Poror BÉre

EURÓPA VÉGNAPJAI
A demográfiai osszeroppanás
kovetkezményei
 Pokol Béla

EUROPA VEGNAPIAI
A demográfiai ii sszeropp anás
ktiuetkezményei

l(AIRosZ

Nu
Kairosz Kiadó o Budapest,2011

$
 (

O Pokol Béla, 2010 TARTALoM \

@ Kairosz Kiadó, 2010

nt szÓ
FEIEZET
I.
Bevezet elemzések
1. Oswald Spengler: Európahanyatlásának el rejelzése 15
2. Az európai országok sziiletési statisztikala és 28
Borítóterv: óri Kiss István demo gr áfi ai kil ót ás ai 2 0 5 0,b en 28
A szoveget gondozta: Peth Bálint II.FEIEZET
Ktizép-Kelet-Európa demográfi ai iisszeroppanása JJ
1) Bulgária 34
ISBN: 978 963 6624767
2) Szloaákia 3B
3) Románia 44
A kiadásért felel BEp Gvoncy, 4) Csehország 48
a KarnoszKnoó iigyvezet je 1134 Budapest, 5) Magyarország 53
Apály u.2lb 6) Kelet-kijzép - európ ai tjsszértékelés 66
www.kairosz.hu
III. FEIEZET
Nyugat-Eu t p a iszl,ánosodása 71
1) N émetország demogrófiai kilátásai 72
2) Franciaország arab és észale afrikai t megei 79
Nyomdai el készítés: 3) N ayy -Britannia demográfiai kilátásai 85
Knopxó GÁnon 94
4) saájc demografiai kilátásai
5) Ausztria demográfiai kilátásai 98
Nyomta és kototte:
A. D.2001Kft., Gy r 6) Hollandia iszlámoso dása 101
7) Belgium iszlámosodási helyzete 106
Felel s vezetó: 8) Dánia és a skandináo országok iszlámosodósa 108
IrrÉsZorrÁrv 9) Dél-Európa: Olaszország, Spanyolország és 113
P o r tugáli a b ea ándorlói 113
lV. FEIEZET
1d demográfiai átrendez dés <isszeurópai értékelése
1. A migróciós sziaatíttti míiktjdése
2. A nyugat-európai országok demográfiai átrendez dése
V. FE}EZET
Az Egyesiilt Áilamok hispanizálódása
1) A hispanizáIódás saj átosságai
2) Az aft,o-amerikaiak és az iszlám csoportok
3) Az aruerikai zsidóság demográfiai átalakulása
0 Észak-Amerikahispanó és angló társadalma
vI. FEJEZET
A demográfiai tisszeroppanás okai és
az elhárítás lehet sége
1) A negatft: folyamatok elháríthatósága
2) Az európai dentográfiai sszeroppanás okgi
Kitekintés - Sarrazin sokkhatásír kiinyve
IRODAI-oM
125
126 ELoszo
13B
A konyv a morálelmélet terén elvégzett korábbi kutatásaim
149 leágazásaként jott létre. A MoráIelméleti aizsgóIódások címiíkote-
151 tem befejezése után nyilvánvalóvá vált számomr4 hogy a domi-
157 náns médiában és értelmiségi hátterében elterjedt ,,rasszístá-
160 zás" motáIja elméletileg tarthatatlan.Ez az europai népek sok
165 száz éves kózrnoráIlának elvetésénnyugszik, melynek helyére
az igazságosság egy megcsonkított veruióját állították, mint a
magasabb rendií ,,univerzáIis" morált. A felismerés félretolta
bennem a korábbi elfojtásoka| a cigányság és a tobbségi társada-
171
772
lom kozotti viszonyok tisztább végiggondolására sarkallt, majd
185 - trillépve a magyar cigányság helyzetén - a tobbi kelet-kozép-
európai ország cigányságáról is elkezdtem anyagot gyiíjteni.
196
A térségbenmindenhol 80-90%-os a cigányság munkanélkiilisé-
207 gi arányarnár a rendszerváltás óta, mert a teljesítményorientált
kapitalista viszonyok kozott a cigányság munkakultírája, csa-
ládi szocializácioja és ebb l fakadóan az oktatásuk sikertelen-
sége stb. alkalmatlanná teszi ket arra, hogy komolyabb szám-
ban egy kicsit is magasabb színtii munkára alkalmazzák ke!
koriikben ab, nózés aránya mindenholsokszorosa a tobbségi
lakosságénak, sziilési hajlandóságuk háromszorosa-né qysze-
rese a nem cigány népességhezviszonyítva. A cigányság hely-
zetét a teljes térségbenegyiitt szemlélve nyilvánvalóvá válik,
hogy ill ziókat kerget az, aki csak a saját országán beliil vizs-
gálódik, és gy értékeli,hogy a,,véletlenek", az állami szervek
,,oda nem figyelése" és a tobbségi társadalom,,kirekeszt maga-
tartása" Ilozza létre a cigánykérdést, amib l logikusan erednc,
 hogy az államnak csak 1'obban oda kell figyetni rájul a tobb-
ségi lakos s ág t asszizrmssát f elvilágosítással vissza kell szoríta-
ni stb., s ezze| az ,plrtyornott" etnikum helyzete megoldódik.
Összehasonlító alapon vizsgálódva és mindenhol ugyanazok-
kal a problémákkal szembesiilve azonban magától jon a felis-
merés, hogy sokkal mélyebb gyokerií okokkal állunk szemberr,
így a puszta,, j o gvé del errrn e", il letve a,,r as szizml7s elhár ít ás ár a"
koncentráló cigánypolitika vakvágányt jelent. A gondok ossze-
hasonlító íeltárásáb l hamar láthatová válik, hogy komolyabb
mértékbennem lehet a cigány s ág munkanélkiitiségétcsokken-
teni, igy jo részi.ik csak az állami koltségvetésb l fi nans zírozott
segélyekb l, illetve a családi pótlékból tud megélni. Magas szti-
letési rátájuk azonban kovetkez gondolatként már azt is íeI-
veti, hogy egy id után osszeroppan az étintett országok áIIa-
mi koltségvetése. Ez els sorban Bulgáriát, Romániát, Szlová-
kiát Magyarországot és - kisebb mértékben- Csehországot
érinti, mert a cigányság Iétszáma ezekben az államokban ér el
jelent sebb arányt a tobbségi lakossághoz képest. Ez a kérdés
pedig felveti a cigányságot eltartó tobbségi társadalom létszá-
mának alakulását, hisz a népességfogyás egész Európában már
évtizedek óta kozismer! s - Kelet-Kozép-Európa cigánykérdé-
sét is egytitt szemlélve ezzel * ki.ilonosen drámai képet mutat.
A fogyás miatt zsugorodó koltségvetésibevételek még a cigány-
ság mai létszámamellett is osszeroppantanák az áIlamibiidzsét
egy id utáry ám a novekv - kb. 30-40 év alatt rnegduplázódó
- cigány lakosság esetén ezméggyorsabban bekovetkezik. Így
szemlélve az érintett országokat kiszámíthato, hogy 2050 felé
kozeledve kikeriilhetetlen osszeomlások várhatók: az elorege-
dés miatt novekv nyugdíjas rétegek nyu gdíjai hnanszítozhatat-
lanná válnak, a megdupláz dó cígányság forrás nélkiil marad-
8
va pedig éhezésre számíthat, és a már eddig is óriási mértékií
biínelkovetési hajlandóságukat tulszárny alo, tomeges foszto -
gatásaik el re láthatóak.
Ha egész Kelet-Kozép-Európát nézziJk, sokkal komorabb
iov kép tíínikfel az elemz elóft- szemben azzal, mintha csak
egy orczágban vizsgálódnánk. Rógton felmeriil azonban az
Európai IJnió ,,mentó keze" után ny lás lehet sége is, hisz
mégiscsak azIJni tagjaí vagyunk, vagyis a mi gondunk az ó
gondjuk is. A,,megment ' Nyugat azonban ,részbenmás okok
miatt - legalább akkora bajban van, mint a keleti uniós országok.
A népességfogyás egész Európa gondja, s míg a keleti uniós
országokban ezt a cigánykérdés s lyosbítja, addig a gazdagabb
nyugati államokban abefogadott muszlim lakosság rohamosan
novekv létszárna és integrációs problémái teszik a kérdést
els rend problémává. A nyugati nagyvárosokban már ma is
százezres és milliós muszlim kozosségek élnek párhuzamos
társadalmakban - a tobbségi társadalmak kult rájával, szoká-
saival és elvárásaival a legellenségesebb módon szemben állva *,
akik magas szi.iletési rátájuk kovetkeztében a 2050-es évekre
a legtobb városban már tobbséget alkotnak majd az eloreged
és zsugorod létszárnu európai gyokeríílakossághoz képest.
Ezek aproblémák a mindennapokban már tóbb éve érezhet ek
voltak a széles tomegek számáta, azonban a domináns média
és a véleményformáló szellemi korok - éppugy, ahogy itthon
a cigánykérdést illet en - megtiltották szinte megvitatásukat,
és rasszizmussal vádolták meg azokat, akik fel merték vetni
ket. Az elfedett, novekv problémák azonbanrobbanásszeriíen
kitortek azeztedforduló kornyékén. Eleinte a média és a politi-
kai elit .populista" pártokként marginali zálta azokat az er ket,
amelyek ezekkel a problémákkal íoglalkoztak a programjukban,
Ezeknek a pártoknak novekv számu szimpatizánsai láttán
az onb an vil ágo ss á v áIt, l,:rogy a,,kérty e s" témák me gkeri.i lhe
lenek, ezétt egy id után az említett kérdésekrl anagypártok
éspáttvezéreik is elkezdtek nyilvánosan beszélni. Ebben nagy
szerepet játszoft2al}-ben a német szociáldemokrata bankvezet ,
Thilo Sarrazin konyve, amely a legkend zetlenebbiil akózép-
pontba emelte a Nyugat és Németország iszlámosodásának
kérdését,illetve ennek veszélyeit. Bár eleinte is megkapta a
szokásos, ; asszísta" jelz t és az idegengyiílol primitív tomegek
szintjére lesi.illyedés vádját, de a konyv sikere és a sok-sok millió
német támogató véleményea kozvélemény-kutatások szerint
meghozta az áttór é st. El(5szór Angela Merkel kancellár asszony
a németeknél - s vele egyi.itt a német politikai elit jelent s része
-, majd David Cameron angol miniszterelnok, rogton utánuk
pedig Sarkozy francia elnok is felsorakozott az iszlámosodás
tolerálásának és a multikulturális társadalom hibás tézisének
elítélésére. Úgy íínik,hogy ma már nem lehet a régi módon
hallgatni ezekr Ia problémákról.
A felismerés azonban nem változtat azon a tényery hogy
Európában a tobbségi társadalomltoztartozo n k sztilésirátá-
jának vészes csokkenése miatt minden kovetkez generációval
a felére zsugorodil eloregszik azEur pában honos népesség,
és nagy térségeikiiiriilnek. Az iszlámosodás eddigi szabad
folyása feltehet leg visszafogásra keriil majd, a már beteleptiltek
mellé a továbbiakbeozonlésétkotlátozzák, és er sebb kényszer-
intézkedéseket vetnek be a már betelepiilt muszlim csoportok
integráIódásának fokozására. A keleti uniós országokat ez a
fejlemény annyiban érinti, hogy a jov ben gazdagnyugati tár-
saik a sziikséges dolgozó tomegek millióit már nem a muszlim
országokbó| hanem a keleti uniós államokból osztonzik majd
10
bevándorlásra. A folyamat már az ezredfordul tájánmegindult:
te t- Romániából, illetve Lengyelországb I már az elm lt néhány
évben is három-három millió állampolgár teleptilt ki tartós
munkavállalásra a gazdagabb nyugati országokba, Bulgáriáb I
egymillió, és a felmérések szerint még további milliók várják
a munkaer piac teljes megnyíIását az Union beliil. Valami-
vel kisebb mértékben,de ugyanez altelyzet a szlovákoknál,
a magyaroknál és a cseheknél is. Az uniós csatlakozásnál a
várakozás az volt, ílogy az olcsó munkaer Kelet-Európába
vonzza a nyugati t két, és felvirágoztatja ezeket az országokat,
ám ténylegesen jellemzóbbé azváIt,Itogy az itteni munkaer t
szívjael a nyugati államok népességfogyása. Az ,,agyelszívás"
kifel'ezés erre a jelenségre kevés, mert nem tiikrozi a probléma
horderejét: a gazdagabb nyugati országok perspektivikusan
- a magasan képzettekt l a portásokig - minden integrálódni
képes munkaer t elszívnak keleti társaiktól, ezért erce a ,,nép-
elszívás" a pontosabb kifejezés. Ez azonban azt jelenti, hogy
míg Európa demográfiai osszeroppanásának kovetkezményeit
azEtropaí Unió nyugati fele néhány évtizeddel el tudja tolni
- nem 2050 kortil hanem csak a 2100-as évekhez kozeledve jon
eI az ósszeomlás, illetve az iszlárnosodás betet zése -, addig a
keleti uniós országokban felgyorsul az osszeroppanág ugyan-
is a munkaképes lakosság kitelepiilése már a 2030-as évekt l
végleg ellehetetleníti ezeket az országokat. A nagy kiizdelem
feltehet leg inkább azért folylk majd - és erre rnár az elm lt
években kaptunk példákat-, hogy a forrás nélki,il maradt és fel-
dlzzadt létszámu kelet-európai cigányság minél nagyobb ftszét
helyben tartsák a nyugati uniós országok, akár sokmilliárdos
segélyekkel belépve az itteni osszeomlott állami koltségvetések
helyére. Az elaggott nyugdíjasok millió| akikre Nyugaton már
11
 nincs sztikség, és nem tudnak kimenekiilni a fiatalokkal egyi.itt
a nyugati or szágokb a, itt maradnak Kelet-Kozép-Európ ában,
ósszezátva a nélktiloz cigánysággal. Amit ma Magyarország
elcigányosodott részeinek oregjei élnek át Borsod, Szabolcs és
még számos vidék kis falvaibary feltehet leg ugyanezt fogják
tapasztalni néhány évtized mrilva az egész országban- és egész
Kelet-Kozép-Európában - az itt maradt akkori oregel a mai
30-50 évesek. Az uniós belépésre torekedve még csak fel sem
meriiltek ezek az osszefiiggések a nyilvános vitákbary pedig a
demográfusok számár a már akkor ismerteknek kellett lennii.ik.
Így nézve a fejleményeket: a demográfiai osszeroppanás
kovetkezményei az egész európai civllizáci zsákutcába íutá-
sát vetik fel, mert a keleti uniós országok népeinek elszívása
csak elodázza arrylu1atiak gondjá! ugyanis a népességfogyás
,yííLlsa"az áttelepiilt kelet-európai lakosságban is ott lapu| így
a végs sorso! aziszlámállamokká válást ez sem teszi elkertil-
het vé. A n i szerep anyaszerep kortili szervezódésének elveté-
se - ami az elm lt évszázadban, az 1900-as évek elejét t az elit-
koíokt 1 lefelé kiindulva terjedt szét az országok egész lakos-
ságában * az europai civllizáció halálos ítéletétmár fátummá
tette, csak ennek lefolyása és id tartama lehet kérdéses.S mi a
helyzet az eutópai civllizácio amerikai kiterjedésével? Lehet-e,
hogy megismétl dik az, ami a római birodalom bukásának két
fáztsrabomlásakor tortént? Az, amía birodalom nyugati része-
inek bukása után Kelet-Róma bízáncibirodalom alakjában való
továbbélésevolt, a mi esetiinkben Amerikában olt testet? Ha a
kérdésaz érdekl dés el terébe keri.il, Iáthat , hogy már tobb
elemzés is sziiletett ezzel kapcsolatban: Patrick Buchanan A nyu-
gat haláIa címííkonyvében már 2002-bery Samuel Huntington
pedig aKikaagyunkmi? címiíkotetében 2004-ben alaposan kor-
12
bejárta az itt felmeriil osszefiiggéseket. Elemzésiik után rigy
ttínik, Ltogy az Egyesiilt Áilamok hispanizálódása ava\ színij
jov Amerika számára: ez az eddigi hárornszáz évben itt ural-
kodó angol protestárrs európai kult rát csak az északibb része-
ken hagyja dominárrs szerepbery az USA déli részeit pedig -
os szefonva Mexikóval - spanyol ny elv
-ii,,
latin-katolikus kultti-
rává alakítja át. Hogy ez azUSA kettészakadását vonja-e maga
után a 2050 utáni évekbery vagylaza konfoderációban egyiitt
tud tovább is élni az angI északi és a hispanó déli tész, a lénye-
get illet en részletkérdés.AzUSA-ba beozonl mexikói és latin-
amerikai hispanók keresztény kulttirájának kóvetkeztében csak
akcentusváltás johet létre a korábbi és a jelenleg mé8 domináló
angol protestanti zm:uslnoz képe s| de az európ aí civ íIizáció sor-
sát illet en ez továbbra is a fennmaradást ígéri.Kelet- és Nyu-
gat-Róma bukásának két lázísa tehát a mi esetiinkben is való-
szinii sorsnak mutatkozik.
Érdekes eredményt hozott számomra a demográfiai kérdések
elemzése a zsidóságjov beli demográfiai helyzetét illet en is.
Az ellr pai, tágabban az euro-atlanti társadalmakban a zsidó-
ság kiemelked szerepe, a források feletti ellerr rzésben megha-
tároza posztok birtoklása miatt kiilon figyelmet érdemel. J&észt
az értelmi ségi réte geklrcz tar tozv a a v íIág z sidósága osztozik az
európai népek demográfiai osszeroppanásának szomorri kilá-
tásaibary azonban az ortodox - ezen beliil kiilonosen az ultra
ortodox - zsido rétegek vallási el írásokho z r agaszkodó maga-
tartása kovetkeztében teljesen eltér demográfiai perspektíva is
létezik számukra. Aharedi zsidóság- a pejoratív ,,l7ltra ortodox"
jelz helyett ezt preferálják onmaguk elnevezésére- ugyanis, a
szekuláris zsidóság családjainak egy-két gyermekével szemben,
átlagban nyolc-tizutódot nevel fel a családj ában.Így kor-íilbelti l
13
 harmirrcévenként megnégyszerezik létszámuka| illetve hatvan
év alatt megtizenh atszor ozzák. A napjainkban hozzávetóIege-
sen tizenhárommilliós zsidóságon beliil már nagyjábólmásfél-
millió a haredi zsidók száma, és míg a szekulári s zsid ság- az
európai népekkel egyez módon - minden generáció után meg-
felez clik, adclig a haredi zsidók száma a sz,ázad kozepére négy-
szeresére novekszik. A 2050 utáni években tehát lzraelés a világ
zsidoságának nagyobbik része íokozatosa n az u,ltr aortodoxok-
ból áll majd, és nem lehet tudni, hogy ez a demográfiai átrende-
z désmikéntérintia zsidósághagyományos szerepét az eut -
pai - vagy az ezt kovet - civilizációs eg;ytiitesben. A kovetke-
zó oldalaknéhárry osszefiiggésben erre is válaszolni kívánnak.
Az e| szó lezárásaként szeretném rnég megkoszonn,i a, tcsa-
ládi segítséget" n vóremnek, t|;iráry Sándornénak, aki a szoveg-
b l a nagyobb elírásokat és hibákat lelkiismeretesen kijavította"
14
I. FEJEZET
Bevezet elemzések
1. Oswalil Spengler:
Eur pa hanyatlósának el rejelzése
Spengler híres miíve, A Nyugat alkonya 1922-ben jelent meg.
A kor optimista légkorébenhatalmas meglepetést és óriási vitát
váltott ki, ami az egylk legismertebb konyvvé tette az elko-
vetkezó években. A címe ugyan Európa, a Nyugat alkonyára,
hanyatlására utal, tartalmilag azonban a konyv egy óriási tab-
ló a kiilonbóz kulturák, vallások, illetve kozosségeik torténel-
mi felemelkedésér l és hanyatlásárol, részletes jog-, gazdaság-,
gondolkodás- és míívészettorténetielemzések tomegével. Elve-
tésre keriil benne a szokásos torténelemszemléleti sémánk az
ókor-kozépkor* jkor tagolásával, melyben a legktilonbóz bb
régi civilizációk mint ókor keriilnek osszefog|alásra, és csak az
európai kult ra kialakulása szempontjából szelektálva vannak
jelen. Spengler tobb kulttirát (civilizációt) onálló fejl désébenés
hanyatlási szakaszának bemutatásával elkiil onítve vesz szem-
iigyre. Ezzel lehet vé válik számára,I,ogy a kiilonboz civili-
záci k sok ezer éves torténelmi menetét nem mint a primitív-
tól az egyre fejlettebbekké válók sorozatát ragadla meg - így
implicite osszehasonlíthatatlanságukból induljon ki -, hanem
mint elbukások utáni jrakezdéseket, majd az u1yanazokba a
problémákba ismét belebukó civilizációkat. Ezzel a szemlélet-
tel lehet vé válik számára, hogy a torténelmi id ben legelté-
r bb kult rák és civilizációk egyes eseményeit mint,,kortársa-
15
 kat" mutassa fel. A mezopotámiai, babiloni, perzsa, arab,kínai,
indiai, mexikói (benne maja és azték), antik (gorog-római) és a
nyugati (európai) kult rák koriilbeliil ezeréves fejl désiik után
hanyatló szakaszba jutottak, majd ebben a hanyatló szakaszuk-
ban civllízációvá korcsosultal amely egy-kétszáz év alatt rneg-
sztintette ket, és csak mint ,,fellah-társadalmak'' vegetáltak
tovább, emberanyagként szolgáIva egy kovetkez felemelke-
d kult rkor kozosségei számára. Spengler elemzése szerint
az eur pai kult ra az lBOO-as évek elejére jutott el a lehanyat-
I civllizácios szakaszba. Konyve írása idején (az 1900-as évek
elején) száz-kétszáz évet adott ennek a hanyatló civilizációnak
a végleges osszeroppanás el tt.
A lineáris torténelemszemlélet elvetése után az események
ciklikus - sziletó, vírágzo, majd lehanyatló - szakaszokbabe-
tagolása sokszor merev keretbe ágyazástjelent Spenglernél,
rnelyet jogosan bíráLtak tnár szárntalanszor. Ha azonban nem
ragaszkodunk mereven Spengler keretéhez, az alapgondola-
ta - a kés bbi civilizációkban egy-egy intézmény korábbihoz
hasonló szakaszokon végigfutása - termékeny lehet. Avízsgá-
lataimban én például a jog és a jogászszerepek ezeréves római
differenciálódása után (kb. Krisztus el tt 450-t l Krisztus után
550-ig) a kozépkori és jkori európai jog 1100-tól 1900-ig tartó
menetét elemezve találtam a lényegéttekintve ugyanannak a
differenciálódási folyamatnak a megismétl dését.1A lineáris
torténelemszemléletcisszehasonlíthatatlanságot sugallo néz -
pontját tehát jól lehet korrigálni Spengler ciklikusságot és visz-
i rára F"t"r nola: Jogelmélet és jogt rténet. In: Acta Universitatis Sze-
gediensis. Acta Juridica et Politica. Tomus LXX[. (Fasciculus
41L-461. p"
I6
szatéréseketkozéppontba helyez elemzéseivel, ha id nkénti
l.úIzásalt állandóan szem el tt tartjuk.
Az általános hloz haidontés szintjén van a legnagyobb gond
SpengXer kiindulópontjaival. Ó ugyanis a valóság fuzikaí(mecha-
rrikai), biológiai, pszichikai és szellemi-társadalmí Létszíérái
kozotti viszonyban abból indul ki, hogy az emberi kozosségek
fizikai-biológiai létalapjuk és pszichikai-érzelmi állapotuk folé
cmelkedve a szellemi intézmények kifejlesztésévelegyre inkább
clszakadnak az er iket adó alaptól, s ezek a szellemített intéz-
mények és társadalmi mechanizmusok már a dekadencia jelei.
Ítéiete szerint az e1yes kult rák tájba és fizikai-biológiai felté-
telei kozé beágyazoft emberi társadalmai ezzel a szellemített-
séggel eler tlenednek. Amint a parasztságés a vidék - mint az
egyes kultrirák eredeti lrordozói - háttérbe szorulnak, és meg-
jelenik a város a szellemi polgársággaI, l;rlár elernyed a kult -
ra eredeti ereje, és ez aszellernítettség, áthatva az osszes intéz-
ményt, Iétreltozza a civilizációvá korcsosult kultrira világváro-
sait. Ez a vég kezdete: a biológiai tájtól és fizikai-biológiai el -
feltételeit 1 elszakad| szellemített világvárosi civilizációs sza,
kasz a kultrirkor halála el tti korsz akotltozza eI.2 Ehhez képest
inkább Nicolai Hartmann e míímegírása utáni évtizedben (1932)
alkotott ontológiájával keli egyetérteni, mely a valóság hzlkaí,
biológiai, pszichikai és szellemi Iétszféráit megkiilonboztetve
abból inclul ki, hogy a foldi élet evol ciójában a kés bbi fázis
magasabb létszférála rá van ugyan utalva az alsobb |étszíéra
torvényszerííségeinektovábbi mííkodésére- s ennek esetle-
ges osszeomlása után maga is megsemmistilne -, de a maga-
16.) 2009., 2 Lásd Oswald Spengler: A Nyugat alkonya. A világtorténelem morfolti
giájának kcirvonalai. I. kcitet: Alak és valóság. Budapest, 1995.,23-29. y,l.
l7
 sabb létszíéracsak átformálva használja íeI az alsóbb létszféra
torvénysze r iisé geit, és így átíor málv a, ezeken nyugodva egyre
tisztábanki tudja bontani saját szíérájánaktorvényszerííségeit.3
A magasabb létszférakibontakoz ása így nem jelenti ennek el-
er tlenedését,hanem csak ráutaltságát az alsóbb további rniíko-
désére.Ha azor}.an ez sériilésnélktil meg tud maradni, akkor
a magasabb létszíéra$abber t és teljesítményt tud felmutatni
a fejl désben. Az emberi társaclalmakban a plsztahzikai-bio-
lógiai feltételekbe beágyazodást és az egyes emberek pszichi-
kai-érzelmi reakcióira alapuló szervez dést az egyszeriíbb hor-
datársadalmak fejl dési fokán igy javítja fel kés bb ,,íelilróI''
nragas kult rákká a szellemi-intellektuális képz dmények lét-
rejotte. Így a modern európai fejl dés társadalmai Hartmann
számára az l900-as évek elején a szellemítettség rnagas fokát
elérve semmivel sem életképtelenebbek, mint a paraszti Euró-
pa korában voltak, ám a szellemített intézmények mindig a bio-
logia-hzlkai létfeltételekhez és az egyes emberek milliárdjainak
pszichikai állapotáho z visszakótve tudnak csak mííkodni.Ezt
megvalósítva azonban sokkal nagyobb hatékonyságra képesek
a modern szellemített társadalmak és intézményeik - Hartmann
ítéleteszerínt-, mint arra a korábbi társadalmak képesek voltak.
Sperrgler számára nem volt még ismert Hartmannak ez a
kés bb létrejott ontológiai megoldása az egyes létszíérákkozot-
ti viszonyra. Mi azonban már ismerjii( és az ó tiszta cikli-
kusságát az e1yes kult rák kozotti viszonyban ez alapjánugy
lehet átformálni, hclgy amennyiben a torténelmi id benkés b-
3 Hartmanry Nicolai: Das Problem des geistigen Seins. Untersuchun 1en zut
Grundlegung der Geschichtsphilosophie und der Geisteswissenschaften.
Walter de Gruyter Verlag, Berlin, 1962,, 45-46. p.
1B
bi kult rkorok - felhasznáIva a korábbiak egyes intézménye-
it és mechanizmusait - jobban meg tudják oldani a társadalmi
szervez désiik funkcionális problémáit, illetve az alsóbb Iét-
szférák torvényszeriíségeinek épségben hagyása melletti tár-
sadalmi életiik szellemítettebb miíkodtetését,akkor nem egy-
szeriíen egy ujrakezdést jelent a kés bbi torténeti id uj kultri-
rájának szervez dése, hanem evolucionáris el relépést,fejl -
dést is. Hartmann erre nem helyez ugyan nagy hangs lyt, de
a szellemítettebb, magasabb társadalmi fejlettségi szint állan-
dó osszeroppanási lehet sége adódik kiindulópontjaiból. Kiilo-
nosen Niklas Luhmann íunkcionális rendszerelméletének kiin-
dulópontja - melynek rendszerszintjei problémátlanul megfe-
leltethet k Hartmann egymásra épiil létszféráinak- hang-
sulyozza állandóan a magasabb rendszerszintre eljutás után a
magasabb komplexitás és bonyolultság kortilrnényei kózóft az
állandó osszeomlás lehet ségét,s t ennek nagy valószínííségét,
melyet csak a visszatér rendszerproblémák megoldása esetén
lehet mindig elhárítani.a
Nos, gy t,6nik, hogy a Spengler által a ktilonboz kult rák
és civilizációk torténelmi menetére osszegyiíjtott adatok tomege
* akkor is, ha nem az ó,Il,anern Hartmann és Luhmann elméle-
ti keretébe keriilnek beillesztésre - aztmutatja,hogy az eddtgi-
ekben a magasabb szellemített szintre elérésiikután a torténel-
mi id ben már mogottiink hagyott kult rák rendszerint ossze-
omlottak. A most benniinket európaiakat érint osszeomlás-
nak annyiban ad más perspektívát a spengleri keret hartmanni,
4 Lásd Niklas Luhmann: Soziologie als Theorie sozialer Systeme. In: uó:
Soziologische Aufklárung. Band. 1. Opladen: Westdeutscher Verlag.
1970., 113-136. p., illetve Luhmann: Soziale Systeme. Grundri8 einer
allgemeinen Theorie. Frankfurt am Main: Suhrkamp 1984,551,-593. p.
19
luhmanni keretre kicserélése,hogy ez az osszeomlás ebben
a keretben már nem eleve elrendelt és kikerulhetetlery csak
nagyon val színii. Hatékony ellenintézkedésekkel, szellemí-
tett intézményeinknek a biológiai- íízlkailétfeltételeinkhezvaló
visszak<jtésével el tudjuk keriilni vagy legalábbisid ben ki tud-
juk tolni bekovetkeztét.
Ha ebb l a szempontból vessztik szemiigyre a mai európai
civilizácio t lélésigondjai| akkor két síkon látunk sszeom-
láshoz vezetó veszélyeket. Az egyik az egész Fotdet érinti az
iparosítás és a gépesítéskovetkezményeiként okológia i katasz-
troía alakjábary ami már kortilbeliil negyven éve a figyelem
kozéppontjában áII. Elhárítására egy sor intézkedés is sziiletett
nemzetkozi e gyezményekkel és kiilonbo zó intézmények kiépi
tésévelennek ellenére nyitott kérdése gondok megoldása vagy
ezzel szemben az sszes ma létez civllizácio komoly mértékíí
visszafejl dése. A másik probléma már csak asziikebbnyugati
(európai-amerikai) civilizációs kórt érinti, ami a demográfiai
osszeomlás kozeli bekovetkezésében áll. Ha ebb l a szempont-
bolnézzikmeg a Spengler által osszegyííitott adatok tomegét a
kiilonboz , eddig elbukó civilizációk torténetéb I meghokkent
párhuzamokat olvashatunk ki saját sorsunkat illet en:
,,Mármost abból a ténybóI, hogy a létezésegyre gyokér-
telenebb, az éberlétegyre feszítettebb lesz, fakad végil az a
jelenség, amely a háttérben már régóta késziil dott, és most
hirtelen a torténelem el terébe lép, hogy az egész színjátéknak
véget vessen: a ciuilizált ember terméketlensége. Nem olyasmir l
vansz , amit a mindennapi kauzalitás alapján, pl. fiziológiailag
meg lehetne magyarázni, ahogy azt amodern tudomány teljes
magától értet désselprobáljais. Ebben a jelenségben egyértel-
20
mííenmetafizikai haláligenlés figyelhet meg. A világvárosok
utolsó lakói már nem akarnak élni - talán egyénenkéntmég
igen, de típuskén|tomegként már nem; ebben az ósszlényben
kialudt a haláltól való félelem. Az, ami az igazi parasztot mély
és me grnag y ar ázhatatlan rette gé sben tartj a, annak gondolata,
hogy kihal a családja és neve, itt teljesen értelmétvesztette.
A rokon vér fenntartása a látható világon beliil már nem ennek
a vérnek a kotelessége; a sorsot hogy utolsók lesznek, már senki
nem érzi végzetnek. Nemcsak azért maradnak el a gyerekek,
mert nem sziilethetnek meg, hanem mindenekelóft azétt, mert
a végs, kig feszített intelligencia már semmi okot nem látlétezé-
siikre. (...) A, intelligencia és a terméketlenség nem csak azétt
jár egyiitt az si családokban, népeknél,kult rákbart, mert az
egyéni mikrokozmoszokban a végletekig feszített á|latszeríi
életoldal a novényszerííségetfelemészti, hanem rnert az éberlét
s k auz áIis sz ab áIy ozás ának g yakorlatát . AmLt a z
f elve sz i a létezé
érteiem irányította ember rendkívi.il jellemz kifejezéssel ter-
mészeti osztonnek í|evez, azt nemcsak kauzálisan ismeri meg,
hanem kauzálisan értékeliis, és helyét egyre inkább egyéb sziik
ségletei kórében jeloli ki. A nagy fordulat akkor kovetkezik be,
amikor egy nagy miíveltségiínép mindennapi gondolkodásában
a gyermekek létezéséreindokokat kezdenek keresni. A termé-
szet nem ismer indokokat. Ahol valódi életet élnek, ott belsó
organikus logika uralkodik: rkozmikus személytelenség", osz-
ton, amelyek az éberléttl és annak kauzális láncolataitói teljesen
fi.iggetlenek, és annak révénegyáltalán fel sern ismerhet k. Ósi
népek b gyermekáldása természeti jelenség, melynek meglétén
senki nem morfondírozik, még kevésbéhasznán vagy kárán,
Ahol sziiletési indokok egyáltalán tudatosulnak, ott maga az
élet vált már kérdésessé.ott elkezd dik asziletésszám ,éssze-
2l
riío korlátozása* amit már Poliibiosz Gorogország végzeteként
sirat, de ami persze már el tte is régóta szokásos volt a :na1y-
városokbarr, és a római korban szótnyiíméreteket oltott -, amit
kezdetben az anyagi kényszeriíséggelmagyaráznak, de aztán
nagyon hamar már semmivel sem fogrrak indokolni. Ott kezd
(mégpedig a buddhista Indiában ugyanugy, mint Babilonban és
Rómában ugyanugy, mint a jelenkor városaiban) a n i oélettárs,.
váIasztás is szellemi problémává válni * a paraszt és minden
természeti ember anyát váIaszt gyermekeinek. Megjelenik az
"ibseni házasság": a >magasrendií szellemi kozosség", amely-
ben mindkét íéI
"szabadrr,
szabad mint intelligencia, ,rszabad<
a vér novényszeríitnszolásától, mely szaporodni akar; Shaw
mondja ki végiil is a lényeget: >.. .az asszony nem emancipál-
hatja magá! ha nem dobja el magától n iességé|kotelességét
férjéve|gyermekeivel, a társadalommal szembery mindennel
szembery ami nem maga." Az sasszony/ a parasztasszony,
anya; 1yeímekkorától kezdve vágyott minden n i sajátossága
ebbe a fogalomba fut ossze. Most azonban megjelenikazibseni
n , abatátn - az egész világvárosi irodalom Iegf(lbb h sn je a
skandináv drámától a párizsíregényig. Gyermekek helyett lelki
konfliktusai vannak, aházasság iparmíívészetiíe|adat, és az
Iesz a legf bb probléma, hogy a felek
"kolcsonosen megértsék
egymást<. Teljesen mindegy, hogy egy amerikai dáma azért
nem talál elég okot a sziilésre, mert nem akar kihagyni egyetlen
szezont sem; hogy egy pfuizsin azért, mert attól retteg, hogy
szeret je kereket old; vagy egy lbsen-h sn , mert
"onmagának
akar élni". Mindannyian onmaguknak akarnak élni és mind-
annyian terméketlenek. Ugyanezek a tények ugyanezekkel az
"indokokkal,. megtalálhatók az alexandriai, arómai és magától
értet d en az cisszes tobbi civilizáIt társadalombary természe-
22
tesen abban is, amelyben Buddha feln - és mindeniitt létezik
tt
(a hellenizmusban és a XIX. században csak gy, ahogy Lao-ce
és a csarvakatanítás korában) a gyermekszegény intelligencia
számáravalamilyen etik4 mint ahogy létezik irodalma a Nórák
és a Narrák konfliktusainak.
A gyermekb ség, melynek tiszteletre méltó képétGoethe a
>Werther"-ben megrajzolhatta, provinciálissá válik. A sokgyer-
mekes apa a nagyvárosokban karikat ra - Ibsen róla sem feled-
kezett meg; ilyen karikat rát rqzol,,A szerelem komédiájá"-ban.
Ezen a lépcs fokon veszi kezdetét minden civí|izácioban az
iszony elnéptelenedéstobb száz éves stádiuma. A kultrirák
emberiségének teljes piramisa tíínikel. A csricstól lefelé halad-
va bontódik le; el szor avllágvárosok, aztán a provinciaváro-
sok, végiil a vidék, amely a városok elnéptelenedésétegy ideig
még késlelteti azzal, hogy lakosságának színe-java tomegesen
a városba ozonlik. Végiii csak a primitív vér marad" de er s,
ígéreteselemeit l megfosztva. Megsziiletik a fellahok típusa.
Ha valami, akkor az antikvitás kozismert >alkonya" (amely
már a germán vándortorzsek betorése el tt kiteljesedeLt)bizo-
nyítja, mennyire nincs kóze a kauzalitásnak a torténelemhez,
Az Imperium a legteljesebb békétéWezte; gazdag vol| magas
mííveltségíí" j l szervezett; Nervától Marcus Aureliusig olyan
uralkodók sora irányította, amilyeneket a császátság semmilyen
más civilizációban nem tudott felmutatni. Mindennek ellenére
gyorsan és tomegesen fogy a népesség* Augustus kétségbe-
esett család- és gyermekjogi intézkedéseiellenére, akinek lex
de maritandis ordinibusa a rornaí társadalomban nagyobb meg-
iitkozést keltett, mint Varus veresége; a tomeges adoptációk, a
barbár származás katonák szakadatlan letelepítése ellenére,
hogy az elnéptelenedett vidékekre embereket hozzanak; Nerva
23
 és Traianus nagy értékíí eltartási alapítványai ellenére, hogy
a vagyontalan sziil k gyermekeit felneveljék. El szor ltáIia,
aztán Eszak-Afrika és Gallia végiil Spanyolország (rnely az
els császárok idején még abirodalom legnépesebb vidéke volt)
néptelenedett el és vált kihalttá. Plinius ismert - és a modern
népgazdaságbanjellemz módon állandóan emlegetett - kije-
lentése: latifundia predidere ltaliam, jam aero et prouincias, íelcseréli
a folyamat kezdetét és végét:a nagybirtok soha nem érte volna
el ezt akiterjedés| ha a pat asztságot el z legnem szívták volna
el a városok, és a vidék nem lett volna már bens leg tokéletesen
magára hagyva. Pertinax 193-as edictuma fedi fel végtil a dol-
gok ijeszt állapotát: Itáliában és a provinciákon mindenkinek
megengedté( hogy az elbragyott fóldet birtokba vegye. Ha bete-
lepíti, tulajdonjogot kap rá. A torténészeknek csak komolyabban
kellene a tobbi civIlizáci tis vizsgálniuk, és mindeniitthasonió
jelenséget rogzíthetnének. lz Úibfuodalom eseményeinek a
hátterében is - kiilonosen a XIX. dinasztiát l kezdve - világosan
érezhet a népességkomoly megfogyatkozása. A városépítés-
nekaz a jellege amit IV. Amenóphisz tell-el-amarnai építkezé-
se muta| ahol is negyvenot méter szélesek voltak az utcák, a
korábbi népsiíriíség mellett elképzelhetetlen lett volna, és éppígy
a nem ttil sikeres védekezés a >tengeri népekkelr, szemben,
akiknek kilátásaik a Bi rodalom rnegszer zéséreakkorib an biz-
tosan nem voltak rosszabbak, mint a germánokéi aIY, századtol
kezdve, és végtil a líbiaiak szakadatlan bevándorlása a Deltához,
ahol 945 kori.il épp egyik vezet jiik (pontosary ahogy Kr. u.
476-ban Odoaker) szerezte meg a hatalmat a Birodalom felett.
De ugyanez világlik ki a politikai buddhizmus torténetébl is
Asóka császár után. I{ogy a maja népességegész rovid id vel a
spanyol hódítás után hirtelen eltiín| és hogy ana1y, elnéptelene-
24
dett városok az óserd áldozatáu| estek, ez nem csak a hódítók
brutalitásátbizonyítja, arni ezzel a fiatal és sokat ígérkultirr-
néppel szemben alkalmasint hatástalan is lett volna, lranern a
beli.ilr t enyészés tényétis, mely kétségteleni.il már régebben
kezd dott. Ésha a saját civilizációnkhoz fordulunk: a francia
nemesség si családjait t lnyom részt nem a forradalomban
irtották ki, hanem 1815 után haltak ki; a terméketlenségátterjedt
a polgárságraésl97Outánaz éppen a forradalom által majdnem
jjátermel dott parasztságra is. Angliábaru de még inkább az
USA-ban, éspedig annak éppen legértékesebb és legrégebben
bevándorolt keleti népessége koréberu már régóta meghatároz
jellegií a >rassz-ongyilkosság,, - amely ellen Roosevelt ismert
konyvét írta.
Ezért bukkanunk ezekben a civiljzációkban mindeniitt már
igen korán elnéptelenedett provinciavárosokra és a fejl dés
végénkiiiriilt óriásvárosokra, melyek k rengetegeiben akisszá-
mri fellah népességugyanolyan koriilmények kozott é| mint a
k korszak emberei: barlangokban és colopltázakb an. Szamar r át
már a X, században elhagyták; Asóka rezidenciája, Pataliputra,
amikor a kínai utaz , Hszien Csiang 635 kóriil felkereste, kísér-
teties, teljesen kihalt épi.ilettormelék volt, és a nagy maja városok
koziil is sokaknak már Cortez idejében iiresen kellett állnia.
poliibiosztól kezdve antik leírások hossz sora ál1 rendelke-
zésiinkre: régi híres városok, melyeknek iiresen álló házsorai
lassan osszeomlanak, mikozben a fórumon és a giimnaszionban
marhacsordáklegelnek, és az amphiteátrumbary ahol még szob-
rok és hermák állnak, gabonát termesztenek. Rómának az Y.
században már csak egy falunyi lakosa volt, mindazonáltal a
császári paloták még lakhatók voitak.
25
 Ezzel ér véget a városok torténelme. Az si mez városból
n ki, válik kultrirvárossá és végtil világvárossá; feláldozza
teremt jének vérétés lelkét enagysze i,fejl(ídésés annak végs
vírága, a civilizáció szellemének oltárán, és ezálta|megsemmi-
síti onmagát is".s
Spengler 1922-ben írt rníívébenszáz-kétszáz évre tefte az
európai civllizáci lehanyatlásának beteljesiilését,s ha magunk
elé tartjuk az ENSZ demográfiai kutatókozpontjának adatait a
2050-es évek európai országainak állapotáróI, és ehhez hozzá-
vessziik például Thilo Sattazin Németorsz ágot érint(5,2100-as
évek végéigmeghosszabbított adatsorait a Németország felszá-
molja brunagát címiim véb I, akkor látnokinak kell min síteni
Spengler fenti elemzéseit. Ha nem lett volna az aírikai, az ázsiai
és a kozel-keleti országokbóI sokmilliós bevándorlás Nyugat-
Európa országaiba, akkor már napjainkban éget gondokat
jelentene a n k anyaszerepb l kilépésénekterjedése és ennek
kovetkeztében a gyerekszulések elmaradása . Az ut bbiévekben
ezekben az országokban már csak a f ként iszIám kultrirájri
országokból bevándoroltak családjaiban torténik nagy számban
gyereksziilés, ahol an kanyaszerepe fennmaradt, s alányok
szocializációja alapvet en továbbra is a családanyaszerepre való
felkészítéskoriil szervezódlk meg. Ennek kovetkeztében azon-
ban a nyugat-europaiországokbary ahol a tobbségi társadalom
eloregszik, és 2050-t 1kezdve a munkaképes korri lakosság
majd harmada - esetleg fele - már iszlám kult ráj bevándorló
5 Spengler. Oswald: A Nyugat alkonya, A világtorténetem morfológiájá-
nak k rvonalai. II. kotet Világtorténeti perspektívák. Európa Kon}vki-
adó, Budapes t, 1995., 145 -I51. p.
26
lesz, csak az elaggott nyugdíjas tomegekben lesz meg a hajdani
curópai tóbbség. Kés bb pedig, a 2100-as évekre -I:.a az elm lt
óvtizedek tendenciái folytatódnak - Nyugat-Európában don-
t en iszlám kult ráj társadalmak váltják fel a hagyományos
európai civilizációt.
Kelet-Kozép-Európában arrnyiban tér el a jov perspektívá-
ja,hogy a tobbségi társadalmak drámai fogyása mellett itt nem
az lszl'ám bevándorlók nagy gyereksziilési tája borítja fel a
demográfiai viszonyokat, hanem az eur pai társadalomszer-
vez désbe - munka-, családi, nevelési stb. kulttirájába -beil-
leszkedni képtelen cigányságé.
Két jellemz kiilonbség van tehát:
1) Nyugat-Európában az iszlárn tóbbsé g kialakulá sával foko-
zatosan a civilizációs ellentét is színezi a régi és az uj tobbség
egyi.ittélését,de az ellenséges, írj iszlárn tobbségnek a meglév,
,,munkagép ezetbe" (termelésbe, hivatalokba és más intézmé-
nyekbe) bevonása nagy r észt lehetséges.
2) Kózép -Kelet-Európáb an ezzel szemben az elore ged tóbb-
ségi társadalom és a felduzzadt, fokozatosan tóbbséggé váló
cigányság kozott civilizációs ellentét nincs, de bevonásuk a
fejlett európai munkagépezetbe - a cigányságon beliil kialakult
családi, szocializációs minták ellenálló ereje miatt - csak nagyon
kis mértékben lehetséges.
A rendszerváltás óta eltelt husz évben az osszes érintett kelet-
európai országban (Bulgária, Rornánia, Szlováki4 Magyaror-
szágés Csehország) a cigányságnak csak aIig15-20"/"-át lehetett
a folyamatos mtrnkavégzésbe bevonni, így k - a segélyezésbl
és a családi pótlékból élésmellett - csak a koltségvetés finan-
szíroztakozmunkákból tudták fenntartani magukat. A jov ben
azanban a tobbségi társadalom eloregedése és kortikben a mun-
27
kaképes kor ak számának minimálissá zsugorod ása egyrészt
lehetetlenné teszi azt,hogy a cigányság csak a koltségvetésb l
éljer; másrészt az elaggott és nyugdíjas tomeggé vált hajdani
tobbségi társadalom nyugdíjas pénziigyi alapja alól is kicsriszik
a talaj. Itt tehátnem az,iszlárnés azeur pai kozosségek civilizá-
ciós egymás elleni gyíílolete és esetleges osszecsapásai 1'elentik
a félelmetes jov t, hanem az eloregedett és nyugdíjas tobbségi
társadalmak embereinek, illetve a néIk;Jlózó, él-rcz(5 cigányság
egyiittélése és konfliktusai. A koztes évtizedekben a tobbségi
társadalmak még megmaradt fiataljainak Kelet-Eu ropábol az
eliszlámosodó nyugati országokba való áttelepiilése feltartóz-
tathatatlan lesz - a folyamat már alaposan beindult az elmrilt
években. Ilyen átmenet után pedig, míg Nyugat-Európában
csak az íszIám társadalmakká válás teljesedhet be, addig az
elcigányosodott és onmagát fenntartani képtelen kelet-kozép-
európai országokban a kii.iriilés és a teljes dezorganizáció állhat
be. Sperrgler,,Nyugat alkorrya" a nyakunkon \.an.
2.Az eur pai országok sziiletési statisztikája és
demográfiai kilát .sai 2050-ben
Az egyes országok népességénekszinten tartásához egy n re
átlagban 2,1 szilésnek kell esnie, árr:r ezt a számot az elm lt
évtizedekben már csak egyetlen európai ország, a muszlim
lakosságri Albánia érte el. Az általános népességcsokkenéstés
az ezzel egyiitt járó eloregeclést tekintve azonbannagy eltérések
mutatkoznak az egyes országokkozott. Míg Franciaországrnég a
legutóbbi években is elérte átlagban az 1,95-ós szi.ilési számot, és
a kisebb skandináv országokban is hasonlóak voltak az adatok
28
( Norvégiáb an 1,90, Svédországban 1,B5 Finnországban 1,,B4),
illetve a nagyobb orczágok koziil Nugy Britanniában is 1,84,
addig Németországban az 1,32-es és Olaszországban a szintén
1",32-es sziilési számnáI már a népességfogyásának gyorsabb
tendenciája figyelhet meg. A kozép-kelet-európai országokban
pedig még ezt is meghaladó zsugorodást mutat a népesség:
Bulgária 1,29-es, Csehország 1,28-as, Szlovákia 'I,24-es sziilési
átlagáv a| a sk á l a alj án áll, de L en gyel or sz ág az 1",43 - as, Ma gya r-
ország az1,35-ós, Románia pedig azl,34-es sziilési rátájávalis
csak a sor vége felé található.6 Ezek az adatok az e1yes európai
országok népességénekáltalános csokkenését és perspektivikus
eloregedését mutatják tóbb évtizeden keresztiil, de az id ben
kozelebbi és nagyobb problémák csak akkor bukkannak el
ezekb l a számokb l, ha finomítjuk óket, Az adatok ugyanis
egyiitt tarta|mazzák a társadalomnak a sziilések szempontjából
két, dont mértékben eltér részét:az adoft országok tobbségi,
európai társadalmának és az iszlárn, indiai stb. bevándorlók,
illetve a kozép-kelet-európai országokat tekintve a cigány lakos-
ság mutató 1t. Ez ut(:bbiak családj aiban kétszeres-háromszoíos
a gyerekszám a tobbségi iakosságéhoz képest, így az egyiitt
kezelés elrejti a tóbbségi társadalomnak a fent megadoft szá-
mokhoz képest jóval nagyobb mérvíícsokkenésétés az idetar-
tozó kozosségek eloregedésének nagyobb mértékíí gyorsaságát.
A sziilési számok kiilonkezelésénekfontosságát pedig rigy lehet
a legjobban érzékeltetni,ha jeIezzik, hogy a cigányságon beliil a
kózép-kelet-európai országokban az 1990-es rendszerváltás óta
6 Az adatok az ENSZ 2002-es,,World Population Prospects" tanulmányá-
ból valók, minimális eltérésselhasonló adatok: Pongrácz Tibor * S. Mol-
nár Edit: A gyerekvállalási magatartás alakulása, A Magyar Tudomá-
nyos Akadémia Szociológiai Intézete, 1997.,4-12. p.
29
- a kapitalizmus fokozottabb munkatempója és fegyelmi igényei
miatt is - kivétel nélkiil B5-90%-os a munkanélkiiliség, és ez
annak ellenére így van,L,ngy az EU osztokéléséreés pénztigyi
támogatásával minden ide tartozó or szágb an stilyos milliárdo -
kat fordítanak évente a cigányságon beliili foglalkoztatás nove-
lésére.7 Ezekjo része azonban csak a helyi kozmunkák korének
szélesítését képes elérni, ahol a legegyszerííbb foldmunkák és
takarítások inkább csak látszatfoglalkoztatást jelentenek, így a
tartós munkába áIlás felé a fejlett munkamegosztási rendszer-
ben semmit nem lendítenek. Így e, * a szoclális segélyekkel
és a gyerekek után járo családi pótlékkal egytitt - a tobbségi
társadalom munkájával lehet vé tett egyszeríí koitségvetési
eltartást jelenti a cígányság legnagyobb tésze számára. Ha ez
a koltségvetésb l eltartott rész az ENSZ-statisztikákban látott
számokhoz képest gyorsabban novekszik, az keteltartó tobb-
ségi társadalmi rész pedig az ott látott számokhoz viszonyítva
sokkal nagyobb arányban csokken, illetve eloregszik, akkor
elénk tárul a néhány évtizeden beliil források nélkiil maradó és
éhez cigányság jov je. De ugyanilyen kilátástalannak tíínika
7 ,,A 15 éves vagy id sebb népességen beliil a romák legfeljebb egynegye-
de tekinthet aktívnak (azaz alka|mazclttnak vagy vállalkozónak) K zép-
Kelet- és Dél-Kelet-Eu rópa országaíban; ezt a szintet csak Albárriában
haladja meg a gazdaság|Iae aktív cigányok aránya (377), Bosznia-Herce-
govinában és Macedóniában rnég a 10"Á-ot sem éri eI a romák aktivitási
rátája (5% és B7.), de Koszovóban, Szerbíában, Montenegróban, Ilománi-
ában és I'Iorvátországban is hasonlóan alacsony, 11-15% kcizcitt mozog.
Ugyanebbe a sávba esik a magyarországl romák kcirében mért 13ol,-
oq azaz igen alacsony foglalkoztatási szint." Lásd Bernát Anikó (2005):
A magyarors zági cigányság helyzete kcizép-kelet-európai cisszehasonlí-
tásbar-r. In: Kolosi/Tóth I. Gy./Vukovich (szerk.): Társadalmi riport 2006.
TÁRKI, Budapest, 2005., I2i-122. p.
30
tobbségi társadalom elaggott rétegeinek a sorsa is: gondotjelent
majd a nyugdíjuk biztosításához sziikséges dolgozók hiánya,
valamint az ósszezártságuk az él;rezó és feltehet en fosztogató
cigánysággal.
A tényleges gondok felmutatásá|toz igy szakítani kell az
egyes országok egységes sziiletési rátájának alapulvételével,
ós meg kell kísérelnia felbontást a tobbségi társadalom, illetve
a cigányságon beliili sziilési rátákat illet err, továbbá az ebb l
kovetkez demográfiai arányok váItozásának adatait megbe-
csiilni, például 2050-re. (Nyugat-Európában ugy anígy, vagy is a
tobbségi társadalom és a bevándorlók kozotti eltérést a sztilési
rátákatillet en). Jelezni kel| hogy ezt anyllvánvalóan sziikséges
felbontást az elm lt évtizedekb en azzal az ideológiai magyará-
zattalmell zték, amely a tobbségi társadalom bevándorlókkal,
illetve cigánysággal szembeni el ítéleteireegyszeríísítettele az
utóbbiak munkába állásának és társadalomba integrálódásának
problémáit. Ebb l kovetkezett az a sttatégia, hogy lehet leg
minden adatot távol kell tartani a nyilvánosságtól, amely a
bevándorlók vagy a cigányságlétszámának gyors novekedését,
esetleges magas biín ózési statísztikáit illeti. Ehhez méghozzétlóít
az az emberileg érthet , de a tudományos etika szempontjából
kifogásolható kutatói szemléletmód, amit a magyar szátmazá-
su, amerikai Zoltan Barany írt le a kelet-európai cigányságot
elemz konyvében, mely szerint a szociológusok, a kutatók
- szembestilve a cigányságon beliili hihetetlen nyomorral, és
kilátástalansággal - spontán módon egyfajta mozgalmi, aktivis-
ta attitíídotvesznek fel ,,kutatási tárgyukat" illet ery és egyre
kevésbéaz objektív mérés,mint inkább a politikai segítéstik
váIik kozponti mozgatóikká. Így pedig minden, a cigányságra
ós a bevándorlókra negatív fényt vet adat kozmetikázás ós
31
elrejtés alá keriil azezzelfoglalkozó legtobb statisztikában8, ami
pedig a bajok elrel'téséhez és így azok novel éséhez vezet - mint
az ismert magyar sz lás is mondja
A kovetkez kben el szor megvizsgáljuk az egyes kelet-
kozép-európaiországokban a tobbségi társadalom és a cigány-
ság sziiletési táját, az utóbbiak munkába bevonásának mér-
tékétés a társadalomba való integrálódásuk problémái| majd
a nyugat-európai országokat tekintjtik át az eur pai gyokerií
lakosság és a bevándorlók, ktilonosen az iszlám betelepi.it k
demográfiai adatait illet en.
B ,,Given-ihe truly pitiíul conclitions in which the majority of Roma live,
those who study them can easily lose their objectivity and become
de facto Gypry activists (...) I do find purportedly trnbiased studies
that overlooke tlre fundamentai principles of scolarly research and
presentation quite disturbing, however. The ,,activist authors'' may be
motivated by a twisted serrse of political correctness insofar as they
overemphasize the injuries the Roma have indisputably suffered in
the hands of prel'udiced majorities which simultaneously ignoring the
cipsies' responsibility for their predicament and belittling the efforts of
states and organizaions to assist them. My approach is that of a social
scientist and not a Romanologists or a Gypsy activist''.Zoltan.Barany: The
East European Gypsies: Regime Change, Marginality and Ethnopolitics.
Cambridge Univ. Press., 2002., 18-19. p.
32
II. FEIEZET
Kiizép-Kelet-Európa demográfiai iisszeroppanása
A cigánykérdés Kelet-Kózép-Európában - a s lyosság szerint
felsorolva - leginkább Bulgáriát, Szlovákiát, Romániát, Magyar-
orszá1ot és Csehországot érinti. Ezekben az országokban a
helyzet drámaivá válása néhány évtized mtílva várható míg a
lengyeleknéI, azukránoknál és az oroszoknál a cigányoknak
az ósszlakossághoz viszonyított kisebb aránya miatt ez csak
nagy gondot okozhat, de drámai helyzetet nem.9 Végignézve
a cigánykérdé s sel f o gl alkozó or szá1-tanűlmányokat alapve-
t en mindenhol kozos gondokat találunk. El szor is, a cigány
gyerekeknél a tobbségi társadalomtól igen nagy mértékben
lemaradó családi szociaIizáci t tapasztalhatunk, ami miatt a
legtobbjiik esélytelen és beilleszkedésre képtelen az oktatás-
ban, kés bb pedig - ennek egyenes kovetkezményeként - a
munka vIl,ágába tortén bekapcsolódás is lehetetienné válik.
Emiatt minden említett országban 85-90%-os a soraikban a
tartós munkanélkiiliség már az 1990-es évek elejét l. További
gond nagyon magas a sziiletési arányszárnul a bels leg tagolt
cigányságon beliil is a leginkább integrálatlan oláh cigányokná|
akiknél például Romániában most családonként hat gyerek az
átlag, s t a munkanélkiiliségmiatt a családi pótlékból éléscsak
novelte a sziilési hajlandóságo| amely kulturális szokásaikból
ered en eleve beivódott a cigány fiatalokba, Mindemellett sora-
9 Az áItalános európai képhez a cigányság integrációs problémáiról lásd
Póczik Szilveszeter: Cigány integrációs problémák. Kolcsey Intézet, Btrda-
pes! 2003.; illetve u .: Cigányok és idegenek. Fels magyarország Kiadó,
Miskolc, 1999,, valamint Zoltan Barany korábban idézett konyvét
JJ
 ikban biinózés sokszorosa a tobbsé gi lakosságho z v iszony ítva
a A cigányság dont része a román teriiletekr l szárrnaz oláh
minden országban, ami ktilonbóz fokban, de mindenhol er s
cigányellenességet termelt ki, ugyanakkor a cigányság soraiban
is nagyon er s gy lolet él a tobbségi társadalommal szemben.
Kozos gond az, hogy a média nagy része és - a térségellen-
rzése során * az egyes nyugat-európai és amerikai politikai
korok a cigánykérdést mint a tobbségi társadalom rasszista
beállítódásáttematizálták, így a cigányság soraiban lév óriási
bíínozésselszemben a rend rség az áIlandorasszizmus -gyanu
elleni védekezés kclzben csak gyenge hatékonyságu. Sz hát l
kassán át Miskolcig sok-sok pétda mutatta az elmrilt évekberu
hogy a szinte polgárhábor s állapotokban a rend rség vona-
kodó fellépése védteleni.il hagyja az államp olgárok százezr eit
a cigánykérdést potitikai kártyaként felhasználó korok állandó
rasszista vádjai miatt.
Nézztik most meg a felsorolt országok tobbségi társadal-
mának és cigányságának eltór sziiletési tátáit, illetve ebb 1
kovetkez en a 2050-re várható népességi osszetételiiket.
1) Bulg ria
Bulgária lakossága 2010-ben 7,2 millio volt. Bár a cigányság
sokszor más etnikumhoz (pl. románhoz) tortén onbesorolása
miatt vita van a tényleges lélekszámukról, a szakért kbecslései
- helyzete az elviselhet ség határáI-ozjutott. Egy 1994-es felmé-
például Blagoveszt Nyjagulov, a Bolgár Tudományos Akadémia
kutatóintézetének munkatársa - szerint B00 ezer íóróIvanszo.lo
10 Blagoveszt Nyjagulov (2007): Romák (cigányok) Bulgáriában mint társa-
dalmi és kisebbségi probléma (ford. Seres Attila, foirás: Internet)
34
cigányok koziil származik, de ezek egy része azlsz|ámvallásra
áttérve sokszor torok cigánynak (horohane roma) vallja magát,
másik résziik pedig bolgár cigánynak (daszikane roma). Fonto-
sabb azonbanaz akiilonbség, amely a letelepedettségtik szerint
differenciál kozottiik, mivel a cigányság nagyjából fele 1958-ig
vándorló életmódot folytatott Bulgáriábary és csak egy akkori
letelepítést kotelez vé tev , legfels párthatározatkényszerítette
ki a vándorlók végleges letelepedését.A hagyományosan lete-
lepedett és így a civilizálrt munkamegosztásba, oktatásba stb.
jobban betagolt cigány s ágot,, j erlij a" -nak, a vándorci gányokat és
mai leszármazottaikat pedig ,,csergar"-Ilak nevezik. E két rész
alapvet en eltér eséllyel indul ma is a társadalmi integrációba
és a folyamatos munkavégzésbevaló bekapcsolódás teréry de
sziiletési rátájuk is jócskán eltér : míg a jerlija cigány családok-
nak kevesebb gyerekiik van, addig a csergarokleszármazottainál
a sok gyerek jellemz . Blagoveszt Nyjagulov leírása szerint 1989
után a piaci versenyhelyzet nyomása aIá helyezett termelési
egységek a gépesítésés a gyorsabb munkatempó miatt megsza-
badultak a cigány dolgozóiktól- pedig a folyamatos munkára
addig is csak egy résziik volt befogható -, s az ta a cigányságra
a B5-90%-os munkanélkiiliség jellemz .Ez drámaian érintette
ket, mert a korábban is a társadalom alsó szintjein él cigány-
ság igen nagy részének lakhatás4 megélhetése és egészségigyi
rés szerint a tankoteles (7-16 év) cigány gyerekek 52"/"-a nelm
járt iskolába, sót a számuk azota csak emelkedett.i1 A sokéves
rnéIyszegénységoda vezetett, hogy a 2000-es évek elejére a
11 Blagoveszt Nyjagulov, i. m., 5. p.
j5
J
cigány lakosság egyíe nagyobb része semmilyen állampotgári
kotelességet nem teljesí| például az adokatvagy akommunális
szolgáltatások után járo díjakat már nem is akarják befizetni.
A biínbandákszervez dése gyakori koreikberr, a biínelkoveté-
