Egyetemválasztási Motivációk

UNIVERSITATEA SAPIENTIA
FACULTATEA DE ȘTIINȚE ȘI ARTE

SPECIALIZAREA
RELAȚII INTERNAȚIONALE ȘI STUDII EUROPENE
LUCRARE DE LICENȚĂ
COORDONATOR ȘTIINȚIFIC: AUTOR:

Drd. Székely Tünde Keresztes Botond
Dr. Toró Tibor
Iulie 2015
UNIVERSITATEA SAPIENTIA
FACULTATEA DE ȘTIINȚE ȘI ARTE
SPECIALIZAREA
RELAȚII INTERNAȚIONALE ȘI STUDII EUROPENE
Motivațiile liceenilor absolvenți maghiari din

Cluj-Napoca și Sfântu Gheorghe privind
alegerii facultății
− LUCRARE DE LICENȚĂ −
COORDONATOR ȘTIINȚIFIC: AUTOR:

Drd. Székely Tünde Keresztes Botond
Dr. Toró Tibor
Iulie 2015
Cuprins
Abstract ...................................................................................................................................... 2
I.Introducere ........................................................................................................................... 145
I.1.Scopul cercetării.............................................................................................................. 15
II.Metodologia cercetării.......................................................................................................... 16
III.Importanța învățării în limba maternă................................................................................. 18
III.1. Minoritățile naționale în Europa de Vest .................................................................... 19
IV.Analize pe baza datelor PISA ............................................................................................. 20
V.Rezultate așteptate și ipoteze ............................................................................................... 22
VI.Prezentarea rezultatelor ...................................................................................................... 25
VI.1.Analiza grupului țintă................................................................................................... 25
VI.1.1.Distribuția respondenților după sex....................................................................... 25
VI.1.2.Proporția respondenților ........................................................................................ 26
VI.1.3.Numărul liceenilor înscriși la bacalaureat ............................................................. 28
VI.1.4.Numărul liceenilor cu bacalaureat reușit și numărul liceenilor reînscriși ............. 30
VI.2.Prezentarea și analiza răspunsurilor date la chestionar ................................................ 33

VI.2.1.Distribuția respondenților după limba studiilor inferioare ................................... 33
VI.2.2.Distribuția respondenților după locul studiilor inferioare ..................................... 34
VI.2.3.Distribuția respondenților după instituțiile studiilor inferioare ............................. 36
VI.2.4.Studiile inferioare și rezultatele bacalaureatului ................................................... 37
VI.2.5.Mediul folosirii limbei maghiare și limbei române ............................................... 40
VI.2.6.Factorii care influențează absolvenții în alegerea facultății .................................. 43
VII.Concluzii și revizuirea ipotezei ......................................................................................... 46

Bibliografie .............................................................................................................................. 50
Anexa nr. 1: Chestionar ........................................................................................................... 52
1
Abstract
Dezvoltarea economică și tehnologică din ultimii ani reprezintă provocări serioase

pentru structurile de învățământ. Potrivit modificărilor tehnologice și economice, mai multe
țări folosesc sisteme de urmărire a carierei, care sunt concepute pentru a oferii informații despre
absolvenții instituțiilor. În România deficiența acestor sisteme de urmărire este că în cele mai
multe ori nu conțin informații referitoare la minoritățile naționale/etnice.
După părerea mea pentru a menține existența unei minorități este foarte important
educația în limba minorității și strategia de învățământ superior minoritar. În cadrul strategiei
de învățământ superior ar fi util cunoașterea traseelor urmate de absolvenții liceelor cu predare
în limba maghiară, ca să putem realiza o structură de învățământ cât mai adecvat pentru
minoritatea maghiară din România. În consecință, scopul cercetării este identificarea
motivațiilor privind alegerea facultății între liceenii absolvenți maghiari, prin prisma nivelului
de cunoaștere a limbii naționale.
Am ales această temă de cercetare pentru că în Transilvania încă nu există o astfel de
analiză a motivațiilor privind alegerea facultății, dar și din cauza implicării personale, pentru
că și eu am continuat studiile universitare în limba română deși am avut posibilitatea să studiez
la aceeași specializare și în limba maternă. În retrospectivă nu consider acest lucru o decizie
bună, deoarece am constatat că studiile în limba maternă contribuie semnificativ la stimularea
creativității și învățării.
Scopul cercetării
Scopul cercetării este identificarea și analiza motivațiilor privind alegerea facultății
între liceenii absolvenți maghiari (care au terminat liceul și au trecut bacalaureatul) din anii
2011, 2012, 2013 și 2014 din Sfântu Gheorghe și Cluj-Napoca prin prisma nivelului de
cunoaștere a limbii naționale, a limbii române, și dacă aceasta influențează pe ei în alegerea
facultății, și dacă da, în ce măsură.
Importanța limbii materne
În ceea ce privește importanța limbii materne în învățământ se pune întrebarea: care
opțiune duce la competențe mai bune? Problema are o importanță mare pentru că poate servi
ca și bază în rivalizarea între educația în limba de stat și educația în limba maternă în rândul
persoanelor care fac parte din minoritate. Politica educațională este foarte importantă, deoarece
în cazul în care cei care studiază în limba maternă, vor avea rezultate mai bune, iar aceasta va
însemna importanța educației în limba maternă. Iar dacă cei care studiază în limba română, vor
arăta rezultate mai bune, aceasta va însemna asimilarea minorităților naționale. Acest lucru ar
2
fi o greșeală pentru că menținerea culturii și tradițiilor minorității este important pentru orice
minoritate din lume.
Rezultatele PISA (Programul pentru Evaluarea Internaţională a Elevilor) arată că în
Slovacia, Serbia și România elevii maghiari care învață în limba lor maternă, au competențe
mai bune decât colegii lor maghiari, care învață în limba de stat. (Papp 2013. 1−17.)
Pe de altă parte minoritățile din țările Europei de Vest au fost slab reprezentate în
conducerea statelor naționale. Prin urmare, unele țări în mod deschis, iar altele prin politica de
globalizare, dar toți au aplicat politici de asimilare. (Bodó 2012. 422.)
Rezultate așteptate și ipoteze
Presupunerea mea, este că elevii care au obținut note mai mari la proba de limba și
literatura română și care din acest motiv cunosc mai bine limba română, au șanse mai ridicate
să-și continue studiile mai departe în limba română, deși au posibilitatea de alegere între
facultăți cu aceeași specializare și cu predare în limba lor maternă, adică maghiară, și limba
română.
Metodologia cercetării
Am început cercetarea cu analiza bazelor de date ale Ministerului Educației și Cercetării
din România, unde se poate găsi rezultatele bacalaureatului. De aici am ales două orașe, în care
sunt destul de multe elevi maghiari care au trecut bacalaureatul. Am ales orașul Sfântu
Gheorghe și Cluj-Napoca. Motivul pentru care am ales aceste două orașe sunt următoarele: în
amândouă localități sunt licee cu predare în limba maghiară, numărul absolvenților este cam
aceeași, etc.
În al doilea pas am început să analizez școlile din cele două orașe. În Sf. Gheorghe
există 7 școli unde elevii maghiari pot învăța în limba lor maternă. Aceste școli se pot grupa
după mai multe criterii.
În primul rând am grupat liceele după limba de predare, astfel există două tipuri de
școli: școli care predau numai în limba maghiară (Liceul Teoretic „Székely Mikó”, Liceul
Teoretic „Mikes Kelemen” și Liceul Teologic Reformat Sf. Gheorghe, ) și școli care predau și
în limba maghiară și în limba română (Liceul de Artă „Plugor Sándor”, Grup Școlar „Puskás
Tivadar”, Liceul Tehnologic Economic Administrativ „Berde Áron” și Liceul Tehnologic „Kós
Károly”). În Cluj-Napoca există numai 5 școli unde elevii maghiari pot învăța în limba lor
maternă și toate predau numai în limba maghiară (Liceul Teologic Unitarian „János
Zsigmond”, Liceul Teologic Reformat Cluj-Napoca, Liceul Teoretic „Apáczai Csere János”,
Liceul Teoretic „Brassai Sámuel”, Liceul Teoretic „Báthory István”).
3
În al doilea rând am grupat școlile după profilul de predare, astfel există licee teoretice,
licee cu program special (licee de artă și licee teologice) și licee tehnologice.
După gruparea liceelor am căutat în baza de date ale Ministerului Educației și Cercetării
numărul studenților absolvenți și numărul studenților care au luat bacalaureatul din liceele
enumarate mai sus și perioada aleasă. Numărul studenților absolvenți am mai verificat și în
cartea Maturandusok, editat de Bartha Zoltán și Szabó Csaba. (Bartha–Szabó)
În continuare realizat un survey online cu grupul țintă, deci studenții care au luat cu
succes bacalaureatul. În chestionar, lângă multe altele am întrebat despre limba lor maternă,
despre facultatea aleasă, despre nivelul de cunoaștere a limbii române și despre motivațiile
privind alegerea facultății.
Chestionarul a fost trimis cu ajutorul rețelei de socializare Facebook pentru elevii
maghiari din școlile alese, care au luat bacalaureatul în 2011, 2012, 2013 și 2014.
Numărul studenților absolvenți, numărul studenților cu

bacalaureat reușit și numărul studenților care au răspuns la
chestionar în cele patru ani studiate din Sfântu Gheorghe.
600
542
500
411 394 408
380 362
400
300 268 256

182
200 145 127
104
100 72 73 58
23 24 11 8 25
3
0
Székely Mikó Mikes Kelemen Református Plugor Sándor Puskás Tivadar Berde Áron Kós Károly
Kollégium
licee licee cu program licee

special
studenți care au răspuns la chestionar studenți cu bacalaureat studenți absolvenți
1: Numărul studenților absolvenți, numărul studenților cu bacalaureat reușit și numărul studenților care au răspuns la
chestionar în cele patru ani studiate din Sfântu Gheorghe.
Numărul răspunsurilor la chestionare pot fi considerat reprezentativ, întrucât sunt mai

puține elevi care au luat bacalaureatul decât care au absolvit. În Sf. Gheorghe din 1203 de elevi
cu bacalaureat reușit au răspuns 216 la chestionar, ceea ce reprezintă 18% din populația țintă.
4
Iar în Cluj-Napoca din 1213 de elevi cu bacalaureat reușit au răspuns 133 la chestionar, ceea
ce reprezintă 11% din populația țintă.
După colectarea răspunsurilor date pentru chestionare, am mai adăugat la baza de date
nota de bacalaureat din limba și literatura română și media bacalaureatului fără această notă,
ceea ce a fost accesibil de pe site-ul Ministerului Educației și Cercetării.
Numărul studenților absolvenți, numărul studenților cu

bacalaureat reușit și numărul studenților care au răspuns la
chestionar în cele patru ani studiate din Cluj-Napoca.
400
341
350 324 319 316 321
300
250 225
183 194
200 163 175
150
100
25 36 24 32
50 16
0
János Zsigmond Kolozsvári Református Apáczai Csere János Brassai Sámuel Báthory István
Kollégium
licee cu program special licee teoretice
studenți care au răspuns la chestionar studenți cu bacalaureat
2: Numărul studenților absolvenți, numărul studenților cu bacalaureat reușit și numărul studenților care au răspuns la
chestionar în cele patru ani studiate din Cluj-Napoca.
Rezultate
O pondere semnificativă dintre elevii respondenți la chestionar au fost de sex feminin
ceea ce demonstrează că fetele au rezultate mai bune la bacalaureat și sunt mai predispuși să
participe la survey.
5
Distribuția respondenților după sex.
33%
67%
Feminin Masculin
3: Distribuția respondenților după sex.
Elevii care au răspuns la chestionar și au continuat studiile au ales dintre trei limbă de
studiu: engleză, maghiară și română.
4: Distribuția respondenților după limba studiilor inferioare
Se poate observa că din Sf. Gheorghe mai mulți elevi au întrerupt studiile după clasa
XII. și că mai mulți elevi au ales ca limbă de studiu, limba maghiară, în raport cu Cluj-Napoca,
unde mai mare parte dintre elevii absolvenți maghiari continuă studiile superioare în limba
română și engleză.
6
Rezultatele examenului din limba și literatura română și
mediile de bacalaureat fără aceasta. Sfântu Gheorghe.
9 8.39 8.34
8 7.43 7.62 7.58
6.94
7 6.44 6.23
6
5
4
3
2
1
0
engleză maghiară română studii întrerupte
Limba și literatura română Media fără Limba și literatura română
5: Rezultatele examenului din limba și literatura română și mediile de bacalaureat fără aceasta. Sfântu Gheorghe.
În primul rând se poate observa de la diagramă că dintre elevii din Sf. Gheorghe nota
de la limba și literatura română este mai mică decât media bacalaureatului fără această notă,
ceea ce înseamnă că pentru acești elevi proba de limba și literatura română din bacalaureat este
mult mai grea decât celelalte probe. În al doilea rând e evident că elevii cu cea mai mare medie
continuă studiile în limba engleză. Iar, din punct de vedere al cercetării, cel mai important este
că elevii care au continuat studiile în limba maternă, adică maghiară, au note mai mici din limba
și literatura română ceea ce dovedește presupunerea mea, că dintre elevii maghiari continuă
studiile superioare în limba maghiară absolvenții care au note mai mici din limba și literatura
română, adică nu cunosc atât de bine limba română.
7
Rezultatele probei de Limba și literatura română și mediile de
bacalaureat fără aceasta. Cluj-Napoca.
9 8.42
8.12 7.92
7.81 7.55
8 7.45
7.08
7 6.38
6
5
4
3
2
1
0
engleză maghiară română studii întrerupte
Limba și literatura română Media fără Limba și literatura română
6: Rezultatele probei de Limba și literatura română și mediile de bacalaureat fără aceasta. Cluj-Napoca.
În cazul elevilor de la Cluj-Napoca, rezultatele sunt la fel ca și la elevii din Sf.

Gheorghe, numai că aici se poate observa o diferență și în cazul elevilor care au continuat
studiile în limba engleză.
La întrebările referitoare la rata factorilor care influențează elevii în alegerea facultății,

elevii din Sf. Gheorghe au răspuns astfel:
Factorii care influențează absolvenții în alegerea facultății.

