Forrás: http://www.doksi.

hu

A TELEVÍZIÓ MŰKÖDÉSI ELVE

A televíziózás elve nagyon hasonló a rádióadások elvéhez,

"mindössze" abban különbözik, hogy a hangon kívül a kép
rögzítését, továbbítását és visszaalakítását is meg kell oldani.

A televízió
adás és
vétel
sematikus
ábrája
A felvételkor a szereplőkről és a környezetről a kamerába jutó
fényeket a három alapszínre: vörösre, kékre és zöldre bontják fel, és
mindegyiket külön képfelvevő csőbe küldik. Ezek a fényt egy
fényvezető rétegre továbbítják, amelynek pontjai a fény hatására
(annak erősségével arányosan) vezetővé válnak. A lemezen az
elektromos töltések olyan mintázatot alkotnak, amelyben a
legerősebb töltés a legerősebb fénynek felel meg.
A képfelvevő csövekben ezeket a mintákat egy elektronsugár
(katódsugár) pásztázza végig, úgy, hogy közben felerősíti és
felfrissíti a töltéseket. Ez a felfrissítés követi a töltések mintázatát,
így azután egy áramkörben az annak megfelelő elektromos jeleket
készítik el.
Az elektronsugár adott sebességgel mozog, és a letapogatáskor 625
vízszintes vonalat ír le.
A letapogatás a mezőnek egyszerre csak a felét fedi le, először a
páratlan számú sorok, majd a páros számúak kerülnek sorra. Így a
másodperc 25-öd része alatt elkészül egy teljes kép. Az emberi
szem a képet a másodperc 25-öd részéig megőrzi, vagyis az ilyen
sebességgel váltakozó állóképek a folyamatos mozgás látszatát
keltik.
Forrás: http://www.doksi.hu

Mielőtt az elektromos jeleket sugározni lehetne, azokat ugyanúgy,

mint a rádió esetén, előbb modulálni kell.
A televíziós jelet vagy nagyon magas frekvenciájú földi antennákról
sugározzák és tetőantennákkal fogják, vagy egy állandó helyzetű
(geostacionárius pályán lévő) műholdra továbbítják, amely nagy
területre visszasugározza azt. Ez a jel egyéni vagy kábeltársaságok
által működtetett parabola antennákkal fogható, utóbbi esetben
kábelhálózaton jut el a vevőkészülékekhez.
A tévék esetén a rádiókészülékekre jellemző hangolást általában
csak egyszer kell elvégezni, mert a készülék ezeket a beállításokat
tárolja. Vételkor ezért először csatornát választunk, vagyis a
programozott hangolást választjuk ki. A készülékben végbemennek
a rádió esetén már megismert folyamatok: a jel erősítése és a
demodulálás, így az eredeti jel megfelelőjét kapjuk.
A kép visszaalakításakor az egyes színeknek megfelelő jelek három
különböző elektronágyút működtetnek, amelyek a tévében lévő
képcső (katódsugárcső) ernyőjét a jel ütemében végigpásztázzák.

Balra: A színes képernyőt a három alapszínnek megfelelő

elektronágyú pásztázza végig. Jobbra: A képernyőn ilyen
képpontokból alakulnak ki a színek.
A képernyő belső felületén olyan festékpontocskák vannak szabályos
rendben elhelyezve, amelyek kék, zöld, illetve vörös fényben
villannak fel, ha egy elektron eltalálja őket. A képcső belsejében lévő
maszk biztosítja, hogy a három elektronágyú csak a saját színének
megfelelő pontokat találhassa el. Az így kapott felvillanások –
gyorsabban, mint ahogy szemünk a tehetetlensége miatt azt követni
tudná –, másodpercenként 25 képet rajzolnak elénk a képernyőre.

1.1 Teletext:
Forrás: http://www.doksi.hu

A képernyő pásztázása során szabályos időközönként képváltás

történik, eközben viszont az elektronsugár "üresen" mozog, ezért
néhány sor kihasználatlan marad. Ezeken egy újabb technikával
kódolt formában többlet információt, szöveget is továbbítanak az
adás mellett. Az ilyen teletextes készülékekben van egy olyan
dekóder, amely ezt a szöveget, vagyis a képújság információit is
meg tudja jeleníteni a képernyőn.

