden gyegynoveny eseteben ko:z6lni fogj uk a szaradasi ar.anyt.

Ez azt jelenti, hogy a. friss gyogynovenYI.I.emeljilk, rnielott kiterftenenk, majd szaradas ulan ujra megmhjUk. Ha a kapott eredmeny azonos. vagy kevessel ter el a megadott szaradas! arany osszegeto], akkor helyesen vegeztiik a miiveletet.

Szaradas Ulan azonnal szedjiik ossze a novenyexet, ne hagyjuk, bogy a por megszallja. Falun vagy padlason szarirva az scm an, ha veknnytullanyaggal leteritjuk anovenyeket.

Mrutim osszeszedrak, lehetdleg minel klmeletesebben rakjuk papir- vagy vaszonzsakba, esetleg lezarhat6 uveg- vagy keramiae-

denybe, .

61

Ha e.gy adott novenynek csak a levelere vagya viragjilin! van szuksegunk, ne sajnaJj uk azidl:it arra, hogy leszedegessuk az erintett reszeker,

Abban az esetben, ba az egesz novenyt leszakl Ij uk azzafa cellal, hogy majd onnon kenyelrnesen leszedjilk rola a szukseges reszeket, akkor feleslegesen tonkretesszuk II novenyt, nernegysler puszrulasra itelve azt,

Amennyiben rucdunk nyllik erre, a. leheto legszerencsesebb dolog a gy6gyndvenyek hazi. MZ1liji [ermeszrese. Ennek elonye, hogy egyreszt nem artunk II termeszetnek, rnasreszt bizonyosak lehenink a noveny eredetet illetoen, mivel II mogok szakuzletbtil szerezhet5k be. Nem beszelve a k~r. teszkedes oromeirol '"

621

A mezei katdng rCid'Qrlum lntybus) gyokeret, l'tkonyabb ,wirhajllisaillf! tHieve/e;', haszndljlfli. gyogydszali celokra: Gyl1jtlfse oktober-aprilis, illetve julius-ollgusous hdnapokra esik.

Az alabbi tablazat segitsegevel konnyen megmerhetjuk.a szarltott gy6gyniivenye.ket,

Agycgynoveny I ka.lles- 1 evoka-

resze kanMnyi fwg nalnyi rUlg resze

Level 0,8 3.0-4.0

Virag 0,5·0,7 1.2-1,8

Teljes

fold feletti resz

Kereg Gyokerzet Terincs, mag Teakeverek

0.,8-1,0 1,0-1,5 l.5-2,O 1.,2-L5 O,B-I.O

•

A korbevagoll '(I _ .$a-: ()IOS seriilest I«Ip, Jj .fak cserjek'kergh egy hosszanti esikban fej/. silk te; is)' a: sokka! Mpnyebbe/l meggy6· gyjl_h.atja .az illra/lm_k ej!el~seb;el,

Bevezeto .

. .3

Drog

Mit nevezimk drognak? .4

Elenkito novenyek 5

Tortenelem

Egy kisgycgynovenytortenet 6

Gyogyaszat II sole! k1)zepkorbllll 8

Hasonlot a hascnlcval : 9

Reg] idilk praktikai 1 0

Fitoteripia

Gycgynovenygycgyaszat 1 J

Hatoanyagok

A gy6gynlfvenyek hatoanyagai 12

A novenyekben talalhato fontosabb haroanyagok 13

Antiblotikumok 14

Termeszetes annbiotikumok 15

Cserzoanyagok (cseranyagok) 16

Keseruanyagok 17

IlJ6oJajok 18

Nyalkaanyagok 19

Pektinek, zslros olajok 20

Szaponinok 21

Vltamlnok

Altai anos jellemzes 22

ZsiroldekollY vitaminok

A-vitamin (retinol) , .23

D-vilamin (kalciferol) , , , 24

E,vitarnin (tokoferol) , 25

Kvvitamin (fillokinon) , , ~ 26

V{zoldtkollY vltaminok

B,-vilamill. (tiamin) 27

B,-vitamin. (riboflavin) , : 28

·63

!t~

r ~~.~!§~ ~2E~};;) ... · .• ··.· .....• · ....•.•.......• · .. ··•·•·.···.· •.. .: •. ·.·.:· ..• • .. ···.·l.l

r B,,-vttal1lln (ciano-kobalamin) """."" .. "" .. """""""."" , "" .. " 33

~ ~;l~~".~~~~~b:j~:s~\'):::: ... ::::::".::::::::'::::.::"::':::::': .. ,":·:"::::··::···::"::::::::::::::::H

