PÉNZÜGYI ISMERETEK I

Prezentációs készlet

Készitette: Dr. Csáki Ilona

2

Pénzügytan: a közgazdaságtudomány része

a makroökonómia egyik ága
ágazati tudomány

Tárgya: a pénz funkcióinak és a pénzügyi rendszer

intézményeinek vizsgálata a gazdasági életben
betöltött szerepe szerint

I. A PÉNZ

A pénz kialakulása hosszú történeti folyamat

- egyszerü vagy véletlen csere

- teljes vagy kifejlett csere
- általános csereforma
- pénz értékforma - a pénz általános egyenértékes

Az árupénz
tulajdonságai: a használók számára megfelelő hasznosság
tartósság
oszthatóság
homogén

bimetallizmus: az arany és az ezüst a pénz

monometallizmus: csak egyfajta nemes fém a pénz

 3

nemesfém-pénz:
homogén fémpénz
súlymértékek szerinti érmék
A pénzverés uralkodói monopólium
Fémekkel való ötvözés - önálló pénznevek

A klasszikus pénz funkciói:

- értékmérő – minden áru értéke benne kifejeződik

- forgalmi eszköz - az áruforgalom lebonyolitásának eszköze

- kincsképzési eszköz – a forgalomhoz nem szükséges pénz kicsapódik

- fizetési eszköz – adós-hitelezői viszonyt testesit meg

- világpénz – országok közötti gazdasági kapcsolatok eszköze

A pénzforgalom lebonyolitásának kezdeti intézményei

- a bankok - szívesen fogadtak el érmeletéteket, és ezt

igazoló papírjegyeket adtak cserébe
- klasszikus papírpénz

Pénzláb: az az aranymennyiség, amelyet az egységnyi papírpénz ér

Aranyfedezet

kötelező aranyfedezet

klasszikus bankjegy: a bank bármikor aranyra beváltani köteles

a váltó leszámitolásakor keletkezik

kibocsátását az állam idővel monopolizálta

A mai pénz – modern pénz:

- belső érték nélküli pénz

- árura szóló követelés

A modern pénz, mint csereeszköz: bankjegy, érme és bankszámlapénz

Értékét (árfolyamát) a nemzetközi kereslet-kínálat szabja meg.

4

A mai pénz (alap) funkciói:

Alapvető funkciók:

- Értékmérő vagy elszámolási egység:

a pénz homogenitásának megfelelően a gazdasági számbavétel
egységeként funkcionál, alkalmas áruk árának, jövedelmeknek és
vagyonok mérésére és összehasonlításra

- Forgalmi eszköz:
a pénz és áru cseréjében az azonnali fizetéskor közvetít, amely
feltételezi, hogy a pénz mindenki által elfogadott legyen.

Másodlagos funkciók:

- Felhalmozási (kincsképző funkció):

a pénz legyen alkalmas a vagyontartás eszközéül szolgálni.

- Fizetési eszköz:
a pénz legyen alkalmas halasztott fizetésre, hitelek nyújtására és
visszafizetésére.

- Regionális- és világpénz szerep:

országhatáron kívül is betölti az alapvető funkciókat
 5

2. A pénzteremtés mechanizmusa

A mérleg

egy olyan könyvviteli nyilvántartás, amely egy adott időpontban összevontan,

pénzértékben tartalmazza a gazdálkodó vállalat eszközeit és forrásait.

A kimutatás bal oldalán az eszközök,

jobb oldalán a források tételei találhatók.

A gazdasági – reál – folyamatokat

modern korban mindig ellentétes irányú pénzfolyamat

lebonyolítása is jellemzi.

A modern, belső értékkel nem rendelkező pénz

egyszerű számlajóváírással keletkezik – pénzteremtő hitel

Egyszintű bankrendszer:

az ország központi bankja (jegybank) áll kapcsolatban a

vállalati szférával, vezeti azok számláit

.......................BANKSZEKTOR..........................

központi bank

....................VÁLLALATI SZEKTOR......................

Vállalat
6

kétszintű bankrendszer:

A központi bank nem áll közvetlen kapcsolatban a gazdálkodó

alanyokkal.

A vállalati szféra számláit a kereskedelmi bankok vezetik

A központi bank kereskedelmi bankokkal áll összeköttetésben

BANKSZEKTOR

központi bank

hitelintézetek

VÁLLALATI SZEKTOR

vállalat
 7

A pénz technikai (megjelenési) formája:

- Készpénz: a törvényes fizetőeszköz (bankjegy- és érmeállomány)

megnevezése.

- Számlapénz: a banki számlákon megjelenő pénznagyság.

8

I. Pénzteremtés – hitelnyujtás ellenében:

pénzteremtő hitel

A Bank (készpénz nélküli gazdaság, egyszintű bankrendszer)

hitelt nyújt egy vállalatnak termelés megelőlegezésére.

A hitelnyújtás műveletével egyben pénzteremtés is történik:

pénz kerül a gazdaságba

A pénzállomány a vállalati mérleg eszköz oldalán szerepel,

hiszen ez a vállalati vagyontárgyak egy fajtája.

a mérleg forrás oldala mutatja,

hogy a vállalat e pénzeszközhöz hitelnyújtás kapcsán
jutott, azaz e hitelösszeggel a vállalat tartozik a
banknak.

Eszköz Vállalat Forrás

Pénz Hitel

A bank mérlegében e tételek ellentétesen helyezkednek el.

A bankmérleg eszköz oldalát

/idegen szóval általában/ aktíváknak,

a forrásoldalt passzíváknak nevezzük.

Aktívák Bank Passzívák

Hitel Pénz = Betét

A bank számára

a hitel követelés, vagyis a hitel a bank eszköze.

A teremtett pénz, vagyis a banknál vezetett betét pedig a bank tartozása,

a bank passzívája
 9

A pénzteremtés

azáltal valósult meg, hogy a bank betétet nyitott a vállalat számára

A pénz megsemmisülése a pénzteremtéssel ellentétes folyamat

hitel visszafizetéssel szűnik meg.

A hitelpénz mechanizmusa körforgás jellegű:

- A kereskedelmi bankok hitelnyújtás révén pumpálnak pénzt a

gazdaságba.

- E pénz az adott vállalattól a többi szférához (a lakossághoz és az

államháztartáshoz), illetve más vállalathoz kerül.

- Ha a vállalat eladta áruját, értékesítette szolgáltatását, akkor a hozzá

visszakerült pénzből visszafizetheti hiteleit. Ezzel a pénz megszűnik.

A pénz bármelyik szereplőnél kiléphet a forgalomból:

- veszteséges a vállalat, nem tudja realizálni termelését

- a lakosság otthon – nem a bankban – tartja amegtakaritásait

II. pénzteremtés – betéti kamatok jóváirása esetén

Ha a bank ügyfelének kamatot ír jóvá, ez hatásában pénzteremtő jellegű,

mivel a vállalati betétállomány emelésével a bankpasszívákat növeli.

A vállalatnak több pénze lesz - a pénzmennyiség nő.

Bank Vállalat
+ kamat = + betét kamat = + betét
10

Míg a kamatjóváírás a hitelnyúj tással

megegyező hatást vált ki,

addig az

ügyféltől történő

k a m a t b e s z e d é s a pénzteremtés szempontjából

a hitel visszafizetéssel egyenértékű.

III. A pénzteremtés devizavásárlással is keletkezhet:

a vállalat eladja külföldi fizetőeszközét hazai fizetőeszköz (arany) ellenében.

A vállalati mérlegben csupán az eszközoldal rendeződik át.

A bankmérlegben az aktívaoldalon a hitel helyett a deviza- (arany)

tétel szerepel.

Vállalat Bank
- deviza (arany) + deviza (arany) + pénz = betét
+ pénz = betét

Pénzmegsemmisülést okoz,

ha a bank e l a d külföldi fizetőeszközt (aranyat) hazai pénz ellenében.

Ez az esemény az alábbi módon tükröződik a mérlegekben.

Vállalat Bank
+deviza (arany) -deviza (arany) - pénz = betét
- pénz = betét
 11

Valuta: külföldi fizetőeszköz készpénzben (bankjegy és érme formájában)

Deviza: valutára szóló követelés, külföldi pénznemben megjelölt fizetési ígéret

2. 3. Pénzteremtés a kétszintű bankrendszerben

2.3.1. A jegybank és a kereskedelmi bank közötti kapcsolat

Kétszintű bankrendszerben a pénzteremtés

két műveletsorra válik:

a kereskedelmi bankok (hitelintézetek)

és a központi bank pénzteremtésére.

Kereskedelmi bankpénz:

a kereskedelmi bankok által teremtett pénz, a kereskedelmi bank passzívája.

Jegybanki pénzteremtés:

mechanizmusát tekintve nem különbözik a kereskedelmi bankok

pénzteremtésétől.

A központi bank a k t í v a oldalán a h i t e l tétel található.

Ez azonban itt nem a vállalati szektor számára nyújtott hitel -
hiszen kétszintű bankrendszerben a jegybank nem áll közvetlen
kapcsolatban a gazdálkodó egységekkel -, hanem a kereskedelmi
bankok számára nyújtott hitel.

A jegybanki p a s s z í v a oldalon
a jegybank által teremtett pénz áll.

Ez a pénz azáltal keletkezik, hogy a központi bank

bankbetétet nyit a kereskedelmi bankok számára,
az e számlákon található betét maga a jegybank által
teremtett pénz.
12

Az így létrejött pénzt nevezzük j e g y b a n k p é n z n e k,

amely a jegybank által teremtett pénz,

a jegybank passzívája.

Központi bank Kereskedelmi bank

Hitel a kereskedelmi Jegybankpénz= Jegybankpénz = Hitel a központi
bankoknak kereskedelmi betét a központi banktól
bankok betétei banknál

A kereskedelmi bankpénz és a jegybankpénz megfelel

a pénz általános definíciójának,

miszerint mindkettő bankra szóló követelés,

mindkettő bankpasszíva.
 13

Fizetés ügyfélkörön belül:

Nézzünk meg a fizetési megbízatások teljesítését a kétszintű bankrendszerben!

Modellünkben az A és C vállalat számláját A kereskedelmi bank,

B vállalat számláját B kereskedelmi bank vezeti.

A ker. bank B ker. bank

betét A váll. betét B váll.
betét C váll.

A vállalat B vállalat
betét A ker. banknál betét B ker..
banknál

C vállalat
betét A ker. banknál
14

1. esemény:

A vállalat gépbeszerelést végzett C vállalat számára.

E tevékenységért C vállalat fizet A vállalatnak 200 forintot.

Modellünkben a f i z e t é s csupán átutalással valósulhat meg,

hiszen a gazdaságban nincs készpénz.

A fizetés úgy valósul meg,

hogy A kereskedelmi bank átrendezi passzíváit.

Az ügyfélkörön belüli fizetés tehát a kétszintű bankrendszerben

is ugyanúgy valósul meg, mint az egyszintűben:

C vállalat betéte csökken,

A vállalaté nő,
vagyis az A kereskedelmi bank passzív oldala átrendeződik.

A fizetés következtében
C vállalatnak a szállítóállománya,
A vállalatnak a vevőállománya csökken.

B ker. bank
A ker. bank
betét A váll. + 200 betét B váll.
betét C váll. - 200

A vállalat B vállalat
betét A ker. betét B ker..
banknál + 200 banknál
vevők -200

C vállalat
betét A ker. szállítók
banknál - 200
- 200
 15

2.3.3. Fizetés ügyfélkörön kívül

Mi történik azonban, ha C vállalat B-nek akar fizetni?

Nyilvánvaló, hogy A kereskedelmi bank e fizetési megbízást nem tudja

passzíváinak átrendezésével teljesíteni, hiszen B vállalatnak nem ő vezeti
a számláját.

Az is egyértelmű, hogy C vállalatot nem érdekli A kereskedelmi bank

gondja, hiszen ha nem tudna fizetni B vállalatnak, akkor pénze nem lenne
teljes körűen felhasználható, vagyis nem lenne pénz.

Következésképpen nem vezettetné A kereskedelmi bankkal a számláját.

A fizetési forgalom

a jegybankon keresztül fog lebonyolódni

amely vezeti A és B kereskedelmi bank számláját.

A kereskedelmi bank példánkban úgy jut jegybankpénzhez,

hogy hitelt kér a központi banktól.