2. Farnsworth, a feltaláló:

Kevesen tudják, hogy a televízió általunk is ismert formáját egy 14

éves utahi farmer fiú, Philo T. Farnsworth találta fel. Farnsworth-ben
1921-ben, mindössze 14 éves korában támadt az az ötlet, amely
végül is a mai napig a televíziók működésének alapját szolgáltatja.
Farnsworth-ot lenyűgözték korának nagyjai, Edison és Bell
találmányai, és rendkívüli érdeklődést és affinitást mutatott a
tudományok, különösen az elektronika iránt.

Farnsworth a feltalálás estéjén éppen egy elektronikai folyóiratot

olvasott, amiben "a levegőn keresztül szálló képekről" írtak,
amikor...

Philio Taylor Farnsworth

(1906-1971)
Egyik este éppen egy elektronikai
folyóiratot olvasott, amiben "a levegőn keresztül szálló képekről"
írtak, amiket rádióhullámok segítségével továbbítottak egyik helyről
a másikra. Csak, hogy az akkori próbálkozások alapjait még olyan
készülékek képezték, amelyek rengetem mozgó alkatrész, általában
komplex tükörrendszerek segítségével próbálták meg a valós
Forrás: http://www.doksi.hu

világból származó képeket elektromos jelekké konvertálni, majd

onnan visszalakítani azokat.
Farnsworth gyorsan felismerte, hogy ezek a rendszerek sosem
lesznek elegendően gyorsak ahhoz, hogy valóban képesek legyenek
mozgó képek jó minőségű továbbításra. A magazinban azonban írtak
egy másik, akkoriban szinten újdonságnak számító technológiáról,
az ún. "katódsugárcsőről" is, amely apró szubatomikus részecskék,
az elektronok, valamint fotoelektrikus anyagok segítségével képes
volt elektromos jelek fénnyé alakítására, és fordítva.
A televízió ötlete a legenda szerint Farnsworth-ben abban a
pillanaban fogalmazódott meg, amikor a magazin olvasgatása
közben kitekintett a földre, és meglátta azon az eke által húzott
párhuzamos sorokat. Az ifjú farmerfiú fejéből ekkor pattant ki az
isteni szikra, amit mi ma már "raszterizálás" néven ismerünk, és
amelynek lényege egy adott analóg képforrás soronkénti
letapogatása egy a katódsugárcső alapelveire épülő szerkezet
segítségével. Megszületett az általunk is ismert és még ma is
használt televízió alapötlete.
Farnsworth a következő hónapokban tökéletesítette alapötletét,
amelyről rajzot is készített, és megmutatta középiskolai tanárának,
Justin Tolmannak is. Bár tanára le volt nyűgözve Farnsworth
ötletétől és biztos volt benne, hogy az működhet, a fiatal
feltalálónak még négy évet kellett várnia, mire nekiállhatott ötlete
megvalósításának.

Farnsworth eredeti
skicce
Az ekkor 20 éves Farnsworth megtakarításaiból 19 éves feleségével
a san francisco-i Telegraph Hill lábánál nyitottak egy apró kis
üzletet, amelyben rádiókkal és azok javításával foglalkoztak. Itt
találkozott George Everson és Leslie Gorrell befektetési
ügynökökkel, akik bár nem voltak meggyőzödve az ötlet
megvalósíthatóságáról, de 6000 dollárt ajánlottak fel a prototípus
elkészítésére.
Forrás: http://www.doksi.hu

Egy évvel később, 1927. szeptember 7-én Farnsworth és

"laborcsapata" a világon először hajtottak végre egy sikeres
kísérletet, amelyben egy tisztán elektronikus alkatrészekből álló
szerkezet segítségével, elektromos jelek formájában egy egyszerű
képet továbbítottak egyik helyről a másikra. Az átvitt kép mindössze
egy teljesen egyszerű egyenes vonal volt, ám amint az megjelent a
célállomáson Farnsworth tudta, hogy öt évvel azelőtti alapötlete
megalapozott volt, és valami
nagyszerű dolgot sikerült
feltalálnia.
Farnsworth 1930-ban meg is kapta
a szabadalmát ötletére, amely
napjainkig minden videorendszer
működési elvének alapját képezi. A
'30-as években Farnsworth-nek
meg kellett küzdenie a Radio
Corporation of America-val is, aki
nem volt hajlandó elismerni Farnsworth 1930-as
szabadalmát. Végül az RCA 1939- szabadalma
be kapitulált, és történetében először beleegyezett a technológia
licenszelésébe, amelyért cserébe jogdíjakat kellett fizetnie
Farnsworth-nek.
A televízió igazi sikerútja a második világháború után kezdődött,
amikor elkezdte Amerikát, majd az egész világot meghódítani.
Ironikusan, nagyjából ebben az időszakban kezdett el eredeti
feltalálójának a neve is az ismeretlenség és a feledés homályában
elveszni. (Az alábbi képen Farnsworth Utah-ban található szobra
látható.)
Forrás: http://www.doksi.hu
Forrás: http://www.doksi.hu

3. A televízió / televíziózás és a műhold története:

3.1 1910-1920

1911. Zvorikin orosz fizikus (1919-ben az USA-ba emigrál)

elektronikus tv-képet továbbít.

