zerelé as (a Vi) ETA el Vi szaRaktari szam: 59720/I1. Szerkesztette: Balogh Zoltan Lektoralta: Nagy Jené6, Dombévari Matyas ©|Dienes Ldszld , Kliment Tibor, 2006. ISBN 978-963-7746-66-6 Minden jog fenntartva. A kényv egészének vagy barmely részletének misolasa, repro- dukdldsa, nyomtatott, vagy elektronikus formaban val6é kizzététele csak a kiad6é engedélyével lehetséges. © B+¥V (medical&technikal) Lap- és K6nyvkiad6 kft., 2006. | Valtozatlan utannyomas | Kiadja a Lira K6nyv Zrt., a B+V joguiddja | www.lira.hu Felelés kiadé: a B+V Kiad6 tigyvezeté igazgatdja Miiszaki vezetd: Racz Julianna Nyomdai elékészités: PGL Grafika Bt. e Késziilt a Gyomai Kner Nyomda /rt.-ben, 2010-ben Felelés vezet6: Fazekas Péter vezérigazgaté Tel.: 66/887-400Tartalom tun . Bevezetés, a tantargy tanitasanak célja a tananyag ismertetése ............008, a Ie Ree et crser perce mermenene ae Len R pep ae anemn 7 2.1. Az érintésvédelem célja, fogalom meghatérozdsok ..........0065 060 ee eee 7 2.2. Az érintésvédelem megolddsi mddjai ......-.-----.- 2. cece cence 13 2.3. Védévezetds érintésvédelmi m6dok ............ 22 cee eee eee eens 13 2.4, Véd6vezeté nélkiili érintésvédelmi mddok ..... 2.0.0... 6 eee e ee 24 2.5. Az Erintesvedelen GIEMERZESE ca. ese ccaiemsee mace enue enies cA ee 30 . Gyengedramti berendezések és halézataik ......... 0.0.0 e eee eee eee eee 35 3.1, Gyengearamd berendezések csoportositasa, gyengedramt berendezések TAGE cen cemmancineh taaieeenG ue ed ER TY 35 3,2, angel KERsulekek 22. nernuseres ca nereneere pe eae OSE EO 37 3.3. Televizids antennakabel halézatanak kialakitésa............-.-..2400 00s 42 3.4. Tavbeszél6-haélézatok kialakitasa ....... 042. 0.e eee cence ce teeters 44 3.5. Tiizjelz6 berendezések mtikédési elve és létesitése «0.1.1.6. ee cee eee 46 3.6, Behatolasjelz6 berendezés mik6dési clve .. 6... ee ee eee 47 . Kisfesziiltségi kapcsol6késziilékek 2.02.66. eee ee eens a2 4.1. Kisfesziiltségti kapcsoldkésziilékek felosztasa ......-.. 020s e eee eee eee ee D2 42 Ree MURGUESTE EApCSOIOK genes cir socmesie caieeumeirany coc eee oe 53 4.3. Mégnes mikédtetésti kapesol6k 0.0.0... 6: cee eee eee enter ees 57 Ac; MGt6TvEdS KapCSGlGRK snmesscias iawecns ea emraruke Ceara ele 62 4.5, MikOdteté 6s jélz6: KéSZUlékek 3 osc icinseeeis cee yes ee mentee cee eee 65 SG Rel 34 Maqudeein Gene meee Gee eee cect Hee 70 4,7. Korszerii kapesolokésztilékek 12... 0. 0.0. cca eee en neers Te. , Millamospepek 4 cele Ree MEF aR ret ene neers seme 2 79 5.1. A villamos gépek fogalma, felosztésa «0.0.0... 60 eb eee renee renee es 80 Si: TRMISmIOTMAOLOk canis ces ReneS Cees Ka ee 81 83, Bavenaraiill PEEK wees: eee reian merce ce oe 102 5.3.4: Szerkezetl PAE pies accsecwd emcee wxecem noe mone 102 5.3.2. Egyendramti motorok miikédése .......0 26. cece eee eee ee 104 5.3.3. Egyendramt generdtorok mlikddése ........0. 00.60 e eee eee 107 SoA, Szinkronpepekes vc. ccuieehy S28 (ERs NN Ieee Heise nm eis eerie 109 5:5) Aszinkroncepek ..4-cy.4 5 14 ROSE SINN RRA Peter teins coos 115 . Vezérlések és szabalyozasok alkalmazdsa ............ 60 ec eee e ee e eee 128 6.1. A vezérlés és szabalyozas fogalma, feladata, jellemzdi ..........-...6655 1284 Villanyszerelés Il. GL JA NBPSTIESGIEPEIVE voces memeomnmee HAIN METRES 129 GA NEC MOIL iscrscsccien mura wre Ra PEGA OERA 130 O43. Vezerlesl TENUSZETERMEIOSAAGS! cuccanan smaaw ees vee GASES 131 6.1.4..A vezérlési reidszerek Csoportosltasa vec eviisa vias eee deawe ea ees 133 6.1.5. Erintkezé nélkiili, félvezeté elemeket tartalmaz6 vezérlések ....... . 137 6. LG Felvexete Clemek VEdEINS pce yeas Wie EERE TSS EEE Celecdecee rece ecece 141 BQ ASPADAVOZSS alapeve swe evi MERE VERE DES ENTE Lege nmcaeageacnmse ces 142 6.2.1. Szabdlyozasi hatésldnce 21... 0.0.0.0 c cee e eee ee en eee ees 143 6.3. Folyadékszint-szabdlyozds mlikdési elve .......0. 000.00 c cee ee eee 143 6.4. Tartalynyomas-szabalyozas muikédési elve ... 2... eee 145 6.5. Hémérséklet-szabalyozds miikédési elve .....0.0..00. 00 cca cee ences 146 6.6, Fordulatszam-szabdlyozas mlikGdési elve .. 0.6... eee eee eee 148 6.7. Vezérlé aramkGrék felépitése PLC-vel .. 0... cece eee 152 6.8. Elektro-pneumatikus vezérlések alapjai .........0.00 00000 e cece eee 156 6.9. Alkalmazott vezérlési és szabalyozasi kapesolasok iizemzavarai, meghibasodasai, hibaelharitasi lehetéségei ............0000 000 c cece eee 160 ReINRS2Ha OREO ccs canaries METRE EERIE WN DEN ESSE RS 163ly Bevezetés, a tantargy tanitasanak célja a tananyag ismertetése A villanyszerelé szakképesités sokoldalian képzett, j6 szakmai alapokkal rendelkez6 szakembert kivan. A szakteriilet szinte minden fontosabb teriiletén olyan ismeretekkel kell rendelkeznie, amelyeket a késébbiek folyaman béviteni és fejleszteni tud. A villanyszerel6k hozzak létre a fogyaszté berendezésck miikédéséhez sztikseges ha- lézatokat, épitik be az igényeknek megfelelé berendezéseket. A villanyszerel6k feladata, alapvetéen a kiilénféle aramnemeknek és fesziiltségszin- teknek megfelelé villamosan biztonsagos szerelés, a hozzajuk sziikséges anyagok bizton- sagos beépitése. A villanyszerel6k Altal létesitett berendezéscket tilnyoméan nem szakképzett (lai- kus) emberek hasznaljak, ezért kiemelkedden fontos a villamos biztonsdgi eldirasoknak megfelelé szerelés. A tankényv harom tanitasi év szakmai ismeret anyagabol a masodik évre tervezett ré- szeket kivanja bemutatni és kell6 szakmai tajékozottsagot biztositani. Az els6 év (elsé tankényv) anyagdnak tudatos és j6 ismeretét feltételezi a masodik év tananyaga és a tan- kényv is. A tanultak alapjan a tanulonak képesnek kell lennie arra, hogy az iparban és a kereskedelemben talalhaté termékek, berendezések, késziilékek kOzGtt tudjon eliga- zodni. Az clmiilt években jelentésen megnétt a villanyszerelé szakteriiletén alkalmazott ter- mékek fajtaja, kivitele, valasztéka, megoldasaik sokszintve valt. A szakmaban meghatarozé szabvanyok, az eurépai jogharmonizacioval valtoznak, ezért figyelni kell a valtozasokat, amelyhez segitséget nyujtanak a szakfolysiratok, tanfo- lyamok. Kiemelkedéen fontos a villamos biztonsdgot segité érintésvédelmi ismeretek tudatos és biztos elsajatitasa. Természetesen, mint minden ismeret dllandéan béviil, igy a tanu- 16k ismeretei is Allandéan béviilnek, tudatos alkalmazasuk erdésédik. A gyengearamu berendezések ma mar elkeriilhetetlen részei az épiileteknek (laka- soknak, iroddknak, eyaraknak, stb.), amelyek mikidéséhez sztikséges berendezések je- lentds részét a villanyszerelé szakembernek kell kialakitani. A kapcsolokésziilékek, haldzati csatlakozéknak fontos szereptik van a villamos ener- gia haszndlataban, ezért azok a célnak megfelelé kivalasztasa, szakszerti szerelésiik elen- gedhetetlen kévetelmény.6 Villanyszerelés If. A villamos energia kiilinféle célokra valé felhaszndlasa gyakran az energia atalakitas neélkiil nem oldhaté meg. Az energia atalakitasok jelentés részét a villamos gépek segi- tik. Ezért a villamos gépek miikédésének ismerete, a villamos gépek alkalmazasa nélkii- lézhetetlen. A villamos fogyaszto berendezések, gépek mtikédését segitik a villamos vezérlések és szabalyozasok, amelyeket egyiittesen iranyitastechnikanak neveziink. Ezek szerelése, ja- vitasa, karbantartasa is lehet a villanyszereld feladata. A termékek jelentés része elektronikai egységeket is tartalmaz. Ezért indokolt, hogy a szakember —a sztik ismereteken talmenden —jobban ismerkedjen meg az elektronika, az erdésdramtél eltérd, biztonsagi és szerelési kavetelményeivel. A villanyszerel6 szakteriilet folyamatosan valtozik, fejlédik, indokolt tehat a megszer- zett ismeretek feltijitasa, bovitése. A szakember kisérje figyelemmel a gyartok, forgalma- z6k szakmai tajékoztatoit, a szakmai kidllitasokat. A tankényv, természetesen nem torekedhet teljességre ezért a felhasznaléknak, ki kell egésziteniiik a mindenkori korszertibb ismeretekkel azokat.Be Erintésvédelem Erintésvédelem-dramiités elleni védelem hiba esetére; védelem kézvetett érintés ellen vagy hiba ese-tére (MSZ 172:MSZ EN 2364 szerint). 2.1. Az érintésvédelem célja, fogalommeghatarozasok A villamos cnergia termelése, tovabbitasa és felhaszndldsa balesetveszéllyel, ¢letve- széllyel jar. Amikor valamilyen 4ramforras aramk6rébe emberi test keriil, és azon keresztiil zaro- dik, az emberi testen keresztiil dram folyik. Az igy keletkezett allapotot aramiitésnek ne- vezziik. Az dramiités az emberi szervezet életmikédését stilyosan veszélyezteti, rendki- villi esetben halalt is okozhat. Az emberi test tobbféle médon kertilhet a zart dramkGrbe. Leggyakrabban eléforduld esetek: a) két olyan iizemai vezeté érintése, amely egym4shoz képest fesziiltség alatt van, b) egy olyan vezeté, amely a féldhéz képest fesziiltség alatt van, c) testzarlatos villamos szerkezet érintése Az dramiitések a kévetkez6k szerint keletkezhetnek (2.1.1. dbra). Uzemszerticn fesziiltség alatt allé részck véletlen érintés dltal keletkezctt aramiites. Az ilyen aramiitésck megelézésére a termékszabvanyok, az MSZ 1600 szabvanysorozat és az MSZ 2364 szabvanysorozat egyes szabvanyainak eldirasai adnak ttmutatast (2.7.7. a., b. dbra). Thy a) b) c) 2.1.1. abra. Villamos vezeték, késziilék megérintése Kou Kou8 Villanyszerelés H. A villamos berendezések létesitésére vonatkozé eldirasok a villamos berendezések készitésének és szerelések folyamataira vonatkoz6 szabalyokat foglalja Gssze. A szabé- lyok betartasaval biztositjuk a villamos energianak folyamatos és gazdasdgos felhaszna- lasat, az izembiztonsagot és élet- és vagyonbiztonsagot. Uzemszeriien fesziiltség alatt 4ll6 részek tévedésbol, vagy tudatosan torténé megérin- tésével (szerelés kézben). Az ilyen dramiités elleni védekezés szabalyait az ,Erés4ramtt Uzemi Szabélyzat MSZ 1585” tartalmazza (2.1.1. a., b. dbra).- A villamos berendezések tizemvitelére és szerelésére yonatkoz6 eléirasok tartalmaz- zak az erdsdramt villamos berendezések biztonsagos iizemvitelére és szerelésére vonat- kozé mdszaki kévetelményeket, a dolgozdk életét és testi épségét ved6 rendszabdlyokat. A villamos berendezések olyan fém részeit, amelyck tizemszerii kériilmények kozétt ninesenek fesziiltség alatt, 4ramot nem vezetnek, haszndlat kézben megérintiiik, meg fogjuk. Ezek a fém vagy mas vezetéanyagi testek valamilyen meghibasodas kévetkezté- ben fesziiltség ala keriilhetnek, a fesziiltség ala keriilt testeknek az ember Altal valé érin- tése dramiitést okozhat. Az dramtitésbdl eredé veszélyek elleni védelem, valamint a berendezések létesitésének, tizemben tartasdnak erdirdsait, miiszaki intézkedéseit az érintésvédelem fogja dssze. Az érintésvédelem az Uj szabvany szerint védelem kézvetett érintés ellen (4ramiités elleni védelem hiba esetére). Az Crintésvédelem eldirasok, szabdlyok, miiszaki intézkedések Osszessége, amelyek célja, az tizemszeriien fesziiltség alatt nem alld, de testzdrlat kévetkeztében esetleg fe- szultség ald kertild fémtestek érintésébdl keletkezé élettani veszélyek megelézése, csdk- kentése. Az érintésvédelem alapfogalmai Hal6zat a vezetékek ¢s minden villamos berendezéseck dsszessége, amelyek a villamos energiaforras kapcsaitél a villamos energiat egyéb, nem villamos energiava atalakité pép vagy késziilék kapesdig terjednek. Test a berendezésnek, gépnek vagy késztiléknek fémb6l vagy mas, villamosan vezetd anyagbal késziilt minden szerkezeti és tarté része, amely iizemszertien nines fesziiltség alatt, de meghibasodas vagy rendellenesség kévetkeztében fesziiltség ald keriilhet. Féld (a szabvany szempontjab6l) a talaj vagy a talajjal érintkezd minden nem szigete- Idanyagu targy. Foldelés valamely vezet6nek vagy testnek a félddel valé kézvetlen vagy kézvetett Osszekottetése. A fldelés magaban foglalja a féldeldt és a foldelévezetét. Foldelévezeté az aramnak a f6ldbe folydsat kozvetitd, foldben lévé vezetd, Féldelé a féldelét és a fSldelendé testet vagy f6ldelendé vezetdt kGti dssze. Uzemi féldelés az tizemszeriien fesziiltség alatt ll6 vezetérendszer valamelyik, erre alkalmas pontjanak (altalaban csillagpontjénak) OsszekGtése a félddel. Foldzarlat az tizemszertien fesziiltség alatt all6 vezetdnek a flddel val olyan zéréda- sa, amely rendellenesség kévetkeztében keletkezik. Testzarlat valamely izemszertien fesziiltség alatt Allé vezetonek a testtel rendellenes- ség folytan bekévetkez6 zarédasa. Ha a test a faldtdl nines elszigetelve, akkor a testzarlat egyben féldzarlat. Nullapotencial (a szabvany szempontjébol) az olyan, aramot nem vezetd foldelé po- tencialja, amelyt6l minden mas — esetleg aramot vezeté - foldelé olyan tavol van, hogy ennek potencialjat nem befolyasolja.2. Erintésvédelem 9 Hibafesziiltség az a fesziiltség, amely a meghibasodas folytan fesziiltség ala keriilt test és a nullapotencialu hely kéz6tt vagy két, meghibasodas folytan fesziiltség ala keriilt test kézétt fellép. A féldelé fesziiltsége az a fesztiltség, amely a f6ldelén atfolyo f6ldzarlati aram hatasa- raa féldeld és a nullapotencialu hely kézétt fellép. Erintési fesziiltség a hibafesziiltségnek vagy a fOldelé fesziiltségének az a része, ame- lyet az ember athidalhat. Nullavezeté az dramforras kozvetleniil faldelt csillagpontjabdl kiindulé vezeté, Uze- mi aramot vezethet. (N vezets) . Nullaz6 vezeté a nullazott testet és a rendszer nullavezetdjét sszekGtd vezetd. Uzem- szertien nem vezet aramot. Védévezeté (PE vezetd) a védévezetés érintésvédelemben a testek, foldel6k dsszek6- tésére szolgal Villamos szerkezet a vezetékek kivételével minden villamos energia szolgaltatasra szolgal6 termék, vagy szerelési egység . 