A hitelnyújtás után a bankmérlegek az alábbi képet mutatják.

Központi bank A kereskedelmi bank

Hitel A A kereskedelmi Jegybankpénz = Hitel a központi
kereskedelmi bank betéte + 500 betét a központi banktól + 500
banknak +500 banknál + 500

A kereskedelmi bank fizetése

B kereskedelmi banknak azáltal teljesül,

hogy a jegybank passzívái átrendeződnek,
vagyis A számláján lévő jegybankbetét-összeg csökken,

B számláján viszont nő az egyenleg.

Kétszintű bankrendszerben

tehát adott vállalat átutalásához,

ha a pénzösszeg nem az adott kereskedelmi bank ügyfélkörén belül

marad, jegybankpénz szükséges.
16

A fizetés útja tehát:

C vállalat --> A kereskedelmi bank -->

jegybank --> B kereskedelmi bank --> B vállalat

A műveletben résztvevő szereplőket

három szférába sorolhatjuk:

A legfelső szintet a központi bank,

az alsóbb bankszintet a kereskedelmi bankok alkotják,

míg a legalsó csoportba a gazdálkodó egységek tartoznak.

Ezzel a fizetéssel megszűnik 500 forintnyi A kereskedelmi banki pénz,

ugyanakkor keletkezik 500 forint B kereskedelmi banki pénz

(ld. a kereskedelmi bankok passzíva oldalán a betétállományban
végbemenő változásokat),

tehát a kereskedelmi bankpénz mennyisége nem változik.

A jegybank passzíva oldalán megszűnt 500 forint jegybankpénz

(A kereskedelmi bank betéte),

ugyanakkor keletkezett is 500 forint jegybankpénz

(B kereskedelmi bank betéte),

vagyis a jegybankpénz-tömeg sem változott.

 17

2. esemény:

C vállalat fizet B vállalatnak 500 forintot

KÖZPONTI BANK
Központi Bank
A ker. bank betéte
-500
B ker. bank betéte
+500

KERESKEDELMI BANKI SZFÉRA

A ker. bank B ker. bank
jegybankpénz betét A váll. jegybankpénz betét B váll.
-500 betét C váll. +500 +500
-500

GAZDÁLKODÓ SZFÉRA
A vállalat B vállalat
betét A ker. betét B ker. banknál
banknál +500
vevők
-500

C vállalat
betét A ker. szállítók
banknál - 500
- 500

Az A kereskedelmi banknak
tehát likvidnek kell lennie jegybankpénzben,
ha egyik betéttulajdonosa
ügyfélkörön kívüli fizetést kíván teljesíttetni a bankkal.
18

2.3.4 Készpénzfelvétel a kereskedelmi banktól

A készpénz
csupán a jegybankpénz egyik technikai formája (a számlapénz mellett).

A készpénzkibocsátás jegybankpénzen belül technikai átváltást jelent:

a jegybank számlapénz egy része átalakul jegybank készpénzzé.
.

Jegybankpénz Banki pénz

Készpénz Létezik Nem létezik
Számlapénz Létezik létezik

3. esemény:
A vállalat 300 forintnyi készpénzfelvéte a kereskedelmi banki betétszámlája terhére
/munkabér kifizetése miatt/ - nincs azalkalmazottainak lakossági folyószámlája

KÖZPONTI BANK
Központi Bank
A ker. bank betét
-300
forgalomban lévő
készpénztömeg
+300

KERESKEDELMI BANKI SZFÉRA

A ker. bank B ker. bank
jegybankpénz betét A váll. jegybankpénz betét B váll.
-300 -300
betét C váll.

GAZDÁLKODÓ SZFÉRA
A vállalat B vállalat
betét A ker. betét B ker. banknál
banknál
-300
 19

C vállalat
betét A ker. szállítók
banknál

2.3.5. Likviditás külföldi fizetőeszközben

Ha egy kereskedelmi bank ügyfele külföldi fizetőeszközt igényelhet

bankszámlája terhére,
akkor a kereskedelmi banknak nemcsak jegybankpénzben,
hanem külföldi fizetőeszközben is likvidnek kell lennie.

Ez a likviditás vonatkozhat külföldi készpénzre (valutára)

- amikor is a kereskedelmi banknak a külföldi központi bank pénzében
kell likvidnek lennie - és vonatkozhat számlapénzre (devizára).

Ez a likviditás teljesen természetes,

ha a bank devizaszámlát is vezet ügyfelei számára.
Szintén fontos ez a fajta likviditás konvertibilis fizetési eszközű országban.

4. esemény:
az ügyfél 100 forint külföldi fizetőeszközt igényel a banktól

Ker. bank
deviza (készpénz) devizabetét
-100 -100

Vállalat
devizabetét
-100
deviza (készpénz)
+100
20

2.4. A pénzmultiplikátor nagysága

A pénzmennyiség megsokszorozása:

multiplikálás

Kezdjük a pénzteremtési folyamatot 1.000 forint készpénzzel.

Feltételezzük, hogy Kovács úr valahogyan hozzájutott ehhez az összeghez

(munkabérként kapta, örökölte sbt.)

és bankbetétet szeretne nyitni.

A bank a fent már megismert összefüggések alapján a készpénz elfogadásakor

betétszámlát nyit Kovács úrnak.

Ezzel a művelettel a kereskedelmi bankpénzt, kereskedelmi banki pénzt teremt.

Bank
készpénz betét +1000
+1000

Kovács úr betétszámláján a jóváíráskor tehát pénzteremtés ment végbe.

A gazdaságban ezáltal keletkezett 1.000 forint (kereskedelmi banki) pénz,

ugyanakkor a jegybankpénzállomány 1.000 forinttal csökkent,

hiszen a pénz bankrendszerbe visszaáramlását pénzmegsemmisülésként

értelmeztük.

bankrendszeren belülre érkezve a pénz megszűnik pénz lenni.

A bankok kialakulásának korában erre a betétre

az ős-bank 100 % fedezetet tartott,
vagyis az 1.000 forint készpénzt (akkoriban: aranyat) őrizte
arra az esetre, ha betétese számláján lévő összeget készpénzre
(aranyra) kívánja váltani.
 21

A hitelezési és betéti tevékenység élesen különvált:

a bankár csak saját tőkéje kockázatára hitelezett ügyfeleinek.

A modern bankok már nem tartanak 100 %-os tartalékot.

törvényes előírás, a kötelező tartalékráta rendszere a mérvadó.

A tartalék előírások eredetileg a betétesek érdekeit védték,

napjainkra átalakultak a jegybank pénzmennyiséget szabályozó

eszközeivé:

a jegybankpénz és a kereskedelmi banki pénz arányát

határozzák meg.

A kötelező tartalékráta

előírja a kereskedelmi bankok számára, hogy betéteik hány százalékát

kötelesek jegybankpénzben
(készpénzben és a jegybanknál elhelyezett betétben),
illetve jegybankképes aktívában tartani.

Esetünkben a kötelező tartalékráta 10 %.

A kereskedelmi bankoknak tehát összes betétállományuk 10 %-át

jegybankpénzben kell tartaniuk.

Kovács úr 1.000 forintos többletbetéte után a banknak tehát 100 forint többlet-
tartalékot kell képeznie - a befizetett 1.000 forintból.

Ha bankunk a 900 forintot is tartalékként kezelné, és nem hasznosítaná (nem hitelezné

ki), akkor kereskedelmi bankunkat kamatveszteség érné, hiszen feleslegesen
hevertetne tőkét parlagon.

E nagyság tehát kihelyezésre kerül.

Ezután a banki mérleg az alábbi formát ölti.

Bank
készpénz betét 1000
1000 betét +900
hitel +900
22

A következő lépésben

a hitelt készpénzben felveszik

vagy ügyfélkörön kívül fizetnek vele.

Bank
jegybankpénz betét
-900 (készpénz) -900

A bankmérleg ezen események után az alábbi képet mutatja:

Bank
tartalék 1000 betét 1000
hitel 900

A bank pénzt teremtett,

az átutalás (készpénzkifizetés) teljesítése után 1.000 forint pénzt.

E pénzteremtés a bankmérleg passzíva oldalán mutatkozik,

a betétállomány növekedésével.

A 900 forintnyi hitel

egy másik bankhoz került,
mert ügyfelünk olyan gazdálkodó egységnek fizetett,
aki más banknál vezeti számláját,
illetve a készpénzösszeg valaki bevételeként más bankhoz vándorolt.

E 2. bank mérlegében a beérkező készpénz-tétel

(pénztári befizetés esetén),
illetve számlapénz formájú jegybankpénz
(bankközi átutalás esetén)
ugyanolyan változást idéz elő,

mint az 1. bank esetében.

Bank
jegybankpénz betét +900
+900
 23

A 2. bank
szintén csupán 10 % tartalékot köteles tartani,

ezért a 900 x 0, 1 = 90 forintot tartalékképzésre fordítja,

a fennmaradó 810 forintot kihitelezi.

Bank
jegybankpénz 900 betét 900
hitel +810 betét +810

A hitelt
készpénzben felveszik
vagy
ügyfélkörön kívül fizetnek vele ,

ezáltal a 2. bank végső mérlege

ezt képet mutatja.

Bank
jegybankpénz –810 betét -810
(készpénz)

Bank
tartalék 90 betét 900
hitel 810

A 2. BANK VÉGEREDMÉNYBEN

ÚJABB 900 FORINT PÉNZT TEREMTETT

(PASSZÍVÁI 900 FORINTTAL NŐTTEK).

A 810 forint jegybankpénz

a fenti módon

továbbvándorol,

s a 3. bank mérlegében

az alábbi változást okozza:

24

Bank
tartalék 81 betét 810
hitel 729

Végtelen számú kereskedelmi bankot feltételezve,

a művelet végtelenszer ismétlődik meg.

A bankok nem tudják,

hanyadikok a sorban
- és nem is érdekli őket.

Esetünkben 1.000 forintnyi jegybankpénzből 10.000 forintnyi kereskedelmi bankpénz

keletkezett.

A pénz megsokszorozódott, multiplikálódott.

Ezt a folyamatot nevezzük pénzmultiplikációnak,

a teremtett kereskedelmi bankpénz és a jegybankpénz

arányát

pedig p é n z t e r e m t é s i m u l t i p l i k á t o r n a k.

Pénzteremtési multiplikátor:

az új betéteknek a tartalékok növekedéséhez viszonyított aránya.

Megmutatja,
hogy egységnyi jegybankpénzből
hány egység kereskedelmi banki pénz keletkezhet.
 25

A Samuelson-i modellben
a pénzmultiplikátor nagysága a kötelező tartalékráta reciproka ( 1/0,1 = 10).

Amennyiben – matematikailag – végtelen sok bank vesz részt a folyamatban,

akkor a gazdaságban bekerülő pénzösszegek egy végtelen,
egynél kisebb hányadosú mértani sorozatot alkot,
amelynek összegképlete

M = J x B x P * (1/t)
Ahol:
M = pénzmennyiség,
JBP = jegybankpénz (kiinduló alapösszeg),
T = kötelező tartalékráta
1/t = pénzmultiplikátor

A pénzteremtés fenti, egyszerű esete nem automatikusan érvényesül.

Samuelson / Nordhaus két feltételt említ.

1. A fizetési láncból ne történjen kiszivárgás,

azaz mindenki vigye a pénzét a bankba és ne őrizze otthon.

2. Egyetlen bank se tartson a kötelező tartalékrátán felüli tartalékot,

vagyis ne legyenek szabad tartalékok a kereskedelmi bankoknál.

Ha például az 1. bank 400 forintnyi szabad tartalékot kíván tartani,

akkor - a 100 forint kötelező tartalékrátán felül –
csak 500 forint kerül a 2. bankhoz.
Ha más bank nem tartana szabad tartalékot,
a pénzteremtés nagysága:

1.000 + 500 + 500 x 0,9 + 500 x 0,9² + ... =

= 1.000 + 500 x 1/0.1 = 6.000 forint lenne.

Ha pedig az 1. bank 900 forint szabad tartalékot óhajtana tartani,

nem lenne pénzmultiplikálódás,
hiszen
az 1. bank 1.000 forint tartalékot tartva,
nem kerülne jegybankpénz a 2. bankba.

