You are on page 1of 379

62o

JonNs;xioun

EIFELEDETT
MESTERSEGEK
t',\t4.49;5
FSZEKlV/1 kdnyvlar

"ilJlluIJllilLl[|lll[til

ffi
Budapest,2005
Dorling KindersleyBook
London, New York,Delhi, Toronto,Mii[chen, Melbourne

A kdnyv el6szb.k6t kdtetbenjelent mega Dorling KindersleyLimited-n61ForgoltenArts (Elfeledetr


mesters6gek, 1984),illetve ForgotlenHouseholdCrafts (Rdgiid6k hrztartrsi munkii, 1987)cimmel.
A The ForgottenArts & Crafts cimd dsszevontkiad.isNagy-Britanni6ban2001-benjelent meg a Dorling
Kindersley-nl(80 Strand,LondonTVC2RORI),amely a PenguinGroup r6sze.A kiad6sbankdzrmfkdddrt
a Nationat Tiust CNemzetiKulturrlis Ordks6gHivatala).
A fordit5s a The ForgottenAfis & Crafts cim( cjsszevont
kiad,s alapiin k6sznlt.

Szerz6:John Seymour

Forditotta:Bafih R6bert,CsupornAngyal Zsuzsa,Erdei Gabriella,GyengeL6szld,GyengeVir6g,


Horvdth Csaba,Molnir Erzsdbet,Olrh Judit, OngrddiMelinda, VAg6lldik6

Magyarorszigonc. fejezetet(374.old.) irta: SelmecziKovics Atliia


Az Elfeledettmestersdgek

Lektorrlta: GyengeL6szl6

O Hungariantranslation:Barth R6bert,CsupornAngyal Zsuzsa,Erdei Gabriella,


GyengeLdszl6,GyengeVir6g, Horvii$ Csaba,Moln6r Erzs6bet,O16hJudilj OngrddiMelinda,
Vdg6Ildik6 6s a CSERKiad6, Budapest,2005
O 1984,19876s 2001Dorling KindersleyLtd, Londor
O Szijveg:1984,1987s 2001John Seymour

Minden iog fenntartva.


Jelenkdnlaet, ill. annakr6szeittilos reprodukiilni,adatrtjgzit6rendszerbent6rolni, brirmilyen formiibanvagy
eszkdzzel elektronikus,mechanikus,fnyk6pszeti riton vagymis m6don- k<izcilnia kiad6 engeddlyendlkiil.

ISBN9637418024

Kiadja a CSERKiad6
Felel6skiad6:a kiad6 \'ezr6je
1114Budapest, K6roli Gdsp6rt6r 3.
Telefon:386-9019,209-2982;Telefon/Fax:385-6684
E-mail: cser@chello.hui Honlap: wwwcserkiado.hu
Titrdelds,nyomdaiel6kdszils:Pet6Erzsebet
Nyomdsskdt6s:Neografia,Szloviikia
TARTALOM
FAE,{Zlri IESE49
ELdSZOII F^LAZAS52
M6sz6cErfs53
N,bFEDEL,zsi?lEDfl 54
ElsSr6sz PALA{AsiTis 59

*Eii,'i,?JJl,,
w
coNDoLATOKl4
BEVEZETo
A SZABADEG ALATT 60
A FA MESTEREI24

SoviN$K 61
SARJAZrAlis 25 R Korr r L62
SzriRczoN
KAx-\\lli,PilEs26 ATLEP6K66
GEREBLIEKiSZiTES 30
Krir,{sAs 68
VTLLAT<iszi'IEs 32
KsziTfsE33 T6zEcv,{cAs70
VEsszdsEPRI:i
SzlRsz,{-MNliL(iszir6s 34
F,MBRoNcs KiszirisE 35
LErRAKisziTEs 36
38
rEzltfvnsssczz
SziNAEIETo KlszirlsE
K$csoq cOvEKrK39
F^ cFatlAr.PK-6sziT!s!40
SzEKrABKisziTbs4l
l-^szENEclTEs44
FoNofi KoSARAK 40

ttt'zfpuv +s
Szi(KisziTls 73
FrlMoN"rls76
Kov csMEsrERsiG 77
KTREKGYARTAS 86
KAD,4RMESnRSEG 94
Eszf ERGAtYosMEsTERSf c 104
SZEKERIK EsKocsR 106
M6sodikr6sz
REGIIDOK
HAZTARTASI
Sz,{\,xisziTEsE112
H,T6i?jrEs 114
MUNKAI 193
A coRAcr-D cs6\AK 121
VlToRr.AI<]iszfiis122 BEVEZETES194
KoTELvERls124
Hir,oKoTis 126
BdRKrKiszi'lis128
SziJGYriRrj MESTERsic 130 A KONYHA VILACR ZOS
NYERrcKEsziltis 132
KuMETGszlTis136
Csz,M,\-Esclr6(isziTEs 138
FAcrrd(Eszilts 140
KisKEszht's142
.\dcLoMKowKtJMv,(cAsA 144
SfiAr,,{LciK, KdMp6$oroK 147
KARAMKcTUK 148 EldKfszir6s 206
FAZIKASMISTERSIG 150 SZABAD TrlzdN2I2
TEcLAKszlTls 156 Az ll-so dNrDTf'/ s rdzEELyEK 2I8
Tril6csERirK:szittrs159 KENyERsurEs 222
PAPiNGszlrfs160 T^RrosiTAs,TiRoLAs 224
KosARFoN,{s 163 Sdz,{s,sA\' \'yiTAs 226
GYjIKiNY-is szAl,u,croNis 172 AszAl-ris, szARir s, FUsToLis227
PALAcKozAs, (oNzlRvr<iszif s 228
GttMolcsoK fs DEsszlRTEK 230
HfrEs, FAcy^szr,4s 232
HAZI SZOVES
I74 TlszriTAs, TAK\RirAs234
MosocAT,{s238
Ifuzr vlzELL,tT,4s240
tAr<iszir6s 24I
K{vEF6zis 243

Szows 175
LENvAszoNKisziTis 181
GYAPJiszd\,Es184
SlLYEMiszirEs 188
PAr(uT(isziris l9I
SoN.6z!s245 AGYAKH^r6szo3,k 298
Sz6L6!oR,ATMABoR 248 HAzr cYdcYM6DoK 301
GY6GYNoVINYIK EsFUszlRE(250 FaRDdszoB,{K 302
ALLxl'lr RrAs,-lENtaszrEs252 E'fKlizfs lis szdF,\Koz,{s306
MIHlszLr 255 G\TR1Y- is oL lvrl-,iciT,4s 310
Gi- f s vrLL liwL,iciT,{s 316
TruoRiT,{s318
KtMiNYsrPRis326
TEJFELDOLGOZAS
257 HULLADIK^ H,iz KoRtL 328
K-ARI!v6K fs DL6sKdDi)K330

TEXTILMUNKAK 33I

TDt !s lBllElDor-cozAs258
TlJsziN(iszi1]6s261
VAJK6sziTls263
SArrKEsziTEs 268
FAGYLALXiSZiTES 272
FoNAs332
Sz(ir\'r'EcE(338
MOSAS,VASALAS273 CSTPKEVERES 340
HoRcoLAs3,l4
FRrvolrrls is MAKMMi345
KorEs 346
RuH^Kisziris is JAviTAs348
STEPPETI is FoTjITAKARO 356
R{Nfi r-As (srvloKKor-it358
HivzEs 359

A'iiz BtiszEtui,sh274
Ltc- is szAB,ANKisziris276
A v,{szoNNrMlriosAsA278 DISZITOMUVESZE'T
361
RliH^sz,iRil^s284
VASALAS 286
RLH,\r,ljs-ris290

A HAZTARTAS291
Fls-lrs is PiT,{Z,{s362
Slri\crlLzis 364
Br-lroRoK 365
LAK,{sDisarK 368
LrNNriPrDiszriK370

ELFELEDETTMESTERSEGEK
A TUZLL6BDGYr-illlis!292
Ffrus 294 MAGYARORSZAGON374
KoSZoNETNYTLVANjTAS
383
E L OS Z O

dr sok 6ve,hogy meglelente kcinlv els6 kiaddsa(198,1),ds


sajnosaz Sltalamismefi ds id6zett mesteremberek j6 r6sze
mdr nincs kdzdttiink. Ennek ellenrehd16sI'agyokDorling
Kindersleykiad6nak,hogytgy ddntdtt,ilbdl kiadja a miivet.Mert el
kell jiinni annakaz id6nek,hogy azemberis6gfelismerje,az eg6szsdg
6sa j6ldt alapja,ha a n6k 6sf6rfiak isrn6telkezdeneka sajdtkeziikkel
dolgozni,val6sfgostdrgyakatel6dllitani. Hiszen a k{rhozatt az az
let, amelynekfolyamdn az emberekcsak a szimit6gdp billenty(it
nyomkodj6k,vagy a gydrakbane$'hangt 6s egydltaldnnem kreativ
tevdkenys69et vigeznek.
Miutdn az 6ri6si multinaciondliscdgekrdtelepedteka vildgra,egy-
re kevesebben 6skevesebbcn vagyunkabbana heiyzetben,hogy bir-
mit is a sajit hasznrilatunkra, a sajdtgydnyiirfisegiinkre
de legaldrbbis
alkossunk.Szintemdr valamennyiencsup6nkicsinyfogaskerekek ma-
radtunk abbana hatalmasp6nzcsindl6gipezetben,rmelynek az ird-
nyit6i oly trivolvannakt6ltink,6s taldn csaka Mindenhat6tudia, hol.
Eltekintveatt6l a nyugtalanitdt6nyt61,hogyaz eg6szszdrnyiis6ges
glob6lismasin6riaegydltaldnnem valarnistabil alkot6s,6sel6bb-
utdbb rjgyisdsszeroppan, mindennapjainksiv6rsriga6sunalmaskiir-
forg6saembertdrsainktcjbbsegnek mdr most is alig kibirhat6, s kd-
zeleg a liLzadlspillanata. Meg kell ism6t szereznijnka jogot arra,
hogy magunk kszithessiikel haszndlatitdrgyaink 6s disztdrgyaink
Iegaldbbegy r6szdt,amennyirc futja k6pess6geinkb6l 6s kdziigyes-
s6giinkb6l.Ne szdgyelliilkfjb6l k6zbevenni a legalapvet6bb, egysze-
r( 6s mdgisoly kedvesszerszdmokat.
Ha v6get6r a nagyrabldskora, ahogyanjelenlegivildgunkatielle-
mezhetjrik,megldti6k,tij hajnal virrad r6nk, az eg6szs6ges ds teljes
6let jdn el; megsebzett, kifosztottplantenkatmeggy6gyithatjuk,on-
honunkban 6s egeszkdrnyezetiinkbenval6s tirgyakra cser6lhetjik
a miianyag kacatokat6s l6lektelen ttimeggy-rirtm6nyokat. Ebben a
kcjntvbenkisdrletetteszek16,hogy megmutassam, mindeznagJonis
lehetsdges.
V6giil kdszdnetetmondok Angela Ashe-nek,hogy segits6gemre
volt mcgannyiszakmaiismeretmegszerz6seben.
John Segmour
Killowen,1999

Bafta,Az 1950esnekbenAlbett Lt hnak kosdtfon6 mfihelylben


mesLcr
ELSORESZ

EIpELEDETT
MESTERSEGEK

W#4ryg*/"

nffiw
He l
il[l(3f
g6w

ABRoNcsKERT'LA KocsrKERfKRE
Mi tdn afdbdlbisz b kacsiherdhreillesztettibaz izzdacdLabroncsot,
dzzelg)a1"sanle kelletthiteni (1 86-93 o-)
BBvBzBr6coNDoLAToK
z iiltaliinosan elteriedt nzet szerint a t6megtermel6s
!eL!elehet6v6,hogy a vil6g npessg6nek jelcnt6s r6sze
annyi eszkdzi6s haszn6latitrirgyathalmozharottfel. Eb-
b6l k6t k6rd6s ad6dik. Az e1s6:vajon val6ban sziiks6giinkvan
annyi kacatra,mint ahogyazt hissziik?Az iizletek polcai kdzrjtl
s6tdlvagyakranhiterlenkedvendzemaz iruk6szletet,hiszen sze-
momra elkdpzelheteden, hog_)_
az 6ruk kilenc tizedevajon milyen
m6don jdrulhat hozzi az emberekjobb kcjz6rzet6hez, boldogs6-
gdhoz.Vajon kinek szereznedrdmet, ha megszerezhetn6 ezcker,
kinek az 6lerev6lna szebbdaz ilven termdkekt6l?A kilenc tizcdiik
val6szin(leg hamar szemdldombrakeriilne, s ezzelbebizonyo-
sodna,hogy mir az elddllitisuk is hiba volt. A m6sodikk6rdesaz,
hogy mi6rt kellene az embereknek ilr_en fdlcjslegcstdmeg-
cikkekkel be6rnitik, mikor napjainkbanaz rin. vil{9" nd-
pessg6nek "fejlett
egyrencivekv6rdszemunkan6lkiili. A siliny t6meg-
cikkek gydrtris6raaz egyetlenellbgadhat6magyardzataz lehet-
ne, ha nem akadnael6g ember j6 min6sigri lerm6kek el6i11it6-
s6hoz.Ez azonbannem leher kifbgis, hiszen elegend6ember dll

l4
rf
rcndelkcz6sre.Illetve elegend6ember lenne a ktildnldle sz:lktu-
cl6stig6nyl6munkikra, ha a fiatalokal6rt6kes,hasznos6sdrdekes
munkik \'6gz6s6retanitan6kmeg.
Szerencs6re a r6gi mestersigekmig nem veszLekcg6szene te-
1ed6shomiilyiba. S6t,azt laldttam, hogl val6j6bannincs is olyan
r6gi mestcrsdg,amelyerne hasznilninak valahol a mai napig fd1-
dnnkdn. A fejiett vilrg ipp most kezdi ijra fcll'edezniaz 6rr6kes,
mesteremberekiltal L6sziletl tirgyak sz6ps6gdt6s szliksgess6
rijra az ipa
961,6saz emberekmind jclent6scbbhdnyadaig6nyli
ros munka j6 min6s6gii lerm6keit.

Chatti vagYdebbie?
Az im6nt r.al6banazt rnondtamvolna,hogy a tdmegcikkekugyan-
igl megrilljik helylikct? Ha igy tettem' azzal ellentmondlam a
'lbgorcnak'
misztikus bengrili kotr6nek, Rabindranath llki k1
hasznilati lrirgyat, a debbie-ris a chaltil hasonlitolla dssze vala-
mikor A ddrri; k6dlbeliil hiszliteres benzintartdl)! a cldtti pcdig

agyagkors6\:olt, amclyel vizhorddsra haszndl!ak,s kiz6r6lag


mistirenberek kszitcttekilr-et.Thgorea d,?bbie-r hitv6nynak ta-
litta egy crdttival osszehasonli8'a,is azl irla 16la:dellie-ben is
lehetel! vize! hordani, de az ed6ny magavisszal.szit6lelvdnl', a
chatti azollbar nem egyszerrlen megtelel a cdlnak, hanem m6g
szip is. Az ut6bbi drdmet szerzetta haszn6l6jdnak6s a szem-
1l,nekis. -Nlit6bb, ehhezlal6n azt is hozzitchettevolna a k6h6,
hogy az a n6, aki a fej6re16ve,d,?rrrr-benhordta a vizet, akkor is
rlitnak trinl, ha 6 magagydn,v6riivolt, mig a c,dtti szinte elva16_
zsolia egyszer( szips6g6vela haszn6l6j:itis Ahol .ldttit hasz
ndhak vizhorddshoz,olt a kciz6ss6g dsszetart6bbvolt, mig ahol
debriet, otr csupin a korn-vezetiikelszennyeztik6s cs[fitottik a
lalu lak6i.

l5
?l
A term6szetesanyagoksai6toss6gai
Term6szetes a[yagokb61ksziilt lergyak haszn6latdvala legtiibb
ember szivesebben v6gzi munkrijdt, mert az ilyen trrgyak hasz-
j6
niilata rz6sseltdlti el az embereket.A t6rgy formiia, feliilete,
anyaga,sz6rmaz6sa mind hozzrij6rulehhez.Tudat alatt taldn l-
k6pzeljiika fAt,amelyb6legytdrgyatkifaraguk vagya mez6t,ahol
azok a bfzaszdlak n6tte\ amelyek szalm6j6b6lkosarat fontak
hozzAefi6kezek vagy szikldkat, k6darabokat,marhab6rt, ame-
lyekb6l haszn6lalilirgyak lettek a msteremberekkezenyom6n.
A fa, a vas,az ac6l(nem is sz6lvaa kivdl6 min6sg( rozsdamentes
ac61r6l),egy6bf6mek, legyenekakir nemes-,ak6r egyszer( f6-
mek, gydnyijni kkijvek 6s term6skdvk,az irha, a termszetes
rostszilasanyagok,amilyenp6lddul a gyapjri,kender,len,pamut,
selyem,iuta,6s v6giil a v6lyog,azok a termdszelesanyagok,ame-
lyeknek iinmagukban is elegend6nekkell lenniiik bdrmilyen
hasznilad r6rgy elkszit6s6hez. V6lem6nyemszerint kiz6r6lag

ezek azok az anyagok,amelyeketelfogadhatunkhaszndlatitdr-


gyak k6szits6hez. Ha egytdrgyatnem lehet el66llirani ezekb6laz
alapanyagokb6l, az a t6rgy sz6momrasosemleszvonz6.
A termdszetesa[yagok sajdtoss6gaimiatt kiildnleges szak-
luddst 6s gondosmunkdt ig6nyelvalamennyifolyamat,amelyben
term6szetes anyagokatdolgozfel vagy alakil a mestetember.A fa
erezete,bels6 szerkezetemiatt a fa nem hasadb6rmilyen ir6ny-
ban. Az asztalosok,ecsok, bognrrok, kdd6rok, esztergdlyosok,
hai66csok ezt pontosa[ ludjdk, 6m szaklud6sukkal k6pesek
ennekellen6reis rnin6sgimunkadarabokatksziteni.A fa tulai-
donsdgaitmindannyian saj6t hasznukra forditjek,6s az anyag
hibdit kikiiszijbdlve,k6pesekrlgy alakitani a f6t, hogy az alkalmas
legyen kiildnbdz6 ldrgyak el66llitds6ra. Az dltaluk k6szitett
munkadarabok nem csup6n id6t6ll6ak, hanem tetszet6sekis.
A frival dolgoz6 szakembereknekmeg kell ismerniiik az alap-
anyag lulaidons6gait,6s ezzel olyan tud6s birtok6ba keriilnek,
amelyreegy frdccsdnl6gy6rbandolgoz6szakembernekmg csak

l6
gondolnia sem kell, hiszen a miianyag egys6gcs,erezet ndlkuli
r n l r g . N c m r g e n ] ( l\ T a k l u d a 'at l b r m r z a \ a
A k6nck mint 6pit6ary_agnak is megvannaka maga korldLai,
6m az epil6mestereksz6zadokon6r m6gis lenydgijz6rirkidokal,
boltiveket, oszlopokat,pillreket emelrek bel6liik. Vasberonb6l
szinte birmilyen formdjri eiem kdpezher6,mdgis igen ritka az a

beton6pitmny,amclyet fennrartisok n6lkiil sz6pneknevezhet-


n6nk. Lehet, hogyclisme16enb6lintunk egyhatalmasfelh6karco-
16lrudn,de hit hol van a sz6psige mondjuka dorsetiSherbornc
Abbey lcg}-ez6bohozatos mennyezet6hez kdpest,amelyneknagy-
m6relli kdpe oda van trizve iratszckr6nyemre,hog] valahinyszor
csakriipillantok, mindig dmulhassaktdk6letess6gdn.

Ar, kdlts6g,6rt6k
A kdzmr:ivestcrmkek gyakran val6ban tdbbe kerillnel! minl a
tdmeggyhrtm6nyok,de tinyleg drrigdbbak-e,ha m6rlegeliink
minden koriilmnyt? Gondoljuk csakmcg, v6gs6soronnem gaz-
das6gosabb-e a baritnal! szomsz6dnak vagr-a helyi k6zmiivesnek
fizetni egy kicsit tobbet egy sz6pds i6 darabefl, mint valamivel
olcs6bbanmegvcnni egy hamarosanszemitre kerii16 tomcgter
m6ket, amelyet Isten tudja, hol gyarlott valakil A kzmdvcster
m6k haszndlatinak6h'ezetedrdmmel tdlti el kdszil6j6t is, ezzel
k6lcs6ndsenszcbb6teszjk egymdslet6t.A gyiri munkris lcgfel
de maga a
jebb annak ijrtil, hogt fizetsiget kap.l fdradozrisd6rt,
mLlnkanem jelent szimdra dlvezetet.

1.4 ^as.-
?l
Manaps6ghamar rasiitik a belyegetarra, aki ig6nyli s keresi
a k6zm(vestermdkeket,mondv6n,hogy a tiirsadalmi elitbe sze-
retne tarlozni. No ign, az elitbe, csakhogyezt a gtnyosnak sz6nt
bsoroldstbiiszk6nlehet v6llalni. Me h6r ez esetbencsak annyit
jelent, hogy szeretiaz egyedi,kedves6s szdpdolgokat.Egy csdpp
igdnyessggel teh6t brrki az elitbe tarlozhat - van ott hely el6g.
Senkit sem k6lyszeritenek a tdmeggyrrtmAnyokszemdrdomb-
jdra. Gondoliuk csak meg, k6tsz6z6ve egyriltal6nnem l6teztek
nagyipari term6kek,az emberekm6gisugyanrigyltek-haltak,6s
nem voltak boldogtalanabbak, mint manapsrig.Hallom nyomban

az ellenvet6st:sokannem engedhetikmeg maguknak,hogy felka-


paszkodjanakaz elitbe. Term6szetesen ez oem igy van, csak fel
kellene ismerniiik, hogy mennyi fdldsleges,ndlkiildzhet6holmit
v6s6rolnak,amir6l rlgy gondoljrk, kell a mindennapi 6lethez.Az
elithez tartozni teh6t nem sz6gyellnival6 dolog, m6g ha sokan
igy is gondolj6k.Ennek 6ppenaz ellenkez6jeaz igaz.
Sairt otthonomat lassankdnt,fokozatosanigyekszemmegsza-
badirani a hitveny tijmeggydrtmdnyokt6l.Megtanulom, hogyan
lehet nilkiildzni 6ket anlkiil, hogy hidnyukat 6rezndm,illetve
helyettiik olyan nemes anyagb6l k6sziilt tdrgyakat haszn6lok,
amelyeketszorgalmas,tehets6ges, a szakmiiuk irant elkdtelezett
mesterek k6szitettek.Eletm6dom, 6letfelfog6somhozott kitzel
szdmoskizmiiveshezirorszdgban,ahol 6lek, Valesben, ahol ko-
ribban 6ltem, Angli6ban, ahol sztilettem 6s Franciaorszdgban,
Nmetorsz6gban, Ausztdrban, Olaszorszigban,Gitriigorszdgban,
s6t Kitz6p-Azsi6ban 6sAfrikdban, ahol tdbbszdris megfordultam.
Van kdztiik szeg6nyember, aki kiizd a mindennapimegelhetsfi,
de akdr szegnya k6zmiives)ak6r nem, kdzdsvonds valameny-
nyiiikben, hogy szeretik a munk6jukat. Biiszkk arral amit csi-
ndlnak, 6s ha ziK hogy valaki 6szint6n 6dekl6dik 6lettik 6s
munkaiuk irint, tjr6mmel megmutati6k szakm6iuk apr6bb-na-
gyobbmesterfog6sait.

l8
flf
Munkadij
Erdckesmegfigyelni,hogy a k6zm(vesszakmrkidds miivel6i ho-
gyan vdlekedneka munkadij16l.tsizon-vos irtelemben cbbenis a
mrlltat k6pviselik,amely szcrinrill6 dijaz6scsaka j6 munka utin
jir. A maguk idej6ben ez teltesen termszetesvolt, manapsdg
azonbansajnosez is m6sk6ppenvan. A mai vdllalkozr5tigy gon
dolkodik,hopyannyit kell lelszfmolni a j61-rosszulelv6gzettmun-
ka utd[, amcnn-\.ita piac (6rtsd: a p6nztdrca)m6g ppen elbir
A mai napig 6l6nkenl az emldkezetemben az eset,amikor nagy
nehezensikeriilt rdvennem a hires suflolki haj66pit6 mestert,

19
?l (kb 4,3 m)
Mr. Harry Kinget, hogy k6szitsennekem egy 14 l6b
hosszrics6nako-t, fdb6l Az esetnem sokkala II vi-
term6szetesen
leehdboni ut6n tdrt6nt, amikor mdg nehezenlehelett hozz66fi6
emberttaldlni az ilyen munkdra.Szabadkozotta mester,nem na-
svon akartavillalni, v6gnl mdgiscsakr6dlh
l" 6s mdgis, mennyit sz6mol majd a munk6j66rt?- k6rdeztem'
Kds6bbazut6n megtanultam,hogy a hasonl6mesterembert6laz
ilyesmit nem illik megkrdezni,legal6bbisSuffolkbannem'
Hirom font ldbankdnl- vetetteoda'
De h6t Mr. King, m6sokngy fontot szoktakkdrni l'bankent;
nem le\ esTletteel a?arat?
Az 6n dram hirom font ldbanknl Ha nem tetszrk, men)en
mishoz, Ilem kell nekemfelt6tleniilmegdpitenema magadingij6t

Az isazi kezm(ves mestel sosemakafi tdbbet, mint amennyi


e16svoit neki. Manaps6gbezzegmindenki a ,,mgtitbb6rf' hajt'
N"-^ ir.i* tessziikfel a k6rd6st,hogy mennyit 6r a murtkink'
vagy hogj mennyire van sziiksdgiink'hanem azt pr6b6ljuk meg
f.ii".ite-ni, mennyit vagyurk k6pesek kiprdselni m6sokb6l'
lomasam'ziimosfiatalembertismerek.aki alerl adtafel a mun-
i"iar,rnett abbolcsaka megelheldsre lellell o pedigaz elegen-
d6ndi tdbbre vdgvott.Ha fdldgoly6nk valamennyi lakosa titbbet
szeretneaz ,,el6gn1", h6r akkor bolyg6nk neh6zid6szake16n6z
ledis uqveondolom,hogya lobb minl eldgegyik ker \em tenne
mtaigJU;, meg akkor qem.ha a felhalmozottsok tirgy vdgy
egy6brt6k mindegyike i6 min6s6gii lgazdn boldoggi csak az
teszi az embert,ha a munkdjet szeretettelv6gzi,elismer6stszercz
vele,6s ezrtmeg is fizetik.

Tanul6id5
Birmelvik szakmit is n6zziik,nem kcjnnyii egyikneksem a mes-
t.reug uani. Sok fiatal pr6b6lkozik vele, sajnosnem kevesensi-
kerteleniil.Az egykori tanoncrendszervolt minden iddk legiobb'
leeeredmente:ebb kepze.irendslere_amelyneka veg'n me'lerre
uuit iprro'. A fialal lanoncokraigen szigori slab'rlyokvonaF
", ialan trilsigosanis szigor(ak, de az eredm6nymin6siti a
koztak,

, a -

to
rf
m6dszerr;milrpedjg a szakmadlkain tdl ezeka fiatalemberekel-
sajdtitottdkazl a kdpessdgetis, hogy ligyelmesen,kem6nyendol
gozzana\ 6s tudjdk 6lvezni a sikeresenvdgzett munkiijukat. A
szakma kiv6l6s6gait elismer6sdvezte,cz6fi 6lveztk az 6lctet,
szerencs6snek, boldognakrezheLldkmagukat.Tudtak ijrlilni egy
pohir jri bornak,egy tdnydrizletes61elnek,nem szorongLakatt6l,
mit hoz a jdr'6,sohasemunalkoztaK6s mindig nyugodtanhaitot-
r6k dlomra fcjiikel. Ha visszatekintettekittisrigukra, sohasem
k6rhoztattdk a kemny tanonc6veket,mert ez alapozla meg
k6sdbbiszakmaisikereiket.Ugy v61t6k,sokkal jobb liatal korban
megtanulni ds elviselni a kem6ny fegyelmeL,6s a tanul6dvekben
dtmenetilegkevesetkeresni,hogy azutdn az 6let eg6szhdtralv6
r6sz6benelismert 6s magabiztosiparosok lehessenekTeljesen
mis 6let ez, mint szemlyLelentilegy nagy gydrban dolgozni,
akirmilyen nagyfizet6s6rt.A mes1e.s6get, a szakmrt dn rigy 6rtel
mezemjhogyebbevalamnnyifoglalkozisbelef6r.Szimomra a j6
doktor vagy fogorvosis mesterember,nem tobb 6s nem is keve_
sebb.A szakmamesterdneklenni, sziimomraez jelenli a legtdb-
be! ezena vil6gon.

A k6zmiivesekkapcsolata
Ami6ta a kdzm(vesek vil,grdval foglalkozom,mindig meglep,
hogy kcjztiliik egyesekmennyire magukbazdrk6zva61nek.Sokat
ismerek.akik m6r a nyolcvanasdveikettapossdk,6s vdltozatlan
lelkesedssel dolgoznak,de ndr csak egyediil.Szavaikb6lpedig

kirrinik, hogy korrbban nem vol! ez mindig igy.A rgi vilrgban a


kezmrivesekszoros kapcsolatot Lartottak egymissal 6s a fdld-
miivesckkel,s6t kifejezettenegym6srais voltak utalva; a tdbbiek
n61kill nem vgezhett6kvolna a sajit munkijukat. A haldszp6l-
diul a lentermeszt6parasztra6s a lenb6l h616tk6szi16mesterre
volt utalva,de egybena kosdrlbn6rais, aki a haltafi6 kosarats a
\.arsdt fonta, meg a hajddcsra,aki a haldszbdrkdtk6szitette A
haj66pir6 pedig ftiggdtt a kovics munk6jrit6l, mert a hai6hoz
sziiks6gvok szrimosf6m alkatriszre:ldncra,lincors6ra,horgony-

21
?l
ra, r6kesilyrartcjbbf6lelemezre6s egyebekre;az erdei munkdsok
vigtdk ki a hai6hoz val6 flil, mdsok hasirott6K fiir6szelt6k,mig
alkalmasdeszkalett be161e; az olaitit6 lenolajar6lli[ott el6, ami-
vel tafi6sitotta a faanyagot;a lenfon6 6s szdv6munkdia nyom6n

lett vitorlav6szon,amib6l a vitorlak6szitdszabott6svart vitorldr;


a kdt6lver6161 velte a kiiteleket,6s a kapcsolarokszintev6g nlkiil
sorolhat6k.A kapcsolatban6116kzmrivesekszemlyesenis is-
mert6k egym6st.Maguk mentek a sziiks6gesanyagokdrt,eszkd-
z6kdrt,is megbesz6lt6k, kinek mire leszsziiks6gea kdzeljdv6ben.
Valamennyientudtrk, hogy az ,ltaluk el66llito[ termdk mib6l
ered 6s mivd lesz,tudt6k, ha p6ld6ul halat esznek,6k mennyiben
jerulrak hozz, a hal6szsikereshalfogris6hoz. Ma azonbana k6z-
m(vesek elszigetelten 6lnek. Tovribbra is 6lvezik munkriiukat,de
csakmagukbano|iilnek neki.
Mit tehetnekazok a fiatalemberek,akik manapsrdg v6laszrjdk
a k6zm(vess6gnemes hivatisdt? Nos, 6k knytelenek egyediil

megkiizdeni a sikerdrt. Ha egy mester tanoflcot venne fel] azt


szdzf6leel6iris, biirokratikus iigyint6z6sneheziti.Akinek mgis
sikeriil kitanulni valamilyen kzm(vesszakm6t,az bizonyosan
sikeresember lehet,mert ritka kincs birtok6ba jut. Ahogy telnek
az vek"term6keikegyrekeresettebbek lesznek.
J6magam a walesi Dyfedben gazdrilkodtam,ahol egy fiatal
patkol6koviicsdolgozott.Kis furgonj6val j6rta a vid6ket; teljes

22
tf
m(helyfelszerel6slaz aut6jdbanhordozta.Csak dmultam, mi-
lyen j6l jiivedelmezetta v6llalkoz6sa.

A iijv6 ritia
A rnagasszintf ipari-miiszaki civilizicidr6l sz6tt dlom egyre
inkdbb lid6rcnyomrissdvrilik. A tud6sok rigy k6pzelt6kel a t6r-
sadalmi haladdst,hogy egyrem6lyebbeklesznekaz ismeretein\
egyredsszetettebb lesza gondolkodrsunk,n6nek az igdnyeink,de
hdt az 6rddgviye el azt a vil6got, amelybenmi, szeg6nyp6rdk a
nagy tudisunkkal 6s igdnyeinkkel arra vagyunk k6rhoztatva,
hogy sivrr iroddkban kperny6ket b6muliunk 6s billentydket
nyomkodjunk,s a fejlelts6geredm6nyek6nt honfit6rsainki6 r6sze
munkan6lkiiliv, azazfdl6slegess6 vilikl Emberek, akik f<tlcjsle-
gesek?
A tdmeglermelskezdett6lfogvahajlamosarra, hogy a benne
rdszt vev6 dolgoz6kat a g6pek tartoz6kainak tekintse. Ott az
embercsakannyiran16k, mint a gdp.Pedigaz embernem eszkdz,
hanem magaa v6gc6l,amelyetezena fdlddn minden term6knek
szolg6lniakell.
Az emberekmdr torkig van[ak azzalihogy naphosszatunal-
mas tevkenys6get v6gezzenek,hitviiny 6s csirf tdrgyakat ,llit-
sanakel6, s a k6nyszei tdmegtermelisselv6gzetesen kimerits6k
bolyg6nk er6for(isait. Ha az emberisdgmindezekellenrefenn-
marad,6s val6banel6ri a civilizdci6 magasfok6l, a kzmrivess6g
ott gy6zedelmesen foglaliael a magahelyt.
Bolt'g6nkonaz lehet csak a teljes 6s boldog 6let, amelybena
munka, ez a megbecsiilts nemestevkenys6ga legnagyobb6r_
t6k. Szriks6gvan a pihendsreis, de ezt csakakkor 6lvezhetjiikiga-
zdn, ha a munka f6radalmaitpihenjiik ki. A folyamatossemmit-
ter'6s,a munkanlkiili k6nyszer(t6tlensgenem pihen6s,hanem
az emberi lelket rombol6 6llapot.Egy nagyszer(k6zmiivesmes
rer,Eric Gill valaholezt ifia: pihensfijldhiizragadl,a munka
"A
szentdolog.A pihends c6lja a munka, a munka c6lja az iidvdss6g.
Az iidvijss6gpedig s teliess6gmaga."
E teljess6gkeressdnek jegydbenir6dott a kdnlnr'.

23
A FA MESTEREI

em is olyan r6gena fa volt a legfontosabbnyersanyagr


dsfel is haszndltdkszinteminden r6szdt.Akkoriban
az erd6k magr6lis fel tudtak rijulni,6s a kem6nylombosfajok
szdz6vetvagyanndl is tdbbet6 ek meg.Nem taroltdk le
az 6regfikat sz6lank6ntvdgtdkki, hogy a marad6knakjusson
el6gf6ny 6shely,igy azokterebdlyes6ridsokkdvdltak.
A kivdgott f6k t6rzs6tfelfiir6szelt6k,hagyt6k,hogy j61
kiszdradjon,6scsakazutdnhaszndltdkfel. A gy6dtdsb6l
kikerii16faanyagotis hasznositottik,s6t,ismert volt a 10-156ves
vdgdsfordul6jrifatermesztds is, mert ebbSla v6konyanyagb6l
kdszitettekszdmoshaszn'lati tilwat. Az egyeserd6parcelldkat
igy kezelt6k,hogyvdgdsfordul6ikegymdstkdvessdk.
A kdrnydklakossdg6nak sziiksdglet6n tril mindig jutott faanyag
eladdsrais. Az ipari fdt ffresziizemekbeszfllitottdk, a tobbit
magukdolgoztdkfel, illetve fritajttekvele.A vrigdst6rihulladdkot
nagy halmokbahordtrk dseldgett6k.
A F A M E S T E R E I

l6gy s kcm6ny lombos fafajokm


esvardnl jellemz5, hogy a Iusko-
b6i sznmossarj tor e16,is hama-
rosan tucatnyi f,cska indul fei16-
d e . n e ka k i \ a g o r lf a h e l l e n A l a k i r . e r m e l r '
lermc\7elc\enug) gcTda'agu\'ha minel rlr
\drla7
L\onvabblu'kol haglnak. de abul r
tatr. a th cet,figyelcmbcl'ell venni eeJeblb
rulmcnyekeli. \ 'ariakarr7 erdo kozcleben
lesehetelt hdzi6llatok 6skiilonb026 nagl'!'nd-
fa-iok is szeretik, ezdrt ahol rigdsuLt6l Lell
taitani. a sarjak meg6v6sa6rdekiben olyan
maga\rnvdgral l.i r lrl. hog! r megmarur^
ror/\re\zen l(eplodotariakat ne ertet<et 'z
6ilaIok.
A sariaztatrsDu16pa-szerteeltcrjedt erd6-
fehiit6;i mid voit, mert a kiit6nboz6 m6rerri
sarjakb6l sz6moshaszndiati tdrgy LEsztih A
Ieggyakrabbana mogyol6t, a k6ris1, a szelrd-
secTlen\ct,a lolgyel.a,/eg(rl a hegy' luhtrl
iariazrrircl..Mindesiker mc'l'<nt lcllett ne-
velni. e. Liilbnbuzoleppenlehelerrfelha'r-
n . r l n i . . A l u z ' i r i r l . r r .! e \ \ l o l ( l e \ e n t ev i g -
r . k l e . b e l o l u l .k u l 6 n b o T ol o n o r t r f u :l ' o ' i r '
ds csak utdna vagtak HAsiTAs
palanl. ct egyeb ha\TnJlili es7kd7ke'zull' akrr 20 d\,ig is neveltdk, A giiftbfa hdit^a netu
Rotdci6iuk ideje ftiggajtt a fafajt6l 6s a is oltan h.ihntii tunnka
M a s t ) k ' r r i a i l j o \ ' a l t o r a b b < g ) e ' l r ) o k e { le.
kivrnt sadvaslagsdgt6l.A s6ubot pdldiul ijt- Az es)etutesh6ittisho2
h d r e v e.sd r i b o lk e . / u l r .a r u J n r l p o / n d n J k
g! dkarIatra aan s.ii l\ig,
ralo mogloro.arinlolie\e'en \oll meglelelo
i ! e \ ' z e l i d - knbnbenilen soklesza
m e r e t u ,h o m l o r a m a ' z n Jdl l 5 et, a htLlndlk-lnikot
sesztenvetcirzs6lJkarimfinak az ugyancsak h^saibdh, @az a rcsLok
i5 6vesk6ris tijrzs6t haszn6lt6k.A nagy tus- ftentm h$itjtk dfd|, .sak
k6k akil sz6z 6ven 6t is sarjaztalhat6ki de a
tudetit'jl, teljeshoszn'
k6ris6 pildiul rdvidebb 6let( A tusL6 elkor- N aseg).nbtevh aisg"
6reg f6t kell bak
hadisa. ousztuldsa ul6n njabb hLvd. Sokktl t! dko'ibb,
kivngni, hocy tusk6j6n sariakat neveljenek' has ah6adh ouabd
A sarj c6hj erd6gazddlkodis egykor rgen hit;Jr,a lNhasitattddab
oas\ erd6teriileteket rinlett Ezekel az er
Az csrenleEs ha\it.isha2
d6i<e1kev6sb6svri1elt6k,magr6l siirt illo- d hist bdlneatinoz,luld'
m6nyt neveltek. F6leg a tdlgy, a szeltd
takhal,nindill d neeteleld
!c'/lcnye e\ a vd16\lenrosaridztsl:isd\dll
il\en modunelleriedl Allal,hdn lil'zer 3ny
n;i ideis nevelt6k a sarjaztatAsraszdnt:iI-
lomanvt. mint amennyi a sarirotdci6 ideie
vott. dhdr a 12 dvesrotdci6 alapj6ul szolgdld
f6kal 120 6veskorukban vligtdk ki A szef6-
kat frir6sziizemekbcn dolSoztdk fel, 6s ez-
ut6n kezd6dijtt tdnkjik m6sodlagoshaszno-
sitiisa, a sarjazlatis. Hai6bord6knak az eleve
iveheD, gijrben n5tt faanyag volt a legmeg-
felelobbA Iegbizrosabban rdlgf'ariaztaris\dl
iurortdl,kclloenrvell l;hoz. eTertr haioeprto
iinaszrak tuazadokonar nevclteka 'ariaz-
tathat6 lijlSyillom:inyt

25
A F A M E S T E R E I

^r 7. af I R A M E P I T E S
69 ifjfkoromban lort6nr, hogy egy dolgozi\ 6sel is menrema m{hely6berhogy
iIen 61 Anglia nyugati rdsz6n, ellessemmesters6ge titkait. A mestert6len
Cotswoldsban, egy farmon dol- szerezte be a szijksdgesanyagot.SartaztatottJ
goztam, ahol k6rsz^z, kardmban 12 6vesk6rist vds6rolt.A faanyagotakkora
ta.tolt juhra kellett feliigyelnem. A mozgar- darabokafureslelte,amekkoraka kardm-
hat6, ithelyezhet6 kar6m elemei fdb6l Ke- keritds elemeihezkelleftek. A gdmbf6kar
sziiltek. P6nttal nem voltak egym6shozrog- bakra helyezte,ds hasit6kdsselhossz6L,ar
zitve, csupdn dsszekdtdzt6k6ket. Ezen a te- tiibb rdszrehasitorra.Szerszdmai kdziil arra
riileten kar6r6pAt s tarl6r6prl termesztet- a darabravolt a legbiiszkebb, amelyethang-
lek, azt ett6k a juhok,6s amikor elfogyort zatosanlyukaszt6gdpnek titu16ft.Ez l6nye-
al6luk a takarmeny, oddbbrelepirert6ka ka- gebenegy vdsdszer(pengevoh, amely egy
karosszerkezethez volt er6sitve,6s amelyet
nagyer6ve1lehetetra munkadarabba nyom-
KA RAMELEMEKHAsIToTT KdRt5FABOL ni. Az er6ssze6z6mmalval6bansz6penki
A folyamatosan ilhelyezetl karamelemek lehelettalakitani a keskeny,ovdliscsaplyu-
hasitott k6risfdb6l kesziilrek. Vigydzni kel- kakat a karemelemekk6r fiigg6tegesoldal-
l e r r r i u k . m e r rd r i g d l e r tv o l n am i n d i g u j a - rartoian.a megieldlthelyeken. Az otdalrar-
kat venni, nem is sz6lvaa beszerz6s,sz6llirds t6k egy6bkdntaz egyik vEgiikdnki voltak
vesz6ds6g6r6l.Ezrt tavaszonk6nt a szom- hegyezve, hogy majd a fdldbe lehesseriitnr
.zed l:lubol mindig eliiirraz oreg l.aramepr 6ket. Ezurrn kdvetkezleka keresztrudak,
ru mesLer. megyiz(galra a keoreselemeker. er amelyeketkorisfab<il hasrtotta mestrr,e\
megiavitotta, amelyiket kellerr. En mindig nagyj6b6legyenletes vasrags6grira faragott.
o1t t6bl6boltam mellette, figyehem, hogyan Ezekneka keresztrudaknaka hosszahat6-

LECr.AR{M 6PiT6sE
Aki ntir kisz{tenbiimi-
bt.h csapokJ6zerh' z.tet,
Mel)ben a 6apok nm
herye$ek, d tadja, tur
llen nehiz Mhha 11 csat
ltthat dsa belexdll csa-
paharkiforasni, us)Mt
ippek ennli hall es ha
sotutiaa\, M,6fab6l he
srrlit karifteLtun$edl
litadhoz. Asahn au
tefi naPitd nesler n ikdeh-
hezhen hatanA vnni
ben sdbloht, nhdeszkazr,
ctuflin a szeftnAl&trc
ha{tathoik, is neslEdcn
g,o'\an kaszitel es) es)

'l A
fiB1olese\tutbnak ., A bak oi dja hnzt
L tall dat abral d n^t, I
fosja
L a ldcet,beJehlia csapbu-
eldszbri. lzhdhtjaa keryet kak helrat, tt es fwdai..sdl
d cdrbefensaj{ bdrddol,
Mjd heseve ldacja az

26
KARAIlEPiT6S

rozta meg a kar:imclcm szless6g6t.A ke-


re.zrrudrk mrndksrrcger! luggoleges rdrron
, eretenek lakia
k i a l a l , r r o ct ts a p l t u k a lm e \ a
nak megfelel6en kellclt lefaragni, amil egy
von6kdsseli'6gzeLt,az i.il6bakonltltAmrszNa
(1.3J. o.) a munkadarabot. A rudak v6gdn a
keskcny csap 6ppen olyan alakri 6s m6rerii
letl, hogy pontosan beleillett a megfelel6
lyukba. A beilleszlelr rudak v6g6t egy-egy
szcggelerdsiletle a mester az oldaltart6khoz.
A k6rist j6l leheteu szegezni, nem hasadlJ
mefi meg viszonylag nyers volt a laanyag.
Ezurankd\erkezertd luggolege\mererrtulee
lelszegezdse a rudak kiizepenI,amely 6ppen
akkora volt, hogy nem nyrjlt llil a rudakon. A
ferdc merevit6k eg'-ik vdge a fiigg6leges
merevitdhozkeriilt, a mdsikv6ge pedig kdzel
az oldrltarrnlhoT.lgl ar ege / sTerlcz(lkcl
l6cn szilird letl. Alakja hasonlitolt a karim
kapukhoz (ezekdpilds&6lmajd a 118.aua
ld,r esik sz6), de lermdszetesennem volt
an\-ira vastag 6s massziv,mert a kaput az
6csok vaslag, gyalult faanyagb6l k6szilik. A
kardmelemek nyers, gyalulatlan oldaharr6ja
scm annyira er6s, hog_r-kapuvasalalol le
herne rier6siteni, amellyel a Lapuoszlophoz
kapcsol6dna.

< Aa allalland iLibeiit'x


) Ecr dthdlol a k06ztntl
csdpj4k,is snhnddn tusztti

A ! oplJukakrt,t
2 .|v.tl
J lago er^zannttbol
ja hi, naslj.tlil Xt:LdLdp
dlahnn.A. .LldLdnikett
fejjet telettiaonu, bitl.nii
nozdtlandL is elfotdilbd B

,r A A.rAztrtJuhhuDoio
*;ajlj tnJ.tbbratajotno
jn@ Indllon aise s!rcsar
illtszhetlik dz oLldhdrln Lsup
?
A PA } ' 1I S T I ] R ] ] I

M,(sFAJTA LYUKASZT6K hogy a iuhok 6tl6rlak rajla, 6s mindig a ke-


A karimk6szil5k kdzi.il csak kcvcscn hasz rrte5entili fri\5 zoldrckrvankoztal.A nchtz
nalnak lyukaszt6g6pel Akinck nincs ilyen tesni Cotswold juhokal ennck el1en6renem
. z e r . / a m . r\ a
. g] nim alar vclc dolgozni voh gond a kardmon bcliil tartani, de az ere-
fll.Jrc.rl.jumds.rm . a,/ cgl\zcricn eloftirii detileg hegyi fajta Border Lciccsler-Chevrot
a i,vukal egy k6zifiii6\'al (amedkdnerre-,, juhok ol.vanelegdnsandr rudlak ugrani rait:,
majd v6s6velalakilja ki a hosszrikdsnyilSst. mint az agarak.Perszc,ha a iuh nem 16t dr a
A vs6n6l clszeriibb szcrszdm a T alakii karimkerit6sen, nem is kivdnkozik ki bel61e,
lyukk6s 6s a lynkv6g6. Bdr ndmileg hasonli- de a hegyi juhok kil6ttak, ds sztis sziledtek.
tanak egymrshoz, az a kijldnbs6g kdzdttijk,
hogy a lyukk6snekk6t fogantyriiavanj a l)'uk- FoNorr PALANKoK
vigrinak csak egy.Hegl'espengdjijk egyik ol- Anglia dli 6s ddlnyugati rdsz6n olyan ka-
dala egyenes,r mrisik ivelt. A liigg6leges rdmkeritdst pilenek, anelyen ncm ldt dr az
helyzer( oldahart6 csaplyukait mind a keF 6llat. Ez lnyeg6benegy vessz6siivdny,ame-
t5ve1sz6penki lehet alakitani. lyet dltal6ban mogyor6vcsszdb6l fonnak,
FoNorr'IALANK rszbengdmbolyii anyagb6l,rszbcnhasilolt
,1 hdrine b nli nLha\. nnL A IGRAMK6sziTEs ARANYSzABALYAT vessz6b6l-J6magam dilnyugaton, Dorset
lorau falanlakdl nosa A sai6t kdrrn igen g-yorsanmegtanulja az tartomiinybanliltam, hog-yankszillnek a pa
ni, q I za)btt
I htszitet ah.
A [ii!:s6k e4 t drt nrul ak' embcr, ho5-an kell osszedllitania kariimele- ldnLoL, 6s bel5liik az eg6szvesszdsciv6nl'.
iah, d baiitihnak o6la- mckcr. Apr6sdg,de igen fbntos,hog-y- amikor A pa]jnkokal, a kardmelemeket nydron
sdbbN$ sztihet anlntztot a vizszintes rudak csapidt beleillesztjiiL a Lsziteltdk. Ekkor vigtdL le a mogyor6vesz
tdh,an.bt.k ldzt biko Ingg6lcges1afi6 lyukaiba, mindig fel-le ira- sz6Lei,6sIastagsdgszerintkijlon rakatokat
nlabb le s.iihet Jbfl| ak.
Ahd szibdtd,ri,:td tolt nyi nozdulatokkal n).omjuk bele,6s soha ne LpezteLbel6liiL. A vastagabbakb6lletrek a
a Ls.6sebb,ezsnnhfabdl fcszilsijk oldalirinyba, mert az oldalelem tirggulege.lJrtol.. a hordak.-melyek loze.
hlsziih, d hii.bll!6 ba ltih kdnnyen elrepedhet,v69ighasadhat. kctr6 lbntik a v6konyabb vesszdket.A pa'
nak uegtl.ll d s).nsibb A h a r r t o t tl " r r . r g e n e r o . e s t r r r o ' f a - linkk6szilii mesler nem haszndlt sokltle
hatitru lddtujds i.- Usrdn anyag, de bizony nehdz.J6magamegyszerre szerszimot, de elmaradhalatlan eszLdzevolt
igt, d gijtubdL)n.6s.bh
6dh d foidt 'zildE, i ebt
csak hat l<arimelemet tudtam elcipelni a a hosszrl,gdrbe pengjf hasit6k6s.K6t levert
a buh nas$sdgdbubfil- h r c m o n u g ! . h o g l e g r r u d a td L s r a md t r a i - l a r o b " l e . l . r k e r e s z r r u d bdo.l , / e r o l l m e g
tek.n'^utt hasiranbeszti tuk,6s annak segitsg6ve1 emeltem magamra egy 16maszlramelynek a mogyor6i.essz6ket
b61kasaiuu lanat. ,'I bu o l e . K u l o n o . e nl , i m e n t "m u n k r r o l t , a m i - r i i m d . z r u r ah. o g ) \ 7 e m e l o I | l e g ) e n e k e
..
kon Altugott flidra ttjbb kor a sdros, ragad6s ldldon Lellett hordoz- mindig a legmegfelel6bbet valaszthassaki
nom az elemeket,olykor it is emelve ilket a k6znliik. Fontos seg6deszkijz volt m6g a
,i tu n e, ig] ct!.lhettilt mg i116kar6mkerit6sen.Ennek a szcrkczcl- .abl,-rnfcnt,zolgal".neh.z ldlpta,felhehr.r-
nek volt m6g egy hiilrenya, ncvczctcscnazr Iorr riinkJ amclybe hosszriba, egyenletes

RoNKSABLoN
Ez d sesideszki)res)filbehailon hchiz
tunk, a .izszituesfeliul lb|eb Jbtdil
aa, un.lrbe b ukdhdtfiittdk. Ezeh
be d L.ttttatba d itotLdkbele
d hi he}).z.t I bail d1adakd1.
Kisi hdjlo tnnhbl hdtt
a,;hah, hos a nra ki

28
K,\ R i,U E P i T I] S

rd\,olsigba,liz iluLat lLift. Ezckbe a ],vuka(-


ba illirotta bclc a r'egiikdn kihegyezeit bor
dikar, 6s az igy elL6sziilt vrzba lbnta bele .l
Icssz6kel. \bft m6g egy marijldce is, amc'l
nck segits6gdvclegyenlij hosszr.isrigrira tudta
!ii.ni a bofd:ikat.

HOGY ERoSEBBLEGYDN
Tobb sziz avcn it ug]'!nig-v k6sziteltak a
fonotr s.j!6n!t. legfeljebbnihint' rszletabcn
\,rkozott, amclyeL mind azl szolgiltik, hogy
crdsebb lcgycn a szerkczcl annal< ellcnarci
hogl k6szitiijc a lehe16lcgkelesebb mog!.
r61'essz6rakarta felhasznrilni hozz!,. Ila
kozelebbriil megr.izsglljuk a neh6z sablor
ronk6t, lrlhaIjuL, hogy az egy kiss6hajloil,
pedig ! mcslertalilhaloil voln:reg)encsdr
r J \ ' r r . . l \ . l t m i \ ' ' l t . .rnl a / \ " 1 d 7( r r c l m e .
' n s \ . r r i , : rl e z u l , p r l r n k r ' ,
" ki. il
hajott leg)'cn- Ielhasznillisukic ug!anis a
pallnkokat domborulerukkal lelfeli ral<a'
r o . l _ rr . n J c / 1 . . e \ a / u f . , J l u r u l n c l l o g -
'rL!t.n('edlel
\:r . ' 1 . 1 1 ' JIIn . ' o r u J r ( k e
. r.-
. e n l ' c,.. \ c l r r . . \ c . , . , u 1 m , ega fonot c-
v6n)1 alkot6 egycsp:lldnLelemekszerkezetet
r.. Bizon,r|r t,lrLrnil,n . "!' d ponl-ol\u
vessz6liel a palink legnagyobber6hatisnak
kilctl als6 6s lilsii rdsz6refonla a kszita'r.,
mig koz6ttuk hasilott, azaz g)cngbb vesz_
szajkbdtk6szilh a lbnat. Uiabban a palink
felsij harmadrn.rk k6zepnIan cgy kis nyilis
is, hogy l<6nyclmesebben6s cgt'szerre tctbb
darabotis lehcssenhordozri. A l)'uk magas
srgdbrn is gon]hol,lti vcssz6kLel erajsilil<a
[onatot.

FoNorr so\!^*v
llbnon si.ai\t alk.ti
rs!. ralid..1,,&ll. j,:,i
,n,r rrtld, i'fdr:,t/ lrf..r
h an.il'dr Ji IhdsaEdI n i
.7 sijtb. h6nilt6vl a tu
r aD!k i s.i t11| r! drllz.u,
h.ry a hn,iiltil!. nih.lill
attil.lih, r6t rdstd.l d
.-Nil' rd|ri t nlA &..t,

kdactkcx.11b.. A htl t.Jl:ii


kifrt hntuLi, h.!t . li)
ndlilt rllo !, di tnri.lig
si)jhbi)L ii us.dbtil kas.rl
'ik, d"Li tdrLiT ddolt u
fdltj nltnah.Ehhtz rllt ttll
..J Lb. 15 t"L Jond
lik, "tt!.s us.
utLl d hdsilau
ttdl hdr.tkcztclr (l d kl
lo l, a tnelJ.h.l n.ii i nJ"
kA.iti d s.tkiib. u lin
.Mru,1, i: u Li)thlitli bal

29
A F A M E S T E R E I

/ / ,

G E R E BL Y E K E SZ I T E S
vid6ki 6letm6dhoztartoz6annyi Ha csak egy kicsit is szikkadt a talaj felszine,
m:is szersz6mhoz,eszkdzhdzha- mar parldnvi lornek i\ el iz erre a munkiira
sonl6ana fagereblyeis viszonylag alkalmatlan fogak.
egyszefliszerkezet,amelynekel-
kEszirsdhezcsup6n ndhdny szemzimra, no TARTdS GEREBLYEFOGAKK6SZiT6SE
meg faismeretre,szakismeretrevolt sziiks6g. Gereblyefognak alapvet6en kem6nyfa val6.
Neh:inyanmeg ma is foglalkoznakldgereb- Leggyakrabban k6risb6l k6szitik, n6hol
alonban ok nem \e)zodnek
lye k6.zrte.evel. fftf{b6l faragidk. Nyersanyagnak a nagy-
hanemgyariLg.p,-
rarro(togakfaraga\avdl. j6b6l 15 cm itmr6tf, sziritott k6risrdnk fe-
hafabdlkeszulr..sdpndk.tiplinek valo.kello lel meg a legiobban.Ezt a ronkdt olyan hosz-
armerojufarudakbcilvignak meSfelelo ho'1- szir darabolqa vdgjuk, amilyen hossai gereb-
\zusdgddarabokat.e5 legfeljebbLihegle/ik lyefogakat akarunk k6sziteni, maid ezeket a
dker. tzek d gerebbek clal addig trinnek darabokat szdlirnnybanhasogatjuk fel, meg-
ha\z0ilharonak.amrgki nem probaljal.oker. felel6 vastagsdgnkis hasibokra. A hasitds
termelEkeny m6dfa, ha a rrinkdarabra egy
er6s madzagotkijtiink, maid hasit6k6ss fa-
kalapacs*grtsegevel meglelelova5tagsdgu
szeletekrehasitjuk az1-Az dsszefogottszele-
rekero01kal ellordrNa.ugtanollan rdvolsi-
got tarNa, iira behasogatjuk.
Ho$zn wln cruro!tsruDlY! A kapol ki( hasabokatk6sselhengeresre,
6s olyanvaslagrafaragjuk, amilyen gereblye-
fogakra van sziiksgiink. A farag6sniil egy-
szeflibb, gyorsabb, 6s kevesebb er6feszitest
TAJIELLEcl:i igdnyel, ha a hasibokat egy kis c6lszerszim-
vALTozAToK ba, a fogform6z6baiitjiik bele. Ez ut6bbi egy
A tisi tipan faserebbiket er6s acdlcs6,amelynek a fels6 vdg6t lsre
d gabo@fil dk betaknt 6 n-
nAl A szinastiijt'tve haz- kijsz6riilt6k, az a1s6v6ge pedig egy sz6les
ndhtik. A teriiletje .git6l talpba illeszkedik. A cs6 bels6 6tmdr6ie a
6sa szoh oh lfusetek gereblyefogKvdnt vastagsdg6nakmegfelel6.
hotszabbaas) rijoi.lebb A kis fahasdbokat ebbe a cs6be iitjuk bele
ry)t el, szdl$ebbvast h.! egy erds fakalapacc\al.ezzel gereblyefognyi
h.nJebbfejkl kl sztt. t It h.
A szilesJej stabilne&d- hengereket ,llitunk eI6. A misodik darab
ft6zt6d.ra b hiildnbbz' maga el6tt tolia az el6z6t, amely kiesik a cs6
megou tbohat dLkdlnE tah als6 nyildsin. A gereblyekdszit6mester ezt a
mfiveletet a triloldali 6brdn ldthat6 von6pa-
Hoszt NELri s-$!PsHN
Ttrus! sztN.qtzo c.RnDnr
don iilve v6gezte,a fogformdz6 szerszdmota
padba frirt lyrrk f6l 6llitva. A lyuk al6 egy
vddrijt tett, ebbe hullottak bele a kiv6gott fa-
hengerek.amelyeketaz egyjk vegiikijnmeg
ki kelletl hegyezni.

FEJ-Es NYELKEsziris
A gereblye
feibeilleszkednek
a fogak,6s6l-
1a16batr
rdjuk mer6legesencsapoli6k
a fejbe
a gereblye nyelCr.A fei 6sa nlel kialakitasd-
nak szamosm6djaismerr.M6retiik,formri-
juk, szerkezetiika haszn6latm6di6t6lfiigg,
6spe$zea hagyom6nyokt6l is.
lcalesbenpld6u1a kdves,szitrdrsdomb-
oldalakonszdnagy(it6srehaszn6ltgerblye
feje csup6n45 cm sziles,6sa nyel6tigy csa-
polt6k bele,hogyaz a fogakkal451osszdget
zdr be. A fej-ny61csatlakozisthajlitoft fijz-

30
G E R E B L Y E K E S Z I T E S

vessz6vel,rigynevezetl ives feszit6vel cr6si


tertek meg. Enn6l sokkal g)-akrabbanl6tn. "
szIesfeiii fagereblydt,amelynek a ryelc 90'
nal ('al. valamivelki'ebb /6gel zar be a lo
gakkal. Ez a szersz6msimibb talajra is hosz-
szabbszdlf sz6naijsszegyfjt6s6reval6. Aleg
szdlesebbekkela gabonaszalmit hlizz:ik 6sz-
sze.Ezet akar 30 logudki' Iehetnek.Angl,d
alfiildi t6iain haszndlt sz6lesfei( gerebly6ket
Hampshire-gereblle nven is szoktiik emle-
getni. F6 jellegzetessgtiL,hogy nyeliikel a
fej fel6li oldalon hossziban felhasitottik
(vagy fiir6szeit6k), ds a kt felet szifiaitva
csapoltik bele a felbe.
A fej anyagdul megfelel a k6risfa, de ndla
jobb, juhir. e' leekevesbe hasada.zil. A ge
reblyekszit6k a fej befogdsehoz,m,3gmun-
kaldsahoT, kifuri.ahoz megha.znaliakrz osi

lormejt 61i6bakol,amelynekleszorit6pofd- A FEIr4sA NYEL


j6t lenccallehet mrikijdtetni.Nehez6kkent OSSZEILLESZTESE
jellemz6m6donmindig valami6cskavasda- A Eereblretartittdga aull
hi b)enszildr ddn
rabot akasztanakrd. A gereblyekdszit6 be- figg|u,
$apohdk .jsze a fejet is
aTra tja a kdri: vagyfuzGbolle'ziiltfogakal, a nJelet,A g)akoiott ee
miel6lt beuln66ket a fejbe fiirt feszknkbe, reblreki sz{t6h a csof It uhat
merr a megduzzadtrostokigy szil6rdabban ls a ntll tdgln a csdpor
larrjdk majd a helyiikijna fbgakat. tuiadek tuAdeszknz hl I hiiI,
sak a *miikrc has)9t
Ny6lnek a k6risla felel meg a legiobban, hono fotuabdk hi. Isv is
kiilbnosen,nha mrr ehzdrddrkorisagattalS- tduletesn 'is szo,tsanil-
lunk. Az sem baj, ha egy kicsit gdrbe, mert
gdzolesulan ki lehet eg5ene:iteni a munka- A ntdl ^ dfosah a deftk-
padon. Aki gereblyezel(mrr huzamo\abb szdghdulaniuel hkebb
idcig, az tudia, mennyire fontos, hogy sima,
egyenleteslegyen a nyele. Szdzadoktapasz-
ralarai alapjan fejle\zlerlekI'i a kelke.es.
forgo nlelgydlut (1. a tulaldoliabran).A ki.
szersz6mot kdrbeforgawa kell v6giglolni a
ny6lnek val6 k6risrndon, 6s az eredmdny:
teljesensima, egyenletesvastagsrgi ny61.

KETFoNTos
sircfDEszKoz
A fasfomd"it a oond!&l
nt ^,1ra helrealeh6z".I N
h. Az ,ill6 feJtuestuMkdl1
bah eubetu dg6 s.rs|tsza-

31
A F A M E S T E R E I

VILLAKE SZITES
z ist6ll6banaz alomelteritesdre,a A FAVILLAKESZiTESE
sz6narakarminy horddseratdk6le- E16sz6r is kivigott egyolyank6risfit, amely,
Iesermegfelela fdb6lLesziiltvilla, nek a tdrzsdtmr6je kb.25 cm,6s a tairzs
nem is sz6lvaarr6l, hogybizton- legalrbb2 m hosszonegynes, egyenletes. A
srgosabbvele dolgozni az illatok kdzeleben. 2 m hosszt rtjnkdt hossz6ban felbe,negye-
FnMsz r tuc!, cdzi:Jxr vLL\
Franciaorsz6gCdvennesrartominyiban a d6be,esetlegnyolcad6ba hasitorta,nagyjrb6l
favilldkat nem kdszitik, hanem termesztiL egyformam6ret( darabokra.A nyersrudakat
A facsemetiket mdr igy metszil! hogy villa ligy alakitotta,hogya fejr6sze(a k6s6bbivil-
alakban ndvesszenekh6rom vagy n6gy igat, Ia) szIesebb maradjon,mint a ny6l.A nyelet
ei dmikor elerik a megfelelomereret.kivag- von6k6ssel, hdntol6kessel 6shdnrol6gyaluval
jdk 6s elviszik a St. I{ippolyte du Gard vdros \ikonyirorrale. alakitotramgfelelo forma-
mellerti 'lervamuzembe.Otr. ha kell. meg iiv6. Ekkor lyukat ffrt a nydlbeotr, ahol az
g6ziilsseltudj6k alakitani a tdrzset, azaz a kezdettkisz6lesedni, ahonnanmaid a hasitds
nyelet es az dgakat, azaz a villa fogait, majd utdn kiindulnak a villafogak-A lyukor 6tdu-
helyben 6rtkesitik a fdldmrjveseknek,6llat- gottegykb. 10cm hosszriszegecset, amelynek
tenydszt6knek.En magam szerencsds voltam feie al6 egy sz6lesalrt6tet is tetr. A kinyil6
abbolJ \/empontbol.hogy nem lellerr vr\a- vgb6llev6gottannyit,hogycsak6mm rlljon
rolnom ilyen faeszkdzdket,mert unokadcsdm lr a nyelbdl. lde i\ elhelyezertegyalarerer, es
kszitett nekem gereblydtds vill6r is. szegecsfeiver6vel rtigzitettea szegecset,
Isme{em olyanvillakszit6tis, aki hasir6-
ksseliigyesensz6t rudra hasitani a fejer a
VTLLATiPUsoK megfe1e16 szimrl villafogg5.Miut6n megvol-
A EAd^dsbatua Njtunlebb
nu"kahrz h6zn.ilt.lh d
Iak a hasitkok,kifiifla a lyukakara k6s6bbi
f4bm klsznh szdn@iU'it.
tiivrarl6k szamdrais. Ezut:itrkdvetkezett
g6zdl6s,ami alakithat6v6terrea f6r.A g6zdl6 "
Etbeaetul. dolsazni,6
heft t oltdn balesetoeszi- egy ferd6n felt6masztottvashengervoltr az
b6, ftint a aNi d.A ler alianleeresTronyrlassal. AIa a \olr a rdzLer
n$zten f@iLla dztitekli,
hos] a fa5etuetdtnetszis
A vizzel feltdhdtt hengerbebeledllitottaa
tel hell6 sz.tn:/tebs@ds flk6szvil16t,lefedteegy ruhdval,s kezdre
hepza're h zl ik,najd fonalni a vizet.Minlegy k6t 6rdn 6r rarrotta
anikar elei a sziih:le$ a foII6 vizben,maid kivelte,6sazonforr6n a
nhetet, kivdsjdk,esxilh hasitdkokba,azaza fogak kijz6 nyomta az
ali f.mdljdk. A tiltinok
attdl leszhlzbeill6, kecses
elokesritettki. fa6lekel.egizena szegecsiS.
alabja, has) elitzijt g6zn- Mivel a fa ebben az 6llapot6bar n6mileg
lik, nojd nih'int ]"rrc haj hajlithat6,az 6kekszttudtdk feszitenia vil-
lafogakatanelkiil,hogy azokletdflek volna.
Att6l fiigg6en,hogy mekkorafejii, ds hoey
kt-, hrrom- vagy n6gyfogf villdr k6szirelr,
az 6kekis lt6r6m6retrieks alakfak vohak.
T:ivtart6nak6s merevit6vrznakkemdny-
tabolkir rudakatlarago . drdugtda kifrirl
lyukakon,6s apr6 szegekkelrcigzitette6ket.
A villdt ezutin ism6t a g6ziil6hengerbe 6lti-
torra.nyele\ellefele.A .zdltelpesTtert foSi
fej mar oemferrbeleegerleo.Nehrnyordn
lit tartotta a fbrr6 vizben, majd az ism6t
alakithat6vd tett szersz6mora miihelye
mdsik fontos eszkdzdbe, a hajlir66llv6nyba
szoritotta.A villa, ldbb heten lir ilr Iarwa,
kaptamegvdgs6,tijbbszdrdsen iveh, elegins
formijrit. Majd hintol6gyaluvalmunkrlta le
a feliileti egyenedens6geket, alakirotraki a
karcsi fogakat.V6gnlfinom csiszol6papirral
csiszoltasimdraaz eg6szszerszamot.

32
22

V E S S Z O S E P RK
UE S Z I T E S E
vessz6seprrjkdszitds igen rEgi
mesters6g. A fmdr6t gYrrlrsrA-
nak elterjeddseveljelent6senegy-
szertbbi vdlt a munka. Az olcs6
f6mdr6ttal ugyanis sokkal termel6kenyebb
lett a sepriik6szit6s.
Anglia deli rdrzen fiSyelremegy scprt-
keszit6t: a szabadbaniih egy hosszli szorit6-
bakon,mellerteegy nd8y halom nyirves\zd.
amit meg i rdl folyamcn rdgott. A bak ve'
g6n6l 6llt egy c6ldp, 6s az abba bevefi szegen
l6go1tegx nagy tekercs l6gFas dr61.A mes_
ter dsszenyaldboltvagy k6tmaroknyi vessz6t,
sa kdtegegyikv6ghezkdzel h:iromszorszo-
rcsan kdriilcsavarta a dr6tor, majd leiiebb,
ism6t h6romszor.Az elvigott drdt vdgeit be-
bfjtatta a vessz6kkoz6.

A NY6L BEILLESZT6SE
Emberem szdmos, sariazlaloal k6dsb6l k-
sziilt nyelet halmozott fel a mdhelydben. Egye-
nesdarabokvoltak, szpsimdra elmunk6lva,
v6gtik k6sselhegyesrefaragva.Ezeket kellen
beleszfrni az egyenesrevdgott vdgii sepr(be.
A szoros kdtes miatt ez persze nem ment
kiinnyen; a ny6l vg6t let6masztvakellett rr-
hizi a seprffejet legal6bb olyan m61yen,
hogy a ny6l i6csk6n 6thatoljon mind a k6t
kijIds alatt. Ett6l m6g szorosabblett a vessz6-
nyal6b, es ke116tarl6st adott a szersziimnak.

REcrKorEsMoD
Miel6tt megjelent volna a kereskedelemben
az olcs6 dr6t, a vesszdseprdtfiiz- (1. 164. o.)
vagymogyor6vessz6vel kdtozt6k.A vessz6kd-
A NY6L BEtLLEszrEsE
tegetegy ives pofdif, er6sszorit6valtartottik Ha htszitdjedfl'xal jd szo-
egybe addig, amig a kdt6s el nem kdsziilt. nsan kdtijtE neg o sept ,
Ahhoz, hogy a kijtijzdvessz5v6g6t vissza le- o, esszdn!aldb knzepabe
hessenb(itatni a menetek a16,egy hajlitott lztttx hXtiflJal tuis *oro
vg( tevtart6t haszndltak, amit a vdg6n ki- sabbdtette@t, teh,it kasz
hfztak a kdtds al6l.

Korozis vEssz6tEL
A hdstandntosseqi;htita
z6 anrag, a fiiz- rdtt fta KoTozEs DR6TTAL
gtarioess26hetutafiatt Ahos neElistehetu,a set
oltak szatusm,tuint a fln- t&Mszitii es szaitdbakafl
.116t.Ezirr eslesserdk - iih, dsa ldgv6 dr'itot
sztilk lruhat jtrtak a n!!L a s,ottt6pofdaLdnkizra
be,is a tuia dl.txsott h dI, dnelJet a llibdadl szai
fartddal t'xltt.xik we tox nee, has)jd efien
a sepiit tg biztosabban tudja r.ttekmi a .lnitot
a ry,ttuest zth! aldbbI garc
A F A M E S T E R E I

S Z E R S Z A M N Y EK
L E S Z I T ES
anapsdga szerszimny6lj6r6sztki
sebb-nagyobbiizemekben k6sziil,
6s nem k6zmfvesmiihelyekben.A
kitermelt k6risrdnkiil ffr6sz-
iizembe sz6llitidk, felfiir6szelik, 6s a ny6lnek
val6 nyers l6ccr faeszterg6nalakiliik tovdbb-
Vd6ken az6rt kis mrihelyeikben dolgoznak
megolyan kezmure.elc a(ik .7(p (gyedi \zer-
sz6mnyeleket kiszitenek, pedig tdbbsdgiik-
nek nincs is esztergag6pe.
A kapihoz, gerebly6hezval6 egyenesnydl
kes,,rre,erel ni0cs 50k gond. Megfelclome-
reru,eg)ene. korir,artallell csak!ila.ztani.
amugl n)er\cn lekergeuni. ha kell. vonoles-
sel elegyengetni.Esetleges gdrbes6ge is kor-
rigalharo a megfelelohaihlo-fcsTrlocllva-
nyon, amelyen akfi egy-k6t 6ven 6t is hagy-
iik sz6radni, 6rlel6dni a friss nycleket. Az A NYEL
alal,rl.r.,cflelesutan kdvelke,,ika ke\ele\.li- HAJLiTASA
nommegmunkdlis. tsnnek soriin elt6volitjik
a kiscbb egyenetlens6gekel, ahol kell, fhrag-
j6k, megadjdk a nydl v6gs6 alaki6t. Ha a
SZERSZAMNYELEK ke,ekkendlakhandht
A sdjEd ti.\21i1/'kl!hosz nyilkszitdnek van sajdt vagy kijlcsdnk6rt sze'szitnnteleld. A Id
sz:t,eg)enesn!.L kt;tuetu nydlgyaluia (1. .lr. o.), sokkal egyszeriibb a 6afak ts hensztaddh kn
nnl antc'i tri saibtjl M' Jolga.de c kirldnlege\alakd nlelekhezmeg- zi feszhennJ,ebketiben
sziilha. A lejszeb,elihez iscsakkell a von6k6s6s a ddrzspapir. flndm hdjlitox,ik, i efue
tu onldsibat tuehnsLn A robb'rdrii5enhajlrrotl ka.zanyelelke-
lqarydeot k I laaa
hunk, d h6za nreal ri szilise nem kdnny( felada.. Tijbb fezisban
stunt siiziL utjh hajUtjrk gozolik, rlahrtjal . Erdemes megieeteTni. kaszdk nyele erdsebbnhailitott, mig az Al
hogy az Angli6ban 6s Valesben hasznrlatos pok orszdgaibanmaidnem egye[es nyeld ka
sz6t haszn6lnak.
MnNKABAN
A FAISZTERGA
A legjobhbaltanvellegdlabb25 cm irme
A hrbnniiz' Jd|emikek, r6iii L6.isrijnkb6l k6szii1.Mivel a baltanyl-
alk@tftszeh ki szit 6 i neh nek azon a helyen, ahol fogjuk, enyhin ivelt-
eg)iL H6sik6 6ahijz. E nek kell lennie, 6rdemesolyan nyersanyagot
.szteEapd.l(1.tuie 4L 'is keresni.amclybena rosrokugyanilyenmer-
101.o.). A 'tei kldkbenezt
Ltbtt6! at (ped.il dl) hajtot-
t6kben gdrbi.ilnek. Ugy tartjdk, hogy a leg-
ti.k oudk tuAlon, hog .g raflo\abb balrdnyela hikoridio lijrb;l ke-
o,lokt hbtil lall d Llbft6 szul,de czt az eszakamerilai lalai( Europa-
n hi,rbe,an.Uet katszer ban rilk6n iiltetik, ez6rt itt marad a j6l bevelt
hbbetehti.h dz otsiba be- k6ris. A nydlkdszit6nek nem kell felt6tleniil
fosox, fo\:a mnAj nutha- a balrdnyelalakjanak megtervezererel bai-
doanok, Mjd a naik at
sa a ttusadr elhebezeu,
16dnia.EI6g, ha egy i6l haszndlhatdksz bal-
iwdlnt fariil r,|s,irc hij ta nyeldt veszi mintinak, s azt kdrberaizolja
tijxdh. E!9 egenesszer a nycr\ lecen.Ezutan.atubafograa licet. es
szhnntll teniszete$n ke"selnrgl iaboll.ifaragraa n)elel.Az igazan
6dt halldeaszile! eszrdsa j6 mester perszenem egyszerrienmdsol, ha-
pallbafogllad be.A lilb{ti
lenJon^aul lehetett neg- nem mindig az egyni ig6nyeknek megfe
forsdtni d Mnka,l$ano\ Ieloen kes,.rriel a szerszamnyelet. M;ulan
as& nehnzanbn Msel, kialakrtollr a nlel formajat. meg tobb ho
x^ihel alakitoitih. A pe napig ta{6 sziritAs, 6rlel6s kdvetkezik.
A ebryetl,tsdel a tueal'
M Jan|,t a$zdtdrseue
V6giil hdntol6gyaluval, hintol6kdssel, majd
a nunkdddtubat @ ndeti csiszol6papirral vgzi el a sziiks6ges ut6-
munk6latokat.
A F T \ M E S T E R E I

F A A B R O N C SK E S Z I T E S E
gy id6benigen szilcs kdrben hasz- Hogy kijnnyebb lcgyen hailitani, a hasitott
ndltak sz6razvagy darabosdru 1i- feliiletel von6kisscl egyengett6kel 6s veko-
rolrsira fahord6kat (1. 142. o.), nyitortdk ie a bakon, de a krget sdfletlenul
amelyek dong:iit cl6g voh faab- hagytik a mrisik fc16n.Flizvesszdb6lis lehe-
ronccsal 6sszefbgni.A nagy kereslet miatt tett abroncsolkdsziteni,aminek a m6djdtJoe
(gyesbo8ndrnl.litui(/cren frobronc.le.zF Shanahan bardtom mutatta meg nekem.
t6srcszakosodtak. Ugyes kis hasit6szerszdmalegink6bb egy to-
A legiobb faabloncsok a legfeljebb nyolc- ) a . r a h a \ o n l i r o r ld. m e l ) n e kn ) r l a ' a b a nh r -
6ves mog]-or6sa.jakb6lkisziiltek, de alkal- rom hasil6fog voh. Csak it kellett nyomnr
masvoll eIIe a geszlenyc-,a k6ris- 6s a lolgy- r,rjlaa fuzfa\c\\zor.e, al h;rom.zdlra ha\i-
\arj i'. A lavd. rfll levdgurl.rriakcl e].i\7nf totta. A darabokal von6kdssel elegyengette,
vizbenriztatldL,amigkell6eDmegnem puhul- maid 6thrizt: a hajlit6szerszdmon,amely egy
tak,majd hasit6Lssel (1.25.{,.)1...4m hosz- homorl'ira kimunk6lt fadarab volt, a lijlotle
saj darabokat hasilotlak bel6lijk, att61 frig- r u g z r r e rnr .c h e zg d r g o \ e l \. e g i j l a k a r i l . i \ a
g o e n .m e l , l n f d h o r J o h o zh a . l n a l l a ko l . e l . formrlt rtd kdt \'6get osszeszegezte.
Az ABRoNcscY,4RT6

tlz abtuncss] tit t6 fet de


bakja, es szerfr nunkaf atl
j@anr yowL host o
bese6hbA hds,ott ho$tl,
hajl4kontantacores)en
1zt6ennesnunkdlja. Az
ortagot M dui keqztldc
hczlzottoua eg) ctuklJs
szerkezet,dtulJ@h M
es)ik raEdtest ellew:ib
hizta tzfeld,a n'tikat
a bogn'tra tdr.lloel, co b-

ABRoNCSHAJLIT6
ALLVANY
A h$ltou Mga,i!6sadt
egt ttlb tint on hdjlit ou dh
haihdbd, dneljre ld.ehbdl
hasziEtt,hat .as) tubb
knll6jii szerkezetet ak6 z
tottaL A ktl1we friit |tu-
kakba la6 a9.hdI i ttes,k t-
tehd hesfalel6heltektu,
6zeint, host tuilJen,it

satiktag,asknzijnh h.ljli
huiik d hdto uszdkrt
A F A M E S T E R E I
! - ! | . ! ! | ! ' : :

lsrnarnszirns
LETRAFAJTAK mikor a mdsodikvil6ghdborirurrn maradtak mg l6trak6szit6k, akik meg6nz-
A gnftbhwdd ldtdk
afuI szdk e n rdpeszteuett visszat6rlemAnglieba,otthonom tdk e mestersegfortdlyait.
felfeL hzskeht ed6h, hos kdzeldbenarra lettem figyelmes,
!tubitandtljMah,6 esr hogycig6nybardtomegr-6reglo- A TOLGY LELKE
dlhalmasilE tz tdnNzt vas kord6 kerekeib6la kiill6ket feszegetikife- Az egyerlenla- am;bol megbrzhaldaneros
hatik bsenek. A ctii' 16.Kiilijndsnek 1al6ftam,hogy csak a kiill6k l6trafokokat lehet k6sziteni (legal6bbis az
mdlcsed'1Ab'istlitra
erdeklik,e' meg is I erdeztemaz okat. L6rra- 6szak-eur6paifafajok kdznl), az a tdl8y, an-
nak kellenek mondta, 6s mutalolt is egy ,l- nak is, ahogy mondj6\ a lelke, azaz a,geszt-
rala o lelrdt, amelynek fokai je. Perszenem lnn6k meglepve, ha Eszak-
"zee.zkcbrlt
ItucrosAws rtrM, 57(p lijlgJfa kullokbol l.e'ziilrek Vilami Amerikiban erre a cdlra a hikoridi6t hasz-
olyasmit vdlaszoltam neki, hogy inkdbb 16t- n6ln6k. A mdsik fontos dolog, hogy a l6tra-
rdkat szednesze! 6s a fokaib6l kocsikereke- foknak val6 f6t nem szabadffr6szelni, csakis
ket gydrtana, de 6 csak annyit mormogott' hasitani, mefi fiir6szelissel a hosszanti ros-
ho$- ami t6rtnt, megtdflent. toLnak egy reszdt biztosan elvdgn6n\ Syen-
A mai szdlhfzhat6, varidlhal6 aluminium gilve ezzel ^ fa szerkezet6t.Ezenkiviil ott a
l6tracsoddk ismeretdben, alighanem sokan nedvess6gis kdnnyebben behatol a fa szdve-
elnezoenmo'oi)ognanak regimodi felioga' tebe, ami id6 e16ttikorhad6stokoz. A hasil6s
.omon, hogy birony az eg'r'korifalerrik it pedig mindig kijveli a rzaliranvr.A falelra-
.zep e. hasznosdarabok!ollak Szerenc\dre k6szit6k a l6trafokok hosszin6l valamivel
nagyobb darabokra fijreszelik fel a l6lgy-
rijnkijt, majd a darabokat hosszdbanflbe,
negtedebehaslliak.A negyedeket olyan m<i-
OSZLOPL'R don hasitjek lov:ibb, ahogy a tervezett ltra-
fokok merete megkivanja. A megmunkil6sra
alkalmasnak il6lt darabokat szorit6bakon
(1.JJ. o.) fogiek b,6s el6szdrvon6k6sselna-
gyolj6k le, majd hdntol6gyaluval vegzik a
finomabb munk6t. A fokoknak ov6lis ke-
reszhetszet(el'nek kell lenniiik, akkor tar-
tanak a legjobban. A v6gi.iketlevekonyitjrik,
igy csapoli:ikbele a l6tra szdriba.

':i: . -

36
L E T R A K E S Z i T E S

A FoKoK BEILLESZTESE
A ltra szdra hagyomrnyosan k6risb6l k6-
sziil, de rijabban tuirib6l 6s m6g gyakrabban
lucfeny6b6l kszitik, mert f6leg ez ut6bbi
sokkal kdnnyebb. A 16lra kdt sz6rin sorban
kifnriik a fokok becs:poldsaraszolgdl6lyu-
kakat. A fiirdsra rgen cr6s k6zi csigafrir6t
ha.znalrak,mrld res./elovel rlakrlolrak ov;-
lisra s kisse ktiposra, hog-Ypontosan illesz-
kedjen a fokok v6ge.A fokok v6g6nek,illetve
a tyukak mdret6nek ellendzesere frb6l k6-
sziilt m6r6sablonokat haszndllak, amclyek-
kel munka kdzben ttibbszdr is ellen6rizldk a
mreteket.A fokoknak pontosan 6s szorosan
kelleti illeszkednink a f6szkiikbe. Amikor a
helyiikre illesztett6k, mindig a szir hosszan-
ti irinyiiba, azazsz6lir6nyba,fdl-le mozgana
nyomrak be ol.el. Kercrzlbe .ohd.em fe',/a
tett6k, nehogy elhasadjoDa l6tra sz&a. Ez
egyEbkint a laiparosok dltal i6l ismert,
,ltaldnos szabdl$ amikor kt fadarabot egy-
mdsbaillesztenek.
Az m6g tey-ahogy kiinnyen me$,, amikor
a lefektctett egyik szdrba sorban beleilleszF
j u k a l o k o l d r .d e a m d ' i k s u a rr a h e l l e z e ' e
mar nchelebb munka, lobh ijg)e..egelige-
nyel. A munLrnkat megkdnnyitji.ik azzal,ha
a f6ldre lefektelett, vagy hogy k6nyelme-
sebbendolgozhassunk,ket bakon iitfektetett
6soldalr6l megtimasztottszirba csakviszony_
lag lazin siillyeszriuk bele a fokokar.Igy egy-
szer(bb rdilleszteni a mdsik sziirat, mert a
fokok mdg kiss6 mozgathat6k.Ezutdn a ltra
k6I v6get zsineggel ideiglenescn dtk6tjnk,
hogy ne tudion szdtcsriszni,maid az egyik
v6g6r6l kezdve,pontosan6s er6scna helyiik- Az bsszErlLEszrEs
re nyomjuk a fokokat, illetve I k6t szdrat f;- A litafohohnok @tzbah-
kalapiccsaldntjuk a fokokra, amig azok pon- ba illzsztlsenen hnkn!{
Iosan a feszkiikbe keriilnek. feladat. El4eah M esttk
lzdtbd d [tjtjh beb a foka
Az ilyen csapolt szerkezet( ldrrriboz nem hat, nint a he|en hthaai,
h , . z n r l n a l ., e m m i l l e n f r g d \ z r o l l.i p l r l .\ 7 o - tuajtl eft ilesztik r.i d ftti-
get. Ehelyert, a biztonsig kedv6er1,h6rom
v6kon)! menetes vdgii, kovricsoltvasrliddal
fogatjik ijssze a k61 v6g6n, illetve kdzpen
Hogy a vasrudak ne legyenck feltiin6l! a Io- A LfTRAFoKoK vEcE
kok atatt, hozzdjuL eg6szenkozel trirnak lyu- A loloh ebthoitod6 asaadli
kat a kt szrrba, dtdugiik raituk a vasrudai, heres ne^zetii dge szorasdn
dskivnl 161al6tdttel 6s anyacsavarralrdgzitik. IesrhetJika csa1,l!&b a
igy mir kisz a szil6rd l6ltaszerkezet,amely
ben i lokok \zoro.dn dlnek. Jomagammar
ldttam olyan fal6lrit is, amelynel hiromvagy
negy fok vegeoldill kinlult a .zarbol.e. d
bel6jrik fiirt fijgg5legeslyukba ket iitijnek,
az akadrllyoztameg a litra szdtcsrisz6sdt.
Ldteznek egyszeriibb szerkezetii l6tr6k, A h^andsa ke,lsbi haila
amelyeknekcsak egy fiigg6legeselemiik, osz Mt ditlis ts btiposcsalltuh
Iopuk!an. es a7 o\Tlopbaturt ll ulakba pre fosadja bea litrafoh !;eit
selrkbelea hengere.rcevtergrll fokokal

37
A F A M E S T E R E I

S Z E N A E T E T OK E S Z I T E S E
zomorri ldtni, hogy sok helyen eret6t. Tirlan annyiban m6g ttik6letesithet6
a juhokna\ marhaknakegysze a szerkezet, hogy a talpra t6bb keresztld-
r(en csaka s6rosfdldresz6rj6kle cet szegeznek,m.t azokon fennmaradhatna
a sz6ndt,amelyneki6 ftszet az a sz6natdrmel6k.
dllatok nem is tudjik elfogyasztani, mert
beletaposs:ika sdrba.Sainosvolt id6, amikor TAJJELLEGI VALTOZATOK
6n magam is ezt tettem. Anglia deli reszen.okfeleszdnaetelot ke"zi
Szrmomra rejtIy, hogy mirt folytatjdk a Lenel(amellel,Idbb\egeeros.\zemreis \zep
gazdik ezt a pazarl6 gyakorlatot, amikor a e, idJ kezelheto.hi\znos szerkezel.Ugy ri-
kdlonbdTo.zenaeielok olyrn kiinnyenelke- nik, hogy 6pit6ik egyarrnt rtenek a kardm-
szithel6k. Vess26kbdl, rudakb6l, lcekb6l k6szits (1.26. o.) 6s a kosirfon6s (1.163. o.)
ajsszer6ttsz6naetet6l6nyegi r6szea keresztbe mesters6gehez.
fektetelt 6s kijz6pen ajsszeer6sitettk6t rrid. Ezek az etet6k i6r6szt ives, bord6s szer-
Az X forma sztuai k6z,e merevit6ldceket kezetiiek.A hajlitott bord6kat ftissen v6gott,
szegeznek,majd k6t ilyen X alakot I6vtafl6 konnyd mogloro- vagy fuzvesszokbdlkeszi-
l6cekkel er6sitenekiissze, igy az egylk lesz ^z tik, mert ezek m6g rugalmasak,nem t6rnek-
etet6 talpa, a m6sik a teteje- Az egeszet Az etet6 talpa k6t hosszd fl.id, amelyeket a
cijvekekkel a lijldhajz rdgzitik, mefi az dlla- ktvegrikre szegezetldeszkardgzit. Arudak-
tok kdnnyen felbofitanik a magasstlyponti ba 20...25 cm-k6nt lyukat frirnak, ezekbe
nyomjik bele a meghajlitott vessz6k vegt.
Az ivekre hosszdbankdnnyri hasitott lceket
is szegeznek.A szerkezetn6hdny meter hosz-
szf,6s kb. f6l m6ter magas.Agazda felfordit-
ja az etet6r, megtdlti szen6val,maid vissza-
forditja. F6leg juhok szdm6ra keszitik,
szarvasmarhdk takarmdnyozdsahozerdsebb
szerkezet( elet6kre van sziikseg.

KEREK ETET6
Es risi ho6ik ftkre i|i
tuxek ezt a kasb fomdji.
sziaaetetdt.Kifte, a Wk-
tututth.rth p.rmdbebu
hahatjirtdh" Mjd Mah
bd h6{tott mogjror6aesz
sz1hatA\tattok ls e bor-
dac6sz6hknzl Jonl.ih a

JUHETET6
F*ser sott fia- xdg)
naglddt$szbkb4l fuitet
Lth a ketet ldrott etet6t.
A ssi! ivt,bordtu szake-
* hA4t::)enass)a$a el-
hdszifietd,resiJub' b
nl*er$ dnragokarhaz
adhdh hdz,i ts tuaraddh
taldnul elkofiall e ottha-
s)au,Jelzslesesipdh et td

l8
A F A M E S T E R E I

K A P C S O K ,C O V E K E K
hagyom6nyos faipari szakmdk
alapelve, hogy a legrt6kesebb
nyersanyagb6l,a fdb6l a legtaka
r6kosabbm6don, a lehet6legjobb
termekeket illitsdk e16.Ennck ellen6re min-
den szakmeban:a kar6m-, szeklab-, fatalp-,
l6tra , fakosirkeszit6kn6l s a t6bbin6l cgy-
ar:int kdpz6dik hullad6k. Szerencsdrekiala-
kultak olyan mcste$gek is, amelyek mtive-
loi eppene/r a fahullrdelol ludiJl hasznosi
tani.
Mr. Firmin Anglra N"riolk Larromanya-
ban, egy Honing nevii kis faluban 1,6scgesz
6letbenm6st sem csin:il, mint n6dlet6khoz
val6 tart6rudakat, leszorit6kat, kapcsokal
k6szit-A mogyor6-vagy fiizvessz6b6lk6sziil6
tarl6rudak a hdztet6n az egyesnddrilegeket
rarrjdka helvukon.A l.s,/orirolecelis ugyan-
ilycn vessz6kb6lkEsziilnek,de szebbenmeg-
munkdiva 6s vkonyabbrahasitva,mcfi ezek LEszoRi'l6KAtocs
a ldcek a cstcs kijzel6bcn, kiviilr6l szoritjnk A kdpacwh lali h6itatt, bihestF
lc a legfels6 nrdrteger. A hajlilotI, hegyes tun uszbhe La hllzi'i' kijtesekben
kapcsok a tart6rudakat 6s l6cekel rajgzitik a saillit oua d h'i:d&in6 te'nek.
O MIta Diztul teli haddbd itutuna
helyiikon.
e eg'iszhiituset,is aAlig izldIrd,
Orrim volr n6zni, ahogy Mr. Firmin a fid- dtutsd r6*iih nAr hdqacs latuijrra
val eyiitl dolgozotl. A kapocsnak val6, Lh tuhah hdjlithatt;1?,ls eltjzbennen
70 cm hossaj, v6kony rudakat hasitott mo-
gyor6vessz6b6lkdszilettek. A gesztenye6s a nen csdktughajlitatta.
g
.zil i' alkalmasr"lr kapoc'nak.de c koris hancn tu a c@drta,
n e m ,m e r l h a m d rk o r h d d rA. 7 a p ae 53 f i u i '
egy f6lbchasilott rijnkb6l k6sziilt kis padon MFn.saiqRr is o$rtH^Jrjrm \Esz6(
iih. A mogyor6vessz6b6l vdgott darab v6g6be
kis.e belcnyomraka ha'rrole.t. matd fuggo' id6k em16kci,manaps6gmindenki rug6s ru-
Iegesen tarNc.egl fadardbhoT dlogeltel.. ami- hacsipeszthaszndl,hogy a kiteregetett ruh6t
tol a re..zo folozatosanrorabbha'adt Ekoz el ne frijia a sz6l-A mos6n6kgenerdci6kon6t
ben a kist egy kiss6 mindig lerd6n tartott:il<, ilyen csiptet6ket szoritoltak a mosott ruha-
vagy oldalt feszirettdk, hogy a hasitdk egyc darabokra,6s nem is ludom, midrt vdltoztat-
ne'en fu'ron lilcle. Glor.dn dolgozrdk. e. tdl. meg crt a sTokd.ukal. Talan.merr a c\i
egy-egyvessz6b6ltucatnyi kis pdlcit is Iud pe.zek iobbdn megmaradnakJ muanyagszi'
tak hasitani. rit6ktir6len.
Magam is megpr6biltam utdnozni a lcch- Bar6tom fogott egykell6envastagf(zvesz-
nik6iukat, de vendeglit6im az eredm6nyen sz6t, 61eskisbah6valfeldaraboltaa ruhacsip-
csak cln6z6en mosolyogtak. Akirhogy ls tet6nek megfelel6, 15 cm hosszridarabokra
igyekcztem,a kds fdlrecsliszotl,6s csak rijvid qo ilyen rzep nagl c\rpletdkel\zereteltkeszi- RuHAcsirrET6
forg6csokat tudtam hasiiani, sohasem sike- teni), majd k6ssel egyenesrefaragta az egyik Geheiici1hrn tu a cig,tnt
r i r l r v e S i g v e / c t n ai l c s t a r e . . z < j t e l i e . v6gdr, amely k6sdbb a csiptet6 feie lett. Le- kdzns dgek tugil hcttsi fat
hosszen. mezvdg6 oll6val kis bddogcsikokat vdgott eey r^a ooh d tuhacsiptetdk
r6gi b6dogkanndb6l, 6s a vssz6darabokra 6 snbr. iioehek hAztt6se.
A iJetsastaeot, a frz-
APROSAcoK tekerte, a lejhez k6zel. Ahol a bddogcsik k6t le$zdt sen halleu tq-
Vales-ben gyakran iiltiink a tfz mellett egy v6ge egJm6sra6rt, beleiitdtt egy kis szeget nevteni, n6u u ftdg.itdl
helyi .igan\emberrelhazi sort i.zogarva. i' a kisbalta fokival, hogy az belemenjen a fri- a ne.I!6 rtQken, tiroh
ba is. Ezutan k6s6vel telhasilotta alulr6l a panoLon, 6dk b kellatt
kdzben 6 megianilott engem ruhacsiptet6t,
sirorc6veket,no meg kosarat kesziteni. Ezek vessz6darabot, eg6szena brdogabroncsig,6s
a cigdny ruhacsiptet6k sainos mrr a 16g mtlt az als6 sz6l6t sz6p szdrnyasrafaragta.

39
r \ F A M E S T E R E I
! . - | ' : ! . . . ! .

a
FA CIPOTALPKESZITESE
facip6kdszit6k betelepailt meste- TALP FoRMAL6DIK
rek voltak (1.14r. o.), akik hozlik A talpk6szit6k dreg gerfrikat ddntortek ki,
magukkal egdsz miihelyfelszere- amelyek tijrzsitmrdje elErtea 60 cm-t. Nem
l6siiket. A fatalpk6szitdk ezzel szhritoltdk a r6nkd1, hanem amfgy nyersen
rzemben\anJormunki.l ent d"lgoztak min- haszn6ltdkfel, mert igy kijnnyebb voh farag
dig ott t6boroztak le, ahol az erddben meg- ni. El6szajris leldarabolt6k a rdnkijt ngyf6le
felet6 faanyagot,ezdltal meg6lhet6sttal61tak. h""zu.agu darabokrr:ferfi. n<ii.gvermek e.
V^Idg, tuaa ddnb, ane- Volt rigy,hogy egyesfacip6k6szit6knekfarag- serdiil6 mretiire. Ezut6n kdvelkezett "
l!.n Mnbaa jnL Me,Uili;tu- hosszanti hasitis, el6szdr 6kke16s sulyokkal
bn erhetiid Iab isasd
taL nyers fatalpakat, de a keziik al6l kiLeriilt
term6kek nagy rdszt a knlijnbijz6 facip6ket (nagy m6retri, neh6z fakalapiccsal), majd
nhr,sz. ALi ned!6, hides
tulajor doleEik lataneb gydrt6 iizemek vdsdrollik meg. hasit6fejsz6vel,v6giil karos hasit6k6sse1.A
niihebibenoas) d fahi Nyersanyaguk az 6ger,a f(2, a nyir, a ju- sorozatoshasitis utin t6glatest form6it da
gdztl6tieba4,dnnaha a@e har s: bukkvolt. Leggyakrabbana rabokat kaptaK amelyekb6l mir ki lehelett
yo6an
rdsJatalf{i .ip6 tsenItuh
ndv6 6gerel dolgoztak, mert laza rostri, lrgy faragni a talpakat.
fej6t kajnnyii faragni. Mivel kifejezelten viz- A minleg) 7< cm ho..zu.karo\ ha.iLoke.a
a l l o , . o k a i gl e h e r e rht a \ z n a l nai z r l l e n l a l p d szakma iellegzetes vasszerszdma.Az egyik
TALPFoRn4,4z6KESEK cip6t a nedves padl6zatri i.izemekbenvagy v6gdn egy horog l6that6, ezt akaszti6k bele a
A tiEla fotuijtrc hd\hax,
spt.ia$ akir kint, a sdrban. munkapadra er6sitett vasszembe.A horog-
hte^ falah/jtum
hvkldl famd*.ih nes hoz kdzel kezd6dik a szi[te fdlelmetesener6s,
@ .ftbei hbhoz illeszkedt kiss6 hajlitott penger6szj amelynek hossza
I dIab ahaL VaIaM nnt i h,s eldi a 30 cm-1, sz6lessdgea 10 cm-L A kar
etuseghdri ewl6n hidlo vgere egy f6b61 k6szitett keresztfogantytt
hiton, hulbnbtjz1lrofiM
penge,dneltehhelnas ero5rrerrek.Az e\zkoz iSen eros egykaru
efit Lehethifejteni,ene ett emel6k6nt mrikijdik, azaz nagy er6vel lehet
sretennrg lehetoeliikla vele hasitani. A lalpk6szit6 munk6s jobb ke-
tuEnia nMhadatabokal zdvel tartja a szersz6mfogentyrij6t, a ballal
pedig a nyers fat6mb6t, s a ks szakaszos
lenyomdsdvalnagyolia ki a fatalp formiidt,
s6t a talpnak a sarok el6tti bevigrset is. A
talpk6szitdk egy rszeugyancsakhosszi nye-
1{i, de gijrbe pengdjii iiregel6k6st haszn:il a
ralp felsoreszena domborulalol.es homori
r6szek kivdlgyelsere. A harmadik ilyen,
emel6szenjen mfkdd6 szerszim a horony-
k6s, amellyel a talp sz616nv6gigfut6 hornyot
lehet kivdjni. A cip6sz maidan ebbe a ho-
ronyba illeszti 6s tiizi bele a b6r fels6r6szt.

ERLELES,szAriTAs
A nre$ aee,f'tb'ilhifarozott
taltrahathikac hdwpon til
szdfi j 11t1.
A fdt dtpakbt t
nds6, ktlpo' folndjt, szet-
l6stuhatohaI,pimtlhal
h;pemeh,atuebehbelseji
benszabadon j,ir a l?oeed

40
A F A M E S T E R E I

SZEKLABKESZITES
em is olyan sok 6wel ezel6lt a vollak,6s persze hib:irlan rijrzs(ek. Azzal,
biikkerd6kben Anglia-szerte kint hogy vrlogaltak, csak itr-ott ddnttjttek ki
6ltek a sz6kl6bk6szit6k, vagy ahogy egy-egy frt, mai kifejez6ssel lve, szdlai6 A RUDESZTERGA
ijnmagukat szerett6k nevezni, a v6gdsr v6geztek, el6segitett6k hogy vegyes Az 'ibr,in l,ithati kezdele
szkbognirok. korf erd6 alakuljon ki, mert a kivigolt f6k ea rtul5zterydegik les-
Hdt ez a sz6kbogndrs6gcgyike volt azon helyen ideiglene"enndp\utorte l,i\ ti.ztd! Jontatubb,tszeboh d 3 n
hoszi, tugdltua h,6rit-
h6rom szakmdnak, amelynek k6pvisel6i d keletkezett, ahol ndveked6snekindulhattak
vidken haszn:ilatossz6keket kdszitett6k. A a maSonco\ vagy meg tudtak erdsddni a anelrwh a1:6oaEAa fild
szekbognirok amolyan v6ndorl6 erdei mun- m6g ttl fiatalnak itelr, ezrt meghagyottpdl- hnai;gzttettlk, a fekd lase
kdsok voltak, akik a hires Vindsor-sz6kek- ddnlok. fzek a termeczeliemberekoszto- pe.tisd. eszrc'aapad fili
n e kc . a k a l a b ai r . k e r e \ z r r d r r obi re. t e r r i d j a i t ndsen is vigyiztak kdrnyezetiikre, ami br- hlnlL A ttd fekd xlstt ds
zony manapsig kev6sb6jellemz6, 6s f6leg a a l,jut'jt es) hndl btijne
faragt6k. M6g az 1950 es ivek vdgn is mil- ij$ze,aneb ketszerfli Mh
kddijtr n6h6ny szikldbk6szitd, de azdta ki- v{roslak6kr6l nem mondhat6 el. uh.'ae o nuahadonbra.
hali a szakma, pedig eldtte dtsziz 6ven dt A sze(bognarok keve.e. eg)szerd\zerszd- Aftihar d flestur tefeti
sz6mosgenerdci6juk szorgalmasandolgozott mot hasznAltak;volt fejsz6jii\ balteju\ vo- ryaftIdahbiftt,abitil
az erd6kben. n6k6siik, fiir6sznk 6s nih6ny fajta v6s6jiik. nedoryatta a nunkddara
Amikor m6g virdgzott az ipar, a sz6kleb- Ez tjsszefiiggvindor16, magdnyos 6letm6d- bot, is eetuer lefeldhajli
bua aNdat. Ebben@
k6szit6k kibireltek egy erd6r6szt, tisztist jukkal. Nem kellelt sok mindent masukkal
nozgdsfAztbanleheku
vigrakbenne, amelyen felilliloitek 6s beren- cipelnitk, de amiiiik volt, azzal ki tudtak alavtMi d Mhkdtldnbol
dezt6k ideiglenes lakhelyiiket. Bejdrt6k az ddnteni 6sfel tudldk dolgozli a fdr. Nem volt a ki startdr n egt.im6 ztort
erd6r, 6s kiieldlrdk azokal a btkkl6kar, ame- \zdk.egukarra.hogya nehezrdnkdkervala- a szdkl,ibnqk,e hi zoritot t
Msel tag t66t.l. An;
lyek alkalmasnak lilszottak a feldolgozdsra. mi t6voli fafeldolgoz6 mdhelybe szdllitsdk.
hn a Lnbitjlfeleksedte,
Nem tril koros p6ld6nyokat vilasztottak. Mivel a szekneka gdmb6lyri,pontosabbana a oi$zahajl1 nid e e,he,6
Azokarrartottal(,rlegrgcretrsebbcknek. ame kor kere.ztmer'retiri'zeit ke\zitetteK a ke- ir,inlba kryatta a nunha
lyek l6that6an gyorsan n51teK magas suda riler.ramolon ki\ul volt meg egy,reruge- danboL Ibtehkot nen Ie-
rtak, vagy ahogy 6k mondt:i\ hosszi l6briak prjk is, a ldbbal hajthat6 faeszterga. heIe dldvtMi ML Az
Miutin kidajntitttk a kivdlasztott f6t, le- ^ztersatddbd bebheI ett
gallyazldk, 6s ha tudt6k, elhtztdk vagy le- fapi hiilnnbdz6 hosdk dsn
mdakat, nert a befoed
gu tottdk a t6borhel).iikig.Ha nem, o11hely- bdbahM ligJtbatu tuozeat-
hen ielfureszeltela .zeklabmeretenelmeg-

MUNKABANA szEKERcE
Mixtda hiLltinatlth d fiit, j,l
datubohdha tunvjt, d.l a
bohatihkel is tulJ,oklul,
n ail fei z@eI feIhasoeau,ih,
a ryersh^dbohbil @ egik
oLlabdlCbzenlzrk tuiael
lbtdsrdh ki a sriHdb el1Jor
felel6, vagy annrl egy ldcsit nayobb dara-
bokra. A rdnkdarabokat dkekkel hasitottik
\zer. IgyckeTleka lehelo l(globbel kihozni
egy rtjnkb6l. M6rct6t61fiigg6eD,egy-egydr-
rabhol v,Jll ugy. hog) c.a[ neg] de ugl i'
hog) lizenhrt ha rbol .ikcrijlr ha\ilani.
Ezekb6l a szegletes,nyers has6bokb6lfarag-
taL azut6n lb.m:is szkl6bakat.
A 'egedelo'zorcrak nagvirbollaragldki a
darabokat csak az egyik oldaldn elezctt sze-
kerc6j6vel. A finomabb munL6t L1I6naa
von6kissel v6gezte a t6rsa. Minl minden
von6kdsnek,ennek is kt nyele volt, amelyek
derkszdget zrrtak be a pengvel Olyan
iiglesen vgeztea munkiij:it, hoeJ a szikldb
vagy a keresztrtd lbrmija m6r j61 felismer-
het6v6vdlt.
A v6gs6 munkafdzist az eszterg:i16s jelen-
te1te.Perszne Sondoljunk a mai precizi6s
e\TrefgrSefekrc. A7 o e./lcr8cpadiukformi-
ja 6s szerkezelctaldn a vaskorszakbanala-
kulr ki. Az akkori emberekisvalami ilyesl6le
szerkezetendolgozhattak. Ez a kczdetleges
ruJc\lrefgd relie. ege\zebeni7 crdoben is
elkdszitheld durva, nagy darabokb6l lillt Az
A TABORI'ELY o$6ba befogott munkadarabot egy rajta ket_
Anglilb an egt la t hdtaln a:
bnhkerdiih Ieryeszkale k, szer kdrbetekert kijtIlel forgarr6k meg A
dtulrek nibin alrkot Ji.i korel fll\u vegea labrrdrct.lt kolve i\ dmig
szecsatl. gtis,I i sdsi,i Ib a mester 1cfel6 nyomta a lebit6t, fo.gotl a
rdrk mesd 6eade1.S.ik munLadarab. Ekdzben a kb. 3 m hosszli,ru-
bagniituhdolgozldkax, galmask6risdrd, amclyheza k6I6l fels6vdgdt
aLih h2rdseszkbzzel, nig
h.aesebbszefti lJ,i holnia dl kdt6tt6k, lcfeld hajlott 6s megfesziih. A k6
odndarohah,tdbbnlitt k t srrid talpit rdgzitett6k, hosszdnak le1s6
kt, olthar esednl. Tdbar kdtharmaddnil pcdig egy magas fakerettel
heutih es4'ia es)'isakbdt volt aliildmasztva, ds amikor a mester fel-
islr'tt szdrfltihb1ld t emelte a l6bit a ldbit6r6l, visszahriztaa kij-
dz alau dolsoztakdshtil
tah egdszta|xsaal is ,1i.i telet, visszapdrgettea munkadarabot. A
ron. kletute,fltl laht.n ha,zno. munkafaziscsrk aJJig tarrolr. dmiS
dnl'latuh, rjl otheb ii hdt a mesrcr lefe16nyomta a ldbit6t, addig lehe-
hMansan halnoktr@nllh tett alakitani a forg6 munkadanbot.
d t oo,thbi feIdoleoza\ad A lerrr.bol ldtharo,hogy d biil'klar meg
firn h^ftax la, atuettet
szoit'j bdhonfdr dstdh i t
nyersen hasitottdh thragtdk 6s esztergdltak.
tsztnrya|atlaalo, n iiatah igy azonban a ksz darabokat m6g nem le-
snhl:ibbd.Az es)szeii ^r heleat be6piteni a sz6kekbe.Szell6s raLato-
Ersafdtl tuasais hds{tan, kat kdpeztek ez6rt bel6liik a lQnyhd mellett,
f [iri s.eli fa h6 dbakb6t ke ds iijbb h6len dt sziriiondk, 6rle1tk.A sz6-
szrlL Kb4rii aoh bszedl'
lilMi is se,lzeftlri, ho rllar idorarramaero'en luggott az idoiara-
od.ebbbatteI t uwlntu tt. 16l. Amikor kell6en kisziradtak a darabok,
,4 tizltu is a kunlhat i clszdllitourk dket valamely nagy sz6kk6sziIS
hdndtusan elhoitatma nzembe, p6ld6ul a Buckinghamshire tar-
faJorsd.6,n^uIt a lith.sz tomdnyban lev6 High \Fycombevdrcsiba llt
datubohhasrdrdd1tus.
temik rdhatoi tmtastl dolgoztak a fejezet elejen emlilett mdsik ket
tuk. Ez a a.indomesre&s szakma kipvisel6i. Kdziiliik az egyik a fti-
sho! ntu a nnh,t, itt*e r6szelt darabokat k6szitette,azaz a sz6k iil6-
dehheI ezeli u dbbahastta lapjit 6s a h6ttim16idt, a masik a gatzdl6ssel
dtuMbtI azutuki s.th- hailitott rszeket,6s ez ut6bbi illitotta ctssze
bastoirit- Ma @ etddbea
esasentu^fdjta han'loh a szekekci az egyes alkalr6szekb6l, illetve
vEgezlecl az utols6 similfsokat.

42
A F A M E S T E R E I

F A SZ E NE G E TE S
nnek a mestersgneka neve bi- Iom, 6sgondoiom,egyid6 utdn kaludr. Egy
zony flreveze16,mert a fasz6n- h6t elteltevelkellert kidsnunk.Leemel-
6get6k, \'agy ahogy m6g rijvideb- ruk .r idldrol meg\zabadrroI|\aslemezl,es
ben mondjdk, a szn6get6Knem alattaienylegott voh a fasz6n,igazhamuval
a faszenet 6getik, hanem a fdt, m6gpedig 6sfdlddelvegyesen.
rdszlegesen(6s ez a l6nyeg),hogy az ill6kony
anyagol,kiegjenekbelole,e, c al. a 5zenrar SzENEcETis vASHBNGERBEN
talma maradjon meg. Ezt rigy rik el, hogy Evekkel k6s6bb,Suffolk fel6 utaztombax,
6gdskozben majdnem teljesenkizirjdk a le egyBury St Edmundshozkiizeli erd6benkii-
veg6I, 6s ebben az oxignhianyos kdzegben Iiinds,de szakszeflifasz6n6getsi m6dot fi-
a szdDj6 r6szenem oxiddl6dik. g\elremme8.Ar Angliadeli rewebdlszar-
A m u l t b d ni o m d g a mI d b b h e l y e ne , m d s maz6 szen'get6az erd6 szl6ntelepedertle
mds cdlb6l seg6dkeztema fasz6ngetsn6l. egy kis lak6kocsiban.Egy \.'velkor6bban
Volt m6dom v6gigasszisztrlni AfriLdban, azona r6szenazerd6ti6 darabonkiv6gtdk.A
hogy ott mikent kdszul a fasz6n.Kiistak egy fdk m6relesrdnkieit elszdllitottik, csak a
nagyi6b6l 6 m hosszi, 2 m m6ly 6s 1,5 m csricsir6sz6saz iigakmaradraka vdgdst6ren.
szdlesg6drdt. A kidson fiildet a gijddr sz616n Ezt a faanyagotfiir6szehefel a szeneget6egy
halmoztdk fel. Ezur:in egy dkros szek6rnyi dreghaktor ihal meghajrorrszalagfiirisszel,
szdraz f6t hoztak, felapritottik 6s a gdddrbe majd fejsz6velhasogarraapr6ra.Ktrgy(ii-
sz6rtdk.A gdd6r egt'ik v6gdnhagytak egy kis szerlienegym6sra illeszthet6vashengerekb6l
helyer, hogy odafdrien egy gyerek, aki alul dllirorr dsszeegy kemenc6t,6s ezt tijhdrre
meggyriitotta a halmot, 6s amilyen gl'orsan meg a felapritott f6val. Egy-egyvashenger
csak iudott, iszkolt kifel6. kb. 60 cm magas6s 1,5 m 6tmr6iii volr.
A tiiz gyorsan elharap6zolt, a fiistt6l 6s a H{rom ilyen hengervagygy({i keriilr egy-
forrosagtolmcr dlig Ieherer megmaradnia m6stetej6re,v6giil a feltolt6rthengertbefd-
gdddr sz16n,de egy rozsddshull6mlemezzel te egyvaslappalJ amelyenvoh egyelzdrhar6
a keziinkben mi h6siesen \'6rrunk, mikor nfl6s, akdrcsakaz als6gyrirrioldaldn.Ezen
hangzik el a parancs:dobd 16! A betemetett az als6 nyildson kereszriilgy(irotta meg a
gtiddrben csendesenpardzslott tovdbb a ha- ldt, 6s amikor mdr hevesen6getr,mindk6t

EcYszER0(uNYHd
A ft91 idbk szinisetdi ee'llz
nttitun dr d naguh dfitette
etdeikwrh'ban ldhlah.
Az Agakbila$zer6ft,!ptt-
httntr ndd.lalis rdEatt
stettsLtual fe.L,k. Beren
.lezie ftitulitsze ftlh'inr,
|ddrc JekEtex,ric6bdl
tiur

44
F A S Z E N E G E T E S

nyildst lezerra. Tdbb napon it tartott az el- A BoKsAELKESZiTESE


szenesed6sj 6s meg kellettvdmi, mig az egdsz A sz6ndselssjkerenek zdlosaa boksa j0$ l6lre ftszen,ha a leves6tteljesen
k e m e n c ek i h u l A r z e n e g e t d , . a l .e / u l , r n megfelel6ijsszeillirisavoh. Ha a fa- kirekeszlettk.A ienli dbrrkon esy
antaglevegdvel6rinlkezett,azdgdsso- dregsussexisz6n6get6 boksak6szftsi
szedhelte sz6l a szerkezetet.A darabos ra- rdn teljesenhamuvdvdlr; csakakkor
szenetegy nag_]_ rosrdra lapatolta, hogx meg-
tisztitsa a porr6l, hamut6l. A ksz anyagot
v6gril zsdkokba lapdtolta. Megmutatta, ho-
gyan 6l1apitja megi sikedjlFe j6l kiEgetnr a
far.A jo mino.egt frszenugydni. iellegTele-
sen peng6 hangot ad, ha vaiamilyen kemdny
trrgyhoz koppintja.

A HAGYOMANYOSM6DszBR
\ehany nappal dzelott. hogt a rasl.emen-
cejilket begyrljtottdk volna, a szneget6krak-
tak trjbb hagyom6nyosboksd. (fahasibokb6l
dll6 szn6ger6halmot) is, amelyekel eldszdr
1 fbhaabokbolroha .
szalmeval maid hamuval, l'egiil fdlddel ta- L harow.odtn Fina 1 lillitax fahadbolnal
kartak be. hipeztud bolxdftdgjlit ls Z. hezdtik kdbenkni
A sz6niget6k addig elak viragkorukat,
amig a vasolvaszt6k6t nem terleL a Loksz
h a s h r l d r aar .t , / p e d i ga 1 8 . z , z a d e l e i e n r o r -
tnt. Kordbban rengelegfaszn kelletl a vas,
az iiveg, a l6por gyirtdsdhoz. A sz6n6get5k
\eregc egesznlaron Jr dnlgo/olr. Td\ol a7 ' ) A k a r a l o tu , s a e l ah a -
orrhLrnukrdl. kezdelleges. mondhatniprimi- ) Lo. t,ii;," qE ,i',j.
tiv k6riilmdnyek k6zdlt, Agakb6l 6sszer6lt hanl kenth a h^iibahat,
(unyhokban ldltal.. Kijldnd. formaiu 'zer- de d hiftinln,1iL^t szaba
s T a m o k dhl a/ n a l l a l , : t a l i c s l a j u kg, e r e b l y c -
jiik, laprljuk is mdskdppen nEzett ki, mint
amilyeneket a falusi udvarokban ldthatunk.
A szindgetdshezmeglehet6sgyakorlar kel-
1efl.fckletert llahasabol.bol elo.zdf eg) ha-
romszogleLu p r i z m a tr a ( t a l : .z volt d mai.
dani halom, a boksa kdzepe 6s egyben
k6m6nye. Ehhez a prizmihoz l:imasztoltik
minden oldalr6l a tovibbi has:ibokat.(A ha
silbok hossza 60 cm 6s 1,2 m k6z6It vdlto-
zott.) Amikor a halom mir el6g nagy volt,
s u g a r l r d n l b a an t e t e j e r ei . l e l r c l t e kh a . a
bokat, de kdz6pen meghagyldk a kem6ny-
nyrhot. Vegirl pafran\ levelekkel. 'ldlmd-
val vagy egy6b n6v6nyi r6szekkel, maid
hamuval 6s fdlddel takarl6k be a halmot,
a boksit. A beeJijl:ishoz izz6 faszenparazsat
haszndltak.Beontttft6k a k6m6nynyil6sondt,
e\ a tetejeresTarazgallyakdl.aprdf;t vdr
rak. Miutdn a tilz belekapott a hasibokba,
6s a sznget6megit6l6seszerint kell6 er6vel
dgeIt, a k6m6rynyildst is lez6rtdk 1dlddel.
S26penlassan,nagyj6b6l egyheten dt pa162s-
lott, szene.edett belllrol a bok..r.hac'ak ri-
haros sz6l nem t6madt, ami oiykor fellob-
bantotta a lrngokat, 6s az eg6szhalom porig
egeu. A .zenigeldk \ok\zor hirbJ nrobal- FAsz6NicETEsPoRTucALr,{BAN
tAL m6g tdbb f6ld risz6rdsdval elfojtani a fel- A n.ditenia igtbbaa a ntli ndpig folrih a hdgotulitutas
tdr6 tiizel. fa*lnlg.tls. A hlpetu eg) pdttgtjl lzttuiget' telep ldthatd
FONOTT KOSARAK
nglidt6l a Skandin:iv orszigokon HANcSKosARKEsziTEsE
Leresztril Amerikdig igen kiil6n- Susscxikosir kszit6s6hez a kosdrfon6nak
b6z6 mdretf 6s formijt kosarakat sztiks6ge van kt egyenes k6ris-vagygeszre-
ksz,itenel< tolgfahtincsb6l llyen nyevessz6re.Ezeket f6l6ehasirja, g62dli,
p6ld:iul a kdnnyn s k6zre val6 sussexilapos majd lekerekitettsarkt r6glalapalakd sab-
kcni kosrrka, amelyet formdja miarr Ang[e- lonba szo rja. Formdz6skoraz egyik f6l
ban cs6nakoskosirnak neveznck;\drdgokkal kdrgekifel6, a mdsik6befel6n!z. Ezzel ki-
CSdNAK ALAKIT Kos,{R lclcrakva j61 mutat.
Cs'tnak olah, h,in6 kosdr
alakitia a kosir fbganrytjdt 6s kererdr.A
hlszittlihez $nktds ! an Ez a kosirka jellegzetesp6lddnya a f6b6l vesszdkk6l v6g6tapr6szcgekkelriigziri,6s a
. onbht ye, sr dtapdb a,fa j-
ha\rlLrtr. \ 6l,on) . :rkokbcilke.zrtrt r kosarfa k6t darabotLeresztben szegeziegymashoz. A
si )b1?is hih'tr! sdhlon' tdlnak. LalrJm egykorbrjo\ dtrikdi halJ.,,o kos:ir tjbl6t igen vikonyra hasiro rdlgyfa-
,!. A hon turenihezts ndket, akik a sek6ly iibdlben egymrs mogdtt h6ncsb6lalakitiaki. Ezeka hAncslapok a v6-
fosa6,nj ahozcal'i h6ft o allta- hanLsl.osarul<at a uzbc meflrelrel,J er giik6n keskenyebbek, kdz6penszelesebbek,
leszttl b.leh.l!.&k a
sabtakbd(I), hait a ka'z igy fogtak ki apr6 halakat. Az a kosdr, ame- hogyteljesenkitdltsdka kos6rsz6pivd db16t.
hlrether hozzdeftsilika lyet az alrikai n6k haszn6ltak, l6nyeg6ben El6szora sz6lesebb kajzdps6 lapor hailiria a
hnziPsdtdlskwzl (2). ugyanigy k6sziilt) mint a sussexi kos6rka, hellere.e. mindl(elvegenel d kocarpercme-
A tdbbilafat i a hebbe hisz a szorosanegymdshozillesztcrr fihincs hel \zcgc/i. A rorabbicsrkokegyrzeruen
i esaih,oagulfedic dl,i csikok fogs6gib6l a kifogott kis halak sza- ehhezilleszkednek,kajverve a cs6nakfor;6r.
mrra nincs menekv6s. Valcmennyi l.rportelul.d ket\egnelrogz ia

CSdNAKKoSAR
Kiiliiai en klszetilseMeh
a kastunaha fam.ije B,it
nibdh^ szb1ihijtlnlt
nas)szeriien etht ezhcdnk
benv, feLldul ldsan bi'i
sat,[ul dbabot, rcbafi dhi r

FoNorr HANcsKosAR
Enneh d hnltitaah a tart6hercE htiy aas Msotd-
le$znbdl Mstulr, ijble fedie fanizot ls h^itau tijlsbol.
Hoszanti i'intbaft b6toaolb antdeat halztArak, nis
d ttkontdbbahat d h.tusz{onat kaszitilihez. Az illen
n6.1.h hasz at kos,irbdnJinon stncsis, sdr potlzer|
ahjallat is tdrolhaturh, dkdr tulg lisztet is

46
F O N O T T K O S A R A K

kosdr peremihez. A iapoL egl'tiltesen telJe- konyabbakat, hail6konyabbakat, ahogyAng-


,en lirrilrik a kos.rroblet,e. ralobanegy ki. lidbannevezik,a szalagokat, a kereszlirdny-
cs6nakot formdznak. firlajdonkppen rend- ban halad6 fonat kszildsdhez haszndlidk.
kr\ irl euy\zcruc ko.rr ..zerlezete. Fonror.hogyd munkalblyamdL
Az ideig- alatrezekc
lenes szegez6stiermeszetesenm6g meg kell s,/alagol,\egig puhak maradianak.ezerl
erosIIeni.mcrt c rogzrteshelvenrrlamennyi idorol idore torro vizbemcrtidk.hogy jol
hajlithat6kmaradianak, 6sne tdrienekel.
l i p l e \ z u l t \ e ag l d l ta l l .r m i e g t e b l e n at k o . a r
jellegzer(rformajJradi.r.LlIol d fe\zull\eg- A kosdrbordditkerck (nemhasitott)mo-
t61 az elkszitett darab szerkezetekifejezet gyoro\ei\zobol ke"zrtik.hd azl tizi[a, sze|l.
ten rugalmassi 6s teherbir6 v:ilik. koksz hord6sira szinjrk. A kisebb teher AMERIMI KosAMK
42 h"tarck 6bb-
.ipele"ere.zolgalokosarak hosvantjborddi gAantikaiu Appaldch|hegtsig
HAsiTorrLEc KoSARAK i5 keszijlhelnek
ha5rlortanyaghol..zalagbdl.
A hasirott, g6zdlt 16cekb61kdszi.ilt kosarak, Ha szerencsesek vagyunk, Svdorsz6g A lznt ldthat'j, Tennesee
szdvetszerkezefiiket illet6en, val6jiban fonott eglesre\reintaldlkozharunk jgenyesen meg- benkdsziihkostirhozJehir
kosarak (eltdr6en a fahencsb6lk6sziilt kosa muokdlt ddrabokall,eszr to merterekkel, tdlstet h^ntthah, .]e a
hdncsolnn dnri olaf:i Jev
rakl6l). Paldstjukat meghajlitott kdris vagy akik erre a c6lraf6leg tijlgyf6t haszn6lnak.
mogyor6vesszdb6l ksziih v:izelemcktarti6k. Akcdnakerrefelr koorrikmerevfakererrelesAz dneihai foldtiszen
h\zdv Anglranana IonoII rccKoiarugy Ke- a liil$fabolhasirolr fonalril.Amenlabani. hota ltlatos hosarah' etuI
sziil, hogy a kb. 12...15 cm 6tm6r6jii rudakat nagy hagyomdnya van a hasitott anyagb6l Mt m hmiihbt zti alakia h,
<gy ideig lbrro \r7ben tarridk. maid meg ke.Tdlrko\araknil,. Az indianokregenis es dni riszbehM ddott tu
riihkhen il6k eltardhLi
meleg dllapotban v6kony csikokra hasitidk. mJnipsagrs szamtalan, kiilbnfelerendel- s1!el,Azben
tetli! a sah
A vastagabb, er5sebb csikokat, a bordikat tet6siikosaratk6szitettek6sk6szitenekilyen rit{ felh^znAai naldal
hoi\zantiiranlban iro.rlik a vdlrc. mig a ve- m6don.

SviD KosAR VrRcM RUEis , rrEnE szENNEsrRrd rcsIR


A hag)Mtintas fntizat fl;d l@vrdh al
.ldldtu d^zesMtiounokdl lastetteh,nint
piLldul @ 1866-batuNsziih, G$triklatul'
bjl aal,l hosind. Kerteret adst esah
ilelu^zei, djiihdihat .itteh bennebajl

SvlD rcsIR (;asmcDBol

47
Ha,z EPUL

gykor,ha v6gign6ztiinka falu hizain, tudtuk, az orsz6g


mely szeglet6ben vagyunk,mefi az 6pit6anyagok,
a szalma-vagy nddtet6k,a v6lyog-vagyk6fa1ak,ds az dpitkezs
rn6dia,stilusaigen iellemz6volt az egyesteriiletekre.
A kdzelbental6lhat66pit6anyagokat haszn6ltdk;hiszenaz akkori
embereka term6szetes nyersanyagokra voltak utalva.
Gondolni semmertekarra,hogy t6volr6l 6sdrdgapdnzen
hozassanak 6pit6anyagot.A sai6tmutrkaerejiikre6slegfeljebb
a helyi iparosokszakertelm6re hagyatkoztakHa a kdzelbenvolt
i6 6pit6k6,ott valamennyihdz abb6l 6piilt, nagy erd6k mellett
pedig fdb6l 6csoltdka h6zakat.A lehet6sgekhez m6rten'
mindenki igyekezettmin6l komfortosabbd6scsinosabb6tenni
a hrzit. Manapsdguniformizdl6dottaz 6pitkez6s.
Ugyanazta n6h6ny,t6megesen gy'rtott 6pitdanyagothaszn6lja
mindenki, 6sels6sorbana beton uralia a telepiildsekk6pdt.
A helybenfellelhet6pit6anyagokhasznilatama mir feled6sbe
medilt, vagykiildncijk kbltsdgeskedvtel6s6v6 v6lt.
FAHAZ EPITESE
6magam sokszor seg6dkeztemaz eg\urle\ efci\el r coldplirlrerejercillc\zrer-
6si tipusn alrikai lakunyh6k 6pi- tiik,6s r{kdtdzliik. Az airikai n6pek egyilyen
t6s6n61.HosszL'ih6napokat 161tdl- kunyh6t egy nap alatt elkdszitcnek. Tdbb
tem bennuk,6s mondhalom, a kii- 6ven ,t haszniilhat6,s amikor mdr korha-
nilmEnyekhez k6pest, k6nyelmcsnek lalrl- d6snak indul, egyszeden lebontidk, ism6t
r d mu k e r A . / i l y e o( t s y . 7 c r lua ( p r r m c n y c k v i egy nap alatt Epitenek misikat, a rdgi kor-
fug.zerte mcg ma i. igen .ok cmbcrncknyuj- hadt anyagit pedig liizifdnak apitjdk fel. A
tanak hajl6kot. h6z padldja maga a fijld, amel)'et legfeliebb
A kunyhd pir6s6razzalkezdriik, hogy egy ledijngdlnek, \'agy ahol Lomfortosabb6akar-
sik teriileten szabrlyos k6rr krrcoftunk a j6k tenni, lesz6rj6k szdraz marha.r6gydval.
foldbe,kijeftllve a hlz alapidt. Szab:i1yos kort Alraliban a kunyh6 L6zepen raknak riizet,
rajzolni igen egyszeni:ehhez csup6n 1e kell emiatt 6lh'a nem is lehet megmaradnia ftist-
\erni eg) (b\clst. r" kcll kotni a krtant me- t o l . A z e m b e rl . e n ) l e l e n
l e l l n i , m e r to l t v i -
relu k.jf \ugdrandk mcgfclclo ho."zu\dgu szon!'lagliszta a leveg6,a fiist felfelCsz6ll.A
madzagotj annak a mdsik v6g6re kdrni egy tfz k6rUl kellemesenmelegvan,6s nem csip-
botol, 6s m:ir ksz is a kdrz6, amellyel csak nck a legyek, szrinyogok,mert a fiist ehizl
kijrbe kell forogni. Ezul6n a kdr vonal6t kd iiket.
v e r v c l. c . k e n y e . m e l y i r k o r a ' r u n k k i
hagwa az ajr6 helyr , amelybe szorosan RoNKHAZAK
egymds mell6 facdlopdket, azaz vastagabb Egy alkalommal ndhriny 6jszak,t egy olyan
iigakar 6llitortunk, m6r amil-vet tal6ltunk a ronkhdzban liilIdnem, rmelyet a tulajdonu-
kdrny6ken. A cijl6pdk tetejt 6sszekot6tliik \ d i r v i l d gl e g n d g l o b b ; l v ( ine l l e g ue p l m e -
fah6nccsal,lirnoLkal vagr" indiiLkal. Az n)'nek tartottak. Am nem a kanadai vadon-
arokba vi\\zdtdpo.lul. ddngdlliil a lbldel. ban 6piih, ahogy ezt logikusan felt6ielezhet-
ezzelelk6sziilt a biz fala, amelyet hig sirral nnk, hanem Sk6cia ddli r6sz6n,a Galloway
tapaszroltunkbe. A teto zerkezeLet a hcz partviddken. Ebben a szokatlanul nagy Ia-
mellett dllitottuk dsszevekonyabb dgakb6l, hdzban sz6moscsal6d lakolt, 6s nyilvenval6
egy k6r sugaraiknt egymis mell6 fektetve, hdtr6nyai ellen6re, dk j6l 6rezt6k magukat
hogy vegiil js a h{zn6l valamivel nagyobb
dtmr6iii k6rt form,ljanai<. Ezeket is dssze- Amir1 ezt a kijldnajs tdrsashdzdpit6sr
kdtdzliiL, 6s frib5l, papiruszb6l kezdetleges modorr ala.ztottak.cz al eprrodnyag olcso.i-
zsfpfeddst er6silettrink ri (1.54. o.). A tetcu g a \ o l r . u g . \ a n ia. l l c l m i d r o nj u l o l t a kh o 7 l a
RdNr.H,4zEPir6sE
FTNNoRszAcBAN
A fnaeh is Shatulind|n
hipeilzdtadok6ta'trfte
neh ii nkh.izdkat, aw It eh
aLaf)anJrasd a jtj tuifldsit"tl,
satte fenrdijnk. A tiibb
heUi\ i shfl dni, honfa t os
h.lzdklah .snplin a hi-
zasakbdntaftha.lan na-
httual szisctelih.1l niinkii
ket uc.anr.soltu tontasan
illeszlihe!!)n^hoz, hoei'
setutuiLJen h6 szisrleUse
rincs sziihsae, d h'iiak is)
i ddcotnah az mdiir^
HAZ EPiJL

a mretes dugl6szfeny6 rdnk6khdz. Sajnos ta\ akiket egyszei szerszamaikmiatt rigy


igen pazarl6anbantak ezzel a faanyaggal.A jellemeztek,hogy eg6szfiir6sziizemiikta
rijnkdk k6z61t 6hatadanul r6sek maradtak, hdtukonhordj6k.ThI6nha voll kdt fetsz6iii\
amelyeket habarccsaltdmtek be. A habarcs egy kerevLvdgdfdreoziikes egy pergoldrd-
prszehamarosan megrepedezett,kihullott, juk. Vittek m6g magukkal egy vaslemzt,
rigyhogy 6lland6an javitgatni kellelt. Ha ezt amelyb6l egyszert k6lyh6t keszitettek, vala-
a Dagymeonyi.egrr[en5ortinktitgerendakkd. mint egyzacsk6szdgt,hogy felszegezhess6k
pall6kt6 friftszeltek volna fl,6s csapot,hor- a maguk kdszitettekunyh6 tetej6rea f6b6l
nyot is vdgtakvolna bele, egy eg6szfalu 6piil- hasitottzsindelylapokat.
Ezzela kezdetleges
herelI volndbelole,mighozTdolyan illesztds- felszereld.sel
a legzordabbidojarassalis
sel,hogy azon nem ffjt volna 6t a sz6l. dacol6fah6zakattudtak 6piteni.
FAKorfsEK
A finh- A geretulahdzak
A'sxrrar
'acvoMA.r,o" -"ffi;lt"'iJ:;?,|i1fi1-t:",T4,:r"i:
bftAttuk leetehezebb,
erd6s- ds Finno$z6gban.Nem veletlen h6t, hogy
A v6grelennektrin6 dszak-amerikai
Iegrdbbstaho atot igl4)lt gekbenegykorerd6irl6 telepesekv6ndorol- a 17. sz. kdzep6n6ppensv6d6s finn bevin-
ftsze a gercnda?lgehpoi

Az oldbbidLfllkin a w-
hth i esztifualj,inak kn-
Iiiabiiz6 oatu zatair ldfi at
juk. UalMnqi isekpah
tos,Mndhatri hesrei
Mnhit hfoitn.Llarol^;
B homloshn6, farasott
otsekJal;C ldf66s hr 6!
hbtis; D Je6k4farhnNi6s

SvfD GERENDAHIZ
A tujzon es, s$d ttpusi serendahdtut
Intuah.A2 dtuedhaitelepesek jd tisze
ehhezh$onLj fahttuakatapitett,wal K6,\LAP
a kiilbnbsicsel,hosr Ane,-ihdbanbbb- Az 'illandd lah^ftah sa,tftt
ntiE ideislancshdjuhtuah*dntdk, ezdt JahdznakfelLdtletiil tzbaz
a kioitelez^ebizan! hastox nitui kiaii- dldpoi L2 d hia, Mdz a
niraLh nasa ur1n.A tuideh e*el szen- tdlaj kedoesdsenm 6heti
bd isensondosaf,farasftkki a serct el a fMthezetet, tunt d
ddktt, tant sai ileszteuik dsjil szigetul- lenkqa 6eid @ hM@
tik 6het,ezl'x geae,dei'hon a kidtatt. et\ohonnG A Mrd r@-
Az ittbenatato hdz egtih hebieee kott k dbazdtondll a hdz,
a lahttzoba,a ht6ih a tdtali Mi l61eses)ere cn Eft-
HEGYI raJNYH6
1r kipen ldthati aftenhdi
hes)ikuryhi a 19. sz.ca-
ednkiszrh. A knl\i1kl-
nin! i\ la\,.ttizetii, .te
btliil' 61dt!)dssalMk ta
P6ztba. 1I sift deLJLaqokdt
feh,jr djls)ba htitot tdk,
is ieenfontasanilleszlle,

TET6SzERKEZET
A hafenlnhali ft61 h6i
tox is farag.n sziLl5.kdk
MoH$r'Grmlls fetlik, a djeh M csth
ollabil dlhtnlndk a ee
nhd, t.,71ax uh qt rf akiit g
is Mohaa szis.I.l,;i1cs

ZSTNDELYHAsiTAs
At *ti dbak e1detl ant ib dI
asdtbsfentbh htitjdh
a zsituJeltlatuhat.Aneiik@
keletifeldt fehh tijtsfiA
ts ditns .'!.l,asbttl,d rtt
gdti I t szeki fl tuahttJeflt 6

A zinllelJ heszitiihhas o'


tuinJosazhnzea ha{e
hatiiLis. A lapahszah.i

dort6k dpitett6k Amerik:iban az cls6 fahi- m6doksl lal6ltak ki. Ahogy a fhlaL eglre ma-
z d l , d r ,a m i i D c l a \ \ J r e d l l a m l c r u l e L e n . gasodlak, e k6vetkez6 rdnLdLet, gerendikal
K c . o b ha . " u t , i r e n e m e t b . v a n d o r l o l . rdmp6kon ds kdtelekkel toltek-hizt:ik
f o l ) r d r l J ki l d h a z e p r l e \ 'e. \ l ( r i c \ l l e t l e l f'e1fe16, 6s illcsztettek a helyuLre. Aminl a
e l k o n r i n e n . r T.(. A p r o n | | u l f a h r z " r n l . l,iil\u l"lal, cllrdk, e' a tetoacsolatis clkt
mfu annyiban m6dositottik, hogy az orom- sziilt, csak ezutdn viigtiL ki az ait6k 6s ab
fal feldl kiils6 kdmenyl 6piletlck hozze,szin- lakok nyil6sait.
tdn fib61, dc annak a belscjdt agyaggal ta- Brir sokan ma is ngy tudirk, hogy az
p J . / L o | , d. lr , r p \ l o h o l . l e . o b b t e g l a h oel p r - amcrikai telepesekilyen lakunyh6kban lak-
Lak, az igazsdg az, hogy egyszcr( 6pir-
A kivegoll ronkoLet az ipul6 hizhoz von- minyeikei csak6tmeneti szrllrsnak iekintel-
szohdk, megfclel6 m6retiire vdgtdl<, 6s a t6k. Ahol 6rdemesneklartottik, ij rclcprilst
v6giiLetigy fsragtdL meg, hogy a keresztben hoztak ltre, ahol mir komfortos ligla- vagy
eglm6sr: illeszked6gerendavigek szilerdan fahrizakat pitelleL maguk 6s csalddjuk
r a r l . r l e g ] m dt . l l h h e Tk u t u n b o l o . \ , r p o l d . i szanlara.

51
HAZ EPUL

FALAZAS
vilrg sz6mos pontj6n dpitenek K{vIcsFAL
mdg ma is hdzakat a helyben fel- A kavicsfalkifeiez6s ma mdr szinteisme-
lelhel6 egyszerd 6pit6anyagok- retlen, pedig a betonnak is ez a l6nyege: a
b61:agyagb6l,kavicsbdl. Es nem megszilardult cement tartia ijssze a kavics-
csak ig6nytelen visk6kat, hanem elegdns, lemeket. C'akhogy amikor mdg nem is-
emeleleshdzakat is. mertek a cementet, mds kijt6anyagra volt
'lirk'eg. Ez a koroan)agpedigaz olrort mr.2
VALYoGFAL \oll. Ugy lrrlotUk. akkor jo a me-z. ha mar
Anglia nyugati tartomdnyaiban egykor igen egy h6napot pihent, s vajszerri az ,llaga.
sok hiz 6puh v6lyogb6l, azaz l6nyeg6ben Bel6le 6s homokb6l k6sziilt a kavicsda-
6getetlen agyagb6l. Ott k6tf6le m6dszenel rabokato'iretarld malrer,Nem eg)szeruen
k6szi.iha vdlyoghdz.Az egyik eli6ris szednt, s6dert haszniltak, hanem ma tgy monda-
a nedvesj duzzadt agyagot szalmdval kever- nink, osztdlyozott kavicsot, azaz csak a na-
t6k, 6s ebb6l formdztdk a fal egy rtegt, gJobb darabokb6l epiilt a fal. Ezeket a nagy
majd hagytckki\zJradni.ETurrn ibhererlri kavicsokat, gdrgetegkdveketflin1k6nek ne-
a kovcrkezoreteg.A vert falu hdz.rl,ug} ke- vezt6k.
sz0lIek, hogy deszkazsaluzatLoze ddngdltk Az alapoz6sazrt tdgldb6l k6sziilt, ahogy a
az agyagot.Vigydzni kellett, hogf az agyag L l s a r k a ie. l e i .v a l a m i n dt z a j r o e sa b l a k n y r -
viztartalma megfeleld legyen, mert ha tril ld\ol( l(erereii.. A nintko i8ar.ag\zerinr in-
nedves volt, mindkdt oldaha kihasasodott, kdbb csak ldlt6anyagnak volt j6, de r6gla-
ha pedig til szdraz, akkor nem kdtdtt kel- er5sil6sse1igen tartds 6piileteker Iehererr
loen. Ero ebb lett a fal, ha az agyagbameg emelni bel6le.Anglia keleti fel6n szinte vala-
valamilyen szil6rd, szemcsesanyagot is ke- mennyi templomot flintk6b6l 6pirett6k, ds a
vertek. F6leg homokot, kavicsot haszndltak mai napig .zilardanallnak.egyik-masil,m:ir
erre a clra- Nagfban javitotta a fal szilerd- 700 ve. Egy ideje m6r nemigen pitenek
sdg6t,ha 5 %o-nyicementettudtak belekver- flintL6 hazakat, kivve a norfolki partvidd-
ni az 6pit6anyagba.J6t lett a mszis, de a ce- ket, ahol a mai napig megd zldk ds tdmo-
mentn6l nem volt hat6sosabb.A v{lyogfali gati6k ezt az pit6si kultfrdt, annak ellendre,
vert falli hezak v6giil is igen olcs6n 6piihek, hogy nem 6ppen olcs6, s volna ko$ze jbb
szinle \emmir nem kellett hozza megva'a- technol6giais.
rolni. A flintk6 hizak egy r6sz6t nem a viz 6ltal
gctmbdlyire csiszolt kavicsokb6l 6pitett6\
hanem szdgletesrevrgott, pattinlott kdvek-
bol. amelleket legalabbegy olddlrol elha\i
tottak. A szdgletes,nagyobb k<;vekmdg jobb
6pit6anyagnak bizonyultak, 6s dekorativ
mint6zatol is ki lehetett alakitani bel6liik

ViLYocHAz
A btib)ashd.
fola szalnd'
adL,tutszelt! honokhal
kdet1, ieetetlekdg d&.il
e! iih. Rateeenki k t I dht'ih:
tgt-eg fttes Ms)j,ibtjl
FLINTK6 HAz 60 m ftagdt ,isugancsak
A Jlintkbb1l,az@ nasl 60 eft adstagaoh. Hag-
haoicsdul1thohbtjI tp nILhA. tdk, hos) h.Lldekhtzdtud-
jan, is a kaiaetkez6 ies
la .dit, hdt.i{ehileteh tue
ItjNdLeisift ik nes, n.tl
a riton!,las h nireti is
es)sed fomdjt flia,
"en
hn.zekena hel!.h.n nen

52
H A Z E P U L

MESZEGETE
S
fal[si cmberek szdm:ira a m6sz
ndlkiil6zhctctlcn aDyagnak sz6-
mitolt. Ahol savanydvolt a talaj,
meszezdsselletldk tcrmdkenyeb-
b6.H:izukat kiviilr6l, bcliilr6l meszelt6knem-
csak azdrI, mefl igJ- szdp feh6r lett, hanem
merr a mdsz fertddenirelr is tart6sirolr is. A
meszeshabarcspedig sokdig n6ltilozhcte en
e<porolhdraldn kordan'agvolr. A,/okond re-
lepiil6seken,ahol vagy m6szkdvct,vagy sze-
ner b:inyrsztak, bizonyosan foglalkozlak
m6sz6get6ssel is. Az 6getetl 6s ohotl meszer
. o k a i gd v i d e k k i . u z e m c ir c r m c l r e ka. m r g
megnem jelentek a nagymdszmlivek.A falu-
si miszdget6k az6fl itt-ott m6g napiainkban
is m{kddnek.

A MESZ FA]TAI
A loznylvbend me.l h!romfalcanydgorje-
lent. Az egyik a m6szk6, amely egdszheg:]_-
sdgekanyaga.Ennek 6rlem6ny6vel,a m6sz
kdporal lehet semlegesiteni a talaj ttlzott
savassdgdt, ds javitjik i'ele az agyagostalai
egyeslajt6it is. A meszk6, a kalciumkarbo-
ndl hevitsdvelLelelkezik az egetett mesz,
ardz d l.dlcium-o\id: er r md\zegerokrer
meke.Al egeletl me\/ i8en dSre\/i\. maro
anyag.Haidan h6tborzongat6t6rtenetek ke
ngtek arr6l, hogyan tiintettek el vele egyes
brirrcseiekmEnyekildozatail. Ha az Egetett
meszethosszabbideig hagyjdk dllni a szabad
leveg6n,kmiai reakci6ba l6p a leveg6 ned-
vessgtartalmivalJ 6s kalciumhidroxidd6,
koz6nsges neven,oltott mdsszdalakul. Ez a het a munkiival. Ameszel6snekcsupdnannyi SRI LANXAI
folyamat sokkal gyorsabban lei6tsz6dik, ha a hitrdnya, hogy megldtszika ruh6n, ha vaic- MEszfcET6
magunk dntiink vizet az egetett m6szre. Az ki hozz66ra falhoz. A ketef l,itharj tu:jt1o
italakul6s h6felszabadulrssaljiir, ez6rt 6\'a- lg.rih na ^ a neszetSn
Ldnhln. A r6pun wgt
tosankell v6gezni a m6szolt6sdt.Maga az ol- M6szicETd KEMENcE $dkdl at telii bddidz eg-
tott mdszis er6senligos anyag,de m6r nem A r6gi iddkben a mdsz6ger6kemencea sza-
olyanveszedelmes,minl az 6geletl m6sz. badban felhrizott, egyszerd t6glaCpitmeny
Eur6pa-szerleohott m6sszelis javilott6k a volt, nagy nyil6ssal a teleidn is kisebbel az
savanyi lalajokat legaliibb k6rezer 6ven it. aljin. R6zsetteritettek alulra, arra pedigvAl-
Egy risz ohott m6szb6l, h6rom risz homok- Iako/vr .renere, felapflrorrmeszkii\el.Ami-
b6l 6s ke1l6 mennyisdgd vizb6l dll az 6si 6s kor megtoltdttk a kemenc6r)az als6 nyil6-
igen i61bevdlt 6pit6habarcsramely taldn nem son 6t meggyiiilottik a r6zs6r)at16l par6zs-
olyaner6s,mint a cementhabarcs,de gondol- lani kezdelt a szn,6s a h6t6l a m6szk6 6ge-
iunk csak a vele epitett kdzipkori vdrakra, rett m6ssz6 alakult. Lasst folyamar voli,
I,a.Lelyokrd. amellek kblirl jo nehany mar amig az eg6sznagy halom ttizzort, ez6rr e16-
ererdve\is elmult. ds meg mi0dig milyen jd fordt t, hogy djszakdra hail6ktalan csavar-
lilhpotban van. g6k Ielepedteka meleg kemenc6re,6s a fiist-
A h6zak meszeldsdreis oltott meszethasz- t o l . g a z o k r o
n le m e l y i km e gi . f u l l a d tM
. iuraD A KEMENCEK
UELY!
nrilnaK vizzel egdszenfoly6sra higitva. Egy kidgert a m6sz, ldhunlI a par6zs, az als6 iphettlt Iounk nelld, ften
videl,i haz kulro-belo me,rele,ereeleSen. nyrlason5t kil.otortal,al egelertme\zel. er eizi tton kdnklcbl loh
d6 50 kg mdsz, s rdvid idd alatt vegezni Ie- vizzel beoltortdk.

53
H A Z L P U L

NADFEDEL, ZSUPFEDEL
em szimitva a barlangok szikla- A Sri Lanka-i embereknek is nagyszerii
mennyezer6rJaz els6 tet6lipus' tet6fed6 technik6iuk alakult ki, amelyet 6k
amelyalatt az embermeghtzta ma- neveznek.J6magamigy vdlem,
"cadjan"-nak
g6t, a nidtel6 \'olt. hogy a Sri Lanka-iak h6ztet6i is hasonliia-
Az afrikai totsek m6g ma is dpitenek nak a sz:irnostr6pusi orszdgban megfigyel-
nddfedelukunyhokal.;gaz.erre d (elrr nem- het6 nijv6nyi anyagri tet6kh6zj ugyanis p6l-
csak nidat, hanem egy6b,a kijmyezetiikben malevelekb6l fonjdk, illesztik a fedest. A j6
megtaldlhat6 fiifl6ket is haszndlnak. Ott a ,,cadjan"tet6 mdg a legharagosabbmonszunt
r e r ok u p J l a l . us T e r k e z e l ue gl y r h k i l i a k l . i . is kirekeszti,6s nem dzik be, ak6rhogyzuhog
hogy a k6vkbe, nyal6bokba fogott fii- vagy az es6.
nddszdlak bugtjukkal a f61d fel6 mutatva
helyezkedneL el, feliil dsszefogatva, alul EURdPAI TET6FEDES
pedig nagy fak6regdaraboklal r6gzilve. A Eur6pdban mi nidb6l, hangrib6l, kukorica-
legutol.o [uc.omol \zoro\an cj\'rekbri]. e\ szarbol\'agy akar fubol i, keszitiink(keszr-
ebbdl ksziil a tet6rc a csricsdisz.Soha nem rerriink) ret6t.
hallottam mg, hogy az ilyen tipusf kuny- A Hebriddkon Sko.ia n''ugrti partiJ
h6k bedztakvolna. e16rthriz6d6 szigeteken mdg ma is ldthat6

flFl
nu
) (
A TmOFEDESEszKozEr
A retdJedbk sohlile eszknzlis sze$zdnath^ntilkdk,

f,$
ab?! a hiilaala.onpt- tetohhd.d^ . aN tc hitla!
dlhdhnMoA..A ndd 6 d gabohandd elieEit^tihoz kell,
hos lesen po[a26,tiszthdftahndf^i[ dses ilesfa*ato
M es)eneste aiisbhaz. A kiihnbdzdantdeohhazehlrlj
tiiszitdket he bszdezni, nioel ahb szdlw-, dhtir
nAdfedt$ijloan sz6,a tetdfeddanrag fngzh.ni kcLL
a szdtufdhoz,dnih.z ha$al hzt, zsinesettas) szal-
N A D F I D E L . Z S L I P F E D E L

kis ,,fekele hrzak" tetej6t egykor a lrpvid6k


ndvnydvel,hangdvalfedt6k be csrkig$ mint
a ltjbbi 6szaki szigeten.Hagyomdnylisztclet
b6l olykor mdg napjainkban is 6piil hangdval
t e d e rhr a z I r o r i r d gn l u g r r i r e \ 7 ( i nd , / a be .
az Arpa szalmdjdt haszniltek egyszcr(bb
6pitm6nyck befedeshez. Ez ta16nk61'h:irom
6vig maradl 6p, de nem volt a legulols6 szem
pont, hogy gazd6iamaga is felijifiatra, \'agy
akir a dologhoz jobban 6rt6 szomsz6d,aki
csup6n egy iiveg whisky6rt is elvillalta. Az
6szak-ndme1, a din s az angol tct6fed6sab-
b:n kul6nb6zik az alrikaitdl, hogy a tet6fed6
anyag (f6leg nid) sz6ra lefe166s ncm felfele
mut:1. Mivel az als6 szin'6g vastagabbmint
a fe1s6,a szdlakal igen er6sen6sszckell fog-
ni. A7 e.rdk eurof'rr rerokeTcrl.okl,dl lomo-
rcbbek,es hel"liil, .olkal ki.(bb hajlc\'rogu
tetokelIeherLeszrteni.I-(r.zc ar dnlcgot i\
A TET6GERTNC
jobbanmeg kell v6lasztani,illcNc tajbbmun- Al"ttuiben tu'doh Jb&,jh 6 a tetilt, a senncen hitulis
kdt ds szaktuddstis ig6nyel. laldftiben &sdln6, hdjlikanJ anJasat l\|!tt htmttl
ni, ptLf iul s,jlt ods] ho$zt szalndt

ZstlrET6
Aki inen a ttdftdit dludsokat, atzi, nilren
kelkues,l/i!!] hdt'iei a zeiffedis. Kiszilise azzdl
ke.ddtlik,host E ekd *al%akalkel o6.n a.ld Hisi r o r] MocyoRiv!$z'JBbl cszulr
kN. ijr2ileni E ereszhea legkijztl.bbe5ntub
ttcehhez,najd falllalni a hunLtu lelJeli. esisze"
a tetdeetircis.A Let6l.dda ilesek2t ,ast 'itfe'
de$elhebezi.t, is h^itu nostotn ^szobm
hiszuUkeazltt.at&LL szotitja k, a hnszl-
licthet pedis hots6 dcihzes.llh.l tigziti

\lwis drNirYls ziNoNr

Az ERrsz KEsziTr6sE
A A:ipletdk E e6zen ttlntnlb r^zt nosord
t$szbbdl kisznh keqztlicel 6 uslan]ak Msla
,jre$zd antae,i gijth. ltxel igzilik, ahircah
H A Z I P U L

6sr rEcnNrK,q
At t LtXhariteb a s)epbsldbdl
Msziiheaihalxeles)
.etarr'Jatt itia4al .^. luah te ., E- nea o ao
de'n trt1fedik szaklud^a nidtl ;rdek$, h@teu ifidbb
dzt prbbtiljd bizohlitdfli, hog) a ftui E.htuihd mannlnr

a szalmdl, addig az 6n feladarom az volt,


hogy 6ntscm lc a kupacol egy-k6t v6ddr viz-
zcl, hogy ezdltal a szdlakmcgpuhulianak, ke-
v6sb6legyenekrijrdkenyek.Amikor mir c16g
kihrizott szalma g]-rilt dssze,Bill kivctt egy
dlnyit az aljib6l, 6s lefektette a fdldre. A vl-
zes szalma konnyebben csiszott ki a halom
b6I. Amikor meg.roh hat olnyi, belehelyezte
okel eB! Y alakuigd,ba.amel)nekc,apraroa
neve. A csaptatdegyik dgdnak fels6 vdg6hez
egy darab zsineg volt odakowe, a vdgen egy
horoggal, amely ahhoz kelleti, hogy a szal-
m6t bele lehessenfogatni, ds ne cslisszonki
be161e. Ezt a szersz6motvitte fel a belehelye-
zett szalmival a boglya tetej6re, amelyet le
RjEGIESHANGULAT ZsiPFEDES akart fedni.
A eabotuahddbnl hisznh Essex 6s Suffolk tartomrn)'ban i'alamikor A sz6na- vagy szalmakazal csurg6jdnnl
ted illdz'in tztp A ji nt minden para../r ludotL laTallerorleszrteni kezdte.A nedvesszalmdr r6helyeztea kazal-
ndsiefr,auit 6dk ft tud
'isartu irt'ih!|tui, ahi dldttd sz6ndb6lvagy szalmiib6l.A tet6fed6srealkal- r a .n a g y j d b oI l0 ( m v a . r a gr e r e t s b e n . ea Tk ro -
lakik. Tiihiletes@h6 ts ma\ anydgokatgyujtonevenhosszu.zalmd- Tcpeneleey kere\zrleLcelle\zonrurla.imir
nak hivrik. Ide soroltak valamennyi gabona- fakalapd.(.albeverrhegye.kapcsokkal.md.
Lftbbi tulajdotunisdisa' fdle sz6rit, els6sorbana brlza szalm6idt, de ndven gdrbe tijkkel rijgzitelt. Ez a vizszintes
zih fo" tos ndlj dinkb@n, alkalmas volt a zab 6s a rozs szalm6ia rs, ldc tdbbnyire hasitatlan mogyor6vessz6voh.
a m e l y r t m e n l a c s e p l d g e p eAn . . e p l o S e p A kapcsok szinten mogfor6vessz6b6Ik6sziil-
dobia kiiili a gabonamagot6s valamennylre 1ek. A 0-..50 cm hosszrira felvigott dara-
ijsszetoi, illetve osszekeveria szalmasztlakat. bokat mindket vegukdn kihegyerrek.koze-
Az dreg Bill Keeble- aki annak a farmnak p e n m e g ca v a n a k e 5 m e S h a i l r t o t t i km. i n r
rolt r munl,afeliigSelojc. ahol dolgorlJm valami 6ridsi hajtiit. A hegyesvdget kdnnyf
m u r J I | am e g n e i c m . h o g l a nk e s z ' r i ke l o a volt fakalapdccsal beleiihi a szena- vag)-
szalm6ta kazalfed6shez,mert azon avidken szalmakazalba.
a sok es6miau a kazlakat is meg kellettvde- A szalmar6tegeksz6p sorjiban keriiltek
ni az At{zAst6l.O ezI a munkdt kihfz6snak egymes fdl6. A rEtegek annyira fedtek it
nevezte. Arr6l van sz6 mind6sszej hogy a eg5mash l ( e r e ' z t l e t e l , ee ts
t .o g l e l t a k a r i a a
g6pb6lkikeriil6, kusza szdlakattgy Lell ren- a kapcsokatis. Amikor az utols6 rteg elerte
dezni, hogy tdbbi-kevsbd eB]-irinyba mu- a ietdgerincet, a kiilld szalmavgetlehajli-
tassanak.Az elsz6r6dottszilakat is a tobbrre totta) vizszinresen fektetelt r, gy njabb
kellell pakolni a villdval. Amig Bill rendezte r6teg szalm6t, ezt tdbb l6ccel is leszoritotta,

56
\ A D f T D I -L . Z ( U I F E D I L

6s kapcsokkal r6gzitelte. Hasonl6 m6don h6- megragadottegy k6v6reval6 nddat a bal ke-
zakat is lehet zsitptel6\'elfedni. Anglidban ez z!\el, az ^li6n1l elv6gta dket egy 6les, hor-
a legolcs6bbfaidia a Ieriifed6snek kdlts8e gas,sarl6szer( nidv6g6 sze$zimmal, a gyd-
csak a tdreddLe birmilyen mds eli6risnak, ldzkdval, amel)t a mdsik kezdben tarlotl,
igaz lettartama is rdvid. maid eg.)-per er6teljes mozdulattal lehiaa
a gyaldzkdval a lev6lmaradvrnyokat 6s az
ZSOPTETo VAGY NADTETd? egybtdrmeldkel a k6ve alj6r6l, 6s lefektette
AzoLban az id6kben, amikor m6g olcs6volt a a kev6t.
m u n k a e r ov.a g )a m i k o ra 7 e m b < r e k n em l ag Amikor m6r volt egy ijlnyi ndd, 6ppen
volt idejuk arra, hogy maguknak k6szits6kel annyiJ hogy egy ember kdrbe tudja ijlelni a
a hizter6t, a zsirplct6 rte meg a legjobban kelevel,vigyil a kormeretelIekinlve6ldb-
N6mi karbantarldssal, javitgatdssal 20...25 nyi (Lb. 1,8 m), kdrbetekerteaz alj'n'l egy
6vig iilta az id6jdr6s viszontagsigail, majd darab zsineggel.Amikor m6g a zsineg nem
h d m a r n e m l e h c r e r tl " v o b b l o l d o T g a t n i , volt olcs6 mulatslig,a nidvig6k frizfavesszdt
r6hriztak egy fj r6teget, illelve leszedt6k a haszniltak a nddkvk kijtdz6s6re. Hogy
regit, is kdsziretlek egy teljesen ij tet6t. A mindig k6zn6l legyen a fiizvessz6,a nddasba
parasztembernek a szalma ingyen vol! ha ift is, ot is fftfat iihettek, 6s vessz6itrcnd-
pedig maga nem termesztelt gabondtJakkor rzeresenlemetrzettek.Meg napjainkbanio
is fillrekrt meg tudta szerezniaz anyagol. gyakran lehet litni a r6gi nddasokbanegy-
Manapsdg nagyon neh6z hosszri szalmdt eg}-elhagyatottan6116,hatalmasfrizfdt.
ralalni, mefl a l.ombirn bizon) lelaprrlia. Miuran os\zeldrbrle, az dlnyi n;dat drvon-
dsszetijri, teljessdggelallGlmatlannA leszl a szolla a sek6ly, fdlig befagyott vizen a vizel-
tet6fed6sre.Annak ellen6re, hogy a n:idlerij \ezero L.dlorna melle. ahol a laposlenekli
kiszites6t dr:ig6n vdllalj:ik, mostan6banegy- btrk6ja dllt, 6s abba feklette bele a nidat.
re n6 a n6psze js6gtik. Nincs is k6ts6gafel6l, Amikor meg volt rakva, magasabban 6llt
hogy a nid az egyik legjobb 1et6fed6anyag benne a n6d, mint maga Mr Sewell. Ezek
d v i l a g o n .a m e l ) 7 0 v a S ya k a r 1 0 0 e v i g i . utdn feltolrr a c.onakota 'zenralodohoz
6p marad. igy hivtak a Broadland-en egy kis drcl6he-
Annak ellenre, hog- mifelnk norfolki- lyisdget -,6s bepakolta oda a nadat,majd in-
nak hivj6k a legjobb fajta nddai, ierm6te- nen sz6llitottdk el a iet6fed6khdz;abban az
rillete nem korlitoz6dik Nodolk viddkere. id6ben megeselt, hogy komppal.
Amennyire 6n tudom, bdrhol megterem, Russel volt az, aki elmagyarrzta nekem,
ahol van el6gviz sz6m6ra.S6t, azl hiszem, ez hogy ha a nedal nem \'{gjdk le, aktor a
a ndv6ny ugyanaz, mint amil a TiSris 6s az rdkdvetkez6 6vben az avas n6d (igy hividk a
Bufrilesz delt6i:inak mocsaraibanlermelnek r6bb 6ves nrdat) mdr nem lesz olyan j6 teto-
ki az ott 616emberek. Arrafel6 az arabok te- fedd anyag. A nddaz6k, ha tehetik, nem vesz-
kintdlyes hdzak tet6it, tutajokat 6s sz6mos nek ilyen anyagot, csak k6nyszerhelyzetben,
haszn6lati t6rgyat kszitenek n6db6l. Ang- amikor elfogy a friss ndd.
li6ban is nagy mennyisgben haszn6ljdk
az tgynevezelt norfolki nddat tet6fedshez, TET6FEDES NADDAL
bdr term6helye eg,vrezsugorodik, ahogy a Bir a nofolki nAd laldn a vilSg legjobb
mocsarakat kiszdritjAk. Manapsig inkdbb rerofedoalapan)aga- meg.emlehe(belolejo
Lengyelorszdgb6l illetvc a nagy holland rerugcrincet keszrteni. A gerincel ho((7ti
polderek vidkdr6l import6lidk a n6dat. szalmabol, sa,bol vagy harmatkasabol kesz'.
TET6DiSZEK
NADARATAS A ktdled6k ftiitlic |iil-
ldztenek a Et6rc o@la-
Anglia Norfolk Broadland vid6k6n meg mos-
tutlt en est edi di! 2iri sI,
ran6ban is sok n6dat aratnak. Amikor Sul- atuelltetItnjekih tuun
folkban 6ltem, tdbb mint 25 6ven it ismer- kdjthaL A szalntib'ilfont
tem Mr. Russell Sewellt. Most mrlr nem fog- fekti orand^zek haelo-
lalkozik nddarat6ssal,de hatvanas eveinek tu'tntosrts11ih, a jti dtu
tds negidizdi. l haj6
derekiig ezt tette. katudn! Oalra, a kitefl)
Eml6kszem rd, hogy egyszeregy jghideg
t6li napon kimenlem vele egy Rockland mel-
letti n6dasba.A i6g minden 16psiinkn6lro-
pogott a libunk alatt. A kardcsony mrr
etmrilt, a levelek t6bbsg6l mdr letdrdehe a
viharos, fagyos szdl a n6dsz6rakrdl. Russel

57
H A Z E P o L

A Kr\ZAL LEFEDESE
IIdjdanAbd, d katat nt
sdbanAtueJ a sundl
boebnkhd rdLtuh,ndjt
E elhiil rt.ld zsnptcdt
lpitett.h r.i. Dz E rleis
lencstub csahdlJdieszal
edlt, dniE hi nen cslfeltik
d gabatuil,Dag,umig a
:.hA n !! n.ft eftnth d:
.ilatohkdL ,'l jb szakenfte
rak dzanbat miE ezt d k
tdt i szifen .efomillnh

tik. Az ui6bbit kerekftinck (,,rondgrass")rs felvev6 fival (vagy npiesen pofoz6) ntijge-
mondjrk Norfolk-ban,mert szepenri lehet tik, hogy egyenleteslegyen. A pofoz6 i6nye-
NiiGYoszLoPos hajlitani a gerincre. g6ben egy nyeles deszkalap,amelybe patko-
HOLLANDCSIJR A mesterekokl6ber\'6genabbahaeytdka szegetvertek. A nidtet6 amrigy sokkal me-
A kfea Na eto\zagb@n l e l n l e d e . re, \ j a l | d k a / e r d o k e l .m o 8 ) o r o - rerehh.(emenlebh.a z.uptetoIaglahh,haj-
asHalanlinbun eLerjtdt r e , . z " l . e rr r g t a k . d m c l l e k b o rl e l d l e c e / e4\. l6konyabb.
Iakam titj t.irol.j szerh.zc
u UthdId, d eLttuhszaL g6rbe tri k6sziilt. Kar6csony ut6n indultaL Mr Mindham a nidk6v6ken ac6lkarr
nnaalbotitoukEje a sa' nidat aratni, amikor mdr a fagy 6s az eros p6kat szirt ,t 6s kalaprlt a szarufiba, hogy
I okosztof okanljt-te na * sz61meglosztonalevelei!5I a nddszarakat. megtarlsa a vizszintesen kereszrbelekletetr
!:alhab, 5atcsiszehla is ,\ nidtel6kszit6s techniLija miis, mint a mogyor6l6cekel,amelyek az egyes nridrdle-
.nelhe6, isr hbnnJiifel gel szoritoltrk le. Csak a let6ge ncen fog:G
zsfpte166. Mir abban is kiilonbozik, hogy
A rignt alakt Le6 labh a szalmak6\'dkbena szilaLal szalmaf6siivel Ia oda a lcekerhcgycskapcsokkal.A kapocs-
egyengelikclr a nddk6v6kaliit viszont a nrd- nrk valu. kihegyc,/(r r mogtofdre..zokcrrr,/-
bcn illcne ! i z e . / . d k o k a l a r r a r r o r l aa- m i g
haszndlatba keriiltek, ugyanis igy sokkal
k o n n l e b b\ o l t m e 8 c , c \ r r n i e ,m e g h a j l i r a n i .

TET6FEDES GABoNANADDAL
E(7CK-LuroprDrn rereTrr.J reroreoesneK egy
harmadii< tipusa is. A nyugat-angljai let6te-
d6k gabonanidnaL, l6siilt gabonanddnak
vag,y devoni nednaL hivjiik ezt a tet6led6
anyagotJamely egyiltaltn nem nid, hanem
egyszedienbLizaszalma,de olyan, amely nem
ment il a kombejnon vagy a cs6pl6gpen.Ez
,rzrjelenri.hos) a szalakninc.cnekmegrbr-
ve, elhaiolv:, 6s mindegyik sz6pen, esy
irinlba n[. Anglia nyugati r6sz6n a brizit
sznmosparcellin kiteiezelten let6fed6 c6l1al
termeszlik. A Ietijfed6stechnikija ebben az
esetben lcginkibb a nrdaz6shoz hasonlil,
.rzr..rl
a kulonb.cgtsel. hogy a meg oly jo mi-
niisigri szalmatelijis legfeljebb.l5 6vel bir ki.

53
I I A Z E P U L

P A L A H A SI T A S
pala italakulr iiledkes kijzct. A
vizek alj6n kepz6d6 6s a k6reg
mo296sok,gylirddsek6hal 6tala
kitolr iileddk- 6s iszaprcrcg igen
lassan.6r'milli<ikleforgiisaalalt vitlik palak6-
zett6. Ilt nem zajlanaL olyan hevcs folyama-
rok, mint a vulkrnkitorsek heb,szinn,ezert
a palak6zet r6tcgesszerLezelii,kiv6nsdersze-
r:nt \ el.on\.rbbvrg) \ fl't,gabb.'ima fel zinu
I"pokrr hrsllhdro.E,t 3r erc\ a/ idoicrJ' \i-
. l o n l J gr g d i n a ! c l l e n J l l " l . o / . t n a g \ . l e r u
Iet6fed5 anyag. Egykor,a viligon kirermelt
pala legnagr"bbreszeLrzrf-\0alcrbol zrr-
mazolt. Mira az itleni pa1:b6ny6k i6rszt
kimertilrek, csak egl-kl kisebb binya
mrikddik.
A pala a hegyekbentdbbnyirc vastag leL-
rekben fordul eld. rtegei kisebb-nagyobb
\,,dgerzarnakbe a heg5olJallal. A palrkihu-
vdsnrl kezdve,aLndt m6lyitcttek a palar6teg-
be, kdvetvc a r6teg d616s6nck irin,vet. A parat
minden irinyban eg6szcn az an-vaL6zelig ter-
me1t6kki. A m61yb61 fugg6leges aknikal NEMES HoLGYEK
es Atuiht a ?dldhtiti liE
vizszintes 6r6kat is kihajtoltaL, hogy kijny-A palahasit6k megbecsiiftdk munkadanb .ut d ftunk'iiioal, a fald-
n)ebb legyen a kibrinydszott anyagot a lel iaikat. Olyannyira tisztelelben Iartottdk a fom,iz'i n6l9r h.zibe ke-
szinrc hozni- A kilejlcrt iiratokban l5 m-en- szdmukra Ledves anyagoti hogy a palalapo-
dtlagsngd tudr
k6nr meghagytak egy cgy vastag palaoszlo- kar m6re1iikt6lfiigg6en nemesh6lgyekfil anelJ,eh bolt, .lc d szile
neeli.leLi
por, amely larlotta a sziklatet6t, hogy be ne neveztl<el. Volt kdzdttiik keskenyladl! her hoszd mis flefl. Miutdt
cegn6 6s Lirilyn6 is. neslaLeldnirctirc adga
Mivel a pala kit, egymesra mer6lcges A h J . r r o r lra p o k dvr c g u la r c d l ; kd p " l d l b r - a dd$hohal, nlg E dcn
irdnyban konnycn hasad, a pal:b6ny6szok miz6 mestereknek,akik a ter6fed6 lapokat is le ke elt iifli. A.ldn
nag$ tgla formrjt tdmbdLet tudlak kihasl megfelelomrrerurc lafdgral..q merelre\a- hohn, tuttzIrc otis,ht tibb'
tulbe hiznzdsztinohhal
reni, tobbnyire robban6anyag segiIs6g6vel. gist tdbbnyire k6zzel v6geaek, de mdr sok ftseztih. |6 nunha zki)zc
A mintegy k6tlonnds tombdket azulin ki 6\,-velezel6ttis haszrdltak vizzel haitott pala- az iilld ^ est tztles Petulltjii
\rcnszoliik a biiny6b6l,6s 10.-.20 cm vaslag vii96 g6peket.
darabokra hasitotlrk. A m6g mindig halal-
mas k6lapokrt kereszlirinyban (ahogt' nem
hasad)felfiiriszeltL speciilis k6zeifiirdsszel
a let5feddshczsziiks6gesmdrclndl valamivel
nagyobb darabokra.
E z u l a nk e / d o d " r ra p a l a h , ' r t om u n l ; i a .
A b6rkctl6nytvisel6 munkiis lcult a sz6Lre,
tdrdre helyczte a palatdmbiit, s az egyik
elenel lu./cpererllrr!J d hatlrobJrdifll.ri-
iitdtt a kalapdcsival. A bdrd ugyan csak kisse
m6lyedl bele a lombbc, dc ezutin el6g voll
egy csavar6mozdulat a szerszimmalr6s e kii
laposan kett6hasadt.A felezdstugyanigy Io
vibb folytatva, ke116cnv6kony lapol&i sike-
riift szdthasogatniaaz eg6sztijmbot. A let6
fedisre alkalmas pelalapok csupin 4...5 mm
\a\rcgol..\ Innro. ha\ilr\ho/ g!,ilorlarfd i\
iigyessdgrcvolt sziiksdg.Egr-6vadan mozdu
lal t6nLreteheneaz eg6sztdmbdl.

59
A S Z A B A DE G
ALATT

trij mindig is magdnviselteaz emberkezenyomdt.


