1.

államszervezet és a közigazgatási szervezetrendszer: (ez az első feladatrész hosszú

de sztem fontos is)

A modern jogállamoknál megfigyelhető egy rendező elv: az államhatalmi ágak megosztásának

elmélete. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyes állami funkciókat gyakorlók körét, jogkörét és
felhatalmazását el kell különíteni egymástól, és biztosítani kell eltérő kiválasztásukat, megbízatásukat
és legitimációs forrásukat is. Az elv kezdetben az önkényuralom megakadályozását szolgálta,
napjainkban pedig a demokratikus államirányítás legfontosabb feltétele. Ez a hármas tagozódás a
Magyar Köztársaság államszervezetében is megfigyelhető; szétválasztásukat, működésüket az
Alkotmány határozza meg:

A közigazgatás az állam egységes szakigazgatási rendszereként állami feladatok tényleges

megvalósítását látja el. A közigazgatási szervezetrendszer önálló, de egymással kapcsolatban álló,
különböző állami feladatok megvalósítására létrejött közigazgatási szervek összessége. Az erre
vonatkozó szabályokat az Alkotmány és más törvények határozzák meg. Felépítését befolyásolják
történelmi hagyományok, politikai, gazdasági viszonyok, területi és földrajzi viszonyok valamint a
feladatok mennyisége és minősége is.

2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről,

2014. évi XX. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról

2010. évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról

Szervezési elvek a közigazgatásban: (A modern közigazgatási rendszerben valamennyi elv jelen van,
de az egyes elvek megvalósulásának mértéke országonként, történelmi koronként eltérést mutat.)

 centralizáció: az állami döntési jogosultságok a központi államigazgatási szerveknél

összpontosulnak, melyekkel hierarchikus viszonyban állnak a területi, helyi szervek.

 decentralizáció: a feladat- és hatáskörök egy része a helyi önkormányzati szervekhez kerül,

mert a döntési jogosítványok megoszlanak a központi és a területi, helyi közigazgatási
szervek között.
  dekoncentráció: a feladatok továbbra is megmaradnak az államigazgatási
szervezetrendszeren belül, azokat területi, helyi államigazgatási szervek látják el.

 hierarchia: a központi és az alárendelt közigazgatási szervek olyan viszonya, melyben a

felsőbb szervnek irányítási, felügyeleti és utasítási joga van, az alárendelt szerv pedig
engedelmességgel és felelősséggel tartozik.

 integráció: biztosítja az egymással mellérendeltségi viszonyban álló közigazgatási szervek

működése közötti összhangot és ezáltal a közigazgatás egységét.

 hivatásos közszolgálat elve: azt a követelményt támasztja, hogy a közigazgatási feladatok

ellátásához szakképzett, munkáját élethivatásszerűen végző köztisztviselői kar szükséges.

A közigazgatási szervek csoportosítása feladataik alapján (hatásköri jelleget vizsgálva):

1. általános hatáskörű szervek: feladatköre valamennyi közigazgatási feladatra kiterjed. Ilyen szervek:

Ø a Kormány: irányítja, felügyeli és ellenőrzi a teljes közigazgatási szervezetrendszert.

Ø a megyei/fővárosi közigazgatási hivatalok: ellátják a területükön műkődő önkormányzatok

törvényességi ellenőrzését és elbírálják az önkormányzatok által hozott elsőfokú határozatokat.

Ø az önkormányzatok: illetékességi területükön ellátják a számukra jogszabályban előírt

közigazgatási feladatokat.

2. különös hatáskörű szervek: feladatköre közigazgatási szakterületre terjed ki. Ilyen szerv:

Ø a minisztériumok: élükön a miniszterrel, vezetik az államigazgatás egyes ágait és irányítják az

alárendelt szerveket.

Ø a tárca nélküli miniszterek: olyan szakfeladatokat látnak el, amelyek nem tartoznak egyik
minisztérium hatáskörébe sem vagy több minisztériumot is érintenek.

Ø országos hatáskörű szervek: olyan nem minisztériumi jogállással rendelkező központi szervek,
amelyek szakfeladatokat látnak el és irányítják az alárendelt szerveket.

Ø a területi államigazgatási (dekoncentált) szervek: általában megyei, kivételesen területközi szinten

látnak el szakfeladatokat.

Az államigazgatási szervek csoportosítása illetékességi területük alapján:

1. központi szervek: illetékességi területe az egész országra kiterjed, fő funkciójuk a kormányzati

döntések végrehajtása. Ilyen szervek: a Kormány, a minisztériumok, a tárca nélküli miniszterek, az
országos hatáskörű szervek.

2. területi (dekoncentált) szervek: illetékességi területük általában egy-egy megye.

