You are on page 1of 6

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.III.39.056/2012/6.szám

A Kúria a dr.Kozma Zoltán ügyvéd által képviselt


felperesnek a dr.Matúz Éva ügyvéd ügyvéd által képviselt
Debreceni Egyetem (4032 Debrecen, Egyetem tér 1.) alperes
ellen hallgatói jogviszony tárgyában hozott közigazgatási
határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Debreceni
Törvényszék 2012. január 11. napján kelt 7.K.30.295/2011/7.
számú jogerős ítélete ellen a felperes által 9. sorszám
alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az
alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson
meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Debreceni Törvényszék 7.K.30.295/2011/7. számú


ítéletét, továbbá az alperes RH/796-4/2011. számú
határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően -
hatályon kívül helyezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a


felperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati
perköltséget.

A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam


viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 2010/2011. tanév I. félévében hatodik alkalommal


vette fel a Magyar Alkotmány- és Jogtörténet I. és a Római
Jog I. c. tantárgyakat, de nem szerezte meg a hozzájuk
tartozó krediteket. Erre tekintettel az alperes Állami és
Jogtudományi Karának megbízott oktatási dékánhelyettese a
TADTO/96/2011. számú határozatával a felperes hallgatói
jogviszonyát a 2010/2011. tanév II. félévének kezdetével
megszüntette és a felperest törölte a hallgatói névsorból.
Rögzítette, hogy a felperes tanulmányait kizárólag újabb,
sikeres felvételi eljárást követően kezdheti újra az I.
évfolyamon. A felperes fellebbezett a határozat ellen. Az
alperes Hallgatói Ügyek Jogorvoslati Bizottsága 2011.
április 21. napján kelt RH/796-4/2011. számú határozatával
a felperes jogorvoslati kérelmét elutasította.

A felperes keresetében az alperes határozatának


megváltoztatását, a hallgatói jogviszony megszüntetésének
és a névsorból való törlésének a mellőzését kérte. A
felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a
továbbiakban: Ftv.) 76. § /2/ bekezdésére és a tanulmányi
és vizsgaszabályzat 3. § /13/ bekezdésére hivatkozott,
azzal, hogy az alperes semmilyen formában, egyetlen
alkalommal sem hívta fel kötelezettségei teljesítésére és
nem tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről.
Jogsértőnek tartotta a leckekönyvnek a határozattal történő
együttes megküldését, ugyanis erre csak a jogerős és már
végrehajtható határozat során kerülhetett volna sor.
Aggályosnak tartotta a határozat elkészítésének módját is,
mert azt valójában a tanulmányi osztály ügyintéző
munkatársa készítette el az arra irányuló jogkör nélkül. Az
alperes a jogsértő határozatot ugyancsak jogsértő módon, az
Ftv.73. § /8/ bekezdésébe ütközően hajtotta végre, amelynek
során a felperes leckekönyvébe valótlan tartalmú hivatalos
bejegyzés került.

A felperes keresetéhez csatolta a Nemzeti Erőforrás


Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős
Helyettes Államtitkárának tájékoztatását és az Oktatási
Jogok Biztosa OK-K-OJOGB-540-1/2011. számú állásfoglalását
a két írásbeli felszólítás szükségességéről.

A megyei törvényszék a felperes keresetét megalapozatlannak


értékelte és elutasította azt. Ítéletének indokolásában
rámutatott arra, hogy az Ftv. 76. § /2/ bekezdése és az
alperes Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának a felsőoktatási
törvény rendelkezéseivel szinte szó szerint azonos
rendelkezéseket tartalmazó, 3. § /13/ bekezdése valóban
olyan rendelkezést tartalmaz, amely a hallgató jogviszony
egyoldalú, az alperesre nézve kötelező megszüntetési okokat
tartalmazó esetében - mindhárom esetkörben - kötelező
jelleggel előírja a hallgató legalább két alkalommal
történő felszólítását.