PABA (Para-arnino-benzoesav) .. ", .. , " ," .. '" """""".,,"" " , " . .3 7

Pvvitamin (rutin) .""", , " " "" .38

•

"\s\'iln)1. anyagok

B6r"" .. "" .. """" '" "" " "" """" .. " " ""' , " " .. " " " .39

Cink ., .. "'" .. " .. "" "" .. "" .. "" ".,,, "" " "." .. "" .. ".,, , .. " .. """."""" .. "" .. """"" 40

Fluor , .. """"." ""." ,,." " " .41

Foszfor " .. "" ," " '" .. '" " .. "."." " , .. "."." .. , "' .. ,,"." .. " "" .. "" .. , .. "." ",,""..42

J6d"" "."."""." """" ".",, , .. "'""", "" .. """ """ , ,.""""."""",,."""""""" """.43

Kalcium """.""""" .. """""""""""""""""""." "" .... " """"" .. """ .. ""."." .... "", .... ,,,., .. """"".,,"" .. """"""44

Kalium ,,"" .. """""" .. "."" .. ".""" ""."" """""""" .. "" .. """"""""""""" ""."" .. " """ ".45

KI6r es kr6m " " "" .. " " "" " .. " " "" .. " .. " .. " ,,"." " "" , .. .46

Magmlzium"""".,,"" "."""."""." .. "." "" .. ," .. ""." .. '""""" .. " "." " .. ".""".". ".""" "."." ..4 7

Mangan es rnolibden ... " " .. "" .. "" .. "" .. "" .. " .. "" .. "",." .. "" .. ,," .. " " ..... " .... "". " " "AS

NatriulTI""""."""""" ,"""""""""""" """ """"" .. ".".,.""'"""'" .. """"""""""""".""""""""" .. , ".49

Rez es szelen.... .. "" " .. "" .. " .. """ """"""" "" ..... ,."" .. "" .. "" .. "" "." " " .. " .. 50

Vanadium "" .. " "" .. "" ".""" .. " "" .. "" .. """ .. " " .. , " " .. 51

Vas """"""""""" "" " .. ". "." " .. " " " " .. "."""" """"""" " " .. " .. , '"""" """ .. " , " .. " . .52

I

~

Mikrotapanyagok

Beta-karorin ,,,, ",,"",,,, ,, .. ,, .. ,, ",".""" .. " .. ,, "" "."""" "53

Ginszeng """""""""""".",,," "."."",.".""""""" "" .. " "."."."""."""", .. "."""""""." " " .. .54

Glukozarnin """"""""""""" .. """ .. """""." .. ,,""""" .. "" .. """ .. """""",,." ," .. ", .. ".,,"""." .. """"".55

Likopin ." , .. "",,"""." .. "" .. """"""".".""", " , ... , '"""".""""" " """""""""" .. , , "." ... " .. ,"" """ .. 56

Lvkamitin .... " .... , .. " .. ," " " .. ", " "" .. " .. " "" .. " .. " " .... "" .. ",, ," "" .. "" "57

Lutein."",""""""""",""""" .. "" ... "".,,,, " """.".",,.,,"""""""" ".,,,., """.""""""".,,".,, .. ,,, ,"58

Taurin .. ,,,""" .. "" .. """""""""""""",,"" .. ".",, .. , ...... , ... ",",,,"""""",,,"",,, ... , ,,"",,"",,".".,."."""".",, .. 59

Felhasznalas

Kovetkeaik:

A legelterjedtebb gy6gynovenyeket bemutato kepes kalauz teljes k6ru eliga.zitast nyu.jt az egyes gy6gyn6venyek felismeresehez, meghatarozasahcz, gyfijtesehez,ha.sznalataho.z.