3. helyi szervek: azok, amelyek megyén belül is szervezetet hoztak létre, csak bizonyos körzetekben
pl. földhivatalok, munkaügyi központok kirendeltségei.
 2. közfeladatok és közigazgatási funkciók

http://m.ludita.uni-
nke.hu/repozitorium/bitstream/handle/11410/10429/Teljes%20sz%C3%B6veg%21?sequence=1&isAl
lowed=y

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és

támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény értelmében a közhasznú minősítés elnyeréséhez az
szükséges, hogy a szervezet jogszabályban rögzített közfeladatot lásson el. Az új törvény nem preferál
tevékenységeket, így azok nincsenek felsorolva, hanem minden olyan tevékenységet közhasznú
tevékenységnek tekint, amit valamilyen jogszabály közfeladatként definiál. A tágabb tevékenységi kör
által leírt közfeladatokat a közhasznú szervezet közvetlenül vagy közvetve szolgálja.

A közigazgatás általános funkciója, általános feladatának betöltése a közrend, a közbiztonság, a

társadalmi viszonyok és kapcsolatok egységes rendben való tartása, a társadalom szervezetszerű
működésének fenntartása.
A közigazgatás nem a kormányzás meghosszabbítása, nem egyszerűen a kormányzati szerveknek a
végrehajtó-foganatosító szerve

3. közigazgatási földrajz, urbanisztika, önkormányzati ismeretek

Az urbanisztika a latin eredetű urbs (város, nagyváros, a régi rómaiaknál Róma városa) szóból
származik, települések településrészek, térségek, fejlesztésére irányuló társadalmi/közhatalmi
döntéseket előkészítő tervezéssel, azok megvalósításával, illetve a tervezést megalapozó
kutatásokkal foglalkozó multidiszciplináris szakmai tevékenység.

A közigazgatás mőködési környezete a település. A település fejlıdésének megvan a saját

törvényszerősége. A települési fejlıdés folyamatába – a közigazgatás eszközeivel – óhatatlanul
beavatkozni kívánó embernek, a közigazgatási döntéshozóknak és a közigazgatáson belül
tevékenykedıknek ismerniük kell a településfejlıdés törvgényszerőségeit, különben a beavatkozás
káoszt okoz a település mőködésében. Erre nap mint nap millió példát látunk a legkülönfélébb
településmőködési területen. Ez azt bizonyítja, hogy a település fejlıdését, mőködését befolyásolni
kívánó igazgatási tevékenység, pontosabban az igazgatási és trelepülésfejlesztési tevékenységet
végzı ember nincsen tisztában a településfejlıdés és településmőködés törvényszerőségeivel. Ott és
akkor akar fejleszteni valamit, ahol erre a belsı összefüggésektıl függı települési folyamatok nem
kínálnak lehetıséget, ahol viszont ezek a folyamatok a fejlıdést segítenék elı, esetleg éppen tiltó
építéshatósági rendelkezések vannak érvényben, így szabálytalanságokra és mőködési zavarokra
kerül
sor. Ennek a tantárgynak a célja tehát az, hogy a hallgató megismerje a település fejlıdésének és
mőködésének a szabályait, törvényszerőségeit. Azért, hogy településirányítóként majd ne
kuruzslóként, sarlatánként, hanem a „természetes” települési folyamatokat felismerı, azokat nem
akadályozni kívánó, hanem azokkal együtt élni tudó, és azokat kihasználni képes menedzserként
tevékenykedhessen.

A politikai földrajz a politikai jelenségek földrajzi elemzését végző tudomány, a

társadalomföldrajz része. Egyebek között az államhatárok és az államok területének
 változását, az országok politikai és közigazgatási beosztását, nemzetközi szervezetek és
ezek egymáshoz való viszonyát, valamint a különböző társadalmi csoportok politikai
aktivitását vizsgálja. A társadalomtudományok közül a politológiával áll szoros
kapcsolatban. A közigazgatásban illetve a közszolgálatban dolgozóktól méltán várható el,
hogy a felsőoktatásban megszerzett ismereteik gyakorlati alkalmazását ne akadályozza a
térbeli, földrajzi tájékozódási képességük hiánya. Az igazgatásszervezőhallgatóknak
látniuk kell a közigazgatás – elsősorban a területi igazgatás, valamint a dekoncentrált
szervek területi illetékességének – nem csak a jogi szabályozását és intézményrendszerét,
hanem a térbeli szerke

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól: (olvasdd el!

igen fontos)

4. a közigazgatás működése és általános közigazgatási jog (ez konkrétan lefedi a

közigalapot és funkciót szóval ez a néhány sor nem lesz jó megoldás)

