AntikTanulmanyok 24

ANTIK TANULMÁNYOK
STUDIA ANTIQUA
XXIY. KÖTET
AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

1977
' MAGYAR
TUDOMÁNYOS AKAD EMIÉ
KÖNYVTARA y X "
ANTIK TANULMÁNYOK
XXIV (1977)
SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG ELNÖKE:
H A R MATTA JÁNOS
FELELŐS SZERKESZTŐ:
TÖTTÖSSY CSABA
SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG:
FALUS RÓBERT, K Á K O S Y LÁSZLÓ, M A R ÓTI EGON,

S A R K A D Y JÁNOS, S Z IL Á G Y I JÁNOS GYÖRGY
T ART AL OM
TANULMÁNYOK
A d a m ik T a m á s: M egjegyzések az in v e c tiv á h o z ..................................................................... 182

B orzsák I s tv á n : L n c a n n s-ta n iilm á n y o k ..................................................................................... 163
Castiglione L á sz ló : D o lm en k é p e eg y P o m p e i-i fa lfe stm é n y e n ......................................... 7
Castiglione L á sz ló : A P h a ro s ú ja b b á b rá z o lá sa és az a le x a n d ria i P a n e io n k u ltu s z
szo b ra .......................................................................................................................................... 139
H a rm a d a J á n o s : A n o n y m u s a m a g y a ro k k ijö v e te lé rő l ....................................................... 206
H o ffm a n n Z s u z s a n n a : A m os m a iorum -e sz m é n y p a ró d iz á lá s a P la u tu s n á l .................. 151
M aróth M ik ló s: A z iszlám tá rs a d a lm i re n d je A l -F ä rä b i filo z ó fiá já n a k fén y éb en . . 201
M a ró ti E g o n : A S partacu s-felk elés: ra b sz o lg a h á b o rú ......................................................... 18
M a r ó ti E g o n : S ilva p o laris .............................................................................................................. 158
S zilá g y i Já n o s G yörgy: A ra c h n é ................................................................................................... 125
T óth É jid r e : P a n n o n ia és N o ric u m közös h a tá r á n a k a k ia la k u lá s a ................................ 192
Töttössy Csaba: G örög és la tin elem ek az in d o -irá n i n y e lv e k szó k észletéb en .............. 1
KISEBB KÖZLEMÉNYEK
B a ko s JÓTêf: A d a to k az egri g ö rö g ö k tö rté n e té h e z .............................................................. 230
F ü k ö m P á l — U dvarhelyi D é n e s: A B o rá ro s c salád gö rö g sz á rm a z á sá n a k k érd éséh ez 44
F ü ves Ö d ö n : A B u d a i E g y e te m i N y o m d a ism e re tle n ú jg ö rö g n y o m ta tv á n y a 1836-ból 231
M aróth M i k ló s : N isib is i. sz. 350-es o stro m a szír fo rrá so k tü k ré b e n ............................ 224
M a rto n E rzséb et: írá s je le k k éső v a sk o ri lele te k e n ................................................................... 28
Olajos T e r é z : F ig y elm e n k ív ü l m a r a d t fo rrá so k T ra ia n u s p á rth u s földi győzelm i em lé
kérő l ............................................................................................................................................ 227
G. T óth Ilo n a : A C hronicon L au rissen se B rev e 814. é v i b ejeg y zésén ek érte lm e z é sé
hez ................................................................................................................................................. 41
Töttössy C saba: A la tin , görög és sz a n sz k rit p a rtic ip iu m o s szerk ezetek ....................... 221
V argyas P é te r: A h u la .......................................................................................................................... 25
W o jtü la G yu la : E g y X V II I. sz á z a d i sz a n sz k rit n y e lv ű im a k ö n y v ............................ 37
MEGEMLÉKEZÉSEK
tH o r v á t h J á n o s (1911. o k t. 7 — 1977. febr.3) (H a rm a tta J á n o s) ..................................... 53
tM á d y Z o ltá n (1898. I X . 9 — 1977. V. 13) (H a rm a tta J á n o s) ........................................... 235
tK a z im ie rz F . K u m a n ie c k i (1905 —1977) (B o rzsá k Is tv á n ) .............................................. 236
TUDOMÁNYTÖRTÉNET
Szabó K á lm á n : A z első m a g y a r n y e lv ű ú jg ö rö g n y e lv k ö n y v ............................................... 49
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ
K ertés I s tv á n : A T élephos-m íto sz és a T élephos-fríz ............................................................ 238
VITA
Szepessy T ib o r : Ú j görög reg én y ek .............................................................................................. 65
KÖNYVSZEMLE
D o b ro v its A la d á r: E g y ip to m és az ó k o ri K e le t világ a. I —I I . (Ism . W essetzky V ilm os) 67
I . B ó n a: D ie m ittle re B ro n zezeit u n d ih re sü d ö stlic h e n B ezieh u n g en . (Ism . M ozso-
lics A m á lia ) ........................................................................................................................... 67
D ém oszthenósz: A h ű tle n k ö v etség . A ko szo rú . F o rd . G y o m lay G yu la, u tó sz ó t ír ta
R ito ó k Z sigm ond, jegyz. összeáll. T eg y ey Im re . (Ism . S z. J . Gy.) .................. 69
H o ra tiu s: Ó d ák és epódoszok. K ia d ., b e v ., jeg y z. B o rz sá k Is tv á n . (Ism . Szepessy
Tibor) ................................................ v...................................................................................... 69
S eneca: E rk ö lc si levelek. F o rd . K u rc z Á gnes. (Ism . T a r Ibolya) .................................... 71
E pheszoszi X e n o p h ó n : A n th ia és H a b ro k o m ész. Ia m b lik h o sz : B a b ü lo n i tö rté n e te k .
F o rd . K á r p á ty Csilla, u tó sz ó t ír ta Szepessy T ib o r. (Ism . K a rsa y Orsolya) . . 73
A . D obó: In sc rip tio n e s e x tr a fin es P a n n o n ia e D a ciaeq u e re p e rta e . (Ism . T óth Istv á n ) 74
W ege d e r F o rsch u n g . B . C C C Y III. C'atull. (Ism . A d a m ik T am ás) .................................. 74
C om . T a c iti O p era M inora. R ee. M. W in te rb o tto m e t R . M. O gilvie. (Ism . B orzsák
Is tv á n ^ ...................................................................................................................................... 76
R . D . R e y n o ld s —N . G. W ilso n : Scribes a n d S cholars. (Ism . S zilá g y i J á n o s György) 81
Szilágyi J á n o s G yörgy: E tru s z k o -k o rin th o si v á zafestészet. (Ism . Szabó M ikló s) . . 246
Szilágyi J á n o s G yörgy: A n tik m ű v é sz e t. (Ism . S z. M .) .................................................... 247
A n ő sté n y k e n ta u r. V á lo g a tta Z solt A ngéla. (Ism . S z . J . Gy.) ......................................... 248
A pollodórosz: M itológia. F o rd . H o rv á th J u d it, u tó s z ó t ír ta Szepessy T ib o r. (Ism .
S z . J . Gy.) ................................................................................................................................ 248
G. S u eto n iu s T ra n q u illu s: A C aesarok élete. F o rd . K is F eren cn é, u tó sz ó t ír ta H eg y i
G yörgy. (Ism . S z. J . Gy.) ................................ 248
T ó th Is tv á n : Iu p p ite r D o lic h e n u s-ta n u lm á n y o k . (Ism . M ó csy A n d rá s) .................. 249
K o m o ró czy G éza: S u m ér és m a g y a r ? (Ism . M aró th M ikló s) ........................................... 250
D a rk ó J e n ő : C sászárim ádó R ó m a — k ép ro m b o ló B izán c. (Ism . K a p itá n ffy Istv á n ) 252
P . F ed eli: II carm e 61 d i C atu llo . (Ism . N ém eth Béla) ....................................................... 253
Csillag P á l: T he A u g u sta n L aw s on F a m ily R e la tio n s. (Ism . B orzsák Istvá n ) . . . . 254
J . V. C ody: H o ra c e a n d C allim ach ean A esth etics. (Ism . B orzsák Istv á n ) .................... 256
P . O vidius N aso : M etam o rp h o sen . K o m m . v. F . B ö m er. I V —V . (Ism . B orzsák
Istvá n ) ....................................................................................................................................... 258
P . O vidiu s N aso : M etam o rp h o sen . K o m m . v. F . B ö m er. V I —V II. (Ism . B orzsák
Istv á n ) ....................................................................................................................................... 259
T a citu s: D ie H isto rie n . K o m m . v. H . H e u b n e r. IV . (Ism . B orzsák Istv á n ) ......... 262
M. Gil: D o cu m en ts o f th e Je w ish P io u s F o u n d a tio n s fro m th e C airo G eniza. (Ism .
Scheiber Sándor) .................................................................................................................... 265
HÍREK
A z Ó k o rtu d o m á n y i T á rsa sá g tizen k ilen ced ik éve. (S zilá g y i J á n o s G yörgy) ......... 83
A z 1977. év i Á bel J e n ő E m lé k é re m . (H a rm a tta J á n o s) .................................................... 86
B . Révész M á r ia : A z Ó k o rtu d o m á n y i T á rsa sá g 1977. é v i O rszágos K ö zép isk o lai
L a tin T a n u lm á n y i V ersen y e ........................................................................................... 87
R ó m a i tö rté n e le m , ró m a i jo g és a m a i jog. ( Csillag P á l) .................................................. 89
A X I . N em zetk ö zi L im eskongresszus. ( F it z J e n ő ) ................................................................ 267
M a ró ti E g o n : S p a rta c u s k o n fe re n c ia B u lg á riá b a n ................................................................ 269
TÖRTÉNETI FORRÁSOK
T a rd y L a jo s: Jo h a n n e s de G alo n ifo n tib u s 1404. év i ú tib e sz á m o ló ja a k a u k á z u si
n ép ek rő l .................................................................................................................................... 91
IRODALOMTÖRTÉNETI FORRÁSOK
W ojtiUa G y u la : K rsip a rá á a ra ......................................................................................................... 273
!** ANTIK TANULMÁNYOK
STUDIA ANTIQUA
XXIY. KÖTET 1. S ZÁM
Z m fiT
ü .. ..1L
AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST
1977
SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG ELNÖKE:
H A R M A TT A JÁ N O S
FELELŐS SZERKESZTŐ:
TÖTTÖSSY CSABA
FALUS RÓB ERT, K Á K O S S Y LÁSZLÓ, M ARÓTI EGON,

S A RK A D Y JÁNOS, SZ IL Á G Y I JÁNOS GYÖRGY,
S Z E R K E S Z T Ő S É G CÍME: 1 0 5 2 B U D A P E S T V. , P E S T I B A R N A B Á S U T C A I .
I I I . EM. 2 4 -2 5 . F E L E L Ő S K I A D Ó : AZ A K A D É M I A I K I A D Ó I G A Z G A T Ó J A
Az A n tik T a n u lm án y o k é v e n k é n t k é t fü z e tb e n jelen ik m eg. A k é t fü z e t egy k ö te te t

a lk o t, m elynek előfizetési á r a 4 0 ,— F o rin t. M eg ren d elh ető az A kadém iai K ia d ó n á l,
1363 B u d a p e st V., A lk o tm á n y u tc a 21. P é n zfo rg alm i jelző szám u n k : 215-11488
TARTALOM
T|A N U L M Á Ν, Υ Ο K
Töttössy Csaba: G örög és la tin elem ek az in d o -irán i n y elv ek szókészletében ........... ]

Castiglione László: D olm en képe egy P om pei-i falfestm én y en .................................... 7
M aróti E gon: A S p a rta c u s-fe lk e lé s: rab sz o lg a h á b o rú ....................................................... 18
KISERB KÖZLEMÉNYEK
Vargyas P éter: A h ü la .................................................................................................................... 25

M arton E rzsébet: írá sje le k k ésővaskori le l e te k e n .................................................................. 28
W ojtilla G yula: E g y X V II I. század i sz a n sz k rit n y elv ű im ak ö n y v ................................ 37
G. Tóth I lo n a : A C hronicon L au rissen se B reve 814. évi bejegyzésének értelm ezéséhez 41
F ilko rn P á l— U dvarhelyi D énes: A B o ráro s család görög sz á rm a z á sá n a k kérdéséhez 44
TUDOMÁNYTÖRTÉNET
Szabó K á lm á n : Az első m a g y a r n y elv ű újgörög nyelvkönyv' ......................................... 49

T Ö T T Ö S S Y CSABA
GÖRÖG ÉS LATIN ELEMEK AZ INDO-IRÁNI NYELVEK

SZÓKÉSZLETÉBEN
Más helyen olyan görög és latin jövevényszavakkal foglalkoztunk,

am elyek in d és iráni nyelvekből lettek átv év e és am elyek a görög és róm ai
kereskedelm i szókészlet elem eit kép ezték .1 E jövevényszavakból az indo-
iráni K elet és a görög-róm ai N y u g at közötti kereskedelem tö rté n e té re és a
kereskedelm i k ap cso lato k ra vonatkozólag érdekes következtetések von h ató k
le. M ost viszont olyan szavakkal ó h a jtu n k foglalkozni, am elyek a görögből
vagy a latin b ó l in d és iráni nyelvekbe kerü ltek át. H a nincs is lehetőségünk
m ost arra, hogy a teljes anyagot vegyük vizsgálat alá, az elkövetkező á t
tek in tésü n k ta lá n mégsem lesz felesleges és érdektelen.
E lső k én t szeretnénk m egem líteni a görögök nevét az ókori In d iáb a n .
E kérdést k o ráb b an m ár részletesen tá rg y a ltu k 2 és következtetéseinket
M. M ayrhofer is elfogadta szanszkrit etim ológiai szó táráb an .3 A görögök
indiai nevével kapcsolatos problém ák ú jab b vizsgálat alá vételei alap ján a
következőképp v ilág íth a tn án k meg m ost tö rté n e té t.
Az ókori K elet népei a görögök m egnevezésére az i. e. I. évezred elejétől
kezdve az iónok nev ét h asználták. A görögben e névnek három alak ja volt
h a s z n á la tb a n : ΊάΥονες, Ίάονες és ’Ίωνες. A görögökre vonatkozó sémi el
nevezések a görög ΊάΥονες alak átvételei és továbbélései. Az igen korai átv éte l
idejében ugyanis, m ely II. Saryön feliratai szerint legkésőbb az i. e. V III.
század m ásodik felében b ek ö v etk ezett,4 a görög dialektusok jelentős részében
még m egvolt a digam m a.
A D areios óperzsa feliratain ta lá lh a tó Y auna-5 alak azonban m ár e szó
későbbi nyelv állap o to t m u tató , digam m a nélküli, összevonatlan a la k já ra : az
Ίάονες-re megy vissza. Az ebben a szóbanlevő görög -ao- hangcsoportnak
ugyanis pontos m egfelelője az óperzsa -au- diphthongus, a görög om ikron
ugyanis igen z á rt o hangot jelöl,6 és ennek következtében igen gy ak ran w-val
1 Töttössy C s .: A ctes de la X II" e C onférence In te rn a tio n a le d ’É tu d e s C lassiques
«Eirene». B u c u re sti —A m ste rd a m 1975. 153 sk k . és A n t. T a n . 23 (1976) 111 skk.
(Id. K onow C llnd. I I . 1.).
2 Töttössy C s.: A c ta A n t. H u n g . 3 (1955) 301 sk k . és A n t. T a n . 3 (1956) 69 sk k .
3 M . M a y rh o fe r: K u rz g e fa ß te s ety m o lo g isch es W ö rte rb u c h des A ltin d isch en . I I I .
H eid elb erg 1976. 9.
4 S . M a z za rin o : F r a O rien te e O ccid en te. R ic e rc h e di sto ria g reca a n tic a . F ire n z e
1947. 112 skk.
5 F . H . Weissbach : D ie K e ilin sc h rifte n d e r A ch äm en id en . L eipzig 1911. ia u n a :
N ak§ -i -R u s ta m a § 3., ia u n a (p lu ra l): B isu tü n § 6., D a re io s : P ersep o lis e § 2., N ak§-i-
R u s ta m a § 3.; R . G. K e n t: O ld P e rsia n . G ra m m a r, T e x ts, L ex ico n . N ew H a v e n 19532.
204.
6 L d . H . H ir t: H a n d b u c h d e r g riech isc h en L a u t- u n d F o rm e n le h re . H eid e lb e rg
1902. 64.
MKGTAX
2 TÖTTÖSSY CSABA
írjá k á t m ás nyelvekben, illetve m ás nyelvek u hangjának átírá sa gyakran

om ikronnal tö rtén ik a görögben.7
A p rá k rit Y o n a-8 szó, am ely a görögökre vonatkozó elnevezésként az i. e.
I I I . században A soka feliratain fordul elő, az óperzsa Yauna- alak átvétele.
A w na- alak ugyanis egy á tv e tt * Yauna- p rá k rit fejlődm énye, m inthogy az
óind au diphthongusból a p rá k ritb a n o fe jlő d ö tt.910A rra, hogy az i. e. I I I . szá
zad b an közvetlenül a görögöktől, az ’Ίωνες alakból v e tté k volna á t az indek
a Yona- elnevezést, nem gondolhatunk. A I I I . században ugyanis egy Yona-
elnevezés m ár nem lehet a görögökkel való közvetlen érintkezés eredm énye,
m ert ekkor a görögök összefoglaló neve m ár rΈ λληνες10 volt. A m akedón hódítás
alk alm áv al az indeknek volt alkalm uk a görögöket elég közvetlenül és alaposan
m egism erni, valószínűtlen te h á t, hogy a Yona- nevet ekkor v ették volna á t
a perzsáktól. A p rá k rit Yona- alaknak te h á t egy korábbi korszakra kell vissza
m ennie. Az indek, nevezetesen az észak-indiai állam ok m ár az i. e. V I. század
b an érintkezésbe k erültek az A chaim enidák h atalm as állam ával. M int Héro-
d o tostól tu d ju k , D areios expedíciót k ü ld ö tt ki a karyanda-i Skylax vezetésé
vel az In d u s folyónak és az In d ia és a perzsa birodalom között levő tengeri
ú tn a k a felderítésére.11 Az első kapcsolat a görögök és az indek között így az
A chaim enida P erzsián keresztül jö tt létre, a görögökre vonatkozólag te h á t
m ár az A cham im enidák idejében k ellett valam ilyen elnevezésnek lennie.
K ézenfekvő te h á t a görögök m egjelölésére szolgáló, óperzsában használatos
névnek az indek általi átvétele — a görögök P erzsán keresztül való, i. e. VI.
századi m egism erésének a következm ényeképpen.
A szanszkrit Yavana- alak nem lehet sem a görög ΊάΥονες alaknak, sem
az óperzsa Y auna- alak n ak az átv itele és nem is sém iből való átvétel. Ez
esetben egy érdekes, b á r nem ritk a jelenséget látunk, ez az úgynevezett
szanszkritizálás jelensége. E z ab ban áll, hogy a szanszkritban a p rá k rit hang
alakú szav ak at igyekeztek szanszkrit hangalakúvá alakítani. Az indek a szansz
k rit -ava- p rá k rit -o- megfelelés alap ján a p rá k rit Yona- alakot Yavana- for
m áb an szan szk ritizálták. A görögök elsődleges neve In d iáb a n te h á t a p rá k rit
Yona- alak v olt, s csak ebből jö tt létre szanszkritizálás ú tjá n a szanszkrit
Yavana- alak.
7 L d . az előbbire v o n atk o zó lag : E . Schw yzer: G riechische G ra m m a tik . I. M ünchen

1939. 156, ah o l m á s ra fe lh o z o tt, de e z t is jól m u ta tó p é ld á k a k ö v etk e z ő k : P h ilu sin a sa
(Φιλόξενου), T iyu m ed a sa (Διομήδονς) stb . M á s ré s z t: a görög o -t m á s n y elv ek u h a n g já n a k
á tírá s á ra m u ta tó p é ld á k : U jja y in l (Trikändasei-sa 2, 1, 16) ld. O. B öhtlingk — R . R o th :
S a n sk rit W ö rte rb u c h . I. S t. P e te rsb u rg 1855. 876) a görögben Ό ζή νη (P to lem . G eogr. V II 1,
63, V I I I 26, 13) és az in d U ttarakuru (T rikändaseS a 2, 1, 3) ld. O. B öhtlingk — R . R o th :
i. m . I I . 1858. 347) a görögben Όττοροκόρρας (P to lem . G eogr. V I 16, 2 ; 16, 3 ; 16, 5) és
Όττοροκόρρα (ή ) (P tolem . G eogr. V I 16, 8 ; V I I I 24, 7).
8 J . B loch: L es in sc rip tio n s d ’A soka. P a ris 1950. 93 (26) : A m tiy a k o yonaräjä
«A ntiochos, a görögök királya», 103 (22) : yo n a kam boja «a görögök, a kam b o ják » , 128 (5) :
sti im e n ik ä y ä annatra yonesu [128 (4) : n a sti ca se ja n a p a d e yatra (8) : n a sti im e n ik ä y ä
anatra yonesu brarnane ca (12) : éram ane] «és n incsen ilyen ország, ah o l ne len n én e k ilyen
cso p o rto k , főképp a görögök k ö z t, t. i. b ra h m a n o k és sram anok», 130 (9 ): yonaräjä
[(10) : A m tiyoge n äm a yona lä \ «A ntiochos n e v ű görög király», 130 (29) : [(25) : idha\ (29) :
ra ja visa ya m h i yonakam bo « itt a görögöknek, a k a m b o já k n a k a k irály ság á b an » .
9 M . A . M ehendale: H isto ric a l G ra m m a r o f In s c rip tio n a l P ra k rits . P o o n a 1948.
4 (6. §) ; R . P ischel: G ra m m a tik d e r P ra k rit-S p ra c h e . S tra ssb u rg 1908. 57 (61a §). H aso n ló
k ép p en a p álib an , ld. M . M a y rh o fe r: H a n d b u c h des P a li. I. H eid elb e rg 1951. 41 (77. §).
10 L d. pl. O G IS 23321.
11 H ero d . IV 44.j
GÖRÖG ÉS LATIN ELEMEK AZ INDO-IRÁNI NYELVEK SZÓKÉSZLETÉBEN 3
A p rá k rit Yonaka- elnevezés nem egy távolkeleti liellénisztikus görög

köznyelvi Ίωνακός alak átvétele, m in t T arn feltételezte,12 de nem is egy feltehető
középperzsa * Y önak- átvétele, m int A ltheim v élte,13 hanem belső ind nyelvi
fejlődés eredm ényeképpen a p rá k rit Yona- alakból jö tt létre a jelentést nem
m ódosító -ka képzővel való továbbképzés ú tjá n .14 Az Ίω νακά πόλις névben
viszont egy késői óperzsa vagy korai középperzsa * Yonaka- alak tü k rö ző d ik ,15
s a k ét Yonaka- alak azonossága az iráni és az ind nyelvfejlődés egym ástól
független, konvergens eredm énye.
A görög δραχμή és ατατήρ szavaknak az átv étele — tá rg y i m eggondolások
alap já n — az óperzsa k orszakra m egy vissza. Schlum berger ugyanis m eggyő
zően b izo n y íto tta m o n ográfiájában, hogy az óperzsa korban, s különösen annak
m ásodik felében, a görög pénz oly m értékig b eh a to lt az óperzsa birodalom ba,
hogy m ár csaknem kizárólag görög pénz volt o tt forgalom ban.16
A legközelebb álló ind form a, a K ro ra in a -i k h aro sth i 702. sz. d o k u m en tu
m on k étszer előforduló ind drakhma- szó a görög δραχμή17 szóhoz igen közel
álló alak. B ailey részletesen foglalkozott ezzel.18 A m ásodlagos fo rm a ,a trakhma-
a K ro rain a-i k h aro sth i 324. sz. dokum entum on fordul elő. A későbbi szansz-
k ritb a n dram m a-19 szerepelt m ind az érm ére, m ind a sú ly ra vonatkozólag.
E gyéb ind alakjai a p rá k rit dam m a-20 és a p an jäb i dammi, v alam in t a nepáli
dám és a hindi dám, am elynek ’price, value, coin, m oney’ jelentésűek.21 A m an.
középperzsa drhm (*drahm ) alakból k eletk ezett az arab dirham alak, a zoro-
astrian u s pahlavi drm (*dram ) és drym (*drahm ) 22 alak pedig az örm énybe
m en t á t, ahol (az eredetileg görög szó) dram alak b an 23 fordul elő.
A sú ly ra és érm ére (a ran y ra vagy ezüstre) vonatkozó görög στατήρ
szónak a k h aro sth i írású N iya-i és K ro rain a-i dokum entum okon satera, sadera
és sadera v álto za ta i van nak. E k ét szóval legújabban Μ. I. V orobieva-D esya-
to v sk ay a foglalkozott, am ikor a D alverzin-tepe-ből szárm azó aran y tárg y ak o n
levő, k h aro sth i írásos, újo n n an felfedezett felira to k at közzétette, am elyeket
ő a K roraina-i d o k um entum ok ko rán ál sokkal korábbi korszakra d a tá lt.24
A görög és az indo-iráni kap cso lato k at N agy Sándor h a d já ra ta és a greko-
b ak tria i királyság kialak ulása intenzívebbekké te tte , hasonlóképpen am a görög
városok sorsának a kialakulása is, am elyek különösen B a k tria terü letén jö tte k
létre. E zek egyikét például nem régen t á r t a fel egy francia régészeti expedíció
12 W . W . T a rn : T he G reeks in B a c tria a n d In d ia . C am b rid g e 1938. 417 skk.

13 F r. A lth e im : W e ltg e sc h ic h te A siens im g riech isc h en Z e ita lte r. H a lle (Saale) 1948.
I I . 86.
14 Töttössy C s.: A c ta A n t. H u n g . 3 (1955) 315 és A n t. T a n 3 (1956) 79 sk.
15Töttössy C s.: A c ta A n t. H u n g . 3 (1955) 314 sk. és A n t. T a n . 3 (1956) 78 sk.
16 J?. C uriel—D . Schlum berqer: T ré so rs m o n é ta ire s de 1’A fg h a n ista n . P a ris 1953.
16 skk.
17 H . F r is k : G riechische ety m o lo g isch e W ö rte rb u c h . I . H eid e lb e rg I. H eid elb e rg
1960. 415 és H . G. L id d ell —R . Scott —H . S . J o n e s —R . M c K e n z ie : A G reek —E n g lish
L ex icon. I. O xford 1968. 449.
1SH . W. B a ile y : BSO A S 13 (1949) 121 skk.
19 Vö. M . M a y rh o fe r: K u rz g e fa ß te s ety m o lo g isch es W ö rte rb u c h des A ltin d isch en .
I I . 1963. 72.
20 M iként B a iley (Id. : BSOA S 11 (1946) 787 skk.) a bram ma- esetéb en is v a ló sz ín ű b b
n ek ta r t j a az -m m -1 a -hm -nél az é sz a k n y u g a ti d ia le k tu sb a n a k h a ro s th i írá sb a n .
21 R . L . T u rn er: D ic tio n a ry o f th e N e p a li L an g u ag e. L o n d o n 1931. 309.
22 B ailey szerin t a h h e ly e tti y az m e lő tt csak irn o k i g o n d a tla n sá g (BSOAS 13
(1949) 133).
23 H . H übschm ann: A rm en isch e G ra m m a tik . H eid e lb e rg 1895. 145.
24 Μ . I . Vor obiévá-D esyatovskay a : B 1976/1. 72 sk k .
1 *
4 TÖTTÖSSY CSABA
a mai A i-K hanum -nál.25 E zeknek az intenzívebbé v ált kapcsolatoknak a folya

m án egy sor fontos kifejezést v e tte k á t az é rin te tt területeken.
Az O xuson való átkelés em lékeként k erü lt á t a ’fogadó, vendégfogadó’
jelentésű görög πανδοχεϊον, am ely a szogdban parddxw i vagy parddgwi alakot
k a p o tt,26 és K eleten általánosan elterje d t szóvá v á lt.27
A görög h atás egy érdekes p éld ájá t lá tju k egy iráni tükörszó esetében.
A görög στρατηγός (’had v ezér’) szó előfordul ugyanis egy khotani uralkodó
cím eként hlnáza form ában.28 A saka hinä- (vö. avesztai haénd-) ’hadsereg’
jelentésű, míg az -dza az a görög ayco-nak megfelelő saka az- V ezetni’ jelentésű
igéből szárm azik, s így az hindza a görög στρατηγός szó pontos fordítása, azaz
tü k ö rszav a. U gyanez a helyzet az αντοκράτωρ esetében is, am elynek a hva-
tdvya- form ájú tükörszó a m egfelelője.29
A hindza tükörszó m ellett m agának a στρατηγός szónak a megfelelője is
m eg találh ató In d iá b a n a hellénisztikus korban. Az i. sz. I. század első felében
greko-baktriai pénzen ugyanis egy sak a uralkodó cím ében látju k e szót a
stratagasa g en itivusi alak b a n .30
Szintén erre a korszakra m egy vissza a görög μερώάρχης (’governor of
a d istric t or pro v in ce’) szó táv étele, am elynek a gändhäri p rá k ritb a n meri-
darkha az a la k ja .31
É rdekes, kato n ai jellegű átv éte l a görög σνριγξ szóé, am elynek jelen
tésében m ár a görögben is m egvan a síp (’p ip e’) jelentés m ellett a földalatti
alag ú t (’su b terran ean passage’) jelentés is. A szanszkrit suruúgd32 alakban,
am ely m ár K a u ta ly a n á l m eg található, és a p rá k rit surumgd alakban ez az
u tó b b i jelentés sz e re p e l: az erődítm ény ostrom lásoknál használt alagút jelen
tésére.
H asonlóan görög kölcsönszó — m égpedig kato n ai jellegű — az indben
a p rá k rit param pula. E z a ’tá b o r’ (’en cam p m en t’) jelentésű παρεμβολή
szónak az á tv éte le .33
Az ű rm érté k et jelentő görög χονς szó Jchi form ában k erü lt a p rá k ritb a 34
— ism ét kereskedelm i kapcsolatok révén.
Más a helyzet a kissé későbbi átv éte lű görög πιττάκω ν szóval, am ely
irat, pergam en’ jelentésben katonai, adm inisztrációs és kulturális jellegű
á tv é te l is lehet, s am ely a szogdban pdkh form át k a p o tt.35 A ’tö rv é n y ’ jelentésű
görög νόμος szó a szogdban nőm alakot k ap v a36 a kulturális és vallási körbe
tarto z ik .
25 P . B ernard: Α ϊ K h a n u m o n th e O xus: a H e lle n istic C ity in C en tral A sia. T he
P ro ceed in g s o f th e B ritis h A cad em y . Vol. L I I I . L o n d o n 1967. 71—95.
26 V. M in o r s k y : BSOA S 30 (1967) 48 skk.
27 Az ö rm én y a la k p a n d o k i, vö. H ü b sc h m a n n : i. m . 370.
28 T . B u rro w : BSOS 7 (1900) 514.
29 A . M eillet: M SL 17 (1911) 109 sk k . L d. m ég Chr. Barthalomae: Z u r K e n n tn is d e r
m itte lira n isc h e n M u n d a rte n . I I I . H e id elb e rg 1920. 5 skk.
30 E . H erzfeld: A M I 4 (1932) 42.
31 Az i. e. I I . száza d b a n , ld. C lln d . N o. 1 és m eridakha az i. e. I. század első felében
(ld. S t. K onow C lln d . I I . L ).
32 M . M ayrh o fer: K u rz g e fa ß te s ety m o lo g isch es W ö rte rb u c h des A ltin d isch en .
I I I . 487 sk. és F r is k : i. m . I I . 1973. 821 sk.
33H . W . B a ile y : A sie. T P h S 1946. 9 - 1 1 és BSOA S 11 (1946) 778 to v á b b i iro d a
lom m al.
34 T . B urrow T he L an g u a g e o f th e K h a ro s th i D o c u m e n ts fro m C hinese T u rk e sta n .
C am bridge 1937. 86.
35 H . W . B ailey: A sica. T P h S 1946. 11 —12 to v á b b i iro d alo m m al.
36 A . V. G abain: A ltü rk isc h e G ra m m a tik . L eipzig 1950. 320.
GÖRÖG ÉS LATIN ELEMEK AZ INDO-LRÁNI NYELVEK SZÓKÉSZLETÉBEN
A p árth u sk o ri politikai kapcsolatok k ialak u lásán ak eredm énye Rom a

nevének középiráni H röm fo rm ája.37
É rdekes a ’body of soldiers, division, a rran g e m e n t’ jelentésű görög τάγμα
szónak a tgm alak b an való átkerülése a p árth u sb a . E szó a L iv sh its38 által
k ö zzétett nisai d o k u m en tum okban ta lá lh a tó . A szó te h á t nem sokkal az i. e.
I. évszázad közepe u tá n fordul elő, m égpedig valószínűleg Crassus i. e. 54-ben
C arrhae-nál b ek ö v etk ezett vereségét követően. A negyvenkétezer róm aiból
akko r tízezer a p á rth u so k fogságába esett, s ezek a közép-ázsiai M argiané-ba
kerültek a keleti h a tá r őrzésére. M int D u b s3940 szellemesen k im u ta tja , ezek a
hun tró n é rt küzdő, és a Talass m ellett v áro st építő S han-yü chih-chih erő d jé
nek kínai tám ad á s elleni védelm ében is részt v e tte k i. e. 36-ban.
A στρατιώτης szót a p á rth u sb a ‘strtyict’ alak b an v e tté k á t, am elynek az
e jte tt alak ja, dstartiyötái0 kivételes jellegű, am ennyiben egyébként a görög és
latin stra- kezdő szótag sra-vá válik, m iként a latin sträta szó (’s tre e t’ jelentés
ben való) átv étele esetében is srat- alakot találu n k a pah lav ib an .41
E g y m ásik érdekes esetet m u ta t a δητάριον form ában a görögbe is á t
k erü lt latin denarius szó.42 E szó m ár a róm ai — säsänida kapcsolatokra u tal.
Első iráni előfordulása S áhpuhr K a ‘be-yi Z ardust-i feliratán ta lá lh a tó a korai
säsänida korból, In d iá b a n pedig először a P a n c a ta n trá b a n fordul elő dinára
alak b an .43 E z világos nyelvi bizonyítéka a R óm ai B irodalom és a Säsänida
Állam közötti kereskedelm i kapcsolatoknak.
I. Sáhpuhr K a ‘be-yi Z ardust-i, a 260 u tán i években három nyelven
készült felirata, am elyek közül a p á rth u s és a görög v á lto z a t csaknem teljesen
épen m ara d t rá n k és csak a középperzsa v álto za t sérült erősen, nem csak azért
jelentős szám unkra, m ert m egism erjük belőle a S äsänida B irodalom legfel
ső állam szervezetét és a R óm ai B irodalom m al fo ly ta to tt h áb o rú it, hanem a
benne szereplő latin kölcsönszavak szem pontjából is. A politikai és háborús
k apcsolatoknak m egfelelően m egtaláljuk benne a la tin Caesar-n ak a p á rth u s
m egfelelőjét kysr form ában. A latin d u x szó valószínűleg palm yrai közvetí
téssel k erü lt a perzsába, míg a görög fo rd ításb an a la tin d u x h ely ett a ήγεμών
v an használva. A feliraton levő p á rth u s hykm w n ugyanis szemm el lá th a tó a n
palm yrai n y elv h aszn álatot tükröz. Ezzel szem ben a latin senator szóról úgy
tű n ik , hogy s ’ntwr alakban, közvetlenül k erü lt á t a p á rth u sb a .44
Az 1964-ben Ista n b u lb a n előkerült középperzsa nyelvű felirat a bizánci —
säsänida kapcsolatokból ad érdekes b ep illan tást. E zen m egtalálható a görög
βουλευτής b’Vwt’ alakban. E z t a felirato t a 408 —413 évek közé sikerült p o n to
san d atáln i.45
37 Η . H . Schaeder: Ira n ic a . A G W G P h il.-h ist. K l. I I I . F o lg e , N r. 10. B e rlin 1934·

24 skk.
38 V. A . L iv sh its: P e re d n e a z ia ts k iy sb o rn ik . 2 (1966) 150 sk k .
39 H . D u b s: A J P h 62 (1941) 322 skk.
40 IF. B . H e n n in g : B SO A S 12 (1947) 47. H e n n in g fig y e lm é t e lk e rü lte , h o g y szó a
p á rth u s b a n y ilv á n szír k ö z v etíté sse l k e rü lt (vö. szír ’sfrtyw t’)
41 H . W . B a ile y : Ir a n ic a I I . 505.
42 A . W a ld e—J . B . H o fm a n : L a te in isc h e s ety m o lo g isch e s W ö rte rb u c h . I. H e id e l
berg 19644. 3 3 9.
43 M . M ayrh o fer: K u rz g e fa ß te s ety m o lo g isch es W ö rte rb u c h des A ltin d isch en . I I . 46.
44 J . H a rm a tta : Ó kori k e le ti tö r té n e ti e h re s to m a th ia . B u d a p e s t 1965. 355.
45 J . H arm atta: A c ta A n t. H u n g . 17 (1969) 267 sk k . és A n t. T a n . 16 (1969) 75 skk.
6 TÖTTÖSSY CSABA: GÖRÖG ÉS LATIN ELEMEK AZ IND O-IR Á N I NYELVEK SZÓKÉSZLETÉBEN
G örög—iráni tö rté n e ti és k u ltu rális kapcsolatokra u ta l még a görög

διάδημα szónak a m anicheus perzsa d yd y m alak ja .46 A görög σπείρα szónak
’k ato n ai csa p at’ jelentésű m anicheus p á rth u s ‘spyr alakú átvétele katonai jelle
gű kifejezés.47
A R óm ai B irodalom és a S äsänida B irodalom közötti kereskedelm i k a p
csolatokra u taló szav ak at is ism erünk. A görög άσημον átvétele a pehlevi
asem ’e z ü st’ jelentéssel, a görög καλαπόδιον szó a pehleviben kálpud alakban és
’fo rm a’ jelentésben talá lh a tó meg, a ’lá d a ’ jelentésű görög κιβωτός szó keßüt
alak b an szerepel a pehleviben.48 A ’g y ö n g y ’ jelentésű görög μαργαρίς szó a
m anicheus p á rth u sb a n mwrg'r‘y d .*9
A k u ltu rális k ap cso lato k at m u ta tó szavak sorába ta rto z ik a görög
βάρβιτος, am elynek pehlevi form ája barbut, és k u ltu rális és adm inisztrációs
jellegű a διφϋ·έρα szó átv étele is, am elynek a perzsában däftär az alak ja ,50 míg
a vallási élettel v an k ap csolatban a ’p o k o l’ jelentésű görög άβυσσος szónak a
m anicheus perzsa ’bwws form ája és a görög σχήμα szónak m anicheus p á rth u s
‘skyin fo rm ája.51
H a a fenti á tte k in té sü n k nem is a d h a to tt teljes képet ilyen terjedelem
ben, a fentiekben azt p ró b á ltu k m egrajzolni, hogy a görög és latin szavaknak
az ind és iráni nyelvekbe való átkerülése m elyik korban való és m ilyen jellegű
tö rté n e ti k ap cso lato kat m u ta t.
46 F . C. A n d rea s — W . H en n in g : M itte lira n isc h e M an ich aica. I I . S P A W P h il.-H ist.

K l. V I I —IX . B arlin 1933. 341; W . H en n in g : E in m a n ich äisch es B at- u n d B e ic h tb u c h .
APAVV P h il.-h ist. K l. B arlin 1937. 110.
47 F . G. A n d rea s — W . H e n n in g : M ittelira n isc h e M anich aica. I I I . S P A W P h il.-H ist.
K l. X X V III. B erlin 1934. 896.
48 Az id é z e tt a d a to k a t Id. M . Boyce: A. W o rd -L ist o f M an ich aean M iddle P e rs ia n
a n d P a rth ia n . T éh éran -L iég e 1977. 58.
49 L d . C. S a lem a n n : M anichäische S tu d ien . S a n k tp e te rsb u rg 1916. 142. M . Boyce:
A W o rd -L ist o f M anichaean M iddle P e rsia n a n d P a r th ia n 21.
50 L d. D . N . M a c k e n zie : A Concise P a h la v y D ic tio n a ry . L o n d o n 1971. asém 12,
kä lb o l 48, kéw üd 51, barbut 17, daftar 13, m orw ärid 56.
51 L d . F . C. A n d rea s — W . H e n n in g : M ittelira n isc h e M anich aica. I I I . 895.
CASTIGLIONE LÁSZLÓ
DOLMEN KEPE
EGY POM PEII FALFESTMÉNYEN
Csaknem 90 éve ism erte föl F. R ü h l1 a pom peii Casa dei G randuca Dirce
bűnhődését ábrázoló falfestm ényén (1. kép)12 egy dolm en ábrázolását. E . P e te r
sen a rövid közlem ényhez csato lt hosszú lábjegyzetben3 azonnal ellentm ondott
e m eghatározásnak. Azzal érvelt, hogy a D irce bűnhődését ábrázoló m ás képe
ken csakúgy, m in t a róm ai falfestészet egyéb tájk ép i h á tte re in igen sok különös
szik la-alak zato t lehet találn i, am elynek előképei n y ilvánvalóan nem em berkéz,
hanem a term észet alkotásai v o ltak , ezek fe lk eltették a festők érdeklődését,
akik a z u tá n a s a já t fa n tá ziáju k csapongásának is szabad te re t engedtek
a különös szikla-képződm ények m egfestésekor. P etersen szkepszise a mai
napig nagyobb h atású m ara d t, m int R ü h l élesszem ű m egfigyelése. Jó ré sz t
ezzel m ag y arázh ató , hogy a R ühl-féle m eghatározás úgyszólván teljesen észre
vétlen m ara d t, nem csak a sokat tá rg y a lt festm ény szakirodaim ában, hanem
— s ez még nagyobb h ib a — a klasszikus ókornak az őskorról a lk o to tt fogal
m aira vonatkozó m odern irodalom ban is. A görögök és a róm aiak »archaeo-
logiájá«-ra v o natkozó h agyom ány pedig túlságosan adatszegény ahhoz hogy
ak árcsak egyetlen fontos dolum entum ot nélkülözni tu d jo n .4 E sorok írója
a sa já t bőrén ta p a s z ta lta R ü h l felfedezésének elfeledettségét. H a szabad ezt
a szub jek tív m o tív u m o t az érdem i m ondanivaló elé bocsátani, be kell v alla
nom , hogy egy darab ig m agam is a z t h itte m , hogy a pom peii falfestm ény
dolm en-képének felism erése még nem tö rté n t meg, s régen közism ert fest
m ényről lévén szó, h itetlenkedve já tsz o tta m azzal a g ondolattal, hogy én
vagyok az első, aki ezt észrevette. Sok klasszikus archeológus kollégám nak
és néh án y p reh istorikus b aráto m n ak is m eg m u tattam a szóbanforgó m o tív u
m ot, de egyikük sem em lékezett vele k ap csolatban semm iféle korábbi iro
dalom ra. R ö v id életű illúzióm ban még G lyn D aniel élvezetesen m egírt kis
könyve is m eg erősített.5 Az európai m egalithikus építm ények egyik legjobb
1 F . R ü h l: R a p p re se n ta z io n e di u n d o lm en in u n a p it tu r a di P o m p ei. R M 3 (1888)
2 3 7 -2 3 8 .
2 N áp o ly , N M 1. sz. 9042. A k ép g a zd ag iro d a lm á b ó l k iv á la s z to tt k ö v e tk e z ő m u n
k á k b a n a k o rá b b i iro d alo m idézése is m e g ta lá lh a tó K . S ch e fo ld : D ie W ä n d e P o m p ejis.
B erlin 1957. 185. M . B orda : L a p it tu r a R o m a n a . M ilano 1958. 203 k. C. C a p rin o : E A A
I I I (1960) ’D irc e ’, 136, színes tá b la (a szövegben té v e se n a C asa dei V e ttii D irce-festm én y e-
k é n t e m lítv e !). K . Schefold: V ergessenes P o m p eji. B e rn —M ü n ch en 1962. 184. W . J . T .
P eters: L an d scap e in R o m a n o -C a m p a n ia n M u ral P a in tin g . A ssen 1963. 101 k. 90. kép .
3 R M 3 (1888) 237, csillag a la tt.
4 F . P fiste r: D er R e liq u ie n k u lt im A lte rtu m . G ießen 1909 — 1912. A . J . B . W ace:
T h e G reek a n d R o m a n s as A rch aeo lo g ists. B SA A 38 (1949) 21 k k . G. Ch. H a n se n : A u s
g ra b u n g e n im A lte rtu m . D a s A lte rtu m 13 (1967) 44 k k .
5 G lyn D a n iel: M egalith s in H isto ry . L o n d o n 1972.
1. D irce bűnhődése. F a lfe stm é n y a pom peii C asa del G ran d u cab ó l, N áp o ly , N M .
DOLMEN K ÉPE EGY POMPEII FALFESTMÉNYEN 9
szakértője m u n k ájáb an a fa rag a tlan kövekből em elt ősi építm ények u tó életé
hez m inden fontosabb a d a to t felso rak o ztato tt. Az ókorból néh án y — k o rá n t
sem egyértelm ű — későantik irodalm i a d a tta l6 és p á r kontinuus h asz n álatra
valló ásatási megfigyeléssel volt k énytelen beérni,7 de az ezekhez képest jóval
korábbi és ráad ásu l a k u ltú ra m agasabb szférájába ta rto z ó pom peji falképről
nem volt tu dom ása. E zek u tá n m agam sem restelkedtem túlságosan, am időn
a Casa del G randuca teljes szakirodaim ának átnézése közben rá b u k k a n ta m
a legkorábbi közlem ények k özött m egbúvó e m líte tt — és m eggyőződésem
szerint tökéletesen helytálló — m eghatározásra. H a valahol, h á t az ó k o rtu d o
m ány b an v alóban nincsen új a n ap a la tt. De éppen ezért lehet és szükséges
a p u szta tén y m egállapításokon tú l, ú jra és ú jra po n to sab b á tenni valam ely
a d a t történ elm i értelm ezését.
A p ro b lém át ilyenform án úgy is m egközelíthetjük, hogy azt kérdezzük :
m iért nem ta lá lt elism erésre és m iért felejtő d ö tt el ez a hallatlanul érdekes
felismerés, am ely a to v áb b i kérdések egész so ro zatát, s ezzel a gondolatok
lán co la tá t v o n h a tta volna m aga u tá n . Része van ebben term észetesen a
m odern tu d o m án y fokozódó specializálódásából eredő m űveltségszűkülésnek
is. Jellem ző, hogy W. J . T. P eters, aki a Casa del G randuca D irce-festm ényét
sok szem pontból kitű n ő en és újszerűén elem ezte, úgy látszik még a dolmen
szó jelentésével sem volt tisztáb an . A k ő ép ítm én y t olyan m ódon írta le, hogy
abból a dolm en m ibenlétéről való tökéletes tájék o zatlan ság a derül k i.8 T á r
gyunk teljes negligálását mégsem lehet kizárólag a szakm ai tájékozatlansággal
m egm agyarázni. N em állt fenn még a n a p ja in k ra jellemző specialistakorlátolt
ság a m ú lt század utolsó évtizedeiben, m időn m inden valam ire való archaeo-
logus az akkor ism ert em lékek, források és szakirodalom egészéről áttekintéssel
rendelkezett. Ü gy tu d o m án y tö rtén etileg , m ind m etodikailag jogos eljárás
te h á t, h a a kérdés n y itjá t rögtön a forrásnál keressük. P etersen ellenvetését
ugyanis k ritik a és v á lto z ta tá s nélkül a d tá k kézről-kézre a tém áv a l foglalkozó
szakem berek egészen napjainkig. F igyeljük meg ezért ism ételten a P etersen-
féle tag ad ás gond o latm enetét és szem léleti a lap já t. R ü h l észrevette, hogy a
festm ény (1. kép) jobb felső részén, az erdős-sziklás hegyvidéki tá jb a n lá th ató
különös k ő alak zat (2 — 3. kép) form ája, szerkezete és felépítésének m ódja
pontosan megfelel az a k k o rtá jt m ár széltében-hosszában dolm ennek h ív o tt
őskori em lékeknek, am elyeket — ab b an az időben — még sokan a keltákhoz
és a m isztifikált k elta valláshoz kapcsoltak. M egfigyelését bárm ely tetszőleges
dolm ennel (4. kép) való összehasonlítás b izo n y ítja .9 A festm ény építm ényének
6 G lyn D a n iel: i. m . 20 k ., p assim .

7 U. a. 13 k.
8 «On th e ro c k on th e rig h t w e see tw o dolm ens, on w h ich a th ird h a s b een p lace d ( !)
so as to form a g ate. T he rem in d s u s a t once o f th e a rc h m a d e o f ro ck s o ccu rrin g on o th e r
D irce p ic tu re s. T he m o tif h a s h ere b een in clu d ed as a n e lem en t w h ich is no lo n g er u n d er-
stood»( !). — A félreértés félreértésre h alm o zó d ik , s rá a d á s u l az ókori festő k e rü lt a v á d
lo tta k p a d já ra . D olm en n ek n em egy k ö v e t (ez a leg jo b b ese tb e n is csak m e n h irn e k n e v e z
h ető ) h ív u n k , h a n e m a sírk a m ra c é ljá ra e m e lt fü lk é t, am e ly n e k fa la it függőlegesen a
földbe á llíto tt k övek, te te jé t p ed ig egy ezekre h e ly e z e tt n a g y k ő lap a lk o tta , s ered etileg
v alószínűleg k iv é te l n é lk ü l tu m u lu s sa l b o ríto ttá k .
9 A b re to n elnevezésű do lm en ek h ez lásd a m e g a lith é p ítm é n y e k á lta lá n o s iro d a lm á
ból F . N ié l: D olm ens e t M enhirs. P a ris 1958. R . H eine-G eldern: D as M eg alith -P ro b lem .
B e iträg e Ö sterreichs z u r E rfo rsc h u n g d e r V erg a n g e n h e it u n d K u ltu rg e sc h ic h te d er
M en schheit. H o rn 1959. 162 k k . A . Varagnac: D ie V e rb re itu n g des M e g alith g lau b en s ü b e r
See. D er M ensch d e r U rz e it. D ü sse ld o rf —K ö ln 1960. S . C les-Reden: D ie S p u r d e r Z y k lo
p en . K ö ln 1960 (ennek, v a la m in t az előbb e m líte tt m u n k á k n a k az elm életi része k ritik á v a l
10 CASTIGLIONE LÁSZLÓ
2. D olm en a C asa d el G ra n d u c a falfestm én y én , ré sz le t az 1. k épből.
fő elemei a következők : k ét függőlegesen álló (de az is lehet, hogy több részből

összetett), egym ással nagyjából párhuzam os kődarab és egy rá ju k merőleges,
horizontális fedőlap, am ely m inden kétséget kizáróan (asztallaphoz hasonlóan)
rá v an fek tetv e a tartóelem ekre. Az egész alak zat m esterséges, nem pedig
term észetes ered etét m indenekelőtt az álló kőhasábokra fe k te te tt lap bizo
n y ítja . Ily en term észetes sziklaképződm ény nem létezik, ugyanakkor v ala
m ennyi dolm ennek ez a m otívum a lényege, s ezért alak u lt ki az a népies
rom an tik u s elképzelés, am ely a dolm eneket régi vallások (főként term észetesen
a k elta vallás) szertartásaihoz h asznált áldozati oltároknak, «asztaloknak»
ta rto tta . Nem gondoljuk, hogy R ü h l felism erését további bizonyítékokkal
lenne szükséges alátám asztani. Az ábrázolás és a dolm enek form ai analógiája
kezelendő !). G. D a n iel: T h e M egalith B u ild ers o f W e ste rn E u ro p e . H a rm o n d sw o rth 1962.

J . H a w k e s—L . W oolley: P re h is to ry a n d th e B eginnings o f C ivilisation. L o n d o n 1963. 248
k k . H . B ied erm a n n : D as eu ro p äisch e M eg alith ik u m . In : U llstein s W eltg esch ich te. B erlin
1964. — A m e g a lith é p ítm é n y e k új és v it a to t t «magas» d a tá lá sá h o z lásd C. R en frew :
A n tiq u ity 46 (1972) 141 k k .
DOLMEN KÉPE EGY POMPEII FALFESTMÉNYEN 11
3. A d o lm en k ép é n e k ra jz a az 1. k ép a la p já n .
teljesen evidens. M iért k é te lk e d h e te tt benne mégis P etersen, s nyom ában

szin te m indenki, aki egyáltalán tu d o m ást szerzett erről az észrevételről?
Egyfelől azért, m ert v alóban különös jelenség egy ókori m űalkotáson többezer
évvel korábbi és a görög-róm ai k u ltú rá v a l nem egyidőben élő társa d alm ak
alk o tása in a k ábrázolása. E rre a látszólagos nehézségre még visszatérünk.
P etersen azonban nem ezt a feltétlenül jogos kérdést á llíto tta az előtérbe,
hanem egy form ai ellenvetést, am ely azonban ugyanolyan m ódon téves, m int
am en n y ire helyes R ü h l tézise. P etersen a Casa del G randuca festm ényének
m esterséges sziklaépítm ényét azon ún. «sziklakapuk» közé sorolta, am elyek
közül — nem véletlenül — tö b b e t is ta lá lh a tu n k a D irce bűnhődését ábrázoló
cam paniai falképeken. E z a besorolás nem csak e rő lte te tt, hanem tökéletesen
tév es volt. A különböző D irce-festm ényeken talá lh a tó «sziklakapuk»10 nem
m esterséges építm ények, hanem term észetes képződm ények ábrázolásai, sőt
eg y á lta lá b an nem különleges term észeti tünem ények m egörökítései, hanem
a cselekm ényhez h ozzátartozó elem ek. A m a barlangok bejáratairól, illetve
10 A k ö v etk ező fa lfe stm é n y e k n y ú jta n a k ezek re tip ik u s p é l d á t : P o m p e i i ,

Casa déllé Q u a d r i g h e . Gh. M . D a w so n : R o m a n o -C a m p a n ia n M ytho lo g ical
L a n d scap e P a in tin g , Y ale C lassical S tu d ie s IX . N ew H a v e n 1944. 94, pi. 11. H e r c u
l a n e u m , C a s a d i A r i s t i d e , W . J . T . P e te rs: L a n d sc a p e in R o m a n o -C a m p a n ia n
M u ra l P a in tin g . A ssen 1963. 126 fig., 107.
jelzéseiről v an szó, am elyek az E uripidés m értékadó trag éd iája nyom án

készült m itológiai képeken a K ith airo n hegység elhagyott vidékén tan y ázó
pásztor-szállást m u ta ttá k be, ahol az eredetileg A ntiopé m egkínzásával m eg
b ízo tt, m ajd az A m phion és Zéthos által m eggyőzött pásztor lak o tt. A szikla
kap u m árm ost a tö b bi D irce-festm ényen egyfelől a Casa del G randuca szóban-
forgó m o tív u m átó l gyökeresen különbözik, másfelől m indenben megegyezik
a görög-róm ai ábrázolóm űvészetben szokásos barlang-képtípussal.11 A szám
talan szo r m egism ételt barlang-kép fő jellemzői : nagyjából félköríves, de a
term észetes a la k u la tra u ta lv a szab ály talan görbületű ív és a barlangnyílás
szélének egyenetlen, érdes, szab ály talan u l egym ás mellé sorolt dom borulatok
kal tö rtén ő ábrázolása. A festm ényeken ezt az érdes és girbe-gurba szikla
felületet g y ak ran a kőzet repedezettségét b em u tató vonalakkal élénkítették,
hogy a dom borm űveknél uralkodó plasztikus m intázás h ely ett grafikus ele
m ekkel érzékeltessék a barlang sziklájának anyagát. N éhány m odern m ásola
to n 112 a rep ed ezett és girbe-gurba sziklafalat önkényesen és félreértve olyan
szétrep ed t sziklaelem ekre b o n to ttá k , am elyek valóban építm ényre em lékez
tetn ek . De még h a ta láln án k is ilyen «építm ényt» az eredetiben fennm aradt
cam paniai falfestm ényeken, akkor sem lenne alapunk arra, hogy eme barlang
n y íláso k at a b en n ü n k et foglalkoztató dolm en képével összekeverjük. D e
m iért kev erte össze mégis P etersen, s m iért h itte k inkább neki, m intsem a
helyesen érvelő kollégának? Egészen egyszerűen azért, m ert a nem term észetes,
a nem b arla n g o t jelző és nem «sziklakaput» ábrázoló alak z atra sem p árh u za
m ot, sem m a g y a rá z a to t nem ta lá lta k , R ülil állítá sát pedig nem ta rto ttá k
hihetőnek. A lo g ik a és az archeológia m ódszere értelm ében azonban valam ely
jelenség m a g y a rá z a tá n a k hiányossága nem szolgálhat alapul arra, hogy a
szóbanforgó jelenség létét kétségbe vonjuk, k a ra k te ré t m egm ásítsuk stb.
Nem a m ag y arázatb ó l következnek a vizsgálódásunk tá rg y á t és forrását alkotó
tén y ek , hanem m egfordítva, a m agyarázat feladata, hogy az a d o tt tényeket
(ad ato k at, em lékeket) szám unkra érth ető v é tegye, tö rtén e ti alap jait, össze
függéseit felderítse. A tu d o m án y tö rtén eti kérdésfeltevés te h á t a rra az ered
m ényre vezet, hogy P etersen értetlenségből egyszerűen tag ad á sb a v e tt egy
képi m o tív u m o t, helytelenül sorolta be m ás alakú és értelm ű m otívum ok
cso portjába, továbbm enően m inden term észetesen k ialak u lt bizarr m otívum
áb rázo lását in k áb b v e tte lehetségesnek, m int azt, hogy egy nagyon is szokott,
de m esterséges képződm ény ábrázolásának lehetőségét róm ai festm ényen el
ism erje. Ami n ála kételkedés volt, az később szilárd tétellé m erevedett. A mi
állásp o n tu n k szerint viszont P etersen vélem énye volt ham is és ta rth a ta tla n ,
s ezért ki kell kapcsolnunk a m érlegelhető m agyarázatok köréből. Vele eg y ü tt
kiv álik a generációkon á t öröklődött té v ta n egész vonulata. Ma is o tt ta rtu n k
te h á t, ahol 1888-ban R ühl.
M ost pedig vegyük szem ügyre a kérdés valóban problém át jelentő mag-
v á t, vagyis hogy lehetségesnek vehetjük-e róm ai falfestm ényen egy dolm en
ábrázo lását, és h a igen, akkor ennek m ilyen tö rtén e ti m agyarázatot adhatunk?
M indenekelőtt a lehetőség. E z t semmi nem z á rja ki, sőt a m eggondolások
bőven szap o ríth ató szám a valószínűsíti. A cam paniai városokban — tág ab b
11 G. R odenw aldt: D as R e lie f bei d en G riechen. B erlin 1923. 92 kép . N . H im m el-

m a n n -W ild sc h ü tz: T h eo lep to s. M a rb u rg 1957. 8 kép .
12 K ülönösen a 10. jeg y z e tb e n e m líte tt k ép a Casa déllé Quadrighe-bői. E h h ez a leg
közelebbi — időben sem tá v o li — d o m b o rm ű v es a n a ló g iá t a G rim ani-reliefek sz o lg á lta tjá k ,
vö. különösen G. Rodenwaldt·: i. m . 122. kép .
DOLMEN K É PE EGY POMPEII FALFESTMÉNYEN 13
4. D olm en B iro rin á l (M acom er, S ard in ia)
értelem ben Itá liá b a n — m űködő festők tudvalévőén nem csak korábbi m in ta
képeket m ásoltak, hanem eredeti kom pozíciókat is a lk o tta k , illetve eklektikus
m ódon régebbi m o tív u m o k at k ev ertek ú jakkal, és igen gy ak ran festettek
olyan h átterek et, részleteket, képeket, am elyek b izo n y íth ató an korabeli,
aktuális, általu k lá to tt és m egfigyelt dolgokat ábrázoltak. Semmi sem z á rja
ki te h á t azt, hogy egy tájk ép i részletben lefessenek egy olyan — szem ükben
nyilv án v aló an különös — k ő alak zato t, m int am ilyen egy dolm en volt. D ol
m enek igen nagy szám ban v o ltak ta lá lh a tó k a szóbanforgó festm ény készíté
sének idejében (i. sz. 40 körül) a róm ai birodalom terü letén , m indenekelőtt
G alliában, H ispániában, a nyugati M editerráneum szigetein stb ., sőt szórvá
nyosan Itá liá b a n is.13 H a egy róm ai (vagy róm ai szolgálatban álló görög) festő
lefesth etett egy olyan n ö v én y t, tá ja t, épületet, alak o t stb ., am ely nem a görög
m űvészet hagyom ányos kelléktárából, hanem a korabeli élet lá th a tó világából
szárm azo tt, ak k o r egy dolm en lefestését sem z á rh a tja ki semmi. E zen a gon
dolatsoron — úgy gondoljuk — nem szükséges to v áb b haladni.
13 G a 11 i a P . R . G iot: M en h irs e t D olm ens. C h a te a u lin 1959. G. E . D a n iel : T h e

P re h isto ric C h am b er T o m b s o f F ra n c e . L o n d o n 1960. A la p v e tő G. Cordier és m á s o k :
In v e n ta ire des m ég alith es de la F ra n c e . 1 —, P a ris 1963 — . S p a n y o l o r s z á g G. and
V. L eisner: D ie M eg alith g rä b e r d e r Ib e risc h e n H alb in se l. B erlin 1943 — 1965. I t a l i a
J . H eurgon: R o m e e t la M ed iterran ee o ccid e n tale ju s q u ’a u x g u erres p u n iq u e s. P a ris 1969.
65. S a r d i n i a M . G uido: S ard in ia. A n c ie n t P eo p les a n d P laces. L o n d o n 1963. 89 k k .
In n e n 4. k é p ü n k = Guido fig. 26.
K özeledve a problém a m élyebb rétegeihez, felteh etjü k a kérdést, hogy

a festő vagy a kép egykorú szemlélője a szóbanforgó m otívum ban emberkéz,
a lk o tta ősi ép ítm én y t, egyáltalán m esterséges alk o tást, vagy pedig egy bizarr
term észeti tü n em én y t láto tt? E rre a kérdésre nehéz h a tá ro z o tt választ adni.
K evés a valószínűségé annak, hogy a m otívum , illetve az építm ény tö rtén e ti
azonosítása a m iénkéhez akárcsak távolról h a so n líth a to tt volna. Először is
az ókori irodalom nak nagyon kevés és nagyon bizonytalan olyan u talása van,
am ely a ny u g ateu rópai m egalithikus építm ényekre felfigyelt an tik tu d atró l
tan ú sk o d ik .14 M ásodszor a dolm en elhelyezése a D irce-festm ényen nem tipikus
és nem m u ta t az építm ény eredeti rendeltetésének, szerkezetének és statik ai
vonásainak m egértésére. A dolm enek m agától értetődően nem labilis helyzet
ben, sziklacsúcsokon stb. épültek, hanem szilárd és az építést m egkönnyítő
sík vagy lank ás terepen. V égképpen k izártn ak kell végül ta rta n u n k azt, hogy
a festm ény készítésének idejében a m egalithikus építm ények valóságos tö rté
neti helyzetéről b árkinek is valós elképzelései lehettek volna. Ezzel egy lehet
séges gondolatsornak a végére értü n k — n egatív eredm énnyel.
T érjü n k vissza te h á t ú jra a kiinduláshoz. A falfestm ény m otívum a
h a tá ro z o tta n különbözik a term észetes sziklaképződm ények, még a legfantasz
tik u sab b «sziklakapuk» (5. kép)15 és a legbizarrabb kőalakzatok képétől is.
M esterséges v o ltá t ta g a d h a ta tla n u l tektonikus felépítése, stru k tu rális szerke
zete m u ta tja . Az a gondolat, hogy a különös és lá tsz a tra em berkéz által k i
vih etetlen (m ert gigantikus), vagy pedig a m egszokott em beri építkezésektől
m erőben különböző (m ert d urva, farag atlan , b árd o latlan jellegű), de mégsem
term észetes kőform ációkat valaha valam ilyen ősi és em berhez hasonlatos
lények, m ás szóval m itikus lények em eltek, jól ism ert az ókori irodalom ban.
E legendő itt röviden utalni a kyklopikus építm ények fogalm ára,16 illetve azokra
a nezetekre, am elyek szerint a szokatlan form ájú és óriási m éretű, nem, v ag y
alig k ifarag o tt kövekből em elt építm ényeket az ősi m itikus idők óriásai, a
k y lló p so k k észítették , sőt hozzájuk kapcsolódnak még a szokatlan form ájú
szil· Iák is.17 N em csak feltételezhető, hanem teljes m értékben valószínűsíthető,,
hogy a festő és az egykorú szemlélő a D irce-festm ény dolm en-m otívum át
általa nem ism ert eredetű, korú és rendeltetésű, külön névvel el nem lá to tt,
de mégis m esterséges, éspedig kyklopikus építm énynek ta rto tta . O lyan ép ít
m énynek te h á t, am ely a m itikus ősidőkben keletkezett, s építői m itikus lények
voltak . E g y ilyen építm ény m árm ost nagyon jól beleillett a D irce-m onda
ábrázolásába. M int ism eretes, az A ntiopé, vagy A m phion-Zéthos monda,
k ritik u s cselekm énye, am elyet E uripidés színm űve nyom án ábrázoltak a
görög-róm ai m űvészetben, a K ithairon-hegységben játszó d o tt le.18 M aga a
m onda T héba őstörténetéhez ta rto z o tt. A hely, a K ith airó n , Görögország
egyik legszebb és legvadregényesebb vidéke, m itikus hagyom ányok hálójával
á tsz ő tt hegységnek szá m íto tt (sacer Cithaeron, Sen., Oed. 483. 930). Euripidés·
14 P l. D iód. S ic ., I I 47, 3 (S to n eh en g e?).

15 A . G allina: Le p ittu r e con paesag g i d e íl’O dissea d a li’ E sq u ilin o . S tu d i M iscellanei
6. R o m a 1964. 15 — 16. kép.
16 S . E xtrém : PVVRE X I , 2 (1922) 2329, 2342.
17Ziegler: P W R E X I, 2 (1922) 2347.
18 W ernicke : A m p h io n , A n tio p e. M L I, 2 (1894) 1944 k k ., 2495 k k . E . B ethe: D irk
P W R E V. 1 (1903) 1169 k . H . J . R ose: A H a n d b o o k o f G reek M ythology. L o n d o n 5 1953.
186 k. C. C aprino: D irce. E A A I I I (1960) 136 k. H . v o n G eisa u : Z ethos. P W R E X A (1972)·
245 kk. — K i t h a i r ó n hoz M a u ll-P ie sk e : P W R E S uppi. IV (1924) 903 k k . — E u rip id e s
A n tio p e já n a k illusztráció iró l L . Séchan: E tu d e s su r la tra g e d ie g recque. P a ris 1926. 291 k k .
5. O dysseus az a lv ilág b an , fa lfe stm é n y az E sq u ilin u sró l, R o m a , M usei V a tic a n i.
d rá m á ja egyfelől Thébához, m ásfelől a dionysosi vallásos gondolatkörhöz,

végül pedig a v ad és a civilizált lét ellentétének szim bolikus ábrázolásához
kapcso lta a m onda illusztrációit. De az általánosságokon túlm enően mégis
miféle m o tív u m o t ta rth a tu n k analógnak a Casa del G randuca dolmenével?
Az ún. szakrális-arch itek turális tá jk é p e k 19 gazdag csoportozatában az egyik
leggyakoribb m otívum az elh ag y o tt tá jb a n , ligetben, hegyen, vadonban stb .
álló vidéki szentély vagy sírem lék.20 Ezen építm ényeknek vagy ép ítm én y
csoportoknak egyik tip ik us eleme és m otívum a a k ettő s oszlop-emlék, am ely
k ét oszlopra vagy pillérre fe k te te tt arch itráv b ó l áll, te tején rendszerint áldo
zati-v ázák k al (6. kép).21 M árm ost az általu n k tá rg y a lt dolm en-kép az ilyen
k u ltu rá lt em lék-típusnak ősi, b arb ár, kyklopikus v álto zata. Az alapm otívum
azonos : k ét tartó elem re fe k e te te tt fedő-elem : eszerint az alapgondolatnak
is azonosnak k ellett lennie : elh ag y o tt tá jb a n , vadregényes vidéken álló k u ltik u s
építm ény vagy sírem lék. C sakhogy i t t nem ’jelenkori’, hanem ősi és m itikus
19 M . Rostovzev: H ellen istisch -rö m isch e A rc h ite k tu rla n d sc h a ft. R M 26 (1911) 1 k k .

M . Ch. D aw son: i. m . W . J . T . P e te rs: i. m . Ch. P . Segal: L a n d sc a p e in O v id ’s M e ta m o r
phoses. W iesbaden 1969.
20 P l. festm én y a C asa dei D ioscuriból, P o m p eii V I, 9, 6 — 7. N á p o ly , NM . O. E lia :
P ittu r e m u rali e m osaici nel M useo N azio n ale di N ap o li. R o m a 1932. 99 k. N r. 258. 33. k é p .
21 PI. A g rip p a P o stu m u s b o sco trecasei v illá já n a k egyik falképén, N áp o ly , N M 1. sz.
147501/5. K . Schefold: V ergessenes P o m p e ji. B e r n —M ü n ch en 1962. 38. kép. — A n á p o ly i
filozófus-m ozaikon, N á p o lj, BM 1. sz. 24545. O. E lia : i.m . 142, N r. 404. 53. kép.
6. A h é t bölcs. M ozaik. N á p o ly NM .
em lék, am ely ta lá n az ősidők egyik legendás alak ján ak sírja lehetett. Théba,
vidékén és a K ith airo n hegységben nem is egy ilyen ősi sírról ad h írt a fenn
m ara d t hagyom ány.22 A jelen gondolatsor te h á t term ékenynek bizonyult.
F o ly ta tn i azonban m ár nem lenne helyes. Az eddig m on d o ttak n ál tö b b et
állítani, neveket keresgélni, azonosítást felvetni ellenőrizhetetlen játék lenne.
Meg kell elégednünk annyival, hogy a m itikus jelenet m itikus atm oszférájú
színhelyén, a szakrális szférába em elt tá jk é p részeként egy m esterséges, de a
tito k z ato s m ú ltb a vesző eredetű építm ény léte nagyon is helyénvaló. A dolm en
képe te h á t, ha nem is eredeti k o n tex tu sáb an és igazi tö rtén e ti helyén, mégis
m ondhatni kongeniális in terpretációban jelenik meg. N agyon valószínű, hogy
22 M a u ll-P ie sk e : i. m . 904 k k . és a 18. je g y ze tb en id é z e tte k e t. — E z ú to n m o n d

k ö szö n etét a k ö zö lt ra jz h o zz á é rtő elk észítéséért H . V aday A ndreának., to v á b b á B .
K u tzid n Id d n a k a z ért, h o g y G. D a n iel k ö n y v ére v o lt szíves felh ív n i fig y elm em et.
a tá j m itikus k a ra k te ré t vo lt h iv a tv a hangsúlyozni, igen könnyen lehetséges,

hogy a K ith a iró n egyik m itikus sírjá t k ív á n ta jelezni. H a így le tt volna,
akkor a festő és néző a d olm ent igazi rendeltetésében é rte tte volna meg. B á r
m ennyire is b iz o n y íth atatlan ez a hipotézis, m égiscsak lehetséges. E z pedig
még lehetőségként is szép és rend k ív ü l szim patikus. M indenesetre sokkal
értelm esebb, m in t a p o zitiv ista vaskalaposság erőszakos eljárása, am ellyel
egy rendkívül értékes, érdekes, h a szabad m ondani varázslatos — m otívum ot
le k ív án t törölni a táb láró l, p u sztán azért, m ert nem ille tt bele a sa já t nézetei
nek fiókjaiba.
T u d ju k , hogy a klasszikus ókornak nem volt hiteles és tudom ányos
történelm i világképe. N em volt reális elképzelése az em beriség fejlődéséről,
a k u ltú ra kialakulásáról, a társa d alm i fejlődés általános ú tjáró l, m ódjáról és
törvényeiről. Nem ism erte term észetesen a mai preh isto ria á lta l k im u n k ált
a d a to k a t és fogalm akat sem. De valam ilyen hom ályos, m itikus form ába öltöz
te te tt m ódon mégis áp o lta a ré g m ú lttal való k ap cso latát. M ondákba b u rk o lt
em lékeket ő rz ö tt egy régi és a jelentől különböző világról. F e n n ta rto tta a k a p
csolatot a p rehistorikus m ú lttal, m égha ezt a kap cso lato t nagyon ködös és
bizon y talan form ában képzelte is el. De hogy a kapcsolat létezett, arról tö bbek
k ö zö tt a Casa del G ran d uca dolm enképe is tanúskodik.
2
MARÓTI EGON
A SPARTACUS-FELKELES: RABSZOLGAHÁBORÜ*
1. A k o rtá rs róm ai szerzők és a későbbi an tik források nem hagy

semmi kétséget a S partacus nevéhez fűződő gladiátor-lázadás és az abból
kibontakozó rabszolgaháború m éreteit és jelentőségét illetően. ím e Cicero
m egállapítása ill. értékelése : . . . fugitivorum bellum fuisse . . . et m agnum
quidem et vehemens (II in Verr. V 5 ), ill. : . . . Italia . . . servili bello taetro peri-
culosoque premeretur (pro lege M anii. 31.). Vagy Crassusszal k ap c so la tb an :
confecto per te formidolosissimo bello (in Pison. 58.). — A ppianos közlése szerint
a róm aiak meg v oltak győződve a S partacus elleni hadi vállalkozás nehéz
voltáró l és n a g y sá g á ró l: πιστενόντες ηδη δνΰχερές είναι και μέγα το Σπαρτά-
κειον εργον (b.c. I 119, 554). E u tro p iu sn ál pedig (VI 7,2) ezt olvassuk: paene
non levius bellum in ea (sc. in Ita lia ), quam H annibal moverat (sc. Spartacus).
E n n ek megfelelően — s összhangban egy sor m ás auctor expressis verbis
n y ilatk o zatáv a l — Th. M ommsen még u ta lt arra, hogy a vereségek láncolata
a hannibáli h áború első éveire em lék e ztetett.1
1.1. Ezzel szem ben a mai polgári ókortörténeti szakirodalom ban k ét
sajáto s ten d en cia figyelhető meg. Az egyik irán y zat, annak megfelelően, hogy
igyekszik elv itatn i az an tik társadalom rabszolgatartó jellegét, a rabszolgáknak
a term elő m u n k áb an elfoglalt alapvető jelentőségét, idealizálja a rabszolgák
helyzetét, élet- és m u n k ak ö rü lm én y e it: m egpróbálja elbagatellizálni osztály
h arcu k tén y eit, nem utolsó sorban ezen osztályharc leglátványosabb meg
n y ilv án u lásain ak , a rabszolgafelkeléseknek és -háborúknak a súlyát és tö rté
neti szerepét, a Spartacus-felkelés esetében annak jelentőségét a róm ai polgár-
háborús korszak válságjelenségeinek sorában, befolyását a következő időszakra,
a k ato n ai d ik ta tú ra felé való átm en etre.2 E nnek megfelelően a rabszolgafel
kelések egyre inkább a tö rtén e ti összefüggésekből kiragadva, m integy tö rté
nelm i kuriózum ként kerülnek tárg y alásra.
1.2. M eghatározó jelentősége volt — a rabszolgaság problém ái k u ta tá
sáb an különben kim agasló érdem eket szerzett — J . Vogt «Zur S tru k tu r der
an tik en Sklavenkriege»3 c. tan u lm án y án ak , am ely az ókori felkeléseket külön
* A S p artacu s-felk elés k itö ré sé n e k 2050. év fo rd u ló ja alk a lm á b ó l a b u lg á ria i

B lag o ev g ad b an re n d e z e tt n em ze tk ö zi k o n feren cián (1977. szep t. 20 —24.) e lh a n g z o tt elő
a d á s m a g y a r szövege.
1 « . . . die K e tte d er N ied erlag en e rin n e rte a n die e rste n J a h r e des H an n ib a lisc h e n
K rieges». R öm ische G esch ich te I I I 13. B erlin 1922, 86.
2Vö. M a ró ti E .: C ato és a «De ag ri cu ltu ra» . S crip to res G raeci e t L a tin i 1966,
4 1 - 2 . , uő. : A n tT a n 13 (1966) 237. = A c ta A n t. H u n g . 15 (1967) 319.
3 L. A bh. M ainz 1957 : 1. = S klaverei u n d H u m a n itä t. W iesb ad en 1965, 20 — 6
( = 21972, az ú ja b b iro d a lo m ra v o n atk o zó függelékkel.)
A SPARTACUS-FELKELÉS: RABSZOLGA HÁBORÚ 19
féle m otívum ok köré cso portosítva elemzi, s b á r szám os jelentős m egfigyelést

tesz, a lényeges tö rté n e ti, okozati összefüggésekről nolens-volens eltereli a
figyelm et. E z u tá n H . B engtson az Iv a n M üller-féle ókortudom ányi kézi
köny v-sorozatban im m ár k é t k iad ásb an is m egjelent róm ai tö rté n e ti össze
foglalásában4 a S partacus-féle rabszolgafelkelést a G racchusok-korabeli
problém ákkal k ap cso latba, m integy a szicíliai rabszolgaháborúk függeléke
k én t, a Ju g u rth a-ellen i h a d já ra to k előtt tárg y a lja . R a jta is túltesz azonban
A. H euss, aki az egész kérdéskom plexum ot periférikus jelentőségűnek m inő
síti,5 és a S p artacu s-v ezette háború «kényelm etlenségeit» (U nannehm lich
keiten) elintézi n éh án y sorban ; a szicíliai felkelésekről pedig egy szót sem ejt.
— «Kényelm etlenségek» —? V alóban : a felkelő rabszolgák, egyebek k ö zö tt
k ét consuli sereget v ertek szét, és a róm ai senatus — H a n n ib ál kora ó ta először
— felkészült a V áros o strom ára. N em érdektelen, hogy ezeknek az esem ények
nek az em léke még a késő-császárkorban is elevenen élt, és olyan kései szerzők
is m egem lékeznek róla, m int C laudianus,6 O rosius7 és Sidonius A pollinaris.8
E rrő l a ten d en ciáról bevezetésül csak ennyit.
2. Az egykorú szerzők — egyben jelentős politikusok —, és a későbbi
tö rtén e tíró k s m ás auctorok közlései a la p já n m egállap ítható, hogy a S partacus-
v ezette felkelést és az an n ak nyom án kibontakozó h áb o rú t a k o rtársak és az
a n tik u tó k o r egybehangzóan rabszolgafelkelésnek, rabszolgaháborúnak te k in
te tte . E lég u taln i Cicero,9 C aesar101és S allustius,11 ill. L ivius,12 P lu ta rch o s,13
v alam in t A thénaios14 n y ilatk o zataira. — E lfogulatlan m odern k u ta tó szám ára
így az tá n nem is ad ó d h a t m ás k ö v etkeztetés, m in t az, am it az ókori források
egyértelm űen kim ondanak.
2.1. A m ásik jellemző polgári irá n y z a t képviselői mégis, inkább csak
b elátv a, m in t elism erve a háb o rú nagy jelentőségét, azon fáradoznak, hogy
kétségesnek tü n tessék fel, elvitassák a S p a rtacus-felkelés rabszolgaháború
jellegét. Ezzel a jelenséggel ill. ten d en ciáv al érdem es b eh atóbban is foglalkozni,
azzal ti., hogy az e m líte tt a n tik szerzők egyértelm ű n y ilatk o zatai ellenére ez az
irán y zat m ilyen forráskezeléssel, m ilyen fogásokkal igyekszik felülbírálni a
tö rtén e ttu d o m án y u n k b a n k ia la k u lt com m unis opinio-1.
3. Az egyik legjellem zőbb term éke ennek az irán y z atn ak a Tel-Aviv-i
Z. R u b insohn cikke,15 am ely m egkérdőjelezi, hogy a S p artacus-vezette háború
4 G ru n d riss d e r rö m isch en G esch ich te m it Q u ellen k u n d e . I . M ü n ch en 1967, 163 —4.

= 1970.
5 R ö m isch e G eschichte. B rau n sc h w e ig 1960, 185. : «nur eine E rsc h e in u n g a m R a n d e
d es grossen p o litis c h e n G eschehens». = 21964, 191. (Az 1971-ben m e g je le n t 3. k iad ásh o z
n e m ju t o tt a m h o z z á .)
6 bell. G o th . 155 —9. : . . . v ilis cum S p a rta cu s . . . I C onsulibusque p a la m totiens
congressus . . . strage p u d en d a / F u d e rit aquilas servilibus arm is
7 V 24, 5. : itaque exterrita civitate n o n m inore propem odum m etu, quam sub H a n n i
bale circa portas frem ente trepidaverat. — L. m ég le g u tó b b M . D ó i: A h isto ric a l m e a n in g
o f S p a r ta c u s ’ u p risin g . T okyo 1977, 1. 1. és 3. j.
8 carm . I X 25, 2 — 3. Ivei quos Spartace, consulum volebas / victrici gladios fugare sica.
9 pro. S est. 67. : . . . ille vir (sc. P o m p eiu s), cui servitia virtute victoriaque dom uit. —
L . m ég a b e v e z e tő b e n id. h e ly e k e t.
10 b. G. I 40, 5. : . . . n u p er in Ita lia servili tu m u ltu . . .
11 H ist. fg. I I I 98. (M.) ily en k ité te le i a la p já n , m in t fu g itiv i, servi, servile ing en iu m
e tc . n y ilv á n v a ló , h o g y rab szo lg asereg rő l írt.
12 per. 95. : . . . congregata servitiorum ergastulorumque m u ltitu d in e . . .
13 P o m p . 21, 1. : άκμάζοντι τώ δουλικώ πολεμώ
14 V I 272 —. : περ'ι τών δουλικών πολέμον..
15 W as th e b ellu m S p a rta c iu m a servile in su rre c tio n ? R F IC 99 (1971) 290 — 99.
2*
20 MARÓTI EGON
rabszolgafelkelés volt. L ássuk, m ilyen ap p arátu ssal és m ilyen m ódszerekkel.

3.1. R u b insohn cikke bevezetésében először a kom pilátor Florus fél
m o n d atát id é z i: bellum Spartaco duce concitatum quo nomine appellem nescio
(II 8,1). C sakhogy F lorusnak nem az irán t v o ltak kételyei, hogy a háború
rabszolgák vagy szabad em berek h áb o rú ja volt-e, am int az a m ondat fo ly ta
tásáb ó l ki is d e r ü l: quippe cum servi16 militaverint, gladiatores imperaverint.
T eh á t, hogy a rabszolga- vagy a gladiátor-háború lenne-é a helyes megjelölés ;
am in th o g y számos későbbi szerző valóban nevezi gladiátorok h áb o rú já n ak .1617
— De v ajon a g ladiátorok nem volta-e rabszolgák? !18
3.2. R u b insohn m ásodik érve egy A u g u stin u s-id éze t: m ódszertanilag
eleve aggályos a k o rtársak n y ilatk o zatain a k sem m ibevétele m ellett egy több
m in t félezer évvel későbbi szerző közlésére hivakozni. E z azonban a kisebbik
b aj, m ert A ugustinus alaposan ism erte Cicero, vagy az ugyancsak k o rtárs,
— sőt, m in t alább látn i fogjuk, egy lényeges vonatkozásban ráad ásu l szem tanú
— V arró m u n k áit, ezekből sokkal tö b b e t is o lv ash ato tt még, m int m a m i ;
V arró tó l éppen ő hagyom ányozta rá n k a legtöbb töredéket, k iv o n ato t.19
Az igazi baj itt is R . idézési m ódja. L ássuk a sz ö v e g e t: Iá m ex paucissim is,
hoc est m in u s quam septuaginta, gladiatoribus quem ad modum bellum servile
contractum sit, ad quantum num erum . . . pervenerit, . . . vix qui historiam con
scripserunt satis explicare potuerunt (c.d. I I I 26.). — E bből azonban legföljebb
a tö rté n e tíró k m agyarázó kísérleteinek a k u d arcára lehet következtetni,
nem pedig arra, hogy A ugustinus — ill. forrásai — a Spartacus-felkelést nem
te k in te tté k rabszolgaháborúnak. E z voltaképpen kiderül a szövegből is (bellum
servile), s még világosabb lesz a közvetlen fo ly tatásb ó l: Neque id solum fu it
servile bellum: ezt azonban R . m ár nem idézi.
3.3. A ppianos (I 116,540) közléséből tu d ju k , hogy a felkelő rabszolgák
hoz szabad szem élyek is csatlakoztak. E bből azonban, m egítélésünk szerint
nem lehet a felkelés jellegére vonatkozóan m esszemenő következtetéseket le
vonni. A ppianos idevágó szövege a következőképpen h a n g z ik : πολλούς
άποδιδράακοντας οίκέτας και τινας έλενθέρονς εκ των αγρών υποδεχόμενος
(Vö. P lu t. Crass. 9,4). E bből egyértelm űen kiderül, hogy sok rabszolga és
csak néhány szabad em ber csatlakozásáról van szó. Az összefüggésből az is
kiviláglik, hogy az eset a felkelés legelső szakaszában, m é g a V e z ú v o n való
tartó z k o d ás idején tö rté n t. Ism eretes, hogy a k ét consuli sereg fölött a ra
t o t t győzelem u tá n S partacus m ár ú jab b csatlakozni kívánó rabszolgákat
16 A b am b erg i k ó d e x b e n «se rv ilü m ellék n év i fo rm a á l l ; esetleg a k ö v etk ez ő «mil-

taverinU ige elejének h a tá s á r a k e le tk e z e tt m áso ló i elírás fo ly tá n ; a «bérű m arg in ális a d a
lék : a m érv ad ó k ia d á so k u g y a n fe ltü n te tik , de — R u b in so h n n a l e lle n té tb e n — eg y b e
h an g z ó a n a serv i a la k o t fo g a d já k el h ite le sn e k ; 1. R . Rossbach a la p v e tő k ritik a i k ia d á s á t,
L ipsiae 1896. P . J a l m o d e rn k é tn y e lv ű sz ö v e g k ia d á sá t, P a ris 1967. — Ö n m a g á é rt beszél
az id. h ely k ö zv etlen fo ly ta tá s a : in fim a e sortis hom ines, hi pessum ae auxere lud ib riis
calam itatem R om anorum " : a liberi-1 F lo ru s sem m ik ép p en sem m in ő síth e tte a rab szo lg ák k al
e g y ü tt „ infim ae sortis h o m in es''-nek. M ellesleg az előző caput eleje (I I 7,1) is a rab szo lg ák
és sz ab ad o k elleni h á b o rú szem b e á llítá sá b ó l in d u l ki. L. m ég m a g á n á l F lo ru sn á l,
i. h. 3.: . . . servisque ad vexillu m vocatis . . . — servi m e lle tt a liberique kiegé
szítésn ek te h á t nincsen a la p ja a k é z ira ti h a g y o m á n y b a n . L. m ég M . Ollivier fo rd ítá s á t
S p a rta c u s. D er grosse S k la v e n a u fsta n d (J e n a 1948) c. m ű v é b e n (126. 1.).
17 L. F . M ü n zer: S p a rta c u s. P W -R E I I I A (1929) 1 5 2 9 -3 0 .
18 Vö. K . Sch n eid e r: P W -R E I I I S u p p l. (1918) 773. 775., s. v. G ladiatores.
19 L. B . C ardauns, in H a g e n d a h l: A u g u stin e a n d th e L a tin Classics. (SGLG X X : 1)
G öteborg 1967, 265 — 316.
A SPARTACUS-FELKELÉS: RABSZOLGAHÁBORŰ 21
sem fo gadott be seregébe20 — feltehetően élelmezési és szervezési-fegyelmezési

nehézségek m ia tt. A ligha valószínű, hogy éppen szabadokkal t e t t volna, m ég
pedig nagyszám ban k iv ételt. — J . B u rian 1957-ben m egjelent cikkében21
k im u ta tta , hogy az e m líte tt ελεύθεροί εκ των αγρών nem kisbirtokos p arasz
to k v o ltak , hanem alkalm i m unkából tengődő m ezőgazdasági napszám osok.
Cáfolva ezzel A. V. M isulin korábbi ro m an tik u s elm életét a rabszolgaseregek
és az elégedetlen k isp araszti töm egek forradalm i együttm űködéséről. F el
fogását elfogadta a nem régen e lh u n y t Sz. L. U tcsenko is, éppen a M isulin-m ű
új k iad ásán ak előszavában.22 — R . ezt a tú lh a la d o tt rom antikus felfogást
k ív án ja «továbbfejleszteni ».23
3.4. Sallustius Historiae c. m u n k áján a k egyik ( I II 96. M.) töredékéből
tu d ju k , hogy V arinius újoncainak egy része m eg tag a d ta a k ato n ai szolgálatot.
M ár W. D ru m an n 24 leszögezte, hogy ennél tö b b nem vehető ki a frag m en tu m
ból. R . azonban mégis úgy véli az A ppianosnál olvasható αύτόμολοι k itétel
alap já n ,25 hogy a róm ai k ato n ák töm egesen állta k á t S partacushoz. Az αύτό-
μολοί, kifejezés azonban ez esetben a latin nyelvű források fugitivi m egjelölésé
nek pontos megfel»lője v o lt,26 s nem je le n te tt k a to n a sz ö k e v é n y t; ezt a desertor
szóval jelölték.27 F o rrásain k valóban szám os esetben nevezik a S partacus-
v ezette h á b o rú t bellum fugitivonim -nak ; így pl. Cicero,28 L ivius,29 F ro n tin u s,30
P lin iu s,31 G ellius,32 O rosius.33 S közléseikből egyértelm űen kiviláglik, hogy
rabszolga háborúról, azaz éppen a S p artacu s nevéhez fűződő háborúról v an
szó.34 Az αύτόμολοι, ak árcsak a fu g itivi szö k ö tt rabszolgákat (esetleg éppen
20 Vö. m á r D rum ann-G roébe: G e sc h ic h te R e m s . . . IV (L eipzig 1910) 90.

21 L is ty F ilológiáké 80 (1957) 197 — 203. (1. k ü l. a 36. je g y z e te t.)
22 S z. L . Utcsenko, in A . V. M is u lin : S p a rta k . M o szk v a 1950, 7 — 10. = S p a rta c u s.
B e rlin 1952, 8 —10. — L . m ég A . B odor: C o n trib u tio n to th e h is to ry o f th e slav e re v o lt
led b y S p a rta c u s. S tu d ii C lassice 8 (1966) 136 — 7. 141. (ro m á n u l ang o l összefoglalással.)
P . A . M ila n i: L a sc h ia v itü n el p e n siero p o litic o d ai g reci al basso m ed io evő. M ilano 1972,
197. 1. 10. j., ill. á rn y a la ti e ltéréssel P . O liva: D ie c h a ra k te ristisc h e n Z üge d e r grossen
S k la v e n a u fstä n d e z u r Z e it d e r rö m . R e p u b lik . I n : N eu e B e iträ g e z u r G esch. d er A lte n
W e lt. B erlin 1965. I I 79.
231. h . 2 9 2 - ,
24 G eschichte R o m s . . . IV . K o en ig sb e rg 1838, 76. 1. 84. j. V ö. D rumann-Groebe, i.
m . IV 89. 1. 7. j.
25 I. h . 294. —A pp. I 116, 547 : θεράποντες ήσαν και αύτόμολοι. S zökevény ra b s z o lg á k ra
m u ta t a szó előző (116, 545) e lő fo rd u lá sa is. K ü lö n b e n M . G rant (D ie G la d ia to re n , S t u t t
g a r t 1967, 18) sem fo g a d ja el, h o g y k a to n a sz ö k e v é n y e k c sa tla k o z ta k a felkelőkhöz, in k á b b
d e k la ssz á lt csav arg ó k és b ű n ö ző k b e fo g a d á sá ra go n d o l. A k é rd ésb en le g u tó b b á llá s t fo g
laló M . D ói sz e rin t (i. m . 13. 1.) «the n u m b e r o f th e se m en is n o t v e ry large».
26 Vö. T h L L V I 1494 — 95. I A 1. — L . m ég a szö k ev én y ra b sz o lg á k n y a k ö rv -fe l
i r a t a i t : IL S 8726 — 33., ill. M a ró ti E .: R a b sz o lg á k az ók o ri R ó m á b a n . B p . 1969, 162.
27 L. ép p en a m á r id é z e tt F lo ru s k ö zlését S .-r ó l: de stipendiario Thrace m iles, de
m ilite desertor.
28I I in Verr. V . 5. : bellum fu g itivo ru m , fu g itivo ru m bellum, fu g itiv i, fugitivo ru m
copiae.
29 per. 95. : I I I I et L X X gladiatores . . . p rofugerunt . . . per. 96. : fugitivo ru m duces;
97. : cum parte fugitivorum .
30 strat. I I 4, 7. : fugitivo ru m bello; 5, 34. : bello fu gitivorum .
31 n. h. X V 125.: . . . de fu g itiv is et Spartaco . . ., vö. X X X I I I 49.
32 V 6, 23. : . . . bello fu g itivo ru m confecto . . .
33 fugitivorum copiae
34 L . m ég A m pelius, lib. m em or. 41. : B ellorum genera su n t quatuor. — Servile, quod
R o m a n i adversus fugitivos gesserunt, et contra duces eorum, Sp a rta cu m , C rixu m et O enom aum .
Vö. 45, 3. : S ervili bello, quum Spartacus, C rix u s et O enom aus gladiatores . . .
22 MAE,ÓTI EGON
szö k ö tt g lad iáto ro kat) j e le n t; m egalapozatlan feltevés te h á t A ppianos szó-

h asz n álatát róm ai katonaszökevényeknek értelm ezni.
3.5. Ism eretes, hogy a rabszolgaseregnek S partacus á lta l v ez etett zöm
tő l idő n k én t elszakadva egy kisebb, először K rixos, m ajd G annicus és Castus
á lta l v ez etett csap ata tö b b külön akciót h a jto tt végre, s a források közléseiből
k ik ö v etk ezteth ető en a főseregtől eltérő célkitűzéseket k ö v etett. — K rixosról
azonban tu d ju k , hogy a S partacussual e g y ü tt C apuából m egszökött gladiáto
rok egyike, szárm azását tek in tv e pedig, m in t neve is m u ta tja ,35 k elta volt.
Mellesleg ta lá n nem alap ta la n az a feltevésünk, hogy a k ét consuli sereg le
győzése u tá n ren d ezett tem etésén a róm ai foglyokra k én v szerített p á rv ia d al
b an (Appián. I. 545. Oros. V. 24,3.) éppen a k elta tem etési em beráldozat
h a tá s a érvényesült. — Teljesen m egalapozatlan te h á t K rix o st, ill. — a m inden
valószínűség szerint germ án ered etű 36 — G annicust és C astust a rabszolgákhoz
állítólag töm egesen csatlakozott itáliai parasztok vezetőinek m egtenni. É p p
ilyen m egalapozatlan elgondolás az is, hogy ezek a szülőföldjükhöz ragaszkodó
szabadok k én y szerítették volna S p artac u st arra, hogy visszaforduljon dél felé,
am ikor a Pó ill. az Alpok felé in d u lt, hogy hazavezesse rabszolgaseregét
Itá liá b ó l.37 Ti. Sallustius töredékes közléséből (H ist. fg. I I I 98. M.) is világos,
hogy a tö rtén e tíró a hazájukról szégyenletes m ódon megfeledkező és csak a
zsákm ányolással törődő rabszolgáknak tu la jd o n ítja ezt az e lh a tá ro z á st:
. . . alii inhoneste patriae immemores, at plurim i servili indole n ih il ultra praedam
et crudelitatem appetere . . . consilium optim um videbatur. — U gyancsak a ra b
szolgáknak tu la jd o n ítja a fo rd u lato t P lu tarch o s (Crass. 9,8) is.38
4. R ubinsohn cikkének megjelenése tá já n za jlo tt le Besangonban eg
kollokvium a rabszolgaságról. Ezen Mario A tilio Levi előadást ta r to tt a S par
tacu s rab szo lg ah áb orújára vonatkozó forráshagyom ányról.39
4.1. E lő adása Során Levi idézte V arrónak egy rom lott szövegállapotba
fe n tm a ra d t tö re d é k é t: Spartaco inocenten coniecto ad g l(a d i)u m (J. Keil), vagy
ad gl(adiatori)um (N iebuhr).40 Levi S. árta tla n ság áb ó l ( únnocente») arra
látszik köv etk eztetni, hogy S. megelőzően nem volt rabszolga. A zonban:
először is a k u rta töredékből nem derül ki, hogy ki és m ilyen összefüggésben
m ondta, kinek a vélem ényét közvetíti, egyáltalán, m iben állt S. ártatlan ság a.
T o v áb b á : azt, hogy S. nem volt rabszolga, sem m iképpen sem tarta lm az za
a szöveg. V iszont A ppianostól (I 116,539) tu d ju k , hogy eladás ú tjá n került
a gladiátorok k ö z é : εκ . . . πράσεως εν τοΐς μονομάχοις ών. R abszolgának
35Vö. F . M ü n ze r: P W -R E IV (1901) 1724 —25., s. v. C rixus. E . Gabba: A p p ian i

B ello ru m civilium liber p rim u s. F ire n z e 1958, 319. — K ü lö n b e n is in d o k o la tla n K rix o s
szerep ét és jelen tő ség ét S p a rta c u sé h o z k é p e st e ltú lo zn i, m á r csak a z é rt is, m e rt, m in t
lá ttu k , a h á b o rú k o rai sz a k a sz á b a n é le té t v e sz te tte ; a z o n k ív ü l a felkelés ism e rt v ezetői
közül a fo rráso k eg yedü l S. szem élyével k a p c so ljá k össze a h á b o rú e ln e v e z é sé t: bellum
Spartacicum ill. Σπαρτάκειος πόλεμός vö. F lo ru s I I 8, 1. (titu lu s ), P lu t. Crass. 8, 1. Cato
m in o r 8, 1. A p p ián . I 554.
36 Vö. M ünzer, uo. V I I (1910) 708., s. v. G an n icu s, ill. I l l (1899) 1780., s. v. C astus,
n r. 1. Grant, i. m . 29. sz e rin t k e ltá k .
37 M int a z t M is u lin : S z p a rta k 88. = S p a rta c u s 72., ill. R u b in so h n , i. h . 292. 297.
véli.
38Vö. R . K a m ie n ik : L a r i ti r a ta de S p a rta c o e il m a n c a to p a ssa to in Sicilia. I n :
S to ria sociale ed ecohom ica d e li’ e tá classica negli stu d i polacch i c o n tem p o ran ei. M ilano
1975, 145. ( = A nnál. U n iv . M. C urie S klodow ska 16, 1960, 1 - 2 0 . (23.)
39 L a trad izio n e sui b ellu m servile d i S p a rta c o . A ctes d u C olloque 1971 su r 1’escla-
vage. P a ris 1973, 171—4.
40 C harisius Gl I 133. = H R R (P e te r) fg. V arro , rer. urb. I l l 1.
A SPARTACUS-FELKELÉS: RABSZOLGAHÁBORŰ 23
m ond ja A thénaios (VI 272 [104]) is : Σπάρτακος δέ ό μονομάχος . . . ήν δε και

αυτός οίκέτης Θράξ τό γένος. Mellesleg az innocente kitétellel kap cso latb an
em lítést érdem el P lu tarch o s (Crass. 8,2) m egjegyzése, am ely szerint L entulus
B a tia tu s C apuában igazságtalanul, jo g talan u l (αδικία) ta r t o t t a kem ény őrizet
a la tt g lad iáto rait. E z a m egállapítás helytálló lehet a m oralizáló görög tö rté n e t
író szem pontjából, de nem a rideg róm ai jog s z e r in t: B a tia tu sn a k e lv ita th a tla n
joga v o lt ahhoz, hogy szigorú őrizetben ta r ts a rabszolgáit.41
4.2. L evinek k ap ó ra jö tt R ubinsohn cikke, és előadásának k o rre k tú ra
jegyzetében egyetértéssel csatlakozik an n ak következtetéseihez, sőt, a S parta-
cishoz társu ló szabadok szám át és szerepét illetően még tú l is m egy R . k ö v et
keztetésein.42 M ár szinte meglepő, hogy e g y ú tta l nem hivatkozik K . Ziegler
1955-ben m egjelent cikkére, am ely szerint S partacus a bosporusi S partokida-
d in asztia leszárm azo ttja le h e te tt.43 E n n él csak az a m eglepőbb, hogy Ziegler
sem t a r t j a szám on az t, hogy ö tle té t tö b b m in t egy évszázaddal koráb b an
egy nem kevésbé ism ert tudós, m int Th. M om m sen is fe lv e tette .44 — Ziegler
különben k ö v etk eztetését egyrészt S p artacu sn ak P lu ta rch o sn ál (Crass. 8,3)
olvasható jellem zésére, m ásrészt egy önkényes szövegm ódosításra alapozza.
S. szárm azásával k ap cso latb an a plutarchosi szöveghagyom ányban a νομαδικού
γένος m egjelölés olvasható. Ziegler a γένος szót törzsnek értelm ezi, a νομα
δικός m elléknevet tu lajd o n n év n ek fogja fel, m ajd m egállapítja, hogy ilyen
nevű th rá k törzs nem volt, az alak szövegrom lás eredm énye l e h e t : eljárása,
m in t lá tju k , a petitio p rin cip ii tipikus esete. Végül m egállapítja, hogy az eredeti
alak a Μαιδικοϋ l e h e te tt; ezt a form át veszi fel szövegkiadásába is.45 Csakhogy
ez az eljárás m erőben önkényes ; rá ad ásu l semmi sem következik belőle a
Μαίδοι th rá k törzs állítólagos ta g já n a k bosporusi fejedelm i szárm azására
vonatkozóan. T o v á b b á : a γένος szó három sorral alább m egint szerepel,
ez ú tta l e lv ita th a ta tla n u l S. szárm azása, fa jtá ja értelm ében. Ti., hogy S.
yeVog-ánál, γένος-ához képest hellénebb volt, ergo inkább görög, m int barbár.
De: h a a γένος tö rzset jelent, akkor az egésznek semmi értelm e : m űveltebb,
m int fejedelmi törzséhez képest várható? N .b. : m in t lá ttu k , A thénaiosnál
Θράξ τό γένος szerepel S. szárm azására vonatkozóan. S ta lá n nem felesleges
idézni H o ratiu s IV. epodusának egy « b ü n tetett előéletű» felkapaszkodott
libertinus szemébe v á g o tt m egvető s z a v a it: fortuna non m utat genus (6. sor).
A γένος egyik esetben sem jelent tö rzset, P lu tarch o sn ál sem, hanem szárm a
zást, fa jtá t. M egerősíti ezt az, am it a következő (4.) p o n tb an S partacus élet
társá ró l m ond: γυνή δ’ομόφυλος ούσα τοϋ Σπαρτάκου. T eh át a γενός az ethnikum ,
a fa jta , az életm ód m egjelölése, a törzsé a φυλή. A tendencia egészen n y ilv án
való : h a m ár m indenképpen el kell ism ernünk egy rabszolgavezér kiváló k v ali
tá sa it, akkor legalább azt igyekezzünk k im u ta tn i, hogy az illető nem lehet egy
41 P lu ta rc h o s ró m ai jogi ism e re te ire v o n a tk o z ó a n 1. G. G iraud le sú jtó n y ila tk o z a

t á t : R H D F 35 (1957) 1 7 8 - 9 .
42 L . R ubinsohn, i. h . 299. ill. L evi, i. h . 173.
43 «Ein Sprössling des a lte n b o sp o ra n isc h e n H errsc h e rg e sc h le c h te s d e r S p a rto k i-
den». D ie H e rk u n ft des S p a rta c u s. H errn . 83 (1955) 248 — 50. — M . B rio n (L a ré v o lte des
g la d ia te u rs. P a ris 1952, 24 — 5.) b írá lja S. sz á rm a z á sá n a k e lro m a n tiz á lá sá t.
44 R öm ische G eschichte I I I 13 84. — P lu ta rc h o s szövege a la p já n fe lv e tő d ö tt az az
ö tle t is, h o g y S. n u m id a szárm a z á sú v o l t ; vö. M . O llivier, i. m . 17., ak i felv eti, h o g y u g y a n
m ire tá m a s z k o d h a to tt P .-n a k ez a közlése. A m a g u n k részéről n em h in n ő k , h o g y eg y eset
leges ilyen (Νουμιδικον) k é z ira ti v a riá n ssa l érd em es len n e k o m o ly a n foglalkozni.
45 P lu ta rc h i V itae P a ralle la e . Vol. I . fasc. 2. L ip siae 1964, 136. p . — Gabba fe n n ta r
tá s a it Ziegler fejtegetéseivel szem b en 1. i. m . p . 317., a d A p p . I 539.
24 MARÓTI EGON: A SPARTACUS-FELKELÉS: RABSZOLGA HÁBORÚ
ak árm ilyen közrendű rabszolga, hanem fejedelm i vérből szárm azó személy. A
m egdöbbentő az, hogy ezt a po sztu látu m o t Ziegler le is írta !46 (K ülönben, ha
egy szó azonos k o n tex tu sb an m indig éppen azt jelenti, vagy nem jelenti, am it
egy m odern szerző kíván, akkor végleg m egáll m inden tu d o m án y !)
4. V isszatérve V a r r ó r a : tu d ju k , hogy Sertorius halála u tá n az Ibér-
félszigetről hazatérő Pom peius kíséretében volt, am ikor seregük összetalál
k o zo tt S. szé tv e rt h ad ain ak egy észak felé m enekülő töredékével.47 E nnek
em léke c sa p ó d h ato tt le a M enipposi satirá k következő helyén : utrum oculi
m ih i caecuttiunt, an ego vidi servos in arm is contra dominos (fg. 193. B.). T eh át
V arro id ézett helyéből látnivaló, hogy a k o rtárs szerző kétségtelenül rabszolga-
felkelésnek te k in te tte S. h áb o rú ját.
5. Összegezve a fe n tie k e t: R ubinsohn kérdésére, hogy a Spartacus-
v ezette h áború rabszolgafelkelés volt-e — az an tik , részben k o rtárs szerzők
egybehangzó n y ilatk o zatai alap ján egyértelm ű igennel felelhetünk. A föntebb
ism e rte te tt eljárásra, «módszerekre» vonatkozóan pedig legtalálóbban Goethe
szavai illenek : «Man m erk t die A bsicht, u n d w ird verstim m t».48
46 L . H errn , i. h . 250. : «Auch im F a lle des grossen ita lisc h e n S k lav e n a u fsta n d e s also
is t d e r fü h ren d e R e v o lu tio n ä r n ic h t irg en d ein er a u s d e r u n te rd rü c k te r M asse, so n d ern ein
d ek la ssie rte r A ngehörige d e r h errsc h e n d e S c h ic h t gewesen».
47 Vö. M a ró ti E . : V arró és a R eru m rusticarum libri tres. S crip to res G raeci e t L a tin i
14. B p . 1971, 15.
48 J . Vogt «Die a n tik e S k lav erei als F o rsc h u n g sp ro b le m — v o n H u m b o ld t bis heute»
c. d o lg o zatáb an (G ym n. 69, 1962, 266 — 7. 270 — 71. = S k lav erei u. H u m a n itä t 9 9 — 100.
102 — 3.) az a n tik rab szo lg aság tö rté n e té v e l foglalkozó k o rá b b i m u n k á k lé tre jö tté n é l,
szem léletük, célzato sság u k m e g á lla p ítá sá n á l igen ta n u lsá g o s é szrev ételek et tesz az illető
szerzők (W allon, C iccotti) tá rsa d a lm i-p o litik a i h o v a ta rto z á s á n a k , v ilág n ézetén ek össze
függéseiről — ellenben az első v ilá g h á b o rú u tá n m e g je le n t m u n k á k esetéb en n em vesz
tu d o m á s t ilyen té n y ek rő l. P ed ig n e m len n e é rd e k te le n a rab szo lg aság k u ta tá s á v a l k a p c so
la tb a n érvényesülő, fe n te b b tá r g y a lt n e g a tív te n d e n c iá k h á tte ré t, az illető szerzők v ilág
n ézeti-p o litik ai elk ö te le z e ttsé g é t, o rszág aik gazd aság i p ro b lé m á it, p o la riz á lt p o litik ai
h e ly z e té t is szám b av e n n i a k é t, m ó d szeréb en eltérő , de lén y eg é t te k in tv e azonos tő rő l
fa k a d t irá n y z a t tu d o m á n y tö rté n e ti elhelyezéséhez. — Vö. M a ró ti: C ato és a «De agri
cultura», i. h . 42.
VARGYAS PÉ T E R
AHÜLA
A cím ben je lz e tt a k k á d szó r itk á n szerep el a szövegekben, ed d ig egy új asszír n e m

zetk özi szerződésben és n é h á n y ú ja ssz ír lev élb en fo rd u lt elő. J e le n té se A H w 22b sz e rin t
w eit weg ; CAD A /I 213 p ed ig in d u la ts z ó n a k t a r t j a ’a la s ! w oe !’ érte le m b e n . E tim o ló g iá ja
b iz o n y ta la n , CAD uo. s. v. ahüla, e ty m . se c t, sz e rin t ta lá n az a h ulap felk iá ltó sz ó ra v e z e t
h e tő vissza.
M in d k ét a k k á d sz ó tá r az V. A SSurnirári — M a ti’él szerző d és1 k é t h ely éb ő l in d u l ki,
ez a leghosszabb és a le g sz a b a to sa b b a n é rte lm e z h e tő szöveg. Az első szöveghely (I 18)
— a m ely k ü lö n b en ép k o n te x tu s b a n m a r a d t r á n k — a k ö v e tk e z ő k é p p h a n g z ik :
15 Súm -m u mm a -ti-’ilu in a a-de-e ta -m i-ti ilä n i (D IN G IR [mei]) [i-ha-tu]

16 k i- i sá h u rä p u (U D U . N IM ) a n -n i-u issu (TA) p it-q i-sú se-lu -\a -n i]
17 a-na p it-q i-sú la itu rrü (G U R )-n i p a -n i sá p it-q i-sú [la im m a rü (IG I)-m ]
18 a-hu-la mm a -ti-,-ilu a-di m äre (DUMXJme$)-s[ú rabűté (G A Lm^ )-sú ]
19 n isé (U N«eí) m ä ti (K U R ) -su issu (TA) libbi (SÁ) m ä ti (K U R )- sm li-[is-te-li\
20 a-na m ä ti (K U R )- sm la itu r (G U R )-m p a -n i Sá m a íí(K U R )-sá la [im m ar (IG I)123]
m a g y a r u l: <<15 H a M a ti’él az iste n e k e lő tt k ö tö tt szerződés ellen v é t, 16 m in t ez a b á rá n y ,

a m e ly e t a k lá b ó l k ih o z ta k , 17 (és) a k lá b a n e m fog v issz a té rn i, a k lá t n em fo g ja m e g lá tn i,
18 ahüla M a ti’él, fiaiv al, főem bereivel, 19 o rsz á g a n é p é v e l o rszág áb ó l el lesz ű zve, 20 o rsz á
g á b a n em fog v isszatérn i, o rsz á g á t n e m fo g ja m eglátni».
A k érdéses szó E . W eid n e r, a szerződés szövegének k ia d ó ja sz e rin t4 «eigentlich
’je n s e its’, h ie r v ielleich t im S inne v o n ’a n d e rse its, als G e g e n p a rtn e r des V e rtra g e s’ ?
S eh r unsicher». M ivel az o n b a n m in d a fő m o n d a t, m in d p ed ig a m e llé k m o n d a t a la n y a
M ati él, a ’m á s ré s z t’ fo rd ítá s n é z e tü n k sz e rin t n em szerencsés. A z A H w értelm ezése5
sz in tén n ehezen illik a k o n te x tu s b a , m e r t egy k ieg é sz íté st kell h o z z á te n n ie : «’w e it w eg’
m öge er (g e b ra c h t w erden)». A CAD fo rd ítá s a :6 w oe (to h im ) ! M a ti’el a n d h is sons sh all
n o t re tu rn . . ., és E . R e in e r fo rd ítá s a :7 «alas, M a ti’ilu, to g e th e r w ith h is sons, d a u g h te rs
. . .8», n ag y o n jól illik a szövegösszefüggésbe, a z o n b a n m eg k ell v izsg á ln u n k a szerződés
m á sik h e ly é t is, h o g y ezzel a je le n té sse l o t t is kielég ítő é rte lm e t n y e rü n k -e .
E zen a h e lf e n (V 14) az ahüla értelm ezése re n d k ív ü l nehéz, m e rt k ö zv e tle n ü l e lő tte
tö ré s v an , k é t v ag y h á ro m jel h iá n y z ik , s e z é rt a tö ré s e lő tt levő je le k e t sem le h e t e g y é rte l
m ű e n elolvasni. E n n e k m egfelelően a k o n te x tu s sem h a tá r o z h a tó m eg m e g n y u g ta tó m ó
do n . M ivel a szöv eg h ely et m ás összefüggésben ré szletesen tá rg y a ln i sz á n d ék o zo m ,9 i t t
1 A szerződés szövegének k ia d á s a : F . E . P e is e r ; S tu d ie n z u r o rie n ta lisc h e n A lte r

tu m sk u n d e I I , MVAG 3/V I, 228 sk k . ; E . W eid n e r, A fO 8 (1923/33) 17 — 2 6 ; fo r d ítá s a :
D . D . L u ck en b ill, A R A B I, 265 — 2 6 8 ; E . R ein er: Α Ν Έ Τ 3 532 — 533. Ü j feldolgozása és
f o r d ítá s a : V argyas P .: V. Ä S surniräri szerződése M a ti’éllel. B p . 1975 szak d o lg o zat, k é z
ira t.
2 M ásik lehetséges k ie g é sz íté s: a n -[n u -ti], vö. I . J . Gelb: B iO r 19 (1962) 161a.
3 A kiegészítéshez 1. CAD A /I, 213a.
4 E . W eidner: uo. 19, 11. jeg y z e t.
5 A H w 22b.
6 CAD A /I, 213a.
7 E . R ein er: uo. 532b.
8 E . R einer kiegészítése, i. h . (a z o n b an valószínűleg az o lv asm án y o sság m ia tt je lö
letlenül), de ilyen hosszú kiegészítéshez a h e ly k ev ésn ek látsz ik .
9 L. egyelőre V argyas: i. m . 18 — 29.
26 K ISEBB KÖZLEMÉNYEK
csak a n n y it jeg y zek m eg, h o g y a CAD o lv a s a ta :101«u liq b iu m ä a -h u -la m a in a a-de-e gá

R N . . .» ; v ag y is ü liq-b i-ü ] [m a ]-a a -h u -la m a -a in a a-de-e i á R N . . tö b b okb ó l sem l á t
szik elég m eggyőzőnek. Az első je l ü o lv a s a ta kérdéses. N o h a a jel(ek) írá sa elég h a n y a g ,
s a tá b la fén y k é p é rő l11 te lje s b izto n ság g al a k é rd és n em d ö n th e tő el, m égis ú g y tű n ik ,
h o g y a jel in k á b b a W eid n e r a u to g rá fiá já b a n szereplő δΐ-ru jelfo rm áh o z áll közelebb. Az ú
o lv a sa t m ég ennél is b iz o n y ta la n a b b , ez a je l a szerződésben k ö v e tk e z e te se n két v ízszin tes
ék k el k ezdődik, (vö. I 6, I 10 sorok), i t t p ed ig jó l lá th a tó a n három v ízszintessel. E z a jel
te h á t so k k al in k á b b m a , v ag y esetleg §a, §u, a tö ré s k ieg észítésétő l függően. E z e n k ív ü l a
h e ly tú l n a g y n a k lá tsz ik ah h o z, h o g y csak egy je le t té te le z z ü n k fel a tö résb en , s végül az
íg y n y e rt m o n d a t, h a n em is é rte lm e tle n , m in d e n e se tre egy k ic sit sz o k a tla n .
V élem ényem sz e rin t m egfelelőbb értelm ezésh ez ju tu n k , h a a so rt a k ö v etk ez ő k ép p
o lv assu k : 14 iza kka rü (P Ä D ) t& ém á(U R .B I.) m a -\a m i-n a ]-a a-hu-la in a a-de-e 15 sá maé-
su r-n irá ri sa ri m aí(K U R ) as-§ur n i-ih -ti-ti.
A ja v a s o lt o lv a s a t m e lle tt szól az is, h o g y az íg y re k o n s tru á lt szövegnek v a n p á r
h u z a m a az ú jasszír k o rb a n . N em e re d e ti szerződésben u g y a n , de v alószínűleg a n n a k k iv o
n a tá b a n 12 n ag y o n haso n ló m eg fo g alm azással ta lá lk o z u n k , s e n n ek h a tá s a a D e u te ro n o
m iu m b a n 13 és to v á b b i ószövetségi h e ly e k e n 14*is felism erh ető . E zek b ő l a p á rh u z a m o s h e
ly ek b ő l az ahüla szó n ak ’b aj, csapás, sz eren csétlen ség ’ jele n té se a d ó d ik .18 E zek szerin t
te h á t a szó eg y értelm ű e n főnév, s e k k o r a m o n d a t m a g y a ru l így h a n g z ik : «Azt fo g já to k
m o n d a n i: m ié rt (e sok) c sap ás? (m ert) v é te ttü n k az A sS u rn iráriv al, A sszíria k irá ly á v a l
k ö tö tt szerződés ellen !»
Az így k ik ö v e tk e z te te tt je le n té s közel áll a CAD á lta l a la p u l v e tt értelem h ez, a n n á l
a z o n b a n k o n k ré ta b b , s a szerződés fe n t tá r g y a lt h ely én (I 18) is jó é rte lm e t ad (h a v é t . . .,
b aj (éri) ; jó l m u ta tja , h o g y a k é t é rtelm ezés m ily en közel v an egym áshoz, h a a CAD á lta l
v e tt ’j a j ’ szó t n em felk iáltó sz ó n a k te k in tjü k , h a n e m ’b a j’ é rte le m b e n : h a v é t . . ., ja j
(lesz) M a ti’élnek. E k k o r sz in te u g y a n a h h o z a jelen tésh ez ju tu n k . V égül az ahüla főnévi
jelen tése m e lle tt szól az is, h o g y az V 14— 15 so rt m egelőzően részletesen le v a n n a k írv a
azo k a különböző csapáso k , am ely ek M a ti’é lt fo g ják érni, h a h ű tle n lesz a szerződéshez, s
íg y ezek összefoglalását és le z á rá sá t képezi i t t az ahüla.
T erm észetesen e z u tá n m eg k ell vizsgálni a szó elő fo rd u lá sa it az ú ja ssz ír levelek b en
ab b ó l a szem p o n tb ó l, h o g y ez a je le n té s o t t is e lfo g ad h ató é rte lm e t ad-e. A B L 330 h á ti.
4 és 580 h á ti. 9 h ely ek k iv ételév el, a m ely ek tú l tö red ék esek ahh o z, h o g y b árm iféle k ö v e t
k e z te té s t le v o n h assu n k belőlük, a to v á b b ia k b a n a m á sik h á ro m előfordulási h e ly é t16
k ell szem ügyre v e n n ü n k a leh ető leg teljeseb b szövegösszefüggésükben.
A B L 127817
E lől. Az e§§ebu m a d á rra l (bagoly) k a p c so la tb a n , a m ely rő l a z t m o n d ta d : ez az
ü z e n e t k ü l d e t e t t : M a rd u k te m p lo m á ra v o n a tk o z ó a n ked v ező h ó n a p o t lá ttu n k , (és a sz e r
ta r tá s ) h a jta ssá k végre. Ő n e m tu d ja , h o g y az U lü lu h ó n a p k edvező, és az áld o zó p a p 2. n a p i
10 CAD A /I, 213 .

