Professional Documents
Culture Documents
A holokauszt
A HÁBORÚ ELŐZMÉNYEI
1. Olaszország megerősödése
Bár Olaszország az I. világháborúban a győztesek közé tartozott, mégis elégedetlen volt, mert a Párizs környéki
békékkel kevesebbet kapott a vártnál
kormányváltás történt, s Benito Mussolini, a Duce (=vezér) Hitleréhez hasonló diktatúrát alakított ki. Az ő
rendszerét nevezik fasizmusnak, egy ókori római jelkép, a szőlővessző (latinul fasces) után. Hitler nem fasiszta,
hanem náci (a nazionalsozialistische = nemzetiszocialista) szóból. A kettőt nem szabad összetéveszteni, még ha sok
hasonlóság is van a két rendszer között!
Mussolini célja: a volt Római Birodalom visszaállítása ez csak háborúval valósítható meg szövetségeseket
keres
2. A tengelyhatalmak szövetsége
Mussolini megnyerte szövetségesének a hitleri Németországot és Japánt
megszületett a Berlin – Róma – Tokió tengely (elnevezve a fővárosokról, Gömbös Gyula nevezte el)
kialakult az új háborús szövetség, a tengelyhatalmak szövetsége (alapító tagok: Olaszország, Németország,
Japán)
céljuk: a világ újrafelosztása, az első világháborús békék( eltörlése
4. A háború kirobbanása
oka: Hitler agresszív külpolitikája, aki sorban rúgta fel a német béke pontjait:
háborús készülődés: hadiflotta és légierő növelése, általános hadkötelezettség
1935: népszavazás a Saar-vidékről Hitler csapatainak „felügyelete mellett” sikerül a terület visszaszerzése
1936: a Rajna-vidék remilitarizálása (katonai megszállása)
1938: Anschluss: Németország egyesül Ausztriával
1938: müncheni szerződés: Csehszlovákia feldarabolása, újabb területek megszállása
Csehország német irányítás alá kerül (Cseh-Morva Protektorátus)
Szlovákia önálló lesz, de Hitler-imádó miniszterelnökkel (Tiso) azt fogják tenni, amit Hitler kér tőlük.
Idáig Hitler mindent megtehetett, az antant elnézte neki, mert tudták, hogy katonailag ő a legerősebb Európában.
Hitler következő áldozatának Lengyelországot nézi ki:
Követeli a lengyelektől Danzig szabad várost és a korridort
Egyezséget köt a Szovjetunióval: ez a Molotov-Ribbentrop paktum:
megnemtámadási szerződés Németország és a Szovjetunió között
a két ország felosztja egymás között Lengyelországot
Anglia és Franciaország figyelmezteti Hitlert: ha megtámadja a lengyeleket, hadat fognak neki üzenni
Hitler ennek ellenére 1939. szeptember 1-jén lerohanja Lengyelországot:
nem tart senkitől, mert katonailag még mindig ő a legerősebb
azt hiszi, az antant nem üzen hadat, mivel eddig mindent eltűrtek neki
Az antant viszont tényleg hadat üzen Lengyelország megtámadásával tehát kitör a II. világháború
1
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 20. A II. világháború. A holokauszt
A TENGELYHATALMAK SIKEREI (1939-41)
1. A furcsa háború (1939 ősze – 1940 tavasza)
Anglia és Franciaország a lengyelek lerohanása után ígéretükhöz híven hadat üzentek Hitlernek.
A hadüzenetet azonban nem követte háború: az antant még nem tudott, Hitler még nem akart támadni.
Maximum megadásra szólító röplapokat szórtak egymásnak repülőről, „keményebb akció” nem volt.
2. Németország sikerei
a) Az északi hadjárat (1940 tavasz): Hitler seregei villámháborúval megszállják Dániát, Norvégiát (itt
Quisling kormánya feltétel nélkül együttműködik vele) és a Benelux-államokat. Miért volt fontos ez?
kijáratot nyer az Északi-tengerre könnyen beszállíthatja a Skandináv-félsziget ásványkincseit
(pl. svéd vasérc)
több irányból támadhatja meg a franciákat
b) Franciaország elfoglalása (1940 nyara)
Hitler hetek alatt megszállja a franciákat, hajszál híján az angol segítő csapatokat is sikerül az Északi-tengerbe
szorítani Dunkerque-nél (dönkerk)
Ugyanúgy megalázza a franciákat, mint ők 1919-ben a németeket:
az ország jelentős területét Németországhoz csatolja
új fővárost nevez ki = Vichy; Hitler-barát kormányzóval (Pétain marsall)
c) Az angliai csata (1940 nyár – 1941 nyár)
A német légierő (Luftwaffe) hónapokig bombázza Anglia nagyobb városait. A német légierő porig bombázta a
városokat, az angolok azonban új Hitler-ellenes miniszterelnökük, Churchill vezetésével a végsőkig kitartottak,
pedig Churchill csak „Vért és könnyeket!” ígért megválasztásakor.
