A beteg magatartásának, viselkedésének

megfigyelése
A gyógyulási folyamat sikeressége függ:
• a jól gyógyító orvos
• gondos ápoló, szakdolgozó
• együttműködő beteg

Fontos a bizalom, megfelelő bánásmód, helyesen

értékelt panasz, viselkedés, magatartás.

Megfigyelhetjük a beteg hogyan reagál a betegségre.

 Betegségmagatartás
Betegségmagatartás = a beteg emberekre jellemző
viselkedés
– Lehet: szorongó, aggódó, félelem,, düh tagadás
– Irányulhat: környezetre, családra, eü.-i személyzetre
– Lehet: racionális, irracionális, átmeneti
– Befolyásoló tényezők:
• Belső: az egyén felfogása, betegség jellege, habitus
• Külső: tünetek észrevehetősége, az egyén környezete, kulturális,
etnikai környezet, gazdasági tényezők, egészségügyi
intézményrendszer hozzáférhetősége
• A betegségmagatartás szakaszai:
– A tünetek észrevétele
– A beteg szerepvállalása
– Az egészségügyi ellátás igénybevétele
– Függőségi helyzet
– Gyógyulás, rehabilitáció
 Magatartásbeli változások

Testi tünetek: Pszichés tünetek:

• Fokozott mozgás • Koncentrálás hiánya
• Járkálás • Felfogóképesség
• Remegés beszűkülése
• Zavartság • Nehéz beszéd
• Feszültség • Szavak, mondatok
ismétlése
• Összefüggéstelen
beszéd
A beteg magatartásának vizsgálható alapelemei

1. A beteg megjelenése
– Rendezett, elhanyagolt, feltűnő, bizarr stb.

2. A beteg együttműködő képessége (compliance)

3. A beteg tudat éberségi szintje, tudati integritása
4. A beteg mozgása
– Lásd a „Testalkat, járás megfigyelése”
5. A beteg érzelmi megnyilvánulásai
6. A beteg beszéde
 2. A beteg együttműködési készsége

• Az együttműködés alapján a következő

betegtípusokat ismerjük:
1.Együttműködő beteg:
- egészségügyi személyzet utasításait betartja,
alkalmazkodik a házirendhez
- a vizsgálatok előkészítésében, kivitelezésében
együttműködik (pl. nem eszik reggel), pontosan
betartja a diétát
- Bízik az orvosban, szakdolgozóban, hisz a
gyógyulásban
2. Ellenkező beteg:
– Nem tartják be az utasításokat
– A vizsgálatokat feleslegesnek, a gyógyszereket
hatástalannak tartják
– Zárkózottak, nem panaszkodnak, nem figyelnek a
másik panaszaira
– Fokozott odafigyelést igényelnek - meg lehet (sőt kell!)
fokozatosan győzni őket
– Tapintatosan, következetesen, részletesen,
világosítsuk fel mindig a vizsgálatokról,
azoknak szükségességéről!
3. Nyugtalan, szorongó beteg:
• sokszor, összefüggéstelenül sokat beszél
• sokat mozog, nem tud egy helyben maradni,
indokolatlanul jár-kel, remeg
• Szorongás oka lehet:
– jövőtől
– vizsgálatoktól
– kezelésektől való félelem
• A szorongás megszüntethető:
– beszélgetésekkel,
– felvilágosítással a vizsgálatokról, szükségességükről, várható
kellemetlenségekről = Mindig az igazat!
4. Bizalmatlan beteg:
– Oka: rossz benyomások, rossz információk, előző kezelések
eredménytelensége
• Nem ellenkezik, de nem bízik a gyógyulásban, a
gyógyító személyzetben
• Bizalmatlan a gyógyszerekkel, kezelésekkel szemben
• Elveszíthetjük a beteg gyógyulásba vetett hitét ápolási
munka elmulasztásával, feledékenység miatt pl. orvos
rendel gyógyszert és nem visszük be vagy elmulasztjuk
a szükséges borogatást
» Ha a betegnek megígérünk valamit és nincsen
rá időnk, akkor mindig közölni kell vele!
5. Képzelt beteg (hipochonder):

– Állandóan önmagát figyeli, mások betegségeit magára

vonatkoztatja.
– Olvas v. tanul betegségekről, a tüneteket felismeri
magán, feltételezi a betegséget, és egyúttal a félelem
is fokozódik, nehéz meggyőzni arról, hogy nem beteg,
orvostól-orvoshoz jár, s mondja panaszait
– Betegségbe menekülés – családi, munkahelyi
problémák elől

6.Betgségszínlelés: (aggravatio):
– a meglévő panaszok felnagyítása határozott cél
érdekében (táppénz)
7. Szimulálás:
• a teljesen egészséges ember színlel betegséget
• teljes biztonsággal meg kell győződni róla