A törvényszék okfejtése szerint a jogszabályhely nyelvtani


értelmezéséből okszerűen következik, hogy ezen
kötelezettség csak akkor teljesíthető a felsőoktatási
intézmény részéről, ha valamely határidőre teljesítendő
kötelezettségről van szó, amely elmulasztásának a hallgatói
jogviszony megszüntetése a következménye. Jelen esetben
azonban a hallgatói jogviszony megszüntetéséhez nem
valamely határidőre teljesítendő kötelezettség elmulasztása
vezetett, hanem az a tény, hogy a felperes az alperes
tanulmányi és vizsgaszabályzatának kari sajátosságokat
tartalmazó mellékletének az Állam- és Jogtudományi Karra
vonatkozó melléklet KSZ 4. § /1/ bekezdés a/ pontjában
foglalt lehetőségeket kimerítette és két tárgy esetében sem
szerezte meg a tárgyak kreditjét, hat tárgyfelvétel,
illetőleg tizenkettő vizsga után sem.

Leszögezte a törvényszék, amíg egy tárgy esetében a hat


tárgy felvétel, illetőleg a tizenkettő sikertelen vizsga a
kredit megszerzése nélkül be nem következik, a hallgató
felszólítása nem lehetséges, a feltételek bekövetkezése
után pedig értelmetlen. A kredit megszerzésének
elmulasztása tehát ily módon, önmagában a hallgatói
jogviszony megszűnését eredményezi, az Ftv. 76. § /2/
bekezdése és a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 3. § /13/
bekezdésében rögzítettek ellenére. Ezért, bár
megállapítható, hogy az alperes a felperest nem szólította
fel egyetlen esetben sem, azonban ez olyan eljárási
szabálysértésnek minősíthető, amely az ügy érdemére
semmilyen módon nem hatott ki, hiszen a feltételek
bekövetkezését követően a felperes már nem volt olyan
helyzetben, hogy a tényeken változtathasson.

Ténykényt rögzítette a törvényszék azt is, hogy az alperesi


felsőoktatási intézmény valamennyi hallgatója, így a
felperes is minden félév elején dokumentálható módon
tájékoztatást kap a jogairól és a kötelezettségeiről,
tanulmányi követelményeiről. Erről a Tanulmányi és
Vizsgaszabályzat 7. § /1/-/4/ bekezdése rendelkezik. Azt is
megállapította a törvényszék, hogy a www.unideb.hu
<http://www.unideb.hu/> honlapon a Tanulmányi és
Vizsgaszabályzat hatályos szövege hozzáférhető, a
közigazgatási iratok szerint a félév elején a hallgatók
tájékoztatása megtörtént. Mindebből következően az Ftv. 76.
§ /2/ bekezdésében és a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 3. §
/13/ bekezdésében szabályozott felszólítások elmaradásával
a felperes garanciális jogai semmilyen formában nem
sérültek, mert egyfelől ezen felszólítások nélkül is
tisztában kellett lennie a kredit megszerzés
elmulasztásának következményeivel, másfelől a kreditek
megszerzése érdekében hetedjére a tantárgyat fel nem
vehette volna, tizenharmadik vizsgát sem tehetne.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be


felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését
és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát
kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti
Magyarország Alaptörvény R. cikkének 2. bekezdését. A 2011.
évi CLXI. törvény 2. § /2/ bekezdését és 7. §-át, a Pp. 2.
§ /4/ bekezdését, 3. § /3/ bekezdését, 164. § /1/
bekezdését, 206. § /1/ bekezdését, 339. § /1/ bekezdését és
339/A. §-át, továbbá az Ftv. 76. § /2/ bekezdését.
Álláspontja szerint a hatodik tárgyfelvétel félévében - ami
konkrétan a 2010/2011. I., azaz őszi félév - kellett volna
az alperesnek a megfelelő tartalmú felhívásokat,
tájékoztatásokat részére legalább két ízben írásban
megküldenie, amiből semmi nem valósult meg. A határidő
ugyanis a hatodik tárgyfelvétel szemeszterének vége, ez
dátumszerűen és pontosan meghatározható. E körben
hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Kfv.VI.39.012/2011/5.
számú ítéletében foglaltakra. Megítélése szerint az
ítéletben hivatkozott 1/2011.(V.9.) és 2/2011.(V.9.) KK
vélemények nem támasztják alá a törvényszék döntésének
helyességét. A felhívás elmaradása, tehát az alperes
jogszabálysértése érdemi jogszabálysértés volt, hiszen így
nem került olyan helyzetbe, hogy a szükséges információk
birtokában szervezhesse vizsgái letételét, azaz a kreditek
megszerzésének teljesítését. Nyilvánvaló, hogy abban az
esetben, ha tudja, mi a helyzet a tanulmányi kötelezettség,
a teljesítési határidő és a lehetséges következmény
vonatkozásában, úgy másként tud cselekedni. Ezt szolgálja a
jogszabályi rendelkezés garanciális eleme.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet


hatályban tartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.

A Kúriának abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia,


hogy szükséges-e az oktatási intézmény részéről hallgató
kétszeri felhívása a hallgatói jogviszony egyoldalú
megszüntetését megelőzően.

A perben nem volt vitás, hogy a felperes több tantárgyhoz


kapcsolódó - a tanulmányi és vizsgaszabályzatban foglalt -
követelményt a hatodik tárgyfelvétel alkalmával sem
teljesítette.

Az Ftv. 76. § (2) bekezdés a) pontja azonban - amellyel szinte szó szerint megegyezik az
alperes tanulmányi és vizsgaszabályzatának 3. § (13) bekezdése - kimondja, hogy a
felsőoktatási intézmény egyoldalú nyilatkozattal ugyan megszüntetheti annak a
hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a
tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit
nem teljesíti, feltéve minden esetben, hogy a hallgatót - legalább két alkalommal -
írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és
tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről.

A Kúria hangsúlyozza, hogy az Ftv. idézett szakasza kógens


rendelkezést tartalmaz. A hallgatói jogviszony
megszüntetésének feltétele, hogy az intézmény legalább két
alkalommal írásban felhívja a hallgatót a kötelezettségeire
és figyelmeztesse, azoknak a megadott határidőig tegyen
eleget és tájékoztassa a mulasztás következményeiről.

Nem helytálló az alperes azon hivatkozása, mely szerint


jelen perbeli esetben nem határidőre teljesítendő
kötelezettségről van szó, figyelemmel arra, hogy mind a
tárgyfelvétel, mind a vizsgák teljesítése a felsőoktatási
intézmény által megadott határidőben kell hogy
megtörténjen. A kredit megszerzése, azaz a vizsga letétele
határidőhöz kötött, hiszen a hallgató csak az alperes által
kijelölt vizsgaidőszakban, a megadott vizsganapokon
teljesítheti kötelezettségét. Ezért az Ftv. 76. § (2)
bekezdés a) pontja szerinti két felhívást az alperesnek
legkésőbb az utolsó vizsgalehetőség megkezdéséig kellett
volna közölnie a felperessel.
Az, hogy az alperes a hallgatókat minden félév elején
tájékoztatja a jogaikról és kötelezettségeikről, a
tanulmányi követelményekről, továbbá, hogy a tanulmányi és
vizsgaszabályzat szövege hozzáférhető az unideb.hu
internetes honlapon, nem helyettesíti az említett
törvényben kötelezően előírt felhívást.

Nem osztotta tehát a Kúria sem az eljárt hatóságok által,


sem az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtetteket. Ebből
következően a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának /4/
bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte, továbbá a
közigazgatási határozatokat a Pp. 339. §-ának /1/ bekezdése
alapján ugyancsak hatályon kívül helyezte, annak
megállapításával, hogy az Ftv. 76. § (2) bekezdés a)
pontjában megfogalmazott feltételek teljes körű
teljesülésének hiányában a felperes hallgatói
jogviszonyának megszüntetésére jogsértő módon került sor
függetlenül attól, hogy a felperes a tanulmányi és
vizsgaszabályzatban foglalt követelményeket nem
teljesítette.
Megjegyzi a Kúria, hogy jelen pernek nem tárgya annak
eldöntése, hogy az alperes milyen formában, módon köteles a
két felhívást kibocsátani a hallgatók felé.

A pervesztes alperest a Pp. 78. §-ának /1/ bekezdése mentén


kötelezte a Kúria a felperes felülvizsgálati perköltségének
a megfizetésére.

A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illetéket az


alperes teljes személyes illetékmentessége folytán az állam
viseli figyelemmel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14. §-ában
foglaltakra.

, 2013. február 6.

Dr.Sperka Kálmán sk. a tanács elnöke, Dr.Fekete Ildikó sk.


előadó bíró, Dr.Bernáthné dr.Kádár Judit sk. bíró

A kiadmány hiteléül

bírósági írnok