2.1, tablazat Erintésvédelmi rajzjelek Megnevezés Rajzjel Foldelé = PL. vezeté, foldeléssel ate Test | Arnyékolds a falddel dsszekitve t a | ee Arnyékolas a testtel dsszekitve C | iia Védé csatlakozdé kapocs & Zajmentes fGldelés pa Szigetelés (dielektrikum) Mites Védévezet6 i —“‘(—s—s—ssSCS wenn nnn nen ene nee een IT. évi osztalyt gyartmany fl Zarlatbiztos é | = 1 = Burkolt Beépitend6 Q10 Villanyszerelés 1. Megnevezés Jaték Csengd Keézilampa Elvalaszté Lomhabiztosité zarlatbiztos transzformatorral Valtakozé drama rendszer vezetdi Fazisvezetdk altalaban 1, Fazisvezeté 2. Fazisvezetd 3, Fazisvezetd Nullavezeté, érintésvédelmi funkcio nélkiil Egyenarami rendszer Pozitiv vezetd Negativ vezetd Kézépvezeté, érintésvédelmi funkcid nélkul Véddvezeté, véddcsatlakoz6 kapocs Véddvezets, faldelt nullavezeté funkcidval Féldelévezetd, féldelés Csatlakozéaljzat harom hiivellyel Véd6érintkezds csatlakozo aljzat harom csat- lakoz6 hiivellyel 2.1. tablazat folytatasa oy or 0,4 — ,gN” jeléli a teljes tartomanyu megszakitd képességgel rendelkezd, nem keéslelte- tett biztositébetéteket; Nullazasos érintésvédelem megoldasai (TN-rendszerek) A nullazas védévezetét igénylé érintésvédelmi méd. A nullazas elve, hogy a haldzati betaplalasnak a kozvetlenil foldelt vezetdjét (rendszerint a haromfazisi rendszer mun- kavezetdje) hozzakotik az érintésvédelmet igénylé villamos szerkezet testjéhez. A kelet-16 Villanyszerelés IT. kez6 testzarlat fazis — nulla zarlatot jelent, ami zarlatvédelmi kiolddst okoz. A szab- vanyeldirasok a nullazdsos érintésvédelem harom kiviteli formajat kiil6nbéztetik meg: TN-C (a T betti azt jelenti, hogy a nul- lavezet6 a tappontban féldelt, a hatsé N betti, hogy a védett test a nullavezet6héz van fémesen k6tve, a kétdjellel csatlakozé C - common -, hogy az tizemi aramot vezeté nul- la- és a véd6vezetd végig kéz6s — PEN-ve- zet6 (2.3.1. dbra). TN-S (az S — separated — azt jelenti, hogy az tizemi daramot vezeté — N-nel jeldlt — nul- lavezeté és a — PE-vel jelélt — véddvezeté mar a tapponttél kezdve végig ktilén veze- td), TN-C-S halézatokban a tépponttél kézés PEN-vezeté indul, de ez valahol kettévalik kiilén nullatizemi vezetére és nullézéveze- tére. Hazankban mindhdérom valtozatot Iehet hasznalni, gyakorlatilag a TN-C-S valtozatot alkalmazzak, ezért a k6tdjel utani bettiket nem szoktak feltiintetni (TN). TN- rendszerti az a halézat, amelyeket TN-C-S halézat 2.3.1. abra. TN rendszerti halézatok TN rendszerdinek nyilvanitottak. A TN rendszerben nullazott érintésvédelmi kikapesolasra — a tuldramvédelmet vagy — az aram- védékapcsolast szabad hasznalni. PEN vezetés szakaszokban (nullavezeté és a védévezetd egyesitve van) az érintésvédelem kikapcsolasara csak tularamvédelmet szabad alkalmazni. A nullazaskor létrejov6 aramkor azaz hurok, amelynek impedanciajat eldirja a szab- vany a kévetkez6 elemekbol all: — avédett késziiléket taplald fazisvezetd, — atranszformator tekerese, — nullavezets, amely a transzformatornal kézvetleniil f6ldelve van, a masik végén pe- dig a védett testhez van kétve. (Ezt mar nullaz6 vezetéknek hivjuk.) Az igy létrejéva teljes kor impedanciaja a hurokimpedancia, amit a gyakorlatban hu- rokellenallasnak szoktunk nevezni. A nullazast, illetve a nulldzdsi hurok éramkérét a 2.3.2. dbra mutatja be. A kikapcsoldszerv kiold6 aramat kévetkez6 dsszefiiggés szerinti kavetelmények alap- jan kell megvalasztani Zod BOs2. Erintésvédelem 17 Uzemi fildelés Védékapocs 2.3.2. Abra. Nullazdsos érintésvédelem ahol Z,— ahurokinpedancia a feltételezett hibahelyig. A hurokimpedancia értekét szamitjuk tervezéskor. Meglévé berendezésnél ezt az értéket mérjiik, Q; [,- az érintésvédelmi kikapcsolast végz6 kiold6 szervnek a kioldéarama, az dram-véd6- kapcesolé névleges kioldé arama, A; U, —a névleges fesziiltség a fildelt véddvezeté és az aramkér tébbi vezetdje kdzotti fe- saiiltség V (a fazisfesziiltség gyakorlatilag 230V ), ami testzarlat esetén a testzarlati aramot létrehozza. A nullazds az egyik legmegbizhatébb érintésvédelem. Gyorsan mikédik, mikGdése szelektiv (a tilaramvédelem mindig csak a hibds berendezést kapcsolja le) gyakorlatilag barmely teljesitményt berendezés védelmére alkalmas, nem sztikséges hozza kéltséges bizonytalan ellendllés-értékti foldelés. Hatarozott értékekbdl kiindulva lehet a védelmet méretezni. A védelem hatranya, hogy csak teljes értéki, hibatlan halézaton biztosit vé- delmet. A nullazas legfébb veszélye abban all, hogy a nullavezeté fesziiltség ala keriilhet, ezaltal mas, nem hibas berendezések is fesziiltség ala keriilhetnek. A nullazds elkészitésénél kiilonés gonddal kell cljarni. A fazisvezeté szerelésével azo- nos gondossdggal kell elkésziteni és szerelni a nullavezetot. Hazankban jellemzé érintésvédelmi megoldas a nullazds. (A Magyar Villamos Mu- vek 1965-ben kezdte el a nullazasra valo attérést és fokozatosan alkalmassé tette erre a kisfesziiltségi halézatot. Fokozatosan kiépitette a véddvezetékeket a fogyasztok csatla- kozasdig [a fogyasztasmér6kig]. A fogyasztonak ettél a ponttdl kell a sajat ved6vezetdjét kiépiteni a védend6 berendezésig. Az 1980-as évig az orszdg kisfesziiltségd haldzatdinak tilnyomé része nullazdsra alkalmas, amely kdzel 3 millié fogyaszt6 hatdsos, korszerti érintésvédelmét biztositja.) Véd6fdldeléses érintésvédelem (TT rendszerek) A véd6féldelés lehet — kézvetleniil foldelt rendszerekben (TT-rendszer), — fdldeletlen és kézvetlen féldelt rendszerekben (IT-rendszer). Az épiiletvillamossagi tertileten déntéen kézvetleniil foldelt rendszerek fordulnak eld tank6nyviinkben a kézvetleniil foldelt rendszerben alkalmazott érintésvédelemmel foglalkozunk.18 Villanyszerelés I. LI Ee L3 N Olvaddbiztosit6k Uzemi foldelés 2.3.3. Abra. Foldeléses érintésvédelem A védéféldeléses, kézvetlentil féldelt rendszerben (TT) érintésvédelemnél a kisfe- szliltségu villamos haldézatnak a kiindulasi helyen kézvetleniil f6ldelt pontja van, a tapla- 16 transzformator csillagpontja le van f6ldelve. Véddvezetés érintésvédelem alkalmazasakor a védend6 villamos szerkezet (motor, ftitétest stb.) testét véddvezetdvel Gsszek6tjik, amely foldel6héz kapesolédik (2.3.3. dbra). A védend6 villamos szerkezet valamelyik fazisdban zarlat (testzarlat) keletkezésekor a zdrlati aramkér keletkezik. A zarlati aram a véd6vezet6n és foldelén kereszttil a fold- be, a féld6n keresztiil az aramforrds csillagpontjahoz jut. Az aramk6rbe kialakul6 zarlati aram (17) hatasara a helyesen megvalasztott kioldd szery (olvad6 biztosité, kismegszakité, 4ram-védékapesol6) mtikédésbe lép, az dram- kort kellé gyorsaséggal megszakitja, a zarlatkor a testen megjelen6 tilfesziiltséget meg- sziinteti. A kikapesolészerv kioldédramat gy valasztjuk meg, hogy teljesitse a kévetkez6 ésszefiiggés szerinti kovetelményeket Rp l BU; ahol R,= a védett test foldelési ellenallasa, (Q) i,= az érintésvédelmi kapcsolast végz6 kiolddszervnek a kiold6 arama, az aram-véd6- kapcsolé névleges kioldé arama, (A) U,, = a tartésan megengedett érintési fesziiltség értéke, (V) A TT-rendszerben kikapesolészervként tilaramvédelmet vagy dram-védékapesolast szabad alkalmazni. Ha testzérlat lép fel, akkor a zarlati Aram a talajon keresztiil zarédik az tizemi féldelé- sen keresztiil. A zarlatkor fellép6é aram nagysd4gat nagyban befolyasoljak a féldelésck (uizemi foldelés és véd6foldelés). A fenti dsszeftiggés alapjan megallapithatjuk, hogy kis féldelési ellenallassal lehet megvalésitani a célt. A kis ellendllast foldelés létesitése nagy anyagi befektetéssel oldha- té meg. Gazdasdgosan csak kis teljesitményti fogyasztok érintésvédelme oldhaté meg vé- défdldeléssel.2. Erintésvédelem 19 A féldeléses érintésvédelemben a védévezeté keresztmetszetének olyannak kell len- ni, hogy a kikapesolasi idétartamig birja el a rajta 4thalad6 legnagyobb zarlati aramot, le- gyen ellenallé a varhaté mechanikai behatasokkal szemben. A vezeték keresztmetszetét a szabvany szerint kell kivdlasztani. A védévezet6 keresztmetszeti értékeit nem kell sza- mitani, 16 mm‘? fazisvezet6 — keresztmetszetig azonos, a fazisvezet6 keresztmetszetével, 16 mm? felett Icgalabb fele keresztmetszetti (35 mm? fazisvezeté keresztmetszethez 16 mm? védévezeté tartozik). Véddvezetd céljara a kévetkezé villamos vezet6ket szabad alkalmazni: — az dramkori vezetdk céljara felhasznalt tobberti-vezetékek, ill. kabelek vezetdit, — az framkéri vezetékkel kéz6s burkolatban (pl. védécsében, vezetékcsatornaban) lév6 szigetelt vezetéket, kilénallé csupasz vagy szigetelt vezetéket, kabelck fémképenyeit és mas fém szerkezeteit (pl. arnyékolas, pancélozas), villamos vezetékek fém védécsiveit vagy mas fém burkolatait, villamos vezetéi szempontbdl megbizhaté fémszerkezeteket, korabban épiilt épiiletekben a fém vizvezetéki csveket, de csak épiileten beliil, Egyéb fém csévezetékeket (pl. gaz, kézponti fiités, stiritett levegd, technolégiai) nem szabad védévezet6 céljara felhasznalni. A véd6vezeténck kellé mechanikai szilardséginak kell lenni, a zarlati aram hatasara a megengedett mértékig szabad csak melegednic. A védévezet6 jeldlése A védévezetét teljes hosszdban meg kell jelélni a feleserélés elkeriilése miatt. Szigetelt vezetd esetén a szigetelésnek z6ld/sarga szintinek vagy vords szintinek kell lenni. Ha a véd6vezeté nem szigetelt vezetd, akkor végig fekete jelzé festékkel kell befesteni. A nul- 14z6 halézaton az érintésvédelmi célra szolgalé és izemi dramot is vezet6 szigetelt veze- téket kék szinnel kell jelGlni. Féldelés az érintésvédelemhez féldelés céljara a kovetkezé fSldeléket szabad alkal- mazni: — rid- vagy cs6féldeldk (fiiggdleges féldeldk), — szalag- vagy huzalféldelék(vizszintes foldeldk), lemezfaldeldk (fiiggdlegesen a fdldbe dsva), faldbeasott vérésréz sodronyok, a talajjal kozvetleniil érintkezé vasbeton szerkezetek, vizvezetékek fémcsdvei, mas a talajjal kézvetleniil érintkezé, fOldbe siillyesztett, alkalmas fémszerkezetek. A vizvezetéki eséhalézatot csak abban az esetben szabad féldelésként alkalmazni, ha az épiilet fala és a vizmérdéra kézotti kielégiti az Gnmagaban is sz4mottevé foldelés ké- vetelményeit. Ha a vizvezetéki esdhalézatot féldelésként felhasznaltak, akkor a vizmér6- 6rat legalabb 16 mm? keresztmetszetii réz-, vagy 50 mm/ keresztmetszetti vasvezetével villamos szempontbdl at kell hidalni minden olyan esetben, amikor a vizmérdorahoz kézvetleniil csatlakoz6 mindkét csonk fémbél késziilt csdszakasz. A féldelét vagy annak egy részét a talaj fagyhatdr alatti rétegébe kell lemélyiteni. Amennyiben a foldeldk csak egy része van fagyhatar alatti mélységben, a foldeld mérete- zésekor csak a fagyhatar alatti részt szabad figyelembe venni.20 Villanyszerelés II. Egyenpotencialra hozas (EPH) Egyenpotencidlra hozas a testek és mas vezet6 anyagt (nem villamos) szerkezetek egy- massal azonos, vagy kézel azonos potencidlra hozdsara valé vezetdi dsszekétés. EPH halozatot kell kialakitani minden olyan épiletben, amelyben védévezetés érin- tésvédelmet alkalmaznak, ha benne helyhez kététt villamos szerkezetek testével egyide- jileg érinthetd, kiterjedt fémszerkezet van. Az EPH halézathoz kézponti EPH csomé- pontot kell kialakitani. A kézponti EPH csomépontot az épiilet féeloszté berendezésével azonos helyiség- ben, ha ilyen nincsen, akkor a méretlen févezeték elsé kétésével azonos helyiségben kell elhelyezni. min 2.5 Al Villamos fogyasztéi Villamharito Végigfuts tem homlokzati disz ee, | foldeld Csébilinesek Tartogerenda Fém védéesé Vizesd Fem ablakkeret Racsos oszlop Korlat 2.3.4. 4bra. Egyenpotencidlra hozas (EPH-halézat) a) EPH-halézat kialakitasa lakohazban; b) EPH-halézat ipari kornyezetben2. Erintésvédelem 21 Aramszolgaltatdi GsszekGttetés Minden esetben ea ee are ™ OsszekGtends! i Hazi esatlakozo- | szekrény Aramszolgdltaloi j q] | - i a csatlakozészekrény a Nl Kozponti flités EPH-bekotés : Mesterséges [6ldelé vagy az épuletalapozas vasbeton vasaliis EPH bekétése Villamvédelmi GsszekOtd vezetd 2.3.5. abra, Az érintésvédelmi csomézépont kialakitasa Minden olyan helyen, ahol EPH-halozatot kell kiépiteni EPH csom6pontot kell kiala- kitani. A kézponti EPH-csomoéponthoz — féldelévezetén kereszttil — kozvetlentil kell be- kGtni: — a betonalap-féldelést, — az EPH céljara létesitett mesterséges foldeléseket, — az Gnalléan is szimottevé foldelt hazi fémhalézatokat, — az épiilet villamharité berendezésének legk6zelebbi féldelését, a kézponti f6ldelé- kapoes (-sin) G6sszek6té vezetdjet. Az EPH-halézat kialakitasa esetén a halézatba be kell kGtni minden olyan fémszerke- zetet (gépet, épiiletszerkezetet stb.) amely az alabbi feltételek valamelyikét kielégiti: — fiiggdleges kiterjedése az adott helyen lévé épiiletrész egy teljes szintmagassaganal nagyobb, vizszintes kiterjedése 5 m-nél nagyobb, az épiiletet elhagy6 vagy ide csatlakoz6 fémcsévezetéktél nincs villamosan elszige- telve, fémb6l késziilt fiirdékad vagy legalabb 500 | tirtartalmi, helyhez kdtott fémtartaly. Aram-védékapcsolas Az aram-védékapesolas a legmodernebb és leghatasosabb médja az érintésvédelmi ki- kapesoldsnak. Korabban ezt kiilén érintésvédelmi médnak tekintették, jelenleg nem az! Az dram-véd6kapcsolo (amit a német katalégusok alapjan az aram-véd6kapcsolast hi- badram-kapcsolénak, FI-kapesolénak, néha az [EC angol kifejezés alapjan RCD-nek, [residual current device], neveznek) A vezetékes érintésvédelem a nullazas a véd6félde- lés kikapcesolészerve. Az dram-védékapcsolassal védett testet szabalyszertien nullazni vagy védéféldelni kell, a méretezést is a nulldzds vagy véd6fdldelés eldirdsainak megfeleléen kell elvégezni.22 Villanyszerelés I. 2.3.6, bra. Aram-védékapcsolds kialakitasa Az aram-védokapcsol6 eldirasszertien csak szinuszos valtakoz6 dram hatdsdra muké- dik. A védett késziilék taplalasara szolgalé vezetékeket kilénleges (6sszegz6) daramvalté vasmagjin keresztill vezetjiik at. Az dram-véddkapcsolas azon az elven mtikédik, hogy ép szigetelést 4ramk6rben a belépé és kilépé dram értéke megegyezik. Testzarlat esetén az dram mellékutat talal, megbomlik az egyenstly. A hiba esetén fellépé hibadramot ké- szuilék mtik6dtetésére lehet