Sfântu Gheorghe.
Interesul profesional
Reputația institutului
Recomandările profesorilor
Locația geografică a universității (dacă este aproape?)
Cote mari de admitere
Feedback pozitiv de la prieteni
Standarde ridicate de educație
Costul mare de înscriere
Ușurința de absolvire
Limba de predare
0 50 100 150 200
Dezacord total Dezacord total Nici acord nici dezacord De acord Cu totul de acord
7: Factorii care influențează elevii în alegerea facultății. Sfântu Gheorghe.
8
În ceea mai mare măsură influențează pe elevii maghiari din Sf. Gheorghe interesul lor
pentru o anumită profesie. În al doilea rând absolvenții sunt influențați de standardele ridicate
de educație a universității, în al treilea rând de reputația instituției și în al patrulea rând elevii
maghiari din Sf. Gheorghe sunt influențați de limba de predare al universității.
Factorii care influențează absolvenții în alegerea facultății.

Cluj-Napoca.
Interesul profesional
Reputația institutului
Recomandările profesorilor
Locația geografică a universității (dacă este aproape?)
Cote mari de admitere
Feedback pozitiv de la prieteni
Standarde ridicate de educație
Costul mare de înscriere
Ușurința de absolvire
Limba de predare
0 20 40 60 80 100 120 140
Dezacord total Dezacord Nici acord nici dezacord De acord Cu totul de acord
8: Rata factorilor care influențează elevii în alegerea facultății. Cluj-Napoca.
Rezultatele arată că și în Cluj-Napoca factorii care influențează absolvenții în decizia

lor privind alegerea universității, sunt aceeași ca și în cazul absolvenților din Sf. Gheorghe,
ceea ce dovedește că elevii maghiari din ambele orașe se gândesc asemănător când e vorba
despre alegerea facultății.
Din punct de vedere geografic elevii din Sf. Gheorghe au ales următoarele orașe ca
locație unde să-și continue studiile universitare:
9
Locațiile unde au continuat studiile absolvenții de licee din
Sfântu Gheorghe.
80 74
70
60
50 39
40
30 25
15 17
20
10 4 5 5 3
1 1 1 1 1 1 1
0
9: Locațiile unde au continuat studiile absolvenții de licee din Sfântu Gheorghe.
Se poate observa că mulți au ales Cluj-Napoca, datorită că aici sunt cele mai multe
universități atât în limba română cât și maghiară. Cei care au ales Târgu Mureș, au continuat
studiile la Universitatea de Medicină și Farmacie. Iar cei de la Brașov au ales universități cu
predare numai în limba română.
Locațiile unde au continuat studiile absolvenții de licee din

Cluj-Napoca.
140
121
120
100
80
60
40
20 2 3
1 1 1 1 1
0
10: Locațiile unde au continuat studiile absolvenții de licee din Cluj-Napoca.
În comparație cu Sf. Gheorghe se poate observa că majoritatea studenților de la Cluj-

Napoca au ales să continuă studiile în tot în Cluj-Napoca.
10
Distribuția respondenților din Sf. Gheorghe după instituțiile
studiilor inferioare.
80 76
70
60
50
40
30
30 23 23
20
11
10 3 4
0
A.S.E. București Babeş-Bolyai M.O.GY.E. Puskás Tivadar Sapientia U.T. Cluj- U.T. Brasov
Posztliceum E.M.T.E. Napoca
11: Distribuția respondenților din Sf. Gheorghe după instituțiile studiilor inferioare.
Atât din Sf. Gheorghe cât și din Cluj-Napoca majoritatea elevilor maghiari au continuat
studiile după bacalaureat la Universitatea Babeș-Bolyai. În al doilea rând elevii din Sf.
Gheorghe au ales Universitatea Sapientia, iar elevii din Cluj-Napoca au ales Universitatea
Tehnică din Cluj-Napoca.
Distribuția respondenților din Cluj-Napoca după instituțiile

studiilor inferioare.
80 76
70
60
50
40
30
20 14
10 7
10 4
0
Sapientia E.M.T.E. U.S.A.M.V. U.T. Cluj-Napoca Babeș-Bolyai Iuliu Hatieganu
12: Distribuția respondenților din Cluj-Napoca după instituțiile studiilor inferioare.
Concluzii
Rezultatele cercetării arată că elevii maghiari care au luat bacalaureatul din cele două
orașe în perioada analizată și au continuat studiile în limba română au avut rezultate mai mari
la proba de limba și literatura română la bacalaureat și cunosc mai bine limba de stat decât cele
care au continuat studiile în limba maghiară. Datorită faptului că în Cluj-Napoca elevii
11
maghiari se întâlnesc și folosesc mai mult limba română, acesta fiind „limba de mediu”, astfel
dintre ei au continuat mai mulți absolvenți studiile în limba de stat decât în cazul elevilor din
Sf. Gheorghe.
Lângă aceasta rezultatele arată că limba de predare ale universităților este un factor mai
puțin important pentru elevii care vor să-și continue studiile. Atât în Sf. Gheorghe cât și în
Cluj-Napoca după alegerea profilului universității, se consideră cele mai importante factori
reputația institutului și standardele ridicate de educație în universitate. Asta însemnă că
universitățile noi și cu reputație mai puțin bune trebuie să lupte pentru studenți.
După părerea mea este important și faptul că foarte puțini dintre respondenți consideră
important când aleg universitatea ca aceasta să fie aproape geografic pentru ei, și nici costurile
studiilor superioare nu le deranjează. Aceste lucruri pot fi considerate astfel încât elevii care
vor să-și continuă studiile, vor să pleacă de acasă. Prin urmare nu cred că facultățile din Sf.
Gheorghe să aibă foarte multe studenți în viitor. În Cluj-Napoca elevii nu au considerat că este
important ca universitățile să fie în apropiere, dar totuși mai mult decât 90% dintre ei au
continuat studiile în orașul Cluj-Napoca.
12
SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM
TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MŰVÉSZETI KAR
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÉS EURÓPAI TANULMÁNYOK
SZAK
Egyetemválasztási motivációk a
sepsiszentgyörgyi és a kolozsvári magyar
középiskolát végzett diákok körében
− SZAKDOLGOZAT −
TÉMAVEZETŐ: SZERZŐ
Drd. Székely Tünde KERESZTES Botond
Dr. Toró Tibor
Július 2015
Tartalomjegyzék
Absztrakt .................................................................................................................................... 2
I.Bevezető .............................................................................................................................. 145
I.1.A kutatás célja ................................................................................................................. 15
II.A kutatás módszertana ......................................................................................................... 16
III.Az anyanyelven való tanulás fontossága ............................................................................ 18
III.1A kelet-európai nemzeti kisebbségek anyanyelven való érvényesülése ....................... 19
IV.PISA adatokra épülő elemzések ......................................................................................... 20
V.Várt eredmények és hipotézisek .......................................................................................... 22
VI.Eredmények bemutatása ..................................................................................................... 25
VI.1.A célcsoport elemzése .................................................................................................. 25
VI.1.1.A válaszadó diákok nem szerinti eloszlása ........................................................... 25
VI.1.2.A válaszadó diákok aránya .................................................................................... 26
VI.1.3.Az érettségire jelentkezett diákok száma .............................................................. 28
VI.1.4.A sikeresen érettségizett és az újra érettségire iratkozott diákok száma ............... 30
VI.2.A kérdőívre adott válaszok bemutatása és elemzése ................................................... 33

VI.2.1.A továbbtanulás nyelv szerinti eloszlása ............................................................... 33
VI.2.2.A továbbtanulás hely szerinti eloszlása ................................................................. 34
VI.2.3.A továbbtanulás intézmény szerinti eloszlása ....................................................... 36
VI.2.4.A továbbtanulás és az érettségi eredmények ......................................................... 37
VI.2.5.A román és a magyar nyelv használatának a környezete ...................................... 40
VI.2.6.A román és magyar nyelven kívüli egyetemválasztást befolyásoló tényezők ...... 43
VII.Következtetések és hipotézisek felülvizsgálata ................................................................. 46

Felhasznált szakirodalom ......................................................................................................... 50
1. Sz. melléklet: Kérdőív ......................................................................................................... 52
14
Bevezető
Az elmúlt évek társadalmi, gazdasági és technológiai fejlődése folyamatos kihívás elé állítja az
oktatási struktúrákat. A változásoknak megfelelően egyre több országban használnak
pályakövetési rendszereket, amelyeknek célja, hogy az oktatás különböző szintjein diplomát
szerzett diákok szakmai előmeneteléről, érvényesülésükről és a képzés megítéléséről
gyűjtsenek információkat. Romániában az ilyen pályakövető rendszerek egyik hiányosságának
tartom, hogy többnyire nem tartalmaznak nemzeti/etnikai kisebbségre vonatkozó
információkat.
Mivel úgy gondolom, hogy a kisebbségi létben való megmaradás elsősorban az oktatás
által valósítható meg, fontosnak tartom a kisebbségi közép- és felsőoktatási stratégiák szerepét.
A felsőoktatási stratégia keretein belül hasznos lenne ismerni a kisebbség továbbtanulási
útvonalait. Ennek megfelelően a kutatásom célja felmérni és összehasonlítani a kisebbségben
élő sepsiszentgyörgyi és kolozsvári magyar diákok egyetemválasztási szokásait, arra való
tekintettel, hogy ezek a diákok mennyire ismerik a többségi, vagyis a román nyelvet és ez
mennyire befolyásolja őket az egyetemválasztásban.
Mivel Erdélyben nem készült még az egyetemválasztást ilyen szempontok alapján

vizsgáló kutatás, emiatt választottam ezt a kutatási témát. Korábbi kutatások már rávilágítottak
arra, hogy viszonylag alacsony azoknak az iskoláknak az aránya, amelyek rendelkeznek saját,
névre szóló iskolai szintű továbbtanulási adatbázissal (Márton 2012. 92.) és az osztályfőnökök
által vezetett nyilvántartások jelentik a leggyakoribb utánkövetési/pályakövetési módot a
középiskola elvégzése után.
A kutatási téma a személyes érintettség okán is foglalkoztat, mivel magam is többségi

nyelven folytattam első egyetemi tanulmányaimat, holott kisebbségi nyelven is indult képzés
ugyanazon a szakterületen. Utólag ezt nem tartom jó döntésnek, mert azt tapasztaltam, hogy az
anyanyelven való tanulás nagyban hozzájárul kreativitásunk és kibontakozásunk
elősegítéséhez. Ezért szeretném azokat a motivációkat kutatni, melyek az egyetemválasztási
szokásainkat befolyásolják elsősorban a román nyelv ismeretének tükrében.
A kutatás célja
Kutatásom elsődleges célja a magyar anyanyelvű diákok egyetemválasztásának az

elemzése, a román nyelv elsajátításának tükrében. Ehhez elsősorban a Romániai Oktatásügyi
Minisztérium adatbázisából gyűjtöttem össze azokat a sikeresen érettségiző diákokat, akiknek
15
az anyanyelve a magyar és Sepsiszentgyörgyön, illetve Kolozsváron magyar, valamint magyar
és román nyelven is oktató középiskolákban tanultak az elmúlt négy tanévben.
A megismert szakirodalom alapján, (Bakacsi−Csata 2010.) az a feltevésem, hogy azok

a diákok, akik sikeresen érettségiztek és kimagasló eredményt értek el a román nyelv és
irodalom próbán, vagyis román nyelvtudásuk magasabb szintű, ők azok, akik inkább román
nyelven tanulnak tovább az egyetemen, holott lehet, hogy ugyanabban a témakörben magyar
nyelven is lehetőségük lenne egyetemi tanulmányaik elvégzésére. Továbbá úgy vélem, hogy
azok a magyar diákok, akik sikeresen érettségiztek, de a román nyelv és irodalom próbán
gyengébb eredményt értek el, vagyis román nyelvtudásuk alacsonyabb szintű, ők kevésbé
választják a továbbtanulást, és amennyiben beiratkoznak a felsőoktatásba, ők inkább
preferálják a magyar nyelven való oktatást.
A kutatás módszertana
A kutatásom célcsoportját tehát azok a magyar diákok képezik, akik sikeresen végeztek
és érettségiztek a sepsiszentgyörgyi és a kolozsvári magyar tannyelvű középiskolákban a
2010/2011-es, a 2011/2012-es, a 2012/2013-as és a 2013/2014-es tanévek során.
Itt meg kell jegyeznem, hogy Sepsiszentgyörgyön a 2011/2012-es tanév kezdetével

összesen hét olyan magyar és magyar-román vegyes tanítású nyelvű középiskola van, amelyek
elvégzése után a diákok érettségire jelentkezhettek. A 2010/2011-es tanévben ezen iskolák
száma nyolc volt, de különböző okok miatt a 2011/2012-es tanévtől a Gámán János
Mezőgazdasági Szakközépiskolát összevonták a Puskás Tivadar Szakközépiskolával.
Mivel Sepsiszentgyörgyön a magyarság tömbben él, ezért értelemszerűen több magyar

anyanyelvű érettségiző diákra lehetett számítani, közülük a sikeresen érettségizőek száma a
négy év alatt 1203. Legtöbben a Székely Mikó Kollégiumban és a Mikes Kelemen Elméleti
Líceumban végezték tanulmányaikat azon végzősök közül, akiknek sikerült az érettségi
próbájuk a vizsgált négy éves időszakban. Egészen pontosan 380-an a Székely Mikó
Kollégiumban és 362-en a Mikes Kelemen Elméleti Líceumban végeztek. A többi öt
sepsiszentgyörgyi középiskolából viszonylag kevés olyan diák került ki, akiknek sikerült az
érettségi próbája.
Kolozsváron öt középiskola van, amelyben csak magyar nyelven folyik az oktatás,

ebből kettő teológiai és három elméleti oktatást biztosít. Kutatásomban ezen iskolák 2011 és
16
2014 között sikeresen érettségizett diákjainak jutattam el a kérdőívet. A négy év alatt összesen
1213 sikeresen érettségiző magyar diák végzett az iskolákban.
A diákok elérése érdekében táblázatban gyűjtöttem össze az adott iskolákból sikeresen

