You are on page 1of 4
268 A felvidekt totok lizaddsa. — Az olihok mosgotédésa. merénylete ellen is s ugyanakkor hadikiveteket killd6tt hozadja, Ivanka ezredest és Dobay nem- zetdrtisztet, hogy alkotmanyellenes lépésének megallitisdra birja. Windischgrata azonban nem sokat targyalt a hadikévetekkel. Hidegen fogadta Sket s ezzol a sailldigévé vilt mondésival boesitotta el magitél — Mit Rebellen unterhandie ich nicht, (Lézadékkal nem alkuszom.) A kocka tehit ismét el volt vetve. A nemzetnek két valasatasa volt. Vagy megadja magat minden feltétel uélktil s akkor lemond belithatatlan iddkre a marviusi vivményokkal szeraett jogairél vagy allja a hareot rendiiletleniil és a fegyverek erejére bizza a déntést. A nemzet az utobbit valasztotta, ennélfogva nem telt hele exy hénap s az orsaig minden részében megdardilltek az ellenség agyui. Erdélyi események. — A felvidéki mozgalom leverése. — Erdély szervezése rémai mintard. — Kisenyedi, zalatnai vérengzések. — Az olih rémuralom kezdete. — A magyarsig szerverkedése. — Az agyagfalvi székelygyillés. — Gabor Aron. — A székelyek gyézelmei, — A kamarilla a horvitok betdrésével nem tudta eéljét elérni, Jellasich haddt a magyar serog esufosan megfutamitotta, ugy, hogy mikor a voreség kitudddott, Jellasichot kegyvesatettnek tar- totta mindenki, ami bizouydira meg is trtént volna, ha Zséfia fOherceand nem részesiti hathatos partfogisian.’A horvitok kudarca nem maradt batés nélkill a délvidéki mozgalmakra sem. A hareok nem sziintek ngyan meg, de nem isa régi erély- lyel folytak. 8 hogy tikéletes lezyen a esalddis, nem jart sikérrel a felvidéki panszliv mozgalom sem, pedig a kama- rilla a Mzadis ‘isakét ide is elvetette. A bujtogatés azzai kezdéditt, hogy Hurbént Béesbe idézték s megbiztik énkén- tesek toboraisival. Otséa eseh Gnkéntessel bevonult aztin Brezoviira és a «szkiv nemzeti tanies+ nevében megkezdte a toborzist. Ossze is gyiilt vagy kéthiromezer ember s a tot nemzeti tandes vezet6i, Hurhin, Hodzsa, Stur Lajos és tarsaik szerencsét akartak prébalni. A honvédelmi bizottmany rég- tn megtette a szlikséges intézkedésckot. Biré Jeszenik Jénos fispant korménybiztosul kinevezvén, a lizadas elfoj- ‘isira_utasitotta: Az els timadisok Jabloniea és Szenice irl folytak s miutin Hurbant mindkét helyen mogszalasz- tottdk, szeptember 28.-n Kosztelna ali huzddott, Amde innen is kiszoritottsk, ugy, hogy jonak latta a brezovai tabor- ban egyesiteni esapatait, Itt sem kedvezett a szerencse. A brezovai_ tabort a magyarok ugy sadtverték, hogy alig os tna am ee tomanyiny,tudtak nyomirg akadn, A reméngt azonban née mind Lita henalay a cpa! pecans eae yom adtik fel, habir a houvédelull “zotimany Kozhirré ovikeay rove vote, ae wtrik Hnisaee mint tétette, hogy Hodzsa, Hurbin és @tur Megyarorszag polgdrai cvrogents & 1840 claves atin Sorat Gl sordhol kitdrdltetnek s aki megtaiaii dket, kételes a magyar 5 hatésigoknak kiszolgittatni. A kamarifla karpétiisul alezre- desi rangra emelte Hurbint s biztatta a felkelés tovabbi szervezéséyel, de ami nem sikeriilt kezietben, nem sikerilt most sem. Kiilénisen amiéta Zélyom, Hont, Bars és Turde varmegyék folétt a katonai és polgiri vezetés Beniczky