1911. Borisz Lvovics Rosing bemutatja a katódsugárcsöves

tévéképet.
1919. Mihály Dénes bemutatja a távolbalátót a Tanácsköztársaság
vezetőinek, amiből később még sok baja származik
3.2 1920-1930

1922. Rosing szabadalmat kap a rádióteleszkópra.

1923. Zvorikin bejegyzi az ikonoszkóp (korai képcső) szabadalmát.
1924. Baird tárgyak körvonalát közvetíti.
1925. Zvorikin bejegyzi a színes tv szabadalmát.
1926. Jagi Hidecugu feltalálja a Jagi-antennát, mely a tévéadások
vételére alkalmas.
1926. John Logie Baird laboratóriumában közvetíti egy ember
arcképét (5 kép/s) 30 soros felbontással. A fekete-fehér tévézés
kezdete.

1927. Nipkow-tárcsás rendszerben való közvetítés Washingtonból

New Yorkba telefonvonalon (Bell). A sajtó szerint 10 éven belül
elterjed a tv.
Forrás: http://www.doksi.hu

1928. Mihány Dénes bemutatja az elektromechanikus Telehort.

1928. Philo T. Farnsworth bemutatja a teljesen elektronikus tv-t.
(ekkor 23 éves).
1928. A mechanikus tv Jenkins fejlesztésében. Találmánya a
"rádiómozi", melyet a W3XK washingtoni adó közvetít
rövidhullámon.

1928. Tévéközvetítés (távolbalátási kísérlet) Baird-rendszerben

London és New York között. Hasonló kísérletek folynak szerte
Oroszországban is
1929. Zvorikin New Yorkban bemutatja az ikonoszkópot.

1929. A BBC kísérleti tv-adása a rádióadó műsorszünetében,

Baird-rendszerben.
1929. A berlini rádiókiállítás szenzációja a képrádió. Itt mutatják be
Karolus, Mihály Dénes és Baird különféle mechanikus
rendszereit. Utóbbi kettő a Nipkow-tárcsát használja, a kép
1000-2000 képpontból áll, ennél többet a 9 kHz-es sávszélesség
(középhullámon) nem is tett lehetővé.
Forrás: http://www.doksi.hu

3.3 1930-1940

1931. M. von Ardenne tévéje Németországban.

1931. A német Telefunken cég URH-n sugároz tv-adást
Witzlebenben. A kép 180 soros; heti háromszor van adás.
1931. május 1. Szovjetunióban rádión - 56 m-en - az első
távolbalátó adást sugározzák (fényképeket) 30 soros
felbontásban. Később 479 m-en folytatódnak a kísérletek.
1932. Zvorikin ikonoszkópja (elektronikus képfelvevő)

1933. Zvorikin-Tihanyi töltéstárolós ikonoszkóp. Így már a

mechanikus Nipkow-tárcsa nélkül is, pusztán elektronikus
alapon működhet a tv.
1934. Rendszeres tévéműsorok a Szovjetunióban középhullámon.
1935. Berlin: az első rendszeres, csak elektronikus tévéadások
(előzőleg filmszalagra vett műsorral) a Paul Nipkow-ról
elnevezett adóval, Telefunken gyártmányú berendezéssel. 180
sor, 25 kép/s.

1935. A Magyar Posta megalakítja a Televíziós Bizottságot, melynek

tagjait nyugati tanulmányútra küldi.
1935. Párizsban elindul a tv-adás elektromechanikus rendszerben
(kép: stúdió).
1936. Tv-készülék

1936. A berlini olimpiai játékok közvetítése ikonoszkóp kamerával.

"A vibrálás miatt szenvedélyes sportrajongónak kellett lennie
annak, aki fél óránál tovább bírta nézni a képet" - írja egy
korabeli lap. Egy vevőkészülék a berlini Postamúzeumban volt.
Forrás: http://www.doksi.hu