érettségizett diákokat a 2013/2014-es, 2012/2013-as, 2011/2012-es és 2010/2011-es
tanévekből. Az adatokat a Romániai Oktatási Minisztérium oldaláról gyűjtöttem be további
információkkal kiegészítve, mint például a végzős magyar anyanyelvű diákok száma az adott
iskolákban, amelyet a Maturandusok című könyv 2014-es, 2013-as, 2012-es és 2011-es
kiadásaiból gyűjtöttem be.
Mivel a Romániai Oktatási Minisztérium adatbázisából név szerint kikereshető és

lementhető volt az összes sikeresen érettségizett diák, az adott évekből és iskolákból, ezért
pontosan tudom a kutatáshoz szükséges alapsokaság számát, tehát adott volt a lehetőség, hogy
kellően magas számban el tudjam érni a vizsgálat célcsoportját és kitöltessem velük a kutatás
során alkalmazott kérdőívet.
A kutatásom célcsoportját, amint már említettem azok a volt középiskolás diákok

képezik, akik sikeresen érettségiztek a 2014-es, 2013-as, 2012-es és 2011-es években, és
jelenleg – feltételezhetően viszonylag magas arányban – valamilyen felsőoktatási intézmény
hallgatói. A kutatást online kérdőíves módszerrel valósítottam meg. Annak érdekében, hogy a
célcsoporttal sikeresen fel vegyem a kapcsolatot és hajlandóak legyenek kitölteni az
elektronikus úton hozzájuk eljuttatott kérdőívet, elsősorban a közösségi weboldalakat
használtam.
A közösségi weboldalak használatának szükségességét azzal indokolom, hogy az

internet széles körben való elterjedésével az utóbbi 5–6 évben a legtöbb középiskolában az
osztályok létrehoztak önmaguk számára különböző csoportokat a közösségi oldalakon a
könnyebb kommunikáció érdekében. Ezeknek a csoportoknak a tagjaihoz viszonylag könnyen
el tudtam juttatni a kérdőívet, azonban a kitöltés hatékonyságának növelése céljából személyes
üzenetben is eljutattam a célcsoportomhoz a kérdőívet. Ezt nem volt nehéz megtenni, mivel a
fejlett közösségi oldalaknak köszönhetően könnyen megtalálhatóak voltak a célcsoportom
tagjai.
A kérdőívben a célcsoport családi- és szociális háttere mellett a román nyelv ismeretére,

az idegen nyelvek ismeretére, az esetleges munkahelyi beosztásra, illetve az egyetemválasztást
befolyásoló tényezőkre kérdeztem rá. Valamint rákérdeztem az általuk hozott továbbtanulási
döntés és a választott intézménnyel való elégedettségre is, amelyből megtudhatjuk, hogy
17
mennyire elégedettek döntésükkel azok a diákok, akik román, illetve magyar oktatási nyelvű
felsőoktatási intézményt választottak továbbtanulásukhoz. A kérdőív megtalálható az 1-es
számú mellékletben.
Az anyanyelven való tanulás fontossága
A Kárpát-medencében az I. világháborút lezáró békeszerződések óta léteznek magyar

kisebbségek. Létrejöttük időszakában ezek a közösségek úgynevezett kényszerközösségeknek
számítottak, de az idő elteltével ma már maradékközösségeknek tekinthetőek. Napjainkban a
kisebbségben élőknek a kisebbségi lét egy mindennapi természetes élethelyzetet jelent. A
szakirodalom a kisebbségi csoportokat három kategóriába sorolja: a nemzeti kisebbségek
csoportjába, akik kiforrott nemzeti közösségtudattal rendelkeznek; az etnikai kisebbségek
csoportjába, akik az eredeti vagy anyanemzeti közösségtől tartósan különfejlődtek, s ehhez
elsősorban a származás és a beszélt nyelv alapján kötődnek; valamint a regionális kisebbségek
csoportjába, amelyeknek tagjai identitásukat egy régióhoz való kötődésükkel fejezik ki. E
csoportok nem különállóak és kizáró jellegűek, ugyanis egy adott kisebbség mindhárom
kategória jegyeit magán viselheti, ahogyan a sepsiszentgyörgyi magyar kisebbség is. (Papp
2012. 3–5.)
A kisebbségi csoportokat egy másik megkülönböztető szempont szerint feloszthatjuk

őslakos és bevándorló kisebbségi csoportokra, vagy anyaországgal rendelkező és nem
rendelkező csoportokra. E csoportosításokat összevetve ésszerűnek tűnik egymás alá rendelni
őket, így az őslakos kategórián belül beszélhetünk nemzetiségi, illetve etnikai (regionális)
kisebbségi csoportokról is. E kisebbségek oktatásban való részvételének tipológiáját a
következő táblázatban foglalhatjuk össze:
1. ábra: Papp Z. Attila: Kisebbségi magyarok oktatási részvételének értelmezési lehetőségei. EDUCATIO 21 (2012): pp. 5
18
Anyanyelvi oktatásról akkor beszélünk, ha a nemzetiségi kisebbségek tagjai saját
nyelvükön részesülnek oktatásban az oktatási rendszer minden fokán. A romániai, szlovákiai,
szerbiai és ukrajnai nemzetiségi kisebbségek számára ez azt jelenti, hogy az óvodától a
felsőfokú képzésig lehetőségük van saját országukon belül is anyanyelven tanulni.
Az anyanyelven való oktatás ellentéte az oktatási szolgáltatások államnyelven való
igénybevétele, amely gyakran az asszimiláció egyik formája, de szólhatnak mellette munkaerő-
piaci érvek (is). (Papp 2012. 3–5.)
A diákok beiskolázása és az egyes oktatási szinteken való átmenete az oktatás

nyelvének függvényében az egyén majdani életpályáját is meghatározza, tehát fontossága
megkérdőjelezhetetlen. E döntések meghozatalakor a diák az egyéni – vélt vagy valós –
hasznokra alapozva választ a lehetőségei közül. Ám e döntéssorozatoknak az egyéni érdek
mellett társadalmi, közhasznúsági és gazdasági relevanciája is van. Különösen igaz ez azoknak
az egyéneknek az esetében, akik kisebbségben élnek, mert az iskolázás nyelve nem csak
iskolaválasztást jelent számukra, hanem nyelvválasztást is. Együttesen ez pedig a nemzeti
identitást nagy mértékben meghatározó aktorának számít. (Bodó 2012. 421.)
A kelet-európai nemzeti kisebbségek anyanyelven való érvényesülése
Másfelől a kelet-európai országokban mindig is alulreprezentáltak voltak a

kisebbségek, a nemzetállamok érdekei, mivoltukból adódóan szemben álltak a kisebbségek
érdekeivel a történelem folyamán számtalanszor és napjainkban is. Ezért a nemzetállamok
egyes esetekben nyíltan, más esetekben a globalizációra hivatkozva alkalmazták az
asszimilációs politikájukat. (Bodó 2012. 422.) Romániában a rendszerváltás után komoly
erőfeszítések történtek a kisebbség részéről az alulreprezentáltság kivédésére, de az adatok még
mindig azt mutatják, hogy a kisebbségben élő magyarság nincs kellőképpen reprezentálva,
legalábbis az oktatásban, és különösképpen a felsőoktatásban való részvétel szempontjából,
mivel nem létezik magyar nyelvű felsőfokú képzés a művészeti és műszaki képzések jelentős
részén, valamint a zenei szakok és az állatorvosi képzéseken. A romániai (erdélyi), szlovákiai
(felvidéki), szerbiai (vajdasági) és ukrajnai (kárpátaljai) magyarok elsősorban létszámuk miatt
a nemzeti kisebbségek csoportjának a jegyeit viselik magukon, de ugyanakkor jelentős
eltérések is mutatkoznak köztük, mint például, hogy a vajdasági és kárpátaljai magyarok egyre
inkább falusi agrárközösségekbe tömörülnek, míg az erdélyi és felvidéki magyar közösségek
esetében nagyobb mértékben beszélhetünk kisebbségi társadalomról. A lokális, falusi
közösségeket a ritkuló értelmiségi háttér jellemzi, ami az újratermelés és újraszervezés,
19
valamint a modernizáció szempontjából jelentős hátránnyal bír. Ezzel ellentétben a romániai
és szlovákiai magyar kisebbségi társadalom kiépült intézményrendszerrel rendelkezik, mely
hozzájárul a fenntartható és szervezett kisebbségi társadalmi léthez. (Papp 2012. 7–8.)
Az anyanyelvű, jelen esetben a magyar nyelvű felsőoktatás előzménye a magyar nyelvű

középiskolai oktatás. A középiskolai oktatás tárgyalása során a PISA adatok figyelembe vétele
és értelmezése ki nem kerülhető mozzanat.
PISA adatokra épülő elemzések
A PISA röviden nem más, mint a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja,

amelyben az OECD-tagországok tizenöt éves tanulóinak a képességeit vizsgálja három
területen: az alkalmazott matematikai műveltség terén, az alkalmazott természettudományi
műveltség és a szövegértés területén. (Balázsi 2010.)
Egy 2010-ben készült elemzésből, mely a 2006-os PISA adatokra vonatkozik kiderül,
hogy a vizsgált országokban a kisebbségi csoportokhoz tartozó diákok iskolai teljesítménye
elmarad a többségiekhez képest, viszont azokban a kisebbségekben, ahol a kisebbség egy adott
területen többségbe tömörül, az oda bevándorlók iskolai eredményei szintén elmaradnak a
2. ábra: Papp Z. Attila: Kisebbségi magyarok oktatási részvételének értelmezési lehetőségei. EDUCATIO 21: pp. 19
helyi többségtől, amiből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a két oktatási rendszer, az
országos és a kisebbségi, sem tudja teljes mértékben kezelni a kisebbségi oktatást. (Papp 2012.
17–23.)
20
A kisebbségben élő magyarok vonatkozásában az egész Kárpát-medencében, az
anyanyelven, illetve az államnyelven történő oktatás dilemmája a meghatározó. Ugyanis
felvetődik a kérdés, hogy melyik nyelven való oktatás eredményez magasabb kompetenciákat.
A kérdésnek igen nagy a fontossága, ugyanis az etnikai versengés alapjául is szolgálhatnak az
adatok, ami vagy az államnyelvi többségi oktatást vagy a nemzeti kisebbségi oktatást helyezné
előtérbe. Ha az anyanyelvű oktatásban részt vevők mutatnának jobb eredményeket, az a
kisebbségi érdekképviseletek oktatásba vetett erőfeszítéseit igazolná vissza, ha pedig az
államnyelven tanulók lennének sikeresebbek a felméréseken, az a nemzeti kisebbségek egy
jelentős részében asszimilációhoz vezetne.
3. ábra: Papp Z. Attila: Kisebbségi magyarok oktatási részvételének értelmezési lehetőségei. EDUCATIO 21 (2012): pp. 19
A diagramon jól látható, hogy 2006-ban Szlovákiában, Szerbiában és Romániában is

az anyanyelven tanuló magyar kisebbségi diákok jobban teljesítenek, mint az államnyelven
tanuló nemzetiségi társaik. Valamint Romániában és Szerbiában is jobban teljesítettek a
magyar nyelvű képzésben résztvevők, mint a többségi állami nyelvben tanuló társaik.
Romániában ugyankor megfigyelhető, hogy a magyar nemzetiségű tanulók jobban

teljesítettek a román diákokhoz képest. A két év adatait összevetve arra a különbségre jutunk,
hogy megnőtt az anyanyelvi oktatásban résztvevők, illetve a többségi nyelven tanuló magyar
diákok közti különbség. A szerző szerint mindez azt az elképzelést erősíti meg, hogy egyre
többen lesznek olyanok, akik asszimilációs pályára kerülnek, vagyis állami nyelven folytatják
tanulmányaikat és alacsonyabb kompetenciákkal rendelkeznek. Véleményem szerint
21
amennyiben ez bekövetkezik, akkor arra kell összpontosítani, hogy az eddig alap- és középfokú
tanulmányukat anyanyelven végző nemzeti kisebbségű diákok ne kerüljenek állami nyelven
oktató intézménybe, mivel a kutatások arra is rámutatnak, hogy a többségi nyelven tanuló
kisebbségi magyarok a leggyengébb eredményeket érték el a felmérésen. Kutatásom részben
választ ad az asszimilációs pályára kerülés kérdésére, mivel az eddig anyanyelven tanuló
kisebbségben élő diákok továbbtanulását vizsgálja. (Papp 2012. 17–23.)
Várt eredmények és hipotézisek
Feltételezéseim szerint, a román nyelvet kevésbé ismerő diákok inkább választják a

magyar nyelvű felsőoktatási intézményeket, vagyis az alacsonyabb román érettségi
minősítéssel rendelkező diákok azok, akik inkább magyar nyelven tanulnak a felsőoktatásban.
Ezt vizsgálva a kutatási eredmények által szeretnék hozzájárulni Erdély középiskoláiban zajló
oktatási vitához, amely a román nyelvoktatáshoz kapcsolódik, illetve az egyetemválasztási
preferenciák és a román nyelvtudás közötti összefüggések feltárásához, megerősítve, vagy
megcáfolva az általam megfogalmazott hipotéziseket. Ugyanakkor szeretnék hozzájárulni egy
közös Kárpát-medencei magyar felsőoktatási térség kialakításához is.
Egy közös Kárpát-medencei magyar felsőoktatási térség kialakítását azért tartom