Lajos korminybiztos kenébe keriilt. Beniczky erélyesen hozailitott a tisatogatishoz s révid idé alatt az egész felvidék- Dél kisépérte a pinsaliy lizaddkat, > Az erdélyi olihokon volt most a sor, hogy a kamarillinak megtezyék mindama kétes szol- gilatokat, melyekre a horvitok, szerbek és tétok voltak kiszemelve, Az oldhok mellé odadllottak a sxisaok és folytatték satintelenill az izgatast, kerdetben az unid tiriigye alait, majd azzal az ostoba mesével, hogy a magyarok az oléhokat és a saisaokat ki akarjik pusstitani s a esisairt is elszindékozmak iizni trénjardl. Mindenfélo jelsz6 megtaldlta az dllati butasdghan 616 szeren- esétlen oléhsig Kézitt a maga kitiind talajét, tekintve, hogy 9 magyarok elleni bujtogatés a srabad rablas Keesegtet6 igéretével volt dsszekétve. A honvédelmi bizottmany bard Vay Miklést killdte Erdélybe a rend fentartdsira, de Vaynak nem sikeriilt érdemleges eredményt elérni. Bevo- nulisakor a hatésigok és killdéttségek megtették a szokisos tisatelaéseket, a saiiszok azonban, mihelyt meggyéz6dtek rola, hogy.a katonaség timogatasdra saAmithatnak, kijelentették, hogy az uniét nem ismerik é8 a kormany miikédését is torvénytelennek tartjak. __” Ax olhok Baldzsfalvin ujabb gyillést tartottak, melyen a sziszokkal egy nézetet hirdettek. Sét, hogy nagyobb biztonsigban miktdhessenek, az erdélyi csiszéri fohadparancsnoksig. s2ék- helyére huzédtak, Nagy-Szebenbe, hol a sziszokkal is fentarthattik kézvetlen dsszekéttetései- ket, azonkivil a Puchner-tiboruok vezénylete alatt all6 esdsziri katondk oltalmit is megtaliltak. «Nemzeti bizottsiguk» nyomban hozaifogott az olihsig katonai szervezéséhez, hogy a «nép jogait megvédje. “As oldtiok Erdélyt rémai mintéra szervezik. — As oldhok rémuralma. 269° Bridlyt rémai_minta szerint prefekturikra és tribundtusokra osatottik, melyeknek élén a prefektek és tribunok Allottak. Egy prefekturaha tartozott tix ‘tribundtus, egy tribundtusba tiz falu, profekrey “txesobb még négyeyel emelték) prefektura magdban foglalt munteey 2250 oli Ki: Seget. A rémai hdborttl tovaibb Kapatva, Katonailag is szervextck, 8 profekturikat. Ezeknek Kote- Jeasdgik volt egy-eay legio-t Kiallitani Korilbelil tizenharomezer emberrel. A légidk vezetdi voltak eee ere gmiai imate arorint a prefektus, tribun, viestribun, centurio, vieecertar decurio és vice- an Az oldhok Dako-Romaniira yonatkoz6.brindja ekkor érte el tetépontjét. Hogy mindezt secur ganak megvan a magyarizata az erdelyi esiszirl esapatok drulisshet Baek nyiltan ax vereok nellé dilottak, sot a magyar korminynyal azemben forradalmi magatartissal léptek fel. chino eit em ismerték el, ot magit az uralkoddhdzzal semben lizadénak minositették, Puchner Rendeleter omar widatta, hogy miutin a honvédelmi bizottményt trvensesne elismerni_ nem cere perrdaly Katonai 6 polgari Korményzisit 6-vesai t, Jéval elobh Uriéw Karoly alezredes, naszédi hatarérvideki eared parenesnoka és a hatszegi olah ezred éraagya, Riebel, meg- tagadtik a magyar kormanynak az engedel- mességet, az ssszetoborzott old katondkat peilig a csiszir hiiségére eskették fel. A hon- Vadelmi bizottmény erélyes hangu kidltvinyok- ban figyelmestette az oldhokat a magyar Kormany