felhasznalni. Testzdrlat esetén a {6ldzarlati dram a vasmag- ban a testzarlati drammal aranyos fluxust hoz létre. Ennek hatdsdra az dramvalté sze- kunder tekercsében a hibaarammal aranyos dram folyik, amely alkalmas védérelé vagy véddkapcsolé muikédtetésére. A lekapcsolasnak 0,2 masodpercen belt! kell megtérténni. A kapcsolonak két névleges arameréssége van. Az In-el jelélt 4ram az, amit a kapcso- 16 korlatlan ideig vezetni képes. A masikat A/,-el jeléliink, ez a kiilénbézeti dram ( hiba- aram ). Ha a kapcsols § jellel van ellatva, akkor kondenzatoros késleltetés yan beépitve, igy az ilyen kapesolé ugyanarra a hibadramra valamivel késGbb kapesol ki, mint a nala ki- sebb I értéku. Tyen késleltetést — természetesen — csak a 30 mA-nél kevésbé érzékeny (100, 250, 300, 1000 mA-es) kapcsoldkba épitenek be. Az aram-véd6kapcesolas alkalmazasinak alapszabdlyai: — Haromfazist 4ramkérben csak haromfazist kapesol6é alkalmazhaté (harom egyfa- zisu nem). — Aziizemi dramot vezeté nullavezeté (N-vezetd) mindig at kell vezetni a kapcsol6n, s uténa mar nem szabad lef6ldelni (a nullavezeté kapcsol6 utani foldzarlata kiold- hatja a kapesolst!). — A védévezetét soha nem szabad a kapcsolén atvezetni (ennek atvezetése megbé- nitja a kapesolot).2. Erintésvédelem 23 — Szabadtéri vagy nedves helyen lévé villamos szerkezetek hasznalaton kiviil tigy be- nedvesedhetnek, hogy a szivarg6 dramuk meghaladja a 15 mA-t s ilyenkor a kap- csolét nem lehet bekapesolni. Ilyen helyre célszertibb 100 vagy 200 mA-es kapeso- l6t valasztani. A védékapesolas a testzdrlatos késziiléket a veszélyes érintési fesziiltség elérése eldtt a hdlozatrél késleltetés nélkiil lekapcsolja. Miikédése fiiggetlen a védett késziilék telje- sitményétél és a tilaramvédelem (olvad6 biztosité) bedllitasatal, mert a lekapesolas a védett késziiléken megjelend veszélyes fesziiltség hatasara k6vetkezik be, Ellenérzéskor tigyelni kell arra, hogy a védett berendezés testére a [6ldhéz képest fe- sziiltség ne keriiljon. E védékapesolas alkalmazasa esetén is a véd6kapcesoldnak, illetve védérelének és a megszakit6knak az érintésvédelmérél kiilén kell gondoskodni. Az éram-véd6kapcsolas szelektiv, ezért széles kérben alkalmazzak védelmi kikapeso- loszervként. Alkalmazasi lehetésége fiiggetlen a halézat rendszerétdl és a védend6 gép teljesitményétdl. Alkalmazasanal azonban figyelembe kell venni, hogy a védelem miik6- déképességét — a fesztiltség-véd6kapesolashoz hasonléan — idészakonként ellendrizni kell. Elhelyezésénél pedig iigyelni kell arra, hogy az egész védGkapcsolast nedvességtsl, h6- és mechanikai hatastol védeni kell. — Minden kapesolén van egy prébagomb, amelyet megnyomva a kapcsolédé kikap- csol. Ezt eléfrasszertien legalabb havonta egyszer meg kell nyomni. Ezt nemcsak a mUikéd6képesség-ellendrzés indokolja, hanem az is, hogy hosszi allasban (kulén6- sen nedves helyen) az érintkez6k oxidalédnak, s a kapcsolé érzékenysége romlik. Ha a prébagomb hatasara nem kapcsol ki, akkor néhany kézi be- és kikapesolassal be kell jaratni”, ez alatt az Gntisztité érintkez6k ijra megtisztulnak. Vigyazat! A pro- bagomb csak a kapesold miikéd6képességét vizsgalja, a veddvezeté épségét nem! — Akapcsold villam hatasdra jogosan kikapesolhat, ezért feliigyelet alatt nem all6 he- lyen (pl. hétvégi hazban) tandcsos a mélyhtitét a védékapcsol6 elsttrdl leagaztatni! Az dram-védékapcsolas érzékenységét tigy kell megvalasztani, hogy a szokdsos iizemi szivargdaramok ne okozhassanak kikapcsolast. Az dram-véddkapesolas szokasos érzékenysége: daruk esetén 300 mA épitéipari gépek esetén 100 mA lakasok esetén 30 mA Az dram-védékapcesolas megszakitészervének levdlasztékapcsolonak kell lenni, egy- fazisi dramkérben kétsarké, hdromfazisi Aramkérben legalabb héromsarku kapcsol6- nak.24 Villanyszerelés Il. 2.4. Védévezeté nélkili érintésvédelmi médok Médozatai: — Az érintésvédelmi térpefesziiltség, — Avillamos szerkezet elszigetelése, - Akérnyezet elszigetelése, — Féldeletlen egyenpotencidlra hozas, — Védéelvalasztas, — Korlatozott zarlati teljesitményt dramkér alkalmazasa, Erintésvédelmi térpefesziiltség alkalmazasa Az érintésvédelmi torpefesziiltség alkalmazasa aziltal védi a kezeldjét, hogy a berende- zésre olyan fesziiltséget kapcsolunk, amely az emberi szervezetre veszélytelen 4ramot tud kialakitani (2.4.1. dbra). Erintésvédelmi térpefesziiltség lénye- ge, hogy U,, = 50 Volt valtakozé (50 Hz) fesziiltségu, vagy 120 V-os epyenfesziilt- ségnél nagyobb fesziiltség nem keriilhet az (tas tizemi szigeteléssel ellatott villamos szer- ! kezetek aktiv (iizemszertien dramot veze- | td) részeire. ! Kiilénleges esetekben ennél alacsonyabb I fesziiltséget irnak el6, ha e szerkezetek- nek nines biztons4gos tizemi szigetelése (pl. gyermekjatékok, elektrolizis) akkor e 2.4.1, abra. Térpefesziltség eldallitasa fesziiltségnek csak a fele megengedett. Fontos kévetelmény, hogy a térpefesziilt- ségii rendszerekbe mashonnan se keriilhessen (pl. Atiités, zarlat kovetkeztében) ennél nagyobb fesziiltség, ezért vezetékeiket biztonsagosan el kell valasztani a nagyobb fe- sziiltségtickétol, s a taplalast is biztonsdgosan (pl. biztonsdgi transzformatorok alkalma- zasaval) kell megoldani. A biztonsagi transzformatorokat fel lehet ismerni az adattablan lév6 jelilésekrél (2.4.2. dbra). A torpefesztiltség véd6 hatasanak lényege, hogy az ilyen haldzat fesziiltsége kisebb a megengedett érintési fesziiltségnél, ezért érintése sem atiitéskor, sem fazisérintéskor az em- berre nem veszélyes. Torpefesziiltség a faldhéz képest valtakozé fesziiltségnél 50 V-nal, egyenfesziiltségné] 120 V-nal nem nagyobb fesziiltség. A térpefesziiltség iizemi fesziilt- sége sem a fOldhdz képest, sem a vezet6k kzétt 50 V-ndl nem nagyobb. A hordozhat6 érintésvédelmi transzformator csak kettds szigetelést lehet, tehat ezt foldelni tilos! A torpefesziiltségti halézat a nagyobb fesziiltségti halézatokrdl teljesen elkilénitve, vezetékeit kiilén csében vezetve kell szerelni. A térpefesziiltségti oldal biztositoit, kap- csoléit tilos a nagyobb fesziltségi halézat elosztétablajan kézdsen szerelni! A torpefesziiltségti transzformator sajat érintésvédelmérdl gondoskodni kell. A torpefesziiltségti halézat kiterjedése kicsi legyen. 12. Erintésvédelem 25 Semeys 2.4.2. abra. Elvdlaszté és biztonsagi elvdlaszté daramforrasok (transzformatorok) jelalései a) torpefesziltségd biztonsagi elvalaszté transzformator, b) elvalaszté (nem torpefesziiltségti) transzformator, c) jatéktranszformator, d) csengétranszfor- mator, e) kézilampa transzformator, f) biztonsagi (elektronikus) tapegység, A gyarilag eldallitott kettdsszigetelést, megerdsitett szigetelésti gyartmanyokat II. érintésvédelmi osztalya késziiléknek nevezik. A torpefesziiltség lényegében a védelem mindenfajta aramiités ellen fogalomkérbe tartozik. Az MSZ 2364—-410:1999 szabvany az el6zé szabvinyok dltal megfogalmazottakat (MSZ 172-1, MSZ 1600-1) egyiitt targyalja, azonban a miiszak kévetelmények nem val- toztak. Mindkét védelem (a kézvetlen és kézvetett) kovetelményeit kielégiti az érintésvédel- mi térpefesziiltség alkalmazasa, (mind a féldeletlen SELV, mind a foldelt PELV), felté- ve, hogy az aktiv részek 500 V vizsgalati fesziiltségii szigeteléssel vannak ellatva. Vagy vé- dészerkezet akadalyozza meg az aktiv részek emberi ujjal valé megérintését. Csupasz ¢s védészerkezet nélkiili kivitelben csak akkor elégitik ki ezeket, a kovetelményeket, ha a névleges fesziiltségiik valtakozo fesziiltség esetén a 25 V-ot, egyenfesziiltség esetén a 60 V-ot nem haladja meg. Féldelt rendszer (PELV) esetén azonban ennek tovabbi feltételei is vannak, neveze- tesen az, hogy ezek féldelései, a veliik egyidejtien érintheté testek és idegen fémszerke- zetek upyanahhoz a féldelési rendszerhez csatlakozzanak. Szaraznak nem minosiilé he- lyeken a szigeteletlen PELV névleges fesziiltsége valtakozo fesztiltség esetén a 6 V-ol, egyenfesztiltsaég esetén a 15 V-ot nemn haladhatja meg A kiilénb6z6 fesztiltségti és 4aramnemti dramk6rok csatlakoz6 dugoit és dugaszoloalj- zatait igy kell kialakitani, hogy azokat ne lehessen egymashoz csatlakoztatni. Ezt a kévetelményt altalaban ugy oldjak meg, hogy mas és mas kialakitasu (pl. tajolok- kal ellatott) szerkezeteket alakitanak ki az egyes gyartok (lasd pl. LEGRAND kataldgus). ASELYV ésa PELV dramkéroket is egymistdl elvalasztva kell kezelni. ASELV dram- k6rdk fogyasztoberendezéseinek testét sem szabad szandékosan féldelni, mas berende- zések testével vagy idegen vezetdképes részekkel dsszekGtni. A sziikségszerti GsszckOtés (pl. egy kisfesziiltséggel taplalt esztergén lévé géplampa és az eszterga teste kGz6tt) ak- kor megengedett, ha ezeken nem léphet fel a torpefesziiltség hataranal nagyobb értékti fesziiltség. A PELV déramk6r6k fogyasztéinak testére nincs ilyen eldiras. Az iizemi torpefesziiltségti (FELV) aramk6rok taplalasara nem vonatkoznak az érin- tésvédelmi térpefesziiltség taplalasdra eléirt kovetelménye. Azonban az ezekrdl cllatott villamos szerkezetek kdzvetlen és kézvetett érintés elleni védelmét gyakorlatilag ugyan- ugy kell megoldani, mint ha kisfesziiltségtiek lennének.26 _Villanyszerelés I. A villamos szerkezet elszigetelése Védelem IL. év. osztalyd villamos szerkezet haszndlataval vagy egyenértékii elszigetelés- sel (2.4.3. és 2.4.4. dbra). A villamos szerkezetek elszigetelése a villamos szerkezetek érintésvédelmének olyan megoldasa, amely e szerkezetek testzarlat kovetkeztében fesziiltség ala keriilé villamo- san vezetdé részeit elszigeteli az ember altal érintheté részeitdl. Mosotst Fémbss Turbinalapat 7 Kapesolo Csatlakozo * wp ve 5 Szigeteld Gaptek alatéet Mseriatell a Megerdésitett szigetelés Szigeteles Fittest Mianyaghiz _szigetelés Csatlakoz6- [Cl] A kettés szigetelés jele vezeték 2.4.3. dbra. Kettds szigetelés alkalmazdsa +e oH G7 eae be ae SX fosed Li Chr Se Cod eo a 1/9 : Fs Or LC LSS 2.4.4, Abra, Il, év, osztaly készilék szigetelésének fajtai aj, b) és c) fémburkolatd, d), e) és f) szigeteldburkolatd késziilék, 1 — mUdkédési (funkciondlis, 2 — alap (izemi) szigetelés, 3 — kiegészité (véd6) szigetelés, 4 — megerdsitett szigetelés, 5 — fémrész.2. Erintésvédelemn 27 A villamos szerkezet elszigetelése érintésvédelmi mod megvalésitasara tobb megol- das létezik, de mindegyik k6zés jellemz6je, hogy két szigetelé réteget tartalmaznak. Az iizemszertien vezet6 részek elszigetelését (egymastol és szerkezeti részektdl) alapszige- telésnek (iizemi szigetelés), a villamos szerkezet testét a kornyezettdl elvalaszto szigete- lést kiegészité-szigetelésnek nevezik. Ennél az érintésvédelmi mddnal sem a kiilsé (érintheté), sem a kézbensé fémrészeket nem szabad véddvezethéz kGtni. A kérnyezet elszigetelése Védelem a kérnyezet elszigetelésével. A k6rnyezet elszigetelése (2.4.5. dbra) a villamos szerkezetek érintésvédelmének olyan megoldasa, amely villamos szerkezet testét érinté személyeket elszigeteli a kGr- nyezetben lévé faldpotenciali, nem szigetelé részektél. Ennek az érintésvédelmi mdd- jak az alkalmazasi helyén védévezetét nem szabad alkalmazni. Csdvezeték Szigetelés Szigetelés a) b) 2.4.5. dbra. A kérnyezet elszigetelésének médozatai A kérnyezet elszigetelése az érintésvédelemnek olyan megoldasa mely — akészliléknek a kezelatdl vald elszigeteléssel, vagy — akezel6ének a féldtél valé elszigetelésével valésithaté meg. A késziiléknek a kezeldtdl val6 elszigetelése megfelelé vastagsagu és szigetel6anyag- gal torténé boritassal vagy szigetelé anyagt tokozassal, vagy pedig szigetclé kézbetétek alkalmazasaval (a késziilék teste és a kiilsé fémburkolat kéz6tt) valdsithaté meg. A pad- 16 és az egyidejiileg érintheté falak szigetelési ellenallasa legalabb 50 kQ—nak kell lenni. Mindkét megoldassal az kivanjuk elérni, hogy az alkalmazott szigetelés ellendllasa sorba kapcsolédjon az emberi test ellenallasaval, igy a nagyobb ellenallast dramkGrben a testen keresztiil nem folyhat veszélyes aramerdésség. Féldeletlen egyénpotencialra hozas Védelem foldeletlen helyi egyenpotencidlt Gsszekdtéssel. A féldeletlen egyénpotencidlra hozas a villamos szerkezetek ¢rintésvédelménck olyan megoldasa, amelynél minden egyidejtiileg érinthet6 testet és egyéb vezetéanyagu fém- szerkezetet egymassal egyenpotencidlra hozé vezetdvel villamosan 6ssze kell kGtni. A ve- zetéanyagu testek egyenpotencidlra keriilnek a testeket érinté személyek fOldpotencialt nem érinthetnek. Ez az érintésvédelmi méd csak kivételesen olyan szigortian kGriilhata- rolt tertileten (pl. szereldkosar, villamos javitomthely) lehet elényés, ahol iizemszertien fesztiltség alatt allé részek kézvetlen érintésével kell szamolni.28 Villanyszerelés H. Az egyenpotencidlra hoz6 vezetdnek sem kézvetleniil, sem dsszekdtott testeken vagy mas vezetéanyagii szerkezeteken keresztiil nem szabad féldelni. Védéelvalasztas Védelem villamos elvalasztassal. A védoelvalasztas (2.4.6. dbra) lényege, hogy egyetlen villamos szerkezet taplalasara szolgal. A hasznalt kisfesziiltségi taphalézatot a féldtél tékéletesen elszigeteljiik, ezdltal nem alakulhat ki testzarlat bekévetkezésekor zart dramk6r A védéelvalasztasnal a berendezést taplalé dramforrasok lehetnek: — biztonsagi transzformator, biztonsdgi tapegység, ~ olyan atalakit6 (motor-generator gépcsoport), amelynek a taplalé halézattdl valé elszigetelése legalabb a biztonsdgi transzformator primer és szekunder tekercse k6z6tti szigeteléssel egyenértékt, — avillamos haldézattol teljesen fiiggetlen dramforras. Azalkalmazott hajlékony csatlakozé-vezetéket teljes hosszdn szemmel ellenérizhetd- en kell elhelyezni, a varhaté kérnyezeti igénybevételnek ellenalldé tomldvezeték legyen, A védoéelvalasztott dramkér vezetékeit dltalaban a tobbi aramkértol elkiilénitve kell ve- zetni. A taplalt fogyaszta-berendezés testét nem szabad szandékosan leféldelni, véd6ve- zetével vagy nullavezetével