11 A fé n y k é p e t a T ru ste s o f th e B ritis h M useum szívességének köszönöm .
12 Vö. V argyas: Az a sszír szerző d ésfo rm a és a D t., Sa. A p á rh u z a m o s szöveg
A séu rb an ap li fe lira ta ib a n fo rd u l elő tö b b alk alo m m al, csekély eltéréssel. (E fe lira to k leg
ú ja b b összefoglaló tá rg y a lá s a : M . W e ip p e rt: D ie K ä m p fe des assy risch en K ö n ig s A ssurba-
n ip a l gegen die A rab er, W dO 7 (1973) 39 — 85.) A kérd éses szövegrész a k ö v etk ez ő k ép p
h a n g z ik : n iié (U N .W€^) m ä?(K U R ) a-ri-bi is té n (l-e n ) a-na isté n (1 -e n ) i§-ta-na-a-lum a-ha-
meS u m -m a in a m uhhi{\JG \J) m i-né-e k i-i ep-ée-e-tú a n -n i-tu lem uttu(W E \á)-tú) im -h u -ru
m üí(K U R ) a-ru-bu u m -m a a§-su a-de-e rabúte( GAL·)."^) sá assur( A N .SÁR) la n i-is-su -ru
n i-ih -tu -ú in a (aóLí(MUN) A N .S Á R .)-6än(DÜ)-ap/v'(A.) . . . (K iad . M . Streck:
A ssu rb a n ip a l u n d die le tz te n assy risch en K ö n ig e bis zu m U n te rg a n g e N in iv e h ’s I I . 78.)
13 D t 29 2 3 _26
14 L. 1 K ir. 9, 8 - 9 ; (és 2 K ró n . 7, 2 1 - 2 2 ) ; Je re m . 5, 1 9 ; 13, 2 2 ; 10, 10—12 ;
22, 8 — 9. F e ltű n ő a haso n ló m egfogalm azás, de az iro d a lo m b a n igen eltérő ek a v élem ények,
h o g y m ely ik v e rsek et le h e t b ev o n n i az ö sszeh aso n lításb a , vö. leg u tó b b D . E . Skw eres:
D as M otiv d e r S tra fg ru n d e rfra g u n g in b iblischen u n d n eu assy risch en T e x te n . BZ N F 14
(1970) 181 — 197 igen részletes ta n u lm á n y á t, ak i a k é rd és tö r té n e té t is á tte k in ti. V égkö
v etk ez tetésév el (különösen 197. 1.) a z o n b a n n em tu d u n k eg y e té rte n i, 1. errő l a 12. je g y z e t
ben e m líte tt m u n k á t. Vö. m ég M . W e in fe ld ; D e u te ro n o m y a n d th e D eu tero n o m io School,
O xford 1972. 114 skk.
18 vö. k ü lönösen ephétu a n n ltu lem uttu, 1. 12 jeg y ze t.
16 E z e k e t re g isz trá lja a k é t szó tá r.
17 A fo rd ítá s S . P arpola új á tírá s a a la p já n k észü lt, L e tte rs fro m A ssy rian S ch o lars...,
AO A T 5/1 (1970) 288 skk.
KISEBB KÖZLEMÉNYEK 27
m u n k á já ró l szin tén n e m tu d ja , h o g y k ed v ező . V égeztessék el, m i b íz u n k b en n e, és h a ez

hely es, a k k o r P e rh u őrszem ély zete m ié rt n e m ő rk ö d ik o t t eg y ily en dolog m ia tt?
H áti. V ajo n n e m jó-e felv in n i α,ζ e m b e re k e t a te m p lo m te te jé r e ? 2 in a ka l-la -m a -ri3
n i-ik -lu m e-em -m e-e-ni lu nak-la 4 issu(TA) p a -a n issw re(M U SEN ) issu(TA) p a -a n m e-m e-ni
a-hu-lah A m i M a rd u k te m p lo m á n a k te te jé t illeti, am e ly rő l a k irá ly , az é n u ra m b e s z é lt;
{a sz e rta rtá s) o t t kedvező, a v é g re h a jtá sh o z az U lü lu h ó n a p k edvező, és a 2. n a p az á ld o zó
p a p m u n k á já h o z kedvező. E n n e k m egfelelően h a jta s s é k végre.
A fe n t n e m fo r d íto tt szövegrész é rtelm ezéséb en n in e s te lje s e g y e té rté s, é p p e n a
k érd éses ahüla m ia tt. A levél le g ú ja b b k ia d ó ja a «Some k in d o f tric k could be d ev ised a t
d a w n , say, because o f th e b ird (or) so m e th in g else» fo rd ítá s t a d t a .18 L á th a tó , h o g y az
a h üla-1 n e m fo rd ítja . CAD 213b a m o n d a t m á so d ik fe lé t a k ö v e tk e z ő k é p p é rte lm e z i:
«was it on a c c o u n t o f th e (om inous) b ird o r a n y o th e r c irc u m sta n c e ? w oe (to m e, i. e., I
re g re t t h a t I do n o t know )». E z a fo rd ítá s is elég p ro b le m a tik u s, az ah ü la íg y m in d az e lő tte ,
m in d az u tá n a álló szótól el v a n v ág v a , és k ö rü lm é n y e s k ieg észítések et tesz szükségessé,
h o g y valam iféle elfo g ad h ató é rte lm e t a d jo n .
S okkal eg y szerű b b en le h e t a m o n d a to t m a g y a rá z n i, h a a k érd éses sz ó n ak a fen tiek
sz e rin t adódó ’baj, csap ás je le n té s é t’ vesszük. E k k o r a k ö v e tk e z ő k é p p h a n g z a n a : K o ra
h a jn a lb a n v a lam i fo n d o rla tn a k k e lle tt tö rté n n ie , v a jo n a m a d á r v ag y v a la m i m ás m ia tt
tö r té n t a baj ?
A B L 38519
A levél tö red ék es, a kérd éses a h ü la m m a a lev él végén, a tö b b itő l elkülönülő, v o n a l
la l e lv á la s z to tt részén, re n d k ív ü l n ehéz k o n te x tu s b a n fo rd u l elő, s a m o n d a t elején áfl,
a m i az é rte lm ezést m e g n e h e z íti: 11 a-hu-lam -m a aw ilum (L T J)-m a sil-ija -ti 12 ni-iq-bi
a-ta-a 13 la Sarräni(L U G A L "1«#) n a k-ru -ti é ú -n u 14 sap -la ei&mu-ger-ri 15 sa ia rri(L U G A L )
b ell(E N )-ja 16 la i-ka-an-nu-sú . A neh éz szöveg S. P a rp o la fo rd ítá s á b a n a k ö v e tk e z ő k é p p
h a n g zik : . . . w e w ould sa y t h a t (th e c ru c ia l w orld ( = ahüla V . P .) ) ’m a n ’ is ru b b ish
(in th is co n te x t). W h y n o t? T hese h o stile k in g s w ill n o t su b m it u n d e r th e c h a rio t o f th e
kin g , m y lord ? A k érdéses szó értelm ezése i t t is p ro b le m a tik u s, ú g y tű n ik azo n b a n , h o g y
a ’b a j’ jelen tés i t t sem é rtelm etle n : a z t m o n d ju k b a j v a n , az az e m b e r b árg y ú ? (v ag y beteg?)
M iért ne ? E zek az ellenséges k irá ly o k ta lá n n e m fo g já k m a g u k a t a k irá ly , az én u ra m ko csi
j a a lá v e tn i?
A B L 158.20
A levél tö red ék es, u ta lá s a i n em m in d ig é rth e tő e k . A m in k e t i t t érd ek lő ré sz le t íg y
h a n g z ik : M eg h allo tta, e lk ü ld ö tt é rtü k , és összes te s tv é re ö sszeg y ű lt ( ittu b lü ). 0 v elü k a
k ö v e tk ez ő k ép p b e sz é lt: ép p en m o st j ö t t m eg a te s tv é r e ; előle (in a m u h -h i-su ) el kell
m e n e k ü lh e te k ]. Ő k az o n b a n e z t m o n d tá k n e k i : m ié rt m i m e n e k ü ljü n k el? H iszen a te s t
v é rü n k j ö t t m e g ,18 m a-a a-hu-lam -m a éu -u it-tal-ka, el fogja fo g ad n i, el fog jö n n i, n e m fog
(se re g et?) g y ű jte n i . . .
A le n em fo r d íto tt szövegrész in te rp re tá lá s a n em egységes. L . W a te rm a n fo rd í
tá s a 21 m essze v a n az a k k á d s z ö v e g tő l: «Our b ro th e r w ho h a s com e — w ould now t h a t he
h a d com e (before)». A H w értelm ezése :22 «er su c h te d a s W eite(?)» e g y á lta lá n n em illik a
szövegösszefüggésbe. CAD in te rp re tá c ió ja :23 «woe (to h im ) t h a t he h a s come», p ed ig egy
k ic sit e rő lte te tt. Szem m el lá th a tó u g y an is, h o g y a lev élb en szereplő, fen y eg ető te s tv é r
az erősebb fél. K ö v e tk ezésk ép p n em való szín ű , h o g y a z t m o n d a n á k ró la : «úgy k ell n eki,
h o g y id e jö tt (m ajd m i e llá tju k a b a j á t !). Ú g y tű n ik , h o g y i t t is jo b b a n illik a k o n te x tu s b a
az ahüla fe n te b b k ik ö v e tk e z te te tt jelen tése. E k k o r a m o n d a t így h a n g z a n a : M iért m i
m e n e k ü ljü n k el? H iszen a te s tv é rü n k j ö t t m e g ; b a j, h o g y ő é rk e z e tt ide, (de) el fo g ja
fo g ad n i (a m a g y a rá z a tu n k a t? ), el fog jö n n i, n e m fog (sereg et?) g y ű jte n i . . .
Ú g y tű n ik te h á t, h o g y az ahüla sz ó n ak az V. A SSurnirári — M a ti’él szerződés V 14
so rá b ó l és a n n a k p á rh u z a m a ib ó l k ö v e tk e z ő je le n té se a szó összes elő fo rd u lá si h e ly é n jo b
b a n illik a szövegösszefüggésbe, és az e d d ig in él e g y szerű b b é rte lm e z é st tesz leh ető v é.
E z e k sz e rin t a szó főnév, jelen tése ’b a j, csap ás, szeren csétlen ség ’.
18 »S'. P arpola: i. m . 291.

19 A fo rd ítá s S . P a rp o la á tírá s a a la p já n , I. m . 12.
20 A fo rd ítá s csak m egk ö zelítő , L . W aterm an á tírá s á n a lap szik : R o y a l C o rresp o n d
en ce o f th e A ssy rian E m p ire , A n n A rb o r 1930, I 106 sk k . É k írá so s k ia d á sa (R . F . H a rp e r:
A B L ) szám o m ra sajn o s h o zzá fé rh e te tle n , s a szöveg k o lla c io n á lá sá ra n em v o lt m ódom .
Ú j feldolgozása m ég nincs, vö. R . B orger: H K L I I 101.
21 i. m . 109.
22 A H w 22b.
23 CAD A /I, 213.
28 KISEBB KÖZLEMÉNYEK
N em foglalkozom i t t a szó esetleges etim o ló g iá já v a l s az ahulap felk iáltó szó v al

v aló összefüggés lehetőségével. M á s u tt v a n p é ld a az e ffa jta in d u lá ts z a v a k főnevesülé-
sére,24 közelebbről m in d já r t a m a g y a rb a n is (jaj). K é tsé g te le n a z o n b an , h o g y a k é t szó·
az ú jasszír k o rb a n eg y m ás m e lle tt, p á rh u z a m o sa n él.2526B izonyos nehézsége v a n a h a n g á l
lo m á n y eg y b ev etésén ek is, a szóvég k étféle h a n g a la k ja n eh ezen m a g y a rá z h a tó , h a a k é t
szó azonosságából in d u lu n k ki. íg y n em m a ra d m á s h á tr a , m in t h o g y az ahüla és az ajiu la p
s z a v a k a t, k u rre n s s z ó tá ra in k k a l e g y ü tt, k ü lö n ta r ts u k . E z ese tb e n a z o n b a n az ajyüla
jelen tése közeleb b rő l a m o s t e lő a d o tta k sz e rin t h a tá ro z h a tó m eg.
M ARTON E R Z S É B E T
ÍR Á S JE L E K K É SŐ V A SK O R I L E L E T E K E N
L engyel I r in a 1 1968-ban m e g je le n t ta n u lm á n y a h ív ta fel legelőször a fig y e lm e t

n é h á n y k éső v ask o ri «szkitakori» e d én y re, am ely ek en b e k a rc o lá so k v a g y fe lira tra u ta ló
jelek lá tsz a n a k .
M ivel elég b o n y o lu lt p ro b lé m a a K á rp á t-m e d e n c e v ask o ri népességének m e g h a tá
ro zása , a tö r té n e ti és rég észeti m egk ö zelítés m e lle tt b ő v íti a le h ető ség et az íráso s em lék
a n y a g m egism erése. A késő v ask o ri le le te g y ü tte se k n a g y o n so k ré tű e k , k ülönböző tá r s a d a l
m i b eren d ezk ed ésű és fe lte h e tő e n eltérő e th n ik a i ö sszetéte lű lak o ssá g o t ta k a rn a k , a m it á t
szőnek a g azdasági, rok o n ság i, k eresk ed elm i k a p c so la to k . E z a színes é le t m ég n eh ezeb b en
re k o n s tru á lh a tó a k k o r, h a a k u ta tá s csak az á s a tá s i m egfigyelésekre, a tá rg y a k a la k já ra ,
fu n k ció jára, vagyis szig o rú an rég észeti v iz sg á la to k ra tá m a sz k o d ik .
H a tö r té n e ti ko rh o z és tö rté n e lm i n ép ek h ez közeleső id ő szak ró l v a n szó, m in t i t t r
figyelem be kell v en n i egy m inőségileg eltérő je le n s é g e t: az írásb eliség et.
E fe lira to k n a k m á s o ld alró l tü k rö z n ie k ell u g y a n a z o k a t a k a p c so la to k a t és tö r té n e ti
esem én y ek et, am ely ek e t m eg ism erü n k a k o ra b e li fo rráso k b ó l és a rég észeti feldolgozások
ból. D olg o zato m a k ö v etk ez ő le le tc s o p o rto t tá r g y a lja :
I. N yeles b ro n z tü k ö r M ak falv áró i (G h in d ari) ; M NM N o .26/1913.
I I . S zen tlő rin c-T ég lag y ár : 53. s í r : 1. k ih a jló p e re m ű e d én y tö re d é k e ; J P M N o .
65534. 2. h asas, szü rk e e d é n y a ljtö r e d é k e ; J P M N o .65533.
I I I . S z e n tlő rin c -T é g la g y á r: 20. s í r : 1. v irág cserép a la k ú e d é n y ; JP M N o .65101.
IV . Szentes-V ekerzug : 14. s í r : 1. szü rk e, k o ro n g o lt bögre fü ltö red é k e.
E zek en belü l részleteseb b en foglalkozom a nyeles b ro n z tü k rö k k e l, m e r t az i t t e m líte tt
d a ra b o n k ív ü l egyéb elte rje d é si te rü le tü k ö n g y a k o rib b a k a fe lira to s p é ld á n y o k , n o h a a
K á rp á t-m e d e n c é n belü l ed d ig ez az e g y etlen e se t fo rd u l elő.
Az ed én y ek n e m te k in th e tő k a fen tih ez h aso n ló egységes rég észeti a n y a g n a k , e z é rt
csak írásjeleik re té rn é k ki.
1. 1913-ban k e rü lt a N e m z e ti M úzeum g y ű jte m é n y é b e egy nyeles b ro n z tü k ö r M ak-
falv áró l (1. kép). T églás G áb o r2 tu d ó s ít a leletrő l, a m e ly e t a K is-K ü k ü llő völgy felső részé
nél, k a p á lá s közben ta lá lta k . M egem líti m ég, h o g y a k ö rn y é k rő l k o rá b b a n ú n . sz k ita csö r
g ő k et és z a b lá k a t is ö ssz e g y ű jtö tte k . A tü k ö r p á rh u z a m a it H a m p e l J ó z s e f ó ta a «szkita-
korba» h ely ezték , hason ló id ő sz a k ra te h e tő a m a k fa lv a i tü k ö r és sz in té n «szkita» e m lé k k é n t
ta r t j a szám on a rég ész e ttu d o m á n y .
A tü k ö r k ö ra la k ú , m a g asp erem ű k o ro n g ra, ehhez csatlak o zó c ím e rp a jz sa la k ú n y a k
részre és h á ro m b o rd á v a l d ís z íte tt ny élrészre tag o ló d ik . A n y él végén egy le e g y sz e rű síte tt,
24 su m er : i-dutu, szó sz e rin t ’ja j U tu ’, v ag y is ’ig a z sá g ta la n sá g ’, ’e ln y o m ás’, 1. CAD

I / J 317b s. V. iu tű , to v á b b i iro d a lo m m a l; a k k á d m egfelelői u g y a n e z t a fo ly a m a to t m u t a t
já k (habälu, ta zzim tu ), vö. m ég in a n n ű , CAD I / J 114a. I t t sze re tn é k k ö sz ö n e té t m o n d a n i
K om oróczy G ézának, ak i a fe n ti a d a to k ra fe lh ív ta a fig y elm em et.
26 L. CAD A /I, 214b —215a.
1 I . L engyel: F rü h e ise n z e itlic h e in sch riftlic h e D en k m ä le r A c t. A n t. H u n g . 16
[1968].
2 Téglás G .: S zk ita k o ri régiségek. A E . 1913. 319 — 323, 1. kép.
1. k ép
de kifejező rag ad o zó á lla t a la k ja lá tsz ik . Az egészet egyben, bro n zb ó l ö n tö tté k . É rd e k e s

egyedi vonása, h o g y a c ím e rp a jz sa la k ú n y élrészen b e k a rc o lt jelek lá th a tó k (2. kép).
E rrő l eg y ed ü l T églás G áb o r tesz e m líté st a k ö v etk e z ő k é p p e n : «Szerencséjére teljes
egészben k e rü lt k i a k a p á ló em b erek kezei közül, s h a b á r a m in d e n ü tt a r a n y a t kereső falusi
tu d á k o s sá g n em m u la s z to tta k ip ró b á ln i, az a ra n y p ró b a n em te r je d t a tü k ö rk o ro n g belső
la p ja in a k m eg k arco lá sá n tú l. E g y ik írá stu d ó kém lelő a z o n b an a n y él tö v é re «401» fe lk a r
co lv a s ie te tt is k o lá z o ttsá g á t b iz o n y íta n i. E z t el is fo g a d ta a késő b b i k u ta tá s és n em h ív t a
fel a fig y elm et a tü k ö r fe lira to s részére. A m a fe n ti le írá sn a k elle n tm o n d n é h á n y dolog.
A tü k ö r la p já t v a ló b a n friss k a rc o lá so k b o rítjá k , am ely ek n em tú l m élyek, de fel
s é r te tté k a b ro n z p a tin á t és sá rg á sá n csillognak. A nyélrész b ek arc o lá sa eg y en letes és so k
k a l m ély eb b , h a tá r o z o tt fe lira tra u ta l, a m it v a la m i hegyes tá rg g y a l v é ste k be. N em friss
k arco lás, egyenletesen b e v o n ja a zöld p a tin a , m in t a tü k ö r tö b b i részét. M ásrészt n ehezen
k ép zelh ető el, h o g y 1913-ban, m iu tá n a k é t első sz á m o t h elyesen v éste be v alak i, az e g y e st
fo rd ítv a k a rc o lja be, és tö b b sz ö r p ró b álk o zzo n ezen egyszerű k é t v o n al leírásá v al. A g y á r
tásh o z közeleső bevésésre u ta l az is, h o g y a tü k ö r la p já h o z közeleső ré s z t egyenletesen le
csiszolták, a m it m á r te lje se n b e v o n t a zöld p a tin a .
N em sz o k a tla n dologról v a n szó, m e r t az olbiai, e tru sz k , v é n é t, v ag y is a gö rö g
n y e lv te rü le tte l közeleb b rő l é rin tk e z ő m ű h ely e k b ő l k ik erü lő tü k rö k ö n g y a k ra n fo rd u ln a k
elő felira to k . I t t a tü k ö rk o ro n g szélére, p e rem ére v ag y h á tla p já r a v ésték fel a b e tű k e t,
v a g y a I V —I I I . század i e tru sz k n y eles tü k rö k je le n e te it lá ttá k el m a g y a rá z a tta l a fig u rá k
m e lle tt.
E g y O lbiából szárm azó tü k ö r ta lá lh a tó az E rm itá z s g y ű jte m é n y é b e n : N o. 16964.,
ah o l a tü k ö r h á tla p já n V I. sz á z a d ra u ta ló fe lira to t közöl S k u d n o v a .3
G. R ic h te r4 817. sz á m m a l B o lsen a közeléből, IV —I I I . század i sírb ó l e m lít egy tü k
rö t, ah o l a P ro m e th e u s je le n e t m e lle tt görög fe lira t o lv ash ató .
A 827. szám m a l je lz e tt P ra e n e s te közeléből v aló tü k rö n m á r k o ra i la tin fe lira t lá t
h a tó .
E z u tó b b i k é t tü k ö r a b b ó l a cso p o rtb ó l szárm azik , am ely ek n ek elterjed ési te rü le te
P ra e n e s te k ö rn y ék e, n y eles b ro n z ö n tv é n y e k és v ég ü k stiliz á lt ko sfejjel d ís z íte tt.
E fen ti em lékek m ég egy p ro b lé m á ra rá v ilá g íta n a k . A fe lira t első és h a rm a d ik je le
m e g ta lá lh a tó a L engyel Ir in a á lta l p u b lik á lt tisz a v a sv á ri e d én y alj tö re d é k é n .5 A középső
jel «0» b e tű h ö z h asonló , ez sz in té n elő fordul a k o rab eli jelek k ö z ö tt.
A fe h ra t e re d e té n e k kérd ésén él k é t te r ü le t jö h e t sz á m ítá sb a , a k eleti görög ill.
aram eu sh o z közelálló A BC, v a g y a v é n é t írásjelek köre. E n n e k eld ö n tésére nem v állalk o
zom , ez a n y elv észet fe la d a ta . A zo n b an b á rm e ly ik h aso n ló jel a la p já n k íséreljü k m eg a
fe lira t felo ld ásá t, k é t lehetőséggel szám o ln i k e l l :
1. N em b iztos, h o g y a k é t azonos je l azonos je le n té s ta rta lm a t is h ordoz.
2. N em z á rh a tju k ki a n n a k a leh ető ség et, h o g y p seu d o -írással v an dolgunk. E z a k
k o r tisz tá z h a tó , h a a k o rszak b ó l tö b b felira to s e m lék an y ag g al ren d elk ezn e a k u ta tá s , v ag y
h a a régészet m eg tu d n á v ilá g íta n i az it t élő n é p e k tá rsa d a lm i, k u ltu rá lis fejlettség én ek
sz in tjé t a n n y ira , h o g y d iffe re n c iá lh a tn á n k , m ely ek le h e tn e k egy önálló írásbeliség em lékei,
s m ely ek azok a jelek , m ely ek n ek m eg értésére n em le h e tte k képesek, csak m e c h a n ik u s
m áso lására.
Jelen leg a ny eles b ro n z tü k rö k sz á m a k ib ő v ü lt, a z o n b a n sa jn á la to s az a té n y , h o g y
kevés a h ite le s fe ltá rá sb ó l szárm azó an y a g . A lelőhelyek felso ro lásán ál k ö v e tte m S k u d n o v a
c so p o rto sítá sá t, de n é h á n y ú ja b b a d a t egészíti ki. (P á rd u c z M ih ály ,6,7 Ilin s k a ja ,8 L eszih
A rn o ld ,9 M iske K á lm á n 10.)
3 B . M . S k u d n o v a : ΟκΗφοκΗβ 3epKaJia H3 apxaHnecKoro HeKpono.nH OabBHH. T ru d y

7 (1962) 5 - 2 7 , I I I . cs./5 ; 16. áb r.
4 G. R ichter: G reek, E tru s c a n a n d R o m a n B ronzes. N ew Y ork. 1915. 272.
5 I . Lengyel: i. m . 3. kép.
6 M . P árducz: S c y th ia n M irrors in th e C a rp a th ia n B asin. Ő w iatow it 23 (1960) 523 —
544.
7 M . P árducz: P ro b lem e d e r S k y th e n z e it im K a rp a te n b e c k e n A A H 25 (1973) 27
— 63. L e lő h e ly k a ta sz te r : 5., 7.
8 Ilin s k a ja : OTHOCHTeJibHaH xpoHOJiorHB paHHecKH(})CKHx KypraHOB GacceitHa penn
TflCMHH. CA N o. 3. 1973. 3 — 22.
9 L eszih A . : B orso d m eg y ei s z k ita leletek . F A 1 —2. 1939. 68 —87.
10 M isk e K .: S t. V id, ein M itte lp u n k t des p rä h isto risc h e n B ro n zeh an d els. A rc h i
fü r A n th ro p . 22 (1929) 66 — 71.
2. k ép
a ) K erek , perem es k o ro n g ú , a n y éllel sim a c ím e rp a jz s v ag y k ö ra la k ú résszel k a p

csolódó d a ra b o k , ragadozó á lla t d íszíti v ég ü k e t. N y elü k ö n h á ro m m ély b o rd a .
b) A ny él és a koro n g ta lá lk o z á s á n á l sz a rv a s d o m b o rm ű , n y e lü k ö n tö b b b o rd a f u t
végig, v égükön rag ad o zó á lla t v a g y kosfej.
c) Az a) c so p o rtta l egyezők, de v é g ü k e t kosfej d íszíti.
d ) P e re m nélküli b ro n z la p , p la sz tik u s b o rd á z o tt d íszítéssel. (I. m ellék let)
K é t jelenségre szeretn ém felhív n i a fig y elm et, a m e ly e t S k u d n o v a is k ie m e lt az o lbiai tü k
rö k rő l ír o tt ta n u lm á n y á b a n .11 Az e g y b e ö n tö tt n y eles b ro n z tü k rö k e re d e te a k o ra i görög
tü k rö k re v e zeth ető vissza, m ely ek n ek d iv a tja E g y ip to m b ó l k e rü lt görög te rü le tre . A v elü k
e g y ü tt előforduló á ru k a z t b iz o n y ítjá k , h o g y ez az i. e. V I. 6zázad első felében tö r té n t,
te h á t egyetlen déloroszországi v ag y K á rp á t-m e d e n c e i p é ld á n y sem le h e t ennél k o rá b b i.
Az «igazi» sz k ita tü k ö r a la p v e tő e n m ás. K erek , függőleges p e re m ű la p ja v an , közepén á lla t
a la k k a l d ís z íte tt v ag y sim a fogó. K é sz íté sü k te c h n ik á ja is lényegesen k ü lö n b ö zik , k o v á c so
lással k észü lt a tü k ö r v astag k o ro n g ja , m íg a görög és a cik k b en e m líte tte k b ro n z ö n tv é
n y e k . A s z k ita tü k ö r p ro to típ u sa i Á zsiáb an , főleg K ín á b a n ta lá lh a tó k m eg, a K á r p á t
m ed encében egyedül a m aro scsap ó i le le tb e n fo rd u l elő ilyen p é ld a .112
A S k u d n o v a á lta l összefoglalt és cik k én e k m egjelenése ó ta k ö z z é te tt lelőhelyek fel
so ro lása ism ét a lá tá m a s z tja , h o g y n em le h e t egyedül O lbia a tü k rö k g y á rtá s á n a k k ö z p o n t
ja . A d íszítm én y ek fig yelem b ev étele n élk ü l is m inőségi k ü lö n b ség v á la s z tja el a tü k rö k
k é t cso p o rtjá t.
Az a ) c so p o rtb a so ro lt ra g a d o z ó á lla t-a la k b a n és a c) c so p o rtb a so ro lt k o sfejben
végződő tü k rö k n él is v an n é h á n y p recízeb b k iv ite lű p é ld á n y , am i term ész etesen egyik
g y á rtá si k ö z p o n tn a k is felfogható.
Az a ) ce.-nál klassziku s s z k ita á lla ts tílu sb a n k é sz ü lt fig u ra lá tsz ik : 1. a S m ela-ból
szárm azó d a ra b o n , 2. a M ariupol-i tü k rö n , 3. a P ja tig o rsk -i p é ld á n y o n .
11 B . M . S ku d n o va : i. m . 6.
12 M . R o ska : D er B e sta n d d e r sk y th isc h e n A lte rtü m e r S ieben b ü rg en s. E S A 11
(1937) 181, 21. áb ra.
A c ) cs.-nál é le th ű és ap ró lék o s a kosfej kid o lg o zása : 1. P o lta v a -M a c u c h a -i p é ld á

n y o n , 2. O lbia N o .16993, 3. O lbia 18. sír (S k u d n o v a )13
A m érleg O lbia k izáró lag o sság a n élk ü l a F e k e te -te n g e r p a rtv id é k e felé billen, b á r ez
csak az a la p m o tív u m bölcsője. M in d k é t ese tb e n látsz ik , h o g y a fo rm a és a d íszítés to v á b b i
hely i m ű h e ly e k e t tü k rö z m in d k é t elte rje d é si te rü le te n . A tá rg y a k kivitelezése n em p rim i
tív e b b , a ra g a d o z ó á lla t se m m it sem v e sz ít el k ifejezőerejéből, csak egy g eo m etrik u sa b b
stílu sú v ék o n y á lla ta la k k á v álto zik .
E sz e rin t h á ro m tén y ez ő b ő l te v ő d ik össze k észíté sü k :
1. A görög a la p fo rm a — am ih ez jó h á tt e r e t n y ú jta n a k a F e k e te -te n g e r p a rtv id é k i
görög k o ló n iák és a görög k ereskedelem .
2/a. A s z k ita á lla ts tílu s, am ely ra g ad o zó á lla ta it a p e rz sa m ű v é sz e tb ő l v e tte .
2/b. A kosfejek, am ely ek a felso ro lt te rü le te k e n szerep eln ek a tü k rö k d íszek én t, ám
m a g a a m o tív u m k e d v e lt té m á ja a k isázsiai ion m ű h ely ek , de a B alk án -félszig et m ű v észe
té n e k is. A k o rai s z k ita k u rg á n o k a ra n y tá rg y a i k ö z ö tt is ta lá lh a tó e rre n é h á n y p é ld a :
A kelerm esi 4. k u rg á n b ó l egy tü k ö r ara n y le m e z b o rítá sá n , a ra n y d ia d é m a csüngőin,
k é t h en g eres a ra n y rú d v é g é n .14
Az i. e. V. század i «H ét testv ér» 4. sz á m ú k u rg á n b ó l a ra n y rh y to n végén.
U g y a n itt ta lá lh a tó egy e z ü sttü k ö r n y ele, a m i egy em b e ra la k b ó l áll. V állán k é t kos,
a n y él vége p ed ig a b ro n z tü k rö k é h e z h aso n ló k o sfe j.15 U g y an ez a m o tív u m szerepel kis
a ra n y le m e z e k e n .
B a lk á n i te rü le te n á lla ts z o b ro k ,16 fib u lá k ,17 tü z ik u ty á k 18,19 díszítőelem e, te rm é sz e
tesen vallási, g azd aság i g y ö k erei is v a n n a k .
2/c. M in d k ét m o tív u m n á l egy sa já to s v ariáció is fe ltű n ik , a tü k ö r n y elén ek és k o
ro n g já n a k ta lá lk o z á sá n á l n y u g v ó sz a rv a sa la k d o m b o rm ű v é t fe d e z h e tjü k fel. A lelőhelyek
a r á n y á t te k in tv e a K á rp á t-m e d e n c é b e n g y a k o rib b n a k tű n ik : 7 d b , O lbiából 3 db, a podo-
liai 4. k u rg á n b ó l 1 db, 2 d b p ed ig ism eretlen e re d e tű .
A zu ro v k ai 447. k u rg á n b ro n z tü k ré n u g y an ezek az á b rá k v a n n a k , de egészen idegen
az i t t fe lso ro lta k tó l.20
A c so p o rto k b a re n d e z e tt tü k rö k ö n k ív ü l ism e rü n k m ég H a tv a n —B oldogról és
G y o m áró l egy-egy b ro n z tü k ö rtö re d é k e t, a m ely ek n ek fo rm á ja n em h a tá ro z h a tó m eg.21
P á rd u c z M ihály leg u tó b b i cik k én ek le lő h e ly k a ta sz te ré b e n to v á b b i k é t tü k ö r szerepel, de
részletes le írá su k m ég n e m tö r té n t m eg. (J á s z b e ré n y —H o m o k b á n y a , T ö rö k szen tm ik ló s —
S u rjá n )22 A K á rp á t-m e d e n c e tü k ö rle le te i k ö z ö tt g y a k o ria k a v asb ó l k é sz ü lt szegecselt
n y e lű d a ra b o k , ezekre n em té rn é k ki, m iv el stílu su k e lté r a m a k fa lv a i lelettő l.
E re d e tk é rd é sü k tisz tá z á sá n á l a k ö v etk ez ő sz e m p o n to k lényegesek :
1. M elyek azok a fo rm ák , a m ely ek k iin d u lá si a la p u l sz o lg á lh a tta k ?
2. A tü k rö k elte rje d é si te rü le te , tö rté n e ti, m ito ló g iai h á tte re .
3. K ro n o ló g iai h e ly z e tü k
W . L am b pelop o n n éso si típ u s n a k nevezi a lapos, n y eles tü k r ö k e t,23 G. R ic h te r
arg iv o -k o rin th o si típ u s a u g y a n e z t a c so p o rto t fed i.24 E lte rje d é s ü k id ő szak a a V I. század
(i. e.) első fele, k erek , lem ezes k o ro n g ju k egy n égyszögletes résszel kapcso ló d ik , am i relief-
díszes, a k o rin th o si v á z á k m o tív u m a it m áso lja, de d ísz íte tle n p é ld á n y o k is előfo rd u ln ak .
G. R ic h te r m ásik k o rai típ u s a az előző to v áb b fejlő d ése az i. e. V I —V. száza d b a n , n y e lé te g y
em b e ra la k a lk o tja , s g y ű rű b e n végződik. T ö b b n y ire e k é t a la p típ u s to v á b b i v á lto z a ta in a k
tű n n e k az i t t is m e rte te tt d a ra b o k , term ész etesen a helyi m ű h e ly e k és a m eg ren d elő k ízlése
létreh o z o ly an egyéni k o m b in á c ió k a t, am ely ek p o n to sa n n em v e z e th e tő k m á r le e görög
fo rm ákból.
13 B . M . S k u d n o v a : i. m .
14 I . M . A rtam o n o v: G o ld sch atz d e r S k y th e n . L en in g rá d 1970. 220, 29. t. 25 —
26. t.
15 A rtam onov: i. m . 36 — 39, 34. t., 48. kép .
16 B . H a n sel: P la s tik d e r jü n g e re n B ro n zezeit u n d d e r ä lte re n E isen ze it a u s B u l
g arien. G erm an ia 47 (1969) 73 — 79.
17 N iko lo v: Sofronievo. Iz v e s tija A rch . Sofia 1965. 169, 81. á b ra .
18 T . G erasim ov: B . H ansel i. m ű v é b e n : Iz v . A rch . Sofia 23 (1960) 165.
19 R a d im s k y : D ie N ek ro p o le v o n Je z e rin e in P rito k a W M B H 3 (1895) 98.
20 Ilin s k a ja : i. m . 5, 13. ra jz , 1.
21 M . P á rd u cz: Ő w iatow it 23 (1960) 523 —544.
22 M . P árducz: A A H 25 (1973) 61. o. K a rte 4. N o. 5 ; 7 ;
23 W . L a m b : A n c ie n t G reek a n d R o m a n B ronzes. Chicago 1969. 125.
24 G. R ichter: i. m . 252.
É rd e k e s ö tv ö z e t a «H ét testv ér» 4. k u rg á n b ó l v aló tü k ö rn y é l, a h o l az ifjú a la k o s

n y é le n ion kos m o tív u m ta lá lh a tó .25 E b b ő l és a kosfejes d íszítésű d a ra b o k lelőhelyeiből ú g y
tű n ik , hogy ez a v á lto z a t a F e k e te -te n g e r p a r tjá n az ion á ru k k özelében k é sz ü lt le g g y a k
ra b b a n , a K á rp á t-m e d e n c é b e n p ed ig k é t m a g y a ro rsz á g i (H e jő sz a lo n ta -T e m e tő so r,26 T ápió-
szele 462. sír)27 és k é t ro m á n ia i p é ld á n y (T o rd a ,28 B u k o v in a )29 ta lá lh a tó . E zzel szem b en 11
dóloroszországi (7 d b O lbiából), 1 d b P o lta v a k ö rn y é k é rő l (M acu ch a),30 1 d b P odolia-
B ra ty § ev -b ő l ism e re te s.31 S z a rv a sa la k k a l d ís z íte tt v á lto z a tá t O lbia — 18. sír (E rm itá z s) és
egy odessai ism eretlen lelőhely ű tü k ö r k é p v ise li.32
B á r e m líte tte m , h o g y a ra g ad o zó á lla ta la k a s z k íta á lla ts tílu s díszítőelem e, m égis a
K á rp á t-m e d e n c e i d a ra b o k eg y szerű b b ek , m á so k . E z e k az a) és b) c so p o rtb a so ro lt p é ld á
n y o k , ah o l a te rü le te k n a g y sá g á v a l a rá n y b a n a k ö v e tk e z ő k é p b o n ta k o z ik k i :
K árpát-m edence Fekete-tenger p a rtvidéke
a ) cso p o rt a ) c so p o rt
15 d b 15 d b
b) c so p o rt b) c so p o rt
7 db 5 d b (S zo v jetu n ió )
ism e re tle n ered . 1 d b (B erlin)
12 db 21 d b
K é szítésü k n él k ö rü lb elü l azonos sú lly a l sz e re p e lh e te tt a K á rp á t-m e d e n c e te rü le te ,

i t t h a s z n á la tu k g y a k o rib b , m in t a c) c so p o rt . E z a z t is m u ta tja , h o g y a F e k e te -te n g e r
p a r ti görögökkel való k a p c so la tu k k ev ésb é in te n z ív , s e g y b en e n é p c so p o rt sa já to s fejlő d é
sé t is feltételezi. A k eresk ed elm i k a p c so la t o ld a lá ró l e n n e k ellenére az az érd ek es, h o g y a
tü k rö k k e l rendelkező, illetv e a z t m e llé k le tk é n t a sírb a h elyező n é p c so p o rto k valam iféle
szo ro sabb k a p c s o la to t m égis k ia la k íto tta k .
E re d e ti görög tü k rö k a K á rp á t-m e d e n c é b e n n e m fo rd u ln a k elő, v isz o n t g y a k o ria k
T h ra k iá b a n (nyél n élk ü li v á lto z a t) ,33, 34 É sz a k - és D é l-Itá liá b a n , P o d o liá b a n és a F e k e te
te n g e r p a r tjá n .
A K á rp á t-m e d e n c e leletei k ö z ö tt kev és a h ite le s á s a tá s so rá n t e t t m egfigyelés, v ag y
h a m v a sz tá so s sírb ó l k e rü lt elő (táp ió szelei 462. s ír).36 A k ö rn y ező te rü le te k e n (E rd ély ,
T h ra k ia , P o dolia, S k y th ia), a h a lo tt fo n to s m ellék lete. E z p edig jellem ző a k o ló n iá k fel
te h e tő e n görögökkel eg y ü ttó lő la k o ssá g á n a k te m e tő ire is (O lbia, M yrm ek io n , H is tria ) .37
H a k izáráso s ala p o n k ö z e lítjü k m eg a k é rd é s t, a k k o r ez a szokás n em ta lá lh a tó m eg
a ju g o szláviai illír régészeti an y a g b a n , a d u n á n tú li és a d é ln y u g a t-a lfö ld i k éső v ask o ri le le t
e g y ü tte se k b e n , s ritk á n fo rd u l elő a tő lü k n y u g a tr a levő ú n . K -a lp i lelőhelyeken, ta lá n e g y
k é t esetben, v a ló b an görög lu x u sc ik k é n t. A fe n t e m líte tt te rü le te k egyéb görög á ru v a l g a z
d ag o n el v a n n a k lá tv a , te h á t n em elszig eteltség ü k a d e rre o k o t. A tü k rö k k e l ren d elk ező
20 A rta m o n o v : i. m . H é tte s tv e r k u rg á n : 4. sz. 124. tá b la .

26 L eszih A .: F A 1 - 2 (1939) 76, fig. 5 ; 3.
27 M . P á rd u cz: A A H (1966) 4. á b r a ; X X V II, L X X I I I , 2 - 3 ; L X X IV , 1 - 8
tá b lá k .
28 M . R o ska : E S A 11 (1937) 192, 45. sz. 19. á b ra .
29 B o n d a r: ToproBbie CHoiiieHHH OjibBHH co CKHíjmeü. CA, 23 (1955) 69, 5/B.
30 S k u d n o va : i. m . I I I . csop. 1 — 7. sz. tü k re i, I I I . csop. 9. sz.
31 B o n d a r: i. m .-b en 74, 12/A sz, 70, 6/A sz. tü k re i.
32 S ku d n o va : i. m . I I I . csop. 17 ; 18. sz. tü k rö k .
33 Ub. Velkov: MornjiHH rpoŐHif HaxogKH ot .HyBaHJiH I Á I (1930 — 31) 300. M usovica
m ogila.
34 B . F ilo v : HoBocmcpbiTbiH TpaKHHCKH rpoŐHHUH ot JdyBaHJiH IÁ I 7 (1933) 1 22;
B . F ilo v : 3jiaTeHb npecreHb c TpaKHHCKH Hagnnc IÁ I 3 (1912) 208. E zero v o -i tu m u lu s.
3o S ku d n o v a : i. m . 7.
36 M . P árducz: A A H (1966) 4. á b ra .
37 B o n d a r: i. m ., S ku d n o v a : i. m ., M . P á rd u cz: á w ia to w it, i. m ., G. R ich ter: i. m .,
W . L a m b : i. m . ; K a p o sin a : HenponoJib b paííoHe nocenna hm . BoHKOBa 6 jih 3 KepHH. M IA
69 — 28. sír — M yrm ekion ; K . H oredt : D a c ia 4 (1960) 481 — 4 8 8 ; P . A lexandrescu —
E ftim ie : T om bes th ra c e s d ’ép o q u e a rc h a iq u e . D acia 3 (1959) 143 — 164. — H istria .
3
n é p e k k ereskedelm i k a p c so la ta in k á b b a k e le ti görögség felé m u ta t, am ely ek n em ju tn a k

el a k ö zv etlen görög érin tk ezésig , csak egy közbeeső, k ö z v e títő csoportig. E z a b b a n a k o r
b a n g y a k ra n rok o n ság i, tá rsa d a lm i közösséget ta k a r .
M ely k o rsz a k ra te h e tő a tü k rö k elte rje d é se ? A görög cikkekkel k elte z h e tő s íre g y ü t
te se k és ezek to v á b b i a n a ló g iá in a k v iz sg á la ta a la p já n G rak o v , B o n d a r, S k u d n o v a, P á r-
d u cz M ihály illetv e a görög e re d e ti d a ra b o k esetéb en G. R ic h te r, W . L a m b e g y a rá n t a V I.
század (i. e.) m ásodik- V . század (i. e.) első felére d a tá lja ő k e t.38 A fe n ti id ő p o n to t fo g ad
h a tju k el a fe lira t esetéb en is, h iszen a b e tű k a n a ló g iá ja k é n t e m líte tt tisz a vas v á ri e d én y is
e rre a k o rsz a k ra te h e tő . A fe lira to t az e d é n y k észítésév el e g y k o rú n a k k ell ta r ta n i az égetés
e lő tti b ek arco lás m ia tt.
2. A S zen tlő rin c-T ég lag y ár k éső v ask o ri sírja i valószínűleg m ás eth n ik u m h o z k ö t
h e tő k , és J e re m E rz sé b e t m u n k á ja a la p já n a 440 — 340-es év ek közé k e lte z h e tő k .39 E z é rt
k e lth e tn e k é rd e k lő d ést az 53. sírb ó l v aló felira to k .
53. sír : 1. szü rk é sb a rn a , k é zzelfo rm ált, m a g a sn y a k ú , k ih a jló p ere m ű , h a sa s ed én y
o ld altö red ék e. N o .65534. A b ü ty ö k d ísz m e lle tti tö ré s szélén ta lá lh a tó a felira t. (3. k ép 1.)
2. szürke, h asas, lap o s fogóval e llá to tt, k é zzelfo rm ált e d én y a ljtö re d é k e . N o. 65533. Az alsó
részhez közelebb, függőleges irá n y b a n , eg y m ás fö lö tt ö t b e tű látsz ik . (3. k ép 2.)
M in d k ét ed én y felszínén fek ete p o ró zu s festés v ag y g ra fito z á s n y o m a látszik . E g y e n
letesen m ély ed n ek be a jelek , a m ik e t v a la m i h eg y eseb b tá rg g y a l ra jz o lta k a m ég p u h a
an y a g b a . íg y a «vessző» ú tj a szélén kis k á v a sz e rű fe ltü re m k e d é s v an , am i az égetés e lő tti
k arc o lá s m a ra d v á n y a .
Az első tö red ék e n h á ro m je l k ü lö n íth e tő el. A m áso d ik és h a rm a d ik k ö z ö tt k é t ferde
v onal.
A k ö v etk ező ed én y fe lira tá n a k írá sa h aso n ló . Az első je l am ely X ala k ú , és a h a rm a
d ik m egegyezik az előző fe lira t első és m á so d ik b e tű jé v e l. A n eg y ed ik b e tű csak ezen fo rd u l
elő, s végül egy «k»-alakú je l lá th a tó . Az u to lsó k é t b e tű a la t t az első ed én y n él m á r e m líte tt
ferde v o n alak . A m áso d ik je l egy sim a függőleges.
Az írásjelek fo rm á ja a v é n é t fe lira to k b e tű iv e l m u ta t ro k o n ság o t. A S záv a p a r t ja és
S. L u cia késő vask o ri a n y a g a rég észetileg is k ap cso ló d ik a szen tlő rin ci tem ető h ö z. U g y a n
errő l a te rü le trő l v é n é t fe lira to k sz in té n elő k erü ltek .
G u rin áb an , 1867-ben ta lá lta k eg y v é n é t n y e lv ű , v o tiv fe lira to t,40 S. L u ciáb ó l való a
m áso d ik , szin tén fogad alm i jellegű szöveggel e llá to tt bro n zlem ez.41
E zek h ez haso n ló re n d e lte té se le h e te tt a szen tlő rin ci fe lira to k n a k is, a m it külö n ö s
h ely z e tü k tá m a s z t alá. A sírb a n csak e d é n y tö re d é k e k e t és egy félgöm bös tá l a t ta lá lta k ,
sem c so n tv á z a t, sem h a m v a k a t, v a g y fó m m ellék letet n e m ta rta lm a z o tt, csu p á n szim boli
k u s tem e tk e z é s le h e te tt.
A haso n ló lele te k sz á m á n a k b ővülése ism é t a z t b iz o n y ítja , h o g y e d é ld u n á n tú li
te m e tő íráso s em lékei is a v é n é t és illy r n ép cso p o rto k h o z k a p c so ljá k , a m it tö rté n e ti fo rrá
sok igazolnak, a m in t e rre H a r m a tta J á n o s fe lh ív ta a fig y elm et.42
U g y an csak ebből a k o rszak b ó l sz á rm a z ik n é h á n y o ly an ed én y tö re d é k , am ely ek en
n e m teljes fe lira t, h a n e m egy-egy je l v ag y á b ra ism erh ető csak fel. E z e k ta lá n az ed én y
készítésénél le h e tte k fo n to sa k , tu la jd o n o s á t v a g y ű r ta r ta lm á t jelölik. M ivel n in cs velü k
p o n to s a n a z o n o síth a tó je lü n k , csak a k o rszak k u ltu rá lis k é p é t szín e síth e tik .
3. S zen tlő rin c-T é g la g y á r: 20. sír. 1. d u rv a , k ézzelfo rm ált, vörös, v irág cserép fo r
m á jú ed ény. Alsó részen lá th a tó a ra jz (N o.65101). É g e té s e lő tt m é ly íte tté k az ag y ag b a,
így néhol a d u rv a , szem csés a n y a g is k itö re d e z e tt k ö rü lö tte . (3. k ép 3 —4.)
4. Szentes-V ekerlezug : 14. sír. 1. a ló c so n tv á z a t ta rta lm a z ó sír tö ltelék fö ld jéb ő l
egy k ézzelfo rm ált, szü rk e ed én y fü l, b e k a rc o lt jelek k el (4. kép). A la tta 4 vízszintes, rö v id
v onás, a fül m ásik kiem elkedő részén 6 ferd én és 3 elle n té te s irá n y b a dűlő, összesen 9 v íz
szin tes vonás. A fül h a jlo tt részén ism é t b ek arco lás látszik , de i t t n em elég világos az áb ra ,
m ivel a külső fényes b e v o n a t le p a tta n t.
H egyes tá rg g y a l, égetés u tá n k a rc o ltá k fel a jelek et, a szilárd a n y a g b a n v ékony, a
k e rá m ia felszínénél v ilág o sab b a b e tű k v o n ala. E z u tó b b i v ekerzugi ra jz m ás jellegű és
egyelőre a n aló g iák h iá n y á b a n n e m é rte lm e z h e tő p o n to sa n .
38 E . J e r e m : T h e L a te Iro n A ge C em etery o f S zentlőrinc. A A H 20 (1968) 159 —208.

39 E . Jerem : i. m . 194— 195.
40 Ο. B . P elleg rin i—A . L . P ro sd o cim i: L a lin g u a V en etica. I —I I . P a d o v a U n iv .
1967. X V . 609, 508.
41 P elleg rin i—P rosdocim i: i. m .
42 H arm atta J .: A E 94 (1967) 133, A c ta A n t. H u n g . 15 (1967) 231.
3. kóp
I . melléklet
K á rpát-m edence: K árpát-m edencén k ív ü l:
a ) c s o p o r t: a ) cso p o rt:
M akfalva O lb ia — 3 db
Szécsény B e re z a n ' — 309. sír, — N o. 13813
P ilin y S m ela
D eb recen k ö rn y ék e P ja tig o rsk — 2 db
M isk o lc-D u d u jk a M ariu p o l
B is-O ba
O rski k ö rz e t
O ren b u rg
B e re z a n ' — N o. 1235
T a m a n — M oszkva K é p z ő m ű v é sz e ti M ú
zeu m
Ism e re tle n e re d e tű —
O dessa-R égészeti M úzeum
Is m e re tle n e re d e tű —
B erlin i M úzeum
N arcik
b) c s o p o r t: b) c s o p o r t:
M u hi-K ocsm adom b O lbia - N o. 3635
H e jő sz a lo n ta T a m a n ' — E rm itá z s
V á la sz ú t P o d o lia — IV . k u rg á n
F ej érd B erlin — ism eretlen e re d e tű
P ó k a fa lv a O lbia — N o. 3635
O láhzsákod E rm ita z — ism eretlen e re d e tű
M NM — ism eretlen lelő h ely (Z u ro v k a — 447. k u rg án )
c) c s o p o r t: c) c s o p o r t:
T o rd a O lbia :
H ej ő szalo n ta-T em ető so r N o. 16939 — 8. sír
T ápiószéle — 462. sír N o. 1 7 6 5 8 -3 3 . sír
N o. 16992
N o. 16993
N o. 16964
(E rm itázs)
O lb ia : 1940 — K ije v i M úzeum
O lb ia : 1911. v á sá rlá s —
M oszkva — P u sk in K ép ző m ű v . M úz.
S m ela — 38. k u rg á n —
M oszkva — T ö rt. Múz.
P o lta v a — M acu h a —
(T á jk u ta tó M úzeum )
U la n -E rg e — M oszkva
B u k o v in a
B ra ty s e v — P o d o lia
K y re n a — Olasz — A frik a
E rm ita z — ism e re tle n e re d e tű
E rm ita z -v á sárlás
S z a rv a sa la k — b á rá n y fe j :
O lb ia — 18. sír — E rm ita z
O dessa — ism e re tle n e re d e tű
d ) K isekem ező
M uhi-K ocsm adom b, V elem szen tv id ;
e) sz k ita tü k ö r :
M aroscsapó
f ) C sak a la p tö red é k e :
H a tv a n -B o ld o g
G yom a
M arosvölgy
4. k ép
Az i t t k ö z z é te tt a n y a g c élja első so rb an az, h o g y fe lh ív ja a k u ta tá s fig y e lm é t egy

o ly a n em lék an y ag ra, am ely v alam iféle írásb eliség re m u t a t rá . és m e g k ö n n y íti v a g y szín e
síti a v ask o r tá rsa d a lm á ró l a lk o to tt k ép k ia la k ítá s á t, tis z tá z á s á t.
W O JT IL L A G Y U LA
EGY X V III. SZÁZADI SZA N SZK R IT N Y E L V Ű IM A K Ö N Y V
1974 m á rc iu sá b a n , b e n aresi ta rtó z k o d á s o m id ején , sok száz k ü lönféle k o rú és

írá sú sz a n sz k rit k é z ira t átn éz ése u tá n egy te tsz e tő s k é z ira to s k ö n y v ecsk ére a k a d ta m és
m iv el első m e g tek in tésre érdek esn ek b iz o n y u lt, m e g v á sá ro lta m .
A p a p íra n y a g , az írá s d u c tu s a , az illu sz trá c ió k szem rev étele és m á s k é z ira to k k a l
való eg y b ev etés u tá n a kérdéses d a ra b a X V II I. század végéről v a ló n a k látsz ik . N o h a n in
csenek o ly an bejegyzések, m ely ek b ő l a m u n k a k eletk ezési h ely ére e g y é rte lm ű k ö v e tk e z
te té s t te h e tn é n k , azo n b an szövegeinek jellege, az illu sz trá c ió k típ u s a egy É sz a k k e le t-
in d iai e re d e te t, ta lá n B ih a r te rü le té re g o n d o lh a tu n k elsősorban, se jte tn e k .
A k ézirato s k ö n y v külső le írása : X V II I. század vége. S z a n sz k rit n y e lv ű , 81 p ag in a ,
155 X 86 m m .
A nyag : In d ia i e red etű , d u rv am in ő sé g ű p a p ír, vízjel n élk ü l. J ó á lla p o tú , sé rte tle n .
S zám o za tlan lapokból áll. L a p o k felső része vízfoltos, de az írá s sé rte tle n .
ír á s : E g y h asáb o s, d e v a n á g a ri írás. ír á s tü k ö r m é re te i : 1 0 5 x 5 0 m m . O ld a la n k é n t
4 so r azonos kéztő l szárm azó írás. 4. o ld alo n o lv a s h a ta tla n u tó lag o s bejegyzés (egy ta n tri-
k u s m u n k a tö red ék e?) 6 sor. U to lsó o ld alo n h in d i n y e lv ű b e je g y z é s: 3 ta s v ir (3 kép)
D íszítés : Az egyes m o n d a to k v ég ét jelző függőleges v o n al p iro s színű.
K ö té s : K ésőbbi, alk alm i ró zsaszín ű vászon.
Possessor : D r. W o jtilla G yula.
A k ö nyvecske ö t szövegrészre tag o ló d ik .
1. k é p
I. G a n a p a tis to tra . « G a n a p a tit dicsőítő k ö ltem én y » 1 1 — 3 o ld alak . 12 sor.

C olophon : itiérïganapatistotram sapü( !) p ra th a m a m p a th ita vya m sam pürnam éub-
ham sydt.
K ia d á sa : (M angala cím en) S to tra ra tn ä v a li I. E d . b y M otiläl J a la n . G o ra k h p u r
1935. és (G a n e sa d v ä d a sa n ä m a sto tra cím en) S a c itra B r h a ts to tra m u k tä h ä ra h I I E d . b y
G. M. M ehendale. B o m b a y 1916, 155.
I I . S a ra s v a tïd v â d a sa n â m a . « S arasv atï tiz e n k é t neve»2 3 — 8 o ld alak . 18. sor.
C olophon: itiéríéankardcdryavir a d ta m sarasvatldvädasanäm am saт р й гп а т . subham-
syât. érïdevyai nam ah.
K é z ira ta iró l tá jé k o z ta t: T h . A u fre c h t: C atalogue C atalo g o ru m I I I . L eipzig 1903,
145.3
Szöveg : O m svastiériganeédyanam ah 11 om sarasvatim ayddrstvdcH ndpustakadhdrini 11
ha?nsanüdha-3sa m d yu ktd || vidydddnam karoGm a m a || pratham am bhdraten’dm a || d vitïyam -
1 G anesa v ag y G a n a p a ti a S iva k ísé re té b e n lá th a tó isten ség ek c so p o rtjá n a k veze

tő je, a bölcsesség isten e és az a k a d á ly o k e lh á rító ja . vö. W . K ir fe l: S ym bolik des H in d u is
m u s u n d des Jin ism u s. S tu ttg a r t 1959. 31. J . N . F arquhar: A n O u tlin e o f th e R eligious
L ite ra tu re o f In d ia . D elhi 19 6 725. 206. R . G. B h a n d a rk a r: V aisn aism á aiv ism . B en ares
19 6527. 149. H . V. G lasenapp : D er H in d u ism u s. M ü n ch en 1922. 196. J . A. D ubois: H in d u
M anners C ustom s a n d C erem onies. O xford 1906. 631 és A . G etty: A M onograph on th e
E le p h a n t-fa c e d G od. O xford 1936.
2 S a ra sv a tï, B ra h m a felesége, az ékesszólás isten n ő je, a tu d o m á n y o k p á rtfo g ó ja .
V. n. W . K irfe l: i. m . 52. H . v. G lasenapp : i. m . 139. J . A . D ubois : i. m . 613.
3 N y o m ta to tt k ia d á s t n em ta lá lta m , az e lérh ető k ézik ö n y v e k n em em líten ek ilyen
cím ű m u n k á t a S a rik ará n a k tu la jd o n íto tt m ű v e k k ö z ö tt, vö. P . D eussen : D as S y stem des
V e d a n ta . L eipzig 1920, 37 —40. J . N . F a r q u h a r : i. m . 174. és b en aresi eg y ete m In d ia n
College P u râ n a D e p a rtm e n t-jé n e k levélbeli közlése.
4 drstvâ-, helyesen : drstä
5 ham sanüdha-, hely esen : ham sapitha.
6 karó- elvileg le h e tn e eg y a rc h a ik u s im p e ra tiv u si a la k a v á lh a tó krn u - és kuru-
m e lle tt, v iszo n t erre p é ld á t n em sik e rü lt ta lá ln o m , vö. W . D . W hitn ey : S a n sk rit G ram m ar.
C am bridge M ass. 196410, 714. A . A . M acdonell: V edic G ra m m a r: V ara n a si 1968, 472.
illetv e a b u d d h is ta sz a n sz k rit szö vegekben ku ru h i- és karohi-. vö. F . Edgerton: B u d d h ist
H y b rid S a n sk rit G ra m m a r a n d D ic tio n a ry I. D elhi 19702. 207.
7 bhärate-, helyesen : bhärati
2. k ép
casarasvatl || trtlyam säradädevl || ca turthïham savâhinî || p a n c a m a m ja h v i8kh yä tä || çasfam-

vâglévaritârthâ || kaum ärlsaptam p ro ktä || cästa m a m va ra d ä yin l || navam a m vu d d h id h ä tä 9ca ||
daéam am brahm acarinl 11 ekâdaéam candraghantâ 11 dvâdaéam bhuvanesvarl 11 dvâdaéai-
tä n in äm änitrisam dhyam pathatennarah m am ajihvägravasatam 10 || b ra h m ä rü p a sva rü p in l ||
itiérïéam karâcâryaviracitam || sarasvatldvädasanäm am sarnpürnam || êubham syat ||
I I I . D e v ik a v a c a .11 8 — 55 o ld alak . 184 sor.
C olophon : itisrlhariharabrahm äviracitam devlkavacam sam pürnam .
K é z ira ta iró l tá jé k o z ta t : T h . A u fre c h t i. m . I. 260 és I Ï I , 56.
K ia d á s a : D u rg ä k a v a c a m . V ä rä n a si é. n. T h ä k u rp ra s ä d 2 — 19, és D u rg ä sa p ta sa ti.
G itä -P re ss G o ra k h p u r 1947.
M egjegyzés : A k érdéses m ű az ú n . «jobb-kezes» S rn ä rta felek ezet litu rg ik u s iro d a l
m á h o z ta rto z ik . D ev i az «istennő» egy ősi fö ld a n y a k é p z e t m a ra d v á n y a , ak i D u rg á v a l
azon o sul. A k a v a c a tk p . «vértezet» je le n té sű ta n trik u s te rm in u s, g y a k o rla tb a n ez egy
n y írfalevél, m ely re m isztik u s é rte lm ű sz a v a k a t ír ta k és m in t, ilyen a m u le ttk é n t szolgál.
A D u rg ä s a p ta s a ti a M ä rk a n d e y a p u rä n a része, egyes b ra h m a n á k m in d e n n a p i
á jta to s o lv asm án y a, m in d en év m á rc iu sá b a n egy k ü lö n ü n n e p e n , főleg a b en áreszi D u rg ä
te m p lo m k ö rn y ék én , tö b b m in t egy h é te n á t fe lo lv a sá so k a t ta r ta n a k b elő le.12
IV . A rg a lá stu ti. 58 — 69 o ld a la k . 47 sor.
C olophon : itis ria rg a lä stu tisa m p ü rn a m su b h a m .
K é z ira ta iró l tá jé k o z ta t : T h . A u fre c h t : i. m . I , 30.
K ia d á sa : D u rg ä k a v a c a m . V ä rä n a si é. n . T h ä k u rp ra s ä d 20 —25 és D u rg â é a p ta s a tï.
G itä P ress G o ra k h p u r 1947.
M egjegyzés : A k ö lte m é n y a M â rk a n d e y a p u râ n â h o z ta rto z ó D e v im ä h ä tm y a ré sz e .13
V . K ïla k a s to tra . 72 — 81 o ld a la k . 38 sor.
C olophon ; itiérikïla ka sto tra m sa m p ü rn a m éubham .
K é z ira ta iró l tá jé k o z ta t: T h. A u fre c h t: i. m . I I , 21 és I I I , 244.
8 jahvikhyätä, h elyesen : ya h vlk h yä tä .

9 vuddhidhätä-, h elyesen buddhidhätri.
10 vasatam -, helyesen : vasanam .
11 J ■ N . F arquhar : i. m . 357.
12 M ä rk a n d e y a p u rä n a . E d . b y Sriräm a, S a rm a . B a re li 1971., 8 1 —93. fejezetek .
13 J . N . F arquhar: i. m . 150.
K ia d á s a : D u rg ä k a v a c a m . V ä rä n a si é. n . T h ä k u rp ra s ä d 25 — 32 és D u rg ä sa p ta sa ti.
G itä P re ss G o ra k h p u r í 947.
M egjegyzés : K ila k a jelen tése «cölöp», azaz eg y v arázsszö v eg (m a n tra ) tito k z a to s
jele n té sű sz ó ta g ja in a k n ev e. Je lleg zetes ta n trik u s te rm in u s tech n icu s.
A k ö te t h á ro m tö b b sz ín ű illu sz trá c ió t ta rta lm a z . E z e k az egyes szövegek k ö z ö tt
lá th a tó k .
1. oldalon : D u rg ä ( = K áli) áb rázo lás. Az isten n ő tig risen lovagol. T estszín e fehér,
d e ré k tó l lefelé vörösbe ö ltö z ö tt. N égy k ezében : lótu sz, k a rd , c se n g e tty ű és görbe k a rd
lá th a tó . N y a k á n kígyó ág ask o d ik , a la tta k o p o n y á k b ó l k é sz ü lt n y a k lá n c . K ö rn y e z e t színe
té g la vörös és szürkészöld, a je le n e te t v a sta g k ék szín ű k e re t fo g lalja egységbe. Az á b rá
zolás sajá tsá g o s szem p o n to k sz e rin t k észü lt, h iszen D u rg ä , K á li és L a k sm i a ttr ib ú tu m a it
is ta r ta lm a z z a .14
56. o ld a lo n : D u rg ä ( — K áli) Az isten n ő k irá ly i p o m p á b a n ló tu sz tró n o n ül. T e st
színe fehér, d e ré k tó l lefelé vörösbe ö ltö z ö tt. N égy k ezében : ló tu sz, k a rd , csen g etty ű , a
n egyedik üres. N y a k á n kígyó ág ask o d ik , a la tta k o p o n y á k b ó l k észü lt n y a k lá n c . K ö rn y e z e t
színe tég lav ö rö s és szürkészöld, m e ly e t fek ete a la p o n Készült díszes k e re t és egy ró z sa
színű v a sta g k e re t foglal egységbe. Az isten n ő e lő tt k é t a la k á l l : a nég y fejű B ra h m á k ezét
n a m a s k á ra m u d rá b a n ta r tv a , m ö g ö tte h aso n ló h e ly z e tb e n In d r a (?) E z az á b rázo lás a
D e v im á h á tm y á b ó l ism e rt tö rté n e te n a la p u lh a t, u g y an is a m ik o r D u rg a -K á li m eg sz ü le te tt,
a k k o r v alam en n y i isten k ö n y ö rö g v e já r u lt elébe és e g y ü tt k é rté k az iste n n ő t, h o g y p u sz
títs a el M ahisa d é m o n k irá ly t.15
70. oldalon : D u rg ä ( = K áli) áb rázo lás. Az isten n ő az előbbi felfogásban lá th a tó .
E lő tte k é t a la k á l l : a k ék te s tsz ín ű V isnu, k ezét n a m a s k á ra m u d rá b a n ta r tv a . M ögötte
haso n ló h e ly ze tb en In d r a (?)
E gészében véve lá th a tó , h o g y a k ö te tb e ta rto z ó m u n k á k a ta n trik u s iro d alo m jeles
a lk o tásai, a D u rg ä k u ltu sz k lasszik u s d a ra b ja i. E zek n ek igen n a g y szerepük v an a m in d e n
n ap o k s z e rta rtá sa ib a n , a m o d ern h in d u iz m u sb a n k ö zp o n ti h ely illeti m eg ő k et, így a k ö te t
m é ltá n tö lth e ti be az im a k ö n y v szerep ét.
14 G. B irdw ood: T h e In d u s tria l A rts o f In d ia . L o n d o n 1880., 62. H . v. G lasenapp:

i. m . 143. W . K irfe l: i. m . 48.
15 D u rg ä «a neh ezen m egközelíthető» k u ltu sz a az i. sz. V I-s z á z a d tó l kezdve ism e
retes ír o tt fo rrá s o k b ó l: J . N . F a rq u h a r: i. m . 150. A k é t álló iste n a la k azo n o sítá sá n á l figye
lem be v e tte m W . K ir fe l: i. m . 56. H . v. G lasenapp: i. m . 16. szám ú illu sztráció t. (D u rg ä
ábrázolás)
4. k ép
A h a g y o m án y o s ik o n o g rá fia sz a b á ly a i sz e rin t k é sz ü lt, rag y o g ó szín ek k el k iv ite le

z e tt illu sztráció k , a k ö te t egészének re n d k ív ü l te tsz e tő s belső elrendezése a m ásoló m ű v é
szi e ré n y e it dicsérik.
A kö n y v ecsk e v a llá stö rté n e ti, m ű v é s z e ttö rté n e ti és k u ltú rtö rté n e ti é rté k é t figve-
lem b evéve k ö te tü n k a X V II I. század végi X I X . század eleji p a p íra n y a g ú sz a n sz k rit k é z
ira to k ran g o s alk o tásaih o z so ro lh a tó .
Gr. T Ó T H IL O N A
A C H R O N IC O N L A U R IS S E N S E B R E V E
814. É V I B E JE G Y Z É S É N E K É R T E L M E Z É S É H E Z
Az A nnales L au rissen ses M inores — «K isebb lo rsch i évkönyvek» — v ag y m á s n év en

a C hronicon L au rissen se B rev e a 805 — 817 é v ek re v o n a tk o z ó la g ö nálló és e g y k o rú fe l
jeg y zéseket ta rta lm a z az esem én y ek rő l, m ik é n t e z t m a n a p s á g a szak e m b e re k e g y ö n te tű e n
v a lljá k .1 L egfeljebb a b b a n lá tsz ik e lté ré s m u ta tk o z n i a n é z e te k k ö z ö tt, h o g y v a jo n az
1 R e p e rto riu m F o n tiu m H isto ria e M edii A evii p rim u m ab A u g u sto P o tth a s t
d ig estum , I I I . R o m ae 1970. p . 3 6 6 ; S tr. L ise v : F o n te s L a tin i H isto ria e B u lg aricae I I .
E d . I . D ujcev, M . Vojnov, S tr. L isev, B . P rim o v. S erdicae 1960. p. 23 ; W attenbach-Levi-
son: D eu tsch lan d s G eschichtsq u ellen im M itte la lte r I I ., W e im a r 1953. p p . 264 — 265 ; H .
Schnorr von C arolsfeld: D as C hronicon L au rissen se B rev e : N eu es A rch iv d e r G esellschaft
fü r älte re d eu tsc h e G esch ich tsk u n d e 36 (1911) p p . 23 —2 9 ; G. W a itz: Ü b e r die k leine
L o rsch er F ra n k en -C h ro n ik : S itz u n g sb e ric h te d e r k . P re u ssisc h e n A k ad em ie d er W isse n
sc h a fte n zu B erlin, P h ilo s.-h ist. K lasse, 1882. p p . 399 —4 0 9 ; G. H . P ertz: M o n u m e n ta
G erm aniae H isto rica. S c rip to ru m to m u s I., H a n n o v e ra e 1826, p . 112— 113; K a ra ya n n o p u -
los (a 18. jeg y zetb en id é z e tt m ű v éb en ) e g y á lta lá n n e m e m líti a szó b an forgó k ú tf ő t B izán c
tö rté n e té n e k fo rrásai k ö z ö tt. E z is in d o k o lja, h o g y az eddig kellően n em é rté k e lt szöveget
a la p o sa b b a n m egvizsgáljuk.
e m líte tt 12 év rő l u g y an a z az ism e re tle n n e v ű szem ély ad -e h ír t, ak i 804-ig te rje d ő e n régebbi

fo rráso k b ó l k o m p ilá lta a szó b an forgó é v k ö n y v e t; a v a g y m ás v o lt a k o m p ilá to r és ism ét
m á s szem ély a kom piláció fo ly ta tó ja .2 K érd é se sn e k lá tsz ik m ég az is, h o g y a 805 — 817
k ö z ö tti b ejeg y zések et m in d eg y azo n szem ély írta -e , v a g y egynél tö b b k ró n ik ással k ell
sz á m o ln u n k .3 E z e k a n e m tú lsá g o sa n je le n tő s függő k érd ések az o n b a n n em v á lto z ta tn a k
azon a té n y e n , h o g y a lo rsch i é v k ö n y v e k egészében h ite le sn e k te k in th e tő k o rtá rsi tá jé k o
z ó d ásra ép ü ln ek és ilyen tá jé k o z ta tá s t a d n a k a m ai tö rté n é sz n e k is.4
A szó b an forgó é v k ö n y v a 814-es eszten d ő n él egyebek m e lle tt a k ö v e tk e z ő k e t
m o n d ja : «E bben az eszten d ő b en L ajo s császár au g . 1-én g y ű lé st t a r t o t t fra n k ja iv a l, és a
görögök k ö v etei seg ítség et k é rte k tő le a b o lg áro k és m ás b a rb á r n ép ek ellen.»5
A feltű n ő az, h o g y ez az év k ö n y v b eje g y zés o ly an h íra d á s t is ta rta lm a z , am e ly e t
n em csak a tö b b i ren d elk e z é sü n k re álló K aro lin g -k o ri k ú tfő k n em ism ern ek , h a n e m a m e
ly e t m ég a császár k ö zv e tle n k ö rn y e z e té b e n v e z e te tt h iv a ta lo s b iro d alm i é v k ö n y v ek —
az E in h a rd i A nnales — sem e m líte n e k .6 E n n e k ellenére a lo rschi év k ö n y v e k figyelm es vizs
g á la ta a z t m u ta tja , h o g y n in cs kellő a la p a feljegyzés hitelesség én ek a m egkérdőjelezésére.
A m iről a lorschi k ró n ik á s az id é z e tt m o n d a tb a n m egem lékezik, az v a ló b a n m e g tö rté n t
esem én y .7
c itá lt passzu s értelm ezésév el tö b b szak em b er fo g lalk o zo tt, főleg term észetesen
tö rtén ész ek . A legrészletesebb in te rp re tá c ió t B . Sim son a d ta a m a g a n ag y , Já m b o r L ajo s
k o rá ró l szóló k ö n y v é b e n .8 E z e n k ív ü l egy so r m ás h isto rik u s is oly m ó d o n h a sz n á lta fo rrá
su l a p asszu st, h o g y egy b en a n n a k é rtelm ezését is n y ú jto tta . K é tn y e lv ű fo rm áb an , bo lg ár
fo rd ítá ssa l közli a szöveg et S tr. LiSev.9 A m o n d a t u to lsó sz a v a in a k — c o n tra ca e te ra s b a r
b a ra s g en tes — a közelebbi m a g y a r á z a tá t a z o n b a n a sz á m u n k ra h o z záférh ető sz a k iro
d a lo m b a n senki sem k ísérelte m e g .101N em a d o tt v á la s z t a rr a az ö n k é n t felm erülő k érdésre,
v ajo n m ely ek az ezen a h ely en fö le m líte tt «más b a rb á r népek.» E z t világosan m ég S.
R u n c im a n sem m o n d ja m eg, a k i p ed ig ta lá n m e g se jd íte tte a h ely es in te rp re tá c ió t.11 I t t
te h á t első ízben fog alm azzu k m eg a feleletet a fe lv e te tt kérd ésre, h o g y k ik re v o n a tk o z
ta th a tó a lorschi év k ö n y v e k szó b an forgó fo rd u la ta .
K ö zism ert, h o g y K ru m b o lg ár k á n , ak i ellen a b izán c iak tá rg y a lá so k közben v ég re
h a jta n d ó orgyilkos m e ré n y le te t te rv e z te k , ezen felbőszülve K o n sta n tin á p o ly o stro m á ra
2 A k o m p ilá to rt az e g y k o rú feljegyzések szerzőjével a zo n o sn ak te k in ti W . Levison:

i. m . p . 264.
3 G. W aitz (id. h.) k ü lö n szerző t té te le z fel a 806 — 807-es feljegyzésekre (ez azonos
len n e a kom piláció készítő jév el) és a 807 u tá n i b ejegyzésekre, am ely ek egy m ás k ró n ik á s
tó l sz á rm a z n á n a k .
4 L . a feljebb 1. je g y z e tb e n id é z e tt m ű v e k e t.
5 C hronicon L au rissen se B re v e V. 1. : E o a n n o p la c itu m su u m cu m F ra n c is im p e ra
to r H lu d o w ih u s h a b u it K a le n d is A u g u sti m ensis, et leg ati G raeco ru m a u x iliu m p e te b a n t
a b eo c o n tra B u lg ares e t c a e te ra s b a rb a ra s g en tes, p . 38. ed. H . Schnorr von C arolsfeld; 1.
m ég p. 122. ed. Pertz; p . 23. ed. S tr. Liéev.
6 E in h a rd i A n n ales a. 8 1 4 : A n n ales reg n i F ra n c o ru m . P o s t ed. G. H . P e rtz ii
recogn. F r. K u rze (S crip to res R e ru m G erm a n ic a ru m in u su m sch o la ru m ex M o num entis
G erm an iae H isto ricis separation ed iti), H a m io v e ra e 1895, p . 140, 15 — 17. A «Regesten»
szerzői a b iro d alm i gyűléssel e g y ü tt a k ö v etség fo g a d á sá t is a u g u sz tu s 1-re teszik (az e t
k ö tő sz ó t egyidejűség jelö lő jén ek értelm ezik ) : J . F . B öhm er : R e g e sta Im p e rii I. D ie R eg es
te n des K aiserreich s u n te r d en K a ro lin g e rn 7 5 1 —918. N a c h J o h a n n F rie d ric h B ö h m er
n e u b e a rb e ite t v o n E n g e lb e rt M ü h lb ach er, zw eite A uflage, I. A b th eilu n g , In n s b ru c k
1899. p p . 242 — 243. K ev ésb é h a tá r o z o tt a kro n o ló g iai állásfoglalás a k ö v etk ez ő m u n k á
b an , am ely a z o n b an sz in té n azonos b izán ci k ö v etség re é rti a k é t szóban forgó év k ö n y v
h í r a d á s á t : B . Sim son : J a h r b ü c h e r des F rä n k isc h e n R eich s u n te r L udw ig dem F ro m m e n
I. L eipzig 1874. p . 31.
7 E z t lá tszik v allan i egy eb ek m e lle tt S t. R u n c im a n : A H isto ry o f th e F ir s t B u lg a
ria n E m p ire, L on d o n 1930. p p . 67 —68 ; B. 3namapcKU: HcTopufl Ha ELJirapcKaTa gbp>Ka-
Ba npe3 cpegHHTe ΒβκοΒε I. ITbpBo EuirapcKO IfapcTBo. GacT I. Enoxa Ha XyHO-EuirapcKOTO
HagMOUiHe, Co(j)HH 1918 (R ep r. 1970) 361 —362; B . S im so n : id. m . p. 31.
8 B . S im so n : id. m . p p . 30 — 32.
9 Str. L iéev: id. m . p . 23.
10 V. Z la ta rski: i. h . ; Schnorr von C arolsfeld: i. h . ; G. W a itz: i. h . ; B . S im so n : i. h.
11 Az angol szerző (S t. R u n c im a n : i. h .) ú g y véli : a k o n sta n tin á p o ly i k o rm á n y n a k
esetleg a «pannoniai» a v a r se g éd csap ato k K ru m o ld alán tö rté n ő felv o n u lása j u t t a t t a
eszébe, h o g y a n y u g a ti c sászártó l h a té k o n y seg ítség et v á rh a t a fen y eg ető invázió ellené
ben.
t e t t elő k észü letek et 813 végén és 814 e le jé n .12 B iz á n c b a n a k ú tfő k a la p já n íté lv e re n d k ív ü l

n a g y p á n ik t ö r t ki. Ije sz tő h íre k k e rin g te k a k á n sereg én ek e re jé rő l.13 M inden b iz o n n y a l
e k k o r in d íto ttá k ú tn a k a z o k a t a görög k ö v e te k e t, a k ik n e k fe la d a ta v o lt a fra n k c sá sz á rt
a b o lg áro k elleni fellépésre rá v e n n i. A k o n s ta n tin á p o ly i u d v a rb a n m ég N a g y K á ro ly t
tu d h a ttá k az aac h e n i tró n b irto k o sá n a k , a m ik o r a k ü ld ö tte k e t ú tn a k in d íto ttá k .14 M ire
a z o n b a n ezek m eg érk eztek a n y u g a ti c sászár re z id e n c iá já ra , a k k o rra N a g y K á ro ly m á r
h a lo tt v o lt és u tó d ja , fia, J á m b o r L a jo s fo g a d ta a k ö v e te k e t.18 E g y m ásik , B izán c szem
szögéből nézve m ég jelen tő ség te lje se b b h a lá le se t is b e k ö v e tk e z e tt, am íg a k e le tró m a i d ip
lo m a tá k h o sszad alm a s k ü ld e té sü k b e n e ljá rta k . 814. á p r. 13-án eg y ér m e g p a tta n á s a n y o
m á n m e g h a lt a r e tte g e tt b o lg á r fejedelem . P e rsz e K ru m k im ú lta n em je le n te tte a z o n n a l
a b o lg ár —bizán c i h á b o rú v é g é t.18a E d d ig az id ő p o n tig a b o lg áro k elleni h a d itá m o g a tá s
kérése a fra n k u d v a rtó l m e g ta r to tta a k tu a litá s á t, h iszen a h a d iá lla p o t fe n n á llo tt, K ru m
félelm etes serege n em tű n t-e l a n a g y k á n h a lá lá v a l, a 30 éves b o lg á r —b izán c i béke m e g
k ö té sére csak később k e rü lt sor.
Az is b izo n y o sn ak v eh ető , h o g y te lje se n irre á lis k ív á n sá g g a l a n a g y o n is re a lis z ti
k u sa n dolgozó k elet-ró m ai d ip lo m á c ia 16 n e m á llo tt elő, íg y a seg ítség k érés részérő l csak
o ly a n n ép ek ellen tö r té n h e te tt, am e ly e k a fra n k b iro d a lo m m a l is h a tá r o s a k v o lta k , s
a m e ly ek ellen így a fra n k seregek B iz á n c o t tá m o g a tv a té n y leg esen h a d a t v e z e th e tte k .
A z a ra b iz la m ita b iro d alo m m a l egy p o n to n é rin tk e z e tt a fra n k im p e riu m : sp a n y o l földön.
A b izánci tö rté n e le m az o n b a n ú g y tu d ja , le g aláb b is a k ö z k e le tű új k é z ik ö n y v e k jó ré sz é
b e n az áll a k ú tfő k a la p já n , h o g y é p p e n 814 — 815-ben s z ü n e te lte k a k e le t-ró m a i —m o h a
m e d á n h á b o rú k . N em is szólv án a rró l, h o g y e h a rc o k k isázsiai fő fro n tjá n n em s o k a t n y e r
te k v o ln a a b izán c iak azzal, h a a fra n k o k H isp á n iá b a n , e b b e n a tá v o li p e rifé riá lis a ra b
ta rto m á n y b a n az izlám h ív e it m e g tá m a d tá k v o ln a. A m o s t e m líte tt a ra b b iro d a lm o n k ív ü l
p ed ig csak eg y etlen o ly an fö ld rajz i p o n t k ép z e lh e tő el, a h o l eg y b iz á n c i-fra n k eg y id ejű
tá m a d á s n a k egyazon ellenséggel szem b en té n y leg esen h ely e le h e te tt. E z p ed ig a B a lk á n
é szak i része s en n ek k ö z v e tle n k ö rn y é k e .17
Az az ism eretlen szerző, a k it jo b b h íjá n «S crip to r in c e rtu s de L eone A rm enio»
n év en szokás id é z n i,18 elég részletesen szól K ru m h a d i elő k észü leteirő l B izán c ellenében.
E m e felkészülésnek egyik fő ep iz ó d ja az v o lt, h o g y K ru m ö ss z e g y ű jtö tte n em -b o lg á r
s e g ítő c sa p a ta it, szövetségeseit is. E b b e n az összefüggésben o lv a su n k a rró l, h o g y a v a ro k
és a szom szédos szláv ta rto m á n y o k lak ó i is c sa tla k o z ta k seregéhez : ó Κροϋμος έστράτενσεν
λαόν πολύν συναθροίσας καί τους Ά β ά ρ εις καί πάσας τάς Σκλαβινίας.19 H o g y ezen a h ely en
egészen v a g y részb en le ig á z o tt n é p e k p a ra n c s sz ó ra fe g y v e rt ra g a d ó seg é d c sa p a ta iró l
12 L . B re h ie r: V ie e t m ó r t de B y zan ce (Le m o n d e b y z a n tin I.) P a ris 1969. p . 199 ;

G. O strogorsky: H isto ire de l’E t a t B y z a n tin , P a ris 1956. p p . 229 — 2 3 0 ; S t. R u n c im a n :
i. h . ; V . Z la ta r s k i: i. h . ; stb .
13 Μ . V. A n a s to s : T he C am b rid g e M edieval H is to ry IV 1. C am b rid g e 1966. p . 98.
(vö. D . O bolensky: uo. p. 4 9 1 .); V. Z la ta rsk i; id. m . I 1. p p . 360 — 364 (a fo rrá so k részletes
idézésével) ; D . A ngelov: B u lg á ria tö rté n e te . B u d a p e s t 1971. p . 19.
14 N ag y K á ro ly 814. ja n . 28. h a lt m eg. B izonyos időre v o lt szükség, m íg a h a lá lh ír
A a c h e n tő l K o n sta n tin á p o ly ig e lé rk e z e tt. Az E in h a rd i A n n ales és a C h ronicon L au ris-
sense B rev e á lta l e m líte tt bizán c i k ö v etség a z o n o ssá g á t v a lljá k a le g te k in té ly e se b b k u ta
tó k , így B . S im so n és B ö h m er—M ü h lb a ch er: 1. feljeb b a 6. je g y z e te t.
15 A le g á tte k in th e tő b b tö r té n e ti k é p e t B . S im so n : i. h . a d ja .
15a V . BeSevliev: D ie p ro to b u lg a risc h e n In s c h rifte n , B erlin 1963, 204 —206.
16 A bizán ci d ip lo m ácia h a té k o n y és k ifin o m u lt m ó dszerei k ö zism ertek . H o g y
m e n n y ire a re a litá so k ta la já n ig y ek ez tek m ozogni, a r r a k ir a g a d o tt p é ld a k é n t fe le m líth e t
jü k B íb o rb a n s z ü le te tt K o n s ta n tin n a g y m ű v é t, a D e a d m in is tra n d o im p e rio -t. E n n e k
u g y an is a legfőbb (ha n em is az eg y etlen ) célk itű zése, h o g y a c sászár fiá n a k és u tó d a in a k
világos k é p e t a d jo n azon n ép e k v iszo n y airó l, a m e ly e k k e l a b iro d a lo m n a k e se te n k é n t d ip
lo m áciai é rin tk e z é s t k ell felvennie, ille tv e a m e ly n é p e k e t a császári k o rm á n y z a t a d a n d ó
a lk a lo m m al céljai érd ek éb en fe lh a sz n á lh a t.
17 Ism eretes, h o g y N a g y K á ro ly h ó d ítá sa i n y o m á n p l. S irm iu m (m a M itro v ica) a
n y u g a ti b iro d alo m fen n h a tó sá g a a lá k e rü lt. L . P a u lin u s A quileiensis : V ersu s de H erico
d u ce (M G H , P o e ta e L a tin i a ev i C arolini, R ec. E . D uem m ler. I. B erlin 1881, p . 31) ; B .
F erjanöic: S rem sk a M itro v ica (R ed . R . P ric e ), S rem sk a M itro v ica 1969, 47 —48, 57 — 58.
18 I. E. Καραγιαννόπουλος, Π ηγα ί τής Βυζαντινής ιστορίας, ( Βυζαντινά κείμενα καί μελέ-
ται II.), Θεσσαλονίκη 1971, 196—197; vö. M oravcsik G y.: B y z a n tin o tu rc ic a I., B erlin
1958, p p . 503—504.
19 L eonis G ram m atici C h ro n o g ra p h ia ex re c o g n a tio n e I . B e k k e ri (C orpus S c rip to
ru m H isto ria e B y zan tin ae) B o n n a e 1842, p . 347. 12 —13.
van-e szó, v a g y p ed ig esetleg m ég be n e m h ó d o lt tö rzsek , tö rzsszö v etség ek ö n k é n t

csatlakozó h arco sairó l, e z t a k é rd é s t az eddigi sz ak iro d alo m n em tis z tá z ta , ig azá b an
élesen felv etn i is csak k evesen p ró b á ltá k m eg. H a d d jeg y ez zü k m eg eb b en az össze
függésben a k ö v e tk e z ő k e t. Az ige, a m e ly e t K ru m se re g g y a ra p ító tev ék e n y ség érő l
szólva az ism eretlen a u c to r h a sz n á l (συναθροίσας) in k á b b enged h ó d o lt n é p ek c sap at eg y
ségeinek a fegyverbe sz ó lítá sá ra k ö v e tk e z te tn i. D e m ég eb b en az e setb en is feltételezh ető ,
h ogy k ív ü lálló sz á m á ra az a v a r és szláv h a rc i a la k u la to k «szövetségesek» b e n y o m á sá t
te tté k . S zövetségesekét, a k ik a v á rh a tó z sá k m á n y rem é n y é b e n á llo tta k a b o lg ár fejedelem
o ld a lá ra . Még in k á b b a «szövetséges» szó ille tt ezekre a n ép ek re ak k o r, h a — a m it főleg az
a v a ro k egy tö red ék érő l té te le z h e tü n k fel20 — a k érd éses n em -b o lg á r n em ze tiség ű c sa p a to
k a t B u lg á riá tó l tö b b é-k e v é sb é fü g g etlen közösségek k ü ld té k el.
A k á r így, a k á r ú g y n ézzü k a dolg o t, az A n n ales L au rissen ses M inores ism eretlen
szerzője szem ében, s m in d en b iz o n n y a l a b izán ci d ip lo m ácia sz e rin t is, K ru m n em egyedül
s a já t nép év el fen y eg ette a c sá sz á rv á ro st, h a n e m m á s b a rb á r (értsd : v ad , p o g án y ) n é p e k e t
(caeteras b a rb a ra s gentes) is b e v o n t a seregébe. A sz á m ítá sb a jö v ő d u n a-m ed en cei av ar-
ság, am ely n ek egy tö re d é k e a F első-T isza tá jé k á n esetleg szab ad o n , k ö zv e tle n fra n k v agy
b o lg ár fe n n h a tó sá g tó l m en te se n élt, ép p e n ú g y a D u n á n tú l jó ré sz é t bekebelező fra n k
á llam h a d a in a k a h a tó s u g a rá b a e se tt, m in t a h o g y azok a k ü lönböző é szak -b alk án i szlá
vok is, ak ik re első so rb an g o n d o lh a tu n k K ru m h ad sereg én ek tá m o g a tó ik é n t. A lorschi
é v k ö n y v ek «caeteras b a rb a ra s gentes» szav ai ezek sz e rin t a S c rip to r in c e rtu s Ά βά ρεις és
Σκλαβινίας kifejezéseivel h o z h a tó k k a p c so la tb a . M ás szóval (ta lá n fü ggetlen) a v a ro k és
m ég n em teljesen B u lg á riá b a k e b e le z e tt é sz a k -b a lk á n i szláv o k a z o n o síth a tó k a «cae-
te ra e b a rb a ra e gentes»-szel.
Ü g y látszik , h o g y a b izán ci h írszerzés tisz tá b a n v o lt azzal, m e k k o ra e rő t k ép v isel
n ek K ru m seregében a n e m k ife je z e tte n b u lg á ria i hadieg y ség ek és az eg y k o rú v ag y közel
eg y k o rú tö rté n é sz (S crip to r in c e rtu s) ép p e n ú g y e z t az é rte sü lé st visszhangozza, m in t
ah o g y a bizán ci d ip lo m ácia is e n n ek az értesü lé sn e k a szellem ében k éri J á m b o r L ajo s
fegyveres tá m o g a tá s á t, azaz a tis z á n tú li a v a ro k és az észak b a lk á n i szlávok h á tb a tá m a d á
sá t. M inden valószínűség sz e rin t e rre u ta l a lo rschi é v k ö n y v e k i t t in te rp re tá lt részlete.
F IL K O R N P Á L - U D V A R H E L Y I D É N E S
A BO RÁ RO S CSALÁD GÖRÖG SZÁRMAZÁSÁNAK K É R D É S É H E Z
Az A n tik T an u lm á n y o k m á r tö b b ízben fo g la lk o z o tt a m a g y a r v áro so k b a n letele

p ü lt görögök tö rté n e té v e l, illetőleg a telep esek tá rsa d a lm i, szociológiai v o n a tk o z á sú k ö rü l
m én y ein ek elem zésével.
A h a z á n k b a n le te le p ü lt görögség fő á ra m lá si id ő szak a a X V II I. sz á z a d ra te h e tő ,
de a rendelkezésre álló o k m á n y o k , sírfe lira to k , n év elő fo rd u láso k a la p já n fe lté te le z h e tjü k ,
h o g y érk e z te k m á r görögök M a g y aro rszág ra a tö rö k h ó d o ltsá g id ő sz a k á b a n is.
A görögök á lta lá b a n az élénk keresk ed elm i tev ék e n y sé g e t fo ly ta tó v á ro so k b a k ö l
tö z te k , ah o l re n d s z e rin t szerb n em zetiség ű telep esek is la k ta k . A k é t h aso n ló foglalkozású
és vallású n é p réteg g y a k ra n k e v e re d e tt egym ással, ső t n é h a az őshonos m a g y a r családok
ta g ja iv a l is.
A szárm azás k é rd é sé t így. c su p án n évelem zés a la p já n e ld ö n ten i k ö rü lm én y es, m e rt
n é h a a szerb h a n g zású n é v m a g y a r e re d e te t ta k a r , m á sk o r m a g y a r n é v a la tt szerb, esetleg
görög szárm azással ta lá lk o z u n k . V iszonylagosan b izto s e re d m én y re csak ú g y ju th a tu n k ,
h a az egyes családok sz á rm a z á sá t n y o m o n k ö v e tv e , so k irá n y ú a d a tk u ta tá s u tá n v o n ju k
le a végső k ö v e tk e z te té s t. A k u ta tó m u n k á t m ég íg y is szám os a k a d á ly g á to lh a tja , ille tő
leg te re li h am is n y o m ra .
A M ária T erézia á lta l 1774-ben k ia d o tt ren d elk ezés — a le g k ritik u sa b b k o rsz a k b a n
a görög d iaszp ó ra k ib o n ta k o z á sá n a k em elkedő fázisáb an — sok szem p o n tb ó l új h e ly z e te t
20 A p ro b lé m á t fe lv e te tte leg u tó b b Szádeczky-K ardoss S a m u : Ü b er etlich e Q uellen

d e r aw arischen G eschich te des n e u n te n J a h r h u n d e rts : «Les Q uestions F o n d a m e n ta le s
d u P e u p le m e n t d u B assin des C a rp a th e s d u V H P a u X e Siécle», Session scien tifiq u e de
1 U nion In te rn a tio n a le A rchéologique Slave. Szeged, 27 — 29 A v ril 1971 (E d itio n de L ászló
G erevich), B u d a p e st 1972, p p . 115—123.
te re m te tt. E z a re n d e le t u g y a n is a b e te le p ü lt k e resk ed ő k s z á m á ra e lő írta a h ű sé g e sk ü t,

m ely n ek le tétele u tá n m a g y a r á lla m p o lg á ro k k á v á lta k . íg y e lv e s z íte tté k a tö rö k a l a t t
v a ló k n a k já ró p riv ilég iu m o t, a m a g a s v á m k e d v e z m é n y t. A re n d e le t h á tr á n y o s jo g k ö v e t
k ezm ényei m ia tt sok szerb és görög k eresk ed ő t é r t v issza h a z á já b a .
A M agyarországon m a ra d ó szerb és görög k eresk ed ő ré te g asszim iláló d ása u g y a n
a k k o r m eg g y o rsu lt. K ü lö n ö sen P e ste n , B u d á n , S z e n te n d ré n , R á c k e v é n , á lta lá b a n az e rő
teljesen k a p ita liz á ló d ó v á ro so k b a n k e rü lt so r e rre a fo ly a m a tra . A véglegesen letelep ü lő k
ig y ek eztek szilárd g azd aság i h e ly z e te t te re m te n i c sa lá d ju k sz á m á ra , és asszim iláló d ásu k
eg y ik eszközének, n em ritk á n , a h á z a ssá g k ö té s ú tjá n te r e m te tt új ro k o n i k a p c so la to k a t
te k in te tté k .
A B u d a p e sti F ő v á ro si L e v é ltá rb a n ő rz ö tt n é v je g y z é k a la p já n — a m e ly az 1687 —
1848 k ö z ö tt p o lg árjo g o t n y e r t p e sti, illetőleg b u d a i lak o so k a d a ta it ta rta lm a z z a —, á lla
p íth a tó m eg a h azai véglegesen le te le p e d e tt gö rö g ö k lé tsz á m a is. (P alló s J e n ő — Illy e fa lv i
I . L ajo s : P e s t és B u d a p o lg á rjo g o t n y e rt lak o sai. B p ., 1937.) A görög sz á rm a z á s k im u ta
tá s a e név jeg y zék a la p já n sem k ö n n y ű fe la d a t. S ok e se tb e n az a d a to k sem kielég ítő ek , és
a n é v a n a ló g iá ra sem tá m a s z k o d h a tu n k b izto n ság g al.
Az A n tik T a n u lm á n y o k 1963. évi X . k ö te té n e k 3 —4. sz á m á b a n je le n t m eg F ü v e s
Ö dön : S ta tis z tik a i a d a to k P e s t és B u d a 1678 — 1848 k ö z t p o lg á rjo g o t n y e r t görög sz á rm a
zá sú lak o sairó l cím ű ta n u lm á n y a . F ü v e s Ö dön m u n k á s sá g á ró l a leg n ag y o b b elism eréssel
k ell szólnunk. S zám os értek ezés je le n t m eg to llá b ó l, m ely ek a h a z a i görögség tö r té n e té t
tá rg y a ljá k . P o n to s a d a to k o n ala p u ló elem zései, szélesk ö rű filológiai, tö rté n e ti, arch eo ló g iái
a n y a g ra épülő m eg á lla p ítá sa i szám o s ö sszefüggését t á r t á k fel a m a g y a ro rsz á g i görögség
b o n y o lu lt tö rté n e té n e k . K ö zle m é n y ü n k c su p á n k ieg észíten i k ív á n ja az id é z e tt ta n u lm á n y t,
és n é h á n y o ly an fo rrá sra u ta l, am e ly e k a k éső b b i k u ta tá s o k so rá n is tá m p o n to t n y ú jt h a t
nak.
F ü v e s Ö dön h iv a tk o z o tt ta n u lm á n y á b a n a n év je g y z é k a d a ta i a la p já n so ro lja fel a
jeg y zék b en szereplő leg ism erte b b p e sti görög fa m íliá k a t, és ezek k ö z ö tt em líti a B o rá ro s
c sa lá d o t is. A családok k iv á la sz tá sa részb en n é v a n a ló g ia a la p já n tö r té n t. P á s z to r M ih ály :
A százö tv en éves L ip ó tv á ro s (B p ., 1940) cím ű ta n u lm á n y á b a n u g y a n c sa k m ace d ó n iai
g ö rögnek em líti az ered etileg V o raro s n e v ű c sa lá d o t. A B o rá ro s család görög sz á rm a z á sá t
a z o n b an n é h á n y , eddig figyelem b e n e m v e tt, k ö rü lm é n y kétség essé te h e ti.
A n em es B o ráro s család ta g ja i P o z so n y v árm e g y é b e n , a C sallóközben, m á r a X V I.
és a X V II. sz á z a d b a n m eg jele n te k . A p o zso n y i k á p ta la n le v é ltá rá b a n a k ö v etk e z ő a d a to k
ta lá lh a tó k : B o ráro s A lb e rt és M iklós 1568 P o zso n y i k á p t. lt. L a d . 6. F a sc . 6. N r. 4.
B o rá ro s c salád ra von. oki. 1720 P o z so n y i k á p t. lt. L a d . 6. F a sc . 6. N r. 9. 1750— 1860 k ö
z ö tt tö b b csallóközi községben éln ek a B o rá ro s család le s z á rm a z o tta i az a n y a k ö n y v e k
ta n ú s á g a sz e rin t. P é ld a k é n t k ö z lü n k n é h á n y a n y a k ö n y v i a d a t o t :
N. B o ráro s J á n o s özvegy
N. H o d o ssy É v a 20 év es } = 1784' L 2 · N agyabony
N. B o ráro s M ihály
N. C söm ör É v a ? f ΙνβΒ } = U 8 6 .I I .e . N agyabony
N.
N.
B o ráro s P é te r
K u lts á r R o z á lia 19 éves I = 1812. I . 7. N agyabony
N . B o ráro s A n d rás 28 év es S fk ab o n y 1 = [814 y , ,,, N a g y a b o n y

N . M orótz J u lia n n a 18 ev es N agyabony J 0,7 J
N . B o ráro s M ihály 20 éves S ík a b o n y 1 = 1825 n 13 N a g y a b o n y
N . V a rg a J u lia n n a 19 eves N agyabony J
N . B o ráro s S án d o r Ί
Á gh É v a H odos
R o z á lia * 1828. I I I . 11. H odo s

f i 828. I I I . 13. H o d o s 2 n ap o s
n !S S * · Gombab 0n y } 1833 N ^ b°-V
Özv. B o ráro sn é N . E rz sé b e t te m e tv e 1854. IX . 1. H o d o s 60 éves

B o rá ro s K á ro ly j TT .
B iró É v a ] H odos
I
K á ro ly * 1858. I I I . 1.
A h ete ro g é n a d a ta n y a g is k étsé g te le n n é teszi a család csallóközi je le n lé té t, de a

k o n k ré t b izo n y íték , m ely a görög sz á rm a z á sra u ta ln a , h iá n y z ik . B o n y o lítja a p ro b lé m a
tis z tá z á s á t az a k ö rü lm é n y is, h o g y P á s z to r ta n u lm á n y a a család k iem elkedő jelen tő sé g ű
ta g já t, B o ráro s J á n o s t a k a to liz á lt görögök közé so ro lja, de b iz o n y íté k k é n t csak a p e sti
p o lg áro k k ö n y v éb en a B o rá ro s J á n o s n ev e m ellé «biggyesztett» c o n v e rtita m eg jelö lést
em líti. íg y a felekezeti h o v a ta rto z á s lé tre jö tté n e k tisz tá z a tla n sá g a sem m u ta t u t a t e g y
érte lm ű e n a görög szá rm a z á s b iz o n y ítá sá ra , a n n á l is in k á b b , m e r t ily irá n y ú a d a to t a
P o zso n y v árm eg y éb ő l szárm azó o k m á n y o k sem ta rta lm a z n a k .
A p ro b lé m a részleteseb b m e g v ilá g ítá sa érd ek éb en te g y ü k m ég v iz sg á la t tá r g y á v á
a család leg jelen tő seb b á g á n a k h e ly z e té t, a m e ly e t lény eg éb en N em es (to v á b b ia k b a n N .)
B o rá ro s F e re n c re p re z e n tá l.
N. B o rá ro s F e re n c G yőr v á ro sá b a n s z ü le te tt 1727 k ö rü l, és P e ste n 1777. I I I . 26
h a lt m eg 50 éves k o rá b a n .
1753. X I I . 13-án sz erezte m eg a p e sti p o lg á rjo g o t, és tev é k e n y sé g é t, m in t civ is
ch y ru rg u s vsebész) és to n s o r (b o rb ély m e ster) fo ly ta tta .
1754. I I . 11-én v e tte feleségül P e ste n M olnár L u k á c s le á n y á t, R o z á liá t, ak i 1739
k ö rü l s z ü le te tt, és 1768. V II. 22-én h a lt el P e ste n .
K ilen c g y erm ek ü k sz ü le te tt. A c sa lá d fá t k ü lö n m ellé k le tb e n k özöljük.
L egidősebb g y erm ek e J á n o s N ep o m u k I s tv á n (k eresztelv e 1756. I. 1. P e st, fl8 3 4 .
X . 15. T erézv áro s, h a lá lá n a k o k a : a p o p le x ia n erv o sa).
B o ráro s J á n o s 1775. IV . 24-én le tt k ir. tá b la i h ite s jegyző (iu ra tu s n o ta riu s T a b u la o
R egiae), és 1777. IV . 12-én szerezte m eg a p e sti p o lg á rjo g o t 4 fo rin t befizetése ellenében.
1777 —1785 k ö z ö tt h ite s ü g y v éd , m a jd 1785-ben m e g v á la sz tjá k sz e n á to rn a k , v áro si
ta n á c so sn a k .
E g y ideig m ég f e n n ta r tja m a g á n ü g y v é d i iro d á já t, és 1789-ben a p e sti v áro si tis z t
viselők k ö z ö tt ra n g b a n m á r az ö tö d ik .
V árosi ta n á c so si tisz tsé g é t élete végéig m e g ta rto tta .
1789 — 1807 k ö z ö tt p e sti v á ro sb író (s u rro g a tu s iu d ex civ ita tis), 1793-tól 1834-ig
P e s t v árm eg y e tö rv én y sz é k i ü ln ö k e (assessor).
1799-ben ja v a s la to t n y ú jt be a V áro si T an ácsh o z a közeli a k á c és szederfaerdő h e
lyén lé te síten d ő m u la tó - és ü d ü lő h e ly k ia la k ítá s a érd ek éb en .
A z 1807. évi o rszág g y ű lésen P e s t v á ro s eg y ik k ö v e te . 1810 —1834 k ö z ö tt a p e s ti
n em ze ti isk o lák főigazg ató i tis z té t tö lti be, m a jd F e lln e r B en ed ek p o lg á rm e ste r 1827-ben
b e k ö v e tk e z e tt h a lá la u tá n az 1829. évi tis z tú jítá s ig h e ly e tte s p o lg á rm e ste rk é n t m ű k ö d ik .
P ro m in e n s egyéniségére v o n a tk o z ó a n fo n to s a d a to k a t ta rta lm a z a p e sti v áro si fő tisz tv ise
lőkről 1789-ben n é m e t n y e lv e n k é s z íte tt m in ő sítési tá b lá z a t.1
E tá b lá z a t a d a ta i sz e rin t 1789-ben B o rá ro s J á n o s 35 éves és n ég y éve áll szo lg á
la tb a n .
A ré s z le te z e tt ad a lé k o k a k ö v etk e z ő k :
Fähigkeit Länder und andere Kentnisse Aufführung12
D e u tsc h s p ric h t A b so lv irte die J u r a u n d p ra k tis irte d u rc h G u t, u n d in allen

u n d sc h re ib t e r ver- 10 J a h r e als J u r a t u n d A d v o cat. H a t K e n t- seinen G eschäf-
stü n d lich . nisse im R e c h n u n g sfa c h . K o n z ip irt L a te in , te n th ä tig u n d
V orzüglich in ju r is ti h u n g a risc h u n d D e u tsc h , s p ric h t a u c h slo- w irk sam .
schen F a c h v ak isch .
A jellem zésből n e m d e rü l ki, h o g y e g y á lta lá n le tte k v o ln a k a p c so la ta i a b e te le p ü lt

görögséggel, ső t feltű n ő , h o g y ré s z le te z e tt n y elv ism e re te i k ö z ö tt sem szerepel a görög,
h o lo tt la tin tu d á s á t k iem elik.
G örög sz árm azá s esetén , h a n e m is a klasszik u s, de az újg ö rö g n y e lv ism erete fe lté
telezh ető lenne n ála.
K ü lö n e m lítik szlo v ák n y e lv ism e re té t, am i a család csallóközi k a p c so la ta i m ia tt
a rr a u ta l, h o g y a n y e lv e t fam ílián belü l s a já títh a tta el, hisz h iv a ta li p á ly a fu tá s a a la t t
ezen a v idéken n em ta r tó z k o d o tt.
1 Schm oll L a jo s : A d alék o k B u d a p e st Székes F ő v á ro s tö rté n e té h e z I. k ö te t, B u d a

p est, 1899.
2 Az ere d e ti o k m á n y o k h e ly e sírá sa sz e rin t k ö z ö lt a d a to k .
A b e te le p ü lt görögségre á lta lá b a n jellem ző v o lt, h o g y n e m z e ti n y e lv é t sokáig

ő rizte és h a sz n á lta . E z t a k ö rü lm é n y t e g y é b k é n t a fe n n m a ra d t sírfe lira to k , k ö n y v e k és
k é z ira to k is a lá tá m a s z tjá k .
Az id é z e tt a d a to k a la p já n a B o rá ro s-c sa lá d görög e re d e té re v o n a tk o z ó b iz o n y íté k
n em ta lá lh a tó . A n é v a n aló g ia ö n m a g á b a n n e m te k in th e tő m e g n y u g ta tó ig azo lásn ak ,
am e n n y ib en o k m á n y o k k a l n em tá m a s z th a tó alá.
B o ráro s F e re n c kilenc g y erm ek e kö zü l m in d ö ssze h á ro m m a r a d t életb e n . J á n o s és
F e re n c P o zso n y v árm eg y e b iz o n y ítv á n y a a la p já n 1762-ben P e s t v árm eg y e n em esei
so rá b a fe lv é te tte k . A h a rm a d ik éle tb e n m a r a d t te s tv é r le á n y v o lt.
C ím erük h á ts ó lá b á n álló oro szlán , a m in t m ellső jo b b lá b á v a l g ö rb e k a rd o t ta r t,
és egy sisak fö lö tt k ö n y ö k b en h a jlíto tt, csuklóig színes k ö n tö sse l b o ríto tt, g ö rb e k a rd o t
m ark o ló férfik ar.
A F ő v áro si It. IV . 1202/CC. P e s ti v ég re n d e le te k , A rc h iv i a n tiq u i 1257. sz e rin t
B o rá ro s F e re n c ch iru rg u s u tá n je le n tő s v ag y o n m a r a d t. A le ltá ro z á si je g y z ő k ö n y v b e v e
zető so rai a k ö v etk ez ő k :
«Anno 1777 D ie 16-a e t su b se q u e n t, M ens. J u n y Is te n b e n b o ld o g u lt N em es B o rá ro s
F e re n c U rn á k 26-a M a rty 777 tö r té n t h a lá la u tá n S z a b a d -K irá ly i P e s t v á ro ssá M agistra-
tu s sa C om m issiója m e lle tt m in d e n n é m ű ja v a i k ö v e tk e z e n d ő k é p p e n én á lta la m In v e n tá l-
ta t ta k . K in e k is m a r a d ta n a k édes g y erm ek ei n e v e z e tt sz e rin t J á n o s föll e s k ü d ö tt P ro c a to r
23. F eren cz N . V o n g h era R e g e m e n tb e n k a to n a 19. T h e re sia leán y z ó 13. esztendős.»3
Az in g a tla n v ag y o n a k ö v etk e z ő :
A v á ro s m esgyéjében a D u n a p a r tjá n álló h á z 2876,59 F t
A k ecsk em éti k a p u n k ív ü l a « H áro m király»
v endégfogadó a h o z z á ta rto z ó sz ő llő sk e rtte l 3310,43 Ft
A k ő b á n y a i p ro m o n to riu m b a n szőllők 280,18 Ft
R á k o so n levő k é t r é t 2 7 0 ,- Ft
C sepeli p ro m o n to riu m b a n szőllők 7 0 0 ,- Ft
U g y a n o tt szőllők 54,41 Ft
S zadai p ro m o n to riu m b a n levő szőllő p résh á z z a l,
k é t k á d d a l és 30 a k ó ra való h o rd ó k k a l 3 0 0 ,- F t
K észpénz 1 3 5 ,- F t
Ö sszesen : 7926,61 F t
A v ég ren d elet a la p já n k é sz ü lt le ltá r sz e rin t
a k tív a 1 0 5 3 0 ,- F t
p a ssz ív a 4 8 5 6 ,- F t
A z e ffe k tiv v ag y o n 5 6 7 4 ,- F t
E z t az összeget egyenlő h á ro m részb en ö rö k ö lte a h á ro m te s tv é r. B o rá ro s J á n o s a ty j a

b o rb ély m ű h ely ét, a n n a k b eren d ezését, v a la m in t az ip a re n g e d é ly t je le n té k e n y összegért
é rté k e síte tte . A te s tv é re k k ö z ö tt o sztály o s szerződéssel 1780. I I . 12-én o s z to ttá k fel a
v a g y o n t.
A le ltá r jeg y ző k ö n y v a d a ta i sem u ta ln a k a család görög e red etére, ső t a P o zso n y
v árm eg y ei o k ira to k k a l e g y ü tt in k á b b cá fo ljá k e z t a fe lte v é st.
M egjegyezzük m ég, h o g y a B o rá ro s család f e ltá r t a n y a k ö n y v i a d a ta in a k segítségé
vel v ég zett k e re sz tn é v elem zés sem u ta l a görög sz á rm a z á s lehetőségére.
A család fáb an m indössze egy n é v szerepel, m e ly jellegénél fogva, a tu d a to s görög
n é v v á la sz tá s t ig azo lh atn á. E z a n é v a B o rá ro s J á n o s gy erm ek ei k ö z ö tt szereplő K risto -
fo ra .4
V élem ényünk sz e rin t a B o ráro s-család görög sz á rm a z á sa az is m e rte te tt té n y e k
m ia tt eg y értelm ű en n e m ig azo lh ató . T o v á b b i k u ta tá s o k szükségesek a p ro b lé m a te lje s
tisz tá z á sa céljából.
3 B o rá ro s J á n o s 1777-ben n em 23, h a n e m 21 éves v o lt.

4 N . B o ráro s F eren c c sa lá d já n a k sz á rm a z á si a d a ta it k ü lö n m e llé k le tb e n k ö zö ljü k .
N. Boráros Ferenc *1727 körül, fl777. II I . 26. P est, 50 éves, 1754-től P est városában civis
chyrurgus, tonsor, borbélym ester, alias nobilis, $o
= 1754. II. 11. Pest, Molnár Lukács leánya, Rozália
*1739 körül, fl768. V II. 22. P est, 29 éves.
I --------1------------ i ' r r I -------1----------- I I

János Nepomuk I s t Gábor Ferenc Ferenc Im re Pál József Im re M árton A nna Zsu Erzsébet Te Istv á n kér. Anna Mária
ván kér. 1756. I. 1. kér. 1757. III. kér. 1758. kér. 1770. I. kér. 1761. X. zsanna M ar réz kér. 1764. 1765. X I. 6. K atalin kér.
Pest, belváros, f 1834 24. Pest bel V III. 5. Pest 24. Pest bel- 18. Pest bel- git kér. 1763. IX . 17. Pest Pest belvá- 1767. VI. 3.
X. 15. Terézváros 79 város, f i 757. belváros,l 777. város fl760. város fl761. I. 27. Pest bel belváros ro sfl7 6 6 . IX . Pest belváros
éves, apoplexia ner III. 30. Pest N. Vonghera X I. 9. Pest X. 25. Pest város f i 76 3. 1777-ben 13 19. Pest bel- f i 767. V II. 4.
vosa, 1777- 1785 h i belváros 7 n a regim entben belváros 1 belváros 6 na- II. 15. Pest éves, 1780- város 10 hó 1 hó
tes ügyvéd, 1785— pos katona 19 éves pos belváros 3 ban osztozik
1834 Pest város se- éves, 1780 hetes testvéreivel,
natora, 1789—1807 osztozik te s t 1 7 8 4 -9 7 élt
pesti városbíró (sur- véreivel = 1780. V III.
rogatus iudex civi előtt Jászy
K ISEBB KÖZLEMÉNYEK
tatis), 51795—1834 Ferenc 1760--
Pest vm. törvény- 97
széki ülnöke (tábla-
bíró, assessor), 1834
a pesti nemzeti isko
lák localis direktora
1. = 1781. II. 22,
Pest belváros, Stro-
majer, Strom ajr E le
onóra 22 éves haja
don *1759 körül,
f 1796. II. 21. Pest
belváros 37 éves,
2. == 1796. X . 25.
Pest belváros, nemes
Heüsch, Heüschl,
Házi Eleonóra 29
éves hajadon, *1767
körül, 1834-ben él
-----------C “ --------
Erzsébet *1782 István Károly K ristofora f i 785. A ntal L ipót kér. Mária Rozália
körül Pest bel kér. 1784. V III. III. 16. Pest bel 1790. V. 15. Pest kér. 1791. V III.
város, f i 788. X I. 6. Pest belváros, város belváros f i 790. 15. Pest belváros 5 1799. V III, 14. P est v áro sit. R elationes
14. Pest belvíros f 1785. III. 16. V. 17. Pest bel f 1791. X. 20. A rchivi medii 3157. Boráros János v á
6 éves Pest belváros 7 város 3 napos Pest belváros, 9 la sz to tt pesti városbíró (surrogatus
hó hetes iudx civitatis).
TUDOMÁNYTÖRTÉNET
SZA B Ó K Á L M Á N
AZ ELSŐ MAGYAR N Y EL V Ű Ű JG Ö R Ö G N Y ELV K Ö N Y V
A B u d a i K irá ly i E g y e te m i N y o m d a k ia d á s á b a n 1848-ban egy alig k é tsz á z lap o s

k ö n y v ecsk e je le n t m eg. Cím e : «G y ak o rlati ó- és ú jg ö rö g n y e lv ta n , ö ssz e h a so n lítv a m in t
eg y 70 nyelvvel. T a n o d á k h a s z n á la tá ra ír ta T élfy J á n o s (Iv á n ), a p e sti eg y e te m ta n á ra .»
E z t a k ö n y v e t h iá b a k eressü k a n y o m d a görög m u n k á in a k k a ta ló g u sá b a n , hiszen m a g y a r
n y elv en író d o tt, m égis n a g y a jelen tő ség e a m a g y a r —görög k a p c so la to k tö rté n e té b e n ,
m iv el az első m a g y a r n y e lv ű ú jg ö rö g n y e lv k ö n y v , s e g y ú tta l a m a g y a r n eo g re c isz tik a első
term ék e. E n n e k a la p já n n e v e z h e tjü k az 1848-as e sz te n d ő t n e m csak p o lg á ri d e m o k ra tik u s
fo rra d a lm u n k , n em ze ti sz a b a d sá g h a rc u n k évének, h a n e m a m a g y a r n eo g re c isz tik a szü le
tési d á tu m á n a k is. F e lte h e tő a k érd és, v a jo n n e m tú lz o tt m erészség-e e z t á llíta n u n k , s
m e llő zn ü n k a z t a Je o rjio sz Z a v ira sz t, a k i it t, S zab ad szálláso n , az 1790-es év e k b e n ír ta
m eg N ea H ellasz c. m ű v é t, am ely az ú jg ö rö g iro d a lo m tö rté n e tírá s első c sírá ja , s am ely
Z avirasz m ás m ű v eiv el e g y ü tt a k o ra b e li m a g y a r tá rsa d a lo m tu d o m á n y o k ered m é n y e in e k
e ls a já títá s á t tü k rö z i, a m in t a z t H o rv á th E n d re 1937-ben í r t Z a v ira sz -m o n o g rá fiá já b a n
k im u ta tta .1 Az e llen tm o n d ás látszó lag o s, h iszen Z av ira sz m ű v e és a n n a k jelen tő ség e e lv i
ta th a ta t la n té n y a m a g y aro rsz á g i n e o g re c isz tik á b a n , m ég sem n e v e z h e tjü k ő t a m a g y a r
n eo g recisztik a ú ttö rő jé n e k , m iv el é le tm ű v e első so rb a n a görög m ű v e lő d é st g a z d a g íto tta ,
s k ö zv etlen ü l n em já r u lt h o zzá ah h o z, h o g y a m a g y a r n ép k é p e t k a p jo n az ú jk o ri G örög
ország k u ltú rá já ró l. E z a fe la d a t to v á b b v á r a t o tt m a g á ra , a m a g y a r n e o g re c istá k fe l
a d a ta le tt, s kö zü lü k az első, n eo g re c isz tik á n k a ty ja é p p en T élfy Iv á n , az első m a g y a r -
a jk ú a k n a k k észü lt n y e lv k ö n y v szerzője.
A m ikor T élfy g ra m m a tik á ja m eg jelen t, a szerző alig h a rm in c e szten d ő s v o lt, előző
é v b en k a p o tt k a te d r á t a p e sti e g y e te m G örög F ilológiai T an szék én . B écsb en v é g z e tt klasz-
szika-filológiai s tú d iu m o k a t, P e ste n p ed ig jogi d o k to r á tu s t sz e rz e tt. Ü g y v é d k é n t p r a k ti
z á lt, s a táv o lle v ő k k ö v e te v o lt a p o zso n y i o rszággyűlésen. M ár fia ta lo n m e g p ró b á lk o z o tt
a szépirodalo m m al, de d rá m á i, reg én y ei lén y eg éb en sik e rte le n e k m a ra d ta k . P e sti profesz-
sz o rrá való kinevezése u tá n h a llg a tó in a k a z o n n a l p á rh u z a m o sa n k e z d te o k ta tn i az ó- és
az ú jgörög n y e lv e t. E z a g y a k o rla t a k k o r M ag y aro rszág o n te lje se n sz o k a tla n v o lt. C sak
n em ö tven évi p ro fe ssz ú rá já n a k id e jé t érd ek lő d ésén ek k ettő ssé g e jellem zi. M in t k la ssz i
kus-filológus m o n o g rá fiá t ír t A iszkhüloszról és H o m éro szró l, H o m éro szn ak , H é ro d o to sz
n a k és P la tó n n a k tu d ó s m ű fo rd ító ja is v o lt. M in t n e o g re c ista re n d k ív ü l g azd ag m ű fo rd ító
és tu d o m á n y o s tev ék e n y ség e t f e jte tt ki, a m e ly e t tö b b m in t száz ily en irá n y ú p u b lik áció
jelez. Az ókori és ú jk o ri görög stú d iu m o k e g y id ejű m űvelése, a görög m ű v e ltsé g széleskörű
k u ta tá s a és n ép szerű sítése (nyelv észet, iro d a lo m tö rté n e t, szövegfilológia, esszéírás, m ű fo r
d ítás) jellem zi fél évszázados p á ly á já t. E n n e k a p á ly á n a k m á r-m á r tú lz o tt e x te n z itá sá b ó l
is fa k ad ó bizonyos felületesség ét m a m á r k ö n n y ű k o n s ta tá ln u n k , m égsem v ita th a tó el te v é
k en ységének ú ttö rő jellege.2 A m a g y a r iro d a lo m to lm á c so lá sá b a n is sz e re p e t v á l l a l t :
V ö rö sm a rty M ihály S zó zatá t, K isfa lu d y K á ro ly M o h ácsát ő f o r d íto tta le először az élő
görög n y elv re. E z a té n y m in te g y elv ez et b e n n ü n k e t iro d alm i ízlésének ku lcsáh o z is,
a n n a k felism eréséhez, h o g y T élfy m a g y a r iro d a lm i érdeklődése k ö z é p p o n tjá b a n a re fo rm
k o r k ö ltészete á llo tt, P e tő fi S á n d o rt és A ra n y J á n o s t m á r n em tu d t a m eg érten i, tá v o l
á llo tta k irodalom szem léletétő l. E z é rt n em v életlen , h o g y ú jg ö rö g iro d alm i stú d iu m a in a k
k ö z é p p o n tjá b a n is a m a g y a r re fo rm k o r k ö lté sz e té v e l ro k o n , ro m a n tik u s te líte tts é g ű első
a th é n i iskola, és az uto lsó fa n a rió ta k ö ltő k álln a k . E z é rt n em v életlen , h o g y az első ú jg örög
v e rsfo rd ítás h a z á n k b a n R am fo sz V á ra tla n ta lá lk o z á s c. v ersén ek fo rd ítá s a — T élfy m ű n -
1 'Η ζωή και τά έργα τον Γεωργίου Ζαβίρα. Βουδαπέστη, 1937.