Nem csakarrcil i'an sz6,hogy eleink is szorgalmasan
miiveltdk a filldieiket, hanemcdlszerii6s a maguk m6dj6rnsz6p
miitergyakatis 6pitettek.A parcellahatdrokat szdrazonrakott
alacsonyk6fallal, s<jv6nnyel jeldlt6k,a viz jdrdsdnakmegfelel6en
csatorndt6pitettek,dsmelletteutat is. Valamennyidpitm6nyt
rendszeresen szemrevteleztek, 6sha kellett, kiiavitottdk a hibdit.
A fdldtulajdonosokolykor fel is fogadtaka kar6m k6fal6nak
dpites6hez vagya sdv6nykdszit6shez jobban6rt6 embereket.
Figyelmetforditottak a r6szletekreis, arnirdl a vdltozatos
megolddsrikardmdtl6p6ktanrjskodnak.Manapsig,amikor a fdldel
nagy teljesitmdnyf g6pekkelmiivelik, s a munkaer66ra az egekbe
szdkdtt,nincs id6 6sp6nz az ilyen apr6srigokra. A viltoz,sok
vesztesea fdldjdt annyiraszeret6paraszt6sminden 6pitm6ny,
amelyszdzadokon6r hozzi:3r:fzott a ndyenytermeszt6shez
6s dllattenydszt6shez. A korszeriineknevezettiparszerii
mezdgazdas6g a szdmosegy6btrilkaplsa mellett, felszdmolta
a t6jat addig meghatircz6fasorokat,sdvdnyeket.
Csakrem6nykedhetiinkbenne,hogy a f<jldmiivel6shez
kapcsol6d6,egl'kor ap6r6lfirira szdll6mestersgek fennmaradnak,
s nem t(nnek el minddraikre.
A S Z A t s A DT C A I C T T

SOVENYEK
hhoz, hogy egy cseri6kkel ben6tt 16l vdgni j6val kiinnyebb, egy ember egy nap
fiatal fasor siirii elv6laszt6 sdl'ny- alafl 50 m-nyi sovennleli< elboldogul.m,g
ny6 vdli6L, t6len el kellett vdgezni aki alulr6l hasit, sol&al kevesebbelvdgez.
az igynevezefl s6vdnyfektetst.
Ezutdn az djrasariad6 nctvdnyzclolyan srini OszLoP Es FONAT
Iett, kiildndsen az aljen, hogy azon sem em- M6g jobban tartott a sdv6ny,ha a gydrit6s
ber, sem a legeltetett ellai nem tudott 6tha- .oran kirermell fiiril faLar legallydzlak.er
tolni, s ez az illapot m6g 6vcken dt fenn- r6rzsiiket amolyan keritisoszlopokk6nt a
maradt. fctldbevert6k a sdv6nybelseiben,egymist6l
A fELtet6sel6tt a fasorb6l el kellett tdvoli- nagyj:ib6l I m tdvolsngban.A lediintdtt f6ka1
tani a szdrad6kot,a magasgyomn6vdnyeketJ 6s cset6ket hozzijuk s kdziiik tdmogaltdk.
6s mindazt, ami zavarta a fekteldst. Ha a fa- A sijvdny belsejeben 6116ftgg6leges oszlo
sor domboldalon hriz6dott felfe16,a munkit pokhoz nem ferrck hozz+ a marh6ki nem
feliilr6l kezdldk, 6s elv6gezldk a sziiksdges tudlak hozz6iuk ddrgiil6zni, amivel el6bb-
gyeflre.lis. A lck e' c.ertekeg| retzetil']e. ut6bb kiddntdttk volna 6kel
volt, ez6fi a sijv6nyfektet6kvastag b6rkesz- Enndl is tartdsabb lett a s6v6nJ',ha az osz-
tyit s b6rnadrdgot hordtak. A fck.etesmaga lopok kijzd mogyor6 vagy m:is cserjevessz6it
rigy tijrt6nt, hogy a fiatal fik t6rzsit lehaili- fonrik ollrn modon.ihogvan a fonolt kos;r
tottrk, majdnem vr'zszinteshelyzetbe,ds egy k6sziil.
ferd6n felihdl lefelE ir6nyu16, erdteltes
csapessalaz 6les sdvn).vrg6 bdrddal a t6
fijlijtl f6lig elhasitotlik. A frkat lehet6legd6-
li irenyba d6ntajttk,mert a sariakat igy tdbb
napsiit6s 6rte, 6s a jellemz6en dszaLiassz61
kevesebbkrrt tett benniik. A s6vdnyfektet6k
egy rdsze igy tartotta, hogy el6nydsebbnem
feliilr6l lefel6,hanem ferd6n alulr6l fellel6 f6-
lig elv6gni a t6rzseket,mert igy a vdgdsfeln-
letet nem ri annyira az esii. Csakhogyfeliil-

A SoVENYFEKTETfS
SZERSZAMAI
Elnszdres] haswi ateli
tiszti t'i h4s eI eu.1tolil audk
M atjndatntze|l a f6ar
bnt.A fektetis legfantosabb
szersaimd@ erdsdsa6tae
, encajii, kh qtl stir lnr atgd
bbd Lah,atubheh e es)Lh
lle horg6 hesrbenDaszd
dijn. ueleestetlen5afljl
salutst'tk ,it fllis a lzfek'
tetni hlldnt fdk as6eitk
ta;'zsdt, iueh e haj16ail.
A tun'ioszLpokfildbe le
ftsire szaletiha fabunkn

6l
A S Z A B A D E G A L A T T

S Z A R A Z O NR A K O T T F A L
mikor olyan sok dwel ezel6tI, kiildnbdznekegymest6l.K6t nagycsoportba
hog]"mdr nem is i6 16 gondolni, az6rl m6gis besorolhatjukaz 6pit6kdveket:
Cotswoldba kiildtek tanulni a megmunk6lt6s alaktalan,nyersfeirelt k6. A
gazdflkoddst,cgyid6s mesrerem- vagottva8ylaragottk6vekegyenletes feliile-
ber melld osztottak be, aki a k6falak javitasa- lei, eeymdssalder6ksz6gel bezrr6lapiai rer-
val foglalaloskodon. R6la leginkdbb az ma- me\reresen meg(dnnyr(ila falepite.el. A re-
radt meg az eml6kezetembenJhogy nagyrfe, teges szerkezetiikdvek a r6tegek menrin
h6r bajuszl \,iselt, 6s drdkk6 zsdmbeskedett. egyenletesen hasadnak,igy az als6 6s fe1s6
A l a r m i h e n k o \ e r i \ j l l e 5 a e l r c md f a l b d ,o lapjuk sima is nagyjdb6legym:issalp6rhu
elhajitotta,6s mdsikat tctr a helydbe.Az zamoslesz,oldalaik,Ieikazonbantovdbbra
egyeden dolog, amit clfogadolt 16lem, ha a j\ eglenerlenel..
Arglia Dor'et lafloman)i-
kezEbeadogatlama kdvekerJilletve kdt6rme- nak partjai el6tt, Portland sziget6nolyan
l6kLei Lirdlthetlem a nagyobb kdvek kdzdr. csodSlatosjira m6szkdvetfeitenek,amely-
Ha 6vekig szoigdltamvolna nila, akkor sem b61 a legjobb 6pir6k6 faraghar6.A bel6te
teheltem volna a falakra egy+61 k6ndl rdb- pilett falak, mondharni,6rdkk6 raflanak_
bet. Pedig a szrrazon, azazkdtdanyagn6lkiil Azonbancsakkeveseknek adarottmegjhogy
raLott k6fal elkiszit6se egyihaldn ncm bo- ilyen j6 min6s6grikdvel haszndlianak,6s a
szork6nys6g,b6rki megtanulhatia.A gyakor- idvdbensem sokan jurnak hozzd.A Cols-
lotl kdfalepit6nek csak a liirelme ds a ki- wold-hegyekben fejtett, r6tegesszerkezetri,
tartAsalenyrig6z6. oolitikusjtra-m6szk6b6lis alkalmas6pil6k6
Ha a Penninekbcnvagy Anglia mris 6szaki faraghat6,de alkalmaz6sihozmdr nagyobb
hegyein-dombjainjdrunk, elimulun\ mcny- gyakorlatravan sziksdgj6s a bel6le pirelr
nyi k6fal szeli 6t meg lit a kopasz dombol- fal,rridcikozonkenr iaviranikelt. { granires
dalakat, fel a meredek lejt6k6n, le a m6ly mis magmds,vulk6ni k6zerekalaktalanda-
\dlg)el be. e az egeszvaldmiegelen kulon- rabiaibolncm eppen konnyu falar ral.ni.
leges raizolatot alkot. Pr6biljuk meg csak Nyugat-Vlales6s Iro.sz6g egy r6sznbinry
felm6rni, mennyi k6zi munkir fekre ek az ilyen termdskdveket leherIaldlni, amelyeket
eprte,iikhe.Ehhez kepesrrz e$ipromi pi- a legutdbbij6gkorszakgleccserei sz6llirorrak
KaLdNBoz6 KovEK ramisok 6pitesecsak j6tdknak tiiniL mostanihelyiikre (a lal6pir6kszerencserlen-
Abi jtitt hb abaa o,ji
A szerazonrakott falhoz lehrr nem hasz segere).
h.n, ahol a tdj neshati'
rczn elene& hosaaahi- nilnak sem cement-jsem m6szhabarcsot-Ha
sizn Mfdt, ttilhaljd, n1t \arral. dg)aggdlrdpd/tjak. vigofuan veve S6VENYFAL
Uek sahfqckdbbldpitettih mif dz sem.zdr,rzonrako fal. Enneki/ ept- Mivel ez ut6bbi k6vekb6lgyakorlatilagnem
Ahad, dwbih ctupdnes) t6mcslers6gnekaz eglctlen tirka, hogy meg- lehet szarazonrakorr falat ksziteni,ezirr
niird halnozox hataln$
felel6 k6vel a megfelel6 helyre kell rakni. \Fales6s Irorsz{g ezenr6szein,oft is, ahol
cr.init titnbnkb6l,iu, u.i-
st Ltdktttr tit a anldtuso j6magamlakom,s6v6nyneknevezetrk6falat
hAzhihehct iUesrEuek A KOVEK FAJTAI 6pitenek, ami l6nyeg6benkdr egymisnak
Ahan)telekd (.dl lelezik.mindegyilbulmd- lcmd\zkodo.durvan formazoLr. de elegge
kent kell falar rakni, tehit a kdfalak is igcr meredekk61'al,amelyneka r6seit6s a bels6

62
S Z A R A Z O N R A K O T T F A L

uregt fajlddel tdltik ki. L6vin a telies t6me- ds a millstoni homokk6. Azonban valameny-
gebeniSen.ok fijld- a fu e..ramo' mc5 no- nyi r6tegesszerkezetii,j61hasithat6, 6s ez6rt
vny hamar bendvi az ijonnan 6pitett falat. kardmnak szolgdl6 falnak tdkEletesenmeg-
A lerejere meg rii-ke. bokrokat i' \lol{' felel. Ha karbantartj6\ az ilyen szrrazon ra-
iilterni, hogy valamennyire \dsszatartsaaz kott k6fallal lehet a legjobbankdrulhatnrolni
elk6borolni vigy6 j6szdgor.Ennek ellendre, a i6szdgmozgdster6t.
alighanem a hegyi juhoknak egy percbe sem A i(o tuJr.rJarolfilgg,hogl millen .zele' e.
ke|iilt, hogJ dtjussanakrajta, ha tgy tartotta magaslalat lehet 6s c6lszerrirakni bel61e.n
kedviil. Sok helyena \o!enlfal telejenlngo. L61eit6kb6lszirmaz6 6s j61 hasithat6 ki;vek-
szakadozott,rozsd6sdr6t is arr6l 6rulLodik, b6l (Cotswold-vagy Pennine-ko felfel6 kes-
hogy nem igazrn alkalmas ez a szerkezetaz k e n y e d oi a l a ts z o l a .r a l n i . A C o t s u o l d - k u -
6Ilatok moz96siinakmegakaddlyozrisira. b6l emelt fal alapia p61d!u1 mesleher6sen
IBen kiildnbdzo ko,/er r .olruoldi iUrJ- szlesJs a hagyom6ny szerint, ahrinyszor
m6szk6,az 6szak-angliaikarbon kori m6szk6 egy l6b magas, annyiszor egl hiivelyknyivel
EGYEMBERES
MUNK{

kla$ahus tut tszenet,d fdt


aldhjtu, nag stigth,i;sze
I dndsdt ft . shafi rcz6 .lesz-
h6 ablan6 sintezdzsituir
h$zndlatdMl esethn en
berrcka a hdfalat,wtteL
te a btephistuebd hitld-

Esz^FH!!3ERr.amr
lasz(o

63
L A T T

fdrrdsagosmunkaval kellett odaszillildni'


A K6FAL SZERTGZETE
Ahol jd nitu6sls{ ifildhd Tijbbnvire lovas kocsival vitt6k, de a mere-
,ill E delhazlee, au hia' dek I;ilokdD lovonlatla szanon hLlzldk a
d.k a legjabbhaslondnrah hel\szrnre.Az ember el .em kdplelne. mi-
sztint lpiilhd- A ^asl lyen sok k6 kell akrdregy rovid falszakasz
aldfkbaeht'elszinehn* be
fel6pit6sehez.Letszdlag egy egesz hegynyrt
leli lejt, a kjt hufllokfet
bt ddUsszijEe is tuefebb. odahordtak rn;ir,6s hipp-hopp, elnyelte a fal'
A belsdteret li$ebbLlddTa' De az is csoddlatos,milyen nagy halom kdvet
bot tiltik hi. Az eqftnint lehet ktermelni egy kis giidtjrb6l is. A lal-
hijreitl editi a h.reszt' 6Dit6 mesterek nemigen szeretik felfel6 von-
hiitts 6 a t'al teljesszttes
siolni a k6veket, ink6bb pr6b6lnak egy kis
k6fej16t nyilni az dpites helye fdldtt.
Az fionnan pitend6 fal nyomvonal6t
cdvekekkel6s zsineggelki szok6stiizni a tel-
ie. hos\zrban.A maga'abbanfekvo rerule-
ieken,ahol niDcsva\taglermoralai.elegend6
a k6fal nyomvonal6n leszedni a laza, t6zeges
feltalait, hogy elrj6k a szil6rd altalait vagy
eqvenesenaz alapk6zetet-Laza anyag nem
maratlhat a fal alatt, mefl ahogy az lassan
olsTepreselodik a nagl lerhel6\tdl meg)Lllv-
lredni a rajta allo tal rs Az alactonvanfeLvcj
ri"r.ken .z dlapgodrdl melyebbrekell asni'
6s egy kicsit sz6lesebbre is, mint amilyen
sz6les lesz a fal alaPja.
Az e1s6 sorba nagy 6s sz6les homlok_
feliiletf kdvek keriilnek. Mi sem termszete-
oebb,minr hogvaz alapoza.<al.kell kezdent
eondolharn6nk -, csakhogy Irorszdgban, a
iak6helvemhez kdzel 6ll egy kis kast6ly,
amelvb;n uldltak egy r6gi feljegyzdst,6s ab-
ban azt irja a kr6nik6s, hogy a kasldly fels6
reizeta rizendriidikszazadban epirettek.mi8
ttasiroF (6
az alapjaid IlTenhilodikszaladbolvdlok '
kell keskenvebbrevenni mindkt oldah6l Nos, vissza az alapokhoz: a nagy, lapos
FALAz6KovBK jolbe kell aglazni.mert ha meg-
Ahi nen csdkszenlali'hd Az 5 16b(kb. 152,5cm) magasfal alapja iel- alaDkdvekel
retuiriti isa bdJdlat'tti' pe- silliyednek, elmozdulnak, 6s az egszfal le-
lemzden 2 l6b (kb. 61 cm) szles,a tetele
hiiliinbbme k
jntu, nefuiie
dis 14 hiivelyknyi (kb.36 cm) Egv ilven fal omlik.
q)natul az,ttiftntirek .zamil. es meSlehetoten eros A fal mindk6t oldaldl, azaz a k6t homlok-
A Ieshijnnrebbi f iIke4t m:r magasnal(
egy utemben kell 6pitenj A
d tlsld Jod.tjtfd Jata nek i.. i legelokijnhtizodofalak allalsban falat egyszerre,
kovek alulra kerirlnek.kdzeikel
hdln tuio.hb61. UsYdndak alac.onlabbal- igaz nem is ilyen id kdhol lesnacvobb
alhdlnas e,r. d cdba d e.'a ket homloLlal l(iizblli Lerelki\ebb kii-
raktdk 6ket.
sifta feliile lte L hLtiI hat i' vekkel, k6tttrmelkkel kell kit6lteni. Ahogy a
fttepes srethzzetii kit, it tslafalat is kdtEsben 6pitik, a kijvek kdz6tti
aliihasmitlhatd M alah
A FAL 6PiT6sE .em eg.vmas
fugak kerijlhelnek
tilnn, nehezentuegmtn Miel6tt nekiletlakvolna a k6fal 6pit6sdnek,a luggolege' fijle kelro'
Aliprerc;szabaly, hogy egy kd
mesrerekmindig k6szitelleka fal keresztmet- foie. kijvek
k6 idli egy keriiljdn. Az als6
szetdt meghatdroz6deszkasablontJamely az k6t
6pitmdny stabilitrsa rdekdben
6pitds folyamdn vgig k6znl volt,6s ezzelel- feliilete az
kiss6 befel6 lejthet, de a tovabbi sorok
l;n6rizt6k a fal m6reteit.A sablonfels6kereszF egy
kdveinek feliilete mir vizszintes lgyen vagy
l6c6nek a kdzepreegy fiigg66nt er6siteltek,
a helyzetet ink6bb egy kicsit kifel6Iej1sen, kiilttndsenha
hoqv pontosanbeallithassak hogy a
tudla hogymilyen aor6 zrizal6kb6l 6ll a bels6 feltijlt6s,
A''evakorl,rtl.ofaleprto
ktivek ne vezess6k be az es6vizet a fal blse-
k6bdi 6s milven clra, milyen mdretii falat a kdvel,
jibe. Mefi a viz id5vel elpusztitja
l e h e te ' k e l l e p r l c n i A k i n e m \ o l l e n n ) i r e
jiratos a m6retaz6sben,az a k6zelbenhfz6d6 m6g a Mount Everestetis.
fa1mEretei alapjen rakla a magael. A k6f"16pit6. mestere mindig ludja, me-
A falakat gyakran raktdk a kozelbenszerle l\ik a kdvelkezoko. es milyen helyzetben
hever6kdvekb6l, de ha nem volt e169,bizony logja azt elhelyeznia [alon A legiobb rer-

64
S Z A R A Z O N R A K U T ' I F A

termeszcresmozgiisit, emiatt egydhalin nem


slabiiizdlia, ellenkez6leg,gyorsirja a pusz-
IulAsAt-

A FAL MEGKORoN,4ZASA
A nagy fcd6kcivekreszokrrikelhelyezni a crr-
\ z i l o s o r l . . rc \ u c \ l c i v e k eAt . \ z e p [ u r m e j u .
cgyenletesfelszinii s nagyidb6l egylorma
mdretii kisebb kitvek amolyan rar6ir k6pez
nek d lal rcreien.Hd.ziit \ege\.ekekkclrng
zitik 6Ler.
A sza..rzrcchnikaralrako t;lak igen rar
t6s 6pitmnyek szizadokon dt is megma-
radnak, legfeijebbkisebb nagyobb r6sek. rE
AHoL KEvEsAz ipiT6Kd ped6seLk6pz6dnekrajtuk. Ha a r6sekerido-
Ahot h.bb.n k.,is a k4 te!{ctjebb6t\i'1i\ ttizi.szkozak-
kel nesnhkiilhalo|Ian srntldk laLilhdfik, hinl V7ales
iil id6re ber6mkddik,kijavirjik, nem romtik
r . 4 .o n i t a t4 r " l 1 . 1r \ . L , t . a r 1 . .o t o a . . . , t t o e a tovribb a fal iillaga. Nem sznks6gesa kdfa-
aLa.sanlakis hetisbi.i,l nesipitxurlt, aw sraktun lrl Jt s(m drottrl. sem temhalo\almegero\r-
teni. Lcher. hugl ez rurid tdvon \zilard ja
5Let, de kds6bbcsakbajr okoz. A roml6. ortr-
meszetesen, ha a kdvek sima, eg]'enicres lelii ladoz6 falak javirrsdra pedig senkinek iines
tcte keriil kivuhe. Az egyenes vonalal krle ideie 6s ereje. Rem6lcm,ahogy egyre drigul
1016 zsin6rt riregr5l 16regre leljcbb keU a ken{e\ erre\c. nJgyobbbecsben togiakrar.
emclni, az eglik v6gt a fal mir megipitett lani a m:ir meel6v6k6fllakar.
egyik v6g6hez, a misika. az 6piit6 fal ltts6
'i'gni1 elhelyezetr
sablonhoz rctgzitve.

KERESzrKor6s Es FED6K6
A fal felc magassigrin6la kdvek feliilere lehe-
t6leg cgyenletes s vizszintes legyen, merr
ide cdlszcrii be6piteni egy-egy kereszrkijrd
nag)! lapos kdvet, amcly kereszrbe6ra fal rel-
Jesvastagsrgin, s6t egy kiss6 ki is rili mind-
k e l o l d c l o n A l e r e . l t k o t ( .r e n d l r r u l im c r -
t6kben megcr6siti a lal szerkezet6r.
Eg\e, videkel,enr frre.u rl.ovektoc,kan
l i r l l n a k ! l a , a k b o lJ. m i i g e n , z c m b e o l l o.r
Pennine-hcgys6getkercsztiil-kasulszabdal6,
nemes vonalt lalakon. Ahol rkad elegendii
hosszri LC orr r thl reljes hossziban rakj6b
d h o lc \ J l I e v e .\ d n b e l o l co. n J g l j a b um t e
tcrenk6nt 6pitenck be egyccegyea.
A keresztkdrdsrdl,azaza fal k6zepir6l fdt-
Iele mar egrreki.ebb.<oretoolrrkicl, a s,,e
less6g6benis szrikiil6 falar. A kisebb daru-
bokb6l konnl'ebbis tartani a szintel. Fonlos
ug'dni\. hng] a,/ utol.o \or, a tedoko \r,,
szintcs alaprakeniljijn. A lapos fed6kdvek 1s
nagy darabols amclyek dtirik a falar. Ma-
napsdg, a hagyomdnyokkal nem tcjrddve,
egyeseka fed6kovekclmrr cementhabarcsba
igyazz6k. J6l1ehet,ez az anyag idegeo a sza-
razon rakott fat16l, de legaldbb megakadi-
lyoz,/d.hug\ r,/ e,oriz betu\\ond tal bels!.ji-
be, 6s czzel idnyegesenmeghosszabbitjaaz
6pitmeny dlettartamiil. Misok szerinl a cc-
menthabarcsnem csak stilustdr6, hanem drr
is a k6falnak,mert mcgakadrilyozzaannak a

65
A S Z A B A D E G A L A T T

ATLEPOK
6llehet,az 611atoknagy resz6hez megtornisztattaaz emberl, a hosszriszok-
k6pest,az ember lassri,esetlen, ny6thord6hrilgyekpedigkinosmutaw6nyra
iigyedenl6ny,azonbanm6giscsak knyszeriiltek,ha haszndlniakartdkaz 6tl6-
6t tud masznia kardmkeritesefd- p6l. A c'okoskapunakelnevezerr illepdhoz
ldrt vagy alatt, amil a m6goly fiirge j6sz6g is bizonyrirasikaml6s tijrtenetek friz6dtels
nem k6pes megtenni. Azokon a viddkeken, pedig ez csup6n egy V alaki r6s a kardm-
ahol volt elg fa, de k6 nemigen,a heli 6csok krit6sen, amelybe egy kis letrg6ajt6 volt fel-
igenotleres.fabdl kesTull szerkereteket: dtle- szrlve.Ha a helyi 6csj6l mdretezte azegyes
p6ket, kapukat, egyebekereszeltekki, ame- rszeit,az ember kdnDyen dtl6pett rajta, de
lyek megk6nnyitett6k az ember mozg6sdt a mgdllitotta mdg az amtgy igen mozg6kony
karAmkeritdseken61,de benn tartottdk a ju- walesiiuhokatis.
hokal 6s a marhdkat. A legegyszerribbszer-
kezel minddsszek6t lipcs6fok volt, amely- A FOLDBIRToKoSKEDVERE
ker a kardm keresztrddjaihoz er6sitettek. A lecsap6d6 kardmkapucsod6latosan mrikd-
Ge'ztenyefabolvigv a lolgy gesztiebolke- dd1t, 6s valahdnyszorkipr6b6l16\ mindig
szi.ilt,hogy sokdig tartson.A megolddsegyet- nagysikert aratott.A rosszbans6ntik6l6kat
len hirr;nlakent a7 r6batd fel. hogy ki.se viszontt6voltartotta,mefi lebillen6se6s fel-

FoRc,6l<EREszr
A ainehha?lhezesrkn honA-
taiaztak a kqinkopukba sze-
SzfK Ps KoNzoLLErcs6K rek,igetlegtzet{ tzerhzzet{
A htftnturttts hlt olzlopahnzdtthasatt Anelia dszakitudszl?dszikl^
liddvi a !i)l'
sath V aldhti 6en dtjjtx M enbd lAba,de Aekbenibeh ne*ein nhott falak knzi;tt
d sztlestestiia|nldi juhoh nm tu&dh , ajrd

FALRiS K6GAT
Ahog d kettAoszwak hnzbu,119)d htIdldktn Ha tuesfebl'ttttolsdsaheuezt,besnL'tdt
is bhekx At has)fti, dneben 6dh M enber a hbhAtjhohat,M ,illntok fles sen,flibdhdk
dtl,khzdni tujtuk, mdt oieiil is 6h nen sdtlttdk

66
A T L E P O K

csap6ddsa mcsszirehallatsz6zajjal jirt. A zdrdseramar nem.Fogantyiit,kiiincsetnem


gondostervezist s ponlos kivitele26srig6nr- kellett reszerelni,mtkdd6tl az andlkiil is.
16 szerkezeletihahban a nagybirlok vala_
m e l ) l 6 / p u n r i e ' i o l m ( g t u , / r l r l h e rro( \ / < n ArL6P6 A K6FALON
a l l r r o l l J kl ( . . h o 8 ! r / u r " . a g e \ \ e n d t s ( i -\,lcrJlon r,rI ot I kofaldl.dtke,lilo merterel.
k o n n \ e ne l r r h c r \ e le . t i p r o b - l h a ' . a 1 K i, ,zrmo atlepofajta
. .u - e tr z e l t e k i . , m e l ) e l ' e l
l o n l e g e . . e\ o . z i n t e nc \ a l j z . m b c r \ ' o l l k e p e ,h a r z n a l n i .
g l r a z . r f o k a l i a r ae p i r e r lr. e r i -
r c . l J p u .J m ( l ) o l r a n r o l b e l c t i m u l ta L o r - az nem.D. a nyuldkrdgondolral.. merl
"ll"tol,
nyezet6be,hogy mdr n6hiny mdter tevolsrg- sz6mukra kis ritjir6kat hagytak a falak aljAn.
b6l is alig lchetett 6szrevenni. N e k i k e / l . e r . c g t c l e n hu al s z n o d: o l o gr o l t .
mert a lalak igy ncm korl6tozl6l<6ket a moz-
A HANYAGSAGELLEN ga.hrn.de mrgfonnlrtettea/ on\ Jdi\zol bd-
Az 6d6p6ket kszit6 mestcremberek nem nds 1ev6Lenys6g6I is. Elegend6vott odatennt
csakaz 6llatok viselked6s6Iismert6k, hanem a n) ultbgoharuikat' l. 120.o.r a l) uUk egvik
embertirsaik6t is, ezrt szerkcsztett6kmeg a oldaldhoz,s e16bb-ut6bbbelet6vedtvalame-
m a g J r o( l\ u . o d ol e n g o l a p u tC. ' r k r l e r r t e r - lyikbe egy-egynyfl. De azt se ttelezziikfeli
elem fels6 r6szevoh nyithet6, ez6rt a16egy hogy a frildbirtokos csupdn dnzetlen nyil-
lepc'oloturcro'rlellel. A lengol'apuf"rgo \ z e r F l e r b ohla g y l dm e ge z e e l t azatburolar.
zsandrjaitrigy szereltEkfcl, hogl a neh6zscgt \ l J l k r \ r d a \ 7 d t o"lz o l g a l t aa ( e n t e ' a l a t t i
erd mindig becsukjaa kaputi mert sokaknak n! rlc\ r\. \poros dologvolt ugvani'a ial alatl
a nyitisra mig volt gondjuk, de a l<apubc- . r l l u l nn l u l n ! u m i b a n a t u g r a t nar f a l i t i l o t

LETRAN A FALoN AT
I ualen hesti juhok taLin
d lesw:sikanr abbhdzi,il
latoh. Ok biaon! negantl-
j.ih hasndki d ltt66het.
A hahentlbht l':td dzofl
bdn szdft*tu is 'ith,jsha

Krrl6Pcsds ArLf?iJ
Az c ndshoz lnben szdsbet elheltezelI latl
lDe!6t csahat cnber tudjd h6mAlni, M dlldtok
tob|61,g.n.n ?rdhil wg IelrstdLni tuid

ToLdRUDAs KAlu
A sziih6 6up,it est eltolhaLinid-
ddl z,irndbkdfu 6a* azoLakd ka ,
r dnakan alkalwh dItj, Me b,ek
LENG6AJT6 bennae/ testiindlhdkdl tdtMah. LECSAP6D6KAMMKAPU
7z d6 6 e hauj6 es)ux6 ntkh.ij.bd Nah A tol tud i 6ak azitx kell, hogt a Ez a precizmunkdoaldtit.n, le5dpddbkatuitukatuzdrt
s,k:ig, hosrlitejiijjiit a lensdattdsdtl46. nd&d hepftbdba nes dtfftselni dLlaporbnszink neg vtu kiiliiftbdztethetdd haftnken^
A, ojld ndg.itil z6.ridiL,tun k ll t,i hilinLs
67
A S Z A B A D E G A L A T T

KUTASAS
em is olyan r6genszinle valameny- beljiik, 6s a lyuk kor6 egy rongyot teritet-
nyi 1e1epii16snek megvolt a maga tem, hogy a viz ne frdcskijliijn a szemembe-
kritis6ja, aki rudta, hol kell keres- Minden iit6s utin cgy kiss elfordilottam a
Di a vizet, hol c6lszeni 5sni, kutat v6s61,igy nem szorult bele a lyukba. Tiz
mlyiteni. A kritrs6shoz nem kellert valamr lyuLat v6s1emki ilyen m6don, 6s a nagyjdb6l
kulonlcgc' l,cpc'.cg. annal inkabb ero r. 60 cm mly lyukakba belecngedrem a nid
kilafi6s a kcminl! hosszadalmasmunkihoz, alakri, gelignit nevri robban6anyagot,a deto-
amir mcgcr6siten valamcnnyi r6gi, gyakor- nitort 6s a gyijtdzsin6rr. Meggyijrotram a
lolr kr:irrs6,ekir csrk k6rdezrem. gyrijt6zsin6r veget, 6s fclki6ftoftam rirsam-
nakJ hogt' htzzon fel. Bizony megfbrdult
K6TAsAs VESZELYESFELADA'r' a fejemben, hogy odafenl az a ficL6 most
Ahol rcn tu .x szikLtibd Egyszer Zambiriban, a l6vrirost<il,Lusak6- milyen Lonn).en eldgttch vehetne, ha vala-
nl\iuni d hutat, ott sbd t o l n c m m < . s z e a. z o r . z a g' z n e b e n f e l v o mi6fi megs6rtettemvolna.
tut .Istak,srelesfeqnn Chisamba vdros:iban kaptam megbizrsl A robbanau r ldn megrafrunl eg] ideig,
!6s)d,iit hel! e.tek b.]a
is a teteur. t'lgtd[dta1 kdl6srsia cgykori bdnyrszirrsamm:l egyiiLt. amig elszill a liist ds leiilepszik a por A kul
ipiteuek.A elnln aLdlki No pcrszc ncm ds:isr6lvoli sz6, mert a kulal leveg5jEneLtisztulds6r azzal is el6segireltiik,
holoflitL d jtil.le, ett6l akem6rt" miszk6be m6lyilellrik, aminek az hogy kijl6len leengedtiink egy pokr6cor,
szethezercs)ft lejjebbsnb voll rz egyeden e16nye,hogy a falakat nem mert valamilyen ok folyldn a pokr6c egyik
bedr, d tisLdfalatFdis lrllclr m(<jlamd\Tranu . rTl e h a lf u r l u n l e \ oldrlan lel.,,Jlloa . m a s i k o n l e . z a l l ol e g -
robbantoltunk. Tdlsammal egym6sl v:iltot- d r f l m l d irn d u l l m e g .r m i n c k c r ( J m e n l e l e p -
KERTKESKiT r u k d m u n l , d b a nL.a \ \ d n c r c \ z r e r r dlk( e g l - pen sikeriilt kiszell6ztetni a kulal. Ezu16n
A dz Jelkirtdt b,t cilLjtr mdst, a k6tdlrc akasztott nagyobb v6diirbenJ egyikiink leereszkedetra krit alj6ra, a vodor-
re diisitex hense&enl| remdlve,hogy ekdzbennem ugrik 1ca k6r6l a be lap6tolta a k6trjrmeldket, amir a misik
seeitette,anelrre a ki)hlel krit fol6 szerelt csigdr6l. Lervc a gdd6r felhtuott. Amint ismt tiszta lcrr a fen6k,
teh.rtih. A sza-bzNtetle
UibA es, kn tu16utiE, aljdra, guggol6 helyzetbenlyukakal v6sIcm a k ( T d u d d rell d l f o rl r n e l y r t em, u v c l ( l ( .A h a n \
kdbc erijs, hosszriszdrt v6s6vclis kalaprcs- l a b n S i r r i u t o t t u n k .r n n ) i \ , / o r r z s h i l l i n g
p.Lligbt.]tuaz enberek?t csal,kenijanyagnakegy kcvds vizct dnliitlcm iil6tle a markunkat. Kem6nyen megdolgoz-
tunk minden penn].rt.

Az 6sI M6DSZER
B6rmilyen piszkos 6s olykor vesz6lyesfel-
adal volt a mi6nk, a robban6anyagmigiscsak
m e n l c . r l c r al l u l a . d \ e s l e j r e n e h e zl , t ' z i

TAPos6KEREK
A aizszitutes ten!:.lr hir'ul
lbtsti, belnLiifts ititilhanger-
benenbercas) szatuir Lip
h.deu el6re,a hereerfal'i
tu, .zet ha,ta lary^b@a
sz*kezdeI, dtueb t! Id-
Ibidzte d henee.le hk.lel

68
K U T A S A S

munkii6t6l. Csakhogv gelignit koribban


nem ldtezctr,6spuskaportscnl haszniftaL
crre a c61rA-Nem volt mris. mint a pusaa
cmberi er6. J:gy alkalomnal irtam a S'ba
k . r r . rr o t r n e ru I u l , i z e b o la. m c \ l u t " t m e g
i s e nr ( s . n m e l \r l e l l c kr ' , ' n " n d l i 3hi r l a r k o -
z'.leocr.l(en', Wdrir '(ru rt l(ndl. 'e I u/e-
lben. A mintcgy..60 m mlv kutat kemcny
szikliba \,ii1!k. ofelsginek vagv valamely
h e r f , c r r , j r n , km r n d e nb i , ' o n n \ , d1 / o l u r i r n -
mai m6dszerrcl L6szithellk a kutat, amll,Iek
az volt a lcglontosabbmozzaneta,hogJ tirzet
raklak a goddr lencLn 1ev6sziLl'n' s mr-
rJ
u r J nr / J u ,l e l l o r o u d n 'r . \ i / ( t z u d r l o r lkJ
A hirielen h6mrsaklet-vdltozrs mcgrepcsz-
tettc a kdver, as ig) mir kj lehctetl termelnr'
A mdvelclet bizon!' szln1lalanszor meg kel-
lett ismdtelni, mig cl6rlak a kcil6 m6ivs'ger-

AsNIrs Lnngt
A lcetobbkrlal nem szikliba \'ijtik, hanem
l ^ , J b e .a $ r t b J d m r l n ( m l ( e l L e lrl o o o r n -
. n i . \ , ' n e m p ; 1 . n q 1 ee r 1s n i \ I ' g n r ; r o h l '
Droblmit ez eselben a falak beomltisaiclen-
iette.lobb eserbena vizzel telt god6rbcsza-
l a J t b r l c - l : 1 , r u ' / . o h e ( h e n r I u r d ' o r'

India Puniab lertomdn,viban jdn'a lrittam'


hoe\, o1r mih:en clnls n6don oldjdk meg a
p , J l t . " r r r . A . . l j . i , ' h r( r a . ' i l u p okl ( l r / -
- n d . / r t a l ' 1 l ( 8 - l d 7 ' r d lma 'i d m u t " n e l e r -
t6k a kel16 m6lvsgel,tdglalalat pilenek
korbe, r colijPdk hel,vare
\ n 3 1 , . l ' a nm a r e \ / r / d L l o l u r r r r r ) J n i . i )
tiela\'rl falazzak a kulakat, de nem aiulr6l
tcitele. hancm lilt1lr6l lelild Ez esr'iltalen
ncn olvan lehetctlen dolog, ahogy elsii ha1
. a r : ^ o n d , l r a n l L ' " z o r n l e e n J oI u r ' t m ' 1.5 m volr- Az 6pit6s technikija uglan.tz ma-
r6inik mcgfe1el6.kiir aiskii, sck6lv g'jdriir r;d1: a belons"-trii a16lldkotortik a fcildet,es
a r , , k .e , b r l e : l l r r " r r ael g \ \' ' . ' b o l c n r o lr. \ 7 i a lesiillyed5 gt lirrirc rijabbat helyetek.
' - , o . r e r n , I u r n r r , u r ' \ r r n _ l (c l e l \ o l ' r (
TAVAK
m e r .k o r b cr e g l r ' a L r r l l a t ( J c ' / r n ' P ' ' l ' r MESTERSEGES
e t e i t i e .m n r d k e / J r ( l I i l : o r u r n i I l o l d r l ' N e m . a l . a k u r a l b o ,l ( h e r e r li z e tn r e r n i
r ' r ' c r L ' r ua l o l S . i r l ' u r \ d nr l l u g . \ dJ g \ u r u hanem a mi1)'ebbr6szekenLialakul6 kisebb
r g r m . - o i g e r ' c b l ' . r e. ' l ( J e r l c t r i l c e g \ u r l nagyobb tavakb6l is, amikor 6ppen voll ben
i'..t,r,' ir, dmel\re ull\rLle ur(mrncl nilL viz. Az dllatok itatdsiira mrndcneselrc
m . e i . l . l , . n , I u ! . b o r r l . ' a l lJ r . g l i l r l A m i all<almasrh voltak. Ahhoz, hogx- a sziraz
koicl6rt6k a klviint m6lysget,6s a fal is k6- i J o \ T a k h i ni \ m a r r d l , n l ' e n n u kn c m i \ i 7 '
szendlll, a kLit foli egl iilh'6n-v1kiszitellck, k i l . o l o r r r l . l,i m . l \ r l e r l ( 1 .i l o m ( . l r e r 'c '
r r . g 1 , . i o r , ' " g \ h . n g . rk e f . k c ri l a n 'n a ke asvasot hordtak rd, mintegy 15 cm vaslag-
E ' c ' l . gn e ! l F d i r ! r ^ l r \ e m ( l r e l
. ] e b r n .n r r g r . . / p n f l r n r r n ke r r r l a /
, r "s'
" d b r n t t s
a ktit 1dl6
. kiv:it a [-vi1is kir6 A l(utak . r g i , g m . u k e m . n" r e d . r re.' m e g i n k r h b t r z -
szerkezeLcs 6pil6si n6dja szizadokon it zir6\'i vili. A Lclejdrc m6g szalm.r es vag'v
semvAhozotl,eltekintve att6l, hogy a cement 30 cm vasrag ritegbcn ltjld kerillt; ezzel
leltcdezdseutin a \'rs krit$t 6s :1 tcgla- \.dr6L az agyagrdtegera7' eftz16r6l' zz elt^-
b1ishel-vertvasbclon krjlgy((iikcl kezdtek rok tapos:isrit6l.A kim6lvitclt t6meder ba-
\ " . 7 n - t n i .J n r c l \ ( k . r r m . r ^ i .n l e s L Fe / . r ' i marosan mag6t61js megtelt, merl az es6\'iz
l u . . r n c r o i < t e l n, r r g a ' r g a p . i i : l e g f 'l i e h b nem tudoti belaileelszi!irogni

69
\ \ Z A B . \ I J f A A L A T I

I OZEGVAGAS
Bril-szigelek tivoli vidikcin m6g sz6ntartalma megmaradj a tdbbi alkor6rdsz
sz{mos helyen folyik a k6zi t6zeg j6 rszegdzokki vagy vizzel kimos6d6 anya
banyiszal, a t6zegv:igds,6s ezeken gokki alakul. Az egyre szenesed6maraddk a
a teriileteken vrltozallanul fontos r6zeg. A lblyamal lassiisdgamiatt a boml6
l r , o J n l a g n J f\ z a m r t f o l c g s k o . i r e i r o r - anyagok retegeegyre vastagodik,6s sajdt t6'
szig egyesr6szein ldtni, amint sze$z6maik- mege alatl az als6 rsz mind jobban 6ssze-
kal sernykednekaz emberck a felszini td- tijmorddiL. A t6zegretegsok helyen eleri az
z e g b r n l a k b a nh.o p \ b c g t u i l r e kd r e l .h o n J - 5.-.10m vastagsigotis-Alul mindig sdtetebb
pokra val6 tiize16t. es kisebb s(rrisegf az anyag.

MI Is AZ A T6ZEG? LAPI ES HEGYVIDEKI T6ZEG


CsapadELos,nedves mocsans lcfliletek eI- A R r ; t - \ . , ; g e l eikg e n . . a p c d e k o ,e . z J k i e ,
NYARI MUNK{
1l tdzesetahkorleh.t tjl h - l r n o \ e n t z e r c b ok lc l c t l c z i ka l o z e gA. n o - nyugati leriiletein kiterjedt sih'idki lipok
tderi, ha a ryii halellbek \'6nyi marad\.5nyoka mocsdrban oxigdnsze- jdttek llre, amelyeken vastag tdzegr6ieg
lesal,tlbnlszb.kk6zdra.1. g6ny (anaerob)kijrulm6nyek kdzi keriilnel<, keletkezetl a legut6bbi j6gko.szaL6ta. Kiilo-
Ibtenhar\zdUitanii knnJ amely viszonyok kdzdlt ncm 6lnek meg az ndsen Irorszig kdzps6 rdszn laldlhatok
n!.bb. A 6a1'1Jesheti, elpusztult ndvEnyeket mrsu( lebont6 bak- h a L a l m r ' r o / e g m e / o |A. . t o z e g .m i n t h a ' z i -
isaz hetuinJtuunhbal hi
tld tewelri annri l6zeget, tdriumok. A bomlrs fol)-amataebben a sava-
vacs volna) nagy mennyis6gf vizet kepes ti-
awnali el.gtndt dlLit nyi, nedvesmassz6banis beindul, de sokkal rolni, amelynek egy r6szea rovid sziraz id6-
lassabbanzailik, 6s m6skdppenmeex v6gbe. szakokbanelpirolog, de a t6zegmocsdrsoha-
Az oxig6n hidnya miatt a szervesanyagok . e m . z a r a dk r .A h o l r t r l a l r i . z o n y olle h e t o r e

70
T ( } Z T G V A G A S

T6ZEGKITERT'!EL6 A T6zEc SZALL1TASA


SZERSZAMOK .7 dreset la.ios,nacsar$
A hL\itnad d tdzetrdsb ktukkn lem.lik hi,ahal
nxntrt f.lh6njd est s.i elflillledn. bituilren k .si
uh d Jehzini naj.in!a.1t1, aagr szekir.A rdzNgtasLihat
dtun a fizeelafdtlal en l eziit szdhon(k szftisA
l. a tt2 I t 3. oldalon)aas
nas) is szileskqehii kizi-
kotdir sziilltljnh. T@dL
folrak, knletpdtoh tuetu
tin l.dpasstjnahah.n i

teszik, az erikaf16kke1boriron domboldala- A t6zegr6tegvaslagsrigat6les min6s6g6t6l


kon is kialaLulnak kiscbb nagyobbl6zegme- fngg6en, cgy t6zegvdg6munk6s egy h6t alatt
zok Terme\/ere.enL.al ott, ahol ege.r e\- n6hiny sz6zn6gyzetmdterenk6peskitermel-
ben sok es6esik. A sikvid6ki l6pi t6zegetsal- ni a t6zcgct,perszecsakha az id6idrdsengedi.
nos ma m6r sok helyen hatalmas gpekkel
Iermelik ki, 6s a rabl6gazd6lkoddst6lcsak a A T6ZEG szARiTAsA 6s TAROLASA
hegt,i roregrelepelI uJnak megmenekulni A t6ze916glrkbdleI6sz6rviszonylagalacson)',
a h o \ ad B e f e l ,n r m i g c ni u l n d l .e l . { l e t l , e z r de hosszrj sorokat kpeznek, amelyek rigy
munk6sok, a t6zegv6g6klassank6nlide szo- n6znek ki, mint a h6zagosanrakon t6glafa-
ruinak vissza, hogy nydrot a sz{razabb fel- lak. Ha mdr n6mileg kiszikkadtak, magasabb
szinktzeli r6teget feitsdk. Nedvesen a t6zeg rakatokba halmozzdL fel 6ket. Ezek a raka-
sokkal nehezebbanyag,6s rakodni is bajos. tok egyesvidekeken 6riisi m6hkasra,misutt
sznaboglydrahasonlitanaL, de az mrn-
A TOZEGVAGASA deniitt kdzos benniik, hogy a t6zegt6g16kal
A t6zeg\.rg6 munkisok csaknem mindig o hezago.anpakoliil. eg)masra. mert a Ierego-
m r r m e g r c v o . en .e r r i t l ,an r z ' z a J o ko t am u nek szabadonkell j6rnia kdztjttrik. Csak ak- A T6ZEGsz,{Rir,{s^
Son ej\.t Iatt aft .int bah
vel6s alatt ri116bdnyagodtjr szl6n lcvdkeny- kor szdllilj{k el a t6zegel a rendeltel6si hc-
kednek; nmelyiL egyedul, mrsok t6rssal lyre, ha m6r teljesenkisziradl, amil kifaku alak:thalnokbaa sdlitj dk
vagy a csaldddal. Valamennyiiiknek meg- ldsa jelez. Csapad6kosnyarakon a szdradds d rii.eekgldhul, awlrek I
van a maguk kijeldlt szakasza,ahol fdlfeitik bizony elhfz6dhaI. hi2alj.san tuhadk.qJtud\-
a felszini ndvenytakar6t, 6s egyszerre egy A t5zeget hol sz:inDal, hol nagy kerekd td, has) d le.esds2abadak
20...25 cm sz6lessivban vigjrk fcl a t6zeg- Lzitargonc6val,vagy vizek k6zcl6ben lapos
. (llcreuicbb a-
r e r e g r r . I I d z T d\le g e z r e !m cs6nakokkal is sz:illiljdk. A tijzel6nek sz6nt
vot vdgnak fel. Egy 16legletcrmel6seutdn - t6zeget fedetl, szdrazhelyen vagy legalrbbls
mir mdlyebben - kezdik a munkil eldlr6l. letakarvakell l6rolni, mert ha megdzik 6s dt-
-^.kiv6gott t6zegei kisebb tglikra darabol- nedvesedik,nem lehet meggyrijtani-
jdk, amelyek igy jellcmz6en 25 cm hosszliak, A t6zeg vdg6salassii 6s nehz munLa, de
10 cm szlesek6s ugyancsak10 cm vastagok. aki t6zcggel frit, eskiiszik ri, hogy a t6zeg
Anglia Somersetlartom6nydbana t62egt6gla ;llara e' melegel.elleme.ebtbarmel) mas
ollranhosszi, minl a t6zegvig6 szerszampen- riizcl6anyagdndl.A l6zegbdnyriszat sajnosha-
g6ie,sz6lessge pedig a harmada, mivel a ki- ralmd. 'ebeket ejt .r trj"n. Anglia keleri re-
vrigoll kockakal harmadoljil<.A t6zegl6gl6kal sz6n ds Hollandiiban szimos sek6ly vizii t6
a csalddragokhordjik el 6s rakirik halomb". c ze g t k o n l n l e g b i n ) a l h e l ) e nk e l e r kezcrl.

7l
f 7 ,
A, ^bZ M J V E S S^bG

TZ os:irkdto mesterszoms,6dunkn6I iildog6lvenem azvolt


A- a legfontosabb, hogy n egranuljam mesters696nek minden
csinjdt-binj6t,hanernhrrgymagaln is r6szelegyekhelyi
ki\ kiizd\\egiink mrndennap,rrnak. /\.nig nila milattam az id6t,
gyakrannyilt az aito-lzomszedol , bardtok,6rdekl6ddk,
megrendel6k jrittek-mentek f6r'fiak 6sn6k egyardnt.
A rdgi vid6ki kozoss6gekben a helyi iparosok,mesterek
mfhelyei egybentaldlkoz6helyekis voltals ahol meg lehetett
berzelni,kinekmire vaniziikse!;e,6sahol (mellesleg)
az iparostdrgyalhatotta nregrendelSivel.
EkbzbenelkeszLilt eg1kon5has. r6k, egycsdnakvagy
egynyereg,6saz ott 16v6kmir degyikeigy 6rezte,
ez egykicsit.legalabbis lelel<b, :n,az 6 m(alkot6sa.
H a r a a d r s u l af a l u s ki e z m u r e s.z. emberszomszdja,
a vasarl.i\vagymegrendeles egYt,ena bardtkozdsegyik
[ormaja.Aki helybenszerzibe rr sziiksdges dolgokat,
egybentdmogatjais a helyi kciztisr6get,segitfenntartani
az osi kdzmuressza kmdkat.
K E Z M U V E S S E G

(1 .'

JLEKKESZITES
12

dzeli bar6tomnak mondharom gyomenyoswalesi karossz6kheznyolc darab


John Brownt, aLi a vildgon taldn a 30 hiivelyk (kb. 76 cm) hosszii rrid kelletr
legszebbsz6keket kesziti. Ahogy a hdttimldhoz, amelyek mindegyike fdl hu-
mes61re,ihletet, indittatdst a gyii- velyk itmr6if voll a v6g6n, 6s 12 htvelyk-
nydrd korai l?indsor-sz6kek 6s az 6szak- nyire (kb. 30,5cm) az til6lapr6l, 5/8 hiivelyk-
amerikai koloni:ilis darabok formdj6b6l IIyi (kb. 1,6 cm). Es mindez pontosan,kizzel
meritett. kifaragva, akdrcsaka 12 kartart6 nid.
John csak olyan l:ival dolgozotl, amelyel
maga v6golaki az erd6n, maga fiirdszelt fcl, KAR EGY DAMBBoL
ds maga hasilott megfelel6 mret( darabok- A t6mla- 6s kadatart6 rudakat szint6n fura-
ra. A sz6kek iil6lapjil 1,5 collos (kb. 4 cm), Iokbd ille5ztettebele. majd nelalatol elke-
i6I kiszirilotl szilfadeszkdb6l ffrszelte ki. (zireni ,r karibr.Aprolekosmunkaval.egyet-
Fels6 rdsz6nekolyan formit adott, hogy il- len k5risfa darabb6l alakirofta ki. A fdr e16-
leszkedien az itlagos m6retri emberi fen6k szdr g5zdlteJhogy meg tudia hajlitani rlies
hez. Eldszdr b6rddal 6s von6k6sselnagyolta f6lkilrivbe. John g6zdl6jeegy hajlirott, egyik
le, majd simit6k6sseladta meg a vegs6alak
idt. A lap als6 6leiI is legctmbdlyitette,amit6l
a darab kdnnyedebbnektrint. A Ffsf KfsziTEsE
lohn Bltuh fifi\eh ntue
A sz6kl6bakattajlgyf6b6lk6szitelte.Egyet zett, {oessziknlnldt firi
len vondke,.elis.zep kereLrerudrJ lard8ni. eeL NlhAry 6tu eltelttxel
A szdkl6bk6szit6kt6l(1.41.d.) elt6r6en,soha- dfadanbhil selrwsen
sem haszndh esztergapadot,jobban szerette, siw lelilerfr,Abttue
ha minden reszletet k6ziszerszdmmalalaki- lelt eg Mehet goaliir-
tott ki- A szekldbakkoz6 ditaliban nem tett
merevit6rudakatj mert dgy gondolta, az 6lta-
la keszrteu\zekldbakeleeefo\ek,inelkirli\.
Az iil6lapba pontosan annyira l(rta ferd6n
a l6bak beillesztds6re szolg:il6 lyukal(at,
hogyaz elsoIab.rkcsakki*e nyuljanakelore
6s oldalra, a h6ts6k terpesztdseviszont na-
m ffi
mn Fln
gyobb legyen.
Miutin a ldbakat a helyiikre illesztette, wffi
kdvetkeztek a karfa- 6s tdmlatart6 rudak.
Ezeket is dltal6ban tdlgyfdb6l faragta. A ha- H W
A &
@ H
A B0ToMszaALos szERszA,\L{r
A szikeh.tMszitit b:itotxztdlos sza\ziihai F .1 fl
n n hiilnnbdzreknA 6ztabsokit6l- Flir^rd
te!! sz{b
es.bbena haaal6f rr 6| h6 n,ilj,ih.
Gjdhldk bdft hlzbekd, tgik leghoszabb
4 W
s)alufard, a tuuds eftsztiig)alL a donboru
pedig
is hoturt feliiletehes)enset'js,ttu
a fAko$talu is a lijlstel1 s)dlu sralstil

K{\rr.^srrRo !s rcz*ldfaRd(

| f l ,i f i
LIl}AH
vegenzjrL v. (\o volr. rmel)be \irer liillolr.
e \ k i l a n g o nm e l e g i r e r tBe e. l e r e r rJel a d a r J -
bo1, fels6 nyilds{l ronggyal fedle be, 6s leg-
a l a b bl e r n r a n a r f o r r a l r aA. h a j l r t . . h o z. i -
m6ra m!nkAh fasablont hasznelt, amely Lo-
16 Lellett haililani a karfdnak val6 rudat.
T6bb, kiil6nbdz6 mEretii sablonja volt, eze-
ket az i'eL sor,n mind maga Lszitette.Te-
hdt, amikor ngy gondolta, hogy e16gg6meg-
puhult r L. l.rhuztaa csobol.esa srblon ttire
hajlitotta. ELdzben persze kesztyrit viselt,
hogy a forr6 fa meg ne 6gessea kez6t. Se-
g6dje szoritotta be a meghajliton rfd rnell6
az keket, hogy ne viltozzon az alakja. A
sablonon hagytdk legal6bb eel napig, majd
leemelt6k,de v6geit zsineggelszorosandtko-
tdlt6k, merl tartani lehetett 161e,hogy id6ve1
kissd sz6tnyilik.
A kdvetkez6 l6p6sben kifnrta a karf:in a
lart6rudak beilleszt6sereszo1g6l6lyukakat, '!
h6ntol6gyaluval 6s simit6k6ssel kialakitotta
a v6glegesformdjnt,6s eltivolitotta r61aa 96-
zdl6s okozta foltokat. Az 6sszeilleszt6sserr
volt egyszer( m(velet: addig forgatta a tart6- 1i
rudakal, amig mindegyik bele nem fesziilt a
f6szk6be.Ekkor leheten 6rezDi igazdn, hogy
a sziket a1kol6 valamennyi fa alkalrszben
kisebb-nagyobb fcsziiltsdg munk6l, 6s ett6l
lesz olyan szil6rd az eg6szszerkzet. I

A FEsf ':
MiuldnJohna karfavig6tszdpen
eldolgozta,
l c k c r c k r r c r rj eo .h e r e rar t ! m l a m d g d . i t oa .m i l ' l: :r
mifeidnk fdsrinek neveznek,mert alakja ha'
sonlit azokra a gdrbe fsrjkre, amellckkel az
asszonyokfeltrjzik a hajukat. A lsri fels6 ke-
rete ugr-ancsakeg)-g6zdlsselhajlilott farid,
A BUTOMSZTALOS amelynek a v6ge meghatdrozottszog alatt a
MOHEI,YEBEN kdrt.dho/c\ lal(o7ik,esrz rr et .zintena k.rr-
J 6l khzaribtt fu tulntliibi L fdba csapoltrudak lartidk. A Lerctet a mesler
nu ntit dlis htsri bnra,',
! hd eE).s) kiiLinhs6 da olykor nem hajlitotta, hanem egy nagyobb
tubot tu st eluszitenek deszkdb6l mdr eleve ilyen gdrbe darabot fii-
belble,h.tt NI bi..n! ntn r6szelt ki. A ltsrli a karossz6kmeghatiroz6
hnnntn negl:izeIfli.A bt darabja volt, ez6rt hosszasantervezteJrajzol-
brgtit t6h tibbsieelani gatta, hogy mind a sajit, mind a megrendel6
h'ili bnturldpatMs) rik
Eehlenezth6n,il, asa
izl6s6nekmegfeleljen.
fal6 i a atdlosn iih eU eh ! I Az esymasba illeszked6 feliiieteket v6giil
6 dhnt n nin daln | | lc k 2ti beenyvezte,dsszetrdtle.A 16s( tovribbszilar-
mUrik. I!!u.in bftftELi ditona a sz6k szerkezel6t.
dow, hd nie siklriil xdLa
Rgebbena Windsor-szikekel szokdsvolt
hol fuibukhanni az ouan
k iif ai szlldtt sziI 6, Li' pirosn, zdldre vagy fckcldre fcsrcni. Manap
hel!tu, aniutt a hip01 is s:ig csak csiszoljdk s kiildnbajz6 fafajtrk
li.tunk hilt nie, ha att szin6re p:icoliiik. Esctlcg lenolaijal is 6thtz-
htmdljtih d f ici fom,ij:i zdk, amitiil 6rdckcs fdnyc lesz.
h/i^ z* sz,inoha, knzt ii k
E el1ti'henlilhdri sall-
hal, anelt.k lAznuDdn
dtmnbb,Jlnahdbbts si

74
'l

-,il
r t :
K E Z M U V E S S E ( i

FEMONTES
reoilin nevf ti haj6mhozsziiks6- amelynek kdt vasttskie az als6 keret k6t
gem volt nagyidb6legy tonninyi f uratiba illeszkedett;ezzellehetett bedllitanr
tdkesrilyra.Olyan formdjii vas- a pontos helyzetdt. Most djabb adag homo-
dntvdflyekelszerettemvolna, ame- kot tdltdttek bele, hogy meglegyen a sablon
lyek illeszkednek a gerincre, 6s amelyek le- masil(oldalrnaki\ a lenyomala.EzurdDdva-
heI6v6teszik, hogy a haj6 szelbenis megtart- tosan leemelt6k a fels6 formdt rigy, hogy a
\a d hel!zerir.Sleren.5emre. ar dklori lakd- homol a helyenmdradton.A telscihomokre-
helyemhezkdzeli kisvdrosbanmrikdddtt egy tegbe nyildstvdgtak, amelyen kereszttil maid
kis 6nt6mihel)'. A csalidi vdllalkozisban az be6ntik a folydkony vasat. Rendkiviil 6va-
ONToTTVASKfsziTfs apar bizonyos Sonny Power volt a mester, tosan kiemeltk a fasablont,6s a fels6 form6t
A tiiri;sek izzl abd.lt Jitu akil ismer6sei csak emle- visszaillesztett6ka hely6re.
"Korb6csoskent"
Jofr ,1badhti se u szil! es genekJ 6s a keze ald dolgozott a hirom fra. Powersdk 30 dnt6formdt kdszitenek igy
felatldt, tuelr nast e6t as Haj66pit6m, Reiner fdb6l kszitett ket sab- el6 egt,hdt leforgdsaalatt _k6ztiliiknyolcat az
tgesieet iginlel Etue efi Iont.dmelyekformjic dlapjanl i lehetettbn- 6n dntvnyeim szrimdra.Es felvirradt a l1agy
a sto'sl'as isfofttus,nixet
a a^ rcktlhibiil s)asan bi teni az 6sszesennyolc t6kesrilyt. A sablono- nap, amikor a megolvasztottvas belekeriilt a
hiil6 neslewd. A fin kat magammal vittem az dnt6miihelybe, lbrm6kba. A, olvaszt6kemenceegy kb. 1,3 m
,ig)at 6ak htl:lisut.in le- ahol egy vaskeretesont6fbrmdba tett6k. Ko- itmer6iii s 3 m magas,henger formdjt 6pit-
hetetta hoMkbdl hibar rommai elegyitett ijnt6homoLkal tdltdtt6k m6ny volt, kddjlijtte mindenf6le vashulla-
tani. Ezutrin az iint^Lbt fel a formdt a sablon egyik oldala fel6l (a ko- del(.1,o1(\/ e5 me5zko.Az utdbbi salakkdpzo
helethezd ki szntateh.ita
lhjdh, t,tsul pedisd kisz romra azdt volt sziiksga kever6kben,hogy anyagnak kellett, hogy tiszt6bb legyen a vas.
ddtdbot hnvdthii! oa Ie- a homok jobban megtartsaaz alakj6t), majd A kemence aljin az egyik segdapr6f6b6l
esnzolj'ih ds2 oI ir oudk a vaskeretreegy m{sik dnr6formet helyeztek, tiizet gyrijtott, majd mindenf6le regi deszka-
darabot 6s rftifet lett 16. Amikor mdr i6l
6gett a tiiz, .rdntdtte a koksz nagy r6sz6t,
arra meg a vasat.Beinditotta a villamos mo-
torral haitolt centrifugdlis fiijtat6t, amely-
nek a r6gi, rozsdis csdv6t odailleszrette
"
kemencenvilasiho,,.Az egeszszerkezera jci
iireg Heafi Robinson egykori taldlm6nyera
emldkeztetelt,
Meglep6 m6don, igen rdvid id6 alatt fel-
forr6sodott a kemence, 6s megolvadt a vas.
Ar lehererrrorni a csapolonlilis agydgrdmi-
ra-er.cs az igy tamadrlyukon ar vdriisenirzo
patakocska induh tlj:ira: az olvadt vas.
Hosszi vasny6llel ell:itolt dnt6ed6nyt tartot-
tak al6, amely bellilr6l agyaggalvolt kib6lel-
ve. Az el,o adag meg nem volr eleg forro,
ezefl visszadnt6tt6k a kemenc6be.A tovrb-
biak h6m66dkletdt m6r megfelel6nek itt-
tk, ds az olvadt vassal maga Power mesler
tdlt6tte fel az ijnt6formdkat. Gyakorlort, de
6vatos mozdulalokkal iintdtte a vasat a ho-
mokban kileprelr uregekbe.Az dnronyrlar
hoz ki5 kup.r(olbdn agyagvolr odakeszrrve,
hogygyorsanellehessenvele t6mni a nyil{st,
ha megtelt az dnt6eddny.
47 dnte\ \egeTtevelal egyik fiu \zelesr\'-
ben, hogy minl ldtvdnyosabblegyen a dolog,
vddorbdl vizet locsolt a kemencdre,aminek
nyomdn, nagy sistergds kdzepette, g6zfe1h6
rdl(ijrremega muhelyr.Al onNenyekerma\-
nap lehetett kibontani, amikor mdr kell6en
lehiiltek, meeszildrdultak.

76
K i Z , U T J V E S S n G

K O V A CS M ES T E R SE G
nglia keleti partjaindl, egy l<is fa- kort gyerek kezellc a hosszri fanyelii fijta-
luban nelelkedtcm, an1elynekne- I6t. Mennyire i gyeltem mindannyiukatl
vezctes helye voft a kovicsm(- A kalapics koppanrsa, cseng6seaz,iill6n nc-
hcll'. Emlkszem, mennyrre sze- kenr gydn)'or( muzsikdnak rrint. Ds milyen
rertem oda irrni) s milyen clbrivolten nez- izgalmas jelenet voh, amiLor a kovrcs a 16
tem az oreg,szaLillas lovasokatiakiL mindtg patijira illeszlcne a v6rdsen izz6 palk6l
kordb6rson5'nadrigot visehck, t6rdiik alalt Eles sisterg6sis az 6g6 szaru szagakis6rlc a
zsin6rral dsszetbgla.Ho1 a nag1,,nemes al mijveletet. Az id6sebb lovaL, rigy tiinr, dl
kalf lovukal lartotlak, hol csak fgy illdogri] ! e , , r e l J. d u l J u l .r h o g l a n a g r z d a i u i i . . c .
tak a m(helyben, arcukxl pirosra lestelte az eg6szmrihelybcn ked6lyeshangulat ural
a kovicstiiz linye. Egy velem nagljnb6l egy- kodott.

A KovAcs SZERSZAMAI
A kovics szerszemainak j6 r6szeeeaszcnspecir' ioz va16szerszrm,a forrd fm pcdig mesvrhoz-
lis, ceyedidarab.Ncki isnernie kell a f6nek !u- mthatja a hidesen alakit6 szcrszimokedzens6-
lajdonsdslir,kem6nysegdr, sziv6ssis:ir,3lakift a- g6t.Ez6r1ahideg-ds melegvig,ikkiilijn kdszlelet
t6siigrt. Errenic ketl az acdLedzis6hez,Iudnla alkotnak.Eel'esmfveletekhezk6t ember is kell.
kell, ho-syanviltozlslh ata meg a kem6nys6gr. A Az egyik pdlddullartja a nelegvrg6! a misik iiti
ltm munkadanbokal vdsja, alaklj!, lyukasztja, a ver6kalapdccsal. VaD kdl rasz-b6lUl6 szef
lkkor is, ha hides, ds akkor is, hr forr6. Mindch- sziin is: az eeyik r6sztbeleiUesziikaz ull6 lyu-
hez mcslelel6 szerszdnoksziiksdsesek, anellek kiba, rdteszika nLrnlGdarabor, sa szcEzim m!-
kemdnysge,edzetts6geislzodik a nunkadlra- sik, n-lclcs rdszlel lelijlr6l alakitiik (similjnk,
b6hoz. Nen cserehcd dsszeijket, mell bizony csapoljrk).II! a ko\'rcs lovakat is patkol, ehhez
a hideg ltmen nyonbar kicsorbulnaaz irz6 ac6l [jabb sze$zinokra van sznksige.

:ft:3 ffiry
t-;i--! E
Bffi
A MUNKAVARAZSA
Ks6bb,amikormez6gazdasiigi szakskoldba
idrlam, sz6mostantdrgyatkellert tanulnom,
de kijziiluk csak egy bizonyult k6s6bbls
hasznosir haronak: a kov;csme.rer\dg alapii-
meretei.Ttl sok mifdenI nem lanitonak
meg nektink err6l a szakm6r6l,de azt p61-
d6u1igen,hogyankell egykovdcsoltvas rtcl-
b6l ldncotk6sziteni,azazkit vasdarabot egy-
mdssaldsszehegeszteni, ami a mestersdgegyik
alapmfvelete.A darab vasrudattehrt meg
kellett hajlitani ldncszemformrjtra, a k6t
v6g6t feh6r izzdsig heviteni, hogy szikrik
' kezdienekpattognir6la,6sgyorsan,er6telie-
senorszekalapilni. Ha nemvolt elegforrd.
nemegyesiiltjnem hgedtdsszea k6t v6g,ha
Az iiLL6 meg tfl forr6 lett, el is 6gett.Term6szetesen
J6ftdgatu abMii iik ta megvanannak a tudom6nyosmagyar6zataj
nrhM a h@dMesknee
al!,tjait, anebd a szatu mi6rt lehet igy dsszehegeszteni a kov6csolF
ebfilA ed is",oh.Enn.k vasat,6smi6rt viselkedikmdskdntaz 6ntd1F
az antasa keh obdn he- vas,mi6rt leszkemdnyaz acel,ha izzesi.g he-
nlry)re e.lzetrudl, tuint vitik 6s hirtelen lehdtik, de l6gy marad,ha
a Mg) sinit'6Jehi12ti,ezert
ren $ofiitja ki a hidze-
la.sanhulik le. Ilyen mel)'egigazonban dn
lAs,i 'illt. Ltuk$ztdea @ nem meriiltembeleaz anyagtudominyokba.
diiL'6, bisebbL)tk szotedt, Maradjon ez csak a kov6csmestersdg titka.
ft[g a hdLt6,napobb |tuk Tudasommorzsaitrgy is tudtdmhaszno{-
tani.ha vassal. acellallellelt dolgoznom. es
eppennem volt a kozelbenkovacs.Meger-
tettemmindenesetreJ mi6fi szimitott vardzs-
l6nak az emberis6ghainal6n,aki 6rtett a f6-
mek alakitdsihoz,6smi6rt 6rizteoly felteke-
nyena titkdt.

A HORGONY JAViTASA
A KovicsMiiHELY George\fhelan kov6csbaretomm6r nyusdi
Soh'x:entudtM elhenni jas, de nem tudok dgy elmenni a m(helye
a htbd.Miihelt el6t 6s),
hap lzeaLtbbbeN rill@t- el6tt,hogyne hal1an6m a kalap6cs6s aznll6
sah"Enbh$en, eliil oda cseng6st. Hosszl, egyszeilpl16s(h6z6nak
lob the a ftUrc eg tzet v6g6bennvilik a kov6csm(helyaz elmarad-
szdftonhia, benhehjldh hatarlan ii116vel.A g6zkalap6cselromlott,
bijzdazel1h esMseE nel
lexe es) hdrcnldi, meb,- ez6rt mindig taldlniakell valakit, aki tudja
rea h nehdz pauijh ld- kezelnia r6ver6kalap6csotr ahogyazt r6gen
na*tottl&, A sze^zdtus- is csindlt6k.Egy nagy ftir6g6p meredezik
l.ida nijgirt es szihalJ mi& 6s a sokf6le eszkdz,anyag a kiviil6ll6
heaert,rujta es)fantunb, szdmdra6ttekinthetelen6sszevisszas6gban
Mbbe ktb"bdzd alakn
ItthrA aoltrk bel@,is,a- hever mindenfeld.Hihetetlennektfnik, de
az6regmesterebbena l6tsz6lagos rendetlen-
a fetizzttol'ftn famitztl sgbenpillanatok alatt megtaldlb6rmilyen
sdhoz.Fnhte est nidoft \zer\zamol)vasddrdbot, ldncdafabot, ami
Josih sta\tztak; Msart dppenkell a munkrjdhoz.Mes6lte,hogyegy.
qi lajb hlt itdrii, eeodi
kor a helyi pap is szeretettideidrni 6s seta-
naefi 6salahii tjlatu botjdval piszkdlva,keresg6lnia vashalmok
dalabokttt^,ra. TaAn kijzdtt, s pr6b6lta kitaldlni, melyik darab
@ iiUdaaha bssalrab- mire va16.
baa hasn t evkijt, ane- Annak idejdn George-otis megkerestem,
Iten a k@d^ a sokhnrm
xdlMe\ik haldp,j$rbal mint ahogy tobb mds mestert is, amikor
nfi e,|dltutaaM iw6 Dreoilin nevrihaj6mhoz(1.J.14.o.) knldnbd-
26 alkatrdszeket akartamrendelni. Sziiks6-

78
K 6 Z M T V E S S E G

REGI EszKozoK
A|ijldntibd es)hnra heLji
hoatis tlhal kiszftett esz
hnziihkeI dtleozox, ahi,
ha ke ex, nes t jdbiroltd
6ket,asnetuboh gonda
ftJtalhdrrtlszelen. A sM
d^dgahbdnoltknr nis na
n rdbuhhanhaturha kdz-
htio esiaar eg] kti Ie,fl i -
keire,awllek tuih.lig d
ct|szeri Is bdjtu ot\elth
,agrhok, lt sokkaltart6
sabbdhDohak,ftint a nai
ijtuw,tuA4rok. Tijbb- gem volt egy horgonyra is, amolyan hagyo- ideien meg eler\z;m paLkoldk a lovakar,
sisiih eraek e eklft ou m6nyos vasmacskdra, merl azt akartam, n6gy seg6ddelis alig gy6zt6k a munkdt. M(-
rc^diltodih ldlntultik hogy a hajo minden porcikaia d hagyomi- hely,iikbenabroncsozt6ka szekrekkerekeit
nyokdtkove55e. Wale\iciganybararomldl5i- (1.92.o.), EsszLzflem6svaseszkdztkdsziteF
kcrulr vennem egy regi halaszhaiorolsTar- tek a fijldmiivel6 gazddk sz6mdra.Abban az
maz6 horgonyt, amelynek azonbanhidnyzott id6ben m6g nem ltezett elektromos ivhe-
a sz6rdr6la keresztrlid.Elvittem h6t George-ge\zro:ler fCmrirgydlko\dcsol;\.al egyesr-
hoz, 6s belekezdtema magyarizatba, milyen tettek. A hiboni utin azt6n jdttek a rrak-
kere.utrudat szeretnel , de o hamarf6lbesza-
lorok, e1 menlek r loval, mind tobbenv;\a.
kitott, mondv6n, hogy 6 annak ideidn szdmos rolrak hegevr6kesziileker - rossznapok ko-
horgonyt k6szitett. szdnt6ttek a kov6csokra.Rajuk mindink6bb
Fogta a vasmacskdt,tal:ilt hozz6egy alkal-
csak a kovdcsolNas diszitsek elk6szit6s6t
mas vasrudat, megfelel6 mdret(re v6gta, biztrk, esetleg nhdny ktldnleges eszkijzet.
"
Amikor utolj6ra Georgem(hely6ben jdrtam,
tiiz.benfelizzitotta a v6g6r,6s legdmbijlyitet-
te. A keresztrrid a horgony szira ment6n he-130 szijrnyris6ges acElhorgot alakitgatott.
lyezkedik el, ha a horgony nincs hasznrilat-Sz6ruk csaknem egym6teresvolt, szakdllas
ban,es rgy lefekrethero a hajd fenekere.
Amihegyiik pedig 6ppen olyan, mint a horgdszok
kor azonbankivetik, egy lincon ftigg6 kkel kijzdnsdgeshorgaid. Georgefog6val kivette a
lehet a sz:irra mer6legesenr6gziteni. rizbol az izzo vasal. az tjllcire helyezre,es
mindiS a megfelelohelyzerbenrartorra,mi-
A KovAcsMEsrBRsEc vALTozAsA kozben fia utdtte ar alakitdlzerszdmot a rd-
Georgerorrdnere jellemzodz egd\zwakmara. ver6kalapdccsal A hatalmas horgok rendel-
Osei generdci6kon dt kov6csok voltak, de 6 tele\et egyebkentmagamldl $hasem ralal-
bizonyosaD az utolri ebbena \orban.vele\e- tdm volna ki. Irorsz;g egye. tavaibasztrnral
ger er a hagyomdny. A mdrodik \ ildghaboru 6ket: szdrukkal a fen6kbe szirtik bele, hogy

80
K O V A C S M E S T E R S E G

DiszMf(ovAcs
A ktotsoh nunhnjdflahMs reszit ftMaps.is diszitd
detk: h'pvk. toh,{ch. kollo,aA.bkbel,a,l..e" ,lt.
tdry)ak k^zlttse I6!i ki, ani riset csakkiegasaid
mtkenteierch szdnitou
KovAcsoLTVAs
CSIGiK

ffiWffiP
A esigdigen Ir,akn11tuati
btft a ditzes kao,i6oho6
tdtsdhon. ltt h1rcnJiL
csisa ki al ahi t.tsdnah tuoz

adl.dtuih I d h^ zi tasiikh bz
l.gg)abdbban h6m'jlt
szea z'jh ahat : haj li t'i! ill,i- Wffiffi
ftK(@ffi
W r u VVEA

'&w W
%*,-AW
tw%
'".i:frw
rnegvdik a lazacokal a hal:iszoktdl. EI lehetnekolyansz6pek,mint a rdgi kov6csolt-
tudom kepzelni, mi t0rr6nt a hal6szhdl6kkal, vas diszek.Georgeis f6legac6lthaszndl,de
ha beleakadtak a horgokba. egyes igdnyesebbtermekekhez,pdld6ul a
George riiabban boronakszitdsre kapott haj6k alkatrdszeihez m6gbe tudja szerezna
megrendelst, mert a kisipari borondk iob- hagyomdnyos anyagot. A r6gi ir udvarhdzak
baknak bizonyulnak a gdpi lomeggycrtma- ma mdr lecserlt
keril6sanyagrt vrsdroliafel,
nyokn6l. Az 6 specialit6sa a sk6t, vagy ahogy pedig mennyi.e hozz+artozolt a kovdcsolF
errefele nevezik. az S boronc. JellegTelesse- vaskerits ldtvenyaaz ir tij k6p6hez...
giik az S form6it vasaksora, a riiuk er6sitett
rir.k6kkel-amelyeklozul a hir.d d leghosz- EDZETTPENG6K
szabb.KialaUld\ukn;l fo8\a. r Iii.kek min- A hozz64rt6kszerifi a szerszim,mondjuk a
dig a fitldhijz szodtiik a boronat. rcsri 6let ugy kell rzakszer(en megedzeni,
hogy viiritsre izzilj:ik, vizben hirtelen MESTERMTTNKA
A KovAcsoLTVAS VEGNAPJAT leh(rik, maid forr6 acdltiimbrehlyezve, Mikdic i Mstu busmkn
A kovdcsoltvasa kovdcsoLterm6szetesanya- megeresztik,azaz n'filleg visszamelgitik. a ntu'isEi atziHel 6 na-
ga. Ebb6l alakitottdk ki a szebbn6lszebbka- Ennek sor6naz ac6lszinefolyamatosan vdl- s6 foht vakwi ttd'jsdL
negfom.tlt ktod.in{
pukat, keriteseket 6s egy6b mfilirgyakal. tozik cl6sziir szalmas6rga, majd siit6lsdrga rctuekzkclAz itt L1&aLi
N a g l s z e r L l el en h e r e l ht d i l r l a n ia- l a k r t a ndi r lesz,azutdnk6kbefordul, megbarnul,v6giil,
kovdcsoldssalhegeszteni. A kov:icsolwasat ahogymifeldnk mondj6\ mdhszrirnyszinil Aneliiban Msziiltelt es)
azonbanhovatovibb kiszorilotla a Idgy ac6l, (kdkes-eziist6sen csillog6)lesz.Ekkor olajba suJlolkikro'x tuiih eI!lvr
amely er6sebb ugyan, de hamarabb rozsdd- mcrNahLllikIe.Avideki ko\icsmesLer aziln
sodik, ez6fi nem is olyan hosszt dlet(. Nem tds utin csakaz eszkdz6l6t hitijtte le, maid
lehet a darabokatkovrcsol:issalegyesileni,eh- kivdvea vizb6l,vdrta,hogyaz 6lenmegielen-
hez bizony mdr elektromos hegeszt6t hasz- jenekaz imentemlitettszinek,6samint mh-
ndlnak. Az igy hegeszlettszerkezeteknem rs szirny szinrilett, lehiitdtteaz egszdarabot.

81
KhZMiiVESSEG

A PENGE( EDZESE
A Jafu i I'Nd6ok szdftdrd
a Lgnagrobbszaht telnet
a fis)elwt istalb nunha
Loh a hfrltubiiz' eszhiiziih
ikineh edz^e.Mindewi-
biik ethtulnha saj ndd
tkdft. Tdbbnllie dz eil
tzlnt bol Alapl toItdk M s,
Mwrie ke heitdi,6
htgan hall biteni e esz-
hn* olha4hos) kendry)

Regen,amikor m6g nehezenIehetetthoz-


ziiutni j6 min6sgiiac6lhoz,George\Vhelan
KovicsolT KoLoMroK a gazdasdgokban hasznalatos pengdketregi
aholsokszarasmarhet
Azonavid6ken, tarror- aut6kb6l6s hint6kb6l kiszereltrug6kac6lj6-
Iak, r kovrcs igen sok kolompra kapoti meg- b61k6szilette.J6magamnak is volt egygurka
rendel6$ A kolompok formrja helyenk6nt kukrim (indiai grirbekardom),amelyetru-
v6hozo1t,6sa kovicsokis ieJekezleksajdtmo- g6aclb6l kszitetrek.Kem6ry 6s 6ltart6
tivumokat kialikitani.
anyagvolt. A min6s6gipengEketGeorgesze-
nt tgy edzett6b hogy egy kev6svizzel sdrga
6s fehar agyagorgy[rtak dssze)6s a felfor-
r6sitott peng6tebbemlyesztett6kbele.Az
agyagban a pengeteljeshossz6ban egyenlete-
senedz6d6tt.
A v6kony anyagf penge ( s6, t6zegvtg6-
1. 74 o.) edzdsekora hritdsrehaszn6ltvizet
er6senkeverni kellett, nehogya g6zk6pz6dds
miatLeg)eneLlen sebessdgri hir6s hardsara
elhaiolion,megvetemedjetr az ac6llap.

A PATKoL6KovAcs
Amikor m6glovakhrizt6kaz ek6t6sa szeke-
ret, patkol6suka kov6csmindennapifelada-
rdi kdzeranorort.Amint a gdpekterieddse-
vel kevesebblett a 16,Angli6bana patkol6-
kovdcsdn6ll6 szakmalett. Ha sziiksegvolt
16, a patkol6kov6csment a kis furgoni6val

82
K O V A C S M T J S T E R S E G

B AoocostrlESTERSEc
\loc 'Lrr' 'r' remczell fcnekn kanDrk aLiin mag tijbb a!! hrsz'
A L,ooeu | 1,1f, I i.u. /rJ o In
f f ' r u ' . p . n , . ' m a ' - r i , m J r ' r n\ r n d o r a o rilal uiiin seinsztvaroga ltz
sok. akik soLfdlcednyLkdsznenek,irulnaL<'s
ja!! Az ihaLuk alkalmazotimnsik faila kalsa szese
f6leg biidogl.mez! hasznilnak, r . S a n r L Uukl ( k e l e r or ' ; a r
. . . 1 ( .l i z , . l r ' l - b ' n
i.n!k. Iermaszclesen
ljgy alkelomm.ll ligign6ztem, ho$an
dc recbbenfazzelis 6nn.l is dolgozlak,'retrck ! haszniljik.
rizedinrek cinezschez szesecscl a bddosos.Dgy ragi ed6nlb6l kivngorl cs!
I g - ( c t h ( . ) e n n r e c' l r d ? ' l ' J " l r p r 1 l r i Jk . n r . o m / o / l e r . , o r J o g d i t u b u r 'l . R L n t l L o p r
L(.rr.mesjalilolldk ! kil)ukxdt edinvckel, s csak rekertcijsszc,he$lcl beleillcszleneaz dsszeszcge-
ndhin\, ! elreLtirel raflek vissza Akkofri mar cselcnd6dafabokonril ijrijit lyukba' cg) krs lasszer_
rijnkrement I kofnbbi cdan)eL(eer fisze, \'oh nii sz,immrl mcelrmasztolla anelren a szegecsfcjnek
n e s f e l e l inj a r e I i m 6 l y e d s v okhi m u n k i h a , m r j d
A !6kon\ t?mlemezckb6lkalftlektppen k'sziret a misik oldalr6l a hegyeilaposrakalaprlE
A brdogosokszerszinkd$zletahez urtozotl meg
rek ednlekel Az eglik m6dszera peremcz6s,pc-
egv- ect ldgy acdlb6l kasznlt nll6, kitftle szaN,sLill6,
rcmhajlosrlds,a el)nek az a ldnvcge'hogv dz
p e r n r ( , r r o b l -/ o r i csy-kt krl.pics, egl lemez!6g6 0116 is e$ tbr-
mr,ho, le /l .C. \nr4l r J d" l \ i _
' nr\-l m i n d . n l e l m
e u r l r r ' l
/ o n ' n e 8 ) T r " n r i. q J i r ' L ' r o \ r n r n F \ r ' r ' r r " / o \ r ,
lagzik, hog) a Frcmezis ldkelcresen!izz!ro' ! pe_

SvAJcrBADocos
l:. a r.ikdor i[drcs a flal
ciAl?ok kbqiilts.iL k Pi
blre is jatitattd dz .da
,.

SzAR\AsiLL6K
feltzaNL t
,l bddoeas
nehLaknd lesfant^abb
hA dat ahjd Dah d s2drol\
ulLi i: a \ts.dgl szdrlasiillti.
A hatcaih8 .zhiizbk laDictnt
t6bA hAtull.k. Sind, k!reh, stuE'
L es,hba, n*asfiulletti:2.ihkel
lehtlena tNfte*ketnestuteLder

83
K E Z M U V E S S E G

a lovakhoz.A furgonbanmag6valvitle va- vonni, ilyenkor a 16is beleugrika bdrkiba,


lamennyisze$zdm61, hordozhat6kis kovdcs- legalibb pihenhetegykicsir.
rdzhelydt, elektromos fiijtal6idt,ull6j6t,nyels A kovacsmdhelyi a szelesOuzefolyova-
patk6kat,6shelybenkeszitettel mindent. lasztottael a ttloldali gazdas6gokt6l,de az
Termdtzeteten mdradlakEurdpdbanrigi ott 616 emberek lovait is Jacknek kellett
vdg6st patkol6kovdcsok is, akik v6ltozatla- patkolnia,mefl mdskovdcsnemvolt a kdzel-
nul a sajritkis falusi mrihelyiikbendolgoz- ben.Jack6scsalddiaez6rtgyakranevezett6t
nak. A kdrnydkbeli gazdiknak, ldtulaido- a folydn.es mdgaval vilre a sztjksige\k6zi-
nosoknaknem kell messziremenniiik, ha szerszdmait, no mega patk6kat.Csakhogya
patkoltatn a ik a r r a lko v a i k aJt .a c kT u r n e ir: tfloldali lovakat igy hidegenkellett meg-
A PATK6 PiszEI ilyen patkoldkov6cs, akinek a keze,csukldja patkolnia,ami csak rigy sikedilhetett,ha a
magin viseli az 6vek soren6hatatlanulbe- patk6k ldkdletesen illeszkedtek a lovak
B SzOcARoK k<jvetkez4 kisebb-nagyobb seriilesek, 6gesek paliira. Ehher termivele.envalamennyir
C PATA nyomdt.Az egyik nagy ldbujjit pedig telje- ismerniekellett.Az izz6 patk6tugyanismg
D SzocLrarK
E Shr{ sARoK sen szetlapitottaegy neh6ztestii 16.Hi6ba, lehetalakitani,de a hidegetnem.
nehdzkeny6rez: a lovak srilya,a folyama- Egy gyakorlott kovdcs is legfeliebb tiz
t o s .k i m e r r t om u n k am e g v i s e lei .l k o p t a t j alovat kpes megpatkolni egy nap alatt.
az emberl. Tcibbetfizikailagsemlehet bimi, mert gon-
Jack k6t testv6rvel 6s 6desapjivaldolgo- doljuk csak meg, amikor a kovdcsfelemeli
zott egtiiLla kovac:mnhellhen. Ahogrvisz- a 16 libit, az ttjmegeneki6 rdsz6velr6lle-
szaemll$zik,alapvet6enkEtfleemberi6rt hzkedik.M6r pedigazig6slovakkdzijttnem
hozzdjuk.Eldsz<jris a helyi gazdri\ akik kev6sneka srilya el6 az egy tonnrt. J6-
nagyjdb6lhdromhavontahoztrk a lovaikat mrgam is gyakranemelgettema lovak16bdt,
patkoltatni,dsszesen mintegyh6tszdzlovat. szamospatk6t vettem le, s faragtam a
A m6sik krlr a hai6sok6.Nos, ez ut6bbi fur- patdjukat, d nem vdllalkoztam 16, hogy
csaegy n6ps6g.Anglia keleti partviddk6nek megpatkoliam 6ket, mert tartottam t6lej
kcizep6nmocsaras{6zeges siks6gterpeszke- hogvrossziranybarerem bea szdgeket. ami-
dik, kisebb-nagyobb tavak,lasst vizfolydsok, vel egy dletre nyomor6kkatehettemvolna
csatorn:ikkuszalabirintus6val.Itt nincsenek 6ker.Ttl nagyvolt a fll6ssg- Azt azonban
A L6PATK6 FAJTAI nagykikdt6k,a haj6krdla tengerenrakjdk 6t reztem,milyen h6fejdit6lehet ez a munka.
Ha hdzelebbftT tuegntkiih az 6rut kisJ lapos fenek( bdrk6kra,illetve Nem is sz61vaarr6l, hogy egyik-mdsik16
b'twltih 16palknjdt, bt forditva,6s ezekkela bdrkikkal sz:illitiik a nem sziveli a palkoldst, megbokrosodik,
K rAra szehbertuik,has rakomrnyt a rendeltetdsihelyiikre.A kes- dgaskodik.
alakja tueMtne hiilhbi;-
Jackmes61tegy16161, amelycsak
zik @ ifl. lathiJorhhl'L
keny csaiorn6kona bdrkdkat16vontatia a h6tr6lt, 6gaskodott,vdgiil legurult a foly6
A kaoti5 uglan^ nituliE partr6l,6shogybiztonsdgosabb legyena do- tdlt6s6r6l,belea vizbe,6s csak (gy sikeriilt
hazatis@itja a patur atn Iog. allaldbanket barkaLkdtnek egymds megmenleni,hogykijteletvetettek16,annal
p atdjdhoz, n dr, edie ahoel u.dn.Ha j6 sz6ltdmad,vitorldt is fel tudnak fogvahdztdkki.
oz enbetekldba,ltst a lo-
ut pat'tja en eetktud
J6 tatktjoal hotigilni L EGY6B PATK6K
het a jtutuhib.|t, az $etle New 6ak lovakdt szok6
gest*nLtst, asnae szdk6- fatkolri. A Nanibaira
slgesebb esetben e]6eiQaL-
Msjitbdl fdhou dbkn
tdtkdt dbbhnn.Az d*
oarckis szanaraktatvj'i
Mh famAja h$anlit les
ithibb a ndghetpath1ha

ffiw
W
W
W

GYdCYPA b s^Romitusz^L

84
K O V T i C S M I j S . T . E R S i G

SZEMBESZALLTAZ ORDOGGEL
Angliiban a nagy gazdas6givdlsdg idejdn a
kovecsnem ludoIt mcgilni abb6l, ha napon
ta csak tiz loval petkolt meg. Fel kellett kel
nie, akir hajnali hliromkor, hogy m6g egy
tucatnyi kerekel is mcgvasalion.Jack'ftrner
6desapjamdr akkor sem ismcrt lehetedent,
ha munkir6l volt sz6.Azokban a neh6zid6k
ben, akar.'ak a robbi ko!a..mei,er. o i
kem6nyendolgozort,mcrt ahogy mondta,,az
drdijg mosr a lustdknak is taldl munkdt".
Csakhogyaz 6 fia, mcg a tdbbi segedjene az
rjrdijgnek dolgozzonl IIa ippcn nem kelle(
lovat patkolni vagy kerckct vasalni, borondt,
krumpliszed6t, cs6pl6gapelvagy cgyib szcr
kezetet javilani, bcfogra az cg6sz csalidot
boron6t gyirrani claddsra.A mthelyben
semmi sem veszctt kdrba. Felvdsrrolta
"
hasznah l6szerszdmol,ds feltjitotta rajra a
vasr6szekel,r'igyadta cl. A m6r haszndlhatat
lan ker6kabroncsokatfcldarebolta, ds l6pat
k6t k6szilelt bcl6liik. K-aszapeng6k-et vctt
Sheffieldben,nyclckcl Norfolkban. O maga
b . , z . . z ( r ( l t (a . / ( r . / r m o k c r c m d g xI e \ z r
tette kctl6elcmckkel, 6s haszonnal eladta.
K e p e .\ u l r ( l k c \ z i r c n a i k a r m ; l l e nI e r i r r e r
szimol, is megjavitani b6rmil]'en mez6gaz-
dasigi g6pct. Jack gyakran nlondtaj hogy
test\'6r6velis apjival mindig nagyon sokra
jutolt. A vas bdmulatosan cngedeimeskedett
a keziiknek, is sohasemvitettik el az iitdst.
Hit ilyen kcminy munkdval telt egykor a
kovics 61ctc, s nem csak a lovak patko-
1:isrhozirlctt, hanem a szakma minden
igihoz.

FoRRotATKoLis
,,1?atkbtahfanrosdnkell ill.szhelnie d 16patilitu
A JelieilotL latkdt e2it1d knncs eLiisrdftA bailja
a k fatijd4 az isisn!.tu alakjdhil n.gmlupirjd, kel e
ntk abkitania rcjLa,ls .sak d stur,sae.:ilitdit.is ttdt

SzEGLYUK.tK
M d hnloabbzii tuOrtchbeh
htEcn i\ n4 p.Lt.1rclhardk
d ?atk6l, ctuh u ricsd ied
.ittt tdLLeltttyni. Riset
1tuIodr a Raad.s nagu
hajliL.ua a fdthdt is lrt
hasztottaki a szeeeh he
btiI, dhosr a Lnti klfet
KEREKGYARTAS
dlnyugaFAfrikdban (maNamibia)
tdfinl, hogy beleszerettema fa-
ker6kbe. Ebben a haralmas,kiet
len sivatagban 6sl6lsivatagbanaz
dkrds szekdrvolt a leggyakoribbj6rmi. Ako-
rai angol s holland OLir) telepesekhasznel-
r6k a Fokfdldr6l 6szakra,m6lyen Afrika bel-
sejibe vezef6 ftjaikon. Mivel magam is ott
61tem,csatlakoztam az egyik expedici6hoz,
h o g y m e g l u d i a mm . i t r s r e j t a n a m r b i a 'i i
\ a t a ga l d l . o r t e r L i l e r l n
o \l u g a lf i l e . E g y b u r
relepcrkocrij;n ur.r7ram. amclyet tiz okor
hr.izott.Teljesterhel6ssel taldn hisz 6kdr ere-
ire is sziiksg lett volna, mi azonban csak
kdt rartdly vizet 6s 6lelmet viftijnk ma-
gunkkal.
Ez a szeker 5,5 m, 6s 8 tonna teher szrlli-
t6sdraalkalmas.D6l-Afrikiban sokfelhasz-
ndltak ilyen! a sivatag 6rids haj6i6nak titu-
l6hdk. Semmi nem illt ellent a hatalmas,va-
salt kereLeknek;a kisebb fdkat dsszetdte, re-
csegaek-ropogtak alarta a kijvek, kisebb szik-
laddrabok,e. lelszanrorra a kiszaradtfollri-
medrek igy6t.
Az els6 kerekek is masszivak, silyosak
rollck, iollehermeretirkelmarddta hdtrdke-
t6l, igy a fordit6korong, amelyhez r6gzileF
tdk, a szekdrale tudta forditani. A szekrnek
hatalmas hits6 kerekei voltak, mivel a na-
gyobbatkdnnyebb hajtani. A kerekagy,a kiil-
lok, a kerekralpak. azal a Iakerel.elemeitro-
pusi kemenytabolkerzdltek.pl. del-afrikai
A KERiKGYART6 ostorfib6l 6s fokfdldi mahag6nib6l.
MIjHELYE A sflyos, 10 cm szeleses 2 cm vastag,va-
Abi ttztiiban ,an L.le, salt kerekek gyengejecsupin az volt, hogy a
a fakqth, 6ribe nemjut,
fbrr6 6s szdraz dghajlaton a lar6szek dssze-
sz{radlak. Az sem szdmitott, hogy el6lte ala-
Szdtumrc a h.t-lkglrtrni posan kidrleltdk a tengerparton. A sivatag-
bds) ntis nlaen botn.it ban, r lr6pusi nap alatt a faker6k teljes ki-
niihelte a csodiikiirh'izd szeradrsasz6res6ssel fenyegetett.Csak a meg
nak ttat. L.bil'in6el6 Nh
htri, atuihrd nestet eg-
e16z6sscgitett; valamennyire nedvesenkel
szet{, des)dnJdfr,ffi6l le rarrani a fdt. Valahenyszore16fiiink cgy
kAzii]t sze$z6wit dl daI- vizt6cs:it vagy egy fbrrisra piilt malmol egy
sazott.R.tsad4\tr ztdtu trvoli farmon, nha egy foly6r, amelyben
a helrbetuk6ziilt sablotuk m6g leltiink nmi vizet, miut6n szomjunkat
n 6dlnis), nifi o knll6-
l$s, k Ire, d hillinttiit, ohofiuk, ds az dllatokat megitatruk, az elsd
mel! a kqlkdg el'tusri dolgunk voh, hogy a kerekeket vizbe 6ztas-
ti sihea szi1hsi ees.E nl eh16 suk. Minden alkalommal, ha lchet6sdgad6-
ddwl htzesettena htrik dott rd, fehimasztotluk a kocsil, a kerekeket
osfbnl d l'alak fosan- lc'rereluk e" \r,,be rerrirk..\ kaldzJccote
ryttj'iral, @ esdti eszler minden nedvesmarad6kot szint6n a kerdkre
sac4fet, a tuepht fttuiIds d
lAft hertktabahhalna 6nrdrtiik. Ha kdnnyitetri.ink magunkon, a
kiill6kre iiritetiii(.
K i Z M T 1 V E S S E i ;

A KEREK GEOMETRIAJA s6 er6hatdsokkalszemben,kiil6n6sen az iga-


Ahogy a fakereket vizsg6ltam, els5 lit6sra von6 illat oldalirinyf oda-visszamozgris6val
egyszerriszerkezetnekI(nt, pediS val6j6ban szemben.A lapos,ftigg6legcscn6116kerekek,
finom 6s dsszetett eszkdz. Mdrndki rudo- mint amilyeneket az :izsiai dkrds szekerekre
meny fiiban 6s vasban, szegel6ss ragaszl:is szerelneL,nem til er6sek.
n61kii1.Kdt tonna nyomrst bir el, 6s egyben A faker6k m6sik ktil6nlegess6ge,hoey a
marad az aliikai sivalagban. Ez szdmomra femrcf Lerelabronc'. helyzerenem mero-
magavolt a csoda.Megfigyeltem, hogy a vas- legesa Liill6kre. Ha igy lenne, akkor a kerek
tengelyekv6gei, amelyck a kereket tartoltrik, csak a kiils6 szeg6lydn futna. Az abroncs
nem voltak trilzottan er6sek, 6s kiil6nds (talp) szdgelhajl:isritrigy hat6rozzdk meg,
mddon, kisse lefel6 hailottak. Ennek kdvet hogy a talp teljes sz6lessig6benrintkezzek a
kezidben a Lerekek fcliil kifele d6ltek, alul sima talajjal. A fakerik valamennyi szognek
peJig belele.A lerek$drlok e7r a l'erek in pontosnak kell lennie, 6s dsszhangbankell
klinrici6irinak, ker6kd6ldsnekneveziL- allnic d r"hbi l,erekevel. TTabarmelyik rrog
A mdsik lbntos 6szrcv6tel,hogy a faker6k . k e r e ks e mS u r u l n i .
r o , . z u lr a n t i a l a l c r r a a
kiviilr6l n6zl'e homorri, amolyan cs6szealj ,em rllnr nem tuJ .zabalyosana lelleno
tLrrmdju.l:,,r J homofllcrt 'emlege\iria ke torzit6er6k miatL.
rdk vdjata, igy a kiilldk, amelyek a szek6rtaj A gondosan fclpitett szekerLerekek
mcget lJrrtJk. lJbbe keve\he.de n(m lelie- mrsszivak,litszik railuk, hogy nagy e16hatr-
scn filggdlegesen:illnak. A kiill5k csak akkor sokat is kipesek elviselni birmilyen kdro-
vrlnak teljesen fiigg6legess6,ha a kocsi egy sodds n6lkiil. Amikor visszatrtem Britan-
. z c r p e n l i n e nl u r - d m i l o r r l . e r e I a I c g n a - ni6ba,6rdekl6dissel vettem szemiigyreaz ott
$ o b b o l d i l l e \ 7 L i l t \ e gle<te n v t e l ecnl v i t e l n i . haszndlatosk6nnyr] kocsikerekeket.N6hiny
A tugg6lesesir:iny is az als6 helyzetf kiill6 lovas kocsim magamnak is volt. Ekkor rs-
ll HolroRirAs all;sa ilrdl bLzarrvoget ne\e7luk mere!i- mertem fel, mennyire lbntosak a ker6k hely-
C MEREriTs tdsnek. A homodtis s a d616segyiittes ha- zett meghatdroz6 kiildnbdz6 d6l6sszdgek.
D ELHAJLIS rdsaellen:ill6vd teszi a kocsikereketaz oldal- A rossz utakon zdtykdl6d6 kocsi kerekei

A KULL6K
ESA KEREKTAL?AK
6sszEcsAPoL,{sA
A h2rikknll6hcsdl,rdeei
lalauittl ii"^olabbAhdL
estndetjl, nirt d hefth
tdbdardboktsuqtt*ai,
ez*t dszei eszrShora
h.rihqliir j Eljess lrdaal
whil.sziil a knll6f.'it6
rl!1ndh,as) lhnzdhdh,
hoe, ki$i hijz.lebbhajlitsd

88
K F , R 6 K G Y A R T A S

A renex nNRr6mIAJn
nehez szekdrkefckekszilc a kerikasyi jol ki ponlosmi$i lesJencka sablonoknak,amelyekmin
sz:iritoLl szilfiib6l vegjik Li hengcrfomdra, d e r l e r . l L I r r . n r h c l \ L b (1 . | ' o r a l . 7 n r < A ' I
amit katlas ag:karika szorirdssze.Akefakagvatke lrsdhoz szekercetis ives g)alut haszn!]nak ,\ kc
rkszdkbcreszik, kijelolik . cs.tpl)uk.k|r' ftrjiiK rdktalpakll er6stdl$,fa csrpszegckkelillesztik osz_
majd kivisjnk. Es! mdr meslivii knll6r kell hasz- sze.A kerakelvakonr-i{oreresztikei(illesztsei) csdk
ntlni a lyukak hclyinek me-':jejdlisdre. kijrbcn !z ! / / e Ll . h u r u rr.. v h r o n / r r -
';lon A, el\.run\ . ' r l i ' . . t r c g fl' c l r tisa kd\,etkczlaben illnak bssze.
"pol-r
mdLyiLell sz68betr engedik d ku1l61vuLlkba A kijl' A ker6kagr,!1aAfilr6ral (1. a hduthezdaLlaL1n)
l6k nindie tdlgyfib6l kirznlnek. ho8! kibirjdL a kiturjrk, bclehe\ehel< is erijsenbeleszoriLNDd( e$
snltos lerhclast is a folyrmarosrizk6d6st A kr;illi dtrIdfilas tokol (olykor csy csapdglatjs) N lengel)
szdglelescsapiaI kiiLl6liba, amcl] ! kerakasvba't \'agldszdrc.A bogndrnakel kell tivolilaniN ! kerk
leszkedik,a misik!giD a kefck csrp e !r-che, ame - ; ] , / e " n c l ( J \ | i ' d , r a b" , . \ o g \ , h J l ( r e - / l
Lvir a kerakultbe iihck hessea rcngel,lszdgcl, amel-!a kcrckeL! lengelyhcz
Mindcn ulpba kil knll6 illerzkdik A lalpak rijgziri, ts ameLlctel kell Inlolihnj lhboz, hogy a
kijrisfdb6lLdszilneL Errc 1chel61e8 gijrbdn n611fit kercketLi 1ehes.trldzirani a lenseh mesketrdsdhez
hlsznilnaK szal.slijrdszcl kitnraszeLiL ns)'. hogv ascgldb jalitisol!\oz.

89
K E Z M i V E S S E G

bizony csakakkor lehetnekhosszi Iet{ek, EGY KIs ToRT6NELEM


ha az idok 5orJnkierlelodoLt kon,truk(id5 A faker6k a mezdgazdasdglegr6gebbi tijrrd-
szempontokat maraddktalanul 6fl'6nyesitik. netdhez kapcsol6dik. A kiill6s kerekek elorr
Azt gondolndnL,hogy azok az emberels tijmijr kerekeket - korongkereket- hasznil-
akik ilyen remekmiveketkdszitettek,igen- tak, amelyeketfardnkb6l fijr6sze1tkorongok-
csakrtetteka geomeffidhoz. Birmilyfurcsa, b61faragtak, vagy ndhriny darabb6l illesztet-
ez nemigy volt. A kerdkgydrtds nemtartozik tik 6ssze6ket. R6g6szetileletek bizonyitjek,
a z u i k o r j t u d o m a n y ; g akko z e .A r r a l e s i hogy a korongkereket i. e. 3500 kciriil bizo-
Anglesey-ben1947-benvgzett 6satdsok nyosanhaszniltik, es a mai napig fellelherdk
.orrnegyi. e. I .,,i7rdbol,larmdldhomori- tdvoli, eldugott helyeken, kiildndsen a neh6z
lott kerekettaliltaL. rerhek.z:illrrasara keszulrlekereken, koc\i-
kon. Ilyen korongkerekliko(iira magam i\
eml6kszem:f61ega Gower-felszigereq!0a1es
d6li partjairdl hasznaltdk. Kezdedeges kis
jirm(vek voltak, amelyek alakja hasonlitoir
egy egyszerf szrnhoz. Kicsi, tdmdr kereke-

ffi
ket szereltek r6juk, leherhord6 feliilettk
minddsszeh6rom deszkdb6l6llt, sz6less6giik
nem volt tdbb 75 cm-n61.Az irek is hasznAl-
rak hasonlokucsir.Nem Iepodremmeg.ami-
kor Azsidban tiimiir kerkkel kbzlekedd
okorfogalorla|lam.Sor.az ol) gyakoriindiai
ijkijrfogat ktill6zcttt kerekr6l is csak az
mondhat6 el, hogy valahol feliton van a ko-

nn
ron8lerek ei a kullo< kerek kdlotr. Ha ko-
/elebbrdlmegviz\galiuk.kcinnyuelzrevenni.
mennyire kezdetlegesa szerkezete,s milyen
t6vol 6ll att6l a kifinomult miiszaki alko-

[il
t6st6l, amelyet mi eur6pai stilusf kerdknek
neveziink, s amely mdly tiszteletet ebreszt
bennem az 6ket kdszitd mesterekir6nt.

ffi

A KEREKGYART6 szERszAMAr
Jnnaeannie nental.tlkoztankethstjrttjtal, ahiszer
tztitudikah rtibbsdgtthe iitijhnh. tulna. 7hflina6er
o.ahaok wabb. ,pa ,oh 1 ol a"ol ^ rol'ah.rrn! h,
"
J a L i t a t l , E n o e o o a . t e r h e ' - r e t ,e t - U p s ' a h a e J o
'#%q

& , "&
tuialos ddnbah ngddjdh nee @ enber fillant6,it, dne
b.L 4ridh ebs es)szet'L1t, iu rcn.lkilnl btisztult for
natroL 10' .,k, host..Jh o, rr ", tgrLrJI. an ;,, trr..-
texih 67et. A nibeszknzib fttkt d hdsashijrzt (d talp

ryd
kntitdneh n,re 'c h6zndk,ih), d hi)lldn ecxast a
adn "a1,a\J/, l"\rb.and)teb h\raaktoho: ".iA
"
sic aolt a ft^tet sretutut'.llhlrc 6 tatr^ztalat.lrd is.
Az itstes kezekbend h^aaLjhlpen e!!1!2.rn .u.16- ls
! dgi sz er!2tinok nia d en sz ii hsi s s tu:iiaeIet e tuegILIel1ek

90
K E R E K G Y A R T A S

A KERKGYART6
Napjainkrabizony kc\'6sakriv kerkg.r"ir16
marJdr,(. meg Let(\(bh J/on m(\lcrel 57j-
m d Jr l . r k a b l e f e l g l d r l J r n , r k l c l i e \ l o r u
ismeretEvelrendelkezncka taan]'agki\'6lasz-
ra\a,olJ kuc\i j ./.kcr e' talrgdkcrekell.a-
szitesig,s6t annak be6pites6ig.Valaha a ke-
r6kgydrt6 gyakran a falu Locsikdszit6ie 1s
v u l t l . / r L . o . l .e n e r l\ z . , m n .m c T u g c T d r " i g i
eszkozgydrtdsihoz is javitisihoz, legyen az
cgy kis leliga vagy cgy robusztus paraszt-
szek6r A fogatoh kdzlekedEsvirdgkoriban a
. z J l l r r o e \ 7 l o l dal .7 < r tr e n d . / e r i n la m e ' l e -
rek eg6sz sorinak munkaijit igan]'elt6k: a
bognir a kocsiszekr6nytkesziletlc, a koi'lcs
a /Ll.\(!c\ \a\,ila\ul'rl. de i kcrelg"'dfld.
mindig a munLafolyamat koz6ppontja voll,
ds amikor az iizlel nem menl olyan j6l' a
k e r e l . g l a r l olJa b o lk e \ , , d lilo r m u r e ke g e . z e
nek gt'6rlilsdra is v:illalkozott. Tulajdonkp-
pen a j6 mester szemosdologhoz drtett. Ak-
koiban rigy tartolt6k "ha e16gj6 a szemed'
6s mdr eltoltolt6l liz 6\'et a kerikg-Yirtissal,
akkor mds famunka sem foghat ki rajtad.''
Az c1s6vileghrborf elitlt maid'mindcn
faluban sziiksdg volt Ler6kgydrt6ra. Ulrna
azonban a motoros iirmiivck elteried6s6\'e1
$-orssn csa'Lkentaz ig6ny a fakerekek irdnt,
a kerdkgyrirt6k feleslegess6\'rhak s kiszo-
rultak a piacr6l. Az a kev6smester,aki mcg
A CSA?AGYTOK BEALLITASA
maradi, most djra a kereslet novekeddsdr A kLiih des6 hiqgle6nltazfua,unil6l N endn, eslon.titu rijfllul, tudsibanloglaljd
tapasztalja.A helyzet fbniksega, hogy a foga a Lan1a l,ltr'tk h (llEiJeszildileh) belehalaf,tLtnldz ds,.bd,harJa fin csdpiilyIok
tolt jirmi{vek irdnt a gazdagemberek 6rdek- h.ltzetit kizt)anlasi^dk.A ncner kitrbefarydLjd d tueket a nunkdfadbu t1'd\tcltfd
16dnck. tcnset!.n,ezzelellen6*i d h.rik k izl,onu^I],l,jjdt is aniho eNlilcldnehtdldlja, le
rdud ,- .i lial,r ,.'.i,
A FA ISMERETE
A kcrikgyirl6kat valami rejllyes vonzalom
kdli a fdhoz. A kerdk szil6rdsdgaa kiil6nfle
fafairdk tulajdonsdgail6l fugg a szilfa a ke-
r6kagyhoz va16, mert ncm hasad, noha 12
kiilldcsapol vdgDakbelc, a knll6khijz tdlgyl6t
hasznilnak, mivel kell6cn sziliird, k6dsfiib6l
pcdig a ker6ktalpakar k6szitik, mefl hai16-
konysig 6s sziv6ss:igjellemzi. Ezenltliil a
b o g n r f n d km i n d i gi ' i ' m e r n i el e l l e t t . t L o r -

A FAKEREKFAJTAI
Az aikriisszek, hralt. s
bot dlhatjelen.ircl sink
ntni.\ hata iL a ltA Wzi
kosi le,ekift, r1is6 knzi^
b.nniik, ho!!) nin dk. u ii
kellden.t6, is cihzrtnsa
eabensep s, elesd^ i.
Valiitibdn nig a L tdliea'
hdth elhiszitir is dla,as

91
K E Z M U V E S S E G

nyezcl6bennov6 fdkat, ds megvdsdrolniam6g A MEREs


FoNTossAcA
16bon, hogy anyagukat kesdbb felhaszndl- A Lerkgldrt6s egyetlen folyamateban sem
ha\'a. .\'1egI.ell lclJlni- a meglelelnhegri hibizhat a mester. Amikor a kcr6kagyat az
. z i l l d r ., m e l ) t d l a n m e g l e ! e \ b e h " . a d . e . esztergapadonalakitj6l<,a mestcr folyamato-
azl az i16 sdvdnyb6lszdrmaz6k6rist, amely san ellen6rzi a m6ret6r s formrj:ir egy nagy
val6szinrilegjobb es szi\'6sabb,mint a ldb- i\.es k6rzdvel-A legcsek6lyebbhiba, 6s a ke-
bi. Ilalloitam, hog-yeel'kivil6 nester uta- rLagyrdnk odavan. A kiill6lyukak kimErese
ziisasordn6szrevetlegy Ldrisfe! megligyelte s ki\''igisa kiildndsen kritikus ponr. A ke-
Az ABRoNcstzziTAsA
A htpensatk sarnkau annak rermdszeteshajlatait. Megvisirolla, rELasyatbelbsjdk egy kerdkszdkbe,bejelctlik
tiizhebet ldttnk, a lcllttibb majd kivdgta, 6s az tt szl6n hagyta 2 6vrg a lyukai<hely6t, s lurdanccsal trvolilj6k el a
letu ks) tir tri nii helt beh miel6tt felhasznilta volna. A hosszf, de feleslegesan,vagnagy rdsz6t. A ker6k v6gso
atunban nlno , knt dlakn sziks6gesrlelsi (szdrad6si)id6 a j6 hke- homoritisait valamennyi kijll6 csaplyukszijge
t{zheltd hasmdhdh. Fa rikhez elengedhetellen.A ker6kagyhoz a l " l r t i r . l h h e z J k e r e t g ! d r r oc g y ( ! ) . z e r u
forgd.\al tiizeke k, eneu leg- flblonrhJ /nal kirllo\ahlonrrag] I.ullum(r-
hd6c4' nds) hilniilah- val6 fdnak 5 vig, a kiili6 nyersan,vagnak
letenie; E abvn.tut d t.iiz alrbb 4 vig kell 6llnj sziraz he]yen halomba c6t), amelyneL alapidn ponrosan rud dolgoz-
rakva- ni. A sablon es)-falc, e5"mds alalti lyukak-
kal, amelyekbe fa- \'aF" csontcsapokallehel
illeszteni.A fel.o csrpot" l(erekagtndk pon-
losan a kdzepbe helyezik, ezzel a l6c rigy
helyezkedik el, mint az 6r6n a murar6. A
mesik csap helyzete hatdrozza meg a kii1l6
hoss26t(pontosabbana ldcre vetiren hosszdr,
hiszen a kiill6 bizonyos szdgbendll a lichcz
k6pest) a ker6k kdzpontjit6l sz6mitva, is a
16cet ktlrbelorgatr.a, be lehet {llitani vala
mennyi csaplyuk 6s knl16 hellzett.

A KEREK OSSzESZEREL6SE
A ves as az ac6l felhevitve viszonyJager6sen
kirdgul, hidegen pedig dsszehrizddik.Ezt a
tulajdonsagat has,,nJljal.l,i ,i Lerel o,\7elo
g6srra. Az ac61kerekabroncsotrigy kovricsol
jdk, hogy kcrulcle valamivel kisebb leeyen,
mint a ker6k kdrmirele.
A KEREK Ha az abroncsol (r6fol) IelhevitiL egyenle-
tesenizz6 \:drdsrcjitm6riije m6terenL6nt kb.
1 Akdeketo.abrcn.r

a seeidek d Di)iseh izzd


dbrancsat hossri Joeia dl
kienelik d t:ilzbdl, is a ke' ',,tninr az dbtuh.sa tu-
rlb. ilL.szIik Glorsan
he dalsozniuk, nti a Z' hihrck iil, er'anhalu
faftn Ms deelid hc hel fdlds kntethe.ik: E iz.d
lituct a htuite,tih ak
rek tetjcshtmtetun,najd
bdsissanlajaLba tu rizet,

92
K E R E K G Y A R T A S

I cm-rel nai meg a hideg illapothoz k6pest. SOKAIG TART


Hagyominyosan az abroncsotkctr alaki l,iz A j6l elkszilett lr6k szinte korl{tlan ideig
trben izzitirk, gyo.san a ker6khez viszik, mlikod6kepes,javithat6 6s f jraabroncsozha-
amelyegy abroncsplat6ravan szoritva.A for- t6, ha sziiks6ges.\Walesifarmomon van egy
fi rdfot a ker6kre illeszliL, kalapiccsal a he gambdm (az er.e a vid6kre jellemz6 hagyo-
I l e r e d r k . m d i d v r , , 7 egl \ o r . a n l ( h u r i k .m i mdnyos k6tkerekf kord6), amely legalibb
el6tt a fa 6gni kezdene a 1b.r6 vasr61.A f6m 100ves.Nemcsaka kerekei k6sziiltek f6b6l,
dsszehLiz6d6sakdvetkezt6ben, a faelemek hanem a tengelyeis. Val6j6bana tengely ha-
ropogva dsszenyom6dnak-A fa sistergessel t^rozza meg a jrrmd kor6t. Fiijdalom, nem-
kis6rt dsszehtz6desa6s a viz g6z6lgsea vo- regszeren..rrlcnsegerre:dz egyikrengelyvig
rdsre izzito[ femen, a kerdkgyirt6s drdmar elrdro|l.amifor megpalolva.d hegyrdl rar-
mozzanalrv6teszi a rifhLiz6sl totlam 1efel6egy bizonytalan jdrdst I6vaL A
A pontos mrs 6s a szakmai tapasztalal 16 megbokrosodotl,feldgaskodott,6s a kocsl
e mrivelel sikereben is meghardroz6szere- egy r6sze6sszet6rt.A kerekek mg valahogy LEMEzsoRos KER6K
pet j6tszik. A ker6kgy6rld a pontosan el- haszn:ilhat6k6s lalrn a iengelyeis javithat6. OUh/roanetre,etur
Ae-
k6szitetl kcrekdt a i<ovacst:pasztaiat6ra biz- Ha akkor taldltam volna egy j6 ker6k- tue^ott) illeszteneha he-
za.Ha az abroncstril nag),rnem szoritja 6ssze g) aflor. olyan jol meSjcriLolla volnd a gam- rikrc, ahelt ustan:t)s]hnt
befuta talfhoszomn,nint
l e l l . r e na k e r e k e te, . a z h , m a r o ' a nk i e i l a z b6t, mint amilyen iii koriban volt. De nem az abnncs.A nestera le-
abroncsb6l. Ha tfl kicsi, eltotzitja vagy laldltam. A falusi kerLgyirt6k munkija nez. ketlo fr dn tiill eszI i
dsszeroppantja. r . r b b n y ; rre j a r r t a "v o l t .l u l o n o 5 e n5 7 i n l i ' . d talptu, 6 szijsletes Jbjfr
A va.abron...r nrgyobbszekerel'en Jllild- veI6sj aratds idejn, amikor a faiusiak az szdsehhel fisRiti. Ahas)
ban l0 cm szles6s I cm vastag.A nagy kere- el6z6 6vbenkeletkezetthib6kat javittattik. d halad,is] hiil hi a lenez.
Miel1x a !6aldst neg-
kekhez kb.4,5 m hossz( vasszalagsziiks6ges, Idl nyugalmasabbid6szak6bana mesterelta- h.tuli, La,t ktulpszoit dadl
tdmcge hozzivet6leg 51 kg. Mintegy 100 61'e labJn uj l(erekel,er keszler. es egledi (ere- Q.90. o.) iiszeJastdd kc
a kovicsok abroncshajlit6 gpel haszn:ilnak, seknek telt eleget- mai rapig keresik a fd-
A
amelynek legfonlosabbeleme a hengersor.,'1 bol l(e57ulrralrcslakar.merr az ilyen e\zkoz
kdzdltiik \'gigfuI6 fo16 1mszalagszabdlyos egy 6leten it szolgdljaa gazddidt.
kor\ben jon elo. Nemelyil idos kovac.meg A kis kEzikocsi ndgykiill6s kerekt egy6l
emlkszika k6zi abroncshajlit6ra,b6r ri96la r a l J nn e m l b n n l u e l k d \ z c n i . m e r l c n e g y
nem haszndljdk. Ok annak idej6n csetcsz ker6kalp mindegtik6be csupdn egy kiiil5 iI-
0 ! e p : r o \ r ah e v r t c r t ef ke l a \ J \ i l . i . \ i l l a \ r e leszLedik.BeszEltemegy nyolcvanasveiben
g{ f61'al 6vatosan kdrbehajlitottak. A fake jaro Lerelglartoval-dki megromlotl lclcrd
rken az abroncson kiviil mg k61 vaskan- e l l e n e f el.e r i l l e n r e g i r t r l u r u k e z i k o .i r i r
ka talilhatd, amelyekkel a ker6kagyat szo- 6pitett mosraniiban.O tgytartja, nem sz6mil
ritjik dssze,nehogy a haszn:ilal sordn szF a kor, mert sok 6v tapasztalatap6tolja a fo-
hasadjon. gl'atkoz6 er6l 6s a roml6 ldtrsl.

., Atun dz abtan ! h
) i! ii$zeh1iri.1ik, d he'
ftk faebtuei k dszenJa
n'idaah. Ha ibteahor Me
laziljdk a hefth le:zanb-
bilincs'i t, hds)j.ih, hos)
M ds felenelhedjen, M
dbnacs szonbeteje kaes

d l!'"heL A plall hna.li-


bek tuitulis oIt tan tgl
ndst liestaft.ib, ebbehe
,itik a turchet, hos telje
K E Z M U V E S S ! G
! ! !

KADARMESTENSgC
ajnos napiainkra a kddirok mcs szerint dn tg,r' gondolom, hogy a hord6k6-
te$dge is a kihalds sz6l6rekerulti szitEsa cs6nakgyirt6sb6l fejl6dott ki: hiszen
fgy ttnik, megmenteni mdr a hr eg] \zcrkelet all.dlmd\ a lol) rdel. Lrre-
csoda sem tudis. Ez azrt is na- I e s z r e . e r cr k. k o r n l r h a n b a . z n r l h r t , u la' n -
gyon szomori, mert a kidrrmesters6g elsala' nal Larolasar'r i, A horJo rokelele'\i,/7ari-
Iit,rsa rengeleg jd5be is fdradsigbr kerrll. s r n a k r i r l . r a n n a kk u l o n l c g e '\z e r l . e z e rl ii -
) , J d l u nel .s ) p i l o L J4 0 o r a t a n u l r \ u l a n r e p u - alaldrrs6banrejlik.
16siengedalyt kaphat, rhhoz azonban, hogy
fal.l,i eg\ jo nrin.'egu hordorel luJion l<e-
sziteni, ndgydvi inaskod;is sziiks6gcltetik
(nem is olyan rdgen ez az idd m6g 01vvoltl).
J e l e n l e ga.m e n n l i r ec n t u d o m .e g \ c r l c nk j -
dirinas sincs a BriGszigeleLen.
\ r j " n h o g r i n u r l r d ! d l i m e l \i k o t u n k 3 r -
r., ho$ ho\\/u lalc.ekh^l o\\7(allrrorrede-
nyekben folyadkol lehet tarolni? Szemly

A EoRD6 RESZEI
Az i b\, tj. adok fo l! atu.in
a hordd es]6 riszci hiili\
neut kaftah; ezeha sfe
ei'ilis kifej.zi sch E utdn
beatnlul d bnJti]n.s,dti:s
sajab! szihi"esihe.A hor
drj dki is felsn sze dle
n.heh alho!'eLeneineh
neaeis dz dbtun5ohelne
u4sri jabbn litthdxih

HoRD6( soKFiLEsEcE
A fdhordijL sztitutalanmi-
Etbenis dLdkbanhis2nln.h'
e egtsnn airncle hofllaz
hdtdharLktal a tucxezee
hei deIbeI si ai rlshar.ldte

91
K I D A R M E S T E R S 6 G
. . | ! ! | t ' ! !' !

A Ki.DiRMdHELY
Az ng)6 heziiH1!l.im6kt
lesftbbeftae @ efi 6
sto6^de. Ha k)bbh.i.|dr
is dalsoziheglszelre,a tufr'
h.lt s2inIee.J)ftJiizsgd

dtucltbetfoltauatosdn

fejab'nncsol a hellre

A hord6l szabv6nym6retrivasabrcncsok pedig el6g a hosszanti tengelye menl6n ide-


Iafljik dssze, amelyeket az ed6ny keske- oda hintdzlatni, amig fiigg6leges helyzetbe
nyebb v6gei fel6l hriznak feli az abroncsok nem keriil.
szoritjak ijsszea l6ceket, vag]-is a dongilQl Ha liizetesebbenszemugyre vesziink egy
Ha a hord6 alakja a speci6lis,elkeskenyedii dongrl, mindjin megerthetjiik, hogy mi6rt
forma helyett szab6lyoshenger lenne, ezt a olyan neh6z elk6sziteni a hord6t. A donga
szorit6er6t igen neh6z volna l6rrehozni. n ugyanis a bels6oldal6n hosszdbanskereszt-
hord6k kiilijnleges alakjdnak m6sik el6nye, ben is homor(, emellett a k6t v6g6l elkes-
hogyha az ember ismeri a m6di6r, ak6r egy kenyed6en, a hosszanti 6leit pedig ferdire
eg6szennehz hord6t is meglep6enkdnnyen gyalulva alakilt6k ki. Ismewe a hordd ielleg-
lehet mozgalni. Egy m6zs6s ndgyszdgletes 7ere.alakJal.reljesennyilvanvalo-hogymin-
l6dit 6ltal6ban mdr meg sem tudunk mozdi- den egyes dongdt a lhet6 legpontosabban
tani, ugyanakkor egy hasonl6 tiimeg( hord6t kell elkeszileni, hogy az abroncsokfelhtzdsa
m6g egy gyerek is kdnnyedEn odebbgurit. ,1 utdn szorosan illeszkedjenek. Ha akdrcsak
hord6t g6rgelhelik I pereme ment6n, vagy eg)etlendoDgamererea legc.ekelyebb mer-
vizszintesena fdldre fektetve,a felillitdsihoz t6kben elt6r a tdbbil6l, a hord6 eresztenilbg

95
K E Z i I L i V E S S E G

A rAoAn szBnszAmRI
.e\ r. szabadonmarad a hord6 megtim.rszlrisiihoz. A hor
A k.r /e-u l,-Jr.ruhel elb.n " mun\"
l - \ . / . e e p . | | < L J ) " / n e m i l . cf i . l r " e b b .A / a b d6 belsejdbenusyanis nincs el6g hely ahhoz, hosy
rcncsokxt pildiul abroncshr'iz6 gdppl efdsitik fel. hosszrinyelii szcrszinokarhrsznil,anak.
A liszoDllag ijkelet( Sipck sem bel)etlesithetrk A kalapdcsis a ft16 mindig ! kndir kezenglibcn
azonbatra hrg,\omiD)_os keziszersz,imokal, amelye- vxn. r\ lcstobb kndirmesrer sajtr kez(lcs kasziri el
e r r L . p ( l ( . \ e \ . r r n l . 7 . m L , g \ ' eK. J l o n ' ( n J u _ az abroncshNj16r. amell'benhornyoit, ak aiakn !us-
g6cszkozijkspecializil,jdlllkrives pensaiLrLis e8"ae darab lalilh.]r6: ebbe illeszkcdik bele ponrosana
di n!6lkillakiusuk isNzodik a hord6k gdrbe feh vasabroDcsok lereme. Az abroncsoklr kalrprccsal
u r u r ( r . \ . h e r l u l? . T J l J lol / h - r u n k- 7 . h r " n ch "
Szinrin iellcgzeless.]jrrossiisa neh6zlejn szel 1,jhoron) nelknli vdliozalaivNlis, ezeka lnaruzslle
szimok, pldiuLa kddrrbtrd vag) i laras6bdrd ro m r f o u e ' / l o / o f d / o n b J nm e su b b J rJ / i J ; b d l / a l
vid nlelej ez azIl rhkuh ki igy, hogy e$ kzzclis mlznak, amikor a hord6kal vasrbroncshelyert k6
ponlosanlchesrenveluk dolgozni,mig a mdsik kez risealLyakrarrottik dssze.

HoRrr(ir^uj $c\ noloRm

il
il
ffi

96
K A D A R M E S T E R S E G

Nem tudom, hogl egy malematikus kiszdmi- m6dositotlik a rendeletet, igy bizonyos
totta-e valaha a hord6donga idedlis alakidt, hnL,rbondk ke\,,re.ehez <;1 hor,.lotl etszcri'
de birmclyik szakmabeli,aki cgy kddirmes- haszndlhattak. Az fiabb inl6zkeds miall
ternl rijhijrte az inasveil,nihrn-v perc alatl, ekkort6l lbgva hatalmas mcnnyis6gben vdl
a puszta szemm6r16k6rehagyatkozva, 100 tak feleslegess6 az amerikai whiskyshord6k,
esetbatl99 sze. t6k6letesenclkdszi.i a dongd- s val6siggal eliraszlotldk a piacot.
l.Jt. Amik,rr czulin r \i.abrun(rokdl lelhu./- Nyilven sokakbanfelmeriil a k6rd6s, hogy
z6k a hord6ra, a dong:ik szorosanegr-mishoz vajon mi6rt volt sznks6gaz amcrikai whisky
sirnulnak. k6szit6s6hezminden eselben tj vagy lcgfcl
jebb kitszcr haszndh hord6kra, mik6zben
A FAUoRDO VTRAGKoR\ au rg5.hkcnt \ol,l.dl jobb m;nd\cgd Ir e\
ES TNNYATI-ASA sk6t whis\' kiszir6seheznagyszer(en meg-
A h o r . l o lm , a r . B i b l r a b ain. m c g , e l e n n .e. l' felehek a hdromszor vagl' negl,szerhasznalt
m i n d c n b i z o n n l a lh a ' z n a l r a o f k e t r z o l ' " r i hord6k is. Nos, erre a vilasz az voltj hogy a
Gordgorszdgbanis, bdr a szrmlalan el6keriill bourbonnck 6t kell vennie bizonyos aroma-
d m l u r aa , , rb i / n n l r l J r .h u A n e r n\ o l r r u l \ J - agldgokal tolfg d \.rginiii Inlg\l-ol .7-r-
gosan cllcriedl. R6miban is ismert6k a hor- m d T uL . c r . i v a t J h h o / , h o g )l . e l l o e n meger-
d6r. Anglidban a kora kozepkorban a kidl jcn, mig az ir ds sk6t whiskyk eset6bener-
rok cihekbe ldmdriiftck. 1502-ben megala- rc nincs szijkseg.
i u l r a l o n d o n iL i \ ( r ) L o m p d n ) z r l m d i Rigebben a haszndlt amerikai hord6k
testiilco, 1662-benpedig a Cooper's Guild dongdikra szdtszedve,ktitegeh'e 6rkezrek a
(krid6rc6h),amely napjainkban js mfkddik - konlinensre, manapsig azonbanmir inkibb
vagyis miikcidne,ha lenninek mg kddirok. itsIhcn impoflflltJk rzof:t. Slociaban mcg
Dublinban m6g ennal is messzebbrenyilnak gyakran hdzilag k6szitett hord{ikban irlclik
!issza a kidirmeslcrs69 hagyominyai: a a sherryt, de lassanknt mrr itl is cgyrc
Dublini Kiiderc6hct 1501-benalapitollrk. inkdbb dtternel<a 108 gallonos (kb. 408,9 L)
1983-banazonbanfcloszlattiL - igy 6rI szo ameril<aihord6kra.
morri veget egy hosszrir6rtnet.
A bit 6s ir kddlrmlivessg hanyarl6sii
t6bb rdnyez6is okozta; ezek n6melyikc tjabb
kcleri, mig n6hdn-vmdsik mir r6g6la fenn-
,11r.Ezek kijziil a lcgfontosabb,hogy az an-
g o l l o l S yl , e v ( . b c , l l .lJm r ' , h " r d o f e . z t t er e
mint az imporliilr tdlgyfaiok, mivel az ut6b-
b . d l , b J nl , e \ ( ' c b b . c o m u . A k e l e t - e u r o p o i
Iolgy az angolndl soLLal alkalmasabbhord6-
k6szir6sre.Emiatt eleinte a dongikal Orosz-
orszigb6l 6s m6s, a Hanza-szajvctseggel kap-
c , o l r ' r h d .nr l l or e r u l F r f o\ l/ a l l r . o l l J l J' t s r i r '
szigeteLre. Kis6bb, a i7. szrzadbanaztin meg-
kezd6ddtl az amerikai lehar tolgy imporq"
fjabb csepdstm6rt az angol iparra, hogy a
nemess6g korebena I8. szdzadban elterjedta
kiilfijldi italok, kiilctnosena port6i 6s a shcr
ry fogyasztrisdnak divatta. Ezek az ilalok lcr
mdszerescn hord6val cg-vrjtt 6rLeztek; a
kirinih hord6L azulin az orszdgbanmarad
tak, nem volt drdemesvisszaszdllitaniaikcl a
szdrm:z6si helyukrc. LassanL6nl aztiin a
Brit-szigetek szeszcsiralkereskedelmcleljes
eg6sz6bena kontincnsr6l sz6rmaz6,tijrafel-
haszDrlt hord6kkal bon-\''ol6dott.

EGY 6RDEKESSEGA BOURBONRoL


A lu!ctke/n ..apa. egr "merilai torvenr
k6p6bcn rLezelr. Ez eredelileg srr6l sz6lt,
hogy a bourbon whisls' rlel6s6hczkiz6r6lag
Lij lolgyla horddkar lehet haszndlni. K6s6bb

97
r . ! . 1

A SOR6SHoRDOKSORSA s6ses,ijrijmmel k6szirenekdj hord6t is. Mr


Erdetileg a s6rt szint6n lahord6kban t6rol- JoeFoleymegis mutattanekem,hogyandol-
tdk, a sdfitshord6-kCszitdksokiig ki is lartot- gozlak.
rak,de azriDoket ir utolertea regzet:megie- Joe,aki 32 ive a kiddrszakm6bandolgo-
lentek a fdmhord6k zils 14 6veskorrban lett inas, ak6rcsaka
A f6mhord6kat gydrt6 gepekel egy egy- kadarmthely osszes rdbbidolgozdja,beleerF
bTeruberanrort munkas is kepes kezelni- ve a m(hely vezet6i6tis. Ahogyan6 mondja,
mig a fahorddk kszitdsdhezkepzett mestr- az utols6 mohik6lloknak";miut6n
"egyike azo geDeracioja
emberekrevan sziikseg.A jellegtelen bubo- ugyanis nyugdilba vonul.ir-
r6kosfolyad6kot ta almaz6 fdmhord6k meg- orszdgban kihal a kid6rmesters6g.
jelen6senem csak egy nagy sodv6 nemzel Joe vid6m, b6k6sterm6szett,iigyeskezd
izl6s6t rombolia, hanem egy nagy hagyo- embervolt; bdrmit is csinilt, olyaf hihetec
mdnyokkal rendelkez6szakmdnakis mgad- ln sebess6ggel dolgozotr, hogy szemmel
ta a kegyelemddfdst.Halvrny remdnysugarat szintelehetetlenvolt kdvetni.Ez semakad6-
jelent a BriFszigeteken teted6 ,Val6di Bar- lyoztamegazonbana folyamatos,jellegzte-
nasdr-mozgalmak'Ielkestagjainak igyekeze- snir tr6fdlkozdsban.
te. Az sem ttl szerencs6s,hogy mdg inindig
el6g sok r6gi hord6 van forgalomban. NEHANY sz6 A DONGAKR6L
A FENEKBK A dongake.zile! muvelelit Spanyolor\zdg-
A hddl !'bb is lekd r'tztr
afrnehzhet deszhlhb6l MI6RT VALASSZUKA FAHORD6T? ban volt alkalmammegfigyelni.Ehhez eI6-
6a!o16$alaszetillrox A feh6r kdpenyesiiriemberek rengelegener- sz6r is kvdgnak egy nagy, egyenestdrzsii
fdldpb6luicjdL hi.A LQ gidt fektettek abba, hogy kidolgozzanak egy tdlgyf6t,6s k6zifdrsszel
a maidani dong6k-
fl gara PonI0sdnhegegre- olyan 6rlel6si m6dszert, amelyhez nincs ndl kiss6 hosszabbrdnkdkre frir6szelik.
zik a ferch.k befosa,l^ba szuksdg tdlgyfa hord6ra. Mg azz l is 'l)eg- A rbnkdket kettdhasiti6k,negyedelik,ha
h.ialakibtt horcnt - d csb
hctiilef nek eg)hdto.ld pr6b6lkoztals hogy a rozsdamentesac6ltar- kell. meg kiiebb lzeleteke ha\itjak.amrg
!al. A Jewh.t h4ntt{t6fti- trlyokba tijlgyfa l6ceket vagy forgdcsot he-
dMel !,isjtA bi, Mjd si- lyeztek. Mind ez ideig, Bacchusnakhrla, t6- A DONGAK
tu'tu E&Jtlj'ik; lts oltt- A fatunzsben a eesafAtil
rekveseiknem jartak eredmennvel.A wbis. a ha,egiglttgigfurt tugo-
tnj,tk hi, hap a 6inbd ky.. brandy- vagy ginkesTrt6ka mai napig rch" a btl'aeatuh nldlha-
A tzonsha,^olathoz ja nem lalaltakjobb erlelo-e\ laroldedenyt a td t6lrAhtuLlrohawjiir
tds'jhi$el Jqdln Msla min6s6gf tdlgyfa hord6ndl. A tdlgyfa ugyan- hinhoi, sahki'&leez6
raej'ik a feilh Permit, is l6legzils igy az alkoholositalt nem z6ria el 'it'in hect@ub& hosl
{s alahtl h.id htfas A teliesen a kiDti lveg6t6l. Emiatt a beltar- netEs dongihar akanah
talom egy kis hdnyadaelpdrolog.de a veg- klettdi, ezeklaflsd
eredmeny kirp6tol eztrt a vesztesdgert. tuhat nen szab@l,1twt
Nagy-Britanni6ban 6s Irorszdgban tdfl6ny *eni. Minden est$ dmsit
iria el6, hogy a whislqTth6rom 6vig hord6ban negfebb (iu jabbra ldt-
hatd)fmdjtra alakita-
kell drlelni. Altaubar azorban az 6rlel6slcg- tuh hi. A kiik6 oual don
aldbb 12 6vig vagy mdg tov6bb tarl.
A si;rdshord6ka whiskyshord6kn6l kiseb- Az ihhet elnszi, eLhashe
bek, viszont masszivabbak,mivel ellen kell nreddoldhiru fomAjdh,
allniuk a stir erjedesekorben kelelkezdgi-
zok n5omdsanakEgl kadarmesler. aki sTin-
te eg6szlet6benegy sijrfdzd6bendolgozott,
elmondta nekem, hogy r6gen a sdr sokkal
er6sebbvolt, ez6fl sokkal jobban e16l1ta fa-
hord6ban, mint a mai gyeng6bbviltozatok.
Tny, hogy az er6s s6r az dreg port6ihoz
hasonl6an bevonatot kepez a fafeliileten,
mig a gyengeszinte ,,leeszi"ezt a bevonaloa,
,A gyenge s6r az er6s sijrb6l trplrlkozik',
szoktdk mondani a sdrf6zd6kben.

EGY KADAR M'HELYEBEN


A Cork megyei ir lep6rl6kban a mai napig
k6szitenekwhiskyshord6kat. A munka nagy
r6sz6taz ame kai hord6k iib6li itssze6llit6-
sa jelenli, de a kddirok, amenlyiben sztik-

98
K A D I R M E S T N R S E G

nagyj6b6l2,5 cm vastag l6ceket kapnak. Mi 1616lezett kialakilotta a donga elkeskenye- A DoNcAK


vel a fit sugirirdnyban darabolj6k, minden d6 alakjdt. Ez a m(velet nekem minden bi- ELKESZiTESE
A danlldkelhtszftesdnek
egye\donga lafl,rlmal bel\ugardl Ha furc zonnyal legaldbbegy 6rit vett volna igdnybe, tuirel ehi;zben
labMata
szel6sselk6sziten6k a dongdt, csak a b61su_ Joe azonbann6hrny perc alatt megb:irdoltaa ' ehnild tz eliizetes n t ri sI
96r egy szakaszakeriilne bele, aminek kdvct dong:ikat. Rim ez tette a legnaeyobb be- netulasemehbAft atas
keztdbena hord6 mig Lszit6skdzben, vagy nyomdst az eg6szbemutat6 alatl: 6kes bizo- iis)esAgethlain. A kti. ir
nem sokkal azut6n elrepednc n l r r d k d\ o l r a m r s r e rh a l i l m a ( . z a k t u d d s a - hi,d4dlja d he1fehldle--
u h. r tutakohat), nikn z
A dong6kat egyszerri,a vigleges hossznel nak 6s tapasztalatdnak.Joe nem haszn6lt beft G tu
fipelenbe
kissenagyobbl6cekb6l- a csutaLokb6l ala- semmif6le mer6eszkijztvagy sablont: pusz- 6 etks 6 si Iessi"eszi gkiiIii nb
kitjdk ki. Ha megn6zzrikaz itt balra 16that6 trn a szemm6rt6kdrehagyatkozvadolgozott.
dong6t,fogalmat alkothatunk ftla, hogy mr- A dongAk saidtos, L6z6pen sz6lesebb,a ket a t ctunhtk&e has)at-
lyen bonyolult alakzalot kell elkeszitcni. A \ c g c l e l e e l k e ' k e n l e d oa l a k i a n a kl . d \ 7 o n - hana, hidlakitja a jeUes-
dongdkata szorit6bakba (1.33. o.) fogjdk be hct6en alakul ki a hord6 jellegzetes,hasas A bal ol,lati
Weh d ha
Ez az eszkdz a hord6k6szit6 mthelydben Iorm6ja. noni t.nlltji etirbeooni
ac1b61 ksziilt, de m(kddise teljesen azonos A dongat czut6n egy hatalmas, nagyjdb6l htn Ldrhatjuhh^tuilol
a 33.old.alonbel]i]utalottlabakkal, b6r Joe eb- 1,7 m hosszrl, felfel6 fordirott gyaluba he- hijzben,nie a fenti kdf
ben azcsetbendllva dolgozottmellelle.Ames- lyezt6l! amelynek az egyik vdge a padl6n td- a donsafetdedldnekhi
alakit^dr dbllizalja az
ter elmondla,hogl r roro.hordokke.zite e- md\,,l.odortEl \oll d7 crevtoprd /ma\ ne- 0.sI6s)atM (er6ztd
hez is hasonl6,bdr kisebb bakot haszndlnak, ven ereszl6gyalu))amelyben nem a pen86t
amelyen iilve dolgoznak Mdsok viszont a toltdk a fdn, hanem a f6r hiztdL i'6gig a pen-
dongdtegyszer(enegy kamp6val a \'6git6ra - g6n. A dongdk gyaluval ferd6n lemelszettilei
eg) Lrtokere- rogTrlik.md\ik \igcl pedrga tettL leher6v6 a hord6 hengeresalakidnak
h r s u k k a tl d m a . / t i r l 'm c g A m e ' l c r a h e l ' o folytonossrigrit.TekinNe, hogy az egyesdon-
fehilet iv6t a gorbe (konvex) peng6jii vono- gdk sz6lcss6geesetenkdntelt6rt, felmertil 5
k e s ' c la l a h r o l t aL r , m a j d m e g f u r d l l o r l ie. \ krd6s, hogyan volt k6peseltalrlni a lesarki
ldvetkezelrd dombLrrutiil.o felulel elkc t6s megfelel6 szdg6I;pe6ze mondanom sem
c / r r e . e , 3 d o m b o r r r a .a L o n l a v p e n g e i u keli, hogJ ez mindig latkeletesen sikerillt neki.
von6k6ssel.
Ezutdnd don8clegyallago.falokeheT ero- A HoRDO6sszEALLiTAsA
sitettc, majd egy meglehet6sen robuszlus A 100-101. liithat66brrk r6szletesen
aldalon
ktillemf b6rddal, az igynevezetl k6ddrb6rd- bemutdridk)hog)an ke5ziliel a kdddrme\rer
dal amelynek peng6jecsak az egyik oldal r' hdrdot.Am afan'al eg) kezdo inasnak,

99
K E Z M U \ ' E S S E G

nekiink is szdmos r6szletel kell megismer- A HoRDoKEsziTEs FoLYAMATA


niink ahhoz, hogy megdrtsiik ezt a fblyama- A hord6kdszir6s folyamatlt tijbb szakaszra
tot. Egywer lattam. amint egv barl'acshai- oszthaljuk. Az els6 a donsik lL6szit6se,najd
lammal megaldott.dDjeltill kadJr megpro- 1 A l{aneon dansdhoL
ezutin kijverkezikaz i)sszeillitis Hogy ezt meg- ), a ltodat eptaitel t
brilt hord6t kdsziteni. Az eredm6ny megle- rtsnK el6szdr is ludnunk kell, hosy a hord6 tuhddbturcsba(soiaz6ba)
het6senmulabdgos volt: a dongdk szanaszt alakjlnak kialakldsnhozhaszn6ltabroncsoknem
hullottak, amikor megpr6bifta egymAshoz azonosaka !gleges ritgziiEshezhasznAltakkal.
illeszteni 6kt. Ha egy szakavatottk6d6rmes- Az el6bbiek,anel)ek a kidrr szerszdnk6szlet6-
tert figyliink a hord6 osszerakdsakdzben, neL r6szetk6pezik,fix nErelf vasabroncsokVan
amint a rak6abronccsalvagy a sotdz6val (egy nak a k6szlelbenknldnfele szablinyos mretii,
adort szintl donsa bfogadisdraalLalnas rakd
fix 6tmdr6j( vasabronccsal)ijssze6llilja a
lbroncsok Gorjdz6k),valamint a dongaszorir6ab-
dong6kat,olyan drz6siinktdmad,mintha csak r o n c s ,J m e l l ) e l , d . o e a l e l r l l o v e g e j l h u / z d l
buve\zmulilvan''1lig]clnenk Hd a/ ulol'o- i r ' / e . A d o n S a lh, a i l r r d ' a h oh/ a . z D , l , " k , i e ' 7 r r u -
nak berakolt dongit enyhn megnyomj6k, , b r o n . . o r jr v a J a gv a v b r . n , ' o r u g v , r , k r r o r r i k
ezzel ideiglenesenrjsszelehet tartani az el_ k i . h o $ k e p e .l e s r e ne h r ' e l n i J z e . o ' u r e . e l b o
kesziih hord6t. r d o d oi e e n y b e \ e l ( lR l . e S e b b cdDl e ' r o a b r o n . s o -
Joe egyszerrlena kezvelrifeszitette a vas- l , , r k u n t r b o l k ( t r l e r r e l , m a m a r a / o n b r nd h a
abrolcsot a felallitotl dongdkra, ezzel rijg_ ldban vasb6lvannak.A fcszil6abroncsokhoz ha
zrt\e azokJl.A felrllrla'Jvdg]i. a 'oriazd\lo- sonl6an,er6snekkell leDniilk az jdeislenesleiab
lyamata vegiil eg)-m:isodil., most mir kala- roncsoknakis,amelyeketa hord6 vdseiDekijssze
paccsalds abroncshajl6valfelhtzott abroncs larltsdhoz hasznrlnak,anig azok v6glegesalak
jrI ki nen alaki!tk.
feler6sitdsvel6It v6ge1.
Felrllliis uldn a hord6t kildnsoljik, vagyish6
vel vagy g6zbenmeglrgtirjdk a dongekat,amis
A HoRD6K KILANGOLASA (TUZELES) azok alakilhar6vi nen vilnak. Az ivesrehajlitolr
A hord6k mdrete, iirtartalma igen kiil6nbo-
26. A k6d'r munkaj6nak l6nycge tulajdoD-
leppen nem i. r/. hogl ldkdlcleen vizlird
edenyekerkd.zrt'en b"r mar ez r. ket'dg-
kiviil csod6latra m61t6 teljesitmny -, ha-
nem, hogy ezck az edenyek meghat6rozott
mennyis6g( folyad6kot legyenek k6pcsek
befogadni. Az angolszdsz orszdgokban a
hord6k iirm6{t6k6t gallonokban adjik meg,
e' minden urmerlekhezerJcke"enhangzti'
r6gieselnevezestartozik (1.94 o.).
M6g egy dolgot fontos tudnunk a hord6k-
16l: Idteznek vkony 6s vastag falf v6ltoza-
taik. A vkony fahi hord6k dongii vkonyab-
bak, mint kb. 2,5 cm, mig a vastag fahiak6
ennelvr.ragabb.A dongakcltero \ aslag\rga
6s hosszamiatl tdbbfle m6dszert alkalmaz-
nak azok megfelel6 alakira hajlitiisdhoz A
hordol.e'z e,nek czt a s7dl,J\ldlL;langoltr*
n a k n e \ e z i kA. l a l u t ik a d a f m e ' r e r eukg y a n i '
gondosanbenedvesitett6ka dongikat, maid
lLizkosarban g)uilol( for!dc.tu/ fulc lcrlol-
tdk azokal,igy a fi a h6 haldsdramegldgyrlr
< I ko'1df.ecutuE+dl
6s hajlithat6v6 vilt. A vastagabbdongikb6l J Llk^.ltt drcqt.ge\ aD
k6sziilt hord6kat viszoni giizol5be helyezik rohsakat. A lzaldEot a hor-
v d g y f o r r d ' b a nl e \ o \ r z b c J / l i l i a k B r r m i - nitu ileszti, Mil a hn-
cebktjjdtdt kiitiiti a,t a
lyen m6dszerr6l is legycn sz6 azonbanJ a
fonlo|, dfto.a a szrgecset
kihngolds mindig dr6m:i kdriilmdnyek k6zt - o l?
g6z- L A l.ntk us ke' 1. hrg) k.!4) us) ot L
zajlik; hangos kiab616ssal, kalap:i15ssal, V -raaapohot tJ".,,,,kkl o...(t^ti. ao;.t u ts
zel 6s fiisttei j6r A lehet6 leggyorsabban ktllIhizett lafbbl odt:idht d knrfomtit. FiittszeLisuttn
igyekeznekelvdgezni a munkdt, mivel min6l u hndrira fanlttbdrdAal is a aon'haseLkialakttja 4
j o b b a nl . i h u la I d . J n n a ln e h e / e b h bailrrdni
A hord6 kiijblijsdd6 hasira, a dongdk el61l6
v6gei fel6l, kalapnlissal vastagfeszit6abron

r00
K A D A R M E S T E R S E G

.t A hordti eglih aieineh


L lamdiit a f5zitddbtun
.tah vstsistul alakitja bi,
ndid benetJoesiti, is a tiz
has.irJelettfelheoili a d1n- /1 A 6ino,^ etol a dan
-f poh!e!a)tbrtu.osalu
sdkar.A hdjuhoflhtti b.ih bdt kiesJ).n.'tL etinilj a,
la Lisabbj eszi t6abrcncsoh ndj.l t t g1iI hary6']! atuaal
\e!!itslslu Lfamdzza; atl
aas hotuaitjoal tuese
.1isaLdkitjaa dons.lAot,
nftja Aononra) d betsil
mis a hordbtfel lehetfor-
ditdri, is lehe^iges:ln n felnlext. Ezut'tn eLkisziti
oitlih a s.aliilu tlokgaalgeh (6in[dsi) a ftnekekethe-
ii$zehnz^d dz cllenkezit
i'int btjI feIe6sit et t fs i td 1 Anhot o hotdo klhuh.e a dotpak ,op,ulteh.a ka
Josadnhantol (6inI).
Ekkot alahitja ki a hahl6
) a", n . .u o oo'aon,,..a.i.+"'t,-.*' -,- leerest1 nlil^dt is ha
j,tunt) kicseili ee,,ideiste@f.jdbtuncia, ndjd d haddl
lznls,ige!,e\initja o hordi
a Lx',n 1'.ti4r.,jJ. tiatdlt ja o I ii.4
lotosdbatt.lal

Q lnlkot a uesles$fej
O abroi-ah a hel)uhte
he'tltek, d kAb chibnliL
ja d n1tltfeht uad Jbsz{ti1
db'nn6okdt, dsa hod6
hiikil felitletit sindra s)a
lulja: el6'bba aae,,oLsla-
luDal, najd a szindiitld
,1 A fewLeLbctdhisdel6tt d k4 r leszatliaz tJeislews
/ t' jabnk$okat, natd a n st'Euh dnneakknzl behr
U*i a lbnekeket:el6'aiir a hord'i behei fel61@ dL'11,
najd tuisodjdv a f.kitt. Az utdbbibetuhi'dhazes,
dlenihhezhozlXsbatuzott fin^zhna hasztutl qI ps,lhoLor.o.'.,ubton:hdtLo,rsr \ese.el,olo
t ncnn'tttelege\datuh(oro n.aer?un

l0l
K E Z M U \ T E S S E G
I
KoNNYf szERKEZETo
HORDd(

al-rm hod1tul i, dneb,b


ha nen fo\tuliht,i'al^, a
haszntil tah. E zekj ti! tt
knnnrebb,tuharabb ld
aala!,iJal.hesznltuk,ls nes'
hajlftot, sze|l?svt ras-
zien lizfa- tug naslo-
r 6aesz b.Ltd Iox dk iiLet

Enlikszetu, ftgen a ran


hndn drut (?tl.l'iul s)u'

g)aban iltek hotddkbui

d leo6n'il ndvdL.L, itl


aztdn Mikot illtn e.li

d kdd'it soh,dekdisbi
fleeedtelit hMhthoz

csol hiznak, majd ezl egy kisebb abroncsfel- mrivelelek saiiitos clnevezeseinekeredete az
h u z a . df o \ ' e r i a; 7u r o b b i Jr J J i gh u r r c k .r m r g id6k hom:i1y6bavisz.
az els6 meg nem lazul. Ezutrn meglbrditidk Joe megmulatta, hogyan kesziil a hord6
a hord6r, a dongik mSsik vigcivel telfel6, leir6sz6nil a dongdk als6 s fels6 lnek ku-
majd a l,rd!. dr abronc.eg)if oldrlal gtor- pos kialakt6sa, amihez egy kismreti kezr
.dn cll.erdi l<dlapJlnia hurLl,rha.d lele. mig farag6b6rdot haszndinak, 6s hog"an egye-
a dongikat annyira 6sszencm htzza, hogy nesitik ki a dongak vegeit a biitiizdgyaluval.
fci lehet helyezni ezekre a szdttafi6 v6gekre Ezut6n az ives horgasg)"aluvalvagy homo-
is egy kisebb feszit6abroncsot. nlogydluval meglormJllJ r hel\n telijlerel.
m a j d r h r " o n l ok i n e / e r uc \ r n \ r g o \ r l k r \ a i l i
A FENEKEKBEILLESZTESE a fenckek befogadisdraval6 hornyol, a csinl-
6s A BEFEJEZ6MIJVELETEK A kdd6r, miel6tt kialakitja a mnsodik hor-
A lcgtdbb specihlis eszkija a fenekeLnek a nyol (csint)j egy eg)-szeriivaskoz5vel ellen-
dongdk bels6 felnlet6n kialakitoll hornyrba 6rzi a hord6 rirtartalmit, amelyet a horony
a csinbe val6 beillcsztishez 6s a hord6 e l h c l t e z e \ e \ e lI i s m e r t e l b e n m o d o ' r t a n i
befejez6s6hezhaszndlja a kdd6r. A knlijnfdle lchet.

1,02
K A D A R M E S T E R S E G

A fenekeket t6lgyla fen6kdongdkb6l k6- ldthat6 a r6gi formrijf, ver6fis kdpnl6. A ben-
szitik eI igen gondos munkdval. A dongrk ne lev6, fel-le mozgatottver6fa, kcipiil6fa aI_
kdzt "meggy6k6nyezik", vagyis gy6kenyt jdra eg) lapkavolr erosrwe.A legjobbkopu-
helyeznekLoz6ii.ik.Hagyom6nyosana fen6k Iofajrr azonbana lorgo kdpiild:ez a szep\e-
dong6katkdderb6rddalvagy fiirsszelvegjik ge e./kdz a kadarmertersig c5ucsdlieleDti.
ki, majd farag6k6sselmunkdll6k el. A farekn6r sdrk6sziteshez haszMlt6k. ,'
is
Vegiil a hord6 kiils6 feliilett el6bb a na- lelfbrralt sdrl6I a tekn6'be engedtk, ahol
gyol6gyaluval,majd a szinel6gyaluval(mind gyorsanleh(1t; csakezutdnkeriilheten bele a
lerrd homoru pengeiugtalu) elsimiliak. es sdrleszl6.Az elkesziilt sdrt azt:in gyakran
legutoljrira felhelyezik a v6glegesvasabron- \/inrcn a kadarme5Ler kezealol kikeriilt ld-
csokat.Ezzel k6sz is a hord6. kupdkb6l kortyolgattdk.

EGY6B FAED6NYEK
A kdd:ir nem csak hord6kat, hanem egy6b,
tabol kdrzLilrhazlartd'iedeDycket i5 g)arr'
Thny6kona falon mindig ott l6gott egy csii
bdr, amelyet - termszetesena faizEskiv6le-
le\el tdbblelecelrai. hasznaltak. A kcnder-
kijr6l fiilf fav6dr6k m6g ma is gyakran 16F
hat6k a falusi kutakban.
Amikor rx/alesbekdltdzlemj azt tapasztal-
ram,hogy kisebblanyakonmeg sTrnrekive
tel n6lkiil megtalilhat6k a tejterm6kek
keszrte)hezha\znrll e\zkozdk. Ezek kole
tartozika nagyj6b6l90...150 cm merett, alul
lyukas palatekn6- Ezt gy hasznrlt:ik, hogy
egy fadug6val bedugaszoltik a leereszt6-
lyukat, bele6nt6tt6k a tejet,6s megv6fi6k,
amig a ldle elvrilik. Ezut6n kihfztak a du86t,
igy a sov6ny tei a palatekn6 al6 helyezett
fatekn6be- egy sz6les,lapos ed6nybe folyt,
a tcjrzrn pedig o5sTegyullc pah feluleten.
igy m6r csak le kellelt r6la kaparni.
A tejszint kdpiil6s el6tt kiss6 haytak
megsavanyodni.Az als6 kep iobb sarkiban

SK{\DINAV RAN.$OROS'DNI

103
K 6 Z M U V E S S E G

E S Z T E R c A I vsoM E s r n n s n c
anapsig a faesztergilyosokmesz- s6rahaszn6ltmos6lapickdkat "a dolgoz6n6
szenem olyan megbecsiiltek,mint zongorej6nak"nevzte.K6szitettmeg ezen-
ami megilletne 6ket. Emellett az kiviil m6ngorl6hergereket dstejhord6ig6ka1
esztergdl6sn alkalmas fa dr6ga, i". Urribbiralmindenolyan18.szdzadilest-
ds neh6z is hozz6jutni. Az eszterg6lissalkC- men)enralalkozharunk. amelya csordullig
sziilt tergyak szdpsegenagyr6sztazon mtlik, telt tiesvijdr6kalatt.rlskadoz6fej6l6nyokat
a megmunkdl6ssor6n hogyan emeli ki a fa- 6brazol.Ellis mester C,lmondta, hogy nem
rag6 az erezet gy6nyijrii mi'JtAzatll Az esz- igazdnszeretilyen ig6kat.k6sziteni,mert az
tergalesralegalkalmasabbfafaiok a szil, a tF va16j6ban nem a faesztergdlyog dolga,mivel
TAr.{K KEsziTEsE 'zafa,az alma.a kdrte.a (5eresTnye es a did. is j6csk6nsziiksagvanhozzd.
a fa farag:isdra
A tdldt, dhagan a kelen A f6l azonbanszinte mindig nyersenvesziaz Emellettrengelegpazarl6ssal is i6fl az el66l-
is Afiar,, eg nds)narctii ember,s sajdt magdnak kell kiszdritania. litesuk, mivel vastaganyagb6lkellett 6ket
fdnin*bA fdtusia hi a nB R6gen a faesztergdlyosok mindennapos kilaragni.Az igdkarEIlir meslercsinoslei6-
te4 ez az egfi oka a bi l6nyokhelyetta hal6szoknak keszitette,akik
ha\,,ndlaritdr$akrt ke\zrreltek az eszleLi-
stu rylagMe6 dmah' Itt
@Ja.steryAltosegr'iirce- kus megielen6segyszr(en nem volt k6rds ehet6szivkagyl6kkals dtikaeyl6kkalmeg-
megw&tl6 csztdsavsl akkoriban, hiszen az minden tisztesseges rakott vijdreikkelap6lykora tengerpartiho-
h^ndl, ezzel,tualitja .t h6ztartdsi eszkiizn6l, hrszndlati tdrgyndl mokban6s sdrbanegyensrilyoztak.
d il belejtbdl a fekn.s alapko\etclmeDy volt. Erekkel ezeloltldiaF
ho$r rdtzat.Bal kaitit esl A FAANYAGERLELESE
koztam gy, a lincolnshire-i Bostonban dol-
dUithardMee$dgtt td
ne ra'1ja a tuegiehln goTolaevtcrgdlyo'sal.Mr. Elli.szel.Terme- A vejem,PhiI Le]'ton,aki faesztergrlyosk6nr
keil, a mooodezsiba rakoll szennye'l.avare- dolgozik. amikorcsaklehet.sajdrmagavagja
ki az esztergdl6sraszentf6t. A rdnkdketsza-
lag[ure5,zelho:szaban.a rostok mentdn
2,5cm, 5 cm vagymgvastagabb deszkdkra,
pall6kra hasogatja.A deszk6katkunyh6ban
vagy ha nincsm6sv6lasztdsa - a szabadban
titbb 6vig szdritia.A deszkdkkijz6 l6ceket,
t6vtartdkathelyez,igy a farakdstszabadon
atiarjaa leregcj.
Amikorrilar szeretne kdszi-
Leni.d pallorndgyzer alakudarabokra vagia.
majd egykis kcirfft6sszelnagyj6b6lkerekre
alakitia 6ket.Ezutrn a leend6tdl aljdra egy
kis hulladkfa-darabotragaszt,majd a tovab-
bi szeritdshoza kdlyhakdzel6behelyezi.

Az EszrERG,{LYos
szERszAMAl
4 r.hlpk,*hb. alaktataeEhatatou\hos a tolb.l'd
bqry h l:d tclulateadolEoaal-c rp|.. A t dg64.h kial?
hitd.Jasziitn ieen,d oz,1tos.A h^sri iti el (a hosz
a pengdoelegfin dhiir 60 .ft t lehet)Ms)abb htowtik
tbe,l a szetszdtuon,6hherdxdteszi,hap $rtersAlds
kijzbena tuster stabilanMstatxh^sa a fl@h szoritotr

tiscMncMrN.-ald Es{Mvic6 Mpds ssnxRc^rnstf,

@ffi:'*
@rylrrT:-
@
,ffi HoMoRiEszn{o$s

104
L \ l I L R u . \ L Y O \ l ( f t R S t r - ,

Phil egy 6srdgi pedilos csztergin dolgo- hez) csavarozta.R6gebbena laesztergilyosok


zik, amelyer ldbbal kell hajlanj. Ez a fl'id-igy oldottak mcg a befbgest,hogy a lr1 ma
gassigdnil vastagabbpall6darabot \.6gtakki'
cszterga(1.,12.o.) tovibblejlcsztett \'6ltozau;
az ut6bbin ugyanis a pedrl lenyomesrval az majd egy csapot laragtak ki a leend6 lril
aljain, s enn6l fogva rogzitettk a mencsz
csztergiibabcfogott tiryy a vds6 tel6 forduft,
a pedrlr l(l(nged\e a,/onbin d./ ellen!(zo 1dbe. A csapor azutin k6s6bb levdeIdk.
irdnvba, igy az esztergAlyoscsak szaLaszosan Manaps69azonban amikor a la ilyen drdga
Iudott dolgozni. A pedilos csztergafbrgisa a ez a m6dszer mdr til nagy pazarldssal
pedfll fe,-lc mo/ga,a\dlozben eg\ifantll cr j a r n a .M i u t a n r o g r r r e r rael d l d r .d 7 c \ 7 l c r g !
fbtyamatos, ami egy csukl6s Larnak, az 6t lyos elinditolra a g6pet,6s a megfelel6
t6leleknek 6s egy neh6z fa lendit6keriknek m6retri vis6kkel, Lsekkeldolgozni kezdett.
koszonhet6. A Lelliien kirdmasztottv6s6i a fdhoz nyomta,
Csak egyszerfigyelherlcm meg, amint Phil igy rdvolitvrin el a feleslegesanyagot. A til
r pedilo' c\zlergalha.znalia.amil.orcgr !e kiilsij ives oldala ily m6don gyo$an el
rekgy6rtdmcgkerte,hogy k6szitsenneki szil k e . z i i l r f. z u r d n e g y m a ' i k .e l t e r oa l a k ut e
fdb6l nehdny ker6kagyat. A nasy 61 s5ve1a 16l bclsejb6l is kiv6jla a felesleges
m6rd mialr hdrman is tapostuk a pcdilt faanyagol Maga az eszlergiilis nem vett
egyszerrc,miL6zben Phil a vs6veldolgozott i g e n l b cr u l . o l r r d o l .A z ( . z l c r g i l l o .e / u l r n
- szerencs6reigy is mrikdddtt a dolog, 6s a csiszol6papiral simitotta cl a forg6 lil fe-
ker6kagyakid6re elkiszriheL. liileI6t.
Amikor a tdl elk6sziill, a fdr knlonfEle
ESZTERGALTTAL ELKESZiTiSE anyagokkal, p6ldiul mihviasszal Lezelte,
Visszaliive a talunkhoz, Phil vagy a seg6dea hogy kitdhse a fa p6rusail. A feleslegesanya-
t61 aljdra ragasztott hulladdkfa-darabot az gol a fory6 tdlhoz dijrzsolt tiszta lalbrgiccsal
eszlcrga meneszldj6hez (a forg6 alkatr6sz- l6volitotta el.

FARAc,orr FAK{NALAK KANALFAMcAS


Valesben n6g mindig nagy a kereslela hagyo_ Es eslszeri,,l{sztelen
ndnyos hnsleve,(a Itlalisihoz haszniih
"cawl")
fa ner6kanalakra 6s rilakra. V6lem6ny.m sze-
kiziir6lag 4,o.!dh hifatueni Mak
rint cnnek! levesnekaz elLdszit6s6hcz bqk, hos)M emberfles
a walcs;niik dnenek.Bizlos vagyokbnne,ho8y i\ tudjon ilni a nunkd-
neni lenne az igazl az ize. ha az eredelj latdl jdndL nos,eznb tuehe-
heltet porcelinl6lbanadndkaz aszlalraA fdb6l a.bbfet'tidt. A hdtuldt
k6sziihtilnak rz is nagycl6nye,ho8-!sokkalto-
vrbb fo!r6 narad bennc az 6rel.A hisleltst ter- a fdrasi d saiit testioel
mdszetcsen fakanalakkalkell eLibr'asztanil fieziti. A knnircti fa-
A l c \ e ' ( . l , a n a l a l , "er . r " l d l ' r r e 8 ) r t a n rr d L o
d.n6tt jirharfdb6lrdemeskifarasni.A kb 25 cn
hosszf klnalak k6szlras6hez a fdt 30 cm-esha-
sibokra fiirszelik, najd fejsz6vel elitbb ketr,
ulrna pedig iolrbbi, ! kanil m6retdnekmeete
le16darabokk, hasosarirk.Ezudn esy kismtre'
iij, rendkivill dlesbaltival nasyidb6lkialakili6k
, l a n a l a k j r n a 1l ,, I, ' o r \ c r .A l ' a n a l h i . dr h *
syomanyos walesi gijrbe farag6k6ssel(,,twca
cam") k6szilik eli az dlulam ismerrfaras6ksaiir
l , . z i l e s d l l r r j a ke l o ! l " r a S o l e . e i i c e l s" kbrdn_
, e g e .f , n v a a k e ' p e D s e r e n eml e g h , ' l r r r i v a l
A ha$'ominyos walesi
"szcrelenkanalakac',
vonzalrnukbizonyiltsira, ercdedlega tiatal 1c SZERSZAMAI
g e n l e kl . " z ' t e r t e , , k . d v e u k n e l ' .l z P ka ' z i p -
s6geskanalak igen vdltozalos,fantiziadns s
ap1616kosan kidoleozollnodvumokkal diszileli!
emelletl azonbanteiiesenlunkci6tlan tiirgysk.
Esyes krnalak feie ficsos, ni8 misokon l6nc-, hesel,tu@jdfarcE,ik v
szi!- 6s ect6b notivunok vannak.

105
Ki,ZMiiVESSEG

SZEKEREKES KOCSIK
ki csak hallott koves riton vasab- lyen mesrerienk6sziten6ka kereket.Em16k-
rcncsos kocsit, szke.et zdtyk6- szem,kor:ibbanAnglidbana szekra mrn-
l6dni, taldn o il is, hogy elt(rtek dennapielet r6szevolr. A mlsodikvilrgha-
litjainkr6l ezek a csattog6, lass( bortig tdretlenhagyom:inya volt a f6k6ntf6-
jdrmfvek,6s egyiltalin nem szeretn6i ha b6l k6sziilt l6vontatrsriiirmdvek k6szits6-
fjra megjelenn6nek. De aki ldlta is 6ket, nek, ami egdszena ker6k feltal6ldsdiglly|ilt
hozzarzolott jd\e:mene\iilhoz- nctan haj- vissza.Ez a mesters6g Anglidbanigetrmagas
t o l t i \ l b g a r ovr a l a h o vl i t l e l e n a szinretdrt eL
. z l u d j a .m i -
llen c.odalato.alkotasa.zeker. A nagyme- Angliavalamennyimegydj6nek sajdtstilu-
relri, szelesfeliilet( vrsrdfos kerekek lisztele- sri kocsiiavolt, amelylassanalakult ki a ko-
rer pardnc5old.zerkezetek:annal ideien csigy6rt6kkdz6tt,6s 6vszizadokon 6t a mes-
akdr ket lib mly nyomot koptattak az ulak- rerek 6s seg6deikkeze munkej6t dics6rte.
ba. Mesltem mar az 6ridsi dkcirfogarr6l0. A kocsigydfl6rendszerintegybetra ker6k-
B o .o . . .a m e l 5 e n gy6rt6is volt a faluban.A ker6kelk6szit6se
A f r i l a ' r k . a g a i nu t a z t a md. s a
crrol. hogy az elmarddottviJekekenii mi munkafolyamatlegnehezebb r6sze,s a ke-
r6kgydrt6bogndrvoltaz,akin az eg6szi6rmii
werkezetdnek oikeremiloLt.Ha a rztik.eg
ugl kivdnta.az ege\zkocsiregymaga keszr-
tetteeI, egyebkdnt6 voll a kovdcsds a t6bbi
mesterir6nyit6ja, mrivezet6je,akik f6leg a
A B,{RKASZEK6R
A hacsisdnfu haszn ftn kocsiszekrdny es az alvdzkszit6s6re szako-
6netedsin jelenik wg a sodtak.A bognir a maga ura vol! megbe-
b'itkazehtL A k'ipekatha csiilt helyt foglalt el a lirsadalmi ranglF
ti d@abOxIcr^hirc bdL rdn. A kocsigyirtis h6napokatvett ig6nybe,
sa.i,fldzih,ts d sz'izadJor e\ a,.lal0-.r5evekeleienegyke!z.lefesreu e\
dtL:jtudpieltdk. Fdbdl ds
r^b't bdsriih,jdaal es$ze- telies
pomp6j6ban6116 szek6rrtak6r 30 fon-
rfibbsR,hezetit,nirt .1111- tot is krhetett,ami akkor igen szpp6nznek
d^zekir dsaz ioesszekS szamil0tt.

Az ANGoLivEs
(G6RBE)SZEKER
Az aryol koe!s].t&t cst
6a a hdjlitott u!9 ias
saakd,meltel .Lftbar
'l)l!l6 tet.pe fejleszkueh
hi. Iaestacsndk n@ezt,|h"
tueft oudldit a hits6 kcrih
liilnn t'elhzrehi|e'tk, eztil
tal d htcsiszehriktL6tit
hith. Ez a sz[hitdsaz els6
brrekekhiisiitt szilh.bbitii
S Z E K E R E K E S K O C S I K

A z r s s or 6 n U l x 6 s z U r r S U F F o L KS
I zEKER
SzERKEZETE

SzfKiTETT
KocstszEKRENY
Az dnsolEekh iritiv qen A fdlfarduld! szeherkocst
sah kt n'i fttJ'it iei n!.h. szebdnllneh szefiezeti
A kerctdkhezsaitfdt,kinl hnIijhIege$ i Ee,host alsd
dsfir!)et h^nlihdk, nint hosztartdil est he62t-
dzt a keftkgtiill^ntil ntu YrtErzrra flAdal tagohdk,6 d k2
r6ztnid. el6tti rlszt le
d tensel!.hhezbilkhfnq szfrkitculk olJm haian,
E dbnzhaz is ahn5dah tu\'1o ha&,a ujzk ret ekd t-
teryhLzRor610l.Lgt e! szdeh szik6 rLdjaft be-
szd2dddlag nis rigebb.h
uktuewli fitu alkattusz
hoo,lctuht6b,il kdsznh,is
lesaldbbszdzlaen ar tul A2 dlo,tufd elenea k.'p-
tou. A s)'irtjk tudsuhk ' sol6nid, anelt az els6
,ertuha festak.t,dneltwh
d JAaLhotdelmeM 6tan- F,..ft".!l, 6e. Ercr h&Anfat re
feh* oo , ehherodtih tte.4owR et mtM@I
hB zA a szi@z6an!d!!akdt, te seb felen, tudbbd
@trotusrhiktt cag a re M ekd turcsztfd 6 d eek
rinw'iz bijzo d zdwfa

( t r l r e r e p r e'.1 r o o o us r b o n r ' / r l h r } i r a L e ^ e /
\ ) r ( k d K e l e rA n s l i d b r nk e d l e l rs u f i o l k i ' r e l e r e r '
Orirtsi h6ts6 kerekei (kb. r,8 n iher6j'i) 6s nasy
tdmegeellen6rekdnnyenlehetertvoniatni.A szdgle-
tes,masasoldalt jdrm{ szerkezere al6daszek6rszp
pelddja.A kdpen l6rhat6 kocsi deszkaoldaln, vdgel
is deszkrzoltak.A nasas oldalak massziv kiils6r
kijlcsdndzneka szek6rnek,6s ha megvizssaljuk,lir
h a r j u l , h o $ \ r . r m e n n t i r e ' l e i B e n. L l v o \ ' A l ' o c " i
szekrenyfd teherhord6szerkezetieleme,a kereszt_
rnd pdlddul 25 cm vasras.A kisebb 6s kitnnyebb
szekereknek,knliindsena nyug:d megy6klddasze-
kercinek (1.a rilbunlnn E Bfa shbe'i szeheret)szer
kezerekbmyebb, ds tbbb rEszbiildllnak. Kelel-Ang-
linban a suffolki szekdrah'rzrl 6s a kerekeil hasyo-
rndnyosanpirosra,a kocsiszekrdnyt kekre fesle$k

,t
. t
t07
K E Z M U V E S S E G

oxlokDsFRni h_.s szrmR ivEs 6s sz6NAHoRD6szEK6R,


TR,{GYAHoRD6KoRDE
4. a4ol ttc..41,t ht,,bb t kr,,bthqr.nin, atado-
szehtLolllalai hajhtatt kikipzariie| A \dltaaLlalfirzehe-
rehdltaldrcsakEurdfa nez6entl6'iei oaihein, ftie
a bilknatos .kot kode u utolro,!ar^.t, Ia.ontat^,
jamr@h 4ntliobo a. ancttet 4nd 4tae4 ha rultok

A SZEKERFELEPiTESE moly,merevvon6sli,mint a suffolki szek6r,


Az angol falusi szek6rolyan teherszdllit6 jdr- mdsokivelte\ olyano\ mint a rubensihdl-
m( voll, amely tdbb mint 4 tonna gabona gyek. Ilyenek a devoni 6s somersetiszeke-
\zallrras:irais alkdlmaslehetett.Mar,ziv.haj- rek.Az egyszeriieket lidakocsinakvagyldda-
szdlpo[Iosan faragott tengelyekkel kellett szekrneknevezi\ az iveltetivesvagygdrbe
felszerelni, hogy azok tdkdletesenilleszked- szekrnek.El6re 6s h6tulra egy ltra vagy
jenek a kerekekhez. A tengellr'geket igen kapu kerdlr.amel15el a szelerbefogaddke-
nagy kdriiltekint6ssel keszitettk;162siltosan pess6g6t niiveltdk.Az oldalgerend6k, mint a
kiss el6re6lltak, mivel igy a kerekek kilny- vend6goldal,a polcok vagy a fels6 rudazat
nyebber tudtak egyiittfutni. Ez a kialakitds (igetr .ok helyi kifejeze<ismerr a kofti
akadalyozta meg.ho$ a homorrtotres ki'.i reszeinek megDevezerrei Ialantdbbi\, minl
dajntdtt ker6k lev6ljon a tengelyr6l. ah6nyfajraszeker gdrdulazurjainkon).zin-
Az els6 tengely telies szerkezeteegyiitt r6n a rakfeliiletndvel6sdre szolgdhak.
fordul a kiizponticsapkortjl.ez a derek.zog A k6szszekrena kdII6 6lekel,sarkokat
vagy fordit6szijg. L6teznek negyedfordul6s eldolgozz6k,nem puszt6n eszadtikaiokok
szekerek,amelyekbenaz els6 kerekek csak a miatt (bir az sembai, ha a md sz6pkidolgo-
locsi ohlala menren.egyene.entudnak [or- zds[), hanema szerkezet kdnnyebb6ttekint-
dulni. A f6lfordul6s szek6renmindkdt olda- het6sege,kezelhet6sge vegeft. A festds a
lon egy-egy r6st nyitottak, amelybe az els6 korr6zi6, a korhad6smegeldzestszolgdlta,
kerekek befordulnak. A h6romnegyedfordu- elerra larmereknek megerte lzipen Iefesleni
16sszekerekenaz els6 kerekek egeszena ko- e' karbantartani. Az alvaztola kocsi)zekre
csiszekrdnyal6 tudnak fordulni az osszekap- nyig a vid6khagyomdnyos szineivelfestelt6k
csol6 rtdig (az els6 es h6tsd tengely dssze- be a j6rmii minden r6sz6t.Feliil dltaldban
kapcsol6 tagjdig). V6giil a teljes fordulatri kek.pirosa kerekesazalraz.A festes a min-
szekercken az els6 kerekek egEszenkicsik, tikj a kocsiszehnyhossz6banhrizott, fi-
hogyegyeneren a l,ocsiienek
ald fordulianal.. nom, sz6p iv( voralak vdltozatossagival
A dombos, hegyesvid6keken, ahol a kocsik ColmBreenker6kgydrlo e\ kocsi$ano bard-
kanyarg6s,lejtds, egyenetlenutakon halad- rom kifinomult mesters6gbeli tud6srt juttat-
nak,a koc\ik verkezeletdltaldbanrelje. for- 1aeszembe. aki nem c(ak a bogndrszersTa-
du16srakeszilik. mok, hanemaz ecsea mestereis volt.
A szekerek felepitm6ny6nek szdmosval- Emlitettem, hogy mrra sainos csaknem
tozata alakult ki. N6mel1.ik szdgleles,ko- teliesen feled6sbemeriilt a ker6kgy6rr6s

108
S Z E K E R E KT S K O C S I K

A cA,\1l]6,A szENA[oRD6]is A xrr.\(AFRoDrrA


L.\. 4... .lho.1r'o"a.,c ed4o ls tJ
s.e&ezebgh koszanh.Lden,kiintlen hala.lt a heg'chbet
, : 4 . t 1 . ' . . t h" J t . t | i . . J , a l , r . . , . . r , . d . . 9 r ,
]l]]'ll,4intth'||''l|'F,'I''''lb]'J,
ntn ddtubn i. lj.ehel d jtirlnnrckel .e\t p.i, li kip.t
.-ob elhn.ni d leereherebb khdlll nes1bta t. Kelal
Anelitiban antdshat ol\an sok*.kq!t hatztujltdk, hos,
idtil.s$.n a htLkorkn tu,libnl ^ :zeLatl k zitttL.k.
E.l E iilaldllibn sr.thezelcl nete2lih hdmali oditunul.
U!!J hist U, haer a kar.li eLeiiit e!!) elDt elklsiteu
Iehllebt is ho$ztandt llatzt.tt.k, ls d katsszak in\tt it

mesrersigcJdm colm msrerel ludjr kisziti


a leglrjkilcresebb rug6s jlrm vcl mindazok
n l . , J k i k m . ri d r i i l n r\ / e r ( n ! n L kr I o ' - l b
galoknak (as az il_veneLszima cgyrc nd)-
( r l m B r ( . n . , n - u gm ) o / g r l u n \ ( m b c r .k i
csi, de szivdsalkatri, szinte mindig mosol-vog
\ i g l n ( \ ( . l l ( \ l e r . . e g ette l i n t r r n c h c zb j r
m l t ( n r n t u r m , c i nk r z e d n ib . l u l e .S z a k n t c
ia litkain6l szil'esebben mesal mulatsigos
ldrlincrcker, anlelyeLbijl kilogyhalAtlan.