fontosnak, mert a volt szocialista rendszerek felbomlásával a Kárpát-medencében lehetőség
nyílt a magyar kisebbségeknek az oktatás, pontosabban az anyanyelven történő oktatás
fejlesztésére. Ennek oka nem más, minthogy az 1970-es és 1980-as években a térség
országaiban az anyanyelven történő oktatás a kisebbségben élő nemzetiségek számára nagy
mértékű korlátozásokba ütközött. Azonban a rendszerváltás után a térségben e kisebbségek
politikai elitje és értelmiségi rétege mindent megtett az oktatáspolitika megreformálásának
érdekében. Mivel a felsőoktatásban az alulreprezentáltság volt jellemző a kisebbségekben élő
magyar nemzetiségűek körében, a vezető politikusok az elmúlt húsz évben kezdték el az
esélyegyenlőséget növelő fejlesztéseket azzal, hogy kibővítették az anyanyelvi oktatáshoz való
hozzáférést. Ennek következtében az elmúlt évtizedben intenzív intézményalapítási folyamat
zajlott le, amelynek köszönhetően ma már minden magyar lakta régióban működnek önálló
vagy részben önálló, állami- vagy magánalapítású, részben vagy teljes egészében magyar
oktatási nyelvű felsőoktatási intézmények, valamint a magyarországi egyetemek kihelyezett
tagozatai. (Papp 2010. 82.)
Romániában a magyar nyelvű felsőoktatás szempontjából a legnagyobb intézménynek

a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem számít, ahol 60 szakon mintegy 7000-en
22
tanulnak magyarul, alapképzésben, magiszteri és doktori képzésben összesen. Ezen kívül a
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári, marosvásárhelyi és csíkszeredai
karain tanul megközelítőleg 1900 diák az anyanyelvén, valamint a nagyváradi Partiumi
Keresztény Egyetemen és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen tanulnak
1000-en illetve 1500-an magyar nyelven. Magyar nyelvű képzések folynak még a Kolozsvári
Protestáns Teológiai Intézetben, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen, a Bukaresti
Egyetem Hungarológiai Szakon, és magyarországi felsőfokú intézmények, mint például a
Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem és
a Tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (mai nevén: Edutus Főiskola) kihelyezett
tagozatain is. (Papp 2010. 81.)
Összességében tehát megállapítható, hogy Romániában, de ugyanúgy a Kárpát-

medencében is, a magyar nyelvű felsőoktatási rendszer többpólusúvá vált. Az egyre több
szereplő megjelenése az oktatási piacon ugyanakkor annak az európai/globális tendenciának is
megfelel, hogy a kapitalizmus és a tudás alapú technológia elterjedésével egyre nagyobb a
felsőoktatás eltömegesedése. Ez a képzési piac versengéséhez vezet, ami jótékony hatású is
lehet, hiszen elősegítheti a felsőoktatási kínálat diverzifikációját, az oktatási szolgáltatások
javítását, a minőségi oktatásra való törekvést, de abban is megnyilvánulhat, hogy az oktatási
intézményeknek egyaránt kezelniük kell az elitképzés és a tömegképzés problematikáját,
ugyanakkor versengeniük kell a hallgatók egyetemre csalogatásával, ami a csökkenő
demográfiai tendenciák mellett az erőforrások beosztott felhasználásáról is szól. A potenciális
hallgató számára a felsőoktatási intézmény kiválasztásakor pedig sok tényező hat, amelyek
közül soknak nincs anyagi vonzata – például az intézmény régisége, hírneve, elismertsége – de
minimális teljesülésük nélkül az intézmények fenntarthatósági gondokkal és hallgatói
létszámhiánnyal küzdhetnek. Kutatásomban e tényezők egy szűk körét is megvizsgálom az
egyetemválasztási motivációk és a román nyelvtudás közti kapcsolat mélyebb feltárásának
érdekében.
Mindezen fejlődéseket figyelembe véve azonban a romániai felsőoktatás magyar

nyelvű képzési portfoliója korántsem tekinthető teljesnek vagy gördülékenyen működőnek,
hiszen vannak még olyan szakok, amelyeket nincs lehetőség magyar nyelven tanulni, és vannak
még olyan diákok, akik magyar kisebbségi mivoltuk ellenére a többség nyelvén vagy más
(legtöbbször angol, német, francia) nyelven tanulnak tovább a felsőoktatásban. Ezen diákok
száma a sikeresen érettségiző magyar diákok 25 százalékának felel meg, ami évente
hozzávetőlegesen 1875 diákot jelent. További 25 százalék folytatja magyar felsőoktatási
23
intézményben a tanulást, de a legtöbben, vagyis a maradék 50 százalék nem iratkozik be
semmilyen felsőoktatási intézménybe. (Tonk 2012. 69–82.)
Papp Z. Attila egy tanulmánya rámutat arra is, hogy Romániában a rendszerváltás után
a tanulmányaikat magyar nyelven kezdő kisebbségben élő magyar nemzetiségűek mintegy fele
jut el szülőföldjén a magyar nyelvű felsőoktatásba. Tehát láthatjuk, hogy a kisebbségi nemzeti
lét fenntartásához szükséges utánpótlás az oktatási útvonalakon, hogyan feleződik meg. E
tanulmányban a szerző kitér a lehetséges kisebbségi oktatási útvonalak részletesebb
tanulmányozására is. Megállapítván, hogy a nemzeti kisebbségiek számára kijelölt útvonalak
közül a statisztikák két jellegzetes útvonalról árulkodnak: az egyik végleten a tisztán kisebbségi
útvonalat, a másik végleten pedig az asszimiláció lehetőségét magában hordozó többségi
nyelvű útvonalat találhatjuk. Véleményem szerint mind a két végletnek megvannak a veszélyei,
hiszen a tisztán kisebbségi útvonal korlátozó lehet a helybeli munkaerőpiacon való
elhelyezkedésben, ronthatja a kisebbségiek esélyeit és végső soron az anyaországba való
elvándorlást is eredményezhet. Az asszimiláció lehetőségét magában rejtő útvonal pedig
beolvadást feltételez, ami a nemzeti kisebbséghez tartozás megszűnéséhez, végső soron pedig
a kisebbség megszűnéséhez vezethet. Ugyanakkor, úgy látom, hogy a tisztán kisebbségi
útvonal javítható az egyén munkaerőpiacon való elhelyezkedése szempontjából, amennyiben
a felsőoktatásban nagyobb hangsúly helyeződne a nemzetállami nyelv oktatására. (Papp 2012.
14–16.)
Ezt azért tartom a felsőoktatásban fontosnak megvalósulni, mert a már korábban

bemutatott PISA adatok is azt jelzik, hogy az általános iskolában ésa középiskolában
anyanyelven tanuló nemzeti kisebbségiek jobban teljesítenek a többségi nyelven tanuló
társaiknál. A vegyes nyelvű oktatási útvonalat is viszonylag ebből az okból nem látom járható
útnak, hiszen a statisztikai adatok itt mutatják a legnagyobb eltérést az anyanyelven tanuló
kisebbségiek és a többség nyelvén tanuló kisebbségiek kompetenciái közt. Tehát a szülők
tudatos iskolaválasztási stratégiája, amely szerint a vegyes nyelvi oktatási útvonal teljes
mértékben a gyerek kompetenciáit fejleszti („hasznára válik”) tévesnek bizonyul.
Véleményem szerint egy Kárpát-medencei magyar felsőoktatási együttműködés

legfontosabb szerepe – amelyben az együttműködés előmozdításán lenne a hangsúly – egy
olyan stratégia kialakítása lenne, amely hozzájárul a Kárpát-medence országaiban a
kisebbségben élő magyar diákok magyar oktatási nyelvű egyetemekre való beiratkozásához, a
24
kisebbségben élő magyar identitású családok szocializációjához és a kisebbségi oktatási nyelvű
felsőoktatásban történő többségi/nemzetállami nyelv oktatásához.
Ennek érdekében próbáltam feltérképezni a választott célcsoportok motivációit

felsőoktatásba való iratkozáskor.
Eredmények bemutatása
A célcsoport elemzése
A kérdőív 1203 sepsiszentgyörgyi és 1213 kolozsvári diákhoz jutott el, ezen diákok a
vizsgált években sikeresen érettségizett magyar diákok voltak. Sepsiszentgyörgyön 214 diák
töltötte ki a kérdőívet, míg Kolozsvárról 133 válasz érkezett. A válaszadó diákok nem szerinti
és a végzett középiskola szerinti oszlása a következő ábrákon látható.
A válaszadó diákok nem szerinti eloszlása
Válaszadók nem szerinti eloszlása, a sepsiszentgyörgyiek és a

kolozsváriak körében.
33%
67%
Nő Férfi
4. ábra: A válaszadók nem szerinti eloszlása, a sepsiszentgyörgyi és a kolozsváriak körében (saját szerk.)
A válaszadó diákok közül mindkét városban ugyanakkora arányban alulreprezentáltak

voltak a férfiak, amit ha összehasonlítunk az alapsokaság, vagyis a sikeresen érettségizők, nem
szerinti eloszlásával az derül ki, hogy átlagosan, a kérdőívet nem kitöltő, de sikeresen
érettségiző diákok közt is, alulreprezentáltak a férfiak. Így mondhatni, hogy a kérdőívet az
alapsokasághoz viszonyítva, ugyanakkora arányban töltötte ki nő illetve férfi.
25
A válaszadó diákok aránya
A sepsiszentgyörgyi és kolozsvári iskolákat két szempont szerint csoportosítottam, az

oktatás nyelve, illetve a képzés típusa szerint. Nyelvi szempontból három iskolatípust
különböztettem meg: önálló magyar iskolákat, magyar többségű iskolákat és román többségű
iskolákat. A sepsiszentgyörgyi iskolák a következőképpen illenek be a felosztásba: három
önálló magyar iskola (Székely Mikó Kollégium, Református Kollégium, Mikes Kelemen
Elméleti Líceum), három magyar többségű iskola (Berde Áron Szakközépiskola, Plugor
Sándor Művészeti Líceum, Puskás Tivadar Szakközépiskola) és egy az elmúlt évben román
többségű, az előző években kiegyenlített nemzetiségű, iskola (Kós Károly Szakképző Líceum).
Az iskolákban a kérdőívet kizárólag a magyar nyelven tanuló, sikeresen érettségizett volt
diákokhoz jutattam el, mivel ők képezik kutatásom célcsoportját.
A képzés típusa szerint a sepsiszentgyörgyi iskolák szintén három típusba sorolhatóak,

elméleti képzést nyújtó iskolák, melyeknek a többségében elméleti jellegű szakokon működnek
osztályok; technológiai szakágazatú iskolák, melyekben mind elméleti, mind technológiai
osztályok megtalálhatók, viszont utóbbiak vannak többségben; és speciális szakmai ágazathoz
tartozó iskolák, melyekben teológiai, művészeti, sport és pedagógiai profillal működő iskolákat
azonosítottam be. Eszerint elméleti képzést nyújtó iskolákhoz sorolható a Mikes Kelemen
Elméleti Líceum és a Székely Mikó Kollégium. A technológiai szakágazatú iskolákhoz
sorolható a Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola, a Kós Károly
Szakképző Líceum és a Puskás Tivadar Szakközépiskola. A speciális szakmai ágazathoz
tartozik a Plugor Sándor Művészeti Líceum, valamint a Református Kollégium.
Ugyanezen szempontok szerint a kolozsvári középiskolák a következőképpen

csoportosíthatók: nyelvi szempontból a három típusból Kolozsváron csak egy képezi
kutatásom célcsoportját, éspedig az önálló magyar nyelvű iskolák, mivel Kolozsváron a
kisebbségben élő magyar diákok nagy része ezen iskolákban tanul.
A képzés típusának szempontjából ismét csak két csoportba sorolhatóak az általam

kiválasztott kolozsvári középiskolák. Többségük elméleti képzést nyújtó iskolák, melyekben
leginkább elméleti oktatás folyik (Apáczai Csere János Líceum, Báthory István Elméleti
Líceum, Brassai Sámuel Elméleti Líceum). Ezen kívül két speciális szakmai ágazathoz tartozó
magyar oktatási nyelvű iskolát választottam, melyekben teológiai képzés folyik (János
Zsigmond Unitárius Kollégium, Kolozsvári Református Kollégium). Amint látható,
Kolozsváron nem található önálló magyar nyelvű, technológiai képzést nyújtó iskola. Az
26
iskolaigazgatókkal készített interjúkból is kiderül, hogy a kolozsvári magyar nyelvű oktatás
egyik fő problémája a technológiai szakoktatás kérdése, hiszen nincs megszervezve a magyar
nyelvű technológiai szakoktatás, így azon magyar diákok, akik ilyen osztályban tanulnak
kénytelenek ezt románul tenni.
Érettségire iratkozott, sikeresen érettségizett és a válaszadó

diákok száma a vizsgált négy évben, iskolák szerint.
Sepsiszentgyörgy.
600
542
500
411 394 408
380 362
400
300 268 256

182
200 145 127
104
100 72 73 58
23 24 11 8 25
3
0
Székely Mikó Mikes Kelemen Református Plugor Sándor Puskás Tivadar Berde Áron Kós Károly
Kollégium
elméleti képzést nyújtó speciális szakmai technológiai szakágazatú

iskolák ágazathoz tartozó iskolák iskolák
válaszadók sikeresen érettségizettek érettségire jelentkezettek
5. ábra: Érettségire iratkozott, sikeresen érettségizett és a válaszadó diákok száma a vizsgált négy évben, iskolák szerint,
Sepsiszentgyörgyön. (saját szerk.)
A sepsiszentgyörgyi iskolák közül a legtöbb választ a kérőívre a Székely Mikó

Kollégium, illetve a Mikes Kelemen Elméleti Líceum volt diákjai adták. Ez leginkább azért
van, mert ebből a két elméleti oktatást nyújtó középiskolából kerül ki a legtöbb sikeresen
érettségizett fiatal, akik a kutatásom alapsokaságát is képezik. Ugyanakkor a fenti ábrán jól
látható, hogy Sepsiszentgyörgyön az elméleti képzést nyújtó iskolák után a speciális szakmai
ágazathoz tartozó iskolák adják a legtöbb sikeresen érettségiző diákot. A technológiai képzést
nyújtó iskolákból származó sikeresen érettségiző diákok aránya pedig nagyon alacsony a
sepsiszentgyörgyi iskolák közt, amely véleményem szerint elsősorban az oktatás alacsony
színvonalának tudható be. A válaszadó diákok közül pedig nagyon kevesen végeztek
technológiai szakágazatú iskolában és amint az a kérdőívre adott válaszokból kiderül, ezen
diákok fele nem folytatta tanulmányait az érettségi után.
27
Érettségire iratkozott, sikeresen érettségizett és a válaszadó
diákok száma a vizsgált négy évben, iskolák szerint. Kolozsvár.
400
341
350 324 319 316 321
300
250 225
183 194
200 163 175
150
100
25 36 24 32
50 16
0
János Zsigmond Kolozsvári Református Apáczai Csere János Brassai Sámuel Báthory István
Kollégium
speciális szakmai elméleti képzést nyújtó