Szabad tartalékok;

a kereskedelmi bankok kötelező tartalékráta által meghatározott

un. kötelező tartalékokon felüli,
jegybankpénzben felhalmozott aktívái.
26

Van még két fontos feltétel, mely nem szerepel kimondottan a pénzmultiplikátor
levezetésénél, de amelyek jelentősen befolyásolják a folyamatot.

3. Figyeljük meg, hogy minden pénzteremtési aktusnál a bankhoz átutalt

(készpénzben bevitt)
jegybankpénz ellenében teremtett betét terhére
az ügyfél nem igényel jegybankpénzt.

Az 1. bankban az 1.000 forintnyi betét „leülepszik”,

tulajdonosa nem nyúl hozzá,
ezért a kereskedelmi banknak
elég a kötelező tartalékráta erejéig jegybankpénzben tartalékolnia.

Ha e betét - ha csak részben is - felhasználásra kerülne,

például 50 forintot készpénzben kérne tulajdonosa,
nem jöhetne létre a mértani sorozat szerinti pénzteremtés,
hiszen nem lenne 900 forint kihitelezhető.

Ekkor a 950 forint betétre 95 forint tartalékot kellene tartani,

ezzel szemben a banknak 100 - 50 = 50 forint tartalék állna rendelkezésére.

Szükséges tehát,
hogy ez a betét
- nemcsak az 1., hanem mindegyik banknál –
a modellbeli pénzteremtés szempontjából
„végleg” a banknál maradjon.

4. A másik feltétel a harmadiknak az ellentéte.

Míg a 3. feltétel szerint az ügyfelek betéte érintetlenül a bankoknál
marad,

addig a 4. feltétel szerint

a hitellel teremtett pénzt teljes egészében más bankokhoz utalják.

Az 1. bank esetében a 900 forint hitel egészen más bankoknál

landolt, a 2. bank 810 hitele szintén egy másik, 3. bankhoz került
stb

.
A valóságban ezzel szemben számolni lehet azzal,
hogy a hitellel teremtett pénz egy része bankon belül marad.

Ügyfeleink között,

akad olyan személy, aki olyan más gazdálkodó egységnek fizet,

akinek szintén bankunk vezeti a számláját.
- a visszaáramlott jegybankpénz ellenében többlet-pénzteremtésre is
képes.
 27

A Samuelson-i pénzteremtési folyamat négy feltétele:

1. Ne legyen készpénzleülepedés (készpénzkiszivárgás): mindenki

tartsa készpénzét a bankban.
2. Ne legyenek a rendszerben szabad kereskedelmi banki tartalékok:
a bankok csak a kötelező tartalékrátát tartsák.
3. A bankhoz átutalt betét terhére ne igényeljenek
az ügyfelek jegybankpénzt.
4. A kötelező tartalékráta feletti hitelkihelyezéssel teremtett
pénz teljes egésze kerüljön más bank(ok)hoz.

I. aktíva-passzíva szabály:
a bank passzíva oldalán mindig az adott bank kötelezettsége,
vagyis az adott bank által teremtett pénz áll.
Minden más pénz a bank aktívája.

Ez alapján:

1. a külföldi fizetőeszköz a külföldi bank passzívája,

a jegybank, a kereskedelmi bankok és a bankrendszeren kívüli
szektor (gazdálkodó szféra és lakosság) aktívája

2. a jegybankpénz a jegybank passzívája,

külföld, a kereskedelmi bankok és a bankrendszeren kívüli szektor
aktívája.

3. a kereskedelmi bankpénz a kereskedelmi bankok passzívája,

a külföld és a bankrendszeren kívüli szektor aktívája.
A jegybank mérlegében nem szerepel.

II. aktíva-passzíva szabály:

a bank által nyújtott hitel tétel mindig bankaktíva,
a kölcsönkapott hitel tétele mindig bankpasszíva.
28

3.1. A pénztömeg nagyságának meghatározása

Pénzügyi aggregátumok (pénzkörök)

M0 = az összes jegybankpénz
(más néven bázispénz vagy nagy erejű pénz) mennyiségét öleli fel.

Ez tehát a központi bank mérlegének passzíva oldalán elhelyezkedő,

a jegybank által teremtett pénz.

Technikai formáját tekintve lehet

készpénz és jegybank-számlapénz.

M1 Nevezik tranzakciós pénznek vagy forgalomban lévő pénznek is.

Tartalma =
a bankon kívüli készpénzmennyiség
(bankjegy- és érmeállomány)
és a látra szóló betétek összessége.

Látra szóló betét:

a kereskedelmi bankok által vezetett lekötés nélküli pénz,

amely számláról bármikor pénz vehető fel,
ill. az egyenleg bármikor átváltható készpénzre.

M2 = az M1 és a hosszabb távra lekötött betétek összege.

A pénzek e csoportosítása tulajdonképpen likviditás szerinti felosztás.

M3 = M2 + bankrendszer által kibocsátott értékpapírok

M4 = M3 + bankrendszeren kívüli szereplők által tartott állampapírok.

A pénztömeg
az adott ország bankrendszerének passzíváit foglalja magában,
pénz a bank tartozása (bankra szóló követelés).
 29

A pénztömeg nagyságának számitása a statisztika szerint

1. a bankrendszeren belüli pénz nem pénz

2. nem számítjuk bele a pénztömegbe a költségvetés betéteit
3. Nem része a belföldi pénztömegnek a külföldön keletkezett belföldi pénzek.
4. A külföldet érintő pozíciókban az a lényeges, hogy ki tartja a pénzt.
Valutabelföldi devizabetéte is része a forint pénztömegnek (az adott
ország pénztömegének), míg a valutakülföldi forintban tartott betétei
sem részei a forint pénztömegnek. Ezt az elhatárolást nevezzük
szektorális elhatárolásnak.
5. Mivel a készpénz tulajdonosát a statisztika nem képes kimutatni, ezért a
készpénz esetében nem alkalmazható a szektorális elhatárolás. A pénztömegbe így
beletartozik az összes, a bankrendszeren kívüli készpénzmennyiség.

E fenti öt megfontolás alapján a pénz (M1) és a kvázipénz (M2) tartalmát az alábbi

összetevők alkotják:

Pénz = M1:
a/ a hitelintézeteknél vezetett látra szóló betétek
b/ a bankrendszeren kívüli készpénzállomány

Az M1 kategóriába beletartoznak még a nem-monetáris hitelintézetek jegybanki tételei is.

Monetáris intézményeken

a monetáris hatóságot (a jegybankot és a kincstárat)

és a kereskedelmi bankokat értjük.

Nem-monetáris intézmények
azok a pénzügyi intézmények, melyek nem vezethetnek ügyfeleik részére
számlát, így nem teremthetnek pénzt (pl. a nyugdíjpénztárak).

Kvázipénz = M2:
a/ a jegybanknál található határidős,
takarék- és devizaszámlák
b/ a kereskedelmi bankoknál lévő határidős, takarék- és
devizaszámlák.

a pénztömeg változása és a pénzteremtés folyamata néha elválik.

30

3.2. A pénz forgási sebessége

.A pénz forgási sebessége;

az a nagyság,
ahány forgást végez a pénz egy egysége egy évben.

két formában vált általánossá:

1. A forgalmi egyenlet - Fisher-féle;

A forgalmi egyenlet alapján

M*V = P*Q,
ahol
P = az áruk átlagára (dimenziója: érték / mennyiség)
Q = a tranzakciók (adás-vételek) aggregátuma (megfelelőképpen összesített
nagysága)
(dimenziója: mennyiség / időegység)
M = a pénzmennyiség (dimenziója: érték) és
V = a forgási sebesség (dimenziója: fordulatszám / időegység).

2. A jövedelmi egyenlet

nemzeti jövedelem alapján.

M x V = Y = P x y,

ahol
M= a pénzállomány nagysága
V= a forgási sebesség
Y= a nominális nemzeti jövedelem
P= a változatlan áron számított nemzeti jövedelem egy speciális (ún. implicit)
árindexe és
y = a reál nemzeti jövedelem.

A kétféle forgási sebesség

a két egyenlet jellegéből következően az alábbi

fő eltéréseket tartalmazza:

1. Az összes tranzakció nagysága eltér a nemzeti jövedelem összegétől.

2. A forgalmi egyenletre hatással van a tranzakciók volumenének befolyásolásán
keresztül a vállalatok vertikális tagolása és bizonyos technikai jellemzők változása.
3. Végül a forgalmi változat magában foglalja a már létező eszközök adás-vételét, míg
a jövedelmi változatban csak az adott időszak alatt újonnan létrejött eszközöket
tartalmazza.
 31

II. A BANKRENDSZER MŰKÖDÉSE

A bankok kialakulása hosszú történelmi folyamat

Babilon, Egyiptom

középkori itáliai városállamok

Angliában - Bank of England,

1817-ben az Österreichische National Bank (amely Magyarországon is

jegybanki funkciókat sokáig ellátja),
1848-ban Banque de France,
1875-ben pedig Deutsche Reichsbank.
USA a Federal Reserve System (Fed).

Bankrendszerek:

- specializált bankrendszer
- univerzális bankrendszernek

A bankok (hitelintézetek) a kereskedelmi banki tevékenységen kívül egyre szélesebb

körben a befektetési banki tevékenységet is végzik.

A Magyar Nemzeti Bankot 1924-ben hozzák létre részvénytársasági formában,

alaptőkéje 30 millió aranykorona.

1985.január 1-től átalakították az MNB-t,

létrehozták a Budapesti Hitelbankot az MNB
leánybankjaként.
1987. január 1-én állt fel az új MNB és az ettől
intézményesen leválasztott üzleti bankok új rendszere.

A magyar bankrendszer
az angolszász mintát véve alapul
specializált bankrendszer lett.

A kétszintű bankrendszer kialakításakor, 1987-ben

öt kereskedelmi bank alakult:
a Magyar Hitelbank Rt. (MHB),
az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (OKHB),
a Budapest Bank Rt. (BB),
a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. (MKB) és
az Általános Értékforgalmi Bank Rt (ÁÉB).

Az 1991-92-ben életbe lépett hitelintézeti, számviteli és csődtörvény a bankok

portfólióját leértékelte

1992-ben a hitelkonszolidáció keretében a bankok rossz minősítésű hiteleiket

átválthatták 20 éves lejáratú államkötvényre.
32

Mivel ez sem hozta meg a várt eredményt, az államnak újabb beavatkozására volt
szükség, ezt az újabb beavatkozást bankkonszolidációnak nevezzük.

Hitelintézeti törvény (1997) - a magyar bankrendszer megerősödött,

és az univerzális banktevékenység irányába tolódott el.

A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló

1996. évi CXII. törvény (Hpt) 1997. január 1.-én lépett életbe.

A törvény meghatározza a pénzügyi szolgáltatásokat,

a pénzügyi intézményeket, illetve azok tevékenységi körét.

Bank:
olyan üzleti vállalkozás, mely alapvetően betét- és hitelügyleteket, valamint
pénzforgalmi szolgáltatásokat végeznek.
.

A kereskedelmi bank és az egyéb hitelintézet megkülönböztetése során a

legfontosabb eltérés a két intézmény között:

a bank hitelműveleteivel képes pénzt teremteni,

az egyéb hitelintézet nem képes a pénzteremtésre.

A banknál lévő számlákról azonnal lehet fizetést teljesíteni

(folyószámla, látra szóló betétszámla),

míg az egyéb hitelintézetnél lévő számlákról előbb fel kell venni a

pénzt és csak azután lehet fizetést teljesíteni.

3.1.1. Az MNB szervezeti felépítése

A Magyar Nemzeti Bankot 1924. május 24-én alapították részvénytársasági formában.

Az MNB részvénytársasági formában működő önálló szerv.

Jelenlegi alaptőkéje 10 milliárd forint.

Tevékenységét a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény,

népszerűbb nevén a jegybanktörvény határozza meg.

E törvényt
lényeges kérdésekben az 1994. évi IV. törvény és az 1996. évi CXXIX.
törvény módosította.

A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság jegybankja.

 33

MNB szervezeti felépitése

1. A Közgyűlés

Feladata
az alapszabály megállapítása és módosítása,
az alap- és tartaléktőke meghatározása,
a mérleg, a vagyon és az eredménykimutatás megállapítása,
az éves mérleg felosztása,
továbbá az igazgatóság választott tagjai és a könyvvizsgálók
megválasztása, visszahívása,
valamint a kiemelt vezetők,
illetve vezető szervek tagjai díjazásának megállapítása.