sek száma is nagyon maga, s a szetvezett bíínozésbizonyos
ágalt - mint péIdául a drogterjesztés - sok tertileten ,rrutlát .
Például 2007 augusztusában Szóhában, egy városnegyedben
szinte polgárháborris állapotok alakultak ki a cigány bíínbandák
és a rend rség cisszecsapásai kovetkeztében. A cigányság egyik
etnikai alapon szervez d pártjának, az Euroroma Politikai
Mozgalomnak a vezetóje, Cvetlin Káncsev azzal hárította el
az ellene irányuló vádakat - neki tulajdonították az osszetíí-
zések háttérb 1 tortén szervezését-, hogy tulajdonképpen a
drogterjesztó cigánybandákkal mosták ssze az mozgalmát,
pedig nekik ehhez semmi koziik nem volt. Az ilyen s az eI- .rcz
hasonló torténések miatt a rendszerváltás óta Bulgárlában jelen-
t sen er, sodott a cigánysággal szembeni negatív beáttítódás,
mely néha gyíílolettéfokozódik, ám szintén gyakran el fordul,
hogy a kisebb osszetiízések helyszínénis elhang zik a cigányság
oldaláról a ,,Halál a bolgárokra!" kiáltás.Iz
12 ,,Rátámadtak a rend rokre, autókat rongáltak meg és megfenyegették a
helyi bolgárokat (olyan kiáltásokat is lehetet hallani, hogy,,Halál a bol-
gárokta!"), s t a negyed házaínak íelgyűjtására buzdították egymást.
A szenrtan k beszámolói szerint a rend,5rok megpróbáiták lecsende-
síteni a tomeget de alig voltak 30-ary vagy 40-ery és a csend rséget is
csak éjféIrehívták ki. A kovetkez napon a Belrigyminisztérium f iitká-
ra,Il1ja llijev, tigy kommentálta az eseményeket, hogy a rend rcjk nem
tudták, hogy milyen er kkel tépjenek fel a romákkal szem'Iren, mert
attól féltek, hogy diszkriminációval fogják ket vádolni.'' Blagoveszt
Nyjagulov, i.m., 7-2. p.
36
Bulgária társadalmának szi.iletésí rátája az utobbi években
7,29 volt, mely Európában az egyik legalacsonyabb. Ezen beliil
azonban a cigányság soraibary ktilonosen a cser4arl a nemrégen
letelepedett cigányság korében magas/ ot-hat gyerek az átlag
családonként, s t nem ritka anyolc-tízvagy ennél is tóbb utód.
A már régen letelepedett jerlija cigányság hagyományosan kon-
szolidáltabb családjaib an ez a szám csak három-négy, vagy néha
ennél is kevesebb. Mindezekb 1 feltételezhetjii( hogy a bolgár
cigány s ág osszlétszáma kor iilbeli.il 35 -40 év mirlva me gduplázó-
dik. (Egy a Világbankmegbízásából késziilt tanulmány a kelet-
európai cigányságjov beli alakulásának felmérésénélabból
indult ki, hogy évente egy-két százalékkozotti egy orczágban az
osszlétszámuk novekedése. Az állandóan tapasztalt alulbecslés
a cigányságlétszámánál és sziiletési gyakoriságukat illet en
arra in! hogy jobb, ha a megadott magasabb számbóI indulunk
ki,) Ezt figyelembe véve 2050-re - a 2002-es 800 ezres adatból
kiindulva -hozzávet legesen kétmillió Bulgáriában él cigányt
kell feltételezni. Ha ezt az adatot osszevetjiik az ENSZ demog-
ráfr,ai rész|egének 2050-es adatával Bulgária akkori lakosságát
iilet en - mely a lakosságcsokkenés mértékéta mai 7,2rnlllriór I
4,9 miliióra adja meg -, akkor válik láthatóvá a probléma mély-
sége. Az osszezsugorodott népességcsaknem felét ugyanis az
a cigányság adl'a majd, amely márhusz éve csak a tobbségi tár-
sadalom adoib óIbízto sított állami koltsé gvetésb 1 tud me gélni.
Az eloregedett bolgár tobbségi társadalom nem fogja tudni eltar-
tani a cigányságo| nem is beszélve arró| hogy saját nyugdíjaik-
nak az állam részérI tortén biztosítása is lehetetlenné válik.
A megdupláz doft.cigányságnincstelen tomegeire - a már ma
is jellemz magas biínozési arányuk után - ekkor már a folya-
matos fosztogatás válhat jellemz vq ami a bolgár társadalom
37
végs szétesésétvalószíníísíti.Annál is inkább, mert a bolgár
tobbségi társadalom képzettebb fiataljai már ma is százezres
nagyságban mennek el tartós munkavállalásra Nyugat-Euró-
pa és Dél-Eut pa orczágaíba, ahonnan csak látogatóba térnek
haza. Az otthoni gondok novekedésével,a megélhetést biztosító
források nélktil maradó cigárylság polgárháborris állapotokat
eredményez konfliktusai miatt csak fokozódhat a kiteleped k
aránya. Erdemes itt rnegemlítentink, hogy a bolgár ciganyság
mozgékonyabb és képzettebb rétegeib l is gyakori a kivándorlás
a fejlettebb országokba. Egyik célországuk Spanyolország, ahol
már nra is tobb tízezres létszámban élnek.13 Végiil is ez oda
vezethet hogy 2050-re szinte csak az elaggott hajdani tobbségi
társadalorn maradékára é s a f elduzzadt létszámu, megélhetési
források nélktili cigányságra szííktilhet le a felbomló bolgár tár-
sadalom bels felépítése.Ez a sors kihegyezetten mutatja a tobbi
érinte tt kelet-kozép -eu rópai o r szágb an valam ivel ké s bb beko-
vetkez állapotoka| így nekunk is Bulgáriára kell figyelniink
azért, hogy saját jov nket már el re láthassuk. Talán tanulunk
bel le, és megpróbálhatjuk elkertilni ezt a sorsot.
2) Szloa kia
A helyzet s lyosságát tekintve Szlovákia kovetkezik sorbary
mert itt a lakosság kis osszlétszárna miatt a novekv szárnu
cigányság eltartása az államíkoltségvetésb l hamarabb lehetet-
lenné válik, így a drámai helyzet kialakulása szintén gyorsabban
13 Lásd Magdalena Slavkova: Being Gypsy in Eurclpe. Balkanologie. Revue
d"etudes piuridisciplinaires. 2008. (Vol, XII.) No. 1-2.
38
várhato, mint például Romániában, Magyarországon vagy a
cseheknél. Az ENSZ 2002-es demográfiaiel relelzése a mai
millió s lako sság 4,9 rnllliór a csokkené sét mutatj a Szlovákiában '4
2050-re (a washingtoni Population Reference Bureau 4,7 mllliot
említ), mikozben a demográfiai szinten tartáshoz szikséges2,1,
szi.ilés helyett csak1,24 az e1y n re es sziilések szárna. A lakos-
ság osszlétszámának ez a viszonylag kismértékiícsokkenése
gy johet létre, hogy a 2000-es évek elején félmillióra becsiilt
szlov ák cigány s ág e gym illió í r e v alo dlz z ad ás át jelzik, m ive l
koriikben nagyon na1y a gyermeksziilési hajlam. Ha az egész
országta kiterjed en nem is áll rendelkezésre adat a cigány és
a nem cigány lakosság sziiletési rátájának eltérésérqvalamint
a cigányságlétszámának ebb l íakadó gyors novekedésére, a
Szlovákiábanél , magyar Pusko Gábor 2004-es tanulmányából
kapunk elre egy kiinduló számot. Pusko a nyolcezer f t néhány
százzalmeghaladó lakos kisvárosbary Tornaalj án készített egy
esettanulmányt a cigány és a nem cigány lakosság demográfiai
jellemzóir I az1997 és2002kozotti ot évben. Ebben azidószak-
ban a lakosság 75"/"-avolt cigány, kb. 1200 f . Az éves sziiletési
adatok a kovetkez k voltak: 1997-ben45 cigány,56 nem cigány;
1998 -b an 26 cigány, 49 nem cigány ; 1999 -b en 23 cigány, 49 nem
cigány;20O0-ben 36 cígány,36 nem cigány;20O1-ben 30 cigány,
37 nem cigány, végiil 2002-ben28 cigány és 40 nem cigány n
sziilt. Összesen tehát abban az ot évben 269 nern cigány n és
- a kisváros lakosságának 15%-os cigányságából! - 1BB cigány
n szilt.I4 A cigányság novekedése pedig 1991, és 2001 kozott
osszességében B9"/"-os volt, melynek dont részéta sziilések
14 Pusko Gábor: Romák és parasztok * fehérek és cigányok. Acta Ethnologica
Danubiana 2003-2004. No. 5-6.,58-59. p.
39
magas számaés nem a máshonnanérkez cigány családokbete-
lepedése adta - írja Pusko.1u Mé8 ha ezt nem is általános ítjuk az
egész szlovák cigányság novekedési titemére * mert ellenkez
esetben 2050-ig számuk megnégysz erezódésére kellene kovet-
keztetni -, akkor is figyelmeztet benniinket ez a szám arr4 hogy
mindig inkább a megadott magasabb számokat fogadjuk el a
cigányság számánakjov beli alakulásánál.
A dont tészbenKelet-Szlovákiában él cigánys ágnagy része
a valamikor a román teriiletekr l beáramló oláh cigányok cso-
portjaihoz tartozik, akiknek a fejlett munkamegosztási rend-
szerbe való beilleszkedése a családi szocializációjuk alacsony
szintje és aziparimunkakulttíra fegyelmének szinte teljes hiá-
nya miatt lehetetlen volt az elmtilt évtizedekben. Az 1989 elótti
áliamszociaiista rendszet a munkára való kényszerítésselitt is
csak az alacsony szintiisegédmunkára tudta befogni a férfiak jó
részét,akik a rendszerváltás utáni piaci kapitalizmusban szinte
a kezdetekt l fogva munkanélkiilivéváltak.Így areltelth sz év
alatt tartósan 85-90%-os munkanélkiiliségjellemezte a szlovák
cigányságot épptlgy, mint a Kozép-Kelet-Európa tobbi orszá-
gában él társaikat is. ÁIlami szociális segély, a gyerekek után
járó családi pótlék és a koltségvetésipénzekb l fizetett kozmun-
kák ad|ák nagyon nagy részik számáraa létfenntartás alapját.
A szlovák politikai elit már rég belátta hogy id zített bom-
bát jelent a cigányság megoldatlan helyzete: a nagyon magas
gyerekszám kovetkeztében várható demográfiai robbanásuk, s
mindez tartós munkanélkiiliségtik mellett. Lakótelepekre való
betelepítéssel a gyerekszám visszaíogására tett kísérleteik-
melyek kozott rnég a cigány lányok és asszonyok sziilési.ik utáni,
15 Pusko, i.m., 60. p.
40
beleegyezésiik nélkiili sterilizációja is szerepelt - alapvet en
sikertelennek bizonyultak. A lakótelepekre bekeriilt cigány
családok minimális civllizáciojának hiánya miatt hamar elme-
nekiiltek onnan a nem cigány szlovákok, így ezekb 1 a negye-
dekb 1 rendszerint néhány év m lva százszázalékos cigány
gettók alakultak ki. Az egyik ilyen, a Kassán |évó, Lunyik 9,
elnevezésiílakótelep koriilbeltil nyolcezer lakójával jól mutatja
a cigányság társadalomba való beillesztéséretett er feszítések
teljes kudarcát: a valamikor elitnek számít lakótelep a cigány-
ság betelepítése után néhány év alatt igazi nyomortanyávávált.
A tóbbemeletes épiiletek korfolyosóiróI a lakók a korábbi szo-
kásaik szerint csak leontik a szemetiiket a fóldszintre, ahol az
ételmaradékok kozott patkányok futkároznak, a gyerekek pedig
ezek kozott játszanak. Aztd k zben felgyi.ilemlett szemét rend-
szerint rnár azels emeletig ér, mire az cinkormányzati szervek
- akik eredményteleniil pr báIlák rávenni a lakókat arra, hogy
felhagyjanak,,szemétkezelési rossz szokásukkal" - elszállíttat-
ják, de mindig minden kezd dik elolr 1. A koziizemi díjakat
nem fizetik, ezért a kikapcsolt villany, víz, gáz mellett él k a
létfenntartás minimumán teng dnek a szociális segélyb l és a
családi pótlékból. (A vizet naponta egy-két órára bekapcsolják
számukra állami koltségen.) A ment k, az orvosok, a tiizolt k
nem meTnekbelépni a lakótelepre, csaknagybaj esetén, és csak
a rend rség és a kommandósok kíséretében.(Róvidhír volt 20].0
ószén, hogy egy kórházban meghalt cigányember holttestét a
hullaszállítók nem merték hazavinni a Lunyik 9-be, ezért letet-
ték a koporsót a lakótelep el tt azítszéIre).
A szlovák cigányságróI Stanislaw Mucha áIta|készitett 2010-
es dokumentumfilm megmutatta aztis, hogy egy bekoltozés a
Lunyik 9. lakótelephez hasonló helyre a legnagyobb álma az
41
 ennél sokkal rosszabb kori.ilmények kozott éI cigánys ágt bb-
ségének. A rossz viskókban lakóknak szinte semmi esélyiik a
fejlett munkakulturába, azoktatásba és a társadalomba tortén
beilleszkedésre.]6 A Lunyik 9. áIlapota, az elítlakótelep koszfé-
szekké váItoztatása azonbanazt is megmutatja, hogy alapvet en
hibás az a liberális politikai korokben és értelmiségihátteriikben
elterjesztett álláspon| miszerint a tóbbségi társadalom tassziz-
musa a vétkes a cigányság társadalomba való beilleszkedésének
problémái miatt. Ez a tévképzetazt sugallja hogy csak le kell
szokni arasszizmusró| és megoldódik a cigányság gondja. Mire
azonban ez a tévképzetelveszti a hivatalos politika státuszát, az
eloregedett é s létsz árnában lecsokkent tobbsé gi szlovák társa-
dalom képtelen lesz állami koltségvetésb l továbbra is eltartani
a cigányság íelduzzadt tomegét. Es e, az id egyre kozeledik.
Egyszer,2004-ben egy id re már leállították Szlovákiában
a cigányság állami pénzeinek kifizetését, és akkor az éhez
cigányság tomeges fosztogatásait csak a katonasággal tudták
megfékezni. Hosszabb távon azonban elkeriilhetetlennek lát-
szik, hogy osszeomoljor. az a rendszer, amely a cigányságot álla-
mi koltségen tartja el. A 2050-es népesedési helyzet a 4,7 rnil-
liós eloregedett szlovák társadalomban, benne az egyrnillio,
tartósan munkanélktili cigánys ággal (és ekkor csak a mai szá-
rnuk megdupláz dását, nem pedig a Pusko szárnításai szerin-
ti megnégyszerezódésétvettiik alapul!), azt jelenti, hogv egy-
harmad munkaképes kor ra kétharmad nyugdíjas és gyerek-
korir jut. Ám akkor már a munkaképes kor aknak tobb mint
fele a cigányságból keriil majd ki, akiknek legnagyobb része
16 A Stanislaw Mucha által készített, 2010-es dokumentumfilmet a Duna
Televízió 2010. december 13-án vetítette le
42
akkor sem lesz bekapcsolható a piaci kapitalizmus munkakul-
turájába. Hogy arányaiban lássuk ezt a gondot, a mai magyaí
foglalkoztatási állapotot kell példának hozni. A mi tízmilliós
népességiinkben felkerekítve kb. négymillió ma a foglalkoz-
tatottak száma, akik hatmillió gyereke! nyugdíjast és munka-
nélkiilit tartanak el. A nagyjából feleekkora szlovák lakosság-
ban ma kétmillió aktív munkaváIlal tart el hárommillió nem
aktív lakost. A 2050-re bekovetkez félmilliós csokkenésiik,
eloregedésiil illetve a munkanélkiili cigányság megdupláz -
dása alig egymillióra viheti le a tobbségi társadalom dolgozó
részét,akiknek el kellene tartani az egymillió cigányt - gyere-
ket és feln tt munkanélkiilit -, illetve a néhány százezer saját
gyerekét, valamint a kétmillió koriili nyugdíjas réteget. Az egy-
millió dolgoz kontra négymillió eltartott népességképlete mel-
lett már nem lehet életképesa szlovák társadalom sem, ráadá-
sul számolni kell azzal is, hogy a képzett fiatalok egy ftsze -
űgy, ahogy már ma is - igyekszik majd kimenekiilni a fejlettebb
nyugati országokba. Tartós kiilfoldi letelepedésiik pedig még
tovább ronthatja Szlovákiahelyzetéta 2050-es évekre. Még egy-
szer hangsulyozní kell, hogy u1yanez a kilátás a tobbi kózép-
kelet-európaiországban is, de Szlovákiában a kis lakosságszám
miatt ez a gond hamarabb jelentkezik. A nagyobb létszámir Bul-
gária azért van a szlovákoknál is rosszabb helyzetbery mert
ott 38%-os népességcsokkenéstjeleznek az ENSZ demográfiai
adatai 2050-íg, míg a tobbi kozép-kelet-európaíországPan csak
25"/"-ot, a szlovákoknál pedig csak 10-12"/"-ot. A 2050-ig tartó
folyamatban azonban a szlovák társadalom felmorzsolódása is
nagyon valoszinii a tobbségi lakosság csokkenése és a mu,nka-
nélkiili cigány s ág megduplázód ása miatt. Nyitott kérdésazoíl-
ban - és ett l figg,hogy bekovetkezik-e akár már hamarabb is
43
az osszeomlás -, hogy aképzetíszlovák fiatalok milyen arány-
ban dontenek majd a nyugati országokba tortén tartós kitele-
piilés mellett, valamint az, hogy a Szlovákiában él félmilliós
magyarság milyen arányban fog átteleptilni Magyar országta az
ottani rosszabbodó koriilmények láttárr, nálunk ugyanis csak
kés bb kovetkezhetnek be az oftanidrámai állapotok. Minden-
esetre, ha nagy lesz mindkét irányba aSzlovákiából kiteleptil k
aránya, akkor akár már a 2030-as évekre beindulhat az oftani
társadalmi dezor ganizálodás.
3) Rom nia
A 22 milli s lakossággal rendelkez Romániában * az eltér
számítások kozott a tobb kutató és demográfuai intézet áItat
megegyez en megadott adat szerint - 2010-ben korrilbeliil
kétmillió volt a cigányok létszáma. A német Erforschung fiir
Lebensqualitát intézet 1998-as felmérése1,6 millióban adta meg
a román cigányok szárnátolyan módszerrel, hogy aztszárnitot-
ta a cigányokkózé, akiket a kornyezete annak min sített. (Mivel
itt is sok cigány románnak vagy magyarnak vallja magát, az
onbevallás után csak egymillió volt ekkor a cigányok száma.)
Az elm lt tizenkét évben így jogos a kétmillió f re való nove-
kedésrjk feltételezése.Hasonló szárnot ad meg Vasile Ghetáu
demográfus 7992-ben elkészítettés 2025-ig szóló prognózisa is.
Szerinte akkor másfél millió volt a román cigányságlétszáma,
melynek novekedését2025-íe2,3 millióra becsiilte.17 Ebben az
17 ia.a V.rg" tr Árpád: Vasile Ghetáu el reszámítása Románia nemzeti-
ségeir l (1992-2032). HIteI, 2000 17. sz., 33-38, p.
44
esetben a dupláz dás 2040 koriil várható. Ehhez képest a Csa-
ta-Kiss kutatópáros, a Kolozsvári Kisebbsé gkutató Intézet mun-
katárs ai 2010- e s f riss tanulmányukba n azt pr o gnosztiz áíták,
hogy a Hargita megyei cigányság |étszámamár2032-re, azaz22
év alatt megduplázódik. Ebben a megyében 2002-ben a lakos-
ság5,7"/"-a volt cigány. 2032-ben azonban a lakosság általános
fogyása mellett a létszámuk megduplázódásaután már a lakos-
ság207"-a cigány lesz - állították a szerzók.I8
Ha ismét az ENSZ demográfusainak 2050-es adatához fordu-
lunk, akkor a román lakosság osszességének fogyását arnai22
millióról 18 millióra tehetjiik, árn ezen a majd l,tűszszázalékos
csokkenésen beliil a cigányság létszámanégy- vagy négy és fél-
millióra n het. Ez a demográfiai módosulás kiegészilatobbségi
román társ ad alom elore gedé sével, m ivel a nagy sz árnu cigány -
sziilések ellenére is csak 1.,34 az egy n re jutó szi.ilések száma.
Ha a cigányság sztilési rátáját elkiilonítjiik ebb l aszámításbol,
akkcrr a O9-et sem éri eI ez a szám, ez pedig a tobbségi román -
és veliik a kisebbségi magyar - lakosság eloregedéséhezvezet
2050-ig. A cigányság tartós munkanélkliliségeRomániában az
1989-es rendszerváltás óta folyamatosan eléri a90"/"-ot, noha a
kutatók azért jelzlk,hogy ez aszárn ténylegesen valamivel ala-
csonyabb lehe| mert be nem jelentett alkalmi munkákat azért
tobben végeznek a cigányság sorain beltilis. Az átlagos 85%-os
kelet-kozép-európai cigány munkanélkiiliségtehát itt is látható
a cigányság megélhetéseitt is j részt csak az állami koltségve-
tésb 1 lehetséges. Ez nem zárjaki azt,Ltogy fémgyiíjtésbl és a
cigányság tomegeit más dolgok gyiijtéséremegszervez egyes
Csata István - Kiss Tamás: Hargita megye cigánysága 2032-ben. Kolozs-
vári Kisebbségkutató Intézet kiadványa, 2010., 5. p.
45
 cigány vállalkozók nagy gazdagságot halmoztak íel az elrntilt
években, akiknek hivalkodó palotái megcsodálhatók tobb erdé-
lyi és román város elit részein.
A román cigányságon beliil - mint a tobbi kelet-kozép-eu-
rópai országban is * jóval nagyobb abiinózés gyakorisága,
mint a tobbségi lakosság csoportjaiban. A rendszerváItásutáni
évtizedekben ezért fokozodo ellentétek alakultak ki a tobbsé-
gi lakosság és a cigányság, de - ahol nagy létszámban élnek
egyiitt - a rnagyarság és a cígányság kozott is. Igaz, a magas
bíínelkovetésigyakoriság rendszerint nem az egész cigányságra
jellemz * kozottiik inkább csak a kisebb lopások az elterjedteb-
bek -, hanem csak azokra, akik,,kemény" bíínozésreálltakrá,
és bandákba tomortiltek. Mivel azonban a cigányságon belijli
biínozéssel szembeni fellépésta f ként amerikai importból
Európába átkeri.ilt balliberális eszmék politikai korei mint a
tobbség rasszizmusát ítélikel - s ez a médiában és a szellemi
szektorokban dominánsnak mondható -, ez lebénítja a rend rsé-
get. Így a cigány kozosségek egészeis ezeknek a biínbandáknak
az ellenórzése alatt á1l sok helyen, ezért a tobbségi lakosság
cisszemossa általában a biínozésta cigánysággal. Mindez or1á-
si mértékbenfokozta Romániában a tobbségi társadalom és a
magyarság koreiben a cigánygyiíloletet. Egyre gyakrabban for-
dul el a falvakban - akár román tobbségií,akar magya r *,hogy
megelégelvénaz egyes cigány családokból osszeállt bandák
bíírrtetteit,melyek ellen a rasszizmus vá$átol tartó rend rség
semmit nem tesz, egész falvak fognak ossze és ostromolják meg
az érintett cigány családok házait. (Hasonló esetek a szlovák
falvakban is siíriínel fordultak az 7990-es évek végétl!) Mint
a magyarországi helyzetet is ismer erdélyi magyar kutatók
megjegyzik, a cigányokkal szembeni nyílt ellenérzés és alkal-
46
mankénti gyiílolet nyilvános kimutatása l{omániában sokkal
tomegesebb, mint az ezekben a témákbaí| a ,,PC" (politikai
korrektség) kifejezéssel szélesebb korben él Magyarországon
látható. Ez az ellentét abból is fakadhat, hogy a román cigányság
legnagyobb része azoláh cigányságot jelenti, amely mindenhol
a társadalomba integrálatlanság maximumával jellemezIT tó.
Ezzelszemben a már tóbb százéve Magyarországon él magyar
cigányok (romungrók) beilleszkedése és magas abb szintii cs alá-
diszociaIizáci jakisebb problémát jelent, az munkába tortén
tartós bevonásukra perspektivikusan valamivel tobb esély van.
Összességében tehát 2050-re Románia az akkor 18 milli-
ósra csokken lakosságával, ezen beliil a négy- vagy négy és
fél milliós cigánysággal- akiknek eltartása az áIlami koltség-
vetésre hárul rnajd az általános munkanélkiiliségiik miatt *
reménytelen helyzetbe juthat, Az eloregedett tobbségi társada-
lom nyugdíjas tomegei szárnára már a nyugdíjak biztosítása is
szinte leki.izdhetetlen problémát fog okozni. A cigányság álla-
mi segélyeire, családi pótlékaira és kozmunkáira koltségveté-
si pénz pedig alíglesz.Ugyanaz lesz a l-elyzet, mint a szlová-
koknál, csak itt a tobbségi társadalom nagyobb létszáma révén
hosszabb ideig el lehet keriilni az áIlami koltségvetés ellehetet-
leniilését.Ennek 2050 el tti bekovetkezése itt is akkor lesz való-
szín, bb, ha a milliós magyar kisebbség a gondok novekedésével
a magyaTországi átteleptiléstváIasztja, a képzettebb román fia-
talok pedig a nyugati országokba való kitelepi.ilés mellett don-
tenek.19 Mindkett re nagy esély van, a tendenciát pedig feler -
19 Itt kell említeni, hogy az ezredfordulótól, de kiiloncisen Románi a2007,es
uniós csatlakozása óta mintegy hárommillió román állampolgár ment
ki az uniós országokba tartós munkavállalásra, és a felmérésekszerint
47
sítheti, ha a kovetkez években egyes falvakban megszaporod-
nak az ósszetíizések a román cigányság és a tobbségi román - hullám indult meg a cigányság részérI. Az ekkor átkoltozott
iIletve magyar - társadalom kozott.
4) Csehorsz g tombben tortén cseh letelepítés a cigányság számára ritkává
Csehszlovákián beltil a cseh részeken hagyományosan sokkal
kisebb volt mindig a cigányság létszáma, mint a szlovák tésze-
ken. Jelent sebb cigány tomegek ide csak rigy keriiltek á| hogy
a második világhábor után a morva-szlléziairészekr l milliós
létszámban kitelepített németek helyére a hatóságok nagy szám-
ban cigány családokat hoztak be. Mivel az életkortilmények
itt jobbak voltak, mint a szlovák - kiilonosen a kelet-szlovák
- részekery ahol a cigányság na5;y tomegei éltek, megindult a
betelepített ek nagy sz ámti rokons ágának tome ges bekoltozé se
is. Ennek kovetkeztében Csehszlovákia 1993-as felbomlása után
már 150220 ezer koriilire tették itteni számukat.2o Azokban az
években, amikor a felbomlásról tárgyaltak, vagyis a ,,kapu-
még további hárommillió várja, hogy r"t*;.;P" .
-r*inok reszrjre is
az unión beliili, teljesen szabad munkavá]lalás. Ha ez realizáIódik -
és nagyobb résztik maga után viszi egy id után a családját is -, akkor
2050-re nem 18 millióra, hanem akár 72 millióra is csokkenhet Romá-
nia tényleges lakossága. Ez a íejleménykrilcinboz mértékben az cisszes
kelet-kozép-európai uniós országot érinti, és r,így tíínik,hogy az ENSZ-
statisztikák - illetve a másktilonben jól informált CIA éves jelentései -
ezt az uj fejleményt még nem építettékbe 2050-es becsléseikbe. Ezért
várhatóan az adataiknál csak alacsonyabb lakosságszámot l,ehet fel-
tételezni a keleti uniós országokban erre az id re (a kés bbiekben sor
kertil ennek részletesebb elemzésére).
20 Lásd Forray-Szegál, 200'!,:4.
48
zárás" el ft ráadásul még egy nagyobb illegális áttelepiilési
cigányoknak csak kisebb ftszét (kb. tízezer f t) tudták a csehek
kényszerrel visszatelepíteni a szlovák részekre, ahol kaszár-
nyákban helyezték el ket (lásd: Forray-Szegál id. mií). Az egy
tette a tobbségi lakossággal az érintkezést, igy az ellentétek
azonnali kiélez dése alacsony szinten maradt. Ez aze|kiloniilés
azonban oda vezetett, hogy a hagyományosan nagycsaládi és
torzsi szervezódésben él cigányok társadalomba integrálás4
munkakult rájuk kialakítása, családi szocializációjuk európai
szintl,rcz kozelítésecsak nagyon lassti volt. Beilleszkedésiiket
a cseh társadalomba nehezítette az,Itogy itt a cigányok telje-
sen gyokérnélkiiliek voltak. A tóbbségi cseh társadalom sem
szokott 1lozzá korábban azokltoz az életkoriilményekhez és
szokásokhoz, arr.i a cigányokat jellemzi, így az elkiilonített
letelepítésiikellenére ellenszenv alakult ki veliik szembery ami
sokszor gyííloletbecsap át. Az amerikai Paul Polansky, aki
1993-to| kutatómunkája érdekében ot évig a cseh cigányokkal
élt egyiitt mintegy ,,résztvevó megfigyelést" folytatva, igy írt
tapasztalatairói: ,,Noha manapság politikailag nem korrekt a
bíinóz szokásairól beszélni, vagy acigányokat álta-
"cigányok"
lánosságban gyakorlott tolvajoknak nevezni, a legtobb cigány,
akivel egyiitt voltam, nagyon biiszke volt a tolvajlásra. (...) Sok
Ioma gy gondolja, hogy a tolvajlás a nagy eszesség bizonyítéka.
A cigányokkal való egyiittélésem során azttapasztaltam, hogy
csak azok a cigányok éltek biínozésbl, akiknek nem volt rendes
rnunkájuk. (...) Akiknek megengedték, hogy iskolába járlanak,
vagy rendes munkájuk vol| hamar felhagytak a tolvajtrás "vallá-
49
s Rendes munkáj a azonban az 1989 - es rendszerváltás óta
áv alr.." 21
a piaci kapitalizmus feltételei kozott a cseh cigányság soraiban
is - ahogy más kozép-kelet-európai országokban * legfeljebb
75-2a% -b an v an, igy marad a,,tolvajl,ás v allása" .
A kétségbeejthelyzet orvoslására a csehek a korábbi cseh-
szlovák id kben széles korben elterjedt gyakorlatot folytat-
ták tovább, rniszerint akorházi sztilésre bement cigány asszo-
nyoknak és lányoknak tudtuk és beleegyezésuk nétkiil elkotot-
ték a petevezetékiike| és ezzel mesterségesen medd vé tették
ket. Ezt a gyakorlatot a szlovákok is krlvették, de a nemzetko-
zi cigány szervezetek til takozá sa miatt vissza sz orították, noha
az iníormációk szerint a cseheknél egyáItalán nem sziínt meg
még ma sem. A cseh cigány asszonyok a nemzetkozicigányszer-
vezetek nyomására sem nagyon állnak ki protestálniez ellen a
gyakorlat ellery mert félnek a szociális segélyeik elvesztésétI
amely a f megélhetésiforrás a legtobb családban. Így mintegy
az állami segélyb l való eltartás ,,árává" alakult át a sterllizá-
lás hallgatólagos tolerálása.zz A cigányság társadalmi integrá-
ciójának felgyorsítására sziiletett meg 2008-ban az aterv a cseh
kereszténydemokraták soraibary hogy uniós támogatással mint-
egy B0 ezeí| egy tombben él cigányt telepítsenek szét az ország
kiilonboz városaiba, falvaiba, ahol legfeljebb a lakosság tíz
száza|éka lehet cigány. Az igy megsztintetett torzsi egyi.ittélés
után már nagyobb Iesz az eséIy az európai szokásoknak megfe-
lel családi-nevelési minták kialakítására a cigányságon beltil.
A cigány szervezetek aktivi stái ellenezték a kényszer-áttelepí-
21 Polansky, Paul: Amerikai szemszogb l a cigányságróI.7999. (Forrás:
lnternet)
22 Lásd az MTV 2009. j lius 21-i hírét,,Folytatódik roma n k sterilizálása
Csehországban" címme] az Interneten
50
tések tervét, de feltehet en a tobbségi társadalom radikálisan
cigányellenes politikai mozgalmai is ellene voltak mindennek.
A cseh Munkáspárt például tobb utcai megmozdulást is szer-
vezett a cigánysággal való egyiittélés ellen az utóbbi években.23
A cseh cigányság mai létszámát illet en még a tóbbiország-
hoz képest is nehezebb valós adatot hozni, mert míg az1993-as
cseh-szlovák szétválás éveire 150-220 ezres számot lehet erre
taláIni, addig 2001-re az EBESZ ezt 350-450 ezerte teszi, ami
ttil soknak tiínik a szaporodásukat tekintve is. Ebben az évben
a helyi cigányszervezetek is 350 ezer koriilire tették ezt a szá-
mot.2a Ehhez képest 2003-ban a cseh kutató Jutka Langhamrová
csak 300 ezetre becsi.ilte a cseh cigányság létszámát. A kiilon-
bóz adatok esetében a gondot az jelenti az e|ertz számá-
ra, hogy kozisrnerten jelen vannak a ktrtatók kozcrtt az olyan
beáilítódásriak - s t k vannak tobbségben -, akik egy hanlis
,,cigányv édelem" érdekébena cigány ságon beli.ili antiszociális
szokásokat, biínozésigyakoriságot - s t ezek eltulzása elleni
védekezéskéntmég a cigányság tétszámát is - lefelé kerekítik,
mint ahogy azt abevezet ben jelezti.ik Zoltan Barany kózép-
európai cigánykutatásról szóló konyvének soraira hivatkozva.
Figyelembe véve azEBESZmár idézelt, más országokra vonat-
kozó adatainak nregbízhatóságát a cigányság |étszámátillet en *
2001-re Magyarors zágra500-600 ezret, Bulgáriára 800-B50 ezret
adtak meg, mely számokat más kutatások is meger sítettek - a
350-450 ezres cseh cigányság trétszánáb l érdemes kiindulni.
ZS Lárd iiri Ó"""k, a cseh kereszténydemokrata párt elncike, volt mínisz-
"
terelnok-helyettes által nyilvánosságra hozott terv ismertetését a Magyar
Nernzet Online honlapján (2008. jan. 25.)
24 Lásd: Forray R, Katalin - Szegál, A. Borisz: A cigány gyermek az iskolá-
ban Kozép-Kelet-Európa országaiban, Edtrcation, 20aI.,2. sz,,2. p.
51
 A cseh társadalom népességénekjov beli alakulását illet en
tehát a mai kiindulópont a tízmilliós osszlakosság s ennek 1,2B-
as sztiletési rátája; a cigárryság |étszáma- az elóbbiEBESZ-szátn
l<ozépértékétvéve - koriilbelul 40a ezer, a cigányságon beliili
sziilések gyakorisága - ami minimálisan két-háromszorosa
a tobbségi cseh társadalmon beliilinek - pedig családonként
három-négy va1y még ennél is tobb gyerek.2s A szlovák cigány-
sághoz képest ez a szuletési ráta valamivel alacsonyabb - nem
tudhatjuk, hogy ezlehet-e tényleg a cseh cigányasszonyok tome-
gesebb sterilizációjának kovetkezménye. Ha ezeket az adatokat
vesszrik, ésígynézzikrnegaz ENSZ demográfusainak már idé-
zett statisztikáiát 2050-re, ahol a cseheknél a mai tízrnillióról B,5
millióra csokkenést feltóteleznek (osszehasonlításként: a magyar
tízmilliós lakosságot effe azíd re7,5 millióra látjákcsokkenni!),
akkor a kovetkez demográfiai átalakulás tételezhet itt fetr.
A már megvizsgált három országhozképest a cseheknél viszorry-
lag kisebb lesz a gond. M{g a brolgár és kisebb mértékben(illetve
nérnileg kés bb) a szlovák társadalom dezintegrációját jelentheti
afelduzzadt létszámri és az állami koltségvetés kimeriilése után
létfenntartás nélkiil maraclt cigárryság egyiittéléseaz elaggott
ttyugdíjas rétegb l álló tobbségi társadalommal, ahonnan a kép-
zettebb fiatalok folyamatosan kimenektilnek a fejlettebb nyugati
országokb4 és ezt a sorsot a nagyobb lélekszám Románia csak
részben éri majd el eddig az id(5pontig, addig a cseh társada-
lclm továbbélési esélyei kedrrez bbnek tíínnek. Ánr illriziónak
tiínik a cigárryság nagyobb létszámban való ossztársadalomba
és az európai munkaktrlttirába való beilleszkeclése, ha látjuk a
25 Lásd Jutka Langhamrová 2003-as adatát az lnterneten
52
magyar cigánysághoz képest is jóval nagyobb integrációs prob-
lémáikat. Csak a cigányság viszonylag alacsonyabb létszáma
emeli némileg a tobbi kozép-európaiországt lélésiesélyei folé
a cseh társadalmat de ahhoz, hogy 2050-ig vagy egy-két évti-
zeddel kés bb ne jussanak a tobbi itteni ország várható sorsára,
azkeLI, hogy a képzett cseh fiatalok ne távozzanak nagyobb
tomegekben a fejlettebb és jobb megélhetéstnytijtó nyugati
országokba. Erre pedig kevés az esély.
5) Magyarország
A magyar cigányságot három nagyobb csoportra szokták osz-
tani a kutatók: az 1500-as évek végéremár hazánkba érke-
zett cigányokra, akiknek utódait ma magyar cigánynak vagy
romungrónak neveznek; a másik" az77aO-as évek folyamán dél
feIóI az országba telepiilt beás cigányok; végiil a román cigányok
rabszolgaságának 1856-os megsziintetése után, az 1B0O-as évek
végéigbeáramlott cigány csoportokat kell említenj, aklket oláh
cigányoknak neveznek. A társadalomba való integráltságuk, az
európai családi szocíalízációba és munkakultur áb a beillesz-
kedésiik foka ezeknél a csoportoknál nagyon kiilonboz . Míg
a két el bbinél a magyaí nyelv anyanyelvként szerepel a gye-
rekek nevelésében,addig az olál:. cigányoknál ez nem ritkán a
cigány nyelv egy váItozatát jelenti, ami kiilonosen akadályozza
ezeknek a cigány gyerekeknek az oktatásban való részvételétés
sikerességét. (Bernát Anikó 2006-banaz osszes cigányt tekintve
7"/"-ban adja meg azoknak aszámát, akiknem amagyart, hanem
53
 a cigányt használják anyanyelvként, így ez az oIáhcigányoknál
jelenthet ennél magasabb százalékot.)26
A cigányságlétszárnát és számuk novekedésének mértékét
illet en nálunk is vitákat és eltéréseket tapasztalunk. Három
országos felmérésvolt erre az utóbbi évtizedekben,1971,-ben,
1993-ban és 2003-ban. Látni kell azonban, hogy a rendszervál-
tás után a cigánykérdés - és általában a faji kérdés- politikai
csatározások eszkózévé vált. A cigánykutatásokat szinte teljes
mértékbenannak a balliberális politikai tábornak a háttérér-
telmisége monopolizálta, amelyik ezt pcllitikai fegyverként
használta fel leginkább az elmtllt években. Ebb t adódik, hclgy
mikozben óriási a cigányság munkanélktilisége, és az állami
koltségvetésb l tortén eltartásuk miatt az egész magyar tár-
sadalorn létércleke,hogy err l a teriiletr l pontos ismeretekkel
rendelkezziink, alapvet adatok sem késziiltek el, és az elemzé-
sek soraiban nyilvánvalóan politikai szempontok szerinti koz-
metikázások és tézisek tiínnek fel. Kiilonosen a 2003-as felmérés
mutat nagy problémákat két okból is. Egyrészt, míg a korábbi
adatok a lakosság két százalékának felmérésénnyugodtak,
addig ez csak egyszázalékos bázison alapult. A másik ok:1992-
ig rendelkezésre álltak az iskolastatisztikák a cigány gyerekek
arányár laz iskolákban, ami lehet vé tette, hogy a telepiiléseket
a sok cigánlz családclal, illetve a kevés cigány családdal lokali-
zálni tudják. Kés bb azonban - épp az említett politikai tábor
kovetelésére - ezeket a statisztikákat megszi.intették, ezért a
2003-as felmérésben már az egyszázalékos bázis is pontatlanabb
26 Lásd Bernát Anikó: A magyarországi cigányság helyzete k<izép-kelet-
európai tisszehasonlításban. In: Kolosi - Tóth I. Gy. - Vukovich (szerk.):
Társadalmi riport 2006. TÁRKI, Budapest, 20OS., iZt. p.
54
kiindulóponttal rendelkezefr,.z7 Az 197 1,- es f elmérésszer int 27 0 -
370 ezer kozé lehetett tenni ahazai cigányság létszámát, ami - b
h sz év alatt kb. 60%-kal novekedve - 1993-ra 420-520 ezerre
emelkedett. Ehhez képest a kovetkez(l tíz év alatt - a felmérés
szerint -, 2a03-ig nem n tt 30"/"-kal, ahogy azt akorábbi nove-
kedés diktálta volna, hanem csak kb. I1"/o-kal:,,Kortiltekint bb
azt mondanunk, hogy a cigány háztartásban él emberek száma
2003 elején 520 ezer és 650 ezerkózóttvolt".2s Úgy tiínik, hogy
az említett EBESZ-adat 2005-b l ezt vette alapu| amikor 550-600
ezerue becsiilte a magyar cigányság l:étszámát.
A szer zók ad atu k alát árnaszt ás ár a azt ho zz ák f e 1, ho gy c s ok-
kent a cigány n k szi.ilési hajlandósá ga az elrnult években. Ezzel
v Ltáb a sz áIlnak Gyenei Mártának azzal az 1998 - as, néhány tele-
piilést érint esettanulm ányával, amely épp ennek az eIlenkez -
jét áUította: a cígányságon beliili hatalmas munkanélkiiliség-
nek és a létfenntartási források megszíínésének egyik ellensze-
reként a cigány n(ík gyereksziilési számának novekedését mutat-
taki, az tin. ,,stratégiai gyerekek" megsztilését. Országosan ez
nem jellemzó, éppen az ellenkezqe ígaz - áIlitja a Kemény-
Janky szerz, páros.29 Csak Itozzá kell tenni, hogy a nyilvános-
ZZ r*J""""t Plzését:Kemény I. -}anky B.: A magyar cigányság jellem-
z i. In: Kemény I. - ]anky B. - Lengyel G.: A magyar cigányság, 1971,-
2003. Az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének kiadvá-
nya.2a04.,71. p.
28 Kemérry I. - Janky B. i. m., 12. p.
29 ,,Cyenei adatai valóban azt mutatták, hogy az áItala vlzsgált években
és az általavizsgáIí teleptiléseken ncivekedett a szegény családokban a
gyerekek száma (...) Az 1993-as és a 2003-as felmérésadatai mégis azt
mutat_ják, hogy 7977 és 1993 kcizott és 1993 és 2003 kozott is er sebbek
voltak országosan azok a tényez(lk, ameiyek csokkentették a gyermek-
váilaIási hajlandóságot." Kemény I. - Janky B., i.m,25. p.
55
 ságra keriilt információk szerint Gyenei Mártát e felmérése után
a cigánykutatásokat monopolizáló baltiberális háttérértelmiség-
b l olyan támadások érték,melyek hatására teljesen felhagyott
a kés bbiekben a kutatássa| és egyetemi állását is elvesztette.
(Egy enyhén korholó cikket a Beszél ben Gyenei Márta megál-
lapításait illet en Janky Bélától lásd még 2005-b(5I is.)30 Spéder
Z,solt, a KSH demográfiai részlegénekigazgatojakés bb sajnál-
kozva káros átpolitizáI dásrrak nevezte a Gyenei Márta kutatá-
sával torténteket egy interjtiban.31
Es hogy ez a kutatói sors nem egyediili, azt mutatta kés bb
Solt Ágnes 2008-as kutatásának fogadtatása is, aki a cigány-
ságból kiemelkedésre torekv családok felé irányuló cigány
kozosségen beliili ellehetetlenítési stratégiákat rnuta tta be. E,zt
mint rasszizmust ítéltékel a monopolkutatási kor tagjai, ezért
a Népszabadságban egész oldalas cikkben kellett kiállni mel-
lette és a kutatói szabadságért.32 Erdemes itt ismét idéznizoltan
Baranyt, aki tobb el(Lkészít tanulmány megírása után egy egész
konyvben foglalkozott a kelet-európai cigánys ággat. A kutatási
adatok gyiíjtésénektapasztalatai alapján aztírja,,hogy a teriilet
kutatói, emberjogi aktivistái, a cigány vezet k és maguk az
állami szervek is eltorzított adatokat adnak ki, ezért a legna-
gyobb óvatossággal kell ezeket kezelni, ha az elfogulatlan kutató
á0 Janky Béla: A gyerekvállalás id zítésea cigány n k korében. BeszéI ,
2005. január (10. évf. 1,. szám)
31 ,,A Gyenei elméietér1szóló vita akkoribarr átpolítizáIódott, és ez soha
nem tesz jót a kutatásnak" - mondta kés bb Spéder Zsolt, a KSH Népes-
ségtudományi Intézeténekigazgat ja (lásd Wirth Mária: Nem foglák
elárasztani azországot a stratégiai gyerekek, Origo online portál,iÓ09.
nov. 28.)
Lásd Korinek L,ászlo és Finszter Géza cikkét a Népszabadságban (2009,
dec. 19,)
56
tényleg a valóságot akarja feltárni: ,,It is important to note that
information on the Roma is often unreliable, As I discovered first
hand, Romani leaders, activists, and state officials frequently
present a skewed picture of reality. The objectivity of much of
the recent avalanche of >situation reports< published by human
rights organization is just as notoriously suspect".33
Visszatérve a Kemény-Ja nky-tanu mányl;.oz, m e g kell emlí-
1
teniink, hogy abban a kotetbery melynek az eI szavát ad]ík,
a Tiszavasváriról szóló esettanulmány Lengyel Gabriellától
szintén azt mtltafta, hogy novekedett a cigány n k sziilési 1ya-
korisága a'90-es években is, mind a magyar cigányok, mind az
oláh cigányok korében.3a Cáfolja továbbá a Kemény-Janky páros
adatainak hitelességétegy másik esettanulmány, a Durst Judit
által2001-ben publikált felmérésis. E felrnérés szerint, míg 1950
és 7969 kozott a cigány n k átlagosan h szévesen sziilték az
els gyermekiiket, addig 197a és 1989 kozott már 16-17 évesen.
A cigányság létszánának alakulásában ennek nyilvánvalóan
további emelkedést kellett maga után vonnia. Kivételesen ez
lehetséges - mondja erre válaszként a Kemény-Janky ktrtatópá-
ros -, de ennek az ellenkez je az országos jelenség (i, rn,,27. p.).
Ezek után donteni kell, hogy milyen adatot fogadunk el
mos| 2011-ben altazai cigányság valóságos létszámát illet en.
33 Zoltan Barany: The East European Gypsies: Regime Change Marginality
and Ethnopolitics. Cambridge Univ, Press. 2002., 6. p.
34 ,,Azutóbbi cit évben éppen háromszor annyi oláh cigány gyermek szii-
letett, mint magyar cigány gyermek, és régebben is magasabb volt náluk
a sztiletések száma." Lengyel Gabriella: Tiszavasvári cigány népessé-
ge, In: Kemény I. - Janky B. -_ Lengyel G.: A magyar cigányság, 1971,-
2003. Az MTA Etnikai - Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének kiadvá-
nya.2004.,161,. p.
57
Az tiínik reálisnak, ha a két els és megalapc,lzottabb felrnérés-
nek az 1971 és 1993 kozotti id szak 60'Á-osnovekedését vessziik
alapul, elfogadva ezen kíviil mégazt is, hogy az rlásiván tt
cígány munkanélktiiiség miatt a létfenntartás érdekébenvaló-
ban sok további ,,stratégiai" cigány gyerek jott még ehhez. Így
az7992-es420-52a ezres cigányság kb. 750-9a0 ezres létszámra
novekedésétlelret feltételezni. (Ugyan nem kutato, de a cigány-
vezet(l, volt szabad demokrata képvisel Hclrváth Aladár belsr5
ismereteibenbízva rnegemlíthet , hogy 2010 szén szintén
900 ezresre becsiilte a Ltazai cigányságot.)35
Ha ebb l a szárnadatból kiindulva kívánjuk prognosztizálni
a cigányságIétszámának a 2050-ig várható alakulásá! akkor
jelezni kelI hogy az ENSZ-statisztikák szerint ma Magyararsz,á-
gon 1,34 az e7y n re es gyereksztilések száma. Ez valamivel
jobb, mint a cigánykérdéssel kr-ilonosen érintett, már említett
tobbi kozép-kelet-európai országban. A rendszerváltás óta a
cigányságon beltili és a tobbségi rnagyar társadalom kozotti
eltér sziilési arányok - mivei a politikai harcokban a politikai
elleníéitámadásait faji kérdésreés az ellenfél rasszizmusára
alapozták- tabutémává váltak. Alrogy láttuk is, a korábbi isko-
lastatisztikai nyilvántartásokat is megsziintették, melyeló 1 erre
még kovetkeztetni lehetett volna. A mindennapi élet tapaszta-
latai és a sajtónyilvánosság egyes híradásai - ana1y létszámri
cigánylakossággal rendelkez falvakbó] - egy-egy tigy kapcsán
mutatják a rendszerint sokgyerekes cigány családok létét.Ezen
kívtil megalapozottabb tudományos kutatások csak egy-egy
35 ,,Az állami cigánypolitika az elmrilt kétszázotven évben nefil váiltazott."
Rádai Eszter irrterjuja Florrrátlr ,{ladár visszavonult roma jogvéd vel. Irr:
EIet és lrodalom, 2010. okt. 15. (LIV. évf.,4l. szám)
5B
esettanulmány színtjénléteznek, amelyek csak néhány tucat
telepiilés alaplánadják meg a sziilési statisztikákat. (A 2004-b 1
említett Kemény-Janky-tanulmány átíog bb adatait a jelzett
kétségek és politikai színezettség miatt itt sem lehet elfogadni.)
A Gyenei, Durs! Lengyel általkészítettesettanulmányok azt
mutatják, hogy a magyar cigányoknagyobb észénéIsikeresebb
a beilleszkedés a tobbségi társadalomba, a munkakultrirába és
az oktatásba, mint az oláh cigányok esetében; családjaikban is
kevesebb gyerek sziiletik, mint az utóbbiak esetében:,, az ut bbi
ot évben éppen háromszor annyi oláhcigány gyermek szi.iletett,
mint magyar cigány gyermek, és régebben is magasabb volt
náluk a sziiletési szám."36
Más tanulmányokat is alapul véve azt lehet mondani, hog;y
a magyar cigány családokban két-három vagy legfeljebb négy
gyerek a szokásos, ami tobb ugyan/ mint a tobbségi magyar tár-
sadalomban, de :rgazán az oláh cigányok családjaiban tapasztal-
ható gyors szaporodás emeli a jov ben nagyon er sen a cigány-
ság osszlétszárnát. Lengyel Gabriella jelzi azt is, hogy míg a
magyar cigányok esetében jobban érzékelhet, hogy fogóko-
nyabbak a szociális segélyek és a családi pótlék gazdasági indí-
tékai iránt - ezek osztokéléséreés a családi jovedelem kiegészí-
tésénekracionális okaira való tekintettel is novekedhetett náluk
a sziilési gyakoriság -, addig az oláhcigány asszonyok esetében
ezegyszeriienbevett szokás (i. m., 163. p,). DurstJudit esettanul-
mányából persze az is kideriil hogy a gazdasági motiváció és
a megélhetési oszton miként válik szublimált formában érték-
36 Lengyel Gabriella; Tiszavasvári cigánynépessége. In: Kemény I.,Janky
B., Lengyel G.: A magyar cigányság, 19712003. Az MTA Etnikai - Nem-
zeti Kisebbségkutató Intézetének kiadványa. 2004., 1,59. p .
5()
 ké és onbecsiiléssé átalakulva a gyereksziilések osztokél jévé.
Az esettanulmányban bemutatott interjriban az alig 16 éves
cigányíány a hatal,19 éves férjér(ilbeszéI,aki - a szinte teljes
mértékben tartós munkanélkiili cigánysággatrendelkez falu-
ban - egész nap a kocsmában iildogél a barátaival, akik már a
házasság után fél év m ]va azzalugratják, hogy még mindig
nirrcs gyereke. ,,Zsolti" pedig ltazaérkezve egyre mogorvább,
mert,,még mindig nem n a felesége hasa''.37 Ebben a családi
pótlékra rászorult életben a fiatal cigánylány presztízse is attól
fiigg, hogy mikor kezd gyerekeket sziilni. Így váIik az e1y-
re korábbi gyereksztilés a fiatal cigánylányok onbecsrilésének
alapjává. Durst Judit ezzel magyarázta tanulmányábary hogy
felrnérései szerint a cigány asszonyok korábbi Lwsz év kortiti
els sziilése a '90-es évekre lecsokkent átlagban16-17 éves kor-
,a.Úgy ííniktehát, hogy azért az oláhcigányok kozott is jelen
lehet a gaz,daságimotívumok ószt nz(ihatása a gyereksziilések
gyakoriságának novekedésére. Ezért ezek tudatos állami visz-
szafogása a cigányságon beliil szélesebb korben is csokkenthe-
ti a megélhetési gyermekvállalás el fordulását.
A cigányság tartós munkanélki.ilisége Magyarországon is
B0-85%-os már a '90-es évek eleje óta - ahogy a tobbi kózép-
kelet-európai országban -/ ugyanis korábban a már megszíínt
nagy állami építipari váilalatok foglalkoztatták segédmunkás-
ként a cigány férhakmajdnem 8O%-át. Ennek a munkanélktili-
ségnek lényeges csokkenése nem várhato, annak ellenére, hogy
hazaiés uniós állami források milliárdokkal támogatják azokat
a vállalatoka| amelyek ebb 1 a korb l foglalkoztatnak valakit.
37 Lásd Durst }udiL Tobb a kára" mint a haszna: SziiletésszabáIyozás
tóban". Demográfia, 2007.,50. éví.,-I.sz.,74-703. p.
60
A munkakult ra alacsony szintje, fegyelmi problémáik és ala,
csony képzettségiik még állami támogatás mellett is elrettenti
a vállalkozásokat a cigányok munkába állításától, Bár csak álta-
láncls megjegyzések mutatják, ez leginkább az oláh cigányo-
kat srijtja. Ha lenne olyan statisztika, amely az ósszcigányság
15%-nak tartós munkavállalását felbontaná, akkor feltehet en a
magyar cigányok csoportján beliil ez a25-30"Á-ot is elérné,míg
az oIállcigányok esetében csak néhány százaléklenne. A lakó-
helyeik szempontjából is óriási eltérésmutatkozik a cigányság e
kétnagy csoportja kozott. Úgy tíínika híradásokból, hogy a tel-
jes elhanyagoltság, a parketták felszedése és elégetésea cigány
családoknak kiutalt lakótelepi lakásokbary és a kornyezet sze,
métteleppé változtatása - ami például a kassai Lunyik 9. lakó-
telepen volt látható - nálunk f ként az oláh cigány családokra
jellemz . Ez azt eredményezí,llogy az ide sztiletett gyerekek
teljesen esélytelenek bármiféle munkára a fejlettebb termelés
feltételei kozott. (Erre volt váIasz a csehszlovák id kben -bár a
jelek szerint máig éI ez a gyakorlat a cseh részeken - a cigány
asszonyok medd vé tétele.) Az elm lt években a kornyez fal-
vakból a miskolci Avas lakótelepre beteiepített oláh cigány csa-
ládok már rovid id alatt is azt mutatták, hogy a kassai Lunyik
9. lakótelep szórnyiiségei nálunk is hamar megteremt dnek.
A tóbbségi társadalomból csak az oregek és a rnegélhetési forrás
nélkiiliek maradnak meg ezeken a helyekert mí8 a jobb anya-
gi helyzetíí cigány családok maguk is elmenektilnek innen.
Atapasz,talatok szerint a nagyobb arányban már cigány lakos-
ságuvávált falvakból is ugyanígy megindul egy id után a fia-
talok elkoltózése, míg végiil a cigány tobbség mellett a hajda-
a ,,get- ni tobbségi lakosságból csak az elaggottak maradnak ezekber-l
a falvakban,
67
 A cigányság és a tóbbségi magyar társadalom egyiittélésé-
nek legnagyobb gondját a cigányság srrraiban meglév , óriá-
si mértékiíbijnózés jelenti: a széles korben elterjedt lopások,
mások kertjeib 1a termények,házalb I az értékekeltula1'doní-
tása, de a kemény biínozés formái - rablás, srilyos testi sértés
vagy emberolés * is sokszorosát teszik ki a tobbségi magyar tár-
sadalomban el forduló arányrrak.Yal színiileg a hazai cigány-
ság tekintéIyes részénéIis kimutatható lerrne - természetesen
ez a beilleszkedett cigány családoknál már nincs így * a cseh
cigányokkal évekig egyi.itt él kutató, Paul Polansky szemé-
lyes tapasztalata: a mások értékénekeltulajdonítására nagyon
btiszke cigányok íigy gondoljá( hogy a toivajlás /,arra1y eszes-
s ég bi zony ítéka", Mindenesetre a tomege s lopások mindennapi
gyakorlata a cigányság koréberr létrehozta a ,,megélhetési bijno-
zés" íagaIrnát amelyet a cigányságot politikai fegyverként fel-
használó er k sajtója mint bocsánatos b{ínt kommunikáit a'90-
es évek kozepét l. Ezhozzájárult ahhoz, hogy a rend rség az
ilyen biíncselekrnények elkovetése esetén rendszerint ki sem
száll a helyszínre, vagy ha igen, igyekszik lebeszélni a sértettet
a feljelentésr l. A huszezer forint alatti lopásokat biíncselekmé-
nyekb l szabáIysértésekké min sítettékvissza, melyek szankci-
onálását az onkormányzatok jegyz ire testálták. Azonban erre
semmilyen apparátust nem adtak nekik, így lényegébenbtin-
tetés, illetve kovetkezmények nélktilivétették ezeknek a ,,sza-
bálysértéseknek"az elkovetését, amelyek száma aztánmég job-
ban megnovekedett - az ezredíorduló els éveit l bevetté vált
a cigányság által siíriínlakott teriiletek benzink tjainái, hogy
a cigányok néhány forinttal huszezer forint alatt tankolva egy-
szerííen továbbálltak. Ilyenkor hiába vette fel ket a tolt á1lo-
más biztonsági kamer ála, a rend rség nem száIltki, a benzinku-
62
tas pedig nem tagadhatja meg ezután sern a cigányok kiszolgá-
lását.
A cigányság soraiban lév magas biínozésigyakoriságot
mutatja, hogy a biintetleniil hagyott,,megélhetési biinózés"
ellenére a sz ab ads ágvesztésre ítéltekkoz ott - számar ányu khoz
képest - óriási mértékbenfeltilreprezentáltak a cigányok. A kér-
dés szakkutat ja, Póczik Szilveszter a Magyar Tudomárly 2003.
évi 1. számábanbeszámol egy korábban végzeft felmérésérI
amely a koriilbeliil tizenótezer hazai szabadságvesztésre ítélt
koztil reprezentatívan ezerotszáz elitéltre terjedt ki. Megállapí-
tott4 hogy hozzávetólegesen ezek fele volt cigány származásu,
és jelezte, hogy az 1980-as években késziilt kutatások szerint
az akkor is hasonló arányt képvisel feln tt cigányok mellett
a fiatalkorri elítéltekkozott ez az arány a 6a-70"/"-ot is elérte.
A mostani kutatásának eredményeir ligy számolt be: ,,A mint-
egy 1500 megkérdezett 50%-a magyarnak, a másik 50"/"-a cigány
szárrnaz ásrinak bizonyult. Az utobbiak kozott 60 - 40"/" -b an
oszlott meg a magukat cigánynak vallók és az identitásváltásra
torekv k. (...) Dominánsak a primitív és az erószakos vagyon
elleni cselekmények, a kifinomultabb cselekmények aránya
a cigányok felé haladva er sen csokken. (...) A tobbszorosen
btintetettek aránya a cigány csoportokban meghaladja a magyar
elítéltek kétszeresét".38 Ezek a szárnok azt jelentik, hogy míg a
cigányság a tobbségi társadalomrnal azonos szintííbiínozési
gyakoriság esetén csak az elítéltekB-9%-át adta volna, addig
ténylegesen ot-hatszorosa a cigány elítéltek aránya, A híradások
szerint a ,,megéIhetéstbíinózés"és a szabálysértésekké visz-
38 Póczik Szi]veszter: A roma kisebbség szociológiai problémái. Magyar
Tudomány,20Blr.
63
 r--
szamin sített bííntettekelkclvet i igen nagy számban szintén
a cigányság soraiból keri.ilnek ki. Nem vé]etlen tehát, hogy a
lakosság a cigányságnál rogton abiinózésre asszociál - nem
vitatható azonbary hogy ez sért a beilleszkedet! tisztessége-
sen él cigány családokra nézve. A cigánysággai egyritt él és
a mindennapjaikban a cigányok biíncselekményeinekáIdoza-
taivá váIo tobbségi társadalrnat védtelenné teszi, hogy tiltják
a nyilvános beszédet a cigányság soraiban lév nagyszámu
biínelkovetésr l, illetve a.zt rasszizmusként ítélikmeg. Jellem-
zó, hogy mikozben P czik Szilveszternek ez az MTA hivata-
los folyóiratában megjelent és kutatáson alapuló tanulmánya
már tobb éve elérhetó az interneterl, az állandóan rasszizmust
bizony,ítani akaró balliberális médiában és szellemi koreikben
megtámadhatatlan téziskéntIétezik, hogy csak a rasszista korok
áIlítják a cigányságon beliili nagyobb bíinózési gyakoriságot.
Szabó Máté ombudsman -épp azidézetttanulmány szerz jével
konzultálva - a nyilvánosságot megrázo Cozma-gyilkosság után
(arnikor kétségetkizároan kideriilt a videofelvételekb l, hogy
egy keménybilnóz kb I álló cigánybanda kovette el a gyilkos-
ságot), 2009-ben felvetette, hogy szigor bban kellene fellépni a
lakosság érdekében a cígánybíinózésellen. Erre a balliberális
politikai korok alapítványainak ,,jogvéd, i'' olyan támadást in-
dítottak elleng hogy nem sokon m lott, hogy kikényszerítsék
a lemondását. De támadást kapott ugyanezekb l a korokb l
Sólyom Lászlo államíó is ennek kapcsán, mert egy Népsza-
badság-interj ban a nyelvi tabuk levetésétés a cigányságbóI
kiinduló biinózésr lvaló nyilvános vita szi.ikségességétemelte
ki.Ez a támadás rigy megrettentette aztána nrorális kiállására
máskiilonben biiszke áIlarní t, hogy maga sietett - egy héttel
az interju után - az ombudsman elítélésére.
64
Nézziik meg a cigányság és a tobbségi társadalom arányának
perspektíváiár| A magyar társadalorn 2050-ig terjed demog-
ráfiai átalakulásában a fentiek alapján abból célszer,ííkiindul-
rri, hogy az áIta7ános lakosságfogyás és eloregedés rne]lett - az
ENSZ-statisztikák a tízmilliós ossz]akosságnak akkorra7,5 mil-
lióra való csclkkenését becsiilik - a mai kb. 900 ezres cigányság
megduplázódását vagy akár kétmillióía novekedését lelret felté-
telezni, ha az elm lt évtizedek trendjei fo11,ta16,1rluk. A cigány-
ságon beliil pedig a társadalomba szinte integrállratatlan oláh
cigányság lesz tobbségben nagyobb sziiletési rátájuk miatt.
E z a számrnár csokkenést is tartalmaz a jelzett esettanulmányok
áital felrnutatott trenciekhez képest: az alyan kormányintézl<e-
dések hatását is számba veszi a cigánysziilések terén, melyek
a családi pótlékot az iskolába járáslwz koti, illetve nern pénz-
ben adja a cigány sziil k kezébe, hanem kozvetleniil a gyerekek