ALADDIN BARLANGJA
r . . l m B r . ( n h . t r l m . m r h - l t . b .n n c z e l ^ d r i
olyan 6rzis, minrhr Aladdin kailanas bal
langj:iban bolyongank.A taligiik, szckcrek,
l o r J ( . J I I ^ l \ . l r n / " r "' d l a l h a . o n d l . ' c. m i l
leherellcn lcirni, felsorolni. trlosl ippen egr"
. / ( p k ur t . , \ / , l l r r cI o . . i n J o l g u z i kH. . i . L n . -
ban cgt alkalmasmrelii lrdit epitetiekaZ
ii16sal5, amelyben a vaddszkurylikal szdlli-
r o | | a kO l d " l c nz : l u l . i l l r r r . 7 c l l o l o n l i l f l -
, o l \ " l t d k L o l T m n i . r ' | l a / u l e . o l d cJ i l .
Ignz,kul)rkar ma mif nem Larlanakalatta.
A z r r r . d c ' z l' l , a m e l 5 - k J . o k k i ' k o ice
nagy j:lrmii sziimos elem61 .rlkortdk, g6zolt

109
KEZ]\'IUVESSEG

k6dsbdl kdsziiltek. A g6z616sktldnleges el-


EszKoz
KozLEKEDr4sr jirds, es egJkor eg6szgydrakar alapitottak,
A tbsaiolt jdrmfvek nen is amelyek semmi egy6bbelnem foglalkoztak,
olyanresena kdzlekedsnin- csak a la g6z6l6sdvel,illetve hajlil:is6va1,ala-
dennapi eszkdzeivoltak. Kon). litrisi\ al. Az rvesIeme,/ekere\ egyeballarre-
nyii sziwel dlleprnnk r:jluL) szeket azutdn nehriny dvig 6r1e1nikellett.
pedig nem volt kijnny{ az ilrd-
Elel( i gozolc;irremek mereres forma szerinl
rs a epi hijlnsn jiirm'ivekre.
MEg eml6kszem,ho8yan jdr
osztdlyozl6k 6s tdrolt6k a nyersanyagot.A
Iak-keliek a vdrosokutcdin az kiildnleges kocsikat gy6rt6k maguk k6szitet-
e1eg6ns, rug6skocsik.K6t p6l- t6k el6 a faanyagot. Colm m6g rendelkezik
da ldthat6itt az EeyesnltAlla- n6mi keszlettel az ilyen alkalr6szekb6l, de
rnokb6l,amely kocsik rug6zi- amikor m6r recsegnek-ropognakaz egyesda-
sa k6nyelmess6tctte az uu- rabok, tehdl tilzottan kiszdradtak, magdnak
zist. Az egyszer(, eliiptikus kell ijra elkdszitenie6ket.
iug6t keresztbcD helyeztdk Alokat d rudakar e. egleb loc,ialLarre-
el a tcDgelykmen16n. .rel et. amelyekhera loszerszamegyesre-
szeit kdtdttels gyakran ldndzsaf6b6lk6szitet-
ikai iellegzeless6s rek. A ldndrcalaKeler-Ar.iabanhono( faj.
amelyb6l egykor egyszerii kdzifegyvereker
faragtak/pl. a bengrli Idndz"at/.de ma mir
nemigen lehet hozzti)tni., ez6rt k6risf6r
haszndlnak helyette. A k6ds g6zijl6sselfor-
mezhat6, de gyakran l6bbf6le fdb6l illesztik
6s ragasztjik dsszeaz elemeket.A ldndzsafa
sz6p 6s rugalmas amig [j, de Colm mularorr

A coNEsrocAl szEKER
A .ahestosai hoci a 6, te
hes z,ill lt,i j dmli, atu b et
@ Etutsiilr Allatuoh keleti
tengqpanjd Mntin ha*
ndltah. A Con'taga-biilEi
ftl hapta a neDil, atueLt
PennvbAnidbdn, LaN6
Er negftbea taldlhatn.
Mas^ oudb u Msotb-
etullkezktde
da:zehzne
ez d jdnii u angol :zNhr
rch41 j6lal ndglobb aoh;
tdbb ijhb,t b tdgt tisrair

A KIVITEL
A .analagdi szeur hotal-
na ndretei elbhAr d n.v
terehnas)Jis)elMI szen
tehek a ft szletekneh,d ho
A szER(EzET csi knkil neEjelenisineh.
A canestosdi
szekirisen A jd'fli hdtsar^zirc etetd
nas6 if An aoL, e{r'- uibnl 6 tuft.htuibiisaer-
szdwshllikdt szeftbeh

110
S Z E K E R E K E S K O C S I K

KocsrGYiRTAs
Az 'ibrin l,ithatd hocik
f aI&ij.tn lehet lesiabbaa
benutahi eg 1rtuenr
tutthebtt. A linotu 4.s

a fanliizij klitfit asa fi-


ntes,c las'ifehlekh jel-
l.nzk @ ir hocn& 6h
hezenuttu1j'1L A |6drbk
es) r^ze ler^ze6en v^z
saati r t, ho6 ij a karbatt at
tdsdt, j abiI11s.4, njftfint e-
z,tsatklne. A kepenldt-
ban is j6rtasnak kell lennie: esztergilyos,ke- hati bttushan hitt'j ooh
ndhriny tijrdtt l:indzsafa rudal: tfhegyesre,
@ esik less)aknibbjtir
szildnkosra tdrt. Veszedelmesenn6zett ki, rikgydrt6, kov6cs,dcs, kdrpitos ds fest6 egy nii aodrosokn@.Sohan
szerencstlenesetbenegyenesena 16 oldali- \zemalvben,E\ ennek a mestersdgnek csi- 'zndeheknlilou xagovt-
ba is dllhatotl volna. csajaz ecsetmriv6szete,a festes,ami magiban rer,Mebt jla ktpsze td
Az als6 rfd (a kocsi alvdzrnaL hosszf, f6 foglalja valamennyi diszit6elem elkszits6t, fasathai8bdn. J1tuasah
tanoresze)a kerevtfa fallo\ lag) er a7 alviz koztuka finom,de mrrl(an',ielleg,,eles \ond- truszt,ifl ke.I!teli sbiil,a
n ag'n ini;4 6 e szerer\ dh
tdbbi r6sze egyenes rostri tdlgylagesztb6l sokata kocsi kuliinbdz6 r6szeins a kiill6kor b.sz.r.fli .s i\eh kocil
kesziil. Amire csak sziiksgevan, Colm min Egy alkalommal nEheny n6met jdtt 6t a
den faanyagotmeglrlal nehanj merfoldon konlinen.rol.hogy az altala (eszrtettkoc'i-
beliil irorszigban, Enniscorthy k6zeliben. kar elszalftsik. Kedlyesen elbesz6lgeltek
Colm olykor badogosokkalis kapcsolalba egymissal. A j6rm(veket misnap reggel
keriil. (1.83.o.). Alkalmankent fesli azok ha- 6 6rdra kellett teheraur6rarakni. F6I h6rorl
gvomanlos-magai fedeluszelereit.Me.elte. kor hainalban, miul:in elfogyasztottak egy
hogv Irorszdgban akadnak m6g olyan embe- iivegwhiskeyt, Colm azt mondta nekik, hogy
rek, akik bdrmennyit hajland6k fizetni egy m o . l o r t h a g y joaf i l . m c r l v d n m e gk e l o r i n l i
szepen festett kocsiErt. T6rtnt, hogy egy munkajaa koesikon.Lemenr d mLihe\be.e.
badogo<Iror.zagval.rmel]ildugott videken befejezte a vonalazdst.A fest6k, amit hasz-
egymasik lerfinakadtael a (zekerel.Miutan n6h, gyonan sziradr, s amikor a teheraut6
kifizerre, minr modra, Dublinba hajtott. megerkezetr. m:i.fdl orival d nagyponto5s;-
Dublinban tovdbbadtaegy harmadik felnek, got 6s miv6szi 6rz6ket ig6nyl6 munka befe-
aki tdbbet fizetett 6rte. Ez az ut6bbi ember jezseutdn, felpakoltak a aeheraut6ra,majd
Coimhoz hozta, aki kivdns:igaszerint kifes- elindultak a kontinens fel6. Ugyvlem, ez az
tette. A szek6rtulajdonosaazutdn visszavitte igazi profizmus!
a dublini embernek-aki ismel nagyobbd.z- El6szijr azdrt mentem el Colm Breenhez,
l7egeradott erle.er mdga iuldlekola/ el\eg- mefr komollan art hittem.hogy i lo\a\ ldz-
zelt munkd6rt. Az a f6rfi, aki Colmmal fes- leked6sriira6led. Egy kdnnyii, k6tkerek( ko-
tette ki a kocsit, igencsak j6l idfi. Bizony, az csin utaztam DdfAngli6n keresztiil,6s6lvez-
i.izlethezis drteni kell... tem a fogatolt kdzlekedesdrdm6t. Azt akar-
A kocsigyirl6k soha nem unatkozhattak, ram. hogy Colm kes.,ilsennelem egy szep
mert a foglalkoz6suk rendkiviil viltozatos. giget, bdr 6 meg nem ludott r6la. H6r igy
Colm szerin a kocsigydfl6nak tobb szakm:i- kezddddtt a bardtsegunk...

lll
K E Z M T i V E S S i ( i

S Z A N K E SZ I T E S E
kerekcs jdrmrivek megielenese szatartania reherkocsitdmegit, ha nem lehet
eliitt bizonyira a szdn,a sz6nk6 fdkernia Burulo kerekeketa meredeLlejron.
voll az 6ltal6noskaizlekeddsi s
szdllit6eszkdz,amely alkalmas EGYSZERi:ISZANoK
szerkezctnehdzterhek mozgatdsirais. Ma- A farmomon, Walesbena gamb6l hasznilom
napsdgis akadnakolyan teriiletek, ahol a mindenhovi er egy \zep. helyi kialakrraru
kerckesjdrmrjvek nem haszndlhat6k,6sa kocsi fek n6lkiil , de a legmeredekebbrerii-
sziina lcgmegfelel6bb eszkdzakiir a havon, leten inkdbb a szdntveszemel6r amit magam
ak:irvizcny6s,mocsarasteri.lleteken, s6toly- riikoltdmos\zea [armonvagorrrolgycr kori\
kor sz:irazonis. f6jdb6l. Meglehet6senegyszefli szerkezet;ez
A hegyekben plddula sz6na legjobbkajz- a fajta szdnnem csriszik le a hegyr6l an6lkii1,
lekedisi cszkoz.Ennek az az oka,hogy a 16 hogl hurnak nem iie5rri mcg lovakar,e\
vagym6svon6dllata hegyrdllefelehaladva, vissza tudjdk tafiani, ha sziiks6gcs.Rtddal
ncm tliri sokdigaz dltala hfzott teher nyo- m6g nem haszndltam,egyszeflienaz istrdng-
mdsdt,is csakegynagfonerds16L6pesvisz- gal kdtijtlem a I6hoz.
A SZANTALPAK rAJliI A l oldali kpek kdzdtt ldthat6 egy olyaD
A sz.ihJuNiji, s'i$ar, hd szin, amelynek alapja egy igvilla, amelyel
toh is jasenes)atuintjdl meglisztilottaL az oldalhajrdsokt6l.Az el6re-
htzndlhati. SzefezeLl- nyulo res,/enellbgvd lehel huzni. e5 a,/ ag-
villera 6pitetl deszkaplat6 hordia a terher.
az etejinJtthaitituII tdL?.
A tat?fdjdt sdziil^el haj Eszak-Eur6pAban6s Af-rika egyes viddkeln
prcfil a ho
litjdk.l sziles 6lulenosan haszn6lt eszkdz.

a haoona legeliinri ebb, AZ ARAT6SZAN SZERKEZETE


ts\7af-e\ Ko./ep-Wile\nenmlndenUtlhd l
u he&.ntebb,x6dh li.
n r l j . r l a l u l o l d d l o nf,e l d ll r l h J l o\ z d n r ,d m e
l l e r l e r m e n y h o r d i \ re a p i r e r l e kO . l d d l an e
han] meler hos,,u lemenyla rudckbol ke
sznh, amelyeketnyolc vagy tdbbJcsapoldssal
rijgziletl keresztl6c tart 6ssze.El6l 6s hdtul
fefden lclfcledllo farokletral tartjak a kere-
IeI. Mindegyik l6lra I yard (kb. 91 cm) ma-
KozLE(EDEsrszA?os,
SAROSTERULETEN

ha$!i, isza?ospanjdin
es kiilanos szeraetrehL

e dtufLll' tu t'!.it.it, tt d
nulx.s hanakan es Jit6a
szel*ezeIn sztint hdszttih.
hre tdnaszhodott, falis
,ifekndt is a hbA.^et haj-
toltu, d Ld$rb
"tihij,b.ndz isza?bdl
hal szederelte

|,2
s Z A N K E S Z i T 6 S E

gas,vizszintes ricsoza(al. A szin hosszrban A szANTiPUsAr


fut6 oldalgerenda is a farckletrikhoz van VilagzdteisehkihnbijRdfotutjlt sri- tuiihelribet blsziik, aktu a g@da naga
nokdl ipiteneh,nett hNznAbtuk is hii- hdsz[texe.Hollan] nestopk elecd6,
szegelve.Eliil a sz:intalpak felfeld hajlanak, IijntuRih es)tu tittdl. Ennekn egfeLl4eh, bnaryensikU,feshn jtsszittuMhatdpitet
amit6l a szdnel6rebillen a lej16n,a stlyponF rdd.kiorl eharai.ho nenel\tebelihdso lek a l7-, l8- sz'jzaiban,dMltek epben
ja nthelyezddik, emiatt nem csriszik lefel mdryok ^. A szAnohtgt rlsz't lehdsz,jl a h@dcne st ersis biiszkaseee i
an6lkii1, hogy hrizndk, Iegal6bbis enyhe litdya hatantiljtih dkdr a kaesisrdftb
hail6sn leitdkdn nem. Meredek hegyoldal-
ban termdszetesen nem konny( visszatartanr
ezt a sz6ntsem.Ez6rt k6t lovat fognak be, az
egyik eldlr6l hfzza, a mesik pedig hdtul
mintegy visszafogja,fdkezi, ha kell.

KEREK Es SZANTALP
A walesi farmerek egyarint haszndlt6k a ke-
reket ds a csrisz6lalpat,s ha igy ad6dott, ta-
ldlekonlankombinalr;1.a kertot:olydn i;r-
m(vet keszitettek, amelynek hitul kerekei
voltak, elol szdntalpai-Ez a megold6sfellelE
kapa"zkodas kbzbenmegktinnyrtia haladd:t.
sik terepen is haszn6lhat6,lejtmenetben pe-
dig a vanralpak vi.rzalbgtata iarmivel. a5
kimdlik a lovakat.
A szdn kiildn6sen c6lszerii eszkdz, ha a
terhet lefel6 kell hozni, 6m kev6sb6, ha
felfele kell hfzni. Az Alpokban megszokotl
l6tvdny, hogy a paraszt s felesdSekis k6zF
szdnnal, amelyet Sv6jc francia nyelvteriile-
tdn luge-nek neveznek,1-2 kanna tejjel lefel6
tartanak a hegyr6l. Felfel6 mdr iiresen viszik
a kannikal, igy nem t(l nehdz hfzni. Havas
idoben eppdgy ha.znalharoJ .zan. minl
ny6ron a zdld fiivdn.

KriLoNOssARcrPo
Apalykora tengerpartonspeci6lisralpat
a cip6re.Amikor kisfif voltam,a
csatoltak
visszahrizdd6viz nyom6ban kacs:ikatl6ttem
Anglia keleti partjdn, a foly6k torkolatvid6-
ken. Az irrap annyird ldgy \oll. hogy ve"7e-
lyes volt rajta menni mdg a szok6sostdrdig
616csizmdbanis Sz?lesdeszkatalpatcsalol-
tunk hdt a csizm6nkra, es eheveztiik capla-
16nak.Tdbben is rgi hord6dorgdb6l k6sza
tett6k. Regi, ma mdr jdszer6vel elfeledett
eszkdz,pedig most is hasznelvehetnenkaz
iszapban i6rva.

.7 dve alrah 6{szdtalf,


awltet d k .si h'ltsi ri-
sehez ldncohah,is tejme
netbeka htitei kerik alatr
.t1btutt. A hdts'i kerckeket
ilt en tuid.onideielen4 er
sztintaltri.i r.i ltozt axdk,
mioel Mtuabdka l@o,]&I

113
HAJOEPITES
z els6cs6nak,amit Angli6banren-
deltem,egy1416b(kb.4,3m) hosz-
sai vitorldsdingi volt, s keresz-
Iiil-kasul beirrtam vele a Temze
torkolalviddk6t egszenLowestofiig, 6s m6g
Hollandidig is elhaj6ztam volna, ha id6m
engedl.
A r.onalr Alille, eprle\u \ull. ami azl je
lenti, hogy a hai6testetburkol6 deszk6k(vagJ
polonhoh.ahog\a haioaL so( nerezik) csercp
szeriien fedik egymistr minl a vikingek ha-
i6in. Az 6piassordn el6szdra pal6nksorokal
fekletik fel, es rzszegecsekkel rcigzitik egy-
mdshoz, csak ezutrn 6pitik be ^ bihontohat
(borddzat). A hai6test v6gs6 formdjdt a pa-
16nkok alakja hat',rozza meg. A deszk6kat
addig puhiri6k a gSzkamr6ban,amig olyan
alakrjra nem lehet hajlitani 6ket, amit Harry
King dsztonosenelkpzeh. A v6kony hegyi
szilfa b6konyoLatszint6nmegg6zdlik,mieldtt
a hai6testbe hajlitva a paldnkokhoz szege-
cselndk.

KARVEL 6P1TEs0 csdNAKoK


A fahaj6k pit6s6nek ldtezik egy misik ha-
gyomdnyo. Iechnikdia.dmely azonbdnep-
pen ellenl6te a klinkerpitdsi m6dszemek.A
Adr?elpalenkoz6sf hai6knak el6szdr a v6zit
6pitik meg, majd ehhez er6sitik a palinkso-
rokat. A deszkdk nem fekszenek egymisra,
A HAlobrlT6 mint a klinkerpaldnkok, hanem leikkel szo-
iIUIIELYE
Mandtsds itko lltutht rcsan egymishoz illeszkednek.
aban hajtiifft4 iizNture Ha \rlakir erdckelneka hajol . e,zre fogia
akatlri, ohal tuasftin lie venni, hogy minden vizteriileten s partvid-
ipitenNhfdhaj6hat.A lee- ken kialakultak az ott legcdlszerdbbhaj6ti-
tijbbnai haii niig]@trib61 pusok, legyen sz6 akdr haldsz-,akir teherha-
tsfmb kissit. Azakbdn j6161.A legtdbb nagyobbhaj6 karvelpal:inko-
nis nin lig Ldl.ilhatunk
obat nthebr tast es) zist kap.
flag obbhajtis) 1ir hivali Irorszrgban ismert egy igencsak hasznos
tugd.bdntutikn.1,6 telefeI, kis helyi, kar,'elpal:inkozdsf cs6nak, a pro??g
ahal has anrint asldh dj.j (1. -1i7. o.). Tijkdletes fElkijriv( a bordamet'
ha eprenek- ezehbdl'j
szinthg kicsihA hlinket
szete, 6s mind az orra, mind a fara felfeld
(6ik detlpat1:nhal
^ t ) A, gijrbiil. A vastagleny6paldnkokategyszeriien
eg)mdr melle ille,zrves,,egezrek fel a gorben
A hepel1teftbenal'i ts6- n6tt fdkb6l 6csolt, risszecsapolt,er6s, f6lkdr
tuh k ilte", j6t ldthaftk alakri b6konyokn. A fo1y6, amely melleit
a ldrijrtz szesrsekhel iisz-
n efagatt, eE]tuiv a laPoh
lakrdm,rendlr\ irl aripal)o.. e\ apaly idejen
paL1fthsorck. A hdjbdd lejt6s iszapzatonyoktarkitjdk. Amikor a da-
esszene netotu d l.inak, gdly mullavdl a prongomegy ilyen i\zdpra-
Mit feldolsoza rttuft tony teteidn maradtJcsupdn el kellett enged-
{abentueghajlit,s eetrttal' ni a kikdtdkdtel6t, 6s a cs6nak sebesenle-
tengei etkbeti, dfti tudjd' \zanvazott az iszapon,majd nagy lo\\.andi-
hosan h.ll j'i tuifl4stsi,
Ense"i. n ls tutr1shajbt sal err a vizbe.Apalr ideien pedige8y csor-
l6vel fel lehetett hfzni az iszapon.Egy lapos

t14
KizM6VESS6G

A DREoTLINEPiTESE
Az dlt Ireoilir \lrdhan
fdlfed,iLreEs, 25 Mb (b.
7,6 n) ho$zt, a szdlesise
a e{tnotu\n d llenagrobb,
4safar hrc nercdehch
di.l hdie Az itt avalha
aou hamelittt i si ntj^ zet
sonti el1ftbr d haidtest

d bonl)ttulol Uszitik el,

@ egnhhoz ill.snex

fenek( vagy t6kesrilyoshai6valezt nem lehet- - Mifle haj6f


ne megctinalni:mindkel haio fennaladn! - Egy gleoiteogot.
Miutdn ez a kis cs6nak j61 haszn6lhat6 - De nekemnincsp6nzem,egyehal6nnincs
volt, a haj6k ir6nt erzell vonzalmam a - mentegetoztem,
Galwal hooker f6le hai6k fel6 forduh. A Gal- - En megisepitekdnnekegy hajot eros-
way hooker eg6szennagy,karvel pirds( ha- kiidiirt-
jd, akdr 40 l6b (kb. 12,2 m) hosszd is lehet. Es megpirette.Amikor el6szdrmegldt-
F6lfed6lzetes(a hai6 elej6n zdrt feddlzetvan, tam a munkdjit, r6jdttem,hogyez a c6huda-
de h:ilul nyitolt) 6s Lutter vitorldzatf (egyet- Ios idegena hagyomenyos haj66pit6skivrl6
len drboca hosszvitorl6zatothord). Ezeket a ismer6ie- egyikeazonm6g616keveseknek,
haj6kat haszndhak- 6s haszndlnakn6hdnyat akik a fahaj6kdpitesenek mriv6szetnnevel-
m6g ma is - az ir szdrazf?jlds a nyugati part kedtek.
menti szigeteki nevezetesena h6rom Aran- Reiner Schlimmerh6rom 6s f6l 6vre sze-
A IIAJOTEST szigetkijzdtti drusze[idsra. Egyirtlal halisz- godotrel ranoncnak egye.zak-nemrlorlzrgj
haj6kdnt is szolg6lt*. A hookernek van k6l hai6gy6rba, 6skitanulta,hogyanepitik a ha-
A Irea in eph1jed haj6- gyomenyosfa haliszhaj6kal.Miutan kitdl-
tc$ paLinhoz^aktr a han- kisebb v6l1ozatais. A kisebbik neve?acian,
.id tu1&zcn tujbetE,@E egy 16...18lib (kb.4,9...5,5m) hossziil6lek- tdtte az ideit, a norvdghal6szhaj6khoz ha-
ebzar 6.& nin len nan veszro,amelyazonbanme8 kepesaz atlinli- sonldjachtot6pitett magdnak,6s Irorszrgba
dikfatiinhot eftsib J,t 6ce6ni hulldmzdsban haj6zni A 23...28 l6t) vitorlrzott vele.
a botddzdna,ndj.l ezt a puchan61a
kitueiienhitiihaue d ftse- 1kb.7...8.5mr ho'szri3/eorrerg
hzr.A pal,ituhd^zhlhal hooker kdzdtti lipus. A HAJ6TESTSZERKESZTESE
es)enbinlh21l4xa tu rllie Az ij, de hagyomdnyos formiif haj6 meg-
lel6fomdra fiirdszetki, . A GLEoITEoG 6pit6secsup6nm6sol6skerd6se.A tipus leg-
hasr d stuwzidos Paldn Mint ahogy a mAsik ket cs6'Jak, a glaoiteog jobbjainak form6jdt kel utAnozni.Reiner-
hol&E fantasar ilbszk d- Az orrfedelzetalatli kabin- nek le kellett rajzolnia a haj6 vonalraizit,
i" Ielfedelzetes.
ban ket fekhellen alhat a haicjlegenysege majd megformrlni minden egyesb6kony
A gleoiteog hagyom6nyosan nyitolt hdts6 sablonjdt.lsmefie ew l6tez6,a gyorsas6gdr6l
rdsz6be kdnnyen berakhat6 a szigetekre 6stenger6ll6s6g:ir6lhircsgleoiteog
tewrajz't,
lJnr rozeg.\i\.zafele pediga Idbasi6\zdB. s err6l minteaa az 6n haj6mal.
Egy napon, mid6n ezekena dolgokon me- Reiner a rajzai alapj6nkemdny farostle-
rengreme\ azl krvantam.barcsaklennepin- mezb6lk6szitelteel a sablonokat.A 25 16b
zem egygleoiteogmegvds:irl6s6ra,egy fiatal- (kb.7,6 m) hosszrihaj6testnek13 bordiia
embert ldttam az otthonom fel6 kdzeledni, volt, amelyekmindegyiketeljes meflkben
hrtdn nagy batyuval. Bevezetesk6ppen,hi- kiildnbdziina tdbbit61.
szik vagy sem, a kdvetkez6ketmondta:
- Olvastam a kdnl'v6t az 6szak-n6metpar- A FAANYAGKIVALASZTASA
tokndl tett haj6ritidrdl, s most elj6ttemi hogy A fahai6pitdsesor6ntal6n a legfbntosabb
6pilsek dnnek egy haj6t. dologa faanyagki\dlavLita. ami mdr on

116
H A J 6 E P i T E S

E c v s z s n r ic s d N A K o K
kilisr es)-szernsibdk. Az 6pit6k naevon drrettcka
hrs!omhnyos apirs cs6nakokirind irdeklij-
d6semelvildgszeneki6lhettcm Afrikai umm so_ cs6naktcsL oldalinik faragdsihoz,6s soh.rnem tor-
iin isen hrmar kneretstgbe kcriiltem I iardzsbijl dull el6, hogykill,ukasztoltik volna az oldaldt.
ki!:1j;kenut(kal.A,,fekcretiildrdszen'mldh lesszebb A Zambezinvoh eey misik vizi jrirm'i is, aD1jra
.lrnbokaL l] Zambazifcls6folvristnelili'balozr em helyick ,n1]i1t,a,{hivrak. Ezek a cs6nakokLeLjesen
berek kaszirelrak L nuhorbnaltnelczerl cs6nakok 1lposlenek'ieL,gerinc n6lknl, s az oldalait, a ftne
neyszogkcresamclszerfek, k6t cgy eeyszernldzszerkezetrcszegezvc, i szokasos
karcstat( ds L<ccsesek,
. r r d lr ' a r ' . 1 \ . u n r / o rd t r ' laldnkokb6l raktdk nssze ,\ hai6 fara kis szogbcn
cn\\.r(trP|.(J
brn ilh,! esy igen hosszi cve,(ivclhajrottnk elorc emelkedett,ezenilh !z elez6s
Nekcm is volt egyilycn kenum,s rigv hlszcm.e$ike Amikor pedie lndidban lnrlam' e8,acsodaszcp
\ d : \ o l a / o 1l ( e . u r ^ r a i r r - l r i l e " . n F l r r i - balttno, Q..a hiqer) uraztam.Ilz a cs6nak a Ma-
ri;dk azt ! tinom hinblil6dz6 mozedsL,ani 'z LabrFparl!idak,,igislova"A Zambezinhasznilatos
elezasseljir Amikor rinulLan. crijsendszliikltaza b6rkdkhoznleyotr is basonlaiosm6don ipnlr, ivell
rLrdal,hogy d 1'els6_Zambazi rclc vok krolodill'l' ndrr,ru (r, a s.rokdl,ahol a cs6nakfenekeazolda-
A makorokaszilsckor arr! aLkalnasf:iLtij
egI l.rllal uldlkozik), valaminl pomp:isof' s farijk6
sza\,elki\'rjmk ts l<ikonn,lilcrtek.hogv a mcgDrtrr

A runqih licchb1l ifitLn RITri,a


.izd tdszonhdl htztLih b., BORDAMETSZITEK
i\ hlih tiry,, JAsstti, .-aLd A, n fvfllj Aobbn) botdd'
nnt Id fenrinsunld hert thctszeL.tbhileLc!.n l|lk l'
iktt.l ngds;t.) Lxih d$zt ioil,nie d Zanlbizin hQsz
ndl osi bbhd (len, sziis
lrtts.,4 csanakdljtL is az
alddhn Ujht ii hfdh JDtl.i k
KlREGKDNU
,L. irzuh dnltikdi i,Ldii
noka pd?nnlitid oagl
nd: dlhalnds fa hh 3nm
uL\tne htI r i btiI if t ctti k
d henuikut-1l ht\eI d .ii
ndh '^n adl fesitnah hi,
i s g 0 ft .-al I ut!6ztou tih

1t7
K E Z T { U \ i E S S E G

N VAZSZERKEZET
EPITESE
Miurin a Dtuailifl saineit
bjbkvtibantkhddhajn
ba Idtulntuah Jb|ititisieel
h2ztliidik .1. Minlen eeJ6

A kizipsd elen, d ltkik


nerc.td knnellennl d se
irc fels(i itir feh:xk fe|,
is eet nilt horonnlal .:dt
lako.iL hotzti. Hot, d bar magdbar egy 169 clfeledett meslersg.Rei-
d,th nlad naldnjandtt
@tutga pdldnhozns d helti
ner szednt tdlgyf6b6l kell 6piteni, azon beliil
ft h.,nl, a eIinnL fdthu- is egy meghatarozottfaitib6l. A haj6n az al-
zmosan Lg dufra, nLeg- kot6elemeL j6 rdszc hailitotl febdl k6sznl. A
nu nhdl1 aii f ddeqt 6 f duLit rotgyfa a g6ztjl6st kdvet6en idl hajlithat6,
a szdntire,endal - hn a,/onbani \d.ko'abb darabolat igy lehetet-
Lij1.hfel a nnheb szdry
lcn meggorbileni, mig.a vkonyabbakat a
s erenAii a. Dtn d fe n! i1-
licehh.l !r1dbd, haz@- rriifeszit6s legvengili. Eppen ez6rt a haj6-
it,ol, mindig i\ nag)r,r br..ullek c go,A4r
,dtt fit - a t6lgyek kdzdtt pedig nem ritka a
gorbe peldanr tz az eg5il oka az cngnl e\
irolszigi parkok fdsitdsanaka r6gmtlt id6k-
ben. A tolgy ugyanis a zirt allomdnyi erdSk-
ben egyenesenfelfel6 n6, 6s hijdn van a krn-
cselefo gurbuletelrnel'. A n] rll. larfl Jllomd-
n-vritigetekbcn,parkokban ndvekedd tolgyfa ner addig kuratort, amig egyetlendamb, egye-
viszont minden iriinyban vaslag aigakatnd- nes rostir6nyli faanyagot nem talilt, amely
veszt, amclyek igen gy:kran 8ajrb6L,olykor 3 hiivelyk (kb. 7,6 cm) sz6les, 10 hiivelyk
tdbbszdrdsenis- ,\4anaps:igigen kev6solyan (25,.1cm)masas6s 20I6b (6,1 m) hossztivolt.
haj66pit6 ismert, aki kpes kiv6lasztanl A gerendrban cgy egdszenkis hajlat volt, de
olyan gdrbe fadarabokat, amelyeLb5l rost Reiner mindkit oidalon felszerelt csiga
iren)ban ki is tudja frireszelni a 1d\,6nrala- sorokkal is tdmfikkal Lorrigalta ezt, hogy a
kot a faanyaggdrbiilcle mentn. gerincel olyan helyzetben tartsa meg, ahogy
A palinkozishoz haszndlt vdrdsfcny6nek lefekterl6k.
e g l r n c . r z a l u n a l .u g ! a n a k k o er l r g h o r \ z u -
nak 6s legalibb 1,5 hrivelyk (38 mm) vastag- A BoRDAZATtLLFrz rEsh A UERINTRf
nak kcllelt lennie. Rdadasul megfelcld fdt Rainer a gerinccel pirhuzamosan egy gyalu-
l.ell(rI talcln i J/ ot rlokeheliJ helsuorrtol'e- lallan v6rdsfeny6 rudat er6sitett a haj6pitd
hez,.rmelyjellemz6a hooke.lipusi haj6kra, l e . 7 e rr c i e j e n e k ' z r r u g e r e n d a i haomz i. t , . : a
a 161telik-vagy tdmed6kiikhoz, 6s a siil)'os nargo alonal neveTerr. Amint az egle' bd-
Iarldkehez is (1.az drtit). A legt6bb hasonl6 konjrck elkdsziilteL, amelyeket 6I gorb6n n6t1
miretf haj6n a fart6k6t ferdin fogazott ldJdrcbbol ille\7letr o..7e. kel nyer. lenlo-
lapoldssal tdbb darabb6l illesztcttek dssze. 16ccela szam6rgerendrhoz er6sitette 6ke1.
Reiner ragaszkodott ahhoz, hogy a lart6ke A fen6kgerendikat igen szelesre keszitelte
< $ e r l e nd r r , r b b orll l i o n .a m e l l n c ka r o ' t i r a - (a fenkmerevit6 az dt darabb6l ipijlt borda
nya v6gig hosszdbanfusson. A gcdnc anya- legals6eleme),hogy egy m61yhornyot, eresz-
ginak kiv6laszlrsa sem i.olt kdnnyii. Ebben tiket vdghassonbe16iiik,amivel a gerinchez
az esetbenis az az 6ltal6nos gyakorlal, hogy illesztheti 6ket. Ez a mddszer semmi eselre
ker \ ag) Iobb ddraborlrpolnako' re. de Rei- sem 6ltalinos gyakorlat: sok haj6ecsegysze-

118
H A J 6 6 P i T 6 S

A HAJOORR A PALANKSoRoKRocziTisE
A tul.tnkd eszh,ihat sulb 6 zrettJarii,
Mitd.n es)eshihrtuit (fenl) hithniis salcMEnh o6 szegehleI ij szi tik
so"dosaEsal vdlosdlott sdbe \.olmltr blstlabal tr A furdrokdt Mg6zl6ba ft.iftott a6-
tula4bozadJ'obDal,. tialo.al o t taaba'-e 4 haibatt r^Jentd aaaglt tlusjhhal ton ik
heshentehb,V dldkn bo&ii hdraw ddrabbdl klsziilnek

rien csak a gednc fels6 6l6re dllitja a len6k- ben ferdere v:igjdk, hoey a meghailitol.
gerenddkat,6s csapol6ssalrdgziti- pal6nkok pontosanilleszkedienekrdjuk

A HAJd FED6LZETiVELESENEK PALANKOZAS


BEALLiTASA Reiner, nmel l6tre, a francja m6dszer sze-
A Dteoilin f al,inkozdsa
A gerincet szend6kosanegy enyhe leit6re rinl vegezlea palJnlozast.L mdd.zer\zerinl nrtu 6ah a d^zkdk bekd
fektetik, farral lefel6, mig 5 b6konyokat liig- el6szor csak minden mdsodik pal6nkot sze- alit ilrlzEna k es)ndshaz,
g6legesen6llva er6sitik a gerincre. Emiatt a relik fel, majd a hi6nyz6 s6vokatul6lag tdltik u hdjnlestkliko oltlalAn
bajo merulerenaglobh h:ilul. mrnt cldl ET- ki. A n6met eljires szerint, amit term6szete-
sen a franciik is kdvetnek, a pal6nkok fel- hdspa a paL4kksotuh ki)
utdn egy vekony feny6l6cel vdgnak, amely ziift. Ezeketa ftseketszir
r a u n e g y k i ( s r \ e lh o $ / a b b i \ . m i n l a h a l o rakisat a haj6fen6ken, a gerinc mellett kez-
fosztatonhndbA hessh
Ezt a lcet a borddk fe1s6veg6re kiviih6l dik, s irgy haladnak felfel6, hogy nem hagy- hehdethdccal dugTozni
ero\rlik fel. A hdideprlom.ter a haio m6g( nak h6zagokata paldnksorok kdziitt. h.ll. A csq|nttugatu2db6
:illva \'6gigtekint a l6c menten, es szemre A palankozi\ nem ('al. egysleruenLigy sal is fahal@pti..tdtkeft!
megy, hogy az egyenesdeszkikat felszegelik ntea belderih d homJak
addil lg zirjz azt, mig a haj6perem ivelese ba.Atuihu a hajnt cise
megfelel6nem lesz - ezl az ivet fogia kdveG az el6kdszitetlbord6kra.Minden palinkdesz bo\dtj dh, a laldnhtte!,hdk
ni a haj6 oldalpatinkozasa-Ez az egyik olyan kinak egyedi alakia van - ivesre kell 6ket fteslasadaaL,ezzela dt
munkafdzis, amelyhez a hai66pit6nek nem fiir6szelni, 6s az ivnek tdk6letesenpontosnak sarca^ nlg szorasabbai
csak j6 mesterembernek,hanem mfv6sznek kell lennie. Minden pal6nk alakja valameny- illeszke.lik.Az dn alafos as
nyire kiildnbcizik a szomsz6djddt6lMiel6tt Ielhiin erctes haitX san-
is kell lennie. A megfclel6en bedllitotl l6c hdk hizzel kelku eblge2-
. e n D y ;l r' e l ll e v i g
m e n t e na m e . l e rb e i e l o l im felerilsiten6k6ket, beteszika gdzd16be. A pa-
nb ezt a nankaigtftlesfel
nia az egyes borddk vdg6b6l, hogy a borddk lenkokat el6szitr csak ideiglenesenszegelik ad@bt, tuCgpe.lisst aktut
magass6ga kiadja ezt a gydny6rii ivel. Ez- fel. A i'eglegesrdgzit6st galvanizdh ac6lsze- a bghellmtlenebb test-
u ran d bokonyok kiil.o elel a \zul'ege\ rzoS- gekkel v6gzik, amelyeket besiillyeszteneka

119
deszkdkba melyitelt furatokba, hogy a lyeket a mdr feler6silettpal6nkokkdz6sze-
haj6Iestkiils6 feliiletCt simdra gyalulhassrk. gezett.Ezutdna hai6orrt6lh6trafel6haladva,
Reiner ezernyi kicsi dug6t vdgotl a hul- minden egyeseketkimunkrlt, der6kszdgben
lad6k vdrdsfeny6deszkdkb6l,ezeket ragasz- kis fadarabokater6sitvehozzriiuk,hogyt6k6-
A CoBLE letesenkitdltseka rest.Ezekszolg6hakmrn-
A cable@ iszdkh2lerane r6ba m6rtotta, s a lyukakba nyomta, hogy az
Iidi tr@tohkilujnlecesha- ac6lszegeket megv6djea rozsd6soddst6l. tasablonkent a kdzts paldnkokkvig6s6hoz.
I6 zhaj,tja, dne b et,tsr Egyes cronakok e' baiok rezszegekkel ke-
tne&eh, hoer'a l49as szailnek.A rezet rigysz6lv6nsohasempusztit- Az EPiTESuroLSO MozzANATAI
panrtl leheset ,i?e ba ja el a korr6zi6, viszont igen drdga anyag, s Miut6n a palrnkozAs felrakdsdt befeiezte,Rei-
6drmi 6 o.Ll ai$zah1izni.
A haj,i aft6t n@ewE' egy6ltalin nem olyan erds, mint az ac61.A ner \ekil{tott a ilagarozdsmunkaigdnyesmri-
hog elmgetihne i,nh, hai66pit6k soha nem hasznalnakegyilft rdz- veletenek.A pal6nkdeszk6k kdziitti U alakri
hdtulrijl tuine ?edig ltpos 6s acdlszegeket, mert a k61fm elektrolilikus r6seketkenderk6ccaltdltbtte ki. Ezt kdve-
fehek{. A haji elejCkethe reakci6ba l6p egymdssal)6s id6ve1 tdrkre- roenujrbb ldrad'ago" mdvelerkoverkezett. a
bezex tudlt, ilet geinc mennek. A munkav6gzdsrehaszndlt haj6k fiireszelttdlgyfa bord6k kijz6 g6zbetrhajli-
a haj6f&dn Wo!, hisne
tiildst hajnfehahlrt ! dho- legtobbin ac6lszegeketalkalmaznak, 6s ha tott merevit6bord6katszerelt,hogy a hai6-
zik-A hdjih a fartiitujne ezcket a szegketgalvanizdldssalv6dik, leg- lest szilerds6g6t megndvelie.
szerch hoswi komdqid al6bb egy Evszezadotkibimak. A cs6nakmindk6r oldaldn, a hdts6 ne-
I t1ttal iflinr i i Ak,dneb et Miutdn Reiner v6gzett minden mdsodik gyedben,a haj6kdz6ps a tat kdz6ttegy-egy
tuNt hnzbd d heltirc palank felero\rre.evel. megcsaka munka ki- igen er6svizszinleskdnydkfdt,gydmot6pi-
ah^ztanah, ds6ah knz-
oetlentl Melftt wlikhi sebb resz6n volt ItL Most tok6letesenponto- tett be, hogy ezzelis tov6bber6sitsea test
a xtzb61,flihn a htljdldrd san illeszlve kit6lt6tte a r6seket.Mdg v6ko- hdts6rsz6t.
nb 'ppdfenetut [ne nyabb 6s hail6konyabb faekeket vagolt, amc- Befejezsk6ppen a hai6 belsjdtnh6ny
d Pafton.A haLlsz$6@h r6tegbenbefesteftea fen6kdeszkdk felett, az
sojd$Agos lMl|a oltan alatt pedig egy vastagkdtrinyretegetkent
torloilutu alhnlw' @tuU fel. A haj6testkiils6 feliilet6tis alaposanbe-
tztlhiiIhjidih terni szet6
hibnbMd. A ldli kitet kihinyozta, kiveve a ddrzslceket, amelye-
a Yorhhitt-i Witbtben ker viszontfehelle festett-
hthat'i M cabb.A jabbol- Amikor el6szdrldtogattammeg a f6szert,
dati d IhB 17 hb (5,2 tu) ahol Reiner munk6hozldlott, az dkdrszem
hossztitilotlh tut ozdtd 6ppen akkor rakott feszket a szarufdkon.
Az&t lett az Cn gleoiteogomne're Dreoilin,
mert ezt a madaratigy hivj6k ir nyelvn.

A coBLE
A Dreoilinr;'emaz els6megval6sultdlmom.
Ndh6ny wel eze16tt,amikor Anglia keleti
paflvidekekijzel6benltem, elldtogattama
Yorkshire-iFileybe.Itt egy eg6szflolta nyi.
Lottcronakotlalram,aminl er6\ szelbeni'
hullemz6sbanfulortak a szdIIeLMivel arra-
fel6nincskik6t6, a haj6kkdzvetleniila lapos
part l6tt szembefordultaka hdmpdlyg6
buk6hul16mokkal,6s faral el6re futottak
partralIzgalmasl6tv6nyvolt.
Mivel csaknagyonkeveskikdt6 van a part
mentn,a ro&letipusri cs6nakokatfgy terve-
zik, hogy kijzvetleniila part mententudja-
nak haldszni.El6sz6ra hai6 olrit tolidk be a
vizbe a magasds6lesofiuk kettszelia hul-
16mokat, mig a hai6h61s6hpos fenekek6ny-
l1yencsriszika homokon.A lapospartra far-
ral el6re hrizzdkfel 6ke1(legal6bbisakkor,
ha er6s a hulldmvers),igy a m6ly orrr6ke
belevagjamag6ta homokba,6s a hulldmok-
kal szembentartja a haj6orrit. Hdrul a lapos
fen6k viszont sim6n felcstiszika homokos
partra. Ezek a halrszcs6fakokvitathatatla-
n u la v i l d gl e g i o bpba f lm e n r i v , ziia r m f v e i .

120
K T Z M U V E S S E G

A C O R A C L EC S O N A K
mikor m6r Walesben6lIem, hal- A coracl6t egy kicsiny evez6velhajlott6k-
lortam a c ra.hrbl, ahogy Wales- A csdnakorra el6tt az evezdtcsavar6mozdu-
ben a coracldlhivjdk.Ezt a cs6na- ialtal hdztek meg,6s a cs6nakigy haladr el"-
kol a Teifi foly6n mind a mai na- rc. Az e\ez6t egy k6zzel hajtotldk, hogy a
pig haszniljdk. m6sik k6z a h616kezeleshezszabadmarad-
A teifi coraclehasitottk6risfav6zszerke- jon. A coracle-halrsz dltaldban folydsirdny-
zet6tkilenc, 6 l6b 8 hnvclyk (kb. 2,03 rn), ban halaszolr-mald a partra evezetrd\ L.o- CoMcLETiPUSoK
6s ezekremer6legesenfut6 m6sik kilcnc, nakjavalegyur| \ i\. / a\er.rll. 5emhogy5odra\- A robutztb Ircabdlse
ug! S@en ear@kndre
5 ldb 3 huvelyk(kb. 1,6m) hosszril6c alkot sal szembenevezettvolna. ftt asJoffidjdt a buhold-
ia. Mindegyik l6c kSrulbeliil I hiivelyk 1977-bensegitettema Teifi folyami coracle- tin htzfldhtua d-,agr
(25,4 mm) sz61es6s egynegyedhi.ivelyk haliszoknak megszervezni egy expedici6tl ldb6r nas)tjsa hdtdtuzta
(6,4mm) vastag.Miulin a l6cck nagyj6b6l hogy a Westminsterbena parlamenri k6pv1- a.s. A ualei coraclik,
egyeg6szhdtendt dzraka foly6viz6ben,hogy se16kn61 lobbizzanak egy torvenyiavaslatbe- tuinl a Ltansolenis a liif
caraclesahkalkezde ege-
ke116cn hajldkonyaklegyenek,dsszedlliljdk nytil6sa ellen, amely torvnyen kiviil he- sebbszerheze Iteh aouak,
bel6luk a cs6nakvdzdt.Ezt a mfveletet ket lyeztc a coracle-hal6szalot.NEgy coracl6b6l a fad dszeh:tztaa hA aL
m6dszerrelis vegezhetikjvagybelesztrjdka 6116kicsiny flotta evezett fel a Temzdnj s a daldt, hos hebet ddjat
ldceketa fdldbe,s amint a vdzszerkezet elk6- sdros\Yy'ellington
csizm{inkban annak rendle E eaeziiwk.A fii@e$zd
sziilt, nagyobbsrilyokkalmeghajlitjdlshogy ds m6dja szerint meg6lltunk a Lordok H6za \dhatt a fonou horithoz
h^anlalolan htziilt, s es)
a j6rmt alia elnyede lapos formdjat,vagy kapuj:iban, ahol felettebbdijlllftjs elb6ndsban kiizefin elhebezenpad
el6szdra fen6kreszt6llitj6k ossze,maid a volt r6sziin1<. Sajnossemmit sem 6fl el az ex- nereaitettehi a
l6cekv6geitfethailitjik a cs6nakoldalaihoz. pedici6nk. ".i^zer
Akdrhogyan ke\zuli5 a \a/. a ko.irak lbnJ-
s6rahasznill fiiz- vagf mogyor6vessz6 lbnaF
tal er6sitik meg,s ebbenv6gz6dneka lcek.
Kdt l6c egy keresztmerevil6 la furataibafut
bele.Ez a deszkafeszitiki a cs6naLol,s egy-
ben evezdpadk6nt is szolgel.A cs6nakv6zdt
hagyjdkneh6nynapig sziradni, miel6tt be-
vonndk kalik6val vagy vitorlar'6szonna1,
amit aztin lekitrinyoznak.R6genvriszonhe-
lyett marha-vagy l6b6rt haszndhak.V6gii1
egyb6rfbgantyrit, kdt6l-vagyvriszonhevedert
er6siteneka coracl6ra,hogy a tulajdonosaa
hdtdravehesse.

121
K E Z T \ T U V E S S E G

VITORLAKESZITES
itorl6s haj6m,a Dreoilin e$-sze- kireritette a kovetkez6 csikot, 6s igy tovdbb,
r( gdlvitorlrzatot hord,amelyaz egiszen addig, amig el nem julotI a vitorla
6rboc e16felhrizotr kisebb 6s a Icnri el'o 'arkdho7.MinJen egyc' c\il, ne-
mdgekil'esziteltnagyobbvitorl:i- h d n y h u v e l y l . n l i r er u l n v u l t a . , / e l e k e ne. '
b6i 611;cz ut6bbi egy ferddn dU6vitorlar(- egymist is 6tlapoltdk.
don, a gaffridon fiigg. A vitorlaraktir sza- Maid kdvetkezetl az el6rajzolis rnii\elerc.
bilyszert fehailt6sdhezegy rend alapvitor- A ieleket kr6tnval rajzolta az anyagra,ahogy
lezatol kellett beszereznem)ami a zag,,uitor- a szab6jeldli a kesztil6 ruha r6szeit.A kr6la-
l,ib6l (ez a nagyobb vitorla), egy on'aitarlabdl j e l e l ., r o l g i l r d ku r m u r a r o u lkaa l s z o r g o ' v d r
$gr- tarcflitarLdbbl(ez a kisebb), egy nagyobb r6n6nek, akik a vitorlapadl:is vdg6bena var-
orr,titorldbdL 6s egy xihanitorldbil (ezek az rogepeiknelillrek. Mo\r igcn furg<nes kizi-
orrvirorldk kijltnbd26 mirct( v6ltozatai) 111. r6lag szemm6rt6k6rehagyatkozvaia vitorla-
Az irorsz6gi takhelyem kbzelben keres- varr6m a kr6tdval bejeliifte a vitorla Arrdsdso
rj
r e m e g ) \ i t o r l a k e . z r r o t .r.g r b u l . l . a n t a m ddsait, iller.Je az Ek alak( bevarrisokat az al-
Mr. Gcrard Downerre Dunlaoire-ben. 'o e a fel.o elelen. jo 2 lib (0.6 m) ho"zu-
Pr6bdham meggy6zni, hogy a vitorl:i1m sdgban. A bevarr:isok c6lja, hogy a vitorla
lenvdszonb6lleg)-enek.Ezt az alapanyagola enyh6n dblds legyen,ugyanis a teljesenlapos
mdi rcngererek nag5oni' lebe.'iilil . meg vitorla kevsb6hLiz.
akkor is, ha dseik,kdztij k Nel son,6vszrzado A vitorlaviszon csikokat ezutangippel 6sz-
kon kereszliil igen j6l elboldogultak velc. A szevarrt{k.A varr6n6 I 2 hnvelyk (2,5...5cm)
lenvrszon azonban tij kor6ban Liss nyrllik, szlessdgben illapolta a v6szoncsikokal,majd
6s ha nem lokdletescn szdraz dllapotban 16- az 6t1ed6smindkdl dldt vgigvarrla, 6s kij-
rolj6k, elrothad. z6pen egy harmadik sort rs felvalrt. A vr-
Mindenesetre, nah6ny megbes2616sI kdve- toriat ism6t kiteritettek a padl6n, majd
r o c n Jc t i r / r r l e n l l u l k e m e n ya n r a g n a lm i - Mr Downer clkezdte a vitorla sz6leinek
n6siretluk, igy kompromisszumol kellett
kijlniink, s olyan lenvdsznal velaszlottunk,
amclybe n6mi szinletikus szdlat is keverte\
de a \/nve\e cppen olyrn. ug5 i' nez ki. e
olyan a tapint:isa, mint a val6di len vitorla-

Mr. Downer j6indulatfan engedteihogy a


nagyvitorla elk6szit6s6nek legkririkusabb
mrivelelit v6gignezzem.Jobbra, a Dreoilin
vitori{zatrl bcmutal6 dbrdn fcltiintettem a
r i t o r l ae g 1 e .r e \ z e i n e h
l .d g ) o m a n ) on\ e \ e i l .
A nagl.virorla/e/rd dle 11 16b(3,35m), a r.tsd
dle 2I lit: (6,40 m), a sz61fcl6li 6le 10 16b
(3,05 m) 4s az alsoile t4 ldb (4,27m) hosszu
letl, igy a relies vilorlaleliilel 168 ngyzetla-
bat (15,61m') tett ki. El6szor is, Mr. Downer
d r d g ]o g o a n l . i f e n r e . r t e t vt i l o r l d p r d l d s a n
l<r6t{val mcgrajzolta a vitorla alakjet. Ez a
munka ncm csak nagy szak6rtelmet6s gya-
korlatol kivdnt, hanem tekintdlyes matema-
likai Iuddst is, hiszen alapkdvelelmnl; hogy
a nagt dtorldnak megfclel6aerodinamikaifor
m:ija legr-en,amikor kifesziil a sz61ben.
Ezurdn a \.69 viszDakat kiteritelte, hogy a
po,.llonlevo I rerardizorfediek.A \irorla fug
g6lcgescsikoLb6l ill; a v6szoDsivjai a hdls6
6llel pdrhuzamosanfutnak. Enndl a szeg6ly
n6l kezdve Ligurilolta a \'69 vitorlavrsznat,
cgy 6leslssel gyo$an le\'6gtaa hossz6l,maid

t22
V I T O R I - A K E S Z I ' I E S

VIToRLAZATTiPUSoK
A \,irorldzarszimtalan lipusrl isneriiik. A
ladn virorhs haj6n, , holland bojeren s a
gaffos kurtefen a f6\|a t1 sdlf Ltituldnid
hordja, mie a Chesrpe*e szkipenkdz\.ctlc-
niil a, drbocrahnzzrk a nag!'rilorldr.

b616 huvclyk (kb. 15 cm) riihagydsrengedve


a felcslcgcs anyagoakdrds+oriil levegta. A
vitorla vigleges alakja mosl \'ih lithat6vi.
Kdvcd<czctr a.lrg.6lotr bb az.aza rcJfpontok
hclyinck bejeiijlse 6s felszerel6se.A rtga-
r / l J r a g r A / i r l r d . n 7 o l . n i Lr. l . i l ' n e m i *
mcrik e kifejez6st a vitorlafeliilet er6sszl-
b c n \ r C ) \ i h . r h a nr a l o ' . b e n t e ' e rt e l c n t i .
A fogdskoleleL a vitorla mindk6t oldalan A MESTERSEG
SZERSZAMAI
1c16g6rovid kd1ldarabo\ amelyeketa vitor-
Vdlanikor ttlj.: ! giszib.n
1rn drhrizva,egy vonalbanvarrnak fe1,s arra Ltiztul lantttk is b,rttz-
haszn;ili6k dket, hogy a visznat biztons:igo- tk atno dhal.,1xitu,
san az als6 \'itorlarfdhoz Ldtctzz6k.Egyes lahisritd n6tet urfttnl
vitorldLon aker h6rom sor reflpont is lehcl 6 o b2in bdr leDioiddt
hd:naL. A bnr ltnlbrtLl'
Ha az er6s sz61mian mir a legfels6 sofi 1s
kbz.llir s.drlt,.sip ki zttl
hasznnlni kell, legjobb, ha ki scm vitorl6zlk
finsiisztuel tudn nl
az ember a tengerre, ryaud a ttt d dut'raNi
\ 4 o r , r . m e r ( \ a l . z ( m r c .d ! i l o r l r k e . r i tai@asznon. MaMf sds
r6m kijeldlle a vilorla sarkart azdsi eshdttd na] ninLLnLlipftl .^a*
sarhot,a ttitarltLrytahal es a xiLarlalejct (.1.az ndk,s ki:rel ntir s:ihu
6ak d hbtah.enekrt,azdz
.i&rtt), amelyeke ttjbb vrszonrdtegerfeh,arrt, 6ats:ed&., tls.tit .1.
s airl,vuLaszlotta ajkel A nigy lyukba rir?gliArt, A .-6.an iluuggdLisnn
16mfiiz6karik6kat, mds ndvendir?&etsajtolt, Att, hdi tltihd d |tuk
6s ezeker biirloftokkal mg jobban megero- k i.loLeozasdho. i les?aflr
siletle, ug):nis czcken a fonlos ponlokon .-dr tic6 U st has.i,ilw k.
A ttotak.eu (titsli) fejil
hihetellen n.rgy er6k dbrednek. Utoljera ki- d tinstiLtsttiv htbtezik
jeldlte a liiz6szemckhelyet a vilorla als6,fel- d tn. u clr)ih aldalan,
s6 6s sz6l leliili 61emenln a friz6szemeLen
drhrizorl vikony korellel er5sitik fel a visz- d 2.1fis tuiit ld hdldq.tcs
nat a rud:zalra , majd a vitorla kdriil fut6 csal,a r insliaitushesesit
srqibhdklahrc forditotla a figyelmt. ,A.sze-
el6rrjzol6sit.Ahits6 611c1
kczdre,6ssorjdban g6lykdtclct a f,itorla als6 6s sz61lel6li ilcrc
mind a ndgy oldallt vigigm6fie, miktjzben varrla, ami naglobb teherbirrst ado[ r va
f e \ z ({ n l r r l o l r , r , /J r } d g o l . j m : h e / i l l - szonnak, 6s vidre a kidorzsijl6d6s ellen. A
nylbc dgyazotl ac6lliiskil haszndll. l\ fe1s6as a hdts6 ]et dupla szeg6lyeziivdszon-
sarkokal az draLLal lerijgzirvc kileszitene a csikkal criisitette meg.
vitorl6l a padl6n. Ezt kijvct6en, e8)'\.61<ony N u . .r g t l . e r u l t r h a r o mn r g rr i t u r l a i a) .l a r
z r n r g e .h u z o t ri i d n . r ' r ( c l r u J e l ( o f u l .e rrn6zisrc is 6letre sz6l6antarl6snak kasziift,
a z . i n ( gm e n t e nf r r t . r r ' u n a lraJti T o l l . \ i g \ i d - olyannak,amelyj6l birja ,r 16li\iharokal is.

123
I

K E Z M U Y E S S ] j G

KOTELVERES
indentlc kaitdl elk6szitdsea ros erejEr az adja meg, hogt h6ny Ldtlrgai so
Iok, szarlskmegcsavarrsdn,dsszc dornak 6ssze.Vegiil a kisz kotelet leddrzso
fonisin rlapul. ljr6scbb L6t6l ka liL 16sz6rkef6\'el.
szilshcz azonban cr6sebb ros
lokra van sziil<sg.A viliig lcgjobb k6lelcl EGYEB KoTELALAPANYAGOK
kenderb6l L6sziilnck; ebb6l voh p6Idiul \ p / m u r u g y J nl - \ . - b ( l e h e r h i r u . l. " r l o ' .
mint a kender, viszolt soLkil kdnn]cbt'
a .k a r t t r l ': h l u r i
N e o n h r j o i ' 1 J lL o r c l z e r e
b J n r \ i l d g\ . , r n r ro . / e h d i u i a e \ l . e n J ( l m e g m u n k r l n ie. / ( r l d 7 , J nJ d i n P i l .( . n l c '
k6tl rendkiviil er6sJtart6s, as lassankopik l<isebbhaj6k vitorlakivond k6telei gyekran
cl. Sajnosazonban,ma miir a kender lcr ebb6l kisziilnek. KszitcneL m6g kdlelct sz1
nesztse a legt6bb orsziigban tilos, mert zitb6l is; a miianyagok mcgjelenseelajtl cb
ftjstje b6dit6, 6s krbii6szernek mindsul b5l illitott6L et6 a zsincgeLets spirgrkat.
SZALMAB6LroNl'
A jura a kender-sycrgdbb rostokb6l ill6
KO-IEI-
I kdtebh tulajtlaahtfI'ri A RosroK FoNASA rnkona Beng:liaoul../rrmJ/il'.Jo mino\egu
nsu$da,| tustahbil,.10ni A kendcik6tl a rosrok fbnrsdvalLszLilA lc- ldr(. lc'/ulhermcs mrnilrhol. a fu-
"mrly
szmakbiL 1l k
kisziiltuL. . rr.l '2,
a r i , o r r k c r d e r r. l o . z o r r u r a t j c l l m ldp-szigeteken 6shonos. Sajnos mrnapsrig a lel-
ltlkis:iti. oldl,cbit toki - r n \ u r d nr : l n l j l .l v d P i) e l r a r o l r t i r l ' r l a r r e . o r u l r a n l r g o k a ri J r c , z r l e l \ , , l t o r r . irk n ' u -
Ln6en tuekligrcIhetjnk a
srdLnaki1.leh sak6n ni!. szeLer. Ezutin kavetl<ezik a gerebencz6s. an)agok.A m[anyrg szdlb6lsodort koleleL
A h1ol Uthdnj hiitiU.tt.i vaCyis fisils, a szdlak rendczese,a rdvld azonban term6szetesc[soLLal ke\,6sb6iarta'-
lai ki22d 6d.-diid u szdl rostok clrivolilrsa. Kot6lkaszit6sl<ora tono a . d k ,m i n r. I e r m ( - / . 1 ( - l - p - n r . r g ut " r ' a i '
nnt tuikrzbI J.bdlndta derekdhozer6sit cgy j6kora koteg kendc os-
r ^ r .d l o r g ol o n o k c r e h l o r g a b cr l . a . . t i a' t ' - A FONALTOL A KOTELIG
d; ;2 .tctb.n .et bi.iltli
kt hbiil,nsbn.inL jDnb g6rc kot6tt csom6t, majd fonds kijzbcn hit- Ragcbbena legtobb angol tengcri kiLor6ben
rilva, engedi, idagolja a rostokal-A kotel mcgtaldlha16voli a kdl6lszin, cgy na$! nyl-
K O T D L V E R E S

rott partr6sz, udvar, ahol a hosszt rostokb6l kctzbcna k6telkszit6 sokszorkilom6lcrckct


kd16l L6szrih. Egy ilyen udvar hossza leg- gyarogort.
al6bb 80 yard (kb. 73,2 m) volI, de lehetett Amikor a lbnalak a helyiikre kerultck, a
240 yard (kb. 219,5m) is. 20 yrrdonkent (kb kdl6h'er6 segddjeelkezdteforgahi a fon6kc
18,3 m) egy-egyT alaLf illvrnyr helyezteL r6k horgait, mikdzben a fonalakat r h:its6 k.-
cl, amelyen egy sor t-elfel66116csap vezettea rckhcz kozel elhel)ezelt dgrezerovcl(m.i.
rostokal, megrkad6lyozva,hogy azok dssze- n i r c n c r e l l o l c v J g )b a f a 0 . T e l v a l a \ 7 llraar
gubancol6djanak. rutrdk.A kotel be5odroda.a kozbena t.u -zko
A Lijtdlszin egyik v6gn rilh a fondkerdk- tolyamaro\rnko,,eledelr az elso kcrek dll!a
kel felszereft illvdny (els6 kcrk) (1. len0, nya fel.
ameJyenlegal6bb hirom forg6 kamp61 he- Amikor a kdt61 mir annyira feszesrecsa
lyeaek el. Valamennyi kamp6 egymist6l varodott, hogy szinte meggorbrilt, a kdteh'e-
fijggerleniil foott, de egyctlcn Larral le- 16 riigzitette a csuszkdr,majd jott az igazr
hetett 6ket forgrsba hozni. Az udvar misik rriikk: az 6gvezet6t elkezdle az els6 ker6k
v6gdre keriilt a kerekes vagy csisz6talpra irdnydba tolni, igy a fonalak a benniik l6v6
a l l . t o r ta l l \ d n } l J , . u \ / l u . a m c l l r e . / i n l e n fc.zulr,egnell,.i\ztjnhcrocn. d fonal\odr,'a-
felszereltek cgy lbrg6 horgol (h:its6 Lerk). val ellenl6tes irin)ban kijtdlle csavarodtaL
A fonalat oda-vissza vezeltdk a kdt6lsan Ennel.Lo\ronheru.hog) a korel nem bomlrl
egJik v6gat6l a misikig a h6ts6 Lerken ia- .lel migrrol. Eg) Iapa\zlalllolel\ero pon-
l6lhat6 horog ds felv6ftva a fbn6ker6k Iosan tudtal hogy a miivclct kdzben mekkora
hdrom horga kdzdtt; a szdlak rdgzitse fcszit6er6tkell alkalmazni.

KodLuRn ,M, ..c^s..R.f, ammEl

A KorbLvEREsEszKozEr
A hijtalurd leEfontosabbc:2kiized lzedl.ibb
htuab eslnbtbl li1getl.niil, deMonase
bessgelJorli hanu. A horsohates bakv
erdsitik.A Ddstasabbkdtebh h6zil6ihe. a
fent Llthafihoz hasa nan khefiifi szdlt -
zahez erdsitett,foe6hevldklel hditolt, lo
h6heftbe szereLhrtt:ok lziibtiseseh.viko
nrabbkijtulckhez.azont elesend1est est-
sz.rtbb bdhB (1.baba)

125
KEZI'IUVESSD(;

HALOKOTES
il6r igen sokfile c6lra hasznalnak' a k6zepe t:ijin pcdig egy peceL (a nyelv)
ezrt az idijk folyamin szrmlalan taldlhat6. r\ 1ib is a pccek kdz reLeril<fel a
hdla,fajtaalakult ki. Elk6szil6suk I i n . r , )r g \ r , , u ' a n .r,r ,k o n n \ e n , r rn- e g , r ' -
alapelvei azonban gyakorlalileg bujtathat6 a hurl<okon.
azonosak.IIaga a hdldkdlds rendkn,nl io"
ig6nyesmunka, ugyanakkor nagyon cg!sze H,4LdcsAPDAK, vADFocO HiLdK
rri mr:i\,eleteksorozalib6l dll. Mindosszc egt' Vidken legg5,akrabbanaz oblds hil6csapdr-
szcg6tykdtlrevan szijksig a hil6kdtas clkez Yal tal6lkozhaIunk, amelyer\.adiszgdrnnyel
dasihez, amelynek hossza megegyezik az tblytatotl iireginyil vadaiszathoz hasznilnak.
elkaszitend6hil6 szalcssdgivel.Sziiks6gvan A nyulak kotor6kainakbejirata el helyerik a
n r g n a g \ T e n n \i . r g u z i n e g r e. u e n l . rur l i ' hril6t, majd leengcdik a vadrszg6r6nyri ftjld
m ( rn ; k e l ll e l . e l r L . o m o r ' o r , . o m " ( . z u r . aln. A menekulain-vil egy mnsik kijiraton
r o n \ o l c d , e \ r z r \ L l l k e l r o' c m , k ( . / r l e ' e pr6bil t:ivozri, otl azonban a h6l6 virja. A
nck m6djit. Lar6Lra fiiggcsztcn hosszrihll6kal a kolorak
FURGEUJ]AK 6s a lalplrlkoz6hely kozdtt moze6 tiregi n)u
G! anitoh, haErudnursis Jak, illetve a hil6 fele hajtott mezei nyulak
a hmihdrni enfileba A HALorii
nlolth sipehenftisiti h; I I d d r e l J e h
. r l o h u ,(,l c g e n d . .
h J I - l m r ' P o n ' elroga..rra ha .zn"ljrk:; l-Jl l \ :\ ',,rhriro r(-
eanbu ji art ladalni, b u . \ " g/ . i n o r f a lk ( l l c n rd o l g " / n i a a h d l o l i e szeaz lillstrs hullj is az belegabalyodiL.
hag) fte nir! d dtahrdl \ : . o r c m u n l . dh d m a r od n " r - l e l b i I ( f g c l n e .
hdldszh.ilihati nlg lthe l z e t . . ^ t n f e l r a l a l r cck h d l . k u r or u . , r m i HALASZHAL6K
kn Linhihizi 6omazi$dL.
A hih rtnan, llallrlo nem mis) minl cgy kisebb fa- vagy csontda- A lest6bb hil6 halaszatrak6sziil.'IhLin mon
ujjdt fedig nindentnit^l r " b . . ,n e l l n e l r $ i l ( , F s e n / p , / . |, , b ) b e ! J s a \ . danom sem kell. hoel' a halaszhrildknak16
aaeJJino"nbbalabilnsi
nneeletnil utulahetetbn

I,,
tI
'i....:,': 1.,,l

i-.;
t)6
H A L O K O T E S

H,{L6KorEs
A zsin'irt.l6s.at d szestb
hnft lhez efi | i I ih sot 6 otuih-
kal (szorit,JtujoLc^),nihih-
ber eg) t'itId,ltj|al segitih
megtattantM egenkut
llrkftdtetet. A knahlzd

K
/.{
satuhxotuizhdhoz az ebi
sat tuI hatzndhhoz hit est
hetsze| $ n t rcI fi niatat t<iI
{WN
hdn,llnah, 6 ioelt hetds

szer6velvdgaelensz6mli vdhozata alakuh ki KER1TdHAL6K


az id6k folyamdn. A kerit6h{16 (m6s n6ven hnz6h6l6) igen
Agyalomhdl6t a haliszhajd vonlatja, de az eredmnyeshalfog6 eszkctz,ha megfe1e16 ko-
is el6fordul, hogy szabadonlebeg a tenger riilmenyek kdzdtl a1ka1mazz6k. A h6l6 egyik
ben. Ezt a hdl6fajtat mar tal6n dvczredek6ta v6g6t tijbbnyire a parthoz, a m6sikat a ha-
ha'znaljjk a lel,zrnhezkdzelmozgdn) rlNrri Ja.zhayohoz ero'rtr(. A hdlutkiirbcnvonrarni
halak.peldaul mal,rela.hering ragt tengeri kezdik, mig cisszenem z6rul a k6t v6ge,k6z-
pisztrdng kifogrsira. A halrajok beleisznak refogva a halakat. Manapsig a hal6szbdrkrik
a h6l6ba, ahol csapdiba esnek. a nyilt tengerenis igen gyakran alkalmazzak
A lazachaldszok,akik gyakran a hdzam e z rr h a l o i a l r a A
r . l e n r d h a l oe g t i k v e g e rk i -
el6[i foly6ban haldsznak - hozzd kell ten- vetik, 6s b6j6va1vagy egy cs6nakkal- benne
nem. hogy telJe'enillegali'an rel.erzloha- egl hala\7rnd,sal - megielcilil.maid a haid
i6kat vagy c6gehdl6kathaszndlnak.A rekesz- sz6lessugarri k6rt ir le. Amikor visszat6r a
t6hdl6 nem m6s, minl a foly6parton egy cd- kiindul:isi helyre, 6s a k6r bezdrul, a h6l6t az
vek leverCsevellehorgonyzott,kdzepn zsik- alidra er6sitert gytrlikben v6gigfut6 kijt6llel
kal eiliitott hild, amelyet a sodrdsra mer6- dsszehtzzdk,majd lassan az eg6szeta fedel-
lege'enfe.Trlenelki. A konn)ri. ",inte telie- zerrevontaljdk.
r e n l J t h a L al irn \ z i n r e r i k u ' ' z a l a l ' m e g j e -
len6seforradalmasitotta a haldszatnakezt a EMEL6HAL6K
m6djdt, mivel a halak nappal sem 16tj6k a A haldszhdl6k egyik szellemesvaltozata a
hdl6t, igy azttn 6iiel6s nappal egyarantlehet hosszt nyel( dghegyhdl6 vagy emel6h6l6.
vele hal6szni. Ez nem m6s, mint egy ndgyzet alakf hdl6,
A rekeszt6h6l6 egyik vditozata a fen6krc amelynek a n6gy sarkdt zsinegektartjik ke-
leengedett silyok segitsegevelrdgziletl fe re\ztrudal \Jrkaho/ erosrrve.A hdlol i \i7-
n6khdl6, amellyel a nagyobb m6lys6gekben fen6kre engedik, ahol egy ideig fekve hagy-
dl6 halakat lehet kifogni. Egy-egykisebb ha- jdk. mrid felemelik.Tgr mindent elfog.ami
l6szhaj6 olykor aktu l0 m6rfold (16,09 km) dppen lelette irszkal.
hosszisdgri h:il6r is leereszl; 6m, hogy ezek
mekkora pusztitist v6geznek a lengefe-
neken, azt nem nehez e1k6pze1ni.

FENEKVON6 HALdK
{ halok maril. nd8} (sopolirr a fenekvono
hel6k alkoti6k, amelyek zsrikszeni alkalma-
toss6gok,6s amelyeket a haj6k a tengerben
vontatnak. A h6l6 nyil6srt egy kiildn szerke-
zet tartla nylwa.
A fen6kvon6 h6l6 egyik 6si \t,ltozata az
apr6 szemrifarkash6l6,amelyetdaSdlykoregy
cs6nakhozer6sitenek,6s a halakat a dag6ly
vezeri a hdl6ba. Kisebb vdltozarait patakok-
ban, keskenyebb foly6kban alkalmazz6k; a
halota ker parLhozero.rtik.hogyd-,/eg) ujr-
sdn mindent, amit csak a foly6torkolatba
be6zdnl6dagdly kin6l.

127
K E Z M U V E S S 6 G
! t | . I

BORKIKESZITES
z dllatr6l lefeiletr 6s megsziritott rudat a hurokb6l; ennek hatisera a szii el-
b6r nyersen, kezeletleniil hagyva kezdett kitekeredni, mikdzben a szikladarab
hamarosan annyira merev lesz, forogva a fdld fele zuhant. Amikor a szii ki-
hogJ m6g meghajlitani is bajosan tekercdett,a ferfi iijrakezdle a csavardst,csak
lehet, ami lehetetlenn6 leszi bdrmif6le fel- most az ellenkez6 idnyba.
haszndldsit.A nedvesb6rviszont egyszenien A b6r feszitse,csavar5sanagyjrib6l egy
eirothad. Ezeknek a nemki\'6natos jelens- hdtig tartotl; kdzben a b6rt naponta beken-
gcknel(a megeloze.ere ketfelemod.zerlete- t6k struccfaggyiival. A v6geredm6ny egy
zik. Az eyik, hogy a b6rt olyan vegyi anyag- hosszri,rugalmas b6rkd16l lett, amely ellen-
gal kell kezelni, amelynek hat6s6raa nyers- 6llt az id6idrds hatisainak.
b6rben tal6lhat6 feh6rj6k Iovdbb nem boml6
anyagokk6 aiakulnak, ds megel6zik ezzel a AsvAlwr 6s NovENyrcsERZ6ANyAGoK
megkemdnyedstokoz6kristrilyosoddsifolya- Manapsdg a nyersb6rt szinte mindig kr6m-
matokat is. A mrsik m6dszer,amely az esz- tims6ban (k6mk6lium-szulfit 62tatvacser-
kim6k, az szak-amerikaiindi6nok, 6s a Ka- zik, amit savas oldatban v6gzett kezel6s
A NYERSB6R
(ISZABASA lahdri-sivatagban 16 busmanok krjz6tt van $ikkelere.) elor meg.Ezl a folyamalot6(va-
A nagmttrlii nJe$bdtt szok6sban,a b6r megtdr6se,"megdolgoz:isa". nyi cserzsnek nevezik; j6magam is ezr a
a felhatm,i Itu ci lj.tnak Az eszkim6asszonyok6llit6lag regissalpuhit- m6dszert alkalmazom, amikor b6r:inyb6rl
nesleleldd davl atjdhJeL. k6szitek ki, amely aztan a padldra kertil. A
j j k a f e r j i l k . ' i z m a i a h ovzd l oa l a p , r D y a g o r .
BizonJossekkben eg) n6v6nyi cserz6stma m6r csak akkor alkal
szedenfilb@ttsjdhd bdl1, NYERSB6RK6T6LKIKESZiTESE mazz6l! ha nagyon finom min6s6gt pel-
deaz n ebfa ul, hoe]
kailaztjAk a lastagabb A K\LAHARI-SIVATAGBAN ddul seb6szetic6lokra alkalmazott b6rre
nlahbdrt,awlrbtl dzt.ia A busmanok el6sziir is kiteritett6k a fiildre a van sziiks6g.
borr - 'zarva.marhr ragy eg5 nagyobbanti- Ndvenyi csez6shez leggyakrabban tiilgy-
lop, p61d:iulkudu vagy passzdnb6r6t , majd fakrget haszn:ilnak; a tdlgyfa krgdt rCgeb-
spirilvonalban hasitva egy sziiat vigtak ki ben nagy mennyisigben gyrijtdtt6k elre a
bel6le; a szij szdlessdgenagyj6b6l megegye- celra.Egl kedve.bregbdrdromnak.a de\oni
zett a vastagsdgdval,vagyis kb. 2,5 cm vol1..1 Moruelhambanelo Mr. Penpraisenek meg
rdbb mererho*ru \/rJal ezutdnegy fa agira ma is meg.,,ana rolgyfakdreg-hantd kese.
KEzISzERSZA-NTOK teket6k, majd 6tvezett6k egy szikladarabra amely egy iikdr ldbszdrcsontjdb6l k6szult.
A bt$eft1h is kihrs.i6ft tekert, vastag huzalb6l k6szuft hurkon. A Ennek az eszkdzneka segitsegvelgyiiitdtt
tszhiizei knzi t@Ioztudh
dz ;16 Msek,,alaniflt hurokba ezut6n egy rudat toltak, 6s az egyik be tavasszala kdrget: a fa k6rgb6l el6szor
a tomta, 4 b6f rizrittulitu, busman a rriddal forgatni kezdte a sziklada- egy henger alakri darabotvSgott ki olyan ma-
sindbbAdlebrc h6zn.ilt rabor, amit6l a b6rszij elkezdelt dsszecsava- gasanjamilyen magasracsak fel tudott ny[i-
fengdk;dz utubbiak kdzi rodni. Amikor m6r nem leh..tett tovdbb csa- t6zkodni, majd a fa kiddntese utin leh6ntot-
taflozih d szhlfakls (tit- varni a b6rt, az ember hirtelen kirdntotta a 1a a lijbbi krget is.
httu6). A nuntaI tuds!
rszt hitntelil, it6 kisek TiM.4RBAKoK,
kellaezik, de d fituMbb TALPASESZKOZOK
nunhithazes)kttdli, ibes ,'l titu ittdkc, n6 tutaen
p.ngh h6tu1lnak, ahelt hisolbtoBsnhn tu nA,
nekhajl66 dllitdni lehet .:=:rc ni ee| b.s b,isi bdl?,
vag ndgtabbbitrdb hiki
eh lsi hez est fi lbeh6i tat t,

M
h&estelznitettis lecsi.\zoll
fdftnk,Ab6'xatdhbe
kritk, najd J.tiitr'l l4feld
hdtddta nurhiliik Me.
A haz6zih kurhold)Jil-
hntuespeneijln d bnrl
()

w
M
128
B O R K I K E S Z I T E S

CsERzr6s
A biir$enis fdtetd as
aen 'tppehrszId nMka.
A hdldln6, riz6, ^eften
dlIdtbiitii h tuzs otdsa en
epszefl felatlat, a h:^ol6
a k ,la'lboh eh,ieoliui-
saa bdr hlsoLldllirll a h -
sollhtsel pediedshitf
hetud hahtess)mfltak

Ma mer pontosan tudjuk, hogy a cserzs timdrt6kdn vgzett hfsolis. A hrisol6ssor6n


sordn a tanninj mis n6ven a csersavlassan a b6r bels6 feliileterd a hrisol6k6sselleka-
kiold6dik a Iijlgyfakdregb6limajd besziv6rog partdk a raita maradt h6iat 6s a hisdara-
a bdr p6rusaiba, 6s kiszoitja onnan a vizetJ bokat.
mik6zben a rostokat bevonja a konzervdl6- Ezut6n kiivetkezett a cserzs. Ehhez a
anyag. cserz6anyagotigy kdszitett6k,hogy finomra
6rijlt ttjlgyfak6rgetn6h6r]ynapra \izbe azr{-
A B6R csERZ6sE 6s KIKESZiTESE tak. A folyaddkot azuiin friss k6regre szl-
Valrhaaz EgleoulrKiraly\dgbanvigoru lor- varryuztakdt. majd i llni hagyl6kazoni.. Ezl
vnyek szab6lyozdk a timdrmestem6get- A a mriveletet addig ismteltl! mig rendelke-
cserz6stvdgz6mesterembet (tanner) keze z16l zesre nem rllt a megfelel6kon(enlra(idjti
merev, fak6 b6r keriilt ki; ennek a kikEszi cserz6anyag.Ezut6n a b6r6ke1a folyaddkkal
t6st aadn egy m6sik iparos (crt?idr) fblytat- rli SodrokbehelleTlek.e' azni hagyLal.Az
ta, amig a tovibbi pdcolis, hdntolds, hasit6s dzlatcs eho harom honapiabanrobbszori\
vagy darabol6sutin a b6r rugalmas, f6nyes friss oldatba helyeztk 6t a be6ztatott b6ro-
feldlet( nem lett. Igy keriilt aztdn a nyerges- ket. mert ahog) moDdt:ik.ilyenkora bor meg
mesterek6s egy6bbiirmegmunkil6 iparosok (nyeli a csersavat).
"6hes"
keze al6. Nemr6g aarn a ktfele szakma egye- Ezuten a b6rt hat h6napig dllni hagyt6k A NYERSB6R
(TFESZiT6SE
stih. Egyszer j6rtam egy timdrmfhelyben a er6s cserz6oldalban. V6giil felakasztottrk,
Egtzer eg duszttlil nun-
walesi Llangollenben, ahol szint6n egy he- hogykic.epegien. maid hengerekkozoltisaj- kdsdolgazond IahJdMn;
lyen v6gezt6kmindk6t mriveletet.Nem sokl<al rolir,al elLarolrrotrdk beldlea nedve\siger. s) atj6 birhabdtijketMsBi
l6togatdsomutan aztdna mfhely sainos bezrirt. A b6rt a kik6szit6s sor6n kisebb darabokra tett ki, Az dztatd: astAzta
A miihely tulajdonosa elmagyar6zta n- vdgjik, 6s mil6n a sz6m6rcefa feldarabolt gat6 utdr o b6,1galj6
kem, hogy a nyersb6rt el6szor k6t h6tig me hajtdsaib6l 6s lveleib6l ksziilt otdatba ,z- feuoct Wt ee faherclre
A b6t peretutbe
srR\((\$e\{aq\{k(\\r-(rlNeguai\ts{ti\. t r'.sik- rl datre.-e\ ((e\kezra..sa\ segka.- J6z{tette.
\siw\$s\ \q\$\\,$\r-
rnajd esy h6tig kutyaiiriil6kben p6colj6k. Az pariak.tzutrn. amiLorabordk telig meg.zd' llek kina tuEzft1kntelehet
ut6bbi c6lra azonban mds helyeken csirke- radna\ kdvetkezik a hrisoldalon a ktil( hurkalt asf^zikx hi. Ez
vag)drsznorragyar io clkalmazrdk. A llangol- timdrkdssel vegzett faragrs, majd a b6rt egy zel a tuidvenzl elk nihe,
kutyate- asztalra tedtik, ac6lpeng6vel simitj6k, be- hog) M tnlket b6,xhi k ll-
leni timArm(hely az alapanyagot jen Ituh6ztdki. Is\t azltin
ny6szr6kt6lszrezrebe. kenik a hrisoldalon t6kehalmdiolaijal 6s n,, atunibtalatul
JeL
Mindezek utdn a b6rt ilmostak (remI- faggldval, megsz6riljrk, letdrlik a zsirad6- hotulhattaa felnlene a
her6leg el6g alaposan), majd kdvgtkezett a kot, ds ezutdn mehet tov6bbi feldolgozdsra. p6zta d ag11krdntiwtjt

129
K E Z M i V E S S 6 G

S Z I J G Y A R T OM E S T E R S E G
hozzdnem 6fi6 fgy k6pzelhett az r6sz6nek - tdmeg6thordozza,s sziiks6gvan
ember el6szbr a fark6llrl fogva a has16ra,amely a 16 hasa alatt kiirbe6we
pr6b6ltamegbefognia lovat,arra rdgziti a lovon a k6p6t, megakaddlyozva a
kdtdateaz ek6t,ds igy szrntottaa rudak felemelkeddset(farnehzkocsi ese-
fdldjdt.De nincsolyan16,amelyikiit mdsod- t6r). Kell tov6bb6a farh6m,amelymeggdrol-
percndltovdbbeltrimeegyhasonl6procedf- ia, hogyf6kez6skor vagyleit6n a kocsir6sza-
rdt. Nyilvdnval6nakttnik, hogy az els6em- ladion a l6ra.A farh6ma 16farak6riil kdroe-
ber,aki befogottegylovat, a mai sziigyhrmhoz futd sz61es, er6sb66zijb6l,valamintaz e szi-
hasonl6szerszdmot alkalmazott.A 16,ha ne- iatrdgzit6tovebbisziiakb6l:a csip6-6s6gy6k-
kifesztil egy sz6les,b6lelt b6rsziinalskiiny- sziiakb6l611.Az eg6szfarhdmotvkonyszi-
nyenelhrizzaa terheta sztigy6vel, felt6telez- jakvagyldncokrdgzitika kocsinidhoz.A ko-
ve.hogya hdm hdzdiatmegleleloen helyez- velkez6fontosrdsza farmatring,amelymeg-
tekfel.LehdL semtul ma8a\an. (emril alacso- Akad6lyozza,hogy f6kez6skor az egEszszi-
nyan. Neh6z teher hizdsakor,vagy kemdny jazatel6recstsszon a 16hdt6n.A farmarring
talaj szdntdsakor azonbana hiz6 akadilyoz- a szlirdszbdl6s a perecb6le[. A farmatring-
za az illat legzeset.EmiatLa ham fe,l6dese perec egy kdlesslkitdmdtt kem6ny b6r-
sordna kumet(vagynyakiga)(1.136.o.)hasz- gy(r(, amelyeta 16farkdnaktdv6rehdznak
n6latakezdettegyreink6bbelteriedni. fel. Foltos, hogya l6sze$z6mmindig helye-
Ahhoz,hogy a 16biztonsiggalhrizhasson \en illeszkedi6k a ldra.ktlijnbennyomharja,
magamdgdttb6rmilyenkocsit,ehhezegyme- s6t fel is tiirheti a 16testt.A szenved66llar
rev kocsirLidpar 5/ijksege5. dmelya kocsit pedignem kpesmegfelel6en hrizni.
illand6 tivolsdgbantartja a l6t6l.
A MESTERSEG ALAPFoGASAI
A L6SZERSZAM R6SZEINEKSZEREPE A szijgyafl dmesrer dltalel6dllitortgydnybru'
A 16a kumettel,a rudakkdzvetitsvel hizza I6szersz{mokgyakranigazi miialkotdsok.A
Kocsz6szERszAM a kocsit.A ldsze6z6msziiainakfeladatape- k6szit6smenetea kdverkez6:A b6rt megfe-
A hiten Athatd szeaz,in dig, hogya kumet 6sa rudakmegfeleldhely- lel6 sz6lessgli szijakrav6gi6k a tol6k6ssel
nehiz,to"k tt szeherckhn
,d:An alka.lna.!.A kllefl
zetbenlegyeneka 16testn.Kell tehdt egy Ez egymdrcdvelell6tottp6rhuzamv6g6 szer-
d hacsi,i ebe a htcsifl- szles,blelt kdpa,amely a rudak - 6s egy- szdm. A tril vastagszljakat a b6rgyaluval
ddk niaseflek fehiint etxe tengelyes,orrneh6zkocsi eset6na kocsi egy v6konyiti6kIe. A b6rgyaluegy vizszintesen
az a\ztahdszerelrdlespenge.Az etszedo a
b6lszijak6l6t vdgjagitmbdly(re,tompdra.A
sz6lez6vasat felmelegiwehizz|k v(gig a b6r
szln.A tilsdgosanforr6 sz6lez6vas meg-
getia b6fl, a megfelel6h6m6rs6kletre mel-
gitett vasviszontsz6pdiszcsikotielijl a szij
szlvelp6rhuzamosan.
A szijgyefi6 mesters6glegizgalmasabb
mozzanataa va ds. Lenc6rndthaszn6lnak,
mert ez igen er6s,tart6s,rugalmas,6s nem
v6g belea b6rbe.A vaff6shozsziiksges len-
c6rnapp nyolcszorosa a megvarrand6b6r
hosszanak. A crndt egy darab m6hviaszon
vgighrlzkodva, mindig beviaszolj6k. A var-
rrs $rdn el6szijr azdltesek helydttelolikki a
kerekes varrdsielijlovel.maid mindendlres-
n6l a varr66rsegitsg6vel egyesevel 6tszlirjdk
a borr.B6rsziiakroldisdnalaz jtledo.ziive-
geket f6lholdkssel6k alaktra vdkonltjiik
le. Igy az dsszeeresztett szijaktaldlkozisinAl
nincsen hirtelen megvastagod6szakasz;az
6tmefletfolyamatos. Ez6rta told6soka j6l el-
kdszitettl6szerszdmon alig 6szrevehet6k.
: z t l ( , ) A R t u \ ' tl -\ ' t L R 5 t - G

SzilcvAnro s z g R s z A m onr s n a s z N A r - R t u r
A no. '.,", /. n.l, dnn\r' es.ed Lrrdiu.l. A ftibbi bemulalon szerszimoLhasznilarrk sze
'fL h"$ , h"//. Fn e.rol ro r ten fe r n er F rint k6t csoporrraoszt,uk:\'ng6- (lyukaszL6kas k
Iik. Az irl benliatotl eszkdzdka l6szersznm,a ku sek) 6s jeldl6szersz,imokra (\'rrrdsjelot6kis sziLe
nei 6s a nyeregkszit6s sorin haszrilarosak.r\ ka z6k, illet\e mersz6k).A szlez6vasa1 iftaliban fcl
snl l:ibival a tu1dretimasztla haszniljuk! larras hevirik hasznillatel6ti. A nlgt vrllszilez6r lasLag
kjzbcn . mcstcr a lirdci szorilisrivala pof6k kdze b6rdk szildiszitisarchasznelj,ikn8y, hogt I nyelare
rogzili a b6rL.Isy mindkal kezeszabadonmarad az villal er6senrinehczcdve n)onjdk ! b6rre. A te-
irrrl askar Liilel vegzetlrir shoz.A hasyominlos n r d \ " \ r l l c l ( e \ r \ z r . a m c l ) l c l r o ! a r t o l r, e l . z r n e n
kizi \.ands l N c6na nindkr r6sar bef(zik egy- r lri nem csGzik mes a munka sordn.A rijhoririjfrit
csy L be.Az iral lyukdr szdmaku b6rbe,a kar riil ! az dkijlbeszoritvahaszniljikj scgitsglela nyereg-
biir kil olddlrr6l, esyn1iss.rl
szembeni(zik iI a lyu- p d . n r t o m - n ) - g d \ i I r ' l o . 7 c l r v a n " , n .m e r -
"
kon, 6s kdzbeniisyeshurokkai cson6l is kipealek. lakig.A nyergeslbs6yal az ill6sb6rthnzziik fela nye-
igt a k6,i\'!rtlis nen feslikfel lkkorsen1,b! a cdrna reglrzr.r.A nye.gestbg6lilldl a viizon lctdmaszNa
elLopik ug-! ehzakad. hnzzdLa kildnl feszessC(re I biifl.

ru{
" A H
\
@
E t @
IEiH
fl t | 't
n

H Hffi
\\fl
il&
u\\[
w t' tJ
N
A l)

%
t.1
IA
t't1
t.a
w
Hl B H
ETJ

E &ffi
Yffi,,..,,,"

131
K 6 Z M 6 V E S S E G

NYEREGKESZITES
gazdnkdzeli kapcsolatbaakkor ke- \ alsallban.Kozep Nyugat-Angliabangyar-
(iltem el6sz6ra nyereggel,amikor toltdk. Magas els6 6s hdts6 k6p6ii, m6ly iil6-
az 1930-as dvekben Ddl-Afrika s( nyereg volt, kifeiezett t6rdtamaszokkal.
Karoo tarlom6nydban, egy tuhn- Rajta a legkiilijnbbz6bb helyeken D alakt
szatban dolgoztam. Vasdrnap kivetel6vel r6zkarika fityegett. Ezekre k6tijztiik tdbbek
napi 10...12616rrijltdtrem a nyeregben,mig- kozbrra vize\palackote. a bekJSot. A bellyo
nem ndhdny ht milva azon a bizoryos test- a bilincshez hasonlithal6 eszkoz,amely a 16
r6szemenjdkora ke16skeletkezett.E bizonyos cstidjeire csatolvamegakad6lyozza,hogy l-
dtzzanar - noha elhelyezkedesebdlfaka- ge16skdzben az 6llat elcsatangoljon.Lovag-
doan.rzemugyrenem vehertem 'truccloiit l6felszereldstnk 6lland6 tartoz6k6t kepeztea
nagysrigtnak tiint. Fdjdalmas eml6k, de sok- b6rb6l k6szult nyeregt6ska.Ebbe k6tszersiilt
kal rosszabbul is jdrhattam volna, ha egy 6s sz6ritott hris kerlilt, s a tdbbnapos trirdkra
rossz nyeregbenkell ennyi id6t l6hdton tdl- mindig vittiink magunkkal egy szorosan
renem.\agl ne 3di Islen. nyeregnelktil.Ra- d\rze(\avartpokrdcoti\. amelyelaz elsoki-
addsul a rossz nyereg a l6nak is tdjdalmat pa el6 sziiaztunk. Ez lovaglis k6zben a t6rd-
A NYEREG ldmaszokkal egyiitt segitett a biztosabb ti-
SZERKEZETE A j6 nyeregnyilv:inval6an elengedhetetlen maszkoddsban.
A Apen jdl ldthat6 a M
tua q\eeodz (e dbfin feltdrele a megfe1e16ld-lovas kapcsolatnak. Akkoriban mindny6jan egy ausztral nye-
h^tunti aeat^dlattal). Lliszem, hogy a 16 a j6\'6ben is fonlos sze- regre vdgytunk leginkabb. Ez egy igen magas
A ldva ,p[Iih fel a nretus repet fog idlszani az ember ele16ben.A meg- hdtsd k6prijli, m6ly iilsri nyereg volt, 6s na-
dldltu ,edig d tule felel6 nyereg elk6szitds6hezpedig nlkiildz- gyon i6l n6zett ki.
"lastt, kernl A fttdes
rcgPitma heteden a j6 nyergesmester
rdz ldbait a l,lgsii ii$zedl-
lft,ishn a pit'ad zsebeibe Annak idej6n Aftikdban egJ rin. f6lmili- A NYEREGTORTENETE
tary nyeregben lovagoltam. Ezt a nyerget A kdt meghat6roz6talilmdny, amely a nye-
reg kifejleszts6ben f6szerepet iilszott, a
nyeregviz 6s a kengyel.Az el6bbit a r6maiak
feltehei6en Mong6lia nom6d npeit6l vett6k
6t, akik r6jdttek, hogf a 16 sokkal ktinnyeb-
ben es rzabadabbanmozog,ha a hdran livd
t6meg nem kdzvetlennl a gerinc6t nyomia.
Ez6fl a gerinc k6t oldal:ira illeszked6nyereg-
talpakra helyeztk |it a tdmeget. A mdsik ta
ldlm6ny, a kengyel, a harcok sordn bizonyult
rendkiviil hasznosnak,hiszen a kengyelben
felill6 lovas eyensflydt biztosan meg6rizve
haszDilhatja ldndzs:ij6t vagy kardjdt. Nem
rudjuk, li talrlra fel ezl az eSyverd. megL
korszakalkot6 eszkijzt, de annyi bizonyos,
hogy Azsirban a Krisztus utdni 6. sz6zadban
mir haszn6lt6k,6s a kdvetkezd ndhdny sziz
6v folyamin gyorsan elterjedtj 6s eljutott
Eu16pdbais.
A Weslminster ap6tsdg kolostordban egy
kis muzeumbanorzik a vildg legregebbii5-
mert teljes nyeregfelszereles6t,amely 1422-
b6l szdrmazik, 6s V Henrik angol kirdly
voh. E nyeregkifejezetten hasonlit azokra az
egyszer( alkalmatossdgokra,amelyketEti6-
pidban ijszvdreken hasznrlnak. V Henrik
nyerge javar6szt f6b6l kesziilt, magas, csak-
nem fiigg6legesels6 6s hdts6 kipival. Ul6se
viszonylag lapos, 6m feltehel6en biztos iil6st
nyijlott, igy a viadal sor6n a lovast neh6z
volt egyensilydb6l kibillenreni.

r32
N Y E R E G K E S Z I T E S

A ?,{xNA ELKasziTEsE
I futtd dnabdn tonPiti
hnzcea I'i ,isa rtqe9dz
htiznu.Elhasz, I sI nek hd'
rcn Iij:26a:szdb ,tbnis

(d pt1:tnd f.bd116d 4 ntc


fte leki szte).A kit
p dt aflt ka htircntii nri
" hLll "I
riflek na adni a ld

t,
: -
-__i
,_

nr

A NYEREGK6sziTasE
Egy modern nyeregszcrkezelcels6 rdn6z6sre
ohan bonyolulhak tiinjk, hogf az embcr
k6telkedik, r.aion kdpeslennc 6 is megtanul-
ni elk6szit6s6nekminden csinjiit-biniit. Va-
l o b a n .a n y e r g t . m e . t c rn a p S' z a k t u d r se '
t a p a . z t a l rbt i r t o k a b a !na n A m a g d ml u d r l
PAINAFAiTAK
lcnsaertorvo.oland",tltoltottem nehanr hc A pdndh hnlbnbbzO atd-
tet aianglia Kentben fckv6 Stapiehurslben, tuiah is tutetiieh khe eh,
egl fiatal nyerges,bizonyos Michael Farmcr de iedzatlatuhkell a ntells
mr:ihclv6ben. szerinlem egy i6 aszralosis cl tudn, k6szr_ tifwlhd, ilkLu d 16hd-
t], i.rrmtr m.'ter e!5edi.adorrlorr igazr reniJ a nyergesck ragaszkodnak az emLitetl tdnahJomajdhaz.A ktl,ek
miihelyek porl6k6iehoz.Manapsig a nyereg liirhdki st.ppehfanu a
tott nyerget kszitett, a mretczshezmindig ls t,16 nunka sziq
razar icregelt bul.l.fabol ke\zilik. e\ l.ova Pantos
vilt magival valamit, amit se a r6maiaL, sc a
mongolok nem haszn6hak.Ez a valami nem csoltvassaler6sitik. Av6z els6 kipnja ket lib
volt m6s. minl egy 61ommalbevont elektro ban v6gz6dik, ezekrecgy-egyb6rliil van sze
mos vezet6k.E krbelt a 16h6lrira hajlitva (az sccselvc. E ftleL a n]'eregpdma zsebeibc
6lom kdnnyen hajliL, dc az alakiat megtafi i.u'znak bele.A prrna o n5cregIo fele e'o'
ja),levette a hit formdjAt, majd a kapotl kon' aisd 16sze.
rurLo\',ro.anJrrajzoltaegl Jar,rbpaprfr"
A HEVEDEREZES65 A FENEKPARNA
A NYEREGVAZ A kdvetkez6 lip6s a hevederez6s.A hcve_
vdszonszalagok K6t
Visszatervea mrihelybe, a mester ki.rilasz- derek er6s, srrapabir6
lefe.zthe\(Llerl ii'zi'
lolr (g1 nlcreg\a/rl rgy U alJl.u lobbnl'rre ho.'/dnli e. nehrny
megadva ezzel az
l a h o lk e , / i r l l l . e r e l e l rd, m e l yp o n l o \ r ni l l e t t tenek fel a n)_eregvdzrar
iil6s alakjdt. A hosszanti hevedereket az els6
az adott 16hdtdra.
Az angol nyergesek a v6zat tdbbnyirc a is hils6 kepa kdz6, a kercszthevederekela
h(zzik fcl. Az els6
Stafordshire-i mijhelvekben dolgoz6 vezke- nyeregvdz k6t oldal6ra
igen lontos szerepevan:
szil6 mesterekt6l szerzik be Noha a v'za1 kereszthevedernek
133
K E Z M U V E S S E G

effe varridkfel a felrdnt6sziiakat.(Ezekhez giink egyik jele, hogy manapsdgdiszn6b6r


c\atoljdka heveden. amellyeld nyergelrdg- helyettmarhab6rthaszndlnabami gy6rilag
zitik a lovon.)A hevederezs el6tt a viz dsz- diszn6b6rmint6zatira van prselve.A ny'u-
szesvasalat6tbeboritiik b6rrel. (A nyerges- gati emberoly rosszulb6nik a sertssel, hogy
nek tudnia kell, milyen min6segf b6rt b6rdt amely az egyik legjobbalapanyag
v6lasszon az egyesreszekbebodt6sdhozL a csak ropog6srasiirve (hogy fogunkat tdrie)
128. oddbn a B6rhihiszlt's c. feiezetet.) A vagy .zalonnah6jkdnr lehet felhasznilni,
kereszthevederek szdleitdsszevartdk,majd amit v6giil el is dob,utrk.A kinaiak bezzeg
a hdts6kdpdraegyer6senkifeszitettviaszos- nem ilyen ostobdk.Ok 6vatosannyizzak a
v6sznatszegelnek. Ezut6n a fen6kp6m6kat sertdst,igy azt6na diszn6b6rtava reszeKi-
varriik fel a hdts6 k6pa eI6, a viz k6t oI- ndb6lkeriil hozz6nk.
daldra.Ezek voltak6pphosszrikdsbugyrok. A diszl6b6rt bevizezik, maid.felhirzz6k az
Rdgentegyapitval t6mtdk ki, hogyaz iil6s a iil6sre.Szegekkl rdgzitik,de nemtdl er6sen,
lovastilepealatt puha legyen. merra szegeket a Lorabbiakban ki kell meg
hfzni.
AZ ULES
Ezut6nkdvetkezikaz i.i16s alapozisa.Az iil6s Krssz,4RNY,FELRiNT6szij,
alapjamanap'agleg;nkabb gum;.semm;nt NAGYSZARNY
A KOSU gyapidval tdmijtt vrszon, mint az rdgente Most ktjvetkezik a kisszdrnyakfelvarrdsa.
A hag)atuintasegtkibn volt szok6s.A gumi, a gyapjdvalellent6tben, Ezek kemny,vastagb6rb6l k6sziilnek.Fer
kiisiit (1.I3l. o.) a rydget
nestet *ikdn nbe szaftat alaktart6.Az iil6sgumit a hevederres a adatuk,hogy a kengyelsziicsati6ttakarirk.
ta a tlde hbzt.A kiqen fen6kpirn6kraragaszriik.Ezutrn az egdszet A kisszdrnyakfelvarr5sakoraz iil6sb6rt le-
er6sszcivettelboriti6k be iigy, hogy a szijvet \e5/ik i \azrol.A ki\.zarnyes az irlesbor
6sszelM6pitue a szahkel. sz616tfeszesen meghirzva,rdszegelika v6z kdz6egyvekonykab6rcsikotvarrnakbe;ez a
A kiisii pd,ii a iedAl b- alj6ra.Ezt csakelmondani ilyen egyszer(;j61 varrrsv6d6vagykdder.A felvarrdsigen pon-
nton^ahor zdmah bsze
megcsindlnirendkivnl nehzfeladat.A szo- tos munkit 6sgyakorlatotigdnyel,mert csak
vetnek nagyon feszesnek6s r6nctalannak igy keriil a k6t kisszdrnyszimmetrikusana
kell lennie. megfelel6helyre. Ezutdn az iil6sb6rt ijra-
A kijvetkez6l6p6saz nl6sb6rfelhrizSsa. Ez nedvesitik,6s felhrjzzdkfeszesena v6zra,
helleren disznoborbolkesziil.Suegenyse-mostmdr vdglegesen megszegelve,
A felr6nl6sziiak felvarrds6ndlldnyegcs
dolog,hogy a c6rnaer6sentartson,mert ha
felfeslik,a nyereg 6svele a lovasis - leesik
a 1616l.Igener6sc6rndtszok6shaszn6lni,azt
is ketszeresenfiizve.
A nagysz6rnyaka nyereg legnagyobb,
vastagb6rb6l k6sziilt r6szei.Ezek a nyereg
k61oldaldn helyezkednekel, rijuk simul a
Iovasl6ba.A nagysz6myak els6r6szdtbened-
vesitver6szdgelikegydeszk6ra, amelyenegyr
a nyeregtdrdtemaszdt ut6[26 forma van. (A
t6rdtdmaszegy enyh6nhajliton kifliforma,
amely a Iovasterdeinekmegfelel6t6masz-
kodds6tsegiti.) Ezutdn a sz6rnyalhagyjak
megszaradni. Vegiil ezeneliils6r6sztvkony
b6rrel beszegik,ds az eg6szsz6rnyatfelsze-
gelikd vdzra.mindkeroldalraegyer-egyeL.

A PARNAELKESZiTESE
Mostan6ig tehdt elkdsziilt a nyereg fels6
HAGYoMriNYosNTERGEK
rdsze.Lissuk, hogyank6sziila nyeregp6rna,
JnnagM nindie ilter Mztd nrewet amely azt szolgdlia,hogy a lovon j6l feknd-
sr.rctten boltu. Az nlts tullr dsh,et. jon a nyerg.A p6rna a nyereglegdsszetet-
A trd dsconbtdm^zoh d lardt bEtosabb tebbr6sze;11b6r,illetvev6szonalkatr6szb6l
tjMzh4d6dt szolgdJjdh. A hnta@ikJeres|e ;ll. LeegyszerusiNe.a parnanemmas,mint
ie\enz6, h.s d xdz ac'jl 6 fdriszeijdraszt kdt b6ndte&kijztiik gyapjttiim6ssel.
ldthdrlh.Az iil'isbdrd nas6 ek6ashd^b
hjpd hnzi rM fiieeesztre,ani a lov6t j,ict A nyeregfels6r6szea lovas6s a nyereg-
v6z kdzott teremt k6nyelmeskapcsolatot.

134
N Y E R E G K E S Z I T E S

Ugyanezt a celt szolgdlja a pirna a v6z 6s be) a western nyeregig (amelyet az egeszna- EGZoTIKUSNYERGEK
pos lovaglrsra tal6ltak ki) terjed. A q eryesn ester! g szigart,
a 16 kdzdlt. A nyeregvdzldbil (a riszegecselt ege.li szabdltokswint
b6rfiillel egyiitt) belebtijtatjik a pdrnera A nyeregbentdltdtt hosszri 6rdk emlitese aldhitoltd bi a naea reaa
varr( borT.ebelbe.majd a parnal az el'd e\ ism6t eszembe id6zi a hajdani strucctoj6s heil a vildg knltjnbiizi -
a hdts6 krp6n6l is felvarridk a nyereg fels6 nagysdgrikel6st az iilepemen, amirdl korrib- szeh. Eszak-AIihdbahis
16szere. ban m6r panaszkodtam.A r6gi tdrtenet foly- Del-Eur6pdbdka nte,Ee
tatdsa az volt, hogy fijdalmaimon enyhiten- het fta is nehizfaodda
A modern nyeregbonlolull vondlailrdiz- dpttiL A riE a keszntereg
asztalonlehetetlen volna megtervezni;ez az d6, a kengyelben feldllva kiemelkedtem a d$zitdseiellenarci szen-
evezrede\ ha\znaldl .oran iejlodott. mig nyeregbol.aminek az lell a vege.hogy ami- betiin6.A Nhiz @6tem
v6giil elnyerte mai formdjrt. Nyih'6n a kor a lovam megbotlott, leestem, 6pp a f6i6 nleryet gtak'nn.Uszitik
kulonbdzo hdrlnalal videkenkent mr) es kel6sre. E16bb csillagokat ldttam, majd las- fhiseh tuikti\ ntoMtak.
san rae.zmdltem,hogt minden 57ornv(seg A hlercg tbwsit taotibb
mds tipusri nyergket eredm6nyezett,igy a htuelik a tujta ldoofindi-
\or a \zamar malhanyergetol,amely I fei- ellenre az iigy vrratlslul szerencsesfordu- szek.A westea nrerce
l6dd orsz:igokbanma is fontos szerepettrjlt Iatot vett; a duzzanatkifakadt. alaxalorakdszdbenleL
feko6 n! etus tal| ahnahhi)
sz ijt het6.n, tuae1sft esle
Nek hthJeltuesen, szaba-

135
K 6 Z M d V E S S E G

KUMETKESZITES
gyre ritkdbban, de m6g lathaIunk ndlt6k is ezt az fji16st, a kumel mdghosszri
hidegv6ni lovakat az eke e161t, 6vszdzadokignem ielent meg Eurdpaban
vagy a teli horddkkal megrakott Kor6bbana lovakraa mai szi.igyh6mhoz ha-
szekerethirz6 sdrdslovakat.Bdmu_ \onld szerszamor lellek (i. /Jr. o.).\agy ia-
latos, milyen kiinnyel birnak el e nagy ter- rombafogl;kokel-mint ma azokrdkelA id-
hekLel. Kd/elebbrol megviT\gilva larhato' rom azonbannyomtaa 16l6gcsajvet sakad6-
hogy a 16 va16j6bana kumettel hiz, amely lyoztaa l6gz6selA puha sziigyh6mfele szer_
eg].enletesenlerheli a 16 sziigy6t, de szaba-sz6mpedig hiziskor raszorultaz dllal nya-
don hagyjaa nlakal es a legcsbvelAkumet. kira. A vgs6soronalkalmatlanszerszamok-
ez az egyszer(nek tiin6 eszkdzi viszonylag kal a 16lesti erejdlnem tudtdk kihaszndlni,
djkelet( talilm6ny. igy az dkdr maradta f6 iSavon66llat a mez6-
gazdasegban. A r6maiak a 16 vdelmben I
TEV6K, oKRoK, LovAK t6rv6nyt is alkottak, miszerintegyp6r 16leg- j
Krisztlls u16n 500 k6rtil tdrt6nhetett, hogy feljebb 500 kg-nyi terhet htizhatott. Ekkora j

egy tevehajcs:ir meftdsillatrra merevr ku- rdmeget egy mai sdr6s16 egymaga is kdnnyen
metf6le szerszdmot szerkeszlett. Noha a elhiz.
mongolok hamar dtvelt6k, 6s lovaikon hasz- Mihelyst az igdi felvdltottaa kumel, ka
bontakozhattaka 16 igazi k6pessgei, s ez
nagybdnhozzdjirulra kdTepkorimezdSaz-
da.agfelviraBrasihoz. A videkenfeleslegesse
v616emberier6 azutrina vdrosokbairamol-
A KUMETRiszEI ta, a !8-lq. rzaladbanaz eglre feilodoipari
A kutueIhd.r.ft rd'2b6fill: v6llalatokndltal6lt munk6t.
A btb eLaftszbdl asa tustb1l
(tind.kettd ro szaln ti! al
!as) hulad,jhstdljna at A KUMETELdRESZENBK KEsziTEsE
tdfue), tdLanitu aJink ' A kumeleta szijgydrt6kkszitik.A kumeraz
Etbdl, dneb az el1ziikit el6r6szb616s a kumettestb6l611, ezeketkiildn
alkatit tsz toJt1lhazAttih.il k6szilik el, majd egym6shozr6gzi1ik.Az
h ziAi baftztldba ilesl
h.dik. A ndstobbkMeth
el6reszegy hossz(b6rcsik,amelyetcs6 for-
kej*e 4!) biiftntdt he' mdravarrnakossze.Ezt a csdvetazut6nrozs-
ltezneh,awlt a$sehall szalm6valj6l kit6mik. Haszndlatostdm6-
ld nrsakadAuozza,hos) anyagmdg a hullad6kgyapjdds a l6sz6r.Td-
M estbiza td narjdrd m6anyagt6lfiiggetleniil,az e16rszt egyvas-
pdlca segitsegvel t6mik kem6nyre.Ezul6n
felhfzzik a kumetf6ra,amelya 16marj6nak
alakj6tmint6zza,dssulyokkalformdraverik
Az el6r6szk6t vdg6t rendszedntdsszevarr-
jdk.Vannakrin. nyitott kumetekis. Ezeketaz
itlagosndl j6val nagyobbfejd lovakra vagy
szamarakra keszitik,mivel a zdrt kumet fel-
er6szakol6sa egynagyfej( dllatraa legtdbb-
szdrellenszegiil6stv6lt ki. A nyitott kumetet
egyszerrjen sz6tnyitj6k,6s a felhelyez6s ut6n
A z6rt kumetet fejjel
feliil ijsszecsatoljdk.
lefe16forditva hrizz6k6t az 6llat fein,maid
a nyakonvisszaforditjrk,6sigy csiiszratj6ka
megfelel6helyre.

A TESTELKESZITESE
El6szijregysz6lesb6rcsikol,azin. uszdlyt6s
egyer6sgyapjricsikotvarrnakossze.Ezut6n
a kumet torokr6sz6t6lkezdve,rozsszalmaval
tdmik ki a lestet. A kilbmdtt szakaszokat
folyamatosandsszevarrj6k6s form6zz6ka

136
K U M E T K 6 S Z i T 6 S

EsA TEsr
Az EL6REsz
rorokt6l a nyakig. A vdgs6 formizrs utdn az Az .ldriszt az dsszflatr,l
egsztestetv6kony b6rrel beboriti:ik, nehogy is finis utin a kunefdn
a kumel kidij sdlje I 16nyakdt u,1k famittd. Ezt kote
tden .^dnj.tk nsze a2 e16
$zLat snel.E tuMh,it
A FEMKERET -
itbh iit d szenn i td h ata!
Leeveeiil a f6mkeret keriil a hely6re, az jii,t, hihdnt [6 htret dlaf-
el6;6s;6s a test kdzdft \tgightz6d6 barizdr-
ba. A fdmkerethez csatoljrk az istrangol,
amivel a 16hlizza a kocsjt, illetve a f6mLeret
re vannakfel\zerel\c a \/ir vclero karil.ik i'
E karikdkon fut keresziil a gvepl6 vagy
haito5zar.Lg)kor a Letel fubol ke',/irll
Anlaga ma r.el. rezzclfullrlva Legfoliill<et
karika tal6lhat6; ezekbe fizik a kumel
6sszecsatol6szijrl.
A munka ja\'a reszeneh6zkes6s apr6l6kos,
m i v e lr k u m e l n e kp o n l o \ a nk e l l i l l c \ z k e d n i c
a lora, czerl egledilegkell elke'/rrcni A io
kumet alul e16gtdg, hogl ne foitsa a loi'at, de
nem lehcr nagyonbo \cm. kiilonbenleltofi d
. darabol ne-
. i n d e z e kd d c r r a a
l o n r a k a rM
h:iny f6 hosszisdgadatl6leltekintve jobbli- A KUMET KITOMESE
A kunetet a Liririlag e tuMkaloudndt
ra szemm6fi6k utain k6szilik rd szdhasotlon nesttr.h tun?k A ho$zil
szdl* nzszilndt tdtundk a lesobbto'
GYEKENYHAM nbanlasnnk. A tzdltuit i5 d b6rt a bnA
A kumet e kiildnleges, gv6k6nnyel tdmdlt megkiinnJitase ui get t beft .]Nesitexi k.
faitiidt maoapsrg mdr csak ritk6n keszitik E!! nesterq) MnhtaaP alatt htituft
T6masamis littam nihiny il]n darabot, de
iesziiajavet nem lalilkoztam. Anvaga beliil
s\elenVlonil, dmellnet l(l vegil egl\7e'
iuen o"zelorik A fonal tdzcpel egy lemfe'
s(vel m6g tdbb hetyen sztfeszilik' 6s tov6b-
bi gy6k6nyszdlakal fiiznek bele, hogv az
anyrga kemenlen lomolr lcglen A/ egev
alkalmatossdgotzsikvdszonnal vagy valaml_
lyen hasonl6 strapabir6 anyaggal tekerik
liorbe e' osrzerarrjak Ezzelke.z i' a l'dny
nyrj, de kell6en er6skumet, amely kiilonbsen
,lkalmai a'iatal cs;kolrlelszer5Tamoz.i\ara
A csik6k ugyanis nehezen l(rnek meg ma
gukon nehdz 16szerszimot.

1,37
K E Z M O V E S S E G

C S I Z M A -E S C I P O K E S Z I T E S
mikor az 1930-asdvekbenAfrik6- nak bele.Magam is hordtam mokaszint,6s
ban 6ltem, sajdl magamnak kel- bizton illithatom, hogycsoddlatosan
knyel-
lett elkdszitenem a cip6imet, kii- mes,ugyanakkorvizhatlanviseler.
lijnben mezitldb kellelt volna irr-
nom. Ezeket a cip6keaafrikaans nyelven KRETATcsrzMAK
r.),!ld"choenennek. -mezei cipdnek' nevezik.e' Hogy lal6lkozzamegy igazi csizmadidval,
r6zgdlicoldatba 6ztatottnyersb6rb6lk6sziil- eglenesen Kretarautaztam.A kreraiaks7r-
nek, igen egyszeflim6don:Az ember vesz mera a csizmaszinteszentdolog,hasonl6an
egykell6enkemdnyb6rdarabot,riihelyezia a f6rfiak ilnnepi alkalommalviselt t6rhez.
l6bda,s kdrberajzolja.Ezur:in a form6t az Ezek a majdnemtdrdig dr6 csizmrk fekete
el\o tonaltolI cm-rem69egy\zerkorberaj- bcirbdl.marerrekeszulnek. Akar 20 evig is
zolja.e kdlsovonalmeErdnkivagjd.6smar szolg6ljekvisel6iket,annak ellenEre,hogy
megi. vand cipordlp. A Lipofel.ore.z a ralp- mindennaphordirik6ket.
ndl kisspuhdbbb6rb6lk6sziil,dsvarrdssal Magasana krdtai hegyekkijzdtt hfz6dik
e16sitik,atalphoz. meg Angia falur:ka,ahol kir clizmadiai'
A z t s z a k - A m e r i k ai n
i di a n o k c i p d ; k e r dolgozik.Ezekegyike,MihaliszRoditisz,aki
mokaszinnaknevezik;egy darab nyersb6rt mir 40 6ve gyakorolia a mesterseget,el-
egyszenjen a l6b form6idraigazilanak,ehhez mondta nekem, hogy manapsdg bizony
vdrrj:ika ralpfe.,/r. majdegybererer i\ varr- rosszulmegy a sora;meglep6m6don ennek
nem a konkurencia,hanem az egyre jobb
min6sgiifthrl6zat az oka!Mdghozzeaz6rt,
mert a heglviddklak6i emiaft m6r nem gya-
log. hanemiuloval l,dzlekednek) rgl azlan
sokkallassabban kopnaka csizm6k!

,""-"..'.
w Mihalisznakegy pdr csizmaelkszit6se
amennyibensemmim6ssalnem foglalkozik
-

gffi
qtr
- k6t napjAbakertl. Amikor egymegrendel6
FrkeTik.a mesteregl bordarabonkiirberaj-
zolia a 16br1.Ezut6nmegm6ria csizmama-
gassrgit,tijbb ponton a boka ds a lib keru-
lett - dsszesenhat helyen vesz m6rtet.

ffi
1*ta
Ezuten papir szab6smint6tk6szir,6s ezek
alapidnszabjaki b6rb6l a csizmadarabjait.
tw
t&t
A CPESZMESTER SZERSZAMAI
Est ci?6tueelehed!.hbonlohlt szeth.zeri holfti, ezin
elki szi ti si hez sohfi Ie eszhi)z sziilt:I g.s. Szeeekhel es edi)l
a sa&at tuEzltih,a tbbbirasztdfral Msziku ltukakan dt
A v..e.en,ab. A -ip'i boat o hjt E tk' " gabl lug:eoen
El lJ....o htt atetpk ,ekkel. zabtahhi. ^ pttob p ?hn?ahb?tJi
.El n\pstih , " :ir t ,ob. A ronk bdtet 'o/ahft:.pbrpt otok"-

::":,1i':,:,;;::'"'*'rkatlee'ik'P'at':M"tudt
W
wr@
w wr i , , " " . t r #
@ TAIIUfuLU
M

ffi@
f f i : '

138
S I Z M A 6 s C I P 6 K E S Z i T E S

A csizma fels6 r6szc 6t darabb6l k6sziil: a


?szill.i(orr), ahalami (csizmafej),a kdt/trrt (a
csizmaszir kit oldala) 6s atena (sarok).
A lelsoresTr os\,,e\arrjdk - haromszorgep-
pel e\ egy.ler kezi iilreseklel- maid elkesTi
rik a vdszonb6ldst.Mihalisznak tdbb tucat
k a D t a f a ivdo l l , . r m e l l e k o z d lm i n d i gg o n d o
ran kiualr'rrotra cz Lieyfelelabardl ma\oll
mintehoz legink6bb illeszked6l. A b6rb6l
kszabott talpbIdst a lelfel forditolt kapta-
fdra helyezte, majd a kaptafira hrizta az
dssze6llitottcsizmafels6r6szt.A lefel6 fbrdi
Iott csizma talpa most a varga munkafelii
lete. A csizma b6rdt 6s a vdszonb6ldstegy-
aranl a tehelolegszoro.abbra kell fctzrteni_
,olyan kemenyre, mint az iiveg" ahogy
Mihalisz szokta mondani. Amikor fgy rez-
te, hogy sikeriilt megfelel6en elj,gazita az
anyagot,a csizmadia ac6iszegekkel amelye_
ket kds6'bbelt6volilott- az egeszeta kaptafd-
hoz rdgzitelte.
A csizmafels6risz6s a talp dsszevar-
rdsakor az okozza a legnagi-obbneh6zsdget,
hoqv a7 ember !arra' k<jzbcnnem dughatia
beie a kezt a csizma belseidbe.A beliilre
keriil6 ijlt6sek pediS visel6s kcizbenk6nyel-
metlenek lenn6nek.A megold6s,ahogyanazt
Mihalisz megmutatta nekem, hogy miuten
egy Sijrbe tdvel r6szben cisszevarrlaa fels6-
'8dr6-
re'zr a talppal egv bor'zriar.a rdmdr
Ei,iL oardoulo) r6gzitelt a talpb6l6shez; a
rogziftshez Mihalisz laszegeket hasznAlt,
amclyek bnnmaradtak a csizmiban, e76rr
beveresut6n lecsiszoltaa kidu6 rsziiket A
r6ma bevarrisa e16tt a mesler egy hornyot
kszitett a lalpba, bbe keriiltek az 6lt6sek,
igy jdrds kitzben nem drintkeztek a talajjal,
nm koptak el. A fonal lovebbi v6delmehez,
varr6s utin a horonyb6l ehdvolitotl bdrda-
rabor is visszahelyeztea varrdsra Az egyet- amikor nem viselte az ember A simf-a m6re- A FALUST suszrER
keriiltek, a te es alakja pontosan megegyezik a kaptaf6- Valahdaz dlacsanr6tino-
len olyan rdsz, ahova acElszegek lron iildneilii wztet We
tdbb b6rr6tegb6lk6szitett sarok volt val; feladata, hogy telisen rancmentesen n gszahnttl,ihdat bah
tartsa a csizma b6r6t. Ez azfl fontos, mert aJabahban.Kisfui koron'
MERTEK SZERINTI cIPo az elhanyagolt cip6k gy(r6d6seiben gyit- bM nlg ool.IdkKeletAfls-
A WEST ENDEN lik osszea nedvess6g6s a k6ros sava\ ame- Iiiban etimadiak, ahik
a Meard Iyek hatds6raboml6snak indul a b6r Aiogy eg ldr $iztuit eg] tan!6n
A londoni Soh6ban van egy utca,
dolgozj Mnh^ naeljtibdl
Street; nem kifeiezetten az a hely, ahovd az Bill Bird taldl6an fogalmazotl, ,'a csrzmak a k'i* eti bi ft N k n egfeleLd
ember szivesenelengednea ldnyet egyediil kaptaf6n sziiletnek, es a sdmf6n sziiletnek xsreeirt kdszt. ehel.Ak
Irr, d H. leen kiplafa- e..dml:ke\zilo ceg njj6". hotibaaegt nunH heten-
alkalmazrsiiban dolgozott Mr. Bill Bird, aki A kaprafa-e5 .amfakes,,rl,rkmellella mt- tu 3a shi ihget kereett,
mererrekesziteltc;pokel. Akkoribrn egy pir helyben dolgozottm6g fels6r6sz-szab6sz, aki
m6retre k6szilett cip6rt 600 lontol kellett a b6rb6lkszabja 6ssztoszlia a darabokat,a
fizelni. Az 6rba beletartozotl a fAb6l k6sziilt felsore.z aki
keszito, os\/evarria aTokal.d\ a
kaprafai.. imelyel ellelLek. es amilor a c\i7- cipdk6szit6, aki a
dsszedllitia felsdreszla ral-
ma igy 30 6v mrilva t6nkrement, ennek alap- pat 6s a sarkat.A cip6sz-6s csizmadia-mes-
iin k6sziteltdk el az ti darabot A megren- tersegigen nagy gyakorlatot6s iigyessdget
delo emellelt krpotr meg eg5 par 'amfat i'' kiv6n,tal6nez az oka,hogyma m6r kevesen
a m c l y eml ;ndi8 i c ' i z m a b a k e l l e r h
r e l y e z n i ' mrivelikezt az 6si szakmdt.

139
K E Z M U V E S S E G

I-.'ACIPO
K E SZ I T E S
udtommal a Brit-szigetekensoha- hasitdb:irddal6s von6k6ssel,maid egy jel-
T form6if eszkdzzel(1.^ szemka;zti
sem terjedtek el a Hollandidban, Iegzetes,
Belgiumban 6s Eszak-Franciaor- oldalon)kr\ 6)jik; ^z wols6.simirAsokat
pedig
llZ3itr sz6gbanm6gmr is viseh,egyetlen specidlisv6s6kkelvgzik.Evekendr hordram
fadarabb6lk6sziiltfacip6k.Ha az emberegy egypar facipoli kerti munkdkhoT, es lanu-
holland marhavis6riban i6r, biztosan tal61- sithatom,hogyamikor az emberl6ba hozz6-
kozik a facip66russal,akin6l halomban sora- szokik, fagyon kdnyelmesviseler; egyedtl
PRAKTIKUSLIBBELIK koznaka hollandul&/ozppnnek nevezettfaci- futni nem lehtbenniik legal6bbisnekem
Valahaa lesuibbfah^i Ja pok rinnena nalunk hrsznalato\klumpd nev nem sikeriilt.
cif bber dolsozox. A fah6 i
is); az drus mijgdtt pedig kupacban 6llnak Nagy-Britarnidban f6legEszak-Angli6-
Jaeip6ht'4t6 dhaLiban
tuesdliztea klie6einek a haszndlt, elhordott darabok. A gazddk ban 6s \Walesben a teljesenfiib6l ksziilt
ltibdr6l Msziihfatit szd- ugyanis,amikor megveszikaz ti cip6t, lead- cip6khelyetta fatalpri,vasahbakancsok ter-
b'iwintdt. 7,t ltlh.i taltis ial r regir;igy Jz aru5nal(J leli tirreldrebiz iedtekel. Nekemis van egypir ilyen bakan,
dskdarelnes^eleEh ul h<'n nin.cPn onndirl csom,amelyetlegalabbl0 6vig viseltem,de
tah. A fdtdlp el kd tere
A holland ficip6k ,ltaliban fiizfdb6l kc- ha kicsit rndbehozatn6m, m6g i6 darabig
ig) dztttk srinteko,l.ttlaa \ziilnel..A farn)j8ot elo5zormegfelelome- birn6. A fatalpi bakancsrendkiviil kenyel-
ideic htm,jlhatd na'ttL retii hasdbokra daraboli6k keresztfiir6sszel, mes visele1,ha az embet sokat ill, mefi a
megfelel6en formdlt fatalp remekiiltdmaszr-
ja a l6bat.Emellett az olyan helyeken p61-
diul tejfeldolgoz6kban,malmokban vagy
vdg6hidakon- ahol a padl6 hideg k6burko-
lat4 emellettsokszorm6gnedvesis, a lehet6
legiobb 6s legegeszs6gesebb viselet, hiszen
melegenIinia a labat.Annakidejena car-
martheni Mr Luther Edwardsl6lszereztem
be a cip6met, amikor azonbanijabb pdrr
A FELs6BEsz
6sA TALPosszEDolcozAsA
Miultih d fekdrisz d@abjai kizabtdb t' 't\zeoafttih,
d eip6zc@fo!:6tal a kaftafira luiw (I). Aniho abnt
fomtljtld i'lazitotri.h a talttu heltezih (2),
a tuedielel,ii
Mjd szesehtula tabbak hidJahitouhorcnthazstugelih.
A horontra etutjn esJb'rsztjdl (tdna) wsemeh (3),
tuail xisul a helterehentl a s'iNsaftzhapli (4)

140
F \ C I P I J K L S Z i T . h S

szcrctlcn volna rendclni,sajnilattaltapasz- szitelt horn)'ot pedig specidlis hon-voldks


laftt]m, hogy boltia mcgsziint. ezze] tovibb se1alakilotlrk ki, amel-vneka peng6jevds6re
csdkkcnt a walesi hcip6k6szir6L amng) rs eml6kczlct. Az clkdsziilt talpakat ezutin ra-
mcgfoglaikozolt lribora. karos halomba rakldk, hogy sziradjon a fa-
Mr. Ed$ards annak idcjin C-vn\,ylElledt6l an)ag. A talpkdszit6k nem azonosak a la
ranuft, aki Carmarthen \'jlrosdtdl 6szakra1. cip6kiszirijkkcl (1.4r. o.). RgebbentrIr Ed-
Amikor megismerlenl,Mr Elltd mdr igen wards a szomszidjai fdldjin kid6ntdt.e .
i . l J . r o l r , a / n n h . , nm , g m i n d . gl e i r u n oJ l . r i - t;ka r. (. mcg d hcl) '/ine.1felf,rrer/elteoker.
viussal dolgozolt,6s f6lcg falusi gazdilko- majd a hasrbokat a miihelydbe szdllitotta,
d6kb6l di16,sz6lesklicnlirrija volt. ippcn tg], ahogyan annaL idejn a \'endor
lalpk6szirSk-Ezutdn kovetLezerta fatalp 6s a
REGEN Es MA b6r felsdr6sz6sszeillesztse.
Nh. Edwards annak idcjin ndgy \'ig inas- A hck.'nr fcjtr r.ol JLgg.en,a lel\.re\,,
l u J u l r ( C ! i g F l l . u n . , ( r f " r ! , e l t o g : r uc . i , - eg), kdr vag)' hdrom b6rdarabbdl Ldsziilt. A
nadidndl, majd lovribbi mrsfdl 6vet est la- n6k is gyerekek libbelij6nek ltls6 rszt
cipijkiszit6n6l, 6s csak czutdn rezte fg]', E)akfrn cg)e len. gonlhhJ ^\','elng.rr hnF
h u I ' r ( g r e n p r J i l h d r n a l . o . , rd o l g ^ / n i S . r- darab alkotta. A facip6k fels6r6szelltaliban
jrt kcztleg vigta ki a cipdkhdz val6 la- kat b6rdarabbdl piilt fel: az egyik a bakancs
anyagot iltalrban iuharftir haszndlt, bar a orra 6s nyelveJ a misik az oldala 6s hartso
fxcip6kdszit6k nagy riszc inkibb az olcs6bb risze, amelyel LapoccsallogtaL dssze.
6gcftr rdszesitelte cldn!ben, rzzal eg,vnlt, A fels6rsz l<6szi1shez el6szdr a biiror-
h o g ya z u t " l ' h i a \ - r a . g ' e d J l , , n l ( \ u \ J r a rabra telrajzoljiL a kiszaband6elemeksza-
irhat6. ALLoriban .r \':irdor latalpk6szil6k bismintdjit. Eglkor a falusi bakancsk6szit6
(clrggc,r) bej irr:ik N-vugal-\X'aIes n] irkos bsszeet'(jtotte valamennyi kliens6nck a li
6gererd6it; a kidontort fir kereszlliirisszcl b-fol l,e./iil .zrba'mint,k"tA . bull ,zal-
feldaraholtik, a ronk6Lel birddal felhasitol k6ssel szablik ki (1. 118. ,.). a nagyobb kd
rdL. majd hordozhat6munkapadjaikonott nlelem drdekben a boka kdiuli risz bels6
helyben elliezdtak kialal<itani a cip6 du 'a peremdt varris el6ll clvikoryilottdk. Az
formijit. ,\ munkapadhoz egy kamp6val osszeillilott felsij16szlfrb6l kdszulr kaptafd
r o g / r r e fr er i . . a r . o / o l lA. L e h o . . u uk a t i a r" r l,h t"nto. m.r.ara hrTlak...rpologo
rdvdn a talpkdszitd nagy er6kifeil6src volr val pontosaneligazgaltdk,majd a kaplaf:ihoz
k6pes,s vastagfadarabokat is el tudotl vclc szegeztdL. A b6r formitzrisjit sokszor fel
vigni. ,\ sarok kialakitisihoz a fadarabot hevitett sritijvassalis scgitclrdk. Az elkdsztlll
kdzifiirssze1bcmerszettk,majd von6k6ssel lels6r6sz1lehnzl6k a kaptaf:ir6l, majd a
eltivolirotlrik a leleslegeslianyagot. A ralp talphoz illesztelrik. \rigiil a mesler a ralphoz
bem6lyedsit is kdssel \.ij16k ki, a talpon szegeztea fe1s6r6szl,a hornyot pedig a liimn-
kdrbefut6, a fels6r6sz rdgzit6sc vigett ke- val takarla e].

141
KE Z MiJ V E SSE G

K E SK E S Z I T E S
isfit korombanmindig azt mon- korlatilag egy poros kis szobavolt, amelyben
dogalt6k nekem az id6sebbek, egy k6szddi,egyoszloposffrdgp 6segymun-
hogy sohane induljak el sehova kapad 611tn6h6ny egyszedi szersz6mmalfel-
egyshilling,egybicska6segyda- szerelve.A falusi kov6ccsalkdzdsenkdsziteF
rab madzag ndlkiil. Az6ta nagyot fbrdult a tek a k6seket.A kovics vgezIeaz el6munkii-
vi16g.Amikor kskdszit6 kisiparost pr6bel- latokat: kinagyolta 6s edzene neki a pengdt.
tam felkutatni, egdszent6voli viddkekre kel- Megfigyelhettem, hogy a kovics miknt
left eluraznom, tdbbek kdzdtt Krdt6ra. Itl ta- k6szit k6spng6t egy kiszolgrilt teheraut6-
l61hat6, magasan az Ida-hegyen, a kis Zo- laprug6b6l. Vijrdsizzdsig felhevitette a vas-
niana falucska.A falu nev6nekjelentse:,,az darabot,nagyj6bdl a megfelel6formdravdgta
istenek oithon:ifak ura". Zeusz ugyanis a le- az iill6-beillesztett vdg6bet6ten(1.78.o.), tira
genda szerint a k6zeli barlangban sziiletett. felhevr(erle. maid a7 nllcjn kalapdccsalfor-
Amikor tiz 6wel ezel6tt tal6lkoztam az mizta. A pengeedzes6vela munkdnak ebben
utols6 zonianai k6sessel,AnasztazioszPara- a szakasz6bannem nagyon foglalkozott, ezt
szirisszel,mdr j6cskdnelmrill 80 eves.Bizony akkorra hagyta, amikor Anasztazioszkiala-
erezreeveinek\dlydl. es mondtaii. hogy mar kitotta a penge vglegesalaki6t.
nem fog sok6ig k6seket ksziteni, melt Anasztaziosza pengtnagyrsztaz elektro-
hamarosan meghal A kdzelg6 v6g azoDban mos ktjszdr(g6pen alakitotta. Ktjszdril6s
egyiltal6n nem tdltijtte el aggodalommal. kdzbn rendszeresenvizbe mirtogatta, hogl
Ezzel egyulr ke.ritett nelem eg1 ke.t. es en ne heviilidn fel trilsdgosana vas.A helyi izl6s
A FRANCTA M6DszER megnyugodva ldttam, hogJ tudAsa nem tog szerint formilt pengn egy ny6lcsapotis ki-
A franci@$zAciThieE vele egyiitt a sirba szillni, mivel 12 ves alakilott. Amikor elk6sziilt a penge,a mester
beftd Mshiszirthd Dizzet
hditou 6 hedresitetthb-
unokajdmar tdnulgartatole a mesterseget. h:irom lyukat frirt az oszloposfrir6val a csap-
jb
szdrnkooek L fi ezit eLL ba. Megk6rdeztem r61e,hogyan boldogult az
tahnkntun, fekoe dolsaz KESESEK Es KovAcsoK elekrromossdgmegielen6seel6tt; erre muta-
no*- Ebbena testheb)zet Amellett,hogyk6sekk6szit6svel foglalko- rorr nekem egy kdTzelhajtorr koszdrdr,e\
bennasobb er6t htlesek zolt, Anasztazioszegybenjuhteny6szt6is volt; elmes6lte,hogy annak idej6n - miel6n a fa-
hihjeni, a zaldnhnkpedis
lrlogatiisomkor is sz6p iuhny6jat tartott. luri iskola tanitoja lerl - a fia hajrorlaa ge-
fetfasjdA.a fory'j kereheba
frdesbdt btzcse|teketts u Azefl kezdett el ke.keszflessel foglalkozni. pet. Mutarott m6g emellert egy olyan per-
af"j anlasiar&k ikat hogy kiegdszitsea tijvedelm6t.Mrihelye gya- g6ftr6t is, amelyet a mellkasnak kellett
tiimasztani, 6s egy ijszerri szerkezethriri6val
hajtottdk fgy, hogy a hrjrt rijbbszdrdsen a
ffr6 tengelyekdr6 csavart6k.

A PBNGEEDZESE
Az elkdsziilt petrgevisszakeriilt a kov6cshoz,
ahol kdvetkezelt az edz6s. A kovdcs egy
agyagtdmbdt a penge alakidval megegyez6
iviire form6lt, felhevitette a vasat, maid az
6l6t a nedves agyagba nyomta. Ily m6don
csak a t6r 6l6t edzett6k kemenyre, sziv6sra,
mig a gerince ldgyabb marad! ennek az voll
az el6nye, hogy a penge 6le kell6en tart6s
lett, ugyanakkor a k6s m6g nagyobb terhel6s
hatisdra sem tdrt el.
Ezutan a penget rijra Anasztazioszmester
vette k6zbe, aki korundporral bevont szo-
vetkoronggal 6s kstisztit6 porral tiikijrf6-
nyesre polirozta a feliiletet, maid a nydlbe
illesztette.A2 utdbbi, legalrbbis az 6n kesem
eset6ben,k6t gondosan6s eleg6nsanform6lt
olarfa darabbol keszijlt.melyekel a pengen
hagyott ny6lcsaponkeresztiil h6rom szegecs-
csel rijgzitttek. V6giil a mester m6g egyszer

t42
K E S K E S Z i T E S

meglezte a pengdt, polirozta, 6s ezzel el is A ZONIANAT(ES


A rajRat@ a Wsdsa toh
kdsziilt a kds. ja l,ithat,t,anebet hifek-
zetEr szAnonrak^ziku
A KESTOK a bildi zotuianafdttuan
A keslok a 1ehet6legegyszenibbm6don, k6I til.dW*n6ter A reftdki
fiizfa darabb6l k6sziilt, amelyek dsszeillesa- bnl d1$penseknzel18 cn
hos,:r'.A ?erseesapiihoz
ve, eppen befogadtdk a peng61.A k6sesa lok
ddsikx, hdtdqabbnl dlltj
kt felt ragasztdssalrcgzitette egfm:ishoz, a kanciaor.raSiThier'-ben.A pengerszalag nt AI g)ij tt dtii sddtbdma
majd a nyil6s kijrd vkony ac6lszalagotte- a.elbol l(orJ(5oljdL.amihez eldirdr vrzlel otdjflibtt, nis a tukfi2fd-
kert, amelynekvdgeit dsszeforrasztofi a. Vdgiii haitoLll(erekkelmilddleLelt emeloskalapa-
egy kis lyukaszt6vai hdrom helyen rriitdtt az csot haszndlnals majd kezzel fotmAzzAkto-
acelszalagra,aminek hatds6ra az ac6l betii \ cbb. A pengerhevrrl..e, forroolajbamart-
remkedett a feba, ezzel megakad6lyozta, va edzik.
hogy a szalag lecsrisszona tok peremer6l. A peng6rvizzel hajtott homokk6 kdszd i-
Leexgnl a tok hegynl hornyot vrgolt a kbveken 6lezik. A kdszddis egy palinkra
fdba, 6s ebben egy vdrosrz huzalt tekert he\ezetl pdrnrn ha:on lel'.zika kb'zcjrdfe-
kdrbe. A nekem kdszitett k6s messzea leg lett. Megfigyeltem a r6gi fnykpeken,hogy
iobb min6s6eri volt, amit valaha is iaszndl gyal.rana kutlaia i' or ha\alr.r kij5zbru.ha-
tam,trmikorpedigeg)'zer elvrttemlor.zag t6n. AmiLor azut6nFranciaorszagban jlrtam,
ban egy kov:icsmesterbaritomhoz, 5 a penge l6ss csoddt: ott fekiidt hason a koszdrjjs, a
alaposvizsg6lataut6n meger6siletle,hogy az hdtin pedig a kutya - idilli jelenet!
egdszenkivdl6 min6sdgri.
Anasztazi,oszmester megmutatla nekem
antik k6sekb6l dlld gyfitem6ny6l is; ezek a
k6sekakkor kdsziiltek,amikor a t6r6k6k ural-
muk alart tartottik a szigetel. Sok kdsnek
gazdagondiszitelt, eleldnlcsontb6l,csontb6l
vagy kosszarvbdl kesziilt [yele volti ezek a
k6sekKr6ta tdrt6nelm6nek r6szd\'villak

A FRANCIA MODSZER
A krerainal'zervezerlebbformaban.de me8
mindig ksipari l6pt6k( k6sesipar mfLodik

EcY vADAszr6R NYELENEKRoczlTEsE


A Ktitdn @g) mtr-ben kisziih hiseketaz 1ls9 Nnd-
k{otl edsi, hog a njalcsq, is a fenge eg}e ea actad
,ablottJ.'i!'.,4ntht' a leaLd nLta awP aPcPdtt
Ldh,6 d hixdnt fotuird kdszbdltllt" a hases hialakitja
oi!l,ap l uEleEeJo,mJto,.o \ap b ? o 4)e14aEro.
4 b" ^ck.ska, r+mddt pqcafre. al 2 fraob )t ,
esatot,najd a lt,',.ahon 'itrezetett szeee\ekkelriigzltet
tih a ryil bwkatdrdl (3)

143
K E Z M U V E S S E G

MALOMKOVEK UJRAVAGASA
malomkdltliilete a haszn6latso- ezt a m(veletet 3 hetenteelv6gezni.A brit
rdn kopik, ez6fl id6r6l id6re tira malomkiivekrltalabanmonolitikusal!vagy-
kell vdgni,hogymegfelelden 6rijl- is egyetlendarabb6ldllnals mig franciaor-
jenek.A kt (egypdr) malomkd- sz6gi vdltozataikat legtdbbszijr megfelel6
vet, amely telies munkaid6ben, vagyis napi alakdra faragott darabokb6l,vasabroncsok
|l/ orrn ar orli a gabonjl. Liz napontauira segits6g6veldllitottrk es fogtdk dssze.A
kellen vdgni, amennyiben derbyshire-i ke- lo. \zazadvege fele kezdtekellerjednii
m6ny, nagy szemcs6jiihomokk6b6l k6sziilt. m{k6b6l - cement6s k6zrizal6kkever6kb6l
Ha viszont valamilyen kvarck6 az anyaga, form6zott malomkdvek,amelyek a ter-
m i n r j e l l e m z o ean f r a n c i Jm a l m o k b a ne. l e 8 m6szetes k6ndlmgkemdnyebbek. Egy mol-
ndrnak, akinek a meg6lhet6se a malomkd-
veit6l fuggttttJnyilvdnval6anaz volt az rde-
ke.hogymin6lrirkabbankellienujravagni d
kdveket,hiszena megmunk6l6salart Ie kel-
lett 6llni a termel6ssel.
Egy nagyobbmalom-
ban,aholn6gyp6r malomk66rijlt, hdromnrl
tdbb ritkdn mlikdddttegyszerre.

A K6 ISMERETE
A megboldogultMr Sid Ashdowneg6sz6le-
ldben molndrkdntdolgozottgy szdlmalom,
ban, a Sussexi-dombsdgon fekv6 Cross-rn-
Handben.M6g visszavonuldsa u15nis gyak-
ran hivtdk a megmaradtn6hdnymiikdd6ma-
lomba,hogytiravdgia a malomkdveket. Sze-
reicsere a BriFszigeteken(ira mind tdbb
hagyomrnyos, malomk6velm(kijd6 6rl6ma-
lom kezd iizemelni,mert egyretobben un-
nak ri arra a keny6rnekcsrifolt,eldrecsoma-
A M-{LoMK6 vic,{sA golt, szeletellvalamireramit a modern ma-
A tualatukdbdde^dindk,
la4'is a knlbnbdzdirdnj
lom- 6s siit6iparerdltetrdnk, 6sszeretnenek
hat roknah M elkiszitise helyettval6di kenyeretenni.Orszdgurkban
igek6i tt.bnAn! Az idilk a hagyom6nyos,igazi keny6r drdek6ben
Jbltdnlitupetze u d6z- kamp6nyol6kkardltve menetelneka val6di
tdh (d bmibeAjseh) 6 d, barnastirtktjvetel6tdmegekkel.
d*zfilnz us) hdJok(d
nesu @odt hieM lkedi sek)
A mdlomld\ekujrcvdSisa iSennehezmu-
ebend.z;sea jobb nind veleI. Hiszen nemcsakafi6l van sz6Jhogy
e stl 6ili shez fob)an alosaa egyszerdentov6bbkell mlyiteni a hornyo-
ldhatutL Ustaaakkar kat, ^zazaz ercsztdket A2 elsd probl6ma ab-
cso&ilat os beIeEondolni, b6l ad6dik,hogy a malomkdnem egyenlere-
hogt a Mnafs,ie h6 ti
latot knaekcAgha stifie
sen kopik a kop6sm6rt6kea kiils6 I, a k6
retjesen nesesezih @rd- talpa mentdnnagyobb,mint a k6zepefel6.
noiah nalahhdbeiwk rar Az egyenetlenkoprs m6fl6ket mdr6l6c,egy
zolati"aL A bdiltLdfeliile- hagyom6nyos, derkszdgiimrce6svdrdsok-
tl, .t astisa M nelltr fii kerfest6ksegits6g6vel allapitjrikmeg.A f6b61
6 h.luhtresztik szab
kdsziilt m6r6eszk6zt,a drekldt az als6 k6
(mds ndven fekv6k6) kilzep6n lv6 lyukba
helyezik.majd korbevezerik a ko felijleren.
Ilyen m6don k6nnyenmegdllapithatd,hogy
mennyitkell leszednia kdz6pr6szfel6es6te-
riiletrdl ahhoz,hogya k6 feliiletemindenhol
egy sikbanlegyen.A k6farag6kkiirebenbe-
vdlt m6dszer,hogy az elksznltfeliiletreegy
penzrmdthelyeznek,maid djra kdrbeveze-

t44
I I A L O M K O V E K U J R A V A G A S A

fFAviGAsAoz
HASZNALTESZKOZOK
I ptublr; 2 ek afelfor,Jitou
fo rs'iM ki t.tn 6 zth hoz;
3 6erllhet6 fejfi Muied
csAkdrtt 4 hepes 6dh.ihJ
fej; s hilibi 5dvintfej;
6 kizikalqr,i6; 7 ilezii

t 2

rik .ajta a mdl6eszkdzl. Akkor j6 a munka, (K6FoKoK)


Az EREszrdKozOK
ba az eszkdz mindeniilt maga el6tt lolia a iJRAVAGASA
p e n z e r m esl .c h o ln e m t u d ; l . i k l r n i t e l e l l e V6gi.i1jijhet az eresr6k kijz6iti kiemelked6
A sik felnlet kialakitrsdnak masik seg6d- resz, az ercszt6koz (k6fok) tjravdg6sa. Ke-
c'lkd/e egy eglenesmerolec.rmeltel !oro5 mdnyebb k6fajtak esel6benezt a leliileret a
okkerfesl6kkel kennek be, maid v6gightzzAk leheroleg urubbenelhellereLlapro bevag;
a k6 felnleten. A kiemclkedd rszekctv6rds- sokkal, az fgynevezett sridvdgnssallliljdk el.
re szinezi a fest( igy k6nn)'en megdllapil- A puhdbb m6szko\'6nviszonl az eg6szfelii
hat6, hogy honnan kell eltivolitani a feles- letet apr6 m6lyed6sekboritjik; ez esetbena
leget. Ez a mrjvelet a k6 szemrev6lelez6se m i n r j z a l o rh r m l e l e \ n e kn e \ e / i k . A m e n n )i
A m6r6s ut6n kdvetkezik a felesleg lefa- ben a malomk6 feliiletn nem k6sziil el a
rag6sa, lemunkildsa. Ehhez a mtivelethez stutvigds vaey himlelds, az 6r16ssor6n kelet-
malomk6vrig6 csek6nyt hasznilnaK amely- kez6 korpa - a mag legkiils6, rostokban
nek cser6lhet6feje k6lhegyii csikinyra vagy leggazdagabbrisze nem te\.ozik el kell6
kt61iifejsz6reeml6keztet.Amernyiben cssk mertekben.n liszrbol kirosralt korpr bar
egy keveset kell eltrvolitani a malomk6r5l, m a n d p . s gn e h i T h o z l i i u l n i - n a g y \ l e r t
kem6ny anyagf kdszijriik6r'el csiszolj6k le a r d k a r m a n !a. m e l y e rt l o t o l a t e n g e r i m a l a L i g
felesteget. 86r a k6farag6 szerszdmai els6 sok hizi6llat szivesenfogyaszt.
rdndzsreesetlennek,s6t orm6tlan darabok- Szerencs6remanapsdg - a ldlfinomitott,
nak tiinhetnek, egy tapasztalt!iigyes mester rcljesen rosrmentesetelek t6bb 6vlizedesfo-
egyenletes, sz6pen negmunkilt darabokat gyasztdsautdn az emberi t6pl6lkozdsban
kpesvellk L6sziini. kezdik rijra felfedezni a korpdt, ds sokan ki
A fdlijsleg lemunk6ldsautin kijvetkezik - serleteznka rostokbangazdagdtrend vissza-
amernyiben sziiks6ges- az ereszt6k Lim- 6llitdsdval.A korpa kinyerEsdhezhaszn6ltn6l
lyit6se. Kemdny m6szk6 malomkdveken ezt kissfinomabb lyukri szitdvalgyiijtik dsszea
val6szintileg minden egyes alkalommal el finomkorp6t. Ha a rost6ldsutdni liszt tijme-
kell v6gezni, ahAnyszor csak tiiravdgj6k a ge az eredeti mennyis6g 80 o/o_4,standflr.:l
kovet. Az ereszt6k megfelel6 m6lys6geaz6rr lisztnek nevezik, ha viszonl csak 75 7o-a,fe-
fontos, mert ezekenkeresztiil folyik ki a liszt her lisztnek hividk.
a Lovek k6ziil.

145
K E Z M U V E S S E G

A MALoMKd ELETTARTAMA
Eg1' kem6ny mdszk6b6l kdszi.ilt malomkd
dleranima nJgyiabol 20...25 ev. Egy uj
forg6k6 (a fels6, forg6 malomk@ eredeti vas-
tassrsa nagyjrb6l 30 cm, az :i116k66 (als6 k6,
fekv6k6)kc;riilbeliil40 cm. El6szdr a fekv6k6
kopik el, ekkor a helydre teszik a forg6kdvet,
igy a molnirnak egyszerremindig csak egy
nj kdvel kell beszereznie.Hatvan 6ve egy
megmunkdlatlan k6 6ra kdriilbeliil 8 font
volt. Ugyanez a k6 megvasalva- vasabroncs-
csal e1l61va s megmunk6lva, a kifaragotl
f6ereszt6kkelnagyjdb6l 20 fontba keriilt. A
l,ofejLcjbolaltalabana megmunkalarldn, kor
alaLt nyers malomkiivek az erre szakosodotr
iparosokhoz kerliltek. Ilyen malomk6gy6rt6 A FEKv6Kd MEGMUNKAL,{SA
volt pelddul a Silex M(vek a londoni IsIe of A tudlon Nh)ek nesnuk kdIdsa tuegIehet6sn Mnt elherbn
Dogson, ahol elv6gezt6ka nye.s k6 tov6bbi felallat Atuhbdr ptha sihn tbdebe &szih nihnztd
* es)ihM*el d xdhdatt irdnr{tjdh. A hl hnglq tahl
megmunkdl6sdt. hati nt lldnrt Mtulzl1heh n@ezih(. a lzhti dbtd,
A malomk6 kdzep6n tali1ha16nyillison, .
kolvul'ontdlrik be a gabonar.A forSdkdnyi.
16s6ban elhelyezett meneszt6re raigzitik a
vasb6l kdsziilt forgat6karl, az ors6vasat.Egy
uj lorgokd tome8e dkrr az egy tonnar i. ban,ahol ndgypir k6 miikddtitt,a k6farag6s
el6rheti, elkdpzelheljtik he! hogy ald16- gyakoris neh6zmunket jelentear.A hagyo-
masztdsihoz rendkiviil massziv szerkezetre menyosmalmokf6fykorribanigy azt6nnagy
van sziiLsdg.Fontos, hogy a kctvekszdrazon, volt az ig6ny a k6pzetrk6farag6kra.A mo-
vagyis gabona nIkiil ne forogjana( mivel dern, kemdnyebbmdkdvekerrirk6bbankell
igy a k6feliilet vigzetesenmegsriilhet.A ga- ijravigni. ezzelegylirtmanapsdg. amikord
bona ugyanis a kdvek kiizdtti sikosit6anyag- hagyominyosmalomipar renesz:insz6t6li,
k6nl is szolgril. (ira ndvekszikaz ig6ny a kdpzerrszakem-
Egy ptu malomk6 ijravdgisa kdt telles berekre;sokuknakazonbanszinrea null6ror
napr munkabatelt. rgy egy nagvobbmalom kell lkezdenia mestersgelsai6riris6r.

A MALOM EAJTASA
A h.lri o tfottlsohxd Ete-
pftett ftdton, MeU d sztt
bas) a xiz erejit h6mdl
ja ki, a tunkddishezszrk-
si ses eneryiasae oatj.t-
bdl tdhdleksen "A
iineudfi le-
het- Fen hittotu hnhtubii-
26 szAnalnot ldlharunlt
jobbratedie a dzinalMk
6ot ilatosanestszefi nii
hirllsi nidj,it nutatjuk be.
Bar a 'Mlohltijbeh tijr@e.
ftibbtoMa, emhM eg$z
nabnnak nisis 6ak el
enJt^zdenhk 6zei. Eg)
nalonban tobbPdt fla-
btu kd n {lNtdik, t dkm.ht -
nlir hds)rsefi honlah

t46
K 6 Z M U V E S S E G
-
: !

s B r a p A L C A KK
, AMPosBoroK
mikor fiatalember voltam, kofl6r- A NY6L FoRM,AZASA
Az ed6hben,sd.dtt ekben
saimmal egyiitt stapilc6t hord-
feltelhet6 alatant dsb6t
tunk. A botol nagy hetykdn a ke- egnkfi 6seleg,itt tltd?dl
ziinkben tarlo(uk, vagY ha kam- 1iA M;ziilhetieh.Efre a
p6s volt a vge,a karunkon pdrgetltik. cabatijbbfdfdj tdnul
tiilg, j1!hdr,h6rit, tugto1t
Sohasemkedveltem a boltban kaphat6 s6- - dso"leszdje isJeka'z-
tapdlc6kat. Inkibb a sdv6nyekbenkutattam nAlhari.Ak'tenant,t-
a megfelel6k6ris6g ut6n: az ideilis darab t0- hajL{b^ieen ee$?ifi n6d
k6letesenegyenes,pontosan a megfelel6vas- jtlt kthatjuh: a fh felh|
iagsdgirvolt (a k6rget soha nem h6nlotlam
Mban iigelni hgl, hosl
1e),a vg6n tebzel6s biitydkkel, amelyet j6
a ld,ts rc ,ie hn$edeniil
6rzdsvolt megmarkolni. Mindig tgJ gondol- afdt,ndt tuesreftselqd@
tam, hogy a botol sziiks6gesetdnakrr fegy-
verkenris ha\,,nalhatom. E7lel e8!iill azon-
ban, b6r sohasem vonzoltak, mindig is 6rde_
kelt, hogyan keszi.ilnek a boltban kaphat6,
g6rbe v6gt s6tapdlcdk.
EIIe azutdn egyszerSussexbn,egJ furcsa
fiatal erd6ben jdrva, magam is rdjdttem. Ez
,z uj releprleruerdo c'upr fidlrl l.ori\c\e
metdb6l 6llI, amelyek valamennyien sEtapil
ca formiidra voltak gdrbilve. Sok csemel6t
vasb6l kisziilt srblonhoz er6sitettek, hogy
tdzsiik egyenesenn6jdn, 6s 6ppen a megfe-
lel6 helyre kertilitjn a gijrbiilet
KAMrosBoroK 6s sf TAPALCAK
PAszroRaoroK A fal4i eftbereha sirapdlc,ik't inkAbbdtsmeh,ni se
A kamp6sv6gri pdsztorbottalakkor keriiltem eid.rszhnzneh h6z'tdtjdk. Az tu b.nttatox nls) fejfoffi
nitui izelitdt rtnjt a szAAlAbzthbtjl A hd,tp6sbatok
kitzelebbi ismeretsegbe,amikor a Romney- t i ion, a bnkJpae,aIoh rpl! iih.hekllen nu ahAthtr. i
ldpviddken eey birkapdsztorn6l dolgoztam A Jabb'atatho,ahA '., t: tuup^.to'lo, hoapa;akov
A gazddmnakdfs feh6r szak611a, egy kedves szatubil klsriih; a hatupdszdlesdge lehetdDiteszi'hoSt
6s hrjsgeskutydia 6s egy kamp6s vdgd pasz- a battdl elhapilh abirha sziisltt A jabb szdhdfinkan
juh Lib.bd niteLeztlh
torbotja volt. A kovdcsoltvas kamp6 egy fbt biszanta
hosszridrdv6g6n foglalt helyet,6s eleg sz6les
volt ahhoz, hogy belef6rjen egy birka nyaka
A paszrorelmdgyrraTlanelem. hogl d lapvi-
ddken minden kamp6s botot igy alakitanak
ki, mivel a iuhokat itl nem a h6ts6 l6bukn:il,
hanem a nyakukn6l fogva szoktdk elkapni;
a l6bon okozott kisebb sebek ug)"anisa mo-
csarastalaion elfert6z6dndnek.
A walesi prisztorbotokonviszont kisebbek
a kamp6L, mivel ezekkel a iuhok h6ts6 libat
kapj6k el. A j6 min6s6gt p6sztorbotokegvec
ten darab k6ris- vagy galagonyacsemet6b6l
k6szrilnek.Ezek mellet azonban gyakran ta-
ldlkozhalunk diszbotokkal, amelyek nvel6t a EGYETLENDAMBB6L KESZULT
fur6kutya-motivum vagy a vizb6l kiugr6 la- L{MP6sBoToK
zac figur6ia disziti. A pdsztorok a iuhok be- A leser'ebbhanfdsbatohesett h tldnbbil,
,igbdlbitu1ttga|lb'il kesziilnh
logAslta az egyetlen darabb6l k6sziilt boto_ eer b6tasabbsaiftal
Q). Elnszand tdrhuzdftasanftftsz.tik
kat hasznilj6k, a ritelt kamp6j( botok vr- le d feitdnb aualdit (2), tud a banQ,Jbekd
szont disztdrgynak,vagy a turist6knak sz:int oual,itdl iaduloa t,jaotftjtlk el afelesteses
ajind6kt6rgynak keszi.ilnek. faarldsoI (3), llsnt ftsreLtuelatahiljdk hi

t4'7
K E Z M T ' V E S S E G

KARAMKAPUK
alaha a falusi dcsokr6l a helybeli v6lem6nyem szednt csak a napiainkra jel-
gazddkgyakran rendeltek az egyes 1emz66Ilal6noshanyatl6stiabb bizonyit6ka.
legel6teriilelekel egym:ist6l elre-
keszr6 kar6mkapukar. A rapasz- HOGYAN K6SZUL A KAPU?
tal1 6s nagy szak6rlelemmel rendelkez6 Egy j6 min6s6gii kapu tijlgy vagy esy6b ha-
mesleremberekaz orsz6gegyesvid6kein mas sonl6an kem6ny fafaj p6ldrul gesztenye-
6s mris form:iji kapukat kdszilertek. A le- gesztfalaboll(erzul. Egy ilyen lapu s,,e-
gel6kar6m 6s gazdas6gi udvar kapujdnak lessEgeakir a 3, magass6gaaz 1,2 m-t is el-
k6szit6sekor a tarr6ss6g volt az els6dleges 6rheti. A kapuszdrny legfonrosabb eleme a
..7emponl,hiszen brrnia kellett a glakori k6t oldals6 fiigg6legesl6c, amelyekre a ke-
HEREFoRDSHTRE-I
hasznilattal j616 ig6nybev6teltcsakf gy, mint resztlecekets az azokar merevit6 oszt6lce-
a sz616s az id6j6ris egy6bviszontagsdgait. kel er6silik. A kt oldalelem kdzil ^z az
Manaps6g mir kev6s kaput k6szitenek a er6sebb kivitel(, amelyre a zsandr keriil. A
a katut h@ta dilstbil, vid6ki aszlalosok.Ennek oka - amellett,hogy misik, a nyil6 oldalon I6v6 lehet v6konyabb
eza hifen Lathdtdhete- vegzete.cn lecsuklenta hozzaerro me.terem- is. A lere\,,rlecel rzcma a helyi hagyoma-
fuAth ti nestereub.t berek szama- a mezogaTda\ag szelesldru nyokt6l fiigg6en, ngy-hdl kdz6rt viltozik, a
azorbdk,ahi it)fer eg)
fi!!:61es6 oszt6II cet erdsiI iparositisa. A gy6ny6r( r6gi kapukat sok legelterjedtebb a hat kereszll6ceskar6mka-
d hdpBz'int feLt6hercszt helyiitt 1ecser61tksz6lesebb,olcs6bbf6mka- pu. Az als6 keresztl6ceketgyakran siirfbben
li.thez, kdzljiih ldttaxk. pukra, amelyeken a traktorok is knyelme- helyezik el, hogy ne tudianak kibr'ijri kdzoF
A haf utzlint Jiiss1leges sen beferne(.Tgaz,geppelmeg manaps6gi' tiik a juhok. A hosszt kereszrliceket csapo-
6 zloPai M onbanf k i sz.1I
deszltlb6lbtsajlnth hos)
gy5rtanak kapukat puhaf:ib6l, amelyek f6jdt lessal er5sitik a kapuszdrny ftigg6legesele-
d fttesz 6 a 2anloh?on nagy nyomdson vegyszerekkeltelitib hogy mhez; a kapcsolat azonban nem lehet tul
ne korhadjanak el olyan gyorsanjez azo[ban szoros, kiilijnben a hely6re igazit:is kdzben
eltdrhet a lc. A csapolt l6cvgekerkis fa-
csapokkal keresztben is rijgzilik. Az iigyes
mesteremberekaz ehhez sziiks6geslyukakat
ngy frirj6k a fiigg6legestart6l6ceken6s a be-
l6jriL illeszked6 csapsz6rnyakon,hogy azok
ne essenekegszenpontosan egybe,mert igy
a beiitdtt facsapokmegfesziilne\ 6s m6g job-

KrL DEreLEnAxcLlaDor-

148
Iz irl6s Lercsztmercvit6k feladara' hog)'
meqakaddh'ozzrk a kapuszirnv lchaillisIir,
!et;nedsit. A erevil6kszima 6s clhelvcz
kedcseszint6n 3 hel)i hag)olndnvokt6l lr.igg
i\tindie elhclr,eznekazonbancl' olyan l6cctJ
. l n . t r , , ' r n i t l c l o l rl - g g . ' ( ! ! n \ 7 l o po l i J
hoz !s a lcls6 kereszll6c tiloldali vdg6hcz
van rdgziL\,cimcgakadil,tozv.tI szarn-vsajdl
r6mceeb61ered6 deforniici6t. A kcresztmc
f e \ r , J l r u - , / r r e . (e l ( \ / e i n ' J f l J ' ' l l L g u o
lesesenelirel-\ezcnmclcvir6k is segifietiL'
I kapuzat igcn fbntos eleme a ftlgg6legc
sen felillilort kapuoszlop,amelyrea kapu
szirnyar fnggeszrik. I(epuoszlop kiszitese
hez a lesalkalm3sabbanyag a tjszafai mivel
ennck a 1:ijaa legkemdryebb.Az oszlop telc
j6t ,ltaliban lekcreLitik, igl lccsorogroLa3z
esijviz. s nem korhad cl i Ia. A kapuoszlop
fdlcl f;letti rszil barddal nigl'zetcsre farag
jiik, a lbldbe kerul6 r'!sz azorbirn mcgmun
kllatlan marad. lg-vaz oszlop crdsebbentart'

HAsiTorr K6RISBdL KESZULT K\PUK


l o m - g J m ; g \ a l ' r i n l P \ . ' r r c l r e ' nl . J n L lr l
. . r o o l - ' n e l li r l , f u . / l d n i / e \ / ( J c l h r \ r
torik6rislicekb6l. Isaz, a lbnlosabb csatlako
zisoknAl csavarozissal is mcgef6siteltem a
szcrLezelcr.A szegeknek6s a csavaroLnak
el6rc lvukakrt fdrram, krilonben a f3 elrepcdt
volna- Az igy elk6sziitt kapuk kelliicn er6s(ik
\,otlaL, uel'anakkor a Bril-szigetck nedvcs
eshajlairr csakkornlbeliil20 dvig Iartoltak
.{ rdsi. lLirdszelrtolgypall6b6l l<6szulrkapuk-
hoz l6pcsr azonban czek a szerkczereLclr
prin]itiv tikoln1dnynak szimiranak.