1936: Zvorikin rendszerével az Empire State Buildingről tévéadások

indulnak, melyek 1939-től válnak rendszeressé.
1936. Angliában kísérleti adások 240 soros Baird-, illetve 405 soros
Marconi- rendszerben. Az első adás a BBC-nél Adele Dixon
Television című számával indult.
1937. Angliában beindul a Marconi-rendszerű adás a koronázási
ceremónia közvetítésével.
1939. április. A New York-i világkiállításon az RCA pavilonja a
szenzáció, ahol az NBC zárt láncú műsorát nézhetik a látogatók.
Az NBC az első amerikai tévéműsort Roosevelt megnyitójával
indítja.
Itt mondja el David Sarnoff híres beszédét, melyet közvetítenek
is:
"Ma egy új ipar megszületése előestéjén vagyunk. A
rádióhanghoz képet adunk hozzá. Ez az új művészet a
társadalom minden ágát érinteni fogja. Ez egy kreatív
erő, melyet meg kell tanulnunk használni az egész
emberiség javára."
1939. Az RCA elkészíti híres "indián fejes" monoszkópját.

1939. RCA TRK-12, a 12 inches tükrös ("mirror in the lid") tv 600

dollárba került.
Forrás: http://www.doksi.hu

3.4 1940-1950
1941. Az 525 soros tévénorma bevezetése (USA).
1941. CBS: Goldmark-rendszerű színes tévéműsor sugárzása.
1941. Emerson tükrös tv, 5 csatornát tudott venni, melyeket szépen
fel is írtak rá (New York).

1945. A. C. Clarke megjósolja a távközlési műholdakat.

1947. Zárt láncú televíziós mozgóképek Budapesten a Posta Kísérleti
Állomás szakembereinek jóvoltából.
1948. John Walson koaxiális kábellel kollektív antennát szerel - az
első kábeltévé-hálózat (CATV - USA): Community Antenna
Television.
1949. Színes tv az RCA gyártól az USA-ban, mely visszafelé nem
kompatíbilis.
1949. Az NTSC (National TV System Committee) kidolgozza a
színestévé- szabványt.
3.5 1950-1960
1952. A CCIR 626 soros szabványa.
1952. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének Titkársága
Rákosi Mátyás előterjesztésében foglalkozott a magyar televízió
kérdésével.
1953. Színes tv az USA-ban, egyelőre rossz minőségben.
1954. Az NTSC amerikai színestévé- norma.
1957. Szputnyik-1

1957. Tv-kocsi
1957. február. 18.30 és 20.30 között kísérleti műsor az MTV-ben,
először csak premier előtti MOKÉP-filmekkel.
1957. A Magyar TV hivatalosan megkezdi adását a május 1-jei
felvonulás közvetítésével.
1957. Henry de France javaslata a SECAM- (Sequential Colour and
Memory) szabványra.
1957. Orion AT-302 rádiós tv
Forrás: http://www.doksi.hu

1958. Már nem kísérleti az MTV műsora, így tv-előfizetési díjat kell
fizetni.
1958. A Keravill- kirakatoknál és a klubokban tömegek nézik az MTV
műsorát.
1958. Philco Predicta Holiday 4242-es modell.

1958. Az első magyar készülék az Orion AT 501-es (5500 Ft-os

áron: 5 havi fizetés).
1958. április. A Képes Híradó helyett itt a TV Híradó (kép: a főcím
1959-ből).

1959. 50 ezer magyar tv-előfizető, 1 900 000 rádió-előfizető.

1959. Telefonhívás az MTV-stúdióba: "Könyörgöm, várjanak még
pár percet a film kezdésével, a vendégeim kicsit késnek!"
Forrás: http://www.doksi.hu

3.6 1960-1970

1960. Echo-1 alumíniummal bevont passzív tükrös távközlési hold

(USA), mely "coast-to-coast" közvetítésre alkalmas. (2.képen a
róla visszavert kép látható)

Az Echo-1 hamar ráncosodni kezdett, és a már kezdetben is

nagyon nagy teljesítménnyel "fellőtt" jelet még gyengébben
adta vissza.

1960. 100 ezer tv-előfizető Magyarországon. A külföldi filmeket

feliratozva vagy hangalámondással vetítik.
1960. Orion AT-602, vezetékes távvezérlővel.

1961. Walter Bruch az NSZK-ban kifejleszti a PAL színes szabványt

(Phase Alternation Line).
1962. Telstar-1: az első tévéközvetítés az USA és Európa között.