A közigazgatási jog államspecifikus, történeti fejlődés eredményeképpen jött létre az állam

bürokratizálódásának folyományaként. Az első speciális közigazgatási bíróság a Conseil d’État volt
Franciaországban, amit Napóleon hozott létre 1799-ben

A közigazgatás jogalkalmazást és döntés-előkészítést végez, legfontosabb feladatai az állam

akaratának megvalósítása illetve közszolgáltatások nyújtása az állampolgároknak meghatározott
ügyintézési és eljárási folyamatban. A közigazgatási jog elsősorban a központi hatalom és az
önkormányzatok, köztestületek működését, szervezetét szabályozza, rendezi a felügyelet, ellenőrzés
és irányítás hatékony rendszerét, meghatározza a köztisztviselők jogviszonyát, alkalmazási feltételeit.
Szabályozza a dekoncentrált szervek hatáskörét, feladatait, működését.

ezt megnézheted hozzá: http://www.jogikar.uni-

miskolc.hu/download.php?fileName=/projectSetup/files/koi/kozig1/kozigazgatasi-jog-
alapfogalmai.pdf.

5. közigazgatási eljárások és hatósági eljárásjog

2004. évi CXL. törvény: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (a
címet illik pontosan tudni!)

A közigazgatási eljárás a közigazgatási szervek jogszabályokban meghatározott és szabályozott

eljárása. A közigazgatási eljárás általános szabályait Magyarországon jelenleg a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szabályozza és számos területen
az anyagi jogi szabályozás mellett a jogszabályok tartalmazzák a speciális eljárási szabályokat is. A
közigazgatási eljárás célja valamilyen hatósági engedély vagy hozzájárulás kiadása, valaminek a
megtiltása. A közigazgatási eljárás leggyakrabban egy személy (vagy szervezet) kérelmére indul, és
többnyire határozattal zárul. (Indulhat hivatalból is, tehát a közigazgatási szerv oldaláról, valamint
lehet olyan eljárás, melyet mind kérelemre, mind hivatalból egyaránt meg lehet indítani).

Hivatalok, melyek a Ket alapján működnek:

Települések polgármesteri hivatalai Építési Hatóság Földhivatal

http://www.parlament.hu/documents/10181/595001/Infojegyzet_2016_48_kozigazgatasi_hatosagi_
eljaras.pdf/d0ce5bad-6a23-4a84-92b8-8a5eb641d4b3 (ez 4 oldalbqn ír a KETről + a wikipédia amit ír
érdemes elolvasni)

6. közigazgatási feladatrendszer és szakigazgatási alapismeretek

Szakigazgatás az általános közigazgatás bizonyos részterületeit jelenti, speciális (ágazati)

közigazgatási szervezetet és tevékenységet. Hazánkban a legáltalánosabb, leggyakrabban használt
megközelítés szerint a szakigazgatási tevékenység főbb területei: a klasszikus (hagyományos)
szakigazgatás, a gazdasági szakigazgatás, valamint a humán szakigazgatás. E szakigazgatási
ágazatoknak a jellegzetességei röviden az alábbiakban foglalhatók össze:

1.

A klasszikus szakigazgatási tevékenységek történetileg a legrégebbiek közé tartoznak, ez is mutatja,

hogy szorosan kapcsolódnak az állami alapfunkciókhoz, különösen a közpénzügyi és a rendészeti
tevékenységhez. Ezek a szakigazgatási rendszerek alkotják a közigazgatás magját, a vonatkozó
jogterületek a közigazgatási jogon belül – relatív – önállóságra tettek szert.

2.

A gazdasági igazgatás azokat a szakigazgatási rendszereket foglalja magában, amelyek biztosítják az

állami befolyást a gazdaság működésére, fejlődésére, (korlátozott mértékű) irányítására. A
gazdasági igazgatás kiterjedt igazgatási ágazat, tevékenysége a nemzetgazdaság valamennyi
összetevőjére kiterjed, viszont intenzitása, befolyásolási volumene szektoronként eltérő.

3.