Gsszekétni. A védéelvalasztott dramkér max. fesziiltségénck értéke 500 V. A védéelvalasztott aramkorrdl csak egyetlen fogyasztokésziiléket szabad taplalni. (R) LI (S)L2 (T)L3 N = 230/230V Fogyaszt6 2.4.6. abra. Elvdlaszté transzformator Korlatozott zarlati teljesitményd aramkér alkalmazasa Korlatozott zarlati teljesitményti dramkér alkalmazdsanal az aramkérbe iktatott soros biztonsagi impedancia (védéimpedancia) van elhelyezve. Az impedancia olyan kis érték- re korlatozza az aramkor kimené zarlati teljesitményét, hogy 4rameréssége az emberre veszélytelennek tekintheté. A gyengearamt (informacidatviteli) berendezéscknél az éramkirben a fesziiltség ér- tékét gyakran nem kénnyti megallapitani. Nagy a belsé ellendlldsuk, még révidzarlat esetén is csak milliamper nagysagrendt aramok lépnek fel. A gyengearamt szabvanyok megkiilénbéztetik a ,,villamos aramiités-veszélyes” részeket a tébbitél. Azokat a gyengedramd (informdacidatviteli) berendezéseket, amelyeket a2. Erintésvédelem 29 gyengedramti szabvanyok ,,nem dramiités-veszélyesnek” mindsitenek, az erésaramti érintésvédelem szempontjabél — minden kiilénés vizsgalat nélkiil — torpetesziiltséggel egyenértéktnek tekintjiik, s igy az erre kapcsolt berendezések érintésvédelmét a korla- tozott teljesitményti aramkor alkalmazasa elnevezéssel megoldottnak nyilvanitjuk. Erintésvédelmi osztalyok Az érintésvédelmi osztaly (réviden: év. osztaly) a villamos gyartmanynak az a besorola- sa, amely jelzi, hogy a gyartmany milyen érintésvédelmi modhoz val6 csatlakoztatasra késztilt (MSZ 171). Az érintésvédelmi osztalyok szamai nem rangsoroljak a gyartmanyo- kat, kizardlag az érintésvédelem megvalésitasanak médjara utalnak. — 0. év. osztalyba tartozik az a gyartmany, amelyben az dramiités elleni védelem az alapszigetelésen alapul, ez magaban foglalja azt, hogy a gyartmany testén nincs olyan szerkezet, melyhez védévezet6 csatlakoztathato lenne. Az tizemi szigetelés meghibasodasa esetén a védelem a k6rnyezetre harul. — I. év. osztalyba tartozik az a gyartmany, az dramiités elleni védelem nem csak az alapszigetelésen alapul, hanem jarulékos biztonsdgi évintézkedést is alkalmaznak. A jarulékos intézkedés az, hogy a gyartmany teste el van latva olyan szerkezettel, amelyhez a villamos halézat védévezetdje csatlakoztathatd. A villamosvezeté ré- szek még az tizemi (alap) szigetelés meghibasodasa esetén sem keriilhetnek tartd- san veszélyes fesziiltség ala. — II. év osztalyba tartozik az a gyartmany, amelyben az aramitités elleni vedelem nem esak az alapszigetelésen alapul, hanem jarulékos biztonsagi dvintézkedésként a gyartmanyt kettés- vagy megerdésitett szigeteléssel lattak el. A gyartmany nines el- latva a véd6évezet6 csatlakoztatasara szolgal6 szerkezettel, igy a védelem fiiggetlen a villamos halozattal. — IH. év osztalyba tartozik az a gyartmany, amelyben az aramutés elleni védelem érintésvédelmi térpefesziiltségen alapul. A III. év. osztalyt tovabbi harom részre osztjak, amelyet A, B és C bettivel jelélnek. A betijelolések ktlénbézé feszitiltsége- ket jelentenek: — IIL. A év. osztaly maximalis fesziiltség ~50 V, = 120 V. 2.5 tablazat A villamos gyartmanyok érintésvédelmi osztalyai Erintésvédelmi osztaly | A gyartmany alapveté jellemzéi Biztonsagi évintézkedések Nines a védévezeté Féldpotencialtél mentes csatlakoztatdsara vald szerkezet | kornyezet Veéddszigetelés, és nincs Nem sziikséges a védévezeté csatlakoztatasara valé szerkezet Erintésvédelmi térpefesziiltségii_| Csatlakoztatas érintésvédelmi taplalasra tervezve torpefesziiltségre30 Villanyszerelés LU. — IIL B &y. osztaly maximalis fesziiltség ~25 V,=60 V. — Il. C év. osztaly maximalis fesziiltség ~12 V, = 30 V. A villamos gyartmanyok érintésvédelmi osztalyait a 2.5. tabldzat foglalja egybe. Kiilonleges eldirasok A kézvetett érintés elleni védelmet (érintésvédelmet) szabadon lehet megvalasztani, de van néhany szerkezet fajta, amelyeknél a szabvany meghatarozza milyen érintésvédelmi médot kell alkalmazni. A villamos kéziszerszamok érintésvédelmére — az alabbi kivételekkel — a védévezetd nélkiili érintésvédelmi médok valamelyikét kell alkalmazni. Kivételek Az olyan szigetelt nyelti villamos kéziszerszimoknal, amelyek villamos hékésziiléknek tekinthetdk (pl. forraszt6paka, vasalG) szabad a TN- és TT-rendszert is alkalmazni €rin- tésvédelem céljara. Az elézé bekezdés ald nem tartoz6 kéziszerszamok érintésvédelmére a TN-, ill. a TT-rendszert kizardélag csak akkor szabad alkalmazni, ha a kikapcsold szerv késleltetés nélkiil mikéd6 dram-véddkapcsols. Ha a villamos kéziszerszammal kazanokban, fémtartalyokban, fém csévezetékek k6- z6tt vagy nagykiterjedésti fémszerkezeten dolgoznak ugy a dolgoz6 teste (akar kézvetle- nil, akar ruhan keresztiil) nagy feltileten érintkezik a kérnyezet fém feliileteivel (pl. azon tl, térdel, vagy teljes hataval nekid6l), akkor a kéziszerszam érintésvédelmére kiza- rélag a kévetkez6é megoldasok valamelyikét szabad alkalmazni: — torpefesziiltség alkalmazdsa, azaz III. érintésvédelmi-osztalyu kéziszerszamot, — IL. érintésvédelmi osztalyt kéziszerszam esetén védéelvalasztast, — érintésvédelmi osztalyti késziilék esetén védéelvalasztast vagy véddvezetds érintés- védelmi méd esetén a kéziszerszim testét helyi egyenpotenciadli dsszekéttetésen keresztiil Gssze kell kétni a kornyezé fémszerkezettel (kazannal, tartallyal, cs6veze- tékkel stb.). 25 V-os érintésvédelmi t6rpefesziiltséget kell alkalmazni gyermekja- tékoknal, amelyeket felndtt feltigyelete nélkiil hasznalnak, a fodraszati és kozmeti- kai és gy6gyaszati berendezéseknél. 2.5.Az érintésvédelem ellenérzése Az érintésvédelemnek akkor kell ,,.mtk6édésbe lépni”, amikor a védett berendezés test- zarlatos lesz. A berendezés hibatlan allapotaban a berendezés kezeldje nem érzékeli, hogy van-e érintésvédelem és az sztikség esetén képes-e a feladatot ellatni. Ezért az érin- tésvédelmet ellenérizni kell! A berendezés létesitésekor, tizemszertien hasznalatba vétel elétt énellendérzéssel (ennek elvégzése az iizemeltetd kételessége), hatdsagi ellenérzés- sel (hatésagok végzik). Az érintésvédelem 6nellenérzési vizsgalatai kétfélék: — szereldi ellendrzés és — szabvanyossagi feliilvizsgalat.2. Evintésvédelem 31 Szereldi ellenérzést kell yégrehajtani a villamos berendezés (és az érintésvédelem) lé- tesitése, bévitése, dtalakitasa és javitasa utan a szerelés befejezd miiveleteként. Ez a szemmel valé tiizetes atnézésen kiviil a védévezetés érintésvédelmi médoknal a véd6veze- t6 folytonossdganak prébalampas vizsgalatabdl, az érintésvédelmet kikapcsolé kapcsold mukédéképességének ellendrzésébdl, a szigetelésen alapulé érintésvédelmi modoknal a szigetelési ellenallas mérésébél all. Ezt az ellenérzés minden villamos szakember kételes elvégezni az altala szerelt iizemeltetett berendezésen. Szereldi ellenérzést kommunialis és lakéépiiletek berendezésen hat évenként, kézi- szerszamokon és hordozhato biztonsagi transzformatorokon évenként, aram-véd6kap- csolékon havonta, a munkahelyek egyéb villamos berendezésein a vallalati Munkavédel- mi Szabalyzat Altal eldirt idék6z6nként, kell yégrehajtani. A szereldi cllenorzés befejezésekor irasban kell régziteni a kovetkezdket: — milyen berendezésekre terjedt ki az ellendrzés, ki végezte, milyen alkalombol keriilt sor a vizsgdlatra, — mikor végezték a vizsgalatot, — avizsgalat alapjan értékelni kell, hogy a berendezés megfelelé-c, vagy javitasra. Amennyiben a szereldi ellendrzés mas munka keretében késziilt, akkor ktilén régzite- ni nem sziikséges. Erésaramu villamos berendezések els6 feliilvizsgalata Az erésaramt villamos berendezések altalaban — eltekintve az egészen kis, tj berende- zésektal vagy lényegtelen mértéku atalakitastdl, bovitéstél — muszaki tervek alapjan ké- sziilnek. Az erésaramti villamos berendezés elsd, Un. ,,szabvanyossagi” fellilvizsgalatanak cl- végzésére minden olyan erdésd4ramd villamos szakképzettséggel rendelkez6 személy jo- gosult, akit a szakképzettsége kivitelezésre feljogosit. Az érintésvédelem elsé feliilvizsgalata Az érintésvédelem létesitésére és ellenédrzésére telje k6rben rendelkezdé és ma is érvé- nyes szabvany (MSZ 172-1) az érintésvédelem ellenérzésérél és felilvizsgdlatardl — mind az els6. Mind az idészakos ellen6rzés és feliilvizsgalat vonatkozasaban — részlete- sen intézkedik. Az érintésvédelem vizsgalatanal kétféle mélységu vizsgdlatot kiilénbéztet meg a szab- vany: a ,,szereldi ellendrzést” (amely csupan a durva hibak felismerésére szolgal, mérési eredmények nélkil) és a ,szabvanyossagi feliilvizsgalatot”. Ez utobbi minden a szabvany eldirasaitol valé eltérést kimutat, mindig szimszerti mérést, szakszerti — kiln szakkép- zettséget igényldé — elbiralast is tartalmaz, amely mindsité irat kidllitasaval végzddik. A szerel6i ellenérzést, a villanyszerelést végz6 szakmunkas végzi. Szabvanyossagi feliilvizsgalattal tisztazhaté csak teljes kértien, hogy egy berendezés védelme szabvanyos-e. A szabvany az egyes érintésvédelmi médokra konkrét szamérté- ket ir elé. Ennek ellendrzése (pl. féldelési cllenallas, hurok cllenallas, érintési feszillt- ség), annak jogszabalyban eléirt dokumentalas az érintésvédelmi szabvanyossagi feltil-32 Villanyszeretés IL. vizsgdlat, amelyet csak olyan személyek végezhetnek, akiknek erre jogosité vizsgajuk Van. Szabvanyossagi felilvizsgalatra van sztikség: — tj villamos berendezés létesitésekor, annak tizemszeri hasznalatba vétele eldtt, — minden olyan mértékt bévitéskor, vagy atalakitaskor, amelyeknél a jellemz6 szim- értékek legalabb 10%-ban megvaltozhatnak (p. tilaramvédelem beallitasi értéke, a védévezet6 hosszanak jelentés valtozasa), — minden érintésvédelmi hiba vagy hidnyossag észlelése utan, amely a szereldi ellen- drzéssel nem volt megsztintetheté, — jogszabalyban eldirt id6kéz6nkeént (fiiggetleniil attal, hogy hibat észleletek-e) mun- kahelyeken legalabb 3 évenként, létesitményeknél legalabb hat évenként meg kell ismételni. Az ellen6rzés részleletes eldirasait az MSZ 172/1—-4 szabvany tartalmazza. — az érintésvédelmi vizsgdlati médszereket az MSZ 4851/1—4 szabvanysorozat tartal- mazza, Az érintésvédelmi vizsgalati médszerekrdl szabvanyeldirasok a kévetkez6k: — dltalanos szabdlyok és a védévezet6 allapotanak vizsgalata, — a fdldelési ellendllas és a fajlagos talajellenallas mérése, — véddévezetés érintési médok mérési modszerei Az érintésvédelmi szabvanyossagi felilvizsgalatot az adott munkahely, gazdalkod6 munkavédelmi szabalyzataban eldirt id6k6z6nként. A szabvanyossagi feltilvizsgalatot olyan szakember végezhceti, aki villamos vegzetts¢ge mellett erre a feladatra jogosité dllami sikeres szakképesit6 vizsgat tett ¢s arrol bizonyit- vanyt kapott. A részletes vizsgdlat menetét, médszereit szabvany irja cld. A vizsgalatok mtiszaki kovetelményeit szabvanyok irtak el6, azonban a jelenlegi sza- balyozas szerint a szabvanyok nem csak 6nmaguknal fogva nem kételezGek, de jogsza- balyokkal sem tehetGk kételez6vé, a vizsgalatok k6telezettsegét és gyakorisagat jogszaba- lyokban kell régziteni. Igy az eddigi szabvanyokban régzitett iddszakok helyett rendelet szabalyozza azokat. A tizvédelmi ellenérzés gyakorisagat eddig is az OTSZ (Orszagos Tiizvédelmi Sza- balyzat) irta eld, ebben tehat nines valtozas. A tiizvédelmi ellenérzés részleteit szabalyo- 76 MSZ 10900, valamint az MSZ 274 villamvédelmi szabvanysorozat eldirdsait (tehat nem a szabyany betartasat, hanem annak részletes eldirasait) most a 2/2002 BM rendelet melléklete vette At. Igy ezek az eldirdsok (de elvben nem maga a szabyany) tovabbra is (most mar rendelettel életbelépietett szabalyzat alapjan) kételezGek. Ezt kvet6en te- hat nem a szabvanyra, hanem a rendeletre kell hivatkozni. Az érintésvédelmi szabvanyossagi feliilvizsgdlat eredményét mindsité iratba foglaljak. A minésit6 irat a hianyossagokat harom kategériaba adja meg: — kézvetlen életveszélyt jelenté hibak. A hiba észlelésekor a berendezést a halézatrél azonnal Ic kell valasztani. Visszakapesolni csak a javitas utan szabad, — stilyos hibak. A stilyos hibakat stirgésen ki kell javitani, — szabvanyellenes hidnyossigok. A szabvanyellenes hibakat a kovetkezé feliilvizsga- latig ki kell javitani. A hibak kijavitasa az tizemelteté kételessége.2. Brintésvédelem 33 Példak: Véd6féldelés-szimitas. a) 2000-ben létesitett berendezés véddfGldelésének ellenallasat méri er6saramii V-A méros médszerrel. Az 4ramméré miiszer (A mérd) I, = 8 A-t, a fesziiltségmérd (V meérd) U,, =44 V-t mutat. A védett egyfazisi berendezés a kézcélu kisfesziiltségti halézatra IP, 6 A, U paraméterekkel rendelkez6 kismegszakiton keresztiil csatla- kozik. (a= 10) Megoldas: A merési eredmények alapjan az ellendllas értéke: U,, _ 44 =—™ = =559 ame’! 8 > A sziikséges faldelési ellenallas értéke: Phy OO = 0,833 O R,s a-I, 10-6 Mivel R,,, > R.4 a berendezés érintésvédelme nem megfelelé! b) Kisfesziiltségd, IT rendszerd, valtakoz6 dramu halozatrél izemelé haromfazist vil- lamos berendezés féldelési ellendllasa R,,, = 4,4 Q. A berendezés kismegszakit6ja- nak névleges arama J, =6 A. Mekkora az érintésvédelmi szempontbél megenge- dett legnagyobb zarlati 4ram? Megoldas: c) Védéféldeléses (TT) rendszerti berendezés d4ram-védékapcesoldjanak névleges ki- oldé arama /,,, = 300 mA. A gép eldtti olvaddbiztosité névleges drama 16 A, késlel- tetett kioldasi (lomha). A féldelési ellenalla4s mérésekor mekkora értéket (R) fo- gadhat el a fogyasztoi berendezés eldirasos érintésvédelmének biztositasahoz? A foldelési ellenallas szimitasa TT rendszerben: RU Tay Az érintési fesziiltség U = 50 V Az dram J, =0,3 A, Behelyettesitve: 50 166670 R,s ana ”34 Villanyszerelés LI, d) TN rendszert halézatban a fogyaszté védelmét , nullazassal” oldjak meg. A nulla- zas hurokellenallasat méréssel dllapitjak meg. A hurokellendllas mérésének egyik modja EV Univerzal célmtiszerrel valé mérés. A mérés kapcsolasa és a mtiszer be- iktatasa a kévetkezé: A vizsgalt berendezést levalasztjuk a halézatrél, majd a berendezés fémtestére két- jiik a PE vezetdt, miutan a fogyaszt6é elétt a PEN vezeté szétvalasztasa utan,. A PE vezeté bekétési pontjdhoz csatlakoztatjuk a célmtiszer egyes 0' és 0 kivezetéseitdl kiilén-kiil6n vezetett mérévezetékeket (2.5.1. dbra). vizsgalt ber. Fhide OD ORRSz Lag BE EVE-UNIVERZAL 2.5.1. abra. Hurokellenallas mérés célmtiszerrel Ellen6rz6 kérdések . Mit neveziink érintésvédelemnek? . Mi az érintésvédelem célja? | . Milyen létesitmények villamos berendezéseire vonatkozik az Erintésvédelmi Rend- szabaly? . Melyek a védévezetdt nem igényld érintésvédelmi médok? . Melyek a védévezetés érintésvédelmi médok? . Mit értiink érintési fesziiltség alatt? . Melyek a véddféldeléses érintésvédelem testzarlati aramkor részei kézvetleniil f6l- delt halézat esetén? . Mitél fiigg a kiolvadasi szorz6 értéke a megengedett véd6féldeleés, ill. a hurokellen- allas szamitasanal? . Véd6féldeléssel vagy nullazassal lehet-e nagyobb teljesitményti fogyaszté érintésvé- delmét megoldani, és miert? . Mia nullazis? . Mit értiink a nullazasi hurokellenallas alatt? . Mi az egyenpotencidlra hozas? (EPH) . Mit érzékel az dramved6 kapcsol6? . Mely vezet6ket kell az aramvéd6 kapcsolé 6sszegezd aramvaltOjanak ,,ablakan” at- vezetni? . Milyen keresztmetszetti véd6vezetékeket alkalmazunk és milyen azok szabalyos szinjelolése? . Melyek az érintésyédelmi ellenérzési médok? . Milyen villamos biztonsagtechnikai vizsgalatok és mérések sziikségesek?os Gyengearamt berendezések és halozataik A gyengearamt berendezések a lakdépiiletek, a kereskedelmi és szolgaltaté tizletek, kézpontok, valamint a gyarté tizemek fontos berendezéseit foglaljak magukba. Gyengedramt berendezésnek nevezziik mindazon villamos jellegti rendszert, amely az emberek egymas k6zotti adatatvitelét szolgalja. Az adatkézlés, mas néven informacié atvitel, lehetséges fény-, hang- és képatvitel utjan. Az informacidatvitel lehet csak az egyik iranyba halado, vagy mindkét iranyba halad6. A gyengedramu megjelélés azonban nem mindig a fesziiltség szintjére utal. A gyenge- aramu berendezés lehetséges nagyfesziiltség mellett is — t6bb ezer volt, pl. televizié — vagy néhany volt fesziiltségd. A gyengedramti és az erGsaramu berendezéseket egymas- tol, j6l szigetelten illetve j6l megktilénb6éztethetden kell szerelni. 3.1. Gyengearamt berendezések csoportositasa, gyengearamt berendezések rajzjelei Régebben a villanyszerelék lényegében csak az erdséramu berendezések valamint ha- gyomanyosan csengdk és a csengérendszerekhez hasonl6 berendezések szerelésével foglalkoztak (pl. szobai hivék: szallodaban, kérhazakban). Ma a villanyszerelének el6 kell készitenic az épiiletek bels6 és kiils6 villamos beren- dezéseinek halézatat. A gyengearamu berendezések és haldézataik lehetnek: — hangjelzék; képtovabbitok (pl. televizid), informacid atvitel (szamit6gép halézatok), telefon; ttizjelz6, védelmi berendezések, vagyon biztonsag; behatolas jelzdk. | Osszefoglaléan azonban, épiiletfigyelé és automatizalt rendszerekr6l beszélhetiink melyeknek 6sszefoglal6 elnevezése az EIB, Eur6pai Installaci6s Busz rendszer. Ez az Eurdpa szerte elismert, elterjedt és szabvanyositott rendszer lehet6vé teszi a megnéve- kedett komfort igények kielégitését. HL36 Villanyszerelés IT. 3.1, tablazat A gyengedramd berendezések jellemzé rajzjelei (MSZ IEC 617:1993) [Megnevens [Raia [Memneveris [Rael = Vezelcék altalaban | ——— | Jelfog6tekercs | Co | = = vezeték = Vezérls-, jelzé-, Galvanelem vagy =i meérévezeték akkumulator Telefonvezeték Egyendram ae ‘Sldelés =— Vallakozo dram Ellenallis —— Tekeresek Elektroakusztikai dtalakitok, mikrofon Erintkez6k (z4r6, bont6, valté)3. Gyengedramui berendezések és halézataik 37 3.2. Hangjelz6 késziilékek Hangjelzoknek nevezziik mindazon késziilékeket, amelyek az emberi fiil sz4mara hall- haté frekvencia tartomanyban, hanghatast végeznek. Hangjelzék (cseng6, ziimm6g6) mikédési elve A cseng6k tobbsége térpefesztiltséggel mlikédik, az dram magneses hatdsat hasznalja a szerkezet mozgé részének mtikddtetésére. Ezek a csengdk a halézatrél, biztonsdgi (csengé ) transzformatorrol vagy egyéb fesziiltségforrasrdl, pl. akkumulatorrél mik6éd- nek (3.2. ].ébra). Vannak azonban kisfesziiltségré| mik6d6 cseng6k (230 V), vagy egyéb hangot ad6 szerkezetek is, pl. gong. 3.2.1. dbra. Biztonsdgi csengé transzformator A csengok tobbsége megszakitasos elven miikodé, melynek lényege, hogy a zart aramkorben folyé aram a tekercsben magneses erdteret hoz létre. A magneses erdtér magahoz vonzza a mozgo fegyverzetet (kalapics), mikézben az dramkért megszakitja. Ezutan a magneses erétér megsztinik, a fegyverzet visszatér eredeti helyzetébe és zarja az dramkort. Miutan az aramkor tjbdl zarddott, a magneses erdtér ismét magahoz hizza a mozg6 részt. Mozgasa kozben a kalapacs, ratit a kolompra és igy hangot ad (3.2.2. dbra). A cseng6 mindaddig mukédik, amig az aramkor zart. A zardst tébbnyire csengdényo- mokon kereszttil zarjuk, melynek elengedé- se utan az 4ramk6r megszakad. A csengok tébb mtikédési megoldasuak lehetnek: — egylitést; — megszakitasos; — mellékzaras; — folyton szdl6; — membran- vagy banyacsengé stb. _ 3.2.2.4bra. Megszakitasos cseng638 Villanyszerelés IL. Az egyéb hanghatast ad6 késziilékek a zimmdgok, berregék, gongok stb. A ziimm6- 26k, berregék kis hangerésségii, zlimmégs, berregé hangot adé szerkezetek. Mukodési elviik az elektromagnességen alapszik. Hangjelz6 alapkapcsolasok A hangjelzék lakasok, irodak, egyéb épiiletek vagy tertiletek bejarataitdl az épiilet belse- jébe sz6l6 jelzést adnak. A jelzéseket visszafelé is megteheti az érintett személy, ennek megfeleléen a jelzdberendezésnek oda-vissza jellegtinek kell lennie. A hangjelz6 dramkérék alapvetéen, tapegységbdl, jelzészerkezetbdl, kapcsolébdl (nyomégomb) valamint vezetékbél Allnak (3.2.3. abra). A csengéket egyszerre, tobb helyrél mikédtethetjtik, valamint t6bb helyre is adhat- nak jelzést. Ekkor a berendezés kapcsols illetve jelz6 egységeit parhuzamosan kell k6tni (3.2.4. dbra). A parhuzamos kapesolast indokolhatja a tébb kiils6 bejarati hely vagy a tobb helységbe sz6l6 jelzés igénye is. Kapu Ajit Sl Sz Be Bv~ 5 i 230V 3.2.3.4bra. Csengé dramkor alapkapcsolds 3.2.4. abra. Parhuzamos csengé kapcsolas en A csenget6 berendezések olyan igé- he; 4 * i nyeket is kielégithetnek, hogy az épiilet- i | ben klénall6 egységekbe, kiilén szdlja- 13 $33 1 nak a jelzdk. Ilyen kapcsolast mutat a Kapunyito eared 3.2.5. dora, r z [gaa Pires ae ape Amennyiben a csengeté berendezés a ! visszajelzést is szolgdlja, akkor az egyik H2§33 i ! Hazbejarat : = Y megoldas a haromvezetékes rendszer. Ebben a rendszerben a jelzé berendezeést egy pontrdl taplaljuk, két helyrél nyomo- gombbal és két csengdvel (3.2.6. dbra). A jelzdberendezések feladata lehet a csengetés utan, elektromos ajtGzarat is c 3 Io ic ceceigeeoprampes ' Példszint 7 a mtikédtetni. A jelzést fogadé szemely, tie miutan meggydzddott arrél, hogy beenge- i di-e a csengetét, a visszajelzéskor a mag- N Fo neszar dramkGrét is zarja (3.2.7. dbra). 3.2.5. dbra. Tébb csengé és tobb nyoms Felesengetd berendezések kapcsola- kdilén-kilén muikédtetése sai (3.2.8. dbra).3. lakas 2. lakas 1. lakas 3. Gyengedramii berendezések és hélézataik 3) SI $2 3.2.6, abra. Oda-vissza jelzé- berendezés kapcsolasa, harom vezetdvel I t rpennnr enor r nnn S| K3 | lan $3 ma I eo | I | ; $3 \ | | | | 1 a papa gg ace pe | Ee egee laa | | a =i | K2 Ls ! -_ erg 1 $2 } ! | ! o ————— | ! 82 | + | | | ae ea | nlp eg ee ee = tf jl 3 fy I | | (a ee a aay i i ccna I | i I | Sl I M4 ie ee Spee eee 4 l JL i fl I I | Dc a ee at De pa pence ceca page a geen eee ee ce 1 || ee emer Lu f Tie ed I Poo J Felcsengeté tabla & N U=230V 3.2.8. abra. Felcsengeté berendezés kapcsolasa 240 Villanyszeretés I. Hazi telefon, kaputelefon mtikédési elve, halézatanak kapcsolasi rajza Nagyobb lakasokban, tobbszintes lakasokban indokolt lehet a hazi telefonok hasznalata. Tébbszintes csaladi hazban az egyik szintrél a masikra vagy a hdzbél a kertbe, garazsba telefondlhat az egyik személy a masiknak vagy vissza. A telefonok halézatanak kiépitésekor azonban k6ézutakat, jardakat, mas tulajdonat képezé tertileteket csak az illetékes hatdsag illetve a masik tulajdonos engedélyével sza- bad igénybe venni. A hazi telefonokat taplalhatjuk a halézatrdl, megfelelé biztonsagi fesztiltségforrasrdl vagy akkumulatorrdl. Kétiranyt kozlési kapcesolast mutat a 3.2.9. dbra. Hangsz6r6 Bl | Mikrofon 3.2.9. dbra. Kétiranyd telefonkapcsolas A kaputelefonok kiszolgaljak a csaladi hazak, a tobblakasos épiiletek igényeit. A ka- putelefonok hivo és beszédkapcsolatot hoznak létre a kiils6 bejarat és a lakas vagy iroda kézétt. A beszédkapesolat a kapu részen kis hangszoro és mikrofon segitségével jon lét- re. A lakasrészben, hasonléan a kapuhoz, két ktl6nallé egység vagy egy telefonkagyl6 szolgal a beszélgetésre. A beszéd megvaldsithaté csak oda vagy csak vissza rendszerben. A beszélgetést kezdeményezé, a kaputdl felcsenget a lakasba, majd a lakasban lév6k a jelzést kovetéen a beszélékésziilék-be (telefonkagyl6, mikrofon) beszélnek. Ekkor a be- szélgetés csak a fogad6 fell lehetséges. Majd a fogad6 egy kapcsoldé (pl. nyomégomb) segitségével atvalt olyan kapesolasba, hogy ezutan a kapunal lévé folytathatja a beszélge- tést. Ezzel a kapcsolassal egyszerre csak az egyik fél beszélhet. Két fogaddéallomasos rendszert mutat a 3.2.9. dbra. A korszertibb valtozatok biztositjak, hogy egyszerre mindket fél folyamatosan beszél- jen egymassal, hasonléan a rendes telefonkapcsolathoz. Wannak olyan hazi telefon- kéz-pontok, amelyek segitségével ketténél tbb beszélgetdtars is folytathat beszélgetést (konferencia kapcsolat). A hazi-, illetve a kaputelefon rendszerek tobbnyire, clektronikai egységek kézbeikta- tasdval mikodnek. A kiépitett vezetékes rendszereken tulmenden a kapcsolat lehetsé- ges radié ésszekéttetéssel is. A hangjelzé késziilékek dramk6reinek kialakitasat lehetéség szerint, egy iddben kell szerelni az egyéb halézatok kiépitésével. Figyelembe kell venni, hogy az erdsdramu és a gyengedramt berendezések vezetdit, kiilén-ktilon csévekben kell vezetni. K6z6ttiik a zavaras kikiiszdbélése miatt, kellé tavolsdgot kb. 50 mm, kell tartani. Vezetékcsatornaban valé kiépitéskor a két aramnem, fesziiltség-, és a mas jellegti fel- adat miatt, ugyan csak be kell tartani az elvalasztast, pl. tbb részre osztott csatorna al- kalmazasaval (pl. LEGRAND gyartmany) (3.2.//. dbra). Az épiilet és a kiilsé kapu kézétt kerten keresztiil halad a vezeték, ezért a f6ldbe fek- tetett vezeték védelmérél gondoskodni kell. A vezeték lehet megfelel6 mechanikai vé-eloposadey sya | UOJa[AISBAR] 9S/ss | elquios sezoyle ze PSIES ImZoule [A rfqwosowodu gduoso cH 53 TH ® zsiTS uoyapioe ea UOJA]ISPYL] cera Sasxdadvy 1 | YOINZSIA 'T | | i | | | i | i i ! | ! ! ! Meath ee cra ee reaaaeernenrereeee i 4PMZS9y “C | | | | ZOYSPYE| 39} OAIY sp_UOjajayndey, i | | | ‘ouAuoily “eaqe “OL'Z"E Lp YBIDZODY Sp Yaspzapuaiag Mupapaduacy *¢42 Villanyszerelés H. Kisfesziiliségi dugaszold aljzat Gyengedramti csatlakozas 3.2.11. abra. Vezetékcsatorna alkalmazasa delemmel ellatott, mtianyag szigetelésti vezeték. Vezethetjiik a foldben mianyagbdl ké- szult merevesOves vagy gégecsdves kivitelben. Az egyes vezetGrendszerek a kisfesziiltségti haldzatok szokasos vezetdivel késziilhet- nek vagy a jelzé rendszerek céljara készitett kabelszerti vezetékekkel. Miutan a hangjelz6-, a kaputelefon rendszerek dltalaban kis Aramokat vezetnek, ezért az egyes vezet6knek, a kapcsok k6téseinek biztonségosaknak kell lenniiik. A biztonsa- gos érintkezéseket tébbféle csatlakoz6 egységgel, dugaszolassal érhetjiik el. A vezetéke- ket a csatlakoz6 dugokba, dugaszols aljzatokba, egyes esetekben csak specidlis csupaszi- té és szorité szerszamokkal kothetjiik be Az alkalmazott vezetékek, lchetnek a szokasos erésdramu szerelésekhez alkalmazottak (pl. MIkV Cu), vagy igynevezett UTP kabelek. Ellenérz6 kérdések és feladatok 1. Milyen csengékapcsolasokat ismer? 2. Rajzoljon le egy egyszerti csengékapcsolast! 3. Rajzolja le és ismertesse a haromvezetékes oda-vissza csengdkapesolast! 4. Milyen aramforrasrdl szabad miikédtetni a csengdket? 5. Rajzoljon le egy egyszerti kaputelefon rendszert! 6. Rajzolja le a kapucseng6 és ajtényité rendszert! 3.3. Televiziés antennakabel halézatanak kialakitasa A lakasokban, irodakban, egyéb épiiletekben haszndalt televizié késziilékek antennara csatlakoztatasa, igényli a megfeleléen kialakitott antennahalézatot. Avillanyszerel6 feladata részben az antenna halézat csévezeték vagy vezetékcsatorna rendszer kiépitése. A halézat alapjat a vakolat alatti cs6-, vagy falon kiviili vezetékesator- na képezi. Miutan tébb helységbe is el kell juttatni az antennajeleket, ezért megfeleld csatalakoz6 dobozokat is el kell helyezni. Esetenként a csérendszerbe, az eldirasoknak megfeleld kivitelti antennakabelt is be kell huzni, tovabba a csatlakoz6 aljzatokat is fel kell szerelni. A szerelést, hasonléan a hangjelzé berendezésekéhez, vakolat alatti szereléskor, a kisfesziiltségti halézat kiépitésével egyiitt kell elvégezni.3. Gyengedrami: berendezések és hdldzataik 43 PVC-kopeny Cu- Cu- PVC-k6peny Cu- Cu fonat vezet6 szalag vezclo PE-szigetelés PE-szigetelés a) Vezelék b) Féldkabel PVC-k6peny Cu-fonat Cu-vezet6 SSS ee ee WSICE POS SKS So Le eee eo? Ste SE PE-szigetelés c) Kettés arnyékolasi koaxidlis kabel 500 1000 1500: 1800, -—* d) Csillapitasi diagram ME 3.3.1. Abra. Koaxidlis kabel szerkezete Utélagos vezetékcsatornas kivitelkor figyelembe kell venni, hogy a falban vagy falon kiviil ne legyen olyan vezeték, amely zavarhatja a jelatvitelt. A jelatvivé vezetékek, kabe- lek egy része arnyékolas nélkili, egy része 4rnyékolt. Az alkalmazott vezetékek tobbnyi- re Arnyékolt kivitelti tin. koaxidlis, kabelek. A kabelek szerkezet témor vagy elemi szalas vezeté ér, amelyet tébbnyire polietilén (PE) szigeteld réteg vesz koriil. A PE szigetelé réteg felett egy vagy kétrétegti Cu szévet képez arnyékol6 réteget, majd a kiils6 védéré- teg dltaldban fehér PVC esetleg a napfény ultraibolya sugarzasnak jobban ellenall6 feke- te bevonat (3.3.]