2. Jegybanktanács

A jegybanktanács az MNB legfőbb monetáris politikai irányító szerve,

amely határoz az MNB éves monetáris politikai irányelveiről,
a jegybanki politika eszközeinek módosításáról,
ide értve az árfolyampolitikai intézkedéseket is.

A jegybanktanács tagjai:
az MNB elnöke, alelnökei, további—az MNB alelnökeinek számával
megegyező számú—tag,
akiket a miniszterelnök javaslatára
a köztársasági elnök három évre nevez ki.

3. Igazgatóság

Az igazgatóság feladata, hogy segítse az elnököt munkája ellátásában. Az

igazgatóság az elnökből, az alelnökökből és a közgyűlés által az MNB elnökének
javaslatára választott igazgatósági tagokból áll.

4. Felügyelőbizottság

A felügyelőbizottság az MNB ellenőrző szerve.

Tagjai:
a felügyelőbizottság Országgyűlés által választott elnöke,
az Országgyűlés által választott további három tag,
a pénzügyminiszter képviselője,
a pénzügyminiszter által megbízott szakértő.

Az MNB az Országgyűlés alá rendelt szerv.

MNB elnöke évente beszámol az Országgyűlésnek,

illetve bemutatja az MNB éves monetáris politikai irányelveit.

34

Az MNB élén elnök áll,

akit hat éves időtartamra a miniszterelnök javaslatára
a köztársasági elnök nevez ki, illetve ment fel.

Az MNB legfeljebb öt alelnökét

a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel.
Az alelnökök megbízatása három évre szól.

Az MNB együttműködik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével /PSZÁF/

bankfelügyeleti engedély csak az MNB-vel egyetértésben adható.

3.1.2. Az MNB feladatai

főbb funkciói

1. Készpénzkibocsátás

2. A „kormány (állam) bankja” funkció

3. A „bankok bankja” funkció

4. A forint értékállandóságának biztosítása

5. Külgazdasági feladatok

6. Gazdaságpolitikai tanácsadó funkció

3.1.3. A bankrendszer monetáris irányítása

A központi banki monetáris irányításának eszközei

1. A refinanszírozási volumen szabályozása

A refinanszírozási hitelek nagyságának és feltételeinek szabályozásával a központi

bank befolyásolni tudja a hitelintézetek műveleteit.

Refinanszírozási hitel:
a jegybank által a hitelintézetek számára nyújtott hitel.
szabályozásával az MNB képes a bankrendszer likviditását szabályozni.
 35

A hitelszűkítési politikát restriktív monetáris politikának,

restrikciónak,

a hitelbővítést expanzív monetáris politikának,

expanziónak nevezzük.

A refinanszírozási hitelkeretek két részből álltak,

a folyószámlahitelből
és a likviditási hitelből.

Ennek nagyságát a bankok alaptőkéjéhez viszonyítva határozták meg.

Refinanszírozási műveletnek számítják,

ha jegybank által devizaswap vagy
devizabetétcsere során szabályozza a bankok likviditását.

2. Kamatlábpolitika

a viszontleszámítolási kamatláb változtatását foglalja magában

az a kamatláb, amelyet a központi bank számít fel a
kereskedelmi bankok
számára folyósított hitelek után.

3. A kötelező tartalékráta rendszere

a likviditási rátákból fejlődött ki.

A kötelező tartalékráta a
kereskedelmi bankok tartalékának,
azaz jegybanki pénzállományának és a kereskedelmi bankok
betéteinek arányát írja elő:

kötelező tartalékráta = jegybankpénz / betétállomány.

Jegybankképes aktíváknak nevezzük azokat

a kereskedelmi banki eszközöket (értékpapírokat),
melyek viszonylag gyorsan és könnyen jegybankpénzzé
tehetők.

Ha a központi bank emeli a tartalékrátát,

- arra készteti a kereskedelmi bankokat, hogy csökkentsék betéteik
növekedési ütemét, azaz kevesebb pénzteremtő hitelt folyósítsanak.
- pénzmultiplikátor - csökken.
36

A hitelintézet köteles
a kötelező tartalék előírásoknak naponta megfelelni.

4. Napi likviditási tartalék

- bankok korrigált mérlegfőösszegük

5 százalékának megfelelő összeget likvid eszközökben
kötelesek tartani.
- naponta kötelesek megfelelni.

5. A nyíltpiaci műveletek rendszere

központi bank értékpapírokat

forgalmaz azzal a céllal, hogy a forgalomban
lévő pénztömeget és hitelállományt
szabályozza.

Ha értékpapírt vásárol, a forgalomban lévő pénzmennyiség is nőni fog

Ha értékpapírokat ad el, a forgalomban lévő pénztömeg csökkeni fog.

6. Árfolyampolitika

A jegybank és a kormány közösen határozza meg az

árfolyampolitikát.

1995. márciusától - csúszó leértékelésű árfolyamrendszer

középérték körüli ± 2,25 %-os ingadozási sáv.

3.1.4. A Jegybanktörvény

Az MNB jogállását
a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (Jegybanktörvény);
szabályozza.
az Országgyűlés 1991. október 21-én fogadta el.
E törvényt lényeges kérdésekben az 1994. évi IV. törvény
és az 1996. évi CXXIX. törvény módosította.
 37

3.2. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)

pénzügyminiszter felügyelete alatt működő országos hatáskörű
államigazgatási szerv,
amely önálló költségvetési szervként működik.

A Felügyelet tevékenységének célja

– többek között –
– a pénzügyi szolgáltatási,
– a befektető szolgáltatási,
– a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási,
– az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek,
– valamint a pénz- és tőkepiaci szervezetek (tőzsdék) működésének segítése,
– ezen szervezetek ügyfelei érdekeinek a védelme,
– a piaci viszonyok átláthatóságának az elősegítése.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete hatásköre

a belföldi hitelintézetek és a külföldi hitelintézetek
Magyarországon működő fiókainak és képviseleteinek felügyeletére
és versenyfelügyeletére terjed ki.

Szükség esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

a hitelintézettől intézkedési tervet kérhet,
kezdeményezheti az adott hitelintézet vezetőinek
felmentését is.
Ha a banki biztonsági mutatók nem érik el a meghatározott szintet,
felfüggesztheti a hitelintézet tevékenységét,
visszavonhatja a hitelintézeti tevékenységre kiadott
engedélyt,
végső soron kezdeményezheti a hitelintézet felszámolását
is.

3.3. A Magyar Bankszövetség

1988 őszén több kereskedelmi bank kezdeményezésére jött létre

a Magyar Bankszövetség,
a kereskedelmi bankok szakmai érdekképviseleti szervezeteként.

tagjai lehetnek azok a hitelintézetek,

amelyek legalább 500 millió forint alaptőkével rendelkeznek és
elfogadják a Magyar Bankszövetség alapszabályzatát.

1991 márciusa óta levelező társult tagja az Európai Közösség Bankföderációjának.

A Bankszövetség legfelső fóruma a Testületi ülés,

melyben minden tag első számú vezetője képviseli
intézményét egy-egy szavazattal.
38

Az operatív ügyeket az öttagú Elnökség végzi,

mely elnökből, alelnökből,
két elnökségi tagból és főtitkárból
áll.

A Magyar Bankszövetség a taghitelintézetek érdekképviseleti szerve.

3.4. Országos Betétbiztosítási Alap

Magyarországon az

1993. évi XXIV. törvény hozta létre az

Országos Betétbiztosítási Alapot (OBA),

működését pedig jelenleg az 1996. évi CXII. törvény szabályozza.

minden hitelintézet köteles csatlakozni, mivel a betétesek védelmét szolgálja.

Az OBA feladata
a betétek befagyását megelőző intézkedések meghozatala,
a betétek befagyása esetén pedig a betétesek bizonyos fokú kártalanítása.

Jelenleg a hitelintézeti csőd esetén az OBA hitelintézetenként és betétesenként

egymillió forint összeghatárig biztosítja a névre szóló betéteket.

Az OBA jogi személy,

jogállását tekintve nem tartozik a magánszférába, de nem is kormányzati
szervezet.

Törvény hozta létre és törvény határozza meg működési feltételeit.

Irányító igazgatóságában a kormányzati és

tagintézeti képviselet közel egyensúlyban van.

Az OBA forrásai
- a csatlakozási díj,
- a hitelintézetek befizetése,
- a felügyeleti bírságok nyolcvan százaléka,
- feladatai ellátásához szükséges hitelek, melyekre a kormányzat
kezességet vállal
- és egyéb bevétel.

A törvény lehetővé teszi, hogy a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve

intézményvédelmi alapot is létrehozzanak.
 39

3.5. A bankrendszer alsó szintje

A Hitelintézeti törvényt felváltó, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló

1996. évi CXII. törvény (Hpt) 1997. január 1-én lépett életbe.

A törvény meghatározza a pénzügyi szolgáltatásokat,

a pénzügyi intézményeket,
illetve azok tevékenységi körét.

A törvény üzletszerűen végzett pénzügyi szolgáltatások alatt érti:

1. betétgyűjtés - mások pénzének betétként való elfogadása

2. hitelnyújtás - hitel és kölcsön nyújtása
3. bankszámla ügylet - pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása
4. garancia ügylet: bankgarancia vagy bankkezesség vállalása, ha a kötelezettség
pénzben teljesítendő
5. bankletéti, illetve befektetési alap letéti ügylet - bankletét elfogadása, valamint
befektetési alap letétkezelés
6. értékpapír forgalombahozatali ügylet - külön jogszabály szerint kizárólag
hitelintézet által kibocsátható értékpapír nyilvános forgalomba hozatala
7. saját számlára vagy bizományosként (más számlájára) történő adásvételi
(kereskedelmi) tevékenység az alábbi körben:
pénzpiaci eszközök (váltó, csekk) vásárlása, ideértve a váltó leszámítolását is
• deviza- és valutaügylet
• határidős, illetve opciós pénzügyi ügylet
• átruházható értékpapírral végzett műveletek
• kamat-, illetve árfolyamkockázati csereügylet
8. értékpapír letéti ügylet - értékpapír kezelés, értékpapír letét kezelés
9. faktoring ügylet - követelések megvásárlása - készpénzt helyettesítő fizetési
eszközök kibocsátása, és velük fizetési forgalom lebonyolítása - pl. csekk,
hitelkártya, utazási csekk
10. pénzügyi lízing - vállalkozások tőkeösszetételével, tőkeellátásával, valamint
összevonásával, szervezeti átalakításával és megvásárlásával kapcsolatos
szolgáltatások, továbbá az ehhez kapcsolódó tanácsadás
11. fejlesztési terv megvalósításával kapcsolatos szolgáltatások és tanácsadás
12. az ügyfél megbízása, illetve hozzájárulása alapján a hitelképesség
vizsgálatával, igazolásával kapcsolatos szolgáltatások
13. széfügylet - értékpapírok, értéktárgyak biztonságos megőrzése

Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások:

1. pénzváltási tevékenység
2. bankügynöki tevékenység - pénz- és kölcsönügyletek közvetítése
3. elszámolásforgalmi ügylet - az elszámolásforgalom lebonyolítását végző
elektronikus átutalási rendszerek működtetése
4. pénzfeldolgozás
40

3.5.1. A hitelintézeti rendszer

A pénzügyi intézmény
hitelintézet vagy
pénzügyi vállalkozás lehet

A pénzügyi intézmény
a pénzügyi szolgáltatásokon kívül,
csak kiegészítő pénzügyi szolgáltatást, biztosítás ügynöki, árutőzsdei ügynöki,
befektetői szolgáltatást végezhet,
valamint aranykereskedelmi ügyletet és részvénykönyvvezetést.

A pénzügyi vállalkozás
egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végezhet,
de nem láthat el kiegészítő pénzügyi szolgáltatást.

A bankközi piacon viszont pénzügyi ügynöki tevékenységet

csak pénzügyi vállalkozás végezhet, kizárólagos tevékenységként.

Pénzügyi vállalkozás legalább 20 millió Ft. Jegyzett tőkével alapítható.

A hitelintézet
betétet gyűjt és
egyéb pénzügyi szolgáltatásokat végez.

Betétgyűjtésre (saját tőkét meghaladó mértékben)

és pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására kizárólag hitelintézet jogosult.

A hitelintézet lehet:

bank,
szakosított hitelintézet és
szövetkezeti hitelintézet.

Bank:
A hitelintézeti tevékenységek teljes körének végzésére
az ügyfélkör korlátozása nélkül felhatalmazott hitelintézet.

Kizárólag bank kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körének

nyújtására.

Legalább 2 milliárd alaptőkével alapítható - részvénytársasági formában.

 41

Szakosított hitelintézet:

A rá vonatkozó külön törvényi szabályozás szerint

jogosult tevékenységének elvégzésére,
de a pénzügyi szolgáltatások teljes körének végzésére
nem kaphat engedélyt.

Alapító tőke mértékét is a külön törvény határozza meg,

szervezeti formáját tekintve részvénytársaság lehet.

Szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetve hitelszövetkezet):

a pénzügyi szolgáltatások közül
nem végezheti
- a valuta-deviza kereskedelmi tevékenységet
(kizárólag saját számlára),
- nem vállalhat kezességet, garanciát és
- nem lehet befektetési alap letétkezelője.

A hitelszövetkezet a pénzváltást leszámítva

csak saját tagjai körében végezheti tevékenységét.

alapításához 100 millió Ft. alaptőke szükséges.

3.5.2. A tőkemegfelelési mutató

A törvény értelmében a hitelintézetnek el kell érnie,

és folyamatosan fenn kell tartania
a 8% tőkemegfelelési mutatót.

szavatoló tőke
tőkemegfelelési mutató =
kockázattal korrigált mérlegfőösszeg

A hitelintézetnek, valamint a hitelintézeti csoport egészének a

működőképesség fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében
a működés során mindenkor az általa végzett hitelintézeti tevékenység kockázatának
megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie.

A szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkeelemekből áll.

Az alábbi öt elemet alapvető tőkeelemeknek hívjuk:

jegyzett tőke befizetett része
tőketartalék (a részvények kibocsátási értéke és a névértéke közötti
különbözet)
- eredménytartalék
- mérleg szerinti eredmény.
- általános tartalék.
42

A jegyzett tőke:
a társasági szerződésben rögzített és a
cégbíróságon bejegyzett saját tőke nagysága.

Ez az összeg kifejezi a részvények névértékének összegét,

ami a bankok esetében minimum 2 milliárd forint.

A tőketartalék:
a tőkeérték változásának elszámolását tartalmazó mérlegérték.

A változás a részvények árfolyamváltozásától,

illetve a külföldi tulajdonosok devizában elhelyezett
alapítói tőke árfolyamának forintban kifejezett növekményétől függ.

Az értéke a hitelintézet eredményességétől független.

Az eredménytartalék:
az előző évek nyereségének,
illetve veszteségének a göngyölített egyenlege.

Veszteség pótlására is fordítható, tehát negatív eredmény is lehet.

A mérleg szerinti eredmény:

a tárgyév során elért, általános tartalék megképzése,
adó-, és osztalék kifizetés utáni tiszta nyereség.
Ez a nyereség a következő évben az eredménytartalék részévé válik.

Az általános tartalék:
hitelintézet adózás utáni nyereségéből képzett tartalék,
amely a veszteségrendezésre
és a jövedelmezőség egyenletesebbé tételére szolgál.

A Hpt. szerint a tárgyévi adózott eredmény 10%-ra kell tartalékot képezni.

Ha a bank tőkemegfelelési mutatója 12% felett van, és nincs negatív

eredménytartaléka, akkor a Pénzügyi Szervezetek Állami Fefügyelete
felmentést adhat az általános tartalék megképzése alól.

A járulékos tőkeelemek a következők:

értékelési tartalék
alárendelt kölcsöntőke (olyan tőkeelem, amely a mérlegkészítés időpontjában öt évet
meghaladó lejáratú, és a kölcsöntőke nyújtójának szerződésben rögzített
egyetértésével bevonható az adósság rendezésébe).

Az értékelési tartalék:
az egyes eszközök piaci és könyv szerinti értéke különbözetének forrás oldali
megfelelője.
Eszközoldali megfelelője az értékhelyesbítési sorok összege.
A szavatoló tőkébe csak 0,45-ad része számít be.
 43

3.5.3. A minősített kintlevőségek után képzett céltartalék

Felügyelet által megadott sávokba kell rendelniük a hitelminősítés során a

kintlevőségeiket, és ez alapján végzik el a céltartalék képzést:
problémamentes 0%
külön figyelendő 0- 10%
átlag alatti 11- 30%
kétes 31- 70%
rossz 71-100%

A céltartalék 30%-nak megfelelő összeget likvid eszközben köteles tartani.

4. Passzív bankügyletek

Passzív bankügyletek:

betétek
értékpapír kibocsátás
jegybanktól származó források
bankközi piacon történő hitelfelvétel
tőkeemelés

4.1. Betétek

.
Betétgyűjtésen értjük, visszafizetési kötelezettség mellett, hozam vagy kamatfizetés
ellenében elfogadott idegen pénzt.

A betétek csoportosításai
1. rendelkezési jogosultság szerint:
bemutatóra szóló betét
névre szóló,
fenntartásos betét

2. Betét kezelési-nyilvántartási formája szerint:

könyves betét
számlabetét

3. A betét pénzneme szerint:

hazai fizetőeszközben
külföldi valutában-devizában elhelyezett betétek

4. A futamidő szempontjából:
rövid (1 évnél rövidebb) lejáratú
közép- (1 évtől 3-5 éves) lejáratú
hosszú- (3-5 évnél hosszabb) lejáratú
44

5. Kamatozás módja szerint:

fix,
változó és
változtatható kamatozású betétek.

6. A betétek lejárata szerint:

látra szóló,
felmondásos és
lekötött betét

4.2. Az elszámolási számla és a folyószámla fogalma

Az elszámolási számla a számlatulajdonos pénzforgalmának lebonyolítására szolgál

Az elszámolási számla a gazdálkodó egységek és magánszemélyek pénzforgalmának

kezelésére szolgál.

Ha a számla egyenlege negatív is lehet

(ha tehát a bank az ügyfél számára hitelt nyújt),
akkor a számlát folyószámlának nevezzük.

4.2.1. Vállalkozói számlavezetés

Az elszámolási számla nyitásáról rendelkező szerződés tartalmazza:

1. A bankszámla feletti rendelkezés

2. Kamatkondíciók

3. Elkülönített számlák nyitása

4. Számlavezetési díj

5. A számlaszerződés megszűnése (lejárata, felmondása)

4.2.2. Lakossági számlavezetés

Mai gyakorlatot kell ismerni
 45

4.3. Értékpapírok kibocsátása

A bank saját értékpapírjainak kibocsátása a forrásgyűjtés egyre terjedő módját jelenti.

Rövid lejáratú értékpapír

Általában fix kamatozásúak

Legelterjedtebb formái

a kötvény, a takaréklevél és a záloglevél.

4.4. Jegybanktól származó források

Refinanszírozási hitelek lehetnek:

fedezet nélküli, úgynevezett bianco hitel

értékpapír fedezet melletti hitel (lombardhitel)
váltóleszámítolás alapján folyósított hitel
devizaeszközök fedezetével nyújtott hitel

4.5. Bankközi piacon történő hitelfelvétel

Az üzleti bankok forráshiány esetén nemcsak a központi bankhoz fordulhatnak

hitelért, hanem egymáshoz is - bankközi piacon.

A bankközi hiteleknek nincs időkorlátja,

néhány napos futamidőre.

4.6. Tőkeemelés

- új részvények kibocsátását és elhelyezését jelenti.

A jegyzett tőke emelésének fajtái:

Új részvény kibocsátása névértéken,

ha a források bővítése a cél és nincsenek tartalékok.
Új részvény kibocsátása névérték feletti árfolyamon.
Már kibocsátott részvények névértékének felemelése.
Új részvények kibocsátása névértéken alul.
46

Az alaptőke emelés sajátos módja,

az alárendelt kölcsöntőke körébe bevont olyan tartós forrás, ami
minimum 5 éves futamidejű és a bank bevonhatja az adósság, illetve
veszteség rendezésébe.

5. Aktív bankügyletek

Az aktív bankügyletek során az üzleti bankok,

források által szerzett pénzeszközeik jelentős részét
ügyfeleiknek engedik át.

Szindikátus jöhet létre

finanszírozási ügyletekre,
befektetésekre,
kezesség vállalására,
értékpapírkibocsátásra és annak forgalmazására, stb.
.

Aktív bankügyletek fajtái:

hitelek (magán- és vállalkozási)

váltóleszámítolás
lízing
faktorálás
fofait.

1. 5.Hitelezés

Bankhitel esetén a bank a hitelszerződéssel arra vállal kötelezettséget, hogy

hitelkeretet tart fenn jutalék ellenében,

Bankkölcsönről akkor beszélünk, ha a kölcsönszerződés alapján az ügyfél

meghatározott összeget felvesz bankjától, és kötelezettséget vállal, hogy
visszatörleszti kamatokkal együtt.

5.1.2. Vállalkozások számára nyújtott hitelezés

A vállalatoknak nyújtott hiteleket a hitelezés időtávja szerint

a., rövid távú,
b., közép távú és
c. hosszútávú hitelek
 47

5.1.3. Vállalkozási hitelkérelem, adósminősítés

a hitelkérelmében szerepelnie kell:

a vállalkozás neve,
címe,
a kért hitel jellege,
futamideje, összege.

Mellékletként csatolni kell a mérleget,

az eredmény kimutatást,
cash flow elemzést (mindezt több évre visszamenően)
és az üzleti tervet.

Többek között meg kell, hogy becsülje:

a várható beruházási költségeket
a várható keresletet a vállalat termékei iránt
az iparági vetélytársak termelésnagyságát
a termelés költségeit
az elérhető minőségi színvonalat és árakat stb.

Ezenkívül azt is meg kell vizsgálnia, hogy teljesülnek-e azok a speciális

feltételek, amelyek a kedvezményes hitel felvételére kiszabtak az azt
támogatók.

5.1.4. Lakossági hitelezés

A fogyasztási hitelek stabil üzletág a bankok gyakorlatában,

5.1.5. Lakossági hitelkérelem és adósminősítés

5.1.6. A hitelezés biztosítékrendszere

A biztosítékok fajtái a következők:

• óvadék
• zálogjog
• kezesség
• garancia

Abszolút forgalomképes
Kevésbé forgalomképes óvadék
48

A zálogjog dologi biztosíték

zálogtárgy értékesítésével juthat követeléséhez.

Kezesség esetén a kezes szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a

kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak fizetni.

A kezességek között megkülönböztetünk:

egyszerű és készfizető kezességet

Garancia
A bankgarancia önálló kötelezettség, ami azt jelenti, hogy a főkötelezettségtől
független fizetési ígéret,

5.1.7. Hitelminősítés, hitelmonitoring

A már folyamatban lévő hiteleket folyamatosan kell figyelni, ellenőrizni.

5.2. Váltóleszámítolás

5.2.1. A váltó

A váltó olyan forgatható értékpapír, amely egy későbbi időpontban esedékes fizetést
testesít meg.

A saját váltó kellékei:

1. A szövegben szerepelnie kell a váltó szónak
2. A fizetendő összeg
3. A kedvezményezett neve
4. Az esedékesség megjelölése
5. A fizetési hely megjelölése
6. A váltó kiállítási napjának és helyének megjelölése
7. A kibocsátója ( idegen váltó ) illetve a kiállító ( saját váltó ) aláírása

Az idegen váltó kellékei között szerepel még egy: a címzett.

A váltó esedékessége négyféle módon történhet:

1. megtekintésre,
2. megtekintés után bizonyos időre,
3. kelet után bizonyos időre
4. határozott napra

A váltó forgatói teljes felelősséget viselnek a hitel visszafizetéséért

A váltókezességet avizálásnak nevezik.

 49

5.2.2. A váltó diszkontárának kiszámítása

A bank a váltó diszkontárának kialakításakor szempontokat mérlegel:

• milyen hosszú időtáv múlva esedékes a követelés
• mennyire kockázatos a váltó birtoklása,

A váltón szereplő követelés a váltó névértéke.

A váltó névértéke a rajta szereplő követelés összege.

A váltó diszkontlába a váltó hozama

A váltó viszontleszámítolásánál alkalmazott kamatlábat rediszkontlábnak nevezzük.

5.3. Lízingügyletek

A lízingügyletek termelőeszközök bérbeadásán alapszanak

megvételhez nem rendelkeztek elegendő mennyiségű pénzzel,
de kisebb összegekben fizetendő bérleti díjat tudták állni.

A lízing igazi előnye

bérleti díj költségként számolható el.

Pénzügyi lízing Operatív lízing

Megnevezés Lízingbe Lízingbe Lízingbe Lízingbe
Adó vevő adó Vevő
1. Tulajdonjog X X
2. Birtoklás joga X X
3. Lízingelt eszköz aktiválása X X
4. Amortizáció elszámolása X X
5. Lízingelés bevétele X X
6. lízingdíj fizetése X X

A lízingbevevő előnyei az üzletből:

nem kell a vásárláshoz szükséges egész összeggel rendelkeznie
viszonylag kiegyensúlyozott nagyságú, rendszeresen jelentkező
költségei vannak
nyereségadót takarít meg
importlízing); nem szükséges devizával rendelkeznie, forintban is
fizethet (
különböző kiegészítő szolgáltatásokat kaphat (a működési lízing esetén).
50

A lízingbevevő hátrányai:
nincs a saját tulajdonában az áru,
nincs meg a pszichológiailag oly fontos tulajdonosi érzete;
a saját tulajdonú eszköz után amortizációt számolhatna el,
vagyis azzal csökkenthetné a kimutatott nyereségét,
és az utána fizetendő nyereségadót, amit így nem tehet meg
a lízing kamatlábai általában elég magasak
a valutaátváltási kulcsok magasabbak a banki eladási árfolyamoknál
(importlízingnél).

A bérbeadó, lízingelő cég előnyei:

viszonylag magas kamatot számíthat fel a bérleti díjak kalkulálása során
nőhet ügyfélköre,
és a lízinggel az adómegtakarítási lehetőségek miatt
olyan pénzeket tud megmozgatni,
amelyeket más formában nem tudott a banki hatáskörbe vonni;
a lízingbeadott eszköz az ő tulajdonában van,
azután amortizációt ő számolhat el,
amivel csökkentheti a kimutatott nyereségét.

A lízingbeadó hátránya:
nem egyből kapja meg a vételárat, hanem csak részletekben
a kapott bérleti díj nem adómentes, hanem beszámít az adóalapjába
a működési lízingnél további kötelezettségeket vállal magára.

Az eszköz gyártója, eladója, kereskedője számára az előny az, hogy nő a forgalma.

5.4. Követelés-megvásárlás

A bankok egyik modern üzletága

a jövőbeni követelések megelőlegezése,
illetve azok teljes mértékű megvásárlása –
vagyis a vállalatoknak jövőbeni követeléseik helyett jelenbeli pénzek nyújtása.

Zárt eladás esetén

az eladónak az áru a biztosíték arra,
hogy kifizetik számára a vételárat.

Nyílt eladásnál ez a biztosítéka nincs meg.

A bank, a semleges fél az, aki ezek után az adásvétel, a pénz és áru kicserélésének
technikai részét lebonyolítja.

Erre kétféle technikai megoldás létezik.

1. a vevő kezdeményezi a fizetést, azzal,

hogy utasítja a bankot, amennyiben az áru megérkezik hozzá,
fizesse ki a megállapodott összeget.

2. Ennek ellenkezője az inkasszó,

 51

vagy másképpen fizetés-beszedés. az eladó az aktív fél, neki van joga

megindítani a fizetést.

Zárt eladás történhet a bank bevonása nélkül,

akkreditívvel (fizetési meghagyással, amikor a vevő az aktív fél),
vagy inkasszóval (fizetés-beszedéssel, amikor az eladó az aktív fél).

A zárt eladásnál a bankot előzetesen vonják be, a pénz már előzetesen a banknál van,
és csak a szállítás után fizeti ki.

A nyílt eladásnál a bankot viszont csak utólag vonják be.

A banknak visszkereseti lehetősége van a követelés eladójával szemben

5.5. A faktorálás

A faktorálás kereskedelmi számlákba foglalat pénzkövetelésre szóló jogosultság

engedményezése, mely bankári biztosítékkal nem fedezett.

A faktorálás szereplői a következők:

az áruügylet eladója,
a faktorbank,
a vevő

A faktorálás menete:

2.
3.
ELADÓ 3. VEVŐ
4.

.
6.
4. 1.
5.

FAKTORHÁZ

Á
A faktorálásnál a követelés megvásárlóját faktorháznak, vagy egyszerűen csak
faktornak nevezik

Milyen távoli az az időpont, amikor a fizetést a vevő várhatóan végrehajtja?

Mennyire biztos az, hogy a vevő fizetni fog, mennyire kockázatos a kihelyezés?

Mekkora költségei vannak a faktornak, amíg sikerül behajtania követelését a vevőtől?

52

A faktoring következő típusait különböztetjük meg:

• Csendes faktorálás:
• Finanszírozási faktorálás
• Lejárati faktorálás
• Ügynöki faktorálás:

5.6. A forfetírozás

„a forfait” szó, bizonyos dolgokról való lemondást jelent.

A forfetírozást külkereskedelmi áruszállítás, export-import fedezésére szokták

felhasználni

Az ügylet
közép-
illetve hosszúlejáratú
követeléssorozatok visszkereset nélküli megvásárlását jelenti
diszkont áron.

.
Faktorálás és a forfetírozás különbségei

Faktorálás Forfetírozás
1. rövid lejáratú követelések megvásárlása Közép-, hosszú lejáratú követelések
(max. 1 év) megvásárlása (1-15 év)
2. számlaköveteléseket megvásárlása Számlaköveteléseket és váltók
megvásárlása
3. kis összegű követelésekre is kiterjed Jelentős összegekről van szó
4. visszkereseti jog kikötése lehetséges Visszkereseti jog kikötése kizárt
5. költségek az egyéb szolgáltatások A visszkereseti jog nem lehetséges, ezért
igénybevételének függvénye a biztosítási díj igen magas
6. Általában keret megállapodások Egyedi megállapodások
7. A kockázatviselést és a finanszírozás A két funkció egymástól elválaszthatatlan
egymástól elkülönül (részben vagy
egészben)
8. Vevő a faktor ügyletről tudomást szerez Vevő a forfait ügyletről nem szerez
tudomást
9. Csak áruügylettől elvált követelések, Áruügyletből származó követelések.
zárolt összeg nélkül Zárolás a követelés bizonyos %-ban
lehetséges
10. Szolgáltató-ügyintézői funkció Szolgáltató-ügyintézői funkció nem
időnként jelentős jelentős
 53

6. A fizetési forgalom

A fizetési forgalom a fizetés területisége szerint két nagy csoportra osztható:

a nemzeti (belföldi) és
nemzetközi fizetési forgalomra.

6.1. Készpénz ki- és befizetési módok

• Fizetés csekk

• Átutalási postautalvány

• Készpénzfelvételi utalvány

• Pénzforgalmi betétkönyv

6.2. Egyéb készpénz nélküli fizetési formák

A készpénz nélküli fizetési formák:

• Átutalás
• Beszedési megbízás (inkasszó)
• Elszámolási utalvány
• Bankkártya
• Csekk
• Akkreditív

6.2.1. Átutalás

Az átutalás a fizetésre kötelezett kezdeményezésére teljesített átírás, amelynek során

hitelintézet(ek) fizetés céljából pénzösszegeket vezet(nek) át egyik bankszámláról a
másikra.

6.2.2. Beszedési megbízás

A beszedési megbízás (idegen, de elterjedt szóval: inkasszó) a jogosult

kezdeményezésére teljesített átírás.

Az inkasszó három válfaja:

a határidős beszedési megbízás,
az azonnali beszedési megbízás (prompt inkasszó) és
a csoportos beszedési megbízás

A határidős beszedési megbízást csak a Magyar Államkincstárnál számlával

rendelkező kötelezett terhére lehet benyújtani.
54

beszedési megbízásnak nincsen értékhatára.

6.2.3. Okmányos meghitelezés ( akkreditív )

Az akkreditívet a nemzetközi bizalmatlanság hozta létre- áruügyletek fizetése

mögött banki fizetési ígéret is legyen.

A fizetési ígéret szólhat:

azonnali fizetésre (payment credit)
váltóelfogadásra (acceptance credit) vagy
negociálásra (negotiation credit).

Szereplői:
1. Eladó (exportőr), aki az akkreditív kedvezményezettje,
aki a megfelelő okmányok benyújtása után a bank fizet.

2. Vevő (importőr) aki szerződésben foglaltak szerint

akkreditívet nyit a bankjánál és biztosítja a megfelelő összegű fedezetet.

3. Nyitó bank: A vevő nála nyitja meg az akkreditívet és rendelkezésre bocsátott

összeget.

4. Negyedik szereplőként beléphet az eladó bankja

Amennyiben csak közvetítő szerepet tölt be, tehát csak megvizsgálja az okmányokat
és továbbítja a nyitó bankhoz, akkor avizáló banknak nevezzük.

Az akkreditíves ügyletben három jogviszonyt különböztetünk meg:

1. Az eladó és vevő között a szerződésből eredő jogviszony

2. A vevő és nyitó bank közötti, akkreditív nyitásából eredő jogviszony
3. A nyitó bank és eladó közötti fizetési ígéret.

Az akkreditív lehet visszavonható vagy visszavonhatatlan.

 55

Az akkreditíves ügylet lebonyolításának sémája:

Az akkreditív nyitása

ELADÓ 1.Szerződés VEVŐ

4. Értesítés az 2. Az akkreditív
akkreditív nyitásáról nyitása

AVIZÁLÓ 3. Értesítés az
NYITÓ
BANK akkreditív nyitásáról
BANK

Az akkreditív lebonyolítása

1. Áru leszállítása
ELADÓ VEVŐ

5. 2.
Fizetés Okmányok
benyújtása 6. Terhelés,
okmányok átadása

3. Okmányok továbbítása
AVIZÁLÓ
BANK NYITÓ
4. Fizetés BANK

6.2.4. Csekk

csekk kibocsátója utasítja bankját, hogy a csekkben megjelölt összeget

számlaköveteléséből fizesse ki a címzett csekk bemutatójának.
56

négy szereplője lehet:

1. A csekk kibocsátója
2. A címzett vagy a csekk kifizetője,
3. A csekk birtokosa,
4. A csekk-kezes

A csekk szigorú törvényi előírásoknak megfelelő formában kiállított értékpapír.

6.2.5. Bankkártya bevezetése

A bankkártya készpénzkímélő, helyettesítő eszköz

A kártyaleolvasó berendezések - bankautomaták segítségével a bankkártyatulajdonosok

a nap 24 órájában bármikor készpénzt vehetnek fel.
.
PIN

POS terminál

Főbb típusai:

full on-line
semi on-line.
full off-line
semi off-line

A mai nemzetközi kártyarendszerek a következők:

VISA International,.
Visa Internacional
Eurocard/Mastercard
American Express
Diners Club Internacional ( DCI )
JCB International
Air Plus

6.2.6.A girorendszer működése

A hitelintézetek a korszerű, gyors és biztonságos fizetési forgalom létrehozására

törekedtek, hogy visszaszoríthassák a készpénz fizetést és a saját forgalmukat
növelhessék.

Ennek a célnak a megvalósítására hozták létre a giro rendszert, amely egy

számítógépes technikát alkalmazó országos elszámolási rendszer.

A giro technikai háttér kiépítésére és működésére létrehozták a GIRO Elszámolási RT-t.

 57

A rendszer működésével szemben támasztott fontosabb követelmények a következők:

• azonos idejű tranzakció kezelés (üzenetközvetítés pár másodperc alatt)

• azonos idejű pozícióvezetés
• azonos napi elszámolás az MNB-nél
• több millió tranzakciónak megfelelő kapacitás
• semlegesség (azonos szolgáltatás minden szereplőnek)
• függetlenség (belső önállóság)
• átláthatóság

A BZSR (Bankközi Zsírórendszer) résztvevői

a hitelintézetek,
a pénzforgalmi tevékenységet végző intézmények,
az MNB,
valamint a GIRO Elszámolási RT.