étkeztetésére,iskolaszereire stb. fordítja. Az intézkedés kih z-
za a tal,ajt a munkanélkilti cigányság alóI, akik eddig arra ren-
dezkedtek be, hogy els sorban a családi pótlékból élnek, Így
legalább nem adnak további osztclrrzést az amugy is magas
gyereksziilési hajlandóságuk fokozására,Ez a szám azonban a
7,5 milliós osszlakosságot tekintve azt jelentr, hogy a lakossá-
gon beliil- ahol a nyugdíjasok és a gyerekek lesznek tobbség-
ben - a munkaképes kor ak majd tobbségéta cigányság adja,
akiknek adója jelentené azállanii koltségvetés egyik alappillé-
ré! s amelyb l a gyerekeket és a nyugdíjasokat kéne eltartani.
Ez nyiivánvalóan í|Iuzi , lnisz az elmrilt husz évben minden
er feszítés ellenére a cigányság trilnyomó része maga is csak az
állarni koltségvetés pénzeib l tudott megélni. Tehát, ha így hala-
dunk tovább, az ál|amikoltségvetés kiiirLil, a cigányság létfenn-
tartása ellehetetleniil, a nyugdíjak kifizetésének alapjai pedig
65
 elfogynak, ami társadalmi dezorganizácí t idéz el . Hogy ez
mikor kóvetkezik be, netán még 2050 eI tL, az attól is fiigg, hogy
milyen r,itenrii lesz a képzett magyar fiatalok kiáramlása, illet-
ve perspektivikus letelepedése a nyugati országokba. A híradá-
sok arról szólnak, hogy a legfrissebb ltazai felmérések szerirrt
ez már nra is koriilbelul 200 ezer magyar fiatatt érint, de rnég
további 29%-uktervezi a tartós kiilfoldi munkavállalást. Ha itt-
hon rornlik ahelyzet, ez az arány radikálisan megn het. Ebben
az esetben 2050-re - ahogy a kornyez országokban már látha-
tó volt - szinte csak az elaggott nyugdíjasok és léialap nélkii-
li, munkanélkiili cigányságtomegei élnek majd itthon a legna-
gy obb, mindennapi konfl iktu sok kozott. Talán azz a} v igasztal-
hatjuk rnagunka! hcrgy a felvázolt társadalmi szétesés valamivel
kés bb kovetkezik be nálrink, mirrt szlovákiában és Romániá-
ban, ezért az ottani magyarok nem Nyugatot váIasztják majd,
hanem az anyaorczágot. A számunkra kedvez dontéstikhoz a
most bevezetett kett s állampolgárság segítséget adha| s a mig-
ráció valamennyire kitolhatja társadalmi dezintegrációnk id -
pontját. Ha azanban nem lesz radikális csokkenés a sziiletések
terén azoknál a cigány családokná| akiket a társadalomba és
a munkavégzésbenem lehet bekapcsolni (tehát f ként az oIáI-t
cigányságnál), akkor a magyar társadalorn fokozatosan el fog
tíínnia 2050 utáni évtizedekben.
6) Kelet-kijzép - eur p ai ij sszértékelés
Ahogy tehát láthattuk, Kelet-Ko zép-Eut paBulgári4 Szlová kia,
Románia, Magyarország és Csehország által elfoglalt részéna
66
mai, osszességében nagyjából55 milliós lakosság az ENSZ sta-
tisztikái szerint 2050-re nagymértékiíeloregedés mellett mint-
egy 43 millióra fog csokkenni. Az itt él cigányság Iétszáma az
osszlakosságon beli.il a, mai 4,6 rnilliór lhozzávet legesen tíz-
millióra novekszik. A cigány etnikum B5%-os tartós munka-
nélkiiliségéneklényegesebb csokkentése a jov ben is kizárt-
nak ttínik, mert a cigányság bels csoportjain beliil is - mint
látható volt - mindenhol a társadalomba legkevésbé integrálha-
tó oláh cigányok csoportjának létszáma mutatja a legnagyobb
novekedést. A sokmilliárdos uniós és állami támogatásokbiz-
tosítása a cigányság foglalkoztatására legfeljebb arra lesz elég,
hogy legalább ne novekedjen a felduzzadtlétszárnu cigányságon
beliil a munkanélkiiliség mai B5%-os aránya. A tobbségi társa-
dalom eloregedése és nagyobb résziiknek nyugdíjassá válása *
még akkor is, ha a ma már létez tendencia a nyugdíjkorhatár
további emelésérefolytatódik- azonban klhllzzaegy id után a
talajt a cigányság koltségvetési segélyekb 1 és családi pótlékok-
ból biztosított eltartása alól. Ennek - akár 2050 el tti - id pontját
és az áIlami koltségvetések osszeroppanását az enrlített orszá-
gokban az donti majd el, hogy mennyire lesz l'ellemz aképzet-
tebb fiatalok korében a tartós munkavállalás és a perspektivi-
kus letelepedés kiitfoldon. A felmérésekszerint íílaezkétszáz-
ezeí rna1yar fiatalt érint, de további 29%-ukis ezt tervezí.Yaló-
színíi,hogy ezen a téren a tobbi kelet-kozép-európai országban
is hasonló a helyzet. Ugyan a cigányságkorében is van kiáram-
lás, ami f ként a képzettebb és mozgékonyabb résziikre jellem-
zó, de a veliik kapcsolatban felmeriil kinti gondok miatt Fran-
ciaországból és Olaszországb l már elkezd dott a hazatelepí-
tésiik, ami - btijtatottabban - Németországban is felmeriilt.
A nyugati államok er sebb érdekérvényesítképességébl kiin-
67
 dulva feltehetjiik, hogy a jov ben is a mi országainkban marad
a megnovekedett létszámu cigányság t lnyomó része.
Ez az állapot azonban alapvet en szédilálja Kelet-Kozép-
Etrrópának ezt arészét.A 43 milliósra csokkent itteni osszlakos-
ság - a kiilfoldre menekiilt képzettek nélrány mitliójával tovább
csokkenve - szinte csak a hajdani tobbségi társadalmak sok-
rnilliós nyugdíjas tomegére és az áIlami koltségvetések ossze-
roppanása után megélhetési források nélkiil maradt tízmilliós
cigányságra sziikil. Ez az állapot a cigányság - a nyomor és a
szegénység miatt már ma is óriási biinózésigyakoriságot felmu-
tató - folyamatos íosztogatását idézheti el , ami talán már 2050
el tt megindíthatja azt aíalyamatot, melynek során a ktilfoldre
menekiilt képzettebb fiatalok kikoltoztetik magukhoz sziileiket
is. Ilyen kilátások mellett val színíiperspektíva Kelet-Kozép-
Európában ezeknek ana1y térségeknek a fokozatos kitiriilése,
az éhezó és íosz,togató cigányság magára hagyása. A cigányok
által legsííriíbbenlakott részekery melyek már ma is osszeérnek
tobb érinte tt országhatárainál - így Eszakkelet-Magy arország-
nak a Tiszáig ny ló teriileteive| illetve felette Kelet-Szlovákia
magyar határig terjed részeivel-, nagy valós zín(iséggettisztán
cigány lakosság alakulhat ki a 2030-as évekre. Már ma is foko-
zatosan eltolódrrak az arányok a cigányság javáta a tobbségi
társadalom oregjei által lakott falvakban: kihalnak a tobbségi
lakosok, vagy - aki teheti - elmeneki.il innen. Ezértnyilatkozta
2010 szén a volt cigány onkormányzativezet , Horváth Aladár
a már idézeLtinterjribary hogy ezen a teriileten akár egy cigány
állam,,,Romanisztán" is kialakulhat. A gondolat már az1960-as
évek végénfelmertilt néhány francia cigány értelmiségi fejéberr,
mint a cigányság problémáinak végs megoldási lehet sége.
A kozéjiik tartozó Josel Rotaru 1968-ban még egy cigány kor-
68
mányt is létrehozott, amelyik ezt a tervet volt hivatva megva-
1ósítani.39 Terveik szerint Szomália teriiletén a kis létszámti
lakossággal rendelkez részeken jott volna létre Romanisztán-
Kés bb a Szovjetunió felbomlása idején, 1990-ben a litván ci-
gányvezetók láttak lehet sé5;et a Kalinyingrád tertiletén lévíj
enklávé átalakítására Romanisztán áIlamává, ám mindezek
a tervek alap nélkiiti elképzelések maradtak, Ehhez képest a
magyar cigányvezet,,Romanisztán"-terve sokkal megalapo-
zottabbnak tekinthet . Spontán módon ugyanis tényleg létre-
johet egy fél országnyi teriileten az ósszeér államok kozott
egy teljesen cigányok által lakott terulet, azonban még onállr'l
régióként is elképzelhetetlen egy ilyen Romanisztánnak akár
az átrneneti stabilizálódása is acigány lakosság nagy részének
onálló megélhetésiképessége nélkiil. Nugy val színiiséggel
azonban mégis létre fog jonni itt - ha onálló állami szetvez dés
nétkiil is - akár egy fél országnyi elcigányosoclott, osszefi1g ,
etnikailag homogén teriilet. Fetrtehet en állandó uniós vagil
más kiilfoldi támogatással valahogy fenntartható lehet majd *
ha a nyomor szintjén is - ez a terijlet Európa békéjeérdekéberr,
viszont valoszíníiazis,ítogya Kozép-Európa más helyein szét-
szorva él cigányokat kényszerrel sem lehetne ide átteiepíteni.
Az elmrilt id k tapasztaIatai ugyanis azt mutatják, hogy az
onállóan megéIni képtelen kozosségek mindig a szervezeftebb
és jólétben él társadalmak koré telepedve igyekeznek életben
maradni.
Összességébenazonban látni kell, hogy a cigányságot eltartó
tobbségi társadalmak elenyészése- kihalása éslvagy Nyugat-
39 Lásd Kovács István: Az európai cigányság integrációjának utópisztikus
terve. In: Magyar Szemle, í99Bl70. szám
69
ra menekiilése - után az évszázad utolsó évtizedeire, vagyis
2100-ig Kelet-Kózép-Európa egész térségea kiiirii]és állapotába
juthat. Az elcigányosodott részek, az ósszefigg cigány térségek
a folyamatos kiilfoldi támogatások nélkii1 képtelenek lennének
életben maradni. Így ezekteljes kiiiriilése valószínii, alv:gy ezt
Oswald Spengler már megjósolta. Hogy ténylegesen mi lesz a
térséggel a rnai tobbségi társadalmak eltiínéseután, aztEurópa
tobbi részénekelemzése után talán jobban láthatjuk majd.
70
III. FEJEZET
Nyugat-Európa iszlámosodása
A demográfiai csokkenésésazeloregedés -bár kiilonbóz mér-
tékben - valamennyi európai országot srijtja. Ezze7 egyit| az isz-
lám vallástí országokból szárlnaz muszlim lakosság demográ-
fiai robbanása, gyors novekedése Nyugat-, Eszalc és Déi-Euró-
pa országaiban egyaránt tapasztalható. Az osszlakosság lét-
számához képest a legnagyobb arányban Franciaországban és
Németországban vannak jelen muszlim tomegek,í8J a népes-
ség fokozatos kicserél dése és iszlámosodása ezekben az álla-
mokban figyelhet meg leginkább. Nagy-Britanniában és Dél-
Európában - utóbbi esetében els sorban Spanyolországbanés
anaszországban - a viszonylag kis létszámri, de a nagy gye-
rekszám miatt gyorsan novekv muszlim bevándorolt lakosok
mellett tijabban az egyes kelet-európai országokból betelepiil-
tek is átformálják a népesség arányalt. Míg 2000-ben Spanyol-
országban alig hatezer román bevándorlót tartottak nyiiván,
addig 2010-re a számuk B30 ezerre n tt. Ezek egy része román
cigány családokat jelen| akik korében a sziiletési ráta három-
szorosa-négyszeTese a spanyolokénak. Esz ak-Euró p áb an szin-
tén hasonló a helyzet: az 1990-es évekt l, lugoszlávia szétesé-
sének éveiben az itteni országokba a muszlim bevándoroltak
mellett a macedóniai, koszovói és a szerb cigány családok ezrei
ozonlottek be, mint menedékkér k.
Nézziik meg el szor a három nagy nyugat-európai ország,
Németország, Franciaország és az Egyesiilt Királyság demog-
ráhalhelyzetét és iszlámosodását! Kitekinttink a kisebb Svájc,
Ausztría, Hollanclia és Belgium helyzetére is, majd az észak-
71
 európai országok demográfiai adatait, Dél-Európában pedig
Spanyolors zág és Olaszorczág helyzetét vesszi,ik szem gyre.
1) Németorsz g demogr fiai kil t sai
A jelenleg 82 millió lakos Németorsz ágban 15 milliós beván-
dorló gyokerekkel bíró lakosság él. Koziil.Ü.kB,7 millióan rna is
bevándorló státusban élnek itt, míg a tobbieket már honosítot-
ták. Ezenfeliil rnég koriilbeliil egymillióra becstilik az illegális
betelepi-il k számát,akikvagyNémetországbanél rokonaikhoz
jottek, és itt maradtak, vagy turista tlevéllel érkeztek, de illegá-
lisan itt dolgoznak már huzamosabb ideje a feketegazdaságban.
A régebben átteleptilt olaszok, franciát és más, Eu.ópa"rryu-
gatibb részeir I származ bevándorlók már honosítottak,í8y
jorészt felszívódtak a német lakosságban. A Torokországbol
érkezettek azonbanmég honosításuk után is alapvet en kiilorrái-
ló kozosségeki:en élnek, identitásukban els helyen torokoknek
vallják maguka! és csak másodsorban német állampolgárok-
nak. A 2005-os hivatalos német statisztika 43 milliós muszlim
szárrnazásti lakosságot említ, akiknek 45"Á-amár megkapta a
német állampolgárságot,55%-uk azonban még mindig a szár-
mazási otszág állampolgára volt, Az sszes muszlim lakosból
2,6 millió torol 550 ezer dél-európai (albárr, bolgár, bosnyák,
macedón), 380 ezer kozel-keletí,280 ezer észak-afrik ai,790 ezer
pedig déL- ázsiat sz ár mazásu..ao Az átlag szi.iletési ráta Nómetor-
szágban 1,34 koriil vary ami évi7a0 ezer koriili gyereket ielent.
40 Lásd Muslim Life in Germany (Internet)
72
A szám a 1990-es években még magasabb volt, ám az utóbbi
években már inkább a 650 ezerhez kozeledik, és minden évben
néhány ezerrel csokken. Ez az átlagos sziilési ráta azonban
nem fedheti e| hogy a német n k sziilésirátája alig toredéke a
muszlimbevándorló asszonyokénak. Ha pedig levonjuk azut b-
biak sziilés ét az átlagból, akkor ez a szám alig 0,9, vagyis ennyi
lehet az e1y-e1y, eredetileg is német - vagy tágabban: európai
- származásti n re es sziilések szárna. A muszlim n kre ezzel
szemben átlagban három-négy gyerekszirlés is jut. Bár a német
statisztikák nem kulonítik el a muszlim családok gyermekeinek
számát, kozvetve azért lehet erre kovetkeztetni abb I, hogy 2000
és 2005 kozott az ósszes gyerek 17"/"-a szilletett bevándorló csa-
ládokban. Mivel pedig tudjuk, hogy a musziimoknak majdnem
fele nrár honosításra keriilt, s a gyerekszám náluk is lrasonló
lehet, kovetkeztetheti,ink arr4 hogy az utódok 17"/"-ánakrnajd-
nem a duplája sziilethetett muszlim családokban.o' Egy másik
adatból is lehet kovetkeztetni a sziiletési arányra: 1990 és 1995
kozott a B00 ezerr I760 ezeTTe csokkent évi szi.iletési számon
be|il százezer volt azoknak a gyerekeknek a száma, akik nem
lettek német állampolgárok, ugyanis a szi.ileik sem voltak még
azok. Ha ehhez lnozzáadj:uk azoknak a gyerekeknek a számát
is, akik már német állampolgárokként látták meg a napvilágo|
cisszesen év i kétszázezel gyerekszi.iletéssel számolhatunk a
muszlim családokban. Ez akkor a Németországonbelili osszes
sziilésnek kb. a25"/"-avolt, de az elm lt tizenot év után inkább
a korábban említett 17"/"kétszerese, vagyis34"/" a reális szám.a2
41 Lásd Geburten in Deutsch]and, Statistisches Bundsamt, 2007., Wiesbaderr
42 Lásd uo.
/,)
Igy nem sokat tévediink, ha a német n k tényleges sziilési Á:táját
csak Q9-ben adjuk meg.
Az átlagos1,,34-es sztiletési ráta- a muszlim n k sziiléseit is
beszámítva - oda veze| hogy Németország lakossága nagyon
gyorsan eloregszik, egyre fogy még akkor i9 ha évi százezer
bevándorlóval szárnolunk: 2050-re az ország népessége82
millióról 65 millióra csokken majd. A kisebb lakosságszámon
belijl azonban két lényeges változásvárható a mai cisszetételhez
képest. A rnuszlimok aránya már nagyobb lesz magas sziiletési
rátájuk révén:addigra feltehet en kétszeresére vagy ennél is
magasabbra novekedhe| vagyis kb.10-12 millió lesz a számuk.
Az ósszetételben a másik váItozás az eloregeclésb l fakad: a 65
milliós lakosságnak csaknem fele már csak nyugdíjból tud majd
megélni. Ez akét tény azrlnban egyiitt azt jelenti, hogy a nagy
szuletésszánr rrretrlett akkor már a jóval alacsonyabb átlagéletko-
r muszlimok koziil keriil ki a munkaképes korri német népes-
ség kozel harmada. llyen osszetételiídolgozó társadalom váIlain
nyugszik majd a nytrgdíjasok és a gyerekkorriak eltartása, vala-
mint a koltségvetési bevételek biztositása. Itt ketl jelezni,hogy
a munkaképes kor ak egyre nagyobb részétadó muszlimok
tobbségét azoknak a toroknek aleszátmazottai jelentik már ma
i9 akiknek a szi.ileit az 1960-as és 1970-es években hozták be
Kelet]Torok országbol kifejezetten olyan jellegíí segédmunkák-
ra, amelyek semmilyen képzettségetnem igényeltek, s amiket a
németek már nem szívesen végeztek el. Ezekben a családokban
a képzettség az ta is jóval a német átlag aiatt van. Az általános
iskolát a torok fiataloknak - f ként a fi knak - majd 20%-a nem
íejezibe, és további egyharmaduk nem tanul tovább az áItaIá-
nos iskola befejezése után. Id kozben azonban az autom atizáIás
és az információs társadalom kialakulása teljesen átalakította
74
a német munkaszerkezetet, alig van tehát sziikség a korábbi,
képzetlen segédmunkásokra, Ennek pedig az a kovetkezménye,
hogy a muszlim feln ttek jóval nagyobb része munkanélkiili,
mirrt az eredetileg honos németeké.A torok férfiak csaknem fele
szociális segélyb l él, míg a feleségeik takarító és más lrasonló
munkát végeznek. A képzetlen szi.il k gyermekei sem kapnak
elég osztonzést arra, hogy tanuljanak, ezért igen nagy résziik
nem tud beilleszkedni a fejlett munkaszervezetbe, így k is a
munkanélkiiliek táborát novelik. Ezzel a háttérrel érthet lrbé
válik a németek probtémája a demográfiai átalakulásukkal kap-
csolatbary mivel egyre inkább egy olyan réteg válik meghatá-
rozováa munkaképes korri lakosságonbeliil, amely nagy része
nem képes elérni a német munkaszervezetképzettségi szintjét
és munkaritmusát sem. A jelenlegi trendek folytatódása meilett
ennek az lehet a kovetkezménye, hogy már 2020-banmegá1l a
német gazdaság sok-sok évtizedes fejl dése, arni fokozatában
ugyan változott az eddigiekben, de a novekedés állandó volt.
A képzett munkaer hiánya még az eddigi bevándorlási titem
mellett is áthidalhatatlan akadályokat jelent majd a gazdaság
további novekedése el tt. A vá]tozások másik kovetkezménye
- ami f ként 2020 után kezd majd egyre jelent sebbé válni -,
hogy az egyre nagyobb nyugdíjas tomegek eltartása, a nyug-
díjak finanszírozása, a szociális segélyek, családi pótlékok stb.
biztosítása az áIlarni koltségvetésb 1 egyre inkább ellehetet-
lenii1.
Egy másik gond az országban az,ltogy a muszlim Iakosság
fiataljainak korében óriási a biínozésiarány, ami els sorban
abból adódik, hogy képzetlenek, s emiatt nem tudnak bekap-
csolódni a munkavégzésbe. A német bortonokben a 2000-ben
fogva tartottaknak tobb mint egyharmada a bevándorlók koztil
75
 keriilt ki, legnagyobb résztiket pedig a muszlimok tették ki.43
De hogy a már honosított muszlirn családok fiataljai kozott is
igen magas a btínozésiarány, azt megtudhatjuk Kirsten Heissig
bírón konyvéb l, aki harmincéves, fiatalkorirak bíróságán eltol-
tott szakrnai mtíltja után írt konyvet Elég a tiirelemb l címme|
amelyben a német nagyvárosokban a muszlim (torok, albán stb.)
fiatalokból álló biínbandáknak a legkeményebb bíinózésben
betoltott szerepét írta le.aa A rossz tapasztalatok miatt egyre
inkább n a német lakosság félelme a bevándorlók számának
novekedésétI, íokozodik az ellenséges beállítódás minden
muszlim lakossal szemben. Ez pedig nem rasszizm1],s, hanem
a nrindennapi ke seríítap asztalatok eredménye.
Az ellenséges beállítódás azonban a muszlim lakosságnál is
]étezlk, f kérrt a fiatalok csoportjainál. A kezdeti elképzelések-
kel szemben * melyek a bevándorlók leszármazottainak integ-
rálódását feltételezték- inkább párhuzamos iszlám kozosségek
alakultak ki. A muszlimok és a honos németek kozotti vegyes
házasságok csak toredékétteszik ki ma is a hornogén kozossé-
geken beltili családalapításoknak, mindossze 8"/o az arányuk.
Ez abbolis kovetkezhe| hogy a keresztény európaiakkal szem-
ben a musztrim bevándorlók igen nagy része szigoruanmegma-
radt az iszlám szerinti éIetvitelnél.Az itteni torokok 91o/o-a val-
lotta magát nagyon er sen vallásosnak 2009-es felmérés-
ben: a férfiak 30"/"-a, a n k 45"Á-a koveti "gy
az iszlám napi imád-
ságra v on a tko z ó sz ab ály ait, 67 "/" -uk a b oj t sz ab ály ai sz erint é1. a5
A vallásoss ág az iszlámnál az egész életet áthatla, amely elvileg
Lásd a kitekitést erre: Giovanni Zincone: Italy - Main features of ltali-
an immigration flows. 2000.
44 Lásd KirstenHeissig: Das Ende derGeduld. VerlagHerder,2. Auflage 2010.
45 Lásd Muslim Life in Germany,2009.
76
sern engedi meg a keveredést és a keresztény kulturális szoka-
sok átvételét.Báí voltak kísérletek néhány mrrszlim származá,
s értelmiségi- pl. Tariq Ramadan - részéróI, hogy egy euró-
iszlámot alakítsanak ki, de ket kivetette és árulónak tekinti a
muszlim kozosség. Bassam Tibi, a már régen Németországban
éI , szíriai szárrnazás szociológiaprofesszor a muszlirn fiata-
Iok novekv ellenségességét- az eur paiakkal és kultrirájuk-
kal szemben- azz,a| is rnagyarázta,ltogy a Nyugat-Európábarr
lév sok ezeí mecsetbe egyre tobb fundarnentalista imám jott az
elmult években Szaud-Arábiából és más kozel-keleti országb I,
akik engesztelhetetlen szembenállásra tiizelik ket.a6 Ez is lehet
az oka, hogy bár koziili.ik 45"/" már német állan-tpolgár, nrégis
csak 13% vallja azt a felméréseknél,hogy elsóísorban németnek
érzi magát, 69%-uk pedig els sorban az iszlárn identitást jeloli
meg.n'Egy volt iszláminívó, s kés bb e vallásból kitért szerz pá,
ros, Sam Solomon és Al Magdisi 2009-es konyvében a ,,ltijra"-t,
a muszlimok kivándorlását és a kinti életiikre vonatkozó szi-
gor vallási el írásokat eleve ugy írja le, rnint az iszlám hódi-
tás ,,trojai íalovát". Eszerint a muszlim kozosség eleinte csak
megtelepszik az idegen kozosségben, majd vallási etr írásokra
hivatkozva fokozatosan átalakítja az életfeltételeket, és egy id
utáry ha számuk elegend nagyság ra novekszik, a befogadó
tóbbségi társadalom részéróIkovetelik a fokozatos alkalmazko-
dást. Végiii a korábbi tobbségi társadalom tagjai vagy az áné-
r ést v áIasztják, v agy elmenekiilnek.as
46 Bassam Tibi: Europa droht eine Islamisier:ung, Die Welt,2002, május 28.
47 Egy 2006-os fe|mérésadatát említi: Metzel Tamás: A bevándorlás kérdései
Magyarországon. Doktori disszertáció. PPKE Doktori Iskoia, 2009.,8. p,
48 Sam Solomon - Al Maqdisi, Elias: Modern Day Trojan Horse: The Islam ic
Doctrine of Immigration. 2009.
77
 Már ma is jelentkeznek a srilyos gondok a nagyvárosokbary
ahová a bevándorlók koncentráiódtak, egy-egy keriilet iskolái-
ban lassan k adják a tobbséget. A muszlimok eleve Németor-
sz ág ny ugati tagáliamaiban telepe dtek le vendé gmun kásként.
Eszak-Rajna-Wesztfália városaiban általánosan már rna is k
vannak tobbségben a fiatalok kozott, de ugvanez a helyzet Berlin
egyes keriileteinek iskoláiban is, míg a hajdani Kelet-Németor-
szágban a muszlimoknak csak alig két százaléka é1. Ha folyta-
tódik a jelenlegi tendencia a jelzett2O5O-es demográfiai ossze-
téte]ig, akkor anagyvárosokban eííeaz id pontra várhatóan
mindenhol muszlim tobbségíílakosság alakul ki - legalábbis a
nyugat-német részeken -, az elóreged honos német lakosság
pedig a kisebb városokban és vidéken marad csak tobbségben.
Kelet-Nérnetországpedig, melyet az alacsony sziiletési ráta mel-
letti népességfogyáson t l még a tomeges elvándortás is s jt
-
egy-két olyan régión kíviil, mint Berlin és Lipcse -/ egyre inkább
elnéptelenedik. Friss híradások jelzik, hogy a régi Potoszország
hagyományosan erd s teruleteiry ahonnan a novekv népesség
miatt tobb száz évvel ezel tteltiíntek a farkasok, most rijra meg-
jelentek. Spengler vizi ja a pusztuló civilizációk elnéptelened
térségeirI a farkasok falkáival ma már él tapasztalat ezeken
a német vidékeken.
Ez a nyomasztó kép aztmutatja, hogy a lakosságnak azisz-
lámosodással szemben kialakult - e6iyre novekv - ellenáliás4
illetve a nyugati országokban feltámadó szellemi és politikai
megszervez désnem változtathat a tényen, hogy azosszes nyu-
gat- és dél-európai állam rá van utalva a bevándorlókra. A hazai
n k szi.ilési hajlandósága íokozatosan csokken a megváltozott
szerepvállalásuk miatt, ez&t évról évre bevándorlók millióira
7B
van sziiksége Nyugat- és Dél-Európa nagyobb országainak
altlroz, hogy munk aszetv ezeteit mií kodte tni tu dj a,
2) Franciaország arab és észak-afrikai t megei
Jelenleg Franciaországnak 62,B millió lakosa vary melyen beliil
a regisztrált bevándorló státusban lev k száma 4,93 millió.
A bevándorlók és Leszárnlazottaik osszlétszárnára csak becslé-
sek vannak, mert az itteni szabályok szerint a francia teriileten
szi.iletett gyerekek akkor is francia állampolgárokká válnak,
ha a sziiletésiik idején a sziileik nem voltak azok.ag Az 1ft éL
muszlim származás lakosok osszlétszáma - a bevándorlók és
francia állampolgárságot kapott leszárrnazc>ttaik - hatmillió de
a hivatalos megnyilatkozások még további félmillió muszlim
illegális bevándorlóról szólnak, akiknek a száma egyes szakér-
t(jk szerint akár tobb miltió is lehet. EzekróI a becslésekróI irta
Timothy M. Savage azEgyesúIt Áttamok volt német konzulja:
,,Some even predict that one-fourtlr of France's population could
be Muslim by 2025 and that, if trends continue, Muslims could
outnumber non-Muslims in France by mid-century".50 Ezek a
számok adnak magyarázatot arra a ritka jelenségre Európában,
hogy Franciaországban az elm lt években általában 1,9 volt az
egy n re es gyereksziilések szárna, ami néha felmegy 2,0-reis,
és szinte elég az or sz ág lakos ságán ak e gy szeríi reprodukciój ára.
Az adat azonban becsapós, mert ez az átIag tényiegesen csak a
i; Démographie de la France. Wikipedia, 2010. januar
50 Timothy M. Savage: Europe and Islam: Crescent Waxing, Cultures
Crashin5J. The Washingtor"r Quarterly, 2004. Summer,25-51,. p.
79
muszlim n k rnagas szi.ilési gyakorisága miatt alakulhatott ki,
akik a honos francia n khóz képest háromszor-négyszer tobb
utódot hoznak világra. Ebb l adódik, hogy mikozben abeván-
dorlók még il_legális társaikkal egyiitt sincsenek tobben a teljes
lakosság 13-15%-ánál, gyermekeik azonban - akik tobbsége
muszlim - a 2008-as aclatok szerint az cisszes Franciaországban
él gyerek (0-17 év) 2-8,45"/"-át teszik ki.51 Mivel a bevándorlók
tobbsége nagyvárosokban éL Párizstérségében* az lle-d.e-France
teriiletén - a bevándorlók utódai az osszes gyerek 55,6B"Á-a.Itt
a teljes lakosságon beliil - ami az ll-de-France-ban nyolcmillió
koriili - }5 rnillió bevándorló é| amit naponta észlelhet aPárizs-
ba látogato, mert egyes kertiletekben a rnetrón kozlekedve csak
elvétve lát egy-két fehér embert a fekete-afrikaiak és arabok
tomegében.Ez az óriási muszlim tomeg nagyrészta volt francia
gyarmatokról, a kozel-keleti és az észak-afrikai országokból
ozonlott be Franciaországba, ahol eleinte orommel fogadták
az olcsó munkaer t az e1yszeíii hzikai munkákr4 illetve raj-
tuk keresztiil igyekezték integrálni régi gyarmataikat - mint a
frankofón ovezet országait.
A novekedés rijabban már a legnagyobb aggodalmakat vált-
ja ki a francia politikusokból, pedig korábban bevett szokás
volt az illegális bevándorlók id nkéntilegalizátása. Ez tortént
Mitterand elnok hivatalba lépésekor,1981-ben is, aki akkor 130
ezer illegális bevándorlolegalizálását tette lehet vé. A beván-
dorlók kozott azonban nagy a munkanélktiliség,mert az épí-
t iparbary az ipari termelésben az 1970-es években még meg-
51 ,,According to a fecent genetic study in 2008 28,45'/" of all newborns in
mainland France in 2007 had at least one parent of imnrigrant origin''.
Démographie de la France, Wikipedia, 20l0. 1anuár
80
tév egyszer"ii, hzlkai munkák nagy részétmostanra automa-
tizálták, így a tanulatlan segédmunkások feleslegessé váltak.
A bevándorlók leszármazottainak tobbsége szintén képzetlen,
vagy legalábbis az információs társadalom magas képzettségi
kóvetelményeinek nem felel meg. A megélhetési források nél-
kiili milliók kozott így ríási abiinózés: a francia bortonokben
a bevándorlók adják a fogva tartottak 25,B"Á,át, és ebben nin-
csenek benne a rnár honosítottak.s2 Ez volt az oka annak, hogy
az 1990-es évek elejét l szigorításokat vezettek be a bevándorlás
terén: 7993-ban Pasqua beliigyminiszter, majd 1997-ben a ,,loi
Debré" alaposan megnehezítefte az illegális bevándorlók hely-
zetét, és kizárta esetleges \egalizálásukat. Mivel a politikai torés-
vonalak szerint ebbe aziránybakeményebben inkább a jobbol-
dali kormányok mennek el- a média nagy része, illetve a sze|,
lemi szektorok dont része inkább balliberális, balolclali itt is,
mint a legtobb helyen a nyugati világban -, egész szemantikai
háborri (battaille semantique) indult meg a helyzet jellemzésére.
Az ,,IllegáIis bevándorló" elnevezés helyett így terjedt el a bará-
ti (politikailag korrekt!) sans papier (,,papít nélkiiliek") elneve-
zés. Ám- minden balliberális szimpátia ellenére - a baloldali
kormányok sem vettek vissza az elmult években a kernényebb
fellépésbl, legfeljebb nem mentek tovább ezeíl az riton. Mióta
azonban a jobboldali Sarkozy-kormány van hatalmoí|| az illegá-
lis bevándorlókkal szemben minden toleranciát félretettek illet-
ve már a b ncselekményt elkóvet honosítottakatls azzaIfenye-
getik, hogy megf osztjákfrancia állampolgárságuktól és kitolon-
52 Lásd a kitekintést erre: Giovanni Zincone: Italy - Main features of ltali-
an immigration f]ows. 2000.
í]l
colják ket. Ezt a keménységet a nyugati államok kozott csak
a hollandok kovették a legutóbbi hónapokbary de már hasonló
intézkedésekbevezetésér1gondolkodnak az olaszok is.
Fontos kiemelni, hogy a rnuszlim bevándorlók Franciaország-
ban viszonylag jól azonosultak az shonos lakossággal és általá-
ban az európai kulttirával, sokkal kisebb arányban mutatják ki
nyíltan ellenszenviiket és szembenállásuka! rnint ahogy azt a
németeknél a torokok f ként pedig az angoloknál a pakisztáni
és más muszlim fiatalok teszik. Berlin Neuktjlnnegyedébery ahol
a fiatalok kozott már tobbségben vannak a toroko! a macecló-
nok és az albánok, nem tanácsos még napkozben sem egyediil
végigrnenní az utcán, s a németekrrek minden esetben számí-
tani kell egy-két megvet megjegyzésre. Párizsb an ezzelszem-
ben - legalábbis a bels keriiletekben - a feketék és az arabok
tengerében veszéIyérzet nélkiil el lehet vegyiilni, semmilyen
atrocitás nem éri a fehér embert. Míg a tálibok kiképz tábora-
iban már számos Nagy-Britanniában sziiletett, brit állampol-
gárságu muszlim, fiatalt képeztek ki, akik kés bb ismertté vál-
tak egy-egy ongyilkos merénylet után, addig francia muszlim
fiatalokról nem nagyon lehet hallani ilyesmit. Ezt támasztja
alá az a 2006-os felmérésis, mely szerint az angiriai és a német
városokban él fiatalok esetében csak 8-13% vallja magát els -
sorban a befogadó országpolgárának, és t lnyomó résziik mint
iszlámh v adta meg identitását, addig Franciaország esetében
ez a szám 40"/".53 F{a nem is teljes az azonogllás Francia ország-
53 Az2006-os fe]mérésfrancia adatát említi: Metzel Tamás: A bevándor-
lás kérdései Magyarországon. Doktori disszertáció. PPKE Doktori Isko-
la. 2009., 8. p.
82
ban sem, itt nem látható tobbségbe keriilésiik esetén sem olyan
fenyeget jov kép, mint amilyen a németeknél rajzolódik ki.54
Minden valószínííségszerint Franciaorsz ágban is megtorté-
nik az, hogy a muszlimok tobbségbe keriilnek, még ha nem is
2050-re, ahogy az amerikai diplomata, Timothy M. Savage jelez-
te az imént idézett cikkében. A francia n k alacsony szilésirátá-
ja és a muszlim - els sorban algériai, marokkói és tunéziai - n k
sokgyerekes családjai egy id után mindenképpen átfordítják
az arányokat. Láttuk, hogy már mais az osszes Franciaország-
ban él gyerek 28,45"/"-a bevándorló családban éI, ami tobbsé-
gében muszlim családot jelent, és az idó m lásával csak novek-
szíkez az arány.Igy nagy valószíniíséggelmegtorténik, ha nem
is 2050-re, de a 2100-as évek el tti valamelyik évtizedben bizo-
nyosan az arányok átfordulása. A szárnitások szerint a honos
franciák kisebbsége ellenére sem lesz kevesebb a lakosság ossz-
Iétszárna Franciaországban akkor, mint ma. Néhány millióval
még tobb is lehet a számuk: a mai 628 millióról 65 millióra való
novekedést mutat a legtobb statisztikai el rejelzés. Tehát míg a
németek demográfiai osszeroppanása és,,eltorokosodése"egy
zsugorodó Németországbanmegy majd végbe - a keleti részek
nagy térségeinek kiiiriilésével -, addig Franciaország várható-
an a franciák kisebbségbe kertilése ellenére sem roskad ossze.
Így is nyitott a kérdés,hogy a tobbségbe keriilt muszlim lakos-
ság dont hányadát meg lehet-e majd tartani a kialakult fran-
cia kult ra és államiság mintái keretébery ha az eddigi kato-
Hogy azért e tekintetben is vannak problémák a franciáknál, azt mutat-
iák a néha botrányos jelenetek a francia futballválogatott nemzetkcizi
mérk zései, amikor a focistáik tobbségétadó afrikai származástiak nem
hajlandók énekelni a franciák himnuszát,
83
 ]ikus osszetartó kapocs helyett tobbségébeniszlám kozosség-
r Ilesz sz .
Lezárásként ki kell még térni a francia zsidóságra, rnely az
iszlámosodó Franciaor szágban - Nyugat-E uropáL,oz, hasonló-
an - egyre fesziiltebb helyzetbe keriil lzrael és az iszlámvllág
fokozódó szembenállása miatt. A fundamentalista arab fiatalok
ongyilkos merényletei az europaí zsid kozosségeket a világ
rninden részénkiilonosen érintik, mert intézményeik kiemelt
célpontot jelentenek az iszlamisták támadásai számára. Fran-
ciaorczág a jelenlegi mintegy 500 ezer zsidó állampolgárával a
vllágzsid ságának harmadik legnagyobb kozpontját |elenti. Ez
a szám azonban már egy alapos csokkenés eredménye, ugyan-
is az 1990-es évek elején még 700 ezer fóróI beszéIhetttink.ss
A fogyás épp az iszlámosodás kovetkezménye hiszen a zsidók
a fenyegetettség miatt egyre nagyobb számbanvándorolnak ki
Franciaországból. A migráció egyrésztlztael, másrészt f ként
a francia Kanada (Quebec) felé torténik, ahol a világ negyedik
legnagyobb zsidó kozossége (3B5 ezer f ) éI. A kivándorlás e]le-
nére még nyitott a francia zsid ság demográfiai jov je, mivel
soraikban tekintélyes azultra ortodox, más néven haredi zsid -
ságlétszáma. Ezeknek a családjaib an az arabokat is meghaladó
gyerekszám vallási okokbóI megmaradt - átlagban hat-nyolc
gyerek -, ami rohamosan noveli számukat a francia zsidóságon
beltil. Jelenleg harmincezer a francia haredi zsid ságlétszáma,
ami az el bb je|zeft gyerekszi.ilési gyakoriság miatt husz év
a latt sz ámuk megháro rnszor oz dá sát pro gn o sztiz álja, 2050 -ig
pedig akát a300 ezret is elérheti. Nyitott kérdéspersze az,hogy
55 Orthodox birthrate seen saving Jewish majority in Israel In: World
Tribune.com online journaI,2007. május 8.
B4
az iszlárnosodó Franc iaor szágP an maradhatnak- e e gyáltalán,
vagy áttelepi.ilnek egy másik országba: a haredik ugyanis fel-
ismerhet ek a ru,házalukról és a tipikus hajviseletikr l, ezért
aziszlámfiatalok részérI állandó támadásnak vannak kitéve.56
Ez ahelyzet azonban számbeli novekedésiiket egyáltalán nem
befolyásolhatja, mert az szigoru vallási parancsok és szoká-
sok által szabá|yozott, amit l egy jottányit sern térhetnek e1.57
(A zsidóságon beliil erre a nagy jelent ségíidemográfiai átren-
dez désre majd az amerikai zsid ság elemzésénéltériink ki
részletesebben.)
3) N agy -Br it anni a d e m o gr áfi ai kil át á s ai
Nagy-Britannia lakoss ága 2009 -b en 61,9 millió volt. A hivatalos
adatok szerint ez a szám évente 350 ezerrel novekszik, ezért
2011 elején már tobb rnint 62 millió lakossal kell számolni.s8
A 2009-es 61,9 millión beliil hétmillió volt a kiilfoldon szi.ile-
tettek aránya. Mivel azonbanezekben a családokban 2010-ben
2,1 millió olyan gyerek élt, akik rnár az Egyesiilt Királyságban
szi.ilettek, veliik egyiitt minimálisan kilencmillió a bevándor-
56 Hollandiában ugyan jóval kisebb a zsidók száma, mint a franciáknál,
de a holland Frits Bolkenstein - a EU Bizottság volt tagja - 2010. decem-
ber 6-i interj ja jól mutatja az európai zsídoság gondját a n<jvekv isz-
Iámosodás miatt, mivel Bolkenstein azt javasolta a ktils riltozkodésr.ik-
r I hajviseletiikr 1felismerhet ultra,ortodox (haredi) zsidók számára,
hogy onvédelemb l vándoroljanak ki az USA-ba, vagy telepedjenek haza
Izraelbe. Radio Netherlands Worldwide, 2010. dec. 6.
57 Lásd: Matti Friedman: In rise of ultra-orthodox, challenges for Israel.
The Associated Press, 2011. január 14.
58 Lásd Office of National Statistics: UK Population Estimates, 2010. junius
85
 Lok száma, de akár tízmillió is lehet, I:ra az az ta már feln tt
korrivá vált leszármazottaikat is belevesszuk.s9 Persze, még ide
kell számítanunk a kortilbeliil650 ezer illegális bevándorlót is,
akik legalizálását 2010 nyar:án az angol liberálisok felkarolták
- a tobbi nyugat-eur pai ország rossz tapasztalatai alapján ez
csak noveli a képzetlen, ezért egyáltalán nem kívánatos ille-
gális bevándor"lók számát -, más pártok azonban elvetették a
gondolatot. A szriletési ráta is magasabb itt a legtobb kontinen-
tális európai országéhcrz képest * 2006-ban egy n re szárnítva
1,B4 volt -, azonbanta gyerekek tobb mint negyede rendszerint
bevándorlók családjában látja meg a napvilágot.60
A bevándorlók osszetétele - az áItalános nyugati iszl,ámoso-
dási problémát szern el tt tartva - Nagy-Britanniában kedve-
z bbnek rnondható. Az osszlakosság ugyan majd htisz százalé-
kánakbevándorló gyokerei vannak, így a tobbi nyugati országé-
hoz hasonló az eredeti nemzeti kózosség felbomlásának mérté-
ke itt mégsem torténik majd meg a kovetkez féIévszázadban
az iszlám tobbség kialakulása. A nagyobb bevándorló csopor-
tokat tekintve els helyen a hindu vallás indiaiak állnak: 2001-
ben tobb mint 1,1 millióan voltak. Az osszes 1,6 millió muszlim
bevándorlón beliil a legtobbjiik pakisztáni (egymillió), illetve
bangladesi (300 ezer) szárrnazás . Egy friss, 2011-es felmérés
azonban a muszlimok számát az Egyesrilt Királyságb anmár 2,9
millióban adja meg, 2030-rapedig 5,6 millió f t prognos ztízáI.6l
59 Demography of the United Kingdom (Wikipedia, 2010. január)
60 Lásd Europa's looming Demographic Crrrnch. Friends of Etrrope, 2008.
január
61 Lásd: The Future of the Global Muslim Population. The Pew Forum on
Religion and Ptrblic Liíe.20I-1,. január
B6
A további fontosabb bevándorló csoportok: a karib-tengeri
betelepiil k száma 600 ezer, a fekete-afrikaiaké 500 ezer, az
utóbbi években pedig - az eur pai uniós csatlakozás után -
megindult a keiet-europai országokból is a bevándorlás, ami
Bulgár iáb ól é s Ma gya r or sz á gr oI ne gy ven-/ Szlov áki ából otven-,
Romániából pedig százezres tomeget jelent.62 Az eddigi tapasz-
talatok szerint a legnagyobb kivándorlási hajlandósággal ren-
delkez románok és bolgárok esetében ez a szám még csak a
kezdetet jelenti, mert az unión beliili szabad - és nem korlátoz-
ható - mozgásuk és munkavállalási lehet ségi.ik majd csak 2011
májusától (rragy 20l3-tol) lép életbe, s a teljes ,,felszabadítás"
ezen a téren a tobbi kelet-európai uniós országesetében is csak
nemrég tortént meg. A tomeges kelet-európai bevándorlást így
Nagy-Britanniában még csak ezltán t ap asztalhatjuk maj d me g.
Az angolok minden jel szerint késziilnek is erre, és az unión
kívii li, edd igi szab adabb bevándorlást 2010-ben korlátozták.63
Az unión beliil azonban ezt nem tehetik meg, s mikozben ez
részben egybeesik az angol bevándorlási politikáva| komoly
gondokat is okoz számukra: viszonylag alacsony bels sziileté-
si arányuk ugyanis megkóveteli a bevándorlást - még ha nem
is olyan nagymértékberu mint pl. a németeknél *, ám lehet ség
szerint az integrálható és képzettebb kelet-európaiak bevándor-
lásában lennének érdekeltek. A bels uniós határok megsziinte-
tése és Románia, illetve Bulgária 2013. májusi, schengeni hatá-
ron beltilre keriilése után azonban a képzetlen és a fejlett euró-
pai társadalomszerkezetbe csak részben integrálható kelet-euró-
a Foreign born population of the United Kingdom, Wikipedia, 2010. január
63 Boris Johnson, London f polgármestere kritizálta is ezt a dontést egy
2011.január 4-i interjriban, mert ezzel London térségénekversenyképes-
ségétlátta csokkenni
87
 pai cigányság beozonlése sem akadályozható majd meg. Ebb l
pedig már a román és a bolgár csatlakozás ta, a2007 utáni évek-
ben kaptak példát a nyugat-europaiak, kozottiik Nagy-Britan-
nia is. A már hosszabb ideje itt honos, koriilbeliil harmincezer
f s vándorló cigánysághoznagyjából még ugyanennyi román
és bolgár cigány család érkezett az elm lt évekbery akik lakó-
kocsi-karavánokban élve, egy-egy város tires telkein vagy félre-
es koztertiletein letáborozva felbolygatják a város nyugalmá|
abtinózés sokszorosára rt , és integrálásuk teljesen reményte-
lennek tiínik az angolok számára. A2O1g májusától nem korlá-
tozhat uniós mozgásuk pedig az angolok félelmei szerint * cle
ugyanígy említhet a íranciák, a németek és az ósszes nyugat-
európai uniós országaggodalrna - akár milliós szárnrais novel-
heti az országba bezuduló kelet-európai cigánysá g létszámát.
Erre való tekintettel a francia és a német kiiliigyminiszter 2010
decemberében az Eu kozponti testiileteihez fordult a román és
a bolgár szabad uniós munkavállalás elhala sztása érdekében,
és err l épp u ma8yar elnokség idejéry 201I els felében kellett
donteni. kisebb uniós országok kéréseesetén ez fel sem meri.il-
hetne, de mivel a legnagyobb és leger sebb tagokról volt szo, a
kezdeményezéssikerét prognosztizáIní lehetett, és 2011 janu-
árjában meg is sziiletett a dontés románok és a bolgárok felé
a határnyitás további elhalasztás árol 2013-ig. Az tény, hogy a
dontés azUnío miíkodéséneklényegével fut szembe, amely a
szabad és nern korlátozható munkaer -áramláson nyugszik,
így ahatározatot a Romániában és Bulgáriában tapasztalható
szervezett biínozés kiugró mértékévelés a jelent s korrupció-
val indokolták.
Ez a dilemma trilmutat a román és a bolgár cigányságor; illet-
ve a nyugat-európai bevándorlásuktól való nyugati félelmeken
BB
- az uniob a bekeriilt Kelet-Kozép-Európa, valamint Nyugat- é s
Dél-Európa országainak egész viszonyában a legdont bb kér-
dést érinti. Ugyanis az általános alacsony sziiletési ráta egész
Európában mindenhol eloregedést, a társadalom ijsszezsugoro-
dását és a munkaképes lakosság vészes íogyását eredményezi,
arninek kovetkeztében az egyes országokel bb-utóbb mi1kodés-
képtelenné válnak. Az uniónbeltili szabad munkaer -áramlás
azonban egyenl tlen helyzetben lév országokat érint: a 4az-
dag nyugat-európai és részben gazdag dél-európai államokat,
amelyek magas béreket és szociális juttatásokat kínálnak, veliik
szemben pedig a szegényebb kozép-kelet-európai uniós orszá,
goka| ahol alacsony béreke| csekély értékiíszociális szolgálta-
tásokat, városi infrastrukt rát stb. IelTet találni. Elvileg lehetsé-
1es az is, hogy a nyugat-európai t ke jon át Kelet-Európába az
olcsóbb munkaer hóz, viszont az itteni olcsóbb munkaer szá-
mára is nyitva a kaptr, hogy telepedjen át a Nyugat- és Dél-
Európába. A valóságb an aztán mindkett realizálódik valami-
lyen mértékben, de kérdés,hogy milyen arányokban torténik
ez majd meg tartósan. Míg a nyugati t, kés számára, semleges a
két t kozotti váIasztás, és csak a profitjának nagysága, illetve
biztonsága a í mozgatorugo, addig a nyugati országok politi-
kai elitjének és mindenkori kormányainak természetes érde-
ke, hogy a csokken és eloreged lakosság pótlására lehet leg
képzeft és f ként perspektivikusan integrálható kelet-európai
tomegek telepedjenek át. Az eddigi évek azt mutatták, hogy
az e1yes kelet-kozép-európai országok kozott nagy kiilonb-
ségek vannak a kivándorlási hajlandóságban, igy az említett
két t kozotti váIasztásban már elki.iloníthetók az itteni álla-
mok. A magyaroknál és a cseheknél kisebb volt a hajlandóság
az elmtílt évekbery amióta a lehet(íség adott - például Magyar-
t]9
 otszágí l2010-es szárnítások szerint kb. 200 ezer ember ment
ki tartós rnunkavállalásra Nyugat-Eu pába-, viszont a romá-
nok, a bolgárok és a lengyelek milliós nagyságban éltek a lehe-
t ségge| rogton annak korlátozott megnyílása után. A 22 mit-
liós trakos Romániából már 2010-ig is 2,7 míIlió ember távo-
zott tartós ktilfóld i mu nkavállalóként, legnagyobbrészt csalá-
dostól * egyes becslések az illegálisan áttelepódeftekkel egyiitt
hárommillió kivándorióra teszik a valós számot. (Látttrk kóráb-
ban a spanyolországba alig néhány év alatt áttelepedett B30
ezer
románt, Olaszc:rszáeban egy.millióan vann,ak, áe ugyanígy, a
vízumkényszer megszíínte * 2001 - után egy év alatt 600 ezer
bolgárral is kevesebb lett otthon!)
Nem lehet tudni, mekkora lesz pontosan a szegényebb kelet-
kozép-európa i országokból a gazdagabbuniós országokba való
áttelepedés rnértékea jov bery de ha nyilvánvalóan ktilonbségek
és az iitemet tekintve is eltérések lesznek kozottiik, a f
tenden-
cia megadlrato, vagyis hogy a képzettebb fiatalok mikozben
- tartozó egyéneket kíviil tartani. Ezut bbi azonban nem rajtuk,
e8yre kevesebben lesznek Kelet-Európában is
-na8y valószíníi-
séggel e8yre nagyobb százalékban a jobb városi inirastrukturát,
valamint magasat b béreket v álasztv akivándorolnak Nyugat-
és
Dél-Európába. Ez a mozgás az osszes gazdagabbu.,ijs Jrsrág
érdekébenálI, ezzel ugyanis évtizedekkel el tudla halasztani
az eloregedij és csokken lakosságából ered gondokat, így
a munkaeróbázísát, áliami koltségvetésétmég hosszri ideig
fedezni tudja. Fontos kiemelni, hogy a napjainkban sokszor
felbukkanó nyugati félelem a kelet-európai elozonlést l csak azt
jelenti, hogy k fokozatosary évente korrilbeliil másfél-kétmillió
f ben akarják ezt abeózónlés! míg a rosszabb helyzetben lév
keleti uniós országok nem tor dnek a fokozatosságga| és egyb
l
sok millióan indulnának meg feléjiik. Az angolok
|elszava árre,
90
,,immigration but no mass immigratioí1".64 A nagy létszámu,
de kezelhet mértékiíbevándorlásban való érdekeltségelle-
nére a nem integrálható kelet-európai cigányság helyben - és
t li.ik távot! - tartása kozponti fontosságri a gazdagabb uniós
államok szárnára, és erre akár milliárdos támogatások felében
is hajlanak.Eztláthattuk francia és olasz városokban az elm lt
néhány évben a román és bolgár cigányok botrányos táborainál,
és - csekélyebb nemzetkozi visszhanggal ugyan/ de - hasonlót
tapasztalhattunk az angoloknál, az íreknélés a németeknél is.
A nyugat-európaiaknak nincs erre sziikségiik, megvan a saját
gondjuk az e1yíe novekv és integrálhatatlan, s t az európai
civiliz ációval szemben ellensége s érzelmeket táplálo muszlim
kozosségekkel, illetve ezek párhuzamos társadalmaival.
Az angoloknak is ugyanez a dilemmája: lehet leg sok képzett
vagy legalább képezhet kelet-európai bevándorló megnyeré-
se, de a nem integrálható és képzetleru f ként a cigánysághoz
hanem - a schengeni határon beliilre keriilés után - magán a
kelet-európai cigányságon m lik. Ót aontit el, hogy milliós
vagy legalább százezreslétszámmal felkerekednek-e Nyugat- és
Dél-Európa felé. Ennek mértékecsak évek mtilv4 utólag álla-
pítható meg, de ugy tiiník, az els esztend kben legnagyobb
résziik itt marad, a mi országainkban. Kiss Tamás, az Erdélyben
él magyar szociológus személyes kózlése szerint az ezt érint
kutatások aztrnutafták, hogy a román cigányságj résztcsak az
egyes bels román teri.iletek kozott mozo1, nagyobb létszámban
nem volt a hárommillió román kivándorolt kozott. Egyediil a
64
Magyarul: bevándorlás, de nem t<imegesen
91
 szeben kornyéki cigányságnál állapítható meg szervezett kite-
lepítésós az erre való szerve zódés kialakulása.65
Nagy-Britannia a tobbi nagy uniós országkoztil a jelek sze-
rint a legkevésbéfog'a megszenvedni a demográ haiváltozáso-
ka| míg a németek szinte alig tudják mal'd elkeriilni a demog-
ráfiai osszeroppanást és a fokozatos iszlám társadalommá való
átalakulás! illetve a franciák esetében az araboso dás és az
iszlám tobbség kialakulása el bb vagy utóbb szintén elkertii-
hetetlennek tiínik. A két és félmilliós muszlim lakosság, mely
Nagy-London térségébenkoncentrálódik, ezt a résztdemográ-
fiai szernpontból képes átalakítani magasabb szuletési rátáiinál
íagva, és ha tobbségbe nem is kerri| de meghat ározo tényez
lesz. Aggasztó ellenséges beátlítódásuk is, mert u leg,rtobbi
felmérések szerint - noha nagy részuk már itt sziiletett, és brit
állampolgár - 81%-uk iszlám identitás nak vallotta magát, és
csak 7"/o nyilatkozo tt u1y, hogy els sorban angol állampolgár-
ságát taftja onazonossága alapjának.66 De a tállb hu..á.ok é.
65 Kiss Tamás e-mailen klild tt választ a szakmai levé]váltásunk kereté-
ben feltett kérdésre,2011. január 3-i dátummal:
,,A vándorlásró] Románi-
ában nincsenek az európai bevándorlási statisztikáknál pontosabb
tok, a cigányság migránsokon beliili arányár |pedig végképp
ada-
rlincsenek,
Abban ugyanakkor az eddigi vizsgálatok atapjan siintó tetlÓssO ggelblz-
tos vagyok, hogy a cigányok a migráns népósségen beliil nagliá
nagy
mértékbenalul vannak reprezentálva. Azoi a cigány kc;zosságe(
am'J-
lyeket saját kutatásaimbó| vagy mások tereprninkalUOl i.-J."t, ig"r,l
alacsony tertileti mobilitással jellemezhet k. Igazáb legy-egy t irie.-
ségen, teleptilésftizéren belii1 mozo6;nak. Nyiiván"ató íogi'vur-,r-ruk
olyan kozcisségek is (pl..a Szeben mógyei kiltlerásokr l tudá| tobbet),
akik nagyon intenzíven és szervezetten'mozognak. Ezekkel a kozossj-
gekkel tele is van az európai sajtó.''
66 Egy 2006-os felmérésadatát említi: Metzel Tamás: A bevándorlás
kérdései
Magyarországon. Doktori disszertáció. PPKE Doktori Iskola, 2009.,8. p.
92
az ongyilkos merényletet megkísérl k - illetve végre is hajtók
- kozott is tucat számra találtak olyan pakisztáni származásu
fiatalokat az elm It években, akik már harmadik generációs
angol állampolgárok voltak, mégis ég gyiílolettel viseltetettek
az eur pai kulttira és a kereszténység iránt.
A szintén milliós létszární indiaiak azonban békésbeil-
leszkedésiikkel az angol társadalomszerkezetbe - és ugyan-
így a kiilonboz kelet-európai országokból áttelepiiltek, illetve
leszármazottaik - kevesebb konfliktust ígérnek, mint az emlí-
tett tobbi nagy uniós ország esetében várltat , és az cisszlakos-
sághoz képest kisebb arányu muszlim lakosság még létszám-
novekedéstik esetén sem fogja káoszba borítani a jov beli brit
társadalmat. A hivatalos angol statisztikákbóljólkivehet , hogy
a tobbi európai országltoz képest nemcsak hogy kisebb konf-
liktusok várhatók, de számszeriíleg még novekedni is fognak:
a jelenlegi 62 milliós lakosság évi 400 ezres novekedéssel szá-
molva 2029-re 70 millióra duzzad, és ennek 55o/"-a bels nove-
kedésb l - gyereksziilésekb l -, 45"/"-a pedig bevándorlásból
szárrnazlk majd.67
Nagy-Britanniában is jelezni kell a zsidóság jov beli demog-
ráhai átrendez dését,mert noha 1tt az ország egészéttekintve
kisebb az íszlárnosodás mértéke,mint a franciáknál, de a Lon-
don térségében2050-ig a tobbség kozelébe jutó iszlám kózossé-
gek révénfesziiltségek és osszetitkozések novekedése prognosz-
tízálhat azsid ságés aziszlámcsoportokkozott. A világ zsid -
ságának otodik legnagyobb kozossége él itt-2010-ben 300 ezer
67 Trovi, Alan: UK population grovth to 70 m challenged, The Guardian,
2] october 2009 illetve: Office of National Statistics, 2009.
93
 volt a számuk -, ezeílbeliil a haredi zsidoság 60 ezer í b I állt,
kevert iakosság a három nagy szomszédos országb lbevándo-
viszont sokgyermekes családmodelljiiknek koszonhet en 2050-
roltakon t l Európa osszes államából érkezett ezreket is magá-
re a legnagyobb részt alkotják majd a brit zsidóságon belii1.68
ban foglal, de a szokásos kínai és más ázsiai kolóniák is jelen
vannak kozotttik, illetve az afrikaiországokból is ezrek élnek itt.
A Svájcban éi illegális bevándorlók számát 2007-ben 100 ezer
4) Su jc demagr fiai kil tásai és 300 ezer kózótti szátnra becsiilték, akik a legálisan itt él k-
hoz jottek rokonkén| majd illegálisan - vagy elutasított mene-
Az elm lt h sz évben egymillió lakossal megnovekedett lélek-
dékkérésután - maradtak. A nyugat-európai bevándorlók - ola-
számuSvájcba,n 2009-ben ZB millióan éltek. Ebb l 1,7 millió volt
szok, németek, franciák -, cle rajtuk kíviil a szintén tóbb tízezres
a ktilfoldi állampolgárok száma, noha ezeknek igen nagy
része számban tartósan itt él spanyolok és portugáIok osztoznak az
már sok éve letelepedett itt. Majd egymiltió koziiltik ii olasz,
eloreged svájci honos lakosság sorsábary kis gyerekszámma|
a német és a francia bevándorlók száma, akik a veliik azonos
visszaszorulásra ítélve,ugyanis az iskoláskor ak kozott egyre
kulttiráj lakosságrészhez csatlakoztak, de nem érzik sztiksé- tobben vannak a muszlimok, az indiaiak és a kelet-európai csa-
gét annak, hogy felvegyék a svájci állampolg árságot,az erede-
Iádok gyerekei. A honos svájci n k sztilési rátája az átlag1,,44,es
tir l pedig az identitás órzés szándéka miatt nem mondanak le.69 értékenbeliil valamivel nagyobb, mint például Németország-
Ezzel szemben a svájcban él muszlimok honosításának ala-
bary de a muszlim n k sziilési gyakorisága messze meghalad-
csony szinten tartását már a politikai fenntartások magyaráz-
ja ezt, ezétt a muszlim lakosság perspektivikus novekedése a
zák. A legálisan itt él, muszlimok számakb,440 ál.ruk svájci lakosságon beli.il nyilvánvaló.
"r"r,
alig 11"/" -uk biiszkélked het sváj ci ri tlevéllel. A tobbiek csak állan- A nyugat-európai általános iszlámosodási problémát tekint-
dó tartózkodási engedélyt kaptak, noha esetleg már második
ve azonban Svájc csak kisebb gondokkal néz szembe, mivel a
vagy harmadik generációs bevándorlónak számítanak. A már
44O ezres muszlim lakosán beln| 56% a koszovói, bosnyák és
honosítottakkal egyiitt a bevándorlak 2,gmillióan vannak, ami
macedóniai albán - minden tizedik koszovói már Svájcban él
az osszlakosságnak majdnem 30%-átjelenti, így elmondhato,
az obbi években -, akiknek az ísz|ám hit szerinti életvitele
hogy Svájcban él Európa leginkább sokszíniíkbzossége.70 Ez a
sokkal lazább, mint például a Németországbanél torokoke, így
a svájci szokásokhoz illeszkedésiik valamivel konnyebb. Svájc-
Láscl a Wikipedia ,,Haredi }udaism" szócikkének 2010-es adatait, ban nem észlelhet az aketesztényellenes alapbeállítódás, ami
illet-
ve korábbi adatok: Daniel !. Elazar: Backing into a
Israel. Jerusalenr Center for Public Affairs, i001.
}ewisch Majority in Németorsz ágbanés Angliában sokszor utcai bandahábor khoz
69 Lásd az adatokat: Bundesamt fl-ir Statistik 2010. februári jeientése vezet, illetve er s terrorista-szimpatizáns mili k kialakulásához
70 Althaus, Fabrice _ Paroz, Sophie: Gesundheit von Ausiándern in der ad táptalajt. A felmérések szerint aziltéI muszlimok a|ig3O"Á-a
Schweiz. In: Medicalforum, 2010. április
tartja be az iszlámnapi imádko zási szabáLyait és a mecseteket is