2 L. H orváth E ndre: Νεοελληνικές μελέτες στην Ουγγαρία. Νεά 'Ε σ τία 1. 5. 1937. 651.4
4
50 TUDOMÁNYTÖRTÉNET
k á ja — ,34o ly an költőé, a k it m a m á r csak a sz a k tu d o m á n y t a r t szám on. N em filológiai fo

g y aték o sság b ó l f o r d íto tt T élfy egy so r o ly a n k ö ltő tő l és d rá m a író tó l, m in t A ngelosz,
V allindasz, L o jio ta tid is z ,4 v a g y K le o n R a n g a v isz ,5 a k ik e t m á r az eleven iro d alm i h a g y o
m á n y sem t a r t szám on , h a n e m ízlésbeli v o n zás k ö v e tk e z té b e n . S n o h a T élfy v o lt az,
ak i az első részletes ta n u lm á n y t ír ta M ag y aro rszág o n D ionisziosz S zolom oszról,6 az élő
n é p n y elv e n író n a g y k o rtá rs k lasszik u sró l, végül is k ézenfekvő, h o g y m u n k á ssá g a k ö zép
p o n tjá b a n egy o ly an iro d alm i irá n y z a t á llt, a m e ly n e k n y elv e a m esterség es k a th a re v u sz a ,
a görög k é tn y elv ű ség sa já to s te rm é k e ,7 á m a h iv a ta lo s A th é n sz á m á ra a k k o r s m ég sokáig,
a frissen fü g g etlen n é v á lt á lla m h iv a ta lo s ny elv e.
A z első m a g y a r n y e lv ű újg ö rö g n y e lv k ö n y v is e z t a szem léletet viseli m á r m ag án ,
m ivel az ókori a ttik a i n y e lv já rá s (m in d en ógörög s tú d iu m a la p ja m a is) és a k a th a re v u sz a
p á rh u z a m o s o k ta tá s á n alap szik , m ég k ire k e sz tv e az élő, és elevenen fejlődő, de a h iv a ta lo s
H ellász sz á m á ra m e llő z ö tt n é p n y e lv i h a g y o m á n y t (d im o tik i). V ilá g v isz o n y la tb a n is r itk a
íg y is az ógörög és az ú jg ö rö g e fa jta p á rh u z a m o s o k ta tá s a . Még ritk á b b a n n a k az össze
h a so n lító lex ik o ló g ián ak és m o rfo ló g ián ak alk a lm a z á sa , a m e ly e t T élfy m á r m ű v e cím ében
is jelez, s a m e ly e t k ö v e tk e z e te se n v a ló sít m eg. E g y -eg y új görög szót, v ag y n y e lv ta n i
jelen ség et b e m u ta tv a a szerző egy so r p é ld á t hoz m á s in d o e u ró p a i és n em in d o eu ró p ai
n y elv ek b ő l. L e c k é it sokszor szétfeszíti m á r ez a tö m é n te le n g azd ag ság ú p éld a, s közü lü k
tö b b , közel m ásfél év század tá v la tá b ó l lá tv a , m á r n e m is á llja m eg a h ely é t, a k k o r m égis
ú jd o n ság v o lt, s egy o ly an ir á n y z a t tisz te le tre m é ltó erőfeszítése, a m e ly a n y e lv ta n ítá sb a n
a leh ető le g m ax im álisa b b a n tu d a to s n y e lv e ls a já títá s ra ig y e k e z e tt k é sz te tn i ta n u ló it.
N em v o ln a h elyes e m líte tle n ü l h a g y n i e h e ly ü tt T élfy m u n k á já n a k n é h á n y a la p v e tő fo r
rá s m ű v é t, m in t pl. B o n a p a rte m ég igen friss s z ó tá rá t,8 v a g y S ch in as ú jg ö rö g g ra m m a tik á
j á t , 9 illetv e Ju le s D a v id a la p fo k ú ú jg ö rö g n y e lv k ö n y v é t.101M indezen tú l a z o n b an érd em es
egy p illa n tá s t v e tn ü n k T élfy k é t tu d o m á n y tö rté n e ti sz em p o n tb ó l lényeges állásfo g lalá
sá ra , a m e ly e t g ra m m a tik á ja elő-, illetv e u tó s z a v á b a n fe jt ki. A rra a k érd ésre válaszolva,
m ié rt v a n szükség M ag y aro rszág o n egy ily en g ra m m a tik á ra , T élfy a z t válaszo lja, h o g y
H ellász az eu ró p ai k u ltú ra szü lő h a z á ja , a d e m o k rá c ia g o n d o la tá n a k szülőföldje — ez a
m o n d a t k ülönös jelentő ség g el b ír 1848-ban, a m a g y a r p o lg ári d e m o k ra tik u s fo rrad alo m
évében. A görög n y e lv — m o n d ja T élfy — egységes, a m in t a görög n ép is egyenes fo ly ta
tá s a az ókori H ellász n é p é n e k .11 L á tn u n k kell, h o g y ezen a p o n to n a fia ta l m a g y a r k u ta tó
m a g á é v á te t te a görög felvilágosodás a x ió m á já t, a k k o r h a la d ó g o n d o la tá t, a görögség
azo n o sság án ak és fo ly a m a to ssá g á n a k ism e rt té z isé t. B á rh o g y a n is fo g lalu n k m a állá st,
k ü lönösen az u tó b b i é v tiz e d e k h ev es v itá i u tá n eb b en a k érd ésb en , n em ta g a d h a tju k ,
h o g y T élfy 1848-as á llá s p o n tja p o z itív k ö v e tk e z m é n n y e l j á r t : h o z z á já ru lt a m a g y a r
n eo g recisztik ai stú d iu m o k fellendüléséhez, a m a g y a r hellénológia eg y o ld alú ó k o rc e n trik u s
szem lélete m ó d o sításáh o z, és k ia la k íto tta a z t a h a g y o m á n y t, am ely a z ó ta sem sz ű n t m eg
eg y ete m ü n k ö n , nevezetesen az ú jg ö rö g n y e lv o k ta tá s á t, am ely n em k is m é rté k b e n T élfy
ta n ítv á n y a i s azok ta n ítv á n y a i m ű k ö d ése n y o m á n n a p ja in k b a n e re d m én y ezte a n eo g re
cisztik ai szakképzés ren d szeres m e g in d ítá sá t is B u d a p e ste n .12 T élfy n ek egy m ásik tö re k v é
3 K o szo rú , 1863. N° 8.
4 K oszorú, 1863. N° 14. — F ő v á ro si L a p o k 1864. N° 4, 5. — H a z á n k 1869. N . 3 — 10.
5 R a n g a v is K leo n ú jg ö rö g d rá m á ja . É rte k e z é s a N yelv- és S z é p tu d o m á n y o k k ö ré
ből V II. 6. B u d a p e st, 1879. — J u lia n d e r A b trü n n ig e v o n K leo n R h a n g a v is. L ite ra risc h e
B e ric h te au s U n g a rn 2 (1878). — «Theodore.» P oém e d ra m a ti que en grec m o d ern e de Cleon
R an g av is. R e v u e In te rn a tio n a le 2 (1885). — H era c liu s. R a n g a v is K leo n ú jh ellén d rá m á ja .
N y elv észeti jeg y zetek k el. É rte k e z é s a n y elv - és sz é p tu d o m á n y o k köréből. X I I I . 12. B u d a
p e s t, 1886.
6 Solom os D énes k ö lte m é n y e i és a h é tsz ig e ti n ép n y elv . É rte k e z é se k a n yelv- és
szé p tu d o m á n y o k k örébő l I I . 5 (1871) és k o rá b b a n errő l az ir á n y z a tr ó l: A h ellén k ö lté sz e t
a jó n iai szigeteken. Szép iro d alm i F igyelő 1861. N . 29, 30, 32,35.
7 A leg ú jab b k o ri görög iro d alo m . B u d a p e sti Szem le 4 (1858), 369 — 371. — H ellén
iro d alm i ügyek. Ú j K o rsz a k 1865. N . 9 — 11. — A je le n k o ri görög iro d alo m ró l. N y e lv tu d o
m án y i K özlem én y ek 7 (1869) 159 — 183. — Ú jg ö rö g iro d alm i term é k e k . É rte k e z é se k a
ny elv - és sz é p tu d o m án y o k köréből. X I. 2. — J e le n té s ú jh ellén m u n k á k ró l. U o. X V I. 4. —
Ú jgörög m u n k á k ism erte té se . U o. X V I. 5.
8 V o cab u lariu m c o m p a ra tiv u m o m n iu m lin g u a ru m eu ro p aeeu m . F iren ze, 1847.
9 G ram m aire éle m e n ta ire d u grec m o d ern e. P a ris 1829.
10 M éthodes p o u r é tu d e s la lan g u e g recq u e m o d ern e. P a ris 1827.
11 1 9 0 - 1 9 1 . L
12 1975-ben az E ö tv ö s L o rá n d T u d o m án y eg y etem en .
TUDOMÁNYTÖRTÉNET 51
se v iszo n t, a m e ly e t szin tén a G ra m m a tik a u tó s z a v á b a n fe jt ki, lén y eg esen m ás, n e g a tív

h a tá s t v á lto tt ki. Az ókori görög sz a v a k re u c h lin i ejté sé rő l v a n szó. T élfy a görög g y a k o r
la tr a h iv a tk o z v a b u z d íto tt az e ra sm u si k ie jté s e lv etésére, sik e rte le n ü l. M in t ism eretes,
egész E u ró p á b a n to v á b b é lt és to v á b b él az e ra sm u si e jté s a k la ssz ik a filo ló g iáb an , ső t
n a p ja in k b a n G örögországban is fo n to ló ra k e z d ik v e n n i — h e ly e s írá s-o k ta tá si m eg g o n d o
lásból — a k lasszik u s görög n y e lv o k ta tá s á b a n az e ra sm u si k ie jté s re v aló á tté ré s t. T élfy
m a g y aro rszág i k ísérlete te h á t e lszig etelt, n o h a v ilá g v is z o n y la tb a n n e m eg y ed ü li jelenség
m a ra d t.
A n y e lv k ö n y v 14 leckéb ő l áll. M in d en leck e o lv a sm á n y ré sz re , g ra m m a tik a i in s tr u k
ciókra, szószedetre és b izonyo s fo rd ítá s i g y a k o rla to k ra ta g o ló d ik . A B ev ez e tő b e n a ta n u ló
m e g ism erk ed h etik a görög h a n g o k k a l és b e tű k k e l. A z első lecke ú jg ö rö g b e sz é d g y a k o rla t,
a la p v e tő tá rsa lg á si té m a k ö rö k re te rje d ki, m in t p l. id ő já rá s, öltö zk ö d és, v á sá rlá s, lo v ag lás,
b etegségek, tu riz m u s. A m á so d ik leck e e g y szerű ógörög szö v eg ek k el f o ly ta tja e z t, főleg
is m e rt ókori a n e k d o tá k k a l. E zzel p á rh u z a m o s a n is m e rk e d h e tik m eg a ta n u ló az ó- és
ú jg ö rö g n é v m á so k k a l és b izo n y o s eg y sz e rű b b igékkel. A h a rm a d ik leck e o lv a s m á n y
a n y a g a aiszóposzi m esékből áll, i t t k e rü l so r a görög n é v szó rag o zás tö rv é n y sz e rű sé g e in e k
tá rg y a lá s á ra . A n eg y ed ik lecke n y ú jt ja a görög ig erag o zás sz isz te m a tik u s b e m u ta tá s á t.
Az ö tö d ik o lv a sm á n y M av ru d isz J ó z s e f ógörög n y e lv tö rté n e té n e k eg y része, m ég p ed ig
b ilin gvis m ó don, m a g y a ru l és k a th a re v u s z á b a n . I t t k e z d ő d n e k az ig én y eseb b fo rd ítá s i
g y a k o rla to k m a g y a rró l ú jg ö rö g re. A h a to d ik le ck é b en A risz to te lé sz Az á lla to k ró l c. m ű v é
n e k egy ré sz é t lá tju k , a h e te d ik b e n a ta n u ló m á r m a g y a rró l ógörögre k a p fo rd ítá si fe la d a
to t, s i t t ta lá lja az ókori görög igék fo n to s tá b lá z a tá t. A n y o lc a d ik lecke ré s z le te t közöl
M áté evan g éliu m áb ó l, m in te g y b e v e z e té sü l az élő k o in éh o z k ö zelálló ú jszö v etség i n y e lv b e ,
n a g y o n sok szó h aso n lítási p é ld á v a l. A k ile n c e d ik o lv a s m á n y eg y k is ré s z t közöl A pollo-
dórosz B ib lio th ék éjéb ő l, a szó ö sszetétel és a szóképzés sz a b á ly a in a k tá rg y a lá s á v a l. A tiz e
d ik leckében érk e z ü n k el a m o n d a tta n h o z , p o n to s a b b a n a c a su sta n h o z , i t t X e n o p h ó n
V isszaem lékezések S zó k ratészre c. k la ssz ik u s m ű v é b ő l o lv a s h a tó egy rész. A tiz e n e g y e d ik
leck é ben T élfy k é t friss újgörö g szö v eg et m u t a t be : eg y ré s z le te t Ip sz ila n d isz h erceg h íre s
1821-es szab ad ság h arco s K iá ltv á n y á b ó l, v a la m in t a k o rtá rs N e o fito sz V am v asz ógörög
m o n d a tta n á b ó l. A tiz e n k e tte d ik lecke K o n sz ta n d in o sz L asz k arisz k la ssz ik u s ógörög ny elv -
tö rté n e té n e k egy ré sz é t közli, tö b b fo rd ítá s i g y a k o rla t k ísé reté b e n . Az u to lsó e lő tti leck e
ógörög —új görög b ilin g v isb en hoz n é h á n y c a p u to t P la tó n S z ó k ratész v éd őbeszéde cím ű
m ű v éb ő l, végül a tiz en n eg y ed ik z áró lecke a v eszp rém v ö lg y i görög a p á c a k o lo sto r n e v e z e
te s a la p ító le v e lé t közli, am e ly a m a g y a r —b iz á n c i k a p c so la to k n a k eg y ik le g fo n to sab b
d o k u m e n tu m a .M int lá th a tó , a ta n u ló fo k o z a to sa n és sz isz te m a tik u s képzés so rá n ju t el
k ü lö nböző k o ro k b ó l szárm azó görög szövegek m eg értéséh ez, s m in te g y elem i ta n u lm á n y a i
csú csán az ógörög szövegek ú jg ö rö g re ille tv e ú jg ö rö g szövegek ógörögre fo rd ítá s á b a n v aló
já rta ssá g h o z .
T élfy g ra m m a tik á ja csak n em fél év sz á z a d o n á t az eg y ed ü li ú jg ö rö g n y e lv k ö n y v
v o lt m a g y a ra jk ú a k szá m á ra . C sak 1894-ben v á lto tta fel eg y szerre k é t n y elv k ö n y v , az
egyik szerzője H o rv á th G y ö rg y ,13 a m á sik é P ecz V ilm o s,14 T élfy le g jelen tő seb b ta n ítv á n y a
és u tó d ja . P ecz n y e lv ta n a 83 év ó ta a leg u to lsó m a g y a r n y e lv ű ú jg ö rö g n y elv k ö n y v , s
csak m o s t készül a T an k ö n y v k ia d ó m eg b íz á sá b ó l eg y k o rsz e rű n y e lv k ö n y v , író ja C a ru h a
V angelió. M ár H o rv á th és Pecz n y e lv ta n a is fig y elem b e v e tte az élő ú jg ö rö g n y e lv e t, a
d im o tik it, am ely időközben az egész ú jg ö rö g iro d a lo m n y e lv e is le tt, s 1975 ó ta é re tts é
giig b ezáró lag a görög o k ta tá s b a n is p o lg á rjo g o t n y e rt. A m o s t készülő g ra m m a tik a a
d im o tik in alapszik. M o n th a tn á n k te h á t a z t, h o g y T élfy n y e lv k ö n y v e m eg leh ető sen e la v u lt.
E z így igaz, m égsem fe le d h e tjü k ú ttö r ő m iv o ltá t a m a g y a r n eg o recisztik ai s tú d iu m o k b a n ,
n e m fe le d h e tjü k m erész k ísé rle ti je lle g é t s a já t k o rá b a n , n em es c élk itű zéseit, am e ly e k
je le n tő sen h o z z á já ru lta k s z a k tu d o m á n y u n k m a g y a ro rsz á g i k ib o n ta k o z á sá h o z .
T élfy Iv á n n y elv k ö n y v e v ég ü l m ég eg y fo n to s tö r té n e ti ta n u lsá g g a l szolgál. M eg
m u ta tja , m ily en k ö rü lm én y ek k ö z ö tt, h o g y a n a la p o z ó d o tt m eg a m a g y a r n eo g recisztik a,
és segít egy sor té v h it e lo szlatá sá b a n . A m a g y a r n eo g re c isz tik a n em a m a g y a ro rsz á g i első
görög d iaszp ó rán a lap u l, n o h a e d ia sz p ó ra tev ék e n y sé g e m a is k u ta tá s á n a k egy ik leg fo n
to sa b b tá rg y a . A d iaszp ó ra k u ltu rá lis éle te és tu d o m á n y o s tev ék e n y ség e n e m v e h e te tt
ré s z t k ö zv etlen ü l d iszcip lín án k k ia la k ítá sá b a n , m iv e l célja m á s jelleg ű v o lt, éspedig a h a z á
ju k tó l tá v o l élő görögök n em z e ti tu d a tá n a k á p o lása, a m e ly e t ideológiailag k o rlá to z o tt az
o rth o d o x egyház k u ltu rá lis m o n o p ó liu m a. E z z e l m a g y a rá z h a tó , h o g y m a g y a r n y e lv e n
13 Az újgörög n y elv . K e c sk e m é ti K e g y e sre n d i F ő g im n á z iu m É rte s ítő je . 1893/1894.

14 Ú jgörög n y e lv ta n o lv a sm á n y o k k a l és b ev ezetéssel az újg ö rö g n y e lv tu d o m á n y b a .
B u d a p e st 1894.
4*
52 TUDOMÁNYTÖRTÉNET
csak eg y h ázi és orvosi sz a k k ö n y v e k je le n te k m eg ez id ő sz a k b a n ú jg örög szerző k tő l az

E g y e te m i N y o m d a k ia d á s á b a n is, m e r t a d ia sz p ó ra n e m v á lla lh a tta m a g á ra az ú jk o ri
görög k u ltú ra szélesebb k ö rű te rje sz té sé t a m a g y a r n ép sz á m á ra . A n eo g recisztik ai s tú d iu
m o k n a k n em k ö z v e tle n fo rrá sa a m a g y a r fiih ellén izm u s sem , a m ely az 1821-es görög sz a
b a d sá g h a rc id ején b o n ta k o z o tt ki. R e fo rm k o ru n k h a lh a ta tla n fiihellénjei, k ö z ö ttü k
S zéchenyi Is tv á n , K ö lcsey F e re n c , S zem ere B e rta la n , B erzsen y i D án iel, V ö rö sm a rty
M ihály h o riz o n tjá b a b e le ta rto z o tt a görög n ép h ero ik u s é le th a lá l-h a rc a ,15 de k ív ü l e s e tt
azo n az ú jk o ri G örögország k u ltú rá ja , n y elv e, iro d a lm a . E g y e tle n n a g y m a g y a r fiihellén
e k o rb a n n em ta n u lt újgö rö g ü l, és n in cs e g y etlen a d a t sem , h o g y ú jk o ri görög m ű v e t o lv a
s o tt v olna, a k á r csak k ö z v e títő n y e lv b ő l is. L eh an g o ló té n y , illú z ió k a t foszlató , de igaz.
E z é rt á llíth a tju k , h o g y a m a g y a r n eo g re c isz tik a sz ü lő a n y ja n e m a h a z a i görög d iaszp ó ra,
n em is a filhellénizm us tra d íc ió ja , h a n e m a k lasszika-filológia. E z a té n y rá n y o m ja b ély e
g é t n eo g recisztik án k egész tö rté n e té re . P o z itív té n y e z ő k k e l is já r, m in t a k u ta tá s filológiai
m eg ala p o z á sá n a k m e to d ik a i s ta b ilitá sa , de n e g a tív v a l is, m in t pl. b izonyos új jelenségek
té v e s értelm ezése h e ly e n k é n t a k lasszik u s ó k o rszem lé let sa b lo n ja i a la p já n . M égis tö r té
n e ti té n y , am e ly sok-sok év tiz e d ig h a t o t t d ö n tő e n az ú jk o ri görög k u ltú ra m a g y a r re c e p
c ió jára, s ta n u ls á g á t m a sem sz a b a d fig y elm en k ív ü l h a g y n u n k .
15 L . H orváth E n d re : 'Ο φιλελληνισμός τον Βύρωνος και ή Ουγγαρία. ’Αλεξάνδρεια, 1938.

MEGEMLÉKEZÉS
H O R V Á TH JÁ N O S*
1911. O K T . 7 - 1 9 7 7 . F E B R . 3.
Az E ö tv ö s L o rá n d T u d o m á n y e g y e te m , az Ó k o rtu d o m á n y i T á rsa sá g , az M TA K lasz-

szika-filológiai B iz o ttsá g a és K ö zé p k o ri M u n k a b iz o ttsá g a , az ók o ri és k ö zép k o ri görög és
la tin filológia m ű v elő i n e v éb e n b ú csú zo m H o rv á th J á n o s p ro fesszo rtó l, az iro d a lo m tu d o
m á n y o k d o k to rá tó l, a k ö z é p la tin filológia k iv á ló k ép v ise lő jé tő l. S zem élyében a m a g y a r
k ö z é p k o r-k u ta tá s egyik leg k é p z e tte b b , e g y ik leg n a g y o b b tu d á s ú sz a k e m b e ré t v e sz íte tte
el, a k in e k tá v o z á sa fá jd a lm a s veszteség m in d e n k u ta tó tá r s a , m in d e n ta n ítv á n y a és egész
tu d o m á n y sz a k ja sz á m ára. A tu d ó s is e m b e r — a közös e m b e ri so rs p a ra n c s á n a k kell
en gedelm eskednie. Á m tevék e n y ség e, a lk o tá sa i, h a tá s a , a m it t e t t v ag y a m it te n n i e lm u
la s z to tt — tú llé p ik lé te k o rlá tá it és e lk e rü lh e te tle n ü l részév é v á ln a k és a lk o tó elem ei
m a ra d n a k tu d a tu n k n a k és tá rs a d a lm i é le tü n k n e k . E z é rt a b ú c sú csak a n n a k szól, a m i az
em b erb en m ú lan d ó , — a tu d ó s é le tm ű v é t tis z te le tte l id ézz ü k fel és ő rizzü k to v á b b r a is.
H o rv á th J á n o s tu d o m á n y o s é le tp á ly á ja szerencsés és tra g ik u s tu d ó s sors v o l t :
szerencsés, m e rt egész é le tm ű v é t v á la s z to tt tu d o m á n y te rü le té re tu d t a ö ssz p o n to síta n i, —
á m tra g ik u s, m e r t sohasem a d a to t t n ek i a z o k a t a tu d o m á n y o s szerv ezeti k e re te k e t m e g
ta lá ln ia , am ely ek k ö z ö tt m u n k á ssá g a k ép esség ein ek a rá n y á b a n k ite lje s e d h e te tt v o ln a.
Á bel Je n ő n e k , H u s z ti Jó zsefn ek , a m a g y a ro rsz á g i k ö z é p la tin iro d a lo m jeles k u ta tó in a k
h a g y o m á n y a it fo ly ta tta , am ik o r a k lasszik u s la tin filológia m ó d sz e re it e ls a já títv a «C alanus
p ü sp ö k és a V ita A ttiláé» c. d o k to ri é rtek ezésév el 1941-ben tu d o m á n y o s m ű k ö d é sé t m e g
k e z d e tte . F ilológiai és p aleo g rá fia i tu d á s á t k é ső b b 1941/42-ben M ü n ch en b en P a u l L eh-
m a n n á l, a k ö z é p la tin filológia a k k o ri leg n ag y o b b m e ste ré n é l tö k é le te s íte tte .
K ö v etk ező ta n u lm á n y a «A ndreas P a n n o n ic u s C a n tic a C a n tic o ru m k o m m e n tá r já
n a k forrásai»-ról m á r teljesen felk észü lt, k ifo rro tt k u ta tó n a k m u ta tja s eg y b en a rró l ta n ú s
k o d ik, h o g y érdeklődési köre a h u m a n iz m u s t is m a g á b a fo g la lta . T u d ó s eg y én iség ét a
k ö rü lte k in tő alaposság, a fo rrá sa n y a g rész le te s v iz sg á la ta , a szigorú lo g ik a és világos g o n
d o la tm e n e t jellem ezte, — az a sz k é ta i o d a a d á s és a benső ö ssz e fo rro ttsá g k u ta tá s á n a k t á r
g y á v al, am ely n élk ü l nin cs igazi tu d o m á n y . íg y tu d o t t szellem ileg a zo n o su ln i v izsg áló d á
sa in ak tá rg y á v a l, A n d reas P a n n o n iu ssz a l, « H u n y ad i k a rd fo rg a tó k a to n á já v a l» , «a v á lto
z a to s sorsú, I tá liá b a v e tő d ö tt m a g y a r k a rth a u z i házfőnök»-kel, a k i « m iu tán a k a rd o t fe l
cserélte a szerzet m a g á n y á v a l, a v ita a c tiv á t a v ita c o n te m p la tiv á v a l, a m a g á n y b a n m ég
é rté k eseb b b a rá to k ra , beszédesebb, m e r t titk o k a t felfedő tá rs a s á g ra ta l á lt . . . szerén y
a s z ta la m e lle tt a p ró fá té k k a l, a p o sto lo k k a l és e v a n g é listá k k a l tá rsa lo g . . . a m esterség es
p o m p a h e ly e tt a n a g y v ilág eg y etem szépségének szem léletéb e m e rü l . . . ren d szeresen fo g
lalk ozik iro d alm i ta n u lm á n y o k k a l, ,,m e rt e b b en á h a szem lélődő bölcsesség” » — ír ja ró la.
Ig en , a szem lélődő bölcsesség és a titk o k felfedése — ez h a tá r o z ta m eg tu d ó s eró-
sz á t, am ely ek k o r m á r Á rp á d -k o ri la tin n y e lv ű iro d a lm u n k stílu sp ro b lé m á i felé fo rd u lt.
H o sszú évek tépelődő v izsg álatai, tito k -n y ito g a tá s a i u tá n k é sz ü lt el az ilyen irá n y ú k u ta
tá s a it m a g á b a foglaló m ű k é z ira ta , a m e ly e t eg y ete m i m a g á n ta n á ri é rte k ezésn ek n y ú jt o tt
be 1948-ban. A h a b ilitá c ió ra a z o n b a n az e ljá rá s m e g sz ü n te té se m ia tt n em k e rü lh e te tt sor.
íg y csak később, 1952-ben sz e re z h e tte m eg az iro d a lo m tu d o m á n y o k k a n d id á tu s a
fo k o z a to t.
U g y an eb b en az évb en é letén ek so rsd ö n tő esem énye já ts z ó d o tt le. A K u ltu sz m in isz
té riu m h o z z á já ru lt az E L T E B ö lc sé sz e ttu d o m á n y i K a rá n a K ö z é p la tin F ilológiai T a n
szék felállításához, s erre ő t a K a r eg y ete m i ta n á r i k in ev ezésre fel is te rje s z te tte . N em
r a jta , n em a K a ro n v ag y az E g y e te m e n , de n em is a K u ltu sz m in isz té riu m o n m ú lo tt, h o g y
eg y ete m i ta n á r i kinevezéséből és a K ö z é p la tin F ilológiai T an szék b ő l n em le tt sem m i. E z
* 1977. fe b ru á r 14-én H o rv á th J á n o s te m e té sé n a F a rk a s ré ti te m e tő b e n e lh a n g
z o tt b ú c sú z ta tó .
54 MEGEMLÉKEZÉS
so h a be n e m gyógyuló se b e t e jt e tt egyéniségén, alig h e ly re h o z h a tó k á r t o k o z o tt a k ö zép

k o ri la tin k u ta tá s o k n a k , a m e ly e k n e k szerv ezeti k e re te it m áig sem sik e rü lt b iz to síta n i.
A sors fu rcsa k á rp ó tlá s a v o lt, h o g y a m ik o r k é t év v el később, 1954-ben e m líte tt
m ű v e «Á rpád-kori la tin n y e lv ű iro d a lm u n k stílu sp ro b lém ái» cím en m eg jelen t, az irodalom -
tu d o m á n y o k d o k to ra fo k o z a tá t, 1955-ben ped ig a K o ssu th -d íj I I I . fo k o z a tá t n y e rte el
vele. E z a m u n k á ja m in d v ég ig é le tm ű v é n e k leg jelen tő seb b a lk o tá sa m a ra d t, s összegezte
k o rá b b i, előre is v e títe tte to v á b b i k u ta tá s a it. E lm é le ti síkon a m u n k a főérdem e eg y részt
az v o lt, h o g y a k lasszik u s la tin filo ló g iáb an m á r ré g ó ta k id o lg o z o tt és k ü lföldön m á r a
k ö z é p la tin k u ta tá s o k b a n is h a s z n á lt stílu sv iz sg á la ti m ó d sz e re k e t m eg k ísére lte a lk alm azn i
Á rp á d -k o ri la tin n y e lv ű iro d a lm u n k ta n u lm á n y o z á s á b a n . M ásrészt la tin n y e lv ű iro d a l
m u n k a lk o tá s a it a tá rs a d a lm i és tö r té n e ti fejlődés szem szögéből ig y e k e z e tt m eg érten i és
m eg m ag y arázn i. «A tá rs a d a lm i és tö r té n e ti fejlődés egy-egy ú ja b b sz a k a sz á b a lépve, régi
tö r té n e ti h ag y o m á n y a in k , szóbeliek és írá so sa k e g y a rá n t, ú ja b b és ú ja b b ’k o rsz e rű ’ tö r té
n e ti á té rté k e lé se n és k ritik á n m e n te k k eresztül» — á lla p íto tta m eg és gondos elem zéssel
m u t a tt a ki «hogyan h a rc o l a feu d ális fejlődés k o rá b b i sz a k a sz á n a k eszm éit és c élk itű zéseit
tü k rö z ő írott iro d alo m ellen a fejlődés k éső b b i sz a k a sz á b a n m a g a az írásbeliség is». E szem
p o n to k és m ódszerek a lk a lm a z á sá v a l főleg n ég y k érd é sb e n é rt el lényeges e re d m é n y e k e t:
1. a k é t G ellért-legenda egy m ásh o z való v iszo n y a, 2. A n o n y m u s elbeszélő stílu sa, 3. a H u n
tö r té n e t szerzősége, 4. az I. A n d rá s-k o ri Gesta szerzőjének, M iklós p ü sp ö k n e k az a la k ja .
Ó v ato s, tép elő d ő , k é tk e d ő tu d ó s egyéniség v o lt, de h a egyszer m eggyőzőnek
ére z te egy tu d o m á n y o s m e g á lla p ítá s á t, kész v o lt szív ó san v édelm ezni a z t. íg y a k ö n y v é
n ek ered m én y eiv el k a p c so la tb a n fe lm e rü lt k é te ly e k ré s z in t éles v itá k ra , ré sz in t to v á b b i
k u ta tá s o k ra k é sz te tté k . R ész le te se b b e n k id o lg o z ta M iklós p ü sp ö k re m in t első Gesta-
író n k ra v o n atk o zó elm é le té t (1955), a G ellért-le g e n d á k fo rrá sé rté k é t (1957), a H u n tö r té
n e tre és szerzőjére v o n atk o z ó elg o n d o lá sa it (1963), v a la m in t A n o n y m u s írói egyéniségére,
m ű v eltség ére és szem élyére v o n a tk o z ó e re d m é n y e it (1966) és az A n jo u -k o ri tö rté n e tíró k
ró l v a llo tt n é z e te it (1971). E z e k kö zü l A n o n y m u sra és a G ellé rt-le g e n d á k ra egy-egy v ita
cik k b en m égegyszer v is sz a té rt (1974). K ö z b e n a z o n b a n m á s fo n to s p ro b lé m á k — íg y a
fek ete m a g y a ro k kérdése (1967), a H a lo tti B eszéd tö r té n e te (1970) és a k ö zép k o ri m a g y a r
á lla m tö rö k p o litik a i in té z m é n y e i (1970) m e g v ilá g ítá sá ra is sz e n te lt id ő t.
K ö zb en 1962-ben eg y ete m i ta n á r i k in e v e z é st n y e rt az E L T E B T K L a tin Filológiai
T an szék ére, de o k ta tó i m u n k á ssá g a to v á b b ra is m e g o sz lo tt a k lasszik u s és a közép k o ri
la tin k ö z ö tt. Az ö tv en e s év ek k ö zep étő l ú ja b b te h e r n e h e z e d e tt r e á : A M agy aro rszág i
L a tin sá g S z ó tá rá n a k m u n k á la ta i, a m e ly e k e t elég telen erő k k el és nehéz k ö rü lm é n y e k
k ö z ö tt k e lle tt ú jjászerv e z n ie és ú jr a m e g in d íta n ia . A régi és ú ja b b sebek s a m e g fe sz íte tt
m u n k a id e g z e té t m eg viselték . 1966-ban le m o n d o tt a M agyarországi L a tin sá g S z ó tá ra
m u n k á la ta in a k irá n y ítá s á ró l és tö b b é sem m i k érésre n em v o lt h a jla n d ó elv állaln i a z t.
L elkileg v is szav o n u lt k a rth a u z i m a g á n y á b a és sokszor n em ism e rte fel a b a rá ti segítő
k e z e t sem .
1972-ben új szak asza k e z d ő d ö tt é letén ek : az E L T E L a tin F ilológiai T an szék én ek
vezetésére k a p o tt m eg b ízást. E z sz e m m e llá th a tó la g v issz a a d ta ő t a v ita a c tiv á n a k , á m
en n ek n a g y á ra v o lt. ő , a k ö z é p la tin filológia h iv a to tt képviselője, e n e rg iá já t a rr a k e lle tt
fo rd ítsa , h o g y ta n sz é k é n a k lasszik u s la tin o k ta tá s á t s az azzal összefüggő tu d o m á n y o s
k u ta tá s o k a t m egszervezze és b izto sítsa . B á rm e n n y i id ő t k ö v e te lt is m eg tő le ez a felad at,
láza s m u n k á v a l f o r d íto tta le és te tte közzé a B u d a i K ró n ik a m a g y a r fo rd ítá s á t (1973) és
m ég egy n a g y tu d o m á n y o s v állalk o zásb a, J a n u s P a n n o n iu s m ű v e in e k k ritik a i k ia d á s á b a
k e z d e tt. E m u n k á la ta in a k egvik te rm é k e v o lt J a n u s m ű fa ja iró l ír o tt ta n u lm á n y a (1973),
am ely b en a k ö ltő t i t k á t ig v e k e z e tt m e g fe jte n i: « Ja n u s h a tá s á n a k a titk a a b b a n v an —
ír ta —, h o g y ő — m egbű v ö lv e az a n tik v itá s n a k a h u m á n u m o t k lasszik u s fo rm á k b a n k ife
jező szellem étől . . . — teljesen beleélte m a g á t az a n tik világ b a, s érzelm i és é rte lm i v ilá
g á t teljesen en n ek az a n tik éle tn e k a szellem ében a la k íto tta és fo rm á lta . . . J a n u s k ö lté
szete m in d ad d ig é rté k e t je le n t, am ed d ig az a n tik v itá s irá n ti érzék eleven m arad.» I t t v ilá
gos m á r a felism erés, h o g y az a n tik v itá s ir á n ti érzék n élk ü l n em m a r a d h a t é rté k J a n u s
k ö ltészete sem . A közép k o ri la tin k u ta tó ja m e g lá tta az a la p o t, am ely en egész életéb en
já r t, s am ely n élk ü l J a n u s titk a n em v o lt m e g fe jth e tő : a k lasszik u s la tin t.
1972-ben sz e rv e z e té t a la tto m o s, g y ó g y íth a ta tla n k ó r tá m a d ta m eg. B etegsége
k im en etelén ek világos tu d a tá b a n é lte le u to lsó év e it. Az ó v ato s, szin te félénk tu d ó sb ó l
hős le tt a végső bizonyosság e lő tt, b á tr a n n é z e tt szem be so rsáv al, végső ó rá já ig d o lg o zo tt.
U tolsó egyetem i m e g n y ila tk o z á sá b a n m ég rá n k h a g y ta tu d o m á n y o s v é g re n d e le té t: a
k ö zép la tin k u ta tá s o k a t n em sz a b a d a k lasszik u s la tin ro v á s á ra fejleszteni.
M ost e ltá v o z o tt. D e rá n k h a g y ta k ö zép k o ri n e m z e ti k u ltú rá n k é rté k e it fe ltá ró
m u n k á it, célkitűzéseit, a m e ly e k e t fo ly ta tn u n k kell, — s tu d ó s e ró szát, a sz k é ta i o d a a d á sá t
a tu d o m á n y irá n t, v a la m in t k a rth a u z i m a g á n y á t, a m ely b en a tu d ó s m in d ig titk o k a t fel
fedő tá rsa sá g ra lel. H arm atta J áno s
VITA
S Z E P E S S Y T IB O R
Ú J GÖRÖG R E G É N Y E K
Az a n tik reg én y ú jd o n s á g a it az előző sz ázad vége ó ta a p a p iru sz o k s z o lg á lta ttá k .

É s n em is sz ű k m a rk ú a n : R . A. P a c k k a ta ló g u s a 1 n e m k ev eseb b , m in t 35 o ly a n tö re d é k e t
illetv e tö re d é k -c so p o rto t re g isz trá l, a m e ly e t tö b b -k e v e se b b jo g g al egy-egy re g é n y részle
té n e k (vagy a n n a k is) le h e t m in ő síten i, s eb b en a sz á m b a n a te lje s te rje d e lm ü k b e n v ag y
le g aláb b k iv o n a tb a n fe n n m a ra d t re g én y ek esetleges p a p iru sz -tö re d é k e i m ég n em is szere
p e ln e k .12 Az ö rv en d etes g y a ra p o d á s az e lm ú lt év ek fo ly a m á n is f o l y ta t ó d o tt: k é t ú ja b b
görög reg én y fra g m e n tu m a i k e rü lte k elő, egyikéi a k ö ln i p a p iru sz -g y ű jte m é n y b ő l, m ásik éi
G renfell és H u n t n eg y ed ik o x y rh y n c h o si ú tjá n a k an g liai a n y a g á b ó l. M in d k e ttő fig y e
lem re m éltó lelet, sőt, a m á so d ik a k á r szen záció sn ak is n e v e z h e tő ; ism e rte té sü k eg yebek
k ö z t e z ért sem fölösleges.
1.1. Az elsőről (P. Colon. in v . 3328) k éső b b i k ia d ó ja , A. H e in ric h s, m á r az 1969-es
b o n n i F IE C -k o n g resszu so n b e sz á m o lt,3 s n e m k e lle tt so k áig v á rn i a tö re d é k e k végleges
p u b lik á c ió já ra sem ,45m ely e g y é b k é n t m in ta s z e rű ; a szövegek (81 — 104) és a h o z z á ju k
fű z ö tt k o m m e n tá ro k (105—129), szó- és n é v in d e x e k (130 — 146) m e lle tt m ég v a la m e n n y i
tö re d é k fé n y k é p m á so la tá t is ta rta lm a z z a (I —X V I), s m in d e z t sz o k a tla n u l te rje d e lm e s
k ísérő ta n u lm á n y v ezeti be (1 —80).
Az ú jo n n a n felfed ezett re g é n y n e k m eg leh ető sen sok, p o n to s a n 46 tö re d é k e k e rü lt
elő a kö ln i g y ű jtem én y b ő l. N a g y o b b h á n y a d u k o n u g y a n csak e g y -k é t b e tű v ag y szó, n é h á
n y o n v iszo n t h osszabb, összefüggő szöveg lá tsz ik , s így n e m csoda, h a a m e g ő rz ö tt szöveg
te rje d elm e te k in te té b e n a p a p iru sz -re g é n y e k közü l c su p á n e g y etlen egy, é p p en a leg k o
rá b b a n felfedezett, n ev ezetesen a N in o s-reg én y m ú lja felül. D e v a n a d o lo g n ak egy k ü lö n
érdekessége is. A p u b lik áció e lő m u n k á la ta i so rá n u g y a n is kiderült,® h o g y a m á r ré g ó ta
ism eretes P . O xy. 13686 szin té n ehhez a reg én y h ez ta rto z ik , v ag y is a m a re n d elk ezésü n k re
álló tö red ék e k (összesen 47) egyazon m ű két példányából sz á rm a z n a k . S figyelem be véve,
h o g y a p aleo g ráfiai v izsg álato k sz e rin t a H e in ric h s p u b lik á lta tö re d é k e k e t a. 2. és 3. sz á
zad fo rd u ló ja tá já n , m íg a P . O xy. 1368 szö v eg ét a 3. század első felében ír tá k , n em a la p
ta la n a k ö v e tk e z te té s : az a n tik reg én y e g y ik n ép szerű , m e r t legkevesebb n é h á n y é v tiz e
d e n k e resztü l m á s o lt-o lv a s o tt k ép v iselő je k e rü lt n a p fé n y re . M ely a lig h an em a H ein rich s-
féle frag m e n tu m o k lejegyzése e lő tt n e m so k k al, de m in d e n e se tre a 2. század fo ly am án ,
te h á t az a n tik reg én y iro d alo m v irá g k o rá b a n s z ü le te tt, h iszen a fe n n m a ra d t reg é n y e k és
re g é n y tö red é k ek zöm m el a 2. század term é k e i. T o v á b b i érdekesség, h o g y a m ű v e t —
H ein rich s m eggyőzően b iz o n y ítja — m á r n em te k ercs-, h a n e m k ó d e x -fo rm á b a n je le n te t
té k m eg ;7 az m eg egyenesen kiv ételessé teszi az új re g é n y t a p a p iru sz -re g é n y e k so rá b a n ,
1 T he greek a n d la tin lite ra ry te x ts fro m g reco -ro m an E g y p t. A n n A rb o r 21965.

2 A reg én y -p ap iru szo k ró l összefoglalóan 1. R . M . R a tte n b u ry : R o m a n c e : T ra c e s o f
lo st greek novels, in : J . V. Powell : N ew c h a p te rs in th e h is to ry o f greek lite ra tu re . O xford
1933, 211 — 257 és F . Z im m e rm a n n : G riechische R o m a n -P a p y ri u n d v e rw a n d te T e x te .
H eid elb erg 1938. K ia d á s u k : B . L a v a g n in i: E ro tic o ru m G ra e c o ru m fra g m e n ta p a p y
ra c e a. L ipsiae 1922.
3 B eszám olója m eg jele n t cik k fo rm á já b a n is, 1. Z P E 4 (1969) 205 — 215.
4 D ie P h o in ik ik a des L ollianos. F ra g m e n te eines n e u en g riech isc h en R o m a n s.
H erau sg eg eb en u n d e rlä u te r t v o n A . H einrichs. B o n n 1972. (P ap y ro lo g isch e T e x te u n d
A b h an d lu n g en . B an d 14.)
5 L. Z P E 6 (1970) 4 2 - 4 3 .
6 R . A . P ack id é z e tt k a ta ló g u sá b a n no. 2 6 2 0 ; vö. R . M . R a tten b u ry: i. m . 246 sk.
7 L . 1 sk.
56 VITA
h o g y az egyik tö re d é k e n e lő k e rü lt, k ö n y v e t z áró su b sc rip tio a cím et is, a szerző n e v é t is

e lá ru lja : a s u b s c rip tió t m egőrző fra g m e n tu m ta n ú s á g a sz e rin t H e in ric h s bizonyos L o llia
n o s P h o in ik ik a cím ű m u n k á já n a k tö re d é k e it a d ta közre. S az ap ró lék o s szövegelem zés
m ég a z t a k ö v e tk e z te té s t is m egengedi, h o g y a tö re d é k e k a «Föníciai tö rté n e t» leg aláb b is
h á ro m k ö n y v éb ő l valók .
1.2. A cím m el n in cs b a j : tip ik u s reg én y -cím ; Ia m b lic h o s reg én y e is a cselekm én
fö ld rajz i k ö rn y e z e té re u ta ló , a «Phoinikika» alak h o z h aso n ló a n k é p z e tt B a b y ló n ia k a cím et
viseli, s H éliodóros reg én y én ek e re d e ti cím e is v alószínűleg A ith io p ik a v o lt. A te rje d e le m
szin tén n e m okoz g o n d o t: az á tla g o s re g é n y -te rje d e le m alsó h a tá r á t m in d e n e se tre e lé r
h e tte , ta lá n m ég tö b b e t is. F o g a sa b b k érd és a szerző k iléte, a n n á l is in k á b b , m e rt első p il
la n tá s ra csáb ító v o ln a a h íre s ré to rra , P . H o rd eó n io s L o llian o sra gondolni, a k in ek a k m é -ja
é p p a P h o in ik ik a feltéte le z h e tő k eletk ezési idejév el, a 2. század k ö z e p e tá já v a l esik egybe.
H e in ric h s az o n b a n m eg g o n d o lk o d ta tó é rv e k e t hoz fel az ö n k é n t kín álk o zó azo n o sítás
e llen .8 E gyfelől k im u ta tja , h o g y a szo fista L o llian o s fe n n m a ra d t — igaz, fe le tté b b g y é r
szám ú — tö re d é k é n e k 9 ré to rik u s -a ttic is ta stílu sa k iá ltó e lle n té tb e n v a n a P h o in ik ik a-
tö re d é k e k k o rá n tse m ré to rik u s és a ttic iz m u s tó l sem é rin te tt s tílu s á v a l; m ásfelől ú g y véli,
h o g y a szónoki h iv a tá s és a re g é n y írá s az a d o tt k o rb a n k iz á rjá k e g y m á s t; s v aló b an ,
P h ilo s tra to s tó l tu d j u k ,101h ogy, u g y a n c sa k a 2. század fo ly am án , a n ev es sz o fistá t, a milé-
to si D io n y sio st le já ra ta n d ó , v e té ly tá rs a i a n ev e a la t t szerelm i re g é n y t h a m is íto tta k .
E z e k az érv e k v a ló b an ó v a to ssá g ra in te n e k , v isz o n t p e rd ö n tő n e k a m a g a m részéről eg y i
k e t sem ta r to m . M ert, h a a H e in ric h s m e g á lla p íto tta stilá ris külö n b ség ek n em v o n h a tó k
is kétség b e, a stílu s jelleg ét a v á la s z to tt m ű faj b e fo ly á so lh a tta : a 2. század i a ttic iz m u s fő
re p re z e n tá n sa , A ilios A risteid és p é ld á u l érezh ető en m á s k é n t fo g alm azza szónoki beszédeit,
m in t a betegségéről és g y ó g y u lá sá ró l beszám oló, n a p ló szerű H iero i lo g o i-t.11 M árm o st a
görög reg én y k o ra i p erió d u sá ra , egészen a 2. század közepéig az a ttic iz m u s tó l és re to rik á
tó l n ag v jáb a n -eg észéb en m e n te s p ró z a a jellem ző — m ié rt ne le h e tn e feltételezn i, h o g y egy
m á s m ű fa jo k b a n a ttic is ta stílu se sz m é n y e k e t k ö v e tő ré to r, h a a v ita th a ta tla n u l n é p sz e rű
vonzó reg én y b iro d a lm á b a k irá n d u l, a n n a k elü tő , h a g y o m á n y o s n y e lv i-stilá ris eszközeit
alk a lm a z z a ? Az pedig, h o g y a ré to ri h iv a tá s és a reg é n y írá s ö sszeeg y ezteth etetlen ek , szin
té n csak bizonyos h a tá r o k k ö z ö tt érv én y es. T én y , h o g y a re g é n y t so h asem fo g a d ta be az
a n tik e sz tétik a, s a «hivatalos» a n tik közízlés m in d ig is e lz á rk ó z o tt előle,12 de az is té n y ,
h o g y a reg én y író k , a görög re g é n y m á so d ik fejlődési p e rió d u sá b a n , m e ly e t Iam b lich o s,
A chilleus T atio s, L ongos és H élio d ó ro s m ű v ei k ép v iseln ek , ig y ek ez tek szalonképessé fo r
m álni, a k o r ré to rik u s -a ttic is ta stílu sá h o z k ö zelíten i a m ű fa jt, am ib en ta lá n vállalkozó
k e d v ű ré to ro k is k ö zrem ű k ö d te k . S n o h a eg y é rte lm ű e n n em b iz o n y íth a tó , h o g y az em lí
t e t t n égy reg én y író v alam ely ik e ré to r le t t voln a, a z é rt n em h iá n y o z n a k az en n ek le h ető sé
g é t leg aláb b is n y itv a h a g y ó p á rh u z a m o k : L u k ia n o s n o v ella k o sz o rú t, re g é n y p a ró d iá t és
re g é n y t is í r t , 13 b á r k é tsé g k ív ü l csak a k é t ré to rik u s p e rió d u sa k ö z ti é v tized ek a l a t t ; és
A p u leiu s életm ű v éb en is jó l m egfér eg y m ással a szónoki beszéd és a reg én y . Az is régi és
nem a la p ta la n g y an ú , h o g y egyes reg é n y író k n ev e alig h an em á ln é v ,14 s n y ilv á n a z é rt
v e tté k fel (esetleg jó n e v ű , e lő ttü n k ism e rt ré to ro k is), h o g y a reg én y re és a re g é n y írá sra
h á ra m ló ó d iu m o t elk erü ljék . É n te h á t k o rá n tse m ta r to m elvileg elk ép z elh etetlen n ek , h o g y
a P h o in ik ik á -t h iv a tá so s ré to r ír ta : íg y a görög re g é n y tö rté n e té b e n ő le tt v o ln a az első,
v ag y az elsők egyike, a k i ré to r létére n y ílta n v á lla lta a re g é n y írá st, s b á r ő m a g a m ég a lk a l
m a z k o d o tt a h a g y o m án y o s reg én y -stílu sh o z , p u sz tá n m erész m ű fa j-v á la sz tá sá v a l is a z t
a fo ly a m a to t m o z d íto tta elő, m ely végülis a re g én y m áso d ik , réto rik u s-sz o fisz tik u s p e rió
d u s á t ered m én y ezte. E z p ersze n em tö b b feltevésnél, elm életi le h e tő sé g n é l; m in t H ein rich s,
b izto s tá m p o n to k n élk ü l én sem m e rn é m a P h o in ik ik a L ollianos n e v ű szerző jét P . H o rd e ó
nios L ollianosszal, a ré to rra l a z o n o sítan i. D e, h a d d te g y e m m in d já r t h ozzá, n em is a n n y ira
8 L. 24 sk.
9 K ia d á su k 0 . Schissel von Fleschenberg: P h ilo lo g u s 82 (1926) 181 — 201.
10 VS 1, 22, 3 = ed. C. L . K a y se r I I ., L ipsiae, 1871, p . 37, 8 - 1 6 .
11 Vö. R . P . R eardon: C o u ra n ts litté ra ire s grecs des I P e t I I P siécles a p ré s J.-C .
P aris, 1971 (A nnales litté ra ire s de l ’U n iv e rsité de N a n te s fasc. 3), 256.
12 L. b ő v eb b en ACD 10 —11 (1974 — 1975) 125 sk.
13 Az O nos szerzősége u g y a n erősen v ita to tt, de az a n tik reg én y iro d alo m o ly an
k iváló szak értő je, m in t B . E . P e rry , L u k ia n o s szerzősége m e lle tt k ard o sk o d ik , vö. T he
A n cien t R o m an ces. A L ite ra ry -h isto ric a l A cc o u n t o f T h e ir O rigins. B erk ele y a n d L o s
A ngeles 1967 (S a th e r C lassical L e c tu re s vol. 37), 211 sk.
14 Az ephesosi X e n o p h ó n ró l 1. H . G ärtner: P W R E 18, 1967, s. v. 2058 ; de h aso n ló
g y a n ú n a k m ás reg én y író k k a l k a p c so la tb a n is h a n g o t a d ta k m á r.
VITA 57
elvi m egfo n to láso k szólnak P . H o rd eó n io s L ollianos szerzősége ellen, h a n e m a P h o in ik ik a

bizonyos ta r ta lm i elem eiből a d ó d ó sejté se k .
1.3. A rá n k m a r a d t fra g m e n tu m o k u g y a n is n é m i b e p illa n tá s t e n g ed n ek a re g é n y
cselekm ényébe. A n n á l is in k á b b , m e r t a h o ssz a b b összefüggő szö v eg részek et ta rta lm a z ó
4 tö re d é k az e re d e ti k ó d ex k é t la p já n a k re c tó já n és v e rsó ján , te h á t e g y m ás k ö z v e tle n
közelében h e ly e z k e d e tt e l : k e ttő az első k ö n y v befejező la p já n (H ein rich sn él A) — in n e n
való e g y éb k én t az e m líte tt su b sc rip tio is —, k e ttő p ed ig egy k éső b b i k ö n y v e t z áró lap o n
(H ein rich sn él B) ; ezekhez já r u l m ég az u g y a n c sa k te rje d e lm e s szö v eg részt m e g ő rz ö tt
P . O xy. 1368, de errő l n e m tu d n i, h o g y a P h o in ik ik a cselek m én y én ek m e ly ik részéh ez
k a p c s o ló d h a to tt.
A H e in rich stő l A -val je lö lt la p szövege fe lte h e tő le g egy ü n n e p le írá sá v a l k ezd ő d ik :
asszo nyok tá n c o ln a k ; n é v sz e rin t is fe lb u k k a n P ersis és G lau k eté s, a n é lk ü l a z o n b a n , h o g y
tis z tá z h a tó lenne, m ily en sz e re p e t já ts z a n a k az ü n n e p lő k k ö z ö tt (recto) ; a z tá n v a la k i
(ta lá n a későbbi tö re d é k e k A n d ro tim o sa , ak ib en H e in ric h s a re g é n y férfi fő h ő sét sejti),
szerelm es é js z a k á t tö lt P ersisszel, élete első ily en é js z a k á já t; P e rsis a n y a k á n v ise lt a r a n y
lán cc al fizetn e a férfi e lv e tt szüzességéért, de a m az v is sz a u ta s ítja ; a k k o r P ersis a h ív á s á ra
m egjelenő G lau k etésn ek a d ja o d a az é k sz e rt, h o g y v igye a k in c s ta rtó h o z (?), s az fizessen
é rte (?) k étez er a r a n y a t ; végül b e to p p a n P e rsis a n y ja is (verso) — i t t a z o n b a n a szöveg
félb eszakad. H o sszab b és főleg m o zg a lm a sa b b a m ásik , B -v el je lz e tt o ld alo n fe n n m a ra d t
c se le k m é n y -ré sz le t; m ellesleg a re c to v a la m e ly ik k ö n y v v ég ét, a verso m á r ú ja b b k ö n y v
k e z d e té t a lk o tta . A m e g m a ra d t szöveg élén k beszélgetés kellős közepébe v e z e t : A n d ro ti-
m os (?) v ita tk o z ik tö b b fé rfiv a l és a fé rfia k v ezető jév el-szó szó ló jáv al. A m azo k h a lá lra
sz á n já k «a fiút», A n d ro tim o s (?) e lle n z i: u g y a n m i h a sz n u k v o ln a a fiú m egöléséből?
B eszélgető p a rtn e re i a z o n b an h a jth a ta tla n o k : g ú n y o sa n b iz ta tjá k , h o g y csak v íg a sz ta lja -
b á to r íts a az á ld o z a to t, az ilyesm iben ő a le g já ra to sa b b . V ezérü k (?) v isz o n t m á r e z t sem
ta r t j a szükségesnek : eleget lá to g a tta a fiú t A n d ro tim o s, eleg e t b eszélt a lelkére, am ú g y is
b á tr a n fog viselkedni. A n d ro tim o st (?) e lö n ti az i n d u l a t : h e v es sz e m re h á n y á so k k a l illeti
m a g á t és iszo n y ú b ű n h ö d é st jó sol a tö b b ie k n e k . K ö z b e n — fo ly ta tó d ik a szöveg — ú ja b b
férfi lép a színre, vörös ág y ék k ö tő b e n . A jö v ev é n y , h á n y á t lökve, e g y etlen v ág ással fe l
m etszi a fiú t e s t é t ; k is z a k ítja m ellk asáb ó l a sz ív e t és a tű z re h e ly e z i; m ih e ly t m eg sü lt,
k e tté v á g ja , egyik felét lisztb e és o la jb a h e m p e rg e ti, s d a ra b o k ra szelve sz é to sz tja a
« b eav ato ttak » k ö z t ; m ik o r ped ig m á r m in d e n k i á tv e tte a n ek i s z á n t d a ra b o t, m eg esk eti
tá r s a it «a szív vérére», h o g y v e z é rü k e t ( ?) sem cserb en n e m h a g y já k , sem el n em á ru ljá k ,
m ég h a b ö rtö n , k ínzás, v ag y szem ü k k ito lá sa v á rn a is rá ju k (recto). A k ö n y v e t te h á t, jól
k is z á m íto tt c sú c sp o n tk én t, az e m b e rá ld o z a t ep iz ó d ja z á rta . D e a k ö v e tk e z ő k ö n y v eleje
sem v á lt s z ín te re t v ag y cselek m én y t, h a n e m az előző k ö n y v végén e le jte tt fo n a la t veszi föl
és g o m b o ly ítja to v á b b . M ert, b á r a szöveg so k h e ly t erősen tö red ék es, i t t is tö b b e n v a n n a k
e g y ü tt, k ö z tü k A n d ro tim o s ; eszn ek -iszn ak , szó b a k e rü l a szív m á sik fele és egy k ancsó,
m e ly e t a k e n ta u ro k és a la p ith á k h a rc á b ó l v e tt je le n e te k d ísz íte n e k ; em lítés tö rté n ik é n e k
rő l és egy lá n y ra (P ersis?) sz ó rt sz id a lm a k ró l is. É s lé p te n -n y o m o n g u s z tu s ta la n -n a tu ra
lis ta részletek b u k k a n n a k f e l : az a s z ta lra k ih á n y t é te lt (alig h an em a szív d a ra b já t)
«puhítják», H ein rich s sz e rin t a z é rt, h o g y m e g in t e h e tő leg y en ; A n d ro tim o s u n d o ro d v a
k iá ltja , h o g y a n eki j u t t a t o t t é te l n y e rs ; a jelen lev ő k o tro m b a fesztelenséggel böfögnek,
fla tu lá ln a k , elv iselh etetlen bűz te rje n g ; végül p ed ig á lta lá n o s szek szu ális o rg ia veszi k e z
d e té t, s L ollianos nem m u la s z tja el h o z z á te n n i, h o g y a p á ro k az A p h ro d ité d o lg aib an
ú jo n c A n d ro tim o s e lő tt, az ő «szeme lá ttá ra » szere tk e z n e k . É jf é ltá jt — o lv assu k to v á b b
a szöveget — le v e tk ő z te tik a h a lo tta k a t (hogy m iféle h a lo tta k , n em d e rü l ki), «a le án y o n
m ég a m e llta rtó já t sem h a g y já k ra jta » , és az a b la k o n k e re sz tü l m in d e t (a ru h á k a t ? a h a lo t
ta k a t? ) k ih a jig á ljá k ; a z tá n eg y ik ré sz ü k fek ete, m á sik feh é r r u h á t ö lt, a rc u k a t is fe k e té re
illetv e fehérre m á zo lják és, n em tu d n i h o v á , elv o n u ln a k . A n d ro tim o st és tá r s á t (esetleg
tá rs a it) a szökés g o n d o la ta fo g la lk o z ta tja , de tö p re n g é sü k egyelőre h iá b a v a ló , m e r t őrzik
ő k e t ; n y ilv á n a lehetőségek la to lg a tá sa k ö zb en k e rü l szó b a egy a ra n y m ű v e s m ű h e ly e
(verso) — i t t azo n b an a tö re d é k n e k vége szak a d . B efejezésül, h o g y a szem le te lje s legyen,
a P . O xy. 1368-ról kell e jte n e m n é h á n y szó t. A cselek m én y elő te ré b e n G lau k eté s á l l :
ism eretlen ú ticéllal és fe la d a tta l lovagol v a la m e rre , m ik o r egy ifjú h a lo tti á rn y a a rr a kéri,
h o g y tem esse el ő t és «egy szép le á n y t» ,15 m in d k e tte n g yilkosság á ld o z a ta i és az ú t m e n té n ,
15 H einrichs n em szól ró la, h a d d szó ljak én : ez a «szép leány» ó h a ta tla n u l a B -v el

je lz e tt old al v ersó ján szereplő le á n y ra e m lé k e z te t, a k in «a m e llta rtó já t sem h a g y tá k
ra jta » ; az u tó b b i hely en u g y a n is a «leány» szó h a tá r o z o tt n év elő v el szerepel, te h á t n em
eg y tetszőleges h a lo ttr ó l le h e te tt szó, h a n e m o ly a sv a la k irő l, a k it az o lvasó m á r ism ert,
a k it a szöveg v alah o l m á r e m líte tt. H a c sa k u g y a n íg y áll a dolog, a k k o r a P . O xy. 1368
h ely e az A -val és B -vel je lz e tt o ld al k ö z ö tt v an .
58 VITA
egy p la tá n fa a la t t fek szen ek ; a h a lá lra ré m ü lt G lau k eté s n é m a d ö b b e n e tte l b ó lin t, de esze

á g á b a sem j u t a k é ré s t te lje síte n i, h a n e m lo v á t v á g tá ra fo g v a m e n ek ü l o n n é t ; estefelé
fo ly ó p a rti fa lu b a ér, á tk e l a folyón, s m e g p illa n tv a egy istá lló t, b e té r, lefekszik, a lu d n i
p r ó b á l ; k is v á rta tv a az istá lló b a v ezető lépcsőn az e m eletrő l egy nő ereszk ed ik a lá — eddig
a tö red ék .
1.4. M ilyen k ö v e tk e z te té s e k e t v o n t le H e in ric h s az im é n t b ő v en , szin te szó sz e rin t
is m e rte te tt szövegekből ? M in d e n e k e lő tt a z t, h o g y a P h o in ik ik a , m ű fa já t te k in tv e , az
a n tik reg én y ek , k özele b b rő l a szerelm i re g én y ek közé ta rto z ik ; s a fra g m e n tu m o k b a n fel
b u k k a n ó m otívum oK , a szerelem és a szüzesség, a fogság és a m enekülés, a m e g p ró b á lta tá s
és az életveszély, de a p árb e sz é d e k k e l t a r k ít o tt p ró zai fo rm a is, v a ló b an reg én y re u ta ln a k ,
b á r a m a g a m részéről, főleg a n a tu r a lis ta elem ek feltű n ő e n n a g y szám a m ia tt, a «szerelmi
regény» m in ő síté st v aló szín ű b b n e k ta r tv a u g y a n , a k á r a m ű faj egy «realista» a lk o tá sá n a k ,
a p etro n iu si S a ty ric o n te s tv é ré n e k is el tu d n á m kép zeln i a P h o in ik ik á -t. H ein ric h s to v á b b i
k ö v e tk e z te té se i, v ag y in k á b b hip o tézisei, eg y ed ü l a B -vel je lz e tt la p tö red ék eih ez k a p
cso ló d n ak : 1. h o g y az e m b e rá ld o z a to t v é g re h a jtó férfiak , A n d ro tim o s fo g v a ta rtó i a
N ilu s -d e ltá b a n lakó «rabló-pásztorok»-kal, a m ás szerelm i reg én y ek b en is szívesen szere
p e lte te tt b u k o lo so k k al azo n o sak ; 2. h o g y a lap o n so rjázó esem én y ek b en (g y erm ek áld o zat,
o m o p h ag ia és k an n ib a liz m u s, eskü, lak o m a , szekszuális p ro m isz k u itá s és alakoskodás)
L ollianos a D ionysos-Z ag reu s m ’sz té riu m o k b e a v a tá si s z e rta rtá s á n a k részletes, m i tö b b ,
h ite le s le írá sá t a d ta . M ás szóval a P h o in ik ik a , h o g y az ő m e g fo g alm azását idézzem , eg y
felől «ein w e ite re r B eleg d a fü r, d ass es M y sterien des D ionysos-Z agreus gegeben h at» ;
«gleichzeitig is t es n a c h d em B e ric h t des L iv iu s ü b e r die rö m isch en B a cch an alien d e r
zw eite T e x t, au s d em w ir E in z e lh e ite n ü b e r d a s R itu a l ein er p riv a te n d ionysischen M y ste
rien g em ein d e h ellen istisch -rö m isch er Z e it erfahren» ; m ásfelől pedig, a k á r az apuleiusi
a ra n y sz am ár 11. k ö n y v e , a P h o in ik ik a «gew ährt . . . einen z u sa m m en h än g en d en B lick in
d en A b lau f, d. h . in die D ro m en a, eines k aiserzeitlich en M y sterien k u ltes» .16 T o v á b b á :
3. h o g y a b u kolosok k ö réb en igenis elk ép zelh ető a D ionysos-Z agreus k u ltu sz , te h á t a
L ollianos fe ste tte k ép k o rá n tse m az írói fa n tá z ia term ék e, h a n e m m egfelel a tö rté n e lm i
té n y e k n e k ; s végül 4. h o g y a «m isztérium -jelenet»-et záró esk ü -fo rm u la és az a n tik v itá sb ó l
ism e rt k a to n a i esk ü -fo rm u lák első p illa n tá sra kü lö n ö sn ek látszó h aso n ló ság a a bukolosok
k a to n a i szerv ezetéb en leli m a g y a rá z a tá t. H ein ric h s term ész etesen tisz tá b a n v a n h ip o té
zise m erészségével, v ita th a tó s á g á v a l, s n em ok n élk ü l : n y ilv á n n em én leszek az egyetlen,
a k i k ísé rő ta n u lm á n y a v é g k ö v e tk e z te té se it n em , v ag y leg aláb b is n em teljesen fogja
o sztan i.
1.5. A n n a k a feltev ésn ek a z o n b an , h o g y L ollianos e m b e rá ld o z a to t b e m u ta tó férfiai
alig h an em a bukolosok, m i ta g a d á s, nehéz ellenállnom . Ig az, a P h o in ik ik a -tö re d é k e k ö n
m a g u k b a n jószerivel sem m i a la p o t n em a d n a k az a z o n o sítá sh o z ,17 n em k evésbé igaz, hog y
a szerelm i regén y ek b en , a m ű faj h a g y o m á n y o s re k v iz itu m a i lévén, a b u k o losokon k ív ü l
ra b ló k és k alózok sz á m ta la n v á lfa ja ju t szerephez, u g y a n a z o n a m ű v ö n belül tö b b n y ire
n em is egy ízben, s k ö z ö ttü k a reg én y h ő sö k erén y e-élete m in d ig k o c k á n forog, sőt, az
ephesosi X en o p h ó n h ő sn ő jé t, A n th iá t, m ég fel is a k a rjá k áldozni, n em is a bukolosok,
h a n e m tö rté n e te se n kilik iai ra b ló k ;18 viszo n t, a m i a leg sú ly o sab b an esik a la tb a , a P h o in i
k ik a em b eráld o zat-ep iz ó d ja o ly an szem beszökő h a so n ló sá g o k a t m u ta t az A chilleus T atios-
n á l is fellépő b u koloso k e m b e rá ld o z a tá v a l, h o g y az olvasó jo b b és való szín ű b b m egoldás
h íjá n L ollianos férfiaib a n o k k al-jo g g al a D e lta-v id ék h írh e d t «pásztorai»-t se jth e ti. A p á r
h u zam o s A chilleus T atio s-h e ly e k persze n em k e rü lté k , n em is k e rü lh e tté k el H e in rich s
figyelm ét. Az A chilleus T atio s-re g én y főhősei, L eu k ip p é és K le ito p h ó n u g y a n is A le x a n d
ria felé u ta z tu k b a n sz in té n a bu k o lo so k fo g ság áb a k erü ln ek , m ég n em tu d v a , h o g y t á r
saik, M enelaos és S aty ro s, a k ik tő l egy k o rá b b i h a jó tö ré s so rá n s z a k a d ta k el, h aso n ló k é p
p en a b u kolosok fo g ság áb an v a n n a k . L e u k ip p é t n y o m b a n k iv á la sz tjá k és elő rek ü ld ik a
bukolosok «királyá»-hoz.19 h o g y m a jd ő legyen «a se reg ért b e m u ta to tt tisz tító áldozat» ;20
K le ito p h ó n t k ü lö n in d ítjá k ú tn a k , de k ö zb en a bu k o lo so k m egfékezésére (?) k ü ld ö tt
16 L. 77. 1.
17 M indössze eg y etlen o ly an ré sz le t a k a d a rá n k m a r a d t P h o in ik ik a -tö re d é k e k b e n ,
m ely A n d ro tim o s fo g v a ta rtó in a k v alam iféle k ü lö n á llá sá t, speciális h e ly z e té t su g allja :
a B -vel je lö lt la p v ersó já n e m líte tt k a n c só t u g y an is sa já to s elnevezéssel ille tté k , s ez t
L ollianos g o ndosan olvasói tu d o m á sá ra j o z t a ; sajn o s, a tö re d é k az illető elnevezésnek
csu p án szókezdő k a p p á -já t ő rizte m eg.
18 2, 13.
19 3, 9. A «király» eln ev ezést e g y é b k é n t a szöveg n em h a sz n á lja k ö v etk ez etesen ;
m á s u tt in k á b b a «rablóvezér» szó áll (3, 13 ; 19 ; és passim ).
20 3, 12.
VITA 59
k a to n á k k is z a b a d ítjá k , s így m á r b izto n sá g o s h e ly rő l k ell végignéznie L e u k ip p é «feláldoz-

t a t á s » - á t: k é t fegyveres egy e g y ip to m i p a p k ísé re té b e n elő v ez eti L e u k ip p é t; a p a p énekel,
a m a z o k k e tte n áld o z a ti it a lt ö n te n e k a le á n y fejére ; a z tá n e g y ik ü k h á n y á t fe k te ti, k a r d já t
«a szíve táján » beledöfi, fe lh a sítja a te s té t, a k ib u g g y a n ó belső ré sz e k e t p ed ig k ih ú z z a és
az o ltá rra h e ly e z i; s m ik o r m eg sü ltek , d a ra b o k ra v á g v a sz é to sz tja az o t t álló b u k o lo so k
k ö z ö tt, ak ik m egeszik a n e k ik á tn y ú j to t t d a ra b o k a t.21 U tó b b te rm é sz e te se n k id e rü l, h o g y
K le ito p h ó n e lő tt szem fényvesztő sz ín já té k z a jlo tt le : a k é t feg y v eres M enelaos és S a ty ro s
v o l t ; ők, L eu k ip p é t m eg m en te n d ő , á lla ti belső ré sz e k e t k ö tö z te k a le á n y te s te elé, a z o k a t
v á g tá k fel csupán, vag y is L eu k ip p é é le tb e n m a r a d t — ez a z o n b a n p illa n a tn y ila g m ellékes.
L é n y e g az, hogy az e m b e rá ld o z a t leírá sa , m u ta tis m u ta n d is , k é tsé g k ív ü l szoros ro k o n sá g
b a n v a n L ollianos le írásá v al. S m ég n y o m a té k o sa b b a n a b u k o lo so k közé u ta lja a P hoini-
k ik a e m b e rá ld o z a t-e p iz ó d já t az a C assius D io -részlet, m e ly re H e in ric h s is h iv a tk o z ik , s
a m e ly k iv áltság o s h e ly e t foglal el a b u k d o s ó k r a v o n a tk o z ó g y ér sz á m ú a d a to k so rá b a n .22
D ió elbeszélése sz e rin t 172-ben, M arcu s A u reliu s u ra lk o d á sa a la tt, a b u k o lo so k egy Isidó-
ro s n e v ű p a p vezetésével fe llá z a d ta k : elő b b csellel, n ő i ru h á b a ö ltö zv e m eg ö ltek egy cen-
tu r ió t, m íg elfo g o tt tá r s á t fö lá ld o z tá k , s «a belső rész e it, e sk ü t té v e rá ju k , m eg ették » ,
a z tá n az E g y ip to m b a n állom ásozó ró m a i c sa p a to k o n g y ő zelm et a ra tv a , A le x a n d ria ellen
in d u lta k ; ta lá n el is fo g la ltá k v o ln a, de A v id iu s C assiu sn ak , belső to rz sa lk o d á sa ik a t k i
h a sz n á lv a , s ik e rü lt fö léb ü k k e re k e d n ie .23 Id e m in d e n k o m m e n tá r fölösleges : a h a so n ló sá
g o k m a g u k é rt beszélnek ; főleg, h a h o zzáteszem , h o g y A ch illeu s T a tio s b u k o lo sai a cselek
m é n y egy későbbi szak a sz á b a n sz in té n tő rb e c sa ljá k (b á r n em ru h a v á lto z ta tá s s a l) az elle
n ü k v onuló k a to n á k a t.24 Jó m a g a m te h á t le m e rn é m v o n n i a k ö v e tk e z te té s t — H e in ric h s
n e m m egy el eddig —, h o g y ig a z á b a n eg y azo n elbeszélés h á ro m v á lto z a tá v a l á llu n k sz e m
ben . A m i L ollianos k ro n o ló g iá já t illető en a n n y it je le n te n e , h o g y a P h o in ik ik a a H e in ric h s
p u b lik á lta tö red ék ek lejegyzési ideje e lő tt alig n é h á n y év tiz e d d e l, de m á r 172 u tá n k e le t
k e z e tt, h o zzáv ető leg egy id ő b en A chilleus T a tio s re g é n y é v e l; ez a k ö rü lm é n y teszi v égképp
k érd é sessé szerzője és a ré to r P . H o rd e ó n io s L o llian o s a z o n o sítá sá t.
D e a tö r té n e t v a riá n sa in a k szám a, g ondolom , to v á b b n ö v e lh e tő , m e r t az e d d ig iek
h e z n eg y ed ik n e k b íz v á s t h o z z á v e h e te m H élio d ó ro s re g é n y é t, az A ith io p ik á -t, h ely eseb b en
a z A ith io p ik a b u k o lo so k a t sz e re p e lte tő e p iz ó d ja it, m e ly ek re H e in ric h s v a jm i kev és fig y el
m e t f o r d í t o t t ; elő reb o csátv a, h o g y H élio d ó ro s, a k i fe lte h e tő e n a 3. század m á so d ik n e g y e
d é b e n , vag y is k é t-h á ro m em b e rö ltő v e l a b u k o lo s-lá z a d á s u tá n ír ta m ű v é t, bizo n y o s p o n
to k o n jó v a l sz a b a d a b b a n kezeli a tö r té n e te t, m in t k é t, az esem én y ek h ez ta lá n időbeli
k ö zelségük o k án is h ív e b b e n rag aszk o d ó p á ly a tá rs a , A chilleus T a tio s és L ollianos. M in d en
e se tre a b u k o lo so k n ak H élio d ó ro sn ál is p a p a v ezérü k , a n n a k v ezetésév el in d u ln a k m eg,
n e m u g y a n A lex an d ria, h a n e m M em phis ellen, m e ly e t a z tá n m égsem fo g laln ak el, h o lo tt
előzőleg m á r győzelm et a r a t ta k a m e g fe n y íté sü k re k ü ld ö tt re g u lá ris c á p á to k fe le tt25
(lásd C assius D io és részb en A chilleus T atio s) ; H élio d ó ro s p o rty á ró l h a z a té rő bukolos-
vezérét, T h y a m ist is «m int k irály t» fo g a d já k az o tth o n m a r a d o tta k 26 (lásd A chilleus T atio s) ;
T h y a m is, a h a jd a n i m em p h isi p a p , azzal dicsekszik, h o g y a z sá k m á n y b ó l szárm azó p é n z t
m in d ig «a közösbe» a d ta 27 (am i jó l m a g y a rá z n á a P h o in ik ik a re jté ly e s « k in cstárn o k á » -n ak
fu n k c ió já t, feltév e persze, h o g y az A -v al je lz e tt la p cselek m én y e is a b u k o lo so k k ö z ö tt
já tsz ó d ik ) ; és a s o rt m ég fo ly ta th a tn á m . Á leg fo n to sa b b a z o n b a n az, h o g y H élio d ó ro sn ál
is m eglelhető, igaz, csökevényes fo rm á b a n , az e m b e rá ld o z a t m o tív u m a . T h y a m is u g y an is,
a szerelm i reg én y ek szo k v án y o s re c e p tje sz e rin t, b eleszeret a női főhősbe, C h arik leiáb a,
s m ik o r egy riv á lis ra b ló c sa p a t (ta lá n a C assius D io e m líte tte belső to rz sa lk o d á so k re m i
n isz c en ciája?) rá tá m a d az á lta la v e z e te tt b u k o lo so k ra , sietv e egy fö ld a la tti b a rla n g b a n
r e j ti el a le á n y t. A c sa ta e lő tt á ld o z a to t a k a r b e m u ta tn i, el is k ü ld i feg y v er h o rd o z ó já t
m egfelelő á ld o za ti á lla té rt. K ö zb en az ellenség m in d közelebb ér, s ő t elfo g ja a fé lté k e n y
21 3, 15. A szöveg sz e rin t e g y é b k é n t a b u k o lo so k a t egy jó s la t sz ó líto tta fel, h o g y

le á n y t áld o zzan ak , s a rr a is, h o g y a m á já t m eg eg y ék (3, 19) ; ren d szeres e m b e rá ld o z a to k
ró l A chilleus T a tio s n em tu d .
22 A b u k o lo so k k al foglalkozó a n tik fo rrá sa n y a g ró l összefoglalóan í r t F . A lth eim , 1.
L ite r a tu r u n d G esellschaft im au sg e h e n d e n A lte rtu m I . H a lle 1948. 123 sk.
23 71j 4) i — 2 .
24 4, 14.
25 A C assius D io tö r té n e ti m ű v e és a h élio d ó ro si A ith io p ik a b u k o lo s-leírása k ö z ti
ö sszecsendülésekre le g u tó b b A . C olonna u ta lt, 1. L a C ronologia d ei R o m a n z i G reci. Le
«E tiopiche» di E liodoro. MC 18 (1951) 146.
26 1, 7.
27 1, 19.
60 VITA
ség, h o g y szerelm e esetleg a m az o k kezébe k e r ü l h e t: íg y a z tá n a b a rlan g h o z ro h a n , h o g y

m egölje (T hyam is, ső t, egy ideig az olvasó is a z t hiszi, h o g y csak u g y a n v é g z e tt C harikleiá-
val, de h a m a ro sa n k id e rü l — lásd A chilleus T a tio s —, h o g y a h ő sn ő n ek sem m i b a ja , eg y
m ásik le á n y az á ld o z a t). A b a rla n g b ó l T h y a m is v issz a té r c sa p a tá h o z , s em b erén ek , ak i
ép p ak k o r é r t oda, csak a n n y it m o n d , h o g y a végre elő v e z e te tt á lla tra tö b b é n in cs szükség,
az im é n t «a leg p o m p á sa b b á ld o z a to t m u t a tt a be az isten ek n ek » .28 S a n ég y v á lto z a to t
to v á b b k ö zelíti egym áshoz, h o g y m in d e g y ik b e n szerep el a fogság m o z z a n a ta is — az m á r
a m ű fa ji k ü lönbségekb ő l fa k a d , h o g y a h á ro m reg én y író , D ió v al e lle n té tb e n , reg én y e főhő
s é t illetv e főhőseit j u t t a t j a a b u k o lo so k h a ta lm á b a .
1.6. A n égy v á lto z a t egym áshoz fűződő v isz o n y á n a k részletes ta g la lá s a m esszire
v ezetn e ; a v a la m e n n y iü k közös fo rrá sá u l szolgáló tö r té n e te t, so m m ásan m egfogalm azva,
először L ollianos és A ch d le u s T a tio s2930h a s z n á lta fel, v alószínűleg eg y m ástó l fü g g e tle n ü l;
u tá n u k k ö v e tk e z e tt D ió, n y ilv á n v a ló a n sz in té n fü g g e tle n ü l a k é t re g é n y író tó l; s a so rt
H élio dóros z á rta , a k i a m a g a v á lto z a tá n a k m e g írá sá b a n A chilleus T a tio s t b iz to sa n ,30,
de ta lá n L o llian o st, ső t, D ió t is szem e lő tt ta r to t ta . A tö r té n e te t m in d e n e se tre D ió ő riz te
m eg a le g tisz tá b b a n , s elbeszélése n a g y já b ó l k é tsé g k ív ü l m egfelel a tö rté n e lm i té n y e k n e k .
A z e m b e rá ld o z a t és a k a n n ib a liz m u s m o z z a n a tá v a l k a p c so la tb a n v isz o n t jo g o san m e rü lh e t
fel k étely . E lőször is, a b u k d o s ó k ró l e n y h én szólva h ézag o sak az ism eretein k , s a bukolos-
felkelésnek ez a D ió a d ta részlete a <<pásztor-rablók»-ra v o n a tk o z ó a d a to k k ö z ö tt tá rs ta la -
n u l áll — de m eg k ü lö n b e n is, D ió lé p te n -n y o m o n a n e k d o ta sz e rű e n le k e re k íte tt, d ra m a ti
z á lt elbeszéléseket h a sz n á l fel m ű v é b e n ;31 m ásfelől h iá b a szól a h á ro m , e m b e rá ld o z a to t
ta rta lm a z ó reg én y látsz ó la g D ió m e l l e t t : lév én a reg é n y író k tö rté n e ti hitelesség e, p u sz tá n
a m ű faj jellege m ia tt is, fe le tté b b m e g b íz h a ta tla n ,32 közléseikből ta n á c so sa b b nem lev o n n i
m esszem enő k ö v e tk e z te té s e k e t. T o v á b b á : a tö rté n e tíró k ö zlését n e m is az im é n t felso ra
k o z ta to tt érv e k teszik ig azá n g y a n ú ssá , h a n e m az a k ö rü lm én y , h o g y m in d az e m b e rá ld o
z a t, m in d a k an n ib aliz m u s eg y re sű rű b b e n — és á lta lá b a n e g y ü tt33 — felhangzó, ú g y szó l
v á n sab lo n o s v ád a 2 —3. század v ita iro d a lm á b a n . H o g y e g y ik e t is, m á s ik a t is h á n y sz o r
v e te tté k a k eresztén y e k szem ére, m ellesleg a (L ollian o sn ál m e g je le n íte tt) szekszuális
k icsap o n g ás v á d já v a l te té z v e , a r r a elég fu tó la g u t a l n i ; lényegesen tö b b e t m o n d , h a id é
zem — H e in rich s n y o m á n —, h o g y a n v á lto z o tt h á ro m száz év a la t t a C atilin a-ö sszeesk ü v és
képe. N os, S allu stiu s m ég csak a rró l tu d ó s ít, hogy C atilin a és tá rs a i az ö sszeesküvést m eg
pecsételő eskü alk alm á b ó l «állítólag» em b eri v érrel k e v e rt b o rt itta k , s szövege legfeljebb
m egengedi az e m b e rá ld o z a t le h ető ség ét j34 később, P lu ta rc h o s, expressis v erb is k ijelen ti,
h o g y e m b e rt á ld o ztak , ső t, h o g y e tte k is a h ú sá b ó l ;35 D iónál pedig, az a k tu s sz ö rn y ű sé
gének to v á b b i fokozásául, férfi h e ly e tt m á r g y e rm e k az á ld o z a t.36 C sakhogy az ilyen t a r
ta lm ú v á d a k sűrűsödése n em a tén y leg es e setek szap o ro d á sá v a l, ellenkezőleg : fo k o z a to s
csökkenésével a rá n y o s ; h iszen az e m b e rá ld o z a t és a k a n n ib a liz m u s csak a k k o r és ú g y v á l
h a t o t t a b a rb á rsá g , a v é rlá z ító k eg y etlen ség v ag y társad alo m ellen esség k ö zk ele tű szim
b ó lu m áv á, h a a v aló ság b an m á r csak k iv ételesen fo rd u lt elő, s m in t g y a k o rla t, m in t fo ly a
m a to s vallási p ra x is m e g sz ű n t lé te z n i.37
1.7. A m i n ézete m sz e rin t a n n y it je le n t, h o g y H e in ric h s értelm ezési ja v a s la tá n a k
egyik sa rk a la to s p o n tja fe le tté b b in g a ta g ta la jo n á l l : ő u g y a n is feltételezi, h o g y az e m b e r
28 1, 31.
29 Az ú ja b b p a p iru sz -le le te k eg y érte lm ű e n ta n ú s ítjá k , h o g y A chilleus is a 2. század
u to lsó neg y ed éb en ír ta re g é n y é t, vö. O. W einreich: D e r griechische L ieb esro m an . Z ü rich ,
1962, 16.
30 H o g y a k é t író reg én y ei k ö z ö tt feltű n ő e n so k az é rin tk ezési p o n t, az m á r ré g ó ta
k ö zh ely szám b a m egy, vö. E . É ohde: D er griechische R o m a n u n d seine V o rläu fer. L eip zig
31914 ( = B erlin, 41960), 514.
31 Vö. F ergus M illa r: A S tu d y o f C assius D io. O xford 1964. 121 ; 128; 147 ; és
passim .
32 H éliodórosszal k a p c so la tb a n leg u tó b b A . D ilile fig y e lm e z te te tt e rre n y o m a té k o
san, 1. U m s tritte n e D a te n . U n te rsu c h u n g e n zu m A u ftre te n d e r G riechen a m R o te n M eer.
K ö ln u n d O pladen 1965. 74 — 75.
33 Jellem ző p é ld a P h ilo stra to s A pollónios é le tra jz á n a k egyik helye. A póllóniost is
ritu á lis em beröléssel v á d o ltá k , m ire a ty a n a i bölcs g ú n y o san a z t v álaszo lta, h o g y «ha m á r
feláld o ztam , n y ilv á n e tte m is belőle» (8, 5).
34 C o n iu ratio C atilin ae 22.
35 C icero 10, 4.
36 37, 30.
37 L ényegében ez a v é g k o n k lú zió ja F . Schw enn k lasszik u s m o n o g rá fiá já n a k : D ió
M enschenopfer bei d en G riechen u n d R ö m e rn . Giessen 1915 ( = B erlin 21966).
VITA 61
á ld o z a t és a k a n n ib a liz m u s a b u k o lo so k k ö z t n e m c su p á n k iv é te l, h a n e m fo ly a m a to s
v allási g y a k o rla t v o lt, éspedig a re k o n s tru á ln i p ró b á lt D io n y so s-Z ag reu s m isz té riu m o k
k e re té b e n . Ig az, a b u k o lo so k a t m in d e n fo rrá s e g y b e h a n g z ó a n k u ltú rá tó l-c iv iliz á c ió tó l
kevéssé é r in te tt közösségnek festi, m ely re a tö rv é n y e s re n d alig-alig te r je s z th e tte ki b efo
ly á s á t, s így elvileg ta lá n elk ép z elh ető v o ln a, h o g y n á lu k , a b iro d a lo m tö b b i, civ ilizált
v iszo n yok k ö z ö tt élő n ép év el e lle n té tb e n , m égis d ív o tt a ritu á lis em b erö lés és k a n n ib a liz
m u s szokása : ah o g y a n a d ru id á k e m b e rá ld o z a ta ira p é ld á u l v a n is a d a t. C sak h o g y S u e to
n iu s, ak i erről beszám ol, a z t is em líti, h o g y a d ru id á k «kegyetlen» v a llási g y a k o rla tá ra m á r
C lau d iu s tila lm a t s z a b o tt ;38 m á s ré sz t v isz o n t, h a d d e m lék eztessek rá , S u e to n iu stó l elté-
rőleg D ió n em szo k ást, csu p án eg y ed i e s e te t lá tsz ik re g isz trá ln i (m in t A ch illeu s T a tio s is),
s fo ly am ato s p ra x is t L ollianos szövege sem b iz o n y ít. A m i p ed ig a H e in ric h stő l p á rh u z a m u l
fe lh o z o tt ró m ai B a c c h u s-k u ltu sz n a k a z o k a t az e se m é n y e it illeti, m ely ek a h íre s SC de
B a c c h an alib u s-h o z v e z e tte k , egyfelől L iv iu s szövege sehol sem u ta l ritu á lis g y ilk o sság ra,
m ég kevésbé k a n n ib a liz m u sra ,39 é p p e n e z é rt a liv iu si elbeszéléssel foglalkozó k u ta tó k c su
p á n «valószínű»-nek ta r tjá k , h o g y a ró m a i B a c c h u s-k u ltu sz b a n e m b e rt á ld o z ta k ;40 m á s
részrő l az i. e. 2. század elején k ir o b b a n t B a c c h a n a lia -b o trá n y t te lje s neg y ed félszáz év ( !)
v á la s z tja el a b u k o lo s-láza d ástó l, t e h á t a je le n tő s id ő b eli tá v o lsá g ö n m a g á b a n is in d o k o lt
k é tsé g e k e t tá m a s z th a t az érte lm e z é si n eh ézség ek k el a m ú g y is m e g te rh e lt L iv iu s-h ely és
L o llian o s-részlet H e in ric h s ja v a s o lta ta r ta lm i p á rh u z a m a i r á n t ; a rró l n e m is beszélve,
h o g y a k érd és legjobb sz a k é rtő i k ö z ü l eg y esek m ég n em ré g e n is erő sen v ita th a tó n a k t a r
to ttá k , léteztek -e e g y á lta lá n D io n y so s-Z a g re u s m isz té riu m o k .41
1.8. E g y szó v al, b á r H e in ric h s b á m u la to s a d a th a lm a z z a l ig y ek szik a m a g a m isz té
riu m -h ip o té z isé t e lh ite tn i, g o n d o la tm e n e te tú lsó k «valószínű»-re, tú lsó k k o m b in á c ió ra
ép ü l, sem hogy m eggyőzőnek ta r ta n á m . J o b b h íjá n p ersze m ég o ly k o m p lik á lt h ip o té z is
ellen sem v o ln a okom b erzen k ed ésre. É n a z o n b a n ú g y vélem , h o g y a L o llianos-epizód
je le n e ts o rá n a k m a g y a rá z a tá h o z fölösleges H e in ric h s b o n y o lu lt m isztériu m -elm élete,
lén y eg telen , h o g y állító lag o s e m b e rá ld o z a tu k v a g y in k á b b e m b e rá ld o z a t-p ra x isu k m e g
felel-e a tö r té n e ti té n y e k n e k , s h o g y v o lt-e k a to n a i sz e rv e z e tü k , m e r t az egész epizód,
b e n n e az egyes elem ek szerepe és m o n d a n iv a ló ja so k k a l eg y sz e rű b b e n és ta lá n m a ra d é k -
ta la n a b b u l érte lm e z h e tő m á s m ó d o n , p u s z tá n iro d a lo m tö rté n e ti-e sz té tik a i m e g fo n to lá
so k k a l, kikü szö b ö lv e a H e in ric h s féle k o n stru k c ió szám o s b iz o n y ta la n sá g i té n y e z ő jé t.
V a n u g y an is D io, A chilleus T a tio s és H élio d ó ro s buko lo s-elb eszéléésn ek m ég egy, eleddig
n e m é r in te tt közös m o z z a n a ta (m ely H e in ric h sn e k , a m e n n y ire lá to m , n e m tű n t fel) : n e v e
z ete sen az, h o g y a «pásztorok», e z é rt v a g y a m a z é rt, de m in d h á rm u k n á l h a rc b a n á lln ak ,
ille tv e h a rc r a k észülődnek, re g u lá ris k a to n a s á g ellen. M árm o st, h a a m á sik h á ro m h o z
h a so n ló a n L ollianos elbeszélését is eg y azo n tö r té n e t v á lto z a tá n a k vesszük, am i szin te
e lk e rü lh e te tle n , a k k o r a P h o in ik ik a e m b e rá ld o z a t-e p iz ó d já t k ézen fek v ő ro k o n összefüg
g ések be ág y azn i. K ö v e tk e z é sk é p p jo g o san g o n d o lh a tju k , h o g y A n d ro tim o s fo g v a ta rtó i
sz in té n h a rc ra , valam iféle feg y v eres a k c ió ra k észü ln ek . E n n e k m ié rtje a k á r a rá n k m a r a d t
tö re d é k e k b ő l k ö n n y e n k ik ö v e tk e z te th e tő , ső t, m a jd h o g y n e m ö n k é n t a d ó d ik : m eg ö ltek ,
fo g ságba h u rc o lta k tö b b -k ev ese b b e m b e rt, s m o s t re to rz ió tó l k ell ta r ta n iu k . Ily e n k o n
te x tu s b a n nézve, a m isz tériu m -h ip o té z is n é lk ü l is é rte lm e t, lo g ik u s h á tt e r e t n y e r az em ber-
á ld o z a t : n em fo ly a m a to s vallási p ra x isró l v a n szó, m e ly k ü lö n b e n is b iz o n y íth a ta tla n ,
h a n e m a k ö rü lm én y ek és az a lk a lo m in d o k o lta , k iv é te le s a k tu s ró l, s e n n ek fu n k c ió ja
u g y a n ú g y «a sereg ért b e m u ta to tt tis z tító áldo zat» , a k á r D ió n ál v a g y A chilleus T a tio s és
H élio dóros reg én y éb en . D e a je le n e te t z áró éjsz a k a i «alakoskodás», a r u h á t és a rc sz ín t
38 C laudius 25.
39 39, 8 —19. G yilkosság o k ró l szó esik u g y a n a szövegben, de ezek — és i t t L iv iu s
egy « beav ato tt» v a llo m á sá ra h iv a tk o z ik — n e m v o lta k ritu á lis jelleg ű ek : a k u ltu sz h ív ei
a z o k a t te t té k el láb alól, a k ik a k u ltik u s és eg y éb k ö v e te lm é n y e k n e k n e m v e te tté k a lá
m a g u k a t (39, 13). E g y é b k é n t a « h iv atalo s verzió», m e ly e t L iv iu s visszaad , a lig h a h a llg a
t o t t v o ln a a ritu á lis gyilkosságokról, m ég k ev ésb é a k an n ib a lizm u sró l, h a ilyesm i v a ló b a n
e lő f o rd u lt; és, figyelem be véve a le ta r tó z ta to tta k n a g y sz á m á t — a k ik so rá b a n b iz o n y á ra
é p p elég «lapsi» a k a d t —, ezek n ek a ré sz le te k n e k o k v e tle n ü l n a p fé n y re k e lle tt v o ln a
jö n n iü k .
40 Vö. G. A lth e im : R ö m isch e R elig io n sg esch ich te I I . V on d e r G rü n d u n g des k a p ito
lin ischen T em pels bis zum A u fk o m m en d e r A lle in h e rrsc h a ft. L eipzig 1932, 1 22; illetv e
F . C um ont: L es religions o rien ta le s d a n s le p a g a n ism e ro m a in . P a ris 41929. 198.
41 Vö. A . B ru fú : L ib e r P a te r . O rigine e t e x p an sio n d u c u lte d io n y siaq u e ä R o m e e t
d a n s le m on d e ro m ain . P a ris 1954, 10 : on p e u t se d e m a n d e r . . . si le m y th e de D ionysos-
Z ag reus a ja m a is serv i de logos ä des m y sté re s ré e lle m e n t p ra tiq u é s ; de 1. IF. F a u th :
P W R E 18, 1967, s. v. Z agreu s 2242 sk.
62 VITA
cserélt férfiak «elvonulása» sem c su p á n ritu á lis e le m k é n t fo g h a tó f e l : ép p o ly jo g g al lá t

h a tju k ben n e a D ió e m líte tte ru h a c se re , v ag y is az ellenfél félrev ezetésére k ieszelt h ad icsel
v a riá n sá t. A zt sem leszü n k k é n y te le n e k k ö rü lm én y ese n b iz o n y g a tn i, m in t H e in ric h s te tte ,
h o g y an e g y e z te th e tő össze a m isz té riu m e sk ü -fo rm u lá ja a k a to n a i e s k ü -fo rm u lá k k a l: a
h a rc előestéjére k épzelv e a je le n e te t, az e sk ü t m in d e n fe lté te le z e tt m isz té riu m n á l és
k a to n a i szerv ezetn él k ö z v e tle n e b b ü l és k ielég ítő b b en m o tiv á ljá k a k ü szö b ö n álló feg y v eres
k o n flik tu s veszélyei, a lelkesedés és az ö ss z e ta rtá s fo k o z á sá n a k igénye, azaz m e g in t n em
a k u ltik u s beidegzettség , h a n e m a k iv é te le s h e ly z e t, az e lv o n t h e ly e tt a n ag y o n is a k tu á lis
in d íték o k . S, n e m u to lsó so rb a n , e g y c sa p á sra szertefoszlik H e in ric h sn e k az az a g g ály a is,
h o g y L ollianos elbeszélése «nem tipikus», m e r t — ú g y m o n d — a szerző é rth e te tle n m ódon
m egszegte a m isztériu m o k ti tk a ir a v o n a tk o z ó szigorú közlési tila lm a t. N os, h a n em
rag a sz k o d u n k a m isztériu m -k o n cep ció h o z, a H e in ric h sn e k n ém i fe jtö ré st okozó p ro b lé m a
egyszerűen n em létez ik tö b b é .
M agam részérő l te h á t alig hiszem , h o g y L o llian o s tu d a to s a n egy m isz té iiu m d ro -
m e n o n -já t a k a r ta v o ln a á b rá z o ln i,42 h o g y az e m b e rá ld o z a t je le n e t-so rá t ez a sz á n d ék kom -
p o n á lta tta m eg vele. E lsődleges szán d é k a , g o ndolom , so k k al in k á b b az v o lt, h o g y — a
reg én y ír a tla n sz a b á ly a in a k m egfelelően — m in él szélsőségesebb sz itu á c ió k a t te re m tse n ,
m in él fo rd u la to s a b b ra csigázza a cselek m én y t. E z le h e te tt a végső ok a, hogy, o lv a s ta v ag y
h a llo tta légyen b árh o l, k a p v a -k a p o tt a re n d d e l dacoló, e m b e rt áldozó és em berevő b u k o -
losok tö rté n e té n , a k á r p á ly a tá rs a i, A ch illeu s T a tio s és H éliodóros. H o g y m i v o n z o tta a tö r
té n e tb e n m in d h á rm u k a t ? Az is, h o g y a «pásztorok» tö rté n e te se n E g y ip to m b a n éltek , s a
görög reg én y író k am ú g y is szívesen u ta z t a tt á k h ő se ik e t E g y ip to m földjére. F ő k é n t p e d ig
az, h o g y a tö rté n e t, afféle « e lő re g y á rto tt elem ek» g y a n á n t, szin te tá lc á n k ín á lta n ek ik a
szerelm i reg én y jó n é h á n y n é lk ü lö z h e te tle n k e llé k é t: az eg zo tik u s szín ezetű h e ly sz ín t s
a n n a k fé lb a rb á r, k ü lse jü k b e n is félelm etes, e m b e rte le n ü l k eg y e tle n szo k áso k n ak h ó d o ló
la k ó it, a k ik k ö z ö tt a re g én y h ő sö k re te rm é sz e te se n u n o s-u n ta la n életv eszély , b o rzalm asn ál-
b o rzalm asab b k a la n d o k és m e g p ró b á lta tá so k v á rn a k ; az író k n a k tu la jd o n k é p p e n csak
a n n y it k e lle tt te n n iü k , h o g y h ő se ik e t egy ru tin o s fogással ide, a N ilu s-d e lta bu k o lo so k
la k ta vid ék ére ju tta s s á k — A chilleus T a tio s és H élio d ó ro s p é ld á u l a h a jó tö ré s b e v á lt
p a tr o n já t alkalm azza. A chilleus T a tio s alig v á lto z ta to tt, H élio d ó ro s v isz o n t erősen fin o
m íto tt a tö r té n e t s ö té t színein ; L o llian o s m ég to v á b b fe k e títe tte . R é sz in t a szek szu ális
k icsap o n g ás ra jz á v a l, ré s z in t a b ő v e n a d a g o lt n a tu r a lis ta ré s z le te k k e l; m in d en esetre elég
«elidegenítő effektus» -t h a s z n á lt ahh o z, h o g y k ö n y v é n e k fo rg ató i, az e m b eráld o zat-ep i-
zó d o t o lv asv a, ne g o n d o lh a ssa n a k m a g a sz to s és lélekem elő v allási s z e rta rtá s ra ; hogy,
en g ed tessék m eg a szó já té k , m isz té riu m o t sem m i e setre se, legfeljebb to rz és v issz a ta sz ító
«anti»-m isztérium ot lá th a ssa n a k a je le n e tb e n .
1.9. T a lá n n em fölösleges szó v á te n n e m , h o g y H e in ric h s k o n cep ció ja alig h a sz ü
h e te t t v o ln a m eg R . M erk elb ach n a g y p o rt fe lv e rt k ö n y v e 43 n élk ü l, m ely a z t igyekszik
b iz o n y íta n i, h o g y a görög szerelm i reg é n y e k szövege v a ló já b a n le p le z e tt m isztériu m -szö
veg, azaz a látszó lag n em v allási sz féráb an m ozgó cselekm ény is v alam i m élyebb, csak a
m isztériu m o k b e a v a to ttja i s z á m á ra é rth e tő je le n té s t ho rd o z, m i tö b b , h o g y n é h á n y re g é n y
éppenséggel egy-egy m isz té riu m p ro p a g á lá sa céljáb ó l író d o tt, te h á t a reg én y ek segítségé
vel a k á r a m isztériu m o k b e a v a tá si s z e r ta rtá s a it és a sz e rta rtá so k d ro m e n o n -já t is re k o n s t
ru á ln i le h et. M erkelbach valóságos isk o lá t t e r e m t e t t : k ö n y v é n e k m egjelenése ó ta tu c a t já
val lá tta k n a p v ilá g o t a tézisére ép ítő v ag y a z t k a m a to z ta tó íráso k . A L o llian o s-k iad ásh o z
c sa to lt kísérő ta n u lm á n y is ezek közé ta rto z ik , n o h a H e in ric h s a P h o in ik ik a B -vel je lö lt
o ld alán m á r n e m is re jtje le s m isztériu m -szö v eg et, h a n e m , n ém i k e z d e ti in g ad o zás u tá n ,4445
«nem tipikus» n y íltsá g g a l á b rá z o lt m isz té riu m -sz e rta rtá st fe d e z e tt fel. M agam részérő l
p ersze, a m en n y ire n em hiszem , h o g y L o llian o s tu d a to s a n a D ionysos-Z agreus m isz té riu m
ritu á lé já t a k a r ta v o ln a m eg jelen íten i, a n n y ira k éte lk e d e m M erk elb ach m isztériu m -elm é
letéb en . N em t á r s ta l a n u l: tö b b e k k étely eih ez c satlak o zv a. M ert n em csak a görög reg én y ek
v a llá stö rté n e ti k u ta tá s á n a k a ty a m e ste re , K e ré n y i h a tá r o lta el m a g á t M erk elb ach tó l,45,
42 Az, h o g y az á ld o z a t le írá sá b a n expressis v erb is « b eav ato ttak » -ró l beszél (B verso),
term észetesen n em b iz o n y ít s e m m it: e z t a szó t, a k á r a «m isztérium » szó t is, re n g e te g sz e r
h a sz n á ltá k á tv i tt érte le m b e n ; h o g y a reg én y n él m a ra d ja k , egyebek k ö z t A chilleus Tatios·
K le ito p h ó n ja is L eu k ip p é « hasának fe ld a ra b o lt m isztériu m ait» sira tja a le á n y lá tsz a t-fe l
áld o zása u tá n (3, 16).
43 R o m a n u n d M y steriu m in d e r A n tik e . M ünchen u n d B erlin 1962.
44 A k ia d á s t m egelőző k ö zlem én y ek b en u g y a n is m ég sz e m lá to m á st ú g y gondolja,,
h ogy «a fiú» feláldozása (B recto ) csak lá tsz a t-á ld o z a t, m in t L eu k ip p éé A chilleus T a tio s-
n ál, 1. Z P E 4 (1969) 211.
45 Vö. D er a n tik e R o m a n . E in fü h ru n g u n d T e x ta u sw a h l. D a rm s ta d t 1971. 9.
VITA 63
de O. W ein reich ,46 Β. Ρ . R e a rd o n 47 v ag y Β . Ε . P e rry 48 is ; és, ta n u lm á n n y a l felérő re cen zió

já b a n , R . T u rc a n ,49 ak i szin te p o n tró l-p o n tra cá fo lja M erk elb ach elem zéseit. M erk elb ach
és isk o lája u g y an is, h o g y csak k e d v e n c v e ssz ő p a rip á ik ra h iv a tk o z z a m , a sz e relm esp ár
m e g p ró b á lta tá s a it a m isz té riu m v a llá so k b e a v a tá si p ró b á iv a l k ó d o lja , lá ts z a th a lá lu k -á ju -
lá su k és a r á k ö v etk ez ő m eg lep etésszerű «feltám adás» s z e rin tü k a rr a e m lé k e z te tte a «hivő»
o lv asó t, h o g y a b e a v a tá s so rán az em b er, régi é n jé t ú jr a cserélve, «meghal» és eg y szersm in d
«feltám ad» ; a hősök m o sa k o d á sa az ő szem ü k b e n te rm é sz e te se n a b e a v a tá s e lő tti ritu á lis
fü rd ő ; n á sz é jsz a k á ju k a h iero s g am o s ille tv e a b e a v a to tt m isz tik u s egyesülése isten év el,
stb . M indez m ég le h etn e igaz, h a a p o s z tu lá lt «m élyebb» je le n té s-sík m o z z a n a ta i lo g ik u s
so rb a ren d ező d n én ek . C sakhogy é p p ez h iá n y z ik : a fe lfe d e z e tt m isz tik u s elem ek n e m k a p
csoló d nak egym áshoz, sehol sem k e re k ü ln e k szerv es egésszé ; m ég k ö rv o n a la ib a n sem
a d n a k k i sem m iféle ritu á lé t ! P e d ig neh éz elképzelni, h o g y eg y «m ystagógosi» sz á n d é k ú
szerző a litu rg ik u s e g y m á s u tá n le g h a lv á n y a b b lá ts z a ta n élk ü l, ö ssz e-v isszad o b álta v o ln a
az elem eit a n n a k a b e a v a tá si rítu s n a k , m e ly e t re g én y e m á so d ik je len tés-m ező jéb en á llító
lag p ro p a g á ln i v ag y leg aláb b is lá tta tn i-á b rá z o ln i a k a r t . . .
M in d am ellett M erk elb ach ék n e m ta p o g a tó d z ta k rossz h ely en . Az 1 — 3. század
fo ly a m án a reg én y iro d alo m és a m isz té riu m o k e g y a rá n t v irá g k o ru k a t élté k , n ag y o n is
valószínű, h o g y v alam ily en k a p c so la tb a n á llta k eg y m ással, h a m á s é rt n em , h á t a közös
k u ltu rá lis m iliő o k án . A k o rab e li iro d alo m k ü lö n b ö ző m ű fa ja i m in d e n e se tre te le v a n n a k ,
ső t, e l-e ljá tsz a n a k a «beavatás», a «m isztérium » s z a v a k k a l,50 ta n ú s ítv a , h o g y a m isz té riu
m o k fogalom köre v a ló b a n k ö zk e le tű v o lt. É s ez k é tsé g k ív ü l a re g é n y re is v o n a tk o z ik .
M erk elb ach ék azo n b a n o ly an k a p c s o la to k a t té te le z n e k fel a re g é n y iro d a lo m és a m isz té
riu m o k k ö z ö tt, m ely ek a le g tu d ó sa b b eru d ic ió v a l sem b iz o n y íth a tó k . E g y felő l n e m b izo
n y íth a tó , h o g y a reg én y ek a m isz té riu m o k a t a k a r tá k p ro p a g á ln i, m i tö b b , h o g y a m isz té
riu m o k b ó l n ő tte k v o ln a ki ; m ásfelől az sem , h o g y m in d e n re g é n y 51 egy meghatározott m isz
té riu m b e a v a tá si ritu á lé já h o z k a p c so ló d o tt, m ég h a n ém ely ré sz le tü k esetleg c sa k u g y an
egy m isz té ru m ra , egy b e a v a tá si s z e r ta rtá s v a la m e ly ik e p iz ó d já ra e m lé k e z te tte is a h a j
d a n i o lv asó t. A valóságos k a p c so la t, ú g y v élem , m á s u tt k e resen d ő : n e m a n n y ira a ré s z le
te k b e n , in k áb b a reg én y , p o n to s a b b a n a szerelm i- ille tv e csalá d re g é n y végső, a k a la n d
so ro z a t m ögül k io lv a sh a tó üzen e té b e n . M ert m it su g a lln a k ezek a re g é n y e k ? A zt, h o g y a
m e g p ró b á lta tá s o k a t hősiesen átv észelő , a b e c sü le tü k e t-e ré n y ü k e t m o c so k ta la n u l m eg
őrző fé rfiak ra-n ő k re rossz h e ly e tt jó sors, h á n y ó d á s h e ly e tt b izto n ság , szen v ed ések h e ly e tt
felh ő tlen boldogság v á r — a m isz té riu m o k p ed ig lén y eg éb en u g y a n e z t íg é rté k b e a v a to tt
ja ik n a k . A k a p c so la t te h á t so k k al e lv o n ta b b , m in t M erk elb ach képzeli : szálai n em a re g é
n y e k és egy-egy meghatározott m isz té riu m , h a n e m a reg é n y iro d a lo m és általában a m isz té
riu m o k k ö z ö tt h ú z ó d n ak , a cselek m én y és a ritu á lé k o n k ré tsá g á n tú l, eg y m ö g ö tte s szfé
rá b a n . A zaz a jelek sz e rin t n em tu d a to s u tá n z á sró l, in k á b b az e re d ő k ro k o n sá g á ró l v an
szó ; m á sk é n t fogalm azva, h o g y a re g é n y t és a m isz té riu m o k a t n em k ö z v e tle n g e n e tik u s
k a p c so la t k ö ti össze, h an e m az, h o g y p á rh u z a m o s jelen ség ek ; h o g y h a so n ló sá g a ik a t első
so rb a n a közösen k ép v iselt k o rte n d e n c iá k m a g y a rá z z á k . V agy, h o g y c s a lá d fá ju k a t m ég
p o n to s a b b a n jelöljem : a re g é n y n em egyenesági le s z á rm a z o ttja , h a n e m u n o k a te s tv é re a
m isz té riu m o k n ak , a m e n n y ib en m in d k e ttő t a h e llé n isz tik u s és ró m a i k o r sa já to s tö rté n e lm i-
tá rsa d a lm i v iszonyai érle lté k n a g y k o rú v á .52
46Vö. i. m . 26.
47 Vö. i. m . 283 sk.
48 T h is is all nonsense to m e — ez m in d e n m egjegyzése M erk elb ach (és K e ré n y i)
elm életére, vö. i. m . 336, 17. jeg y z. L . m ég T. H. K y 3 Heijoea: CocTOHHiie H3yMeHHH rpe-
HecKOBo poMaHa b coßpeMeHHOM 3apyöe>KH0M JiHTepaTypoBegeHHH. in: A htuhhuh poiwaH.
MocKBa, 1969, 383 sk.
49 L e ro m á n «initiatique» : a p ro p o s d ’u n liv re ré c e n t. R H R 163 (1963) 149 — 199.
50 C. C. R eitz k o rá n tse m te lje s le x ik o n ja (In d e x v e rb o ru m ac p h ra siu m L u cian i sive
lexicon L u cian eu m . T ra je c ti a d R h e n u m 1746) csak a L u k ian o s-c o rp u sb ó l tu c a tjá v a l
re g isz trá lja az ide vágó k ifejezések et.
51 N é h á n y k iv é te lt persze M erkelbach is ism er és elism er : P e tro n iu s S a ty ric o n já t
és a lukianosi O nost rég eb b i m isz té riu m -re g é n y e k p a ró d iá já n a k t a r t j a (vö. i. m . 338) ;
és C h aritó n regényéről is az a v élem én y e, h o g y n em in te rp re tá lh a tó m isztériu m -szö v eg
k é n t (vö. i. m . 339 sk.). C h a ritó n ra v o n a tk o z ó a n le g ú ja b b a n R em y P etri igyekszik e rő sí
te n i M erkelbach é rv eit, 1. Ü b e r d en R o m a n des C h a rito n . M eiseiheim a m G lan 1963. B e i
trä g e z u r klassischen P hilologie : H e ft 11.
52 L ényegében u g y a n e rre a v ég ere d m é n y re j u t B . P . R eardon is (vö. T h e G reek
N ovel. P h o en ix 23 [1969] 291 — 309) : I t is n o t su rp risin g , t h a t tw o re p re se n ta tio n s o f th e
64 VITA
1.10. B á r a L o llian o s-reg én y elem zése m á ris n a g y o n m esszire v e z e te tt, befeje

h a d d h o z a k o d ja m elő m a g a m is egy h ip o té z is s e l; szolgáljon m en tség em re, h o g y szorosan
a reg én y és a m isztériu m o k im é n t v á z o lt v iszo n y áh o z kapcso ló d ik . R ö v id re fogva a s z ó t :
k étség telen , h o g y a re g én y ek olvasóközönsége u g y a n a z o k b ó l a tá rsa d a lm i réteg ek b ő l sz á r
m a z o tt, a h o n n a n a m isz té riu m o k b e a v a to ttja i is v e rb u v á ló d ta k . M árm o st a «hivő» regény-
olvasók, m i sem term é sz e te se b b , szívesen fo g a d tá k , ső t, ig én y elték a z o k a t a reg én y ek et,
m e ly ek n ek végső kicsengése v a la m ik é p p e n ö sszh an g b an á llt a m isz té riu m o k k e lte tte re m é
n y ek k el. Az ilyen ig é n y e k e t p edig, a m e n n y iie látszik , a szerelm i- és család reg én y ek elégí
te t té k k i leg in k áb b . H o g y a re g é n y n e k m ely típ u sa i le h e tte k az i. e. 2 —1. száza d b a n , az
a n tik reg én y h ő sk o rá b a n , a z t fe n n m a ra d t szövegek h íjá n n em t u d n i ; té n y v iszo n t, h o g y
a v irá g k o r fo ly a m á n a szerelm i- és c sa lád reg én y k ü lö n ö s n ép szerű ség n ek ö rv e n d e tt.
A k ö v e tk e z te té s k ézen fek v ő : a k é t re g é n y típ u s elő re tö ré sé t eg yebek k ö z t ta lá n a m iszté-
riu m h iv ő k sz á m á n a k n ö v ek ed ése, m á s szóval az ő sa já to s ig ényeik m egerősödése m a g y a
rá zza. D e to v á b b m e h e te k . A re g én n y el foglalkozó sz a k iro d a lo m b a n vissza-visszatérő
p ro b lém a, m i é lte tte o ly a n szív ó san a szerelm i- és c salád reg én y ek et, a n n a k ellenére, h o g y
v a ló já b a n eg y etlen szegényes a la p k é p le te t v a riá ln a k u n o s-u n ta la n , s h o g y tö b b n y ire
szerep lő ik és a b e n n ü k előforduló szitu á c ió k is egy k a p ta fá ró l k e rü ln e k le. N os, h a á lla n
d ó a n ú jra te rm e lő d ő , n e tá n fokozódó ig én y ek k e l szám o lu n k , a fe jtö ré st okozó jelenség
ném ileg m in d já r t é rth e tő b b é v álik : az eg y m ás u tá n k ö v etk ez ő generáció k , k ö z tü k a n a g y
szám ú m isztériu m h iv ő , m in t eszm eileg h o m o g én o lv a só tá b o r, n y ilv á n szózadokon k eresz
tü l m ak ac su l v á rta -k ö v e te lte az a la p k é p le t m in d ú ja b b és ú ja b b feldolgozásait.
2.1. Ö ssz e h a so n líth a ta tla n u l k ö n n y e b b dolgom v a n a k e z d e t-k e z d e té n b e h a ra
z o tt «szenzáció», a P . O xy. 3010 je lz e tű p a p iru sz ism ertetésév el, m á r csak a z é rt is, m e rt a
lelet, m e ly e t P . P a rs o n s p u b lik á lt és p ró b á lt in te rp re tá ln i először,53 eg y etlen tö re d é k re
k o rláto zó d ik . E z a fra g m e n tu m , a p a le o g rá fia i ism érv ek b ő l ítélv e, egy i. sz. 2. század fo ly a
m á n le je g y z e tt m ű részlete, s az e lv e sz e tt p a p íru sz te k e rc s v alam ely ik , 50 v ag y n éh án y -
n y a l tö b b s o rt ta rta lm a z ó , h e ly e n k é n t erősen sé rü lt k o lu m n á já t ta r t o t t a fenn ; h o g y m i
le h e te tt a m ű cím e és k i v o lt a szerző, az egyelőre tis z tá z a tla n és ta lá n örö k re tis z tá z a tla n
is m a ra d — P a rs o n s m in d e n e se tre v o n a k o d ik ta lá lg a tá so k b a bocsátk o zn i.
A fe n n m a ra d t szöveg 3. szem élyű elbeszéléssel in d u l (1 — 13), a m it k ö z é p ü tt d ire k t
beszéd v á lt fel (14 — 33), m íg a k o lu m n a a ljá n ism é t a 3. szem élyű elbeszélés fo ly ta tó d ik
(34 —44) ; ez u tó b b i 6 s o rá t (39 —44) egy b a rá ts á g o t dicsőítő E u rip id é s-id é z e t54 fo g lalja el,
a k o lu m n a legalsó 6 (?) so rá b a n (45 — 50) v isz o n t m á r csak egy-egy b e tű o lv ash a tó . Az
in te rp re tá c ió t te h á t tö b b k ö rü lm é n y n e h e z íti: egyfelől a szöveg am ú g y is rö v id , s rá a d á su l
a cselek m én y t szin te d e ré k b a tö ri a v iszonylag h ozszú d ire k t beszéd ; m ásfelől a b eszéd et
hord o zó p a p iru sz-felü le tb ő l egy 8 so rra te rje d ő (15 —23), 10 — 12 b e tű h e ly n y i szelet k itö rt
és e lv e s z e tt; így a m a g y a rá z ó m in d e n k é p p sik am ló sab b ta la jo n já r itt, m in t a L ollianos-
tö re d é k e k esetében. S zerencsére P a rso n s p illa n a tra sem fe lejtk ezik el a b izo n y ta la n sá g i
tén y ező k rő l, és p éld á s k ö rü lte k in té sse l la to lg a tja az értelm ezési le h e tő s é g e k e t; e lh a m a r
k o d o tt k ö v e tk e z te té se k re , m e g a la p o z a tla n h ip o tézisek re sehol sem r a g a d ta tja m a g á t ; a z t,
a h o g y an a szöveget in te rp re tá lja (55 — 63) és tá g a b b iro d a lo m tö rté n e ti k o n te x tu s b a h e ly e
zi (63 — 65), a m ag am részéről h e ly tá lló n a k érzem . F e la d a to m te h á t lényegében csak a n n y i
m o st, h o g y szám b a v eg y em az e re d m én y ek et.
E lő b b a z o n b an n é h á n y szó t a szövegről. A fra g m e n tu m b a n szerepel egy bizonyos
Io lao s, to v á b b á N ik o n és egy k in aid o s (a k e ttő ta lá n azonos), s egy kö zeleb b rő l m eg nem
h a tá r o z h a tó férfi, a k it P a rso n s X -szel jelöl. E z az X — k ezd ő d ik a tö re d é k — m eg a k a rja
ta n u ln i a gallosok «titk ai» -t (azaz b e a v a tta tja m a g á t a K y b elé-m isz tériu m o k b a), h ogy
b a r á tjá n a k ne k elljen b en n e csalódnia. M iu tá n «sokféleképpen b e a v a ttá k » és m e g ta n íto t
t á k női r u h á t viselni, v issz a té rv e (?) ö sszetalá lk o zik Io la o s s z a l; k e ttő jü k ö n k ív ü l jelen
v a n m ég a k in aid o s (N ik o n ?) is, m á r a k á r X , a k á r Io la o s tá rsa sá g á b a n id ő z ö tt eddig.
X e lm o n d ja Io lao sn a k , h o g y m ia tta gallos l e t t ; szeretn é, h a gallosi m inőségében a se g ít
ségére leh etn e. Ő — fo ly ta tja X — tu d Io lao sró l e g y e t- m á s t: tu d ja , k ik tő l sz á rm a z o tt (?)
és m ilyen a term ész ete , é rte s ü lt az esk ü rő l m eg a te m e te tle n h a lo ttró l ( ?) ; nem ism eretlen
e lő tte a fa tty ú g y e re k , «az egész g y a lá z a to s história», a gyász (?) ; u ta l Io lao s o tth o n á ra és
sp iritu a l life o f th e age sh o u ld resem b le ea c h o th e r : th e one does n o t n ecessarily d erive

from th e o th e r (309).
53 A G reek S a ty ric o n ? BIO S 18, 1971, 53 — 68 (a k ö te t végén, a tá b lá k k ö z ö tt
— V II — a tö re d é k fé n y k é p m á so la ta is h e ly e t k a p o tt). A szöveget e g y éb k én t, épp iro
d a lo m tö rté n e ti érdekessége m ia tt, m ég az o x y rh y n c h o si p a p iru sz o k 42. k ö te té b e n te r v e
z e tt k ia d á s á t m egelőzve te t te közzé P arsons.
54 O restés 1155 — 1157.
VITA 65
h á ló sz o b á já ra , az a n y já ra , a p ja k ö n n y e ire és eg y eb ek re (az összefüggés ezen a p o n to n

k ib o g o z h a ta tla n n á válik) ; tu d o m á sa v a n a m e g h ív á sró l ( ?), de a rró l is, h o g y a n gúnyoló-
d o tt-b o lo n d o z o tt a k in aid o s (N ik o n ?) és h o g y a n m e n e k ü lt el, ism eri e lin d u lá su k (?) és a
fö ljelentés ( ?) tö r té n e té t, s tu d ja , h o g y Io la o s tisz te ssé g te le n ú to n a k a r érzéki g y ö n y ö rö k
höz ju tn i ( itt az e red eti a nem zés le g a lp á rib b ig é jé t h a sz n á lja ) ; e z é rt h á t Io lao s ne titk o l
jo n e lő tte sem m it, ő, X , h ű b a rá tja , jó sz á n d é k k a l v a n Io lao s ir á n t, id ő v el m a g a Io la o s is
ta p a s z ta lja m ajd . E szav ak u tá n — o lv a ssu k a k o lu m n a a ljá n — X fe lv ilá g o sítja Io la o st
m in d arró l, a m it m e g ta n u lt, en g ed v e N ik o n b a rá ti u n sz o lá sá n a k , m e r t h iszen a b a r á t az
a ra n y n á l, az á llh a ta tla n tö m eg n él becsesebb.
2.2. A d v a v an te h á t a m eg leh ető sen h á n y a to tt é le tű Io lao s, a k in e k m o st, n e m tu d n i
m ié rt, sz o ru lt a h e ly z e te ; m e lle tte fe ltű n ik a k in a id o s (N ik o n ?), a k iv e l Io la o s élete eg y
k o rá b b i szak aszáb an szorosab b k a p c so la tb a k e r ü l t ; s v ég ü l X , a k i b a r á tja , N ik o n (a
k in aid o s?) kérésére b e a v a t ta tt a m a g á t K y b e lé m isz té riu m a ib a , h o g y , m in t ú jd o n s ü lt
gallos, k irá n th a ss a Io la o st a b ajb ó l. B á rm e n n y i h o m á ly o s p o n t és k é rd ő je l leg y en is a
szövegben, aligha kétséges, h o g y v a la m ily e n p ró z a i elbeszélő m ű részlete fek szik e lő ttü n k .
Mi tö b b (hadd já r u lja k h o zzá v ala m iv e l m a g a m is P a rs o n s fejteg etéseih ez), az illető m ű
n y ilv á n terjed elm eseb b a lk o tá s l e h e t e t t : X sz in te csak v e z é rsz a v a k b a n te k in ti á t Io lao s
m ú ltjá t, k ö v etk ez ésk ép p joggal fe lté te le z h e tjü k , h o g y az olv asó elő b b v a g y u tó b b részle
te s b e p illa n tá st n y e rt Iolaos v ise lt d o lg a ib a ; h o g y v a g y m á r tudta, v a g y — esetleg Io lao s
én-elbeszéléséből55 — később tudta meg, m i re jlik X célzásai m ö g ö tt. E z p ed ig n em ig en
fé rh e te tt bele eg y -k ét szűkös k o lu m n á b a . A z is k é tsé g te le n , h o g y az a n o n im szerző rö v id k e
kis ré szletéb en fe le tté b b g y a n ú s k o m p á n ia v e rő d ö tt egybe. O tt v a n a k in a id o s (N ikon ?) : s
a k in aid o s-m in ő sítés, tu d o t t dolog, eleve m egbélyegző. A z tá n o tt v a n a g allo sszá le tt X :
a gallosokról szin tén e g y értelm ű e n elítélő az a n tik író k vélem énye, elég, eg y eb ek k ö z t,
L u k ia n o sb a 56 v ag y A p u leiu sb a57 b eleolvasni. D e m a g a a fő szerep lő n ek te tsz ő Io la o s sem
szolgál rá , h o g y gán cs n élk ü li lo v a g o t tis z te ljü n k b en n e, ső t, elő életén ek X -tő l egy-egy
szó v al v ag y kifejezéssel je lle m z e tt ep izó d jai, m in t a « fattyú», az «apai könnyek», a «tem e-
te tle n h alo tt» , a «gyalázatos histó ria» , n em k ü lö n b e n a tisz te ssé g te le n szerelm i k a la n d
te rv e , a kinaidoshoz fűződő viszo n y és a tö b b i, h o m lo k e g y e n e st az e llen k ező jét se jte tik .
R á a d á su l X Iolaoshoz in té z e tt sz a v a ib a n P a rs o n s szám o s v u lg a riz m u st ta lá lt : m in d ez
k ü lö n -k ü lö n is, e g y ü ttv é v e is a z t b iz o n y ítja , h o g y a szerző a la n ta s tá rs a d a lm i szfé rá b a n
p e rg e tte a tö rté n e te t, s h ő seit iro n ik u s-sz a tirik u s m o d o rb a n á b rá z o lta . H a te h á t a tö re d é k
m ű fa ji ro k o n a it keressük, a c sászárk o ri görög elbeszélő p ró z a «ideális» v o n u la ta , p é ld á u l
a szerelm i- és családregény, m a jd n e m te lje s b izto n sá g g a l k iz á rh a tó a leh ető ség ek n em tú l
tá g köréből. E llene v e th e tn é v alak i, h o g y k é te s jellem ű fig u rá k a szerelm i- és c sa lád reg é
n y e k s ta tis z té riá já b a n is bőv en a k a d n a k ; ezek szerepe és jelen tő ség e a z o n b a n szű k re
sz a b o tt, m íg viszo n t Iolaosé m in d e n v alószínűség sz e rin t az egész m ű re k ite rje d t, sorsa,
k a la n d ja i szem láto m ást n em csak b e fo ly áso lták , h a n e m m e g h a tá ro z tá k a m ű sz e rk e z e té t,
m o n d h a tn i a szerk ezet g erin cét a lk o ttá k . E g y szó v al, fo rg assu k a k á rh o g y , a P a rso n s p u b li
k á lta fra g m e n tu m ism e rte tő jeg y ei eléggé fé lre é rth e te tle n ü l a későgörög elbeszélő p ró z a
m ásik, hosszabb lélegzetű a lk o tá so k k a l dolgozó, «realista» -szatirik u s m ű fa ji ta r to m á n y a
felé m u ta tn a k . D e v ajo n közele b b rő l m ely ik m ű faj felé ?
A fenyegető h o ltp o n tró l P a rs o n s egy to v á b b i m egfigyelése segít elm ozdulni. E lső
p illa n tá sra feltű n ik , h o g y a tö re d é k írá sá n a k «tükre» a k o lu m n a középső h a rm a d á b a n szé
lesebb, m in t fö lö tte és a la tta , s X sz a v a it a sc rip to r m ég írásje le k k e l is e lk ü lö n íte tte az
elő zm ényektől illetv e a fo ly ta tá stó l. M árm o st P a rs o n s r á jö tt, h o g y n em ok n é lk ü l: az ily-
m ó d o n k iu g r a to tt középső rész vers, m é rté k e p ed ig az a n tik v itá s b a n n e m tú l g y a k ra n
h a sz n á lt so tad eu s. P a rso n s észrev étele k é t szem p o n tb ó l is érdekes. E g y ré sz t a z é rt, m e r t
ez a versnem , a m en n y ire a rá n k m a r a d t a d a to k m u ta tjá k , k itű n ő e n beleillik a tö re d é k
«alantas» ta r ta lm i-tá rs a d a lm i összefüggéseibe : m ásik n ev e u g y a n is k inaidologos, s, m eg
fo n to lan d ó p á rh u z a m , egy P e tro n iu sn á l szereplő c in ae d u s c sa k u g y a n so ta d e u so k b a n
55 S zám o m ra az én-elbeszélést teszi v aló szín ű b b é az a k ö rü lm é n y , h o g y X valóságos