A zsírórendszerében a szolgáltatások két szintjét különböztetjük meg:

• a GIROPIAC üzenetközvetítő szolgáltatását, amely során a hálózat szabad formátumú
üzenetek továbbítását végzi tartalmi ellenőrzés nélkül.
• a GIRONET értéknövelt üzenetközvetítő szolgáltatását, amely a klíringelszámolást a
bankközi pozíciók kiszámítását és a zsírószabványoknak megfelelő üzenetek tartalmi
ellenőrzéssel kombinált továbbítását jelenti.

A girorendszer megtervezésekor három alapvető kérdésre kell választ adni:

1. Egypontos vagy többpontos csatlakozás
2. Bruttó vagy nettó elszámolás
3. Kötegelt vs. Real-time feldolgozás

III. ÉRTÉKPAPÍROK

Megtakarítás és beruházás kapcsolata

Megtakarítás Példa Értékpapír

Beruházónál képződik Saját erőből Nincs
Végleges újraelosztás:
- Közvetlenül Adakozás Nincs
- Közvetetten Adó Nincs
Ideiglenes újraelosztás:
- Közvetlenül Kötvény, váltó, részvény Van
- Közvetetten Banki értékpapír, befektetési jegyek Van
Bankpénz teremtése révén Hitelezés Nincs
58

2. Az értékpapírok definíciója

Az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő okirat, számlán

szereplő összeg vagy elektronikus jel.

Az értékpapírok adásvételénél beszélhetünk elsődleges és másodlagos forgalomról.

3. Az értékpapírok csoportosítási szempontjai

Az értékpapírok csoportosítási szempontjai

Forma Okirat, számlapénz, elektronikus jel

Jog Áru, részesedés, követelés
(nyereség) (---) (osztalék) (kamat)
Kamatozás módja Nem kamatozó, fix, változó
Futamidő Rövid, Közép, hosszú, lejárat nélküli
Forgatás Tőzsdeképes, nem tőzsdeképes
Névre szóló, bemutatóra szóló, rendeletre szóló
Kibocsátás Nyíltkörű, zártkörű
Belföldre-, külföldre kibocsátott
Állam által, hitelintézet által, vállalat által, egyéb kibocsátás
Közforgalmazású, meghatározott körben forgalmazott
Funkció Pénzhelyettesítő, vagyongyűjtést szolgáló

4. A kötvény

A kötvény kibocsátója arra kötelezi magát, hogy az előre meghatározott időpontban

(időpontokban) a kötvény névértékének megfelelő összeget vissza fizeti és addig az
esedékes kamatokat kifizeti.
A kötvény tehát hitelviszonyt bizonyító okirat,
Az értékpapírok mindig egyedi nyomtatásúak, mintázatuk rendkívül aprólékos és
finom.

A kötvénytulajdonos = hitelező. A kibocsátó = a hitelfelvevő.

A kötvények lehetséges kibocsátói

az állam (az úgynevezett államkötvények esetében),
az önkormányzatok,
a hitelintézetek
és a vállalatok.
 59

4.1. Kamatláb

Kamatfizetés történhet félévente, vagy évente, előre meghatározott időpontban.

A kötvénykibocsátó a kamatláb mértékének megállapításánál több tényező együttesét

veszi figyelembe
.
A kibocsátási ár három féle lehet:
At Par /névértéken/
Diszkontált /névérték alatt/
Premizált /névérték felett/

4.2. A kötvények csoportosítása a követelések alapján

A kötvényekre kétféle pénzkövetelés vonatkozik:

a kölcsönkapott pénzösszeg törlesztése
és a kamatok fizetése.

egyösszegben,
a lejárati idő végén fizetni,
vagy meghatározott időközönként részletekben.

A kötvények néhány speciális fajtái:

annuitást biztosító kötvények
örökjáradék kötvények is annuitást biztosítanak, de ezek lejárat nélküliek
opciós kötvények.

4.3. Kötvénykonstrukciók

Átváltható kötvény. (Convertible bond)

. Opciós kötvény

Nyitott kötvények

Kamatszelvény nélküli kötvények (zero coupon bond)

Változó kamatozású kötvény (floating rate note - FRN)

Kötvénytípusok a kibocsátás célja, illetve a kibocsátók szerint:

1 államkölcsön-kötvények

2. Záloglevél
speciális kötvénytípus: olyan állandó kamatozású értékpapír,
amelynek biztosítéka jelzáloggal lekötött ingatlan
3. Kommunális kötvény

4. Vállalatok kötvénykibocsátása
60

5. Egyéb, hitelviszonyon alapuló értékpapírok

5.1. Állampapírok

5.2. Banki értékpapírok

5.3. Közraktárjegy

5.4. Záloglevél

5.5, Kereskedelmi váltó

6. A részvény

A részvény tulajdonosi részesedést igazoló okirat.

A részvény névértéke mutatja, hogy a vállalat alaptőkéjéből hány százalékot jelent az

illető papír

a részvények kibocsátási árfolyama nem lehet a névértéknél alacsonyabb.

jóval kockázatosabb forma a vásárlója szempontjából.

A részvényre jutó osztalékot a névérték százalékában tüntetik fel a hivatalos

anyagokban: ez a névleges osztalékráta

7. Egyéb értékpapírok

7.1. Befektetési jegyek

A befektetési jegyek az úgynevezett befektetési alapokból való tulajdonosi

részesedést igazolják.
 61

zártvégű alap - adott időszakra szólnak,

csak másodlagos forgalomban lehet értékesíteni.
három évre hozzák létre.

nyíltvégű alapok befektetési jegyeit az alap bármikor visszavásárolja,

A befektetési alapok előnye,

hogy a kisbefektetők pénzét hozzáértő szakemberek,

minimális kockázatvállalással forgatják..

7.2. A kárpótlási jegy

A kárpótlási jegy
nem klasszikus értelemben vett értékpapír, elvileg több célra használható:

- Életjáradékot biztosíthat az eredeti kárpótolt számára

- Állami tulajdonban lévő részvények és üzletrészek megvásárlására fordítható
- Kereskedelmi bankok elfogadják E-hitelnél önrészként
- Egyes kiskereskedelmi boltokban fizetésként elfogadják
- Eredeti kárpótolt számára földterület megvásárlására fordítható
- Önkormányzati lakás bérlője megvásárolhatja a lakást, amennyiben eredeti jogon
kárpótolt

bemutatóra szóló értékpapír,

Az első kárpótlási törvény óta kamatozik, melynek kamatlába a jegybanki alapkamat

75%-a,

8. Értékpapírügyletek, pénz és tőkepiac

8.1. Értékpapírpiacok

A pénzpiac a rövidlejáratú értékpapírok és egyéb ügyletek piaca,

A tőkepiac az éven túli ügyleteket foglalja magában, tehát forrásai is hosszú távúak.

A nemzetközi pénzügyi piacot europiacnak

pénzpiacot europénz-piacnak,
a tőkepiacot eurokötvény-piacnak nevezik.

elsődleges forgalom
másodlagos forgalom

Az értékpapírok elosztása az igénylők között az úgynevezett allokáció..

62

Az aukciós kibocsátásnál nincs előre meghatározva a kibocsátás árfolyama

.
Az értékpapírok köttethetnek
azonnali és
határidős

8.2. Tőzsde

A tőzsde a kereslet és kínálat koncentrált találkozási helye,

Árutőzsde
értéktőzsde,
valuta,
nemesfémek
értékpapírok

A BÉT szervezeti felépítése

Közgyűlés:
Tőzsdetanács
Tőzsdetitkárság
Felügyelő bizottság
Tőzsdei Etikai Bizottság.
Értékpapírpiac Választott Bíróság,

A tőzsdén forgalmazott papíroknak szigorú követelményeknek kell eleget tenniük:

az adott értékpapír össznévértékének meg kell haladnia egy minimum értéket
a kibocsátott mennyiség meghatározott minimális százalékát nyíltkörűen kell
kibocsátani
meghatározott időszakra visszamenőleg nem lehet csődeljárás, felszámolás.

A tőzsdén lévő papírok két kategóriába

csak forgalmazott
jegyzett papírok

Tőzsdei árak:

Limitár

Átlagár

Napi ár

Küszöbár
 63

8.3. Tőzsdei értékpapírügyletek

nyílt kikiáltásos módszer

úgynevezett kétoldalú jegyzés
automatikus kereskedés

üzletkötés időtávja szerint

azonnali
határidős üzletkötésről

prompt árfolyam - éppen aktuális, aznapi árfolyamot jelenti

teljesítési árfolyam - amiben a szerződő felek megegyeztek,

hogy majd a jövőben lebonyolítják az üzletet.

teljesítés határnapja az a nap, ameddig a tényleges adásvétel lebonyolítható.

8.3.1. Futures és forward ügylet

A futures és a forward ügyletek összehasonlítása

1, Piac helye
2. Kereskedés módja
3. Résztvevők száma
4. Teljesítés értéknapja
5. Üzlet volumene
6. Árfolyam
7. Ügyfelek kapcsolata
8. Ügylet díja
9. Igénybe vehetik
10. A nem teljesítésből
eredő kockázat viselője
11. Üzlet felmondása
12. Biztonsági letét
13. Hitelforrást
Futures
Tőzsdén, ahol a világra
kiterjedő információs
kapcsolat található
Nyílt kikiáltással
Sok eladó és vevő
Megadott időpontra
Standardizált
(kontraktusok)
Egységes mindenki
számára
Nincs, ügynökön keresztül
kereskednek
Csak ügynöki díj
Elvileg bárki
Kliringház
A piacon, könnyű
Alacsony
Nem vesz igénybe
Forward
Világon bárhol, ahol
bankközi piac létezik
Telefonon, faxon keresztül
Kevés eladó és vevő
Meghatározott időszakra
kötik
Egyéni megállapodás
alapján
Ügyfelenként változhat
Közvetlen ügyletkötés
A vételi és eladási ár
különbözete (marge)
Megbízható, nagy ügyfelek
A partner
A partnernél, nehézkes
Nincs
Igénybe veszi
64

8.3.2.Opciós ügylet

Az egyik fél lehetőséget vásárol,

hogy a jövőben lebonyolithassa az üzletet, de nincsen kötelezve rá.

A másik fél ellenben köteles lebonyolitani az üzletet, ha a partnere ezt kivánja.

Jövőbeni időpont,
kétféle lehet:
vagy csak a kijelölt nap,
vagy az üzletkötéstől a határnapig terjedő időszak.

Vételi opció
Kiíró Kötelezettséget eladásra Nyeresége maximum Vesztesége elvileg
(eladó) vállal az opciós díj bármekkora
Vevő Jogot szerez Vételre Nyeresége elvileg Vesztesége maximum az
bármekkora opciós díj

Eladási opció
Kiíró Kötelezettséget vételre Nyeresége maximum Vesztesége elméletileg
(eladó) vállal az opciós díj bármekkora
Vevő Jogot szerez eladásra Nyeresége elvileg Vesztesége maximum az
bármekkora opciós díj

Határidős ügyletek nyereség függvényei:

Vételi opció

Nyereség Nyereség

E E

S S
P

vételi jog eladási kötelezettség

 65

Eladási opció
Nyereség Nyereség

P
E E

S S
P

eladási jog vételi kötelezettség

Futures

Nyereség Nyereség

E E

S S

vételi kötelezettség eladási kötelezettség

Ahol:

E – kötési árfolyam
P – opciós díj
S – lejáratkori promt árfolyam

8.3.3. Spekulációs stratégiák

ha valaki a részvény árfolyamának emelkedésére számít, akkor a következőket teheti:

futures vételt köt egy viszonylag alacsonyabb áron - arra számítva, hogy a piaci
ár az üzletkötés árfolyamát majd meghaladja, és így olcsóbban juthat
hozzá a papírhoz
vételi opciót vesz egy nem túl magas áron - ekkor vásárlási lehetősége van egy
előre rögzített áron, aminél számításai szerint az árfolyam lényegesen
66

magasabb lesz akkor már, vagyis olcsóbban vehet a piaci átlagnál

eladási opciót ad el, azaz vételi kötelezettséget vállal egy bizonyos
árfolyamon - de közben arra számít, hogy a piaci árfolyam ennél úgyis
magasabb lesz, vagyis ilyen olcsón úgysem akarják eladni neki a papírt,
és így megnyerte az opciós díjat.