irdnt tartoz6 hiségre, de sem a kialt- yauynak, sem a Vay Miklés békito szindékai- hak nem lett foganatja, Mikor azutin a papsig, js Snguna Andnis vezetésével a ldaaddk par- jara allt, elszakadt az utols6 kételék is, mely iy oldlsigot eddig hiiségben tartotta. ‘A korminybiztos kenytelen volt erélyesen fellépni, hogy az Allam tekintélyét “megved- hesse, A lizaddk Kolomposai Koziil oktober 12-on Betraneanw, Simunics és Papp Sindor tribunokat felakasztatta. Nem maradiak azon- pan az olihok sem adésok, A forrongisok Kiilénben is mir napirenden voltak s a fold- osztistél Kezdve a kizbnséges lopisig a talaj- don ellen intézett morényletek minden fajtaja mozgisba jétt. Az erdélyi lapok a kriléntéle és vérfagyasz\6 Kegyetlenségek leirisiban kifogy- hatatlanok, Mir oktdher 15.-én Kis-Enyeden snizétven magyart a legiszonyubb kinzisok Kézitt megiltek. A Hora-vilig feltamadt ujra Erdélyben, sot a most ryetlenkedések az egykoriakat j6val féllln ~spanyol inkewi- zicié nem volt olyan emit, —_. @ Kegyetlen- Kedések kitalilstban, mint amit ez a vaddllati csorda végheavitt a kezei kézé kerillt artatlan ne Nem volt ivétel elétiiike Senki, Janka dnraném, ° ‘\ pélyas gyermek épen ugy dldozata lett bes- gly a nom ami, Ay a eee deuknak, mint a-tehetetlen aggas- toma mem mlee ya tt cut at tyan, Erdelyt Puchner oktober 18.-in ostrom- + 9th #2. 2081 tse" thogy'a sain fllapot ali helyezte, ami azt jelentette, hogy most saabad a visir. Az ostromdllapot nem 7 olihok vagy a sxiszok, hanem a maroknyi magyarsag ellen sz6lt, hiszen az oldhok altal szorvezett Iégidkat Puchner annyira elismerte srevetaseestih hogy a csissdri sereg harmincharmadik hadteste syanint alkalmazta. A Facies Shinwangat nem iehotett sz6 nélkil bagyni, bérd Vay Miklés tehit agzal felelt, hogy. sleasn’s Hilivanye Motett, Az ules oriban triént es is, mikor az olihok Topénfalva, Kis-Enyod, Nosy-Enyed, Gyulafehérvir, Zalatna, Abrudbénya, Marosujvér, Perszika, Sind, Kistalnd, Boesird, Borbind, Didsd, Ceiklya, Veresegyhaz, Porré, Asszonynep Kogségekben. jarthan pusttitotiak aor rineiée Zarind, Torda-Aranyos, Sz0lnok-Doboka, Besaterce-Nasaéd, Kulcillé és Hunyad megy¢k magyar helyei el voltak drasatva olth rabléesordékkal, "A felkoldk vorére Janku Abraham, (képét lisd fent) egy fanatikus olih ember volt, aki ‘Topinfalvin és az abrudbinyai havasok Kéz0tt tte fel taborit: Innen mentok, szerte-snét betiré- cee etnelyeknél aljasebb vandalizmust keveset mutat fel a vilaghistoria, Bgyike volt » legs76r- sviségetebbeknek Zalatna feldulea. Zalatna hires binyavaros volt évtizedek dta Alsdfensrmosy< Talnyagati részéhen, koriibetil 3000 lakossal, anelyeknek nagyrésze magyar. Oktober 22-én.Dolrs Péter Jonku egyik alvezére tObb ezer méccal megjelenik a viros alatt és kémszemle ald veszi 270 A zalainai vérfiirdé. — Az oldliok kegyetlenkedései. Zalatnit. A magyarok kétségbe voltak esve a vad csorda kézeledésére. Volt nemzetbrségiik Nemegyei Ferenc hinyaigazgats vezotése alatt, de ezt inkibb osak a viaros védésére alkalmazhattgk. Misnap reggel, épen mikor a lakossig nagyrésze templomban volt, Dobra martaldeai betértek vérosba. Félora mulva mér langtengerhen dllott Zalatna. Erre