1963. Berlin: az érintőgombos tv bemutatása.

1963. Relay-1 és Syncom: az első geostacionárius műsorközlő
műholdak
Forrás: http://www.doksi.hu

1964. Intelsat-1 (Early Bird) egy tv-csatornányi kapacitású műhold.

1965. Képek a Marsról - épp kráteres felszínt mutattak, ami alapján
eleinte azt hitték, hogy a felszín a Holdhoz hasonló (Mariner 4)

1965. Közvetítés a Voszhod 2 fedélzetéről, Beljajev és Leonov

űrrepüléséről (március 13.) az MTV-n.
1965-66. A CCIR ülései, melyen megegyezést kellene hozni egy
európai egységes színestévé- szabványról. Megállapodás
azonban nem születik, egyes országok a PAL-t, mások a SECAM-
ot választják.
1966 körül. G. E. 13" Porta-Color l

1967. A világhírű F típusú színes beállítóábra először tűnik fel a BBC

2-n

1967. Színes tv-adások indulnak Németországban és

Franciaországban.
1968. Kísérleti színes adás Magyarországon SECAM rendszerben.
1968. Az első UNESCO-BIRPI Tanácskozás a műholdas közvetítések
szerzői jogi problémáiról.
1969. A Holdra szállás élőben.

3.7 1970-1980

1970: A teletext kísérleti megjelenése Nagy-Britanniában.

1970. Videoton Inter Star
Forrás: http://www.doksi.hu

1971. Videoton Minivizor (tranzisztoros)

1971. Rendszeres színes műsorok az MTV 1-en és 2-n.

1971. Folyadékkristályos LCD-kijelző a Macusita cégtől.
1972. Az első fizetős kábeltévé, az HBO (Home Box Office) Wilkes-
Barre-ban, Pennsylvaniában.
1972. Kiemelhető modulokból felépülő tv-készülék.
1972 körül. A Panasonic "ufó-tv"-je

1975. Az amerikai kábeltévék műholdról veszik a műsorokat.

1976: A Hermes műhold a CBS műsorát egyéni műholdas vétel
céljából sugározza.
1977. Teletext Németországban, Angliában beindul a Ceefax
teletext.
1977. Genfben a World Administrative Radio Conference-en
meghatározzák a DBS (Direct Broadcasting Satellite)
alapjellemzőit (frekvencia, pozíció, teljesítmény).
1978. Videoton Munkácsy Color

3.8 1980-1990
1982. Kábeltévé az NSZK-ban.
1984 körül. Sony hordozható tv: Watchman
Forrás: http://www.doksi.hu

1988. Astra műhold.

1988. Kábeltévé Székesfehérváron műholdas műsorokkal.
1989. Az ITU megállapítja a digitális HDTV normáit.
1989. A budapesti AM-mikro indulása.
1989. Tv-hirdetés

3.9 1990-2000

1990. A BSB megalakulása Nagy-Britanniában.

1990-es évek eleje: HDTV-kísérletek.
1992. A Duna TV 1992. december 24-én kezdi meg rendszeres
adását az Eutelsat II. F3 műholdján. II. János Pál pápa magyar
nyelven elmondott üzenetében köszönti az első magyar
műholdas adás nézőit.
1993. Az USA-beli KING TV-n leadnak egy 4 kockából álló
cukorhirdetést (1/8 s).
1994. HDTV az USA-ban.
1996: A Sony web-tv-je.
1996. A DISH (Digital Sky Highway) Network megalapítása (USA).
(Kép: a műsorokat fellövő antennák.)

1996. Sky Multichannels

1996. Az AMOS műholdról digitálisan sugározzák a TV3, az MSat stb.
adását.
RCA F25216BC

1990-es évek. Az óriási, lapos képcsövű tv-k megjelenése

Forrás: http://www.doksi.hu

1997. Az MTV 2 adása műholdra kerül. Elindulnak a magyar

országos kereskedelmi tévéadások (RTL Klub és tv2).
1999. A digitális műholdas vétel elterjed (BSkyB) Nagy-
Britanniában.
1999. Az első DVB-T, digitális földi tévéadás Budapesten.

3.10 2000-
2000. Kísérletek a digitális DVB-tévével. Az USA-ban 100,
Magyarországon 50 csatornás hálózatok
Forrás: http://www.doksi.hu

3.11 A televízió kifejlesztése a magyarországi gyártás

beindításáig:

A 19. században számos elképzelés született képek átvitelére.