Az angolok t nem adják meg magukat, ráadásul bevetik a radart és sok német gépet lelőnek Hitler rájön,
hogy erősíteni kell a hadiflottát és szárazföldi csapatokat kell Angliába átdobni
3. Olaszország kínszenvedései (1941 tavasz): Mussolini külön akcióba kezd a Balkán-félszigeten:
irigyeli Hitler sikereit, fél, hogy neki már nem marad semmi hódítanivaló
a Duce a Führer tudta nélkül megtámadja Görögországot a görögök viszont visszaverik az olasz sereget
Hitler kénytelen besegíteni: lerohanja Görögországot, majd utána elfoglalja Jugoszláviát is, mivel nem
akartak vele együttműködni a görögök ellen
1941 nyarán tehát a tengely győzelemre áll: egyedül Angliát kellene Hitlernek megvernie a totális győzelemhez.
4. Japán belépése a háborúba (1941 december): a tengely európai sikereit látva Japán is belép a háborúba:
1941. december 7-én hadüzenet nélkül megtámadták és tönkrebombázták az USA legfontosabb hadihajó
támaszpontját, Pearl Harbort (Hawaii-szigetek)
Az USA válaszul hadat üzent a tengelynek ezzel a háború világháborúvá szélesedett ki.
Ebben az időszakban fordul meg a háború menete: a tengelyhatalmak előrenyomulása megáll, a szövetségesek
elkezdik visszaszorítani őket.
2
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 20. A II. világháború. A holokauszt
3. Európa: Sztálingrád (1942. augusztus – 1943. február)
Az angolok legyőzéséhez Hitlernek erősíteni kell a német sereget nyersanyagra, ásványkincsekre és
élelemre van szüksége 1941 nyarán megtámadja a Szovjetuniót, 1942 nyaráig Sztálingrádig nyomultak
előre
Ha a németek elfoglalják Sztálingrádot, alighanem megnyerik a háborút:
kijutnak a Perzsa-öbölig megoldva a benzintartalék (kőolaj)
elérik az Urál-hegységet is vasérc, színesfém, bauxitlelőhelyek tömege található arra megoldva a
fegyvergyártás kérdése is
Sztálingrádot nem sikerül elfoglalni: fél éves harc után a szovjet túlerő (Zsukov) legyőzi a német technikát
(Paulus), kezdik Hitler visszaszorítását
A HOLOKAUSZT
a) Hátrányos megkülönböztetés:
Jogi és vagyoni korlátozások (pl. zsidó munkavállalóknak nem adtak állást, túljelentkezés esetén őket nem
vették fel az egyetemre stb.)
b) Elkülönítés
Megkülönböztető bélyeg viselése: Dávid-csillag (hatágú sárga csillag)
tiltják a zsidók és keresztények közötti házasságot (faji alapon vérfertőzőnek számít)
Külön közösségi helyek kijelölése (pl. kávézó, vonatfülke, strand stb.)
Külön élőhely kijelölése számukra: ez a gettó.
c) Munkatáborok
Cél: az elkülönített csoportok agyondolgoztatása: ingyenmunkájukból hasznot húzni, ameddig csak lehet
Szándékosan rossz körülmények (pl. mocsárvidéki levegő, tetves ágyak, mocskos latrina) várták a foglyokat
gyengüljenek és pusztuljanak minél előbb
d) Haláltáborok
Ide szállították kivégzésre azokat, akik a munkatáborban már nem bírtak dolgozni
Egyből ide kerültek megsemmisítésre a megbízhatatlan elemek és a munkaképtelenek (idősek, betegek,
gyerekek)
A kivégzés lehetett akasztás, tarkón lövés, tömeges gázmérgezés (kipufogógáz vagy Ciklon-B rovarirtó
szer)
A hullákat tömegesen égették el a krematóriumokban innen ered a tűzáldozat elnevezés
A leghírhedtebb haláltáborok: Auschwitz, Dachau, Buchenwald
Az áldozatok számát hatmillió főre becsülik a kutatók.
4
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 20. A II. világháború. A holokauszt
(A következő anyag ELMÉLETILEG nem része ennek a tételnek, mivel az egyetemes részekre vonatkozik.
GYAKORLATILAG ezt is illik tudni, írásbelin biztos, hogy előjöhet)
1. bécsi döntés (1938): Hitler lett a döntőbíró hazánk és A Felvidék magyar többség
12 000 km2
Csehszlovákia között, az új határ etnikailag igazságos lakta déli része
5
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 20. A II. világháború. A holokauszt
2. Belépésünk a háborúba:
A semlegességi taktikát feladva Magyarország 1941 nyarán belépett a háborúba a tengelyhatalmak oldalán.
A belépés okai:
Mindegyik terület-visszacsatoláshoz Hitler hozzájárulása is kellett az ország kényszerből egyre
közelebb került a tengelyhatalmakhoz
1941 nyarán úgy nézett ki, hogy Hitler legyőzhetetlen. Amikor megtámadta a szovjeteket, a szlovákok
és a románok azonnal csatlakoztak a németekhez mi sem maradhattunk le mögöttük, ha még
akartunk területeket visszakapni, főleg úgy, hogy biztosnak látszott a gyors győzelem is.
6
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 20. A II. világháború. A holokauszt
1945. április elejére az ország egész területe szovjet katonai megszállás alá került, a háborút ismét a
vesztesek oldalán fejeztük be.
7
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 20. A II. világháború. A holokauszt