«gyónás»-ra szó lítja fel Io la o st, s ő a «gyónás» k e re té b e n k én y elm esen e lm esélh ette é le té
n e k X (és az olvasó) e lő tt ed d ig h o m á ly b a n m a r a d t r é s z le te it; X felszó lítása te h á t —
g y a n íto m — épp az én-elbeszélést v o lt h iv a tv a előkészíteni, szerkezetileg m eg alap o zn i.
M in d já rt hozzá kell te n n e m azo n b a n , h o g y B . M erkelbach, a k i legjobb tu d o m á so m sz e rin t
P arsons ó ta egyedül fo g lalk o z o tt összefoglalóan a tö re d é k k el, i t t is r e j te t t m isztériu m -
v o n a tk o z á st fedez f e l : ú g y véli, h o g y X v a llo m á st k ö v etelő szav ai a b e a v a tá s o k a t
m egelőző «gyónások»-ra u ta lta k , vö. F ra g m e n t eines sa ty rise h e n R o m a n s : A u ffo rd eru n g
z u r B eichte.' Z P E 11 (1973) 81 — 100.
56 Vö. O nos 35 sk.
57 Vö. M etam orphoses 8, 24 sk. 5
5
66 VITA
beszél.58 M ásrészt, am i m o s t so k k al fo n to sa b b : az a té n y , h o g y a tö re d é k szerzője v e rse t

tá r s ít a p ró záh o z, jele n tő se n csö k k en ti a m ű fa ji b esorolás nehézségeit.
2.3. P a rs o n s h á ro m «realista»-szatirikus m ű fa jt, h á ro m besorolási leh ető ség et v
v iz sg á la t alá. E lő szö r a «milétosi» n o v e llá v a l p ró b álk o zik , m ely, ah o g y a n P e tro n iu s és
A puleius b etét-n o v ellá ib ó l k ik ö v e tk e z te th e tő , ta r ta lm á b a n és h a n g v é te lé b e n felté tle n ü l
sz á m ítá sb a jö h e tn e ; P a rs o n s a z o n b a n h a m a ro sa n e lv e ti a leh ető ség et, s jó o k a v an rá ,
hiszen nincs a d a t, h o g y a p ro s im e tru m a «milétosi» n o v ella stilá ris eszköze le tt voln a. M áso
d ik n a k a p ró z á t verssel k ev erő m en ip p o si s z a tírá t teszi la tra , m elyhez a tö re d é k n em csak
ta rta lm ila g , h a n e m fo rm á já b a n is közel áll. D e P a rs o n sn a k a ta r ta lm a t illetően m égis
aggályai v a n n a k . A rra hivatkoziic, S en ecát és L u k ia n o st h o z v a p éld á u l, h o g y a m en ip p o si
sz a tíra , leg aláb b is kései v á lto z a ta ib a n , fé lre é rth e te tle n ü l a m o rális, filozófiai v ag y p o li
tik a i ta r ta lm a k ra v e ti a h a n g sú ly t, a tö re d é k szerzője v iszo n t ily en cé lo k a t alig h a tű z ö tt
m a g a elé. íg y j u t el az an g o l k u ta tó — és a fe n te b b e lm o n d o tta k u tá n m á r k o rá n tse m
m eglepő v égeredm énn y el neh éz eg y e t n em é rte n i — h a rm a d ik kín álk o zó leh ető sé g k é n t a
sz a tirik u s reg én y n ek ah h o z a v álfa já h o z , m e ly e t P e tro n iu s m ű v e lt (és am ely n ek a m i
sz á m u n k ra m in d m áig eg y etlen ism e rt kép v iselő je v o lt) ; h o zz á té v e persze, hog y az a d o tt
k ö rü lm én y ek k ö z ö tt m eg o ld ása szü k ség k ép p en n em le h e t tö b b n a g y fo k ú valószínűségnél.
V alóban, P e tro n iu s S a ty ric o n -ja és a tö re d é k fo rm á b a n is, ta rta lo m b a n is közeli
ro k o n ai eg y m ásn ak , n a g y jáb a n -eg észéb en m in d k e ttő , a v u lg á rist is felhasználó n y elv en
és sz a tirik u s in d u la tta l, u g y a n a z t a v ilág o t, u g y a n a z o k a t a h ő sö k e t v ag y in k á b b an ti-
h ő sö k et áb rá z o lja , o ly a n n y ira , h o g y E n c o lp iu s és G ito n lélek n y u g alo m m al édestestvéróvó
fo g a d h a tn á Io la o st és N ik ó n t; és P a rso n s, szin te fölös rá a d á su l, a so tad eu so k o n tú l m ég
a b a rá ts á g o t m ag aszta ló E u rip id é s-id é z e t p e n d a n t- já t is m egleli a S a ty ric o n la p ja in .59
A S a ty ric o n és a tö re d é k term ész etesen m á sk é n t, la z á b b a n k ap cso ló d n ak , m in t A puleius
M etam orphoses-e és a lu k ian o si sz a m árreg én y . P e tro n iu s, n y ilv á n v a ló , n em v e tte á t
sző rö stü l-b ő rö stü l a m e sé t a tö re d é k ism e re tle n szerzőjétől, k e ttő jü k k ö z ö tt te h á t n in cs
k ö zv etlen függési viszony ; h a so n ló sá g a ik ra in k á b b a szoros m ű fa ji ö ssze ta rto z á s ad m a g y a
rá z a to t, v agyis az, h o g y P e tro n iu s egy tereb é ly e sn e k g y a n íth a tó görög m ű faji h a g y o m á n y
adósa. M ert, b á r a k ron o ló g ia n em tilta n á és elvileg is elkép zelh ető volna, h o g y a tö re d é k
an o n im szerzője m e r íte tt ih le te t P e tro n iu stó l és esetleges la tin p á ly a tá rs a itó l, P a rso n s a
fo r d íto ttjá ra v o k s o l: s csak u g y an , k ézen fek v ő b b feltételezn i, h o g y P e tro n iu s é p íte tt a
tö re d é k b e n m o s t először te s te t öltő görög sz a tirik u s reg én y ek re.
Ig az, a k u ta tá s m á r ré g ó ta m a k a c su l h a jto g a tja , h o g y a p e tro n iu si típ u sú k ó p é
re g é n y elk ép zelh etetlen a görög előzm ények n élk ü l, s így P a rso n s m in th a n y ito tt k a p u k a t
d ö n g e tn e. D e m ilyen görög elő zm én y ek re és ih le tő k re g o n d o lta k ? Szóba k e rü lt az eposz
és az «ideális» szerelm i reg én y , m e ly ek n ek a S a ty ric o n a p a ró d iá ja v o ln a ; ja v a s la tb a h o z
tá k a m i m u s t; egyesek sz e rin t a «milétosi» n ovella, m áso k sz e rin t a m enipposi sz a tíra
n ö v e k e d e tt P e tro n iu s to lla a la t t re g én n y é ; ism é t m áso k v iszo n t egyszerűen a szerelm i
reg én y egy «realista» v á lto z a tá n a k m in ő síte tté k a S a ty ric o n t,60 stb . N em kétséges, hogy,
b á rm e n n y i részigazság legyen is a felso ro lt e re d eztetési k ísérletek b en , a sa já to s p e tro n iu si
reg én y fo rm a, a m enipp o si sz a tírá v a l k e re s z te z e tt k ó p éreg én y igazi elő zm én y eit n em sik e
r ü l t m e g ta lá ln i; v ég ered m én y b en a S a ty ric o n m in d en p ró b álk o zó s ellenére m ag án y o s,
tá r s ta la n a lk o tá s m a r a d t. P a rs o n s k ö zlem én y én ek épp az az ú jd o n ság a, vagy, h a ú g y
te tsz ik , szenzációja, h o g y a p u b lik á lt tö re d é k b e n valószínűleg e z t az igazi elő zm én y t fed ez
te fel. A tö re d é k u g y an is n ag y o n a rr a m u ta t, h o g y P e tro n iu s m ű v e m égsem áll oly an egy-
szál egyedül, m in t eddig lá ts z o tt, h a n e m hosszú fejlődési so rb a illeszkedik ; m ás szóval,
h o g y a la tin P e tro n iu s t alig h an em görög «petroniusok» elő zték m eg ; azaz, fű zh etn ém
h o zzá — m á r a m ag am sz a k á llá ra — P a rs o n s fejteg etéseih ez : h o g y a m ik ép p en a szerelm i-
és család reg én y eg yetlen a la p k é p le te t v a riá lt, lé te z h e te tt egy tö b b é-k ev ésb é szin tén a zo
nos k é p le te t v ariáló k ó p éreg én y is.
58 L. 23. c.; s a p á rh u z a m m ég szorosabb lesz a P e tro n iu s-h e ly és a tö re d é k k ö z ö tt,

h a a rra gondolunk, h o g y a k a s z trá lt, női r u h á t viselő g allo st ipso facto szin tén k in aid o sn ak
n ev e z h e tté k . P e tro n iu s e g y é b k é n t m á s u tt sem v e ti m eg a so ta d e u st, 1. 132. c.
59 L. 80. c.
60 A S aty ric o n m ű fa ji ered ez te té sé re v o n a tk o z ó elm életek n ek jó összefoglalását
a d ja B . E . P erry, vö. i. m . 186 sk. E g y é b k é n t, h o g y m ilyen nehézséget je le n t P e tro n iu s
m ű faji besorolása, a rr a a szak iro d alo m b őven k ín á lja a p é ld á k a t; elég csak a leg u tó b b i
évek term ésére, n evezetesen P . G. W alsh és A . Scohie ide vágó fejteg etéseire h iv a tk o z n o m ,
vö. T h e R o m a n N ovel. T h e «Satyricon» o f P e tro n iu s and th e «M etam orphoses» o f A puleius.
C am bridge, 1970, 1 sk. és 7 sk., illetv e A sp ects o f th e A n cien t R o m a n c e a n d its H eritag e.
E ssay s on A puleius, P e tro n iu s, a n d th e G reek R o m an ces. M eiselheim a m G ian, 1969
(B eiträge z u r klassischen P h ilo lo g ie : H e ft 30), 83 sk.
KÖNYVSZEMLE
D O B R O V IT S A L A D Á R : E G Y IP T O M É S AZ Ó K O R I K E L E T V IL Á G A . Ö ssz e g y ű jtö tt
ta n u lm á n y o k I. 1934 — 1944, I I . 1945 — 1972. A z E ö tv ö s L ó rá n d T u d o m á n y e g y e te m
Ó kori T ö rté n e ti T an szék ein ek K ia d v á n y a i 11 — 12. E L T E , B u d a p e st 1975. 574 p .
D . D ö m ö tö r T ek la és K á k o sy L ászló b ib lo g rá fia i e lő m u n k á la ta i a la p já n G aál E rn ő

és K o m o ró czy G éza szerkesztéséb en az E L T E Ó kori T ö rté n e ti T an szék ein ek k ia d v á n y á b a n
k e lt ú jr a életre egy n ag y sze rű tu d o m á n y o s é le tm u n k a so k ré tű ered m én y e. 44 v á lo g a to tt
értekezés tá r ja , v a rá z so lja ú jr a elén k a z t, a m i D o b ro v its A la d á rn a k is m in d ég v a rá z sla to s
v alóság v o l t : az Ó kori K e le tn e k , e lső so rb an E g y ip to m n a k é le té t, k u ltú r á já t, iro d a lm á t,
m ű v észetét, v a llá sá t k u t a t t a m u n k á ssá g a . A v á lo g a tá s a n y a g á n k e re sz tü l v é g ig k ísé rh e tjü k
D o b ro v its A la d á r tu d o m á n y o s ú t j á t az in d u lá stó l a fá jd a lm a sa n h irte le n lezárásig. Az a
lobogó teh etség , ak in e k a P h ilo ló g iai K özlöny 1934. évű é v fo ly a m á b a n «A ró m a i c sá sz á r
k o ri O siris-vallás m egértéséhez» c. értek ezése az ó k o r ú j á té lé sé t, m e g é rté sé t célul tű z ő
S ztem m a tu d o m á n y o s k ö rén e k égisze a la tt s z ü le te tt, az in v e n c ió n a k a z t a telje ssé g é t m u
t a t t a , am ely D o b ro v its A la d á r egyik legjellem zőbb s a já tja v o lt. A v á lo g a to tt ta n u lm á n y o k
jo g gal szolg álnak egyetem i o k ta tá s i seg éd an y ag u l is. M u n k á ssá g á n a k együk je le n tő s te rü le
te a Szépm űvészeti M úzeum b an tu d o m á n y o s m ű k ö d é sé n e k k e z d e té v e l egyidős E g y ip to m i
G y ű jtem én y h ez fűződik. M ű v é sz e ttö rté n e ti d o lg o z a ta in a k első ren d ű tá rg y a i a m ú zeu m
e g y ip to m i bronz-, fa-, és kőszobor a n y a g á n a k d a ra b ja i, és u g y a n ily e n erő v el és sz e re te tte l
á b rá z o lta összefoglaló m im k á ib a n az egyűptom i és m e z o p o tá m ia i m ű v é sz e t összességét.
N em zetközi elism erés kíséri «Le p ro b lém e de la fro n ta lité d a n s la sc u lp tu re é g y ^ tie n n e e t
greque» tan u lm án y ait és az első so rb an D o b ro v its A la d á r á lta l lé tre h o z o tt O riens A n tiq u u s t,
am ely n ek sajn o s csak egy k ö te te je le n h e te tt m eg. E b b e n szerepel tö b b tanulm ányba k ö z t
az a té m a k ö r is, amely" m indég v o n z o tta : a ró m ai k o ri E g y ip to m o n k ív ü li eg y ip to m i k u ltu
szok tö rté n e te . R égészeti, vallás- és m ű v é s z e ttö rté n e ti értek ezései m e lle tt kü lö n ö sen az
egyűptom i irodalom p ro b lém á in a k m e g v ilá g ítá sa fo g la lk o z ta tta m u n k á ssá g a m áso d ik sz a
k a száb an . A m áso d ik v ilág h á b o rú z iv a ta ra u tá n tu d o m á n y o s és k özm űvelődési k ö zéle ti
n a g y elfoglaltsága m e lle tt P ta h -e m -u ia , P ta h h o te p és I. A m e n e m h a t ta n ítá s á n a k é rté k e
lése v e z e tte az egyűptom i bölcselet m eg értése felé. T u d o m á n y u n k n a k ö rök k á ra , h o g y az
u tó b b i d o lg o zataib an k ialak u ló eg y ip to m i b ö lc s e le ttö rté n e té t és elem zését m á r n e m ír h a t
t a m eg.
A fe n ti m u n k á b a n k ö z ö lt ta n u lm á n y o k a szak e m b e re k szű k eb b k öréhez szólnak
elsősorban. A zok a ta n u lm á n y a i, a m ely ek n ek írá sm ó d ja és m o n d a n iv a ló ja tú lm u ta t az
ó k o rk u ta tó k k ö rén , az A pollo-K ö n y v tá rb a n fo gnak n y o m ta tá s b a n m egjelen n i. A k é t k ö te t
egyűitt fogja teljessé te n n i D o b ro v its A la d á r szellem i h a g y a té k á t.
W e s s e t z k y V ilm o s
I . B Ó N A : D IE M IT T L E R E B R O N Z E Z E IT U N D I H R E S Ü D Ö S T L IC H E N B E Z IE
H U N G E N . A rchaeolo g ia H u n g a ric a , series n o v a IL , B u d a p e st 1975. A k ad ém ia i
K iad ó . 317 lap , 218 tá b la , 8 szö v eg k ö zti kép , 31 ra jz , 11 e lterjed ési té rk é p .
A szerző k ö n y v érő l az előszóban a k ö v e tk e z ő k e t írja : «Ich b e tra c h te diese A rb e it

a ls d as, w as sie i s t : als S ta tio n u n d Z u sam m en fassu n g d e r F o rsc h u n g e n bis z u m J a h r e
1958» . . . T o v áb b : «ezért az e re d e ti k é z ira t szövege és a részletek , h a sokszor erősen rövi-
5*
68 KÖNYVSZEMLE
d ítv e is és egész fejezetek k ih a g y á sá v a l, v á lto z a tla n o k m a ra d ta k » (7.1.). A k ö n y v e t te h á t,

am ely 1975-ben je le n t m eg, az 1958-as k u ta tá s o k á llása sz e rin t k ell m érn i, ill. m egvizsgálni
a z t, h o g y a m a jd n e m k é t év tiz e d ú ja b b ered m én y ei m en n y ib en ig a z o ltá k B. m e g á lla p ítá
sa it, ered m én y eit.
A rö v id előszót egy u g y a n c sa k rö v id «Bevezetés» k ö v e ti, m a jd egy fejezet a m ó d sze
rek rő l, term in o ló g iáró l, k u ta tá s ró l és id ő ren d rő l (15 — 27. 1.). E z u tá n k ö v etk ez n ek a n ag y
fejezetek : I. A V a ty a k u ltú ra ; I I . A P e rjá m o s k u ltú ra ; I I I . A sp irá lb ü ty k ö s ed én y ek k u l
tú r á ja ; IV . E rd é ly középső b ro n z k o r a ; V. A k a n th a ro s-k e rá m ia k u ltú rá ja ; V I. A mósz-
b e té te s ed én y ek k u ltú rá ja ; V II. A K ö zép d u n a-m ed en ce k ö zép -eu ró p ai ré g ió já n a k c so p o rt
j a i ; V I I I . M egjegyzések a középső b ro n z k o r a n y a g i k u ltú r á já r ó l; IX . B ronz —a ra n y —
k in csleletek . Az egyes k u ltú rá k ró l ír t fejezetek b en m ég a főcím a la t t m eg jelö lt k u ltú rá k a t
és «csoportokat» tá rg y a lja az a lá b b i szem p o n to k sz e rin t (pl. a fü zesab o n y i c so p o rtró l ír t
fejezetb en ) : k u ta tá s , a leg fo n to sab b vélem én y ek , a feldolgozás a la p ja i, elterjed és, te le p ü
lések, te m e tő k és tem e tk e z é si ritu s, «belső» k ronológia, k e rá m ia , p la sz tik a , bronzok,
aran y é k sz e re k , kincsleletek , csonteszközök, kőeszközök, összefüggések — re la tív időrend,
g a zd aság — tá rsa d a lo m , e red etk érd és, összefoglalás — tö rté n e le m . E z e k re a kérd ések re B.
á lta lá b a n m a jd m in d e n fe jezetb en k ité r. A V I I I . fejezetb en tip o ló g iai a d a to k a t foglal
össze, a IX . fejezetb en a b ro n z le le te k e t «kultúrák» sz e rin t cso p o rto sítja , k iin d u lv a a «törzsi
fém m űvesség» á lta la m eg fo g a lm a z o tt tézisből.
B . e lv e ti a s tra tig rá fia i a d a to k ra felépülő id ő re n d e t (25. 1.) ; m á r a k oszideri d epot-
leletek rő l szóló cikkébe n is k ifo g áso lta a s tra tig rá fia i a d a to k sz erin te tú lz o tt é rték elését
(A cta A rch. H u n g . 9 (1959) 214. 1. 28. j.). M inden k u ltú rá ra igyekszik a «belső időrendet»
és ezek et ö sszeh aso n lítv a a m a g y a ro rsz á g i b ro n zk o r «belső időren d jét» m e g á lla p íta n i:
«sofern sich eine solche ü b e rh a u p t ergibt» (25. lap ). F e lv e tő d ik a kérdés, h o g y m ié rt kell
m ellőzni a s tra tig rá fia so k k al m e g b íz h a tó b b a d a ta it, h a a szerző á lta l a já n lo tt m ódszer
helyességéhez — szerin te is — k étség fér. A V a ty a -k u ltú ra «belső periodizációja» a la p já n
B . az a lá b b i id ő re n d e t a já n lja : K isa p o sta g B + V a ty a l a = középső b ro n zk o r 1; V a ty a
I b + I I = középső b ro n z k o r 2 ; V a ty a I I I = középső b ro n zk o r 3. S zerin te e p e rió d u so k
a k ö v etk ez ő k ép p en p á rh u z a m o s íth a tó k : a d élk ele t-e u ró p a i b ro n zk o r egy k o rú a k o ra
b ro n zk o r 1 — 3 és a középső b ro n z k o r 1 — 3 p e rió d u sá v a l v ag y fázisáv al — B. u g y an is a
p erió d u s és fázis k ifejezések et sokszor u g y a n a b b a n az érte le m b e n h a sz n á lja (32. lap). Dél-
k e le t-E u ró p a — a m u n k á b a n n in csen p o n to sa n k ö rü lh a tá ro lv a (18 — 19. 1.) — k éső b ro n z
k o ra eg y id ejű lenne a «koszideri periódussal» és a k ö zép -eu ró p ai középső b ro n zk o rral (26.
1.). S ajnos, n em tis z tá z ta a z t, h o g y m it é rt p o n to sa n k o ra b ro n z k o ro n és k éső bronzkoron,
ill., h o g y m ely k u ltú r á k a t so ro lja az u tó b b i id ő szak b a és ezek m ed d ig ta r to tta k . A b ro n z
k o r k ezd ete B . sz e rin t az 1900 k ö rü li időre te h e tő , a középső b ro n zk o r 1650—1300-ig t a r
t o t t volna, a k éső b ro n zk o r p ed ig 1300-tól a 8. századig (27. 1.). S zerin te a késő b ro n zk o r
R ein eck e id ő ren d je sz e rin t a B C —D és a H A —B p erió d u so k n a k felel m eg. C sakhogy B. a
«koszideri periódust» is m á r a k éső b ro n z k o rb a so ro lja és sz erin te a k éső b ro n zk o r 1300 k ö rü l
k ez d ő d ö tt. M árm o st m eg leh ető sen jó a b sz o lú t id ő ren d i a d a ta in k v a n n a k a k u rd i sz in t k e l
tezéséhez : 11. század közepe v a g y m áso d ik fele. A «koszideri periódus» R ein eck e sz e rin t a
B p erió d u sb a keltezen d ő , a h a jd ú sá m so n i sz in t ped ig az A 2-be és m iu tá n B. sz e rin t a k ö
zépső b ro n zk o r a h a jd ú sá m so n i sz in tte l ér véget, azaz R ein eck e A 2-vel (nem ped ig B -vel),
n em le h e t a k éső b ro n zk o r p o n to s a b b m e g h a tá ro z á sa n élkül, m in d en eddigi kronológiai
re n d sz e rtő l eltérő en egy ú ja b b k ronológiai re n d s z e rt felállítan i, ill. e z t c su p án egyéni m eg
ítélés sz e rin t p á rh u z a m o s!ta n i.
A k ö te tb ő l n em csak egyes fejezetek m a r a d ta k ki, h a n e m egy ilyen n a g y m u n k á n á l
m e g k ív á n t fo n to s a d a to k is, íg y a lelőhelyek m e lle tt n em ta lá lju k a m egyék m e g je lö lé sé t;
e z t egy lelőhely-indexb en p ó to ln i le h e te tt volna. K im a ra d t a k ö n y v b ő l és a tá b lá k ró l az
egyes tá rg y a k n a g y sá g á n a k m egjelölése c e n tim é te rb e n , ill. a tá b lá k o n a lép ték . A leg n a
gyobb h iá n y a a k ö n y v n e k pedig, h o g y B . n em közli m ég rö v id le íráso k b a n sem az a n y a g o t,
az egyes síro k b an e lő k e rü lt m ellék letek et, ezek h e ly é t a sírb a n , a sírok m élységét, a te m e
tő k té rk é p e it is csak n éh a, v ag y is az á lta la összefoglalóan tá r g y a lt te m e tő k le le te it n em
p re z e n tá lja úgy, h o g y a to v á b b i k u ta tá s sz á m á ra is h o zzáférh ető legyen az a n y a g és m eg
tu d ju k . h o g y m en n y ire m e g b íz h a tó k a fe n n m a ra d t a d a to k . íg y pl. közli k ép ek b en a tö b b
m in t 200 síros m egyaszói te m e tő le le te it (165 —189. t.), a te m e tő rő l a z o n b an nin cs térk é p ,
sem a sírokról v á z la t — csak egyesekről fén y k ép —, ped ig az á sa tá sró l csu p án k é t eg y o ld a
las á sa tá si je len tés m a r a d t m eg, am ely ek kö zü l az egyik egy évvel az á sa tá s u tá n író d o tt
(MNM, A d a ttá r : 64.Μ .Π és 68.M .II).
B. sz e rin t a h a jd ú sá m so n i sz in t földbekerülése a h alo m síro s elem ek m egjelenésével
függ össze. M a m á r e z t senki sem v a llja ; a h alo m síro s k u ltú rá n a k n a g y iro d alm a van, és
hazai k u ta tó k is b e h a tó a n fo g lalk o ztak e kérdéssel. J ó l ism erjü k a legrégebbi m a g y a ro rsz á
gi halom síros k u ltú ra lele te it, de ezek n em a «koszideri periódusba» keltezen d ő k .
KÖNYVSZEMLE 69
B . h á ro m p erió d u so s id ő re n d i b e o sztása, p e rió d u so n k é n t h á ro m -h á ro m fázissal,

erősen h a so n lít M iske K á lm á n rendszeréhez,- v ag y is v is sz a k a n y a ro d á s t je le n t egy o ly an
ren d szerhez, am ely szin tén n e m tá m a s z k o d o tt a s tra tig rá fiá ra , és a m e ly e t sz ak k ö rö k b en
n em fo g a d ta k el (AfA 1916, 253 —269.).
A k ö n y v n e k erősen h isz to riz á ló te n d e n c iá ja v a n ; íg y re n g e te g szó esik b e n n e m in d
a g azdaságról m in d a tá rsa d a lo m ró l, m in d v á n d o rlá s o k ró l; ezek rő l tö b b e se tb e n e lle n t
m o n d ó m e g á lla p ítá s o k a t ta lá lu n k a m u n k á b a n .
T a lá n a fo rd ítá s n a k tu d h a tó be a n o m e n k la tú ra n em egységes, sokszor sz o k a tla n
h a s z n á la ta ; egyes m egjelölések csak a k é p e k a la p já n é rth e tő k .
B á r sa jn á lju k , h o g y B . a k ö n y v e t m e g je le n te té se e lő tt n em d o lg o zta á t (7. 1.), ill. az
ú ja b b k u ta tá s o k ró l 1969-ig csak egyes fe jezetek n él közöl rö v id k ieg észítések et, a m u n k á
n a k tu d o m á n y tö rté n e ti érté k e v it a th a ta tla n : á tte k in té s t n y e rü n k belőle, egyéni k r itik á
v al fűszerezve, a m a g y a r b ro n z k o rk u ta tá s állá sá ró l az ö tv e n e s év ek végén és a h a tv a n a s
év ek elején. B . a k ö n y v éb en v iz sg á la ta in á l a leg k ü lö n b ö ző b b sz e m p o n to k a t ig yekszik é rv é
n y e síten i. É rté k e a k ö n y v n e k az, h o g y tá b lá k o n és szö v eg k özti k é p ek en re n g e te g a n y a
g o t közöl, sok m á r e lk a lló d o tt le le te t is. A zok sz á m á ra , a k ik a b ro n z k o r e sz a k a sz á v a l k í
v á n n a k foglalkozni, B . k ö n y v e az a n a ló g iá k keresésénél k in c se sb á n y á n a k fog b izo n y u ln i.
M ozsolics A m á l ia
D É M O S Z T H E N É S Z : A H Ű T L E N K Ö V E T S É G . A K O S Z O R Ú . (Az ók o ri iro d alo m k is

k ö n y v tá ra .) F o r d íto tta G Y O M L A Y G Y U L A , az u tó s z ó t ír ta R IT O Ó K Z S IG -
M O N D , a je g y z e te k e t ö ss z e á llíto tta T E G Y E Y I M R E . M a g y a r H elik o n , B u d a
p e st 1975, 281 lap .
M in t tü n e t eléggé leverő, de tá m a d h a ta tla n té n y : a k ia d ó a leg jo b b u t a t v á la sz

to t ta , m ik o r G yom lay G y u la fo rd ítá sá h o z n y ú lt vissza, h o g y b e m u ta sso n v a la m it az
i. e. 4. század i görög szó n o k la t-iro d a lo m m a n á lu n k sz in te e lfe le jte tt rem ek m ű v eib ő l. K é t
ségtelen, h o g y nehéz v ag y ta lá n le h e te tle n le tt v o ln a fo rd ító t ta lá ln i, a k i n y e lv tu d á sb a n ,
tá rg y ism e re tb e n és a fo rd ítá s m u n k á já v a l szem beni ig ényességben m a m eg k ö ze líti G y o m
la y t. S ez sajn o s tá v o lró l sem a z t je le n ti, h o g y a fo rd ítá s v alam i k lasszik u s rem ek e a m a
g y a r p ró z airo d alo m n ak . E z é rt is v o lt h ely es az új k ia d á sk o r n ém ileg lep o ro ln i — m a i o lv a
só já n a k érzése sz e rin t m ég így is tö b b p o r m a r a d t r a jta , m in t fe lté tle n ü l szükséges v o lt.
Az u tószó érdem e, h o g y n em c sa k a k é t D ém o sth en és-b eszéd tö rté n e lm i lé g k ö ré t idézi fel,
h a n e m világosan és egész g o n d o la tm e n e te végső k icsen g ések én t u ta l rá , h o g y a n v á lik a
k é t beszéd tö rté n e ti sz itu á c ió já b a n k ü lö n b ö ző irá n y o k b a n k iu t a t kereső görögség ü g y e a
m ai olvasó szem élyes ügyévé. A n e g y v e n lap o s je g y z e ta n y a g n ém ileg tú lm é re te z e ttn e k
tű n ik , s az olvasó esetleg a m a g a lebecsülésének ére z h e ti a k é t beszéd szerk ezetén ek iskolás-
részletes is m e rte té sé t. M ind en k ép p en i t t v o lt a z o n b a n az ideje, D é m o sth e n é st ú jr a m e g
sz ó laltatn i. K á r, h o g y n em a m a i m a g v a r p ró z a n y e lv é n sz ó la lt m eg.
Sz. J . G y .
H O R A T I U S : Ó D Á K É S E P Ó D O S Z O K . A szö v eg et g o n d o z ta , b ev ezetéssel és je g y z e te k
kel e llá tta B O R Z S Á K I S T V Á N . T a n k ö n y v k ia d ó , B u d a p e st, 1975. 578 lap . (A uc
to res L a tin i X V III.) 55 F t.
Az A u cto res L a tin i so ro z a t tíz e szten d eje, 1967-ben in d u lt, azzal a céllal, h o g y a
ró m ai iro d alo m k la ssz ik u sa it m o d e rn , k o m m e n tá ro s k ia d á s b a n (és leh ető leg olcsón) te g y e
h o zzáférh ető v é, elsősorban a la tin szak o s e g y ete m i h a llg a tó k , de r a jtu k k ív ü l a ró m ai iro
d alo m ir á n t e red etib en érd ek lő d ő k — sajn o s, m in d e g y re fogyó — tá b o r a sz á m á ra . É v e n
k é n t m eg jelen t átla g o sa n k é t-k é t k ö te té v e l a so ro z a t m á r ed d ig is n eh ezen tú lb e c sü lh e tő
sz o lg á la to k a t t e t t : k ö z re b o c s á to tta Cicero tö b b m ű v é t (így a C atilin a ellen e lm o n d o tt első
b eszédet, a D e signis-t, a D e im p erio G n. P o m p e i-t, s egy k ö te tn y it filozófiai m űveiből),
egy-egy L u cretiu s-, T ib u llu s-P ro p e rtiu s-, O vidius- és L iv iu s-v á lo g a tá st, to v á b b á P la u tu s
M iles glo rio su s-át és T e re n tiu s A d e lp h o e -já t, S allu stiu s D e c o n iu ra tio n e C atilin ae-já t, C ae
sa r D e bello civili-jét és T a c itu s A n n ales-én ek első h á ro m k ö n y v é t, C a tu llu s v erse sk ö n y v é t
és V ergilius E c lo g á - it; s m o st, az 1969-ben m e g je le n t E p istu la e és az 1972-ben n a p v ilá g o t
lá to tt S a tirae u tá n , az ó d ák , a ca rm e n sa ecu lare és az epódoszok i t t ism e rte te n d ő k ia d á s á
val, teljessé k e re k e d e tt az A u c to re s L a tin i H o ra tiu s-c o rp u sa is.
70 KÖNYVSZEMLE
B o rzsák professzor, az E L T E L a tin -ta n s z é k é n e k tu d ó s ta n á r a k e z d e ttő l fo g v a

o ro szlán részt v á lla lt a so ro z a t ágas-b o g as m u n k á ib ó l: a L u cretiu s- és T a c itu s-k ö te t m e l
le t t a h á ro m H o ra tiu s -k ö te te t is ő g o n d o z ta , h a ta lm a s a n y a g ism e re té t és tö b b évtze-
des ped ag ó g iai g y a k o rla tá t e g y a rá n t k a m a to z ta tv a .
Az A u cto res L a tin i, m in t a h o zzá h aso n ló so ro z a to k á lta lá b a n , eleve n em tű z te ki
célul, h o g y m erő b en új szö v eg et n y ú jts o n ; m eg e lé g e d e tt azzal, h o g y a m a g a szövegközlésé
vel v alam ely ik m é rté k a d ó n a k e lism e rt m o d e rn szö v eg k ia d á sra tá m a sz k o d jé k . B o rzsák
professzor az o n b a n az ó d á k és ep ódoszok e setéb en n e m k ö v e tte a so ro z a t íra tla n sz a b á
l y á t : a h e ly e tt, h o g y — m o n d ju k — F . K lin g n e r H o ra tiu s k ia d á s á t (L ipsiae, 31959) v e tte
v o ln a ala p u l, a H o ra tiu s-sz ö v e g h a g y o m á n n y a l foglalkozó k o rá b b i k u ta tá s a it (1. A n tik
T a n u lm á n y o k 19, 1972, 39 — 51 ille tv e uo. 20, 1973, 29 —43) h a sz n o sítv a , egy sok szem
p o n tb ó l e re d e ti szövegrecen zió t ad . K ritik a i a p p a rá tu s t, igaz, az A u cto res L a tin i sz a b v á
n y á n a k m egfelelően, n e m c sa to lt szövegéhez, ső t, m ég a s ta n d a rd k iad áso k h o z k é p e st esz
k ö zö lt fo n to sa b b sz ö v e g v á lto z a to k a t sem á llíto tta — a p p e n d ix -sz e rű e n — ta b e llá b a , a h o
g y a n a so ro zat k o rá b b i k ö te te in e k gondozói, v isz o n t k o m m e n tá rja ib a n , h a szükségesnek
v ag y ép p en in s tru k tív n a k m u ta tk o z o tt, tö b b sz ö r is k i-k ité r az á lta la v á la s z to tt v a riá n so k
in d o k o lására , íg y m ik o r a n á la szereplő care o lv a s a to t védelm ezi a szo k v án y o sa b b clare
(carm . I. 20, 5), a P ip le d -1 a P ip ié i (carm . I. 26, 9), v a g y a p o scim u s-t a p o scim u r (carm . I.
32, 1) ellenében, h o g y csak n é h á n y p é ld á t ra g a d ja k ki a sok közül. H aso n ló k é p p e n v á lto z
ta tá s o k a t eszközölt B o rz sá k p rofesszor n é h á n y ó d a m e trik a i-s tro fik u s b e o sz tá sá n is, főleg
K . E . B o h n e n k a m p n y o m á n . M egint csak p é ld a g y a n á n t : az I. 1., az I. 11., az I. 30. és a
IV . 8. carm en n á la k é tso ro so k b a re n d e z ő d ik (K lin g n er az első k e ttő t stro fik u s b eo sztás
n élk ü l, a m ásik k e ttő t n ég y so ro so k b a n közli), m íg a I I I . 12. c a rm e n -t n ég y h áro m so ro s
s tró fá ra o sz tja , m ely ek b e n az első k é t so r h á ro m -h á ro m , az u to lsó p ed ig n ég y ionicus a
m in o ré -t ta rta lm a z (K lin g n er u g y a n sz in té n n ég y s tró fá ra b o n tja a v erset, de az egyes so ro
k a t n e m k ü lö n íti el). S végül, ta n k ö n y v rő l lévén szó, ide k ív á n k o z ik a m egjegyzés, h o g y a
szöveg v a ló b an «gondozott» sz ö v e g ; n é h á n y p a rá n y i s a jtó h ib á tó l e lte k in tv e (II. 15, 5 :
violaria e a h elyes violariae, IV . 1, 28 : h u m u n a helyes hu m u m h e ly e tt) h ib á tla n u l szed ték .
A sú ly p o n t az o n b a n e z ú tta l n em is a szövegre, h a n e m term ész etesen a k o m m e n tá rra
esik. S a h o g y an a szöveg n e m eg y szerű en v ala m e ly ik k u rre n s k ia d á s tö b b é-k ev ésb é v á lto
z a tla n á tv é te le , a k o m m e n tá ro k sem n é h á n y m o d e rn H o ra tiu s-k o m m e n tá r p u s z ta össze
o lv a sz tá sá v a l k észü ltek , b á r h a d d te g y e m m in d já r t hozzá, egy m a g y a r n y e lv ű H o ra tiu s-
k o m m e n tá r m ég így is k a p ó ra j ö t t voln a. M ag átó l é rte tő d ik , B o rz sá k p rofesszor ism eri és
k i is a k n á z z a a fellelhető k o m m e n tá r-iro d a lm a t, a ré g it (O relli) csakúgy, m in t az ú ja b b a t
(Plessis, U ssani, V illeneuve, K rü g e r-N a u c k -H o p p e , K iesslin g -H ein ze, N isb e t-H u b b a rd ), de
r a jtu k k ív ü l — ez h iv a tk o z á sa ib ó l lé p te n -n y o m o n k id e rü l — b e le o lv a sz tja k o m m e n tá ra ib a
az á lta la k itű n ő e n is m e rt H o ra tiu s-iro d a lo m k ritik a ila g m e g sz ű rt e red m én y eit, s n em
u to lsó so rb a n a m ag a H o ra tiu s -k u ta tá s a it is. E n n e k az im p o n áló an széles tu d ó si h o riz o n t
n a k köszönhető, h o g y az új m a g y a r H o ra tiu s-k o m m e n tá ro k m in d e n ü tt sz in k ro n b a n v a n
n a k a m ai H o ra tiu s-k u ta tá s sa l. S u g y a n c sa k e n n ek az egyéni H o ratiu s-felfo g ással p á ro su lt,
sz u v erén s e z é rt k ritik u s a n y a g ism e re tn e k tu d h a tó be az is, h o g y a k o m m e n tá r, m in d en
tárg y ilag o sság a ellenére, ro k o n szen v esen szem élyes jellegűvé h an g o ló d ik . A k o m m e n tá ro k
eg y é b k é n t m in d en egyes ca rm e n ille tv e epódosz esetéb en k é t részre o szlan ak : a v e rse t
m egelőző á lta lá n o s bev ezetésre és a szö v eg et n y o m o n kísérő m a g y a rá z a to k ra . Az előbbi,
m ellőzve a m ás k o m m e n tá ro k b a n o ly k o r szokásos, ném ileg iskolás ízű ta r ta lm i összefogla
lá so k a t, in k á b b a k ö lte m é n y egyedi jellegzetességeit ig yekszik cso k o rb a s z e d n i: k ité r k e
letk ezésén ek idejére és k ö rü lm én y eire ; m egkeresi p á rh u z a m a it, m ű fa ji ro k o n a it a görög és
ró m a i iro d alo m b an : beleilleszti a h o ra tiu si éle tm ű b e és elem zi a v erscik lu sb an elfo g lalt
h e l y é t ; idézi és m in d já r t m érlegeli is a k ö lte m é n y re v o n atk o z ó , esetleg ellen tm o n d áso s
értelm ezések et, az ó k o rtó l n a p ja in k ig ; szól az u tó életérő l, a v ilág iro d alo m és a H o ra tiu stó l
k ü lö n ö sk ép p sok ö sztö n zést m e r íte tt m a g y a r iro d alo m a lk o tá sa in tú l a k é p ző m ű v é szete
k e t, ső t az o p e ra sz ín p a d o t is szem e lő tt t a r t v a ; végül pedig jelzi m in d e g y ik ü k m etrik ai-
stro fik u s h o v á ta rto z á s á t. A szö v eg et kísérő m a g y a rá z a to k , m ely ek a m e g é rté st elősegítő
g ra m m a tik a i és stiláris, tö r té n e ti és p ro só p o g ráfiai, fö ld rajz i és m itológiai, v ag y é p p en a
re á liá k ra v o n atk o zó tu d n iv a ló k a t ta rta lm a z z á k , k é t sz em p o n tb ó l érd em eln ek k ü lö n is
em lítést. E gyfelől m e rt B o rzsák professzor a szo k áso sn ál jó v al n ag y o b b g o n d o t fo rd ít a rra ,
h o g y a különféle verselósi és stilá ris jellegzetességek (alliteráció, chiazm us, e n ja m b e m e n t,
m etszet, stb .) h a n g u la t- és értelem m ó d o sító szerep ét m eg v ilág ítsa ; m ásfelől, m e rt a h o ra
tiu si ó d ák és epódoszok fogósabb h ely e it, n o h a a d o tt e setb en m ás ró m ai és görög k ö ltő k re-
író k ra sem m u la sz t el h iv a tk o z n i, első so rb an (és tu d a to s a n !) m égis m ag áb ó l H o ra tiu sb ó l
m ag y arázza.
A tö m ö r, k itű n ő b evezetéssel e llá to tt k ö te tb ő l v o lta k é p p csak egy v a la m it h iá n y o l
h a t az o lv a s ó : a H o ra tiu s h a sz n á lta so ro k és stró fá k «képleteit» ta rta lm a z ó ta b e llá k a t,
KÖNYVSZEMLE 71
v ag y is a k u lcso t a v ersek végén a d o tt m e trik a i-s tro fik u s m e g h a tá ro z á so k h o z , a m it a

k ö n n y eb b ség k e d v é é rt n em egy k o m m e n tá ro s k ia d á s (pl. a K iessling —H einze-féle), de o ly
k o r m ég a p u s z ta szöv eg k iad áso k (pl. F r. V ollm er-ó) is k özölnek. E z a z o n b a n csak a p ró
szépséghiba egy o ly an k ö n y v ö n , m e ly e t m in d e n fo rg a tó ja a m a g y a r klasszik a-filo ló g ia
n em zetk ö zi m ércén m érv e is k o m o ly e re d m é n y é n e k k ö n y v e lh e t el.
S z e p e s s y T ib o r
S E N E C A : E R K Ö L C S I L E V E L E K . F o rd íto tta , az u tó s z ó t és je g y z e te k e t ír ta K U R C Z
Á G N E S . E u ró p a K ia d ó , B u d a p e st 1975, 341 la p .
I n lepidis no v is libellis k e rü ln e k elén k a ró m a i sz to a g o n d o la ta i az E u ró p a K ia d ó

g o n d o zásáb an . Ö röm kézbe v en n i e z ek et a k ö te te k e t, m ely ek m é re tü k n é l fo g v a is a rr a c sá
b íta n a k , h ogy m a g u n k k a l h o rd o z z u k ő k e t — m in te g y a sz to a g y a k o rla ti e tik á ja szellem é
b en . B o e th iu s «A filozófia vigasztalása», S eneca «V igasztalásai» u tá n ú ja b b S eneca-m ű
k e rü lt az olv asó k e l é : a levelek jó része.
Az «E rkölcsi levelek» m o s ta n i k ia d á s a e lő tt le g u tó b b S áro si G y u la m u t a to t t be
b előlük 1943-ban egy cso k o rra v a ló t, h a rm in c h a to t a százh u szo n n ég y b ő l, ő e lő tte B a rc z a
J ó z s e f f o r d íto tta le az összes lev elet, ezek k é tn y e lv ű k ia d á s b a n 1906-ban je le n te k m eg.
M indenképp a k tu á lis v o lt te h á t a levelek egy ú ja b b k ia d á sa , az előzőelm éi m o d e rn e b b re ,
ille tv e tö b b re lévén szükség. A tö b b i t t 59 le v e le t je le n t. E m ű faj esetéb en jó v a l k ö n n y e b b
a v á lo g atás, m in t egy tö r té n e ti m u n k á n á l, ső t, ez e se tb e n m in d a 124-et ta lá n n e m is le tt
v o ln a érdem es m eg je le n te tn i, m iv el n ém ely g o n d o la t tö b b sz ö r is ism é tlő d ik S en ecán ál.
A z olvasó n e m szisszen fel a k ih a g y á so k lá ttá n , m in t p l. az 1967-ben m e g je le n t H e ro d o to s-
fo rd ítá s (G o n d o lat K iad ó ) o lv a sta k o r. D e n é h á n y levéllel m égis m e g to ld ta m v o ln a e z t a
v á lo g a tá s t: a 19. szám ú v al (h iv a ta lo s te e n d ő k tő l való v isszah ú zó d ás filo zo fálás céljából),
a 21. sz á m ú v a l (csak szellem i te v ék e n y ség ré v é n te h e tü n k sz e rt igazi dicsőségre), a 43. sz á
m ú v a l (úgy élj, m in th a a világ szem e e lő tt élnél), a 89. sz á m ú v a l (a filozófia felo sztása), a
90. szám ú v al (a filozófia ad o m á n y a i), a 107. sz á m ú v a l (h o g y an le h e t az é le t te rh e it elvisel
ni), a 117. szám ú v al (a szto a és Seneca g o n d o la ta in a k egyb ev etése) s a 119. sz á m ú v a l (ho
g y a n le h e t igazi g azd ag ság ra sz e rt te n n i). A v á lo g a tá s k é n y sz e rítő o k a n y ilv á n v a ló a n a te r
jed elem k ö tö tts é g e v o lt — íg y is v a sk o sa b b k ic sit ez a k ö te t, m in t a tö b b i —, m égis h a d d
sa jn á lja m , h o g y n em le h e te tt tö b b .
K u rc z Á gnes h á ro m E p istu la e -k ia d á st h a s z n á lt fel fo rd ítá sá h o z , m égpedig lem ér-
h e tő e n : kérdéses szövegrészeknél h o l a T e u b n e r-, h o l a L oeb-, h o l a B u d é -k ia d á s szö v eg ét
v e tte alap u l.
L egelőbb h a d d szám o lja k be az ö ss z k é p rő l: n e m eg y en letes. H a feltételezem , h o g y
K . Á . szám ozási so rren d b en fo r d íto tta le a lev elek et, a k k o r a z t k ell h in n em , h o g y eg y re
jo b b a n «belejött» : a k ö te t eleje tá já n jo b b a n k o p o g n a k a m o n d a to k , döcögőbb a stílu s,
tö b b h e ly ü tt m a g y a rta la n a szórend, a szen te n c ia -sz e rű g o n d o la to k k ev ésb é fra p p á n s k ö n
tö sb en jelen n ek m eg, m in t a k éső b b iek b en . A zok a részek (részek, n e m levelek, m e rt
u g y an azo n a levélen belül is a k a d n a k k ü lö n b ö ző k ép p sik e rü lte k ), m ely ek olvasói elég e d et
len ségem et fe lk e lte tté k , a k ö te t k iseb b h á n y a d á t te sz ik ki. A n a g y o b b ik h á n y a d jó szín
v o nalú, tö b b te lita lá la t a k a d ben n e, s m eg érzü n k v a la m it a «feszített» senecai stílu sb ó l.
M indem e b en y o m áso k első o lv a sá sra sz ü le tte k , csak a m a g y a r szöveggel kezem b en . A la tin
szö veget is szem ügyre vévén legelőbb a m a g y a rta la n szó ren d o k á t k e re ste m : ez g y a k ra n
a latin h o z való ta p a d á sá b ó l ad ó d ik , alá- s m elléren d elések ép p o ly a n re n d b e n k ö v e tik eg y
m á s t, m in t az ered etib en . A jo b b h an g z á so n tú l k ié le z e tte b b , h a tá s o sa b b is le h e te tt v o ln a
egy-egy m o n d a t sz a b a d a b b szó ren d d el (ezt S árosi G y u la p é ld á u l so k k al g y a k ra b b a n m eg
e n g ed te m a g án a k ). A tö m ö rség re — ez m in d e n k é p p ja v á r a szolgál — m a jd m in d ig ü g y e lt
a fo rd ító , oly k o r ez az o n b a n h o m ály o ssá g o t o k o z o tt, leg fő k én t m e g in t csak a la tin szó
ille tv e m o n d a tre n d h e z való ra g a sz k o d á s m ia tt. S zó ren d i p ro b lé m á k a z o n b a n rö v id e b b
m o n d a to k b a n is elő fo rd u ln a k — h a h a n g o sa n o lv a sn á n k , n e m tű n n e ú g y fel, m e r t m eg
felelő h angsúlyozással h ely re le h e tn e á llíta n i az eg y e n sú ly t, de h á t m a m á r tű n ő b e n a
h a n g o s olvasás a n tik szokása. A la tin h o z v aló ta p a d á s egy m ásik k ö v e tk e z m é n y e a n e h é z
kesség, egy h osszabb m o n d a to t a sok kö tő szó h a s z n á la ta ily en n é és k ife je z e tte n h o m á ly o s
sá is te h e t az u g y a n tu d a to s a n tö rd e lt, de á tte k in th e tő senecai m o n d a tta l szem ben. Áz is
előfordul, h o g y a fo rd ítá s b a n sem m i h ib a , a m o n d a t v ag y kifejezés érte lm e m égsem világos
— ép p a szó szerin ti fo rd ítá s m i a t t : n é h a e lk e rü lh e te tle n , h o g y m in te g y m a g y a rá z v a fo r
d ítsu n k .
72 KÖNYVSZEMLE
Az eddig fe lso ro lta k n á l jó v a l b á n tó b b a k a félrefo rd ításo k . A fo rd ítá s helyessége

(szán d ék o san n em p o n to ssá g o t írta m ) co n d itio sine q u a no n . A k k o r is, h a a h ib á t a csak
m a g y a ru l olvasó n e m tu d ja te t te n érn i. A k k o r m ég in k á b b , h a érte le m z a v a ró . P é ld á t
m in d k e ttő re ta lá ln i, eg y -k e ttő elég lesz szem léltetésü l.
4.5 hoc cotidie m editare, u t possis n a p o n ta tű n ő d j el ezen, h o g y k ép es légy

— h o g y a n lennél képes
4.6 n u llu m bonum a diuvat habentem, n is i sem m i jó n em ad ö rö m e t a n n a k , a k i b irto
ad cu iu s am issionem p raeparatus est k o lja , csak h a le lk é t előkészíti a jó elvesz
a n im u s té sé re -*■ sem m ilyen é rté k n em becses a
tu la jd o n o sn a k , k iv év e a z t, am ely n ek el
v eszté sé tő l t a r t a lélek
4.10 contum eliosam hum anitatem g y a lá z a to s em b eri g y a rló sá g o t — m egalázó
k egyességet
7,5 d u m vacet arena am íg sz ü n e te l az a ré n a -*· m íg t a r t a déli
sz ü n e t
p la g is agitur in vulnera c sa p ja to k bele a sebekbe — ü tések k el h a j t
já k ő k e t a h a rc b a
9.10 cu iu s me m orti obponam a k in e k h a lá la elé vessem m a g a m -► ak i
h e ly e tt én h a lja k m eg
12,5 in extrema regula stantem az u to lsó cse ré p d a ra b o n á llv a (életről v an
szó !) — az u to lsó lépcsőfokon á llv a
13.4 quae gem itus m ugitusque e x p rim u n t m in d a z , a m it n yögés és bőgés j u t t a t k ife
jezésre m in d az, a m i só h a jt, n y ö g ést
k é n y sz e rít ki belő lü n k
13.5 dolorem p ra ecip im u s fá jd a lm a t e lsie tjü k előlegezzük
13,14 cicuta m agnum Socraten fecit b ü rö k lev él e m é sz te tte el a n a g y Szókra-
té s z t -*■ te t te n a g g y á
15.6 im m inere libro n y o m á b a n loholj -*■ föléje gö rn y ed j
23,3 super om nia erectus m in d en en fölül h a jlíth a ta tla n n a k k ell le n
nie — m in d e n e n fölül k ell em elkednie
30,1 p o ssit attolli el le h e t viselni -*■ fölem elk ed h etn e
36.7 p ro tin u s p u er tenerum hastile vibra m á r d á rd á t h a jít a zsenge fá b a könnyű
ret d á r d á t h a jít
114,5 verso vado rem ittunt hortus g ázló b a n k a n a la z v a ere sz tik m a g u k m e l
le t t a k e rte k e t gázlón á tg á z o lv a h a g y já k
m a g u k m ö g ö tt a k e rte k e t
A 114. levél k ü lö n p ro b lém a, m e rt i t t S eneca M aecenas stílu sb eli tú lb u rjá n z á s a it b írá lja
J o b b le tt v o ln a az ő id ézte p é ld á k a t la tin u l is hozni, m e rt a m a g y a r fo rd ítá s n éh a a la tin
e re d e tin is tú lte sz .
E b b ő l a n é h á n y p é ld á b ó l is k itű n ik , m e n n y ire a k ö te t elejére k o n c e n trá ló d n a k a
félrefo rd ításo k , a h e ly te le n v ag y n em világos szó h a sz n á la t . A szó h a sz n á la tró l m ég v a la
m it : a z t n ag y o n h elyesen lá t ta m eg K . A ., h o g y Seneca stílu sa m o d ern , és e zt jó ré sz t érez
te tn i is tu d ja . N é h a azo n b a n m á r-m á r 20. század i lezserséget tu la jd o n ít n eki — b á r m eg
m a r a d h a tu n k Seneca s a já t k o rá n á l is : p e tro n iu sit. Az e lle n te ttjé t is m e g ta lá lju k , in d o k o
la tla n u l régieskedő a «m ikoron m ég k eg y esek valán ak » (31, 11), «törzsökfa» család fa h e
ly e tt (44, 1).
H a d d idézzek eg y -k ét te lita lá la to t is. A 27,7-ben S eneca já tsz ik a risor különböző
p ra e fix u m o s a la k ja iv a l: adrosor, adrisor, derisor. K . A. e z t így a d ja vissza rem ek n y elv i
le le m é n n y e l: tá n y é rn y a ló , ta lp n y a ló , n y elv ö ltö g ető . V agy a 4 5 ,9-ben : crepitat ac solvitur
— csak k o p p a n e g y et s o lv ad is. N y elv i s ritm ik a i fo rm á ja e g y a rá n t m éltó az ered etih ez.
E z u tó b b i p éld a á tv e z e t a ritm ik u s c lau su la kérdéséhez. B á r i t t K . A . a levelekhez
ír o tt u tó s z a v á b a n elébe is vág m in d e n k ritik u s m egjegyzésnek : nem v o lt célja, h ogy k ö v e t
kezetesen alk alm azza, csak a levelek elején s végén tö re k e d e tt rá . H o zzá k ell te n n ü n k , ez
v aló b an csak tö re k v é s v o lt, te h á t n em v a ló su lt m eg v ala m e n n y i lev élk ezd etn él és -végnél.
V iszont k étség telen — az u tó sz ó b a n sz in té n ír e rrő l K . A. — a levelek esetéb en ez nem
a k k o ra m u lasztás, so k k al in k á b b e lte k in th e tü n k tő le, m in t a V ig asztaláso k esetéb en (és h a
n em R é v a y fo rd ítja a V ig a sz ta lá so k a t ? H a ő n em k e z d e m é n y e z e tt v o ln a?). N em vallom
i t t a m in d e n t v ag y sem m it e l v é t : m in d e n k é p p d icséretes, h ogy a fo rd ító m e g p ró b á lta az
is m e rte te tt k e re te k k ö z t a lk a lm a z n i a ritm ik u s cla u su lá t.
KÖNYVSZEMLE 73
A jeg y ze tek m eglehetősen szerén y te rje d e lm ű e k , sz á m u k a t te rm é sz e te se n a lev elek

jellege is k o rláto zza. E g y -k é t szövegrésznél a z o n b a n m ég szükség l e t t v o ln a to v á b b i m a
g y a rá z a tra .
Az u tószó kissé rö v id re sik e rü lt, te rje d e lm é t, m o n d a n d ó já t te k in tv e is. N em é le t
ra jz i a d a to k a t h ián y o lo k , n em a m ű v e k fe lso ro lá sá t-é rté k e lé sé t ta r to m tú l rö v id n e k , ez ép p
elegendő, k iv á lt, h a a rr a a k é t S e n e c a -k ö te tre s azo k u tó s z a v á ra g o ndolok, a m ely ek a le v e
lek e lő tt je le n te k m eg. D e ez le t t v o ln a a leg jo b b a lk a lo m a rra , h o g y a ró m a i sz to á ró l is
elhangozzék valam i bőveb b en , és e g y á lta lá n a sz to á ró l és a n n a k m á s filozófiai isko lák h o z
v aló v iszonyáról, hisz oly s o k a t e m leg et m á s o k a t m a g a S eneca is.
A n e g a tív p é ld á k so ro lása a rá n y ta la n u l n a g y h e ly e t fo g lalt el e b b en az is m e rte té s
ben , ah hoz k ép est, a m e n n y it a fo rd ítá s p o z itív u m a iró l h a n g z o tt el. O k a e n n ek az a re m é n y ,
h o g y ta lá n h a m a ro sa n ú jr a m eg jelen ik a szép k ö n y v ecsk e.
T ar I bolya
E P H E S Z O S Z I X E N O P H Ó N : A N T H IA É S H A B R O K O M É S Z . IA M B L IK H O S Z :
B A B Ü L Ó N IA I T Ö R T É N E T E K . F o r d íto tta K á r p á ty C silla. Az u tó s z ó t ír ta
S Z E P E S S Y T I B O R . Az ó k o ri iro d a lo m k is k ö n y v tá ra . M ag y ar H elik o n 1975. 108
lap.
A so ro zat új lib ellu sa k é t a n tik re g é n y t közöl első ízb en m a g y a ru l. A re g é n y e k e t a

fo rd ító K á r p á ty C silla és az u tó s z ó t író Szepessy T ib o r n e m a b b a n a v a llá stö rté n e ti m eg
v ilá g ítá sb a n k ö zelíti m eg, a m ely b e n R o h d e , K e ré n y i v a g y M erk elb ach ó ta á lln a k . E g y o l
d a lú iro d a lo m tö rté n e ti k érd ésfeltev és s z á m á ra az a n tik regény m ű fa ja é rth e te tle n m a ra d
és v a ló b an a «sorsüldözött szerelm esek» a la p k é p le té v é zsu g o ro d ik . A reg én y is, a k á rc s a k az
összes a n tik m ű faj, a m íto sz b a n fo g an t, a n n a k késői, g ö rö g ö t és o rie n tá list sz in k retizáló
h ellen isztik u s fo rm á já b a n . F o n to s m ű fa jk é p z ő té n y ez ő i az ú j, in d iv id u á lis v alláso sság ra
ap p elláló k u ltu szo k , m ely ek m a g u k b a n fo g lalják , m in t az Isis-k u ltu sz is, a legindividuáli-
sa b b érzés, a szerelem m itik u s elő k ép ét. A m isz té riu m ra v e z e th e tő v issza a re g én y m ű f a j-
s tr u k tú r á ja : d o m in án s kom p o n en sei a m íto sz lényegének, szenvedés, h a lá l és ú jjá sz ü le té s
ritu á lis fo k o z a ta in a k felelnek m eg ; v á lto z ó k o m p o n en sei p ed ig a ritu s k ev ésb é k ö rü lh a tá
ro lt elem eiből m e ríte n e k és ú g y k e re k ítik egésszé a d o m in á n s k o m p o n e n se k e t, h o g y b iz to
s ítjá k a m ű faj s tr u k tú r a fejlődésé t és v á lto z é k o n y sá g á t. A m ű fa j fejlődése m isztériu m -
re g é n y tő l reg én y p aró d iáig és to v á b b tu la jd o n k é p p e n a m íto sz iro d alm ia su lá si és h u m an i-
záló d á si fo ly a m a tá v a l azonos.
Az ephesosi X e n o p h ó n Isis-reg én y e id ő re n d b e n a fejlődés k e z d e té n á llv a egyszerre
szo lg álja «misszió és szó rak o ztatás» fe la d a tá t . A főhősök, A n th ia és H a b ro k o m é s m y sté se k ,
a k ik b o ly o n g ásu k — b e a v a tá s u k — so rá n A rte m is-Isistő l ju tn a k el P ro n o ia -Isis ré v én
S ó teira-Isishez. L átszó lag o s h a lá lu k és fe ltá m a d á su k szim b o lik u s ism étlő d ése az iste n sé g
gel való végső egyesülés m isz té riu m á t v e títi előre. N o h a a m ű n e k csak a H élio s-k u ltu sz
sz á m á ra átd o lg o z o tt k ésőbbi fo rm á ja m a r a d t fenn, sz in te n ép iesen eg y szerű n y e lv e a szó
beliség s tá d iu m á t őrző fo rm u lá k k a l zsúfolt. A fo rd ítá s a z o n b a n « elirodalm iasitja» a stílu st,
kü lö n ö sen a fo rm u lá k a t illetően. A h e ly e tt, h o g y m e g h a g y n á sz te re o tip v o ltu k a t, m e g a n n y i
m á s v á lto z a tb a n a d ja vissza ő k e t. A ΰαρρεϊν παρεκάλει fo rm u la p l. a k ö v etk ez ő fo rm á k ra
«szépül» :
1.11.1. b á to r íth a tta ő k e t — ϋαρρείν παρακαλονντος

1.15.2. b á to rsá g o t ö n tö tt belé — {λαρρειν παρεκάλει
2.9.4. lelk et ö n tö tt belé — &αρρεϊν παρεκελενετο
3.5.6. lelket ö n tö tt belé — &αρρεϊν παρεκάλει
3.8.5. le lk e t ö n tsen ek belé — &αρρεϊν παρεκάλονν
5.7.3. c sitítv a-fen y eg etv e — rd μεν δεομένου ΰαρρεϊν, τά δε άπειλοϋντοζ
5.9.6. m o n d d csak m eg b á tr a n — είπε ϋαρσοϋσα
5.9.9. b á to r íto tta — ΰαρρεϊν παρεκελενετ ο
5.10.12. b á to r ítg a ttá k — -&αρρεΐν παρεκάλονν
A m ásik szerelm i regény , Iam b lic h o s B a b y ló n ia i tö rté n e te k c. m ű v e, a d u a lisz tik u s

M ith ras-k u ltu szh o z k ö tő d ik s m in t ily en egyed ü lálló . J ó és G onosz h a rc á b ó l a ty ra n n o s
G a rm o st legyőzve Sinónis és R h o d a n é s g y ő ztesen k e rü ln e k ki. A M ith ras-reg én y b ő l fe n n
m a r a d t P hótios-féle k iv o n a to t fo rd íta n i, a v ezérsz a v a k jelzései m ö g ö tt a c selek m én y t é rz é
k e lte tn i nehéz felad at, és K á r p á ty C sillának n em is sik e rü lt m a ra d é k ta la n u l. A m a g y a r
74 KÖNYVSZEMLE
v á lto z a to t h e ly e n k é n t ta lá n k i le h e te tt v o ln a egészíteni a tö re d é k e k értelem szerű b e v o n á

sáv al, de ez igen n a g y a k rib iá t k ö v e te lt v olna, k iz á rv a afféle p o n ta tla n s á g o k a t, m i n t, pl. a
felsorolás to v á b b v e z e tő ta g já n a k ( και μάγον μνών 10.) k ife le jté sé t a fo rd ításb ó l. K á r, hogy
Ia m b lich o s re g é n y é t sem a fedőlap, sem a belső cím lap n e m tü n te ti föl. X e n o p h ó n m eg
k ü lö n b ö z te tő m ellékn ev e, az ephesosi, is h iá n y z ik a fedőlapról.
K a r s a y O r so l y a
A . D O B Ó : IN S C R IP T IO N E S E X T R A F IN E S P A N N O N IA E D A C IA E Q U E R E P E R
T A E A D R E S E A R U N D E M P R O V IN C IA R U M P E R T IN E N T E S E D IT O
Q U A R T A A U C T A E T E M E N D A T A . B u d a p e st 1975. 191 p .
D obó Á rp á d k ö n y v e tö b b m in t n ég y év tized e ta rto z ik a n em ze tk ö zi P an n o n ia - és

D a c ia -k u ta tá s n é lk ü lö z h e te tle n segédeszközei közé. Ö n m a g á b a n a n ég y k ia d á s té n y e (1932,
1940, 1967 — re p rin t, 1975) b iz o n y ítja , h o g y az ilyen típ u sú összeállításo k g y a k o la ti h a sz
n o sság a m in d en m ás — e tá rg y k ö rb e vágó — m u n k á é fö lö tt áll. K ü lö n ö sen ak k o r, h a a m ű
szerzője, m in t ez ese tb e n D obó Á rp á d is, állan d ó , szívós m u n k á v a l tö re k sz ik a rra , h o g y
k ö n y v e lép ést ta r ts o n az idővel és a ro h a m lé p té k k e l g y a ra p o d ó an y ag g al. E «lépéstartást»
m in d en n él jo b b a n szem lé lte tik a sz á m a d a to k : az 1940-es m á so d ik k ia d á s (és így az 1967-es
u tá n n y o m á s is) 239 fe lira to t ta r ta lm a z o tt, ezzel szem ben a m o s t k e z ü n k b e n t a r t o t t n eg y e
d ik k ia d á s 904-et. A közel négyszeresére n ö v e lt te rje d e le m p u s z tá n szám szerűségében is
b iz o n y ítja a z t a h a ta lm a s m u n k á t, a m ely n ek k e re te irő l az á tn é z e tt p e rio d ik á k és g y ű jte
m é n y ek jegyzéke (p. 7 — 12.) is im p o zán s k é p e t ad . E sz á m a d a to k o n tú lm e n ő e n a z o n b an a
k ö te t belső érték ei is je le n tő s m é rté k b e n g y a ra p o d ta k az e lm ú lt év tiz e d e k so rán . D obó
Á rp á d ui. n em e n g e d e tt re p rin e k e t k ed v elő k o ru n k k én y elm es c sá b ítá sá n a k , s m u n k á já
n a k k o rá b b i k iad ása ib ó l n em eg y szerű en á te m e lte , h a n e m k o rsz e rű k ritik a i a p p a rá tu s
a la p já n újból feldolgozta a fe lira to k a t. E n n e k e re d m é n y e k é n t egységes, m o d ern szem p o n to k
a la p já n sz e k e sz te tt k o rp u s z t a d o tt a m ai h a szn áló kezébe.
T óth I s t v á n
W E G E D E R F O R S C H U N G . B . C C C V III. C A T U LL . H erau sg e b e n v o n R . H E IN E .
D a rm s ta d t 1975. 481 1.
H o l t a r t m a a C atullu s-filo ló g ia ? — e rre a k é rd ésre ad v á la s z t az R . H ein e á lta l

ö ssz e á llíto tt ta n u lm á n y k ö te t, m ely sz á z a d u n k legjobb C a tu llu s-ta n u lm á n y a it közli n é m e t
n y elv en .
A jól m e g fo rm á lt, g o n d o la tg a z d a g B ev ezetésb en (1 — 15. 1.) H ein e a C a tu llu s-k u ta -
tá s m ú ltjá n a k és jelen én ek ú tja iró l és ered m én y eirő l elm élkedik. A rég eb b i k u ta tó k az el
té ré se k e t h a n g sú ly o z tá k a e a tu llu si életm ű b e n , n a p ja in k tu d ó sa i v isz o n t az azo n o sság o k at
és az egységet em elik ki. K o rá b b a n m erev en e lv á la sz to ttá k a c a rm in a m a io rá t a m in o rá-
t ó l ; az elő b b iek et a tu d ó s k ö lté sz e t m m ta p é ld á in a k te k in te tté k , az u tó b b ia k a t a k ö ltő i
zseni p illa n a t szü lte v irá g a in a k . Az ú ja b b k u ta tó k ezzel szem ben k im u ta ttá k , hogy a c a r
m in a m aio ra sem p u s z ta m ű v észk ed és te rm é k e ; ezek et is az az élm én y h ív ta életre, m in t
a k isebb v ersek et. A p o z itiv ista filológia k o rá b a n n a g y jele n tő sé g e t tu la jd o n íto tta k az
egyes versek m ö g ö tt m eg h ú zó d ó re á liá k és é le tra jz i té n y e k v iz sg á la tá n a k ; az ú ja b b időben
sz k e p tik u sa n szem lélik ő k e t. O. H ezel és a W einreich-iskola k ö v ető i k im u ta ttá k , h o g y a
k isk ö ltem én y ek sem a k ö ltő i te h e tsé g m in d en elő zm én y tő l fü g g etlen szü lö ttei, h a n e m iro
d alm i m in tá k a t is feltételezn ek , pl. 36., 14., 35., 44. c. Ú ja b b a n elő térb e k e rü lt a k isk ö lte
m én y ek m űvészi eszközeinek, felép ítésén ek v izsg álata, s ezen az a la p o n e lé rt ered m én y ek
n e m á r t o tt a k C atu llu s te k in té ly é n e k .
Az összeállító ő szin tén b ev allja, h o g y a k ö te tb e n elő térb e helyezi a ea tu llu si k ö lté
sz e t e s z té tik á já t vizsgáló ta n u lm á n y o k a t az é le tra jz ia k k a l szem ben : «Úgy hiszem , h o g y
C atu llus, a k ö ltő n ek ü n k , m ai e m b erek n ek lényegesen tö b b e t tu d m o n d a n i és ad n i, m in t a
kronológia és az é le tra jz i té n y e k te k in te té b e n tö k életesen f e ltá r t C atu llu s, az em ber» (15.
1.). E z a m o n d a t K eré n y i K á ro ly b evezető sz a v a it idézi e m lék ezetü n k b e : «C atullusról szóló
a n tik h ag y o m á n y alig v an . R ó la k e v e se t tu d u n k : ő t m a g á t tu d ju k k ö ltem én y eib ő l. É rd e
m es volna-e e z t a tu d á s t b á rm ily e n részletes ró la való tu d á s sa l felcserélni?»
KÖNYVSZEMLE 75
Az I . rész (19 — 23. 1.) eg y e tle n ta n u lm á n y t k ö z ö l: H . J . M e tte re c e n z ió já t E . V.

M arm o rale L ’u ltim o C atullo c. m ű v érő l. E rö v id írá s tö m ö re n és v ilág o san összegezi a z o k a t
a té n y e k e t, am ely ek C atu llu s életére, v ersein ek k ro n o ló g iá já ra és a lib er C a tu llia n u s e lre n
dezésére v o n a tk o z n a k . B á r tö b b k u ta tó m eg k ísére lte m á r, h o g y ezen a d a to k h ely esség ét
k étsé g b e v o n ja, pl. T . P . W isem an C a tu llu s d a tá lh a tó v e rse it 56 —54-re teszi (C atu llan
Q uestions. L eicester U n iv e rs ity P ress. 1969, 50 — 60), a z o n b a n é rv e it n em érezzü k a n n y ira
m eggyőzőknek, h o g y m e g in g a th a tn á k a M e tte á lta l 60. és 55. közé h e ly e z e tt id ő ta rta m o t.
E g y é b k é n t is C atu llu s v erseinek kései d a tá lá s a e lle n t m o n d az 1. c a rm e n a lá b b i sz a v a in a k :
iá m tum , cum ausus es u n u m Ita lo ru m j om ne aevum tribus explicare cartis (5 —6.). E z a k i
je le n té s u g y an is a rr a u ta l, h o g y C a tu llu s k ö lte m é n y e in e k egy iésze m á r a k k o r k ö z ism e rt
v o lt, am ik o r C ornelius N epos C h ro n ic á ja m e g je le n t.
A II . rész (25 — 149. 1.) ö t ta n u lm á n y t ta r ta lm a z : J . P . E ld e r az 1., V. B u c h h e it a
36., R . H ein e a 35. C arm ent elem zi ; u g y a n c sa k E ld e r ír a c a tu llu si tu d a to ssá g p ro b lé m á já
ró l, U . K n o ch e pedig az élm én y és a kifejezésm ód v isz o n y á t k u ta tja .
J . P . E ld e r ta n u lm á n y a felfedi az 1. c a rm e n b e n re jlő k é tfé le é rte lm e z é st, a szó sze
r in tit m eg az á tv itte t, és m eg á lla p ítja , m it m o n d a szó sz e rin ti sík, és m it a m e ta fo rik u s.
T ö b b m ás k ö z ö tt az a lá b b i e lle n té tp á ro k a t á lla p ítja m e g : om ne aevum — nugae; om ne
aevum — uno saeclo; libellum — tribus cartis stb . (29.1.). Az e lle n té te k tu d a to s k id o lg o zásá
v al C atu llu s iro d alm i p o lé m iá t fo ly ta t az E n n iu s-k ö v e tő k és C ornelius N ep o s ellen (32. 1.).
É rd e m e s m egem líteni, h o g y u g y a n e z t a v e rs e t részb en h aso n ló m ó d szerrel, m á s p á rh u z a
m o k b ev o n ásáv al tá rg y a lja N é m e t B ., s u g y a n e rre az e re d m é n y re j u t (H ow does C a tu llu s
b o o k le t begin? ACD 8 (1972) 2 3 - 3 0 ) .
A I I I . részb en (153 — 306. 1.) R . R e itz e n ste in a foedus fo g a lm á t v iz sg á lja a ró m a i
e ro tik u s k ö ltészetb en , D . O. R o ss a p o litik a i szö v etk ezések sz ó k in csét a L e sb ia -v ersek b en ;
S. C om m ager tö b b C atu llu s-v e rsh e z fűz m e g jeg y zések et; W . F e ri’a ri az 51., Ch. P .
S eg al az 5. és a 7. c .-t e le m z i; F . O. C opley az é rz é s k o n flik tu so k fu n k c ió já v a l foglalkozik.
D. O. R oss ta n u lm á n y a egy feje z e t S ty le a n d T ra d itio n in C atu llu s c. m ű v éb ő l,
m ely b en a szerző a z t k ív á n ja b iz o n y íta n i, h o g y C a tu llu s k ö lté sz e té n e k új n e ó te rik u s v o n á
sa i csak a p o ly m e trá b a n és a c a rm in a m a io rá b a n fig y e lh e tő k m eg ; az e p ig ra m m á k h a g y o
m á n y o s la tin stílu sb a n író d ta k . A szóbanforgó fe jezetb en a z t fe jti ki a szerző, h o g y az a m i
citia , fides, foedus és pietas a p o litik a i szöv etk ezések , tá rs u lá s o k szak szó k in cséb e ta r to z
n a k , és h a s z n á la tu k lényegében a h a g y o m á n y o s s tílu sb a n í r t e p ig ra m m á k ra k o rlá to z ó d ik .
C a tu llu s L esbiához való v isz o n y á t ezek k el a rid e g p o litik a i te rm in u so k k a l fo g alm azza m eg.
D . O. R oss elg o n d o lásán ak gyenge p o n tja a b b a n v a n , h o g y a fe n ti sz a v a k n e m k izáró lag
a z e p ig ra m m á k b a n fo rd u ln a k elő, h a n e m a p o ly m e tra és a c a rm in a m a io ra azo n d a ra b ja i
b a n is, am ely ek a b a r á ti és a szerelm i h ű ség k é rd é s é t feszeg etik (9 .; 3 0 .; 58. ; 6 0 .; 6 1 .;
62. ; 64. ; 68. c.). A m ásik n y ilv á n v a ló té n y az, h o g y C a tu llu s v erseib en a b a rá ts á g és a
szerelem te rm in u sa i egybeesnek. E z é rt m i R o ss-szal szem b en P . M cG u sh in -n ak a d u n k
ig a z a t, ak i a b a rá tsá g g a l, szerelem m el, h ázassá g g a l k a p c so la to s v ersek elem zése so rá n a rr a
a k ö v e tk e z te té sre ju t, h o g y C atu llu s L esb iáh o z fűződő v isz o n y á ra a h á z a s tá rs i sz e re te t
k é p é t k ív á n ta rá v e títe n i, fü g g etlen ü l a ttó l, h o g y m a g a is jó l tu d t a : a v aló sá g b a n ez leh e
te tle n (CP 62 [1967] 8 5 - 9 3 ) .
K o m o ly p ro b lé m á t o k o z h a to tt az ö sszeá llító n a k az, h o g y az 51. C arm en ró l szóló
bőséges iro d alo m b ó l m e ly ik et közölje. C sak h ely eseln i tu d ju k , h o g y W . F e rra ri 1938-ban
m e g je le n t ta n u lm á n y a m e lle tt d ö n tö tt. E m u n k a k ö zlését n e m c sa k az in d o k o lja, h o g y egy
a rá n y la g kevéssé ism e rt fo ly ó ira tb a n je le n t m eg (A n n ali d ella R . S cuola N o rm ale S u p e
rio re di P isa), h a n e m az is, h o g y az 51. c. m é ly re h a tó , m in d m á ig h e ly tá lló érte lm e z é sé t a d ja .
E g y b e v e ti a S a p p h o -verssel, in d o k o lja az e lté ré se k e t, m eggyőző érv e k k e l v édi m eg a k ö lte
m é n y egységét. Az o tiu m -stró fá v a l k a p c so la tb a n u ta l a rra , h o g y a szerelem é3 az o tiu m
összekapcsolása topos v o lt az a n tik v itá s b a n (256. 1.). M e g á lla p ítá sá n a k h ely esség ét P la u
tu s- és T eren tiu s-id ézetek k el igazolja. U g y a n íg y é rv e l H o rv á th I. K . is az o tiu m -v e rsszak
értelm ezések o r, és g o n d o la tm e n e té t ő is P la u tu s-h e ly e k k e l tá m o g a tja m eg (A cta A n t.
H u n g . 9 (1961) 90 — 91). E g y p o n to n F e rr a ri értelm ezésév el is v itá b a sz á llh a tu n k : S zerin te
a s i fás est n em vallási é rtelem b e n fe lfo g o tt m e n te g e tő d z ő fo rm u la, h a n e m a superaréhez
ta rto z ik : «wenn es m öglich ist, die G ö tte r ü b ertreffen » (242. 1.). Mi A k b a r K a n v é lem én y ét
ré sz esítjü k előnyben, ak i a si fa s est fo rm u la m ö g ö tt a fa s sit vidisse ősi v allási k ifejezést
ism eri fel. G o n d o la tm e n e té t L u c re tiu s-p á rh u z a m o k k a l erő síti, s n a g y sú lly al esik la tb a az
az érve, m iszerin t a fen ti S ap p h o -v e rse t L u c re tiu s is az isten ség tő l való félelem k ifejezésére
alk a lm azza (L ato m u s 25 [1966] 452 — 53).
A IV . részben (307 — 395. 1.) E . F ra e n k e l a 62., O. W ein reich a 63. C arm enról é rte
k ezik ; L. A lfonsi az elégiaíró C a tu llu st v izsg álja, H o rv á th I. K . a 68. ca rm e n d iva candidá-
já n a k k ilé té t k u ta tja . H o rv á th I . K . ta n u lm á n y á n a k e k ö te tb e n n e m c sa k a z é rt ö rü lh e
tü n k , m e r t a m a g y a r C a tu llu s -k u ta tá s t is re p re z e n tá lja a n a g y v ilá g e lő tt, h a n e m a z é rt is,
76 KÖNYVSZEMLE
m e r t e ta n u lm á n y g y ű jte m é n y b e n k e ttő s fu n k c ió t tö lt be. E g y ré sz t a 68. carm en ú jszerű

é rtelm ezését a d ja , s n y ilv á n e z é rt k ö zö lték a c a rm in a m a io rá -v a l foglalkozó részben, m á s
ré s z t az eg y etlen o ly a n ta n u lm á n y a k ö te tb e n , m ely a S chw abe-koncepció egyik ala p p illé
r é t in g a tja m eg. K im u ta tja , h o g y a 68. c arm en d iva candidá-]át n em felté tle n ü l kell L esbiá-
val a zo n o sítan i. E b b ő l v isz o n t az k ö v e tk e z ik , h o g y az i. e. 57 k ö rü l k e le tk e z e tt v ers nem
b iz o n y íth a tja , h o g y a C a tu llu s —L esb ia v iszo n y e k k o r m á r lé te z e tt. E fféle é rv e k h a tá s á ra
H o rv á th I. K . a L esb ia-szerelm et C. életén ek u to lsó k é t évére d a tá lja . B á r e k é rd é st a k u ta
tá s jelenlegi á lla p o tá b a n te lje s b izto n ság g al m ég n e m d ö n th e tjü k el, el k ell ism ern ü n k ,
h o g y az ú ja b b k u ta tá s o k fén y éb en eg y re in k á b b k iu g ra n a k a S ch w abe-kronológia gyenge
p o n tja i.
Az V. rész (397 —430. 1.) h á ro m ta n u lm á n y a közü l k e ttő tá r g y a lja a 4. (J. S v en n u n g
és F . O. C opley), egy p ed ig a 42. c .-t (E . F ra e n k e l). J . S v en n u n g h a tá r o z o tta n k ö rv o n a la z
h a tó reális h á tt e r e t té te le z fel a 4. ca rm e n so rai m ö g ö t t: C atu llu sé v o lt a h a jó , s azon té r t
vissza B ith y n iá b ó l a k ö v etk ez ő ú tv o n a lo n : P ro p o n tis, R h o d u s, C yclades, m a re A d riati-
cum , P a d u s, M incius, L a c u s B en acu s. K o n k ré t tö r té n é s t s e jte t a v ers m eg fo g alm azása is :
az eru s-C atu llu s a hosszú fá ra sz tó u ta z á s u tá n a h a jó t P o llu x n a k és C asto rn a k szenteli.
S v en n u n g lényegében E llis, M unro és W ilam o w itz v éle m é n y é t fejlesz ti to v á b b . F . O.
C opley sz e rin t n em sz a b a d é le tra jz i v o n a tk o z á so k a t keresn i e v ersb en , m e rt ezzel tö n k re
tesszü k k ö ltőiségét. B á rm e n n y ire is tis z te le te t é b resztő ek S v en n u n g a d a ta i — pl. a M incius
v ízállásáró l, az a n tik h a jó v o n ta tó k ró l, a k o ra b e li k ép ző m ű v é szeti áb rázo lá so k ró l —, m i
C opley-val é rtü n k eg y et. A b b ó l u g y an is, h o g y C a tu llu s ezen a p h aselu so n té r h e te tt h a z a a
G ard a-tó h o z, m ég n e m k ö v e tk e z ik az, h o g y v a ló b a n íg y is tö r té n t. A leg tö b b , a m it fe lté te
le z h e tü n k : valam iféle te n g e ri u ta z á s ih le tte a v e rse t, s m eg fo g alm azásáb an k ö z re já ts z h a
t o t t a görög fogadalm i e p ig ra m m a h a tá s a , azaz a 4. c. fik tív fo g ad alm i vers.
A k ö te t V I. része (445 —474. 1.) H . P a tz e r ta n u lm á n y á t közli a n e ó te rik u s h e x a m e
te rrő l. A szerző szem léletes p é ld á k k a l és p o n to s s ta tis z tik á k k a l m u ta tja ki, hogy C a tu llu s
E n n iu sé tó l eltérő, új típ u s ú «neóterikus» h e x a m e te rt d o lg o z o tt ki a 64. c.-ben.
A k ö te te t tá r g y m u ta tó z á rja le, m ely h á ro m részre oszlik : 1. a tá r g y a lt C atullus-
h ely ek felsorolása, 2. az id é z e tt egyéb a u k to rh e ly e k , 3. szó- és tá r g y m u ta tó (475 —481).
T erm észetesen, m in t a le g tö b b sz ö v e g g y ű jte m é n y esetéb en , i t t is szám o n le h e tn e
k é rn i a h iá n y o k a t, p é ld á u l a fra n c ia C a tu llu s-k u ta tó k kö zü l B a rd o n és G ran aro lo m ű v eib ő l
egy-egy fejezetet. É n n e k ellenére m e g á lla p íth a tju k , h o g y a W ege d e r F o rsc h u n g C atullus-
k ö te te jól tü k rö z i a C a tu llu s -k u ta tá s m ú ltjá t és je le n é t, e re d m é n y e it és p ro b lé m á it. M eg
jelenése a C atullus-filo ló g ia n a g y ered m é n y é n e k te k in th e tő , és b íz v á s t re m é lh e tjü k , hogy
a k ö te t n á lu n k is m eleg fo g a d ta tá s ra ta lá l, n em csak a z é rt, m e r t m a g y a r k lasszik u s filológus
ta n u lm á n y á t is közli, h a n e m a z é rt is, m e r t a C a tu llu s-k u ta tá s M ag y aro rszág o n év tized ek
ó ta a klasszika-filológ ia h o m lo k te ré b e n áll.
A d a m ik T am ás
C O R N . T A C IT I O P E R A M IN O R A . R e c o g n o v e ru n t b re v iq u e a d n o ta tio n e c ritic a in s tru

x e ru n t M . W I N T E R B O T T O M e t R . M . O G IL V IE . O xonii 1975, X + 114 p .
(S c rip to ru m class, bib i. O xoniensis.)
F rustra hic, lector benevole, novum quendam C ornelium quaeras; quaere p o tiu s codices
laboriose excursos, rectius (u t sp era m u s) aestim atos, — o lv assu k T a c itu s «kis írásainak» új
oxfordi k ia d á s á b a n (p. IX ). H á ro m n e g y e d század te lt el H . F u rn e a u x szö v eg k iad ása (O x
ford 1900) ó t a ; a cod ex A esinas (és b en n e a H ersfeld en sis egy része) ezután (1902) k e rü lt
elő. J . G. C. A n d erso n csak a G e rm a n iá t és az A g rico lát a d ta ki 1938-ban ; R . M. O gilvie és
J . R ich m o n d A g ric o la -k o m m e n tá rja (O xford 1967) m á r ú jo n n a n k o n s titu á lt szövegre
é p ü l t : ez u tó b b in a k alig m ó d o s íto tt le n y o m a tá t e g é sz íte tte ki m o st M. W in te rb o tto m a
G erm an ia és a D ialogus új szö v eg k iad ásáv al. Az A gricola h a g y o m á n y o z á sá n a k ré sz le te it
Og. a k o m m e n tá r elő szav áb an (80 — 90) tá rg y a lta , a m ásik k e ttő é v e l W b. k é t külö n ta n u l
m á n y b a n 1 fo g la lk o z o tt; a m o sta n i k ia d á s p ra e fa tió ja e ta n u lm á n y o k n a k az alk alo m h o z
s z a b o tt összegezése (p. V —X ).
Az O gilvie —R ic h m o n d -k o m m e n tá rt legérdem legesebben K . W ellesley b írá lta .12
Az a n é h á n y m ódosítás, a m e ly e t a m o sta n i szövegben v ag y az a p p a rá tu s b a n észlelh etü n k ,
1 T he tran sm issio n o f T .’ D ialogus. P h il. 116 (1972) 114— 128 ; T he MS tra d itio n o f
T .’ G erm ania. Class. P h il. 70 (1975) 1 — 7.
2 J R S 59 (1969) 2 6 6 - 2 6 9 .
KÖNYVSZEMLE 77
jó ré sz t in n en ered, íg y p l. 6,4 idem praeturae tenor et silen tiu m (tenor R h e n ., certior codd.,
sortitione W e ll.);3 in d o k o lt a h a g y o m á n y o z o tt tra h u n tu r (12,1) elő n y b e n részesítése a
stu d iis u tá n h a p lo g ra p h iá t feltételező N . H e in siu s (d is} tr a h u n tu r-já v a l szem ben. U g y a n itt
(12,3) az a p p a rá tu s b a n fe ltű n ik P e e rlk a m p k iegészítése : . . . abest, <aestate) d ierum sp a
tia . . . , de v á lto z a tla n u l m a r a d t a 12,5 k érd éses szövege : solum . . . p a tie n s fru g u m p ecu
dum que fecundum (L euze), csak az a p p a rá tu s jelzi a z t az A n n .-h e ly e t (IV 65 in it. : talis
silvae frequens fecundusque erat), a m e ly a h a g y o m á n y h o z k özelebb álló p a tien s fru g u m
jecundum que-t v olna hiv a t o t t tá m o g a tn i. Ig a z a v o lt W elleslevnek a b b a n is, h o g y a B ezzen-
berger-féle auctor tanti operis (13,3 ; auctoritate codd.) sem m iv el sem jo b b , m in t W e x kon-
je k tú r á ja : auctor iterati (ita ti) operis, és h o g y uno rem igante (28,1) m ellé a k o m m e n tá r
olvasói k ite n n é k a cruxo t. M ódosult 28,2 u tilia ( u tilia c o d d ., u ten silia Selling) ; 31,4 non in
poenitentiam fla tu r i ( in poenam certaturi W ell., vö. H is t. I I 42,2 in eventum belli certabant;
e m líté st érd em elt v o ln a B ü c h n e r4 in te rp re tá c ió s k ísérlete) ; k ieg észü lt a ro m lo tt 33,4
(quando | a n im u s ?) a p p a rá tu s a : «fortasse p u g n a b im u s, cf. L iv. X L IV 36,13 quando p u g n a n
dum ^ ;4a 37,4 nam (m in t a k ó d e x e k b e n ); 44,1 P riscin o (H irsch feld ja v ítá s a ) stb . L eg aláb b
az a p p a rá tu s b a n h a sz n o síta n i k e lle tt v o ln a a 24,2 v it a to t t h e ly é n e k ( d iffe ru n t; [in ] m eliu s)
te tsz e tő s m a g y a r á z a tá t (W ell.267) : « perhaps a g en u in e a n d co rre c t differt a ttr a c te d a gloss
rt ( = ru n t) m elius la te r in c o rp o ra te d in th e te x t as in m elius. »4b Og. b iz to sa n in p e iu s m ó
d o s íto tta k o rá b b i szövegét : d iffe ru n t; [in m e liu s] (W ex).
T o v á b b ra is e g y e té rth e tü n k W ellesleyvel (266) a b b a n , h o g y a k o rá b b i k ia d á s(o k )tó l
v aló eltérések n em m in d en e setb e n te sz ik jo b b á Og. szö v eg ét. I t t v a n pl. A g rico la b rita n -
n ia i b e m u ta tk o z á s a , a p a x R om a n a v a ló sá g á n a k le írá sa (20,1) : a v isszaélések m e g s z ű n te té
sével egregiam fa m a m p a ci circum dedit, quae . . . haud m in u s quam bellum tim ebatur, de a
h a d m ű v e le te k re a lk alm as é v sz a k b a n n em h a g y ta n y u g to n az ellen ség et (20,2) : n ih il
quietum p a ti . . . , atque ubi satis t e r r u e r a t , 5* p a r c e n d o ru rsu s in vita m en ta ( ?)
p a c is ostentare. A kérdéses szó A cid aliu s ja v ítá s a (1607) ; az A esin as e re d e ti inritam enta-
já b a n az n m áso d ik s z á r á t alu l u tó la g k ik a p a rtá k , ú g y h o g y irr . . . -n a k o lv a sh a tó ; a V a t.
3429 K o e ste rm a n n tó l elfo g a d o tt in citam enta javítását® Og. csa k a k o m m e n tá rb a n szere
p e lte ti és az in rita m en ta -val eg y e te m b e n «too b ru sq u e» -n ek m in ő s íti: «The a p p ro p ria te d
w ord to m ak e th e a n tith e s is w ith . . . terruerat is invitam enta, cf. L iv. I I 42,6 largitiones
tem eritatisque in v .; V e il.P a t.II 67,3 inv.sceleris; C u rt.IV 10,24»,7 vö. m ég pl. Cic., D e fin.V
6,17 fons reperiendus est, in quo sin t p rim a in vita m en ta naturae. C sak h o g y az O g.-től je lz e tt
e lle n té t n em terrere — invitare, h a n e m parcere subiectis et debellare superbos, v ag y is A g ri
cola, m in t a ró m ai h iv a tá s tu d a t m e g te ste sítő je , m e g tö ri az ellen szeg ü lő k et (20,3 iram p o
suere, se. olim superbi) és az im p eriu m p . R . alá fo g a d ja a p a x R o m a n a -tó l n em félőket.
E z e k szerin t irritam enta ta r th a t a tl a n ; az invita m en ta k o n je k tú ra m a g y a rá z h a tó é p p en ség
gel, de term ész eteseb b az A g rico láb an (32,2 victoriae in c .) és k ü lö n b e n is h a sz n á lt incita
m enta.
D e m é ltá n y ta la n v o ln a csak a z o k a t a h e ly e k e t k iszerk eszten i, a h o l v itá z u n k Og.-
v e l ; em eljü k ki sikeres m eg o ld á sa it is ! A grico la beszéd én ek első m o n d a tá b a n (33,2) pl. Og.
jo g g al rag aszk o d ik a h a g y o m án y h o z : . . . ex quo virtute et a u sp ic iis im p e rii R o m a n i, f ide
atque opera nostra ( i. e. mea et vestra, «our com bined») B rita n n ia m vicistis. N ip p e rd e y v ir
tute u tá n (az et h e ly e tt) (vestra) - 1 írt, a nostra-t p ed ig m ég P u te o la n u s v á lto z ta tta vestra-
3 A szellem es új k o n je k tú ra ellen szól m in d e n e se tre a fo ly ta tá s : nec enim iurisdictio

obvenerat. (A zért fo ly t v o ln a le csen d b en a sorsolás, m iv e l a p ra e tu ra n e m j á r t iu risd ictió -
v al? ) N em tá m o g a tja az ö tle te t a k ö z v e tle n ü l elő b b o lv a s h a tó sors quaesturae sem .
4 T ac., D ie h is t. V ersuch e. S tu ttg a r t 1955, 291, 75. j.
4a M eggyőzőnek lá tsz ik P . K o la klid es ja v ítá s a (H errn . 100 [1972] 125 sk.): quando
in m a nibus? Vö. C aes., B. G. I I 19; V erg., A en. X 279 sk. quod vobis optastis, adest. . . . in
m an ib us M a rs ipsa viris (G eorg. I I 45); L uc. V I I 253.
4b íg y ú ja b b a n N . Reed, is: C lass. Q u a rt. 26 (1976) 115.
°V ö. A gr. 17,1 terrorem statim in tu lit; 18 ,3 ; 22,1 ; 29,2 p ra em issa classe, quae . . .
terrorem faceret; 38,3 circum vehi B rita n n ia m p ra ecip it . . . , et praecesserat terror; de a leg
közelebbi p á rh u z a m A nn. X IV 23,1 : (Corbulo) post deleta A rta xa ta uten d u m recenti t e r
r o r e ratus ad occupanda Tigranocerta, quibus excisis m e t u m h o s t i u m intetuleret,
vel si p e p e r c i s s e t clementiae fa m a m adipisceretur, illuc p e rg it; 1. m ég X V 27,3 consilio
terrorem adicere . . . ; validos invalidosque m etu complet.
®\ Ö. 32,2 victoriae incitam enta (36,2 festinatio victo ria e ); A nn. I 55,3 inc. ira ru m ;
X I I 34,1 aliis belli in cita m en tis; I I 38,1, stb .
7 A k é z ira ti h a g y o m á n y i t t is in g ad o zik in cita m en tu m ( non lib id in is, sed gloriae) és
in vita m entum k ö z ö tt.
78 KÖNYVSZEMLE
r a ; U rlich s az egész m o n d a to t fe lfo rg a tta ( a u sp iciis im p . R ., virtute et fid e vestra atque

opera nostra) — fölöslegesen. Og. k o m m e n tá rjá b a n részletesen in d o k o lta a k é z ira ti h a g y o
m á n y h o z való ra g a sz k o d á sá t. M egjegyzésünk c su p á n an n y i, h o g y T a c itu s n em szükség
k ép p en a D o m itia n u s t sú jtó dam natio m em oriae-τη g o n d o lv a (G ronovius), h a n e m k o n z e r
v a tív h a jla n d ó sá g á n a k m egfelelően, tu d a to s a n h a s z n á lta a «köztársasági» fo rm u lá t ( virtute
et a u sp iciis im p . R ., a k á rc s a k G erm . 29,2 p ro tu lit enim m agnitudo p . R . ultra R h en u m . . .
im p e rii reverentiam ), sz á n d é k o lta n e lté rv e a p rin c ip a tu s p ro to k o ll-n y e lv h a s z n á la tá tó l
( virtus, m aiestas, dignitas, fo rtu n a etc. Caesaris, a h a jd a n i fortuna im p erii, virtu s p . R . stb .
h e ly e tt).
Og. a 36,3. m o n d a to t W ex kiegészítésév el a d ja : interim equitum turm ae — fugere
<(<en im ) covinnarii — p ed itu m se proelio m iscuere. S zóvá te ssz ü k a z á ró jelek teljesen követ-
kezetlen h a s z n á la tá t (pl. egy m o n d a tta l elő b b stratis az in d o k o lt <s)tra tis h e ly e tt, v a g y
a lá b b : ea pugnae facies, ea [enim] p . f. h e ly e tt), to v á b b á az enim b e to ld á sá n a k v ita th a tó s á -
g á t. A h aso n ló k ö zb e sz ú rá so k b a n többnyire csak u g y a n o t t szerepel a nam , enim . etenim,
quippe, de m a jd n e m u g y a n a n n y i h ely en n e m ,8 v agyis az je n im ) (v ag y j u t ) ) b e to ld á sa i t t
sem in d o k o lt. T u d o m á su l k ell v e n n ü n k a m o n d a tsz e rk e z e t d a ra b o ssá g á t, a m it a hangosan
olvasó helyes tag o lása , h a n g h o rd o z á sa k ellő k ép p en e lle n sú ly o z h a to tt.
É p p e n e rre a d a ra b o ssá g ra g o n d o lv a m e rjü k az e m p h a tik u s befejezés egyik közis
m e rte n nehéz h ely én e k — O g.-től «lehetetlennek» je lz e tt — m erész z e u g m á já t is v állaln i
(45,1) : nos M a u r ic i R usticiq u e visus, nos innocenti sanguine Senecio p erfu d it, m in d en b e to l
d á s ( a d flixit, dehonestavit . . . ) n é lk ü l ,9 M ennyivel p ro b le m a tik u sa b b ez a sz o k a tla n fo g al
m a z á s D o m itia n u s te tte té s é n e k le írá sá n á l (43,3 speciem tam en doloris anim o vultuque pra e
se tu lit), a m ely n ek értelm ezh ető ség ét, ső t n ag y o n is jó é rte lm é t ép p en Og. b iz o n y íto tta
k o m m e n tá rjá b a n (300)?
A záró jelek k el k a p c so la to s é sz re v é te lü n k v o n a tk o z ik á lta lá b a n a k ö zp o n to zá s (és a
«helyesírás», különösen az assz im ilá lt fo rm ák , to v á b b á az apu d -a p u t, adque-atque, haud-
haut, sed-set stb .) n o rm a liz á lá sá n a k e lé rh e te tle n k ív á n a lm á ra is. T u c a tjá v a l id é z h e tn é n k
o ly an h ely ek e t, am ely ek a m é ltá n y la n d ó angol k o n v en ció v a l sem egyeznek, pl. (u g y an azo n
a lap o n !) 5,3 tem poribus quibus, ill. 6,3 tem poribus, q u ib u s; G erm . 30,2 fortunam inter dubia·
virtutem inter certa num eravere (közben vessző n élkül) ; D ial. 8,2 ad quam . . . pervenerint,
sed haec . . . quae non a u d itu cognoscenda sed oculis spectanda haberemus ( sed e lő tt hol van ,
h o l n in cs vessző) ; D ia i.35,4 quales . . . compositae. (P o n t a fe lk iáltó jel h e ly e tt.) L á tsz ó la g
je le n té k te le n dolgok, de pl. az A g r.l. fejezetén ek z á ró m o n d a ta ékesen b iz o n y íth a tja , h o g y
n em m in d ig je le n té k te le n e k : tam saeva et infesta virtutibus tempora. I t t az e m p h a tik u s le
z á rá s elé csak W ex te t te ki a k e ttő s p o n to t, am iv el egészen m á s (íg y h e ly es!) é rte lm e t
a d o tt az egész m o n d a tn a k , ill. g o n d o la tm e n e tn e k .911H a ehhez h o zzáv esszü k az előző in cu sa
tu ru s h a g y o m á n y o z á sá n a k b u k ta tó it (in cu rsa tu ru s codd. ; n i inc. R h e n . ; n i in cu sa tu ru s
L ips. ; n i — v a g y si — cursaturus re c e n tt.) ,101a k k o r k ellő k ép p en fo g ju k é rték eln i a szöveg
k ia d ó k h á lá tla n , de n é lk ü lö z h e te tle n m u n k á já t.
S zövegkiadói te lje sítm é n y m é lta tá s a n em m ú lh a tik újabb k o n je k tú ra a já n lá sa n é l
kül. Mona. szigetének v á ra tla n elfoglalásáról v an szó ; A gricola h a jó k h íjá n is m eg alap o zza
h ó d ító i h írn e v é t (18,4) : lectissim os a u x ilia riu m . . . ita repente in m isit, ut obstupefacti ho
stes . . . n ih il a rduum a u t i n v i c t u m crediderint sic ad bellum venientibus. Og. (K om m .
21 2) az invictum -o t «invincible»-nek értelm ezi («as o ften in S allu st. L iv y , etc.», vö. m in d e n
esetre T hes.s.v., p. 189,30-). E g y késő b b i ré sz le t az o n b a n g o n d o lk o d ó b a e jti az o lv a s ó t:
A gricola fellelkesült k a to n á i a h a to d ik h a d m ű v e le ti év sikerei u tá n (27,1) n ih il virtu ti suae
i n v i u m . . . inveniendum que tandem B rita n n ia e term inum . . . fremebant. Og. (K om m .
244) az in v iu m -o t a «közm ondásos» fit via vi (V erg., A en. I I 494) v á lto z a tá n a k m a g y a rá z z a
és O vidius S ib y llá já n a k sz a v a ira (M et.X IV 113 in v ia v irtu ti n ulla est v ia ) ,11 v a la m in t
8 PI. H ist. 1 10,3 ; I I 12,3 ; I I I 2,1 ; 2 4 ,3 ; 31,4 . . . ; A nn. I 6,3 ; I V 3,3 ; . . . X V 51,1.
9 Vö. A nn. I I 20,1 quod arduum , sibi, cetera legatis p e r m is it; 29,2 m a n u s ac su p p lices
voces ad T iberium tendens (T acitu s i t t m ég V ergilius k ö ltő i n y e lv h a sz n á la tá n is tú lte sz , A en.
I I 688 caelo p a lm a s cum voce te te n d it); I I I 12,2 si legatus o fficii term inos, obsequium erga
im peratorem exu it: «sehr h a rte s Z eugm a, d a s a b e r T. z u z u tra u e n ist (d ah er ist es k a u m
rich tig , egressus od. äh n l. n a c h term inos einzuschieben)» — jegyzi m eg K oesterm ann ( a d
loc.) ; IV 12,1 habitum ac voces dolentum . . . induebat.
9aVö. P . W uilleu m ier: U n e v irgule chez T acite. (H ist, I 1,1 m em orabantur p a r i
eloquentia ac libertate.) R E L 47 (1970) Mél. D u rry , 355 skk.
10 É s a tem pora értelm ezésén ek n e h é z sé g e it; vö. R E S uppi. X I 402.
11 O vidius — s z o k o tt m ó d já n — a m ag a A en easáv al tú llic itá lja a vergiliusi jö v e n d ö
lésben s z e re p e lte te tt A u g u stu s a lex a n d ro si ig én y eit (Aen. V I 794 —), S ibylla a la k já t p e d ig
Apollójához fűződő k a p c so la ta ib a n szem léli, e ro tiz á lja .
KÖNYVSZEMLE 79
C u rtiu s R u fu s A le x a n d e r-tö rté n e té re (IX 2,9) u ta l. Az u tó b b i ré sz le t (a K e le te n m ég tovább

n y o m u ln i a k a ró A lex an d ro s tépelődése) a le g tá v o la b b i N y u g a t inventor-ára és m e g h ó d í
tó já r a v o n atk o zó lag is ta n u lsá g o s : . . . relegatos in u ltim u m paene rerum h u m a n a ru m p e r
sequi term inum et eruere12· arduum vid eb a tu r; ru rsu s a varitia gloriae et in sa tia b ilis cupido
fam ae n i h i l i n v i u m , n i h i l r e m o t u m vid eri sinebat. M in d k é t h e ly e n a n ag y -
sá n d o ri pothos reg én y esre sz ín e z e tt s a b lo n já t ta lá lju k . H a ehhez m ég A rria n o s A n ab asisá-
n a k eg y -k ét h asonló fo g alm az á sá t is id ézzü k (pl. IV 21,3 πάντα ωετο χρήναι β α τ ά τε
αντώ και εξαιρετέα είναι, v ag y 30,4 ειχετό τε ’Αλεξάνδρα) ή πέτρα ή τώ ’Η ρακλει ά π ο ρ ο ς
γενομένη κ τλ.), ak k o r n ehezen té rh e tü n k ki a k ö v e tk e z te té s e lő l: T a c itu s az alex a n d ro si
fo rm á tu m ú ra n a g y íto tt ap ó s b rita n n ia i h ó d ítá s á n a k á b rá z o lá sá b a n tu d a to s a n (v ag y csak
ö n k é n telen ü l?), m in d en esetre k ö v e tk e z e te se n az a le x a n d ro si re g é n y sz ó la m a it h a sz n á lta ,
k ö z tü k a n ih il in v iu m , n ih il rem otum -o t, és a k érd éses h e ly e n (18,4) in victu m h e ly e tt u g y a n
ú g y in v iu m olv asan d ó , m in t o tt, ah o l ez a m áso ló k k ezén is m e g m a ra d t invium n& k (27,1).
A m i a G erm an ia és a D ialogus szö v e g fo rm á lá sá t illeti, a k é t k iad ó te lje sítm é n y e
k ö z t alig észlelünk lényeges k ü lö n b ség et. I t t - o t t m in d e n e se tre n e m tö k é le te s az összhang,
pl. W b. G erm an ia te rm é sz e ti k in csein ek le írá sá b a n (5,1) helyesen n e m m ó d o s ítja a k é z ira
to k egybehangzó o lv a s a tá t ( satis ferax, frugiferarum arborum i n p a t i e n s , pecorum
fecunda . . .) , b á r Og. A g ric o la -k o m m e n tá rjá b a n (ad 12,5 : 182) sz in té n az \im \p a tie n s
k o n je k tú rá t fo g a d ta el, s z e rin tü n k in d o k o la tla n u l. (A S a tu r n ia tellus bőségéhez — bis
p o m is u tilis arbos — sz o k o tt író G e rm a n iá b a n csak úg y , m in t B rita n n iá b a n a m editerrán
gyüm ölcsök h iá n y á t á lla p ítja m eg, &jószág e m líté sé t a g o n d o la tm e n e t csak a G e rm a n iá b a n
igényli.)
Az az im peritia, am ely re W b . az előszó végén szerén y en u ta l, bizo n y o s k ö v e tk e z e t
lenségekben, h a tá ro z a tla n s á g b a n m u ta tk o z ik . A h ír h e d t «N am ensatz» (2,3) n eh ézség eit pl.
n em «intézi el» crux-szál, m ásh o l v isz o n t tú lh a m a r fo ly a m o d ik eh h ez a szü k ség m eg o ld á s
hoz, így 26,2 agri . . . f vicesôccu p a n tu r; 38,2 f a p u d Suebos . . . retro s e q u u n tu r j; a d itu ri
bellafcom pti ut hostium oculis orn a n tu rf, com ptius L a c h m . ; 4 5 ,2 \illu c usque . . . n a tu r a l,
vö. G u d em an k o m m e n tá rjá v a l. A k é z ira to k b iz o n y sá g á t a k á rh á n y h e ly e n csak az a p p a r á
tu sb ó l tu d ju k k ik ö v e tk e z te tn i, pl. 15,2 m a g n ifica (codd. m agna, co rr. M eiser ; m a g n (ific )a
K oe. : corr. B a eh ren s e t M eiser), 16,3 su ffu g iu m h iem is (codd. h ie m i; h iem is R eiffersch eid ,
hiem i(s') K oe.), 27,2 quaeque nationes (codd. q u (a )e , quaeque H a lm , quae(que) K oe.), 35,1
recedit (codd. redit; recedit H e r a e u s ; fölösleges «javítás», vö. G u d em an , p . 29), stb . A 39,1.
m o n d a t k ézirati h a g y o m á n y á t W b . szö v eg fo rm álásáb ó l ( in silva m . . . sacram <eiusdem )
n o m in is eiusdemque sa n g u in is p o p u li legationibus coeunt) és részletes a p p a rá tu s á b ó l nehéz
v o ln a re k o n stru á ln i, K o esterm a n n é b ó l v alam iv el k ö n n y e b b .13 A «helyesírási» k ö v e tk e z e t
lenségekből : 20,1 dinoscas . . . agnoscat (K oe. : d ign., a g n .) ; 22,2 iu n g en d is a d f initatibus et
adsciscendis p rin cip ib u s (codd. : aff. et a d sc .; K oe. : aff. et asc.) ; 35,2 sine in potentia (codd.,
K oe. : im p .), 36,1 inter inpotentis (codd., K o e. : i m p . ) ; de 31,1 sum m ittere (codd., K o e. :
su b m .), inbellibus (codd., K oe. : im b .), stb . A 28,3. m o n d a t ab O sis sz a v a it (codd. : a
b o i(i)s ) m eg v ilág ító a p p a rá tu s k ü lö n b e n n em je lz e tt k ó d ex re u t a l : ab osis A ru n d e lia n u s
277 ; vö. K oe. : v ir d o c tu s in m a rg . cod. U rb . 412 ; osis in m a rg . L eid en sis P erizo n ian i.
K ü lö n k ité ré s t érdem el a c h e ru sc u so k h e ly te le n ü l é rte lm e z e tt b é k e v á g y a (36,1) :
u b i m a n u agitur, m odestia ac probitas n o m i n a superioris su n t (codd. n o m in e; co rr.
B ero ald u s, K oe. sz e rin t P u te o la n u s). A n o m in a k o n je k tú rá t A. G u d em an is m e g ta r to tta és
in a n ia n o m in a -nak m a g y a rá z ta , u ta lá ssa l a H ist, egy h ely ére (IV 15,3) : nom en m agis exer
citus, quam robur; vö. L iv .V II 29,5 m agis nom en . . . , quam vires; O vid., A rs am . I 740
nom en am icitia est. nom en inane fid e s ; C u rt. I X 2,14. E b b e n az e setb en superioris n eh ézk es
gen. subi, v o ln a. L eg aláb b az a p p a rá tu s b a n n em á r t o t t v o ln a re g isz trá ln i W ellesley 14 ö tle
t é t : a h a g y o m á n y o z o tt nom ine a 4. század i N (n o n ) és a 9. század i $ (n o m in e, d e n e m
n o m in a ) rö v id íté s ö sszetévesztésén ek le h e t az ered m én y e, és a k k o r superioris (gen. poss. !)
k ifo g ástalan u l értelm ezh ető : « . . . n em az erősebb erénye».14“— H ely es a 37. fejezet u to lsó
m o n d a tá n a k ta g o lása és a m áso d ik inde h e ly e tt n a m -m a l való k ezd és ( nam p ro x im is tem
poribus . . . ) . 15
12 Vö. A gricola beszédével (33,3 —4) : egressi . . . term inos, fin e m B rita n n ia e . . .
tenem us: inventa B rita n n ia et subacta; . . . ven iu n t e latebris su is extrusi . . .
13 Vö. N . W . B r u u n : S vm b. Osi. 51 (1975) 141.
14 G nom on 37 (1965) 702.
l4a Ú ja b b k ísérletek : H . H eubner: R h . M us. 117 (1974) 318 sk k .; T . P ek k a n e n :
A rcto s 10 (1976) 69 sk k .; A . A . L u n d : G ym n. 85 (1978) 179 skk.
15Vö. N . W . B r u u n : i. h .
80 KÖNYVSZEMLE
A D ialógus-szöveg m eg beszélését A. M ichel k o m m e n tá lt k ia d á s á n a k (P a ris 1962)

hiányolásával k e z d jü k : az ü d v ö s m ó d o n k o n z e rv a tív szövegform álás és jeg y z e te k fig y e
lem bevétele felté tle n ü l h a s z n á ra v á lt v o ln a az új k ia d ásn a k . Szolgáljon p é ld á u l A p er á ra d ó
eloquentia-dicsőítése (5,4), am e ly n e k té te le it a n n a k id ején F . R it te r (post S c h u ltin g ) te tte
m ég á ra d ó b b á a (vel ad voluptatem d u lciu s) b e to ld á sá v a l (a 6. fejezetb en o lv a sh a tó részle
tezé s a la p já n ). K érdéses, h o g y az ily e n fa jta «javítás» jog o su lt-e. B ü c h n e r16 m in d en esetre
e lu ta s íto tta ; M ichel sem v e tte be szövegébe és á llásfo g lalását a k o m m e n tá rb a n (p.29)
részletesen m eg is in d o k o lta («c’e st san s d o u te m é c o n n a itre la psychologie d ’A p er . . . »).
F ü g g e tle n ü l A per g o n d o la ta in a k fin o m , de ta lá n kissé b o n y o lu lt re k o n stru á lá sá tó l, fölösle
gesnek érezzü k a n ég y vei-lel ta g o lt b ev ezetésn ek m ég egy h asonló ta g g a l való ön k én y es
k iegészítését, csak a z é rt, h o g y m ég p o n to s a b b a n tü k rö z z e m á r eleve a részletes k ife jté st.
É sz re v é te lü n k m e g a la p o z o ttsá g á t szem léltesse egy o ly an részlet, am ely b en m in d en
m o d ern k ia d ó tó l elté rü n k . M essalla szó n o k -ö sszeh aso n lításaira g o n d o lu n k (25,2 —4) : . . .
quo modo inter A tticos oratores p rim a e D em ostheni tribuuntur, p ro x im a n a u t e m locum
A eschines et . . . L ycurg u s obtinent, o m n iu m a u t e m concessu haec oratorum aetas m axim e
probatur, sic a p u d nos Cicero quidem ceteros . . . antecessit, C alvus a u t e m et . . . B ru tu s
iure . . . anteponuntur . . . (C sak e z u tá n jö n eg y ta m en .) A « tű rh etetlen » ism é tlő d é st m ég
M ichel is m érsék elte : az első autem -et — R itte r n y o m á n — ő is k ire k e sz te tte ; a lii alias,
m eggyőződésünk sz e rin t szü k ség tele n ü l. Quandoque bonus dorm itat H om erus, — T a c itu sn a k
sohasem szab ad elb ó b isk o ln ia? K ü lö n b e n p ed ig a c su p a hosszas felsorolás k ö z e p e tte — egy
kis jó a k a r a tta l — m ég fu n k c ió t is tu la jd o n íth a tn á n k az autem -ek h a lm o z á sá n a k !
H aso n ló a 17,6. m o n d a t « p o n tatlan ság a» : nam C orvinus in m ed iu m usque A u g u sti
p rin c ip a tu m , A s in iu s paene ad extrem um duravit (codd.). B orghesi felcserélte a k é t n e v e t,
m ivel C orvinus M essalla i. sz. 13 k ö rü l h a lt m eg, A sinius P ollio ped ig m á r 4-ben, vagyis
A per v é t a kro n o ló g ia ellen. (G. S ö rb o m 17 p ed ig a variatio m ű vészi elvének m e g v aló su lását
h iá n y o ln á : T a c itu sn a k el kell té rn ie a m o n d a t előző részén ek C o rv in u s —A sinius-sorrendjé-
tő l !) E z é rt — W b. k iv é te lé v e l — m in d e n m o d e rn k iad ó e lfo g ad ja B orghesi v á lto z ta tá s á t,
M ichel is, de a k o m m e n tá rb a n u ta l a rra , h o g y M essalla m á r jó v a l k o rá b b a n h is sz a v o n u lt a
közéletből, te h á t a «tévedés» m a g y a rá z h a tó . W b . i t t hely esen j á r t e l : h a T a c itu s v aló b an
té v e d e tt v olna, vele is m e g e s h e te tt ilyesm i.
B iztos, h o g y W b. M ichel érv e in e k (és m ó d szerén ek ) ism e re té b e n sok h e ly e t é rin te t
lenül h a g y o tt és jó v al k ev eseb b cruxhoz fo ly a m o d o tt v o ln a. C sak n é h á n y a t so ro lu n k f e l :
5,4 a pud eos; 7,2 s i non in alio oritur ( in alvó P ith . ; [si] non in alieno K oe. ; sine al(teriu s
a u xilyio W ell., al. c d .); 25,2 si com m inus fatetur (M ic h e l: «en s e rra n t la q u estio n de p lu s
prés», vö. Cic., D e d iv .I I 10,26 n u n c com m inus agam us experiam urque, s i p o ssim u s cornua
commovere d isp u ta tio n is tu a e ) ; 18 19,1 solent an (corr. B) usque ad C assium (bo n y o lu lt, de
fig y elem rem éltó kísérlet) ; 26,4 p lu s bilis . . . quam sa n g u in is (W opkens ftife -k o n je k tú rá ja
M ichel sz e rin t «lehetséges, vö. Cic., T u se .IV 10,23, de n em szükséges», m e rt a h a g y o m á n y o
z o tt vis is m a g y a rá z h a tó , vö. r ix a tu r ) ; ső t 37,8 crim in ib u s ( (d is)c r im in ib u s L ips. ; «il fa u t
se g a rd e r de corriger, a fin de d o n n e r to u te sa force a u p a ra d o x e ta c ité e n . . . »), stb .
A k k o r fölösleges v o ln a m in d e n sz ö v e g ja v ítá s? H a ja vítá s, term ész etesen nem .
A k á rh á n y h ely et, a m e ly e t m a te rm é sz e te sn e k v eszü n k és kény elm esen o lv asu n k , érdem es
elődök fo rm á lta k h ib á tla n n á , m in t pl. 26,3 tenere dicere, diserte saltare (codd. temere, corr.
L ips.) ; 31,7 Stoicorum com item (codd. citem, civitatem , corr. V ahlen !), 41,1 emendatae (codd.
emendare, corr. F a e rn u s), stb . E z é rt k ell szám o n ta r ta n u n k m in d en épk ézláb ú ja b b k ísé r
le te t, h á th a coniectura p a lm a ris-n a k b izo n y u l ! Az á tte k in th e te tle n iro d alo m b ó l e g y et em e
lek ki, am ely k ö n n y en e lk e rü lh e tte az ox fo rd i k iad ó fig y e lm é t: a so k a t v ita to tt 33,3. m o n
d a to t M. B rozek le g u tó b b 19 íg y fo rm á lta : neque enim arte d e m u m et scientia, sed longe
m agis facultate \et] eloquentiam contineri.
S zóvá tesszü k m ég a c a p u tb e o sz tá s k é rd é sé t. W b . á lta lá b a n alk a lm a z k o d ik az ú j
k ori h ag y o m án y h o z , de n é h á n y ese tb e n — 25/26, 36/37, 39/40. c. — e lté r tőle. A g o n d o lati
tag o lás n em m in d ig m a g á tó l é rte tő d ő ; pl. a 26. fe jezeten belül (az 5 — 6. p o n t k ö z ö tt) W b.
összefüggő m o n d a to t sz a k ít sz é t az új bekezdéssel ( . . . ceteros superat, quorum n em i
nem . . . ) . Az eg y ö n tetű sé g k e d v é é rt in k á b b nem b o ly g a tn é k a k ia la k u lt fe je z e tb e o sz tá st.
A m in ta sz e rű e n g o ndos n y o m ta tá s b a n m indössze k é t h ib á t ta lá ltu n k : D iai. 12,2
sa n g u in n a tis; 21,1 quisbusdam . T a lá n a k ézirat(o k )h o z való rag asz k o d á s ered m én y e G erm .
16 I. m .
17 G. Sörbom : V a ria tio serm o n is T ac. U p p sa la 1935, p. 7.
18 W b. a p p a rá tu s á b a n re jté ly e s u ta lá s o lv a s h a tó : «cf. deci. p . 138.27 R itte r.»
19 E os 61 (1973) 256.
KÖNYVSZEMLE 81
31,1 retulisse és D ial. 23,1 retuli. K ö v e tk e z e tle n az -m s-v égű szem ély n ev ek g e n itiv u sá n a k
írá sa (D iai. 12,6) : Vergili, A s in i, O vidi, de V a rii; vö. 20,5.
«N o vu s CorneliusD-t v a ló b a n h iá b a is k e re s tü n k v o ln a az új k ia d á s b a n , a k é z ira to k
v iz sg á la tá n a k fá ra d sá g a és a k érd éses o lv a sa to k e lb írá lá sa p ed ig e z u tá n is m e g m a ra d a z o k
n a k , a k ik T a citu s m e g s z ó la lta tá sá t h iv a tá s u k n a k érzik. E b b e n a n e m k ö n n y ű m u n k á b a n
O gilvie és W in te rb o tto m k ia d á sa érdem leges segítség.
B o r zsák I s t v á n
L . D . R E Y N O L D S —N . G. W I L S O N : S C R IB E S A N D S C H O L A R S . A G uide to th e
T ran sm issio n o f G reek a n d L a tin L ite ra tu re . 2nd e d itio n rev ised a n d en larg ed .
O xford, C larendon P re ss 1975. 275 lap , 16 tá b la
A görög és ró m ai iro d alo m sz ö v e g h a g y o m á n y o z á sá n a k tö r té n e té t a k ö n y v ö t n a g y

feje z e tb en tá rg y a lja . Az első az ó k o rró l szól az i. sz. 4. század ig b ezáró lag , s k ité r az a n tk
k ö n y v fo rm á já n a k , a n y a g á n a k , e lő á llítá sá n a k , k e resk ed elm én ek k érd éseire, a b e tű típ u s o k
ra , n em uto lsó so rb a n pedig, az egész m u n k a elképzelésének m egfelelően, az ókori tu d ó so k
szöveggondozó tev ék en y ség ére, a k ö n y v tá r a k szerep ére és m in d e n fa jta k u ta tó , feldolgozó
v a g y m ásoló m u n k á ra , am in ek az ók o ri szövegek fe n n m a ra d á sá h o z köze v o lt. A m á so d ik
és h a rm a d ik fejezet a görög K e le t, ille tv e a la tin n y e lv ű N y u g a t sz ö v eg h ag y o m án y o zó és
szöveggondozó tev ék e n y ség ét te k in ti á t, az e lő b b it a késői c sá sz á rk o rtó l K o n s ta n tin á p o ly
elestéig, az u tó b b it a 6 — 13. sz á z a d b a n . A re n e sz á n sz o t tá rg y a ló n eg y e d ik fejezet a 13 — 15.
század i itá lia i h u m a n is tá k m u n k á ssá g á ró l ad k é p e t, egy E ra sm u sró l szóló zárórésszel.
Az ö tö d ik fejezet, am ely az 1969-ben m e g je le n t első k ia d á s b a n m ég n em szerep elt, a re n e
szá n szo t k ö v ető század o k k u ta tó m u n k á já n a k v á z la tá t a d ja , k ité rv e a sz ö v e g tö rté n e t és
sz ö v e g k ritik a m űvelésén k ív ü l a p a le o g rá fia k ia la k u lá s á ra és a ren eszán sz ó ta felfe d e z e tt
szövegek á tte k in té s e k a p c sá n a p a lim p se stu so k , a p a p y ru s o k és a fe lira to k jelen tő ség én ek
érték elésére is.
V égül egy 28 lapos h a to d ik , z áró fejezet a szö v e g k ritik a elm életérő l és g y a k o rla tá ró l
ad rö v id á tte k in té s t, a szövegrom lás fő típ u s a in a k á tte k in té sé v e l. 16 tá b la a h o z z á ju k fű
z ö tt m a g y a rá z a to k k a l gondos v á lo g a tá sb a n a le g fo n to sa b b k é z ira t-típ u s o k a t m u ta tja be,
p é ld á t a d v a a főbb b e tű típ u s o k ra , a g lo sszák ra, e g y k o rú k ritik a i jeg y ek re, p alim p sestu so k -
ra, érdekes k é z írás-típ u so k ra. A szö v eg et a tá r g y a lt k é z ira to k jeg y zék e és á lta lá n o s m u ta tó
m e lle tt az új k ia d á s b a n a k o rá b b ib ó l h iá n y z ó m in te g y 35 la p n y i je g y z e ta n y a g eg észíti k i.
É rd em e s k iem elni a k é t k itű n ő o x fo rd i filológus m u n k á já t a sz a k m u n k á k ijesztő en
á ra d ó töm egéből, m e r t a kevesek közé ta rto z ik , am ely ek tö b b e t a d n a k , m in t ígérnek. C él
ju k eg y ete m i segédkönyv írá sa v o lt, de a je g y z e te k k e l k ie g é sz íte tt új k ia d á s a k la ssz ik a
filológia a la p já t képező sz ö v e g tö rté n e tn e k és sz ö v e g k ritik á n a k jelen leg leg jo b b k é z ik ö n y
ve. N em m in th a részleteib en a k lasszik u s m o n o g rá fiá k k a l k ív á n n a versenyére kelni : tu d o
m á n y tö rté n e ti a n y a g a n em p ó to lja R . P feiffer h a ta lm a s m ű v é n e k m e g je le n t k é t k ö te té t,
az írn o k -k ezek rő l szóll m egjegyzések sem T ra u b e m a is a la p v e tő p a le o g rá fia i összefoglalá
s á t v ag y B. B ischoff m ű v e it, az iro d alm i p a p y ru s o k ró l b ő v eb b en tá jé k o z ta t T u rn e r k ö n y v e
és a szö v eg k ritik ai fejezet n em tö b b m o rz sá k n á l a L a c h m a n n -isk o la és P a sq u a li a sz ta lá ró l.
Az új k ö n y v érdem e — a m in t ez ta lá n e g y etlen n a g y já b ó l e g y k o rú v e rs e n y tá rs á v a l, az
1961-ben Z ü rich b en k ia d o tt «G eschichte d e r T e x tü b e rlie fe ru n g d e r a n tik e n u n d m itte la l
te rlic h e n L iteratu r» 1. k ö te té v e l v aló ö sszeh aso n lításb ó l tű n ik ki a le g jo b b a n — k ie g y e n
sú ly o zo ttság áb an , p éld ás szű k sz a v ú sá g á b a n , célja in a k és k e re te in e k világos felism erésé
ben, m ó d szerta n i b izto sság áb a n , k ritik a i m ércéjén ek sz ig o rú ság áb an és a n y a g a első kézből
való tö k életes ism eretéb en v a n . A tu d o m á n y tö rté n e t, írá s tö rté n e t, m ű v e lő d é stö rté n e t
té n y e i soha n em á ra d n a k tú l a k ö n y v fő fo ly a m á n a k p a rtja in : m in d ig az a n tik szövegek
fe n n m a ra d á sá n a k v ag y eltű n é sé n e k k érd ése áll a k ö z é p p o n tb a n . Az ókori k ö n y v k ia d á s
g y a k o rla ta az ered eti v á lto z a to k té n y é t m a g y a rá z z a és az «egyetlen arch etíp u s» k ö v e te l
m én y én ek k o rlá tá ira u ta l. A p a p y ru s ró l a k ó d ex re, eg y ik b e tű típ u s ró l a m á sik ra (főleg a
k a ro lin g m in u sc u lá ra ), a k ézírásró l a k ö n y v n y o m ta tá s ra való á tté ré s m in t az a n tik k la ssz i
k u s iro d alm ak a n y a g á n a k és szö v eg állag án ak egy-egy je le n tő s sz ű rő állo m ása k a p m e g v ilá
g ítá s t ; az írnok-kezek m eg k ü lö n b ö ztetésén ek az u tó b b i év tiz e d e k b e n k ü lönösen so k a t fe j
lő d ö tt tu d o m á n y a i t t elsősorban n em m in t a k ö zép k o ri m áso ló -k ö zp o n to k re k o n s tru á lá s á
n a k eszköze n y e r jelen tő ség et, h a n e m m in t fe n n m a ra d t sz ö v eg p éld án y o k összefüggéseinek
szö v eg k ritik ailag é rté k e síth e tő sz e m p o n to k a t n y ú jtó m eg v ilág ító ja. Ú j ered m é n y e k h iv a l
k o d á s n élk ü l ép ü ln ek be a részb en h a g y o m á n y o s tö rté n e ti k ép be, m in t a p a d o v a i 13. sz á z a
d i p ra e h u m a n is ta isk o lán ak az olasz ren eszán sz a n tik iro d alo m -ism ereteirő l k o rá b b a n k i
6
82 KÖNYVSZEMLE
a la k u lt kronológiai k é p ü n k e t « d rasztik u san revideáló» b e m u ta tó ja , v a g y az u ta lá s az 1973-

b a n felfed ezett R u tiliu s N a m a tia n u s-tö re d é k e k re . U g y an ily en szerénységgel h á ríta n a k el
v a g y k érd ő jelezn ek m eg a szerzők széliéb en ism é te lt h a g y o m á n y o s té te le k e t, m in t a z t,
h o g y a k lasszik u s görög iro d alo m fe n n m a ra d t a n y a g a jó ré sz t egy 2 — 3. századi tu d a to s
iskolai célú v á lo g a tá s e red m én y e ; v ilágosan k im u ta tjá k , h o g y a k e re sz té n y egyház sziszte
m a tik u s a n csak az e re tn e k k e re sz té n y m ű v e k e t ü ld ö z te és é g ette, n em az a n tik o k a t, és
h o g y a görög iro d alo m fe n n m a ra d á sá n a k a L a tin C sászárság jó v a l tö b b e t á r to tt, m in t
K o n s ta n tin á p o ly tö rö k m eg h ó d ítá sa . M esteri á rn y a ltsá g g a l á llítja szem be a tö rté n e ti ré sz t
m in te g y összefoglaló szö v e g k ritik a i z á ró fejezet a ste m m a -re k o n stru k c ió elm é le té t P a sq u a li
« b ú v ó p atak -h ag y o m án y » elm életév el, e lh á rítv a a k e ttő közül b á rm e ly ik a b sz o lu tiz á lá sá
n a k k ís é rle té t, de súlyos tö r té n e ti érv e k k e l igazo lv a P a sq u a li a g g á ly a in a k jo g o sság át a
ste m m a -re k o n stru k c ió k je le n tő s részév el szem ben. U g y a n c sa k első so rb an a szöveghagyo
m á n y szem p o n tjáb ó l é rté k e lv e ad k é p e t a k ö n y v a görög szerzők szír, a ra b és m á s k eleti
n y e lv ű fo rd ításairó l, to v á b b á a k o ra i g ö rö g -latin , ille tv e latin -g ö rö g fo rd ításo k ró l.
A ligha le h e t h ib á u l felróni az első so rb an angol n y e lv te rü le tre sz á n t k ö n y v b en az
an g liai és íro rszág i k o lo sto ro k és szerzetesren d ek tev ék e n y ség én ek részletes tá rg y a lá s á t,
vezető szerep ü k h a n g sú ly o z á sá t a ró m a i iro d alo m fo ly a m a to s h a g y o m á n y o z á sá n a k b izto sí
tá s á b a n , elsősorban a 6 — 7. sz á z a d b a n . K ev ésb é é rth e tő a ta rtó z k o d á s E ra sm u s jelen tő sé
g ének értékelésében, v a g y a b iz o n y ta la n sá g a n n a k m eg ítélésében, m ié rt Itá liá b a n sz ü le te tt
m eg a ren eszán sz h u m a n iz m u s. Az ö tö d ik feje z e t u tó la g író d o tt, és en n ek n y o m á t nem
s ik e rü lt teljesen e ltü n te tn i : in n en a n ém etalfö ld i és fra n c ia ren e sz á n sz n a k az olasztó l e lk ü
lö n íte tt és időben k éső b b i k o rsz a k b a h e ly e z e tt tá rg y a lá sa , to v á b b á a k o rá b b a n m e g írt
szö v eg k ritik ai záró fejezet n é h á n y a d a tá n a k m egism étlése az elé ik t a to t t új fejezetben.
M indez kevéssé zav aró , s n em é rin ti a k itű n ő k ö n y v felsőre lt é rd em eit, am e ly e k e t m ég
e g g y e l: a tu d o m á n y o s m u n k á k b a n m in d r itk á b b á v áló o lv asm án y o sság év al k ell kiegészí
te n i.
S z il á g y i J á n o s G y ö r g y
HÍREK
AZ ÓKO RTU D O M Á N Y I TÁRSASÁG T IZ E N K IL E N C E D IK É V E
(AZ 1977. É V I K Ö Z G Y Ű L É S E N E L H A N G Z O T T B ESZ Á M O LÓ )
A leg u tó b b i, tis z tú jító k ö zg y ű lésen e lh a n g z o tt b eszám o ló fe lv e te tte a T á rsa sá g éle

té n e k a m a g y a r ó k o rtu d o m á n y h e ly z e té v e l szo ro san összefüggő ú j p ro b lé m á it. E z e k b ő l
n y ilv á n v a ló v á v á lt, h o g y a T á rsa sá g m u n k á já b a n je le n tő s v á lto z á so k ra v a n szükség, és
h o g y a T á rsa sá g életén ek a m e g v á lto z o tt h e ly z e th e z igazodó új fo rm á it k ell k ia la k íta n i.
Az e h n ú lt évi k ö zg y ű lést m egelőző k ib ő v íte tt v ezetőségi m a jd a v á la s z tm á n y i ülésen n em
egy h aszn o s ja v a s la t h a n g z o tt el a rra , h o g y a n le h e tn e fo rm á já b a n és fő k é n t ta r ta lm á b a n
m e g ú jíta n i te v é k e n y sé g ü n k e t, le fú jn i a p o rt, a m ely la s sa n k é n t ellepéssel fe n y e g e tte fe l
olvasó ü lésem k et.
Az e lm ú lt év a kísérletezés éve v o lt ezen az ú to n . A b b ó l k e lle tt k iin d u ln i, h o g y a
k o rá b b i g y a k o rla t, am ely sz e rin t az é v e n k é n t tíz a lk a lo m m a l t a r t o t t felolvasó ü lésen k é t-
k é t különböző tá rg y ú elő ad ás h a n g z ik el a h a z a i k u ta tó k folyó m u n k á in a k tá rg y k ö ré b ő l,
n em ta r th a t ó fenn, m e r t a k u ta tó k és az e lő a d á sra a lk a lm a s m u n k á k sz á m a csö k k en ő b en
v a n , s így az egyik veszély az am ú g y is tú lte r h e lt id ősebb k u ta tó k to v á b b i m eg terh elése,
am i e lk e rü lh e te tle n ü l az előad á so k sz ín v o n a lá n a k ro v á s á ra m egy, a m á sik az elő ad á so k
tá rg y á n a k és m inőségének esetlegessége, o ly k o r e lfo g a d h a ta tla n sá g a . A fő p ro b lé m a , a m e ly
b izonyos fokig szükségszerűen kíséri szü letése ó ta a m a g y a r ó k o rk u ta tá s t, az ók o ri n a g y
k u ltú rá k k u ta tá s a so rá n felm erülő leg jelen tő seb b k é rd é se k tő l v aló idegenkedés, n y ilv á n
az erős n em zetk ö zi k o n k u rre n c ia m ia tt, s a v iszo n y lag é rd e k te le n , de k e v e se k tő l k u t a t o t t
té m á k keresése. Az ilyen m u n k á k h a sz n o ssá g a a n em ze tk ö zi ó k o rk u ta tá s sz e m p o n tjá b ó l
v ita th a ta tla n , de a p erifériáró l a k ö z p o n tb a k e rü lé sü k kétség essé tesz i tu d o m á n y u n k lét-
jo g o su ltsá g á t a h a z a i szellem i életb e n . E z é rt a k ísérletezés első á llo m á s a k é n t o ly a n felo lv a
só ü lések m egszervezése lá ts z o tt k ív á n a to sn a k , a m e ly e k n e k tá r g y á t n em az ép p en készen
levő d o lgozatok véletlene h a tá ro z z a m eg, am e ly e k n é l te h á t n em a k u ta tó k b ó l in d u lu n k ki,
h a n e m a m a g y a r ó k o rk u ta tá s fő fe la d a ta ib ó l. Az egyes ü lések elő a d á sa i eg y té m a k ö ré cso
p o rto su lta k , s ahhoz ig y e k e z tü n k e lő a d ó k a t, ille tv e h o z z á sz ó ló k a t k eresn i. A k ö zg y ű lé st
k ö v e tő ta v a sz i ülések azo n b an , m in th o g y p ro g ra m ju k m á r k o rá b b a n e lk észü lt, m ég a rég i
re n d sz e rin t szerveződtek.
Az áp rilis 23-án t a r t o t t kö zg y ű lésen a T á rsa s á g elnöke, H a r m a tta J á n o s t a r t o t t elő
a d á s t «Világkép és u ralk o d ó i szim b ó lu m (A X usrav-csésze)» cím en. A k ö v etk ez ő , jú n iu s
4-iki ülésen Sim on E n d re «Cselekvés, é let, e lm élet A risto telésn ál» és R e d ő F e re n c «A n a h r-
ib ra h im i kincs» c. elő ad ása h a n g z o tt el. A ta v a s z i ü lé ssz a k o t jú n iu s 25-én egy v ita ü lé s z á r
ta , am ely en H a h n Is tv á n b ev ezetésév el a je re v á n i E iré n é K o n g resszu s tu d o m á n y o s e re d
m én y ei k e rü lte k m e g v ita tá sra . A n y á ri sz ü n e t u tá n az első ülés, sz e p te m b e r 17-én in d o ló
g iái tá rg y ú v o l t ; k é t elő ad ó ja P u sk á s Ild ik ó (A v é d ik u s tá rs a d a lo m k ia la k u lá s á n a k előz
m ényei) és W o jtilla G y u la (P a ra sa ra ). O k tó b e r 22-én az a n tik n y e lv tu d o m á n y k é t a sp e k
tu s á t tá r g y a lta T elegdi Z sigm ond (A stó ik u so k ny elv észetéh ez) és M a ró th M iklós (T an k ö l
te m é n y és eisagógé). N o v em b e r 18 — 19-én az E ö tv ö s L o rá n d T u d o m á n y e g y e te m B ölcsé
sz e ttu d o m á n y i K a rá n a k F o lk ló r T a n szék év el közösen k é tn a p o s k o n fe re n c iá t re n d e z tü n k
«Az ókori világ n é p ra jz tu d o m á n y á ró l és fo lklórjáról». E z e n a k ö v e tk e z ő elő ad á so k h a n g
z o tta k e l :
H a r m a tta J á n o s : A z ó k o ri n é p ra jz tu d o m á n y n é h á n y k érd ése