Ezek néhány ötlettől eltekintve (1843: letapogatás, 1857-től
fényérzékeny anyagok használása) inkább a távíró, mint a televízió
fejlődését segítették elő. 1844-ben P. Nipkov tárcsája az eddigi
legtökéletesebb mechanikus letapogató eszköz volt; egyben az első
gyakorlati eszköz egyetlen csatornán megvalósítható
képközvetítéshez. 1907-ben B. L. Rosing olyan televíziós rendszert
javasolt, mely a mechanikus képbontás mellett elektromos
képösszerakást alkalmazott. Ő javasolta első ízben a katódsugárcső
televíziós célokra való felhasználását. Az 1920-as években a
törekvések arra irányultak, hogy a mechanikus képbontás helyett
egy jobb elektronikus képbontást fejlesztenek ki, ezenkívül a kép
finomságát is növelni kívánták. 1923-ban M. von Ardenne kidolgozta
a képbontócsöves (Flying-spot) letapogatást, 1926-ban J. L. Boird
30 soros, 5 képváltás/sec képet mutatott be. 1927-ben Amerikában
50 soros, 17.7 képváltás/sec képátvitelt valósított meg. 1929-ben V.
K. Zworykin képcsövet készített elektrosztatikus eltérítéssel. Az első
televízió-szabványt Németországban készítették 1929-ben: 30 sor,
12.5 képváltás/sec, 4:3 képarány. 1930-ban P.T.Farnsworth
megszerkesztette a tisztán elektronikus működésű képfelvevő csövet
(image dissector). 1932-ben Amerikában 120 soros letapogatással
(24 képváltás/sec) vittek át képeket. 1931-32-ben Sz. I. Katajev és
V. K. Zworykin elkészítette az első tároló típusú felvevő csövet, az
ionoszkópot. Angliában 1936-ban megvalósították a 405 soros, 50
félkép/sec rendszeres képátvitelt. Az 1940-es években megvalósul6t
a nagyfelbontású televíziós adás.
Mo.-on a kísérleti adás 1954. januárban, a rendszeres adás 1958.
februárban indult meg. A bp.-i főadó mellett a kékesi, miskolci,
soproni, szentesi, tokaji és kabhegyi közvetítő állomások biztosítják,
hogy a tvműsor az ország egész területére eljusson. A
vevőkészülékek gyártása Mo.-on 1955-ben indult meg. Elsőnek az
Orion gyár készítette európai viszonylatban is kiváló minőségű tv-s
készülékét (AT501). A gyár az előbb említett típusból külföld részér
is igen nagy mennyiséget gyártott. A készülékgyártásba később
bekapcsolódott a székesfehérvári Villamossági és Rádiókészülékek
Gyára is.
4. A digitális televíziózás alapjai:
Digitális televízió: A televíziós rendszerek a feltalálásuk óta
egészen a 90-es évekig analóg rendszerként működtek. Az analóg
működésmód az első időkben egyaránt vonatkozott a stúdióban
Forrás: http://www.doksi.hu

végzett munkákra, a műsorszórásra, műsorterjesztésre valamint a

televízió készülék belső működésére. Ahogy a technológiai fejlődés
lehetővé tette a mozgóképek digitális kezelését, valamint az igen
nagy sávszélességet igénylő műsorok digitális tömörítését, megnőtt
az igény a rendszer elemeinek a digitalizálására.
Először a stúdiótechnikában jelentek meg digitális rendszerek, majd
a műsorok stúdiók közötti továbbítása is mind gyakrabban digitális
módon ment végbe. A szó szoros értelmében azonban digitális
televíziózáson azt értjük, amikor maga a műsorszórás,
műsorterjesztés is digitális formában történik. Erre Európában a
DVB, az USA-ban az ATSC rendszer nyújt lehetőséget.

(DVB (Digital Video Broadcasting): Az európai digitális televíziós

rendszer kialakítására 1993-ban jött létre a DVB néven ismertté vált
páneurópai platform.)