94
95
 csak a 15%-uk keresi fel rendszeresen.7, Azok a fundamentalista árulkodtak a beszámolók.?3 Míg a honos svájci családokból és a
imámok, akiknek nyomására Angliában már a sariabevezeté-
legtobb má9 nem muszlim bevándorló családokbóI szátmaz
sének engectrélyeztetéséngondolkodtak az elmtilt években a gyerekek 60%-ameg tudja szerezrtia magasabb képzettséget adó
muszlim kozosségek, svájcban nincsenek jelen, a kormányzat Sekund arschule bizony ítv ányát, addig a muszlim gyerekeknek
pedig éberen figyeli, hogy a mecsetekben a prédikátorok által
csak otode. Ebb l adódik aztán - mivel az alacsony képzett-
e]mondottak osszhangban vannak-e a svájci torvényekkel.72
ség elégtelen a munkavállaláshoz a svájcí munkaer piacon -,
Egyedi.il a kis létszámrj arab kozosségben * kb. 25 ezer í
figyelhet meg a szigor bb ragaszkodás aziszlámhoz, dea torok
- hogy a muszlim fiatalok kozott a munkanélkiiliség tartósan
négyszerese a svájci átlagénak, így szociáIis segélyb 1 tudnak
és az albán szárrnazás akon tul az aígán bevándorlók kozott
csak megélni. A koziiliik munkába állók is legtóbben csak az
sem fedezhet fel a fundamentalista beállítottsá g eza két nép-
- alacsony képzettségetigényl építóiparban vagy a vendéglátó-
csoport 7a-70 ezer emberrel van jelen a legális svájci muszlim
iparban dolgoznak, ahol általában segédmunkákat végeznek.
kozosségekben. Ha az említett illegális bevándorlók részét Ha 2050-re a svájci lakosságonbeliil ez a réteg megduplázódik,
is a muszlimokhoz számoljuk, akkor nagyjábolfétmillió "8y
f ben akkor a fesziiltség itt is jelent sen megn he| arni az utóbbi
lehet osszegezni osszlét sz ámukat, ami az osszla kosságénak nem
években már meg is jelent: míg 2000-ig a felmérésekb l az volt
egészen 7o/"-a.Ezt az atányt2050-re kivetítve még Áa az áttag
- Iáthat , hogy a svájci iakosság 7B"/"-a toleráns a muszlimokkal
svájci családéhoz képest magasabb gyerekszámot vessziik is
szemben, addig a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények,
alapul - arra lehet kovetkeztetni, hogy megdupláz dvais csak
majd 2004-ben a hollandoknál Pim Fortyn és Theo van Gogh
74-75% lehet majd akkori arányuk, ezpedignem okozhat olyan
fundamentalista iszlamisták által tortént meggyilkolása for-
drámai fejleményeke| amilyeneket a nérnetek eltorokosojése
dulatot hozott Svájcban is, mindez pedig oda vezethe| hogy
vagy a franciák elarabosodása vetít el re.
az iszlárn térhódítás ellen fellép Svájci Néppárt lassanként a
A muszlim gyerekek iskolai sikertelensége azonban Svájc- legnagyobb politikai tomoriiléssé válik azországPan. Az általuk
ban is gondot okoz, Amikor megjelent 2010 augus ztusában
kezdemény ezeft 2009 -es népszav azáson a sváj ci lakoss ág nagy
Thilo sarrazin konyve a német musziim gyerekek krónikusan E fesziiltsé-
tobbséggel leszavazta a további mecsetek építését.
rossz iskolai teljesítményénekfelmutatásával, akkor svájcban is
gek ellenére tehát, az egész Európát fenyeget borris kilátások
vita kezd dott, arnelynek során itt is hasonl tapasztaiatokró]
kozepette Svájc - még ha egyre inkább olvaszt tégellyéis válik

77 Hannes Nussbaumer: In der Moschee steht ein Billiardtisch. Tages-

anzeiger, 2009. nov. 24.
Thomas Ley: Der islam in der Schweiz: Woher kommt das Unbehagen?
Blick.ch online journal, 2009. dec.2.
73 Romina Lenzinger: Muslime bremsen Schweizer Schiiler aus. In: Blick.
ch online joutnal, 2010. dec. 12.

96
97
 népességétillet eru melyben az eredeti, honos svájciak kisebb-
séggéválnak (hol van már Tell Vilmos népe?) szerencsésebb
- sától nyílik me1 aztij, kelet-kozép-elr pai uniós országok el Lt
jov elé nézhet 2050-ig.
5) Ausztria demográfiai kilátásai
Ausztria demográfiai kilátásai és iszlámosodásának jov beli
mértékerosszabbak, rnint az Svájc esetében volt láthaió. 2010-
ben a B,4 millió lakosból 1,4 millió volt a bevándorló hátte-
ríi osztrák lakos, koziiliik pedig 576 ezrenmuszlimok (2001-
ben még csak 340 ezren voltak). Az 516 ezerb l220 ezer tórók
sz ár maz ásti, akiknek fele már o sztr ák áIl ampol
gárságot nyer|
illetve eleve másod- vagy harmaclgenerációs bevánáorlóként
itt sztiletett.7a A muszlim lakosságon belril a nagyobb csopor-
tokat rajtuk kívtil - nagyság szerinti sorrendben bosnyái<ok,
- általános iskola elvégzésénél,
albánok, kurdok és afgánok adják, A bevándorlók koziil csak
a osztr ák átlagember ek 33,9"/" - a fejez b e valamilyen sza kiskolát,
muszlim lakosoknak vannak integrációs problémái, ktilonosen
a torok származásriaknak. A muszlim n k sziiletési
rátája itt is
jóval magasabb, mint az osztrákszárrnazásli n ké.
H,lig iooo os
2004kózótt az osztrák származásti n k sztilési rátája1,29 vo|t,
az itt él , ki.ilfoldi állampolgárság n ké pedig 2,04, addig a
torcik származásu nók rátája 2,92.75 Ebb l az kovetke zlk, hogy
2050-ig az osztrák származásuak arányán ak az ósszlakosságon
beliili alapos csokkenése és eloregedése várhato, míg a *.,.r]i*
kozosség megduplázódása, még akkor is, ha további musz]im
LásdZsoha Windisch: Islam in Austria. Universitát Wien.2010.
75 Lásd: Turks in Austria. Wikipedia,2010.
98
bevándorlók nem jonnének Ausztriába.76 Mivel csak 2011 máju-
aszabad munkavállalás lehet sége Ausztriában, nem lehet tud-
ni, milyen arányban jonnek majd át ide. A románok, bolgárok,
lengyelel szlovákok és magyarok már eddig is nagy számban
érkeztek Ausztriába tartós munkavállalás céljából.
Az osztrák lakosságon beliil a muszlimok mai aránya tehát
7%kórnlvan, ami 2050-re az eloreged lakosságon beliil már
15r0%1ehet, s t a munkaképes korri lakosságonbeli.il az arány
még magasabb lesz. Ez aztjelenti, hogy az osztrák társadalom
miíkodése és gazdasági teljesítménye nagymértékben a muszlim
munkaer min ségénnyugszik majd. Ezértnagyon nyugtalaní-
tóak azok aszámok, melyek a muszlirn lakosság lényegesen ala-
csonyabb képzettségétmutatják az osztrákok átlagához képest.
Míg az osztrák átlagembereknek 35,7"/"-a á11 meg a kotelez
addig a muszlimok 67,B"/"-a; az
a muszlimoknak csak 17, 9%"-a; a muszlimok 6,8"/"-a végzi eI a
gimnáziumot, a tobbi osztrák237"-a; egyetemi diplomát csak a
muszlimok 3,8"/"-a szeTez, míg a tobbi ausztriai lakos 7,5"/"-a.77
Az osszlakosság képzettségi arányának romlása - ami els sor-
ban a lakosságon beliil megdup|ázodo muszlimok képzetlensé-
ge miatt kovetkezik be, hiszen a munkaképes kor aknak már
az egyharmadát k jelentik akkor - oda vezethet, hogy Ausztria
2050-ben nem tudja majd fenntartani jelenlegi gazdasági telje-
sítményé1állami koltségvetésétés szociális rendszerét.
Egy friss felmérésa Pew Center-t 1 2030-ra 800 ezres Ausztriában é1
muszlim lakost prognosztizál. Lásd: The Future of the Global Muslim
Population. The Pew Forum on Religion and Public Lííe,2077. január
LásdZs haWindisch: Islam in Austria, Universitát Wien,2010.
99
 A muszlirn lakosok számának novekedése nem csak a kép-
zetlenségiik miatt hoz létre színvonalcsokkenést Ausztriában:
gondjuk van a társadalmi beilleszkedéssel és a hagyományos
osztrák, illetve európai kult ra elfogadásának készségével.
szemben a békésebbsvájci muszlimokkal - akik létszárna ele-
ve kisebb, és ezen beliil is f ként a dél-európai albán szárma-
zás,'ak adják a tobbséget (az iszlám életvitel \azább kovetésé-
vel) *, a torok tobbségií osztrák muszlimok inkább fundamen-
talisták. Az o sztr ák beli.igymini sztérium megbízás ából pe ter
Ulram kutató 2009-ben végzett erre vonatkozolag egy vizsgá-
lato| melynek során feltárta, hogy a 220 ezer tórók származá-
sti bevándorló tobbsége szeretne, ha az osztrák jogba bevennék
az iszlám saria személyi jogi részeit.78"/"-uknak az volt a véle-
ménye hogy az iszlárn el írásai fontosabbak, mint a demokrá-
cia kovetelményei. A szakember ezenkíviil er s szubkultura-
képz dési folyamatokat is kimutatott a muszlim fiatalok koré-
ben.78 A torokok alacsony fok integráci jár l árulkodik az a
ténlr, hgg, 76%-ukkizárolag a torok TY-t nézi;2!%"-ban saját
maguk is azt vallották, hogy nem integrálódtak az oszttáktár-
sadalomba, noha ott sziilettek.
Összességébentehát Ausztria 2050-ig bekovetkez ó lszlámo-
sodása - az ebból fakadó bels fesztiltségek, valamint a társa-
dalom széallál dása - nagyjából olyan mértékiílehe| amilyen
mértékben az Németo r szág esetében várható. Az ó sszlakorrag
kisebb létszátna és a muszlim lakosság kisebb atánya azonban
jobban kiegyens lyozhato lesz a kovetkez években aKózép-
Kelet-Európa j uniós országalboI érkez bevándorlókkal. Ezt
a váLtozást valoszíníisítiAusztriában az iszlámosod ás veszé-
78 Peter Ulram felméréséta Kurier 2010, január 17-i számakcizolte
100
lyeinek egyre szélesebb politikai felismerése. Magyarország és
a tobbi keleti uniós ország,,kiiiriilése" miatt - amit a nagyobb
nyugati országok fel I érkezó szívoer még inkább felgyorsít -
ez peísze nem jelent jó hírt.
6) Hollandia iszlámosod sa
Az európai országok koziil Hollandiában a legnagyobb a musz-
lim kozosség aránya az ország osszlakosságához képest. 2009
végéna16,5 milliós lakosságán beltil kétmillió felett volt a szá-
muk, amit még novel néhány százezer illegális bevándorló is.79
Egy rész;Jk a volt holland gyarmatokról jott át (az Antillákról,
a suriname-iak, az indonézek), másik résziik az 1960-as évek
ipari munkáshiánya miatt Tórokországból és Marokkóból kor-
mánykozi megegyezések alapján telepiilt be, akik után - a csa-
ládegyesítés keretében -hozzátartozóik is megérkeztek a '70,es
évekt 1. Folyarnatosan emelkedett a számuk, mert az ánpót-
|ást 1990 -ig a legegyszeriíbb módon befogadták, regisztr álták,
majd néhány éves itt-tartózkodás után az áIlampolgárságot is
megadták nekik. Számuk 2009-re elérte a kétmilliót: a torok és
az indonéz szártnazásuak 400-400 ezíeílvannak, a marokkóiak
és a suriname-iak 350-350 ezíe:n| az Antillákról bevándoroltak
140 ezren, ezenkívtil néhány tízezer pakisztáni is vary valamint
hasonló számban afgánok, irániak és egyiptomiak. Az utóbbi
években a bolgárok, a románok és a jugoszláv utódállamokból
79 Lásd Sadik Harchooni (ed.): The Position of Muslims in the Netherlands:
Facts and Figures. Forum, Institute voor Multiculturele Ontwikkelung.
Amsterdam, 2008., 14. p.
10-1
 érkez albán muszlimok is tobbezres kozosségeket alakítottak
ki itt. A 2004-es uniós csatlakozás után az j uniós államokból
(Lengyelorsz á g, C seh or sz ág, Szlov ákia, Magyarors zág) szin-
tén tobb ez'en vándoroltak be ide. 2008-ban már 45 ezer len-
gyel tartós munkavállal tart zkodott Hollandiában legálisan.80
Nyugat-Európában a hollandok a legnagyobb arányri musz-
lim kozosségekkel - a novekv fesziiltségek ellenére az ezred-
-
fordulóig viszonylag békében éltek egytitt, amikor az iszlá-
- si tájaI,44, a torok asszonyoké ennek tobb mint duplája (}3),
mosodás veszélyeire figyelmeztet és ezzel szemben politikai
pártot szervez - Pim Fortyn szociológusprofesszort a 2002-es
v álasztásikampány kozepén meggyilkolták. 20O 4-ben ugyanez
tortént Theo van Gogh filmrendez vel - aki szintén az iszlám
veszélyeit feszegette -, ez pedigkirobbantotta az acldig lappan-
gó fesztiltséget. Néhány év alatt a lakosság 63"/"-ajutott uiru u
kovetkeztetésre, hogy az iszlám el írásai szerinti éIetvitel nem
egyeztethet ossze a holland társadalomban elterjedt értékek-
kel és kovetelményekkel. Ezért íokozatosan fékezni kezdték az
Európából tortén konnyií bevándorlás! valamint azt azalapve-
t szokást, hogy a másod- és harmadgenerációs torokok, marok-
kóiak stb. a származási országaikbol hozzák feleségiike t" E zt
azza| az el írással is korlátozták, hogy a muszlim fiatalnak a
minimálbér 120%-át kell keresnie tartósan al,|..oz, hogy a fele-
ségétbehozhassa az országba. (Emiatt alakult kí az un. ,,bel-
gaut", ami aztjelenti, hogy a Hollandiában él musz]im fiatal
férh egy id re áttelepszik Belgiumb4 az oItaniliberálisabb tor-
vények alapján beltozza a feleségnek kiszemelt n I majd egy
id után visszatér Hollandiába.) A legrijabb hírek szerint a pim
Fortyn utódjának, Geert wilders pártjánaka segítségéreutalt,
B0 Lásd a Workpermit.com online portál hírét(2008. május 15.)
I02
kisebbségben lév holland kormány a támogatás fejében a leg-
keményebb torvényt szándékozik elfogadni 2011 elején: sírlyos
bortonbiintetéssel fenyegeti azokat, akik az illegális bevándor-
lókat lakással vagy egyéb módon segítik.81 Ezekkel aválttozta,
tásokkal sikeriilt némileg lassítani az iszlárn kozosség gyors
novekedését,ami most már csak a muszlimoknál természe-
tes rnagas gyerekszám révénemelkedik. A holland n k sziilé-
az észak-afrikaiaképedig 3,0 volt az elmrilt években - utóbbi
mostanában némi csokkenést mutat.82
Nem csak számarányaikat illet en okoznak gondot Hol-
landiában a rnuszlim kozosségek, ltanem a befogadó társa-
dalomba beilleszkedésiik szinte tell'es hiánya miatt. TíI azon,
hogy a feleségiiket jorészt a szárrnazási országukb lllozzák,
így alacsony a vegyes házasságok szárna az etnikailag holland
tóbbségi társadalom tagjaival, a mindennapi érintkezésekben az
osszes muszlimnak kétharrnada csak a saját kozosségein beli.il
építki kapcsolatoka| kertilve a tobbségi társadalom tagjait.
Ez ki.ilonosen a torokokre érvényegvalamivel kisebb mértékben
a marokkóiakra és a volt holland gyarmatokról betelepedet-
tekre (suriname-iakra, indonézekre és az Antillákró| szátrna-
zottakra). Az identitásukra vonatkozó felmérésis azt mutatta,
hogy a torokok 58%-akizáróIag a szátrnazási országával vallja
onazonossá8át, 30"/"-os kózotti.ik a mindkét országga| azono-
sulók aránya; a marokkóiaknál ez a szám 46"/",II|etve 40"h, az
Antillákról elszármazottaknál 35%, illetve 32"/", a suriname-
81 A Radio Netherlands Worldwide (RNW) híre 2010. nov.30-án (Internet)
82 Lásd Sadik Harchooni (ed.): The Position oí Muslims in the Netherlands:
Facts and Figures. Forum, 2008.
103
 iakénál pedig 20% és 4a"/". Azels sorban Hollandiával azonosu-
1ó muszlimok a torokrrknél mindo ssze 121'o - o| a marokkóiaknál
-],4"h-at,
a surinarne-iaknál 39"/"-ot tesznek ki.s3 Pedig ezeknek
a muszlimclknak igen nagy része már Hollandiában sztiletett.
Az integrálódásnak való ellenállás egyik jele, hogy sokan a szár-
ntazásiországbaktildik vissza a gyerekeíket az általános ískola
elvégzésére:2009-ben 300 tanulót kiildtek egyiptomi-holland
sziileik Egyiptomba, a marokkói családok pedig Marokkóba
ktildték a gyerekeike! kiváltva ezzel aholland oktatási minisz-
ter rosszallását.84 Aggodalomra adott okot az is, hogy az ál|ami
pénzeken iszlám vezet k által fenntartott negyvenkét iszlám
iskola (negyven aisó foku, kett kozépfokri) * a holIand titkos-
szolgáIat adatai szerint - az ezredíorduló éveiben folyamatosan
kapcsolatban állt fundamentalista imámokkal a kozel-keleti
országokbó| és onnan szárrulaz írásokat terjesztettek.ss
A felmérések kimutatták azt is, lrogy a fiatalabb másod- és
harmadgenerációs bevándorló muszlimok már nem is els sor-
ban szárrnazást orszásukkal azonosulnak - megvetve a befo-
gadó holland társadalorn kulttír áját é.s életvitelét *, hanem az
iszlámnral és az iszlámhív k szellemi világkozosségével, az
,,utnmával" alakítanak ki érzelmi azonosságtudatot. Ez az cska
az obbiévtizedbenmegfigyelhet radikalizálódásnak a Hol-
landiában él muszlim fiatalok soraiban, rnely a már említett
gyilkosságokat is megmagyarázza, és ez az, ami a tobbségi tár-
sada lorntól elkiiloni.ilt párhuzamos társadalmaikban a gyiílole-
s--.
84
--rs[
Alexander Weissink; Dutch Muslims sending children to Egypt for
education. Harrrlelsblald, nov. 4., 2009.
85 Lásd: Netherlands: Muslim sclrooIs aiming to improve" A Telegraaf cik-
ke a 2010. január 26-í számban olvasható (Internet)
104
tet kitermelte az európai kultrirával szemben. Ennek minden-
napi észlelésevezetett aztán ahhoz az említett adathoz, amely
szerint a hollandok 63"/"-a veszélyt lát a muszlim bevándorlók
kozosségeinek további novekedésében és az iszlám vallásban.
A mindennapi életben a tobbségi társadalommal szembeni
ellenségességrl árulkodik, hogy a muszlimok soraiban az
etnikai holiandokat tobbszorosen meghaladó a bíinózésiarány.
A drogbiíncselekmények egyharm adát amarokkói, a suriname-i
és az Antillákról bevándoroltak leszár,mazoLtai kovetik el - noha
arányuk a holland társadalomban egyiitt is csak S"/"-ot tesz ki
-, de az er szakos biíncselekmények majdnem feléértszintén
k okolhatók. Így érthetó ha a holland bortonokben a rabok
egyharmada a bevándorlók koziil keri.il ki.86 Jelezni kel| hogy
a torokok esetében még a holland átlagnál is kisebb abiinózé-
si arány, ezzel szernben magasabb fiataljai korében az iszlám
radikalizálódás aránya.
A hollandoknak már ma is novekv szembenállása az lsz-
lámmal és muszlimokkal a leírt fesziiltségek és megoldhatatlan
ellentmondások miatt csak fokozódhat a jov berr, a ,,politikai
korrektség" jegyében tantisított sokéves félrenézésés a prob-
lémák sz nyeg alá soprése ugyanis tartósan eltíinni látszik.
A gyorsan szaporodo, de már most is milliós muszlim kozosség
- kozottiik a sok tízeztes radikális iszlámhív vel, akik szim-
patízáInak a terrorizmussal * komor jov t jósol Hollandiának.
(A nyugat-európai titkosszolgálatok az ósszes muszlim egy
sz áz alékára te szik a ter rori z mu s s al sz i mp a tíz áIok sz árnát, tehát
koriilbeliil huszezren lehetnek Hollandiában.) Ennek ellenére az
86 Lásd a kitekintést erre: Giovanni Zincone: Italy - Main features of lta-
lian immigration flows. 2000.
105
eloreged és csokken számuholland lakosság mellé a jov ben
is sziikség lesz abevándorlók további százezteire, ezért akelet-
európai rij uniós államok fel l most megnyíló szabadbeáramlás
Hollandiában tárt karokra találhai, legalábbis a képzett és a
társadalomba integrálódni képeseket nagyon vátják.
7) Belgium iszlámosod si helyzete
A milliós Belgiumra elég csak roviden kitérni Hollandia
l0,4
után, mert jórészt hasonló minták jellemzik itt is a muszlim
lakosságot. Bár az osszlakoss ághoz képest arányaiban kisebb
ez a kozosség, jellemz ik - novekedésiik magas gyerekszi.ilési
rátájuk miatt, ellenséges szembenállásuk az európai kultri-
rával és a belga tobbségi társadalommal - az ott látottakhoz
hasonlók. Itt 640 ezer muszlim vallásri él, akik nagy része itt is
olyan marokkói Q65 ezer) és torok (kb. százezer), akik az 7960 -s
évek munk aer óhiány a nriatt vendégmunkásként keriiltek ide
s hozzátartozóik családegyesítéssel jottek utánuk az l970-es
évekt I. Nugy részrik Briisszelben él - ahol a lakosoknak tobb
mint negyede muszlim -,í8y egész negyedekben már tobbsé-
get alkotnal illetve Antwerpen egyes kertileteiben is. A fiatal
muszlimok csatlakozása a radikális iszlám szetvezetekhez,
illetve a terrorista csoportok létrehozása az ezredíordulótól nem
maradt titok a belga titkosszolgálat el tt. 2003-ban és 2004-ben
már ítéltekel bíróságok belga muszlim terrorista csoportokban
résztvev ket, de 2005-ben Bagdadban egy amerikai támaszpont
elleni ongyiikos merényletet is egy belga muszlim fiatal kovetett
el. Ezek nyomán a belga tobbségi társadalomban is elterjedt az
a vélemény,hogy a muszlimok értékrendje és az iszlárnvallás
106
eL írásai osszeegyeztethetetlenek a belga társadalom életével,
értékeivel. Egy 2006-os felmérés szerint ezt abe|galakosság 61'l,-
a vallotta.87 A muszlimoknak a tobbségi társadalomba tortén
integrálódása itt sem hatékonyabb, mint a hollandoknál; vegyes
házasságok kotése nem muszlimmal csak néhány százalékban
torténik, a fiatalok itt is a szárrnazási országPó|hozzák a fele-
séget. A n k helyzete a muszlim családokban bevett szokások
szerint alakul itt is: az a muszlim lány, aki integrálódni akar a
tobbségi társadalomba, nem muszlim fi val jár, alegnagyobb
biintetést kapja, s t megolésiik is eI fordul,,becsiiletbeli okok-
b L", s ezeket a gyilkosságokat maguk a fivéreik va1y az apjuk
kovetik el. Itt is érvényesaz, arnitEric Kaufman a nyugat-euró-
pai muszlimokról szóló 2006-os felmérésalapján megállapított,
miszerint a rnai muszlim fiatalok jóval nagyobb része kot dik
és azonosulazíszLámmal, mint els generációs apáik, nagyapá-
ik. Míg a76-24 év kozottiek37%-avallja, hogy aziszlámsaria
szerint szeretne élni, addig az 55 év felettiek kozott ezt csak
17"k-uk mondja.88
A fiatal muszlimok btínozésiaránya átlagos belga társaik
hoz képest itt szintén nagyobb, mint ahogy Hollandiában is.
Itt azonban csak a szociológusok kiilon felméréseib l lehet
erre kovetkeztetní, mert a kormányzat - a politikai korrekt-
ségnek engedelmeskedve - megtiltotta a rend rs ég számára az
elkovet k vallási és etnikai adatainak nyilvántartását. Állandó
félelem él a belga politikai elit egy részébenattól, hogy egy
nyilvános vita a brnózés és a muszlimok szorosabb kapcsola-
87 Az adatokat lásd : CIA World Factbook, 2009.
Lásd Eric Kaufmann: Europe's Muslim future. Prospect, 2010. márci
BB
us 20,
l07
 táról, illetve az adatok felmutatása hamar átcsaphat az íszlám
és a muszlim kozosségek egészénekelítélésébe.89Az arányokra
azonban kovetkeztethetiink abbol, hogy a belga bortonokben a
bevándorlók aránya 36,3"Á volt 2000-bery s eznagyrészt muszlim
fiatalt ;'elentett.90
Rosszabb a dolgozó muszlimok aránya Belgiumbary mint
a hollandoknál: Briisszelben 2005-ben a muszlim férfiaknak
tobb mint fele volt munkanélkiili, ami osszefi.igg azzal, hogy a
mai leszárm azottak vendégm unkás apáit alacsony képzettsé gíí
fizikai munkákra toborozták egykor, és a leszármazottaik sem
léptek el re a képzettségterén. Így -.gy ujabb felmérésszerint
- 2030 -r a az v árhat, hogy a Belgiumban él, l,2milliós muszlim
lakosság atánya az osszlakossághoz képest már komoly gondot
fog okozni ebb l a szempontból is.91
8) Dánia és a skandináa országok iszlámosodása
Az5,5 milliós Dánia és a9,3 milliós Svédország helyzetét érde-
mes egyiitt tárgyalni, mert a lakosságukon beltil nagyjábo|
arányosan egyenl muszlim kozosségeik szinte osszeérnek a
dán Koppenhágát és a svéd Malm t osszekot hosszti hídoru
és egytitt ís szetvezódnek. Dániában jelenleg 250 ezer koriili
a muszlimok száma, betelepedési.ik ugyanirgy ment végbe,
ss-a.já; BroHu"d etc.: Criminaliteit, migratie en etniciteit. Tijdschrift voor
Criminologie, 2010. No. 2.
90 Lásd a kitekitést erre: Giovanni Zincone: Italy, Main features of Itali-
an immigration flows, 2000.
91 Lásd: The Future of the Global Muslim Population. The Pew Forum on
Religion and Public Life,2011. január
10B
mint Hollandiában, Belgiumban é s Német or sz ágb an: az 19 60 - as
években vendégmunkásként toborozták ket képzetlen segéd-
munkákra, majdez a folyamat leálltlg73-bary de családegyesí-
téssel jottek utánuk altozzátartozolk.l98o-tól még a kiilonboz
kozel-keleti válsággócokból - Iráry irak, Szomália stb. - tízezrek
érkeztek rnenedékkér ként, akiket szintén kovettek kés bb a
családjaik. Jelenleg 250 ezer a számuk a már Dániában sziiletett
|eszár mazottaikkal egy iJtt, akiknek nagy része Koppenhágában
él. Vallásosságuk fokát mutatjaaz,hogy 30"/"-uk mondta magát
a felméréseknéler sen vallásosnak,40"Á pedig mérsékelten.
ÁIlami támogatással iszlám mecseteket építhettek(2004-ben
már tizennyolc ilyen irnai;.áz létezett), de radikális (keresztény-
ellenes) prclpagandáról itt nem voltak jelentések. Ezzel szem-
ben a Svédországb an éló, jelenleg félmilliós muszlim kozosség
mecsetjeiben mind az amerikai FBI, mind a svéd titkosszolgáIat
már tobbszor talált terrorista csoportokat támogató rendezvé-
nyeke| toborz k zpontként miíkod részlegeket. ABrandebergen
mecset például a kozel-keleti,,Armed Islam Groups"-csoporttal
tart fenn kapcsolatot azFBI jelentése szerin| és az itteni tagok
koziil tóbben részt vettek már l995-ben is egy francia teriileten
végrehajtott merényletben.92 Stockholmban pedig egy merény-
letet kovetettek el svéd muszlimok 2010. december 11-érr, akik
legnagyobb része Malm ben és Stockholmban él. Kiilonosen az
el bbi szárnítiszlámtiizíészeknek immáron sok éve: 2010-ben
egész városnegyedekben d ltak utcai harcok, a fiatalok tobbsége
itt már muszlim kózosségekl,rcz tattozlk. Ők osszefonódnak a
szomszédos Koppenhága szintén százezretmeghaladó muszlim
hív ivel - a Malnro-Koppenhága térségbenfélmillió koriili
92 Lásd a CIA World Factboclk 2010-es jelentését
109
 muszlim lakosság él -, s terjes ztik aradikalizrrlust a dán részek
felé. ]ellemz , hogy amikor a dán Jyllarrds-Posten jság 2a06-
ban egy Mohamed-karikat rát lekozol! az iszl,árnkozosségek
világszerte megnyilvánuló tiltakozó megmozdulásai után sréd
muszlimok kíséreltekmeg merérryletet a szerkeszt ség és a kari-
katurista ellen. ,{ fundamentalista irányokban nyitott mu,szlirn
tomegek létezéseazért is jelent nagy gondot a svécleknek, mert a
legfrissebb felmérésekszerint novekedéstik arányaitt nagyobb,
mint Nyugat-Európa más országaiban, igy 203a-ra már meg-
duplázódik a létszámuk: egymillióan lesznek.93
A 2001. szeptember 11-i New Yorki merénylet utá,n t)ániában
is szigorításokat vezettek be: torvénymóclosítás mondta ki, hogy
az íszlám iskolákban clárrul kell tanítani, és a tanároknak aki-
-
ket sokszor a kozel-kel etr l hozt,ák az iszlám iskolák tudniu k
-
kell dánul beszélni.ga A felmérésekszerint a szigorítást a dán
lakosság nagy része helyesli. 1995-ben létrejiltt a Dán Néppárt
melynek íó célkjt zése, hogy tudatosítsa az iszlám vallás és
életv ite] veszélyességétDániár a nézve. svédországban szintén
novekedett a lakosság és a politikai szervezetek óvatossága a
muszlim kozosségekke] szernbery ami a helyi isz]ámfundamen-
talista csoportok ténykedése miatt nagyon is érthet . A Svéd
Muszlinr Tanács - mely az; itterri kisebb muszlim szervezó<lé-
seket osszeíogo országos szeív - néhány vezetóje a titkosszol-
gálati jelentések szerint az egyiptomi fundarnentalista Iszlám
Testvériséggel ál1 rendszeres kapcsolatban, 2006-ban ezek a
vezet k az sszes svéri párthoz felhívást intéztek azért,lrogy a
93 Lásd: The Futttre of the Global N'Iuslim Poptllation. 'I'he Pew Forum on
Religion arrd I'ublic l.iíe, 2017. janrrár
94 Lásd Tinr ]ensen: lslam and Muslims in Denmark, An Introductiorr.
Universidad de Odense, 2008.
110
muszlimok házasságát és válását az iszlám szabályok szerint
csak az imámok végezhessék a jov berr, legyenek hivatalosak
Svédországb an az iszlárn iinnepek, az imámok pedig taníthas-
sák a muszlimokat az á|Iamioktatási intézményekben is, ne csak
a magánszervezódés,(i iszlám iskolákban. A svéd pártok és a
politika elit ellenállt ezeknek a koveteléseknek, az ta azonban
megindult az addigszónyegalá soport egytittélésigondok nyílt
megtárgyalása a svéd kozvéleményben.
A korábbi naiv multikulturalitás, a békébenéléshite már a
mrilté. A ,,politikai korrektség" jegyében tortén íéIrenézés, a
problémák kimondóin ak a,,r asszista" jelz vel való megbélyeg-
zése és elhallgattatása lassanként rnegszíint Svédországban is,
ahogy a legtobb nyugat-európaiországban. A muszlimoknak a
svédekh ez és a dánokhoz v iszonyított m aga sabb gyerek sz áma
nclveli arányukat az ósszlakosságon beliil, noha itt valamivel
tobb honos asszony vállal gyereket, mint a tobbi európ ai ország-
ban. Dániában kb. harmincezer az els osztálybabeiratkozottak
száma, ebb l12% (négyezer koriili) a muszlim gyerek, mikozben
az osszes muszlim csak 5%-ka1 van jelen az osszlakosságban.9s
A már meglév gondok és a politika novekv félelme aziszlárn
és a muszlimok további er sodésétl a korlátozásokmellett oda
vezettek, hogy a sziikséges munkaer t els sorban a kozép-kelet-
európai or sz ágokb o1 érkez bevándorlókkal prób á lj ák p ótoln1
ezért az bevándorlásukat támogatják. Innen hagyományoson
is sok ezer Tnagyar, lengyel, cseh stb. bevándorlót kaptak már
1990 ota, tijabban pedig a szervezeftmunkakozvetít k sokasága
toborozza tartós munkavállalásra a képzettebb fiatalokat. Jelen-
leg már 67 ezer lengyel dolgozik Svédországbary de román és
95 Jensen, i.m., 12.p.
lll
 bolgár munkakozvetít szervezetek is jelezték, hogy t liik szin-
tén nagy lehet ség nyílik a képzettek részéreaskandináv orszá-
gokban való munkavállalásra. Noha milliós nagyságrendben a
románok és a bolgárok inkább Spanyolország és Olaszország
felé mentek ki az elm lt években, ebben az irányban is sokan
szeretnének a jov ben tartósan munkát vállalni.96
Noruégia a jelenlegi otmillió felé kozele d számu lakossá-
gával szintén hasonló problémákkal kiizd, hiába magasabb itt
is a honos asszonyok szi-ilési gyakorisága, mint a tobbi euró-
paí országban" Ez azonban az elyszerií reprodukcióhoz sem
elég, így az eloregedés, illetve a munkaertígondok itt is foko-
zatosan jelentkeznek. Norvégiában csak kétszázezer koriili a
muszlimok száma, ezen beliil legnagyobb apakisztáni szárma-
zásuak kozossége. A munkaer hiány miatt 2006 széna mun-
kaiigyi miniszter paki sztánb a ut azotttovábbi képzett p akisztá-
ni bevándorlók toborzására és egy megállapodás el készítésére
a pakisztáni kormánnyal.g7 A híradás kiemeli, hogy a pakisz-
tániak kozott a sziil k áItal szervezettkényszerházasságok és
a muszlim kozosségeken beltil sokszor el forduló becsi.iletbe-
li gyiikosságok aggasztóak a norvégok számátais, ezért akóz-
véleményegy része in kább Európán beliili bevándorlókkal sze-
retné megoldani az eloreged norvég társadalom jov beli mun-
kaer gondjait. A 20a6-ban kormányon lev Munkáspárt rnég
nem osztotta ezeket a véleményeket,2009-ben azonban már 150
ezer lengyel dolgozott itt tartósan, emellett a romáry bolgár és a
96 Lásd a hírt: I{emittances from Romanian workers abroad reach USD
38,Bbillion in five years. Romania Business Insider - online journal,
2010. dec.22.
97 Lásd News from Norways - online jou rnal, 2006. szept. 20.
112
szlovák munkakozvetít k is szorgalmasan toboro zzák a kitele-
pii ln i sz ándéko zok at.9 8
Finnországban alignegyvenezer a muszlimok száma, ezért a
veliik kapcsolatos gondok nern hozták létre a dánoknál és a své-
deknél látott tomeges félelmeket. Bár a finn kereszténydemokia-
ták elnoke 2010 végénmár kritikusan nyilatkozoft amuszlimok
finn társadalomba való beilleszkedésénekproblémáiról, illetve
egy j párt is szervez dótt alapvet en a további iszlám beván-
clorlással szembeni proglammal - melynek népszerííségen a
kozvélemény-kutatások szerint-, de itt az iszlámosodás jelenleg
még nem jelent igazán politikai témát.
9)Dél-Eur pa: ahszorsz g, Spanyolország és
Portugáliabea ndorl i
A dél-európai országok az eloregedést és a lakosság fogyását
illet en nem kiilonboznek a nyugati államoktól - s t a'90-es
években itt siillyedt minclhárom országban a legalacsonyabbra
Európában azegy n rees sziilések száma -, de abban igerr, hogy
az iszlámosodás a lakosság arányait tekintve nem olyan srilyos,
mint ott. Milliós és tobb százezres itt is a muszlimok száma- az
els Otraszországra, a második Spanyolországra vonatkozik -,
de itt 2001-t I az évi százeztet meglralado számban betóduló
kelet-európai bevándorlók kezdik feltolteni friss munkaer vel
az eloreged lakosság helyét. Látva Nyugat-Európában azut bbi
évtizedben feler sod iszlámmal szembeni fenntartásokat - és
az oda eddig beáramló muszlimokkal szemben felállított aka-
98 A Krakow Post 2009. nov. 26-i híraclása
ll3
dályokat -, azt lehet mondani, hogy a nyugat-európaiak most
kezdik bejárni a dél-európaiak által már korábban elkezdett utat.
Ez annáI is inkább mondhato, mert a tizenkét tij EU-tagállam
- koztiik Magyarország * munkaerejének a gazdagabb nyugati
uniós országokba tortén kiáramlása 2o1l-t(jl(illetve a románok
és a bolgárok számára 2013-tót) válik kortátlanná.
oraszonszÁc
Franci,aország majd 10%-os és Németország S%-os muszlim
lakosságához viszonyitva a jelenleg már 60,4 millió lakostí
Olaszországban csak rnásfél millió muszlim él, ami nem tobb,
mirrt lakosainak két és íé1százaléka.9'] A szám 2030-ig is csak
3,2 rn1llíora megy fel a legfrissebb prognózisok szerint, ami
még mindig csak az osszlakosság ot százalékátjelenti majd.100
Ezek j része albán (440 ezer) és marokkói (600 ezer), s csak
otvenezer kapta meg koztil|Ik az olasz állampolgárságot. Raj-
tuk kíviil számottev még az indiai származásuaklétszáma,
ez kb. 200 ezer. A legnagyobb bevándorló csoportot 2007 ota
már a románok teszik ki, akik Iétszámaa hivatalos regisztráció
szerint 2010-ben 950 ezerre n tt, pedig hivatalosan a szabad
munkaercí-vándorlás csak a kovetkez években válik lehet vé.
Az olcsó fizikai munkaer iránti igény a mezógazclaságbary
az építóiparban, a vendéglátóiparban stb. azonban feltilírta a
hivatalos dátumokat. Mivei a rnunkaer -toborzocégek rengeteg
jelentkez t találtak a románok és a bolgárok kozott, éviszázeztet
99 Lásd CIA World Factbook, 2010.
100
Lásd: The Future of the Global Muslim Population. The Pew Forum on
I{eligi<ln and Public Liíe,2011,. jarruár
714
meghaladó létszámban szervezték meg tartós munkavállalásu-
kat Olaszor szágban. A jelzett számon beliil a románok kozott kb.
\20 ezer (alig tobb mint egy tized) volt a román cigányok aránya,
akiket kis számban szerveztek ki a kozvetít k, inkább maguk
indultak meg lakókocsi-karavánokkal ide is ugyanűgy, ahogy
Franciaország, Nagy-Britannia és Írországfelé is. tor Ezek voltak
aztán azok, akik a megnovekedett bíínelkovetés,a prostittició
és rendezetlen életkoriilményeikmiatt - a városok parkjaiban
táboroztak le - nemzetkozi botrányokat okoztak, és mind a
franciáktól, mind az olaszoktól kiutasításra keriiltek .1o2 Ez meg,
rnutatta, hogy mikozben a kelet-európai munkaer re nagyon
nagy sziikség van Nyugat-Europában, akik az itteni eloregedíí
országok megment i lehetnek a kovetkez évtizedekberr, addig
a Kelet-Kozép-Európában él tobbmilliós cigányság beáramlása
a nyugati országok számára sokkoló kovetkezményekkel járhat.
Az egységes uniós szabáIyozás a szabad rnozgásra azonban
nem teszi lehet vé a szelektált beengedést. Ennek ellenére tigy
t{inIk, hogy a nyomorult koriilmények kozott és források nélkiil
él kelet-európai cigányok igen nagy része mozdulatlan marad
101 Ezt az adatot mondta a lJEspresso c. lapnak adott interjuban Roberto
Marorri olasz beltigyminiszter, amikor néhány ezer, táborokban éi
romátr cigányt kiutasítottak, jelezve, hogy ezek nagy része feltehet en
,,Zapatero engedékenyebb Spanyolországába telepszik át", mely interju
a hangneme miatt a spanyol beliigyminiszter éles nyilatkozatát váltot-
ta ki. Lásd: ADN adnkronos.international online jourrral, 20t0. okt. 3..
Említer-ri kell itt Olaszország saját cigány lakosságát, amely az ]500-as
évekt l alakult ki, de a most bevándorolt román cigánysághoz képest
valamelyest már jobban integrált. Lásd még: Cigánvok Európában 2.
- Ol aszo r szá g (szerk. Prón ay Csaba, Bp., 2002.)
-
102 A román cigányok becsij]t adatához lásd még: ,,Europe: Home to Roma,
and No Place íor Them. IPS ipsnews.net online journal cikke (Interrlct)
ll5
 majd, és inkább a kiiiriil kelet-európ ai országakban jelent
majd gondotaz,hogy a munkaer elvándorlása után azáIlamj
koltségvetésb 1 torténó segéIyezésrikhozegyre kevesebb pénz
marad az áIlamkasszáb an.
A felmérések szerint számottev forrongás tapasztalhato az
rij uniós, kelet-európai országok fiataljai kozott is: mikozben
hárommillió román már tartósan kitelepedett dolgozni, további
milliók állnak sorban a fejleftnyugati és dél-európai országokba
kozvetít munkaer -tobotz cégekné| továbbimilliókjelezték
kitelepedési szándékukat már a lengyeleknél és a bolgároknál
is. Bulgáriából már most is hatvanezer tartós munkavállaló él
olaszországban, de az itt 670 ezertebecstilt illegális bevándorló
kozott még további sok tízezer bolgárt feltételeznek. Ha meg-
szijnik a korlátozás ezzel a két országgal szemben 2013-barr,
akkor rijabb százezrek, s t milliók johetnek át ide.
Olaszorszáe eloregedése és a hclnos lakosságon belrili nagyon
alacsony gyerekszám * 2009-ben ugyan 1,41 volt az e1y n re es
sztilések átlaga, de ezek tekintélyes hányada az iLt él és már
honosított bevándorlók, illetve a muszlim családokban sziiletett
gyereket jelenti - nagy gondot jelent. Az elorege dés miaft. száz-
ezrek szi.ikségesek az oregek gondozásához, ami a kovetkez
évtizedekb eíl - a7, eloreged olasz lakosság egyre magasabb
élettartama miatt is - milliós további munkaer -szrikségletet hoz
létre (2040-re az ósszes olasz egyharmad alesz65 éven feli.ili.r03)
Nugy politikai vitákat váltott ki Olaszországban az utóbbi
években a néha évi féImilliót is elér bevándorlás, ami a 2001-
es 56 milliós lélekszámról tíz év alatt négymillióval novelte
103 Lásd: ltaly struggles with immigration and aging. The Times, 2008.
juniLr:.s22.
116
az alasz lakosságo! amely most 60 millió f . Ekozben Észal<-
Afrika fel l is állandóan tartani kell a frontot a folyamatos
illegális bevándorlók képzetlen és fejlett munkára alkalmatlan
tomegeivel szemben. A román cigányság koriili problémák az
ol,asz városokban csak novelték ezeket a fesziiltségeke| így
2009-ben az Eszakiliga kovetelésére Berlusconi kormánya és
a pallamenti tobbség szigor szankciókat léptetett életbe az
illegális bevárrdorlókkal szemben. Anríg kclrábban néhány év
olaszországi tartózkodás után legalizálás kovette az illegális
munkavállalást, és tartózkodási engedélyre, majd honosításra
számíthatta( addig most kitoloncolással és tobb ezer eurós bír-
sággal nézhetnek szembe. Az észak-afrikaiak esetében azillegá-
lis bevándoroltaknak még egy fél évet el ke]1 tolteni a Líbiában
felállított kitoloncolási táborokban is, miel tt hazamehetnének,
ezzelis elrettentve ket attól, hogy tijból ptobálkozzanak.
SpaNyoronszÁc
A fenti olasz rninta * a honos lakosság eloregedése miatt beván-
dorlókkal nélránv év alatt alaposan megnovelni az országlakos-
ságát - igazán Spanyolországban teljesedett ki az ezredfordu-
lótól fogva. Ekkor az ország iakossága éppen csak elérte a 40
milliót, benne 670 ezer bevándorlóval (zommel marokkóiak-
kal). A n k sziilési rátája alig volt 1,I, ami az egyik legalacso-
nyabb Európában, Ekkor váltás toltént, és 2001-t l évi kb.600
ezer bevándorlót fogadtak be legálisan/ vagy aki eddig illegá-
lis betelepiil volt, azt néhány év m lva papírokkal látták el, s
munkavállalási engedélyt is kapott. A rnez gazdaság, az épi-
t(iipar és a vendéglátóipar képzetlen munkásokat felszívó ere-
je réven ez csak novel,te az ország gazdasági teljesít képessé-
1,1,7
 gét, melt azokat a munkákat, amelyeket a horros spanyolok már
nem szívesen láttak el, a berzándorlókkal végeztették .Ígsr 2010-re
már 5,7 nrillió lett a legális bevándorlók száma néhány éverrte
-
visszatér en legalizálva illegális társaik százezreitis
-, és spa-
ny olor szág lakos sá ga 2010-re 47 millior a novekedett . Az orczág
demográfiai novekedése miatt spanyol kormánypolitikrrsok már
arról beszéltek errforikus lrangulatban, hogy 2t]50-ben Spanyol-
ország;66 millió f s lesz. A lelkesedós azonban a 2008-as pénz-
tigyi világválság kitorése után elszállt. Ett l kezdve a bevándor-
lók kozotti nagy arány munkanélkiiliség miatt megállították
az illegális bevándorlók konnyií legalizálását. Egy torvénl,m$-
dosítás kitoloncolással fenyegeti az ta ke| ennek ellenére szá-
mukat tóbb sz áz,ezerre teszik azota i s Spanycrlo r szágb an.
A bevándorlás }Lárom nagy íorrásb(ll származik: eleinte a
spanyol partokkalszemben lév Marokkóból jolíe( számuk rnár
1998-barr elórte a 171, eztet, ma perlig 780 ezer kortili. A másik
forrást a déi-arnerikai, spanyol nyelvií országok jelentik, rnelyek
lakóinak - mint a spanyol kult ra hordozóinak a spanyol kor-
-
mány privilegizált letelepetlési jogot ad,oft. az ezredfordulótól.
Ezek osszlétszátna 2.010-ben mát l,4millió volt: a legtobben az
ecuadoriak (400 ezer), a kolunrbiaiak (300 ezer) és a bolíviaiak
(210 ezer) vannak, de százezer feletti az argentinok és a peruiak
száma is. Tobbségtik dél-amerikai indián származásír, ennek
kulturális hagyományait és szokásait horclja magában, európai
gyokerekkel nem rendelkezik, igy a nyelven, kíviil nenr iok
kozosséget mutat a honos spanyolokkal. végiil a harrnadik
forrást a kozép-kelet-európai országok bevándorlói jelentik,
akik a 2001-es vízumkényszer rne8sziínése után turistaként
szatradon johettek be spanyolországba, és maradtak itt illegális
munkavállalókén| illetve egy résziik az engedélyezett nrunka-
118
vállalás keretében érkezett. Ez a forrás alapvet en románokat
jelent, akik 2000-ben még csak háromezIen voltak, de a 20O7-
es uniós belépésiikutáni évben már 200 ezren ozonlottek ide.
Az ta is folyamatosan érkeznek * pedig számukra a szabad
munkavállalás csak 2013-ban lesz lehetsé ges -,2010-re már B30
ezren voltak. Nincs hivatalos adat arró| hogy mekkora lehet
kozottiik a román cigányok aránya, de ha az olasz beliigymi-
niszter adatai alapján az ottani román bevándorlók kozotti tíz
százalékat alig meghaladó román cigányságot vessziik alapul -
és miért lenne itt más, mint ott -, akkor itt is nagyjáb I százezer
f r |beszélhettink. Hogy ennél nem lehet tóbb, aztmutatja az
is, hogy 2008-ban az akkor 730 ezres, Spanyolországban él
román kozosségen beliil a sziilések száma csak 14 ezer volt, ami
egy viszonylag alacsony szárn, és ezkizárja a nagyobb arány::t
cígány ságjelenlétét kozottrik.l0a
Itt kell kitérni arra, hogy a spanyoloknak is megvan a saját
cigány lakosságuk már tobb száz éve, akik az 1500-as évekt 1
Észak-Afrikán keresztiil érkeztek ide. l-eljesen más hatásokon
mentek át, rnint a kelet-európai cigányok, kultrirájuk és szoká-
saik er sen átitatódtak az arabokéval. A tevékenységiik azon-
ban hasonló volt kelet-európai társaikéhoz: vándorló kézmiíves
munkákat végeztek, ezzel kereskedtek, s egy résziik zenész-
ként is részt vett a spanyolok életében.Vándorló életmódjukból
adódóan a tobbségi spanyol lakossággal - veltik szemben zárt
104 Az adatot lásd Demographics of Spain, Wikipedia, 2010. jrinius. A ro-
mán cigányok spanyolországi jelenlétérl sajtótudósításokból kapunk
}rírt, például aniikor 2010-ben egy tízóves román cigány kislány sziilt,
és a 23 éves mamája, az uj ,,nagymama" tígv védekezett az elsziir
nyedt jságíróknak a kórház sztilészeti osztálvaín, hogy ez Romániá-
ban bevett dolog.
l l9
 kozosséget alkotva - semmilyen erkolcsi kozosséget nem vál-
osszlétszánruk. Nagy szi.ilési gyakoriságuk miatt a kozosségeil<
laltak, lopásaik és csalásaik miatt pedig állandóan konfliktusba
gyoísan novekednek, ezért további bevándorlásukat er sen
keríiltek veliik, Így a tobbszori repres szio után,l749-benkirályi
korlátozzák az utobbi években, (Ma már a románok alkotják
parancsra az osszes spanyol cigárryt - ift gitano-nak hívják ket
Spanyolországban a legnagyobb bevándorló csoportot, akik a
- iisszefogdosták, munkatáborokba zárták, és hossz ideig csak nagyvárosok egyes keriileteiben szinte a tobbséget alkotják,
így élhettek. A gondok a cigányság társadalmi integrációjávat
saját román nyelv televíziós csatornákat, rádiókat és jságokat
kés bb sem sziíntek meg. Franco tábornok uralma alatt,1930
adnak ki.) A bevándorlók esetében a kelet-európaiak el nyben
és 1977 kozott kiilon kényszerintézkedésekkeiiskolázták keü
részesítéseazért is alakult ki, mert az ezredíordulótól tóbb jel
csoportos megjeienésuk a koztereken tilos volt, négy f nél tobb
mutatott arra, hogy a Nvugat és az íszlárn novekv szemben-
cígány kóztéri felbukkanása rend ri biintetést vont maga után.
állásaSpanyolors zágb an is terrorista szirnp atizáns csoportokat
Ezeket az el írásokat csak Franco halála után sziintették meg.105
alakított ki a muszlim fiatalok kozott. A sajnálatos madridi
A kitartó intézke dés ek is hozz ájárultak ahhoz, ho gy a j elenleg
'].,2_{,7 merénylet óia a titkosszoigálat számára ismert lett a funda-
milliósra becsiilt spanyol cigányság, a ,,gitan k'' tátsa-
mentalista iszlámmal rokonszenvezó, az európai kult rát és a
dalmi integrációja jóval sikeresebb, mint kelet-európai társai-
keresz ténységet gyíílolettel szemléLó, nagy szárnu muszlim fiatal
ké. Csak 30%-uk nem fejezi be az általános iskcrlát, SO%-uknak
itteni jeleniéte. A csokken és eloreged honos spanyol lakos-
állandó lakása van,7\To-uk pedig állantíó keresettel rendelke-
ság pótlása ezért nagy valószíniíséggel inkább a kelet-európai
zik. (Míg a kelet-európai cigányok esetében csak 1520'%-nak
bevándorlók millióiva1 torténik a jov ben. Az j urriós államok
van állandó munkája az 1990-es rendszerváltás óta.)
telj es munkavállalá si sz ab a ds ága 2011 -t l (e gyeseknek 201 3 -tó1)
A statisztikai adatok szerint a gyerekeknek majdnem negye-
pedig biztositjaezt a bevándorló tomeget. A felmérésekszerint
de bevándorló családokban sztiletik: 2009-ben a spanyol foldon
a gazdagabb uniós országokba már kivánclorolt hárommillió
sztiletett 493 ezer gyerekb 1 1a2 ezer bevándorló státussal ren-
román után további milliók torekednek uniós kiilfoldi munka-
delkez családban jott világra. kiilonosen a marokkói csalá- vállalásra, de ugyanez a helyzet a kisebb lakosságrí Bulgáriában
dokra jellem z az ót-hatvagymég ennél is tobb gyerek. Ennek
is, ahonnarr eddig csak Spanyolországba 80 ezren érkeztek.
kapcsán kell kitérni a spanyolországban él muszlim kozos-
(A bolgárok korábban inkább a kozelebbi Gorogország felé men-
ségre, melynek legnagyobb csoportját a marokkóiak alkotják,
tek, ahol nrár 200 ezeí aszámuk.) Ezzela bevándorlási aránnyal
2009-ben 760 ezer f vel. Rajtuk kíviil vannak más nernzetiségíí
a honos lakosság és a bevándoriók eltér sziilési rátája miatt
muszlim csoportok is, veiiik egyiitt nagyjáb legymillió lehet az
Spanyolors zág,Eur paleginkább multikulturális társadalmává
válhat, Ha eI is tekintiink az állando terrorista fenyegetés gond-
105 Lásd Andreas Caba: Spain's Tolerance of Gipsies. A M,odel for Europe? jától és az ift éI radikális iszlám fiatalok okozta gondoktól, a
Time, 2010. szept. 16.
társadalmi kohézió a sok eltéríjnernzet fiai kozott csak nehezctr

720 l2l
 képzelhet el a jov ben. Az orczág kiiiriilése, lakosságának
osszezsugorodása azonban így rnég tobb évtizedig etodázható.
PonrucÁua
Portugáliában a 10,7 milliós lakosságon beltil csak 440 ezer
koriili legális bevándorló élt 2010-ben, ami a sparryoloknál él
bevándorlók majdnem 2\o/o-os arányával szemben csak ot szá-
zalék alatti, itt ugyanis nefil váIasztották eddig a lakosság fel-
duzzasztásának straté8iáját.l}6 A n k szi.ilési rátája valamir.el
magasabb, mint a spanyoloknáI, egy n re átlagban1,5 sziilés
jut a 2010-es adatok szerirft, amiben, benne van a bevándorlók
és a koriilbeIjJIszázezer portugál cigány családjának magasabb
sztilési aránya is. Szemben a spanyolokkal, itt nem sikeriilt a
cigányokat (itteni elnevezéstik: cigana) rnég részben sem integ-
r álni, hely zettik nagyjából a kelet-európai cigányság integrálat-
lanságának felel rneg: teljesen eIktilontilve a tobbségi portugál
társadalomtól, viskókban laknak, képzetlenek, áltandó foglal-
kozással csak nagyon kevés rendelkezik koztiirik, és rengeteg
gond akad veltik a btiniigyi statisztikák szerint is.l07 A 440 ezer
bevándorlóból a legnagyobb részt a portugál nyelvií brazilok
teszik ki 1i0 ezer í vel, akik mint a portugál kultrira hordozói
privilegizált letelepedési jogot élveznek. Őket a románok és az
ukránok kovetik otven-otvenezer fóve|, utánuk a régi aírikai
portugál gyarmatokról érkezett fekete afrikaiak" akik osszesen
nagyjáb Iszázezrenvannak, majd néhány ezer bolgár és mol-
106 Lásd Demclgraphics of I'ortugal, Wikipedia, 2010.
107 Kitekintés erre a spanyol cigányokkal foglalkozó cikkben: lásd
Andreas, Caba: Spain's Tolerance oí Cipsies. .{ Model for Europe?
Time, 2010. szept, 16.
I22
:S:.
dovai román.108 Muszlim kozosségbe ezekb l és a már hono-
sítottakból negyvenezer í tartozík. Az osszes Portugáliában
szii]etett gyerek negyede náluk, a portugál cigányságon beliil,
illetve abrazilok, valamint a tobbi ber.ándorló családjaiban látja
meg a napvilágot. A kis muszlim kozosség nem jelent olyan
gondo| mint az a nagy létszámti spanyol iszlámhív k esetében
volt iátható. Bár 2008-ban Lauréban, egy portugál kisvárosban
osszecsapásra keriilt sor a cigány családok és a marokkóiak
egy csoportja kozott, de ennek nem etnikai vagy vallási jellege
volt, hanem a cigány családok folyamatos biínelkovetései által
okozott fesziiltségekb(ílkeletkezett.
Összességébentehát a portugál társadalom a kis bevándor-
ló aránnyal, a kis létszámtíintegrálatlan cigánysággal és a kis
muszlim kclzosséggel a tobbi nyugat- és dél-európai ország-
hoz képest kisebb gondokkal nézhet szembe a jov ben várha-
tó társadalmi konfliktusait illet en. Az alacsony gyerekszám
miafl,i lakosságcsokkenés, az eloregedés jelenti a f gondot.
A jov ben azonban feltehet en bíjven kap majd bevándorlókat
a kozép-kelet-európai trniós országokból. Bizonyosságga1 állít-
ható, hogy a mostani néhány tízezer román mellé a bolgárok,
lengyelek stb. további s,zázezrei érkeznek majd ide. A már tel-
jes g zzel mííkodmunkakozvetít szervezetek - az interne-
tes információk tan sága szerint - már kivándorlók miilióinak
kérelmeit gyííjtottékossze f(jként Romániábary Bulgáriában és
Lengyelországban, de szlovákok, csehek és magyarok is várnak
az Uni egészébenvaló szabad rntrnkavállalásra.
10B A román cigányokra az adatokat lásd: Irina-I{aduca, Ivan: Ilomanian
Labour Migration Patterns from 1990 to 2009. In: suite101.com, oniine
journal, 2009. ápr.20.
123
 IV. FEIEZET
A demográfiai átrendez dés iisszeurópai értékelése

A társadalmak eloregedése és a honos lakosság csokkenése

egész Európát s jtja majd az elemzések szerint, de a kontinens-
r 1kíviilr, l érkezett bevándorlók nagyobb sziilési gyakorisága
a csokkenés kozben átrendezí a társadalmakon beliili arányo-
kat.Ez a nyugat- és a dél-eur paitársadalmakban aziszl'ámo,
sodást jelenti, a kozép-kelet-európai társadalmakban pedig a
nagy tomegií é s integrálatlan crgány s ág létszámának felduzz a-
dását. Mindkét esetben társadalmi integrációs gondok lépnek
íel aziszlámosodás miatt a gyiílolkodések és ellenségeskedések
okoznak maj d polgárháborr-is állap otoka t, a kózép -kelet-euró-
pai országokban pedig a munkába csak kismértékbenbevon-
ható cigány tomegek íelduzzadása és megélhetésiforrások nél-
kiil maradása eredmény ezí ugy anezt. Szárnunkra, Kozép-Kelet-
Európában azonban ezt a kozos gondot íokozza, hogy van egy
aszimmetria a gazdagabb nyugati és a szegényebb keleti uni-
ós országok kozott. A szabad munkavállalás és a szabad moz-
gás miatt ugyanis a gazdagabb nyugati államok nagymérték-
ben elszívják a szegényebb keleti társaik képzett fiatal lakossá-
gát - amivel a demográfiai osszeroppanásukat el tudják tolni
egy-két generációval -, emiatt azonban a keletiek demográfiai
osszeroppanása felgyorsu1.
Nézziik meg részletesen a demográfiai osszeroppanás eltér
iitemét és kovetkezményeit az egyes országokkozott. Erdemes-
nek tííniktsgy r endezní az any ago| hogy eI szór a szegényebb
keleti uniós országok eloregedését,csokkenését és ekozben a
fejlett munkameg osztásbacsak toredékesen bevonható cigány-