8. Münchausen-szindróma:
- szándékosan keresi a beteg szerepet, bár
nem célja a közvetlen haszonszerzés

9. Betegségtagadás - disszimuláció:
- súlyos forma, mivel sokáig rejtve
maradhatnak súlyos kórképek—fokozott
figyelem!!
10. Neuraszteniás beteg:
- az idegrendszer fokozott ingerlékenységével és fokozott
fáradékonyságával járó állapot figyelem felhívás,
változatos panaszok

11. Hisztériás beteg:

- fejletlen lelki alkat, kóros reakciókkal
- cél érdekében produkál tüneteket, közönség
jelenlétében
 3. A beteg tudatának éberségi szintje és
integritása
• Lásd még „A beteg tudatának megfigyelése”

1. Az emlékezés (memória) zavarai

– Ultrarövid memória: 0,25 sec-ig (érzékszerveinkben
tárolódik az információ)
– Rövid távú memória: max. 15 sec-ig tart (5-9 elemre terjed
ki)
– Tartós memória

Az emlékezet és a felejtés dinamikus kapcsolatban áll. A

felejtés aktív folyamat, az irreleváns információk gátlása.
– Hypomnezia, amnézia: az emlékezési funkciók
gyengülése, hiánya
– Előfordul: gyengeelméjű, időskorú, demens egyéneknél
– Formái:
• Posztraumatikus amnézia: eszméletvesztéses állapotok után
fokozatosan tér magához, a zavartság hullámzó, szigetszerű tiszta
állapotok
• Retrográd amnézia: a betegség/sérülés előtti dolgokra nem
emlékszik
• Anterográd amnézia: súlyos tanulási zavar, a betegség/sérülés
után történő dolgokat nem tudja észben tartani
• Pszichogén amnézia: idegrendszeri károsodás nélküli
emlékezetzavaz
2. Demencia
• A már megszerzett értelmis színvonal hanyatlása
• Lehet:
– Irreverzibilis: az agy organikus betegsége, nem befolyásolható
(sorvadás, keringési zavarok)
– Reverzibilis (visszafordítható): vaszkuláris eredet, toxikus (alkohol,
gyógyszer), fertőzés, anyagcserezavarok, hiánybetegségek, szociális
depriváció – idősek izolációja, intézeti ápolás)
• Mini Mental Test:
– a demenciák azonosítására és súlyossági fokának megítélésére
használatos teszt
– A teszt részfeladatai vizsgálják az:
• Orientációt
• Figyelmet
• A központi végrehajtót
• A gyors asszociációt
• Megnevezési-, analizáló-szintetizáló képességet
 5. A beteg érzelmi megnyilvánulásai
• Egy érzelmi reakciót akkor minősítünk kórosnak, ha az adott
helyzetben nem megfelelő (inadekvát).
• Az érzelem három összetevője:
– Vegetatív – szomatikus megnyilvánulások: pl. pszichoszomatikus
betegségek
– Motoros (magatartási) megnyilvánulások: mimika
– Szubjektív – verbális összetevő: nyelni kommunikáció
• Inadekvát érzelmi megnyilvánulások:
1. Alexithymia:
• nem képes érzelmei állapotát megfogalmazni, kifejezni, feldolgozni
2. Apathia:
• Érdeklődés beszűkül, súlyos esetben akár az ürítési szükségletei önálló
kielégítésében sem motivált
3. Érzelmi közöny:
• Gyengeelméjűségre, autizmusra, agyi sérülésekre
4. Elsivárosodás:
• Érzelmi megnyilvánulások elapadása
5. Stupor:
• Érzelmi reakciók és motivációk teljes hiánya
6. Lethargia:
• Az érzelmi gátoltság legsúlyosabb formája
7. Hypomania:
• Jókedvű, éntudata kibővül
8. Hyperthymia:
• Hangulati emelkedettség, aktivitás fokozódik (kapkodásig)
9. Euphoria
• Elragadtatásszerű állapot (extázis), jó közérzet
 6. A beteg beszéde

• A beszéd elemei:
– Hangosság
– Sebesség
– Szerkezet
– Választékosság
– terjedelem

• Beszédzavar:
– Ha a beszéd nehézséget okoz, nehezen találják a szavakat,
vagy elmosódottá, érthetetlenné válik
1. Dadogás:
– Lelki problémák esetén gyakori; kialakulhat,
rosszabbodhat szorongás hatására
2. Afázia:
– Minden olyan beszédzavar, amelyek organikus agyi
sérülések következtében jönnek létre
1. Szenzoros afázia:
• épp hallás mellett a beszédmegértés zavara, folyamatos beszéd-,
szó- és hangtévesztésekkel
2. Motoros afázia:
• A beszédszervi és beszédkészség érintett
3. Szenzomotoros afázia:
• A kifejezés és a megértés egyaránt zavart