A humán (szak)igazgatás célpontja a társadalom, azon belül is az ember. A humán igazgatás szervező
tevékenysége arra irányul, hogy kielégítse azokat az emberi (individuális vagy kollektív) igényeket,
amelyek az emberi létezés alapfeltételeihez kapcsolódnak és amelyek kielégítése a társadalom
egészséges fejlődése szempontjából elengedhetetlen

Az állam (a közigazgatás) klasszikus feladataiként szokták említeni: általában a rend

fenntartását, a külügyet, a védelem biztosítását, a gazdaságfejlesztést, a jogalkotást és a
gazdaságpolitikát. A modern kormányzásra inkább utóbbi jellemző, ebbe a csoportba sorolható a
közlekedésügy, a szociális ellátás, az egészségügy, a tudományos kutatás, a környezetvédelem, a
katasztrófa-elhárítás stb. Ma már a kizárólagosság e fel-adatok ellátásában szinte sehol sem
érvényesül. A feladatok megjelennek mind központi, mind területi és települési szinten, ezért a
közigazgatási szerveket mind a három szintre kell telepíteni, a feladatok minősége és nagyságrendje
szerint.

http://m.ludita.uni-
nke.hu/repozitorium/bitstream/handle/11410/10429/Teljes%20sz%C3%B6veg%21?sequence=1&isAl
lowed=y
 7. közszolgálati munkajog, közszolgálati életpályák és humánerőforrás gazdálkodás

A munkajog és a közszolgálati jog eltérései:

Jogági hovatartozás: A munkajog a magánjoghoz a közszolgálati jog a közjoghoz tartozik.

A szabályozás alapfilozófiája eltérő:

A munkajogban döntően (jogi értelemben) mellérendelt felek vesznek részt. A közszolgálati jog alá-
fölérendeltségi viszonyt mutat, mert a jogszabályok írják le a munkaviszony tartalmát (előmeneteli
rendszer, illetmény), továbbá ezt mutatja a munkáltató fegyelmi jogköre (kényszerelem
megjelenése). A dolgozó lehetőségei korlátozottak, vagy elfogadja ezeket a feltételeket, v. nem tartja
fenn a jogviszonyt.

Eltérő tevékenységi területek:

A munkajog az anyagi termeléshez és szolgáltatások nyújtásához kapcsolódik. A közszolgálati jog a

közfeladatok ellátásához kapcsolódik.

Alanyai:

Közszolgálati jog esetében a munkáltató állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő költségvetési
szerv, a munkaviszony munkáltatója gazdálkodó szerv.
A felek jogai és kötelezettségei: a közszolgálati jog több kötelezettséget (pl. képesítési előírás,
összeférhetetlenség) határoz meg, melyek ellenében többlet jogokat is ad (pl. több szabadság,
kötelező juttatások).

A jogviszony eltérő elemei:

A munkajogban nincs előmeneteli rendszer, minősítés, fegyelmi felelősség Ezzel szemben a

közszolgálati jog az előbbi elemeket mind tartalmazza.

Szabályozás rendszere:

A munkajogban alapvetően kétszintű szabályozás érvényesül. Van egy törvényi szint, melynek nincs
végrehajtási rendelete, és megtalálható a helyi szabályozás is (kollektív szerződés, belső
szabályzatok). A közszolgálati jogban többszintű és többelemű szabályozás van.
A közalkalmazotti törvény végrehajtására ágazati rendeletek jelentek meg, érvényesülhetnek
fenntartói szabályozások (pl. helyi önkormányzati rendelet), van kollektív szerződés is.
A köztisztviselőkre a Ktv-n kívül helyi rendeletek, fenntartói döntések és belső szabályzatok is
vonatkoznak.

2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

8. statisztikai ismeretek

Ezt nincs az Isten h megcsinalom

9. polgári jogi alapismeretek

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

A polgári jog (latinul: ius civile) a magánjog része, jogág. Jellemzően mellérendeltségi viszonyban álló,
egyenjogú személyek (természetes- és jogi személyek) közti árujellegű vagyoni viszonyait továbbá az
egyes személyhez fűződő jogait szabályozza. A polgári jogi kötelezettségek általában csak a
kötelezettek akaratából állnak be (akaratautonómia). A polgári jog kifejezést gyakran a magánjog
szinomímájaként használják, de ez utóbbi szélesebb körű fogalom. A polgári jog a törvény által
garantálja az ember számára az önrendelkezés szabadságát, személyisége kibontakoztatását,
védelmét és ehhez tartozóan a vagyonával való szabad rendelkezést mind élők között, mind a
rendelkező személy halála esetére.[1]A polgári jog valamennyi civilisztikai jogág anyajoga, tartalmazza
a legfontosabb alapelveket (jóhiszeműség és tisztesség elve, joggal való visszaélés tilalma,
együttműködés elve). A polgári joggal – csakúgy mint a magánjoggal – a közjogot állíthatjuk szembe,
ahol nem egyenrangú személyek állnak szemben egymással, hanem az állam és állampolgár (más
személy), jellemzően alárendeltségi kapcsolatban A polgári jog az a jogág, amely a társadalom
vagyoni viszonyait és azzal összefüggésből személyi viszonyokat szabályozza, mely szabályozást a
jogalanyok egyenjogúságának és mellérendeltségének elve hatja át.
Az egyenjogúság annyit jelent, hogy egyik félnek sincs joga önhatalmúan, saját eszközökkel
biztosítani a másik fél kötelezettségeinek teljesítését.A mellérendeltség annyit jelent, hogy egyik fél
sincs a másik fölé rendelve.