K om o ró czy G éza : Id eg en n é p e k az é k íráso s fo rrá so k b a n
B o rzsák Is tv á n : T a c itu s G e rm a n iá ja
K a p itá n ffy Is tv á n : A k ésőókori görög tö r té n e tírá s és a n é p ra jz
V oigt V ilm os : Az ókori folklór p ro b lé m á ja
Is tv á n o v its M árto n : M egalit k u ltú ra a K a u k á z u sb a n
V ekerdi Jó z s e f: A sz a n sz k rit g n ó m ik u s líra n é p k ö lté sz e ti g yökerei
6*
84 HÍREK
S a rk a d y J á n o s : Az aisóposi m ese
T egyey Im re : A ró m a i d rá m a fo lk lo risztik u s előzm ényei
A d am ik T a m á s : Az in v e c tiv a
K a to n a Im re : Ó kori té m á k az ú jk o ri n é p b a lla d á k b a n
A d ecem b er 17-én t a r t o t t ü lé st a N y u g a t-ró m a i B iro d alo m b u k á sa m ásfélezredes

é v fo rd u ló já n a k sz e n te ltü k : V áczy P é te r a felbom lás o kairól, N ag y T ib o r ped ig a 476. év
tö rté n e lm i jelen tő ség érő l a d o tt elő. J a n u á r 28-án H o ra tiu s-in te rp re tá c ió k h a n g z o tta k e l :
B o rzsák Is tv á n , Szilágyi J á n o s G yörgy, M ayer E rik a , H a h n Is tv á n és H a r m a tta J á n o s
b eszélt egy-egy H o ra tiu s-v e rsrő l. F e b ru á r 18-án «Az ókori tá rg y ú ism e re tte rje sz tő iro d a
lom kérdései» k e rü lte k szőnyegre ; az ókori k e le t elő ad ó ja K o m o ró czy G éza, a te rm ész et-
tu d o m á n y o k é V ek erd y L ászló, a görög és ró m a i tö rté n e le m é és v a llá stö rté n e té S a rk a d y
J á n o s , az iro d alo m é R ito ó k Z sigm ond, a rég észeté C astiglione L ászló v o lt. V égül a m árciu s
18-án re n d e z e tt ülés k ö z é p p o n tjá b a n «M űfordítás-problém ák» á llta k ; k ö zü lü k L a k a to s
I s tv á n k ö lté sz e t és m ű fo rd ítá s, K o m o ró czy G éza az ókori k eleti fo rd ítá so k . Szilágyi J á n o s
G yö rg y a m ű fo rd ítá s m in t iro d alm i m ű fa j, Szepessy T ib o r a görög és la tin p ró za-fo rd ítás,
K a rs a y O rsolya filológia é s/v ag y m ű k ritik a k érdéséhez szó lt hozzá.
J ó l lá th a tó az év kísérlet-jelleg e a b b ó l is, h o g y a fe n t v á z o lt célk itű zés m eg v a ló su
lása fo k o zato san k a p o tt szilárd fo rm á t. E le in te az ülés v á la s z to tt tá rg y a in k á b b fo rm álisan
k a p c so lta össze a h a g y o m á n y o s k é t-k é t e lő a d á st, s egy o ly an e lő a d á sso ro z a tta l is p ró b á l
k o z tu n k , am ely en az elő ad ó k egy része k o rá b b i k u ta tá s a it fo g la lta össze, h o g y így egy
té m a h ely ze térő l a h aza i k u ta tá s b a n m in él teljeseb b k é p e t k a p ju n k . E z év elejétő l k e zd ő d
te k a p ró b álk o záso k a rra , h o g y egy-egy fo n to s té m a v a ló b a n a k iin d u lási p o n tja legyen egy
felolvasó ülésnek, a cél a n n a k leh ető leg tö b b szem p o n tb ó l való m eg v ilá g ítá sa legyen, s az
elő ad á so k en n ek m egfelelően h ozzászólás jelleg ű ek k é v á lja n a k .
E n n e k az új ö ssz e jö v e te l-típ u sn a k a k ia la k ítá sa te rm ész etesen n em tö r té n h e te tt
nehézségek és m in d p o zitív , m in d n e g a tív ta n u lsá g o k n élk ü l. Az ü lések id ő ta rta m á n n em
le h e te tt lényegesen v á lto z ta tn i, e z é rt az e lő a d ó k a t a m e g a d o tt húsz p e rc szigorú m e g ta rtá
s á ra k é rtü k , n em m in d ig telje s sikerrel. A m ű fajb eli b iz o n y ta la n sá g v a g y a g y a k o rla tla n sá g
v o lt az o k a a n n a k is, hogy g y a k ra n n e m sik e rü lt a hozzászólás fő m o n d a n iv a ló já n a k kellő
s ú ly t ad n i, m e r t az előadó n em tu d o t t lem o n d a n i o ly an k itérése k rő l, am ely ek a k ö zép p o n ti
g o n d o lat k ifejtésén ek ro v á s á ra m e n te k . T erm észetes, h o g y eg y -eg y ülés célja n em le h e te tt
sem a tá r g y á t képező té m a teljes, m in d e n o ld a lt m eg v ilág ító kim erítése — e rre m a n in cs is
felkészülve a m a g y a r ó k o rtu d o m á n y —, sem ped ig a h o z z ászó lásra m u n k á ssá g a v ag y é r
deklődési köre a la p já n illeték es v a la m e n n y i sz a k e m b e r m e g sz ó la lta tá sa . T a lá n nem tú lz á s
az ú j kezdem ényezés sik e ré t lá tn i a b b a n , h o g y — m in t k itű n t — a k o rá b b i év ekhez m é rte n
jó v a l tö b b e n ta r to t ta k ig é n y t a rra , h o g y ily en v ita -ü lé se k e n k ö zrem ű k ö d jen ek .
E g y m ásik, k é tsé g te le n ü l p o z itív e red m én y e az új típ u sú felo lv asáso k n ak , am ely ek
leg u tó b b i h á ro m ü lé s ü n k e t jellem ezték , a h a llg a tó sá g sz á m á n a k észrev eh ető m eg n ö v ek e
dése v o lt. M ásfelől n em le h e t e lh a llg a tn i a z t, h o g y az elő ad á so k o ly k o r n em é rté k el é rd e
kességükben, lá tó k ö rü k szélességében és — a h o l erre szükség v o lt — a szó k im o n d ás h a tá
ro z o ttsá g á b a n a k ív á n t sz in te t, és te rm é k e n y , érd em b eli v ita az e lh a n g z o tt hozzászólások
fö lö tt egyszer sem a la k u lt ki. E n n e k az eg y ik fő o k a a p ro g ra m o k tú lm é re te z e ttsé g e leh e
t e t t ; a jöv ő b en hely esn ek lá tsz ik c sö k k en ten i egy-egy ülés fe lk é rt h o zzászólóinak a sz á m á t.
E g y m ásik , m ég k o m o ly a b b p ro b lé m á ja a té m á k b ó l k iin d u ló felolvasó ü lések n ek az, h o g y
szükség k ép p en tö b b ség b en v o lta k az elő ad ó k k ö z t az id ősebb k u ta tó k , a k ik n ek a fe lv e te tt
k ö z p o n ti fo n to sság ú k érd ések h ez m o n d a n iv a ló ju k v o lt. íg y n em csak a z t a k o rá b b a n k ö v e
t e t t, de a b ev ezető b en e m líte tt oko k b ó l a m ú g y is illu zó rik u ssá váló e lv e t k e lle tt feladni,
h o g y u g y an az az előadó csak m in d e n m áso d ik év b en ju sso n szóhoz, h a n e m egyazon évben
is tö b b e n k é t-h á ro m esetb en szerep eltek e lő ad ó k k é n t. A h ely ze t jellem zésére — és ez sajn o s
bizonyos fokig egész ó k o rtu d o m á n y u n k h e ly z e té t is jellem zi — elég egy etlen a d a t : a leg
u tó b b i h á ro m ülésen e lh a n g z o tt 15 felszólalás közü l csak egynek v o lt 35 éven aluli szerzője.
B á r a fen tiek a la p já n ú g y látszik , h o g y az ülések n ek egy-egy je le n tő s té m a köré
cso p o rto sítá sa jó kezdem ényezés, a m e ly e t fo ly ta tn i kell, m á r az előbb m o n d o tta k b ó l is k i
tű n ik , hogy n em csak lehetséges, h a n e m szükséges is a m ó d szerek to v á b b i v á lto z ta tá sa .
Az elm ú lt évb en az ülések tá r g y á t és elő ad ó it a k o rá b b a n k ia la k u lt g y a k o rla tn a k m egfele
lően a T á rs u la t vezetősége je lö lte ki. A k ö v etk ez ő év b en bizonyos d e c e n tralizálással fo gunk
kísérletezni, am ely n ek e re d m én y ek ép p en ta lá n a k u ta tó k szélesebb köre fog szóhoz ju tn i a
felolvasó üléseken, m in t eddig, és tö b b e n fo g n ak k ö zrem ű k ö d n i az egyes ülések, s ezzel az
egész tá r s u la ti é le t a rc u la tá n a k m e g h a tá ro z á sá b a n . E z é rt te rv e z z ü k a z t, h o g y a m egbeszélt
té m á k ró l szóló egy-egy ülés m egszervezésére, tu d o m á n y o s felépítésére m in d ig m ás-m ás
illetékes sza k e m b e rt k é rü n k fel, a k in ek így az illető ülés m in te g y szem élyes b e m u ta tk o z á sa ,
a T ársaság m u n k á já ró l m o n d o tt a k tív k ritik á ja lesz. E zzel az o n b a n tá v o lró l sem te k in t-
HÍREK 85
h e tő le z á rtn a k a k ísérletezések so ra, a m e ly e k n e k to v á b b i sorsa és e red m én y e első so rb an

a ttó l függ, m en n y ib en tu d já k ta g s á g u n k a t és esetleg a m u n k á n k ir á n t é rd e k lő d ő k n e k e n n él
m ég szélesebb k ö ré t eg y ü ttm ű k ö d é sre in d íta n i.
Ú g y látszik, különösen az u tó b b i té re n v an m ég sok erő feszítésre szükség, m e r t ez
év i re n d ezv én y ein k b e jó v al kiseb b m é rté k b e n sik e rü lt b e v o n n u n k a T á rsa sá g o n k ív ü lie k e t,
m in t sz e re ttü k volna. E g y je le n tő s e re d m é n y rő l m in d e n e se tre e b b en a v o n a tk o z á sb a n is
b e sz á m o lh a tu n k : a leg u tó b b i felolvasó ü lésü n k ö n k ih ird e te tt, az E u ró p a K ia d ó v a l k ö zö
sen sz e rv e z e tt g ö rög-latin m ű fo rd ító p á ly á z a tró l, a m e ly n e k célja k öltő- és p ró z a fo rd ító k
fig y elm ének a klasszikus ókori iro d a lm a k le g jelen tő seb b h a g y a té k á ra irá n y ítá s a , s a m e ly
az első eset T á rsa s á g u n k n a k egy m ásik h a z a i k u ltu rá lis sz erv v el v aló ily en jelleg ű e g y ü tt
m ű k ö d ésére.
A b u d a p e sti felolvasó ülések m e lle tt to v á b b fo ly t a sz o k o tt k e re te k k ö z t egyéb te v é
k e n y ség ü n k is. A vidéki szak o sz tá ly o k kö zü l a d eb recen i e m e lk e d e tt ki ö rv e n d e te s a k tiv i
tá sá v a l. Az év fo ly am án h á ro m sz o r re n d e z e tt felolvasó ü l é s t ; ezen 1976. m á ju sá b a n Sar-
k a d y J á n o s «B achhofen és a m ai ó k o rtu d o m á n y » , n o v e m b e r 5-én K o m o ró c z y G éza «A s u
m e r iro d alo m legelső k o rs z a k a : új leletek a 3. év ezred első feléből», 1977. m á rc iu s 2-án
p ed ig G u n d a B éla «A ntik h a g y o m á n y a ro m á n és szerb folklórban» cím en a d o tt elő. A sze
gedi szak o sztály egy ü lé st t a r to t t, e lő a d ó ja S zád e c z k y -K a rd o ss S am u v o lt, ak i 1977. fe b
ru á r 25-én «Görög elbeszélések B o to n d v itéz B iz án c-o stro m ló elő d jérő l, az a v a r k agánról»
cím en beszélt.
K ü lfö ld i vendégelőadó s z á m á ra re n d e z e tt re n d k ív ü li ülés az év fo ly a m á n n em v o lt.
Is m e re tte rje sz tő te v é k e n y ség ü n k a T u d o m á n y o s Is m e re tte rje s z tő T á rs u la tta l e g y ü tte se n
lén y eg ében a k o rá b b i k e re te k k ö z t fo ly t.
M últ évi kö zg y ű lésü n k a h a z a i ó k o rtu d o m á n y m ű v eléséb en s z e rz e tt k iem elk ed ő
érd e m ek elism erésére szán t Á bel Je n ő -e m lé k é rm e t az 1976. é v re M u rak ö zy G y u lá n a k íté lte
o d a m ű fo rd ító i m u n k á s sá g á rt, a te lje s L iv iu s-fo rd ítá s befejezése alk a lm á b ó l. A tu d o m á
n yos k ritik a i tev é k e n y sé g e t h o n o ráló R é v a y Jó z s e f-d íja t u g y a n a k k o r S zepessy T ib o r
n y e rte el «Egy R é v e y -fo rd ítá s ürügyén» cím en az A p o llo n iu s k irá ly fi-fo rd í
tá sró l az A n tik T a n u lm á n y o k b a n ír t rece n z ió já v a l, a m d y b e n fo rd ító és író m ű h e
ly én ek szerves k a p c s o la tá t és a p ró z a -fo rd ítá s fo n to s elvi k é rd é se it v ilá g íto tta m eg, s m eg
ra jz o lta R é v a y J ó z s e f m ű fo rd ító -p o rtré já t. Az é v fo ly a m á n a T á rsa sá g ülésén fia ta l k u ta
tó tó l e lh a n g z o tt legjobb e lő ad á st ju ta lm a z ó M a ró t K á ro ly -d íja t a T á rsa s á g v ezetősége
m eg o sztva4 H o rv á th J u d itn a k és R e d ő F e re n c n e k íté lte , « P in d aro s nyelve», illetv e «S ta
tisz tik a i m ódszerek a n u m izm a tik á b a n » cím ű e lő a d á sá é rt. E lső ízb en k e rü lt k io sz tá sra a
L é n a rd S án d o r-d íj, a m e ly e t a T á rsa sá g 1974. évi k ö zgyűlésén tű z tü n k ki «Az A u g u stu s
u tá n i la tin iro d alo m ró l szóló, egy szerzőre v o n a tk o z ó v ag y összefoglaló tá rg y ú , ö nálló k u
ta tá s o n alap u ló és új tu d o m á n y o s e re d m é n y e k e t ta rta lm a z ó tanulm ány-» ju ta lm a z á s á ra .
S ajnos, csak egyetlen p á ly a m ű é rk e z e tt be, H eg y i G y örgy S ta tiu s ró l szóló összefoglaló
m u n k á ja , a m e ly e t azo n b an a v ezetőség m in d e n te k in te tb e n érd em esn ek t a r t o t t a rra , h o g y
a fe n ti feltételek k el k itű z ö tt 5 000 fo rin to s d íjja l k itü n te sse .
A T á rsa sá g ez évb en is m eg re n d e z te h ag y o m á n y o s o rszágos kö zép isk o lai la tin ta n u l
m á n y i v ersen y ét, az O k ta tá s i M in isztériu m m al k a rö ltv e , B e rén y in é R év ész M ária v e z e té
sével. Ú jd o n ság volt, h ogy az iskolák szék h ely én re n d e z e tt első fo rd u ló ra k é t té te lt tű z tü n k
ki, e g y et a II . o sztály o so k (C u rtiu s R u fu s, H isto ria A le x a n d ri V I I .8), és egy m á s ik a t a
I I I —IV . osztály o so k (O vidius, F a s ti I I I . 815 —828) sz á m á ra . A cél ezzel a I I . o sz tály o so k
fo k o z o tta b b b ev o n ása volt a versen y b e. A fe b ru á r 24-én re n d e z e tt első fo rd u ló e re d m é n y e
k é n t k itű n t, h o g y a I I . o sztály o so k tö b b s ik e rü lt d o lg o z a to t k ü ld te k be, m in t a felsőbb
o sztályosok. A d ö n tő fo rd u ló ra , a m e ly m á rc iu s 26-án az E ö tv ö s L. T u d o m á n y e g y e te m e n
k e rü lt m egrendezésre, 51 vidék i és 26 n a g y b u d a p e sti ta n u ló t h ív tu n k m eg, a k ik 51 isk o lá t
k é p v iseltek ; a ré sz tv e v ő k egy h a rm a d a I I . o sz tá ly o s v o lt. A té te l L iv iu s X X X IX . k ö n y
v én ek 51. fejezete v o lt, k ih ag y á so k k a l. A d o lg o z a to k a t te rm é sz e te se n é v fo ly a m ra való
te k in te t nélkül b írá ltu k el, s m eglepő v o lt, m ily en n a g y sz á m b a n szere p e lte k a jó d o lg o za
to k szerzői k ö z t I I . o sztályoso k . Az I. d íja t Szabó Ilm a , a b u d a p e sti P a tr o n a H u n g á riá é
G im n ázium IV . oszt. ta n u ló ja n y e rte el (ta n á ra K á r p á t M agdolna), a I I . d íja t Szabó V ero
n ik a , a b u d a p e sti M óricz Z sigm ond G im n áziu m IV . o szt. ta n u ló ja (ta n á ra d r. K o n tra
G yörgyné), a I I I . d íja t A n to n A ttila , a b u d a p e sti M a rto s F ló ra G im n áziu m IV . o szt. ta n u
ló ja (ta n á ra O rb án A d o rján n á), az Ó kortu d o m án y ű T á rsa sá g k ü lö n d íjá t p ed ig F ü lö p T ü n
de, a győri Z rínyi Ilo n a G im náziu m TIT. oszt. ta n u ló ja (ta n á ra O rm osi Z o ltán n é). R a jtu k
k ív ü l 5 ta n u ló I. fokú, 15 ta n u ló I I . fo k ú d icséretb en és k ö n y v ju ta lo m b a n részesü lt.
T ársaság u n k ta g lé ts z á m a az év fo ly a m á n lén y eg éb en v á lto z a tla n m a ra d t. T a g ja in k
sz á m a jelenleg 481 fő.
T isz te lt K özgyűlés ! E n g e d jé k m eg v égezetül, h o g y h ag y o m á n y a in k h o z h ív e n m e g
em lékezzem az év fo ly am án e lh u n y t ta g tá rsa in k ró l. V a la m e n n y iü n k e t súlyos veszteség é r t
86 HÍREK
a b u d a p e sti E ö tv ö s L o rá n d T u d o m á n y e g y e te m L a tin T an szék e K o ssu th -d íja s p ro fesszo rá

n a k , H o rv á th J á n o s n a k h a lá lá v a l. M u n k á ssá g á n a k részletes m é lta tá s a a szak fo ly ó ira to k b a
k ív án k o zik . F e l k ell a z o n b a n i t t m ég egyszer id é z n ü n k a la k já t, m in t a filológia m e ste rsé
g ének v irtu ó z á é t, a k ö z é p la tin filológia h a z a i v ezéregyéniségéét, a k i b á m u la to s in v en ció v al
és tu d á s sa l m e g írt m ű v e k so rá b a n é p p ú g y , m in t elvi m e g n y ila tk o z á sa ib a n m in d ig a klasz-
szikus és k ö z é p la tin filológia szem b eállítása, eg y m ás ro v á s á ra való m űvelése ellen á llt ki,
és m in d e n fa jta olcsó dem ag ó g iáv al szem b eszállv a h ir d e tte tu d o m á n y a klasszika-filológiai
m e g a lap o zásán ak fe lté tle n szükségességét, az a n tik la tin filológia em b erfo rm áló jele n tő sé
g ét.
A kik ism e rté k és sz e re tté k , n em kiseb b fá jd a lo m m a l és m egdöbbenéssel fo g a d tá k a
h ír é t K o v ács E n d re , a R á k ó c z i F e re n c g im n áziu m ta n á r a v á ra tla n h a lá lá n a k . N em a n n y ira
n y o m ta tá s b a n m eg je le n t m ű v e i — a ró m a i v íg já té k ró l í r t ta n u lm á n y a v ag y a V ilág iro d al
m i L ex ik o n m e trik a i és m ű fa jtö rté n e ti cím szav ai — je lö lté k k i h e ly é t tu d o m á n y sz a k u n k
b a n , m in t ped ag ó g u s tev ék e n y ség e. H iv a tá s á n a k n e m a k u ta tá s t, h a n e m a n e v elé st t a r
to t ta . T év ed ésn ek é rz e tt m in d e n o ly a n te v ék e n y ség et, am ely e ttő l e ls z a k íto tta , e z é rt m o n
d o tt le rö v id idő m ú lv a a M ag y ar H e lik o n K ia d ó iro d alm i szerk esztő i tisztség érő l. A ta n í t
v á n y o k k a l való k a p c so la t é lte tte , és a k iv á la s z to tta k egyike vo lt, ak i á t tu d t a a d n i n ek ik
n em csak k iv ételes iro d alm i és zenei k u ltú rá já t, tu d o m á n y o s és m o rális igényességét, h a
n em fel tu d t a lo b b a n ta n i b e n n ü k a n n a k a tu d a t á t is, h o g y szav ai és p é ld á ja m ö g ö tt v an
v alam i, a m ire esetleg az é le tü k e t le h e t felten n i, de m in d e n e se tre olyasm i, am ire egész éle
tü k so rá n em lékezniük kell. J ó n é h á n y a n ü ln e k i t t k ö z ö ttü n k , a k ik k u ta tó v ag y p ed ag ó g u s
p á ly á ju k ra é le tü k e t m e g h a tá ro z ó ö sztö n zést k a p ta k tőle, s n em k ev esen r a jtu k k ív ü l is,
a k ik m in t egykori kollégái és b a rá ta i h ív e n ő rzik m eg em lék ezetét.
S z il á g y i J á n o s G y ö r g y
AZ 1977 É V I Á B EL JE N Ő E M L É K É R E M
Az Ó k o rtu d o m á n y i T á rsa sá g 1977. év i közgyűlése az Á bel Je n ő E m lé k é rm e t F a lu s

R ó b e rtn a k , az iro d a lo m tu d o m á n y k a n d id á tu sá n a k , az E L T E B ö lcsészettu d o m án y i K a rá n
a G örög F ilológiai T an szék ta n sz é k v e z e tő docen sén ek íté lte oda.
F a lu s R ó b e rt az ó k o rk u ta tó k n a k ah h o z a cso p o rtjá h o z ta rto z ik , am e ly n e k é le t
m ű v é b e n a sz a k tu d o m á n y i és a k ö zm űvelődési fe la d a to k telje síté se k e z d e ttő l fogva szoros
egységbe fo n ó d o tt össze. T u d o m á n y o s érd ek lő d ésén ek k ö z é p p o n tjá b a n a k o ra i görög filo
zófia és e sz tétik a, v a la m in t a görög d rá m a áll, a m ely ek n ek p ro b lé m á iv a l je le n tő s ta n u lm á
n y o k b a n fo g lalk o zo tt. E m u n k á it az a lap o s fo rrá sk ritik a és a m a rx ista elm élyülés igénye
jellem zi, am ely ek sz á m á ra a görög lo g ik a és e sz té tik a i tu d a t k ia la k u lá sá n a k s e fo ly a m a t
fo n to s és m in d m áig so k a t v it a to t t m o z z a n a ta in a k m e g v ilá g ítá sá t le h ető v é te tté k . F ig y e
lem re m éltó, h o g y e m ű v eib en m in d ig szem e lő tt igyekszik ta r ta n i a tu d o m á n y o s k o m p lex i
tá s k ö v e te lm é n y é t: a görögség m ű v észeti elm életein ek k ib o n ta k o z á sá t n em csak tá r s a d a
lo m tö rté n e ti szem p o n tb ó l, h a n e m a tec h n ik a - és m a te m a tik a tö rté n e t fig y elem b ev ételév el
vizsgálja. A görög filozófia ir á n ti érdeklődése é rlelte a görög d rá m á ra v o n atk o zó k u ta t á
s a it is, S ophoklés és a szo fistá k v iszo n y á n a k v ag y a klasszika-filológia fo g alm án ak vizsg á
la tá t.
Az elm életi elm élyülés és a sz e m léleti-m ó d szertan i kö v etk ez etesség teszi érték essé
ism e re tte rje sz tő m u n k á it is. Az a n tik iro d alo m n a g y a la k ja iró l, H o ra tiu sró l, S ophoklésről
ír o tt m o n o g ráfiái, «A görög iro d alo m tö rtén ete» , «A ró m ai iro d alo m tö rtén ete» , «Az a n tik
világ irodalm a» c. k ö n y v e i széles k ö rö k sz á m á ra te r e m te tté k m eg a leh ető ség et az a n tik
iro d alo m kim agasló a lk o tá sa i fe le tti eszm élkedésre. E sszéi, iro d alo m k ritik u si, k ö zm ű v elő
dési p u b licisztik ája, k iad ó i-szerk esztő i tev ék e n y ség e teszi szerves egésszé ism e re tte rje sz tő
m u n k á ssá g á t, a m e ly é rt 1967-ben J ó z s e f A ttila -d íjja l tü n te tté k ki.
E gyéniségének jellem ző v o n á sa a m ű v elő d ésp o litik ai és p edagógiai fe la d a to k e g y ü t
te s vállalása. T u d o m án y o s tu d a tfo rm á lá s és n evelés szoros egységbe o lv ad ta n á ri m u n k á
já b a n és jó szervezőképességgel p á ro su lv a le h ető v é te tte sz á m á ra a görög filológia m ű h e
lyének ú jjászerv ezését az E ö tv ö s L o rá n d T u d o m án y e g y e te m e n . T u d o m á n y és k ö zm ű v elő
dés, a k u ta tó és nevelő e m b e r lá th a tó és lá th a ta tla n h a rm ó n iá ja él egyéniségében, a k á rc sa k
k u ta tá s á n a k tá rg y á b a n , a k o ra i görögség filozófiai és e sz té tik a i tu d a tá b a n .
Az 1977. évi Á bel J e n ő E m lé k é re m az Ó k o rtu d o m á n y i T á rsa sá g elism erését és
k ö sz ö n e té t fejezi k i F a lu s R ó b e rtn e k a tu d o m á n y o s k u ta tá s , a közm űvelődés és a p e d a g ó
g ia te ré n k if e jte tt é rté k e s te v ék e n y ség éért.
H armatta J ános
HÍREK 87
B . R É V É S Z M Á R IA
AZ Ó K O RTU D O M Á N Y I TÁRSASÁG 1977. É V I ORSZÁGOS

K Ö Z É P IS K O L A I L A T IN TA N U LM Á N Y I V E R S E N Y E
A la tin ta n á ro k részére S zék esfeh érv áro n re n d e z e tt to v á b b k é p z ő ta n fo ly a m o n m e g

b e sz é ltü k a k o llég ák k al a T a n u lm á n y i V e rsen y szervezési és ta r ta lm i k érd éseit. Az az eg y
ö n te tű vélem ény a la k u lt ki, h o g y k ív á n a to s a I I . o sz tá ly o s ta n u ló k fo k o z o tt b e v o n á sa a
v ersen y b e, szükséges azo n b an , h o g y a m áso d ik o so k k ü lö n té te lt k a p ja n a k az iskolai v e rse
n y e n , a I I I — IV . o sztály o so k h o sszab b és n y elv ileg igén y eseb b szövegen m u ta s s á k be tu d á
su k a t.
íg y idén k étféle szöveget k é s z íte ttü n k és k ü ld tü n k k i az isk o lá k b a a k a r tá r s a k á lta l
ig én y elt p é ld á n y sz á m b a n . A I I . o sztá ly o so k részére 340-et (240-et a v id ék i és 100-at a
n a g y b u d a p e sti iskolákba) ; a I I I —IV . o sz tá ly o so k n a k 5 3 0 -at (360 -f- 170) : ez m u ta tja ,
h o g y a k a rtá rs a k ism ét csaknem 900 ta n u ló t v o n ta k be a v e rsen y b e. E z a n a g y sz á m ékesen
beszél a la tin ta n á ro k sz a k m a sz e re te té rő l és fá ra d sá g o t n e m ism erő p ed ag ó g ia i b u z g a lm á
ról. A versenyző ta n u ló k szám a a k k o r é rté k e lh e tő re á lisa n , h a tu d ju k , h o g y a la tin u l ta n ító
g im n á ziu m o k m in d eg y re fo g y n a k : idei v e rs e n y ü n k ö n m á r csak 81 isk o la (59 v id ék i és 22
fővárosi) v e tt ré sz t. A la tin t ta n ító g im n á z iu m o k sz á m a n e m h a la d ja m eg o rsz á g u n k b a n a
90-et. A le g sa jn á la to sa b b em e lle tt, h o g y egy-egy isk o lá b a n tö b b n y ire n e m a te lje s o sz tá ly ,
h a n e m csu p án egy v ag y k é t félo sz tá ly v ag y h a rm a d o sz tá ly , é v fo ly a m o n k é n t 10 —20 g y e
re k ta n u l la tin u l.
A té te le k k iv á la sz tá sá n á l u g y a n a z o k a sz e m p o n to k v e z e tte k b e n n ü n k e t, m in t az
előző v ersen y ek en : lehetőleg ta lá lja n a k a ta n u ló k v ala m ily e n k a p c so la to t a k o rá b b i a n y a g
hoz ; legyen a szöveg b e fe je z e tt egész, s o ly a n tö r té n e te t ta rta lm a z z o n , a m e ly n e k m o n d a n i
v a ló ja összh an g b an áll a la tin o k ta tá s egésze sz á m á ra k itű z ö tt nev elési céllal. M ásik sz e m
p o n t — a te rjed elem k ö tö tts é g e m e lle tt — a n y e lv i k ö v e te lm é n y : n e á llítsu k a v erse n y z ő
k e t m e g o ld h a ta tla n u l n a g y fe la d a t elé, de ne leg y en a fe la d a t «potya» sem . O ly an szö v eg et
k ív á n u n k k itű z n i, am ely n ek m eg értése és fo rd ítá s a so rá n a ta n u ló k m eg tu d já k m u ta tn i,
m en n y ire s a j á títo ttá k el a ta n a n y a g o t, sz á m o t a d h a tn a k fo rd ítá si és fo g alm azási k észsé
g ü k rő l, n y elv i in tellig en ciáju k ró l, beleélő kép esség ü k rő l.
A I I . o sztály o so k részére k itű z ö tt szöveg (C u rtiu s R u fu s : H ist. A lex. V II. 8.) á lta
lán o s v élem ény sz e rin t m egfelelő v o lt. A g y e re k e k h a llo tta k N a g y S án d o rró l és a s z a b a d
ság szerető «szitty a vitézekről», a sz k íta k ö v e t beszéde jó l illu s z trá lja a sz k ítá k ró l k o rá b b a n
sz e rz e tt ism ereteik et. A szöveg a lk a lm a t a d o tt a k ü lö n b ö ző d e c lin atió k h o z ta rto z ó fő n e
vek, s a n év m áso k eseteinek, a külön b ö ző igeidők, igem ó d o k és szem ély ek felism erésére és
fo rd ítá s á ra , vagyis az I —I I . o sz tá ly b a n ta n u lta k is m e re té t k ív á n ta m eg.
A I I I —IV . o sztály o so k fe la d a tá n a k a k itű zésén él (O v id iu s: F a s ti I I I . 815 — 848,
7 distichon) az a re m é n y v e z e te tt b e n n ü n k e t, h o g y R ó m a k ezd eteirő l, a n ő h iá n y ró l, a sz a
b in n ő k elrab lásáró l m á r h a L o tta k a g im n a z istá k . A szöveg n yelvileg n e h ézn ek b iz o n y u lt,
b á r a v aló b an nehéz m o n d a to k a t k ih a g y tu k , illetv e n y elv ileg és tá rg y ila g bőségesen m a
g y a rá z tu k . A n ehézséget jelen tő ré sz le te k ellenére elég so k jó és szép fo rd ítá s k é sz ü lt az
isk o lák b an , s különösen ö rü lh e ttü n k a n n a k , h o g y n ém ely ik v ersen y ző v erses fo rd ítá s t is
k é sz íte tt.
Az első fo rd u ló t fe b ru á r 24-én re n d e z té k m eg az isk o lák . A k a rtá rs a k a m eg jelö lt
id ő p o n tig b e k ü ld té k a k ija v íto tt és ra n g so ro lt d o lg o z a to k a t — n a g y o b b sz á m b a n I I . o s z tá
lyos, kisebb szám b an I I I —IV . o sztály o so k m u n k á it. A d ö n tő fo rd u ló ra 51 v id ék i és 26
n a g y b u d a p e sti (összesen 77) ta n u ló t h ív tu n k be, a k ik 51 isk o lá t (34 + 1 7 ) k ép v ise lte k .
A b e h ív o tt ta n u ló k e g y h a rm a d a a I I . o sztály o so k , k é th a rm a d a a I I I —IV . o sztály o so k
kö zü l k e rü lt ki. A d ö n tő t m á rc iu s 26-án re n d e z tü k , idén is az E ö tv ö s E g y e te m B ölcsész
k a rá n .
A d ö n tő fo rd u ló szövege (L ivius : A b u rb e cond. X X X I X . 51. k ih ag y á so k k a l) H a n
n ib a l h a lá lá t a d ja elő, és szépen tü k rö z i L iv iu s tö rté n e tsz e m lé le té t, a régi ró m ai erkölcsök
d icsé retét. A z t rem éljü k , h o g y a szép szöveg érzelm i h a tá s t is k iv á lto tt a ta n u ló k b ó l. A szö
veg elején nem csak te rjed elm i okból, h a n e m a k ü lö n ö seb b nehézségek elkerülése v é g e tt is
alap o s k u r títá s t h a jto ttu n k végre, így is m a r a d t bőségesen o ly an fo rd u la t, am ely g o n d o lk o
d á sra k é sz te tte a v ersen y ző k et, p ró b á ra te t te n y e lv ta n i-m o n d a tta n i tu d á s u k a t (acc. cu m
inf.-ek, g eru n d iv u m o k , p a rtic ip iu m o k , k érd ő - és felszólító m o n d a to k stb .).
A dolgozatok átnézése tö b b ta n u lsá g g a l szo lg ált. E lő szö r szólni k ell a tu la jd o n n e v e k
p o n ta tla n , k ö v etk ez etlen írásá ró l, a m i a z t b iz o n y ítja , m e n n y ire szükséges — és m ily en
n eh éz — a fia ta lo k a t a m egfigyelésre nev eln i. E g y a z o n d o lg o z a tb a n u g y a n a z t a n e v e t k é t-,
88 HÍREK
ső t h áro m félek ép p en is o lv a s h a ttu k (P l. P ru sia s, P u rsias, P ru sziász). Az a b izo n y talan ság ,

am ely o rszág szerte m e g n y ilv á n u l az id eg en n e v ek á tírá sá b a n , a d o lg o zato k b an is tü k rö z ő
d ö tt. A p u n vezér n e v é t so k an ír tá k m a g y a ro sa n , H a n n ib á l-n a k , m áso k egyszer így, m á s
szor la tin o sá n ír tá k , H a n n ib a l-n a k . É rd e k e s, h o g y a cím b en és a m a g y a rá z a tb a n o lv a so tt
la tin o s írásm ó d m e lle tt a rá n y la g k ev esen t a r to t ta k ki. A p o n to sság - és k ö v etk ez etesség
igény h iá n y á t m u t a tt a az is, h o g y m ily so k an fe le jte tté k el a m e g a d o tt cím et felírn i — a fo
g a lm a z v á n y ra és a tis z tá z a tra .
M ásik ta n u lsá g : a g y erek ek tö b b ség e az ism erős sz a v a k a t n em nézi m eg a s z ó tá r
b a n , in k á b b az á lta la is m e rt je le n té s t p ró b á lja erőszakolni. S a szó tárk ezelés m ásik h ib á ja
is m e g n y ilv á n u lt: m eg á lln a k a ta n u ló k az első je len tésn él, n in cs tü re lm ü k végigolvasni a
szócikket.
Az 1977. évi ta n u lm á n y i v e rse n y ered m én y e m ég egy ta n u lsá g le v o n á sá ra alk alm as.
M in d h áro m n egyedikes ta n u ló , ak i h ely ez ést é rt el, m á r II . és I I I . o sztály o s v ersen y ző k én t
is igen szépen szerepelt. V ilágosan m u ta tja ez a k ö rü lm én y , h o g y — a te h e tsé g m e lle tt —
a c é ltu d a to s és k ita rtó m u n k a h o zza m eg végül a k ív á n t sik e rt. A ki v a lam ely cél elérésére
tö rek szik , a n n a k fá ra d o z n ia k ell, a h o g y H o ra tiu s fejezi k i : m u lta tu lit fecitq u e p u e r,
s u d a v it e t a lsit. M indenki e lő tt világos az is, h o g y a tö re k v é sb e n n em csak a ta n u ló , h an em
a ta n á r m u n k á ja is benn fo g lal tá tik . A ju ta lm a t, a k ö n y v e t és d ic sé re te t a szo rg alm asan
készülő g y erek ek k a p já k , de a ju ta lo m és d ic sé re t egyidejűleg ta r ta lm a z z a a d iá k ja it lelke
sítő , d o lg o ztató , é rd ek lő d é sü k e t felkeltő, v elü k k ü lö n is foglakozó ta n á r m u n k á já n a k az
elism erését is.
A v ersen y ered m é n y é re b ü szk ék le h e tn e k a k ollégák. A v a ló b an nem k ö n n y ű szöve
g e t a 77 versenyző nag y része m e g é rte tte , szin te m in d a n n y ia n végig tu d tá k fo rd íta n i, so k an
ír ta k jó és szép fo g alm azást. A la tin ta n á ro k a jelen k ö rü lm én y ek k ö z ö tt is igen ered m én y es
p edagógiai m u n k á t végeznek.
H e ly e z e tt és d icsé re tb e n ré sz e sü lt ta n u ló k :
I. díj (1500,— F t) Szabó Ilm a IV . o. t.

B u d a p e st, IX . P a tr o n a H u n g á riá é G im n.
T a n á r a : K á r p á t M agdolna
I I . díj (1200, — F t) Szabó V ero n ik a IV . o. t. (orosz tag .)
B u d a p e st, I I . M óricz Z sigm ond G im n.
T a n á r a : d r. K o n tra G y örgyné
I I I . díj (1000,— F t) A n to n A ttila IV . o. t. (biológia tag .)
B u d a p e st, I I I . M arto s F ló ra G im n.
T a n á r a : O rb á n A d o rjá n n á
Az Ó k o rtu d o m á n y i T á rsa sá g k ü lö n d íja (1000,— F t)
F ü lö p T ü n d e I I I . o. t. (orosz tag .)
G yőr, Z rín y i Ilo n a G im n.
T a n á r a : O rm osi Z o ltá n n á
I. fokú d icséretb en és k ö n y v ju ta lo m b a n ré szesü ltek :
H a ffn e r R ita I I . o. t. (orosz ta g .) B p. I I . M óricz Zsigm ond G im n.

Im re F ló ra I I . o. t. B p. V. A p áczai Csere J á n o s G y akorló G im n.
M ohav T a m á s IV. o. t. (biológia ta g .) B p. I I . R á k ó czi F e re n c G im n.
M onostori M a rtin a I I . o. t. S zo m b ath ely , N a g y L a jo s G im n.
O rosz L ászló I I I . o. t. P a n n o n h a lm a , B encés G im n. I.
I I . fokú d icséretb en és k ö n y v ju ta lo m b a n ré s z e sü lte k :
B alázs T ib o r I I I . o. t. (biológia ta g .) Szeged, R a d n ó ti M iklós G im n.

B árczi Ild ik ó IV . o. t. S zen ten d re, F e ren ces G im n.
D ru ck e r G yörgy IV . o. t. B p. V I I I . S ág v ári E n d re G yakorló G im n.
K övecses-V arga E te lk a IV . o . t . P á p a , T ű i t Is tv á n G im n.
K u n ság i M áté E rz sé b e t I I I . o. t. N a g y k an izsa, L a n d le r Je n ő G im n.
M olnár Z suzsanna TII. o. t. Szeged, S ág v ári E n d re G y akorló G im n.
N agy K lá ra IV . o. t. (orosz tag .) S zékesfehérvár, Jó z se f A ttila G imn.
S chw arz Ildikó I I I . o. t. (biológia tag .) P écs, L eőw ey K lá ra G im n.
HÍREK 89
Seres P é te r I I . o. t. B p. X IV . I. Is tv á n G im n.
S ü ttő E n d re I I . o. t. (term . tu d . ta g .) N y íre g y h á z a , Z rín y i Ilo n a G im n.
Szebeny M iklós I I . o. t. B p. V I I I . P ia r is ta G im n.
Szilágyi Z sófia I I . o. t. (kém ia ta g .) S opron, B erzsen y i D án iel G im n.
V arg a K a ta lin I I . o. t. (biológia tag .) B p. X I . K a ffk a M arg it G im n.
V arró C saba IV . o. t. B p . X V II I. S te in m e tz M iklós G im n.
V la d á r Z suzsa I I . o. t. B p. V I I I . S á g v á ri E n d re G y ak o rló G im n.
RÓM AI T Ö R T É N E L E M , R ÓM AI JO G ÉS A M AI JO G
M Ó D S Z E R T A N I A L A P K É R D É S E K . A R Ó M A I JO G N A K A S Z O C IA L IS T A O R S Z Á
G O K BA N FO LY Ó K U TA TÁ SA
A lipcsei M arx K á ro ly E g y e te m tö r té n e ti szek ció ja ezen a cím en re n d e z e tt 1977.

á p rilis 5-én és 6-án L ipcsében n em ze tk ö zi k o llo k v iu m o t. A szerv ezésb en k ö z re m ű k ö d ö tt az
olaszországi S assari eg y etem «gruppo d i ric e rc a su lla d iffusione d el D iritto R om ano» k u ta
tóközössége is.
A ta n á c sk o z á st — am ely en ré s z t v e tt O laszország N D K -b e li n a g y k ö v e te is — W .
Loch professzor, a lipcsei eg y ete m tö r té n e ti sz e k c ió já n a k ig a z g a tó ja n y ito tta m eg. A g a z
d ag p ro g ra m o t a v en d ég lá tó sz e re p é t b e tö ltő R . G ünther lipcsei pro fesszo r és a ré s z t v ev ő
olasz k u ta tó c s o p o rt vezető je P . Catalano p ro fesszo r in d o k o ltá k m eg. J . Irm sch er b e rlin i
pro fesszor pedig jól átfogó ir á n y m u ta tá s t a d o tt «R óm ai tö rté n e le m , ró m a i jog és a n tik jog,
tu d o m á n y tö rté n e ti reflexiók» cím m el.
A tan á c sk o z á s szű k re s z a b o tt k e re te szorgos m u n k á t k ö v e te lt. Az első n a p té m a
k ö re : «A róm ai jog és a róm ai történelem » v o lt. E tá rg y k ö rb e n ism e rte té sre k e rü lt a tá v o l
levő E . M . S tajerm an (M oszkva) «R óm ai jog és a ró m a i társa d a lo m » cím ű re fe rá tu m a .
G. H artel (Lipcse) az o sz tá ly h a rc n a k a ró m a i jo g b a n fellelh ető v isszatü k rö ző d ésérő l t a r t o t t
e lő a d á st. M . M á zzá (C atania) a té m á n a k az olasz k u ta tó k k ö z ö tti feld o lg o zását f e jte tte ki.
F erenczy E . (B u d ap est) «R óm ai jo g tö rté n e t —a n tik jo g tö rté n e t» c. a la p o s re fe rá tu m á b a n a
fe lv e te tt p ro b lém ák és a jö v ő t m u ta tó fe la d a to k m eg o ld ásáh o z szo lg ált é rté k e s ir á n y m u ta
tássa l. T . Giaro (Varsó) elő ad á sá b a n a ró m a i jog és a görög filo zó fia összefüggéseit elem ezte.
R . N . G alanza (M oszkva) «Ideen des N a tu rr e c h ts in d e r ó e s c h ic h te des rö m isch en R ech ts»
c. e lő a d á sá t a szerző tá v o llé té b e n fe lo lv a stá k .
I . L a n a to rin ó i professzo r é rd e k k e ltő e n m u t a to t t r á a ré to ri is k o lá k n a k a ró m a i jo g
v ilá g áv al való k a p c so la tá ra . G. M elillo (Salerno) a ró m a i jo g tu d o m á n y fo rrá sa ib a n fellel
h e tő k özgazd asági p ro b lém ák k u ta tá s a m ó d sz e rta n i sz e m p o n tja it em e lte ki. L . H uch-
thausen (R ostock) tö r té n e ti sz e m p o n tb ó l je lö lte m eg a ró m ai jo g n a k , m in t a k u ltu rá lis
örökség alk o tó részén ek k u ta tá s i szükségességét. A h á z ig a z d a G ü n th e r p rofesszor a p o s z t
k lasszikus ró m a i v u lg árjo g tö rté n e ti p ro b lé m á it elem ezte. H . K a le x (Lipcse) a ró m a i jo g
n a k a lo n g o b ard jo g b an tö r té n t fe lh a sz n á lá sá t és a jogi szem élyiség e lv é t is m e rte tte .
A tan á c sk o z á s m áso d ik n a p ja a «római jog és a m a joga)) té m a k ö ré b e n fo ly ta tó d o tt.
V. H anga k o lozsvári, v a la m in t S . S c h ip a n i (Sassari) p ro fesszorok u g y a n ily e n cím en t a r
to t tá k e lő a d á saik at. U tó b b i e té m a k ö rb e n tö m ö re n á tfo g ó e lő a d á sá b a n k ité r t a rra , h o g y a
k u ta tó k közül az egyik, a ró m a n ista tö rté n é sz e k ir á n y z a tá t csak a ró m a i jog re k o n s tru k
ciója érdekli. S chipani ezt nem ta r tj a elegendőnek és fe lh ív ta a fig y elm et azo k ra , a m ásik
irá n y z a to t képviselő ro m a n istá k ra , a k ik p ra k tiz á ló jo g á sz k é n t m ű k ö d n e k és így a m a jo g á
n a k ism erői és alkalm azói. V elük k a p c so la tb a n e m lé k e z te te tt a ró m a i jog és a m a jo g a t a
n u lm á n y o z á sá n a k összefüggésére az eg y ete m ek en , az en cik lo p é d iá k b a n , a fo ly ó ira to k b a n ,
az eg yetem eken, szóval az életb en , a tu d o m á n y o s k o n feren ciák o n . A ró m ai jo g n ak o ly an
ta n u lm á n y o z á s á ra h ív ta fel a fig y elm et, a m e ly a m a i jo g g al k a p c so la tb a n áll. S zerin te a
m o d e rn jog fo rrásai p ro b lé m á já n á l (h á sb afo g lalás. in te rp re tá lá s ) k u ta tn i k ell a m a h a t á
lyos tö rv é n y k ö n y v e k és a C orpus Iu ris összefüggéseit, e lle n tm o n d á sa it és e jo g ren d szerek
a la p já u l szolgáló tá rsa d a lm i elképzeléseket. A ró m ai jo g ta n u lm á n y o z á s á n á l és a m a i jo g
k ritik á já n á l a h a g y o m á n y ra , m in t ta p a s z ta la tra k ell tá m a sz k o d n i. E z é rt a ró m a i h a g y o
m á n y befolyási te r ü le té t ism éte lte n felül k ell vizsgálni. A ró m a i h a g y o m á n y m ély begyöke-
re zettség e a különböző tá rsa d a lm i ren d sz e re k b e o ly an g azdag, h o g y a n n a k a k o ro n k é n ti
jo g ren d b e tö r té n t beilleszkedése ta p a s z ta la tá t a m a jo g á b a n is fel le h e t h a sz n á ln i kellő
k ritik á v a l.
90 HÍREK
G. B aranow ski (Lipcse) a szo cialista jo g ren d sz e rb e n a ró m a i jog visszatü k rö ző d ése

n é h á n y v o n a tk o z á sá ró l beszélt. Csillag P . (B u d ap est) m á r k o n k re tiz á lta a té m á t, illu sz t
rá lv a a bona fides-n ek a ró m a i jo g b a n és a m a i jo g ren d szerek b en b e tö ltö tt sz erep ét és a
h ag y o m á n y o n , m in t ta p a s z ta la to n ala p u ló m e g n y ilv á n u lá sá t. H . Ziegler (Jen a) a ró m ai
jo g tö rté n e tn e k a szo cialista jog ászo k k é p zettség éb en , m ű v eltség éb en , k u ltu rá ltsá g á b a n
b e tö ltö tt szerepére m u t a to t t rá . J . D u m m er (B erlin) a k á n o n jo g n a k a ró m ai joghoz való
k a p c s o la tá ra és a n n a k a tö rté n e lm i fo rrá so k b a n b e tö ltö tt szerepére m u ta to tt rá .
A k o lo k v iu m m á so d ik n a p já n a k d é lu tá n já n P ó la y E . szegedi professzor alapos,
átfogó, k ö v e tk e z te té se k re a lk a lm a s b e sz á m o ló já ra k e rü lt so r a h a rm a d ik té m a k ö r k e re té
ben, am ely «a ró m ai jo g n a k a szo cialista o rszág o k b an tö rté n ő tan u lm án y o zásáró l» szólt.
H . KupiszewsJci (V arsó) a ró m ai jog és a 19. és 20. század i tö rv é n y h o z á so k összefüggéseit
elem ezte. K . Rebro (Pozsony) a ró m a i jo g tu d o m á n y m ű v elésén ek a szo cialista o rszág o k b an
eddig b e tö ltö tt ered m én y érő l b eszélt. M . Bartosek (P rág a) a tá r g y a lt té m a m ó d sz e rta n i
alap k é rd ései fo n to ssá g á t em elte ki. P . B laho (P ozsony) a ró m a i m ag á n jo g te rü le té n fo ly ta
t o t t k u ta tá s o k m ó d szere it elem ezte. W . W olodkiew icz (V arsó) is m e rte tte a ró m ai jog ta n í
tá s a p ro g ra m já t a L eng y el N é p k ö z tá rsa sá g b a n .
A z igen ta r ta lm a s k o llo k v iu m o t Günther és Catalano p rofesszorok záróbeszédei m é l
ta t tá k . M ind a h á ro m té m a k ö rb e n e lh a n g z o tt, é rté k e s g o n d o la to k a t ta rta lm a z ó előadások
szám os elvi, g y a k o rla ti és m ó d sz e rta n i k é rd é s t v e te tte k fel. A fe le ttü k tö b b ízb en is k ia la
k u lt v ita h o z z á já ru lt ah h o z, h o g y a k o llo k v iu m té m á in a k a n y a g a az N D K -b a n és a tö b b i
szo cialista o rszág b an folyó k u ta t á s t d o k u m e n tu m a iv a l elősegítse.
Csil l a g P á l
T A R D Y L A JO S
JOHANNES DE GALONIFONTIBUS
1404. EVI ÜTIBESZÁMOLÖJA A KAUKÁZUSI NÉPEKRŐL
I. B E V E Z E T É S
Jo h an n es de G alonifontibus érsek személye és m űködése nem m ondható

ism eretlennek a tö rtén etiro d alo m b an . A feldolgozások azonban kizárólag
paleográfiai, egyház-, rend- és m issziótörténeti vagy etnonim iai szem pontból
foglalkoztak m unkáival — elsősorban a «Libellus de n o titia orbis» című,
rendk ív ü l hosszú ta rta m ú keleti m űködése során szerzett ta p asz talatairó l
1404-ben k észített összefoglalásával — jóllehet e k ézirat túlságos szűkszavú
sága, sokszor alig m egfejthető latin ság a és a szövegrom lás ellenére is valóságos
k incsesbányája a kaukázusi és k au kázusontúli népek tö rtén e té n ek , n ép rajzá
n a k és folklórjának.
E bből a szem pontból a «Libellus de n o titia orbis» fe ltá ra tla n n a k m inősül
és ezért vizsgálódásainkat ebben az irán y b a n összpontosítottuk. Jo h an n es de
G alonifontibus e m u n k áján ak egésze még m indig nem áll az olvasó rendel
kezésére ; a k ia d o tt la tin nyelvű szö vegm utatványok csak egy részét jelentik
az egésznek, fordítás pedig a m ár p u b lik ált részekről sem lá to tt napvilágot.
M int a m ű kiváló ism erője és m éltató ja, A nton K ern m egállapítja, ennek egyik
és nem is legkisebb oka az, hogy a reán k m ara d t, egym ástól érdem ben el nem
térő , a h ibák kiszűrését azonban csak kevéssé előm ozdító három kézirat
latin ság a erősen r o n t o t t ; a szövegek hiányosak, o lv asatu k g y ak ran bizony
ta la n . De a szöveg arról is tan ú sk o d ik , hogy a m ű szerzőjének la tin tu d á sa a
sok évtizedes keleti szolgálat során jócskán m e g k o p h ato tt.1
A szem pontunkból legjelentősebb részek e z ú tta l jelennek megelőször
n y o m tatásb an — m égpedig m ind az eredeti latin nyelven, m ind pedig fordí
tá s b a n — de a viszonylagos teljesség kedvéért az A nton K ern által m ár k o ráb
b an közölt szöveggel, illetve ennek fo rd ításáv al e g y ü tt.12 íg y Ján o s érsek
m űvének a kaukázusi népekkel foglalkozó részei m ost m ár teljes egészében
rendelkezésre állnak m ind a latin eredetiben, m ind angol fo rd ításb an — az
Ö rm ényországra vonatkozó fejezetek kivételével, m elyekre a későbbiek során
visszatérünk.
Az anyag b e m u ta tá sa elő tt vessünk fu tó p illa n tá st ennek a csaknem
hatszáz esztendős írásm űnek szerzőjére — m ár am ennyire a reán k m ara d t
rendk ív ü l hézagos értesülések ezt eg y általán m egengedik — annál is inkább,
1 A . K e rn : D er «Libellus de N o titia Orbis» Io h a n n e s I I I (D e G alo n ifo n tib u s) O. P

E rz b is c h o f von S u lth a n y e h . I n : A rc h iv u m F r a tr u m P ra e d ic a to ru m . Vol. V I I I . 1938. 93 —
94. A to v á b b ia k b a n : K ern.
2 Az e z ú tta l első ízben k ö z re b o c s á to tt részek szedése k u rz ív b e tű k k e l tö r té n t. M eg
jeg y zen d ő , h ogy m íg A . K e rn a grazi és a leipzigi k é z ira t eg y b ev etése a la p já n p u b lik á lt,
a d d ig ez a szövegközlés k izáró la g a g razi k é z ira to n a la p u l. C su p án a szövegrom lás n é h á n y
n y ilv á n v a ló esetében k e lle tt a k lo ste rn e u b u rg i k é z ira t m egfelelő h e ly e it figyelem be v en n i.
92 TÖRTÉNETI FORRÁSOK
mivel a Libellus kétségtelenül sokban g azdagítja a későközépkori K eletre

vonatkozó ism ereteinket s joggal állíth ató egy vonalba H ans Schiitberger,
R u y Gonzales de Clavijo vagy P ero T afur útibeszám olóival. Term észetesen
vázlatos biográfiájával párhuzam osan fel kell villan tan u n k korának néhány
kiem elkedő tö rté n e ti és egyházi esem ényét is.
De G alifontibus Ján o s — az egyházi hierarchiában II I. Ján o s szoltaniehi
érsek — nem zetiségéről, születésének helyéről és idejéről nincsen pontos é rte
sülésünk és a későbbi ad ato k is csak ném i fogódzót n y ú jta n a k a visszakövet-
keztetésekre.
A keleti kereszténység aran y k o ra — m elynek delelőjét A rgun ilkán
u ralm a jelen tette — ekkor m ár véget é r t ; T im ur L enk tűzzel-vassal terjesz
te tte az iszlám ot, de sa já t országaiban nem k o rláto zta jelentősen az egyház
m űködését.
X I. Gergely p áp a 1377. m árcius 9-én De G alonifontibus Ján o s dom ini
kánus szerzetessel tö ltö tte be a T im ur L enk uralm a a la tt álló örm ényországi
N ahicseván püspöki székét. 1398. augusztus 26-án pedig IX . Bonifác p áp a
Ján o s nahicseváni püspököt érsekké szenteli és a perzsiai — szintén T im ur
L enk birodalm ához ta rto z ó — Szultanieh-főegyházm egye élére állítja .3
Az egykorú források egybehangzó a d a ta i szerint De G alonifontibus
Ján o s R óm áb an tartó z k o d o tt, am ikor 1398 augusztusában érsekké szentelte
fel a pápa. Sőt éppen ezekben a napokban a d ta ki a róm ai egyház feje Ján o s
érsek k ö zb en járására azt a bullát, m ely búcsút engedélyezett m indazoknak
a keresztényeknek, akik a T im ur által G rúziában és Ö rm ényországban el
p u sz títo tt tem plom ok helyreállítására és a fogságba, ill. rabságba ju to tt
keresztények k iv áltására pénzt áldoztak.4
E z u tá n Ján o s érsek hosszabb időre visszatér a K eletre, de 1403-ban
ism ét E u ró p áb an találju k .
A századforduló körüli esztendőkben K elet és N yugat között rendkívül
fontos esem ények z a jlo tta k le. Zsigm ond király m agyar serege és a segítségére
érk ezett bajor, francia, burgundi és lengyel lovagok csapatai 1396. szeptem ber
3 R . Loenertz bizonyos fe n n ta rtá s o k a t h a n g o z ta t D e G alo n fo n tib u s J á n o s n ah icse

v án i p ü sp ö k és I I I . J á n o s sz u lta n ie h i érsek a z o n o sság át illetően, b á r a n n a k v alószínűségét
elfogadja. S z e m p o n tu n k b ó l a k érd és n em jelen tő s, m iv el b e n n ü n k e t csak az érseki ra n g ra
em elés u tá n i esem ények (az e u ró p a i és ázsiai u ta z á so k m e g tö rté n te , a szóban forgó m ű v e k
m egírása) érd ekelnek. Vö. R . Loenertz: E v é q u e s d o m in icain s des D eu x A rm énies. I n :
A rch iv u m F ra tru m P ra e d ic a to ru m . Vol. X . 1940. 258 —260. — A to v á b b ia k b a n : Loenertz.
4 1938, au g u sti 19, R o m a e . — B onifacius IX c h ristifid eles m o n et, u t ad re p a ra tio
nem ecclesiarum e t loco ru m p io ru m in Georgianiae e t A rm en iae m aio ris p a rtib u s p e r ty r a n
n u m T a m b u rla n g (vulgo T a m erlan u s) d e stru c to ru m , a tq u e ad re d e m p tio n e m c a p tiv o ru m
C hristianorum , ad quos fra tre s P ra e d ic a to re s e t M inores ad illas p a rte s verb i d iv in i d is
sem in an d i c au sa d e stin a ti in te n d u n t, m a n u s a d iu tric e s p o rrig a n t. « . . . C um ita q u e , sic u t
accepim us, filius p e rd itio n is . . . T a m b u rla n g , reg n i P e rsa ru m o c cu p ato r, eiusque sequaces
T u rch i, S arracen i e t T a rta ri . . . n o n n u lla s c a th e d ra le s e t alias saecu lares e t reg u lares
ecclesias e t loca ch ristifid e liu m Jorgianiae e t A rm en iae m aio ris p a rtiu m , d ieb u s n o n longo
p ra e te ritis , om nino d e s tru x e rin t e t m ise ra b ilite r ad solum red eg erin t, d e d u c tis no n n u llis ex
eisdem fidelibus in m iserab ilem se rv itu te m , e t, sic u t a fide dignis a sse ritu r, dilecti filii
fra tre s P ra e d ic a to ru m e t M inorum O rd in u m , S o cietatis P e re g rin a n tiu m n u n c u p a ti, ad
p a rte s easdem ad p ra e d ic a n d u m h u iu sm o d i in fid elib u s evan g elicam v e rita te m e t alia
sa lu tife ra fidei cath o licae d o c u m e n ta ta p e r Sedem A posto licam d e stin a ti, ad ecclesiarum
e t locorum re p a ra tio n e m e t d e d u c to ru m d ic to ru m re d e m p tio n e m i n t e n d a n t: N os c u p ie n
tes, quod ecclesiae e t loca h u iu sm o d i re p a re n tu r, e t d e d u c ti h u iu sm o d i re d im a n tu r . . .
etc.» (G. Golubovich: B ib lio teca bio -b ib lio g rafica della T e rra S a n ta e d e ll’O rien te frances-
cano. \ ol. V. Q u aracch i presso F iren ze, 1927. 321.).
TÖRTÉNETI FORRÁSOK 93
28-án N ikápoly m ellett h atalm as vereséget szenvedtek el II. B ajazid török

szultán tó l. B izánc h am arosan tö rö k kézre ju to tt volna, h a az oszm án biro
dalom keleti végein valam ivel később meg nem jelennek T im ur L enk fenyegető
hadai. A m egrém ült B izánc ura, II. M anuel császár n y u g ati ú tra in d u lt, hogy
pénzt, fegyvert és fegyvereseket szerezzen az európai uralkodóktól. T ávol
létének idejére unokaöccsét, J á n o s t á llíto tta összezsugorodott birodalm a
élére, aki a genovai k öztársaság fejével közösen a tra p e z u n ti császár közvetí
tésével felvette a kap cso latot T im ur Lénkkel és fiaival, hogy rá b írja őket a
B ajazid elleni hadbalépésre. M egígérték, hogy az addig a szultáni k in cstárb a
fiz e te tt ad ó t a to v áb b iak b a n T im u rn ak a d já k és kifejezték készségüket arra,
hogy m aguk is h ad b a szállnak a tö rö k ellen. M indez nagyon is ínyére volt
T im ur L énknek, aki nyom ban elküldte k ö v eteit G enovába és Velencébe,5 de
feltehetően m ás állam okba is.
I I I . Ján o s szoltaniehi érsek egyike volt azoknak a követeknek, ak ik et
T im u r L enk és fiai e célból elküldték tárg y a ln i az európai udvarokba. B ár
II. B ajazid 1402. július 28-án döntő vereséget szenvedett el T im ur L énktől
és önm aga is fogságba esett, a mongol uralkodó követei to v áb b fo ly ta ttá k
tevékenységüket, im m ár m egváltozott célokkal, ti. hogy a kölcsönös előnyök
elve alap ján létesítsenek szoros kereskedelm i k ap cso lato k at,6 to v á b b á — és ez
m ár sa já t kezdem ényezésük volt —, hogy előm ozdítsák a F élhold u ralm ának
teljes felszám olását és felszabadítsák az oszm ánok a la tt élő keresztény népeket.
Ism eretes, hogy Zsigm ond k irály m ár az 1396. évi nikápolyi vereség u tá n
elvesztette b izalm át n y u g ati szövetségeseiben és m ihelyt az országba h az atért,
ill. h atalm a felerősödött, a közös törökveszély p latfo rm ja alap ján K eleten
k eresett feg y v ertársak at. Az a tén y , hogy Ján o s érsek m agas egyházi m éltó
sága m ellett a kor diplom áciai g y ak o rlatán ak m egfelelően eseti felkérések
alap ján , de szinte folyam atosan K e le te t és N y u g a to t összekötő utazó diplo
m atak é n t já rta az európai és ázsiai u d v aro k at, m agyar szem pontból is igen
jelentős.
1403 m áju sáb an — m iu tá n G enovát és V elencét ú tb a e jte tte , de bizo
n y ára m ás országokat is — m egjelenik P árizsban T im ur Lénknek és fiának,
M irza M irán sálinak kö veteként. Á tad ja T im ur Lenk és M irza M irán VI.
K áro ly fran cia királyhoz és a tö b b i európai uralkodóhoz írt perzsa nyelvű
levelét, m elyet m agakészítette latin fordítással lá to tt el. 1403. június 15-én
5 « . . . C ausa h u ju s fu it in fo rm a tio Jo h a n n is a rch iep isco p i to tiu s O rien tis, q u ia

ip su m p riu s m isi cum n o stris litte ris a d d u a s v e stra s c iv ita te s fam osissim as J a n u a m e t
V e n etias . . . » ( S . D e S a c y : M ém oire su r u n e co rresp o n d a n c e in e d ite de T a m e rla n av ec
C harles V I. I n : M ém oires de l ’A cadém ie des In s c rip tio n s e t B e lles-L ettres. P a ris 1822.
T o m e V I., 479, 515.)
6 Az erre v o n atk o zó eg y k o rú fra n c ia fo rrá sa n y a g o t 1. H . M o ra n v ille : M ém oire su r
T a m e rla n e t sa cour. I n : B ib lio th é q u e d ’É co le des C h a rte s 55. P a ris 1894. 434 —436. A b e
v ezetés u tá n J á n o s érsek T im u r L é n k rő l — b iro d a lm á n a k k iterjed ésérő l, cím eiről, sz o k á
sairól, család járó l, asszonyairó l, u ra lm á n a k k ia la k u lá sá ró l, h a d e re je lé tsz á m á ró l, g a z d a g
ság áról, jó té k o n y sá g á ró l és keg y etlen ség érő l, é le tm ó d já ró l stb . — ír t, 23 k is fejezetre oszló
k é z ira tá n a k szövege k ö v etk ez ik (4 4 1 —464.) ; a 21. fe jezetb en g rú z v o n a tk o z á s t ta lá lu n k :
Q u au s ro y s e t q u a u s p rin ces T em ir B ey a av ecq u es luy. P re m ie re m e n t, il a vaec lui l’em pe-
re u r de T a rta rie , dessoubz leq u el il fa it to u te s choses ; il a le ro y M alescan, le ro y C orsan,
seig n eurs e t p rin ces de m o u lt de p ais e t de te rre s e t foison de p e tiz rois. II a le ro y A ldin,
m ais il síén e st fouy. II a les I I fils de l ’e m p e re u r de P erse . II a au ssi le ro y B o caran , frere
d u ro y de G organie, e t l ’a fa it c h a stre r. (uo. 461.)
Ján o s érsek kézhez veszi a francia k irály v álaszát,7 m ajd T im ur leveleivel fel
keresi E u ró p a tö b b i jelentős uralkodóját. Először IV. H en rik angol királynál
jelenik meg,8 ak itő l a közös cél érdekében ajánlóleveleket k ért és k a p o tt az
európai és ázsiai uralkodók egész sorához, így a bizánci és a trap e zu n ti császár
hoz, a ciprusi királyhoz, a velencei dogéhoz és — am i szem pontunkból külö
nösen érdekes — V II. G yörgy grúz királyhoz.9
7 «Carolus, D ei g ra tia , F ra n c o ru m re x , serenissim o ac v ictoriosissim o p rin c ip i

T h em y rb e o , sa lu te m e t p a c e m . S erenissim e ac v ictoriosissim e p rin cep s, n ec legi nec fid ei
re p u g n a t, a u t e st disso n u m ra tio n i, q u in p o tiu s u tile cen sen d u m est, reges ac do m in o s
tem p o rales, e tsi c re d u lita te serm o n eq u e d isc re p e n t, c iv ilita tis b e n e v o le n tia e t am ic itia e
n e x u invicem fo ed erari, u b i p e r id m a x im é p a x a tq u e tra n q u illita s re d u n d e t ad su b d ito s.
E t h in c est, serenissim e ac v ictoriosissim e p rin c e p s, q u o d , c u m litte ra s v e stra e c e lsitu d in is
p e r fra tre m J o h a n n e m arc h ie p isc o p u m to tiu s O rien tis recip im u s, q u ib u s no b is sa lu tis eulo-
giu m im p e rtiri v o luistis, ac de n o s tri s ta tu s c o n tin e n tia e t reg n i c o m m o d ita tib u s p a rite r
in fo rm ari, n ich ilo m in u s in tim a re v ic to ria m q u a m , A ltissim o co n ced en te, o b tin u is tis d e
B a azito , n o b is ad c o m p la c e n tia m hoc cessisse n o v e ritis n o n m o d icam , p ra e c ip u é c o a d ju n c to
q u o d m a g n ificen tiae v e stra e g ra tu m e r a t m e rc a to re s n o stro s e t cete ro s C hristianos cum
su b d itis v e stris posse co m m ercia de cete ro sim ul c o n tra h e re , e t m e rc a n tia s su as sine
im p ed im en to m u tu o ex ercere e t agere, n ecn o n a d te r ra s e t d itio n es v e stra s accessum a m o
do h ab e re p le n a riu m , v e lu ti te m p o re b o n o ru m p raed ecesso ru m n o stro ru m , u t v erb is v e stris
u ta m u r, fu it fa c tu m ; de q u o m a g n a s vo b is g ra tia s rep e n d im u s a tq u e g ra te s, an im o lib e n ti
co n sim iliter a n n u e n te s, ac vice v o len tes recip ro ca, u t v e stri a d te r ra s e t d o m in ia n o s tra
secure v en iri ac m ercari, sic u ti n o stri in p a rtib u s v estris, p o ssin t, q u em a d m o d u m h aec e t
a lia q u a m m u lta q u ae p ra e fa tu s a rc h iep isco p u s a u d iv it c e rn ereq u e p o tu it in hoc regno, si
lib e a t, re fe re t v iv a voce, cui in p raem issis cred ere ac reco m m issu m h ab e re , ob m e rita su ae
fid e lita tis p re cu m q u e n o s tra ru m in te rv e n tu m a g n ific e n tia v e stra ve’it . . . » ( S . D e S a c y :
i. m . 5 2 1 - 5 2 2 .) .
8 A ngliai időzése so rá n I I I . J á n o s érsek az előbbihez h aso n ló kölcsönös keresk ed elm i
k ed v ez m én y ek et é rt el IV . H e n rik ang o l k irá ly és T im u r L e n k k ö z ö t t : « . . . it accedes to
a n o "fer w hich T im u r h a d m a d e th ro u g h A rch b ish o p Jo h n , o f a free co m m ercial in te rc o u rse
b etw een th e su b je c ts o f T im u r a n d H enry» ( S ir H en ry E llis : O riginal le tte rs, illu s tra tiv e
o f E n g lish H isto ry . 3. Ser. Vol. I. L o n d o n 1846. 55).
9 S erenissim o P rin c ip i, R eg i G u rg an iae, fr a tri n o stro carissim o, H e n ric u s etc., sa lu
te m e t sincerae d ilection is p e rp e tu a m fra te rn ita te m . S erenissim e p rin cep s, fr a te r carissim e.
E x q u o ru n d a m fidedign o re la tu co n cep im u s q u a lite r n o stro s co nfideles e t C atholicos, in
p a rtib u s v e stris d egentes, v e stra e S e re n ita tis c le m e n tia c o n tin u a p ie ta te p ro s e q u itu r e t
favore, licet, quod d o le n te r referim u s, a liq u i G raeci, e t q u asi m a jo re s qui d ic u n tu r sp iri
tu ales, n ita n tu r p ro v irib u s ex a d v e rso n o stro s concatholicos, e t p ra e s e rtim p ra e d ic a to re s
V e rita tis, in scan d alis e t trib u la tio n ib u s m u ltip lic ite r m o lestare. P ro quo v e stra m n o n
am b ig im u s E x c e lle n tia m in c o n sp e c tu A ltissim i n o n m o d icu m p ro m ereri, n o sq u e p ro in d e
ta n ta e D ig n atio n i referim u s in tim a g ra tia ru m , ip sam de c o n tin u a tio n e felici c o rd ite r ex o
ra n te s. Serenissim e P rin c e p s, fr a te r carissim e. N u n c ia tu m est n a m q u e no b is p e r v e n e ra b i
lem in C hristo P a tre m , J o h a n n e m A rch iep isco p u m O rien tis ac A eth io p iae p e r Sedem
A postolicam , P e tr i videlicet, o rd in a tu m , n ecn o n e t p e r alios fid ed ig n o s q u a lite r ex d ev o to
benevolo ac sin g u lari zelo, D o m in u m n o stru m J e s u m C h ristu m , F id e m q u e C ath o licam ,
e t F ideles, necnon e t sa c ro sa n c ta m e t im m a c u la ta m E cclesiam B e a to ru m P e tr i e t P a u li,
scilicet E cclesiam R o m a n a m , v e stra M a g n ifice n tia p e rs e q u itu r g ratio se ; e t q u a n ta m g e rit
affectionem ip sa S u b lim ita s circa S ep u lch ru m D o m in icu m ab h o stili p o te n tia red im en d u m .
U nde rev era, m agnifice P rin c e p s, g au d e m u s in D om ino, e t g ra tia s ag im u s Je s u C hristo.
Q ui de fideli d ev o tio n e ta n ti P rin c ip is e t su o ru m , u t speram u s, S uam d ig n a tu s est E ccle
siam am p liare ; Ip su m q u e su p p lic ite r e x o ram u s u t quod in c e p it in vobis Ip se p e rfic ia t, u t
c a rita s v e s tra m agis ac m ag is a b im d e t in D om ino J e s u C h riste. E t scire v elitis, m ag n ifice
P rin cep s, q uod ob h o n o re m e t re v e re n tia m C rucifixi, n ecn o n e t d ev o tio n em specialem
q u a m ad S uum S ep u lch ru m a d iu gessim us e t gerim us, u t te n e m u r, Illu m ja m d u d u m in
p e rso n a n o s tra d u x im u s v is ita n d u m quo d e tia m ite ra to p ro p o n im u s, v ita com ite p e r D ei
g ra tia m , ad im p en d en d u m Sibi se rv itiu m , p e rso n a lite r v isita re , v e lu t p ra e fa tu s A rch iep is
copus de in te n tio n e n o s tra in h a c p a rte , n ecn o n de affectione q u a m erg a M a je sta te m v es
tra m gerim us e t h ab em u s, e x p e rie n te r in s tru c tu s, p e r q u em de s ta tu v estro p ro sp ero sp e ra
m u s im p o steru m effici certio res, v e stra e C elsitu d in i n o v e rit lucidius e x p lic a re ; cui v e litis
N em valószínű, de lehetséges, hogy T im ur L enk birodalm ából P árizs

felé ta r tv a Zsigm ond k irá ly t elkerülte. A zt azonban m ár források ta n ú sítjá k ,
hogy 1407 jú n iu sáb an újból Velencében, 1408 n y a rá n P isa v áro sáb an ta rtó z
kod ik ,10 m ajd 1408 —1409-ben m in t a P isá b an ülésező zsin ati a ty á k k ü ld ö tte
hosszabb id ő t tö ltö tt M agyarországon.
A zsinati a ty á k által k iá llíto tt megbízólevél arról tá jé k o z ta tja Zsigm ond
k irály t, hogy a p áp aság ért fo ly ta to tt versengés következtében az egyház
helyzete rendkívül súlyosra fordult és a zsinat ennek orvoslásán fáradozik.
E n n ek sikere érdekében k érik a m agyar k irály jó in d u la tá t s azt, hogy küldje
el a zsin atra a m agyar egyháznagyokat. «Felséged színe elé k ü ld ö ttü k a szul
tán iéin érsek a ty á t s k érjü k Felségedet, szíveskedjék az ő jelentéseinek éppen
olyan h itelt adni, m in th a m i m agunk szóltunk volna».11
Ján o s érsek m agyarországi tárg y a lásain ak lefolyását nem ism erjük.
M indenesetre Zsigm ond viszonya a szentszékhez lényegesen m egjavult, b á r
a pisai zsinaton m eg v álasztott V. S ándorral és X X I I. Ján o ssal nem tu d o tt
egyességre ju tn i. Ján o s érsek m agyarországi követ já rá sá n a k írásos em léket
az a dok u m en tu m állít, am elyben brassói tartó z k o d ása során az o tta n i K risz·
in suis ex p a rte n o s tra d icendis se d u la m d a re fid em , ip su m q u e ta n q u a m fo rte m E cclesiae

p ug ilem e t p a sto re m , vobis u t a sse rit m u ltip lic ite r o b lig a tu m , q u i p ro v is ita n d a M a je sta te
v e stra ad eju sd em p ra e s e n tia m ja m d ece d it, su scip ere v e litis n o stra e co n sid e ra tio n is in
tu itu reco m m isu m ; sig n ifican tes n obis, si p la c e a t, in q u ib u s v e stra e D ilectio n i p o te rim u s
c o m p lacen tiam exh ib ere. D ies vobis a d a u g e a t in p ro s p e rita te fecu n d o s a d Sui n o m in is g lo
ria m e t h onoris, Q ui p ro n obis de sa c ra tissim a V irgine d ig n a n te r v o lu it in c a rn a ri. (R o y a l
a n d H isto ric a l L e tte rs. H e n ry IV . Vol. I . L o n d o n , 1860, 421 — 427. p p . I n : R e ru m B r ita n
n ic a ru m M edii A evi S crip to res o r C hronicles o f G re a t B rita in a n d Ire la n d d u rin g th e M iddle
A ges.) M egjegyezzük, h o g y IV . H e n rik n e k a szó b an forgó állam fő k h ö z in té z e tt lev elein ek
csak a k a n c elláriai fo g a lm azv án y a i m a r a d ta k az u tó k o rra . G rú zia k irá ly á h o z in té z e tt le v e
lének szövege M ichele Steno velen cei dogéhoz ír t levele fo g a lm a z v á n y á h o z fű z ö tt k a n c e l
lá ria i u ta s ítá sb ó l tű n ik ki. E n n e k é rte lm é b e n a g rú z k irá ly h o z c ím z e tt levél első felét a
b izán ci császárhoz k ü ld ö tt levélből, m á sik felét az ab esszin ia i u ra lk o d ó h o z í r t levélből k ell
á tv e n n i (Ite m , sc rib a tu r Im p e ra to ri T ra p is u n d a ru m e t R e g i G u rg an iae, p r o u t Im p e ra to ri
C o n stan tin o p o litan o , u sq u e a d h a e c v e rb a « co rd iter ex o ran tes» in clu siv e ; e t tu n c sic,
«serenissim e P rin cep s, f r a te r carissim e. Q u a lite r ex d e v o to ben ev o lo ac sin g u la ri zelo D o
m in u m N o stru m J e s u m C h ristu m ete.», u t in litte r a R eg i A b assiae d ire c ta ).
10Loenertz: i. m . 262.
11 Serenissim o p rin c ip i e t dom ino, d om ino S igism undo D ei g ra tia U n g a ria e regi, etc.
m iseratio n e d iv in a episcopi, p re s b y te ri, d iac o n i S. R . E . c a rd in a le s sa lu te m , e t ad ea q u a e
u n ita te m fid eliu m e t p a c e m ecclesiae c o n c e rn u n t, re g ia m ope ferre. — Q u are v e stra m r e
g iam m a je sta te m , in c u ju s fo rtitu d in e d e x te ra e p lu rim u m salu s p e n d e t ecclesiae, to tis
p rae c o rd iis obsecram us, u t se rv e n te m zelum , q u em a d u n ita te m e t s ta tu m g e n tis ecclesiae
v e stro ru m exem plo m a jo ru m , q u i p rim u m reg ii d ia d e m a tis d ecu s e t d e b itu m re p u ta r u n t
ecclesiam defensare, d ig n e tu r feliciter p ro seq u i, e t c ly p eu m d efensionis eju sd e m p o te n te r
a rrip e re, ad ip su m g en eralem conciliu m so le m n ite r leg atio n em , u t ta n tu m d e c e t p rin cip em ,
in te m p o re tra n s m itte n d o , quo p o ssit ip sa m a te r ecclesia, v e stra e m a je s ta tis a ssiste n te
p raesidio, ta m feliciter in fo rm a ri, e t su p e r in d e p ra e la to s reg n i v e stri, ad q u o s h u ju sm o d i
v o catio n is litte ra e d irig u n tu r, regiis su asio n ib u s e x h o rta ri, q u a n d o e tia m u b i o p u s e x iste re t,
n e q uis a ta n to bono se r e tr a h a t, m o d is d e b itis coercere, u t ad h u ju sm o d i sacrae c o n v o c a
tio n is p ra e se n tia m s tu d e a n t fe stin a re . N os en im s a n c tu m v e stra e m a je s ta tis a ffe c tu m e t
e ffectu m celerem in ta b u lis m em o riae, v ita su p e rstite , re tin e re d isp o siti, q u a e c u m q u e regii
culm inis v e stri decus e t e x a lta tio n e m c o n c e rn u n t, lib e n te r offerim u s p ro m tis e t sinceris
an im is pro m o v ere. S u p e r quibus om nibus reverendum in Christo patrem d o m in u m archiepis-
copum Solacaniensem , de intentione nostra p len issim e in form atum , ad ejusdem serenitatis
praesentiam destinam us, c u ju s re la tib u s ta m q u a m n o stris p la c e a t in d u b ia m d a re fid em .
D a tu m P isis die V I I I . S ep tem b ris a n n o [1408.] ( E . M a rte n e — U. D u ra n d : V e te ru m S c rip
to ru m e t M o n u m en to ru m h isto ric o ru m , d o g m a tic o ru m , m o ra liu m a m p lissim a collectio.
T om . V II. P a rish s 1733. 8 6 0 - 8 6 2 h h .).
tu s-teste T ársu la t o ltá rá t felkesőknek búcsút engedélyez,12 a M agyarország

á lta l b e tö ltö tt közép-keleteurópai szerepnek pedig a m űvében t e tt fontos
megái 1ap ításo k .12/a
Zsigm ond k irály szövetsége M irza M iránnal és Sah R uhhal, T im ur Lenk
fiaival az ezt követő években, m ajd évtizedekben bon tak o zo tt k i.13 H a figye
lem be vesszük T im ur L enk és fiai bizalm asának, a perzsiai katolikusok fejé
nek, I I I . Ján o s szultaniehi érseknek rendkívüli diplom áciai ak tiv itá sá t, jogosan
eng ed h etjü k meg m agunknak azt a feltevést, hogy ebben a kapcsolatfelvételben
jelentős szerepe leh etett.
Am ikor ennek lehetőségét, sőt valószínűségét felvetjük, érdem es röviden
m egállni az általa b e tö ltö tt szultaniehi főegyházm egye és egyben az érseki
székváros akkori politikai és gazdasági jelentőségénél.
A X IV . század elején még B agdad volt az iszlám -világ és az egész akkori
világkereskedelem egyik legfontosabb központja és elosztó helye, mellyel csak
Moszul v eh ette fel a versenyt. De rövidesen Tebrisz, m ajd az 1305-ben alapí
t o tt új főváros, a K azvintól n y u g atra fekvő S zultanieh14 csatlakozik a sorhoz,
sőt ham aro san a vezetést is átveszi. Szultanieh virágzása T im ur L enk a la tt
sem szűnt meg. A város kincses bazáraiban, messze földön ism ert vásárain
cseréltek gazd át a perzsiai, kínai és indiai á ru k : selym ek, aran y brokátok,
fűszerek, szőnyegek, drágakövek. I t t b án tatlan u l kereskedhettek — m int
arról R u y Gonzalez de C lavijo ta n ú sk o d ik 15 — az Ázsiából, A frikából és Euró-
12 ] 409. jú l. 26., B rassó. F r a te r J o h a n n e s D ei e t ap o sto licae sedis g ra tia archiepisco-

p u s S o lth an ien sis seu O rien talis F r a te r n ita ti C orporis C h risti e t singulis, q u i cau sa d e v o tio
nis v is ita v e rin t a lta re in ecclesia m a jo ri ac p aro ch iali B. M ariae V irginis in s tru c tu m , in
o m n ib u s feriis q u a rtis e t in fe s tiv ita tib u s so lem n ib u s e t d ieb u s dom inicis, q u o tiescu n q u e
id fece rin t vel q u id q u a m de fa c u lta tib u s suis p ro o rn a tu eius a lta ris c o n tu le rin t 40 dies
. . . re la x a t. ( F r . Z im m e rm a n n — C . W erner —G. M ü lle r — G. G ündisoh: U rk u n d e n b u c h
z u r G eschichte d er D eu tsc h e n in S ieb en b ü rg en . H e rrm a n s ta d t 1892— 1937. ΙΓΓ. 481. — Vö.
M ä ly u sz E .: Z sigm ond-k o ri o k le v é ltá r I I . (1400 —1410) 2. rész. 1407— 1410. B p. 1958. 262.
12a « . . . I s ta p ro v in c ia (ti. a H a v a sa lfö ld e t és M o ld v át egybefoglaló V o laq u ia M ag
na) h a b e t a b o rien te m a re M agnum , ad m erid iem C o n stan tin o p o lim , ab occid en te A lb a
n iam , ab aq u ilo n e R u ssia m sive L itu a n ia m . Is te om nes g e n tes d ic te e ra n t su b rege L ud-
w ico U n g arie, qui fu it v ir m irab ilis e t re g n a v it q u asi a n n is q u in q u a g in ta . O m nes sibi
fu e ru n t tr ib u ta r i u sq u e ad T h a rta ria m e t T u re i n o n e ra n t au si in tra re a d fines ip so ru m
tim o re regis dicti.» G razi K é z ira t, f. 67. v. ; vö. K e rn 103).
13 T a rd y L .: R ég i m a g y a r k ö v e tjá rá s o k K e le te n . B p. 1971. 15 — 25. p p .
54 Az ókori T ig ra n o c e rta (T ig ran o p etra) ro m ja in é p ü lt v á ro s A hm ed D zselair fő v á
ro s a v o lt, m e ly e t T im u r L e n k 1386-ban fo g la lt el.
15 « . . . E s ta d ic h a ciu d ad de S o lta n ia e stá en u n llano, é non h a cerca n in g u n a : pe
en ella e s tá u n castello b ien g ra n d e de b u en m u ro de p ie d ra con sus to rre s bien herm osas,
é to d a s las to rre s é cercas e ra n v a n d a d a s de azulejos fechos á m u ch o s lazos, é en ca d a to rre
a v ia u n tra b u c o p eq u en o . E e sta ciu d ad es m u y p o b la d a ; pero n o n es g ra n d e com o T u u s ;
p ero es m a y o r escala de m e rc u ria d a s, ca a q u i vienen de c ad a an o sen a la d a m e n te p o r el
m es de J u n io é Ju lio é A gosto m u y g ra n d e s c a ra v a n as de cam ellos, que tra e n g ran d es
m erc a d u ria s . . . é a q u i v ien en de c a d a an o m u ch o s m e rcad eres de la In d ia m en o r que
tra e n m u c h a especeria, ca a q u i viene la m a y o r su e rte dei especia m e n u d a que non v a á la
Suria, aso com o clavos de g irofre é nueees m o scad as é cinam om o é m a n n a é m acis é o tra s
m u ch as especias m u y p re c ia d a s que non v an en A lex an d ria, nin se p u ed en á llá fallar. O tro si
viene a q u i to d a la m ás de la sed a que se la b ra en G uilan, que es u n a tie rra cerca del m a r
del B acu, onde se face m u c h a se d a de c a d a ano. E d e sta seda de G uilan v a en D am asco é
en tie rra de la Suria, é en la T u rq u ia é en la Z afa, é en o tra s m u c h a s p a rte s. E o tro si viene
la sed a que se la b ra en tie rrs de X a m a h i, que es u n a tie rra o nde se la b ra m u c h a seda, é los
m ercad eres v an á aq u ella tie rra p orella, é a u n G enoveses é V enecianos . . . E los que vienen
de aq u ella p a rtid a de O rm us é de C ata y , dicen, que el a lx o far nace e se falle en los o stias,
é esta s o stias . . . tra e n a e sta ciu d ad de S o lta n ia . . . e to d o s los m ercad eres que v an de
pából érk ezett arab , zsidó és keresztény kalm árok. Mivel sok árucikknek
— elsősorban a finom fűszereknek — nem kedvezett a víziút, a kereskedők
— m int azt m ár M arino Sanudo m eg állap íto tta — in kább a k a ra v á n o k a t
etté k igénybe s ez to v áb b fokozta S zultanieh versenyképességét a ten g erp arti
kikötővárosokkal szem ben. A szüntelen karavánforgalom b izto síto tta a szul-
tanieh i vásárok állandó árubőségét s ezt még jo bban előm ozdította a helyi
kézm űvességnek Ján o s érsek idején k ib o n tak o zo tt fellendülése. A n y u g ati
kereskedők K affa és T rap ezu n t útbaejtésével érkeztek az érsek székvárosába,
sőt Velence és G enova nagy kereskedőházai állandó lera k a to k a t léte síte tte k .16
Ján o s érseknek bő alkalm a n y ílo tt a n y u g ati keresztény világgal való é rin t
kezésre és szinte tetszése szerint b ő v íth ette a F ekete-tenger p a rtjá n elterülő
népekre vonatkozó ism ereteit.
Ami a szultaniehi főegyházm egyét illeti, az te k in té ly és lélekszám szem
pontjáb ó l eg y arán t jelentékeny v o l t ; főpásztora a «Szultanieh és az egész
K elet érseke» cím et viselte.17
A X IV . század elejétől tö b b m in t félévszázadon á t az ázsiai katolikus
egyház legm agasabb m éltósága az 1307-ben, V. K elem en p á p a által a la p íto tt
kam balik-i (pekingi) érsekség volt, m elynek egyházi joghatósága elvileg az
egész mongol birodalom ra, m ajd — am ikor 1368 körül a kínai keresztény-
üldözések m ia tt érdem ben m egszűnt, illetve cím zetes érsekséggé v á lt — az
egykori kipcsak birodalom terü le té n levő püspökségeket összefogó m etro-
politai m éltósággá m ó dosult.18 E z t a tisztséget — am íg valóságban fennállt —
ferencesek tö ltö tté k b e ; az A ranyhordában fontos szerepet betöltő
franciskánusok k ö zö tt tö b b m agyar is ak a d t, akik közül — fontos u d v ari
m űködése m ia tt — É liás b a r á to t19 kell kiem elnünk.
A m ásik — az ilkánok uralm a alá ta rto z o tt — terü leten , m ely főleg
P erzsia nagy részére, G rúziára és Ö rm ényországra te rje d t ki, a legm agasabb
katolikus egyházi m éltóságot a szultaniehi érsekség jelen tette. E z t 1318.
ápr. 1-én a la p íto tta X X II. Ján o s p áp a ,20 a S zultaniehben székelő Abu Szaid
ilkán (1317 —1335) hozzájárulásával. Az érsek joghatósága öt — de sokszor
ennél is tö b b — püspöki egyházm egyére (Tebrisz, Szm irna, Sebastopoli,
M araga, Szivasz, később S zam arkand, Tbiliszi stb.) te rje d t ki. E n n ek a fő
egyházm egyének — m elyhez G rúzia katolikus lakossága is ta rto z o tt —
tie rra de C hristianos, de C afa é de T ra p iso n d a , é los m e rcad eres de la T u rq u ia é de la S u ria

e de B ald ac vienen de c ad a ano p o r este tie m p o á e sta ciu d ad de S o lta n ia a facer sus m erca-
d u ria s ; é e sta ciudad e s ta a se n ta d o en u n llano, é v ien en p o r ella m u ch o s can o s de ag u a, é
en ella h a m u ch as p lazas é calles b ien o rd e n a d a s o nde se v e n d e n las m e rc a d u ria s. E en e sta
c iu d a d h a m u y g ran d es casas de m esones, en que p o san é e sta n los m erc a d e re s q u e alli
vienen» (R u y G onzales de C lavijo : T h e S p an ish E m b a ssy to S a m a rk a n d 1403 — 1406. L o n
d o n 1971. 176 — 180).
16 IT. H eyd : G eschichte des L e v a n te h a n d e ls im M itte la lte r. B d . I I . S tu ttg a r t 1879.
503.
17 «A rchiepiscopus S o lth an ien sis seu O rientis», «A rchiepiscopus to tiu s O rientis» stb .
Az 1412. évi leopolisi d o k u m e n tu m b a n m in t « Io h an n es D ei e t A po sto licae Sedis g ra tia
arch iep isco p u s S o lth an ien sis e t a d m in is tra to r ecclesie G am b alien sis e t in leg atio n e d ic te
S edis num pcius» szerepel.
18 L . Loenertz: L a société des fréres p é ré g rin a n ts. É tu d e su r l ’O rie n t D o m in icain .
I . R o m a 1937. 109 —112. — A to v á b b ia k b a n : L S F P .
19 É liás m a g y a r ferences m in d Ö zbeg k á n n a k , m in d D zsan ib eg n ek b izalm as ta n á c s
a d ó ja és d ip lo m a tá ja v o lt. Vő. Golubovich: i. m . IV . k ö t. 226 — 230.
20 L S F P 137 — 141.
7
nyolcadik érseke21 I I I . (De G alonifontibus) Ján o s volt, aki ebbeli m inőségében

is sok elsődleges értesülést szerezhetett a K aukázuson tú li népek életére és
körülm ényeire vonatkozólag.
1410-ben X X I II. Ján o s p áp a a M agyarországról R óm ába visszatérő
Ján o s érseket a kam balik-i (pekingi) érsekség adm inisztrálásával is megbízza22
— vagyis ettő l kezdve szem élyében egyesíti a katolikus egyház k ét ázsiai
érsek ség ét; az u tó b b i sem jelképes jelentőségű, m ivel a kipcsaki területen
m űködő püspökök m etro p o litájak én t élő egyházakat igazgat.
H azatérő b en m egáll Leopolisban s az o tta n i dom inikánus tem plom ban
bú csú t h ird et ;23 k éziratainak, ill. a reá vonatkozó dokum entum oknak előkerü-
lési helyei (Graz, St. P ölten, K losterneuburg, Leipzig stb.) alapján A. K ern
a rra k ö v etk eztet, hogy ism ét tö b b középeurópai u d v arb an és kolostorban
fo rd u lt meg.24
É letén ek utolsó esztendeit a K rim -félszigeten élte le, az o tta n i püspök
ségek felett joghatóságot gyakorló cím zetes pekingi érseki m inőségében.25
H a lálán ak helyéről s idejéről nincsenek adatain k .
A grazi E gyetem i K ö n y v tá r 1221. szám ú k éziratát, a Libellus de n o titia
o rb ist 1936-ban fedezte fel A. K ern, a grazi egyetem ta n á ra .
A kézirat 137, egyenként 2 2 χ 1 5 cm m éretű lapból áll. Több másoló
kézírása, de a vízjelből stb. m egállapíthatóan eleve egységet képező, a XV.
század első negyedéből szárm azó fél-kurzív szöveg.26
A f. 1 re c to —39 recto közötti szöveg m ás szerzőtől szárm azó, tém ak ö
rü n k tő l távoleső an yagot tarta lm az . Ján o s érsek neve és m űvének címe a f. 41
recto ján jelenik m e g : «Johannes Ο. P. Libellus brevis de n o titia orbis. In c ip it
libellus brevis de noticia orbis». A Libellus a f . 126 versoján fejeződik be :
«Sic ig itu r sit finis huius opusculi mei Jo h an n is archiepiscopi Saltaniensis sive
to tiu s orientis, ordinis fra tru m praedicatorum , com positum anno dni m°
cccc° iiij ° . . . m em entote mei dicti in vestris oracionibus Deo gracias».(A klos-
tern eu b u rg i 1099. sz. kódexben ff. 175r—242v)
A f . 128 re c to —137 verso közötti szövegek érdektelenek szám unkra.
Sem a grazi, sem a később m egtalált leipzigi, valam int a klosterneuburgi
k ézirat nem oszlik fejezetekre. T arta lm a — önkényes fejezetbeosztással —
a következő :
1. L ucifer Isten irá n t tá p lá lt irigységtől vezérelve az em bereket ham is

istenekben való hitre és té v ta n o k ra vezeti, hogy eltán to rítsa őket az üdvösségre
vezető ú ttó l. A dom onkos- és ferencrendiek h ivatása, hogy a Szentszék ú t
m u ta tá sa alap ján a pogányok és tévelygők szám ára m eghirdessék az igazi
h ite t;
2. a m oham edánok hitbeli tévelygései, törvényei, szokásai és erkölcsei;
3. M oham ed életéről és m űködéséről;
4. Izsák és Nerzesz örm ény p á triá rk á k jövendölései a m oham edánok
közelgő p u sz tu lá sá ró l; az iszlám ot egy keresztény sereg fel fogja számolni.
T im ur L enk m egjelenése;
21 L S F P 1 7 0 -1 7 1 .
22 L S F P 1 1 1 - 1 1 2 .
23 L S F P 263.
24 K ern 85.
25 U o. 9 3 ; L S F P 171.
26 K e rn 86.
5. a m oham edán vallású n é p e k rő l;

6. a keresztény tévelygőkről és szakadárokról, első sorban a g ö rö g ö k rő l;
ta n a ik és szokásaik, v alam in t a katolikusok ta n a i és szokásai közötti különb
ségekről ;
7. Görögország, A lbánia, Bosznia, Szerbia, B ulgária, H avasalföld és
a m oszkvai állam helyzetéről, országrészeiről, lakosairól, nyelvéről és vallásá
ról ;
8. a ta t-o k és a gótok. M agna T a r ta n a : Com ania, G azaria stb. K affa.
A K aukázus-hegység népei. A D on
9. a Cserkeszföld
10. A bházia, M ingrélia
11. G rúzia
12. D agesztán. A lak-ok. A lbania
13. Ö rm ényország; kiterjedése, keresztény h itre térése. Szent R ipszim a,
G ajane és Gergely legendája. A kereszténység elfajulása Ö rm ényországban.
Az első dom onkosrendű h itté rítő k Ö rm ényországban. Az A rarát-hegy, a
Tigris és az E u frátes ;
14. P erzsia kiterjedése, városai. S zam arkand — T im ur L enk székhelye.
A perzsák. M édia, K áld ea. T im ur lerom bolja B a g d a d o t;
15. M ardin, Edessza, Moszul. A cigányok, k u rd o k és egyéb népek.
U rgencs városa. D élkína. A porcellán ;
16. In d ia és É s z a k k ín a ;
17. Abesszínia és E g y ip to m ;
18. P alesztina, Szíria, B abilon, Asszíria, A rá b ia ;
19. K isázsia és ta rto m á n y a i;
20. A frik a ;
21. a világ ism ert országainak felsorolása;
22. a keresztényeknek a m oham edánokkal szem beni szám szerű fölényé
ről ;
23. zárszó.
A cikk cím ében k itű z ö tt célhoz képest a 8. fejezet részben (csupán a

hegy- és vízrajzi fejtegetéseket elhagyva), a 9 — 12. fejezet pedig teljes te rje
delm ében feldolgozva kerül az olvasó elé, an n ak m egjegyzésével, hogy — főleg
a VI. részben — a különleges olvasati nehézségek m ia tt néhány m egoldás
nem te k in th ető véglegesnek.
A szövegből k itű n ik , hogy Ján o s érsek tö b b keleti nyelvet ism ert. A rra
tö b b ízben is k itér, hogy egyes értesüléseket m ásoknak — főképpen utazó
kereskedőknek — közléseiből v e tt át, egyes élm ényei kapcsán viszont ő m aga
u ta l arra, hogy azo k at közvetlen észlelés alap já n szerezte. K ülönösen áll ez
a tran szk au k áziai élm ény anyagra. M egállapítható azonban, hogy míg a m aga
évtizedei, to v áb b á az önm aga által b e já rt terü le te k vonatkozásában nem
rugaszkodik el a valóságtól (legfeljebb olyankor, am ikor túlságos h itelt tu la j
donít az általa szavahihetőnek t a r to tt in fo rm áto rain ak ), annál hiszékenyebben
fogadja el készpénznek az álta la be nem já rt területekkel, v alam in t a régm últ
századok szokásaival, erkölcseivel kapcsolatosan elterje d t koholm ányokat,
fantasztik u s szóbeszédeket. E te k in te tb e n Ján o s érsek még m arad ék talan u l
a középkor feltétlen tek in tély tisztelő, az önálló értékeléstől visszariadó k ép
viselője.
7*
Az iszlám vallásra vonatkozó fontos és viszonylag korai értesüléseit a

m oham edán vallásba b e a v a to tt titk o s keresztényektől szerezte. A személyes
észlelés és a k o rtársak tó l szerzett inform ációk m ellett azonban — m int A.
K e rn m eg állap ítja — olv asta és felhasználta néh ány régebbi középkori szerző
ú tleírásá t is. P e tru s C om estorra, a M agister scolasticusra tö b b ízben is h iv a t
kozik ; em ellett tö b b m o n d ato t szinte szó szerint v e tt á t Isidorus Hispalensis
és H onorius A ugustudunensis m unkáiból.27
S aját személyére vonatkozóan is találu n k u taláso k at m űvében. Ezen
kívül sok értékes a d a to t — olyanokat is, am elyekről M. T am arati kapitális
m űve sem em lékezik meg — k ap u n k a K aukázuson tú li területeken m űködő
dom inikánus és franciskánus m issziókra vonatkozóan. Ján o s érsek m űvéből
k itű n ik , hogy ekkor — részint m ár, részint még — katolikus m isszionáriusok
tev ék en y k ed tek K ipcsakföldön, Cserkeszföldön, a kaukázusi hegyi népek
körében, G rúziában, Ö rm ényországban és K urd isztán b an .
I I . F O R D ÍT Á S
A tat-ok és a gotok. M agna T artaria: Comania,

Gazaria stb. A Kaukázus-hegység népei
(8. fejezet)
A F ekete-ten g er környékén és m entén k ét kis nem zet él, ti. a ta t-o k 28

és a csekély szám ú gót.29 V allásfelekezetükben a görögöket követik s a görög
27 U o. 91.
28 A kis lélekszám ú t a t n ép sz é tsz ó rta n , a p ró telep ü lések b en él E K A z e rb a jd z sá n
b a n , a K au k á z u s-g e rin c k e le ti végződéseinek lejtő in , a B a k u m e lle tti A pseron-félszigeten,
v a la m in t a K rím -félszigeten , de m e g ta lá lh a tó D ag e sz tá n és az E sz a k -K a u k á z u s v á ro sa ib a n
is. A X V II I. századig az o n b a n h eg y i a u l-o k b a n é lte k ; M adzsaliszban, K a jta g b a n , N ugdi-
b a n s tb . V allásilag h á ro m c so p o rtra — z sid ó k ra, m o h a m e d á n o k ra és k e re sztén y ek re —
o sz lo tta k és ehhez k ép est a la k u lta k ki eg y m ástó l erősen eltérő n y e lv já rá sa ik . E . P . Aleksze-
jeva sz e rin t (OwepKH no 3κ0Η0ΜΗκε n KyiibType Hapogoß MepKecnn b X V I—X V II b b . C serkesszk,
1957, 16, 27) a cserkesz n é p cso p o rth o z ta rto z n a k . — S ch iltb erg er, J á n o s érsek k o rtá rs a a
k ü rin e k k e l az o n o sítja ő k e t (« . . . Ite m d e r C h u rin sp ra c h ; u n d die h a id e n h ay sse n tz
T h at» . H a n s S ch iitb erg ers R eise b u c h . H rsg . V. Langm antel. T ü b in g en 1885, 97). Vö. N . G.
Volkova: OTHOHiiMbi n njieiw eH H bie H a 3 B a H H flC e B e p H o r o K a B K a 3 a . M oszkva, 1973, 46—4 8 .T o v áb
b ia k b a n : Volkova). — A k rím i ta to k r a 1. S ch ü tz: T h e T a t p eople in th e C rim ea. A O H 31
(1977).
29 A K a ffa és B a la k la v a ( = C em balo) k ö z ti p a rts á v o t n é p e síte tté k be a g erm án n é p
törzshöz ta rto z ó g ó to k , a k ik n e k a h eg ységekbe v issz a h ú z ó d o tt tö rm elék ei m ég a X V I.
század d e rek án is m e g ta rto ttá k n y elv i k ü lö n á llá su k a t. G io safatte B a rb a ro -nak V elencében
1543-ban m e g jelen t ú tin a p ló já b a n (Viaggi fa tti d a V in e tia alia T an a , in P ersia, in I n
d ia . . . ), m ely n ek k itű n ő le g ú ja b b k é tn y e lv ű k ia d á s á t h a sz n á ltu k , így em lékezik m eg a
g ó to k r ó l: «D reto de in su la de C apha, d ’in to rn o ehe é sül m a r M azor, se tro v a la G othia, e
poi la A lan ia . . . G o th i p a rla n o in todesco ; so q u esto p erch é, h a v en d o u n fam eglio todesco
con m i, p a rla v a n o insiem e e t in te n d e v a n si assai ra so n ev o lm e n te, cusi com o se in te n d e ria
u n fu rlan o con u n fio ren tin o . D a q u e sta v icin ia de G othi con A lani credo, ehe sia d e riv a to il
nom e gothalani» (CKp>KHHCKafl E. G.: Eapóapo H KoHTapumi o P occhh. L en in g ra d 1971.131 —
132. — A to v á b b ia k b a n : S zk r zsin szk a ja ). — M ár k o rá b b a n u g y a n e z t á lla p íto tta m eg
R u b ru k : « . . . G o th i q u o ru m id ió m a e st teu to n icu m » (G yórffy Gy. : N a p k e le t felfedezése.
B p. 1965. 121. — T o v á b b ia k b a n : G yN ). — A ugier G hislain de B u sb ecq 1562 d ecem b eré
in ÁGTAR
■ n m ilN v n c í v inUlfi»
b etű k et is használják. A gótok a skótoktól vezetik le ere d e tü k e t30 és úgy

beszélnek, m int az angolok.31 A K affa m elletti p artsá v o n és T atáro rszág b an
avagy K un o rszág b an 32 laknak. N agy T atárország n y u g at felől O láhországnál,33
észak felől O roszországnál34 kezdődik és egészen E szak-K ínáig35 te rje d ki,
igen nagy té rsé g e k e n ; K elet felől H orezm 36 országig, v alam in t bizonyos
sivatagokig nyúlik el. É szak felől Oroszország avagy Y h a b ri,37 vagyis steppék
a szomszédai. Tőle n y u g atra a F ekete-tenger, m ás néven a T hanai ten g er.38
Déli szom szédai a K a u k ázu s39 felettébb m agas hegyei avagy a K áspi-hegység
és a B akui-tenger,40 m ás néven K áspi-tenger41 és Perzsia. E bben az országban
b en ta lá lk o z o tt v elü k (A ugerii G islenii B u sb ecq u ii L e g a tio n is T a u ric a e ep isto lae q u a tu o r.