- .r. ,,1., r:Ldau,.,!!.


r\r Ltr, rr
Kt z M ii v Es s 6 c

F A Z E K AS M ES T E R S E G
em sokkrl a IL vilreh6borrlut6n hossai t6gla6pijletemajgijt.igijdijrb6l, hagyo-
egyholland halrszfalubanvolt az minyos m6don korongolia ednyeit,6smaga
otftonom. Mikiizben a yorkshire-iis 6geti 6ket kt nagyj dreg ed6nyboltozatos
parNid6k menl6n kalandoztam, ( e m e n c e b e n .a m e l y e k e ro r j : i rI i m k o r i s
LillleIhorpe nev( falu kdzel6benegy r:ib16ra sz6nnelfftiitt.
letlem figyelmes, amelyen M r . C u r t r . m e g p r o b a l l ae l m a g y a r a T n i
"fazekasm(hely"
felirat volt 16that6.A ielzdst kdvetve,egy ha- nekem, hogyan kell korongolni, egy darab
ts]omdo]osangl;difazekd.muhel)hezerlez- ag)agor Iobbe-ke\e,beedennyevalroTrarni,
lem, amelyr6l rigy v6lrem, az uto1s6 lehet amig az a korongon forog. VeIt egy nagy ma-
Anglirlban. Mr. Curtis - igy hivt6k a mestert roLnyi agyagot, s er6teljesen odacsaptaaz
- a mai napig maga brinyAsszaaz agyagj6ta acel koronglap kell6s kijzep6re. Vizet frdcs-
kdlt az agyagra,a kt kezil rrhelyezte,6snagy
eroveladdig ,lorlolra a renyereikoTbtrJ amrg
az abbahagytaaz ide-oda tdncol:ist a koron-
gon, azaz kdz6pre keriilt. Ez az agyag kd-
zpre hfziisa, ami a korongol:is legnehezebb
logisa. Ha ezt nem tudjuk megcsinrlni, soha
nem lbgunk korongolni.IIa 'ikerul. no.. ak-
kor ninc, problema.En barhogr i' probal-
koztam vele, nem ment.
Ha mdr megy a kozpre htz6s, szimos
dolgot k6szithetiink az agyagb6l. Felhtz-
hatunk egy hengert, ds visszais nyomhaljuk,
kim6lyithetjik az ujiainkkal, 6s val6ban
oly,rn lorgi5te\tetl.drz,thelunkbelole.ami-
lyet csaLszeretnenk.Miutdn a korongonval6
formdzastbefeieztijk, a hengeresformit szt

A MINDENNAPOKEDENYEI
A Jazek&ttj.qoudft tut h^tdrie uh, anebet
a csedped,ntehninneh"a?i h^tuildtd tanan
,:ktbd. SztituastumAk,nint Fddul a hdndnr-
fetl6 6 a oi,ns6qepek, 6ak eetszo toh tseh.
(n,izatlan igel.tt cterd . Edbtlgdttu dh
bket,eotuosfl'ltetben dsf.tutjbdh- A kds),
ftszbenntit6 hh66k usa\ts) d fMeh6
es)sze, ii, tetl'tlas hororEjin kiszikek, nifi
Mlmeunli edin! 'js t,il

150
Z L K A S , \ ' IE S T E R S E G

is hnzhatjuk, it is alakilhatjuk tetsz6siink HAGYoMANYoK6RZ6I


talilni,
szerint. Egy jd fazekasr val6srgos 6h'ezet Ha manaps69olyan fazekastakarunk Az EDENYBEFEJEZESE
rcgi mod.Terekkel dolgozik. e'
n6zni; a korongot6sbizonl,dra a meg ieienleg aki l.iTdrolag
csini6FbinjAt, bizony sok
is fellelhel6. ember 6hal vdgzett legszebbte- ismeri a mesters6g tdtk:)t est dtntul kod!:jdh
vekenlsegekegf il.t m e r l d l d c t L e l l d l J z n u n k l 8 y t a l a l t a mr a a karcng-d\,is a salraszt
a helyre
N d D i d i n k b a rnl i g \ - n o l \ a n l d l u E ' z a k - Janisz Atszonioszra,aki munkiijival Ljjal hihiLmaalakitj'ih hi
jellemz6, hagyomdnyos fazekassdgot
Eur6p6ban, amelyben ne miiLddne legal6bb nagyon l,tald t'osnakc!!) darcbka
kiilv6rosdban.
eer hi.cbb fazeta.muhel\'E mr\lerek a ha- ilteli Marusziban, Alhdn dg)deot,hih:izAh a negii.
a Knkl6dok egyik sziget6r6l
,uttuo urgv egy mdsik kisebb 6piilelben Janisz tdesapja
j6t1 el 1924-ben (ahol mdg az 6 apja is fa-
dolsoznak, 6s dltaldban eiektromos L(orongot nint filel, M edlD)hiain
' 7 c r : n lI l r ' C u r l i ' i ' zekas volt), 6s Maruszin telepedelt le, mert tNeI s.mbeti old.ahira
h a z n , l n a l .r c m l e t c c i m
volt, 6s AIh6n j6 piacnak igr- Ms6tuih @ nn.fa6al
elektromos korongon dolgozott)' s az dge- irt az egyagi6 (asae 'isliz iszdqdllas,i
tdgas udvarAn halmok-
re.r (dmi J/ edenv\'eglegc'kemen)'agdlad- kezett. Mrihelyinek t@erike). A,u fl oban
nagy,mizatlan fazekak,mivel a
ia; Lie'i elektrom.r"\rgl ga/rirzele\uke- ban illnak a i'
menc6kbenv6gzik. A kemnc6l! amelyekben lcgrdbb goriig fazel.a..kozLul Arszoniosz has antuh n'^ih otell
md/JL A c\erepek glonloru. Ilicsi,ettejjebb,@ rdtftt
a fazekasok 6ge1nek,dltaldban olyan kicsiL rirl.Jn ha.rnil
kstihez llh$sen rbeziteni
Lmeslo/elrlLrleg l<l eg) kobmel(r helmere- hrlvdn) leglavoro. \Trnben pump;lnal
tuekr,hogt t'al. ki'mereru edenyekercr ke- sokl6le ed6n), sokf6le haszn6lalra
vds darabot ludnak bennuk gehi- Az ede-
n \ e k e r l e k edl m e r c l u km < l l e l le / c n l u ld m i - AZ AGYAGFELDOLGOZASA
n;\es i. meahrlrrollJ. Az cram e" r gaz i' Az udvar kdzepen ill egy agyagfeldolgoz6
e l e e _ d , a eia. ,. r \ i r r g . e r c p e kc g e l e ' e ' M r ' malom, amely ebben az esetbene$- kdrbe
m11,, 150 cm ,r
Cuiri' majdhoctn.m c'dk \ irarc\erepekbol forg6 szerkezet:kb. 180 cm
benne eg]- ac6llapdttal, amelvet egy
Iartolta fenn mag6t) ilyen kemenc6kben mr6jfi,
benzinmolor forgat. A lap6tot a hajda-
meslehel6sengazdasiglalan.Ezek a fazeka- kis
i' tudlak for
sok, ha meg6lnek egy6ltaldn, azt ed6nyeik ni haglomrnvo\ mod.zerel.lil
eqvedidiszit6senekkdszijnhetik Szintemind- g , r n i a m e J i t e r r a nl e r i j l e l . k r eo l \ a n n l i r r
jellemzd szam6rral vagy mds igavon6 6llat-
eevikiik ua",irolt agyagolhasznrl; nagykeres-
kidelmi kdzpontokb6l szerzik be, mint pl
Angli6ban : Stoke-on-'Iienl-

Az EDENY FELHUZASA
Pl. r4t -.tt aera]d t bat
AM "ta olepJ hn:anr @
.ML|rtk,-.;flc,-ku d a , b 1 la E l b t l k d l l o n t a |
o po,incou oc'ae,n \e..tPRa 1'4wnjto'4r,'
al,rto , haA a a4 E -, a! I@4' gtbcr 1'alak ra t
e". ny atiLnoA.aLae ae', t l'lDJlo est;t 4?' d Jn 't
'
..kioti: o,,tk, .t' tehet hL.ai ' d 'JJJlo' t/\
dokto, t ^,.'n. J to-ct ' t, n:'t ha\.nat:J a \24t ' \ ut
a, eisJaat uuto.o'e , \ J r o ao l k " o k : r h t o '

151
K E Z M U V E S S E G

Ial. Az agyagot,amelyet valahonnan h6tulr6l


egy gijdijrb6l 6suk ki, bedobj6k a malomba,
sok vizet ijntenek hozz6, 6s meg6llds ndlkiil,
megk6zelt6leg24 6r6n 6t kevedk a lap6ttal
A helyi agyagvdrds szinii. Atszonioszmesret
ebb6l az agyagb6ldt talicsk6nyit 6nt a mal-
maba. e. hozzdadmeg ot ralicsk;nyi feher
agyagot (ezt vennie kell), hogy el6rie a meg-
felel6 6llagot 6s szint.
A kever6sut6n ,tszivattyrizza a folyaddkor
(addigra inkdbb vizhez, mint agyaghoz ha-
sonlit) egy szdr6n, amely felfogja a kavicso-
kat, 6s a folyad6kot nagJ,nyitott iilepit6gijd-
AcYAcFELDoLGoz6 rolbeonri - nemelyiko m oldalhos\zu\dgt.
Ezek az [1epit6k sek6ly,fdlbe mdlyirelr me-
'A Jiuehdah nen 6dk ki
dencek.szegelyulteglaral van kirakva.A viz
^s'ih 6 neslorcnsalj'ih fokozatosanelszivrrog bel6liiK 6s ott marad
@ aslasot, hanen el6zij-
leslizzrl el h.ll haeni a kb. 25 cm-nvi \asrag.lerdtddorLagyagre-
6 d higpipet Mg kel teg. EzI v:igidk kock6kra egy hossai nydlre
szttai. Az dglagndlaft- szerelt lap6tta1.Atszonioszmester azt mond-
bak lap'irheth.k faras ja, ez olyan, mintha pitet vigna az ember.
ndh,awlteh iiszehne
tik E astasatdsa lizet
@ erc *ob 'i ei;dtnba. AZ AGYAGATGYTRASA
A tdpttahdl hdjrhdtjtih A kockdkar, amikor sziiksg van r6iuk, egy
.iUati erdrel, rds lehel hosszri,t6gl6b616pitett pait6ba viszi\ amely
nek tuotatushajturiah k helyi.egaz agyagarg)urasaraes koronSolas-
ra szolg6l.Itt Alszonoisz mester 6s a segdje
meggyriria az agyagot.Ez a folyamat minden
fazekas sz6m:1raismert (ak6r hagyom6nyos
m6don dolgoznak, akir misf6lekeppen). A
cl: elldvolitani a legpar6nyibb levegdbubo,
rikokat is, amlyk az agyagbaszorulhattak.
A legkisebb bubor6k is robbandst okozhat a
kemenc6ben az dget6salatt. A fazekas egy-
s/errle0veiz egydarab dglagor.dssteiirogeri
a kezdben,lecsapjaegy km6ny,sima feliilet-
re,6s aztdn ismdtehen kettevigia egy dr6ttal,
sz6tvdlasztiaa k6t r6szt, maid djb6l dssze-
csapia 6ket egy darabba.
ULEPiT6coDRoK
AtuiLat M agrag e'!|ehle
tusenfel'izou, a hig ptpct
sziirbknn engedih,it, is
nbritfuijdtrhbe tutk (ne-
les tshajtdlon d szabad ig
oJau), hag d ait el\zibt1-
roljah beme. Aetdn d tn
iiletedett ag)t got dq)rt
r^tu alhalnt dddsoktd

ATI'ENI FAZEKA(
Az iltdldm MgLAtagatoll
alhti[ f$eh6 Mg, n7-
adllnn edi nr.hel hAzlten.
K0 coI iisos te. h k ihd! a I
diszikfte 6ket tuis a sz.t

152
Z T E R S E G

ToRESRE iTELT EDENYEK


L6ttam, amini Atszonioszmester segd,ekb'
60 cm magasedCnyeketkorongolt egy elekt-
romos korongon. Gyakorloft kezzel 6s gyor-
)an dolgoTotl.\ddig huzla.formalir' mig aZ
eden) egl oria5rloja\ra IreTdett emlakellelnl
a sdmb6lvded oldala miatt. Viszont meglepe-
t6iemre ieljesen bezirla a tetej6t; se ki-, se
bejdratot nem hagyva rajta. - Mire j6 ez az
eddnv? k6rdeztem Vdlaszk6ppenlogott egy
k6st. 6s egv apr6 resl vdgoti az ed6ny fels6
r6szen,6ppen akkordi, hogy egy drme bele-
firjen. Hdt persze,perselyt keszitett'
- G\'erekeknekveszik 6ket - magyaraaa'
- A rokonok o6nzt dobnak bele Amikor a
cverek lelno, ki'zedheli belolea penzl ler-
-m6szetesen
rigl', hogy a perselyt 6sszetdd'
Az ijonnan k6sziih ednyeketbent az epil-
lelben szdritjdk nydron kdt, t6len tiz napon
trr. aTulanpedig kirevil( a oaprr' Nehiny
nap szaradas utdn berakiaka kemencebe

CsoNTHfJAS TUzELo
A kemence egy tglrb61 kdsziill, alagrit tor
m i i u s z e r k e l e3r :o 0 . m h . r " z u J 6 0 e m ' z e l e '
e, i60 cm mrga'. Hetenlc kel'ler futik fcl'

de $ha nem enBedikkihulni. Amikor oll iar- LABBAL HAJTotr


(ORONGOK
ram.eooenr kiegettedenyekel'ledlek Lj '1 Nihant hagtan 6n! 16zkl 6
kemcrrce megaklor is hihelelleDijllorro \ oll fdtusifBehd nis dsiwdd
A kemence egyik vgdn van a be_ 6s kl- s?lael, I'j:bbalhdjtdsha'
zedesreszolgalon)rlis e' alul a ma'ik ve- tunggdl kdsafti s] nnt dril
sen egy ru/ro.tely A kemencemlDdkelvege csrtpedenteit.A kcqen
ldthati jidncia Idzek6 es]
nyrlik. e' a racso' vegenlevo
ieclaiiregel.re iltd katunsndliil, atueLt'
Luiterermrndulahejial tolrik meg A heial' neha fc1i6ka'ansttia|ua
nis\ homer(eklerenes li'zlan egnek_'s dlatt Nn egt hdg, lenditd
ahoq\ mondiak, "ragliogasrvi'/nek i7 ede- keolz. Ezt d kereka l.ib'
nvelte". Amikor egernek.eTrela l]nom [u- bal nie.a hdjtja Mihiizben
a2 e.linr befejezdsin nxk
rlssel kezdik. Fokozatosan melegitik 6t az hAkodiq a hotunsatnes
ed6nyeket,de uldna 12 6rin dt er6sen fftik
a kemenct,hosv el6rje az 1000'C-ot

VISSZA A M'LTBA
A kr6lai fazekasok miig tudjdk, hogyatr
kesrijllek d mjnovi korbnna io falekal e'
ncm ldtjak.zijk.egel.hogy lul sokil vJlloT'
rar:anak dz alkori mdd'Terelene\ forma-
kon. Az agyag eldkdszit6selegaldbt - olyan
fontos, mint maga az agyag min6sdge A
m6dszer abban dll, hogy ijsszekevernekegy
adas helvi vdr6s sgyagot egy adag sziirke
o o r i a l ,a m e l y . T i n t e no l t b r n J a s / h a t ao h e -
glen. A7 elegyrle.heli leglapadloneloszor
ijsszetdrik a sz:iraz vdr6s agyagot egy nagy
ladoronqeal,majd at.zilaliik hogy eltavo-
LLha'sakbelolea kovekel E/zel a7 eliaras5dl

153
K E Z M U V E S S E G

HAGYoMINYoS DisziT6TEcH{rKA
A hrdldilNeh^s'ishah htsezer tore
lisszatebinb tunltja laL Nihdnr ilJm
hastontiryos cserefed'ntLithatd itt a
Wpen.A neleeneditendn leoeg1t!lg-
zen vAdth 1ntu egszetii szitesnintd-
kdt festdeh M ed'rytekreeg')bottdl,
dnebre es dardbsdpjt bak cs@ama.
A festihfo5b'l (astas is aiz) kisiiil,
aneltet a kijzehentahlhatj, biihnbdzd
sziat Atu.tntokkal szineaneh

KR6TATFAzE(As du a, mozsaldkos port nyernekJ amit az- csak egy tdretlen hagyomdnytkdvet, amely
Anibr Kt4aszieet e utdn egy 6ridsi, kb. 45 L-es ednybesz6rnak, legal6bb4000vretekint vissza.
utaztan, taldltan egtj1- 6s vizet ijntenek rd. Krtai ismer6sijm, Pan- Panteliszpolcokonsziritja az eddnyeita
zek6t, aki tlleh eg)!re1ll, pajtiban, a hagymakdtegek
Ltt'balhaian h.tunsah
telisz mesternagyidb6l dsszekeveria massz6t 6s a fdldmiivel6
dolgozan.E$) iil1vn Joe egy kever6vel, s itdnti a kever6ket egy sTersTrmai ldz6tr- mint ahoglmindenigazi
talr he\et d horcry wl- ma.ik nagy faze(ba.mikdzbena peperdl ir k6tai k6zm(vesmester,6 is fcildmiivesegyben.
lzrt; M es)ik hb.bal a 5ruri. \egiil kic;nti a padlora.Eklor kereri Otthagyjatehit a pajtrban az fazekakat
nehi z, fa lendittkotohsoI bele a \zLirle port. majd kupacokarlormaz. egyvagykt napra,azlnnkirakja 6keta feiiik
ntsta, nig a tudnh kibbal
hit indszlatta ftas.l:r.I.lil
amelyekb6l sziiks6gszerint veszi az agyagot tetej6re6llitva sz6lespall6kona napra iigy,
1tl id6rebelenr:tltafocsat a gyiirdshoz6s korongolishoz. hogyne 6rjenekegym6shoz.
titlbdes kk lizart, hog) A kemenceegy kerek, tiiz6ll6 t6gl6b6l
aJory1agagot ne.lbesek EGYSZEROTECHNIKAK 6pult, kr.itszer(szerkezet,a tetelen6s alul,
A krtai fazekas l:ibbal hajrhat6 korongon oldalt egy nyil6ssa1. Az ed6nyektgondosan
dolgozik, amelyen j6l l6tszik, hogy hezl rakja be, hogy a 1,5 m magas 6s 1,2 m
k6szitsf szerkezet vagy ahogy ma drmerojukemencebe a Iehetcilegr<ibbc.erep
"n6pi",
mondani szok6s.A kicsi, f6b6l kdsziilt fe1s6 fCrienbele. maid regebb;.rdrort cserep-
korong akkor fordr.rlmeg, ha a mestermeglij- ed6ny-darabokar tesz a tetej6re,s v6giil egy
ki ; Iabaral a nehezJ\TinreD fabol kifara- ralegsarralkorberapaszrja a nyrla\okir.Bdr-
gott lendit6kerekel. A form6t egy kis darab, milyen rendelkez6sre6116t(zifa megfelel6 a
mindk6l v6g6n hajlitott f6mml alakitja ki, kemence friLesere.
legfdkeppen a olajfargai.
amelynek gijr6giil szisst/i a neve. Ezen Kviil Kezdetbenaz 6get6slassri,aztdn Pantelsz
m6g hasznil egy V alakf k6st is; magyarul mesterfelgyorsitjaa folyamatot,ds hozz6ve-
ezr egyszerten fak6snek hivjuk. A kdsz tdlegesenl2 6r6n 6t a megfelel6h6mdrs6k-
ednyt v6giil egy dr6ttal vdgja le. A forma a letentarltaa kemencdl. PooLosan ludja.mi-
min6szi kor 6ta nem v6ltozott, 6s ldthatiuk, kor 6fle eI a kivdnt h6mrskletet - amikora
hogy a diszit6sek is olyanok, mint az irak- torott cserepekel6szdrcsakmegfeketednek,
lioni muzeumban,PdnLelirzmerLernem mi- majd kifeheredneka h6 hat6sdra.
solja a min6szi ed6nyeket(nem vesz6doltaz- Az ilyen falusi fazekasmsterek Idtiik el
zal. hogy egyel ir megndzzen).egyszerden 6getettednnyela k6mydkbelieket.Egertt

154
F A Z E KA S M E S T E R S tsG
| | . ! | !

termdkeiket szaksz6val6lve terrakotl:i hogy ezck Mr. Curtisszel egyijtt a sirba fog
nrk ne\.ezziikj ami lzt ielenti, hogy egyszcr naL sz6llni.
vannak csak kidgetve. Kdz6iiik sorolhat6k a Panteliszmester id6nkdnt kszit olyan k
k ( v c r o t a l d ka, k a n u c o r o . l r \ a o l a ia g e l i \ a r e c\i laz(kdtrl i\, imil)el cz -igaTsdgpohardi
va16 l6mp6sok, a kiildnbdz5 folyad6kok ti- nak" nevcz. Olyan j6l kitaldlt darabok, hogy
rol:isdra alkalmas kors6k (gtakmn irgy is ki ha csak a kdzep6igdntiink belebort, akkor ki
szilik, hogy a szam6r nyakrba lehessen tudjuk inni, s neknnk kedvez a szere[csc.
ald.zlcni./,babol rrrolo edenrtk. ol.ribogro' Viszont, ha moh6k vagyunk, mint amilycn
s olivaolajos kancs6k, dagaszl6t6lak 6s az n is voltam, 6s tfl sokat tdldnk bele, a bor
utolsd sii16sb6lmcgmaradL kenyrt6szIa ldfolyik a padl6n vag)' az oliinkbe, ahogy
tirolisdra szolgiil6 tdlacskik. A tisztiban pp j6nak litja. Ilycn kiilajnds ed6nyeket
l6vii ileszt6 hriron h6napig marad 1elhasz \,/rnrcnrrlJllal a rcgi vdro'ol romiai kozotl.
n d l h d l oh, d i l l e n l n l b a nt a r o l i a k e. g \ k i . ' i lehir cz sem rij tal:ilmin),.
olajjal ledntve.

ED6NY0RrAsoK
Hd Kno's.,o../bc. \ rg\ bdrmel]i( m".il'. mal
feftilrt r6gi min6szi palotiba l:ilogatunk cl 6nr-qs
Kritdn, igen sok 6ri6si kerimiacddnyt lilha HUR(AEDENYEK
tunk, amelyet elefthentinak hivnak - olya Az elefthemnndhneaezan,
nok, mint az arnlbr:ik. Olyan halalmasak, 1riitsiktuai e.lifltekNt
ka
hogy k6t lestcs ember is bel6jtik f6me Csak nneonn.tu Lehetett elki
sziLeni.Es\)cdiila fevkiL
merr eg)-vagy k6t daiabban csontokat tal:il 6 dz ahd ftszt hovnt:oh.ih
rak, a kutat6k arra kajvetkeztellck,hogy ezck tuce,a tijbbilfahatdtasdt
a nag,yed6nyeL temetkezdsi urndL lehetlek ititeuih 1.1 asrashltkdh
J6magam azonban biztos vagyok benne,
hogy a tobbsgiiket ugyanarra haszn6ltdk,
m i n t m i i u r o d r i k a l :b o r e ' " l a j t a r o l a . a r r '
Manapsagis Lszilcnekilyeneket,6s meg_
raldlhat6k az eg6szszigeten- alig van olyan
paraszlcsaliidiahol ne lenne lcgalibb kett6
bel6liik.
Pantelisz mester is L6szili iiket, de csakis
nyiiron, mert csak a szabadbanlehet az ilyes-
mir felpiteni. tszcketis korongon k6sziti, de
h ur l , J I e ( h n i l Jd\ l :M e S l . o r u n g o ,l ir aza l i dr . e \
kb. /r cm mrgd\an r,/ oldaldri\: hdg\ia \zr-
radni, majd erre 6piti fol az agyaghurkdkat.
Miutdn 60 cm magasra lel6pitette, megtor-
g d r i r a f a l e k J l .e \ l e 7 l e l e l . i m r l r aa z e d e n \
kiilsej6I belsejeL Hagyja sziradni, majd
rd6pit cgt'ijabb szakaszr.Ig-y-tesz mind-
addig, amig el nem k6sziil az ed6n!' A meleg
l e \ e g o n\ e g , , e l l' / a r r r d \ u l a n n a g l o n o \ d -
tosan, n6gy frli elviszi a kemenc6hez,s ki-
6getik.
Ber a haulmas m6rel miatt a hurkatech-
nika az egyetlcn m6dszer az elefLhetnake'
,/rri.cre) J7 ckkofr meret l'orongoldsai'
lehets6ges,ami m6g a lcgt6bb fazckasmesterl
rs mcglepnr. Lmlel ./cm. hog) Mr' Curli'.
akit a cjkk eicj6n bemutattamJli2 m-es vagy
m6g annel is magasabb km6nyfed6ket
Lorongolt. Inkibb a korong fcil6 magaso
dort, mint mcllette iilt; 6s ez a hadmiivelct
csoddlatosbemutat6ia volt a fizikai er6vcl
pairosult szak6flelemnek. Lelkesedett azrt,
hogy tovabbadia ismereteit, dc att6l f6lek'

155
K E Z M I i V E S S E G

T E G L AK E S Z I T ES
ertass6gomat a t6glak6szit6sben A ldgladger6sre alkalmas fijldet el6szor
sok 6we1 ezel6tl, Afrikiban ala- vrzzeljol dr kelleltgyirni. Va$ fel IUcrlrfri-
pozram megJ ahol az 6pit6anyag kai emberemmezitlib, tdncl6pskkel tapos-
beszerz6s6nekegyetlen m6dia az ta az agyaggdd6rben a t6gldnakval6 nedves
volt, ha magunk kdsziterriik el. A r6gldval6p anyagotj6s kijzben szivhezsz6l6an6nekeltek.
pens6ggelnemvolt sokgondunk. Csak a meg Amikor igy it6ltuk, hogym:ir kell6enhomo-
felei6 l6glafdldet kellett meglal6lnunk, abb6I g6n 6smegfelel6halmaz6llapotliaz anyag,a
r /ur rn megg)ufl uk- megformaTruka szuk\e kiv6nt m6retdt6gl6ndlkissi nagyobbfakere-
ges alal(i 6s m6rel( t6gldkat, majd sorban tekbe,sablonokba nyomkodlukbele(sz6miF
kiraktuk szdradni a napra. A kisziradt t6gl6- va 14 hogy sz:irir:iskdzben majd n6mileg
l<atv6giil fa- vagy fasz6ntizzel kigeniik. zsugorodik),6s a fdldre helyezeltdeszkdkra
A legnehezebbfeladator a megfe1el6ml- sorbankiraktuk. A nyerstgl6ta naponegy-
n5s6gii t6glafijld meglal:i16saJkivdlasztiisa k6t hdr alatr kisz6radrak.Epirertiink egy
ielentette.T6g16nakugyanis nem alkalmas a egerokemencdr. e. ebbeniol ki rudrukegetni
IsTra aglag. Kell. hogy leglcn benne nemi a tdgldkal.Eszak-Eur6p6ban a sok csapad6k
homol, e. eglcb :i-viny; alkotore.zek i. miatt fedetthelyensziirilj:ik a t6glakat.
sziiks6gesek.A t6glaftjld min6sdg6ta legegy
.uerubbenugy rudtuk ellenorizn;.hogy pro AZ EGETESKET M6DJA
badarabokatgydrlunk bel6le, ds ki6gettiik a Afrikdban kEtfdlek6ppen is 6geltiink t6glit.
kezdelleges kemencdnkben. A tiszta agyag Az egyikmddszerrzerinra rdglakarlazan,
6get6sk6zben sz6trepedezett,ha tril sok ho- nagy h6zagokkalraktuk egym6sra,s az
mokot tartalmazott a fdld, j6szer6vel ossze egeszhalmot kdrbetapasztottuk s6rra1- ez
sem 611t,elporlott a szdrad6 t6gla. Nekiink volt az dget6kemence.A kemncesz6lfel6li
leh:il a gyakorlati tapasztalatsegitett a meg- oldal6nkialakitottunkegynagyobbt(zteret,
fele16min6s6gri nyersanyagkivdlaszt6sdban. amelybenszarazfa6gakb6lraktunk ttizet.
DiszrEcLiK
A hi.lij egatnolibunoL-
hal d zile t'tsldhtudt dz
6hati apittuinteket k fel
tiiffieh. Riei itiileteh res
taurdldsdhazust igdnt6
kilitelii nj hazakhoza nai
napigMszitetueh eg.di,
d 2esfeliiletii tsLtikdt.
A tishndl oalMioel nd
st obb nir et{ 6z,ini tani
kell a tlsla ztugorodNdrd
sadttLtl:hnrb.n),fiibll hl
sznl.I sdblohba kt ah hadjdk
beleMastasotasablan
feEHewze a hi!,int nin

156
T . ( i L A K n S Z i T E S

A rtztdr nyilisa es6szen! lo1d kozclaben


\,olt, a fiisrehezer6 n]ilis pedig a kcmcncc .1 tall b1uk t d!lj d!! Dt:i I
rtloldalrn. a csncsr l<ozel6ben. \ag)jib6l htant!:lt t, it1:i!+tlt Jlj
'lt, tdliljll t:i\itiul d
( g ) h F( J r l o l . r n .r , . r . r ; r i ( I r l l ( . r . , r : , ,
rjsire\,,n rtbd. dr ,!t .A.
nck, cz6rt har:rlmasmenn,vis6gri szlraz l:il .lliralrr. rigl.tjJ.llo r,ig
kcllcrl osszehordanunl<. ":,u
Du!. ,r.gnlir.i .tr
Bur jo min egu egli tuJ unl .1rtni /+,?i,. r{\dg./ ^,,r,ir\
fdyal is, l<6sdbbmgis ittlrtilnk a laszenes ,r,,tu, r:, d. i!! lililr.:/
/'r/rr d.ir,tu d L!,rJ;
mddszerre-A sziraz nyerslglikatebbenaz Id atbb dnld rrt, atL |! Lt6l
cscrbcnis nagl'hzagokat hrgyvaraktuk ha' t lt b hul. I h r.\ ti tiili s t
lomba,de r LozeiLetap16faszndarabokkal "
rdllorluiiki. A mintegy2 m magas6s ugyanF
bcn szilcshalmot, a tentirbleirlak szerinl.
. d | | . .r l" p - , / r r. I l , l . h . . e \ ' \ J l l i . r J l e r e l
pilcllunk hozzria szel feldli oldalon,szel-
lajz6nyii:issrleg6szenaz aljdn. A liisteh.ezet5
l ( m ( n ) l ' u k J I l l . i .l ^ n . / e n m r n t r e r e -
c h . z k o u c lr ' ' i l t . l l . u t , . i 1e f l l r l - . ! u i r . , n i
a kcmcncit, a laszen tdbb napon artparizs-
lolr bcnnc. Elrelt egy hr is, mire elEgeltr
r r l j , r . a z . n m e n n ) . . g .e l e , . ph e r , h n m r r -
saklcl(rclchiilt r kemence-

HAGYoMANYOSANcoL TEGLA
. \ n ; l i u L', , - r F p ,l l e / r r F . n e e r ; c e L ! - -
. / . r d l o . u , i r . ' r . . iIdr gn 1 .i i l r s . z . . nI
m L rn r : r g ' i- . I I L m . . S . n | n r r . / / . I . ' . -
logariik a r6gj mesterek a hagyomarn],os, \'e-
kont, simn feliilerii 16g1ii.at.

A Tr6cLA KEzr FoRMAZASA


A meggyirt agyagmasszit szdrazhomokla
hcmpcfectik (bah.), as belenlomjdk a
tagla fornijLi, homohkal mcghjltctt sab
lonba.A lblijslegesncnnyisigcl ivcskcrct
rc lcsrnetr drdLtalvigjik lc. najd a mce
lbnih nleNrisliL hboritjdkszirrdni.

Ticr,AsABI-oNoK
cgpr, 24! ,.\:^.rs+

tlh, itjahh1n d nLiidn\ds

11sdblannaLa tiltla ta'


ltten n,ttni! jtuinllg
adldtniNtl rdsabbnak
h.]l ltntie, nen szdn
di\ kn.hat d tiEld 6u

t51
K E Z M U \ T E S S E G

Munkijuk megkdnnyitsre, a tdglakszi a megformdzott t6gl6t a keretb6l az aszraira


t6k form6zdasztalt dcsolnak. EIre szegezik fel boritjrk. Ha mir tele az asztal,a mesrervagy
a leglr eldhpjcnakminrijcl meghararo/d.a seg6dieelviszi a nyerstdgldkara szirir6ba.
szint6nf6b6lfaragottsablonaliakat, amelyek A folyamatot fiit6ssel glorsitani leher.
dombo mint6iaa tdgl6konbem6lyeddskdnl A mdsik m6dszert,a nedvesform6zfst ma
ldtszikmaid. Ezutin az asztalt6s a sablonl mrir ritk6n alkalmazzdk.Ebben az esetbena
m c g h i n r i[ki n o mh o m o k k a al . k b . t e g l a n y i sablont nem homokkal sz6rj6k be, hanem
mcnnyisdgriagyagotmeghempcrgctika hu- vizbe iztatidk, 6s nem is haszn6lnak fen6k-
mokosfeliileten,maid az alira hclyezettsab- lapot, hanem kdzvetleniil az asztalra helye-
lonbanyomkodi6ktgy, hogyaz agyaga sab- zett keretbe nyomkodjdk bele az agyagot.Az
lon serkail is ktdltsc. A f6l6slegesagyagor ig) lormaroll tegl;nakndgvobbi nedves\eg-
egyivcskcrctc fcszitettdr6llallev:igjr&maid tartalma, ezdrt tov6bb kell sziritani-
Ecer6rrneNce
A tael@igadkeneneiael
szenb en IdM ztott Iegfah
totabb hij.eteln i n!, ha!!)
Ahtul' hdna$ahLLl le
he$enbena.fthntalxmi.
Tikel1aalagndhJa, ia
szenet,ob)hotMnaatot
h6z thdLi1lEa hal1ft-
ba tu|att, bisztitltounlds
ligldkdl I d tuzel1dhlasat
sdftdLhij,vltafa' jLi|t Ja
Iiib 6:lkaribbdh ki,tsaett

A szltf.mi olddl aljdn s..-


lel1ntlltistrdenak a tn?
n.k, a rmoldalklejtk pe

/ stnek.A ketuence besitir


,isd !tun a tiiz ndPokis ds,
I es) hA ehehixelkellilet
hihll q2 es,jszhalon, hi
lehellzedni a klsz tagliL\aI

TicLAsrALIcsK{
A hdpaftdnjos argal ttg-
IktdLixlxinak nin ! a\.ldLa,
has kdnryebbehLh6vn
tu hntlni. D. s, ha?tdtti,ira

amenflti 6dhtueg tudtak


enel . A tisldkat bBon!

E L6$br a fo'fl Azddszt ah 6t


d szdft1ba, flajd annan
@ deeIiken d.! hez, Ni gnI
ak a tigldl d tdrohheltre

158
K E Z M L ' V E S S E G

T E T O C SE R E P K ES Z I T E S
hagyomiinyos,rel5fed6shezhasz TBT6FBDES
nelt cserepek
ugyanabb6lazanyag A tetdcser6prakdsfak6s a cserepekrdgzir6-
b61k6sziilnek,mirl a k6zzelkd sneksz6mosegyedi m6dszereisme . A jel-
szitetlagyag16916k,
6sazel6dllit6 legzetes olasz hailitott cserepek egymrisba
suk modsTereis dzono\.Azonbanterdc\ere forditva sorakoznaka tet6n, felviltva dom
per lgensokfelemererbene. formabd0ki.zi bord illetve homori oldalukkal fellel6 fordit
tenek a vil6g kiildnbttz6 liijain. va. A Iet6 fels6 r6sz6redombori oldalukkal
Napjainkban az agyagol sablonba nyom felfel6 forditolt cserepekkeriilnek, amelyek,
i6k, formdra vdgjnk, majd hagyj6k kisz6rad- 16l gyorsan6skdnnyen peregle a viz a homo-
ni. A folyamat veg6npedig - csakrigy,mint a ri oldalukkal felfelE forditott, 6s egyben
reglake\zite'e'eteben- kregeti( a megfor- ereszknt szolg616cserepeksot6ra. Ezzel a
mazottrgl agor.Telofedeshez g5al.ran<oma- megolddssalaz es6vizetgyorsans marad6k-
zas cserepeketis haszn6lnak.Az ilyen tel6- ralanul el lehet vezetni az egymdstdtfed6 te-
cserepekkeszit6s6heza felforr6silotl 6gel6- r6cserepekv:ily(sordban.
kemencbes6t sz6rna\ 6s a keletkez6 gdzok Eszak-Eu16p:ibanliibbnyire lapos,sz6gle-
haLa,ara a benLlevoagyagfeluletemcgkeme- tes cserepekethaszn6lnak. Ezek kajztil is a
nyedik, 6s f6nyes,sima bevonatol kap. Te16- leg6ltal6nosabb,hagyomenyosnakmondhat6
cserepetma mdr szinte kiz6r6lag automata meret a 26.5 lo.< cm nagy.aguteroc.erep.
g6peken dllitanak e16, ez6rt sainos a 169r amelyen kt, el6re kialakitott szegel6lyuk
mesterek szaLtudiisaegyre inkibb feled6sbe tal:ilhald a cser6p rijgzitEsEhez.A cserepek
mertl a tdmeggyirtasra sokkal alkalmasabb riividebbik oldalinak fels6 r6szen k6t kls
g6pi technol6gia mellelt. kiemelkede'ti. l.ikepeznek. amelyel.\riDlen
a biztons6gos rdgzit6st szolgiljek- A lapos
szak-eur6pai tet6cserepek dltaliban j6val LA?os CSERTPEK
meredekebb sziigben dllnak a tet6n, mint a A Lapos.serEehznfamtt-
mediterren hdzak tet6cserepei. i6 kbt as d&lbgah&t alaki-
tanah ki, ilLeneszegemtl-
kahatittnehrd|tuk, ig) d
csetepek ahlt a Mredeh
tetdhiinis biztot\rigosan

A csER6PKisziTf s FoLYA,\r,{TA
7aIt csercpek fam'jz 6'ih az ninllij$ ze ki t,
\tLltjpdhnal es)tu^hoz fiezltett o6ke
rct ssiihsises.Az ahi h.,ct ddja a d\e-
ntpfomtjj'tt, a fuictukldi fetsltpedis }q6s.
kit kidlli csapszeg;t.l- Liltuh^zl
ja dz ds)asot.A cserePek r d bu
L'xltbdurt s*gehA.Lrdszftih
Msilbbd tetithbz.Az aslasot kn
liinlesesLotojsz.bql alahitj.ih a ki-
L,lnt Jottuira. A lan'isz.t deszha-
aiseoeles)engetik,sinftjAh u agrd-
cot (1), a jibnese' dnldstuekhtttset
tudig a tu^ih oldaLirdf*zitex btjxdL
otigjtihle (2). A fteltotui8ott cserefet
etut,in tudr 6ah ki he isetni (3)

159
K E Z M I j V E S S E G

PAPIRKESZITES
z els6 papirk6szi16mestereka da- ijml6 kis Dore patak fest6i viilgy6ben.A pa-
razsak voltak. Korhad6 faanyagot p|| malomndl,ne\ezerlm6helybena 17.sza-
dsszerigtak, dsszekevefldka ny6- zadb6l val6 technol6gi:ival tal6lkoztam.
lukkal, 6s ebb6l a pdpb6l, amely Aiogl megtudtam.a ceh mar a 14.szdzaddta
16nyegbena papir anyaga,6pitettek a f6sz- foglalkozott papirk6szit6ssel.A papirmalom
kiikel. Ismerek egy Herefordshire-i hdlgyet, r6szben annak kdszdnherte fennmaraddsdt,
.rki legkirlLrnfelebb nd\en)ek roilicbol ke- hogy mindig is nyitolt volt; az 6rdekldd6k
" n6mi belepti dij ellen6ben,szabadonldtogal-
\ 7 r rp a p r r ra. i r d l a n t o a
l L i r o r e p d i gM. u l a r o -
b a k i i l d o | In e l e m e g t l i . ( o l l e k c i o,t p a p i r - hairak.e. hoe) i kiildnlegelkiadvanyokszc-
;aib6l. Volt benne lenb6l, p6fr6nyb6l, s6sb6l, mara igen finom paprrtgJartotl.A mai napig
g)dpol.rarbol.kamillabol.komlobol.crti.so- megmaradt ez a profilja, i6llehet term6kiikre
kib6l, kdposa:ib6l s csal6nb6l kisziilt rs. mdr nm olyan nagy a kereslet.
Egyik-m6sik niiv6nyr6l nem is hiltem volna, Vr/i erovel hajtyal,a malmot. meghozzj
hogy alkalmas lehet papirk6szit6sre. egy tajbb mint 300 ve m(kdd6, feliilcsapott
Hallottam hirt, hogt' a Csatornin tril le- viziker6kkel, amelyet csak a karbantatds
hcletfinom papirt is keszitenek kezi m6d- idejire illitanak le olykor-olykor. A ker6k
szellel. El is mentemr hogy megn6zzemezt egy hatalmas, vizszintes tengelyt forgat.,1
a muhel)l Fran.iaor /3g kdTep\.j re5ren. tengelybe almalib6l ksziilr fogak vannak
AuvErgne tartom6nyban, az Allier foly6ba beleiiltetve, valahogy olyan m6don, mint a
zen6l6doboz tengely6be.Csakhogyitt ezek a
fogak, bntyk6k nem hangot ad6 fdmlapocs-
kakal emelgernek.miktizbena lengelykor-
beforog,hanem nagy emel6karokat,amelyek
egy'egy 6riisi fakalapicsot mozgatnak. A
fogak n6h6ny hiivelyknyire mindig felemelik
a kalap6csokat, majd amikor Iov6bbforog-
nak. a krlapac\ok ri.szaesneka mor\ana-
lydba, 6s dsszezirzzekaz ott l6v6 anyagot.
Aiogy a henger forog. a [akalapic.ok eg] ma.

1 A\2ilan a utr AtcsuroR,


) a Fn,na,onn ontosi
nle IaFh, atuit est lilc
1 I IestPol.tmul"nbrn lafra b@ildhdkhi d sznt
L ot1iaittlno.srtatt bil, tudjd tjabb rtlcriteE, is
ift& papit anie a kio.tnt
36 6a dl.dII?tfri E zzdk flitessz'itu rckat el ntn
d pdpit s! ti11.1s
alaf arytd-

., Afipet ktbe Jlaidbd


L (ntih is L{zH1hne*,
hogt e!!t.klet6 $ kell6st
ris,isii n6szd tuletkezzik.
A oizesfifb1l d.utdn he-
r et4 fi^ zit ti tu teit enell
eg n gnartatun tuent

I60
P A P i R K E S Z i T E S

utdn felemelkednek6s lecsapnak.Saj6tos t- iSazdnpapirnak lehet nevezni,a szell6spad-


musd diibijrg6siiket a fogak ldosztrsa ha- ldson, felakasztvasziritj6k. A helyiseget t6-
t|rczza meg. A papir nyersanyag6t vizzel len fiiteni is lehet.
egliilt ddrgolial' " moTsdrakhaA virel is
a h b o la p a r a k b o nl l e r i l . a m e l y i kl k c r e l e r A H A \ \ H E L YA. N\Yl PAPIR
hajtja,6s r6gi favdlynkban vezetik a kalap6- Sok 61'vel ezel6tt Kctz6p-Indidban is meg-
csok al6. Amikor ott j6rram, hasznrlt, meg- neztem egy papirmalmol. Ott egy dkdr j6rt
tisztito( 6s feldarabolt pamutrongyb6l k6- kiirbe 6s forgatta a neh6zmalomkdvet, amely
sziilt a papir, mert ez adja a legiobb min6- al6l v6giil kikeriilt a papirpdp. Merit6ssel k6-
s6geL De felhaszndlhal6 gyakorlatilag bdr- sziilt bel6le a nyers papirlap, amelyet prsel-
milyen cellul6ztartalmii n6v6nyi anyag,pel- fek, majd egyszedin a faha akasztott6k
d6u1 fiirszpor vagJ faforgdcs is. Az alap- sz6radni. Az ottani nagy melegben egyket-
anyagor azut:in 36 6rrn 6t kimEletlenril iitik 16rcmegszdradt
a fakalapdcsok,igy v6giil finom pp keletke- Enn6l j6val kdzelebb, az angliai Somer-
zik bel6le. set megy6beni Wookey HoIe vdrosiban volt
A pepet nagy k6dba iiritik, vizzel megfe- SZITA Es FEDEL
te16sri jsg(re dllitj6k bc. A ldd lartalmit A hizi pa|{rhtszitdshasta
n ttulas^z&)rc a keretes
faszdntiizdnforalj6k, ds folyamalosankeve- szira.Az 6zknz k tt6ske-
rik. Kelld f6zis ut6n az egyik munk6s, a me- rcttel h,stnL Az als6LdeI
rit6, egy kerelcs femszit6t sijllyeszt a pepbe, re lan ftf$zine a linoft
kiemeli, es hagyja lecsurogni a vizct, majd f'jwit@, is efre i eszkedik
l g \ f i l ( l a p o te \
d r a d j da l d r c a n a ka.k i l e r c r l e fetiib6x afetl6heter A kr
turendpdp{Detb4as'i-
a szitdr6l rdboritja a ppb6l keletkezett nyers
tdn dt kcsorcga od,.le
papirlapot- EIIe egy iiabb filclap keriil, a nte6 fapi r.Lttugsligd
majd a kijvetkez6 papirlap. Ezt addig folv- Nn tenneesehbtes (hn
tatja, amig a rakat el nem 6ri a sziiks6ges ,tpen o6taeabb),ha nett
vastagsigot. bolnatujta o feukrtL Is)
Ditunt teljesenegeile les
A ral.irot elulin egl nag) fakerelrspre\- lat k;sznhetut,a d fediik.
be helyezi,amelyhasonlit a sz6l6preshez vagy rct leetuLsetiin a laf
az almabor kevrresdhez ha.znalt almapres-
hez.A csigd.pre'sel a paprrlapokbolkisai-
roljjl a ne.lves.eg legnagyobbreszel A pr6.
alol kil,erult lapokar. dmelvekelmosr m;r

I A tokdlotJabolh^.ult. ht',L\ pt6be


+ hetjeah,e\ kn4olnk a t4ohbol a nt,t' < Air?! tqlhot. .
ussts leEnasobbriszit. A Prts Ndj.it D6
hs h&illel tt \isiaal mts nde)abbeilbeL a tuhatbdl,6tfelah@t-

l6l
K E Z M U V E S S 6 G

\zrrencldm meSi\mernia Mr. John Sweec Ezutrn jut szerephez a kdzi papirkeszit6s
man 6ltal vezetettpapirgy:irat.A gy6r n6v ta- hagyomdnyos eszkijze, a keretesszita.Az esz-
lan nem i\ illik ri. mefl i| akarki meggyo- kdz kett6s kerettel kesziil. Az a1s6keretrc
Tddhetrola.hogy a rermeld\regi. hdg)oma- van rdfeszitvea finom femszila,6s erre il-
nyos m6dszerekkelfolyik. A rongyot el6szdr leszkedikfeliilr6l a fed6keret.A keretena
nyomds alatt mar6sz6ddvalf6zik. Kor6bban papirp6pb6la szitin 6t lecsoroga viz, de a
k6zi edvel, nagy mozsarakbanp6pesitettdk nyerspapir vastagsrga nem lenneegyenletes
a rongyot, de manaps6g m6r nagy, rigyne- (kdz6penvastagabb),ha nem volna rajra a
vezett hollandi kidban v6gzik ezt a miivele- fed6keret.Igy viszontteliesenegyenletes (6s
1e1,amelyben egy kses henger forog, 6s a nemilegvasragabb) lap keszrrbero. A szira
kid alj6ra is k6sek vannak er6sitve.A vizzel bemerit6seut6n a merit6munkrsler6zzaa
l,everranlagot (cellulolr)a kisrend.zerap- keretr6la fdl6s1eget, 6s a rdzdsr6lelsimul az
r6ra darabolja. A nyersanyagmin6s6geigen anydBfelszrne is. Leemelia feddkereret, e,
vdltoz6, ezdrt a gpmesternekmeg kell itel- dtadiaa szitdt a t6ls6nak,aki egy..leteriterr
nie, mennyi ideig ds hogyan v6gezzea mii- filclapra boitia a flk6szpapirt. Ok ketten
veletet. Tirdnia kell, milyen anyaghoz,meny- egy perc alart nagyi6b6lriz lapot tudnak
nyi vizet kell adnia, s a henger forg6senak elkesziteni.Ha elertea kiv6lr vasragsrgot, a
sebessege i. belbbdrolja a majdani paprr papir-filc-papirr6tegszerkezet{ rakatorhid-
min6s6g6t. raulikuspr6sbehelyezik,6s kisaitolj6kbe16-
A pepesite,vegefele kdroanyagkeDt nemi le d vizet.A paprrlapokat ezutankiilonvd-
A FEsrdzs,{K a l u m r n i u m - , z u l l a Leo. t o l y k o r \ z a p p a n ri 5 lasztidka filclapokt6l,ha kell, m6g tovibb
N!.les kdett eftsilex, adagol a keverdkhez. A p6pet ezurdn egy sajtoljdk,maid v6szonborit6sri tdlcdkonszd-
bd.4e szncelb'l hls.nL nigy ke\eroludba toltik dr. vrzzelrovrbbhr- rit,6k egy nagy,szelldshelyis6gben. A lapok
a'ikot hatuiLtdh a hds)a- gitjrk, hogy sz6ztdmegreszvizre jusson egy ut6kezel6se rigy tdrt6nik,hogyzselarin-vagy
ndntas eljdrh sordn d pd ttjmegr6szszirazanyag.A kdd aljdba kever6- kemnyit6oldatbadztatjib 6s ismdr saitol-
Pi'pip fes16irc. A a,ikb6l lap6t 6s fiit6szerkezetvan bedpitve,hogy az j6k, szdritjdk.Ha fitrom, fnyesfeliiler( pa-
ktzzet ldjtohdk hi a suh-
sis Mnnti'gn, stu{ fes- dnyag eglenlereseloszlalues kello homer- pirt akarnakelodllrtani. a lapokkozdpolrro-
s6klet( legyen. zott feliilet{ ac6llapokalhelyeznek,6s hen-
gerelikcjlet.A iobbmino.egLi papir rerme-
szetesendrdgdbb,ami arinyos az el66llir6-
sihoz sziiks6ges tijbbletmunkdval,ds figye-
lembekell venni,hogyaz ilyen papirr csaka
hagyom6nyoseljdrdsokarismer6, nagy ra-
pasztalatlimestertudja elk6sziteni.

ELLENTMoNDAsosszABALYOK
A 18.szizadbana papirgydfi6sraldnlegked-
veltebbalapanyagaa kender volt, emiatr a
kenderrhatalmasteriiletentermesztett6kj de
a rei, kenderb6lfont hai6kdtelekb6lis pa-
p,rr keszrterrek. Ismerve a brir flo a nagysd.
g6t,ez a m6sodlagos nyersanyag is b6s6gesen
rendelkez6sre dllt. Mivel azonbana kendcr-
bol bizoEyos kabrro.zer is eloalhrharo, .ta-
moi orszagban. (dzrukNagyBriranniiban i5
megtiltottdk e nagyszeriiipari niivEnyter-
mesztsdt.Ezulrn mir csaknemkizir6lag
fdb6l dllitotriik el6 a cellul6zt,6s eg6szrd6-
ket vdgtak ki, hatalmasteriiletek tikoszisz-
temdjit vdltoztatvameg, hogy elegend6pa-
pirt tudjanakgyirtani.
Tdbbear.em riamrlorr.milyenmiDo.egd
a papir, mert a f6 papirfal6, a m6rhereden
mennyisgijfjsdg igyis csakrtjvid ideigvoh
6rdekes(anapilapokcsakegynapig).Pediga
\ilig atldl lennejobb. ha l,evesebb, de mi-
n6sgitermketdllitan6nkeld.

162
} . L T N U V t S S T G
t!|

fra
r . . OSA R F O N A S
anaps{gsz6p6sszeget fizethetiink fonni. Megmutatta, hogyan kell b6nni a hasi-
egy-egx sz6pen fonottdarab6n,fel- torr mogyor6vessz6vel, a li.isk6it6l megliszti-
r6ve,ha tal:ilunkolyan mesterem- rorr loldi szederindaivil, a vadrozra,a ku-
bert, aki ismeri a kosidondsfor- sTolonce\ eg)eb\adon termo novenyekhai-
telyait. F(zvessz6b61 keszitett alkalmatossaS tesaival, 6s hogyan tudunk bI6liik kosarat
vdte az iivegpalackokat, igy azok nem tofieL fonni. (A t6lgyhencs kosaftkr6l a 47. oualon,
el szlllitds kdzben, a fonott kalaplarl6ban az a gy6kdnykosarakr6la 172. ,r olvashatunk).
utazis sor6n kalapunk nem nyom6dott De minden alkalommal felhivta 16 a figyel-
dssze,de piknikez6skor a kos6r a legyektdl ls memcr. hogl l,osarfonasra a hailekon].re-
meg6vta a magunkkal vitt elem6zsidt. Fon- kony frizvessz6k a legalkalmasabbak.
ro\,iga ncm korlaroTuclott c'upan a 'zallrti - Amikor fonotl kosarakr6l 6s egyb fonolt
ra 6s tdroldsra, hanem mindennapiainkban eszkijz6kr6l besz6lnnk,Iulaidonk6ppen friz-
is gyakran keziink iig]-ibe aLadtak a fiizbdl vessz6b6l, fonessal k6szitett tdrgyakra gon-
h
f o n o r rk u l o n l e l e a . T n a l c r
t a
i r g l a k M
. i g l i * dolunk. A fiizfa ruganyoss6gr hail6konys:iga
gyermekkint verebel fogtunk fonott ver6b- az, ami lehelo\e re.zi d leBl'ijldnd.ebbIar'
csapddval, ds a feln6Itek a tenger mormo- gyak k6szitsetis. A f(ztermeszt6s 6s vesz-
l6sdt fedett retej( fonott nyugsz6kben pr- sz6inek betakaritdsaviszonylagegyszer( do-
henve 61vezt6k. log,6s nem is trilsrgosanmunkaig6nyes.
Tgenytelensegenel kd\zonhetden.ezl a no-
A F{iz HATALMA vcnyr iSen 'ok hel!en meg Iehethono\rlani.
Amikor \Falesben laktam, voh egy John Hogy a zsengevesszdt hogyan lehet fel-
Jonesnevri baratom, aki megtanitott kosarat hasznalni kosdrfo[6sra, att6l fiigg, honnan

FdzvEssz6B6l KESZUL
Nen i: sond.oltoiah,hoet a Inmeszd litl
hNztui.lha niuen lab tin lehet.ELis
rilill.drIahthh a h.pehenlttthat,, szA
lil^td, IdtoLturdh6ztuih kosoaba.
Ftln $sz616lbistitlt kns@akbontaodbb
m thatunk rcnl andb t lclns zen, pUdAtl
tajte,miket, nerl a jlneszd -lalesxh".
M,lih nds et6ry1e, h4s)fa atjuh szatu'
sdnug ,,szeU6sebben". H@fedie istd-
gobb hizasohathag,,uhh,Mtz a halitltd

163
ZT'IIJVIj
K o s A R F O N A S

,\R llszrJr. rlcY .\r.rszoollo SzERSzAMoK


sz:irmaziL a f(zvessz5. Mds minds6gii az
A kasti'foni s.e's.ant ilz
A n g l i an l u g " r i r e ' z e r o .l z a r m r z ' r n r a g . i ' hL. ,n glehrt'lek h..ts da
mds az irorszrgi, ahol i6magam a legtdbb

Y@t
tubbtjldU.Us)6 ks szer
lapasztalatotgyrjjtottem. sztnnhtutdfl sziikegea
tss:dl ftdildsdio: tr ri,3-
titasithoz,htv., net ziiol-

I A W(
A LEGJOBBKosARFoNo
h& a natdbaln\dhaz, ls
S"k i,mero'dm ,zennr r l.gjohh l'o'arfono L1ttibbi6zkb2bk t hdsti
lrorszdgban 6l; 6 nem csuprn a brit szigcte haz d Jandshoz.Es] ta
ken, hanem lel6n az eg6szviligon a legjobb.
In il az eg)'ik szomszidos falubrn, talan
,{0 merfdldn}'ire. Term6szctesenritra kcltem, | ,A{ \ ?6ztdlt tu$kt a hqiLiral
hdrcn hnbnbtizti Jalt dft d
tot !lgr., tuig a krr spe

It_dA G
ciil g)aluodlar6sz6k
6s mi! ad Isicn? Az elsaicmberr6l, akivel a b^Idssdsdt 5nkhentias
mondott faluba rLezv6n tal6ll<oztam,kide- I eszies)enlete$4.HailoLL,
r u l r .h o g l 2 { )c r e d o l g o z i fa S h J n i h a nn c ! u s)dluh a$szilh.t h6nm
f(zmfhelyben ds nem mls, mint magr Joe
Shanahan, a "nagl ember", al<i kosaraival
/ d katishez.A Iatugtk a
!e$.6 dlsrit4lihek knel
szi:lhez ls hihcs)ezitihet,
telre ismerlt6 nevl szerlc a vjligon. En ab- tuie a nexz6oll6 asa eL-
ban a pillanatban a vildg legszerencssebb szdkisa befeJ.z'ls ryelist
cmber6nek ireztem magam' hogy ily k6ny- he. srrhtiges.Az .irt zsi
nyen ritaliltam. rozaLiirtbcn Iattatt zstnal
N6hiny nappal kesiibb lehei6s6gemn-vilt LeszihsikdtuI'i$ti- E*el
khd sz|o'il6ztani a csz-
rd, hogt' airl6phessemm(helydnek kiiszdbet sldket, illetoe .*el lehel
Z , u l o l \ r \ o l r a l e g lu l " n i t l e b h[ o n u r r ( r m e - helret szoitani dz nj tesz
kekkel 6s a feldolgozrsra \'616 1(zvcssz6vel sznb.[0tui:.1hoz.A rerdrr
A helyis6gegyiLv6g6bcncsinosle:iny iilr egy .fite,es csdfk .ld'.ttal le
alacsony sz6ken, 6s icndkivul tigycsen lont het tiituntebbdknni a fo-
toht, illet e a a.fib6 felsd
egy fedelcs sz6gleicskosarat, a mdsik old.- tisitdl Lb6 Lttk6 Jajrisz
Ion egy fiatalember dolgozott egy hasonl6 sz.ta ltk6 perchftl h:tz'j
darabon. dnfoha lehetjuhefisebbi

KosARFoN6 ALLVANY
Mindk6t kosrirfontj mcllett, a 1a1n:i1, egy rgr
a j r o n a kl a t ' 2 " r r r g l , l l r : 3 l . o . d r f o n ao l l \ j n \ .
Erre ferddn felt:imaszn'a,egy kb. 1,5 x I m
nagysrgrjj asztallapnak trin6, deszkiikb(il
dsszer6n,fels6 percmenel rdgzileit lap voh
Az als6 peremEtegy bal<hozer6sitett6L,hoglr
ne csisszon el. A kosirfon6 tdmla n6lkuli
ril6k6jdn a falnak idmaszkodva, rigy lbglall
helyet, hogy szembenlegyen a munka{llvrny
lrmaszkod6 r6sz6vel.Ha magasabbraakafia
illilani, akkor cgy-k61tusk6t ten al6, ha ala veszik, alaposanbe kell :izlalni. Szinte vala-
csonyabbra,akkor Livetle a tusk6kat. mennyi kosrirlbn6 eliiz6 cste mtu be6ztatja a
vessz6t a k6vetkez6 napra. Amikor on jar-
A FIiZVESSZ6K AZTATASA lam, a kdtegeL egy-kit 6riia dzhattak :
Szabaddtjiras nyih a m[ihely me]letti udvar vilyiban. A vessz6 faiidl6l fiigg6en, hosz-
ra, ahol a fiizkotegeLet ezlattdk. lnnen cgy szabb-rovidebbideig, akdr egdsz6jszak6n it
misik el6t6rbc vezetetl az tl. Ott i]ll a szo_ h r g l r a kp u h u l n r .h o g yt r z c l i u r t o na r e . ' z o
ril6baL (1.-t3. o.). Hasonl6an a tdbbi kcrthez, be16hcz,6s i$- alkalmassrivdljon fbnisra.
ezt is r6gi k6fal dveztc igazen kcllemes
helynek t(nL Meg is k6rdeztem Joe t, nem A FfzvBsszOKFAJTAI
irez-e olykor maga is kisert6st, hogr- eh'o- Megkuldnhau rerLinkzold. rrgr'-barna' tzt-
nuljon a kert egymeghilt zugdba,6sott lbnla nu e, leher vesszur.Zdld re.szoncl nclez
kosarait.AzI \'6laszolu, hog)-nem lchet, mert ziik, amel).eka h6ja m6g nyersen raita van.
a flizvessz6Iil gyorsan kisziradna a napon Ilyct haszndlnaknagt',durva lbnati kosaral<
A kos6rfon6s titka a trizvessz6 rugal- kiszilesre. Sdrg6sbarnavessz6k a h6jastul
massdgabanrejlik. A vessz5t ugr_ansziraz lcgaldbb hiirom 6rdn keresztiil, de rendsze-
6llapotban 16rolj:ik, de miel6lt munkAba rint inkibb dt 6rdn it f6zijtl vessz6K ame-

165
K E Z M U V E S S E G

lyeket f6z6sutdn hdntanak le. A f6z6skijvet- a nemes f(zvessz6 nagyiizemi termel6s6n


kezt6bena csersavs egy6b, a hjban taldl- alapul.
hat6 n6v6nyi fest6kanyagokhatisira vrlto_
zik a vesszdszine eIIe a kellemes sergrisbar- ERJESZT6KOSAR
na szinre. A fehdr vessz6ket f6z6s n61ki1l Az eteszt6kosarak lehetnek szdgletesek6s
hintjdk. Ahhoz, hogJ a hdjat kdnnyebb Ie- kerekek. E kett6 a fonds kezddsdn6ltr el
gyen leh6niani, ezeketa vessz6ket16len,kdz- alapvet6enegym6st6l.Joe, ennek az 6si mes-
vedeni.il a betakarit6s u1dn, hig s6rral teli ters6gneka megszdllottia,volt olyan kedves,
medenc6bedllila t6roljik. Tavasszal,amt- 6s megmutatta nekem mindk6l forma sajrtos
kor hajtani kezden6nelsfelszedik 6s elsz6l- munkafogdsait.A szdgletes,fon6sldppen er-
litjik a feldolsoz6helyre. jeszt6kosdronmutatta be. Allit6lag ez a ko-
Kordbban a Shanahan c6g maga vegezte s:irfajta jelent6s hagyomrnnyal rendelkezik,
ezeketaz el6k6szit6munkilatokat, de sainos 6s sokat el6ru1 a kosirfon6 mestersegcsin-
manapsdgaz alapanyagtflnyomd rszektil- jarol binlarol e( magul.rol a [onotl termd-
KENTr KosARFoN6 fiildr6l sz6rmazik.Ma mar nem indulnak az kekriil.
A kllek l,ithat,i h.kIi ho emberek cs6nakokon a foly6ra 1(zvessz6t R6gena tdm6ny szeszesitaloklepdrldsaso-
y;tfotu ijlebi'zt efan kt rin sok lonnenyi, erjed6 mell6ktermek kelet-
vigni a hideg tli napokon, hisz mis m6don
sanl Sdtgdsbamais fihir kizelr, amir a pdk'egelbekiildtek.A kis z'a-
usszd hrnbitoi.injnbtt hi is bizlositani tudi6k tiszless6gesmegdlhetd-
eii.l a nia6 darcbPdene ,nker Akadnak alerl mcg lelrn fuzve.'ld kokba t6ltdtt, erjed6 mell6ktermdkel kosa-
A hadrktujk kdmededt vaga.avalfoglalkozolaTachala5zol'. de 'z;- rakbdn '/alhrottak innen az ertetztoko';r
a ho$t'fatut,ilbiiflt szilia muk igen c.ekcly. A leldolgozollhaTai ful- elnevere\-, de ezrket a kosarakaL a pelsi-
oag ala5ory nlnhenelhr r6sze a sommelseti fiiztele_ gekb6l rendsze nt nem knldr6k vissza. E16-
vessz6Ir.ilnyom6
bezhedae fonjlik a kasdt fordult, hogy a Shanahannaknem kevesebb,
szhb a heIt e,.I I pekr6l drkezik. Ezen a teriileten a mez6gaz-
fak 6 d.e
da\agimunl,a.oke\ d ki.gazdckmegelhetise mint 1200 ilyen kosarat kellefi kesziteme

g
*
I u
il,

166
K O S A R F O N A S

hetente. Illcnkor minden munkds kora reg- KosARFoN6 TECENTKAK


gelt6l kes6 estig naponta 40 kosarat is meg- A kosdrdruk6szit6snekalapmtvele- tsekor csak dlmenedleg kapcsoljd
font. rei szinteazonosaka szitv6s6vel. A ko ijsszea kar6ka! samikor a sorvegdre
Es mi tort6nt a kosarakkal a peLsgben? serfon6naksznks6ge van nyers,pdrhu 6rkezik, esyszeiien kilekeri a kar6t,
- kerdezlem.- Be.lobrak a kemen.ebe zamosan clhclyczkcd6 lessz6ke, 6s 6s folytatja a fondst.Kerek kosirnru
riiuk ncr6lcscsenkeresztiilbiitategy fon6sakorpiratlan szinn kar6ra van
hangzott a magat6l 6rletdd6 vdlasz.
mdsik vesz61. Hasznllhal ee$zeue sztikssannak irdek6ben,hosy a p6l-
Ez j6l peldizza, hogy milyen olcs6 cikk- csak egyet,de ardekesminrdzstota! cdk befonisakor el6re s hitulra az
nek tekintettk a fonottdrur, hisz a munka- kol\': riibberis rrbLijrafta! ha iSyjob- azonoskar6k kerriljenek,llnikor a kdr
er6 is olcs6 volt, igy aadn konnyen lehetett blrn letszik. Szijglets kosar:iruk6szi
ilyen haszn6laios"kosarakat k6szi-
"egyszer
teni. Pedig ezek a kosarak er6s, tet6vel ell6-
tott poltek{k voltak, m6g ha negyed6ra alatt KEREK ALJ
Aniho neenlz.iik @haeh
kdsziiltek is el. Meg vagyok g).6z6dver61a,
ha*b J.n hdI, h.j,tlen IF
hogy szdmtalan oda-visszautazrst Libirtak d6fahdst Lhhdrunh" dha" -
volna a pilinkaf6z6 mthely 6s a pLsgko- Mh afok6 iflduh. dtuh
zattt,miel6tt veglegelhaszn6l6dnak.1957-ben rij.id szdbafektetex tu^ih
katondobozok forradalmasitottik a csoma- hd,dt,ezaiisz.tl|al egJ-
g016anyag-ipart,6s megfojtottik a fonottaru- n6an kzrcsztubehek,ts
sziI htzzdh.sillas dldhbdn.
k6szit6s ezen:igdt. Pedig egy kartondoboz Ezt Mstehetjiih ij$zeso
alig kerrilt kevesebbe, mint egy erieszt6- dort hit sz'tllal ^, de ha a
kosdr. Term6szelesenel6re nem sz{molhat- ci dgcsiitcsok saina trd'lt
taksem a nhiny szdzkos6rfon6elbocsit6sdt ldn,dvar eg szd al ke
kdvetd nyomords6ggal, sem pedig azzal,
hogy a papirgy6rt6s fellendiilsvelkezdelEt
vette az erd6irtds, szemben az dnfennlarl6, HARMAS cYiiRiiFoN,{s
megf jul6 fiizlelepekkel. Essetli funajdia ane
].!eth'ituft u$z6oelhez
SZoRiT6 KERESZTALJ diihh,hexdt elijl, estet hd
A szoit6 keresralj k6szit6sebdrmil)n ko-
sdrfonis els6 l6p6se.Ez kil szijgletes,keskeny
MENETESFoNAs VAGY
farud. amelyelerc.avarfdl fognck d\'/e. e\ EGYSZALAS BEMKAS
amely szerkezet egy egysze j csiptet6t al- EstszerliJan6, a r$sdt
kot. Ebbe Joe 13 szdl, pattan6s iiizvesszctt az e8Jikharnn kr, a ad-
szoritott bele (g]', hogy azok liigg6legesen
dlljanak, 5 maga pedig a kosdrfbn6 deszka
RT6TEGES FoNAs
melle lillt. A kis kerit6ssze t alakzaib6l k6t A Eteeesfon6 olran, niat
vessz6tvill6mgyorsan dsszefonta kosirfenek a nenet6,6akhAnn
m e n t e ne; / r h r \ j u k d l m e n o n e kE. z u t a nh o z - cagt ti;bbsztl dlrtgeeiik.
zdfbgolt a csavar6shoz.Ez tulajdonkppen J ' j t t h e M \ e h d L a J ai si ,
dt-hat sz6l egyszerrjdsszefbnisa,egymdssal
pdrhuzamosan.Szememl6ttira, szinte pilla
nalok alatt l6liijtte ki az igaskod6 sz6lak ko
r(iri urr. Az elolte lnrnlo.ulo idlac"kdepi
te\erker ma'ik egybelontve.szutel.a lezarcj
val fejezle be.
OTP[RosszEc6s
GYORS KosARFoN,As SztitutaldkfttIafts lzeg&
Ezutrn a leitds munkadeszk6nmaga el6 tette tuintit kfteri)nk. Etunil
az igy elk6sznlt darabot. Nagy kdvet rakon az oddkarit h,irun b.,
bele nehezLnek,hogy a darab Lifesziiliijn. A
kar6k, amelyekelJoe a kosir lenek6hezhasz
ndlt, bizonyoshelyekenkidudorodtak a fen6k SZELL6SEBB
riszndl. Ezeket tisztit6k6sselmegfelel6 szog- FONOTTARUK
benme8bokre. odebbloltr.E/ eg\ o\ an mdve g dldtl dI i edIbtjI bizontas
lel, amelynek sor6n egy kicsit eicsavarja a Ias'itfdjriAon sze 6sebb
f(zvessz6szalat.Igy a vessz6ldr6se!61kul ele tuinttualotlankdlz.A ha-
gend6rds keletkezik ahhoz,hogy a vessz6tet- tuikalez*etbn foi^sdt
\zetoslormaju r! menlenJ helterckerulion.

t67
K E Z M U V E S S E G
r:

BURGoNYAsKosAR
Ez d h.s,, btrgoktxre-
dtshezhNndlatus, ie)
dfenihtasdeh rcnllkbnt
*iisnek hell lewi2. A W'.x
CounLry-i htsdtfuhdh hii
lnn d.'sregllystoktak
Jonni, is ez,h a hosa,lh
jm bhjdk az eds iEan!-

KTJLONLECESKERE(
KOSAIAK
Atuihor @ ehbi ndi tueg
tuuha a kDsAfotujs aldP
aeLdtechfihijnt, alkDt a
befondnLjaesn6tteih

.sbhken taslb. I hiilbnboz6


Jomdh't s ki tutl alaki
tari- Az tu lttthql' d a
bohan"ak ilejtft tuih.tzn
hap6 haaa.ildttu hleiil- Minden egyeskar61 legyii jzott. Amikor va- A l6c, vagyis a kosdr fenekrsz6nekkezde-
tek,asszohb.lkJas Jor.tv lamennyi kar6 a hely6re ke ilt, gyo$ moz_ te azzal indul. hogy hat rijvid karot ke.zr-
dulartal megcsavartaa kosdr k6t v6g6t 6s 01' dnL, majd ezeket egymison fgy fektetjiik
da16r.Egyik oldalon iobban megtekte,mint a el, hog] harom vrzvintesenfekvoszalon.ra
mr.ikon. e5 eg) sTallaller.ifla. Ahogy sze merdlegesetr,hdrom tovdbbi sz6l fekszik.
lesedelt, a kar6k kdz6 a fon6sba p6tkar6kat JoeJones(minI emlitettem, 6 az 6n cigany
szrirt. A teflezetl mdretnek megfelel6eneI- baritom) ugyan megtanilott, hogyan lehet
k6szitve legyiiriizte, ds hrrom piros fonattal eglbefognieodtbujtatnia re'en a masik har
beszegte.A fonott ktpokat megcsavarlvesz- m a r ,d e a z r m o n d t d h. o g ) o i o b b a ns z e r e t i a
szdkkel a led6lhez er6silette, hogy felhajlit- hagyomdnyos kezd6st, amikor csak r6fek-
hal6 legyen, a m:isik oldalon pedig kis fiilet rertiik az egyikera masiLra.Ezulan le.imi
k6szitett. A szabadon maradt v6geket met_ totta az alul elhelyezked6vessz6ket,a tete-
sz60ll6vallevagta. i6re illesztette a tdbbit, s ldbbal beigazitot-
Joe vill6mgyorsan dolgozott, alig lehetett ra. A keresztfdle hajoll,es osszekoldzte haj-
szemmel kdveIni mozdulatait. szalvekon!.vilagos 'zrnu \zallal. amel)el
Birki meglanulhat kosarat fonni, de aki meg meg ii csavrrr.hogya kerevtfonal meg
ebb6l akar meg6lni, tudnia kell gyorsan dol- rugalmasabb legyen. A v6gdnl kihfzvdn a
goznl - hangoztatla. 13, egym6shoz csillagalakban rdgzitett (a
kijt6szil v6ge is cstcsa lesz a csillagnak)
T6zEGKoSAR vessz6n6t elkezdtea t6bbi vessz6lki-be dug-
Az erjeszt6kosrlrmellettiink hevert, amikor dosni.A tizenharmadikvolt a leglnyegesebb,
ls loe azz l dllt el6, hogy k6szithetndk egy mert ez adta a kos6r gatrbtiletet (tulajdon-
hasonl6 kosarat. Az a kosrr, amelyet ugyan keppena fonat formaiatt.A karrjknakmin-
Joe k6szilett, bdr egy kicsit l6magam is be- dig pdratlan szdmtnak kellett lenniik, mert,
segrrcrrem. rozegl.o\arvolt. Ez a kosarlaita ha nem az, egy k6rbefonis u16n a mintrAzat
szintdn kerek fbnott term6k. megism6tl6dik, valamennyi vessz6 azonos
A Joedlral ha.Tnaltir meSne\e/esnek ter pontokra keriil, 6s a kosdr sz6lesettvolna.
me\zercseni\merr az angol megleleldiei.. Ahogy t6volodunk a kdz6p kereszlaljt6l, a
Ilyen kosdrbantirolj6k 6s szdritjik a ttizel6- vessz6kegyre messzebbkeriilnek gymdst6l,
anyagot.Nekem m6g mindig van ilyen kosa- igy tovebbi szdlakat sziiks6ges befonni a
ram, tulaidonk6pptrb6rmit lehetdrolni ben- keletkezett dr kitijltdsehez.Az (i6lag befont
ne. En pillanatnyilag burgonyit tartokbenne. resrzoketke.rel 'zabjuk simdra. Amikor a

168
K O S A R F O N A S

koser fen6krdszEnekrijbb mint a fele ily m6- Fontak kenyereskosarakat,s6t m6g lovas-
don elke.zull,elkezdtul.c,avdrni-hog] meg p6l6pdlya-sz6ltis (ha a lovak vletleniil neki.
gyorsabban teljen, miel6tt a kerek alaplap szaladtaka p6lya sz61dnek, igy kev6sbs6 il-
sz616hezdrkeztiink is hozzifogtunk volna a rek meg), borjri szdjkosarat (azrt, hoy a
lezfuasilroz a piros fonatok sodr:is6val Mi- borjak ne szopjanak6lland6an),illetve bicik-
ulrn megnellem a kerek Insaram fenekre- liskosarat es kacsakellet6kosarat.
\,,erJla am. hogv humoru.e. rg) i\ak dl eri\
peremr6szndlrt le a fdldre. A mostani t6zeg- FoNorr ESZKozoK HALASzoK HAr,{szKosAR
RESZERE A hdg)ondntashal'i\zha
h a j l o t ld f e n e l e .
k o , a r a m n a ik. h a . o n l o a n s., afta szals'il,hasrd
Szerettem volna valami kiil6nleges fbnott biJosanzsdkq,inll benne
OLDALs6 Es FELS6 PEREMFONAS hasznilati tdrgyat Dreoilin nevri, fhb6l k6- tatttuk. A leglikonabbJa
Kerek kosarak oldalvessz6it belefoniuk az szult haj6mra (1.ll4. o.). Az otthonom kdze- nou kosdldkniftta?al.ld
a l j u a t b a .K i r al a . z tu n k h u ' / o n k i l c n . e r o . l6ben lv6 lbly6torkolatban szdndekoztam nto. Va ptikIol lehethoz
zderilsheni,ezattoLlaldt
vessz6t,amelyeket simdra metsziink az als6 hal6szni, mer itt szinte nyiizsdgnek az an- tlg} alakitjdk ki, host kA
vgiikn6l. A lemetszetl vegeLetszotosanbe- golnak.Leher.hogt ezckkullemenem valami
nt eln 4 en sinulj an csip6-
illesztjnk a kdrktjrijs alaplonalba. Ezutdn tetszetds,de azt hiszem, annil finomabb a Ms^s.tsbar e enbdhez,
megsodorjuk, 6s er6teljesen meghajlitjuk. hilsuk. A liistolt angolnahts 6rtdke tdbbszo-
L/r arfordita\nal ncvezil. Lfo. fonct tanja rdse a fiistdlt lazacinak. Tehil kelet-angllal
dsszea kosir fen6kr6sze1.Utina nd8_r" vesszo tipusi angolnacsapddravolt sziiksEgem.,1
egyidejd megcsavar6sival helyet nyeninL legjobbakat, a lehet6 legalkalmasabbakat,
Ezr ktjver6er Joe ijabb triikkdt mutatott: egy m d g u ka 7o r a n i h a l a . z o kt u d i a he l ( e s z r t e n i .
b i z o n l o . t a j t a l o n a r o l a. m i t - f r a n c i aI b n a - Az igazi angolnacsapdahosszamegvanvagy
nak" neveznek.llyenkor tovibbi sim6ra met- 1,5 m,6s k6t rekeszbdl ill, amelyeket egy
,/erl \e\\zokervezctunl r ionatba,e" a ko.at Iijlcsr kdt 6ssze.A csapdafen6kr6szelapos,
fonalmintdzatavalcllentetesencsavatuk meg. igy amikor a hal6szok leeresztik a foly6 fe
Amint a fels6 rsz fel6 haladtunk, Joe egy nekere,rz angolnakbeleu.znal.tgrik vege
meglehet6senbonyoluh peremcl k6szitett, dt szlesennyitott, a m6sik vege fel6 pedig le'
vessz6egyidejii csavards6val.A vessz6Lfels6 ,zuliil e. telje.enzjrt. Le\en dz angolnard
v6g6l a perembe fonta, 6s ezekct derl$zdg- gadoz6, a csapddba egy kis darab halhist,
ben meg is hajlitotta. A fbnatot a perem als6 vagy esetleg eleven g6te! b6k6t, apr6 halat
rdszdbenehz, vasb6l L6sziill kziszerszim- tesznek csalik6nt a lez6rt trf6lre. A szag
mal, vessz6hajlil6val vezette be. Mindk6t oda,tonT,zaaz angolndt) 6s mivel azon az
oldalon az er6s fiilekel rigy kiszitette, hogy oldalon nincs kijdrat, bennreked.Az angolok GARNELAfu{K-Kos,{R
egyszerii vessz6hurkol hrizott it a fonaton h r r e . . eal r r o l .h o g y . r rnu d n a ka z d n g o l n a h U . -
Anlllid t szdkfttusdti p a't
Ehhez 6fl haszndlt,vele tdgitofta Li a r6st az bol Locronyir ke'zrrenr.az"nban tdbbnyire arlihin dl6rdkhaL^z!.
ath(zlshoz. A gyenge szilakat kivdlogatla, filstdlve vagy cgyszeriiensiitve, illetve p6rol- Halakat 6ak tiletlennl
er6scn megsodorta,hogy rugalmasak legye_ va fogyasztj6k.R6k- 6s ktrrcsiga csapddt rs facott, a kosb aljtin e
nel. majd elkezdted hurok korul lekergelni. szerettem volna szerezni. Term6szetesenJ apni rd\hakttituegehett
amig teljesen be nem fedle a kosir perem
reszet.

TAPAsZTALATOK KINCSESTARA
Miutdn meglekintettem ezt a rdgtdnzdtl ko
sdrfonds-bemutat6t,az voll az rz6sem,hogy
Joe Shanahan b6rmilyen formejf kosarat
k6pes megfonni. Tirdtam, hogJ h6l6gballon
kosarat is font m6r. Amikor a mesle$eget
kezdte, n6h6ny sziz kos6rfon6 tev6kenyke-
dett azon a vidken. Kizzel lbnott lirgyak
vegelarharatlan \oral allrlottak el" Egy re-
sztik nrdsz6k, ruhiskosdr 6s er6s igdnybe-
vtelre szrnt vasfti rakod6kosfr volt (annak
i d e t e ni l \ e n k o ' a r d k a Il e h e t e llla t n i a v a g a -
nyok mellett). K6szitettek burgonydskosara-
kal, fasko.arakdl, be\asarlokosdrakal es igen
nagy mennyis6gbenkillijnfele, iparban hasz-
ndlatos kosarakai is, els6sorbanhogy szdlli-
tdskor meg6vidk s palackozott term6keLet.

169
K E Z M U V E S S E G

tisztAban voltam a f6mhuzalb6l kesztu! fonolt varsii t, 6s maid magam is el tudom sa-
(\.1pdrkelonye\el.de mivel nem vJg)ol, hi- iaritani e lijldnlege\ ko.arak fonj,anak for-
valrsos haldszj iiAr- gondoham, nagyobb 61- tdly:il. Aztin sziiks6g eseren maid magam-
vezetetielenlJha hagyomdnyosm6don hala- nak is Ludok kdsziteni ilyet. Joe magabizro-
szom,ez6rt fonott hal6szcsapd:ikatakartam. san l:itott neki bdrmilyen kiildnleges fonott
Rem6hem, m6dom lesz r:i, hogy megfi- rdrgy(lke\7ite,inek.e\ raszanregy naporir-
gyeliek egy mesteremberl, hogyan k6sziti a ra, hogy kiirtcsigacsapdrtk6szitseflr6szemre.

KLiRTcSIGAcSAPDA
A keleri p.rrnidek csiga-e\ kagylohalaszri
vashuzalb6l ds kdtrdnyozort zsinegb6l font
ed6nyeket haszndlnak. A 40 eddnyt rartal-
maz6, kdt6len 1696sorokar20...30 m6rftildre
a p a r t t o l. s o n a k j u k b orlr z b ee r e s z r i kM
. rn-
den egyes ed6nybe halb6l k6sziterr csalir
HALCSA?D,{K
A f11tuesz6b6l tesznek. A csig6k beisznak az eddnyekLe,
fohl hdl-
6ap&ihat ls) aldkttjnhhi, dm, azok formdja miarr, kitiszni mdr nem
hast beJelieneetljika fe tudnak. AmiLor megtelnek, itemelik az edi-
ftkcn nozsd uet a aA nyeket a sekly homokdtne feleft, 6s kagy16-
hnzbe iis.i halakal,q.1-
f6z6 f6szerekbeviszik iiker, ahol leforrdzzrk
leg a ftihol&I I, d. d hdlull
hifelafl't tu taldtj'ik h.s a csigdkat-
M Ltat-A hagotuanJas Joe a walesi csigafog6ed6ny pontos m:isdt
eszhnzdh hnail lesineft ebb kdriilbeliil 1l 6ra alaft kszitefte el. A kor
a tblcsarcs l@aefog'icosd. d l a L ur d rr o m e n l e nh a l a d v al 7 k L \l y u k a rt u r r
A d;t-uate'i S@.rnfobi
a kerelbe. Eldszdr n6h6ny hiivelykes egy-
I a&i ldt,ibdn sz.1iddah 6td
heltemekel iben ld6,lkdI szefli szeg6lyfonattalrijlcs6rr kszitett. Urd-
ee/nis nelld 6|ila, sinte na meghaiirrorrJ J krrokal. es meglonlama-
nszefussdcsa&afdlataI gdt az eddnyt.A laposfendkrisz kiiidn kdsziilt,
Lotba,hag dpilrkar a csak ezI kdvetden fbnaaegybe a kt elemer
t.hgetfeLj sodtd.l,jhalnll
A rikcsapddt hasonl6 m6don keszirik,
Jahndkddjahak- A ui\ tikdl
Emastetesentld rdl tldtc annyi csak a kiildnbs6g, hogy a fala sz6le-
kien elih, kijar itj'ih, ahasl sebb, merl el kell fdrnie benne egy nagyobb
mdrett dllaInakis.

170
I(OSARI'ONAS

S o m r n s n r lF o N o r r s z E K
' rni ,me" rel ma\iligdMrtik i1 ! somerselikosnrfon6k,ennk
T ! r o . d r r o r ' u do ' \ ' | / + e r | /
I r e ,e e ^ b . . . u z , c - b | , l l \ f o n | / e l ' r o aLaljin k6szilik r fonoll szdkekiilijla!jiit ts hdtlim-
i I . r r ' . r e r , n . d "r . n r r I F g \ . m b . r o i , . . l . h j r l ' ' r n / e r l . / c . c r d . , o n b " nm n s l o r o \ . s 7 b o ' i
resztill.Scmmj seirescm.rnnyijdcis. minr a TJ dl \'!slag!bb f(zvessz6b6l6pilik. OsszchasonLiwa a
ddld emiirell Vindsorszak. A magis larl6s btitor_ Windsor szkkel,az 6 alkotnsukkifejezerlenrusz
darxbnakmondha16foroft szkclk6sziris6hczlnbb_ tikus, uglNnakkorkijrnln as erds. Elkasrilasehcz
re lan szilksg,minl linom minijsign veszijre es semmilyenkijlnnlegesszcrszinrd nincs sznksdg.A
ijgtes mestefte.1\ sz6kl6l eh,ifjuk. hogl viszonvla-s somerselisz6kazdn is cgyedilhll6,men az egyetlen
konn,yii,kdnn)cn nozgarhal6 Ie$n, dc ugvan,k o \ r n o a ' , / ' ' r . . - m c l \ h e zn ( n f r h r l n , l I . m i n '
kor clbirjon egy terDleresembetrs a r . f t d 8 . . " c l e / d . r l c s (( b b n ' " ' / , / e l , l r b a i r;
-\ ,,me .ei . (l' "e cbcn . I e-ulr or' 7ni hirldn1lijdris fdb6Lkssznik, csupdnaz nl6lapotfon-
kdnnlii szerkezclcl.! sziliird ftL6pil6sl is a mrves j.'l ndlh.l \ 'e\ l,in( b"l .\ '.n.r e i lo.irf"no
fonist. A pafaszlsz6kekcgykor szilfdb6l k;sznliek meslerek dics6sdsrevdlik, hoey figy.lnen kivril
J6l hlszndLha16 as tarr6sdanbok vohak, de ma mal h . e ) \ , | / c l l ( z . F a | . e r o / " b , 1 \ , i rd / e ! ' / ;
rilklsigsziimbd mennck, as meemaudl da.abjrik ,adok lolyimin sikeruh oLyatrszaLel alkorniuk,
sza! $rmmiirl cserelncksdzd:iiE parutz$zkeklaF ameLyigen er6s,nem ldriknsze az embera1arr.

FoNorr szi( KisziTEsE


Miutin d nos)arj$s.iiL tds)
d DunagJ n1e$zil tubeIl e
.-&iih, is iszentbti'ih brltile a
sttk .\izdl, u hosdfannM iilii-
L! is a hnLdmldfontit dl u.]
ta nes d:.ih tuldjdonhiff.ni
s2.ilnt^dt:tiI,tdttti$ngh ftdL al
dali hit). 1r nLildf ls d htit
ltihb felrletih.. el'izijrk{lkl
lo\ nLdil knlihl.ses techni i-
.dl hdjtilja a |n{e$,ih.l e
olddlil.hnil is a. nm4, .nbti
titzlhiL, host r^z'ntLds Puha,
btu rekiteuf.labtut kipezzena
hefliry sul.Ltuil. ,l lesiubnlli
Ex t SzekeLs2eselifenLi LiP),
iet ksz Ldttdsaz eea* safie2et

17t
K E Z M U V E S S E G

GYEKENY- ES SZALMAFONAS
a egykdposanszrjkiil6cs6 hagyo- ge igy ndz ki, mint az orvosi injekci6s tii.
manyosanegy6kdrszarv, amelynek Eppen tgy is kell haszn:ilni: beleszrirjdk a
1e\'6gt6k
a csics6t szdlesebbik
v szalmakdtdlbe,6s a kdrdz6sz6lata csont iire-
g6bebeleszorilunkegy cseveszal- gesbelseinkeresztiilhrizz:ik.Teh6t amolyan
met vagy gy6kinyl, 6s a szdkebb vegdn kl- varr6technikdval hfzzdk :iI a szdlakat, maid
hlizzuk, az dsszeprdsel6d66s egymis mell6 csom6zziikdssze.
rendez6d6szrlakb6l durva, laza szerkezetii, Gyakran kdszitenek ezzel a technik6val
sodris n6lknli kijtelet kapunk, amelyet sza- kutya 6s macskakosarakalJ hagyomrnyos
kaszonk6nt szalm6valvagy egydb rostos nii mdhkaptdrakat, 6s szdmos m6s fonott ter-
vnyi sz6rra1,esellegzsineggelkdtiink dssze, m6ket, amelyek nincsenek kit6ve lrilzott
FELHAsZNALT hogy egybenmaradjon. Ha ezt a szalmak6te- iginybevdtelnek.
ler elkezdjll L\igavonalban korberekerni. e5
A kostirki szitashez. Iegeh kello.uru'egben(gyma.ho,/kbrjuk a mene TEKERcSELT FoNATB6L KEszuL
dii * olctl bLz zaltuibiL tekel, kosarakatvagy egydbtdrol6eszkajzdket Mielott elrerjedrel,a muanyagbole\ ilumr-
nre , ldzd lodtuisi hnbl,
aneblel d*:trtdk es] nkor k6szitheliink. niumlemezbdl keszult haszn6lati t6rgyak,
szdtatdhsaren, is szska- A \ z d l m a k o r e l
e g l e s m e n e r e i rn e m i a hiztart6sban 6s a gazdas6gbana bd1cs6t6l
szatw nt dtkdt ii rLe
h sz.dd- olyan kijnny( egymdshoz kdtni, mert maga a a szdkig szimtalan alkalmaloss:igot 6llitot-
inldoal, hog] .gr'bentud kdt6l kis szakaszonk6ntm6r szorosandt van tak el6 az el6z6ekbenleirt m6don tekercselt
radjon.Mihlt6 hrszitisi l,iirv(.No.. a hagyomdnyor5lalmako.arke- szalma-vagy gy6k6nykdt6lb6l.A gy6k6nyfo-
hezd b* sralndjdt h6z
htiljiik tuert ho$zabbas szil6s6n6l a kos6rkdszit6ksegdeszkdzkdnt a nds igen elteriedt ds kdzkedvell volt Eur6pa-
liba l6bszdrcsonti6thaszndljik olyan m6don, szerte, f6leg Skandin6vidban, merr az alap-
hu!,ya c"onrorferdenlemet lil. rmivel a \i- anyag mindenijtt rendelkez6sre6lh, 6s a fo-
nolr lJrg)al(elodll|la5;hoznem volr .ztikGg
g6pekre, minddssze n6h6ny egyszerii szer-
szimra. Angli6ban, az Orkney-szigetekt6l
Cornwallig szinte mindeniitt fellelher6 ez a
technika, ldleg Walesben ndpszer(, azon
beliil is Dyfedben.
Szalmdb6l font tdrgyak keszit6s6hezcsu-
p6n brizaszalm6ras szederinddravan sztik-
.eg. A7 o,zi buzjnak a legerosebba rostja-
ez6rt ezzel szeretnek a legjobban dolgoz .
Miut6n a bfzaszalma teljesen kiszdradt, -
kaliszr6szt levdgj6k, 6s a szdrat kazalba rak-
ial. A.zederindaa legiobbkororoanyag. be.
161enyerik a legjobb kc;ldz6rostot.Arra azon-
ban ugvelni(ell. hogya,,inda kergees belse
je ne tartalmazzon sok nedvessget.Ezefl t6
7en a sz6raz, hideg id6 a legalkalmasabb a
betakair:isra, amikor nincs a ndvdnyekben
nedvkeringe<. Felhasznalaselott a :zederin-
d:ir 6les kissel hossz6bann6gyfeld hasitj6\
6s a bel6l elt:ivolilirk.
Szalmako':iraI alaban haromlelelenek-
rdsszel kdsziilhet. Lehet a kdz6ppontjdb6l
indulva, csigaform:ir kialakit:ini. Igen ked-
SZALMAKoSARKisziTfsE velt az is, amikor a sodronyok kereszt ala-
Saino! han faid \itezik, ktak, 6s a harmadik vdltozatban sugarasan
dtueb iddtlen iddh6ta tek L rozetta form6jriak.
csehszalndb'jl hisztl. A jobbrc
ldthatuI hasb .'ns ig;ntb.-
MEHKAS
leklneh Mn knCbe,.zt,I az
duarh dtJos6aastde,lohott Mhkast dhaldban rozsszalmdb6l k6szite-
Jii\eketerdsite
ttek hazzti, nek. merr az ho.s/abb-zalu es.zr\o\abb,bdr
fule Diszontsaj,lt
a tiizeekosdr olykor btzaszalm6t is haszndlnak. Azonban

172
( , Y E K ! \ Y t S \ l q l \ ' l A f o N A \

SisvAoAs
ne lji k a IesheEfeIeI6bb
idiiszaka stlsbetdha,itd
s,ra. Atbldb@ a trar kn-
zefit, illeb. nlgdl lutljliL
a legdegfe|kftbk k. A le
h. ft leghos2dbb le! eLe
heI
is)ekefuk betahatitani
anilbiil, host wglinaik
6ket.A sdtalrlt.jhhasszti
fanlitu erdsftexteneit
h^mdLhdk, has d riz
sdklje dldx tudj,ih elodLni
d adtanJit. A lecdgousl^I
nesno$dh dsneg:zni,
j,jh; ez a fottatudt E itt[
jnr.istdl Jiiggdehtiz ka?ie,

az egytedi kasok ma mer ncm nagyon hasz SZALMASoDRAS


n6lalosak, mert t6bb h6tr6nyuk is van. E16- Angli6ban a szalmasodrdsm6g az 1920-as
szijr is az6rtJmert a helyileg illetEkes ,llat evekben is jeient6s k6zmrivesfoglalkozesnak
eg6szsdgrigfilisztvisel5 nem tudia megvizs szdmitou. Kordbbi ltlieglzdsekb6l Lideriil,
gdlni, eg6szs6ges-e a m6hcsal6d,vagy fcfi6- hogy a 16.szdzadbanfejl6dott ki ez a mester-
z6tt valamilyen k6rokoz6val, l6skijd6vel, s6g.Nipszeflis6gea szalmakalapLozkedvelt-
ugyanis nem lit bele a kasba. t6 \'6lds6\'alcsak fokoz6dott. Ebben az id6-
Mr.od.zor, d mehe.zt'ak uet iul hu././da ben az el6rillitotl alapanyagttlnyom6 r6sz6t
rii.ezhez,ha a kas lak6inak egy r6szil el- szalmakalap k6szit6shcz hasznilt{k fel. .1
pusztitja. R6gcbbenezt igy vgezt6k,hogy a lo. \zdzad ko/efe kijrul el c leveken]\ig
kas belsej6benelgettekcgy kis k6ndarabot. Dunstable 6s Luton kijmy6k6n osszponlo-
A harmadik ok, amely a szalmfb6l suh, ahol mindennap (szombat 6s vasarnap
ke,lIerr, kcrerel'nelkuli kcptrrok ncp.zeru- kivitel6ve]) kiildn piac is mrikoddlt, amelyen
s6gtcsdkkentette,az voh, hogy a mdz kinye- csak a szalmAb6lfont eszkdzoket6ruh:ik.
resdhez nem lehetelt haszndlni centdfugdlJ Tobb egyszer( 6s lelemenyes szerszimot
perget6t. alakitottak ki bizaszalma hasitisra 6s osz-
Szerencsdreezek az akadilyok apr6 szak- trlyozisra. Fdb6l kdszitetl keretbe illesz-
mci foga.okkal.d la-.zerkezetenekmcjdor- rert szitak6szlelekct kdszitettek a szalma'
. e I l e f \ e i l i c i b e nl e \ o
r r r . r r a l r k u z d h e r " fd sz6lak vaslagsAgszedtti v6logal6sdhoz..1
l6n'ik sajnos nem 6vhat6L meg.Ilyen m6do- kijtegeket beledllitoltdk a szit6kba tigli hogy
sitds volt peld{ul azJhogy nem teszneL so- mindig a legfinomabb lyukri szilival kezd-
dort ltn6krszt a kasba (r6gebbenis nagyon rek. Az itcs(szott szdlakal ijsszefogtdks kd-
kev6s m6hdsz ten). Amikor hozzi akarnak regelt6k. Finomabb darabokat nem lehetett
jutni a mzhez, dvatosanfelforditjdk a kap- kesziteni egdsz szdlakb6l sodort anyagb6l.
tirl, 6s egy mozdulattal egy m6g iires, fen6k Ererr keTderbeneles Les'el ha.,lotlJ! \e-
n e l k u l im c \ r k r t h c l y e T n erla' A m e h e l 'm . i- kony szrlakra a szalma! de az 1820-as6vek
vel mindig lelfel6 tartanak, berepiilnek az kajriil kilal6ltak egy 13 peng6t taflalmaz6
iires kasba-Enlj.6n az ti kast a mdhekkel a hasit6eszkdzt.A szalmasz:ilaka penSk ko-
hely6re rillitjak, a mezzel teli kast pedig zdtt haladlak 61, 6s finom, vdkony szdlakk6
elviszik 6s kiiirilik. hasadtaksz6t.

r73
Hnzt sz}vBs

textilk6szitdsseldsszefii996mesters6geket egykorszinte
valamennvicsal6dmiivelte.6letiik termeszetes r6szevolt.
EII6I drulkodik ket angolsz6tdrtdneteis. A ,,spinster"egyszerre
ielent k6zifon6t,illetve hajadont6sv6nldnyt,a,,distaff" pedig
guzsalyt,de asszonynepet, n6i munkdt is. A sztjv6ket
Magyarorszdgon tak6csoknaknevezt6k.A tak6cssz66smagaa
mesters6gis nilunk szldveredetii.Krdta sziget6na gondos,i6 anya
valahasajdrtkdszit6s{szdvettellitta el lednyait.A kelmdt nem
csupdnel6dllitotta,de gyakortafinom mint6kat is szSttaz anyagba,
vagy a mdr k6sztextilt diszitettek6zi himzdssel.Kr6tai utamon
a helyb6liekcsodasz6p sz6ttesekkelteli lddfkat mutattak nekem,
amelyeketa ldnygyermekek menyegz6jdre tartogattak.Ugyanis
amikor ott egylednyfdrjhezmegy,szciv6szeket kap ajrlnddkba.Ez
az 6 jussa. Ha a csal6dnaknincsenolyan sz<ivSszdke, amelyaddig
egyik lednyr6la mdsikraszdllt,feltdtleriiil csin6ltatnakegyeta
szigetszciv6szikkdszit6i egyik6vel.Margeriteszfaluban 61az a
mester,akivel magunkis talilkoztunk. Munkdi oly sz6ps6gesek
voltak, hogy nem tudtunk ellendllni nekik, felt6tleni.ilvdsdrolnunk
kellett egyet.Manapsdgterm6szetesen botorsdglenne arra buzdi-
tani,hogl'ki-ki maga sz6jemeg ruhAit - eztmagamsmteszem.
Pazarl6snak tartom viszont,hogy vdgesenergiak6szletiinket adott
esetbentextilszAllitrsravesztegetjiik,6s a kelm6t a vil69 mdsik
vdg6r61szerezziikbe, ahelyett,hogy az rt6keshelyi textilkdszit6
hagyomdnytdsztdndzndnk6s tdmogatndnk.
H A Z I S Z O V E S

SZ O V E S
zgalmas dolog azon t6prengeni,
hogyvajon miknI alakulhatotl ki
egy olyan bonyolult eli6r6s, mint
a szovs.Hogyan jijttek 16,hogYa
nyers, termeszetessz6lakb61fonds 6s szijvds
ritjan textil k6szilhet6? Azt bizonyosan ha-
mar felfedezteaz ember,hogy milyen m6don
k6sziil a nemez. Ha nedves gyapift valaml-
lyen neh6z szersZ:irnmal'sflyokkal hosszabb
id6n 6t csapkodunk, az elemi szdlakal fed6
apft pil:kelyek dsszetapadnak,6s sftii szer
kezetii anyag,nemezkeletkezik. A mongolok
ebb6l az anyagb6l keszitik jurtiikal, azaz
sdtraikat. Ismerve az 6ghailatot, amelyen 61-
nek,ha volnaennel iobb \edelmelnruilo t.i-
KEZDETLEGES
toranyag,kets6gkivijl az 41, bijndnak. szov6EszKozoK
Aa es)szefi sztu4sztkk
A szdvEs EREDETE tdbbsisecsupdheg| kcret,
De r ajon ho$ an alrkulr ki a 'zo!e\?Valo\z,- anel! hifes,tue mttja a
nu, hogy a .zdve'l megelu./lea kosarfoni5 kihcszdldkat,atu{sa sK-
o6fdtd&dsos nufiAtut
El6deink felfedeztek, hogy dsszelbnt nad- ,ezeti aigig kdzdttukd re
vag5fuszjlakbcilrzallrll.ra alkJlmd\ko'crJ- tiil ahsMla L I at sz6het ex
kat lehet fabrikdlni.Innen mir csak egyetlen tahadt az d tuoahti in'
l6p6skellett ahhoz, hogy valamelyik egysze- didtub, dhi a bal oldali
rri 6sasszonyrdiijjiiin: ha birkagyapjrlt sodor
Alenti, ddik,a tzijuha
cisszeujjaival, durva fonal keletkezik, amely- tj sznodszAh szihfk toq
b61ndh6nyat pdrhuzamosana fdldre helyez- Az els6 szijv6szekminden bizonnyal egy
fafi .g)szet{ szefieza,
ve,6s azokon,a kosirfon:is mintej6ra, tovib- szefli, nEgyszdgletes keret volt, amelyel n6gy bdr albti, is alakitatt@h
bi szdlakat merdlegesen kereszti.ilbtiitatva, lc 6sszekdrdzdsevel alakitottak ki. A ldnc- hi nra ez aldnekhdton
olyan anyaghoz jut, amelyb6l ruh6t k6szit- fonallalrag) regiesenmeiieklonallaltuggd- heresztu\bjtatan fteta
legesen kdrbetekert6k a kerelet, a vetiilk- heret-A sziitdsziheth6z
het. Thldn ez az asszonyvolt az e1s6sz6v6n6, tul'jn d fdlrd akqztotto,
6 tal6ha fet a ldncfonalat 6s a vetiildkfona- fonatat vagy b6lfonalal rendszerint sodort d szijdt d dereklta kap-
lal (vagy felvet6szelal) is, tudniillik az e16- gyapirisz6lat pedig az uiiukkal vagy egy 6oha, es)ihkezdbeld atns
sz6r lerakolt pdrhuzamos sz61ak alkottak kezdetlegesvetel6vel vizszintesen b(,tattik tbt, a tuitikhdl Pedisd xe
a lincot, a r:ijuk mer6legesenhelyezettekpe- a t r a l t a k o z r a h o l a z e g y i k .h o l a m a s i l -
dig azt, amit ma Ligyismeriinh hogyvetiilek- lincfonal alatt, majd f6ldtt, eg6szena keret
fonaL misik szdleig,azutiln vissza

Az EL56szov6szEKEK6s VETEL6K
Az emberi elme szakadatlan fejlddEs6nek
kdszdnhel6en,az emberis6ghosszf utat tett
me8 i lcgel50\7uvoe'rl.rjlof megilkoli\d
6ta. A Lolszeii szctv6szikekdrd6gien bonyo
lult szerkezeteloek t(nne\Iim valamennyl
alkal16sziik hosszri szezadok fejl6d6sinek
gytm6lcse, 6s aki egyszerkiismeri, hogy me-
Iyil. elemnekmi a dol83e. a,,lhogvin vaeri.
annak a szdv6sm6r 8yerekj6t6k.
CSdNAKVETEL6K
s bis @t nnuh,has)nilteh ki)nnlen
A szip,egtenletes
bniihdt dlet;lii d ldtcfondldh hdznttA.ltjnahaefb
dl;tldrdl ktpn a nea. A t.iiltkszdl\t d bennercjtai..6
ars6fil enlledi\e- Nin.ltih Ii,uit leQb a8iJa eglhen
a rchtrit t, is ebg .g)szerfe|tr\.jtui, is @t tenki d L"
til6be, dnbel nemk tts ,liit lrhet tu.stahatitdki
175
IIAZI SZ.JVF,S

Szov6szfrnr
A leaes\'lzerubhsz!\oszckekmrnd.sszclx1'c
tI reier< t o r t a l , a m e 5 e t ' r c, l a n ! i o n a l ' tr e r z r -
reuk, a sziiv6 pedig liradsdsosmunktfal bnj-
rarld rir mes 6{ a vetdl6fonalata rdgzitctrszdlak
kiizijft. A kstibbi, fjlcllebb, iLl6 sz.ifi'szikek
ak,ir tlz nynsltelis fel lollak szerelve, hogva szo-
vdsminl syorsabb ds konnvcbblesren A sziiv6
sz6kennCl dolgozl.]k,hogva laincfonalar elijsz{r CsAr,ADr
IIAGYoMANY
r6csrvartik a linchengere, s gv sillval rijgzi
A "Iennssee
,illanbeLi
reit6k.Ezu{dna fonalatellizliikegy mdsikhen
s c r i Ea, n e l v n lJ n e \e " 7 o ! c L h e n em i\ 'l r I''sz
er. a Dowhe ! 6d1tid,
i-'tt r"rra..r.r.".* t c k e r e d c Lt eLl A l J n c aneLlnehlogai Mita
fon:l valamennY;szilil a trviist fosai kdzdui 16 Ioandk dssztneE anbn
s e n ,i l l e t v ea f l r r u k l . ! a l ) u l " n \ E r e t t ' | k c r e s ' csahaz elsiitekfeseh
r u l .A n \ u s I l t e t c L2 5 , n o r o k k r \l a r l a k u z r l t i l a d Bltlc Rnlse hegtta
peddlothoz.Amikof a sz0v6 megnvomlaa pe- nulatdndthelbe,neEat
d,tlt. a nvLislfellillla fclemclle,illewe lent lar'
rotta ! szilakat.ist alakitva ki kdzdltijk a rst' T.rtiLieiL hiadln nindsi
amclyer kereszlilla velalij a veriildkszdllalrka_ sit a meneti hidalgozds
,s a kiilihles$ diszhis
ddlvtalanLrl haladhatotlvgis.A !ct6l6 a sz6\'er
eelik szdldl6la nisikig lille a veliil6ksz'lat,
;;id 'rr a f6s(vel nyomtik ri szoroslnaz el5z6,
nir behfzolt szdlra
AJr-osz'ldszt(

176
S Z O V E S

Az els6 vet6l6k sima botocskik voltak,


mrndker vegiikoneg!-eg) ha\rrel'l'al cmc-
l \ e k b ea o o t r al e k e r l o n d l d itl l c ' / l e l l c k E g y
iiven vetil6 haszn6latameglehet6senf6rad-
s6sosvo1t, hiszen a fonalar el6szor le kellelt
tekerni az ors6r6l, majd azut:in fehekernl
a botra. Ez6rt alakult ki a cs6nakvet16,
amelynek belsej6ben otl reit6z6tt az el1irc
fe1cs6v61t ors6 vagy b61cs6\'e
Az egyszerrisz6v6szkekcsupAn egyetlcn S$NDNiv uconNrts
verdl6vel vannak felszereh'e' ami azonban
azzal j6r, hogy a llncfonalon :itblijtatolt vc-
ttileksz:il is csak egvszinri lehet lla tarka
anvaaot szeretn6nksz6ni, j6 n6hdny vet616
' . i l i t l d o t g " z n u o km. i n d e g l i k e nm a - m a ' A tdn.knal tz'iLait ebn-
szinii fonallal. l6ztb estszern,mdg csa
A NYTIST d'ilatos sze|l,.avtd ntrut
De mig az cmtitelr fjil:isok kital6lasehoz Alaetipusaltukdk is riseh
FESZESsic 6s LANCFoNALHossztsAG adhatuzisotuzaribilall.
Szov6skdzben igcn fontos, hogy a vetiiiek- clegend6volt a j6zan paraszti 6sz, annak az Az dk6 ,ibtutuLithati, ha
sz6lat szorosanr6toljuk az e1626sorra, mcrt c m h e r n e k r, k i a n \ u . l o l m e g a l k o t t am. d r sM enetk tlrekfot d br
csak akkor kapunk er5s ketmir. Ebben segit isazi felfedez6 zseninek kellett lennie. Ha hnhon,it halad,i szlitdk,
a f6sii vagyborda, amely kezdctbenegy p'lca aira k6rn6nek, soroljam fcl az emberis6ghat mihnzhefl a ftselbenlutak

volt a szov6 kezdben, amelyet id6nk6Dt a lesielcnt6sebbtaldlm6nydt, a nyiist bizlosan


ldncfonal sz6lai k6z6 tolt, ds lenyomkodta kdzddik szercpelne.Mint a legtdbb felfe-
vele a vetiildkfbnalat A modern szdv6szken dez6s,ez is megdijbbent6en eglBzerii elven
ez az alkalr6sz cgy fngg6legeshasit6kokkal alapul.
tap.oltkefel, rkar."ak eg1 uria'i le\u mel\- Amikor az 6sszeslincfonal cgy sikban van
ne'k foaai kdziiu fut a ldncfonal. N6ha-neha kifeszitve, a vetiilkfonalat dlbtiilatni kdztjt-
hadro;ottan tehtzz6k a felvet6bordit, hogJ- \ unka De ha min-
t i r l I a ' . u e s l s r a d \ J g om
a sz6vetmindv6gig feszesleg]-en. den misodikat kss6 kihrizzuk, hogy a vet6-
A l6ncfonal feszesentartrsa ugyancsakle- l6 akad6lvtalanul haladhasson k626ttiik,
nreac. d,log. Hog\ ezLelcriel. eleinle
'i- ahelyett, hogy keriilgetn6 6ket, mindilirr
lioliat lirge,e.zrelrek a lancronal 'zabadon l.dnn\ebb les/ a dolgunk tbb"l az ellep
logovegeire.Tgenam. de rgy 3z clNe'zull'zo zeldsb5lsziiletett mee tehet a nyiist, amely a
GYoRsszovEs
\et nem lcherellho\\zJbb.mlnl mrga a \/u' borddhoz hasonl6, fdst formdif keret, ame- Oriin szabihbt tett @
v6sz6L, hiszen a l6nclbnal m6sik v6ge 169- lvcn minden m6sodik lincfonalat a fogakba beidgneh az a fellal.1L6,
zitettvolt. A megoldrs annak a ma mar lsme_ frirt lyukon \.ezetik kereszliil Ha a nyiistdt dhi niJnll, hog!menntael
felemeliuk, egJittsl a lyukakon itbfjtalott knnarebba *iDts, ha a
retlen embernek az 6rdeme, aki r6jdtl, hogy lduh&l ninden n^odih
a ldncfonal mindkir vegdt egy egl' feszit6 szilak is felemelkednek, a tijbbi sz6l pedig,
saiildtlelenebe, ecr tuseh
hengerrc (fonalasdorongra)csavarja-A ldnc_ melyeker a fogak fognak kdzre, a hely6n ma- Lhetdto.zdnia oelilbk
fonal isv 6l1and6anltszesen tafihato) es fct- rad. Az igl' keletkezelt rdst, amel]"enat a ve- srilnt. A oetil1ntLtszdbad
.zolege-.ho..zu.ogu .zb\el !c',/rlhclo fgy- t6l6 most mdr akadilytalanul haladhat, ne- utu nlnd 61 sltlMh
szerii ijtle! de milyen briliinsl vezik szddnak.
H A Z I S Z O V E S

BI-6r6szit6sn 6s psLvBrssp
A r-ANcpoNaI-
A . , , o " . r e lc . " l . l l l e / , r F n r er l r l c t u n J 7 ' l - l , l iuk, esaszcnaddig,Nmis.rmesfeleliiszdnnszdlrem
.cl. resr.JisudJ,h.;!"z n.gabrl ' il1 rcndclkczisrinkre.A szdlsi'hrrkokal maid csak
"Ji-n-l:
sze,is kdnD)i ]e$,enleltnzni 6kct a szdvdszakre.llz akkorllgjuk il,.]nikor a lincfonalat elrendczliika
a tolyanat a fehclasels6rszc,.z ijsszeslincionalar szov6szaken. A szdlak nem gubancol6dnakdszc.
rarialmaz6"szrlag" elkaszitisc.A legli)bbnesrer a nirel N hiron-h,irom pecek kdfi nyolcrs alakban
- d n ! r c l , c r (! ( \ ' F n m . , r r . . h r r i k r r . \ " l t ^ / / 1 . l l a csavrtuk 6ker, azui:i! pcdis a szilakat rdasonkenl
rom hifom peckethclycznnk el egynnst6l tivo-, - osszekorozziik,majd lcvc$zLik ! peckekr6l.A k0-
h o ./ . b r n . r l u r n , 3 t i r b d . P \ n i - lerLez6 16ps,hog,vr lonalaL6vrlosdn ,,kalicaba"
l . l l . l h - f \ u n n L s r ' r r ' . h nl a h o $ J l J t - szedjnk, ie) hctyczre bizlonsisbd, .lnis ftajd a
vainenerel nondjik. NeDi vrigunk mindcn szlllt sz,i1lkater nem vczctjiik N felvelljbordrn6s ! n)us
narelre, hancm r linclbnalar a peckckkdra csavar- rdn. Lz ut6bbi miivelet !/dbrrlr.

SKYE
FErJ,/ITES FEr-vETdKERrrEK
szrcETiN EsFoRc6
v[Tdr,AK

roI L.i\.r o\r',s^, rr

178
S Z O V E S

A szdv6szLeken a nyiisldt vagy nyiistdket A v6rosokban6s a falvakban helyben dolgo-


ldbpeddllal mozgattdk, igy a sz6t'6szabadon 26 szdv6mesterek,tak6csok 6ltek, akikhez a
haszndlhartaa kez6t, bogy 6Nesse,majd el hiziasszonyok elvitt6k az 6v sordn megfbnt
kapja a vetel61.A kelme sz6less686t az hatd- lbnalat, hogy szdttestk6szinessenekbel6le
roita meg, hogy az illet6 milyen messzire L6leztek u1az6takicsok is Ha hihetiink a
tudla dld;bni a vetliit, amelyct azut6n a m6- tizenkiiencedik szizad eleji regenyir6knak,
sik oldalon el is kellett kapnia. A "repiil6 ve- koztiik George Eliotnak, tajbb nagy tanya-
1616"felfedezds6igkdvetkez6skippen csakis hdzban 6s hiriiban ta oftak szdv6szdkeket,
keskeny szdvetek kisziiltek; 60...70 cm-n6l amelyekenutaz6 meslerekdolgoztak Addig
sosemvoltak sz6lesebbek- maradtak egy-egl h:izndl, amig meg nem
Rdvidesen fj abb et5rel6pis kdvelkezett: sz6ltdk az asszonyfldpdltal kdszitett tbnalat.
megsztiletetta repiil6 vet616,amely suloma- Az elsii mechanikr.lsfon6g6pek,a mozg6ko-
tikusan meg61l,miel6tt nagy sebess6ggel visz csis fon6gp s a szakaszosm(kddesii fon6-
szat6rne a l6ncfonal szelai k6zdtti r6sben g6p sz6les k6lii elterjeddse eldtti id6kben
(szddban).Egy ilyen szdv6sz6kkelb6rki ort- tudniillik a fondsvoh az a tev6kenys9, amely
hon is szip, egyenletesmunkrt vgezhet. egy asszony ideienek j6 r6sz6tignybe velte
A szciv6szikm(kiidtet6se kordntsemkdnv A szdv6sehhez k6pesl gyors 6s termel6keny
nyri feladat. Sok figyelmet, g)-akorlatotJta- foglalatossdgvolt; egy szov6mesterhamar
oasztalatotktjvetel a vet616,a n]'iist 6s a fe1' felhaszndltaa teljes fonalmennyisegel)ame-
vet6borda dsszehangoltkezeldse,Liild[6sen lyet a h6znep egy egisz 6v alatt illitotr el6 A
a minrds ketm6k alk6szi16s6nel,mert ott k6zi szdvdsennek kdszdnhet6ensotr<tal ered-
tobbfEle szinii lancfonalra 6s vetiil6klonalra m6nyesebbent'ette fel a versenyt a nagl iize-
van szi.iksdg,igy j6 n6hiny nyustdl 6s veld161 mekben foly6 gvert:issal,mint a fon's A hli-
kell mozgatni. zisz6ttes'keszitEsm6g napiainkban is talpon
tud maradni egyes viddkeken, p6ld6ul az
A szOv6s MINT szAKMA irorszligi Donegal megy6ben vacJ a Sk6cia
Angli6ban csaktigt', mint az Egyesiilt Alla- nyugati partvonala mentn elhelyezked5
mokban, a szovdst r6gen frfiak v6gezt6k szigeteken, j6l1ehet a k6zi sz6v6k kenyte-
Az asszonyokfontaL, a f6diak pedig szdttek lenck gyirakban el66llitott fonalal hasznil-

Szov6sorrHoN
A h.?enltithatd Ltutjzi-
eeti (HebnddL)szbbdn$
ter a. 196A6 &ekbenott-
hon daleazik.Gepeahtar
neglehetdsen ha .erii eet-
h.zemehssinibn, Met)
Itel naet nennlisigii r4'
h hhae Asziteni,dn
een nm ld^rik @ eflnet
hezentow, aniA pedig
tuin.letueg)a hli2iekns
egedi datubftdhsdn{t

179
H A Z I S Z O V E S

ni, hiszen ha hrzi kdszitsri alapanyaggal eszkdz6kre van sziiks8, amelyeL legldbb-
dolgozninak, m:ir semmikppen nem verse- jiikn6l til naBr-hellct fbglalninak el. A mes-
nyezhetn6nekaz iizemekkel. Ierek kdziil sokan gazdelkod6L, akik csak
idejtjk egy rszdbensz6nek,egy6bkntpedig
TAKACSoK SZOVETKEZETE birelt kisbirtokaikat miivelik, 6s hal6sznak
Az ir s a sk6t k6zi szdv6keta repiil6 vet616s i ' H a o ' l e h r . o n l i t i u ka I a n ) a h a / 4 1
m. e l l e t -
.ro\ oi/el, felfeJ(7c,emenletlemeg.Hd.zn.i- ti sziiv6miihelyek csondes,b6L6shangulatir
latdval, eg6szencsekelyanyagi rdfbrditissal' d \zovoglarrk tulriileLrto zal,atola.dvale.
hatalmasm6rl6kben voltak k6peseknijvelni poros leveg6j6\'el,csak b6nk6dni tudunk az
rermel6kenys6griket.A repiil6 vetlijt a bor- ipad szdvdgpekt6rh6ditesan.
daliida kapta el, amikor kjbuLkant a sz:idb61, A Sepi .zove. per57eege.zenmi\ vilag.
majd visszalenditettea kdvetkez6szddba.Az ahol az egykori dr6mteli tevdkenysEgb6l
egyszerribbg6peken a taLics a karjdval len- megterhel6, zajos munka lesz, mert a vet6l6
ditette a szerkezetct. 6rdnkdnt 100 km-es sebess6ggelrepiil ide-
A sL6t s ir k6zi szdvdk manapsig szdveG oda,6s minden egr-esirin]ryilt6skor fiilsi-
kezetekbendolgoznak. Lakisaikban vagy a kctird zait csap.Elegyedjiink csak sz6baegy
h6zaik mellett felhtzott kis miihelyekben szdv6munkdssalvalamelyik 6szaki textilipa-
vegzik a munkiit. A ldncfbnalat rendszerint a ri vdros kocsm6jiban. Kiabalnunk kell, hogy
szdvetkezetfcht6miiheiyEben kszidk el6 hallion minket, hiszen a gy6r ldrmijit6l
szimukra, mivel ehhez olyan kiildnlegcs rosszul hall.

KARPrrsz0vEs
A kdtpnat tn*zqint .ill'i
Ikaei s2btiiszi leh.n ki-
szitih, nert a kibohtdhaz.j
nirta igt jobbdn Lhszilr

Afixsanbdn ilsz&a.lot
hdrlrantinta lan a hd'Ptl-
sziiuineh; a kltr.n lilhdli
mesteI mintdkdrtanl h6z
n.il, anel! a ltihdbrdL szd

{i

180
H , 4 . z sr z d v i s

LENVASZONKESZITES
veszon alapanyagaa len. Az em- volt vriszonb6l,s a legszeg6nyebbparaszt rs
ber val6sziniileg cbb6l a faib6l b6velkedettabban,amire ma kiz6r6lag a gaz-
nyert el6szcirndvdnyi roslot, ame- dagoknak telik. Hol van itt akkor a ,,hala-
lyet azutdn feldolgozott.Az egyip- drs", amir6l annyit besz6lnek?A legfino-
tomiak mir nEgyezer6wcl czeldlt termesz- mabb lelme szele'loru ha'znalatatola 'i-
tcltek lent, s sz6ttek be161c\'6sznat.Ismere- l a n 5 .s z i n t e t i k u.sz b v c rl e f h L r J r t a \ ajiugr o r -
r(\. hog) fw. e. l2<0 taian a lonici.rial< mino- r u n l e l , d m i r i n k a b bv i \ z a t u j l o J e \ n elle. h e l
s6gi vriszonnal kereskedtek a Fijldkdzi-ren-
geren.A r6maiaL a termesztdstEur6pa nag)-
r ( \ z c n m e g h o n n \ r r o r l a( .l . ( / a r ( \ e l e n y ' e 8 LENTERMESZT6S
az 616dik szdzadraIrorszigban 6s Walesben A hdzi vagy kultrirlen a legtdbb talajban
is jelenr6s mrelekel oll6tL lrorszdgban, meg6l, 6m jobban szereri a tApanyasokban
akircsak az dkori Egyiptomban, a vezdreL gazdagtermofulJet.ahhuzpedis. hos) mi-
6s kir6lyok holttestet viszonba csavafidk, s n6s6gi v6sznat kdszilhcssiink bel6le, ink6bb
az ir lefl'dsznat mind a mai napig a legf-ino- hiiviis, csapad6kosnyirra van sziiksdg.Ara-
mabbnak laniik a vilrgon. Ez a legkitfn6bb t6shoz viszonl szcrcncsdscbb,ha nem esik, A CSODALATOSLEN
A len (Linun $,ldti$i
kelme, Ial6n jobb barmel],, c pillanatban l- no de minden feh6lel ncm teljesiilhet egy- nun) isefl sokoddhian
1ez6j cmber 6ltal k6sziretl tcxrilanyagnail.
C o n J . r l j u n k . ' r l a l e h r l r it i n " m a ' z t . r l t e r t - Apr6, ltnyes lekele magvait, me1yekb6l Eg izben kercsked1 b.i1'
r u k r c I. e p e d orle . / a l \ r r d k r a i.n g e lr e e \ m r ' egyebl.nt r < m c k o l a j a rl e h c rp r c ' c l n i . h.ik ttdzlan, dtutunrh
"ly I'ith dlndk fi h'ilel6 dllapo t
ruhadaraboLra, amelyekcl mind-mind len- mircius v6gn vagy dprilis elein vessiik A
ban liod lefld.'zot JLloitot
bol allrtanal.e1o..\lrnnorcnrbol 1/;rr,, r./r/- lehetil legalaposabban el6k6szitert fdldb,, bja $ @eJes.rk a szal
talissimum) k'szil| szbvcrnek egyediilillar hektironk6nt dey 40 kg ot. Haszndlhatunk nctt, tjj.t-nappat, tbn
j6 tulaidonsdgai vannak. A lenmagb6l lesz \erogcpir.Jc cgy gldkorlol galdd kerrel i\ ls nttitok, 6 nih.ldssz. bl
d ncm erke/e\rol/jok letskivdlobbil,J. J l,i.ai- vether, azutrn boron6lni s hengerelni kell. ibenhent hezehi k hataldj
A l e n 1 0 0 . . . 1 2c0m m d g a . r dn 6 . e i \ z e p jat, knnasolajjat ^ k6u
rolt magok marad6k6b6l pcdig takarminy-
Nal (d btmai bdtelf'tbbl
pogricsa. halvinyk6k vi gokat hoz. Eg-r-virdgz6 len
hi:2nll anrag). Usanah
\ a p j d i n k r i r l a p o \ a nm ( B . . r p p a n lr l e n - tibla szemelgy6nydrkddtet6l6tvdny,amikor
rermesztdk sz1ma. Kerszi'z 6r'vel ezelott pedig a vir6gok elhcwadnak, kezdenekkifei- zebkndbh aLdpdfl'agd
csaknem valamennyi eur6pai falu dnell6t6 l6dni a magok. Ha a termst csupdn lenmag-

i\i.ir idt,L,,,

i;
..,

181
H A Z T S Z O V E S

A szAmOL A Rosrlc
A kdf bd oaalik ldthatd
nt aldbok,hit i h IeaMtou
lenszirdhbtild nah.K ebh
bhtemesztdee,latigok
bdn ezeh.ta kloik t kd
ddkbanlizbe dzIdIjdh,
hos] bonl,Xnah intu lj anak
a htjl1aryasok,ts a leo.tlt
biiL\6tttes dlnl el6'bukkan-
jon d lenrast.lobbotdatl
d s,ebenelis ttin ndfurlt
t iszt a lenrcsth!dltibakat
l,ith atj utt atuin feI dk6 z
tou Ah a ndgrdLanitdshoz

a lenrostokat dsszetart6kajt6anyagol,illetve
hogy a szrir hasznavehetetlen bels6 risze
etrolhadjon. Hiivds, nedves klimiji teriile-
teken 6zraiis helyert a k6veket egyszeriiena
foldre fektetik, ahol a harmat 6s a nap k6t-
n6gy hdtig megdolgozza 6ket, mik6zben
id6rkint megforgatjrk a nyalibokat. Misutt
GERIBENELES a lenl egy-k6t h6tig vizesdrokba,az dztat6ba
FIANCIAoRSZAGIAN meritik. ALkor lehet befejezni r m(veleteI,
A a?enldlhatdJvncd amikor a szirak felhasadnak s kezdenek
lehtem^ztda ki.izldtun
A niialt\r
,kt eercbeneli. sz6tnyilni. Min6l melegebb az id6, anndl
srlrakdt d szngekhiiztix gyorsabb a folyamal, 6m rendkiviil fontos,
dth:lztod.d lAb ja el hogy a kellel6n6i se rijvidebb, se hosszabb
a $tahat a fa tiszehtiil, rdeigne rzlon a len. hitzen d belole.zoltv3-
szon min6seg6t ez er6sen befolydsolja. Ugy
s-ikhtbl is messzabadt I-
Az ltihbibdllesza szbsz, tarljdk, itt csak a lapasztalatsegithet.
amil iituitefe 6 tiihife A megpuhuh sz6rakal ezut6n vizben ki
kell mosni, majd sz6ritani. Ennck mddja
akir az, hogy a k6vdLet sz6tbonti6k, 6s a
olaj el6dllitasera kiviniuk hasznilni, a ma- szirakal, ha sz6p az id6, egy lekasz6lt ftten
gokat hagyni kell teljesen megrni, ellenben szdtteritik, akdr az, hogy kis gtil6kba dllitjnk
ha a hdncsrostok kinyer6sc ielenti az els6d- a kdveket.Angli6ban, ahol az id6j6r6s megle-
leges cdlt, az aratdshozhozz6 kell fognunk, het6sen veltozdkony, helyenk6nl szdrit6dll-
amint jrilius v6gdn az e1s6magok 6rni kez- v a n y t a c s o l n a k'. c r r a f e k t e t i k . z a r r t a nai
denck. \ lent kezlel araljdk. A lev;golt no- lent. Alatta kis Iijzet gytitanak, ho8r-Syorsit-
vnyI azutAnk6vekbek6rik (valamivel kiseb- s6k a szirad:isl. Kockizatos m6dszer,hiszen
bekbe, mint a gabonit), a keveket pediS ke- eleg egyellenkd.ra./ikra. \ az egesTlerme\
resztberakirk, hogy sz6radjanak.

MAGTALANiTAS ES AZTATAS TrLoLAs 6s GEREBENEZES


Az aratist k6\'ctd mfvelet a maglalanitds(bu- A tilolis sor6n a tiszta lenroslokat kriltjnitik
g:izds), amelynek sordn a lent markonk6nl eI a ndv6ny szdrinak fds rsz6t6l. A lilo16,
6lhtzLodiit egy tnskdivel lelfeli fordu16, melyet kisebb gazdas:igokban haszn5lnak,
r6gzitett f6mgerebly6ni a bugagerebenen roppanl egyszefii szersz6m:k6t vagy hrrom,
f z z e l J m a g o re l t a v o l r l i a ka .b b " l o h i a t . a i - parhuzamosan rdgzitelt fal6c, a kdzijttiik
Iolnak, vagy szarvasmarh6kkalfeletetik A fut6 r6sbe pedig egy le-fijl mozgathat6 kar
m a g l o k o k r oml e 8 ' z a b d d l l olt.le ! c k c e l zulin illeszkedik. Egy mark lent keresztiilhiznak
bc kell aTlatni.Iel erik el, hogy a bal.teri- a rdgzitetr ldcek fdldtt, kijzben a mozgathat6
umok megtelepedjenekrajtuk, is lebontsdk nyeh'vel iitijgetik. A rostok kdzdtti f6s r6sze-

182
L E N V A S Z O N K E S Z I T E S

A r'$zrA LEN ELdKEsziTEsE A FoN,(sR{


A niiNelet cdlja, hoet a I.n6I tuellhtinhtiM.
Esy nJtaldble a deftklnk eL ki)tiinh (l ),
najd o'tUalbzd idkJlbdn doleona,
csifettnktnl les)ezd alahn ftteeehbe
tund.,tuh az iilunkbe" (2 1)

FELCSAVARAS A cuzsALYM
Miuttu leete.1beEnle.tnk a szdldkat,
fel\@arjuh
a suzsaltn(.gt nDdlhahtuba, 5), najJ eg szalageal
nMiIjlih,;s bzn6dheldlands

Most etvrigja a kijtegel 6sszetart6madza-


got 6s a legyez6 egyik sz6le mell6 egy gu-
zsalyt lekret, rigy, hogy annak fels6 v6ge a
tdrzs6hez kozelebb essen. A guzsaly nem
egy6b,minl egy kis rfd, mclynekk6Iv6ge ro-
\ a r k o l rn. l r g y e z oar b o r k o r eh a j l o g d r j m a .i -
ket ezzeldsszetdrik,6saz igy keietkezettpoz- kuTbeDd fel\o vegcr(amil eddig mddzagfo-
dorja kipereg a filldre. gurr o\\zc) jo \zorosrarekeri.az also.kisze
Kijvetkez6 16p6sa gerebenel6s,ami abb61 lesed6 v6g6t pedig lazdbbra hagyja. A gu-
;ll, hog] a lent athu./kodjakegiolora ie.un. zsalyt ekkor belesztria a rokkdn I6v6lyukba,
a gerebenenraff6le sz6gesrigyon, midltal a \c\z egy \zalagol.amelyeld guzsalyrereje0
fon6shoztrils:igosankufla rostoLt6l megsza- megk61,majd a kdt szdr6valellentdtesi6ny
badulnal. A fogdk kozorl marJdr rovid s/i- ban lefel6 haladva, kdrbekdtijzi a lent, v6giil
lak neve cseprivagy szosz,amit tdmit6sekre, alul masnit k6t bel6liik.
derkalj rijlris6re, madzagLEszitsre6s sok Egy keves, mfu megfbnt fonalat felcsavar
m6s c6lralehet haszndlni. az ors6ra, a szabadon maradt fonalvegel
dsszesodoriaa guzsaly alirb6l kihiizott len-
KERESZTBERENDEZESES FONAS \zdlldl, e5 fonni kezd. Kii/ben be-bemartia
Fon6s el6tt a tiszta lent keresztberendezik. uijai. egy rdlka vizbe, hoy az igy megned-
Ez szemetgy6nydrkodtel6tev6kenys6glchct, vesitett len rugalmasabbleyen. Bal kez6vel
ha egy hosszri kijtenyl visel6, takaros me szabdlyozzaa forg6s sebessgt, jobb kezevel
nyec.kevcgzi.Annli \/Jldr \er? rgl marka p e d i gk l h u r l . o d i ar g u / . r l l h o l a s T r l a l a l e
. ..
ba, amennyil bir, a nyalib egyik v6g6t eldolgor/Ja7esetlege\ csomolat.Oll kor f"r-
madzaggal osszekrjtdzi,a kdtegel ol6be fek dit egyet a guzsalyon,6s amikor kell, kioldja
r e r i .. a m d d l r g k e r \ e g e rh a l u l d J c r c k r r a a masnit, maid kicsivel fdljebb megkoti fjra.
r .omozza.Mosl J/ egesznl alabotbal ter.lire lgy tonla meg az egeszmotnngot.
teszi (fcltdve, hogy jobbkezes), ds annyi A megfont lenfbnalat most mdr fijl lehet
szilal, amennyit uijaival k6nyelmcsendssze vetni a 5/d\o.rel re. eppenugy.rhogvin bar-
rud fogni.alhelyeTi robbrerJerc.Uiabb c.i mely miis alapanyasf fonalat. A r6gi id6kben
pel lenr vdlaszt le a kctregl6l,ts azt ^z el6z6 faluhelyen, tany6n, ahol lehetett, termesztel-
mell6 helyezi, t6le balra. Addig folytatja ezt t e l .l e n t ,a c . a l a d b a vn a l a m e n n lhi a j a J o ne .
a mtveletel, amig ki ncm rak egf legyez6t. venlisas'zon1- dc sok dolgo. telescgi.
Ezutdn megint egy lcgyezd alakf r61eg font, az a..zon5nepp(dig ide,c tctcmcsre
kdvctkezik, amelyet m6r balr6l iobbra halad- sz6ben a fonal el6k6szil6s6n f6radozotL
va :illir dssze.Igy folytltjr, v6ltogatva az 6sz- Evenreeg\s7erurazu\zovome\lcrkcrc\lc [cl
szecsippentett adagok lerakrsdnak irdnydl, a tan5at.magaralhozta.z<jvo.zekdt. es a fo-
amrg ar e8e\/ nvalab lent leg.\erolbrmjiu nalb6l visznat sz6tl. Igy 6llek el6deink val6-
reregekbe at nem szcJcgettca jobb terder. di b6s6gben,boldogs6gban.

183
H A Z I S Z O V E S

G Y A P J US Z O V ES
6magam boldog tulajdonosa va- na. 86rcsalidom az dvek sor6n sok-sokgyap,
gyok szdmos ruhadarabnak, me idl font 6s sz6tt meg (Anne leinyom h6rom
lyek a saj,t legel6m liivdn hizort ivig tanulta egy iskol6ban a mesters6get)ja
juhaim gyapjnb6i kesziiltek.Most iellemzomegisaz volr. hogy juhaim gtapta
se ftjldem, se iuhom, 6m a ruhdk megmarad b6I egy nagy iizemben k6sziilt a fonal, majd
tak - murat6s sziirke sziniikhdz nem volt a kelme.
sziiks6g fest6k.e, mivel a i6sz6gaim kijziil
tdbb is fekete sz6r( voh. A GYAPJTKIVALASZTASA
Barcsrt arrol is be.zamolhatnel.hogl en A k6zi fon6nak nagy kijruhekinrEsselkell ki,
magam vagy rirsaim a lany6n k6rtoltuk, v:ilasztania a megfelel6 gyapifl Sz6mtalan
fontuk 6s sz6tliiL a gyapjft, de nem igy i u h f a i t al e t e z i ke. 5 v a l a m e n n y i n emk r s m a s
tcjrt6nt.Voh rokkdnL 6s szdvdszekijnkis, dm grapia ran. q perr.aiuhna[a . melyege\z
amint azta 332. oUabn irom majd, ha valaki Afrika 6s Azsia szIt6bcn rartorr h6zi6llar,
sajritkezfleg fon 6s sz6, l2-szertdbb id6t kell egy:i1ta16n nincs gyapja, olyan egyenesa sz6
funassal. mint .zij\es\elrijlrenre.Mi la8add.. rc. mint egv lulyindl,. aza,/fona\raJd5zere-
az ors6szdrnysuhogisa s a rokka halk ziim vel alkalmatlan. A vil6g legkvil6bb gyapirir
SUFFoLK-'firAL!sI
. m i n t i o m e l e gt u z m e l l e h J l l g d t j a
m " g e . ca c l l e n b e na m e r r n < ji iu h l a i t aa d i a .a m e l y, a j
JUIIOK
A hepetbakis.nlesetisaii, az ember, csodisan megnyugtal6. Sok-sok nos nem elg ellen6ll6 ahhoz, hogy Nagy-
sulolki asuateli lajklbrjt 6r:in :it zsongitott el engem is ez a hang, de Br itanniabani, lehessen tenye\zreni, e' \zin
ltdeszt.zenjuhak leeeLtsz be kell vallanom,a fonolereketvrlal i ma. t6n az igazsighoz tafiozik, hogy gyapjriszdlai
tuh. A hntin leketeis fe p6rgelte. Rohan6 vil6gunkban, ha magunk el6g rijvidels igy a Ldzi fon6k bajosantudjdk
hit starjiit bszeheooae,
r/eretnenkmegfonniannSi tonalat. r mennyi mcgfonEi.n7 eg)e, Byapjd.zalakhos:,,usaga
@ e'r.ttutn!, aft.Uet keft sairl sz6tleseinkhezkell, a fonAsrasznnt id6 amugy lenyegesismerr a gyapju fonasraes
legiijbbiinknek megengedhetetlenluxus vol- sz6vsrevald alkalmassdg6nakmeghatdro-
z'sin61.
A Nagy-Britannidban lenydszterr iuhokar
h i r o m l o r p u . b a l e h e t5 o r o l n i a : do$n-ju-
hok, a hegyi tuhok es a Leicesrerjuhok hosz-
sz'j gyapjas leszirmazottai. A down-juhok
gyapja igen rdvid szili, finom 6s matr. ^
hegyi faitdknak kdz6phossai, kdzepesen
fenyes a gyapja. A Leicester ereder( fairak
gyapja rendkivnl hosszri sz6hi (maga a
Leicester akdr 25 cm hossaj gyapjar is no-
veszthet)j igen f6nyes, selymes 6s roppant
er6s. Egyikiik, a Lincoln laita, k6pr6zaros
eyapjrjt ad: szrlai mintegy 45 cm hossziak,
6s egy rillatr6l 6 kg, s6t n6ha mCg rajbbgyap-
jft is le lehet nyirni.

A JUHoK GYAPJAIIs
KULoNB0zdEK
Hd kdziloni rottah, is
hes/aidikchl4kneM oII
hanon, a Ch@btjuhldJta
slatjt oAa\ztaidtu Ha
,itzonl sikbidthenE@dA'

(hidbdaban fixidek stdp


jdMh saitai), @ oxJotd
Doun ls d Ronaet Mssh
faia e{lrihetuefuu ddak-
ntk, j'jllehet a Shrop\hin

184
G Y A P ] U S Z O V E S

K6t fajtdt, a Kerry HiIl t ds a Ryeland-etn


dombsdgi s a hegyi juhok kijzctlti 6henec
nek tekintenek. A IGrry Hill gyapja puha,
tdmott es feher, a Ryelandei' igen io mi-
n6s6gri,finom sz6lai 9...11 cm hosszriak.
Meg egl fdildrol .zereloekemlile\l tenni.
megpediga waleoifelelerol.lrnnek a Syapii
ldg vastag sz6ld, de a szine ragyog6 bar-
nrsfekete, igy dnmag6banis letszeI6sszdvet
k6szilhet6 bel6le, de feh6rel keverve sem
utols6 - feltdve persze,hogy fesl6shelyett a
gyapjri term6szetesszin6t szeretn6nk meg-
1artani.

HULLAMoSSAG
Ha gyapjfval dolgozunls kuldnf6le saidtos-
sdgaivalszembesiiliink.A hullimoss6g is l-
nyegestulajdonsdg, mert az kdlcsijndz meg-
felel6 rugalmassigot a gyapirinak. Az egyes
kis gyapjrisz6lak hull6mossaginak mrt6ke
faitdr6l fattdra igen kiilijnb6z6 lehet Erede-
tileg min6l hulldmosabb a eyapjt, annel
k6nnyebb kijrni a be161ek6sznlt fonallal.
A Southdown,dmelyeg1kedre. kis iuhfaita
(a legl,i.ebba hril lairak kijTdlr. fellunoen
gdnd6r, finom sz6ld gyapjat n6veszt, amely
kt{n6 alapanyagaa k6nny( tweedszovelek_
nek 6s a kdtdtteruknak. Vastagabblweedek-
hez idetrli.alapanvagdr O\ford Down iajra
gyapja, amlynek szilai j6val hosszabbak,
egyszersminddurv6bbaln a Cheviot gyapirt teslii, igen szelid j6szrg naponta 16bb mint BiR(ANYh.,{s
2 L tejel ad, s hosszf, finom szilf gyapia rs CUM!PJABAN
pedig a vildg legkitrin6bb tweedalapanya-
A hlzioll'aal *szetr bit
gakenl ismeril,. A Wel\h Mountain faild kit(n6. Ismertem egy suffolki holgyel, aki kavJlrdsMte*iee nba
gyapi6b6l is k6sziil tweedsz6vet,de f6k6nt ang6rakecskLettartott, 6s eskiid6rt r6juk fet.dtsbeMiih. Iset f.i-
flanellhez haszn6latos.A hosszli gyapjrl tal- (n6ha pedig szapulta 6ket). A sz6riikb6l font r6zt6 ftunla, de a jd tza-
rdk sz6nyegekds er6s igenybev6telnekkttett, kllemesen l6gy fonalb6l igen keresett, pe- hrnlmh tbezetel isie
helykdnnyii, puha textill lehelett kdtni vagy lent.A jd ryJ$dsNtfet
tart6s kelmek alapanyagit adjdk. A Romney
Marsh hosszri gyapia kCzi fon6shoz iderlis. sz6ni. Ha nen zits @ ekhttmos
Nemlyik kezi fon6 Shetland lajtil tart; nttr6sit, '!sa biknnttd
ennek gyapia k6t knls6 6s belsd - r6tegb6l A GYAPJ'EL6KEszirEsE h6'inra je enzd dtekz
6ll. A kuls6b6l tweed,a be1s6b6lpedig k6tattt- Az angliaigazdrkmosottanvagymosatlanul da$ i sihniil kik,ARbbijlni,
aru ke.zul. L jabb jelen\ega keri lonok haza a
kin6lidkeladdsra gyapjrit. itt csu- a ntuebI olran bikes12-
A mos6s
her,hinr itt a cunbiai
tdj6n a friz teiel6 iuh megjelen6se.Ez a nagy p6n annyib6l6ll, hogynyiris el6tt nehdDy

185
H A Z I S Z O V T S

nappal a iuhokat egy t6ba vagy egy patakba Az alaposan kif6siilt 6sfelbolyhozottgyap-
h a j r j a kl i r r d d n i .A n g l i a b a nt o b b f a l u n e v d iit ezut'n az l6fond g6pbe rakjiik, amely
ben szerepela (1vlashbraah) v^w ho.\zu. egybefuggo\zalagokbagyujri e(
"mos6par^k"
a (SheeplVash)sz6, ami erre a gya egyesitiazt.A szalagokvastags:lga kiss6vrl-
"jahmos6"
korlatm utal. A mosott gyapjir6rt tdbbet ad- toz6 lehet, de az |i agosvastags:iga nagy-
nak; ez kisebb, az irtdbblet pedig nem ellen- jdbdlceruzdnyi.
srilyozza a tomegvesztes6get 6s a kiilon A szalagokinnen egyenesen a fon6gpbe
munkir. igy a7 eladasridolgoTogazdakko. v6ndorolnak,az egykori rokka modernv6l-
ziil manapsig gyakorlatilag senki nem ve- lozatiba. dmelynek mdrnemegy.hanemsza-
sz6dik a birkafiirdet6ssel. Ennek olykor a mos ors6javan. Ez a szerkezetptjdri v6giil
k6zi lbndk isszrk meg a lev6t: a mosott szdv6sre kszfonalldaz el6keszitettgyapjit.
g y a p i u \ a l u d n i i l l i l L o n n v e b be . k e l l e m e Ha mindez tilsdgosan bonyolultnak fiinr
.ebb dolgorni. Miutan lehar a gyapjd akir volna.jo. ha tud,uk.hogya teljengep.ormeg
kzi, akdr elekrromos birkanyir6 oll6val le- egl kis irrembeni. 20...J0m hosszu.es
kcriilt a j6szrgr6l, kdvetkezheta fonds. ennekminden centimdterea gyapiri feldol-
goras;torolgalja. Az. aki dgy.minl an.ranu-
FoNALKESziTES ja volt, hogya felesegefogia a birk6r6l fns-
FoN,4sr46DoK Bgy fonalgyerba l6pve, eldmulhatunk a sen lenyirt gyapjiit, maga mell6 teiterte a
A pafirfanal eleuis,tltdi gyapjir fonalli alakit6s:ihoz hasznrilt gpek loldre.egy.zaldtkicsippentert d kupacbol.eo
M tfile ntjdanlo11 6.1harndh bonyolullsdgan. A nyer( gyapiut egy orii.i arLa roklUrdfL]zveLdkelete. lonalatfonl egye
dsze.Ha at ln^zdes g6pben el6szijr tisztdra moss:ik, zsirlalaniF nesena gyapifb6l,biztosanfurcs6naktalilia
hull,in ostdsoI kih6 tuila a, jdk, megsz6riti6k, maid darabokra t6pkedik az el6z6 leifisr. Csakhogya feles6gemm6d
hagitk a sz.lldhatdsze
6 @atudni, en! h't\ bol! h. ! egy olyan szerkezettel, amelyet egy gdrdg szerenem kevesgyakorlatotigenyel,dsmeg-
fondlat hafuntt Hd fon6 gy6rban lilos:nal! azaz farkasnak hallottam lehet6senlassiris.
el6tt ee&n.laeftsiiuii| a nevezni (val6ban farkashoz iI16 marcangol6
szdloldl, siM hsza fo@l, mozdulatokst v6gez) az eljdiis magyar neve K6zr K,4RToL,4s
lsJituhabb kelni t kiszit- A l ezi fonokeloszdr altalaban kilesillil,kar-
is farkasol6s (a ford.), ezutdn pedig a kirlo-
ld96pbeteszik. toljnk a gyapjnt. A k6zi kiflol6 kis nyeles
KARToLAS Ez ut6bbi t6bb dri6si dobb6l (kdr1ol6,gyap- szerszem,amelynekegyik oldaldt kiilijnos
A kAflort: sa'ik, d fands jiifesi! ell amelyek kdpeny6t vekony szilii boritis fedi: egyapr6 dr6thorgokkalteletiiz-
el6 hiildnxdltztjdk is dr6t boritia, is mds mds sebessdggelfbrog- delt, rugalmasr6teg.A takdcsmecsonya, la-
hifesiiltka r@il sz.tlahaL
awbekbil f.Wsiis fonat
na\ igy a v6kony dr6tsz6lak szedesiilik a lin nevanDipsacr(!rali",tll,egv szurdsIeiu
kdztiik elhaladd gyapji elemi szilait. bogincs,amelyEur6p6ban,Eszak-Afrik6ban
6s Eszak-Amerik6ban szintemindeniitt e16-
fordul. A mdcsonyafeie volt az els6k6rtol6,
6s a k6ziiparbanmg ma is hasznrlj6karra,
hogy ezzel iitddrzsdlve,bolyhossd,b6lso-
nyoss6tegy6ka ke1m6t.Ehheza ndvnytma
egy keretrehelyezik,annak idej6n pedig a
k6zi fon6k egy nyeles szercz'mhoz rdgziret-
t6k, hasonl6ana modernkdrtol6hoz.
A karrola. kenyesmunka. tgy rsomo
nyers gyapjtt kiss6 szdthtzogatnak,maid
kerkezikarrolokozehelyerik.A ker\zersza-
mot ellent6tesir6nybanmozgatvaf6siilik a
gyapjtt, amiga kis dr6thorgoksz6lakranem
bontjdk.A k6fiol6kat ezutdntgy forditi6k,
hogya horgokegyazonirdnybagdrbriljenek,
igy a gyapjrit a kett6r6l csak az egyikre
gyiiitik. Most ismet irdnlvrltis kitvetkezik,
ds az dsszeakaszkod6 ho.gok segitsegdvel,
er6leliesmozdulatokkalmegint dtfesiilik a
gyapjit. Vagytjtszdrvgzikel ezt a miivele-
tet. ege\zenaddig.amig \aldmenn)iaprd
gyapjiszil kiildn nem velik a tijbbit6l.
A fesiildsvdgeztvelkdzzellefeitik a gyap-
jit a k6rtol6r6l,s6vatosanel6fonalldsodor-
G Y A t J t iS Z o v E s

HAraRrs
szrcETr
T!qEED
A luet.l hiilakLeges, enrhda
ir.L s Idpin^ tt st atj nszi -
uI, dnebet a ndi nalit!
h:zi sziio1szdkeken h$zhe
neha Sueid ktueati ?d,x
ja neattk feb"6 szieetek,,
bij.iilli b B f6h':nt a H anit
lziseteh,ahal a hasond-
ntasszdoetnidaL, tuiht
d bal oldali ktPen Litha
ti Gbn UrqLhal1,!ag)
a babn h,ces hochat
rueedszbaet, ftgevNryn
kialakxhak.A hlpeh l,ir
har6szituethez bt xeEliit

jdk, ami a na$ iizemek v6gelathatallanul


hosszriszalagjenakhdzi megfcleldje
A pihekdnnyri gyapjrib6l dll6 el6fonal
azonban aiig hosszabb,mint egy mrelcsebb
virsli. Most mir semmi akrd6lya a lbn:isnak,
majd pcdig annak, hogy az elkesziilt fonalb6l
kiiti. lagy \/ove\ urian pdrarlanmino'egu
textilia sziilessen.

N6GY EVSZAK KELM6JE


Befeiez6sk6ppenszeretn6kneheny sz6r sz6L-
ni a gyapjf tulajdonsngair6l,ugyanis a gyap-
jiib6l kEszift textiliel ncm lehet el6gg6 di- fondsi m6dszer is. Ha megr,,izsg6lunkegy
cs6rni. Ez a csodilatosan meleg, rcndkiviil finom gyapiiszdvetet, lathaljuk, hogy az azt
r a r r o sv, r z l e p c r g e t o . ' r z d l l .de. l l e m cltc p i n - :lkot6 sz61ak egeszen m6sok, mint egy
r a 5 u k e l m e i d e r l r ' r i . c l e t J h t \ . o ' e b b\ i - p u l o \ e r . 7 a l a it .r t h r \ i a Li e . u s g y d p i u n a l . e \
dEkeken 16k szdm6ra,hiszen remekiil h0- tg]- ksznl,hogy a gyapjit fiirtonknt ith z-
szigetel. Sokoldaltis:ig tekintet6bcn a tdbbi kodjdk egy ac6lfesiin, igy vdlasztva el a
rextiifajta a nyomrba se 6r ennck a nagy- hosszli szdlakat (fs(s szalag) a rdvidekt6l
szefli termaszetesanyagnak. (f6sft k6c).
H c f l l ; n r e b hl e r r tm o d o nL ( . / l ' j u k e l " e ' A hosszri szilakat pirhuzamosan tafiva,
fonjuk a gyapiriszrlakat! rugalmas fbnalhoz kiss6 dsszesodorjek,6s keszenvan a fondsra
jutunk, amelyben a szdlak csigavonalban alkalmas ?WnaL A bel6le el6illitou sima, SZiNEsMINTAK
tekercdnek ossze.Ennek a k6nnyi, de vas- t i n o m t o n r l l i \ a l o a n h J \ T n a l h a l oe r o \ , Szinesnitt,ikat :ist lehel
lirehotfli, hoet wg a
kos, enn6lfogr,'amelcg fonalnak a neve f61f6- egyenletcsfeliiletii ke1m6kszdv6s6hez,ame- Linclonalak1iibbszinlek,
srjs fbnal, 6s k6zi k6l6shez a lcgiobb anyag. llelbol azutdnLLildnfeleruhadarab,rkal l.e- ods &bb ls hdsn6 szifl{
L e t e / i ka z o n b r nm a t g y a p i u - c l o k e . z r tce.' i szithetiink. cefittkfonalat h$nAtuk

187
I I A Z I S Z O V E S

SE L Y E MK E SZ I T E S
GUB6T sz6 A HERNY6
20. sz6zadfordul6j6n Franciaor- lidb6l, a 17. sz6zadv6g6n pedig a selyemher-
A selJ,enhemti@IiiqLiu- szdgd6li r6sz6na selyemel6elli- nlo-tenyesTle\vir.rgl.orjt elle. XIV Lajo!
h.iul szoka1 epe detehtdt tdsa,illeNe feldolgoz6sa egymil- kormdny6nak b6kezii tdmogat6sa mellett.
t'taolabb,eok fihx sziiri li6 embernekadolt munkit. Az 1853-ban egy iiwfny kis hijdn eltijrijlte a
neg selteneuhjjd.t.Az ete 1960-as evekreazonbancz a szdmnull6val f d l d . l l n e r o l a z e g e s zi p a r i S a t .d e L o u i 5
td lc'ikba heltezett*al- lett eg).enld.
nMdlak, haryddgaktag
Eltekintveatt6l a n6h6nylelRes Pasteur felfedezte a megfelel6 ellenszerr a
egtib niirlnteh tigai tuhe embert6l,aki tal6n sz6rakoz6sb6l vagynosz- hernldk bajara.minek utana a termelesir-
hm tueljii.lehekefte d.iL talgiib6l meghagyottndhdnyeperf:ir6s her- m6t robbandsszer(enmegn6tt, ds a ddl-fran-
ra-A hemJldk Jelh'jsrndh ny6t, elmondhat6,hogy az ipardgkihalt. d cra videkekcnelo loldmuvesekjelenrosre-
M dsdkra,is htnan nqrie hatalmaslyoni selyemgyirakm6gma is iize- sz6nek f6 meg6lhet6si foffdsdv, vrlr. Igcn
tuestj.llt nilhrl szdwh,@-
@ ,iirit, ragad'islestned'el
melnek, ak6rcsaka Mil:in6ban, egy m6sik dm, de a Szuezi-csatoma megnyitisival a
o.tl^atanak ht, dhebel ielenl6ssel]'emfeldolgoz6 vdrosbantalilhat6 dolgok rosszabbrafordultak, mivel a csator-
naSahhijft tehelaek,tur tirsaik, de ma mdr a T6vol-Keletr61, f6leg ndn val6 szdllit:is lehet6v tette az olcs6bb
ttdnMdlaee4nMsszi Kinib6l importih nyersselymct hasznrlnak. selyem behozatalrt Keletr6l. Napjainkban
ldrduba, fonall,i bx. Mirc a francia selyemtermel6s szinte m6r csak
a vnois oaglreI'r eg-.gl
hemri bAnublostuetuhli-
A FRANCTA rizEMEK ToRT6NETE emlek.
sigii, itahken 2,5 kn hasz A sellcmherny6kata 15. szdzadban
hoztrk B.irhol iarunk is a l-ranciaor.z:igdeli re-
lzt ebehfoialat .tlk eln be Franciaorszdgba
Spanyolorszrgb61
6sItd- szdn emelked6 C6vennekben,megfigyelher-
jijl a tanydhazdkho..zul,a . apro ablal.ue:
sok kmenyd mellik6piileteit. Bendzve,ler-
hatiuk, hogy az ipi.iletek tdbbnyire uresek
vagy raktdrnak haszn6litk 6ket, falaik hal-
dani tiizektdl feker6k. Itr-ot ral6n mdg a
nAdb6l font t6lcdk maradvrnyair is felfedez-
h e l j i i l . d m e l y e k b e .ne l l e m h e r n y d km i l l i o i
eltek. es trjbb tonnanvi eperlevelerfogyasz-
lorr.rkel. Lleknek az epiilerekneka franci.r
ne\re magnaneie, mely elnevezs a seiyem-
herny6t jelc;16korabeli gall sz6b6l, a ma4-
ndr?J-b61 ered. Benniik ripliltik a hemy6kar,
a m6g ezekn6l is nagyobb,gyakran hatalmas
csricsives ablakokkal diszitert 6pirmnyek-
ben pedig a selyemgub6t gombolyiroft6k le.
Egy falura dltaldban egy ilyen l6tesirm6ny
julotr. Ide hordtik a termel6k a selyemgu-
b6ikat, 6s eladtdk a tulajdonosnak. Rd vagy
fialal n6i alkalmazottjdra vdrr az a k6nycs
feladat, hogl' lefeitse a gub6r6l a selyem-
sz6lar. A selymet ezutdn utaz6 felvis6rl6k
s z a l l i r o r r aLky o n b i , r h o l a z o l l a n i t o n o -e s
szdv6gy6raknak6116kesitett6k.

A SELYEMIPARRENESZANSZA
J6llehet a francia selyemtermIds,akircsak
annyi mds mestrsg", szdza-
"elfeledett
dunkban igysz6lv6n kihalt, teliesenm6gsem
medjlt feled6sbe,6s napjainkban har6rozolr
renes26nszdt6li.
A ftanciaorszigi Monoblet kiizs6gbenegy
IialJI irkolaigazgaro baba..kodika me{erseg
liii6sznlet6s6n6l.\{/olgram Mollison ir oly-
annyira felkeltelte a helyi kdzdssdg6rdek-
lode"el.hogy .ikerull indulotc;kelszereznie

188
S E L Y E M K E S Z i T E S

egy kicsiny gydr le16pit6s6hez,ahoi a nyers napon a Cevennekselyemiparaismt miikd


sellem\7dl eloallrtasarola megfc.lerl, kesT desbelendul. i [rradoza.ainakhala. rgere-
ruhadarab mesvarrrsiiig mindennel foglal- les jd\'6 el n6z.
koznak. Preciz g6pei a lelem6nyesjapdn ter-
vez6ket dics6rik - selyemszdl-legombolyit6 LEVELEK 6s HERNYdK
.zerkezetek.fonogcpck.automata\zu\u\7e- Ahhoz, hogy sz6mottev6 mennyis6gf sely-
kek 6s varr6g6pek segitik a munker. Amikor met illitsunk el6, temdrdek eperlevelre van
1083-ban meglatoga ttam.a gl ar rcszbenmeg sziiks6g.A kinai fehr eperfa, larin nev6n a
keleti selymet haszn:ilt, de rem6nyei szennt Mot"u: aka sziv6s s a c6lnak rtik6lerescn
idurel nem leszimport 'zuk.eg, megfelel, a fekete eperl6nak (Matus nigra)
"lapanyagra
ugyanis Mollison ir j6 p:ir f6ldtulajdonos gyiimdlcs6l azonban az ember iobban ked-
hozz{jirnl{sit megszerezle ahhoz, hogy veli a feh6r eperf66nil, 6s tgy t{nik, ez ut6b-
haszndlatonkivnli ijldjeikre eperfikatiiltet- b i n a k a l e r e l ea \ e l ) e m h e r n y dskz a m a r ai \
hessen. Mivel hatalmas teriiletek hevertek ppoly elfogadhat6. Egy Marie nev( fiatal
kihaszn6latlanul, mdr most tiibb ezer fa cse- ldny, akivel a Cvennekben,egy farmon ta-
peredik a kdrny6ken. Egyre tdbb 6s tctbbgaz- lalkoztam, St. Hippolyte du Forl-hoz k6zel,
delkod6t, f5k6nt n6ket sikeri.il ribesz6lme, 10 000 herny6l tartolt. Az illatok 25 eperfa
hogy kezdjdk el fira a selyemlermelst, leveleit fogyasztjdk el havonta, ami kdriil-
ugyanakkor nem rilkoija, hogy ez a foglala- beliil napi 110 L-t (3 vka) jelent. Marie-nak
toss6ge pillanatban ink6bb hobbi, semminr nap mint nap frissenl,ell5zed0ie a leveleket.
j<ivedelmezo munka. Az impurscllcm meg Munk6jil azzal kdnnyiti megj hogy a leve-
mindig ttlsrgosan olcsd ahhoz, hogy verse- leket kijzvetleniil az igakn htzolt zsdkokba
nlezni lehe'cenvelr. am M"lli'on ur arra i. tepledr.Egy nap kihagyasis vegzere.leher..
figyelmeztet, hogy a d61-koreaibirek egyre ugvanisa hern5ok an5agcsereie lelborul.ami
maga.abbak. Marpediga/ importrelyemzo puszIul6sukatokozhatia.
me D6l-Koredb6l 6rkezik, igy vdrhat6an el- A selyemherny6k egy saroknyi helyer
jdn majd az az id6, amikor az ottani el66l- foglalnakel Marie aprdnal,ftgi nagtanetie
litds 6s a fdl vildgon val6 dtszdllit6snem Iesz jdben. Att6l kezdve, hogy a petdkb6l kikel-
tijbb6 gazdasdgos.Biztos benne, hogy egy tek, a fonds elkezd6s6ig adagosan 27 nap

A SELYEMHERNY66LETE ES HALALA Ezalafi rengeles eperfalevcletfogyaszi el, ds


A selyenlepke(Bon6,xnori) Itr.lnja,vasyisd ndsyszervedlik. A besub6zish6ron napis rari,
selyemherny6 ndasosan 10napis61,anel)'bijlaz az ,llar ezudn 16 napra bebrboz6dik,majd a
els6kijriilbeliil 27 napottrjlti herny6alakban. btbb6l m,ir selyemlepkebnjjk el5.

189
I I A Z I S Z O V E S

A SELYEMSZAL
LEGOMBOLYNASA
A sLte z.ilat sztbs el6tt
.si|ikte keUfelEkemi.
Ezt a ttuikentsiget eg)hor
klzzel *eeztd k, nanaf sds

pirzacsk6bag).fijti, maid 20 percre 100"C-os


,ulobe helleTi oker. de ug\ana7r hdraser-
hetd el azzal,ha egy napon 6t a tiiz6 napra te-
szi a gub6kat.

A SELYEMSZALFONALL,4 ALAKUL
A herny6k elpusztiiisa ut6n a selyemszilat
min6l el6bb le kell tekerni a gub6r6l, mert ha
nem tessziik, a herny6teremek oszlani kez-
denek, tdnkret6ve ezzel a selymet. Marre
megmutatta, hogyan zajlik a folyamar. B:ir
g u b o i n a kz o m e ta z u i g l a rb a v i . z i .o m a g ai .
keszit fonalat, mgpedig a lehet6 legegysze-
riibb m6don. Saj6t kezfleg k6szile( ols6t
haszndl, amely k6t, mer6legesenegym6sba
illesztett kartonpapirb6l 6ll, s egy 6gacski-
b6l kialakitofl fafoganly( tartozik hozzri.
Vesz nyolc gub6t, 6s cgy t6l forr6, de nem
lobog6 vizbe dobja 6ket. (A 16l belseiefekete
szinii, hogy a selyemszalak jobban l6lssza
HAZTLAG(EszuLT rclik el, 6s ahogyaz :illalok ndvekszeneL,aI1- nak.) A sz:ilak hamarosan elkezdeneklelek
oRs6 nyosan n6 a trpl:i16kig6nynk is. Marie el- ere.lnia gubokrol.e. a vrzbenlebegnek.Egy
Maie sajiit k.zile'! ktszi mondisa szerint, iigyelni kell a bdsgesmeny- c.ipesszclosszcfogja a nyol szil szabadte
Mlr bA, etttenvnt 25 cn nyis6gii iirul6k valamint a meghagfott leve- 96r, ijsszecsavarja 6ker, ds az igy keletkezett
aldalho!szns.iet, nefi !!. l. lek eltevolitds:ira. fonal vgdt a vdgott rovdtkdba
"fon6kerikbe"
stn iisszeil Iesztetl hdtI., Kikel6siik utdn a leveleket fel kell aprita- erosli. Ovato.anforgdtnilezdi dr or.dl, a5
lapUtlis es]falolldntJltbdl ni a herny6knak, p6r nap eltelt6vel azonban legombolyitja a selyemsz6lat.
,i11.Ene az ots.ila Ekeri Miut6n a szdl teljesen letekeredett a gu-
.mir nincs erre sziiks6g.Allvdnyokra szereh'
fel a sub6| leJajtettv' borol. beldle egl b$retoporodolt ki' ljr-
t u z f a r e , . z o b o lf o n t t c l c i k c l h i s z n a l , i \
amint a herny6k nagyobbra n6nek, hanga- va pottyan a vizbe nem is emlkeztet a
igakkal 6s esy6bnd\'6nyekkelb6leli ki a 1n1- 8 Lm es kdver hernlora. amely egyl,or57oni
cikat. kezdte a gub6t.
Amint elirkezik a gub6zis ideie, a her Made elmondta nekem, hogl' szeret sely-
ny6k felmdsznak a nov6nyek 6gaira, 6s ott met kdsziteni, im meggazdagodni sosem
kezdenekhozzd a szdvshez- fog bel6le. I kg nyersselyem el5Sllitdsihoz
H i r o m n a p ik i l a r t om u n l . au t a n .a . z o v d . 500 hemyd.a, illewe 80 kg gub6ra van szuk-
befejezl6vel a herny6knak el kell pusztul s6g. l0 000 herny6b6l 6s 25 eperfib6l teh:it
niuk, merl ha 6letben hagyjik 6ket, ltgos M a r i e e \ e n r e 2 0 L g s e l y m e tt u d k i h o z n i .
nedvet \'6lasztanak ki, amely iilhalol a gu Nem valami fEnyeshozam, a befektetett ren-
b6n, 6s tdnkreteszi a selymet.Marie egy pa- geteg munkehoz kpest.

190
I I A Z I S Z O V E S

PAMUTKESZITES
z ember 6sid6k 6ta fon, sz6 6s fest asszonyokfcladata volt. Manaps6ggp v6gzi
pamutol; Indiar Kina 6s EgYiPtom ezt a munk6t: a gJapotmagtalanit6g6p ku-
hajdani n6pci kivdl6 min6sgii, ldnv6lasaia a sz6lakata tokt6l s a magvak-
kiildnleges is csodasz6pmint6k- t6l, maid 6sszegy(jti a nyersgyapotot.
kal diszirett pamutkclmL Lszil6i voltak- A gyapot rijyid sz6lhossztisrigri, dm k6ny
A 95apot telhr.znala"anrkgvdkorla(aIndia- nyen fonalld alakithat6. Amikor a learatott
bol las\a0rtlerjedr az europJi fdlJra\zre.e\ gyapol kiszirad, a sz61akkisimulnak s ma
a 9. szdzadbana m6rok mdr termcsztettek gukt6l dsszecsavarodnak. Akibontdst 6s tisz
gyapotot Spanyolorszdgternlet6n. A leg,e- litdst, \'agyis foszladst rigy v6gzik, hogy fiiz
l e n r o s e bgbl a p o r t e r m c l er rz o n b a na z U j v i - favessz6kkelcsapkodjik a fehir, pih6s tijme
A g)apoIJbh, .as kfttu
l r g b a n l o l y l : r i a m c r r o u n li ' n l o n i au l r e l v e - get. Ezulan k6vetkezik a kirtol:is, hasonl6 szikii ?ihdh hijzi ''s)eax
nye volt az elsd, 1607'ben.Az iiltelv6nyeken, m6don, mint a gyapjf6, im a rdvid szdlak- tuaeiait a toknaha@ezeu
amelyek a d6li illamokat egyetlcn 6riast nak k6szdnhel6en, kev6sb6 fiiradsdgosan, nash.tz rejti. A pihlh szi-
gyaporftildd valtozIatldk, rabszolgdk hatal- majd a f6snl6s,amelynekv6g6rca sz6lakegy- Iaib/'l lelz d pdftrtsztiael
md\.al pcrhu/amosin helvczkednekel. er ture$dtuJasa, d Msohb1l
ma\ lomegeidoltsozlak:lrrad.ago. munl.- iitdx alajat ledis jizishez,
val, kdzzel szedt6ka gyapotot.A nyc$gyapo- k6szendllnak a fbnesra. illetre ee'6 hoznetihai
tot azutdn haj6val Angliiba szillitottdk, ahol A m i k o r I n d i a b i n j a r l d m .f u r L \ dm u n k a - temdkeheLl.tllhaAhoz
a lancashire-i gy6rakban munkrsok ezrer sokar ldrtam, akiket gyapotpcnget6knekne-
roboroltak, a tulajdonosok pedig vagyonokat vezrem el. EzeL a fdiak t6riikiil6sbeniilnek
har6csoltak6ssze. a f6ldijn, 6s ijra eml6kcztet6 szerkezeleket
GYAPoTPENoET6K
A gyapot termetes cserje, amcly csak me- m u k o d t e r n e l .E g l i k k e r u k b e nl s r l i i k a 7 In didbah nI g taki Ildz hd-
leg 6ghajlaton honos,a m6lyvaf6lkcsal6dj6- iiaI, a mdsiLban pedig egy 6les peremii la.u- Iuhk a Mpeh I'ilhatd fdtfi
ba larto/ik. A maShetbolaldkulo rordk. a7 dat. Ezzel pengelik az ii hirri6t. A vibril6 ul. Munh,tjuh cdljaa sta
elcmi gyJpol'zalakrzorosano mcgiol.rari- hirt a fdldre kileritett, gubancos piheto- fot londea btinii el6k1'
szit i se sajd6tiq. s Lino I6-
mulnak, de a tok felnyilasakor hatalmas pa- megbe me tik, igy bontva szt a szdlakal,
sal,obdn tutidofl,hosr
macskdnt fellazulnak. A feldolgoz6smegkez- hogy dlulrn elofonal fo0a'r" ke"/. ho'.2u. a, {jszeriistethezetpenee
.leseeloLIa magokatel"szorki kell tzedeget- enyh6ncsavartgyapothurka ksziilhessen tistuel, rezsiseoelszitbont
ni a vattacsom6kb6l,ami egykor a fiirge uijn bel6liik.

l9l
MASODIK RESZ

RncrIo6r
HAZTARTASI
MUNKAI

A REGIMoDIKoNYHI-
marafi
Tehintdltes honihaasztalasa legEiildnfdbbbhonlhai
edinlek jellemzih ae isazi, hagomdnyos,rdginndi hnnthdt
eszhdzt;h,
(. A kontha oiwa, 205. o.)
BBvszsrBs
,,6n csak hdziasszonyvagyok." - halljuk sokszor,n6mileg sz6gyen-
kez6 n6kt61,ezt a kijelentEst..Csak hdziasszony."Hogy is mondhat
ilyet egyn6, aki,,csak" az egyik legnemesebbmunkdt v6gzi nap nap
utdn, kimeithetetlen energiival 6ssokretf szaktuddsival!A t6rsada-
lombanmind<jssze egyehhezfoghat6munka van mdg,az pedig a gaz-
daember6.Csak egygdpir6n6 mondhatn6nkugyanigy , csakatom-
fizikus, csak iig1v6d, csak miniszterelndk... Egy n6nek a legbiisz-
kdbbnekarra kellene lennie, ha hdrziasszony lehet.
B E V E Z E T E S

Az utdbbi 6vtizedekbensajnoskezdi elvesziteni


jelent6s6gdta hdziasszonyokszakrud6sa,mi-
vel az emberek kdsz vagy f6lk6sz 6teleker
esznek,amelyek nern igdnyelnek sernmi-
lyen elSkeszit6stvagy f6zfst, egysz6val
nem kell ,,baj16dni"veliik.
A hdzak 6pitsekor sem a csalddias
hangulat megteremt6se,a harm6nia, a
szepseg eleresea cel. hanema gyorsasdg
es az egy\zerukivi telezhetoseg
az egyeL-
len szempont.Ezek a lakdsok, 6piletek
(soha nem nevezn6maz ilyen helyekt
$ otthonoknak)ldlektelenek,sivdrak,lehan-
P goldak, de a televizi6 vill6dz6 k6perny6ie
el6 iilve, a fdradtan haza6rkez6lak6k ezt mrir
nem veszik 6szre.Azonban, mindezek ellen6re,
m6g leteznek igazi otthonok igazi hdziasszonyokkal,akiknek a tu-
dAsit ez a fejezet igyekszik min6l rdszletesebben bemutatni az eg6-
szenr6gi technik6kt6l kezdve.
Sok e1j6r6sma mir csak kev6shelyen dl, vagy rellesenehiinr, de
sokat meg ma is alkalmaznak,vagy rijra felfedezteka gpesit6s6s
modernizdci6 korszaka ut6n. Vannak, akik egy fl 6leten dt olyan
Iakdsban61tek,ahol a televizi6volt a legfonrosabbberendez6sitdrgy
az dsszesszobdban,de vdgiil rd kelletr jbnniiik, hogy az otthon me-
lege, a csalSditfzhely kijriili beszdlgetdsek meghittsdgemindennel
fontosabb.
Ez a kdnl'v a r6gi 6letformdt,a r6gi technikdkatmutatja be, s ezzel
hasznossegitsegetszeretnenyrijtani a ma 6sa jiiv6 hdziasszonyainak.
Jdmagam ugyanis meg vagyok gy6z6dve arr61,
hogy a idv6 konyhdja sosemlesz a halrudacs-
kdk6 6s a kiil<inbcjz6haszontalanrdgcsdl-
nival6kd.
Hogy mi6rt egyf6rfi ir kdn).r'etaz ilyen
n6ies tdmdkrdl?Nos, val6 igaz, hogy ha
egy n6 irta volna ezt a kdnlvet, akkor
az 6letiinknek ezt a szegletdtnem egy
kivnldll6 szem6velldtndnk most. igy vr-
szont lehet6s6gemvan kiemelni 6s meg-
mutatni a hdziasszonyokmunkdjdnak
valamennyiapr6 rszlet6t,tal6n m6g job-
ban, mint ahogy azt egy gyakorl6 h6rzi-
a s s z o ntye n n e A
. r i \ z t e l emr indenkeppen
megilleti 6ket, mert egyrutinos hiziasszony
j6val tobb mindenhezdrt, mint bdrki mds,aki

196
B E V I Z I T E S

v a l a m i l ) e n\ z a k m J b a n szdkkdpzclrse-
get szerezJ6s a szakmdjdbandolgozik.
R a a d a . ual h d z i a s \ z o nt )u d a s a..z a k -
drtelmesokkalnehezebben megszerez-
het6tudds.
Michelangelo, Shakespcare, Beetho-
ven ( 5 E i n \ l e i n m i n d v a l o b a nf i g 1 e -
Iemre melt6t alkottak, de vajon mire
mentek volna civilizdlt otrhon ndlkiil,
6s vajon mit ielentenenek szdmunkra
J Zo ( r l r f e s z r t e i e i k .
m u v c i k h. a v a l a m c n y -
nyien vaddllatokk6nt 6lndnk? Mindaz, amit
az emberaz otthonin kiviil vdgez- a sajdtfdldjen,
az erd6ben,a gydrban,a kdnlvel6iroddban,a bdnyiban vagy a ten-
geren azt a sajit alapvet6ig6nyeinekkiel6gitdse6rdekdben,a tisztes
megdlhetds6rtteszr'.az4rt,hogy fenn tudja tartani 6s szebb6tehesse
sajit otthondt. Bdrmit is tesziink, mindig az lebeg a szemiink el6tt,
hog"an tudnr:inkjavitani saietkcjdilmdnyeinken.Ha mdr azotthon se
szimit, akkor elveszitjiik a c6lt, ami6rt drdemesdolgozni.
A kor, amelyben6liink, sajnosnagyonis sok hitvdny utfnzatot ter-
melt ki: szcndvicseketrsrilt csirket, hrisk6szitm6nyeket,amelyekben
hris talin mdr nincs is, gyors6ttermeket,ahol a m(anyag sz6keLds
asztaloka frjldhliz vannak er6sitve,6s ahol a cdl az, hogy a vendeg
mindl gyorsabbandtadja a hely6t a kovetkez6nek.Milyen kuhira ez,
dsvajon mi6rt maradhatez t'enn?
N6hdny r,r'elezel6tt besz6lgettemegy id6s ndnivel arr61,hogy
milyen volt az 6 gyerekkordbanaz 61et,6s elmes6lte,hog-1.amikor
kislfny volt, a h6t mindcn napjdrajutott valami kemdny6s fdradal-
mas hdzimunka.H6tf6n p6lddul nagymosdsvolt, kedden piacra kel-
Iett menni,drulni a tojfst sa vajat,szerdaa keny6rsiitds napjavolt,
6sig1'tovdbb.
Nem volt ez egy kicsit sok munka? kerdeztem,ahogya vdg6re
6rt a teend6knek.
Az volt, de nekiink sosemondta senki, hogy
dolgozniro..z dolog. \'JlJ\7ollaa ncni mo\o-
lyog.ra.
M6gis mire forditjdk ide-
"felszabadult"
jiket az emberek azutdn, hogy rem fbg-
Ialkoznakmdr igazdna hriztart6ssal? Nos,
tdbbs6gtk sajnos nem az elmdje csrszo-
lisdra vagy kcirnyezeliiksz6pites6re, mivel
hrinyzlk hozz,ita harmonikus otthon h6t-
tere. Ezek az emberekk6t k6zze1kapnak
a legolcs6bb,legalacsonyabbszinvonalf

t97
ilr:r li I ! S

-ll l:.r:i!l,,l,S'r

.l ..,,.,, ..r',,r.r.,"
, i l r r rl a r " t , rr,r,. :!.: i : ir
.i'l
' l :
il
, - , rr , i n ' , . , r ! ' . . . 1 lr
.lll
. i : r ,i : , r , i r . ' , i r r , , , i , ,li;
, , ,i r . , . ' l
rr'r,,ririr.,,
.. i,r'.,
l::,. iii
rri ,ir iiriir.r. i1,r
...iii
t il i
,rii",,i.r,.r,r".I,.
I.|,r..r, , ,i /r ir :.r
.i
,1,,.' ll

r.r'r,,rr:r.: rf ,r' :,1


i, r ' r,.irl
, ! i , r ' r , r i r r' , , , / . , , , r , , r :
l : : I
!
i , , r . , r ,i r i i r , r I I ; ':-
l : ] ] | ; i ] ] i l l | ] . 1 ]
.i 1...
t :

*{$?iii,:'i
"-*$.$*

t 9li
] ] L V B Z E E S
BEVEZE:I'tsS

sz6rakozdsilehet6s6gutdn is; televizi6zdssal


tompitjdk agyukat, esetlegelrepiilnek Costa
Bravira, ahol ugyanazta fajta gyors6{termet
keresik fel, amelyikbeotthon is jdrnak.
Mindezek miatt tal6n 6rdemeslenne bepil-
lantani rdgi id6k kriz6ss6gi dletebe, hdtha
akad valarni, amit elleshetiink 6s javunkra
v6lhat.
A technikai fejl6dsegyik-mrisikvivm6nya
termdszetesennagyon is hasznos,6s id6t ta-
karit meg a hdzimunk6ban. Igy p6ld6ul a
porsziv6 megjelendse6ta val6sziniileg keve-
sebbbolha kinozza az embereket.IJ6la az 4g-
nekl Az elektromoshlzrafilsi eszkdziiknagy segits6getjelenteneka
hdziasszonynak, de sosedltassukmagunkat:ezek a g6pek bnmaguk-
ban nem teremtik meg az otthon megn)'ugtat6l6gkdretaz emberi k6z
munkfja n6lkiil. A csalddih6ztartSsvezet6seazonbanm6g a modern
g6pekkelis nagy teher egyetlenembernek-
El6ggd elszomorit6,hogy napjainkban Ahal|bat az 6desany6kra
hdrul minden hiztartfsi rnunka, mik<izbena fiatal l6nyok sokszor
haszontalandolgokraforditj6k szabadidejiiket.Ha senki nem tanitia
meg 6ket a hiztafirsi munk6kra, vajon olthonr6l elkerilve, milyen
anydkkd6s hdziasszonyokkd v6lnak majd?
Catharine Esther Beecher6s Harriet BeecherStoweaz 7867-bet
kiadott,4s amerihaih'iziasszony cimii kiinlv szerz5pdrosaa k6n1ru
bevezet6j6ben igy fogalmaz: ha tdbb tiszteletet6s fizet-
"Szeretnnk,
sdgetkapna az,aki m agfuavAllaljaah{zimunkdk neh6z6sszentkote-
less6geta csaldd6rdek6ben,ds egybenszeretr6nka n6k val6di hiva-
tisdt legal6bbannyira vonzdvi 6s megbecsiilttdtenni, mint a legran-
gosabbmunkdt, amit egyf6rfi csakvdgezhet".
V6lem6nyemszerint az embetekhomo sapienskenl(drtelmesem-
berknt) va166ltaldnosdefini6ldsanevets6ges 6s iintelt. Helyesebb,
pontosabb6s taldl6bb lenne n6, az otthonteremt6" ds,,a f6rfi, a
"a
gazdaember"cim.
A nyugati vildgban a n6k arra td-
rekszenek,hogy megpr6bilidk elfo-
gadtatni a n6k 6s a f6rfiak egyenld-
s6g6t,holott a n6k sokkaljobban dr-
tenek a hdzimunkd.khoz, mint a f6r-
fia\ 6s sokkal nagyobb sztiks6gis
lenne r6juk ott, mint mdshol.Egy-
szervend6gs6gben voltam egyrtivid
ideig egy parasztcsalidndl,ahol a
n6k a f<ildekendolgoztak,a h6z .ura
*a_l-_@O

200
B E V E Z E T E S

pedig odahaza.A n6k szakdrtelemhijdn, nem nagyontudt6k kezelni


a traktort, de a fdrfi az iigl'etlenkedds6vel is csak rendetlens6get6s
koszt hagJott,ahol megfordult. Esmeralda,aki a csalddkis kedvenc
malacavoltJ bejdrt a hdzba,ds eb6did6alafi az aszralalatt rdtbgijrt,
egy id6 ut6n aztdn nem idtt be tdbber. Meggy6-
z6d6sem,hogy azdrtr mert csakligl,!mint 6n
egy id6 utdn m6r undorodottbeldpnia koszos
konyhdba.A jdl szenezett 6s hozzddrt6kezek-
ben l6v6 hdztartds n6lkiiLl az egEszgazdasig
tdnkrement,6s a csaldd61ete6sszeomlott.
Csak a n6k k6peseka hriziasszonyiteend6-
ket megfelel6en6s hat6konyanelldtni,6s ez
kiilijndsen igaz akkor, amikor neh6zkdriilm6-
nyek kdzdtt 6l a csal'd. Pdldiul amikor vizert
vagy tiizel6anyag6rt tdbb kilom6teres tavol-
s6grakell elmenni, \'agy amikor a hdz ura lus-
ta, munkanelkiili vagy rdszeg,esetlegegy hat-
h6t tagf csal6dr6lkell gondoskodniminden-
felesegrtseg vagy rdmogJr.rs nelkLil.Egy ferli,
aki ugyaDer6s6s rtelmes,eIIe soselenne k6-
pes,mert a f6rfiakban nincs meg az a mag6t61
drtetddddnfeleldozds,amire a nd mindig k6sz
a csalddiri6rt.
De mdr hallom is a n6i olvas6kdiihris szavait:,Ez a hirnsoviniszra
azt hiszi, hogy mi csak a mosogatdshoz irtiink!" Term6szetesen nem
gondoloksemmi ilyet, s6t,ink6bb az a v6lem6nyem,hogy a csalddban
mindenkinek r6szt kell vdllalnia p6lddul a mosogatdsbanis. Leg-
aldbbisazoknak,akik mdr feldrik a mosogat6t...Tehdt a 16rfiaksem
tehetik meg, hogy munkdb6l hazadruefelfaljdk a vacsoriit,bdfdgnek
egyet,6selteriilnek a televizi6el6tt nehiny ilveg sdrrel.Az ilyen em-
ber nem drdernli meg,hogy a felesdgefelil-
dozza onmagdtaz otthonii6rt,6sval6szinf-
leg nem is fogja ezt tenni.
A viktoridnus korszak idej6n mindk6t
nem kpvisel6irigy gondoltdk,hogy 6k fel-
s6bbrendiiek,mint a mdsik nem.A kiildrb-
s6gt6telrendbenis van, de az agresszivbir-
tokldsi vdgy helyett sokkal helyesebblett
volna, ha a ket nem a k<jzti"cel elere.ere
tdrekszik,ha felismerik, hoeJ a fdldi para-
dicsom megteremtds6hez a n6 odaaddsa6s
a fdrfi erejeugyanrigykell, 6scsaka csalrid,
az otthon megteremt6senkeresztiil 6rhet-
nek el bfrmit is a fcildiin.
l
B E V E Z E T E S
I ] L V E Z E T E S

Ezzel a kcinlwel a hiziasszonyoknakszeretn6mkifejezni tisz-


teletemet,6s az egyesfejezetekenkeresztiil bemutatni mindenkinek,
hogy mennfi kitartds, szorgalom,cinfel6ldozds6s milyen sokr6t(
tudis kell a hizimunkdk szakszerii
elvdgz6s6hez.
Ezt a kdn)-vettdbb n6 ds f6di illitotta dssze,de 6n a saj6t kis
rdszemetkiildn szeretn6majdnlani minden asszonynak6s anydnak,
akik a csalddjukatszolgdljdkminden erejnkkel.

204
A KoNYHA
VILAGA

7r eorgeOrwellmar blrcn evrelezelottazttettee,zre-hog)


\ J t i r i k u i l u c v i , . z . r f e i l n d naezl e
< m b e r e l < I. o
, ,l1r a n n a km a r. r z o k
az igazi tafbaszakadtfdrfiak, akiknek akkoramellkasukvolt,
mint egyhord6, olyan ddlcegbajszuk,mint a sassz6rnyai,dsakiknek
dong6ldpteir dmulva,6skicsit taldn f6lvelestemgyerekkoromban?"
T6nyleg,hol vannak?En mdg eml6kszemrdjuk, de engemnem lep meg,
h o g ym . rm a r n i n t' e n e ki l l e n t e r f i a kO . k n e mh r l r u J r c s h n .
k6szdteleken 6szacsk6slevesenndttek fel. Nekik mesterienelk6szitett
marhahris,pulyka,birka volt az eb6djnkfriss, otthoni zcilds6gekkel,
gyiim<ilccsel, hdzi cip6valdssdrrel.Mindent, ami az asztalrakeriilt,
a gazdasszony gondosaneldkiszitettsmeglelel6ent6lalt.
K6tsdgkiviilsokkalttjbb a munka az olyan6telekkel,amelyeketfriss
alapanyagokb6l kszitenek.A bors6fejt6sp6ldduligencsak
id6ignyes dolog,riaddsulkdzbensemmimdstnemlehercsinilni.
De azdrtazoka szerencs6sek, akiknek otthon m6g hagyomdnyos
m6don f6znek,val6szinflegnem gondolj6krigy,
hogy a sebtdbenelfogyasztotteb6ddel
"moderri' 91'orstkezdben
megsp6roltidd val6banmeg6ri.
Hiszen micsodakiilonbs6gvan egy6ppencsaklbrrd vizben
feloldott instant levessa sokt'6lefriss alapanyagb6lk6szitett,
tiD16l6.aranvl6otthoni hrisleveskoziittl
E L OK E S Z I T E S
hagyomrinyos,r6gi konyhik m6-
rctes, mozdithalallan, 6s gondo-
san liszldra srirolt konyhaasztala
a slabililIs szimbdluma voh. Eze-
kel :z asztalokjtl iltaliban v:sLag bLikkfa
A 19. szAzADr deszkrkb6l kiszircn6k, is a l6bai meglehetii-
scn vaskosakvollak, hogy birjik a terhel6st.
A hou,hdnindis isa fezv Mag cmlakszcm azokra az idijkre, amikor
eil esdl,itliilet hlziffonl- any:im az ilycn aszlalon sz6p darab marha-
j.inak sz.init u. Knliihn
vn, ha a csdlid nag lx 5,.(l.trlLt k('llt(tt tl" az <bcJhtz. Allori-
tzamn DdL ndt ahh.r az ban m6g nem csontoztik ki a hfsokat a bolt-
ebLl thAzilisl her nirdoj ban, ezi.t otlhon kcllctl ezl meglenni. Mar-
tloLsoskiz elkeha k lon- h a h u .m r l l c r r. o k , z u ri t t u n k b i r k a ti s ,J r c r -
bdzdkanrhai eliiktszilil dckcs m6don bdriinyhtsl alig.