A polgári jogi jogszabály elemei

1. A polgári jogi jogszabály olyan magatartási szabály, amely bizonyos cselekvést parancsol,
illetve tilt, vagy megenged.
A polgári jogi jogszabálynak három eleme van

a tényállás – azoknak a körülményeknek az összessége, amelyeknek bekövetkezésére a jogszabály

meghatározott magatartást rendel el.

2. a rendelkezés a jogszabály legfontosabb tartalma, ugyanis ez határozza meg a követendő

magatartást, ha a tényállás megvalósul

3. a jogkövetkezmény. A jogkövetkezménynek két csoportja van:

1. a szankció – a szankció hátrányt, büntetést jelent, ami a jogalkotó szabály

megsértővel szemben kilátásba helyez

2. joghatás – akkor áll be, ha valaki a rendelkezésnek megfelelően jár el

10. államháztartási, számviteli ismeretek

2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról

Az államháztartás a közfeladatok ellátásának egységes szervezeti, tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési,

finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási szabályok szerint működő rendszere.

3. §15 (1) Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerből áll.

(2) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozik
a) az állam,
b) a központi költségvetési szerv,
c) a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, és
d) a c) pont szerinti köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv.
(3) Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik
a) a helyi önkormányzat,
b) a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban
együtt: nemzetiségi önkormányzat),
c) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)
és a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njt.) szerint létrehozott
társulás, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény alapján létrejött
területfejlesztési önkormányzati társulás (a továbbiakban együtt: társulás),
d) a térségi fejlesztési tanács, és
e) az a)-d) pontban foglaltak által irányított költségvetési szerv.

Alkotmányjog 36-44 paragrafus: közpénzek

Az Országgyűlés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésről és a központi

költségvetés végrehajtásáról. A központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról
szóló törvényjavaslatokat a Kormány törvényben előírt határidőben az Országgyűlés elé terjeszti.
(2) A központi költségvetésről és az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak azonos
szerkezetben, átlátható módon és ésszerű részletezettséggel kell tartalmazniuk az állami kiadásokat
és bevételeket.
(3) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt
az abban meghatározott bevételek beszedésére és kiadások teljesítésére.
(4) Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek
eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét.
(5) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak
olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai
össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.97
(6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltaktól csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények
okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben, vagy a nemzetgazdaság tartós és
jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben
lehet eltérni.
(7) Ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta
el, a Kormány jogosult a jogszabályok szerinti bevételeket beszedni és az előző naptári évre a
központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiadási előirányzatok keretei között a
kiadásokat időarányosan teljesíteni.

11. nemzetközi közjogi és európai uniós alapismeretek (mivel ez kurvára lefed

mindent amit a szakosodáson tanultunk ezért inkabb csak beszélj egy kicsit az
unióról magáról és kész)

Az Európai Unió (röviden EU) egy túlnyomórészt Európában található, jelenleg 28

tagállamból álló gazdasági és politikai unió. A regionális integráció iránt elkötelezett
szervezetet 1993. november 1-jei hatállyal hozta létre az 1992. február 7-én aláírt Maastrichti
szerződés az Európai Gazdasági Közösség alapjain.[2] A csaknem 510 milliós népességű unió
a világ nominális GDP-jének mintegy 30%-át állítja elő (2008-ban 18,4 billió dollár
értékben).[3] Az EU egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így
biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és tőke szabad áramlását.[4][5] Közös politikát
folytat a kereskedelem,[6] mezőgazdaság, halászat,[7] valamint a regionális fejlesztés[8]
területén. 19 tagállamban közös fizetőeszközt is bevezettek, az eurót; ezek az országok
alkotják az eurózónát. Az EU egy korlátozott külpolitikai szerepre is szert tett; képviselete
van a Kereskedelmi Világszervezetnél, a G8-nál, a G20-nál és az ENSZ-nél. Igazságügyi és
belügyi területen is alkot szabályokat, beleértve a schengeni övezetet alkotó tagállamok között
a határőrizet felszámolását.[9]

Nemzetközi szervezetként az unió működésében a nemzetekfölöttiség és a kormányköziség

jegyei keverednek.[10][11] A döntéseket egyes területeken a tagállamok közötti tárgyalások
alapján hozzák, míg más területek független, nemzetek feletti intézmények felelősségi körébe
tartoznak, ahol nem szükséges a tagállamok teljes egyetértése. Az EU fontos intézményei és
szervei között található az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Tanács, az
Európai Bíróság és az Európai Központi Bank. Az Európai Parlament tagjait öt évre
választják a tagállamok állampolgárai, akik egyben európai uniós polgárok is.