Ha az árfolyam esésére számít, akkor a következő lehetőségek állnak előtte:

futures eladási üzletet köt egy viszonylag magas árfolyamon, arra számítva,
hogy a jövőben az árfolyamok ennél alacsonyabbak lesznek, és így
drágábban adja el a részvényeket, mint amennyiért ő meg tudja majd
venni őket
vételi opciót ad el, azaz eladási kötelezettséget vállal magára egy viszonylag
magas árfolyamon, arra számítva, hogy az árfolyam úgyis a kialkudott
árfolyamnál alacsonyabb lesz, és így senki nem akar majd tőle a
magasabb áron vásárolni, és így megnyerte az opciós díjat
eladási opciót vásárol egy viszonylag magas árfolyamon, arra számítva, hogy
az árfolyamok a piacon a kialkudott árfolyamok alá fognak esni, és így
drágábban tudja eladni a részvényeket, mint amennyiért vette őket.

.
A határidős piacokon a résztvevők különböző megfontolásokbóll vehetnek részt.
1. Vannak, akik már meglévő vagy majd vásárlandó értékpapírjaik kockázatát akarják
csökkenteni.
2. Az arbitrázst folytató személy aki nem vállal kockázatot: ott vesz, ahol olcsó, és egyből
eladja, ahol drágábban megteheti, akár jövőbeli, akár azonnali üzletkötésről van szó
3. Spekuláns, aki azért köt jövőbeli vagy azonnali üzletet, mert az árfolyamok
valamilyen mozgására számít.

árfolyamok emelkedésére számító spekulánst haussra [hossz],

az árfolyamok esésére számítót baissre [bessz] váró spekulánsnak hívják.

8.3.4. Fedezeti ügylet

A hedge
olyan határidős ügyletek, amely során a befektetők más ügyletek révén
kalkulált hasznukat fedezzék, a biztonságot szem előtt tartva

vételi (long) hedge

eladási (short) hedge.

IV. DEVIZAGAZDÁLKODÁS

az állam által létrehozott devizapolitikai intézkedések összessége

szervezet keretek között,
amely révén saját pénzügyi rendszere kapcsolódik
egy másik nemzetgazdaság pénzrendszeréhez.
 67

A devizagazdálkodás lehet

Kötött devizagazdálkodás
A kötött devizagazdálkodás lehet centralizált, és decentralizált.
Szabad devizagazdálkodás
Duális devizagazdálkodás
Kollektív

A nemzetközi pénzügyi elszámolásokat gyakran államközi megállapodásokkal

szabályozzák

Két fajtáját különböztetjük meg:

1. Kétoldalú vagy bilaterális klíring megállapodás

2. A multilaterális vagy sokoldalú klíring

1. Valuta, deviza, árfolyam

Valuta:
adott ország törvényes fizetőeszköze (készpénz)
egy másik ország fizetési forgalmában,
Deviza:
külföldi pénzre követelés (számlapénz, csekk, kártya).

Az egységnyi valuta másik ország pénzegységében kifejezett ára az árfolyam. Három

alap árfolyammal találkozhatunk:

l.) vételi árfolyam

2.) eladási árfolyam
3.) közép árolyam,

egyenes árfolyam

keresztárfolyam

közvetlen jegyzés
közvetett

Az árfolyamok kialakulását hosszú és rövidtávú tényezők befolyásolják.

Hosszú távú tényezők:

ország fizetési mérlegének alakulása
devizák egymáshoz hasonlított vásárlóereje (vásárlóerőparitás-elmélet)
különböző devizák reálkamatlábának alakulása
makrogazdasági tényezők
politikai események
68

Rövidtávon alapvetően a kereslet-kínálat alakítja az árfolyamokat.

Az árfolyamnak a „hosszúságát” devizapontban (árfolyampont) adjuk meg

Az árfolyam lényegében az az ár, amelyen a valutát/devizát a pénzpiacon

eladják illetve megveszik

A paritás viszont elméleti egyenértéket fejez ki, arra utal, hogy milyen szinten kellene
az árfolyamnak elhelyezkedni.

a valuta és deviza árfolyama illetve a paritása között a kapcsolat lehet:

• Egybeeshetnek
• A valutaárfolyam magasabb mint a paritás,
• A valutaárfolyam alacsonyabb a paritásnál.

A valuta leértékelésére akkor kerül sor általában, ha a belföldi inflációs ráta nagyobb
mint a külföldi.
a valuta leértékelése (árfolyamának csökkentése
hosszútávon ösztönzőleg hat exportra

A valutát felértékelni akkor szokták, amikor a belföldi inflációs ráta alacsonyabb a

külföldi inflációs rátánál.

Az árfolyamokat három csoportba sorolhatjuk:

• lebegő
• rögzített
• kötött árfolyam.

2. Konvertibilitás

A konvertibilitás jelenti valamely pénznem szabad átválthatóságát egy másik

pénznemre.

A konvertibilitás fokozatainak figyelembevételével megkülönböztetünk:

jegybanki szintű konvertibilitást:
külső konvertibilitás:
belső konvertibilitás:
de facto konvertibilitás.
de jure konvertibilitás:.
korlátozott konvertibilitás:.
teljes konvertibilitás
 69

Az országok közötti elszámolásnak alapvetően három formája ismert:

1, A bilaterális fizetési forgalom

2. A multilaterális fizetési forgalom
3. A konvertibilis valutákon

Valuták csoportosítása:

Klíring (kötött) valuta

Transzferábilis valuta

Konvertibilis, vagy szabadon átváltható valuta.

A konvertibilis valutákat világpénzként betöltött szerepük alapján is csoportosítják:

kulcsvaluta
tartalékvaluta
kereskedelmi valuta

A konvertibilitás az adott országban fontos követelményeket von maga után:

- fejlett, kiegyensúlyozott gazdasági háttér

- jelentős monetáris tartalék
- nemzetközi követelések-tartozások összhangjának megvalósulása

Devizabelföldi
az a természetes vagy jogi személy, akinek lakhelye/székhelye belföldön van.

Devizakülföldi
az a természetes vagy jogi személy, akinek lakhelye/székhelye külföldön van.

. A konvertibilis és nem konvertibilis valutaváltást csak felhatalmazott

hitelintézetek/pénzintézetek végezhetnek.

3. Külkereskedelmi ügyletek

A külkereskedelmi tevékenység,
amikor egy belföldi egy külföldivel köt szerződést,
amelyet később mindketten teljesítenek.

Exportügylet
Importügylet
70

3.1. Ellenüzletek

1. Barter

2. Kompenzációs ügylet

Teljes kompenzáció.
Részleges kompenzációs.
Önkompenzáció.
Háromszögügylet

3. Ellenvásárlás (viszontvásárlásos ügylet)

4. Offset

5. Visszavásárlásos ügylet

3.2. Reexport ügyletek

A reexport külföldön vásárolt áru külföldre történő eladását jelenti,

A reexport ügylet lehet fedezett és fedezetlen.

1. Tranzitügylet

2. Switch-ügylet
Három típusát különböztetjük meg:
1. A bemeneteli (aller) ügylet
2. A kijöveteli (retour) ügylet
3. A körügylet (körswitch) ügylet
4. Bérmunkaügylet

3.3. Különleges külkereskedelmi ügyletek

1. Licencia

2. Franchise-ügylet

4. Lízingügyletek
 71

4. Nemzetközi pénzügyek

4.1. Levelezőbankok

Számlakapcsolatok

4.2. Beszedvények

4.3. A nemzetközi fizetések kockázatainak kezelése

árfolyamkockázat
bankkockázat
gazdasági kockázat
országkockázat

banki garancia
kezességvállalás

egyszerű kezesség
készfizető kezesség

a.) Importőrért exportőr javára:

b.) Exportőrért importőr javára:

5. Fizetési mérleg

egy adott ország nemzetközi fizetési forgalmával, nemzetközi kereskedelmével és

tőkemozgásával kapcsolatos műveleteinek könyvelési nyilvántartása meghatározott
időszakra.

aktív
passzív,

A fizetési mérleg (számunkra fontos) részei a következők:

1. folyó fizetési mérleg (Current Account)
2. tőkeforgalmi mérleg (Capital Account)
3. egyenlegező tétel
72

1. A folyó fizetési mérleg tartalmazza a „látható” (pl. külkereskedelem), és a

„láthatatlan” (pl. idegenforgalom) folyó tételeket.
A folyó fizetési mérleg legfontosabb részei:

- Külkereskedelmi mérleg,.
- A folyó tételek tartalmazzák az áruforgalmon kívüli fizetéseket

2. A tőkeforgalmi mérleg a tőkeforgalmat és a monetáris (tartalékváltozást

eredményező) műveleteket tartalmazza.

3. Az egyenlegező tétel a statisztikai adatgyűjtés hibáiból eredő korrekciós tétel.

A fizetési mérleg sémája:

I. Folyó fizetési mérleg egyenlege

1. Áruk egyenlege

2 Szolgáltatások egyenlege

3 Jövedelemek egyenlege

4 Viszonzatlan folyó átutalások egyenlege

II. Tőkemérleg egyenlege

5 Kormányzati szektor viszonzatlan tőkeátutalásainak egyenlege

6 Egyéb szektorok viszonzatlan tőkeátutalásainak egyenlege

7 Nem termelt nem pénzügyi javak forgalmának egyenlege

III. Pénzügyi mérleg egyenlege

8 Közvetlen tőkebefektetések egyenlege

9 Portfólióbefektetések egyenlege

10 Egyéb befektetések egyenlege

IV. Tévedések és kihagyások egyenlege

V. Teljes fizetési mérleg egyenlege

VI. Nemzetközi tartalékok változása

 73

6. Nemzetközi pénzügyi intézetek

1944-ben - Bretton Woods-i egyezmény.

- International Monetary Fund, a Nemzetközi Valutalap, IMF

- International Bank for Reconstruction and Development, Nemzetközi Újjáépítési és
Fejlesztési Bank, Világban, IBRD

6.1. Az IMF feladata és szervezete, hitelezési tevékenysége

Az IMF kormányközi együttműködés céljával alakult pénzügyi intézmény.

1.) Feladata:
- nemzetközi monetáris együttműködés elősegítése, konzultációs fórum
- nemzetközi kereskedelem bővítése
- árfolyam-stabilitás megteremtése,
- tagországok részére sokoldalú fizetési rendszer megteremtése a folyó műveletekre
és a devizakorlátozások megszüntetésére
- fizetési mérleg egyensúlyhiányának rendezésére segítségnyújtás, pénzügyi
erőforrások nyújtásával

2.) Szervezete:

Az IMF tagállamainak a Valutalap alaptőkéjéből való részesedést kvótának nevezzük

A kvóta meghatározása a következő mutatók alapján történik:

- GDP, illetve a nemzeti jövedelem alakulása
- adott ország gazdasági teljesítménye
- nemzetközi tartalékszint
- külkereskedelmi forgalom alakulása
- fizetési mérleg alakulása

3.) Hitelezési tevékenysége

swap-ügylet -az ország megkapja a hitel összegét és ekkor saját fizetőeszközét adja
cserébe.

A hitelek formái:
- készenléti hitelmegállapodások.
- kibővített megállapodások
- kompenzációs és feltételes finanszírozási hitel
- ütközőkészlet finanszírozás
- szerkezet-átalakító és egyensúlyjavító hitelek
- adósság és adósságszolgálat csökkentésének finanszírozása
- természeti katasztrófákhoz kapcsolódó finanszírozás
- gazdasági átállás elősegítésére nyújtható hitel
74

6.2. A Világbank szerepe, működése

Mindig konkrét projekteket, programokat finanszíroz.

A világbank-csoport tagjai a következők:

- Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
- Nemzetközi Pénzügyi Társaság,
- Nemzetközi Fejlesztési Társaság,
- Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja
- Nemzetközi Beriházásbiztosítási Ügynökség,

Hitelfajták:
- beruházási kölcsönök (
- ágazati, szerkezetátalakítási hitel
- átfogó szerkezet- átalakításra nyújtot hitel (
-

6.3. Európai Újjáépítés és Fejlesztési Bank- EBRD

Célja, hogy segítse a magánvállalkozói kezdeményezéseket.

Finanszírozási formák:
- hitelek
- jegyzett alaptőke fel nem töltött része
- garanciavállalás /nyújtás
- más nemzetközi intézményekkel, bankokkal, hitelezőkkel közös finanszírozás

A bank székhelye London.