ADÓZÁSI ISMERETEK lorina.buda@gmail.

com

Vizsga: teszt + igaz/hamis + rövid feleletes

Nemzetgazdaság:

Külföld

Háztartás Állam Vállalatok

Nonprofit

A nemzetgazdaság a gazdasági szereplők összessége és a köztük lévő kapcsolatok, kölcsönhatások. Az állam

minden szereplővel kapcsolatban áll. Szerepe kettős: szabályokat alkot + gazdasági szereplő.

A monetáris és a fiskális politikán keresztül szabályozza a gazdaságot:

Monetáris politika – MNB:
 árstabilitás fenntartása
Fiskális politika – kormány:
 gazdaságpolitika – keret, ami között működik  pénzügypolitika, ennek része az adópolitika
 kik a kedvezményezett/büntetett társadalmi csoportok  milyen irányba akarják terelni a
gazdaságot

Állami bevételek a kiadások fedezésére  költségvetés

Bevételek:
 közbevétel: adó, vám, illeték, járulék, díjak (büntetések)
 magánbevétel: pl. koncessziós jog, eladás, bérbeadás

Illeték: szolgáltatásért fizetjük

Járulék: meghatározott célra költhető csak el

Kiadások:
 igazgatási költségek (intézmények működtetése, bérek)
 gazdaságpolitikai funkciókra (kedvezmények, tanácsadás igénybevétele)
 közfeladatok ellátására (hon/rendvédelem, oktatás, egészségügy, szociális ellátások): azért látja el
az állam, mert a piaci szereplőknek nem éri meg; közvetetten befolyásolja az ország gazdasági
fejlődését (pl. Írországban az oktatás fejlesztése a 80-as években)
 allokációs funkció: újraelosztás (társadalmi különbségek csökkentésére)
 államadósság-kezelés (államkötvény kibocsátása)

Államadósság: GDP-arányos – Mo. kb. 76% (Maastricht: <60%)  nem okoz problémát, ha van mögötte
gazdaság
 magyar államadósság 30-40%-a devizában van, többi forintban

Államháztartási hiány sem gond (kiadás > bevétel) hasonló esetben (Maastricht: <3%)
 GDP bevétel kb. 47%-át vonja el az állam
 állami kiadás kb. 49,5%
↓
hiány kb. 2,5%  ezt kell finanszírozni (pl. államkötvénnyel)
1
Államkötvény:
kamatát az MNB határozza meg (jegybanki alapkamat)  alacsony kamat  olcsó hitel a kereskedelmi
bankoknak  olcsó hitel a háztartásoknak  gazdaságélénkítés (kevesebb a megtakarítás)
↓
monetáris politikai eszköz gazdaságélénkítésre: alapkamat-csökkentés  egy idő után korlátokba ütközik
 nem lehet tovább csökkenteni (más gazdaságélénkítő eszközökhöz kell nyúlni – pl. adópolitika)

EU alapkamat: 0%

Adó:
 kezdetben termék
 később pénzzé alakult
 törvényben meghatározott, nem visszatérítendő, közvetlen ellenszolgáltatást nem kapunk érte,
mértékét és a befizetés módját egyoldalúan határozza meg a kormányzat, valamint biztosítja a
befizetés feltételeit

OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) szerint:

kötelező és viszonzatlan befizetési kötelezettség az állam részére

Adóbeszedési jog:
NAV, önkormányzatok

Az adó tárgya:
 jövedelem (szja, tao)
 vagyon (ingatlanadó)
 erőforráshoz kapcsolódó adó (bányajáradék)
 forgalmi adó (jövedéki adó, áfa)

Az adó funkciói:
 fedezeti: bevételek biztosítása (közfeladatok ellátására)
 jövedelem újraelosztó (arányosítási) funkció (2011-ig Mo-on is progresszív/sávos adókulcs volt)
 külföldi tőke behozatala (privatizáció, adókedvezmény)
 befolyásolási funkció (vízió az ország jövőjéről, ezen vízió elérésének a támogatása  család vagy
ipar a fontosabb, melyiket támogatja inkább)
 szociális funkció: munkahelyteremtés (hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatása pl. nők, romák)
 politikai funkció: közvélemény befolyásolása