Az interneten azt olvastam, hogy 2004-től az Egyesült Államokban

kötelező lesz a digitális tv gyártása. Ezt a döntést a Szövetségi
Kommunikációs Bizottság hozta. Ez azt jelenti, hogy a tvkészülékek
gyártóinak kötelező lesz olyan készülékeket is forgalomba hozniuk,
amelyek képesek digitális rádiófrekvenciás adások vételére is. A
gyártók lobbiznak a döntés ellen, hiszen a digitális adások vételére
alkalmas tunelek beszerelése plusz költségfaktort jelent, és
szerintük a legtöbb fogyasztó ezt nem is igényli, hisz műholdon,
vagy kábelhálózaton keresztül fogják az adásokat. Az FCC viszont
nem enged, ezért a legnagyobb gyártókat tömörítő Consumer
Electronics Association a döntést a bíróság előtt fogja megtámadni.
Forrás: http://www.doksi.hu

5. Egy kis statisztika:

Médiumokra fordított idő óra/fő/év

1998 1999 2000 napi

TV 884 840 805 2ó 30p

Rádió 1050 1037 1024 2ó 50p

Internet 74 94 122 20p

Napilap 156 154 152 25p

Magazin 82 81 80 12p

6. A televízió és az üzlet:

A világban a televíziózás a kezdetektől két irányból indult

fejlődésnek. Európában a posta már századok óta, a
telefonszolgáltatás pedig e századtól kezdve kizárólag állami
monopóliumként működhetett. Amikor a rádió a század elején
megjelent, az is államivá lett, s a II. világháborút követően a
televízió is mindenütt állami televízióként kezdett el működni. A
rádió és a televízió fenntartásáról az állam úgy gondoskodott, hogy
a tévékészülékek után előfizetési díjat szedett. E közpénzből
működő intézményeket Európa legtöbb országában kezdetben állami
rádióknak és tévéknek nevezték, majd később hangzatosabb nevet
találtak a számukra, ezek lettek a közszolgálati adók.
Az Egyesült Államokban más volt a helyzet. A posta ott is állami
fennhatóság alatt működött, a telefonszolgáltatás azonban nem.
Kezdettől fogva magán telefontársaságok alakultak, és ennek
mintájára jöttek létre később a magánrádiók és magántévék, melyek
nem előfizetési díjból, hanem reklámokból tartották el magukat.
Kereskedelmi vállalkozások voltak tehát, s ezért kereskedelmi
rádióknak vagy tévéknek nevezték őket.
A két modell elsősorban tehát abban különbözött egymástól, hogy
milyen pénzből működtették őket. Az 1950-es évek végén, 60-as
évek elején műsoraik kísértetiesen hasonlítottak egymásra, egyetlen
komoly különbség volt, hogy az amerikai műsorokat olykor reklámok
szakították meg. Pár esztendő elteltével azonban mindkét modellnek
kezdtek kiütközni a gyenge pontjai.
Forrás: http://www.doksi.hu

Európában egyre inkább kiderült, hogy az igényes televíziózás

rengeteg pénzbe kerül. A nézői igények egyre változatosabbak
lettek, és a nézők egyre kevésbé elégedtek meg azzal, hogy csak és
kizárólag egy kötelező étlap szerint tálalják eléjük a műsort. Ha
választhatnak árucikkek, politikai pártok között, miért nincs meg
ehhez a joguk a televízióban? Kettőnél több csatornát működtetni
előfizetési díjból, esetleg állami költségvetésből azonban még egy
gazdag ország sem képes. Így az európai modell - elsősorban
financiális okokból - a 60-as évek elejétől kezdve lassan elmozdult a
kereskedelmi televíziózás irányába, és ez a folyamat a 80-as
években igencsak felgyorsult.
Először Angliában engedélyezték a kereskedelmi televízió
megjelenését a 60-as években. Később a nyugat-európai országok
többsége is hozzájárult az új adók beindulásához, és egyre több
helyen alakult ki egy úgynevezett 'duális', kettős rendszer, amelyben
egymás mellett létezik a közpénzekből fenntartott állami és a
reklámokból élő kereskedelmi televízió.
A néző számára a képernyőn kezdett kitűnni a különbség, itt is
ott is reklámokat látott. /Egyedül a BBC őrzi Európában
reklámmentességét./ Voltak és vannak persze olyan nyugat-európai
országok, ahol mind a mai napig nincs országos kereskedelmi tévé
(Pl: skandináv országok, Svájc, Ausztria). A nézők azonban itt is
megteremtik saját választási lehetőségüket. Kábelen nézhetik a
nekik is szóló, más országból érkező, akár anyanyelvi műsorokat is.
A volt szocialista országokban sokáig nem volt vitatéma, hogy
létezhet-e az állami tévé mellett másfajta adás is. A szocialista
rendszer széthullásával azonban a legtöbb országban új lehetőségek
nyíltak a médiumok számára, sokhelyütt új törvények is születtek,
és ma már a legtöbb helyen működik helyi vagy országos
kereskedelmi adás.
A másik oldalon, az Egyesült Államokban is elég korán megjelentek
bizonyos problémák a kizárólagosan létező kereskedelmi modellel
kapcsolatban. Az elsődleges kereskedelmi érdek egyre inkább
kiszorított olyan műsortípusokat, melyek fajlagosan drágák voltak,
és ehhez képest kevés reklámot lehetett hozzájuk kapcsolni.
Az amerikai kereskedelmi televíziózás első komoly "áldozatai" az
igényes tévéjátékok és gyerekműsorok voltak. Helyüket egyre
inkább átvették a mozifilmek televíziós változatai, a sorozatfilmek,
valamint az igénytelen, kevés mozgású és gépies módon készült
rajzfilmek. A pergő kereskedelmi műsorok nem bírták el a hosszú
komolyzenei közvetítéseket, koncerteket sem. Hamarosan ezek is
eltűntek a műsorokból, és veszélybe kerültek az igencsak drága
természet- és dokumentumfilmek is. A 70-es évek közepére tehát a
képernyőkön háttérbe szorult a kultúra egy jelentős szelete. Ezért
Forrás: http://www.doksi.hu

állami közbenjárásra létrehoztak egy olyan országos tévéláncot,

mely nem reklámpénzekből, hanem adókból és önkéntes
adakozásból tartja fenn magát. Ez a PBS /Public Broadcasting
System/, amely megpróbálja a háttérbe szoruló műfajokat a
képernyőre segíteni. Leonard Bernstein híres sorozata a zenéről e
televízió alkotása volt, és itt készül a Szezám utca is, ez a
világszerte közkedvelt gyermekprogram. Vagyis az amerikai modell,
ahol kezdetben a kereskedelmi televíziózás kizárólagos volt, szintén
elmozdult egy új irányba, megjelent a központi, a kulturális
műsorokat támogató kezdeményezés.
Az európai és amerikai mozgás tehát látszólag egymás felé
közelíti a modelleket, egy alapvető különbség azonban továbbra is
fennmaradt. Nevezzék bárhogyan is televíziójukat, /köztévék,
nemzeti adók, közszolgálati műsorszórók stb./, az európai államok
nehezen mondanak le beleszólási jogukról legalább egy országos
adó műsorába. Az Egyesült Államokban az állam ilyen igénnyel nem
jelentkezik, s ha voltak is kísérletek a közvetlen állami beleszólásra,
ezek hamar elbuktak.

7. Összegzésem:

Amit én a televíziózás „létrejöttéről”, fejlődéséről eddig tudtam,

az nagyon csekély volt. Említhetem általános és középiskolai fizika
óráimat, amin persze nem sok ragadt rám, ám a jelentősebb
„tudásomat” szüleimtől kaptam. Ők meséltek arról, milyen volt a
gyerekkorukban. Persze mióta az „eszemet tudom” én is észlelem a
változást. Kiskoromban ott volt a fekete-fehér televízió, 8
nyomógombbal, vagy a kis Junoszt tv, aztán megjelent a
szomszédban és nemsokára a mi szobánkban is a színes televízió.
Milyen fura volt színesben látni a világot! És amikor megkaptuk
nagymamáméktól Karácsonyra a távirányítós televíziót, az kész
szenzáció volt. Aztán ez lassan minden háztartásban megszokott
lett. És persze a további fejlődés, amit manapság már az interneten,
a tv-reklámokban könnyen nyomon követhetünk: a falra szerelhető
lapos LCD kijelzős televíziók, és egyéb hiper - szuper modellek.
Mivel a televízióhoz szorosan kapcsolódnak a műsorok, csatornák,
ezért erről is úgy érzem szót kell ejteni. A 90-es években az állami
televízió 2 csatornája (MTV) mellett megjelentek a kereskedelmi
csatornák, melyek a nézőközönség szemében nagy sikert arattak, és
a Magyar Televízió szinte néző nélkül maradt. Ezen próbálnak most
változtatni, és „feltornázni” magukat.
Forrás: http://www.doksi.hu

A legújabb fejlesztések ismeretében elképzelhető, hogy

nemsokára már mobiltelefonon fogunk tévét nézni. Ki gondolta volna
ezt akár még 10-15 évvel ezelőtt is?

Forrásaim:

Puskás hírmondó (www.puskás.com)

Modern Kor Kisszótár LXI.: Digitális televíziózás alapjai (dr. Bartolits
István)
Statisztikai adat: infinit Molnár Szilárd The Standard
Mozaik Oktatási Stúdió weboldala
Mozgókép- és Médiaoktatás weboldala