ADÓZÁS SZÓBELI TÉTELEI

1. tétel

Értelmezze az összevonásra kerülő bevételek (kiemelten a munkaviszonyból származó jövedelmekre, a

megbízási díjakra, és a vállalkozói „kivétre”) jövedelemtartalmát!
Jövedelem a magánszemély által más személytől megszerzett bevétel költséggel csökkentett része.
Összevonásra kerülő bevételek
Fajtái:
 Önálló tevékenységből származó jövedelem
 Nem önálló tevékenységből származó
 Egyéb jövedelem

Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut,
és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni
vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, az európai
parlamenti, az országgyűlési képviselői, valamint a helyi önkormányzati képviselői tevékenység.
Az önálló tevékenységből származó jövedelmek megállapításának általános szabályai: (kivétel az
ún. vállalkozói kivét) Megbízási díj.

- a tételes költségelszámolás,
- a diktált hányad alapján történő elszámolás.

vállalkozói kivét összevonásra kerülő jövedelem, amellyel szemben költség, költséghányad, vagy más
levonás nem érvényesíthető. Lényegében a vállalkozói kivét a személyes munkavégzés címén vállalkozói
költségként elszámolt összeg.

Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e
tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára
tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra
tekintettel munkabér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, üzemanyag; megtakarítás címén fizetett összeg,
költségtérítés, stb.
A nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelemnek számít, csupán néhány
esetben tartalmaz ettől eltérő rendelkezést a törvény.

Nem számít bevételnek:

az a térítés, amelyet a magánszemély saját gépkocsival történő munkába járás címén a munkahely és
a lakóhely közötti oda-vissza távolságra, kilométerenként legfeljebb 9 Ft értékben kap,
- az a térítés, amelyet a magánszemély munkába járás címén az utazási bérlettel, az utazási jeggyel
történő elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet árát, a jegy árát meg nem haladó értékben kap.

-munkavállalói érdekképviseleti tagdíj, kamarai tagdíj befizetett összege,

 2. tétel - Ismertesse az egyéni vállalkozók adózási szabályait a személyi jövedelemadóban!

Az egyéni vállalkozó személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége

Vállalkozói jövedelem (vállalkozói adóalap) =

= vállalkozói bevétel - vállalkozói költség - korábbi évek elhatárolt vesztesége

Az adó alapja

- a meghatározott vállalkozói jövedelem vagy

- a jövedelem- (nyereség-) minimum (ha a vállalkozói jövedelem kisebb e minimumnál).
Ha a vállalkozói jövedelem nem éri el a nyereségminimumot, az adózó választhat, hogy a tényleges
vállalkozói jövedelem után adózik - erről az előírt nyilatkozatot kitöltötte és az adóhatóságnak megküldte,
vállalva az adóhatósági ellenőrzést - vagy a nyereségminimum után.

A jövedelem- (nyereség-) minimum == (összes bevétel + - módosító tételek) • 2%

A jövedelem- (nyereség-) minimum szabályát nem kell alkalmazni, ha
a vállalkozói adóalap nagyobb a kiszámított nyereségminimumnál,
a tevékenység megkezdése (újrakezdése) évében és az azt követő évben, amennyiben a kezdést megelőző
36 hónapban nem végzett egyéni vállalkozói tevékenységet,
az egyéni vállalkozót az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta,
az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott nyilatkozat kitöltését és beküldését választotta.

Az adó mértéke:10% a vállalkozói adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után, 19% az 500 millió
forintot meghaladó rész után.
Számított adó (a vállalkozói adóalap 10%-a vagy 10 és 19%-a)
Osztalékadó
Adóalap = vállalkozói adóalap – vállalkozói személyi jövedelemadó
Osztalékadó = adóalap * 16 %

3. tétel

Ismertesse a személyi jövedelemadó szerepét és mutassa be alanyait! Definiálja a jövedelmet, a

bevételt és költséget a személyi jövedelemadó rendszerében!

Személyi jövedelemadó szerepe: a magánszemélyek jövedelmükből járuljanak hozzá a közterhekhez.

A személyi jövedelemadó alanya a természetes személy.

Az adótörvény az adóalanyiság és az adókötelezettség vonatkozásában különbséget tesz belföldi és

külföldi illetőségű magánszemély között. Belföldnek minősül a Magyarország területe, beleértve a
vámszabad területet is.

A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége teljes körű, vagyis adókötelezettsége a

belföldről származó, és nemzetközi szerződés, viszonosság alapján, Magyarországon adóztatható
bevételre terjed ki.
A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége korlátozott, ami azt jelenti, hogy
adókötelezettsége a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó, vagy a nemzetközi szerződés,
viszonosság alapján, Magyarországon adóztatható bevételre terjed ki.

Belföldi illetőségűnek minősül a hatályos törvény rendelkezése szerint:

- a magyar állampolgár, ha más állampolgársága nincs és rendelkezik belföldön lakóhellyel, vagy
szokásos tartózkodási hellyel,
-az uniós országbeli polgárok közül azok, akik a szabad mozgáshoz és a
három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogukat az adott naptári évben legalább 183 napig (a ki-
és beutazás napját is egész napnak tekintve) Magyarország területén gyakorolják,

- a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó
letelepedett jogállású, illetve hontalan személy

Külföldi illetőségűnek minősül az a magánszemély, aki nem belföldi illetőségű magánszemély.

Bevétel a magánszemély által bármilyen jogcímen és bármely formában mástól megszerzett
vagyoni érték.
Nem számít bevételnek: -kapott kölcsön, elengedett köztartozás, visszatérített adó, stb.
 Költség a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, adóévben ténylegesen kifizetett,
igazolt kiadás.

A bevétel jövedelem-tartalmát általánosan háromféle módon lehet meghatározni.

- a bevétel egésze,
- a bevétel elismert, tételesen igazolt, költségekkel csökkentett része,
- a bevétel törvényben meghatározott hányada.
4. tétel
Sorolja fel az egyéni vállalkozó által választható jövedelemadó formákat és azok feltételeit!

Fajtái:
- vállalkozói személyi jövedelemadó
- átalányadó
- kisadózók tételes adója
- egyszerűsített vállalkozói adó

Átalányadó
Az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként átalányadózást választhat akkor, ha
a) az átalányadózás megkezdését közvetlenül
megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg, és
b) nem áll munkaviszonyban, és
c) az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben
nem haladja meg a 15 millió forintot.
A jövedelem a bevétel összegéből határozható meg, melynek százalékát törvény írja elő.
Egyéni vállalkozó esetében a jövedelem egyenlő ha a bevételt csökkentjük annak 40 %-ával.
ADÓMÉRTÉK: 16 %

Kisadózók tételes adója

KATA szabályai:
• egyedül dolgozik a saját vállalkozásában, egyéni vállalkozóként, vagy egy betéti társaság beltagjaként,
• 2-3 éve már 6 millió forint alatt van az éves bevétele (áfa nélkül),
• alanyi adómentességet választott az általános forgalmi adó rendszerében,
• nincs máshol munkaviszonya,
• gazdasági társaság (bt., kkt.) esetén kizárólag magánszemélyek a tulajdonosok,
• az adószámát két éven belül nem függesztették fel, és nem törölték,
• nem végez tevékenységet több önkormányzat területén,
• nem végez ingatlan bérbeadást, ,
• és a saját eszközeivel dolgozik

ADÓMÉRTÉK:
nem főállású adózó esetén 25 000 Ft/ hó
főállású adózó esetén 50000 Ft/ hó
választható 75 000 Ft/hó.
Kiváltja :
- vállalkozói szja
- átalányadó
- osztalékadó
- társasági adó
- SZOCHÓ
- szja,járulékok
- szakképzési hozzájárulás

Bevételről nyilvántartást vezet.

Egyszerűsített vállalkozói adó
választhatóság feltételei:o az adóalanya az adóévet megelőző 2 adóévben nem lépte túl a 30 M Ft-os bruttó bevételi értékhatárt;
o belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkezni;o nem volt mulasztási bírsága a vállalkozónak, számla ismételt elmulasztása
miatt;
o vállalkozás esetében valamennyi tagja magánszemély legyen;
o új tag nem szerezhet 50 %-nál nagyobb szavazati jogot biztosító részesedést;
o a vállalkozó nem áll felszámolási és végelszámolási eljárás alatt;
o az ÁFA-ban nem választotta a különleges adózási módot; az adóalanyiság megszűnik pl, ha az adóalany:o a 30 MFt-os bevételi
érték határt túllépi (A túllépést követő 1 nappal)
o bármely feltétel meg nem felelésének bekövetkeztét megelőző nap;
o a NAV-nál bejelenti dec 20-ig az adóalanyi körből történő kikerülési szándékát;

ha az adóalanyiság megszűnt akkor a megszűnést követő 4 adóévre EVA alanyiság újból nem választható;
ADÓALAP: a bevétel ADÓMÉRTÉK: 37 %
 5. tétel Értelmezze az adóelőleg fizetés szerepét a személy jövedelemadó rendszerében!
Ismertesse az adóelőleg megállapítására, annak bevallására és megfizetésére vonatkozó szabályokat!
Az összevont adóalap adóját, valamint a vállalkozói jövedelemadót adóelőlegként kell megfizetni.

Nem terheli adóelőleg:

- a nyugdíj-előtakarékossági számla terhére teljesített nem nyugdíj-szolgáltatást,
- az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt - egyéb
jövedelemnek minősülő - adóköteles összeget,
-a külföldről származó jövedelmet, ha kettős adóztatást kizáró egyezmény van.

A kifizető által megállapított adóelőleg, ha a kifizetés önálló, nem önálló tevékenységgel kapcsolatos,
illetve egyéb bevétel

Az előleg alapja Jövedelem - családi kedvezmény. Ha a magánszemély az adóelőleg megál-

lapításához tételes igazolással elszámol-
A jövedelem a nyilatkozat szerint: ható költségről nyilatkozott, akkor egyet-
- bevétel - a bevétel 50%-át meglen, az adóévben megszerzett bevételéből
nem haladó tételesen igazolhatósem határozhatja meg 10% költséghányad
vagy igazolás nélkül elszámolhatólevonásával az adó/adóelőleg-alapot.
költség
A nem önálló tevékenységből származó
vagy bevételt csökkenti a levont vagy megfize-
- a bevétel 90%-a vagy tett szakszervezeti tagdíj.
- a bevétel egésze (nem önálló
tevékenységből származó
jövedelemnél, egyéb jövedelemnél).

Fizetendő adóelőleg Adóelőleg alapja után az adó

mértékével számított összeg
(16%).

A munkáltatótól származó bevétel

esetén a kiszámított összeget - a
magánszemély nyilatkozata alapján -
csökkenti a személyi kedvezmény.

Adóelőleg megfizetése:
- kifizető által levont előleg a kifizetést követő hó 12-éig
- magánszemély által megállapított adóelőleg negyedévente, negyedévet követő hó 12-éig
Adóbevallási kötelezettségét a magánszemély önadózással vagy munkáltatói adómegállapítással teljesítheti.
Az önadózó magánszemély az adóévben megszerzett jövedelmeiről, adókötelezettségéről, a befizetendő
vagy visszajáró adókülönbözetről a bevallását az állami adóhatóság közreműködésével vagy az adóhatóság
közreműködése nélkül készítheti el (egyszerűsített bevallás és klasszikus önadózás).
A magánszemélynek nincs adóbevallási kötelezettsége, ha az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt,
vagy kizárólag olyat szerzett, amelyet nem kell bevallania.
Nem kell bevallania a magánszemélynek a pénzbeli nyereményből származó bevételt, a Magyar
Köztársaságban nem adóztatható bevételt, a kamatjövedelemnek minősülő bevételt - ha abból a kifizető az
adót levonta -, továbbá azt a bevételt,
• amelyet a jövedelem kiszámításánál, az összes jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni,
• amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, ha az abból származó jövedelem nem haladja meg a 200
ezer forintot,
• amely ingatlan átruházásából, vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való
lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik;
• amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett;
• amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani.
A levont adót, adóelőleget annak kell megfizetnie, aki azt levonta.
6. tétel
Sorolja fel a bért terhelő járulékokat és adókat! Értelmezze a bruttó „bér” és a nettó „bér”
fogalmát!
Biztosítottat terhelő járulékok:

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNNYEL CSÖKKENTHETŐ.

- Nyugdíjjárulék: 10 %
- Egészségbiztosítási járulék: 7 % - természetbeni : 4 %
- pénzbeni :3%
- Munkaerő-piaci járulék: 1,5 % nem CSÖKKENTHETŐ A CSALÁDI
JÁRULÉKKEDVEZMÉNNYEL. SORREND!!!

Felső korlát: 450 000 Ft./év

Adók

Kedvezményekkel csökkentett személyi jövedelemadó előleg. ( CSALÁDI, ÚJ HÁZAS ÉS

SZEMÉLYI KEDVEZMÉNY)

SZOCHÓ – 27 %

Nettó bér = Bruttó bér – Járulékok – adóelőleg

 7. tétel
Tegyen különbséget adózó és adóhatóságok között! Ismertesse az adóhatóságok hatáskörét és
illetékességét!
Adózó az a személy, akinek adókötelezettségét,adófizetési kötelezettségét, adót, költségvetési támogatást
törvény írja elő.
Adóhatóságok : Nemzeti Adó és Vámhivatal ( NAV )
Önkormányzati adóhatóság

Az elsőfokú adóhatóság hatásköre

Állami adóhatóság: adó, költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés,

-visszatérítés,

az állami garancia (kezesség) kiutalása és visszakövetelése,

adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása.

Vámhatóság: regisztrációs adó, külföldön nyilvántartott

tehergépjárművek adója, jövedéki adó, adójeggyel ellátott
dohánytermékeket terhelő áfa, népegészségügyi termékadó,
energiaadó, környezetvédelmi termékdíj, az áfa kivételével a
termékimportot terhelő adó, a törvényben meghatározott
esetekben az általános forgalmi adó.

Önkormányzati helyi adók, belföldi rendszámú gépjárművek adója, termőföld

adóhatóság: bérbeadásából származó jövedelem adója, törvényben
meghatározott esetben a magánszemélyt terhelő adók
módjára behajtandó köztartozások.

Az önkormányzati adóhatóság illetékessége

Helyi adók ügyében: az az önkormányzati adóhatóság, amelyik a

helyi adót bevezette.

Belföldi rendszámú gépjárművek adójaaz adóalany lakóhelye, székhelye, telephelye

ügyében: szerinti önkormányzati adóhatóság.

Az állami adóhatóság illetékessége

Magánszemély esetében: a magánszemély lakóhelye, ennek hiányában

tartózkodási helye, illetve utolsó ismert
belföldi lakóhelye szerinti igazgatóság.

Jogi személyiség nélküli vállalkozó, vállalkozóa székhelye, ennek hiányában telephelye

magánszemély esetén: szerinti igazgatóság.

Jogi személy, egyéb szervezet esetén: székhelye, telephelye, a tevékenység

gyakorlásának helye szerinti igazgatóság, több
telephely esetén az elsőként bejelentett
telephely szerinti illetékes szerv.
8. tétel

Ismertesse a társasági adó adóalap-korrekciós tételeinek szerepét! Értelmezze az adózás utáni

eredményt és a mérleg szerinti eredményt!

A korrekció célja:

- az adóalap védelme (a számviteli törvény a költségek, ráfordítások elszámolásában tág lehetőséget

ad a vállalkozásoknak, az elszámolt költség csökkenti az adózás előtti eredményt és így az adóalapot - ezek
a korrekciós tételek általában növelő és csökkentő tételek is);
- bizonyos kedvezmények adása (ezek jellemzően csökkentő tételek);
- a kétszeres adóztatás elkerülése (például kapott osztalék miatti csökkentési lehetőség).

Adózás Előtti Eredmény

+ növelő tételek
- csökkentő tételek
Adóalap

Társasági Adó = Adóalap * Adókulcs

- Adókedvezmény

Adózás Utáni Eredmény = Adózás Előtti Eredmény – Fizetendő társasági adó

Osztalék Újrabefektetés (Mérleg Szerinti Eredmény)

IDE TARTOZNAK A NÖVELŐ ÉS CSÖKKENTŐ TÉTELEK.
9. tétel

Ismertesse az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségének eseteit!

Járuléknem Főfoglalkozású Kiegészítő Evás

(tevékenységét kezdő tevékenységű
vállalkozó is)
(nyugdíjas)
(Kiegészítő
tevékenységű evás is)

Nyugdíjjárulék: 10% 10% 10%

(felső korlát van) a járulékalapot képező a járulékalapot képező a minimálbér (garantált

jövedelem, de legalább bérminimum)
a minimálbér (garantált jövedelem, evás esetén:
bérminimum) az evaalap 10%-a vagy

a magasabb vállalt
összeg

Egészségbiztosítási 4% + 3% a nincs 4% + 3% a minimálbér

járulék:
járulékalapot képező (garantált
jövedelem, de legalább bérminimum) 150%-a
(felső korlát nincs)
a minimálbér (garantált vagy
bérminimum) 150%-a
a magasabb vállalt
összeg

Munkaerő-piaci 1,5% nincs 1,5%

járulék:

(felső korlát nincs) a járulékalapot képező a minimálbér (garantált

jövedelem, de legalább bérminimum) 150%-a
a minimálbér (garantált vagy
bérminimum) 150%-a
a magasabb vállalt
összeg

a SZOCHÓ NEM JÁRULÉK, HANEM ADÓ DE MEG LEHET EMLÍTENI. ( a minimálbér vagy a
garantált bérminimum 112,5 %-ra emeli )
10. tétel

Értelmezze az adólevonási jog szerepét az áfa rendszerében, sorolja fel az adólevonási jog
korlátozásának eseteit!

Adólevonási jog

Az áfa levonás jogosultsága

Az adóalany jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, melyet:
- a termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik
adóalany rá áthárított, ideértve az Egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó
személyt, szervezetet is,
- termék beszerzéséhez, ide értve a Közösségi beszerzést is, szolgáltatás
igénybevételéhez kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított adót is,
- termék importjához kapcsolódó adót is,
- az előleg részeként megfizetett adót is,
- a saját vállalkozáson belül végzett beruházáshoz, valamint a vállalkozásban
kitermelt, előállított, összeállított, átalakított, megmunkált, illetőleg a vállalkozáshoz
vásárolt, vagy importált termék gazdasági tevékenységhez történő felhasználásához
kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított adót is.

Nem vonható le ha:

- motorbenzint terhelő előzetesen felszámított adó,

- az előbbi pontban nem említett egyéb üzemanyagot terhelő előzetesen felszámított
adó,
- a fenti két pontban nem említett egyéb terméket, szolgáltatást terhelő előzetesen
felszámított adó, feltéve, hogy azt személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához
szükséges,
- személygépkocsit terhelő előzetesen felszámított adó,kivéve a halottszállító személy gépkocsit ( 2014 )
( tehát ennek az áfája levonható )
- a 125cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárt terhelő előzetesen
felszámított adó,
- jachtot, egyéb vízi közlekedési eszközt terhelő előzetesen felszámított adó,
- lakóingatlant terhelő előzetesen felszámított adó,
- lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket, szolgáltatást terhelő
előzetesen felszámított adó,
- élelmiszert, italt terhelő előzetesen felszámított adó,
- taxiszolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó,
- parkolási, úthasználati, vendéglátó-ipari szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított
adó,
- szórakoztatási célú szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó,
- távbeszélő- mobiltelefon szolgáltatást, internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú
adatátviteli szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó összege.
- személygépkocsihoz igénybevett szolgáltatás ÁFÁ-jának 50%-a (2013.)
11. tétel

Sorolja fel az áfa adómértékeket egy-egy példával szemléltetve! Értelmezze a különféle

adómértékek alkalmazásának funkcióit! Mutassa be az előzetesen felszámított adó megosztásának
szabályát!
Az áfa mértéke

A jogharmonizációs szempontok alapján kialakított áfa mértékek: 5%, 18 és 27%. A termékek többsége és
a szolgáltatások nagy része az általános 27%-os adókulcs alá tartozik, melyek felsorolását a törvény
nem tartalmazza.

5%-os adómérték alá tartoznak például a törvényben meghatározott humán gyógyszerek, orvosi radioaktív
izotópok, speciális gyógyászati célra szánt tápszerek, egészségügyi oxigén, vakok és hallássérültek
szükségletét kielégítő egyes termékek, könyv, napilap, kotta, távhőszolgáltatás.

18%-os adómérték alá tartoznak a tej és tejtermékek, valamint a kenyér és pékáruk, valamint a
kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás.

Az importált termékek adómértékéről a törvény külön nem rendelkezik, mert az adózás egységes elvéből
következően az megegyezik a belföldi termékek adómértékével.

Az értékesítést terhelő áfa „alulról" (adó nélküli árból), vagy „felülről" (áfával növelt árból) határozható meg.

..alulról" számított adókulcs ..felülről" számítót«

adókulcs
27
27% 100 + 27 21,26 %
18
18% 100 + 18 15,25 %
5
5% 100 + 5 4,76 %

Az egyszerűsített számlákban a 27% helyett 21,26%, a 18% helyett 15,25%, az 5% helyett 4,76%-os
adómértéket kell feltüntetni. A számlában az adó alapját és a számítottadó összegét a felszámított adómérték
szerinti részletezésben és összesítve is fel kell tüntetni.

A fizetendő adó megállapítására a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni. Egyes ügyleteknél,
például előleg, fordított adózás alá eső ügyletek, termék Közösségen belüli beszerzése, stb. a fizetendő adó
megállapításakor érvényes adómértéket kell alkalmazni.
Megosztás:

Az adózó köteles olyan nyilvántartást vezetni, ahol tételes elkülönítéssel biztosítható a levonható adó
megállapítása. Ha erre nincs mód, mert egyaránt szolgálja az adólevonásra jogosító és nem jogosító
tevékenységet is, akkor az általános forgalmi adó arányos részét lehet levonásba helyezni, olyan mértékben,
amely beszerzés az adólevonásra jogosító tevékenységet szolgálja.

A törvény szabályai szerint az arányosítást a levonási hányad alkalmazásával kell elvégezni. A levonási
hányad számlálójában az adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének adó
nélkül számított, éves szinten összesített összege szerepel, a nevezőjében egyrészt a számlálóban szereplő
összeg, másrészt az adólevonásra nem jogosító termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás szerepel
együttesen.
12. tétel

Mutassa be a számlázás szabályait! Értelmezze az adómentesség szabályait az áfa rendszerében!

Számlaadási kötelezettség

Az adóalany köteles számlát kibocsátani:

- az általa teljesített termékértékesítéséről és szolgáltatásnyújtásáról,
- a kapott előlegről
A számlát a teljesítésig, de legkésőbb a teljesítéstől számított 15 napon belül ki kell bocsátani.
Ha az ellenértéket készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel egyenlítik ki, a
számlakibocsátásnak a teljesítéssel együtt kell megtörténni.
A számla helyett az adóalanynak nyugtát kell kibocsátania (kivéve, ha sajtóterméket értékesít,
szerencsejáték-szolgáltatás közül a sorsolásos játékot értékesít, vagy automata berendezés útján
értékesíti termékét), ha a készpénzfizetés miatt mentesül a számla kibocsátása alól.
Számla egyszerűsített adattartalommal is kibocsátható (például előlegnél, ha a teljesítéssel egyidejűleg

A számla tartalma A nyugta tartalma

- a kibocsátás kelte, - a kibocsátás kelte,

- a számla sorszáma, - a nyugta sorszáma,
- az értékesítő, szolgáltatást nyújtó adószáma, - a kibocsátó adószáma,
- a vevő, szolgáltatást igénybe vevő adószáma, - a kibocsátó neve, címe,
- az eladó, vevő neve és címe, - az adót is tartalmazó
- a termék megnevezése, jelölése, a szolgáltatás megnevezése, ellenérték.
jelölése,
- a teljesítés, az előleg fizetésének időpontja, ha eltér a számla
kibocsátásának keltétől,
- az adó alapja, az értékesített tennék, szolgáltatás adó nélküli
egységára, az árengedmény, ha az egységár nem tartalmazza,
- az adó mértéke,
- az áthárított adó, kivéve a mentes értékesítést,
- mentesség esetén vagy ha a termék beszerzője, a szolgáltatás
igénybe vevője az adófizetésre kötelezett: „mentes az adó alól",
illetve a jogszabályi hivatkozás, egyértelmű utalás a mentességre
készpénzzel, készpénzt helyettesítő eszközzel egyenlítik ki az ellenértéket, ha a teljesítés helye másik uniós
tagállamban vagy harmadik országban van). Ekkor a számlában elég az adóval növelt ellenértéket, az adót
is magában foglaló összegre vonatkozó adómértéket feltüntetni. Ez a számla nem tartalmaz áthárított adót.

Fordított adózás esetén a vevő adószámát fel kell tüntetni.

A számla kiállítható papíron és elektronikusan, nyugta csak papíron.

Az elektronikus számla kibocsátásának feltételei a következők:

- biztosítani kell a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlenségét, hitelességét,

- a számlát fokozott biztonságú elektronikus aláírással, minősített időbélyegzővel kell ellátni, ekkor
szükséges a számlabefogadó előzetes beleegyezése (kivéve, ha jogszabály kötelező jelleggel írja elő az
elektronikus számlakibocsátást) vagy
- az elektronikus adatcsererendszerben (EDI) elektronikus adatként kell létrehozni és továbbítani,
ehhez szükséges a számlakibocsátó és elfogadó közötti előzetes, írásbeli megállapodás.

Ez utóbbi esetben a számlakibocsátónak havonta a kibocsátott számlákról papíron összesítő jelentést kell
készíteni, amit a számla befogadójának meg kell kapnia.
13. tétel

Mutassa be az adómegállapítás formáit!

Az adót
- az adózó: önadózással,
- a kifizető és a munkáltató: adólevonással,
- az adóbeszedésre kötelezett: adóbeszedéssel,
- az adóhatóság: bevallás alapján kivetéssel, kiszabással, illetőleg utólagos adómegállapítás
keretében állapítja meg.

Az önadózás az adóalany kötelezettsége. Az adót az adózó köteles megállapítani, bevallani és megfizetni

A jogi személy és egyéb szervezet az adót és költségvetési támogatást - az építményadó, a telekadó, a

gépjárműadó, a vagyonszerzési illeték és a kiszabással megállapított eljárási illeték kivételével -
önadózással állapítja meg.
A magánszemély akkor állapítja meg az adóját önadózással, ha
- vállalkozó, (az építményadó, a telekadó, a gépjárműadó, a vagyonszerzési illeték és a kiszabással
megállapított eljárási illeték kivételével)
- az általános forgalmi adó alanya,
- a személyi jövedelemadóját nem a munkáltató (kifizető) állapítja meg.

A magánszemély a személyi jövedelemadó megállapításánál és bevallásánál az önadózás helyett

három lehetőség közül választhat:

- A munkáltató állapíthatja meg a magánszemély jövedelemadóját, ha az megfelel a

személyijövedelemadó-törvényben meghatározott feltételeknek, és az adóévet követő év január 31.
napjáig a magánszemély a szükséges nyilatkozatokat munkáltatója részére megtette (amennyiben a
munkáltató nem vállalja a magánszemély adójának megállapítását, köteles tájékoztatni a
magánszemélyt az egyszerűsített bevallás vagy az adónyilatkozat választásának lehetőségéről).
-
- Választhatja az egyszerűsített bevallást, kérheti az adóhatósági adómegállapítást, ha erről a
szükséges nyilatkozatot az adóévet követő év február 15-ig megtette (nyomtatványon vagy
elektronikus úton).
-
- Adónyilatkozatot tehet az adóévet követő év május 20-ig nyomtatványon vagy elektronikus úton
(az adónyilatkozat az adózó által benyújtott bevallásnak minősül).

Az önkormányzati adóhatóság kivetéses adózással állapítja meg az összes helyi adót két kivétellel (az
iparűzési adó és az adóbeszedéssel megállapított helyi idegenforgalmi adó), valamint a belföldi rendszámú
gépjárművek után fizetendő gépjárműadót.

A kiszabással történő adómegállapítás az illeték megállapítására irányul.

Beszedéssel történik az adómegállapítás a helyi adótörvény szerint az idegenforgalmi adó esetében. (Lásd a
helyi adókról szóló fejezetet is.)
14. tétel

Jellemezze az adókötelezettségek nem teljesítéséből eredő jogkövetkezmények formáit!

Késedelmi pótlék

Az adó késedelmes megfizetése esetén számítják fel.

A napok számítása: az esedékesség napjától a megfizetés napjáig, a költ-, ségvetési támogatás esedékesség
előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjáig. Mértéke: minden naptári nap után az érvényes
jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Késedelmi kamat után késedelmi pótlékot felszámítani
nem lehet. Nem kell megfizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta.

Az adóhiány késedelmi pótléka legfeljebb 3 évre számítható fel.

Adóbírság

Az adózó terhére megállapított adóhiány, jogosulatlan költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés esetén

kiszabható szankció.

Mértéke: az adóhiány 50%-a. 200% a mérték, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok,

könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Az adóhatóság a mértéken
belül mérlegelhet.

Önellenőrzési pótlék

Ha az adózó maga helyesbíti az adót, költségvetési támogatást. Mértéke: a késedelmi pótlék 50%-a,
ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén 75%-a. A számítás alapja: a bevallott és a helyesbített
adó, illetve költségvetési támogatás különbözete. A napok számítása: a bevallás benyújtására előírt
határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének, illetve szja esetén
az önellenőrzési lap benyújtásának napjáig.Ha az önellenőrzés pótlólagos befizetési kötelezettséget nem
eredményezett, a pótlék összegét az általános szabályok szerint kell megállapítani, de az 5000 Ft-ot,
magánszemély esetén az 1000 Ft-ot meghaladó összeget nem kell megfizetni.

Mulasztási bírság

Az előzőekben fel nem sorolt esetekben az adókötelezettség elemeinek megsértésével összefüggő szankció.
Mértéke: tételes és százalékos lehet. Általános mértéke: a magánszemély adózónál 200 000 Ft-ig, más
adózónál 500 000 Ft-ig.

Az adóhatóság az adózó javára és terhére róható cselekmények figyelembevételével mérlegelhet. 1 millió

forint bírságot kell kiszabni, ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglakoztat, 1 millió forint bírság
szabható ki, ha számlaadási kötelezettségét elmulasztja
15. tétel

Ismertesse az általános forgalmi adó jellemzőit!

Az általános forgalmi adó általános jellemzői

Az általános forgalmi adó olyan többfázisú nettó forgalmi adó, amelyet a termelés és
forgalmazás minden szakaszában kötelesek megfizetni a hozzáadott érték után, dc az adó terhét a
termék, a szolgáltatás végső felhasználója viseli. (A hozzáadott érték a kibocsátott termelési érték és az
anyagi ráfordítások különbsége.)

Az áfa jellemzői a következők:

- általános, normatív: a forgalmazás teljes folyamatát átfogja;
- forgalmi: mindig meg kell fizetni az adót, ha a terméket vagy szolgáltatást értékesítik;
- fogyasztói: az adó terhét az értékesítést végző a fogyasztóra, a végső felhasználóra 'hárítja;
- közvetett: az adó fizetésére kötelezett és az adó terhét viselő nem azonos;
- összfázisú: a termelés és a forgalmazás minden fázisában fizetnek adót az értékesített termékek és
szolgáltatások után;
- nettó adó: az adó nem halmozódik, az értékesítő a fizetendő adóból levonhatja a beszerzéseit
terhelő adót;
- közgazdaságilag semleges hatású:
szektor- és versenysemleges, az adó nem tesz különbséget a gazdaság szereplői között, nem kedvez
egyik gazdasági alanynak sem a másik rovására, nem költségtényező, az adó - egyes kivételektől
eltekintve - nem része a nyilvántartásba vett eszköz bekerülési árának, • sem előnyösen, sem
hátrányosan nem befolyásolja a külkereskedelmi forgalmat, a közösségi kereskedelmet;
- számlaadási kötelezettségre épül: az eladónak és a vevőnek is érdeke a számlaadás, mert az adó
visszaigénylésének feltétele a szabályszerűen kiállított számla;
- a központi kormányzat költségvetésének stabil bevétele: az értékesítési tevékenységhez kötődik,
független a vállalkozás jövedelmezőségétől.
16. tétel

Csoportosítsa az adókat! Az egyes csoportosított adótípusokhoz rendeljen egy-egy adónemet és

mutassa be azokat az adó alanya, az adó alapja, az adó mértéke definiálásával!
Az adók csoportosítása:

a) az adóalanyok szerint:
- természetes személyek és
- jogi személyek által fizetett adó
b) az adóteher-viselés alapján:
- közvetlen, az adó alanya és az adóteher viselõje azonos, kivetésekor tekintettel vannak az
adózó egyéni körülményeire (például: jövedelemadó),
- közvetett, az adó alanya és az adóteher viselõje nem azonos, kivetésekor nem veszik
figyelembe az adózó egyéni körülményeit (például: áfa, fogyasztási adó);
c) az adó tárgya szerint:
- jövedelmi (társasági adó, személyi jövedelemadó),
- vagyoni típusú adók (építményadó, telekadó, gépjármûadó);
d) az adóztatás jogosultsága szerint:
- központi,
- helyi,
- vegyes adók;
e) a behajtás módja szerint:
- önadózással (az adóalany számítja ki és fizeti be),
- levonással (kifizetõ vonja le és fizeti be),
- kivetéssel (az adóhatóság állapítja meg),
- behajtással (nemfizetés esetén) beszedett adó.
17. tétel

Definiálja az adózási alapfogalmakat: adóalany, adótárgy, adóalap, adómérték, adómentesség,

adókedvezmény, adókötelezettség!

Az adó alanya: az a természetes és jogi személy vagy egyéb szervezet, akit/amelyet a jogszabály az
adó fizetésére kijelöl.

Az adó tárgya: az a dolog vagy vagyonértékű jog, amelynek megléte, illetve a bennük rejlő
használhatóság, hasznosság adófizetési kötelezettséget von maga után.

Az adó alapja: az a pénzben vagy más mértékegységben kifejezett mennyiség, amely után az adót
kiszámítják.

Az adó mértéke: egységnyi adóalapra jutó adóösszeg. Lehet:

- tételes-, amikor az adó alapja valamilyen természetes mértékegységben kifejezett;

- százalékos: ilyenkor az adó alapját értékben határozzák meg, ami lehet:
lineáris, ha az adóalap változásával arányosan változik az adóösszeg,
progresszív, ha az adóalap változásánál jobban nő a fizetendő adó,
degresszív, ha az adóalap változását kisebb mértékben követi a fizetendő adó.

Adómentesség: jogszabályban megengedett kivétel az általános adókötelezettség alól. (Lehet ideiglenes,

végleges, alanyi, tárgyi stb.)

Adókedvezmény: az adó meghatározott részének elengedése (maximum az adó összegéig terjedhet).

Adókötelezettség: a törvényben előírt bejelentési, nyilatkozattételi, adómegállapítási, adóbevallási,

adófizetési és adóelőleg-fizetési, bizonylatkiállítási és bizonylatmegőrzési, nyilvántartás-vezetési
(könyvvezetési), adatszolgáltatási, adólevonási és adóbeszedési, pénzforgalmiszámla-nyitási kötelezettség.
18. tétel Jellemezze a gépjárműadót és a cégautóadót! Ismertesse a gépjárműadó és a cégautóadó összevezetésének feltételeit!
A GÉPJÁRMŰADÓ
- a gépjárműadó központi adó
- bevételt biztosít a települési, a fővárosban a kerületi önkormányzatok részére az úthasználat miatt, a közutakhoz
kapcsolódó karbantartási, fejlesztési (út-, hídépítés, fenntartás, környezetvédelem, közlekedésszervezés, igazgatás,
stb.) források bővítéséhez,
- hozzásegít a környezeti terhelés mérsékléséhez
Adókötelezettség
Az adó tárgya a gépjármű
Gépjárműadót kell fizetni:
- a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint
- a Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű után.
A törvény hatálya nem terjed ki:
- a belföldi rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra,
- a lassú jármű pótkocsijára,
- a négykerekű segédmotoros kerékpárra, (köznapi nevén quadok),
- a külön jogszabály szerinti "méhesházas" gépjárművekre,
- a munkagépre,
- a „CD", „CK", „DT", „OT", és a „Z" betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre, valamint
- a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak
nyilvántartva.
Az adó alanya - a gépjárműadóról szóló törvényben meghatározott kivétellel - az, aki/amely a gépjármű forgalmi engedélyének
személyi lapjában az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként van feltüntetve.
Adómentesség
Alanyi jogon mentesek azok a gépjárművek, amelyek:
- költségvetési szervek, az egyházak, társadalmi szervezet, vagy alapítvány tulajdonában vannak
- a helyi és a helyközi tömegközlekedéslebonyolítására szolgál
- tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjármű,
- a súlyosan mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló egy személyszállító gépjármű
- a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi.
Az adó alapja
A személyszállító gépjárműadó alapja a gépjármű hatósági nyilvántartásában feltüntetett teljesítménye, kilowattban
kifejezve.
Tehergépjármű esetében saját tömeg (önsúly), növelve a terhelhetőség (raksúly) 50%-ával.
Cégautóadó
Az adó tárgya
A cégautóadót a nem magánszemély tulajdonában álló, továbbá az olyan akár magánszemély tulajdonában álló magyar
hatósági rendszámtáblával ellátott személygépkocsi után kell megfizetni, amely után a számvitelről szóló törvény szerinti
költséget, ráfordítást, illetve a személyi jövedelemadó törvény szerint tételes költség-elszámolási módszerrel költséget,
értékcsökkenési leírást számoltak el.
Az adó alanya
Az adó alanya hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetén (a járműnyilvántartás szerinti) bejegyzett
tulajdonos.
Adómentesség
Mentes az adó alól az a személygépkocsi:
- amelyet megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel,
- amelyet egyház üzemeltet,
- amelyet továbbértékesítési céllal szerzett be,
- amely kizárólag halott-szállításra szolgál,
- amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása
érdekében, valamint egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító,
egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében
üzemeltet.A kétszeres adózás kizárása
A negyedévre fizetendő cégautóadóból levonható az ugyanazon személygépkocsi után az önkormányzati adóhatóság által
kivetéses módszerrel megállapított gépjárműadó.
19. tétel
Értelmezze az összevont adóalapot és mutassa be annak adószámítási (családi kedvezmény és
adókedvezmény figyelembevételével) módszerét!
Jövedelem a magánszemély által más személytől megszerzett bevétel költséggel csökkentett része.
Fajtái:
 Önálló tevékenységből származó jövedelem
 Nem önálló tevékenységből származó
 Egyéb jövedelem
Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut,
és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni
vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, az európai
parlamenti, az országgyűlési képviselői, valamint a helyi önkormányzati képviselői tevékenység.
Nem önálló tevékenység
a) a munkaviszonyban folytatott tevékenység,
b) a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése,
c) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége,
d) a jogszabály alapján választott tisztségviselő (kivéve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, ha ezt a
tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi,
e) a segítő családtag tevékenysége,
f) nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti
munkaviszony.
Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e
tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára
tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra
tekintettel munkabér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, üzemanyag; megtakarítás címén fizetett összeg,
költségtérítés, stb.
Egyéb jövedelem olyan speciális helyzetből adódó jövedelem, amely a fent említett kettő egyikébe sem
tartozik.
Pl: önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag részére teljesített nyugdíjszolgáltatás
Összevont adóalap megállapítása:
Önálló tevékenységből származó jövedelem, nem önálló tevékenységből származó tevékenységből, egyéb
jövedelemből, külföldről származó jövedelemből (nincs nemzetközi egyezmény a két ország között) álló
összeg bruttósított értéke, amely családi kedvezménnyel csökkenthető.
Az adókulcs 16%.
Családi kedvezmény: 2011-TŐL ADÓALAPOT CSÖKKENTŐ KEDVEZMÉNY!
Változás 2011. január 1-jétől. A családi kedvezmény ezentúl már egy gyermek után is érvényesíthető, és
megszűnik az érvényesíthetőség felső jövedelmi korlátja. A kedvezményt adóalap-kedvezményként lehet
érvényesíteni a korábbi adókedvezmény helyett. A családi kedvezményt a házastársak együtt - vagy közülük
a kereső - vehetik igénvbe. Egy és két eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 62500
forinttal, legalább három eltartott esetén pedig havonta és kedvezményezett eltartottanként 206 250 forinttal
csökkenthető az összevont adóalap az adóelőleg vagy az adó fizetésekor.
Aki nem tudja az összevont jövedelméből érvényesíteni teljes mértékben a családi kedvezményt, a
járulékok terhére megteheti . Először az egészségbiztosítási járulék, majd a nyugdíjjárulék
csökkentésével. Munkaerőpiaci járulék fizetésére minden személyi jövedelemadó fizető kötelezett .
( 2014 )
Nem változott. Családi kedvezményt érvényesíthet a kedvezményezett eltartottak után: az, aki családi
pótlékra jogosult.

Személyi kedvezmény:
Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél havonta az adóév első
napján érvényes havi minimálbér 5%-ának megfelelő összeg.

Tevékenységi kedvezmény:
Mezőgazdasági őstermelő adóját csökkentheti a könyvelői díjjal, max 100.000 Ft-al.
20. tétel

Ismertesse az adókötelezettség szabályait!

Az adókötelezettség szabályai:

1) Bejelentés, nyilatkozattétel:

Az adóköteles tevékenység megkezdése előtt be kell jelentkezni az adóhatósághoz. A

bejelentkezés célja az adószám megszerzése.
Az adózó nyilatkozni köteles az általa közölt adatok, tények, körülmények valódiságáról.

2) Adómegállapítás:

- adózó: önadózással
- kifizetõ: adólevonással
- adóbeszedésre kötelezett: adóbeszedéssel
- adóhatóság: kivetéssel, kiszabással, utólagos adó-megállapítással, azonnali ellenőrzéssel.

3) Adóbevallás:

Az adózó az önadózással megállapított adókról adónként tesz bevallást. A kifizetõ a

levont adóelõleget, a megállapított adót, a járulékot saját adóbevallása keretében vallja
be.
4) Adófizetés, adóelõleg-fizetés:

Idõpontja az a nap, amikor az adózó pénzforgalmi bankszámláját a hitelintézet

megterheli, bankszámlával nem rendelkező adózó esetén az a nap, amikor az adót
befizették.

5) Bizonylatok, könyvvezetés, nyilvántartás:

A jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást úgy kell kiállítani, hogy az

adó alapjának, az adó összegének, a mentességeknek, a kedvezményeknek, a
költségvetési támogatás alapjának és összegének megállapítására és ellenőrzésére
alkalmas legyen.

6) Adatszolgáltatás:

A törvényben meghatározott tartalommal az adóhatósághoz adatot kell szolgáltatni,

amelyet az adóhatóság nyilvántart és megőriz.
Az adóhatóság ellenőrzi az adózással kapcsolatos szabályok megtartását.
21. tétel

Ismertesse az ellenőrzés célját és sorolja fel azok fajtáit!

Az adóellenőrzés legfontosabb jellemzői

Az adózás törvényessége biztosításának egyik legfontosabb eszköze az ellenőrzés, amelynek célja a
törvények betartása, a törvénysértés feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása. Az ellenőrzés az
adóhatóság és az adózók érdekeit egyaránt szolgálja, ennek megfelelően beszélhetünk az adóhatósági
ellenőrzésről és az önellenőrzésről.
Az adóhatóság az ellenőrzés során feltárja és bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat,
amelyek megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását, és az ezek miatt indított
hatósági eljárást.
Az ellenőrzés hatékonyságának növelése és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a törvény
lehetővé teszi, hogy az adóhatóságok a hatáskörükbe tartozó ügyekben együttesen, egyidejűleg folytassanak
ellenőrzést az adózónál.
Az ellenőrzés fajtái
- a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló (ideértve az egyszerűsített ellenőrzést is),
- az állami garancia beváltásához kapcsolódó,
- az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló,
- az adatok gyűjtését célzó, illetőleg egyes gazdasági események valódiságának
vizsgálatára irányuló,
- az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó,
- az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés.

Ellenőrzéssel lezárt időszakot a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés teremt. A vállalkozási
tevékenységet folytató magánszemély saját magára vonatkozóan benyújtott, a munkáltató és a kifizető
bevallásának a benyújtás adóévében történő utólagos ellenőrzése nem termet ellenőrzéssel lezárt időszakot.
22. tétel
Sorolja fel a helyi önkormányzatok bevételi forrásait! Mutassa be a helyi iparűzési adó
jelentőségét az önkormányzat életében!
Helyi önkormányzatok bevételei:
 Állami támogatások
 Átengedett bevételek (pl. gépjárműadó)
 Saját bevételek:
o Helyi adók
o Vállakozási bevételek
o Egyéb bevételek (pl kamatbevétel)
Önkormányzati bevételi források
Bevételi forrás
1. Központi költségvetési
kapcsolatokból származó
források:
- átengedett, megosztott bevételek
- normatív állami hozzájárulás
- központosított támogatások
- címzett és céltámogatás
- Egészségbiztosítási Alaptól átvett Az önkormányzatok által működtetett egészségügyi
pénzeszköz
- egyéb támogatások
2. Saját források:
- helyi adók
- intézményi bevételek
- Önkormányzati vagyon
hozadékából származó bevételek
- átvett pénzeszközök
- az önkormányzatot megillető
illetékek, bírságok, díjak
- egyéb bevételek
Jellemzője
Az állam a központosított bevétel meghatározott
részét visszajuttatja az önkormányzatnak. (Például a
belföldi gépjárműadó 40 %-a.)
Népességszámhoz, feladatmutatóhoz kötött
támogatás. (Például: települési önkormányzat
üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális
feladatainak támogatása, pénzbeli szociális juttatás,
gyermekvédelmi szakszolgálat működtetése.)
Felhasználási kötöttséggel, meghatározott feladat
ellátására biztosított támogatás. (Például: a lakossági
víz- és csatorna- szolgáltatás támogatása, helyi
közösségi közlekedés támogatása, kiegészítő
támogatás a nemzetiségi nevelési, oktatási fel-
adatokhoz.)
Jelentős költséggel járó fejlesztések finanszírozására
szolgál, saját erő kiegészítésére használható. Az
állam által meghatározott feladatok ellátásához .
alapellátást finanszírozza.
Például: területi kiegyenlítő és céljellegű támogatás,
önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került
önkormányzatok pénzügyi támogatása.
Települési önkormányzati rendeletben - a helyi
adókról szóló törvény keretein belül - kivetett adók.
Az Önkormányzati intézmények működtetéséből, a
díjköteles közszolgáltatási feladatok ellátásából
származó működési, ár-és díjbevételek.
A saját vagyon hasznosításából származó bevételek,
például: önkormányzati tulajdonrész utáni
részesedések, bérleti díjak, kamatbevétel .
Működési, fejlesztési célra más költségvetési
szervezettől, gazdasági társaságtól együttműködés
keretében átvett pénzeszközök.
Például: a jogerősen kiszabott környezetvédelmi
bírság 100%-a
Például: hitel
felvétele.
23. tétel Sorolja fel a helyi adók típusait! Mutassa be az önkormányzatok helyi adómegállapítási jogát
korlátozó eseteket és azok funkcióit!

Helyi adók fajtái…

I.) Vagyoni típusú adók:
II.) Kommunális jellegű:
III.) Helyi iparűzési adó
1.) építményadó
2.) telekadó
1.) magánszemélyek kommunális adója
2.) idegenforgalmi

Építményadó: adóalapja az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épület,
épületrész

Telekadó: az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen földrészre vethető ki

Kommunális adó (magánszemélyek, vállalkozások): az önkormányzat infrastruktúra fejlesztésére,

környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok finanszírozására szedheti.

Idegenforgalmi adó: adókötelezett az az adóalany, aki az önkormányzat illetékességi területén

 legalább egy vendégéjszakát eltölt
 üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek a tulajdonosa

Iparűzési adó: alanya a vállalkozó, tárgya az önkormányzat területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett
vállalkozási tevékenység

Az iparűzési adó célja, hogy a vállalkozók a helyben végzett vállalkozási („iparűzési") tevékenységük
nagyságához igazodóan is járuljanak hozzá a helyi közösségi feladatok megoldásához. Az
önkormányzat helyi iparűzési adót állapíthat meg az illetékességi területén végzett bármely gazdasági
tevékenység után. Ez az adó ebből következően az önkormányzat legjelentősebb bevételi forrása lehet. Az
adó bevezetésére elsősorban a fejlett iparral és kereskedelemmel rendelkező településeken nyílik mód.

Összefoglalóan a helyi adóztatás legfontosabb jellemzője, hogy20:

- az önkormányzatok önálló gazdálkodásához a saját pénzügyi forrás jelentős részét így biztosítja,
- a települési önkormányzat lényegében szuverén módon dönthet a helyi adó bevezetéséről,
- sem a normatív állami hozzájárulás, sem a cél- és kiegészítő támogatás igénybevételének nem
feltétele a helyi adó kivetése,
- az önkormányzattól nem vonható el a beszedett helyi adó,
- az önkormányzat csak törvényben foglalt adófajták közül választhat,
- néhány adófajtánál a törvény csak az adómérték felső határát, vagy a konkrét adókötelezettség
mértékét írja elő,
- a törvényben előírt adómérték évente az infláció figyelembe vételével indexálásra kerül,
- a törvény által előírt mentességek betartása kötelező, de a helyi adórendelet a magánszemélyek
esetében - a lakosság életkörülményeit és a közösségi feladatok forrásigényeit mérlegelve - ezt tetszés
szerint kiterjesztheti,
- a törvény tiltja az adótöbbszörözést, ugyanazon a jogcímen csak egyfajta helyi adó vethető ki.