Költségvetési kiadás 4 évente ugrik meg  (kevesebbet vonnak el az emberektől a választások miatt)

Adóztatás határai, korlátai:

 gazdasági: mekkora a teherbíró képesség
 fiskális: létminimum figyelembe vétele
 adóigazgatási: adózók jogai, milyen adókat lehet könnyen/olcsón beszedni
 jogi: adózói, alkotmányos  területi, személyi határok
 pszichológiai: milyen/mekkora adókat visel el a társadalom, mi az, amit még hajlandóak befizetni
(ld. internetadó elleni tiltakozás)

2
Adóellenállás formái:
 adókikerülés (legális): joghézagok kihasználása
 adómenekülés: bizonyos országok helyett másikban adóznak (magas jövedelmű vállalatok,
személyek – off-shore adóparadicsomok)
 adómentesség: pl. családi adókedvezmény
 adótervezés: adóoptimalizálás
 adókijátszás (illegális)

Milyen a jó adórendszer?
Stiglitz szerint:
 gazdaságilag hatékony legyen: ne kerüljön többe az adó beszedése, mint amit hoz
 egyszerű legyen az adminisztráció: átlátható, hatékony
 rugalmas: tud reagálni a társadalmi változásokra
 igazságos/méltányos  mi számít igazságosnak?  attól függ, kitől kérdezzük  (pl.
lineáris/progresszív szja)
 politikai felelősség: merjen változtatni, vállalja fel a döntéseit

Adózás elvei (4 kell):

 fedezeti elv: a bevételeknek fedeznie kell a kiadásokat
 törvényi elfogadás elve: adót kivetni/változtatni az országgyűlésnek van joga, visszamenőleg nem
lehet kivetni (csak jövőbeli fogyasztásra, szolgáltatásra, jövedelemre)
 haszonelv: bizonyos rétegeket a rájuk jutó haszon alapján kell adóztatni
o horizontális: egyenlőket egyenlően
o vertikális: nem egyenlőket eltérően
 fizetőképesség elve: segítenie kell megvalósítani a célt, amit a kormányzat kitűzött (háztartások,
vállalatok támogatása)
 áttekinthetőség: közvetlen legyen a kapcsolat, legyen egyszerű az adórendszer
 gazdaságosság

Adóreform elemei:
 közvetlen/közvetett adók arányának változása
 adóalap változása
 adókedvezmények változtatása (újak vagy régiek megszüntetése)
 adókulcsok változtatása
 adómentesség tevékenységre, termékre
 kiosztott profitot terhelő adók változtatása (pl. osztalékadó)
 helyi adók szerepének változása: szubszidiaritás elve  mindent a legalacsonyabb szinten kell
elvégezni

OECD-országok:
 lakossági megtakarítások kedvezménye
 hitelekhez kapcsolódó adóelőnyök leépítése
 munka/tőkejövedelmek adózásának újraszabályozása
 környezetvédelmi szempontok erősödése – megújuló erőforrások (adókedvezmény, büntető adó)
 közvetett adók szerepe nő
 központi/helyi adók kiegyenlítése
 kedvezményezett társadalmi csoportokhoz kapcsolódó adókedvezmények, adócsökkentés (pl. nők)

3
Közvetlen adók:
természetes személyekre, gazdálkodókra kivetett, egyéni körülményektől változó közterhek,
jövedelemhez, vagyonhoz kapcsolódnak (pl. tao, szja)  adóalany = adófizető

Közvetett adók:
árukra, szolgáltatásokra kivetett adók, az egyéni körülményeket nem veszik figyelembe (pl. áfa, jövedéki
adó), fogyasztáshoz kapcsolódik  biztosabb bevételi forrás (a fogyasztásban kisebb a változékonyság,
mint a jövedelemben), könnyebb beszedni  adóalany ≠ adófizető
Olyan gazdaságban működik, ahol helyben el tudják költeni a jövedelmet (vannak pl. luxuscikk-gyártók)

A komplex adórendszerek a XX. században alakultak ki – Keynes-i / monetarista politika állt szemben:
 Keynes: tőkejövedelmek adóztatása; progresszív adórendszer + adókedvezmény  növeli a
társadalmi elégedettséget
 monetarista: inkább lineáris adózás  az adó befolyásolja a teljesítményt  nagyobb lesz a
teljesítmény, ha több jövedelem marad  ne büntessük azt, aki többet dolgozik
Kedvezményeket nem szerették, szerintük a piac önszabályozó (ne csak azzal a tevékenységgel
foglalkozzanak, amire kedvezmény van)
Fontosnak tartották a tőkejövedelmek adójának csökkentését  ne adóztassák a már adózott
jövedelmeket  legyen olcsó a vállalatok finanszírozása  ettől nő a termelés, nő a gazdaság
Direkt adók csökkentése, indirektek növelése
Az emberek racionális viselkedésére épített
↓
Az országok általában vegyíteni szokták a kettőt.

Adóalany:
az a természetes vagy jogi személy, akit a törvény adófizetésre kötelez

Adófizető:
az a természetes vagy jogi személy, aki ténylegesen megfizeti az adót

Adóforrás:
az a jövedelem, amiből megfizetik az adót

Adóalap:
pénzben vagy egyéb természetes mértékegységben meghatározott összeg, amire a fizetendő adót
számítják

Adórendszer:
az adott országban hatályban lévő adójogszabályok összessége

Adóbürokrácia szereplői:
 Kormány: a hierarchia csúcsán áll, az adóbürokrácia működéséért felelős, dönt az átalakítás
stratégiai irányairól
 Országgyűlés: fő feladata a jogalkotás, képviseli a választók érdekeit
 NAV: beszedi az adókat, illetékeket, vámokat; begyűjti a bevallásokat; ellenőrzéseket végez;
engedélyeket ad ki  közvetlen végrehajtó szerv  kapcsolata van a Kormánnyal és az
adófizetőkkel is (18000 fő, 190 Mrd működési költség)
 NGM: az adózás, mint szakpolitika tartozik hozzá

Költségvetés bevétele: 12,5 Mrd  ebből 96% adó, járulék bevétel (36% fogyasztási adó, 35,8% járulék)
4
Adófizetők:
 magánszemélyek (kb. 4,8 M adózó)
 vállalkozások (kb. 1,8 M adószám)

A vállalkozások esetében az adózással kapcsolatos kiadások a GDP 4%-át teszik ki.

A szürkegazdaság nagysága Mo-on a GDP 20%-a.
300-400 Mrd bevétel esik ki áfa csalás miatt.

A KKV-k nem tudják önállóan követni a törvénymódosításokat (könyvelőkre, adótanácsadókra van szükség)
Nagyrészt törvényes keretek között adóoptimalizálnak (minél több bevételük van, annál inkább).

Támogatások:
autóipar, gépgyártás kapja a legnagyobb támogatásokat + mezőgazdaság, építőipar, feldolgozóipar

Vállalkozói adónemek:
TAO (74%), EVA, KATA, KIVA (2%)

SZJA: 15%
 1995. évi 117. tv.
 személyi hatálya: magánszemély, munkáltató/kifizető
 összevont adóalap:
o nem önálló tevékenységből származó jövedelem: munkaviszonyból származó bérjövedelem,
költségtérítés
o önálló tevékenységből származó jövedelem: vállalkozói kivét, megbízási jogviszony,
képviselői tevékenység, bérbeadásból származó jövedelem, őstermelői tevékenység
o egyéb jövedelem: borravaló, hálapénz
 külön adózó jövedelmek: osztalék, külföldről származó jövedelem, nyereményből származó
jövedelem, vagyonátruházásból származó jövedelem
 adókedvezmények: családi adókedvezmény, első házasok kedvezménye, súlyos fogyatékosság
miatti kedvezmény, őstermelői kedvezmény

Az szja-adóbevallást alapesetben a NAV készíti (kivéve egyéni vállalkozók, őstermelők, áfás

magánszemélyek)

Adózói csoportok:
 megbízható: időben teljesít
 kockázatos: pl. adószám felfüggesztés miatt, felszámolás miatt  szigorúbb ellenőrzés

Munkáltatói terhek:
 szociális hozzájárulási adó 27%
 szakképzési hozzájárulás 1,5%

Az egykulcsos szja miatti bevételkiesést áfa-emeléssel próbálták kompenzálni (25  27%)  nem sikerült
(kb. 400 Mrd bevételkiesés)

5
ÁFA: 27%
 Fogyasztási típusú adó
 Első áfa-tv Mo-on: 1920 (Németországban: 1916) – jelenlegi: 2007. évi 127. tv
 EU-norma miatt nem lehet magasabb (ne járjanak át a szomszédos országokba vásárolni)
 EU-költségvetés 11%-a az áfa-bevétel  országonként 0,3%-ot kell befizetni (kivéve pl. Svédország,
Németország – a nagyobb áfa-bevétel miatt)
 Célország elve érvényesül: ott fizetjük, ahol a szolgáltatást igénybe vesszük
 Semleges adó: nem különbözteti meg a piaci verseny szereplőit tulajdonformák vagy más
szempontok szerint
 Általános adó: minden értékesítést terhel
 Nem az adó teljesítője, hanem a vállalkozás vallja be
 Nettó típusú adó: elkerüli az adóhalmozást, csak a ténylegesen hozzáadott érték után kell
megfizetni.
 Összfázisú adó: a termelési/értékesítési folyamatban mindenhol jelen van (egyfázisú adó: pl.
jövedéki adó)
 Alanya: jogképes személy vagy szervezet, amely saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat 
gazdasági tevékenység: valamely tevékenységnek üzletszerű, tartós folytatása, amennyiben
ellenérték elérésére irányul (pl. ingatlaneladás nem gazdasági tevékenység – nem tartós)
 Termékek, szolgáltatások után fizetjük
 Adó alapja: a pénzben kifejezett ellenérték
 Adófizetési pont: teljesítéskor (amikor fizetjük)
 Területi hatálya: belföld, EK + tagállamok, 3. ország
 Adókulcsok:
o 27%: általános
o 18%: kereskedelmi szállás, tejtermék, gabona/liszt felhasználásával készült termékek
o 5%: sertéshús, gyógyszer/gyógyászati segédeszköz, napilap
o AM: oktatás, anyatej-értékesítés, szerencsejáték
 Adóbevallás:
o éves: < 250e ft
o negyedéves: < 1M ft
o havi: > 1M ft
↓
tárgyévet megelőző 2. évben fizetett áfa alapján

Áfa-csalás: jellemzően az építőiparban, hulladékkereskedelemben  fordított áfa bevezetésével próbálják

kiszűrni

Jövedéki adó:
 Fogyasztási típusú adó
 Közvetett
 Egyfázisú adó: egy adózási pontban jelenik meg, beépül a termék árába, a végső fogyasztó viseli
 Az áfa a jövedéki adóval növelt értékre számítódik
 Fizetési kötelezettség keletkezése: belföldi előállítású áru + belföldre behozott áru után
 Tárgya: ásványi olaj, alkoholtermék, sör, bor, pezsgő, köztes alkohol termék (habzó, nem habzó),
dohánytermék (XVI. sz. – regálék, 1949-ig só-adó)
 Mértéke: ezer literenként/ezer szálra (otthoni pálinkafőzés: 1200 Ft illeték, benzin: > 50 USD/hordó
– 120 Ft, < 50 USD/ hordó – 125 Ft)

Koncessziós jog alapján létrehozott dohányelosztók  saját haszon + Trafik  fix haszon
6
Társasági adó:
 Alanya: gazdasági társaság, alapítvány, szövetkezet, felsőoktatási intézmény, egyéni cég, állami
vállalat
 Nem fizet: MNB, MTI, Nemzeti Vagyonkezelő, közszolgálati média szolgáltatók, felszámolás alatt
állók, politikai pártok
 Cég ellenjegyzésétől kell fizetni
 Mértéke: 10%, > 500 M adóalap után 19%
 Adóalap: bevétel – kiadás = adózás előtti eredmény ± növelő/csökkentő tételek  adóalap * % 
számított adó – kedvezmények (látvány-csapatsport támogatás, fejlesztés, filmgyártás, előadó-
művészeti szervezet támogatása – max. 80% kedvezmény)

2011 óta 25-30 új közteher:

 népegészségügyi adó
 reklámadó
 pénzügyi tranzakciós illeték
 környezetvédelmi termékdíj
 közműadó
 biztosítási adó

Egykulcsos szja  csökkent a költségvetés adóbevétele

Áfa-kulcs nőtt  mégsem nőtt a költségvetési bevétel (áfa-csalás miatt)  online pénztárgépek
bevezetése  elkezdett nőni az áfa-bevétel
TAO  viszonylag állandó szintű bevétel

Európai Unió

Költségvetés:
Fő célja a közös politikák, intézményrendszer finanszírozására  EU GDP-nek 1%-a a költségvetés (egy
államé kb. 48%), végrehajtását az EU számvevőszék felügyeli

Jellemzői:
 nincsenek EU közjavak (pl. utak, tűzoltóság, egészségügy)
 nincs jövedelemátcsoportosítás (helyette kohéziós politika: tagállamok közötti átcsoportosítás)
 nincs stabilizációs funkció (ezért egy válság érzékenyen érinti)
 nincs eladósodási lehetőség (nincs állampapír kibocsátás)
 az EU-nak nincs adókivetési joga (nincs közös EU adó)
 pénzügyi év = naptári év
↓
Speciális képződmény  kettősség jellemzi (tágabb, mint egy nemzetközi intézményé, de szűkebb, mint
egy nemzetállamé)

Létrehozása:
A költségvetés tervezetét az Európai Bizottság készíti el  az Európai Unió Tanácsa megtárgyalja,
módosítja (pl. bevándorlók miatt)  az Európai Parlament hagyja jóvá (elutasítás esetén a Parlament + a
Tanács új tervezetet hoz létre, amit elfogadnak – ha mégsem: a Bizottság ideiglenes költségvetést készít)

Költségvetési kereteket határoznak meg: több éves – min. 5 év – pénzügyi keret 1988 óta (Lisszaboni
Szerződés intézményesítette)  minden ilyen időszakra más prioritásokat határoznak meg a kiadások
terén – most pl. innováció  jelenlegi 7 éves, 2014-2020

7
Nettó befizető:
Nagyobb összeggel járul hozzá a költségvetéshez, mint amennyit visszakap (Németország, Benelux, UK,
Franciaország + Románia, mivel nem tudja lehívni a forrásokat)

Nettó kedvezményezett:
Többet kap vissza, mint amennyit befizet (pl. Magyarország, Szlovákia, Csehország)

↓
EU kohézióra törekvését mutatja: közeledjenek egymáshoz, egységesebb szinten legyenek a gazdaságok

Brit visszatérítés mechanizmusa:

Közös agrárpolitika nem érinti őket (alig van mezőgazdaság)  évi fix összegű kompenzációt kapnak

↓
Két fő visszatérítési csatorna:
 strukturális/kohéziós alap
 közös agrárpolitikai alap

Alapelvek:
 Nyilvánosság elve: EU költségvetése nyilvános (az EU közlönyében jelenik meg)
 Részletesség elve: a költségvetést részletezni kell (nem elég a fő tételek meghatározása)
 Bruttó költségvetés elve: a bevételeket nem lehet kiadásokhoz kötni
 Kohézió: az EU biztosítja az állampolgárok számára a jólét és a fejlődés minimumát 
jövedelemtranszfer a szegényebb országok felé
 Szubszidiaritás: minden kérdést a lehető legalacsonyabb szinten kell kezelni

Kiadások:
2014-2020 között 7 évre – két nagy zseb:
 intellektuális inkluzív növekedés 48%:
o nagy része kohéziós kiadás
o összekapcsolódási eszközök (energia- és kommunikációs hálózatok, közlekedés)
o K+F, innováció (Horizon 2020 stratégia, lehívható forrásokkal)
 fenntartható növekedés, természeti erőforrások 37%:
o közös agrárpolitika
o vidékfejlesztés
o EU-s élelmiszer-biztonság
o mezőgazdasági válságokra képzett tartalék (árvíz, aszály)
 kisebb tételek:
o oktatás, képzés
o migráció
o Globális Európa: szomszédság-politika (pl. Ukrajna – iskolaépítés, afrikai missziók)
o adminisztráció (bérek, nyugdíjak, intézmény-fenntartás)

Bevételek:
 GNI-forrás: legnagyobb bevétel (76%)  nettó bevételek alapján (gazdaság változékonysága miatt
bizonytalan a tervezhető összeg)
 hagyományos saját források (vámok)
 hozzáadott érték adó (áfa): havi befizetés  az ország adott évi áfa-bevételének meghatározott
része

8
2014-2020-as költségvetés kisebb, mint a 2007-2013-as  GDP-arányos, ami pedig csökkent
↓
A támogatásokat is GDP-arányosan határozzák meg  így ezek összege is csökkent

EU adópolitika:
Nem szól bele a nemzeti adópolitikákba, csak kereteket határoz meg a tagállamok számára + irányelvek
alapján kell alakítani (pl. foglalkoztatottság növelése). Egységes piac működését az adóknak biztosítania kell
(főként tao, áfa).

Adóharmonizáció:
 Áfa, jövedéki adó, pénzügyi termékekre kivetett adók (utóbbi harmonizációja nem igazán jött össze)
 Gépjárműadó egyeztetés alatt (saját országban vegyenek autót, ne érje meg máshol, ahol
alacsonyabb az adó)
 Társasági adó:
o anya-leányvállalati elv: kettős adóztatás kiszűrésére
o vállalategyesítési elv (fúzió): adózásuk meghatározása

Együttműködés:
Adócsalás elleni harcban: intézményi, bizottsági szinten (NAV is közreműködik)

Adóék:
Arányszám, azt mutatja, hogy az összes munkaköltség hány %-át viszi el az állam (EU-átlag < 35%, Mo-on a
legmagasabb, Írországban/Angliában pedig alacsonyabb)

Adózási rendszerek:
 skandináv országok (helyi szintre is sok közvetlen adóbevétel jut)
 angolszász országok
 déli államok
 Közép-Európa

Válság:
Olyan papírokat adtak el, ami mögött nem volt fedezet.
USA 2001: „.com” válság  Fed csökkentette a kamatot, hogy felpörgesse a gazdaságot  nem vettek a
befektetők állampapírt
CDO-k kerültek a piacra: ezeket európai nyugdíjalapok is megvásárolták + olyanoknak is adtak hitelt, akik
nem voltak jó adósok
EU: azokban az országokban okozott először kárt a válság, ahol nagy volt a bankszektor (Írország,
Spanyolország, Németország)
Költségvetés stabilizációs funkciója: volt mihez hozzányúlni (pl. Írország: bankmentés), de ettől nőtt a
költségvetési kiadás + az államadósság  IMF hitelre volt szükség (Mo: IMF hitelt visszafizettük)

Költségvetési paktum:
Több országban az alkotmányban rögzítették, hogy az államháztartás egyenlege hogyan alakuljon
(államadósság kezelése)

Bankunió:
Nem eurózóna-tagoknak önkéntesen lehet csatlakozni. Az országonként eltérő bankfelügyeletet
megpróbálják közösségi szintre emelni. Összegyűjtik, hogy az egyes országok bankrendszerei milyen
kockázatokat hordoznak.