F ra n c o fu rti 1595. 257. — E g y k is ré sz ü k G rú z iá b a te le p ü lt á t. Vö. R . L o e w e : D ie R e s te d e r
G erm an en a m Schw arzen M eer. H a lle 1896. 44 — 46.
30 Az eu ró p ai n ép ek «gót» s z á rm a z ta tá sá h o z vö. A . B o rst: D e r T u rm b a u v o n B ab el.
G eschichte d e r M einungen ü b e r U rsp ru n g u n d V ielfalt d er S p ra c h e n u n d V ölker. B d . I —IV .
S tu ttg a r t 1957 —1960, p a ss im .
32 J á n o s érsek h u z a m o s id ő t tö ltö tt A n g liá b a n és n y e lv i m egfigyelése leg aláb b a n y -
n y ira figyelem re m éltó , m in t a n é m e tü l n em tu d ó B a rb a ro é .
32 I t t : T h a rta ria sive C om ania. A m on g o l h ó d ítá s u tá n «T atárország», v ag y is a n a g y
k ip csak i k án ság , ill. az A ra n y h o rd a te rü le te az U ra itó l a F e k e te -te n g e rig te r je d t. A X IV —
X V 1. század első n egyede k ö z ö tti té rk é p e k e n a z o n b a n á lta lá b a n v a la m e n n y i m on g o l m e g
szállás a la t t álló ország «T artaria» elnevezéssel szerepel, de e z t a k o rá b b i o rszág n év k ö v e ti;
a T a rta ria C um aniae, C um ania, C o m an ia m egjelölés a F e k e te -te n g e rtő l é sz a k ra fekvő d é l
oroszországi te rü le te k re v o n atk o z ik . Vö. P lan isfe ro circo lare an n esso al t r a t t a t o D e M ap a
M ondo di F r a P ao lin o M in o rita (1320). I n : R . A lm a g iá : P lan isferi, c a rte n a u tic h e e a ffin i
d a l sec. X IV . al X V II. R o m a 1944 ; S a n u to M. : M ap p am o n d o (1321). I n : R . H e n n ig : T e r
ra e in co g n itae. L eid en 1939; F r a M auro, v ilá g té rk é p e (1459). I n : H . W in te r: T h e F r a
M auro P o rto la n c h a rt in th e V a tic a n . Im a g o M u n d i X V I/1962 ; S ch ö n er J o h a n n g ló b u sza
(1523). I n F r . W ieser: D er versch o lle n e G lobus des J . S choners. W ien 1888; L es c a rte s
g éo g rap h iq u es d ’in té re t h o n g ro is de J o h a n n e s S ch ö n er e t de ses su ccesseu rs d a n s le p re m ie r
q u a r t d u X V P siécle. I n : I . E rd é ly i (red.) : L es a n cie n s H o n g ro is e t les e th n ie s voisines a
l ’E s t. B u d a p e st 1977. 271 — 281. p p . ; vö. m ég H a yto n , in : R ecu eil des H isto rie n s des Croi-
sades. D o c u m e n ts A rm énien s. I I . P a ris 1906. 264 — 265.
33 I t t : V olaquia.
34 I t t : R u ssia.
35 I t t : C h a ta y ; E sz a k -K ín a elnevezése a h ó d ító k ita jo k m o n g o l n y e lv ű n ép e u tá n .
C arp in i m á r «T erra K y ta o ru m » -n a k m o n d ja (G yN 230 1., 125. jegyz.), de a C a th a y , C ataj
stb . m egjelölés m ég év század o k o n á t fe n n m a ra d t. J á n o s érsek k o rtá rs a , R u iz G onzales de
C lavijo C a ta y -n a k írja .
36 = H o rezm , K h v á re z m , a m a i H ív a te rü le té n , az A ra l-tó p a r tjá n ; egy irá n i n y e l
v e t beszélő n ép országa.
37 A . K e rn sz e rin t (i. m . 106) = S ibir (Sibur) n y u g a t-sz ib é ria i m o n g o l k á n á tu s . Vö.
B . S p u le r : D ie G oldene H o rd e . L eipzig 1943. 236). P . P elliot e z t a m a g y a rá z a to t n em ta r t j a
k ielégítőnek ; a m a g a részéről a «Jabu» é rté k ű «Ihabu» o lv a s a to t fo g a d ja el, m iv e l sz e rin te
a Y a b u összefüggésbe h o z h a tó a K a sg a rin á l ta lá lh a tó Y a b a q u tö rz sn é v v e l ( P . P ellio t:
N o te s su r l ’h isto ire de la H o rd e d ’or. P a ris 1949. 74, 75, 156.) J á n o s érsek k o rtá rs a , a b a jo r
H a n s S ch iitb erg er m egem lékezik a «vörös ta tá ro k » h á ro m n em ze tség érő l, m ely ek kö zü l az
egy ik a «Jabu» n e v e t viseli (H a n s S ch iitb e rg e rs R e ise b u c h . H rsg . V . Langm antel. T ü b in g e n
1885. 64). S ch iitb erg er m ű v é n e k orosz k ia d ó ja , F . B r u n sz e rin t a «Labu» a K á sp i-te n g e rb e
öm lő E m be-folyó m e n té n k o rá b b a n n o m ad izáló Iem b o lo k i, ill. D zsem b u lu k i n o g a j- ta tá ro
k a t takarja(IlyTeuiecTBHe Meana lilHJibTÖeprepa no Eepone, Α3ηη η Αφρηκε, c 1394 roga
no 1427 rog. 3anncKH ημπ. HoBopoccnncKaro YHHBepcHTeTa rog 1, βμπ. 1 —2., O dessza, 1867,
60 —61). E z a tö rz s — B ru n sz e rin t — to v á b b v á n d o ro lt és k á n já n a k szék h ely ét, a D n y e p e r
hez közel fekvő J a b u t 1517-ben a k rím i t a t á r k á n á te n g e d te Z sigm ond len g y el k ir á ly n a k .
38 I t t : m a re M agnum , ill. m a re de T h a n a ; m ás szerző k n él M ar m azo r, k lasszik u s
n ev én : P o n tu s E u x in u s.
39 I t t : C oquas.
40 I t t : m o n te s C aspei e t m a ré de B a c u .
41 I t t : C aspeum .
sok nép és ta rto m á n y van, nevezetesen K unország, K a zária ,42 Y habri,43

Ih u g u r,44 kipcsákok,45 G um at,46 blak,47 kum uh,48 avarok.49 A hegyekben, észak
felől igen sok olyan nép él, am elyeket még szom szédaik sem ism ernek. N yelvük
és írásu k azonos, an n y ira azonban elütnek egym ástól, m int az olasz nyelv
a spanyol nyelvtől. Ami az ország k iterjedését i lle ti: ez akkora, m in th a a világ
valam elyik nagyobb nem zete lakná. Síkságai nagyok, de az éghajlat szélső
ségessége m ia tt rosszul lakhatók. Egyes vidékei ugyanis an n y ira hidegek,
hogy sem em ber, sem állat nem tu d o tt m e g m a ra d n i; de v an n ak olyan vidékei
is, am elyek n y áro n olyan forrók, hogy nincsen senki, aki o tt élni tu d n a — m ár
csak a legyek és a hangyák m ia tt sem. De fák sincsenek o tt, legfeljebb azok,
am elyeket valaki a falvak körül ü lte t el. Szőleik egyáltalán nincsenek. K evés
a városuk, különösen m ostanság. S átrak b a n lak n ak s állati trág y áv al tüzelnek.
42 J á n o s érsek id ejéb en ez az elnevezés a K rím -félszig etre sz o rítk o z o tt.

43 L . 37. jegyz.
44 F e lté te le z h e tő e n az 1209-ben b e h ó d o lt, a d d ig k ita i u ra lo m a la t t é lt ú jg u ro k s a já
to s írásm ó d ja.
45 I t t : kep ch acii. R u b r u k n á l: «C om m ani q u i d ic u n tu r C ap c h a t-C a p th a c .
46 E se tle g a C arp in i á lta l e m líte tt T u m a t-ta l azonos (G yN 235. p . 233. jegyz. Vő.
P elliot: i. m . 156 — 157). J . K laphrot sz e rin t (R eise in d en K a u k a su s. I. k ö t. H a lle -B e r
lin, 1812, 499. p.) a K u m a cserk eszü l = G um .
47 I t t : iv lach . Vö. P ellio t: i. m . 157 — 159 ; S ch iitb e rg e r n é m e t k ia d . 97 ; « . . . É s a
b ask íro k m e lle tt v a n n a k az illakok, a m i u g y a n a n n y i, m in t blak» (G yN 151). A v la c h o k a t
ifla k n év en is ism erték (uo. 244 1., 534. jegyz.). A . K e rn sz e rin t — a k i v élem én y ét I . G.
B ra tia n u ra (R ech erch es su r le co m m erce génois. P a ris 1929. 295 — 300) alap o z za — az ivla-
ch o k = lezgek (i. m . 106) és a felso ro lt k á n sá g o k egym áshoz való fö ld rajz i közelsége e z t a
m erészn ek látszó fe ltev ést tá m a s z tja a lá. A zo n b an n em h a g y h a tó figyelm en k ív ü l az az
iro d alm i h ag y o m án y , m ely sz e rin t B a sk iria m e lle tt te r ü lt el M agna V alach ia A X I I I . sz á
z ad m áso d ik felében író R o g er B aco n IV \ K elem e n p á p a részére sz e rk e sz te tt O pus m aiu s c.
m ű v é b e n e z t ír ja : «N am h aec q u ae in E u ro p a e st m in o r B u lg aria, h a b e n s lin g u am illo ru m
B u lg a ro ru m qui s u n t in m aio ri B u lg aria, q u ae e st in A sia, e t isti B u lg a ri de m ajo ri B u lg a
ria s u n t pessim i S araceni. E t h o c e st m irab ile ; q u o n ia m illa te r ra d is ta t a p o rta ferrea seu
a p o rtis C aspiis trig in ta dieb u s e t p lu s p e r tra n sv e rs u m so litu d in is ; e t e st in fine aq u ilo n is ;
u n d e m iru m e st valde q u o d a d eos ta m d is ta n te s a S aracen is p e rv e n it se c ta M ahom eti.
E t de h a c B u lg aria v e n it E th ilia , de q u a d ic tu m e3t. P o st eam a d o rie n te m e st te r r a P asca-
ty r , q u ae e st m a g n a H u n g á ria , a q u a e x iv e ru n t H u n i, q u i p o ste a H u n g ri, m odo d ic u n tu r
H u n g a r i; qui colligentes secura B ulgaros e t alias n atio n e s aqu ilo n are3 ru p e ru n t, sic u t d ic it
Isid o ru s, c la u s tra A lexand ri. Eb so lv e b a tu r eis tr ib u tu m u sq u e in E g y p tu m , e t d e stru x e
r u n t te rra s om nes usq u e in F ra n c ia m ; u n d e m aiori3 p o te n tia e fu e ru n t q u a m a d h u c s u n t
T a r t a r i ; e t m a g n a p a rs eo ru m re se d it in te rra , q u ae n u n c v o c a tu r H u n g á ria , u ltra Bohe-
m iam e t A u stria m , q u ae e3t m odo a p u d L atin o s re g n u m H u n g á riá é . E t iu x ta te rra m P as-
c a ty r s u n t B laci de B lacia m ajo re, a q u o v e n e ru n t B laci in te r ra A ssani in te r C o n stan tin o -
polim , e t B u lg áriám , e t H u n g á riá m m inorem . N a m p o p u lu s ille d ic itu r n u n c a T a rta ris
Hac, quod idem e st q uod B lac. Sed ta r ta r i n e sc iu n t so n are b literam » (L. T a m á s L .: R ó
m aiak , ro m á n o k D á c ia T ra já n á b a n . B p. 1935. 96). M indez Ö33zevág J á n o s érsek közlésével.
48 I t t : K u m u ch . Vö. P elliot: i. m. 157. Az ak -n o g aj nép egyik nem zetsége : k u m u k
(V olkova 83 —84. — Vö. H. A. BiacaKOe: HoraHCKHHfl3biKHerogHa;ieKTbi. M oszkva —L enin-
g rád 1940. 31, 132 — 135). D e J á n o s érsek fe lteh ető en a Z irihgeren k á n sá g tó l észak ra, K a j-
ta g tó l délre fekvő d ag esz tá n i G u m ik k á n sá g ra , ill. e n n ek fő v áro sára, K u m u h ra , a lak
(kazikum ük) n ép ősi fészkére u ta l, m elyről M aszudi is m egem lékezik Γ. m . Anwcőepoe —
B. Γ. radJtcuee: UcTopHH UarecTaH a. T o m I. M oszkva, 1967, 126. T o v á b b ia k b a n -.A likberov).
49 A hegyi D ag esztá n egy k o ri Szerir, m ás n é v en A v a ria n ev ű , G u m ik tó l ész a k ra
fekvő o rsz á g á t lakó, észak ró l és é sz a k n y u g a tró l az a lá n o k k a l é3 k a z á ro k k a l szom szédos (ez
u tó b b ia k tó l a Szulak-folyó v á la s z to tta el), a k a z ik u m ü k o k k a l közeli ro k o n sá g o t ta r tó nép.
D ag esztán le g h atalm asab b k á n á tu s a 1776-ban fo g a d ta el a c á r védnökségét, de belső fü g
g etlen ség ét egészen 1867-ig f e n n ta rto tta . L. A likberov 123, 182, 251, 2 9 5 ; E . C hantre:
R echerches an tro p o lo g iq u e s d a n s le C aucase. Vol. 4. P a ris 1887 ; Gzeglédy K .: K a u k á z u si
h u n o k , k au k ázu si a v a ro k . A n t. T a n . 2 (1955) 121 — 138.; uő : N o m ád n é p ek v á n d o rlá sa
N a p k e le ttő l N a p n y u g a tig . B p ., 1969, 65 — 74 1. és 65. jegyz.
F ő városuk S zaraj.50 K a záriá b an nagyobb város Szolhat vagyis K rim ,51

egykor a legnagyobb város, m ost igen elrom osodott állapotban. U g y an o tt,
ettő l tíz m érföldnyire K affa híres és népes v á r o s a ; a világ összes tá já ró l ide
gyűlnek össze a kereskedők. A keletiek m inden nyelve m eghallható b e n n e ;
egyszer 3ó nyelvet szám oltam i t t össze. E z a tengeren tú li város a legnagyobb
tám o g a tá st és kedvezm ényt n y ú jtja a keresztényeknek. A genovaiak az
u ra k o tt52 s ez idő szerint i t t ta lá lh a tó k a selyem és teveszőr m egm unkálásának
— de m ás kézm űvességeknek is — legjobb m esterei. U gyanebben az országban
v an T an a városa53 és kikötője, Cserkeszföld54 felső részén, az E u ró p á t Ázsiától
elválasztó D on folyó55 p a rtjá n . Ezekről a terü letek rő l sok csodálkozásra m éltó
dolgot kellene elm ondani, de m ost m ellőzöm ezeket. A háborúskodások k ö v et
keztében ez idő szerint gyéren la k o tta k ezek a terü letek , m ert a sok sarc m ia tt
az u rak nap m in t nap elad ják szolgáikat, s ő t : a szülők is f i a i k a t ; végül pedig
T im u r L enk p u s z títo tta és szám talan em b ert hurcolt rabságba. É s m ivel
nincs aran y u k és ezü stjü k akkor, am ikor az uralkodó követeli őket, ennek
híján á llataik at, fiaik a t, feleségeiket a d ják oda ; ezeket pedig nyom ban eladják
a rabszolgakereskedőknek. íg y n ép telen ed ett el az ország. Ezen az országon
folyik keresztül a Volga56 nevezetű híres folyam , am ely a K áspi-tengerbe öm lik ;
úgy m ondják, negyven ágra szakad s ezek egyike a D on folyó, am ely az Azovi-
tengerbe öm lik,57 innen pedig a F ekete-tengerbe. M inden esztendőben tö b b
hó n ap ra befagy s jegén az em berek — de lovak, kocsik, tev ék is — átkelnek.
Ezek a ta tá ro k a vallási kultusz teré n eltérnek egym ástól. F őbb em bereik és
nagyobb lak o tt helyeik a h a táraik o n lakó szaracéneket58 követik vallásfele
kezetükben ; a középső terü letek en és a végeken lakók v ad a k és b á lv á n y
im ádók ; sokan pedig keresztények és könnyen m egtérnének a tö b b iek is, h a a
szaracénok ezt meg nem gátolnák. Ők ugyanis gyönyörködtető dolgokról
p rédik áln ak nekik és arról, hogy csak az egyetlen Isten b e n higyjenek és h ird e
tőjében, M oham edben. Ezzel szem ben a mi h itü n k szigorú, ezért kevesen
jönnek hozzánk s h a olykor á t is térn e k a katolikus h itre, ritk aság szám b a
megy, h a elhagyják b álv án y a ik at. Ú gy vélik, hogy azok a d já k nekik a jó
szerencsét s azok oltalm azzák á lla ta ik a t a v ad á lla to k elől. S zám talan a szer
ta rtá s u k ; v alam en n y it felsorolni — bőbeszédűséghez vezetne. Sok m indenben
pogánykodnak, különösképpen az állatáldozás terén. H a tö b b feleségük van,
50 I t t : S arai. A k á n székhelye a V olga b a lp a r t ián , k özel a folyó to rk o la tá h o z . M a :

S zelitrennoje.
51 I t t : S u ltach sive C urim , t a t á r n e v én E sz k i-K rim , a ra b u l Q u irim , Q u iram . ( B .
S p u le r: D ie G oldene H o rd e. W ie sb a d e n , 1965. 270.), a m a i S z ta rü j K r im ; a X IV —X V .
század közepéig a K rim szty e p p é s te rü le té n e k ig a z g a tá si és k eresk ed elm i k ö z p o n tja .
52 Vö. Ο. I . B ra tia n u : R ech e rc h e s su r le co m m erce G énois d a n s la M er N ő ire a u
X I I I e siécle. P a ris 1829.; M . M a lo w ist: K a ffa — k o ló n ia g e n u e n sk a n a K ry m ie . W a rsz a w a
53 I t t : T h a n a . Az a ra b és p e rz sa k ú tfő k b e n m in t A zak szereplő T a n a a velencei és a

genovai k ö ztá rsa sá g h a ta lm a s fo rg a lm a t leb o n y o lító e m p ó riu m a v o lt a D o n d e ltá já b a n , a
folyó b a lp a rtjá n . 1395-ben T im u r L en k le ro m b o lta , a v elenceiek a z o n b a n h a m a r ú jjá é p í
te tté k . J á n o s érsek o tt-id ő zése k o r m ég ro m o s á lla p o tb a n v o lt. Vö. S zk r zsin szk a ja 29 — 64.
54 I t t : Sicia. J u lia n u sn á l S ychia, R u b ru k n á l Z iquia, a cserkeszek földje a K a u k á z u s
é sz a k n y u g ati végződésénél, a K u b á n to rk o la tá n á l.
55 I t t : T h a n a y . J u lia n u s a D en, A m brogio C o n ta rin i az a n tik T a n a is n e v e t h a sz n á lja .
66 I t t : H ed y l. A V olga tö rö k és régi m a g y a r n ev é n e k (E dil, E til, I t il stb .) eg y ik r i t
k á b b v á lto z a ta . K o rá b b a n R h a n é v e n is ism erték .
07 I t t : T h a n a -te n g e r, a k o rab eli té rk é p e k e n g y a k ra n m a ré de T h a n a .
58 E k o r sz ó h a sz n á la tá b a n = m o h a m e d á n o k .
n éhány fiúgyerm eküket is eladják, épp úgy, m in t b arm aik at, m ert azt m ond
já k : en n y it nem tu d n a k táp láln i. E bben az országban sok a keresztény, még
pedig : latin o k v agy katolikusok ; görögök ; sok örm ény, zik,59 gót, ta t, volak,60
orosz, cserkesz,61 b lak ,62 jász, alán ,63 av a r,64 kazikum ük65 s m indezek szinte
valam ennyien beszélik a t a t á r nyelvet.66 Dél felől em elkednek a kaukázusi
av ag y káspi h e g y e k ; csodálatos a m agasságuk és a kiterjedésük, de csodálatos
az itt élő különféle nem zetek, nyelvek és szörnyetegek szám a is.67 M ondják,
hogy i t t élnek az egylábú óriások68 is, akik em berhússal táp lálkoznak,69
nem különben a ku tya-em berek, akiknek egyik fele k u ty a, a m ásik em ber ;70
ezek olyan sebesek a fu tásb an , m int a k u ty á k s v ad ászat közben sincs szük
ségük k u ty á ra , m ert gyorsabbak a szarvasoknál, m elyeket foglyul ejtenek.
59 I t t : ziqui, a. m . cserkeszek, főleg a K a u k á z u s é sz a k n y u g a ti lejtő in , a K u b á n

folyó k ö rn y é k é n élő n ép . Vö. 54. jegyz.
60 I t t a grazi k é z ira tb a n : v o la th i, a leipzigiben : valaci. V alószínűleg a v lach o k ra,
de esetleg a k u n o k ra u ta l, a k ik e t R u b ru k sz e rin t «a n é m e te k v a la n i-n a k neveznek». L. G yN
136 és 241 1. 457. jegyz.
61 I t t : ta rc a z i. A D on, V olga és K u b á n to rk o la ta i á lta l b e h a tá ro lt te rü le t a ko rab eli
térk é p e k e n , ső t m ég a X V II. száza d ia k o n is g y a k ra n m in t T arco sia, v ag y T a ta rc o sia szere
pel. S e b astian M ü n ster 1559. évi té rk é p é n a szóbanforgó te r ü le te t «T arcosia olim Scythia»-
n a k n e v e z i (vö. KopgT B. A.: MaTepnajibi RJiR KapTorpa$nn P occhh. Cep. Ι . , βμπ . 1., KapTaX.).
E z t a lak o sság o t Volkova (50) e tn ik a ila g a n o g ajo k h o z soro lja. I t t az o n b a n k étsé g e t k iz á
ró a n a cserkeszek fo ro g n a k szóban, a k ik n e k h a z á já t v a la m iv e l k ésőbb «Ziquia sive T h a r-
q uasia»-nak írja .
62 I t t : iv la t. L . e g y é b k é n t a 47. jegyz.
63 I t t : (az azonos jelen tésű ) assi e t a lan i, m iv el a jászo k (oszétok) az irá n i n y e lv c sa
lád h o z ta rto z ó alá n o k m a ra d é k a i. Az ész a k k a u k á z u si a lá n o k és oszétok g en etik ai k a p c so
la ta it V. F . M ille r m u t a tt a ki (OceTHHCKHe STiogbi, M. 1— 3. M oszkva 1881 — 1887). Vö.
Czeglédy K .: i. m . 30 — 39. p p . ; Volkova 101 — 121, ah o l a m a g y aro rszág i jászo k ró l is szól.
64 L . 42. jegyz.
65 I t t : K u m in q u i. E se tle g a K o j-sz u folyó v ö lg y éb en élő k azik u m u k -o k — a k ik n e k
nin csen k ö zü k a m ongol e re d e tű k u m ü k o k h o z — k ö z p o n ti telep ü lése: K u m u h . A lak n y e l
v e t beszélik (vö. P . K . U slar: K a sik u m ü k isc h e S tu d ie n . M ém oires de l ’A cadem ie Im p .
de S .-P e te rsb u rg , V ol. X . N o. 12, 1866) esetleg n o g a jta tá ro k (V o lko v a 79.).
66 M ég a X I X . sz á z a d b a n , ső t a X X . század elején is ez v o lt a h ely ze t. «B rHMHa-
3HHX KaBKa3a őbuio BBegeHO ga>Ke oő’H3aTenbHoe H3yHeHne TaTapcKoro R3biKa» Η. X . KanuKoe:
MepKecbr. C serkeszk 1974. 17 — 18).
67 J á n o s érsek i t t id. P lin iu s és m ás ókori szerzők a n tik leg en d ák o n a lap u ló fa n ta s z
tik u s leírása ib ó l kölcsönöz.
68 I t t : m onacli, h elyesen m onocoli, a k ik rő l szin tén id. P lin iu s ír (V II. 22.) : «Item
h o m in u m genus qui M onocoli v o c a re n tu r, singulis c ru rib u s, m irae p e rn ic ita tis ad saltu m ,
eosdem que Sciapodas vocari». H o n o riu s A u g u sto d u n en sis feldolgozásában ez a toposz m á r
é rte lm e t k ap , m e rt «monocoli» h e ly e tt «m onoculi»-kat (félszem űeket) szerep eltet. Vö. K e rn
109. C arpini — t a t á r in fo rm á to ra i n y o m á n — e zt így a d ja elő : « . . . E zek leigázása u tá n
déln ek t a r to t ta k az örm én y ek ellen. D e m ik o r a p u sz ta sá g o n á th a la d ta k , v alam ily en szö r
n y e k re ta lá lta k , a m in t n e k ü n k h a tá r o z o tta n á llíto ttá k : k ü lse jü k az em berekéhez h a so n lí
to t t, de csu p án egy k a rju k s k ezü k v o lt, m ely m ellü k közepéből n ő tt ki, és egy lábuk.»
G yN 78. p. B en ed ictu s P o lo n u s, C arp in i to lm á c sa ped ig így em lékezik m eg a k u ty a fe j űek-
r ő l : «Előzőleg O roszország b an b a l felől v o lta k a m o rd v in o k , ezek p o g án y o k , és fejü k n ag y
része h á tu l m eg v an b o r o tv á lv a ; a z u tá n a b u lg áro k , ak ik p o g án y o k , a z u tá n a b askírok,
a k ik a régi m ag y aro k . A z u tá n k ö v e tk e z te k a cynocephales, a k u ty a fe jű e k , m a jd a paroszi-
tá k . . . » (G yN 110. p.). É rd e m e s m egjegyezni, h o g y ezek et a le írá so k a t m ég a X V I. század
legjobb k a rto g rá fu sa i — m in t pl. W ald seem ü ller v ag y M ercato r — is v á lto z a tla n u l á tv e t
té k .
69 Az id. P lin iu s m ű v é t felhasználó Isid o ru s H isp alen sis és H o n o riu s A u g u sto d u n e n
sis u tá n . Vö. K e rn : i. m . 109.
70 I t t : hom ines can in i. E zek rő l C arp in i — ism é t m áso k erősítgetóse n y o m á n — ez t
írja : « . . . egészen em b er fo rm á jú a k v o lta k , de lá b u k m a rh a lá b b a n v é g ző d ö tt és em beri
fejü k ö n k u ty a á b r á z a t ék te le n k e d e tt» G yN 77.
S m iként szavahihető em berektől h allo tta m , a hegység k ét oldalán a lakosság

m integy negyven különféle nyelvre oszlik meg71 s nagyon sokféle a vallási
kultusz is. Nem is tudom , m it m ondjak sz e rta rtá s a ik ró l; legfeljebb csak a n n y it,
hogy az nem m ás m erő zagy vaságnál. Ezek a hegyek z á rjá k m agukba Góg és
Magóg nem zeteit,72 m elyeket N agy S ándor z á rt ide be, hogy ne m ehessenek ki
az A ntikrisztus elérkeztéig, am in t azt a M agister73 m ondja H isto ria c. m űvé
ben ;74 e vidék valam ennyi lakosának ez a hiedelm e s ez szilárd m eggyőződésük ;
m eg m u tatják a falat is, a v ask a p u t is a hegyek és a K áspi-tenger k özött, a
déli oldalon. M indebből én sokat lá tta m , m int m ondani szokás, a helyszínen,
ti. o tt, ahol a K áspi-tengerről szóltam . E b b en a T atáro rszág b an sok szerzetes-
tá rsu n k él, akik szilárdan ta r tjá k a mi h itü n k e t és sok i t t a katolikus is. Vad
népek ezek, m inden csiszoltság n é lk ü l; nincsenek ügyes kézm űveseik s nem
öltözködnek becses kelm ékbe, hacsak m ás vidékekről oda nem visznek ilye
neket hozzájuk. É tk ezésü kben kevés gondot fo rd ítan a k a kenyérre és borra,
hanem beérik azzal, am ijük v an : ném i h ú st esznek és te je t isznak. Az elő
kelőbbek lóhúst esznek, ebédjük végén pedig k an c atejet isznak, m elyet ak k én t
készítenek el, hogy részegít, vagy vidám m á tesz és hizlal. A ten g erp arti tájak o n
bővelkednek a h alb an is. E z idő szerint nincs v á la sz to tt császáruk, hanem
néhány zsarnok uralkodik. C sászáruk75 m enekülve vándorol ide-oda T im ur
L enk és a m ásik zsarnok76 elől.
71 p b S trab o a rró l em lékezik m eg, h o g y eg y ed ü l a k a u k á z u si A lb á n iá b a n 26

n y elv en beszéltek, D io scu riasb an p ed ig 70 n ép fiai jö tte k össze. I b n a l-F a k ih e l-H a m a d a n i
IX . századi a ra b geográfus sz e rin t a K au k á z u s-h e g y sé g lak ó i 72 n y e lv e t h a sz n á ln a k s e g y
m á s b eszéd ét csak to lm ács segítségével é rtik m eg. H . A . KapayAoe: CBeaemw apaocKHX
nncaTejieií o KaBKa3e, ApMeHuu, A3epőaün>KaHe. I n : CöopHHK MaTepnaaoB pnn oniicamiH
MecTHOCTeft h iuieMeH KaBKa3a. T iflisz 1908. 33).
72 Vö. A . A u sfe ld : D er griechische A le x a n d e rro m a n . L eipzig 1907 ; A . JR. A n d erso n :
A le x a n d e r’s G ate, Gog an d M agog, a n d th e inclosed N a tio n s. C am bridge, M ass., 1932;
jR. M erkelbach: D ie Q uellen des g riech isc h en A le x a n d e rro m a n s. Z e te m a ta , H e ft 9. M ü n
chen 1954 ; G. C a ry : T he M edieval A lex an d er. C am b rid g e 1956 ; F . P fiste r: A le x a n d e r d e r
G rosse in d en O ffenbarungen d e r G riechen, J u d e n , M o h a m m e d a n e r u n d C h risten . D e u t
sche A kad. d er W issen sch aften , S c h rifte n d e r S ek tio n fü r A lte rtu m sw isse n sc h a ft, 3. B erlin
1956 ; K . C zeglédy: T he S yriac L egend c o n cern in g A le x a n d e r th e G re a t. A c ta O rien t. H u n g .
7 (1957) 231 —249 ; uő : B em erk u n g e n z u r G esch ich te d e r C h azaren . A c ta O rien t. H u n g . 13
(1961) 249.
73 P e tr u s C om estor fra n c ia p a p ( + P á ris, 1179), ak i a z o n b a n — m in t A . K e rn m e g
á lla p ítja — a rró l ír, h o g y N a g y S á n d o r a K ásp i-h e g y e k közé n em Góg és M agóg n ép e it,
h a n e m Iz ra e l tíz tö rz sé t z á rta be : « Ita q u e c u m v e n isset A le x a n d e r a d m o n te s C aspios
m ise ru n t ad eum filii c a p tiv itatis» (vö. S'. Schreiber—L . T a r d y : L ’echo de la p rem iére m a n i
fe sta tio n de D av id R e u b e n i d a n s les b ro c h u re s de co lp o rta g e alle m a n d e s de l ’époque. I n :
R e v u e des E tu d e s ju iv es 132/4 (1973) 96. Vö. B . H eller: Gog u n d M agog im jü d isc h e n
S c h rifttu m . In : Jew ish S tu d ies in M em ory o f G eorge A . K o h u t. N ew -Y ork, 1935, 354.
— A k au k á z u si n é p e k e t jól ism erő svéd H e n rik B re n n e r (1 6 6 9— 1732) ú tie m lé k e ib e n e rrő l
a k ö v e tk e z ő k e t ír ja : «N otabilis e st lo cu s in H isto ria T a tta r ic a A b u lg asi C hani, q u o d A le
x a n d e r M agnus m u ru m d u x e rit a m a ri C aspio ad E u x in u m p o n tu m c o n tra p o p u lu m M ads-
c y th J a d s c y th . Q uod olim M ad scy th e v o c a ti sin t, e tia m M assag etae, nescio c u r d u b ita n
dum » etc. L . E p ito m e co m m e n ta rio ru m M oysis A rm en i de origine e t re g ib u s A rm e n o ru m
e t P a rth o ru m , ite m series p rin c ip u m Ib é riá é e t G eorgiae, c u m n o tis e t o b se rv a tio n ib u s
H e n rici B ren n eri. A ccessit eju sd em E p isto la ad . . . E ric u m B en zeliu m de p ra e s e n ti s ta tu
q u a ru n d a m g e n tiu m O rien taliu m . S to ck h o lm 1723. 9 9 — 100. — Vö. 140. jegyz.
74 H isto ria sch o lastica. L ib e r E sth e r. P a tro lo g ia L a tin a , vol. 198, 1948. h .
75T o q ta m y s k ip csak k á n ra Timm· 1395. á p r. 14-én d ö n tő v ereség et m é rt a T erek
folyó m e l le t t; m ég tö b b m in t tíz évig é lt tá v o l o rszág átó l, de tr ó n já t n em tu d t a visszasze
rezn i.
76 É rts d : az A ra n y H o rd a k á n ja .
A cserkeszföld
(9. fejezet)
A hegység láb a és a F ekete-tenger m ellett terü l el a Z ikiának vagy

Cserkeszföldnek77 nevezett ország. Nincs királyuk, csak néhány uraságuk, ám
ezek is k ic s ik ; és sok az olyan falu is, am ely m aga igazgatja önm agát és nem
u ral sen k it sem .78 V árosuk egy s in c s ; síkságaik kicsinyek, hegyeik — melyek
egészen a K áspi-hegységig n y ú ln ak el — nagyon m agasak. K é t népcsoportra,
av ag y nem zetre o s z la n a k : a fekete és fehér cserkeszekre,79 de a feketéknek
csak a nevük ez, de nem a bőrük színe. A hegylakókat nevezik fe k e té k n e k ;
a völgyekben és a ten g erp arto n lakozókat fehér tharcas-oknak. Ezekhez a
feketékhez senki sem lá to g at e l ; de ők m aguk sem já rn a k ki a hegyekből,
hacsak sóért nem , de azt is ritk á n . S aját írásuk és nyelvük van. Vallásfelekezet
dolgában a görögöket követik bizonyos szertartáso k és a böjtök tek in tetéb en ,
de egyébbel nem nagyon törődnek, m ert sa já t vallási előírásaik és szertartásaik
van n ak . A N egyvennapi b o jt80 h ely ett ötven n ap o t bőjtölnek ;81 bőjtölnek az
ád v en tb en és pén teki napokon, egyebekkel nem törődnek. Tem plom aik,
képeik és ünnepeik — m int a görögökéi. A nagy ünnepeken és vasárnapokon
á lla to k a t is á ld o z n a k ; h ú su k at felosztják egym ás között és m egeszik; az
állato k fejét azonban külön o d aad ják a szegényeknek és az idősebbeknek,
vagy pedig m agas helyre, avagy a fák ágaira ra k já k ki azokat s az t m ondják,
hogy ez a lelkeket illeti.82 A tem plom mellé fá t ültetnek, erre keresztet helyez-
77 I t t : Z iquia sive T a rq u a sia . L . 59. és 61. jeg y z.

78 Vő. Volkova 87; E. K . Γ apdam e: OőmecTBeHHbiü οτροίί agbircKHX HapogOB. M oszkva
1967, 123 — 240. p p . ; T. X . KyMbitcoe: (szerk.): HcTopan KaöapgHHO —BaJiKapcKOH ACCP.
M oszkva 1967. 82 — 85.
79 I t t : ta rc a si. Vö. Volkova 98 — 99. A k a ra c s á jo k a t n e v e z té k kara-cserk eszek n e k ,
fek ete cserkeszeknek. Vö. A . L am berti: R e la tio n e d ella C olchide hoggi d e tta M engrellia
e tc. N ap o li 1654 ; J o u r n a l de V oyage de C hevalier J e a n C h ard in en P erse. L o n d o n 1686 ;
A u b ry de la M otraye: V oyages en E u ro p e , A sie e t A frique. Vol. I I . L a H a y e 1727 ; J . K la p
roth: R eise in den K a u k a su s u n d n a c h G eorgien. B d. I. H a lle-B e rlin 1812. 510. K laproth
sz e rin t a k a ra c s á jo k a K u m a m e n ti M ad zsar-b ó l s z á rm a z ta tjá k m a g u k a t; a feh ér cserk e
szek fö ld jé t (Á lba Z iquia) tö b b X IV . századi té rk é p , íg y pl. a C resques A b rah am -féle 1375.
évi k a ta lá n a tla sz (1. J . Lelew el: G éographie d u M oyen Age. Vol. I I ., A m ste rd a m 1967. 53.)
is áb rázo lja.
80 = az ú n . N a g y b ö jt; h a m v a z ó sz e rd á tó l h ú sv é tig (kivéve a v a sá rn a p o k a t).
81 V ajh ag y ó v a sá rn a p (farsan g v a sá rn a p ) e sté tő l h ú sv é t v a sá rn a p déli p ászk aszen -
telésig.
82 U g y an is m in t az ad ü g e n é p ra jz tö rté n e té b ő l ism e rjü k , h a lo tta ik a t a fá k te te jé re
h ely ez ték ; ez a szokás N y u g a t-G rú z iá b a n sem le h e te tt ism eretlen . Az i. e. I I I . szá z a d b a n
é lt A pollonios R h o d io s «A rgonautikon» c. ep o száb an (X II., 200 —209.) íg y em lékezik m eg
Ia so n kolchisi p a rtra ló p é s é rő l: «a h a jó b ó l k iszállv a egész so r h a jlé k o n y lo m b o z a tó fá t p il
la n t m eg, csúcsaikhoz k ö téllel e rő sítv e a h o lta k . M áig a k o lh-ok súlyos v é te k n e k vélik
fé rfi-test e lh a m v a sz tá sá t. D e földbe sem te m e th e tő k , sírju k o n em lék m ű nem á llh a t. N y ers
m a rh a b ő rb e b u rk o lv a, v á ro stó l tá v o l a g g a tjá k te te m e ik e t a fák ra . Á m a fö ld et is m eg illeti
e jog : ide a n ő k e t te m e tik . íg y k ív á n ja e z t h a g y o m á n y s szabály.» (A pollonios R o d o s e li:
A rg o n av tik a. F o rd . A . U rusadze. T biliszi 1975. 122.). A pollonios fo rrá sé rté k é re 1. Γ . M e A U -
K u m e u A u : K HCTopnn gpeBHeü Γργ3ΗΗ. T biliszi 1959. 214 —215. — F e g y v e re k , v a d á sz z sá k
m án y , agancsok stb . fá ra a g g a tá sa az egész É sz a k -K a u k á z u sb a n g y a k o rla tb a n v o l t ; E v lija
Cselebi is m egem lékezik ró la. Vö. Pe;iHrH03Hbie BepoBaHHfl HapogoB CCCP. CßopHHK Θ τ η ο γ -
pa(j)HMecKHx MaTepnaJiOB. T. 2., M oszkva —L e n in g ra d 1931. 47. —S ch iitb erg er sz e rin t a v il
lá m ü té stő l a g y o n s ú jto tt e m b e rt «legen y n ein tru c h e n u n d setzen in in d e r tru h e n a u ff ein
hochen p a u m ; so c h o m p t d a n n d as volgk in d e r selbigen gegend u n d p rin g en im essen u n d
trin c k e n m itt in u n te r dem p a u m . . . » (S ch iitb erg er i. m . L angm antel-féle k iad ása, 63 — 64.
nek s a fá t Isten fáján ak nevezik. E fa ágaira különféle jelképeket ra k n a k és

állatfejek et is.83 Szerzeteseik nincsenek. P ap ja ik n a k éppen úgy v an feleségük,
m int a tö b b i fé rfin a k ; akinek nincs felesége, an n a k nincs helye közöttük.
Igen nagy latro k és to lv a jo k ; egyik faluból rá tö rn e k a m ásikra s nyilvánosan
és erőszakkal elrabolják a m ásik falu fia it és férfiait, vagy — h a m ódúkban
áll — tito k b a n cselekszik meg u g y a n a z t; és a ten g erp arti vidéken nyom ban
el is a d ják őket a rabszolgakereskedőnek.84 É s m iként a ta tá r o k m egszokták,
hogy elad ják övéiket, u g yanúgy ezek a szegény em berek is m egteszik ezt.
De van egy jó dolog n á lu k ; az ti., hogy a tem plom és az e m líte tt Iste n fá ja
m ellett kitű zn ek egy k ö rt s e körön belül még senki sem m ert bárm ihez is
hozzányúlni.85 Ám h a v alaki ezen a körön kívül elsőként é rin t meg valam it,
az az övé, különösképpen a ten g erp arto n , ahol h a hajótörések tö rtén n e k ,
a z t m ondják, hogy [am i p a rtra v ető d ö tt, azt] Iste n k ü ld te nekik s em b ert
a d n a k el disznóért. A zt is állítják , hogy asszonyaik nagy varázslók s gyéko-
ro lják is ezt a m ű v észetüket ;85/a szelet tá m a sz ta n a k és felkorbácsolják a te n
gert és ezért tö rtén n e k h a jó tö ré se k ; ugyanis nincsenek jó kikötőik. M indezt
jóm agam is igaznak n y ilv án íto ttam , am időn az e m líte tt terü le te k körül
vagy azok a la tt já rta m . M ágikus erővel felkorbácsolták a ten g ert, különös
képpen éjszaka. Mi azonban győztük im ádságainkkal és a szentek segítségé
vel . . . Végülis azt m o n d o ttá k : Nem tu d u n k felülkerekedni ra jta to k , m ert
szentek harcolnak é rte tek s enszem ünkkel lá ttu k az éjszakában Szent M ik
lóst,85/13 aki nagy lám pásokkal sie te tt segítségetekre a hatalm as v ih arb a n s
szo ro n g ato tt helyzetetekben. É s tö b b hónap m ú ltán szabadulva h á lá t a d tu n k
Istenn ek s k im en tü n k Szent M iklósnak az ő földjükön levő tem plom ába s
békességünk lett. Asszonyaik nagyon szépek és igen finom lelkűek. A férfiak
csaknem m eztelenül járk áln ak , kivéve a nem eseket.
Ism eretes, hogy e nem esek egyikét elad tá k G enovában, ahol k ita n íto t
tá k , m ajd szabadulva a rabszolgaságból, belépett a p ré d ik áto ro k re n d jé b e ;
végülis az apostoli szék a földnek egyik főegyházm egyéjében érsekségre em elte
p p .). L . m ég D . M . L a n g : T h e G eorgians. L o n d o n 1966. 68. p . és K u m ü k o v : i. m . 93. p . —

Az Is te n -fá ja k u ltu sz ra , a k e re sz té n y v allás és a p o g á n y h itv ilá g m a ra d v á n y a in a k ta r tó s
g rú z ia i szim biózisára 1. O. G. W esen d ő n k: Ü b e r georgisches H e id e n tu m . L eipzig 1924. ; G.
P atsch: Ü b er georgisches H e id e n tu m . B edi K a rtlis a R e v u e de K a rtv é lo lo g ie (1973) 207 —
224. G. C harachidzé: L e System e relig ieu x de la G eorgie p a ie n n e . P a ris 1968. 642 — 646,
6 5 9 -6 7 8 .
83 Vö. N . W itsen : N o rd en O o st T a rta ry e . A m ste rd a m 1692. Ch. P eyssonnel sz e rin t
(T ra ité su r le com m erce. P a ris 1787. T . I I . 3.) a cserkeszek és a b h á z o k sz e n t fá ik a t a h é b e r
«kados» szóból k ö lcsö n zö tt «kodos»-nak nev ezik . E n n e k « k udos»-alakjával a X V II . száz a h i
G io v anni de L u cca m ű v éb en is ta lá lk o z u n k . Vö. m ég D ubois de M o n p ereu x F . in V. K .
Gardanov i. m . 449 — 450. p p . é s J . A. Longw orth uo. 542. és 583 ; E. BeüdeHŐayM: MccJiego-
BaHHfl η 33ΜβτκΗ. In : KaBKa3CKHe anogbi. T iflisz, 1901, 69 — 100. p p . ; B. JIomur: O KyjibTe
gepeBbeB B Γργ3ΗΗ. In : BecTHHK My3en rpy3HH. T biliszi, 1926 ; I . D ja v a k h ish v ili: K a rtv e li
e ris isto ria. T biliszi 1960. T o m 1, 93. p . e tc.
84 Vö. H eyd i. m . I I . k ö t. 543 — 550. p p . ; W . E . D . A lle n : A H is to ry o f th e G eorgian
people. L o n d o n 1971. 282 —288.
85 Vö. D zsa v a h isv ili: i. m . I . k ö t. 88.
85a A m ág ia ősi kolhiszi e lte rje d tsé g é re 1. O. G. W esendonk: A us d e r k a u k a sisc h e n
W e lt. B erlin é. n . 169.
85b A S zen t M iklós-kultusz az oszó to k n ál, ill. a dig o r tö rz sn é l v o lt re n d k ív ü l erős ;
a te n g eren b a jb a ju to tta k p a tr ó n u s a k é n t tisz te lté k . A b a lk á ro k N ek k o la n é v e n ism e rté k .
Vö. B. M. Aőaee: HcTopHKO-STHMOJiorHqecKHH cJioBapb occthhckoro H3biKa. T o m I I . L en in g ra d
1973. 1 8 1 - 1 8 2 .
ő t ;86 o tt is élt s hosszú időn á t helyt állt és nem zetéből sokakat m eg térített.87
A kairói sz u ltá n t88 a mi időnkben v itté k el rabszolgaként ebből az ország
ból E g y ip to m b a s a m ásik szultán halála u tá n ő le tt a s z u ltá n ; m ost pedig a
fia k ö v ette őt. L á tta m m agát a fiú t s lá tta m szüleit is, akik később kim entek
hozzá.
E zé rt m o n d o ttam fentebb, hogy kitű n ő tehetségű em berek s nagyon
ügyesek m inden m unkában, ám de nem a saját hazájukban. Ez az ország
ny u g atró l a F ekete-tengerrel h atáro s, északról T atárországgal, keletről a
K áspi-hegységgel, délről G rúziával89 vagy pedig A bháziával.90
Abbázia, M ingrélia
(10. fejezet)
Az ezeken tú l elterülő A bházia s h atárv id ék e kicsi, hegyes ország. Ál

la ta ,91 jó b o ra92 elegendő. K en y eret, bú zát nem fogyasztanak, nincs is nekik,
csak zú zo tt kölesből s ezt só nélkül, cserépfazékban főzik meg s kenyér helyett
eszik.93 V alam elyik kevéssé békekedvelő róm ai császár leigázta őket s ennek
jeléül rá k ü ld te a fejükre sa já t láb án ak a le n y o m a tá t; és m ind a m ai napig
fejükön egy láb-jegyet viselnek.94 A lelki dolgokban nyersek, nem is törődnek
ily esm iv e l; vallásfelekezet dolgában a grúzokat9596követik. S aját nyelvük van.
K itű n ő en érten ek a posztó, a vászon és a selyem feldolgozásához.90
86 A N o titia orb is szerzője csak a b b a n té v e d , h o g y az A v ig n o n b an 1349. feb ru . 21-én

M atreg a érsekévé felszen telt, 1376 k ö rü l fő eg y h ázm eg y éjéb en e lh u n y t J á n o s cserkesz p a p
n em d o m in ik án u s v o lt, h a n e m fra n c isk á n u s, m ik é n t az V I. K elem e n p á p a b u llá já b ó l k itű
n ik : «V enerabili fr a ti J o a n n i arch iep isco p o M atrig en . C um a u te m , sic u t accepim us, in
regno Z echiae q u a e d a m ecclesia m etro p o lica, M atrig en , ecclesia a p p e lla ta , q u ae d iu c a ru it,
p ro u t c a ret, p a sto re cath o lico , ex istere d ig n o sc a tu r, nos a tte n d e n te s fore n ecessariu m e t
salu b re, de p e rso n a id o n ea, ca th o lic a e t in sa c ra p a g in a e ru d ita ac e x p e rta in p ra e d ic a tio n e
verbi D ei eidem ecclesiae p ro v id e re , ac sp e ra n te s, q u o d tu, q u i de illis pa rtib u s tra xisti
progeniem et p er fratres o rd in is M in o ru m a p u e ritia tu a in catholica fid e instructus et ordinem
ip su m professus es, p o s t litte ra ru m s tu d iu m e t n o titia m a c q u isita m , p e r eiusdem verb i
p ra e d ic a tio n is m in iste riu m e t a lio ru m b o n o ru m o p e ru m ex em p lu m in eisdem partib u s pro
eadem fide fideliter et sollicite la b o ra sti . . . » (Golubovich i. m . V. k ö t. 41).
87 U o. 42 —45. p p .
88 A cserkesz B a rk u k te s tő rp a ra n c sn o k 1382-ben m e g d ö n tö tte H ad zsi ib n S ag b an
eg y ip to m i u ralk o d ó sz u ltá n u ra lm á t és m e g a la p íto tta a tö b b m in t száz évig u ralk o d ó bur-
d zsita-m am elu k d in a s z tiá t. A cserkesz ra b o k e g y ip to m i k a rrie rjé re 1. G. In te r ia n o : L a v ita
e t sito de Z ych , c h ia m a ti C iarcassi. V e n e tia 1502, föl. A 3 v.
89 I t t : Io ria n ia , a to v á b b ia k b a n Jo ria n ia , Io ria m a stb . C arp in in él lo rg a n ia , Geor-
g iania, B a rb a ro n á l Z orzan ia, G iorgiania, C lav ijo n ál G arg an ia, G organia, G u rg an ia.
90 I t t : A pcasia.
91 Vö. 111. ÜHaA-Mna: A6xa3bi. S zu h u m i 1960. 124— 139.
92 U o. 231.
93 U o. 2 2 3 - 2 2 5 .
94 I. e. 69-ben L u c u llu s légiói m e g sz á lltá k A rm en ia egy részét, m a jd 67-ben G naeus
P o m p eiu s kezdi m eg tra n sz k a u k á z u si h a d m ű v e le te it. A ró m ai u ra lo m az a b h á z k irá ly sá g
b an b izo n y u lt a le g ta rtó sa b b n a k G. M e lik isv ili i. m . 372 — 373. Az i. sz. I —I I . sz á zad b an
csak S ebastopolisban á llo m á so z o tt ró m a i légió ; a I I I . század elején m á r P ic u n d a is ró m ai
h ely ő rség et k a p o tt (vö. 3 . B. A m a6ad3e: HcTopHH h KyJibTypa gpeBHefl A6xa3im. M oszkva
1964. 184 — 195. — A láb je g y -k u ltu sz ra 1. A . A . A m uőa: Bonpocbi Π03ΤΗΚΗ aöxa3CKoro HapT-
CKoro anoca. T biliszi 1970, 73.
95 I t t : Io rian i.
96 I n a i-Ip a S. i. m . 1 6 3 - 1 6 8 .
T úl ra jtu k K elet irán y áb an , G rúzia97 felé te rü l el a M ingrélia98 nevű

ország. Elég n agy ta rto m á n y ez. S aját nyelvük v an ; írásuk és vallásfelekezetük
m indenben azonos a grúzokéval. Sok a síkságuk. Magas hegyeik vannak,
m elyek h atáro sak A bházia hegyeivel s a K aukázusig, a K áspi-hegységig99
terjed n ek ; a sa já t hiedelm ük és a környezetükben élők hiedelm e a legrosszabb
tévelv, [m ert szerintük] az ég király n ő je100 avagy D ian a állandó székhelyét
és h ajlék át ezekben a felette m agas hegyekben t a r tja s o tt lak ik nim fáival,
leánytársaiv al és a szatírokkal éjjel-nappali vígasságban — s b árki b árm iért
folyam odik hozzá, azt meg is k a p ja tőle. Aki kész áld o zato t b e m u tatn i neki,
a z t hozzáviszik s ha b e m u ta tta , nyom ban visszahozzák néha húsz nap, néha
hosszabb vagy éppen rövidebb idő a la tt. 100/a O lykor híven dolgozik országáért
ez a D ianája. De azt is m ondják a szegénysorsúak, hogy h a ez a királynő
lakom át vagy éppen lak o d alm at rendez a sa já t házanépe körében, akkor ab ban
az esztendőben a környező népeknek sem m i sem ju t a föld term éséből. S m ivel
nincs egy évi ta rta lé k u k , m indenüket, am ijük csak van, kénytelenek gyöke
restől felélni, s e m ia tt a rákövetkező esztendőben ínség tö r ki. Azok, akik e
tá jo n élnek s ak ik et m ár így rászed ett, azt beszélik, hogy m indenki, aki bem egy
a hegyek közé, bőven kap m indenből m in d e n t; em legetnek v alak it, aki m aga
az t v allo tta, hogy bem ent a hegyek közé s k a p o tt tő lü k 101 b o r t ; de am ikor
kifelé t a r t o t t a tő lü k k a p o tt borral, nem t a r to tta meg p aran csaik at, ezért ú t
közben az egészet e lv e s z te tte ; így tévelyegnek azok, akiket rászed D iana.
H a so n ló k é p p en : megesik az is, hogy egyes szem élyek a királynő parancsából
rá tö rn ek egy falu olyan lakosaira, akik irá n t a királynő gyűlölettel v is e lte tik ;
ekkor a m egbüntetendő szem élynek csupán ránézéssel kiszívják egész v érét.102
E z az tá n m egbetegszik, egészen a h alálra válásig, hiszen k iv o n ták vérét.
Ilyen esetekben az az orvosság, hogy a betegek szülei felkeresnek egy olyan
szem élyt, aki a m ágia e m esterségében jártassággal b ír s [e m esterségében]
m agasabb fokozatú annál, aki bejőve ab b a a faluba, ahol ez m eg tö rtén t, az
á rta lm a t okozta. É s ha a beteg nem tu d ja , hogy ki m űvelte ezt vele, akkor az
odaérkező m agasabb fokozatú m ester egybehívja az egész falut, jóm aga a
középre áll s jól szem ügyre vesz m indenkit, m ajd nyom ban felism eri azt, aki
a m ásik vérét kiszívta. H ozzálép ehhez s egy ü té st m ér reá, m ajd sorban o d a
lépnek a többiek is és u gyanezt teszik. H a ez nyom ban bevallja t e tté t s k i
jelenti, hogy kész visszaadni neki a vérét, akkor a beteg azonnvom ban m eg
gyógyul. De ha a m ásik k iokádja a fe leb arátja vérét sa já t testéből, akkor
m ár nem ü tn ek rá, de m eghal, míg a m ásik — a beteg — teljesen m eggyógyul,
ím e hogyan szedi rá őket a s á t á n ! M indezeket, am iket elm ondtam , szintén
szavahihető em berektől h allottam , m agam is lá tta m s hosszú időn á t e te rü
97 I t t : Io ria m a .
98 I t t : M engrelia.
99 I t t : u sq u e ad Cecos e t C aspeos.
100 Az ész a k n y u g a ti K a u k á z u s k ö z p o n ti istensége, «Dali», a v a d á sz a t isten n ő je. Vö.
G. R obakidze: D e M ythologie georgienne. B edi K a rtlis a R e v u e de K a rtv é lo lo g ie 23 (1957)
39 —4 1 .; R . K a rm a n n : R o b a k id se u n d die W ie d e rg e b u rt des M y th o s. U o. 43 —44/1963.
p . 94. ; C harachidzé: i. m . 483. E . V irszaladze: K a rtu li S am o n ad ireo eposi. T biliszi 1964,
p a ssim és uő. : rpy3HHCKHÜ oxothhhhh Myp h no33HH. M oszkva 1976, p assim .
íooay-Q C harachidzé: i. m . 141 — 146, 568 — 570.
101 É rts d ; az iste n n ő tő l és «házanépétől».
102 A k a u k á z u si v ám p ír-h ie d e lm e k re a sz a k iro d a lo m b a n n in csen ek a d a to k . N ém ileg
e m lé k e z te t a z o n b an az őszét R u jm o n -h ie d e le m k ö rre (vö. V . I . A baev i. m . T o m I I . M oszk
v a 1973, passim ).
leteken élve azo k at m agam is m egtapasztaltam . A m ikor az ilyesm ik m ia tt

szem rehányással illettem őket, ők csak k in ev ettek engem, m o n d v á n : sohasem
lá to tt ilyet [Főtisztelendőséged] stb. E hegyek között különféle nem zetek
élnek, m elyek különböző nyelveken beszélnek, m in t a m ingrélek, a szvánok,103
fran k o k ,104 ak ik akkor még a sa já t nyelvüket használták. A grúzok vallásfele
k ezetét követik. Azok, akik M ingréliában és a F ekete-tenger m ellett laknak,
igen nagy borisszák, m ert bővében v an n ak a bornak. A búzakenyérre] nem
tö rő d n ek ; h a v an nekik, ak k o r is eladják idegeneknek ; nem is tu d já k m egenni,
hanem kenyér h ely ett cserépfazékban főzött és kem ényre sz á ríto tt kölest
esznek hússal vagy hallal. S okat bőjtölnek úgy, m int a görögök, ta lá n még
tö b b e t is, de a b öjtök idején annyiszor esznek, ahányszor csak ak arn ak és le
is részegednek s ezt nem is te k in tik bűnnek. A világ m inden tájáh o z képest
az ő életm ódjuk a legrosszabb, hiszen elad ják saját feleségük egy részét is.
E z t a következőképpen teszik : h a egy idegen ennek az országnak a földjén
m egszereti valakinek a feleségét és ez a férj tu d o m ására ju t, úgy ez utóbbi
bejelenti ezt a dolgot földesurának. A földesúr erre azt m o n d ja : jól teszi,
m ert szép asszony és neked is szeretned kell ő t.105 S h a nem kap eleget érte,
ak k o r á ta d ja a feleségének negyedét vagy felét — azaz a n ap p alát vagy é j
sza k áját — m ásnak, ha pedig az előbbi jól fizet a férjnek, akkor m egkapja
az egész asszonyt, a férj pedig vesz m agának egy m ásikat. H a veszekszenek,
addig nem áll helyre köztük a békesség, míg a veszekedő felek között kereszt-
kom aság nem jö tt létre. De persze nincs m indnyájuknak újszülött fiúgyerm e
kük, a k it éppen meg kell keresztelni, de ak a d egy m ásik, nagy, aki egyébként
m ár meg v an keresztelve — s ezt m indannyiszor m egteszik, ahányszor csak
szükségesnek m u tatk o zik a jóbékesség érdekében. Sok szerelmi ügybe bonyo
lódnak bele,lt5/a de utólag sohasem hiszik, hogy előzőleg helytelenül cseleked
tek . E ttő l az országtól keletre fekszik Georgia, mely egyike Ázsia tizennégy
ta rto m á n y á n a k .
103 I t t : sueui. U g y a n íg y R u b ru k n á l (G yN 120 és 240 1.) 409. jegyz.

104 F ra n k o k — a m o h a m e d á n világ sz ó h a sz n á la tá b a n az e u ró p a i k e re sz té n y o rsz á
gokból, elsősorban F ra n c ia o rsz á g b ó l és az itáliai állam o k b ó l é rk e z e tt szem élyek. A régi
grúz sz ó h aszn álatb sn a «phrangi« felelt m eg en n ek (vö. K a rtlis T sx o v re b a M ep h et M ephisa
D av itisi. T biliszi, 1955. 325 ; ILI. A . M ecxua: RugropcKafl ÖHTBa. T biliszi 1974, 83). A m a i
grúz n y elv b en a p h ren g i = fran cia. A «frank» értelm ezésére 1. m ég S zk rzsin szk a ja 117, 196
és 240 1. 53. jegyz. J á n o s érsek i t t v ag y az A b h á z ié b a n és a C serkeszföldön m á r a X IV .
század elején m e g te le p e d e tt g e n o v aia k ró l (vö. 3. B. Ama6aÖ3e: Ü3 HCTopHH cpegHeBeKOBoií
Aőxa3HH. S zuhum i 1955. 244) v ag y p ed ig az 1121. évi didgori (M angliszi m ellett) c sa tá b a n
I I . B ald u in jeruzsálem i k irá ly n a k É p ítő D áv id grúz u ra lk o d ó g y ő ztes serege o ld alán h a r
coló k eresztesvitézei (M e szh ia : i. m . 19, 57 — 63, 82 — 83, 86 ; Γ. JlopdKunaHud3e: McTopHfl
Tpy3HH X I — HanaJia X III Béna. T biliszi 1974, 110 \ A . M a n vélich vili: H isto ire de G éorgie.
P a ris 1951, 168, 171 ; G. R obakidse: L a G éorgie á l ’époque des C roisades. B edi K a rtlis a
R ev u e de K artv élo lo g ie 17— 18 (1964) 98 — 101 K . S a lia : Q uelques p ag es de l ’h isto ire d e
G éorgie. U o. 27 (1970) 72 — 92) állító lag o s leszárm azóiról em lékezik m eg. A «frank»-etno-
n im ia későbbi fejlődésére, a K a ffa eleste u tá n i sű rű cserkesz-olasz vegyesh ázasság o k b ó l
eredő, a K a ffa m elle tti F ecciale v á ro sk á b a n lakó «frenk-kardas»-okra 1. E . D ortellid ’A sc o li:
D escritione del M ar N egro e d ella T a rta ria . In : B. K ■Γ α ρ ό α Η Ο β : Agbiru, öaJiKapUbiH napana-
eBusi. N alcsik, 1974, 64 — 67. p p . ; F e rra n d N .: V oyage de Crim ée en Circassie. In : L e ttre s
éd ifian tes e t curieuses des m issions é tran g éres. 1820. I I I . 1.
105 A k a u k ázu si m o n d á k b a n , m esékben széles k ö rb en ism e rt a n ő felaján lás szokása.
Vö. M . Is tv á n o v its: ripoöJieMa reHe3Hca rpy3HHCK0H jiOKajibHOH pegaKUHH CKa30HHoro ra n a
nepeMeHa noJia (aBTope(})epaT). T b ilisz i—B u d a p e st. 1959, 6.
105a Vö. C harachidzé: i. m . 9 7 - 1 0 6 , 3 6 5 - 3 6 7 , 3 7 0 - 3 7 2 , 6 5 1 - 6 5 5 , 6 9 3 - 6 9 6 . p p .
Grúzia
(11. fejezet)
G rúzia106 tetem es k iterjedésű ország, de nem egységes ; az országon belül

nagy részekre oszlik. M int m ár m on d o ttu k , n y u g at felől a K au k ázu s vagy
E lb ru sz107 nagy hegyeinél kezdődik. Déli szom szédja N agy-A rm énia vagy
Perzsia, keletről a B akui-, m ásként K áspi-tengerrel, északról T atárországgal
h atáro s. E z az ország k ét részre oszlik. K ülső, keletre eső része a Jo ria n ia
nevet viseli ; a belső rész neve A bházia.108 É s mégis úgy m ondják : egy király u k
van, jóllehet ez idő szerint annyi ú r k özött oszlanak meg, hogy sohasem lesznek
békességben. A jtato s, k itá rt szívű em berek, ezért gyorsan á tté rn e k a katolikus
h itre és Isten kegyelm éből ezeken a tá ja k o n sok helyen telep ü ltek meg a
dom onkosrendiek és a ferencrendiek és nagy a hívőseregük.
V an sa já t nyelvük és írásuk ; ábécéjük 38 betűből áll.109 A görögöket
követik sok m indenben. P á triá rk á ik a t — ak ik et katolikoszoknak neveznek —
a király ik ta tja be m éltóságukba és teszi le, tetszése sze rin t.110 H áro m helyen
van ilyen katolikoszuk ;m egyik sem engedelm eskedik a m ásiknak. N agy tisz
telettel v iseltetnek a k o n stan tin áp o ly i p á triá rk a irá n t és sokban engedelm es
kednek neki. K evéssé ta n u lta k , szervezett tan u lm á n y o k a t k o ráb b an nem
fo ly ta tta k és m ost sem fo ly tatn ak . N incs teljes bibliájuk, hanem á ltaláb a n
csak a Z soltárok könyvét, az evangélium okat és P ál leveleit, v alam in t azo k at
106 I t t : Io ria n ia .
107J . Reineggs sz e rin t (A llgem eine h isto risc h -to p o g ra p h isc h e B e sc h re ib u n g des
K a u k a su s. B d . I. G o th a — S t. P e te rsb u rg , 1796, 3) «a K a u k á z u s-h e g y sé g e t az o t t lak ó és
k ö rn y ező n ép ek G albus-nak, Y c-A lb u sn ak v a g y J a lb u s D a g h la rn a k nevezik». J . v. K la p
roth sz e rin t az ázsiai n ép ek a t a t á r «Jalbus» n e v e t h a sz n á ljá k s e z t a g rú z o k is á tv e tté k ,
a k ik a K a u k á z u s t Ja lb u z isz m ta -n a k , Ja lb u z -h e g y n e k n ev ezik (R eise in d en K a u k a s u s u n d
n a c h G eorgien. B d. I., H alle —B erlin , 1812, 298, 302). K ev ésb é való szín ű , de n e m k iz á rt,
h o g y az «Albus» m egjelölés az «Alburs» (E lb ru sz) h e ly e tt a m áso ló e lírá sa fo ly tá n k e rü lt a
szövegbe.
108 I t t : A pcasia. Vő. 90. jegyz. L d . m ég P . P ellio t: N o te s o n M arco P o lo . V ol. I I .
P a ris 1963. 621.
109 A X I X . század végén v ég b e m e n t g rú z írá s-eg y szerű sítés e lő tt a v ilági h a s z n á
la tr a a X IV . sz ázad b an k e le tk e z e tt ú n . m h e d ru li («harcos») írá s szolgált, m ely v a ló b a n 38
b e tű b ő l áll, u g y an ú g y , m in t az ősi egy h ázi m rg lo v a n i és az e z t k ö v e tő h u c u ri írásm ó d . Vö.
E . B a szila sv ili: D zveli k a rtu li a n b a n i. T biliszi 1973. 6 — 7 ; K . S a lia : N o te su r l ’origine e t
l ’age de l’a lp h a b e t géorgien. B edi K a rtlis a R e v u e de K a rtv é lo lo g ie 15 —16 (1963) 5 — 18 ;
С. Д ж анаш ия (szerk.) : История Грузии. Ч. 1. T biliszi 1946. 94 — 95.
110 « . . . I l e st c e rta in que les ro is c h a n g a ie n t ou d é p o sa ie n t les c a th o lico s selon le u rs
caprices, s u r to u t p o u r des raiso n s p o litiq u es. N a tu re lle m e n t, ceu x q u i é ta ie n t ainsi d é trô n é s
in ju ste m e n t ne se résig n aie n t p o in t e t c h e rc h a ie n t à se créer des p artisa n s» M . T a m a ra ti :
L ’É glise G éorgienne. R o m a 1910, 366).
111 A grúz egyház élén — az o rszág részek re d a ra b o ló d á sá n a k ellenére — so k áig
eg y etlen katolikos (a m tz c h e ta i) állt, egészen a d d ig , am íg a X IV . sz á z a d b a n , ép p en J á n o s
érsek éveiben m e g alak u lt a n y u g a tg rú z k a to lik o s a tu s B ic sv in ta (P icu n d a) székhellyel
(T a m a ra ti :i .m . 398) ; «Пицунда приобрела особенную известность с исхода X IV столетия,
а именно с 1390 года: здесь с этого времени сидел отдельный католикос или патриарх, кото
рого духовная власть обнимала всю Западную Грузию . . . Л- Бакрадзе: К авказ в древних
памятниках христианства. Тбилиси 1875. 121 122). — «Пицундская церковь я вл ялась
одной из крупнейш их духовно - феодальных сеньорий позднесредневековой Грузии, наряду
с такими духовными сеньориями, как мцхетская, гелатская, алавердская, ш иогвимская и
др.» В. Габаш вили: Феодальный строй Грузии XVI X V II вв. Тбилиси 1958. 151). H a rm a
d ik k ato lik o sró l azo n b an T a m a ra ti sem szól, k iv év e a z o k a t az e se te k e t, a m ik o r ellen-
k a to lik o so k lép tek fel (1. 110. jegyz.).
[a bibliarészleteket] használják, am elyek benne vannak a sze rtartása ik b a n .112

E gyebek k ö zö tt van egy rövid istentiszteleti rendjük is. Azzal m entegetik
m ag u k at tu d á s u k a t illetően, hogy náluk nem tevékenykedtek sem apostolok,
sem doktorok, hanem csak az apostoloknak egy N ina nevezetű113 szolgálója
és ta n ítv á n y a vezette el őket Jézus K risztu s hitére. M int ők m ondják, nekik
elegendő az, am it ta rta n a k s azzal egészítik ki saját tu d á su k a t, am it m ás népek
p réd ik áto raitó l szednek össze a m agukéhoz ; még azt is sokallják, am it mégis
csak tu d n a k . M időn m aga Szent N ina — tö b b ta n ítv á n y á v a l — m egérkezett
hozzájuk az apostoloktól, kiváltképpen T ádé apostoltól114 ebbe a G rúzia115
nevű országba, am elyet egykor Ib é riá n a k 116 neveztek, bálványim ádásban s
egyéb gyalázatosságokban ta lá lta őket. U gyanis b a rátai közül valaki ham aro
san m e g h a lt; ezt nyom ban m egfőzték és m egették.117 E nnek lá ttá n Szent N ina
112 J á n o s érsek értesü lései e té re n e g y á lta lá n n em m o n d h a tó k p o n to s a k n a k : «Dass
die Ü b ersetzu n g d e r B ib el in s G eorgische n ic h t lan g e n a c h d e r E in fü h ru n g des C h riste n
tu m s a n zu setzen ist, e rh e llt u n zw eifelh aft a u s d e r V ita d e r heiligen S usanik, in d e r d rei
heilige B ü ch er m it N am e n e rw ä h n t w erden» : «E vangele, P a u le , D av itn i» — v ag y is éppen
a szóbanforgó h á ro m b ib liarészlet. (M . T a rc h n isv ili: G esch ich te d e r k irch lich en georgi
schen L ite ra tu r. C ittä d ei V a tica n o 1955, 313). D e m á r 978-ra elk észü lt a te lje s grúz biblia-
fo rd ítá s (Uo. 321 — 322 és J . M o lito r: Z u r T e x tg e sc h ic h te des g eorgischen A lten T e sta m e n
tes. I n : B edi K a rtlis a R e v u e de K artv é lo lo g ie 32 — 33 (1959) 53 — 54.
113 Vö. T a m a ra ti: i. m . 159 — 227 ; D . M . L a n g : L ives a n d legends o f th e G eorgian
S ain ts. L o n d o n —N ew -Y ork 1956, 13 —40 ; M . T a rc h n isv ili: i. m . 235 sk., 379 sk. és p a s
sim ; uő : D ie heilige N ino. A n a le c ta O rd. S. B asilii M agni R o m ae. 1953. 578 ; K . S a lia :
N o tice su r la conversio n de la G éorgie p a r S ain te N ino. B edi K a rtlis a R e v u e de K a rtv é lo
logie 5 0 - 5 1 (1966) 5 2 - 6 4 .
114 A m ezo p o tám ia i E d e ssz á b a n ( = O rfa) fe n n m a ra d t h itre g e sz e rin t J ú d á s T ád é
ap o sto l azonos T a m á s ap o sto llal, a k it K ris z tu s u tá n k étszáz évvel m á r P erzsia a p o sto la
k é n t te k in te tte k . J á n o s érsek e lő ad á sa esetleg ezen alap u l. D e vö. m ég T a m a ra ti : i. m . 229.
115 I t t : Jo ria n ia .
116 I t t : Ib e ria , K e le t-G rú z ia k lasszik u s elnevezése.
117 Az ókori k u ltik u s n ek ro fá g ia em legetése tö k életesen légből k a p o tt és egy etlen
fo rrás sem tu d róla. J á n o s érsek — a m in t a rr a m á r a b ev ezetésb en u ta ltu n k — bőségesen
és m eglehetősen k ritik a n élk ü l m e r íte tt Isid o ru s H isp alen sis m űvéből. Sevillai Isid o r a
g rú z o k a t — a k á rc s a k k éső b b R eg in o a m a g y a ro k a t — sz k ítá k n a k ta r t o t t a (In p a rte A sia
ticae S cy th iae g entes, q u ae p o ste ro s se Ja s o n is c re d u n t . . . Isid o ri H isp alen sis episcopi
E ty m o lo g ia ru m sive o rig in u m lib ri X X . R eco g n o v it W . M . L in d sa y . O xford 1957, X IX .
2, 65.). M ár pedig szerin te (uo., X IV . 3, 31 — 32) a M agóg-fia J a p h e t féle S zk itia «a d e x tra
o rien tis p a rte , q u a ocean u s S ericus te n d itu r, u sq u e ad m a re C aspium , quod est ad occasum ;
deh in c a m eridie u sq u e a d C aucasi iu g u m d e d u c ta est, cui su b ia c e t H y rc a n ia a b occasu,
h a b e n s p a rite r g en tes m u lta s, p ro p te r te rra ru m in fe c u n d ita te m la te v a g a n te s. E x q u ib u s
q u a e d a m agros in co lu n t, q u a e d a m p o rte n tu o sa e ac tru c e s c a rn ib u s h u m a n is e t eo ru m
san g u in e v iv u n t.» A m a g y a ro k a t n yershúsevéssel, vériv ással és az ellenség szívének g y ó g y
sz e rk é n t való felh aszn álásáv al v ádoló R eg in o n em az Isid o ru sn á l, h a n e m a Ju s tin u s n á l
ta lá lt scy th a-je llem zést h ú z ta re á a m a g y a ro k ra (vö. E ckhart S . : Az em berevő m a g y a r
m eséje. M ag y ar N y elv 1927, 3 —4. 250 —251). — A k a u k á z u si n é p ra jz b a n csak az e le jte tt
ellenség szívének k iv á g á s á ra v o n a tk o z ó m o n d á k a t ta lá lu n k ; V azsa P sa v e lá n á l, a n ag y
grúz k ö ltő n él (1861 — 1915) ped ig a rró l o lv a sh a tu n k , h o g y a m eg ö lt ellenség jo b b já t lev á g
já k , h azav iszik és a fa lra a k a s z tjá k (A luda K e te la u ri). V iszo n t a nem so k k al Sevillai Isid o
ru s u tá n , a V I. század végén élt grúz L e o n ti M roveli u n d o rra l á lla p ítja m eg a G rúzia te r ü
letén, a M tk v a ri (K ú ra) folyó v ö lgyében la k o tt b u n tu rk o k ró l és kip csak o k ró l, hog y ezek
N ag y S án d o r h a d já r a ta id ején m ég élők s h o lta k h ú s á t fo g y a sz to ttá k (vö. K a rtlis T zkhov-
reb a, I. k ö t. T biliszi 1955, 17 ; W . E . D . A lle n : i. m . 52. p. ; G. P atsch: Die B e k eh ru n g G eor
giens. M okcevay K a rtlisa y . B edi K a rlisa R e v u e de K artv élo lo g ie 33 (1975) 290 —291).
L eo n ti M roveli v iszo n t — m ik é n t a z t K . K ekelidze m e g á lla p íto tta JlHTepaTypHbie hctohhhkh
JleoHTH MpoBeJiH. BecTHHKTÖHJiHCCKoro yHHBepcHTeTa, I I I . 1923, 47 — 51.) a P se u d o -K allis-
th en ésn ek i. sz. I —I I . sz á z a d b a n k észü lt, N a g y S án d o rró l szóló, a k ö zép k o rb an n a g y n é p
szerű ségnek örv en d ő reg én y éb ő l m e ríte tt, m ely K a rtli őslakóit, a b u n tu rk o k a t hullaev ő
fé lv ad ak n ak á b rá z o lja (vö. G. M e lik isv illi i. m . 38. — E g y ism eretlen d a g esztán i tö rzs
k a n n ib alizm u sára 1. X . G alvani kö zlését ( V . K . Gardanov i. m . 165).
így szólt hozzájuk : «Nem teszitek helyesen, hogy ilyen h am ar m eg eszitek ;

h ag y játo k a nyolcadik napig, h á th a feltám ad». Ilyképpen a k a rta eltéríteni
őket szándékuktól, hogy ti. oly sok nap m ú ltá n a ro th ad á s bűze m ia tt m ár ne
fogyasszák el szeretteik h o ltte s té t; azok pedig h itte k neki s m egőrizték a
h o lttestek et a nyolcadik napig. S am ikor ennek eltelte u tá n m egközelítették
a ho lttestek et, azok borzalm asan bűzlöttek. E k k o r viszont így szólt hozzájuk :
ím e a ti szeretteitek, ak iktől fu tv a m enekültök. Ez a z tá n v issz a ta rto tta őket
e ttő l a tisztátalan ság tó l. E nnek helyébe azt rendelte, hogy szeretteik és b a rá
ta ik halála u tá n ta rtó z ta ssá k meg m agukat a hús fogyasztásától az elh u n y t
lelk iü d v éért.118 E z t a szokást m ind a m ai napig hűségesen ta rtjá k , ugyanis
szüleik halála u tá n tö b b hónapon és éven á t nem esznek h ú s t ; ezt az időt
elődeiknek, illetve h alo ttaik n ak m éltósága vagy szeretetük m értéke szabja
meg. A szentségeket illetően a görögökhöz alkalm azkodnak, de farag atlan
m ódon. K evesen v an n ak olyanok, akik kétszer vagy többször k ö tn ek házas
ságot ; ugyanis tetszésü k szerint vesznek m agukhoz vagy bo csátják el a fele
séget, még a m ásik n ak 119 életében. K ülönösen a k irály u k ilyen ; neki ugyanis
v an felesége, meg is t a r tja tö b b hónapon vagy éven át, de v an neki tö b b is.
E gy lakom a u tá n ezt m ondja k a to n áin a k : «aki tö b b e t fizet érte, az k a p ja meg
feleségül a királynőt» és így is tö rtén ik , oda is a d ja neki feleségül.
Igen nagy p arázn ák k á v áltak , különösképpen a király u k és sok gy alá
zatosságba keveredtek. E zé rt az Isten b ü n te té st m ért re áju k és T im ur L enk
által ostorozta meg őket, aki három ízben tö r t be ebbe az országba,120 ahol
nagy rom bolásokat, p u sztításo k at végzett, rab szíjra fűzte a lakosságot, le
ro n to tta a fenséges, csodálatos építésű tem plom okat, am ilyen például a Szent
Zsófiáé121 volt, szám szerint tö b b m int harm incat, am elyekbe pedig alap ításu k
kezdetétől fogva nem te h e tté k be lá b u k a t sem tisztátalan o k , sem szaracénok.
A kkori k irály u k a t a királynéval és egy fiáv al e g y ü tt elfogták122; de foglyul
e jte tte k ezeken a terü letek en m integy százezer em bert, k ö ztük sok k ato lik u st
is. É s a k irály i k in cstár egy d a ra b já t, azaz egy nagyon értékes gyöngyöt is,
m ely az egész világon nevezetes volt és a leggyönyörűbb. T im ur L enk h allo tt
erről és m indenképpen meg a k a rta szerezni.123 E rősen m egígérte, hogy an n ak
fejében szabadon bo csátja a k irály t, a k irály n ét és még m ásokat is. Midőn
ezt a k irály fiai és a tö b b iek m eghallották, igen felindultak ezen, m ert az em lí
t e t t gyöngyöt áh íta tu k tó l vezéreltetve Szűz M ária képm ásán és keblén t a r
to ttá k ; ők ugyanis m inden drágakövet, legyen az mégoly értékes, a szentek
képeire s a keresztekre helyezik. M agam is lá tta m Szűz M ária képm ásán ru b i
n okat, k arbu n k u lu so k at, zafírokat stb ., de különösképpen egy olyan karbun-
kulust, am elynek értéke 60.000 fo rin to t tesz ki. Ezekből egyet sem szabad m eg
118Vö. A . S h a n id se: S v a n u ri k u ltis te rm in i Z gerag. M acne 1973. 2., 116.

119 É rts d : ak iv el szentségi h á z a ssá g o t k ö tö tte k .
120 T im u r L en k m in te g y ny o lc ízb en tá m a d ta m eg G rú z iá t. E z e k közül az 1386,
1393 és 1403. évi v o lt a leg súlyosabb.
121 I t t : S a n c ta Sophia. A zo n b an a Z sófia-név a g rú z h a g io g rá fiá b a n n em ism eretes ;
fe lteh ető en S usanikiről v an szó.
122 J á n o s érsek értesülései e z ú tta l teljesen p o n to s a k : V. B a g ra t (1360— 1393) grúz
k ir á ly t és n e jét, K o m n é n a A n n á t T biliszi elfoglalása so rán , 1386. n o v . 21-én e jte tté k fog
ly u l a m ongolok és ek k o r a tró n ö rö k ö s — a k éső b b i V II. G y örgy — á llt a g rú zo k élére m in d -
add ig, m íg a k irá ly v isszan y e rte sz a b a d sá g á t, a m i 1387-ben tö r té n t m eg.
123 A grúz fo rráso k e g y b e h a n g z a n a k ezzel az é rte s ü lé s s e l; az ékszerek m e lle tt T im u r
L é n k n ek a legnagyobb ö rö m ö t a k irá ly d rá g a m ív ű p á n célin g je o k o z ta (vő. D zsav ah isv ili
i. m . I I I . k ö t. T biliszi 1966, 290 ; D zsan asia i. m . 292).
8
sérteni vagy m egérinteni, a legnagyobb b ü n tetés terh e a la tt. Ám de a sok lélek

elpusztítói lá ttá n kényszerhelyzetükben elküldték neki124 ezt a gyöngyüket,
ő pedig szabadon b o c sá to tta a k irá ly t és a tö b b iek et is. V oltak, akik lá ttá k ,
hogy T im u r L enk ezt a gyöngyöt odahelyezte többi, hasonló gyöngyei mellé.
E zek a gyöngyek olybá tű n te k , m in t két, egym áshoz m indenben hasonlító
n ő testv ér s a «solitaria»,125 illetve a «sola»126 nevet k a p tá k , m ert az egész világon
nincs sem m inőségben, sem m éretben ezekhez hasonló . . . E k k o r az tá n T im ur
L enk felem elte k a rja it és az ég felé fo rd íto tt szemmel á ld o tta az Isten t, aki
sem m it sem re jte tt el előle, de m inden drágaságot o d aa d o tt neki. Im m ár
h arm adszor foglalta el s rom bolta le ország u k at,127 de ennek a népnek még ez
sem v olt elegendő fenyítés, m ert to v á b b ra is sok gonoszságba keveredtek,
m in t azt ő m aga128 m o n d ta ; to v á b b ra is az ég k irály n ő jét vagyis D ian á t
tisztelték s fo ly ta ttá k bűbájos m esterkedéseiket,128/3' ak árcsak a m ingrélek s
elad ják feleségeiket is. Az a hiedelm ük, hogy király u k m inden b ű n t elkövet
h et, még hozzá m indezt m egtorlás nélkül m egteheti, m ert a legnagyobb b ű n t
sem fogják terh ére róni. E m ellett iszákosak, részegeskedők. ő k az t m ondják,
azért kell inniuk, hogy D ian a szorgoskodóknak lássa ő k e t ; az ilyeneket
ugyanis nem kísérti meg.
E n n ek az országnak a hossza m integy húsz napi já ró fö ld ; egyébként
nem sű rű n lak o tt. K ülönféle nem zetek élnek itt, m in t am ilyenek a grúzok,129
örm ények, szaracénok, és a zsidók, akik kereskedéssel foglalkoznak. H a tá r
vidékeiken, a hegyekben élnek még dválok,130 alánok, oszétok131 stb. Ezeken
a terü letek en m ár régtől fogva hird etik az igét a dom inikánusok és franciská-
nusok, ak ik so k ak at m eg térítettek s tö b b településük v an ezen a tájo n . Ezen
az országon h alad á t a K ú ra 132 nevezetű igen nagy folyó, m ely beom lik a
K áspi-tengerbe. N agy-Ö rm ényország hegyeiben ered, ahonnan a Tigris és az
E u frátes is.
Dagesztán. Lak-ok. Albania
(12. fejezet)
E zen az országon tú l, K elet felé sok m ás- és másféle szektához tarto z ó

nép talá lh a tó addig, am íg el nem érkezünk a K áspi-tengerhez, a V askapu
városához, azaz Sakihoz.133 J ó ország ez, term ékeny, bővelkedik vízben,
124 Ti. T im u r L én k n ek .
125 = egyedülálló.
126 = egyetlen.
127 L . 120. jegyz.
128 t í T im u r L en k .
128» y ö Charachidze: i.m . 113—200.
129 I t t : Io ria n i.
130 I t t : D u e lli; az ó k o rtó l n a p ja in k ig ism ert, m eg n em á lla p íto tt e re d e tű , részb en
e lo szétesed ett h eg y i n é p tö rz s G rú z iá b a n (V o lko v a 112 — 116).
131 I t t : Assi.
132 I t t : C hur ; g rú z u l M tk v a ri.
133 ( I t t : ad c iv ita te m P o rte ferre v id elicet Saki. P o r ta fe rre a = D em ir k a p u , D er-
b e n t. «D arbend» eg y é b k é n t p e rz sa szó = y3eJi Βοροτ (A likb ero v: i. m . 121.). — S ekit, m ás
néven S a k it ( J . A . G üldenstädt: P e re g rin a tio G eorgica. T om I I . T biliszi 1964, 114, 404. p p.)
a k o rá b b a n önálló e m irá tu s t 1239-ben az A ra n y h o rd a bekeb elezte. J á n o s érsek u ta z á sa i
éveiben azo n b an I. Ib ra h im D e rb e n d i sejk sirv á n i u ralk o d ó «sirvánsah» (1382 —1438) fő
h a ta lm a a la t t Szidi A h m ed u ra lk o d á sa id ején ism é t önálló. — A n y u g a t felől K a h é tiá v a l
kenyérben, borban, állato k b an , selyem ben és rizsben, még pedig m értéken

felül. D ióból szárm azó olajuk étkezésre is, égetésre is bőven v an , ám az ország
mégsem egészséges, s ő t : ennek az országnak valam ennyi lakosa m indig fel v an
fú vó d v a és b eteg e sk ed ik ; a külföldiek nem képesek huzam osan o tt élni.
A h atalom i t t a szaracénok kezében van. A lakosság nagy része ö rm é n y ;
Ö rm ényországgal egyébként dél felől határszom szédos. De v a n n a k i t t grúzok,
szaracénok,134 d arg ik 135 és lázok136 is. In n e n a hegységig k é t nem zet é l : a
lako k 137 és a d arg ik .138 E n n ek az országnak északi részén igen m agas hegyek
em elkednek, am elyek egészen a K áspi-tengerig, m ás néven B akui-tengerig
nyú ln ak el. A síkságokon és a hegyek láb án á l különböző nem zetek lak n ak ,
m in t m ár em lítettem ; ezek s a já t nyelvvel bírnak, ő k is a grúzok hitfelekezetét
vallják, de van néh án y sa já t sz e rta rtá su k is, a m á r em líte tte k en kívül. In n en
keletre lak n ak a lak o k .139 S aját nyelv ü k van. A hegyekben lak n ak : o tt lá t
szanak még azok a falak, am elyeket S ándor é p ítte te tt s m elyek közé Góg
és Magóg nem zetét b e z á rta .140 K özel esik az a város is, m elyet V askapunak
szom szédos fejedelem ség — m e ly n e k fő v áro sa, N u h a a V I. sz á z a d b a n az a lb a n ia i k a to li-

kosz székhelye v o lt — a I X —X . század i a ra b tö rté n é sz e k és g e o g ráfu so k sz e rin t is v irág zó
fö ld m űvelésnek ö rv e n d e tt. E fo rrá so k a la k o ssá g o t «ud »-oknak n e v e z ik ; leszá rm a z ó ik a
N u h a k ö rn y é k é n élő, s a já t n y e lv v e l ren d elk ező k is lélek szám ú u d -o k . Vö. Φ. Eaöaee:
(szerk.): H 3 HCTopiin UieKHHCKoro xaHCTBa. B a k u 1 9 58.; I . A . G uszejnov i. m . I. k ö t. 2 0 0 .—
J á n o s érsek p erzsiai m űködése a la t t Seki — m á s n é v e n S aki — G rú zia hű ség es sz ö v etség e
sek én t, a d erb en ti szo ro st védelm ezve v e tte k i ré sz é t a m o n g o lo k elleni szívós k ü z d e le m b ő l:
»In 1395, w hile T im u r w as fig h tin g in K ip c h a k , G iorgi, w h o h a d succeed ed h is fa th e r as
kin g, to o k th e field a g a in s t M iran -sh ah , T im u r’s son, w ho h a d b een le ft as g o v e rn o r in
A z erb aijan . C om bining h is forces w ith th o se o f Sidi A li o f S h ak i, G iorgi d e fe a te d th e M on
gols w ho w ere besieging in th e fo rtre ss o f A lin ja k . . . T im u r w as p u rsu in g h is In d ia n c o n
q u e sts d u rin g th e tw o follow ing y e a rs, a n d it w as n o t u n til th e w in te r o f 1397 t h a t h e could
s e t a b o u t th e rep ressio n o f C au casia n p o te n ta te s . A fte r sack in g S h ak i, a n d d e v a s ta tin g
S h irv an , h e m arc h e d in th e sp rin g o f 1400 on T iflis . . . » ( W . E . D . A lle n i. m . 124).
134 I t t : sa racen i = m o h a m e d á n o k .
135 I t t : th u rig i. A lak o k h o z legközelebb álló «dargi», «dargun» n é p n é v a z o k n a k a
lezg tö rz se k n e k a g y ű jtő n e v e , am e ly e k a h e g y e k b e n és a K á sp i-te n g e rh e z közel fekvő sík
ság okon é lte k s m ely ek «nagyobb lé le k sz á m ú k n á l fo g v a D a g e sz tá n b a n m in d e n k o r b izo
n y o s befolyással ren d elkeztek » ( A . S a n d e rs: K a u k a sie n . M ü n ch en 1942, 256 ; Volkova 172
p . ; G. B . M u r k e lin s k ij: L es p a rtic u la rité s de s tru c tu r e d a n s les la n g u e s d es m o n ta g n a rd s
d u D a g estan . I n : B edi K a rtlis a R e v u e de K a rtv é lo lo g ie 13 — 14 (1962) 34.
136 V agy J á n o s érsek e lv étése v a g y az e g y k o rú m ásoló to lih ib á ja . A lázo k — T ra-
p e z u n t k ö rn y é k é n élő g rúzo k . N y ilv á n v a ló a n a d él-d a g e sz tá n i L a k z k á n á tu s (A lik b e ro v :
121, 124, 126, 183, 186, 196, 210. p p .; V olkova: 128. p.) la k ó iv a l szom szédos lezgek fo ro g
n a k szóban.
137 I t t : laggi. V ö. ranpHHgalllBHjiH Hl. Γ .: O JiaKCKO-gaprHHCKHx 3ByK0 Bt>ix coot-
BeTCTBHHx. I n : Hőepo-KaBKa3CKoe R3biK03HaHne V I. T biliszi 1954.
138 I t t : tu rig i. V ö. 135. jegyz.
139 I t t : L a g zi. J á n o s é rse k szo k ása, h o g y u g y a n a z t a n é p e t tö b b n é v e n is e m líti
(zich-cserkesz, alán -o szét, v a la c iu s-iv la t — i t t p ed ig : laggi-lagzi. V ö. 136. jegyz.
140 E falak ró l e z t ír ja 1723-ban m e g je le n t m ű v é b e n H . B re n n e r: « . . . N o n longe a b
his, s u n t p o p u li olim C aspii d ic ti, a q u ib u s m a re su u m n o m en d e riv a v it. H in c d e v e n itu r a d
p o rta s C aspias, q u as ja m P e rsa e v o c a n t D e rb e n t, i. e. p o rta m ferream , sic u t e tia m H a y th o
v o c a t. N ec de u rb e D e rb e n t, n ec de m u ro illo, q u e m A le x a n d e r M ag n u s le g ito r e x tru c tisse ,
h ic scribere a ttin e t, cum a b aliis h o c sa tis fa c tu m sit. In s c rip tio n e s a n tiq u a s C ip p o ru m ,
de q u ib u s n a r r a t O learius, m ih i e x p lic u it illic loci M olla sive sacerd o s M a h u m e ta n u s, sed
p e rd itis schedulis m eis a rg u m e n tu m e a ru n d e m in sc rip tio n o ru m m ih i m e m o ria e x c id i t; id
m em ini, seculo O. R . decim o a n tiq u io re s n o n esse. M uri a u te m ru d e ra a liq u a ad u rb e m
h a n c in m o n tib u s v i d i : e t d ic itu r h ic m u r u s h in c ab iv isse p e r m o n te s ad p o n tu m E u x in u m
u sq u e, q uem o p p o su e ra t A le x a n d e r M. in c u rsio n ib u s A la n o ru m e t S c y th a ru m a d fin es
P ersici reg n i . . . » (B re n n e r: i. m . 9 8 —99). V ö. m ég 73. jegyz.
8*
neveznek, a K ásp i-tenger és a hegyek k ö z ö tt; ez a hely nagyon szűk szoros

és senki sem m ehet á t ra jta , csakis e föld u rá n ak tu d tá v a l és teljességgel
k ettéo sz tja egész T atáro rszág o t és élőlény nem m ehet á t a hegyeken, de a te n
geren á t sem, hanem csakis azon a szoroson keresztül. E zé rt perzsa nyelven
D erb an t-n ak , azaz Szoros kapu-nak, vagy Z á rt k ap u n ak nevezik.141 A Skolasz
tik u s m agiszternél142 ezekről, m int vélekedésekről van szó. A k o rtársak azon
b an igazságnak m o ndják és meg is m u ta tjá k a falat s elm ondják, hogyan
z á rta be S ándor őket és senki sem képes átm enni hozzájuk s ők sem tu d n a k
onnan kijorm i. S nincs egyetlen élő em ber sem, aki tu d h a tn a valam it életükről
és szokásaikról, jóllehet egyesek, akik m egközelítették őket, következtetés
ú tjá n sok csodálatos dolgot m esélnek életükről, különösképpen pedig arról,
hogy nem rendelkeznek sóval143 s ezért eljönnek egy szoros átjáró ig s h a tá r
szom szédaik oda ra k já k le nekik a sót, ők pedig o tt teszik le, illetve o d ah a jtják
á lla ta ik a t. Az átad á s-átv éte l egyetlen szónyi beszéd nélkül megy végbe.
E zek a lak o k 144 m integy tö rv én y nélkül élnek ; közülük egyesek a szaracéno-
k a t, m ások a g rúzokat avagy egyéb keresztényeket követik. Gyorsm ozgású
népek ezek s nagy íjászok. T im ur L enk m egkísérelte, hogy behatoljon a
hegyek közé, illetve az ő tá jé k u k ra és százezer fegyverest in d íto tt oda. Azok
azonban k iv o n u ltak elébük a ligeterdőkből s igen nagy k á rt okoztak az övéi
nek ; ezért p aran cso t a d o tt a visszavonulásra. É s am ikor ez a N agyúr á t a k a rt
m enni a V askapun, ezt nem tu d ta végrehajtani m ásképpen, csakis úgy, hogy
előbb békés ú to n meg k ellett szereznie az u ra lm a t e föld felett és így lép h ete tt
be N ag y -T atáro rszágba.145
Az e m líte tt hegyekről és az ottlakókról még sokat kellene m ondanom ,
de m ost elég ez a rö v id feljegyzés ; m ásként az egészet erről írh atn á m meg.
A B akui-tenger, vagyis a K áspi-tenger tá já n elterülő síkságokon egy
n agy ország talá lh a tó ; neve : A rran i,146 terü lete sűrűn lak o tt. A szaracénok
u ralm a alá tarto z ik , de földjén mégis sok a keresztény lakos. K eletről a m on
d o tt ten g er h atáro lja. D élre tőle Perzsia és an nak eleje, n y u g atra Nagy-
Ö rm ényország, északra a fentebb m ondott hegyek. E síkságokat k ét igen
nagy folyam szeli keresztül, m elyek a K áspi-tengerbe ömlenek. P artjaik o n
igen nagy bőségben van különféle selym ük s innen szállítják szerte szinte az
egész világra. E gyéb csodálatos dolgok között ezeken a síkságokon olyan fo rrá
saik v an n ak , am elyek óriási töm egben bocsátanak ki m agukból büdös olajat.
E z a következőképpen t ö r té n ik : H a k ét könyöknyit, vagy ak á r még keve
141 V ő. 133. jegyz.

142 Vö. 73. jegyz.
143 E rrő l a g y a k o rla tró l tö b b k éső b b i fo rrá s is m egem lékezik ; 1. J . A . Güldenstödtnak.
az o sz é tta l ro k o n , S zv an e ti-v e l szom szédos h eg y lak ó b aszián o k ró l ír t m e g á lla p ítá sa it (P e
re g rin a tio G eorgica. T om . I I . T biliszi 1964. 44 —45). E zek rő l a b aszián o k ró l H . J . K laproth
a z t á llítja , h ogy «Ihre H a u p s ta d t, die seh r p rä c h tig gew esen seyn soll, hiess E kirck-M ad-
s h a r . . . Sie b e h a u p te n , d ass die n o ch je tz t v o h a n d e n e n R u in e n von M ad sh ar die U eber-
bleibsel d av o n seyen» (R eise in d en K a u k a su s n a c h G eorgien. B d. I. H alle —B erlin, 1812,
504 —505). — A «ném a cserére» 1. P . N a q y : L e «tro cm u et» . In : A c ta E th n o g ra p h ic a 2/1951,
fasc. 1 - 4 , 2 9 3 - 3 4 2 .
144 I t t : lagzi. Vö. 136. jegyz.
145 Vö. A likberov i7 m . 207.
146 Ib n H a u k a l, a X . század a ra b u ta z ó ja írja , h og y a «K azár-tengertől», v agyis a
K á sp i-te n g e rtő l n y u g a tr a A rra n te rü l el (A likb ero v: i. m . 117, 123, 164.) A k ésőbb S írv án
név en ism e rt ország a M tk v a ri (K ú ra) és A rasz (A raxes) folyók k ö z ö tt te r ü lt el. B ő v eb b en
1. K. B. Tpeeep: 0*ιερκΗ no HCTopim h KyJibType KaBKa3CK0H AjiöaHHH. M oszkva —L en in -
g rá d 1959. 46 sk. ; S puler i. m . 4 9 .; K. AAuee: KaBKa3CKafl AiiöaHHH. B ak u , 1974. 130.
sebbet leásnak a földbe, nyom ban előtör a sűrű víz. H a ebből n y ito tt edényekbe
kim ernek, nyom ban elpárolog belőlük a víz és visszam arad az olaj. Az o lajat
töm lőkbe fogják fel s ötven napi járóföldre is elhordják. E bből készítik m écse
seiket, lám p ásaik at, ugyanúgy, ahogyan m ás vidékeken növényi olaj vagy
faggyú felhasználásával teszik ezt. E z t az o lajat sok gyógyszerhez is alk al
m azzák, különösen akkor, ha fehér színű. Ily e t azonban á lta lá b a n igen ritk á n
találn ak s azt m ondják róla : ennek — ti. a büdös fehér o lajnak — éppen
olyan a hatóereje, m in t a balzsam é s különösen jó a felfúvódások, a fagyás,
nem különben az ocsm ány és tap ad ó férgek ellen. Abból a földből, ahol a fekete
vagy a szürke olaj világra jön, tü z e t ra k n a k s úgy égetik, ak árcsak a fát, de
azok az ételek, am elyeket ezen a tűzön főznek, nem jó ízűek. E h azának az
em berei kenyérrel eszik s szám ukra ez k edvelt étel, jóllehet félelm etesen
bűzlik. H a a tev ék rühesek, meg sem tu d n a k lenni e nélkül az olaj nélkül
és hasonlóképpen v an n ak vele a bivalyok is, m ert nagyon p u h ít.147
*
I I I . L A T IN SZÖ V EG
8. fejezet
Circa m are M agnum e t iu x ta su n t due generationes parve, scilicet T h ati

e t G othi pauci. Grecos seq u u n tu r in secta, etiam u tu n tu r literis grecis. G othi
tra x e ru n t originem a Scotis et lo q u u n tu r quasi Anglici. H a b ita n t in m aritim is
iu x ta C hapham et in T h a rta ria sive Com ania. Incipiendo a V olaquia ab occi
dente e t a R ussia ab aquilone est T h a rta ria m agna sive C om ania e t e x te n d itu r
usque ad C h atay p er m axim a spacia ; ex p a rte orientis e x te n d itu r usque ad
regnum Corasme et quedam deserta. E x p a rte aquilonari h ab e t R ussiam sive
Y h ab ri vel deserta. E x p arte occidentis est m are M agnum seu de T hana. Ad
m eridiem h ab et m ontes altissim os Coquas (sive Caspeos e t m are de Bacu)
sive Caspeum et Persiam . In isto regno su n t m ulte gentes e t provincie scilicet
Com ania, G azaria, Y habri, Y hugur, K epchacii, G um at, Ivlach, K um uch,
A vari, et in m ontibus ex p a rte aquilonis gentes ta m plurim e quas ignorant
etiam vicini eorum . Ipsi linguam unam h ab en t e t literam licet d iv ersifican tu r
in te r se u t lingua italica e t hyspanica. E s t regnum quasi de m aioribus gentibus
m undi q u an tu m ad spacia. Planicies m agnas hab en t, m ale habitabiles p ro p te r
aeris intem periem . F it enim in aliquibus locis specialibus ta n tu m frigus quod
anim alia sive hom ines non possunt vivere ; in aliquibus vero locis ta n tu s fit
calor in estate quod nullus p o test vivere, etiam p ro p te r m uscas e t cinifes.
Nec su n t ibi arbores nisi quis p la n ta v e rit iu x ta villas. C arent vineis om nino.
C ivitates p auca h ab en t e t specialiter nunc. In ten to riis h a b ita n t, stercora
anim alium com burunt. C ivitatem principaliorem h ab e n t Sarai. In G azaria
civitas m aior Sultach sive Curim , m axim a civitas ohm , nunc satis d estru cta.
Ibidem ad decem m iliaria C apha civitas fam osa e t populosa, ibidem que con
flu u n t m ercatores de om nibus p artib u s m undi. Omnes lingue orientalium
in v en iu n tu r i b i ; ego num eravi aliquando X X X V linguas ibidem . E st in m axi
m um auxilium e t favorem C hristianorum hec civitas u ltra m are. Ianuenses
147 A b a k u i kőolaj e lő fo rd u lá so k k al foglalkozó részre 1. F rü h g e sc h ic h te u n d S p ra c h

w issenschaft. W ien 1948. 150 — 152.
d o m in an tu r ibi, ibidem que pro nunc su n t meliores m agistri a d laborandum

de serico e t cham elotto ac de aliis artibus. In eadem est T h an a civitas portus
super flum en T h an ay e t in capite Sicie, quod etiam d iv id it E uropam ab Asia.
M ulta m iran d a essent dicenda de hiis p artib u s, sed pro nunc transeo. Male
h abitabiles pro nunc p ro p te r guerras, etiam quia v en d u n t cottidie dom ini
suos subditos pro exactionibus, etiam parentes filios, e t fin aliter Them urlank
d estru x it e t d u x it in c a p tiv itatem quasi sine num ero. E t quia non hab en t
au ru m e t arg en tu m quando dom inus exigit ab eis, ta lia non habentes d a n t eis
anim alia, filios e t uxores, ac illi sta tim v en d u n t m ercatoribus et sic ev acu ata
est p atria . P er hanc tra n s it flum en fam osissim um quod d icitu r H edyl e t in tra t
m are Caspeum , et, u t fertu r, d iv id itu r in X L p artes quarum u n a est flum en
T h an ay , quod in tra t in m are de T h an a deinde ad m are M agnum. Anno quo
libet congelatur per m enses plures et hom ines tra n se u n t desuper, etiam equi e t
currus et cameli. Isti T h a rta ri in cultu su n t diversi. Maiores ipsorum ac loca
m aiora in secta secuntur Sarracenos h ab itan tes in finibus ipsorum ; su n t bes
tiales et ydo latre h ab itan tes in m ediis te rris vel te rm in is ; plures su n t C hris
tia n i e t faciliter co n v e rtu n tu r nisi Sarraceni im pedirent, quia illi predicant
eis delectabilia, e t quod solum credant unum deum e t suum nunccium M achu-
m ethum . F ides au tem n o stra in contrarium est dura, ideo pauci veniunt
ad nos, e t si aliquando co n v e rtu n tu r ad fidem catholicam raro tam en d im ittu n t
ydola. O p in an tu r quod illa d a n t eis p ro sp eritatem e t quod custodiunt anim alia
su a a feris. In n u m erab ilia cerim onia h ab en t que om nia enarrare prolixum
esset. P ag an izan t in m ultis e t specialiter in sacrificiis anim alium . Quando h a
b en t plures uxores e t filios aliquos v en d u n t sicut e t anim alia, quia dicunt
se to t non posse n u trire. In ista p a tria su n t m ulti C hristiani, u t L atini sive
catholici, Greci, m ulti A rm eni, Ziqui, Gothi, T h ati, Valaci, R ussi, Tarcazi,
Iv lati, Assi, Alani, A vari, K um inqui, e t quasi com m uniter om nes lo cu n tu r
th a rth a ric a m linguam . E x p a rte m eridiei h ab et m ontes Caucasos sive Caspeos
su n tq u e m irabiles in altitu d in e e t longitudine atq u e num ero diversarum gen-
cium et linguarum atq u e m onstrorum . Ibidem d icu n tu r esse Monacli, qui etiam
carnibus hum anis v e s c u n tu r: H om ines canini, id est unam partem caninam
alteram h u m anam , in cursu veloces u t canes, neque in venacionibus indigent
canibus quia ipsi velociores su n t cervis et capiunt ipsos. E t, u t audivi a fide
dignis, su n t ibidem in u traq u e p a rte m ontis quasi X L lingue diverse et divise
in te r se, cultusque plurim i. Quid dicam de cerim oniis ipsorum nescio, nisi quia
non est nisi u n a confusio. Isti m ontes claudunt in te r se gentes Gog et Magog
quos A lexander M agnus clausit u t non exirent usque ad adventum A ntichristi,
u t d icit M agister in H ystoriis etc., e t opinio om nium incolarum istarum parcium
est e t hoc firm iter ten en t, e t o sten d itu r m urus et p o rta ferrea in ter m ontes et
m are Caspeum in p a rte m eridiei. Vidi m u lta de hiis u t d icetur in loco suo
scilicet quando d icetu r de m ari Caspeo. In ista T h a rta ria su n t m ulti religiosi
nostri e t te n e n t firm iter fidem nostram , catholicique m ulti. Iste su n t gentes
bestiales sine policia nec hab en t artifices ingeniosos neque in d u u n tu r preciosis
pannis nisi de aliis p artib u s p o rtaren tu r. In com m estionibus non m ultum
cu ran t de pane et vino sed quod hab ean t de carnibus e t lac. Nobiliores vescun
tu r carnibus equinis et in fine p randii b ib u n t lac equinum , e t o rd in an t ta lite r
quod in eb riat sive letificat e t im pinguat. H abundanciam hab en t etiam de
piscibus in m aritim is. P ro nunc hab en t im peratorem determ inatum sed aliqui
ty ra n n i regunt. Im p erato r ipsorum v ad it fugiendo hinc inde a facie dom ini
T hem urbey ac alterius ty ra n n i . . .
9. fejezet
Iu x ta pedem m ontis e t M are m agnum est p a tria que v o ca tu r Z iquia sive

T harquesia. Nec h ab e n t regem nisi aliquos dom inos e t parvos, e t plures su n t
ville que re g u n tu r p er se ipsas, nec cu ran t de aliquo. C ivitatem nullam hab en t,
parv as planicies e t altissim os m ontes qui ex te n d u n t se usque ad m ontes Cas-
peos. Due su n t species ipsorum sive p atrie , T arcasi nigri e t a l b i ; nigri nom ine
non pelle. Qui h a b ita n t in m ontibus v o ca n tu r nigri, qui au tem in vallibus sive
m aritim is T harcasi albi d icu n tu r. E t nullus in tra t ad ipsos nigros neque ipsi
ex eu n t nisi pro sale, e t raro. H a b e n t literam e t linguam propriam . In secta
quasi secu n tu r Grecos in aliquibus cerem oniis et ieiuniis ; in ceteris non m ultum
cu ran t, sed h ab en t suas ordinaciones e t cerem onias. Ie iu n a n t L dies pro
Q uadragesim a, e t A d ventum e t sextam feriam , de ceteris non cu ran t. H a b e n t
ecclesias e t ym agines e t festiv itates u t Greci. In festis m agnis e t dom inicis
diebus faciunt sacrificium de anim alibus e t d iv id u n t in te r se e t com m edunt
e t specialiter p auperibus e t antiquioribus d a n t ca p ita anim alium e t p o n u n t
su p ra vel in ram is arb o rum e t hec d icu n tu r esse p arte s anim arum . A rborem
p la n ta n t iu x ta ecclesiam, super quam p o n u n t crucem quam vocant arborem
dei, in quibus ram is p o n u n t signa v a ria e t ca p ita anim alium . M onachos non
h a b e n t; sacerdotes eorum h ab e n t uxores u t ceteri e t qui non h ab e t uxorem
non p o test stare in ter ipsos. S unt m axim i latrones e t fures e t de u n a villa exeunt
a d aliam publice e t violenter ra p iu n t filios e t hom ines alterius ville, sive etiam
fu rtiv e si possent, e t statim v en d u n t m ercatoribus in m aritim is. E t sicut
consueverunt vendere T h a rta ri suos ita e t ipsi m iseri. Sed unum bonum hab en t,
quod iu x ta ecclesiam e t illam arborem dei faciunt unum circulum e t nullus
est ausus in fra circulum tangere quidquam . E x tra au tem quod prius te tig it
suum erit e t specialiter in m aritim is ubi fra n g u n tu r naves, e t d icu n t quod
deus m isit ipsis e t v en d u n t hom inem pro porco. A sserunt etiam quod m ulieres
ipsorum su n t m axim e nigrom antice e t in illa a rte dedite et faciu n t excitare
ventos e t m are, e t sic fra n g u n tu r naves quia non h ab en t p o rtu s bonos. E t hoc
ego in me pro b av i cum essem circa vel in fra dictas partes. E x c ita b a n t per
arte m m agicam m are et specialiter de nocte. Nos au tem p er orationes e t su f
fragia sanctorum vincebam us . . . F in a liter d ix eru n t i l l i : N on possum us pre-
valere co n tra vos quia sancti p u g n an t pro vobis, e t visibiliter vidim us in nocte
b eatu m N icolaum cum m agnis lum inaribus succurrere vobis in m axim a
tem p estate e t necessitate. E t post plures menses liberati, deo referim us g ra
tia m et exivim us ad ecclesiam sancti Nicolai in te rra ipsorum e t pacem h ab u i
m us. S u n t subtilissim i ingenii e t pulchre m ulieres. H om ines v a d u n t quasi
nudi, nisi nobiles.
N o ta quod unus ex illis nobilibus fu it v en d itu s Ianue, eruditusque e t
liberatus a serv itu te in tra v it ordinem P redicatorum , e t factus est fin aliter
archiepiscopus in u n a ecclesia huius terre per sedem apostolicam , ibidem que
fu it e t s te tit longo te m p o re ; qui etiam m ultos co n v ertit de gente sua.
Soltanus de C hayrio tem poribus nostris fuit de ista p a tria servus ductus
in E g ip tu m , e t post m ortem alterius soldani ipse factus est so ld a n u s; e t nunc
filius suus post eum . V idique ipsum puerum e t parentes suos, qui venerunt
a d eum post tem pus.
Ideoque dixi quod su n t subtilissim i ingenii e t agibiles ad om ne opus,
non tam en in sua p atria . H a b et ista p a tria ab occidente m are M agnum , ab
aquilone T h artariam , ab oriente m ontes Caspeos, a m eridie Iorianiam sive
Apcasiam .
10. fejezet
Ábcasia ultra ipsos et confines est parva patria et montuosa. Habet anim alia
satis et de bono vino. Panem et triticum non comedunt nec habent, sed de milio
m inuto et coquuntur olla sine sale et comedunt in loco panis. Quidam imperator
Romanorum vix patiens eos subiogavit et pro signo dim isit formam pedis sub
capita ipsorum et usque adnunc portant in capite formam unius pedi. I n spirituali
bus sunt grossi, nec curant, secuntur Iorianos in secta. L inguam provriam habent.
Laborant optime de panno videlicet de tela et serico. Ultra ipsos ad orientem et
Iorianiam est patria Mengrelie. Satis magna provincia. Linguam propriam habent,
litteram et sectam in omnibus ut Ioriani. Habent multas planicias et montes
excelsos, qui sunt confines cum montibus Apcasie et usque ad Cecos et Caspeos;
et opinio ipsorum et om nium circum stantium est error pessimus, quia regina celi
sive D yana stat et inhabitat in istis montibus altissim is cum suis nym phiis et
puellis sodalibus et satiris in solatiis die noctuque et quicumque impetravit ab ea
obtinebit. Dummodo faciat sibi homagium et portabitur per aerem ad eam et prae-
sentatus obtinebit et statim reducere per vias X X dierum aliquando plus et m inus.
Dummodo fideliter laborabit pro ea et D yana eius. Asserunt etiam miseri, quod dum
regina talis facit convivium sive nupcias domesticis suis, illo anno circumstantes
non habebunt de fructibus terre. N o n quia habent ante tempus recipiunt totam sub
stantiam a radicibus et tunc illo anno fit caristia ex hoc. I n illis partibus et sic
decepti dicunt, quod quicunque iret ad montes, haberet habundantiam de omnibus
undique quendam qui confitebatur intrasse ad montes, et habuisset vinum de illis,
sed exiens cum vino recepto ab eis non servans praecepta eorum in via totum
perdidit et sic er rajit isti delusi a D yana. Item cum aliqui de iuridictione dicte
regin e in aliquam villam devenerint aliquos quos ibidem exosos habuerit, ad
puniendum talem sugent illi totum sanguinem per visum solum et ille
efficitur infirm us et debilis usque ad mortem, quia extratus est suum
sanguis; remedium est contra tales quod parentes infirm orum requirunt
in illa arte magica expertum et majorem altero, qui nocuit ipse veniens ad villam,
ubi factum fu it, hoc est ubi infirm us nec scit quis fecit, hoc est magister super
veniens congregabit totam villam et ipse stans in medio respicit omnes et statim
cognoscens ipsum qui suxit sanguinem alterius et semel percudens, illum conse-
cuntur omnes ipsum ad percudendum eum, si ille statim profitetur quid fecerit
et quod vult reddere sibi sanguinem suum , infirm us statim sanatur. Evomens alter
sanguinem de corpore suo sui am ici non ille percutitur et morietur et alter infirm us
plane modo om nia sanabitur. Ecce quomodo sathan decepit eos. Hec quoque quae
dixi, vidi et audivi a fide dignis et in illis terris magno tempore habitans iam pro
bavi et cum redarguerem illos de talibus, ipsi deridebant me, dicentes nunquam
videtis etc. I n istis montibus sunt diverse gentes et diversarum linguarum ut
mengreli, sueni, fra nki tunc proprias linguas habentes. Sectam secuntur Ioriano-
rum. I n Mengriela et qui iuxta mare M agnum habitant, sunt m axim i potatores,
quia habent habundanciam de vino et de pane tritici non curant, et si habent,
vendunt extraneis, nec sciunt comedere, sed comedent de m ilio coctum in olla durum
in loco p a n is cum carnibus vel piscibus. M ultum ieiunant ut graeci et plus et in
ieiuniis comedunt tociens quociens volunt et inebriantur, nec reputant hoc pecca
tum. H ii enim habent pessim um modum ultra omnes partes m undi, qui vendunt
partem uxoris videlicet ut siquis extraneus adamaret uxorem alterius de terra sua,
m aritus hoc sciens denunciet domino suo. Terre dom inus respondebit: bene facit,
quia est pulchra et tu etiam debes diligere eam. E t si non contentatur, oportet ven
dere alteri uxorem quartam aut medietatem, id est diem vel noctem, et qui nutrit
mulierem post si bene solvit marito habebit totam, tamen et m aritus accipiet alte
ram. R ixantes inter se non possunt habere bonam pacem n isi baptizetur filiu s
alterius partis et omnes non habeant novellos filios baptizandi alius, qui magnus
et alias baptizatus et hoc tociens-quotiens necesse erit propter bonum pacis. I n
m ultis talamibus im plicati sunt nec reputant sic male agere prius. Post istam
patriam est Iorianai ad orientem et est una de X I I I I provinciis Asie.
11. fejezet
Io rian ia est m agnum regnum sed non est u n itu m ; m agnas divisiones
hab et in ter se. In c ip it a m agnis m ontibus Coquas vel A lbum , u t dictum est,
ab occidente. Circa m eridiem h ab e t A rm eniam m inorem vel P ersiam , ab
oriente m are de B achu vel Caspeum , ab aquilone T h arta riam . E t istu d regnum
d iv id itu r in duas p artes. P ars ex terio r que ad orientem etiam d icitu r Ioriania.
P ars in terio r d icitu r A pcasia. E t tam en unus rex d icitu r esse, licet pro nunc
sint to t dom ini in ter se divisi quod nun q u am e ru n t in pace. Isti su n t devoti
e t simplices, ideo cito co n v e rtu n tu r ad fidem catholicam e t g ra tia C hristi
habem us m u lta loca in illis p artib u s P raed icato ru m e t M inorum e t m agnum
populum . Habent linguam propriam et litteram, in alphabeto X X X V I I I litteras.
Grecos secuntur in m ultis. Habent patriarcham et vocant ipsum katholicon,
quemcunque instuit rex et deponit ad placitum . Habent quidem tales in tribus locis.
Nec unus obedit alteram. M agnam devotionem habent in patriarcham Con
stant ipolitanum et quidem obediunt sibi in m ultis. S u n t illiterati, nec habent
studia, nec habuerunt. B ibliám integram non habent, sed communiter psalterium ,
evangelica et epistolas P auli et cetera quae continentur in officiis. Inter alia
habent officium brevem. E xcusant se ex scientiis, quia non fuerunt ibidem apostoli,
neque aliqui doctores, sed una ancilla et discipula apostolorum, nomine N in a .
Ip sa reduxit eos ad fidem Iesu Christi et sufficit eis quae tenent, inter ser untque
quae comparando praedicatores aliarum gentium ad propriam , adhuc m ultum est
eis quae tantum sciunt. Cum ipsa beata N in a pervenisset cum plurim is discipulis
ex parte apostolorum et specialiter a beato Tatheo apostolo ad istam patriam
Iorianie, quae olim dicebatur Yberia et invenit eos in ydolatria deditos et inter
cetera in mendatam cito quidem morebatur unus de amicis, statim coquebant et
comedebant. Videns hec sancta N in a d ixit eis: hic non bene facitis, quod ita cito
commeditis, sed sinite usque ad octavum diem si forte resurgeret. Hoc devitans eos
ut infra tot dies propter fetorem non comederent caros suos, illi autem credentes
servabant usque ad diem octavum et cum tunc apropinquarent ad cadavera fete-
bant terribiliter. Dicebat quidem eis: ecce cari vestri a quibus fugitis et hoc revocabit
eos ab ista inm undicia et in loco huius instituit, quod pro caris suis et am icis non
comederent carnes post mortem suorum parentum per plures menses et annos et
tempora secundum dignitatem et amorem precedentium sive m orientium. I n sacra
m entis se conformant grecis modo grosso. Carent qui duobus in matrimonio m u lti
pliciter erant recipiunt uxores et dim ittunt ad libitum vivente altera et specialiter
rex ipsorum qui habet uxorem tenebit quidem eam per plures menses et annos
et habebit plures post in uno convivio dicet suis m ilitibus qui plus solvit, habebit
reginam in uxorem et ipse recipiet alteram modico tempore ultra. F acti su n t
m axim e sodom ite, e t specialiter rex ipsorum , e t in m ultis nephariis im plicati.
Ide deus p u n iv it eos e t flagellavit p er T hem urlank qui te r in tra v it in illam
p a tria m e t d estru x it e t fecit m agnas strages e t cap tiv itates, destruxitque

ecclesias solem pnes e t m irabiles in edificiis, u t quasi ecclesiam sancte Sophie,
in num ero bene X X X , que nun q u am ab initio fundationis in tra v e ra n t ibidem
im m unda e t Sarraceni. R exque ipsorum an tiq u io r ab eo captus cum regina
e t filio uno, cap tiv ique de illis p artib u s circa centum m illia, et m ulti catholici
nostri cum eis. E t regnum su u m ; scilicet rex habuit unam partem sive margari-
tham preciosam valde in toto orbe nom inatum et superlativam ; ipse Thim urlank
audiens voluit habere, omnino promittens dimittere regem cum regina ac ceteros;
ac audientes filii regis et ceteri prelati sunt n im is, quod dictam margaritham
habeant super ymagine et pectus virginis M arie rubinos ballassos saphiros etc.
et specialiter u n u m balassum valoris L X m ilila florenorum. Nec licet eis fendere
nec afficere inde sub m axim a pen a ; sed videntes perditores tot anim arum coacti
m iserunt suam margaritham et ille dim isit regem et ceteros libere; videns, quod
T hem urlank posuit eam apud suam consimilem. E t videbantur due sorores similes
in omnibus et vocabatur solitaria sive sola, quia in toto orbe non invenitur sua
sim ilis in qualitate et in quantitate et perfectione. T unc Tam erlank elevans m anus
et oculos in celum benedixit deum qui nih il abscondit ab eo, qui omnia preciosa
tradidit sib i; tercia vice cepit et destruxit eos; nec adhuc castigati implicati sunt
m ultis m alis ut dixit et secuntur reginam celi sive D yanam et omnes artes magicas
ut mengrelli etiam vendendo uxores. E t est opinio ipsorum, quod rex illorum
posset facere et committere omnia peccata et ei licet, nec reputabitur ei peccatum
m axim um . Potatores et ebriosi; ut dicunt, oportet tamen bibere, ut D yana inveniat
eos occupatos nec tentabit talis.
L ongitudo huius p atrie quasi dierum X X , non tam en bene h ab itata.
Ibi su n t diverse gentes u t Ioriani, Arm eni, Sarraceni, Iudei e t isti sunt m erca
tores. Sunt etiam in confinibus ipsorum in m ontibus Duelli, Allani, Assi, etc.
In istis p artib u s p red icav eru n t iam m agno tem pore P redicatores e t Minores
e t co n v erteru n t m ultos e t hab en t p lu ra loca in eisdem partibus. P e r istam
p atria m tra n s it m axim um flum en quod d icitu r C hur e t in tra t m are Caspeum.
Originem h ab e t a m ontibus Arm enie m aioris unde e t Tigris et E ffrates oriuntur.
12. fejezet
Ultra istam patriam ad orientam sunt multe gentes diversarum sectarum,

usque quo pervenitur ad mare Caspeum et ad civitatem Porte ferre videlicet Saki.
Bona patria, fertilis, habundans aquis, pane, vino, anim alibus, de serico et riso
ultra modum. Oleum de nucibus in copia ad comedendum et ad comburendum,
tamen non est sana patria, ymo omnes illius patrie sunt semper inflati et infirm i,
nec extranei possunt demorari ibidem. D om inium est Saracenorum; habitantes
pro maiori parte sunt armeni, quia est contiguatum A rm enia ad meridiem ;
ibidem ed a m Joriani, saraceni, thurigi, lazi. Inde ad montes sunt due gentes,
videlicet laggi et thurigi. A d septentrionem huius patrie sunt montes excelsi con
tinuando usque ad mare Caspeum, seu mare de B acu; in planicys et in pede
montis habitant diverse gentes, ut dixi, ut quibus habent propriam linguam .;
sectam habent Jorianorum , licet et habeant cerimoniam satis, extra nominatam.
In d e ad orientem Lagzi. Linguam hab en t propriam . [H ab itan t] in m on
tan is, ubi etiam o sten d u n tu r m uri quos fu n d av it A lexander e t clausit gentes
Gog e t Magog. Ibi etiam prope est civitas que vo catu r P o rta ferrea in ter m are
Caspeum e t m ontes, strictissim us locus et nullus transire inde n isi cum scitu
dom ini illius terre, et dividit totam Tartariam a prorsus; nec aliquis vivens
p e r m ontes p o test tran sire nec p er m are nisi p er illud strictu m . Ideo in persica
lingua v o catu r D a rb a n t, id est P o rta s tric ta sive P o rta clausa. De opinionibus
istis h ab e tu r per m agistrum Scolasticum . Secundum m odernos au tem d ic itu r
veraciter e t o sten d itu r m urus, q u aliter A lexander clausit eos, necque aliquis
p o test tran sire ad eos, nec ipsi possunt exire. Nec aliquis vivens p o test scire
v itam e t mores ipsorum , licet aliqui qui ap p ro p in q u a n t ipsis d ican t per con-
iecturam de v ita ipsorum m u lta m iranda, e t specialiter quia indigent de sale
e t ven ien t ad unum passum strictu m e t confines ipsorum p o n u n t ibidem de sale
e t ipsi p o n u n t vel d u cu n t anim alia e t recip iu n t m utuo sine locutione aliqua.
E t isti tales Lagzi su n t quasi nullius le g is ; aliqui ta m e n sec u n tu r Sarracenos,
aliqui Iorianos vel aliquos alios C hristianos. S u n t gettes veloces e t m agni
sa g ittarii. T hem urlank te m p ta v it si posset in tra re m ontes a u t circa tales, et
m isit centum m ilia arm ato ru m . Illi exeuntes de nem oribus facieb an t suis
m agnum d am pnum ; ideo m a n d av it suis retrocedere. Volensque dictus dom inus
p ertran sire P o rtam ferream non p o tu it, nisi prius h ab e ret dom inium huius
te rre pacifice, e t sic in tra v it T a rta ria m m agnam .
M ulta essent dicenda de dictis m ontibus e t h a b ita n tib u s in eis, sed pro
nunc sufficit brevis n o titia, alias scriberem us ad plenum .
C irca m are de B acu sive C aspeum in planitiis est p a tria m agna, quae
v o ca tu r A rrani bene h a b ita ta . D om inium est S a rra c e n o ru m ; ta m e n plures
C hristiani h ab itato res terre. In p artib u s orientis h ab e t m are illud, ad m eridiem
e st P ersia e t initium eius, ad occidentem A rm enia m aior, ad aquilonem m ontes
u t supra. In istis p lanitiis tra n se u n t duo flu m in a m axim a e t in tra n t m are
C aspeum . In ripis h ab en t m axim am h ab u n d a n tia m de serico de diversis
speciebus, e t p o rta tu r inde quasi p er to tu m orbem . E t in te r cetera m iran d a
in illis p lan ity s h ab en t fontes, qui e m an a n t oleum foetidum in m axim a a b u n
d a n tia , e t fit hoc mode : fodientes in fra te rra m p er cubitos duos e t m inores,
s ta tim em an a t aq u a crassa, haurientes in vasis ap ertis a d hoc inde aq u a exit,
oleum au tem rem an et. R ecipientes oleum in u trib u s p o rta n t quasi p er q u in q u a
g in ta d ietas e t inde faciu n t lum inaria e t lucernas, u t in alys p artib u s faciunt
d e oleo vel de candelis. H oc oleum etiam in tra t m ultas m edicinas e t specialiter,
quand o est album . E t hoc raro in v en itu r com m uniter, e t dicitur, quod h ab eat
ta n ta m v irtu te m sicut e t balsam um , scilicet oleum foetidum album e t speciali
t e r co n tra v en to sitates e t frigora e t verm es dedignatos e t strictos. De te rra
ubi n ascitu r oleum istu d nigrum sive griseum , faciunt ignem , e t com burunt
a d m odum u t lignum , sed non su n t sapida fercula cocta p er talem ignem .
H om ines huius p atria e com edunt cum pane, e t eis est suave, licet fo e ta t te rri
biliter. Cameli non possunt vivere sine oleo tali, quando su n t scabiosi, etiam
consim iliter e t bubali, quia m ultu m mollificar.
34
Mindent megtudhat korunk tudományáról
a
KO RUNK TU D O M Á N Y Á BÓ L!
Kiváló tudósok írják mindenkinek
—
• páratlanul érdekes témákról