hozzifogtak a rablashoz és pusz- titdshoz. Amit esak Ichetett, mindent dsszeromboltak. A binyapénatdrbdl az Osszes arany és eziist ae elzaboltik, a hdgakat feldultik s kOzbe aggokat, ndket, gyermekeket irgalmatianul Teviigtak. ‘A lakossiig egy része az oléhok Kézoledésére menekillt a virosbél és mintegy nyolesaizan Gyulafehérvart iparkodtak menedéket taldlni, Egy darabig nyugodtan haladhattak, ‘Temes kézség eldit azonban varatlanul rijuk tort az olihoknak egyik Uldéz6 esapata, A menekilldk kénytelenek voltak megallani, Bartha hanyalilndk ckkor alkudozni prébél a vezérekkel. Ezek a legnagyobb jéindulatot mutatjék, de kévetelik eldbb, hogy a férfiak adjak At fegyverciket. Mikor ea megtor- Yénik, abban allapodnak meg, hogy éjjel meghdlnak, reggel aztén tovabb folytatjake utjukat Gyula fehérvirra, hol’ magyarokat a varparancsnoksignak tadjék, Perszika kozség hatarin, miutén fu estaairkilet leoresrkedett a tdjra, egy kukoricafoldén megillanak és itt jeldlik ki az. éjeli tdbort. Meg volt parancsolva mindenkinek, hogy azonnal le Kell fekiidnidk, még moccaniok sem szabad, killonben végiik van, Takaré nélkiil, a puszta foldén, egymasra zsufolva ott huzddtake-meg saiilék ‘gyermekeikkel, ismerésbk, rokonok egy rakisban s a nagy rettegés miatt még beszélni sem mertek. Az oldhok virrasztottak ezyedil. Pélinkds horddikat csapra eresztették s egess éjfelig tivornydztak. Ekkor mar fejikbe szdllt a g6z és kitért beldlik a par drin at smmnyad6 vadallat. A foglyokrél kezdtek diskurdlni. Az egyik azt ajinloita, hogy kisérjék dket Baligsfalvéra, mire egy Tészeg hang Kézbekisltott: — Mit vesz6diok annyit ezekkel a nyomorultakkal ? Verjétek inkdbb agyon Oket! Az inditviny tetszett @ részeg esordanak s hozai akartak fogni rogtin a mészarlisokhoz. Most egy mdsiknak timadt étlete, melyet a ressketve kuporgé magyarok hallatira nyilvinitott — Meégse verjiik agyon oket, amig el nem vettiik a pénziiket. Ez az inditvany még jobban tetszett sa vad esorda régtin hozadlitott_ a munkahoz. Meg~ rohanta a féldén,fekvo védtelen tarsasigot s rugdosva, botokkal iitve kényszeritette, hogy allja- nak fel. A rémiilét 6rai kezdédtek. A gyermekek anyjuk karjaiba kapaszkodva ketségheesetten zokogni kezdtek, az olihok azonban oda’ sem ligyeltek. Sora megmotoztak mindenkit, mikozben a legdurvabb szidalmakkal illették a szerenesétleneket. Bry néuek, miutin mindenébé|_ kifosa- tottik, s riaddsul meggyaldaték, az egyik moc észrevette ujjin a jegygyiirijét: — Add ide azt is! — kiditotta feléje. A nagy rettegésben a szegény n6 nem tudta a szorosan allé gytirit hirtelen levenni, mire az olah Kirintotta Kését és az drilet szélén allo n6 ujjat tovebol kivagta. De ez sem volt elég az elve- temiilt dllainak, Lindzsdt emelt red, hogy keresztill saurja, ebben a pillanatban aztin a suegény n6 megériilt. Ekkor kapta a kegyelemddfést, mely megvaltotta szenvedéseitdl. llyen jelenetek kizt ment végbe a magyarok kirablisa s mikor dsszes ékszereiket és értéktirgyaikat elvették, ruhsik Kifosatisdra keriilt a sor. A n6k és férfiak mindenekeldtt st Kellett adjak cipSiket és csizmaikat, Akiken jé ruha- volt, letépték réluk s a teljeson kifosztott és megkopasztott tirsasagot ekkor arma Kényezeritettek, hogy folytasa ova a esp hideghen és a vizes foldin_alvisit, Sokan voltak, akiket a hatralevd pir 6ra eldre sejtett rémei pillanatok alatt megdrjitettek. Ezek még a Hreronosések Kizé tartosiak. A tobbick kétséebeesve vartik, hogy mi fog velik tOrténni, A rémillet borzasaté dolgokat miivelt a szerenesétlenekkel. Szimosan voltak a fiatalok kiziil, kik megosmiiltel, ismét olyanok, kiket reménytelen sorsuk némiva tett. Az el6zmények ulin a félelem ketségte- Teniil értheté volt. A reggeli sziirkiilet oszlisakor megtértént aztin a leszimolis. Az olihok fel- zavartik a magyarokat, hogy késziiljenek az induldsra. Mikor az egész tirsasig készen volt, eben ‘a pillanatban eldérdiiltek az dsszes fegyverek s kezdték gyilkolni a magyarokat Nem telt bele negyedéra, és a nyolesziz magyar kéaiil hatszdzhatoon agyonverve, eléktelenitve vagy keresztiil- love ott fekidt a kukorieatiblan, Ez volt ax oldhiok elsd nevezetesebb kulturtette a szabadsig és a jog kivivisira, Janku Abrahim rablécsordajinal nem volt kiilénb az Axente Szevér (képét lisd 271 ik old.) vesérsége alatt all6 rablébanda sem. Ez a csapat is ugy értelmezte a szabadsiigot, hogy most szabad, s6t Kell dlni a magyarokat, mindenekeldtt tehit azzal kezdte, hogy Osszefogdosta az egyes kézsé- gekbél a magyarokat és a krakk6i olih taborba hureolta, hol a fohadiszillist tartottak. Oktber 26.-4n mir ket sziizat meghaladta a magyar foglyok saima, kiket egy ingovinyos tertileten gyiij- tittek dssze s két nap és Két éjjel itt tartottak Oket étlen-szomjan a pocsolyis mocssirban. Természe- tesen aludni sem tudtak ebben a rémiiletes helyzethen. Két nap mulva behajtottik a foglyokat egy Péchy Tamas nevii birtokos pineéjéhe s miutdn a Péchy dsszes borait megittik és kidntittek, kezdédott a mésairids, mely hasonlatos volt a sintérek ama munkijéhoz, melyet a kutyik elpusztitésindl tanusitanak. A foglyokat egyenként sz6litottdk el6 a pineéb6l s mihelyt eldbujtak birtinitkbél, ott “a pince szijéndl agyonverték Sket. Kétsziz magyar igy végeztek ki az Axente és Janku népei, ~~ Boros-Boosdrion azt a Kegyetlenséget eszelték ki az elvadult oldhok, hogy Péterfi Laszlé nagyenyedi tanért 6s egy Suékies nevi ispint az eke elé fogtik s saintani kezdtek vel6k, Aztin dotoatik, szurkiltdk, csapdosték Oket, amig ki nem adtdk lelkiiket, Nem utolsé a marosujvéri vérengzés sem. Ez is az oldhok kulturharednak nagyszeriisége mellett bizonyit. Marosujviiron Az oléh esordak Gllati mészdr lsat. — sat ésszefogtak vagy kilencven magyart, akiket Baldzsfalvara akartak szallitani. A vezeték meggon- Goltak aztin a dolgot s ugy tettek, mint a aalatnaiakkal. A marosujvariak kivégzése annyivel borzasatébb volt, hogy nekik kilén- iilén kellett szemlélniok tarsaik haldlit, amig rajuk kerult a sor, Nyoleasival dsszekotizték dket és a sorokat egymissal is megkétotték. Mikor @ viros hatd- riba Kidrtek, egy olih pépa megimédkoztatta a ‘azerenesétleneket 8 az ima végeztével pedig az olahiok egyenkent agyouverték a foglyokat. Olyan sok idébe keriilt a munka, hogy az utolsé aldo- Gatokat mar faklyéle mellett Kellett kivégezni. Altaliban leirhatatlan yérengzéseket kovettek el a2 oldhok