ágazathoz tartozó iskolák iskolák
válaszadók sikeresen érettségizettek érettségire jelentkezettek
6. ábra: Érettségire iratkozott, sikeresen érettségizett és a válaszadó diákok száma a vizsgált négy évben, iskolák szerint,
Kolozsváron. (saját szerk.)
A kolozsvári középiskolák közt már kiegyensúlyozottabb a sikeresen érettségizők

aránya, mivel itt arányaiban egyforma a sikeresen érettségizők száma az iskolák közt. Ami
véleményem szerint betudható annak is, hogy az öt tanulmányozott iskola közül háromban
elméleti képzés zajlik, amely amint azt a sepsiszentgyörgyi iskolák közt is láttuk, jobban
felkészíti a diákokat az érettségi próbára. Az elméleti képzést nyújtó iskolák mellett pedig két
speciális, jelen esetben teológiai képzést nyújtó iskola található, amelyben a sikeresen
érettségizett diákok aránya szintén nagyobb mint a sepsiszentgyörgyi iskolákból származó
diákoké. Összességében, megállapítható, hogy a kolozsvári magyar nyelvű középoktatásból
származó diákok nagyobb arányban teljesítik az érettségi próbát, mint a sepsiszentgyörgyi
társaik. Ez véleményem szerint a jobban megszervezett és összetartóbb magyar középiskolai
oktatásnak tudható be, melyre ráerősít a kolozsvári iskolaigazgatókkal készült interjú is, ahol
a magyar középiskolák összetartását és szervezettségét hangsúlyozzák az iskolaigazgatók.
(Szénás, 2015. 4-5)
Az érettségire jelentkezett diákok száma
Egy másik, véleményem szerint fontos adat, az érettségire jelentkezett magyar

anyanyelvű diákok számából derül ki, ha ezt éves bontásban nézzük. A 7. ábrán ugyanis jól
látszik, hogy a Kós Károly Szakképző Líceumból évről évre kevesebb magyar diák iratkozik
28
érettségire, vagyis egyre kevesebb magyar diák tanul az adott intézményben. Ezzel szemben
viszont a Plugor Sándor Művészeti Líceumban évente 2–3 százalékkal növekszik a magyar
diákok aránya.
Érettségire jelentkezett diákok száma a vizsgált négy évben,

iskolák szerint. Sepsiszentgyörgyön.
180 166
160 145
135 140
140
113
120 107 107111 105 108
96 97 99
100 88 88 91
80
80 65 66 64 67
61 57
54 49 47
60
40 30 25
20
0
Berde Áron Kós Károly Mikes Kelemen Plugor Sándor Puskás Tivadar Református Székely Mikó
Kollégium
2011 2012 2013 2014
7. ábra: Érettségire jelentkezett diákok száma a vizsgált négy évben, iskolák szerint, Sepsiszentgyörgyön. (saját szerk.)
A 7. ábrán megfigyelhető az is, hogy az oktatás típusa szerint a négy vizsgált év alatt a
sikeresen érettségizők összetétele szinte teljesen megegyezik: közel 57 százalék az elméleti
osztályokban végzett diákok aránya, további 21–22 százalék pedig a speciális szakmai
osztályokban végzetteké. A fennmaradó 25 százalékot pedig a technológia szakágazaton
végzettek teszik ki. Azonban a végzős évfolyamok száma, amint azt az 5. ábrán láttuk nagyban
eltér ettől, ennek összetétele a következőképpen alakul az elmúlt négy évben: megközelítőleg
39 százalék az elméleti osztályokban végzett diákok aránya, 21 százalék a speciális szakmai
osztályokban végzetteké. Valamint közel 40 százalék a technológia szakágazaton végzettek
tesznek ki. Tehát arányaiban a sikeres érettségizőket a legnagyobb mértékben az elméleti
képzést nyújtó iskolák adják. A technológiai képzést nyújtó iskolák pedig arányaiban kevés
sikeresen érettségiző diákot adtak a vizsgált négy év mindegyikében.
29
Érettségire jelentkezett diákok száma a vizsgált négy évben,
iskolák szerint, Kolozsváron.
120
98
100 87 86 90 90
78 78 75 76 80 75
80 68
60 49 44 50 51 53
38 43 41
40
20
0
János Zsigmond Református Kollégium Apáczai Csere János Brassai Sámuel Báthory István Líceum
Unitárius Kollégium Líceum Elméleti Líceum
2011 2012 2013 2014
8. ábra: Érettségire jelentkezett diákok száma a vizsgált négy évben, iskolák szerint, Kolozsváron. (saját szerk.)
Kolozsváron az érettségire jelentkezett diákok száma viszonylag stagnál az iskolákon

belül, a vizsgált négy évben, tehát nem beszélhetünk elrománosításról, mint a
sepsiszentgyörgyi Kós Károly Szakképző Líceum esetében. Ugyanakkor az iskolák közt látszik
különbség az érettségire jelentkezők számában, éspedig, hogy a két teológiai képzést nyújtó
középiskolából kevesebben jelentkeznek érettségire az elmúlt négy év mindegyikében, mint az
elméleti oktatást nyújtó középiskolákból, ami egyszerűen annak tudható be, hogy kevesebb
diák tanul a teológiai képzést nyújtó középiskolában.
A sikeresen érettségizett és az újra érettségire iratkozott diákok száma
Sikeresen érettségizett diákok száma a vizsgált négy évben,

iskolák szerint, Sepsiszentgyörgyön.
180
130 106 107 99 103

89 81
78 79
80
43 44 45
28 36 28 36 31
18 20 14
25 22 27
30 11 5 4 7 12
3
-20 2011 2012 2013 2014
Berde Áron Kós Károly Mikes Kelemen Plugor Sándor
Puskás Tivadar Református Kollégium Székely Mikó
9. ábra: Sikeresen érettségizett diákok száma a vizsgált négy évben, iskolák szerint, Sepsiszentgyörgyön. (saját szerk.)
30
Az érettségi adatokból kiolvasható, hogy az elmúlt négy évben a két sepsiszentgyörgyi
elméleti képzést nyújtó iskolából kimagaslóan több diáknak sikerült az érettségije, mint a
technológiai szakágazatú és a speciális szakmai ágazatú iskolákból származó diákoknak.
Ugyanakkor azt is megfigyelhetjük, hogy a speciális szakágazatú iskolákban végzett és
sikeresen érettségizett diákok száma is valamivel nagyobb, mint a technológiai szakágazatú
iskolásoké.
A diákok számát tekintve két forrásból informálódtam, az egyik a minden évben

megjelenő Maturandusok című kiadvány, Bartha Zoltán szerkesztésében, amelyben az adott
évben elballagott magyar középiskolás diákok névsora szerepel. A másik a Romániai Oktatási
Minisztérium adatbázisában szereplő diákok, itt azok a diákok találhatóak, akik beiratkoztak
az érettségire egy adott évben. Ez azt jelenti, hogy itt megtalálhatóak azok is, akik korábbi
években végeztek, de valamilyen ok miatt most jelentkeztek érettségire. Ez lehet abból az
okból, hogy nem sikerült első próbálkozásra az érettségi próbájuk, vagy abból az okból, hogy
az első érettségi lehetőséget kihagyták és nem jelentek meg az érettségi próbán. Ezen diákok
száma az elmúlt négy évben így alakult, Sepsiszentgyörgyön:
Az előző évben már érettségire jelentkezett diákok száma,

iskolák szerint, Sepsiszentgyörgyön.
70 62
58
60
50 44
40
40
31 34
30 27
30 25 24
18
20 12 14
10 9
10 4 1 4 4
0
0
2011 2012 2013 2014
Berde Áron Kós Károly Mikes Kelemen Plugor Sándor

Puskás Tivadar Református Kollégium Székely Mikó
10. ábra: Az előző évben már érettségire jelentkezett diákok száma iskolák szerint, Sepsiszentgyörgyön. (saját szerk.)
Megállapítható, hogy 2012-ben azért volt nagyobb az érettségire jelentkező diákok száma, mert
az előző évben sikertelenül vizsgázott diákok nagyobb arányban iratkoztak újra be a vizsgákra,
mint a többi években. Összhangban a sikeresen érettségiző diákok számával, természetesen
31
megfigyelhető, hogy azokból az iskolákból iratkoznak többen újból érettségi próbára,
amelyekben kevesebb volt a sikeresen érettségizők száma.
Sikeresen érettségizett diákok száma a vizsgált négy évben,

100
86 85 85
81 82
80 73 74 74
62 63
60 55
51 48
47 45 45 42
43
37
40 33
20
0
2011 2012 2013 2014
János Zsigmond Unitárius Kollégium Református Kollégium

Apáczai Csere János Líceum Brassai Sámuel Elméleti Líceum
Báthory István Líceum
11. ábra: Sikeresen érettségizett diákok száma a vizsgált négy évben, iskolák szerint, Kolozsváron. (saját szerk.)
A kolozsvári középiskolák közül megállapítható, hogy a sikeresen érettségizett diákok

aránya megegyezik az érettségire beiratkozott diákok arányával, vagyis nincs nagy eltérés a
középiskolát végzett és a sikeresen érettségizett magyar diákok közt, ami azt jelenti, hogy
aránylag az összes érettségire iratkozott diáknak sikerül teljesítenie a próbát, már első
próbálkozásra. A kivétel erősíti a szabály elvét követve, viszont itt is elmondható, hogy az
elméleti oktatást folytató középiskolák közül a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban végzett
diákok kisebb arányban teljesítik sikeresen az érettségi próbát első alkalommal.
32
Az előző évben már érettségire jelentkezett diákok száma,
30 27
24
25
19
20 17
15
10
10 6 5 5 4 5
5 2 3 2 3 2 3
0
2011 2012 2013 2014
János Zsigmond Unitárius Kollégium Református Kollégium
Apáczai Csere János Líceum Brassai Sámuel Elméleti Líceum
Báthory István Líceum
12. ábra: Az előző évben már érettségire jelentkezett diákok száma, iskolák szerint, Kolozsváron. (saját szerk.)
Amint azt az érettségire beiratkozott és a sikeresen érettségizett diákok számából már

sejteni lehetett, a Brassai Sámuel Elméleti Líceumból iratkoznak a legtöbben újra az érettségi
próbákra, de a háttéradatokból megállapítható, hogy a kolozsvári magyar diákok, akik
másodszor próbálkoznak az érettségi teljesítésével nagyobb sikerrel járnak, mint
sepsiszentgyörgyi társaik és nem kell harmadszor is érettségire jelentkezzenek.
A kérdőívre adott válaszok bemutatása és elemzése
A továbbiakban szeretném ismertetni a kérdőívben feltett kérdésekre adott válaszokat

és ezek elemzését. A kérdőív kiküldését a sepsiszentgyörgyi diákok számára 2015. május 4.-
én kezdtem és május 18.-ig érkeztek válaszok rá. A kolozsvári diákok esetében a kiküldés
május 25.-én kezdődött és szintén két hetet tartott a válaszok begyűjtése, június 8.-ig.
A továbbtanulás nyelv szerinti eloszlása
A sepsiszentgyörgyi válaszadók közül 184-en folytatták tanulmányaikat

felsőoktatásban, 10-en posztliceális képzésben és 22-en döntöttek úgy, hogy nem folytatják
tanulmányaikat, közülük 13-an rendelkeznek állandó munkahellyel és alkalmazottként
dolgoznak. A kérdőívet kitöltő sepsiszentgyörgyi fiatalok 58 százaléka választott magyar
felsőoktatási intézményt, 27 százaléka román, 5 százaléka angol nyelven folytatja felsőfokú
tanulmányait, a fennmaradó 10 százalék pedig nem tanult tovább.
A kolozsvári válaszadó diákok közül 132-en folytatták tanulmányaikat valamilyen

felsőfokú intézményben, és 7-en döntöttek úgy, hogy nem fognak továbbtanulni, közülük 5-en
vállaltak munkát és nemcsak alkalmazottként dolgoznak. Azon diákok, akik a továbbtanulást
33
választották román, magyar és angol nyelven folytatták tanulmányaikat különböző
felsőoktatási intézményekben a 13. ábrán látható arányok szerint.
13. ábra: A továbbtanulás eloszlása a választott intézmény oktatási nyelve szerint. (saját szerk.)
A román nyelvű felsőoktatást választott sepsiszentgyörgyi diákok 27 százalékából, ha

levonjuk azokat, akik feltételezhetően azért választották a román nyelven való továbbtanulást,
mert nem volt az országban hasonló szak magyar nyelven, akkor ezen diákoknak az aránya 17
százalékra csökkenne. A kolozsváriak esetében pedig 29 százalékra. Tehát megközelítőleg
10% azon diákok aránya mindkét városban, akik a szakma magyar nyelven való oktatása
hiányában iratkoztak román nyelvű intézménybe. A kolozsvári diákok nagyobb arányban
választottak angol nyelven oktató felsőoktatási intézményt és kevesebb arányban vannak azon
diákok is, akik nem folytatták tanulmányaikat az érettségi után.
A továbbtanulás hely szerinti eloszlása
Ami a továbbtanulás helyszínét illeti, egyértelműen megállapítható Kolozsvár, mint

egyetemi város vonzereje, mind a sepsiszentgyörgyi, mind a kolozsvári diákok körében.
Emellett Marosvásárhelyt és Brassót választották leginkább a sepsiszentgyörgyi magyar
diákok a továbbtanulásuk helyszínéül, de megjelennek más európai egyetemi városok is,
akárcsak anyaországi egyetemi városok, ami arra enged következtetni, hogy a továbbtanulás
34
helyének a közelsége manapság már kevésbé befolyásolja a sepsiszentgyörgyi diákokat
egyetemválasztásukban.
A továbbtanulás helye szerinti eloszlása a sepsiszentgyörgyi

diákok körében
80 74
70
60
50 39
40
30 25
15 17
20
10 1 4 5 1 1 5 1 1 1 1 3
0
14. ábra: A továbbtanulás helye szerinti eloszlása a Sepsiszentgyörgyi diákok körében. (saját szerk.)
Az egyetem kiválasztásánál a sepsiszentgyörgyi diákok 44 százaléka a Babeș–Bolyai

Tudományegyetemet, 17 százaléka a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet és 13
százaléka a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet, valamint a Brassói
Transzilvánia Egyetemet választotta. A Kolozsváron továbbtanuló sepsiszentgyörgyi diákok
többsége magyar nyelvű intézménybe iratkozott, a Marosvásárhelyen továbbtanuló diákok
pedig fele-fele arányban végzik magyarul, illetve románul a Marosvásárhelyi Orvosi és
Gyógyszerészeti Egyetemet. Azon diákok, akik Brassóban tanulnak tovább, mind a román
nyelvű oktatást kényszerültek választani, hiszen az adott szakokon belül nem indult az
országban magyar nyelvű képzés, ezek közé sorolható az erdészmérnöki és a zeneművészeti
szakok.
35
A továbbtanulás hely szerinti eloszlás, a kolozsvári diákok
körében
140
121
120
100
80
60
40
20 3
2 1 1 1 1 1
0
15. ábra: A továbbtanulás helye szerinti eloszlás, a kolozsvári diákok körében. (saját szerk.)
A kolozsvári magyar diákok a felsőfokú intézmény kiválasztásakor kevésbé

választottak más városban/településen lévő intézményt és több mint 90 százalékuk a
szülővárosukban tanult tovább. Tehát a kolozsvári magyar diákokra nem jellemző, hogy
otthonuktól távol töltsék el egyetemi éveiket.
A továbbtanulás intézmény szerinti eloszlása
A továbbtanulás intézmény szerinti eloszlása a

sepsiszentgyörgyi diákok körében.
80 76
70
60
50
40
30
30 23 23
20
11
10 3 4
0
A.S.E. București Babeş-Bolyai M.O.GY.E. Puskás Tivadar Sapientia U.T. Cluj- U.T. Brasov
Posztliceum E.M.T.E. Napoca
16. ábra: A továbbtanulás intézmény szerinti eloszlása a sepsiszentgyörgyi diákok körében. (saját szerk.)
A válaszokból jól látszik, hogy Kolozsvárnak, mint egyetemi városnak a vonzereje

mennyire hat a sepsiszentgyörgyi diákokra, valamint, hogy a Babeș–Bolyai Tudományegyetem
népszerűsége kimagaslóan nagyobb, mint a többi egyetemé, habár ez betudható a román és
36
magyar nyelvű oktatásnak és a sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatnak is egyaránt, mivel a
válaszadók közül 17-en az említett kihelyezett tagozaton folytatták tanulmányaikat. A többi
választott egyetem közül kiemelkedik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, amely
abból a szempontból jó eredmény, mert az itt tanuló diákok mind magyar nyelven tanulnak.
Ugyanakkor a választott intézmények között megjelenik a sepsiszentgyörgyi diákok körében
egy posztlíceum is, amely azt mutatja, hogy a sikeresen érettségizett sepsiszentgyörgyi diákok
nem csak egyetemen folytatják tovább tanulmányaikat.
A továbbtanulás intézmény szerinti eloszlása a kolozsvári

diákok körében.
80 76
70
60
50
40
30
20 14
10 7
10 4
0
Sapientia E.M.T.E. U.S.A.M.V. U.T. Cluj-Napoca Babeș-Bolyai Iuliu Hatieganu
17. ábra: A továbbtanulás intézmény szerinti eloszlása a kolozsvári diákok körében. (saját szerk.)
Akárcsak a sepsiszentgyörgyi diákok körében, a kolozsvári diákok esetében is a

legnagyobb arányban választott egyetem a Babeș-Bolyai Tudományegyetem. Ezen kívül
megfigyelhető, hogy a kolozsvári diákok nem utaznak el otthonuktól azért, hogy egy adott
szakot anyanyelvükön tanulhassanak, mivel az orvosi és az egészségügyi asszisztenst képző
szakok magyar nyelven csak Marosvásárhelyen tanulhatóak, de a kolozsvári diákok ezen
szakokat román nyelven tanulják a városukban lévő felsőfokú intézményben, román nyelven.
A továbbtanulás és az érettségi eredmények
A román nyelv és irodalom érettségi próba eredményeinek és az érettségi médiának, a

függvényében a sepsiszentgyörgyi válaszadó diákok az alábbi táblázat szerint iratkoztak
román, magyar illetve angol oktatási nyelvű felsőfokú képzésre:
37
Folytatott tanulmányok nyelve a román érettségi átlag és az
érettségi média tükrében. Sepsiszentgyörgy.
9 8.39 8.34
8 7.43 7.62 7.58
6.94
7 6.44 6.23
6
5
4
3
2
1
0
angol magyar román nem folytatott
tanulmányok
Román nyelv és irodalom jegy Érettségi átlag Román nyelv és irodalom jegy nélkül
18. ábra: Folytatott tanulmányok nyelve a román nyelv és irodalom érettségi átlag és az érettségi média tükrében,
Sepsiszentgyörgyön. (saját szerk.)
Jól látszik, hogy azok a diákok, akik angol nyelven folytatták felsőfokú tanulmányaikat,
nagy mértékben értek el jobb eredményeket az érettségi próbán a többiekhez képest.
Ugyanakkor van eltérés azon diákok, román nyelv és irodalom minősítése közt is, akik magyar,
illetve román nyelven folytatták a tanulmányaikat. Ez az eltérés a hipotézisnek megfelelően,
azt mutatja, hogy a magyar nyelven továbbtanuló diákok román nyelv és érettségi minősítése
kisebb, mint a román nyelven továbbtanuló társaik esetében. Tehát a magyar nyelvű
felsőoktatás választásakor az egyik ok lehet a román nyelv kevésbé jó ismerete. Továbbá fel
szeretném hívni a figyelmet arra, hogy majdnem minden esetben a válaszadó magyar diákok
körében az érettségi média a román nyelv és irodalom minősítés nélkül, nagyobb, mint a román
nyelv és irodalom próba eredménye, ami egyértelműen azt jelzi, hogy az összes magyar
anyanyelvű diák számára a román nyelv és irodalom próba nehezebb, mint a többi. A
különbség a két eredmény között viszont azon diákok körében a legnagyobb, akik nem
folytatták tanulmányaikat, valamint akik magyar nyelven folytatták tanulmányaikat.
Annak érdekében, hogy bebizonyítsam a román nyelv és irodalom érettségi próba

nehézségét az elemzett magyar középiskolások körében, megvizsgáltam a Pearson-féle
korrelációs együtthatót a román nyelv és irodalom próbán elért eredmény és az ezen kívüli
érettségi média között annak függvényében, hogy az adott diák milyen nyelven folytatta
tanulmányait.
38
Folytatott Folytatott Folytatott
tanulmányok nyelve: tanulmányok nyelve: tanulmányok nyelve:
angol magyar román
Pearson-féle
korrelációs 0.587 0.559 0.437
együttható
Szignifikáns 0.008 0.000 0.000
táblázat 1: Pearson-féle korrelációs együttható a román nyelv és irodalom és az ezen kívüli érettségi média közt
A Pearson-féle korrelációs együttható a két média közti kapcsolat szorosságát fejezi ki.
Ennek megfelelően pedig megállapítható, hogy szoros és szignifikáns összefüggés van a román
nyelv és irodalom, illetve az ezen kívüli érettségi média közt, ami azt jelenti, hogy nem véletlen
az eltérés a két média közt, tehát a gyengébb román nyel és irodalom jegy együtt jár a érettségi
próbákon való magasabb jeggyel. Összehasonlítva ezen együtthatókat az angolul, magyarul és
románul továbbtanuló diákok körében, pedig azért figyelhető meg alacsonyabb érték a románul
továbbtanuló diákok közt, mert az ő esetükben a magasabb román nyelv és érettségi próba
eredménye nem mindig jár együtt a más érettségi próbák magas eredményével.
Ez továbbra is megerősíti a tanulmány előzetes hipotézisét, miszerint a sikeresen érettségizett

magyar diákok közül azok választják a magyar nyelven való továbbtanulást, akiknek a román
nyelv és irodalom érettségi próbán gyengébb minősítésük van.
Folytatott tanulmányok nyelve a román érettségi átlag és az

érettségi média tükrében, Kolozsváron.
9 8.42 8.12
7.81 7.92
8 7.45 7.55
7.08
7 6.38
6
5
4
3
2
1
0
angol magyar román nem folytatott tanulmányok
Román nyelv és irodalom jegy Érettségi átlag Román nyelv és irodalom jegy nélkűl
19. ábra: Folytatott tanulmányok nyelve a román nyelv és irodalom érettségi átlag és az érettségi média tükrében,
Kolozsváron. (saját szerk.)
A kolozsvári diákok esetében azzal érdemes kezdeni a román nyelv és irodalom, illetve
az átlag érettségi minősítéseket, hogy a már említett román nyelv és irodalom valamint az átlag
39
érettségi minősítés közti különbség már minden csoportban megmutatkozik, míg a
sepsiszentgyörgyieknél ez nem látszott azoknál, akik angolul folytatták tanulmányaikat. Tehát
itt is látszik, hogy a magyar anyanyelvű diákok számára a román nyelv és irodalom érettségi
próba egy nehézséget jelent, mivel kevésbé teljesítenek jól belőle. Másodsorban azt emelném
ki, hogy a kolozsvári diákoknál is megmutatkozik a feltételezés, miszerint akik román nyelven
folytatják tanulmányaikat jobb eredményt értek el román nyelv és irodalom érettségin és
jobban elsajátították a román nyelvet. Tehát a román nyelv magasabb szintű ismerete nagyobb
valószínűséggel hozzájárul a felsőoktatási intézmény kiválasztásához, mint a
sepsiszentgyörgyieknél. Ha figyelembe vesszük a román és a magyar nyelven továbbtanuló
diákok érettségi médiái közti különbséget arra a következtetésre juthatunk, hogy azon diákok
akik jobban teljesítettek a román nyelv és irodalom próbán és román nyelven folytatták
tanulmányaikat, kevésbé teljesítettek jobban más érettségi próbákon, véleményem szerint ez
azzal is magyarázható, hogy a román nyelv és irodalom próbára való felkészülés nehézsége
miatt háttérbe szorultak a más érettségi próbák, amint azt a Pearson-féle korrelációs együttható
elemzése is bizonyította.
Természetesen nem ítélhetjük meg a román nyelv ismeretének a szintjét csupán csak az
érettségi minősítésből, ennek érdekében a továbbiakban megvizsgálom a román nyelv
használatának a környezetét a magyar, illetve a román nyelvű felsőoktatást választó diákok
körében.
A román és a magyar nyelv használatának a környezete
A román és a magyar nyelv használatának vizsgálatából aszerint, hogy ki milyen

nyelven folytatta tanulmányait, kiderül, hogy azok, akik magyar nyelven folytatták
tanulmányaikat, kevésbé használják a román nyelvet a következő területeken: baráti
társaságban, az utcán, szórakozóhelyen, iskolában és otthon, míg azok a diákok, akik román
nyelven folytatták tanulmányaikat, a román nyelvet nagyobb mértékben használják ugyanezen
a területeken, a sepsiszentgyörgyi diákok körében.
40
Hol használják a román és a magyar nyelvet azok, akik magyar
nyelven folytatták tanulmányaikat, a sepsiszentgyörgyi diákok
köréből.
orvosnál
hivatalos ügyintézésnél
baráti társaságban
bevásárlásnál
az utcán
szórakozóhelyen
kollégiumban ügyintézésnél
iskolában
otthon
0 5 10 15 20 25 30 35 40
román nyelv magyar nyelv
20. ábra: Román és magyar nyelvhasználat, a magyar nyelvű felsőoktatást igénybe vevő sepsiszentgyörgyi diákok körében.
(saját szerk.)
A kérdéses területek elemzésével egyszerű megállapítani, hogy azok mind a

magánszférához, illetve a közvetlen környezetünkhöz tartoznak, melyekben a
mindennapokban mozgunk. Tehát ebből a szempontból azt állapíthatjuk meg, hogy a román
nyelvű felsőoktatást azok a diákok választják, akik gyakrabban/többet használják a román
nyelvet a közvetlen környezetükben.
Hol használják a román és a magyar nyelvet azok, akik román

nyelven folytatták tanulmányaikat, a sepsiszentgyörgyi diákok
köréből.
orvosnál
bevásárlásnál
az utcán
szórakozóhelyen
kollégiumban ügyintézésnél
iskolában
otthon
0 5 10 15 20 25 30 35 40
21. ábra: Román és magyar nyelvhasználat, a román nyelvű felsőoktatást igénybe vevő sepsiszentgyörgyi diákok körében.
(saját szerk.)
Azon diákok, akik román nyelven folytatták tanulmányaikat, bevallásuk szerint

nagyobb arányban használják a román nyelvet, mint társaik a következő területeken: otthon,
41
iskolában, szórakozóhelyen, bevásárlásnál és baráti társaságban. Ezek alapján
megállapíthatjuk, hogy a magyar nyelven továbbtanuló diákok nem használják a román nyelvet
akkora mértékben, hogy az elősegítené őket nyelvtudásuk fejlesztésében.
Hol használják a román és a magyar nyelvet azok, akik magyar

nyelven folytatták tanulmányaikat, a kolozsvári diákok köréből.
otthon
iskolában
kollégiumban
szórakozóhelyen
utcán
bevásárlásnál
orvosnál
0 10 20 30 40 50 60 70 80
22. ábra: Román és magyar nyelvhasználat, a magyar nyelvű felsőoktatást igénybe vevő kolozsvári diákok körében. (saját
szerk.)
A kolozsvári magyar nyelven továbbtanuló diákok körében látszik, hogy többet

használják a román nyelvet sepsiszentgyörgyi társaiknál, az utcán, bevásárlásnál, orvosnál és
szórakozóhelyen. Ez annak is következménye, hogy Kolozsváron a magyarság nem tömbben
él, mint Sepsiszentgyörgyön és nincsen annyi magyar nyelvű bevásárlóközpont, orvos,
szórakozóhely stb., mint a magyar többségű városban.
42
Hol használják a román és a magyar nyelvet azok, akik román
nyelven folytatták tanulmányaikat, a kolozsvári diákok köréből.
otthon
iskolában
kollégiumban
szórakozóhelyen
utcán
bevásárlásnál
orvosnál
0 10 20 30 40 50 60 70
23. ábra: Román és magyar nyelvhasználat, a román nyelvű felsőoktatást igénybe vevő kolozsvári diákok körében. (saját
szerk.)
A román nyelven továbbtanuló kolozsvári diákok közt az eredmények számomra

meghökkentőek, mivel saját bevallásuk szerint, többet használják a román nyelvet összesen,
mint a magyart. Utóbbit csak a családban és baráti társaságban is közülük csak valamivel több
mint fele használja, szórakozóhelyen és az utcán pedig annak tükrében használják a magyar
nyelvet, hogy milyen társaságban vannak. Véleményem szerint hosszútávon ezek a diákok a
magyar nyelvet egyre kevesebb területen fogják használni, ami az adott diákok arányát
figyelembe véve a kérdőívet kitöltők közül 40%-ot tesz ki.
A román és magyar nyelven kívüli egyetemválasztást befolyásoló tényezők
A kérdőív egyik fontos részének tartom az utólagos motivációk felmérését a

felsőoktatási intézménybe való beiratkozásról, és ennek összehasonlítását a diák jelenlegi
elégedettségi szintjével az intézménnyel kapcsolatban. A válaszokból látható, hogy a diákok
miért választották az adott egyetemet és mennyire elégedettek az adott intézménnyel különböző
szempontok szerint.
43
Az egyetemválasztást befolyásoló főbb tényezők aránya a
sepsiszentgyörgyi diákok körében.
A szakma iránti érdeklődés
Az intézmény hírneve, reputációja
Tanárok ajánlásai
Az intézmény közelsége a lakóhelyhez
Magas bejutási esélyek
Pozitív visszajelzések ismerősöktől
A képzés magas színvonala
A képzés költsége
A képzés könnyű elvégezhetősége
A képzés nyelve
0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200
Egyáltalán nem jellemző Inkább nem jellemző Jellemző is, meg nem is
Inkább jellemző Teljes mértékben jellemző
24. ábra: Az egyetemválasztást befolyásoló főbb tényezők a sepsiszentgyörgyi diákok körében. (saját szerk.)
A kérdőívet kitöltő sepsiszentgyörgyi diákok körében a felsőoktatási intézmény

kiválasztásában a legnagyobb befolyásolással bíró tényező a diákok szakma iránti érdeklődése,
ennek értelmében a válaszadók közül 121-en állították, hogy teljes mértékben a szakma iránti
érdeklődés miatt választottak egyetemet.
Adott szakmán belül, viszont már két tényező befolyásolta nagyobb mértékben a
válaszadó diákokat az intézmény kiválasztásának a kérdésében, mind a képzés nyelvét, mind
pedig a képzés színvonalát 36-an tartották teljes mértékben jellemzőnek a felsőoktatási
intézmény kiválasztásakor. Ezen belül, valamivel többen, számszerűen 61-en, vélték inkább
jellemzőnek a döntéshozásban a képzés magas színvonalát, míg csak 42-en a képzés nyelvét.
Nem okoz meglepetést a továbbtanulás helye szerinti eloszlás ismeretében, hogy az

intézmény közelsége a lakóhelyhez, egyáltalán nem fontos tényező a sepsiszentgyörgyi
középiskolát végzett diákok döntéshozatalában, éppúgy, mint a líceumi tanáraik ajánlása sem.
A lakóhelyhez való közelség irrelevanciája talán azzal magyarázható, hogy napjainkban a
diákok egyetemi éveiket egyre inkább a családi közösségen kívül töltik. Viszont a líceumi
tanárok ajánlásának a figyelembe nem vétele egy olyan perspektívája a döntéshozatalnak, amit
talán érdemesebb lenne alaposabban megvizsgálni. Ennek okai véleményem szerint a tanár-
diák közti nem megfelelő kapcsolatban keresendőek.
44
A kérdőívet kitöltő sepsiszentgyörgyi diákok számára még két tényező volt kevésbé
befolyásoló a felsőoktatási intézmény kiválasztásában, éspedig a képzés költsége valamint a
képzés könnyű elvégezhetősége. Előbbit 118-an jelölték egyáltalán nem befolyásoló
tényezőnek, utóbbit pedig 128-an tekintették szintén egyáltalán nem befolyásoló tényezőnek.
Ebből arra következtethetünk, hogy a sepsiszentgyörgyi diákok nem gondolják át előre, hogy
az adott képzés elvégzése mennyire lesz megterhelő a számukra és milyen esélyeik vannak az
elvégzésére. Véleményem szerint ez adódhat az érettségi teljesítése utáni plusz önbizalomból
és a diáknak a saját képességeivel való nem megfelelő ismeretből. A képzés költsége, mint
kevésbé befolyásoló tényező az egyetemválasztásban jelentheti a tudatos megtakarítást és
felkészülést a tanulmányok felsőfokú folytatására vagy utalhat a válaszadók biztos anyagi
hátterére. Összehasonlítva a képzés költségének a fontosságát és az intézmény hírnevének a
fontosságát az egyetemválasztást befolyásoló tényezők közül, megállapíthatjuk, hogy a
válaszadó diákok hajlandóak magasabb árakat fizetni a jó hírnévvel és reputációval rendelkező
felsőoktatási intézményeknek, kiváltképpen, ha az a számukra fontos szakmát magas
színvonalon és az anyanyelvükön oktatja.
Az egyetemválasztást befolyásoló főbb tényezők

aránya a kolozsvári diákok körében.
A szakma iránti érdeklődés

Az intézmény hírneve reputációja
Tanárok ajánlásai
Az intézmény közelsége a lakóhelyhez
Magas bejutási esélyek
Pozitív visszajelzések ismerősöktől
A képzés magas színvonala
A képzés költsége
A képzés könnyű elvégezhetősége
A képzés nyelve
0 20 40 60 80 100 120 140
Egyáltalán nem jellemző Inkább nem jellemző Jellemző is, meg nem is
Inkább jellemző Teljes mértékben jellemző
25. ábra: Az egyetemválasztást befolyásoló főbb tényezők a kolozsvári diákok körében. (saját szerk.)
A kolozsvári magyar diákok körében az egyetemválasztási motivációkat, az eddigi

sepsiszentgyörgyi eredményekkel szemben az jellemzi, hogy a diákok a legkevésbé
befolyásoló tényezőnek adták meg az intézmény közelségét a lakóhelyükhöz, holott az
45
egyetemválasztás helye szerinti eloszlásánál a kolozsvári diákok, több mint 90%-a helyben
tanul. Ez véleményem szerint nem összeegyeztethető az intézmény közelsége, mint a
legkevésbé befolyásoló tényezővel. A következő tényező, amely szintén nem befolyásolja a
kolozsvári diákokat, akárcsak a sepsiszentgyörgyieket az a képzés költsége, valamint a képzés
könnyű elvégzésének a lehetősége. Ezekből a szempontokból kiindulva azt mondhatjuk, hogy
a kolozsvári és a sepsiszentgyörgyi diákok egyetemválasztási motivációi és befolyásoló
tényezői konvergálnak.
Következtetések és hipotézisek felülvizsgálata
A kutatásom során a sepsiszentgyörgyi és a kolozsvári sikeresen érettségizett magyar

diákok továbbtanulási motivációinak feltárása volt a célom, különös tekintettel a román nyelv
ismeretére e diákok körében. Az adott évekből sikeresen érettségiző diákok kiválasztásánál
fontos szempont volt, hogy magyar anyanyelvűek legyenek a diákok, melyet az érettségi
adatbázisban szereplő magyar nyelv és irodalom vizsga biztosított. Az érettségi adatbázisok
elemzésével már egy adott képet kaptam a sepsiszentgyörgyi és a kolozsvári diákok oktatási
helyzetéről, amely után egy olyan kérdőív összeállítása volt a cél, melynek kitöltésével
kiderülhet, hogy az illető diák mennyire ismeri a román nyelvet, hol használja ezt és mennyire
befolyásolta a román nyelv ismerete a továbbtanulásban. Továbbá, mivel a kérdőívben
rákérdeztem más, a továbbtanulást befolyásoló tényezőkre, ezért az eredményekben
megjelennek ezen tényezők hatásai is.
Úgy gondoltam, hogy azok a diákok, akik kevésbé ismerik a román nyelvet, azok
kevésbé folytatják tanulmányaikat román nyelven, tehát a fő hipotézisem az volt, hogy a román
nyelvet kevésbé ismerő diákok választják a magyar nyelvű felsőoktatási intézményeket. Ehhez
a román nyelv ismeretének a felmérése volt fontos a kiválasztott diákok körében, amelyhez
ismét az érettségi adatbázis nyújtott segítséget, mivel szerepeltek benne a diákok román nyelv
és irodalom próbán elért eredményei. Ezen eredmények mellett a kérdőívben rákérdeztem a
román nyelv használatának a környezetére és gyakoriságára. Összegezve az eredményeket
megállapítható a különbség a román nyelv ismereti szintje közt a választott felsőoktatási
intézmény nyelvének tükrében. Ami azt jelenti, hogy azok a diákok, akik kevésbé ismerték a
román nyelvet, valamivel nagyobb arányban iratkoztak magyar nyelvű felsőoktatási
intézménybe, mint azon társaik, akik jobban ismerték az állam nyelvét. Számomra ez azt is
jelenti, hogy a tanulmányaikat román nyelven tovább folytató diákok nagyobb eséllyel térnek
asszimilációs pályára. Valamint azt is, hogy a tanulmányaikat magyar nyelven folytató diákok
46
nagyobb valószínűséggel hagyják el szülőföldjüket a magasabb színvonalú megélhetés miatt.
Mindkét esetben az erdélyi magyar kisebbségi társadalom léte csorbul. Tehát nem kétséges,
hogy a román nyelv oktatását új alapokra és más didaktikus módszerekre kell alapozni.
Véleményem szerint, ha a magyar középiskolás diákoknak a román nyelvet nem emelt, vagyis
anyanyelvi szinten és irodalomcentrikusan tanítanák, és egy egyszerűbb, sokkal inkább a
hétköznapi kommunikációt felmérő érettségi próba lenne kötelező számukra, akkor nagyobb
mértékben iratkoznának ezen diákok magyar nyelvű felsőoktatásba. Ez az erdélyi magyar
felsőoktatás jövőjét sokkal biztosabb alapokra fektetné. De a diákok érdekeit szem előtt tartva,
azt is fontosnak tartom, hogy a felsőoktatásba iratkozott diákok, akiknek száma egyre nagyobb,
ne csak a középiskolai szintű román nyelvtudásukkal maradjanak. Ennek érdekében jónak
látnám, bizonyos felsőoktatási szakterületeken a román nyelv magasabb fokú oktatását.
Összegezve, tehát ha a román nyelv oktatását részben átvennék a magyar nyelvű felsőoktatási
intézmények, ezáltal könnyítve az érettségi próbán is a magyar diákok számára, nagyobb
mértékben lenne biztosítva a magyar felsőoktatási intézmények utánpótlása és a hazai
munkaerőpiacra való beilleszkedés is gördülékenyebben megvalósulna a kisebbségi lét
veszélyeztetése vagy a magyar identitás elvesztése nélkül.
A kutatási eredmények azt is kimutatták, hogy az egyetemválasztási kritériumok között kevés
mértékben számít az oktatás nyelve, mint befolyásoló tényező, annál inkább az oktatás
színvonala vagy az intézmény hírneve számít, persze csak az adott szakma kiválasztása után,
ami elsődleges. Ami azt jelenti, hogy a vizsgált populációban a román oktatási nyelvű
egyetemekre iratkozott sepsiszentgyörgyi és kolozsvári diákok 10 %-a valószínűleg a szakma
magyar nyelvű oktatása híján iratkozott román nyelvű felsőoktatásba. Ezért elengedhetetlenül
fontosnak tartom, azon szakmák magyar nyelven való oktatásának a megvalósítását, amelyek
román nyelvű társaira nagy arányban iratkoznak magyar anyanyelvű diákok. Ezek közé
tartoznak az erdészmérnöki, az állatorvosi, illetve a zene- és képzőművészeti képzések.
Megvizsgálva a továbbtanulás helyét, jól látszik az egyetemi városok vonzásának a nagysága,
különösképpen Kolozsvárnak. Ez véleményem szerint két fontos dolognak tudható be:
elsősorban annak, hogy itt található a legtöbb magyar és román nyelvű oktatást biztosító
felsőfokú intézmény és mind magyar, mind román nyelven nagyon tág spektrumon mozognak
az elvégezhető szakok. Valamint a városban nagyon sok kulturális és ifjúsági rendezvényre
kerül sor, amely abból következik, hogy Kolozsvár egyszerre kulturális központ, és egyetemi
központ. Az említett rendezvényeken a különböző egyetemek diákjai nagy számban
képviseltetik magukat. Másodsorban azt is fontos megemlíteni, hogy az általam vizsgált
populáció felének szülővárosa Kolozsvár és annak ellenére, hogy saját bevallásuk szerint nem
47
fontos a felsőoktatási intézmény közelsége az otthonukhoz, mégis maradnak szülővárosukban
felsőoktatási éveik alatt. Ezt azzal magyarázom, hogy az egyetemválasztásukat leginkább
befolyásoló tényezők, mint például a választott szak léte, vagy az intézmény hírneve, felülírják
az egyes, kevésbé befolyásoló tényezőket.
Az érettségi média és a választott felsőoktatás nyelvének tanulmányozásakor a
hipotézisben megfogalmazottak mellett, az az előre nem feltételezett eredmény is kiolvasható,
miszerint az angol nyelven továbbtanuló diákok érettségi médiája magasabb, mint a román
vagy magyar nyelven továbbtanuló diákoké. Megállapításom szerint ez annak tudható be, hogy
az angol nyelven továbbtanuló diákok többsége átlagosnál magasabb általánossal rendelkezett
a líceumi évek alatt, és ennek következtében magasabb érettségi eredményeket értek el.
A román nyelv használatának a környezeti vizsgálata kimutatta, hogy azok a diákok,
akik román nyelvű felsőoktatásban folytatták tanulmányaikat, gyakrabban/többet használják a
román nyelvet a közvetlen környezetükben, a magyar nyelven továbbtanulók viszont csak
hivatalos és tág közegben értekeznek román nyelven. Ami két szélsőséges csoporthoz vezet,
az egyik az asszimilálódó réteg, amely nagyobb valószínűséggel tud azonosulni a román
többségű közösségekhez, a másik pedig az elszigetelt kissebségi lét megtestesítője, amely
számára nehézkes a román többségű közösségekben való fennmaradás. Véleményem szerint,
amint már korábban kifejtettem, ezen a román nyelv oktatásának magyar oktatási nyelvű
felsőfokú intézményekbe való bevezetése segíthet.
Az egyetemválasztást befolyásoló főbb tényezők vizsgálatából meglátásom szerint a
következő mérvadó eredmények olvashatóak ki: 1. Az egyetemválasztást leginkább a szakma
iránti érdeklődés befolyásolja, ez azt jelenti, hogy ha egy szakma nem található meg magyar
nyelven, akkor a diákok román nyelven keresik azt, és nem más szakmát választanak. Tehát
fontos, hogy a kisebbségben élők számára minden szakma választható legyen a saját
anyanyelvén. 2. Kevésbé fontos tényző a felsőoktatási költségek nagysága az egyetemre
iratkozó diákok körében. Sokkal fontosabbnak tartják a potenciális hallgatók az oktatás
színvonalát és a felsőoktatási intézmény hírnevét, reputációját. Ezért véleményem szerint
szükség volna a tandíjak valamilyen szintű egységesítésére a kisebbségi nyelven (is) oktató
egyetemek körében. 3. Szintén kevésbé fontos az intézmények földrajzi közelsége a
lakóhelyhez a felsőoktatást befolyásoló tényezők közt. Tehát nincs szükség a felsőoktatást
kihelyezni a kisebb térségekbe, mivel az egyetemi városok vonzereje is azt mutatja, hogy a
diákok szívesebben töltik felsőoktatási éveiket olyan környezetben, ahol társaikkal együtt
különböző ifjúsági és kulturális programokban vehetnek részt, ismerkedhetnek. Ennek részben
ellentmond az, hogy a kolozsvári diákok bevallásuk szerint nem tartják fontosnak az egyetem
48
közelségét az otthonukhoz és mégis legtöbben Kolozsváron folytatják tanulmányaikat. De
amint már említettem, ez annak tudható be, hogy az egyetemválasztásukat leginkább
befolyásoló tényezők felülírják a kevésbé befolyásoló tényezőket.
A vizsgált megyeszékhelyeken a diákok a következőkben különböznek: Elsősorban
megemlíthetjük, hogy Sepsiszentgyörgyön a magyar diákok többségben élnek a kolozsvári
diákokhoz képest, ami abban mutatkozik meg, hogy a sepsiszentgyörgyi diákok kevesebb
alkalommal érintkeznek román anyanyelvű személyekkel. Ennek köszönhetően román
nyelvtudásuk is szegényesebb, mint a kolozsváriaké. A felsőoktatási intézmény kiválasztásánál
is megnyilvánul ez, hiszen a sepsiszentgyörgyi diákok nagyobb arányban választanak magyar
nyelvű felsőoktatási intézményt, mint kolozsvári társaik. Másodsorban, ami az érettségi
eredményeket illeti, jól látszik, hogy a kolozsvári diákok nagyobb arányban teljesítik az
érettségi próbákat. Ez, meggyőződésem szerint, abból adódik, hogy a vizsgált kolozsvári,
középoktatási intézmények mind elméleti és teológiai oktatást nyújtanak, nincs közöttük
szaklíceum. Ezzel szemben viszont a sepsiszentgyörgyi középiskolák közül a szaklíceumi
(technológiai) oktatást nyújtó intézményekben végzett hallgatók nagyon alacsony arányban
teljesítik sikeresen az érettségi próbát, ami csökkenti a sepsiszentgyörgyi középiskolák
sikeresen érettségizett végzőseinek arányát. Harmadszor a kérdőívre adott válaszok alapján a
sepsiszentgyörgyi és kolozsvári diákok egyetemválasztási szokásai abban különböznek, hogy
míg a sepsiszentgyörgyi diákok egyetemi éveiket leginkább távol töltik otthonuktól, addig a
kolozsvári diákok több, mint 90 százaléka szülővárosában tanul tovább. Ezen különbségek
véleményem szerint nem képeznek alapvető eltérést a két megyeszékhely magyar diákjainak
egyetemválasztási preferenciáik közt, csak megerősíti az előzetes hipotézist, miszerint a román
nyelvet jobban ismerő diákok nagyobb arányban választanak román nyelvű felsőoktatási
intézményt, ugyanis a sepsiszentgyörgyi diákokhoz képest, a kolozsvári válaszadó diákok 12
százalékkal nagyobb arányban választottak román oktatási nyelvű intézményt.
49
Felhasznált szakirodalom
BAKACSI Gyula, et alii.:

2010. A romániai magyar közép- és felsőfokú oktatás helyzete gazdasági és társadalmi
kontextusban. Csíkszereda
BALÁZSI Ildikó, et alii.:

2010. A PISA2009 tartalmi és technikai jellemzői. Magyar Oktatási Hivatal. Budapest.
BARTHA Zoltán – SZABÓ Csaba:

2011. Maturandusok. Tinivár Lap- és Könyvkiadó. Kolozsvár.
2012. Maturandusok. Tinivár Lap- és Könyvkiadó. Kolozsvár
BODÓ Barna:
2013. Magyar fiatalok többségi iskolaválasztása Aradon. In: Kisebbségkutatás 4: pp.
31–48
BODÓ Barna – MÁRTON János:

2012. Magyar iskolaválasztás Erdélyben. In: Kisebbségkutatás 3: pp. 419–471.
CROSIER, David – PURSER, Lewis – SMIDT, Hanne:

2007. Trends V: Universities Shaping the European Higher Education Area. EUA
Publications.
FERENC Viktória – SÉRA Magdolna:

2012. Iskolaválasztás Kárpátalján. In: Kisebbségkutatás 3: pp. 473–513
MÁRTON János:
2013. Többségi nyelvű iskolaválasztás székelyföldi magyar nemzetiségű diákok
körében. In: Kisebbségkutatás 4: pp. 18–30
2012. A 2009-ben és 2010-ben érettségizett romániai magyar diákok továbbtanulása.

In: Educatio 1: pp. 87–103
MORVAI Tünde – SZARKA László:

2012. A magyar tannyelvű iskolák választása Dél-Szlovákiában. In: Kisebbségkutatás
3: pp. 536–567
50
PAPP Z. Attila:
2010. A Kárpát-medencei kisebbségi magyar felsőoktatás kihívásai. In: Felsőoktatási
Műhely IV: pp. 79–92.
2012a. Kisebbségi magyarok oktatási részvételének értelmezési lehetőségei. In:

Educatio 21: pp. 3–23.
2012b. Az iskolaválasztás motivációi és kisebbségi perspektívái. In: Kisebbségkutatás

3: pp. 399–417.
2013. Többségi nyelvű iskolaválasztás kisebbségben, avagy a PISA-adatoktól a Kárpát-

medencei diskurzusokig. In: Kisebbségkutatás 4: pp. 1–17
SZEMERSZKI Marianna:
2014. A középiskolából a felsőoktatásba, Jelentkezési és felvételi tendenciák. In:
Felsőoktatási Műhely: pp. 47–63
SZÉNÁS Szabolcs:
2015. Iskolakörkép a magyar nyelv mércéjével. In: Igen, tessék! Havilap. III. Évfolyam,
6. szám. (2015. június)
SZÜGYI Éva:
2012. Iskolaválasztás a Délvidéken. In: Kisebbségkutatás 3: pp. 514–535
TONK Márton:
2012. Lehetőségek, modellek, kihívások a kisebbségi felsőoktatáspolitikában. Az erdélyi
magyar felsőoktatás és a Sapientia EMTE. In: Pro Minoritate 1: pp. 69–82.
Román Oktatási Minisztérium hivatalos honlapja:

2015. Érettségi eredmények: http://bacalaureat.edu.ro/2014/ (letöltés ideje: 2015. 03.
27)
51
1. Sz. melléklet: Kérdőív
https://drive.google.com/file/d/0B3OXXNV0XreUYWFsdFhyaHc4NU0/view?usp=sharing
52

Egyetemválasztási Motivációk

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Egyetemválasztási Motivációk

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

UNIVERSITATEA SAPIENTIA

FACULTATEA DE ȘTIINȚE ȘI ARTE

COORDONATOR ȘTIINȚIFIC: AUTOR:

Motivațiile liceenilor absolvenți maghiari din

COORDONATOR ȘTIINȚIFIC: AUTOR:

VI.1.2.Proporția respondenților ........................................................................................ 26

VI.1.3.Numărul liceenilor înscriși la bacalaureat ............................................................. 28

VI.1.4.Numărul liceenilor cu bacalaureat reușit și numărul liceenilor reînscriși ............. 30

VI.2.Prezentarea și analiza răspunsurilor date la chestionar ................................................ 33

VI.2.2.Distribuția respondenților după locul studiilor inferioare ..................................... 34

VI.2.3.Distribuția respondenților după instituțiile studiilor inferioare ............................. 36

VI.2.4.Studiile inferioare și rezultatele bacalaureatului ................................................... 37

VI.2.5.Mediul folosirii limbei maghiare și limbei române ............................................... 40

VI.2.6.Factorii care influențează absolvenții în alegerea facultății .................................. 43

VII.Concluzii și revizuirea ipotezei ......................................................................................... 46

Dezvoltarea economică și tehnologică din ultimii ani reprezintă provocări serioase

Numărul studenților absolvenți, numărul studenților cu

300 268 256

licee licee cu program licee

studenți care au răspuns la chestionar studenți cu bacalaureat studenți absolvenți

Numărul răspunsurilor la chestionare pot fi considerat reprezentativ, întrucât sunt mai

Numărul studenților absolvenți, numărul studenților cu

licee cu program special licee teoretice

studenți care au răspuns la chestionar studenți cu bacalaureat

3: Distribuția respondenților după sex.

4: Distribuția respondenților după limba studiilor inferioare

Limba și literatura română Media fără Limba și literatura română

Limba și literatura română Media fără Limba și literatura română

În cazul elevilor de la Cluj-Napoca, rezultatele sunt la fel ca și la elevii din Sf.

La întrebările referitoare la rata factorilor care influențează elevii în alegerea facultății,

Factorii care influențează absolvenții în alegerea facultății.

0 50 100 150 200

7: Factorii care influențează elevii în alegerea facultății. Sfântu Gheorghe.

Factorii care influențează absolvenții în alegerea facultății.

0 20 40 60 80 100 120 140

8: Rata factorilor care influențează elevii în alegerea facultății. Cluj-Napoca.

Rezultatele arată că și în Cluj-Napoca factorii care influențează absolvenții în decizia

9: Locațiile unde au continuat studiile absolvenții de licee din Sfântu Gheorghe.

Locațiile unde au continuat studiile absolvenții de licee din

10: Locațiile unde au continuat studiile absolvenții de licee din Cluj-Napoca.

În comparație cu Sf. Gheorghe se poate observa că majoritatea studenților de la Cluj-

Distribuția respondenților din Cluj-Napoca după instituțiile

12: Distribuția respondenților din Cluj-Napoca după instituțiile studiilor inferioare.

VI.1.2.A válaszadó diákok aránya .................................................................................... 26

VI.1.3.Az érettségire jelentkezett diákok száma .............................................................. 28

VI.1.4.A sikeresen érettségizett és az újra érettségire iratkozott diákok száma ............... 30

VI.2.A kérdőívre adott válaszok bemutatása és elemzése ................................................... 33

VI.2.2.A továbbtanulás hely szerinti eloszlása ................................................................. 34

VI.2.3.A továbbtanulás intézmény szerinti eloszlása ....................................................... 36

VI.2.4.A továbbtanulás és az érettségi eredmények ......................................................... 37

VI.2.5.A román és a magyar nyelv használatának a környezete ...................................... 40

VI.2.6.A román és magyar nyelven kívüli egyetemválasztást befolyásoló tényezők ...... 43

VII.Következtetések és hipotézisek felülvizsgálata ................................................................. 46

Mivel Erdélyben nem készült még az egyetemválasztást ilyen szempontok alapján

A kutatási téma a személyes érintettség okán is foglalkoztat, mivel magam is többségi

Kutatásom elsődleges célja a magyar anyanyelvű diákok egyetemválasztásának az

A megismert szakirodalom alapján, (Bakacsi−Csata 2010.) az a feltevésem, hogy azok

Itt meg kell jegyeznem, hogy Sepsiszentgyörgyön a 2011/2012-es tanév kezdetével

Mivel Sepsiszentgyörgyön a magyarság tömbben él, ezért értelemszerűen több magyar

Kolozsváron öt középiskola van, amelyben csak magyar nyelven folyik az oktatás,

A diákok elérése érdekében táblázatban gyűjtöttem össze az adott iskolákból sikeresen

Mivel a Romániai Oktatási Minisztérium adatbázisából név szerint kikereshető és

A kutatásom célcsoportját, amint már említettem azok a volt középiskolás diákok

A közösségi weboldalak használatának szükségességét azzal indokolom, hogy az