125
 ságíelduzzadását vessziik szemiigyre; rnajd rnegnézziik a keleti
részek képzett lakosságának kivándorlását a gazdagabb nyugati
uniós részekre, ezutánpedig kitériink az eiyesnyugati orszá-
gok átrendez clésére a demográfiai fejlemények nyomán.
1. A migr ci s szizlattytí mííktidése
Az ót, nagy létszámti cigány lakossággal rendelkez ó urriós országokat. Ez az osszeroppanás el szor a kisebb lakos-
Bulgária, Szlavákia, Románi4 Magyarors zág és Csehország
orczág
- gondjai mellett Lengyelországot is be kell vonni a vizsgálo-
dásba, ha a keieti és a nyugati uniós részek kozotti demográ-
fiai átrendez désról teljesebb képet akarunk kapni. Az el bbi
ot kb. 55 milliós osszlakosságábóI, illetve a 38 mi]lió lengyellel
egyiittesen 93 millió keleti uniós állampolgárból kelt kiindul-
ni az elemzésben. -Az alacsony sziilési szám miatti természetes
csokkenés 2050-ig - az ENSZ demográfiai intézményénekszá-
mításai szerirtt - ezekben az orczágokban egytittesen 15 milli-
óval zsugorítja osszébb a lakossá gat. Ez az eleve kisebb lakos-
ságszámmal rendelkeztí államok esetében hamarabb hoz lét-
re drámai helvzete| rníg a nagyobbaknál csak kés bb jelent-
kezik. Ezeken ttil még a cigány lakosság nagyságais fontos az
e8yes országokon beliili probtémák jelentkezésének megértésé-
hez. A gyorsan novekv cigányság a rendszerváltás óia eltelt
hrisz évben tartós, B0-85%-os munkanélktiliséget mutat min-
den érintett keleti uniós országban. Megélhetésiiket alapvet -
en csak az áIlamt koltségvetésb l biztosított szociális segélyek,
családi pótlékok és kozmunkák biztosítják.
A tobbségi lakosság csokkenése és eloregedése kovetkezté-
ben elveszítik majd megélhetési forrásaikat, ugyanis az államí
126
koltségvetésekmai szintje sem tudná már a cigányság meg-
novekedett tomegeit eltartani. A jov ben azonban a koltségve-
tésbe egyre kevesebb bevétel keriil az országok munkaképes
lakosságának csokkenésével.A cigányság megélhetés nélkiil
maradása, koriikben a íosztogatások és egyéb bíínelkovetések
gyakoribbá váIása, az állam nyugdíjalapjainak kiiiriilése, az
állami intézmények * rend rség, katonaság, oktatás, egészség-
tigy stb. - ellehetetleniilése osszeroppanthatja az érintett keleti
-
ságszámll országokat érintheti. Els ként a jelenleg 7,2 rnllliós
Bulgáriában váIik lehetetlenné a továbbélés, ahol2050-ig 4,B mil-
lióra csokken az ósszlakosság - párl^vzamosan ezzel a mai 900
ezres cigánysága1,,5-2 millióra novekszik. Még ha a cigányság
mai B5%-os munkanélkiiliségétnagy sikerrei le is tudnák szori-
taní60"/o-ra, akkor is egymillió f t kellene eltartani állami pén-
zekb 1. A 4,8 millióg eloregedett bolgár társadalomb 1 az alig
tobb mint másfél millió dolgozónak kéne eltartani rajtuk kíviil
még a gyerekeket és a nagyszám nyugdíjast, illetve mííkodtet-
ni a bolgár állami intézményeket. Ez lehetetlen, ezért már 2050
felé kozeledve is drámai konfliktusokra és a bolgár társadalom
szétesésérekell felkésziilni. Ugyanez a hely7gl várható a mai
5,4 milliós Szlovákiában is, amit a 2050-re 49 millióra csokke-
n lakosságszám, ezen beltil a mai félmilliós cigányságának
egymillió f re való novekedése idézhet el(í - alig néhány évvel
kovetve a bolgárokat. Románia 22milliós lakossága és kétmil-
liós cigánysága 2050-re 18 millió lakosra csokkery ezen beliii a
cigányság négymillió íóre duzzad, ezért keriil drámai helyzet-
be. Magyarországon a mai tízmilliós iakosság - 2050-í9 - 7,5
millióra csokkenése és mai 900 ezres cigányságának 1,5-2 mil-
trióra való novekedésellozza majd létre ugyanezt a helyzete| a
l27
 csehek esetében pedig a mai tízmilliós lakosságszám 8,5 mitli-
óra csokkenése, illetve a 300 ezres cigányság 600 ezer íóre tór-
tén felduzzadása, bár náluk kisebb mértékben.Lengyelorszá-
got a cigányprobléma kevésbéérinti: néhány százezres cigány
lakossága a 38 milliós nagy lakosságszárnmellett eltorpii| s bár
gondok itt is vannak veltik, drámai helyzet nem jon majd létre.
Fenti elemzéseink csak azzal számoltak, hogy a ke]eti uniós
országokban az alacsony gyerekszám miatti fc:gyás és elorege-
dés, illetve az ot említeít országban még az ezzelegyiitt megfi-
gyelhet munkanélkiili cigány lakosság novekedése hozzalétte
a gondokat. Az uniós or:szágok kozotti szabad munkaer -ván-
dorlást is bevonva az elemzésbe azonban a helyzet sokkal s lyo-
sabbnak rnutatkozik. Mindez pedig nem 2050 felé kozeledve
kezd létrejonni, hanem már jóval hamarabb, akár a2020 és2a25
kozotti id ben vagy még el tte. Ma már láthato, hogy amikor a
keleti országok beléptek azI)ni ba, egy részben téves, részben
hiányos kalkulációt vettek alapul. A kiindulópont az volt, hogy
az eltiintetett bels urriós határok révénaz olcsó keleti munka-
er a nyrrgati t két id,evonzza, valamennyi keleti munkaer a
nytrga ti or szágokb a idei gl enesen kitelepedve csak m in sé gibbé
válik, hogyhazatérve továbblendítse a b séges nyugati t kével
am gy is el rerobogó keleti uniós országokat. Ennél a kalkulá-
ciónál nem vetttik figyelembe, lnogy az általárros európai elore-
gedés és lakosságfogyás kori_ilményei kozott a keleti és nyugati
bérek kozotti kiilonbségel9 iiletve a b(íségesebb nyugati szociá-
lis szolgáltatások, egyi.itt a fejlettebb társadaimi kortilmények-
kel egy számunkra hátrányos migrációs aszim,rnetriát rejtenek.
A szabad kitelepedés lehet sége a keletiek számára a nyugati
uniós országokba - mikozben ott az eloregedés és a munkaer -
csokkenés miatt egyre nagyobb sziikség van a keleti lakosság-
1,2B
ra - alapvet aszimmetriát hordozoLt már a belépésiink idejerr,
és tudni lehetett (tudni keliett volna!), hogy a i-ratárok elttínése
után milliós számban mennek majd nyugatra állampolgáraink.
Mi pedig semmilyen nagyobb bevándorló dcllgozó tomeget nem
várhaturrk. EI szór a képzettebbek és a kinti diplomás hiány-
szakmák dolgozói mennek ki t liink - orvosok, ápolók és infor-
matikusok-, rnajd a további diplomás és az alacsorryabb szint
képzéstigényl szakmák képvisel i, végiil mindenki, aki vala-
rniképpen be tud illeszkedni az oft.ani társadalmakba. Nem a
t ke jon els sorban \lozzánk, ahogy feltételeztiik az uniós belé-
pésértlelkesedve, hanem az itteni dolgozóink mennek ki tartó-
san a gazdagabb nyugati uniós országokba, akiknek tobbsége
egy id után a családlát is maga után viszi, és végleg kitelep-
szik. Nézziik meg adatokkal, hogy mi ttlrtént ebben a dimen-
zt ban az elrntíit években!
Bár még csak részben vált szabaddá a 2004-ben, illetve2a}7-
ben csatlakozott keleti uniós országok számára a nyugati mun-
kavállalás - ez a románokat és a bolgárokat rnég 2013,igkorlá-
tozhatja -, anyugati államok munkaer -sziikséglete már eddig
is tobb millió keletj polgár tartós ottani munkavállaiását hozta
létre. Az élen a lengyelek és a románok áIlnak a rangsorbary
mogottiik egy kicsit lemaradva a bolgárok, majdhozzájuk képest
is kisebb arányban a szlovákok és a csehek, végiil a magyarok
kovetkeznek. (Mint majd láthat lesz, az utolsó helyezésnek
most cirvendhetiink.. ")
A lengyelek már a 2004-es uniós csatlakozás el tt is egy-
millióan vándorotrtak ki vendégmunkásként a nyugati országok-
ba. Amikor a 2004-es belépésután az angolok, az írek és a své-
dek azonnal teljesen megnyitották munkaer piacukat azulon-
nan belép keleti uniós országok állampolgárai el tt, a lengyelek
129
 néhány év alatt egymillióan mentek ki Nagy-Britanniába dol-
gozni, 30 0 ezren Ír or szágP a, het,u,enezren Svédorsz á gba, és noha
még nem volt nyitva számukra a tobbi nyugati uniós ország,
a németekhez is sok százeze. lengyel érkezefr., illetve minden
tobbi nyugati uniós országba is tobb tízezren. Összességébery
2008-ra már hárommillió legálisan nyugati uniós országban
dogozó lengyelr l szótrtak a statisztikák. A felmérésekszerirrt az
id kozben kiéptilt munkakozvetít cégek sokasága még továb-
bi otmillióraszámítha| ha megnyílik 2011 májusában a néme|
az os;ztrák és a tobbi uniós orczágmég zárt munkaer piaca is
a keleti uniós munkavállalók el tt. Ezek egy része csak szezo-
nálisan, amez gazdasági és a vendéglátóipari munkák idényé-
re megy ki dogozni, rnajd néhány hónapra hazatér. Nagyobb
résziik azonban már tartósan kint é| és vitte a családjátis maga
után, vagy ha még nern, akkor néhány év m lva teszi, amikor-
ra me65teremtette a megfelel kortilményeket.
A munkaképes kortiak kivándorlása teljeserr érthett! mivel
még a kitelepedettek nagy szánra ellenére is folyamatosan 10%
kortili a lengyel munkanélkiiliség.Ez azt jelemti, hogy nem jott
be annyi t ke, mint amen,nyire számítclftak az uniós betépés
idején, ezért a munkalehet ségérta lengyel dolgozóknak kell
a nyugati uniós országokba menniiik. A kivándorlás a nagy
Iakosságszámrnaj rendelkez Lengyelors zág számára eleinte
nem jelent gondo| mert legalább nem kell annvi mtrnkanélkr.jli
sególyt kifizetnie. Ám ha a 2011után kitelepedni szándékozó
további otmilliót hozzáadjuka már kint lév háromrnillió len-
gyel számához, akkor iáthatóvá válik a probléma nagysága,
A 38 rnillió lakos ellenére ugyanis a ténylegesen munkaképes
korriak nem lehetnek tobben huszmillióná| és ebb l nyolcmillió
távozása az országból már megoldhatatlan gondot jelenthet a
130
lengyel állam intézményeinek mííkodtetésébeoa nyugdíjaina k
kifizetésében és a gyerekkor ak eltartásába.. Így 12 milliónak
kell majd eltartani,a - a kivándoroltakat már leszámítva - az
otthon maradt további, sok millió orege| gyereket, és nekik
kell az állami intézrrrények m kodtetéséhez is a koltségveté-
si bevételeket biztosítani - ma ezt még h szmillióan teszik!
A 2050-re 33 milliósra becsiilt lengyel lakosságon beli.il pedig
az egy harmad atánytképvisel 65 éven feliili rryugdíjas - hol
vagyunk már akkor a 60 éves nyugdíjkorhatártól! - vár majd
eltartásra. Itt tehát a cigányprobléma nélkiil is gondok lesznek
rnár 2011után a migrációs szívaftyu miatt. Még nem érz dlk
a probléma igazi sűIya, hiszen most a kint él hárommillió
lengyel nagyobb része kiild ltaza pénzt a hzetéséb l otthon
hagyott csaiádja részére, cle a kinti beilleszkedés és a családok
áttetrepiilése után ez a bevétel fokozatosan megsziínik majd.
A lengyel híri.igynokség még orommel jelentette 2009-ben, hogy
az elrnult ot évben 1B9 milliárd doilárt keresett a hárommillió
lengyel vendégmunkás a nyugati uniós országokban, és ebb l
31 milliárdot hazautaltak.r09 Eves lebontásban ez megkozelíti az
ide bevitt nyugati t két, és jelenleg - nem vitathatóan * segíti a
lengyel áltramot feladatai hnanszírozásában, de lrosszabb távon
a iengyel lakosság kitelepedésénekágyaz meg, ami az ország
lasstí kiiiriiléséhezvezet.
A románok esetében szintén hárommillió nyugati uniós
államba távazott munkavállalóról vart sz(l, noha a hivatalosan
regisztráltak adatai szerint csak 2,7 millióan vannak. Mivel
azonban számrikra még általánosan nem nyitottak az eur paí
109 Lásd ,,Poiish workers do well abroad." Istockanalyst - online journal
2009. nov.6-i híradása
131
 munkaer piacok, ezt a számclt a tobb százezer illegálisan kint
dc:Igoz miatt kell megtoldani. A felmérésekszerint pedig a
2011-es * vagy legkés bb 2073-as - teljesen szabad uniós mun-
kavállalás lehet ségének létrejottét ugrásra készen várja innen
is még további legalább hárommillió ember. Az egyik iegna-
gyobb román munkakozvetít cég, aThera Group vezet je2070
decemberében jelezte, hogy diplomástól a portásig bezár lag,
minden fegyelmezett dolgozót várnak a nyugati uniós országok
Romániából is.r'o Spanyolországban már egész román városré-
szek alakultak ki román nyelvií televíziós és rádiócsatornákat
miíkodtetve, Lijságokat kiadv4 az épit ipar, a vendéglátóipar
és a rnezógazdaság mind nagyobb részétátvéve a helyi lakos,
ságtól. Ezek a kiaiaktrlt román fészkek aztán kényelrnesebbé
teszik a rnost és a kozeljov ben érkez k szárnára a beilleszke-
dést. Ugyanez tapasztalható a másik nagy rornán kivárrdorlási
célteriilet, Olaszország egyes városaiban is, ami vonzóvá teszi
a további kivándorolni szándékozó román milliók számára az
ritnak indulást. Eleinte itt is csak a pozitívumok jelentkeztek:
az ót év alatt hazautalt 3B,B mitliárd dollár b ven meghaladta a
Romániába beruházott nyugati t két. Ám itt a lengyelhez képest
kisebb lakosságszám és a munkaképes korri lakosság aránya
hamarabb el hozta a problémáka! ami 2008-ban arra osztokélte
a román kormányt, hogy karnpánycrkat indítson a kitelepedett
románok hazacsábításár a. A mi liiónyi románt foglalkoztató
Olaszországból és a szintén sak százezer román állanrpolgár-
nak kenyérkereseti lehet séget biztosító SparryolországbóI a
110 Lásd ,,Remittarrces from Ror:rranian workers abroad reach USD 38,B
billion in five years." Romania Btrsiness Insider - online journal, 2010.
dec.22.
I32
hazahas érzelmekre is apelláló beszámolókkal és ígéretekkel
pr bálták visszahívni a kinn dolgozók legalább egy részét.
A román építipar az utobbi években ugyanis már krónikus
munkaer hiányban szenved, amelynek novekedése a szakkép-
zetteket illet en pedig a nyugati t ke eddig is óvatos betelepe-
désétmég jobban visszarettenti.l1l A dolgozók hazacsábítása
azonbanáltalában sikertelen: a román bérek négyszereséérttud
dolgozni egy k miíves Spanyolországbalt, ha pedig ugyaneny-
nyire megemelnék abérétotthory akkor a nyugati t késnek már
nem érnémeg ide beletelepedni. Úgyhogy az e1yszer kikoltozott
román munkás - és a tobbi kelet-európai is - odakint marad.
Románia mííkodését az ernliteft, óriási mértékiíkivándorlás
rnár az els években sokkal s lyosabban érintette, mint a nagy
lélekszám Lengyelországot.Itt a hárommillió dolgoz a 22
milliós osszlakosságon beliili kb. tízmillió munkaképes korti
számát csokkentette, ami már eddig is majdnem harmadával
apasztotta azországerejét. Az ennek fejében kapott sok milliárd
dollárnyi llazautalás (a jelzett 3B,B milliárd dollár 2004 és 2009
kozott) eleinte betapaszthatja a sebeket, mégis nyilvánvalóan
az ország mííkodképességénekosszeomlása vetíthet el re,
Ésmég csak az idén - vagy legkés bb 2013-ban - jon a teljes
kivándorlási lehet ség, ezzel pedig további hárommillió mun-
kavállaló títnak indulása! Románia dolgozni tudó lakoss ágának
tobbsége ktilfoldre távozlk majd, ha beváltja a felmérésekben
jelzett szándékát, így az elvileg ma tízmilliót kitev munkaképes
lakosság csak kisebbikhányada, négymillió marad otthon. Ha a
korábban az eloregedésb l,lakosságcsokkenésb l és a munkába
111, Lásd: ,,Eastern Europe struggles to bring back its workers". EurActiv
online journa], 2008. jtinius 12.
,l33
 csak tore dékesen bevonható cigány lakosság íelduzzadás áb óI
ered osszeomlást 2050 felé kozeledve jelezti.ik, akkor most
látható,hogy ez akár már néhány év mrilva bekovetkezhe! ha
hozzáv esszuk az u niós migrációs szivattyri hatás ait is. Ameny-
nyiben 2013-ban a tovább már nem huzhato teljes uniós mun-
kavállalási szabadság megnyítik, és hatmillioranó a ktilfoldon
dolgozó román vendégmunkások szárna, otthon pedig lecsok-
ken négymillióra, akkor -bár az els években az ideiglenesen
otthon hagyott családok számár a ha z autalt klilf oldi kerese tek
még megmenthetik a rornán államot- csak a cs d johet. Jelezni
kell, hogy a kivándorló román vendégmunkásoknak csak egé-
szen kis része cigány - a hárommillió egy tizede
-, a tobbségtik
mozdulatlanul és képzetleniil otthon é| nyomorult koriilmények
kozott. Kozismert, hogy a román cigányságból edclig kivándo-
roltak már óriási ribilliót okoztak az olaszoknál, a franciáknál,
az angoloknál és az íreknélis. Most visszatoloncolták ket, ám
kés bb az általános uniós mozgásszabadság szabályai alapján
bárhol letelepedhetnek a nyugati uniós országokba n. Florin
Cioba, a román cigányok fíivajdája - onmagát a cigányok kirá-
lyaként tituiálja - már 2007-ben aggódott, hogy Románia teljes
cigány lakossága elmegy majd az arszágbol|r2 A legnyomorul-
tabb kortilmények kozott él román cigányok igen nagy része
azanban feltehet en csak a román állam és társadalom nagyobb
mérviíszétziláladása után indulna rneg távolabbi tertiletek fete,
addig itt kell veliik számolni.
Bulgária esetében már konnyíídolgunk van Románia elem-
zése után, mert itt is ugyanazok a gondok tapasztalhatók, mint
ott. Annyiban nehezebb itt a helyze! hogy eleve kisebb az ország
112 Lásd a Hubpages.com - online journal hírét,2007. nov.20.
134
lakosságszáma, így az eloregedés, a munkanélkiili cigány lakos-
ság gyors novekedése (magas sztiletési rátáluk kovetkeztében)
és a munkaképes kortiak tomeges kiilfoldre menekiilése már
nem csak a jov kérdésévé teszik az ország dezorganizáI dását.
Az e\emz jóIteszi, ha már a 2002-es és a 2003-as bolgár demog-
ráfiai kimutatásokat is eldobja, mert azok becsapják az ott rneg-
adott nyolc-kilencmilliós lakosságszámmal . Az ezredfordu-
ló után, f ként a 2001-es vízumkényszer me1sziínését,de még
inkább a 2007-es uniós csatlakozásukat kovet en évi százezr et,
néha kétsz ázezret meghaladó kirrándorlás indult meg Bulgári-
ából. A CIA World Factbook jól értesiilt szerkeszt i 2009-ben
már csak 7,2 mí]|ió lakosról írtak, s mivel nem csokkent azóta
sem a kivándorlá, valószíniíleg már hétmillió alatt tartanak.
Gorogországban jelenleg 200 ezer bolgár állampolgár él tartó-
san munkát vállalv4 a spanyoloknál B0 ezeL az olaszoknál is
tóbb tízezer, de az osszes nyugati uniós országban is sok ezerre
tehet a legálisan vagy illegálisan munkátvégz bolgárokszá-
ma, noha még nincs megnyitva el tttik a szabad munkavállalás
lehet sége. Öss"eser,, nyolcszázezer koriili a bolgár kitelepiiltek
eddigi száma, de itt is sokan várjákrnég az uniós kivándorlás
lehet ségénekmegnyíIását. Az eddigi lakosságcsokkenés és a
szakképzeít munkaer hiánya azonban már most is nagy prob-
lémákat okoz: az sszes bolgár szakképzeft ápoló íele,29 ezer í,
ment ki azunl s országokba legálisan vagy illegálisan dogoz-
ni, ezért a bolgár korházakban nagymértékbenmegemelkedett
a haláIozások száma.lr3 Sokan Gorogországba mennek iI legá-
113 Lásd: ,,Eastern Europe struggles to bring back its workers". EurActrv -
online journal, 2008. 1unius 12,
135
lis munkára, ott f leg gorog oregeket gondoznalg és az elore-
gedett gorog lakosság még sok ezer ilyen dolgozót vár ezután
is. A helyzet oda vezetett, hogy a bolgár munkaiigyi minisz-
ter Vietnarnba látogatott 2010-ben, ho1y ottani kormánytiszt-
visel kkel vietnami vendégmunkások behívásáról tárgyaljon,
mivel a szovjet korszakban már sok ezTen dolgoztak Butgáriá-
ban. A kivándorlás eI tt most megnyíló uniós határok így nem
sok jóval kecsegtethetik a bolgár politikai elitet. Eleinte ahaza-
ktildott keresetek enyhíthetik a zsugorod hazai lakosságból
ered gondoka| de a pénzek elapadása- az egyel re még ott-
hon maradt bolgár családok távozásaután - itt is megoldhatat-
Ian gondok elé állítják az állatnot. Az ríásilétszámuésa fejlett
munkamegosztásba csak egészen kismértékben befogható bol-
gár cigányság további novekedése csak fokozlratja a már ma is
sokszor polgárhábortis állapotokat koztiik és a veltik egyiitt é1
tobbségi bolgár társadalom kózótt, ezpedigcsak tovább oszto-
nozheti a kiilfoldre menekiilésre az integrálódni képes bolgá-
rokat. Mindezek miatt itt sem kell várni a jelzett 2050-es évig a
bolgár társadalom dezorganizáIodására, mert az uniós migrá-
ciós szivattyri hatására már a 202O-as esztendr5k elejére beko-
vetkezhet az osszeomlás.
A várható rosszabbodás sorrendjét kovetve a szlovákokat
kell most szemiigyre venniink. Fico rtíniszterelnok el dje kor-
mányát kritizálva azt mondta néhány éve, hogy azok4O0 ezer
szlovák kitelepedését okozták 2001 óta - egy olyan országban,
ahol kétmillió kortili az aktív dolgozók szátna! Egy 2009-es
adat szerint ebb l hatvanezer szlovák Nagy-Br.itanniában vál-
lalt munká| negyvenezer Írotszágban, ók általában a fiatalabb
generáció tagjaí. A kozépkor ak tartós munkavállalásra inkább
a kozeli csehekhez mennek ki az építiparba és mez gazdasá-
136
gi munkákra.lla Mivel a 2011májusában megnyitásra keriilíj
oszftákés a német munkaer piacon nagy hiány mutatkozik a
vendégtátóipartól kezdve az épít(iiparon át egy sor szektorban
- ahol a keresetek a szlovák bérek tobbszorosét teszik ki -, nem
lehet kérdéses,hogy a teriiletileg ide kozel es Szlovákiából
tobben mennek ki majd Ausztriába és Németországba, rnint
amennyir l Fico valaha is panaszkodott.|l5 A szlovák orvosok
és ápolók kiilfoldre távozása már rnost is komoly gondot jelent
Szlovákiában, de a nyugati országokéval versenyképes otthoni
fizetéseket a jov ben sem tudják számukra biztosítani, i1y u
felmérésekszerint további kiáramlás várható az egészségigy
teriiletér l is.
Az orvosok és az ápol k kiitfoldre távozása a cseheknél is
nagy gondot okoz. 2010 decemberétren a Cseh Orvosi'Kamara az
alacsony orvo si keresetek miatt tiltak ozó rnozgalom szervezése
kózben egy felméréstteftkózzé, melynek adatai szerint a16 ezer
cseh kórházi orvos koziil koriilbeliil négyezren várlák a 2011-es
munkavállalási szabadságot a németeknéIés az osztrákoknál,
hogy elhagyják az országot.116 2004után- az akkor megnyitott
brit és ír munkaer piacra - az egészségiigyidolgozók mellett
más szakmábót is sok ezer csetr ment ki dolgozni, akiknek a
száma2O08-ig otvenezerre n tt. De a németeknél is nagy szárn-
ban dolgoznak csehek tartós munkavállalással már évek ta.117
n4 Lásd: ,,Slovak labotrr migration: Discrete and skilled. EurActiv - online
journal, 2009. okt. 19"
115 Például az xpatloop.com online journal 2010. dec. 2B-i híradása sze-
rint az, osztrák négy- és otcsillagos szállodák 80%-a keres siirg sen
munkaeríjt
176 Lásd az expat.cz online journal hírét,2011. jan. 5.
117 Lásd a Life cikkét már rogton a k<izép-kelet-európai államok 20()4-
137
A felmérések szerint a cseh munkaképes kor ak - ezek koziil
f ként a hatalabbak - 17,3"/o-a szándékozlk tartós munkaválla-
lásra kitelepedni a nryugati uniós országokba.
Ami pedig végiil benntinke| magyarokat illet: t tiink eddig
csakhozzávet legesen 200 ezrenmentek ki a gazdagabb uniós
országokba 2004-es belépésiink óta, de a felmérések szerint
a fiatalok 29%-a nyilatkozott rigy tavaly, hogy ezt fontolgatja.
Az itthoni alacsony fizetések, az eladósodott magyar állam
koltségvetés-lefaragásai miatt tortén gyakori kozalkalm azotti
leépítésekpedig megjósolhatóvá teszik anagyarány kiáramlást
a gazdagabb uniós országokba. Az utolsó hírek szerint Auszt-
riában huszonhatezer magyar állampolgár dolgozik legálisan,
de a2011májusában megnyíló osztrákés német rnunkaer piac
az itthonihclz képest jóval nagyobb bérekért még százezreket
tud majd felvenni.11s
2.A nyugat-eur pai orsz gok demográfiai
átrendez dése
Az eddigiek után láthatók a í bb trendek
Nyugat- és Dél-Euró-
pában: eloregedés és a honos lakosok számának a csokkenése,
A lakosságpótlásra kétfélet alakult ki az európai ku]ttírát
hordoz , ezért konnyen asszimitálódó kelet-európ aiak száz-
ezres és milliós rLagyságrendií beozonlése, valamint a már
betelepített, tobbmilliós muszlim lakosság nagy gyerekszáma
es trniós csatlakozás idején: ,,'Ihousands of Czech Workers Already
Employed in Germarry", 2004. márc.72.
11B Lásd: ,,More Hungarians Working -Abroad.'' xpatloop.com - online
journal, 2010. dec. 28,
138
révénazok megdlpláz dása, amihez méghozzászámítható
az ezekltez érkez további százezer, illetve millió iszlámhivó.
Mivel a muszlimok koncentráltan a nagyvárosokban élnek, így
egyes negyedekben már ma is tobbségben vannak, ám 2050-re
a megnovekedett számuk révénmát egy sor nagyváros foko-
zatosan muszlim tóbbségiívéválik majd. A honos lakossággal
eddig is alig vegyiil mr,rszlimok - a betelepiilt kelet-európaiak-
kal egytitt a honos lakosság lényegében elzárt városrészekben
é1- és az elropaigyokeríítóbbségi társadalom tagjai csak nagy
feszi.iltségekkel élhetnek majd egyiitt. Ebben a helyzetben a mai
kisebbségi lét utolsó gátiásait levetve a radikális iszlámhív k
csoportjai sokszor polgárháborris állapotokat is teremthetnek.
A f kérdésaz,hogy Nyugat-Eut paíokozatos iszlámosodása
kozben domináns helyzetbe keriilnek-e a muszlimokon beltil
a radikális iszlámcsoportok, va1y az inkább mérsékeltebb és
,,európaiabb",,,elJí o-iszlárn" csoportok válnak dominánssá,
akikkel egyiitt az európai - plusz a betelepiilt kelet-európai *
lakosság meg tudja esetleg íékeznia nyílt polgárhábor s állapo-
tok eluralkodását. Mivel azeuropai (keleti és nyugati egyaránt)
n k sziilési gyakoriságának csokkenése minden valoszíniiség
szerint nem áll meg, és nem fordul vissza 2050 után sem - a
muszlim n k pedig, ha kisebb arányban is, de b ver. az e1y-
szer, , reprodukciójuk felett sziilnek -, a század végére,2100-ig
a kelet-európaiakkal kipótolt nyugati lakosságon belii1 végleg
a muszlimok keriilhetnek tobbségbe, és az iszláln államok-
ká válás a legtóbb helyen megtorténik. Annál is inkább, mert
a nagyvárosok muszlim tobbségiívéválása és arányuk meg-
emelkedése az elaggott európai lakossághoz képest már nem
teszi lehet vé elvileg sem az akkori kormányoknak a határok
Iezárását azEuropán trili muszlimok további beáramlása el tt,
13c)
 és az arab országok (Algéria, Egyiptom, Marokkó Líbia, Tuné-
zia stb.) lakossága megkétszerezódik 2050-ig. Úgy tíírriktehát,
kevés az esély arra,hogy azEur pánbeltildomináns pozícióba
keriilt muszlim kozosségek akarata ellenére zárva tartsák az
európai államok a kapuka| ha kozben a maradék honos euró-
pai lakosság tovább oregszik és lassanként eltíínik.Mindezek
kovetkezében, ha a mai trendek nem változnak, akkor a21O0-as
évekt l már csak az iszlámosodás teljess é válásakoriiti kiizdel-
mek jelentik az európai torténelmet. A kérdéscsupán azlehet,
hogy ez békésebb, európai szellemmel átitatott és átformált
,,euro-iszlám" államokat jelent-e majd, altol az ,,europaizált'
muszlim tobbség békésenegyiitt él majd a kisebbségbe keri.il|
t ltik eltér kult rát hordozó honos európaiakkal, vagy akóz-
hatalom a radikális imámok ellen rzése alá keriil, és folyarna-
tos polgárháborírs helyzet jon létre a tobbségi muszlimok és a
maradék európai lakos kozott.
Ez az általános kép csak aí bb trendeket vetíti eI re, de az
egyes nyugat- és dél-európai országok fejl dése ezen beltil ala-
posan eltérhet, kiilonosen a 2050-es évekig. A f bb trendeken
t l pedig részletesebb prognozist az ez utáni évtizedekre a
bizonytalansági tényezókmiatt nem érdemes készíteni.A most
kovetkez évtizedekberr, 2050-ig a nagyobb nyugati országok
kozott nagy kulonbségekkel megy végbe a jelzettdemográfiai
átrendez dés, ami a mai hatalmi srilyokat is nagymértékben
átrendezheti kozotttik. Nézziik meg ezeket!
A honos népességszámának hanyatlása és a n k sziilési
gyakoriságának ki.ilonosen gyors csokkenése a németeket jel-
lemzi leginkább, így az általános trendeknél jelzett problémák
Németországban a már ma is nagyszámués gyorsan szaporo-
dó torok szárrtazástí lakosság miatt 2050-ig itt nagyobb mér-
740
tékben megvalósulhatnak. Mikozben 2050-ig a mai 82 millrcls
Németország65-70 milliósra csokken óriási elaggott és eltartásra
szoruló nyugdíjas réteggel, a nagyvárosokban a polgárhábo-
rris helyzetek dezorganizálhatják a társadalmat. Még ha eddig
az id pontig nem is keriilnek tobbségbe a nagyvárosokban a
muszlirnok - már csak azért sem, mert a tobbmilliós lengyel és
a sok százezres román, cseh" szlovák, magyar stb. betelepiil
kozosségek íeltartóztatják majd az eur paí lakosság eltiínését-,
a m,ár most is gyakori, szinte polgárhábor s helyzetek kés bbi
állandósulása nagymértékbencsokkenth e ti az or szág ossz-
európai srilyát. A nagy német gazdasági - és talán kulturális
- hu.zoer is a m lté lesz. Amit nem tudott megvalósítani két
vesztes világhábor - a németek még 1945utánis Európa dont
erejét képezték -, azt a lecsokkent sziilési hajlandósá g elintézi
a 2050 utáni évtizedekbery és az európai nagyhatalmak koztil
talán els ként Németország veszíti el nagyhatalmi státusát.
Valamivel kés bb a franciákra-- a maguk óriási arab lakos-
ságával- minden val színiiségszerint Llgyanaz a sOIs vár, mint
a németekre. Bár itt még a nagyszárnri betelepi-ilt, a további
bevándorlók, illetve a honos n k viszonylag magasabb sziilési
gyakorisága miatt 2050-ig a mai 62 miiliós lakosság noveke-
désétis prognosztizálják- 65 millióra -, de a ma is hatmilliós
muszlim kozosség akár 12*15 millióra novekedése és a honos
lakosság eloregedése, illetve a ma is íeszutt helyzetek polgár-
hábortis állapotokkáfakozódása feltehet en itt is megroppantja
az áIlarn életerejét. Franciaország mai európai hatalmi s lyá-
nak fennrnaradása 2050-ig így sem valoszíníi. Talán a németek
hataiomvesztésénélkisebb mértékbery de mindenképp s lyukat
veszthetik. Hogy ez milyen arányban jon létre, és hogy 2050-ig
vagy csak az azt kovet évtizet{ekben valósul-e meg, az íugg
-l41
 attól is, hogy az említett dilernma hogyan d l el: a mu,szlim
lakosság európaizált része \ragy a radikális imámok vezeté-
se alatt álló muszlim réteg dominánss á váIása valósul-e meg.
Nagy-Britannia jobb helyzetben van, mint a másik két, ha-
gyományosan r.ele rívalizálonagyhatalmi társa. Itt csak 2,9 rnil-
liós jelenleg a muszlim lakosság, s a békésebb indiaiak jelen-
tik a másik nagy, Európán kívulr l bevárrdorló tomege| akik-
kel probléma nélkiil egyiitt tudnak éIni az angolok és a tobbi
idetelepiilt európai az elrnult évtizedek tapasztalatai szerint.
A beozonl kelet-eur:ópai uniós bevándorlók már az elmtilt
években is nclvelték az ország lakosságá! az uniós korlátok
eltiínéseután pedig a mai milliós nagyságír lengyel áttelepiil-
tek nrellé további rnilliók várhatók Lengyelországb 1, csehor-
szágbrll, Romániából, Szlovákiából és Magyarors zágr l. Ezek-
kel és a cluplázódólr9 b,etelepult muszlim lakossággal egyi,itt
Nagy-Britannia megnovekedett számu, hetvenmilliós lakosá-
val 2050-ig sem veszít swlyábol, s t els szárnu európai hata-
lornmá léphet ismét el . Gondot itt a Nagy-London térségében
éló ma kétmilliós muszlirn lakosság megduplázódása okázhat
majcl, mert a radikális iszlamisták álta]i átitatottság itt a leger -
sebb az unióbarr, és ez a rész áILandó polgárháborris gócot jálent-
het majd szátnára, A terrori.staelhárító er k ismétl d lecsapá-
sai csak ideiglenesen blokkolhatják az iszlám terjedését, de az
európai civilizáció mai enerváltsága feltehet en már nem teszi
lehet vé ennek tartós megsziirrtetését. kés bb aztánitt is lakos-
71g a P"- c"r-,i"r legtijabb prognózisa szerint ez a duplázódás már 2030-
ra megtcirténik Nagy-Britan niában, és a mai 2,9 milliós muszlinr lakos-
ság ekkorra rnár 5,6 miltiós lesz. Lásd: The Future of the Globa] Mus]im
Population. The ['ew Forum on Religion and Public Life, 2011. január
142
ságcsokkenés várható,ltisz a betelepiilt kelet-európaiak és a
honos angolok szi.ilési gyakorisága alacsony, jócskán lemarad-
nak a muszlimok mogott, és ebben a tekintetben az indiaiak is
az angolokhoz igazodnak. Így ha jóval kés bb is, mint a fran-
ciáknál és a németeknél, de a 2100-as évek elejére az angolok-
nál is a honos lakosság osszezsugorodása és az iszlámosodás
kovetkezhet be.
A tóbbi, kisebb nyugat- és észak-európai ország az eI bbi
három nagy áliam sorsában osztozllat. A hollandokra a nagy
muszlim lakosságuk miatt inkább a íranciáknál és a németek-
nél táto0 hamarabb bekovetkez iszlámos odás vár, mikozben
a sok-sok százezer betelepiilt kelet-európai, ahogy eddig is,
egyre inkább multikulturálissá teszi társadalmukat. A svédek
és a dánok határteri.iletei,n, Koppenhága és Malmo térségeiben
akár két- vagy hárommilliós radikális muszlim párhuzamos
társadalorn is kialakulhat a hollandokéhoz hasonló módon, míg
a tobbi részen a honos lakosság a betelepi.ilt kelet-európaiakkal
és az ok c sekély számu leszát mazoLtaival mé g békése bben élh et
a 2050 utáni évtizedekben is. A lakosságfogyás miatt azon-
ban végiil itt sem keri.iihetik el a kii.irtilést, de ez a sors várhat
a viszonylag kis létszárnű muszlim kozosséggel rendelkez
Norvégiára és Finnországra is. Talán akkor nem, ha a norvég
lakosság pótlását a politikusok továbbra is pakisztánból kísérlik
meg feltolteni, amivel nagyobb muszlim kozosséget hoznak létre
még a kovetkez évtizedekben. Ebben az esetben a hollandoknál
jelzett kovetkezmények várhatók itt is 2050-re: radikalizálódó
iszlámhív kkel és polgárhábortis állapotokkal, ami csak a vég
eljovetelét színezheti,mert a csokken honos norvég és abeván-
dorolt európai lakosság eltiínéseitt sem akadályozható meg
a novekv mértékiígyermektelenség miatt a 2100-as évekre.
143
 Olaszorszá1 - az iszlámosodás veszélyeit tekintve - mai 1,6
milliós muszlim lakosával jobbhelyzetben vary mint a németek
és a franciák. Még az angolokhoz képest isn mert itt nem olyan
jelent s a radikális iszlámhív k s lya amuszlimkozosségen
beliil, mivel annak fele a mégis valamiképpen európ ai albá-
nokból á1l. A gyoTsan csokken olasz lakosságot itt a kelet-
európaiakkal, f ként románokkal és bolgárokkal p tolták az
utóbbi években. Úgy íínik,hogy a sok millió kivándorolni
szándékozo román a 2013-as teljes uniós szabad mozgás lehe-
t vé válásakor is ide, illetve a spanyolokhoz kíván betelepedni.
A gondot inkább az jelenti az olaszok szánlára, hogy a román
és bolgár cigányság már eddig is sok problémát okozó tomegeit
hogyan tartják akkor majd távol a letelepedést l. valószíníisit-
het , hogy ha a román és a bolgár cigányok nagyobb része a
nyomor tehetetlenségi ereje miatt otthon is marad, tóbb száz-
ezres dél-európai kiozonlésiiket nerrl tudják elkertilni sem az
oiaszok, sem a spanyolok, sem pedig a portugálok. (A hidegebb
nyugat- és észak-európai részek felé feltehet en a jov ben is
csak kisebb csoportokban mennek a nomád életmódhoz szokott
cigányok.) Ez a gond azonban csak rendészeti és némi szociális
támogatási kérdéstjelenthet az olaszak számára. A képzett,
illetve integrálható kelet-európaiakkal vaió lakosságpótlásuk
az eloregedés és a honos olasz lakosság csokkenése ellenére
is jó helyzetben tarthatja a 2050-ig tartó évtizedekben Olasz-
országot. A szomor vég azonban itt sem keriilhet el, mert a
betelepedett kelet-európaiakat is a gyermektelenség jellemzi, és
a 2100-as évekre veliik egyiitt ittis az országlakosságának eltií-
nése prognosztizáIható. Itt rnég jelezni kel| hogy a kontinens
belsejében lév európai országokkal szemben az olaszoknál a
kozeli afrikai partok színezíkahelyzetet. Az onnan illegálisan
1,44
érkez ket és a további próbálkoz kat az er s olasz állam parti
rséggel, internáló táborokkal és visszatoloncolással j részt
még távol tudja tartani. Ám ha lakosságának er s csokkenése
miatt a kiiiriités kozelébe keriil az ország, a legyengiilt állam
nem nagyon tudja majd visszatartani az aíríkalbevándorlók
tomegeit. Annál is inkább, mert Afrikában demográhaí robba-
nás folyik már évtizedek óta, aminek kovetkeztében a jelenlegi
egymilliárd kori.ili népesség szárta 2050-re kétmilliárdra níj.
Kétséges,hogy 2100 után Olaszország afrikai bevándorlókkal
való elozonlését meg lehet-e akadályozni.
Spanyolországban ahhoz hasonló ahelyzet, mint amit az
olaszoknál láttunk. Itt ugyan radikálisabb muszlim - marokkói
- kozosségek is élnek, de ezek csekély létszámriak az ósszla-
kossághoz képest, igy aziszlámosodás sem jelent olyan drámai
helyzete| mint ami a németeknél és a franciáknál várható rnár
2050-ig. Pozitívum Spanyolországszámára, hogy lehet sége van
a fogyatkozó lakosság latin-amerikai betelepi.il kkel torténíí
pótlására - a kozos spanyol nyelv az integrációt megkonnyíti
-, emellett a már ma is milliós román betelepedés, illetve a
várható további románok, bolgárok és további kelet-európaiak
betelepiilése biztosíthatja a novekv lakosságszáttot, mégha az
említett célkitiízést(66 milliós lakosságszám) nem is lehet reális-
nak tekinteni. A 2050-ig tortén prosperitást a spanyoloknál is
feltételezni lehet, s t itt még jobb altelyzet, mint az olaszoknál,
mert a latin-amerikai, spanyol nyelvííbeteleped knél is viszony-
lag nagy a sziiletési ráta, igy a bels lakosságnovekedés nem
csak a muszlimok révénjon létre - noha az is jelent s. Mindent
osszevetve Spanyolországmég az egylk legjobb helyzetií lehet
a jov ben demográfiai helyzetét tekintve az ett pai országok
kozott. Ha a radikális, de kisszám muszlim kozosségét ellen r-
145
 zés alalt tudja tartani 2050 után is, akkor akár a2100-as évekig viszik az eur pai civíIízácíoegyes vonásait -, va1y a radikális
is nagyobb gond nélkiil tud prosperálni. Nagyobb problémát vonal válik dominánssá melynek els feladataIesz a ,,fert zó"
jelent azonbanittis az afrikai partok kozelsége az azokat ost- európai civ ilizáció me gsztinteté se.
romlo, bevándorolni vágy afrikaiak millióival, ahogy ezt az
olaszoknáI is láttuk. Ha a spanyol áIlam er s tud maradni a
bels lakos ságlétszámának fenntartásával - és eztcsak a latin-
amerikaiak leszármazottai révénteheti meg , akkor távol tudja
tartani még 2100 után is az afrlkaiakat. Azerre irányuló kiizde-
lem kilátástalanságát kés bb talán nem is a spanyol állam bels
elgyengiilése okozhatja - els sorb an az elóbbiek miatt -, inkább
a nyugat-európai részek iszlámosodása kezdheti ki a spanyol
ellenállást. A Franciao r szágban dominánss á v áIt arabokkal,
marokkóiakka| de az eliszlámosodott németekkel hollandok-
kal stb. a hátukban a spanyoiok sem tudják majd meg rizni a
partjaikat hosszabb ídeig az arabokkal szemben. A portugálokra
is áll mindez, így rájuk nem tértink ki ki.ilon.
Osszegezve tehát: az eloreged Europában 2050-ig a kelet-
európaiak áttelepiilése kii.iríti az lJnio kelet-kozép-európa i ré-
szeit - tobbmilliós forrás- és megélhetésnélkiili cigány lakos-
ságot otthagyva -, így néhány generációvat eltolják id ben a
nyugat-európai részek lakosságcsokkenését. A muszlim tome-
gek gyarapodása elószór a nagyobb nyugati városok iszlámo-
sodását hozza létre 2050-ig, majd a honos lakosság általános
csokkenése, a muszlim kozosségek novekedése kovetkeztében
egész országok válnak iszlám tobbségiívé,igy 2100-ra iszlám
államok alakulnak ki.Ezhamarabb megy végbe a németeknél,
a franciáknál, a hollandoknál és a dán-svéd térségegy részéber;
de kés bb a brit szigetek és a tobbi skandináv orczág is erre a
sorsra juthat, Kérdésmég, hogy ez aíolyamat a mérsékelteuró-
iszlám dominanciájáthozza-e létre - melyek részben tovább-

146 147
 V. FEJEZET
Az Egyesiilt Államok hispanizálódása

Az Egyesiilt Á[amok népességénekjov beli alakulásához és

ennek alaposszefiiggéseihez érdemes kiindulópontként Samuel
P. Huntington 2004-es monográ h,áját alaptl l venni.120 Ahhoz,
hogy megértsiik a jov beli fejleményeket, és ne hagyl'uk becsap-
ni magunkat az ide irányuto, folyamatosan eddig is érkezó
bevándorlások egymás utáni hullámaitó| Huntington kiemeli
az amerikai társadalom eredetileg telepes jellegét.Ez azt jelenti,
hogy az 1500-as évek végétl az1700-as évek végéig,a ftigget-
lenség kiharcolásáig szinte kizfuolag az angol protestánsok
telepedtek át Észak-Amerikába - menekiilve az angol királyi
hatalom el 1-, ahol létrehozták az otthoni angol protestáns
társadalmat. Csak annyiban tértek el az otthonitó| hogy a pro-
testáns eszmények itt tisztábban áthatották a mindennapi élet
részleteit is. A ftiggetlenség elnyerése idejérr, az északameri-
kai telepes államok egyesiilésekor az alig hárommillió telepes
98%-aabrit szigetekr l származoft, akik mellett 900 ezer fekete
rabszolgais volt még itt. A szabad teriileteken a telepes családok
jó életktirtilményei kozott családonként hat-hét gyerek novelte
gyorsan a népességet. Kés bb, azl13} és 1860 kozott beózónl
sokmilliós ír tomeggel és a német katolikusokkal egytitt jott létre
az a nagy lakosságszám, amely a viharos ipari fejl dés révén
hamar ipari hatalommá tette a fiatal Egyesiitt Államokat. Ezek a
kés bbi bevándorlók azonban m ár szíIárd angolprotestáns érté-

120 Samuel P. Huntington: Kik vagyunk mi? Az amerikai nemzeti identi-

tás dilemmái. Európa Kiadó Budapest,2005.