. dbra). A televizié antennakabel rendszer lehet hagyomanyos, féldi atvitel, parabola anten- narél egyedileg vagy kabelhalozatrol csatlakoztatott. A féldi sugarzas és vétel esetében a teton vagy hasonlé médon elhelyezett antennatol esak egy szobaba vagy tobb szobaba, helyre is vezethetjiik az antennakabelt. Amennyi- ben tobb televizié késziiléket iizemeltetiink egyszerre ugyanarrél az antennardl, erdsito berendezést is kell szerelni. Az erdsité berendezéshez erés4ramii taplalast is ki kell épi- teni. A taplélast az MSZ 2364-nek megfeleléen kialakitani. A parabolaantenndrél vett jeleket egy tigynevezett beltéri egységen keresztiil vezetjiik a vevokésziilékbe. A beltéri egység, tébbnyire csak egy késztiléket lat el jelekkel. Ebben az esetben is eléfordulhat, hogy ugyanazt a beltéri egységet hasznaljak tobb helységben is. Ilyenkor tigy kell kiépiteni a vezeték rendszert, hogy tébb szobaba is vezethet6 legyen az antennakabel, illetve legyen megfelelé csatlakozasi lehetéség. Kabelcsatornahoz csatlakoztatott épiilet, illetve lakds vezetékezését is elére meg kell tervezni és kialakitani, hogy a kés6bbick soran meglegyen a csatlakozasi lehetéség és ne kelljen a lakast feleslegesen megrongalni. A televizidantenna vezetékezési rendszert az arra illetékes szakemberrel kell megter- veztetni, és egyeztetni a megrendelével. Sok felesleges munkatol kimélhetjiik meg ma-44 _Villanyszerelés IL. gunkat, ha mind a falba siillyesztett, mind pedig a vezetékcsatornaban vezetett munkat tervszertien végezztik. A falba szerelt csévezeték kialakitasdba vonjuk be a kémiiveseket, a festdket, az egyéb gépészeti berendezéseket szerelé szakembereket. Kiilnésen fontos, hogy a betonszer- kezetek kialakitasat megeldzéen egyeztessiink az épitékkel, hogy hol alakitsanak ki a esdvezetékekhez megfelelé csatornakat, atvezetéseket. A belsd festé, mazol6 munkak utan a villanyszerelé feladata lehet a szerelvények fel- szerelése, ami igen gondos munkat igényel. A szerelvények esztétikai szerepet is betélte- nek ezért nem mindegy, hogy mennyire parhuzamosak, mennyire tisztak. Ellenérz6 kérdések és feladatok 1. Milyen televizid antenna rendszereket ismer? 2, Milyen vezetéket alkalmaznak az antennakhoz? 3. Milyen szempontok sziikségesek az antennavezeték kialakités4hoz? 4. Rajzolja le és ismertesse a koaxidlis kabel szerkezetét! 3.4. Tavbeszél6-halézatok kialakitasa A tavbeszélé-berendezés lehet analog és lehet digitalis rendszerti. Egyre terjed az tiveg- szal vezet6ja vezeték alkalmazasa, ami kiiléndsen figyelmes vonalvezetést (kOnyGkGk, vagy vezetékcsatorna rendszer megépitése. Csohaldzat kialakitasakor az elkésziilt tervek szerint, vagy a megrendeld tajékoztata- sa alapjan készitsitk el a vakolat alatti csdvezést. Az elosztd illetve a csatlakoz6 szerelvé- nyek részére a dobozokat épitsiik be. A kémtives munkak utan az eldirt mindségti veze- tékeket huzzuk be a csérendszerbe, készitsiik el a sziikséges kétéseket, csatlakozdsokat. A tavbeszélé-rendszerek dltalaban nem igényelnek kiilénleges kialakitast kabeleket, azonban elénydés a nem arnyékolt, sodrott vezetékparokkal kialakitott (UTP) tipust, ka- bel alkalmazasa. A kabel tobbnyire négy érparral rendelkezik, nem arnyékolt kivitelii. Az egyes érparok sodrottak és kiilén-kilén szinjel6léssel rendelkeznek, ezért kénnyti 6ket azonositani a végeken (3.4.1. abra). A csatlakoz6 egységeket dugaszolé aljzatokba és dugdk- ba, a hagyomanyostdl eltéré médon kell csatlakozni a veze- tékekkel. A dugaszolé aljzatok és dugék kiilsé megjelenité- set valamint a fethasznalhaté érintkezé paérok, bekétéseit mutatja a 3.4.2. dbra. A felhasznalt vezetékekhez, a szakszerti szerelés érdeké- ben, specialis csupaszol6 fogdkat, a vezetékek végeire speci- 13. mm alis érvég hiivelyeket sajtolé fogdkat kell alkalmazni. A jelatvitelre hasznalt vezetékek kéz6tt egyre terjed az 3.4.1. Abra. UTP kabel optikai (iivegszalas) kabel alkalmazasa. Az optikai kabel fel- szerkezete épitését latjuk a 3.4.3. dbran.3. Gyengedramii berendezések és hdlézataik 45 Analég Digitalis 3.4.2. bra. UTP kabelek, dugaszoldaljzat és dugé bekdtése Haramadlagos burkolat Masodlagos burkolat Elsddleges burkolat 3.4.3. abra, Optikai kabel felépitese Az optikai kabelek szerelésénél fokozottan kell vigyazni, hogy a szal ne torjon meg, A gyarté cégek megadjak az egyes tipusoknak megfeleld legkisebb hajlitasi sugarat (pl. a névleges atméré 8x értéke). Az optikai kibelek csatlakoztatasa kiilén szerszamot igé- nyel, a-mivel a kabelt szakszertien csupaszithatjuk és a megfelelé érintkezést biztosithat- juk. A csupaszité és a bekété szerszimok lathatok a 3.4.4. dbran. Az optikai kabelek szerelését viszonylag révid idétartama tanfolyamokon Iehet elsa- jatitani. Az optikai kabelck alkalmazasi elényei a rézkabelekkel szemben: — nagy savszélesség, — kis veszteség, — elektromagneses zavarérzéketlenség, — arnyékolast nem igényel, — kis helyigényu, — nagy megbizhatésagu, lisztilG szorita — gazdasdgos technologiaanagymennyi- —3.4.4, dabra. Vezetékvég tisztitd és szorité ségti adatatvitelnél. szerszam Ellenérz6 kérdések és feladatok 1, Milyen médon vezethetjiik a telefonvezetéket? 2. Mit jelent az UTP kabel és milyen szerkezett? 3. Milyen telefon atviteli rendszert ismer? 4. Mit jelent az optikai kabel és milyen a szerkezete? 5. Mire kell kiiléndsen tigyelni az optikai kabelek hajlitasanal?46 _Villanyszerelés H. 3.5. Tizjelz6 berendezések mtikédési elve és létesitése A vagyonvédelem és az emberek védelme dsszefiiggésben van a tiizvédelemmel. Az épii- letek és az azokban dolgoz6, tartézkod6 emberek valamint a vagyontargyak a kiilinféle tiizekben megsériilhetnek, elpusztulhatnak. A ttizvédelem allamilag meghatarozott, térvények dltal kérvonalazott és azok betar- tasdra k6telezett eldirdsokat tartalmaz. A tizvédelemnek meghatarozott jogi hattere, orsz4gos rendszere van. A helyi ttizol- tésag illetékes szakemberei, meghatdrozott idészakokon beliil, ellen6rzik a tizvédelmi eldirasok betartasat. Mar az €pitkezési tervekben meghatarozzak azokat a feltételeket, amelyeket a létesit- mény kivitelezésében be kell tartani. Az épiileteket tlizveszélyességi osztalyokba sorol- jak, amelyek alapjan azok, és a bent tartézkod6 személyek védelmérél gondoskodni kell. A tiizveszélyességnek megfelelé tablaval a helységen jelezni kell a besorolast. A tlizvédelem részben a targyak, berendezések, részben az épiiletben vagy annak kér- nyékén folytatott gyartasi folyamatoknak a tlizveszélyessége szerint irja eld a védelmi megoldasokat. ’ Az elektronikus ttizvédelem elsésorban a ttiz fizikai tulajdonsdgaira épiil. Az érzéke- 16k elsésorban a ttiz fényét, hdjét, fiistjét érzékelik. Ezek a fizikai tulajdonsdgok egyér- telmtien érzékelhet6k és jelezheték. A tiizjelzé berendezések k6zponti egységbdl, tiizjelzdkbdl és riaszt6kbél allnak. A be- rendezések kiegészité egységei ttiz esetén, mlikédésbe hoznak olyan szerkezeteket, amelyek a fist eltavolitasat vagy tlizvédelmi ajt6k nyitasat végzik. A jelzé berendezésnek énallé dramk6rrdl kell mtikédnie. Aramkimaradas esetén sa- jat energiaforrasr6l, akkumulatorrél, legalabb 72 Gran keresztiil. Az alkalmazott tapegy- ségnek olyan kapacitassal kell rendelkeznie, ami ezutan még legalabb fél ran at képes miUikédtetni a riasztot. Az épiiletek tuizalldsagi fokozatat, az épiiletek tizAllésagi hatarértéke hatarozza meg. Az egyes épitményeket ot tiizallésagi fokozatba soroljuk. Tiizveszélyességi osztalyok és jeldléseik, tizveszélyességi osztdlyok A. Fokozottan ttiz- és robbanasveszélyes (jelzése .,A”) B. Ttiz- és robbanasveszélyes (jelzése ,,B”) C. Ttizveszélyes (jelzése ,,C”) D, Mérsékelten tlizveszélyes (jelzése ,,D”) E. Nem tlizveszélyes (jelzése ,,E”) 3.2. tablazat Tdzvédelmi besorolasok és jeldléseik | 11, | Mérsékelten tizatts | pl. polisztirol adalékos betonfal pl. Kingmentesitett, favazas fal3, Gyengedramu berendezések és hdlozataik 47 A tiizjelzé berendezések feliigyeleti tartomanyait jelzési tartomanyokra osztjak. Az egyes jelzési tartomanyok legfeljebb 6t szomszédos helyiséget foghatnak 6ssze, maxi- mum 400 m?-es teriilettel. A jelzési tartomanyok érzékel6it, tlizjelz6it kézis vezetéken, a jelz6vezetéken kétik éssze a kézponti egységgel. Egy jelz6vezetékre legfeljebb 30 automatikus tlizjelzdt sza- bad kapcsolni. Megkilénbéztetiink: — optikai; — ionizacids; — differencidlis és langjelzdket. Az optikai tizjelz6k a szortfény- elv alapjan miikidnek. A jelzdberendezés kamraja- ban elhelyezett adédidda fénye veszélymentes helyzetben nem vetiil a vevédiddara. Flist behatoldsa utan az adédiéda fényének egy része visszaverddik, raesik a vevOdiddara és jelez. Az optikai tuzjelzdket féként, a mGanyagok és szerves anyagok tizeinek jelzésére hasznaljak. Az ionizdcids tizjelz6k alkalmasak a tizek mar korai szaka- szanak felismerésére is. A jelzGegység egy referencia- és egy mérékamraval rendelkezik. A mérékamraba aramlé fiistgazok megvaltoztatjak az érzékelé ellenallasat, ezt érzékeli a referen- ciakamra egysége, majd sziikség esetén riaszt. A differencidlis héjelzdk, meghatérozott hémérsékletemel- kedési sebességet érzékelnek. A lassti felmelegedés, amelyct napsiités vagy a fités hoz létre, nem vezet riasztashoz. A ldngjelz6ék csak a langok altal kibocsatott ibolyantuli 6ssze- tevk hatasdra lépnek mtikGdésbe. Nem reagalnak az izz6lam- pak, a fénycs6vek fénysugdrzdsara valamint a napsugarakra 3.5.1. Abra. sem. Differencialis hdjelzé Ellenérz6 kérdések és feladatok 1. Ismertesse a tlizveszélyességi osztalyokat! 2. Ismertesse a ttizveszélyességi besorolasokat! 3. Milyen médon lehet érzékelni a tlizveszélyt? 4. Miben kiilonbézik az optikai fiistjelz6 az ionizacids fiistjelzétdl? 5. Mit neveziink differencialis héjelzGnek? 3.6. Behatolasjelzé berendezés mtikédési elve A behatolas (betérés) elleni védelemnek még nincs megfeleld jogi szabalyozisa. A jogta- lan behatolasra vonatkoz6an, a Btk. (Biintet6 torvénykényv) meghatarozza a biintetés tételeit, azonban a védekezésre még nincsenek meg a jogi eldirasok, szemben a tlizvede- lemmel.,48 _ Villanyszerelés II. A vagyonvedelmi berendezéseket szereldk tevékenysége bizalmi kérdés. A megren- delé elvarhatja a rendszerre vonatkoz6 titoktartast. A szerelének részben erkélesi kote- lessége a titoktartas, részben egy esctleges jogtalan behatolaskor megvizsgaljak a szerelé feleldésségét is. A vagyonvédelmi berendezéscket csak erre a szakteriiletre jogosité szakképzettség- gel rendelkez6 szerelé végezheti, azonban az altalanos ismeretekkel a villanyszerelének is rendelkeznie kell. A behatolas elleni védelemben alkalmazott érzékelék nagy tébbsége, — szemben a tiizjelzéssel -, nem a fizikai tényez6k ellen hat, hanem az ember hat a fizikai tényez6k el- len, Betéréskor, a betérd igyekszik mindent megtenni azért, hogy az érzékelé ne jelezzen. A betér6k viselkedése nem felel meg a normdlis emberi tevékenységnek. A betiré tor, zz, feszit, flirészel, falat bont stb. A betérés elleni védelmet harom £6 csoportra bonthatjuk: — személyi; — mechanikai; — elektronikai védelem. A szemelyi védelem azt jelenti, hogy ténylegesen valamely személy védi az objektumot. A mechanikai védelem, keritést, falakat, zarakat stb. foglal magaba. Azelektronikai védelem, elektronikai eszkézéket, jelz6 és mtik6dteté berendezéseket jelent. A mechanikai védelmekhez hasonléan, az elektronikai védelmet is le lehet gyézni, azonban a védelmek legyézéschez sziikséges, eszkOzGk ugyanannyiba kertilhetnek, mint a jogtalanul megszerzett érték. Az elektronikai védelemnek a legfébb célja, hogy a szemelyek, a vagyoni értékek elle- ni tamadas sok idébe teljen, és gyorsan jelezzen a kijellt helyen. Az érzékelék nagy ré- sze olyan fizikai elvek alapjan mikédik, amely jelenségeket az ember érzékszervei nem észlelnek. Iyenek az ultrahangot kibocsat6 késziilék, a Doppler elv alapjan, a mikrohul- lamu add-vevd, az infrasorompé, a passziv infraérzékelé, A betérésjelzé berendezés A betdrésjelzd berendezések az elétér-feliigyeletet, a kiilsd hatarfeliilet figvelését és a helyiség feliigyeletet latjak el. Az elotér-feliigyelemek akkor kell jeleznie, ha illetéktelen lep a biztositott teriiletre, pl. kertbe. A kiils6 hatarfeliiletek az ablakok, ajtok, teték, amelyek erészakos nyitasa hozza mii- kédésbe a jelzé berendezést (pl. ablakokra szerelt rezgésérzékeld). A helyiségfeltigyelet a helyiségben illetéktelen személyek mozgasat észleli és hozza mii- kddéshe a riasztast. Az ide tartoz6 rendszert csak akkor szabad élesiteni, ha mar senki sincs a feliigyelt épiileten beliil (infrasugarzé érzékeld). A berendezést, a kezelé altal szabadon-hozzaférheté helyen, de kézvetlentil nem lat- haté helyre szerelik, a védett teriileten beliil, . A betorésjelz6 berendezéseket a betdréstél és a ttiztél védeni kell, A betérésjelzé be- rendezéseknek mar jogosulatlan kézeledéskor is, de legkésébb a védett teriiletre vald erdészakos behatolaskor riasztaniuk kell.3. Gyengedramui berendezések és hdlézataik 49 3.3. tablazat Betérésjelz6 berendezések rajzjelei reteszkapcsold nagylrekvencias kapacitiv & J [2] tererackels =] eekets al ‘ Erect hang- és BE ereigso6 [7] taps ees Goll te id nyomas-- ‘ — I< rennoninetele L*] érzékeld piel Lz kontaktszonyeg ss hangjelzé ultrahang- ULUt tolia Kq| (elektronikus) SULORIRS 3 dblés erzekelé hangjelzd oe hitzaséraékels [[] (clektro- mechanikus) Poy) tamadasjelzd < ‘ passziv infra KA gomb MHz-sorompo oe tw-kamera . GHz-doppler Ol Kaas kozpont 2 Se) ae ee ~ (kijelzétablé) a nae <[ [> GHe-soromps - A radié add-vevd 7 Z testhang- closztédoboz) Ses : ~ ulyérzékeld érzékeldé SREY /TAP| 2 ik TAPL,, lapegység [J élesrekapesolé b iivegtorés- Hnleerekeus nedvessé berendezés jelzo 0 P | Zar Nf érzékek ' egies: --~" ultrahang- [GQ] kodkapesols {7 doppler EY kédtasztatira Q P| iaorae fényjelzé TeRAtE | eszités- érzékeld A védelmi berendezéseket osztalyba soroljak, igy az 1.A osztalyi berendezés bekap- csolasat (€lesitését) kulcsos kapcsoloval végezhetjiik. Az 1.B osztalyi berendezésekbe mechanikus reteszeléseket épitenek be. A berende- zést a kezel6, csak iddvezérléssel vagy digitalis kapcsoléval engedélyezheti. A digitalis kapesoldberendezések, a kapcsolasi folyamatot csak adott szam-, vagy bettikombinacié bedllitasa utan engedélyezik. A szabvany legalabb 10° szim- vagy bettikombinacist ir eld. A berendezésen lévé lampaknak, tobbnyire LED-ek, jelezniok kell a jelzé-berende- zés Allapotait, vagyis az tizemben lévé allapotot, a zavart és a riasztast. A betérésjelz6 berendezéseknek sajat 4ramkort kell kialakitani. A halézati fesziiltség kimaradasakor azonnal, akkumulator veszi at az energia ellatast. Az akkumulator taro- Idkapacitésanak elegendének kell lennie legalabb 60 Oras, korlatlan tizemre. Az akku- mulator térolékapacitasdnak letelte elétt a fényjelzdknek és a hangjelzjknek még egy percig tizemelniiik kell. A jelad6ékat, a betérésjelz6 berendezés kézponti egységével, az in. primer vezetéke- ken kell 6sszek6tni. A primer vezetékek magszakitasat vagy annak athidalasat a k6zpon- ti egységnek érzékelnie kell.50 Villanyszerelés I. ——Mozgasjelzd ~kiilsé megvi- “lagitas szamara a fot 3.6.1, Abra. Betérésjelz6 berendezés megfigyelési tartomanyai A betérésjelzé berendezések feliigyeleti tartomanyat — hasonléan a tizvédelemhez — jelzési tartomanyokra osztjak. Egy jelzési tartomany legfeljebb Gt szomszédos teriletet foglalhat magaba és az ezekhez tartoz6 dsszes teriilet nem haladhatja meg a 400 m?