S6s FELFTjJTAK
Anglia kclcti riszan a vidiki hdzekban,I61eg
t..exbcn c. Sutfolkbana fo logar.a sult hu.
ci6lt lipikusan kiil6nbajz6 s6s fell(jtakat
r " l a l r i l. b o i e g e ' c nI c o n t | cv a l a m i l y r nm a r -
r; rl. t,/ onmrg;ban i l ulon foga"nak'za
mitort, ds igy nem kelletr att6l tafiani, hogy
esetlega hirs nem lesz elg a csalddnak,mert
mire a his l<dvelkezett,nldr szinte mindenki
jdllakotl. Az ilyen s6s felfrijtakhoz az alap
anyagokaaegy nagy mdzas kdeddnybcn kc
!erlek o\./e e5\urorlelrmeg.mcjd azonfri.
\ i h e n r a l ! l t a l. A l e l o k e , / i r e .m
i unkrl ragen
hosszadalmasstrol6s kdvetkezett,mert eb6d
id6re mir a riszta aszlalon kellelt 16lalni.
\ 4 a r r l i e l l e g z e t el o n l h a i e l o l e \ r r t e , i
munkr \ol n lngg!.udcrclJ5. A nrcrhc[cggyu
jinak azt a Lem6ny zsiradekr6tegelhivjdk,
amely a hasiiregetveszi Lajrbe.Ezt a faggyrit
CLiKoRVAcd
or-Lo g l a k f , n h a . un r l t . l h r J a . t e . z t r ll e r z , t e , e -
A 19.lzaadhan a tuktut hez. Egy kis p6st6tommal ldltdlt hijasleszta
niu ntn:ztu st Jomd pedig mindig akadt a kamr6ban, ha valaki
bann1\ltdk, hanein sr
ncoezet I cukn\ucesekben, meghezett.M6g h6jaslelfLijtis volt, amely a
bi! alak:ttnnbh.tt, ht kcivetkeziik6ppenk6szi.i1t:a darelt l'aggyril
nPn!,egl sdg6 en! at hanL (hrijat)liszttelelmorzsolt6k,6s egy kis vizet
A Uzi, Ddg a tdldtuiuL adtak hozzi. A t6szlil ezurin feh6r porcelin
ndlt)obb,I dtdlptu.rdsit etl siiliUormiiba egyengert6k,majdnem az edny
fin eukafr,1:sialLnhkdl peremeig, h:gyma s darelt hfs keverEket
ezekb61a cuhothrQakbal
a l@]bntnq)ha!:r! ltDig kanalaztaka kdzepire, 6s az eg6szetbefedt6k
ltik, tuajtl a ddtdbakdt.L a m:radik lisztival. V6gezeldl pedig tiszta
ho$ i?es zeI foet,i:Ln eE konyharuh6t borilo ak rd, majd lorrrsban
Itv6 \'izbc rettik tdlaslul, azaz l6nyeg6ben
mcgf6zl6k. Az ilycn lipus fclfrijt voh a ke-
miny fizikai munkil vigz6 firfiak, haj6sok,
hald.zok.farmcrckfo (ncrgiaforra.a. Szirk\e-
gul. i\ \'ulr rd. mcfl nekik az i.lojara.rulfdg-
getlenul (meg r6lcn is!), a szabadig alalt kel-
lelt napho\.rardolgo,/niuk. c\ az cocrgidrpo-
tolniuk kellelt legalrbb egyszer,ebidid6bcn.

206
A K O N Y I I A V I L A G A

M6RTEcEK Gyermekkorombannagy sz6 volt, ha 6n ls


Eb!,titudohan.it a l4cel- kaphattam egy-egyszeleteta hrjasfelftjtb6l,
l.ljedtebbtifNi fta,lee u valamilyen kem6ny lizikai munka ulin
es)enldharit tutle s ! olt,
melret a h.ijziJebb.ft ho
fa aagt hahntmhleekifi
DESSZERTEK
^nemnh.A ntrLghT kn' A 18.szdzadv6giiga m6z sokkal elterjedtebb
zeplkflfi lruhaaesrra- 6desit6szervoft, minl a cukor. Ezutan kez-
lbnt tu Lalezettehdt, en d6dittt a cukor iparszer( el6dllitisa, amit6l
tutlloetu Idrtuxnk a ntr megnoll a klnrldlr' i\ az crd
ugrd.szeruen
leeet ts a tuhlegler hit
!49,tu eg! eg et2entot rendkrvdl lecsokkenl.Am ez a cukor meg
fiigg^zteuek.Az esiht mindig sdt61 szinii volt a melaszt6l, 6s a
rahtihednt,dm^lhrd gazdasszonynak kellett r'6gigcsinilnia a
a eiljokd| 1',tu,il1rudat hosszadalmastisztitdsi folyamatot, miel6tt
hNznAuh M estenliIlen
apr6 darabokra td e, v6gre felhaszn6lhatta
harn izedesnhlegtn, xdsr
tudsw tuizstit. E efltuir stit6sheza tiszta cukrot-
rdgrtis endekkeI nehezebh A ri'lurd.hoz felverl loja\feherievele'
dnlsohtt i: le tudtak wr vrTzclkellerr forrrlni a cukrot, es forralat
fli,iadA gabondsllha ldzben fol)imatordn lefdloznia \Tennlelo-
lvt. A Leandrdo,ld vikei
d6st. Amikor mdr elg tiszt6naL litszott, az
dhal feltuI'jL, figges ex
tugit tu\leeekensrdnla
fok hhetett l'obdsni a ti-
tuegeLEnn.h dz ^ztalon
.tlln ld.bozatd6ah d 24.
srizalldn odh ki).isnenf

SiLYoK
is MiR6EDENYE(
A t6bdl Msznli snltoktuwv
gi.rtt szorel.tuh, Mellrtl d
ltltt kte6l.es hel!rc leh.tett
jnszratni a tujz,iUt11i.tan.
@.
A hnfan&|gehhez csd fuLti
dllnn&l egehhez bronai.lr ohnt,
illetve egtn^tu Mkhatt tllta
hat hastuihak. A hnk;flfth
ffi
famqi 6 nas'iisd Mrdede
,! ekkeI nen. ! dkfoIt atl1h4t
d'ttEh- Maguotft,tgon a
ffi
tu6t6lildtul eetkot inett
iima dh uh. Ez kdstj'jbdl
1j&\
*l{
62,5L-nekf.tehnes.Atihd
entuh tu. f.te, 3 t I'
Mindlat tmi|t;hkel "olL sz.tu s
cb RICI ^NGOI, iS IR MEROIDIN''T

kmi"Jr nrtrh, PiLLt bnzdt


208
E I- d KE S Z i T 6 N U N KA I-Tyf O K

egdszet1csziirt6k,6s m6g egyszer felfor-


raltdL. Nigt r6sz melaszoscuLorbdl k6rii1- REcr
behil egy rdsz felhasznrlhat6, tiszta cukor KONYH,{I!SZK6ZOK
Aa^ a acilei,irds Iej-
maradt. It;.16ea 18.sznztul.lere
Anglidban ezzel a cukorral 6s pr6z1i,liszt, kdt nagitdl hozrad ki
apr6ra vegotr gyiimolcsok, mazsols, piros- vh 6 ep'ib aAsbszkbzak
k ' m e l e gt e i
p a p r i l , i .r J i c ' . , a J $ u d r r ' r b k a e tijldl etesiti si t, tj fairuik,
hozziadrs6val k6szitett6k a Cambridge 1t1- lj ^zhijzijk kifejl^ztish.
Azonba, eaekd pefleih
f u j l r r .L A d n r J b\ r J r r ' , l l a k r l . o n l h d r L l ^ a - nds ninag a.ihdl ki
b a I e l f o s o t lt. l l , t i l ! l J t k o z e p e h e( . J / e g i - sziilkh, ts to tl^o*ish
szet vizben 16zt6kk6szr. niatt igens)ahrunkeUen
A leglobb desszert alapja a tejszin voit, fdni dstiztitani {Ret.
amit rendszerinl lojdssal s(riteltek. Kedvelt A rczelanente! a.lL esak
Niszonlldsk'!s6h,1920
voh a tejszinb6l, cukorb6l is r6zsatizb6l L- banjelenl tueg.Tojdssze'
. z r t e t re J e s r e gd,m i h e / h n m e gg ' i m b e r r i \ 1et eI6h6t, to.id:k4 akob -
adraL, abb6l len a triiffel, de et'akran keszF Ul sz'inas biildtbrj.d fat
IcneL sod6t is a dcsszerthezA habcs6kfian- nt1jli Litezett,de taun
cia eredcti dess6gvolt, de a 18. szdzadban nid hntul a hlter ldtha
td, olljhoz hatonlitti uil'
gyorsan elrerjedr eg6szEur6piban. Kezdet-
tozdt d legszellenesebb.
bcn hideg, r'izes kanillai form6zt:ik a h,b- e Cirotuftsa,ikat f.ibnL

t#
cs6Lot,mig a 19.szdzadban meg nem lelenl Dasb6l6 aluninittubtll is
az oly egl'szer[i] nr6gis mesteri taldlminy, Msnteftek,A legegrsze
a habzsik. fibbehfeje eet ba,d,izott
I
SZELETEL6S,APRiTIS, PEPESiTES
A 18. szdzadkdzepr61cgyre Lijabbds njabh
konr-hai eszkdzokettal6ltak fel Ujtajra k
et, oardol,.ollok e' eg\cb pepe.rto.t:rgo-.'
d z*r dRorPRrs

*ll
{

ii
aprit6szerLezerek konn-vitetlk a konybar B { l
munkil Krildn kst haszn6hak a viszon)13g
kemEnyebbdzsemek (peldiul birsalmasxjl)
ffis
szelerelisehez.Tojisszelctelshez6s a tdmb
-rl;.kcpp cukor'tr\eg d"rflb.ld'r
ES rru,
.
"l.or
hoz pcdig specidlisoll6kat kszitettek.
W \l\W
Sz:imoskiilonl1e,jcllemziten feh6rb:idog- V V
Idlgiftb ult, ezttrrisehlk
b6l kiszull rcszel6 is elterjedt. L6tezclt
eg6szcnLismiretii, Iedeles reszcld, amellyel
Etr beled felezettcitratuba.
A z'1rt.itronfacsafth je
az esti lbrr6 italukba \'agl siilcmenyekbe
l.:d! a I lenkxih eonbal az isd
lehetcti szerccsendi6t reszelni, de zsemle-
lEBn,ll zi 'tjit6t, nen anellett,
morzsa Lszitshezp6ldiiul mir nagl ives hog)ezzh.Ihi'nq,ebben
la-a-a?l leh.rcnbtel"i, d.iltuft
fbrm6jf reszcl6thaszndltaL.
Didanyriink m6g maguk 6rdltk, tortek l*uQrtl Lae netuf deshrhsztt be-

\ dgymof/.ullck linomra" ','dritolI g) igl - e' ti-*-"-"x mnk- A leshor'lbbircse-


liik heuet rde, lalhenser
f u ' z c r n ^rrn t c k e t i . . F h h e z , l t . l , b a n f e m - atdk*dhtoltak, d!j.lt.n
mozsarathasznihak, mivel minden h6ziasz- z6ena$hiual .ttisitet
6h a s.dliike\ alni bi*
szonytudtai hogy a famozsrrba beleiv6dnaa
fr:iszcrekillaia, 6s elveszilen6kegy6ni iziiket, h6m.i1dIrhat. Az ilt.n
r l l a - u l i . . \ c u l . r u l c l J b J . l r o n ' -\ a A m j r - ft t zeI6kijn znl,lsI g.I, sdr
\ o n lm o / ' d r b J nl u l l e l ' .p o l l l o t , J l ' am o / 5 j f - tot is hinleftI atehek.
tctr6vel, egy er5s, gdmbol,vii v6gii rfddal, Sz{riih b,jdteb6l,olntul-
niunbttl6 asek a{pas
amilyenncl egy6bkdnta f6rt burgonydt is le- bbt (eeftIbA) t faftnz
hcrett tdrni. rdlt is pqtze litezkk tal-
R e g e nn c m ' . d l ' c P \ i r m o l .n f l ( ! e t f f e - pa', illetb. milknli !dl-
seh6L l<i, hanem a zdldsgckdtis, maid fel- tozalahi, aneb utibbi-
haszniiltrk a f6zdshez.Citromfacsar6b6l akat eg) taltsiiriitu le-
haen bEtuttigotuntut
lijbbf6le is ltezerl A legrigebbi lipusn ke-
m6nyfnb6l kszult 1il vo1t,an]elvnek a kdze-
p6b6t kiemelkedctl egy lekereLiieft ktp lor- L-
209
K O N Y H A V I L A G A

ma, amelyena felezelt citromot forgatva, a 16


Iecsorgott a 161alj6ra. Ennel kicsit kifino-
KEzrHAlrAsu ben.Az l8a0 a tuehdse mul(abbmegoldasvoll al a [a citrom[ac\ard-
ESZKOZ6( leh jelafltuknes u ekd amely kdt dsszeill6 ds 6sszeis zdrhat6 f61-
Kizi rtthiidtetit{ datrbo' dntdt tuasholo. tiA, n ajd gombbolatll. 47 eglikben beliil egy kio kup
16' ls heod1cilekct ndr 1900baeszabadalwl,I'
tiih az ekdglti ti*tadd dllt ki, a m6sik rsz pedig ki volr lyuggatva,
Usa-bes is h$mAhak
E*keft a kd efo'EdIdsti rgy csakosrzekellerl zirni a kel fell. e\ mdr
adl ha upsperye ttpex aUdn hebe6fejeh' t L hetet t folyt is ki a citroml. Ez egyben sokkal
tu[Ardtsbe, n et!eh Jel".iL' larsdtai, dwltek ndr elig tisztabb megold6s volt, mert sehova nem
u cqtok le, hajd eftat eftvkuhak ds a.lage*- spriccelt szet a citromle.
h'dIehJel ljn est tassdn A szit6kat, sztu6ket 6s tijlcsreket sokkal
rgibb id6k 6ta ismertdk es haszn6lt6k,mint
a krumplih6moz6t vagy a magoz6eszkijzo-
ket. Ezekugl ani: c.ak d la. lzazadvegenter-
jedtek el.

HABvERES
A 77. sz|zad vdg6ig fiizfa- vagy nyirfavesz-
sz6ket kiitdztek dssze kis csom6kba, 6s ezl
haszn:ilt6khabver6k6nt.A h6ziasszonyokf6-
leg rezedenyben szerettektoiaohabolverni.
ugyrnis lapasTlallak.hoSyhalang fololl Iarl-
jAk, azaz kiss6 melegitik a r6zed6nyt,sokkal
kem6nyebb lesz a hab, mintha ker6mta-
ed6nyt hasznilndnak. A jobb h6vezet6 k6-
pess6grir6zed6nyekira termdszetesenjdval
borsosabbis volt, 6m ennek ellenere hamar
elterjedtek.
J6magam m6r nem emldkszem azokra
az id6kre, amikor mg nem volt teker6s
habver6, mivel az amerikai raldlminy 1873-
baD erkezerr Europdba. Apai nagyanyim
soha nem hasznilt volna teker6s habver6t.
Szerinte habverdshez az egyetlen elfogad-
haroesTkdz(5aki! i ltrkaEallehelell,aDy;m
szul6hely6n pedig mindig is villir hasz-
n6ltak.

TEszrAK
CsABiT6KEVERT
Kisgyermekk6ntsokszor 6vakodtam be a
konyhdbaanydmatvagya szak6csn6t k6rlel-
ni, hogybelek6stolhassak az6ppen kesziil6
siitm6nynye.stsztdi6ba. Avilaszt sosem
tudhattam el6re,ndha megengedt6\ n6ha
nem, mordv6ni hogy a nyers tesztaemeszt-
heteden,zelt csakrosszullennkt6le. Cr'a-
l6i6ban azt hiszem, sosem okozott ilyen
probl6m6t.)Ha a szak6csn6 ppenrosszked-
vf voh 6s elutasitott, akkor m6r csak az
iigyess6gemre 6s gyorsasigomla sziimithat-
tamr mert a kdsz si.itemEnysoha nem esett
KoNYtrAEszK0zoK bdl hzsziih hab.erbk azon t!fuhlI faE@ fahi,faha-
ban h dI than! abbndh bizo' tapdcsseril hnskbtfal'h dl olyan j6l, mint a titokban elcsent nyers ke-
A KAMP6KON
Az A6 hab^it'i.szhjiz nte- ntutldh, s a o.l.nh febeft hiaeilk, d! sak ewtin Pd vert t6szta.
h sfoe6 heri khez ha onli- tdj^Jehhje hdbja sohkat rahdk t'dg) siifitllk nes.
tott. G|dbdfl hNfl.thdh Niwtebbi bne d ferujtd- A fdtl bvsont,it, ziildsae T6szTAFAJTAK
hatrat hak@tki ! zitl st hez, kat, torldhdt is siitemtnte Jitihn lahensehe|,fala Az els6 lep6nyek nyers liszt-olaj tszt6jdt
dtuihezEj.I, Iaj6I asha htt. A hdlal, h:tsaeleteket, pdnal Dae)n!,11rcszerch,
ha puhitdni ahot'h elii- hibwsato , hiit alah:l agyaged6nyben,k6' vagy fatdlban gyfrlrK
htuitoft lellex as*eh@er-
ni. A khilbbi hajlfton .t {t lzijt pticohAk, tuajd a sae- maid egy henger alakri kancs6val bem6lye

210
E I -6 K 6 S Z i T T ' M U N K A I , A T O K

SoDR6rrAK
ddseketnyomtak a megformezotl lcp6ny ol- A 19.srdzalihA.tuflntuh
d J l d b aa, m i r e l. z e l h u l l a m u / e g c l y irl d k r - bdk a sodril1t dltallibdn
t o r r a kl . r I a j L 3L. , \ ' L l m o l c \ l e p e n k\ eeR/ r l i \ e - F,iEar.x.szulr, ! soDR6l^
r FtsLL'.rraI
juha,fdndJnrceftk,ani
bez sokaig olajat haszniltak, de ezt k6s6bt) nen ez
azit v.lt eldryijs,
fokozaiosanfeh'rltotla a vai 6s a zsir' A tlsz- a fa ndh atJoud Iisztdnak
vnftiben tueLlikiztadgt
t6n vajjal kdszult lep6nyr, mdskdpp oml6s s,iflL Alkttul d sobdJdh
res:atat, mdr dnmagrb,rnis ligl asztotlil' SoDRd , nLoN tsoRcdv r,,j haL,aneuekbeboftldkat
l c \ e l e ' t e ) / r d lm i r r l - - / c / r d h c n i ' k e - i ltigLdh,Etuekiil bhetetl
. J , ,cl ltl e L .f i n o m l i z lr (I k e \( r r e l .u t " ' e r v a i r l dinttus] tit tdfli Atut
eldn ebilih, nJdjli[dk
es a rojlst, maid a kapotl l6sztrl k6t raszre jbal bdsiibbdhooudk.
oszlottik 6s bevaiaztik. Ezutdn mindket I'al,in ntn sakanlu.ljdh,
r6szt sod16liivaloiszdr-hatszorkinytjloltdls hoe)a ?otceldhnttijtdfdk'
mrjd k6zzel hajtogaltiL badzet i lehetentahenl,
A 18. szizadban szdmoskiildnbaiz6 mre- etuitdl nehe.bb lett, ls
hideenatu1lt a n!:iltitjfa
ti ds minteji siit5formet ds tepsit k6szitet-
oly- Ezzelf cdie keze]hettibbi
1eklep6nyteszlrikhoz.A siilem6ny s26161 adb u tszta. Az aielidi
kor fa- vagy f6mp6nttal kereter6L, igy nem hil'ntir dr6bil' N dil:cd bdl
folvt sz6t a tdszta a siit6ben. Am ha v6lel- r:,itw@i dtn s n,cs rod
leniil mdgsem sikcriilt ldkletcsre a leszta r af dk hnLbnIeetssI enek tui'
sz6le. a hullimos mintdr ad6 derelyemet6- n onah.Az 'itttdkeldkn-
gcftreh gahnr atltdk
ldvel (r6d1ival) egyszeriicn levdgtdk az od'- il'et szin.siires sodtlttlt
6gett, Iclesleges,szabdlylalanvag)' tul vastag ToDBszi\n,.sires (Tr soDRorA he.]lesiihnehserclni zalo
siitem6nyszlt.Ilycn siitcmn)n-igo cszkozt suL.Nli[iflkon it eze]rbe
akkoriban jellemz6en brdogb6l L6szitettek t blniftek asd tiizhebl
ncUt dhatztaudk, ieJ a sb
a legvaltozalosabb m6rcteLben 6s v6g66l nintlie tzdrE natadt
vastagsrggalimig ma mrir lLczik miianyag
rddli is.
211
A K O N Y H A V I L A G A

S Z A B A DT U Z O N
kdzp-sddl-afrikaiszavannAkon biztosan az egyenerlefltalaion. (Ponrosan
tiiltdtt 6veim alatt dhal:ibansza- ugyanilyenindok miart haszndlrakh6ron-
badtiiziin kszirett6telekerettem. I6bded6nyaldtdtet a szabadtfzhelyekena 18.
A hrist (javar6sztantilophist nyer- 6s 79. szdzadban Angli6ban.)Az ristbenaz
sen a lobog6 t(zre dobt6ln egyszer-k6rszer A frjkaban sokfeldeLteriedrkukoricakara
bottal megforgatt6k, majd kihtzrdk a r(z (ugali)f6tt, b6r tal6na k6saf6lrevezer6
elne
sz'l(.re, az izz6 paftzsra. Ha sziiks6gesvolt, vez6s,mivel k6szenaz dllaga6s a fogyasztd-
egyszer m6g megtbrdilottd\ hogy reljesen sinak m6diais inkdbb a keny6rhezhasonli
6Isiilidn a vastag szelet,es mdr kdsz is volt a tott. Sz6szba m6rtogatt6k,6sk6zzelen6ksiilr
mennyeierel.A7 illen modonelkd5zrrerl hus, hfs mell6.
e g ] f i r . o \ a l . s o l l a l r r l e t e s e bvbo l l , m i n t
b6rme1y,a vi16g legnevesebbszakdcsai6ltal AZ ELs6 SZABADTOZHELYEK
gondosan el6k6szitetl, pdcolt hds6te1. Az Aftik6ban sz6razid6 eset6nmindig a sza-
ddesburgonydt,kukoricdt ugyanigy k6sziter- badbansiitdttek-f6ztek,de a ragy es6kide-
tdk el, de a fdldb5l 6les bottal vagy oryx- j6n k6nytelenekvoltak behtz6dni az embe,
5/arwal kid$rt gumdl<ati. c.ak egy.zeruen rek a kunyh6ikba,6silyenkora riizeta s6rbdl
a forr6 hamuba dobtdk siilni. sfiib6l rapasztottkunyh6dtjngtiltlalaj6n,a
MAGAS TEGLA Az egyetlen f6z6eddnyiik egy hdromldbri belsdt6r kijzep6ngytitott6k. Sajnosazonban
TUZlIELYEK vasiisr volt. Fontos, hogy hdromldbi, merr k6m6nytnem 6pitettek,igy a csip6sfiist a
Ma$itot tnzheljehajel n6gy l:ibbal semmilyen ed6ny sem 6lh volna bel6p6emberszemetazonnalmarni kezdte.
kw(en a 17.saizadtdl
Izt dtek,:piteni, anio e1 AZ IisT IIASZNALATA
csiikk2ftIeltlkE iglsi sinl- Az esasz6aLtl ebaljit el
Asehhtehlzartlr, flit.l d lehetex kdszitdi eg etlet
tuih eznLilt,ii nig hizdt6- naretesi tben,hd d hdzi-
lae hossi, terebib^ szoh astzon!ugesenszetueztea
ryAt hohlak, meb hnn,j fdzAt, s6t,niutdn elhlszilL
nlen qegg lIdt afildnr M iistbenM itel, a foft6
tuhon ttqtijl. A n@g$itott a8et ftlg tuastjshozaas
ttizheIt dljdbdnLtzonl nasoea^hoz 6 fel lehetetr
hxfldlni Az dbrtlh ldtha-
tl' nddontiudll lesafuba
eE, hibtuk* tatt fad eszha

6aa0t k!^ t24lo4na,


a deszHjr d agtageddnteh
benbarcnfihtist uneh, nis
d babat,izst kit adhah-
bak l6gaudEa fdzitoizbe

SK6T vrDfKr
SZABADTUZIIELY
6abba)
Skleidl@na f^zinnil j6

MJas uh a ritzeg,auil

a Was !i!l4hen.A kepek


tu dgdl6zeghalonldntr AMERI(AI TdZHELY

I M ilsi;l a t6zhel! ol
d allal,in eds | @ I, tijbb
ndqrbd is .i fthali, Mz
gathatd hoazol Idtja a fiz
fi;lijx, nis d te^hdnndt a
htnlntbA bu"il6, bi eh-
I6a6sd n Jekzerelt tdut a
(1.217.o.) dhtzto ah

212
Ltdvariassigb6l,is sajit rdekabcn.minden-
ki jobban tettc, ha belps uldn gl'orsan a
t6bbiek Loz6 ii1t, ug!anis a fiist folfel6 szillt,
a fold kdzelEbcncl lehetetl visclni. A hatal-
mas ftistnek egyedcn haszna volt, mdgpedig
az, hogy tdk6lelcscn kirizte a kunyh6b6l r
legycket6s szinyogokat.
.\,lcgle;o.Jr mrg a o. szau.rJtcgen i eti-
letlck i.6m6ny nalknlj h6zakat Nag]'Britan-
ni6ban. Sainl Frgan's-ben(Walcs)miieml6k-
k ( n ] : ' \ a n r ' " r t a k r. ' , u , r l r ' i n . p r a i z im u -
zeumbasziilliloltak egJ ilyen hezal.A liizhely
i|| ir / o b d l u . / ( p e n\ ' . . r . J r f o l o t t em a r
"
viiglak egt lds lyukat a zslipfediscn. A fiist
nagl, reszeaz6rt mds utat talelt a szebadba.

A KEMENY
A k e m e n \ e p f l cd. 1 4 . n t . d b a n . c r i e d e l .e \
ezzel a hiziasszonyok sz6 sze nt fell6legez-
heltels mert v6grc nem Lelletl mindennap
foitogat6 frislbcn fulladozniuk f6zdsl<or.
A liizhely a h:iz kozepponti:ibd1lassanL6nt
a fa1 mell6 kerull, de a t(z mag mindig 6le1-
vcszdlyesenalacsonyanlobogolt. A 1tz l<dny-

)1,3
nyen belekapott r n6k hosszri szoknyiidba,
men tatbbnyirea ftjlddn vagy egy kisebb k6-
halmon raktak dzet f6b6l \aw szi$az 16-
zegb61.
irorszdgbana t6zegsokkal elterjedtebb1t1-
zel6atryagvolr a f6n6l. A m6dosabb h6zak-
ban a rozeglangri lobbanlarahozmeg lui-
tat6ra is futotta. A Magyarorsz6gonismert,
fogantytval vagy peddllal harmonikaszriiel
dsszeszorithat6frijtat6t6l elter6en, IrorszAg-
ban teker6s firjtat6t haszndllak. Egy fogan-
ryirt kellett kijrbe-ktjrbe tekerni, es az igy
keletkez6leveg6iramot a fditat6b6l egJ cso-
vdn keresztiil a tfzhelyre halmozott t6zg
ale vezett6k. El6g volt a hdziasszonynak
nh6ny teker6 mozdulatot tennier 6s a pa-
rizsld t6zeg hamarosanlobog6 ldnggal 6ge1t.
A fdjrardk tdbbs6gta hires wexfordi manu-
fakttr6ban gyirtonak. A 17. szdzadraEw6-
pa kitogvotta tuziftrbol.es a .zen letl ar alta-
linosan haszndlt, rij tiizel6anyag. A szent
dr6tkosirban tettk a tfthelyre, igy iobban
6gen, merl kapott e16g1eveg6t,6s ezzel meg-
gAtolt6ls hogy a ttuhely sima feliileten sz6t-
./orodjon.Lgyben kdnnyebbvolt dlhellezni
is a parazsat.

PEcsENYEsUTEs F6zEs
A hiter a Pectery,*iitis A fozd\az egtik legregibbkonyhaietelle.zi-
estihigi n6^zerit ldt' t6 elj6r6s.Kezdetbennagy,vizzel teli fazekat
hatjuh.A hldNa fehzbl
vagy kondrt lettk a trizre. Kes6bb az
hi6ta rfrzfjhu kt eufd-
garki, nie @ szaPpio a ednyI egy ktjtehe, vagy ldncra akaszlottal3
tiih. Etuelbtt @okbanL melyet a szabad ttuhely szemdlddkfdj6ra
Eztek tu6 nidszmh i. er6sitettek.A 18. sz6zadkdzepnaz ed6nyt a
Az ill6 pecsdleshdretral- tft fijliitt rigl emeltik magasabbravagy en-
Ai etahfetakxztoxAk gedrdk le, hogy a 16rc v6g6n 1696kamp6ra
a hkl, A addtillituuAk d
ldnsoktuIi. Afeari lib n egy va$ ldbb hosszabbitolinc'zemer er
Athari tuvnr.fld als6 kampor akr.zrolrak.vagy leveltel r fdld+
Jmharihtjd, a .s) tdtdt leges toldalekot. A sz6zadv6g6n fi eszkijzl
tettzh,@neltbea lecsattbed ralalrak fel, amellyel biztonsagosibbands
^irt JogdkJel.FiiEgdaltir-
k6nnyebben lehelett szabdlyozni, milyen
sahattuh ahhor6 h'ltz-
ndhal, Mihands f'tual magasan6s milyen helyzetbenl6gion a kon-
tiizdkk, .k a sz,flriiBel,is der. Ar illen falikonzol vasbol (eszult. eo
ekeied.t$'ioetsouel tuf - gazdagon diszitelt6k. Ki lehetett haitani a
sza,fbblzn ezM azhbz. ruzlerboli konyhabd.lgy d leveskavar,.d-
Afiggt tutdfdhat neb,-
hoz nem kellelt a fiislbe haiolni.
b an,&tafl a tla JiiL
aha*tottdk ts iddnhanl Egletlen\ asii.rbenakdr az egeszebddeti.
Mgforyaudk.A h'st M el lehetetl k6szileni egyszeFe, ha az egyes
eszhnzaljdn Ltodha"A'ik- 6teleketaz iistbe helyezettkiildn ed6nyekben
& szirtdh fel, btt Wti'a lozLekmeg,e( Eem ke\erlek d(ve. A wale\i
pedb s tohat ak^ztakdh,
aMltehhel bflntbtet dd
asszonyok mondhatni mesierien alkalmaz-
tak a folsatknak. Kis61b, t6k ezt a m6dszert.
@,ira nthirl'tsi ell,in dla- A mi vasb6l k6sztilt, fedeles,alul mdg Ie-
luln sz*he zetek'qelgl| esi ereszt6 csappal is elldtott, nagy f6z6kond6-
ktttk a Josad'L Azonban runk dltaldban a ttz fijlittt l6golt, 6s igy ele-
bdmiltet tu'dszeft 6 al' gend6forr6 viz ,llt folyamatosana rendelke_
hnbn@tdh,d szabaddzija
siib h{s nindig tu hflt.i ze\irnkre.Ennek a kondernik mdg ktilon tar-
1z{ lolt t6polca is volt a tiiz melletl.

214
A K O N Y H A V I L A G A

FALIKoNzoLoK SUTES pen sziiksdg lelt volna a kutydra, az ppen


Az ekdedanrtat,ifalihoh- A hfst jellemz6en nyrrson siitijtlk a r6gi m6shol csatangoh.
zoht e edlat ndga.lttgtit
tuCeftenlehetedllithi.
szabadt(zhelyeken. A ny66at kovicsoltvas A 18. szdzadbanazut6n kiiliinbdz6 mecha-
A lizheb aldalfaLtra efi- tiizbakokra fektett6k, 6m ha sz6nfdldtt siilt a nikus szerkezetekkelhelyettesitettk a ku
stkx Mhl,itr,intbtil tiz- hus. egy:zeruenraterlekr tlizro.lelyra.Le- tyakal. Az egyik mod\zer az \olt. hogy \ri-
sziflteso6rid ntlilt hi, teztek fiigg6 nyirsak is, amelyek alul nagy lyokat erdsitettek kdt6lre vagy l6ncra, felte-
aneltnek aoisbe dh^z- kamp6kbanv6gz6dtek.Erre kedilt a his. Az kefl6k a k6telet, 6s hagyt6k, hogy vissza-
loudk az i liit. A ctukln ilyen nvarsaka kemenykiirrojebenkeresTt-
ptlnndl bi lehetettfo Eatni forogjon eredeti helyzetbe.Ezzel fogaskere-
a ,Mdat a tiizhelrbb , ben feler6sitetl vasrrldon i6gtak. keket hoztak m(kdd6sbe, amely megforgatta
ani tueshnnntite e a hdzi- Anydm r6bbnyire szdrnyaslst16t1nekiink, a ny6rsat. Szelkerekeket is haszndltak az
Aszory)dolgdr,tuen {g) csirkil, kacsdlj lib6t. Malacol, b6rdnyt csak ilyen szerkezetekhez,amelyek forg6r6sz6t
nen kzllt lzentedni! a rirk6q nagy rinnepek alkalm6val etriink. A a tijz fdldtt, a k6m6nyj6ratban helyeztk el.
tt zheUtt r lM 6'is dban i s
n)ar(ar azonbanmindig nekem kellett ior- A felsz6ll6 lorr6 leveg6is fiist forgatta a sz6l-
d falbek. A htsdabihowo'
Idhahest haqtit lehetetl gatni. A hdsb6l kicsdpdg6 zsirt a nyirs al6 kereket 6s ezzel egyiitt az dttteleken ke-
a Necfelel1heltrc es:its.hl- hehezettedenybenfogtu( fel. e. e,,zel:iiles resztiil hozz6er6sitettny6rsat. A 19. szdzad-
ni a ttz jil6n, tudjdefre kdzben gyakran meg kellett locsolni a hrist. ban sz6mos egydb szerkeztet fab keltak,
akasztondhlel az edintt. A 18. szdzadig kutydkat tanitottak be amelyek alkalmasak voltak az edeny vagy a
A bgbaryaluhabb t a,t6,tll
nydrsforgatdsra.Egy kis ped6lt er6sitettek a n)jrc lorgdti,ara.ponrosana kis pardzskos;r
otjhJohM edint ftgeflt
e6 tuozsat^.tt is leh.6-
ny6$hoz, 6s ezen taposort a kutya, amikor a fdldtt. Szdmoshdztafi6sban6ramii forgatla a
ll teuiha fotgat6onA gazdaerre parancsoradotr. Sainosez a m6d- liigg6 nydrsakat,6s a lendker6k szerepetj6F
a oiaszi,tE ildhtn cnisz (zef nem mindig m(kddcitr.mert amilor ep- szottdk a ny6rs karjaira er6sitett, pijrg6
silyok. Ezek a nydrsak k6t ir6nyban forog-
takJ igy a ny6rsra akaszton hfs minden
oldalSn egyenletesenmegsiilt.
A 18. szdzadbanhailitott bddoglemezek-
kel terelt6k visszaa sugdrz6h6t a si.i16hfsra.
Az illen holijkrijketd hus elehelyezrel,ami-
nek kiiszdnhet6entdbb h6 drte a hrlst, egy-
ben elrerelteka hu.tdl d padlolol a kemeny
fe16irinyul6 leveg6dramlatokat.A b6dogle-
mez hajlitott fels6 rszdvel leztur'k a tii,z-
hely 6s ezzelegyiitt a kemdny egy r6sz6ris. a
htshoz a lemez nyithat6 hdtuljdn keresztiil
Iehetetr ezek utdn hozzrfdmi, 6s csak innen
tudtdk locsolni a lecsijpdgdzsirral. Ez a ra-
ldlmrny vezetert k6s6bb a zdrr stir6k kfej-
bs^esdhez Q. 220. o.).

GRTLLEZESEs PrRiTis
Halat 6s mrs hisf6l6ket, ol!'kor saitot rem
c\dk nyar\on. hanem nyeles\asrostellonis
siitdttek, grilleztek. Icny6rpirit6b6l pedig
igaz6n sokfdle Idtezert. Grill6llvdnyokat
ugyanLiSy hd.znallak.minr,llo pec\enyesu-
t6ket, de ezeken a hts nem l6gott, hanem
vizszintesenfekiidt.
A korra jellemz6lapos kenyerekets a ma
mdr kevsb6ismert zabpog6cs6tfiiggesztve
lerolt, kdr alakf siit6lapon vagy vasser-
peny6kben siitdttek (1.223. a.). Cip6siit6shez
bolrozdlos. a tirhel) oldalfalaba beme-
lyesztett, zerhat6 siit6t haszndltak, d
ugyanolyanj6l megfelelt a cInak egy fedeles
vased6nyis, amelyel a forrd hamuba lemet-
tek a 1obog6ti:z mellett. Ez ur6bbi m6dszerr
kiildndsen szivesen alkalmaztdk azokon a
teriileteken, ahol a t6zeg volt az elterjedtebb
fizel6ar.y^e Q. 223. o.).

216
SZ,\B,\D TLiZON

F6Z6EDENYEK
A f1.detllnteh.I lisen tbbb
nJn e intbtt,-^bil, e:.tles
bnnzn'l aag) rizbiil leszi'
tuttiL.,1 na$ obbkantliro
hdt, ilstbktt, d"t.b.ktt 16
lshez, ftt, dla.'hazu.t!!
szr 6i1I tshe2 hd:zni I tak,
l1trilrl tilknl hanf'a
ak4\tfta l,j{dttdk d ttz Jii
la.A hanPikat a f.iit tih.n
h.t6.tben felo isittt |as
ni drd.-ds)f alihoE a1.ktu
dk6zt fiAk. Ninebtih e.lanr
dhdru6dfol szt.tL.k, d"t
lJenLeerydlhettih a r&t'
a t edshannd]nazgat^a hDz
pedjskinlAltuI es n*^es
billlntu szerkezttetl 6E2
bet d I ancia Dent Pat ot
,j etlinlt tdLdkftl s.nrosdn
zitfulb ftdtllel is bDtanlis1
E.lefftl. Az edinlt tud
na! sAghuk tdndk ntL^.zzilh
,4.labNha|6 d k ebb
edinleket a tatua\oh ,illi
hAtunbbn etli nJal.iti k tne
mlitoftmtmelle k tdbdl,
tuanzbmus] acilbbl hl

217
A K O N Y I I A V I L A G A

a2

A Z E L S O O N T O T T V A ST U Z H E L Y E K
nagyijntdttvastrjzhelyeka 18.6s sz6nrdvidesendtvette a tijzifa szercpet azaz
a 19.szdzadban teriedtekel, ami- f6zsreds fritsre is ezt haszndltdk.Tiizros-
kor (t kohdszatitechnol6ginkie- rel!r e. suloro.relylmar a 18. \ziradban is
lentek meg,amelyekLeljobb mi- haszn6ltak(1.214.o.), az dntdttvastrjzhelyek
n6sdg( 6s olcs6bb vasat tudtak el6illitam. megjelends6velazonban rigy alakitottik 6t
ZARTsrir6TERf
TdZHELYE( A vasolvasztishozekkor m6r fasz6n helyelt ezcket az eszk6zdket,hogy pontosan illesz-
Az tk6, falis zdft tnzhe- kokszot haszn:iltak. Az iii technol6gidnak kedienek a tiizhely szdless6gehez. A tiiz.os-
Ueh tjdo$dsa @ ajl.htdt kdszdnhet6en, a kovdcsoknak sem kellelt t6ly el6 vizszintes vaslapot illesztettek,
ztirhdt6, bntu|ta4s! ntd tcibbdr6ga faszenethaszndlniuk, s az ei6- amelyre fazekakat 6s a tedskanndt lehetett
aoh, d t[izhelt ttibbirasti
d EljesenhnlijntLldke a l l r r o l dL n r d r r \ d r\ o b b en e m r o l l l d r e l . e ney . tenni, de a rdgi, konzolos felfiiggesztdsto-
tuinryel- A2 l815 ut,ini megbizhatatlanulingadoz6min6segri.Rdvid vdbbra is mgmaradt. Megsziiletett tehdt a
node eh hdxd riszibe ntit idd alatt az olcs6 s nagf mennyis6gben va.hazbaloglalt lrizhely.rmeb nek egyesre-
bojlen B dritettek,asezl el6iltithat6 vas:iruk eldrasztottik Eur6p6t. szei z6fiak, mrisok mdg nyitottak voltak.
is, 6dhts], nint a siitdt, El6g vas illt rendelkezesreahhoz is, hogy
d titzhelr hi.Panti hcbin dntblrvd. tuzhclyel.et
wbadtn labasdInz nele-
leszrt.enel.Szenboli' ZART SUToTEROTTZHELYEK
nagy l,e.zlerekhalmozodtakfel. e' az olcco 1780-banThomas Robinson kifejlesztett egy
olyan dnt6ttvas tizhelyet, amelynek a kdze-
pen szabadonlobo8otl a tJz. e5 a lollama-
rosan696 tdz egyikoldal6n z6rt siit6, a mdsik
oldalin nagy for6vizes vastart6ly (boiler)
hasznositotta a h6t. A snt6rost6lyt csukl6-
pdnttal er6sitettek a tiizrost6ly legfels6 vas-
nldidhoz, igJ a f6zshezegyszerfen fel lehe-
tett haitani a tiiz fdl6 az ednytart6vasrdcsot.
Az ilyen tfzhelyek egyik nagy hdtrinya
az volt, hogy a siit6ben, a lft fel6li oldalon
kdnnyen megegettaz 6tel, mig a trils6 r6szen
szinte teljesen nyers maradt, teh6t id6nk6nt
forgatni kellett, hogy egyenletesenpuhulion
vagy siliijn. A folyamatosfejleszt6seknekkd-
szonhet6en,azonbanrdvidesen ezt is megol-
dottik. Cs6rendszerenkeresztiil vezettk a
forr6 leveg6t a siit6 kdr6, aminek kdszdnhe-
t6en forgatas nlkiil is sokkal egyenleteseb-
ben siilt mg az 6te1.Ezek a f61igz*r rtzhe-
lyek a snr6n kiviil a konyha leveg6j6ris me-
legitettek, 6s m6rhetedeniil sok szenet
emeszrerrekfel. ezerr kesdbbvaslaporhc
ZjRT SITITIR.I, SZENTLZIIES'J,
lyeztek a liingok e16,amellyel valamennyrre
csdkkentett6k a h6vesztes6get,de az ilyen
tiizhelyek sem leltek igaz6n gazdas6gosak,
s6t a felfel6 ir6nyitott nagy h6161gyakran
megolvadt a rdzrost6ly is.

TELJESEN ZART TOZHELYEK


Az 1840-esivekre mdr szinle minden kony-
hrban bedpitett tiizhelyen f6ztek. A ldngokat
immaf relje\enbefedrek.e\ c tLizfdldtlj tbrro
vasiapragylirtket helyeztek,amelyre a lrba-
sokat 6s a te6skannrt tettek. A trizhely eliils6
oldalihoz, a l6ngok el elldvolithat6 fdm-
lapol illesztefiek, igy mg mindig Iehetett
szabad tuz mellelr hri\t sulni. vagrylolis
utdn f(teni a konyh6t. Az rijabb vrltozatok
A Z ! L \ O O N T O T T V A 5 I L Z H I i L \t r

ZAvr TfzHELYEK
, ' r e o r j e B n d L e \' / a b J J J m d , / r a r r a / e l \ n / ; n
\ - I r u ur e l r e r l 8 0 l . b e n , , m ey . " s ) " n h A o l l I o r l
ir Robinsonf61cttuhelyre (1.2-18. r.), de kisebblolt
a rfziere, 6s a Lingok|I dnlolNas ajt6 6s fcd6lapok
mog6 rejtettc.A snlijk lljz til6li oldalfaldhozncn
laslemezr pi1e1l,hanem samott tglival rakta ki.
lizzel csdkkentellea b6I a ldng fel6li oldaloD.A sn-
t6 fal fel6li oldahhoz le\s6jiralokon keresztijlve'
zcue a forr6 leveg6! igy mindenntl egyenlelesho'
m6rsildele! 6rt el a siit6tirben. A zi lfzhelyek
i6val gdzdasngosabbak loltak, merl a hii nem iuant
e l r k e m e r r e nl e r e . / r r l . h a n e mb e n rm " r 1 d ,r r ' ?
tdrben.A ldbasokat,kanD:1le1liszlabelyen,a tiizd A z,{RT TfZHELYEK
lapon leheletl ranani fdzaskozben,i$I nem teke FELEPiTESE
A z,irt tiizhelteheta ftsi szd
r e d r e kt r F go l \ r n h a m - r i n ( m r . l r r . h b a\ / u l ; C
ball t iizheb,ek faln i Ueddseibe
eddnyaldttekre, falikonzolokra.Szabadt(zdn hr'ist illesateu,hbe.A 19. sz.ragin
mir csak az olyan lLlzhlyekltnSja cl6tt lehtell obdh tlizhelrrh.t h^nlilhh,
sntni, ahol a siil6rosralylalul rdgzilcni lehLell,6s! mebeh kbzepind fiztat,
rnzct takar6 vashpol el leherett tilolilani. A ztl a Mt szildntedie kat siitd he
rfthclyeker fg,! alakiroltdk ki, hosy a snt6benke- lrezledat el. Az eslihben'il
rins6 fod6 leves(i h6n6rsikleLe szrbil)ozbaI6 tdldbank q,eret sntijtte\ a
lcgyen, isy akir rostelyostis leheLellkaszilenr a n^ihhdt hAL A tiizlh na-
s, kenih a bojlet d ttu JblC
pedisM edinJtatt,j rost,jb

)t9
A I ( O N Y H A Y I L A G A

egyre zrrlabbak lefieL. A tiizhely kat szdldn


egy-egysUI6i vaBr-az eglik oldalrn srjt6, - Ua""^ r0^'r-rr **,-.^';;l
misi|on pedig bojler helyezkedetlel. A sr.it6- !!LE (panb eLlab.js aul aft at a
kel 6ri1hdl f6mlapokLal s levegdjdratokkal Az l8jA-ct hehbentifl tueshdldtuzott ideis et
buN)d\glttiizhebeh jc
SaT6T({NRA szab61,!ozlrk,6s az eg6sz rendszen folya lefltekneg- Ntg' ldbaft
,lJliesd ry.i.ts it E .1lb marosanrdkiletesiletlk.
hJ'its(1.2 I 4. o.) hebett,
A zirl l(zhellekLel \'6get 6rt a kormos nt ehnek t{, tek, sii tiioeI, A 19. srdzdtl ttglk hif.t
az i.jfqta tilzheb.k tnes'
j elenisttt, es)tej abbdn ednyekkora, nem kellelt tdbb6 a forr6 ldn slil h.L $ at, fdzAapf al.
gok foldtl kavargatni a levesl,elt(ntck a fali- El1nleik e entrc, .gi- Iii2hebt, Mb Ejzzdl ds
e\eljetit a h1fihijr ebin
dLapul6,fi lhens. t Jo'ndt ti, szn a! 1890eshehig srinnel i n{hnditt, de
konzoiok as az edenytart6 kamp6k, fiiggesz- csahheusenL,^tircbdk altai bo6os roh a. .i'!,
Maz eelih .ltldlai, nlitatt t6szerkezetck.A ldbasokat, lazekakal egy
s,tiikanttih hazn ilata.
Bndagbnezbb:lkis.tltek,
szenienriitclrdk a f6z6lapra.K6s6bb m6g ezl kttih, hogt d gdzt eg,t-
is 'it!!) dLahhottdhhi, ho4' i . r o \ d o b r i j l c . / e e k . \ f o z o l " p b la, : r c kn t i DlsTrnn trMomN
u lii.hebek ldneidetl iltil lisokat \,6gtak, amelyekel beleill6 vaslappal dNroma c.{zroznDlY
u d bennrh.la.-6nlti$an l e h e r e rl i l d k a r n i ,d e \ r / l h f r r l i \ h o z ( . ( l c n
&g tostonsnlii hhtd ifti Lnt kivelt6k a vaslapota hely6r61,6s k6zvel
ryttsitk d h6L l tllits ige leniil a ldng fol6 helyeztdk a lirzekst.
hitjlh a siitdkdwa kLeji-
b61,is) knnrye,,n g lehe
En Jogdtni. A lNntz h.i A TfZHELY K{RBANTARTASA
tuljdn ."asotLujtdn ka:sz A zrrt t(zhelyel< megjelends6vela konyha
ttl ledtg l06olsdIn lehe sol&al lisztibb helyis6g lelt. Nem zuhant
tdbb6 a kiirr6b6l \dratlanul korommasszaa
levesbc vagy a szobiba, 6s az eddnyek sem
fekeledlek meg a kdzvetlen lrngokr6l. A ko-
rom a kdmenyben rak6dotl lc, czirt sokkal
Kollrf,.iri (cnzl"\L l-s sz6iNEr. ^ tjaKoDO) ltzH.Ir
gyakrabbankellett tisztitani, mint ko16bban,
. . n k u g } ln _ i n la I u z h c l )\ z e r r e a g a zl eog i a r r -
rail A tiizhelyet belulrijl is a gazdasszony
lakaritorta, de ha csel6detvetr fel a csalddJ
kiadldk neki ezt az alanlas is fdraszt6

A zdfi lizhelyekben mindcn 6jiel kialudt


a ldng, emjatl a szakicsn6nekvagy a cseld-
nek mindennap, m:ir j6val pirkadat el6tl fel
, e r l ( l o . / o r l . i l < e l l e iItr l a r F
l , e l l e rkl e l n r em
rani a trizhel)'b61az e1626napi. kormol, ha-
mut, 6s rijb61 tiizel kellett rakni. Amint fel-
mclegederrfl Iuzhcl\: d l,onlha 17 ege\,,haz
legkellemesebbhelyis6gvevdit.

A GAZTiJZHELY A GrrNwooD ! N$'0, $N_EsciTrtzHEJt


Hdrom f6 t6nyez6 jitszotl kdzre a sz6ntiize-
Ie'e t uzhelS ek lccrerele\eben. megicl(nc\e
urin kdzel 150 ivvel- Az els6 a gez, minl Iii-
zel6anyag bevezet6se volt. Dzt a gizl kezdcl-
ben r d b b m d t s a n ! a l l " l k o / r l
, l l I o l r d< l o .c '
jurtatta el a v6rosokba,falvakba az 1880 as
vekben. A gdztfzhelynek szamos cliinye
voh a szinli.izel6sritdzhelyekhez kipest. ,'1
ldngot, is ezzel a h6m6rs6klelct,sokkal
e g \ . z eur b b e ne ' p o n r o . a b b dl n( h c l c l ll a b e -
lyozni, is a beallitott h6m6rs6k1eretaddig
l r r r u l r d kI n n J c m e d d r g ( \ r l . , / u l \ c g! o l l r " .
. M e r . t e i b cung r a n . o l . l . , illi . r b b r o l r d g d z -
ifizhe1l,,dc czzel mAr nem akarlak egdszhe-
lyis6gekct frjteni, a f5z6shez pedig 6ppen
megfelel6volt a mrete. Rdad:isuligy kdny-
nycbbcn elfdrt a t(zhely a kiscbb konyh6k-

220
A Z E L S 6 O N T O T T V A S T i i Z H E L Y E K

ban, 6s helysz(k6ben nem kellett dr6ga eu-


lakit6sokat v6gezni.A szakdcsn6is kicsit to-
vdbb alhatott, mert a gizt(zhely nem kormo-
z6dott be beliili a lingot pedig reggel egy
mozdulattal meg lehett gyiritani. Egyetlen
munka maradt csak meg, amely eredetilegaz
dntdtwas t(zhelyekhez kapcsol6dott; a f6-
nvesit6s,tisztogatrs.
Hatekony, leveg6kever6ses gdztiizhelyeket
1900 6ta gy6fianak. A legkoribbi geztfzhe-
l y e k b e ni s v o l t p o l c t a r r5or n .r u d l a kg r i l l e z n i '
6s kiildnb6z6 zomdncozott kieg6szit6kerle-
helert kapni az ilyen sokat tud6 tiizhelyek-
hez. H6m6rsdklet-szab6lYoz6 gombokkal
el6sz& 1923 ban l6ttik el a 86zl(zhelyeket.
Ezzel megteremlelleli fioom 'zrbalvoz;'
lehetosegel- e\ regreelo'zor a klvanl hom'r-
s6kletenlehetett f6zni az teleket

A VILLANYTtiZHELY
Az elektromos\dg kon)hai alkalmaz.r'aa gaz
bevezetes6hezfoghat6 dtdonsig volt 1890-
ben kdszitettdkel az els6 \'illanytfzhelveket,
de ezek j6val lassabbanleriedlek el, mint a
gdztrizhelyek,mefi az elektromos iram be-
kdt6se 6s maga a villanytfzhely igencsak
kdlts6ges volt akkoriban. 1920 ra m6$6k-
l6d6tt a villanyi(zhely dra, 6s ekkor vrlt a
gazrulhelyigaTi ver\enylar'a\r' Ar irAl el-
iensulyozranehanyigen hatzno' tulaidonta-
ga, mint p6lddul az 6ram lekapcsol6sautdn
is mdg sok6ig meleg, s6t forr6 a f6z6lap s az
automatikus h6m6rs6k1et_szab6lyoz6.

AGA TOZHELYEK
1922-bena sv6d dr. Gustaf Dalen kifejlesz-
rerrea szenLiizeld\u luzhellek Ieguiabb e'
esvben utols6 - vdltozaldl, a hal6kony 6s tel-
IIJ nowvsx
iesen z6n Aga+tizhelyt. Nev61 a Gustaf Da- A fizhettek neEieleatse
len dltal alapitolt Aga cdgr6l kapta. Mg1 utin lanti u eda
Ezek a trjzhelyek ugyan sznnel m(kddtek, n! eh Jom ai oAtuzw tistit.
de lilzldk es halekonyakvollak \ 'zan iin- A lrl.todAbn ed'inrehhe-
rorNdcrarlallbanegerl-amelyelkrvnlrc;l\/i- lJeu negjeldtek @ {ij,
burkohak. A liizet a hrt6l)'ba W6Jcrebii ldbosoh,kan
eereldborit6ssal
-beengedert ni*. A foeanry'lhalabja k
lerego menn\i'egevelsTabalyoz- M gdllo Ktt, kdte'i\lnbb
rak,e. a kele(kezobor ooldlla(il-tdmbokben Iei. A t9. szizad ekii Je-
t6rolt6k. (Az Aga tomege emiatt kdzel egl' lebenhrldnbdz1nAail
tonna volt.) A f6z6lapokra 6s a siit5be veze- s,f ent6hetkezdtehg)dt
t@ni,anelrek r klszleben
te h6 egyeDletes6s a kivent h6mrs6kletii k ittultoh. A hdlsiitashez
volt, noha nem lehetett olyan egyszerliensza- speci,tlk, hietuelhe td bels6
bdlvozni, mint pdldeul a Bizrtzhely l'ngjit' szii1oel eU,itotte,lt\,t ht
A f6z6lapok ds a siil6k mindig forr6k vagy sziteueh"Melt taldi a
melesek voltak, mert a ttzel eloltani, maid nai Jtitdz egik 6seaalt.
Aiglilbar a h6|szer{ ted-
ujra meggyuiraninem voll 'el.zeru. ennek 26 riodn4.24t. o.)a
elleneremegisgaldi'ago'an mukodlelhelSk I etiskani dk ir,in ti he,zI et
voltak az Aga-IiizhelyK 6s csak tdred6k61 esft idlt. A 24. vdzad
ha.znalrak fel a regebbenszuksegcsszan- elejtntutu esszefibb srer
mennyisdgnek. ke* ti. &elft eIes{t dkhzI is

221
^
",rtt,t" "tt-^"^ ,

KENYERSUTES
1k6pzelhet6, hogy az clsd Leleszteti rds utin n6hiiny 6riig pihentetni Lell a ldsz
kenydrr'letleniilkclt meg. Oseink r J r . A m i l ( u rm c g l c l . . u t r r J r l . e l l f o r i t a t n i .
kijzill valaki, aki brizaszemekel miel6tt a snliiformdba lennnk. Abbrn az
iirdlt koveLkdzott,majd \.izetadolt e d e n ) h e nh d | ' j \ ' r uuk: r c m e g L e l n rd.m ! z u l i n
a liszthez, a tdsztiit megsiildtte,val6szin(
6s mdr nagyon 6valosankell Lezelni.
lcg 6szreve[c,hogy ha a lisztdt kint hagyia a
meleg leveg6n, az megkel, azaz nagyobbra TERMESZvAR KEMENcE
6)zztd. Ezt a folyamalot .r nikroszkopikus Ki gondolnri,hogt a rermeszvaralAliika cgf,es
mdretri 6leszt6gombaokozze,amely a cukrot reszein kemcncinek haszniljik? El6szor
ftlhc\,,nrl\a,'zen dioridot allrt elo. { '2,'n iiregel \.ejnak r lcrmesTxir oldalrba, n1ajd
dioxid a t6sztribanezer 6s ezcr parinyi bubo- egy l<urt61nyihak az ilregt6l a tefmcszvar
rikot hoz l6lrc, amit6l a liszta sz6p lassan csricsiig- Ezuril1 az ijregben nagy liizct rak
megemelkedik,megkel. nal<)amely k6zcl hdrcm 6ra alatl 69 lc, cs
Afrikai rari6zLodarsomideje alatt j6ma . r m i l " r a r u z l i r l u d t , r t e s , , t rgt l u r . a na h a
gam is sokszor hasznrllam a lent leirl cgy muba vetik, amely m6g el6g forr6 ahhoz,
szer( technikit, mert otl sajnos sehol nem hog) megsuliajnbenne a t6szta.,\1ag3a ler
l e h e r e | b u l r b a nk r f n i e l ( . . / r o . C : l l i n t m e / \ d r i \ J u l a l f o r r o ' o d i le' .. I d rl i . rd h o l .
keltelt hagyni eg-ykis nedvcs,cukros 16szliil A Lorai t6gla ds k6Lemenc6k is hasonl6
l k o r r s zT r g 5 k e t n a p i ga m . l e g l e r e g " n .e r eh'en miikddrck. A tiizhely mellelti falban
amil<or habzani Lezdetl, hozzi leheleil adni alaLitoltdk ki 6ket, s nyilisukra ajt6I szerel-
a l<6sziili kcny6r t6szlrijdhoz.A Ldzi dagasz- tek. A kcmcnct lahasabok,Iahulladdk vagr"

PAR (ZsoN suLT


KENYfR leh.A kentirtiszta Ler.Jtt fNcr\lrcfrr lloszu\nsr
KTNYERFoRMAK
A:o, t idihti, dh.l tdzesel hm 6dh uirl tllgddlt ih
A I8- szdzatlttgit es)edlil
hd*nnhdk liizakidnrds be,hos) kijnnlebbentuee
a kt dl\zha ltsiiih fehal
h;nt,.l htie dt nn,l s.. I r.lt helh$en siili! hnzben,hd
kenreN lartox'jk ir tiket
d farac\.h stur. A kLntit netua bdboftaszentuis]
tdtlilll dk.1l zab-,dlpd-
6zfti'1t d ken.nt. lol ti hi bel eNnnl
.nlte,l.tik
bd!! razskenlAa sdgi
dlj dtu helle zLlh, Dasnildl sz.lLMleLAz ahtdni ldI
nr ch kent a i nt k sz.lmitatt.
bortottdk rti, tudiJ oisll hatdfoifltibah silb hiniir
Es)e,l'rla hulaLdJ ooh idet
dneltlt d henene fenekt- elt;szda uJtusi?ikiisek
.as iztn pdr.lzzsal kdtlh lyn jebnl tue'!d 19. sz.'ban
retkt.lttt N^Lafartii16t
be. Kafth rdst a.^aili\ th
liitLtds tdlat ha\.nnltuh a
tszt a bef.Ltisi ha:, ane\
n\d,J1a d kniih kltla'
a issd[am1di.1t. M ds, drot
szd.gan6 kasalt iE ie
nrtt, da a fif"ltstkbdl tak
hdl inal.bbi tuh d ha'
nuban flilt !ae.i.sa, dntL,
a fan 6 h.nal.ibet siilL'
ig@ ncn kb.ral.nnl d hd
d latlizs is a
"l\bd\de

222
K E N Y 6 R S U T E S

A KENYERSUTES
ESZKOZEI
A tafttdhit hazzelis hee-
'dlt:odt Ladtah, das*-
tatr1:h,ndj d st :r)tudeszMh
fom,jztd'h-A nrnjbhoz
bor,l6 sodtif ho:2k.1ttak,
is otsrl snl6xdpan, cserel
eddn!benao"s siit6tdlban
sntirtk nes. A henencibe
hasni ,relfr ti8apnnal
toh'ik bea nte$ tiszfit

E4
EJ
-a &,
wt|dd
M
tffi
\g
Gl rA

.ETFre
E En -&

ffi 11 Fn:

w
Ee l&tHt
E t w

r6zse 6get6s6vel beliilr6l felforr6sitottAk, Sria6HAzAK


A siit6hAzakhetuehcdi
majd a hamul kis6pijrt6k, a Lemence alidt a hdz !61d!: fdl'inah kiikd
megtisztitottdk, 6s a m6g mindig forr6 ke- oldaldhozlpiIe ik. GJq-
mencebenmeg\dtolleka ken)erer.A lo szj- neHtotunbai nas lite*ek
zadban ontdlwas tiizhelyek jelentek meg, ibe" eti;dik, is @ .nbc-
amelyekben a siit6teret vaslemezekkeltobb rck kmisze tefl.lz adtih,
hos i,le hozzliha nten
r6szrelehele( osztani.A tiizet itl mfu nem a A*At a honftLA nrdi
siitdt&ben rakt6b hanem alatta vagy mel- sznnetuhbet nintlie eg]
lefte, 6s a ldng a siit6s ideie alatt is folyama- hotE^ z6 alttdnA ldhtan,
tosan lobogott. A k6s6bbi tfzhelyek tdkeie- dhal a konrhAbdheBtesl
tsit6sevelsikeriilt megoldani az egyenletes sze6,srd iizellsd,siita
tuilkttli tfzheb 'j t. Ils-
h6elosztisl, 6s a cip6 sz6pendisiilt. nogabbbfinnnre nindig
ensenkirEh neg a h.-
HAMUBAN SIiLT KENYER nrisiit^ naliik, hast sza
lror5Tagban. 5kociabane' \0ale. videli ha- ladjahel a siiiiih,izbaa
zaiban sokiig siltiitrdk hamuban a kenyeret ryen kdlJit- trite' assiite-
tuhtfisztdlal MiLItin -
Fedett vastdlba tett6k a t6sz1:iI,majd a ha- nini arftftnzzel e$iitt
m u b a l e m e l t e l .A h o l t o l e g e th d v n i l l i k l u dtadtan a Plhnek sdj'tt he
zel6anyagk6nt,ez a mddszer sok6ig fennma- szit I fr d sz tiinka t, kirt i -
radt- Term6szetesentapasztalatra es nagy toua a henencehatalna
gyakorlatra van sziiks6g ahhoz, hogy helye- 6ntum6 ai@jdL c! iuen-
h0 belesheucnaz izz'j fat
\en rlelje meg a hazias:zony.milven forrci ftaqba, ahal a fal falu na
hamura van sziiks6g,6s mikor kell a kenye- fi b.u$je snh.A mi t6z-
ret kivenni a rdgrijnzdlt siit6b6l.
Lepdnyeket 6s kovisztalan kenyerel so- najd anihot nitu.lehtues
kajg siiloltel. c.eripedan\ekben..erpen!a- s h, egt dti6i ?aHdp'ittal
hkzedtithd Mszhentaehet
ben vagy vaslapon. Walesbenegdszenkiilbn- ls shen'f,tehct, ls nd.r
Ieges,ma mdr alig ismet kenyer- 6s lep6ny- lzdlddhaxatu k h@a u
siit6si m6dszerek is kialakultak, amelyek
mindegyikebenszerepheT iulotl a l'emenci-
ben felfor6sitott vaslap.

223
A K O N Y H A V I L A G A
' ! _

T A R T O S I T A S ,T A R O L A S
gykor, amikor m6g nem lehetett tak. Ezzel a korpdvalnem csak a diszn6kat
Merik6b6l impoltilt spArg6tkap- etettk,hanema nyulakatis.
ni december k6zep6ni vagy spa- A kamrdbannagy,kdriilbeliil 15...20L-es,
nyol epret m6rciusban, 6s mdg fafed6veli6I lezdrhat6cserepednyben tdrol-
nem ldteztek fagyasztdg6pek,a tart6sitdsi el- tdk a lisztet.Az ed6nylegfeliebbbehh6lvoh
jdrd ok i5merereaz ege5zc\alrd (zempontia- m6zas,de gyakranm6gbeliil sem.Hasonl6,
bdl ddnt6 fontossdgi volt. de ki'ebb c"erepedenyekben tdrollaka sza-
raz bors6t 6s a ldbabot is. bors6f6zeldk
A
A Hfs 6s HAL TAROLASA mindennaposetelnek szimitott viddken, a
HOSEAL6 Ny6ron nem volt okos dolog lev6gni a babb6l pedig nagy proteintartalmri 6tele-
marhdt, mefi a h6sdgbenhamar megromlott ket lehetettf6zni, amit 6k perszenem rud-
a h11n,dhahban alhttnt a hris,6s a kamr:ik sem szdmitottak l6gymen- tak, de 6reztdk,hogy t6len milyen hasznos
res, j6l szell6zte.het6 helyisdgeknek. Ezt teplrl6k.
M iak ij$zeli.neh benne.
Em M iddn hatutbra egyediil a v6ros mdszdrosalehette megi mert A tojdsl,valaminta saitot,vajatsminden
akaztoa, h^lril1ban 16- 6 eg]-ket nap alatt tril 1udo1tadni a hrison. masreilermeket huvoshel)enkelletrrarlani.
satt/h & hawa nenflt.ze S6zdssalakir k6l h6tig is friss maradt a mar- ezrt ezeknekis a kamr6bankerirettekhe-
ttli'L. Iet Mn flrheiek hahis m6g a nyrri h6napokban is, de ut6na lyet. A konyha6s a kamra mindig tele volt
miir kock6zatosvolt felhasznilni. knldnflem6ret( 6s formiiri tdrol6ed6nyek-
nazlinhtil1 tu gdkadti
Itozta, hos" bs)eh lepj;h Senkinek sem volt hiitdszekr6nye,de mln- kel, kdcsijgijkkel,iivegekkel, b6dogdobo-
den hdzhoz 6pitettek egy t6gas,hdvijs, tdbb- zokkal. Tdbbs6gtikfib6l, 6getett agyagb6l
nyire 6szaki fekv6sd kamrrl. A halat 6s a vagyb6dogb6l,esetlegiivegb6lkisztilt. A h6-
zdldsegf6l6ketkijzvetleniil a hideg k6- vagy ziasszonyezekben16ro11a a cukrol, s6t,bor-
mdrvdnypolcol'rahelyezl6k6s kdnnyil musz- sot 6s az 6desetelekhezhasznrlt friszereket,
linnal takartdk le, mig a baromfihrist s r mint p6lddul szegfdszeget, fah6jat6s gyijm-
vadhfst v6d6hdl6ban,kamp6ra akasztva1r- birt. Videken egy6bkntnem f{szerezt6k
roltik. tulsagosan az eteleker. A sziritort novanyi
r6szeketpapirzacsk6ban tartottdk, a cukrot
SZARAZ TERMENYEK s a lisztetfaed6nyben.
6s TEJTERMEKEKTARoLASA A savan!'risdgokat cserdp-6siiveged6nyek-
Az ehet6vagy 6lelmiszer-k6szitdsre alkalmas ben tettdk el, kijzttk gydngyhag]'m6t, ubor-
magvak lermesztsetette lehet6veegy6ltal6n kdr 6s kdposzrar.A gyi.imiilcsijth6l6bant6-
az emberi civilizdci6 kifei16dds6t.A Sabon6t rolt6k vagya hfvijs, szrrazpadl6sonpolcok-
l6leg a birz6t, i.rpfu, zabot, rozsot - arat6s ra sorakoztatt6k- Az almaegyr6sz6tazonban
utrn egykor nem cs6pelt6k ki azonnal, ha- megszdritottik, kivigtdk a maghdzdt,6s ma-
nem kazlakban vagy asztagbantdroltek, fel- dzagraftzve felakaszroatdk a hdv6s,sz6raz
tdve, ha a gazdalolyamatosani.i8yelt,nhogy leveg6if kamr6batr.
megjeleflienek s elszaporodianak a ler-
menlpu\zuto parl,dn\ok e\ fgerek. A kaz- AZ ELELMISZER SZALLiTASA
lakra egy retegszilmat is fekteltekved6rd- A 18.szrzadban a konyha valamelyikszegle-
tegk6nt. A kazalba rakott gabonahamarosan teben nhAny dsszehajtogatottvdszonszaty-
kisz6radt, ds vekig fogyaszthat6maradt. Ha rot tartoftak. Ezeket haszndlt6k bevrsrr-
valamennyit el akartak adni a termesb6l,vagy l6shoz.A piaconvert zdldsget,
a szat6csbolt-
lisztre volt sziiksg, kics6peltek egy kazlat. ban \asirolr,rur ds mindent,amirea hrzi-
A gazdasszonyfad6nybentdrolta a kicsdpelt asszonynaksziiks6gevolt - lisztet, cukrol,
gabon6t, a kamra egyik polcdn, rigy, hogy a lencs61,rizst dsm6gsokmindenmrst - ezek-
faldnk egerekne f6tenek hozz6. ben a vdszontdskikban cipelt6khaza.Ezzela
Gyermekkoromban minden tanydn, ahol modszerrel mdg elkerulhetrivolt a sok kor-
megfordultam, tnfiottak egy nagym6retrifa- nyezetkdrosit6 csomagol6anyag, amelyma el-
lidAt a magtir fala mellett az udvaroni ,rasztja a vil6got. Nem l6teztk a szdrnyii
amelybenaktu egy feln6tt f6fi is elbtjhatott miianyag szatyrok, amelyekb6l szem6the-
volna. Ferde volt a fedele, es bidoglemezzel gyeker emeltek mdr Szem6tgyakorlatilag
borilotldk be az 6leir. Ebben a ldddban t6rol- egJdltal:innem k6pzdddtt.Az 6n- vagy b6-
t6k a diszn6k dryalisztj6t. Nhol egy mdsik dogdobozoskonzerv6telek6pphogymegie-
l:ida is volt mellette, amelyben korpiit tafloF lentek (els6k6nttal6n a portug6lszardi a-

224
l q R t o s t t . \ ( .r \ R o l \ s

konzen'ek), de az emberek tdbbsige soha hord6kar rdltiirtek meg 6vszrkr61fnggajen


ncm vds6rolt, s61 j6szer6vel nem is l6tolt forr6 r'agyhidcg innival6val a f6rjr.iknek.J6
ilyc,mir. 5 h" ..odJ l, c.od.riar.r.
valaki mcgi. horzigerelo rulajdon'dgamiarra fd (rre rdle-
hozz6iutott valami furcsa, f6mdobozosilcl vo
l e l ee n m e g f e l e l o , l a p d n ) a g l r .J c a 7 e r o \
hez.a naglobb errek magr o.lobuz v.rlt .za' marhab6rbdl kdsziilt tijml6k is uglanolyan
mukra, elterjedtek voltak. FiaIal koromban az eis6 Az ELESKAMM
ujira.r az agcrcr agyagbolkeszultglomber- A L r!kiilijnbtiz.1b tu|oId-
FoLYADEK TARoLASA sdriispalackok jelenteltik, amelyeketkiilijn- edinJehsarakaildka iri
A / r / e l l e n\ , / e n \ J \ i \ r r z ( r m i t m a a k o z leges alkalmakra szereztekbe (.1.228.o.). Az aliskdn ih tolcain. Kd
cast cseq)haNlhat h6z
nyelvben esvdn].viznek hivmk) az id6 t6it ilyen palackok gumitijmit6st csavalos ku- n'llak eur ls sa'arynsd'
m e gi 5 m e r e l l erno l t : r i d e l c n . a i d rk c \ z r l c . u pakkal zdddtak. Kis6bb limondd6I :irulrak goktirol^dtu, d. d lehod-
boral csillapitottdk szomjukal a parasaok iivegpalackokban,amelyben az ilal sz6nsav- tukat, .lzsnehet A a Lesn-
az egdsz napi idradsigos munk: kdzbcn a tartalma belii116legy dug6t nyomotl az iiveg rijtt htuI $ h6onl'j edint
szdnt6fdldeken.l6magam is kortyollam be- sz6j6n 16\'6 gumigy(r(hdz. Gyermekk6nt bentattoxtik. A klnJeEr
dblnssenlpetJdnlbe n aAJ
l6le a nap folyamin, mikor megkinilt:k. Az sokszor liirtiink szdt ilycn iivegekel, hogy tik a kis..ircd6til. Bit
nvegpalackokmegjelenEsee16tt,a 17. sz6zad mcgszerezziika cs6bit6 uvcgdug6l, amellyel Llardobazbdh p.dig cxkrot,
vegeig.a hdz:"..zontol fdbol kc.zijll. kis olyan j6r lehetett i6tszani. tedt is kekszeltuitultdh

FALI s6TARr'6
A sil isen szok6rolL a
tnzhelt knzelben eg]Idbd
szeeeltkit fddob.zbant.l
rclni, ahantudka sazdasz
stuht fiizts hnzberhnnnren
NeheEttegt egrkaaitlnlir
d kis6 16itel iz.sititih.z

225
A K O N Y I I A V I i - A G A
: ! . . ' ! | t f ;

S O Z A S .S A V A N Y I T A S
)'ermekkorombania 20. szazadele-
jn a legszeg6nyebbhiztartasok-
ban is lartotlak sdz6tekn6t-Ang-
lia 6szrki rsz6n tilbbnyire l6b6l
k6szitett6k,de l6rezelt 6lomb6l es k6b6l val6
is. Ebbe az eddnybenem csak s6svizel, ha-
nem cukrot 6s rijbbfajta fiiszefi is tettek. A
faluban minden asszonyegy l{csit m:is re-
cept szerint k6szilette eI a s6s piclevet, 6s a
sajdt receptj6t mindenki a legnagyobbtitok-
ban tartotta.
'Walesben,
ahol b6ven volt termdspala, a
SAvANYds.Acos
IIVECEK s6z6vdlyiLatpalak6'b6lv6jtrik ki,6s m6g hrisz
A s@dnlnsasohat tigen ^ dwel ezeldtt is hasznilt6k 6ke1. A tejel6-
rcet.sltben tettik el lezdll kdsztt6 6s a kamra tdmfalaira helyeztek egy-
besehben.Aairt h^mdl c $ i l l e n \ a l l u r - e . a z e l o b b i b e na I e i e l l u -
tah tudr akhori. n!.sedi
htekit, nqt u naesfdlan
lozrek(1./o/. o./, a/ utobbibcnpedigdi.zn.r-
nemjutou ,.itd ldes6, is hist tafi6sitottak.
igt nen ranlatt neg d sd- Aki nem akarra pdcldben dzlatni a hist,
annaL a szarazons6zdshdrom h6tt61hdrom
h6napig tartott, att6l fiigg6en, hogy v6kony SOzAs
AY szeletekets6zorI vagy egdszsonkit. A hfst,
f? ^ffi. meret6t6l fiiggetleniil, gyakran kellelt for A hnn tuihdenldhMhiz
gatni a s6ban, 6s mindennap tdbbszijr is be rs)ahkal ftesdkott fa
kellelt ddrzsdlni vele. tdbldaalf,is ehiE anel!'
b61igt kiryonddott a ld, ls
A libasj6sz:igok hts6t dltaldban hztatliik, konn! ebben i ratiidor nl

TW
mert igy egyszerribb6s Syorsabbvolt a folya-
mal. A m61yh(t6k megjeleneseel6tt j6ma-
gam is ezt a technik6t alkalmaztam, amikor HALTART6SiTAS
naglobb darab birl ahrlrnl.atalarlam ldrld
A haldl eeteslibtn mer:-
sitani. A hts elmeriilt abban az oldatbani
l6ztth, najd J,ttch., tih,
amely e16g t6mny volt ahhoz is, hogy a A hagn6 eeersLlben,
krumpli vagy a toids a lelszin6n lebegien.A lezdft nNeEbea tettahel
s62dssalta116sitotthtst felhasznilis el6tt leg
aldbb tizenkdr 6r6n keresztiil, de inkdbb hu-
szonn6gy6r6n dt kellett {ztatni a s6svizben,
e . c . a k u r a n aI e h e l e r mr e g f o T n im . eg'ulni.
S6zort marha- vagy birkahrist a mai napig
visznek magukkal a hossa.ihaj6utakra.
A ktzzel s6zott hris dsszehasonlithatat-
lanul iobb izri !-olt. A hlist n6hdny nappal a
beiztatiis el6tt szeletekrevigl6k, ds minden-
hol gondosan bedorzsdlt6ks6\'al. Ez az el6-
zetes s6zdsa hts le\'t r6szbenmdr kiszivta,
igy a pdcl6 vagy a s6sviz nem higult fel ltl-
sagosan.
J6 randcs azoknak, akk tilbb h6naptg
szeretndkpicolni a hist: A p6clt id6r6l id6-
re javilsuk fel. Vegyiik ki bel6le a htst, ha
kell,onl'dnl hozzar izer.e. ujabb.omennyi-
s6gfelolddsautin forraliuk fel, de csak a le-
h(tijt. pdcldbetegytik visszaa htst.

226
{ K O N Y H A V I L A G A

A S Z A L A S ,S Z A R I T A S ,F U S T O L E S
ki mdr jirl Belgiumparliain6l,va-
l6sziniileglitta a halrszokkuny-
h6inak falrhoz szdgehicpdnyha-
lakal, amelyekeia haliszokrijvid
picolis ut6n tesznekki a napra. A hrj\'6s ten-
geri szdl ds a napsiitds hamar kiszdritja a
halakat, amelyekel czutin mer nyelsen rs
meg lehet cnni.

SZARiTAS A TENGEREN
A r A r l , i n l i - o ( e r dn e l iv i . , c i nh j o l \ a . n c h a t i -
kerrilt kifognunk egy-egyrijdt, amel)-nekle-
v6gtuL a fej6t, kizsigerclttk, s a lapos, kor
alaki testit egyszerrienfelakaszlottuk a
k6t6lze1re. Otthagytuk ndhin-v h6rig, ahol
a szel alaposanLisziritotta. Ugyanez lijrtent
a n6ha horogra akadt madaraklul is

A szARiT6 6s rARTOsiT6 FUST


Kijz6p-Afrikdban sokszormegfigyelhettem a
riz mellett iicsdrdgvc,ahogy a liislben tbko- Sz,{RlTAsKOzosEN
zatosan kisz6radtak az eleitett antilop vagy A stiinihsbt a Lanrnhotu
k a l f e r b i v a lvl e l o n )r a r z e l e r e lhru . d a r a h i r i . Mirt szilitottdk, has ta
A rgi, eur6pai konyhdk k6m6nyiben lalan lire ^ jnsaft dz esiszcsa
m6g l:ilhat6 a keresztben feler6sirett rudak bnndk. AzokbdtuE icek
b.n, dtuihor az iddjdr^
helye a t6g16kban,amclyekr6l valamikor sza- kiiliiniivn hedrezd!oh, 6
lonnet s sonkdt l6gaftak a tfzhely ftjstjebe, reko I newlis'gii eti1-
hogy liszdfllsal,olet. dc c fil.tol"lamrak i' ndles te,fleu, az eglsz
u g y a n o l l a ni o l b r v a l l a k .e \ . z a m o ' o r ' l d g - lalukijzttie estitt dolso
ban 6pirctrek ilyenekl.l- zolI d szdn^ el1usRili-
tin, hos) ,e o6sz.n knftd
A fiistols k61 m6dja terjedt cl: a hideg
fiistdl6s6s a melegvag- lbrr6 fiislijlds- Hideg
fiistol6skor a tiizet lefojtoltik, igy h6 alig,
frist viszont b6ven 6rte a hrisokal. Ezzel a
m6dszcrrel a hfs nyels maradl, dc a fusl tar-
t6sirotla. Hideg fiisttel a nyers, pdcolt htiso-
kat, a szdraz s nyers kolbiszokal, a nyers
sonkiil 6s a szalonnaltlket fiistolt6k. Ang-
li6ban a s6sheringet s a t6kehalat is igy tar-
. a k r e l i ll o r - IlAzl
r o \ | | o r a k .A l r z a e o tr,n g o l n a t m
cYtiMolcssziRiT,4s
16 fiist6lssel tart6sitoltik, azaz kajriilbeliil A szdrrA{a ft,i !!)iinbl
70...80'C-os h6mrsdLletii fiisl vette kdriil a csbtagn.:l6szantaeln
hrist, ameiyben eg)-benmeg is fdtt, 6s fiistd- nmc$ztjnI' drithdln lat
l6s ulrn azonnal fogr-aszthat6volt. jain ndezte,najd d.
esiszeta tizhcu letejitu
dllitoxa, ahol a felsztilLi
FUsTOLES HIKORIDI6 FAJAVAL hli aldpasu is s)anan
Eszak-Amerikribana hikorifdval val6 liisld Lizdlitatta a lidiis elii
l c \ r e r j e der l I c g i n k J h hM. d r \ l r n d b e nI i z a r o
iag ezzel fiisttjltik a hrisokat, s semmilyen
m a \ m o d . / e r tn e m \ o l l d k h a j l a n d o k i p r o
balni. {/ orlani hJ/rr..70n}olrJlrn meg
mindig orzrk az ehhezl'lp(.olodo fe'eplici
ket, amelyekalapjin halal, szalonnils son
kit fiisriiltek.

227
^ a " " t " ^ t t " ^ " "
,

P A L A C K O ZA S . K O N Z E R V K E SZ I T E S
a Lell6cn nagt'hdm6rs6klelre hcvi
tenek b6rmilyen 6lelmiszerl rhhoz, KoNZERVNYTT6K
Az els6 konzeNekenndg azt lehelett ohasni.
hogy a benne l6v6 baktriumok
hogy a konz.n kinyitisihoz vs6t6s kahpi-
6s peniszgombdk elpusztulianak, csotajilnlanak.Csakharvrn6wel k6s6bb,1875-
majd ebben a slcril dllapotban tdk6lctcscn ben LatilLik fel az elsii konzervnyil6l.Az 0n-
szigetelted6nybc zdrjik, mrskelt vagy krs titulasb6l 6s ircdlb6l kdsziill nyit6szerkezer
h o m e r . e l . l r r rrnd f l ! r J / i n r e l o r l a t l . r ni L l r i g bilefejel fornrh, ameh az6rl vok kijlonosen
felhasznilhat6 marad az tel. Scotl kapitdny t,ldl6, meft kiz,ir6lag marhahnskonzervek
antarkiszi expcdici6ja maga utln hagyott nella ldrdk. A kdvelkez6konzeNnyil6k is Ot
ndhdny marhahiskonzenetJ amelyel csak leresekds nn\szi kiv;Iliiek vohak.
ivekkel kds5bbtalihak meg s bontotlak fdl
A his ezekbena konzen'ekben nem romlotl
meg, s m6g mindig fogyaszthal6volt.

HfSKoNZDRVEK
Anglia egykori kirdlyndje. I. Erzs6bel ural Brsur r lonrlir o {oirrknYnn
kodisa idej6n a kiterjedt tengeri haj6zrs n1a
ga utin vonta az ilelmiszer-lari6sitis cgyrc
hatLonyabb m6dszereinek kileileszl6siI. A
s6zdssaltart6silort hist elgsges 6s mcgfcle
l o e l e l mi . z ( rn r k l . , r l o l l , l ". m r t r o z " l ' z , n t i
r r . r m a m i k " r n e m e iu r J f e ' h t i l g ' c ki r h a
-nr,i
\ 7 d l l r a k r. o \ i d r d o n b e l L i ul i m o L l ' r e r e -
ket Lelletl kifcjleszteni iz]etesebb6s \'rlroza-
Es
BADocDoBoZoK losabb hliskonzefl'ek kszit6s6re.Az iifaita,
DUNSZTOSUVEGEK
A hah.nis ,[dk bndoedaho baromfihisos konzen'eL mir az 6 i216sriknek
..s AeLeiinnb Akkt is megfeleltek.
t. n. h nin d. n naqi u i nk k dtt, \ h u . t m c g f " z t e l <r -. i r - h r g t r J k " . / . i l
,is ee,,ben I, r d.]d Ln6ital rdteget, majd az edenyt diszn6, b:irjiny vag-r"
fik a hrtiisidsi nbdszoa-
marha megncdvesitetth6lyagj:ival fcdtik be-
ke!. Az itck sotdn 6 6dt
ninihd|islbr damtu.LisDn Rifeszitetrak az edny perem6rc, 6s er6sen
tuentk he6zlnl. A !!rn leLoldtl6k. Sz6raddskijzben a h6lr-ag rdlt-
thijlctik t nb nhdtuidink . / u h ( J ( n y \ z Ji a r J .e se z z e rl r n d k r v uel r o -
s du$.hdDelekbentexik
"z
sen 6s szorosanfedte az 6leimiszcrt, amivel
el, azonbufl a fediiket, ku'
1ok6le1escn szigelelteaz igy larl6sitott htst.
nakjtd lbtanata'an Itj
l^tt.hi k2llett u laktlctes

laD.NYturs z,lRi's1(.7ot

228
P AL A C K OZ A S , K ON Z E R VK E SZ I T E S

ErgLMrszenruNszrosuvEGBEN gyakran felrobbantak, de nagyobb bajt oko-


Nicholas Appert haszndltel6szdrnveged6nyt zo(, ha a benniik l6v6 romlott dtelt meget-
elelmi.zerho.szu ideju rarola.araO i. egyi- r c k , m e r l e z m i n d e n e . e l b e n . L i l l o s k i -
ke volt azoknak, akik verscnybe sz:illtak a menetelii m6rgez6stokozott.
Napdleon dltal felaj6nlott 12 000 liankos di Louis Pasteurvolt az, aki 1860-banmegol-
j6fi, amit az vehelctt 61,aki valamilyen tech- d:ist tal6h a betegsegetokoz6 bakt6dumok
nikdval k6pes voft meSoldani a fiancia had- elpusztil6s6ra, 6s ezzel lehet6v6 tette, hogy
sereg 6lelmiszer6nek tart6sit6sit- Appert csak kell6en fert6tlenilett 6tel kriilhessen a
dunsztosiivegbetene az Eteleket,a parafadu- k.rnzer\doboTokba.Anglia 184o-ben meg
g6t csak laz6n illesztette a hel]'re,majd egf Ausztr6liAb6l import6h hriskonzervet,maid
id6re forr6 vizbe 6llitotta az iiveget.Ezut6n a hamarosan az Egyesiilt Allamok 6s Argen-
helyere nyomta a dug61, 6s viasszal kijrben tina lett a legnagyobbkonzefl,Igy6rt6.Upton
lezilta az iiveget. Sinclair reg6nye,,4dasargel6lethii s egyben
A csatos iivegeket ekkor miir r6gen hasz- elborza.zlolerra.aa korai 20. szdzadiChi-
ndltdk a hdziasszonyokAngli6ban (s6t, a mat cagobaDlailo nagluzemi hu.fonzervgl:jr-
napig is haszndljak) bef6ttek k6szit6shez. tesnak.
Parddicsomol, '/il\al. egre\l e\ meg sok mi\ A lq. .za7id vegenoL 'o. onoTolldcil lon-
puha husu gyijmdl(.ol tellel cl c bo'eg h6' zerved6n).ekethoztak fbrgalomba.A techno-
napjaiban. Ezekel azt6n csak t6len vettEk el6 l6gia is me$'6hozott. A konzerveket a ben- UvEcDUc6s
niik ldv6 dlelmiszerekkel egyiilt hevitelt6k, PALACKOK
djra. amikor \emmilyen g','umolc\nem ke A tdrafonusdknkhfuiil
riilhetett volna mask6pp az asztalra A m6ly majd r6szoritottik a fedeliiket, l6gmentesen nig tuin|.ostechnihainee-
h(t6k megjelenes6velm6r-mdr reliesenelfe lezirl:ik a konzelvet, 6s fira felforralt6k az oads Utezena Palachoh
lejtettL a hdziasszonyoka rgi technik6kal, ege.zer.Ezrel 3 modrlerrel\ikeri.illlokelele- lrziit.tsdtu. Est id6bn
k 7 3 l o r m a r r 'v a g ) i \ sen sterilen tart6sitani az 6lelmiszert.
p e d i Bi t a r r o \ r t i s n a e az bes\alachoh ryJdkdba
iheE oag) n'tudnJdug6t
a bef6ttk6szit6s, tovdbb lartia meg a puha texeh.EzI p6ehe a bek6
zijldsdgek,16dts gyi.imdlcsdkeredeti izet. HAZI KONZERV nron6 felJeli, dz iites
A vil6ghaborrik alatt szdmos h6ztartisban rziij dk lird eunielhnhaz
Az ELSO DoBozos KONZERVEK haszniiltik azt a hasznos eszkdzt, amellyel G! etfl ekvnt sokszot Iii t-
Az angol nemzetis6griPeter Durand szaba olthon is lehetetl konzewet k6sziteni. Ang- dnh s{t ibe4 iidit'^raLx
hokdt, hog] n egszete*ii h
dalmaztatta 1810-ben az els6 dobozos kon- li6ban a konzewedinyeket a N6k Intezete
zervetJes l8l4-re a Donkrn and Hall nevu elnevez6siiszewezelszereztebe a Metal Box
ceg mar a7 AnSol Kjralli l'engcresTel s7;- nevii c6gt6l A hhziasszonyokezeket a kon-
mira gyrrlott kul6nbolo konzcrvelel. \aj zeNdobozokat t6ltijttdk meg 6s zdrtdk le sa-
noskeTderben megnem \oll Ibkelete'i g\'rr j6t kezdleg. A h(sokkal 6s gyiimijlcsiikkel
r:isi technol6gia. Ol]&or nem for6sitotlak nem is volt probldma. Biztons6gosan6s egy-
kell6 h6m6rskletfte az lelmiszert ahhoz, rrerueDleheterrbelolukkonzervelkevrteni,
hogy minden bakt6rium elpusztuljon benlle, azonban a zdlds6gfdl6k nem voltak el6g
m:iskor pedig ttl nagy ednyeketgydrtottak, savasaka hrizi tart6sit6shoz, igy amikor a
6s a nagymdretii ed6nybetett 6lelmiszer kij hiziasszony h6napokkal Ls6'bbtjra el6vette
zepenem forr6sodotl iit elegg.Az ilyen kon- d konzervet, J benne le\o zoldteg mar
zenrek a boml6s nyom6n k6pz6ddtt gdzoktdl gf akran ehetellen volt.
Szlw
A HAZTARTiS
;^,. ?ALACKJAI
Polachohb,ilh.ir ftcen 6
szdles lNztik dlk rcn-
d. eziye. Krbfii;zit [ar"
ntijii ibesekb. L(ittindk d
felinh olr napszeiis)tift
blrsd|t, a bofikatAinkdt
is dz bsz6 tdbbiiatioal1L

@a,ban ekdpildkt^td
meglehttun hnhnbbztetti
a tobbitil, net ezekldtro'
tubbdh,tsho$xih^abbah

229
,! KONYIIA \TILAG,\

G Y U M O L C S O KE S D E S S Z E R T E K
legtdbb gyiimijlcsdt es zajldsdget lati I6jakon, pEldiul a Fdldkdzi rengcr men-
szimos m6dszerrel lehet tartdsi Ii orszrgokban vagy az Egyesiilt Allamok-
tani. Iiyen eljir6s eg,yebekkdzdtr ban, Dil-Kaliforninban. Ilyen 6ghrjlaron
a s6zdsJaz eceles savanyitis, a mcglcrcm a liige 6s a datolya is, amclyeker
szdri6s. a cukrozis, az alkoholos dtitBt6s. Eu16pahiivctsebb69hajlati orszdgaibaszinre
A s6z:isa gynmdlcsok tart6sirdsdraterm6 kizdrdlag aszah'aszillitanaL.
A GYIJMOLCS
EL6KEsziTEsE szelesennem j6 m6dszer. de ha zdldbabot
A s.al.L\ i: b.I6l*iszit it akar eltenni a hiziasszon)',ahhoz tdkdietesen BEFdzEs
tll|L u !!)ntuiilcsit dltaLti megfelel. A 16m6ny szeszesitalban dztarolr A bef6ltkszit6sEszaL-Eur6pdbanmrir igen
ban tuet:h.ituorfih6 hma glumol!. meSl.,rlidz iromijrr. c. lulaj r6g6la hasznalt tart6sitdsi elj6rrs. A Ktjzel-
tloztih. A h'inazishaz szd donkdppcn bdrmcddig clill. Ecctbcn dzlalva Keletr6l sznrmaz6, cukornridb6l eliteilitott
nos hiilinb.izd azko.t ki
szitetkk a leeeg szdiibh \a!an\ j rharunl. bizonyor gtrumole'okcrc. cukor elteried6seel6tt azonban czi is mezzel
kazi h,in1zrihbl a hitua zolds6geketis. A kisebb szemii gyiimdlcs6k, k6szitett6k.Els5 Iepdskdnt a gyiimdlcsdr
mint pdldiul a szdld, a lekele ribizli vagy m ( g f u 7 l r k .r m r n l r g ) u m o l c \ h c j a . . l l " e n
t$)dn .d|dtu nnlr'e drta akrr a szih'a aszah'asokiig el:illnak, ha cldg megpuhult ahhoz, hogy a kdsdbbickbena cu-
ftdtdtiki bhetett@ i en
g,yolsanszdritjdk ki 6ket. A gyiimblcsaszalrs konzirup (vagy a mez) ithatolhasson raJra.
sipekkel, de 6dh @ ittld'
eosnitNti gunalcs hnnnL
lulonorcn ndp ,,erLlc melcg. \zirdz cghdj- tzutan naprtahol ker rerl .ukfot (J) re\/
z^ahlr unkdllth ruttfcfu
l6en, a. dnnll Ltis.bbtkel
nm.^dg alig, d tdg\tabb
tuit.t,ii datubakdt f edis

A ke\nalebb iu.n glp


taltu d Bandn.d tuntuiiti1

230
G Y U M O L C S O K E S D E S S Z E R T E K

forr6 vizben feloldva elksziteltEka szirupot


a befdtthijz. A heziasszonyokpontosan tud-
rak. melyik gyumtjlc\hdzmil)en lomeny '/i-
rup kell. Ma mdr kev6s helyen vesz6dnek
szirupf6z6ssel,egyszeriien megvds6rolidk a
bolrban a befoLtel\dgy a kandirozoll glu-
mdlcsitt. Gyiimijlcsdt val6jdban nem is iga-
zan \zuk5eges eltenni-hi'zen a nagyobbpia-
cokon, 6lelmiszer-eruh6zakban 6vszaktdl
fiiggedennl, bdrmikor v6s610lhatunkft isset. Gr0NoLcsGsoMr-oN mFoM^

LEKVARF62ES
GTSOLCSreCSONYJ.dNTOFOR!A
Angtidbanugy lartiak. hogt lek\afl Europa-
ban Vlll. Henrik kirrly elsolele.ege.Aragci- 'F
niai IGtalin kedv66fl f6zlek el6szctr A ki-
ralyn6nak el kellett hagynia hazajrt, a nap-
6F
siitdtte Arag6nidaaz drdkkd bonis s komor
Angli66fl, amikor feles6giil ment VIII Hen-
rikhez. Sok6ig s6v6rgolta nalancs utin, de a
hajon erkeTonarancssTall,lmrn\ ok a0nyira
dsszetortek rz ut alrlt, hogy amilor meger-
keztek Angliiba, miir f6lig rothadt s ehetet-
len volt az dsszesgyiimdlcs. A kirelyn6 ked-
v66rt ki kellett talilni valamilyen lart6sit6si
eliiirist. Hnt, igy kezd6diitt a lekvarf6zstor-
t6nete,

DzsEMEKEs cYUMoLcsKocsoNYAK
A dzsemvagy a g:r-iimdlcskocsonya val6jdban
rirrd\ilotl gytrmdlcs.DT.emel ugJ ke.la
dnk, hogy a gyiimdlcs6l cukonal egyiitt ad-
dig fozrirk.mrg c ned\e.segio reszeelpdro-
log.Nem i. olyan regena hazii5.zonvokmag
igen sok dzsemetk6szitettek,6sakkoriban az
emberek i6val t6bb dzsemet fogyasztottak,
mint manaps6g.Gazdag6s szegEnyegyarrnt
szeretter lekvaro5sutemenleket.a raia.-
lekvaroskenyeret.d dz.eme' pudingol Slin-
GYttMolcsKocsoNYA-
te nem telhetett el nap andlknl, hogy vala- ESTORTAFORMAK
milyen dzsemes-lel$rrosdtel ne keriilt volna A hlzi^szonrak bi6zk -
az asztalukra. Amerika 6s a nyugal_indiai
szigetvildg felfedez6seut6n a n6dcukor igen hd esr-eg]killnkdetusz{P
olcs6 6desit6szerleft, ami m6g inkdbb fokoz- tortdoallelhe lhtues
a csaudolM bntdfotutth.
1a a gyum6lcstermeszt6sis dzsemkdszitsi tu afamtjh es'lsegt el.
kedvet.
A gyiimiilcskocsony6t a dzsemekhez ha- je ewd fatuti rottdh.
sonl6an k6szitiiik. A gyiimdlcsdt azonban A stiinnlTho1an!.Ikat
cinmagdbanf6zzik, Di.ajdsiir( szovdsiiszii- AdAban ttibbtutntt alir
alakti fmtjhb a dnfi t t/ h.
r6n vagJ szdveten dtszrirjiik, cukrot keve- hie M atfitntenanteaer
ronk hozz6,ds rijra felforraljuk. Eg6szenad- KuszNs crsolcsrccsor'roIM
tijbbntie hal- Mg) rb.le
Jig forziik. m18a gytrmdlc.benlevo pektin- mint.ijnrd fotuiztdE Li
t61 kocsonyiisodnikezd. Ha a gyiimdlcsben tezI.l Mtdn olt@ lottuik
nincs kell6 mennyisdgii pektin, egydltalrn is, MlJeh kit f'!l dntiiJor
tu1bdl,ilhah ijsze, ls fel-
nem lesz kocsony6s,llagi, fiiggetleniil att6l, tdbiskar dsaehnbtdh
hogy mennyi ideig f6zziik. Ebben az esetben 6het.Je mz6 ptaa ne
ur6lag Lell kocsony6sit6anyagot belekever- a hts'ti csohnAdafttltl
ni, amelyet manapsig egyszedien a boltban
is meg leher venni.

231
A KONYllr\ VIL,q.GA

HUTES, FAGYASZTAS
skoliiimat Svaijcbankezdten,I,ahol 6s JEcszALLiT6K
JEGTARoL6K
JiGToMBoK
minden t6len ltlmentiink a he A 19. szrizadban,a Tudor hdz uralkod6inak
I hnfih,1zak feII olLi sah!. gyeLbe,Villar sur Bex sikdzponl idcj6n, szokis volt jgtdrol6l 6piteni a na-
szul$ises6bb Lonndjeset idba,6s a PalaceHotelben lak gyobb vidEki hizakhoz. Akkoriban m6s hi-
d.ltal,tbannds a titfot:nh tuni.. A sz6llodaez id6 taiji (egszen1927 19 degebb is voli t6len gondoljunk csak a
hdtrotutdIIdLd hebukte
vagy 192S-ig) maga illitotra eld a jeger a Dickens reg6nyekteleire , igy nem okozotl
A rillds kdrcti.Aalkeli hi.
tons.tssalleheteu w,Jta- hnt6kamrijiba. Oriisi failh'6nyt :illitortak gondot jeget lelhalmozni a hritiikamr:ikban a
fel a kertben, amelyet minden reggel meglo k o z r l r .b e f r g r o t tr a \ c k b o l l. o . \ u " b o l .A , , , J -
csolt az egyik all<almazott.Am sokiig ncm zad r,6gefel azonban a Brit-szigeteken eny,
lehetelt spriccelni a \dze1 a tomldb6lj mcrl h6bbek lettek a telek, 6s cgyre messzebbr6l
a levegd olyan hideg volr, hogy az oszlopra I elleth t e s z e r e zrnj ic g . r. rh J r u h d , , r l . hSnr .e n
fiocsLdh viz is mdsodpercekenbclul mcg- ne1teli haj6k indultak 6szaknak, a Bairi-ren-
fag,vott. A gerenddL egyre terebdl!rcscbbck ger 1e1,ametyek on lerakva az 6rul, vissza-
letteL, 6s furcsa alal<zatokemelkedtek ki bc fel6 j6ggel megrakva 6rkeztck.
lole. . hog\ ralJg.\oI n !r/. T:\!\,,/al kororu . \ l i a z th s z r .h " g 1e / m u r ( l ( r g l o r \ r n e .
"
kalap6csokkaler6s frtiak drkeztek,6s az k6nnyen ment, az bizony tivcd. A j6gbe el6-
e g e \ , / P rs n r n d r r . h o k r " o r r e k . A j e g szdr lyukakat Lellett vdgni i6kcsikinn,val, a
darabol<atezutin szAnra raktdk, 6s a holcl befagyott j6g teljes m6lysig6ben, majd az
pinc6j6be szillitottik, amely nydron hdt6- egyik lyukba frireszt engcdtek 1e, s kdrbe-
LamrakEnl funLcionill. A jdg egiszen a ko r a . i r a le g \ i . l n r - i e g r o m b oE r .z u l i n . r i J . i
vetkez6 l1ig l<ilariott, s eLkor tjrakczd6 vaskimp6kLal kiemeitk a tdbbtonnis tdm-
ddtt az oszloplocsolis. b u t . m r j d l o r r J . k r l e l h u , / a l | d .l , t , i f a k o , , o

232
H t t h 5 , f A c Y A 5 z lq s

haj6hoz. Ott kiitelek 6s csi86k segits6g6vel, rdk. A hideg leveg6a j6gszekr6nyb6l lefe16
fetemelr6k a fed6lzetre,majd iel6kk a rak- dramlott,az 6lelmiszerekre,
az 6tel 6ltal fel-
terbe. Csoda,hogy nem szakadtakki a fen6k- melegitettleveg6pedig felemelkedettds oI-
deszkik. vasztottaa jeget.Ez a m6dszermeglehet6sen
Az EgyesulrAllimolban az etzrl'i taiak hatdkonyanmiikoddtt. Az ELs6
tavai16lfolyamatosanterm61r6kki a j6gtom- Afrikdban ett6l teljesen eltir6 megolddst HljT6szEKRtNtE(
bdket, maid a melesebb 6ghajlati deli ella- l6Irunk. Hevenyszetth(t6ldddkat 6pilertek Az els6hiitdhf^zebenlek
mokba 6s kiilfdldre sz6l1ilotl6k.A 19. szdzad galvanizilt ac6llemezekb6l, amelyek fd16 laltab awlr.Let belnbA-
horyary)b hezzeI t spalLe
els6 feleben Anglia kikijt6iben szigelelt 1ali, dr6th6l6 boritist fontak. A dr6rok 6s az ac6l- litkhal sziseteheh.l szeh
hatalmas csarnokok 6pii1tek,amelyekben az lemez kdze sz6nr6tegettdmtek, 6s az eg6szre ,ihJ Jekdreheszibekerul
importilt ieger tdroltek els26llit6sig. lapos, vizzel teli 1av6rl helyeztek,amelynek tek djistdtubdk ahontan
a./ aljrn dpro lyukak rultak. A lec.dpogdvrr a hillee leoest@l.rti szeL-
A Hiir6LADA elp6rolgott a sz6nr6tegen,amivel elvonta a ftntftszben td,th lleltui
sztt feli .irdnLtt, nihtiz
Az elektromos hrit6szekrenyek6s tagyaszt6k h6t a h(t6ldddb6l. Ha a leveg6p:iratartalma bendt ttut Adfeltuelei
el6tt hiit6liddkat haszn{ltak a lcgtdbb hiz- megfelel6enkicsi volt, a taldlmeny csoddsan ft u Iet esii felzft eIhedex
tartdsban.Ezek tulajdonk6ppen egyszerf f-a- m(ktiddtr.
ldddk voltak, amelyekel az 6liikiin horgany- Az 6kori gdrdgdk ugyanezl a m6dszert al
lemezzel er6sitettek meg,6s tajbbnyire fa- kalmazt6k, amikor iv6vizet hritdttek por6zus
szdnnel,hamuval vagy nemezzelszigeteltek. agyageddnyben.A viz p:irolgds:ivalaz ed6ny
A frir' jeget naponta hozra a iege.ember fala mentdn a viz folyamatosanhrjlt. Azok a
A jegdrrabokargyorrana hurriladabrtettel.. katonrk, akiknekvalaha is sivatagbankellefi
6s a hiiteni kivdnt lelmiszert kdzvetleniil a szolg6lniuk, val6sziniileg isme k a trtikkdt,
j6gre helyezt6k a l6ddban. hogy a./ duLo oldalan lero visszapillantora
A 19. sz^zad mrisodik feldre megdpiteltEk akasztva,a vizeszs6kmindig h(vijs maradt.
az els6 h(t6szekrenyt. A jeget a szekrnyfel- A sivatag leveg6j6n61legal:ibbis mindig hii-
.o reszebehalmoztrk,mrg alulra az etelt tet- v6sebbvolt-

JEGKESziTES KoNYnAr JEcvEs6K


A hitdszeb'tnJ1e h nestele- I:s J6GLAPAToK
,6e eM ktilijnbdz1 gife- Ezekkelho$zantii&at dr

W
h. I k\zhetEE anelt el&el tdk a jlgbnbnhbr, Melt
jeg.t lehnett ebd itani Matit azttik h ebb.ldn
Ezeh kdziila Raqlih aean bokalhailotldkLe.A jie
szerkezet,Ah d ksifler .ldabohat kishizi latdtoh-
tebba.EeyhdrJolJmatas
fotsdtuatul hbnheht
h6z percaldx htunu. le
d aizer, jdkav jigbftbiit
ruloft el6,illitaii.
"s A jis
fttubnt ryonban a hitd
il
Lindbatunti, atuebbea
a Nnl'xtudniteleh?ttaL

JfcRrszELdK
Tseszebaet apfi .lara-
bohat,j islxh,lt leheteIt
lekdt ami a j eetijft bijkr6:1.
Ajigk .it.leszdtehre
lagi hiTegirdloktt sz,ir-

233
A K O N Y H A V I L A G A

TISZTITAS,TAKARITAS
A kisebb telepiil6seken,tanydkon eszkdz6ket,dtkdszleteket6s az ed6nyekj6
a mindennapi 6let a konyh6ban rdsz6tszint6n nem a konyhdbantartottil<,
folyt, amely igy l6nyeg6bennap- mert amelyik helyisgbentiiz lobogott,ott
pali szobais volt egyben. Szdmos mindig szdllta por,a pernye.
hrizbanazonbana konyha volt az eg}-eIlenIa A nyih triz miatt igen sok id6t em6sztett
A TIIZHELY
k6helyis6g, ezrt ot1 a pad16 6s a beren- fel a konyhatiszt6n1art6sa. A kmdnybdlle-
dczdsektiszlfn taltesa nem kev6smunkdval hull6 korom folyton dsszepiszkolta a padl6t,
A. eh6,tikrajttr^ tfrzhe jdrt. A valamivel nagyobb paraszlhdzakban a fiistdt pedigminduntalanvisszafiijtaa szI
It eh tuint1enkapas ha,baa- vend6gszobdt,s6t tisztaszobil is kialakitot- a hdzba. Ilyen kdriilmdnyek k6zdtt igen
t61t6t, rifttagat^t igl Iak. Ezek a helyisegekvalamiErt mindig hr- nehdzvolt tisztasrgoltartani,de a 19.szrzad
hJehek.A cselldninden
hajMlban hi'Aqle d ha
degek 6s dohosakvoltak, 6s kizir6lag a nagy elrjena zdrr ruzhelyek megjelenasivel miE-
nutatnz|fiA,dLneed csal6di esem6nyekenhaszndltik, pEldriul den megvdltozotr. A fi.isttijbbnem ielentetr
"
cs4to,ntihat tuegtiszritotta, temet6sekutini tor helysziniil. probldmdt.
d sii6t tisztira srrclta, A m6dosabb parasztgazddk hrz:iban a
ndil szdr@a titukt. Ez- konyha kizdr6lag f6z6sreszolgdh,r mosoga- SEPRES
tt'1n tub csaka ftht.\itis
Dohh,ina, ani t12ttlzhcb
ra\r pediS egt innen nyrlo kisebb helyi.eg- Ege.,/end lq. ,zdzadigd konyhakpddloja
eeiszfeliiletlfl el lD\ex ben vegelrek.A1 elelmi)zerIirolasdraa hd- dongollfold voll. Az ilyenpddlokarves'zo-
vd\ kamrd volt r Iegmegfelelobb hel1.Az evo- sepr(vel addig sepregettk,amig olyan ke-

A LEVEG6CSAToRN,4K
TISZTITASA
Afofttj l@es6ta tnzftfi'l
I@eg66atumAkhdl,izatdn
hNrcsztiil,ezeuaha siit6bc,
aniael d siitqn beliil nih
deniitt eg)e ets tule! Iltt.
A kototufalJ,aMtosanru'
hldou k a l@egdsatot
tudhbdn,,s hog el neb-
hddjdeh tetjesenezekd
jdrata\ d Ehkzetes, ndpi
tk ztogat 6 eIengedhetet len
lalt. Ehheza Mnhihoz
speci.tlit,hosz:iintev he-

234
T I S Z ' T ' IT A S , 1'AKA R ] 1'A S
! . : I

miny s olyan sima ncm letl, mint a belon kiinak 1(nI az ecl6nyeklisztogatdsa,vakarga-
Azonban az ilyen padl6kat nem leherett viz tdsa, mivcl a kdverkez6alkalommal, amikor
zcl felsrirolni. Ez csrk.r csempebo rdst pad- tjra f6zni kcllerl bennLik,a t(z ugt'anrigydsz-
l6k mesjelcnds6vel vrh lehet6vaA L6padl6 szel<ormozlavalamennyi cddny aljit. Ennek
jLi konyh:ikrt mar ftl lehetelt mosnr) am ellen6re a lcgtijbb hiziasszony sztinlelenul
olyen steril liszlasigoi,mint amil manapsig siirolta, homokLal fnyesircnea piszkos ed6-
a lclevizi6kban hirdetnck a Liilctnfdletiszti- nyeket. FrjLriosAs,s(lRor-As
t6szerek rekldmjaival, soha nem lehetetl el- A sz6ntiizelesii nyitoll is zdfi riizhel,vek,
6rni. j6llehet lakardkosabbak 6s hatdkonyabb.l< 6en* ahuubdn Pdtkrl
.sntatuhbil tdg' tannt
Anyim visszaeml6kczdseibiilludom, hogy voltak, mig mindig igen sok nlunLit adlak :ihohbdl kinin 4).1.t I.l'
r6gcn a dongolt frtldpadl6kat - kril6n6sen a az asszon!'oknak a 18.6s a 19.szizadban.A has'i lijc hhel, nof f dt t ^'i
konyh| s a lcjkezel6 hclyis6g padl6idr ho- sz6n dsszehasonlithatatlxnulpiszkosabb tli- tuttdh, nnL ren uU "rkd
m u k l . , l z o r r r kl p , d , n ( h r r h r l l re \ - l e p - zel6anyagnakbizonyuh a frndl. Ha aLir csak es, hag nLibtn nlnLts:er
i e|. A kartth ulltdiis til
csiikci is. Hetcnte eg)szcr an!im kisopajrtea cgy kis darab sz6n is leesclt a hezban. a lekstn tis.tdhdk,d. ntir
r6gi,clpiszkol6dotthomokot,6sfrisshomoL- h . l l e r J / n n n d ll o l l . l l e r r l a k a l l r . . n li . r l h n - i,ris. t s: ti turmh k!11c| 1
kal sz6rtafdl a konyhrt. bcn | ..dldJlago5 l / e r h r r J r a ck ' T e n l n r l Itn i. d Jebnastistieitt.
hdziasszonyftk tehil mir ncm csaka tiiz fdl t fu?anlash.Lri:.irctt.1
A FEKETE EDENYEK KORA jlkasztott kormos ed6nyek is a kajTxetlenul3 srdf f d n.: t i..t I hi $ ki z
ldh srrtunh (id eetbcn .fel
. \ z . m h e n * g n r ' e n ( l c b e nh " " z t t h o " z ' p!rrizsra tctl ed6nyalilatck
.ttltthdi Ja bhidail
ideig szabad tfizdn fijzrek az dtelr (l (1.2/E. ,?.)sLiroldsa,hanem hu"n db a), d tni h.s t. dd d!
212-217. a.), ts ort az ed6nyek igen gyorsan sok egydb hjlzimunka is nM A EenIdk kinL'iti
megfcketedteka koroml6l. Ertelmcllcn mun- ncheziteue a dolg6t.

FAPAPUCSoK

?u6at Dael \dtut nuz'

SZEKRENYL,{B
I sztktii!.h, Lo .idoLthi
Mel ,alkul kis nlda!6nd ki
bakonmlLaI.atkdJehtajbb
nln ! NtpbdLug kiibiil

x)
t{
his'iilt.h. ) libah Fa1
h.tkIt.h, nLn i$ Ji:lnla
sdskoI s2inc n dtr.l hdt oIt
d Frri'a r.El0t, dJ ro,

Orr s n:Rolour Lr,zn.Ir

W %W
235
A K O N Y H A V I L A G A

KORMoS TfZHELYEK
A zirt, szntnzelsritrizhelyek megielendsd-
(1.219.o.),a libasok,fhze-
TAlnro-
nek kdszdnhet6en
Lal<,kannik tobb6 nem feketedtekmeg a ko- SZEKR6NYEK
romt6l. A liist a l<6m6nyenkeresztiil livozotl
A h a l d l m a s t. d L e ) l i b o ll - c s z u l t .r e s , n l a l u -
a hizb6l,6sa Lorom semzuhantt6bb6\'issza . r - l ' ' e l . r ( n l e k , a m e l J c l c r rm a m a r e e \ k r 5 e b b
a szobeba.Dmellelt a hamut v6gre sikeriilt laglonl lizernek a rigi birtorok kedveliiir ha
teljesenzirl helyre dsszegyrijtenia tiizhelyen !lellenijl valamel,! rsisgboltbanr:ibukkrn-
beliil, im mg ezzel sem letl Levesebba do- nak, csaka 18.sztzadban,sz olcs6porcelin el-
log, mert a korom most a trizhely belsejtfe- tcricd6sekorjelenFk mes. Amikor m6s nem
l e r r e r r er n e g .{ t e f e r r e n l e l e r e g o c r a 6pilettck il)en bniordarabokrl, a sazdasszo-
"rna- nlok egyszerfpolcokonlrrolliikr riDltrokat 6s
l r t m r n d e n r r pL r l e l l e r I n r m n , , n rI, i i l n n -
ben eltom6dtek.Ehhez speciailis,kiilon e c6l- r koDlhai cd6ryeket.,q.polcokal falra er6sitcrt
konzoloktartortek,sa polcokrazsilpapirr\agy
ra k6szitelt, hajlitott LelELethasznailtak.J6l
(nrlel. /en-,. mil or h,rJnnlh. mismilycn. csipk6sszdlij papln teuek. A ser
n .reledel l.o peny6ker6s sok mds edn)r sziigreakaszlrad
"
n)'l<igfe1(et6n,6riLon it tisztogafid]<az 6n' rollik vrsy a mennyezetr6l lel6g6 krmp6ra
t6ttvas riizhel,\'iinLet. Dzzel megaLadilyoz- l]krszlollik. A bdgr6kct,kancs6karis vizespo-
ril<, hogt' a tiizhely id6 el6tr tdnkremenjen hrrakal a talbr piletr kis szekr6nyekbe, gyko-
\.asy rozsda jelenjen mee rajta. A LiLormo- r i l l r r i r e k b e z d n r l l ! : m e l y e k a j t a jm
a rrakkorit
zdsur:in kovetkezetta f6nyesit6s,majd \.6gre n!egb61kdsziih. Ilyen egyszcr( birtorzar mira
tizel raLhatottbennea cseld.A tiszta,csil csakkev6svidki hnzbannaradt mes.
1096tiizhel-vmindig nagy biiszkesdgevolt a Az elsii til aldszekenyldnyeg6bene8y aszral,
hiziasszonyoknak, mg ha nem is az d 6rde lapb6l ilii, amelyelder6kmasass6gban rdgziter,
miik volt. tek a falra.A: Ieftezenkdszileftdkel6,vagyter
tk a lllalishoz haszndltrdlakra.Hrnrrosan az
asadlhp f6l polcokatis szereftek,6s! 17. szn-
A viz BECSULETE
zad vagrefi6kos szckr6nytepiretek be aluln.
A fiiss viz mindis nagy becsben nllt, mert Mindebb6ikd1oldallapsesits6svel, rijvid iditn
vizet nagyon sol<iig csak a kitr6l lehetett beliil elkiszijlt az els6 igazi tllal6szekr6nv A
hozni (1.271.a.),^mi igenfiradsigosmunka ndliir bedeszkdzrrtk, 6s i polcokategymdsr6lel-
voh. Lighr asszon)!a szomszdparasztgazda rir6 magassdgbaD riiszitctt6k, igy a kljlonbozij
KEsrrszriTris lele\egeme el e.hog\ .i mindene.te rneglirr- mdrenj eddn"lekis kryelnescn elfertekrajra.
Udkthiha' d hrrhet IicLd dette a $'erekeit,6s azzal a vizzel mdg aznap
lai\l b6zdn hosz:i d5z esreleimosotta konyhiban.A mosogat6vizet
ki.n tisrtitoud k, ]nzsLtuL r . u g l J n e r f er r e l r r h r . z n r J t : 1f.e l , m i u t r n
lan ounh olrdn miL!.n,
e l T ^ r r l h e n n eJ , ,e d e n l e l . e m r , e f rl , i d n r e n i
hap n t .nkjiih akldLliI is
ila od. L-is:a hu.isdhlh f J / a r l J n J l . / i m i r o | |\ . l n r . { o l , n e h e z s e g
tu[d, ntlie csdh a6szd nert ellen.e, i kon,vhaasztalmindig tisztira volt
it.rthlijnfintiik t. A fal siroh'a. A csempL megjelensvelpedig a
ei ki stisz I i ta.^dl erJ tz t nL padl6t is makulitlanul tisztin lehetett tar-
ahtu tiz kin i\ tis.tuta lt
h.lttL \tiirnni. ,,1hXcha d
tani. A tnzhely burkol6kdy6t a soL takaritasr
poMtuhtin hdsot,i r n u n l . rm e l l e nh e t e n t e g 1 z e r . u r n l n i ,t e h e -
ehbe hdte.tik, najd d riteni is kellelt.
hdI i kaff dl fa I saLthL hE -
Ldha htrllth hlEtibun KoMoRNYrKoK, LAKiJoK
Lt Ln,i',.st.olip.t|dl be
A rozsamentesac6l ev6eszkozdLEs eddnyek
el6tt, a 20. szizad hajnalin minden ev5esz- FALtriRoL6K
kdzt ktiktn ki t ellett fnyesiteni 6s tol<6lete- A t,ildl'szeb th]iek,hont-
hfzektinreh elii az d6-
sen szirazm tdrdlni, hog) eiLeriilj6k az oxr-
eszkii.Aketasa t,i lirckdt
diil6dist. A nagyobb hiztart6sokban forg6 knkiflii lli Jdli tdrcIneIe
kefr'eltisztitottil< a 1<6seket.
Az eziisl fnye- tukben rdn.nnh, dnelleh
sitdseiltaliban a lak6jok, komornfikok do1- bkiletevn iLhsz|t.l&11
ga volL mert 5Let lartotlrk a iegmegbizhal6b- * $ zhnzijh Jbflndj.thoz.
A falon tbbbntrc oLjd,
baknak. A munl<atobbi f6sze a szakicsn6.r hetlek'z szoekik fel, dhal
s a csel6dekremaradt,akik jutaimul eg6sz d 16.6 Lazbeni kiryel
nap h.ezhett6L csil1og6 birodalmukat. A nesenh.r,tilbhet.u a
f6ny16fekete tiizhely racsai mdsott vidiman
pattogott a lriz, amely itmelegilette 6s a leg-
ollhonosabbhelyis6996va16zsoltaa konyhAt.

236
T I S Z T I T A S . T A K , \ R I T A S
A K O N Y H A V I L A G A

M OS O G A T A S
ViZHoRDAS h6ziasszonyokgyakran strolt6k a v6diir, a h6ziasszonyaz udvara 6ntdtre kr a
A bezethesdz eherjed;se fahamuvala piszkosednyeket, vizet. Egyes hizakban csatorndt 6stak a mo-
eL6xcsakwhlzhesenlehe- men a fahamu,a szappanhoz ha- sogat6t6la udvarigJamelyvCgiil ugyamigy az
tutt lQhez jutni- Az es6ai sonl6anhigos,ami oldja a zsiros udvar v6g6bezriditotta a szennyesvizer.
zet hadtkban stnjbnih
dsze,de hd a hordd ki' marad6kot. A makacsabb szennyez6dsek el-
iitiih, aalabinekel kelleu I:ivolitdsdhozhomokotvagy t6glapoflhasz- EcYszER{i TiLALAS
remie a lesknaetebhi for- nrftak, amit a falunkban6regemberek ,rul- Noha regen igen kijrijlmenle. volt a moso-
rdsig,ptirdbigugr hntig, tak, szamiirvontattaszekerekr6l. gara.. kdzel sem kellett annyi edenyt es
ts lddrdhbei heacipeLki ev6eszkijztelmosni, mint napjainkban. Iror-
atunln, dnennti M etejt
b61E en. I Dizhotd^ ne CsAPN6LKULTMosocAT6K szAg nyugati r6szein, az 1950-es 6vek elsat
hi z feId,lata,ih aldbdn A szabadtfthelyek kor6banegynagyfekete fel6ben,sok csalddnakegydltalrn nem is volt
iistben mindig fort a viz a ldngok ftiltjtt, et(eszlete.crak legfeljebbnehiny faral\ora-
A !.tltuba j6@11fit texeh, amir a haziasszony mosogat6shoz vagymo- kozott a polcon- A tdz fdldtt egy nagy fekete
aneuheh d MI utsirc Ldn s:ishozhaszn6lt fel. Egyediil arra kelletr teAskanna 6s egy hasonl6al koromfekete
coI szetelQk,6 ene ak6z
taxtjk a tubnke, ist oszt- i.igyelnie,
hogymindig diratdltseaz iisldt, ha dblds kond6r l6gott naphosszat.A kond6rban
w tuesa terheta liilluk ls merirett a vizb61, 6s igy b6rmikor relt- tcibbnyire krumplit fbztek, amelyer, ha
delkez6s6re :illt a forr6 viz, csak(gy,mint a elLesziilt.egt nr8y lapostalbahalmozlak)e\
modem h6ziasszonyoknak mondjuk a gaz- a t6lat a kond6r tetej6retett6k. A csalrd apra-
vagyrillan5bojlerbdl. Az eg)erlenkellemer- ja-nagyiakijriiliitte a kondefl,6s kdzzel etrek
1ens6gaz voh, hogy a forr6 vizet a moso- a kiizds t6lb6l.
garohoz vagya mo.ddezidhoz kellerrcipelni. Eur6p6ba a 18. szdzadvdgen jurott el az
merlirt nemleheretl egy.zerden meg0yitnia olcs6 porcel6n 6tk6szletek tdmege, 6s igen
forr6 vizescsapot. gyorsarlelterjedt a tr$adalom minden szint-
A r6gi mosogat6kdltaldbanf6bdl k6sziil- ien. A lo. rzdzadbana t.rn5eroke. talak mdr
tek. Csaka moderneddnyekmegjelen6s6vel elk6peszt6mennyis6gbenhalmoz6dtak fel a
egyidobenrerjedrek el a kobdlkeszulr- ma- mosogat6banegy-egy6tkezesv96n.A moso-
zasmosogaldk. A mosogat6kddakb6l a szeny- gar6s ezzel mindennapos 6s hosszadalmas
nyesviz alul egyvddijrbefolyt, 6sha megtelt hdzimunk6v6 v6lt.
KnnEJi }iosocarbuE MosocAT6EszKozoK

ffi
A notuea^hoz a Lg'.zd
alak:r, hztuint sbn,!j{ he-
fdk ooh a leseheaedtebbeh,
atu ltekat e edhreh, ser
-.-jj:.*..- -,'--ls{'*"

@
pery)dktiztirjsa neUetta
tuotusdl6tiszftn turtdsd-
ffi@ Ultcrosb LiNcos ruts!
hazih6ndhah-Atulr
les,tu"id sanijfr hefahhel
ftn! i,.hat Ms oeatt ak,niE
a df'tntel ii fiwl.,.Likat
JMehakIiztiItudhE hN-
ndhdh-A hoszn h!.lt{,
ldet Msosat'i,M^okhal

A elhemlhaii ooh a pohatuh

t3 ffi
\ # n i4
|l
q-
DR&.zN1.s

n R
ltloso.,aro tt a porcha Akdszletk@
coud^a. A kesknt vdjrt
iixeEeker pediga ho$zi ls
lahont ntelii ihegnasdk -

)w\s44 i3 vf l i t dx fikkal lehetexbelrbbll tM


tdn sitrclai. Az tleEnosd
kefih egiL vdhoz@tdnak
riedte Likc roh szetulae,
a

ffi # i t d atueltrcbizahtostdaahii-

ff fffif i @
sokbal kn knrklfdhzt edsi
teuek.Ez az eszhiizboh
rdLlk a legherisbdalhal
q#w h6 M naegekelnos6d'!,
eweh eLlenAeigd sohtlig
*
{ro$${s' .dfrffi h^ntiktik M iltet hzlahel

238
M O S O G A T A S

LEFoLY6sziRo
A 19. stdrad riuia dML
sasal bkho. ne riel.nkh t
tlsii kitgtszilaih. A lltcn
IithatLi h btssdtan. Das
lekbisznft d.aiban esah
a 2A. s..1zdd eleja" leh.teLt
diEin lAtni u honthih
hdn. A no$rjatdctlthJ sdr
k'jbd ttuih, d lqf.ba lbti,
asa ltlhdsrn,ih ti.et e.en
ko$ztiil itt.iuih a lefo
lJ,ibd. A s.nt iib.n Icin-
dLddL ntinllcn ndrjobb du-
tub, ahi tu^Nff ehbni
Ette aobn d csdtattut

A IANYERoK
KlNYtf,rizrlu.Lsszull

Az cl\ii ttihjr'ah k2\atbil


k1lzi)lteh. I tusrt.it(1) tlli
:zdr !16:bhik,,1i! ntg flcrl
hett (2). Ekkot ttlslioldi
t.tt,ik (l) 6 hi:nttirtk (1).
A kirll ktn!0.t Eutdn
ffi
ho$.ibuntudr.sdkfilh. , /.'z-:,-;;k\
httt. adehi (5), kihtAdlai
a b.lX, it cl t h.tziih a tit
udonatiij,,Llln!b". is
a faftrytrft ntdII en
hell.u !ft itl6t notoedltjv
M [r, ditani, nett .zehlt
tr:tuUsni thill ee,)s.triio1
ris:fira t.iriltak. Az dsd
isdzi ftnJi' olal Lihbiliat
ndzldk. Azotubanezehnae
nen .^a!1ahcLis.llenillidk
d erdh4fl s:irolli$al szoh
bcn.CtakM otunporc.
l.int,lt! arck n cgi. ].ni sh eI
tetjedkk ct u. in.aszleteh
ahd.La /inhndn-A 6e1;d
f.ditj .zch ultin ifikig
hduaa f .\geteg
"ntallat

23<)
, \ K O N Y H A V I L A G A
| !

HAZI VIZELLATAS
etven 6wel ezeldtt a i'izcsapotcsak Vid6ken a vezel6kesviz tdbb helyen azrt
hallomisb6l ismerlk 1alun.Az r- nem terjedt el, mert az emberekneknem let-
t6kes es6vizethord6kba gyrijtdttk szett az ize. Tril kldrcsnak tal6lt6k, ez6rr in-
a tanyakon, 6s tdbbnyire mosAshoz kibb tovdbbra is villalt6k a vizhord6s dsszes
haszndlt6k,mert a l6gy viz kev6sb6roncsolta kenlelmetlenseget. Al.i a kut- vagy forrasvrz
a ruhanemul.Fmle(szem.hogl a nag5 hor- friss iz6hez szokott, mer nem volt hajland6
d6kba olykor belefulladt eg1-egy macska. misra vdltani, 6s bizony mg ma sem rilka,
Egy hord6nyi \iz azonban soha nem bizo- hogl forrasrol.lutrol hordj.rka vizer (1.Er-
nyult elegnek az egszcsalid szdmAra,ez6rt d6lyben a bowizes forrisokat).
mindennap el kellett menni vizfi a kozeli
t6hoz vagy a ktthoz- Ahol megtehettdk,a h6z ViRosr vizszoLGALTATAs
konyhdjdban kutat frirtak a fdldbe, s n6hol A lq. \,,a,,rdkdzepereAngli;bdn \zamo' va-
m6g vizpump6ra is futotla, amelynek segit- rosbabevezettka vizet a kdmyez6 forr6sok-
,egevelemeltek ki a viuet. De ez mar igazi b6l. Ez per\7enem jelentetleazt. hogy mrn-
Iv6vlz luxu.nal lcmilotr. A l.err vegebeennel jo- den lakisban voh vezetkesviz, inkdbb csak
Atun szerenctt \ehktui teli
!el, ahikpdlah DaeJlbftds val gyakrabban dstaL kutat, j6llehet, onnan annlir. hog) minden utca vegendlll egy ['bz-
nelbu laktah,a cilt ra- is vddronkenl kellett a hdzba hordani a vizet. klil vagy egy csap,amelyet k6zdsenhaszndl-
' g.r niftdennttfe|bnaltdk, Azok a csalddok, amelyek kozel laktak egy- hatlak az ott lakdk. Val6i6ban tal6n csak a
d.l.sdhbb nessahxik, cgy forrdshoz, igazin szerencs6snekmond- II. vilighAboni ut6n vezetldk be a vizer a la-
hd inni akaiah beliih.
h a r t , km c g u k d lm
. e r l o k l i ) z r . r i.r i s si r o r r z - kisokba, ahol tdbbnyire a mos6konyh6kban
Ezirt a oi.s:tbdh d h.it
tat |6 oh fantas hiesi sRitdi hez iuthaltak. A patakokba, foly6kba dml6 szerelt6kfcil a lakis egyetlenvizcsapjdt.
leueha 19. sz,izadelej'liit. szenn].rizs trigya sainosgyakran ihatatlan- Noha ki6piilt vizvezetek-h6l6zatavolt a
Llteztek csafta s.etulhetd, nd lette a vizet, a forr6sok viz61 pedig gyak- legttlbb vrirosnak, a csatornizisr6l nemiger
ts kiilnnbnz6,e.Lq)ehtetc rcn ferto/reJ/ drntek.zeke(bolszarmazote- gondoskodtak.Igaz. a )zegenyebbnegye
j * e tuszil het6x dh azdtoh
kilia- Mindezek miatt tan6csosvolt fogyasz- dekben m6r a vezet6kesviz is elrhetetleu'
n. A *iirr at Monbu
negleh.l6!.n dLlnxiz6 la\ elott felforrrlni az irorizet, de legalabbi' nef lunl. ege\7enaddig. amrg az elolj;rd
toh,.zilt d tuidosabbhd- me8\zurni.Sldre5heTa tan5akonnagl hor- s6g a 19. sz6zadmasodik felben dt nem vil-
2d1&dna kononrik gtdh- d6kat tdltdttek meg derit6fdlddel vagy ho- lalta a vizszolgdltat6s 6s a csatomapit6s
rM ijntugetk dz eg)ik hdh mokl<ilR . a o n r d r l eal . r i z e t ,a m e l l l t s z i t a r - feladat6t a maginv6llalkozisokt6l. A fej16'
66hilan^ikbaaairet, gott a szemcsEs krjzegen,s a hord6 aljdbavert d6s igen lassirvolt,6s a csapvizetszijrdsvagy
ib.r leaesdzteta e
"ddoknaeaabbtnl
@t. Mitojl csaponkeresztill folyt ki a mdr megtisztilott, foral6s n6lki.i1 m6g mindig veszllcs volt
he ett ijnteni, hogt a hosz- ihat6viz. megm .
sznLiMsdr sokleteg6t

19.sziz{Dr
vrzhsMrcso Divls AcYidoRso ^ 19. szizAD

240
A K O N Y I I A V I L A G A

TEAKESZITES
annakj akik iigy Iarti6k, hogy ban elteriedt. A 18. szAzadv6gdrea tedzdsnak HO',I.AND CS^DOSTC'T^RTO
Amerik6ban k6v6 nIkiil szinte m6r hagyominya volt, 6sminden, forriizdssal
megdll az elet. Angli6ban mg en- k6sziilt italt tednak hivtak. Sokan ellenezt6k
n61 is nagyobb m6rtdkri a te6z6s a teala5t,mond\an,hogy csaksemmittevet
hagyomanya. hez vezet, s j6 ok a vdg ndlkiili pletykdlko-
Az amerikaiakkeptelenekj6 tedt kszitem, ddshoz.
de a k6vef6z6shezmesterien 6rIenek, mig az Villiam Cobbett, a hires angol politikus
angolok r6mes kdvdkal f6znek, de ha valaki mondisa szerint ,a tersk6szlelcsiirgdsecsak
rgazln j6izi reAlavlry ik, felt6tleniil k6stolja bajr hoz az ember fej6re". Meggy6z6d6se volt
meg azt Angliibanr ahol a d6lutdn dt6ral ugyanis, hogy aki te6zni kezd, el6bb-ut6bb
terz6s a mindennapi 6let r6sze. bord6lyban vagy bijrtdnben v6gzi. I{a igaza
Nagy-Britannirban a 17. szizad kdriil le- lerr volna, ma m{r az angolok t6bbs6ge a
lenl meg el6sziir a tealevEl a boltokban. n b6rtdndkben iilne, 6s nem a munkahelyen
brirekelorregyogynovenyel.Tarrlotl leveleil dolgozna,a derek asszo[yok pdig annak el-
forr6zt6k le, is ebb6l Lszitetlek foII6 italo- lendre, hogy naponta akiir hrisz-harminc
kat, 6m a tea, magas 6ra e1len6re, hamar ki- cs6sz6\'elis felhdrpintenek, mgis elkedlik
sTor,lotlJa glog) e.
luvel,el. d7 ege'l or./ag- mind a ket miiint6zmnyt.

HuLLiYos PERTMacsEszt

A TEAzAs KELLT6(EI te^Iatunith, atuebehet spi


Az elsd ahsol Ehhmnti.kat riMis1 fijlijn leheteltne
Lapara te,aeztdb host a beiIe,lalanintawal
t eal d eleh ek e,tlh a e neL teatartdha szalo@helen-
M etliry alj.tn. Arohbdh eedhetetletkitgasaitdileL
a hinai,djnbn\t 1im.4n tek.Akaescskha6&e
kaMa.g itl6 tttlk ht\zati aljak egre nibehadkde!
bna d ftgi adhozatat. Az letepediefe etulitettea h?
ebgtt$ ezlist, btow is riz

Ez0srn,tscNA ns loRR{rn
a 13. sz,lN llljddl

f^ka..ra sosazs $K\rr^


! 13.sz,iz^!tOrPRor

csEruPMNN4t19'szAzAD
A K O N Y H A V I L A G A

A TOKELETES AROMAJUTEA TITKA


IEASZURO Az igazin j6 tea titka alapvet6enabban rej-
Ptukiku! belsdszi06.el lik, hog] meddiShdel,iul.a ledfuvela lbrro
e.Lirottteiskanndhdt vizben. Ehhez persze elengedheletlenihogy
utheted.nnddoh jntaL
heaevbbheltea hxznAL kizdr6lag friss vizet haszndliunk, is a kanndt
tuk,nint dr61b6l fonl, k zi el6zetesenfelmelegitsiik. A 17. sz:izadbana
knztrdhzt. A tuidosabb Kindb6l hazat6r6 angol szerzetesekszerrnt
hdtulrlan tsdn a h.i ted' ,pontosan addig kell dztatni a tealeveleket,
szin6isptceli.nltjl hesziilt,
amennyi id6 alatt herom MiatyAnkot lassan
dz biz&6laq Eadatutdnh
el lehet mondani".
\ f l L a n k ae \ I n d i a e g l e sI e i i i l l e l v e n l e i n
ki.ildnlegesm6doD kdszitik el a te:il A teale-
veleket vizzel Teforri,zzi.k,a f6zetbe j6 adag
teiet 6s cukrot tesznek,majd az egeszeladdig
dnrogelil.egyik edenybola ma.ikba. amig
habzani nem kezd. Angli6ban val6sziniileg
sokan meghdkkennEnekezen a m6dszeren,
6m az ottani 6ghailaton igazdn j6iz( italt le-
hel igy k6sziteni.
A brit hadseregkatondi, saj6l v6lem6nynk
Tr\DELTnANoK sze ntj tal6n mind elestek volna a csatik-
A teadelatinaknih.lis hi'
ban, ha nem juthattak volna est6nkint fbrro
csirnett tkib hanslatuah
!olto\, f"oukodn wghi reahoz.A IL vilaghaborLialdlr Afrikaban es
loltnhj.al. A N?en ln*dIi Burmaban az an8nl kalonak iokora ben/i-
hiddnJak leslrdrtA o, ft az neskann6kban forraltak vizet. A bddogkan-
nakbaker maroknyiIealevelelescukrot576r-
hdnguldlot,nohad stet
rak, majd az egdszhezsdritett tejet kevertek.
tuekehaAtuabM kiziitt iih
ethrdl @ nt*ej ihetelehftI M i n d e n l a r o n a m e n l c l l a c \ a j k a j a v adl I e i -
b61,maid egyes6\'elcsendbenl6lrehtzdd1ak.
A sz6gletes,katonai csajkdb6l kortyolgatott
tdbori le6ziisnakkiildnleges, b6kis hangula-
ta volt. Nelson admirilis a teija n6lkiil so-
sem indult volna csat:iba,\Fellington herce-
ge pedig - a sz6besz6dszerinl legalibb
eDn)dreragaszkodottaz eziist teeskannijihoz.
Az oroszok6sa perzsdkis gyakran tedztak.
Ok azonban diszes szamov6rokbanforraltdk
fel a teihoz val6 vizet. A tedzesnapiainkban
egszEur6p6ban elterjedt, dm a teaf6zsnek
mindig r\ az anBolokmarddnik a me5terei

AZ OT6RAI SZERTARTAS
A teaf6z6s, az el6k6sziilelek s a tea elto-
gyasztisa ndmelyik orszigban valddi szer-
tartassdvdlt, amiben minden esetbena n6k-
nek \an naglobb szcrepijk.Japrnban mar_
mar \alla.i ./erlirla\hoz hd)onlrlhatda tee-
zds minden eleme, amit a n6k hosszri6vekig
l a n u l n d kk i J d n l k o r u k t o l .d e A n g l i a b a ni '
regr haglomanvri vannal'.Ak;nek voll m;r
szerenesejeegy e'e"ze hamisrratlankinai
tedt elfogyaszlani,\'agy iilt m6r ki a kertbe
tedt korryolgatni egy angol csalddi birtokon,
csak az tudhatja, mit is jelent val6jebana
teizds. A csorba bdgr6kb6l, c6gcsbiif6kben
gr-orsankhdrpinteu tedk soha nem jelent
hetnek olyan 6lvezelet,mint ha val6ban szer_
tartesk6nt kezeln6nk a teiz6st

242
KAVEFOZES
aldszinfleg abesszin Pisztorok tanultam meg, hogyan porkoljem serpcnyd_
fedeztik le1 cls5Lnt, hogy a k6- ben a kiv6babot,6s milyen dardl6ban tudom
vcserjcbog]6i ilnkit6 hatrstak. gyo6an 6s egszenfinomra 6rdlni a kivdsze-
Uglanis amelyik kecsk6jiik ilYen meket. Az igJ elkiszitett 6r61t kiiv6b{il ezeL
boe\'6t leselt a bokrokr6l, hamarosanjrtkos utdn egy maroknyit forr6 \'izbe kl.lletl
u n i r n O o - . O ol e z d e l r .E T u l r nn p c r z r o r o ik" sz6rni, 6s nhiny perc forralis utin a vizbe
meek6stoitlk a bogy6kat,s rdvidesenszinte 696 botot kellett m6fianom, amivel az 6rdlt
karifueeo'e \'rlldk. Fozc.'el probrlrak lr- kiv6 marad6kit az eddny lenekere siillyeszl-
e r | I o n i - 1 . o u r. / e r .r m r \ ( l \ ' e g l l d r o m d 'f o r - hettem. Ezzel el is k6sziilt a kri\'6.Ezt a tech-
. ' . z z e l m c g ' , ' i j l e l cJl l l d r c
i o i r a l tl . r p r a k e nikrt ma mdr tal6n sehol nem alkalmazzri\
f5zsmiivszete. pedig a k6v6 ral6n igy a legfinomabb.
Aliika kelcti r6szcin 6s az arab vildgban a
l.rvefoze igcn grorranelteriedt.c. a I a|czas A KAVEZASHAGYOMANYA
u B r r n o l l r ns z o k a s .tar l l . m i n l A n g l i J h i na z Meglep5 m6don I650-ben, Nagy-Britannrt-
oloraiteJ,'r\. A7 drabor'Tagokr\in\/lnle mln- ban nyih meg az els6 kivhdz. A 18. szazad-
den mcgbeszil6s6s bariti ijsszejdvctelelma b a n m J f . z i n r em i n d c n h " l d v e h a T a l anl l i -
radhatatlan eleme lctt a cs6szeldvi. Ezek tortek, majd a lea lcteddsevcl fbkozalosan
b e n d z o r \ / a g o l . b i nc l a v c s lr n n a k m a i ' italltak 1eaf6z6sre, 6s a rerzrs cgy id5 uldn a
ugyanolyan gazdagondiszilcltek, is sokszor nemzel egyik iellegzeless6g6v6 vilt.
ErdeLes ielensg, hogy Angli6ban az
sra\.iroznak az oldalukra a Kordnb6l verr
iddzetcket. A kdvskdszletcsdszEifeltiinoen embcreL egy r6szesznobizmusb6l nem iszik KAvE?oRKoL6K
tear. Perszeugyanez a ielens6gAmerikiban Es Ki.ViDARAL6K
kicsik, igy a hdzigazdak lobbszdr is fel tud A htititus elkrje.ltsoel hn
nak ajdnlani cgy riiabb cs6szeLiv6t Az ara- is 16teziL,csak fbrdiNa, merl olt az embcrek
Ljnbijzilfotfldjiii ts niretil
bol. a kcver fcleren i"zal . 'olr cukorrsl c\ tdbbs6ge kivdzik. Sajnos azonban a birek lrtNi? dt hnI6 !.e ent6k i s
ha valakit megkinilnak, nem illik visszauta- sohanem tudlak iSazrn j6 Liv6t f6znj, ppcn kd!,tiaftIiL jeLenteknet:.
sitani. 561,udvadassrgb6l a mdsodik csszt rigl', ahogy az amerikaiak nagy r6szesem lud A2 dttottr^ Itzhebtekh.z
is el kell fogadni, im harmadjdra m6r meg- j6 te6r k6sziteni.Angli:iban, rigy rtnik, a ki tL,uttt his,fedelesse9e
v6f6z6s valami tilokzatos eljdr6s marad, n!61$.n?ijthnhlk a kdai
mondhatjul(, ha nem krnnk liibbet bdbot,najtJ k'lzi hdtrds,
amely b6r egyszeriinekhangzik, szinte meg kd! i darnldkbdh dt iih i k
KAvEPoRKoLEs is DARALAS ! J l o . r r h r L a l l a nK J \ e p o r l on o r " k b o le ' . u tues,dnelrtkbcn @ iitijll
A II. vitigh6bodrel6rtD6l-Afrikibanigen itm6n-\,ekb61 sosem lehet val6di k6vt k6 hbi alut, es hisrtakbdh
olcs6n lchetetl k6\'6hoz jutni. A helyiekt5l szireni.

l-izr R\cas! LiviDrNo

243
A I ( O N Y I I A \ i I I , A G A
\ K O N Y H A V I L A G , \

SORFOZES
ngii6ban az 1520-as6vekig csak
koml6 n61ki.ilivildgos sort f6zlels
s csak ezut6n terjedt 6t a szigetor-
szdgrais a koml6 haszndlata,amit A Hi.zr soRF6zis
akkor egleseknagy c\apa'nil. larloltdl. as ESZKOZET
mdg VIII. Henrik is lontosnak tanottai hogy A k ur6lik a tualdta ke-
rendeletben liltsa meg a koml6 behozatalil. aeras,iteszobAnah.A ra-
nini edinnrel adagoljtih
De akaratanak nem ludolt rv6nyt szereznl, hozz,ia sziitutgesnennti
a ndp mir csak a koml6val f6zdlt sdrt sze- sisi !i&t. Az efordithdt'
rere. Jdmrgdmfozlem\orl komlu nelkul. e\ csafial leh.t leeryedhi
bizonyithatom, hogy izeLlenvalami. Akoml6 aJottdtukd a dizeihil.
(Humul s Wulus) egl' kisz6nov6ny, amely- A htsz sijft filAtfa hdAik-
ban td'1iik, aneuek n!flti
nek kesernydsizii, szririlott vir6gail Ieszik a s,it hotd'i.lughal zliidk Ie.
sorbc.A Lrj amugyi c.alinndk e\ a kender- A billent'oel lehettueedijn
nek is rokona. kfi a hania, host M utol-
s6.t tpis I?ileheset ercsz-
MALATAKESZiTES
A sdr legfontosabbnyersanyaganem a kom-
lo, hanemi .drarpa.A7 arpa nagv kcmenyi-
t6tartalmt gabonaf6le-Az energi:iban gaz-
dag kemenyir6 azonbannem old6dik vizben,
ez6rt a sor etesztdseel6lt legalibb egy r6sz6t
vizben oldhat6 cukorr:i kell lebontani. Ebb6l
a cdlbdl csir6ztatjdk az :irprit, aminek sorrin a
magban aktivizil6d6 enzimek malt6zz6 (cu-
R
M
F1$
kor) bontjnk le a mag tdpanyagtartalk6l,
a kem6nyit6t. A ks6bbiek sorin majd ezt a
cukrot erjesztik alkoholl:i az eleszt6gombdk.
ffiwW tts$
A malaldelo:illrtr.follamatjnat el.o Iepe.e
az arpa i/lalasd es melcgrte.e.hogl megin-
duljon a csir:izris.A csirdztatdsmintegy tiz
napig tart, ezut6n egy alulr6l melegitctt rcs-
t6lyon szetteritik a ma16t6t,szirilj:ik, aszal-
j6k, majd megdariljnk, megdrlik.
Manapsig a mal6tdt hatalmas lartdlyok-
b a n a l l r r j a ke l o .e . i k e p z o d om a l l o z n e v l i
cukrot kivonjdk a zagyb6l. A sdrgyrfiishoz
ezut6n mdr csak a mah6zt hasznelj6kfdl V-
lemdnyem sze nt ezzel az eljdr6ssalkev6sb6
le\z lamiro( a 'iir, minrha a lelie. Lefreler-
jesTrenel.. ahogy d/ a rigi mod\7er 'lerinl
ldrr6nt-
Egykor a kis vid6ki malmoL egyardnt fo8-
lalkozlrk gabonaorle.scles malatakerzttes-
sel, -darildssal. \valesi molnir szomszdom
mindezregyki. \ r/imalomban\ igc/le r l.or-
nykbeli 6rpatermeliik s26mira.

A SoR ERJESZTESE
A k6sz ma16t6b6legykor minden h6znril er-
je.zteLteksLrrt.C\Jkiogv a nrg\ sorfozdel'ec
a viktori6nus id6kben el6re kapott nonkon-
formista egyh6zak sz6vets6geel6rte, hogy
tilts6k be a hdzi sdrf6z6st.Am a jogszabdlv

245
A K O N Y H A V I L A G T \

ellenresokhclyr.itl,kiildndsen \\ralesnyuga- lisri sdri\'6k az els6 korly utiin meg tudjnk


ti vid6k6n lovdbb lblytattik a hagyomrnyos mondani, hogy a sdriiket 161$-fahord6b6l
hlzi sor l6z6sat. vag_r" rozsdamentesacdl hord6b6l csapoltik.
Ez v6giil is nem til bonr"oluhdolog.A ma Dc irt most nyomban le kell szogezni,hogy a
ldtit, lehi1 a csirjiztarotl ds meg6rdll irpit tdlgyhord6knak ragyogdan tisztinak kell
e p \ n i g \ - \ r b l ' r c r e k . ! i 7 e l o n r n r r e lh 0 7 7 d . icDniiik, mieliirt nlegtdltendk dket, kiilonben
is 65 "C-ra melcgitcit6k. Forr6bb nem lehe- ihalrrlan lcsz a bcnnijk tlirolt s6r. S hoerya
tett, merl tdnkrcmentek volna izok az enzl- so parben n'rigis a fimhord6kat rszesitik
mek, amelyeknck kijszonhet6ena lblyrdEk- el6nybcn, annak az a f6 oka, hogy a lmet
b6l egyrltalrn sor lesz.Ez a nem ppen meg- sokkal kdnnyebb tiszlin tartani, minr a ldt.
nyer5 szinii 6s rillagri masszaa sorcefreJame- A jd gazda is a fclesegeszdmairape$ze nem
Az ANGoLl]oRD6( lyet vagy I2 6rdn kelleti jlyen h6m6rskleten okozhat gondot a hord6k tisztin tartdsa. A
M6RETE tartani, majd leszr:irni6s a lblyadELot l'elfor- h . r z .i o l c z ( k u l a no l l a n r o k e l e l e n l i ' / t . r e .
Abril ha ih hdsant ralni. Forres k6zbcn l6gafiak bele egy musz- llnom ilal, mint az istcnek nektdrja.
,t64n hitJtl. niretbtn linkend6be csomagolr ke\'6s koml6t, hogy
hiEnlnek, ts nindes\ihnek
tujh neu ran. Tithratu egybenki is vehessik bel6ie. BRIT HAZI SoR
kdt sdllonbdnutjnh tues Nagyjib6l egy 6rdn dl foIrahik, itdntdttL Nagy-Bitannidban crijs mozgalom induh a
(t sa on = 1,s1L) egl misik iisrbe, is g,vo$an lehiitdtlEk. F'on- hagyomdnyosbdl sbr tdmogatdsira. Eppen
tos volt a gyorsasig,nehogt'tril soLvad lesz- id6bcn, rarrjdk a brit s6r kedvelili,mert a pasz-
t6gomba Lenilj6n a ldbe, mefi at16l Lelle- I J r \ i . / u l l ." g l u n r c g ] . 2 !r c z e r. . a l u m r n i u r
metlen lett volna az izc. Amint tehit lehiilt vagy :clhord6kb:n forgalomba hozotl rd
ol-vanhdm6rs6klel(rc, hoeJ az 6lesztdgom- meggyirtmlnyok rcljcscn jellegrclennd tet
brlk mir nem puszlulhattak el benne, hoz- t e k e z t a n c m . . i t a l t .T a l a n h . aI r r ( n i \ r e p r r .
zdadrik a kell6 mcnnyis6gii sordleszt6t.Az ; m " z g a l " m n a ks i f r r u l m r j d \ i * , , x . , 1 1 , r - n i
erjeszt6sndhriny napot vett igenybe. az igrzi s6r bccsiiletdt. 6s ral6n ijra megta-
nuljik az cmbcrck 6fidkelni a hagyomdnyos
A s0R TARoLASA angol sdr i261.
A hag,.!ominyossijrcrjeszt6is sdrlii1016ed- \ z i r c n . . c r c r b r i r ' / i g e r e k e nJ h J / i c r -
nyek, hord6k anyaga a rolgyfa, nem csoda I6zasililalom mdr a milt6, iijraeledhet a regi
h r r . h o g l e r s z o z a l " lo l d l i r l i r m J g s rf l n e - hagyomriny.Rcmalhct6cn a brit s6rfbgyasz
z c r .r m e l ) . . 7 e n nar t o l g l f ah o r d o .l e ' . s r l ' i . tul lrszoknal a fcmhordo' iprri .orrol. er -r.
azok, kiildnlegesenIinom aromdl kolcsdnbz- 6reznek a reljes maliitrib6l erjesztetr s6r te
nek a benniik riroft sdmek. A kilinomull iz- lnlmilharatlan iz6rc.

246
S O I T F O Z E S

SoRoSKUtAK
Eliszan d 18.s2aEatlis igen
h. dLehekar .11.]j.dta h nl
tnh dz.inbal .-dt!\)eztstbdl
hir2,rlL, ia6 sijtnsk! nh,
anE\n btl e$ibkiil \en
6ak : int hdnen dl,Ldbntt
^ i1ldh.) klQik ctuhLLi
!.ikto, fogl f.ttrlil es jeL
kszatesk finiiLlel, dz if
pendh .cltkujjhor i esz-
heddhillLntu).l leheteu

SoRFoRx,\L6(
AalUtibdr d fan aU borhaz
hatuiladt fiiszq e!Jotrdh
Vn d J:t's., /,e,'aira
ndh.A fonutik .{^ Esx.
adeks TDnLijn, Idbas

SoRi(ERO IDENYEK
A li ijt'Mat ee/kar j .'!
z. 1| sJb,nnjt hdntsikbdk,
ho^ikndn, rgln be2en sat
rtft edn!.kb.n $oLsil

Az e,li,LleI t'ontatdn n.tj-


haLntuzan tufoedt:iuh
.-.Luh. Az n hol"lihbdn
dt,drat6" 6 a,,slandbas
ba" ietn ,nlrii Dolt a ks
el?itdLebh, hijziilrk a 14
M er ahh. s) sd1lonos.-. h. ,\z iR -srL^ \RmI lf {tro
Ldc,.n danizson Ir,lhtiin
A K O N Y H A V I L A G A

S Z O L O B O R ,A L M A B O R
z6l6b6lid6tlen id6k 6ta sfil6g-
szerteksziteneLbort, de sokfel6 Nemcsaksz6ldb6llehel bort kesziteni.Szd-
az almaboris kedi'eltital. A bor6- mos m6s gyiimdlcsb6l,ktiztnk dfonyib6l,
szoLazt hasznfljik Li, hogymind bodzdb6l,s6tvirdgb6l6szdldsegb6l is eriesz-
a sz6l6, mind az alma hi6n 6lnek olyan teneknagyszerd borI. Igaz,ebbenaz esetben
6leszt6gomb6k,amelyek a gyiimtilcs levben a kipre\eltleheliloklal, adni forralrr izere:
lv6 cukrot kpesekalkoholl6 erjeszteni. leszt6tis. Vagymagdraz ileszt6t teszik az
eriesztend6lebe,vagyszdrazkenyerethasz-
SzdLdBoR n:ilnakerrea celrd.A fel\zrnenusTokenyer-
Eur6pa melegebb Eghajtalt orszdgaiban a darabokonis van elegend661esz16gomba.
sz6l6 cukortartalma elegend6ennagy ahhoz, Anglidbannagyhagyomenya van a paszter-
hog) bor ke'ziilhes.enbelole.A borl eszrte' n6kb6l 6s burgonyib6lerjesztettbornak,de
viszonylag egyszeriil6psekb6l6li, 6s a vg- regj re(ept.lerinr meg pirlpangboli, ke-
term6k, a bor, annyira finom, annyira gazdag 5Trlenel< bort. Ez urobbirgyomberrel, .il-
AZ ALMAL!
(IPRESELESI arom6jf ital, hogy igazdb6l az lenne a csoda, rom- snarancsheiial izesilik.
Az i;s*ez ao altuh juld ha nem foglalkozndnakvele.
szajrefie biialj.ik, is li 5/iirer urin elo.zijri\ ki lell .rjtolnr a .zo- Hrctoi i$.s sziir itiP.s^s
kan! l.ptnlehet, -saj tohdt " l o l e r e t .r m i t r e g e nl a b b a l r e g e z t ealt.a p o . o -
hipeflek bel6lak, awbe k6dban. A s261616,a musi kip.selEsekor
Let es) faherets ftish.
hellezneh. A frit.h bag
csrk arra kell rig5azni.hogy a magol ne zu-
egt- eag kttoszlapasdk. z6djanak sz6t, merl kellemetlen mell6kizt
A tuen.I6 aszlnponfore'j adhalnak a borltak. A mustol ezutdn lesz(-
szoli tj csn drc k kal I ft selih rik, hord6kba t6hik, is v6ri:ik, hogy a rer-
hiMdlnalit.Acsatarch m6szeres6leszt6gombrk hatds:ira megerjed-
fotsat6 dho. hoI sr|t,. t ds jen. Vdrdsbor k6szitdsekor a s2616hej6r az
faruddt hd\,ftiitkd]rA h
ctutgi dltudlit eg! kagr erieszt6sfolyam6n a mustban hagfirk, mig a
feh6rbor erjeszt6seel6It kiszft ik.

A sz6l6 TAPoSASA
A botkiszitdsekd l,ipise,

tatus^sal preselihhi a UL
A s2616cukortanalna a
szA6szeneh hij.in lia i1
!kt.I6gonbd.\ hat6.ia
erjeddhoholli| A tapos^
a szAiib bipr,llelllln.h
lecraeibbn'jdszete,ts ez
a haslotuin! wiie i al-
LteMgobb el6nte, hasJ)
a sztil6szenek ustan dsze
tuituk, dc d ftagok nen.

uglaris kellewtbn neL

248
S Z O T ( ' t s O F , , \ L , U A B ' I R

ALMABOR KESZiTESE
Anglia Sommerscr6s Delon tartomrn,vaban
mdg sz:imos eazdasdgbankiszitenek alma-
bort. Ennck elsii ldp6seaz alma osszcztzisa'
n , i g t :k o f i , . . r k ug f r n i r . f l ^ l l J b d n ' F -
"mir
geznek. A kddban egy szemcllenzijs16 von-
ratra nag)! kerek rdrdk6 jir korbe. Az ossze-
ztzotl almdt durla jutaszovcrbeburkoljik,
amol)an nagt' lepinyfbrm:ikar, ahog)' arra-
feld nevcziL,,,sairokat"formiiznak bel6le
Ezeket a sajtoLal egym6sraraLva lakereles
presbe hclyeziL, minden eg!cs saitot vekony
deszkalappal \.ilaszrva el cgymist6l. A l.i-
preel llmrlereg' lJJh"n lugi.l tel A ri-
tokat mdg eetrzcr ellen6rzik, hogv kell6
m6n6Lber kipr6scll6k-e bel6hik a 16L,is ha
ng] tal6ljdk, hogy nem, al*or mg egyszer
visszateszika pris ali- A nlir szinlc szaraz
marad6kol serlEsckkeletelik lel.
Az osszegliitt ilmal6l hdz nag,vslgir er-
j c \ , / t o r d | | " l ' oblr ( a g t \ o f J o k h Jr . ' i , d r l \ u ' -
zik.6s hagyjnk mcgerjedni.A sazddk egy
r e / e L- l r o l t d g t ! u k o r / i r u t o r . . r J h u . / / j
ami perszc ne szdpitsiik a dolgot - hamrsi-
rdsnak szdmil, de korunkban sainos egl're
kevesebbenszerctik az ercdetiJsziiraz alma-
bor1. ds ez6rl kdn-vtelenckdeskas aromir
kdlcsctnoznineki. Az erjedisben 16\'6almal6-
16l azl lartjiL, hogy a bennc l6v6 s.rvakkpe-
sek mindcnt elcmszleni, ahogl' mondjik,
ilyenkor a l6 hcs. Legendrk Leringcnel<ar-
16l, hogy egyes .tln1abork6szit6Lmarhaldb-
sziral vagl egyib hirst vehck bele, amj16l -
dllitjik er6sebb lesz a bor r\'lrsoktdl azl
hallani, hogy az erjedii almal6becsert paf
kiny !ag-y macska nyomtalanul eltiinik. ttl-
old6dik benne,s6t, ha maga a gazdaesrk a
hord6ba,bel6le is csak ruhdiinak gombJar
maradnal<.

ALMAPARLAI
Normandiiban is nag! hag]omrn)'a van az Az AL,vABoRKESziTis
ESZKAT,EI
almabork6szilisnek. Inncn szarmaziL a cal ltdl an. n 4' i 6 : hdt, l1o.t rk
vados nevii pirlat, amil a misodlagos 6'izzel d vird!6, a e.t.ben is d
felengcdett almatorkolyb6l el6illitott) alma latdrn.n6rzalrdnhar
borbdl kiszitenek- Dz a misodlagos haszno- dtjhrdl, hizdriltlu ribril Lti
sitis kifizet6dii ugyan, dc Anglia nvugatt tar- srillnek,,LiL LLd li n.hat
negrainddttihd. alnn l;
tomrnyaiban mdgsem v6gezhelik, mert eg) hnldlbn :d sd.-ds d ry acai,
buta tdrv6ny rillia. ImeriLa almatermel6 t: u ft.laIhezd finDcs iil*
r r d , k c i r . u , l m c l - o f( E ! r . z , n r k l e r , t l a ' a tuh dh.n !.2nch 3 h
"Llt
val jd rniniisigri almaprlinl<i kaszrll. Ilisutt
ldlagyaszl:issBlldminyirik az almaborli
ugyanis el6szdr a \.iz fagy meg, as csak utti
r i a , /x l . ^ h o l . . \ L e p T u d o i, er g . r( g ) \ / e r u c n
l . r d " b j ; 1 ,- .r z m a r a J r, " l r a J t l p e d r gm ' r
".r
szintc pilinka t6mn!sdgii- lrzt a m6dszcrt
lalin otlhon is ki lehel pr6bnlni.

24)
N K O N Y H A V I L I i G T \

G Y O G Y N O V E N Y E KE S FU S Z E R E K
z angol konyha sem voh mindig
olyjrn izetien 6s egyhangi, ninl
amilycn manapsig. r\ nahrn)',
TAK Rd-vaD6 igen driga tivol-keleli f(szcr
UVEGBURAA KERI'J]E\
Miniath nDqhdrdk sta
mellert j6cskin tcrmeszretleLs hasznrhak a
ndnt eg)ka1 ii.esbut dhhal f6z6shezegyib hazai frlszereket.Anglilban
oadLit d hattb.n a l1dLat m e g " uo l 5 a n c g z o tui l. n a l . t a n o t it, r . z c r c il .
dqgantakat is a hluc\ m . d e n n o p u . n , l .z r m . " t t a f ( J l l o r : m i n l
nt.Aq)rhet. A kb.2A cn1 az oregin6 \'agy az angeliLa (\'agl angyrlgyo
dIrl!, iijii, hdtan! dlokti
iiesbu] dk hutihDhJ).-A1el
kr), amelyeket a kiskerteLben szimos hc
net nlidoltdh d hibdi is l!en termesztetlck.

ERT6KES GY6GYNOV6NYEK
Egyes ndv6n)ckr6l mdr rdg6ta tudiuk, hogy
gy6gyit6 harrsuk van- A k6zpkori Anglla
ban ezt az 6kori gorogdktdl szirmaz6 rudrsr
szerzelesekadtdk to\.ribb.A helyieL biztak a
szerzelesektudrsdban, 6s hozzijuk fordul
rak, ha megbetcgcdtek,eg6szena kolostorok
j6 16s26nekmcgszfnesdig.
{ t o l o , r u r u km e l l e r,rl . o / e p l . o r b d n e m (
lyik nemesi udvarhiz Lertj6ben is tcrnesz
l e r r e i! t u g J n o l e n \ e l . errm . el\(l(t r h"r ur'
KERTI SZT]RSZAA{oK n6je gondozolt. Gondosan vrlogalta, szan
totta az egycs gy6glfiiveket, ds perlatokat, FRrss FiSzERNovENYEK
d liikl lEit6ir4 6 !!a"1 l c / e r e l r r. < . / r l c . l b e l . l u l. A L L i l o n b o lnoo A k6z6pkori Angliirban a szcganycbb csa
td Ianit 6.1r d h 6. nt1ILi tt r'6nl'ekb6l gy6gyit6 hatisf, illatosit6 as 6te1 tidok zsilyival, pelrezsclycmmclj adcskd
az iilietdkandlat 6 a soL
r / e \ r r o! r . z r r m e n ) e k eat l l r t o t te l u f l . H ] . i m6nnyel, kakukkfiivel, borsfiilel, mcnlirel
h:tzn kqiil pe.lis d ldldn
tdkndl. \:uh:iee s lJrh.ah, sdsm6dah,301.o.). 6s fbkhagym6valizesileltik lcggyakrabbana
gijlbik, bdt d:dnh hidlt .i l6fbgisnak sz:imit6 hrislcvcst vagy ragule
G Y U G Y -E s F U s z F R \ o v E N t\ K K E R T J I vest, illetve ezekb6l a lcrm6n-vekbdlksziter-
t:Lrtra(1\n A koloslorkcrtben a friszernovdnyckeles a ieL mdrusokat, ha hrlal siitdtlck. Hasonl6
ffi.: zdldsdgfiliket a konyha krjzelbcn,j6l meg- liiszereket haszn:iltak a rehetds csalidok
\-__-_:Frdlss4e"
kdzelithel6 hel!en. gondosankarbantartott. kon-r'hijin is, azonban ijk ink6bb az6rt \,i
H.!, i . f mJ! s.RILz.
szabrlyos, ndgl'sz6gletesigyiisokban nevel- laszrotrk azokar, mcrr a karakteres illart es
tk, mig a gy6gyndvnyeka kcrhck a 8].en- r z u f u . u , r . k l e l c l l c h c t e r tn r o m n i r n ' i r
g.lkr.rohozkozelehbitrrrlttrin dr'zletLel. gyakran ncm ippcn friss hirsok kellemetlen
1\z udvnrhizak kertjeibcn a gy6g1' ds fii- szagrt6s izil A 16.6s 17.szizadbar,anriLor
*1};@t szernovdnyekb5lelegrns as apr6ldLosanki- fj, ilhlos fuvck kerijltek fbrgalombi, eg)
doigozott mintak rajzol6dtak ki. Kiildndsen id6re di\'.rrba iLilr az relel< mertELtelen
k r u l r l t c l r o l t r k r . 1 " I t d b l . ,r k o r e . c i f - illatositrsa.
l e m i n r a l , . ' n I l h . e . l - . \ 7 . , z d d r .dl / 9 J . , n. A Kelet-Indiai Tdrsasligrven fellendiilt a
e l . p a n ,k c r r e hl e n h o n ) . 1 - l t . ' b b. .l e k e l r e g - l.er..l.,lelent d tdrol kelet. or\z.,goll,Jl.e.
k r \ u l , a r \ " n ) o . a hhbu r J k m i n r a kJal r, r l . . r o r -Eur6prbr cgzolikus ftszereL 6rkeztel! ame-
lak ki az alacsonysdv6nyekb6l.A minta Lor- lyek hamarosanszintereljesenkiszoritottik
vonalait majoranna, levcndr.rla6s kakukkhi a konyhdkb6l a r6eri,hazai fiiszerekel. Ha-
adta, a k6zbiils6 ternlclckrc pedig viregokat marosan szinte mindel meg lehelett visirol-
nllcrtek. M6g a legszcginycbb hiizaL kert)6- ni frissen vagy sziritva a f(szerboltokban.
bcn is termesztettekliivckct, amelyek tobb- Ezzcl cg,yiddben a kiskertekbdl lassankent
n \ i r ( r h r z i , \ . , , n n ll r J t c n . f u ' z e r n " r e n r e i kikoplak a koribban oly nag,vbecsbentartott
lolrak, de j6l megf6rrek n1cllettiiL az illalos gy6gy 6s fliszernor,6nyek,6s napjainkban
6s g-v6gyharisliliivek is. Az 6des illatf no- miir csak:1 legeldugortibbtanyrLon lehel
renyeker,megszarilva,szoba vagy szel<rny- felfcdczni egy-e!c' aigynst.ahol m6g mindig
illatosit6 zsiLocsklkba heszndltaiLlel. lcrmcsztenekvalamennyit bel6liik.

250
G Y O G Y N O V E N Y E K6 S F d S Z E R E K

A FtSZEREK
EL6KESZiTESE
Es TARoLASA
A legtiibbItls2ettletze.l siih
tt'jk hesszditoltih, A ap
r6tu na6aba ,nobtth
knInnli Ie Ekeszes ttirolrik
ban.A le{,igebbititwi) ni-
1016h , Jidkosszekftnlhez
h^akliIon, dneltvh nik
den egesrt'ikja n^ is n,^
J^zat reieu. Eneletl
tqsze l;kztek lalos, lltl
alahi, ls beliil ebdL^ab
lapokhal tan a. i hktLJehrc
aszto fiiszeab'idaEdoba
zok 8, anebek knzets6,
hb alatui rehesziben jel-
lewden szerecsendi4l laF
touak. Az egmdva td
hlozhafi Jlkze6 tdtuLi
dobozohhelrtdhafthnsd
suk niatt szirtit ndfsza
6eb laltah. Ha a h,tui-
aszoqnahj tzenz ooll
sziiks'ige,eg]-MI cnleIryir
kiaena turolnbtjl,noxdr
bdnlinatura tdfte, oas]
tt eci dlisfi szedar oboLi, at

we
W

251
A KO\YIIA VII-r\Gr\

AllarranrA s, -TENyB
szrfr,s
yermekkoromb:n hallottam azt a kor tartott a csaldd,ha voh a kijzelben palak,
mondist ir parasztokt6l, hogy ,,a libit pediB akLor, ha gyepesleriilct is lafio
diszn(' olyan b6rld, aki mindig li- zolt a lelekhez. Ahol a hiziillarok kozul
zet a szillAs6rt".A diszn6az le- lcgaldbb nhiinyat larlottak, oIt szinlc soha
16vellizcti meg a szi116srr. scm visdrohak 6lelmiszert.
Olr'en i\.vel eze161t mig furcsdlltiL, ha va-
lamelyik ranydn nem larlotI a gazdalegalibb HAZIALLAToK
egy-k6l scfidst. A disznd6l.rk kdnnyen fehs- Tobb helyen hizinyular is larloltak a csald
merhet6, masszii' lgla- vag)' k66pitmnyek dok, azonban nem kizdr6lag a htis66rr,
voltak, mcrt k6audott, hogl czek az iillatok hancm vadiszgordnyek betanit:isihoz. A
mondhatni ilvezenel teszik tonkre 6s rombol- hrzinyulak ellitisa hagyominyosan a gycrc
j6k le az dljaikat. Ha sikernl bedugniuk az kek fcladala volt, akik az iskolib6l hazafcld
orrukat egy kis falreped6sbc,rovid id6n be- menel az irokparton 16ptek nekik fiivcl,
liil csak rcmok maradnak r kutrica helyn,es l6her6t s persze soL mis gyomnovinyr. A
miel6lr aszbe kaphatna a gazda, a diszn6k n)'ulak eleit6s6rebelanilolt vad6szgijrinyek
mer kedviikre csalangolnaka baromliudvar- kel k6s6bb iiregi nynlra vadrsztak a fiata1
HtsKAi!1P6 ban. Abezdrtsdgotsosemkedvcltdk a diszn6k, leginvek. Eiielente menrek ki a g6rdnyckkel
uatbil k; t.iih hnshdtufiL- vedriszni, 6s lobbn"vire sikeriilt is egy kI
rbl lisdtrd liistdkilr eab
ezrt napkiizben lobbnyire kiengedt6L 6kel
nilodhi\okatdszdbd.l az 61b61,hogy ell<eriiljk a pusziitist. Persze nyulat fogniuk az ilyen vadlszatokon. A
tartasukra a tiil nagy 16r scm el6nyds, merl nyrjlpdrk6lt az eg6sz csalidnak kiilonieges
ha sokal furkiroznak, lassabbanhiznak- fogdsrak szimitolt - kiildn6scn, ha jutott be-
le alkalomadtin egy lds szalonna is. A nyu-
CSALADI GAZDASAG lakar 6s a vadiszgctr6nyckct jellemz6en a
Amelyik csaliid Evenlc meghizlalt egy-kit kefi \'g6ben,eg,v-egyr6gi, nag)'obb m6retij
diszn6t 6s rdadisul tartott mg egy lehenct l d d r b J nI r f r o U o l ...r m c l y r ce s a ke g l a j t o e r
is, abban a hizban sosem ismefiek az 6hc- cgy szell626nyilist vigtak, a nyil6sokat pedig
z6st, mcfi az 6llatoL b6s6gcsenell:iltik 61e1- d16th6l6val1edlkbe.
miszerrel a csalddot.A serlisek szinte min- oren 6r,rel ezel6tt a galambtarrrs vala
den hdztartisi elelmiszcr hullad6Lot meget- mirt sokLal n6pszerribbvolr, minl manap'
tek, an'it manaps6g szigonj el6irisok szc- s6g. 1169 a kisebb \,6rosokban is tartottal<
rinl szem6lteleprekell szdllittatni, nem is krs galambokat a h:izak padldsdn.A postagalam-
k6lrsiggel. A sert6s-6s reh6ntrigya kir.6l6an bokat h61v69enk6nrengedr6kttjukra, l,ibuL-
hasznosithatdvoit a vctemenyeskertben, ehol ra kdtdtt rizenerekkel,ami vlemdnyem sze-
a konyhakerti ndv6nyck melle.t takarmrny rinl az uzenelkiild6s egyik legromantiku-
/,ilJ.cgekel r\ termL./le.lek. e\ P7,'il rra sabb fbrmija volt. Frlun szinte minden csa-
g-v:izrdka sziint6fdldcket is, rermkenycbb6 ldd tartott galambokal A galambtenyeszt6s
r6vc igy a talajl. Minden napra jutoll frlss c6lja sokszornem is az cgydbkenl igen izleles
rehintej,vaj, sail 6sir6, valaminl protcinben galambhris,hancm a galambok ldtvinya volt.
6s isvdnyi anyagokban gazdag sav6 a disz Abban az id6bcn a nemes galamboL legkii-
n6knak. ldnlegesebbp6ld6nyai is megtalflhat6k vol-
A legtobb csalidnak ezenkivul n6hrn)' iu taL az egyes fslvakbanr a tyrikgalambok, a
cal csirkdje is vo1t, ame)yek szemestakar l.eringo bukog..rlambok. r pd\cgrlrmbol e
mrinyon 6s a baromfiudvarban mindig fcl t o b h m l . o r . r 4 ( \B a l a m b l d j rtae p \ i ' e l o i r i
lelhct6 rovarokon altek. A ttriLok ncmcsak szivesenteny6szlcltik a gazdik.
brromflhrist jelentenek a csalednak egesz A hrszonrllalokon kiviil a lan,vel<on,thl-
(\ben, hrnem roja'r i". h.r megielrlutn tcr- vakban kivatcl n6lkrjl minden por16n volt
rortdk 6ket. A rytkok mellett gycrmekko- egy-k6t macska 6s term6szetesenhiz6rz5 eb
romban a kecskdk is glaLori hrzirllatnak is. N6h6ny kutydt a gazd{ja ugyan kennelbe
szdmirottak a falunkban. Sz6mos hiz el6 zirva vagy ldncra k6tve tartotl, az ebek tdbb-
kordtieL Li kecskarlegelni, de tijbbnyire csak s6ge azonban enndl j6val szerencssebb
azok a csal6dok tartottak kecsk6t, ahol nem helyzerbenvoft a hizaknil. Szinte csal5dtag-
\.oh elegendii 1egcl6 egy tehn szimdra. A nak szimitolr egr-j6 hdzdrz6,tere16-\.agy va-
ke.'ker etpen (z(rt a \,,egan\embcr lrhene- diszkulya, is a kemen-vt6li fagyok el6l n6hr-
nek is hivt6k egy iddben. K-acs6katcsak ak- nyulet mig a hdzba is beengedtk.