149
 kekkel, szokásokkalés munkaerkolccsel rendelkez társadalom-
ba érkeztek, és sorsuk példázta az osszes ket kovet további
, Az amerikai elit addigi olvasztótégely-politikájának megválto-
milliós bevándorló tomeg sorsát. sematikusa nezugy írlrató le,
hogy azels generáció azÚlrlagaaérkezve alig tudott angolul,
egy tombben telepedett le, családi érintkezéseiben megtartotta
az otthonról hozott szokásai| normáit. A második generáció
már tokéletesen átvette a tobbségi arnerikai társacíalom angol
nyelvét, protestáns munkaerkolcsét, szokásait és kult ráját, ám
még meg rizte családja eredeti rrémet stb. nyelvét és kaiolikus
kultriráját is. A harmadik generáció teljesen asszimilálódott a
tobbségi angolszász protestáns kulttirához, elkoltozve az eredeti
bevándorló tombnépességébl, s családja eredeti nyelvét már
nem be sz élve í'elolvadt az amerik ai,, oív asztóté gelyben''.
Ezt a, mintát kovették aztán 1BB0 és 7920 kózijtt a szintén
sokmilliós kelet-európai bevándorló tomegek is * kozttik a há-
rommillió ma8yar -, illetve a szintén ekkor érkez ázsiaiak
milliói: japánok, kínaiak, indiaiak, majd a vietr.rarniak stb. is.
Az Egyestilt Államok gy vált a világ legnagyobb ipari és kato-
nai hatalmává a második világháborri tltáni évekre, hogy az ere-
deti angol protestáns munkaerkolcs és kultrira a teljes ]akossá-
gát áthatotta, fiiggetleniil eredeti származásától és r.allásától.
Az amerikai társadalom Huntington leírása szerint egy angol-
szász magkulturából állt torténetében rnindvégig, melyóket sáb-
kulti.ták u8yan árnyaltak és kiegészítettek egy-e8y telepiilésen
az els - és másodgenerációs bevándorló tomegben, de ezek alá-
rendeltek voltak. Az amerikai elit, amely dominálta és irányí-
totta a gazdaságoL a politik át, a szeIlemi életet és az oktatási
intézrnényeket, mindig stilyt helyezett arra, hogy m{íkodjenek
az asszimilációs intézményekés mechanizmusok, az cslvasztó-
tégely elnyelje az elóbbjelzett módon a bevándorló tomegeket.
150
Ez a tóbb száz éves minta rendiilt íne1 az 1960-as évekt l.
zása, aDél-Amerikábólegy tombben betelepiil mexikói és más
latin tomegek millióinak beáramlása napjainkta már lényegesen
megváltoztatta az Egyesiilt Államok társadalmát, és f ként
jov beli fejl dési esélyeit. Nézziik meg ezt kozelebbr l!
1) Ahispaniz lód s sajátossógai
A sokmilliós mexikóiés dél-amerikai bevándorló tomegek je-
loléséretobb megnevezés is van: maguk a hispanó és a latinó
elnevezéseket használjá( hogy a kubai, mexikói, chilei, vene-
zuelai, kolumbiai, argentin stb. származási eltérésekellenére a
kulturális kozosséget megadják, magukkal szemben pedig - a
feketéken tul- az osszes európai fehérre (s t az ázsiaiakra is!)
az ,,angl " megjelolést alkalmazzák. Huntington a hispanó
megjelolést használja, ezért ezt tessziik mi is.
Fontos kiemelni, hogy azEgyesiilt Államok az 1830-as évek-
t l egyszeriíen hódító hábortíban és kényszerítésselfoglalta el
Mexikótól azokat az riásiteriileteket, melyek Texas, Q-Mexiko,
Kalifornia néven lettek tagállamai, Mexikó pedig ennek atény-
nek az elfogadására kényszerrilt. Így, amikor bó százév mtilva,
az1960-as évek végét1 a munkaer igény miaft, azUSA-nak ezen
tagállamaiba a mexikóiak milliói kezdtek átkoltozni, és egy
tombben letelepedve lassan az itteni lakosság nagyobb részétk
alkották rnár, amexikóiak tudatában ennek a jelenségnek egyre
inkább a ,yisszaíoglalás" (reconquista)jellege és érzete alakult
ki. A hispanók betelepedése az Egyesiilt Államokb a azonban
nem veliik kezd dott, ket megel zték akubai emigránsok 1961-
151
 ben, akik Castro j rendszere el 1 menekiiltek. Ezek a kubai
gazdasági elitet jelentették, akik képzettek voltak, magukkal
hozták a pénztiket is, így gyorsan sikeres izleti vállalkozáso-
kat tudtak alapítani. A kubai partokkal szemben Miamiban
és Dél-Floridában egy tombben letelepedve
- gazdagságuk és
képzettségiik miatt - alapvet en eltértek a korábbi szegény és
alapvet en fuzlkai munkára alkalmas európai és ázsiai beván-
dorlóktól. Így ne- k asszimiláIódtak a szokásos módon a tobb-
ségi amerikai társadalomhoz, hanem Miamiban és koriilotte,
Floridában egy párhuzamos kubai társadalmat hoztak létre
spanyol nyelvííizletí világga| sajtóva| televíziócsatornákkaI
rádiókkal és iskolákkal, ahogy azt az angol telepesek is tették
az északlbb tertiletekell az 1600-as években. Az így kialakult
spanyol nyelvií amerikai-kubai párhuzamos társadalom von-
zoft"a aztán a Paraguayból, Chiléb l, Argentínából stb. érkezó
bevándorlókat, így az eredetileg kubai párhuzamos társadal,om
egyre inkább szélesebb hispanó kozosséggé b viilt az 1970-s
évekre. Ekkorra indult el a munkaer -sziikséglet miatt a mexi-
kóiak tomeges bevándorlása is az USA délnyugati részeire, a
korábban Mexikótól ide átcsatolt tertiletek re. Így a dél-floridai
hispanó társadalommal egyiittmííkodve- és annak mintájára
* itt is elmaraclt az amerikai olvasztótégelybe való
betagozó-
dás. Ennek kcivetkezményeként sokkal nagyobb tertileteteken
alakult ki az, hogy a spanyol nyelvií kult ránál és szokásoknál
megmaradva fokozatosan egy osszefiigg hispanó társadalom
jott létre, melybe egészTexas, Új-Mexikó és Kalifornia beletarto-
zoLt.Máraez aztjelenti, hogy a legnagyobb városok már spanyol
nyelviíek, s Miami mellett Los Angeles, San Diego és egy sor
további nagyvárcls szintén hispanó tobbséggel rendelkezik, így
a helyi életet alapvet en ókhatározzákmeg.
752
A hispanó szátmazásuak osszlétsz áma az USA-ban 2010-ben
4$4 millió volt ami az osszlakosság16%-átjelentette. Ez a tomeg
f ként Mexikóból árad befelé (nagyrészt illegálisan, ember-
csempészek segítségévelérkeznek, ugyanis az utóbbi években
azUSA már le szeretné zárni ahatárát), arányuk évente tobb
százezres hullámokban dagad tovább, de a már itt él k magas
sziiletési rátájais noveli a számukat: a hispanóknál az egy n re
jutó sziilés 3,1,, míg az európai szátmazás fehér n knél csak
1,B. A mexikóiak adják az USA-ban él hispanok 67"/"-át, és
ez a tobb tízmilliós mexikói tomeg a rnexikói határ kozelében
élve szinte osszefonódik az otthoni mexikói társadalommal.
Részt vesz annak politikájában, s mivel az áIlarnpoLgárságát
megtartotta, az ottantí választásokon is szavaz; évente sokmil-
liá rdo s hazattalásokka l" illetve beruházá sokkai dont szerepet
játszik Mexikó életében. Mexikó jelenieg 111 milliós lakossága
így a 253a milliós határon ttili amerikai-mexikói lakossággal
is kib viil. A 2050-ig mért demográfiai fejlemények pedig azt
mutatják, hogy ekkorra már 133 milliós lesz az USA hispanó
lakos ság;u benne rnajd százmillió mexikóival. A z osszefonódott
kétszázmilliós tomb Mexikó északírészénés az USA délnyugati
tészénegyegységes állammá válva leszakadhat mind az USA-
tól, mind Mexikó déli részeit l. Charles Truxiilo professzor az
Q Mexikói Egyetemr(íl 20BO-ra jósolja ezt a fejleményt}21
A hispanó bevándorló tomegek olvasztótégelybe keriilésé-
nek elmaradása és párhuzamos társadalmuk létrejotte azonban
nem csak a jelzett sajátosságok miatt vált lehet vé. Huntington
jelzi, hogy az 1960-as évekre az amerikai elitben ment vég-
be olyan változás, amely az addígi angolszász magkulttirába
121, Lásd Huntington,3B7. p.
l5,}
 tortén beolvasztást mint rasszizmust kezdte elítélni, és ehe-
lyett a multikulturális társadalommá való átalakulást kezdte
támogatni. E koncepció szerint éppen hogy támogatni kell a
bevándorlók eredeti kultrirájának, szokásainak, identitásának
és vallásának megtart ását, és az angolszász protestáns magkul-
tura csak egy lehet a számos tobbi mellett. Ett l azid t lkezdve
tehát az Egyesiilt Államok szakított háromszázéves m ltjával,
és a korábbi kovetelmények zome mint a rasszizmus osszetev i
kezdtek megjelenni az egyetemi torténelemkonyvekbery tinnepi
megemlékezéseken és a média valóság-f,eldolgozásaiban.
A multikulturalizmus iolerálásával és a régi olvasztótégely-
elv elvetésével az, amerikai társadalom tobbsík irltegráltsága
fokozatosan vékonyodni kezdett. Eredetileg etnikailag, val-
lásilag, fajilag és kulturálisan is integrált volt a fiiggetlenség
elnyerése idején - az 170a-as évek végéig az Egyesiilt Államok
-
angolszász protestánsokból álló társadalma, és erre építettékrá a
politikai integráció formulájak ént azAmerikai Hitvallást, mely
az alkotmány értékeit,az emberi jogoka| a hatalmi ágak meg-
osztását foglalta ossze.r22 A kato]ikus írek és a németek beozon-
lésével,illetve ezek beolva sztásáv aletnikailag már színeseclett
a társadalrni integrácig de a protestáns magkult ra uralm,a a
gazdasági és a szellemi életben, valamint az alapvet európai
kulturkozosség biztosította a tobbsíkri integráltságot. Ezen nem
változtatott a kelet-európaiak kés bbi tomeges bevándorlása
sem, csak az etnikai osszetétel színesedett tovább, az osszes
tobbi egységben rnaradt. Az ázsiattomegek milliós bevándorlá-
sával már megszíínt az europaí faji kozosség, de ezek szilárd
- párhuzamos társadalom * tobb tagállamot osszefogva ezeken
beolvadásávaI az amerikai kultrirába - a kulturális és politikai
122 Lásd Huntington, 86-91. p.
154
integráltság még itt is létrejott. Ugyanezvolt a jellemz a feketék
felszabadítása után az elitjiikre is, akik az7970-es évekre tobb-
ségtikben már átvették az angolszászmagkult ra értékeítésaz
amerikai elit éietvitelét, illetve munkakultűrqát. A hispanó pár-
huzamos társadalom kialakulásával ez a tobbsíkri integráltság
vékonyodott el vészesen, és az európaiság osszefogó kapcsának
elvesztése után a kulturális kozosség is megsziínt. Egyediil a
politikai i rrte gráltsá gb an, az Am er ikai Hitu gll ás szilár ds ágáb an
lehet már csak bízni, de Fiuntingtonszárnára íossz el jel, hogy
a csak erre lecsupaszodott és etrrikailag osszetett államok, pl.
a Szovjetunió, Jugclszlávia hamar szétestek, és bels etnikai
lratáraik merrtén szervez dtek gyorsan ujjá. Egy ilyen vékony
integráltságga| pusztán politikai egységként hosszabb távon
az Egyestilt Áilamok sem maradhat fenn, vonja le a tanulságot
a szerz , és csak azért nem véglegesen pesszimista, mert egy
alapvet hasadást Iát az amerikai elit 1960-tól beinduló koz-
rnopolitizmusa és multiktrlturalista hite, illetve ezzel szemben
az ameri,kai tornegek dont en egységes nemzeti integráltságot
kovetelti értékvilága kozott. Így riad ztatva az amerikai tár-
sadalmat, esetleg még vissza lehet fordulnl az ton - mondja
I{untington -, és elvetve a multikulturalizmus ongyilkos esz-
méjé|ismét egy egységes magkultura koré szervez(5dve tovább
élhet az Egyestilt ÁIlamok.l23
Jelezni kell persze, hogy akár a spanyol nyelvii, onálló his-
panó állami leszakadás jon létre, akár az egységben megma-
radt Egyesiilt Államokon beltil alakul ki egy százótvenmilliós
a kereteken beliil-, mindenképp a keresztény kultrira és vallás
r23 Lásd l{trniington,428-437. p.
155
 alapján álló társadalom lesz ez,mégha nem is az eredeti angcll-
szász protestáns alapory hanem egy hispanó-katolikr,rs bázison.
A benniinket most érdekt európai keresztény civilizációnak
* az eredeti európai teriileten tortén
esetleges osszeroppanása
után - az észak-amerikai részen rraló továbbélésétez a fejlemény
csak színezne, de nem tenné reménytelenné, A hispanizálódó
Egyesiilt Államok - a népességénekmajdnem a ielét kitev
hispanó lakossággal - azonban a világban 1átszott, mai vezet
szerepét illet en novekv gorrdokkal nézhet szembe. Ennek a
vezetó szerepnek a megkérd jelez désétaz elgntzók rendsze-
rint Idína gyols meger sodésével látják nregvalósulni, de ez a
bels átalakulás az usA társadalmát bettilr 1 is a vezet szerep
elvesztése felé hajthatja. Enrrek az egyik oka a hisparrizálódó
amerikai társadalomban az lehet majd, hogy a munkát az egész
élet kozéppontjába állító protestáns rntrnkaerkcilcs eltiínik, és ez
egy-két generáció alatt legyengítheti a társadalom teljesítmérryét.
A másik ok a hispanó tomegek krónikusan alacsony iskolázott-
ságában rejlik: míg az európai, illetve az ázsiat bevándclrlók
a második, rnajd harmadik generációban utolértékaz átlag
amerikai iskolázottság mértékét,addig f ként a mexikóiaknál
az figyelhet meg, hogy a harmadik generáció isug;yanazonaz
alacsonlr szinten iskolázott, mint az egyszetiifizikai munkára
bevá,ndorolt nagyszuieik voltak. Míg 2000-ben átlagban az afile-
rikaiak 86,6oÁ-a rendelkezett kcizépiskolai végzettségge|és rnég
a kulfoldorr sziiletettek korében is 6a% korii]i volt ez a szárn,
addig a mexikóiaknál csak 24,g"/,.I21Ebbíjl aclódik, hogy ma a
legmagasabb arányban az usA-ban a mexik,3í szárrnazásuak
élnek a szegénységiszint alaft (31"/). E,z a sz,ám rossz el jel a
124 Lásd Huntington,366. p
156
hispanizálódó USA számárajov beli vezet szerepét illet erl.
Teljesebb képet gy kapunk az USA jov, jét és az európai civi-
Iízácíonak az amerikai fóldon lehetséges továbbélésiesélyeit
illet en, ha szemiigyre vessziik a feketék - az afro-amerikaiak
- demográfiai vonalait, az íszlámosodás itteni helyzetét és az
amerikai zsidóság osszetételébenvárható változásokat is.
2) Az afro-amerikaiak és gz iszlám csoportok
Az Egyesiilt Államokban hét-nyolc millióra becsiilik a mtrszlim
kozosségeklrcz tartoz k létszámá| és ezek annyiban térnek el
a nyugat-európai muszlim kozosségekt l, hogy itt nem csak
a muszlim országokból bevándoroltak alkotják ket, hanem
nagymértékíía térítéseknyomán az iszlátn vallást felvettek
aránya is. Az fuáni, iraki, pakisztání, tijrok stb, bevándorlók
milliói mellett f ként a feketék korében lagy az iszlámra áttér-
tek száma, akik mára már kétmi]lióan lehetnek. A megtértek
neofita brrzgalma révéna radikális iszlamisták sokszor kozii-
liik kapják az utánpotlást. Összetételiik: kb. negyeduk ázsi
ai bevándorló (pakisztániak, bangladesiek, indiaiak), további
egynegyedik az arab orczágokból érkezett bevándorlók koziil
keriilt ki, a harmadik negyed részt az itt szi.íletett és áttért afro-
amerikaiak adják, a negyedik negyed rész pedig a kisebb cso-
portokból érkez kb 1(albánok, bosnyákok, torokok stb.) tev dik
ossze. Ahiter sségétjellemzi, hogy azer sebben hív muszlim
csoportok nagyjából az osszes amerikai muszlim egyharmadát
adlák, akik korén beliil fokozott alezár dás a tobbségi társada-
lommal szemben. Például a lányok esetleges muszlim csopor-
ton kíviili fitikapcsolatai és házassági szándékai ezen a ktjriirl
l57
 beltil megtorlást, sokszor,,becsiiletgyilkosságokat" okoznak
- amikor a csatrád íérhtagjai,az apák és a fivérek vallási kote-
lességb l meggyilkoíják az ilyen lányt:, de még a lányok nem
muszlim családok lányaival való barátkozását is szankcionál-
ják.t" A muszlimok és a tobbségi amerikai társadalom egytitt-
élésénekfeszLiltségeir l árulko dott az a 2009-es tomeggyilkos-
ság is, melynek során egy iszlámlrív amerikai tiszt egy Texas-
ban lév arnerikai bázison a korletbe belépve válogatás nélkiil
1 ni kezdte az amerikai katonáka| a ,,bajtársait". Tettérrek tobb
tucat halott és sebesiilt áldozata volt. Az Egyesi-ilt Államokban
a domináns média- és szellemi korok által ktitonosen megkove-
telt, kotelez muttikulturalista hit és az ezt szankcionáló poli-
tikai kclrrektség (PC) hossz ideig nem engedte, hogy ezeket
a problémákat nyilvánosan megvitassák, valamint hogy nyil-
vános adatok jelenjenek meg. A szórnyii tettek sokasága azon-
ban lassanként eltiinteti ezeket a korlátokat, s megkezd dhet
az iszlám csoportok és a tobbségi társadalom egyiittélésiprob-
lémáinak szinte feltérképezése.Ezek a fesztiltségek itt azért is
ktilonosen er sek, mert az Egyestilt Államokban él a világ leg-
nagyobb Iétszámu zsidósága, az lszlamisták tobbségi társada-
lommal szemben etrkovetett merényletei pedig sokszor a zsidó
lakossággal szembeni ellenérzéseikmiatt torténnek.
Kiilonosen kiemelkedik az amerikai muszlim lakosságon
beliil a fekete amerikai kozosségek néhány un. szupremacista
(a fekete fels bbrendiíséget hirdet mozgalmának a fehér ame-
) társadalomba, mint azt a nyugat-európai országokban láthat-
I25 Az amerikai Phoenix városból érkezett a megd bbent hír 2011. janu-
ár végén,hogy a nem musz]im lánnyal barátkozó lányát és barítnóje
anyját a drihong muszlim apa kocsijávalelgázoltaegy parkolóban, és
gy védekezett utána, hogy csak lekcipni akárta ketjeiélrerántotta a
kormányát kcizben, és így kcivetkezett be a halálos baleset
158
rikaiakkal, keresztényekkel és a zsidókkal szembeni ellense-
gessége. Ennek az els megjelenése még 1913-ban vol| amikor
megalakították a Moorish ScienceTemple of America iszlám irány-
zatát, mald ebb l jott létre 1930-ban Wallace Fard Muhammad
vezetésével a Nation of Islam a fekete amerikai kozosségekben.
Leghíresebb vezet jiik az 1960-as években Malcolm X volt, aki
a fels bbrendtínek gondolt feketék fehérekt l való tetrjes elkiilo-
nítéséért harcolt az Egyesi.ilt Ál]amokban. Kés bb kettészakadt
a mozgalom, és Louis Fa,rrachan vezetésével 1995-ben a Million
Men March menetében, Washington DC-ben mutatták meg a
világnak, hogy a fekete amerikaiak kozott milliós tomegeket
tudnak 1negmoz8atni.126 Az cisszes amerikai rnuszlim egyne-
gyedét kitev afro-amerikai muszlim * kb. kétmillió f - leg-
nagyobb része az utóbbi évtizedekbel1 az amerikai bortonok-
ben tért át az iszlám hitre. J. Michael Waller kutatásai szerint
2003-ban az osszes amerikai bortonben lév fogoly 1720%-a
iszlám hitií volt (370 ezer f ). A bortonokben az áttérések80%-
a az iszlámra torténik már évtizectrek óta, s ezeknek az áttér k-
nek igen nagy tobbsége fekete amerikai.r27 Szabadulásuk után
pedig soraikból keriil ki a radikális iszlám aktivisták tekintélyes
része, akik kiilonosen nyitottakaz arab országokból ide érkez
fundamentalista imámok kovetésére.
A radikális muszlimok által okozott fesziiltségek ellenére az
USA-ban a muszlimok tobbsége jobbanbeilleszkedett a tobbségi
tuk. Az ide bevándorló iszlámhív k nagy tobbsége nem fizi-
126 Lásd Islanr in tlre United States. Wikipedia-szócikk, 20]0.
11n Lásd J. Michael Waller beszámolóját kutatásairó1 a 2003-as szenátusi
meghallgatásán az Interneten
159
kai segédmunkák végzésérejott, magasabban képzettebbek az
átlag amerikaiaknál, s magasabb a jovedelmiik is.128 A muszlim
n k sziilési rátája átlagban sokkal magasabb, nrint az amerikai
n ké * még a feketék és a hispanó kozosségek asszonyainál is
-, ami kb. harmincévenként az USA muszlim kozosségeinek
megdupláz odását hozza létre.
3) Az amerikai zsiil s g demográfiai talakulása
A világ hozzávetólegesen 13,5 milliós zsidtiságának legnagyobb
kozossége az Egyestilt Államokban lakott az ezred,íordulóig,
és csak az izraeli zsid n k szrilési rátája, valamint az lzra-
elbe tortén hazate|epedés változtatta meg ezt a rangs ort az
elrnrilt néhány évben. Ma már lzraelzsidó lakossága 5,B milliós,
mígaz USA-ban 5,3 millió a számuk. (Harnradik a rangsorban
Franciaország 4Ba ezer zsido lakossal, a negyedik Kanada 3B0
ezerre|, az otodik pedig Nagy-Britannia 290 ezerrel.) Ezek igen
nagy tobbsége a csak mérsékelten vallásos, n. konzervatív és
reformzsid sághoz va1y a vallással teljes mértékben szakított
szeku l áris z sidóságho z tar tozik. Utóbbi ki.ilonosen az USA-ban
er s a zsidoság intézményeinekellen rzésében,a zsidó val-
lás el írásait szigoruan betartó ortodclxokhoz csak viszonylag
kevesen tartoznak. Ez utóbbiaktól elki.ilonítve az elm lt évti-
zedekben már megkiilonboztetik a nagy zsid kózósségekkel
rendelkez országokban az ultra ortodox zsidóságot is: ntodern
ortodoxoknak nevezik az ortodoxok másik részét.A f ktilonbség
128 Lásd: Muslims American, Demographic Facts. Allied Media.com,
online journal,2000.
760
az, hogy bár a modern ortodox zsidósághoz tartozak is szi5ltl-
ruan tartják magukat a mindennapi életiikben a zsidó vallás
el írásaihoz, ezt azétt a szélesebb tobbségi társadalom életvi-
teléhez igazítvabizonyos ponton módosíthatónak vélik. (A két
ortodox csoport kozotti kiitronbrség érzékeltetésére: a 2000-ben
alelnoknek jelolt ortodox zsidó, Jclseph Liebermarr szenátort
rnár azért sem lehetett ultra ortodoxnak tekinteni, mert ha a
sors gy hazta, szombaton is bement a Szenátusba szavazni,
amit egy igazi u|tra ortodox soha nem tenne.) Mivel az ultra-
ortodoxokhoz tartozok sérelmezték ezt a megjelolést azutóbbi
években - a széls ségesség felhangját kifogásolva benne *, ezétt
a haredi-t, a héber nyelv ortodoxot jelent szavát alkalmazzák
magukra (álljorr itt is a továbbiakbanez ajetolés).
Jellemz a zsidóságon beltili sztilési rátára, hogy míg a mér-
sékelten vallásos irányokhoz és a szekuláris zsidóságlloztartoz
n k nagyjábótr annyi1 sziilnek, m int az európai és az észak-ame-
rikai tobbségi fehér társadalom asszonyai - 1,3 vagy 1,4 a sz:iJlési
rátájuk-, addig az ortodox zsidoság asszonyai ennek dupláját
vagy két és félszeresét(három-négy gyermeket családonként),
a haredi zsido asszonyok pedig még ennek is a dupláját, csalá-
clonként hat-nyolc gyereket. A sziilési ráták ekkora eltérésének
az elmrilt évtizedekben már óriási hatása volt: azIztael áilam
alapításakor alig néhány ezres haredi kozosség 2010-re lzrael-
ben már 700 ezres rragyság - az itteni zsidó lakos ság IZ"/"-a *,
s mivel a mai izraelizsidó gyerekek egyharmada már az csa-
ládj aikban sziileteü 2025 -r e 23n/o - os lesz az arányuk.
29
l
Az E gy e -
si.ilt Áilamokban 2006-ban az 5,3 milliós zsidóságon belril 468
129 Matti Friedman: In rise oí ultra-orthodox challenges for Israel 'l'lrc
Associatecl Press, 2010. január 14.
l6l
ezer vo]t a haredi kcizosségekhez tartazok száma. Ezek az ará-
nyok azonban n,agyon gyorsan átfordulnak itt is, mert a nagy
gyerekszárn - szemben a ma óriási tobbségben lév szekuláris
zsid ság,,egykéivel" - 2050-ig megné5;vszerezheti szárnuka!
míg a szekulárisok szárrra a felére csokken,
Ez a demográfia átrendez dés azonbangondokat is magával
hoz, kiilonciserr Izraelben. A lakosság egyre nagyobb részét
kitev harecli kozossógek fiaialjai ugyanis * vallási okok rniatt
elutasítva a modern társadalcrrn é]etkorulményeit _. szakmai
képzettségiik,nrunkavállatrási képességiikhiányosságai miatt
nem tudják átvenni a társadalom mukodtetésének nagy részét.
A legszigorubb vallási nevelést kapjá( a jeshi.uákban tobb évrg
tarrulnak, ahol magas szintíívatlási ismeretet szereznek, de
szinte semmilyen viiági tuclással és szakmával nem rendel-
keznek, így állami segélyen élnek szegény korulmények kozoti
Izraelben, A vallási szabályclk és az az,okkoró fonódott szokások
által szigoruan rneghatárazva tizennyolc éves korban - szijl i
tervezéssel és a párok sz:Jrl i osszelrozásával -_ minden haredi
lány és huházasságot kot, családot alapítarralg és nregindul a
gyerekek szulése. A trázas férfiak igen nagy részr: ezutárr is a
Tóra, a Talmud és a tobbi szent konyv tanulmányozásával tolti
egész napját akolLelben, sz,erémy állami osztondíjjal. Mikozben
Izraelben a lányoknak is kotelez a katonai szolgáIat, a ma már
az izraeli fi k egyharmadát kitev lraredik vallási okclkból fel-
mentést kapnak. 30 Míg az 1970 - es években még azt prognoszti-
r Yair Ettirrger: 2010 army figures show 25% jump in Haredi enlistment.
iso rvrl""iie^iesztinokkal való állancló kiizdelem létsziikséglettéteszi
Izrael számára a haredi fiatalok bevonását is a hadseregbe, írjabbalr
speciális egységeket hoznak létre számukra polgári katonai szolgá-
latra, s t a palesztin terr.ileteken létesített zsidó telepek védelmére-
melyek nagy részéberr épp haredik laknak - ktilon harcoló egységet is
162
zá|ták aziztaeli demográfusok, lrogy az alacsony zsidó szr-ilési
ráta és a magas arab gyerekszámok miatt nagyjából 2OBO-ra
szinte megsemmistil az izrae|j zsidoság, addig ma a haredi csa-
ládok átlagbannyolc (de sokszor jóval e folotti) gyerekszámaezt
a prognózist feliilírta. A mai gond inkább az,Ilogy miképpen
tegyék képesséa 20BO-ra már azízraelilakosság tlilnyomó tobb-
ségétadó haredi kozosségeket a modern társadalom és az állam
miíkodtetésére.Az állammal kapcsolatban eleve az volt gond,
hogy a haredik magát lzrael államot is elvetették - és a tobbsé-
giik ma is elveti *, mivel azsid állam megszervezése avallásuk
szent konyveiben el írt utat ernberi cselekvéssel és szervezéssel
igyekszik felcseréini, ezért ezt vallásellenesnek tartják. Csak
a szefárd haredi kozclsségekb 1 kin tt Sasz-párt révénkeriiltek
egyáltalán kapcsolatba rijabban az állami intézményekkel, de
k is szinte alig vesznek részt a társadalom életében.
Az Egyesiilt Államokban valamivel jobban bekapcsolódnak
a haredi kozosségek a társadalmi életbe, és a vallási el írásaik-
kal osszeegyeztethet foglalkozásokat igyekeznek betolteni.r3l
Ennek elienére, lla az amerikai zsidóságon beltil ma domináló
helyzetetbetolt szekuláris és reformzsidóság osszezsugorodá-
sa után k veszik át ezt apozícioL a társadalom forrásai feletti
szerveztek számukra. Ezek azonban ma csak néhány ezer í t tesznek
kí, és 75"Á-uk még mindig felmentést kap a katonáskodás alói. Lásd:
Haarek, 2010. dec. 15.
131 Mivel a XX. század elején az amerjkai haredik ma is nagy részétadíl
haszid zsidó kozosségek a kelet-európai országokból joitek ide át, veliik
kapcsolatban ismert a torténet, hogy szombaton k nem vehették fel al
munkát, így rninden kovetkez hét elején j munkahelyet kellc,tt talál-
niuk, ami a szombati hiányzásuk miatt roviden véget is ért, és kezt]-
hették elrilr 1 az egészet
163
 mai er s befolyást semmiképpen neln tudják megtartani. Ma
az amerikai zsidóság az usA osszlakosságának csak két szá-
zalékát alkotja, ám ahogy haladunk felfelé az elit rétegek irá-
nyába, e8yTe jobban novekszik a számuk, és az izleti életben,
a médiában , az egvetemi és akadérniai szférában, a miívészei
szektorokban stb. nagy srilyuk van (például az eljt egyetemek
tanári gárdájánakhusz százalékát adja az amerikai zsidóság).
Ezt a pozíciót semmiképpen nem tudják majd betolteni a tobb-
ségbe keriilt haredik, noha már megindult a torekvés arra,hogy
a puszta vallási képzettségiiketvilági professzionális oktatás-
sal is kiegészítsék.A TlLoro college New yorkban például erre
szervezódótt, és mindenben alkalmazkodva a n k és a férfiak
teljes elkiilonítéséhez,a napi Tóra-olvasás ritmusához, a foko-
zott szabáIyoknak megfelel kóser étkezésbiztosításához stb.
kísérlime8 a haredik professzionáIis életben vaió részvételéhez
a megfelel képzettséget biztosítani. Ennek ellenére a 2050 utáni
években a haredi tobbségííamerikai zsidoság,feltehet en már
nem tudja betolteni a mai szerepét.
Ezt a demográhaí átrendez dést tehát szem el tt keil tarta-
ni, ha az Egyestilt Államclk jov jét latolgatjuk. De számításba
kell venni duzzado iszlárn lakosságát, még inkább novekv
lrispanizálódását is, és az ebb l kovetkez esetleges szétsza-
kadását egy déli, spanyol nyelvííhispanó államr4 illetve egy
északi, angol nyelvii, ,,anglokat" (európai és ázsiat származá-
s akat) rnagába foglaló államra. Bár azis elképzelhet ,hogy a
hispanizálódás eltenére egyben marad az USA még a 2100-as
években is, csak az északíésa déli teriiletek bels elkiiloniilése
lesz er sebb. Bárhogy is lesz, a két teriilet kozotti nagy eltérések
miatt célszeríi,Ltakett s társadalomból indulunk ki, amikor
az eur pai civlljzácio mirrtáinak, kultrirájának és társadalom-
764
szervez dési elveinek amerikai továbbélésiesélyeit igyeksziinI<
megbecsiilni.
4) Észak-Amerika hiqlan és angló t rsadnlma
Huntington az USA hispanizálódását elemezve, illetve az ország
kettészakad ásáta, kétnyelvííségének kovetkezményeire figyel-
meztetve siír{ínkiemeli, hogy ezt a folyamatot rnég meg lehet
áIlitani, s az ország a háromszáz éves angol protestáns kultu-
ra és értékektalaján angol nyelvií, egységes társadalomként
tovább tudna létezni. A ktils megfigyeliínek azonban nem lehet
kétséges,hogy a szerzó itl ziókat kerget. A két párhuzamos
társadalom az USA északi és déli részein már siíriíbben kiépí-
tette intézményeitannál, hogy az átalakulási folyamatot vissza
Iehetne fordítani. A két eltér identitás er sebben áthatotta már
a két eltér orczágrész sokmilliós tomegeii anná| hogy ezt egy
kozos identitásba ossze lehetne még e1yszer fogni. Huntington
leértékeliannak jelent ségét,hogy a korábbi angol protestáns
értékekkorill szervez d , mérvadó elit elveteLte ezt a lehet sé-
ge| és mint rasszizmust bélye gzi mega legtobb ezzel ósszefi]gg
torténelmi eseményt, mechanizmust és normát. Ez a kozrno-
polit4 nemzetellenes elit - ahogy Huntington sokszor jellemzi
ket * már sokkal er sebben beásta magát az évtizedek alatt az,
egyetemi szíérába,a médiába, a kulturális-szellemi szektorokba,
az akadémiai tudományos intézményekbe annál, hogy ezt meg
lehetne semmisíteni. Hiába a széles tomegek szembenállása
ezze| az elittel, hiába torténik itt-ott néhány ,,ellenintézmény"
építése,ezeket a kozrnopolita elit mindig rnarginalizálni tudja,
és a rnédiájában, illetve kulturális szektoraiban mint viszoly-
l65
 gásra okot adó torekvéseket tudla ábrázolni, a morgó milliós
ki keli emelni, hogy a multikulturalista társadalombomlasztás
sokaság pedig bénultan és atomizáltan csak elviseli a folyamato-
mély intézményesítettségemár nem teszi lehet vé az USA domi-
kat. Huntington nem emeli ki eléggá hogy a tobbségi amerikai
náns kultrirájában és társadalomszervez désébena korábbi
társadalom széttorése és a végzetet elhozó multikulturalizmus
e gysé ges j elle g gjáélesztését.
elterjedése nem csak véletlerriil, ,,tévedésb i" ment végbe. Ez a
A kovetkez években, évtizedekben tehát az angol nyelv
változás az elit t kés csoportok és szellemi háttér-érteimiségi
észal.iamerikai társadalmat és az usA mai déli részeit Mexi-
tomoriiléseik k|izdelrneiben kovácsolódott ki, mint egy politi.
kó északi részeivel osszefogó dél-amerikai hispanó társadal-
kai harci technika, mely a kisebbségeket és problémáikat mint
mat kell realitásnak elfogadnunk. Hogy ez teljesen kiilonvá-
fegyvert vetette be a konkurens elitcsoportok háttérbe szorítá-
lik államilag - ahogy azt Charles Truxillo professzor 20BO-ra
sára. Charles Epp a ,,The Rights Reuolt ion" címii mtívébenezt a
prognosztizáIta-, vagy egy laza konfoderációban még egyben
kovetkez képpen mutatta be: az 1900-as évek elejét l a zommel
marad, az másocllagos, és egy sor véletlen fejleményt l is fugg-
bankt kés elitcsoportok a f ként termel t kés csoportokkal het, amit nem lehet el re látni. Ebben a további divergálásban
szemben a feketék elnyomását és egyenl tlen helyzetét" illetve
Kanada f ként angol része nyilvánvalóan még jobban belefonó-
az abban az idóben kelet-Európábol százezres tomegekben dik az északi angló társadalombn, de a kozos európaiság okán a
beáramló zsidósággal szembeni antiszemita jelenségeket emel-
francia Quebec részeit is ennek teriiletekélrt lehet majd felfog-
ték ki, és használták fel. A bankt kés csoportok egy részének
ni, ahogy a déli hispanó társadalombn Mexikó nagy része is beol-
média feletti dominanciája, valamint a legktilonb óz bbszellemi
vadhat. Ha az USA eddigi - legalábbis a multikulturalista rom-
szektorok és a szórakoztato, tudatformátó intézmények* mint
bolás el tti évekig - domináns kulttírájának orokoseit keressiik
példáui a filmipar - ellen rzése az állandó rasszista vádakat
majd, akkor ket természetesen azészaki angló társadalomban
nagy hatással tudta terjeszteni, ami lebénította a szemben álló
találhatjuk meg akkor, ám egy elit-átformálódás is kezd ma
t késcsopclrtok politikai erejét, Ez azonban csak az 1960-as már megmutatkozni. Roviden ezt ugy lehet jellemezni,lngy
évekre - íélévszázados harc eredményeként l-rczta létre a
- az elmrilt negyven évben a médiában és szellemi életben -
korábbi amerikai intézményekés mechanizmusok elvetését
s ezzel a politika formálásában - domináns balliberális elit meg-
és lecseréIéséta multikulturalista intézményekre, mechaniz-
roppant, és helyiikb e a neokon-nak nevezett csoportok keriiltek
musokra és rrormákra. Az arnerikai szellemi életben ezek a
meghatároz pozíci ba.Ezmáraz elm ltnéhány évben is visz-
csoportok ma is ura]kodóak, és tudják szankcionálni a ,,poli-
szaíogta a multikulturalizmus propagálását és ennek politikai
tikailag nem korrekt" nézetek megjelenit it, így Huntington
erejét, de az, ország kettészakadásából fakadó kovetkezmények
óvatossága érthet , amikor ezt az egészkérdéskortmegkeitili.
felismerése a fordulatot tovább fogja majd er síteni, amely, ha
Az Egyesi.ilt Államok jov beli helyzetének prognosz t|záIását nem is tudja már azegészkorábbi USA egységét helyreállítarli,
azonban csak ezzel egytitt lehet elvégezni. Összegezve tehát
valószíniíleg elég lehet arra, hogy az északi angló társada|tlr-rl
766
l67
 domináns kulttirájában és intézményeibenaz ongyilkos társa-
dalomrombolást megállítsa.
Ebben dont fontosságrinak kell tekinteni az amerlkai zsi-
dóságon beliil el bb jelzett viharos demográfiai átrendez dés|
mert a multikulturális fordulat f ágensei épp az soraíkból
keriiltek ki az 1900-as évek elejét i, és mint a balliberális zsi-
dóság vclltak ismertek. Veliik szemben az 1970-es évektól az
ortodox zsidóság számbeli novekedésével jott létre a neokon
olitikai int ézm ény r e n dszer - politika i alapítványok, uj ságok, tele-
7l
vízi - és rádiócsatornák, egyetemi szellemi kozpontok, politikai
agytrosztok stb. -, amely George W. Bush elnokkel nyolc évre a
Fehér Házat is megszerezte, illetve a kongresszusban is dontr5
pozíciókat tudott szerezni. A zsidóságnak ez a része jobban
egyiitt tud miíkodni a hagyományos amerikai protestáns cso-
portokkal és intézményekke| s egy szovetséges zsidó-keresz-
tény szellemi életet és intézményrendszertalakított ki az elmult
években. Európa iszlámosodásának megállíthatatlansága és az
amerikai iszlámosodás jelei, melyek a zsidóság számára- l"8-
aiábbis amiglzrael az iszlám világ kozep ébe ágyazódva a mai
helyén marad - a léttik alapjait veszéIyezteti. Így a neokonok
zsidó-keres ztény szervezódése tartós érdekeken nyugsz k, és
valószíniísíteni lehet, hogy az észak-amerikai angki társada-
lomban is csak tovább novelik domináns társadalom -ellenórzó
pozíci jukat. Ennek persze el feltétele, hogy a zsidóságon beltil
a viharosan gyarapodó haredi kozosségek sok-sok százezer
fiataljából legyen elég b séges a kitérésaz eiyszeíiímodern
ortodox kozosségek felé, mert tobbségi társadalomba csak ebben
a formában tudnakbeilleszkedni és átvenni a társadalom-ellen-
rzó pozíciókat. Mint Izrael haredi kozosségeit elemezve lát-
ható vol| a rideg vallási el írások sze.inti éIet eztkizárja, és e
168
tekintetben a fejleményeket nem lehet kiszámítani. Amennyi
berr pec{ig a haredi zsídoságnagy szárnban meg rzl zártságát
dernográfiai robbanása után is, akkor a neokon modell nern tucl
hosszabb távorr mtíkodni. Ennek ellenére az észav-amerikai
angló társadalomnak az európai civilizáció továbbvitelében
jáiszott szerepe még az európai ter|ileteken tortén(j lelran1.61]{5
után is biztosítottnak látszik, mert bár a demográfiai csokkenés
- az ortoclox zsidóságtól eltekintve - itt is a vég felé muta| de a
déli hispano, katolikus részekb l a folyamatos utánpótlás nrég
évtizedekig fenntarthatja ezt a kozosséget.
A hispanó-katolikus délnyugat-amerikai társadalom eseté-
tren kérdés,ho8y mennlzilE kap egy olyan elitet, mely a hagyo_
mányosan laza mexikói munkaerkolcsot és életvitelt a fegyelnre-
zettebb és feszesebb teljesítményorientáltság felé tolja el, Egy id
utánez szinte biztosra vehet , hisz felettiik északon ezt testesítik
meg az anglók, és a két rész - akár: két onálló állarnban, akár
laza konfoderációban - e1y domináns és egy ellen rz tt-alá-
vetett viszorryban való létezésétprognosztizáIni lehet. A déli,
katolikus kult rájti, hispanó társadalorn, habár meszticekkel,
muiattokkal és nagyon kevés európai leszármlazottal, de az eur -
i pai civilízáció egy rnutációját fogja továbbvinni, és az itteniek
tartósan elegend sziilési rátájaa folyamatos fennmaradásához
az európai civilizáció továbbélésétteszi lelret vó akkor is, ha
az eredeti Európában már régen iszlám állarnok és kult rájuk
lesz a jellemz . Csak ebben bízlratunk.
l6()
 vI. FEJEZET
A demográfiai iisszeroppanás okai és az e|hátitás
lehet sége

A kotet elején látható vol| hogy Spengler elemzésébenminden

kult ra és civilizáció egy kb. ezeréves id tartam után demog-
ráfiailag is osszeroppary miel tt eltiínne a torténelem siillyesz-
t jéberr, de láttuk aztis, ez a kikeriilhetetlenség Spengler hibás
ontológiai feltevéseib l fakadt. Nicolai Hartmann ontológiai
tisztázása után már el tttink áII az a meglátág hogy onmagá-
ban a társadalmaknak az ket alul megalapoz biol giai|étszfé-
ra meghatározoít Iés a nyers biológiai életer t l való távolodá-
sa csak íelidéziaveszéIyt, de ha megfelel en átformáljál és ily
módon megtartják a társadalmiság intézményei az ontológia-
LIagbázisukat jelent biológiai torvényszerííségeke|akkor ez
éppen hogy nagy er t kolcsonóz számukra. Az id ben kés b-
bi civilizációk pedig nem egyszeriíen nulláról kezdik mindig
a fejl clés| hanem a szárnukra ismert, korábbi civilizációktól a
felhasználható megoldásokat átvéve jobban védekezhetnek a
veszélyként fennálló osszeomlás ellen. Niklas Luhmann rend-
szerelméletében a szocialitás alulról való kotottségéttigy feje-
ziki, hogy a társadalmiság intézményei a biológiai rendszer-
szinttel a szimbiotikus mechanizmusok révéncsatolódnak vissza,
és teszi ez ket er ssé. például a szerelem tanult és szocializált
érzelme, illetve az ezen alapuló tevékenységek és kommuni-
kációk a biológiai nemi osztonre alapulva és ezzel a biológi-
ai tevékenységgel egyiitt tudnak csak kialakítani igazán er s
kapcsolatokat. A magas komplexitás azonban Luhmann sze-
rint is az á||and osszeomlás veszéIyéthordozza magábary és

171
 így a mai komplex európai társadalmak - ha nem is sztikség-
és a férfiakkal egyenl részr.étele a gazdasá3Pan, a kozéletbery
szer,(i, de nagy valószíniís ésíi- osszeomlás a az, ó rendszerel-
a szellemi szektorokban stb. el szor a fels társadalmi rétegek
méletébenis benne rejlik. Ezzel a módosítással tehát nem lehet
asszonyainál minimalizálta a sziilési rátát, majd ezt an i sze,
fátumnak, elkeriilhetetlen sorsnak tekinteni az europai civili-
repet a ieljes társadal,omban elterjesztve fokozatosa novekedett
záció kózelg osszeornlásának már nagyon is észlelhetííjelei|
a gyerektelen családok száma, vagy csak az ,,egykét" vállalók
és ez arra osztokél, hogy keressiik, mennyiberr változtathatók
aránya. A n knek a férfiakkal való egyenl mértékiírészvéte-
meg még az egyes negatív tendenciák. De ki kell még arra is tér-
le a társadalmi tevékenységekben tulajdonképpen eleve magá-
niink, hogy esetleg az eddigi elemzésben feltett egyes folyama-
ban rejtette, hogy ezzelegyle inkább nyriggé vá]ik szárnukra az
tok spontán változással mégsem mennek olyan káros hatással
eredeti anyagszerep párlruzamos vállalása, és csak id kérdése
végbe. A kovetkez kben el szor ezt vessziik szemiigyre, rnajd
volt, trogy a legtobb n teljes mértékber'leálljon a gyereksziilés-
a íejezet záró részébena kozeiebbi okokat elernezziik, melyek
sel. A bolcs dék, óvodák stb. segítsége ennél csak némiképpen
meggátolták az eddigiekbery hogy fellépjiink az észlelhet nega-
csokkenti a férfiakkal egyenl szerepet váilaló n k számára a
tív folyamatok ellen.
terheket, és a gyereksziiléssel való teljes szakítás a logikus vég.
Ez pedig nagyon jól látható nrár a t ltink nyugatabbra es tár-
sadalmak n i esetében. Például a házasságra lépett német n k
egyotode gondolta ugy B6a-ban, hogy a karrierje érdekében
1) A negatía folyamatok elh ríthat s ga
nem vállal gyereket, és ez a szárn2010-re már felment egyhar-
madra. Néhány évtized m lva inkább ennek kizár lagosságát
1) Az európai társadalnrakban megfigyelhet negatív demográ-
lehet feltételezni, mintsem a tendencia megfordulását. tJgyan-
fiai folyamatok dont oka a tobbségi társadaiom n inek alacsony
is egy sor szokásnorma/ érzelmi séma, a kislányoknál kialakult
sziilési rátétlaés a családok novekv gyermektelensége. A sztilési
anyaszerep felé nevel lányszerep nagy gyorsasággal elporlad,
ráta egyre csokkent itt az utóbbi évszázadban * a nyugat-euró-
így deviánssá válik lassanként az a nó, aki kitart az anyasze-
pai társadalmakban már az 1900-as évek elejét l*, és azelmrilt
rep mellett. (.A n mint tenyészá|Iat" - jelent meg a kclzelmult-
harminc évben ez a csokkenés csak felgyorsult. Ám ha ez még-
ban egy balliberális llazaiinternetes portál kritikája a kormány
is megfordulna a jov berr, akkor gondjaink nagy része máris
e1y uj rendelkezésének min sítésére,arnely a n k szulési gya-
tovaszállt, így ennek lehet ségérekelt rákér dezni. Ha azclnban
koriságát próbálta meg most, a demográfiai osszeroppanás el t-
szétnéztink a nrodernizációban el tttink jár és fejlett munka-
ti utolsó órákban osztokélni...) Nálunk, Magyarországon aleg-
kultrirával rendelkez nyugatibb országok kózótt, ahonnan rnár
utóbbi felmérésszerint ez ugy is jelentkezik, hogy míg 2000-
évszázadokóta kapjuk mintáink nagy részét,nemmel kell felel-
ben még a megkérdezett n, k 74"Á-a gondolta gy, hogy a csa-
niink erre a Iehet ségre. A n k anyaszerept l való eltávolodása
lád fontosabb a munkáná| addig 2010-ben már csak 54"/" volt
172
173
 T-

ez az aíány.132Illuzio azt gondolni, hogy ez megforc{ulhat, hisz

esettanulmány a családi pótlékból való megélés fontosságának
száz évektrendjei vezetLek ide és a logikus végennél a lragycl-
novekedése miatt a cigányság esetében még csak fokozódást
mányos család és a n k anyaszerepének teljes *.,grríírér".
látott e téren (a,,stratégiai gyerek"), illetve a cigány n k átlagos
Az a nagyon is méltányolható torekvés, hogy a fé,rfinak aláve-
els sziilésének20 évr l16 éves korra leereszkedését mutatta
tett asszony egyenl ségétlétreh ozzuk, evolrlciós zsákutcákra
ki, addig mások a megnyugtató csokkenést prognosztizáIják e
vezette az eut:opai civilizációt, és a biológiai alapjai semmisi.il-
téren. Az elemzésben elvetettiik az utóbbi álláspontot, a sztilési
nek meg felgyorsuló iitemben.
ráta csokkenését a cigány n k korében, és ehhez nem vitásan
lrozzájárulrt azis, hogy a csokkenést állítók politikai szempont
2) Kelet-Kozép-F,urópa problémái esetén nézzik elószor
a elemzési eredmérryre torekvése, prekoncepciójukhoz szabott
cigányság iigyét. Itt három alapvet feltevés vezetett az elem-
eredmény-bemutatásuk nyilvánvalóan elfibukkant, és ez hitelte-
zésben arra, ho5;y 2050-ig drámai fejlemények jonnek létre a
lenítette írásaikat. Nem fogadtuk el azéttsem, mert a kornyez
nagy cigány lakossággal rendelkez keleti uniós országokban.
keleti uniós államokban - Bulgáriában, Rornániában, Szlováki-
Az elsó az,ltogy szaporodásuk nern vagy csak kis mértékben
ában - szintén a magas sziilési gyakoriság fennmaradása volt
cscikken, így megduplázodík létszámuk eddig az id pontig;
1átható.133 FJaez némileg mégis csokkenne a kovetkez(i évtize-
másik az,hogy a mai B5-90%-os murrkanélkiiliségiik lén/egeserr
dekben, akkor is csak me5;hosszabbodna megduplázódásuk
nem csokkenthet , és így állami segélyekb l lehet csak eltaitani
id tartama, de az ebbe az irányba haladás nem állna le.
ke| ami osszeroppantja a koltségvetéseke! végiil harma,dik,
A másik gond, a cigányság óriási munkanélktilisége azért ls
hogy az uniós határok kinyílása után is a tobbmilliós tomegtik
tíirrik ki]átástalannak, mert nem csak nálunk, hanem az osszes
nagy része a tehetetlenségi er nél fogva itt marad a tegnugyobb
érintett keleti uniós országban u1yanez a helyzet és már h sz
nyomorbary és csak kisebb része v ágneki lakókocsitáborái<ban
éve, a kapitalista munkaritmusra és szervezésre tortén átté-
a gazdagabb nyugati világnak. E feltevések helytáltósága már
rés óta fennáll, pedig ezt mindenféle uniós segítsóggel és osz-
nem olyan biztos, mint az el bbi esetébery de itt a kisebb ioktan
tokélésselpróbálták mindenhol csokkenteni. Ez azt mutatja,
megvalósulás is csak némileg enyhítenéa p;ondokat. Láttuk,
hogy a cigányságot a szocializációs mintáik és a munkafegyel-
hogy vita van a kutatók kozott a cigányság szaporodásának
miik hiánya a teljesítményorientált, fejlett rnunkaszervezésbe
esetleges csokkenésér, l Magyarországon- és ez ugyanígy van
nagyobb száw:,ban való bekapcsolódásra egyszeriíen alkalmat-
a tobbi kelet-kozép-európai országesetében is
-, és míg *na.,y lanná teszik. A torténelem során * mint a spanyoloknál láttuk

rs2-il.á , í"lrr*résr l Matalin 133 Lásd pi. a Hargita megyei cigányság szaporodásáról a nrár idézett fel-
Dóra interj ját PongráczTibornéval, a fel-
mérést: Csata István - Kiss Tamás: Demográfiai perspektívák Hargita
mérésvezet jével: ,,Hanyatióban a család?'' NZpszabadsá g, 2OÍl.
ian. megyében. A Hargita megyei magyar, roma és román népesség regi-
12.,5. p.
onálisan bontott el reszámítása. Kolozsvár, 2010.

174
775
 - munkatáborokkal, kegyetlen módszerekkel generációk alatt is
csak kis el rehaiadást tudtak elérni, ahogy az egypárti szocia-
lizmus szovjet rendszerének diktatórikus kényszerítésenálunk
is csak korlátozott eredményeket hozott. Ezeket ismerve tehát
1lluzi lenne abban hinrri, hogy azeurópai civllizácíómai ener-
váltságának szintjén e téren konrolyabb el rehaladást tudnánk
elérni. Nagyobb tomegben bevonni a cigányságot a munkába
azért, hogy ne csak állami segélyekb 1 és a koltségvetési koz-
munkák tessékJássék ténykedéseibl éljenek meg, csak egysze-
ríi mez gazdasági munkák tomeges megszervezésével lehetne.
Erre vannak is torekvéset és némi el rehaladástbiztosan jelent-
het majd. Néhány tízezer vagy akár százezer cigányt rendsze-
res mez gazdasági munkára és rnegélhetésrelehet szoktatni,
ha állami segítséggel, felvásárlással stb. ezt támogatják az álla-
mi szervek. A legnagycrbb tobbség azonban tartósan eríe sem
fogható be, és feltehet en az ebek harmincadjára hagyva a szá,-
mukra megszervezett mezógazdasági munkákat és a ,,foldtti-
rást", egy id után inkább a városokba igyekeznek majd huzod-
ni, hogy itt lrulladékokból stb. éljenek a lerobbant épiileteket
elfoglalva, vagy amozgékonyabbja a gazdagabb nyugati orszá-
gok felé koltozik el, hogy ott tegye ugyanezt.
A harmadik feltevésiink az vol! hogy a cigányság nagyobb
része helyben marad a nyomorult állapotai ellenére is, és csak
kisebb része vág neki a gazdagabb nyugati uniós országok-
nak. A kett arányát nem lehet felbecsiilni, és jelenleg a rontán
cigányság esetében az láthato, hogy a lrárornmillió kiilfoldre
telepult román tizede lehet cigány, de ezekcsak becslések. Kiss
Tamás, erdélyi kutató kozlése szerint a román cigányság ott
indult meg nagyobb arányban kiilfoldre, ahol szervezettkiutaz-
tatás volt pl. a szebeni cigányság egyes csoportjai esetében.
776
i*
Nem lehet tudni, hogy ez a megszervezés rnilyen arányokat
olt majd, mindenesetre az o]aszok, a franciák és az angolok
er teljes fellépéseellcniik, illetve visszatoloncolásuk ezt egy
icleig visszafoghatja, de a teljes uniós mozgásszabadság lét-
rejotte után erre tnár nem lesz mód. 2011 elején az Unió soros
elnokeként a magyar miniszterelniik a cigányság gondjairrak
kclzijs uniós megoldását siirgetve arra figyelmeztetett, hogy ha
nem segítenek a keleti uniós országoknak ebben a gazdagabb
nyugati társak, akkor ,,a cigányság azUnió egészében ál1 rnajd
vissza régi, nomád életmódjára". Magyarul: millió számra való
kiozonléstik lehei ségérefigyelmeztetett. El kell ismerni, hogy
ez reális lehet ség, de ennek nagyobb aránya csak sok éven
keresztiil johetne létre, és még nem lehet látni, hogy a már
megtapasztalt visszatoloncoláson t I mivel védekezhetnének a
nyugati országok. A legnagyobb valószíniíséggelsokmilliárdos
uniós segítségmerulhet fel els sorban a keleti uniós országok
felé, hogy tartsák helyben a nagy cigány tomeget, és tulajclon-
képpen a minisztere]noki figyelmeztetés is ennek siirgetését
célozhatta. Így azonban annak valószíníiségenovekszik meg,
amit írtunk, hogy a kiiiriil és elnéptelened Kelet-Kozép-Euró-
pa iires térségeiben a cigányság szórványos százezres és rnilliós
tomegei teng dnek majd, s ahogy a cigány vezet , Horváth
Aladár fogalmazott, létrejohet e térségbena cigány ország,
Romnnisztán.
3) A ,,migrációs szivattyti" kérdésea kovetkez gond, és az
elemzésem végeredménye szerint a keleti részekróI már eddig
is tobbmilliós munkavállalás agazdagabb nyugati uniós orszá,
gokban od,a vezet, hogy perspektivikusan kiszívják a teljes rnu n-
kaképes lakosságot. Az eddig is ismert ,,agyelszívás" kifejezós
l77
erre máT nern megfeleló itt a népelszíll s a helyes fogalom. Lát-
tuk, hogy a lengyeleknéI és románoknál már három-három mil-
lió a nyugatra kirnent dolgozók szárna, és még tobb millió vár-
ja a felmérések szerint a teljes uniós munkavállalási szabadság
megnyílásá| és ha kisebb mértékben is, de a szlovákok, a cse-
hek és a magyarok is az edcligi néhány százezresk,iilfóldre távo-
zásuk után milliós számban jelezték a felmérésekben a tartós
klilfoldi munkavállalásra való készséget.Ha az elemzés meg-
felel a realitásoknak, akkor a keleti uniós térségaz eloregedés,
népességfogyás és elcigányosodás mellett még egy kozelebbi
id pontban is végveszélybe keriilhe! és a drámai helvzet nenr
2050 koriil áll rnajd be, hanenr akár már a2)2a-as évek kozepé-
t l. Például a magyar fiatalok 29"/.-a nyilatkozott kitelepedési
szándékáról, és ha ez realizálodna a kovetkez néhány évber1
akkor ez félmillióval vagy akár egymillióval is csokkenthetj a
hazai munkavállalók számát, ami az eloregedés miatt amrigy
is százezrekke] csokken. A végs állapot pedig akár rnár 2040-
re egy kizár lag elaggott nyugdíjasokból és a nélkiiloz cigá-
nyok tomegeib l állo ország lenne. A folyamat a bolgárokat és
a románokat még hamarabb ebbe a helyzetbe hozhatja, mert
onnan már mostanáig is nagyobb tomegek mentek ki, de a szlo-
vákok esetében is nagyon gyorsan ezt eredményezi amrigy is
kis lakosságszámuk, Hibás akkor lehet ez az elenrzés - és akkor
nagyon jól járnánk mi, illetve a tobbi kelet-európai nép -,kta az
állampolgáraink kiilfoldi munkavállalása csak átmeneti len-
ne, stabilan megtartva itthoni egzisztenciájukat mindig csak a
családf k utaznának ki dolgozni, és gazdagabban visszaj ve
nem szívódnának fel a nyugati országokb an. Ez volt az elkép-
zelés az 196a-as években Németországban i9 ahol a ,,vendég-
munkás" (Gastarbeiter) még a nevében is az átrnenetiséget hor-
"l78
i*
dozta.Ám a tartós sziikséglet rniatt nem mentek haza, inkább
fokozatosan maguk után hozták a családjaikat (családegyesí-
iés), és e,zután már csak kényszerrel lehetett volna hazakiitrde-
ni ket. Á* u rnagasabb nyugati munkabérek az otthoniakhoz
képest - és munkanélkiiliség esetén rnagasabb szociális jutta-
tások, mint otthon*kizárták, hogy llazavágytak volna. Miért
lenne ez most másképp? A kelet-európai kitelepr,il k ráadásLrl
kulturálisan kozel álinak a befogadó országok lakosaihoz, így
mind számttkra, mind a befogadó tobbségi társadalom számá-
ra probléma nélkiili ottlétiik a gyors asszimiláció után. A fe]-
gyorstrló eloregedés a nyugati trniós országokban pedig éven-
te milliós számban koveteli meg a bevándelrlást ahhoz, hogy a
kiépiilt munkagépezetek mtíkodrri tudjanak - a számítások sze-
rint ielenleg Nyugat-Európa évente 1,6 miilió munkaképes koru
bevándorlót igényel mindehhez, amely az eloregedés fokozó-
dásával csak novekedhet. Ez a nyugati sziikséglet kb. hrisz év
alatt így 35-40 millió bevándorlót igényel, és a muszlimokkal
szernbeni novekv szkepszis a nyugati politikai elitekben abba
az írányba ha| hogy ezt a toineget szívesebben várják a jov -
ben a keleti uniós országokból. Éppez az, amir l beszéliink,
és ez okozhatja a ,,népelszivást", a kelet-európai uniós álla-
mok és népek perspektivikus rnegsemmisiilését. Mikozben az
egyes lengyelek, magyarok, csehek, szlovákok stb. családjaik-
kal egyiitt jobb kortiimények kozé keriilnek, ottlron megsem-
misiilnek népeik. Ez szomorunóvum az eddigi tomeges kiván-
dorlásokhoz képes| mivel eddig még nem mertilt fel a hátraha-
gyott anyanemzet megsemmisiilése. Most viszont err l vansz .
A fenti elemzéssel szemben azonban van olyan prognózis,
amely csak átmenetinek tartja a meglóduló nyugati munka-
vállalásokat a keleti uniós országokból, és azt strgallja, hogy
179
nincs senrmiba| ,,nern permanens/ hanem csak ciklikus ez a
miE;ráci ".13a Nagyon jó lenne, ha ennek az elemzésnek lenne
igaza, de a fenti adatok azt muta,tták, hogy onámítás lenne
ezt elfogadni. A
",népelszívás"tényeinek inkább arra kellene
sarkallnia a keleti uniós országok vezet elitjei| hogy rijratár-
gyalják az e íolyamattal nyerte s, gazdagnyugati uniós e]itekkel
-
a kohéziós alapokat és más kártalanító eszkozok lrelyzetét.
Egységes fellépéssel,most még 93 milliós népességgel a hátuk
mogott terjeszthetnének el(j koveteléseket a magyarol a csehek,
a lengyelek, a románok, a szlová,kok és a bolgárok vezetói., de
ót-tiz év m lva ez rnár a mírltéválhat.
4)Nyugat-Európ a iszlámo sodása iigyébe n az elltár ítható ság
szempontjából három kérdésmeri.il fel:
a) Mennyiben fékezhetó ezlegalább a további bevándorlásuk
megállítása révén?
b) Talán magas sztiletési rátájuk csokkenésévelmagától is
fékez dik a probléma a jov ben?
c) Er sebb kényszerekkel talán a mai legfiatalabb korosztá-
lyokat illet en nagyobb európaiságot lehetne szocializálni belé-
jiik, és igy a jóv ben a mai fund,arnentalista tendenciák helyett
inkább egy baráti euro-iszlám válhatna dominánssá a soraikban.
Nézziik sorban az ezekre adható lehetséges válaszokat!
134 Lásd a bevezet elemzéseket: Elmar Hcinekopp/Heikkii Mattila
(eds.): Permanent or Circular Migration? Policy Choices to Adress
Demographic Decline and Labour Shortage in Europe. International
Organization for Migraticln (IOM), Mission for Central and Soutlr
Eastern Europe. Strém Kiadóház, Budapest, 2008., 5-9. p"
1B0
*
a) A további tomeges muszlirn bevánclorlás fékezésevaló-
ban elképzelhet azzal,, hogy a íeleségLtazaiimportját megszi-
gorították (pi. I{ollanciiában és Dániában), és a további családta-
gok, rokonok eddigi konnyííutólagos betelepedését visszamet-
szették tcrbb helyen is. (Korábban az otthonról importált feleség
titán jott az apos, az any s és annak testvérei is.) Nos, ez érez-
het, en már ma is csokkentette a ktils forrásból való évenkén-
ti muszlim novekedést. lJgyanebbe az irányba hat a spanyo-
loknál, az olaszokmál és a hollandokrrál bevezetett biintet jogi
fenyegetettség megteremtése is az illegális bevándorlók lakás-
sal való támogatásáért is, mert ennek f forrása épp u kilátoga-
tii rokonok lakással to.rtén ellátása volt a legális tartózkodás
lejárta után,bízvaabbary hogy egy id után legalizálható lesz a
torvényteleniil ott él rokon. Ezek az intézkedések tehát valóban
hatásosak, és ha csak ez lenne aziszlátnosodás forrása, akkor
nem lenne nagy a gonc1. (Persze attói eltekintve, hogy az eut ,
pai lakosság eloregedése és fogyása révénaz országok kiiirii-
Iése csak id kérdése,) Az iszlárrtosodás fóí csatornáját azonban
a már bevándorolt muszlim n k magas sztilési rátája révénlét-
rejovóí muszlim gyerekáradat adja, így ez csak id ben tollratja
el a gondot. Ráadásul, ha szerniigyre vessziik, hogy példárrl a
nagyarányír politikai lreleszóIást rryert francia arabok - ott min-
derrki megkapja a francia állampolgárságot, és így választ vá
is válik - a számarányuk novekedésével a demokrácia tján is
el tudják majd hárítani az otthoni hittestvéreik beáramlásának
akadáIyozását, és osszeurópai szervezkedéssel talán ki tudják
kényszeríteni, hogy,,uniós" szabály tiltsa meg az egyes tagá||a-
maik felé az akadáIyc:k felállítását, akkor még e lehet ség sikeré-
ben sem leheti.ink biztosak. Hogy ez nem csak puszta találgatás,
azt mtltatja az is, Ltogy a politika f ként bal-, illetve balliberális
-l8-I
féltekéjénlév média és politikai elit még ma is rasszizmus-
nak min sítésselharcol az említett holland, olasz, spanyol tor-
vényi tiltások ellerr, pedig az iszlárnosodás gondjait és katasz-
trofális kovetkezményeit rnár szin,te csak tudatos félrenézéssel
nem lehet felismerni. Úgy tiíni( hogy épp a vakságuk miatt e
politikai szervezetek rijabban már csak ritkábban keriilnek kor-
mányra, mert a váIasztói tomegek aziszlámt l való féIeimiik-
ben az ezt felismer politikai er kre szavaznak, de a demok-
rácia szeszélyei még okozhatnak meglepetéseket, és keriilhet-
nek olyanok a kormányr d kozelébq akik maguk teszik tonk-
re országuka| teret hagyva az iszlám további novekedésének,
b)Hogy áll ahelyzet a már bevándorolt muszlim n k magas
sztilési rátájával? Mennyiben várhato olyan csokkenésiik, mely
ezen ton is megállítja a nyugati országok további iszlámoso-
dás át? Az iszlámos o dá s ve szélyeit b agatelliz ál k sz oká s o s érve
épp ez, így erre ki kell térni. Azláthato, hogy egyes muszlim
országok néhány évtizeddel ezel ttiextrém módon magas gye-
rekszáma az eztedíorduló utáni évekre tényleg lényegesen
visszaesett, például Irán ide tartozik. De a visszaesés a pusz-
tán egyszerií reprodukcióra elegend , az e1y n re es 2,"I-es
szám csak a képzettebb íe\s osztályokban vált jellemzóvé, és
jó néhány muszlim országban még e korokben sem jott létre.
Példáut a nyugat-európai bevándorlók igen nagy részétado
marokkóiak esetében szinte mozdulatlanul magas ez a szilési
táta, deugyanígy a f ként tanulatlan hzikaimunkára Európá-
ba átteleptilt torokoknélis ez a helyzet. A muszlim családi szo-
kások vallási el írásokban gyokerezése és a n i szerep dont, en
anyaszetep kóriili szervez désénekvallási burokkal kortilole-
lése csak kis teret hagy az ett l való elszakadásru.Így, ha némi
1B2
csokkenést azértbe kell kalkulálni - és aszámításaink eztmár
megtették -, akkor is a 2050-ig való megdupláz dásukat joggal
lehet prognosztizáIni. Ha pedig egy id pont után - aszárnará-
nyuk révén- már egy aglesszívebb íajta iszlámosítást hirdet-
nek meg nyíltan a domináns iszlám szervezetek, azt sem lehet
kizárni, hogy - vallási parancsok koveteléseként ismételgetve
a mecsetek imámjai által - ismét óriási módon megnovekszik a
mélyen vallásos muszlim n k sztilési gyakorisága. Amit a nap-
jainkra ttilnyomóan vailástalanná vált európai keresztény kul-
trirkorben már nem lehet elérni, azt aziszlám még ma is kony-
nyedén teljesíteni tudja,
c) Utolsó kérdésa negatív hatások esetleges elháríthatósága
teréry hogy miképpen lehet esetleg er sebb kényszerekkel a már
beteleptilt muszlimok mai legfiatalabb korosztályait illet en
nagyobb európaiságot beléjtik szocializá|ni, hogy a jov ben a
mai fundamentalista tendenciák helyett inkább egybaráti eu,ro-
iszlóm váljon dominánssá soraikban. Láttuk, hogy Dániában eríe
kezdólépésként már megtettékazt, hogy ha nem is tiltották meg
az íszlárn iskolákba muszlim országokból importált tanítókat
- ami elengedhetetleniil magával hozza a fundamentalisták
becsempészését-, de legalább megkovetelik jabbar; hogy dán
nyelven kell itt tanítani, és a tanároknak elfogadható szinten
kell a dánt beszélni. Ennél azt a markánsabb, de kézenfekv
módszer| hogy nem engednek be importált iszlám tanítókat
az europaííszlám iskolákba" illetve hogy az am gy is milliós
lélekszámri hazai muszlim kozosségekb l teszik csak lehet vé
a tanáraik toborzását, még nem tették torvényi el írássá sehol
de ahogy novekszik azíszlámosodás veszéIyét a kozéppontba
emel politikai er k szavazobázísa és politikai sulya, ez csak
183
id kérdése.Thilo Sarrazin még ennél is markánsabb javasla-
tokkal állt el híres konyvébery és például azt javasolja,I-ogy
már óvodás kortól kotelez legyen a muszlim családoknak egész
napos nevelésre óvodákba adni a gyerekeiket, ahol a néme|
az eur pai kultrira és értékekintenzív szocialízációja ilyen
fiatal korban még reményt adhat a mélyebb európai identitás
eltiltetéséhez. szinténsz lva, csak ebben azut bblban lehet-
nebízni, amennyiben ugyanis csak az iskolás kortól indul be
valamilyen ellenhatás az otthoni keresztényellenes muszlim
szocializációval szemben, az már lepereg róluk, ám az óvodás
kor intenzív egész napos nevelése még adhatna reményt. Ma
azonban Sarcazinjavaslatai még csak toredékesen hatnak a
német politikai elitre - a tomegek szintjén azonban lassanként
már szentként tisztelik a konyve megjelenés óta eltelt id ta-,
és nem lehet tudni, hogy ezek milyen módon tornek maguknak
utat. (A kovetkez fejezetben részletesen sor keriil Sarrazin
konyvének elemzéséreés ismertetésére.)
Összegezve az eur painegatív demográfiai folyamatok eset-
leges elháríthatóságának elemzését, borrisan kell zárnunk e
sorokat. Úgy tiinik, hogy csak az e1yes negatív folyamatok
mértékétlehet id ben eltolni, de szinte egyet sem lehet teljesen
megfordítani. An i sziilési tatovábbicsokkenése, s tennek
felgyorsulása ellen hosszabb távon semmit sem tehettink, mert
ez a legmélyebben érintenéa száz évvel ezelóít elkezd dott
folyamatot a n k anyaszerept l való eltávolodásában, és ez
puszta r ábeszéIéssel, elméleti indokok pr ezentáIásával már
nem megy. Kelet-Kózép-Európa elcigányosodásának megátlí-
tása is olyan drasztikus megoldásokat kovetelne, melyeknek
már nyilvános megvitatása is elképzelhetetlen az europai civi-
184
Iizáció mai fokán; a keleti uniós országok népeinek elszivása
a gazdagabb nyugati uniós társaik által, hogy azok egy-két
generációval meghoss zabbítsák a demográfiai osszeroppanásuk
el tti id tartamot és teljes iszlámosodásuk elkeri.ilését,szinte
csak forradalommal lenne megoldható. Ám ez már csak azért
sem lehetséges, mert individuálisan az egyes kelet-európaiak
és családjaik szubjektíve érdekeltek a jobb nyugati életkoriilmé-
nyek elérésében,és az csak teoretikus érv lehet számukr4 hogy
ezzel a lépésiikkel-a tobbi hasonló nemzettársukkal osszeg-
z dóft hatásképpen - az anyanemzet fokozatos megszíínését
eredménye zik, Az iszlámo sodás kérdésébenpedig láttuk, hogy
ez legfeljebb csak némileg tolható ki id ben - lehet, hogy nem
a 2100-as évekig megy végbe a folyama| hanem csak egy-két
évtizeddel kés bb.
2) Az eur pai demográfiai tisszeroppanás okai
A demográfiai osszeroppanás f oka a n i szerep megváltozása
és az anyaszelep háttérbe szorítása,mely azutóbbi évtizedekben
már a n k egyre nagyobb részénéla teljes elvetés felé halad.
Hogy jutottunk el eddig a pontig? Hiszen ezt mát a folyamat
elején is észlelni lehetett vagy kellett volna. A feltáráshoz abb l
kell kiindutni, hogy az anyaszerepet kozéppontban tartó n i
szerep idején Európában koriilbeliil az 1900-as évek elejéig a
n mint ,,a gyerekek koziil a legid sebb" volt sok tekintetben
a férjnek alárendelve. Ez fennállt az egész kozépkorbarr, illetve
azujkor nagy részéberyés jogilag azt jelentette, hogy alány az
apa fennhatósága alól a házasság után - mint asszony - a íérj
185
fennhatósá ga alákeriilt Ez az alárendeltség oldódott a felvilá-
át.
gosodás szellemi fejleményei nyomán, és eleinte az anyaszetep
megbomlása nélkiil kozeledett a íérjés a feleség jogipozici ja
azegyenjog ságfelé.
Két folyamat vezetett eI az 1900-as évekre a vészes fejtemé-
nyekig. Az egylk az individualizmus feliilkerekedésében állt
a kozosségek kollektív sziikségletei és funkciói felett, mely a
folyamatos n i gyerekszi.ilést a kozosségek állandó rijraterme-
lésébenaz e1yes individuátis n fel l megkérd jelezte. Miért
á|dozná íeImagát akár részben is a kozosségért,hogy az
tovább tudjon élni? Ám ki kell emelni, hogy egy k zosségi
hitvallást ezerszeTesen intézményesíttársad alom az értéke-
ibery erényeibery normáibary érzelmi világéban és az ezeket
alátámasztó, illetve a szocializációban mindenkor továbbadódó
mítoszaiban, narratíválban, h, skolteményeibery valamint az
ezekkel szembeni és megvetend rossz és a biínok bemutatá-
sával a hazaárulor I, a gyáváról, a hiíttenr 1 stb. sokszorosan
odacovekeli a n t az anyaszerephez. A kozosségi kult ra és a
szokásvilág a n kben meglév biológiai osztont a védtelen gon-
dozására kislánykori játékokka| mesékkel formátja tovább, és
er síti fel, így a normális n k millióiban fel sem mertil egy ilyen
társadalombarr, hogy áIdozatot l^oz, amikor gyereket sziil.
Ugyanígy, ahogy az erények és a kozerkolcs szocializáci ja a
férfiakban a kozosség megvédésétszolgálo hábor kban a gyá-
vaságot legjobban megvetetté teszi, és ennek eIfojtásáraneve|
illetve a gyávamegfutamodó maga is belátja rongyemberségé|
és megveti magát, mertnem képes esetleg azéletétisfeláldozni
az ellenséggel való harcban a kózosség megmentéséért.Nos, ez
a kozosségi hitvallás kezdett eltiínni a novekv individualizáció
menetében az 1800-as évek végéiga nyugat-európai társadal-
186
makban, el szor a szellemi polgárságban és a domináns fels
osztályokbary majd áradt lefelé a tomegekben, és terjedt tovább
Kelet-Európa országai felé is. Nem vitás, hogy az individuali-
zácioban az angolok és a szellemtiket továbbviv amerikaiak
jártak az éIen, és a nagyobb európai népeket tekintve - például
a németek esetében - a kollektivitás szelleme jobban fennmaradt
aXX. század kozepéig, innen pedig a német szellemi befolyás
kelet felé terjedése életben tartotta ezt egész Kelet-Európában.
(Bát aztán, az1970-es évekt l Kant extrém módon individualista
etikája a dominánssá válás után az amerikanizált Európában
sokat tett a kozerkolcsok elvetéséItez, és helyére aszíikértelmi-
ségi kórok,,kritikai morálj ának " állításához.) Mindenesetre a
németek kozosségiségénekés kollektivizmusának a gyols véget
a világhábor s vereségeik jelentették, melyek kozi.il az ut bbi
szellemileg is a végletekig osszetorte a hagyományos német
kollektivitás hitét, el szor a szellemi elitji.ikberr, majd innen
végigterjedve évtizedek alatt az egész népben. A gy óztes,, ame-
rikanizmu s" az egyéni fogy asztás mindenekfelett álloságár a
alapozott hitvilágával tulajdonképpen ezt az individualizmust
és kozosségmegvetést tette elterje dné az egész euro-atlanti civi-
lizácioban, Ennek folyamán aztánnem csak a n k anyaszeíepe|
hanem minden kozosségi funkció értelmetlen nyíiggéés teherré
kezdett váIni az individuum fele, amit csak a vonzo ellenszol-
gáltatás állandó szem el tt tartása tud elfogadhatóvá tenni
a vonakodó egyén számáta, Az egyének onzetlen kozosségi
odaadása így kihunyt.
Az individualizmus elburjánzása azonban csak az egyik
oldalvolt, hisz azAmerikába áthaj zott angolprotestáns telepe-
sek az individuális hitiik mellett is a sokgyermekes családokkal
tették naggyáarÚivttágot, és csak azl9}}-asévekt l kezdett ott
187
 is az alacsony sziilési hajlandóság a fels bb osztályoktól kiindu-
lóan a tomegek felé szétterjedni, ahogy ez megindult az eutopaí
kontinensen is. Ehhez egy másik fejlemény is kellett, és ez az
egyenjogriságot és az egyenlóséget mindenek felettivé emel
francia felvilágosodás szellemi áramlata volt. Az a legaprólé-
kosabb egyenl ségre torekvés, ami a francia forradalmárokat
minden sztiletési cím, tang,kiilonbség gyokerest ltortén kiir-
tására osztokélte - szellemileg a felvilágosodás egész építményét
e koré építették-, egy id után a n kbiológiailag megalapozott
anyaszerepét és az ebb l fakadó eltéréséta férfiaktól is mint
problémát vetette fel. Összegezve tehát az individu al:rzáci és
kozosségmegvetés, a dominánssá váló kanti etika a kozerkolcs
elvetésével(,,Ez pusztán csak tompa szokáserkolcs!" ), valamint
az egyenl ség mindenelcfelettiségének szellemi irányzaíai a
fokozatos osszefonódással sztikségszeriienl^ozták létre a n k
addigr, biológiailag megalapozoft, anyaszerepének megkérd -
jelezését. Ennek végzetes hatását az e gész európai cív ilízáci r a
azonban rogton látni leheteft., ezért ez még nem magyarázat
arra, hogy miképpen mehetett ezvégbe ilyen gyorsan és ellen-
állás nélkiil. Hisz ez az irányzat csak néhány tízezer szellemi
ember, iro, rnorálhlozoíus, majd ezek h atásáranéhány százezer
értelmiségifejében hozhatott volna változást, és a n i anyasze-
rep mély és sokszoros intézményesítésének(kislányok játékai,
ma;'d lányszerepekké válás stb.) koszonhet en a sok-sok millió
n esetében egyszeriien le kellett volna peregni a tudatukró|
és hatástalanként elhalni. Ilyen mélyen intézményesítettszo-
cializáci s folyamatok lebomlása csak tobb generáció alatt, a
leglassabban mehetett volna végbe, ám az európai civllizácio
esetében ez három-négy nemzedék alatt a kihalás széI&e sodor-
ta az itteni társadalmakat. Mi okozta ezt a gyorsaságot?
188
Ennek rnagyarázatát a társadalmi elit politikai kiizdelmei-
ben kell keresni, melyben a hatalom tartós megragadása érde-
kében tudatos felhasznáIásra keri.iltek az óssztársadalmat szét-
zuzní torekv eszmék, és ezzel ezek feler sítéstnyertek. Utó-
lag el lehet mondani, hogy ez ongyilkos stratégia volt, hisz aki
nyer| hosszabb távon az is veszitett egy id utáru mert széfuuzta
maga alatt lassanként azt a társadalmat is, amit uralt. A politi-
kai kiizdelmekben az1900-asévekt l az Egyesiilt Államokban
lehet találni az els nyomát annak, hogy a demokrácia keretei
kozott a szavaz tómegek megnyeréséértés a konkurens társa-
dalmipolitikai csoportoktól a szav azatok tome ges elhódítására
a banki-pénzigyi t kés korok - akik a f konkurenciát jelent
termel t késcsoportokkal szemben a kialakuló sajt szíétát és
szórakoztató-szellemi szektorokat jobban az ellen rzésiik alá
tudták vonni - az e1yes társadalmi kisebbségek felkarolásával
igyekeztek el nyt szetezni.l3s A ,,kisebbségi fegyver" eleinte a
feketék jogfosztottságának bemutatását és a fehérek rassziz-
musának ostorozását jelentette, és mivel ezen a téren tény-
leg sok fesziiltség volt a btiszkén vallott amerikai eszmék és a
feketék életénekrealitása kozott, a rasszizmus vádl'ai a politi-
kailag aktív társadalmi rész nagy részétehatottak, és ezze| e
t késcsoport társadalomirányítás feletti befolyását novelték.
E kisebbségi fegyver azonban - a tobbirány jótékony hatás
mellett - alapvet en politikai eszkozként kertilt felhasználásra,
és fó céIja a tóbbségi társadalom masszív konzervatív tombjé-
nek szétbontása volt, és azmais. Mivel az tamár exportáIásra
keriilt, az európai országokban mííkodésekormár tobbszor lát-
135 Lásd Charles Epp: The Rights Revolution. Chicago-New York, Chica-
go University Press, 1998., 21-73. p.
I89
 ható vol| hogy a kisebbségi jogvért stratégiák nemigazán az
adott kisebbség f gondjait igyekeznek megoldani, mint inkább
ennek a tobbségi társadalommal szembeni felhorgadását Iét-
rehozni. Bár szubjektíve a legtobb egyszeríijogvéd ószintén
hisz abban, hogy az adott kisebbség tigyéértáIdozzarnagát,
de aszámára már el re kialakított stratégia, amit csak végre-
hajt, ténylegesen az adott kisebbség tobbséggel szembeni tar-
tós konfliktusát élezi ki anélkiil, hogy bármilyen tartós hatást
tenne. (Ezt a dilemmát ugy íejezlk ki például ma Európában a
cigányság tényleges felemeléséértkiizd k a jogvéd k rasszis-
tázásával szembery hogy nem a jogvédelmi rit vezet a cigány-
ság integrálására, hanem az oktatási, gazdaságieszkozok, illet-
ve a legkeményebb módszerekkel a soraikban meglév biínóz
bandák kimetszése és elki.ilonítése.)
Nos, ez a kisebbségi fegyverbevetése az amerikaiaknál tehát
eI szót a feketék és a fehérek szembeállításával kezd(5dótt az
1910-es évekt L de sok évtizedes formálódás és kudarcok után
végtil az 1960-asévekt 1 lendtilt neki az,,alapjogíforradalom'i
a polgári jogi rnozgalmak politikai harca. Kiépiilt egy rij poli-
tikai intézményibázis, mely már nem a politikai pártok ossze-
csapásán nyugodott, hanem jogvéd egyesi.iletek, nonprofit
tigyvédi irodák, bankárkorok által létesített politikai a|apítvá-
nyok formájában.136 Ugyanezen korok uralkodó médiájában ez
a harc, mint az ,,emberek jogai és az (ónzó) politikusok kong-
136 Ez a,,cause lawyering", a jogvéd aktivisták saját elnevezésében a,,jó
iigy 1ogászata",Lásd: Stuart Scheingold: The Strtrggle to Politicize Legal
Practice: A Case Study of Left Activist Lawyering in Seattle. In: Aus-
tin Sarat/S. Scheingold (eds.): Cause Lawyering. Political Commitments
and Professional Responsibilities. New York, Oxford University Press,
1998. 118-150. p.
190
resszusi tcirvényei" kozotti váIasztás lett prezentálva. A médi-
ában és az egyéb sz rakoztató szektorok tendenciózus nevel
programjaiban (filmek stb.) mint a legnemesebb emberbaráti
torekvést mutattákbe a kisebbségi jogvéd k tevékenységétamit
tényle g c s ak a z igaz án gono sz ok akadály oznak, E zut án ennek
sikeres mintáit áti.iltetve már gyorsan megszervezték ugyan-
azok abankárkorok és politikai alapítványaik a tóbbi nagy lét-
szárnű kisebbség fellépését,így a homoszexuálisok, a feminis-
tá( majd kés bb a testi hibával é| k, abevándoroltak, az állat-
véd k stb. kisebbségelt,vagyis a masszív társadalmi tobbséget
az egymással konfliktusban álló kisebbségek halmazává váI-
toztatták. Az 1960-as évekt 1 máíg az egész Nyugat és a kés bb
ebbe beolvadt volt szovjet tomb ezeket a kiizdelmeket hordoz-
za szellemi életében,politikai torésvonalaiban és jogi harcai-
bary és arasszizmus, illetve az antiszemitizmus állandó vádjai
tematízáIlák a társadalom jov jének tennivalóit. El lehet ismer-
ni, a kisebbségi fegyver hatásos politikai eszkóznek bizonyult,
de ekózben az óssztátsadalom drámai fejleményeket nem tudott
kivédeni. Az egyik éppen a témánkat, a demográfiai osszerop-
panást érinti azzal, hogy a kisebbségi ,,jogvéd k" nem álltak
le a tényleg igazságta|an biintetések megsziintetésénél a bioló-
giallag erre predes ztinált homoszexuálisok esetében (a legtóbb
nyugati országbanez bííncselekményvolt az 1950-es évek végé-
ig) hanem ezek|tez igazítva a tobbségi társadalom nemi sze-
repeit is elkezdték megkérd jelezni, Ennek csak végs pontja
volrt az, amit már a magyar óvodákban is kotelez vé tett buká-
sa el tt a balliberális er kt l fngg kormányzat 2010-berr, hogy
a gyerekek kislány és kisfiri szerepre való szocializálásátrneg-
tiltotta - ahogy addig csak a viccben vol| hogy ,,maJd eldon-
tik a kérdést, ha feln nek" -, és az iskolai propagandaanyagok-
1,91,
banis a heteroszexualitással egyenl - s t ajánlottabb - suly-
kolást kapott a homoszexualitásra való nevelés. De ugyanezek
a politikai korok már sok évtizede állandó támadást folytattak
a kiilonboz szellemi szektorokban és a politikában a családi
kot dések, valamint a n k anyaszerepe ellen. Ebben egy kár-
tékony szimbi zisjott létre egy sor leszbikus szervezetésbizo-
nyos feminista csoportok kozott - ezek a bels feminista ki.iz-
delmekben a,,kemény feministák" -, és a férfiakkal szembeni,
biológiailag megalapozott viszolysásuk mint a n i egyenjogri-
ság harcos véd it emelte ket a magasba. Mikozben a n k óri-
ási tobbsége természetesen semmi kozosséget nem érez alesz-
bikus csoportok férfiakkal szembeni viszoIygásáva| a tobbségi
társadalom konfliktusainak élezéséb1profitáló politikai er k
és mainstream médiájuk mint a n k leghiíségesebb jogvéd -
it prezentálják ket és adnak meg miriden segítségetkozéleti
befolyásukltoz, A ,,nó antyaszerepe/ mint tenyészállat" áegvet
kifejezése ebben a politikai mili ben kaphatott egyáltalán han-
got és a médi4 illetve a koré szervezettszellemi szektorok által
megbénítottés atomizált tobbségi társadalom védteleniil kiszol-
gáltatottá vált ennek a befolyásnak. Ha tehát láttu! hogy a fel-
világosodástól indulóanfeler sodottkozosségmegvet inclivi-
dualizmus és az egyent ség t lhajtása an k biológiailag meg-
alapozott anyaszerepének felszámolása felé ható mozgást indí-
tott meg, a most vázolt politikai stratégia a kisebbségi fegyver
bevetésévelés azossztársadalomnak a konfliktusok sokaságát
élez kisebbségek halmazává átalakításával id ben felgyorsí-
totta ezt a folyamatot, és rovid id n beli.il az evol ciós zsákutca
végéresodorta a nyugati civilizációt.
Ugyanez a politika állt a demográhai osszeroppanás másik
két folyamata mogott is. A kelet-kozép-európai cigánykérdés
192
elmérgesedése mogott teljes mértékben,de kisebb részben a
nyugat-eur op ai iszlámo sodás mo gott i s. A cigánys ág esetében
alig néhány évvel a kelet-európai rendszerváltás után beindult
az, ho gy az Egyestilt Áilamokba n az 19 60 -7 }-es években kiková-
csolt kisebbségi fegyveft az amet7kai alapítványok áthozták ide.
Aprólékos munkával minden érintett orczágban kiépítettéka
cigány jogvéd szerveket - tényleges cigány származásíeleinte
csak mutatóban volt ezekben -, és a média igen nagy részének
ellen rzés alá vonásávai beindult a rasszízmus vádjának suly-
kolása, a cigányság felé pedig az,I,ogy a tobbségi társadalom
elnyomása miatt vannak ilyen sanyar helyzetben. A legkisebb
ellenvéleményt is megbi.intetették a jol szewezett balliberális
médiaértelmiségerre szakosított részlegei, és mint rasszizmust
tiltották meg b nelkovetés esetén az elkovet cigány szármásá-
nak jelzését,míg ezze| szemben, ha a legkisebb gyanll meriilt
fel egy-egy verekedésben vagy rnás biíncselekményben, hogy
az áldozat- vagy a verekedés vesztese - cigány mivolta ebben
szerepet játszoft, akkor hetekig a balliberális média címlapjain
tartották a témát. Ezt Magy at or sz ágon mindannyian ismerjtik,
de szétnézvea tiibbi érintett kelet-kozép-európai országban,
ugyanezt lehetett találni. Mivel a tényleges bíínelkovetésbena
cigányság a számarányának tobbszorosével vesz tészt, a rasz-
szista vádakkal napi rendszerességgel szembenézó rend r-
ség így egy id után nagymértékben lebénult, és csak a már
bekovetkezett gyilkosságok és rablások utárr tud fellépni, de
rnegeL z odacsapásra még csak gondolni sem mer. Sok-sok
rend rparancsnok és rend rtiszt esett áIdozatulaz elm lt évek-
ben a rasszista vádaknak és a balliberális média koncepciózus
támadásainak, s mindegyik még hivatalban lév a zsigereiben
érzi ugyanezt a íenyegetettségetezétt rnár csak a befejezett
193
 szórnyii tettek után jelennek meg a biínelkovet elfogá sá ra,. Ez a
politikai légkor hoztalétre, hogy mikozben már arendszerváltás
els éveit 1 a cigányság iegnagyobb része tatt san munkanél-
ki,ili, és rnagát sem tudja eltartani, a családjaikban lév magas
gyereksziilés kritikával illetése ro gton a r asszizmts vádj át vonta
maga utáry és ha balliberális er k kerultek kormányr4 mindent
behozataluk, illetve további betódulásuk szé?;íIáIjaa tóbbségi
nyugati társadalmakat, az ottani balliberális és baloldali poli-
tikai elitek szintén bevezették az Amerikáb I átl:rozott techni-
kákat és a rasszizmus vádjait, de ennek eredeti oka pusztán a
profitmotívum volt. A muszlim országok olcsó munkaerejének
é s ké sz s é g i.iknek, bo gy azok sz áz ezer sz ámt a kiildj é k át p olgá-