mindeniitt. ‘Az ember elesodilkozik rajta, hogy ez a vaddllati buta szerenesétlen nép, mely vezetoi lelkiismeretiensége és & politikai elnyomatas igdja folytan a miivelédésben ma sem jutott ‘elobbre, mint sziz évvel ezelétt volt s ma is durvalelkii, @ Kultura szégyenére létez6 payjainak butitasa alatt all, mikent volt képes ezeket a szornyii vérengzéseket elkévetni. Elevenen valé megsiités, fogak kihuzasa, szemek ki- saurisa, karok és labak elfiirészelése, élve vaié eltemetés, megnyuzis, mind- ‘exek anapirenden levé kegyetlenségek ‘kézé tartoztak. Torténtek olyan jele- netek, hogy az aildozatoknak elébb labaikat vagtak le s azutin ezekkel ‘verték fobe dket. De még ez is semuni ahhoz képest, amit Benedek kézség- ben tettek, hol Szdlldsy nevi szolga- birét és Mérai Grast elevenen meg- siitatték, gyomrukat pedig a foglyo! kal megeétették. Masutt az dldozatok gyomrat felhasitottak és a haldb itélt aldozatokat esak akkor végezték kd, mikor felkoncolt tirsaik beleit meg- ‘ették, Borgaszté dolgok! A minden emberiségébdl kivetkézitt bestidlitis tudott azonban még ezeknél is bor- azasrtobbakat kitalini. A gyermeket rikényszeritette arra, hogy tulajdon kezével végezze ki sziil6jét, a saiilét kényszeritette csaliidjinak megbecs- telenitésére és sokakat, igen sokakat halotté tett az a rettenetes lelki meg- rizkédas, mely az ilyen tények nyo- ‘main sziviiket és elméjiiket elboritotta. ‘A térténelem sziraz adatainak viligitisdban igy fest az a népmoz- alom, mely az erdélyi olahsig alli- tolagos szabadséginak védelmére té- madt. A viligtérténelemnek vannak igen szomoru ‘és sétét napjai_olyan iddkrol, mikor a felekezeti gy lolség, a partos didh és faji elvakultsig bor- zalmasnal-borzalmasabb . drjéngéseit renderte, Az erdélyi oli rablohadjarat ont» gaovér oth foikeld tataluarl arcképe Axonta mend allontite Ja0tt: hzonban mindexeket hatvdmyozva { nak, Vad, Kesvetion, elvakult, voxdro, soll an cele ‘ldheknak, ike & aan accratonaigahan, Nem," marisa pretty Gheta g yrtast une ona smbadsighaboru volt e7, hanem egy — valdsa rls, sem mint katona, som, mitt Riakorn, wad és az allati sorbdl ki mem ‘+ Bretis verenesae tress i emelédétt nomad csordanak a kultura re ellen hamis jelszavak alatt folytatott rablémerényiete olyan vezetOk irinyitésa alatt, kiknek szereplésére a torténelem eléggé mes- feleld sulyos mindsitést ‘mar nem is adhat. Duvadak, melyeket a természet belitissal és érz6 lélekkel nem ruhézott fel. szoktak ‘elkévetni olyan rémtetteket, ‘mindkre az erdélyi olahsag ‘popai- nak és vezdreinek példaadisa nyoman révetemedett. Tizezren felt ‘mend drtatlan ember, pusztin azért, hogy magyar volt, fizette meg leirhatatlan gyOtrelmek ‘kézdtt a magyarsignak azt a nemes- lelkit elhatdroniadt, hogy felszabaditotta az olabsagot a jobbigysig alél s hozzijuttatta mindama jogokhoz, melyekkel addig csak a kivdltsigos osztilyok birtak. ‘hz olhiok az erdélyi vérengaésekkel fizetidk meg a magyarsignak ext & nagylelkiiségét s eek a vérengzések, mint a -torténelem szégyenlapjai, ‘ristitik a bélyeget mindazoknak a peuOietee kik ezt a borzalmas polgarhaborut jnz6 és gonosz céljaik érdekében fel- idézték. i foes fondoloe

You might also like