252
. T ! N Y E S Z T T S

EI$LETES oL
SsnrEs6lar A dszniildk tetejin elah-
rd| aldhitoudkhi a,e,ft|sd
kdzepko.bana d'szn6katI szabadig tlafi *inkt a tJilhDknaLLAz
urlofiik, as x kondis ligyrizon rdjuk Csil< efnlet aljtibdn d diszibk
a 18. szdzadb.nkezdtk zirL lernLelcn.fdrmo' Inlhii so'oka.tuk,nis Jnrl
kon lenydsztenia diszn6kat.Ennek crcdnren)e_ llnhokdl larto[ak. A bd-
kanr ! serisegaszkiillcmc is negldhozoll A rcnfralhoz htriih iil lil t:itt
.de/ lit.in lthttcltlelfutni
r . n ) ( v ' e n . l . r J r l' / , . . | . i u n l l ' o / d n h ( o e1 '
durv! szdrii, !l}d termasrerndiszn6lG6l kezel
helij, szelid, 6s rdlid, riLk! sz6rzelii,csaknem
csupasz:ilhlok lelt.K .tmeLycksajtos e-q,Ybcn
irz6kenycbbeldltak r hideg.eas. huzalri, ezarl
6lakat aptuelleknckik.
Az eLsddiszna6laklegteljebbI m mrsas,mcg-
lehel,isenslenge apih;nyek loltak, szell6z6nyi-
hssal vagv Lis abL.kkal elhfta. A knfti.a cl6Ll
kis kifut6L hagytakr dis2n6knak.sezt a lcrille_
rer magis ds vaskosk6ta1h1crijsileil6k meg. A
kifnt6 bels6oldalrnil ,i116 !6ly!hoz csakesv nvi-
list vrgrak a falon, amelycnil !!dL!irb! lehelert .W'ALESI DIszNooL
Lz a ldjalsasosJa,n.ijit al
Naneiyik 6l ktszinlesvoh Alul a djszn6k d! e*kinat. isLuj'ihazha-
kapltrk hellcl.liliil pedig a ryijkoh Az cmeletre {nliba, dzanbdnteljes
az 6pijlelenkivLrlr(i],egyoldlls6lpcsijnieheteti
feliuini. Valesben kulola alakn k6kufticekat A kilrt'j Mfaldho. h^an
dpiierteki gazdlk a diszn6knak,!nel,! rclicscn liidn ez a ,lonbotu t.terii
ehdrt minden mis cur6pai 6lforndlal A seF i?iilet is,furcsdiamtud
r6shizlaldike!nlcr6n beliil rdbb rszreoszLollik
a t.rc! ig! a diszn6kat cl leheleti knlijnilni narzia szthetet{ tall
egymis16l,de az ele!6lilyir a liilk6k cl6ll, is
a higLrigyaelvczetdsre kialNkitort,fedetL
csatorDNmalycdas .} talak mcllefi,
az tprilel reljcs hossziban
vagisfurort.

EcYSzERiJ DIszNodL
Fdlahel!.n a d mbdldk altuLtibdn
atletlen aLd.:ant heltitl'lb'iL dLhall,
MLel! azbt avs aag Nolt dhhoz, h.PJ
e$ kit:Ltt!' hanJtttuscn elfirjen b.nne
A kifllihaz .eab att6neletLa, 6lfalitbd
u!! d terejb. tz.lldzdnlil^t is adetnh A kiJtti
aLdt.ibanna$t.bbaoh dz til tntnleftnal,ts a fdld
jiadl elle\AlLibbantasbil, kibdLifinl A lalan
h.tr.ztul a hifub hehliol.ldldrnl mlj N.ibt ituinvn'
ba .s; tttIonJil^t haet 4z ,ih.s dtznahIcl
"^tigtuh,
nedanlik E onbe . aki d takdtutilu'thBta i&ih

253
K O N Y H A V T L A G i \

HazrAllaror
A r c . r b . ' nn e F , / e . . d u l - l d i , 1 n \ "i , m b .
l1,cr . n , r e , L . t - - n L l , , . . lr-u . l n r r r r d r o r J .
a i6szdgaik,rr.r\ ryLikokeserilen pdldilul a rollazaL
szinc n6ha fontosabb!oh, mirl hos-!mennyi lojarsL
rojnak nrpoma, lagy mcnn)i paprikisr lchcLbel6-
liik kesziteni.'\z lpi rrnerf japdn rynk pdldiul
neglehet6scDnipszr! hjlinak sz:imitotl. Nime-
':,1 KEcsKiK
t . l d r n . . l ' . n / , n . \ o l r .m i n r' s \ t i . . l '
ki', ezart igcn Dagt becsbc!raftorlik. A rangjukdrr A k Jijldteti.l.t kl Endel-
lez'i g8tltik stdbnn 6aL
knzdd kaL<asolviadalapedig a m.ga nenrbenle
c iNl4n.1n kijLirlaL hi
n)riBdz6Ulviny lolL
.\..|.(l , r l \ I i . h . ' n . ' h i J m i n \ . 'r a S i
falilkaL lie,lrellk lceink:ibb, Dini rmil)en !
( d d l . b . r l , i l l c r \ ( c T . r \ .r l a
\\. .\f.1.-\
az igcn szernrelal6 GlouccslerOld Slors volt. A 8az
dik robbnyiren'olchetesszop6tnalacokailiisdrol
.-l l-,r.n l . I m t (r mrnJ" ./e ne",n. s.zd.'.rs
brn rlrloliak Lismlhcok ellerlsdre,mert a cil titbb'
o t . . . , . " . \ . 1 , . ( .l r .\ ' r l \ ' n . . r r ' . .c . h a r L u -
Dl}pnrin l.zdtik el rirpalis^rel es f6tt burgonyrivsl
egyrerekinlalyesebb mireifre hizlal , maid hrroDr SERTbsEK
h6nap hizlalis urrn le!i8lik. A sonkiit ;s r szalon- .7 htltbbbra.danilbun lar
niir ftistdiasrelurl6siiondk, dc diszn6\,ngiskora Ioxdkes kft hir6t.dri.
. \ ' " d o . . ( , r , 4 - . I n . E m . ' sI n a k r t ' r e l : e ' lrek t ktrlhdi hulla,lihkal
mcnnyisager. il$ rszalillctL szaLoszuniaszomsze tt.u.k, najd 6h.Iijthn
dok kOzal! e|iknek i8-vhilihik mega segimaeiikct.

PULYKAK

is Mt is brlorlesesdlkd
lonu LarrtgaltuL;bbb-
n!tu a hdrti&Jnli nnn.pi

TYtKoK LIBAK
isinttele,jdszi
A 4-nhak A bbnkdtntluhnlr) klhiz
,lok:hltis takamin!tu ir IdhAh,hbn d se,tiseh.t,
hDis h.b)N un enhit- nai.l his turth. E,rik.s,
snh,enncl ellenit. nail ?rhd tollait !.dis !,rndk,
nen uindh,.!J'$s tujat parldnoh tauisi'. h6z

251
A K O N Y H A V I L A G A

MEHESZET
laikusoknaka m6h6szekmindig
is kuldnlegesenbitor emberek_
nek tintek. M6r a regi id6kbenis
igy volt ez,6s amikor a falu vala- A FrisTolo
melyik h6zrnak a teteje alatt mehrajl fedez Ha a nihtsz tu lj d dhalId
li5gdlni d fttheket, Ndsr
rek fel, nyomban a m6h6sz6rt kiildtek A
a UpcI dhdra hirenni a
m6hszt6lelv:irt6k, hogy bdrmikor a t6bbiek leptlrbdL, fristijt ftjt bele.
segits6gdresiessen,ha sziiks6gvoh ri, mert At enal elktib{tottn'ihek
m a . n e m l u d o l l Jd e n e m i . m e r Lb a r m i t i . sohhdl ke! 4sbI t i.\elh.dtek
kezdeni egf mdhrajjal. A m6hsz igen nagy agfesaoa4, estuetuftagoh
tiszteletbenillt, hiszen 6 k6pesvolt nyugod- A fibtair;t taldtuilteh L6
tan is szakszer(cn dolgozni a ldtsz6lag leg- lah tg6 t zeldan',asealtol-
vadabb mehrai k6zep6n is, ami egy6birrnl, finah nes, anelt ink.ibb
valljuk be, igencsak vesz6lyesmunka volt
Gyermekknl magam is tanultam mdh6sz
kedni Del-Afrikdban egy farmon, 6s j6l em-
l e k s z e ma,m i L o ra z e 8 y i kt a r . a m a t r l i c ' k d n
vitldk eI, merl eszmlet6tveszlettea temadd
m6hek szririsait6l.

A MEHESZrITIi{
A mhdszeldezszinte mindcn nydron beko
pogtatnak a k6mydkr6l, 6s adt tekintettel
k6rik a segitsdguket,ha a szomsz6doskertek
n ehrirIunik lel. Hogymil
\ a l a m e l l i k e b em
teszilyenkor a m6h6sz?Felkapia az e1s6keze
iigybe es6 iires mehkast vagy akdr egy kar
tondobozt, 6s k6veti a r6mdlt szomszEdota
m6hraihoz.Afutball-labdam6retii raj rltalr-
ban egy-egyfa6gon csiing vagy akdriil kava-
rog. A \/omszedrelleg toluk. mrg a mehe'l
csdppet sem, mivel j61 tudja, hogy az ij ott
honr keres6mdhek el6z6legj6l teleeszikma-
gukat mezzel.es igy .zinte bizto'ra rehcti.
hogy ezek a i6llakott m6hek nem fogj6k ban-
tani. Felmaszik h6t a fdra, a raj ali tarlia a
kosaral, 6s hat6rozolt mozdulattal riz egyet
az 6gon, amelyen a m6hek dsszegyiiltek.A
mehtdmegbelehuppand ko'crbi. (r a me-
h6sz orommel megy haza ^z tj m6hraji^1.

MEHKASKEsziTEsE
1851 el6t1 a mdheket szalmdb6lvagy s:isb6l, LasoK Es K,{?rARAK
kikdb6l font kasokban tartottdk, amelycket A nlh.ket estkot kosdna
\zinte harmel)ik gaTdakepe' r'olt onmagai' enuk.ztetd kBokban tar
to itk, dnebet zs,ibldlzak
elkdsziteni.Minddssze egy kevesbfza vagy nal fedkh 1., hos a[djik a
rozsszalmdraiszederind6ra,liba- vagy puly_ k6t * esittl. Kisaibbtuis
kacsontra,valamint olyan marhaszarvlavolt Mgr apdgcdiitt is botitot-
szijksge,amelynek a csicsit el6zelesenle- takahMd.Anihkatftr
vdgt6k. Egy szalmacs6vit keresztiildugtak a kibtbiil es)Jdhtldr@hd-
lanliI, MelJ,bena lipeh
s z a r v o nr L \ u \ \ r r a n l a b a . m r l d a c t e v e hicnelhetiik rer.hensotu
szaNb6l kidll6 v6g6t szede nddval szorosan hoznaheg/nd\ tue en a
dsszekdtdtt6k.A szarv szilesebbik v6gin a tdbbris.rc asztattka,tdran
szalmaszelakatezutin - a liba- vagy pulyka- belm

255
A K O N Y H A V I L A G A

MEzTERcET6
A ndhli6zt6l neghztitolt
lbehet a niztretgetibe he
lrezllk, anelltel a ldfbl hi
t hetun.entiftsAhi @^z-
ta tutzet anllknl, hog d
lap nessitiih .oLha.A b.l-
s6,fotEdthatj l6n haeI et
el1szd @ esih, najd a
ndsik ir.tryba tekertah,as
dhihot hinnih a W, o nt-
zeI dz edikt aljlituUtd csa-
A MEHV]ASZ
Pon ker^ztiil csurgduda
ELIAVOLiT,{5A nahisz Fsebbiiresehbe
A hrsbtt kiefteh lipekfe
lnIett n| hai6 z baitotta,
aneller el kelbx titolitani
dhhoz,host a nahis. haz-
aijBson a nizhez. E,t d
niioeletet d legkiikhrebben
Msnettsiten ieneiji his

csontot mintegy ors6k6nt haszn'lva - er6sen ziidik, aki 1851-ben 6pitetteaz e1s6optimrlis
dsszesodort6k,ezzel viszonylag er6s kijtelet, kerettdvols6gi mihkapt6rt, amelyben ki-
szalmafbnatotkaptak. Az igy elk6sziilt fona- cmelhet6keretekethlyeztekegymrsmell.
I{EHcsirEs REUMA A keretekakkor voltak optim6listivols6gra
ELLEN
tokb61keszilett6k azutin a kasokat.
Es)harnst !il;k, ho!!) a A kart elloglalomehel, dszrdnuks,/erinl egymdsr6l, ha az egym6smell helyezettke-
ftMds fAiJaltudhtu slds) dpitettdk meg a l6peket az ilyen kasok bclse- rerekmindl,eroldaldnmegep,rherrek a me-
bt jeleat a nih.siqts, ez,tn iben.A kirdlyn6 minden egles l6psejtbeegy hcka har.zogleri viasz"ejrekbdl alldleper.es
szdn6 ^etbek cs{trettek pet6t rakottj 6m az Lij nemzedik miir nem mig dppenannyi hely maradt a k6t l6p kij-
neg baesehanihekhel a
A nlhel his mindig tudott kifejl6dni, mert a m6h6sz a ziitt, hogya mdhekszabadonmozoghatlaka
iijd testftszen.
iiDesheneetbe 4irlih, E mdz kinyersekor elpusztitona a k61tsLA seitekfeliilet6n,dm a kirdlyn6 m6r nem fdrt
injekcinsLiihttusattiiij.i meherzJ lepekheTcsak ugj furhetetrho,/,/a. bea lepekkoze.Ez dzerrvoltfonlo\.merI rgl,
hozhutonb szdr6 karane ha fiisttel a r6gi kasbdl egy mdsikba k6ny nem ludott petit rakni a ldpsejtekbe,6s aml-
sat d henEeldljtihoz szoti- szefitette a mheket.Ezutdn kifejlettc a kas kor a meheszkivette a l6pet, hogy a m6zet
tundh"ftdjdkinJitaudk
d henceraliit, asa uah-
b6l a l6peLet, a lirv6kkal s a mtzzel egyiitt, kinyeriebeldle,nem pusztultel a fiasitds.
fuUdnkbelenilt.dl dpd maid az egszmasszdtkipr6selte 6s lesz(rIe. Svdjcbanett6lvaiamennyireeltdr6szerke
A t6pldldt<ukt6l 6s ut6daikt6l megfosztotl zelu mehkrpr;rralrdldlkozlam. Alapveroen
mehekgl akrin elpu.zrullak ettol d modr,/er egy szokvinyos faldda volt, amelyben
tol, am tidcken meg joval na Langstroth-fdle m6dszerelhelyeztdkel a ke'
"l,l."nban
g l o b l - \ / r m b a n r r r r o t r a km e h c f e r e. \ d r i a \ i reteket,dm a kaptdroldalira is vdgtaknyild-
m e n n !i . e g un e L r d r r d r r a l a e lkl r r e n d e l k e l i * sokat, ahol kibe i6fihattak a m6hek,s a
re a m6h6szked6shez.Tiibb ezer kas m6her kaptdr tetejelevehet6volt. A levehet6fed6-
termeh6k a m6zt, igy m6hb61 6s mdzb6l ls Ilppal aiit dolgit konn)rlettemeg d mi-
volt 6pp elg. he.l. merl igy olkal keve.belavartaa me-
heket,ha ellenddzniakafia a kaptdr 6llapo-
MEHK{PTARAK tdt. Ez a praktikusmegolddsnyombanmeg-
\ modern mehkaptaral.z(rkezcldnekmeg logotr.hiszena mehe5rnek er a meheknek i"
alkotisa az amerikai Langstroth nevhezfii- a javdravilt.

256
ozAs
TBIFELDoLG

hagyominyos gazdasdgokban a f6r6akdltaldban


a fdldekcndoigoztak,mig a lejdsmindig az asszonyol
leladatavolt.A kit'ejtteib6la gazdasszony teiszinl
6svajat keszirett,az esetleglennmarad6f'eleslegbiil
pedig sajtot.A h::izilagelkiszitett termdkekb6lgyakran
m6ga piacrais iutott.igy azt6n,ha egycsalfdnakvolt tehene,
mindig jutott az asztalra b6s6ges 6segdszsges tipldl6k.
Nem csoda,hogy a ,,Cottageliconomy" (,,A gazddsdg
okon6midja")cim( nagyszenik0nyvdbenCobbettis
a teh6ntartdsmellett 6rvel.A kdn).vszerintegytehdn
eltartdsdhozelegend6egykb. 4 ha teriiletii legel6,
feltdve,hogy a gazdaemcllett haszndlhaliaa kdzds
foldek egyrdszit is. Cobbettrigy vdlle,nem is nag]'on
sziiksdges, hogy bdrmi miist termesszenek a kertben,
hiszenp6lddul az almafiik csakarra j6k,
hogy gazdagyerekeifolyton hasfiijdstkapjanak".
"a
Bdr Cobbertszerinta teh6ntartdsamiatt intenzivebb
l'dldmiiveldsrevan sziiksdg,mindez azonbaneltiirpdl
a vdrhat6el6nydkmellett.Ez ut6bbi fllitris:ival magamis
tcjk6letesenegyetertek.
T E J F E L D O L G O Z A S

TEJ ESTEJFELDOLGOZAS
A FEJES zercncssnekmondhatom magam, rol6kkal. A gazddk minden dldott reggel teli
A teheneht I ta sz'izaAokon hiszen gyermekkoromat egy ha- kann:ikkal megrakott lovaskocsikkal i'onul-
talmas vid6ki hdzban tdltdtlem tak a vastldllom6sra, hogy el6rtdk a vonatot.
A fejfltht es bicsi,hti- Emialt a teheneketm6r reggel 4-5 6ra kdriil
Essexeszakir6szdn.Ket teheniink
roftliibt zstinolroh iilL
A h,iranldbt sztk el6n!e, volr, ds tehendsztis alkalmaztunk. meg kclle( fejni. Mivel a pasztdrizdci6t ak-
hos attt$ seh batukfel, koriban mdg nem ismerlk, a fogyasztdsra
anit$ a fej 'inJ eliiqdat TEJEL6 TEHENEK TARTASA sz6nI tejnek tdkdletesenfiissnek kellett len-
[ej'ts bzben. A tejelltlbdt Az L vildghdborn e161ra tehentafidsvid6ken nic. t/err a feje"hezhr'znalt e.zkozdket.le-
hi sziih tuj ti,n a g| njrij n i k. riliz6lt6k, a tejet pedig nyomban lehiitdttdk,
dllalinosan elterjedt volt, Eur6pdban csak-
A kizi fejls a lejde,tpMs
jeknise ut,ia letu ttnt el, rigy, mint Eszak-Amerikdban.A v6roslakdk- hogy megakaddl)'ozz^ka mikrobdk elszapo-
h6zena gtpehnesleheti;- nak viszonl be kelletl irniiik a vdrosi teigaz- rodAsrt.
dasigokb6l sz6rmaz6 lejjel. Ezekben a gaz-
da.agol.hina .ok io.zagotege.znap bezarva A TEJ UTJA
rafiottik. Az illalokat a videkrdl besz6llilotI 1934-benegy vegyesgazdasagbandolgoztam
sz6lastakarmiinnyal6s abraLLal etett6k. Az Cotswold Hillsben. Minden reggel dtkor kel-
6llom6ny folyamatosan cserdl6ddtt:amini a temj megfeitem a teheneket, leh(t6ttem a
tejhozam jelent6scncsdkkenni kezdett a lak' tejet, majd tiszta teieskann6kba tdhdttem.
tici6s id6szak v6g6n, az illatot azonnal el' Reggeli ut6n a gazda a tejet a kiizeli \'6rosba,
c d l J l r m e \ z d r o . n a k\ a. $ ! i \ . z a l u l d t e k! i Northleach-be szallitotta. Amikor azonbar
dl<re.Ez az intenziv tejlermelsi m6dszer elutazott, ez a feladat is rdm hiirult. Szdmos
val6szin eg nagyban el6segitetlea tuberku- vev6nk volt; ajtajaik e16lt egy-egykis kanna
l62is e1terjed6s6t. a l l r .\ 4 i n d e ni j r o e l o r rm e g d l l i r o r l aamp d n i t .
Gyermekkorombanez a rendszermdr kez- 6s k6t vagy h:irom pint tejet mertem a kan-
dett kimenni a divatb6l.Helyelte megjelentek n6iukba. Emelletl mivel gazd6m tartotta
a tejesvonato\ aminek kdvetkezt6benminden mrgar a bibliai urasrrd..,/ellemdhez min-
vasirtrllomdson talrlkozhanunk nagy teit6- denhol adtam mig egy ke\'6sraaddstis.

A FEJrisEEzHASZNALT
ESZKoZoK
A xherckldbdt,hog]ne
tuttjatuahtultdoni, feji s
hiizbeag dban ftegkaitijt
tk. Ha a fejis d Mz6"
tijrtift, a tejet hdikawtt-
bar sza houAkh@@. A
eedastigahbewld Iejjel
tuli sai'irokal pdtos'bal
szd itaxdk ehheznlnjtux
secilliceta fAbdl htsznll
t jhordl iga. Az igd til4L
hdldl.in aikahdsilr sze
ft LthMp'jhrd akBztax,jk
d sdjt,irokat;a sajt,irok
fulit sz.tlhth kn,benfasni
kell.ll, nehos kitac\anjok
d Ej. A tejfeLloleoz'iba
d,aed lejetJa hittdtehtube
dntdttik, najd a hiitas
utdafakerehc helte.eu
slbtn d^ztb Ck.EtuIdn
tug!tutreIii, sakizatd gM
dasdsneobel felb atazott
btidastejeskaandkb@ tilt1l-
tih; wslon is knznbn
tg aftitutezekben szdLlftal
tik d rejer..t tejesetuber
feh,htlasb1| Msztih ne
ftkanillal netu a tejet a
h.tziasaory ok k anc!.jibd

258
T E J E S T E J F E L D O L G O Z A S

ff

ffi
/m
=:
TqrEslsER varr-ndKNN,\JA

N^cY,ltur i, tscYlurn rEjEsNA

259
'r'EJFnLDOI-(i0zAS

A rpJpl6 MARHA
'l''I eJlJdJc
I\T tnr I llaue8'nm(.\/.r,,
1\ t'"nr,',.rt, .r'o .eu z,r'a r'rhat: tacr
rejclij marhlka!. Ha. tchenetlizrir6laga tciai ral
r o ' r . , r1' .l , o rr " . w r n r l ( s . l ' . I i , ' d r ' ' e b l " '
mazolt,ahov:iellsel6n.lmikor ehpadt a lcle.lrssza
ktldlk. Il) enkor a L<ecske vctle dMeicl6 tehanszc
reper. r\ \ikloriiinus korban i$ rartotlrik, ho8) r
kecskcrcja kisgyermekeklcsegdszs6gcsebb itala, es
n sy lihek, loey tren lericszri r lubcrkul6zisl r\ Jr-
sey tehan m6.s manapsdc is a lesatk.inrsabb fril:i-
. rul. .h(n", ..lj.ri \ '/r\'
e \ / \ l r d r d , x ' - n l e . / r , . \l n n n \ u . r .! , 1 n i n d e -

N.rnrpsis mdr ritkin fejnek a mezijn' rascbi'en


azonban,knLijnijsennliron, a fejijldnvok gv.ltrar
fogdk a fcj6zsimol)t, at felkcrekedrek,hosv LinI.
nez6n, a rdrdi-qi.6 fiibn fcjjak mes a i:inbor rehe-
neket.Feji! utdn.rdllukona leihoda iga lrncain16-
s6, habosrej'el tcli tairdroklrl elindultak \'lsszalcli
d gazdrsigba,n i(dzbenmcsPr6hdLl.k(vul6szitrdles
nem ril n!s] mesgy6z6dassel) messzdloi a ldszrof-
fiirkel6l, akika kitl16szcrinr irdis iglekezrckijkel

3Rn.r\NlD.\r Ho, iDr rRIz

A .7dse! 6 GuernsJ teh*


nek tejeli nuhAk. ilzar
hebiihnn,a Csa-
"taabi
ta n a^ zir etcle n kizlr.j Lds
c klI .tuid Iat t6dl .ksa
dilrenk. .4 hisudetiL
'=ihdrlajtuk tanlEa kijn'
hji:i, is in,lli 6 kiritlb
ntu6s;ti,.stus tetetud

260
T E J T ] E L D O I - ( i O Z \ S

TEJSZINKESZITES
ml6Lszcm, g!ermckkoromban
Essexbcna szolgil6k .t frissen fejt
tejet lapos, szles,fehir porcelin-
riilakba6nlorl6k,majd a rilaLat a
leglek cllcn musztinral taLarl:ikle Egl'6j-
szaka ulatr a lejszin a tej felszin6re emel-
Ledelt.Kisliirl<nl pc$ze ritkin rudram meg-
illni, hog! besurranjaLa teifldolsozdba,ma-
szalosujjamata vastcg.sirga leiszinbem611-
sam) nllrjd lenyalogassan16la a l<r6me1.

A TEJSZiNI-EFOLozESE
A r e J/ l l r . u e l o l o / Jf a n r l l i l . / ( J r ( k e r e i -
rdl, ez ncn mis, ninr egy kerck, majdnem
teljescnlapos, ntclcs, lyukacsos,tth6r zo-
minccrl bevontLmkandl. A kanillal csaLle
Lelletl mcregetni a meg|1h'adllcj terejr5] a
lasrag folit, a sovrn! tei pedig cgyszerrien
\.isszafolyl a lyul(akon- N16gma is el6ttem
van, rhogy a tej tcrcidn rlncol6dort a 1,astag,
szinlc tomornek lrtsz6 tejszin, amint az
embcr egt' kicsit meglokte a tdirt. Nem cso-
d.t, hiszen Jerscy reheneink voltaL: ezek ad-
jrk a legzsiros.rbb rejet.
Nagy Britannir nyugari s iszaki tertlle-
r . i n . . r c j / r n ! r ' r l r r . r e P r l , p o ' p r l , t e ln o -
h r n 1 1 r l < rn. u t s ' u n e l ' h er no r l ( n l I . , ' " i . .
. 1 , . r . / r b l n / r k. l c . \ 1 i u i n n r ( P r\ J d r i r e i .
. i l r - z l c \ J r e k n oJ I g ^ t r r . r U t r o r , n r t e i a
r ( l n o r ' J . , l . r l o r l\ n d d r L r (f u l ) r ' I l e i \ 7 i n
pcdigoltmaridt a pal6hoztapadva;mircsak
lc kcllett szedni16la.
AkLoriban, ha egl gazd:inakl<ett6n6ltobb
r , l r ( n c\ o l t , . r l l a l . , hn. n e \ 7 ( r . / ( ler g \ c . n l r i
fugaszeparilofi, vagj'is leifajlozdgpet.,\ fo
tdz6gdpel6n)c az volt, hogl lajbb tejszint lc
A TEJsziN sz,iJ.I-iT,isA
n ( r ( r \ e l e k i n \er n , . f r d L l r' u| " m e Ph r \ ' r c i TEJsziNEs
REc[vrEK ttsatdtets.i,tldkjjd
b o l .. \ . e J eL t s ) J n rl u z r r t l r n r r r l i i ( \ u r x n A tejszitrizleresdesszertekdszelev6je1olt. eetii hnnnha rllii ltizi
hiltes n6lkiil kellelt a ldloz6g6pbetdhcni trtalmrs teiszinesddcssgi'oli peldaul a t.j. l,rin s:dl Iit.tttik-
csokoldddkrim,anely zsiros reitzinb6l to' A nu,Arntn ii t.jeskann i
jtsb(jl 6s olvasztottcsokolddab6i ksziilti az Idt o hDdnd .tllit.t tdk,
A TEJSZiNFEI-HASZNALASA
this d h6cbb1':tszin.*dn-
Akkoriban sc*inek eszabcnem jutotl az a iisszeLevSLe! feh,crt6k,amiSa kr6n rcljesen
iih d kadi oltluldu ltt
zng)r\'as6g, hogr-a tejszin rclin eg6szsagtclen l$nn]'d dshabosnem ler. Mrisik kdzked!'ell
1cnne.G)iimalcsre, pudingra 6ntve lbgyasz- adesseg\olt a mandulival izesitcll, ;des,
rejes-runoszscl6("b1ancdansc"). Ez f$ k6-
rot1ik, sijl gl'akran lbrral6ssal m6g zsilosab_
sziilr, hosy a rejszint cirromhajjNl,cukorral
b, tert6k. Niha liiszerckkel. cukorr.rl is eset- s6r,jl1nanduldval kclcrve itlmelegilettiK
leg ke\'is narancsvirdgvizzel dsszckel'erve majd olajozort fo.miba tdlNe hasytik ki-
lelmelegircttk,majd amikor kihiilt, puha hiitni. Esyszefli,dc isen finon ddessigk-
p ) I m o l L ' . oel m e g! u ( r ^ l l ' e \ r f l ( l b e l ( .e \ sznh isr hogy a tcjsziDl felforraltik, majd
j6iziien clfogyaszrorlrk.A tejszink6sziras toirssr+nj,ival, cukorrrl s r6zsavizzelt(e-
nell6kterm6ke, a soviny tej (a lelijlozott 1ei) rcrrdk ijssze.A keverdketezuftn kenr''6r-
a borjaknak6s a diszn6knakju1otl morzsira dntdtt6kJmajd ctrkoral messz6r
A sfrilcrr tejszin igr- kdsziilt, hog]'az este va ha-qltlk kih(lni as meedermcdni
feit tjcl sziles cscriprilba tctltaltlik, majd

261
T E J F E L D O I - G O Z , { S

SzEPAR-{ToR nagyon kis l6ngon - a c6lra legalkalmasabba


(TDJF6LoZ6 GET) fa- vagy a l6zegtdz volt - mdsnap egsznap
6s FoLoZoEDENY cscndesenfbrraltdk. Kijverkez6 6ijel hagyrdk
A Ietltijbb1eje@dasdcban
a rei(r lihulni. rcggelpediSd -zokd.o\ md
d lrizint a hagtotut4tos
,i hentet6 tuti.lszd1r I r.i -
don 1efdl6zl6k a vasrag, sdrga rejszint. Ha-
Iasztoxdkel a tettbl-Ehneh sonl6t m6g manaps:lgis kesziteneka nyugal
lanJ,ese @ aolt, has) a tejel angliai hdziasszonyok.
latus t ilba, a ftlnz6edinr
b.n nuik, najd negc.ir A TEJSZiN SAVANYiTASA
iik, ftis a I.jszitud fekzin-
rejntr A hazzelhdiolt A tejszin egy r6sz6l vajk6szirdsc6ljAb6l f6l-
n echanihus szeIdtuitot oh rclerlel. A vaike\zrIe\el.o Iepesei tej5ztn
hal (xjfdbzti siPehhe I) savanyitAsavolt. Ez - kiildndsen nyiron
rgtdnezaullektaha id6vel magdl6l is bekdverkeze : a jd 6reg
ls otuAk!ot n ijdszdhezhi Ba, iltusla.ti.u: ttgene a dolg:it.e\ d lckto,,,
pesxtnedth i.]i alau elri-
sezhetdxah. A gip ,tiihn-
mis nven tejcukor egy r6szdrreisawi alaki-
d'iseneklinrese, hastu Ior- I o l r r . E n n e k e l l e n e r ea l r a l a b a ne g y k e v e s .
e6 tufin a kbnnJebbttj mar meg\dvanlodorllej5ltnt keverLek a lri.(
szin tloitlt a rchezebbte| lei.Tinhel.igy d7glor\abban.a!rn)odotr. e.
t61.Sohidbbeklt Nonban,
hama.abb vdlt alkalmass6 a ktipiilesre. Ez
ftis a t.jsed^ngak saal.s
kt'rbendtueltth a tujlbt6a6- az6rt volt fontosJ mert kiiltjnben kdnnyen
si| h$tuildt.ll; hle sa nemkiv6natos mell6kizt ven fel, amely cl-
hlie Ms^zhodtdka isl rontotta a vaj iz6r.

TElI.oLoz6 KANALAK
Anin a tejszii ebiih a
tejtil asa fekzinremeth.
dell, a kjfoliizd hatoillaLle
|hetetlstudni.Ez a latos,
k seryent1htiz haso atas
eszhnz iibal last Ilnbbl
k;snih; d kijzetin Lgtbbb-
sz ltukah&dl,hagJd sa
btikt tej ki tudjonfolrti

262
T E I F E L D O L G O Z A S
-
! | . !

VAJKESZITES
vajk6szit6s meglehet6senegysze
rii folyamat. L6nyege, hogy a
megsavanyitonrejszint (1.262. o.)
egy ednybe tctldk, majd addig
razrak.amrgvJi nem leszbelole.Nekunk ts-
sexben egf forg6 vajk6ptl6nk volt; Syakran
nekem i\ megengedrek. hogt hajrram.An-
nak idejenlijbbfelee\zkozrha"rn;lrdk a raj-
kajpiild forgatesdra,p6ld6ul vizkereket vagy
I6val, sdt n6ha kutyival hajlotl tapos6mal-
mol. fn 5().emerlellem. hogy mi .zirk.eg
ezekre,hiszen ha kell6en savaDyrja teiszin, a
megfeleld h6m666k1eten(olyar 20 "C kdrill)
viszonylag kis er6kifejr6s mellett ndhiny
perc alatt elksziil a vaj.

VAJKoPUL6K
A legiobban.leggvorsabban mukodo \aiko-
ptj16k6tsegkiviil a forg6 vdltozat volti az 6ket
el66llit6 mfhelyekkel rgebben csaknem
minden kisebb vdrosban raldlkozhattunk.
Manapsdg azonban sajnos mdr nem gydrta-
nak vaikijpi.il6ket. Aki mdgis vdsdrclni sze-
retne egyet, kdnytelen be6rni a megmaradt
regi darabokkal-dmelyel. bcrmennlire i.
gondosankezeltekoket..Djno\ meg'em lJr-
tanak drdkk.
A kdpnl6 egy rdgebbi vdltozata a ver6vel
mfkijdretetl k6pu16, amely kiildnosen
Walesben, Sk6cidban 6s Irorszdgban volt
eherjedl. M(kijdtetshez, mtnt neve is mu-
tatja, egy ver6f6t kellett lel-le mozqat ,, ez
kavarta a tejszint. Ez az eszkozugyanolyan
j6l miikddtjtt, mint a forg6 kdpiil6, viszont az
ui6bbib61 kdnnyebb volt kiszedni a vajat.
Aki csak egy vagy ket tehenet tartott, gyak- VAJLAPAToK
ran haszn6ltforgathat6 falap6tol'ka1m(kcid- Ezeka arelesfalai.ttok
tetetl, iivegeddnyfbrmajri kisebb k6ptil6t; a sbiin bdttL tl dh le lii Ie ueI
Mslihe k Ses{tsas1ikheI
fogaskerdk6ttdttelmeghajtott falap6Iot kdzl axajat hochaoas) tsla
kanal haitottdk. Gyakran megfigyelremgye- alak:t bnbdkre osztoxtih-
rekkoromban.hoglan ke.zrtettekegv keve. A lspittok csauogdsa a
vajal fgy, hogy vill6val, habver6velkavart6k, bjfeIdoleozt tuegs.okot t
vagy tivegben rdzogatlak a megsavanyitolt
lejSZrnt,

A KEVEREK SZEMMEL TARTASA


A forg6 kdpiil6n volt egy kis abiak, ezen
keresztiil iehetett figyelemmel kis6rni a ke-
ver6k dllapotdt.Akkorvoll k6sz a vaj, amikor
a folyadekban kis zsirgoly6cskdk jelentek
meg. Ekkor kinyitottdk a kdpiildt, kev6shi-
deg viret dnlouel bele.majd nehan) per.ig
rovdbb folytattek a kdpiil6st. Ezutrin 6vato-
san kidntdttk a foly6kony maraddko! ez volt

263
A vaJrEszirns
ESZKOZEI
A \ d i k e s T , r eni c l l . u l o z h r L c t l il n
(llike a \r-
f } l _ o p u l . . L c s r c g r b b\iJ l r u z J t u ,l e r o \ e l i l t r '
L6dteleit kdpil6, amcly glakorlllilag eg) ,ill6
bengef alakri ed6n! benneegybonal, amel-uek
!69re perforilt lrpor erdsileltek.A rnd, vagyis
a vcr6 let-le morslrisilal kala|tik a tcjszint,
anig rz vajjd nen !dh. A hinldztatvamiikijd'
LeleLlkopijl6b6lcsijtszintanclLerjcdtekvoltak d
18. sztzadban.Glakratr hasznilthk r kisebb.
kezdelbenfdb6l,kdsdbbLivegb6lvrgy cser6pbdl
kiszijk, dobozszer(kdpiil6lel, amelyekbene8t,
ka.ral hriiorl tcngclyhezkdpcsoliidalalapdl ke-
!e.re a lajat. LitczeLrmag ezenl<iviilhord6 tor-
ndin, dllvilnyfarrereh laiLijpnlii, amelyeiszir-
t6! c$ karul lbrgaitak.Amikor eLkdsziilta vaj,
a bcnnenrrad6 tblyadakolprse16ssel e1kcllcll
livolir{nj. Erre a ceha . lajgyir6 szcrlczclct
hrszndltrk. A sarb.tl fakandllalszcdiik ki a va'
jar, mrjd narszdsleres, kor !as) hcnscr ahl{
rijmbdkkd alakitorlik, vagr l:irol6edin!be
n"lomkodrd[ rV cladisr. szrnl lajrl iib6l k6-
sznh marlcgcDmanak le.

lun0F.iBi)r rusrLlr rEuLd

261
V A J I ( B S Z
I f T f t L D O L G O Z A S

az akkor m6g ertkesir6. A kdpiil6ben pedig 'vizzel,hogy teljesentisztdra mos6dion,6s


onmaradt a ksz vaj. Azok, akik sohasem eltrinjon bel6le minden nemkivdnatosmel-
k6stoitdk az ir61, ezt a csoddlalositalt, nem l6kiz.
rudjdk, mit veszilettek!
Hogyan is beszdlhetiink ,,haladisr6l" egy A VAJTAROLASA
olyan vildgban, ahol a sz6nsawal drisitotl, Miut6n az dsszesirdt elt6volirottdka va]-
szinezettcukros viz jelenti az iidil6italt, az b61, megs6zt6k,majd tovdbb folytattdk a
ir6t pedig mir rg elfelejtett6k?Ez az, amrt pr6sel6s1. A k6szvai cserped6nybe keriilt.
egdszletembennem lbgok megrteni. Hogy az dsszesviz 6s leveg6eltdvozzonbe-
i61e,kis adagonkdntraktik az ednybe.Mi.
A VAJ KIMOSASA utin a cserepedeny megteltja vaiategygom-
Miutdn kidntdtldk az ir6t, kovetkezetl a vaj ba form6if eszkozzelkemdnyred6ng6lt6k.
kimos6sa a kdpiil6b6l. Ehhez a L6piil6be Fontosvolt, hogyaz dsszes viz 6sleveg6elt6-
riszla hideg vizet 6nto1tek,majd felfbrditot- 'i'ozzon,kiilonben a vaj gyorsanmegavaso-
rdf. kic\ir mcgra/dk. rgt kijdtl beloled \ai. dotl. Az eltathat6sdghozi6 er6sef.megkel-
Ezuldn k6\tkezett a prselsa vajgyir'
r6n. A mi vaigyri16szerkezetiinkegy la-
pos fatdlca volt, benne bord6s henger-
rcl, amelyet egy kaual lehetett a til-
c:in fel le gijrgetni. A miivelet kozben
a vaiat b6sdgesen ontozni kellett
VAJNYoM6 MINTA(
A oajtd s)aktun hiiliinfile
d zhiinatiouMkat nlon-
Idh, has) nis szebb.nnt-
tason az dtk zi^ztdlah
oag) an hntibenelad6

uannfom'it alkalwtah:
d sdtsds,a nh is d k;t da-

Diszir'6MoriwMoK
A fo,ndkba tisetl dis,.!
tui"tiAan e,talndk l. hin
r.irl ls lrRic{diwros szEcElbisz
nek a aitlgholiNlh1o\
a n'td'it ts esrab ,illatfi
suttill. Gldbai a ujhnb
sriliv kii, befut1 szegabt-

'1tr!.N.i
aDR{zor.o roRqa

266
f A I K E S Z I ' T h S

lett s6zni, de ha valaki ngl kiv:int.r, a s6t Io-


g\r\,,rr. elorlI i lrhrtrtt mo.ni..\ lrll.en
megs6zott,megfelel6kdriilm6n]ekkdzijtl ti-
rolt vaj szinte korl!thn ideig eharlha16volt,
6s k6sijbb is ugyanolyan ize m:radr, mrnt

A l . " o r i h a n" , , e l u r , l " t ur i , , , J , l n t a f o nl e J -


t6k a teheneket,amiLor azol<korlitlanul le-
g e h e t t e lr. h o e g e .f - b " 1 . . ' " t e j e tt c l i r er : y
6s sajtlbrrn:ijAban raktiroztdkel.'f6len csak
e g ) r e h p n Flre 1 e f . i m e l \ e r e p p c , l . r n n r i
takarmdnnlalt6pl6ltak,hogy legyenelegen-
d o t e j er t e r h " ze s : l i g r e r e le l . n e l . \. n a i
gyakorlat,amely szerintt6len is nagy tejho-
zamot csikamak i.i a tehenel<l6laz importdlt
proteintdpokkal,akLoriban term6szetesen
mdg nem volt szokaisban.

A VAJ DiSZiTESE
Mieliitl sajndlalosm6don diadalmasLo-
dott az iparositott mez6gazdasig,i gazdasz-
\ / o n ! o l 8 l " l , r c n. f . J c n ' ri . e r l e k ei l e , l e kr
maguk kdszirettevajat- Herente egr-szerbe
mentek a k6ze1i\.irosba.6s a vaj nrellett
gyakran tojist, sajtol, sd1 ndha m69 26ldse-
geti gyijmolcsol s gombit is iirultaL. Az igy
osszegyijlorl p6nz a gazdasszonymaradt;
affa koltheite.amire akarra.
Ilinder pc,dponr .etFke/er ec\edi :e-
l o l e , 5 eel l l j t n i - l e - m e : e l .I - r r e J \ e l - r o
krl.tc,en \ol Jk c lJlu,ilezmu
"lkrln-,rk
vcsck dltal faragotl nyomdlbrmik. A piacnap
cl6rti 6jszakin a vajat vig6lapitot<kal ra'm'
bokre osztottiL, majd krtvetl<ezetta \'gs6
formdz,is a mintiis leliiletii gorg6vel \.agy a
faragotr n-vom6fbrmival.
trl"nrp cg mrr nem \,,.hJd h.,,i ke ,,ire'u
vajat ;irulni; igy ahelyetl, hog! az ember
ftiss, csinosandiszitett Yajal \'isirolna, ame-
lycn rz6dik a hirnevdre i.6nyes gazasszony
gondoskod6 igyeLezete,knytelen berni a
cstf mijanyagba csomagolt el'iri zsiradeL'
k c l . 5 z e g \ e nh. n g ) n J t , - i n f f , . h r z i , r l e -
szirdshagtomdnyaszinteteljesenLihalt.
Bodi:'rrrl riszirErr n.'rroFriu

2.67
@
I ' E T F E L D O I - G O Z A S

SAJTKESZITES
ny6ri melegben eldl hagyott tej
hamar megalszik; ennek sor:in
sz6tvdlik cgym6st6l az aludttej 6s
a tejsav6,amely ut6bbi savanyk6s
izf folyadek. Friss rejbdl is Lszitheliink f]
aludtlejet tejolt6 segitseg\cl.A tejolt6 a bor-
iak gyom.dbank6pz6ddanyag,amelyresziik-
sdgevan az 6llatnak az anyatej megem6szt6-
11a
seDez.
Hd cr alud|Iejelmu-,/linzsalbJres\7Lik e\

A sAJTKEsziTis
felakasztjuk, kifolyik bel6le a tejsav6, az
aludttej pedig liiey sajttd alakul. Ha ezt a
tdgy sajtot prselni kezdjiiK tovibbi folya-
ffi$q
trflt
ESZKOZEI d6k tdvozik bel6le, s rleles utdn kem6ny
sailot kapunk. A sajt nagysze{i talilmany,
szoht'jh keodgetni, ezzcl
sceitih a tejolb hat^Litd
hiszen lehet5v6teszi, hogy a nydri dris ltivel
legel6 tehenek tdpldl6 proteinben gazdag
Aniktt .lh62nh M dhdt
tej, f. htt djtues i t htilij tfi Ie
ht sehkeL,k b a,j hkdt Ietdp
itj.'k, najd uurtihba te
tejdt tlire is elraktdrozzuk. T6len van sziik-
s6g ugyanis a legt6bb energi6ra,ugyanakkor
i l l e n k o f a l i s n d a l u . A a i L l e . / i r eis7 e g r s , /
lereruten5 r i l a g b a ne l t e r i e d te. . m a r e \ . 7 a .
tH[
heiih. E,utitu ldibtetd
hidba, i1^tu, .ds) M al zadok 6ta gfakorolidk.
A keleti orszrgokbanes Afrikiban viszont
n e m l e . z r r c n e ks a j t o t .m i r e l i t t m a r t u l . a
A, elkestuh saiol ttk D, gosanmeleg az 6ghajlat. Errefel6 nem is szo
hual ilii szelekvtel Jel
danboljdk, najd hnlijn
kis a tej tart6sildsa,kiv!-eIndidt, ahol vizte-
e calra h6mlh desrk.in lenitett vajaI, gi-t k6sziteneL,ami mrr a me-
leg 6ghailaton is i6l eltarthal6.

ffi
ffi
268
S A T T K E S Z I T E S

A sAJTKEsziTEs SZABALYAT tek sajroq dltal,ban egy nagy konyhakest


A sajik6szit6sbizony feleldssgteljesfeladat, haszn:iltak erre a cdlra, a termel6k azonban
ameiynek szabdlyaitszigorrian be kell tarta- specirlis egy vizszintes s egy fiigg6leges
ni- Aiejb6l ugyanis nag1rcnkdnnyd saitotk6- pengib6l6116- aludttejv6g,6eszkijztt aszn'l-
szitenijehet6 !s ktltjntjBen i6izii saitot el6nl- tak, vagy ennek "amerikai" vdltozat6t, amely
Iirani azonban m6r j6val nehezebb A sajt- nem volt mis, mint k6t aludttejv:ig6 ijsszeil-
kdszitds biol6giai folyamatJ azonban az eb- Iesztve.A darabol6sl 6vatosankellett vdgez-
ben r6szt veve 616organizmusokal folyama- ni, nehogy megs6ruljdn az aludttei finom
tosan ellen6dzni kell. M6sL6pp a munka szerkezele
v6geredmdny6tkdnytelenek lesziink a disz- A feldarabolt aludttejet ezut:in a sajit ma-
n6i el6 vetni, de lehet, hogy m6g azok sem rad6k sa\'6j6ban6llni hagytak Mindl tovibb
Iesznekhajlantl6ak elfogyasztani A 19. sz6- dllt, ann6l savanydbblett, igv aa6n a pihen-
zadban a suffolk sajtnak peldiul rettenetes tet6s id6tartama a v6geredm6nyszempont-
hire volt; az a mond6s j6rta, hogy mg az i6b6l meghatdroz6volt A savass6gmerese-
6hez6 diszn6 is otthagyta volna. A sulfolki nek egyik eszkdzea tejsavm6r6(acidimter)
sajt a vaik6szit6smell6ktermekekdnt soveny volt, ea f6leg a nagyobb gazdasiSokbar
reibol tlefolozott tejbol) kesziilt, mivel a tel- haszn:iltdk A hdziasszonyokviszont legt6bb-
jes (rejszrnes)tei az utolso cseppig a londoni szdr a tesztet" alkalmazt6k: meg-
"for6vas
aludttei felszin6t egy felheviteft
Diacra keruh. rinteltek az
Manapsag a sajlokal joreszt elelmiszer- vasdarabbal' majd a vasat felemeltdk-Ha az
tize-"kben alttl6kele, pasztijriz6lt tejb6l A aludttej levilt r6la, miktizben a vasdarab
sajtk6szitis folyamata minden 1p6s6ben dltal kihizott sajtsz6l hossza rijvidebb vol1,
szabvdnyositolt,valamennyi t6nyez6t (kdz- mint f6l hnvelyk (kb. 1,3cm), a savassigmeg
tiik a hdm6rs6kletet, kdmhatist) pontosan nem 6rte el a kiv6nt szintet, igy az aludtteiet
szab6lyozz6k,a meglelel6 bakldriumteny6 egv ideig m6g :illni hagvt6l< Ha azonban a
szet i; mindig rendilkez6sre :i11.Az iizemi kihizott saitsz,l hossza 1,3 cm-n61 j6val AZ ALUDTIEJ
merett sajtkdizitsn6l semmifdle szem6lyes hosszabbvolt, az aludttej trilsavasodolt,6s a LESZr:'RESE
gazdasszonyk6nytelen volt a diszn6knak ad Miurith d tej negaludt,
kdzremrikdd6srenincs sziiks6g.Ennek ered muzliknal bileh rdlbd iik
m6nyekdppen tdkletesenegyenletesmin6- ni, mert j6 sajlot mdr nem lehetett bel6le k- tijttk. Az alu&tuj, anelt
sdgri,6s tdkeletesenjellegtelen sajt jdn 16lre sziteni. ffi. d ei kdsziitt,fenidkadt
He'ta iste"""t<, a hdzi kiszit6sfi sajtok rijra Amikor a savassdgpontosana kiv6nt m6r a nuszlinon,ftis a tei@'i
kezdenek divatba jdnni. Ezeket paszldriz6 t6ki letl, a sav6l leengedt6kr6la A tejsav6t,
latlan tejb6l dllili6k el6 vagy legalibbis ab-
b6l keliene el66llitani. Az erjedsmag6bana
tejben megindul, vagy gondosan kiteny6sz-
r e l r b d k l e r i u m ul l tu r a a d a g o l j t a n v o m J n
kdvetkezik be. A vilig legjobb saitjai mind-
mind ilyen m6don k6sziiloek

KEMENYSAJTOK
Amikor lemen) 'ailol \zerelnenelkd\zileni
d galdi es a gazda.'zont az ette lefeil leiel
egy lilba dnti, majd reggel ugyanakkora
mennyi'egureggelfeil lri.. leiel Ibll hozzd
Reggelre az esti tejben a tejszin m6r 6ssze-
gyulr a lelrllnen. czt nehd lemeregcllrk.as
vajat kszitettek bel6le. A Cheddar sajtnak
6s a kemdnysajlok nagy r6sznek fele-fele
ardnyban kevert esti s reggeli tej volt az
alapanyaga.Esetenkent az 6rlel6s el6segit6-
sre baktdriumkultfrdt is kevertek a teihez,
majd amikor a tej pontosan elerte a kivant
homersekletet, Icjollol adlak hozz:i tzutjn
kdvetkezetta tej fels6 r6teg6nekkavargatisa,
hogy megakaddtr-ozzdL a tejszin kicsap6ddsir.
A teiet hagytdk megalvadni,elvAlasztotak
a.avorol, ma,d kock.ralakti drrabokrr vag-
tdk. Akik csak hdzi felhaszndldsrak6szitet-

269
amellettJhogygyakran a diszn6knak adtik, a
hdztartdsbanm6g szdmtalanc6lra fel ludtik
A TEJFtrLDOLGOZO
,7 sdJtustitishez 6ak:iist, haszn6lni. Ksziilt bel6le p6ldrlul fest6L,
nint az bszestejtemak amellyel a padl6t kezelt6k, olykor pedig,
el6.tllit.is.iha, fehilentl amikor nem akadt iobbr a gazd:ik szomjukal
hiirds,jdl szelliladasnd- oltottdk vele.
hlhtldnu I I uzLa hr It i sI { e
A leszfrt aludfteiet atI61 fiigg6en, hogy
xdh sziihs[e.Ez M aka dh
nah,has d tejfeLloleozd mil)'en saitol szerettekvolna kdszileni - ez-
dhaltibar a h@ aszahiol utin Liildnbdz6 mliveleteknck veletl6k ate.
dald@heiilt, graktantre- Ei6szdr Lzzelvagy aludttejdarabol6val,egy
dig n'ill hdtdlftasl1h i egyszeriiJl<elpengiif hengerbiil dll6 eszkijz-
dfir t hnh dh. A tut nkdfeLii
zel feldaraboltdk. Ezutrin, amennyiben ke-
letek Less)dbdbbdnhobdl
hesztiheh,nirel d kdfe m6nysajtot akariak kdszitcni, kend6be csa-
liilek hfrds is kijnqe, vartdk, maid saitdrlel6 trlba - Idb6l vagy
fembdl keszijlt, az aljdn lyukacsosedenybe
helyeztk. Vegiil a sajtpr6sbe keriilt, ahol
nagyi6b6l el 6r6n 6t pr6scltik. Sz6mtalan
fb.miif sajtpres letezert, czek n6melyiLe
akir tobb tonninak megfelel6 nyomdst voll
L6peskilejteni.
Prselsutdn a saitot kivetldk a pr6sb6i,
majd ldlreteltek az drlelishez. A sajnirol6
helyis6g Llimija az irlel6s szempontidb6l
rendkiviil tbntos volt: a h6m6rs6kletnek
egyenletes1E...21"C-nak kelletr lennie, 16-
nyegesvolt a j6 szell6zes,a megfclel6 pdra-
tartalom, 6s az is, hogy ne juthasson be a ve-
szedelmes sajtkukac. A saitot helcken ke-
resztiil mindennap megfbrgattdk, mikdzben
a higi6niai kcinilmnyeket gondosan ellen-
5rizni kel1ett.
Mini nagyobbvolt egy sait, ann6l tov:ibb
elilit, 6s anndl jobb volt az ize. Kiildndsen
igaz ez a Cheddar sajtra 6s a kemenysaitokra.
A hollandok gondosanmegkiildnbdztetik az
fj sajtot (,,niewekaas") az rett regit6l (,,oud
kaas"). Az ut6bbi soLkal drdgdbb,viszonr az
ize - a sajtbar{lok nagy or6mdre a leherii
legfinomabb. Fisyelemre m6lt6, hogy a
legjobb, tanyasi k6szit6sii holland sattokar
f6lcg Franciaorsz6gba exporldljikJ mig az
SAJT?RrijsEK
A sajtitdselisi'e szt ntd Angli6ba eladotl holland sajtok majdnem
mind gydrban kisziilnek.
Az atuduejetfAbd lds
fttub61htsziit\ az aljdn EGY6B SAJTFAJTAK
b&acsose.tirybeheb*- A rokfofi (amely birkatejb6l L6sziil) 6s a
enel1kMdl niihirJkktt Stilton (amelyer teh6ntejb6l 6llitanak elQ
nem kem6nysait, mivel nem prselEsselke-
sziilnek. Ezckca a sailokal nemespen6sszel
hdpigtart tt, ezaLarr a tej oltidk be, amelynck hat:isira k6kes vagy
satu kifaltt az e,ldn!Itu z6ides szint vesznek fel; nem larlhat6k el
k@sain,a sdjtpedis asre
hmiiiitlt;tt. A 19.szdzad korldtlanul, 6rett dllapotban erdemes 6ket
blsin dz efteldhaftdltui fbgyasztani.
hndt et ex tr6 t feluib ontih Azutiin term6szetescnort van a ldgy- s a
d ,aeosesa cs@dtmenetes ftlkemdny saitok hatalmas t:ibora: a Brie, a
Camembert.e, tovabbilcgalabb100 fr;n. ia
sajtlajta,amelyet mind mind kisgazdas6gok-
ban illitanak eI6 hdzilag.

270
I . \ U Y L A LI K L S/ i T f \

FAGYLALTKESZITES
legenda szerint a lagylaltot Me- nem dllt a puding. A uizr6l 1ev6ve,a pudln-
dici Katalin taldlta fel. Akkoriban got el6szdr hagyta kihdlni, majd ezul6n
ezt az 6dess6getigy k6szitett6k, kijvetkezett a fagyasztris.Gyiimdlcskomp6G
hogy egym6sba helyeztek k6t tal fogyasztvaa fagylallpuding kiilijnijsen fi-
6nb6l vagy bidogb6l kesziilt - ed6nyl, a kiil
s6be jeget 6s sdt tdltdttek, a bels6be pedig
rej5rrnr.cul,rol. \'ahmint i7e\ili.nek gyu SZORBETEK
mdlcslevet, lik6rt, s6t esetenkntlekvdfi ts. A szdrbetPerzsi6b6lszdrmazik,ahol k6szitd
A kever6ketegy rzkandllal vagy forg6lap6t s6hezaz drijk h6val fedett Elburz-hegys6gb6l
A FAGYLALTKESZiTES tal kavarni kezdldk, mikdzben tartrly:it, - hozt6k le a havat Teher6n forr6 utciiira. A
ESZKOZEI havat gyiimdlccsel izsitett6k s szinezrdk,
A Jaslthhtsz{td sifneh
bels6 eddnyt egy karral folyamalosanlbrgaG
szdnot atihozdtaliteuu, tdk a kiils6ben. majd a7 igt elLesziiltide.sega sahe" udvar'
abbanManbanuind nes A fblyamatos kavardsnak Ldszdnhetiiena tart6sa asztalira kriilt.
egJezteh, hoet16alkobeLe fagll-lr alforore.zeinem \ilrik el egym;\
fliik es hnkt edint me a6l, 6s nem letl csom6s,igkrist6lyosa keve- FAGYLALTK6SZiT6 FORMAK
bet jJssettuhdttekfel r6k. A tejszin szint6n lassan, egyenletesen A k6sz fagylaltot a hAziasszony6nb61 vagy
is a bentu.fdsathatd bel-
sdedtry,!ah. Az elkivnlt fag:]"ottmeg. 6lomb61 k6sziilt form6ba itnt6tte. Amig a
fastalm diszes fomtibd fagylalt az asraha nem keriilt, a teletdltdtt
tuhbI ti lt i sfaet Idlloskd FAGYLALTPUDING ednyeketi6gen teroltdk. Igen sokfleformdt
nAhl winztdE A les Fagylaltpuding k6szildsehez a hdziasszony haszndltak, kdzliik sz6mos csukl6s, sz6t-
tdbbfag)IdlIoshatuilban nyithat6 vdltozalot is; ezek el6nye az volt,
k6zepesldngon teiet, cukrot 6s tojdst kevet
es) bets6 PenseooU,atue\
sedtexd faeiahsanb6. ajssze,n6ha mandula6rlem6nyl is adott hoz- hogy nem s6riih meg a minta, amikor ki-
26; a beleval6kat addig kavargalta,mig dssze szedtEkbel6le a fagylaltot.

BL'bbr.nsz.soreR EsLcots0

trN
sw

272
M O S A S ,V A S A L A S

anaps6g,a korszer( mos69dpekdscentrifuglk viidgiban


mdr nehezentudjuk elk6pzelni,hogy a mosfsm6g a mrlh
szdzadban is micsodafdradsdgos munkavolt.A mosdg6pek csdk
az i880-asdvekbenterjedtekel, de igen meger6ltet6r'olt
a hrsznilatuk, mivel a gdpeketkezzelhajtottdk.A legtdbb
hdztartisbanegyegdsznapor- ez dltal6bana hdtf6 volt -
a nagymosdsnak szenteitek;a hiiziasszonycg6sznap iztatta,
sulykolta,ddrzsdlte,f6zte,kem6nyitette6sdbldgettea csal{d
szennyes6t. Altaliban szerencsdsnek mondhattamag6t,ha m6g
a vasal6sis belefdrta napiSba;az ur6bbi szintdnnem 6ppen
konnyenv6gezhet6munka volt, legaldbbisnehezebb,
mint manapsdg.A gazdagabbak, akik rengeregruhit halmoztak
lel ds tucatjrval visriroltfk a feh6rnemiikel,mos6n6l
alkalmaztak,aki id6nkint hizhoz jdtt, 6s dltaldbanndg,vdll6
napondt mostaa szennyest.Ezzel szembena szeginyek,
akiknek csakaz az egyruhdiuk volt, amit foiyamatosan
viseltek,es1e,lefekv6sel6tt mostak.
Kis szerencs6'"'el a ruhanemiik 6jszakameg is szdradtak,
igy azr6nmdsnaprijra lelvehett6kazokat.
M O S A S , V A S A L A S

A V T Z B E SZ E R Z E S E
VizHoRDd KANKA z egfszeri 3ngo1 n6pmcse egyik gu ulon. Lg) JIlago\ nrpon ,+<L r izet ha.z-
A hij.ijsJdl6i lrttb'il lali lurcsa eleme,amikor Jack dsJill a niltunk ei; mindkett6nk 22,5 L vizet birl el,
btzhanlth a tuizia szontah dombtet6re megy viz6rtJ hiszen igy mindennap egy ntra volt sznks6ga kellii
ftitulennafos,fdt ztd annak idej6D a legl6bb falusi krit vizmennyis6ghazaszillit6sehoz.Hetente k6r-
kntelesage|oh. Gtahrdn
a mlyebbenlekv6 reriilelen volt. Csak keve- 5 7 e rr r n o r u n l n a g y m o . a ' re.k k o r 1 8 0L v i -
haa iih tih sesi deszknzlet 1
d btzhordnk$iHit; evel sen fiirattak kutat dombon, mivel ott sokkal zet hasznAllunkel, ami feienk6nl n6gy fordu-
oAdtihoz rngzikuih d mdlyebbrekellett fimi ahhoz,hog:]"elrik a 161jelentett. Vddorhord6 rnddal akir 36 L-t
dfulrijk t, ndjd k ^szaii talajviz szinti6t. Ez6rt azldn azok, akik is elbirtunk volna, de ilyet nem haszn6hunk.
beleldfeud ladkliba, isi dimbes-dombosviddken laklak, heg]-nekfel- Heti egyszer fiirddti.ink, ami roviibbi 45 L
szttllitolld a dzet. Ezzel
fel6 hordhatlik haza a vizet, ami mdg inkibb fizet, vagyis tovebbi k6t fordul6t jelenlett.
a nLlszeftel el lehetettk+
rnlni, has) a lbtlroh a \d- megnehezitelte ezt az am gy is f6radsdgos Egl fbrdul6 nagyj6b6l 20 percet vett ig6nybe
mriveletet. (ebbe beletartozott a viz felhizisa 6s a kan-
niLba tdhoset6seis).
VizHoRDAs Krsiiu l,oromband tiz(l gyakrancgy pdr.
Azok, akiknek soha ncm kelletf maguknaL vizhord6 ridra felakaszlolt v6d6rben szdlli
hordani a vizer, rltaliban tgy gondoljik, toltek. A vizhord6 rid el6nye az voh, hogy a
hogy a mindennapi vizhordds rendkiviil vtjdrok az ember v6ll6ra nehezedtek,6s nem
megterhel6 feladat. Val6jdban azonban egy- iil6dtek a lebdhoz. Ezenkivtil a vizhordris
. r l t r h n n e m r g l r a n . A m i k o r m i r i e l e n l e g i megldnnyrte.erehasznaltakmeg eglszcru.
otthonunkba kdll6zIiink, kt 6ven dt eey 10- mogyor6vessziib6l k6sztilt karikikat is. .'1
lnnk 270 m-re liv6, a h6z szintj6nl kb.63 m- vizhord6 a karika kdt oldaldra helyezte a
rel alacsonyabbanfekv6 kitb6l kellett hor- vtjdrdket, majd a karikdba beldpveemeltefel
danunl a vizcr. meglehelo\enros.u mino'e- azokat, igy sz6llitotta a \.izet. A karika meg-

274
A \ t l B f 5 7 - B Z t : ( l

ikaddl-vozta,hogy a Yrjdrok a lrbiihoz verijd-

Ndhol, pdldiul \\ialesben, az asszonyok


a fejuLon viltik a nagy vizhord6 ed6nyekel.
. \ ' z e p e nm e g m J n l , J l. r i r a r u ld r ! l n l r r' i I a -
,lrrol (e / rflck. Ke.nl-bafabolle.uiilt srj-
tlrokat lassan feh'iltoltik a b6doglemezb6l
kisziilt \.odr6k, amelyeLet,ha kilyukadtak, a
! a n J n r c i g . r n l u\ ki g \ u \ r l u l r o r o ku g ! e \ e n( : \
gyorsanbefohozrak.

VizszrvATrYOzAs
Eml6kszem,gycrekkorombanEssexbenszrn-
lc minden hrzhoz lartozolt cgy kit, amely
:ilraliban a hiz kdzel6ben, a kefiben voll.
Sokszor a klil cglenesen a konyhtiba Lerult,
igy a vizer kijzvctleniil a mosogal6balehetelt
szivaltylizni. ,\ kefiben 6ltalirbankerekeskut
6lli, amelybiti nag],, nehz vbdroLLel kelletl
Iclhrizni a vizet.
A legtobb faluban volt legal:ibb egt karos
vizszi\'att,vli vag]- kerel<eskLiI is. A l<ritr61
lofin6 vizhordds a lalusi 16nyokegyik ked-
vcnc ftladala volt, hiszen a kit kdrul
amol-vankis falusi l6rum alakult ld, ahol
mindig 6rtesLrlni lehetelt a lcgfjabb plety-
kdkr6l.
fiBal (i:/' L.rr lri szMlru
Oari(s r,.r:IszMfrra
A falu'i hnt d Ltihrah.62
::onJo k k.tlu lI mLilh!.b
h.b e.-alt. A sotbdn
"Lis
.-t u uni
dLltdha.i
elis d.ni! tlht:itlh dtan,
a il.ai LtDis aiz tah d
ttntbdr ,jutax idn a dcLJ

sdhInulL ohd ntidrn

2'75
L U G -n s s z A P P A N r s s z i r s s
nyrm, aki Marylandben n6tI fel, Mos6ltgot p6frdnyb6l is lehetett keszi-
gyakran panaszkodotl, hogy az reni. A termiszetben dsszegyfitdtr p6ftdnyt
angol csel6dek,'olyan er6sen isz- ami ingyendllr dr emberekrendelkeze.ere
szdk a teet, ak6r a 1(g". Amikor a napon megsziritotlik, majd cserepede-
megk6rdeztemany6mat,hogy mi is az a m. nyekben elegeft6kjennek eredmdnyekentvo-
s6h1g,elmagyarizta, hogy annak idejdn, a (jsesszrirke hamu keletkezelt. Ezt a port
mar6sz6da(ndtronltg) megjelen6seel6tt ezt gyakran nemcsak sajAt celra hasznosilotti\
ha,rncltrk a mosa.hoz.A tcxtrlidkbabei!o- hanem - 6sszegFrt golydk formdjdban- dru-
doti piszkot 6s zsirad6kol feloldotla a ligos siroft6k is.
mos6oldat (hamuzsir), igf azok eh:ivolitdsa Ol].kor egydb novenyeket is kevertek a
kitnnyebb letl. A higot r.igy 6llirotI:ik e16, pifrdny kdze, egyiift egeft6k el dket, majd a
SZAP?ANFii hogf,fahamun vizet csorgatlak:iI. A fahamut hamub6l vekniket fbrmdztak. A teljesen
,4 szappdaldlallon lend egyrdl fdl helyezettlyukacsostrlc6ra, illetve szrirazkeverek akir 20 6vig is elillt. Az ut6b-
fitla, gakrun taltilhatd az azt kiblel6 szdvetdarabradnI6tt6k. Az eI- bi eljires Irorsz6gban 6ltal6nosan elterjedt
fnhob hnmtlkth. Le k6sziilt mos6higot 6nmagiban vagy zsim-
oeleitfteen vizbenJbnaL ddkkal tbzve,szappank6nlhasznriltdk.
tik 6se iet n!*t habzd
A Ltc r0M6NYs6c6NEK M6R6SE
foltonahotJiM slafit-
tuh,ih notd:'ihazha\a- LicKEszirEs Szappankszit6sheza hiziasszonynak pon-
Id6\'el magam is kesziteltem mos6ligot, a tosan a meefelel6 er6ss6g( higra volt sztik-
m6dszertr6szbensajiit magam kisdrleteztem sge.A ltg tijm6nys6g6nekm6r6s6hezel6-
ki. Egy hord6 fenck6be lyukakat fiirtam, szdr telirett s6oldatot k6szitett. Fogotl egy
majd a szivirgist segit6kavicsr6tegethelyez- pilcdt, egyik v6g6re egy kis silyt er6sitett,
tem el benne, erre pedig fahamut 6ntdttem. majd a s6s oldatba dobla. A sfly mialt a
Liigk6szit6shez a kemdnyfa hamuia bizo- pdlca fngg6legesenlebegert a folyaddkban,
nyult a legalkalmasabbnak.Ezutin v6kony igy meg lehetelt rajta jelijlni a folyad6kszrn-
sugdrban es6vizet csurgattam a hamura, tet. Ezzel k6szen is voh a ltgoss:igm6r6. (A
amely lassanszivrirgott6t a retegeken.A las- pilca helyzete val6j6ban az oldal siir(s6g6t
san lecsurg6 lfgot, a hamuzsiroldalot alul mutatta.)
e$ \ijdorbengyuitottemos\ze.Ezutana fo- Ezut6n a mdriiprlc6t a ligba dobta. Ha a
lyadkot felforraham, es egdszenaddig f6z- p:i1c6ntaldlhat6 ielolds a ltg felszindvel egy
tem, amig olyan s{fli nem lett, hogy a bele- vonalba esett, a lig er6ss6gepontosan meg-
rakott toirs lebcgett benne. felel6 volt a szappank6sziteshez. Ha azonban
magasabbraemelkedett,a ligot esdvizzelhi-
gilani kellett. A megfelel6 higit6s utdn az ol-
CsEPEGTBT6 dat k6szendllt a szappankdszitdshez.
L{rcKEsziTEsEEz
A Wot M dlj,in lr1hdes, Lfcos SZAPPANKEsziTEsE
f,i.bfl haziiL ld,ltin adst
tdl.dn sztrtik itt. I tuhtit
A szappankdszit6sheza gazdasszony0,5 L
ep fidijr tetejiE heltez- Iugol os.Teke\errI kg ti.,,rr. ol\aszrolrz\ir-
ft h, bekejlbe sziuit si I de- ral vagy olajjal, majd hdrom 6ren dt kis lan-
get ktfli.sot aagr dgdhdr gon, lolyamatos Levergetskdzben forralta.
hellezreh. Efte hetitlt A dirznousrr,a marha- vagy birl alagglu,
eg) deab Extflia, anebw
d hmut sz6ndh. Az ^iiai- illetve a ndvenyi olajak egyarint alkalmasak
tut l,Mt Mtqattdk a hd voltak szappankszitsre.Miutan a kever6k
tuutu, dneltbbl I dtszi kihrilt, 0,5 kg s6t kevert bele. Bir a s6lesiily-
odrsd aiz bialdafia d ha lyedt a kever6k aljira, m6gis segitett a szap-
tuBit7, ennekAtuebczti- pan megszildrdit,s:iban. Ezutdn az olvadl
befl d aid.ijfben ijszes)ti
tiitt falrqdlk l]ieos kituha
szappant rexrili6val b61eh fatrlba tdll6ltc, .
fiei,lett, is dlhtltuA rah s6oldat hitrahagy:isdval.Vigul szinez66s il-
latosit6 anyagokat - hagyom6nyosanillalos
nd\en)eker- Lev(rl d .zappanhoT.Ezuran
mir csak meg kelletl vdrni, hogy megder-
medjcna.zappan. A lugos\zdppanminose
ge, amefnyiben h(vds (de nem fagyos),szel
Llr(i i S S Z A P P A N K E S Z I ' I! S

l6s helycn tarloltak, tdrol6skozben nemhogy szappanl aztin k6lf6lckippcn is felhasznil


romlolr, hanem egyrc jobb lett- 1ik: egt'rszt a kiil6ndscn piszkos r6szeken
szetddrzs6ltek,m:isriszt forr6 \'izben lelol
SzoDAs SZAPPANKEsziTEsE dottik, igy kocson5'6sdllagj, szappanosol-
A szappankdszit6snek clijszor D6lnyugal-Af dat keled<ezert.Anglidban a szappan val6
rikiban lehetremszcmtantja.Ennek sorrn a sziniileg a 16. szrzadban ielent ntegj de so-
zsirt 1(gosk6mha16sin1ar6szddival(nitron kiig a gazdagokkivnltsrigdnaks26mitott. Sok
lLiggal)f6zt6k. Jjnnek hal:isdraa zsirb{il tijbb hdziasszonyrigy sp6ro1t,hogy csak bizonyos
6rt6k( alkohol (sliccrin) 6s zsirsavak ndt r r r h , J r r r b o l( i l ( d r c n , h o l m i k! " $ " I u -
riums6ja (szappan)kclcrkezett. l6ndsenk6nyesdirabok) mosisaihozhasznal'
L . l ( z . l l r l l r ' u l . r Jd f l a l e l e e g ) ( . ( r i c . ta. A tobbi ruhrl cg]'szcrii ltgos oldatban
amelynck fdzet6vel cr6senlfgos k6mhatesa mostik. Amikor mcgkczd6d6tr a sz6da 1d-
r6v6n helyettesiteni lchcrett a nitronligoL megelArt6sa,a lakarikos hriziasszonyokeza A labikDnt rappdn ndt
Bir mi, a sivalagoso6zrg elsd telepesei ltil kezdtdk haszn6lni.r hig hclycn. Agazdagabb $ taxtilidadl bdeltfdtdl
hiztartdsokban viszont az osszcsruhanemiit bd drtbttik, ndil ha{ tih
szeg6nyck voltunk rhhoz, hog,v szappanl uesl.ntedri. 21 an elLcl-
visriroljunk, \.iszont mcgengedhettiink ma szappannalmosrrk, maid |jgos oldarban Lbel d :zuPlant hicnLlLik
gunknak eg1'doboz sz6dit, anely azt:in j6 ki16ztL;a lng megliglilotla a vizel, amit6l a . J.trhnbdL ts tahaflt ht
darabig eltartott. lextiliiik ldfeh6redlck.
t u r o p r h i n c . a l , 1 8 . z c z r d l . r nr a l t o l c ' o .
\ 7 ( l ( \ r c r e g e\!, , d m d r h o / / J l e f h e r do n r a g g r
a sz6da,amikor is cgl, francia vegy6sz,bizo
nyos Nicholas Leblanc feltalilt egy eljitrdst,
amcllycl sdb6l lehclcrl el6,illitani. Ezt mcg
<lulocn a/onbdn d \urolr'l_n./homJku. e'
t6glaport,\.agy knlonf6le Ldporokat hirsznil
r a l , r r L , h J l . i pr . J i g d p . t r l . l ' J nm u \ r a k .e
sul!kol6val vertik ki bel6le a szennycz6ddst
a part kdYein.Olykor pedig higot kaszitctteK
is cbbeDfbztik ki a ruhii.
Egszen 1833-igAngliiban nasy ad6 sni
Iorla a szappanl. Egy dtlagos csalid csak
ezuI6n engedhetlcncg n1agiinaLhogy szep
p r n r \ e g l e n . d n r i k o rr n n r l u l ( . o b b .9 1 ! r i
kiszirsri viltozatai el:irasztoltrk a piacot. A

217
A V A S Z O N N E M UM O S A S A
ndi6ban s)-aLran litni a patakok mos6d6zsikban,vagy a patakokban a k6vek
vag-Ykulak meilett mos6 ,,dhoby hez csapkodjiik, sulyokLal verik azokat. IIy
wallah"-ot, amint a ruhadarabokat m6don szappan, hig es minden egy6b
viltakozva a \.izbe mdrtja, 6s egy segdeszktjz n6lknl mostdk teljesentiszrdra a
k6hdzcsapkodja.Ha a ruhin gombok is van- holmikat, ametyekel ^ztin a napon szidtva
nJk.a/ok br,/nny,rmuveletl,tizbenau utolso feh6ritettek.
A NACYMOSAS NAPJA szdlig mind lerepillnek. A ,,dhoby" azonban
Amis a fi:zhNdbb tuhdda nem ismer konydrilletet,6s tovnbb folytatja a A MosdDEzsA
rabokdztdh"a finondbb csapkoddst.Ezzel a m6dszerrel egy csepp On6letrajzi kon).v6ben Gordon Boswell
holnihat h.*el kituastnq
dz egtihdi^6bdh, natd mos6szer vagy vegyszer hasznilata n6lkiil szdmlalanttj16iretetid6z f el gyermekkordb6i,
es nbihban - Inzta ai? tokelereren tirllJra mo5\Ja ruhakrr. \ li\/- amikor cs:rlndjnvall6vontatta kocsin jrfiik
ben- kiiiblil.Idlr A ru!!) la holmia aztdn kiteregeti: a forr6 napsiits- be Anglidt. Minden ldnytestvddnek volr egy
m.s^ nindis rctulktunl ben d ruhal. ee)kerore meg'zarrdnrl,e. l,i- tolgl trbol ke.ziilt. rerahron(5on mo,ode/,a
fdrtztj bah d hAzidsza fehdrednek. ja. A linyok versenl.ezteL,hogy kinek a d6-
htohnah,ezitt nen nand'
hatri, host eztd ndfol
A I8. 57J,,Jdile.rol. elo\,,erererelorolr- zseja a legszebb.
btt nebihrk 3 tikauan r e l e l m e g a g o m h d l \ d e df a l u . i l r n v o l a t - Nagyj6b61hfsz 6wel ezel6tt, amikor gya-
amint lelgliirt szoknyival tapossik a ruhit a 1og jrrtam az ir Aran-szigetek legnagyob
bikit, lrishmore-t, egyszer csak csodrilatos
dallamok iitdltdk meg a fiilemet. N]rcmban
leiiltem, fgy hallgattam lovibb. Egy liatal
16ny 6nekell, az ir gael nyelven, abban az
elragadd,dallamos stilusban, amely nagyban
hozzaj/lulr a sz6h6benelterjedt n6zet meg-
hono.oJ.r.ah"z,miszerint rz rrel, lherirn
kcre.zrulL.zal -Arril abol efkeTrel.ielenlegi
h a z r j u l b aA . m i l o r m a f n e m t u d r a mt i i r t o z -
t e t n ia l r r a n e ' i . a g o m a fl e, l l e l t e me, \ h e l b r -
duham a sarkon. Egy kis, zsripler6skunyh6t
pillantolram meg, eliitte pedig egy csoda-
sz6p, Iizcn6ves 16nyt, aki egy mesebeli mo-
s6dizsdbanmosotl. Felbukkanrisom egy pil-
lanatra sem hozta zavarba, 6s k6szs6gesen
dnckch nckcm m6g egy dalt, amikor meg-
k6rrem rr. Ma m:ir Irishmore-nak sajit
rcpiil6tcrc van, is lurisl6k ezrei litogatjils
igy azlrn hasonl6 jelenetek m:ir soha tdbb6
ncm fognak otl 1cj6lsz6dni.

A NAGYMOSASNAPJA
A 20. szdzadotmegel6z6ena mos6shoznagy
er6 6s kitaflis kellett. A nagyobb hdzl:rti-
sokban a nagymosdsdhaldban cgy cg6sz:il1d
napot is igdnybe veltj ez a nap pedig maid-
nem mindig hitf6 \'olt.
Nem azdfi vdlasztottdk ezi a napoI, hogy
j6l rimeljen az angol g]rmekmond6k6banj
hanem mert vasirnapra mindig nagy ebed
k6sznlt, igy maradt ht16retel. Ezen aztdn
a hdziasszonynaknem kellett a f6zdsselbal
l6dnj, s az egsznapot a mosiisnakszenael
hette. Eml6kszem gX/ermekkoromb6l egy
nagJszerii 6telre, amelyet hetf6re szoktunk
dsszekol)'vasztanr:ez marad6k hisb6l, k,
posztib6i 6s krumplib6l L6sznlt.

2'7I
A \ T A S Z o N N E M T JM o S A S A

A mosds el61t a kiildnf6le ruhanemliket A lbllok eltiintet6sre szimtalan csoda-


gondosanszdtvilogattik; a nehczebb6s pisz- szen - kdztiik n6hiny meglehet6senbizarr
kosabb holmikal hosszabb id6re sz6d6ba anyagot is - haszn6ltak. A fullerlbld igen
\ d g y l u g b ca T r J I r d /l 1 .1 . d . \ . m ! i d i o l c i - alLalmas\.olt a zsir 6s olaj eltiinletEs6re,de a
I6zlik az iistben, a kijnnyebb, finomabb krdta vagy a pipaaglag, mint folteltivolil6,
Jardbokdlpedie egt hrdeg\dgt langyot\ir- szinl6n j6l miiktjdoit. A tintafolt eltiinte-
zel lcli dizsrban k6zzel mostik ki. 1s6recitromlevet, hagymalevet,s6t soLszor
A makacs szennyez6dsehdvolitds6hoza vizeletet alkalmazta\ a viaszfoltot pedig egy
r u h a d a r a b o tr e c e s i r l u l c t u m o . d J e ' z k i n vdszondarabba csavart lorr6 sz6ndarabbal
sikdlt6k, vagy - ez volt a g)'akoribb spe- olvasztottik 6s szivtik ki a ruhanemiib6l.
cidlis, horganyzott ac61b61k6sziilt, rec6s le- A vizelet-, ecet- 6s gynmolcsloltok ellen- MosoDizsAK
. z e r er t e j r o h . V r g L i l p e J i g
ott rolt a ,zam- tldIiha4t, us)dtdkkar
hiletri, hasas mos6d6zsib:n kavargattdk; a
nesIehet6sen nun haieint es
h6ziasszony egy nyeles mos6lapickdval so- talan,,,mindenre j6" folteltrintet6 kotlralEk, nLa^zernok a ruhaneniib
d u r g d r r al .o r g a r l a , r L h r n ( m u k c r A . mo\d- amelynek mir az tjsszekever6se is nagy uos^dn a ti$el kli di
l . p i . k a t a l , a l " b J nr h e l 5 if a * z t t r g r l ' o ' k e feradsiigba kenilt, 6s maga a mosds csak zsnbannosihfnk.ial
szircrrq az eszLoz egy rid vagire er6sitett ezuten kdvetkezett. lds sabokhatdr,.lt Ia'
kerck lapb6l 6s a belevert, uijszcrt farudak- satds.,,1JaEdI6, .lbeiinti
zashanis.naa tuhtihbnl
b o l d l l r .F $ \ , , e r h a l l o r t d ma. m i n r M r . E l l i r . Li'.tll d ?itzoh, asofze
( g } l c l i n . o l n . h i r e -Bi u . l o n b a ne l o l J e / r e F sllh a .Uzsadljan. A nai
gdlyos dolgoz6 n6 zongordjrnak" nevezte nos'jqipehh6oklbhilp.h,
"a a bbbnd4tt ftaredt^
a mos6lapickit.
F,iBaLls r$al rszLr rlosoDEszn A REZUST
Eml6kszcm, gyerekkorombanminden essexi
tany6n is vid6ki hizban tanonak egy hatal-
mas rdzilslrjr, amelynek a neve a tiszreler
jel6ll cgyszerrien,,a rez" volr. Pedig ol,vLor
egy6ftalrn nem r6zb6l, haoem v6kony dntott-
A MOSODESZI'-A \ a . b o l k c \ 7 ,l t . f e l g r i m hr l a k u . o r i a . re d e n l
voltj amclyct csak ritLin rafiorlak a konyh6-
A ftasndesrhdrecisf.lii
ban.A 90...180L-esustdt inkrbb kulsii mel-
hIfr, fdbnl, citkbbl ue,
nleEb6lk sznlL6.hij. ean. likdprilelbcn, nyiri konyhdban hasznilrrk.
A sz.nn!.n Dturtjrs tuz- A rdzcd6ny kdr6 t6gla rart6szerkezerer
tul.atohhdLl l lc hlza!:dr pitertck, ala[a pedig tiizrak6 hclyer alaki-
t'ih, dbqsahth a dclzkdft, r o I i l ? k i . . \ k l u r \ o l r i ^ r T e p r l n r c n ]l u r m d J f l ,
isr aldoudkhi bel6hd
ha a trizriil felszill6 meleg 6s fi.isr - miel6rt
fizhtt. G\ak an d nosd
Iaf i k.i.^al est ux dIkaI el6rlc volna a k6m6nyt r6bbszdris kciriiljir-
nazldk, a heaishlfiszllr l a d z u - l u l A m i l . o f- , , l q i 0 e . r \ r k e l e J e n
bekdllozlcm egy hizba, amely valaha egy
erd6keriil66 volt, magam is negdrdkijlrem
eef ilyen iistdt, 6s elcsoddlLoztamrcndkiviili
tulajdonsrgain:egy n6hdny szdrazgallyb6l
rakoti tiiz szinle azonnal lelfortaft berre
vagl' 100 L vizel.
A r e , , ur r a l u J i i o n r e r e m e n lyo l t a n d z -
tartdsban.Ebbcn most6k a ruhdkar, f6zrik a
diszn('knak szdnl mos16kot, kds6bb bcnne
melegiteltek a diszn6 forraizaisdhoza vizer,
ehhenle /ulr a ha,,i\ur e\ hnr, r turdo!r/,
s6t, nag"obb csal6doknak ebben f6zI6k a
levestvag-aa pdrkijltel. AmiLor n6tlen mun,
LisoL is laktak a hrzban - mirpedig cgdszen
r l o T e l m u l l i gA. n g l i a e . z r k i e , n l u g d l i
r6sz6nez dltaldban igy \.olt a gazdasszony
M6DSZER', vagy egy csel6djc cg) hatalmas darab mar-
EEI d ne.hanihas6:hiizl hahfsl lett az tistbc is L'ig)!eg6szbenm!ts
d Mtaicszka heltanant 16zre.Ebb6l azt6n az egdsznagy csaldd na
s*e haszndltuh. Est.e pokig evetl.
iiet fel k sdre.uaka no
satehnbtrot tug trosadi
zsiban; hd\mntutufubbdn FEHERir6s
hinilt. a hrzetii d 6uh A r a s z o n n e m umt e g d l o . z a z r d b J ni , u C !
lbi.iiletet,nint a natd lrhenre rel. hog) \i,,clcrbc . rmelr . nrmo
nirt tartalmaz daartrik. Az emberi vizeler
r r g L i l i . i n 9 5 e nh o z l r f e r h c t ,aJn y d g! n l t . e .
gy(jlogelt6k is szorgalmasana feh6ritdshez.
Olykor ugyanerre a c6lra cgy kevs hideg
vizzel keverl diszn6lrdgydr hasznillak-
A MoS6TEKN6 Tcrm6szetesena ruhanemr]I az :iztatds utiin
EsA Mos6DEzsA elaposankif6zt6L 6s gondosanI1lmostaiktrsz-
A ftasijrekhds2ii!!cte:,nis ra vizbenl
a Msitlizsa kerehed'inJ A napf6ny szintdn igen er6teljesen
!oh; nic el'bbi a uosb fehirilcilc a veszonnemfir. Annak idej6n a
deszkd,LIibbi d nostla-
pithd b.lasa.l6ba aoLt mosort holmikat a falu kdz6s 161-
"fch6ri16
i6re" leregcltik ki, hogy a napsiirsszabadon
rhesseazokat. A ma oly gyakran hasznall
hip6r amcly fajleg a beldle felszabadul6
oxigennclfth(nr - .... I c la. ,zazaJr.gen
kezdr6k cl alkalmazni.
J6l eml6kszem gyermekkoromb6l az rigy-
nevezett zsikra". Mindig ea vctl6k el6
"kik
280
,\ \iAszoN \ r,\'i,\ros,is,\

it,
il
i,

ugyinis, amikor darlzs csipett mcg, mlir Angliiban az 18,10-esvekbcr kczd6dotr, Kozossicl nUNXA
pedig ez s(fljn elajlbrduft. IlyenLor .r csipes amikor is a Rcckitr & Sons c6g viligzrisnak -Utr.l a trds!,i.!i.r l;fi.,:
ti |nrnk. NlL, d tuhd,.-
helydre szoritotlik a zsrkocsLdl, amcll'nek indulr.
nik szin\il.udt t1:ln'l u.
kl<szinal ultramarin \'.rgyindig{indviny ad Nekcm ma is icy tiinik, hogy iiscink szuk- n.tdtn$n tu .s.tnl u htD
ta. A lihar ruhanem(k n1os6r'iz6trcbcleta' sgtelcniil neheziteitk 6s lcIrdi< Ln\el- :1r.k r aLtcn . a li .1. nei li sis
csarlak cgy ke\'6skak szinr az anyagb6l,igy a m ( , l L n n cr r r j r . l . t r , l . r , .. \ r d i r d . l m i iJ r.rlgnas,g irL,,?ra8 i
bcidcgz6dds,amel) szcrirr cgl iriembernek li|annk is fs:anriult L.l'
ruh:ik szine mag fchdrebbneLlrlszort.
lctt !!!n.r1. d httftnbar.
(de c$'szeginy fhlusi plabdnosnai.szintilg))
Isr drttir d |nastisa hiz
KEM!NYiTES o\'an mcre\,re kiLemnyircII ingel s gallrt tot Itis ndldejdindk Nlit.1
A ruhdk i.em6nlilasihez, vagyis mcrevebb kellcrl viselnie, ameilbcn mdg rnegfbrdulni g.J /nrrdral,,i srrtf l
ttelhcz kenln] itdoldatot L6szilctlck, ga- vagy lchajolni is csak bajosan rudott, a
bona, krurnplireszcl6k. rizs vagy cgyab.nagy szercncsirlenmos6niikrc szinl6n elviscl
kem6nvit5iartalmLi 6lelmiszer kifiizsdvel. helcrlcn rerheket 161t.IIila Istennel<,ezek az
\ 1 d g . rrnl . l e n ( n \ r r . n e l , d m ( J ( " \ ' f r ' : r id6k orokreelmilrak.

281
N O S ' i S , V A S - \ L A S

M o s A su o s o c s p p e l
A | . /r/rJb"r ./-To L .' r Inrrenrce' is. A \ , , t r F rY n d l r j . m o . u s . p r . u i i r . m c . o l " -
r\ /an iol muk"do,h-,.ku..ir. .ecpUlcil. z.(- f , , l ' \ e l ) . I L l . p a r o Uj l m u l n , l i . r . m i e a F a i r l ' -
. e r p . . \l c " r i l - n . ? . r . ? e rI , r l d : . a a h b . n r h * f u l l r r u e c p l r / 2 . I l ' 1 . ( I h i n r J / om . r e . ' ' u , -
8)orJn)u. n.d /.1 l"(e le \aB)i
dst a ruh! yizben !il6 ijrogetdsaleltivoliloltl el \'abol 1../Jl mJ U;(fel<( lblo/rr.rn Ii'\rl
A rep,|. ./onb,n me. mindiS ol | ;/i en | .ti r . | r | . 'r , m .z l u l k ; r / u r . h h r . l r e b o e l r ' l
n ) ( I e L . ' e .r c l l c L : l . r i ' e , 1 , .\ r / z ( 1n. ard i szet6scbbckvohak. Az els6 g6zds mos6Sdpeta
iirileni, a mos6l.]pi.kil lcdis kcr6k torgatdsdlal l a . / r / c J r , J e 1 . l , l r , k f " l . b . b bn. r c c p b ,n " \ i / c
v d 8 . e ) I 1 r l o \ " m , r o c l o r . - h " ,, r r . l . s . r i - \ r l g r 7 ( g m e l ( r , , er e .a \ / P , n ) \ / o d . i d \ r z \ ' h s w l
kellcn mozgalni.lizz.l es\'iilt minden hiziaszony egyllres ereje rilolilotta cl, ani a hagyon nyos
vagyoue$ lrosogeffc. n6dszerndlsokkalhattsosabbnrkbizonyLth.

K6/rt'. ra(arrirLrl ( x^s

A rrADosos
nos6cEr
A 1tcls Jili!|etn, horEddt'

279. r.) Lltittja a ht.,.1


n iikiitletclt, JddabbaLip i
n nasdei| Mb. tl dob
.-izzel uln fehah$it 6
hiriilisitegtat.1 Liz.tl
.1jtt.tL. A na:allip tetu
j|1r titti$i ftasd|dpt knt
ftgziteneh,ar11td e;p al
ddldta sz.1!]t kethkel elli'
,.hritrcn zsaualr.A dab
tun\iL okldl.ltd .t! hiett
tet:il ht.in satht dns tettek

.282
r \ V T i S Z O N N T I , I UM O S A S A

A ilosoRollltR
A tuosnbojletnehnerczau itlk.utben
a tizNt Ialrandtasat nelqeh bhetctl
taftdL A2 ckn bojlerek tuldjtlanhtp-
fet rigltuLa?tu iiltet.lt nnftfi.-$ L-ag]t
1iz^tdk aohah.Az nsLala l{zhebet
atakitottah ki, ahebhett fuslje dz usl
i! a ltglu tuizijlti ftseh ,irhaladta jL-
tott eLa llininlbe. A bajletben d szanj'-
,lest sra4?d^o\ battt lnsos rizben for
nbdk. A ko$zcfi brilerek sdzlstuel
tutk'rdkkn, szabddoh ii , szlhzzetek
bottdh. A fiszhos xfz a bajl.m 'zercL
lcd\ztii.safan dt tuoozo . Afclttlhr
atunbdk nlr! nindis Mzzel he en

Arrr.ul nr{irr, Ror,$nsr(naclf

vovrL Y I n Lri N$oits rs tuiNcouo

A c6zos Mos6cEP
A lltudt\h ltL llizns no
sisap.tabjdbai atueULL
kanal foryaftah Jabp
h.iL ls tleeL!.h hdcdtt,jk
d mhdt, d Llobban hidld
hitatt tulcdhp.tlit! ii-$2.
sJfrjbttik, MajLIa ruhah'
n inlijttahd neLg lizet

283
M o s A sm o s 6 c e p p n l
. . . / . / d d h , n / a m u L . r l e r r 0 1 . : r r' s \ i g - - A VowlY mdrkijn lnosa,sapaz ujjrs mos61a-
A
A z . ' r r, - l n r l o o o ,h r t < " r \ m o ' o P c P LiJ(;le./re- p;ck! helycrLfrhpilokkal n1rjkijddn,mig a l;jih
\ e r A l ( g r d h b/ c , l ! . , ( l . l ' t ' r ' 3 ' l r r l d l ' - r , t " - fnl tipusi gpkdzzelkeherl hinl6zd nozgtsal nze
8)omanlo.noo^r .o'ere \,e)i " /er.!e/n
d ! r r c , u l - rv z b i n \ r . r r " B e .. c \ . I i \ o l i r . r r ae . A ftb6l k;sznh nos6gdpeketfokozarosaflfchil
A j e t e k 1 7 r . o , r m e em i l d e k l e / r e r . r 1 6 . torLdka faneszkozijkjaz ui6bbiak Hsebbck 6s lel-
n y e h F ll :. l l ( l l ( | , l e n i , s . p - r t l l / d . n i ' d l i / . u ( b b ( n ! o 1 , , 1 , . \ / . l \ o S d z o m o . { j s e p ( r-
u r . , " n i ,r m o o " t ., pd.J kerrl l..e,r-'r',1 19.szrzad!s6n talilrikfcl. Ebbenas6pbendvizer
vagy esy kar lirl)amatosel,ir'hira rologatisrilal ; - 7 ( r o t r e l e e r r . r ' e|: / . n n ) ( , r . l a I a \ t / < . t t t : /
kcllcu mozgalni.Dzzcleg!iiII ninden hiziasszonl egyniies ereje tivoliloll. el. rmi r hagyomdnlos
vigyou egy mosogaprc. In6dszern6lsokkalhal6soslbbmkbizonyulL

A FADoBos
MosociP
A re.is JaliikLii, ho4:ant-

279.o.) urjtlja d hizzcL


tunhitite k n, fadobbalalii
ku iusdsaf r.11.A rlth
Dizzeleali IeUijUi\a tt
ftiiitn^A el! anint hl22cl
.!isezt!h-,4 tflosieip t.ta
j,,. it'.tsn j nosnl$irhtjt
figzitetkk, drLit a eaf a|-
ddltird s.IdL lt ihkd tlit
rthnlru nazgdndh.tl dab
ni.nL aLlaldtu es) Livni
Mn ndnsot-l'jterdsiteuek

282
. \ \ ' \ s / o \ \ t \ l l \ l r " \ 5 - \

A I1OSOBOJLER
A Msdb.jlemek ieuzen szc&ezetber
4 r*et Jabtdtualosan neleseileh.tatl
Lailat. Az ehaibrjletuhtulajdonhi?
fen tdgladLdptdiihetcn ijnti,"|ds aag
tLiistiik oohak.Ar nn uluu Ltrhellet
dLdkitauakhi, anel,rt/ehlistic uz nsL
8 d tisld hbzti i riet dthdla.|ia jt
tatt el d ktuihlbe. A bajle'bend szenj
rr4\1 szafidnos u!!t hgostebe\ for
nhiik. A korsze,ii bojlerck!:ttlgibel
nnui.lttttu, tzabatlot dln szdlez.tek
.ahaE rl Pi.\.kos.^d a bajlefte szctcLl
kercsztdcsdpan a Licozo$.,7J.hnltn
azanbdnnde tuitudigkazzelk lletl

l^rr.ul rriu, Bor..sds{osacnF

loNL r,Y rpL si Hiid'rip ri riN.o(r a

A c,6zos n'losociP
A HtudrntJile sdzijsnu
snsafdobijlran anELJet
kunat [areduak falar)
kik ts l^zerlch ka'art,ik
d ruhtit, a .lobbankiald'
hitau t.ilctik petlie 6sz.
s tj tiiui4,Laj d d,zh dk-
tu ljntti tk a neleg.nizel
HovlRrrr FELEcdzos nosocrP

283
M O S A S , V A S A L A S

RUHASZARITAS
ruhasz6rilis, a mos:ishoz hason- holmikban ld\'6 viz kinyomis6ra 6s a ruha-
ldsn, igen thradsrgosmunka volt. nem( simitds6ra hasznailtdk.
A mos6nd ki volt szolgihatva az A mdngorl6ban egy neh6z, k6vel tijlt6ft
idiijdrds kEnye-kedvinek, hiszen dobozt mozgattak fel-ali a fahengerekcn.
a szijk6s,fistds szobikban nchezen lehelett M6ngorl6 csak a nagyobb h:iztartdsokban
volna mcgfelel6en kiteregetni a holmikat. volt, ahol kiildn mos6h5zatis kialakiloltak.
Krilondsennehdz helyzelben voltak a varos- Csak a 19. szdzadban,a m6ngorl6 dll6 v6lto
lak6k, hiszcn nekik kor161ozo[ kii]s6 t6rre1 zalainak megjelen6seutAn lehetelt elmonda
r ( < r n i u l .A. , / u r , a nh a l d d ol o c \ i k L u -
I ellerb ni, hog.]" szinte minden haztartrsban volt
lajndsensok bosszfs6got okoztak, mivel valamilyen, csavardsraaikalmas szerkezct,A
g!'akran lelapt6k a sziradni kitcregetetl hol- kifacsart ruhdk aztin mir e16ggyorsan mcg
mil. Mindezek miatt a h:iziasszonyokigyekez- sz6radtaK aLir kifeszitett kdt6he, akir a sii
tek min6l jobban ldcsavarni a mosolt ruha- v6nyre teregetvesz{rilottik azokal.
nemuI er. hogr hJmarrbb meg.zdradirnll A nagy darab ruhanemiikct: lepeddket,
Ierit6ket, szdradis utrn mdg n6hdnyszor
A RUIIA cSAVARASA,MANGORLASA drhajtottdk a m6ngorl6n, hogy kisimitsdk.
A cenrrifuga el6dje a hagyomdnyosk6zi csa- IIa kellert, maingorl6sel6ti kem6nyit6s vizbe
TERIGETES
r J r r . h u , /h a ' o n l o r nm u k o . l o t ta: r u h a n e m u a z t a t r c ka h o l m i k a te, n n e kh a t a s a rcan S h d n
d nosan halnit a szahatl . c i d r u e g r i - merev lett az anyag.
t e g e i rk c r r u d h o ze r o ' r r t t r c km
ban[. I'j ILitoft fafu ,,11i
k]a ker elkczdt6k fbrgahi. Az egyre er6sebbcsi-
kileszit et t szd&d hntuLte vrrd ..il igtel'e/reka7 o'rze" r izet I iprc.clni CSIPESZEK
tercsettahhi, is Ja6ife- a7 anlagbol.A dobu./o.mdngorloennel mil A csipeszkEszitslnem Gordon Boswelh6l,
w hktI I ijszitetti h, hog
a 'zu b nel4ijd a,ohaL sokkal nagyobb is bonyolultabb szerkezet hanem egy walesi cig6nyembert6l,John
Tetutsreteenatu1hatctuh volt. A 18.szezadbrnfeltalilt gpet a vdszon Jones-t6l tanullam (sainos 6 is, akaircsak
lehetutt, igekt2t kastu-

DslERc,i, '

&ffi vliltw w
w w hs,&
rNM
v//,N
'WM
tffi vM
fiSW YM
vtw,M \tm
Mgffifi
t\ME
t\E\w
WI
tr6
IEW W1
rB FW f\$$g
l!9\&
tn\
v \

';ia
284
z : .4ry2 W
I { U H A S Z T \ l t I T A S

Gordon, miir eltiivozotl az igi tdboroz6he-


l)'ekrc). \(alesi hizamban (1. 39. o.) ^ fiz
CsAvARdcE?t( e l u r ru l J o s e l \ eI r n r r o l r dm c g n e l e m J c ' i -
pcszkdszildsfbgesait.
oil.ItthE d nnAn- I1)'cnfajla csipeszekb6lbrirmelyik cig:iny-
< m b c r. o h hr z r z J ; r " b o t ( l l u d o I l e \ / i r e n i
egycllcn nap alatt. A csipcszeketpapirlapra
csiptert6k,6s hiizalva kcrcskedteLveliil<.

A Mosorr HoLMI KITEREGETESE


Bizon-vos polgiri korokben illetlensgnek
Iartjik, ha az embcrek ldtjik egymes ki'
lcregetert ruhadarabjail. En szemlyszerinl
kcvds ennyire szcmct gr'6nydrl<odtet6l:iG
vrnyt tudoL elk6pzclni. A napsiitdsbenvigan
lcngede26 ruhadar.rbok tarkabarka serege
li./rr,cgrnle\ rz rnthrr m,gr i-rnti igr
nyessdgr6ltaniskodik. Emellett a szrbad
ban szrritolt ruhanenliik iUala semnihcz ZoKNrsz,{Riro
scm lbghat6an friss lesz- I I0\,"n. L.szitsak
tl lbtn.l
jthat d npsis utd,, a.ak'
,ikdt A hati.rLrnh libdt
faDtui.a tutb: Jd rd!)'
Lirlt: .!.nryblaniu hnz
tnft.tI Jisablatukdt a \za
ifikntilrc deEauik, d.:t
ftfsablon&hu pnlir lri ti
.^i.zLtLiild ah, ha.g g'at
suhhdn n,.gsz.1'dtljdnd k

%w

SziRi'r6Ar-LvANYoK
llnLikarknLLtut:. iliiLall,
us! ncnl nLh tu.le lk.:ts
tL cl.sen,1d helJ,d szdbtu1
ban, d notoLLruhnLa hitl
bdi s..nib!tuh. Etu d.tl-
n a sztliitailbn\ak sztlnl
Lulanltb D.ilt.rdt.t.illl
tur.lakdiw. A tiqeI'
,ilL-,in)ohdt is bakohal
nhal.tlan a 1n. hii.elilm
nlit.utik ltl, nir d llril
liiRD{.R..r.E szlNM i \r\Y nl tuazsdthdli jtrsali d
thenn! e.et hn.clil)e lx'ih

285
M O S A S , V A S A L A S

VASALAS
nnak idej6n szinte minden ruha- iizlethez - hajtotl, es jd nh6ry vasal6t eI-
darabot vasalnj kellett, ez6rt az- adott a boltosnak. K6s6bb, egy telies iiveg
tdn a vasal6 mindennapos hiztar- whisky elfogyasztisa utin, bizalmasan el-
A PRESGEP tisi eszk6znekszdmitolt. A vasa- mondta nekem, hogy siker6t egy csapat asz
A fraseipeh d lefedbkis
l6kat a tdzhely lapi{n melegitert6k fel,6s szonynak Loszdnheti. Felberelte ugyanis a
az dbroszoktuincaiasalei
tiikiletesend htuiikru he munka kdzben lblyamatosan cserelgett6k hdlgyeket, hogy egy h6ttel rkezdse el6tt
iihek. A gipbet^dldl Allaldban k6l vasal6 elh a liizhelyen, mig a menjenek el a helyi boltba, s 6rdekl6djenek
h d r m a d i k k !dl o l g o / l r l , .A m u n l . d\ z i i n e t e i - mindny6jan faszenes vasal6 utdn. Mivel
ii{shdjIosdIo hnlnihat, ben a vasal6t dllvdnyra helyeztek;ezeknek a egymist6l fiiggetleniil, fblyamarosan 6rdek
an lJehreezutin a s4i
In6 n M elforeatA tiaal eel
vasal6rillvinyoknak sz6mtalan viltozata l6dtek, a boltos egyszercsak azon vette 6szre
Mhtz lawzt ,rontak ft. ltrcze.l (.1.288289. o.). mag6t, hogy szinte ostrom ald fogjdk a fa-
l'raeLs utdna n^tunne Azokbanar or\z;Bokbdn.ahol nem i\mer- szenesvasaldt amely akkoriban viszonylag
nn szlpeniiszehahasaba rek a konlhai tuzhelyeL peldaul Alrika e.. ismeretlen eszkdznek szdmitott kiivetel6
Brit India terijleten , iigynevezett doboz- n o r g l e kr. g ya T r a nar m r k o r \ z r n l e S o n c l v r \ e
vasal6tvagy tdrol6svasal6t haszndltak.Ez az l6sszeriien- nhiny nap milva felbukkant
cszk6z tulajdonkeppen egl vasal6 alakri egy. i lnrnr rrrglakkal megrakolt reher
doboz voh, amelybe lelheviletl vasdarabot aut6Ja boltos j6csk6n bevisdrolt bel6le. Ba
hclyeztek. A dobozvasal6katmegszemozt{k; rdtom ily m6don keresztiil-kasul bej6rta Af-
minel ki\ebb volr a vJ.alo,JnnJl l,i.ebbs7i- rikit, 6s j6l megszedtemagdt. H6t igen, az
mot kapott. el6rel6tis 6s talil6konys6g elnye m6lt6
iutalm6t!
FASZENESVASAL6K
A faszenesvasal6k szint6n a dobozelv alap- KoLoNLEGEs vASAL6K
i6n mijkddtek. Oldalukba sze116z6lyukakat A kdztins6gesvasal6k 6s a tArolds vasal6k
lurral. MeSr/"l.or latranr vofi az indiai mell.lr meg .zdmlal.rn.,pecialis(elra kileJ
,dhoby wallah" vagy az afrikai mos6fif, leszletrfdjld allt a mosonok rendelkeze\e
amint nagy igJ-ekezettellengeli a vasal6jit, re. A kem6nyitetl ruhanemiik kifenyesit
hogr-a l6ghuzat lelizzitsa a parazsat. s6re is saj6ts6gosvihozatot haszn6ltak. Ez
Ismertem egy embert, aki vasal6kereske- az eszkcizhasonlitott a kdzdnsegesvasal6ra,
de.bol cJldJc"dor meg. tsarotse-fdldon - azzal a kiilcinbs6ggel,hogy talpa, azaz va'
E / J k - R h o d e \ r a b a na, m a i Z a m b i a b a n - sal6feliilete enyh6n domborn volt; vasalis
taldlkoaam vele. Egyszer csak felbukkant kiizben, mig az egyik kezzel mozgatt6k, a
Mulobesi faluban, egy faszenesvasal6kkal mlsikkal egy kev6s kemnyit6t sz6rtak az
dugig megrakotl Chevrolet kisteheraut6val. anyagra, ily m6don v6kony bevonat kpz6-
E g t e n e . e nr t e l e p i r l eesg r e t l e nb o l t j a h o z- diirr a feliileten. Ez a miiveler igen nagy
HAJDANvoLT
ESZK6Z6K tajbb sznz m6rfdldes kdrzetben az egyellen iigyess6gelig6nye1t.

ahaLtibat f,jbnl ki sEilh;


dkd rlszlte folcot isszael-
teh.ideh.tutkh a fri'srn
t6dlt tuhaddlabah. Vdld
Aa emI a szdrd2mhahe
fl{het es ,pe.idLi ftijeskn
lil 6 zhnzzel neEneh ei tet
tik LlenduLnbaz.l. Les-
gaktubbah u igen Lliiliifl-
bij ziJ h ire Iben kath dttj
hnzd$ises o6al6t h6z
nti.ltti.h,Ha ,iszotl ktep-
FADor-
nszuJr vr.\r.O.Eszs
lelni ak4, ttih d tuhdr, d
krMetd a6dLt lettih el6.
A I^zekes r$aljkat M
ka hbzbeflJobanatasar
lijni ke ett al jtuLixdt,
ad'y a leoegtrbehk lcn
lcksettu{, hogr i*^bdn

)86
Az irdliai vagy riidvasrl6t (1.2BB.o.) mas- A cAzrizEMf vASALo6s rARsAr LEVENDUI-AKoTEG
nik 6s f6kor6szalagok vasaldsira, illelve a Gyermckkorombanszdmtalan gdziizemii KESZITESE
.7 Ic! eh.tu]aLdE s h6 t i I i s.
fodrok 6s red6k haszn6l- vasal6tldtlam mfkijd6s kdzben,ds valaha E Iul h:oiiI ee\1sPd n - Vis
"felhabositisdra"
lik. Ez az eszkdz- a mai hajtsiitdvashozha- nekcmis voft egyTilley-fdlevasal6m.Ebben jlnkle nihdw leaenduld
.onloan e8) hengerbol(.a hcngerheille./r- tijbbek k6zotrhclyet kapott eg.]"pclr6lcum i!d, lnipe tleniil a.eltin,
het6 vaspdlcel<b61 kisziillj a hdziasszonya rarldlyis cg]-kis pumpais; az ut6bbi szerepe hDa d tuirt:.tt L.ljesenh,
prlcdkat liiz felett melegilcltc. A riidvasal6t az illand6 nyomrsfenntafidsavolt. htilh.indh. Sratusan knt
ri& iit a 6ol'nr, pnr,rdn
brledugt"l r red"br. ioJorbr. ma\nihJ es -^ modcrn,elektromosvasal6k,kuliindsen d tir.tsah aldx. A hdttu
addig tartottiLbenne, rmig az sima s sziraz a sz:bdlyozhat6h6mrs6kleni g6zosvasal6k sohaltinilsukfiarid
ncm lelt. mcgjclenesevel a vasalismdr sokkalkevsbe uoktd, thdj.] hosi^zciii.n
A francia vagy gombavasal6a nid\.asal6ra 16radsrigoshdzimunkalett. Janjuh h.rba d tftdltjtj.t.
n a . o n l io r l ,i r 7 l a d. k u l o n be g p e lh. " g r a l i i e
kcrckebb i'olt, s puffos inguijai. kikere-
kilisihez haszndhrk.
Pliszirozdshoza 18. sz6zadt6l Lezdve
rdbbfile eszl<dztis kilrl:iltak. Ndpszerri volt
az oll6hoz hasonl6 guvriroz6 vas, csaLlig)J
minl a recs leliilclii r6bla s henger Az
ur6bbi iigy miikdddll, hog-ya Lem6nyit6vel
,ritatott, m69 nedves ruhadarabot a tiblira
fcktettk, majd a hengcrt ide-oda gdrgettk
r a j r a .\ o l , J i c r g e nr l t c r i c d t\ o l t r g u ! r i f o 7 6 -
dllvdny amely nasyj6b6l 20 \'agy 30r a k6t
szdls6 tart6oszlopba befogott f empelcikib6l
6llt. A nedves kc1m6t dtfiizt6L a pnlcikik
k6zdtt, majd az ,ilvdnyt a tfz el helyeztck,
a h o l . z r n 1 . r gh d m J r m e g / r r J d l . A g u r f i
r o z o r l l \ J n t b ullc j l o d o t l , i J l o . \ 7 d 7 d Jm a
sodik lelben a kerekesgu1'riroz6-vagy krcp
pel6gep.Bz a szerkezeraz 6l16 mengorl(ihoz
(1.2E5. o.) hasonl6an mfkdddtt, azzal a k.-
i6nbseggel,hogy hcngerei iiregesek6sbordrs
feliilel(ek voftak, ezeLbelehetetl beleillesz-
ieni a rlidvasal6 iireg6hez hasonl6en a
felmelegitelt vasrudakat. KRDPPBL!s
6sPlrsziRozAs
A fodros,1ldilriix 'uhane
niih r.lacait hreff el6tdb
lnn htszilclliL; L pliszitr-
tun dfttagaleuDtu..at:t
peh aldhnon'ihlbdon 'i

)87
Az 130!.s ru.llciRr LlxozFr

A vasralo)KoRSZAK
A \ r - . o l l , e ' . L l ' d u r ' ' \ ' r ' o k ' / o n( : s < \l '_ p u
A.rtru'.,."to. adoh"\' alodl ''.rdr+al -
kult ki. A kozdnsigesvltal6kal a lriz neun vagv a
'cl
u / h . l ! e 1 h e r r r c r r e r r ' e \ , r r e h 'r\ n - $ ^ b b h i r
tarlisb.n kifejezetrcneire a calra kialakilotl k'lv-
nakah r r r n a l . d l ,\ d u . o ^ . ' l . l d . i / n i L u , ' . n
ssesvasal6kkaLcLlenrrbcn. nregcsbels6lel k6szt
Ieitah rz nresbe foe6laf iirosen izz6\'asdirrbor hc-
l\'czlek.Kesijbba doboztasal6k bclseiibevislijnb hc'
l;crl izz6 szenetvaer iaszerettc(ck, a vatrl6 kt ol-
i.lin pedig ryjliisokal kiszitctleL, hogv d parlizs
. l c A . , d o l e \ e 8 o h " /r J ' F K r l U n b . / n\ D ! c i 3 l i ' ; _
lokre n;g m'ibbi lasil6lairik ler,edtck el i\ nrs-
nil<,fodrok is esyab,lehez.n elirlet6 hel)ek vis.|-
l r " r , ' / , r a i r i . 1 e r u .f d ' l o r / r r l r d r "\ l ( '
",
zad mdsodikfel6bente.jedckel .t slirirusszalesper
' "
r o l c J n ru l m u < o d " " l o l e , ' l . I 1 7 , . i o l ' 7 " r o
san lllvdLtollakaz elektfomosktsziildkek' amelve_
kel el,Sszdr !z Leyes0 h Nhm okbansz!badilmaztat
tik l]z 1383-as aleki'en

28|.t
DoBozvrllrr ri.mmls

289
M O S A S , V A S A L A S

RUHAFESTES
z elmflt k6t 6vsz'zadban a h z- A legttjbb ndv6ryi fest6khez tgynevezelt
tartdsok nrgy r6szdben fblyama- marat6p6cot kll hozzdadni, vagyis olyan
tosan gyakoroltdk a ruhafest6s vegyszert,amelynek hatisdra a festdk tart6-
mriv6szet6t. Napiainkban fira san megfogjaaz anyagot.Ilyen szer p6ldiul a
reneszAnsz6t 6Ii a h6zi ruhafestes,annak el- kr6msav, az 6nklorid, a vas- s rezszulfet, a
len6re, hogy a textiliparra a 17. szazadt6l tims6 6s a kdliumbikromdt. Az ember cso-
egyre inkibb a nagyipar tdrh6dit6saes a spe- ddlkozik, vaion mi m6don jdttek 16 eleink,
cializici6 volt jellemz6. Manaps6g szimos hogy ezeknek a szereknek ilyen hat6savan.
textilkeszit6 ijra alLalmazni kezdi a mester- Es hogyan fedezt6kfel vajon, hogy a vafidics-
GYAPJUFESTES sdgesanilinfesl6kek felfedez6seeldtti id6k- k5r,5 (landcetum tulgarc), ^ ryirfa (Betul"e
ben haszn6lt termdszetesndv6nyi festekekt. alAd) a palrstfii (Alchetuilla tulgaris), a fod-
r 6rib ^ba heltezIi h, nttj d roslevelij petrezslyem (A th cus siloest/is),
@hb6 k"zeltbe b\kaes
NoVENYI FBSTEKEK egy hangaf6le, a csarab (Calluna o lgaris)
l6nld2ot h.beztek.Emtdn
tiwt tiilturtek@ edinJbe, Kts6gtelen, hogy a ndv6nyi festdkekkel sok- vagy a borbolya (Befie^ aulgais) mi:.d-
ftajdf.lfafrabtihd keae' kal finomabb, ldgyabb szineket lehet l6tre- mind gldnldru sargaszinire festi a kelme-
rdkeLAsto. h 6rdtan dl hozni, mint a me\lersegesen eloallrloll s7r- ket? V6rds fes16kviszont p6lddul a pa,zszuz-
neToanlagoklal. Rig\ogo- elenk '/rnek vr- m6 (Patmelia saxatilis) egylk alfaj6b6l vagy
szont csak a tr6pusi ndvinyek anyagai, p61- a ealai (Galh.tm bareale) gyokereb6I kCszit-
ddul indig6- vagy kosenilfest6k hasznelalr- het6, mig a cinea 6s a d6lia s6rg6svdrdsfest6k
val jtinnek l6tre. Ennek ellendre a m6rs6kelt k6szit6s6re a1ka1mas. A fest6kk6szit6sre
egtir i novenyekbol kesztjll te.Lekekl.el is sza- hasznrlt nijvnyk listdja szinte vdgtelen.
mos sz6p szindrnyalalot keverhetiink ki.
LEN ES PAMUT FESTESE
R6gebben a falun 616 emberek nagy rsze
maga sz6tte a ruh6it. Szamos gazdasagban
FEsrEs A SZABADBAN
Asa l 6llnf6I{sit ri
termesztettk lent. A lenfonalat mar6sz6da
gebbena szdbadban ligeztih. glenge oldatabanfeheritettek.maid a lorro
A fe'tuouat asd helne a itz napon szdritottdk. A fehritetlen 6s a feh6-
|i;lt Jiissesztexlansft. h. dtetl fonal szdvdsdvelgydnydni, vSltozatos
tiih. A nunha nehtz A iz minrakarlehererrkeszileni.lgaz. ido\el sai-
z6ztd ooU,h6zekM atutaeot
b,j*on dt filzlik, ee^zenad-
no) glakran ellunl a minld. merr a hipozas
dig, dnlg dMri Jestiketna- hatis6ra a fehdritetlen len is kifakulr. Ennek
g.ibdhen szilott, hagr'eltfie elkeriil6s6re a lenvdsznat sfuii bor6kalben
a htu'int dntalatot; ebzbet iztattak.
Jolran atot aa hautsa t hi h.l A len e\ pamut egyaranlcelluloz alapi
hu. Anikn E dntdsfeloette
in)ag. ezdfl nehezenfogjak be tj(et a nOve-
a hbitnt szin, hijoethezeuaz
n)i alapd fe\rekek. Tdlgyfagubaclb<il. io
n6h6ny fafaj k6rgeb6l es gallyaib6l azonban
hat6sosan szinez6 fest6kek nyerhet6k. A
pamllr, mivel forr6 6gdvi orszigokb6l 6rke-
zet1,:iltal6bankdzvetleniil a gyirakba keriilt,
igy aztrn otthoni sziivsre6s fest6s6renem
nagyon volt lehet6s9.

GYAPJf FESTESE
A gyapjri proteinszilakb6l 6piil fel, ez6rt
k6nnyer festhet6. Nemcsak feh6r, hanem
fekete szdlii juhfait6k is ldteznek; a ket szin
kombindl6sdval igen tetszet6smint6kat Ie-
herett el6dllitani. A fekete-feh6r mint6s
ruhadarabokat gJakrrn m6g indig6val is be-
festettls ami igen dekoraliv 6sszhatdstered-
mdnyezett.

290
A HAZTARTAS
ffii&
a az emberelvet6dika szdmtalanromosvid6ki tan-va
6sa t6gldvalvagycsempvelkirakott,
valamel-vik6be,
gazzalfelvert padl6n {llva a tet6 nyildsaindt kitekint az 6gre,
tisztelettelvegyesmegillet6dest6rez.Hiszen,bdr a falak mdr
leomlottak,6s a kormoskandall6is j6 idejekihiilt, a hrizvalaha
mdgiscsakszdmtalanemberotthonavolt. Az otthon sokkal
tdbbetielent az 6pit6anyagok- habarcs6sk6, pala vagyzsrip
pusztacgyiittes6ndl.Az otthon szent6ly,melyetfdrtiak 6sn6k
sok-sokgenerdci6ndt odaadtianszolgdltak.A f6rfiak elmentek
dolgoznia fcildekre,s6t,sokszora tengerre,hogy el6teremtsdk
a betev6falatot,mig a n6k elldttik a hdztartdst;takarilottik
6s tisztogattdka hdzat,6rizi6k a ltizet, gondozt6k6sneveltdk
a gyerekeket,6s megtanitottdknekik azokata fontosismereteket,
amell'ekk6pess6tett6k 6ket arra,hog-vid6vel megteremts6k
a sajdtotthonukat.Manapsdga dolgok mdr nem lelrdtleniil
igy m(kijdnek; akkoribanazonban,amikor az az6taomladoz6
romhalmazzdvdlt hdzbancmberek6ltek, megezvolt
a dolgok rendie.
X H A Z T A R T A S

A TUZELO BEGYUJTESE
:ir a kdzapkoriEur6paldldesurai nyir, biikk, syertyin, szil, juhar va$'a hiirs
flt6kenycn6rizt6k erddsegeiket, j6l gnek,viszont (a magyal 6s a k6ris Lit,e-
a paraszroknek azonbanm6gis te1ve])ehhez tdk6letesensziraznai. kellefi
szabadvoh iisszeg,.ldjteniiik
a le- lenniriL. Ha pedig valaLi 616 fit vig ki rir-
hullotl gallyakar 6s lclordelni a fdkr6l az el- zel5anyagnak,mindis es) dwel el6bb be Lell
sz6fadtigakat. i\z uldbbi miiveletet kdtlhez tJrolnixa kd\ etkeroe\ r riireloL.Ha ,rl.erulr\
er^ re|l i.,impu\dl \'agl kampo. hoLlJl \e- meggyriitani a nagy nedvess6glartalmi fit.
geztk;a kamp6l az dgba akasziotlik, maid J / r l r g J d m e l p g e rA. ; u h r f . r l . ,a z . ' zr t e n l c -
nag]'ot rrntva njla, 1c1ort6k.Az erd6sgeL f6l6k kizdr6lag sziriz iliapotban snel<,de
ardn)'aaz emberi popuhci6hoz kipesr akko- fiit66rl6LiiL messze elmarad a kemn)'-
riban igen nagy voh, ez6rl azlrn, aki szorgal fiketa'1.
m J , \ o l . \ o h r n i m . / ! n \ ' c d c r rh i r n l t l u . , i -
Az aipesi hiizaLon nem pusztin a f-esr6i
hatis kedv6rt alakitottdk Li a szdles, kr-
fiban. M6g arra sem voll szriksdg,hogy az 6ld
likat kiv6sjrk. nyril6 ereszt:megv6dteaz esdt6l s a h6r6l i
t(zifil, amely igy alkalmas maradt 1iit6sre,
KEMENYF,{.K 6s PUHAFAK s t6len j6 melegetadott a hizban.
Nem minden fafaj i6 luzeldanyag-A kem6n,v Mivel az Alpokban 161escsaL a puha fijn
ds lngy lombos fik tolg$ k6ds, maEf,'al, tenlol hono.rl., J,, rl\en fr redis ege tn,,-
A FADoNTfs
Es) fa hianr^nhaz nt'!
Jilelii .tzhijzijhq ralL srilh
ee. A dijntis ndildhi tu
nla J.ffi es V nldkn bean-
!i$dL, hajhaLn$dlh1dii
db a nunha, ehhezlc.i:.iI
has.adlLdk.L.afin .
dkllenbefl, a titz: ttM
olddl an, hi tkez6 Ltt6.t
f{i ts.cL kezdtch hehi a Jii-
iszcLisn.k. Hat! ne szo-
tu|jafl a llirtsz, nacau.
pbrdllrel 'ik.t na lel ht d
fnha,.tze I ni"Lib! tttstna
a ist. ,1 kidinlijfi fd tijl
.sd, dfinhijt mtdelel1
mtit I t ii donb a k'a i iiE e | 1
ilh, nait a bnuanh&aI
ha$zdban hatitotlnh iltk
l,eutis'ittl, ilkt a ndl

:2nhsis s.Iint, htitdbntd

satl i tjnlb ar, eIdrr -hntI a


nozelltu d bd la1, ilLct e
fabtnltnal utu d tieit

292
A T U Z E L 6 B E G Y U J T E S E

ben szerteszetpatlog, a fahezakban nem le-


herelr nyilt tiizet rakni. Ezert 6pileltek ezen
a vid6ken gydny6rt, csemp6s kdlyhikat,
amelyekb6l gyakran minden szobdbajutott
egj. A massziv kdlyhdk igen nagy h6t6rol6
kepess6griek,igy azutdn a viszonylag kis
l u / r e r e l l e n e r em e g a l i z k i , r l v a . au l ; n i !
hosszirideig melegentaflott6k a szob6t.
'fOZEG
Azokban az orszdgokban,ahol nem 6llt az A T6zEc
emberek rendelkez6s6reeleg fa, a fiitsre KIIERMELESE
t6zegelhaszniltak. T62eg olyan lefolydstalan Elijszijt eg| tasze^zdtu
teriileteken k6pz6dik, ahol sok a csapaddk. nal kivdg k a t'zestie
MkdI,tuajd esl hesheat
Ezeken a tedileteken a n6v6nlzet nem aerob ldrthtul kimehah eahat.
modonbomlil le. hanemle'ul15eda mo..ar- A tiizest esldkat kezk o,.-
ba, s sajdt savassrgakonzervelja. Evszdza- dt,ioal sz.i tto dh,hiae|
dok alarl tdbb m6ter vastagsigli lSzegr6teg bd,iailt en hehezebbj.iffi ii
keletkezik ily m6don. Alapi'et6en kelfdle t0- ebiIle.lt aohd M riu
it6s, tuocsart talajon.
zeglerak6d6sletezik a hegl'i'id6ki, amely a A ticl'lkat felhMntil^
Iefolyrstalan vdlgyekben keletkezik, vala- el6tt laza pntuitua &k-
mint a sikyid6ki t6zegrdtegeL.Irorszig k6-
z6ps6teriileteinek nrgy r6szeegye en hatal-
.mas t6zegmocser
T6zeggel 6vezredek6ta fftenek. Ahogyan
arr6l a 70 71. oldald is sz6 esik, tavasszala
Skor-telfdldes a 'zigelvilag nedvctebbri-
d e k e i n\,' a l a m r nirr o r ' z a gn y u g a t ri e r u l e t e i n
gJakran ldtni t6zegkitermel6munkiisokat. A
tdzegt6gl6k kiemeldshezkiildnleges ds6kat
haszn:ilnak (1.7-1.o.).
A kiemell t5zegt6gl6kat prizmdba rakva
sziriljdk. Nedves id6szakban a prizmit
gyakran dt kell forgatni. Veltoz6 id6jiresi
lelretelekkd/iirl a rdkalol. merelel e' [or-
miidt is vdttoztatj6k, hogy min6l gyorsabban
szdradion a t6zeg. A kisz6radt t6zegtegldkal
azten oly m6don rakl6k halomba, hogy a
kiils6 t6gldk megv6dik a rakes belsej6t az
es6t6L

SZEN-AGYAGBRIKETT
Mira mfu elavultnak sz6mit, hajdan azon-
ban irorszdgban ds \(alesben kedvelt f(16-
anyag volt a sz6nporb6l k6sziih brikett- Ezt
igy k6szitett6k,hogy szn-vagy antracitport
agyaggal gyrirtak ijssze (nasyidb6l 4 : l
arinyban), majd a keverekb6l egy kevesviz-
zel labdac.iormaju brikertertsyurlrk.A bri-
kenet megemelt kdlyharost6lyon kellett el-
6getni, hogy elcgend6 levegiit kapion az
g6shez.Igen praktikus 1(t6anyagvolt, mert
lassaoegelt. kdnn]u voll lezelni. lesTire.e
viszont meglehet6sennehzkes6s hosszadal-

293
A H A Z T A R T A S

F U T ES
itathaladan, hogy a kdzponti ff- A hazam el6z6 lldajdonosa l6val vontatta
t6s a 1ehet6 legk6nyelmesebb haza a m6reles farijnkdkct. Eg]-szeraz egyik
megold6s, bdr aki meg nem iilt rtink beszorulr az ajt6f6lfdk kdz6i nem moz
egy t6li esldn a pattog6 tiiz mel- duh se ki, se be. Igy azt6n elszalaszto(akegy
len, nem tudia, mir veszit. Perszenem lehe- gyereker a szomszddba,ahonnan kdlcsdn-
IcIt i'alami kellemes feldllni a tfz me1l6l, kaprak egy er6sebblovat. Vele aztdn sikeriih
vcnni a gTertyit, 6s felbolorkilni a huzatos visszah(zni a beszorult fardnkijt, hogy maid
l6pcs6k6na jghideg h6l6szobdba.Ez azon- odakinn feldarabolj6k.
ban nem val6szinri, hogy b6rkinek is kiil6- A ruz clcszrgerc.dhcz dlraldbanhdrmoni.
nijscbbenmegertott volna, ds a nagy hidegek kes fiijtat6t hasznrltak. Irorszrgban viszont,
akkoriban sem voltak gyakoribbak,mint ma- ahol glakran sz6nporb6l 6s agyagb6lkdszillt
napidS.\ol..ol,an ugy larlidk. hogy a Lor- b r i l e r t e lf u r o r r e (k1 . 2 q? .o ) . i n k a b ba t e k e r o "
ponti frjts miatt csak n6tt a megfiizdsoksz{- tuital6letedl el (1.214.o.).
ma, mivel az csdkkenli a test termeszetesel-
lcn6ll6 erej6t. FAFfT6SO KALYHAK
Egy fah:izbanrendkivul kockdzatoslenne fe-
A Tiiz EL6TT ULDoGELVE ny6fdval fiileni, mivcl a feny6fa dg6skijzben
Egy olyan hdzban, ahol a fttdst mind6ssze .zefresTel pdltug,Ezcrr azlan nem meglepo.
egy nagy, kozos tiiz ielenlclIe, rjsszehason- hogy a zrrt 6gdslerrik6lyh6k el6szor Skandi-
l r r h a r a r l d n lu, il i l o n b o zIoar / e l e ra m a n a l ) a g ndvia 6s az Alpok feny6erd6 boritotta terii-
mcgszokott6l. A csa16d6sszestagia igyeke- l e r e i n j c l e n t e km e g : \ z a m t r l a n g y o n ) o r i .
A TtztFA TARoLASA
Minil szdnzahbafa, an zerr minel l,dTelebbhuzodni d meleglor- csempediszeskdlyha kesziilt ezeken a vid6-
ndljabhanis. A fatunhi, rrshoz, a megfelel6 megvildgitds hiinyaban keken.
is E ngahathiairgdsxtun pedig az olvasis maF6nyos tevekenysg6t Oroszorszdgban,f6leg Szibdd6ban,ahol a
h ebbdanbotid fnis,.] sem lehetett mrivelni. Igy aztdn a hosszrit61i Fdld legnagyobbdsszefii996erd6sdgeilaldl-
tik, najd dznkdlr@dbb est6kcna mes6ls,6nekl6sds versmond6s hat6k, a zord 6ghajlati feltdtelek miatt a fa-
h^qldndb is lidett he
voir a legibntosabbid6tdltis. hrzakban fgynevezett 6gyk6lyh6t dpilettek.
A favk6 foli enek tetd Egyik j6barntom l6bbsz6r is mes6lte E1s6 olvasdsra megh6kkent6nek tiinhel,
w{oadre el4l E 6n14, nckem, glerekkor:iban hogJan iiltL kdrbe a amikor egy orosz ir6 a alszik" kife-
"kdlyhrin
igt d h. denh iirddt szijleivel 6s nagysziileivel a hagyomenyos jez6sscll; ilyenkor mindig a szibdriai igy-
kandall6t carmartenshirei tanyahizukban. krlyhrr6l van sz6.Ez az alkalmatossegtdgli-
Szinre mindig volt niluk egt rom\/ed. F\ b61 kisziilt, egyszefli hasdb tbrmdjri 6s el6g
mcselessel,besz6lget6sselmtlatt6k az id6t. nagym6rett krilyha, amelynek belsejiben
Id6vel aztdn mindig megjclenl a ddnagt'pa- kap helyet a t(ztdr; a tgla meg akkor is lart-
pa, miutin 5 m6rf6ldct gyalogolt a carmar- ja a mleget,amikor a tiiz m6r rgen elaludt,
Iheni kocsm6b6l; sz6 ndlkiil leszelt egy da- ez6rt igen kellemes dolog szuny6kelni rajta.
rabol a mennyezelr6l 1696szalonneb6l,maid Az amedkai pionirok kezdetben f6mle-
kdse hegJ6re bijkve elkezdte a tiizn6l siitdgel- mczb6l ksziilt, maguk form6lta kilyhikat
ni.Igy aztin n6gygenerdci6 no meg a szom- hasznaltak. A f-6mlemezazonban hamar 6t-
sz6dok illdcig6llek eg].iitt a lfz mellett. 6gett, fabrikdlhattak fjat. Id6vel megjelen-
Manapsdg a d6dnaglTapa egy szeretetotl- tck az 6ntod6ben k6szult dntdttvas k6lyh6k,
honban 6ldeg6lne,a nagyapaa sajit bungal6- amelyektdbb generici6t is kiszolg6ltak.lgen
idban hfznd meg magdt, anya 6s apa csend- larvanyo\akvoltak J k:ilyhakona. va.keme-
ben televizi6zna, fiuk pedig szemit6g6pen nyei, amelyek letemesen megndvelt6k a
jarrzrnr iol [urott 'zobaiiban. A sz"m'zi. ftit6feliiletet, 6s csak rigy ontottik magukb6l
doknak val<iszintleg esziikbe sem iulna es- a h6t. Egy kem6ny,hides t6len az akkoriban
te litogatisr lenni) hiszen ilt is csak ugyan- m6g nem tril i6l szigetelthezakban halalmas
r / o l , J r r l ( v e m u \ o r o l a rn e T h e l n c km , inl mennli.egu tuziiara rolt \7iik.cc. houy vi-
szonylag elviselhet5 h5m6rs6kletet teremt-
senek.Nagy-Bnranniaeszalleletierdu'egei-
A TiJZ FENNTARTASA ben mAr nydron 6s 6sszelkidijntcitt6k a f6kat,
A nyilt iiizet 6rdcmesminl nagyobbfadara amel]'eket aztdn csak t6len vontattak haza.
bokb6l rakni, mert megfelel6 kdrnlm6nyek A megfelel6 mennyisgiitiizifak6szlet felhal-
k6zdn ezek aktu egy htig is par:izslanak. mozasJ'/o 5/ernr elet-halallerJesevolt.

294
F U T E S

Fiidr csztrr srN.slsa

TARTOZfKAI
A *enel a hatlall1 ne t
d,llit ox szeneJ Addbdnu g)
sz';nhorAihosli,Ia' tunor
tuk, ez dmAbM jibnl,
sdtgd'zbA ust eafiriz-
bA Msziih. A tib eA kan-
dal1ftcsot, eraek klr ol-
dal'ir a dkzes t, esl b eteneI
h,tr ezt eh, an eb)eh fetloe
tdh d hisutuA fah6tibo

A tiket tanlfinla fli'xott


tiiqsii',dl bbbatuto dh
hhsrd" tslijtattibal dl^zt
gettlh. Ezek nellett knnt-
tutenelerhet6heltr Ahot
iih a hnlifidzd kieq4zitd
szeMjmak'tt: d szdif.sdl
6 bIAbL atuelbela sze
net nhl1k a fldre, a tiv
hdbddl, Melllel a tiizet

fehaht ithba hatutih

S,{R6^ru2 NDALINTARToZETk SZNOCO!


smq P^zevN EsuPAr

T
I
@ 295
A H A Z T A R T A S

VfDEKEz6s FASZENES65 SZENTUZELESTKALYHAK 6g6st kisir6 fi.isr 6s bdz meglehet6senkel-


A FORROSAG ELLEN Spanyolorszdgban,Porlugdli6ban 6s Olasz- lemetlen volt. Kds6bb megjelent a k6r alakf
Az bztlantebb arcbddt orszdgegyesr6szein frit6sre 6s f6zdshezegy- l6mpab6l, amelynek az volt az el6nye, hogy
hiirleh e6s o6zonb6l ke
sztihlesezdt hotdmk tu|- a r a n l l J o / e n e lh a s z E a l l a kS. p r n l o l o r s T d g tijbb leveg6t iuttatott a l6nghoz. Ha kell6en
skhal, Melbet nec?dd- bel\o re.rend relekigen hidegek.ezertmrn- tiszten tartottdk az 6g6fejer, 6s mindig
heulk arcuhata ntlt 12 dig i\ kuldnosnektartottam.hogy mennyire megfelel6enlevrgtdk a kan6cot, a l6ng k6ke-
kev6sfiit6alkalmatossdgtaldlhat6 a spanyol sebb szinnel 6gett, 6s sokkal kevisbd volt
otthonokban.Igaz,gyakran haszn6lt6kaz asz- biidijs -bdr az6fi m6g mindig eldgg6szaglott
ral al6 helyezett faszenesserpeny6t, amely- -, mint el6dje. Ha a h6ziasszonynem iigyelt
nek kdszonhet6enlegal6bb az asztalndl iil6k rA folyamatosan, bizony megtbrt6nhetetl,
l6ba nem f6zott. hogy rfihevtilt az 696, a kdk l6ng vdrds vagy
Aki a brir hadseregben szolgdllr Il. vi- sdrga szinrire vdhozott, 6s a szob6t pillana-
ldghdboniban (vagy el6tte), val6szinrileg j6l tokon beliil fullaszt6 fiist 6s zsiros korom
eml6kszika legend6s kdlyhdra. irasztotta el. Ennek ellen6reaz olaik6lyh6k
"tekn6sbeka"
tz nem ma', minl egy hasa\.hengeralaku. egeszena palackozorrgaz elreriedeseig
maz'asonrorrvas\zdrny.dmelyetszennellti- n6pszer(ek voltak az Egyesiilt Allamokban,
Iijttek. A tetej6n 16v6 nyilds kdriili f6mka- a brit gyarmarokonds Eur6p6ban egyardnt.
dka - amelyen leglijbbszdr ott 6llt az elma- Az angol Primus mdrkdit kdlyha m6g ma
radhatatlan taforral6 kanna gyakran vo- i\ fellelheroa vilag tavoli. eldugott !arkai-
rosenizzorr.A kalonai fakunyho ban. Ez a k6lyha szintdn petr6leummal mii-
"zerencsa-
sebbik vg6neksz:imitott, ahol a kdlyha 6llt, lddik. a rtrzel6aDyag-rarrdlyba dzonban!uri
mivel itt mindig kellemesen meleg volt, ttt leveg6t juttatnals a petrdleumot pedig
legaldbbisa tfls6 feldhezyiszonyitva. egl csdkrgyoban a lang kdrll vezetika tuz
rerbe, iqy ^z felmelegedve6s porlasztva tdr
SzILATD OLAJ- 6s PETR6LEUMKALYHiK e16a fiivdk6b6l.
TTizELdANYACGAL
F1'ToTT K{LYHAK Az olajk6lyhdk rijvid vir1gkoe a 2Q.sz|zad. Ftt6s el6rt magdt a k6lyh6t is eI6 kellett
AtaiLird zelilaryaggal eleire esett. Ldteztek henger alakrl, 11116 melegiteni metil-alkohollal, a fiiv6kdt pedig
f6oal, sRinnelvas) ttohsz kdlyhik - ezekenegy kis kukucskil6nyildson id6r61-id6remeg kellett tisztitani egy vekony
*al f[tiju hdlh'ik dhd 6t lehetelt megn6zni, lobog-e a lrng - 6s
I,ibM bntiu?atb'I Msziil konyhai tiizhellyel egybedpitett v6ltozatok
Eh, igfuernhlestijbbsznr
blpas,h6db Jbtuijit !ae) is; az ut6bbiakhoz gyakran akdr ngy f6z6lap KoNszAr.ts sztNr- r!rcm

hengerxdlabtroh. Kn- e\ 5iiro rs rdrrozorl.A trizhellel kialakrtd.a


hileses kialoAhAruLhat igen vdltozalos volt: gyakran minden egyes
Ma tiiekedtelahas) d ni 6g6h6z ktilbn olaj- vagy petr6leumtardly
dn!ag enetEut6 talnil
zeL6 csallakozon, mdskor egyetlen tart6lyba ke-
nindtjobbM h^manbdk.
A rtgi h,jlJhtikbontolxlt riilt a f(t6anyag.
ninttj:t h@ticsords dt Kezdelben az 6g6fejekben egy vagy kdt
eitg tt.ikwk kijszdnhe kan6c 6gelt a iellegzetes s6rya l6ugg^l; ^z
tdensok:2ota lab^ les
lantosabbbierderei tdt-

296
F T T I S

dr6tdarabbal, kiilcinbcn a ldng kialudt, 6s a hiJr;. 'zrlc' idobcn.mikozbenmelctsl(!(.


kdl)'ha hangossziszegassel petr6leumoi kez- i o a k a l y h a nA m i k o rh r j o nd o l p o z r a m c 7. d
dcrr el maga Lorul kbpkodni. kirlyha sok fdfads6gdrtk6rp6tolr. Sajnosa
A Prirnus-Liilyha baritsdgos,vidim duru- palackozongdz megjelenisdvela Prinus
zsolrsrval kdtsEgteleniila lchet6 legke]leme- \ 7 i n r i l r l j c . c nc l t u n t c. . n r am a r m e g l c h .
sebb tdrs p6ld6ul eg)'haj6kabinban;mind- t o . r nn a g rf a b av a g j a f c j , u e i eat k. ir : r . a r " l
j a l r j o h h . r z e r I . o r m : n ' k c r eel t t b r g r t n ia ni szeretnecgyct.

PETR6I-EUM,
c,{z- Es ELEKTRoT(oS

1; ekii pe, iLetnhdl-rhih


bdnd tdrtaillbd tdhbft fel
]dLuttottrreltik el harnc

killhu olddlanli.'.ii kt-


hr6h.il anjiUt.n .it Ich.
tcu nediselni. ,1 s.izkib
hnAba,d eit es ryit.n
kd d a ha n e\ . zi eL^ en k . ^ .
rtiaeLhdttudln, rtdh i!!r
jijheten LArcdr isis. ,tlz

M dnn st)u,ili Jiltds..llat


i..iLou Iet, enuk a hdje

297
A H I Z T , \ R T i \ S

AGYAK ES HALOSZOBAK
z ig! talin letiink legl-ontosabb
bntordarabja, hiszen az emberek IILKV6FELULETE
nasy r6szeitt sziilelik (obbsgiik tl: atsrdhJthriiJthlclc u
k Et aLlnl.lon.i kazaki
ott is fosan),6si1ris hal nles.Ele-
tF,1r,r,4j:tdtrl.:?A
runk rnajd egyharmad!1:igyban t6lrjiik (lcg- LuI rij,;ziL.u lt kl.hhil
rlibbis rzok, akik Ludjlk, mi a j6 az ilctbcn). !d!! n l.dtl tiril.bb.l-
.ldLdiho: a ii:nd1, Iur t dl
KULoNFELE TGYTiPUSoK J:dritud:.rl.r:.$tgn r,i
KNYITHT\To AGT Annak idejn Odiisszeusz sajritkez(lcg kc-
l binlithdti ,iet d nui
kanaf I I I6.li ; nd! I'nzh.n szirerte el az igyat maga 6s feies6ge,Pcne-
fitdkihin, ijil hihdia l o t e \ , , . r n - r i .[ g \ h " r r l m ] \ .i r , ! o l d i d l u r (
dpilette a hil6szobrt, majd levagdosta az
l. ht dl; lii L !i ad | lrrhi nl e z u I l e r e l e f f e lb u u o n . r r r l d , . a f a r u k . -
bdi pedig ngyal k6szi1er1. Nyihln cnnck rz
dgynak az emlEke is scgilcLlc abban, hogt'
hris6gesmaradjon, amikor Calypsonimfa azt
ig6rte nel<i, hogy halhaLatlannri tcszi, ha
ftles6giil veszi att.
Indiiban a lici161bii1 lonl bclaLlcl kiszilctl
hever6k, az irgynvczctl csarpdik lcrjcdlck
el. ,\1eg1ep6m6don crrcfcl6 sokar megis u
t n l d o nr r l s z . r n aal .h ( \ ' c r u pr .J:gcgr irr)r
kos rerandrra lagy fa al, illiijdk. s l61usz'
tilEsben elmelkcdvc pihcrnck rajta a lbrro
napszakokban.Egyszcr cg,.rindiai mahara
dzsa eg6szen kiilonlcgcs 6gyaI k6szirtetett
tomdr eziistb6l: rz dgyhoz nig,1'dlctnagy

SZEMELYI FOT.S
'Ibl.nre
rz rnsol fosad6klan nclee hanuval
tbhdu serpen)dketraktak a vcndigck igyibr,
igy pr6brjh'amgulamelycsi fclmclegileni ds
kelLmesebb lerni azt. A jobb fogadijkbdna
hdziasszony a tuzcl is rdsliin megr.}lll! a kan-
daLl6ba!,kelisba szitrvonalas hel)en vis,om az
embernckt(rnie lellelr !z angollel ijsszeskel

Rdeenn filusi\,arnrlllomrsokonaz illonis


f6ndk fl,rnelbelekefi melegtgLivalkcdvcslc'
detl r kdryesebburasotnak,akik a libukal ne-
legileirakula2istdzbenczzclaz alkalmrlossrg-
gal. Az embereeyfofr6 t6gl1v!1a liiba tkft, n-
krr6\'a1a lrde korul olyan mlegentarihara
mager, akirha cgl kilyha mellelr iilMlna.
ltgla hclyctrgyak.a! kijlekkel lnhdil ltbmele
8ir6kcl aslibriim!szo\aris alkalmaztak.
A masas heg"\ekkijzdft ilkv6 ksmhban
gyakan lrmi ruhdjutba drgott kdzzel sit1l6
asszonyohr.Elsij lttiva iiet tnnik, mintha leF
heseklenndnek,!al6jiban azonbanr roha ahrl
tb116faszenes serpetr)dkclszorotrgatMk.
, \ G Y A K E S H A L O S Z O B A K

seg[, mczrelen niialak lartozottJ igazi hajb6l bizony6ri nyuglat6an halolL, eg6szcnaddigi
L6sznft par6Lival, ilethfen kifestvei a n6- amig a benniik tarl6zkod6 fuldokolni nem
alakok keziikben lcgyez6l<et6s l6gycsap6kat kezdctl. Errefel6 orvosok 6s p6cicnscik kd
tartoltak. A maharadzsinnk csak h6tra kel- rbcn cgyardnt ismerl voit cgy kiilonleges
letl d61nic, s a legyczis automalikusan el- k6r, amcly kizdr6lag fdrfiemberckcr sriitott
induil. A bercgsig a hosszli tli napokon iitdtre fel a
i\nnak idej6n egycskirilyok igyrl annyira l'ej6l, :mikor is a j6ember befekiidt 3z ag)r Aerj\(Eltcir6 ruttr
szentnck tartottrk, hogl' a hit6szobiijukba ba egy uveg whisk) tersasig6ban,is min
htL'! ti$ harl
bel6p6 szemlynekug-.!'anigt'h6dolnikellett den noszogatis ellenre - oll is maradl a j6 a)ri!ti]ka:,
ft tosdbbti I i kliE hatznil
el61tc,mintha .r kir;ily szine e16j:irult volna. id6 bckoszdntdig.A k6r szcrcncs6resosem tuh. ,7 kntuii.bil 6 znt!
Ez :r szokiJ engem cgr- Lrikjndsen rigor6zus bizonyult \'6gzeresnek nt?.nJ6bA d a :zttkc.cn
kikdpzdtisztre emlike21er,akinek Sk6cidban bfeb is.ldt 1 dz nuJr.1nii
MATR{coK kr.a he!\atik, dhcbet
Lernftcm a Leze al, a IL \.ilighnbori idein.
lbii fotti
Ann,vira fontosnlrk tafiotta, hogy nindenki A tengc16szek(a ftjldm(vesckhcz hasonl6an) hasetfu!.ban a
u hunarcsdn JblnLek
meg:dja a rangban felette 6l16nak a liszte- szerencs6sebb esetbentollmslracon, kevesb6
l e r r r .h u g ) e l \ i f l a : m e p c h u d i i l u l r i ' l i / - szercncsis esetben szalmival vagy szindval
relegjunk, ha 6pp cg-yltlettesiink tafi6zLo- rdlliirr \':iszonzsiikon - mcl)ct laltil6an a
dik bcnt- Mi azlin a bi^onseg kcdv66fi mtn- ,,szam6r reggelij6nek" ncvczlck aludtiL.
dig tisztelegtiink az drn-v6ksz6kcl6t1, merl Ismcfiem egy tenger6szl,aki egy g6zhaj6val
nem litluk, van-c benl valaLi. lctrlant ijlk6z6s utin igy mcnretre meg a
. V i m p o z a n .b a l J c \ h i n nd\ F ' h a " r n l o i r - birkdj:ir az elsiillyeddst6l, hogy a i6Lbe
nak inrimjlisl nyriilotl, emellell a huzatt6l is belctomk6dte a szalm:zsekjrr.
v6dcrr. A Lisebb ridki hazakban gyakori A rollmatrrcok lisztitrsa meglehet6sen
voft a szekr6nyrig)!amelyer napkazben a fal- nchdz leladat. A legcgysze ibb m6dszer az NEDvEssEcnrilR6
ba sijllyeszteltcK ig1 csak cgx ajii' ldtszotl volt, hoel'a matracot kihasitottiL. a lollat d. utazi h eetih lesnagrabb
bcl6le. Ismerlcm egl'emberl North Pem- kiszedtEkbel6le, a huzatot 6s a tollat kiilon-
brokeshire-bcn, al<i eg6szcn a kozelmfhig kulijn kimostik. A huzat kdnn-ven mcg Has ,ilg(lii2zth ezt d
rcndelEsre k6szitett ilyen rgyakat. A Skol- szdradt, a tollat pedig sijt6ben, vaet'ha ren- trrchbn , a Ndta$ie ni
fclfoldon az dgyak lol6ajIdkkal elzarhal6 deikezdsre 6111,mal6taszdritd l<emenc6bcn, t tt ti t dlhd l, t6 sz, h.ze Lkl
Jbnhiztth dr dsata\
Ialfiilk6kbe kcnjlieL, igy azlen l6Lletesen kis h6m6rs6kletenkiszriritoltiik. Alollmalra- h1i.l6 eldndouik, hagr
cl.,.igerelre n ld . / n n l n r l . J r k u l v i l r g r " l . , i m i cor egyben is ki lehetctr mosni, de a sz6rit:is , etz'.tlhLakiu folludabat
"
m . g l e h e t " . e nn r h c z k c r f e l r d r t t " l t . t r , . :
ndlkiili rizogatrssal is szell62tet6ssel. -^ nem
kell6en kiszrrilolt tollmatrac ugyanis cgy
id6 utin biztosan megpen6szedett, elrolhadt.

MoBIL IIALOSZOBAK
A ciginyok, akik Indinb6l sz6rmaznakJ
vszizadokon kereszliil l6vontalta szckere
ken vagy z:ifi feldpitm6nyri lovas kocsikban
laktak. A kocsik tulajdonk6ppen kiz6r6lag
hiil6szobakint miiLodtek, hiszen a szabad-
ban, nyilt tlizdn fdztek. A lobbnyirc zrt ko-
. s r b aa l . r t a kl i f o E f l s Ju l r n d k u c . i r u dl ^ / e
hel](z(rt. Jl,dlJb-nel.nk 'zrnure le'tet'
t6pcs5kontchetetrfeliutni. BenI, mindiart
jobbra diszcs 6ntdttvas kilyha 611t,amely
c . a l u g ) o n r o r l r m r g i b o l J m c l e g e r{.m i r
\ o l l b ( n n c p r r . / \ . a l o " i b r l r e i el e l l " t n
komforlos volt. A bejrraltal szemkdzt:ilh
egy szines fijggdnyokkcl cltakart, hatalmas
ig),, amely sz6h6ben6s hosszdbanegyarrnl
szinlc lcljesen Litdhdtlc a teret. Ez alatl voft
egy m;isik 69l', a gyerckek n1,ughe1yc,trt
egyiitl aludl a szimtalan csemete,nemt6l is
korl6l frjggetleniil.

299
A H A Z T A R T A S

EJJIr-rrofivur HAL6SZOBAA HAZBAN ijvegcsdk 6s cgy6b kr6mek, ezek mcllerr


AL^alibdn, anftar ntt Egy f6idmdvcs hii6szobija igen egyszerrlen pedig gyakran kiilijnf6le emlkrdrgyak, a
nan mb a hBahbatiiir
ddszabd is iknheLt, nin' volt bcrcndczve. Az rigy ktlzelbe mindig csalrdtagok fanyk6pei sorakozrak. Az 61rij-
dis 1at ntuk e der atull odakdszitcrlik az ijjcliedEnyt: vagy az igy /or'rlal I ulonbozu.zogbe hn e r l l r r o rrru k r c i -
ijj.lic diiJr liry1s.st tehft. ald, vagy egy olcs6, f6b6i ksziih szeLrn).be ben a szdpitkezij hdlgy minden sz6gbiil
dttdn nee lehat.ttsqa rejNc. Ncm hi:inyzotl a mosd6illvdny sem
' 4!)
tuLkia hideeb.nLn hosz:i a vizcskancsdval,
megszeml6lhcltcmagrt; ebben tovdbbi scgrL-
l611al6svddorrel, ezenkivnl s6getnyjjtotl cziistdzdttvagytekn6chij hirri
strir az,tunrq$zah,e oasl
a kert Dillibe. Az ajjetiedi- d tapcrc/otr falr, aggatra neh.rnl Lep, pi- k6zitukre is.
nt.h nds) ,isaanehhiilai rogrdfia, vall6si szdveg vagy szentimentelis E g y i l l e n h a l u s z o b a b amni n d e n\ ' d l o . z r -
.!!)ithal,in nen ralt i.l.n uzenet. nrisdg szerint ilh cgy elegins szekrerervagy
t,ikvlennehLdllt pt, n,in Azok, ekik mer a k6zponti hit6s koriban ir6asztal is; ezcn irl6k a hdlgyek a nepl6-
ndk nondhdln: szdnnalat sziileltek, cl scm tudidk k6pzelni, hogy mr- jukat, verseiker vagy a kedvesiknek sz6nr
edintr dcLatuti. dis.il
iycn zord lchctclt cgy vid6ki hll6szoba. Sok- sze.eln1eslevelckcl. A szobdbangyakran 6lll
Diszls foRcDJa\tJrI rrDE\t
szor fcl kcllclt lijrni a jeget a vizeskancs6ban eg]'p6r sz6k a kanda1l6e15tts egy kisaszlal,
1iv6 \'iz lctcjin mir ha valaki el6g elszdnt arla az esetrc, ha a hol$' meghin bcszl-
is vakmcr6 voft ahhoz, hogy megmosakod- p e l e r e \ r g J o | | \ d l J m e l ) i l ,l . n , , e lii\ m c r u . ( -
jon ilycn koriilmanr-ck kdzctlt.Szerencssnek vel. A na$-obb hdzakban oltdzdliilke is kap-
nondharta meg6lj akinck voll egy j6 nagy, c o l o d o Ldt h " l o . z o b d h o .g, l.J k r r n k c l | o i \ :
tollal toltdrr dur_\hdia, as m6g szerencse- egy a hiz ur6rak, egy a feles6genek. A
sebbnek,akinck iutolr cgy azokb{il a barna szobdban gyakran!o11m6g-bojtos kordlfor,
mdzas porccl6nb6l kiszuh meleg vizes pa- m r . r h n n r m c n n r r z r t r o ll e l o g oc , e n g o
iackokb6l, amclyck annyira eherjedlnek sza- zsin6r, amely ldlhalatlan kibeleken iir az
milotrak gycrmckkoromban. inas teakonyhdjdban, a konyheban, vagy a
Egy tehet6sebbhdaarrdsban a h:i16szoba kelt6 Ldzdtt elhelyczkcd6 hallban felszerelr,
j6\'al tdbb voh puszta alv6helyn61.Eey h61gy .rpro.f ugo. knlrl'dc\ol,fal muktjdrerer r cren
hildszobdjiban mindig n'regtaldlhar6voh a g6khdz vezelett. Amikor megsz6lalt a csen
d i , , e . o l r o / o c ' r r r l , e l i - r e l ed [ e r f i d k\ 7 d - 96, a szolg6l6k haladkralanul odasiettek,
mira oly rejtelyesholmikkal. Volrak on h!, hogy megnEzzk,melyik cseng6 mellerr
!riL, szalagok,csokrok, sz6pit6szerek,piclc- rezeg a rug6; igy tudtdk azonositani, hogy
reLj egy sereg fesii 6s haikcfc, illalszeres melyik szobib6l s26lirorr6k6ker.

Sz^LrcrorNl .s EIELMINI

300
A H A Z T A R T A S

HAZI GYOGYMODOK
g6szen a 19. szrzad elej6ig min- valaki kihnz egy mandrag6ragydkeret, az
den brit udvarh:izban megtal6l- qgy mint a megkinzott ember".
"sikoltoziK
hat6 volt a room", a kony- Ugy lartotta, hogy mandrag6ra csak olyan
"srill
h6b6l nyil6 lea-, p6linka- 6s ktv6- h e l l e nn o .a h o le m b e r a
r k a s z l oa k . E 1 a h i e .
f6z6 helyis6g, amely a hiiziasszonybirodal- delem kiildnben rdgen dltaldnosvolt.
mdnak sz6mitolt. Nemcsak parfiimdket,
pilink:it 6s likdrdket, hanem gy6gyhatds(no- AZ ANTIBIOTIKUMOK KoRA EL6TT
v e n y ip a r l a t o k di rs k e s z r t e r t ei tkr . A g y o g 5 a -
A viktoridnus korban az emberek sokfle
szat teren minden valamirivalo falu\i asz- gy6gydszatieszkdzzelszerelkeztekfel, mert a
szony sz61eskdr( ismerelekkel rendelkezett. betegseget akko ban rendkiviil komolyan
vettek. A kiil6nf6le k6rsrgok egy r6sz61az
GY6cYNovENYEK emberek sajdt maguk id6zr6k el6: az eI13-
Figyelemre m6lld, hogy h6ny mai gy6gyszer linosan elterjedt 6iuldozis p6ldiul a hijlgyek
eredelekdl6dik a r6gi fuvesemberekhez,her- szoros ruhadarabjainak volt kdszdnhet6. A
balilrakhoz.Sok idd\ talu.i embermeg ma i. tiid6bai a gazdagok es a szeg6nyekkijr6ben GY6cYiszATI
gyakraf haszndl vagy m6g gyrkrabban il- egyardnt elterjedt, ehhez val6szintleg nagy- KELLEKEK
litia, hogy haszndl - gy6gyftiveket. Ismerek ban hozzii6rult a nyitott ablakon be6raml6 A liktoidh$ kafton a lp-
egy dfeg \uffolki molnar. aki eskuszikra, friss leveg6t6lval6 minidkus f6lelem. tegsisetrendbixiiI k tuo-
llaa tettdh, ezdft Mrdh
hogy a boJzabokorminden egye. porcilaja J6magammeg eml6kszemazokra az iddk- hin len hAzturtdsbfsdsesen
gy6gyhatdsi. Egy cig6nyember ismer6sbm re, amikor vastag, fonott szalmdb6l k6sziilt elLah ldhakiib Aleor
pedig - Isten nyugoszraljalelkil - abb616lt, .zon)egekerleregettekaz dlle\lre a7ol.ele a losi felsz$eLsehtul.IU e'
hogy mandrag6ragydkereketdsolt ki, maid h6zak e16,ahol beteg ember volt, hogy ne za- nekooltahFA'iul az ds-
eladta6ket. Biztositott afel6l, hogy mig eg!s varja a betegeta lovaskocsik kerek6nekcsat- tuIak, toroknbIa'setdk, in-
haldbheszilIi hak, szetutuo
mandrag6r6k himnemriek, mdsok n6ne- togdsa-Eml6kszem,hogy milyen, fdlelemmel sd66szdhJiitd6- dsrypiil,
mtek ha valak tal6l egy mandrag6rdlr brz- vegyes megillet6ddttseg vett er61 rajtam, stik,is temlszetusena jdl
tosan van a kdmydken egy m6sik; ha pedig amikor ilyen sz6nyegenhajtottufk :it. fekzerek s 6srszd. t tdniho

KlNocsosliL.r KdP'JcsiszL

ww- HAE.reNY DRomcsFrELd


BdmEloNaT' GY6GYSZERALADh

IF 6/
,6.

ffi&

301
A H A Z T A R ' f A S

F U R DO S Z O B A K
isgyerekLoromban minden vala- A vizVEZETiK KORA ELdTT
mire\.a16hiztartisban rigy indult Egy ilyen hiznak lelt6tleniil rsze volr egy
B reggel,holr've$'szobaliny ti- kEnyelmes,komfbrtos fiird6szoba is, hiszen
pegetl be a hil6szobiba, s fdhe- akkoriban nindenl<i, aki Ldvette a divatot.
hizle a fugg6nyi, hogy beiradhassona regge- reggelenk6lt fbrr6 fiu d6t vett. Lrg,vgondo
li napfdn)rAz isr- mellett il16 asztalLarm oda- lom, ez a szokis az Dgyesiilt Allamokb6l
hcl)cack egt'csesze teit s eg)'tdn}61()n ke- szirmazott,ahol az embereLszintemiini6Ku
n!crcr ds vajat (a ken"v6rszelet mindig vl<o- san lisztrlkodtak. ALt oriban rengeregllatal
n!ibb \,olt, nint a vajdarabok)-A tiiny6r mel- amerilrr holgl efl e,,ptA t ngliJhr. nri ero
li fcdclcs varosrz Lancsd Le.iilt, amelyneL sen 6reztettehatis:i1.
kiloly6csovit krjldn Lis feddl ziirta el. A mo- Dg]' liird5szoba aLloriban pompis l]il
'a. h o z h r ' , n . l t , r o r r " ! r , , / e lt e l rI i n . \ o venyt nyijtott. A Lid hosszr.ir,oll, s gyakran
"J"
rclcjirc kcnllt a tiszra t6riill<d25,iey a viz aL- m i h . ! o n i b U f ln l . , r h -r e | | e .l \ l " l r h e h r o , ,
lior is melegenmaradt, ha az embernek nem ta a vascsovekliusza rengetege.ig! aztin a
akar6dzott ra'gt6nkikecmeregni az argyb6l. i . . r J " u g 5n r z . t t l r . m r n re g y e r g e r J l . , r jr.o

A F0RD6KiD
A lotasok kiiribeDigen ndtszerLilolt a rdvid nl6
kid, n yel remekiilenlhitelte a nlereS okozH pa-
naszokll.Az ulijkrd rendkivnl kinyclncs ilkalna-
losslig:az embercsakhdtrad6h bcnne,lrbrl Lilo-
sdlu a kdd peremefclctL.is ked!ire rzharotra go-
zolgd!i7-ber.I kid nelletL mindis ilft egy torr
vizzel reli katrcs6,hogy fel lehessenmelesileni a
h,il6vizet.
,{ bidocb6lkdsziill magaslimlds kdd !z nliikid
. " r , o I a . r o , r ' " . , , e b 1 ( n. , e a l - e r e E e v r e . .
elfdft.Tobb melesviz Lellefi bele.mini az iL6ktd
ba, igl azliinr szobalin)nakis tdbb muDknl adoLr.
tu"ai.<zan5 1" n\rl lrdfo-rJ /amr,al(r-
( l r e r j . d r e b h n ' <r .r 1\ " .r l | . / o a . l 1 r \ d l . u , u I -
korai darabokatolykor m6g szal.scsokoFmori\,t -
nok dst.rmos llbakis diszitetlak.
A turiikdszulakkcf fclszereltkld llkalmazisival
mee iehetcn sp6roLni{ idpcsijknn a meleexizes
csdbrokkcl!al6 folyarnllos fel'le szsladgdlnst.X
kddbailitcrt gizmclegirijnagyjdb6l2t perc alalt
fonah ltl egyk,idnyilizmenrvis6get.

K{DB!*ftrr lizuz$tri\.izxdlacim\al

302
F . ' R D 6 S Z o B A K

gphiza. Ekkoriban jelenlck n]eg az elsit mosakoddsundoriravezelheliivissza.A mos-


gizzal mrlikodd vizmetesit6k, d m e l \ e l u g ) d o a l l t . r - r. l t r L h r n e g \ . ! \ . / r r u . m . , r \ a n )
zirgtak 6s sziszegteL,akrrcsak a lransz-ka- lapos kisasztalvolt, a mirv:inylapba csctcn
nadai exprcsszmozdon)a. kint lyukat vigtak, ebbe keriill a porccian
A vizvezclekreLdt6[ k:idak csakaz 1880-as m u . J r t . r l .\ m . . d c l , , 1 b . r, lnl t a r i z . . k . r n . . o .
dr.ekbenjclcnrek meg, de mig a vezeidLesvrz cz legt6bbszor szint6n porcel:inb6l, ritk:lb
iltalinos cltcrjed6seutrn is n1indennagyobb ban lehdffe zomincozott ac61b61k6sznlt. ,\
\.id6ki hrzban valamelyik kamrriban eldug- szcmelyzel gondoskodott r61a, hogy a kan
va - maradt egy-egy ii16kdd. A kidl'tirdij cs6ban mindig legyen viz, tclcjirc pcdig
izldsesred6l<behajtogalva riszla tdriilkdzijt A zuHxNYcYiiRt
mindig kinyelmetlen 6rzastkehetl a vendeg- Iucn st.Ueneskb.lj.,1 :t
ben, hiszcn tudvale\.6 \,o1t,hogy a kid rele- rc retrek.A mosd6ilh,enyonrcndszcrinl 61lt hantazdsnh a zahd\'
tdlt6seegy szerencs6llen,agl,ondolgozottszo- cg)' bdr iltaliban sajnosposhadt ivdlizzcl sn . Az .nbd beledlll
bal6nynak rcngeteg1pcs6misztisba keriilt. Icli iivegkancs6,a rrboritotl ivdpohiral. A a hddba,a zuhary\n i
A hil6szobdkar mir lassabban h6ditotta mosd6dlh'6nyhoztartozort m6g egy fchir zo gen d csefra trOtn.11.,

meg a vizvczct6L, igy azlin a visszataszit6 m a n c ! r l h e t o n r , c e l b o l l r . z u l t r " J " r i . , nLdjd d iuhdn)tt!.r'ttu Lit
htzta a li:jtn. ALti ib ni
mosd6illvdny sokiiig tarlolta nlagit. Leg- amclynek a letejEn homorri,lyukas fcdd lolL tloh zthdfllolnn. d. neln
alibbis az in szemembenvisszataszil6 be- Ebbc 6ntdlte az ember az elhaszneltmosd6 I a.sknltudlah a a. a fatl
rendez6si rdrgr- volt, brir lchet, hogy ez az vizcr, e' ide Lerlilt a,, (jjcli.Jcn\bcr or,/e lin a.^Eet,is d hdja vnL
eszt1ikaiitelet g,vermckkoromiltalinos gt'iilt vizelei is.
Akkorihin elrerjiJr rulr d ',,obdrece. cmi
nck az volt az ole, hogy mig a [ag-vobbud
KlHAJTl]AT6 hajtun,ik, ip e!!| tuh'^ varh:izakbanis soLszorcsakcgyerlenmell6k
FURD6KAD hclt'isget 6pitettek, ez pcdig legtobbszdr
K nhetii fu dnszob.ih Anilb az cLdlafatlehdj- igen nre\\/p e.erl d7 (mbcr tdr.d/l,JdJ'ihe-
bm ijtleks ls h.lltakaft to ,ila elirnfi d bAdogb-
tue,zelbil.lI hnd,d Diz 1_v6r6l. A szobav6ci ncm volt m6si minr egt'
kosneqald^ xalt. H6z'
adldlanhbiil a k jtlat [.]- nagymretrj, massziv mahag6niszel<.Ha az
ember felhajlolta az u16s1,laithat6vi \,ilt a
betdtedn},.Eh,ileg az cmbemek efolott kel-
lefi kdnnyitenie mrg,n. Ordmmel jelenlhe-
temj hogl- n soha ncm haszn6ltamezt az al-
kalmatossigot. Fiilcg nen akkor, ha id6ben
sikeriilt el6rnem 6s kin)'itnom az ablakot.

FABoDEK
A b6d6 bclscjiben egy r1l6L61helyeztek el,
alatta r,dd6rrcl.A v6ddr mel16hamu\.al vag]
ldlddel teli l:ids ke lt, amelynek a tartalmrit
az alkalmaloss:ighasznilara ulin a \.dddr tar-
lalminak lctcjirc sz6rtil<,igy v6d\.ea helyrse-
get a legyekt6l. A v6drot, rem6lhe16legmeg
mielijlr ljlrl8lma rtlcsordult volna, a hIz ura
fogla,6sa kcnbcn dsottgijdorberjntotte,majd
betemclrc. Itt azlin b6kdsenvirla a kaivcftc
z6 6vi kru mpliii lterdst.. . Ezeknek r vddrok
n.k d larldlmJ \'dlo /inuleg nrglL'.rnho/./-
jarruh a vidiki kerteLbenburiinz6 biisighez.
Gyakran azonbanmg enn6l is egyszcrijbb
muJon ulLlolrcl(meg r Ierme\7rl( .,/uk\eg
letek kicligitesdl. Egy shropshirc i ranfin
p6ldriul a lab6d6ban talilha16 lyukas iil6ke
alarr nem volt semmilyen r6dar; ehelyett a
r a . a j b ot le l L o r I" n l | r . \ r Lr r r o l r t o r ' e nl i n -
dcnl, ami csaLideLeriilt.
A l(lbllo \r/ r/ran.. norcn\el /rm-ird
haszros t;ipanyagokkaldrisilolla a b6de alatt
eltcrnl6 fiives r6t talajrt. Ennck az alLal-
matossrignakaz 6pit1et6i valamifdle perlerz
humorerzekkel rendelkczlek, ugyanis az

303
A H A Z T A R T , \ s

nlsbe \,rgo[ lyuk kijzel6be egy kitijmijtl, EUFEMIZMUSoK


L,4BMosdK vicsorgd rdkafeiet helyezlek. K6pzelhelik, Az angol nyelvben szimtalan eufemizmus
Rlg.n nst mtutfik, hae] mekkora megr6zk6dlat6s 6rI, amint ieiilds igyekezetrhelyettesiteni az 6fialmatlan budi
hd dz eftbewh $ds idbhet kdzbenszememlassanhozzriszokona f6lho- kifejez6st.A kedvencemezek kdziil a ,,thun-
Ndr6 lesza ldba,a tuee
m:llyhoz,6s hinelen lthegyes fogakkal tal:il- der-box" (,,mennyddrg6 ldda"), amely elne-
f,iz dt neee162
I st hez eb n
sedhetetlehes|jb lo,rd
Iam szemDemagaml vez6s val6sziniileg Brit-Indi6b6I szdrmazik.
bnfurd6. A I'jbtuej etlinJ A \fC a closet" (,xizdblit6ses illem-
"water
dhdlitbm auilis alak:i, bd- Az ANGOLVECE h e l r ' ) k i f e r e z e1s6 \ i d r r e \ ea.m e l yd l o . r z a '
dasbtjlklsnih alhdlnahs Sir John llarongton m6r 1596-banfcltaldha zatlbolszarmazik.Ekl or Leldrel kiepileni a
tis aolt.NituUih.n hnlbt
a viz6blil6sesv6cit, vagyis az angolvdc6t.Az szennyvizcsatorna-h6l62ato1, b6r vizdblit6ses
lerewt h kiwPezteh,ane
lren az .nber a ldbA szd elsii p6ld:inyt I. Erzs6bcI sz:lmdra kdsziteF v6c6k m:ir j6val korfbban is l6teztek.
t6k. A kir6lyi iiriildk eltdvolitdsdrahasznrlt A k"zeplori .zerzetesel.nek peldcul mar
alkalmalossrgon kiviil azonban egiszen vohak vizctblit6sestoaleltieik. Az illemhclyel
1775-ig nem hallani tovrbbi p6ld6nyokr6l, ugyanazon patak fd16helyeztdk term6sze-
amilor i\ es) ord\mesr(r.Aleran,lcr Cum- tesen a folyisiriny szerint lefel , ahonnan
m i n g ' . z a b d J d l m d z t a tat,d/U a l a k ul e f o l ] o - az iv6vizet is nyert6L. A ciszterciek a kijze-
cscivesr,6c6cs6sz6t. Az U rlakri gijrbailelben liikben ta16lhat6patak vizevel malmorr s6r
mindig maradr viz, cnnck k6sziinhetden, n6ha f(r6szmalmot is hajtotlak, de a parak-
lenlr6l semmifilc szagnem sziv6rgottvissza. b6l nyerl6k az iv6vizel, megtdhijrtek vele a
Egj_ miibflorasaalos, Joscph Brahman l" halasla\'[kat (amelyben pontyot tenydsaer
vrbb l6kdlelesitcItc az angolv6cdl,is hason- t ( l ) - c z l a t r ae l a l a r a t o r r u m o( ta z ta h e l l e t .
ldk6ppen telt a matdncm val6szinrideniii ahol mostak), a cserz6miihelyt, a s6rf6zd6r,
ralalunewcl cllrrorr c,/cfmc.rcr.Crappcr i.. 6s v6giil ez volt a szenn].vizcsatomais. Hogy
(A crappcr sz6angolul budil jelent.). Az els6, mindez mennyire csdkkentettea folydsiiiny
MosD6,{LLV,{NYoK
A Msd6dlbdn! Pczdet a fei f616lt elhelyezett viztartdllyal m(kod6 ban lefel6 tal:i1hat6 partmenti ingadanok
behegtszedfdk ret aolt, angolvicdk kajziil sokat m6g ma is haszndl 6rtdk6t, arr6l nem sz6l a f6ma...
dfleltrc nosdbtdlat,kn- nak; nemelyikrik akdr kitsz6z 6ves is lehetl Egy m6sik kiiz6pkori eulemizmus a
6bt is szatra afltjt he- Ezzcl szembena mai m(anyag vdctartdlyok kifejez6s. Ez onnan szdrmazik,
b ezt eh- Kas61hI ol.aLtkal, "gardr6b"
kiiziil sok m6r a felszereldstkovel6 hetekben hogt a ko/cpkori lastel5ok mellekhelyi.e
fiikokh't ls Inbnhh.l is elr(pcLl\'agy c\opbgni kezd... Nehrn! ,ra,/ geibcn gyakran r:iroltik a drega sz6rmdket:
6v mrilva val6szindleg ezek kijziil mdr egy az amm6niag6zok ugyanis igen hardkonyan
sem lcsz haszn6latban, tdvol tarlotl6k a molyokatl

304
T i U R D O S Z O B A K

A TOALETT Sr..DstsL!+ {,ir sz'r.N. s ru '}LY


HAM!rAL
A \ r z u h l r r r t s \ c ! c e \ e L o J i ( a f o L d c \L e ( 6
A u e i r n a , n n J l r F e l \ i z c u n L m u k o d o r rI' l ' i 1 szoBAltci
lijrbsescsakann)i vol! hoeya toldeslacdblir6
rardlyibln a lizel l01dhclyeLlesiretlcFlb6l ka
sziilt iilise alatl naStmircl( csabdf iLll, teleilc
pcdig fdlddcl leli, ralcsarszerftarlilv A !6ct
hasznrlamuri:ina raftily karjdrak megh'1zis6v.l
cgy cstszkrinkeresztiilIneghalirozollmenrytse_
sn foid sz6r6dot a csnbdrbera lijldlrkar6 tobb_
l . ( , e . h eT ! 1 . | 1 d r , \ o .J r l . l l ( m r l e l . / J J J
rerjedsir.Acsnbrdt kizzel nritcti6kki,dc a fdld-
n ( . 1. - ? n l e r . ,r ( r . e , l " l - b r n . l e g\ o l h ( l e n _
Ie egyszcr,vael ak:1rmig ritkibbtn sorl L(erilenl
\\LUbl e"..!\( enr xl"oe'\\t.bd l'
Idor,i.e m.'i e l /nrl,.l.h,rlirl1ri:i' Kortr(,in ltoBlft st: rt.ri
e / . r l e ? e. ,d l lolJ-r1'n .,mi /e e ' r
",
egyrerdkdletcsedellRdgebben dltalibrna lhl meL
l c h ( l l e / er . . l h t ' ^ r d \ ( . e l F r . p r r ' r ( ( 1 d , L l c
sck g)rkraD isen diszcsekloltak, a !acecsszc pe
dig porcehnba,lk6szuh.A kifinonuhabb alkrl gOtJl-?oN 6Oo
T r r o . " r ? o l " ne e \ ' l 1"p.'zkoJ" a mr il'
"U.lr
oldalotr a papi. .1hel!zdsrchaszn,ihsullvesz' -looru
re$ dobozkapotr hcl)ei. Aviztarlrl$ amelv a ve * qqr5v"
c . " . / . h e / ' . o \ . 1L i r l " l o / J . r ' r ! e c . f . l l e . l ; l
r u . . r . l r .q r . ' ,r l l o . l d . i / e . . n . / L l t i n c . A '/.
. c l e h u , . \ r 'l ( h ee r l c c n r ( d 1: i l ) c n l " r ' h . !
nc lav6\'iz a vicfcsdszebezlduh Lehnzis utdn a
- f l 1 1 \ r . r n . . n m . 8 " r u l l F l r o l r o J l ' rA' r a c i
.r,ibl .e\. 'e,e ol)l . Feel.n e'aoe\z'.iin
/iju.. | \o. t.l,'s.rd, ",rd. rref,llo, I . hos\ h"
c y l _ e r o (r .o, / r e . l n . l i l r mu*"dl ,lk7-
ban,csakle kelletthnzni! arical, onnant6lazlln
annli zajl csaphatoll,allennlil rkanL

LJ HL tsERT,iJIi IITODUESLSTLCI

305
r\ IIAZTARTAS

E T K E Z E SE S S Z O R A K O Z A S
risz 6we1 czcl6tt ulelkozlam egy
gazdag walcsi birkalenY6szr6\,e1,
aki csalrdjrvalegytti mindcn este
egynag)',kozijsrdlbanfeltriah bir-
kalevcsheziih 1evacsordzni.Mindenki fogta
a kanaldt, s a kijzbs rdlbdl fbgyaszlottael az
6telt. A mosogalrs igy aztin nem voh til
nagy munLa: mindcnki le6bliteltc a kanalil
egy lrl vizben, 6s czzel ksz is voh e dolog.
Nekcm ez a megoldiis sokLal 6sszeriibbnel<
tiinik, mint a viktoridnus korban eftcrjedl,
TAL?AS \/inrr neret\ege\fcn] uzi\. Ellor iban d ren-
6s vlzEsPotlAMK gelcg ed6nyben 6s tilban mindig i6val ta'bt)
,/Iz ith/.6azta1' a nindiE ( r ( l k e r u l tr / i \ h l d l r r ,m i n l r m r n n ) i l d l e m -
hen t iafrir, k. Tiibb.file
pahdtuthaszndltdk ti. bcrek k6pesekvohak elfbgyaszrani;a kana-
biltu: d ta\)dsfahatdh lak, kdsek 6s villdk tijmeg6\'e1sorakoztak a
t:inyrok melletl a h6tisztas6gli abroszon.
nehazholrttk ulLdh, nie Amikor az embcr egy \,iktoridnus korb6l
daiasfohdnhriho Jabb sziirmazd meniit olvas, szinte fgy arzi, hogy
u.-eBhitl lesaiu. h, e.i fl
a gazdagabbemberek Lssel-villdvaldstdl<a
.djal rriulat: hi.zen el!ora menn)i.egLl
itelt egyszeriicnleheletlens6gclfogyasztani I

wwffi
A dolgoz6 cnberek Etrendic ellenben eb-
ben a korban iles kontraszlban ,llt a gazda-
gok d5zso16sivel.A munkdsok reggelile,

Ev6EszKoz(Esz]-lrEK
,,1dobazba^onagah ead
eszk)zhls!\et igen k16,
flhus 11djtujihli hnah szti
nnox- ir.l dz ilt, far
ndh dbaldbdnnen wll
fikdEosan sohkonlhd.sz
hnte,eg ben hit.Ltben
a harhtdl A .illtiht,il a
m,rd:toskdndldkie ar tL
hotlasdkis tuinden elk$

306
E T K E Z E S E S S Z O R A K O Z A S

szemben a gazdagok asztaldn felsorakozta- az asztalf6niil6 el6kel6sdgeknek nytitottak-


rort asTpikosronkcval. Irrlosrloll rakkal e. Miutrn az el6kel6kvegeztekaz els6fogdssal
Iazaccal, f61t tojdssal, pirit6ssal, muffinnal - amely egy ilyen lakomdn Sltal6banvad-
(siitem6nyfajta), vaiial, bef6ttekkel, kara- diszn6fei6spuding,vagyvadhfs s hal volt
melldntettel, pisk6tdval, te6val 6s k6veval, - a szaf(al dritatoltfatiny6rokatdtadt6kaz
pusztdn vajas kenydrb616steAb6l (1.241.o.) alacsonyabb rangu.az asltal ldvolabbire-
:illt. A f66tkezs az ebd vol! az 6ltal6ban szein vagy az alacsonyabb asztalokn6lhelyet
er6levesb6l,nriihtsb6l 6s bors6pudingb6l61- foglal6vend6geknek, akik csakekkor ldthat-
16menii azonbanegyiltalan nem hasonlitott tak neki az ev6snek.
a gazdagok f6tkezseihez,a pazari n6gy- Minden egyesfogdst amelyetaz inasok
vagy otfog6sosvacsor6khoz.A szegdnyebbek magasraemelveszeffiroztak- fanfirokkal
vacsordja dltal6ban keny6rb6l ds sajlb6l, kdszdntdttek.A King's Lynnben (Norfblk)
vagy keny6rb6l ds dzsemb6l illt, btu alkal- lalilhatd SzentMargit templomban,Robert
mankdnt hal is keriill az asztalra)vasrrnapi Braunche,King's Lynn els6, l3#-ben el-
reaid6ben pedig mindenkinek jutott egy kis hunyt polgirmesteresireml6k6npompds]a-
siitem6ny. komdtdrdkiteltekmeg.A kpenhossaiasz-
rdl larharo- mellerletizenegy \endegijl. mrg
A vAcsoRAszERTARTAs a tizenkertedik tiirelmetlensdgeben az asz-
A kozepkorban egy nemesi csaldd vac5ora- talon dthaiolvanytl az etelekfe16.A lakoma A T,{NYERoK
FELMELEGITESE
asztala egyszer(, kecskeldbakra helyezett f6 fog6sa egy csod6latospdva, tollaival A ttlitbohat 'tkezdselitrr
tdbla volt. Kiildndsen fdnyfz6 h:iztartdsok- egyiirt. Term6szeresen a p6vdt siites el6tt tint im eles{t 6 dllotintru
ban a nagyterembensziimosilyen asztal so_ megnyriztri\ t61al6s el6tt azonbanvisszahe- tah'bdh, tuajd @ 'illo,intt
rakozoti egym:ismellett. N6hfny r6gi oxfor_ lyezt6krd a tollas b6rt, igy azt6n a mad6r ntib ttz eli helteatik.
di escamebridge-i kollegjumbanpazarnagy- pomp6sl61v:inytnyriitolt. Az asztalmellett, Az dllvtiry) ilg oszlopd
hesatunabazza,hos)
terem tal6lhat6, amelyekben m6ig megfi- oldalt,muzsikusokegycsoportjalethat6. a tdf,tirah lee$ehehis
gyelhetjiik a r6gi hagyom6nyokal. A terem Ez a ielenerj61 rtikrdzi a kiiltinbsdgeta
hossz6bank6I hossai, pdrhuzamosasztal6ll; koz6pkoriembereknekIsten ai6nd6kaiirint
ez a tanul6khelye. A tandrok pedig az ezekre tanlisilotrmagararrdsa, 6s a mai, a t6veel6tl
merdlegesenelhelyezelt, emelv6nyre dllitott valamilyen,a szupermarketben beszerzettJ
asztalmell6 iilnek. A nagytermeta konyhdt6l tafi6sitott semmis6get majszol6emberhoz-
folyos6 vdlasztja cI, amelyen dthaladva az zdillasa kijz6lt. Nyilvdn nem adatik meg
6relt szeflirozzak. mindenkinek,hogy zel6szekcsopo ia szol-
Akkoriban az asztah nem teritelt6k meg, gdlra.saa krsdrozendt. mikorbenelfog]asztja
ahogyan az manapsdg szokesrhiszen m1n- a vi6lit must6rral,de az6rt manapsAgsem
denki magival hordta a sajit ev6eszkdzeit, drtanan6mi tiszteletettanrisitanunkaz dt-
egykanalat, egy kdst 6s egy iv6kup6t. Avilldl kezsfolyamalairrnt.
akkodban m6g nem haszniltdk. Az 6tkez6-
asztal egyetlen disze egy halalmas, diszes DEMoKRATIKUSHAZTARTASoK
s6tafl6 volt - ehhcz kdzelebb vagy I:ivolabb Csaka Tudor-id6kbenvdlt szokdss6, hogy a
kerdlLeka7 a'zial korul ulol.,rangjuktciltug- hdz ura 6s tun6je a csel6dekt6l
knlijn, az
g6en. Nem haszn6ltak a maiakloz hasonl6 emeleti lak6szobdban tkezzdk.
Eg6szen ad-
porceldnt6ny6rokatsem,ehelyett fat6ny6rr61 dig a hez n6pekijzdsenvacsordzott a nagyte-
(1. 223. a.) fogyasztottdk el az 6telt. A fatd- remben. A Tirdor-kot6l azonbanlassan ki-
nyerokataz elsofogrs\rl eg)iill hozlik be.e- veszefi ez a nemes hagyomdny. cobbett

SzALvETAHAJTocATAS
A tertttu ^zIaba d szlpen
ds zehdio sdtott szab arl h

rcsaul oaet csiatna haj-


togatotttzdla4tdti; krete-
he e M egaszhennr. Min-
denxalanitualn h,tui
6*ontt6l ebd.rtdEhosl
drtsen a szab etuhajtogata
n6o i saa,i hea, as elkdszftse
a2 itI Lilhafi 6 ehhesha-

307
keserrienemlegetia kot{ra, a 19. sztzad.ele-
terejellemzoelkiildDdle(ri a eazddlkodd e'
csal6dja,ahelyett, hogy a tiszt6ra strolt
konyhaasztalmell6 telepedettvolna vacso-
r6zni,a csel6dl6nyokkal sa munk6sokkal
akik kitznl szdmosa hdzban lakott , az
6tkez6sek szintertittefte az eb6dl6be.Cob-
bett felismerte,hogy ez a szokdsa val6ban
demokratikusangolranyasi6letv6git leln-
munkisokigy mdr nem iutnak A !'rKToRrANUs
ti; a cseldek,
EB6DL6
hozz6ugJanolyanmennyis6gri 6s min6sgii Az Msal -6tablkhnert"
t6pl6lekhoz,mint a gazdascsalddja.Lassan hnzito szt'iltb eli taeiainah
a milt rCsz6v6 vilt az a paradicsomi6llapot, hbibenMroh@*ok^,
amelyefa monddkais megdrdkitett: eszenlt hosr nis a h'tu uM 6 nr
a legenyelnyenea gazdaldny:inak kezdt.e. n6jea she,ltr httxtolgatii
, en:llgehzt szlrdhozturtu;
vele egyiitt a birtokot isl Cobben f6lelmel M iirnepLnbeijhdzteeu
valosagga vallik: napiainkraa c<elddek es g)erekeheeltettek @vo
cselddlrnyoka verosokbak6lt6ztek,a gazda baltryMk neeleiteni 6
fia seg6lyeken 61,a gazdas a gazdasszony a*tah. Le$ldlbi.s 6det-
pedigegyediiliilddedhek pariinyi.modem'' dnldfl {g n^abe nehiihh
konyh6jukban.A hatalmasmahag6niebed-
loa'ztaltbeleptea por.a tanyadrid.ikony-
h6jdtjobb hiirn rakt6rnakhaszn6lidk.

A TALAL6sZEKRENY MEGJELEN6SE
A G)drg)-korabeli Angliaband haz ura e5
rirn6i egymdssal szembenfoglalt helyetaz
ebdl6asztal k6t vgdn,a csalddtagok pedig
ktoldalt nltek. Ekkoriban iijttek divatba a
t6lal6szekr6nyek, amelyekaz eb6dl6asztal-
hoz hasonl6angyakranmahag6nib6lkesziil-
tek. Az asztallcsoddlatos, a klasszikusmu-
v6szet hagyomdnyai alapjdn megformalt
eziisted6nyek dseziisttdlakdiszitettk;csaka
viktori6nuskorban jelentekmeg az agyon-
diszilett6skdzijnsdges eziistnemfk.
A trlal6szekr6nymeg gyermekkoromban
is iz ebedlomeghararozo darabjavolt.Min-
den reggelitt virta az 6rkez6keta reggeli;
minden egyesfogdst kiild! spirituszmele-
gil6re helyeztek,hogy a k6sdn rkez6kse
kihrilt dtelekettal6lianak.A menii 6ltaldban A TAr.{LAs
szalonna,toj6s, n6ha gomba,6s gyakran SEGEDESZKOZEI
volt; az ut6bbi nem mds, mint As ltelhdd' neleeeatM-
"kedgeree"
rizseshal toj6ssal6svajjal,amelynagyonfi- tolta az {nh, aft{E ^ahfel
Domerel:Vegijlnem hianyozhatoll a kive- hetur,ilah'ih azt. Az esl
tu^bd illzsz thet6 ft szekbA
f6z6 sm,amelyegeszreggelialattfolyama- kialakitou parceldnalhal-
tosanbuavbo16kolt. zoro$dg nley fog6 t ircA-
Edesany6m amerikaivoh, igy aztdngyak-
ran k6szitettgofrit, speci6lis,vasb6lk6sziilt
elekrromo. A gofritjuharszi-
gofri5iirdidvel.
ruppalettiik, amit rokonaikiildtekAmerik6-
b6l; eml6kszm,ebb6l az 6dessdgb6l soha
nembirtunk elegeterni! Mi, fiik ak6reg6sz
nap foll'tatni tudtuk a nassoldst,eg6szen ad-
dig, mig a fizikai rosszull6tmegnem mentett
minket a sz6tdurran6st6l!

309
A H A Z T A R l ' A S
! . ! _

G Y E R T Y A -E S O L A J V I L A G I T A S
tftpusi tertileleken a napszakok
kiizdtt nincs hat6rozott 6tmenel: a
nap reggel halkor felkel, estehaF
kor pedig hirtelen, szinte alkony
n6lknl lenyugszik. Az Egyenlit6tdl szak 6s
dl fel haiadva a til s a nytu kdz6tli l(u-
KAN6cMfRTEK ldnbsgegJre 6lesebblesz. A tdvoli eszakon
A sertt'iba heriil6konnL 6s dlen igen sz6ls6sges sarkvidki 6ghajlat
last bel ha$rdt - atult lil uralkodik. Ott a Nap egsz nyiiron le sem
tol'lbaa kb.16 cn (I8 hii nyugszik, t6len viszont dlland6 6jszakavan.
leltk) - ,oh, hatojminik
e giIs'l!:taeI b'k t dh est enln
Az ilyen kedvez6tlen k6rtilm6nyek k6zd1t
hoswbderra.Az es]szeril mesterseges vil6gitrs n6lkiil eltdlteni egy te-
6zhnzsahdlatilag eg] let nos, ebbeval6szintleg b6rki beledriilnel
tibla ooU,a'ne\heh esih
szdLtb.est hk faflddt, a A NYiLT TiZ FENYE
nbihba es neehajlitax
b,idanbot adsftaEk. A tiiz fenye elegend6ahhoz, hogy az ember
A handcotkii,letekenik ldsson mellette fiizds 6s dtkezds, illetve
a P'1hahntul, LfoeLaha n6hiny egyszeriibbtev6kenys6gv6gz6sekoz-
.Ltujtndl,najd otbbdt szh ben. SziiLsEgeset6npedig kihrizhat a lfzb5t
e8)-egy 696 gallyat A petr6leumldmpa meg-
jelen6s6igaz afrikai emberelnmit is tehettk
mdsl, megel6gedteka tizenkt 6rasnappallal,
este 3-4 6r6ra a trjz kijrd gyiiltek, az 6jszaka
rdbbi reszerpedig ataludtal..lelrhold ideien
viszont gyakran az egdsziszakatdnccal telt.
Telihold hijdn azonban a pattog6 tiiz is elc-
gend6vil6git6s egy riturlis tdncmulats69hoz.

GYERTYAKsorA ONTorr EsMARTorr


A Bt*traontas 6ak ahkor GYERTYiK
loh gaz,l6deos,ha eg- A legttibbg)er4tlh tu.ittu
szqe Obbhanieatfldttor gana klszheltik, xagr6
tak az olaBzlonjassribd. a han6cotijtu 6 :iia fa\
M[g d s)e11ttihhlsziihek, tujJaesnba tuiftoxtik,
M el6tdsorctuta rdgtdn es^zenad,lis, anis @sq-
rya tl nen in. d htuinI
A !Isqe,l'11i'1))s,ttu anL b6tags.igot.A kaz grer
jdbbl igenLkJeees loLr d tt,j,hatsbhtulul,^ie d s)et
fdssr:t siir[siee:ha ,il ke
tu'flrre ik ri)h, a g)erttdk A gerryaijatasa gerrya-
vArudA' knzbetebeped- tudn.ie4l keb^ebb fttk-
teh hd tl1lltlg leIt, lgls lrtuat jdfi, hiszen.sdk bele
hnzbensdceeteh. A katuic kellen hebemi d kanjcot
n tut 6fotfl ,jba, hibaIeni
Mnh,lt kLdtt. Ha a ha a famdt Jon'i tiaszal, ds
tuepi'ai, hog tuegeiltir-

hjizbenM elhaffia,h fts.

310
L,\llRl\.\ E5 O L \ | \ ' I L . \r ' | | . \S

A M6cSESEKELTERJEDESE kihiilni a koveikez6bcmdrtrscl6(. A mii\,


Az iszaki tdjakon.r hosszriest6kennelkaiidz let eg6szenaddig folytat6dolt, amig a kivarnt
hereden \,olt a mcslc$dges vilacitis, knld vastagsegotel nem irtdk. Egy mdsik m6d'
n6sen, ha valaki apr6l6l<os k6zi munkdt szer szerint a fell6gaiott s,rsbdlreonlijltek a
akarl vdgezni,vag) appen mondjuk bgrlang faggytit. Ritkibban hcngeresformdba 6ntdt
rajzot szeretelt volna kdsziteni. Az els6 lim tl<a gyertyit; : forma v6g6beegy kis lyukat
p6k, m6cseseLihal:lban ol,vankdvekb6l k hirta\ ezen ilfrliztik a kan6cot, majd a lbr-
sziilrek, amelyekbcnlerm6szetesbemilyedd: mdba faggyrlt ijnlijttek, 6s hagyt6k meSszi-
sek voltal<. A m6lteddsbe allati zsired6kot lii.dulni.
rdlr6tlel<. majd a belehelyezetl srsdarabot Amikor mcgindult a pamut imfortjr .1
vagy megrigcsrlt dgat meggyijtottrk. Az tr6pusi orszigokb6l, a sdst fth'iltotla a pa-
emberek lassan megtanultek, hogyen n-ver- mutb61,olykor pediS a lenbdl Lsztilt kan6c.
j6k ki a ndvnyi olajokat s az illalok (gr-ak- Eleinle fehdrilcrt, csavartfonalat haszniltak,
ran a halak, b:ilnik, sdr tengeri madarak) ennek azonban az volt a h6trinya, hogy a
zsirirt. Az els6, ember kiszitette ldmpik l<an6c el6getl riszeir oll6i'al lblyamatosan
amclyekel majd' minden sirban meglal6ltak nyesegelnikellclr, krilonben azol<a faggyiba
- dgelett cser6pb6l, szappank6b6l (mris nc-
ven zsirl<6bijl vagt' szteatitb6l) I'agy egt'b'
puha k6zetb6l k6sziiltek. Olykor azonban
(lokerllrel( g5on5oru. Lemenrebbl'ozetle-
lckbol \/erpcnrinhnl.l.\JfcbJl(ag' lalu rir-
b o l l : r f l g o rp c l d . ' n y o rl ' . A { i n J c nl c m p r n
volr egt' bem6lycdis, amel)'be az olajat vagt"'
zsiraddkot tdllbttk, 6s egy percm, ahova a
kan6cot fektctldk.
lrlel,nrk "z egl /efu lampal'nakr leszir-
n a z " r t a ia ' a b e l h o l ( . / u l r $ e r r ) r 1 . .A \ . i .
knls6, kemin! hjit6l mcglisztitoll bele
ugyanis nagyszerii kan6c. Kczdetlegesgyer-
r ) a ' l . e \ z r l h r r u nul g r .h o g | a m a i d n e mt e l i . -
sen megtiszlitott siis h6jib6l egr- merevitij-
csikot rajta hag-vunka b61en,majd az eg6szel
m d f r i u k c. \ h a p l i u l .l ' i h u l n i .
I n r r ol a . j r j l u b d
A / r l ) ( n r i l c g . n J l .a l m d l o \ \ r g or lr \ ' r l d m i
lyen ratdraszerelve,nagi-szeriildnyforrrst ka
p u n l . :n c h c n yh f l \ o n l ug l c r l \ c m e l l e r lm c g
olvasni is lehetl Egy ,10 cm hosszli gyerlya
nagyjeb6l fil drnig larr ki. Bir az 6s6 zsira
d6k biidijs 6s fiisldl, cz az 1700-asdvckbcn
val6sziniileg nem zrvafia tflsigosan az cm
b ( r ( ( ( r , l o l e gh, o ! ) c z \ o l l - / e g \ e t l ' j nh. r l i
lag is konn,venelkiszithetd fEnylb116s. Bdrki,
aki alkalmank6nr lev6gotl egy diszn6t vagy
birkrit, \'agy el tudotr csenni vakhonnan egl"
kis avaszsirad6kot,ingyen elLszithettea ma-
ga micseseit. A legjobban a birkafaggytr le-
h ( l c r le r r ea c e l r ah a , / n r I n i r m ( , i \ c \ b e e n8 . i
diszn6zsir viszonl borzaszt6anbildds volt.

AZ ELs6 GYERTYAK
Anglidban az Erzsdbet korabcli iddkben 1e-
lenleL meg a gyettyek. XI\l Laios koriban
pedig Franciaorsziigbanaz udvari bilokon a
nemeseLgyerlydt tartoftak a kcziikben, ezzel
jelez\.e,hogy aldrendelik magukat az uralko-
d6naL. Az clsd gyertyrik icllemz5en fgy
kdsziiltek,hogt' sdsbeletism6Icltenibrr6 lagy-
gytba mrrtottak; a.6tegekcl mindig hagytik

311
,\ IIi\ZTARTAS

GYERI'YATART6K LiBoL MszLr rnno srscYLr'ft{ or


A gyertyaran6 eeykor nalknlozhtellencszkbz I{,\szNos
rolr a hizarldsokbar A srsbalb6lkasznh kcz TALALITANY
dedegesgyertrdkrl rugis karnokkal rijgzilelt6k
a heL!rikre,a 'al6di stert)iikal viszonrmalyedes-
be,illirouik. Gyakran ee)etlcneszkdzmindkdl
lunkciofa kapes voh. Mi\tl . mesL.rsfgesvili-
girdsraihaliban csakakkorloh sziiksis,ha vald'
ki pirkaddl eldti felkeft,\'agt'rlkonyaluldn menr
aludni, ezekelaz alkalmNrossrisokar sokszorkife
iczellenhdl6szobaihaszDril!rarenzIak.A hil6-
szobargyer\'atart6khozn!61ts Syertyakoppanl6
is rarlozot. A konyhibanliszort szLes talpi gvcr
r,yalarl6karh.szlrilllk, nilel ezek nehczcbben
boruhak fcl. A m.eas.oszlopszeriitarti,l amely
leg$akrabbatrsdrgarezb6l uey 6!b6l kcsznlL
,ihalibar:!zrszulrahelyeztik.Agazdrgabbhrz-
ranisokban ezuslb.ilkasziih.esy- 1'!gy ki!k!r'j
glerrystart6k,vaglis kandel:iberekis volrak.

Hrilo3zoBr !r!Rrr!r(!J

3t2
(IYERTYA E s o L A J v r L r \ c i : r '^ s

ragadtak. lddvcl fclfedeztek, hogl' rdemcs


t o n n i a l a n u . u r .r g y a r r e l j e , e nc l e g .A m a i
gyerlyrk is fonolt kan6ccal k6sziilnek.
A legjobb Drin6sdgdgyefiydk mhviaszb6l
k6sziilnek. Idc sorolhatiuk a templomi gtcr
tyiLat is, ami nagl'reszt megmag,vardzzaj
holy a szerzetcscketnem alaptalanul tartot
tak annyira vid6m embereknek. Hiszen !
viaszel66llirrs6hozmheketkellett tartani,.
feleslegcsm6zb6l pedig mdzs6r kdsziilt. A
tcibbil mir clkipzelhetjilk...
A sz6nb6l vagy olajpal6b6l desztillih pa
raffint, amelynck megielensdvela g-vertla
sokkal olcs6bb, 6s a tomegek szdmdrais el
rhet6 vil69it6alkalmatossdglett, el6szorAb
raham Gesner dllitotta e16az Egyesrllt Allu
mokban,1846ban. l\ GYERTYA(
.\ gyir tya ho. zc epe. I ozhenegrre r'i\ i-
dii1, igy aztdn id6vel a liimpiisokbarug6t sze-
reltek, amcly folyamatosanlel1el6nyomta a Ldst jdb.jL hlsznb lah d
gyertyrt, igy a ldng mindjg azonosmagassa- sr'rh .laboznhbdn, tiz
gi helyzctbcn 6get1.Ezt a gyertya kereszl- szir'$enf.kkie tdtuhdh.
A tijbbryiP heryuts daba
m e t . z c r c n .\ld l a r n i v ell( i ' e h t n , m e r n j L. / u - ,ak tet.jtt.sthlbf ttnuat
kit6 szabdl)'ozta,ugyanisezena sziikit5n csaL ttitlzll.nlh, ig) ^iihnln .-a11
d g v ( r r ) a l e l o . m e g o h r d t r e s z et u d o t t. r t -
bnjni.

A PETRoLEUMLAMPAK KIALAKULASA
KiISzdz 6r'velezel6tt olyan nagy volt a keres-
leI EszakEur6pdbana limpekhoz hasznalt
balna./.irrd.ho8} r rrl'i \i/el.hen elo. len-
s6gcs grdnlandi biilna maidnem Lihalt.
1753...1850kozdtt esy kisebb kikctLijben
2760 bdlndt dolsoztak lel. A holland 6s angol
vdrosokban m6g az utcai llmpnk is bdln.t-
z , r r r r l m u k o d r e l ,{. b a l n a a l l o m a nmy. g r i t -
kulasdval az is\'6nyi petr6leum megjclene-
siig (1859) a bilnazsirt sokszor repceolajjal
helyettesitelt6k.
Kezdetbena pelr6leumlimpa egy zirl pcl
LAMPASoK r6leumtari{l)fi61 6s az abb61kin}nld kanoc
6s LcrERN,4K
A tdnp6, Mebbea e'et h o l J l l r .M i \ e l a n d \ r n ) i r o . r l a p i l l , r i ' a i n
$daiLnqit x, elesendti felsztv6d6petr6leum folyamalosanhrirdtte a
J,jtrytallau ahhoz,hac-r kan6cot, az soha nem 6geil tcljcs cg6sziben.
apftlihos n hlr, i\ 1eh6 Az 696 petr6leum sajnos cr6scn bfzldtt es
fu.rolgor, mrlozbrn mcllekL.cncg) kfre\
A klrdi Lih?dsohegtik
jethstuEs hipoisel1J.az ftn_vis keletkezetr.Aminl a kandc folyama'
tosan rdvidiilt, rendszercscnfcljcbb kellelt
A sertt,it a litu]6 fin- tekerni eg,vkar segitsigivcl.
szArnnaii ftautik; M isds A , , l : b 0 - . r . ( \ r l . b ( n c t sf]r a n t i an e t e r e m -
kijzbefl&oidnln st ertJal ber, n6v szerint Ami Argand feltalilta a kor-
tugi tubdfolyawtolda
kdrds kan6col; cnrek k6zepdn szabadon
f.Lf.li. A l,i fAs tu^ik he
u , a l d t e r o a a . , l d k t h a" dramlott a levee6, igy a l6ng fdnyesebben
sailtil sannazik, tutLela 6gelt. Az igazi fcjl6dsr azonban a k6m6n1-
linsot 1,lddbud kezdetben h o / r r .J m i
h r r , i . rl . e l r oL i \ r g o u f df e l r " l a l a ' a
iiteg h.ltett dttetsz1szd- Count Rumlord ncvdhezffzddik. A buriban
tuut (-han") bisaiilt
L e l e r l . e z ut.e l f c l c i r i n y ul o l e \ e g o m o z u i .

313
A H A Z T A R T A

hat6srrr a ldng sokkal fenyesebben, s6rgdn OLAJL,{nrPAK


6getra kordbbi,fijstdsvdr6shel-vett. Bz a ta- A, elsdoldjkhadk lutaj
lalm"nynaglobbajcndek\oll dr emberi- donkqlen csefttbdlhi
segnck,minl az aut6vagya repiildgdp,mivel sailt, Wos t.tlah lohak,
a sa.bonkdnic szitu.na
igy vdgrea szeg6n]bb emberekis akiknek hialauto 6dnet. Sokbat
n(m rLlrdria. hogl Lomege"en e)erlyat!j- h^onliron ha*djth d Iis.
s:iroljanak k6pesekvoltak esli vil69it6shoz sdtuicses,Mzdl d hiibnb-
iuIni. sissel,host az ut'bbi a6
Az igari artore"razonhan d gdlizrohari- b,ijlh.szuk, 6 az alj,ira
e$!h. Iiilca fogtaJel a
nya megjelendse hozta,amel]t a nmetdr kieseppentt atajar.A friss6-
K a r l A u e rl a l a l rl e l 1 8 8 1 - b e(ne z a r A t uer- tuicsesbc hdloLdjatttihtiL
harisnyrnakis neveztk). Enneka ravaszta- te, is a falra Jliss$zftt
l:ilminlnak a leglbntosabbeleme egy az- tik. Anihot a btilnaznt
nit tihdgosan.l,nsa lett,
beszftclimpregndlt anyagdarabb6lkdsziilt bnlanillea h.izia at zsira
l i . m e r e t ub a l l o nl o l l . a m e l ) n e ke l o i l l r r r ' dt hla aI h.U erk sil ed i k;
s:ihozvkony,kdnnyenformdlhat6anyagot, hisdbba tdhadhdt kileje-
pild6ul selymethaszndltak.A kelmet bele- zettenehhezM atutdshoz
helyeztik a l6mpdba,majd meggyfjtottdL. igazo,loaalak{tattahhi.
Eldgdseuldn egy fehrenizz6 azbesztballon 3a dkg zsir kb. 16 nr.tt
.it dl.ighon!Ahlg'an @
maradth6tra.Ezt a h6rtya\'kony szerkezetet aIdjI'inp'ik hidtakit A d
"kar eg] mol)Iepl<e ir kipe. \ olr ronkrelenni este llnafta.lolt ts) uil
ebbenaz esetbenaz emberk6nytelenvoit tak esrrcndfszernbblt. Isen
iiat venni , viszont amennyibennem 6rt sohfalel,infa litezett: JbL
dhdtzthali, ho dazhat6,
hozz6semmi,s nem rizL6dotl a l6mpa, a d d A ^zlah-d szerell,dn-
fehetenizz6 azbesztew 100-asizz616ny6ve1 b6l,r6bdL, ftbsnizb61,
egyendfiekri, ragyog616nylArasztott. cvrcFbblust s'iryaftzbtil

AZ ALADDIN- 65 A TILLEY-F6LE LAMPA


VrLAciTis Az Aladdin-fle lnmpa a legelterjedtebbvi16-
LANG NEL(UL
git6alkalmatossdgvoll 19. szizadban. Aiad-
Ebben dz aLkoholasijjeli
ldht'iban nen ldne, ha dinldmpdL l6guk a viktorinnus ko.i haj6k
nen a kanic hiiri kkert, 6s bdrk6k kabinjainak mennyezet616l,asztali
ai'fivt i.zti lttuspil til ti vdltozalaik diszitelt6k a viktori6nus eb6dlo-
ldghon. A kdnicat rij.id asztalokat (felt6ve, hogl tulajdonosaik meg-
i,1dE n ess]ni ox.1k, h osl
engedhett6kmaguknak, hogy v6siroljanak
fthzitsa a sfbnlt naj,l
il,vet).Ezeknek a ldmpiknak a trilheviil6se
altnpa td1l labdtlit- jelenthetett problemiit. Amennyiben ez be-
sztll6 dlkthokjlizfek hii k6vetkezett,a leng kicsapott a 16mpateteien,
e. r,/ ege.z c/obal rlliprek a finom korom-

A petr6leumldmplktiszlitrsa id6ig6nyes
miiveletvolt. A lrmp:ir sz6lszedl6k, majd a
darabokats a burdl vizben oldolt sz6d6val
kimostik. A bur:il napontatiszdloIt6k,mivel
r piszkosiivegelnyeltea f6ny nag_]" rdsz6L
Mg mindig megvana r6gi Tilleyl6mp6m
nh6nyalkatr6sze. EzI a fajla ldmpdl az em-
ber ltlpumpdlta,mire az hangossziszcg6ssel
6getni kezdreaz elporiaszloitpetr6leumot.
N6hael6forduh,hogya petr6leumnem por
ladt el rendcscn,ilyenkor a l6mp6b6lhatal-
masvdrijs lrngok csaptakel6j 6s 6ridsi fiist
l(lerkc,/ea r .m i r e l j e . eb0e k o r m o l a
r al i m -
paiivegcl.Amikor azonbanmindenalkatrisz
rendbenvolt, is j6 min6sgr:ipetr6leumot
r6ltdttekbele,a Tilley l6mpa ragyog6fny-
nyelvildgitolt,dsmegakkor semaludt el, ha
sz6lviharban haszndltaaz ember.

314
o

$$**'*-"
w
$ S s*!^ud6l evul,.

&
w/\
q / /

I
I

@
315
A H A Z T A R T A S

GA Z - E S V I L L A N Y V I L A G I T A S
elia Fiennes hires napl6jiban szont a ziikken6kiin hatdrozottan feler6sd
meg6r6kiti egyiL utazdsdl, ame- d6tt. Ennek oka az voh, hogy a r6zk6ddsha-
lyet l6hdton lett meg a l<dzp-ang- li\;ra robb vrz iutorl a l,arbidbr. Legkoze
liai Vigan 6s \Farrington kdzijtt, lebb akkor taldlkoztam a karbidldmprival,
1698-ban.Ebben beszdmol egy Liil6nos amikor a IL vil6ghdborn el6tt egy szak-
eset16l,amelynek szemtanfja volt. ,,Egy16rfi rhodesiair6zbdnydbandolgoztam.Minden fe-
meggyrijtotta a krit viz61,6s az ig)- 6get1, hr embernekvolt egy ilyen lrmpiia, amely
Az tzz6HARIsNYAs mintha csak spiritusz lenne". Harminc 6wel nek homo i ezrisrriikr6b6l egy vEkony f6ny-
GAZEG6
aze)6tt pedig Thomas Shirley fig).ehe meg, sugdr tdfl el6; finye alig volt er6sebb,minr a
h^znAh gi.L,itupdh.sk t! hogJ-angyulladt ki egy Lft\Figan kdzel6ben. gyertyrik6, amelyekkel a fekete banydszok
bngnrebe ctu?.inest hd Ezek a beszimol6k azokat az els6 megiigye' nak kelletl be6miiik. A hires DaD/ Idmpa,
faft s)efita liqineh nes leseketdrdkitik meg, amelyek a termeszetes amelyet a brit sz6nbiny6kban hasznihak,
felel,itoildso$nsotadou. gdzok ielenlet6reulalnak. hasonl6 eh' szcrint miikdddtt, azzal a kii
uat Wekbaeh bd\1i,zthd
ldnbseggel,hogy a lrngot dr6thil6 vedte a
riflth sds4!6jelaho,ta
dIb.!.rft, A $bkPcntexe SzENG,4z-LAMPAK /enban!Jkbanglakori sujtoleg (robbcna*
\ e h a n y L r s e r l e r e zl ,oe d v un e m e . e m h emr a r veszelyesgdz) miatt.
l r 8 ' t a r a n f e l f e d e z theo. g y. rs z e n h ohl e v r t e r -
sel gyfl6kony gdz nyerhetd.Hosszri ideig ezt VEZETEKES GAZ
a felfedez6stnem iiltett6k il a gyakorlatba; A vezetekes962, bdr gy:irakban, iizemekben
1792-benazonban,mint azt megdrdkitettEk, 6s utcai vil6git6sra m6r 6vtizdek 6ta alkal-
\filliam Murdoch sajit, a cornwalli Red- maztdk, sok ember orthon6bacsak az 1880-as
rulhban 6piilt hAziban sz6ngizvil69itdstala- evekbeniurou el. tnnek az \olr d magyrra-
kitott ki. 1807-benesy Vinsor nevii n6met a zata, hogy a gdzvildgitdscsak azutin lett iga-
Pall Mall egy r6sz6nki6pitette a sz6ng6zvile- zdn hatisos s kdnyelmes, amikor dr Auer
git6st. Ez volt a sz6ng6zJ6mp6kels5 ismert lellrlilra a SJlizzohari\nyarrl. J/4. o.\. l:8e-
I i i l t e r ii e l h a . z n a l a sAa-.ze l s oG a z v r l a g r tea.. szen addig a g6zl6mpdk tflsdgosan is biidij-
K o l \ , , l a ' . a \ d s o rm e g i . c s a t l 8 l 2 - b e n j e - seL es fiistdsek voltak.
gyezt6k be Londonban. Ezt kdvet6en azon- A gdzvildgitds,bir sz61eskdrben elteriedt,
ban a g6zvildgitriski6pit6se rohamos l6ptek- rdvid 6letfnek bizonyult, hiszenmer a 20. szli-
ben meginJult az or.za! ndclobb \arLrrii- zrd elejen tel\cltolla a villan)\ilag ,r\.
ban. Ezzel egynn vid6ken m6gsemteriedt el Manapsig mdr csak nhdny vitorlrson s la-
a vezet6kesgiz. A nagy vid6ki hrizban, ahol k6kocsiban vagy eldugott tanyiikon talilkoz-
f r l n o t t e m .a l d k o e p u l e t h cuz r o l a g h o z z a - ni palackosgizzal miikdd6 vil6git:issal.
toldort btz6s helyis6gbenmikctddft az ace-
AZ ELEKTROMOS til6ng:iz-telep, amely Iele voll karbiddal AZ ELEKTRoMoSSAG
HlLdzAT ttjhijrt ac6lhengerekkel.A karbidba viz cso- LASSU ELTERJEDESE
A ldhaak ebhtronosri' pdgdrtJ aminek hatdsiira g:12 szabadult fel 86r az elektromosiviimp6k mdr a 19. szrzad
l,isit6 a sakkdl biztons.tgo-
sdhbis ^zftbb.oU a tltz- be161e,amely azldn vascsdvekenjutotl el a kdzepenmegielentek,aviUan!'vildgitdsl csak
bildgiuishdLNah balt tab hdz t6bbi rszibe. 1879-161 kezdvevett6k komolyan, amikor Sir
Joseph Swan 6s Thomas Edison feha16ftaaz
A l,jrbak ,e,lis d aillaq, HoRDoZHAT6 GAZLAMPAK izz6sz:i1as g6t. Az 1880-asevekbenm:ir szd-
cezett knek hnszonhetilen
A ker6kpirok, motorkcrdkp6rok is auI6k mos ulc:ir 6s kijz6piiletet villan].dl6gir:issal
M.eaIhdt jal natudtak
lrmpii 6vlizedekcn kereszliil karbidldmpik l:iltak el, de csak kevs ember engedherre
vohak. Gycrckkoromban a vclem cgyivisu meg mag6nak, hogy a lakdsdbais bevezesse.
fitk kedvenc sz6rakozdsavoh a (gyalogos) Az i.zz6szAltcikeletesit6s6vel1911 t6l a vil-
rcnd6rrel jdtszott fog6cska, amikor este el lan] 'iligil:is l6nyegesenolcs6bbd vdlr, dc a
hriztunk mellette a kif iligitatlan biciklivel. kdbelfektet6s 6s a villanyszerel6s kdlrsegei
Ezt aztdn mindig ditalunk humorosnak tar- miatt mdg mindig a gazdagokkivdltsiga ma-
rott sz6p6rbaikis6rte annak nyomin, hogy a radt. C,ak a berendeze,el, \/dbvrnyosrlasa
. i p e d i gg u - tette mindenki szrim6ra el6rhet6vd az dram
r e n d d rh i ; n l o l r r a v i l J B i t " , r m
nyosan6s foghegyrdl v6laszoltunk. bevezctds6t.Amikor azonban az elektromos
Regi Triumph mororlerel.paromon aceli hdl6zal kidprih, gyorsan elter,edt a hdziar
lengJrzalmul.odo el5o Idmpdk vollrk. Fe ta'i alkalmdz:i.ai., mirel c.endes,ti.zta e.
n \ L j l\ i m c L i t o nc , a kh c l v . r n l J np i ' l d k o l t r. i - szagtalanenergiaforrrs volt.

316
G]\Z FS V I L L I \ Y V I I,A G ] T A S

LA.upasznRELVfNYEK
h " . / . / . a \ p s . , . ? x r n , r . , nr , l . g . r " ' r . z . r . l
. f } ' . n t e l e n n , . s .L s \ n d l . l ' / b a b d n. ' l r
labcn kal-, hnrom r.cy nag!ig6s. kozepsdfnggiivel
cllcnsLll-lozoiI liimpikaLszercllekii1. !iszotrLa kiscbb
szobdkbanas a hrLrlmd$ Drretn refmckbcn (oll
kiesis,ir6 lildsitiskanr) tuli konzolokatalklllm.}z'
r," r -.,. .cnrrl ..g. \J.. ,4/
h . ' d . J r . . l r . l : . 7r . ! , . . r " u \ c g L J l ( , / d l( \ \ i
l:igirdrestckereleinrea gizvilrgniis bereDdezseihez
lrasonl6i! koz6ps6inge6!c1trg! lrli konzolokk.l
ahknortrik ki. Az udwaId korbanNzlir n]egielentck
az .gtszcrii fiigg6l,impik,illclve !z d116 dsaz aszril,

3t7
A HAZ'T'AR'IAS

TAKARITAS
6s ma is (a kdnlv irisakor, 1980- k6szitisvel. Az ilyen durva seprri tal6n a
ban) sokan laknak fiildpadl6s legiobb eszkctza csft, a pajta 6s a ttibbi gaz-
h6zbanIrorszdgban,ahol a padl6t das:igi 6pt1et vagy az udvar felsepr6s6re,
naponta felseprik nyirfasepriivel. vagy 6ppen a pizsitban a gilisztatrir{sok
Idorel,r hr.znalat sorana foldpadlobetun- elLuntcteserc. Ez ut.rbbirclra mindeneseu.
KEFEK Es SEPRTJK
kemnys6giiv6 v6lik. Az ilyen l6ldpadl6 sokkal kim6letesebb megold6s, mintha
Sokd. szeftabetu a taztNdg
e&ijl. si hbteles i sneh saA- egyetlentisztitisi m6dja a sepr6s,mivel ha nemlelen m6don vegyszereketalkalmazn6nk
ntbq einehfd"tiben itt- viz a taiajl amigy taviI6 gilisztdk elpusztitisira.
erne, 6t^znz, felpuhulna 6s siirr:i v:iltoz-
he6, host sinte ninden n,. tndiaban a hazrl idldpadl"jaba k"tu- Arr6l nem is besz61ve, hogy ily m6don a ma-
leladatu kiiltjn k ftI hdsz anyagkdntgyakran leb6ntrigydt is kevernek. darak sem pusztulnak el a mErgezetttdplt-
hdhah,A netub stittijii
Megfeleloenlemen\ e\ eg\enlere.ltl.zind l6k fogyasztasamiatl.
h.fah a pdttb is d sz1nle
gek tdhdi |^ titd szaleil' mdrcda/ ilyen toldprdloi.. feltete.ha folya- Aminl a term6szetes fdldpadl6t lassan
'ak, nie a lrttoroh,ha* matos sepreget6ssel karbantartiik. felvdhotl6k a mestersdgespadl6burkolatok,
dalI'jk I s Uf csbkorttib Ll a sepriik szerkezeae6s anyaga is finomabb
tkztit^Atr Ldg ?afit;t A PADLd FELSEPR6SE lelt. Minil keminyebb ds simribb ugyanis a
lt;re lng siitttjii fatrAkat
Orszdgszeflem6g manaps6g is elLerjedtnek padldburkolat, ann:il finomabb sznlti seprri-
A sepriihfehi sz,inosuil- szdmitanaLa nyida vessz6b6lvagy csarabb6l vel kell lisztirani. Egykor n6pszeriiek voltak
tozdtu laezett,nilt fatll,j kisziilt sepriik. AnsIeban napjainkbanis so- a vaddiszn6s6rtdb6l k6sziilt sepriik - nem
kan tbglalkoznak f6rll6sban a vessz6seprik csoda,hogy a kefektjt6k c6h6nek cimer6ben

@ffi

VoRosru PoriRozorr ltJrj PiRr v[

318
T A K A R i T A S

is vaddiszn6l6that6. Avaddiszn6sdrt6I nagt-


fe.zr Oro'/or.zagbole' Kelet-Europabol im_
porldltdk.
B a r m . r n r p . a g . o k r ng o n d o l i a ku g } l m i -
szerint az emberekrdgen nem tudtik a h6zat
r i ' t r a n t c r t a n i ,e / a n n y i m r . e l t e r j e d th i e
delemhez hr'on loan. nagyre./l o\loba'.ig
Termiszetesena kiil6nbijz6 tipust hk6hdza-
kat m6s 6s mds m6don lehetett seperni, tisz-
titani.
Suffolkban nyolc vig laLtam egy t6gla-
padl6s h6zban. Mivel a t6gla por6zus anyag,
nem szabadtril gyakran felmosni, kiildnben
teljes vastagsdgdbandlnedvesedik,6s nehe-
zen szdnd ki. Nrilunk is elegend6I'oIr na- MINDENNAPI
ponla egyszer felsepemi, 6s a hely mindig H,{zIMUNKA
(6kelete,en IrsTrandk tunl. A mazd.ker;mia- A hdzia*zohlok ftinden
lapokb6l k6sziih padl6burkolalot viszont naplalsepcnik a hdxn ud-
annliszor felmoshatiulsah6nyszorcsaksziik- Mn, is eirclnkiioelfehiit
sltih,ik a lbcsdktt. Ahi
s6g6tl6tjuL, a f:ib6l ksztilt parkettdt pedig biildtij v n saorydltu6 r olt,
f6nyesrei'ikszelhetjijk. nae @ abldltptirh.ihrt is
A kdzpkorban elterjedt volt az a b6lcs a h'tz eLini hi)Dezetet i fel
szok6s, hogy a fijldpadl6t apr6 sdssalvagy

m
I

H
tt

ffi ,A
tffi

319
kellemsn illatoz6szendvalsz6rtekfel, aml
mindig a tisztasdg6rzet6tkeltette.86r ez a
mod5Ter els6hallasralaldntals:igosaD szo- NACYTAKAfTAS
katlannak,nem a lak6szobdba val6nakt(n- A 19.sz,iaallland tzuaszi
het,de nefeledjii( hogya kdz6pkorbanmin- 6 6tzi) tustakadth oa-
den hazhozrarrozotL vagydisz- bban an jetenftne,hop
tehenistalld
oool,ezekhez pedigdpltetlektakarmrDytd- a h,iet tefid taltis hita-
kanbttlh. A szdnreseket
rolol,ahonnanmindiga legiobbszinir vi- kiporohdhls habbaltisztl-
hettka h6zba.A szobdb6l azutin a m6rszdt- tuuAk,a fuggtinJiih.tls
raposorr.elpiszkolodotlsasl-szeD6r kiseper- bit otha atohat hjtu stdE
t6k, 6s az 6llatoknak adtdk lakarmdnynak dfestexfelrletehetlewt
,jh eslzsiklhlk, a nent-
nrezew nia eszeh,h,az
A f(r6szporal felsz6rtpadl6is a tisztasdg iioecholnit, a bnbrchdt
erletdlkeltetle,
Ezt a mddszeflmdgmanap- dsa dlsztue@htt h.iJdtte
sdgis alkalmazzdkegyesviddki hentesiizle- slkttdk. A hastahdit,^
tekben 6s kocsmdkban.A konyha padl6jdt oal,ibM MmMtuA
ig annak idej6n finom homokkal sz6fiik
m6g elis-
Akkoriban a homokbdnyAsz
foglalkoz6svolt. Az ,ltala kitermelt ho-
iokot azutdn zsdkokba tiil|e, szam6rhdtra
szam6rkordeba raktdk, s v6rosr6lv6-
i6rvaeladt6ka szak6csoknak 6sa h6zi-
asszonyoknak. A padl6rasz6rthomokot6lta-
Uban hrenteegyszerkisepert6k,6s riiat te-
riteltek helyette.

A PoRsziv6 ELJoVETELE
Az elekrromosszoDyegsepni es a por5zivd
el6die a mechanikussz6nyegsep i volt. Az
elso<zooyegoeprul az amerikaiMelville Bis-
sell k6szitette1876-ban,a michigani Grand
Rapids-ben.A talalmdny,aztin sz6 sze nt
vgigsepetaz EgysilltAllamokon. Angol
megfelelojet ThomasEwbankkezdleel gyer-
tani 1889-ben.
Az els6, a gyakorlatbanis haszndlhat6
h6ztart6si porsziv6t az ohi6i J. Murray
Spanglertal6lta fel 1907-ben.A prototipus
legfontosabbeleme egy badogcsijbijr,egy A T6KfLmEs
sz6NYEcPoRoL6
seprt, egy porzs6k6s egy lktromosmotor Apo$tu4 fehaLCla elltt
volt. Murray hamarosaneladta a szabadal- a t?n'ryesehzI bitinrh a
Y:. mat Villiam Hoovernek,aki l9l2-ben Ang- tznlddla,6 *6st esforcb'
liabankrzdlemega gyarlasal. 1927-ben mdr lal alarosarbitertih-Ez
:.li
napi ezerdarabotadtakel a ksziil6kb6l, sa
beodL,hos es)
gy6td nev6b6l megsziiletett a ,to hoover" annira
'oszdzatuhdt szihteuil
(angolul:porsziv6zni)kifeiez6s. toza anfm'iban htszi
Kisfiri koromban egy riivid ideig London-
ban bdreltiinkh6zat.Eml6kszem,eeyiknap
egy frfi kopogtatott be hozzin\ egy furcsa
kinezeli sTerkezet klsereteben. Anydmazon-
nal behrvra a szobalanyt,aki,hozzdm hason-
l6an, meglep6dvefigyelte az esemnyeket.
Borzadvafigyeltem, ami[t a frfi egy zsdkot
emeltki a szerkezetb6l, 6sport,piszkotsz6lt
a padl6ra.Maid miel6lt m6g b6rkinek rs
idtelett volnakihivni a rend6rs6get, vissza-
r I szereltea zacsk6t,6sbedugtaa k6sziil6kcsat-
lakoz6j6t a konnektorba.Ag6p azonnalzilm-

321
A sz6NFiirfs
KOVETKEZMiNYEI
A tzlhliitis eerentt htilcl
h.zninJe !oL, hag d hn
zitstunlahndh Iiibbet hel'
lzu taktildki. EnEk oka
esftszl a srln deisekorLe
hnezd lbt dskafltu, n6
rA a szin hn,hoz szdLli
t^dkor kelettuznsznn at

S26NYrcsEPRuK mogni kezdclt, 6s a porkupac egy szempil- .itettk. Ez a miivelet azt hivalott demonsl-
h
A nec ahihts sztint e e
ss f) lantrs alatl eltrint a padl66llAz ember azon- rnlni a kiilvil6g sz6mira, hogy a h6z asszo-
rt sdho atiw es] daboa- ban nem el6gedetlmeg ennyivel: felemelte a nya vagy a cseldeikem6nyen dolgoz6, ma-
.tob,dnelr d szel-h.zet sz6nyegsarkit, kevspiszkot sz6rt al6, majd kul:irlan erk6lcs( emberek. Ez a mini6kus
el6
re htir! norgat^a kiizbe, visszahajtotta.Es ldss csoddt: a szerkezeta sirol:1si 162 a proleslins munkaetik:iItak
lbrsolt, ts d dabozba seter sz6nycgcn keresztiil is eltiintette a port! kdszdnhet6,brr lagadhaladan, hogy a nagy
te d pisihat. Bst$ 6etek- Any6mnak nem kellett tdbb biztat6s, nyom- tisztasrgnak praktikus okai is vohak. A por-
bekd sz'nlegsefrinaLldl- ban mcgvdsdroltaa gpel, 6s ezzel mi is be- szrvo megtelene\eelorri idokbeD uglanis
s6 si:'rtih.th llhebertuk, l6plunk a porsziv6 kordba! szinte minden hdzban voltak bolh6k, de a
m elJekh.l d Jdlszegi It I
tetvek 6s az undorit6 dgypoloskais elterjedt
DoRZsoLEs
EssrKALAs vdrsziv6nak szdmitott. Mdrpedig ezek az
A hdzal6 drusokt6l a homok mellett srirol6- d16sk6d6ka porban 6s piszokban 6rezldk j61
kdvel, barna homokkdvet, habkijvet ds cgy magukar.rgydzlanr hdr vi\zonylago\liszrin
szabadalmaztatott,mesters6gesen ei66lliaott, taItdsa elengedhetetleniilfontos vo .
sirol6sra igen alkalmas k6fajtit is be lehetett
szerczni. Ezek segits6gevel v6gezlik annak FENYEZ6PASzTAK KEsziTEsE
i d e j e na r i l a b . t . . u r " l a . t . i l l e t v ea b clteri ES ALKALMAZASA
feliiletek szinezst. A vdrosokban a hdzak Al elore gyirrort fenle,itcipa\ztakmegje
el6l6pcs6itminden kora reggel alaposanfel len6se el6tt az emberek hizilag kdszitettek
.uroltak,e' hretaralrag) feherkovcl kifehe ilyeneket. F6mek polirozisdra haszndltpasz-

322
T A K A R i T A S

ta k6szit6sihcz p6ldiul 2 uncia (56,7 g) cst- ecclrc, borszeszres lenolajra r.o1tsziiks6g.A


szol6palira (mds n6\'en tripolifoldre), 1 uncta reccptekben azonban nem esik sz6 egy to-
(28,35 g) csiszol6porra (korundra)' 0'5 fbnl vdbbi nelknl6zhetetlen iisszeteviir6l, .r kc
. ) r d k U l a B ) , / J f ' t o n f d . . S rr ( r ' l ( - n r l e . e ' - miny fizikai munknr6il
re, egy teriskandlolivaolajra is 0,5 pint (kb. A lenolajial mjnden krikettez6 angol isko-
0,3 L) \,izrc volt sziiks6g.A kcvereket hiirom 16sfii kor6n megismerLedett,amikor az nt6
o r J n d r k ( l l c | | l o z n r ,h o g ) m ( g f c l o u r u e g u :ipoldstuabuzditotlik. A lenolaj a lef. (Linunt
legyen. utitrt-iinun/ magn5all.es,, iil. A lcglubbmi
Egy kdzipkori hiztarlisban a pinclok no\gu \. '7on l.e'/ile\ehe,, d lennd\(nrl m(g
e . t e g l r ' c r c ki < i v e t e l r , r l n e m o l l i l d r i - a mag 6rdse el6tt le kelletl jrratni, dc l1ogr_
tanival6 akadt: a kecskcl:ibt aszalok nem kcttoshcsznnsrtr.ulehe.scn. olykol mcgvar
ig6nyehekttl sok sikrlrst, a padl6tiltaliban Irk az 6l6st, 6s egyiitt Lakaritolt6k bc a rosr
' r s r r i r m t l ckl e l , z n r t a l f. , l . : h e l )i e g e l b u - novenyr 6s a magjit. E16lordu1t,hogy a lenl FiNYEzEs
torzara pcdig megleheliisen szegenyesvolt. csak a magjderl lermeszretr6k. A magb6l Ahldkahi\ libntutuA t'lz
Amikor m6gis sziiks6gvoll 16, a ltnyesit6sre k i . a j t o l r c ka l o l i t u r o k . l . e n c . k . . l a k o n ti6.ird id szalsdknattatt
zen'rl6 anyagoLk6szils6hezhasznift olajal, cNd slaDdsb1tbdLhJll'ih,
m e h ri : r . z tn a . z n , l r r l .. \ m t h \ ' i a ' zm e gm a i .
kef$zeii 6xknz, anEU a
az egyik lcgjobb szernekszrinit, bdr a tiszta a visszamarad6 mellEktermEkbiil pedig ta has, onLdn!asluf. kiinry[i
m6hviaszt napjainkb.tn szinte lehetetlen kerm:iny kdsziilt (lenmagpogdcsa),amel! kez.lhdiisilltt e{!6hi d
beszerezni. FinneL oka i6r6szt a modern igcncsakgyorsitotta a borjak fcjl6disit. \!d1a^bdt puhdsasd'al
mhkaptrrakban rejlik, czckben ugyanis a A politijroL misik lij osszctcv6anyBgaa
m6hviasz e|ill a kdvctkczii dvig, igy a r c r p e n l i nr .m e l ) r u l e \ r l uf a kt s v a n r d i a bk oe l
meheknck nem l<ell rijal kisziteniiiL. R6gen sziil. Eredetileg a terpentinl a lcrcbintpiszrd
a mhkas szalmib6l vigy siisb6l Lsznlt (1. cir (terebintfa, Pi\tddd trr,rhrtlrt ncdv6b6l
255.r.); a liaszb6l keszult scjtek a m6z kinve- iillitorteL el6.
r6se sordn n1egsriihek,czrt a m6hek nem Gyakran hasznilt al:pan)'agvolt mdg a sel-
tud16k dkel Lijra lelhasznilni. A m6z kiper lak- Ez a sdtt,iittetsziianyagndhdnyindjai la-
gel6sc, kisziir6se ulrin megmaradt viaszl ! fajon teny6sz6lev6ltelri clgyantdsodottvila-
m6haszg-yertyacjnt6shcz 6s lnymazfiiz6shcz del.i. Mrga ,r..hl .2o dr indiai-l!l h (,reie-
h.r.u n , l t " . \ m e h r i az b o l l e ' 7 u l r l ; n ) ( / o zisbdl szirmazik, amelynckjclent6se100000.
paszla csoddsillali, nagyszerii anyag. I{rs. Ebben a Lo.ban szinlc mrnidkus m6fi6Let
Beaton rcceptje szerinl bitorpaszta k6szite- o l r o r ta l r a n c i rf o l r ru r d l k a l m a z a .ta .I u l c j n -
e h r z I u n . i r t l . b .8 r , m e h \ i a \ , , rI u n ( i a lcges ftnyezdanyag k6szitisihcz a sellakor
(28,35g) fehrviasszal, 1 unciaszinszappan el6szor rnetil-alkoholban oldoltdk fel, majd
n d l . I n i n l r l . h .U . ' L ' r e i p ( n r n n e lr \ | p i n r tovaibblisztitotllk, fidomitottdk. 86r a poli-
lbrralr vizzel kellctl dsszekeverni.,\hal6nos rirozott asztal remckul n6zetr ki, ugyanak-
c61i f6nyez6paszte k6szit6shez viszont kor azonban a leliilcl szenpillantis alatt
egycnl6 arinyban iisszekel'ert terpcnlinre) rdnkremenl, h: forr6 r6rgy ke ilt ri.

,,SZERSZiITOSL,4DAJA''
I szobul.in' .s\)ih krfon-
k^dbb halnija a kizi Li:2
1ittuzhnzik t it li\ztiti
szor h. t t drLal"Luti A da
.olt. El)btn ninl.n elfA1,
d s.a'td:bairt'ail is ErdJil
fotkjl a h.Jikts as cs|lni
fair. A dabotbd sdkrdh
eer hi!]@ salak- ts hdrtL
stiil1 ldrlilrL it b.ipitet
teh, d"tLb,he a t:iizhel! ta-
haritisdha, d hdnut intil
LiL A td, t,jllban tuitht
tdLbnLhjlz.nlL dLd it toh,
.nneh seeilsi!t.-.1 sril Le
hetettDnlu\.tdhi d hduLl
is a !dldk.1, i!! jnin.1b.l-
6 nitu JeLha'ztuilha itl

323
A I]AZTAR'I'AS

A P O RE L L E N HoRDozHAT6
PORSZTVOK
A / el.olep\\ r potm<nP al-rrrl le e "
\/. r s ) l a r n .l e \ p r e , ri h o g ) a n f r l z r ' r r a | o r q B e l A hatl@hdta foxzia.jk Lti-
f - I ' n l e s . e p r ur e l r d l d l l . a l r 8 - o - b u n . " n ' l c l
r \ h ( z \ l d m l J i d lr i r r o / . I u rr \ ! i ' ! e m e l e l e l r e l . . \ fejktsli:t Ldih iti^i Dott
! i l l e B i s . l ln e \ e h e /r . 7 o d| . . V ( l o / o n ) . e ' . 1 ,,Troley"remek porsziv6voh, de ms mindis tnl t u^en!!is. A Talle\1 file
, u | | ! c l o I n r E o l c . em e l " r o \ " b o ri r ' F h b r f x _ nehiz - majdncn esy nlzsa volr a ldmege. tuad.lh elakt, onas natot,
. / e s . l ) ( ke . a b L r o r " l , . r . / r r . a 'hr dr :f r" l r l c i \ | ( r \ / r r r r . i 1 . 1 . 8 . / i \ r r r y u vm Jl u l^ d r F rr.r p o r - . a GnJfithturszttit ldbfe'
r , 7 ( r ( l t e l , .A e e p ( n\ o r m ( e m el e r r t g ) i . r - v6 is kdsznlt,ilyer loh paldnll a HaNcI file mo- d.11, a,,Bab,l)ais!" Iantu-
zinecl MdelU pedig hat
g J r h u rBo o m bi . a I e l e 1 1 8 " ' - c - rL l - . - Jell.am.l).r l 8 o 0 - e .e \ e l b e n ? " b r J r l m x T l - r -
"m"ll\el "/ nl n zgdtolt b{lszitdtttt
r c r b e r . t | | a n iA. p o r But i r ur . a 1 ! ' e e ) | . l r i ( l e m ,- Iak. Ezck ! porsziv6kviszonylasl<icsikdr l6nl. tunhiTlle e-Ar ntdbbi Ut
I ( . e v e lL n r e r l c kk r . \ / " n t " 8 . e p r i r e m ( k i r lt r l n ) L c k . o l u k .! , . z " n . u k o d r c( ' L k - h d zl e . e n b e r tfp6 htzndldtdhoz kiL
l b d d , r ,e ' h " m a , a n . ( n d ' \ J l i n . p v . r f . e F l e r l{ll.IL Lslrl,di fol}am.o -D ftl-l( moTs'r, .
l c g . 7 i \ a | l \ unLu l o o r e r o! J r r . m r s- m o r r lr r n d i B
q m i l o r , r . n l ' a n , ( s , e l e nJ' p o r ' z | J r e l i ei l r l i r J l d r " r d . h e l \ f o l , ' a r r o r r dr . . O v e A l r l - h , l
m e n l e m c . . 7 er u l z r r n ! . l r aa / o n ) e g \ e p u e r ' \ / mdkijdrerert!orsziv6k pldnulaz 1905-benpjac'
els,j sziv6 etlen m(kod(i szerkczeteL, egl konflis ra keriih Griffith f61c modell - ilzenekelsehez Az ELsdPoRsziv6
m6ret(, benzinmotorralhajtoll porszi\'6l,Hubcrt szinrdnkr emb$re voll sziikseg,sdt m8adugaty- A ?otsr'.JdtHubdx Cail
l l o o f t l a . l , . . l l a 0 l b c D .O r i . . . i n . r e e i m i a r l r t u . f . r / r \ o r i D ( h E z f ev, o l r e e \ F d u lh a / D J l D i . Booth taLthafel 1941-ben.
\ " 8 J l i h , T r r r r n p o r , / ! ^ r u l a i d o D l t p p !( .n' t A szakez.lerhenzinncl
a2oDblnnen fdrr be a hizbtr, ezin az apnlelen hola r
k \ J l l e r l e e l h e) e / n i .. \ ' / . r " r d / u . " Dh u ' 7 r i 1907-ben sziileleil meg, amikor is J. Murrry "tiihid6.lqatt!^
haJratta-,A n sziN, am'it'
r u p d l m r. ' - ' e k e a | | r l ' d r ' r ^ , r rlli' f l 1 a l SpanglerGh:ltlr egy kdnny( prakrikus, kisme' lar sr.*ezet 4,5 I'ib (kb.
\ l l . F d r " r d k ' 1 l \ r c \ . \ l e x r n d mI i r a l ' n ; . e l b u ' r e r u . l c l . r t u mm o o . o r r ahl. i r o , r . 7 f l(l / e r e , , .- ' 1,37n) tzales, ustanak-
\ d l . e , ' / c r l . 7 c re n ) o m b a nh e r r o;r' \ a . i o l r " t b a d r l m r rr z J n b a nh " n r r . l , d r J \ n i l l i a m H o r e r hotu hasz:is.isitis 3,5 lltb
beldle!hiztarr,isi catol(|a azonbar kisebb as ol- n e l . l a 2 0 - b d 1r 1 e B t e l e n . . i a t o r J " l ' e f e v ei \ i 0?b.1,07n) nosust.h.
c . l ' o . / d k e a - e\ o l i z d l ' e 8 . E o o r hl o ( ] u - h dl i ' , c r i l r p J' / ' ! o l . \ l . i i l i m ( l t ( n , . / . v e , ' / ; l - r Llbontund ho6ih szdui
r u k q o ..r . . 1 r n. \ - ( r e \ u p o r " r \ ' \ d l . a r e l \ P l ba rNsidr piszkotis fcllazilol{rk. 1926-banpedig a tu dh, 'isiizenehetisihez
e $ m . g r i n d ; er i / . n \ l " g n r e \ m ( r e r L \ i l l a . / u n \ e r .| , i p l o J u l r r p o l , d r ^ l1 r l c e c , u h k i . szdlnosnunhis a oolt
n o \ m o r ' fh " j r ul , ' g e t e 8 ) r \ ' 7 ( u { e 8 l ' nl ' c \ z r l r ' ldsprrndn sikl6 nodell.

TATGRiT6K
MUNK-{BAN
A tdllogn bdrb! eJcstett
PotsziNisdf bfafiah a
bitdhdtitatulb hdz clotL,
uajrl aa ipiibttr libttins
luladtih lepl'ik el, hosdt
6atee.I oontar.d MetR
nbsdx. (bah an eeasz
tijneg leriidou a^s.. E
uxdn, hog gnfltdhij.l
he{en a t'i!:telen hasti
hillt.jzd 6tbeh Litadn! d
bdtu-,l st1rrese$en, fus'
sdnlbkben is bnnrckban
feletulenleLr garl d .!bu
ken ld'zszlnl d pDtszi.ibd
lzitanjn .lL A eit sziad
eftje akkag calt, hoet
d sz,nlegek to"LegeollkDr
d Jelirc csakkenl a tahdn

321
tl
ffi
a
.sa
d3
PotszNdimoz.tur 'BNY Ddsf roRszlla 1910Bdr

riArB ffi
nffi#a
l? ffiffi
/Affir$
-I
l{
i l \ t aF - 4 ,
/_\ * l*,,tI
lu='1 f
R-*R Effi
w &&{

325
A F I A Z T A R T A S

KEMENYSEPRES
hivatdsos k6m6nysepr6kre min- iebb hdromhavonta ki kellett tiszlitani,
denki tiszlelerlel vegyesdhitattal kiildnbena felgyiilemlettkoromgyszercsak
tekintett, de legaldbbisgondolat lezuhant,k6ts6gbeejt6 feketeeradatotzddit
ban mindenf6le babonikal kap va a val6szinrileg6ppen frissen feh6rirett
csolt hozzdjuk-Valamennyienismerjiik azt a kandalldba6s kdrnyek6re.Altalebanm6g a
hiedelmer.hog) l emeny.eproveltalalkozni szegnyebb emberekis legalabb6ventekt-
szerencs6r hoz. Bizonyosorszdgokban- f6leg szerkitiszlitlatt6k a kdmenyeiket.K6m6ny
A CSi]CCEDT a nmet nyelvteriileten - a kmenysepr5 rend- sepr6skor- m6g ha a hiziasszonygondos
KEMfNYSETR6 kiviil m6lr6sdgteljes6s liszteletremElt6 sze- e l o k e s T i r l e t e k eti e i l i s d l e h u l l t i k o r o m o s ! . / e
A hlftintse|rt hunh,ttd gyiiit6s6re- az eg6szlak6sban 6ri6si piszok
t f.letuelii,hi' mdlynek sz6mitotq fekete egyenruhet 6s cl-
"etuMh
t2enPiszkts ts resilt$ lindert viseh, emelleft term6szetesenaz arca kelelkezert, h;szena koromszemc.ek a letezo
kiriiltu dn!eh hnzi;u doIso' is meglehet6senfelte volL dsszesleliileler beleptek. A km6nyseprij ta
tutt, gahran lttlh kiildr' Aki mdr ncm fiistijl6 tiizcl6anyaggalfitijtt vozdsaut6ni takaritds igy aztin mindig em
fale bdlsdek tuesieeuz h6zban n6tt fel, el sem ludja kdpzelni, hogy bert pr6b616munka volt.
Mgdrras)h6ut,abe A 19. sz6zad elej6n gyakran gyerekekkel
Llegtuttfot A honn Pe a ventuzelesmil5enelkdpe.ztomennyisegu
dig tu}nzotIndibelegsieet korommal j:ir Egy tehel6sebbhdztartdsban, tisztittattdk a k6mnyeket, ami sz:imukra
ahol tdbb t(z is 6gelt, a k6mnyeket legfel- \olsTor lataszrrofali\ kovelkezmennye] jarr.
Akaratuk ellen6re arra knyszeritettk 6ker,
hogymSsszanakfel a k6mnybelsej6be,merl
hogy csak 6k f6flek eI a sziik fnstj6ralokban.
Sokuk beszorult a kdmEnybe, s meg sem
tudtik menteni a szerencstleneket. V6gul a
la. s7i7d.l !ozepen be(ilrolraLezr a barbar

SAJArosszoKAsoK
\(ales eldugott vid6kein igen furcsa szokdst
figyeltek meg. Egyes helyeken fgy tartotl6k,

A KEMENYSEPR6
MITNKAESZKOZEI
A httutntv?td dhaLibat
d hdrdnsz'illitouanunl&-

nesLe
hosnt n!,il dzotuban
hetdsenkiryelhellen Nah.
A frobUna nesoA^tu a
szi6zedhet6nJeli kef.
jetrnreue.Mie d keft fejil

326
K T M E N Y S E P R E S

hogy szerencstlens6get hoz, hr az ajt6n vF


sziL ki a kopors6t. I4ivel az ablakol<iltala-
ban lfl kicsik vottak, a kopors6l a sz6lesebb
k6m6nyen keresztiil emclt6k l<il Amikor
Yralesbendltcm, a mi hizunkban is volt egy
i l y e n o r i a ' i k e m e n r .m . l l e t t c p e d i ge g r l i -
sebb k6m6n$ az Aga-f61eltuhelyiinkhoz.
Niilunk az v f6nypontja mindig a ,,Hen
Nos Gal:n',vag1is a r6gi riii\'\'olt. A r6gi nap-
tir szerint ugyanisfjv iinncpe januir l2-erc
e , e r ' . . \ zr i ) i l . u i e \ f e g g ( l ( .i r n L r a lrL i . l u -
l d n d . e nc l . . i g r l o | L l l a p " t b a ne r . H " g r m c g
teljesebbl(grcn r s,,entrtle.cm.a/ Agn)i/'
hely egyszer csak fiistdl kezdelt okddni: a
kdm6ny elldm6dortl
Felmiszlam a tet6re, 6s lizenLettes kali-
ber(, s6rdlcs vadeszpusk6mb6l belel6ltem
nhin)-at a kdmnybe.Ennck k6i'etkezt6ben
l e n r o r i a r i . u " t t e l h ol ( l c l k e z e l t ,r d u g u l ; .
azonbanvrhozallanul megmaradt. Ekkor :ic
jdtt az egyik szomszd,6slrtva a nehzhely-
zetet,lev:igotta L6zelimagyalbokorr6ln6hiny
dgat. Az 6gakat egy kolalrc korotte, s ezr a
sajiirsigos tiszrit6szerkezctettantr5l enged-
r e m l r n r k i . r l e m r n y b c n . \ 4 i t e lr u o n b a t .
e m r " l r o k l , r l l . r l o n oa l l a p o t b r nm i n t c n .
nem kdtdtte meg e16gcr6sena csom6l;ennck
eredm6nyck6ppen,amikor felfel6 hizlam az
ignyalrbot, az levelt a kot6hdl, 6s megakadt
a kdmnybcn. BarAtom czutin egy partviss,rl
illt el6. A fejet hosszi n,vilre erdsitetle,maicl
elLezdetl fclfel6 bokddni vele a L6m6nybcn.
Lekiabdltam neki, hogy lbrgassa a nyclet
rig,\,,ahog)'az 6ramutal6 jdr, nehogy a csavar-
mener meglazuljon. Bardtom engedclmesen
fbrgalla is a partvist sajnos az 6ramuta16
jirrs6val ellenrtesen.Thldn mondanom sem
kell, hog,v a partvisfcj han1arosancsallako-
zott a maglalgall,vakhoz.
A l c r ' e g h e e l rhoc l v z e ' e g l rrlrnn ketteg-
be<'.tt c5elel.ed(r(kr(o'7.,ind,,n(k Miul n
m e J L r o ' r l e r r La, ll .c l k u n l < ente m i h u z i p " l t n -
ki\,rl, ijra felmdsztunL a tel6rcj eztltal
4 gallon (15,14L) benzinnellelszcrelkezve.
Az volr a lerviink, hoe['l"vukal igettnk a
dugulis krizep6bc.SajnosazonbanclfelejteF
tiik, ho$'a L6mdny m6g mindig lorr6 r'olt, a
riizhcly pedig 6gvc maradt. Mindcn el6zeles
6vintdzkeds n6lkul lednlotlnk a benzint,
msjd len6ztrink a kiirl5be. Nlicldrt m6g le-
dobhattuk volna a meggyfj1olt papirdarabot,
hirtelen 6ri:isi robbanis taszilott hitra mind-
ketldnket. i\z cgesz hiz mcgt:izk6dolt, a
szcm6ldokiink lcdgett. az pedig, hogl' mi lett
a sorsa a parlvisfeinek 6s a mag)'aligaknaL,
drajkrejt6ly meradt. A l<6mnymindenesetre
ezut:in toL6lelescnmiikdddlt, is csodiL cso-
d6jdra a hez is egyben mar:dr.
A H A Z T A R T A S

HULLADEK A HAZ KORUL


a szemeteskocsikkeziileg kellett a brdoglemezb6l k6sziilt ku-
ki hozzriszokott
l6tvdny6hoz,bizony:iraelborzad- kikat a szemeteskocsihozvinni 6s kii.idte .
va veszitudomdsulhogya feilett Eml6kszem gyermekkoromb6lr hogy a sze-
orsz6gokban a vid6ki telepiildsek metesekvid:im emberek voltak, akik munka
egf r6szdnmdg a 20. sz6zadv6g6n sem volt kdzben gondtalanul zijr6gtek, csdrdmpdltek,
rendszeresszem6tszillit6s.J6magampdld6ul kiabtrlrakes nevergelrek..dlg)akran noUz-
ilyen kornyekenelel. e\ egvrltalin nem er- tak is v6gig az utc6n. Erdekes form6jt sap-
zem ezt a h6trdnyt annyira borzaszt6nak.Azt kajukon h6tul b6rlebernyeg volt, amely a
teszem, amit minden i6zan vid6k ember: villukat verdeste.
szEtvilogatoma szemetemet,s igy vagy rigy,
megszabadulokt6le- A,,szEMiTKoRSzAK" EL6TT
A komposztdlhat6 szerveshulladdkot egy Hogy milyen volt az 61eI,miel6tt megjelen-
fedelesvijdorbe gyfjtdm, 6s amikor a vdd6r tek az au16k6s a neilonzacsk6k?Nos, az em-
megrelikj a komposzttdrol6ba iidtem a tar- berek szinte semennyi hullad6kot sem fer-
talmdt. Ha lenne malacom, j6 r6szdt annak meltek. M6g nem kijszdntdtt be a "szemdtkor-
adn6m, jelenleg azonbannincs. Van egy hul- szak": nem voltak konzervdobozok,nem volt
lad6kgyrijt6m a kert v6g6ben az 6ghet6 miianyag, alig ismert6k a befdttesiiveget,a
szm6anek,ezt id6nknt egy lyukacsosacdl- fem ev6eszkijzdket pedig mindenki addig
SzERt'EsHULLADEK tartdlyba iiritem 6s meggytlilom. V6giil egy haszn6lb, ameddig csak iudta. Semmit sem
A szenvshulld,tih fal- ktildn dobozbangyiiitcim a nem 6ghet6,szer- dobtak el csak az6rt, mert megsriiltr hiszen
ddrl tul^ 6shllad I h, ; kl -
Maddk oagrtealzlelzh
vetlen hullad6kot. Amikor a doboz megtelik, a v6ndor iistfoltoz6k megjavitottdk a lyukas
a httt tafl in szehetst iir tartalmdl miianyag zsrkokba rakom, ame- edenyeker. rdlakar.sor me8a tordttporcel;n-
tiily kei1h.Ez Mn tu^, lyeket azutdn havorta egyszeraut6n a helyi holmit is ijsszekapcsoztdk.
nint eg finoitlbr tetejda szem6llerak6baszdllitok. Azt se felediiik, hogy a mdsodik vil6ghi-
rcttdadl A naf aagate Manaps69hatalmasszemeteskocsik,drjik boru eldrraz oc.kasokkererltul-kr\ul bej;r-
t a linbijt a konposzt-
a vdrosi utc6kat, 6s szinte falirk a szemettel t6k a vdrosokat6s a viddki telepiileseketegy-
siijtibe tnleuth, Lap
leli zsdkok, kukik tartalm6t. Nem is olyan ar6nr. Mindent, ami csak rijrahasznosithatd
r6gen azonban a hiztulajdonosoknak sajit vol1, begyditdttek. Egyszer egy dreg cigdny-
ember azt mondta nekem, hogy a legiobban a
tolldunyh6nak driil. Ezt 5 shilling6 tudta
eladni az 6csk6snals ami neki akkoriban
eg6szvagyon volt! A csontok a szuperfoszfit-
iizembe keriiltek, ahol k6nsavban feloldva,
m(rrdgya kdsziilt bel6liik. A rongyokb6l pa-
pir lett, a vas pedig viss)akeriilt az dntdd6be,
ahol beolvasztottdk 6s rijraijntdtt6k. Es per-
sze ott volt, amit a ciganyok .kszernek'
neveztek.Ez az elnevezspedig a vasonkivnl
minden f6mre vonrtkozott, mivl ezeket a
szinesfmeket jd pnz6rt el lehetett adni.
Ilyen volt p6lddul a sirgar6z, a vdr6sr6zvagy
a bronz.

A SZEMETESGODoR6s A MALAC
Az emberek r6gen minden olyan hullad6kot,
amelyet nem lehetelt valamilyen m6do[
hasznositani vagy meggyfjtani, el6getni,
,sott szemetesgdddrbe dobtak, 6s ha megtelt,
fdldet sz6rtak 16. Ez a gijditr iltal:ibar a h6z
mijgdlt, a ken h6tuljdban vagy a k6zeli erd6
sz6l6nvolt. J6magamk6tszeris felrstam egy-
egy ilyen r6gi szemetesgijdrdli mert kertet
alakitottam ki a hely6n. Erdekesvolt ldtnl az
innen elolerulo hirkdznapi largyakar:regi

328
H U I - L A D E K A H A Z K O R U L

szersz6mokat - pdldiul sar16ka1, amelyeket


addigfentek,amig szinteleliseneltbgyolta
penge neharozsddsteiskannrikats serye-
ny6ket,csizmAkegdszen elkopoltsarokvasrt,
a felszin kdzel6benpedig orvossAgosiivege-
ket, a Tate& Lyle'sc6garanysziniiszirupos
dobozait,siit6poros-6s kiv6sdobozokar. A
kdv6sdobozok voltak a szem6tkonzakels6
e16futdrai.
R6gen- legalabbisvid6ken - a diszn6k
ti.inrettdkel a legtdbbh6ztartdsihulladdkot.
Minden olyan hullad6kot, etelmaraddkot,
ami valamennyireehet6volt, a diszn6knak
adtalsigy az htssi s szalonnavialakult A
i6sz6gegybenkomposz.rl6kentis mdkddbtt,
hiszenminden olyan anyagot,amit nem tu- a vizet, de m6g itt sem volt mindig megfele- SzEr{ircYirEs
dott megem6szteni, a n6v6nyeksz6mrrafon- loenmegrrurve n. 14r. o.). A vezelele\vrz d\ A hulIadi tttt ii zaklh hdt
ros trdgy6v6alakitott,amit aztAna kertben a szennycsatornaa szeg6nynegyedekben csak eg hiihh efre a ciba Ai
MI, Lbontaxd hacioal
remekiilfl lehetetthaszn6lni. a 19. sz'zad m6sodik felCben jelent meg;
vid6ken mdg kes6bb reriedt el, de a vid6ki nagtu&er1 @ib@xdltt
SzENNYvizcYtJTEs embereknek legal6bb tiszta lbrrnsok 6s a
a szennyvizelve- szennyviz eltiintel6s6hez elegend6 fcild dllt Aa ebdszeftetesko\ihtuae
A 20. szazadotmegel6z6en sohhdlktebbehaohah a
zererhatalmar,megutdallan problematie- rendelkezsere(1.303. o.). A 20. sz'zad eIe' naiahto1l,dscsakeet em-
-
lentett,ez6rtaztin igensokan f6lega vdro- j6n pedig megjelenteka "night carf'-nak ne-
sokban- elkepesa6eneSdszs6gtelen kdriil- vezett, vagyis a pdcegijdrdk 1artalmit 6iiel
menyek kdzajtt 6ltek. Londonban a mflt elszdllit6 kocsik.
szazad derckankiugroannag)voll a kolera- Ezek i szennyvrzvallrtokocsik a IL ti-
fertdz6s miatt bek6vetkezetthal6Iesetek ligh6boniig rendszeresenfelt(ntek a falvak-
szdma,amineknagyrdsztazvolt az oka,hog] ban 6s a kisvrrosokban, s6t Suffolkbanmdg a
az asszonyoka f6z6shez, moseshozhaszndlt haboru utan i\ Ialalkoltameggyel.A koc"it
vizet s olykor rz iv6vizetis a b(z6s csator- egy kiv6nhedt 16 hrizta, s iltaldban egy
ndkb6lmeritett6k.Bir tudtd\ hogya szenny- iddsebb embr hajtotta.
vizet is ezekbe a vizfblydsokbaengedt6k Eyes esetekbena kocsin egyetlen nagy-
(mivel6kmagukis igy cselekedtek), mgsem mdretii ac6ltartdlyt helyezrek el, dltalaban
teherlekmasl,merl nem \oll liszla forras azonban inkdbb lijbb ldsebb, hengeresac6l-
vagypalaka kijzelben.Avezet6kesvizellirrs tartdl''t alkalmaztak. K6s6 6jiel az mber
pedig a v6rosok szegdnynegyedeiben nem gyakran hallhatra a tarl6lyok jellegzeres
6pnlt ki. A csaka magukhaszndlszemel6tl csitr6mpdlsiI,amikor a kocsi vezet6ieaz uG
r d r r ov r z s z o l g a h a\ cr lol a l a l o uk g l a n i )k i z i - cdkat j6rva begyijttjtte a kirakott vddrdk tar-
r61aga gazdagoklakdnegyedeibe vezett6kbe talmat.

329
, c H A Z . fA R T A s

K A R T E V OK E S E L O S K O D O K
6gcn sz1mtalan m6dszcr l61eze1t hetlek bele, a palkdnyoLat viszont biztosan
a patkrnyok 6s egerek irtisira. elkdpla.rend5lerinla lahul<racs.rpodnrr ra.
A macskik ditaldban hatisosan
csdkkenletrk a patkdnyok szi- EGERFocdK
mit, bdr nen volt r, garancia, hogy mindig Az cgereket 6haldban azzal a rug6s-keretes
eil<apjik a fiirgc r6gcsr16kat.Ismertem egy egdrfog6valkaptdk cl, csaprdk agyon, amely
' , r l l o l lI m o l n a I | .a k i n e m l < e | e . e b bm, i n r h l u . i b o l t o l b r nm e gm , j i \ k d p h d r oA. 7 a n
negt ren macsk6tIarlott- Egyszerfelhivlam a "
golok r gyirban cl6rillirott sairol tr6fisan
figt'elm1affa, hogy a macskaaafidsv:l6szi ,,eg6rfog6-sajtnak" nevezr6k et, ami igen
niileg tdbbe kcriil neki, mint amcnnyi Lirr ikcssz6l6an jeliemzi ezek min6s6gt.Csoda,
az egerek ds palkinyok okoznak, mire azzal hogy az egerek hajland6k voftak elfogyasz-
PATKANYoK vEdekezett,hogy sajnos nem tudja megaka-
Es EGIRE(
lani: a lirnc:d cg(r'el hi/ro,an meg\eloen
Rigen, anilat a hiriinid
dilyozni, hog,v a macskik szaporodjanaL, otthagytik volna.
nie hetu uh unnlird ii:2r a felesegepedig nem engedi megfojlani a trckl<cl ezelorrvasarolram eg) dan ember
macskaLdlykdkel. lol egl nag\on egl\z(ru. de Jnnal \zelleme
a ldthlinJoh 6 eselk ndsl A macskdkmcllelt lerm6szetescnoIt volt a ebb.i.rbolI e zult egertognr.A,/cgtr eg) mej
oeszillt jelentetteh M ert ' / J m r a l J n .k u i o n [ e l rs z e r ] < e z etr. ua p J a i . . leghintaszerii rimpdn szaladl fcl a csaterek
bet egisrsie'?. ht tudtdh
a.Lkot it, ezltL s.aaos id
Ezek eg-vikcvolt a csap6vasjamclyet nap- hez;a r6mpa az egrsilya alalt drbilient,majd
szNtt*z.h.k ki dz iltaah jainkban mdr szerencsreberihorrak Anglid- amikor az illar a doboz belsei6benlel6perr
ra. ,'1 lectijbbcid?tid tsdli ban 6s szerleEur6pdban. Ez a csapdaugyan- r6la, tjra visszabillcnt az erederi helyzelbe.
teh veitisirel ejtetk ke is sok szenveddsrokozolt minden ,llahak, Az eg6r nem 6rte el a rdmpa felemelkedetl
lqpelheaz nlatakul, ade amelyiL csak bc1cl6pe1t,merl rendszerinl te.et6tj igy a dobozbrn csapddba esert. Az
b& lallnk:nruh nidu --a-
lanibtn klti ccbehetnttuh,
n(m dlre megoker rotsrdn. A an)rk gdzdd\a- eszk6zzcl tucatjaival fogtam az egcrekeq az
.ds neslehetd!ft.lt1u gi piileleiben eliiszeretetiel alkalmazrrk a i l l r l k a f d r d T o n h dnnc m r o l r . z r re m m e g o ) n i ,
nesald^kint es) rclE csap6vasat;dltallban a lefbly6kban helyez- ez6fi szabadon engedrem 6ket persze ott-
t6k el, ahoi a kuIy6k 6s a macskdk ncm 16p- honoml6l tivol, \'alaki mes fiildjdn.

EcYiB KARTE\'6K
l dardsdh, Lts)th6 Lta
tAnlaks.intin ilen cher
jetl hdr htutli kdtt rik
rck s.Anaonak,is attdn
.lbnnh n szdhtalan&d*
hez& ntidol \zeLtehLn
I Ls)ehelhesesetisire ho
x.lsoltoat leg]edhet h6 z
tuiltak, nig d 5nLnnlohtl
k te ldu etlikt.hbc 6ata-
ljdnih, dneb.hbdl neh

3t0
TgXTILMUNXAT

lbndsds szdv6smfvdszctcannyira 6si, hogy megse


kisirlem megbecsiilni,mikor is talilhattrik fel. BizLos
vaglok benne,hogy mdr valamikor lz emberis6gtdrtdnetdnek
hajnaldnfeifedezt6k,hogy a nci'dnyi rostokdsszecsavardsdval
madzagot,kdteletlehet k6sziteni.Ezutdnvaldsziniilegnem telt
el sok id6, amig valaki rdjOtt (j6magamigy gondolom,nd lehetett
az illet6), hogJ ebb6l az anyagb6iszdv6ssel ruhit lehet e16illitani.
Sajnosczekb6la textilidkb6l ker'6semldkiink maradt fenn.
Egyszertalilkoztam egyemberrel sajnosmdr nincs kiizbttunk;
Lanza del Vastd-nakhivtdk, ir6 s filozirt'usvolt aki nem l'olt
ha;1and6m:ist magrravenni, mint a bokrokr6l 6ss6v6nyekr5l
gyapjffoszldnyokb6lsaidtkcziilegkdszitett
dsszegyrjttittt
szdvetbdlr'2rrrtruhdkat.Az ily m6doncisszeszedegetett gyapjrib6i,
mindosszehat prlcd segitsdg6vel, kivdl6 min6sdgiiruhikat
k6szitett.Az egyik pdlcavolt az ors6,tovdbbindgyaz egyszerii
szdv6kerel,a hatodik pedig a vet6l5.Ez az elj6rdsannyira
eg1'szeriim6d;aa ruhakdszitisnek,hog-vak6r:r gyerekeknek
is rneglehctctt volna tanitani. Egyetlenh{tdrnya a lasstislgvolt;
ha azonbanLanza haszn{lt volna k6t nag.yszerri 6si taldlm6nyt,
a rokkdt sa szov6szdket, megspr6rolhatottvolna n6mi id5t.
T E X T I L M U N I ( A K

FONAS
z iparosodott orszrgokban mrir dezetlen csalddi dlet cgyarenl az idegijssze-
azel6lt kihal6f6lben i'olt a hdzi fo- roppan6s fel6 taszit minker, a leherd legjobb
nrs, miel61t n megsziilettem. hir, hogy a hizi fonrs jra nagt divat len
Eur6pa kev6sb6 fejlett orszigai- Eur6priban 6s az Egyesulr Allamokban cgy-
ban azonbantovrbb 6h ez a hag]omdnyJCd- arrntl
rdgorszigban 6s ,ltal:lban az eg6sz Balkd- Nemneh6zmeg6rteni,
hogl,aziparosodrs
non pedig mig ma is ldtni ors6val a Lezrjk- kor6ban mirt halt ki oly viharos sebessdggcl
ben srdlgat6,fon6 asszonyokat,aLik a bal a megleher5senlassi ds gazdasigtalan hazl
hdnuk aI6 szoritva taftjik a guzsalyt a felte- fon6s. Egy, akdr nem is rilsrgosan tigyes
kefi fonallal, mig jobb keziikkel a combjuk- szdv6folyamatosell6t6sdr6lugyanis rizenk6r
nak szoriNa fonnak az ors6val.A Liilsd szem fon6nak kellett gondoskodnia. Emelletr az
ldl6 szdmrra meglehet6senbonyolultnak anyag el5k6szit6se legyen sz6 aLir gyapirj-
tiin6 mrivelctl 161,ak6r 1enr6t- szint6n rendkiviil dsszererrJ
i d o i g e n r eess n a g l l J p a , z r a l a l o
i gl e n l l om u
HAZIIPAR velet,
Eg_r" 6tdolgozolt nap utdn lalen nincs pihen- A p r o b l e m a rG a a n d h ii , r a m u r a r o t at ,m i .
r e t o b ba n n d l .m i n r h d l l g a t nai p e d a l l ahl a j - kor az ellin lirTdorr.hogy Indidr 15megho.
tott rokka surrog6sil Mennyivel kelleme- dits6k az ipar 6ridsai. A falusi szdr'6kugyan-
sebb otthon \'6gezni ezt a mfveletet, mint ha is k6pesekvohak ellStni az orszigot szijvea
egy s6tet gydrban kellene hallgatni a g6pek rel. d fona\ azonbJno(r i\ problemarjelen
sziinlelen dlibdrgds6tl Manapsig, amikor a tet1. EzdrI aztin Gandhi minden indiair fo
reklimok hajszolta kereskedelem6s a ren- ndsra buzditott, s6t 6 maga megalkotott egy
kismdreti, hordozhat6 rokk6r, amelyer az
emberek haszndlhattak utaz6s kdzben a vo,
KEzrFoNAs natonj vagy aker munkasziinerekbenaz iro-
ddban is. Egyszer mdg azt is megfigyelher
ntjdja a ktzi otsi (ods]
$t dlosorsd) h6 n itl a ta.
tem, amint az indiai parlamenr kpvisel6i
A, orsi dglh.z .r6itik szorgalmasrn fonnak, mikdzben a tanicsko
a nters stapjn\ tuaj.l ptir /ast hdllgariak.Talin a n) ugari kep\iseloki
eeti$eLMsjfuarjdh d bdlcsebb ddnl6sekel hozndnak, ha hasonlo-
std :i6.dlah4t, ist Mok L6ppen cselekedn6nek.Kpzeli6k maguL eld
folrlonas sdlld, fowla
tillhdh i$ze. Az o^n n.h* az Egyesiilt Allamok elndkdt vagy az angol
zi el ellittunots. lehd1) miniszterelndkdt, amint munka kdzben fbn-
nakl Ez taldn pozitiv hatiissallenne a tandcs-
ad6ikrais.

A cYAPJi BL6K6sziTfsE A FoNAsHoz


A syapitt akdr k6rtohs nElkiil is fonhariuk.
Ha azonban i6 min6s6gii fonalat szerernEnL
ke\,,ireni. c iuh Ien\r r gl apjr r ddrabolni,\,r-
logatni, eleBr-itenikell, hogy egyenletesebb
legyen, kimosni be16le a zsirt 6s piszkoL,
majd mesters6gesen (irazsirozni ez ut6bbi
celrd r libar.irtol lez a legrobbla rajon e,
ndvEnyi olatakon 6I az esvnnyolajig(az ut6b-
bi a legrosszabbmegoldis) szdmtalan anyag
alkalmas.
Mindezek utdn kijvetkezher a kdrrolis (1.
/So.o.).ami bizon) iLloigenle\Ieladar.A ke-
zikirtol6 egy kism6ret(, nyeles falap, amely-
nek egyik oldaldr rugalmas,apr6 dr6rhorgok
borilt{k. A eyapjir k6t kirrol6 kijz6rr rdbb-
szor 6if6snliK hogy a gyapjfszilak ktldnvel-
janak egymist6l, majd iefeitik a kdrto16r6l,

332
F O N A S

sziiurisn rcK{ D.usFareL


FoNdciPEK
1l tukla d klzi o'i s3lle-
nesensif esiteuuihozala.
A kd.i cAbzattal szenben
tohkdl ege exebb !6

A sapjiszdldkdr a szdr-
nr6 arsd,,szdnJaih" hell
.tthnz ti, aM lr nek fo tEdsa
lonattd sodoia @ohaL
A sz.lmtaso1\l .giittdl
6s el5fonalh sodori6k. Ebb6l ksziil azutdn d es@areter'cnlonatdr i'
nessotlo'ja; a csde d szdr-
a syapjnlbnal. n!6 at6ntit l^sabbanfo
ns ahb d di;,zsfdknek
ORs6K (1.eEaszetubaLtu),dkdr
Manapsig a kzimunkihoz sziiks6gesanya- d herikkel d$zehapdatl
gokat, eszktjzdketirusit6 boltokban az em- knli;n hajtdwk knsziin"
ber vdlogathat a finornabbnil finomabb fo-
nalak kijzott. Ez azonban nem mindig volt
igy. R6gen a szdv6stfolyamatosanhitr6ltat-
la, hogy nem :illt rendelkez6sreelegend6

33J
T L X l ' i L M I I N K A K

A ROKKA
A L o ll J J l e ? r n 6 o O r s ) l l a a 8 o , s d t) o v i b b - a kereket,sieJ kcv6sbdalkalnazkodolr! tildol-
/ ' L i c i l + r r r r r r r l l o a L . , i t r i T . n b a na zo , s o tl z - sozlnd6 syapjir csycncllcnsaseihez.A peddl jr-
szinrcsenlel"lezik cl, is nen kazzel,hrnen ke- vrra irhittlk azonbnn,hogy r rokkrr hair6 sze-
rkkcl hdjroll dksziiiollorsati6k. mdly ni ndkit kczefelszabaduli, amelyekkeLigt a
r\z els,5rokkdk egyikea na.s)kcrckesrokka
!oh. Ez nem mis, minl egl alacsonybak, rmeLy-
nck eetikvdsi! Nkerdk,a misilon rz ors(iaslar- AMERI(AI ROKK\
tozekai kaplrkhel)eL'\kcrckel L(dzzel . \ / a m f r ; 1 . . . ,i " 1 , , 1 :c . I n . l i n ) a p r d . a c b . L
hailotrdk,
a hr8dsl akszijlio2lelilclle.A tukkrkra ,thalibatrr . r ' l ( . ( u r o f ' n r . " n n . s " i ol L .\ l . r c l ( rr \ , 1
guzsaLltis szerellk,.rrcrekcrtik a tnnrismszdnl ran Dagyhelyertcsakhirom lib urlotLa; ez a ki.
8faPJu1, a . . . " h . , h b n , l L ' i z o n ) . .h1/ ru l \ l o . . J ) ( -
"hl.
Az U ahkf s,:irny.sorsival felszereltrokkin n c r l ( n ,h e r ' e l ' u r'. p r d l o r . E m . l l c r , u r . o l ( ! ( -
1chc16ra vrh, ho8t a lonrhl eg,!m'ileletbcn so- h ( r o\ o l . , s ) r o b b h l .r o l t x t ( - i l h e r ( r . u g \ L n -
dorjril(is leheted6l. A szrrnyason6 6s a csevc-
az !la)bb;rareke.cdcLl !2 eltsznhfonaL lorstisi
sebess6ge eltar6I'oh. i!el a cs6rckcriiled sebes-
sise, aminl lassu megieLr fonalhl, foblnalosan
ldlrozort, az egyenleres fonalnhijsaghez az k'
szij fcszcssag6l kellet nbdosila , vag! a ddrzs
fdkkel a csdresebesigit .sdkkenleni.
r\z els6 rokkilkar kizzel hdjrorliE csak a
17.szdhdbln ielentekmcg a pedrlos,ldbit6srok
k1k. Nem nindlki szerelleazonbana pcdiilt,
miyel azzala fon6cglenlelesrirnusban haiLoltu

A NAGY(ERIKES RoKK{
A bhka 'tagnhetu, lijbiL kis.i1lt,
wks Lalp:ilhd e itt.ijJrl ca$
sodtolt t't2on rihkal ha.tL.ud az
.i\it.,,1 ]eE lrt.s baLtu. rdsittt
tatt1llido, rrEatctlilt. A tul-kd
ntisih tisin mb ot:6Ia tun kdf)alt
heb.L @ Dtsd,d tanin rng.tl hu-
silihbdn la,eatt d csied.Ni,trLrih
rotttujnalbntisn dtus\4)jn ft
tulttin alhdlnat 1A.nt is .lha

ll4
troN,\s

RoKra\TiPUsoK
A rokhdtuk !2imLulan.-dlrtetu aldhtlt hi, d
RoKraaU ALAKI leselte,Jcdtcbbat nLL, ls Lz 6.Lili .-dltntut uh.
SZARNYASORSOINL ,'lz ekd rchlaih h! retut i)lE l;.ib1)1,btkhfdbiL L der
At Lt alahi! sza'nla; ar:a ts a b.nie ]lihLlkil Lalnn e{r $t haftpt t( jthdifthil hdstult.k; d l*tek.hi.*n nanah,
foiEa csire koifiinncit)jl lchct1rl 2.tte d lZ'ndLdI d sialtu. /b .Bd1 is s.l|.s ldb dk |oltak. ) l8- srd:ddbdn azuti.\
kae, hog a ntds gtdPii sa.l6tiI is a 6bdt .sisnhandt hdttundhncr. dnil$t d Iah6 d stalonban tistett diaato! l.tt
a hisz lbnaljildeait E\r thiiular A csAe nae)abb sebesissellbreo , heflftislli tmt, d mdhaginibil, rizsdldbil tqt.
bol aisczr!L. 1meesatlo lbnal dt e|n.h hdnlstira sottboltod.tt .fel ,i sel\emf.lbdl l'szillt rokkd tbgiins h|llorddnbbd
haLadt M o]r,j ee',ih risit kialahi- d hitz.[jnul. & dlhab^a.kvb5la
tun 4!il6on, dhonndn a :.ntnra\ ltit dz ittstij Jt\.^isiheh dLLn^bul
a$6 U alakn haidba aeP.nth.

3i5
T E X T I L M U N K A K

fonal. A gyapjri ugyanis sainos nem k6sz fo- eldlr6l. Hamarosan az ors6 megtelt szdvdsre
nal fbrm6i6ban n6 a juh hdtrq a sz:ilakat alkalmas fonallal.
el6bb meg kell sodorni. A sima vagy gyaloS-
ors6 megielense hatalmas el6rel6pdsnek A R0KKA
szdmitott a szijv6iparban. A glalogorso\alregzett lonas igen faradsj-
A gyalogors6 gt'akorlatilag egy farid, go5 munkr. viszonr kevesszakerrelmetiBd-
egyil regenkampovalvdgt horonnyal.a ma' nyel. Egy idd utin azonbanvalakinek eszdbe
. i k o n e g t . u l l y a l . 5 2 d m o sn e o l iilk u . r e g e - jutott, hogy az ors6t vizszintesenis el lehet
.zeli hely\zrnfellrrd.al<orLrlallrk ilyen tu- helyezni, forgatisa ilyen helyzetbenker6kkel
lyoLat. Rendszerint agyagb6l k6sziiltek, ke- haitott 6kszijjal is lehetsdgessev6l1k. Ezzel
rcsztmetszeliik5...7 cm volt, kitzeplikbe lyu- meg is sztilelett a rokka, s vele egyiitt a
kat frirtak, amelybe az ors6rudat szoritottdk. b6s6gesenrendelkezdsrerill6 nyersanyagb6i
A gyalogors6hasznrilataigen egyszer( volt. az egyenletesmin6s6grifonal is. A rokka egy-
A rid teteidbev6gott horonyba csak bele kef szerii, de kifejezetten dekorativ munkaesz-
lett szoritani a nyersgyapjrigongyol6b6legy kdz volt. Kerekt dltal:iban a peddlhoz, 16bi-
szrlai, majd a rudat megperditeni. A nidra t6hoz csatlakoz6csukl6kar haitotta. A ped6l
szereltals6 s(ly lendiilelet ad az ols6nak, igy lehero\erelre-hogy a rokka melleLtdolgozd
az forgds kdzben lehrizza 6s cisszecsavarja a szem6lymindk6l szabadonmarad6 kezevela
$-apjirsziilakal, amelyek igy fonall6 alakul- gyapjirsz6lakatigazgathassa.A kes6bbi, kor-
nak. Ujabb szdlak kihnzasa utdn az 0Is6 ha- szeriibb rokk6kon szdmyas ors6kar is tal6l-
marosana padl6n koppan; ekkor a fonalat az hat6, amelynek forgdsi sebessege elter az or-
o66ra tekert6k, majd a m(velet kezdddtjtt s6 cs6vii6nek sebess6gdt6l. Ez teszi lehet6v6,

FoNAs A SZABADBAN

ldpet eorgijklajrii, blztL


fnagau |ohhh lnthatunk.
K@& nastsBefibnefoe-
lahsaglttuzhet,nint a Ed

336
nszrlRc,1r rERcm6s M@oLr,\ (jTDELEcEs (roRdd) ddorr.^

hogy a fonal feszess6ge mindig megfelel6 Lenv6szonbdl kdsziihek a legjobb min6- CsfvELdK
maradiolt.Amikor az ors6megtelik,a fona- s6gri,legtartdsabbruhadarabok 6s haszndlati ESI1OTOLLAK
lar 6nekerikegytdrol6orsdra.A gyapjffona- tirgyaln legyer sz6 haj6 vitorl6tA16lvagy iin- Az eLhes.nh faMlat lete-
gyakran k rt'tk M awjr'jl, lentrtdE
lar tov6bbsodoriik: a szijvsre
ksz nepl6ingr6l. M6g az egyiptomi piramisokbdl tuail sanboltaeolMszttct-
gyapjtfonaligy k6t vagyh6romsz:i1b61ell. is ke iltek eld eg6szenj6 6llapotban fenn- tek belile.A fdbol hisiill
maradt, lenvdszonb6lk6sziilt ruhadarabok. o^dhrq kerckzln tuEn6
LENFoNAS Szomori, hogy a Brir-szigerekenm{r sem lde nalkiili teht,gedt nee-
A lenfoEa\legegyszerdbb modjaaz orsoe. lnolajkdszil6shez,sem lenvdszon el6dlllra- Iehetiiser unaltu6 f.l anal
guzsalyhaszndlata.A lent r:igiingyiilitik a srihoz nem lermesztelek lent, legal6bbis bolt.A fonal hawinah
n t,t t dLnegho nn!{tex e,
guzsalyrudra. majd huvelyk-e! murdrouj- nagymenn)i5egbennem. Meg r hire5uliLeri ha M tit6ele, fac$hsik
jal kihuznakbeloleegy-kerizrlar. az of\o- Ienviszongydris szinte kiz6r6lag import lent tuindd tizedihfo,nula tsdl
hoz szoritjrk, 6s az ors6tk6zbentartvameg- hasznrl. kaxart eget, eg.* mobl-
perditik.Az iigyesflamandfon6k,akik a len- Da\ id Shrrt SmirhegyikkdnFeben lerrja. ldh,a pedigM &a szdn-
Iapilhoz ha:onl6 s 6nl db t
szdlakata trdtiknekvagy egy erre a c6ha hogl bizonyosvidekekeodz rr lan5ok min- szetebek,awl! jelrzte,
ke\zrlelLbdrszrjnak szoflloltor\drac\avar- den esle dsszegyiltek valamelyiktikr6l, ahol hosr hdnt ftululdtoI ku
t6k fel, igen gyorsan6s sz6penludtak follm. aztdn lenfon6ssal mrilattdk az id6r. Munka negaszefiezet.AMsz
Bar ily modonmeBlepoen finom mind\igr.i kdzben tdrt6Deteket mesdltek 6s 6nekeltek. gmbol! ag nA et e d.l dh.n -
c6rn6tIehetettfonni, meglehet6sen sok id6- K6s6bb az este folyamdn fiatalemberek ron-
be telt, mig egy leped6revagyingre val6 el- tottak be a h6zba hegeddkkel 6s dudrkkal
k6sziilt. felszerelkezve,ds kezdetdtvette a rdnc!
A lenfon6rokka megjelendse igencsakfel- Angol nyelvteriileteken a f6riezetlen lll-
gyorsitottaezt a tevkenysdget, 6s az elkd- nyokat ("fon6nak") nevezik,
"spinster"-nek
sziilt fonal min6sdgeis egyenletesebb lett. n mefi r6gen szinte egyfolyt6banfontak. Nem
lenfon6 rokka meglehet6sen egyszeii szer- 6oda. hiszenelegendoan)agotkellettke\z,
kezeL:az orndthaito lereket pedallalmu reniuk.amibol .r7rdnferjhezmenereliik uldn
kddtetik. A szirnyas ors6 bevezets6nek az egdszcsalddotel lehetett liilni a sziiks6ges
k6sz6nhet6, hogy a fonal egyenletesen teke- ruhadarabok-kal. A munka lobb volr, minl
redik fel a cs6vere.Amikor a cs6vemegtelik, megterhel6, m6gis mindegyikiik nagy kedv-
leemelik.a wovo kosar;badobiak.helyere vel vgeztelA szijvstviszont vdndorl6 vagy
pedigiires csdvekeriil. a v6rosban616f6rfi sz6v6mesterekvdgeztk.

337
TBXTII,MUNKT\K

SZONYEGEK
zdnyegeketmrr i. e.2000 lrjen Amcriki-ban jortek di\.atba a 19. szizadban,
k6sziletlek. Az els6 szdvdtt szii- a skandind\' rya-szdnyegeLb6lalakultak ki.
nyegek igy kiszrjlreL, hogy a szd- A spccidlis, tompa lejii r(vel csom6zott szo-
v5sz6khncfonalaihoz rovid fbnal- nycgck szintdn egyetlen lblyamatos szilb6l
darabokat er6sitetlek. Ezzel a m6dszerrel kiszilhek. Az ut6bbiaLat csom6zrs k6ztc!
bol!hos felileti kclme let1 a v6geredm6n!,.A e r d e m e l, , e r e r f e
i e z r t e n rh. o g l a m i n t a b i z
fonalakat,,gdrdesz"csom6valhurkoltik a hc- rosan egyenleleslegyenl
I ' u k r e .e h h o la l d k u l tc z r c nI i J . . n r " - ( \ u m o
(nds nven skandindv csom6), amelyel spc- GY6KENYB6L ES SZALMABOL
cirlis hiitlaphoz e16sitcllek.Manapsig solen K6SZULT SZ6NYEGEK
kiszireneL h6zilag ry.r sz6nyegeket,egyellen Egdszena 18. szizadig iltalrban szalma-
Iolyronos fona1b6l, speciailisalapra, cgy vagy g''6knysz6nyeCekkel boriloll6k a p.rd
( h l ' e / \ a l oI o m p ah c g l u t u v . l . \ z a g r t a k a r o 161-A gyekny 6s szalma melletl kaszuhck
kdnr hasznrlt sz6nyegek,amelyek kiildnijscn meg sz6nyegekjutrb61, srsb6l, k6kuszrosr
b6l is; valamennyil fontrk. Kis6bb mdr csak
n_v:ironhaszn,ltik ezekel a sz6nycgckcljarra
az iddre, amig a gyapjLisz6nycgckcttisztitanl
vitt\ de az is el6fordult, hog]- a jobb nin6
sgii sz6nyegeketlakarlrik lc vcluk.

HURKoLASSAL KESzULT Sz6NYEGEK


t s ; re g 5 . iur u . h u rI o l t . , / o n l e g e kSe l , J n d i n i -
viaban mrr sok szdz6\'eksziteneL,mgis az
amerikaiak, f6lcg a New England-i telepesek
voltak rzok, akik n,Ir:i\'6szi tdkelyre emeltek
ezt a sz6nycgkaszirdsirechnikrl- A hurLolis
kongr6 vagy zsdkvdszonhdzagain airegyenes
szirli, horgas \'6gt tfvel kihizott hosszu
anyagcsikb6l vael' fbnaldarabb6l Lszii1;az
ur6bbival sokkal gr-orsabbanlehetett haladni.
Fo\r'BO, HUkrcJrszd\.c MADARAS szoRiTd
Sz6NYEcFAJTIK
Ek etj etJl:. iiit. t:k;szit asi A nadAtrt ttli'ul dis2it.u,
tz.tishet ha2h.ih tiUd
dntljh.Ltliryege,ha.L!d ,tdtszo,itulalE duasat
s.dnJ)esaloti1Lani dhjds f$z6en lehe|ta ani,dr-
heasain haszntdilcsi rds ktj.hen. A na&tlit:u-
kothn2nahnt. l kld$.i' tuiLaz 6.IdLho2 .t6siftI
hu: tuklj:szdntee.h^ m- Iih, tkdjd dz dn\tdsat a Jd
tul.iba illen uridanki rcL krJ ottdsiir dl kitlit
sziilnek.Enntl eg lohkdL
knan!fibtc.hnika, mttu]
a hn{.h ncn Nltihsthbal,
hancft loMlbi Lk sailnek.
A lo"alat d k ttLtt Itsritlt
antae hizallin c.tlJ\Priti
It, .era,.s J:dni 110196
rigii stirycehi.riLdtbtl
htzrtih dt. Az tlrt.ttii
htrkrh 6.ndDaLkts,nlt

szqkezetii,bobhas;hi:i-
ltstkd a lazd sz.t-htztfi
hons|i tailaih.z d dsitik

.saniLdt I tiir.l hurl.lt


t.6try.g rtet*e..lt u bg

338
S Z 6 N Y E G E K

A fonalhurkok k6szildsehezegyszer{en it
kell vezetni a fonalat az egyenesszarui pe-
remes lvukaszt6t( fok6n, majd a t(vel dl_
hrizni a fonalat a viszonalapon. A lyukrsz-
totu szardnldvo perem \egtl'egeveli csomo
masas\asaljs szabdlloznilehel A hurloll
szo;veq;ket keretre fe'zrrett alapan)rgra
k6sziiii, merr csak igy Iesznek egyenletesek
a hurokmagassagok.
Egy.zeru-.hurkolt szonvegetszinte.vala-
menDvi amer;kai hazia\'zonyrudotl ke'7r-
renr.A tel fotvamanlel sTonleggeli' elkd-
szrilrek.Altalabani.mellodomiDlalal alktl-
malrak, de az ugyesebbek szep'szrne'vir!g_
molrvumokalvagl' geometriai formikat is '
sz6Dyegreludtak varizsolni

EcYszERtHURKoLTcsoM6vAL
K6sZiTETT SZONYEGEK
6S RONGYSZONYEGEK
Ea\ idoben szinle vdlamennli angol lal'as-
bin mesralalhatdvolt a kandalloele lerilell
rongysz-6nyeg, amelyen 6ltal6ban egy kutya
-A macskais hevereszett.
vacv
rongysz6nyegekkel kapcsolatos els5
szem6lyestapasztalatomatakkor szeleztem,
amikoi anydm megengedle,hogy az egyik
cselddiink,Annie apia - aki f6lovisz volt egy
hnvan - vendegirllds\on nehiny napra A
s7 grsexiLaDdemeerben lakolt MiD-
"rrio4 Da8)on iol erez_
den egyeslarogari.omkor
,.rn .neurn njluk Meg ma is ugy emlek'
szernrdiuk, minr egy boldog eldgedetL c'a
ladra. Os\zel az ai\'ze\ gverekel elkuldlek
szedret 6s gombit szedni. Ritka dlvezetvolt,
amikor le;ittek Landmeernek a tenger 6l' anvrs zsikokat feltaliltdk - sz6z6valvoltak A HORGASTU
Akkor meg nem A lzdntegu*ft* elensed'
aoalvmozgasar kdvetopatakidhozrakoLlbg mindlenaneolgazdasagban hetetld eszhnze d htryas
rudram. hog) a iulil a lavoli Bengdliaban di, anel:t hogol'tfrft etu
ni. dgyszJruor<;mokrolLakerek. megis.bol egy csapatszdlli
termesztik; k6s6bb, amiDt bkBzret.Ezzela ttuel h.i,
doesa tellek al emberl Amlkor a7 lgazl g6zijsselulaztam a Brahma-
16 lapdtkerekes aik d fanalbbla hurhokat
otftnra gondolok.mindig ez a helv iur az A ho'86 oiglbe eL1vAr
eszembe.A kis szoba egyszerrevoh konyha
putr^ foly6o, hatalmas iutakazlakat fig]'el-
beleokalztj,ika fmaht,
e) naDDali;lalail valla\oslargyu olsinyoma- hettem meg. ftqid itthizzd\ Mt a szo
rnt e' iibliai .zo'eget disT'rettekA Iekjnle' A iutazsikotszelbontorlakmajd a beldle
tyes rdzhe\ eg) beugrobankapoll hel\el esvenld hosszis6gtra vdgott rongycsikokat
Akar tel volt, akdr nlar- a tuzhelybenrnindig ei soeci6lis kanalas r(vel vagyis mozgat-
- 6dizr'k
eaell a liz. tmlek'zem. mindig a ltizhely hii6 nyelves,kamp6s vdg( tfvel
eiort, egy horganlzotrvaskidban l'iirdettek az anyaghdzagain.A kanalatrri kamposve-
sen kialakilott mozgathat6csappantyumeg-

WW
Lakkoribanugy 7-8 eve- lehellemr'Fiirdd\
utan-. sr;pogdtesttel- a rongl57onyelretrlli' iknd"lyott". hog) a kampd alhuzaskdTben
tottak' ill varlam' hogv meg\zaradlaKaml beleakddjonaz anlagba.A rongylsikokale7-
ulsDeg).zeruenmegc\omozldk' e5mega vi-
hrla a luz melegenekes a vdsldglijrulkdzo-
-gejt sem dolgoztak el
nek - nem tarlotl ttl sokiig.
A \zonyegefigen egl'szeruentisztl(ollik:
RoNGYSZ6NYEGK6sziTES mindennap kivertk a hdz fal6nak iitdgetve'
EgyszermegfigyetheLrem. iminl Annie ede+ Amikor pedig v6gleg tbnkrement) egysze-
an'y,urongy.rony.get te'zil A szonvegaltrp' rrien a trigyadombra dobt6k, 6s k6szitettek
ehhez hasonloztaLol ea\ iiaL; hislen d nyersany.g_ a 7si'xoKes
;a luraz,uktotke.zultr
akkoriban mieloll mg a \zdrnyusegesmu- ringyok - ingyen rendelkezesrealltak

339
f E X T I L M U N K A K

C SI P K E V E R ES
em sokkala IL vildgh:ibori ulrn, (Pointde Venise)ilte f6nykorait. Ez a kifino-
Devon(dInyugatAnglia)d6li 16- m u l rk e , , i m u n kkac z d e r b eans u l 1 oe, g y h a z i
sz6nektengerpartjdns6tilva,eliu- dlt6z6keketdiszirerre, de k6s5bbfokozarosan
tottam egy Beerncvt kisv:irosba- megjelentaz embcrekszem6lyes ruhadarab-
A vdrosnyugatfel6 az utols6m6szk6szikl:ik Jalnls.
tciveben 6piilt. Mikajzbena helyi ivdr keres- A reneszdnszterjed6s6velegyiitt a vartorr
tem, hdzuk kapujdbantildijg6l6,csipkevero csipket is megismert6k eg6sz Eur6pdban.
asszonyokat pillantottammcg. ld5vel Hollandiriba is eljutot! ekkoriban
Az asszonyok az dliikbcnlarrotr csipkeve- mir sokkal finomabb c6rnek ielentek meg,
16prmdkon k6szitettdka kiszir6 l(k 6s az ig_r"a csipke sugarait - a virdgmotivumok
orsdkscgits6g6vel a boDyolultmint6ka1.Az rlapiaul rzolgaluszalal,at orrok .egrr'ege-
ift keszitettk6zimunkrt IIoniLon-csipk6nek vel fbntik. Hamarosan mer a virdg 6s lev6l-
KliLoNF6LE
CSIPKEiIOTiVUMOK
nevezrdk. Ahogy megtudlam,Beer a kezzel motilDmokat is ors6val k6szitetrk. Inne!
(fszlTfsE vert csipkeutols6mentsvdravolt: ilt k6sziil- mar crak eg! ki. Icpcr kellerr.hogy rz egerz
B,imilten esrszerdis@ rekVikrorii l.irjllno. Alexan.lra kiralynre' minlit egyszenealakitsik ki.
eluszitendi cifke, d nin- Alice hercegn6eskri\'6i ruhrj:inak csipke-
ttit ninlle&d?fen eli hel- diszeiis. A VERT CSIPKEFAJTAI
leu ftjrottui perydftent
Az nr kithdli kisztinies) A vert csipke k6szit6se a kiildnb6z6 orsz:i-
tiittitr afsibarngzitetttilbdL A vARRorr csrPKETdL goLban elter6 fcjl6d6sen ment kereszriil; a
Msziih. A csit k{oeft shez A VERTCSIPKEIG kiil6nboz6 csipketipusokat szdrmazisi hc-
hMib conbasuhdnra- Avarrott csipke(m6snivcn l(csipke) a szil- lyiikr6l ner,-eztikel.
eo nirdig sti/gdtz tolt, hrizdssalkszitctt vdszondiszitm6nyekb6l M i n d e n i d o k l c g i o b bk e T i m u n k a k o n ) . , c -
ntutl .z k tu tu^ddso.lik.
A gaftbon$ketsak:zatnetu alakult ki, amelyekmdr az egyiplomi mu- ben, ^ Kizinunhdk encihlopididjdban (The
d pdmdba,ham fafit mi6k p6lydin is megjelcnnek.A varrott Enqtcbtrediaaf Needleuor,t)Th6rdse de Dill-
csipkea reneszrnszkori vclcnceicsipk6ben mont szimtalan csipkefajra- a velencei,hol

I!i!^r .spE Brc,N$rc L\lzor saBloNra

/.6,.i

---

:N

- - \
-.:N

140
C S I P K E V E R T S

Kozds MUNKA
Miel1u negielekta gtpi
eipkt, pdhnn lzherelr
Iirni csopartosan daIsaztj
xiph@edhet firfiakat
is tuiikt eefiratnt , ahik
Mnha knzben beszl IgeIt t
Ml nnlattdk @ iddL A kl-
P,n tuesfrselhetjnka 6iP
hau6hez h6MA\ hen
sd alnht P.indhat, ane-
1reket szaln ti! d Iij nk k.
kendnrrc.A h62tu1il1 dl
dpdndh hnzAe 6bel
hespt huIt ehh.t tj r atdfl

land, francia, angol, ir, chanlill)', briisszeli es CsEKlvERd TARNAK


A cipkeoefik bbbarie
\edani le\zrle.et mulrljd be.Ezekela csip- a tirdiih,. fehtenqt a pdr
k6ket, ahogyan az,t az i6D6 magabirosan ft\ d. nlhebibilk bahnak
kijelenti, akkoriban mindenki ismerle. aq!) adlanilten dUotjnt
A b isszeli csipke a 16. szdzadbanjutolt el hak tdnasztattaa l.irui-
j'it. A nunhlihoz dettk-
a N6metalfijldrdl a delnyugat-angliai De-
n agastiglt, cdM u ok til-
vonba. lnnen azt6n a Honitonb6l indul6 ko- 16gqryd.4 bildeitonah;
csin vitt6k el Londonba, ezdrt a briisszeli
csipket Nagy-Britannirban Honiton-csrp- nuebutu ldsrabb,szdrt
k6nek nevezldk. A briisszcli es a Honiton-
csipke azonbana md napig azonos.
A L i l t e ,C h a n r i l t ye ' M e . h l i n k d r n v e k e n
kialakult francia csipke a menektl6 huge-
e .s
n o l L a k k a kl e r u l r a r N a g y - B r i t a n n i a b a
Buckinghamshire-ben honosodott meg. n
annyiban tdr el a Honilon-
"bucks"-csipke
csipkt61, hogy a csipke szeg6lymotivuma
vaslagabbc6rndb6l k6sziilt.
Nagy volt az ig6ny az olcsdbb,brr kevesb6
finom kdolgozdsri csipkdre, igy azl6n a Bed-
fordshire-i "beds'lcsipke igen nagy keresetF
segnekdrvendett.A mintdzata
"beds'Lcsipke csipk6k moti-
a miltai, a torchon 6s a cluny
vumain alapult.
Ezek a csipk6k mind vert technik6\'al,
pdrndn 6s ors6val k6sztilnek.

341
T E X T I I ,I , I U N K i K

Onsor
A / o h o k l e e s ] 3 / , r b b r nl < m e n " " " l \ , e ) . l c
Il ranr( k e J U r . 1 . . o .o . p e ^ , e r o b b n .
"nrbo'
hasznillaL, mivel hasonnhaurlannlkelesebbckc'
rnltck, az elefiinicsontb6l lasziill kis oB6k viszonl
rarl6srbbakvoltak.Ritkibb!n sd.Sarczct, visat vas!
6nt haszn,iltakon6ktszildsre.L6teztck cziislbiil es
tlvesb6lkszuhorsijkis. ez.kct inkibb ujrrddknak
szinrik, semmill hlszndlatra.Az ors6k vagdredita'
r a b a ns ) u n r L l b r n i l . / o r . r . r 7 ( r J . l o , n r i ' i .
szines g)dtrgyijkbiilktszxlt nchezikel er5stre(ek,
igy az os6 slrbilan d pdfnin nramdl. A gyijn8laik
vegleseng6mbtjlylieks szdglelesek \'olnL, az als6
c l o l g t n . l , r l r J " b " n " . c n r c \ u b b . / ( r n e r! r l , / r ' I
Idk. El6forduh.hogy a csiFke|er,il] gyijngydk hc
lyirc a sajir, szemit)esemlekdrglait fnztc fcl. A
I l o n i t o n - .t 'l , l . i r r ( e h e Tl . n n \ u \ . s \ . ' u r ' a - CsrPK 'rRis
kat hlszndhak,anel)ekel kijnnyen it lchcLeltb!r- A P.gdtuh\ tutttdn nt 5 r,h ha$2ts.istl .siph.
1atni! finon canuhu.kokot. tuisoLt.ih ri a ntint it, std szdkdszelbszitlk ltdt
bilan d f.lndra tiiztik. kkzedtak d tilklt, najti
A cirDdt * aN6LM kkcr- ho.z.1k.zdkk a knleh{
tib is az.kul a pitadhd
sPnr I r otubonn htu [n !!rasz

VAine. rszrLRc,nr !,\oaa

,V . LsTrn r!{aJL fiorso aLe I r.5Ra1!s/iN i rli.kso

FruRi r{ Drztmt obo

I i.\rr.N .$s bszrlit 3r,/ HAsT\lrx .R{)

ffi
312.
( ]S I P K I ] V E R E S

A VERTcsrPKEKEsziTEsE
A verl csipk6t - a hcngerpdrnin, ors6k segil-
sdgvelhurkolt csipk6r egr-nmel n6, bizo-
n-vos Barbara Ultman keszilelte e16sz6ra
16.szdzadban.
Kezdetben a vert csipk6t csonl- vagy ele-
f6ntcsontors6kra lekefi selyem-vagy pamut-
cirndb6l kEsziteltdk. A minidt el6raizolt6k,
majd kiszir6tiivel 6tmdsoltdL egy paprr-
darabra vagy pergamenrei amelyet ezulin a
. p . r r n s frl c \ i p k e \ e r o
p ! r n c h n Te f o . r l ( r l ( k A
az olben tarlolta, \'agy pirnatart6 bakra
helyezte. Dzutin ijsszekol6ttea c6rnaszrlak
vdgeit, a minta e1s6szakaszibagombostfikel
sztrt, majd a minlril kdvelve a cdrnaszilakat
az ors6nil fogva cgl'mds alatt vagy lolott,
illeNe a tiik kdriil vezetle,csom6ztalahogy a
minta diLtilta.
Amint az els6 szakaszelkEsziilt,a gombos-
tiket i<ihlizta, s a kdvetkez6 szakaszmeg-
felel6 pontjaiba sztrta, majd Lezd6dcjlteI6-
r o l d l o l y J m f l .d m r ge l n e m l e . . 7 u l dr r i l j ( \
munkadarab-

A VERT CSIPKEERTEKE
A csipkever6s i6\'al nas)-obb koncenlrrci6I
ig6nyel, mint pdlddul a horgolrs, viszont ,6 keverds kdzben; egy segit6k6szangol hiilgy
val kifizet6diibb ter'6kenysgis anndl. A tanitotta meg nekik a mestersgetsok-sok
mirlt szrizadbangyakran mar n6gy6vcsko dm'el otridrtam e161t.
rukban csipkevcr6 iskolikba kiildt6k a gyc
rekeket, hogy clsajitirsiil< a mr:ivelct forl6 G6PI cSIPKE A csiviliio6P
l-vait. Az iskoldban minden pdrna oldaltra Sajnos az ember id6vel rijdlt, hogy hogyan A sdlliittpt)rl u cind
sziv alakri Iripdmdt er5sitetteki r gycrckek lehet szdv6szkke1csipk6hez hasonlaros to khdLsa Rabbdnfelft h!'
nek percenkint tiz tril kelletL bclcsztrniuk- h o l mi t l e . z r t e n iE. z . r k ( r e .c rr e k uf c l l c d c z c . hetdar oriu,nifi ki.
A l L n l , rl u z o c nm o n d o l . J l . d i ' rm c r . l g ( t r e e
t' s a Ldzizls6lta1:inoshanya iisa azt okoaa,
ni gtlu'1i, Iapr heLL{I r I'
nekeltek, hogy tenntartsik a munka len hogx-a finom, kzzel k6sziretlve.t csipkc las- l4ml ,n.ta tila teh.nh,
d d l e r ( r .l l a v i h k i n e m d o l a u T u rcll e gg t o r ' san hrtt6rbe szoruh. hdjd ennL,a hi?enltithdtu
san 6s pontosanht6\'eskorera, eltanrcsohek Manapsig Nagy-Brilanniirban gyakran ta- nbdnn,E ot6d rez.tih,
a csipkeverist6l. l:ilkozhatunkcsipk6t1ru16h:izd6 cigrinyasszo ^ nihdn! szorhntbeI eka ik
'lirdnunk a. o$i nldkin. Az annt
A csipkcverdssela szeg6nyviddkeken dl6 nyokkal. kell azonbaD,hogy dllit6
.ntdh a eip jaryn sfirLila
asszon)ok is sz6p jovedelemhcz jutotlak. s u l l a l e l l r n t r t b r n a . \ i p l . c rn c m\ a j r k e , , u hebezih,MjtJ a haibke
Eml6kszcm, Ceylon szigel6n cgyszer eglT leg k6szitett6k,hancm az mindcn bizonn]'al a ri h esiL\ieic.l kcztldtlhct
. ' a p a r . z i n g . r l enz o r f i F \ ( l h ( r l c mm e 8c \ i t - nottinghamig-v6rakvalamelyikeb6l szdrmazik-

343
T E X T I L M U N K A K

HORGOLAS
yerekkor6banval6sziniilegmin- za@lercz1k.N6h6ny ezekk6zii1:16ncszem,
denki megpr6b6ltegy madzagda- hamispdlca, rdvidpdlca,egFdhait6sos flpif
rabb6llSncotksziteni.Ehhezk6t ca! eg,.rdhaitdsos p61ca,kdtr6hajtisospdlca
es pikd. Emellelrgyakrana minra resTeir
hurkot kellett form6lni, maid az
els6tatbijtatni a mdsodikon,6s az uldbbit kisebb-nagyobb lyukak is.
szorosrahrizni. A megmarad6hurkon egy Az egyenk6ntmeghorgolthatszdglet(da-
rabokb6l("nagl.mamahatszitgeib6l")dssze-
fiabb hurkot kell dtbfitatni, meghrizni,6s a
Iancke5zrte!t rgy iolStatnitovabb.MiuLan dllitott lakar6katmarad6kfonalb6l is nagy-
A HORGOLAS
elk6sziila hurkokb6l left l6ncszemeksora, szenienel lehetetrkdszireni;az amerikaite-
ATAPELE]VIEI idhet a mdka:az embermeghiizzaa zsineg lepesekktjrdbenkiilijntisenn6pszeriivolt ez
A haryoL^bMlast fdhu- kel rigeL.ei rme.\zerbomlikal egesz. eltLin-
a horgoldsfaita.
et alafaeti ijh^fajtd b- nek a hurkokl Tuniszihorgolasnal a hosszuhorgolorun
tezih,Meltehbtl dmldk Ez a hurokk6szitsa horgolis alapja.Ha egyszerre tobb szemsorakozikjamelyeketa
dgtebnnl odhozatos nin
tdjd Iaharnk,tuitiih easl
a gyerekekcsom6lkdtneneka l6nc vgre, kotdshezhasonl6anvesznekle. Th16nz a
tuhadatubak hrn!16k, hogyaz nebomolhasson fel,6sa ldncszemek-
technikaadta az dtletet a k6t t(vel vgzett
eilah, ea ''rcb estebek- be ijltve iiiabb sor ldncokat kdszilenneK munkrhoz.A horgoldsa kdt6sn6lsemmivel
hamarosaneey szdvetdarabot lartaninak a
semkevdsbdkifinomult k6zimunka.Avikto-
keziikben.Ha pedig az ember nem k6zzel ri6nuskorbangy6[ydr(, a vert csipk6hezha-
dolSozik.hrnem horgoldltrhasTnil.gyor- sonl6 horgolt csipk6kk6sziiltek,amelyeket
sabban6spontosabban tud dolgozni. eyakranboitok diszitettek.A korabeli hdl-
gyek a bitorok 6s zongordkl6bait sokszor
KULONF6LEHURKoLAsoK horgolt, bojtos csipkehuzattalrakarldk el,
Talin feleslegesmondanom,hogya horgol6k mivel akkoribana ldb ldwinya legyenaz
hamaro:an ege.z.orkulijnfele
dllesfajrar
Ia- akdrember,akdrbttor illetlen dolognak
l6ltak ki, igy ma mir azoksz6mtalanvilto- szamr10lt.

HoRGoLTszEcELl-EK

eg)ib techftihdtdl U sttih


darulohatsBdMskiiliin
bLWhnteohftesilltel di
! z{thetj ii k. Finon Panut-
c'itu1b6l,oik nt hotgo|'i-
tfroelrcndhtuilldek$dlla,
an ik Lteficsbhetuenl,!
htzlel4 sza@hrt, szeea
llehzt M*ithetiinh. A sze-
eAIt t hotEolh aryh knzuet -
bnin @ antagdarcbtu,de
kisziilherhitbn 4 ez6et
bekulijla ladtk a he

344
T E X T I L M L ' N K A K

FRIVOLITAS ES MAKRAME
liivolitisl mis n6ven haj6csipk6
nek is nevezikJmivel egt kis, haj6 A FRIVOLITAS
lormiif eszLozzel L6szi1ik. Az K6sziTEsENEK EszKozDr
A f iroln^csif he Us.itis!
alapeh,rendLivnl e$-szefli:az em
tuekletlfoitasdbbtszhii.ed
bcr fclteker egy adag c6rnit a ,,haj6cska" hdjd (ord). Ez '?gebben Id-
(ors6) spulnij6ra, majd az ors6t a hurkokon b'jl ods Eilb'jl Mszuh,a
dI meg itbijtarva elk6sziti a minlit- Ezzel a 'r.ho.HljBbl
szebbdardiokat oiszoit ele
m6dszerrel nagyon szp 6s finom csipkdker sszLn lrJO [.1nI csot tbbl oast tekn6.hir
h6lfdvgtitk. A haji klt
leheI e16illi1ani.
sziM. 1i hL\,.stt1dh alak:il
tis2b611 dLl,afteuch hiiznn
A FRIVOLITAS EREDETE es) atlni tdklhdld; dz
Sok mis k6zimunkalhjtihoz hasonl6an,a fri utdbbila tehe,ikfel a .i'ndt.
volilrs is kelelritl kenilt Eur6pdba. Mdg FriDolilacsif k. hi szitdsd hez
.zeflkirtl haryolhll is ji
ma is n6pszer( az arab orsziigokban, ahol
flttdsis {i sotlrotrctna
knal n(\17rl. l-rrncir elne\ere'e
"mak"u
- f r i v o l i t c f i n n e nr r e J r m r g l a r e l n e r e z e , e
is). Egy nylrspolgir val6szinrilegazt gondot
hatja, hogy ez a n6v hiien tiikrdzi a lenyeget.
Val6ban,ez a miiv6szetkev6ss6lunkciondlis:
egy haj6 f6vilorldjit p6ldiul biztosan nem
tudn6nk clkiszitcni czzel a m6dszerrel. \ri-
' , , o n ra h a j o . . i p k cn d g ) \ z e r u ednr . z r t ra I i *
l ! n ! o k b l u / r n d kg , l l ( r i d r J. ( . r . a m r , , l dnne f -
viselelcn is mcgtalrlhrrjuk. A parasztoL
u g l " n i ' a k i k r " l a na \ i l a E l c g g y r l , n r l a t i . r -
sabb embcrci rcndkivnli m6don szeretik a
d i . , / i t m c n ) c l , (At f r i l o l i t . r * . i p h ea t 3 . . z a
z d J b d nc l r e f e n y k o r a ta. z o t aa , , o n h r nn r c r FRrvoLIT,{scsIPKE-
r e gk i h d l lr o l n a .h a n ( m l r | ' r k \ o l n r J / J r i J -
Il.lt d JiialiLiscsitrkebo
c r k , d l . i k e , / z eJl i , / r r ( r c k d m i ' r r u h a l , aet , nJoluhrah ttniI, tdlijA
egy6b templomi kell6kckcr. Mrnapsrg ez a hat es)etl en dh;sldi ib,l
kzimunkafajta is Ijra kczd divalba jonni (csoudbil)ifiil l;t. ,,1nin.
t.t d N,nak dtittl.ttAul
MAKR4M6 alah ki.A fika atucb.l
A makramd iigy k6szul, hogy fuggi;legesen ns zeko! csalaaAn h^. ni I
lel6gatott fonaldarabokal \'61lozltos m6don ndk sahalatilas hit
csom6zzdk. Kdnnyrj megtanulni, cmellett h.ttis nlt: kii.irt elhe
rendkiviil praktiLus is, mivel kiildnfile heG
k6znapi haszniilali tdrglakat is disztdrgya-
kat p6ld:iul fiiggony6kel, pararrinokal, Ial-
\'d5ke1 lehe1ezzel a m6dszerel clkdszire-
niJ s6t egyes ruhadarabok is kisziilhehek
ilyen m6don. Az egysze i csom6kkal akar
egszenbonyolult. szepsigesmintdkal is ki
lehet alakitani. A makram6 alapcsom6ia la-
pos csom6, a sorcsom6,6s meglep6 m6don,
a venasszonycsomo.
Kir Ln.$zL.(P.i,L1sr
Ut6bbi a cse.L6szeLitl<a, mert gyakran
dsszetEvesztikaz egyenes csom6\'alr pccltg
inn,il ol Lrl Ier\,/er.i..ebb.\em lul ero\,
konnyen kibomlik, ha verel<eddskdzbcn
megragadjiL, ez6rt is \'ailasztottdkgyakran a
ciginylegEnyek,amikor megl<dtotteka nyak
t<end6jiiket.

145
T E X T I I - I ' I U N K A K

KOTES
ig a 16rfiak egy r6sze pri|ekakas-
k6nl telszelgell,eg)mrissalhsrcoft
vacy 6ppen elrepuh a lloldra, a
n6k ouhon ezzel: jdval vcszilylc
lenebb,b6ksebb,egylhalrn nem kdrnyczct
' / e r n l e , / o e. m i n J c n rk i . l r t r h a s z n o tr e l d
l e n ) . e g g em l J l l l r d l d 7 i J u r .d m ( l f n ( k \ o r d n
KorEs REGD\rs .!1A g ) f r u - \ d p \ r ; 1 e b i u n " l b o lp r - k r i k u re
)rI andf :Lir htir jnqLch.tti terszetdsruhadarabokk.rtklszirctlck. Mind
yn titk ln khcliith szrn
Ldn:ti dntuk, dnnn a 6a'
ehhez pedig nem h.tsznihak mds scg6desz
f.i.l hdldejai i sz.tgnbe kozt, mint L61egyszer(,hegycsprilc6t.
buzc1t kntijgrLn&. Bl1 Pecze ez,zelegyiltal:in ncm akarom azt
d htitis ie hDnd.lban n mondani, hogy a k6l6s ann!irl pihcnter6 1c
atnihot d hirin halnik r'ken1's6g lenne, brir tagadhalatlan,hogy dl
.L- kdknt en bszq! thr Lah
niptzdii hik4*nidns,
taliban szabadid6s lcvikcnys6gnek tartjik-
ndtudithhan nat ^at nk R6gebbenazonban a kcmanycn dolgoz6 asz
szonlok a megdlhcr6stikirt kdtortek.

346
A Kor6cEH lefulladna a lengerbe,ami a tenger6szekko-
Anglidban a ktjz6pkorban a kdl6k kiilctn c6h- zdtt sajnosel6g gyakori trag6dia volt.
be tijmddiltek. A c6h tagiai hagyominyosan
ferfiakvollJk; d nok dolgaakkorrbana fona' A KEZIKOT6K KIZSAKMANYOLASA
volt. A 16. szdzadbana feldiihijddtt cEhtagok Amikor eldszdr idrtam az irorszrigi Donegal
elkergettek a ktit6g6p feltaldl6jet, akinek meg]'ben,vend6glit6m, McDyer atya 6ppen KoRKor6-KERIT
ege.zenFranciaorszagig kellett menelulnie. akkor 6rkezett visszaNew Yorkb6l, ahol uz- A hnthntiik ret, ahelJet
ho$sl, csns.e'itholnik kd'
Val6szinfleg a harisnyak6l6 g6p 1589-es Ieti iigyben jdrt. Tdbb bolttal is sikeri.ilt ott s,il is6 e h6, adhdh,fdb6l
feltaldl6sautan v6lt a kzikdl6s f6rfiak ural- megillapodnia a helyben k6tdtt, rigynevezen hAtiih eszhbzult, anelt
ta szakm6b6l igazi n6i tev6kenys6gg6.Ma- Aran-szvetter6rtkesil6s6r6l.A pul6vert kij- b611dz eszhoz fo'mdiit'l
napsaS.a rilagrrohaioklegen\segelol e' ne t6 asszonyoknakminden egyes darab u16n fiEEden @ egdszh.ntlete
h6ny a szomszddai6ltal minden bizonnyal 5 fbnt jutott a bev6telb6l.Annak eliitte azon- me4ten,o4g aak a neg!
sarubijl fa\zesehlittnh ki
kisse bogarasnaktafiott f6rlit61 ellekinNe ban a keresked6k lizedannyit fizettek egy
a kdtds igazi n6i foglalatossrig. puldverert, amelyeket azutiin negyvenszeres
6ron drtEkesitetteklNapi n6gy 6rai munka
A JERSEY-TRIK6 m e l l e l ti . l e g a l i b b k c r - h a r o m
h d r b er e l l .m i -
A egy testhezdl16gyapjripul6\'er,a re egy ilyen csodilatos ruhadarab elk6sziiltl
"Jersey", jellegzetes parNiddk6n
brit halfszok viselete.Aki valaha Irorszeg nyugati a mai napig so-
is megpr6b6lt a tengerb6l kih(zni egy ha- kan rizik ezt a revdkenys6get;a k6zikdt6k
liszhdl6t gombos kabitban, nyomban meg- manapsegis felveszik a versenyt a gdpi kd-
rtette, hogy midlt nem hordanak ilyet a tssel, mivel termikeik dsszehasonlithatat-
halrszok. A hd16 ugyanis beleakad a gom- l.rnulyobbminos6guek. es egyedidarrbok.
bokba, 6s az ember misl sem tesz' mint hogy
megpr6b:i1bel6le kiszabadulDi. A \'gered-
m6ny mindenkppen az lesz, hogy az 6sszes
gomb leszakad. Emellett a haldszoknak a
nlrlr rengeren'/iil,.eciik ran d gyapiuolld-
z6k nyijtotta melegre s kdnyelemre.A hr-
lisznak a felesgevagy a kedvesekdtotte a
gyapjirpul6vereket.
A haliiszok Jersey-pul6verehagyom6nyo-
san kdrk6tdssel ksziilt. Mivcl tehit nem
rdbb darabb6l kellett ijssze6llilani, sehol
nem volt benne varris. A kairkdtdsselk6sziilt
pul6ver puriten m6don f6rfias fbrmdjf lesz,
ami csinos,karcsf ruhadarabot eredm6nyez.
Csak manapsdgkezdik tijbb darabb6l ossze-
varrni a Jersey-l-

HELYT KoT6HAGYOMANYoK
A kdtesnek Eur6pa eg6szdszaki parNid6kc
mentdn gazdag helyi hagyominyai vannak.
A legjellegzetesebbmotivumok k6z6 tartoz
nak a csavart,a sziv- 6s rombusz- vagy a hal
szilkaminlik. Tiibb motivumhoz is kapcso
l6dnak kiilcinbdz6 t6rtdnetek, sok minl6nak
pedig kiildnleges jelent6sevan. Az egyik az GYAqfsoLMrK
igaz szerelmet, mig eea)"maisik a hizastersl SzANTASA
hrisegetielk6pezi. Egyszer egy nofl,I6ghdlgy stuetter elusziih, beau
meslte nekem, hogyha a hazijdban egy t^ ki nt oizben dt tox'ilt,
fiatal l6ny kiilajndsen sz6p 6s bonyolult najd firiilknzibe teke ik,
mintdkkal diszitett pul6vert kezd kdtni, a awlt kisdbtd belnl. a viz
ji risztL EtuIdn d hedres
sziilei sokahond6an egymdsrakacsintanak:
pul1.eft sztirit'hdete
biztosak benne,hoy a ldnyuk szcrelmeslett- hiztdk. A ftl'het sz'j/a
A hagyom6nyokat tisztelve, a tenger6szpu- d6 knzbeaki$d ijsvenent,
l6verdbe a felesgevagy a kedvese egyedi ig d Nills Eetleget.se
mintikat kittdlt bele az6rt is, hogy k6nnyeb-
ben lehessenazonositani a holttestt, ha be-

347
[ , r r N j ? i i /

R U H A K E S Z I T E SE S - J A V I T A S
z e1s6paleolitikum kori 6sasszony, eliraszlolta,6s hamarosanez le a legol-
aki egy nagy tiiske segits6g6veldt- d .p a m u rI i \ a l o d n
. . o b b k c l m e (a l a p a n l a S A
hizolt egy indit egy nyersb6rda- alkalmas nyomott mint6s anyagok k6szi-
rabon, val6szinrilegm6g nem sej- tdsdre,igy azrdn a vidim, tarka minris anya-
GYtszoK lelre, hogy mit inditott el ezzel a mozdulaF gok araelo.zur\ alr a \/ele5rdmegckrzdmard
A e]^zit !@lLt knzben tal. Afrikiban m6g ma is 61nek embereL, el6rhet6v.
@ktizi9!6 ujjla hn,z.ih; akik nyersb6rb6l k6sziilt ruhnkban jArnak.
tele kbkntebba t6t dtsnit K6ls6gteleDiilnagyon takarosan n6znek ki, A NADRAG 6s A TUNII.A ELJOVETELE
ai az dnrdson,flikbzben
brr a nyersb6r ldbbnyire meglehet6senme- Val6szindlcg mindnydjan egyerirrtink ab-
az ujj lidre Mrcd. Ma
M,sds @ esthoi st{sziik rev anyrg, ban, hogy egy mai dl-indiai frfi ruhizata
ndr etnjbk AhalktNs.IL A puha, hajl6kony ruhaanyagok csak a szab6szati szempontb6l rdbb rokonsrgot
igtdgheh szdnitahaLt; szdv6sfeltalrl6sAvaljelentek meg. liriajdon- mutat a Perikl6sz Lori Athdnben vagy
hltueltikik esdsReh tues k6ppen a szijvsmeslers6gevolt az, ami el6- Vergilius R6mAjrban haszn6lt viselettel,
hdhhent6en niz hi,sotulol
junh 6ah I Ljjhesteti' szdr meghonositolta az emberis6gktirben a mint amilyennel manaps6g Londonban
hnmot ihnda xdlozdlrd dereksz6gfogalmrl, hiszen egy darab szdvdtl lal6lkozhatunk. A nadrdgot akkor ral6hak
anyagalapeselbenmindig n6gyszdgleteslelt. fel. amikor a ferfiik ell.erdlek lovagolni.
Hdrodotosz lciria, hogl, a fel 6leriikcr lovon
A RUHA ELKESZiTESE tajltd szkitdk akik val6szinfleg hij6n vollak
A r z i n t c r i k u s\ z a l a lm e g j e l e n e .eel o t ta r u - a textilidnak, mivel ellensegeik skalpi:ib6l
h!k rlapanyagaulha.znalr kelme( n<;ren1i keszitett6k kend6iket - gazdagon himzerr
vagy dllali eredetrj rostokb6l, pld:iul birka-
gyapjib6l vagy kecskesz6rbiilk6szaihek.
A mers6kelt dShajlatt teriileleken a ken-

ffi
derb6l nem csak a vildg legjobb kijtelil fon-
tdk, hanem lart6s is strapabir6 ruhaanyagol
is sz6t1ek.Ez m6g ma is igy lenne, ha nem
lenne tilos kendert termeszteni;sajnosazon-
ban manaps6ga kender tcrmeszt6seillegilis

W
doiog- A kdzepkorban csaldnb6l a kender
ld,,eli rol'onabol i ke/iterrek ero., bal
meglehet6sendurva szdvelet.
A len a termdszet nagy aidndeka az em-
hensegnel.. M.rgiabollenolajdti|nek. e\ ami
mdg sokkal fbntosabb,a len rostjaib6l kdszul
F:ll@ a leglinomabb i'iszon s a leger6sebbvitorla

ffi is. Mivel azonban a lenvdszonk6szitseigen


sok k6zi munk6t ig6n1.el,napjainkban ez az
anyag sajnosszinte teliesen Lezd eltijnni.
A selyemeleinte Kin6b616rlzelt hozz6nk
VARRoK6szLETEK
Es szoRiTdK
Az ala?leId banneszkij-
znhet ollrjkd, fih.t is
a tevekaravinokkal, a Nagy Selyemriton. A
I r-\ selyem birtoklisa ekkoriban kizd16lag a 6ah ene a cilra h6z

W gazdagok kiv6ltsAga volt. Id6vel azonban


Franciaorszigban is megkezd6dott a selyem
e,l6rillitrisa,ami tetemes ires6shez vezetetl.
O n e n d e t r sm o J o n .m a n , r p s aag f r r n . i r " r -
tuA\ gahrct sazdaeot
d^ zi ret t ! d,1hl ohontb an
td,ohdk. I tdli'lobaz
akho'ibat fl dpszeld aj dh"
.lihnah s nitoft. ,al Lar
szrigisciyemgydrl:ishagyominya kezd fjj6-
/l'lrrlffi$h 6ledni.
rj^zIdl kLiz.libe szqtl

ffi
tahfel d fdbdt hisznLfot
A gyapii, mindcn ruhdnak val6 anyagok sathat6 'ill|dntI, dtuF
tten sofian elhebezhel
l e g n c m c . c b b i k ca. r o rr ( n e l e m f o l l i m a n
tth d cimaa$6kat. At
szinte egisz Eur6pa lakossiigrit dh6ztette. aszlal \zlli,cre onsithe t6
A p d m u rl i . z o n r c . a k a l 7 - 1 8 . / a z a d b a e nr - 6da atus lzanlihol letJis
kezett mcg Eur6pdba keletr6l s Amerika- trf.im.ik, .tna bdgt d
b6l. Az olcs6 pamut amelyet Amerikdban kxtilia rogai^ilr h6z-
ndL enftetds Mtititfisu
rabszolgdkkaltermesztettck eg6szAngli6t
tu riir:zillsa,c h^atilrik

348
R U H A K ! S Z i T ] j S E S J A \ i i T A S

TtiK Es coMBosr'[lK
,7 Injdulft a b dhe teh.lkt

FELTEKERESE

satubabdeban d'altuk,
MiadlrAt Ltizbe,Den
uh ttl frahtikL\, ezttr
d ea'aAth^rnitlat elan
h1trehelthez
es] taibbdgu,
BoFsaHlrrIJ ..N!r,L Lrir\ml
@ F.! rLriNr !i-^. I d uN
Mn ritlabo.on hehl knkih
h 'lohozhdn tannftk. A
tii lerkih ltgtiibbs2iit Jtibi L,
binb1l tds\ trilstbdL hiszrl'
1.k, ietfl adlto.atoskiala'
hitd$d|. A conho\liik t
stdh?r a Dd iliihtiiL is
ktlan, api tlobozktikbd

"@*@ hebctth. A tiill taiolnsd


idh nAnh nnrljd a liilit
nd hdtzn.ilata; d fiPtilndl
birhdstafin ul tirhtih hi,
dtnicel sih,n\ nqdludd
L)o.ni a .-L\ rolhbonnk

Or-L6K
A ltt:tijbbtisl oUi d nd14k-
hoP hdv ian tunkidoLL, ,ntA
WM
bdg\)t d kil :ztitat eg hb2
porti kngtl'\a| kijdl Lel
Lx elkryatni. Lik2leh dzai
ban rallns ollbk h. A sonb

ffi
Ituhuh kir,* Ahoz ha\Indll
.llih lafdj.1Mk nActt .g
Lsdadnal \zdbibozni i\ tchl
t.tt iet Ua2Ddtdka hit.illdn
di lJuhnan t hez. VislDnt Lds *.;')

H]
clkij dl rneh szdnitandk az
.i$z.hdjthdti ollih. A kixi-
nuhltuallik niha aeisz.n dP

v
ih aohah, is dhal,ibdn pr

349
:I'EXTILtr{UNKAK

nadragot 6s bdlelt rijvid kab6tol r'iseltek Az fogottabbd \,ilt; : domin6ns szin a gyiszos
h c g j e l e n e( r h r J ( ge g h r i -
u r o o b ri u h d d a r Jm fekele lcit. Aminl ezt G. K. Chesterton mcg'
lalon nem meglep6. jegyeztc,mig egy kciz6pkorif6pap zsikruh6t
Az egyszcii tunika az akriv letm6dol 6lai \.etl a b6re 1b16,kivrilre pcdiS aranyruhdr
embcreL idc6lis ruhadarabja, ugvanis nem htizo , cgy Vikt6ria-korabeli gazdag ember
aLaddl)'ozza a test szabadmozgisit. viszoni kifel6 mutatott feLelat, mig szi\'aben
r\ szinsaliz parasztok az 6\'iiLbe gyiitiL a hordta :rz aranyal,
szdrongjukati hogy a ruha ne aLaddlyozza A n u k o l t o , , e l .ar l e j l o d ( \\ o r " n e g l r ( . , / i '
6kel munt(a k67-beqa burmai ftrfiak hason- gorribb, merevebble1t, 6s egyre kevsbi iga-
l6kappen cseleLszcnel<a lunghi ne\'ezeri; zodott a lunkciondlis kdvclelm6nyekhez.
DoMBoRU oortBoK ruhadarabbal.Ezekre az embcrel<rea nyuga- Mindez azonban megviltozolt az L vilighe-
EEk t deonbDh hnzilas bofliva1,amikor is legalebba n6i lib njra lat-
ketatcnik el hA hotalatui
tiakndt sokkal inkdbb illik a "nekigvirko-
zik" kifejezis, hiszen minden egyesalkalom- hat6lett, a ruhader6kpediglassanvisszanyer
o,^zanarchbiLA a6tut
htjrijh hijze!tibe tdlLid ftj d mal begliirik a ruhrjukat, :miko. a rizsfdl- Ie term6szetesarrn)'ait (bdr a tcsten elloglalt
!:at heb*te|., naj.t tas ba' dekrc mennek dolgozni. ,{ tunika ezzelszem- helye mdg mindig cllent6tes volt az anal6
tt ut f oin dLt ak bddLiilr ben igen praktil<usruhadarab,hiszen ugyan- mjival). Az 1920-asdveLbenaztdn egy olyan
A kLbatjlt .sdhij$zekel hagy a karnak, u j d r \ a t i r a n ) 7 Ji rr , c n t m e ga n l u g a r io r ' , / c
akkora mozg6sszabedsdgot
leu xdmi, ls hit'n 6 utt goLban, amelynek hatis6ra a n6i mellcket
mint a nadrdgszarak a lebnak. AkercsaL a
r6mai idajkben, mig manapsdg is kisziilnek tel jesenleszorilollrik.
hat t6glalap alakri anyagdarabb6l dsszevarrt
tunikdl<. KEZIMUNIC\
A riivel 6s c6rnaivalval6 eis6 laldlLozarsoma
GAZDAGOK ES SZEGENYEKDIVAfJA puszta megligyel6sreszorilkozott- Mrr cl6g
A bricsesznadragcg6szen a 19. sz6zadig a 6reg vagyok ahhoz, hogy m6g eml6kezhes-
lrfiaL univerzelis ruhadarjrbja volt. A nad- sek a francia szobaldnyra (bizon)', ilyesf6le
169 szirat l6rd:lart gombbal vagy csa al
l u g r ! l d \ . z c . e h a r j ' n l i v d lh o r d l a kH o ' \ 7 r '
nadrrgot csaL a tcnger6szck 6s a szegny
p:isztorok hordtak, eg6szen1807-ig, amikor
is a walesi herceg fcher tenger6sznrdrigban
DoRSETI jelcnt mes bightoni vakdci6jaidej6n.A di-
K.LLOS GOMB
Ez a eohbfiisginlhdtiha'
vat hamar meghonosodott:a 19. szizad kdze-
Din miir valanennvi tirsadalmi oszlrly tagJat
A knrkdt etiszbrhaith. iosszrinadrrigbanjdfiak. A nadrigokat elul-
teluttik dndral, naj.1 s6 hajt6kival szabtdk,amcl)'et a dcrkr6szen
k6loldalt gombol6ssalrdgzirettek.Mi8 a dol-
goz6 embcreL nadrdgja lehajrhat6 cl6r6sszel,
addig a gcnllemanek6 rcjtett gombolissal
kdszrilt. Egszen^ 19. sziLzadr'6giig a nad-
rrghoz minden dolgoz6ember b6 inge1,_mel-
l6nyt, nyrkkend6t, 6s termdszetescnkalrpot
- puha filckalapot visell.
A dolgoz6 n6k, Liilctnosenvidiken, ega
szcn a 19. szdzadkozep6ig ugyanazt az alap
vct6 dsszcdllitasl hordt:ik, amelynck rszerl
als6ruha (ing), bokdig 6rij als6szoknya,ala
csonv qal16ros fcls6ruha, mell16sz nlkiili
kotnyis egy nagym6rel( kend6 vagy sel.Az
l810-a\cvel.lolarlJn dz cglre\7(\. mig.r'i
Ioft derckt ruha kimenl a divalb6l, s a nijk
ctkezdt6k az ingvill-szoknya ijssze6llitrst
hordrni; a \,,o1n) d rori.lebbvoit. m int a vr
roslaL6ki, igy kivillant al6ia a csizma vagy
a crpo.
A minlrs, diszcsruhik divatja a 19.szizrd
cls6 feleig :iltaliinos volt; ckkor azonban'b:ir
a n6k ruhdzata tovibbra is diszes maradt, a
fdrfiak 6ltijz6ke soklel komol-vabbd,vissza

350
R U H A K E S Z i T 6 S 6 l A v i T A S

FfRFTRUSiK N6I RUHAK


I 19.s9izddbn szinlebd A saho,-ktlia doLsaxin6h nozsdst,ftis M insszern
lanenali 16fi sallh ait e.aktuhtuaph baftnik ak'ruhd nelegentarbttd
kiili iagel is nellau't har a tuhtlihat; |ndsalrih dt. M i! eI athatibdn
I ise16j
dou-A dalsazdenbdek d dbatas tuhadarcbohdt, o hiilg)tk rigriizldh Md,
ingedhaldbanbdszab^n hnzbenMonbar a fet.lbses
I)ob,is esben h,ilninEh!tut 6zehet,ni Pqdlttl M tua!,nindie l6hnt6thotd-
is szolsdk.Sohtan\r$i usti.lrt !ag] d JbrddsAlt Idh,Mikrt a szabddba
nunk sMllalt (befttn elhagldh. A stuhnta est|
4es,abnh6 ndlbiili aoh,

szrRzs(sNolYnonsns
GYAIJTSZOIFT) iIILUNY

N,rron F$!r alsdNstue

KlrAJTorr sARKf
(E]VIENYGALLER
fs KIAVATLI
Az dnerihai ltiizaloszt.l\)
tasjdi hzzdtthel lehajrba
dselfti az dll6 henikled!
lir sarkdit, dtuelt ktri ter CrP*s szilt alsdszoNYtr
jedeltus ntdhs,ilattuhrr'
tek.A /4'dl$dl iddDclestre
kisebblett, fli!: bisiil kev
ht ry1szdlaggd ztusorcdaI I

351
szerzetis ltezettvalaha,bdr manapsdg miir
Ieljesen kihalt). Alraldban fgy rarrofidk,
hogya franciaszobalrnyokrendkivijl iigye-
senbintak a tfvel-cdrndval.Ha belepillan-
tunk egyregi kdzimunkak6nyvbe, meglepve
Iapasztalhatiuk,hogy a kdzimunka nemes
RUHAVARRAs mriv6szete milyen dsszererr
6sbonyolult.
A lestdbbnd Nn ensetl Franciaorszrigbannem veszettki teljesen
hettenes nagdnak, has) a k6zimunkamriv6szete, ahogyanaz Anglid-
Mtift6t alhdltuazzon,
ez['x az n a \dttid tetj\
ban l6rt6nl az Edward-korurin. A lranci6k
tuhatir dt sajd.thezilIes mindig i. eleniartakcbbena szepseges e(
lanta ne& Munlxifukat alapvet6mriv6szetidgban:a vil6g messze
hatalM n|tikben nes legiobbl,ezrmu nkakonyvcr a franciaor.zagi
htary)iletkN ohsi h,jz Elz6sztartomdnyb6lszirmasz6Th6r6sede
tdtlsi bafigl|eh neete
bhise, odldniflI a pdpir
Dillmont asszonyirta.
szabtinitu | dk, atucIt e]Er
a Msd lihtanAnushai niii A KATONAT sToppol-6KfszLET
na g@i4okkal est ii t t n eE A kiivetkez6eml6kezeres talrlkoz6soma r(-
thtlroltdh, Ddg ajitndh vcl6s c6rnival a II. \'ildghdborfidejereesik,
amikor is minden karo[a kapott egy var-
r6k6szletet.Ez tulaidonk6ppenegy gyrisz(r,
tdr es nemi loppoldcerndr Lirlalmdzoki.-
m(retriz\ako\5kc volr.amelleri lerepszrnd
egyenruhabels6 zseb6benhordrunk, az el-
s6seg6lynyrijt6 felszerel6s 6s a morfiumam-
pulla mellett.
Annak idej6n az Aftikai Kirilyi Ldvdsz-
gyalogsignil szolg6ltamjizgalmaslawinyr
nyrjjlotr,amikor a mulatsdgos m6don,,taka
rikoss:igi intezkeddsnek'nevezeftid6szak-
ban f6rfiak ezrei akik kdznl nem egynyil-
Ian kannibdlnakvallorlamagir - alakulatba
rendezve,a varr6tii fdl6 g6rnyedvekuporog-
.ak a f61ddn.Hogyvajon6ppena kert6sfran
cia, az antik germin 6lt6sr,a h6rciltst,el6-
6lt6stvagy az egyszeriikereszrdltsr gyako-
roltdk e, nem tudhatom.Thgadhatarlan azon-
ban, hogy vit6znl kiizdve igyekezriinkegy-
ALLiTHAT6
SZOKNYAiT-LViNY ben tarlani rerepz6ldegyenruh:iinkar.

awlt vm^kar t?ndkitiil TART6SRUHADARABOK


A 19. sz:izadbanminden fiaral 16nyr,s6r
l i m t d l d n f i u t i s m e g l d n t L o l t dd kr d r r a \ e 5
elnfuLjfauh. B'j1tuiuet
n*etiire be|hetertiillttd- ruhdiavrra\forrelv,rira.Slegoolte..harblte,,
ni. Hast biztosMtijuletu el66lt6s, gomblyukdltes, ldncdh6s, kereszF
en dlljo\ a szokq)titMt ol'e\. bo.,/ofkanvdlre..loppold\.os\Tevdrrd\
ftis knzbd az Albdnrtu s berdncol:is- ezek voltak a legalapvetdbb
l e c h n i k a kE. n n e ke l l e n e r d
e l t a l a b a rD n o l r (
hirult, hogy az eg6sz csal6d ruhizalet
elkszits6k,ami hiheletleniil id6ig6nyesfel-
adat voh, anndl is inkdbb, mivel dlraliban
a szdvetetis hdzilag kellett el6dllirani. Ez6rt
aztdn nem csoda, ha minden egyes ruha-
darabot igyekezlek a lehet6 legtarr6sabbra
kesziteni,s csak akkor hagytdk abba a javir-
gatist, amikor mir v6glegtdnkremenrek.
A saidt kez eg varrt ruhadarabok nem
sok hasonl6s6gotmutattak a gazdagok eie-

352
TE XTI L T ' 1I J N K ] \ I (

VannoceppBl-rdNNvsen
- a ' l 7 . m b ( nr e G lmir a ielesgek6s 6desan-vik6vszizrdokonit to
A e . p r . d f l s n , 1 ' L e / i' . ,
f1,.. 2.r.." ' d m r J l r ' l o n ' r - n . c , / c rl : . / u l klelesenkiclieit6 crcdmannyclas tcljcscn ireycn
- l , r . n r ! . b b " \ - ' i r j o \ r l n . . . u ' h e \ e e c . . megcsiniltak.Es ral6ban.nit is kczdettlolna a fc-
1 8 4 5 - b ef lnr a H o u . u g \ . e lI ' n n z r rr " l .1 t r " 1 1 r . lesdeiika hinel.n messokasod6 szab{didcjavcL? Az
' : I o r e p e tr .r e l l p c r . ( r l . n l i o o l e _ e \ " l . I a rijsdeokbanlNclcl< jclcntcl<nes. .nclyelGen a nijk
"
p e . l ' . 9 ) \ . r ' e r \ r c h r \r . l i r e ; $ . - , 1l . l ' . / J ' " , mcsirliik, hog! keseNesenmegbtniik azl lt napo1.
,n6ket,akiket cs.li lclleh.Azr illitofta, hoel a gap imikor riibeszahikNfarjiller, hosy beszerezzen ne-
j ^ l , e ' r c / , m i , l .r ' , \ J r " c a ) r b . i ; / t ldk egy\,!nogdpe! rojveLhog]hiiiba pfdbrhdk nlr!
\d' orn.n,.en ; .rre,'eer\r.T:1r.llcrrrs.pu 6sl -Lijra.nem ruddL meglanulni,host'ankell hasz-
r e p i . s ) . n l e r (. b n e ' e . r h r . L i r . ' l r l r 1 t n,ln. ra obh '/ nhJ' d n^l a J utrn8at$ ,tu:
kr tovibbi el6n!,rnrel) a varr6eapjav,lrairhrlo. d lizingelEs,rdszleirelds1rl:is 6s az ircsdkkentes
. \ / ( 1 " . J r o : e f e l . h i . i . , . r . r r . 7 - b u l e . h a r d. r , l n k n / n . " . . " r r r n ) . r ' . . \ ' , \ r , d 8 i p
gyirak rasz;.ekarzirellek.iey azLin mcslehel6ten id(Nel szinle m;ndenhdztartis ee)ik legalapvcldbb
drrgikvolrak. Az elsdcsalidirarf6sipel cslk l3:6'
-
b J n J l l o . r m ' r 1 . . < : . ' c r A r . t . r , : c'\ u n " l l1" r/ ce) /cru d/ooh.. 'j mr l. Jo \rrroecp
lere / e l e " pJ o r ' l i " b b ' . l . n 1 ) e t \ \ " l , T i n l is lchcl6t6lcuc az asszonyoknrKhosy dsszeletlebb
az ipari var6eapck hdobozTalegjiilr drusitottdk. srilusn ruhrilat L6szirsene(rnihez nlsyban hoz-
, m e l ) . g ) b f l . l i ' d r \ F r r | . / . 1 e . l r .\ L . r . l . r T r j I u l r r ! " p r ' - d b J . m i n r r "e ! ! r . / r l ee r . bl , o , u
e l ei r . . i , i . " 1, m ! e . I " ' f i " | n ( n rl i , r r l b . cnerjeddseis (l.J5a o.). AspFl varn ruhrk emel-
\ o e \ n i . 1 i I l l ( n e ! ' , o n r l d e ' o l p . 1 / Lr i " J n i u l lerl sokktl la.r6sabbanis i'ohak, nivel nen tesleft
" e y o l \ r r s . p r 'm . ' 8 . a . ' / ra n r 1 l . ' r\ ; J - l ( . sz;r d \'l}l.r,is,ha egy Olr6silbomlort.

A nbhnehihal,ibd\ n.n
jEknkrL,il tdst rchi.
:tlltL sen a .trnd heli.ilc,
setud Ldttil h inlit6d.
A; dt)tdsat 6dh d lts:n
rit6ld! dld h.llct isdritani
dz s,ik hazzel,d fl^ihhaL
fedie a ki.-'|nt vbe$iss.l
haikni d ktthel, ix isen
iiaid i.ld dldtt tlh62nh

Az Er-s6 Ptu\KTTKUS rARRocllEK


1354-bLn Elid: IIaoue szdbaddhnazLauduz.Ni
wl'han hAzti:lhati . dlrieif.t; a gttr, d l:iib.lnzitt
ind ls d hdvdih .arnsfubli sclltstgi ul t ihdahi
ihct kAziktt j Ho6lr riliin hislit.n iiltisek rcn
J;sleftek sxa. Az 185I b.n szdl'dllaln6tatax i;ir'
seEdtarj'ji? hdtdlndt elinle a Ho@N [;l! !:lpf.L
lzmbth a. ult, hoet tieLelen hotlzt^ngi er.rdtt
NdEt it$ Mnnsahat bhLLdt tcl. htsNiteni. I Sin
scr oanasiten nindcn ultu t:oh, Mti ctd| es flak'
tlhutar niihijdii abislphez szalltis^: d lruk^ Lii,
a2,o]ti, d tlizLtdltis, a. at\bta J;lLeh.rt f.btrtot .lt-
,a, L l.bd"tdto' tdt 6, a szsbdbto.hala ijtLtii.:.6
!i!:, ur a'ltqEs 6 belt unnl ndtlt,L lbrtinn '.dtr'.1sl
kh.6ti tft iza tu.tt, a bs2otililup, a ri.s.intes
nunhafclilLt t a hdl.ihal

35,1
Mffi

R U H T \ K E S Z i ' fE S L S J A \ T I f A S

*;,.',,
"""
i,u-u\*dr rrb
g a n ' e l t c m r u h r r r o l h i s z e no t m e g t n g e o _
h e l r ( k m . r g u l n d l .h o g t t : r t t o n " t er ' : 9 1 ' u :
horabrzual r munkrt. t//el cgJiill 'r hazrliu
( e . / r l e r lr u h . r ki ( \ i n o ' d l l ( l l e l a n a $ r i
h a g t a . p i d i g l e h e r o | et e t r < h o g y l e o h h
( erl(g l.i(nge.lien(k- ruhabol'
A lcatdbb n6 nem engedhettemeg maga-
nat. hog5 \d'rfolion
" z a b a s m ia nDr ankJJkta ' z c m e. lc)/rFerl l
.n.zcruen e l t e r r e k
v ] i a m e l rm e g l c | or u h a J a r r b i Jdt k i n e l\' a r r -
ni akartak. 6s az alapjin szablik ki a kdvet-
kcz6t,mindig elegend6rihagyissala vaf'ds- SaRGos JAvlrAsoK
vdltoztatlsokhozA var-
hoz 6s az csedeges Stopfallishozd sijnl ahkn
nem okozorl stopfalifit a jNitandb
rrsban svakorlottabbaknak tuk ihd Naethdtisntaba
orobl6mii a mcgfelcl6 merel Liszabisa,a hnztuk,hog ketuin!ataf'
iezd6knek azonban 6lulSban azi iavasol- feltlet kel.*ezz.n Ezt uz
-
rak.hogl amennriben meg(ngedhelle mfl- dlhalnakstieot htsbbb
rrrfonovel
ruhddJrabol rgr- t'eltdLtolId a g.nba aldktt
sanJk a/ adnrl a,neltteta hltt-
nap,ali:la,
irrt-r..c , megr.ndeloreLzuran' ha peldrttl hah lti sziinhetden kint el'
r u h r r o lr o l r ' 7 0 !e g \ u l l d l .\ r l a m i n l I d e r e l ' '
az eleic 6s hitl e$ eg], oldal61 :itmdsolla A s/?ppali|dhd.t,hdsonb
Ddorf \zdba.mrnlarir.rgy legkorelcbhmrr ela aLdtian,a tulzryiiujjah
jadt.isdh.z h^,h,ihdk
i - i z r o ' - r .ni k c r l l e l l a l o l n i d3 m ( g r ( l e l om e -
relet, 6s nem kellett felkeresniea vrrr6n6t

VARROKELLEKBK

tuffi
j61 1e1-
A haz asszony:inakmindig volt egl
szereltr,arr6kosara.Ebben kuliinf6lc meretii'
Damul vagy g]apji varr,sahoz l'agy stoppo-
iishoz haszn6lt tiiLer 6s egy doboz gombos-
trit tartott. Rejl6ztek m6g benne czenkiviil
lo/.in-ege. e\ gomblyuklag" oll"k luldn-
lcle va'ragsJgue' \zinu \/dlagoK leher
rlrn(\ cerncL,\ol mdgeg) g"ml-okkalc' eg.\'
r(
&ffi
zsin6rol&al teli zacsk6is. K6t g'v(sz(t is tar
lofiak a kosirban arra az eselre,ha az egyik
elveszne,s61,a nag)_obbvarr6kosarakbanla
darabfa erdsiiett ldparna is voft
- cnnek
cl6n)'e a nagyobb slabilitisban reilett
&ffi
I sr.rf o'.ls sEcfDrszKo/rl

RUHAJAViTAS
A fohozris6s sloppol6segeszennapjalnKrg,a
naqv sorozalban gyiirrott' eldobhat6 ruhdL
t<oiiie krilon miiv6szetnekszimitott A 7ok-
nik kikopott sarkdra meg a kil!'ukadrts el6rl
t b h o Lr a i r r r r , h o e vn <k e l l i c no k c r\ r o p p ' n n i '
A nddrigol(raui Icrd- e' linekr(\7 | crijll hi
o e L l i sc $ r u h i t a g Y i n g u i i r i c l l o p t a l ' '
uttrtntton't.tagro e k' u l l a l f o l o l l d ko l c l A
LoDotl ruhadarabokal elaiszrjrgondosao 't-
n6it6k.6s amennviben javithal6L voltak, ter-
m6szetesennem dobt6k a szemelbc,hanem a
tl'ilsagosan elhaszn:ih rszt r1jial p6tol16k
\ onl l
\ j c r rr c t g l , k r a n ' z i n t ee \ / f e v e h e l e l l e
Mie a k k o r ' e m d o b l r l ' c l i r u h d l h d m'r
-eitheretlcn volt: ebben az eselben a ron
svoszsdkb: keriilt A zs6k tanalmdb6l ezrtn
gyakran teljeseniri ruhadarabok sziileitek'

355
T E X T I L M U N K A K

S T E P P E L TE S F O L T T A K A R O
sreppelt (tiizdlt) eg)-takar6tangol alkalmak, jubileumok eml6kdre kdszijlt ta-
nyelvleriilelen 6s soLszor nrlunk kar6kon egy kis leliilelet (eW mez6t. azaz
is quiltnek nevezik, 6s manaps6g blol,kor\az esemen)megorolrte\enek\zen
is sokan kszitik. Eredetileg az6rt teltek. A bar6ti ajdnd6knak szint quiitek di
kdszitetl6l<, mert sziiks6g voit kr.ilondsen vatja kiiltjndsena 19.szizadbanvolt eherjedt.
m e l e gr c ) n e m u l .er . A r a l a r oe l u -e . h a t l a p i a
kozd vatelin Leriil, feliilet6t pedig dekoraliv KULONF6LE QUILTEK
l u r e l r e p p e l e \r\a g r p a t c h u o r kr f o l t r a r r a . . A prakLikus vanezott quiltek tovibbfejlesz-
foltmunka) disziti. Ritkibban ruhadarabok ten vrhozata a zsin6rosvagy it6liai quilt volt.
i" ke zirlnel ezzela technil,rlal, manapsag Ezzel a m6dszerrelpusr6n disznek szint da-
pilddul v6sdrclhatunk steppelt vizhatlan ka- rabok k6sznltek; a vatt6z6s elmaradtj a kt
b61ot, a leggyakrabban m6gis 6gytakar6kar egymisra helyezetttexliliin pdrhuzamosvo-
Qurr-TKEszirEs6Htrz varrnak quill-technii(ivai- naln varr6sokb6l alakult ki a minta. A kt
HASZNT(LTKERETEK pirhuzamos varr6s kdze zsin6rt frizteL,
AZ ANYAG KIFESZiTESE amely kiemehe az dbrekat.
Ii cchbbl d$ ze.lllitau ]a- Hog- szebblegyen az elkesziilt takar6, mun- A t r a p u n t ov a g l b e l e l tq u r l t s , , r n t e L
nr z d -
retehflasljdbnl p lab
(t,2a n) *alrsek toudh. ka k6zben keretre feszitik. Igy, mivel a leszes r61agdiszir6 c6lra kEszrilt darabokon jelenik
A takanil a hetutkltI oL anyagon lehel varrni, a keretr5l 1ev6ve,sok- meg. A te.hnila lenlege, hogl r \/rnLen
dalla.e fuizbIt f. szileIt k kal plasztikusabblesz a vgeredm6ny. kdzbiils6 b6l6s n6lkiil - egym{sra helyezett
hi, ts flih'j4) stas dk6el Az asszonyokgyakran kdztjsenk6szitelt6k anyagravarrjrik a mintdt, majd azt a fonnkja
rdsziEIlik. A fszits ha- a quiltet, amelyet 6haliban ajrind6kn:k feldl kiraimik.
t,^dra a tahari thrt hi)z
be" h uegliltb szdbtiLtas szintaL. A quiltvarr6-ka1ik:inak nevczerl A k u l o 0 b o z qo u i l r m o r r v u m o m k .i n r a ke v -
fo'nnja. A ndr elhisziilt dsszeidvetelekenaltal:iban hrzasuland6 ld sziizadokonkercsztiil anydr6l ldnydra tjrtjk-
nyoknak varrtdk az ajdnd6kol. A kiil6nlegcs l6dtck.