Az Európai Unió gyökerei a hat állam által 1951-ben létrehozott Európai Szén- és
Acélközösségig, illetve az 1957-es Római szerződésig nyúlnak vissza. Azóta területileg
jelentősen kibővült, és intézményeinek hatáskörét is fokozatosan kiterjesztették.
Magyarország 2004. május 1-jén vált az Unió tagjává.

12. katasztrófavédelmi ismeretek

2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények

módosításáról

A Katasztrófavédelem a tűzoltóság és a polgári védelem összevonásával alakult meg Magyarországon

2000. január 1-jén. Fő feladata a katasztrófák hatósági megelőzése; a bekövetkező polgári
veszélyhelyzetekben a mentés végrehajtása; a védekezés megszervezése és irányítása; a káros
következmények felszámolása; a helyreállítás-újjáépítés megvalósítása

Hazai szabályozás
Alaptörvény:
Honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében (sarkalatos törvényben)
 polgárvédelmi kötelezettség előírása
 gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítése
Veszélyhelyzet fogalma a különleges jogrenden belül
• Alaptörvény XXXI.cikk
• (5) Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára
honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében - sarkalatos törvényben
meghatározottak szerint - polgári védelmi kötelezettség írható elő.
• (6) Honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében - sarkalatos
törvényben meghatározottak szerint - mindenki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére
kötelezhető.
 13. közigazgatási informatika és információs rendszerismeret

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

E törvény célja az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében,
hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a
közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és
terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon.

E törvény hatálya a Magyarország területén folytatott minden olyan adatkezelésre és

adatfeldolgozásra kiterjed, amely természetes személy adataira, valamint közérdekű adatra vagy
közérdekből nyilvános adatra vonatkozik.

(2) E törvényt a teljesen vagy részben automatizált eszközzel, valamint a manuális módon végzett
adatkezelésre és adatfeldolgozásra egyaránt alkalmazni kell.

(3) E törvényben foglaltakat kell alkalmazni, ha az Európai Unió területén kívül személyes adatok
kezelését folytató adatkezelő az adatfeldolgozással Magyarország területén székhellyel, telephellyel,
fiókteleppel vagy lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező adatfeldolgozót bíz meg, vagy itt lévő
eszközt használ fel, kivéve, ha ez az eszköz csak az Európai Unió területén átmenő adatforgalom
célját szolgálja. Az ilyen adatkezelőnek Magyarország területén képviselőt kell kineveznie.

(4) Nem kell alkalmazni e törvény rendelkezéseit a természetes személynek a kizárólag saját
személyes céljait szolgáló adatkezeléseire.

(5) A közszféra információinak további felhasználására vonatkozóan törvény az adatszolgáltatás

módjára és feltételeire, az azért fizetendő ellenértékre, valamint a jogorvoslatra vonatkozóan e
törvénytől eltérő szabályokat állapíthat meg.

14. közigazgatási büntetőjog

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

A büntetőjog a jog azon ága, amely meghatározza azokat a közösségellenes, nem kívánatos
magatartásokat – társadalomra veszélyes, vagyis materiálisan jogellenes - amelyek tanúsítása, és
jogellenességet kizáró tényezők hiánya esetén az elkövetőt büntetőjogi felelősségre vonják és
amennyiben bűnös (gondatlanság vagy szándékosság terheli) megbüntetik (büntetés végrehajtási
jog). A büntetőjog önálló jogág. A magyar büntetőjog szabályainak meg kell felelniük az
Alkotmányban biztosított alapvető követelményeknek. A jogbiztonság és jogállamiság elvének
megfelelően

o Az Alkotmány megköveteli, hogy törvény, és ne alacsonyabb szintű jogszabály határozza meg

a büntetendő cselekményeket és azok elkövetőinek büntetését. (Nullum crimen et nulla poena sine
lege elve)

o Mivel a büntetőjogi szankció alkalmazása valamilyen, az Alkotmányban biztosított alapjog

korlátozását jelenti, ezért a bűncselekménnyé nyilvánításnak és büntetéssel fenyegetésnek
alkotmányos indokokon kell alapulnia, arányosnak és végső eszközként igénybe vettnek kell lennie
o A bűncselekményt az elkövetés idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni. Az
elbíráláskor hatályos törvény csak akkor alkalmazható, ha az az elkövetőre kedvezőbb megítélést
eredményez. (A visszaható hatály tilalma)

o A bűnössé nyilvánítást kizárólag bíróság végezheti a büntetőeljárás szabályainak betartásával.