• könnyen érthető stílusban
A sorozat néhány sikeres kötete
Rényi A lfréd: Dialógusok a matematikáról

Szabó Imre: Az emberi jogok
Sztyepanov, J. Sz.: Szemiotika
Selye János: Stressz distressz nélkül
Beck Mihály: Tudomány — áltudomány
Csányi Vilmos: Magatartásgenetika
Ungvári Tamás: Brecht színházi forradalma
Láng István: Biológiai forradalom — hazai realitások
A z egyes kötetek kb. 100 —200 oldalon jelennek meg,

méretük 13 x 19 cm. Áruk 10, — és 25, — Ft között van
Akadémiai Kiadó, Budapest
WAGTXK
— ûiTttOS AfADE» 4
28
T Ö R T ÉN E LM I SZ E M L E
A Magyar Tudományos Akadémia

Történettudományi Intézetének értesítője
Felelős szerkesztő RAN K I GYÖRGY
Tanulmányokat közöl a 19. és 20. századi magyar- és világtörténe

lem területéről. Tudósít fontosabb tudományos vitákról, külföldi
történészeknek az Intézetben tartott előadásairól, valamint az itt
hon és külföldön tartott történettudományi kongresszusokról.
Megjelenik évente 1 kötet 4 füzetben

Évi előfizetési díja 44,— Ft

■37
A Magyar Tudományos Akadémia

Filozófiai és Történettudományi
Osztályának Közleményei
Szerkeszti M Á TR A I LÁSZLÓ
Elsősorban az Osztályhoz tartozó tudományterületek és a társa

dalomtudományok interdiszciplináris kapcsolataiból fakadó, ezek
eredményeit összefoglaló értekezések, ismertetések, az Osztályon,
illetve bizottságaiban elhangzott előadások, székfoglalók, módszer
tani cikkek, disszertációs viták, külföldi tanulmányutakról ké
szült beszámolók, a fontosabb könyvekről szóló recenziók jelen
nek meg benne.
Megjelenik évente 1 kötet 3 füzetben

Évi előfizetési díja 40,— Ft

1 828-1978
M E G JE L E N T AZ A K A D É M IA I K Ö N Y V K IA D Á S
150. ÉVÉBEN
A kiadásért felel az Akadémiai Kiadó igazgatója. — Műszaki szerkesztő: Sándor István

A kézirat nyomdába érkezett: 1978. V. 15. — Terjedelem: 11,2 (A/5) ív
78.5849 Akadémiai Nyomda, Budapest — Felelős vezető: Bernát György

MEGEMLÉKEZÉS
-f-Horváth J á n o s (1911. o k t. 7 — 1977. feb r. 3.). (H a rm a tta J á n o s ) ................................ 53
VITA
Szepessy T ib o r : Ű j görög r e g é n y e k ............................................................................................... 55
KÖNYVSZEMLE
D o b ro v its A la d á r : E g y ip to m és az ókori K e le t v ilága. I —I I . (Ism . W essetzky V ilm o s) 67

I. R ó n a : D ie m ittle re B ro n zezeit u n d ih re sü d ö stlich en B eziehungen. (Ism . M ozsolics
A m á lia ) ..................................................................................................................................... 67
D ém oszthenész : A h ű tle n kö v etség . A k oszorú. F o rd . G y o m lay G yula, u tó s z ó t ír ta
R ito ó k Z sigm ond, jegyz. összeáll. T eg y ey Im re . (Ism . S z. J . O y.) ................... 69
H o ra tiu s : Ó dák és epódoszok. K ia d ., b ev ., jeg y z. B o rzsák Is tv á n . (Ism . Szepessy
T ibor) .................................................. v................................................................................... 69
S e n eca: E rk ö lcsi L evelek. F o rd . K u rc z Á gnes. (Ism . T a r Ib o ly a ) ................................ 71
E pheszoszi X en o p h ó n : A n th ia és H a b ro k o m ész. Ia m b lik h o sz : B a b ü lo n i tö rté n e te k .
F o rd . K á r p á ty Csilla, u tó s z ó t ír ta Szepessy T ib o r. (Ism . K a rsa y O rsolya) 73
A. D obó : In sc rip tio n es e x tr a fines P a n n o n ia e D aciaeq u e re p e rta e . (Ism . T ó th Is tv á n ) 74
W ege d er F o rsch u n g . B .C C C V III. C atu li. (Ism . A d a m ik T a m á s) ..................................... 74
C orn. T a c iti O pera M inora. R ec. M. W in te rb o tto m e t R . M. Ó gilvie. (Ism . B orzsák
Is tv á n ) ....................................................................................................................................... 76
L. D. R ey n o ld s —N . G. W ilso n : Scribes a n d S cholars. (Ism . S zilá g y i J á n o s G yörgy) 81
HÍREK
Az Ó k o rtu d o m án y i T ársaság tizen k ilen ced ik éve. ( S zilá g y i J á n o s G yörgy) ................... 83

Az 1977. évi Á bel Je n ő E m lék érem . (H a rm a tta J á n o s ) ......................................................... 86
B . Révész M á r ia : Az Ó k o rtu d o m á n y i T á rsa sá g 1977. év i O rszágos K ö zép isk o lai L a tin
T a n u lm á n y i V ersenye .................................................................................................... 87
R ó m ai tö rtén elem , ró m ai jog és a m ai jog. ( Csillag P á l) ....................................................... 89
T a rd y L a jo s: Jo h a n n e s de G alo n ifo n tib u s 1404. év i ú tib e sz á m o ló ja a k a u k á z u si

népekről ..................................................................................................................................... 91
MUNKATÁRSAINK SZÍVES FIGYELMÉBE
Az ,,A n tik T a n u lm á n y o k ” \. szá m á b a o k tó b e r 1-ig, 2. szám áb a p ed ig á p rilis

l-ig leh et k é z ira to k a t bek ü ld en i. K ü lö n le n y o m a to k a t a k é z ira to k b e n y ú jtá sá v a l
e8>yidejűleg, az A kadém iai K ia d ó n a k c ím z e tt m egrendeléssel, a szerk esztő ség ú tjá n
írá sb a n kell kérni.
Ara i 24 , — Ft
IN D E X : 26029
K ö teten kén t elő fizetve: 40, — Ft
ISSN0003 —667 X
1_____________ _
A M AGYAR TUDOM ÁNYOS A K A D É M IA I K L A SSZIK A -FIL O L Ó G IA I

BIZO TTSÁG ÁN AK K Ö Z R E M Ű K Ö D É SÉV E L M E G JE L EN T K IA D V Á N Y O K
1. K É Z I K Ö N Y V E K :
Ókori történeti ehrestom athia. I. Ókori k eleti történ eti chrestom athia. Szerk.
H a rm a tta Já n o s. B p. 1966. T ankönyvkiadó. 412 1.
M oravcsik G yula: B ev ezetés a bizantinológiába. B p. 1966. T ankönyvkiadó. 163 1.
2. M O N O G R Á F I Á K :
Studien zur G eschichte und Philosophie des A ltertum s. H rsg, von J . Harmatta.
B udapest 1968. A kadém iai K iadó. 405 1.
I. T rencsén yi-W a ld a p fel: Von H om er bis Vergil. G estalten und Gedanken d
A ntike. B udapest 1969. A kadém iai K iadó. 622 1.
Gy. M oravcsik: B yzan tiu m and th e M agyars. B udapest 1970. A kadém iai K iadó. 147.
M a ró ti E g o n : K alózkodás a róm ai polgárháborúk korában. B udapest 1972.
Akadém iai K iadó. 104 1. (Apollo K ön yvtár 1).
R ü o ó k Z sigm ond : A görög énekm ondók. B udapest 1973. A kadém iai K iadó. 163 1.
(Apollo K ön yvtár 2).
3. F O R D Í T Á S O K ÉS SZ Ö V E G K I A D Á S O K :
M. Porcius Cato: A földm űvelésről. F ord ította és a jegyzetek et írta: K u n József.
A bevezető tanulm ányt írta: M a ró ti E gon. (Görög és latin írók 11.) B udapest 1966.
A kadém iai K iadó. 321 1.
A ppianos: A róm ai polgárháborúk. I —II. F ordította, a bevezető tan u lm án yt és a
jegvzetek et írta H a h n Istv á n . (Görög és latin írók. 12—13.) B udapest 1967. A kadém iai
K iad ó . 604 4- 584 1.
M. T erentius Varro: A m ezőgazdaságról. F ord ította és a jegyzetek et írta K un
József, a bevezető tanulm án yt írta M a ró ti Egon. (Görög és latin írók 14.) B udapest 1971.
A kadém iai K iadó. 620 L
Menandroe: ítéletk érő k . F ord ította és a b evezető tan u lm án yt írta Devecseri Gábor.
(Görög és latin írók 15.) B u d ap est 1971. A kadém iai K iadó. 119 1.
4. A Z Ó K O R T U D O M Á N Y I T Á R S A S Á G KIADVÁNYAI:
1. Menandros: A z em bergyűlölő. Ford. Trencsényi-Waldapfel Imre. Bp. 1960.
A kadém iai K iadó. 39 1.
2. EuripidÓ8: Ipliigeneia a taurusok között. Ford. Devecseri Gábor. Bp. 1961.
Akadém iai K iadó. 65 1.
3. Aristophanes: A béke. Ford. Devecseri Gábor. B p. 1963. A kadém iai K iadó. 64 1.
4. P . Vergilius Maró: A szúnyog. Ford. Szabó Kálmán. A bevezető tan u lm án yt
írta H avas László. B p. 1963. A kadém iai K iadó. 16 1.
6. Sophokles: A ntigone. Ford. Révay Jó zsef. B p. 1967. A kadém iai K iadó. 50 1.
6. H ésiodos: Istenek születése. F ord ította és m agyarázatokkal kísérte Trencsényi-
W aldapfel Im re . Bp. 1967. A kadém iai K iadó. 42 1.
7. E ugippius: Szent Severinus élete. Ford. az E L T E R égészeti Tanszéke m unka
közössége M ócsy A n d rá s vezetésével. A bevezető tan u lm án yt írta Bőrűt István. B udapest
1970. A kadém iai K iadó. 66 1.
8. Sophoklés P hilok tétése A rany János fordításában. B ev ezette és jegyzetekkel
kísérte R ü o ó k Z sigm ond. B u d ap est 1972. A kadém iai K iadó. 59 1.
6. FOLYÓIRATOK:
A cta A ntiqua A cadem iae Scientiarum H ungaricae. A diuvantibus I. Borzsák,
I . H a h n , J. H orváth, Zs. R ü o ó k, Á . Szabó, S. Szádeczky -Kardass. R ed igit J . Harmatta.
Akadém iai K iadó. Tom. I. fasc. 1 —2 (1951), fasc. 3 —4 (1962) 616 1. Tom. TI. faso. 1 —2
(1953), fasc. 3 - 4 (1954) 363 1. Tom. III. fasc. 1 - 2 , 3 , 4(1955) 356 1. Tom. IV . fasc. 1 - 4
(1966) 331 1. Tom. V. fasc. 1 - 4 (1967) 389 1. Tom. VI. fasc. 1 - 2 , 3 - 4 (1958) 464 1.
Tom. V H . fasc. 1 - 3 , 4 (1959) 457 1. Tom. V III. fasc. 1 - 2 , 3 - 4 (1960) 466 1. Tom. IX .
fasc. 1 - 2 , 3 - 4 (1961) 473 1. Tom. X . fasc. 1 - 3 , 4 (1962) 423 1. Tom. X I. fasc. 1 - 2 , 3 - 4
(1963) 420 1. Tom. X II. fasc. 1 - 2 , 3 - 4 (1964) 479 1. Tom. X IH . fasc. 1 - 2 , 3 - 4 (1965)
461 1. Tom. X IV . fasc. 1 - 2 , 3 - 4 (1966) 462 1. Tom. X V . fasc. 1 - 4 (1967) 472 1. Tom.
X V I. fasc. 1 - 4 (1968) 476 1. Tom . X V H . fasc. 1 — 2, 3 - 4 (1969) 457 1. Tom. X V H I.
fasc. 1 - 2 , 3 - 4 (1970) 422 1. Tom . X IX . fasc. 1 — 2, 3 - 4 (1971) 402 1. Tom. X X . fasc.
1 - 2 , 3 - 4 (1972) 428 1.
ANTIK TANULMAN
STUDIA ANTIQUA
XXIV. KÖTET
S Z E R K ES ZT Ő BIZ OT TSÁG ELNÖKE:
H A R M A TT A JÁ N O S
FELELŐS SZERKESZTŐ
TÖTTÖSSY CSABA
AL U S R Ó B E R T , K Á K O S S Y LÁSZLÓ, M A R Ó T I EGON
FA F,
SA RK A D Y JÁNOS, SZILÁ G Y I JÁNOS GYÖRGY,
S Z E R K E S Z T Ő SS É G G CCÍÍM
MEE: A II .
1 0 5 2 B U D A P E S T V. , P E S T I B A R N A B Á S U T C A
I I I . EM . 24 - 2 5 . F E L E L Ő S K I A D Ó : AZ A K A D É M I A I K I A D Ó I G A Z G A T Ó J A
A ntik T an u lm án y o k é v e n k é n t k é t fü z e tb e n jelen ik m eg. A k é t fü z e t egy k ö t

a lk o>t,
t, m elynek előfizetési á r a 4 0 ,— F o rin t. M eg ren d elh ető az A kad ém iai K iad ia d ó n á l,
1363 B u d a p e st V., A lk o tm á n y u tc a 21. P én zfo rg alm i jelző szám u n k : 215-11488
TARTALOM
TANULMÁNYOK
S zilá g yi Já n o s G yörgy: A rach n é .................................................................................................. 125

Castiglione L á sz ló : A P h aro s ú ja b b áb rá z o lá sa és az a le x a n d ria i P a n eio n k u ltu sz
szobra ......................................................................................................................................... 139
H offm ann Z suzsanna : A mos m aiorum -oszm én y p aro d iz á lá sa P l a u t u s n á l .................... 151
M aróti E g o n : Silva p o l a r i s ............................................................................................................. 158
B orzsák Istv á n : L u c a n u s -ta n u lm á n y o k ...................................................................................... 163
A d a m ik T a m á s: M egjegyzések az in v e c tív á h o z ....................................................................... 182
Tóth E ndre: P a n n o n ia és N o ricu m közös h a tá r á n a k a k ia l a k u lá s a .................................... 192
M aróth M ikló s: Az iszlám tá rsa d a lm i re n d je A l-F ä rä b i filo zó fiáján ak f é n y é b e n ......... 201
H arm atta Já n o s : A n o n y m u s a m ag y a ro k k ijö v e te lé r ő l......................................................... 206
Töttössy Csaba : A la tin , görög és sz a n sz k rit p a rtic ip iu m o s s z e r k e z e te k ........................... 221

Maróth M ik ló s : N isibis i. sz. 350-es o stro m a szír fo rráso k t ü k r é b e n .............................. 224
Olajos Teréz: F igyelm en kívül m a r a d t fo rráso k T ra ia n u s p á rth u s földi győzelm i
em lékéről ................................................................................................................................. 227
B akos J ó z s e f: A d ato k az egri görögök t ö r té n e t é h e z ............................................................... 230
Füves Ödön: A B udai E g y e te m i N y o m d a ism eretlen újgörög n y o m ta tv á n y a 1836-ból 231
MEGEMLÉKEZÉSEK
fM ád y Z oltán (1898. IX . 9 -1 9 7 7 . V. 13). (H a rm a tta J á n o s ) .............................................. 235

fK a z im ie rz F . K u m an iec k i (1905 — 1977). ( B orzsák I s t v á n ) ............................................. 236
S Z IL Á G Y I JÁ N O S G Y Ö R G Y
ARACHNE*
A m ítosz m eg h atározásának és értelm ezésének sokféle lehetséges ú tja

közül, a kizárólagosság dogm atikus türelm etlenségű igénye nélkül, legyen sza
bad e z ú tta l azt választani, am elynek kiindulási p o n tja a m ítosznak, m in t olyan
epikusán m egfogalm azott — h a nem is szükségképpen epikusán m egjelenített
— elbeszélésnek a felfogása, am ely elbeszélést az em bereknek egy térb e n és
időben m eg határozható közössége hagyom ányosnak1 és lényegében állandónak
ismeri, lényegen nem az epikus elbeszélés fo rd u la ta it, nem is m o tív u m ait vagy
egészének felépítését értve, hanem alapm ondanivalóját, am ely — h a valóban
m ítoszról v an szó — az em beri létnek és az em ber világban elfoglalt hely
zetének egy alap szitu ációját v ilág ítja meg2 n o rm atív érvénnyel3 egy isten
tö rté n e t által. H a pedig feltételezzük, hogy a m ítoszokban kifejezett em beri
m ag ata rtás egyes form ái és az ezekből adódó alaphelyzetek különböző korok
ban és különbözőfajta tá rsa d alm ak b an azonos stru k tú rá jú a k lehetnek,4 —
akkor lehetséges és érdem es sok évezredes vagy sokezer m érföldes távolságban
m egfogalm azott m ítoszokat m ítosz-terem tő és elsődlegesen m ítoszban gon
dolkodó k u ltú rák o n kívül is bárhol és bárm ikor, például i t t és m ost azzal a
szándékkal értelm ezni, hogy a mi szám unkra ak tu ális m o n danivalójukat
kutassuk. Másfelől az előbbi m eghatározásból távolról sem következik, hogy
az, am it egy m ítosz lényegének neveztünk, bárm ikor és bárm ely em beri közös
* Az Ó k o rtu d o m án y i T á rsa sá g 1978. fe b ru á r 17-i ü lésén e lh a n g z o tt előadás.

1 E z t han g sú ly o zza G. S . K i r k : M y th . I t s m e a n in g a n d fu n c tio n s in a n c ie n t a n d
o th e r c u ltu res. C am bridge 1970, 282 és u a . : T h e n a tu r e o f G reek m y th s. H a rm o n d s w o rth
1974. 23. Az a lá b b ia k a m íto sz n a k az ö v étő l a la p já b a n eltérő felfo g ásán a la p u ln a k .
2 Vö. H . R . E llis D avidson k itű n ő fo g a lm a z á sá t: G ods a n d m y th s o f N o rth e rn
E u ro p e . H a rm o n d sw o rth 1964. 9, v a la m in t H . Broch m ás sze m p o n tú , de azonos lén y eg ű
m e g h a tá ro z á s á t: «A m íto sz b a n a lélek a la p ig azság ai v ilág o so d n a k m eg a s a já tm a g a
sz á m á ra ; ezeket ism eri fel a világ és a te rm é sz e t tö rté n é se ib e n , és cselek m én n y é fo rm á lja
őket.» (The h e rita g e of m y th in lite ra tu re . C h im era 4, 1946; idézi K e ré n y i K . : N iobe.
Z ü rich 1946. 36).
3 B . M a lin o w ski é rtelm é b e n (M agic, science a n d religion. N ew Y o rk 1954. 101),
v ag y is m in t egy a d o tt k u ltú ra v a g y tá rsa d a lo m szo k á sa in a k , v ise lk e d é sm ó d ja in a k n o r
m á ja . Vö. K erén yi K . : Mi a m ito ló g ia?, a «H om érosi h im n u sz o k H erm ésh ez, P á n h o z és
D ionysoshoz» c. k ö te tb e n . B u d a p e st 1939. 17.
4 M a g a ta rtá so n i t t n em p u sz tá n v iselk ed ést é rtv e , h a n e m a z t is, a m it a pszichológia
a lk a tn a k , lelki típ u sn a k , stb . nevez. E z e n a p o n to n — a m íto szró l v a llo tt felfogásuk és
en n ek m egfelelően elem zésm ó d ju k a la p v e tő különbsége ellenére — nin cs e ltérés e g y
felől F reud és J u n g iskolája, m ásfelől C. L évi-S tra u ss (A n thropologie s tru c tu ra le . P a ris
1958. 229) k ö z ö tt. H o g y a m ito ló g ia «alak»-jai lényeges v o n á so k b a n k ü lö n b ö zn ek a
pszichológia arc h e típ u sa itó l, a rr a n y o m a té k o sa n u ta lt K e r é n y i: i. m . (1. az előző jeg y z e te t)
38, 49 —51.
126 SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY'
ség szám ára egyformán, in ten zitásáb an és jelentésében egyform án aktuális —

ezért érdem es és fontos, sőt továbbm enve: ezért lehetséges egyáltalán egy
ily en fajta m ítosz tö rté n e ti sorsának nyom on követése, vagyis annak a vizs
g álata, hol, m ikor, m iért és hogyan m erül fel vagy tű n ik el a társadalom tu d a
tá b a n , k ap esetleg új hangsúlyt, epikus form ájának lényegesebb m egváltozta
tá s a nélkül, p u sztán egy új összefüggés által, am elyben megjelenik, vagy
hogyan keveredik el — anélkül, hogy felism erhetőségét elvesztené — más
m o n d anivalókat hordozó másféle epikus elemekkel, h a alapvető ta rta lm a egy
a d o tt tö rté n e ti p illan atb an egy közösség szám ára nem , vagy csak k orlátozottan
ak tu ális, s hogyan vár, m agvában változatlanul, a m aga idejére, am ikor ú jra
alkalm assá válik rá, hogy újra-elm ondása az em beriségnek vagy egy részének
valam i alapvető fontosságú kérdésére adjon világos feleletet. É s m inthogy a
közeg, am elyben elhangzik, soha nem lehet ugyanaz, m inden újra-elm ondása
egy-egy új v álto zata, még akkor is, h a szó szerint idézi egy régebben megfogal
m azo tt szövegét, hiszen az állandó a szüntelenül változó akusztikájú környe
zetben szólal meg ú jra és ú jra; a tö rté n e t lényege egy, de aktuális ta rta lm a
végtelen szám ú lehet.
A rachné tö rté n e te az Ovidius M etam orphoses-ében m egfogalm azott for
m ájáb an k erü lt be az európai k u ltú rá b a .5 Az ő elbeszélésén alapszik a tö rté n e t
nek szinte valam ennyi későbbi ókori em lítése, és kizárólag a M etam orphoses a
forrása közép- és újkori m egjelenéseinek képben és szóban, a későközépkori
m in iatú rák tó l egészen a K álm án y L ajostól a m ú lt század végén Szőregen le
jeg y zett krisztian izált változatig.6
Az ovidiusi előadás szerint az egyszerű szárm azású A rachné, egy kolo-
phóni bíborfestő, Idm ón leánya, a lydiai H y p aip a városában élt; bám ulatos
m űvészetű szőtteseinek készítését csodálni köré gyűltek az erdők és folyók
nim fái is. O, sértőnek érezve, hogy Pallas ta n ítv á n y á n a k nevezik, versenyre
h ív ta ki az istennőt. Az öregasszony alakjában jelent meg előtte, s m iután
hiáb a in te tte alázatra, elfogadta a kihívást. M indketten sokalakos kom pozíció
val d íszített szőnyeget sz ő tte k : P allasén középen a m aga harca elevenedett meg
Poseidónnal A ttik a földjéért, négy sarkában pedig az istenek ellen lázadó em
berek b ü n tetésének egy-egy tö rté n e te ; A rachné az istenek szerelmi tö rtén e te i
nek so rát áb rázo lta szőnyegén. Az istennő nem tu d o tt semmi kivetni valót
találn i ellenfele m űvén, és ettő l harag ra gyulladva széttépte az istenek bűnei
k én t áb rázolt jeleneteket b em u tató szőnyeget, m ajd orsójával A rachné fejére
s ú jto tt. A leány elkeseredésében fel a k a rta alasztani m agát, de ekkor m eg
szá n ta az istennő, és m ikor m ár a kötélen lógott, pókká v á lto z ta tta , hogy
u tó d aiv al eg y ü tt ebben az alak jáb an folytassa örökre szövő-m űvészetét.7
5 U tó életérő l az e u ró p ai k ép ző m ű v é szetb en a leg fo n to sab b iro d alo m W . Stroh

k ö n y v éb en : O vid im U rte il d e r N ach w elt. D a rm s ta d t 1969. 158, to v á b b á A . Pigler :
B aro ck th e m en I I 2. B u d a p e st 1974. 39 (to v á b b i irodalom m al). A n tik k ép h a g y o m á n y ,
am ely re ezek v is s z a n y ú lh a tta k voln a, egyelőre n em ism eretes, vö. M . — T h . P icard —
S c h m itte r: R ev . A rch . 1965, 47 — 63. A z O vidius-elbeszélés u tó életérő l az a n tik és ú ja b b -
kori iro d a lm a k b a n F . B ö h m e r: P . O vidius N aso, M etam o rp h o sen , B u ch V I —V II. K o m
m e n ta r. H eid elb erg 1976. 12 és M . R ychner o tt id é z e tt m u n k á ja .
6 K á lm á n y L . : V ilág u n k a la k u lá sa n y e lv h a g y o m á n y a in k b a n . Szeged 1893. 39.
U ta l rá T ren csén yi— W aldapfel I . : M itológia. B u d a p e st 1968.® 17. L engyel v á lto z a tá ró l
O. D ä h n h a rd t: N a tu rs a g e n I I . B erlin —L eipzig 1909. 254 (itt az ovidiusi elbeszélés szelle
m ében a p ó k m u n k á ja m ű v észib b n ek b izo n y u l Szűz M áriáénál).
7 M et. 6, 1 - 1 4 5 .
ARACHNÉ 127
A rachné, m in t ism eretes, pókot jelent, és a tö rté n e t a legegyszerűbb é r

telm ezése szerint aitiológiai m onda,8 vagyis válasz a rra a kérdésre: hogyan
keletk ezett a pók, és mi a m ag y aráza ta hálószövő term észetének. Az ilyesfajta,
állatok term észetét m agyarázó átv álto zá s-tö rtén ete k nem ritk á k a görög m ito
lógiában, és széltében elterjed tek a világ folklór-anyagában. T hom pson m o
tívum -jegyzéke m integy száz hasonló tö rté n e te t sorol fel v álto zataik k al e g y ü tt.9
Az Ovidius-elbeszélés m a g y a rá z a tá t azonban nem lehet i t t lezárni: a pók
születésének nem szükségszerű, és m in t látni fogjuk, a görög m itológiai hagyo
m án y b an sem egyetlen elképzelése az A rachné-történet. K é t kérdés nyom án
kell te h á t to v áb b in d u ln i; az egyik: m iért az istennel való m érkőzés az előz
m énye a pók-term észet létrejö ttén ek ; a m ásik: m iért p ókká v á lto z o tt a m ű
vészetét egy istenséghez m érni merészelő szövőlány. A k ettő s kérdés m agában
foglal egy táv o lró l sem kényszerítő erejű feltevést: a P allas A théna-A rachné
szövőverseny és a pók születése k ét egym ással nem szervesen összefüggő m o
tív u m is lehet, am ely esetleg a tö rté n e t görög életének során kapcsolódott össze
a görög m itológia alak ulásának egy a d o tt p illa n atáb an , esetleg egy szerző
személyes m űveként. M ert hogy az O vidius-történet görög eredetű, azt az
A rachné név m agában is eléggé m u ta tja . Még inkább az, hogy A rachné alak ja
a görög m ítosz-hagyom ányban m ár k o ráb b an is m egjelenik egy helyen, am elyet
különös m ódon nem szokás szám on ta rta n i az előbbi tö rté n e tte l k ap cso lat
b a n .101N ikandros T h ériaka cím ű zoológiái tanköltem ényének scholionjai közt
olvasható egy a ttik a in a k m o n d o tt tö rté n e t egy testv érp árró l, P h alan x ró l és
A rachnéról, akik közül az előbbi a fegyverkészítésben, a m ásik a szövőszék
m űvészetében v o lt A th én a ta n ítv á n y a , de bűnös viszonyba kerü ltek egym ással,
ezért az istennő m eggyűlölte és olyan ro v a rrá v á lto z ta tta őket, am elyet a
s a já t gyerm ekei falnak fel.11 A ristotelésnek az állatok tö rtén e té rő l szóló,
P linius N atu ralis H isto ria-já b an 12 is visszhangra ta lá lt m u n k ájáb ó l13 tu d ju k ,
hogy ezt téves elképzeléssel a póknak tu la jd o n íto ttá k .14 H ogy a rovar, am ellyé
a bűnös te stv é rp á r v álto zo tt, a pók volt, nevük is m u ta tja : φάλαγξ vagy φαλάγ-
γιον és αράχνη a szorosabb értelem ben v e tt pókok k ét fa jtá já n a k a neve.15
F eltű n ő a tö rté n e tb e n a fiú testv ér foglalkozása: fegyverkovács. A m esterség
kétségtelenül szoros k ap csolatban áll A théna E rgané tevékenységével,16 de itt
alighanem a p h alan x szónak a klasszikus görög irodalom ban a nehézfegyver
8 E n n e k fogja fel Μ . P . N ilsso n is: G esch. gr. R ei. I . 2 M ü n ch en 1955. 31.

A z aitio ló g iai m íto szo k m áso d la g o sságáról vő. K e r é n y i: i. m . (fen t a 3. je g y ze tb en ),
2 9 -3 0 .
9 S t. T h o m p so n : M otif-in d ex o f fo lk -lite ra tu re I. (F F C no. 106) H e lsin k i 1932.
1 7 9 - 8 0 , A. 1 7 1 0 -1 7 3 1 és I I . (F F C no. 107) H e lsin k i 1933. 1 2 - 2 2 , D . 1 1 0 - 1 9 9 .
10 M ind a M y th . L e x ., m in d a R E A ra c h n é -c ím sz a v á b a n e m líte tte n m a r a d t (a
későbbi P h a la n x cím szóra v aló u ta lá s is h ián y z ik ), u g y a n íg y P re lle r-R o b e rt és G ru p p e
k ézik ö n y v éb en is. P . G rim a l: D ic tio n n a ire de la m y th o lo g ie g recq u e e t ro m an ie. P a ris
1958. s. V. u ta l r á m in t «egy m á sik h a g y o m á n y á ra .
11 sehol, a d N ic a n d r. T h er. 11, ed. K e il, p. 5, in : N ic a n d re a , ed 0 . Schneider.
L eipzig 1856.
12 n. h. 11, 85.
13 h ist. an im . 555b.
14 O. K e lle r : D ie a n tik e T ierw elt I I . L eipzig 1913.; Steier: R E I I I . A (1929) 1788.
15 K e lle r : i. m .; S te ie r : i. h ., 1786. A z egyes p ó k -fa jtá k görög elnevezéséről és az
a z o n o sítás nehézségéről A . S . F . Gow — A . F . Scholfield : N ic a n d e r. T he poem s a n d p o e tic a l
frag m en ts. C am bridge 1953. 22 —3.
16 A hely ek re P r e lle r -R o b e r t: G r. M ythol. I . 4 B e rlin 1894. 180; 217, 4. jeg y z.,
222 és 1. jegyz.
1*
128 ' SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY
zetű gyalogságra v o n a tk o z ta to tt fő jelentése sugallta. E z jellemző volna a

m itologizálásnak a korahellénizm us idején divatos aitiológiai irán y zatára, és
a N ikandros-scholion valóban meg is nevezi a tö rté n e tre vonatkozó forrását,
egy bizonyos T heophilost, Zénodotos — nyilván az i. e. 3. század első felében
é lt nagy ephesosi tudós — ta n ítv á n y á t.
A szó jelentésének félreértésén alapuló m agyarázat azonban legföljebb a
scholionban fen n m arad t elbeszélés kialakulásának tö rtén e ti kérdésére vála
szol, értelm ezését még inkább hom ályba borítja. E z a hom ály m ár m agából a
tö rtén e tb ő l adódik: m iért gyűlöli meg incesztuózus kapcsolatuk m ia tt A théna
a te stv é rp á r ta n ítv á n y o k a t? H iszen egyfelől a róm aival szem ben a görög e r
kölcsi érzék eredetileg nem t a r to tta feltétlenül elítélendőnek az ilyen kapcsola
to t, — elég csak A iolosnak H om érosnál még békés házasságban együttélő
h a t-h a t fiá ra és leán y ára u taln i, vagy arra, hogy H ésiodosnál A rété édes te s t
vére férjének, A lkinoosnak^ — m ásrészt a görög istenek közül a legkevésbé
sem A th én a szférájába illik egy ilyen kapcsolat vagy an nak ilyen megítélése.
E hhez járu l a fent em líte tt m ásik problém a: ha P h alan x nevére és foglalkozá
sára megfelelő m ag yarázat is a szó jelentésének rosszul m egválasztott értelm e
zése, az átv álto zá s-tö rtén etre sem m iképpen. H ogy A rachné, a szövőnő pókká
v álto zo tt, an n ak az ovidiusi elbeszélés tökéletes m otiválását adja, de é rth e te t
len, hol a tertium comparationis a fegyverkovács pókká változásánál. Ú gy lá t
szik, a T heophilos-történetnek, ak árk itő l szárm azik is eredetileg, a k ét pók
fa jta elnevezése volt a kiindulási p o n tja, és a kor term észettudom ányos ism e
reteinek teljességét átfogni igyekvő, nyilván korahellénisztikus szerző az ere
deti A théna-A ranché tö rtén eth ez, am ely eszerint a pókká változással végző
d ö tt, esetlenül tudóskodó m otiválással szőtte hozzá a teljesség kedvéért a
m ásik p ó k fa jta eredetének tö rté n e té t is, am ely azonban nem illeszkedik szer
vesen az A rachné-történethez, és am ely m ia tt a szükségtelen és itt é rth e te t
lenül m ara d t incesztus-m otívum ot a d ta meg az istennő harag ján ak okául.
A T heophilos-történet elemzésének te h á t m ár m ost k ét tanulsága van:
nem kell benne an nak a bizonyítékát látni, hogy a m ítoszokat szenvedélyesen
továbbszövő, g y ak ran ál-m ítosszá alakító korahellénisztikus tudóskodó irodal
m on kívül létezett egy olyan A rachné-történet, am ely független és lényegét
te k in t be eltérő v olt az ovidiusi előadástól, m ásfelől nyilvánvaló, hogy az
O vidiusnál fen n m arad t tö rté n e t m ár a korahellénisztikus kor elő tt ism eretes
volt; Ovidius forrása, ha csak közvetve is, ez a korábbi, áltudom ánytól még
el nem to rz íto tt fogalm azás leh etett.
H asonló eredm ényre vezet a harm adik, Plinius N aturalis H istó riá
jáb an fen n m arad t verzió vizsgálata. P linius m u n k ája hetedik könyvében, a
feltalálók híres jegyzékében K ló stért, A rachné fiá t az orsó, A rachnét m agát
pedig a lenfonal és a háló feltalálójának m ondja.1718 M inthogy az ovidiusi elbe
szélésben A rachné term észetesen orsóval dolgozik, a Plinius-helyből egy az
O vidiusétól független forrásra és az A rachné-történetnek egy Ovidiustól nem
h aszn ált m ásik v á lto z a tá ra szoktak kö v etk eztetn i.19 Ez azonban szükség
telen. A Plinius-szöveg A rachnénak és fiának em lítését megelőzően a textil-
m űvészet feltalálását az egyiptom iaknak tu lajd o n ítja, ami eleve kizárja a két
görög nekik tu la jd o n íto tt feltaláló-szerepét. A feltaláló-katalógus elemzői
17 Od. 10, 5 — 7; H esiod, frg. 222, ed. M erkelbach— West.

18 n. h. 7, 196.
19 íg y leg u tó b b B ö h m er: i. m . (fent. 5. jegyz.), 12.
AUACHNÉ 129
rá m u ta tta k , hogy P linius számos m egnevezett és m egnevezetten fo rrását oly

kor összekeverve, olykor félreértve használta, nem igyekezve eltü n te tn i ellent
m ondásaikat, sőt néha m aga is m egtetézve azo k at.20 A tex tilm ű v észet m in t
egyiptom i találm án y olyan forrásból való, am ely viszonylag korai típ u sú , m ert
egyes m esterségek vagy k ulturális vívm ányok születését egy-egy néphez vagy
országhoz k ö ti;21 E g y ip tom különösen gy ak ran szerepel ezekben a legalább az
5. századig visszavezethető elm életekben.22 K ló stér az orsó görög neve; m eg
jelenése a feltalálók k ö zö tt a korahellénisztikus tudós-irodalom feltaláló-
m án iáján ak tipikus képződm énye; ekkor v á lt szokássá, hogy k o ráb b an név
nélküli találm án y o k feltaláló-nevet k a p ta k ,23 a legegyszerűbten a találm án y
tu lajd o n n év k én t h aszn ált nevét.24 E lképzelhető, hogy P linius vagy forrása az
A rachnénak tu la jd o n íto tt k ét ta lá lm á n y t, a fon alat és a hálót is egyszerűen
pók-nevéből k ö v etk ez tette ki, legalábbis semmi nem m u ta t arra, hogy b á rm i
féle A rachnéval kapcsolatos tö rté n e te t ism ert volna, ahogy K ló stérn ak is ez az
egyetlen em lítése a fen n m arad t a n tik irodalom ban. Íg y a P linius-hely sem
b izo n y ítja egy O vidiusétól eltérő Arachné-elbeszélés létezését, ellenkezőleg: h a
egyáltalán valam ilyen tö rté n e te n alapszik, ez az O vidiustól is elbeszélt form a
leh ete tt.25
V an a P linius-helynek egy m ozzanata, am ely — b á r b izonytalanul —
éppen erre az u tó b b ira, az O vidiusnak is forrásául szolgáló elbeszéléssel való
kapcso latra látszik u taln i. E z az egyiptom iak és A raehné, illetve K ló stér ta lá l
m án y án ak felsorolása k ö zö tt olvasható m egjegyzés arról, hogy g y ap jú t elő
ször a lydek festettek , Sardeisban.26 A sardeisi bíborszőnyegek híre közm ondá
sos volt a görög irodalom ban.27 Legkorábbi fe n n m a rad t em lítésük az ókom édia-
költő P la tó n tó l szárm azik, de készítésük kezdete a Ívd fővárosban term észete
sen jóval korábbi időre m ehet vissza.28 Az O vidius-történetnek egy eddig nem
tá rg y a lt vonásához ju tu n k el ezzel, a színhelyéhez. A raehné a p ja görög bíbor-
festő, aki K olophónból H y p a ip á b a költözött. H y p a ip a topográfiailag azono-
20 A . K lein g ü n th er: Π Ρ Ω Τ Ο Σ Ε Υ Ρ Ε Τ Η Σ (P hilol. S uppi. X X V I. 1.) L eipzig 1933.

1 —2 és 3. jegvz.; K . T hr a ed e: R A C V. (1962) 1234 és u. a . : R h e in . M us. 105 (1962)
1 7 9 -8 0 .
21 K le in g ü n th e r: i. m ., 46 sk ., 125 — 31; T hraede: R A C , i. h . 1204 —8.
22 R észletesen K lein g ü n th er: i. m ., 54 — 9; T hraede: R A C , i. h ., 1204 — 6.
23 T hraede: R A C , i. h ., 1 2 0 9 - 1 1 , 1 2 3 5 - 8 .
24 Thraede sz e rin t (i. h . 1235) fo rd ítv a , a h a g y o m á n y b a n m á r m eglevő n e v e k
ety m ologizálásából k re á ltá k a n é v v iselő jén ek ta lá lm á n y á t és fe lta lá ló v o ltá t, de ez az
e se te k tú ln y o m ó részében igen kétség es.
25 T heophilos elbeszélésének z áró fo rd u la ta , a h o g y a N ik a n d ro s-sc h o lia sta e lő a d ja
(στνγη&ήναι υπό τής ϋ·εον), p o n to s a n egyezik az A ra c h n é -m íto sz ra v aló leg k o ráb b i ró m a i
u ta lá s vergiliusi fo g alm azásáv al (in v isa M in e rv a e . . . aranea, georg. 4, 246 — 7), de ebből
a lig h a leh et m esszem enő k ö v e tk e z te té s e k e t levonni. V ergilius n em e m líti A ra c h n e n e v é t,
sem a tö r té n e te t, de a fe n ti szav ak b ó l n y ilv á n v a ló , h o g y a rr a g o n d o lt, és sem m i n em
■ m u ta t O vidiusétól b á rm ib e n is eltérő v á lto z a t ism eretére.
26 Vö. H y g . fab. 274, 17 is. H y g in u s P lin iu stó l g y a k ra n fü g g e tle n fo rrá sa iró l
M . K rem m er n y o m á n H . J . Rose, H y g in u s-k ia d á sá b a n , L e id e n 1934, 165 a d cap . 274.
M aga a té n y sem m i esetre sem h iteles: a te x tilsz ö v é s és g y a p jú fe sté s k ez d e te G örög
o rszág b an is jó v al m egelőzte a ly d k u ltú ra k ia la k u lá s á t. L. le g u tó b b R . J . F o rb e s: S tu d ie s
in an cie n t tech n o lo g y IV . L eid en 1956. 138; S . M a rin a to s: A rch aeo lo g ia H o m e ric a A .
G ö ttin g en 1967. 1 —4. T é n y azo n b a n , h o g y K o rin th o so n (és k éső b b T a re n tu m o n ) k ív ü l az
a n tik h ag y o m á n y csak a n a tó lia i és k ö zeík eleti k ö z p o n tja it em líti a te x tilm ű v é s z e tn e k ;
vö. F . V. L o re n tz: R M 52 (1937) 210 — 11.
2' A h ely ek e t 1. L orentz: i. m ., 211, 8. jegyz.
28 Vö. F orbes: i. m ., 118; C. R oebuck: Io n ia n tr a d e a n d co lo n izatio n . N ew Y o rk
1959. 57.
130 SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY
s íto tt települése m integy 25 km -re fekszik délre Sardeistől, a K ay stro s völgyé

ben, am ely K o lo p h ónt és E phesost L y d ia belsejével összekötötte.29 K olophónt
a lydek legalább átm enetileg m ár Gygés uralm a a la tt, a 7. század m ásodik
negyedében elfoglalták, m ajd a század végétől egészen a perzsa hódításig
h atalm u k a la tt ta r to ttá k .30 É rth e tő , hogy régen felm erült a feltevés, amely
szerint az A rachné-elbeszélés L ydia és K olophón 7. századi tö rtén e ti helyzeté
nek em lékét őrzi.31 E bből a feltételezett aitiológiai m ondát euhém erisztikus
m ag y aráza tta l m egtoldó értelm ezésből azonban csak annyi bizonyos, hogy a
tö rté n e t O vidiusnál a d o tt földrajzi-történeti lokalizálása pontosan h itelesít
hető. Csakhogy ez legföljebb O vidius forrásáról m ondhat valam it, nem a tö r
té n e t végső eredetéről. N yilvánvalóan K olophónban vagy an nak környékén
k eletkezett, helyi színekkel feldíszített hagyom ány érk ezett Ovidiushoz, és
ta lá n azt a feltevést is meg lehet k o ck áztatn i, hogy ennek a hagyom ánynak
k ö zvetítője a kolophóni N ikandros volt, h a nem is feltétlenül a róm ai költő
egyik fő fo rrásak ént sz á m o n ta rto tt Á tváltozások ('Ετεροιονμενα) cím ű m ű
ve,323esetleg k ét m ásik elveszett m űvének valam elyike, a Κολοφωηακά vagy a
περί των εκ Κολοφώνος ποιητών.™
M indenesetre nyilvánvaló, hogy K olophón és a lydek szerepének nincs
szerves k ap csolata a m ítosznak sem agonisztikus, sem egyelőre aitiológikusnak
nevezhető részével. Az az elterje d t m ag y arázat ugyanis, hogy a görög és orien-
tális m űvészet 7. századi m érkőzését tü k rö zi,34 egyfelől túlságosan mai szem
mel nézi az archaikus görögség kulturális ö n tu d a tá t és ilyen jellegű viszonyát
keleti szom szédaihoz, másfelől tá rg y ta la n n á teszi az a té n y is, hogy L ydia
k u ltú rá ja nem állt szem ben a görögségével, hanem m integy közvetítő volt
Görögország és E lőázsia kö zö tt; a többi kisázsiai k u ltú ráé tó l elkülöníthető
lydiai m űvészet csak a kisázsiai görög városok 7. századi m eghódításával vagy
legalábbis L y d ia h atalm i körébe vonásával egy időben alak u lt ki, s kezdettől
igen erős görög h a tá s t m u ta to tt, a közelkeleti m űvészetektől elhatárolódva
h atá ro z o tta n görög orientációjú v o lt.35 Végül a T heophilosnál m egőrzött h a
29 L. leg u tó b b R . F leischer: A rtem is v o n E p h eso s u. v e rw a n d te K u lts ta tu e n a u s

E p h eso s u. S yrien. L eid en 1973. 185 es 1. jegyz. (a k o rá b b i iro d alo m m al).
30 K o lo p h ó n es a ly d ek k a p c so la ta iró l S . M a z za rin o : F r a O riente e O ccidente.
F iren ze 1947. 192 —5; J . M . Gook: T he G reeks in Io n ia a n d th e E a3 t. L o n d o n 1962.
50, 90.
31 L. a lá b b a 33. je g y z e te t. G. D . és S . S . Weinberg (in: T he A eg ean a n d th e N e a r
E a s t, S tu d ies H . G oldm an. N ew Y o rk 1955. 237) a z t feltételezi, hog y a m ítosz 1yd hím zé
seken v ag y szőnyegeken é rk e z e tt G örögországba. E z ép p o ly kevéssé b iz o n y íth a tó , m in t
m ag a a tö r té n e t lyd ered ete, a m it tö b b e k k ö z ö tt ők is felteszn ek ; vö. erről a láb b .
32 Vö. W . K roll: R E X V II (1936) 2 6 4 - 5 ; W . K r a u s : R E X V II I (1942) 1 9 3 8 - 9 ;
I . T re n csén yi— W aldapfel in: M elanges M. R e n a rd I. B ru x elles 1969. 732 sköv.
33 A fe n n m a ra d t tö re d é k e k leg ú jab b te lje s k ia d á sa : A . S . F . G ow —A . F . Scholfiéld :
i. m . (fent 15. jegyz.), 2 0 5 —8, illetv e 232. A N ik an Jro 3 -é le tra jz p ro b lém áiró l uo., 4 —8.
34 íg y m á r F . C reuzer; S ym b o lik u. M ythologie d e r a lte n V ölker, bes. d. G riechen
I I . L eipzig —D a rm s ta d t 18202, 478 é 3 az ő n y o m á n Schirm er, M yth. L ex. I. 470, s. v.;
G. D. es S . S . Weinberg: i. m. (fen t 39. jegyz.), 266 —7; S zilá g y i J . G y.: in R itook —
S a r k a d y —S z ilá g y i: A görög k u ltú ra a ra n y k o ra . B u d a p e st 1968, 140; Böhmer, i. m . (fent
6. jegyz.), 12.
35 A . Götze: K leinasien. M ünchen 1957.2 209; a g ö r ö g —ly d iai k u ltu rá lis koiné-ról
M azzarino : i. m . (fent 29. jegyz.), 174 sk .; a k u ltu rá lis k a p cso lato k ró l részletesen Roebuck :
i. m . (fent 27. jegyz.), 50 —60; a lyd kép ző m ű v észetrő l E . A k u r g a l: D ie K u n s t A n ato lien s
v o n H o m er bis A lexand er. B erlin 1961, 150 sk., a fen tiek h ez kül. 159. A szoros k ap c so la to k
é rth e tő v é teszik , h ogy a te x tilm ű v é sz e te n kív ü l szám os m ás ta lá lm á n y t is tu la jd o n íto tta k
a ly d ek n ek a görög h a g y o m á n y b a n , vö. K le in g ü n th e r: i. m . (fen t 20. jegyz.), 60; Roebuck,
i. m ., 55 —60.
ARACHNÉ 131
gyom ány azzal, hogy a tö rté n e te t A th én b a helyezi, nem csak a m ítosz széles
körű elterjedését ta n ú sítja , hanem afelől is m inden kétséget eloszlat, hogy a
görögök sem érezték az A rachné-elbeszélést jellegzetesen kisázsiai tö rté n e t
nek. Még azt sem b izo n y ítja m aga az ovidiusi v álto za t, hogy a lokalizálásból
és a tö rtén e ti tényekből adódó 7. századi keltezés reális: a helyi tö rté n e tírá s
később is színezhette korai lokális vonásokkal a széliében elterje d t m ítoszt.
V an azonban a tö rté n e tn e k egy eddig nem em líte tt m ozzanata, am ely
tá m o g a tja a fö ld rajzi-történeti ad a to k á lta l a já n lo tt keltezést, és egyben a
m ítosz értelm ezésének ú tjá n is továbbvezet.
A figurális tex tilm űvészet H om érosnál P allas A théna k a t ’exochén m es
tersége. A hom érosi világban nem csak m aga az istennő gyakorolja, hanem nim
fák, királynők, fejedelm ek asszonyai is, m int K alypsó, Pénelopé, H elené és
A ndrom aché.36 De az, hogy valaki a szőnyegszövést, a kézm űvesség egy fa j
tá já n a k m űvelését egyéni m űvészi teljesítm énynek érezze, és m ag át m int
ennek m űvészét az istennővel egyenlőnek, nem képzelhető el a feltaláló- és a
művész-egyéniség jelenségét felfedező 7. század, az első szem élyiségükről valló
lírikusok, az első m űvész-szignatúrák százada e lő tt.37 A rachné a p ján a k neve
ugyancsak a görög k u ltú ra korai századaira látszik utalni. Id m ó n ugyanis
kétségtelenül beszélő n év,38 és pedig olyan, am ely m ögött a hom érosi eposzok
ból ism ert és a következő korszakra is jellemző képzet áll: a m ester-szövő
A rachné ap ja olyan felfogás m egjelenítője, vagy a m itikus genealógiák
jelentésének tu d a tá b a n 39 m ásképp fogalm azva: a m ester-szövő A rachné alak ja
egy olyan világból lép ett ki, am elyben a m űvészet a technikai készséggel és a
ta p asz talato n alapuló, hagyom ányos m esterségbeli tu d ással40 azonos (erre u ta l
az Idm ón név), am elyben a kézm űves-isten, H éphaistos a k á r az istenek lak
helyeit, ak á r aran y és ezüst ku ty a-szo b rait tövirjat προπίδεααιν készíti,41 s
am elyben m aga A théna, h a em beri alakot ölt, αγλαά έργα lövírj asszonyhoz
hasonlóan jelenik meg.42
Az Id m ó n nevet ez a jelentése világosan m egkülönbözteti a számos
nyilvánvalóan késői keletkezésű beszélő m itikus vagy m ondái m űvésznévtől,
m in t E ucheir, E ugram m ón és a későklasszikus-hellénisztikus tu d ó s irodalom
m ás konstrukciói.43 H ogy pedig a m űvésznek ilyen beszélő elnevezése m ár
H om éros k o rában jól elképzelhető, a rra elég p éldaként T ektónnak, a hajóács
Phereklos apján ak , vagy P alam édésnek a nevére u taln i.44
36 A . J . B . W ace: A JA 52 (1948) 54.

37 Vö. B . S n e ll: D ie E n td e c k u n g des G eistes. G ö ttin g e n 1975.4 56 —81; B . S ch w ei
tzer: N eue H eid elb e rg er J b . 1925, 44 —6 ( = Z u r K u n s t d e r A n tik e I. T ü b in g e n 1963.
26 —7; a to v á b b ia k b a n a ta n u lm á n y az ú j k ia d á s la p sz á m a iv a l idézve); H . P h ilip p :
T e k to n o n d aid ala. B erlin 1968. 67 — 9, 77 (iro d alo m m al).
38 Vö. B ö h m e r: i. m . (fen t 5. jeg y z.), 13, a d v. 8.
39 Vö. elsősorban P . P h ű ip p so n : G enealogie als m y th isc h e F o rm . Oslo 1936.
40 S n e ll: i. m . (fent 36. jegyz.), 27; S ch w eitzer: i. m . (fen t 36. jegyz.) 45.
41 II. 1, 608; 18, 380 és 482; 20, 12; Od. 7, 92 (a m egjelölés a h o m éroszi ep o szo k b an
c sa k H é p h a isto st illeti m eg).
42 Od. 13, 288 —9 = 18, 157 —8 (m in d k é tsz e r A th é n é ró l).
43 T hraede: R A C V, 1 2 0 9 - 1 1 , 1 2 3 5 - 8 .
“ T ek tó n : II. 5, 56 —61; P a la m é d é s: K le in q ü n th e r: i. m . (fen t 20. jeg y z.), 28;
T hraede: R A C V, 1198.
Ism ert fo rm ájában eszerint az A rachné-m ítosz fő vonásai nem m onda

n ak ellent 7. század körüli m egfogalm azásának.45 V alóban, F riedrich Creuzer a
Sym bolik-ban m ár m ásfélszáz évvel ezelőtt ,,az alexandriai bővítm ények elle
nére alap jáb an régi” -nek ism erte föl.46 De a „régi” megjelölésnél nem állha
tu n k meg. Az eddigiekben e lju to ttu n k a szám unkra közvetlenül ism ert görög
irodalm i hagyom ány kezdetéig; ez azonban pu szta látszat-kezdet,47 am elynél
to v áb b kell m enni a m últba, h a a tö rté n e t értelm ezésének bevezetőben fel
v e te tt kérdésére választ keresünk, s to v áb b is vezet, a homérosi eposzok
v ilág át megelőző időbe, a későbbi forrásokban m egőrzött, de m ás népek
folklór- és szokásanyagával hitelesíthető görög hagyom ány.
Az ovidiusi elbeszélés polgárivá m eztelenített form ája, A rachné egyszerű
szárm azásának és a p ja kézm űves-voltának hangsúlyozásával, jellegzetesen
korahellénisztikus vonás,48 b á r m agától O vidiustól is szárm azhat: korábbi
forrásokkal összevethető m ás elbeszéléseiben is m egtalálható, így a Pygm alion-
tö rtén e tb e n , am elynek hősét a M etam orphoses m egfosztja isteni szárm azásától
és királyi ran g játó l. Az egyik M ythographus V aticanus azonban, aki nyilván
való tévedései m ellett olykor egy-egy m ítosz egy eb ü tt ism eretlen lényeges
v o n ásait is m egőrizte,49 A théna papnőjének nevezi A rachnét.50 Nem tu d ju k ,
volt-e Ovidiuson k ívül a n tik forrása. H a nem , a késői m itológus m aga érezte
meg, hogy Ovidius elbeszélése ezen a ponton nem lehet az eredeti.51 A théna
papnője — ezt egyszerűen úgy is érth e tjü k , hogy szövőm űvészetével szentelte
m ag át az istennőnek. De az etim ológia tanúságai a rra utaln ak , hogy a H őm é
rőstül m egörökítettnél archaikusabb társad alm ak b an a profán díszítő tev é
kenységtől olykor élesen m egkülönböztetett m agasabb igényű és többnyire
k u ltik u s ren d eltetésű m űvészet m űvelése szakrális jellegű funkció, és eredetileg
n y ilván általáb a n az volt.52 Ezen a fokon a m űvész alak ja igen gyakran össze
olvad a jóséval, varázslóéval, csodatevőével, s rendkívül elevenen érzik a
később m űvészetnek nevezett tevékenység am bivalens, jó t és rosszat egyaránt
felidézni tu d ó h a talm át. A m űvésznek ez a görög szem pontból nézve prae-
hom érikusnak nevezhető alak ja jól ism ert a görög hagyom ányban is. Az olym-
posi világ k ét m űvész-istenét, H éphaistost és Pallas A thénát, illetve ta n ít
45 S zigorúan véve ez te rm é sz e te se n csak te rm in u s p o st quem , a 6. sz. végével

lezáru ló id ő szak b an b á rm ik o r k ia la k u lh a to tt. A rá n k m a ra d t v á lto z a to k szövegében m á r
ren g eteg o ly an m o z z a n a t k e v e re d e tt, am ely e n n ek a k o rai id ő szak n ak az elképzeléseivel
és k ifejezésm ó d jáv al ö ssze e g y e z te th e te tle n . E ta n u lm á n y a z o n b a n a m íto sz a la p -m o n d a n i
v a ló já t keresi, s az, m in t a lá b b ta lá n k itű n ik , k o rá b b i e re d e tű a görögség tö rté n e ti k o r
szak ain ál.
46 I. m . (fent 33. jegyz.), 478, 579. jegvz.
47 A kifejezés és m a g y a rá z a ta T h . M arínnál, a Jó z se f-te tra ló g ia E lő já té k -á b a n .
48 Vő. K . G a lin s k y : O v id ’s M etam o rp h o ses. A n in tro d u c tio n to th e basic asp ects.
B erk eley —L os A ngeles 1975. 6.
49 L e g u tó b b K . O. E l l i o t t - J . P . E ld e r: T A P h A 78 (1947) 2 0 0 - 2 0 2 és W . B u h ler:
Philol. 105 (1961) 123 sköv. (a k o rá b b i irodalom m al).
50 II. 70.
51 G ruppe (Gr. M ythol. M ünchen 1906. 1216, 1. jegyz.) felveti, h ogy a tö r té n e t fo rrá
sa esetleg k u ltusz-legen d a, de sem m i a d a t nin cs a rra , m ily en k u ltu szh o z k a p c so ló d o tt
volna.
52 J . Gy. S z ilá g y i: Z u r F ra g e d. gesellsch aftlich en S tellu n g des gr. K ü n stle rs, in:
AHTHMHoe oöigecTBO. M oszkva 1967. 11 — 20 (iro d alo m m al); E . G unther: A rt in th e life
of p rim itiv e peoples, in: In tro d u c tio n to c u ltu ra l a n th ro p o lo g y , ed. b y J . A . Clifton.
B o sto n 1968. 94 —5, 110 (1. m ég 105, a festészetrő l m in t a kétd im en zió s áb rázo ló m ű v é
szetn ek a n e o lith ik u m tó l kezdve a szövésben fo ly ta tó d ó m ű fajáró l).
ARACHNÉ 133
v án y a ik a t egy egészen m ásfa jta ,, m ű vész’’-típus előzi m eg.53 H ogy legalábbis

típ u sb an k o ráb b iak n ak tu d tá k őket, azt eléggé m u ta tjá k az olyan hagyom á
nyok, am elyekben a k ét olym posi isten az ő ta n ítv á n y u k k é n t szerepel,54 sőt
H éphaistos alak ján ak nem egy vonása is rá ju k em lékeztet.55 D ém onikus ezer
m ester őslények ezek, közéjük ta rto z n a k a kyklópsok, daktylosok, telchinek és
a részben velük azo n o sított kabirok és kurések is. H ol gonosz, v ih a rt felidézni
képes varázslók, bájolók, ráolvasok, akik a S tyx vizét kénnel keverik állatok
és növények elp u sztítására, hol kiváló kézm űvesek, a szobrászat és a m onu
m entális építészet felfedezői, az em beri nem jótevői, s m indkét m inőségükben
gy ak ran a fém m űvességek feltalálói vagy m esterei,56 jeléül bronzkori születé
süknek — ez azonban a rá ju k vonatkozó tö rtén e te k keltezésénél m egint csak
a hagyom ány k o rláto zo ttságából eredő látszat-állom ást kínál. M ert tiszteletet
parancsoló és u g y an ak k or gyűlöletet kiváltó beállításukon átizzik a csodál
kozó rém ület, am elyet k o rá b b an ism eretlen, élet és halál fö lö tt h a ta lm a t adó
fém m űves m esterségük tu d á sa k iv á lto tt, de benne v an az előbb em líte tt, idő
höz és találm án y h o z nem k ö tö tt felism erés is a később m űvészetnek nevezett
tevékenység am bivalens érték ű erejéről és h atalm áró l.57 B aljós term észetüket
gyak ran ezeknek a lényeknek torz, nyom orék, sá n ta vagy tö rp e alak ja is alá
húzza. A iá n k m ara d t tö rté n e te k tu d n a k összeütközéseikről az olymposi iste
nekkel: az egyik d ak ty lo st Zeus acéllá v á lto z ta tta , a telchinek Apollónnal
kerü ltek szembe, aki elp u sz títo tta őket.58 E z is kiem eli, hogy olyan világot
képviselnek, am ely az olym posi istenekét m egelőzte, azzal ellenségesen állt
szemben, és az olym posi világrend diadala p u sztu lásu k at vagy félreállításu k at
jelen tette, m ert az olym posi vallásosság szem pontjából a Gonosz m egtestesü
lései voltak. E zeknek az em beri k u ltú ra nagy v ív m án y ait hozó ősm estereknek
a sorából lép ett ki P ro m étheus is, akinek a görög hagyom ányban követhető
alakváltozásai példaszerűek; m u ta tjá k a m esterségek és elsősorban a tű z a já n
d ék át hozó titá n beépülését az olymposi világrendbe, sőt tö rté n e te egyenesen
ennek a m ítoszává alakul: az olvm posiakkal dacoló lázadó m in t szobrász,
anthrópoplastés kap helyet az olym posi világrendben.59
A tű z ellopása, a m esterségek és m űvészetek, a m agasabb szintű em beri
élet lehetőségeinek m egterem tése ősbűnnek és ős-jótétem énynek szám ít a
világ m itológiáiban. E g y széltében ism ert m ítosz, illetve hiedelem ezt a te tte t
a póknak tu la jd o n ítja : ő hozza föl a tü z e t a pokolból, ellopva az ördögtől, a
53 M . D elcourt: H ép h a isto s. P a ris, 1957. 165 — 70; W . B u r k e r t: R h e in . M us. 105

(1962) 36 —55; S z ilá g y i: az előző je g y z e tb e n i. m .
54 O rph. frg. 178 K ern .
55 D elcourt: i. m . (fen t 52. jeg y z.), p a ssim ; vő. S chw eitzer: i. m . (fe n t 36. jegyz.),
24 —5.
56 A főbb fo rráso k : O verbeck: S ch riftq u ellen , 1 — 9; S zilá g y i J . G y .: A görög m ű v é
szet világa II . B u d a p e st 1962. 11 —6; K e ré n y i K . : G örög m ito ló g ia (ford. K e ré n y i G rácia).
B u d a p e st 1978. 6 0 - 6 3 .
57 E z t a k é té rte lm ű sé g e t a d a k ty lo so k ra v o n a tk o z ó e g y ik h a g y o m á n y ú g y fejezi k i,
hogy egy részü k et v arázsló n ak , a m á s ik a t k o v á c sn a k t a r tj a : sehol. A poll. R h o d . 1, 1126.
58 Ov. M et. 3, 2 8 1 - 2 ; Sérv. a u c t. a d A en. 4, 377. Vö. H . H e rte r: R E V . A (1934) 215.
59 L .“erről elsősorban K . R e in h a rd t: E ra n o s J b . 25 (1956) 2 4 1 —83; K . K e ré n y i:
P ro m eth eu s. H a m b u rg 1959. 56 —67; I . T ren csén yi — W aldapfel: M yth o lo g ie u n d
G nosis, in ,,S tu d i di S to ria R elig io sa d ella ta r d a a n tic h ita ” . M essina 1968. 55 s k ö v .
P ro m é th e u s k o rá b b i a la k já ró l első so rb an U. B ia n c h i, P a id e u m a 7 (1961) 414—437. *
k risztian izált európai hiedelm ek szerint,60 ő hozza le az égből az ezekkel nyil

ván v aló an semmi k ap csolatban nem álló kongói m ítoszban.61 U gyancsak el
te rje d t, többó-kevésbé k risztian izált hiedelm ek az ördög személyes terem tm é
nyének,62 ad v o catu sán ak ,63 még gy ak rab b an egyenesen az ördög megjelenési
fo rm áján ak ,64 egy bolgár hagyom ány az Iste n ellen lázadó szellemek egyikének,
a bü ntetésb ő l p ó k k á v á lt S átán n ak ta r tja .65 N yilvánvalóan ebbe a képzetkörbe
ta rto z ik a pók keletkezéséről szóló legrégibb ism ert görög hagyom ány, am ely
ta rta lm á b a n is arch aik u sab b n ak látszik az A rachné-történetnél. E szerint a
N ikandros T h ériak a-jáb an m egőrzött elképzelés szerint a pókok a titá n o k
véréből szü lettek .66 N ikandros H ésiodosra hivatkozik, m int forrására, és ebben
nincs ok kételk ed n i,67 b á r a scholiasta m egjegyzi, hogy H ésiodosnál nem ta lá lta
n y o m át a tö rtén e tn e k ; idézi viszont a későarchaikus m itográfust, A kusilaost,
aki szerint a pók T yphón véréből, és Apollónios R hodi őst, aki szerint a Gorgó-
éból sz ü lete tt.68 Csupa ősm itológiai alak, az olym posiak ős-ellenségei, akiknek
lénye e szerint a korán és széliében elterje d t H om éros a la tti görög képzet
szerint a pókokéban fo ly tató d o tt. N ém et néphagyom ány tu d arról, hogy
tö rp ék olykor pók -alakot öltenek.69 E gy vonással több, am ely a pók alak já t
az im ént e m líte tt k u ltú ra-te rem tő őslényekével ro k o n ítja, és h iv a to ttá teszi
arra, hogy főszereplője legyen egy olyan tö rtén e tn e k , am ely az olym posiakkal
való m érkőzésről, az ellenük való lázadásról szól.69aAz A rachné-történet Ovidius-
n ál m egőrzött, olym posivá a la k íto tt v álto za ta m ögött világosan kirajzolódik
az alapszituáció: az istennel vagy az istenekkel szembeszálló, a világnak az
istenek á lta l képviselt akkori rendje ellen lázadó lény (démon, félisten vagy
em ber a v álto zato k keletkezésének m eghatározottságai szerint) m aga a T ag a
dás, és lényege ab b an van, hogy az a d o tt világrend tag ad á sa egy m agasabb-
ren d ű n ek tu d o tt érdekében; innen ős-am bivalenciája aszerint, hogy a tagadás
t e tté t m elyik oldalról nézzük. A rachné nem ism eri el m agát A théna ta n ítv á
n y ának. De az olym posi világban A théna m aga a világnak az az aspektusa,
am elybe a textilszövés m int m esterség és m űvészet beletartozik. M egtagadni
60 D ähnhardt: i. m . (fen t 6. jegyz.). I. L e ip z ig —B erlin 1907. 144—5; I I I . 1910. 108.

A k ö v e tk ez ő k b en e m líte tt n é h á n y p é ld a csak a k é p z e tk o r szem léltetésére szolgál, a
te ljesség m in d e n igénye n élkül.
61 D ähnhardt: i. m . I I I . 106 — 7.
62 A . A a r n e : V erzeichniss d. fin n isc h e n U rsp ru n g ssa g e n (F F C no. 8). H e lsin k i
1912. 22, no. 122.
63 D ä h n h a rd t; i. m ., I I I . 40.
64 R ieg ler: H a n d w ö rte rb u c h des d e u tsc h e n A b erg lau b en s. V I I I . B erlin —L eipzig
1937. 2 6 9 - 7 0 .
65 D änhardt: i. m . I. 135 és I I I . 493
66 V. 8 - 1 2 .
67 pace M erkelbach — W e s t: F ra g m e n ta H esio d ea. O xford 1967. 179 a d frg. 367
(«poeta v id e tu r au c to re s confudisse»). A sc h o liasta k étk ed é se csa k a n n y it b izo n y ít, hog y
az ő id ejéb en m á r lény eg esen k ev eseb b H ésiodos- v a g y H ésio d o sn ak tu la jd o n íto tt m ű v e t
ism ertek , m in t N ik a n d ro s k o rá b a n . Vö. Gow-Sehol fie ld : i. m . (fent 15. jegyz.), 171, a d loc.
68 sehol. N ican d r. T h er., id. k ia d á s (fent 11. jegyz.), p. 5.
69 R ieg ler: i. m . (fent 63. jegyz.), 269; vö. ua.: uo., 283 (u ta lá s H . G rim m re, ak i a
D eu tsch e M ythologie-ban, 1. 390, fe lh ív ta a fig y elm et a svéd dwerge szó «pók» és «törpe»
jelentésére).
69a E z te rm ész ete se n tá v o lró l sem je le n ti a z t, h o g y a p ó k h o z k apcsolódó szim b o li
k á n a k ez az eg y etlen lehetősége. K ü lö n b ö ző k u ltú rá k b a n és v a llá so k b a n egészen m ás
k ép zetek is fű z ő d h e tte k hozzá. V ö. J . C hevalier — A . Cheerbant (ed.): D iltio n n a ire des
sym boles I. P a ris 19732. 92 —96.
ARACHNÉ 135
A th é n á t m in t m estert nem kevesebbet jelent, m int an ti-A th é n én ak lenni, azt

vallan i, hogy ez a m űvészet az olym posi világrenden kívül és így szükség
képpen azzal szem ben is létezik.
A világ a d o tt re n d jé t tag ad ó , ellene lázadó k u ltú ra-te rem tő dém on, h é
rósz, m ester vagy m űvész alakja, aki egész létével áll ki ennek az a d o tt re n d
nek egy m agasabbrendűvel való felv áltásáért, am inek eszköze, képviselője vagy
kifejezője, m egfogalm azója az ő m űve — ez lehet a legősibb, arch etip ik u s70
m ag v a az A rachn é-tö rténetnek, olyan ősi, hogy k u ta tó igyekezetünk szám ára
időtlennek nevezhető a bevezetőben m o n d o tt értelem ben: nem m indig és
m indenhol ak tuális, de b árm ik o r ú jra felidézhető ak á r m in t tö rté n e t, ak á r
m in t életszituáció, h a az alkotó szellem nyom asztóan szűknek érzi, és joggal
érzi szűknek a m aga körül a d o tt világot, és a m indenséggel m erészek és képes
m érni m agát. É s úgy tű n ik , v an n a k olyan korszakok, am ikor ez az érzés
egyenesen k ritériu m a a m űvészi nagyságnak, vagy legalábbis az egyedül m o
rá lisk én t elfogadható m űvészi m a g ata rtásn ak , am ely term észetesen megőrzi
alap v ető am biv alen ciáját: az ilyen m űvész a felm agasztalt és kiközösített, a
m egkoszorúzott és h alálra hajszolt lázadó egy világrend ellen, am elyet nem az
ő rendjének érez, és am ely — úgy érzi — k iv e te tte m agából, de am elyen kívül
— és ez szak ítja el végképp és m eg b o csáth atatlan u l ettő l a világrendtől —,
am elyen kívül tud egy m ásik világot; ennek nevében száll szem be a k ö rü lö tte
levővel. Az ilyen korszakok azok, am ikor nagy m űvészekből az alaphelyzet
azonossága tu d a tla n u l is k iv á lth a tja az A rach n é-tö rtén et alapszituáeiójának
újrafogalm azását, nem is szükségképpen m itikus, még csak nem is epikus
fokon. M int az egyik legutolsó versét író Jó zsef A ttilán ál:
M indent, mi nem ennivaló,

m egrágtam és kiköptem .
M agam tól tudom , mi a jó
s hogy egyrem egy, szappangolyó,
vagy égbolt v an fölöttem .
Nem szeretnek a gazdagok,

míg élek ily szegényen.
Szegényeket sem izgatok,
nem állok én vigasznak o tt,
ahol szeretni szégyen.
M egalkotom szerelm em et . . .
É g itesten a lábam :
elindulok az istenek
ellen — a szívem nem rem eg —
könnyű, fehér ruh áb an .
Az archaikus A rachné-m ítoszban, a lázadó m űveltség-terem tő hérósz

m űvésszé hu m an izáló d o tt alakban áll szem ben az olym posi, vagyis a k ö rü lö tte
érvényes világrendet képviselő A thénával. Á llattá v á lto z ta tá sa m agában is
k itaszítását jelenti az em berek olym posi rendű világából, am ellyel szem be
ford u lt, a pók-alak által felidézett ősbűnösök közé. A rachnénak, h a elfogadja
70 A szót a fe n ti 4. je g y z e tb e n e m líte tt m eg sz o rítá ssa l h a sz n á lv a .

az olymposi ren d et, h a elism eri, hogy A théna ta n ítv á n y a , ebben a rendben
m űvész a neve, h a ellene lázad, olym posi szemmel nézve pókká csúful. K étség
telen, hogy a pókháló-szövőm űvészet hasonlatnak fontos szerepe volt a m ítosz
görög epikus m egfogalm azásában. F eltűnő azonban, hogy egyéb népek ism ert
m itológiáiban a m otívum nem jelenik meg; úgy látszik, nem sorolható a te r
m észetből m agából bárm ikor és bárhol kiolvasható elbeszélés-elemek közé,
görög epikus lelem ény a m ítosz lényegének, alaphelyzetének újrafogalm azására.
Befejezésül vissza kell térn i m agának az ovidiusi elbeszélésnek egy régóta
szám on t a r to tt feltűnő m ozzanatára. A szövőverseny nem az istennő győzel
m ével végződik: semmi k ivetnivalót nem ta lá l ellenfele m űvén, s éppen
efölötti dühében ra g a d ta tja m agát a m ű m egsem m isítésére és m űvészének m eg
b ü n tetésére.71 A m otívum ebben a form ájában tökéletesen ism eretlen az isten
nel m érkőző em berek m ítoszainak sorában.72 A zt nem tu d ju k eldönteni,
készen k ap ta-e Ovidius, de azt igen, hogy jelentősége volt szám ára. K özism ert,
m ennyire szabadon b á n t hellénisztikus forrásaival a M etam orphoses-ben,73 és
az is, m ennyire a m aga m ondanivalójának tolm ácsává form álta ném elyiket;
elég az A ctaeon- és a P ygm alion-történetre utalni, vagy az egész M etam or-
phosesnek ugyancsak ebbe az összefüggésbe kínálkozó befejezésére, a jöven
döléssel a m űről, am ely a világot felégető tü z e t és Ju p p ite r h arag ját is túléli
m ajd.74 E g y évtizede jelent meg egy kitűnő am erikai filológus elemzése a
szövő versenyen készült k ét m űnek, A théna és A rachné szőnyegének Ovidius-
tól leírt kom pozíciójáról.75 Az istennő szőnyegének szigorúan szim m etrikus
szerkezete, középen a k ét versengő istennel, k ö rü lö ttü k egyenlően elosztva az
olvm posiakkal, középen Ju p iterre l, a négy sarokban a négy bűnös ábrázolásá
val az A ugustus-kor klasszicizm usának művészi eszm ényét, ünnepélyessé duz
za szto tt re p rezen tatív m éltóságát m u ta tja . A rachné szőnyege az ellentéte
ennek m ind tárg y á b an , m ind kom pozíciójában: az istenek szerelmi történetei
nála, aki kívülről nézi ezt a világot, bűnökké súlyosodnak, és a tö rtén etek
szabadon á rad v a öm lenek egym ás u tá n , valam ely külső elrendezési alapelv
h ely ett asszociatív elem eik szubjektív összefüggésére felfűzve, m int az egész
M etam orphoses-ben. A kár tu d ato san (és ez O vidiusnál könnyen elképzelhető),
a k á r csak m űvész-ösztönétől vezetve, a k ét szőnyegképen az augustusi ara n y -
71L . P . W ilk in so n : O vid recalled . C am bridge 1955. 199; H . — B . G uthm üller :

B eo b a c h tu n g e n zum A u fb a u d e r M etam o rp h o sen O v id ’s. M arb u rg 1964. 38; G alinsky :
i. m . (fent 47. jegyz.), 67 (helyesen h an g sú ly o zza, h o g y n em A rach n é szőnyegének k é p
té m á ib a n v o lt az isten n ő h a ra g já n a k igazi o k a; m á sk é p p e n Böhm er, i. m ., 45).
72 L e g u tó b b H a h n I . a d o tt ró lu k érd ek es á tte k in té s t: D er W e tts tre it zw ischen
M enschen u. G ö tte r, in: D ie A n tik e in d e r sozialistischen K u ltu r. J e n a 1974. 122 —45. és
m ag y aru l, rö v id ítv e : V ilágosság 14 (1973) 585 — 92. Vő. I . T re n c sé n y i— W aldapfel: A c ta
O rie n ta lia H u n g . 15 (1962) 346.
73 A la p v e tő G. L a fa y e : L es M étam o rp h o ses d ’O vide. P a ris 1904, passim , kiil. 46 —
75; B . O tis: O vid as a n epic p o e t. C am bridge 1966, 346 sk ö v .; G a lin s k y : i. m . (fent 47.
jegyz.), 1 - 1 4 .
, 74 A ctaeo n : W . K r a u s : R E X V I I I (1942) 1949; P y g m a lio n : S zilá g y i J . G y .:
Az Á tv á lto z á so k k ö ltő je (D evecseri G. M etam o rp h o se s-fo rd ítá sá n a k kísérő ta n u lm á n y a ).
B u d a p e st 1964. 480 —83; a befejezésről: H . F rä n k e l: O vid. B erk ele y —Los A ngeles
1956. 111.
75 W . S . A n d e rso n : A J P h 89 (1968) 102 —3 és szo ro san ő t k ö v e tv e G a lin s k y : i. m
(fent 47. jegyz.), 8 2 - 3 . B öhm er : i. m . (fen t 5. jegyz.), 36 — 7 részletesen elem zi a k é t
szőnyeg-kom pozíció kü lö n b ség ét, a n n a k e ld ö n té sé t a z o n b an , m i v o lt a k ö ltő szán d ék a, a
k é t am erik ai k u ta tó n a k szóló érezh ető iró n iá v a l «századunk kongeniális filo ló g u sa id ra
bízza. T a lá n egyszer ki fog tű n n i, h o g y a k ö ltő k k o m m e n tá lá sa is első so rb an ezeknek a
fe la d a ta .
ARACHNÉ 137
kor és a m aga ars poetica-ját á llíto tta i t t szembe egym ással a költő.76 A rachné
m űve ezért nem m a ra d h a to tt alul n ála művészi szem pontból P allaséval szem
ben.77 A zt azonban m ár végképp legföljebb csak ösztönösen se jth e tte meg,
hogy a tö rté n e t egyik végső tan u lság á t, a m űvészet igazságának pillan atn y i
hiáb avalóságát és a m űvész önm aga fizikai m egvédésére teh ete tlen gyenge
ségét a hatalom erejével szem ben,78 még a M etam orphoses utolsó sim ításainak
idején m agának is meg kell élnie, pók-létre ítélte tv e a tom ii szám űzetésben.
FÜ GG ELÉK
É rdem es felvetni a kérdést, v ajo n a m ítosz görög form ájának m egfogal

m azásakor is A rachnénak h ívták-e az A thénával szem benálló nőalakot, p o n
to sab b an , hogy a szót m ár akkor is tu lajd o n n év k én t használták-e az elbeszélés
ben. A ko n k rét választ semmiféle a d a t nem teszi lehetővé. A tö rté n e t befejezé
sét előrevetítő, aitiológikus szándékra valló elnevezés későbbi jellegűnek tű n ik ;
valószínűbbnek az látszik, hogy valam ely késői, esetleg m ár hellénisztikus
fogalm azásban v ált a hősnő nevévé an n ak az állatn ak a neve, am ellyé v á lto
zo tt. De hogy az ilyen jellegű névcsere jóval koráb b an is m eg tö rtén h e te tt, arra
jó példa P ro k n é és Philom éla m ítosza: a k ét nőalak a therm osi A pollón-tem plo-
m ot díszítő 620 körüli fe ste tt m etopék egyikén jelenik meg, a jobboldali alak
76 O vidius M etam orp h o ses-én ek és az a u g u stu si a ra n y k o r u ra lk o d ó ízlésének

szem b en állása: O tis : i. m . (fen t 72. jegyz.), főleg 338 9; G a lin s k y : i. m ., 210 61. H o g y
m a g a A u g u stu s m it k ív á n t az iro d a lo m tó l, a r r a v o n a tk o z ó la g elég S u e t. A ug. 89-re
u ta ln i. É rd em e s egym ás m ellé á llíta n i a G o eth e-k o r n égy n a g y n é m e t k ö ltő jé n e k , illetv e
g o n d o lk o d ó ján ak O v id iu s-érték elését, a m e ly p o z itív o ld a lá t te k in tv e a la p v e tő e n k ü lö n b ö
ző, de n e g a tív részében, a b b a n h o g y az a u g u stu si klasszicizm u ssal való szem b eállításb ó l
ad ó d ik , te ljesen eg y e té rtő : F . Sch leg el: «Ovid d u rc h a u s ro m a n tisc h » ; H e g e l: (a M et. elbeszé
lései) «sind . d em S to ff n a c h b a ro c k u n d b a rb a risc h , n ic h t d u rc h die V e rd o rb e n h e it d e r
K u ltu r, so n d ern wie im N ieb elu n g en lied e d u rc h die V e rd o rb e n h e it e in er n o ch ro h e n
N atu r» ; Goethe : «hier (a M et.-ben) sei w ed er G riech en lan d n och Ita lie n , w ed er eine U rw e lt
noch eine g ebildete, alles v ielm eh r sei N a c h a h m u n g d es sch o n D ag ew esen en u n d eine
m a n ie rie rte D arstellu n g , wie sie sich n u r v o n einem Ü b e rc u ltiv ie rte n e rw a rte n lasse»;
A u g u st von P la ten : «Ich h a lte O vids V erw a n d lu n g e n fü r d a s einzige originelle E p o s d e r
L atiner» (szem ben V ergiliussal). Az id é z e te k W . S tro h : i. m . (fen t 5. jegyz.), 96 — 101
n y o m án .
77 H a h n ; i. m . (fent 72. jegyz.), 137 —8 (a m a g y a r szö v eg b en 592) az o v id iu si
A ra c h n é -tö rté n e tn e k ebb en a fo rd u la tá b a n a görög a rc h a ik u s k o r ó ta v ég ig k ísérh e tő fe jlő
d és v é g p o n tjá t lá tja : az em b er e b b en a v á lto z a tb a n le tt végül erk ö lcsi g y ő ztes az iste n e k
ko nok h a ta lm á v a l szem ben. A fe n tie k ezzel szem b en egyfelől n em te k in tik az isten ek k el
v ersen y re kelő em b er (m űvész) m íto s z á t «a görög tö rté n e le m a rc h a ik u s-a risz to k ra tik u s
k o rá b a n , az A p ollón-kultusz p a p ja in a k k ö réb en k e le tk e z e tt m íto sz-típ u s» -n ak , h a n e m
jó v al régebbi e re d e tű n e k g o n d o lják , m ásfelől O vidius v á lto z a tá t n em egy fo ly a m a to s és
k ö v etk ez etes tö rté n e lm i fejlődés v é g p o n tja k é n t é rtelm ezik , h a n e m a k ö ltő s a já to s exisz-
te n ciális h ely ze tén ek m eg fo g a lm a z á sa k é n t, a m e ly e t id ősebb k o rtá rsa i közül p éld á u l
V ergilius aligha v á lla lt volna, s u tó d a i közül is kev esen , h a e g y á lta lá n v alak i, s m ég kevésbé
m e rn ék O v id iu st v alam ily en « v a llásk ritik ai ih le té sű te n d e n c ia szószólójá»-nak te k in te n i.
78 Vö. T ren csén yi— W aldapfel I . : i. m . (fen t 31. jegyz.), 731, a P ierisek tö rté n e té v e l
k a p c so la tb a n .
138 SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY: ARACHNÉ
m ellett jól olvasható K helidón felirattal: a fecske nevével m int tu la jd o n

névvel.1
A m ítosz problém ái egyébként sokban azonosak az A rachné-történeté vei,
és m egoldásukhoz is hasonló ú t vezethet. Az eredeti form a az általános véle
m ény szerint aitiológikus állatm ese vo lt;12 ezzel azonban aligha m agyarázható
meg a k ét nővér összekapcsolása,3 sem az, hogy a férfi-szereplő hol harkállyá
vagy b an k áv á, hol ragadozó m adárrá, ö ly w é változik. A m ítosz legősibb
m agva n y ilván éppen a férj és a k ét nővér kapcsolata volt. Az állat-aition
ehhez k ap cso ló d h ato tt, ak á r m egvolt m ár korábban is valam ilyen form ában a
m ítosztól függetlenül, a k á r a m ítosz, »lefordítása«-ként keletkezett. Az, hogy a
P ro k n é és Philom éla név később jelenik meg a hagyom ányban az Aédón és
K helidón névnél (bár m indenesetre legalább az 5. században m ár ism ert),
eszerint aligha értelm ezhető úgy, hogy a k é t m itológiai nőalak később k erü lt
kap cso latb a az állatm esével:4 a k ét v álto zat a kétféle elnevezéssel5 valójában
a névadás tek in tetéb en nem ellentm ondó, csak egyik h e ly ü tt az eredeti (vagy
viszonylag eredeti) tu lajd o n n év szerepel, a m ásikon a m adáré, am ivé a k ét hős
nő v álto zo tt, a k á r köz-, ak á r tu lajd o n n év k én t értve.
Figyelem re m éltó az A rachné-történet eredete szem pontjából is a P rok-
né-m ítosz kisázsiai v á lto z a ta :6 a férj neve itt Polytechnos, »ezermester«, a
helyszín K olophón, a tö rté n e t teljesen dehéróizált és a tragikus bosszú-párbaj
eredete a házaspái m űvész-vetélkedése. P olytechnos kocsit, Aédón sző ttest
készít versenym űként, és Polytechnos, felesége győzelmén elkeseredve, annak
m egtorlásául csáb ítja el sógornőjét.7 A kisázsiai tö rté n e t A ntoninus L iberális
n ál (c. 11), m a ra d t fenn, aki N ikandrost is többször megnevezi forrásaként, b á r
e z ú tta l a bizo n y talan kilétű Boios O rnithogoniá-jára utal. Nem lehetetlen,
hogy az A rch n é-történet ovidiusi változatáéhoz hasonló, azzal valam iképpen
összefüggő kolophóni redakció eredm énye a Prokné-elbeszélés kisázsiai v ál
to z a ta is.
1 A th e rm o si fe stm é n y : K . S chefo ld : F rü h g riech isch e S agenbilder. M ünchen 1964.

T af. 20 (a 102. lap o n a to v á b b i iro d alo m , és ehhez K . F ittsch en : U n te rsu c h u n g e n zum
B eginn d e r S ag en d arste llu n g e n bei d en G riechen. B erlin 1969. 198). A fe lira tró l L . H .
J e f f r e y : L ocal sc rip ts o f a rc h a ic G reece. O xford 1961. 226 (a b alo ld ali n ő a la k m e lle tti
fe lira t o lv a s h a ta tla n ).
2 íg y N ilsso n : G esch. gr. R ei. I 2, 30 is.
3 Jellem ző Jessen ta n á c s ta la n s á g a (M yth. L ex. I l l , 3019): «was zu d e r E rw e ite ru n g
d e r N ächtige Usage d u rc h die H in z u fü g u n g d e r S ch w ester Schw albe g e fü h rt h a t, ist n och
n ic h t au fgeklärt.»
4 Jessen : i. h. 3025.
5 Vö. T hraem er: R E I (1893) 4 6 7 - 7 4 .
6 T h ra em er: i. h . 471; E . W ü s t: R E X X I (1952) 1 8 3 4 - 6 ; N ilsso n : i. m . 3 0 - 3 1 .
7 A m űvészi szövés m o tív u m a — b á r te lje se n m á s összefüggésben — az «attikai»
v á lto z a tb a n is m eg v an , ez t veszi á t O vidius is a M etam o rp h o ses-b en ; vö. B ö h m e r: K o m m .,
156, 158.
A PHAROS ÜJABB ÁBRÁZOLÁSA

ÉS AZ ALEXANDRIAI PANEION KULTUSZ-SZOBRA
E g y tan u lm án y b an nem régen az alexandriai P aneion v allástö rtén eti

kérdésével fo glalkoztunk.1 A rra az eredm ényre ju to ttu n k , hogy a S trabon-
féle városleírásban e m líte tt P aneion vallásos létesítm ény volt, de alap ításán ak
kom oly politikai okai is voltak. M inthogy az E g y ip to m b a n élő görögök M int,
az ország egyik legősibb istenségét, P an n al azo n o síto tták , Min pedig fontos
szerepet já ts z o tt a keleti siv atag b an közlekedő k arav án o k védőisteneként, az
alexandriai P aneion ala p ítá sá t — tö b b m ás ok m ellett — elsősorban I I . P tole-
m aiosnak azzal a kezdem ényezésével h o ztuk összefüggésbe, am ely a V örös
tengerhez vezető u ta k , s an nak révén a déli és a keleti kereskedelem m eg n y itá
sából állt. II . P to lem aiost elsősorban k ato n ai érdekek vezették: harci elefán
to k a t k ív á n t beszerezni A frikából — a Seleukidák indiai elefántjaival szem
ben. A M innel azo n o sított P a n egyébként is a k atonai sikerek előm ozdítója
volt M arath ó n tó l kezdve egészen az alexandriai szentély ala p ítá sá t nem sokkal
megelőző lvsim acheiai ütközetig. P a n tisztelete különösen erős volt az E g y ip
tom m al rivalizáló M akedón királyságban, s ez a vetélkedés ugyancsak előm oz
d íth a tta az egykor jelentéktelen arkadiai pásztor-isten k u ltu szán ak alex an d
riai kiépítését. A fő m ozgató erőt azonban a m agunk részéről mégis ab b a n lá t
juk, hogy a ptolem aiosi k o rm án y z atn ak érdekében állt a P a n n a l azonosított
Min m éltó alexandriai kultuszhelyének kialak ítása, m ert egzisztenciális érde
kei fűződtek ahhoz a keleti kereskedelem hez, am elynek isteni védnökéről
volt szó.
Az id ézett tan u lm án y b an nem foglalkoztunk az alexandriai P aneion
kultusz-szobrának kérdésével. Csak a rra szorítkoztunk, hogy kim utassuk,
A lexandriában ism ert és kedvelt v o lt Min hagyom ányos egyiptom i form ája.
A faraonikus M in-típusnak a görög P an-szobrocskákkal párhuzam os m eg
jelenése a kism űvészetben, illetőleg a votiv-ajándékok k ö zö tt m indenesetre
azt bizonyítja, hogy a város lakóinak és látogatóinak szem ében az isten k é t
féle alak ja és felfogása nem z á rta ki egym ást. M egkockáztattuk azonban azt a
feltevést, hogy az alexandriai P aneion mégiscsak görög jellegű és form ájú
létesítm ény leh ete tt, úgy „ a rc h ite k tú rá já b a n ” m int az isten ábrázolásának
tekintetében. A tan u lm án y lezárása u tá n b u k k a n tu n k rá egy olyan tá rg y ra ,
am ely m űvészeti igénytelensége ellenére a szóbanforgó kérdés szem pontjából
kulcsfontosságú d o k u m entum ként értékelhető.
A hannoveri K e stn e r M useum igen becses gyűjtem ényeiben a publikálás
ra váró csoportok közé ta rto z n a k a graeco-egyiptom i te rra k o ttá k , am elyek
közül csak néhány — így például a Bissing gyűjtem ényből szárm azó bizonyos
1 L . C astiglione: Az a le x a n d ria i P a n e io n . A n t. T an . 1976, és O ikum ene Vol. I I .
(s a jtó a la tt) .
d arab o k — k erü lt többé-kevésbé megfelelő közlésre, az anyag túlnyom ó

része azonban közöletlen. A m ennyire meg tu d ju k ítélni, a közületien darabok
közé ta rto z ik a 4526. lelt. sz.-ot viselő szobrocska is (1. kép). A vörösbarna
agyagból, k ét részből összeállított, csak előoldalán form ából m in tá zo tt darab
jellegzetesen egyiptom i készítm ény, am elyet technikája, h atá ro z o tt egynézetű-
sége és reliefszerű kom pozíciója alap ján a róm ai korra, becslésszerűen a csá
szárkor első felébe k eltezhetünk.2 A te rra k o tta — sajnos abban a tek in tetb en
is jellegzetesen egyiptom i, hogy vastagon és egyenetlenül k erü lt rá az a fehér
gipszes b evonat, am ely a görög terra k o tta p la sz tik a hagyom ányos tech n ik á já
hoz ta rto z o tt, s a színes festés alapjául szolgált. M int ahogy ez igen sok más
graeco-egyiptom i te rra k o ttá n á l m egfigyelhető, a koroplastés meglehetős
gondatlansággal fü rd e tte meg készítm ényét a gipszes folyadékban, s nem
so k at tö rő d ö tt azzal, hogy a még képlékeny b ev o n ato t megfelelően elegyen
gesse, a fo rm ák at elfedő vastag lerakódásokat eltávolítsa stb. E z t a hanyag
ságot mellesleg nem te k in th e tjü k pu sztán a m esterségbeli h anyatlás tü n e té
nek. Teljes joggal feltételezhető, hogy ha a szobrocskák vevőközönségét képező
em berek ezt a fa jta hanyagságot ellenszenvesnek ta lá ltá k volna, akkor az
egyiptom i m esterem berek is v e tté k volna m aguknak a fáradságot, hogy a
b evonat egyenletességére és kellő vékonyságára törekedjenek. A rra kell gon
dolni, hogy a te rra k o ttá k vevői szám ára a plasztikai form ák finom sága, sőt
m aguk a plasztikai form ák sem voltak olyan lényegesek m int a nagyjából k i
form ált plasztikai alak ra v itt festés, am elynek grafikus és kem ény vonalairól,
v alam in t h arsán y színeiről ném ely épebb példány, a korabeli m um iaburkola-
to k , falfestm ények stb. fogalm at ad n a k .3 Más szóval a plasztikai kifejezésm ód
tól az optikai kifejezésm ód felé fordulásról, to v áb b á a tipizált és elnagyolt jel
rendszerré szkem atizálódó képvilág kialakulásának egyik tü n etérő l lehet szó.
E m ag y arázat tö rtén e ti tan u lság a azonban a jelen esetben egyáltalán nem k á r
pótol azért, hogy a vastag fehér m assza a szem pontunkból igen érdekes á b rá
zolás legkényesebb plasztikai részleteit jóform án a felism erhetetlenségig elék-
teleníti. A fényképfelvételen em iatt csaknem kivehetetlenné válnak az ábrázolás
figurális szereplőjének vonásai. A d arab o t a kezünkbe véve azonban a fehér
b ev o n at hézagai k ö zö tt lá th a tó felületrészletekről és a bevonat form ájáról a
2 A d a ra b ta n u lm á n y o z á s á n a k leh ető ség ért, s a já t m u n k a fe lv é te l k észítéséért,

m územ ni fén y k ép ren d elk ezésem re b o c sá tá sá é rt és a közlés en gedélyezéséért ezú to n
fejezem ki h á lá s k ö szö n etem et Dr. P . M u n ro ú rn a k , a h a n n o v e ri K e stn e r M úzeum
ig a z g a tó já n a k és F ra u Dr. M . Schlüternek, ak i a m ú z e u m b a n k ö zv etlen segítséget n y ú jto tt
m u n k ám h o z. — A d a ra b , am ely en a jelenlegi le ltá ri szám m e lle tt m ég egy szám o lv a sh a tó
(1630), a m ú zeu m régeb b i szerzem ényei közé ta rto z ik . K é t részből készü lt, csak előoldala
v a n fo rm ázv a, a h á to ld a l sim a, közep én k e rek szellőzőnyílással. E zen a n ag y o b b k erek
n y íláso n k ív ü l a h á to ld a lo n m ég k é t kis á tf ú r t ly u k a t ta lá lu n k : az egyik P a n fejéhez hajló
k a rja és a váll k ö z ö tt h a to l á t az egész d a ra b o n , a m ásik az elől n ag y o b b n y ílá st a lk o tó
b a rla n g -b e já ra tá n a k m egfelelő hely en , de h á tu l foglal h ely et, m in te g y ö ssz e k ö tte té st
b iz to sítv a a b arlan g n y ílá s és a h á to ld a l k ö z ö tt. K evéssé valószínű, h ogy i t t v alam ily en
fo rrá st u tá n z ó m in ia tű r v ízberendezésről le h e te tt v o ln a szó. A d a ra b m é re té t és re n d e lte
té s é t te k in te tb e véve a m a g u n k részéről a h á tsó ly u k a k re n d e lte té sé t a fo gadalm i szob
rocska felerősítésében lá tju k .
3 A g raeco -eg y ip to m i te r r a k o ttá k h a rs á n y színezéséhez lásd pl. H . P h ilip p :
T e rra k o tte n au s Ä g y p ten . B erlin 1972. T af. V II. A g ö r ö g - r ó m a i e g y ip to m i m úm ia-
b u rk o la to k n a k a m i ízlésünk sz á m á ra g y a k ra n m á r b á n tó a n élénk színezéséről fo g alm at
a d h a t pl. G. G rim m : Die rö m isch en M um ien m ask en a u s Ä g y p ten . W iesb ad en 1974. C, 2. t.
A ró m aik o ri eg y ip to m i fa lfe stm é n y e k k o lo ritjá n a k élénkségét nem tu d ju k színes re p ro
d u k ció k ra, csak a T u n a el G ebeiben a h ely szín en lá th a tó falfestm én y ek re való u ta lá ssa l az
em lékezetbe idézni.
A PHAROS ÚJABB ÁBRÁZOLÁSA 141
1. P a n , b a rla n g és a P h a ro s. T e rra k o tta szo b ro csk a, H a n n o v e r, K e s tn e r M useum
teljes alak o t re k o n stru álh atju k . Ezek szerint a kom pozíció (szem köztnézetből
v ett) baloldalán, a barlangnyíláson álló alak P a n t egyik jellegzetes k ép típ u sá
ban ábrázolja. Z árta n t a r to tt lábai úgy látszik anth ro p o m óriak, állati vonásai
ból csak az arc fintorszerű kifejezése és a kétséget kizáróan felism erhető kecs
keszarvak lelhetők fel. A ru h á tla n isten hangsúlyozottan ithyphallikus, b al
kezében csípője tá já n lagobolont ta r t, jobbkezét pedig fejéhez emeli az aposko-
pein jellegzetes gesztusával.4 A gesztus és a lagobolon eg y arán t az isten vad ász
v o ltát jelzik, s a rra u taln ak , hogy az elh ag y o tt hegyekben bolyongó P a n nem
csak a pásztoroknak, hanem eredeti hazájából kilépve egyre fokozódó m érté k
ben a vadászoknak is védnökévé v á lt.5 P a n egyik legism ertebb és legrégibb
4 'Αποσκοπεύω v.ö. L id d el — S c o tt: A G reek —E n g lish L ex ik o n . O xford 1976. 2 1 7 .

J . JucJcer: D er G estus des A p o sk o p ein , ein B e itra g z u r G eb ä rd e n sp ra c h e in d e r a n tik e n
K u n s t. Z ürich 1956.
5 A tá v o lb a kém lelve szem ét k ezével e lta k a ró P a n h o z , lásd R . H erbiq 23 k ., 45 k.,
54 k.
2
ábrázolása, a Lusoiból szárm azó berlini kisbronz is ezzel a gesztussal m u ta tja

be a még erősen th ério m o rf iste n t.6 Az i. e. 5 —4. sz.-ból nem sok m ás kisplasz
tik ái alk o tásn ál alk alm azták ezt a m ozdulatot.7 F eltétlenül kiem elést érdem el
közülük a th éb ai K abirionból szárm azó te rra k o tta v o tiv -p lak ett,8 am elyen az
isten ugyancsak teljesen anthropom orf, s ta rtá s a is közel áll a m ost tá rg y a lt
terrak o ttáéh o z, azzal a különbséggel, hogy három negyed-profilból láth ató , a
lagobolont könnyedén a földre tá m a sz tja , s m ögötte egy ugyancsak feszülten
figyelő v ad á szk u ty a láth ató . A th éb ai d arab , am ely nagy valószínűséggel
A th én b an vagy athéni m in tá ra készü lh etett, term észetesen a művészi kvali
tá sb a n is erősen különbözik az egyiptom i te rra k o ttá tó l. Finom , a kezdeti
nyerseséghez képest m egnem esített típ u sa és stílusa alap ján a még v ita to tt da-
tálás az i. e. 5. és 4. sz. kö zö tt ingadozik. B izonyosra vehető, hogy a kisbronzok-
hoz hasonlóan a te rra k o tta dom borm ű m estere sem valam ely nagyszobrá
szati m űvet, m ondjuk kultusz-szobrot v e tt példaképül, annál kevésbé, m ert az
istennek alig volt olyan szentélye, am elyben kultusz-szobrot feltételezhet
nénk. Az i. e. 5. sz.-tól m ár a nagy m esterek irodalm i forrásokból ism ert m űvei
k ö zö tt is találk o zu n k P an-szobrokkal, s bizonyosra vehetjük, hogy ak á r kife
jezetten kultusz-szoborként, ak á r áldozati aján d ék k én t, készültek nagyobb-
m éretű és u tán zá sra csábító plasztikai m űvek.9 A nagyszobrászatban fenn
m a ra d t P an -k ép ek et azonban m eg h atáro zo tt kultusz-szobrokkal vagy szen
télyekkel összehozni nem igen leh etett. Á ltalánosságban az a benyom ásunk,
hogy az olyan hellenisztikus zsánerképektől eltekintve, am elyek szolgálhattak
u g y an votiv-célokat, de a kultusz-szobrok m űfajától m erőben idegenek voltak,
m in t például a délosi P an-A phrodite-csoport,101 a P a n és D aphnis-csoport11,
vagy az obszcén sym plegm ák stb ., a kedveltebb P an-típusok olyan m űvekre
v ezethetők vissza, am elyek az isten vidéki barlang-szentélyeiben vagy szent
ligeteiben, de az olym posi istenek kultusz-szobraitól m erőben eltérő vallásos és
form ai szerepet játszo ttak . Az ilyen, vallásos tiszteletet élvező, de mégsem
tem plom ban álló P an-szobrokat a legjobban az a közism ert pom peii falfest
m ény (2. k ép )12 szem léltetheti, am elyen szabadtéri kultuszhelyet látu n k , liget
ben álló szent fá t, o ltá rt és m agas oszlopon elhelyezett Pan-szobrot. A fal
festm ényen töredékesen fen n m arad t epigram m a is olvasható, am ely taren tu m i
Leonidas tö b b ek által u tá n z o tt híres epigram m ájával (A nth.Pal.V L13) azonos.
H ogy a festm ény illusztrálja-e az epigram m át, vagy az epigram m a készült
eredetileg egy ilyen képhez, nehezen lenne eldönthető. Szem pontunkból külö
nösen az a fontos, hogy ,,P an agrotis” szabad ég a la tti szentélye, am elyben a
nagy szentélyekhez hasonlóan áldozatokkal és áldozati ajándékokkal hódoltak
az istenségnek, olyan istenszoborral rendelkezett, am ely ha felállításában nem
is, de szerepében m egfelelt a szokványos kultusz-szobroknak. A Leonidas-
epigram m ával összekapcsolt festm ényen lá th a tó Pan-szobor az isten t ugyan-
6 K . A . N eugebauer: A n tik e B ro n z e sta tu e tte n . B erlin 1921. 74. 39. kép. R . H erbig
I —II. t . F . B rom m er 963, 1. sz.
7 E zek rő l F . B rom m er 964, 975.
8 A th é n , N M . 10400 lelt.sz. U to ljá ra tá rg y a lja B . S c h m a ltz: T e rra k o tte n a u s dem
K a b ire n h e ilig tu m bei T heben. B erlin 1974. 15 k., 183. K a t. 378. sz. 29. t.
9 E zek rő l m áig a la p v e tő e n H erbig és B rom m er passim .
10 A th én , N M 3335. lelt. sz. J . M arcodé: A u Musée de D élos. P a ris 1969. 393 k k .,
passim , L. t.
11 G. L ip p o ld : D ie griechische P la s tik . M ünchen 1950. 323. 14. j., 113. t. — V .ö.
P lin ., N . h. X X X V I, 35.
12 R . H erbig 24, 45; X V III, 1 . 1. K . S c h e fo ld : D ie W än d e P o m p ejis. B erlin 1957. 65.
A PHAROS ŰJABB ÁBRÁZOLÁSA 143
2. V ad ászo k h ó d o la ta P a n e lő tt. F a lfe stm é n y ta r e n tu m i L e o n id a s e p ig ra m m á já v a l

a p o m p e ji C asa dei E p ig ra m m ib a n
csak az aposkopein ta rtá sá b a n , lagobolonnal, s a kecskeszarvaktól eltek in tv e

teljesen an th ro p o m o rf alak b an ábrázolja. E bből a rra k ö v etk ez teth etü n k , hogy
P a n ábrázolásának ez a típ u sa alkalm as vo lt quasi-kultusz-szobor vagy k u ltu sz
szobornak szám ára. A pom peii Casa dei E pigram m i falfestm ényén lá th a tó
P an-szobornál term észetesen semmi alapunk nincs ahhoz, hogy A lexandriára
gondoljunk, h ab á r a szobor típ u sa igen közel áll a hannoveri te rra k o tta P an -
képéhez. M eggondolásra késztet azonban az a tén y , hogy ism erünk még E g y ip
tom ból szárm azó, sőt nagy valószínűséggel alexandriai m űhelyben készült
P an-ábrázolást, am ely a hannoveri d a rab b al számos ponton megegyezik. A volt
F ouq u et-g y ű jtem én y vörös bev o n atú és sárga színű agyagból készült, aránylag
korainak tű n ő lan tern áján ak dom borm űvű dísze barlan g b an álló ru h á tla n
P a n t ábrázol.13 Az isten jobbkezét i t t is a fejéhez emeli, teljesen anthropom orf,
13 P · P erdrizet: L es te rre s c u ite s g recq u es d ’É g y p te de la co llectio n F o u q u e t.

N a n c y - P a r i s 1921. 88. 221. sz. L X I X . t .
2*
ru h á tla n , balkezében lagobolont és valószínűleg állatb ő rt ta rt. Az ifjúként á b

rázo lt P a n azonban ebben az esetben nem ithyphallikus, m int a hannoveri á b
rázolásnál. E b b en a te k in te tb e n a F o uquet-gyűjtem ény d a ra b ja egy H ercula-
neum ból szárm azó falfestm ény-töredéken lá th a tó P an-alakkal egyezik meg
(3. kép).14 A festm énynél feltűnő, hogy m int a hannoveri és a párizsi kisplasz
tik á k esetében is, P a n szinte z á rt lá b ta rtá sb a n , jobb lá b á t éppen csak valam ics
k é t a bal láb a mögé húzva áll, s e te k in te tb e n h atá ro z o tta n különbözik a Casa
dei E pigram m i erősen kilépő istenalakjától. Az összezárt lábak m otívum a
jelen problém ánk szem pontjából különleges fontosságú, erre azonban csak a
későbbiekben té rh e tü n k vissza. M indenekelőtt arról kell m eggyőződnünk, hogy
a hannoveri te rra k o tta P an-képe, am elyről lá ttu k , hogy a görög Pan-ikonog-
rá fia h ag y om ányának egyik fő vonalába tarto z ik , sőt a kultikus célra készült
alkotások k ö zö tt gyakori, leh etett-e az alexandriai P aneionnal szorosabb
összefüggésben ?
3. P a n . F ald ek o rá c ió tö re d é k e H e rcu lan eu m b ó l. N áp o ly , N em zeti M úzeum
14 R . H erbig 45 k., X V II I, 2. t.
Azon kívül, hogy a terrak o tta-szo b ro csk a kétségtelenül E g y ip to m b an

készült, a jelen estben igen nyom ós, sőt valósággal kényszerítő okból á llíth a t
juk, hogy a szóbanforgó P an-ábrázolás az alexandriai P aneion istenképének
u tá n z a ta volt. A hannoveri P a n -te rra k o tta alak ja egy tá j-e g y ü tte st képező kis
kompozíció része. Az istenszobor egy barlang b e já ra tá n a k te te jé n áll. E z t nem
kell feltétlenül ,,szó szerin t” értelm eznünk, m ert a dom borm ű és a te rra k o tta
kisplasztika k o rláto z o tt technikai lehetőségei m ia tt sem m i esetre sem szám ol
h a tu n k a tényleges lá tv á n y t és szituációt pontosan visszaadó ábrázolásra.
P a n és a barlang kétségtelenül ö sszetartozott, am iből nyilvánvaló, hogy m in t
rendesen itt is egy barlang szolgált az isten k ultuszhelyéül,15 de hogy az isten
szobor a barlang fölött, an nak b e já ra tá n á l vagy éppenséggel a b arlangban
állt, a rra nézve a hannoveri darabból nem v o n h atu n k le kötelező érvényű
követk eztetést. M int lá ttu k egy m ásik egyiptom i P an-ábrázolásnál az iste n t
barlang ban m u ta ttá k be. S trab ó n leírásából csak annyi bizonyos, hogy az
alexandriai P aneion egy m esterséges dom b volt. E n n ek oldalában n y ílh a to tt a
barlang, de a dom b, am elynek tetejére sé ta ú t v ezetett, ny ilv án a barlang fölé
m agasodott, s ilyenform án P a n szobra ugyanúgy á llh a to tt a barlan g b an , a
barlangnál vagy a dom b te te tjé n . Az egész kom pozíció egyik legfontosabb
eleme azonban a b arlangtól és az istentől szem köztnézetben jo b b ra lá th a tó
építm ény. E z gondosan kirajzo lt kváderkövekből em elt, te h á t tekintélyes
nagyságú épület lek icsinyített képe. A lakja késtséget kizáróan teszi lehetővé
m egnevezését: nem lehet m ás, m int az alexandriai P h aro s,16 am elynek hiteles
képeivel m egegyezően a te rra k o ttá n is b e m u ta to tt konstrukció szolgált m in
tául. A Pharos-szigeten álló híres világítótorony felépítése a leginkább m érté k
adó érem képek (4. k ép )17 tan ú ság a szerint a következő volt: alacsony, való
színűleg lépcsős krepidom án em elkedett a négyszögletes alaprajzú, felfelé
kissé keskenyedő hasábalakú torony, am ely fö n t erős p á rk á n y z a tta l elv álaszto tt
emeleti részt hordozott. Az em eleten — a to ro n y tetején ek szélesebb teraszán
— egy lényegesen kisebb átm érőjű, sokszögletű kisebb to ro n y állt. E z vo lt a
tulajdonképpeni világító-szerkezet, illetve an n ak b u rk o lata, s a benne elhelye
z e tt pontosan nem rek o n stru álh ató világító-m echanizm us fénye a sokszögletű
tornyocska ablakrésein á t b o c sá to tta ki sugarait. A hannoveri te rra k o tta — le
egyszerűsített m egfogalm azásához képest parad o x m ódon — e világító
nyílásokról fontos kiegészítő felvilágosítást n y ú jt: a to ro n y tetején ek kisebb
to rn y án hosszú bevágással áb rázo lták az egyik ilyen rést. A te rra k o ttá n a felső
torn y o csk át erős és p rofilált p árk án y zá rja le. A koroplastés igen okosan
kísérletet sem t e t t arra, hogy apró és törékeny készítm ényén jelezze azokat a
szobrászati díszítm ényeket, am elyek a P haros em eleti te ra sz á t és a világító-
to rn y o csk át eredetileg díszítették. A te rra k o tta még egy érdekes részlet-fel
világosítással szolgál: csaknem egyenes vonalú falait érzékelhetően, de nem
feltűnően három vízszintes bem élyedés tag o lja négy em eletre. E z ta lá n az
eredeti épületen is alk alm azo tt tag o lást tükrözheti. Az érem képek és a h a n n o
veri te rra k o tta összevetése alap ján a m agunk részéről a rra hajiunk, hogy a
15 R . Herbig 27. F . B rom m er 993.

16 A régebbi irodalom b ó l k iem elkedő H . Thiersch. A te lje s b ib lio g rá fia m e g ta lá lh a tó
A . A d r ia n i: R e p e rto rio d ’a rte d e ll’E g itto greco -ro m an o . Ser. C. Vol. I —I I . 103 kk. 58. sz.
33. t. és P . M . F r a s e r : P to le m a ic A le x a n d ria . O xford 1972. I. 17 k k ., p assim ; I I . 45 kk.
99. j.
17 H . Thiersch 6 k k. 10. sz. 5. kép , I , 10 és I I I , 130 t . A . A d r ia n i: i.m . 33. t . 117-
119. képek.
4. A z a le x a n d ria i v ilá g ító to ro n y D o m itia n u s u ra lk o d á sá n a k első év éb en k ib o c s á to tt

a le x a n d ria i p én z h á to ld a lá n . A th é n , É re m tá r
P alazzo dei C onservatoriban ő rz ö tt k ik ö tő t ábrázoló m ozaikon (5. kép)18 lá t

h a tó v ilágítótorony az alexandriai P h aro st ábrázolja, vagy h a nem , akkor
an n ak egyik m eglehetősen hű u tá n z a tá t m u ta tja be, ami jellegzetes arra a köz
ism erten széleskörű h atásra, am elyet S óstratos híres alkotása m inden későbbi
világ ító to ro n y ra gyakorolt. A m ozaikon voltaképpen csak a felső világítótor-
nyocskának az érem képeken sem egyértelm ű alak ja té r el a feltételezett sok
szögletű form ától, m ert i t t h a tá ro z o tta n kerek alakú. E z azonban a legtöbb
érem képen is kereknek látszik, s lehetséges, hogy csak a világítórések vonalai
keltik a szögletesség látsz a tá t. A hannoveri te rra k o tta dom borm űvű ábrázolás-
m ódja esetében term észetesen m indkét eshetőség fennáll, úgyhogy a P haros
legfelső részének kerek v o lta m ellett tö b b érv látszik szólni, m int ellene. Az
egyébként — m int m ár m ások is rá m u ta tta k — egészen nyilvánvaló, hogy a
P h aro sn ak az a bonyolult és túlságosan sok részre tag o lt rekonstrukciója,
am elyet Thiersch készített, s könyvének nyom án m ind a mai napig közkézen
forog, aligha felelhet meg a valóságnak. A P haros — eltekintve a környező
kikötők és erődítések építm ényeitől — az em líte tt három fő részből állt, te h á t
az egyszerű alapzaton, a to ro n y törzsén és a világítótornyocska hengerén kívül
aligha lehet hozzátenni nagy terjedelm ű alapépítm ényt, a torony alsó em eletét
és a v ilág ító testet összekötő közbülső toronyrészt stb. A szobrászati díszítés
léte term észetesen v ita th a ta tla n , ez azonban a valóságos optikai látv án y b an
m egközelítőleg sem leh ete tt olyan nagy és szem beötlő, m int ahogy azt a kicsi
n y íte tt ábrázolásokon a feltüntetés másféle m egoldásának hiányában néha
b e m u tatták . Ü gy gondoljuk, hogy a nagy P haros alap -stru k tú rájáró l a legjobb
18 H . Thiersch 14 k k ., 11 a —b kép ek .
5. K ik ö tő t ábrázoló m o zaik részlete a Q uirin alisró l. R ó m a , P a lazz o d ei C o n se rv a to ri
m egközelítő fogalm at az A lexandria közelében lévő Taposiris M agna kis P h a-

rosa a d ja (6. k ép )19 azzal a különbséggel, hogy ennek a bázison em elkedő
torony-része sokszögletű, felső koronázó to rn y o csk ája azonban hengeres.
B árhogy is képzeljük el m árm ost az alexandriai P haros építm ényének
v ita to tt részletm egoldásait, annyi bizonyos, hogy a hannoveri te rra k o tta csakis
ezt a híres ép ítm én y t re p ro d u k á lh a tta a P an -b arlan g és P an-szobor h átteré-
19 H . Thiersch 30 k. A . A d r ia n i: A n n u a ire d u M usée G réco -R o m ain 3(1940 —1950)

133 kk. P . M . F ra ser: im . I I . 46 k ., 100 j. L . K á k o s y : S tu d ia A e g y p tia c a I I . B u d a p e st
1976. 199. A d rian i n y o m á n a to r n y o t sírem lék n ek szokás ta r ta n i. B á r k étség telen , h o g y a
to ro n y a la t t egy szik láb a v á jt sírk a m ra ta lá lh a tó , s a to ro n y egy te m e tő k ö rz e té b e n áll,
s az is bizonyos, h ogy a v ilá g ító to ro n y , m in t a h a jó k ré v b e érésén ek jelk ép e, a ró m ai
szark o fág o k o n az üdvözlés egy ik szim b ó lu m á v á v á lt, a m a g u n k részéről m égis — T h iersch
vélem ényéhez csatla k o z v a — e b b e n az ese tb e n való d i kis v ilá g ító to ro n y ra g o n d o lu n k .
A z egyedül álló és sírem lék én ek tú lsá g o sa n n a g y m é re tű to ro n y az A lex a n d ria felé n y u g a t
ró l közeledő h a jó k n a k m u t a th a t o tt ir á n y t. E z a k érd és e g y é b k é n t sz e m p o n tu n k b ó l n em
d ö n tő , m e rt egészen n y ilv án v aló , h o g y az a b u siri (T aposiris M agna) to ro n y m in d e n k é p p e n
az a le x a n d ria i P h a ro s u tá n z a ta .
6. T ap o siris M agna, a P h a ro s t u tá n z ó to ro n y
ben. E z pedig a n n y it jelent, hogy a P haros egy ú jab b ábrázolásán kívül bizo
n y íték o t szereztünk a te rra k o tta kom pozíciójának pontos m eghatározásához.
A P haros A lexandria jelképe volt a róm ai korban, a te rra k o tta te h á t egy tipikus
alexandriai eg y ü ttest (m integy városkép-kivágatot) ábrázolt. E bben az eg y ü t
tesben a P an -b arlan g és szobor nem lehet m ás, m int az alexandriai Paneion,
am ely S trab ó n leírásának bizonysága értelm ében a városnak nem kevésbé fel
tű n ő és híres részlete volt, m int a nagyhírű világítótorony. Az a kérdés, hogy a
terrakotta-kom pozíció készítője a P h aro st a P aneion m eghatározása, lokalizá
lása okából, vagy az együttes valam ennyi elem ét A lexandria m egtestesítéséül
kapcsolta össze, nehezen eldönthető, és szem pontunkból nem is túlságosan
lényeges. A valószínűség inkább am ellett szól, hogy az előtérben b e m u ta to tt és
a többi tájk ép i elemhez képest arán y talan u l felnagyított Pan-szobor képe volt
A PHAROS ŰJABB ÁBRÁZOLÁSA 149
itt a legfontosabb, s hogy a te rra k o tta a P aneionban fe la ján lo tt v o tiv-ajándékok

közé ta rto z o tt, vagy pedig az E g y ip to m b an általánosan tisz te lt P a n n a k m á su tt
dedik ált tá rg y volt, am elynél azonban azt hangsúlyozták, hogy a készítő és a
felajánló kifejezetten az alexandriai P aneionban tisz te lt istenségre gondolt.
Az alexandriai P aneion istensége azonban — korábbi ta n u lm án y u n k
állítása szerint — az egyiptom i Min in te rp re ta tio G raeca-ja volt. M ennyiben
erősíti meg vagy cáfolja ezt a té te lt a m ost b e m u ta to tt kis te rra k o tta -k o m p o
zíció? M inthogy álta la b iz o n y íto ttn a k v eh etjü k azt, hogy az alexandriai
P aneio n b an az isten t görög stílusú és típ u sú szobor alak já b an tisztelték , s ez a
szobor a te rra k o ttá n lá th a tó form ájú volt, to v á b b á szoros kap cso latb an áll
egy b arlang ábrázolásával, bizo n y ítást n y e rt az a feltevésünk, hogy az alex an d
riai P aneion külsőségeiben görög jellegű volt. M inthogy azonban A lex an d riá
b an nem kis szám ban ta lá lta k teljesen ortodox egyiptom i M in-kisplasztikákat
(azaz votiv-szobrocskákat), to v á b b á m inden kétséget kizáróan bizonyítható,
hogy E gyiptom -szerte, főleg Min nagy szentélyeiben és tiszteletének állandó
helyein ezt az egyiptom i isten t a görögök P an n al azo n o síto tták , érdem es
te k in tetb e venni egy lá tsz a tra r e jte tt kapcsolatot, am ely a görög tradícióhoz
csatlakozó alexandriai P an-szobor és az egyiptom i M in-ábrázolás állandó típ u sa
kö zö tt m egfigyelhető. A lá tsz a tra igen különböző, de k o ráb b an részletesen is
m e rte te tt okokból E g y ip to m b an mégis egym ással harm onizáló sőt azonosnak
te k in te tt k ét isten ábrázolása az első p illa n tá sra gyökeresen különböző. M int
ism eretes, Min képe az egyiptom i m űvészet tö b b évezrede a la tt szigorúan
egyö n tetű ikonográfiái szkém ában jelent meg: az isten ta la p z a to n állva, z á rt lá
bakkal, idolszerűen leegyszerűsített és összefogottan ábrázolt, m ereven egyenes
és frontális ta rtá s ú te s tte l lá th a tó , m inden esetben ithyphallikus (a b e m u ta to tt
rajzon ez a rész ki v an v akarva) a bal keze phallosát t a r tja vagy a testh ez
sim ul, jobb kezét könyökben b e h a jlíto tt k arral a feje m agasságába emeli, s vele
egy cséphadarót ta rt. Fejdísze rendszerint a k ettő s toliból álló korona (7.
kép).20*2Ami a stílu st és az alak b an rejlő m élyebb ta rta lm i m o zzanatokat illeti,
7. M in és az isten ritu á lis ö ltö z te té sé t végző k irá ly az a b y d o si S e th i-te m p lo m egyik d o m b o r

m űve nyom án
20 L ásd az 1. je g y ze tb e n id é z e tt cik k b e n a 14. je g y z e te t. — A k ö zö lt képhez lá sd

G. R o ed er: K u lte , O rakel u n d N a tu r V ere h r u n g im a lte n Ä g y p te n . Z ü ric h -S tu ttg a rt 1960.
22 kép. A z ab y d o si S eth i te m p lo m ritu á lis k ép so ro zatáb ó l.
150 CASTIGLIONE LÁSZLÓ: A PHAROS ÚJABB ÁBRÁZOLÁSA
ek ö zö tt az idolszerű kép és a görög P an-képek k ö zö tt aligha lehet benső hason

lóságot felfedezni. A nnál feltűnőbb viszont az, hogy néhány, h ab á r jórészt
külsődleges és csak m egközelítően hasonló, de mégis összecsengő vonást ta lá l
h a tu n k Min k ép típ u sa és az alexandriai P aneion szám ára v álasz to tt P an-
ábrázolás közö tt. E zek a következők: m indkét alak ithyphallikus, m indkét
fig u ra z á rt láb ak k al egyenesen áll, teljesen an th ro p o m o rf és ru h á tla n , m indkét
alak a jobbkezét könyökben m eghajlítva felemeli és a fejéhez közel ta rtja . Nem
szorul to v áb b i b izonyításra az, hogy az évezredek ó ta v álto za tlan M in-ábrázo-
lás a d o tt fo rm á já t — a k é t isten azonosítása u tá n — v e tté k kiindulópontul
ahhoz, hogy a P an-ábrázolás többféle lehetősége közül az alexandriai szentély
szám ára egy olyan típ u st válasszanak, am ely bizonyos vonásaiban haso n líto tt
a vele azonosnak te k in te tt egyiptom i istenség közism ert alakjához. H a ehhez
hozzátesszük azt, hogy a Pan-M in-nek szentelt számos felső-egyiptom i, főként
a sivatagi p ro sk y n ém ata k ö zö tt ak ad n ak olyanok is, am elyeken a görög szö
veges dedikációt Min tradicionális egyiptom i ábrázolásához csatolva lá th a t
ju k ,21 akkor az előbbi m egállapítás benső — tö rtén e ti — lehetősége és való
színűsége a legteljesebb m értékben hihetővé válik.
A hannoveri te rra k o ttá b ó l levonható következtetéseknek ezzel a végére
értü n k . A lá ts z a tra jelentéktelen kis votiv-ajándék, am ely azonban egyelőre
még p ára tla n u l áll a graeco-egyiptom i te rra k o ttá k nagy töm egében, nem csak
az alexandriai P h aros egy ú jab b , és a m aga egyszerűségében nagyonis értékes
felvilágosításokkal szolgáló ábrázolásával ajándékoz meg bennünket, hanem e
m otívum á lta l kétségtelenül alexandriainak m inősíti a kompozíció lényegét
alkotó P an -a la k o t és P an-barlangot. E z az együttes csak az alexandriai P an e
lon kivonatos ábrázolása lehet, s felvilágosítást ad arról, hogy a S trabón által
leírt dom bon egy szent barlang képezte P a n kultuszhelyét, az isten t pedig a
te rra k o ttá n lá th a tó alakban áb rázo lta egy kultusz-szobor. Az ilyen m ódon
re k o n stru álh ató alexandriai P an-szobor m árm ost bizonyos — és nem is csak
egy, hanem számos — vonásában összecseng a hagyom ányos egyiptom i Min
ábrázolás n éh án y vonásával. E z a körülm ény sem m iesetre sem lehet véletlen.
Azon kívül, hogy vizuális képet n y erh ettü n k az alexandriai P aneion bizonyos
külsőségeiről, arról is tu d o m ást szerezhettünk, hogy a P aneion létesítésének
idejében — m in t ahogy ezt m ár k orábban feltételeztük — készen állt az
egyiptom i görögök körében Min P an n al azonosított görög in terpretációja, s a
P aneion ép ítte ttő i a kultusz-szobor m egrendelésekor tu d ato san törekedtek
arra, hogy a b á r tisztán görög ábrázolás mégis olyan vonásokat rejtsen m agá
ban, am elyek a M in-képek ism erőiben ó h atatlan u l felkeltik a hasonlóság és
megfelelés érzetét, s ezáltal m egerősítsék azt az asszociációt, am ely a k ét isten
lényegi azonosságát és szerepét illetően az egyiptom i görögök fejében m ár
am úgyis készen állott. A görög-egyiptom i szinkretizm us term észetéről és első
szakaszáról az alexandriai P aneionról szóló tan u lm án y u n k b an m o n d o tta k at
te h á t egy azó ta m egism ert emlék archeológiái lag és vizuálisan is teljes m érték
ben m egerősíti.
R Ö V ID ÍT É S E K
F . F rom m er F . F ro m m e r: P a n . R E S uppi. 8(1956) 9 4 9 —1008
F . Herbig F . H e rb ig : P a n . F ra n k f u rt a.M . 1949
H . Thiersch H . T hiersch: P h a ro s. L eipzig —B erlin 1909.21
21 PI. A . F ernand : D e K o p to s a K osseir. L eid en 1972. 102 —103; 123. sz., 55 és 63 t.