megtettek, hogy az állami segélyb l való fenntartás semmilyen raikat tartós nyugati munkára nem tudtak ellenállni a nyuga-
feltételhez ne legyen kotve - például a2002-es kormányváltás ti t késcsoportol és pusztán rovidlátásból, a nagyobb profit
után rogton eltorolték a segélyek esetébery hogy folyósításának reményében indították meg ezt a folyamatot. A franciáknál még
feltétele a cigány gyerekek iskolába járatása. Ezek a potitikai hozzájóft ehhez a téves elképzelés,hogy a régi gyatmataikat
er k nem felemelni akarták a cigányságot, hanem politikai ezel:r az riton is magukhoz tudják kotni fiiggetlenedéstik utáry
fegyverként a tobbségi társadalom rasszizmusának és ezzel de ha tényleg végbeme gy a századunk kozepére a legtobb na1y-
egyiitt antiszemitizmtrsának felmutatására állandó fegyverként városuk arabosodása és iszlámosodása - ami Párizs térségében
felhasználni. A hazai cigányság nyomor ságos kortilmények már ma is tény -, akkor teljes horder vel megmutatkozik az
kozott élésekozben számuk megduplázódása az elmulthusz ebben rejl rovidlátás és a téves kalkulálás.
évben így politikai szándékok kovetkezménye volt, még lta az
egyszeríiballiberális jogvéd, a szabadelvíiséggel szímpatízálo,
jóindulatri szabaddemokrata aktivista és a szavazóik, illetve a
veliik szovetséges szocialista aktivisták és szavazok igen nagy
része nem is sejthette, hogy átfogóbban milyen játék részesei
is k. Ugyanez volt a helyzet Bulgáriábarr, Romániában, Szlo-
vákiában és Csehországbanis, és a nyomorult állapotban lév
cigány családok, akiknek gyerekei tell'esen esélyteleni.il j onnek
avllágra, csak a munkanélktiliségre és a nyomonakárhoztatva,
létszámukban mára megduplázódva vannak kozotti.ik, s a tobb-
sé gi társ adalom megfo gy atkoz ás áv aI az állami koltsé gvetések

nem tudják tovább eltartani ket.

A nyugat-európai országok iszlámosodásának mai állapotá-
hoz val elérésébena jelzett kisebbségi fegyver szintén benne
vol| mert miután már látni lehetett, hogy vendégmunkásként

194 195

Kitekintés - Sarrazin sokkhatás kiinyve
Thilo Sarrazin Berlin sikeres pénzigyiszenátora, majd a német
Szovetségi Bank igazgatóságának tagja vol| és - mint sok évtize-
des szociáldemokrata párttag- politikailag a baloldalon helyez-
kedett el. A szellemi, illetve médiaéletbel\ az egész nyugati
világban domináns balliberális oldal tagjaként így védettséget
élvezve olyan dolgok kimondását is megkockáztathatta, melyért
egy jobboldali, f ként radikális jobboldali hírében álló szellemi
ember rogton marginalizálódik, és mint osszeeskiivés-elméleg
rasszizmus stb. keriil elvetésre az áIlítása, minden hatás nél-
kiil. A,,Németors zág felszámolj a onmag át" cimii konyve 2010
augusztusában jelent nreg, és mivel f bb állításairól már beszélt
egy hetilapnak adott interj ban el tte - mely óriási vihart oko-
zott -, nagy várak ozás elózte meg a,,botránykonyvet ". S ar r azin
ebben a sziilések drámai csokkenése miatt a német nép fogyá-
sát kendózetlentil bemutatta, és ez rnár onmagában a tabuk-
kal való szakítástjelentette, hisz Németország megszállását és
amerikai katonai ellen rzés aláhelyezését kovet en az 1940-es
évek végétl szellemileg olyan megtorést hal'tottak végrg hogy
maga a német nép és a nemzet pozitív hangvételíítárgyalásais
mint a nácizmus maradéka kertilt min sítésre.Az évtizedekig
tart , agymosás jellegíísulykolások után az aggasztó demog-
ráfiai adatok nyilvános tárgyalása a német nép fokozatos csok-
kenésér,I eloregedésér1 és perspektivikus eltíínésér l a bal-
oldalon tabu volt és az áItaluk dominált nyilvánosságban nem
is kapott hangot. Mivel azonban a probléma már tobb évtizede
létezlk, és a nyilvánosság el, tti elhallgatás ellenére lassanként
ismertté vált, mindennek nyílt kimondása egy olyan ember által,
196
akit nem lehetett rogton rijnácinak min síteni, robbanásszeru
hatást váltott ki. Emellett azonban további tabukat is megdon-
tott Sarraziru és a hétkoznapi tapasztalatok szerint már régen
tomegesen észlelt, ám a médiában tiltott 1'elenségeket és gon-
dokat is a leg szintébb hangon elemezte. Ezek kózi.il a legfon-
tosabb a tobb millió torok vendégmunkás mai leszármazoLtai-
nak és más muszlim rétegeknek a keresztény- és németellenes
érzelmeket ápolo, párhuzamos társadalmainak felmutatása volt,
amelyet a német nagyvárosokban már tobb éve ismerni lehe-
tett, de a média tilalmai miatt ezt csak a rasszista vádatmagára
vállalók merték eddig kimondani. Ezeket pedig mint jnácikat
marginalizá|ták, és szellemileg elismert ember ilyet nem mert
kockáztatni. Sarrazin pontos számadatokkal a legnyíltabban tet-
te eztis, és olyan további tabukat is félresoport, melyek a mun-
kanélkiili segélyekb l és családi pótlékból él muszlimok ossz-
társadalmi osszeroppanást okozó életmódjának kritikáját, illet-
ve a német társadalomba való beilleszkedésiik tudatos elvetésé-
nek kimondását tiltották meg, de ugyanígy abiinózés igen nagy
részéneka muszlim fiatalok általi elkovetésének kend zetlen
íe|tárását is. A kotelezóba||1berális hitek szerint a muszlimok
beilleszkedéséneknehézségeit a tobbségi társadalom rasszista
hozzáállása okozza, a muszlimok tehát tulajdonképpen áldo-
zatok, és a bíínosa tobbségi társadalom. Noha a balliberális
hitek szerint szelektált kutatások sok toruítást tartalmaznak -
és Sarrazin ezt is nyíltan ostorozta konyvében -, az empirikus
felmérésektomegéb l azért ósszelehetett szedni azokat az ada,
toka| melyek a már régóta balliberális hitek ellenkez jétbizo-
nyították. A mártíromságot válla|ta az a szellemi ember, aki ezt
a médiában el merte mondani, de most sarrazin- korábbi bal-
oldali tekintélyérealapozva - vállalta ezt a szerepet.
197
 A mártíromság végiil nem maradt el. Az óriási médiatá-
madások után a német államf nyomás aláhelyezte Sarrazint,
hogy mondjon le a Bundesbank igazgatotanácsában betoltott
posztjár I, amit a támadások enyhítése céljából megtett, ám
a konyv óriási sikere - naponta kellett ujabb és jabb kiadáso-
kat kinyomtatni - egész Németorsz ágbankozponti témává tette
állításait. A felmérésekszerint a német lakosság kilencven szá-
zaléka egyetért vele, és csak azt mondta ki, amit a tomegek
már régen vallottak. Erre való tekintettel a német politikai elit
egy részeis változtatott Sarrazin állításaival kapcsolatos korábbi
elítélálláspontjáry és a kor mányzo kereszténydemokraták élti-
kon Merkel kancellár asszonnyal, illetve a bajor keresztényszo-
cialisták miniszterelnokével elkezdték maguk is Sarrazin állí-
tásait hangoztatni. Ez azóta még tovább terjed| és 2O1I febru-
átjábanmár az angol miniszterelnok, David Cameron is ebben
a hangnemben kelt ki a multikulturális társadalom tévképze-
te ellery igaz, a hollandoknál, abelgáknál, a dánoknál, a sváj-
ciaknál stb. még mint,,populista" pártok kertilnek min sítés-
re az ezthangozato szervezetek. Ténylegesen azonban inkább
arról van szó itt is, hogy még keresik a nagy konzervatív pár-
tok, hogy milyen tálalásban állhatnának át ezekre a tézisekre,
mivel korábban pártvezéreik és szellemi embereik állandóan
rasszizmust kiáltottak ilyenkor, így csak óvatos man verekkel
tudják az uj hangvételt átvenni.
Sarrazin idézeteib l az is kideri.iI, hogy tulajdonképpen
nem tett mást mint kiilon-kiilon már meglév német és kiil-
fóldi írásokat és ezek számalt ósszegezte, így tudományos ere-
detiség kevésséilleti, inkább a morális bátorságban áll a tet-
te, az,hogy ezt meg merte lépni. Megidézi Walter Laquer| aki
az Egyesiilt Allamokban már 2007-ben megírta,,Európa utol-
198
só napjai" címiíkonyvét, elemezve a nyugat-európai országok
iszlámosod ását, és a 2100-as évekig a nyugati civilizáció eltií-
nésé'illetve az itteni országokiszlárn államokká átalakulását
vetítette el re. Ugyanígy a torok fiatalok bandákba ver désé-
nek, er szakos cselekedeteinek okait részletes tanulmányok-
ban már alaposan elemezte el tte a torok szátmazás szocioló-
gusn , Necla Kelek De ugyaní1y - uballiberális hitekkel ellen-
tétben - a keresztény- és Európa-ellenes párhuzamos muszlim
társadalmak kialakulását a német nagyvárosokban már b ven
dokumentálták a kiilonboz muszlim szár mazásukutatók. Ám
ezeket a mainstream baloldali és balliberális média minded-
dig mint,, óngy iilóId' ellen-f undamentali stákat diszkre ditál-
ta. Mint a balliberális Siiddeutsche Zeitung szerzge írta: ,,Wer
westliche Werte so kámpferj,sch vertrete wie der radikale Islam
seine heiligen Schrifteru werde selbst zum Fundamentalisten".l37
Sarrazin további kiemeléseihez tattoz7k, hogy nem egy-
szeriien a honos németek fogyását és a muszlim tomegek sol.1
millióssá b viilésétmutatja ki - jelezve, hogy az elfogult kuta-
tók és a média révénez áIlandoarr, tudatosan alulbecsi.i|t szá-
mokkal jelenik meg, nehogy megriadjon a német lakosság az
adatoktól -, hanem a német szorgalom, kreativitás és a tome-
gek átlag intelligenciahányadosának állandó siillyedésétis. Ez
eddig atiszta rasszizmus cs csának számitott, és a szaktudo-
mányok minden meglátása ellenére a médiában nyilvánosan
tárgyalni magát a halálos biínt jelentette. Minden szaktudo-
mányos ismeret ellenére a politikailag korrekt és nem rasszis-
ta álláspont szerint minden egyén egyenl nek sziiletik, és csak
I37 Lásd Thilo Sarrazin: Deutschland schafft sich ab. Wie wir unser Land
aufs Spiel se en. Deutsche Verlags-Antalt. Berlirr, 2070.,274. p.
199
a társadalmi koriilményei teszik alacsonyobb vagy magasabb
szellemi szintiivé, de sziiletetten alacsonyabb intelligenciával
rendelkez kr l tomeges méretekben beszélni arasszízmus szi.-
nonimáját jelentette a f sodrri médiában és szellemi korokben.
Sart azin azonban a szaktudományos álláspontoknak megfele-
l en tisztán kiemeli, Itogy az intelligencia nagyobbrészt orok-
l dik, és vita csak azon vary hogy a kés bbi generációk egyes
tagjainak intelligenciáját hatvan vagy nyolcvan százalékban
határozzák-e meg az orokolt gének, és igy a véletlen társadalmi
kori.ilmények h sz-, ava1y negyvensz ázalékos mértékbenfele-
l sek a kés bbi generáció tagjainak tényleges intelligenciafoká-
étt. Sarrazin félresopri a politikailag korrekt téziseket e térery
és kimutatja azt,l:rogy a torok vendégmunkások leszátrnazot-
tai, akiknek nagy szilelt le gnagyobbr észt Anatóliábó| a le ge gy-
szeríibb hzlkaimunkákra hozták be minden képzettség nélkiil,
t lnyomó részben eleve alacsonyabb intelligenciájri felmen k-
t I származtak, és az átlagos német szinthez képest jóval ala-
csonyabb intelligenciahányadossal rendelkeznek maguk is. Ha
tehát a kihaló német lakosság után perspektivikusan Németor-
szágtóbbségét ezek adják, akkor a német teljesítmény rohamo-
san csokkenni fog, a német társadalom,,elbutul". Ez a csokke-
nés már most kimutathato, mivel a német iskolákban a gyerekek
komoly százalékátmár ma is a rnuszlim családok gyerekei adják,
és a matematlkánáI, illetve más olyan tárgyaknál, ahol azintel-
ligencia foka kozvetleniil megmutatkozik, anémetek már most
hátrébb szorultak a nemzetkozi osszehasonlításban. Hosszabb
távon azonban Németorsz ág egész pozíciqa megváltozik, és az
Európa szellerni életébenbetoltott t;óbb száz éves német kiemel-
ked szerep a mrilté lesz.Saruazin számításai szerint ez a lerom-
|ás a gazdasági teljesítményben már 2020-ban stagnálásthoz
200
majd létre a németeknéI, és ez gyoTs zuhanásba megy át kés bb.
Sarrazin kritikáinak éle kiilonosen a nyugati világban tobb
évtizede elterjedt multikulturális tévhit ellen irányuI, egész
konyvében végig ezt ostorozza. A sokszázezres, majd tóbbmilli-
ós tomegre duzzadt, iszlámhitií muszlimokat a keresztény gyo-
kerííeurópai kult rába integrálni eleve csak a legkeményebb
kényszerekkel lehetett volna, állandóan ezresével kitoloncolni
az ezzel szemben állókat, ami a liberális európai kult rában már
fel sem meri.ilhetett . Í8y uprobléma félretolásához folyamodtak,
és a kényelem kedvéértfeltették, IT gy az alapvet en eltér kul-
turájű és vallásri kózosségek majd békésenegyiitt fognak élni.
Amikor a néhány százezer bevándorolt muszlim a sok gyerek
révénmár egy generáció után milliósra n tt kozosséget alkotott,
és anagyvárosok egész kertileteiben keriiltek tobbségbe, a min-
dennapi tap asztalatok mutatták e,, multikulti" hit alaptalansá-
gát, de ennek nyilvános kimondását megtorolták a balliberális
média erre szako sodott médiaértelmiség i, y er óIegény e7", Ezen
illrizióktól eltér en nem békésés osszefonódott multikulturális
társadalom jott 19 hanem a tobbségi társadalommal ellensége-
sen szembenálló párhuzamos társadalmak, akik semmilyen
kozosséget nem éreznek az európai keresztény kult rával. Nem
egyszerííenki.ilonállnak ezek a muszlim kozosségek a tobbségi
európai honos társadalomtóL de olyan szabályokat alakítanak
ki, melyek megtiltják tagjaiknak, ltogy barátkozzanak a tobb-
ségi társadalom tagjaiva| lányaiknal hogy nem muszlim firi-
val járjanak, és ennek megsért i a legkeményebb családi bi.inte-
tésben részesiilnek, egészen a család férhtagjai által elkovetett
becsiiletbeli gyilkosságig, melyet a széles családi k zósségszab
ki, és a család f&htagjaikotelesek végrehajtani a nem engedel-
mesked lányokkal szemben. A balliberális média zavartan hall-
201
gatezekróI, és véletlen szornyííségeknekmin síti, pedig mind-
ez csak kifejezi a lényeget: a tobbségi társadalommal szemben
záttnak és ellenségesnek maradó muszlim párhuzamos társa-
dalmak létezésétaz eur pai nagyvárosokban.
Sarrazin kiemeli, hogy a muszlimok ki.ilon társadalomként
éléseazért is vált lehetségessé még a második és harmadik
generációban is, mert a tobbségi társadalom lehet vé tette, hogy
egy-egy bevándorló után a teljes rokonságautánajojjor; és még
ezek is rogton segélyben részesiilhettek. Minden nyelvtudás
és szaktudás nélktil - és igy a munkába bekapcsolódás esélye
nélkiil *, egyszedien csak azétt, mert német fóldre értek, egy
rovid id után már segélyt kérhettek, és semmi nem osztonozte
ket arra, hogy er feszítéseket tegyenek azintegráci ra, anémet
nyelv elsajátítására. Aki ilyen javaslatot tett, az hamar meg-
kapta az idegengytiló| , rasszista min sítést,rigyhogy minden
képtelensége ellenére ez a|,rcIyzet évtizedekig fennmarad! és
ezzel a németek maguk hozták létre a tobbségi társadalomtól
elkiiloni.ilt, p árl^uzamos muszlim társadalmakat nagyvárosaik-
ban. Ezek apárltlzamos társadalmak aztán átadják a kovetkez
generációknak is az irttegr áIodást kizáro magatartási mintáika|
így a muszlim ifjak képzettség híján nagyon nagy mértékben
munkanélkiiliségre vannak kárhoztatva. A régi hzikaimunkák,
melyekre nagysziileiket vendégmunkásként behozták Német-
országba, már megsziíntek, ám a fejlett technológiákhoz sziikl
séges képzettséget a nem integrálódott muszlim fiatalok nem
tudják me1szeíezni. Így nagyon nagy százalékuk tartósan is
csak szociális segélyekb l és a feleségiik által szi.ilt gyerekek
utáni családi pótlékból tud megéIni. Ez azonban egy id után
osszeroppanthatja a német állam koltségvetését,és a nyugdíjak
hnanszírozási alapjáteltiinteti. Sarrazin el tt ennek kimondása
202
is az idegengyiílotet vádját vonta maga után, ám konyve óta
err 1 is szabadabb vita indult meg a német nyilvánosságban.
Sarrazin egy sor javaslatot tett konyvébery mely szakítva a
párhuzamos muszlim társadalmaknak a tóbbségi német társa-
dalomtól elki.iloni,ilést megenged politikával, kemény anyagi
ósztónzókkel kényszerítenéa kovetkez generáci tagjalt a
német és azeut pai kultra átvételére. Hároméves kortól kote-
Iez ovodaa muszlim gyerekeknek is, egész napos óvodákban,
ahol rendesen megtanulhatnak németiil, és ha a sziJl nem viszi
be a kotelez ovodába a gyereket, akkor a családi pótlékból,
szociális segélyébl rogton komoly osszeg keriil levonásra, de
a segélyek és a családi pótlékok nagy részétSarrazineleve nem
pénzben adná ki a jov berr, hogy ebb l a feln tt munkanélki.ili
muszlimok éljenek, hanem ingyenes óvodai, iskolai étkezte-
tésrg tankonyvekre stb. fordítaná. Az iskolákban szintén az
egésznapo, s tegészhetes bentlakásos iskolákat ajánlja, ahon-
nan csak hétvégéreés iinnepnapokra mehetnének haza azífill
muszlimok, és ezzelaz otthoni iszlámés muszlim kult ra helyett
az europai és a német kult rát, illetve szokásokat szívnának
magukba - így pedig lehet vé válna a társadalmi integrációjuk.
Sarrazin rámutat a politikai korrektség tabuinak engedelmes-
ked statisztlkák valóságot eltakaró megoldásaira is. Például
aggaszto a német szi.ilési átlag1,,34-es száma, de ez osszefogva a
németn knél kétszer-háromszor tóbbet sziil tijrok asszonyok-
kal becsapó hisz ha ezeket elkiilonítjiik, akkor a honos német
n k sziilése az1,,00-es számot is alig éri el, mikozbenamuszlim
csoportok 30 -40 évenként me gdupláz dnak. U gy anigy becsapó
ha az ósszes bevándoroltat egybefogva váIasztjákkiilon a honos
németekt I, éstlgy mutatják ki például az iskolai osztályokban
a bevándorló gyerekek teljesítményétva1y az integrációjuk
203
fokát illet adatokat. Ugyanis az indiaiakkal, a kínaiakkal vagy
a Kelet-Európából bevándoroltakkal és gyerekeikkel alapjában
véve semmi gond nincs a teljesítményiike| a németnyelv-tudá-
sukat a német társadalomba való beilleszkedésiiket illet en,
míg ezzel szemben a muszlim csoportokbóI származókkal e
téren a legnagyobb problémák tapasztalhat k.Így, osszefogva
az cisszes bevándorlóval, elrejtésre keriil a muszlimok és az
ossztársadalom kozotti fesziilt viszony osszes gondja, és aki
nyíltan mer minderr lbeszélni, az általános idegengy lolet,
a xenofóbia bélyegét si.itik rá. Ugyanez áII abiinózés atánya-
ira is, mivel a legtobb bevándorló csoporttal e téren nincs baj,
nem nagyobb abíinózési arányuk, mint a honos németeknél
látható míg a muszlimok esetében - f ként a fiatalokn áI - a
drogárusítási, a rablási, az erószakos cselekmények - ezen beli.il
a nemi er szak - óriási arányt tesz ki. Egy,,rendes" baloldali,
balliberális - amíg vagy családtagja nem lesz ennek áIdoza-
ta - ilyen állítást soha nem tenne, de Sarrazin hosszan sorolja
konyvében az alátámasztó adatokat, illetve ezek eltakarásának
tri,ikkjeit a hivatalos statisztikákban.
Aszerz felveti akérdéstazeur paijov generációinakborris
kilátásaival foglalkozó elemzése kapcsáry hogy nem kellene-e
ezt a gondot nekik átengedni - íogIa|kozzon minden nemzedék
csak saját bajával-, de a válasza az,hogy noha az egyes egyén
j résztsaját t léléséveIfoglalkozik, átfog kozosségének is van
egy entitása, ami nélkiil az egyén nem lenne individuálisan
ugyanaz.138 Abba aziránybaviszi el fejtegetését, L-ogy azutóbbi
138 ,,Sollte sich nicht jede Generation mit ihren Problemen befassen und
die Probleme spáterer Generationen den dann Lebenden iiberlassen?"
Sarrazin, i. m. 17. p.
204
évtizedek domináns német szellemi kozéletében a nemzethez
való viszolygó beállítódás tabuvá tett mindery a nemzet eltií-
nésérevaló figyelemfelhívó gondolkodást, de a kérdésfelvetése
egy másik aspektusban is gondolkodásra ósztóttóz: ugyanig ha
az ember szélesebben az európai demográfiai osszeroppanást
és az europai civilizáció perspektivikus eltiínésételemzi, és
veti fel ezeket a gondolatokat szellemi emberek társaságában,
akkor érdekes megfigyelést tehet. Azok a kozépkorri emberel
akiknek nincsenek gyereke| unokái, csak semleges viszonyt
tudnak a témával kapcsolatban kialakítani -,,ami létrgótt, az
el is pusztl)I", ,,a civilizációk már csak ilyenek" stb. -, ezzel
szembery aki utódaiban tovább éI, és így érzl veszéLyeztetve
a kovetkez féI évszázadot, hetven-nyolcvan év fejleményei
áItaI, aztszemélyes motiváció is hajtja azelhárítási lehet ségek
kutatása után. Nos, ez az ósszefiiggés rossz óment jeien| ha
tudjuk, hogy már az elm lt harminc évben is radikálisan n tt
a gyermektelenek száma, s a szellemi emberek kózóít, ahol a
ki t kereséseigazánlehetséges, ezfokozoLtanígy vary és roha-
mosan tovább novekszik. Ez azonbanazt is jelenti, hogy e téren
fokozottan egy semleges akceptálás johet létre, és az átfog
kozosség t lélésérea motiváció is elvész. Az utolsó generációk
igy már szubjektíve is belenyugszanak kult rájuk, az elr pai
civíIizáci pusztulásába.
205
 IRoDALoM
Althaus, Fabrice - Sophie Paroz; Gesundheit von Auslándern in der Schweiz.
In: Medicalforum, 2010. április
Barany, Zoltan The East European Gypsies: Regime Change Marginality
and Ethnopolitics. Cambridge Llniv. Press., 2002., 389. p.
Bernát Anikó: A magyarors zági cigányság helyzete kozép-kelet-európai
<isszehasonlításban. In: Kolosi - Tóth I. Gy, -Vukovich (szerk.): Tár-
sadalmi riport 2006. TÁRKI, Budapest, 2005., 118-137. p.
Blagoveszt, Nyjaguolov: Romák (cigányok) Bulgáriában mint társadalmi és
kisebbségi probléma (ford. Seres Attila). 2007., (Internet)
Blokland, Arjam etc.: Criminalitei! migratie en etniciteit. Tijdschrift voor
Criminologie, 2010 No. 2.
Caba, Andreas: Spain's Tolerance of Gipsies. A Model {or Europe? Time,
2010. szept.16.
Csata István - Kiss Tamás: Hargita megye cigánysága2032-ben" Kolozsvári
Kisebbségkutató Intézet kíadv ány a, 2007.
Démographie de Ia France. Wikipedia, 2010. január
Elazar, Daniel J.: Backing into a Jewisch Majority in Israel. Jerusalem Center
for Public Affairs, 2001.
Epp Charles: The Rights Revolution. Chicago-New York, Chicago University
Press, 1998,
Ettinger,Yair: 2010 arrny figures show 25% jump in Haredi enlistment.
Haarez,2010. dec. 15.
Europa's looming Demographic Crunch. Friends of Europe, 2008. január
(Internet)
Forray R. Katalin - SzegáL A. Borisz: A cigány gyermek az iskolában K<izép-
Kelet-Európa országaiban. Education, 2001., 2, sz,
Friedman, Matti: In rise of ultra-orthodox, challenges for Israel. The
Associated Press, 2010. január 14.
Gyenei Márta: A stratégiai gyerek. Népszabadság, 1998. nov. 11.
Harchooni, Sadik (ed.): The Position of Muslims in the Netherlands: Facts
and Figures. Forum, Institute voor Multiculturele Ontwikkelung.
Amsterdam, 2008., 14. p.

207
i
Hartmann, Nicolai: Das Problern des geistigen Seins. Untersuchungen
zur Grundlegung der Geschichtsphilosophie und der Geistes-
wissenschaften. Walter de Gruyter Verlag, Berlin, 1962.
Heissig, Kirsten: Das Ende der Geduld. Verlag Herder, 2. Auflage 2010.
Hcinekopp, Elmar/Heikkii Mattila (eds.): Permanent or Circular Migration?
Policy C}roices to Adress Demograplric Decline arrd Labour Shortage
in Europe. International Organization for Migration (IOM), Mission
for Central ancl South Eastern Europe. Strém Kiadóház. Budapest,
2008.
Huntington, Sarnuel Kik vagyunk
P.: rn|? Az amerikai nemzeti identitás
dilemmái. Európa Kiadó 2005,
Italy struggles with immigration and aging. The Times, 2008. jrinius 22.
Ivan, Irina-Raduca: Romanian Labour Migration Patterns from 1990 to2009.
In: suite1O1.com, online jcru rnal, 2009. ápr. 20.
Janky Béla: A gyerekvállalás id zítésea cígány n k ktirében.In:BeszéI ,
2005. január (10. évf./1. szám)
}ensen, Tim: Islarn and Muslims in Denmark. An Introduction. Universidad
de Odense. 2008.
Kaufmann, Eric: Europe's Muslim future. Prospect,2010. március 20.
Kemérry I. - Janky B.: A magyar cigányság jetlemzcíi. In: Kemény L - janky
B. - Lengyel G.: A magyar cigányság, 1971-2003. Az MTA Etnikai
- Nemzeti Kisebbségkutató Intézeténekkiadványa, 2004., 11-35. p.
Kovács István: Az európai cigányság integrációjának utópisztikus terve.
Magyar Szemle I998l10. szám
Kovács Lászlo: Quo vadis, Európa? A népességszám alakulása a'XX. szá-
zadban és a XXI. század els felében. Magyar Tudomány 200417.,
70B-7I9. p.
Lengyel Gabriella: Tiszavasvári cigány népessége. In: Kemény I. -- Janky
B. - Lengyel G,: A magyar cigányság, 197t2003" Az MTA Etnikai -
Nemzeti Kisebbségkutató Intézeténekkiadványa, 2004., 157-180.p
Lenzinger, Romina: Muslime bremsen Schweizer Schriler aus. In: Biick.ch
online journal,2010. dec. 12.
Ley, Thomas: Der islam in der Schweiz: Woher konmmt das Unbehagen?
Blick,ch. online journal, 2009. dec. 2.
Luhmanrr, Niklas: Soziologie als Theorie sozialer Systeme, In:u :Soziologische
Aufklárung. Band. 1. Opladen: Westdeutscher Verlag. S. 113-136. p.
208
Luhmanry Niklas: Soziale Systeme. Grundri8 einer allgemeinen Theorre.
Frankfurt am Main: Suhrkamp 1984.
Marushiakova Elena - V. Popov: The Bulgarian Gypsies - Searching their
Place in the Society, Balkanologie, Revue d'etudes pluridisciplinairesíí,
2000. (Vol. IV.) No.2.
Mebel Tamás: A bevándorlás kérdéseiMagyarországon. Doktori disszertáci .
PPKE Doktori Iskola, 2009.
Muslims American, Demographic Facts. Allied Media.com, online journal,
2000.
Nussbaumer, Hannes: In der Moschee steht ein Billiardtisch. Tagesanzeiger,
2009. nov.24.
Orthodox birthrate seen saving Jewish majority in Israel. In: World Tribune..
com online 1'ournal,2007. május 8.
Office of National Statistics: UK Population Estimates. 2010. j nius
Póczik Szilveszeter: Cigányok és idegenek, Fels magyarország Kiadó Mis-
kolc,1999.
Póczlk Szilveszeter: Cigány integrációs problémák. Kolcsey Intézet, Buda-
pest 2003.
Póczik Szilveszter: A roma kisebbség szociológiai problémái. Magyar Tudo-
mány,200311,. sz.
Pokol BéIa (2009): Jogelmélet és jogt rténet. In: Acta Universitatis Szegediensis.
Acta Juridica et Politica. Tomus LXXII. (Fasciculus 16.) a17-461. p.
Polansky, Paul: Amerikai szemszógb, I a cigányságrol. 1999. (Internet)
Polish workers do well abroad." Istockanalyst - online 1'ournal 2009. nov.
6-i híradása
Pongrácz Tibor - S. Molnár Edit: A gyerekvállalási magatartás alakulása.
A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete, 1997.
Prónay Csaba (szerk.): Cigányok Eur óp áb an 2. - Olaszor szág. Uj Mandátum
Kiadó Budapest,2002.
Pusko Gábor: Romák és parasztok - fehérek és cigányok. Acta Ethnologica
Danubiana 20032004., No. 5-6.,57-80. p,
Remittances from Romanian workers abroad reach USD 38,8 billion in five
years. Romania Business Insider * online journal,2010. dec.22.
Sarrazin, Thilo: Deutschland schafft sich ab. Wie wir unser Land aufs Spiel
se2en. Deutsche Verlags-Antalt. Berlir1 2010.
209
Savage, Timothy M.: Europe and Islam: Crescent Waxing, Cultures Crashing.
The Washington Quarterly, 2004. Summer,25-5-1,. p.
Scheingold, Stuart: The Struggle to Politicize Legal Practice: A Case Study
of Left Activist Lawyering in Seattle. In: Austin Sarat/S. Scheingold
(eds.): Cause Lawyering. Political Commitments and Professional
Responsibilities, New York, Oxford University Press,1998., 118-150.p.
Slavkova, Mag{alena: Being Gypsy in Europe Balkanologie, Revue d'etudes
pluridisciplinaires, 2008. (Vol XII.) No. 1-2.
Solomorr, Sam - Al Maqdisi, Elias: Modern Day Trojan Horse: The Islamic
Doctrine of Immigration. 2009.
Solt Ágnes: Élet a reményen ttil. SzegregáIt telepeken él k mentalitásvizs-
gáIata. OKRI,2008.
Spengler, Oswald: A Nyugat alkonya. A világt rténelem morfológiájának
k<irvonalai I. kotet Alak és val ság,II. kcitet: Világtcirténeti perspek-
tívák. Budapest. Európa Konyvkiado, 1995,
Tibi, Bassam: Europa droht eine Islamisierung, Die Welt, 2002. május28.
Trovis, Alan: UK population grovth to 70 tn challenged, The Guardian,
2009. okt. 21.
The Future of the Global Muslim Population, The Pew Forum on Religion
and Public Life. 2011,;'anuár
Varga E, Árpád: Vasile Ghetáu el reszámítása Románia nemzetiségeir 1
(1992-2032). HíteI, 2000 17 sz., 7 3-8B. p.
Weissink, Alexander: Dutch Muslims sending children to Egypt for education.
Handelsblald, 2009. nov. 4.
Windisch" Zsóha: Islam in Austria. Universitát Wieru 2010.
Wirth Márta: Nem fogják ellepni az országot a stratégiai gyerekek, Origo
2009. nov. 28. (Internet)
Zincone, Giovanni: Italy - Main features of Italian immigration flows, 2000.

210
addig a gazdagabb nUugati államokban a befogadott musz-

1im 1akosság rohamosan nóvekvő létszáma és integrációs

probiémái teszjk a kérdést elsőrendú problémává. A ngu-

gati nagUvárOsokban már ma is százezres és mil]jós

musz]im közösségek élnek párhuzamos társadalmakban -
a tObbségi társadalmak kultúrájával, szokásaival és elvárá-

sajval a legellenségesebb módon szemben ál]va -, akik

majd az eiöre-
gedő és zsugorodó léIszámú európai ggökerű lakossághoz

képest. Ezek a problémák a mindennapokban már több éve

érezhetőek voltak a széles tömegek számára, azonban a

domináns média és a véleméngformáló szellemi körök -

éppúgu, ahogg itthon a cigángkérdést illetóen - megtil-
tották ószinte megvitatásukat, és rasszizmussal vádolták

meg azokat, akik fe1 merték vetni óket. Az elfedett,

növekvő problémák azonban robbanásszerűen kitörtek az
T^
9-o § -:
ezredfordu]ó körn gékén. ;-+
^-N
a;
l |-;; §
LL x-o .{
_-m§
!a oEr^ J
Gr:x -
:9 _:Y'
l\aE,-tr a
o^§