*-t. Az egy jelzési tartomanyhoz tartoz6 jelzdket, egy kozds vezetéken, a jelz6 vezetéken kell ésszek6tni a kézponti egységgel. Egy jelz6 vezetékre legfeljebb husz jelzdt szabad kap- csolni. A jelzévezetékek és a kézponti egység dsszekGtése lathaté a 3.6.2. dbran. ~~ hee _| Fedé Jeladék Jeleg BDEpoUL érintkez6 CaySeBe Uvegtdrésjelzd = Magnesérintkezé Uzemben (zardérintkezd) — (bontéérintkezd) Zavar Riasztas Kulesos kapcsold Szabotazs- jelzd vezeték Jelzd vezetek Jelzdvezetékenkent A jelzdvezeték ki- max. 20 jelzd egyenlité ellendllisa 3.6.2. abra. A jelz6vezetékek és a kazponti egység dsszekGtése4. Kisfesziltségdi kapcsol6késztilékek 4.1. Kisfesziiltségd kapcsol6késziilékek felosztasa Akapcsolokésziilékeket kiilonféle szempontok szerint csoportosithatjuk. Célszerti a ké- sziilékeket feladatuk szerint csoportositani, ezen szempont szerint a kapesol6késziiléke- ket harom f6 csoportba sorolhatjuk. — szakaszolék, — terheléskapcsol6k, — megszakit6k. A szakaszol6 feladata az, hogy 4ramkéréket 4rammentes dllapotban nyisson, szaka- szokra bontson vagy zarjon. A szakaszolok olyan késziilékek, amelyek aramkGrék vagy azok egyes szakaszainak fesziiltség alatt, de 4rammentes allapotban val6 ki- és bekapesoldsat végzik. Az dram- mentes dllapotot a gyakorlatban nem sz6 szerinti értelemben kell figyelembe venni, mivel a szakaszol6 névleges daramanak legfeljebb 1%-dt, de 10 A-nél mindenképpen ke- vesebb dramot képes megszakitani. Ennek figyelembe-vételével iiresen jaré transzfor- matorokat, terheletlen szabadvezetékeket és kabeleket, szakaszolékkal kikapcesolha- tunk, ha nem lép fel jelentés ivképzddés. A szakaszol6k rendeltetése kétféle: az egyik az aram titjanak elékészitése, a masik az egyes vezetékszakaszokra bontott dramkérdk egyes részei egymastdl teljes értéktien el- szigeteléje. Ez azt jelenti, hogy amiga szakaszolé nyitva van a kiszakaszolt vezetékrészek nem keriilhetnek fesziltség ala. A fesziiltségmentes szakaszon a karbantartasi, javitasi és egyéb munka veszélyteleniil elvégezheté, ha a fesziiltségmentesitést szabalyosan vé- gezték el. A terheléskapesol6 feladata az, hogy lehetévé tegye az tizemi vagy tilterhelésekbdl ered, a névleges fesziiltségnél 50 ... 100%-kal nagyobb, de-nem zarlati jellegd aramok kikapesolasat, megszakitasat . A terheléskapesolénak a zdrlatra valé esetleges rakapcso- last ki kell birnia, Azt ugyanis nem tudhatjuk elére, hogy kapcsolas alkalmaval nem kap- csoltunk-e ra. Ha zarlatra kapesolunk, akkor kikapesolés mér nem a terheléskapcsold feladata, mert erre nem képes. Ezt mas késziiléknek, a megszakitonak kell elvégeznic. A zarlatokat nem a terheléskapcsolé szakitja meg, igy el kell birnia zart Allapotban a zar- lati dram termikus és dinamikus hatasat mindaddig, amig az valamilyen megszakito meg- szakitja.4, Kisfesziiltségti kapcsolokésziilékek 53 A megszakit6 feladata zarlati dramok kikapcsolds, megszakitasa, A megszakitonak el kell birnia a zarlatra valé rakapcsolast is. Egyenfesziiltség esetén a zarlati 4ramot meg kell szakitani, mig valtakozo fesziiltség esetén a zdrlati dram dltal okozott iv az 4ram nulladtmenetekor kialszik, igy tehat az iv tijragyulladasat kell megakadalyozni. A megszakitok feladata annyiban hasonlit a terheléskapcsoldk és a kontaktorok fel- adatahoz, hogy a megszakitétdl is megkivanjuk, hogy tizemszertien kibirja a zarlatra val6 rakapesolast. A korszerti megszakitokat tilaramvédelemme! is ellatjak. A kisfesziiltségti kapcsol6késziilékek felépitése A kapesolokésziilékek két fbb szerkezeti rendszerbél épiilnek fel: az érintkez6 és mi- kédteté rendszerbdl. Az érintkezé rendszer feladata az 4ramkér bontasa dllandé vagy szakaszos izembe valé zaérasa. Fontos az, hogy a bekapcsolas jelentésebb pattogas nélkiil menjen végbe (pattogds tigy keletkezik, hogy meghatdrozott sebességgel az Alléérintkezéhéz Utkoz6 mozgdérintkez6k visszapattannak és az érintkezést rontjak), adott dramerdsséget Ossze- hegedés nélkiil kapesoljon(a hegedések meghatdrozott dramerdss¢égen til a két érintke- 26 kisebb vagy nagyobb mértékii olvaddsdval kezdddnek), végiil meghatarozott kikap- csolé képessége legyen. A miikédteté rendszer feladata az érintkez6k megfelelé sebességti mozgatasa, ill. az érintkezGk megfelelé erdvel valé dsszeszoritasa (nyoméerd). A kapcesoldkésziilékek kezi, mechanikus, magneses, pneumatikus és hidraulikus vagy termikus miikédéstick lehetnek. Akézi mtikédtetésti kapcsolokésziilékek hajtasa kézvetlentil kézi erével torténik. A mechanikus mikédtetésti kapesolékat rugderé (rugéerétarolds) a magneses mil- kédtetésti kapcsoldkat az elektromagnes hizdereje muikédteti. A pneumatikus és hidrau- likus mUkédtetésti kapcsolékésziilék mukédtetésére a gaz és folyadék nyomasat hasz- nalja fel. A termikus mtikédtetésti kapcsolékat 4ram héhatasdra bek6vetkezs helyzetvaltozas mtikédteti. A kapesolékésziilékek kilénb6z6 tizemi (technolégiai) krnyezetben dolgoznak. Az iizemben fellépé artalmas, kdros hatasokt6l (por, nedvesség, mechanikai sériilés stb.) a késziilékeket meg kell védeni. Ezért a kapesolokésziilékeket megfelels védettséggel kell ellatni. A kapesolészerkezeteket kiilénb6z6 szekrényekbe, dobozokba stb. helyezzuk el. A kapcsolokésziilékeket védettségiik szerint is csoportosithatjuk: — anyitott kapcsolok csatlakoz6 fémrészei (érintkezdi) burkolatlanok, ezért csak le- mez vagy tokozott szekrényekben, késztilékekben alkalmazhatok, — azart tokozdsti kapesoldk a védettségi fokozat szerint egyszerti burkolattal, csepe- g6 viz ellen véd6, frecesené viz ellen véd6 robbanasbiztos stb. tokozassal késziilnek. 4.2. Kézi muikédésti kapcsolok A kézi miikédtetésti kapesolok kisfesziiltségi terheléskapesolok. A kapcsolok kett6, vagy tobb nyugalmi helyzettel rendelkeznek. Altalanos jellemzéjiik, hogy kiils6 erdk ha- tasdra eltéré kapesolasi helyzetbe hozhat6k. A kiils6 eré megsztinésével abban a helyzet- ben maradnak.54 _Villanyszerelés I. A kapcesol6k tipusai: — kézi miik6dtetésti vilagitasi dobozkapcsol6k (Ezekkel a kapcesoldkkal a vildgitasi aramk6rék témak6rnél foglalkoztunk.) — ipari kapesoldkésziilékek: kamras kapcsolok, biitykés kapesol6k, gorgds kapcsolék. Kamras kapcsolék A kamras kapcsolékat villamos halézatokban, — kismotorok, kis és t6rpetranszformatorok, haztartasi gépek és egyéb fogyaszték kis és bekapcsolasara, — vildgitasi vezetékeknek a tappontrél vald levalasztasara, — vezérlé- és mérékésziilékek, valamint ezek vezetékeinek kapcsolasdra hasznaljak. A kamras kapcsolékat elemekbél rakjak dssze. A szigeteldanyagb6l késziilt tarcsdk (kamrak) egymasra szerelhetok és igy alakul kia kapesold. A legnagyobb ésszeépithetd elemszam: 30 (4.2.1. dbra). A kamras kapcsolokban a kapcsolas egy- mastol fiiggetlen kamrakban térténik, a kap- csolo 4 allast. Az atkapcsolas reteszelé szer- kezet segitségével pillanatszeriien térténik. Akamraban a mozg6 érintkezé alakja lehet su- garas (félatmérd) atmérds (két szemben lévd pGlust kot éssze), derékszégti vagy ,,T” alaki. A kiilénb6z6 mozg6 érintkez6k, és a kamrak szamanak a valtoztatasdval a legktilnbézébb kapesolasokat lehet megvaldsitani. Az alldérintkez6k sugar iranyba helyezked- nek el, a kamran kiviil es6 részei igy vannak 4.2.1. abra. Kamras kapcsol6é kérvonalrajza__ kialakitva, hogy a csatlakozovezetéket csavar- ral lehet régziteni az alléérintkezékhéz. A kapcsol6é szerkezeti részeit fogja dssze a kamraelemek hornyaiban végigfuté csap- szeg. A kamrak belsejében — a kapesold hossziranyban — végigfut a tengely. A tengelynek a kamrakon beliili részét négyszégletes szigetelécsdvel szigetelik. A szigetelt tengelyre hiizzak az aramot vezet6, rugéz6 mozg6 érintkezéket, amelyek bronz rugdszalagbél ké- sziilnek. A mozgdérintkezék kézrefogjak az alloérintkez6ket, igy megbizhaté érintkezés jon létre. A tengelyt harom helyen csapagyazzak a kapcsolas a tengely forgatdsaval térténik. A tengely forgatasa a mells6 oldalan elhelyezett bakelit fogantytval trténik. A fogan- tyut a tengely végén régzitik. A forgatémi pillanatkapcsolast, egy kapcsolas alatt a mozgdérintkez6k 1/4 fordulat- tal mozdulnak el. A kapcsolasi helyzetet a tengelyre erdésitett csillagidom és a hozza tartoz6 rugdterhe- lésti gorgészar biztositja, amelyeket egyiitt dobémunek neveznek. A dob6mii 12 kamraig hasznalatos. Ennél nagyobb szamu kamra esetén kettés dob6mii keriill alkalmazdsra. Az egyes kamrakban a kapcesolasi mtiveletek egymastol elszigetelten és fiiggetleniil mennek végbe, igy szamos kapcesolasi mtivelet elvégezhetd.ae 4. Kisfesziiliségt kapesoldkésziilékek 55 A kamras kapcsol6k kiviteli formai: beépitheté (betét) kivitelben, bakelit forgantytval, siillyesztett kivitelben, bakelit eldlappal és forgantyaval, fali kivitelben, bakelit hazban, forgantytival, védett kivitelben, Ontéttvas tokban, bakelit forgantytival. A kapesolasi miiveletek szerint a kamras kapcsolé Iehet: — kikapcsold, atkapcsolo, szabalyozo kapcsolo, — voltméré atkapcesolo. A kamras kapcsolok 400 V valtakoz6 fesziiltségre, 10 és 15 A névleges Aramerésségre, 20 000 kapesolasi j4tékra késziilnek. A 10 A-es tipusra 4 mm’, a 15 A-es tipusba 6 mm? keresztmetszetii vezetékkel lehet bekétni. Biitykés kapcsolék A kapesold érintkezdit a kapcsold tengelyére felfiizott biitykis taresdk mozgatjak. Min- den taresdhoz két, szimmetrikusan elhelyezett érintkez6 tartozik. A tarcsdkon 6 biity6k van, A tarcsakat tigy képezték ki, hogy ahol az érintkezdk zardsara van szlikség, a biityék kitérheté (4.2.2. dbra). ' A biitykés kapesolok legfébb szerkezeti része maga a kapcsoléelem. A kapesoloelem tartalmazza az érintkez6 rendszert és az ivolté-berendezést. A mozgéérintkezé rugozata az érintkez6ket mindig egy helyzetben (nyitva vagy zarva) tartja. Az egyszeres megszaki- tasti kapesoldelemek ivftivé tekercsekkel vagy valtakozé dram esetén deion-lemezes ol- tokamrakkal szerelhet6k fel. A kapesolokat korabban széles kérben alkalmaztak {éaramk6rti motorkapesoloknak, sorrend-kapesoldknak, csillag-delta, pdlusvalté kapesoloknak stb. Jelenleg helyettiik a gorgds kapcsol6kat alkalmazzak. mozgé érintkezd csatlakozas alld érintkez6 Ll L2 L3 rugd R IS a 1 33 5 z 4 6 Keret | Biitykés taresa u “ « A kapesolé egy eleme Haromsarkt kikapesolé mikkédési vazlata 4.2.2. Abra. Biitykis kapcsolé muikédése56 Villanyszerelés HL. Gérgés kapcsol6k A goérgés kapcesolé valtakozé aramu halézatokban hasznalatos motorok, kistranszforma- torok, berendezések miikédtetésére. A kapcsolé sokeélu kialakitast jdl alkalmazhaté automatikakban és munkagépek (pl. szerszamgépek) vezérlésében. A kapcsol6 kézi mikédtetésti, nyitott vagy tokozott kivitelben, aluminium eldlappal késziil. Az eldlapon lévé jelek a kar helyzetének megfelelé kapcsolasi allapotot jellik. A kapesolé érintkezé-rendszere szigetelékamraban van elhelyezve, ami két fiiggetlen aramkér-érintkez6jét foglalhatja magaban. Az alléérintkezék muianyagkamraban van- nak beszerelve. A mozgéérintkez6ket a mozgdékeret vezeti. A érintkezéket tartalmazé kamrakat és a biitykés tarcsakat rendszerben fuizik fel. A szerelt elemek felftizés utan szorité orsékkal régzitik (4.2.3. dbra). Mozeg6 érintkezé Erintkezé Mikédteté [3 AS tengely Csatlakoz6 kapocs Mozg6 test Gorgs 4.2.3. abra. Gorgds-kapcsolé metszeti rajza Rugo Akapcsoldt az egyes helyzetekben allasrég- zité szerkezet biztositja (4.2.4. dbra), A szerke- zetet az utolsé kamraban helyezik el. A készii- léknek 6 kapcsolasi dllasa lehet. Kevesebb kapcesolasi allasnal véghelyzeteket titkGztetik. A késziilékek figgdleges siku szerelolapra kulonb6z6 kapcsolotablak és eloszté-berende- zések feddlapjara, ajtajara szerelhet6k. A csat- lakozévezeték csak régzitécsavarral kétheté be. Sziikség esetén a szomszédos dramk6rdk vezetével ésszek6thetdk oly médon, hogy egy kamran beliil a kapesok fiiggdleges iranyban, a szomszédos kamrak kapesai pedig vizszin- 4.2.4. abra. Allasrégzité szerkezet tes iranyban legyenek atkétve.4. Kisfesziiliségti kapcsolokésziilékek ST A kapesol6k késziilnek: — ellapos kivitelben (nyitott), — bakelit tokozdsi kivitelben, — lemeztokozasu kivitelben. Kapcsolasi programok — BE-KI kapcsolok, — szakaszkapcsolok, vészleallité kapcsoldk, — atkapcsol6k 0 allassal, — atkapcsol6 0 dllas nélkul, — fokozatkapcesoldk 0 allassal, — fokozatkapesolok 0 allds nélkiil, — voltméré atkapesolok, — ampermérs atkapcsold, — motorkapesol6k: — iranyvalt6, — csillag-haromszég atkapesol6, — csillag-haromszég atkapesolé két forgasiranyra, — Dahlander tekercselésii motorhoz két fordulatra, — két fordulatra, egy forgdsiranyra kiilén tekercselésti motorhoz, — egy fazissal egy forgdsiranyra visszavalto, — egy fazissal és segédfazissal két forgasiranyra étiranybal visszaall6, — visszaall6 vezérlok, A korszerti gérgés kapesolék Gsszerakhaté modul rendszerben késziilnek. Az alap- egységben helyezkedik el az érintkezé kamra, amelyben 1 vagy 2 db kettds megszakitast egymastdl fiiggetlen 4ramkért érintkezé van. Valtozatos kivitelben késziilnek. Hozza- kapcsolhat6k a segédérintkez6k. A gérgds kapesoldk lezarhaté kivitelben (lakatolhats) is késziilnek igy szakaszolasra is alkalmazzak valamint a véletlen bekapesoldst meg lehet akadalyozni. 