A büntetőjog határát a mindenkori Btk. Határozza meg. Az Eu-hoz való csatlakozást követően az
uniós jogszabályokhoz is igazodni kell (pl. vámjogszabályok: Uniós vámkódex)

Az Sztv. a szabálysértési hatóságok szervezetét elsősorban a szabálysértést elbíráló közigazgatási szervekre

alapozza. A szabálysértési hatóságokon belül változatlanul általános hatáskörű szabálysértési hatóság a helyi
önkormányzat jegyzője, mint önkormányzati szabálysértési hatóság. Az általános hatáskör azt jelenti, hogy a
jegyző jár el minden olyan szabálysértési ügyben, amelyet a jogszabály nem utal más szabálysértési hatóság
hatáskörébe.
A helyi önkormányzat jegyzőjének általános hatásköreit az a jogszabályszerkesztési elv is kifejezi, hogy ha a
szabálysértést megállapító jogszabály nem jelöli meg a szabálysértést elbíráló hatóságot, akkor az eljárás
lefolytatása a helyi önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik

15. közszolgálati logisztika

Görög eredetű szó, eredetileg jól számolót, logikusan gondolkodót jelentett.

•Katonai kifejezés: a hadseregnek vagy bizonyos alakulatának anyagi ellátási rendszere.

•Ma: a társadalmi és vállalati folyamatok optimális tervezését jelöli, átfogja a termelés minden
mozzanatát (gazdálkodás, szolgáltatás), termékek, okmányok, információk, sőt személyek
rendszerszemléletű áramoltatását jelenti, valamint meghatározó részét képezik az RST(Rakodás-
Szállítás-Tárolás) műveletek.

•A logisztika „a hatékony, pontosáruszállítás, áruelosztás érdekében kialakult szolgáltatás.”

•Nemzetközi szó, angolul logistics (többesszámban), jelentése: „munkaszervezés, az

árubeszerzésnek, a termelési folyamatnak és a késztermék értékesítésnek összehangolása.”

Célja:

– Magyarország mint európai logisztikai központ kialakítása szempontjából kiemelt jelentőségű

interkontinentális áruelosztó csomóponttá (cargo hub) váljon,
– Az adriai-és fekete-tengeri kikötők egyik hátországává (hinterland) fejlődjünk,

–A Nyugat-Európa-Balkán, Dél-, Nyugat-Európa-FÁK, illetve Közép-, Kelet-Európa észak-déli irányú

hazánkon áthaladó útvonalainak tranzitpotenciálját kiaknázzuk.

16. nemzetbiztonsági tanulmányok

1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról

Mi a nemzetbiztonsági szolgálatok feladata?

A nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladata Magyarország függetlenségének és törvényes

rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése.

Ki irányítja a nemzetbiztonsági szolgálatokat?

A nemzetbiztonsági szolgálatokat a kormány a belügyminiszteren, a külügyminiszteren és a
honvédelmi miniszteren keresztül irányítja. A külügyminiszter irányítja az Információs Hivatalt, a
belügyminiszter az Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatokat, a
honvédelmi miniszter pedig a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot. A miniszterek rendeletekben és
utasításokban határozzák meg a szolgálatok működésének általános kereteit, működését és
feladatkörét. A nemzetbiztonsági szolgálatok működését, speciális feladatkörükből adódóan, a
Magyar Országgyűlés a Honvédelmi és rendészeti bizottságon illetve a Nemzetbiztonsági bizottságon
keresztül kiemelten ellenőrzi. A szolgálatok demokratikus és alkotmányos működésének további
garanciája, hogy a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke mindig az aktuális parlamenti ellenzék soraiból
kerül ki. A nemzetbiztonsági szolgálatokat két nagy csoportba sorolhatjuk: a polgári és a katonai
szolgálatokra. A polgári nemzetbiztonsági szolgálat része az Információs Hivatal, az
Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatok, a katonai szolgálatokhoz tartozik a
Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat. A hivatalokat és a szakszolgálatokat főigazgatók vezetik, akik
kinevezéséről és leváltásáról a szervezetirányításért felelős miniszterek döntenek. A
nemzetbiztonsági szolgálatok helyi és területi szervekre tagozódnak.

Az Információs Hivatal aktív szerepet játszik a nemzetközi és a hazánkat fenyegető terrorizmus,

kábítószer-kereskedelem, illetve valutaspekuláció elleni harcban, de fontos szerepet tölt be
Magyarország diplomáciai, külgazdasági és tudományos kapcsolataiban is.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal fő feladata, hogy felderítse és elhárítsa hazánk területi egységét,

függetlenségét, demokratikus berendezkedését, politikai és gazdasági érdekeit sértő
cselekményeket.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálatok a magyar állam belső rendjének védelme érdekében, szigorú

jogszabályi keretek között nyílt és titkos információgyűjtést végez az erre felhatalmazott szervek
kérésére.