356
S1'ljPPNI-T ES FOLl..T'IKARO

R6crB6L fJAT
-\469 napjainkban is \'rnnaL olvan eln,Illra
d " I r e r u l e ' e, l J h " l r r u l ' r n e m I r i r f " c .
drrga; arralelaz elkopotrJelhasznrlt hol
mikb6l kivigjiL a mdg hasznosithat6 riszc
ket, s loltvarrist 1(6szitenekbel6liik. A pa
rasztil<dz6ss6geLben mindig is 6lt ez a szo
kis. Kezdetbenegyszerriencsak osszeval.Itdk
a kuionb6z6 mretfi rongydarahokar.amig cl
nem 611l< a ki\'rnl m6reter,Ls6bbazonban
a technil<aeg]'.e kifinomultahb lert. Mdr
nem csak kiilijnbdz6 mrerii tglalap \'ag)'
nee\,/e ,,1.I u dJfrl-olhnl. h. nem egll,e!Jgu
rombusz, hatszog, nyolcszdg vagl' nigyzct
alaLf dar:rboLb6l illitottiiL dsszea varisl,
i m r n F l . . o \ e r l . e , / r e l -Je\ne p e r e d m e n.\\ , o
'al Liszimithat6bblett.
r\ szabishozhasznAltsablonoLilralrban
lib6l, b!dogbril vagy kartonb6l kdsziilreLrcle
haszndltakdriglbb anyigh6l 6nb6l,voros
r,ag) sifgar6zb61,sijl eziistb5l k6sziilt sab
lonoLat is. A sablont papirlapr:rhelyezldk.
korberajzoltlh, majd ki\.ristiL a fbrmir; an_v
nyi papirmisolatot k6szilettek,ahAnyelemre
dsszcscnsziiksag vo1l. A papirsablonokat az
an)agri liiztak, majd k6rbevrgtik. (lyiLran
a pspirsablon \'iglcg bcnne maradt az el-
kdsznlt lakar6ban.

A eurl-r ,ufvEszETE
Az cls6 amcrikai telepesekmiivdszi szini'o-
n a l r a t , j l $ z . t t c l d p . . r ( h $ o f . r \j rl . l r ! J r
rist). Az ancrikai szd\'6ipar ugyanis aLLo-
riban n1ig gycrckcipdbcn ji11, ig) : legtobb
ruhdt Anglirb6l kcllclr imporlalni. Ennel<
kdszdnhcldcn a rr.rhdkigencsak drigil< \.ol-
rak, igy azliin scmmit scm hrgytak kirba
! c\zni Ahr \ cmndlrar \St cilun\uru.f^m-
b u , / , l r l u d d l b o k h o lu \ . 7 ( \ . r r r. , ! t r d l . " f o -
ja, amelyct m6g az akndgyar):lm k6szilett,
mieldrt ltthez nent. EzI a ncvczctcslakar6t
a hdztartisban ds a leend6 farjc h:lzrar."-
sdbandolgo26inasokkiselcilczclilibaririb6l
\ , r n . . r k n " g l J n ) . n r L9 1 a n i . a z a r n ,r i l a i
D p l e r e l r . m e g r r r b , z o l g :f c l , z a b . r J r t . . '

Nem csak a quiltekcl diszirctlik loltvar-


rissal,hanemszdmtalanmdsholmit, pildrul
tedsLanna',tojis- 6s kiivCskannamclcgir6kcl
is. Az ut6bbiak151eg,,crazy quilr" techniLa
val, vagyis szabiilytalanalald dalabokb6l
I e , , r, l r e f . \ l i n e l e h r : z n . r l o
dott ruhadarabokb6l osszellrllt egy ll6kl.r
\ r 1 " . r n r i l l n l r n i h . l \ i o g d l n i dr q u i l r k (
szit6shez.A darabokb6l Cydnydrii tblrn1unke
iglakar6k, birtorhuzatol<.s61ndha mg frig
gdnydL is l<6sziilteL.

.157
T E X T I L M U N K A K

R A N C o L A S( s M o K K o l A s )
nnak idej6n,amikor az emberek A munkaruhdkon a r6ncol6snak gyakorlati
m6g el6gedeitekvoltak Idrsadal- funkci6ia is volt: ezzel karcsisitonrk ugyan_
mi 6ll6sul{<a1, betdlt6- is a bo ingeket.az uijak vegenelpedig igy
"melynek
sreIstenrendeltedket",a kiildn- szoritottik a csukl6hoz a ruhdt. A beriincolt
bdz6 t6rsadalmi csoportok tagjail mdr az dnneplo ruhakat altalabangaTdagond,szi
dltdzknk alapj6n is pontosan meg leheteti tettdk, 6s csak kiilijnleges alkalmakkor, p6l-
kiilonbdztetni. A kereskedelmiflolta legny- d:iul /iirer laloman vi\eltek; egl-egy ap;-
s6gea parlon tnp6znadr6got 6s tengerszkek rdl fiura drdkrrelling birony neg)-drgenerd-
kabitot hordott, mig a bdnydszok- amikor ci6t is kiszolgdlt!
nem a m6lyben dolgoztak biiszk6n viseltdk Amikor a rincol6srdl esik sz6, sosefeled-
feh6r nyaks6ljukat. jtik, hogy a vdszon akkoriban az Angli:iban
A vid6ki emberek, k6ztiik a tanyasi fdld- 6s \\talesben o6z6gszerte termesztett lenb6l
mrivesek viszont valaha rdncol{ssal (smok- kszult, s rendkivnl i6 min6segii anyagvolt.
kolissal) rliszitett munkaruh6t viseltek. Al- A sflyos, festett kelmb6l k6sziilt lenruhdk
rrlabana va.tdg\asTonanlagolrancollak.a. \ i.eldikel mega legnagyobb zaporbani. ozc-
gyakran himz6ssel is diszitettek. A mintdk razon ds melegen tartottdk. Nagf melegben
olykor d ruha vi5eloienekme.lertgdre is viszont szell6s,hlis viselet volt, mivel b6 sza-
Az ANYAGR{NcoLAsA utaltak. A pdsztorbotra6s a karimra hason- b6svonallal kesziilt.
Mh.al^ htszittsekoeld' Manaps6g riira divatba jdtt a rdncolds,
l,rd mrnraa pr\zlorok. mrg a lopatkoe. bu-
zakve molivuma a fdldmdvesek 6ltiizeket bar leggyrkrabbintroi ruhadarabokatditz;
@ aaldgoI, MJ:d 4 .tmd diszitette. tenek vele. Milyen sz6p lenne, ha a fdrfiak
olgtheh 'catos meghlkd megint a nok dlral .zereteltelmeglarrl. r;n-
stual littehozzik d r.in- SMOKKOLAS MINDEN ALI(\LOMRA coldssal diszilett ruhadarabokat hordan6kl
tuhaLA c;dtit satubastii
A smotkolasvagy ran(olc. a hetkoznapie. Legal6bbis i6magam biztosan szivesenvisel-
iinnepl6 dlttjzekeken egyardnt megjelenik. n6k ilyet.

R6cziTd 6LTESEK
A kcohriisrit&Chezeh
ftle dehorutioajh!.,fdjtdt
haszntil.tak.A LeErabab-
bak dlhtlMott a)lttstiqts
a sziftilA (. Jent)6 a
dara:$ott1sllent). VcsuL
eunralhjdk @ oszehliz^
hoz h6mAt clntzdla-
h't (flrc), i! ez,elk s. n

358
T F X T I L \ I U \ T ( - \ K

HIMZES
hinr26s mLiv6szete tulajdonk6p- A HiMZisTEcHNIK{ KoRLATAT
pen lii|el \'6gze1tlest6s.A kirpi- A hozzddrtdk6zimunk6z6klisztiban varnak
tokkal ellenLdtben, a mir mes- . \i-J,/ro|,(.hnild krrldrdr\.,l,delehero\e
sz6[ kclm6re ul61ag k6szirik e1, geiket maximrilisan kihasznnliik. Nem ill
mig a k6rpiton mag.r a szovts hozza 16trea rendelLez6srlkre szintc \'agtelen szinsLilaJ
minirl.-^z ut6bbinrl a folvlonos lrncfonala( minl a fest6l<neka cernik szinvrlaszt6kai6-
viszonylag tivol hclyczkednek e1 egym:istril, Yat szriLebb.E16s,tiszra szinck hasznilarival
igy a vclulakfonalak lcsznek a meghatirro- azonban ebb6l a hdtr6n!b61 el6nyt is lehet TAMBURIN-,\(UNKA
z"k -\milor - m-nta mia-t rlL<ru,,4nu (rr- kovicsolni. A naturalisztikuslbrizohs hc- 1l Idnbt'h ntuhkau hila
nIt kell hrsznilni, megszakiljik a veliil6k- l l e r i g ) e l o r e r b ck c r u l n r l . ' z d n . / r r .| | e
h.tfta ner,. KiI .stntt
lbnalat, 6s a kiv:int hosszrisigbanaz rij szint stilizdltmolivumok. bd jn*klhatuldhdtiha
sz6vik bele a kirpilba. Igy azt:in sz6r6skoz- Ke\.6sLozepkori himziscml6k marat lenn, hii2i linon !2neeletsroti
b . r f " k o . , a t " . a n. l o t u n i k . . m i n t . , , . r m r h i \ , , . l F . , i m u n k r lnl " g y r c . z . i J , r e r a n l r e - Iou dh, d thrb t h.t,;olnlii
; 1 . r k " r l " t . z o r o I r z , i a l a t ti E r n o . z . t r t t i . menr)sz6rmillott, vagl' sziiszcdL6kitket, hog! hdz hasanlti hi hi2iii.-Ll,
lchc1. megkaparinthassik az aran! is eziistlbna-
r\ himz6s viszont a m:ir megszijlt kelmere lakat. K6szit6ik azonban tiszUban voltaL
kasziil. -^ knlinbazii szinii carnlkkal dlld- eme miiv6szeti tig saj6tossrigrival s Lor-
gctve, szaps6gcs minlrkal lehel ldlrehozni. i\ litai\.al. Az Anglicalum", vagyis a
"Opus
Baycaux-i k6rpir ILrlajdonk6ppcnncm is kar- I r - 1 4 .. , , i , , r d l - r ine r l u l t n o r m . r n n - r n gIuel -
pir, hancm himzis, nighozzji gyonydrii,1en- zimunl<aeg6szEur6pdban hircs voh. Az egy-
diilclcs ds drdmai jelenctckcl dbr6zo16him- hrzi 6llijzkeket, a l6tal<a(6kar,a lovagok
zts. Mint a lcgszebb himzisck lhal6bai, zek6it (a p6nc61fol htzotl ruhadar.rbokat),
"
maga nem6benez is f-elveszia vcrsen-vla kor r h6lgyek ruh6it, az i$'t'iiggdnydkcr is meg
r,Is fcslm6nyekkel 6s rajzokkal. sz:imlrlan holmit aLLoribrn gazdag,himzett
diszilm6nyeL boritotlik.

:\In1$al nnrL L Hnva$li


EL6R,qZoLAs
Az anylsrafib6l keszoltdyomdd iicoksesit'
s6garelrajzohrikel6 a ldhinzendiJmorlru-
mokar.A virds-6s maddribrdzoldsok hjld-
nijsennipszefliekvollak.A minld! eldszijr
pafirra rajzoliik fel, majd n papin esyfa-
HiMZ6KTRETEK
darabra ragasziortik.A ftodvumor ezulrn ll ht 2nh' ad. nu,ka
dlkarcolr:ika frba, majd a beka.coltvonaiak knzbat kta s; iltt tt" tj i k
mertn 6n vagyldrdsraz szalagokarmdlyi- d. auaear, tgt rgtenktc
rettck a faan)agba.A felrajzolishoz. tirlti ybbc| lLszn.kd. ilt;sek.
ba mi.toll dicol egyszeriienrz anlNgra 11hdernitutii tldnbokdl
nyomlik. asmrr kdszls voh : mirla. inlatbb.iU..i rh)td| .,tyb t
ifitett, ,tis d kls.bbtktL
Ltzi k4!teh kjlzimrih

359
T E X T I L M U N K A K

Az iddk folyamdn Angli{ban egyre tdbb 6s monogramot;a betriketind6k, levelek,gyii-


tijbb 6lt6sfajta alakull ki, emellett a vilig mdlcs6kdzsungelbe reitettek.A 19.szdzad
mes tiiiain haszndlt dltestipusokat is :iivet- vdgefel6 azt6na himz6miiveszet (legal6bbis
tk, ig}- azldn a himzs miivEszeteegyre kifi- az 6n megitelesemszerint) egyre inkrbb
nomulrabb6 v6lt. F6nypontj6t a Tirdor- 6s a hanyatlanikezdeit,6s a berlini gyapithim-
Stuarl-korban6fle el, de m6g a 18.sz6zadban z6sben amelyetvitorlavdszonrakdszitettek
is gfiinyijr(, apr6lkos himz6sek k6sztilrek, riki{6 szinii gyapjrjfonallal,
6sdltal6banvisz-
amelyekgl,krcn dr./rretrek a ferfi- e' noi szala\zitoan \zenrimentalis jeleneteket
abrd-
61t6zdkeker. zolt fle el melypontjdt.
Regen ug) larrortak. hogr egy nemeri Persze,val6szin(legm6gsemezvolt az ab-
szrrmazdsrihdlgynek kdteless6gemeglanul szolit m6lypont, hiszen manaps6ghires
ni szipen himezni. Sokanaztin eg6sz6letiik me.lerekfe5tmenleinel, otrombaszrnes ma-
ben buzg6n gyakoroltdk ezt a tev6kenys6gt, solatait festik ^z anya9r1 amelyet a vele
MniTAKENDdK 6s mindcn lehets6gesfeliiletet kidiszilettek. egyiittmegv6sdrolhat6 szinesfonalakkalkell
A nintah. 6k ftalixufui M e g d l c g e l l o g l a l l a bnbo L . e m l e t t c k m i . - kihimezni.Ez aztdnv6gk6ppnem az,amir6l
Ltzitt g]dkrdnJeltfrnneh k6pp. a himzesmiivdszelesz6l.
az ABC beIni,h zenezek
rcnek lehetdsaget
adrah
d banroluh,Jircn i;hlsek A HiMZ6MfvEszET HANYATLASA A HiMZESMINT ONALL6
A viktoridnus iddkben - mivel egyre szIe- KEPZdMiivEszErr,(c
sebb kdrben gyakoroltik - hanyatl6snak Igazi k6pz6miiveszeti alkotisokkaltal6lkoz-
indult a magas szinvonalf himz6kultira. hatunk Krta hegyeiLdzdttbarangolva.Er-
M;nden viltoridnus kori hblgyolyan buzgon refeldgyakranl6tni himezget6asszonyokat
himzen, mintha csak az 61elemdlna raita, s furcsa,kacskaring6smintrkkal telesz6tt
igy azt6n a teamelegil6t6l a krinolinszok- \asTonnemur) amellel.morvumai igen re-
nydig hamarosan valamenn)'i lehetsdgesfe- giel(;a mintik nagyr6szea min6szikor 6ta
l u l e r e Le l l e p r e (a h r m z e r rm o r r v u m o l S
. ?:i- any6r6l ldnyra szell. Az elk6sznlt himzen
mos kzimunklval foglalkoz6 kdnF jelent darabokl6bbnyirea ldda mdlydrekeriiltek,
meg. A hijlgyeker arra buzditottdk, hogy az ahonnancsak akkor keriiltek el6, amikor a
urak zsebkend6inek sarkaiba himezzenek liny hdzasodnik6sziilt; ekkor hozz6tett6k
6ket a kelengy6hez. Ezek a darabokaztan
any6r6llinyra iirilkl6dtek.
Szerencsere napjainkbana himzom6vi-
szetkezd tjj66ledri. Angliilbana Himz6c6h
6s a Royal Schoolof Needlework(Kirdlyi
Hrmza,i.kola) egyaranl igyeklrikujra mdve.
szi szifvonalraemelni a kzimunkdt.Taldn
egy rjj Opus Anglicanum,s6t Opus AmerF
canumvan kialakul6banlCsak rem6flyked-
hetiink benne,hogy ez a 16bbezer 6v alatt
kifejl6d6ttmiivdszetnem vdszki teljesen.

ExrRAVAG,{Ns

ffi
TOBZODAS
Eg latuisbansdntenee'

addtlik,anelye hituetui

ett@ae,i6 Msielewsn
t8. szdza,lisaiId,atueben
zdld.,rdzs$zinls hrift
szinndtuloJatakban,an

360
Di sziT1MiivESZEr

z ipnri forradalomkora cl6tt taldn nem is akadt olyan


k6zmiivesterm6k, lmel_vetne diszitettekvolna 6rtd kezek.
A nagf iparosoddskora el6tt dolgoz6tud6s semtudta volna
elkipzelni, hogy ol"vancszkdz<lkkel dolgozzon,amel-veh nem
viselik magukonvalamel,vmriv6szkezcnyomdt.
EI tudjdk kpzelni,hogy egy mai rud6selmegyegy
iivegmetsz6hdz, 6smegkeri,hogy kdszilsengldn!'iir(,
grar,irozottmintiikat a kdmcsrjveire? A mezdgazdasdgi cszkrizdk
k6szitdiaz utols6kkiizdtt adtrikmeg mdgukata puszta
tunkcionalizmusnak.\ralamenn-vi gdpet,mdg
meziigazdasiigi
azokatis, amelyekettraktorok hriztak,egdszenaz 1950-esdvekig
mdg a g1'rirbankicsinositotrdkfestettdiszitmdn"vekkel.
A kocsik6s szckcrekminden egyeselem6rfarlgr':in-vok
kesirett6k,a kirrytld elemckvigeit pedig gt'akranhegedij
v6gdrchasonli16 moti\'.ummal diszitett6k. Manapsdg r,al6szinrileg
egyctlcntraktorgyirt6nak sem jutna esz6be
brirmif6le
diszitm6nnyel ellltni tcrmdkeit.Hasonl6a hel-vzet
a lakberendez6si tdrg-vakkal is, bdr szcrcncscrcczcn a tercn
m6gilnck a hagyomiinyok, amelyekfenntartdsdhoz szdmos
bitork6szit6mcstcrember j:irulni.
igyekszikhozzri
D i s z i 1 6 , u ! \ ' ! s z r ,l

F E S T E SE S T A P E T A Z A S
a lalaki manapsig bel6p egy fcsrik A 19. szdzadbanazlil tjfajlr diszit6sm{id
iizletbe, drargaalapoz6h, zomjlnc iotr divarba. A stcncilczasl, a seblonminlrt
solajfeslkek,laznrok kijzLjll laldl killanascn az amc kai fcls6- as ktjz6poszlaly
ia magit. Bnr a mai lestikck szinc Iagjai alkalnazlrkszi\,cscn, lcggyakrabbana
ORoLr ragyog6an6lnk, az elkdsznll ftstcn fcliilc nappali falainak diszitisirc. Angli:iban ezzel
IIGMENTF!STEKtrK r e l r J J h n g \m - g i s n r l l. r l u z r Jl r . , S ) c nhi c j r .szcmbeninkdbb a tap6ta tcrjcdr cl. Ahol a 1a-
A rLthoz^ knihch hatu l d r k o r b c f u t ok o n ! 1 c . p o l . o kt a l a r t a l a m i
tlitt sttut lorck Antl
1dh: d fstikpot dtdh fis FEsT6KKEVERis azcl6kel6hriztartdsokbangyakranel610rdult
hlcmsie ncsi het ta,ldlnd- Egdszen a II. r'il6ghiboririg minden cg1'cs , a polcok fclcll szabadonmalad6 lalszakaszl
zo . festakke.oi szaLt angol kis\'6rosban volt feslEkuzlet; a boh Iiltaldbanindiai viirdsre feslelt6k, 6s srencile-
zeIrhke I $ eLenht nt nLil azonban nem fest6kesdobozokkal, hanem z ( r t .f r r T h d t d .aur r n S m i n r akla l J r . z r t e te l . .
d ktEshttLik asz.le Nt tik . r n e p o r r J l t o l t nt r r h o r r l ullr l r a ; 1 z ' a .
a lentkpan .ldtjal aasr
aA..L, de ezI bsstakrcb' kokkal volt rele.Az ember megvettea porfcs EREZ6S
bat d Ltisd|Iinahk llLtL tdket. majd hizilag Leverle 6ssze s kiv:inl A f a e r e z cm, L i c . z . t e. . r j n o n. a p j . r i nrla z i n -
-
ftsrk lajtijit6l fiiggijen vizzel vagy ugt an Ic leljesen kihah. Els6 halldsra talin mcgre-
abban az iizletben beszerezhet6lcnolajjal, p6 lchct, hogl' valaki cncrgi:it szrinjon arra,
terpentlnnel. hogl, bcfcssca fa lcrmiszclcs fcliilet6t, maid
Meg rdgebbena falusi emberek nagy r6szc Io\'6bbi munkdval facrczcl-utrnz:to1 k6szit-
sajit maga l<6sziletteel a fest6kcit. Errc a scn rd. M6gis gyakran alkalmazt:ik ezr lt
cdlra eltalaibin a lakhelyiik krlrnyikin taldl Icchnik:it azokon a viddkckcn, ahol clegendii
hat6 \'agy az utaz6 keresked6k16l vds6rolt is olcs6 faanyag dlft rcndclkezdsrc.
szinesagt'agoLat hasznillik- rz uldbbi figu
riijdYal talilLozhalunk lIardy,,Thc Nlajor of STUKKODiSzEK
Casterbrige" cimf regenydben.Iz agyagot A Gyorgy korabcli Anglidban igen divatosak
azurin. b:irmilyen hihetetlennlis hangzik, vohak a gipszb6l kisziilt clcgins, mrrvjjny
savan-vilotttejjel 6s m6sszelLevertdk 6sszc. hrldst slukk6diszck, amcllckel f6leg it:ihar
A saYaskmha16slitejet s a higos kimha
I:ist ohort meszet a megfelelii arrinyban elc
g,viteltdL,igy azok semlegesilcltik cgymAsI.
A r r l J f m e . z e l . . r r rr a l , m e r z r c j cor l t o r i
n1dszbdlL6sziriL. Ut6bbil eg)szcrtcn vizzel
higitjdk, amig meglelelii :il1agnncm 1csz.A
nediterrdn orszigokban r hdzakal ivenle
cgyszer.tavasszalszinte szerlartrsszcr(cnki
viil belul kimeszelik. Suflolkban a maszhcz
Ecs!rD( hagt'ominyosan vdrds okkerlesl6kcl adagol
]Lit s.dzadahkdl..liitL nak, i$' kdsziil a keliemes, lompa drnr_alatri
hulitbij.'i natLn A fu, voros".
"sultblki
uajn l.nii i: tt.hote.sete
k. I t:! ij rnnh, ohAresdh
ndfldqsd:s.llz .cs.telr k rNos r! xtrcf,.qu rEsrd
tdi riiLrozdtai hazi ra110.
rdh a horcie(vteh aag\
d sdt,loriz nlclii, lalas,
f.hir:i ttis j auestdecsete h

ftft11
ffiffiffi
362
F E s T 6 S E S T A P 6 T A Z A S

NYon4orr MINTAS
TAI6TA KESZiTESE

nunh,ixalAUtuudkeki,
ez6trMszit^iik tundhtuiiL
ftu*lied4! 6 tult. E Lilszijr
tuegteme.ltha ftinttit,
najd atutuk tun len eeJtes
eU'|rdszitui elenealaliin,
tnherdlee l$rtef,jbA hifd
netah est+gt nlafttut
cot.A ninttihal eLdszat
bekarcol1iLd f.ibd, tuajd
a hijnilijltiik Afi faanra-
eot ehiiboliox,ih. Az elsii
nrotutjiizetuhben4 dn. b
lzait^dhoz falal L'!t
nt eket al kaln dz tah -stlr
kint", akih d dt. foli he-
lre& lt lotuzoloseerendAk-
ra iiloe vgitettih a tuiht.lh
hlaftmttutit. Akdrctdh
a hepenldthat'i W iM
M on ist atri t.jhoz,g)aktan
es ninta elwsznisihez
ntoh+ilznc &icra is $nh-

mesleremberekk6sziteatek.A l6pcs6hdzakat a tapta elkopott, nem vettEk a f:iradIs6got,


elegdnsstukk6panelek diszitett6k, a kandal- h,ogy elldvolitsdk a falr6l; egyszerten r6ra-
l6kat ds att6nyildsokatpedig apr6l6kosstuk- ghsztoladka kdvelkez6 r6teget.Amikor meg-
k6tagozatok kereteztdL. Itiliai k6zmiivesek verrem egy pembrokeshire-i Ianyahdzat,be-
k6szitettk el az indiai mogul uralkod6k pa- kdlt6z6s ut6n nem kevesebb,mint hat rdteg CsiKozAs
lotdit 6kesit6 hasonl6 - biir j6\'al nagyobb tap6tdt vakartam le a falr6ll Egy m6sik vik- Az ahs6JMntasats)ah
l6pt6kd, 6s luxusszinten kivitelezett epii- tori6nus sz6rnytett volt a lin6leum sz6les
lerornamentikrl is. kijni alkalmazisa. Ugyanebbena hdzban hat inn,tu festdseL A hix,itt
rteg lin6leumot szedtemfel. hat.iselhlselilehabek
df senfelhordolt, ftis
TAPETAZAS A kiilonbciztjhellisegekbem;. e mj) nedaesJestdkansleciAn
Az els6, igen tetszel6s minl6kkal diszitett rap6t6t volt szok6sfelragasztani.A nappali- eszkdzt, tigt nevez ett csi-
tapedkat fa nyom6dtcokkal, k6zzel kdszitet- ba 6ltal6ban tompa aranyszinri szdlakkal {t-
r6k. Aviktoridnus korban kezd6dijtt el a nyo- sz6tt, gyiimdlcs-, virAg- 6s levdlkompozici6k-
mott mintds tapd.6k tijmeggJ6rtdsa, ennek kal diszilett tapeta keri.ilt. A dolgoz6szobiba ffi
hatdsira azut6n a szinvonal
sasdggalhiheletlen mlysdgekbe
rendkiviili
zuhant.
gyor-
A
6s az
r6nusri
ebedl6be
v6ltozat
hasonl6,
illett, mig
csak kissd sdt6tebb
a hdl6szob6bm
w
vikto enus tapdtatervez5k pocsdk izlsnek vildgosabb, kev6sb6 slilizdlt tap616t alkal-
halrsira kezdte el William Moris sai6t ter- maztak.
vezsii tapdtdit gyertani; l6trehozta sajil Al lq 'O-ase\ 30-asevekbena/ulin vrllo-
gy6rdt, amelyben elkdtelezett mesterembe- zott a divat. A lak6sokbels6tereinek megter-
rek k6szire(dk a gyijnyijrt, apr6l6kosankl- \ ererel.ora7 ih lereI valdllnu legegy korhdzi
dolgozott, egymdsba fon6d6 virdgmotivu- mritd belseie nyfjtotta. A minlis 1ap6r:ikat
mokkal diszitett tap6t6kaI. Morris lap6t:ii felvdltotta az egyszinri, vakolt falfeliilet.
voltak az els6,,designer"-tap6tdk. EltiinteL a gipszstukk6k is; nemcsak az6rt,
A v i l . t o r i a n ukr o r b a ni m a d t a l t a p e r a T n i : mefi kiment a divatb6l, hanem mefi egyre
szinte mdni6kus buzgalommal igyekeztek ritkultak azok a szakk6pzett mesteremberekr
befedni minden lehets6gesfeli.lletet.Amikor akik elk6szitett6kvolna 6ket.

363
D I S Z I l ' O I { L T \ i F , S Z E T

S T E N C I L E Z ES
stencilez6s, a sablonminlah:rsz- z6sablonokkal, szaraz fcslikckkcl as nrir6
nilata igcll cgyszcflj n1 velet: az eszkdzokkclszcrclkcztcli fcl.
ember csak kivdgjr e$ kemn,! \ z . , j t u . r s : b h k n r r l . r . r ld r l r : , n r r u l l o r u
kartonpapirb6l a ki\,dnr moti\.u- slencilezctl szcgilyck kaszitdsckor virig ,
mot, a kartonlapot a ncgfeleld helyre. p6l- 1ev61',szijlijliirt as gcomcrrikus motivumo
dirul a lalra, egy birrordarabta r,agJ egy l a t . n r ; . r m r n n l c u e tJ r ' , / r t e , e i lcu z c r. g . r
1ionl.\'borit6raheltczi, majd a kartonlapon land- 6s sz6tsz6rtanclhclyczctl Iirrgl11otivu
liv6 l.ivigott mint:ira ccsetrelegyszeflienlel- mokal alkalmt]zrak.A nagyobb falfchjlctekcl
hordja a 1est6Let.A stcncilczsa lehet6 leg- azonoselcmck ismltclt clhclrczisavcl IcrIik
A r[rNTA Fll-irir'lsE cg]'szerfbb technika, ha nagyobbfalttliiletre
lz itnablld nintikbil ftl- szcretnenLism6tlaid6clcmckb6lill6 mintn- Az ctnill6, egyszinii motivumok kiszilc
ifn! s..s!\th kis.iLlt
kat lesteni; talin ez6r1is alkalmazriil<a k0- s6hez iltalibal cgycllcn s.rblon is clcgcnd6
hD1ihdl.ibdt tobhn$brtd
6 tzuh.is .'.olt. A Ltilln zdpkorban Dur6pa szcrlc oly g-vaLrana volt, a bonyolultabb, Iobtrszinii nlinrikhoz
ld thd ti llailn DIir un1hi rcmplomoL belsii lcrcinck diszit6s6re. azonban a fclhrsznilt szinck sz:imrI6l fiig
dldkn 6t1hor ?i l.litl k; 1 g(icn Iobb sablonl is haszn!iftak.A naC'obb
iuhlrnt dlhdLlhd.tah: a. TEMPLoMBELSciK frizek lcndnlclcs minrii dlr.rlrban kdlfdlc
qlJtikn d 1..-!l dldlr:zint
STENCILEZETT DiSZiTM6NYEI szinncl kasziiltcki a fcsr6 cl6sziir kdrben
,eh d. .1hj:tiLi!tht., u th.t
sihdtIeii,J uz dn|l.:tikti A tenTplombelsajk stcncilezesseldiszitett v6gigmcnt az cgyik szinncl, nlajd anlikor az
tegrznvdnsu ntdr, E.E feluletei gyal(raD lcxlilfeluletel imiiiilnak a megsz:lradljkdrclliczclr a nlisik szin.
hritt6rb6l l<ieme1kcd6,ism61l6d5 eg]'szeru Stcncilczctl psdi6k li6szil6sckor ami kil
r . n r \ u m o l l r . . . \ k ( l ( r c n g l i r i I i : s t A n g l i a - lijnLjscnAmcrikiban jort clivarba a I8. szri
ban vagy a norfolki siksdghozkttzel esai,ap- zadbrn hasonld nloti\'Umokar alkalmaztak.
r6csLa Ranworlh falu iemplomiban is talrl- Kcdvcllik a mcrsz, lenduleres n1intiikat,
kozhatunk hasonl6val,bir ur6hbi eserEbena o1)dor pcdig a stcncilezds mozajLiberaliaist
viLtoriinus koratrcli festdk a szentek alck6- vagy lnarkcriri;ir in1irilr.
peineL heb'be.l hcl)'i el6kel6s6geLLpma-
sdr lestettALl BitoRoK STENctLEZETT
DiSZiT.MENYEI
FALAK ES I,ADLOK Slcrcilez6shez tiltrldbana mintl hel-vdnelo-
STENCILEZETT DISZITMENYEI szdr lakk s rerpenrin keverk6b6l k6sziilt
A l r . z a z a l \ ! g e l e l e- . / - r r l c l i I J m u \ . c[-\-n'el vontdk be a t-eluletet.ami kot6anyag-
szeh megrendcl6k utrin Lutat\.a, gyahan 1r- kinl szolgrlta vdkonypapirsablonrnLisme-
rogattarka falvaket. UtjaiLra aronban a (o rclii pdrndcsk,ikkrl telhordo!1 bronzpornaL.
ribbsn megszokort1aprahel,vettstencilezo Tiszla aranypofi cs.rk a legdriigibb. legjobb
ecsetekkel,rsslag papirb6l Lsznh stencilc nin6sdgii b[1orok c]iszir6srehaszniiltali.

STENCILEZOSABLONO(
A 19.laizddi lreiillibon
d ntnLil.tis .retrlhi.-ul n.f-
sz$ii uh- Altdlitban ri-
ftie ,le.-il'i|agJ ndl,:lttu .
6etke dNhotdth leahEt
iai natia ftohat dLkd!
ndztdh. Ezektril aztun a
Jdldkat, tudl.ha 1 d i:.itil,
soktzor @ t!!l* Ialillan
betqili'hint.lzdt kisziih.
A st.n(ilezis s.d.fe sak-
szot e!! atlox elen, til-
ddtl d szesiblic tds) k
ajtihoNt hansnibaz6d
?oh. Mintl $.zdiibboah
uz uldf, .titn, anndl
hanisasdbbbt1dnnld
D I s Z I I O M L V L \ Z E T

BUTOROK
sutrcrLrrisE . .lszlmn iccs rlaotr\
kdzpkorban mig a gazdagokott- FEMB6L KEszliLT DiSZiTMENYEK
honai sem sokban kiilonbdztek az Es)htr @b,iLarohdtls lLl'ihdI sta,f,dnfeharbd
egyszerritanyahdzakt6l.A szobrik dagbil htszrb bft.zehh.L dt\zitetth- A lefrezt
etdszi, netfebLdtutrc|frrc srik, Mjd a belso
dltal6ban huzalosakvohak, mivel
al.lalafeLillkilJueeaxtik, lst a kituenh.dd pe
az iiveg annyira dr6ga 6s ritka volt, hogy meg renfr buhal?bblalahuh ki a nintu. Ezzeta tu4)rt-
az uralkod6k is magukkal sz6llitotlrk az szeftelesiszenbonlotttt rdjzalatahatlzheElt
ablakiiveget, mikijzben kast6lyr6l kast6lyra
vdndorohak. Igt aztin a lak6sbels6diszitesc LFccrrurr !xHisn!@ LhrtzBdr. fts7rxf, Dl9nMb[
leggyakrabban a gazdag drapriiikban nyil-
v6nult meg, amelyek - mivel vedtek a huzal
ellen is - a diszitdfunkci6 mellett igen prak-
tikusak is voltak. A drap6ridk 6luldban vas-
tag gyapjrib6l ksziiltek, s gyakran csod6-
klet. lnnenm.ir
l a r o . h r m z e s e dk r . z r t c t t e o
csak egy Ieps vezelelt a kizdr6lag diszitd
chi faliszdnyegekig, amelyeket a csupasz
k6falakra aggattak.
STENCILEZ6SSEL DisziTETTBtToRoK
Risen gJahonakultdk dz apftLih.sM kidoleo
NovEKV6 KENYELEM tuu, ttehciLzeunin ihkaLsudasor d{Biktt
'ftdor-korabeli
A legtdbb udvarhizban hosz bttutuh. A srebinleket, szikeket,iftkat tag
szf gald dkat alakilottak ki; valaki azt mc- ,Jppend zoneoiikat ,ikal,tbana hagotulihtos
s6he nekem, hogy ennek az volt a c61ja,hogy stiindcvcidg notiounok thedtettdk-Niha
a hatlgyekes6sid6ben is ludianak sdtdlni. A eedszet kifinonuh, bontoluh nin t'jh hesziilt ek
galeriarotl lerembcn mindig hatalma" tuz fanbdsos flunh,bal Alahai bnturckato^zont
g)ahrdnesisBekMld^dsas, dllnbrdrijs, kik,
6getl, eleie pedig f6b6l ksziilt sz6kcket he- zdld 6 s'nsasztnbentonpdzi jeleketettbo'hoL
lyeaek. Id6ve1a sz6keket a k6nyelem 6rde- Idk. A nintdtjl fiiEgetleniilazokbaha sxekile
kben kiryitozni kezdtek. Ehhez :ihaldban zeft bttorok nindig Dirlitu haI6r k hexeh
er6s lenvdsznal haszndltaL, ml\el ez az
anyag kellden tafi6s volt. Ha pedig egyszer
megjelent a krrpitozds, az remek feliiletet
kindlt a holgyeknek a himz6shez.
Az ijvegezetl ablakok elteried6s6vel az-
urdn mir tov:ibb lehetetl iilddgdlni a tfz
el6tI a hideg 161idjszakikon. Ezzel egyi.ittel-
rerjedtek a ttu cl6 helyezett krlyhaellenz6k,
amelyeklelloglakc tdzvetlenul\ugdrlo [nr-
r6s6got. Ezeket a parav6nokat g]-dnydrii di-
szitm6nyek boritottdL- a szdv6ttk6rpitokt6l
a 5 l e n c i l e z e \ \ el el . r e r r m o t r l u m o l . i g K
. e-
s6bb, a viktoridnus Lorban a htllg-ek a k{ly-
haellenz6remagazjnokb6l kivdgotl k6pekb6l
'
ijsszerakotl,patchwork-df kszitettek.

AGYFUGGoNYoK 6s cHtNoISERIE
A baldachinos dgy nem csak azefi volt diva-
tos, mert nagyobbintimit6sl nylijtott, hanem
azt is, mert az dgyl'tiggijnyijkv6dtek a hu-
zat ellen. Akkoriban az lleyfiiggdnydketgyo-
nydrii himzsek boritoltrk. Mdg a hordozha-
t d L a b o rai $ a k n a ki . v o l r a kl u g g ; n t e i A
. mi-
kor nem haszndltik az Iieyat, a fiiggdnydket
gombra hurkolt zsin6rral fclkdtdtt6k.
Az egyfiigg6nyigy rdgzithet6 a legegysze-
riibben, hogy az igy fdl6 helyezett tart6szer

365
DisziT6MIivEszE:I'

kczetre ftggeszlik. Az 6gy elhelyez6s6l6les m6g sdtdtebbrepicoltik, de a fafeliilet nagy


kialakitdsdt6l li.iggctleniil, a7.lqy- es az ^b- r6szet eltakartik a bojtokkal diszitett kel-
lakfiigSdnydkminl:izatil a lehet6 legnagyobb m6k. Fenykor6t he a kdrpitozis: mindent,
melteLben ijsszehangoltdk. amit csak lehetelt, kdrpitial vontakbe. A rer-
A regenr.eglorabd0 a chinoi.ene.a liDai m6szetesanyagokbdl L6sziilt blitorokat elta-
motivumok haszn6lat6nakdivarja egyre kartdk: a meztelenseg,Iegyen sz6 aker em-
erdreljesebbEvdlt: csdcspontjdt a brightonr berr6l, ak6r brjtorr6l, akkoriban ttjkletesen
Pavilonban6rte el. A chinoiserie az 1920-as elfogadhatadanvolt.
6s 30 as dvekbenijra feltdmadt, amikor is az Mivel a porsziv6l ekkoriban m6g nem
.rrrdecoe. rz drI nouveau\etelylar\anaksza- irmenekm , indennea l I i m l o m n a (a t i . z t a n -
mrlort. \4eg emlek\zempeldaul rnvjm nd- tart6sa nem is besz6lvea bolhek trvoltarr:i-
hdny bardtn6j6re,akik egy lpest sem tettek sdr6l hatalmas munk6t ignylt. Perszeezt
undok, mindenr korbcszimatolo ki. pekjngi akkoriban elvgeztka cseldek.Amikor az-
Mir.lahandallnaszaba
palotapincsiiiik n61kiil. ut6n a timadalmi oszt6lyba tar-
Jd h.btd dlh, nhal.ilan "magasabb
eb gd6 dnleIdlszit eu I k. toz6 htjlgyek" mdr nem engedheltk meg
Maslt d handallil atu BUJA DiSZiTMENYEK maguknakj hogy szolgil6kat tartsanak, az
nt ozott bordtr dlszitelte, A v i k r o r i a n u 'k o r b a na l a k c r r a l a m e n n y i dsszesfeleslegesnekit6lt holmit kiha jitott6k.
nig a kai.laUdpArhinlt zsrifoltrk l l a s o n l o\ o l l a h e l l r e rd v i ( t o r i d n u \d r \ 7 t a r -
bojtditzehbontutuik.Az
helyis6g6tneh62,diszesbttorokkal
iae a pontot a neha.btu tele- Ezek nagyrsztmahag6nib6l kEsznltek, gyakkal 6s csecsebecs6kkel; pe6ze id6be tell,
sziniiket dltaliban a fa termdszetes szin6n6l mig vgre ellrintek, de eltiintek.
KALYIAELLENZ6K, nlahktl- A g)ahtM lJijnlij
?AMVANoK ii hltuz^ehheldiszheupd
fs LEVEG6ELZAROK r@dtuk szerype pedis M
A hillhaelenzdt tu!! !oh, host Meuldjdk a tia
nibdfasijl, Meb neeaka htjzelabea tililkrl d susir26
d'illorm, hos) a szab,jba Io'a.islt*lL A hai.lal6 nJti
leriiljeneh a hisutul'i fani l ltbd i eszthet6leresdeL
szinnarcbok^ a kifaxogi zdrdnabesardfi lah sta
r"k.aR,br.,|tnitt t tr. ko4ot|{ dLaln '2ercre.
eli heb.zttih.Az elleEdl Anikor nen isett a tLz, el-
dtaLibak 'lonihesb M takartlth lele a liiztdel, i!
sz{turtih,hihdjthari sztir egb.n .bdtxdh d htzdlat

366
slrYttlFlcco\Y ABLAKFTiCGONYOK
I{uszl'( .s DriszrDsrEr\ l{rzK1{rLiR\.IiccBrrr
T!].!,DOL iS BAIAZM.I GSZULT'!LN\ Rtsen02dblo*.frusijntoh
esAleln[en ieleztih @hda
lakoinoktd^ddalni iilld
si|. A ddn^zt ls s.b)em'
di dpnink dcltdnshi)k6t
hiksbniztaha hellndereh,
a njtok ls bottaLPcdiEtp
csit.I tu\i Jin! t zi tt csetu

A 17. szezadbana bftorokra laza huzatot Bfirdnnidleherforgdlminaknagyre'zelr kcr' ABLAKRoL6


- szercneN
hiztak. A sz6Lekelgyakrln dun'a vdszonnal ezer m6rftjld hosszl.isiglicsatornikon csu- Az dbldhral'i d fiie'
N\\ hag,tueeocj@
karDiro/lik, es vofo'ben.,/olJbenpompr/o delatos6l6nkszinekkelkifestettielenetekdi-gnt bht t i s b:itorhuzdtokal
bar.ony-rag)damarzthu/alt3l ldtan 'k lcokel szitett6k. A k6pekcn a locsol6kann:tk6s sze- d hdtfenld, enelLeft .l
Herkoznapa dr'zc' huzaloI dLle\zedl(li d nesvddriiL diszitmenyeihez hasonl6 motivu- tea latokatd j'ifthetft
aztin a nehez any!- moka1.f6leq 16zsdkat6s\'6rakat fedezhetiink iLletakrclen Pilldnatuitai t.
kdvelkez6 6\.szrzadban Ak aldbat tueteulib dht'a8'
cgl \7(ruh- r e l .\ n a r a ' h e g l c k k eol v e z e rtla \ a k l a r l i 3 n
!ol.il Iionn\eJcbb meg:clene'u bil kiszia! is sabdn hot
; c n d 5 z l r r h r r ua n r d g o l u l r o l l r k fel ame- 6116ttindrvdrakat persze csak a kepzelet !:ah csbhsksilr ditzrelte
lvek folvamatosan a butorckon maradtak a alaDiin festetl6La csatomik hai6sai.
rozzanl britort iakart' A.rsunlokeopen d r'zrtellek a lovonldllal--
ho"^t sokszot dreg,
am;l)(k belseietclenk 'zrnu fug-
Kul6no'en nep.zeruek \ olrflk a \ dro\-7olde' k,koc.ikar,
A koc'i faelcmeil
oon\okkel vetrek kdrbe.
a lek lehcr kuckd\ rn\agok \ok-"of d liig diszek Meg
icljesen elboriton6t< 5 faragotl
gonyol'r\ c huzdllalm(gegl.lo dnlagbolke
o lec.zee.nyebbel ko..riaibin i' Jragi
.riiltcl. A hr7;a'.zonlokgldkran 'aldl il.e/rl " porcelcnholmik\ordkozlsl
,,cr"wn Derbr
les varrldka lakasbutorhuzalait
-Ct,kran
, .rekck h.rrlaml,jardliilon v( (6s sorakoznak meg ma is) a sarokban 5116
poh6rszekeken,6s akiirhov:i n6zelt az ember'
d6huzatot ("antimakasszar") helyeztek,
am(lynek \/(rene a/ voll hogl-megvediea sdrgarezetldlon mindeniitl.
huzaioro rokcno,lom,kd\'zarolditol amr\cl
r/ urJk bnsege\cnl.(nlek a h.1iu1'dl[7 a VISszAFocorr DisziTM6NYEK
krcse,zrro,zidok ordn eg\'redr\7e'(bbl(ll: Slandin6viiban, az Alpokban 6s minden
6lta1iban horgot:issaldisziiettEk, 6s mindig olr rn r ideken,ahol a fa \ ull d legelrericdrehh BtToRvfD6 TERiTo
c\irnglekrdild boitnl E/7cl egyLjrrkulon i\ . p ' , o " n l r g . r b u l o r o k a l d r a g d \ ' c Ll l ' \ 7 i l c l Enhcha dehntuth,haEou
levchet6 6s moshat6 mandt. r;l'. E,,;k;z esy\/eru.de \7ep\cgesburorol clipkibtil xas) dtzes kel'
Altal6nosan elterjcdtnek szdmilottak a t6L6letesellenpontjit ielentett6k az Angliri- tuibA k'ziih h.lniidk
horsolr k.ndallop"rkan\'-lalsruke\ c fir- b c n o l ) k c d \ e l l \ 6 l c l . r g y o n d r ' l r i e lbl u l o r -
weeni.ljea szik k hdudn
nah-uzatokcsakrigl',mint a l6mpaerny6k Az darabol$ak. ldjdt a uahtszaft klJtdL,
utobbiakara,/ rklorib.rn nep'zcru mckramF A \ / o r n y u . e g e ' e tnu l d r ' , ' r l (| r! i k l o r i a n u ' atuit e trdk hujd?oris a
mellelt m6s sokf6lck6ppen kszitetr6k A l . o r e , j z l a b o a 5 , 7 0 - e(\\ e l ' \ r v a r . l e r r l r t a \ a
viktoridnusok rcndkiviil kedveltk a csipke- utin szivet melenget6rz6solyan embercket
fiiggdnyijket,mivei mdg6jnk elrejt6z!'ehitbo-litni. akik k6zze1 sz6ti textilnemtkkel di-
ritatlanul leskel6dhetteka szomszedalLutan szilik otlhonaikat, 6s szinvonslasfeslmenye-
ker akasztanaka falra; rdgi vagy mai, egysze-
NEPMtvfszET rri mesterembcrekriltal kdszitctt fabritorokat
k e z z e lt o r m r z o r tl e r r m i a L a r
Mindekiizben a dolgoz6 nip is megteremret- \ r i a r o l n d k ,
glujtenck. e. eg)cb. hcTripdri mod'zcrrel
tc a maqa miir'iszetir. A keskeny cs6nlkok
l.esziilt targyakkal leszik Lorul magukat'
kabinjaii-czek a haj6k bonyolitott6k le Na$'
367
DiSZiTdI'IivESZET

L A K A S D I SZ E K
Vikr6ria' ds Edward+orabcli hbl finom nri holgleknek akkoriban egyenesen
SziLri{K\soK gyckj hason16ana r6genss6gkor6 tihottdL,hoeybirmi hasznosat csinrljanak.
leilhdk^naL jsrlnlis ban is a G-vorgl-korban6h tjlrsaik
ttits.dnia keUtlt.,1 l.sktd HASZoNTALAN TARGYAK
hoz, clkdpeszr6ensok161em6didt
aeU.bh:.lU o Ea nat ilutn
a kd|ds, d Dildzi.fisu\t, ddd[6k ki a kulonl]e disztargyak kiszitds Nli!el akkoribanmg nem 6ltem,nincseneL
d hdLis az drttdl r.lL. neki tchcllik ezt annil is inkirbb, mivclhogy eml6keim a viktori6nus korszakr6l, viszont
I iziLkahdslkezdctbttJA ezenkiviil az dgadta egy viligon scmmi dol annyiri mir oree vagyoL, hogy tal6lkozhal-
bdl lnszittlllk, dj.l ibft g r I n r m a l - d t . A n r l m a t l a nt a t . r r sa'k n i k ( 1am eme l<orszaknhinl k6sei tLil6liij6vel.
aotusasslrru sziniirefs reL neld vdrdsen j226 tiivel, hogy krilonf6le Emldkszempldiiul a k6t \ eele,vkisaasszony-
tettik. Ktsiibb,dntkr' linL
bailktzdri A, lesfaDtu|ni, m r n r r l a r, u c ' . c n e l b e l e r i i l r. d u b u , , o k dp le r ) . r l . i k J , , F \ \ e \ i \ \ e e l e 1r a r o s ; b r n- " m i
dl1alibdh 16t. tkr nrdull, dig sz6penehcndezett kagyl6kkal boritoltik. falunkhoz legk6zelebbes5 vnrosban - talil-
Napjainkban sem halt l<i azonban cz a hat6 \keley Hallban 6ldeg6llek.Bdr nagyon
lajta miiv6szcl szegnyeLvoltrk, nemesi szirmazisuL miatt
n169is Ldztiszteletnekijrvendtek. HIzuk,
DTvdI IRANYZATOKA DisziTESBEN amelyben mindig szivesenl:itrak (n pedis
A r i l r " r ' i " nu ' h o l g le l . t " l l aI b " l . p rc . c l tt i r . ' i n . d t a m n r l u l . l e n n r )t i l j i < n t r l , r " i t z ' u -
gokb61,gyongtdkb6l r.ag]' feltekerl p.1pirb6l ibh'r a lehet6 leshaszontalanabbtirglakkrl.
is brimulalos alkotisokat voltak k6pesek r 4 i n d e nl e h e te g e . r r u . iun t r . f e l i i l r t e -t m : r -
ltrehozni. MindeLdzben firadharatlanul pedis ezeLb6lszpszimmal volt - elleptek a
dolgozlik a l'fmz6rdma fdlctlt,vagy kitart6an porcelinkutyik, -macskrik,-tehenek, em16k-
kszilctlik a haj6csipk6t, horgolist 6s mak- rirgyak kuldnbozij tengcrparli iidnl6hc
ram6L Egy id6ben 6riisi divat loll a ki\.igotr lyekr6i 6s hasonli holmik. Lchcrcllcnsig voi
sziluctlkipeL L6szil6se, miskor fdrtelmes nr fels"r"lni ts ltuni art " t(mcrJ(k holmit.
papirgy6ngyajLerL6szitettck papirlecniLb6l. amelyet ez a kct kcdvcs id6s holgy clcnged
Az cmbcrnek az a benyomrsa lrnad, hogy a h e t e r l r n n r tl a r t o t ta a j " t j o I o z c r z e t c h c z
L A K A S D I S Z E I (

HAzr KEsziTisf Diszr.{RGtnK


rrbdt ldk di\! r.h d s:iLtr.tthtt. E! atlt.tlitbdnjckele
Npibtjl hDAlan .ds fekera fettilrkel htf.st.tt cnbetuld
' a 4 o o b . . a t L s 4 a . , t t d L . 1 a . . a . a h a - n. r
ifien has.rildta, hi.'.til alli lunddlldbd aha:zL t, lzin6
rbont)dfn datahakhal iiszlatllitou ti:2ihtn! ulL
A tuloLn 6 ntntun a kahLlalLbdi ltdkrdt thiiDtstiat d
t ntfuz eLt .-iu: t !!" d thij h sbk heL n eg i)h btt i zd IdeohhdLfe I
' t t , . r ' , < t o 4 t o \ A L l o o at a b a t
pi1\Ahat kdetlnkkdl ak5itettih, sdt n;hd e.ellhel toAa'
tih.l d farcelAnt'pdk r!f.tl6!it, LL LteiilLeh Ldglhh1l
hi f kt t. L.k it.,1. as,"ur Lp I c1,I Ltt, dn | 1-r.h ti rft alju kbdn
.,1 1 1,.. t,o. J\.a1..1 gt ,,
",
jirutikhnl rex;h Eedbr^dhbd, nis d hau,hdi dobazoh,a
6 hdn66hrd illnh szibi ndd.ttjieutuikat. etiinilctiklt is

Pruour Krizurr\ztrr'rEP

K\cYLoDis/'s 'or' | ,Hlrr

huu.r svulr rcYszBnrlK$DaLLaDrz

PENNTYLh\r] ( !!i\f !r.{7

369
D l \ l i , , \ \ t \ t . / t l

UNNEPIDISZEK
mi6ra naptArak vannak s vil6gon, hogy : nappalok cgy idd ut6n ijjra hosszab-
latcznek az 6v nevezcrcsnapjai- bodnak. Tcrmiszeresena kozoss6gnagy
hoz kdtdd5 iinnepnapok is. Az 6rdmmel fogadla a viltozdst, s a maga m6d-
PUKTGNA noNBoN 6kori csillag6szok azonb;}n mir jin bizonydramcg is unnepelte.
A szdl.ndla, dlalr hari- j6val a naptrir felial6lisa elijlt is igt'el<eztek
.santilu khantas banh.ht, pontosan mcgrillapitani a tdli is n-vriri nap- A I(\RACSONY
ezt d Jelles..tusunt!.1did,
dthot eet 1bn Sftnh nern t . f d u . ui . r ( j c r L. e e i u r o d r i l a , , u r c u
nnnenfe A keresztinyek nagy szerencs6je,hog) a ka-
enbq dnbdlel1860 ban' nyilvrnitondk azokat. ricsont unnepe a 16li napfordul6 idejere
ahi nind.n bizonnlaLL.- Nem mcglep6, hogy az 6v lcgrovidebb esik, !mikor a rdvid nappalok nyomotti te-
.^nbbah a fokasni u ltd napjit leginkrlbb az dszaki f6ltck6nek is az z i l a z r m b r r k . d e l y e r .\ z u t - n i " n r l r r . -
cs.,1tkorurulhodi nln cson), 6s szintc kdlelez6 lesz az ordmleli un-
dszaki lel6rc cs6 orszigoLban szokldk meg-
tinosjikrdr.l is di.ih.ti
ko.ns i fi sdt. TaLllrl tib a iinnepelni. An'ini az ember a jagkofszak el-
hih.l.lbri|l ,i?szdn htL, mflrr|al cgyre inkiibb 6szak lcli vdndorolt, A m . . n a p . acgl t e r i e Jltr r r c s n n y tt a . r t l . ' . i
6 ndi /s;dtntaua."dt m e g r a p d \ / l a l hr.n, . h o p r " n l e . z n e <r z e r 6riilel gycrmckkoromban mg nem volt szo-
clrtti tuen,Ldrlulnd tund egyiir lcl6ben eglre rovidebbck 6s hidegeb- Lalsban.Nckem az jelezte az iinnep kdze-
hitiil tdllEatot !oh, a bek a nappalok. \ral6sziniilega ritku16 vege- ledt6t, hog)' a sziileim sz6ltak:_aLasszakki
s!relne: iiz.nariL d tali
ndnoh.r,I'jtikakanis ttu- tici6 azr az 6rz6stkelthelte 6scinkben,hogl' eg5hari .n5rr az.'gy.rm\egehe.En pef ,,r iu-
.fAtnbh.lituilnn .it.4 gra- . r i l " g I i h a l . q , , l J n . cr ' a p d ll . g c l c ' e h he . 7 u . val nagyobb ha snyit tettem l<i, mint amek-
legj"bbmcpfiglelolepe.\(!tjrdgire'/re\erre. kora a ldbam volt.

A K{RACSoNYFA
A titLcieon,tzofihafiIartfa na@fs'iE ifttg]
hozaittrtazilt az nnke?hez; nint a siiLfitllkd
ls o sziloapudins.Ezzel esiu d hntu^add
6ah d 19-szdradbdtu o,ilt a h4'-16.ry)i iinnef
&n!,dh.t,Ileh helleLle.F$ '?tlLtbefl tlLa
t.dl taitenet\.ennt n.Nhdno,o,l^o Luth.l
Mtitton neoihezhir'diL DszetituLuther eg]-
set ketdclon! tjjcltfl az ehldbensdfttsdlotl.
Anryia neyngaha a fentiifAkokdlszllt.ld
csilnsohldtadnla, hae.hazdbmc elhatiroz
tu: es) k fent6fa ls nlhrlft! slett|d sesitsi'
sf,el ctuLddiAtt heeajdnllNhaztu ez!! a bt
finryal.
Rlgehbehd hntdcsoryfdtsituilcsijhhel,
nag) a|*al, s: ijtlb i t q ii t e"inry d, d horhl
ral, pdpirstalaEokkalts g, eitldl&al diszitet'
tik. Afa dkaldhdktu4,nt6 \ncetn an'
saUiEuA hebezlehel.Azutdn, shoelan
d. n lelic: gandalhodtisnttlegJreiahnbb
bt hnditux, d slnnilc$kel ls napahat
hiDdlhodnantuka ar c\illoe,j iioeesbnbbk,
a ste|fldkdI nl$din{ elehr}.Ms iciiE
az ars@ .dt |edie liinllit D,iltottafel

370
| . u rr . - . - ' r ' r r:l r'rr l"l
Lali.biiLr'.rloit LiiTcl6Lrill.loglLunii eg) vf
scroh.rsl)11 1eInelcm as I bliL]innali, ameL)
. .lJ ' ,r '. rl 'Lr' lL '
e . : ./ L ' | . r" ?.1'l ' g 'lr' 'rrr'
r' rer|-l :u,' 'llul
| r l . r . , n r . . l( l i r , J "
runk rz eL.rhirs elLcn.hog,vregrc szcnt rr"'
l.hessilnkrnn.Ll.,.rhogvnn rLiirl isnlen poca
lios figur.t (nL(irall.oribrn mcg ncn nlr{rr-
Iisnil<. h.rnem Srcnr -\{iklisntl( rclezicLJ
j6l
b.Driszih ! lian6ntcn. as bccscmpiszia
ncgfdcmclr ailndilioliit Sohl ncn sike-
liili rz|)nbrr mcglcsnunlr'
.\ . m r\" l' r r r i n r r ' L l r rlL
.f,,on i r '. \? -- lr'r/,' r r l L L o r' ' l
rertch pifos bog\6kl]1 mcgrxkori mrg]'rl- .l si|l,td.l, d& llrrtr
t hrn&ll.ifi,li\r.,,.
isrkL.rl (rkliorjhrn inag ncm rxlolLll( lc 11
t. t.t!,ht nh| urldtnlt.
slvdnlckeL,ig) rztirl mindcnrittotL cliszldl ,,rl.ri/.! r:t|I /'dli,iii
.r m.r9\al. r d g! in1)drii csefic)"rnnpprlrban hdlil hi, b.Jt"n.s.tLuqatl
redig cg\' csoLlililos.igxzi glerl)il(kal tclc l,i, 1,.!!,1*ol iJ s d l1,il
' , . ' , : n , ' r e r. l J r" ' | | J r ' . J ml \ lut J;Lli:.i.u r) iil'a!d
Lr - . ' IrJl ,: rs.Jr'|. h'r.'t

. hat,i6.t^.)Jit d ki):tli

.:: ,'r,,,li ,t lrl tr:,,1/r


nni| hn.. t':! Ja"\ tilin
\.ti|litd
kjil-?nnrL d
llrdr ?il.n nrtr Itltltrr
ts\r:rn til.dar. ,1r irir,
i:tli.g,r.qv,' rrr:'l
,ftdr.l rtrti 11r:,, .i
ril! i: o ln hi.hD. t:ti!li
r,jJd.: litr!./,.4 /?.:,lrr.r

t;1
D i S Z i . I 6 U V E S Z E T

rdekfeszi16iormijir dobozokb6l !116hrlom

GABONAFTGURAK,AR{f OKOSZORUK
.1nrdr legfonbslbb ilhnetei 4. anlath.z VIZKFRESZI'
ht \olidndk. us tartoxdk, hr4' d te,
Ntiskappenis lehe1tali iinnclrsagckctrcn
,n6zd chI d FnLtldqta itnnliljd: ha t.i
tudblben uh, jnl sih.tult uz a tus, is k1.1 dezni. Valamellik avbcn i gycrckcimmcl
lbsekdd ilelen talbe. Szoh's.i N.i|t, hos] Span,volorszlgbanszcmlrnrli lchcllunk cg]
.s kocsit szdldsokhdl, anigokkal dt\zi- haglomln)os n6pnrrncpal)nck. Eg,r szircs
Eu, a l.urdlan hal^zahbblhis.nh dtdti visznakkal ts Kslrlin kcikkcl fcldiszilerr
hos&rilthdl ik$hetek fcl. Az ttDkindk
haj6 kijzclcdcrl a parlhoz, lllikozbcn ud\,ozlij
leant.n kdl^zo$il ne!![a h.iLtdk M
LLeftMra dlakidl. Ilt:! ldttotfilt hos] pelirdikar lovoldozolr. Amilior panor 6rI.
d sdbona lelkt il zt.hihttt k.-.1sotLka- hiroDr, pompJsa11fcloltoztctett kirdl]' szillr
Listuhban lab.ih, ist a.ntu hrli)nlib l e r u l : r .. r l r lr t h a r o r n .r r . n r I c r c . b e p n '
lieutukat tit,iL.tfth bemuh.A k ho pdsan fldiszitclL, aprljdok lczclIc ld foga
hdrunso|tut,ILpathjkdt,sl]in|aldkzdtat,
dott. '\ h:irom kirill lilirft i lovakra ncglc
ho.ELa ls esib lqutnhaL d ltihthtiban
al6ztunt1hJel, hot! tuaoltartsttke drti hettisenbizonltalanul, hiszcn addig a hul
tztLl.nehel. ,SohunhxtcL abbdn, hag ]:imz6 ledalzclhcz \'ollak szokva . n1ajd
hd edbovlNLnir dhasztanahII u hdtu l6hirtoDa viroshiizrihoz vezettk6kel Irt e!t'
iba,, d 6aU1 sahd nen Iag:.iih\iE t dobozokb6l rlkorl driisi halom t':irtr 5ker; a
ldtni lLl.nb.n. A leshcthtLt.bb fleun
dobozokat nag! n1ulatsig is ujjongis
d pottitt htt sretint a liadb. ldtd
l d 7 ( p ( r t ( / c r o / r u t r c l lr $ e r e t ( l ' r ( l : 1 . .
zdtliik :tz in gl'crckcimnek is). trlindez azon-
ban ncm dcccmbcr2i dn, hanemYizkereszr
iinnclrar (ianuir 6-)torr6nt.
Eglszer egyitr iinnepeltem a vizLeresztet
.t) lngliJi rlene:utrhn-hJn neh.n\ \,,J/
j u g . . , l r \ e r r h F r r e. . , 1i l n e l r m ) . ^ d i l \ i l . ' ! -
hdborir idejn kellett elmenekillniiiL. A vrz-
kcrcszt hairom nap s h;irom 6jen arttartolL;
az lnneps6gek alatr eg6szben megsiit.jttek
cgl hatalmas malacot. ilm6\'al r sz:ij:iban,
e g 1I i , e b bt o g y l i ' . , 1 n .\ r l L l . . / | | er e l l e l .e
n6hin)' ezer sligo\,ici\.al teli poharat iiritel-
rek egymis egszsg6re. Kdrt:incot jirlunk,
haralmas embe.lincot alakitva, kamnkat
egymiisnyaLa k6r fonYa,mikdzLren6lvcztiik
a kizir6las erre az alk.rlomra Londonb6l
meghivott horvit lrfikrirus csodilatos c16

AB-\TAS
Arat6iinnepkor az rngol fah,akbar az ekdiJ
amely ! civilizrlr alcl .rlapjavolt. szahgolikal
disziretl6kfcl, is diadaimasankorbehordoz-
tiL. -NIindcn csalidf6rek illett pdnzado'
n a n 5 t . , . l n r. r / u n n ( t l o l n e l l .J c . ' 7 c J . 1 1 .
n,voLataz araldkl6l is ch';irl.ik. Anglidban a
gabonabctakrriltisl iltaldban kijlonf6le mu-
L r t s a g u. l . o , . ( r c J c t u' / e f t . f t . , . . ' l I i e r t e l.
Az araldk vezdrit az ,,arrris urinak" ne-
vczlikj mig segit6jdl. aki szinrn f6rfi Yolr.
Birmel-v arfa t6vedt litogalol.
"rirnijnck".
aldrijl fclt6telezt6k,hogl'ki lehet bel6le
hdzni ndn1i pnzt.,J:rrsesseL' felhiirltirssal
Iogrdiak. Erre azlin az illet6 k6nttelen voll
a zscbibe n-vrilni; az igy rtsszegliijlolt p6nzt
azrrn arra k6l1ort6k,hog] sdrrelcsillapilsark
az arat6kszomjit.

312
-

HfsvETrroJAsoK
A etuhitojde k ne'tjeIenas.
cl6x szil6 hnfien eherjerh
Noha bj6f6ti' .4 toj^o
hat dnszd tutfdztah kti
! lnli h ti P.kh.l, ?t Iddt L
sz. nrbzebal us Iesb
r.lettt tuel szinezeuaiz
bcn.A tuintdtezttaflleY
k,ik a szin6tajdshiJra

(em
Az araldst hatalmas vacsoriv:l iinnepel- e\cmen\l sem a kdtollku' lror'Tagbdn
t6k. A sazclaltlesEgc pompis lakomdr6l gon- f szak-Amerikiban nem tinneplik meg'
d o . k o J o r tI; m e n l l o h b c l l o z d r l m d r h d \ i j l r -
b o l ,b c f d n l c o m b b oel' r e n g ( r n \ i\ o r b l r la l l r ' UNNEPNAPOK
Az este aztin nekisscl,zen6l6sseles tor- A kozdpkorban az 6vet szemtalan szent iin-
teneimesil6sscllblytat6dott' 6s egeszenKeso nco rarkrtolld.Amil.or a l'6zepl(oripara'l-
djszakiig tartott t , i , r ' u j t o r o b o l r oel . i k ' r o . n e m ' r r b a d e l -
feleiteni, hogy ezek az i.innepnapokval6ban
HisvEr LlnneDle\\elc\ pihene('el relrek Csak az
lorradalomkoranakbekb\,'6nlevel valt
A k(resTtenloffzagokbanla\J"/rl az,elel iDdri 'zakadatlan teg
emberek elere
vi.,zaterlerhd.velkor ainnepcllelmeg lror- a dolg,zo gondolat, hogy az lpa-
ndlkuli robotl6. Az a
szigban, ahol mosl 6lek, a hisv6l igen fontos
iinneo. mivel itl mg ma ls megtartlaK a rosoddsmegszabadiljsaz embereket a mun-
nunvboitdt. A-iko. harminc 6vc idekijlt6z ka terht5l; pusaa illtizi6nak bizonyulr' n
vilaqnak rTokon a raiain ahol elnel mig
t.,i, ."orno.,i"n trpu"tlaltam' hogl' ilyentor
val6di fdldm(ve16 emberek' szimlalan alkal-
m r n d e np u b a i t a i c z a n r v c n m e g a l u l
taldlni a pihenesre 6s tinneplesre'
eiin\okeri5 bchuzzJl'.Idobr lell mrg rribl- mat lehet
sziiks6ges,hogv a fErfiak 6s n6k
i . - . h o n , t a r ' o o i r " u i ' z o n rn v i n a I l l r r g v Lliszen nem
e p . rd ' . i i r . r k o p o g r r r d ' r ak i n 5 r l i k l l u s ' t folvamatosan robotoljanak, agyondolgozzdk
az6rt, hogy mcgljen a csal6d
.iggel. ,zron a lemplomolbdn elhang/o magukat
- tz
,,J6zusfelt6madt" felki6ltissal vegel ver
6nmeqtart6ztatAsnak,
Gdi<jgorsz6gban is igen nagy iinnep a hris A N vusrt-\l{/rle.benlalalhato pembroke-
ahol Lor6bban lak-
v6r. A lempLomokban - ahol nincsenek shire-i Gwaun-volgvben,
o a J o l .a. m i r i l e l t h e t n cu l n i e g c s e z i i e lr i r Iam, Gergely p:ipa r1j naptdrit soha nem
ismerl6k el. Bdr az emberek ellogadtik a ka-
iasztanak. Eg6szben sili bir:inyt esznek,
megis megiinnepelt6k
^mit borral 6s rdkival dblitenek le' az un- r6csonyrii id6pontjil,
ncplescs rancpcdigcge\7ci'7dka ldrl_ a -Hcn Nos Galant", vagyis a r6gi rij6v un-
j J n u a r l 3 a n . a m i k o r i s e g e s zn a p e '
A bdmnr melleLla loj;\ e5 a n) u\7r r ' re- n e p e l
halalma\ mennyi'egu hazi\ur fog):
szc a htsv6ti hagvominyoknak Ndmeior- ei,zakr
d a l o l . r le n e l c l n e k$ r l e ' i n v e l
szdsban a Ioj6sokra csinos mint6kat feste- e s c 5 o d a l a l o s
dzon a kdrn\el en. de meg in-
nek-.maid s lojesokal elreiliL a kertben, ahol ven. Emelletl
dli viddkein (az ilt la-
r qver(kelnel' meg kell oler kefe'ni Fl7J kibb Pembrokeshire
Amerikriban is elterjedt k6kat "dz angoloknak" nevezik,mivel itt an
"zoias solul beszelnek)6s Irorsz:ig egyesteruletern
TbKLAM?AsoK
HALLowEEN . mai n"oie kulonus\,/okj' drvik Meglug H aLLowd hhor szahi6 aoII
zariak a
AHallowcen mindenszenlck tinnepenek nakes\ ;idi.zcmer, mat,l kalrrkcba tuHnn\dsohtt h.sziteni
pedig egy rid telei6re akasztjik A A Atupdsokrasin@\zal6
el6estiie - Amcikiiban is Irorszegban egy- kalitint csapat fif
a ketreccel egyiitt egy o.ahdt fatuetdh, a bel
ardnt fontos iinnepnek szimit A walesiek, rudat aztdn s.jnbe f..lts sterLtat he'
teljesen el- Ldrbehordozza a faluban, mik6zben minden
anaolok 6s sk6toL viszont szinte bertek Sira ajjtlekef
hrz el6lt saidtos datokat enekelnek;
fel;i1ett6k ezt a pog6ny ilnnepel; helyette esvcs
Cu! Fa$kc nafjar iinnell;k' amikor i' eii aztSn siltemnnvet 6s hrzilag kdszitett
honor6ljdk. R6gen aztin a cere-
ors;dqszerle tiizijnldkok formdjiban 6getik barnasdrrel
v(gen dz olor\7emel bruldlis modon
el annak az embernek a kpmisit, aki annak monia
STerencsele ezl a barbir \7o-
idej6n megpr6bilta fehobbantani a pro- Je\'oniilolte( gyakoroli6k.
kTst ma m6r sehol sem
Ieslins parlamcntel K6zcnfek\'6,hogy ezt az
373
MAGYARORSZAGON
ELFELEDETT MESTERSEGEK
ir.ra: Sel,usczr KovAcs Ar r ILA

AJohn Seymurkajntvdbenszerepl6egykori tjnell6t6 6let- v6gzs6vel. A mez6v6rosok6s keresked6virosokiparosai


forma napjainkra szinte telies eg6szbenfeled6sbeme- viszont Iilnyomdln elad6sra,piaci 6rt6kesit6sretermel-
riilt. De nemcsaka sk6t, brit tniakra jellemz6 ez, hanem t6k :irucikkeiket, amelyekkel a tivolabbi vdsirokban is
Eur6pa legnagyobbrszre.Nem v6letlen, hogy rend- rendszeresenmegjelenrek.
kiviili 6rdekl6ddskis6ri a rgmfh id6k megid6z6s6t,a A virosi iparosok egykor szakm6nkEntiErdekszerve-
hagyomfnyos paraszti gazdilkodds sajitos tirgyi vi- zetekbe,chekbet6mdrliltek, amelyek kiv6lts6gaikat az
ldgrt, szemoseszkajzdt, kiildnds foglalkozdsait.Hiszen az uralkod6t6l nyert6k ei. A c6h tagjainak vddelmet szol-
egykori falusi dlelcr a teliessg,a termEszeftelval6 6ssz- 9616c6hlev61szab',lyzatai,az artikulusok meghatAroz-
hang iellemezle:a parasztembermindent tudott kdrnye- tek a testnlet felpits6t,a mestersgkitanulrsdt, a cdh
zetdr61,a n6vinyekr6l, illatoi<r61,id5idrisr61. A kdzve. mr1kcid6s6nek, jogainak 6s kdtelezetts6geinekkdrt. A
len tapasztalalszerzds soLoldah tudisra nevelte 6s k6sz- c6h megv6dtelagiait a konkurenciit6l, a virosi hat6sn-
tette a pa.asztembereket.Amint Gy6rffy Istvan ne\.es gok vasy a fctldesfr dnk6nyesked6seit5l.Egyben szabi-
n6prajztuddsunkirra, "a hagyom{nyos npi mfvelts6g lyozts tagiai mindennapi tev6kenys6961,ellendrizte
kerek eg6sz- a falusi 6let minden vonalLozdsira kiler- kdtelessgeikbetartisnt, biriskodott a c6h beliig)'eiben.
iedd - mfivel6d6s.Nem 8-10 tantArgyavan, minl az isko- Mindezzel kialakitotta a kzmiives-tinadalom saidtos
linak, hanem szdzmeg szriz."A falusi gyermek belen6tl 6s jellemz6 61etformaj6t.
a mindennapi munkiba 6s a szem6lyis6g6tform6l6 szo- A c6hen kivnli iparosokat kont6roknak tartottik, bAr
kdsrendbe.Nap mint nap ldtta sziilei, nagysznleimun- azok sok eselben szakk6pzetts6ggelis rendelkeztek,
kalkodasat. amel]be kicsi korrtol lolyamatosan magai' azonban nem rcndchdk al:i magukat a cdhbeli hierar-
bekapcsolddott,mefl korAnak 6s nemnek meglelel6 chi:inak. Milk6d6siiket a c6hekfolyamatosanigyekeztek
mert6kbenigdnyelt6k segiteset.Igy szinte szrevEtlennl korl:ilozni. Noha a \'6rosi piacokr6l gyakran ki is tiltot-
saidtitotta el mindazon ismeretekel, amelyekre 1'eln6tt tik 6ket, a c6hen kiviiiiek a falvakban a helyi ig6nyeket
6let6ben naponta szriksdgevoh, 6s amelyeket neki is mindenkor kiszolgdlhardk. Ehhez az iparttirv6nyek is
tovdbb kellett adnia. Eflenie kellett minden gazdas6gi adtak engedm6nyeketa kdpesit6sheznem Lotdtt, rin.
munkrhoz, az 6llatok gondozdsiihoz,munkaeszkcizeija- iparok" teriilel6n. A falusi h:iziiparok kdziil a
"szabad
vildsdhoz6s elk6szitsdhez, merl kiildnben megsz61r6k. legelterjedrcbba faipar, a szijv6s6s a himzes volt.
Term6szelesenaz ijnelldt6 paraszti gazdas:igbansem A hagyomdnyoskizm(vess6gnek a 19. sztzad.koze-
lehetett minden munkaeszk6zt hizilag elk6sziteni. A p6I61a mind nag!'obb teret h6ditd gy:i par vetett v6get,
hrztafi6s1szolg:il6cserdped6n!'eketvagy a gazdas6gban mcly joval ol.sobb romcgrcrmcli\ereven \zamo\ ipar-
hasznilatos vaseszkijzdket,az eket, boronet, szekeret, :igat mdra szinte leljeseDfeled6sreitlt. A cEhrendszer
lrncokat, vasal6sokataz arra szakosodottmesterembe- 1872-ben bekdvetkez6 felboml6sa ut6n a szakk6pzert
rek biztositoltrk. Hosszii dvszdzadokon,1 a lalusi ipa- iparosok vddelm6t mdg egy ideig az ekkor megalakult
rosok lru:ik el a parasztgazdas6gokatspeci:llis lerm6- ipartestiiletek igyekeztekmegvdeni,azonbana 20. szii-
keikkel.Valamikor egyetlenfalub6l sem hi6nyozhatott a zad eleiere a hajdani iparossdg eh'esztette tdrtdnelmi
kovdcs,fazekas,bognAr.Rajluk kiviil m6g helyenknt is jelent6sdg6t.A gazdasdgifejlddds hatdsdraa kdzmtvcs
id6nk6nl viiltoz6 mirtekben telepedtek meg a legkiil6n ipar szerkezete jeient6sen dtalakult, a hagyomanyos
bdz6bbipardgakmf vel6i. ipardgak nagyobb rdsze hdlterbe szorult, mig mdsokat,
Az europdipelddkhorhasonloanYaglaror.zagoni" f6keppen a szolgiltat6 iparok mrivel6it az urbanizd-
5zamo'hdriipariIevekeny'eg. irlu'i l'i.ipdr.mezovaro.; l6dis, avdrosi lakossrigignyeinek n6vekeddsekonjunk
k6zm(vessg,vdrosi manufaktur6lis ipa g idtezetl a turdlis helyzetbe hozta, miikijdsiik i6val szdlesebbe
m(liban, mely r6szbena parasztsig miDdcnnapi szijk vdlt, mint a koribbi evszdzadokban.Ebben a sorban ta-
sgleteinekkie16gi1Cs61, rszben a v:irosi lakossdgig- l6lhat6ak, pl. a henlesek,pekek, szab6k,cipdszek,vala-
nyeit volt hivatott kiszolgdlni. A h6zi munk6kban spe- mint a k6mfveseL, dcsok,lakalosok, asztalosok.
cialistavi vil6 szem6lyaz alkalmi megrendelsekmel-
lett kdszitmnyeit a falusi, mez6v:irosipiacokra is elfu'
varoztaj 6s id6vel ez a foglakozdsmeg6lhet6si forrdssd
v'lt sz{m1ra, iey h{zilpaross6lett. A lalusi k6zmrivesek A haeyomAnyoskEzmiivessEgetleginkiibb a megmun-
alapvet6en a paraszli gazddlkodiis 6s h6ztartds 6ltal k6lt alapanyagoLszerint c6lszerii 6s indoLoh szdmba
timasztott ig6nyekct el6giteltek ki, akdr tj term6kek venni. Legr6gebbineks legelterjedtebbneka/dr&ldolgo
e166llit6snva1, ak6r a szakdrtclmeligenyl6 javitdsok el- 5.istteldnthetjiik. Kiildntisen az erd6ben gazdagvid6ke-

3'74
] J L F E L E D E T T } I E S T E R S E G E K M A G Y A R O R S Z A G O N

ken nagy szimban 6hek bark6csol6ezermeslerek,akik A faiparnak a gazdasdgimunkd|at kiszolg:il6 dgazata


lerm6nyrt vagy viszontsegitds6rlelldrdk kdmyezetii- a herihg,ttirtdk, ,ogt droA tevekenys6ge. Feladatuk a pa-
ket faeszkozdkkel,s6t a t6volabbi videkekre is szaillitot- raszti gazdasdgokbanndlktjldzhetetlenszekdrel66llit6-
tik termekeikct eladisra. Ilyenek vohak pl. a bakonyi sa vo1t, de emellett m6g szimos mes haszndlati laesz-
hiziiparosol! akik Tijrijkonz6gig eljutottak favill6ik- kdzr k6szitettek.A bogn6rmunka legfoniosabbtermeke
kal. A hriziipari munkilkodds iobb6ra a 16li h6napoLban a ker6k, aminek megformdldsihoz esziergdihaszniitak.
folvt, amiLor a fdszerben,a farag6szin alatl javitoltek' A bogniirok sok esetben a kovicsokkal alkottak kozds
egiszitettkki megrongrl6dott szelszimaik:t, illet\e fa- chet,mcrt munk6ik nagyobb rszea vasai6ssalvAIt va-
ragt:ik az rijakat. l6di k6sztermdkke.
A famunkrkra szakosodott kizmiivesek sordban az A famegmunkil6s specidlis 696I (i^el< zz esztergd'
piilelfa megmunL6liser az aicsoLl {ak el, akik r6gen 4,oso,t,akik a 19. szrzad kiizep6ig m6g tdmegesenhasz-
nem csupan a h6zak lct6szerkezeles a latornl'ok, fa nelt fakupdk, fatrlak, valamint egy6bfaeddnyekk6szil6
templomoL cjsszedllitisrivalfbglalkoztak, hanem az epi- s6t v6gczt6k,de 6k gondoskodott a rokkdk, ors6k, mo
teshez sziiksgcsgerendrlk 6s alkatreszek faragisit is zsarak,dobozok e16dllitdsd16l is. Az esztergilyosmester
maguk vdgezrek.Leglbnlosabbeszk6ziiLa fejszees a 1!- s6g dn:i116\'dszakosodotr i9a a facipdhiszitls. Fz jobbfia
rag6brirdvoh, az egyesszerkezeticlemeket spccidliscsl_ a dundntili, Tolna megyei chk m(kdddsi kor6be tar
polissal, vasszilgekhaszndlata nelkiil rctgziteltek egy tozolt, akik a n6mel viselethez tarloz6, hirsf6b6i fara-
gott klumpilel a 20. sz6zadelej6ig nag)- szimban pro-
Az 6csok kizdr6lag kem6nyf6val dolgoztak, a r6gi fa duk6ltdk. Pl. Bdlaapdtiban a facipdkszit5k szrma egy-
ragolt kemEnyfablilorok is az 6 keziik a16lkerultek ki kor a neglnrenf6t is el6rte, ez6fi e lelepiildst a kdrnydk_
Legismeflebb alkotisaik az ,csolI lid6k, l:iml6s- s k:- beliek kn1 emlgetI6k.
"klumpagydr"
rossz6kek.Az 6csok dolga voh sok helyiitl a kapuoszlo- A bofierme16 \'id6kek n6lknldzhetetlen iparosai vol-
pok, szdntalpak, sirjelck Lifaragdsa is Sokszor 16rsas t^k a ktidtirck.Egykor a kidersdg alkotta a legn6pesebb
ceheket alkoltak a k6miiveseLkel,cserepez6kkelA ko faipari szakm6t Magarorsz:igon, ugyanis a k6zipkori
rabbi vszdzadokbanaz iicsokkal l6bbn)'ire egl foglal- borkereskedelemhord6ig6nyerendkiviil nagy volt, mert
kozdsi 6gat inel< a malamtp[td Iicsai akik egfben zol a bort hord6st616rr6kesitett6k.A kiildnbdz6 mdretii bo-
ft/irrft is voltak, valamiDt ide sorolhatjuk a nagyobb fo- roshord6kon kiviil szimos cgy6b dongSslermdk is di-
lydk men16n tev6ken)'ked6 haj6t:lit6het, h466csoktr is. cs6rtea kedArokkeze munkijdt, mint pl. kidak, k6posz-
A faipari szakmdkkajzotta legnagyobbnpszer(s6gre trshord6k, sajtdrok, fa\.ddr6k. A mesters6gheza legal-
az a$tdlosofrlettek szert,akik a 18. szdzadr'g6ndivatba kalmasabbnyersanyagota t6lgyfa ielentette,de haszndl-
jorl tiszraszobdkfesteit bttorainak el66llitdsir6l gon- 1ak akdc- 6s eperf6t is.
doskodlak.Teviken)-sgiikeg)6rtelmiien a puhalerl ter-
jedt ki, a kiszen v6sdrolt deszkdkb6lftrisszel formdhik
meg a megfelel6 munLadarabokat, amclyekel csapolis-
sal 6s enjn'vel rdgzitettet. Fontos feladatuknak szimi- A term6szetesalapanyagok mdsik nagy csoportjdt
tott a blitorok virig- s madrrmotivumokkal val6 szines kpviseli a [4 amelynek feldolgoziisaa legkodbbi id6k-
festse.Ezt a munkit eleinte a templomi fest6aszlalosok 161a k6zmiives-tevkenys6g kdrebe tanozott. A sokf6le
16ftdk el, akik a reformetus templomok berendez6st bdnydszotl kdvet els6sorban a Mfang6h dolgozt{k fel.
kdszitelt6k ds feslcttk. A kalotaszegi6s szatmiri falu- A he$'viddkekhez kijt6d6 k6famg6s termkei kdzdtt
si templomoL menn-vezetklzeitii 6rzik izl6siik 6s moti- hosszf ideig az 6pit6- 6s dtburkol6k6 mellett legfbnro-
vumkincsi.ik becscseml6keit sabbnak a malomk6, a fen6k6 6s a k6szijriik6 szamitolt.
A 18. szdzad vig6t6l mir csaknem minden faluban A malomkoveket nemcsak az egr_kornagyszam[i eg],-
6lteL asztalosok,akik a hclybeli lakossig mindinldbb szerii felszerelsrimalmok igenyeltdk,hanem a paraszti
novekv6 eli'iresainaL ig)ekeztek megfelelni A 19. szd- ds uradalmi hdzlarldsokbanis :iltaldnosan alkalmazott
zad elej6reszamosaszlaloskdzponljtjtt ltre, mclyek n6- kezimalmok, melyeket naponta haszndltak az 6lkezesre
melyike orszigos hirn6vrc tetl szefi Legismertebbek a 6s a baromfi r6sz6reszolSil6 dara el6illit6s:ira A liszt-
komeromi asztalosokvoltak, akiknek tulip6nos ldddi 6116malmok moln:irainaL rendszcresellbglaltsdgot je-
eglcsapisra kiszo tottiik a rgi aicsohlidikar a paraszt- lenletl a malomkdvck megviglsa, karbanlarldsa, hogy
hdzakbdl. A menn-r'asszonyi kelengy6s lrddk leret az egymdsonlbrg6 lapos kdvek 6rin1kez6feliiiete kell6-
h6dit6 formaja a feny6fadeszkikb6l kdszilelt, tulip6n- k6ppen aprilsa fel, d6rzsolje 6sszea kdvek kdzi ontolt
vagf,'r6zsamotivummal szinesre fcstett, egyszeii szdg' gabon6t.
letes 16dalett. Hiresek voltak m6g a laddi, hafiaj, varal Ak6ber gazdagviddkekenm6r a kdz6pkort6l szdmol-
jai, vargyasi fest6asztalosok tev6 szerepetjitszoit a k6 a falusi lak6hdzpitdsbenjs
A bttoraszlalosok melletl sokfeld tev6kenykedtek A k6bdny6szatismertebb vid6kein, minl pI. a Biikkalja
ifiiLeta:ztahsoh,akik a nyiliszerdk, ablakok, ajt6b zsa lalvaiban, a M6Ira vidk6n, a Balaton-felvidken,a 526-
lugiterek k6szil6sebenjctesLedtek,de a hiizhomlokza kelyfdid nmelyik telepiil6sin nagy szrmban kdsziillek
tok faragott diszeit, kutak, kapuk, kerit6sek mivesebb k6fa1t hizak, kijkeritsek, kapubdlvdnyok, k6hidak,
kivitelezes6tis feh'i11aftdk- siremlikek 6s dtsz6li kereszlek-Ezek a viddkek szdmos

3'75
E L F E L E D E T T M E S T E R S E G E KM A G Y A R O R S Z A G O N

k6faragd specialist6nak,valaminl k5m(vesnek nyrjitot- alakultaL, 6s az orszegnagy le ilet6n er6s szervezetben


tak brztosmeglhet6s1. eltel . A kdTepl.orban a labbelit eloalhto iparos maga
A 19. szdzadban,a t6glagtirt6s fellendiil6sckovetkez- k6sziletteki a sziiks6gesb6rtjket is. A tirl{irc& a keleti li-
tdben mirdenhol felvirdgzotl a k6mrivesipar.Ez az ipar- pusi, a tims6val kezelt rin. fehrb6r kik6szi16s6rv6gez-
6g teremtette meg a komplex 6pit6tev6kenys6get,ami tk. A 14. szdzadbanjelentek meg a targriA,b6rkikszit6
kor a hdz a1apj6t61a tel6fedisig minden munkafolya 6s libbelivarr6 szerepkdrben.A vargdk azonban mar a
matot a kdmlfues\Allalkoz6 irdnyitolt, illelve gondosko nyugati m6dszert, a b6rcserz6st,a csersavasb6rkik6szi-
dott az pillet felhizdsdtul. Az 6pit6sm6dbanfontos sze t6si m6dot alLalmaztdk. A tdrdk h6doltsdg ideie alatt
repet kapott a szigeteftalapozds6s a t6glafalazds,a tet6- megszervezSd6csizmadiamesters6gid6vel mindink{bb
leddsben s cserepezdss a bidogoz:is. Ebbcn a k6rben hilt6rbe szoritotta a varg6kat, akik a r6gies bocskorok,
tarthatiuk szimon a o.ilJ,opetdst 6s a tiglagrdrfist, mely talpak k6szit6sre,valamint a l6bbelik javitlsdra k6ny-
ut6bbi mAr iellegzetesenipari szinten, gyiri formdban szefiltek. A cizmadidh egy6ld en nem foglalkoztak b6r-
val6sult meg. A munkalblyamathozlarlozik az l'joegcseft kikszit6ssel,hanem a vds6rolt szattyin- s kordovin-
tev6kenys6ge,akik az ablaLrivegez6senkiviil tiikrdk, b6rdkb6l keszilett6k divatossi lett {ruikat. A kezdetben
iivegkdpekk6szil6sivel,kepkerele26ssel egya nr foglal puhatalpri, tbrditolt varr6sri csizmikal a 19. sz|zad ye-
koztak. gdt6l mindinkdbb felv6ltotta a kemEny lalpra szdgels-
Az 6pit6ipar 6s a k6bdny{szat kdr6be c$-ar6nt tar- sel er6silet1csizmafei, ami l6nyegesentart6sabb l,bbeli
tozott a m6szk6hegys6gekbenegykor nagymdrtdkben volt. A virosi cip6k keszitsrEs javi|isira ^ cipAszck
fzdlt m6sz6getds, a boksekbanki6geletl miszk6bdl el6-
dllitott n6lkiildzhetetlen nyersanyag k6szit6se,amel]- A b6ripari szakm6k kdzdtt lbntos hely illette meg a
nek rt6kesir6s6vel is a miszeEet1h fogl!lko7t^L szijgldrtdkat6s a ryergeseAet, akik az egyik legdsibb ma-
gyar mestersEgmiivel6i voltak hosszf vszizadokon ke-
resziil. M6g a 19-20.sznzadfordul6jdn is jelent6s kul-
lusza volt a l6tartdsnak,lovagldsnak,kocsiz6snak.A di-
A kzm(vcssgleexiltozatosabbkijr6t alm feldolgozd- szes riri l6szersz6mok,sallangok r6zsis, pillang6s di-
sa telenrerle. Sziimos tev6kenys6gi form6nak, iparos- szit6sei,finom varrisai nagy mesters6gbelitudist kdve-
szakmrnak adott meg6lhet6staz aranymosdst6la fm- teltek meg. A vrrosi iparosok id6ve1b6rdiszmiveskEnt
binydszalon 6t a koheszatig.A falusi 6let szempontjdb6l mu(tidtel,,mrg .r falu.i iparo.ok mindvegigi prra\zt-
a 1'asmiivess6g szimitott meghat6roz6nak.A falusi ipa- gazdas69ok16szren6lknlijzhetetlen h6mok ei66llit6sin
rossig legfontosabb k6pvisel6i a frr|irsoA voltak. Min- 6s alkalmank6nti javiLis:in Iiradoztak.
den telepiil6senvolt kovicsmihel!', amelyben nemcsaL A nyergesehnek a faragAshoz6s a b6rmegmunkil6shoz
szerszdmokat,ldncokat, ekevasakat,vasedenyeketdlli- egyarint kellett 6rrenii.ik, ugyanis a nyeregviz elemeit
totrak el6, szekerek6s eszktjz6kvasal6sdt\'6gezt6k,ha- 1'rb6lfaraglekki,6s az egyeselemekel v6kony b6rszijak-
nem a falusi kovacsok legfonlosabb dolga a parLol{s kal ltut6k egym6shoz.Ezdllal szil6rd, de migis rugal-
volt. A legtajbb kovics a l6parkol6s mellett gy6gyit6, mas szerkezerjdtI l6rre, amire a maguk k6szirerreiil6s-
dllatoNosi feladatokal is elliton. A meste66g miivel6i- b6rt szereltk fel. A nyeregkdp:il gyakran dombormri-
nek legf6bb bijszLes6geazonban a szekeflasalfs volt. ves faragiissal diszitettdk, olykor magdt a b6rfeliiletet
Orszegszefiehircss6 veltak pl. a szalmdri szekerek,Li- is kicifrirek, a vev6 ig6ny6nek megfelel6en.A legna-
gy6fejesvasalisaiL r6v6n. A v6rosi kovdcsok egy rsze gyobb hirn6vre a tiszafiiredi nyergesekteltek szert.
diszmdkovdcsk6nt dolgozorl, ipuletdiszeL, kerit6sek, Jelent6sipariignak szdmitort a sz(csmesters6g.A sui-
diszr6rgyakig6nyesmegalkotds6val.Ennek a specializi- cro,t a gyapias iuhb6r kkdsziisdvel ds feldolgozds6val
l6drisnakvilighini mestereFazolaMihdly volt. foglalkoztak. A nyersanyagkikdszitsdt6l a kdsztermdk
A femm{vess6gkdr6bc tartoz6, eg}-Lor n6lkiildzhe- kiszab6sdig,megvarrisdig ds diszitds6ig mindent egy
tetlen foglalLozist iiztek a lahatasah,akik a 19. sz6zad- mrihelyben v6geztek.Munkiiuk lin]'egesenelt6rt a b6r
ban elkuldnnltek a koviicsokt6l.Feladatuk els6sorbana kikiszit6 iparosokt61,mivel a gyapjas,ill pr6mes b6rt
z6rak, kulcsok k6szit6sevolt. Mives Livitelii zArszer- nem lehetett cserz6sselmegmunkdlni. A parasasdg kd
kezeteket k6szitettek c6hl6ddkra, pinc6lszekr6nyekre, riben nagy npsze is6gnek dNendtek a himzett n6i kis
utaz6l6d6kra. K6s6bb ktiziiliik taibben kitanultek a bund6k 6s a fdrfiak reszre kesziilt hosszi subdk. A
gepdszszakmil. lo. 5rrzad eleielol mego rlott a me,ler\dg.d mag)rr
A f6mm(vessdgnekjellegzetesenkisipari, a 20. sz6- szfcsijk a juhb6r feldolgozdsdval,a ndmet szdcs6kpedig
zadban feleddsbemerult dgait kpviseltEka c?g.it7yfrr?l- a dr6ga pr6mekkel foglakoztak.
a hisesek6skiszi)tiisijh, a bddn
csol4a,riz- 6sbtonzmiitteseh,
goiok.\ alaminl a hdzrdlhdrrr 'jro dnto:oh.

A magyarorszdgi kzmfvessg legnepszerijbb ds leg-


n6pesebb ipar6grt ^z agtagmioessigteremtette meg-
A magyar k6zmrivessdgEur6pa-szertelegismerlebb :iga A paraszti hdztartdsok a legut6bbi id6kig nem nl-
a bdrfedobazt. Ennek a szakmdnakc6hei kordn mcg kijlijzhettdk a fazekasiparterm6keit. A falvak alapvet6

376
E L F E L E D E T T E S T E R S E G E KM A G Y A R O R S Z A G O N

eden)./iik.eglerclregol.rd /r' tJ o* eledrlellelki hoJl- kivitelil munk6t'tagz6ker lusdtfondhkenttartottdk sz6-


lu aa\aqboleqerellmrTJIlan( \ercpeden\eikkel. A korrl"- mon. Legink6bb fdzfavessz6b6lfont6k a megszdml6lha-
ti e-v,rnzadoiUrn c nr ' ll ru,/nn\ alo lb/r'rc !lkJ lma' oh- Iatlan form6if 6s funkci6ji kosamLal,amelyekenkivi.il
lijs, vilegos szint, beliil m6zas, kiviil mrzadan, [n. vd- szdmos eg)'6b termdk el6dllirdsdra is vdllalkoztab sii-
szonfazekak,valamint a h6romllbir nveles ed6nyek, a vinyfal, kerit6s, gabondskas,m6hkas, a haldszok var-
l6basokvoltak a legkelend6bbek A tdrolrshoz sznks6Ses s6ja,tapogat6ja,szckdr-6s kocsikas,t)-ikborit6, sz6rit6-
kdcsoa6knek, szilkknek, bijddnajknek s kors6knal< koser 6rizte keztik munkdjrt.
is sziiros vdltozaia Leriilt ki a fazelusmfhelvekbiil- A A gtiLin!t'on'k rcndszednt spirdlis technikival alaki-
18. sz6zadv6g6t6l ij termek h6ditolt leret: a diszkerd- toltek ki a terminyt6rol6 kosarakal, szakajt6lQt,16bt6r-
mia, amelynek kereseltsegeta tisztaszoba6s a fiislte- l6ket. A nagyardnyrigt'6k6nyfeldolgozdsr6lv61thiressd
lenitett konyha szines tdny6rokkal 6s bokrlyokkal val6 a Szegcdkdrnyki T6p6, ahol a legut6bbi id6kig csak-
feldiszit6senek divatja dikl61ta I-egkodbban a zdld nem minden csal:idg-vakoroltaez1a foglalkozisi. Ujab-
m6z jelent meg, amit a lrijank6nt elt6r6, mind szineseb- ban terjedt el a termesztettndvnyek- a rozsszalmaiku_
b6 vdi6 diszit6s kdvelett. A korongozott ed6nyt szdrad6s koicafosztrs 6s sepricirok - feldolgozrsa. A kukorica-
uI6n alapfest6kkcllednI6ltek, maid diszitettlc belekar- csuhb6lkszrih 1:ibt6rl6,papucss szatyor fbleg az els6
coltdk \.agy ir6kival raizoltiL rd a mintekat. Az ed6nye- vilighdborir utdn teriedt el, 6s sok szeg6nyparaszucsa_
kct a kemenc6benki6gettL, ezI k6\'et6cn fmoxid tar- lddnak biztositolt szer6nyl6li keresetet A se2ti otls vl-
ralm:i mi'zz 7ledntijtt6k, majd tjb6l ki6gett6k A mi- szont rdgi heziipad tev6kenys6g,aminek term6kei ko-
sodik 6getessordn nyerle el a kerdmialiirgy szemrete1- r6bban nyirfa, kitk6nyfa vessz6b6lvagy n6db61k6szrjl-
szer6s,de egyritlal ellendll6bb6 tev6 csillog6 feliiletel' tek. A 19. szezad k6zep6l6l vette et ezeknek az alap-
A 19.szdzadbanszimtalan fazekask6zpontmikdd6tt, anyagoknaka hely6t a termesztett cirok A seprfk6l6s a
melvek termkei k6ziil orsziigoshirn6vrc tettek szert pl mai napig kisipari keretek kozott zajlik
a ti;zafiiredi prlinLasbutellak, az erddlyi bok6lyok, az
alf6ldi zijldm:izas boroskors6k, a mohdcsi fekctekera-
mia, a sikldsi, m6regyi, korondi, gdmijri tdlak, tdny6rok,
kors6k. Nevezetest6rgytipusl kpviseh a zsin6rosruh:i- A magyar n6pi kultririban pdratlan fontoss6gfvolt a no_
zatf emberalakot mula16 miskakancs6k, amclyek leg_ r)dnti rost4s az dllati gtapl feldolgoz6sa,amely minden
szebb darabjai a mezdcsiti, a h6dmcz6vds6rhelyi6s a mis iparigt6l eher6en hosszri 6vsz6zadokonkeresztiil
iiszafiiredi tilas fazekasokkeze al6l keriiltek ki A mes- egyardnt jelentett h6zimunkil 6s c6hes k6zm(vess-
ters6gbeli 1ud6setsai:ititaisa6s a jelenr6s 6rt6ket Lpvi- gel. Kender- 6s lenvaszonb6l k6szi.ilteka tesli ruhrzat
sel6 mdhely okdn a mestersgldbbnvirc 6rdkl6ddtt' szri- egyesdarabjai, gyapirisz6tlesb6la fels6ruh{k AparaszF
mos fazekasdinastia jolt l6tre, knldnijsen a nagr-obbhi- s6g kdr6ben a kender 6s a len meglermel6s6t6l,rost-
i vid6keken. t6 lijr6s6t6l a szov6siglafl6 valamennyi munkamozza-
narot a n6k v8eztk, ezzel szemben a ta&.icsoA, akik
A fazekasiparhozIartozolr a k6lyhasmeslersg,mely
nek egykori miivel6i 6ltal6ban a fazckascEhekhezcsar mindig f6rfiak voltak, egyediil a szdvesselfoglalkoztak
lakoziak. A hdllhtuoh iLllitoltdk e15a fazekasagr-agn6l is A h6zi szdv6s6s a c6hes takdcsok munk:ija az orsz6g
trizdll6bb k6lyhacsempeLet,6k rakldk fel a tisztaszoba eszaki megydiben Evszdzadokonkeresztiil kiegdsziteF
diszekdnt szolgdl6 z6ld- vagy barnamdzasszemesk6ly- te egym6st.Voltak olyan vid6kek, ahol a parasztasszo-
hekal, valamint a polgdri lakdsok cserepkdlyhdjt.Fog nyok csak fontah maid a fonalat a takicsokkal szdvet-
lalkozdsuk rd\'6n a liltt?lt!"se?rdAAtl szorosabbkapcsolal- Iik meg. Az iszaki heg!'vid6kena n6k hamar elsajStitot-
ban 6llta\ bdr ez ul6bbi mesters6gnekdnrll6, teknt6- r6k a takicsok mintakincs6t, 6s a sz6ttesekdiszil6s6ben
lyes c6hszervezete volt a multban. gyakran rfltettek rajtuk. A paraszti haztart6sokban
riltaleban nem kedveltek az olcs6 gy6ri vdsznat' ez6rl
az abroszokitorti1k6z6k,prrndk, leped6k, kend6k, n6i'
6s fdiingek, k616nyek,de mdg a zs:ikok alapanyaga
Saj5tosan h6ziipari jelleg6t mindvgig \eg6rlzrc az is a tak6csoL m(helydb6l kerillt ki, vagy maguk sz6l-
esrik leeo'ibb nep; me'ler\ag,a Ddrenyrn!er'3n\agor teK meg,
Li.*zo, eyekent,.zclrnar fona\J.feldolgozd'a E7 a le- A magyar parasztok a nyugat-eur6pai orsz:igokhoz
vkenvsdq az elmtlt evszdzadoksorin mindig a sze- k6pest igen sok lextilt6rgyat kiszitettek a lenyok kelen-
e.nvrie k''etoj. voll, .lnallo .chet iparagga 'oha em gyej6be,6s haszndltaklakisuk diszildsre A tisztaszoba
e
u r l i 4 1 0 .r z . r z a dni r s \ a r d n \ uf o l l o ' z a b a l l o / r ' o k l o r l val6di diszei a szinessz6ftesek6s himzesek voftak. Egy
az orszig nag)- Ieriilet6l boritoltdk lepok, 6rterek, mo- rdsziik a magasra vetelt 6gyat 6kesitette,a felhalmozott
csarakJmelyek eg6sz6vben elegend6mennyis6g( s6ssal, p6rn6k 6s diszleped6k a kelengye legszebb darabiai
s\ekenn\el.lulfd!e\'/ovcl lclldk el a haziiparo'okat voltak.
lelleeicter foglrlhoza.i agdr kep!iselr d J's?oJo4ar. A sz6tteseka lakicsokt6l etleselt mirtrk alapidnki-
rn"lvn.t.ont rgri trr-. nyrr-e' mogy"r ofavet'zo A han- szultek. A takistextili6k sordban rllalrnosan elteriedtek
hiziiparost a piros 6s kek vdszonsz6ltesek. O$zdgszertekedveltdka
tolailan, haias vagy zold vessz6veldolgoz6
kaskitdnehneve2lek,mig a hinlolt vessz6b6lfinomabb vii6g- 6s mad:irmotivumokat. A keresztdlt6sesmunk6-

377
EI-FELEDETT I{ESTERSEGEK J \ A' IG Y A R O R S Z A G O N

kon 6s a feh6r recehimz6sesdiszleped6konLi\.iil a sza- Allitott6L el6 a lisztet a lijbbnyire alacsony rechnikai
badrajzri, lapostjlt6sselvarrl, 18. szAzadinyugaFdunen- szinvonalf vizir szdl- 6s szdrazmalmokbanrmelyekben
trili 6s alfdldi szinesgyapithimzesek mutatnaL kiemel- kdvdn 6rdhk a gazddk gaboniid.. A siil6mesrers6ga
ked6 npmiiv6szeli6fi 6ket. 19. szdzadv6gn lerjedt el a virosokban ar;&e,t 6sp?r-
A textilfeldolgozdsmdsik ,ga, a koldlverdsa paraszF cess&megjelensvel;a mAzeskaldcsosoh viszont mir a
gazdas6gsziiks6glelit szolgdltaki. A iotil"r'di ldbbnyi- kor6bbi 6r'szdzadokbanis sokfel6 tev6kenykedrek,ter-
re iparosok voltak, akik specidliseszLozkszleltelren- m6keiknek nagy keletje volt a vdsdrokban.A marhahist
delkeztek. A v6sirolt kendert gerebenezssel kiildnbdz6 leldolgoz6 6s 6rnsit6 misztirosohmellett a 18. szizad
min6s6gfte v6lasztottdkszdt, maid ezeLb6l fbn6-, zsi- r'6g6t6l mind fontosabb szerepheziutottak a sen6shds-
n6roz6- 6s sz6laz6gdppeltdbb munkafizisban elhott6k sal foglalkoz6 lrerrese&.A hfsipa szakmdhozlarloaak
el6 termdkeit. egykor a sz.appanfdsdk 6sg/er'tldAitdAJ akik nagyobb r6sz-
A 18. szrzadbanteriedr el a kdkfest6vdszon,minl tin- ben marhafaggyft haszndltak alapanyagul.Ezek a fog-
nep16viselel. Ennck a divatnak a hatdsdrabontakozotl lalkozdsi igak azonban a szervezertk6zmrivess6gmel-
ki a Mhfestnhlevdkenysgeaz orszdg nagy rdszdn,akik len mir jellegzeteshiziipad, ill. hdzi tev6kenysigk6nt
kezdetben jobbrira Ndme.orszdgb6ldrkeztek. Jelenr6s is idteztek. Ebbe a sorba illeszkedik a m6h6szet,bord-
ipari miiemldkk6nt drzdddtt meg a pipai Kluge csal6d sza1,gyiimijlcstarl6sitds,teifeldolgo26s,amelyek 6ltalA-
kkfest6 miihelye. ban az 6nelldt6 parasztgazdasdgokmindennapi foglal-
A gyapii feldolgozdsdnakraibb m6djdt alkalmaztak. kozesihoz tarloztak.
Gyapjnb6l k6sztilt a nemez 6s a poszt6 isr a poszt6b6l
pedig a ma mdr tdbbnyire elfeledert ruhadarabok. A
gubacsap1mesLerch a fon6ker6ken i'ald fbnis utiin guba-
sz6kensz6ft6k a gubanak (kabdtftle) val6 alapanyagol. A 19. szizad kdzep6tdl a nplet irdnti erdekl6d6snem-
A megsz6n anyag a vinyol6ba keriilt, hogy dsszezsu- csak a paraszti viselet, laLiskulttra, 6letm6d megisme-
gorodjon. Ldnyegbenugyanigy fbntAk, sz6tt6k 6s ve- r6sere,leiresdraterjedt ki, hanem a jeliegzetesfoglalko-
nyoftdk a szrirnekval6 poszt6l is- z:isokat,a falusi 6s mez6vdrosiiparokat is ligyelemben
Akrilajnbdz6alapanyagb6la s.:aldAhllitottrk el6 a fel- rdszesilett6k.Mind a korabeli kepes tis6goK mind az
s6ruh6zaiot.A ,,ma5-ar szab6" a npi-nemzeri ig6nyek- 1889-benmegindult -Ethnogtaphiacimf nprajzi foly6-
nek megfelel6 szab6st, zsin6rral, eziistpityk6vel diszi- irat, 6s az egy dvtizeddel ks6bb a N6prajzi Mrizeum
Iett ruhadarabokat varrt, mig a ,,n6mel szab6" v:irosi, ,1tal kiadotl r\tpfaJ.aiE rsltd hasibiain egyre tdbb ir6st
polg6ri szabdsriakat-A szakma krildn ig6vri alakult Ma- kijzdltek a kiilcinbdz6 n6pi mestersEgekrdl.A 20. sz6zad
gyarcrsz6gona cifrasziitsz"eb6-mesterig. A szrirposzt6b6l elej6n orszigos m6retii kutat6munka eredmdnyekntl6
k6szi.ilt ruhadarabok igen r6gieL, de a vir6gos himz6s lott napviligot F".sAdJ Jrinosktiny.vef6lszrizipar6g be
csak a 19. szdzadelej6t6l terjedt el. A sz:izadvige fel6 - mutatds6val, 6s a mesters6gek terjedelmes magyar-
a varr6gdp terh6dilisdval - egyre n6pszeiibbek letlek a nimel sz6l6rrval (1912). Ehhez m6rhet6 nagyszabisri
rrt6tes diszit6sf citiaszrirdk. \'6llalkoz6s 1971-bcnverte kezder6tramikor megszerve-
A gyapjft dolgozta fel a halapos,s el6dje, a sntrg- z6d61ta magyar k6zm(ves-ipartdrt6neti kutal{s, mely-
g/.irtd. A kalap a 19. szizad fordul6j:in ielenl meg Ma ben kdzel szrz szakember:technikatdrt6n6szJetnogrd-
gJarorsz6Son.A mesterek a nyers gyapjil zsirlalanilol- fus, rdg6sz,t6rl6n6sz,muzeol6gusvesz r6sz1-
r a ke , r a f l l o t l r 1 ,L. z t l o t r t t c a k a r t o l a ' :a c \ o m o \ g ! a p Az eltelt alig t6bb mint harminc esrendd alatt
jrl fellazitisa, majd pedig r nemezelisi a sfrit6s. A ki eur6pai miretekben is pdratlan eredmenyekelmond-
szabot darabokat feb61 k6szuh fciform6ra hiztdk,6s hat magd6nakez a sokirdnyt szakmailev6kenys6g.Nem
rakotdzveforr6lest6kben f6zlak. Avigs6 kikdsziteskora szdh'a a szdmoshazai 6s nemzetkdzi konferencidr6l, a
fejr6sztkemenyiteLt6k,6tvasait6k,a sz6ltformdra vig- nagysz6mt szakmai publikdci6rdl, a k6zm(ves-ipartdr-
tik, 6s szalaggal,zsin6rral diszitcltdk. tneti kataszterek 6s arjegyzdkek kiad6s:ir61,k6r sz6-
A ruhaipar egykori k6pihcz l],trozofi a gambhbftkes a motte\'6 munkdt kell megemliteni. 1991-benl:irott nap-
paszaruiqtonhrc\eke[ys6ge.A 18. szrzadi barokkos, di- vildgot a magyar ndprajzi kdzik6nl'v sorozal harmadik
szes riri ruhizat ut6nziisak6nl 1848 utdn a parasztsdg kotetekdn a r<i:milressegcimi kdIcl (822 oldal teriede-
szdmdrais iehet6v6v:i1t a cifra ohijzkdds, f6keppen a lemben), mely a t6ma mindeddig legalaposabbdsszeg-
selyemzsin6ros,eziislpityk6s dolm6nyok, mellenyek 26s61adja k6zrc; a kdvetkez6 vben pedig megjelent
visel6s6nekdivatja,mely a 20. szizad elei6ig letbentar- Ldzmiives-ipartdrt6netibibliogrifia, mely tdbb minl dr
totta ezeketa foglalkoz6si6gaka1. 6s f6lezerpublikdci6t vesz sziimbaaz egyesmesters6gek
t6makdrei szerint.
Mindezen munk6l., szaktudomdnyosforrdsok alapj6n
a jelen kiadviinyhoz csatlaLozvavalogatott irodalom-
Az dlelmiszeripar teriilet6n az elmilt vsziizadokbana jegyzket adunk kdzre a kdn].r lartalmi sorrendjdt kij-
gabona6rl6s6s a marhahiselldtdstoltdtt be n6lkiiiozhe- vetve, hogy a tisztelt Olvas6 tijkoz6dhasson a nap
tetlen szerepeta falusi lakossdgkdr6ben. MindLdt szak- jainkra nAr iobb6ra elfelejtett magyar ndpi mester-
m6nak a kdz6pkort6l er6scehszervezete volt. A r?dlndro,t s6gekr6l,h6ziipari 6s k6zmiives-fbglalkozdsokr6l.

378
I R O D - \ L O M

IRODALOM

Haj6pit6s
Baltstul n O Grrld: !\1\sr'.rnepniz Conim, Budape$,1979 b t4t rt ,. . ^ .!. "l" oi
"tdr Deli Et.sirr. Kizn'ivesek, nipi iprrbri\,aszek 'lntna
lLldrs KatA! Sialot l l ' i e u n rS, z o l n ! l l . A 8
negy6benloosinszl<t lldr Mcsrei,\ nreun, S-l$z?i, 1999. O?ntnhr,r .\hagyroMrsi lahaj62as. \dpiajzi Kd2leminlttz6. Bud.pc$,
Berazk kauts2abl Lrvli (:a?* )r KuDszenin,iron 6s ! Tsza,uc (hiprft.
Daniani.h MnzeLn,s,olnok,1932. /",,. r', .\ |... .urenr.'., !. \ \1o. .-ir,
ardnu lvlrtf Rigi magyxrrest(sag.k.Il?sverdKdnF*iadd,audlten, 197t. \r'flnl\lo' !. lo0.ool.! rrr too2 tj.
a,sdd, &.n/ Mencic rclt csykor.. l$!g\tdKjrtakiad6, Budalre{.193.1. 7,rrs: lrdr Haii,acrne$c$ag.Inr DononkosOtr6 Gzert.):K6zmdv.sag.
Cntr D G,/94: IlrnuliklLirik is cilen kluli ipar Hers nreCltbcn. Heles -455.
Magyn.n6pnjz lIL Budlrei, 1991.4-,17
McgyeiLeralLi! lsef, 1996. Ke6h;s l.6zln: Hrii)rcsol In: Konircmi ncsdsagek. tiadi.h Kiadn,
Damnb: Atu (trh.): Keznn\es6s.MasId lipniz IIl. r\kaddmiaiKi.d6, tozsorti 1973.l6t 185.
DothonAo:OLti-NqsbAhaj I'ltl 6:rrl ): r\'llgyrr.rzig kezm0lcs il)a'rdfline
'1 ' . L ol . ' .. -, r . \ 1| \ \ r r ' . i I r ' ' , "
" o s .l o r h /. PJde?.t-,t. Bal6:a hat O,1 .\ Catla: lSrtrornnv6s^r.
ln: Itas],!r nipnjz. Budlpen,
F tr7r,d .\1, .u. ,ld" Or.er..p/.e1.'.
" ! l n , ' " n , / t aI , o ' ' l
!t!mda. Bu.Lpes.l912 (Reprnr kirdrisrNrp Kiadn,Budapcn,200t.) Cilli,r',<164 ,<.,A nrgla. n6nbnror.i.Cdrvina,Budxpcj. 19r5.
Gdld 7.'3l Mindenneknester..A irlLAi Ludiskbntae l,ust<i,Budll)ei, c\1rrr'r!if;r4 (r lnbrnn\rses. hr Dononkos ord (izerk.): Kzniifes6s
1993. Magyr nCprrjzIIL ludrpcs, 1991.482 j2l
(e.Jiir ,?i.lrr Konrituni neienise( Mrdr.h Kird6, Porsony,1973. DahanabelqG i)rs:t:A b[lor In] A nrgr'nr neD diszit6n,ivlszere!It.
,<rr(rhlr: Nipnj2i k6reskdnrrlrdiljb6l TrirogrLd Ki.dd, tsudap.j, t99,1. 3 u d r p e i , l 9 8 l . l : t o l l 2 , l .a sI l . : 4 7 9 2
I/nm:a Gaa Nepi kisneicnasckas ngleskedase( Csl(. Cyeryr,n 6sKiszon FrrJ^r:yJrrr$ Aeul$nsrsig Mesenisek sz6lirr. Budapes,2OOt.5 13.
falvaiban.ln: llcrlornn 6 an_vagi nivehsdg.K e on, Duk.ren, 1997. ,Qrddla Jrdy .szekdyieictr b'ir.mk. Il.srir Nipnnvesicr 2r. Neprnjzi
1 0 0l 3 l Mnzeun,Budrpcst.ltt5.
rdr rnfu&r A nrgyrsi leier bntor DaciaKdnFkird'j, Bukare$,1972.
A fa mterei - fafarasds 4rrr./lrrdr R!gi feien isztalosnunkrik. X\r:IL szazxdbrn. AudaDei,
Rak^tubrn Onrtu! (i"Ld: i t^rara-qiis I!: Mrgyrr n6prrjz.Bldapcs, lrtt.
353 363. /arydGyxldrAdaro(i dcbreceni
asztalos.ah
6 nepibnroi toianerahez.]\D!
Bdtiz: Kai.: sntulot Deti Ea$d: trxnegnrunkita ip.rigrk In: Ktmnvesek. ri Mi^untjlkdnyve67.Debrcccn, 19889t-t6t.
n;ri iDarnnreszct1bltunegy6ben.S/ekzird. 1999..1t 52.
Bofdd 1Jnrir:'Ugy n.g raf:ljir.. A tirxgdmcscick.InrRigi nxgyrrmcs Kerksynrt6 mesteFs
r.sqg.k. Budlpes, 19t1.25 12. .liddiar Jdnr! Keri(gtirrl menesg.tn: Ileiesegck sz6L:jE.Budrper,
a;k Bdl,izJrK.loraszeCi f.imgii\ol. SeriesFlGrorica ljthn.s.arhire 3 Nep-
rrjzi,\lizeun. Budrpc{, 1990. J,ra:,1,.d1: Keiksrnft -n.srcmas.Inr DononkosOi6 (szerk.)r K6znrnrcs
Domdrau2k!GyrlJ: F3rrgis Inr A naglir n6p diszit,jDnvaszcie I IL sag. agyarndpnjz lll Budapei,1991.457 -162.
S u d a r e i ,l 9 8 l I 2 1 + 2 5 4d. sI t . 2 6 3 3 2 6 . r,n.ri Z,ri,i Sz.l<.rek. kocsik,szrnok Praszii jrrnnkutr'jE.z fszrk Du
EdJlli Z,lrd,r tsi(or,vbill lilhkdrzniik balkdni ntjii. \aprrjzi Kii?lenenyc( nintnbn. MTA \iprajzi Kutatdinrazer, Budrpe$.1998
4,/4.qudrpcs,19593 13. lalnd,:&ats,4btldr Sze(dcl, szjnok, togatoka KrDir ncdcn.6ben Szxbad
Ghr^ry Lbnet Si m: F^f^trpi,s a l]orzronr hesysdskbzsegctbcnErhnosn tan NdpEjri Mnzcun, Szentendre, 2003.
phia 5r. 09.10)228 235. Puyztuituilladat llana: Steketkeszii6s6shas^el.t r szdkelyfdtdiAtvh:i! 6: a/
1i6z,4dd! FaleldolgozisI!: DomonkosOtid (szoh.):Ke,mnve$es.Ml J n L d r \ . ' r' .. . " , : e p ' . i / ' t , z . 1 r n \ e i 3 . B r d " r e t . . p ,
e t 2 r r a p r a j z l l l S t r d r r e $l,9 9 l 4 1 2 , 1 1 9 .'r' u K.'e l , , d ' D o. ' F - , , 1 | t t o e . .
Lajg ,4rtni: Diszes aaftnsis . ltdr ldlgyaben. A tlernan Ott6 ,{nzeum nogr:lfial7 KlTB \aprajzi Tamzak.Dcbre.enj1987.
lvkitnyveI Miskolc.19591961l0l lll rnaso Gi:a: A.siki szikelt ka[cicsszeli.In: [ldfornra ds.nyag]nnveh
nt lrnl,Unni?r|mg6lpcrialisa mnhelyeFaddon.\aprrjzi Ertesirii.lT(1965) s+. Kitfion, Bukrren,197713,1189
329 336.
r\h$ S;,?,,: Frnivessic,diszit6hnsris Pedellus!r.D.bic..n,1994.
.S:a.r,,,i,iFrl.r.r Ndpl Lragts x (iikszeEdai MnrtszctiN6piskolrbanlro- Bo.ta la r. \ \r /p. n \lee)er \1,.. ,ni
lrini, Csilczocdr 1995. K o z l c m l n y ll 0 \ e r p r c h F - l 2 4 t : b 2
GbUr! Ebn$ SA ot i\.s:zpftni csuroirsne*erie. NilraJzi iGsnd 2,1.
{19r2)228 212.
Cmduj.i.ef Szinieetds. ln: Mindennekme$ereBudrpcs, 1991.I jaFl60. fuhtj:zAntnl:EszriE \\.., escsutoiisnerte6es. h: Dom(,ntosOrd(szerk)l
.i,rnJ:,!,,,r |,szanrec16s. In: Donronkos OttdGzcrk):Kd,mijresis. Mrg,\rr Kezmnrt$ls. Mryl.r ndpnjz IIL Bud.pcs. 1991.462163.
n d p r i j zI I I B u d a r e r .l 9 9 l 4 1 5 . 4 1 3
r.tr &,?lrr Lil]os videki szenigctijkis sr6nlseris Ndlisn.ftri Dols.4rok
l97l (jirerion. Bukarcs.l9t3 6,171 .a dara. t\n.r d" l r.\l:nJ.o', ne e e UrJap. oo. lr. r-
,d/bJ,!,!ld: Szanisrlsr BnLkbeDA Ilernrn Otr6Mnreum (ijztendny.i 4. 7/rr ! . K,l"'ne er..c I' rnon,o.ur' /e't : r /,,,\"..!
l,liskolc,1956.2l l0 ,syar ndpEjzIIl. Budlpes, 1991.455-+57.
P 1 0 d : Ko . 4 t L C o n o ' . / , , f d . e l r e F - t r . \ . o , i t r
'" - . o : u r . . rL f . r ' . " \ep Zd.tmi6 Enai.r Hrnri kldirok 190019,15 k6rdr In: tnc rz 6n nepem.Szenr
, ' d . l o n .r . \ I - \ \ E u d - p e .t'. . t . h&rn$irzdrm Knrlemenyci. Sz6kesfehdnir.
1995.t2 71.
1 2 7t _ i 3 . ArtunBiLl: l:61i kidists r S6vidiken.Kiza Jinos \ipnrzi Ti.sasis
llvkitnyve2 Kolozsvt!I99.1.122 127.
IalTrltdrr SchicszlerKdrolykidirnc$cr Szekszirdon.Asrind{encti Szem
Bdl, Frrd.: .\tllpnkz6s enl6kei Ilelrs ncgt6bcn.,\z Esri .\(nzeunljr le 19.Budrpor, 19tt 199-213
koqa.5. Eaea1967.1612.10.
Lnto:,7tad: A hitelhis ftei midjr Kic$n. A Herm.n On6 MLizeunrll
kanyve8 Miskolc.1969.3.111,13. BJ F,ea. Neo lo D ' ..
1hlin.TdnaeliLh! thlLi,: Kisz\lnldiesedmdrlnepiapnaszer. " K, pa,.o t.'.- en \r r e,.Al ,. Ln
Sefiestiisroricr I \ l o n J a c r2 1 E e e rl,a S s2 2 52 5 1
lihnosnrhiae.l Nipfljzi Mizctrnj Brdape{, l99l 1L ) . t . oull fom,ot, d o o e r - .u
, 1t,.m.rJ
riA? rr,rl:v, Ad.tok a szakclyCpnlez6sisnererahez.Niprrjzi Enesnn 12 zar,Erd6bdntt,l997.
09ll) 99-r27. Fnd^,r'.7n,,J:KiJmnv$ esk6lans,jneseNis In: Mejesicek szdrira.Bu-
dap.s.200l.l3l198.
t l,7r:vl A ndbiiny vidakiknb:lnyiszatis k6hrsrnosnisr XDa XI. szri-
adltx ,DindJ,Ziipledis a \,vik6nren16n.
In, Nephncicti D.leo^rok 1983. , " d t u af o \ o . 0 , ' . I o o r , n l - 9 1 . . , , B l d " o e, t . 3 .
(Jitcrion, Btrkarci, 1933.10t ll7. -no
A a I I a \ . o h - s , , ' l J r r ' " o !t r D o , . , t . . O . ' o / e r l .
Gntln zt4: Zsnp.lis.ln: M\ndennckn.s.rr Budrren,1991.2623. Kizn0vdss6g. UaetarndprijzIlL Budape$,199t.620 6lt
Selns2iKnA6 Axih: Azslpf.dil lcsznaft a kelerinaldcoLntl.
Ethnosrrrhia rtLln;' &,&: A kd lcldol8ozisrKidipolvtnban. Alura (a SzakelyN.nzeri
\ r ' . e ' m l i o r } 1 r . - p i / r D r - \ o! , t o - ) - . !

379
ya./Aui
lrrilr Ves2pr6nmegycnepi epirkerise.N6pruiziErtcalt,j32. (1940) Odr! /toA"r Jrszsagi
sz'lcshinz6sek.
MasyarNpmjz10.N6prajziMnzeun,
I 2 2 , 3 1 03 1 6
rasuCylz: K6nuntrkeCy biikkaljililuban.StudiaFolkloftricaet Ethnog ^:a (u/dl': A szlicane$ersisr6l. In: Trjrt, lan .k, n.Byoninro( (Jnerion.
raphia17.KUIE N6prajziTarszdltDebrecen,1935. BukaE$,1976.4960.
(rAg,;!turorNipi szncsnunkr.I{asr'$.4'nnrszeL 9. Budrpest,1979.
Srt ,, zad: Risi sz(cvajzokM.$ ar Ndpnnviszer24.Niprajzi Mnzeun,
CJ'rtnDG"g.!r A solynosinalomlin.Mihi tmulntryok. Miua Mnzeunl,
GydnCJds, 199?.77 l0l.
Jfiaz Antal: Malomk6 rennkii 6s Ldszdrikd kiszitds lr Domdnkos Ot6
(szerk.):zuznr1lesas.Maclar nipnrz IIL Budtpcs, 1991.6ll nl2 BaLiz: KatdB Sdnl& Deli ltral.bd: f6nn{vcsseg. ]n. Kiznnvcsct, nepi lpr-
tnld Jdsst A srrosprtaki nalonk6 . ]\ Hdn.n Ond i4rizelm niviszek Tolnanqlbcn. Szekszird,1999 2t 23.
DvtdrlTe l0 ll. Miskol.,"francir
1991.485 5ll ad'rd Frl,,.r Az irckLovikolicsok.Erhnosmphia73.(1967)202 218.
Jijr r6,ti Cslcs6inalomkij. In, lszlrijz. nulk., niplus-{miny. Kfte on, Argd& /t.nri A dz -iso
vasura.A koricsne$ersig.ln:Rgrn.Cyar ne$er-
!nkrei,l930.29l-303. xb \.BddJD.i i lr 2r.
Bor$ rvarird: Kovicsn'ihely Szilsirk6nyb6l. N6ptujzi Eiesnij 56. (1974)
1 0 51 1 9 .
Ba&t'F.rr' A tsi*khegrsis mls26sct6inck nu aszentzeriform:li Ar Es a!.:lrJr:re/: Koltcsne$enee Ihjdntunison. Folkldr eslboerina 79. KLlri
M'jzeumErka'nwcL Eeef,1963.297 315. NErmjzi Tanszak,Debrc.cn, 1994.
Ga:daftrrl: Mis*ser;s.In: MinderneknesteE.Budapei,119334 36 Fr6[4!.7,i,6i Kovicsm*Esig. ]n: MeieNsek s76'ara.]udape*, 2001
a IJ6r vitlSlibcn.aosodi Szenle2,Miskolc,1953.
ad,nr;'trrd: l',iaszieetis 1 6 51 3 2 .
29 lt. ,(t6t Er6irt: IGvics 6sker[k1]inij neste6lg HajdLlszob.szliln.Hajdnszo
I'dla,li-Kaans AxiLa:Npi neszigeresa GiimiiFTornd Kibzb..idakcn Az Bgri 'lbrccldi
Mdzcun El*dnFr 2l. Esei 1937.137-200. Ja.tr&rdrr vasnnrc$eC. In: Napilet is niphaeFmrn). (JnerioA
Ta&nta tlirtat: lieszege\es.ln: (;ycrst'6 tdninci naprajza Klire on, Bu Brklrest,1972.5230.
kare$,1932.15G1j7. Aera?y {6,lji Mas}rrorsz:j8i ko!,t.soltvrsnnvessg.Budapes,1932.
S:./tr .a,ldr S,ekinasrlis HrjdnbdsTarnen$en.A qajdnsasiMnzeln
rjv*dnrae9. H.jdnbdszdrndnr1999.69108.
BabasKattitt SdndarDeli Easibdr Bii tldolgozd iprniSa( In: Ki?miivesek, 7i-a6,lii:b: Kovr.sok. ln: Dononkos Otd Gzerk.):Kaznrlvcss6g.MasFi
nipi iparmnvaszel lblnr me3yaben.SreLrzid,19992t 23. neprajzIIL Rudrpe{, 1991.256 261.
crrt t ar B6rnilve$is.(iflim Kiadd.Budapei,1975.
F/e.sezvjrn,JrlJ6rsytrtis In: Meie.s6gc(sz6tii.. ludrpest,200l l7 52.
ptublcnatitija. Nipr.jzi
Gir,,ii,,.11t ?i ,\ naglr nddr. ral6 b6rkikaszil6s BaErin hta,ia: A titxk ar\tr. L LlrrrosneiemdA. ln: RaAi nas-a. nesers6
tjrtesir6,14.(1962)97 140. gek.ludapei, 1971.95103.
Ia.{ds4r' ,.,ai Bdrntvesig. Krptrr (on!1ek. ,\lnzsdk L!di, Budrp$l, 1933 Trrdd t fd.: L.tarosiparirenetet. CoNina,Budapest, 1958.
a,e!a t is&,: l iniok raEik, robakokne$dsasc ln: Deneter 2s6fi. G?erk): 1i-dD I/n:U: L.lrrtosok btdoeosol<.In:Donontos Ott'j (szcr('): Kaznlivcs
Iralobvirosiiiisok.lsNin Ki|dly l\{n4un, Sz6keslehenir, 1982.2123. ss.Masyarnpnjz IIL Budapesr, 1991.265 266.
,t{dArr Oatcytr Tin:lrncic^ag llddnez6lis,irhelyen. A M6ra fcrcnc ,!lrt-
zeun l]v16ry\ESzesed, ]993.3716.
l'ae! Pal s.dthndn kaua, U (s2'rl.): ,\ dcbrccctu inn|ne*eres td{neri Gatd J.'*l A petdhq]'j vendck licshkdszirse. ttthnoeraphla 53. (19.17)
enlikei. Hajdnaihar NesyeiMizeuni Sze ezei,Dcbrc.cn,1997. 269 214.
NJnah! Eraibet,T. Tith sandari ]\ nyesbdr feldolsozisit6l a keszternil< cl6 Crd*.i -E df.j A sopronikassyiti,k SoprcniSzenle9/1 2 Sopron,r9tt.
,nhisrig. Ethnicahadis, Debtu..n,2001. 141 143.
1'iwft L6:zb: Kesesek"kiisz'riirok. In: Dononkos On6 (szerk.);Kaznrives
s6e.I(aeJarnepnjz ItI !udape$,1991277 281.
nnallr Ld:zlb: A e.\6ti szitz\,itr6 6snlcigcs mesteieknunkii r x\4I xX. szi v,&ir rlr^r r*r 4ebEed kisneie$ac . kapnaLiznus toriban (ftsct. A
zadban.,\rribona 7. G,vd!,196t.365 374. Di l(nzeun Evkdntryc 52.Dcbrcccn.l9Tl.133203.
'Iiflallj
L zb: ^ szijit!5tr6k nunkija. In, Dononkos ot6 Gzcrk.): Kezm'i-
vc$*.Maslarnip.ajz IIL Budapei,l99l 110 116.
]/,sa q,/,: Adebleceniszijeyi.r6k.AHijdtulinari I'tegteiMnzeunrokKi,z taalas lldn Onutn! Gluld: Nepi kremia. ln: l\'t.eyar niprxjz. lndapcr,
lenanlt, 45.Debrecen, 1986.
Bdl,3l Od,)flrA narosvAsa.helyi frzek$ne{en6g. Erhnognphis83. (1972)
311-129.
Frdzr ftr,Jr N,vssa is srijsJin6ncstcises. Inr MeieNisek sz6L:im Bddr, lr..ii: Gocncsare( mestersege. A faze*asok.h: R6si nasrr mesd-
Bud.pe{, 2001.296 ll0. s6gek.Budape$,1971.6776
F A liiredi nyerca.Ki$ Prl i'lizelm, Tkratured,2000 LLr,tdD' Gd4r?lrr A bdlapdtralYi kennlrserer.SrudiaAgiensia,Dob6Istvdn
"rry,lritirAq"eres AN6p.rjzininzcumiirc!*aral6slsai6 Budapes,2002
ciitll,/,: Vrrnnzeum,Eee!,1997.
Pdn.?Al,4d,i Szlrgtifrn-nltrgessy:iflrsisnoct l-ll NemzetiSzakkprasi Csqar kain Cs ,4ng)al Ztuztur Fazclris(dnyr Jclcnl[viJ mrllt. PlanCtrs.Bu'
Inrd^t, Budapes,1993. drpe{,1993.Drnk6Inrg A gyulaifazekassig. Az Er]{elFerencMnzeun
nndJ, LazU: A nyergcsncscreknunktjs In: Dononkos o1t6 Gzcik.l: kiadvnnyai 48 49 Cyula,1961.
zuznnlc$ec MaslarndpmjzIIl. Budrpes,l99l. 3l6 ll7. DatuanartzhtGlits, Mnstar adpi ke!rmi.. CoFina, Budapen, 1968.
?i,ma Lirzld: ,liagyar csonrosnyerega )a\alll szrzidb6l. M(dlgtaddelen \'I Danan-^sllr G!68): F ckassig. ln: A migJar nep diszir6m{v6szoreI-Il.
B u d a D e { , 1 9 7I t9l . 1 3 9 . l u d a p e i , l 9 8 l .L l 7 3 2 1 5 . e s I I . 2 1 27 6 7 .
Ko6i Mancc:awr Lljar: Korondi nepi ra4ka$is. Budapesi,l98l
-</cs,lftni i4aetar fazkasmnrtszet. Sderyi (rircly fotdival.Co. inx-Fdnm,
,!Idr&6Mrldtr ^drtok. kuner nasyarc^ziei chcijcdd3ahez.
Niprajzi Efie Bn&ped Noli S.d,l99l.
sit63l (1941)170 133. I'@dft Lnztui Kertmia Nlg]k6rbs0n. Arany Jinos Mnaun, Nagykdlos, 1999.
n,arttdsbj Kumetokr Kisrlhldijn. tiihnograpbia 78 09511761133 Sdorrd: g,n4'r A nohdcsi kerdni. is tij(enere Dundntnl Dolsozatot6.

Csima- 6s cip6k6szits Szd?ary ,5a4tu, Pj Mqyar npl kerinia a Dri nzcunban I IL E{hnica hi
Bllt. &ifldariA szegedi papucsCsoredd mesyeifijreLek12.Szcgcd.lrtt. .dis, Debrecen, 20022003.
Bdsdd,&,&r ,hos csizminnlobit... " A csizn.diik In, Risi mgya. nes T'[dbi zh|ah: A s6\iaeki nepi f.zela$is. Mertor Kiad6, Marosv,isiirnelr
Gsaget.Bud.pen,197l.5l i3. 1996.
FrecsearrJiorj Csizn.dia , cipisz Csva.san e{e^aa. In: Me*ers asekszdrira I/idd Odrrtllai A niskdlci tizclrstg ! 16 lt. szrzidban.OtlrcindMlsei 3.
Budapen,2001.53-60. IlermanOii6 Muzeun,Miskolc,I999.
cabaidn Alice: A Nept^jzi Mnzeun libbclisynjrendnlt Csi,n,ik N6p.ajzi
6neslr64r.0959)205 232. Tdsla- 6s csr6pksntas
GelenctirJbzef: P.loFvirosi cipirzek In: Deneter zs6tii Gzfk.): r'aloh- Hertz Lajar: A nepi GEla 6scserap6gel6s Mez6berenlben.B6kdsiEler 3. Bi
firosi irisok.Sz,:(esfehasrr.1932.28 10. tescsaba,1971.237 257
-r:rdl* td*l"r Csizmadiik. In: Konrsni ncscisagck Pozsony,1978.72 80. i:rmu li GAai A trtai ragh- dscsrapgt tra( tijrancie. Vriosi Onkoibrnyz ,

,&,rt P.il Adaroka mrs}rrorszdgitiglssrtrGs s felhasrnilistd{inether.


Datusi lqAtat Adrrok ^ darcgi sziicsne*esdgiez. Az Erkel FerencMnzeun \ 4 J E r r l 0 " r h h e d ' l r n l l B t d , ! . . 1 0 0 22 2 <2 6
Kiadvnnyai13.(]Julr, 1960. S,i.r Emr',:" Tg8la8trrtts Dcbrc.cnbcn a lrpihlizmN toriban. A D6ri Mrt-
,eun Evkijnlae59.Debrecen,ltT3.19921,1.

380
I R O D A L O M

'
llrD$ ,tldrididr A taLtcs ne*ersa! ,nitkosrbb m'lvclcteinek leir,sa Si6agird
K6lyhdsmertertag -' rcI. !rhnuariohtr 7l 11q72) l2|]17
;"';;;.. ,.. ' I5or'^o'o' 'o i!\, 'oo r"rrm4 r: n e p r r i " T lB u d a '
( l n , $ r n 2 0 0 21 0 6 11 3 6 D a r u n l nO t ; . t . h e , h t " . o . . l n \ . ' n r ' ' e s ! , - '
-
l n t . L lK m L A L . . ' . 1 - "1 . ' 1 ? l ^ D n l o
l m l 6 0 1 5 1 r Dd;on&orarrrr A nrgvarosztgi tuLtcsokninLatdnlaei.A Soproni,ulzeunr
\ c $ c l . r U a u l a r n e r t ulrl zl B u d r p e { Kiadvrnrii 4. SoDron,1993
\,r;;:", id""!"llln"r.; 'e' 11:ll'' 'mhejr' /ib"Jli
l937 l37 154 ,(.rcrr"ri Edt: D,:l-z ai sr6tcsekl. Tlkic$z6itesekzalai GvrijienL'nv25
NaDrliziMnzeum,SzenGndre, Z r ! s e u r s z e lCo,3 b 2 4 12 ' :
.Sdr;;'?itor,Napi 6-ipklth,ik (2 bdrncttiadrit ltr Kli Budapes'2002 \'^r /.; \./.ne " '.ne'e, s \I1"'dL.''r.Vr_,ntron^cl
(amdnyspras Szeccd.1939 167-199.
&,&oe-! a;r,f Frlusi ekiGcnck Masr'lrorszrison Ethnosnlhi. 8l (1972)
. 5 2 a tau/ d K i m a n $ t p r ' B u J L p e r , 6 + 250 262.
SiW"t, W.', Fij;dins,jk A lan6ntscp!6 ncscsds kultnndir'n'te
?lu' koorle!nudspd' 2001 Kiir dlsyrrto ocsteEas
1,- +o u',o L.m;'' 1.ue's 'oe''i o' "Kre' '
B-,;,d. A ." .,,ilok'. omere ! \epine|UoLgod' 1130
Bulrire$. 1932.162 16l " = KJiternn.Bukre{. 1930.75 36
Don,nA,rOftt: Ecy keszrhelyikdrelesnu&nja Nlpnizi K6'emenvekr/4
;;"-:), ',," ru,'.oh \/ .n ' ,a" r'" "r'. \ ro- \1dr !uJrpLJ,loiS 16;-?21 -001
!dI . S : n . , "l o - _
' t.t atJoa!.fo"1"- une11 ! ^\r_'1 gd '"'"i; brdip''
- V / . d m f l o 1 1" 229,238.
o",_i,gl7,',i,, r r,j.rti".l" in. spi;l_tch'ikiia ' nagJar nlelltciileren' n0 14
' a a at I.fo.l-a I n u n d . o n en . ' . B ' d s F l o a l
N6DrajziEdesitn45.0961)5 34 't:,..i" -' t'.'," I ' o r e . \ ' r e r e \ 7 k."ol Te\rilip':
A..Jft;inu, Koslirkd,Jn$tnas l.: MescsiseL szdt'r3 Budapei 200l ""
I l u z e u mE l l o o l a eI a u" o
d x' p e nI.0 6 7 2 7{ 6
- - " r , . , , . < " . " u ' r ' | ' . \ \ . n d _ F rI' m e . r ' B ' d' r"er ': - J \l o o r 'l i 2 l J a
I Domoi u o|o 7 'r e 6 uac '
iii*r,,,.. t. "
" o , lqol 4b5 4bR B:l;aI o , ' r d r' , , A s l " p i u . l d o g , . - l r 1 1 3 ' r ' o e p r " i 'B U J ' '
neDrr'zIII BudrF*1, oc6r 0 ""
,';"" \s,,,"" \'tulqd :lr' Dcs. 1979.295-297
x, oit"-t.v Haiz F;.nc Re2l',: LszCkervrinrllb Niprnizi hesilii 23. (193I) tt 62
i,,,,r"r.r."'-.,ii"t... F r J , d e , r ' \ 4 ' r l o d rt ' o / p o rB r ' ' d ' p _'
r.'r,<r"lji A cyapinnun(li!61. Ini A Mez6slsnaprajzaMriosvisnlhe\"2000
273-286.
,uaiai iiaa: r'.*z;rut" In: siniludv.ri n'pnizl Elhnica,Debrccen'Lee3 I'a{r fia/ilrt!* Ir"r,r Nenczkdszns.l.lcddd lrnh Plan6'is, Bud'pe*,
294 297.
v"^ ir.. v--^1, la K" ' lo \1. 'r'eed \\u' ' roln'
"ro1 t.. iotrlav \gl3r ' .ldog"": li F T to OL /"1' KeaJr'_
ia;"" - t<'..o g'.'p. , o-3 1 "J'' drd"r" l'8' lqql l6i 163
. | A . I l : g l r r d c p n i .I I l ] u d r p e , L
Gvaknvszdvas
i i ^ , i , i - , . . t ' , ^ . , : r . *-,.r\' l u e \'Dx F ' o, r"r0 04 r'
A, . : . . \ . r e ' , o \ e- / o { i r "- r o \ r r r i r ajfutlri E &c:,\ soFtunisznrzabdkljthnographi.5T(19'16) 71 7J
ii,"ii..i:'- Odrdrir,lriai Szisz$6k ln: Dondnlos Oti, Gzcit.): K6zdrivesig M!
N \ e l , t d , l o m : n v1 + \ z t u t d , l o 6 0 1 4 q l ! 2 s \ r r n e D r . i Ir I I A u d r D e slLe o l 1 o 7 1 0 2
,,tu; ,,i ;,e'. )nr"i.rrDonorro o /e'r' tu/n'\ "'c rld
L l l l u ! ' P e r , I o o l r 6 R l ; 5 " u ' i , n o ^i t , . e t " t r ' o l A \ . p r i i i t l l / d n r " r g \ l ' r " l o c L " : ' B ' d t s
e\arneDmrz
r.,i,,li.'"ir o o , ' r ' , i . \ \ 1 r ' o e i o ' p r d r rs ' n n ' t u ' d o v d " -
c.y;tr,.D.inr Mrsra! niti hinzisek ,\ cifrrszrj.Bddapen,1930
lisirheltr 2000261 270
dr,r;,:11"e:tvdtan!"z.vas,s]6ki4*iiL6s h Sartudvari n6praiTr'Ethnlca' GubishesiFae
D e b r c l e n , l o ' ll a l 2 o l 8..,4/d,a. .\o:rol3 J.o'..eo c b' mere .o ./ A ner rl'/eum r!
r,^O, r._;' e'sr.lr',leo . on-"p" K" 'oo\rp'-i iT''
" Kolo,rri. 1994t23-1'16' k o n $ L4 5 .D e b r e c c n . l 9 5l a 43 l6n
:isisirk.nFe2 u r b d/ d a i l C'br'ol In Dunor/o or' /e | /nne _s V'g:1r
"
d e p n t I L L B u d : n r , t . l q q l4 0 24 t r s
Seerdndsttas L , , r , { a4 , c " , b " l . , , . . t r o d i s : g d o . T c f l . s N . r ' r r i ' a e r r ol o
-iJ,," ., *, r , o e . ' . . \ ' l , a dn ' . 1 T c c ' ( B ' l p ' l'or' I r
o0 ll'll- 0921144 1r,1.
i,-ri.,.r,t D1'le,f{ re J.n h'o"rrpnLrl

Ln. s kendmunlo Dendrl Zrilidr Kclmefeink lr hlot.lirosi hl]sok Szikesrehdnin 1982


Eiljt."' O,'oq.t' \r'nde ' 'EoklJolso!dld:il'g'- oep"r''
17 33. -o8l
BudrDe$.1979233 29t D.naila '1.a AaEs !.t zrc l , r''e ' o" '. !rd:p*'
ca-jarei S;,aor: e suaape{ k mv6ki Lozsdseh n'pi kendonunkijr ds lll Bud 'pe o0l
D'a"M, O! r.l.e ie | , Ke/nr\' trl"s: s n oirt
i , z t o ^ , . l e n - r z E r L e \ t o l ar l t 2 7 ) 4 4 6 2 'l!'r'r' "
''t , , " e " : i . - . " 'i e ',r'._ld /in"b'n r3 l'l I
noqrrfix32 (lIE Nllrajri Trnszdk, D.brecen, 1987 1.4;di ,urraj A nez6kdvesdik6Lfendnnhel! A llernln Ottd Mnzeun Er_
' - ' n r e c I o o l c " ? ' t e r " s on o c ir " r " i - ! o n $ - I - 1 4 . \ 4 l , l ( 5 .r r r 1 4
r - ',nrxi n. i : t , , " , i : " t ' " ; 18o A [steleki LaLfcstd nnheb A M6n Fcienc]V\nzeunEvkdnv\e
\ Jomoa \\ ' e, 'o, (n lt '1)er I I r' ! '1 "oo tula::,&l
o f e l d " l Jo"e l s ' ' o l a ' r ' o ' 1 " ' \ ' p r r i i l o / l e n r l9bl. S*seJ lrbl l0l 120
t.., t f,,.rt.p rdab d Kr. . . e l r e 6 t rn r " l ' . b h r i l I e ' ' t ' . r e " t ' ' l l l ! r'r'
nvekl/'l -,1.Bud.te$,1956 11 2t r,,.iray. r*4..r Fpru to',* h_e eI r'lcn'.r3 1 \rpr'i'i
s:rlro&r rdo! Alakul6nuntaesrka'za(A naglar nF'*enderon'nesmun_ s1t629(1917)271 ZJ1
k r l a , A L l d e mI ' K i r d n , S d d J p e1{ e 7 2
r-", -,f, r ^,. oos"a r ll a' B'ld n Laiben
\ol' -n,.-mt' -r'e' o r._' 'd bl 'o
8 , / , s t a d s l l o q o . d n r ' o d o n r d o x K " ' D ' m r d e l e o r" \ r I I \ I \
..z. ooi; lll /,../m, -ol' \'l,srr' \le/og"/ ' 'r"i v i 'n rollem'
Textil- es Eyapinmunka- lonas_szttv's o \ e L1 9 9 t r - 1 9 B
91u d a o e nl n q l i l ; 1 1 7
rili-. fui".a" DIl.'t \o\. r0 r' n' e{ ''orir''rr'e '
! - l l 4 , r 8 ' 1 , q d x r o " ; l o m . s r n - i " n J r " o L e a n " ' l . v l \''adot
vel Tulor m.Lleben Szcl'e:fLl l@o t0 71 i . o r O , r ' . u . o , l n o 2 , , o - 0 .4 - t . o . 0 2 - 8 . a l 4 . b : l:3
s--;it ; . u ' . , " o i i , reol"n re ' Kidd" B rd"re l'ol
' r , i ^ ^ " s ' , ' * f ' . " r ' , e r h ' r a r ' n u ' , r r r i s a p r -': ro4i
/ , r a , . 4 4, 1 .l l " l n r ' , n o l ' 3 - " l o F n l o O r ' " / '
( r': 'f\' es
102122. i'lra: r nrpdjz lll Budxpe{ rrl 157 203
, aio b^ajy1a,tlFrd 're o\e l lrh n l'1. --B dspf
<"-*ia"tr.vz nof3'", 1r:K"n,'omin' " esella 'ib Brr'ih!"
,t'r'rg \'/o'_ l'q'"Jt ner.' or'tr /eeIIIBLdd 1973.t6-71
t,-.' .s.hr.. tr rnd,4tildi Kazinalnok r Kirpit mcdencibel Neprajt Mnzeun,
oen.1181 I l4fl43 tsJI ll_ lss
'--iii' nt" Ir&qJt a ' ' r l l J o b h ' f ' " \ ' b e rH r r d ' R \ ' es. \l{ 5/3JiIr$"ronz_
| d t t u ./ ; f i o J 1 E , ' p r ' " . m o h "
m . $ e i n + h r e ) " m r n \ o l ' l D \ b L e ' r n1 q 8 5 c o n I l l . \ 1 3 s " l l e , o s r / J r ' g i" 1 tld,' rn l /hmeo e lo-3 '030
i r s r 1 . 3 3 .l l u d : n e - rl !, 8 0 ,1 9 3 11. i l l r l . l 4 q l 6 q
Takicsok
A i : . , u t t , * , 0 \ ' e e i, p " i - rl.e\'sL"s. f..'" u'1ei'
i T d i r k n r n M ! , . d m K i 3 , l r\ 0 v . i l 6 I x ' l ' r 6 3

381
I R O D A L O M

tifeldolEoz6s (v.i" & saj*szit69


adgdlr /Jdrzr siir reken lasy kerysrcf. A $it'Jmcscseg.h: Regina- Czinn mam Fo."r: n'Iurakzi s.jrszriril6h.Nilnjzi Eiesn6 6. (1905)
"Ki
slar noidsigct. Atrdapen,l97l 86 94.
Domrirl OrldrA sopronip6khtzds . pakekXVI XIX sriTdi c6heml6kei. C:uto l:bdn Rt:Aai
M&lns:Arsjknpiil6 A NdpmjziMnzeun ltrgtkrtrl6su
Ambona 17 Cydr,1975.143 17,1 s.i 8. Budapen,2003.
Fata 6llolr Kenyrsiitds Bodonybnr.In: NapmjzidolgozttokHclcs ncgla- Gukddtt4.: Olnszsaitlaszltijh,!rrs1!rorsz6son.
Erhnocfphia 75 096,1)
bdl.Eser,l936.2737.
-ri,?.rnar.7dndsr A siit6neie$6g (palocscsig). ln: MeseNeeek s?ndra Bu fo ataod j t a , p . v , r i z \ x . . J , D o n p , r t . , d o dr n , , . / t t r \ r . \ r , :. , T \
d . p c s t . 2 0 0 l . 3 3114 7 kbnlat 22.Szctsztrd,2000.329 lto.
G,dd B;rai Keny6sirts Oroslrzr knrnyakdnNirnj, lisirn 24. (1912) I/?cr6Jddr Avajdisrn6sAseszkiizeiilasyarorszdeon. Etlnognphirt3. (1964)
1 0 2l l t 8l t0r.
tu & A.ral: Kentir In: B.hssa lv:in (szdk.l: ]]lch6d. nhgyar rdpnjz I\i
AkadnlaiKhd6, Lludrpe*,19q7..151 -162
TannsKAnUn; Ki$ T,lth Ulnd: tils,j kenyasijtisem. VeszDrimlvlegyeiMn Fiibt Hqjnaka:Anrr6 t\\n lcler6pataka).In:Tabuh12. NdprajziMnzeun,
zeuDokBardtiKdr,VeszFram. 1931 B!d.pe$,1998.3 2,1.
6Ad4n,,lltd: \arr6d$z.nyok In: Dononk,s Otrd (s,e!k): Kaznnve$g.
M4yarnapEjr II1. Bud!pe{,1991 40t 406.
,<rrlrJ C.ydr$,rMdreskal:lc$k L Mrgytr \ipnnr.szct 4. Nipmjzi Mizeun, tondtl ?dr:iai A kapuriri paraszr!.f6nir't NaptuiziK.zleminyek11/l 2.
NapraizirUlzcun.Sudrpesr. 1966.9t 11,1.
,UdridiEa;rdi A krrosviri ndzesbibos ne*eris. Klposvar,I 963.
Szdbadfabi.7d.st n 6,eskal:lcsosslg Dcbrcccnbcn.llardi-lihu Meeyei
nzcuno( Kdzlenenyei 46.Debrecen,1t36. ,:,hbrrrvnnq I/i r\ csillc. MagyarNenzeril{nreun, Bud.pest,1962.
If/.tuf A',rl,i Friago nzesk.ltcslormikCoNnra.Rud3re{, 1931. Fer,.z r,?rllur Subrikiliszern csipkeredrecl.ika. Nepnjzi Edssn,j]2.
0940)60 n4
tn,r4! tasdaha: A csip(cvct6s iskoltjr. lnt<iinyv wozd 4. Budape*,1992.
-(K ,arrs Szalpaddzds In, lis,irhelyi hClkijznrpok.
llddmeziiv:isrrhelyen. Tnb Tibar,E (:2r4.):A retr c\ipkerarizstban EurdpaiFoltldrlntizc!llnda
MagvedKiad6,Btrdrpcs.1953.llt ll9
(6J Ialdi Szlppanfijzes Szabol.svrirnqt'abcr h: \ristrielli hi*oznrpok.
Budapcs,l9iS 296 100.
,ltljdy OtlaEri Szappml6zasdsg,verq.dnris D ebrecenben A D 6ri i\'t'lre un E! Bdln:$hAn O,tutqJGylq: A hin4sek. lnr Migr"arnpr.jz.SudrFer, I979.
tdnlae.11Debrecen, ltt6. 135 1,17. 177 187.
sLlnet.i Ka 6 Arilo: S,apDtnfii2;s. In: Dononhor ot6 Gzcrk.)rKczdrivcs l3ol1lzsKhn: SAntlar tuLi Erz:lrrr Hinr6s. in: KCrnnvese( npi lprnli
sdg.lUr!f,rn6prajzlil.Budapei, 1991.220221.. vdszekTolnanes_\'ben. SzekszArd. 1999-73 71.
s:ari 1JF;2:A szapprntiizcs Kccs(cniren.Nepr.izi Enesitd24 (1912)l,l lt Dananav:zhr Grb@: A \,inzs.In: A nrgyar n6pdiszitiJn']llsze1e I IL Bud.
p e $ . 1 9 3 1 . I1 4 , 1 7 7C
. sl l . 1 5 7 2 1 6 .
ail rlir: -Magyr nepiliszonbimz6sek. CorinL ludapei, 1976.
,4?cr&zyJdn,vGycnt'r n irtts dsszxpp.nosme$ersic I n: Ite{en;gek sl6 ti m. Gijn!.J F,bnerSandar: Dre\as:ldgi hinzisek. Maltrr Napn0v6szet Il. NiD
! u d a p e * , 2 0 0 1 . 9110 2 . r.izi Mnzeun,Budrpest,19,14.
Selfl,.:i ,<d.r6 lr,ldr CyeryrLlszil6s Ini DomonkosOt6 Gzcr(): Iftznri- q,rd! 1e,rr: SziligJstsihinz6sck.Magya.N6pmnliszer2. Ndpnrzi rtln-
, 12. 2 12 2 6 .
v s s 6 g . M 4 t a r n e p n j z I I L B u d a p1e9i 9 2eun,Budrpen,l924.
$atudtdbtJn:se/. r\ \,irsztaldolsozis ds eJerornirtis isneretdhez.Nipmizi Kr/rdirri Edtr Zal. negyenepi hinzesciL NepdiiveEsiProprgrndaIrcd.,
rtresitd l9 (1957)2.t5255.
ft.s,.1ra,frai Zobonl'i hin4sek trlacrarNapnnlcszct22. Npruizilvin
zeum,Budapen,1994.
Bdl^d ldt Ottnw Gtda: M6h6szer. In: Mrgyar n,:prajz.Budrpcs. 1979 Zcr$r.l qd:r!l]i: Nali hibz,:r.IiriszakiKiinyvkiad6,
Budape$,1957.
220 223. srdra! E ra, ]]j Urihin26sekHaidn Bih.rban.Studi. lolklorislicaer etb
szcicle. Jiszsdeparaszrigazdilkodisabrn.
Badi Ed:r,,|.: r\ mah6szct Studi, nognrhir.l2 KLIE NeprajziTaNzdl.Dcbrcccn,2000.
!'oltlodsdcaerlLhnosnpbica36.Krl lj Nalnjzi hnszek Debrecen, 1995.
a\dbd J.tf,., Adatol a felsij6rsisi nagylrok napi blhCszkcdasah.z. Diszitdmriv6szr - rpmriv6szer
hhnosdphir 79.(1968)105 rl2 Bala\tu IL,ia t LLta! Ajult: A ndDi diszitdnnltszet. In: ,U.eyr naprriz. BL
G,trddBildr M6h6szLed6s ! n,gyrsrsntl. furir (az EBrl Mnzeun Evkbnlae) d a p e * , 1 9 7 9 . 2 {460 2 .
37-33.!cer, 1992.l0l 168 lllbn lib.t S ht liislt (s h.): Szolnoknes}e ndpmrlrcs^te. EurdpaKanyv-
rotnft:s/ Nepi mdnaszledes Gdmijrben. Cdmdrnirnjza 13.KIIIE Nlr kiad6,Budapei, 1937.
Fizi Tansr6k, Debrccen,1933. Dordrdlssty OJ'na[ A nae]n! ftp dlszit'Jnnv{szcto I lL Akadniai Kiad6,
s'.arddldl,iJraefA masyr m6hlszked6s nLiltjr. trlhnicr,Dcbrc.cn,1992
F s'i,tfttd: Mirosz6sul&:ls: r mly6 nepnnviszer. OfliclnxMusci6. Hcr
mln Oti' Nnzeun, Mnkolc, 1997.
DrrrrJg.iiFa/ Az rszrlt:, minLkonzc.riliri m6d.Irinographir 30. (1969) l.tsrdt lrrt fJ'rl ): Bo$od-Abadiz.npl6n neb-e npn'lres,eF Mnkolc,
5l+536.
q',tt lorn: Szihtrncsrel szilvaas,ahl Nlrrrjzi Enesn6 12. (l9ll) AdzddLd:2UFUoEaAJult: Ha dn Bihaf n+,ve ftpnnltszctc. Lur6pa konla
249 252 kiad6,Budape*,1989.
r,rr,t{d/st:Aszilvaha?ija Nrnjzilnsilij3l. (19391 300 310. Gtu A 1,/a 6:#1.)i \as ncgyc nlpmiiv6szere.vas l{egyei i{rjzeunok lsazsa-
ttoht (atdlir: Gyun,jlcsdlszifirisa, $ralesa.In: KoldcsD,iniel Gzerk.): 16s,iga,
SzonbaLheut9qj.
,\banj6sZenpl6nn6E:lct6biJl.
Sito!.hiaijhebi l97l.9l 92 Hafer1hn6 Fll Edn: M^syt aipmLiveszet. Co inr, !uda!cn, I994.
S:tdrt Cjalrr E!a, Criindlcsaszrlis!s lekvif'Jzis Szillris'tndon.In: Nep- 1nl nllha fs#A.)r narnnrnn6pn0liszcte.l!n$ Pannonius Mnzeun,tacs,
iajzi dolgozarok dl Eger,1996.19:16
E6 esn ee,vab 2000.
.t!Lr lrdn: Szil! szalis(isrii nddra. IlonisneFt 22,1 Budaren, 1994 .futus,,1,&lfJ:erL),Csoosrtdnec! ftpnnvaszctc.Ljurdp.K.nr'vkiadn,Bn
dape$,1933.Kapitrny Orsol,e Inrii Judil (szerk.),Sonroel'neC! nep-
niiv6szete.Kaposv:lr,2001.
Kdtn: MAua 6tft.): N6gr6dmeste nipnrjviszete.tsala$rgyrrnar.2000.
A dfakry Blrtdkt: l \9t6sbor nhgyrroszteon. Szdl6mLivelesijnkbxlkini
kapcsohtai. NlpBjzi EiiesitdS9.(1957)49i9 Kts F-4'.b Smtihtri Jtln Naal,ti Kiszoni sz6kelynirn'jviszer Kriterion,
BdLstul!tu-anutat Atuk: Aszdl6is . bor In: i\'tlgyarniFrajz.Budapei,
t979.2t+220. Kn: Kanb-t*itnrti Jdit iiae, .7.,4 Szil*Jsisi mrgJrr n6pniirts2eL.
Clana hislnanll Bdlochhtuin le?*.): Ilill.nnium] szijlisborosbnFi A sz6l6 kiierio! Bularest,1974.
. asbortr{aetaroBzigon. Agroinform, }udarei. 2000. It KAnb-tmLintilunn Nr'stJ,nt: Kis Kiikijllii lidiki nasr-.! ftpmn\tszct.
Epsrl,u.ltld: SzdldniiveGs es boriszd. lnr P.lidi KovdcsAtila G/rk): KriErion, B!kare$, 1978.
Gazddlkodrs.rUagyarNipniz IL Akiddbini Kirdd. Budrpc*, 2001. kis r-'tult Sk"ti1n i.fudn Na$ Jdar Moldvii cstng6 npniivszel Krirerion,
527-595.
uajtai A,il: \ p^txstts:titinivelds is botrefnelds leszprdn meelr d6li fts; Kn6nnJiB+P{s{ Arutt ({aA-lr Cydr Moson-Soprorne3}c napnnriszote.
Lren.Napnjzi liitesiid30.(r9$) 15 ,13.172204. Gydr,2002.
UbEd(iula: A:' &mrlltki sz6\6Lulrnra.Bihri Mnzeun, Betulty6njhlu, 1976 rlorrA Zzt*ln: McziJvtrosinilndvdsz.r. Kecsken6r,Nagykijrds,Cesled Ar.ry
Iru.z?/.r,ar A bork6szil6s nid jri 6r es?kd,eiErhnograDhis 71.(1960)I 26. JinosMnzeunr,Nasyh6rats, 1932.

382
K O \ z O N I l ! \ l L \ A N I | \ \

I. r6sz: Elfeledett mesters6gek

relcl6s szerkeszdDavid Lamb Flo Henfield


Mnvdszeriszcfkes'zr6
Szcrkes^6Simon Adams DesisnJr ia Goodman
lezcl6 Jackie Douslas
Szerkszliisag Mnliszeti ieazgal6Rocer Bristow

^ Dorling Kindersley eTilol szereh. megkijszdnniJon.rlhanIIihon, caroline I,ucas,Moi|a J',\'lole,SIcIe! vboster'


Fred Ford ; amllycleliisesireirik!z Elleledclrreneisdeck cim! kijn)rylalreiitltt
ike P]uq (Radius)hozzrjdruliisiiL,

SzdnosnresrercnberbocsilorraharalFllsrudiisjLis mpasztalarah a szcrziiis a kdtcr munkarilsainakrendelkezasdfe,


.zirl kdszdnerilleri Willian Bro{,nr (bognir is koliics.BuNash, Su$se!)tRicha.d Uare-!1 (boentr',Barttc,Sussex)'
(i,\'1 .lbnbd KcnL);!2 F' Hawkins& sonsLtd-I (dcsok,T[Dbridgevells, Kenl)j
Nike Farmc|L! C!ilera1lt6l(n)'ergcsmesler, dge,
tL j. putlir. lt c, r'aj6a!ir6,Rrc, Susex)ris !6gnl bdslr 6slie'or Srernr (kovicsokspalkoLikold.sok,,\'taidslone'Keno
"joli.,
Az L rszilluszlrici6it kdszilerrdk:

(Rdljdit6set:f = fen! j = iobbu' b = baLra,k = kdz'pen,a = alul)

DavidAshby:25,27f,32,13b.34,35,17.52'51'57,59,64f,65,68,69,71,94a,98,10'1,105,110'll2'll3'116'tl7i'122
l9l'
r j r , t : q r , - r ; i .t + 0 .t + : r , l r s , l , l 6 f . 1 , 1 7 , 1t5501,i , l t 2 k & a1' 5 8 . 1 5 9 j , 1 6 2 , 1 6 7 , l 7 i , l 7 7 i l & a . 1 7 8 , 1 3 2 , 1 8 3 , 1 8 6 , 1 8 7 , 1 3 9 , 1 9 0

D r a n D e l t 4 6 ' 1 7 ,5 4 . 5 5 '1 0 6 ,1 0 7 ,1 1 0 ,1 l I

P c l c rD e n n i s 2: 6 ,2 7 a .1 3 0 ,1 3 3 ,1 3 7 '1 4 3 a1, 5 1 a1, 5 2 11 5 3 ,1 5 4 1 & b1,5 9 a1. 6 0 ,1 6 1 ,l E ' 1 1


, 85

R o b e nK e t i c l :2 , 1 5 ,1 6 ,1 7 ' 1 8 . 2 a , 2 1 , 2 2 ' 2 3

P e t c rM o r i e r :3 0 ,1 1 ,5 0 1 , 8 2 ,8 1 ,l 1 7 f & a ,l l 8 , 1 1 9 ,l 2 l , 1 3 2 I' 3 4 4 ,1 3 5 ,1 3 6 '1 4 4 ,1 6 3 '1 6 8 '1 6 9 '1 7 0 '1 7 1 '1 7 2

PeterRcddicL:24, 48, 60,72, 174.

. 4 6 a1- 4 8 ,l 6 ' 1 ,l 6 t '


l - e sS m i l h :2 8 ,3 6 . ' 1 55, 8 ,6 2 .6 3 ,6 6 ,6 7 . 7 1 N8, 0 ,E l , 9 4 t '1 0 3 ,1 0 8 ,1 0 9 ,1 2 5 1

EricThonas,3li.l0,'11,'1213,64r,7|f,75'17.7't9,84,85,867,88,39,90,91,92,93,96,97'100'l0I'114-15'12

II. r6szrR6gi id6k h6zrarl6simudkdi

FeleliisszcrL(eszrsJane Laing Alex Afhur


iUri!szcliszerkeszt6
Fbsrerkesd6 David Lamb Szerkeszl6 Hether Dewhust
Sziil'egekasillusziriici6kfelkuialisaValerieJaritch' AngelaMuryhv
llLlszl|i.i6k David Ashby,Brian Delf, Robert Micklwright, Donald Myall, Richard Phipps,Eric Thomas,Johnwoodcock
Tirsrmurari (azaneolkdnlabctr)Hilarv Bird
Szerkeszt6sisi i8!zgar6Jackie Douglas
Miivaszetiigazeal6RogerBristow

Kuldn knszdnclSandraArchernek,Lynn Br.sLc|!e].,Arlhur Brorvnnak,Fjon! Macmilllnne\ I]rrscl \'ewmannck,


TessaRich!rdsor Jonesnak, JaneRollasonnak'PatrizioSenproninak's He!rictta \{irlhorpnak
n,vnitortscsilsagnkir'
neetcs,ezisbcnis clkdszil6sber
a Rdgjid6t<hdzrartisimunkdi szerkeszlasben,

kijszdDeLern-lihinjLani az aLibbimagdnvem6\klck ;s $remrctl{nek lelbecsillhctellen irikri


A Dorling Kitrde.steyczLitonszcrcLne
Lld; crose as Blackweu; Monica Ellis (az 'lce ald
Lanecsaii;rr,seeits;iijkerris a7dhaluk nyirjrorrinforn:ici6kirL:Brlke Bond oxo
, jas ashfr6hizak rdrrancre"c. kdnyv Londoni
szerz6ie)i Lcvdlrrr s Tbnaneii Kdnlrrdii r\'like Keeble,
r""i,".,", il-.e-r, ,li ,te"s "]\
N*^ti SzeflezclcjRobertLce l-rd (nihisretj I'lctal Bokszplc; Dulld J. I'arL<cr; Bizonsie a Rirka Allaitaiok
, ll".t
"r..ye-raf.
l"on.a."al.iie.rt ,lgn". noberrson,cleneskN6prajziMLizeum;lan Ross,veshinrrdi KdzLiszlrs,igi Hilatalr SpringwoodBools,
(,,r\kdzikdrasLilninere")cimii k6n)ankarri(lecil Tonslel a llfitsh BeeJournalszerkeszldiej
I S,"._r, u-atd(ing,,
"1".r9 "f Eve Willilns, PrestonjKijn)qtir Cfi/enblcI ltiddlesex)

383
=

iit.I
K6pek jegyz6ke

02 A Dorlins KindereleyeziLonszerein6negkijszdnnia, aldbbiinrazmdn-lcknckdsszemdlycknek.


hogyhozzAj:iruhak
! birroknkbanlilij finykpek reprodukdtdsdhoz:

(Rdlidirsek,f : fcnr, j = iobbr!, b = batra..t : alut)

I Fafnc.slirccldt;'1 5 Hullon Getly; 10, l2 ll HulLoDGci$j l,l Bernardllarronj l9 JcatrRibiire; I'tcz6gazdasistaneneli Intazer
6sazAngollidikl Eler -trlLiz.uma, ReadinsiEgycrenj29, 31,33, 34 ,uez6slzdasigidiinedIntazerds!z Ancol \,iddki Elci t'hreuma,
ReaditgiEslctcm;35 lrarners\lteldyi 37,40,41 lfez6sazdasdgrjrinetiIntzers!z Aneol yiditi Eicr,Mnzeuma,ReadingiEs!reftl]
44 srelenNbosle! 45 Kit Iloughron Phorographr-j 46 JacquiHursrj,lg Bryan schei{ Alexander:5r Jotrnseynou.; 55flequi Husr,
! JohDScvmou.t57 Ja.qui Humli 53 ruichaelBussel Fot6gyn,rcninlj 56b Brir IdeeenforgalniHat6sig,i Sreven\{'oosre.;58 Farne.s
Yreel<li i 59leh Ribiirc; 61, 63 ltleziigdzdasistat6neiiIntdzeris az Angol viddki Eler Mtzeuna, Readirsi Egtreft; 65 John Se-vmour,
68 Be.nardtsarronj70 Bri1 Idescdorgalni HaLas6gr 73, 76 John seymourj31 Farmersveekly; 83 BBc Hulbn Kpe-lrijleminyl
35 KiI HoughlonPhotog.athyi88,91 Mcz6gazdasdsloniDcti Inldzerdsaz Angol !idfki 6let Mtzeuma. ReadingiEeyeren;
92 FlrncN \i/cckh; 95 Ja.qui Hu6Ii 99, 101Meziisazdasiigrjrldneli lDtizer saz Ansol riddki EleLMnzeun!, Rca.lingiEsyctcmi
102PlrmcN Wcck\'j 104Mezitsazdasigidrined Inrizct s az ADsotvidki Elet trtnzeuma,ReadingiEgyelemj
6 105\i/alcsiNapraiziM[zeum. Sr.Faear's,(]!,diffj 106ruez6sazdasistdrineii Inlazeris a, Ansot vidki EieiMLtieuna, neaatn_qi
E$eremj I l2 Kil Houshtonllhologrrrhy; 116,I17, I l9 John Scrnourr 120Thc Sur.lit}e crltcry Whitb!! Yorkshire;123
JacquiHirsr;
l2'1,126,I29 ,uez6sazdastgrdn;ncri lntazel6s az Ansol 'idki Ele1i{nzeuna, Reldinsi Esyereni 135flohn S.y-ou., iir ilougt r,,n
Phorogrlphyj137Farmcn veeklyr 139trlcz6gazdasrglijndtrcri Inrzeris azADgolviddld Elei Mnreuma, Readirgi" Eglereni
140BBC IIulton Kepelnjlena!); 141,l,l2 JeanRibicrc; 1.15,1,16,147,l,lE, 150Meziisazdasngiijdnetihidze! asaz j\ngoi liddki iler
,\'hzeun!, ReadingiEe)crcmj153Clichde.\'lus6e desAtu er liadidons poputaircs,pirizs; 156.i57, 158,t6t, 162Ja;qui Hurst;
16'1fKir Ilolghron Phorosraph!a JacquiHu6u 166Farmen v/eeldli r67 Kir Houshtonpholographl,'j168Far-"^ vt.tty;
169Kir HoughronPhotosraph!j170Frrnes liteklyt t7l JacquiHursi; 173Mczdeazdasdslijrtineri Inrazetis azAnaol vidki6Lel
Mireuma, Rcadingingteremi 175Andrewde Lo4'i 176Doris UUmanDAlalilu,iry, BcreaColleg(.Iinruck). t,SAj 178Tuph.mj
179J. Allln Cash;180JcanRibidre;134John Seynour;185BBC Hllron Kipeyfjiemin),j 186Kjr Houehionphorograpt_r;
187BBC Hulron Kdlgyiljremanyj183 JeanRibi6rc;t90 Topblm; 19t John Seymourj192,1Corbis,,Hxhoncetry c,rrijrem6ny;
196Mrs. J. KDock/ Az Ansol Vidki Eler .\{Lizcuma, ReadineiEgyerem;204Frank MeadowSut.liiie / Thc SurcritreCaticrl wirirrrl
,-2 Yorlshirci 211PirsioneHelyrdrrenedlelesiilel, Bcdfordshiret2236szakAnglia Szabadi6ricyrijrcn6nve,Beamish,Durhamr
227Henry E H un LingtonKdn\ardr,sln Marino, Kalitbrni!; 23,1Munby cyijjteman)! Triniry colrege.c j mbridge,242 B Luce casrtc
11u^um. Tor(nham. Lantlur Nl tr_2jl DuLkrnshamshirc Meg-\eiMnzcum,\lesbury; 255 6 Bridsh BceJournal;258The Beafor.l
fenre, De\.n, lhl \z Ansol \ rdek,F er uuzcuma,ReadinsjEsvctemr.264 6szakAngriaszabadriri cyrij1em6trye, Beamish,Durhlm;
267Cubridge sKijrnyakeNdprajziI'Inzeuna, Cambridsd 269Eszakineli! Szabadtrict jreminre, Beamist,Durhrm;
l3 274Birninghim \rirosi SzakkdnFrd! 278Wqbridge Mizeum, Surrq; 281Harry Rlnsom Kurardkiizpo't,TexrsiEsyctem,
Auslin, USAj 287 ]jszal<-Angli!SzabadleriGyfjren;nyc, Beamish,Durhamt 291FrankMeadowSutcliffe,/The Surctiffeca enl
. \Vhilb!, Yorkshirej297 Helyliji;ncri cyn,ieminj:, Dcprfoidj 310WalcsiNprljzi ttlzeum, Sr.Facan,s, Ca.diff;
319EszakAnglia SzabadliriGriijtcmdn)e,Beamish,Durhani 322 SuffolkiLe\'6lri! Ipswichj324l{ansell cyiijtcmen}! Londonj
326lrank I'lerdo* Sulcliff/ the SuicliffeGlll.r! vhitby, Yorkshire;133Doris Ullmann Ahpirvdr! BereaCollege,Kenluckli,USAj
336 J. Alhtr CashjX9 Ddis Ullnam Alapi*,in!! BercaCotlege,Kentuclq'j3,U Buckiqhamshire l,tegyeiMnzeum,Aytesbury;
3'l'1Eszak-AngliiSzabadtariGyfjreftanye,Bcamish,DL,rham;3.16Sk6.i! Nemzcii ltrizumai: 347Shetland,\'Irizeum.Lcs,ick:
356Minnesot.i 't ortnedEg,aesiilet, LrSIj 353BuckiDshamsh;eMesyeil{[zeum, Aylesbury;363Ai rhur San.]dson & Co.,Londorr
366The BerfordCente. Devon.

7S
-, I'ii,_ cr ^51\3t
i ri ..
A.

184

You might also like