4.3. Magnes mukédtetésti kapcsol6k A kontaktornak nevezziik az olyan kapesoldt, amely gépi erdvel mikédtethetd, vissza- htiz6 erdvel rendelkezik, nincs reteszelése. Kontaktorok képesek ellétni a terheléskapesolokra vonatkoz6 feladatokat, ezen kiviil képesek Grankeént tébbszaz miikédésre. Emiatt természetesen kézzel nem mtikédtethe- t6k. A kontaktorok a terheléskapesolék egyik vallfajét képezik, mivel azoktol elvben nem kiilénbéznek. A kontaktorok nyugalmi helyzettel rendelkez6 kapcsolészerkezetek, amelyek nyugal- mi helyzetitkb6l mtikédtetés hatasara kitérnek, miikédtetés megsztinésével eredeti hely- zetiikbe visszatérnek. A kontaktorok nyugalmi helyzete altaldban a nyitott helyzet. A kon- taktorok alkalmasak tilterhelések lekapcsolasdéra. A kontaktorokat nagy mechanikai élettartam, 10° ... 107 szamd kapesolas biztositasa jellemzi.58 Villanyszeretés I. Mikédtetés szempontjabél megkilénbéztetiink magneses pneumatikus és elektro- pneumatikus kontaktort. A magneses mtikédtetésti kontaktorokat magneskapcsolok- nak nevezziik, amelyek lehetnek egyen- vagy valtakozé dramuak. Kilénleges kialakitasba terheléskapcsoléként is hasznalhaték, a névleges 4ramukon feliil kis tabblet dramot képesek kapcsolni. A villamos gépek tavmtikGdtetésére, vezérlé- si feladatok megoldasara kontaktorokat alkalmaznak. A segédkontaktorokat és segédreléket vagy vezérléreléket vezérlé aramk6rékben al- kalmazzak. A kontaktor kisfesziltségti kapcsoldkésziilék f6 jellemz6i: — egy nyugalmi helyzettiek, — gépi mlikédéstiek (magneses, motoros pneumatikus stb.), — gyakori miikédésre alkalmasak. A kontaktorok miikédtet6 rendszerei. — magneses, — pneumatikus, — termikus rendszertiek. A pneumatikus erdk legt6bbsz6r elektro-pneumatikus eredettiek, ezeket magneses szelepek vezérlik, a A magneses muikédtetésti kontaktorokat magneskapesoloknak nevezziik. A miukédteté magneseket a legktil6nb6zdbb szempontok szerint kilénbdéztetik meg. A mtikédési alapelviik szerint Ilehetnek: huzo-, tolé-, és forg6magnesek. Korszerti hizé6magnesek olyan magnesrendszerek, amelyekben a mozg6 rész a polus- ra merdlegesen mozog, az all6 vasmag felé. A magnes légrése a munkafolyamat alatt je- lentésen valtozik. A légrés cskkenésével, megsztinésével a fluxus erésen nd. A magne- sek kapcsolds utdéni mozgasat (elejtését) nyomérugd, kiegészité stilyok altal eldidézett kiegészité erdk segitik (4.3.1. dbra, 4.3.2. dbra). Az elektromagnesek legfontosabb elemei: — amagnes gerjesztdé tekercse, — az allé vasmag, — amozg6 vasmag az érintkezdkkel, — a felerésitésre szolgalé szerkezeti elemek. A magneskapcsol6 tizeme soran a magnesrendszer behuzasaval kapcsolatot teremt az alléérintkez6k és mozg6érintkez6k kéz6tt. A magnest behtizo fesziiltség megsztinése utan a beépitett rug6k a magnes mozg6 részét a kiindulasi helyzetbe (nyitasi tavolsag) mozditjak el. A magneses mukédtetésnél a csap kériil elfordulé magnesként altalaban U alaku par- huzamos mozgé magnesként E alaki vagy képeny alaki vasmagot alkalmaznak. Na- gyobb kapcsolasi szimoknal szokasos az egyendramt miikédteté magnes alkalmazasa. Az egyenaramt magnes lagyabb muikédtetésti, cskkenti az érintkez6k visszapattanasat, ezaltal cs6kken az érintkez6k elhasznalédasa. Az elektromagneses mukGdtetési kontaktoroknak mechanikus zardészerkezetiik nines, a muk6édtetd fesziiltség kimaradasa, vagy a hizomagnes elengedési értéke ala valé csOk- kenésekor kikapesolnak.4. Kisfesziiltséett kapcsoldkésziilékek 59 Mozg6 vasmag Magnestekeres Segédérintkezd Allé érintkezé Moze6 érintkez6 Csatlakozé 4.3.2. 4bra. Magneskapcsol6 latszati képe A kapesolok téldram elleni védelemmel nincsenek ellatva. Karos dramlokések és ré- vidzarlatok elleni védelem végett a kapcsol6k, és a halézat kézé zarlatvédelmet kell be- épiteni, a kapcsol6 érintésvédelmérél gondoskodni kell. A zarlatvédelmet legtobbszor olvadébiztositoval oldjak meg. Amagneskapcsolds muikédéséhez a magnesre fesziiltséget kell kapcsolni, ennek haté- sara a mdgnes mozg6 része a hozzdkapesolt mozgéérintkezékkel elmozdul az alléérint- kez6kig. Az all6érintkez6k és a mozgdérintkez6k a f6aramutakat zarjak. A magnes ad- dig tartja zarva a f6érintkez6ket, amig rajta fesziiltség van. Ha a magnes dramkérét, (mukédteté dramk6r segéddramtt) kézi kapcsoléval zartuk a magnes muk6dése akkor szlinik meg (elenged), amikor a kézikapcsolét kikapcsoljuk, vagy a magneskapcsold fe- sziiltsége kimarad, vagy a fesziiltség nagyon (kb. 50% ala) lecsOkken. A fesziiltség visszaté-60 Villanyszerelés I. 4.3.3. abra. Magneskapcsol6 mtikadési rajzai rése utan a kapcsol6 tjra bekapcsol (visszakapesol, 4.3.3. dbra). A fesziiltségnek a kimaradas ulani gyors visszatérése balesetet, bizonyos technoldégiai folyamatokban kart okozhat, ezért ezt meg kell akadalyozni. Ezt ugy lehet megoldani, hogy a f6a4ramutat zaré érintke- zdkkel egyiddben zar6d6 segédérintkezot illesztiink a magneskapesol6hoz, A segéd- érintkezé a magnes miikodteté aramkorét zarja s biztositja a muikédését, ezt a kapesolast Ontartasnak nevezziik. A bekapcsolast a be nyomégombbal, kikapcsolasat a segédaram- kérbe iktatott ki gombbal végezziik, ezt a védelmet fesziiltség cskkenési védelemnek nevezzuk (nullfesziiltség védelem). A kapesolot mukédteté magnes a fesziiltséghiany kiold6 feladatot is betélti. Az izemi fesziiltség kb. 50%-os csékkenése vagy teljes kimaradasa esetén a magnes elenged, a kapcsolé kikapcsol. Egyes technolégiai folyamokat vezérlé automatikakban, a révididejd fesziiltség kima- radas, vagy csokkenés a folyamatot feleslegesen leallitana vagy éppen karos lekapcsolast okozna. Ilyen berendezéscknél hosszabb fesziiltség kimaradas esetén sziikséges a beren- dezés automatikus kikapcsolasa, a kikapcsolast egyendramd mtikGdteté magnesekkel, parhuzamosan kapcsolt kondenzatorokkal lehet késleltetni. A korszerti magneskapcsold vizszintes mozgasi rendszerti (régebben késziiltek fiiggé- leges és ives mozgast: magneskapcsol6k). A kapcsol6t fiiggdleges siku szerelélapra eré- sitik fel, a mozg6magnes és a hozz4 kapesolt mozg6érintkez6-rendszer vizszintesen a szerelé sikra merdélegesen mozog. Amagneskapcsolot egyfazisu E alaki' magnes mtikédteti. A magnes mozgérésze k6z- vetlentil dssze van kapesolva a mozgéérintkezéket tarté hiddal. Avezeték csatlakoztatasa a féérintkez6khéz (f6aramutak) vezetékszoritékkal torténik. A csatlakoz6 vezetékek szemhajlitas nélkiil csatlakoztathatok. Az egyes csatlakozé kap- csok szamozassal vannak ellatva amit a kapcesolasi vazlaton feltiintetnek (pl. 4.3.3. dbra).4, Kisfesziiltséeti kapcsoldkésziilékek 61 késleltetve eléresietve nyité zard nyitd zar6 Al 1 3 OS 1 edd aad md A2 2 4 6 4.3.4. Fodramdt ésamd- 7 a = aia kédtetés jelképe 4.3.5. dbra. Segédérintkezések jelolése A korszerti magneskapesoldéra a segédérintkez6 egységek helyezhetok el. A magneskapcsoldk csatlakoz6 kapesainak jelélése (4.3.4 dbra, 4.3.5 dbra). Féérintkezdk (f64ramutak) 1L1; 3 L2; 5 L3 (betaplalasi oldal) 2T1; 4 T2; 6 T3 (terhelési oldal) Miikédtetés: AC valtakozé a4rammal DC egyenarammal A-segédérintkezdk els6 szamjele az elhelyezést, masodik szamjel a mtik6dési madot jelzi. hee Fl] Sl a Biztosit6 Nyomégomb rt i Segédérintkezd Kontaktor S2F-\K1\ 14 Al 1 2, KI CaS A2 24 6 xX ——- 4.3.6. Abra. A jelélések az dramkérben (Magneskapcsolé miikédtetés dramutas rajza)4. Kisfesziiltséeti kapcsolékésziilékek 61 késleltetve eldresictve nyit zaro nyito zaro Al 1 5 1 ue eal wd cy) ;) \ A2 2 4 6 4.3.4, Fédramit ésamé- 7°? al ah mit kadtetés jelképe 4.3.5. abra. Segédérintkezések jelélése A korszerti magneskapcsoléra a segédérintkezé egységek helyezhetok el. A magneskapcsol6k csatlakozé kapesainak jelilése (4.3.4 dbra, 4.3.5 abra). Féérintkezék (f64ramutak) 1 L1; 3 L2; 5 L3 (betdplalasi oldal) 2 T1; 4 T2; 6 T3 (terhelési oldal) Mukédtetés: AC valtakozé 4rammal DC egyendrammal / Asegédérintkez6k elsé szdmjele az elhelyezést, masodik szamjel a mikédési mddot jelzi. iL F SIE a Biztosité Syamopama Segédérintkezd Kontaktor 4.3.6. Abra. A jelélések az dramkérben (Magneskapcsold mtikddtetés aramutas rajza)62 Villanyszerelés Me 4.4, Motorvéd6 kapcsol6k A villamos motorok tekercseit a tilaramok ténkreteszik (leégetik) ezért a magnes- kapesol6kat el kell latni olyan védelemmel, amely a motort megvédi a tilterhelésbél ke- letkezé kdrosodastdl (4.4.1. dbra). A motorvéd6 kapcsolé az, amely magaba foglalja a motor inditasahoz és megallitasé- hoz sztikséges valamennyi kapcsoldeszkézt (kombindcia) a megfelelé tilterhelésvéde- lemmel egyiitt. A motorvédelmet hékioldéval (bimetallos) oldhatjuk meg. A motorvéd6 kapcesolék valtakoz6 dramii halézatban motorok, transzformatorok, na- gyobb haztartasi gépek és egyéb berendezések kapcsoldsdra és védelmére szolgdlnak, Kézvetleniil Aramvaltéval 4.4.1, Abra. A hokioldé bekdtése A késziilék beépitett nyomégombokkal kézvetleniil vagy kiilénallé nyomégombokkal tavolrél egyarant mtikédtetheté Akésziilék védelem nélkiil tavkapcsol6ként alkalmazhaté, hékioldéval ellatva motor- védé kapcsolé a berendezést (pl. motort) védi a tulterhelésbél ered6 tildram ellen. A motorvéd6 kapcsol6é hékioldéja a magneskapcsolét kikapesolja, amikor a motor te- kercselése eléri a nagyobb hémérsckletet. A hdkiald6 gy van bekétve, hogy rajta a mo- tor arama atfolyik. A motorvédelemmel ellatott kapesoldt a tipusjelében ta- lalhaté T bettirdl lehet felismerni (ami a termikus széra utal). A hokioldé akkor miikédik jol, ha a hékiold6 jelleggrbéje megegyezik a motor jelleggGrbéjével ebben az esetben a hé- kiold6é a védend6 motor hémasa. A gyakorlatban a védendé motort 50%-os tulterhelésnél 2 percen beliil, 20%-os tilter- helésnél 10 percen beliil le kell kapesolni a halézatrdl, Nagyobb teljesitményti motor védelmére dramvaltds hérelét haszna- lunk, (25A felett) a védendé motor vezetékeit az aramvaltén vezetjiik keresztiil. A hokiold6 érzékeldje ikerfém, amely az dram okozta hé- hatasra, elmozdul, és érintkezét kapesol (4.4.2. dbra). A kiol- d6 dram értékét a hékiold6n elhelyezett bedllité gomb segit- 4.4.2. Abra. Bimetall ségével lehet bedallitani. A késziiléket automatikus és kézi nyugalmi allapotban kapcsolassal is vissza lehet allitani (4.4.3. dbra). Bimetall-lemez Ftitétekeres4. Kisfesziiltséeti kapcsolokésziilékek 63 DO 10 O85 | he ay | 5 NC OG wt NOOR See fe us a) bek6thet6 kivitelti b) dugaszothat6 kivitelii 4.4.3. abra. Hékioldé egységek eldlnézete Motorvéd6 kapcsolasok A kézvetlen motorvédé kapesolé olyan kapesolé. amely a fesziiltséget egy fokozatban kapesolja a motor csatlakoz6kapesaira (4.4.4. dbra). A kapcsolashoz sziikséges elemek: magneskapcsol6, segédérintkez6, hdkiold6. Iranyvalt6 motorvédé kapcsolé olyan védékapcesold, amely a motor forgasiranya meg- valtoztatasara szolgal a motor primer csatlakozdsainak megeserélésével, kézben a motor forgasban lehet (4.4.5. dbra). Ll ao § Pi fo off a 5 c~. lil - | : 3 14 - 4 13 95 | 97 aS 5 96 \ 98 Al 12a 16 A2 Ul VI wi N(L2) Fédramkér Vezérlé dramkér 4.4.4, abra. Kézvetlen motorvéd6 kapesolé kapesolasi rajza64 Villanyszerelés II. Féaramkoér Li 1213 U, SI $2 731 32 (S11) Al KI +S11 4.4.5. abra. Iranyvalté motorvédé kapcsolé kapesolasi rajza A kapcsolas elemei: 2 magnes- kapesol6, segédérintkezé, hékiol- do, Két forgasiranya motorvédé kapcsol6é olyan kapcsolé, amely a motor forgasiranya megvaltoza- tasara szolgal igy, hogy a motor primer csatlakozdsait csak akkor cseréli meg, amikor a motor nincs forgasban. Ezen feladathoz idézité szer- kezetet épitenek be a kapcsolasba amely a primer csatlakozis cseré- jét a meghatdrozott id6 utan en- gedi meg. Csillag-haromszég motorvédé kapcsol6 olyan kapesolé amely az inditasi helyzetben a motor 4llé- rész tekercseit csillagba kapcsolja és a végleges fordulatt helyzetben pedig haromszégbe (4.4.6. dbra). Csillag kapcsolasban a motor fazistekercseire a vonali fesziilt- ség J3-a jut. Az inditds drama a k6zvetlen inditas aramanak 1/3-a (az indité nyomaték aranya is 1/3). A motor tartésan haromszégkap- csolasban fog iizemelni, ezért a hd- kiold6 értékét a vonali dram érté- kére kell beallitani. A kapcsolas elemei: 3 magnes- kapcsol6, segédérintkezdk, h6ki- old6, idézité elem. A csillag-ha- romsz6g kapcesolé idézité szer- kezete egy idékapcsolé amely a csillag kapcsolasban a megfelelé fordulatszim elérését biztositja. Eléfordulhat olyan terhelés amelyet egy magneskapcsold tartésan nem képes kap- csolni. Ilyen esetben ket db kontaktort lehet parhuzamosan kapesolni. Az egyik kapcso- lot Ugy méretezik, hogy a terhelé 4ram 60%-at elbirja.