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a hírszerző, elhárító, védelmi és ellenőrzési feladatok

elvégzésével, a nyílt és a titkos információgyűjtés eszközrendszerével működési területén elősegíti
Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítését, ezáltal közreműködik az ország
függetlenségének és törvényes rendjének védelmében.

17. közös közszolgálati gyakorlat

2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények

módosításáról

Hazánkban veszélyhelyzet során a Kormány az élet-és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi

csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek azelhárítása
érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli
intézkedéseket vezethet be. A különleges jogrend kizárólagos olyan eleme a veszélyhelyzet,
amely nem az állam fegyveres védelmére irányul, ezért a veszélyhelyzet a többi esethez képest
lényegesen nagyobb alkalmazási valószínűséggel bír. Az Alaptörvényhez kötődő sarkalatos törvényi
szabályozás során a veszélyhelyzet szabályai az események kiváltását minősítő események
minősített megnevezésével, a folyamatosan alkalmazható és a kormány rendeleti felhatalmazása
alapján bevezethető szabályokkal együtt a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes
törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvénybe kerültek beépítésre. A katasztrófák
elleni védekezés szempontjából a veszélyhelyzet kiváltó okai gyakran egymással kölcsönhatásban
vannak és együttes hatással váltják ki a kihirdetést megalapozó döntési helyzetet.

18. integritás a közszolgálatban és hivatásetika, kommunikáció

A hivatásetika egyfajta alkalmazott erkölcstan: olyan etikai előírásokat foglal magában, amelyeket a
közszolgálatban dolgozóknak mindennapi munkatevékenységük során alkalmazniuk kell a
gyakorlatban.
A hivatásetikai normák egyrészt közvetlenül, másrészt közvetetten is megjelennek a Kttv.
szabályaiban. Az értékelvűség középpontba állításával közvetetetten utal a hivatásetikára a Kttv.
Preambuluma (amely voltaképpen egy etikai deklaráció).
Hivatásetikai megfontolásokat közvetítenek egyes alapelvek:
 egyrészt a Kttv. bizonyos munkajogi gyökerű általános magatartási követelményei: például a
jóhiszeműség és a tisztesség elve [Kttv. 9. § (2) bek.], a munkaidőn kívül tanúsítható
magatartások [Kttv. 10. § (2) bek.] korlátai,
 másrészt a törvény speciálisan közszolgálati jellegű alapelvei, példának okáért a jó
közigazgatásba vetett társadalmi bizalom [Kttv. 9. § (1) bek.] fenntartásának elve.
Általános - szintén etikai tónusú - munkavégzési szabály, hogy a kormánytisztviselő köteles feladatait
a köz érdekében a jogszabályoknak, a hivatásetikai elveknek és a vezetői döntéseknek megfelelően,
az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan, a kulturált
ügyintézés szabályai szerint ellátni [Kttv. 76. § (1) bek.]. Végső soron etikai megfontolásokon
nyugszanak az összeférhetetlenségi szabályok, vagy éppen az eskütétel, illetve a vagyongyarapodási
vizsgálat jogintézményei is.
Kttv. újdonsága, hogy immár tételesen is tartalmaz hivatásetikai szabályokat  közvetlenül nevesíti a
kormánytisztviselőre vonatkozó főbb hivatásetikai alapelveket:
 a hűség és elkötelezettség,
 a nemzeti érdekek előnyben részesítése,
 az igazságos és méltányos jogszolgáltatás,
 a méltóság és tisztesség,
 az előítéletektől való mentesség,
 a pártatlanság,
 a felelősségtudat és szakszerűség,
 az együttműködés,
 az intézkedések megtételére irányuló arányosság és a védelem.
A vezetőkre ezen túlmenően további, minősített etikai alapelvek vonatkoznak, különösen a
példamutatás, a szakmai szempontok érvényesítése és a számonkérési kötelezettség.
A Kttv. értelmében a Magyar Kormánytisztviselői Kar megalkotja a hivatásetikai részletszabályokat,
kialakítja a törvényben meghatározott keretek között az etikai eljárás rendszerét, valamint lefolytatja
az etikai eljárásokat [Kttv. 29. § (6) bek. c) pont], melyeket a Magyar Kormánytisztviselői Kar
Hivatásetikai Kódex szabályoz.
Magyar Kormánytisztviselői Kar Hivatásetikai Kódexe a következőképpen határozza meg a
hivatásetikai alapelveket: