Tartalomjegyzék

1 Bevezető 8

2 A kert megtervezése 24

3 A ládák és szerkezetek felépítése 38

4 A talaj 70

5 Hogyan ültessük be a kertládát? 92

6 Termesztés és aratás 118

7 A függőleges kert 136

8 A szezon meghosszabbítása 150

9 Különleges kertek és kertészek 164

10 Zöldségek, saláták és fűszernövények 174

11 Virágok 232

12 Függelék 250

Szójegyzék 266

Tárgymutató és köszönetnyilvánítás 270

 1
Bevezető
Garantálom, hogy a ládakertészetben mindenki
számtalan sikerélménnyel gazdagodhat.
Ezt nem csak onnan tudom, hogy jómagam több
mint 30 évet töltöttem a módszer
tökéletesítésével, hanem azóta is kapom a
visszajelzéseket, hogy kinek milyen kevés
munkával mennyit termett ez a kis kincsesláda.
A következőkben bemutatom,
hogyan jutottam el idáig.

A saláta a legkönnyebben
termeszthető zöldségek
egyike, és számtalan
színben pompázik
10  beveze tő

Bevezető
A hagyományos módszerek követésével rengeteg erőfeszítésbe kerül a saját
termény nevelése, a vetés és ültetés lehetőségeivel végzett kísérleteim és
tanulmányaim azonban rávezettek, hogy létezik más lehetőség is.

M inden 1975-ben kezdődött, amikor otthagytam mérnöki tanács­

adói pályafutásomat, és elhatároztam, hogy hobbiból kertész­
kedni kezdek. Csak ezután kezdtem felfedezni, mennyire kevéssé
hatékony a hagyományos kertészkedés gyakorlata. Miért kell az egész
kertet végigspriccelni tápszerekkel? Miért ültetjük a növényeket
hosszú sorokba úgy, hogy széles ösvények maradjanak közöttük?
Miért kell a teljes talajfelületet megművelni, amikor a termény annak
csupán egy töredékét foglalja el? Azután azon töprengtem, miért kell
a frissen feltört földet megint letaposni a lépteinkkel? És végül,
Mel Bartholomew
különösen a nagy víztakarékosság korszakában, miért kell az egész
területet megöntözni, amikor a növények csupán egy kétméteres sáv
középső 15 centiméterét foglalják el?
Sokat töprengtem ezeken a kérdéseken, de mindig ugyanarra az
eredményre jutottam: abból, ha az ember rendszeresen tápszerez és
öntöz egy beültetetlen földdarabot, csak egyvalami keletkezhet:
gyomok!

soronként ültetni
Miért kell mindenből egy egész sornyit ültetni? Ha például a kertem
10 m széles, valóban kell nekem annyi káposzta, amennyi ezen a 10
méteren megterem? Ha 30 cm-enként számoljuk, ez legalább harminc
fej káposztát jelentene. Mi szüksége lenne bárkinek egyszerre harminc
fej káposztára? Ha mindent egyszerre ültetünk, nem logikus, hogy
beérni is egyszerre fog? Egy farmernek ez talán javára válna, de egy
otthon kertészkedő amatőrnek már minden bizonnyal sok az a
harminc fej. Hányan mennek el a boltba, hogy az évnek ugyanabban a
szakában megvegyenek harminc fej káposztát? Képtelenség, ugye?
Akkor miért kellene így termeszteni? Az egyetlen helyes megoldás az
aratás elcsúsztatása, ezt pedig úgy érhetjük el a legkönnyebben, ha
már a vetés idejét elcsúsztatjuk, amennyire lehet, és mindenből
kevesebbet termesztünk.
Utazásaim során számtalan helyen kerestem már a választ a
kérdéseimre, de mindenhol mindenki ugyanazt felelte: „Azért, mert
mindig is így csináltuk!” Erre pedig mindig azt feleltem: „Rendben,
majd akkor én feltalálom a jobb módszert.”
 beveze tő  11

A hosszú sorokban való

ültetésnek nagy
hagyománya van, de
tényleg kell az a sok
káposzta? A ládakertészet
módszere kisebb területen
kisebb adagok
megtermesztésére
törekszik, ezért munka- és
helytakarékos megoldás

A probléma részeként felfedeztem, hogy a soronként ültetés való­

jában a nagyüzemi gazdálkodás lekicsinyített mása. Az egyenes sorok
nagyon praktikusak, ha traktorral és kombájnnal kell művelni őket,
egy otthoni kertben azonban csak helypazarlást jelen­tenek.

Tapasztalatok az elhelyezéssel
Csak hogy lássam, működik-e az elgondolásom, két sort csupán 15 cm
távolságban ültettem el, és működött! A növények két sorban is
ugyanolyan jól érezték magukat, mint egyben, csupán arra kellett
figyelni, hogy minden irányban megmaradjon köztük a 15 cm-es
távolság. A következő lépés egy tripla sor volt. Itt is ügyeltem a
növények közötti a 15 cm-es távolságra. Megint csak bevált! Ebből
már magától következett a kérdés, hogy milyen széles­ségben lehetne
ezt megcsinálni? A válasz pedig: olyan szélességben, hogy az ember
még elérje a közepét, nagyjából tehát karhossznyira. A termés azonban
még mindig sokkal több volt, mint amit fel tudtam használni.
Mi volt tehát a kézenfekvő megoldás? A sorok megrövidítése.
Addig-addig rövidítgettem őket, amíg már csak egyetlen 30x30 cm-es
négyzetem maradt, amelyben egységenként 4 növény helyezkedett el,
ha 15 cm-es távolságra ültettem őket.
Összességében tehát ha egy növény 30 cm-es teret igényel, csak
egyet kell egy négyzetbe ültetni. Ha csak 15 cm kell neki, egy ugyan­
akkora négyzetbe már 4 is elfér. Ha 10 cm is elég neki, már kilencet
ültethetünk egy egységbe. Ha ezt a távolságot 8 cm-re csökkentjük,
máris tizenhat növény fér el ugyanekkora helyen. Hát nem sokkal
egyszerűbb ez a módszer?
12  beveze tő

Arra is rájöttem, hogy akár minden kis parcellára különböző

terményeket lehet ültetni, a helyszükséglet függvényében egy, négy,
kilenc vagy tizenhat tővel, nem szükséges egy egész sort ugyanazzal
teleültetni. Annak, aki kereskedelmi célból gazdálkodik, nyilván
előnyösebb, ha mindenből több terem, és egyszerre érik be, hogy
aratás után vihesse is a piacra. Otthon azonban sokkal előnyösebb
elcsúsztatni az aratás idejét, hogy mindig legyen egy kevés friss, érett
zöldség az egész szezonban.

Mi az a ládakertészet?
A ládakertészet egy egyszerű és elronthatatlan módszer, amivel akár
a legkisebb helyen is bárki megtermesztheti saját ínycsiklandó
zöldségeit és fűszernövényeit.
A vetési és ültetési kísérleteimből kifolyólag a veteménysorok egy­
re inkább megrövidültek, egészen addig, amíg megszületett a fa oldal­
lapokkal ellátott, 1 négyzetméteres kertláda ötlete. A láda talajfelületét
vékony falécekkel kilenc 33x33 cm-es parcellára osztottam, azonban
ha a lécek szélességét is számításba vesszük, a gyakorlatban 30x30-as
Íme, egy 1 négyzet­
méteres láda 30x30
négyzetekről beszélhetünk.
cm-es parcellákra Ezekbe a parcellákba aztán a kifejlett méretüktől függő mennyi­
felosztva. Minden ségben különböző növényeket ültettem vagy vetettem. Ha a növény­
parcellán más növény
terem, a növény nek 30 cm-es térre volt szüksége (mint például a karfiolnak), egy
igényeihez igazodó parcellára csak egyet ültettem, ha viszont csak 15 cm-es helyet kellett
mennyiségben
 beveze tő  13

Azokból a növényekből, amelyek 30 cm-es Azokból, amelyek 15 cm-es helyet

helyet igényelnek (pl. padlizsán), igényelnek (pl. saláta), egy parcellára
parcellánként egyet ültessünk négyet ültessünk

Azokból, amelyek 10 cm-es helyet Azokból, amelyek csak 8 cm-es helyet

igényelnek (pl. spenót), egy parcellára igényelnek (pl. retek), ültessünk tizenhatot
kilenc is elfér

hagyni (mint a salátánál), akkor egy parcellán négy is elfért. Ha a

petrezselyemhez hasonlóan csak 10 cm kellett neki, kilencet ültettem
egymás mellé, ha pedig 8 cm is elég volt, mint a répánál, tizenhatot
ültettem. Mi lehet ennél egyszerűbb?
A tökéletes fejlődési feltételek megteremtéséhez egy különleges
talajkeveréket alkalmaztam, amely egyenlő arányban tartalmazott
tőzegmohát, vermikulitot és kerti komposztot. Ez a talajfajta jól tartja
a nedvességet, minden tápanyagot tartalmaz, amire csak szüksége
lehet egy növénynek, és emiatt tápszerezni sem kell. Ezenkívül
lehetővé teszi, hogy azonnal vethessünk bele anélkül, hogy azt a
hagyományos technikákra jellemző, évekig tartó talaj-előkészítés
előzné meg.
Egy talajkeverékkel töltött kertláda tökéletesen helyettesíti a
kertet, és akár a legkisebb helyen, egy erkélyen vagy tetőteraszon is
elfér. Alkalmazásával kis helyen sokféle zöldséget, akár virágot is le­
het termeszteni, és az aratás idejét is könnyebb beállítani, így
14  beveze tő

folyamatosan friss zöldség kerülhet az asztalra ahelyett, hogy az egy­

szerre beérő nagyobb mennyiségű termény fele a komposztban végez­
né. De ennyi elég is volt az elméletből, lássuk a gyakorlatot.

Helyek és méretek
A veteményeskertben soronként termő zöldségekkel az a legnagyobb
baj, hogy túl sok helyet foglalnak. Annyira sokat, hogy a leggyakrabban
csak a kert végében férnek el. Így azonban kikerülnek a látótérből,
ezáltal a kertész tudatából is, és lassanként egyre kevesebbet foglal­ko­
zunk velük. A gyomok azonban törődés nélkül is vígan nőnek tovább,
amíg egy idő után megfojtják a terményt, és ha nem figyelünk oda,
átveszik az uralmat a kert fölött.
A kertládában olyan
kicsi helyen annyi A ház közelében
minden megterem, Minden a lehető legjobban halad. Egy ládakert egy egyágyásos vete­
hogy akár egy erkély
napos oldalán is el ményeskert 20 százalékának megfelelő helyet foglal el, ezért a ház
lehet helyezni. Ha a közelében is el lehet helyezni. Mivel szem előtt van, több gondoskodás
láda közel van a
jut neki, amitől mutatósabb lesz, és a termény minősége is javulni fog.
házhoz, az jelentősen
meggyorsítja és A ládakert mérete le is csökkenthető, hogy a ház közelében kelleme­
leegyszerűsíti a sebben, ugyanakkor jóval eredményesebben lehessen kertészkedni.
kertészkedést
 beveze tő  15

Többé nem kell felásni a talajt, hiszen a kertláda a talaj tetején helyez­
kedik el. A kemény munkának és a nehéz szerszámoknak is búcsút
mondhatunk. Három bárhol hozzáférhető alapanyagból megalkot­
hatjuk a tökéletes talajt, amely mindössze 15 cm mély, és nem kell sem
cserélni, sem tápszerezni.
A kert egy vagy több feneketlen fakeretből épül majd fel, amelyeket
a jobb kinézet érdekében ösvényekkel választunk el, illetve a nagyobb
hatás kedvéért felszereljük a tipikus, ládakertekre jellemző lécráccsal.
Mivel egyszerre csak kevés vetőmagot használunk, nem kell minden
évben újakat vásárolni. A ládák némelyikét akár fenékkel is elláthatjuk,
hogy mozgathatókká váljanak, különböző kiegészítőkkel még
könnyebben kezelhetővé tehetjük őket, és még jobb hatást érhetünk
el velük.

Többféle elhelyezés
Nem kell az összes termőterületnek egy helyen lennie, többé már nem
kell egyszerre művelni vagy öntözni egy nagyobb, összefüggő
kertfelületet. A ládákat akárhová elhelyezhetjük, így lehet egy láda
például a konyhaajtó közelében, a többi pedig valahol máshol. Több
kicsi láda alkalmazása sokkal többféle elrendezést tesz lehetővé,
nyugodtan oda lehet tenni, ahol sétálni vagy üldögélni szoktunk, vagy
úgy lehet elhelyezni, hogy könnyen rálássunk a házból. Akár az
erkélyen, vagy más nyugalmas helyen is felépíthető, hogy pihenés
közben gyönyörködhessünk benne. A kert így megterhelő kötelesség
helyett az otthon alkotórészévé válik.

Virágok hozzáadása
Ha a kertládákat a ház közelébe, jól látható helyekre telepítettük, el
lehet kezdeni gondolkozni azon, hogyan tudjuk hasznossá és egyben
figyelemfelkeltővé is tenni őket. Ennek a legegyszerűbb módja, ha az
üres parcellákra virágokat ültetünk, de választhatunk akár színes
levélzetű zöldségféléket is. Egyes virágok csupán szépek, és levágva
akár a lakást is díszíthetjük velük, mások hasznos rovarokat vonzanak,
de léteznek akár ehető fajták is. A ládakertben jól termeszthető
virágok leírása a virágok fejezetben (lásd 234. oldal) található.

Talajproblémák megoldva!
A világ körüli utazásaimon hallott leggyakoribb kérdés az volt, hogy
mit lehet kezdeni a helyi talajjal? Annyira nehéz bármit is termeszteni
benne… Ha olyan rossz a már meglévő talajunk, miért szenvednénk
fölöslegesen, hogy feljavítsuk? Nem sokkal egyszerűbb már eleve a
tökéletes talajkeverékkel kezdeni, amely szükségtelenné teszi az ásást
16  beveze tő

A ládakertészet sikerének
kulcsa, hogy a ládát a
helyileg hozzáférhető
virágföldek helyett az
általam kifejlesztett
talajkeverékkel, a Mel-
mixszel töltsük fel. Ebben
minden megtalálható,
amire egy növénynek
szüksége lehet, tehát nem
kell tovább tápszerezni

és a talaj-előkészítést? Egy kisebb kertben ez ugyan nem lenne olyan

megerőltető, de hát egy ládakert sem nagy. A tökéletes talajkeverék
használatával tehát búcsút mondhatnánk a fáradságos talajműve­
lésnek. Gondoljunk csak bele, mi következik abból, ha eltekintünk a
talaj feljavításától. Többé nem számítana, hogy milyen típusú a talaj,
hiszen a tökéletes talajkeverékkel dolgozunk, ami rengeteg időt spó­
rol meg. Nem kell hosszasan elemezgetni a talajt, nem kell megmérni
a pH-értékét, még csak azt sem kell tudni hozzá, hogy mi az a pH-
érték. A kertészkedés innentől kezdve színtiszta szórakozás!

A Mel-mix
Ha tehát a kertben található talaj helyett a tökéletes talajkeveréket
keressük, felmerül, hogy miből is áll ez, és honnan lehet megszerezni?
A tökéletes elegy három fő tulajdonsággal bír. Először is könnyű és
laza, így egyszerűbb dolgozni benne. Másodszor tápanyag-dús, és
hozzáadott tápszer nélkül is tartalmazza mindazokat az ásványi anya­
gokat és vegyületeket, amire egy növénynek szüksége van a fejlődé­
séhez, végezetül pedig jól tartja a nedvességet anélkül, hogy befül­
ledne.
Sok kísérlet után arra jutottam, hogy a tökéletes kombinációt az
alábbi három összetevő egyenlő aránya adja:
  1/3 rész tőzegmoha
  1/3 rész vermikulit
  1/3 rész kerti komposzt vagy komposztdarálék.
 beveze tő  17

Ezek a termékek nagy kiszerelésben minden kertészeti nagyke­

reskedésben megtalálhatóak, bár előfordulhat, hogy a vermikulitot
külön kell megrendelni, mivel azt általában kisebb adagokban, magról
való tenyésztéshez árusítják. Harmadik összetevőnek bátran használ­
hatunk otthon termelt kerti komposztot is. Ha nincs komposztláda a
kertben, minél előbb építsünk egyet (lásd 66. oldal) A Mel-mixről
részletesebben a 70. oldalon írok.
Ez a keverék jól vezeti a vizet, így nem kell félnünk, hogy a nedvesség
megáll az alsóbb rétegekben, és elpusztítja a növények gyökerét,
ugyanakkor a nedvtartó képessége is jobb, tehát jobban fejlődnek
benne a növények. Ezenkívül nagyon kellemes dolgozni vele,
tapintásra puha és lágy, és még az illata is jó. Az első két összetevőnek
nincs tápértéke, a harmadik azonban minden elképzelhető növényi
tápanyagot tartalmaz. A kerti komposzt a talaj legfontosabb össze­
tevője, a saját komposzt használata pedig a kert és a környezet szem­
pontjából is sokkal előnyösebb. A lényeg, hogy a lehető legtermé­
szetesebb legyen.

Felépíteni, nem leásni

A szakértők éveken keresztül azt hangoztatták, hogy a talajt legalább
30, ha nem 45 cm mélyen meg kell művelni, a saját tapasztalataim
azonban egészen mást mutattak, különösen, amikor a saját magam
által készített, 1/3 részben kerti komposztot tartalmazó talajkeveréket
használtam. A kérdés: ha 15 cm mély talaj elég az ablakpárkányon álló
virágcserepekbe és a nagyüzemi kertészetekbe, miért ne lehetne elég
a kertbe is? És miért kellene a komposztot a szegényes talajba keverve
felhígítani ahelyett, hogy a tökéletes keverékkel dolgoznánk, és
eltekintenénk az alatta lévő földtől? A szakértők nem vettek komolyan,
ám a módszer csodálatosképpen működött. Persze nem egy régi
stílusú, hosszú ágyásokból álló veteményeskertben, nem is egy emelt
ágyásos veteményben, hanem a kertládában.
Valóban meg lehet termeszteni bármit is 15 cm mély talajban
(függetlenül a talajminőségtől)? Én már évek óta ezt teszem, és nekem
mindig is működött. A kérdés már csak az volt, hogy vajon a hosszú
répák és burgonya esetében is elegendő-e 15 cm? Erre válaszul egy
speciális, 30 cm mély ládát alakítottam ki, amelyben már az említett
gyökérzöldségek is gond nélkül megteremnek.

Nincs szükség tápszerekre

A ládakertet nem kell tápszerezni. Hogyan lehetséges ez, amikor az
egész kertészeti ipar nagyrészt a tápszerekre épül? Úgy, hogy ahelyett,
hogy az eleve adott talajt igyekszünk feljavítani, már eleve a tökéletes
18  beveze tő

talajkeverékből indulunk ki, ami tartalmaz minden tápanyagot, tehát

nem kell külön tápszerezni. A komposzt ugyanis minden szükséges
ásványi anyagot és vegyületet tartalmaz. A szakértők persze ezt az
ötletet sem találták valami életképesnek, de – amint azt már sejtheti
az Olvasó – megint csak működött a dolog. Évtizedek óta nem
használtam tápszert egyik kertemben sem. A weboldalamon (részletek
a 37. oldalon) bárki megnézheti, milyen csodaszépek ezek a kertek. És
ezek nem csak az első évben ilyenek, hanem a következő, és az összes
azt követő évben is! És mindezt ásás, gyomlálás és tápszerezés nélkül
értem el. Egyedül a komposztot pótoltam néha benne. Most már csak
azt kell kitalálni, hogyan tartsunk össze egy 15 cm mély
termőföldréteget a talajszint felett? Természetesen ládában.

A láda méretének a meghatározása

Úgy gondolom, egy láda keretei közé épülő kert nemcsak a kertbe, de
az egész életünkbe is stabilitást és fegyelmet hoz. Amit az ember
behatárol, azt könnyebb gondozni, és kényelmesebb lesz vele bánni.

Ha 60 cm-re csökkentjük a láda

szélességét, akkor könnyebb
hozzáférni, ha az egyik oldalát
egy fal határolja, vagy ha olyan
helyen áll, ahol a szélesebb láda
nem férne el, pl. egy kerti út
mellett

Az 1x1 m-es doboz minden Ha van elég hely, a láda hosszát megnövelhetjük,
pontja könnyen elérhető, szélesebb azonban már ne legyen, mert akkor nem
amennyiben 3 vagy több lehet elérni a közepét
oldalról hozzáférünk
 beveze tő  19

Kertládát könnyen építhetünk farostlemezből, téglából vagy kőből,

de készen kapható, egymáshoz csatolható farost-, műanyag- vagy
fém­­ládát is vásárolhatunk. Ezekben a ládákban ötször annyi ter­mény
terem meg, mint egy ugyanekkora méretű egysoros vetemé­nyes­
kertben, tehát nem kell olyan sok belőlük. Nincsenek elpusztí­tandó
gyomok vagy megművelendő talaj. A kertláda elhelyezésével könnye­
dén kiküszöbölhetjük a talaj feljavításával járó munkát és ne­héz­séget.
Az 1x1 m tökéletesen körbejárható, és minden oldalról kényelmesen
el lehet érni a közepét, hogy az ottani növényeknek is több gondoskodás
jusson, így hát nem kell belépni az ágyásba, és le­taposni a nehezen
fellazított talajt, tehát eleve ásni sem kell. A láda­kertészkedésben így
minden összefügg, és tökéletes összhangban működik.
Nagyobb kertekben több ládát összeillesztve akár 1x2 vagy 1x3 m
hosszú ágyásokat is képezhetünk, amelyek még mindig jól körbe­
járhatóak és minden pontjuk ugyanúgy elérhető. Ha az ágyás egyik
oldala a falnak támaszkodik, a szemközti oldal mentén pedig út vagy
közlekedő van, érdemes lecsökkenteni az ágyás szélességét 60 cm-re.
Így még könnyebben elérhetjük minden pontját anélkül, hogy útban
lennénk az arra haladóknak. A dobozokat bármilyen méretben,
bármilyen fából elkészíthetjük. A legegyszerűbb, ha elmegyünk egy
építkezésre, és elkérjük a maradék, már nem hasznosítható léceket,
de ha vesszük hozzá az anyagot, a puhafa, mint a fenyőfélék, olcsóbb,
míg a keményfák, mint a cédrus vagy a tölgy időtállóbb megoldást
jelentenek.
A keményfa természeténél fogva ellenáll a korhadásnak, a puhafát
azonban gyakran vegyi kezelésnek vetik alá, hogy ellenállóbbá tegyék.
A tartósítószerek általában mélyen beivódnak a fa pórusaiba, és már
korántsem annyira mérgezőek, mint néhány évvel ezelőtt, de akit
zavar a jelenlétük, az vásárolhat kezeletlen fát, vagy kibélelheti a ládát
műanyag fóliával, hogy a talaj ne kerüljön közvetlen érintkezésbe a
fával. A ládák külső oldalát festéssel díszíthetjük. A vízbázisú festékek
tartalmazzák a legkevesebb méreganyagot, azonban nem nyújtanak
elegendő védelmet a korhadás ellen.

A helyes ösvény
Az ösvények szélessége alapvető a kertész biztonsága és kényelme
szempontjából, de ezen kívül esztétikai értékkel is bír. Ahhoz, hogy
meg tudjam határozni a távolságot, amelyet még mindenki könnyedén
elér, egy apró, idős hölgy és egy jól megtermett férfi segítségét kértem.
A kísérletből kiderült, hogy 60 cm-re mindketten kényelmesen be
tudnak nyúlni anélkül, hogy elveszítenék az egyensúlyukat. Egy
ládakertben csak a tényleges termőtalaj igényel művelést és öntözést,
20  beveze tő

Ha tudjuk, mekkora
helyünk és hány ládánk
van, papíron
megtervezhetjük az
elrendezést. Arra azonban
mindig figyeljünk, hogy a 60 cm
ládák között legyen
legalább 60 cm

1 méter 1 méter

60 cm

nem pedig a teljes, ösvényekkel tagolt kert, a ládákban lévő talaj

ráadásul nincs kitéve annak a veszélynek, hogy letapossuk, így nem is
kell újra meg újra felkapálni.
Mekkora tehát az ideális ösvény? Az eredeti könyvemben 30 cm-t
írok, ahhoz viszont, hogy valaki kényelmesen elférjen ezen, igen jó
egyensúlyérzékkel kell rendelkeznie, és talicskával is nehéz közlekedni
rajta. Most már szélesebb ösvényt javaslok. Bizonyos szempontból
még a 60 cm is túl keskeny lehet, ezért az 1 m-es távolságot ajánlom a
ládák között, de természetesen mindenki maga dönti el a rendel­
kezésére álló hely függvényében, hogy mekkora ösvényeket alakít ki.
Nem is kell mindegyiknek egyforma szélesnek lennie, különösen, ha
sok ládával dolgozunk. Először papíron tervezzük meg az elhelyezé­
süket, majd ha már megépítettük őket, a valóságban is kipróbálhatunk
többféle elrendezést (mielőtt megtöltenénk őket talajkeverékkel),
mintha csak az erkélyen rendezgetnénk a kerti bútorokat.
 beveze tő  21

A gyepből kivágott ágyások Egy gyomálló rétegen elterített A lépőkővel vagy egyéb kemény
között megmaradhat a füves mulcs vagy faforgács szárazon anyaggal leburkolt ösvényen
ösvény, de ez esetben számoljunk tartja az ösvényt és megóvja a minden időjárásnál könnyen
a fűnyírással a szélek mentén gyomosodástól megközelíthetjük a kertládákat

Az ösvény anyaga
Ha a gyepen helyezzük el a kertládákat, nyugodtan meghagyhatjuk a
füvet a ládák között, ez esetben azonban számoljunk azzal, hogy az
ösvényeket is rendszeresen nyírni kell. Egy másik megoldás, ha az
ösvényekről is eltávolítjuk a füvet, és szintezés után egy gyomálló
réteget, azon pedig laza forgács- vagy mulcsréteget terítünk el. Ha
azonban a veteményes meghatározó helyet foglal el a kert összképében,
járólapokkal, lépőkövekkel vagy téglákkal is leburkolhatjuk az ösvé­
nye­ket, hogy egységesebbnek hasson, és könnyebben beilleszthessük
a kert egészébe.

Rácsok és a vetemény elhelyezése

Amikor megmutatok valakinek egy rács nélküli kertládát és megkér­
dezem, szerinte mennyi és hányféle növény fér el benne, a legritkább
esetben tudja csak megmondani, mivel egy 1x1 m-es láda nagyon
kicsinek tűnik. Amikor azonban felteszem a rácsot, mindenkinek fény
gyúl a fejében. „Aha, tehát így kilencféle növényt lehet termeszteni,
és amikor az egyiket learattam, csak teszek abba a parcellába még egy
kanál komposztot, és beültetem ismét anélkül, hogy bármi mást
megzavarnék vele!” És ez pontosan így is van.
Számtalan összefüggő oka van annak, hogy miért érdemes minden
egységben különböző zöldségeket termeszteni, és ahogy tovább
olvasnak, ezt mindenki maga is beláthatja majd. Ilyen okok pl. az
egyenletesebb tápanyag-felhasználás, a túlültetés megakadályozása,
az aratási idő elcsúsztatása, a gyomok és kártevők kiküszöbölése, a
kert szépsége, együttes ültetés, a vetésforgó leegyszerűsítése, az ülte­
22  beveze tő

tési idő lefeleződése, és sok más, amit ez a szokatlan és innovatív

kerté­szeti módszer eredményezhet. Rács nélkül a kert elveszíti a jelle­
gét, ha csak puszta ágyásokból áll, a legtöbb ember tekintete elsiklik
fölötte. Az impozáns, rácsos ládák láttán azonban biztos felkiáltanak
majd: „Mi az? Nagyon jól néz ki!”
Ha a harmincéves tapasztalatomat egyetlen tanácsba kellene sűrí­
tenem, ezt mondanám: semmiképpen ne drótból vagy egyéb hajlékony
anyagból készítsük a rácsot! A merev, tartós és jól látható rácsozat a
kert meghatározó látványeleme, de nemcsak látványnak elsőrangú,
hanem jelentősen megkönnyíti a kertész munkáját is. A rács határozott
jelleget ad a kertnek, és a segítségével sokkal könnyebben átte­
kinthetjük a veteményeinket. A rács nélküli ládakert nem is ládakert!

Eredményesebb vetés
Amikor először elkezdtem kertészkedni, óriási pazarlásnak tartottam,
hogy egy egész csomagnyi magot kell vetni egyetlen sorba. Alig
akartam elhinni, hogy ez az általános szokás. Miért szórna el bárki is
egy egész csomagnyi magot, amikor úgyis tudja, hogy a palánták 95
százalékát ki kell majd ritkítani, hogy a megmaradók között meglegyen
a kellő távolság?
Ha kicsíráznak az Mi lenne, ha minden egyes lyukba csak egy kevés, mondjuk egy
elvetett magok, a csipetnyi mag kerülne? Sok emberen teszteltem ezt a módszert, hogy
legerősebbek
lássam, fel tudnak-e venni egy csipetet, és ez tűnt a legjobb meg­
kivételével vágjuk ki az
összes palántát, hogy oldásnak.
megkapjuk a megfelelő
mennyiséget
 beveze tő  23

Vágjuk, ne tépjük!
Nem vagyok a ritkítás híve (ez az, amikor a kertész a legerősebb
palánták kivételével az összes többit kihúzgálja), mert sok munkával
jár, és kárt tehet a megmaradó növények gyökérzetében is. Ha az
ember csak egy csipetnyi magot ültet egy lyukba, és több palánta bújik
ki egy helyen, elég csak fogni egy ollót, és a fölöslegeseket tőből
levagdosni. Ezzel a módszerrel érintetlenül maradnak a gyökerek, és
elkerülhetjük, hogy véletlenül azt a palántát is kirántsuk, amelyiket
nem akartuk volna. Az egyetlen feladat, hogy a kertész elég erőt
gyűjtsön ahhoz a bizonyos vágáshoz.

Hordozható ládák
Most már nincs szükség a fáradságos talaj­művelésre, hiszen csupán
15 cm mély, könnyű talaj­keverékkel dolgozunk. Ha az 1x1 m-es ládán­
kat vízelvezető nyílásokkal ellátott farostfe­nékkel szereljük fel,
bárhova áthelyezhetjük az eredeti helyéről, hogy a legjobban alkal­
mazkodhasson az időjáráshoz, egy esemény­hez, helyzethez vagy egy
adott személy igé­nyeihez és képességeihez.
Ha ez a méret vala­milyen okból túl nagy vagy
nehéz, használ­hatunk könnyebben mozgat­ Anne írja…

ható 60x60 cm-es, vagy akár 60x120 cm-es Az Ön módszere vett rá arra,
ládákat is.
A kisebb kertládák akármelyik erkély hogy több sikertelen kísérlet
tökéletes kiegészítői lehetnek, és ha többet után újra megpróbálkozzak a
használunk, szinte mindig lesz olyan, amelyet
zöldségtermesztéssel.
éppen teljes pom­pájukban nyíló virágok vagy
aratásra kész, dús zöldség­ágyások ékesítenek.
A többit addig eltehetjük kevésbé látható
helyre. Egy körkörös rendszerben mindig lesz olyan láda, amelyet
közszemlére tehetünk, hiszen nincs is impozánsabb látvány, mint egy
virágoktól, zöldségektől vagy fűszernövényektől roskadozó kertláda.
Ha éppen a kertészkedésről folyik a szó, a kertész a „hiszem, ha látom”
meggyőző erejét is bevetheti a ládakerttel. Így ráadásul a leggyakoribb
kérdésre sem kell majd válaszolnunk: „Hogyan lehetséges egyáltalán
15 cm mély talajban bármit is termeszteni?” Vagy „Hogyan terem
meg bármi is tápszerek nélkül?” Elég csak mosolyogva a kertre
mutatni!
A ládakertészetben az a legjobb, hogy kortól, körülményektől,
lakóhelytől és képességektől függetlenül bárkinek, bármikor elérhető
közelségbe hozza a kertészkedés élményét.
 2
A kert megtervezése
A ládakertet leginkább kültéri körülményekhez
érdemes igazítani.
Ebben a fejezetben megmutatom, mire a
legérdemesebb odafigyelni a kert tervezésekor,
és végigvezetem az Olvasót ennek lépésein.
A tervezéssel később rengeteg időt spórolhat
meg a kert gondozásánál és az aratásnál!

Egy kis tervezéssel a nyár

kezdetétől folyamatosan
friss zöldséghez
juthatunk
26  a kert megter vezése

A legalapvetőbb kellékek
Ebben a fejezetben bemutatom a ládakertészet alapvető kellékeit, a ládák
méretét és számát, az elrendezés és a dekoráció lehetőségeit. A végső cél egy
mutatós és egyben hasznos kert kialakítása.

A láda alapanyaga
A ládakert megfelelően elhelyezett kertládákból és az azokat elválasztó
ösvényekből áll. A ládákat az Olvasó maga is megépítheti fából, téglá­
ból vagy kőből, de akár előre gyártott, emelt ágyások számára készült,
egymáshoz illeszthető ládákat is vásárolhat. A bolti verziók fából,
műanyagból vagy fémből készülhetnek. A puhafa gyorsan elkorhad,
ezért érdemes keményfát (cédrust vagy töl­
gyet) használni, amely drágább ugyan, de
A doboz formáját kell először sok­
kal tartósabb. A ládákat megépíthetjük
megtervezni, majd megkeresni, mes­terséges farostlemezekből vagy újrahasz­
nosított műanyagból is. Tapasztalatom sze­
hová illik a legjobban, vagy
rint a legjobb fa az, ami ingyen van; ilyet
először az elhelyezést érdemes bármelyik építkezésről beszerezhetünk, csak
kitalálni, majd ahhoz tervezni a kérdezzük meg a brigádvezetőt.
ládát? Ha mégis vesszük a faanyagot, a legtöbb
barkácsáruházban külön költség nélkül mé­
retre vágják.

Mennyi az elég?
Egy 1x1 m-es, 30x30 cm-es szekciókra osztott kertládában elegendő
zöldség terem ahhoz, hogy 1 fő a termő időszak minden napján friss
salátát ehessen. Egy másik láda minden napra biztosítja ugyancsak
1 fő napi zöldségszükségletét. Egy újabb dobozban bármiből többet
termelhetünk, hogy elrakhassuk későbbre vagy másoknak adhassuk,
tehát fejenként mindenkinek 1, 2 vagy 3 ládára lesz szüksége, attól
függően, hogy ki mennyit eszik.

Három láda
használata
Ha csak három láda áll
rendelkezésre,
termeszthetünk többféle 1 méter
növényt egy főre, vagy
egyfélét egy háromfős
család számára

Salátafélék Zöldségek Eltenni valók

 a kert megter vezése  27

A különböző méretű ládák elrendezése sokat Egy átlagos család ellátása

dobhat a kert megjelenésén, azonban min­
den­­képpen tartsuk magunkat a 30x30 cm-es Egy két felnőttből és két gyermekből álló család
ellátásához a következőkre lesz szükség:
rácsok alkalmazásához. Az 1x1 m-es kertládát
akár egy 2x1 m-es láda fölött, piramisszerűen 9 parcellányi saláta + 9 parcellányi zöldség =
fejenként 18 parcella
is elhelyezhetjük – az elrendezésről azonban
később. 4 ember x 18 parcella = 72 parcella
Ez a 72 parcella nyolc 1x1 m-es ládában fér el, de
A család és a kert sok munkát megspórolhatunk, ha inkább na­
gyobb, 2x1 m-es ládákat építünk, hiszen ebből
Egy átlagos konyhakert 40 négyzetméter, egy
csak 4 kell majd. A ládák méretét a kert adottsá­
8 ládából álló ládakert, amelyben ugyanaz a gainak megfelelően variálhatjuk is. Ha többletter­
zöldségmennyiség terem, ennek csupán a 20 mést szeretnénk, a kiszámolt értékhez adjunk
százalékát, tehát az egyötödét teszi ki, ami hozzá legfeljebb 1 ládát fejenként, ám érdemes
elég jelentős különbség. először csak a legszükségesebbeket megtermelni,
mert kicsiben kezdeni sokkal egyszerűbb. A hely­
szükségletet az alábbi táblázat segítségével szá­
Méretre igazítás mol­hatjuk ki.
Minden egyes magyarázatomban igyekszem
kihangsúlyozni a hagyományos kert és a lá­
da­kert közötti különbségeket. Ha egy szobá­
ban vagyok, középre állok, és mindkét irányba kinyújtott karral ezt
mondom: „Ha ez a szoba a kert, akkor a ládakertészethez erre a részre
nem lesz szükség.” Ezzel máris megfeleztem a szobát. Ezután a meg­
maradó fél felé fordulok, ismét megfelezem a kinyújtott karommal, és
megint így szólok: „Erre a részre sem lesz szükség.” Ezzel azt a fél

Hány egységnyi kert kell a családnak? A szükséges ládák

mennyiségének
Családtagok 30x30 cm-es parcellák száma kiszámolása
Saláta Zöldségek Többlet Összesen Először állapítsuk meg a
családtagok számának
Anya 9 9 0 18 megfelelő parcella­
Apa 9 9 0 18 mennyiséget, és annak az
összegét osszuk vissza a
Nagyszülő ládákra
1. gyerek 9 9 0 18
2. gyerek 9 9 0 18
3. gyerek
Egyéb
Összesen: 72

72 parcella/9 (parcella ládánként) = 8 láda

28  a kert megter vezése

helyiséget is félbevágom, majd hozzáteszem: „És ez még mindig túl

nagy. Ennek a sarkát is levághatnánk, hogy csak a terület 20 százaléka
maradjon meg. Ezen a területen a ládakertekben éppen annyi
zöldséget termeszthetnénk, mint a hagyományos módszerrel az egész
szobában.”
Ezt bárki megpróbálhatja a saját szobájában, hogy meggyőződjön
róla. A hely drasztikus csökkenése eszébe juttatja majd a munka,
fáradság és a szükséges felszerelés csökkenését is, illetve rájön,
mennyi lehetőség rejtőzik egy kertben, amit ott helyez el, ahol csak
akar. Ha felfogjuk, mennyivel kisebb hely kell egy ládakertnek,
megtettük az első lépést a teljes rendszer megértése felé, így azután
fokozatosan felfedezhetjük a ládakertészet megannyi előnyét.

Minden egy ládában

Mennyi salátát lehet szedni egy ilyen pici kertből? Többet, mint bárki
képzelné. Illusztrációképpen alább felsorolok néhány példát, hogy
mennyi mindent lehet learatni a nyár elején egy átlagos ládakertből.

Kezdjük kicsiben!
Ha megvan az építendő ládák végleges száma és elhelyezése, nem kell
mindjárt az összeset megcsinálni. Sokkal észszerűbb ehelyett három
lépésben kivitelezni a tervet.
Ha az első szezonban (például tavasszal) csak a végleges kert
egyharmadát műveljük meg, a learatott termény mennyiségéből már
következtethetünk arra, hogy helyesen határoztuk-e meg az egy főre
jutó szükségletet. Ezután a következő évben vagy nyáron tovább­
léphetünk, és a terv második harmadához igazodva további ládákat
állíthatunk fel. Nyár végén, ha még mindig nem értük el a szükséges
terménymennyiséget, már előkészíthetjük a maradék ládákat az őszi
ültetéshez.
Persze bárki nyugodtan kialakíthatja rögtön az eltervezett teljes
kertet is, annak függvényében, hogy mekkora a családja és mennyi
terményt szeretne learatni, de akkor sem kell rögtön az egészet be­
vetni. Láttam már embereket, akik túl nagyravágyóan kezdték, és
alábecsülték a ládakert kapacitását, aztán nem tudtak mit kezdeni a
rengeteg terménnyel. A kertjük nagyobb volt, mint amekkorára
valóban szükségük lett volna, ami több munkával is járt, miközben ők
még éppen csak tanulták az új módszert. Ezért érdemes inkább
kisebben kezdeni.
Aki nem szeretné feladni a hagyományos, egyágyásos veteményes­
kertjét sem, annak először érdemes csak egy vagy két ládát telepíteni
a hagyományos kert egyik sarkába. A ládákban ekkor is Mel-mixet