HOFFMANN ZSUZSANNA
A M O S M A I 0 B £7Af-ESZMÉNY
PARODIZÁLÁSA PLAUTUSNÁL
Az ariszto k ratik u s felépítésű róm ai társad alo m életét az íro tt törvények

m ellett szigorú erkölcsi n orm ák is szabályozták, am elyek pregnánsan jellem zik
a k o n zerv atív b eállíto ttság ú uralkodó senatori rend, illetőleg a nobilitas fel
fogását, törekvéseit. E zek a sajáto san róm ainak te k in te tt erények, követendő
m in tá n ak k itű z ö tt eszm ények a köztársaság v irág k o ráb an széles körben érvé
nyesü ltek , h a to tta k a m agán- és közélet terü letén . Szívesen h an g o z ta ttá k és
h a llg atták em legetésüket a h an y atló köztársaság korában, a polgárháborús
időkben is, am ikor pedig m ár alaposan h itelü k et v esztették , s csak a rezignált
m ú ltb atek in tés m otívum ai, vagy politikai szólam ok és tendenciózus érvelés
feg y v ertárán ak a kellékei voltak. Igen jellemző, hogy a legteljesebb összefüggő
felsorolásukat éppen Cicero C atilináékkal polem izáló in v ek tiv ájáb an találju k .
A Catilina-elleni m ásodik beszéd egyik helyén (11,25) — n eg atív p árja ik k al
szem besítve — a róm ai erények és eszm ények valóságos k ataló g u sát sorakoz
t a t j a fel: pudor, pudicitia, fides, pietas, constantia, honestas, continentia, aequi
tas, temperantia, fortitudo, prudentia.1
E zeknek s más róm ai erényeknek és eszm ényeknek az em legetésével igen
sű rű n találk o zu n k m ár a I I I / I I . század fordulójának évtizedeiben P la u tu s víg
játék a ib a n is. E zek az előfordulások nem egy esetben ho zzájáru ltn ak az illető
fogalom értelm ezéséhez, m ibenlétének jobb m egértéséhez. Szem pontunkból
azon b an fontosabb, hogy P la u tu s ugy an ak k o r igen sok esetben ironikus h a n
gon, parodizáló célzattal kezeli ezeket az im m ár patin ás, de még energikusan
h an g o z ta to tt elveket — gondoljuk csak C ato szónoklataira, am elyek tö red é
keiben is ékesen példázzák ezeket a konzervatív ariszto k tarik u s törekvéseket.12
P la u tu s közönsége azonban, úgy tű n ik , legalábbis nem o sz to tta m a ra d é k ta la
nul, nem kezelte fen n ta rtáso k nélkül ezt a m agasztos szem léletet.
A p lautusi p aró d ia ebben a v onatkozásban is tö b b irányú. E gyrészt m él
ta tla n összefüggésben szerepelteti ezeket a fennkölt fogalm akat, m ásrészt
o lyan alan tas szereplők szájáb a adja, akik erre eleve m éltatlanok, és h asznála
tu k ezáltal teljesen nevetségessé válik. A plautusi hum ornak ezt a m egnyilvá
1Vö. a de rep. I 2,2. o lv a sh a tó felso ro lást: virtu s, pietas religio, iu stitia , fides,
aequitea, pudor, continentia. adpetentia la u d is et honestatis, in laboribus et periculis fortitudo.
2 T aláló an összegzi C ato tö re k v é se it L iv iu s ( X X X IX 41,4): castigare nova flagitia
et priscos revocare mores. — A L iv iu sn á l o lv a sh a tó C a to -n y ila tk o z a to k hitelesség én ek
k érdéséhez 1. leg u tó b b H . T r ä n k le : C ato in d e n v ie rte n u n d fü n fte n D ek ad e des L ivius.
A b h . M ainz 1971: 4.
152 HOFFMANN ZSUZSANNA
n u lását egyes eseteiben m ár k o ráb b an is észrevételezték.3 Összefoglaló feldol

gozása azonban, tudom ásom szerint, m áig nem készült. E rre kívánok kísér
le te t ten n i „A róm ai erények és eszmék p aró d iája P la u tu sn á l” c. készülő
doktori értekezésem ben, am elyben az idevágó róm ai ’G rundw erte’ P lau tu sn ál
előforduló p aro d izálását szándékozom áttek in ten i. E n n ek kapcsán ez ú ttal
először a n o rm atív ren d eltetésű mos maiorum fogalm ával kívánok foglalkozni.
Célom te h á t nem az egyes fent em líte tt fogalm ak tö rté n e ti vizsgálata, hanem
csak p lau tu si p arodizálásuk b em u tatása , jellemzése. A m agyarázathoz, a
p arodisztikus kezelés igazolásához term észetesen szükséges az egyes term in u
sok, ez esetben a mos maiorum megjelölés kom oly, „h iv atalo s” értelm ezésével
is foglalkozni; ez részben m agának P la u tu sn ak , részben m ás szerzőknek, ill.
forrásoknak a m egfogalm azásai alap ján lehetséges.
1. E g y olyan ariszto k ratik u s felépítésű társadalom ban, m int a róm
am elynek k o n zervatív felfogású uralkodó osztálya közéleti szinten is számon-
ta r to tta és tu d a to sa n áp o lta a nem zetségi összetartozást, a rokoni kapcsolato
k a t,4 m agától értetődő súlya és no rm atív jelentősége volt az ősök — nem egy
szer idealizált — életm ódjának, te tte in e k és szokásainak: „p é ld á ján ak ” E z t
jelölték összefoglalóan a mos m aiorum, esetleg exempla maiorum, vagy veterum
norma fogalm akkal.
Az ősök p éld áján ak kötelező érvénye, egyben a kötelességteljesítés jogos
n ak t a r t o t t önérzete jellem zően nyilvánul meg az egyik korai róm ai felirat,
Cn. Cornelius Scipio H ispanus (cos. 176.)567sírfeliratának m egfogalm azásában:
Virtutes generis meis moribus accumulavi,

progeniem genui? facta patris petiei.
M aiorum optenui laudem ut sibei me esse creatum
laetentur ; stirpem nobilitavit honor?
E z t a szem léletet ju tta tja kifejezésre E nnius ism ert sora is: moribus
antiquis stat res Rom ana virisque.8
N em meglepő, hogy az erkölcsök m egreform álását, a régi köztársaság
visszaállításának fikcióját hirdető A ugustus9 fennen h an g o z ta tta és propagál -
3 íg y elsősorban E d . F ra e n k e l: P la u tin isc h e s im P la u tu s (B erlin (1922) c. m u n k á

já b a n ill. a n n a k b ő v íte tt o laszn y elv ű k ia d á sá b a n : E le m e n ti p la u tin i in P la u to . F iren ze
1960. Vő. H . K le in kn e c h t: D ie G eb etsp aro d ie in d e r A n tik e . S tu ttg a r t u. B reslau 1937,
157 — 178., to v á b b á egyes k o m m e n tá ro s szö v eg k iad áso k ad hoc m egjegyzéseit.
4 Vö. a nom en gentile sz e re p e lte té sé t tö rv é n y e k , in té z m é n y e k a la p ítv á n y o k stb .
m egjelölésénél. Ö sszefoglalóan 1. M . Geizer D ie N o b ilita t d e r rö m . R e p u b lik . L pz. —B rl.
1922 ( = K leine S ch rifte n 1. W ie sb a d e n 1962,17 — .) F . M ü n z e r : R ö m isch e A d elsp arteien
u n d A delsfam ilien. S tu ttg a r t 1920.
5 Vö. B ro u g h to n : M R R I 400., a d a n n . 176 (H ispallus).
6 H aso n ló g o n d o la to k a t ta lá lu n k m ég pl. Q. M etellu sn ak P lin iu s (n.h. V II 140)
id é z e tt laudatio funebriséhen: m ultos liberos relingui.
7 L. A . D egrassi: IL L R P 1 (F iren ze 1957) n r. 317 = C IL 2 15 = V I 1293 = IL S
6 — A . E rn o u t: T e x te s nr. 18.
8 A nn. fg 500 ( V ahlen2). — Vö. C in cin n atu s, F a b ric iu s és R e g u lu s a la k já n a k p é ld a
képpé em elkedését. A z u tó b b ih o z ú ja b b a n 1. M a róti E .: A n tT a n 21 (1974) 191—2. 1. és
23. j. ( = O ikum ene 1, 1976, 111 - 2 . 1. és 23. j.
9Vö. R . H einze: D ie a u g u ste isc h e K u ltu r , B r l.—L pz. 1930, 13 — . = S tu ttg a r t
31960,41—. u ó .:V o m G eist des R ö m e rtu m s.. L pz. 1938, 173 —. = S tu ttg a r t 31960,163 —.
B orzsák I . : V eteru m n o rm a. A z a u g u stu si re fo rm k o r h a g y o m á n y k u ltu sz a . E P h K 64
(1949) 167 —. N . A . M a s k in : A u g u stu s p rin c ip á tu sa . E P h K 64 (1940; —. N . A . M a s k in :
A MOS MAIORUM-ESZMÉNY PARODIZÁLÁSA PLAUTUSNÁL 153
t a t t a az ősök p éld áján ak követését, s az u tó k o r is ezzel a jelszóval jellem ezte fő

politikai célkitűzését: m ulta exemjpla m aiorum exolescentia iam ex nostro
saeculo reduxi et ipse m ultarum rerum exempla im itanda posteris tradidi.10
Ism eretes, hogy A ugustus, &divus Iu liu s politikai örököse p ro g ram ján ak
m egfogalm azásához Caesar gondolatai m ellett felhasználta k é t pom peianus,
Cicero és V arro m űveit, fejtegetéseit is, így a mos m aiorum k u ltu sz á t is. L eg
feljebb am íg pl. V arro h agyom ánytisztelete, a ,,viri m agni nostri maiores”
(r. r. I I 1,1) péld ak ép k én t való em legetése11 őszintén á té rz e tt m eggyőződésből
fa k ad t, és nem csak tu d ó s irodalm i tevékenységének volt fő m ozgatója, hanem
á th a to tta m enipposi szatíráin ak szem léletét is12 — addig A ugustusnál ezek a
törekvések az állam rend és a társad alm i élet terü le té n b ek ö v etk ezett lényeges
változások elkendőzésére is szolgáltak.
2. A mos m aiorum kifejezés tö b b helyen előfordul P la u tu s d arab jaib an
is. E z t a róm ai társad alo m vezető rétegei szám ára olyan fontos erény fogalm at,
ill. követésének eszm éjét, am elyet ők nagyon is kom olyan v e tte k , és P la u tu s
korában ennek a hag y o m ánynak a tisztelete még erősen h a to tt, m aga P la u tu s
hol kom oly, hol pedig p aro d izált form ában em líti, helyenként m e g ta rtv a a k i
fejezés eredeti értelm ét, helyenként azonban kicsinyes, m éltatlan dolgokkal
kapcsolatban, parodisztikus színezettel, s legkevésbé odaillő összefüggésben
használja, vagy éppen egy p a ra z itá t avagy rabszolgát ru h áz fel ezzel a csak
előkelő szem élyeknek tu la jd o n íto tt kiválósággal. P la u tu s eljárása azért is m e
résznek h a t, m ivel an n ak ellenére, hogy az ariszto k ratik u s ideál még élő volt,
p aró d iá t m ert csinálni belőle. — A fogalom bizonyos szem pontból kap cso lato t
m u ta t a róm ai a risz to k ra ta eszm ényt összegző m ásik erény-kategóriával,
am elyet a virtus szóval jelöltek, s am elynek je len téstarta lm a jóval összetettebb
hagyom ányosan s z á m o n ta rto tt jelentéskörénél.
A mos m aiorum eszm énye szerint élni, az ősök á lta l szerzett, tő lü k örökölt
dicsőséget to v áb b növelni, a nem zetség és a család hírn ev ét (gloria m aiorum )
g yarap ítan i, ez is a virtushoz szá m íto tt.13 íg y ak tív részvétel a közügyekben,
b aráto k , pártfogók és cliensek szerzése, v alam in t az ősi dicsőség növelése m ind
az „igazi” róm ai jellemzői.
T enney F ra n k felhívta a figyelm et három érdekes p lau tu si helyre,14
am elyek a róm ai ariszto k ratik u s ideálról ad n ak jó képet, összefüggésben a
virtusszal és a mos maiorum tiszteletével. A T rin u m m u s három -kérdéses helye
A u g u stu s p rin c ip á tu sa . (F o rd . B o rz sá k I.) B p . 1954, 234, 453, 489. A z egész té m a k ö r

á tte k in té sé h e z a la p v e tő H . R ech: Mos m a io ru m . W esen u n d W irk u n g d e r T ra d itio n
in R o m . D iss. M arb u rg 1936.
10 RG 8. Vö. S u et. A ug. 31, 4: nonu lla etiam ex a n tiq u is caerem oniis p a u la tim
abolitis restituit . . . Yö. m ég H o ra tiu s carm en-je it p assim , k ü lö n ö sen az ú n . ró m a i ó d á k a t.
— Id e ta r to z n a k a családjogi tö rv é n y e k és a v e lü k k a p c so la to s tö re k v é se k is. Vö. M a s k in ,
i.m . 339 —346. M a r ó ti—H o rv á th —C astiglione : A régi R ó m a a ra n y k o ra . B p. 1967, 131 —
33. Ö sszefoglaló jogi feld o lg o zásu k at 1. ú ja b b a n R . A s to l fi: L a L ex Iu lia e t P a p ia . P a d o v a
1970. Csillag P . ; T he A u g u sta n L aw s o n F a m ily R e la tio n s. B p . 1976.
11 Vö. pl. az A ttic u s de n u m eris c. logistoricusának C ensorinus (de die 2,2) á lta l
f e n n ta r to tt tö re d é k é t: id m oris institiUique m aiores nostri tenuerunt . . .
12 Vö. M a ró ti E . : V arro és a R eru m rusticarum libri tres. G örög és la tin író k 14. B p.
1971, 36 - 7 . ill. 2 6 - 3 0 .
13 Vö. J . H ellegouarch: L e v o ca b u la ire la tin des re la tio n s e t des p a rtis p o litiq u e s
sous la rep u b liq u e. P a ris 1963, 242 —244.
14 Som e p o litical allusions in P la u tu s T rin u m m u s. A J P h 53 (1932) 152 — 56. Vö.
D . E a r l: P o litical term in o lo g y in P la u tu s . H isto ria 9 (1960) 235 —242.
(am elynek alap já n T. F ra n k különben a datáláshoz is tám p o n to t keresett) a

mos m a io ru m -eszm énj gondolatkörében mozog.
Az első helyen (28 — 32) az öreg M egaronides így panaszkodik a régi
erkölcsök m egrom lása m iatt:
N a m hic n im iu m mores invasit bonos:

Ita plerique omnis iám sunt intermortui.
Sed dum illi aegrotant, interim mores m ali
Quasi herba irrigua succrevere uberrume:
Eorum licet iam metere messem m axum am . . .
P h ilto , a m ásik senex szintén a régi erkölcsök h a n y a tlá sá t panaszolja és a

régiek erkölcseinek a követését a já n lja :15
N am hi mores m aiorum laudant, eosdem lutitant quos laudant

(292.) —
Meo modo et moribus vivito antiquis:
Quae ego tibi praecipio, ea facito.
N il ego istos moror faeceos mores,
Turbidos, quibus boni dedecorant se (295 —8.).
A h arm ad ik hely tu lajd o n k ép p en p aró d ián ak is felfogható, m ivel ez a

részlet egy rabszolgának, S tasim usnak — az öreg Charm ides közbeszólásaival
ta r k íto tt — m onológját ta rta lm a z z a .16
1035 —36: A m bitio iam more sanctast, liberast a legibus:

Scuta iacere fuger eque hostis more habent licentiam:
Patere honorem pro flagitio more fit. Ch. Morem improbum.
St. Strenuôs'yos praeterire more fit.
1028 —29: U tinam veteres homines veteres parsimoniae
P otius in maiore honore hic essent quam mores mali.
1037 — 38: Mores leges perduxerunt iam in potestatem suam,
M agis qui sunt obnoxiosae quam parentis liberis.
1043—44: Neque istis quicquam lege sanctumst: leges mori serviunt,
Mores autem rapere properant qua sacrum qua publicum.
M indhárom id ézett részlet igen érdekes: b etek in tést ad a közéletbe, vall

a mores m ali elterjedéséről az állam i és m agánéletben, a szokások és törvények
ellentétéről, am elyek a politikai m orállal is összeütközésbe kerülnek. — Az
idézett szem elvények közül szem pontunkból a legérdekesebb Stasim us m ono
lógja; kom ikus, hogy éppen egy rabszolga fogjon ilyen m agasröptű eszm efut
ta tá s b a , m égpedig olyan tém akörben, am ely a legkevésbé illik egy rabszolgá
hoz. B írálja a m eglévőt, helyesli a régit; úgy elm élkedik m int egy valóságos
állam férfi, b á r végül m aga is rájön, hogy ez inkább azok dolga-gondja. P lau tu s
nyilvánvalóan bírálni a k a rt ezzel a parodisztikus m egoldással. Aligha te k in t
hető véletlennek a választás, hogy éppen egy rabszolgát beszéltet.
15Vő. M a ró ti E . : T e re n tia n a , A n t T a n 7 (1960) 29 —30. ( — A c ta A n t. H u n g . 8,

1960, 3 2 4 - 2 5 ) .
16 S tasim u s m onológjához vö. E d . F ra en kel: P la u tin isc h e s . . . 154 —58.
Nem érdektelen a d arab egy m ásik részlete sem, az ifjú L ysiteles és Les-
bonicus beszélgetése (642—49); ennek során a mos m aiorum és a virtus e g y ü tt
szerepel a családdal, társad alm i élettel, b a rá ti kap cso lattal:
Ita n (e ) tandem hanc maiores fam am tradiderunt tibi tu i,

Ut virtute eorum anteperta per flagitium perderes
Atque honori posterorum tuorum ut vindex fieres ?
T ib i paterque avosque facilem fecit et planam viam
A d quaerundum honorem: tu fecisti ut difficile foret,
Culpa m axum e et desidia tuisque stultis moribus.
Praeoptavisti amorem tuom u ti virtuti praeponeres:
N u n c hoc facto credis posse protegere errata?11
Az id ézett részlet is ta rta lm a z z a a trad íció n ak néhány a tá rg y a lt össze

függésbe ta rto z ó elem ét. P arodisztikus színezetet ad a beszédnek az a tén y ,
hogy olyan ifjú feddi a m ásikat, aki valószínűleg m aga sem bölcsebb és m eg
fontoltab b , és nem éppen fő célja ősei dicsőségének a növelése. A m it pedig
L ysitelesnek m ond válaszában Lesbonicus (655 —9), az meg éppen a gloria
maiorum ellentéte.
3. A to v áb b iak b a n nézzünk néh án y nyilvánvalóan parodizáló szándék
ról valló p lau tu si helyet, ahol a mos m aiorum , gloria m aiorum kom ikus össze
függésben, m egfogalm azásban és m éltatlan té m a kapcsán szerepel. A leggyak
ra b b an p araziták és rabszolgák beszédében fordulnak elő ilyenek P la u tu sn ál.
Ilyen a P ersa c. d arab b an S aturio p a ra z ita m onológja (53 —60):
Veterem atque antiquom quaestum m aiorum m eum

Servo atque optineo et magna cum cura colo.
N a m num quam quisquam meorum m aiorum fu it,
Q uin parasitando paverint ventris suos.
Pater, avos, proavos, abavos, tritavos1718:
Quasi mures semper edere alienum cibum:
Neque edacitare eos quisquam poterat vincere:19
Neque eis cognomentum erat duris capitonibus.19a
S aturio p a ra z ita egy élősdihez nem illő hangvételű m onológban n y ila t

kozik a p araziták életéről, szokásairól, az árulókról, besúgókról. P la u tu s te h á t
ezt a té m á t egy a rra m éltatlan szereplője szájáb a adja. A régi bev ált m ódot,
ahogyan eddig k enyerét kereste, a p a ra z ita ezu tán is meg a k a rja ta rta n i, sőt
nagy gonddal to v áb b is fejleszteni — hiszen m in t m ondja, ősei k ö zö tt nem
volt egy sem, aki ne m in t p a ra z ita h ízo tt volna meg, és ő nem a k a r hozzájuk
17 Vö. P o ly b io s X X X I 23., a h o l Scipio A em ilian u s beszél, a k it sz in té n azzal v á d o l

ta k , h ogy nem él őseihez m é ltó a n , n em g y a ra p ítja az ő sö k tő l ö rö k ö lt d icsőséget. H a so n ló
h a n g v é te lű a v ád P la u tu s n á l is. M int lá ttu k , E n n iu s v élem én y e sz e rin t is az ősök tis z
te le te az állam egyik a la p ja . E zzel m ég C icero is e g y e té rte tt, vö. de rep. V 1,1.
18 Vö. a lá b b 16 1. 23. j. — F ig y e lm e t érd em el k ü lö n b e n az első so ro k ü n n ep é ly e se n
arc h a izáló szinonim a halm o zása.
19 Vö. M ii. 373. Stich. 280, 303. C ist. 787. Cas 418. P seud. 581. A u l. 1 6 6 . - E g y
p á rh u z a m a kom oly fo rm á ra : quei n u m q u a m victus est v ir tu te i: C IL I 2 11,4 — 5. = V I
1289 = IL S 7 = D egrassi, i.m . 312.
19a É rtelm ezéséh ez 1. E . W oytek: V iri c a p ito n es. W S N . F . 7 (1973) 65 — 74.
m éltatlan lenni. P arodisztikus, hogy egy p a ra z ita hozakodik elő az őseivel,

m ert neki u g yan leh ettek ősei, ám h a azokra ilyen összefüggésben hivatkozik,
ak k o r az m ár m aga paródia, m ivel az ősök p éld áján ak hagyom ányos emlege
tésénél azok dicső te tte it, követésre m éltó p éld ájá t szokás em legetni. A tém a
is kicsinyes, m éltatlan , hiszen az élősdi arra büszke, hogy evésben sokszor
felü lm ú lta őseit. Sőt felem líti h itv án y ság u k a t is, m inthogy azok m ásoktól les
te k hasznot, m in t duri capitones éltek, eltűrv e m inden sértést, h á n tá st, csak
hogy ebédet k ap jan a k , s ő az u tó d pedig őseihez m éltó helyet kíván elfoglalni.
E lítélően n y ilatkozik a m ások ja v á t ele vők, a haszonlesők, árulók és besúgók
életm ódjáról; azonban tőle disszonánsán h a t ez a m oralizálás, hiszen ő m aga is
ezek közé ta rto z ik , életm ódja nem m ás, m int am it bírál, az állandó haszon
lesés.
K ésőbb, am ikor a jóhíre és hozom ánya m ia tt aggodalm askodó lányával
beszélget és v ig asztalja őt, ugyancsak az őseire hivatkozik:
390 — 1: P ol deum virtute dicam et m aiorum m eum —

N e te indotatam dicas, quoi dos domi —20
394—5: Dabuntur dotis tibi inde sescenti logei,
Atque A ttici om nes: nullum Siculum acceperis.
T eh át, h ála őseinek, szép hozom ány v á r rá, fölösleges aggódnia. E z a

hiv atk o zás ilyen körülm ények k özött parodikus, m ivel az összefüggés alapján
valószínűnek tű n ik , hogy a p a ra z ita ősei szintén ezzel a kétes foglalkozással
k eresték keny erü ket, azaz szintén élősdiek voltak. E rre m u ta t az is, hogy az
e m líte tt hozom ány egy könyv, nevezetesen hatszáz tréfás m ondás (ezek nyil
ván a p arazita életm ódjának kellékei lehettek, p éld atá ru l szolgáltak hízelkedő
tréfálkozásukhoz, am ely révén biztosítani k ív á n tá k e ltartá su k at), sőt ez az
örökség nem is akárm ilyen m inőségű, hiszen valam ennyi m ondás attik ai és
nem szicíliai eredetű: ez nyilván az elm ésséget hangsúlyozó szem beállítás (vö.
Cicero, De or. II . 217) — bár, m int pl. ugyancsak Cicerótól tu d ju k a szicíliaiak
nak is igen jó hum oruk volt [De or. II. 278, 282). E z az őseiktől örökölt hozo
m án y ráad ásu l olyan, am ellyel a k á r egy koldushoz is nőül m ehet.21
Még n y ilvánvalóbb a paró d ia ab b an az esetben, ha egy rabszolga h iv a t
kozik őseire, m in t pl. a Pseudolus c. d arab b an a címszereplő servus:
574: Pro Iu p piter, ut m ihi quidquid ago lepide omnia prospereque eveniunt . . .
578 —82: nam ego in meo prius pectore
Ita paravi copias
D uplicis triplicis dolos perfidias, ut ubiquomque hostibus congrediar —
M aiorum meum fretus virtute dicam
M ea industria et m alitia fraudulenta —
Az a d o tt összefüggésben kom ikus a rabszolga cselszövése, m agabiztos

sága, az a té n y pedig, hogy őseire hivatkozik, kifejezetten parodisztikus, hiszen
a róm ai jogi és közfelfogás szerint a rabszolgának nem lehettek ősei; fokozza a
h a tá s t az a körülm ény, hogy nem létező ősei virtusé,ra hivatkozik, ráadásul
20 Vö. A ul. 166: Ego virtute deum et m aiorum nostrorum dives su m satis.
21 Vö. C ap t. 105 —6, a h o l sz in té n egy p a ra z ita em legeti ő s e it: ille dem um a ntiquis
est adulescens m oribus / Q uoius num quam voltum tranquillavit gratiis.
olyan összefüggésben, am ikor ő m aga valam i nagy csalafintaságot készül el

követni. Furfangos cselének ju ta lm a k é n t zsák m án y t remél. Ü gy beszél, m in th a
valósággal h a d já ra tra készülődnék, ahol a katonaság virtusa révén győzelm et
a ra t és m éltán ju t zsákm ányhoz. Ü gy nyilatkozik, m in t akinek valódi h a d
serege v an és velük készül egy v á ra t m egostrom olni, h o lo tt v alójában nem m a-
gasztosabb célról v an szó, m in t hogy a k erítő t, B alliót a k a rja rászedni, és így az
szerzett zsákm ányból k ív án ja részeltetni tá rs a it és term észetesen s a já t m agát.
A szóbanforgó részlet p arodizálja egyrészt a róm ai triumphator győzelmi jelen
tését,22 m ásrészt a ró m aiaknak őseik irá n t ta n ú s íto tt tiszteletét, te h á t tö b b
szörösen is parodizálja az ariszto k ratik u s róm ai eszm ényeket.
T eh át, ha egy rabszolga em legeti őseit, azok kiválóságát, m ár m agában
véve paródia. Még élesebb ez a parodizálás, h a a rabszolga valam iféle dics
telen összefüggésben teszi ezt; m in t az előbbi p éld áb an lá ttu k , és m in t a M iles
gloriosus Sceledrusának szavaiban is m egnyilvánul (372 —4):
N oli m in ita r i: scio crucem futuram m ihi sepulcrum :

Ib i mei sunt maiores siti, pater, avos, proavos, abavos23
N o n possunt m ihi m inaciis tuis hisce oculi exfordii.
Sceledrus nem ősei dicső p éld ájá ra hivatkozik, am in t a z t kom oly form á
ban a róm aiak szokták, ezt nem is teh etn é, hiszen nem is v o ltak ősei, ill. am in t
szavaiból kiderül, azok is rabszolgák voltak, és így hozzájuk hasonlóan, k e
reszten fogja végezni: ez is eg y fajta m ódja az „ősökhöz m éltó” életnek.
A fentiekben a mos maiorwm-eszménynek, az egyik alapvető konzervatív
róm ai elvnek parodisztikus kezelését lá ttu k P lau tu sn ál. D a rab jaib an számos
esetben találk o zu n k m ás róm ai erények és eszm ények parodizálásával is, m int
pl. a fides, virtus, pietas, auctoritas, frugalitas, iusta causa etc. E zek tá rg y a
lására a későbbiek során vissza kívánok térni.
22 E rre v o n atk o zó a n 1. F ra en kel: P la u tin is c h e s . . . 234 —40 ill. E le m e n ti . . . 226 —

31. 428 —9. Vö. M a ró ti E .: A n tT a n 14 (1967) 306. 1. és 23. j. ( = B e iträ g e z u r A lte n G e
sc h ich te u n d d eren N achleben . F e stsc h rift fü r F . A lth e im 1. B erlin 1969, 456 —57. 1. es
24. j.
23 Vö. fö n te b b 8 1. 18. j. P e rs a 57. a h o l egy p a ra z ita h a so n ló k é p p e n so rra veszi
őseit.
3
MARÓTI EGON
SILVA PALARIS
1. K o rá b b an m ár b eh a tó a n foglalkoztunk a Cato b irto k listáján (De agr.

1, 7) a 7. helyen álló silva caedua pro b lem atik ájáv al.1 M int jeleztük, a silva
caedua egyes szerzők szerint ,,lom badó erdő” , afféle cserjés, am elyet azért tele
pítenek, hogy a fák fia ta l h a jtá sa it, lom bjait rendszeresen megnyessék, s a fa
levelet tak arm án y n ak , alom nak használják fel. — Cato több megjegyzése
szerint valóban úgy tű n ik , hogy különböző fák — elsősorban a nyárfa és a szil
— levelét, lo m b ját m ár a korabeli gazdák felhasználták állataik szám ára
alom nak és a zöld-, ill. száraztak arm án y szükséglet kiegészítésére, p ó tlására.12
E z u tó b b i eljárásra nyilván az egyes állatok, így a szarvasm arhák, lovak, b ir
k ák stb. viselkedésének megfigyelése, a ta p a sz ta la t vezette rá a takarékos ókori
g azd ák at. A m odern agrokém iai k u tatáso k igazolták ennek a gyakorlatnak a
célszerűségét, am ennyiben k im u ta ttá k , hogy a rezgőnyárfa lom bja kb. kétszer-
annyi p ro tein t és tö b b m int tízszerannyi k a ro tin t tarta lm az , m int a réti széna;
hasonló a helyzet a nyírfalom b esetében. — M inderről term észetesen az ókori
ak n ak sejtelm ük sem volt; de különben sem m u ta t semmiféle jel arra, hogy
ilyen célból külön erd ő t ta r to tta k volna, s ez le tt volna a silva caedua. Sőt,
Cato (6, 3) és V arro (r. r. I 24, 3) közléséből az is egyértelm űen kiviláglik, hogy
a ta k a rm á n y u l szolgáló lom bot nem külön erdőből, hanem a birto k o t szegélye
ző és az u ta k m entén ü lte te tt fákról szedték. Ilyen fasorok telepítésének a szo
kása, úgy látszik hagyom ányossá vált. E z t látszanak igazolni egy ú jabban fel
tá r t pom peji szőlővel kapcsolatos megfigyelések.3 A zt sem kell feltételeznünk,
hogy ehhez okvetlenül levágták-letörték az ágak at, alkalm asint egyszerűen csak
m arokkal lehúzták róluk a leveleket; erre látszik utalni Cato (5, 7) szóhaszná
la ta is: frondem iligneam legito (és nem ,,caedito” ). Columella és Plinius a még
kifejezőbb stringere igét használják. Colum. (VI 3. 7): possunt etiam folia
ficulnea probe dari, si sit ea copia aut stringere arbores expediat. Plin. (n. h.
X V III 266.): Pabulo folia eius stringes . . .
1 L. A n tT a n 19 (1972) 175—182. = A c ta A n t. H u n g . 20 (1972) 359 —369. Vő.

A ctes de la X I P Conf. I n te r n a t. d ’É tu d e s C lassiques E iren e . B u c u re sti-A m ste rd a m
1975, 169.
2 L . De agr. 5,8. 6,3. 30. 37,2. 54,1. 5. — A té m á h o z összefoglalóan 1. ú ja b b a n
J . T r ie r : V enus. E ty m o lo g ie n u m d as F u tte rla u b . (M ünstersche F o rsc h u n g e n 15.) K ö ln —
G raz 1963, 1 - 3 8 .
3 L. W . F . J a sh e m sk i: T he D isco v ery o f a L arg e V in ey ard a t P om peii. A JA 77
(1973) 32. — Vö. H y g in . De gener, controv. (T k u l i n : C A R I p. 94) B 143: Ite m quidam
curant in extrem is fin ib u s fu n d o ru m sourum ponere per circuitum aliquod· genus arborum,
u t quidam p in o s aut fraxinos, a lii ulm os, a lii cypressos, item a lii solent relinquere qualem-
cumque (B 11) genus in fin e intactas, ex quibus neque frondem neque lignum crem ium caedant.
SILVA PALARIS 159
A m agunk részéről azt a felfogást valljuk, hogy a silva caedua fakiterm elés
céljaira szolgáló, te h á t épület-, bánya-, szerszám - és tű zifá t, különféle g azda
sági felszerelések, b ú to ro k készítéséhez, hajóépítéshez nyersanyagot szolgál
ta tó erdő.4 — A silva caedua k ateg ó riájáb a azok a fák ta rto z n a k , am elyeknek
C ato5 gazdasági ren d eltetésű feldolgozását em líti. íg y a különböző gazdasági
felszerelések elkészítéséhez használt fa fajták , pl. a babér, a fekete g y erty á n és
a m agyal, to v á b b á a b ükk, a szil és a tölgy. K özelebbről m eg h atáro zatlan
rendeltetéssel em líti a következő fa jtá k fa an y ag á t (m a te rie s): ciprus, fenyő,
n y ár és szil.6
A fakiterm elés jelentősége Itá liá b a n a m ásodik pun h áb o rú t követő év
tizedek során különösen jelentős le h e te tt a háborús p u sztítás okozta ép ü let
káro k helyreállítása, illetőleg a fellendülő áruterm elő gazdaságok felszerelésé
hez szükséges nyersanyag biztosítása érdekében. G ondoljunk csak azokra a
berendezésekre, am elyeket az olaj- és szőlősajtolók igényeltek. A m ezőgazda-
sági asztalos szakipar sok fá t használt fel, az ép ítő ip ar nem kevésbé. M egnőtt
a fakereskedelem és -szállítás jelentősége is.6 H ogy Cato m indezek ellenére nem
sorolja előbbre a silva caedua-1, annak kézenfekvő m ag y arázata aza körülm ény,
hogy ez a beruházás térü l meg a leglassabban, a kiterm elhető fa vágásérettségé
nek az ideje általáb a n 15 —20 év.
Az id. P linius és m ás irodalm i szerzők v alam in t különösen a jogi forrás
anyag számos adalékot szolgáltat felfogásunk alátám asztására, am ely szerint a
silva caedua fakiterm elésre szolgáló erdő.8
2. K ülönös fontossága volt a fanevelésnek, fakiterm elésnek a silva
caedua különböző term ékeinek a szőlőgazdaság (vinea) szám ára, am elyet Cato
a jövedelm ezőség szem pontjából összeállított listá já n 9 az első helyre sorolt. A
szőlőművelés szükségleteinek fedezésére különböző fa jták b ó l faiskolát léte
síte tte k .10 A legjobbnak a könnyen m egm unkálható, igen szívós, ta rtó s gesz
te n y é t te k in te tté k (Plin. X V II 147). K ülön előnye volt, hogy gyorsan elérte a
v ág ásérettség et,11 és vágás u tá n gyorsan ú jra k ih a jto tt. A szőlőkaró, lugas
ta rtó cölöp stb. bizto sítására te le p íte tt gesztenyést P linius a 'plantaria caedua
4 M int leg u tó b b E . G oujard is a D e ag r. k é tn y e lv ű k ia d á s á n a k (P a ris 1975) k o m

m e n tá rjá b a n , p. 125., n. 23.
5 C a tó t P lin iu s m in d e n fa jta fa a n y a g v o n a tk o z á sá b a n m in t első ran g ú s z a k te k in té ly t
ta r t j a szám on: Cato hom inu m su m m u s in o m n i u su de m ateriis. — A m ateria ill. lig n u m
m ib en létére v o n atk o zó a n 1. U lp . D . 32,55. és P a u l. D. 32,56.
6 A részletk érd ések re v o n a tk o z ó a n 1. A n tT a n i.h. 179—180. = A c ta A n t. H u n g ,
i.h. 365 366.
7 Vő. M . R ostovtzeff : G W R K I 132. lap h o z ta r to z ó 21. j. a 304. la p o n . — A b ru ttiu m i
silva S ila erdőségben folyó fa k ite rm e lé s jelen tő ség éh ez 1. D iód. X X 15,56; vő. A . J .
T oynbee: H a n n ib a l’s L egacy. T he H a n n ib a lic W a r ’s E ffe c ts on R o m a n Life. O xford 1965
I I 345 346.
8 Vő. A n tT a n i. h. 18 0 — 182. = A c ta A n t. H u n g . i. h . 366 — 369. L. m ég E . M a r tin i:
Le definizioni dei g u iristi. M ilano 1966, 104. — A S en ten tia M in u c io ru m (D eg ra ssi:
IL L R P n r. 517, 32 — 35) b iz to s ítja az ager com pascuuson a tű z ifa és a feld o l
gozni való fa a n y a g (lig n a m ateriam que) k iv á g á s á t. L. m ég a 194-ben a la p íto tt
(L iv. X X X IV 45,1) P u te o lira v o n a tk o z ó lex P uteolana (I L L R P n r. 518) 5. 18 — 19. 20. 23.
29. so rait.
9 Vő. A c ta A n t. H u n g . 11 (1963) 224. Ú ja b b a n R . T . P ritch a rd : H ist, 18 (1969)
546. F . D ella Corta : C atone C ensore.2 F iren ze. 1969, 223. K . D . W hite : R o m a n A g ric u ltu ra
W riters I., in A N R W I, 4 (1973) 450 T . P e k á r y : D ie W irts c h a ft d e r g riech isc h -rö m isch en
A n tik e. W iesbaden 1976, 87. M á sk é n t M . E . Szergejenko: V D I 1949 (1) 87. 88 — 89.
10 Vö. P lin . X V II 1 4 8 - 1 5 1 . ill. 59. L. m ég Colum . IV . 26,1. X I. 2 ,1 2 - 1 3 .
11 P lin . uo. 150. szerin t h é t, V olum . IV . 33,1. sz e rin t ö t é v u tá n .
3*
160 MARÓTI EGON
megjelöléssel illeti,12 a k iv ág o tt faanyagot általáb an caeduum lignum -nak

nevezi (uo. 141).
Igen hasznos, szinte nélkülözhetetlen volt a szőlőbirtok szám ára a fűzfa:
,,caedula sa lix”.13 P linius a füzes m egvágását szőlőkaró szerzése céljából kb. a
negyedik év tő l t a r tja alkalm asnak.14 A fűzfa azonban m ás célra is hasznosít
h ató volt. íg y hajlékony vesszejét kosárfonásra és a gazdaságban szükséges
különféle eszközök elkészítésénél is felhasználták.15 K ülönösen fontos volt
azonban azért, m ert ágainak le h á n to tt kérge a d ta a legjobb anyagot a szőlő
kötözésre.16 Columella (IV 30, 2) és P linius (X V II 143) egybehangzó közlése
szerint 1 iugerum füzes háncs-hozam a 25 iugerum szőlő kötözőanyaggal való
ellátására volt elegendő, — azaz: m inden 25 iugerum terü le tű vinea-hoz 1
iugerum füzes ( salictum ) volt szükséges.
A sorosan, ill. lugasszerűen f u tta to tt szőlőhöz nagym ennyiségű n á d a t is
felh aszn áltak 17 az in d ák n ak a tám asztó karók, ill. tartócölöpök közti vízszintes
átvezetésére. Columella szerint (i. h.) 1 iugerum nádas (harundinetum ) term ése
20 iugerum ilyen szőlőhöz vo lt elég. K ülönben a frissen v ág o tt nádszálaknál
haszn álh ató b b v olt az olyan, am elyik m ár egy évig szárad t (Plin. X V II 146).
A fentiek alap ján nem meglepő, hogy a szőlőterm esztés em líte tt három
fontos kelléke g y akran e g y ü tt szerepel a m ezőgazdasági íróknál és a jogi fo rrá
sokban egy arán t. P éld ak én t lássunk néhány k irag a d o tt idézetet: . . . 'peda
m in u m iugorumque et vim inum prospiciendorum tradenda ratio est (Colum. IV
30, 1). Vagy: . . . si . . . sit ager, unde palo in fundum , ciuus usus fructus legatus
est, solebat pater fam ilias uti, vel salice vel harundine . . 18
A m ennyire hasznosnak t a r tja V arro a gazdának fölösleges karóanyag,
tartócölöpök és n á d elad á sát,19 an n y ira értelm etlennek m inősíti Columella a
szőlővel való b ajló dást, h a m inden ilyen szükségletet — tám aszték o t, n ád a t,
kötözőanyagot — m áshonnét kell beszerezni.20 íg y érth ető az a nézet, am ely
szerint az erdő ( silva) és a füzes ( salictum ) olyan tartozékok, am elyek nélkül a
birto k o k nem m űvelhetők: nec sine his fu n d i coli possint.21 E zekről a szükséges
anyagokról a jó gazdának idejében, jóelőre gondoskodnia kell, sa já t telepítés
sel.22 Columella a silva caedua, a salictum és a harundinetum term ékeit a szőlő
b irto k „h o zo m ányának” nevezi,23 te h á t a b irto k felszereléséhez sorolja, el
engedhetetlen tarto z ék án a k tek in ti.24 M u tatja ezt a költői dós, dotes megjelölés
12 U o. 149., vő. Colum . IV 30,2 consulto consitae (se. silvae) castaneis; a k iv á g o tt

fa a n y a g o t á lta lá b a n caeduum lignum-naik. nevezi (uo. 141).
13 P lin . X V I 175. X V II 147., vő. uo. 141 caeduo ligno.
14 U o. 143: P erticas ex ea caedi iu stu m est quarto fere anno.
15 Vő. K . D. W h ite : F a rm E q u ip m e n t o f th e R o m a n W o rld . C am bridge 1975,
5 2 -1 0 4 .
16 C ato 6,4 = V arro I 22,4. C ato 33,5. P lin . X V I 176. P a lla d . IV 1,2.
17 Vő. P lin . X V I 173., vő. Colum . IV 30,2.
18 D. 7,1,9,7., u o . : silvam caeduam vel harundinetum . L. m ég a lá b b 201. 1.
19 I 16,3.: . . . quae su p ersin t venire possint, u t quibusdam pedam enta aut perticae aut
harm ido, fructuosior fit fu n d u s.
20 IV 30,1.: . . . agricola causam faciendi vineta non habet, cum om nia, quae su n t
necessaria, extra fu n d u m quaerenda sint.
21 D . 33,7,27,5., vö. 8,5,20,1.
22 Vő. I l l 3,5. 8. IV 3 0 ,1 - 2 .
23 haec quasi quaedam dotes vin eis ante praeparantur, IV 30,1., vineasque cum sua
dote, id est cum pedam entis et v im in ib u s, I I I 3,8.
21 ,,sua dote” : vő. D. 33,7,27,5. — fundos meos . . . cum su is salictis et silvis.
SILVA PALARIS 161
m ellett h asznált instrum entum m inősítés: dotem, id est instrum entum .25 A jogi
irodalom ban is találk o zunk olyan állásfoglalással, am ely szerint a szőlőkaró, a
tartóoszlop épp úgy a szőlő gazdasági felszereléséhez ta rto z ik , m int a külön
féle kap ák : palos perticas rastros26 ligones27 instrum enti vineae esse.28
3. Az eddigiek alap ján látnivaló, hogy a silva caedua jelentősége, rendel
tetése a szőlőgazdaság szám ára az volt, hogy a szőlőtövek m egtám asztásához,
a szőlőindák fu ttatásá h o z szükséges faan y ag o t biztosítsa: . . . silvae caeduae,
ut pedamenta in vineis non desint.29
Igen jellemző ebből a szem pontból egy peteliai (Cam pania) feliraton
fe n tm a rad t végrendelet (testam entum ) azon részlete, am ely az örökül h ag y o tt
szőlővel k ap csolatban a következőképpen rendelkezik: . . . ab heredibus meis
volo praestar(i) . . . ex praedis ceteris meis palum rid ica (m ) omnibus annis
sufficiens pedaturae vineae . . .30
A szőlő karó-szükségletére, felhasználásrára vonatkozóan érdekes a d a
to k k al rendelkezünk Pom peji területéről. A grippa P o stu m u s villa-jáb an egy
kam ra falán a következő k ét bekarcolt felirat olvasható:
I n acervo magno pali sunt M X X I I I

I n pa(rvo?y pali quadri n o v (i) —
to v á b b á egy D -nek ( = 500) látszó szám .31 T eh á t összesen 1523 szőlőkarót

halm oztak fel a m egjelölt helyen.
E g y m ásik villában ta lá l felirat hasonló m ennyiségű készletet regisztrál:
palos acutos D C C C X L
qui non sunt acuti C D L X
sum m a M CCCZ2
T eh át i t t 840 kihegyezett és 460 kihegyezetlen (összesen 1300) k a ró t

tá ro lta k . Jashem ski szerint (i. h.) ez u tó b b iak a lugashoz h aszn ált kereszt
lécek lennének. E z azonban kevéssé valószínű. M int lá ttu k , erre a célra á lta lá
ban n á d a t haszn áltak , még pedig nem k aró v al (p a lu s), hanem tartócölöppel
(pertica) kom binálva. V alószínűbb, hogy olyan szőlőkarókkal v an dolgunk,
am elyeket még később szándékoztak kihegyezni. A tak arék o s gazdák ugyanis 2
2o I I I 3,5. Az instru m en tu m m in t g azd aság i felszerelés d e fin íc ió já t 1. D. 33,7,12 p r.

26 A r a s t r u m -Τ Ά v o n a tk o z ó a n 1. K . D . W hite : A gricultural Im p le m e n ts o f th e R o m a n
W orld. C am bridge 1967, 52 —56. 180.
27 L. uo. 3 7 - 4 0 . 1 7 8 -1 7 9 .
28 A z instru m en tu m fu n d i m ib e n lé té v e l k a p c so la to s v itá s k érd ések h ez 1. A S te in
wenter : F u n d u s cum in s tru m e n to . E in a g ra r- u n d rec h tsg e sc h ic h tlic h e S tu d ie. W ie n —L p z.
1942. (Sber. d. A. d. W . P h il-h ist. K I. 221:1) 35 — 36. A ra n g io — R u i z : In s tru m e n tu m , in
D izE p ig t IV (1942) 60. Vő. ú ja b b a n M . K a s e r : D as rö m . P riv a tre c h t I (M ünchen 1955)
324. I I 2 (M ünchen 1975) 246. 1. 48. j. ill. 591.
29 D . 8,3,6,1., vö. 19,1,17,11.: p a li q u i vineae cause p a ra ti su n t. T á m a sz tó k a ró k ra
(p a li) term ész etesen szükség v o lt a k ü lö n féle faisk o lák te le p íté sé n é l is; vö. p l. C olum .
IV 33,4.V 9,3.
30 C IL X 111, 3 6 - 3 7 . 3 8 - 3 9 .
31 C IL IV 6887 — 8. Vö. R ostovtzeff, i.m . I 260. Ja sh em ski, A JA i.h . 36.
32 C IL IV 6886.
162 MARÓTI EGON: SILVA PALARIS
C ato ideje ó ta lehetőleg a fontosabb gazdasági m u n k ák ra alkalm atlan téli

estéken fa ra g ta ttá k rabszolgáikkal a különféle kerek és szögletes szőlőkarókat.33
A Pom peji közelében, a Sarno völgyében fekvő egyik villa-ban nagy-
m ennyiségű elszenesedett szőlőkarót ta lá lta k .34 E zek form ájáról, m éreteiről
azonban nem szobiak a közlem ények.35 A nnál tanulságosabb felvilágosítással
szolgálnak a m ár e m líte tt pom peji szőlő ú jab b feltárási m unkálatai, am elyek
során gipsszel k iö n tö tték az elégett szőlőtövek és tám asztó karók gödreit. Az
ezt követően elvégzett felmérés szerint: A szőlőtövek 90% -ának átm érője
2 —5,5 cm, átlag b a n 4 cm (a legvékonyabb 1 cm, a legvastagabb 8,5 cm á t
m érőjű) leh ete tt; a karó-lyukak 2,5 —5,5 cm, átlag b a n 4 cm (a legvékonyabb
2,3 cm, a legvastagabb 7,58 cm) átm érő t m u ta tn a k ; a szőlőtövek lyukainak
9 0 % -át 7 —28 cm közötti (átlagban 16 cm) m élységben leh ete tt kiönteni; a
karó -ly u k ak 8 —23 cm közötti, átlag b a n 15 cm-es sülyesztési m élységet a d
n a k .36
A b irto k szőlőállom ánya — a fe ltá rh ató nagyobbik részének szabályos
elrendezése, beosztása alap ján — 4000 tő re teh ető .37 Ily m ódon érth ető az
id ézett g raffitik b an szereplő tekintélyes szőlőkaró m ennyiség, am elyben a k ét
gazdaságban ny ilv án az elkorhadt, eltö rt darab o k p ó tlására, új ültetésű tövek
m egerősítésére ta rta lé k o lta k .3839S ugyancsak érth ető , h a a szőlőgazdaság szük
ségleteinek a fedezésére ta r to tt, ill. bérelt silva caedua megjelölésére éppen a
lényeges hozadékának, ti. a szőlőkarónak (p a lu s) az aspektusából a cím ben
szereplő silva palaris m egjelölést is alkalm azták. N evezetesen U lpianus abban
az összefüggésben, hogy füzes, karó n ak való erdő, vagy nádas haszonélvezete
esetében a lev ág o tt anyagból el is lehet adni, így ír: . . . puto fructuarium
hactenus uti posse, ne ex eo vendat, nisi forte salicti ei vel silvae palaris vel harun-
dineti usus fructus sit legatus . . .;9
33 C ato, De agr. 37,3.: P er hiem em lucubratione haec facito: ridicas et palos, quos
p rid ie in tecto posueris, siccos dolato . . . C olum . X I 2,90.: m ulta sunt, quae in lucubratione
recte agantur, sive enim vineas possidem us, p a li et radicae possu n t dolari exacuique . . . Vo.
ΧΓ 2,12. L. m ég A n tT a n 16 (1969) 85. = V D I 1970 (2) 63., ili. A c ta C o n v en tu s X I „ E ire n e ”
W ra tisla v ia e 1971, 65.
34 N Sc 1923. 271 — . Vo. R ostovtzeff, i.m . 260.
35Ja sh em ski, i.h . 36.
36 L. JashemsJci, uo. 30.
37 Jash em ski, uo. 36. T e rm é sét 100 hl. fe le tti m en n y iség re becsülik.
38 A fe n te b b is m e rte te tt m érési a d a to k a sző lő tö v ek sz á rv a sta g sá g a k ö z ö tt igen
n ag y eltérések et m u ta tn a k ; ez a rr a vall, h o g y a ré g e b b e n te rm ő tö v e k m e lle tt szép sz á m
b a n v o lta k az elö reg ed e tte k h ely éb e ü lte te tt fia ta l p é ld á n y o k is.
39 D . 7,1,9,7.
B O R Z S Á K IS T V Á N
LUCANUS-TANULMÁNYOK
I. L U C A N U S - V E R G IL IU S É S T A C IT U S K Ö Z Ö T T
H a fejtegetéseim tá rg y á n a k és cím ének m egválasztását indokolnom

kellene, k ét tén y re u taln ék : Ä m odern L u ca n u s-k u tatás egyik kezdem ényező
je, A ndreas T hierfelder, ú ttö rő jelentőségű ta n u lm á n y á t1 egy még nagyobbra
való em lékeztetéssel zá rta, m in t akinek ábrázolásában ugyanazok a szem pon
to k érvényesülnek, a dém oni zsarnok és az alattv aló i szolgalelkűség m egbélyeg
zésétől a virtus elsiratásáig. Szerinte a költő lángoló in d u lata lényegül m ajd a
tacitu si indignatio kom or izzásává, ,,p rim itív ” fekete-fehér jellem ábrázolása
fejlődik azzá, am it T acitus legnagyobb teljesítm ényeként csodálunk; egyszó
val L ucanus ,,m odern” tö rté n e ti eposza nélkül nem b o n ta k o z h a to tt volna ki a
tacitu si tö rtén e tírá s. F riedrich K lingner pedig ab b a n a esszéjében, am elyben a
,,nagy m agányos” tö rtén e tíró előzm ényeit Asinius Pollio „kockázatos” v állal
kozásától, a princeps-ek b arátkozásából ere d e z te te tt motus civicus (Hör., C.
Π 1,1) m egörökítésétől te k in te tte á t,12 külön fejezetet szentelt L ucanus epo
szának, m int am elyben kísértetiesen (unheim lich) egyesül a R óm a jelenét á lta lá
ban a tetőződés szem pontjából néző „m agas kö ltészet” a m indenkori jelent
h an y a tlá sn ak ítélő tö rtén e tíró k erkölcsbírói elm arasztalásával, nem különben
azzal a felismeréssel, hogy a polgárháborús győzelm ekből szü lete tt principatus
v ita th a tó jelenség, az isteneknek tetsző victrix causa v aló jáb an történelm i
katasztró fa.
De kezdjük az elején. Az eposzköltészetről lévén szó, a kiindulásul v á
la sz to tt Vergilius előzm ényeit is szem ügyre kell vennünk, hogy Vergilius
egyéni teljesítm ényét, fo ly tath ató ság á n ak kérdését, m ajd ugyanígy L ucanust,
m in t költő-elődjének v e té ly tá rsá t, m egtagadóját, tú lszárn y a ló já t lássuk és
értékeljük. V agy — még k o ráb b ra n y ú lv a vissza — k érdezhetjük azt is, hogy a
hősi eposz, am ely tu lajd o n k ép p en a b arbárság felső fokának legvirágzóbb
szakaszát tükrözi, m it keres nem -hősi társad alo m b an , H om éros és id ejétm ú lt
m űfaja A ugustus R ó m ájáb an ? Halott m űfajban hogy szü le th e te tt ú jab b év
ezredeken á t élő és éltető a lk o tá s? 3
Sok fárad ság b a k erült, míg a k u ta tá s — nem a R om ániáé, m ert az soha
sem szak ad t el az isteni költői értésétől és szeretetétől, — v isszatalált Vergilius-
1 A . T hierfeld er; D er D ic h te r L u c a n . A rc h iv fü r K u ltu rg e sc h . 25 (1934) 1 sk k .;

m egj. a W ege d e r F o rsch u n g 235. („ L u c á n ” ) k ö te té b e n is (D a rm s ta d t 1970, szerk.
W . R u tz ), 50 skk.
2 F r. K lin g n e r : T a c itu s u n d die G e sch ich tssch reib er d es 1. J h . n. C hr. M us. H elv .
15 (1958) 194 skk. = R ö m . G eistesw .4 M ünchen 1961. 469 skk.
3 A to v á b b ia k h o z vö.: H ő si eposz — n em h ősi tá rsa d a lo m . (H om éros és V ergilius.)
A „N ép i k u ltú ra — népi tá rs a d a lo m ” 8. k ö te té b e n (B p. 1975), 141 skk. = H ero isch es
E p o s — u nheroische G esellschaft. A c ta A n t. H u n g . 23 (1975) 141 skk.
164 BORZSÁK ISTVÁN
hoz. Ma o tt ta rtu n k , hogy a vergiliusi életm űvet — pascua, rura, duces —

egységben tu d ju k szemlélni, lá tju k az u ta t, am ely az eklogák clair-obscur-
jétől a M aecenas „ p a ran c sára” születendő Georgicán keresztül a R óm a, sőt a
kosmos so rsát m egjelenítő Aeneis felé vezet. Az álom világ és a theokritosi
m in ták m ö g ö tt o tt húzódik az itáliai valóság, az isteneknek köszönt védettség
ráv ilág ít a veteres coloni kivetettségére, de a sidus Iu liu m előre m u tat, és a IV.
ekloga sem csak a korabeli csodás várakozások utánérzése, hanem eg y ú ttal az
A eneisben nem sokára felhangzó revelációk közvetlen előzm énye is.
E g y nagy korszak nagyjai közt meglévő harmónia praestabilita-rsu gon
dolva biztosak lehetünk abban, hogy M aecenas „p aran csa” nem jelen tett
kényszert, legfeljebb b íz ta tá st, mozgósító alkalm at. V ergiliust Theón Theo-
k rito s-k iad ása nélkül is v o n zo tta a pásztori-paraszti lét, a Saturnia tellus-t pat-
ronusi u ta sítá s nélkül is éltető o tth o n án ak érezte. Term észetes az átm enet a
pascua és a rura megéneklése között, legfeljebb a Georgica egyértelműen az
itáliai föld dicsérete. A m ár korántsem rem énytelen jövő m ost még szorosab
b an kapcsolódik a „m egváltó” O ctavianus személyéhez: a praesens deus eklo-
gai képe történelm i valósággá konkretizálódik. K özben — H oratius klasszikus
példakeresésével p árhuzam osan — a Georgica költője sem éri m ár be az ön
célú b ra v ú r hellénisztikus gyakorlatával: ahhoz, hogy a ám költem ény a 30-as
évek R ó m áján ak érzéseit m egszólaltathassa, Hésiodos és Em pedoklés éthosa
kellett.
Az Aeneis csíráit m ár a Georgica I I I . énekének prooem ium ában k ita p in t
h a tju k . A költői enniusi fordulatokkal jelenti be, hogy az Ascraeum carmen
m eghódítása u tá n a hazai Mincius p a rtjá n é p ítte t tem plom ot C aesarnak és a
k ap u szárnyain Q uirinus világraszóló győzelm eit ö rö k ítteti meg (34 — ):
stabunt et P arii lapides, spirantia signa,

Assaraci proles demissaeque ab love gentis
nom ina, Trosque parens et Troiae Cynthius auctor,
vagyis A ctium u tá n a Georgica m egírásának dicsőségét O ctavianus h ad ite tte i

nek m egéneklésével a k a rta volna tetézni, még pedig a K eleten kívül a N yuga
to t is m eghódító — A lexandrost is túlszárnyaló — győztes trójai őseinek szok
ványos közbeszövésével. A bejelentésből mégis valam i egészen m ás lett: a
költő nem rek ed t meg a Livius A ndronicus ó ta m űvelt hom érizálás külső
ségeiben. M ert sokáig a róm ai m últ és jelen quasi-homérosi egybefűzése szám í
t o tt eposznak, és E n n iu s pater-nek még a császárkor első századában is a k a d
ta k csodálói. A gens lu lia k ita lá lt őseinek és O ctavianus h ad itettein ek epikus
igényű összefonása — m int ahogy a Georgica költője tervezte, — az enniusi
m in ta v álto za tlan érvényét m u ta tta volna V arius u tá n is. Hom éros most kez
d e tt igazában h atn i, am ikor Vergilius epikailag ábrázolható, a görög eposz le
z á rt világával mégis összefüggő tá rg y a t v álasz to tt és az egységes cselekvényt
hom érosi .szerkesztőm űvészettel jelen ítette meg. K önnyebb le tt volna a 30-as
évek ep ik ájá t fo ly tatni, akkor is tetszetős m ű kerek ed h etett volna belőle, csak
nem az Aeneis. H a a pásztori A rkadi a látom ásától a Saturnia tellus újjáépítésé
nek gondolatáig ju to tt, akkor az A ctium u tá n kitáruló róm ai oikumené, sőt
kosmos p ersp ek tív áit nem szo ríth a tta bele R óm a /afwra-szabta történelm ének
egyetlen — b á r döntőnek érzett — részletébe, az egész an n y ira távol esett a
m űfaj k ív á n ta m itikus világtól. H a az A ugustus személyéhez kapcsolt sors
forduló tan u lság ait eposzának eszmei m ondanivalójaként a k a rta hasznosítani,
LUCANUS-TANULMÁNYOK 165
akkor olyan részletet k ellett kiszem elnie, am elyben R ó m a egész történelm e

benne re jle tt.
Az a rövid cselek vény, am elyet Vergilius a képlékeny görög m ítoszból
és a nem kevésbé képlékeny róm ai őstö rtén etb ő l k irag a d o tt, költészetének jó
voltából R óm a sorsának foglalatává nem esedett. Aeneas m egpróbáltatásai —
m int a ,,sokat t ű r t ” Odysseuséi — véget érnek ugyan T urnus legyőzésével, de az
u nokák ,,híre és végzete” (V III 731) beteljesedésre vár, — és az A ugustus-kori
történelem szem léletben be is teljesedik. M indenesetre az A eneisben a telos
nézőpontjából szem lélt tö rténelem nem halott m itológiával k ev ered ett, hanem
élő m itológiai szim bólum okkal fo rrt eggyé. A hősi eposz feltám asztásáb an
Vergilius közelebb is k erü lt H om éroshoz, ugy an ak k o r — önállósodásának
m érték éb en — el is tá v o lo d o tt tőle; m ás szem pontból a róm ai előzm ényektől is
elfordult ugyan, mégis ő v irá g o z ta tta ki a hazai h agyom ányt, egyben Augus-
tinusig érvényes form ába ö n tö tte R óm a uralkodó köreinek történelm i tu d a
tá t. íg y v á lh a to tt az Aeneis klasszikus m in tá já v á a társad alm i alap jaib an a
hom érosi eposztól függetlenülő, de bizonyos korszakok valóságát H om éros
szellemi kalauzolásával igazabban átélő és m egform áló későbbi epikának.
A ugustusnak és k o rán ak ilyen te tő p o n tk é n t való m egörökítéséhez a
szűzi Vergilius költői tehetsége és jám borsága k ellett; őszinteségéhez nem férhet
kétség. O csak a ta g a d h a ta tla n pozitív u m o k at lá tta és áb rázo lta; a principatus
kialak u lásán ak és m egszilárdulásának prózaibb vagy éppen trag ik u s m ozzana
tai az Aeneis fennkölt R óm a-képébe nem illettek bele. A R óm a sorsát feltáró
három jövendölés közül az elsőben is (I 285) csak idegen országok szolgasorba
kényszerítéséről olvasunk (servitio premet4 ac victis dom inabitur Argis)', az
alvilági seregszem lében a „bosszuló” B ru tu s erélyéről, ki a szabadság védel
m ében (VI 821 pulchra pro libertate) tu lajd o n fiait is képes lesz kivégeztetni;
ugyanígy a pajzsleírásban (V III 648): Aeneadae in ferrum pro libertate ruebant.
E z a „ro h an ás” a p rin cip atu s g y ak o rla táb an — T acitus (Ann. I 7,1) szerint —
m ásképpen n y ilatk o zo tt meg: at Romae ruere in servitutem consules patres
eques . . .56
A köztársasági szabadságról v an szó, am ely a látó k és gondolkodók
szem ében összeegyeztethetetlen vo lt a principatusszal (Tac., Agr. 3,1 res dissoci
abiles) és az m ara d t a D om itianus u tá n átm enetileg fellélegző T acitus tu d a tá
ban is. A p a x Rom ana, m ajd p a x Caesarum m egítélésének am bivalenciájáról
van to v áb b á szó, am it a Caesar és Pom peius közti testv érh á b o rú kim enetelé
nek esélyeivel k ap csolatban, de különben ta rtó s érvénnyel L ucanus fogalm az
meg legtöm örebben (I 670): cum domino p a x ista venit.* A L ucanus-gnóm át
megelőző sorok {(667— scelerique nefando | nomen erit virtus', vö. V I 147 —)
igazsága sem korlátozódik a hosszúnak jósolt polgárháború ta rta m á ra , m ert
ez a th u kydidési ( I II 82) diagnózis a „fegyverek őrjöngését” (I 666 armorum
4 Vö.: B em erk u n g e n zu H o ra z e n s B riefen . P h ilo l. 115 (1969) 233.

5Vö. W . W im m el: R o m s S chicksal im E in g a n g d e r ta c . A n n a le n . A n tik e u n d
A b en d lan d 10 (1961) 49. 1., h iv a tk o z á ssa l H o ra tiu s V II. (quo, quo scelesti r u i ti s ?) és
X V I. epódoszára ( su is et ip sa R o m a viribus ru it).
6 Vö. R . T . B r u é r e : T h e scope o f L u c a n ’s h ist. epic. Class. P h il. 45 (1950) 227 sk k .;
R . S y m e : T ac. I (O xford 1958) 218; a libertas A u g u sta -τόλ: 415; 1. m ég J . B r is s e t: Les
idées p o litiq u es de L ucáin. P a ris 1964, 194 sk k .; P a x Tacitea. A n t. T a n . 13 (1966) 27 skk. =
A cta Class. D ebr. 2 (1966) 47 skk.
166 B0RZSÁK ISTVÁN
rabies) követő p a x Caesarum term inológiájára, nem utolsó sorban a virtus

császárkori értelm ezésére is érvényes m arad.7
L ucanus a s a já t k o rá n ak hazug n o m en k latú rá já t az első dom inus gya
ko rlatáb ó l vezeti le (V 381 —):
Ipse petit trepidam tutus sine m ilite Rom am

iam doctam servire togae, populoque precanti
scilicet indulgens sum m um dictator honorem
contigit et laetos fecit se consule fastos.
Namque om nis voces, per quas iam tempore tanto
m entim ur dom inis, haec p rim u m repperit aetas . . .
A pharsalusi csatavesztés u tá n is m egjósolja, hogy a küzdőfelek neve m egváltoz-

h atik , de a lénveg — a szabadság és a Caesar élet-halálharca — m egm arad
(V II 694 — ):
N o n iam Pompei nomen populare per orbem
nec studium belli, sed par, quod semper habemus,
Libertas et Caesar erit . . .
Vergiliushoz képest toto coelo m ás világ. B eszélhetünk-e ezek u tá n Vergili
us klasszikus érvényességéről? T ek in th etjü k -e az A eneist a P h arsalia m in ta
képének? N y ilván nem , vagy csak bizonyos m értékben, bizonyos — többé-
kevésbé s z á m o n ta rto tt — egyezésekben, de még inkább a szándékoltnak fel
ism erhető ellentétekben.
A. Guillem in vo lt az, aki k ét példán — a la tin városok (Aen. V I 773— ~
L uc. V II 391 —) és az alvilági bűnhödők (Aen. V I I I 666— ~ Luc. V I 793 —)
m o tív u m án ak megfordításán — a destrukció lucanusi ábrázolását a vergiliusi
konstrukció (honalapítás, városépítés . . .) tu d ato s ellenképeként értelm ezte.8
E z t a felism erést, ill. interpretációs m ódszert azóta tö bben á tv e tté k 9 és alkalm a
zásáv al nem kevéssé já ru lta k hozzá L ucanus alaposabb m egértéséhez. E m lék
szünk, m it írt Mlle Guillem in a V II. éneken kívül is kínálkozó V ergilius-párhuza-
m okról és tag lalásukról (p. 227: ,,to u t cela est ban al et ne m érite pás q u ’on
s ’y a rré te ” ); a h ajd an i „Q uellenforschung” rem iniszcencia-halm ozásának
többé-kevésbé term éketlen v o ltá t is szám on ta r tv a 10 próbálkozunk meg néhány
szem betűnőbb jelenség b em u tatásáv al.
I t t v an például a hagyom ányos m itológiai ap p a rátu s mellőzésének ism ert
pro b lém ájáv al k apcsolatban a Iulius-nem zetség venusi szárm azásának fikció-
7 Vö. pl. V I 262 in felix, quanta d o m in u m virtute p a ra sti; V I I I 493-virtus et sum m a

potestas non coeunt; V al. F la c c . I 30 v. haud laeta ty ra n n o ; T ac., A gr. 1,4 tam saeva et
infesta virtutibus tem pora; H ist. I 2,3 oh virtutes certissim um exitiu m . A z irodalo m b ó l:
H . H a a s: V irtu s Tacitea. G ym n. 49 (1938) 163 sk k .; R . F eger: V irtu s bei T ac. W ü rzb .
J a h r b . 3 (1948) 301 sk k .; S y m e : I 412 sk k ., I I . 526 és 754 sk .
8 A . G u illem in : L ’in s p ira tio n virg. d a n s la P h a rsa le . R E L 29 (1951) 214 sk k .,
k ü lönösen a 221. sk. lap o n .
9 Vö. L . T h o m p so n —R . T . B ruhre : L u c a n ’s use o f V irg. rem iniscence. Class. P h il. 63
(1968) 1 sk k .; M . v. A lbrecht: D er D ic h te r L u c a n u n d die epische T ra d itio n . E n tre tie n s
F o n d . H a r d t 15 (1970) 283; az elő ad ás összegezéséből (300) id ézzük: „ W ä h re n d die A eneis
d as M y steriu m d e r G e b u rt R o m s d a rs te llt, h a t L u c a n die P h a rs a lia als ein M y steriu m des
T odes g e s ta lte t.”
10 Vö. C. H o s iu s : L u c a n u n d seine Q uellen. R h e in . Mus. 48 (1893) 383; D e im ita
tio n e sc rip to ru m R o m a n o ru m im p rim is L u can i. D iss. G reifsw ald 1907.
ja , — az Aeneis központi m otívum a, — m elyet L ucanus épp hogy egyszer

em lít, de ak k o r is — m in t T acitu s (Ann. X I I 58, 1) — fabula-n ak m inősít
( I I I 212— fabula Troiae . . . P hrygii ferens se Caesar Iu li),11 vagy korántsem a
jó in d u la t jegyében kifiguráz (X 74— sanguine Thessalicae cladis perfusus
adulter — sc. Caesar — adm isit Venerem curis . . .). Apollo, az augustusi re n d
szer re p rez en tatív istene, a prooem ium N ero-dicséretében a κώαρωί5Ó£-ként
tetszelgő császár mögé szorul (I 64—), m agában az eposzban pedig jelen ték
telen szerepet játszik (vö. I 677 — ; V 70—; 197; V II 148). U gyanez áll tu la j
donképpen az olym posi istengaléria egészére is.
T üzetesebb tá rg y a lá st igényel a R u b ico -jelenet szokatlanul ünnepélyes
istenm egszólítása (I 195 —). A kis h atárfo ly ó első em lítésekor (I 185) a parvus
jelző h atáso san v an szem beállítva a reszkető P a tria m egjelenítésével (186 in
gens visa duci patriae trepidantis imago), de a néh án y sorral később (214) h asz
nálandó puniceus-szal is, am ely nem csak játék o sn a k tetsző fig u ra etym ologica,1112
hanem pro lép tik u san m áris a polgárháborús v éro n tá sra u tal: quae flum ina
lugubris ignara belli? . . .quae caret ora cruore nostro? (H ör., C. I I 1, 33 — )
P a tria szav aira perculit horror | membra ducis, riguere comae . . . (192—; Verg.
Aen. I I 774; IV 280; V I 54 — , u tá n a im a, m in t L u can u sn ál itt, 195 —):
. . . 0 magnae qui moenia prosjncis urbis

Tarpeia de rupe, Tonans, Phrygiique Penates13
gentis Iuleae14 et rapti secreta Q uirini
et residens celsa L atiaris Iuppiter Alba
Vestalesque foci summique o n u m in is instar,
Rom a, fave coeptis . . .
E z a felsorolás szinte tételrő l tételre egyezik azokkal az invokációkkal vagy

esküform ulákkal,15 am elyekből C. K o c h 16 an n ak idején a di Indigetes isten
csoportjának lényegét p ró b á lta kihám ozni: ,,V estával és a P enatesszel e g y ü tt a
róm ai vallás legszentebb elképzelései közé ta rto z n a k , F aunusszal és R om ulus-
szal, te h á t az istenséget az em beri άρχηγέτης-ekkel m agában egyesítő szféra
alakjaiv al érin tk ezn ek .” 17 A L ucanus-hely eddig nem szerepelt a di Indigetes-
kérdés v izsg álatáb an ,18 an nál inkább a Georgica I. énekének befejezése, ahol
Vergilius a földm űves szám ára jelentős jelekhez (sig n a ), m ajd az exstincto
Caesare (466) m u tatk o zó vészes prodigium okhoz kapcsolódva P h arsalu s tra g i
kus m egism étlődéséről ír (489 —) és a még m indig válságos helyzetben O ctav i
anus boldogulásáért im ádkozik az istenekhez (498 —):
11 Vő. J . B r is s e t: 182. és 187. 1.

12 A . B ourgery jeg y zete sz e rin t (ad l.) : „ L ’é p ith é te e st destin ó e á in te rp re te r le
sen s d u n ő m p ro p re, q u ’il fa it v e n ir de rubere.”
13 Vö. V erg. A en. I I I 148.
14 Vö. L uc. I X 995 sk.
15 V erg., G eorg. I 498 sk k .; L iv . V I I I 9,6; O vid., M et. X V 861 sk k . stb .
16 C. K o c h : G estirn v ereh ru n g im a lte n Ita lie n . S o l In d ig e s u n d d e r K re is d e r d i
Indigetes. F ra n k f u rt a.M . 1933. 81 sk k .
17 V ö.: P ater R o m a n u s és a d i Indigetes. E P h K 67 (1943) 52 sk k .; Z u r In d ig etes-
F ra g e . H erm es 78 (1943) 246 sk k .; az ú ja b b iro d a lm a t 1. W . E is e n h u t: K l. P a u ly I I 1395.
18 M ás szem p o n tb ó l tá r g y a lta P . G rim al (Le p o é te e t l ’h isto ire. E n tre tie n s F o n d .
H a rd t, 56 sk.) vagy ú ja b b a n W . T a s te r : D ie R e d e n in L u c a n s P h a rs . D iss. E rla n g e n 1971,
19sk.
D i patrii Indigetes et Romule Vestaque mater

quae Tuscum Tiberim et Rom ana Palatia servas,
hunc saltem everso iuvenem succurrere saeclo
ne prohibete . . .
Aki a L ucanus-hely bevonását azért kifogásolná, m ert az idézett sorok

ban épp az Indigetes em lítése hiányzik, olvassa to v áb b az I. éneket: Caesar á t
gázol a közben tum idus-szá d u zzad t folyón (204); a túlsó p a rto n hagyja a
békét, a jogot (225 hic pacem temerataque iura relinquo)1920és az im ént szólított
istenek h ely ett F o rtu n áh o z szegődik (226); m áris lerohanja a békés Arim inu-
m ot (248 o male vicinis haec moenia condita Gallis! ^ Y e rg., Eel. IX 28) és
Curio dem agógiájától még in d u lato sab b an m egy to v áb b a m egkezdett úton.
Aeneasi szó zattal b u z d ítja k a to n á it Róm a ellen (299— bellorum o socii, qui mille
pericula M artis mecum — ait — experti decimo iam vincitis anno . . . ~ Verg.,
Aen. I 198— : T ró ja feltámasztásának rem ényében) és a pun H an n ib álra való
u talással (304) ugyanúgy R óm a ellenségének m utatkozik, m int előbb, a
R ubico átgázolásának hannibali stratég ém ájáv al (220— in obliquum sonipes
opponitur amnem | excepturus aquas ~ Cael. A ntip. ap. Liv. X X I 47, 4).20 A
m erénylet mégis k u d arcra volna k á rh o z ta tv a (353— pietas patriique Penates
I quamquam caede feras mentes animosque tumentes \ frangunt), a caesari sereget
csak a dirus ferri amor ductorisque metus (355 —) készteti az istentelen vállalko
zásra, R ó m a népe pedig fejvesztve m enekül (522 Pompeio fugiente timent). És
hogy a re tte g ést a jövőbe v e te tt rem ény se enyhítse, ú jab b prodigium ok vége
lá th a ta tla n sora jelzi a fatum v árh ató súlyosbodását. L ucanus hosszadalm asan
(522 —583) részletezi a Georgica I. énekének végén is hosszasan (469—488)
sorolt csodajeleket. A lucanusi átform álás példái közül csak egyet em elünk ki:
et maestum illacrimat templis ebur aeraque sudant (Georg. I 480) ~ Indigetes
flevisse deos urbisque laborem \ testatos sudore Lares . . . accipimus (Luc. I
5 5 6 -).
Mégsem a ta g a d h a ta tla n rem iszcenciák halm ozása a tanulságos, hanem a
k ét részlet funkciójának tökéletes ellentéte: Vergilius — A ctium elő tt — re
m énykedve fordul R óm a isteneihez és bízik az eversum saeculum g y ó gyítható
ságában, az ifjú Caesar történelm i küldetésének sikerében, L ucanus pedig
u g yanazoknak az isteni h atalm ak n a k a szólításában csak Caesar álszent gesz
tu s á t,21 eljárásáb an az istentelenséget látja. N ála szó sincs R óm a javáról,
csakis m eg állíth atatlan rom lásáról, az em beriség hite h ely ett fati peioris m ani
festa fides-ről (523 —); arról nem is szólva, hogy a vészes prodigium ok Vergilius
19 A p a x „ e lh a g y á s á t” — m in t tra g ik u s esem én y ek o k á t és k e z d e té t — L . T hom pson

és Ft. T . B ruére (i.h. 9) ta n u lsá g o sa n h a s o n líto tta össze az A eneis vég k ifejlését bevezető
eskü szav aiv al ( X I I 202 sk k .): n ulla dies pacem hanc Ita lis nec foedera rum pet, quo res
cum que cadent.
20 Vö. W . Ftutz: i.h . 241; J . B risset (89,6. j.) egy h aso n ló C ic e ro -n y ila tk o z a tra
h iv a tk o z ik (A tt. V II. 11,1); le g ú ja b b a n : F . M . A h l : L u c a n . A n In tro d u c tio n . Ith a c a —
L o n d o n 1976. 107 skk.
21 Vö. a P h a rs a lu s u tá n T ró já t lá to g a tó C aesar fe ltű n ő e n h aso n ló im á já v a l (IX
990 sk k .): D i cinerum , P h ryg ia s colitis quicum que ruin a s, | Aeneaeque m ei, quos nunc
L a vin ia sedes | servat et A lb a , Lares, et quorum lucet in a ris \ ignis adhuc P h r y g iu s . . . | gentis
Iuleae vestris clarissim us a ris \ dat p ia tura nepos et vos in sede p rio ri | rite vocat. . . (A k é t
beszéd h asonlóságáró l: W . T o sie r: 27; 1. m ég Thom pson — B r u é r e : 16.) U g y an íg y m á r a
végzetes c sa ta le írá sá t m egelőző k ö ltő i k é rd ések b en (V II 168 sk k .): A t tu, quos scelerum
superos, quas rite vocasti | E u m en id a s, Caesar? S ty g ii quae n u m in a regni \ infernum que
nefas et mersos nocte furores? (Vö. E ric h th o sz av aiv al: V I 695 skk.)
szám ára Caesar m eggyilkolásának következm ényei; az idézi elő a polgárhábo

rú k n ak legalább is a k iú ju lását, am it L ucanus nem egyszer B rutushoz m éltó
te ttn e k ünnepel (pl. V II 596 vivat et ut B ru ti procumbat victima, regnet).
L ucanus eposzának „alvilági” fejezeteiben ism ételten m egjelenik a ver-
giliusi /catabasis C harónja. Szerepel például Pom peius álm ában ( I I I init.), ahol
a polgárháború m ia tt a bűnös lelkek közé kényszerülő Iu lia m áris sze m ta n ú
k én t szám ol be (14 vidi ipsa) az E um enisek testv érg y ilk o lásra tüzelő fák ly ái
ról, a sok bűnös fogadására váró T arta ro sró l (17), az életfonalak elszakításába
belefáradó P árk á k ró l (19 lassant rum pentis stam ina Parcas) és nem utolsó so r
b an a portitor (17) buzgó készülődéséről.
A V I. énekbeli E rich th o -jelen et L ucanus V ergilius-im itációjának hagyo
m ányosan s z á m o n ta rto tt tétele. E rich th o Vergilius tis z ta papnőjének (virgo,
alma, sanctissima vates) k iáltó an neg atív ellenpárja: az im pia Thessalis (VI
604 —) nem a szerencsétlen M isenusok vagy P alin u ru so k végtisztességével
törő d ik ,22 hanem a csatatéren heverő hullák sokaságából v álaszt egyet vates-
nek (628 —), azt kényszeríti életre és szólásra (660) förtelm es p ra k tik á iv a l,
m ajd az Aeneas k atab a sisa elő tt elhangzó fenséges invokációt (Aen. V I 624 — )
a m aga m ó d jára fo rm álja á t (VI 695 —):
E um enides Stygiumque nefas Poenaeque nocentum

et Chaos innumeros avidum confundere m undos
et rector terrae . . . S ty x . . .
ianitor et sedis laxae, qui viscera saevo
spargis nostra cani, repetitaque fila sorores
tracturae, tuque, o flagrantis portitor undae
iam lassate senex ad me redeuntibus umbris,
exaudite preces, si vos satis ore nefando
pollutoque voco . . .
A iam lassatus senex szándékolt m egfelelője a vergib usi C harón-leírásnak (VI

304 iam senior, sed cruda deo viridisque senectus)', ebben az összefüggésben nem
a polgárháború áldozatai fá ra sz to ttá k ki (m int fentebb a P á rk á k a t), hanem a
V ergiliustól (391 —) em líte tt néhány h ív atlan vendég h ely ett a visszakénysze-
22 Id e ta r to z ik az a szem beszökő e lle n té t is, m e ly e t a S ib y lla p a ra n c s a (Aen. V I 176

iussa Sib ylla e) sz e rin t e ljáró p iu s A en ea s és tá r s a i (V I 180 sk k . procum bunt piceae. . .
fissile robur | sciriditur - . . | nec non A eneas opera inter talia p rim u s \ hortatur socios p a rib u s
que accingitur a n n is ), ille tv e a M assiliát o stro m ló C aesar isten te le n sé g e , £ sz e n t n em u s
k iv á g a tá sa k ö z t ta lá lu n k ( I I I 394 sk k ): tunc om nia late | procum bunt nem ora, et sp o lia n tu r
robore s i l v a e . .., m a jd (440): procum bunt orni, nodosa im p ellitu r ilex (közben is, 419:
procum bentis taxos; 426: hanc iubet in m isso silvam procumbere ferro). M ikor az e m b erek
félnek a lykurgosi őrjö n g éstő l (429 sk k . séd fortes tremuere m a n u s, . . . in su a credebant
redituras m embra secu ris; vö. Ο ν., F a s ti I I I 722; S érv. ad V erg. A en. I I I 14), C aesar m ag a
rag a d fejszét (433 — p rim u s raptam vibrare bipennem | a u su s et aeriam ferro proscindere
quercum ), 6 kezdi a bűnt (437 n e fa s ; jellem ző u g y a n itt a subvertere silvam kifejezés is, vö.
Sail. H ist. or. M. P h il. 8 ad subvortundum im p e riu m ; 10 legum ac libertatis subvortundae ;
T ac., A nn. I l l 28,1), m in t ah o g y A eneas első v o lt az isteni p a ra n c s te lje síté sé b e n . W . P u tz
(S tu d ien zu r K o m p o sitio n sk u n st u n d z u r ep. T e c h n ik L u can s. Dies. K iel 1950, 173 sk.)
a m assiliai szen t liget k iv á g á sá t O vid iu s E ry sich th o n -e lb eszélésév el (M et. V I I I 739 skk.)
h o z ta összefüggésbe; vö. E n tre tie n s F o n d . H a r d t 254; M . v. A lb re c h t: uo. 115. N em e m líte t
te a L u can u s-h ely et az A en. V I. 179 sk k . soraih o z ír o tt k o m m e n tá rjá b a n E d . N orden sem ,
a n n á l tan u lsá g o sa b b , a m it a H o m éro s és E n n iu s ó ta n y o m o n k ö v e th e tő leírás c sászárk o ri
u tá n z ó in a k fokozódó terjengősség érő l ír.
ríte tte k sokasága, vagyis E rich tó n ak az alvilág révészére is kiterjedő varázs

hatalm a.
Vergilius ism eretét valóban banális dolog volna bizonygatni, de azért
lássuk még a h arm adik C harón-rem iniszcenciát is. P harsalus síkján após harcol
vő ellen, te stv é r testv é r ellen, fiú ap a ellen; hic furor, hic rabies, hic sunt tua
crim ina, Caesar (V II 550); a költő legszívesebben elhallgatná R óm a tö rté n e té
nek ezt a lap ját. Bezzeg elem ében volt Caesar, rabies populi stimulusque
furorum (557)! A ,,sátán i őrjöngés” lucanusi leírását E. B urck nem régiben23 a
,,róm ai m anierizm us” jellemző m in ta p éld ájak én t m é lta tta :
N e qua parte sui pereat scelus, agmina circum 558

it vagus atque ignes anim is flagrantibus addit ;
inspicit et gladios . . .
Sanguineum veluti quotiens Bellona flagellum . . . 568
ipse m anu subicit gladios ac tela m inistrat . . . 574
Az utolsónak id ézett (574.) sor vergiliusi rokonsága nyilvánvaló, vö. Aen. V I

302: ipse ratem conto subigit velisque m inistrat. E d. N orden24 a velis-1 V alerius
Flaccus ( I II 38 ipse ratem vento stellisque m inistrat) és T acitus (Germ. 44, 2
naves . . . velis m inistrantur) nyelv h aszn álatára hiv atk o zv a m agyarázza abl.-
nak , kijelentvén: ,,Bei augusteischen D ichtern lä ß t sich gelegentlich eine
απορία aus T acitus lösen u n d u m g ek eh rt.” A L ucanusnál ta lá lt Vergilius-
im itatio nem csak a subigit o lv asato t valószínűsíti,25 hanem L ucanus ,,sá tá n i”
C aesar-képét is érdekes — charóni — á rn y a la tta l színezi: Caesar polgárhábo
rús ,,szállításaiv al” szerez alvilági érdem eket. (Vö. E rich th o érvével, V I 718: si
bene de vobis civilia bella merentur.)
T anulságos lenne például a lucanusi A lexandros-kép historiográfiai igé
nyű vizsgálata is. T ek in tettel azonban a kérdés többszörösen feldolgozott vol
tá ra ,26 nem ó h ajtu n k ism étlésekbe bocsátkozni. T udjuk, hogy a hellénisztikus
23 E . B u r c k : V om rö m . M anierism us. D a rm s ta d t 1971. 54; D ie V o rb e re itu n g d e s

ta c . M enschen- u n d H errsc h e rb ild e s in d e r D ic h tu n g d e r frü h e n rö m . K aiserzeit. (A „ P o li
tik und lit. K u n s t im W e rk des T a c .” c. k ö te tb e n , szerk. G. R adke. S tu ttg a r t 1971.) 44;
vö.: A ró m ai m an ierizm u s k érdéséhez. A n t. T an . 20 (1973) 151; A ctes de la X I I . Conf.
E ire n e (B u cu resti A m ste rd a m 1975) 39 sk k .; a L u can u s-h e ly értelm ezéséhez 1. ú ja b b a n
U . H ü b n er: Zu L uc. 7,566 f. P h ilo l. 120 (1976) 302 skk.
24 E d . H o rd e n : D ie a n t. K u n s tp r. I 331, 4.
25 H aso n ló m ó d o n k ö v e tk e z te th e tü n k a V I I 211. so r h iteleseb b o lv a s a tá ra a m in
tá u l v e tt veifpliusi h ely ek (Aen. IX . 446 sk k . si q uid mea carm ina p o ssu n t. . ., ill. D ido
dicsérete, I 6 0 7 — sem per honos nomenque tu u m laudesque m anebunt) a la p já n (V II 207 — ,
P h a rsa lu s em lékéről): haec et a p u d seras gentes populosque nepotum , | sive. . ., | sive a liq u id
m agnis nostri quoque cura laboris \ n o m in ib u s prodesse potest, cum bella legentur, \ spesque
m etusque sim u l perituraque vota m anebunt (U gv; m o n e -: z; c e tt. movebunt). E s egy ta c itu s i
példa : C algacus és A gricola b u z d ító b e sz é d p á rjá n a k egy v it a to t t h e ly é t (Agr. 33,4 quando
dabitur hostis, quando -j- a n im u s -f- ?) P . K o lak lid es leg u tó b b (H erm es 100 [1972] 126)
egyebek közt L u can u s p h a rsa lu si a n tilo g iá já n a k m egfelelő fo rd u la tá ra (V II 253 in m a n ib u s
vestris, quantus sit Caesar, habetis) h iv a tk o z v a ja v íto tta elfo g a d h a tó ra , vö. V erg., A en.
X 280 in m anibus M a rs ipse viris.
26 Vö. P . T re v e s: II m ito di A lessan d ro e la R o m a d ’A u g u sto . M ilano —N ap o li
1953. 87,6; A . H e u ss: A le x a n d e r d.G r. u n d die pol. Ideologie des A lte rtu m s. A n t. u n d
A bendl. 4 (1954) 68 sk k .; D . M ic h e l: A lex a n d e r als V orbild fü r P o m p eiu s, C aesar u n d
M. A n tonius. B ruxelles 1968; D . K ie n a s t: A u g u stu s u n d A lex an d er. G ym n. 76 (1969)
440 sk k .; W . R u t z : L u c a n u n d die R h e to rik . E n tre t. F o n d . H a r d t 235 sk k .; F r. M . A h l : i
i.m . 271 skk.
kor regényes-drám ai szerkesztm ényeinek hősei — N agy S ándor nagyságának

igénylői — a m indenkori szószólók egyénisége, helyzete, p á rtá llá sa szerin t
v álto ztak , cserélődtek. Az eredetileg N agy S ándornak szán t szerep így szállt á t
például H an n ib álra, a szicíliai A gathoklésre, a ,.szerencsés” Suliára, a ,,nagy”
P om peiusra stb. A Sallustiustól (H ist. I l l frg. 88 M.) m eg ró tt hízelgők (fauto
res) közé ta rto z o tt Cicero is, aki szerint P om peius dicsőségének a n ap p á ly á ja
szab h a tá r t (Cat. IV 10, 21; egy m ásik helyen — Cat. I l l 11, 26 — P om peius
hódítói hírnevéhez kapcsolja a m aga nem kevésbé p á ra tla n honm entését is),
míg Vergilius a satu rn u si aran y k o r m eg ú jító jára v o n a tk o z ta tv a licitálja tú l az
A lexandros-m agasztalások közhelyeit (Aen. V I 794— super et Garamantas et
Indos I proferet im perium , iacet extra sidera tellus, | extra a n n i solisque vias . . .):
A ugustus Caesar h atalm a táv o lab b i földekre te rje d ki, m in t am eddig a m itikus
világhódítók e lju to tta k (801 —), et dubitam us adhuc virtutem extendere fa c tis?
L ucanus d u b itá lt. Ő, aki eposzának m o zzan atait nem egyszer tá g íto tta
kozm ikussá,27 u tá n o z h a tta volna L ucretius — tu lajd o n k ép p en alexandrosi —
E pikuros-ünneplését (I 72 extra processit longe flam m antia moenia m undi . . .),
de például Pom peius seregszem léjében is beérte N agy S ándor egyszerű ,,le-
győzetésével’’ ( I II 233— hic, ubi Pellaeus post Tethyos aequora ductor | constitit
et magno vinci se fassus ab orbe est’, vö. X 34—, különösen 42— naturaque
solum I hunc potuit finem vesano ponere regi),2s R óm a történelm i h iv atásá n ak
szem léletében pedig m ár egy világ v álasz tja el Vergilius bizakodásától, a fines
proferre29 vagy éppen az im perium sine fine (Aen. I 279) elvárásától: az invida
fatorum series (I 70) úgy h ozta, hogy P h arsalu s u tá n nem további gyarapodás,
csakis bukás, felbom lás, chaos következhetik; in se magna ruunt, laetis hunc
num in a rebus \ crescendi posuere modum (I 81 — ).
L ucanus A lexandros-képe csak úgy, m in t Caesaré, nem a történelm i
N agy S án d o rt vagy C aesart, hanem a Caesareae domus series-re (IV 823) u taló
alak o t tü k rö z. A m egkeseredett költő N agy S ándorban csak úgy, m in t C aesar
b an a gyűlölt zsarnokot a k a rja b e m u ta tn i.30 E nnek az an tik k ö z tu d a tb a n k iala
k u lt képe pedig elv ála szth atatlan a keleti u ra lk o d ó -típ u st reprezentáló perzsa
király o k étó l.31 íg y tö rté n h e te tt, hogy L ucanus a polgárháború egyik m ozzana
tá t, a m eg árad t Sicorison (Segre) való átk elést — Seneca ty ran n u s-sab lo n ja
(De ira I I I 21) nyom án — H érodotos K vros-elbeszélése (I 189: a G yndés folyó
,,m eg büntetése” ) szerint form álta meg. (IV 141— ac ne quid Sicoris repetitis
audeat undis | spargitur in sulcos et scisso gurgite rivis | dat poenas maioris
aquae; vö. Caesar, B. C. I 61). K özvetlenül az idézett Seneca-hely előtt (De ira
I I I 20, 2) v an szó az iratus Cambyses-ről, m in t a tyrannus stultus m ásik meg-
2' Vö. A . G u ű le m in : 219. A P h a rs a lia , m in t „ W e ltg e d ic h t” , a m e ly k ö z v e tv e D a n te

sz á m á ra k é sz íte tt elő a ta l a jt : M . v. A lb re c h t: E n tr . F o n d . H a r d t 301. K á r, h o g y E . Z in n
n ag y szab ású á tte k in té s é b e n (D ie D ic h te r des a lte n R o m u n d die A n fän g e des W e lt
gedichts. A n t. u n d A bend. 1. 5 [1956] 19 sk. = W ege d e r F o rsc h u n g 18, szerk. H . O pper
m a n n [D a rm s ta d t 1962] 175 sk.) L u c a n u s t nem v o n ta be v iz sg á ló d á sa in a k k ö réb e.
28 B á r az im itatio A lex a n d ri-b a n ta lá n P o m p e iu s m e ré sz k e d e tt a legm esszebbre,
vö. : T a c itu s G e rm an icu s-p o rtré ja . A n t. T a n . 16 (1969) 47 = L a to m u s 28 (1969) 592;
W . H . G ross: G nom on 43 (1971) 301.
29 F ig y elm et érdem el a L en tu lu s-b esz éd h a rc ia ssá g a a p a rth u so k k a l szem b en
(VITT 429 skk.): gens u nica m u n d i est, \ de qua Caesareis p o ssim gaudere triu m p h is, —
ta lá n N ero k eleti te rv e in e k v isszh an g ja.
30 Vö. A . K o p p : S ta a tsd e n k e n u n d p ol. H a n d e ln b ei S eneca u n d L u c á n . D iss.
H eid elb e rg 1969. 90.
31 A to v á b b ia k h o z vö.: D e r w einende X erx es. E o s K u m a n ie c k ia n a 56 (1966) 39
sk k .; D ie A ch äm en id en in d e r sp ä te re n Ü b erlieferu n g . A c ta A n t. H u n g . 19 (1971) 41 sk k .
testesítő]érői, u g y an ab b an az összefüggésben, m int am elyben Lucanus (X

279) ő t is — nem csak N agy S ándort (X 20; 42), P o th in u st (333) és egyáltalán a
keleti u d v a rt (V III 401) — vesanusként em líti.
Jellem ző, hogy D areios — az aischylosi ,,P ersai” bölcs uralkodója —
nem szerepel L u canusnál sem a m egbélyegzett zsarnokok közt, annál kiadósab-
b an X erxés, akinek „isten telen ” vállalkozásait a császárkori ellenzék m integy
Caesar (V III 835 saevus tyrannus) és a Caesarok bűnös esztelenségének p ra e
fig u ratio ja k é n t fogta fel és h ird ette. íg y h a so n líth a tta L ucanus Caesar brun-
disium i b lo k ád ját X erxés „m erényleteihez” (II 672 —); a dyrrhachium i ostrom -
zár leírásába a mesés h ajdankori építm ények (Trója, B abilon, X erxés hellés-
pontosi hídja) m ellett a korinthosi földszoros átv ág ásán ak nerói terv e is bele
vegyül (VI 57), m int ahogy az előbbi helyen is u talás tö rté n t Nero fantasztikus
csatornaépítésére az A vernus-tó és O stia kö zö tt (II 667 —) ;32 a I I I . ének elején
elképzelt diad alm enetben pedig a galliai győző a R a jn á t és az O ceanust v er
h e tte volna bilincsbe ( I II 76 —), — m egint csak X erxés m ódjára. (Aisch.,
Pers. 746 — ; H érod. V II 35; V II I 109.)
Caesar egyiptom i időzésének leírásával, az A lexandros-kép C aesar-vonat-
kozásaival a k u ta tá s b ehatóan foglalkozott; az itt találh ató „banális” Vergilius-
párh u zam o k k al m ár kevésbé. Még kevésbé tisz tá z o tt az az érdekes párhuzam ,
m elyet Caesar curiositas-a és G erm anicus egyiptom i tú ris ta ú tja közt találunk.
Caesar megkéri Acoreus főpapot (X 177 —): Phariae 'primordia gentis | terra
rumque situs volgique edissere mores | et ritus formasque deum ; quodcumque
vetustis I insculptum est adytis, profer . . ., de elsősorban a Nilus forrásairól
szeretne bizto sat tu d n i (190 —). Az öreg p ap körülm ényes előadásában a ko
rábbi u ralk o d ó k at is em líti, m int akik hiába p ró b á ltá k felderíteni a folyó ere
d e té t (268— quae tibi noscendi N ilu m , Romane, cupido est, et Phariis Persisque
fu it Macetumque tyrannis), de ez N agy S ándornak csak úgy nem sikerült, m int
az ő rü lt K am b y sésnek.33 K özben a legendás Sesostris fáraóról is szó esik
(2 7 6 -):
venit ad occasus mundique extrema Sesostris
et Pharios currus regum cervicibus egit:
ante tamen vestros amnes, Rhodanumque Padumque,
quam N ilu m de fonte bibit . . .34
G erm anicus — cognoscendae antiquitatis (Tac., Ann. I I 60, 1), vagyis az

alexandrosi πόΰος-tó 1 in d ítta tv a 35 — messze felhajózik a Níluson, az ősi Thébai
nagyságának n y o m ait csodálja (60, 2) és egy idős pappal az óriási építm ények
32Vő. P e tr ., S at. 120, 90: T ac., A n n . X V 42; S u et., N ero 31,5; P . G renade: U n
ex p lo it de N érón. R E A 50 (1948) 284; J . B r is s e t: 187.
33 V ergilius A u g u stu s-p a n e g v ric u sá b a n is, ah o l a d iv i genus (V I 792) N ag y S án d o r
k é t isten i p éld ak é p é n e k — H ercu le sn e k és L ib e rn e k — tú lsz á rn y a ló ja k é n t szerepel, az
eljö v etelétő l re tte g ő fö ld ek k ö z t n em a N ílu s fo rrásv id ék e, csak a to rk o la ta v a n em lítve.
(798 skk.)
34 L u can u s i t t m a jd n e m szó sz e rin t ism étli az én ek elejéről az „ ő r ü lt” N ag y S án d o r
(X 20 skk. P ellaei proles vesana P h ilip p i, \ felix praedo) fék ezh e te tle n h a ta lm i té b o ly á n a k
le írá sá t (37 skk.): non illi fla m m a nec undae \ nec sterilis L ibye nec S y rtic u s obstitit H a m
m on ; I isset in occasus m u n d i devexa secutus \ ambissetque polos N ilu m q u e a fonte bib isset: \
occurrit suprem a dies, naturaque solum \ hunc p o tu it fin em vesano ponere regi.
35 E z a „ v á g y ” (X 268) szállja m eg G erm an icu st a V a ru s-k a ta s z tró fa szín h ely én is
(Ann. I 61,1); vö.: R E „C orn. T a c itu s ” 468 sk k .; A ró m ai m an ierizm u s kérdéséhez.
A n t. T an . 20 (1973) 152 sk .; G. A . L e h m a n n : T ac. u n d die im itatio A le xa n d ri des G erm .
C aesar. A „ P o litik u n d lit. K u n s t” c. k ö te tb e n , 23 skk.
hieroglif-feliratait is elm ag y aráztatja. Íg y értesül R ham ses király afrikai és

ázsiai hódításairól, az ősi birodalom kiterjedéséről és gazdagságáról. Az irreális
szám ok és nevek m ag y aráza ta36 az, hogy T acitu sn ál egy m ár jóval k o ráb b an
(Hérod. I I 102—; Diód. I 53 — ) is k ita p in th a tó fikcióval v an dolgunk, am ely
szerint egy Sesostris (Sesoósis, Sesonchósis, O sym andyas) nevű egyiptom i k i
rály — tö b b uralkodó alak já n ak összevonása — nem csak a közvetlenül szom
szédos országokat h ó d íto tta meg, hanem a m édeket, p erzsákat, szk íták a t, és
K isázsia leigázása u tá n E u ró p a egy részét is. A perzsa hódoltság a la tt az
egyiptom i papok a nagy k irály feliratain ak végnélküli listá it az u to lérh etetlen
Sesostris képzeletbeli h ó d ításain ak bővítésére h aszn álták fel; az ő szem ükben
még D areios vagy N agy S ándor is csak epigonja le h e te tt a hajd an i fáraóknak.
A Sesostris-hagyom ány szerves része az is, hogy a m itikus hódító a leg táv o
labbi N yugatig h ato l diadalm enetével. L ucanus id ézett helye azért érdekes,
m ert m u ta tja , hogy az egyiptom i birodalm i ideológia form álói m ilyen te rm é
szetesen s a já títo ttá k ki nem csak L ib y át, K a rth á g ó t, hanem még a k arthagói
terjeszkedés hispaniai és itáliai eredm ényeit is. E z t k apcsolta össze L ucanus
azzal az ism eretes hagyom ánnyal, am ely szerint Sesoósis — m in t ak á rh án y
ókori keleti k én y ú r — vazallus királyokkal vagy hadvezérekkel h u z a ttá ünnepi
kocsiját (Diód. I 58, 2), — és m indezt a vesanus Caesarra, v o n a tk o z ta tta .
L á th a ttu k , hogy L ucanus előadásában Pom peius A lexandros-im itatió-
ja 37 alig ju t szóhoz, ta lá n m ert különben elh alv án y u lt volna a k ív á n t külö n b
ség az eposz k ét főszereplője, a b u k ásáb an is nagynak m u tatk o zó M agnus és a
többi vesanus tyrannus közé sorolandó C aesar között. W. R u tz m intaszerű
szövegelemzései u tá n nem foglalkozunk i t t a h arm ad ik főszereplő — C ato —
szem betűnő A lexandros-vonásaival, p o n to sab b an : szándékolt A lexandros-
ellentétével,38 csupán — befejezésül — k ét „ ta c itu si” részlettel.
A szom jazó seregnek önuralm ával p éld át adó A lexandros catói p á rh u z a
m áról (IX 498 — ) és az ezu tán következő jóslatkérési jelenetről (511 —), illetve
az A lexandros-hagyom ányból jólism ert jelenetek tökéletes „átideologizálásá-
ró l” 39 v an szó, de mi csak egyetlen kifejezést ó h ajtu n k tárg y aln i, am elyre R u tz
(245) nem té r t kk. A sereg szószólójának m e g tett L abienus a rra b íz ta tn á
C atót, hogy kérdezze meg Zeus H am m ón jóshelyét a sivatagi ú t fo ly tatásá ró l
és a háború sorsáról (552 — ). A „sz en t” C ato (555), aki m indig az égi tö rv én y e k
hez igazodott és az isteni paran cso t követi, szabadon szó lh atn a Iu p p iterh ez
(557 —): inquire in fata nefandi | Caesaris etc.
E z a kérdés eleve összeegyeztethetetlen a C ato válaszában felhangzó
sztoikus elvekkel, u g y an akkor az olvasót veszedelm es császárkori gy ak o rlatra:
az uralkodó sorsának tiltott tu d ak o lásá ra és ennak következm ényeire em lékez
teti. M ert vizsgálódni lehet ugyan a platóni P haidón problém áiról is, m int például
T hrasea P a e tu s (Tac., Ann. X V I 34, 1 de natura anim ae . . . inquirebat), és ez
a szakkifejezés az auspicium okra (Val. Max. 1 1 , 1 cum . . . inquirendum vel
extis vel sortibus), vagy az asztrológiai szám ításokra (Sen., Suas. 4, 2 qui . . .
natales inquirunt, vö. H ör., C. I 11, 1 tu n e quaesieris, scire nefas) és az em ber-
feletti jelenségek nem k ív án ato s boly g atására is (pl. Liv. X X I 22, 9 nec ultra
inquireret sineretque fata in occulto esse; vö. Tac., Germ . 34, 2). F őképp azonban
36 M inderről 1.: S em iram is K ö zép -Á zsiáb an ? A n t. T an . 23 (1976) 213 skk.

37 Vö. W . R u tz : L u c a n s P o m p eiu s. D e r A ltsp ra c h l. U n te rr ic h t 11 (1968) 5 sk k .;
G. A . L e h m a n n : 34 sk.
38 „G egenbild A le x a n d e rs” — vö. W . R u tz : L u c a n u n d die R h e t. 247.
39 U o. 242 sk.
4
a crimen laesae maiestatis-n ak m inősíthető érdeklődésre vonatkozik, am elyre

T acitnsból nem egy végzetes p éld át hozh atu n k fel (Ann. I l l 22, 1 quae
situm . . . per Chaldaeos in domum Caesaris ; X I I 22, 1 interrogatum A pollinis
Clarii oraculum super n uptiis imperatoris ; 52, 1 quasi finem principis per Chal-
deos scrutaretur). M it jelen th et akkor ez az egyértelmű kifejezés a ,,szent” C atóra
v o n a tk o z ta tv a ? T alán m ár a N ero ellen összeesküvő L ucanus vélekedését: a
nefandus Caesar végzetének tu d ak o lása és siettetése nem nefas, hanem éppen
séggel a C ató t eszm ényképükül vallók kötelessége.
C atóval függ össze a m ásik kiszem elt hely is. A szom jazási jelenet végén
az A lexandrosnál különbnek — erkölcsi példaképnek — bizonyuló Cato (IX
509 — ) concitus iraXQ \ excussit galeam, suffecitque omnibus unda. Nos, épp Cato
sztoikus erényeinek katalógusa (II 380 —) elő tt olvassuk róla a studiis odiisque
carens jellem zést is (377), ami akárhogy nézzük, — nem egyéb, m int az ezer
szer idézett és ta g la lt sine ira et studioil eddig — tu d tu n k k a l — nem regisztrált
előzm énye. T acitus — m in t studiis odiisque carens, te h á t catói jelenség, —
beleillik a b b a az összefüggésbe, am elynek teljes m egvilágítását eleve sem
ígértük, de am elynek tu d a to sítá sá ra néhány m ozzanatot felvillantanunk ta lá n
mégis sikerült.
I I . L U C A N U S É S H O R A T IU S
L ucanus kifejezésbeli m in táin ak («párhuzamainak») nyom ozgatása nem

a legérdem legesebb feladat. íg y n y ilatk o zo tt a Vergilius-rem iniszcenciák re
gisztrálásáról an n ak idején például A. Guillem in: «Tout cela est banal e t ne
m érite pas q u ’on y arréte.»1 De tulajdonképpen ugyanezt m o n d ta m ár C. Ho-
sius is2 a külsőleges hasonlóságok kereséséről és azt javasolta, hogy inkább a
költő m űhelyének titk o sab b zugaiba p róbáljunk b eh ato ln i, Lucanus «kizárólagos
tu la jd o n á t különítsük el elődeiétől.» E z t p ró b á lta ő is, főleg a Vergilius, Ovidius
és C urtius R ufus felé m u ta tó párhuzam ok értelm ezésével, és az ő m ódszerének
fin o m ításáv al sikerült A. Guillem innek — A. Thierfelder kezdem ényezése3
nyom án — az új L ucanus-képet lényeges vonásokkal gazdagítania. A kiváló
francia k u ta tó azzal, hogy a latin városokról (Aen. V I 773 skk. ~ Luc. V II
391 skk.) és az alvilági bűnösökről (Aen. V II I 666 skk. ~ Luc. V I 793 skk.)
szóló részletek funkciójának ellenkezőre fo rd ításá t m egfigyelte, a lucanusi
destrukciót a vergiliusi X-cmstrukció (honalapítás, városépítés . . .) tudatos ellen
képeként értelm ezte. íg y ju th a to tt el legutóbb M. v. A lbrecht a F ondation
"S.
40 U o. 242: „D a ß er (sc. L uc.) C ato d ab ei als concitus ira zeich n et, b e d e u te t in seiner
W id e rsp rü ch lich k eit zum B ilde des s te ts b e h e rrsc h te n C ato eine situ atio n sg eb u n d en e,
» statio n äre’ S te ig e ru n g .”
41 Vő. H . P eter: D ie gesch ich tl. L it. ü b e r die rö m . K aiserzeit, I. L eipzig 1897. 284
sk k .; O. W einreich: Senecas A pocolocyntosis. B erlin 1923, 14 sk k .; <7. V ogt: T ac. u n d die
U n p a rte ilic h k e it des H isto rik e rs. W ü rz b . S tu d . 9 (1936) 1 sk k .; G. A v e n a riu s : L u k ian s
S ch rift z u r G eschich tssch reib u n g . M eisenheim a. Gl. 1956. 46. sk k .; W . W im m e l; i.h.
37, Ϊ. j.
1 A . G uillem in : L ’in sp ira tio n v irgilienne d a n s la P h a rsa le . R E L 29 (1951) 226.
2 C. H o s iu s : L u c a n u n d seine Q uellen. R h e in . M us. 48 (1893) 383.
3 A . T h ierfeld er: D e r D ic h te r L u can . A rch , fü r K u ltu rg e sc h . 25 (1934) 1 sk k . =
W ege d e r F o rsch u n g 235 (D a rm sta d t 1970) 50 skk.
H a rd t L u can u s-en tretienjén4 addig a m egállapításig, hogy «míg Vergilius

Aeneise R óm a születésének m isztérium át ábrázolja, L ucanus a P h a rsa liá t a
halál m isztérium ává form álta.» A L u ca n u s-k u tatás ú jab b eredm ényeihez k a p
csolódva p ró b áltu n k az A ssociation G uillaum e B údé toulousei kongresszusán
(1978 ápr.) t a r to tt előadásunkban (Lucáin — en tre Virgile e t Tacite) mi is
továb b h alad n i.
K özben rá jö ttü n k ,5 hogy L ucanus «destruktiv» eposzában az eddig m el
lőzö tt H oratius-rem iniszcenciák funkcionális v izsgálata is tanulságos lehet,
am ennyiben az augustusi kor m ásik rep rezen tán sán ak hasonló átértékelését
m u ta tja . H o ratiu s életm űve azonban nem m inden részletében olyan egyértelm ű,
m in t Vergiliusé, te h á t az összehasonlító «spektroszkópiai» vizsgálattól eleve
m ásféle törés jelenségek észlelésére is szá m íth atu n k . «Banális» az volna, h a be-
érnők néhány különösebb jelentőség nélkül való párhuzam felsorolásával. P él
d áu l Caesar tró jai im áján ak végén (Luc. IX 998 sk.) ezt olvassuk:
restituam p opulos; g r a t a v i c e moenia reddent

Ausonidae Phrygibus, Romanaque Pergama surgent.
H a ezt csupán a Sestius-óda kezdősorával ( 1 4 , 1 solvitur acris hiems g r a t a

v i c e veris et F avoni . . .) «párhuzam osítjuk», sem m it sem m ondtunk. D e h a a
lucanusi szövegösszefüggésre ügyelünk és figyelm ünket a h arm adik róm ai óda
Iuno-beszédének m o tív um aira is k iterjesztjü k , akkor m élyebb összefüggések,
illetőleg ellentétek világosodnak meg: H o ratiu s Iu n o m egbékélését, azaz R óm a
sorsát a helyesen értelm ezett pietas-tói teszi függővé, míg L ucanusnál az ön
m ag át korántsem invisus nepos-n ak (H ör., C. I l l 3, 31), hanem gentis Iuleae
clarissimus nepos-nak (995) valló Caesar csak m egjátssza a pietas-1 (996 sk. dat
p i a t u r a nepos et vos in sede priori | r i t e v o c a t ),6 hogy a legszentebb
isteni h a ta lm a k a t m egtévesztve boldoguljon világfelforgató terveivel (998 date
felices in cetera cursus)', m áris száguld E g y ip to m b a és néhány nap m úlva hazug
könnyeket o n t Pom peius lev ág o tt fejének lá ttá ra — iám bonus socer (1038).
De k ezd h ettü k volna az epikus tá rg y meg jelölés (Bella per Emathios . . .)
és a N ero-panegyricus (I 33 skk.) közti nagy tirá d á v a l is: quis furor, o cives . . .
(8).7, am ely először az Aeneis Laocoonján ak felháborodására em lékeztet b en
n ü n k et (II 42 o miseri, quae tanta insania, cives?), egészében mégis horatiusi.
Jellem ző, hogy a k ésőantik H oratius-scholionok három különböző H oratius-
vers m ag y arázatáb an m ozgósítják L ucanus sorait: a C aesar-óda befejezéséhez
(I 2, 51 neu sinas Medos equitare inultos) a l l . sort (Lucanus de eodem: umbraque
4 E n tre tie n s F o n d . H a r d t. 300.

5 L d. fen teb b .
6 Vő. a k ö ltő kérdésév el (a p h a rsa lo si c s a tá t m egelőző b a ljó s jelek le írá sa u tá n , V I I
168 skk.):
A t tu, quos scelerum superos, quas rite vocasti
E u m e n id a s, Caesar ? S ty g ii quae n u m in a regni
in fern u m q u e n efa s et mersos nocte furores,
im p ia tam saeve gesturus bella, lita sti ?
' Vő. V I I 95: Q uis furor, o caeci, scelerum ? — A f o ly ta tá s t (c iv ilia bella | gesturi
m etuunt, ne non cum sanguine vincant, v a g y is a v é ro n tá s t ellenző P o m p e iu s sz e rin t a p o lg ár-
h á b o rú ra p á ly á z ó k — m in t az e lő b b i id é z e tb e n im p ia tam saeve gesturi bella — «félnek
vér nélkül győzni») a z é rt idézzük, m e r t V itéz J á n o s V II. b eszéd éb en (7, 357) ez t a lu c a n u si
h e ly e t fo r g a tta ki m agyarra: hostis ( a tö rö k ) non m etuit, ne n o n vincat cum sanguine,
v agyis «nem fél, h o g y nem győzi vérreh . V ő. M N y 83 (1977) 203.
4*
erraret Crassus in u lta ), az utolsóelőtti carm en N ilus-aposztrofálásához (IV 14,

45 qui celat origines) a 20.-at, és — am i a legfontosabb, — a kétségbeesett V II.
epódoszhoz (9 sk. ut secundum vota Parthorum | sua urbs haec periret dextera) a
lucanusi gondolatsor lezárását (21 skk.): tunc (ti. ha m ajd az egész földkerekség
R óm a a la ttv a ló ja lesz) in te verte m anus, akkor eméssze R óm a önm agát. Igen,
a V II. epódosz h an g ja csendül ki az egész tirád á b ó l,8 az aktuális helyzetkép
ben (24 skk.) is:
at nunc . . .
horrida quod dum is m u l t o s q u e i n a r a t a p e r a n n o s 28
Hesperia est, desuntque m anus poscentibus arvis,
non tu, Pyrrhe ferox, nec tantis cladibus auctor 30
Poenus erit
. . . alta sedent civilis volnera dextrae, — 32
ak árcsak a h ato d ik róm ai ódában (35 sk.), vagy R óm a ellenségeinek részlete-

tezőbb g alériájáb an , az önpusztító polgárháborúk felsorolásával kezdődő X V I.
epódoszban. E n n ek költői m egoldást kínáló felében a boldogok szigeteiről
olvassuk (43 sk.):
reddit ubi Cererem tellus i n a r a t a q u o t a n n i s ,
et inputata floret usque vinea . . .
Alig észrevehető «párhuzam », mégis figyelm ünkre ta r th a t szám ot, m ert a do
k u m en tálh ató an «horatiusi» részben nem lehet szó véletlen összecsendülésről.
A horatiusi floszkulus funkciója azonban L ucanus összefüggésében árulkodóan
m á s : H o ratiu s a mesés szigetek paradicsom i állapotaiban lá tja az elérendő és
el is érhető célt, L ucanus pedig az enyhén m ódosított kifejezéssel a Caesarok
R ó m áján ak sivár valóságát festi, am elyből m ajd Nero fogja kivezetni az em be
riséget. A N ero-panegyricus értelm ezésének bárm ely v álto za tá b an kétes vigasz.
L egalább ennyire tanulságos az V. énekből az a rész, am elyben L ucanus
— hogy úgy m ondjuk: «tacitusi» ta p asz talato k birto k áb an — a caesari ty ran n is
társad alo m - és jellem torzító jelenségeit, R óm a kiszolgáltatottságát és m egaláz
k o d ását festi (V 381 skk.):
ipse (Caesar) petit trepidam tutus sine milite Romam,
iam doctam servire . . .
namque omnis voces, per quas iam tempore tanto 385
m entim ur dom inis, haec prim um repperit aetas . . .
Az alkotm ányosság hazug látsza tá n ak m egterem tése u tá n Caesar a hadm űve

leti terü letre siet (403 skk.):
inde rapit cursus, et quae p i g e r A p u l u s arva

deseruit rastris et inerti tradidit herbae,
ocior et c a e l i f l a m m i s et tigride feta
transcurrit . . .
8 Vo. W . W im m e l: R o m s S chicksal im E in g a n g d e r ta c . A n n alen . A n tik e u
A b en d lan d 10 (1961) 42 sk k .; a ruere, ru ia a -k o m p le x u sh o z és a ró m ai «U ntergangsm ystik»
«vonalához» 49 sk k .
E rrő l H o ratiu s ism erőjének ó h a ta tla n u l az Inclusam Danaen . . . ju t az eszébe

(C. I I I 16, 25 skk.):
contemptae dom inus splendidior rei,

quam si, quidquid arat i n p i g e r A p u l u s ,
occultare meis dicerer horreis . . .
H o ratiu s — érth e tő lo kálpatriotizm ussal — m á su tt is «serénynek» («bika-

tűrésűnek»: Verg., Georg. I l l 230) m o n d ta földijeit (Ep. I I 42 pernicis . . .A p u
li), és az előbbi hely inpiger jelzőjét a scholiasta helyesen m ag y arázta laborio-
sws-nak, fá ra d h a ta tla n n a k . (Vö. a hom érosi πολντλας hős ism ételten h asznált
jelzőjével: E p. X V I 60; X V II 16.)
K özben so rt k eríth e tü n k O. K eller Ps.-A cro-szövegének helyesbítésére is.
Az illető H oratius-sorhoz (C. I I I 16, 26 inpiger A p u lu s ) K eller k iad ásáb an (I
279, 20 —22) a következő scholiont olvassuk: «Laboriosus, ut Lucanus (V 403):
E t contra posuit et quae piger A p u lu s arva

deseruit rastris.»
Először a rra g o n d olhatnánk, hogy a H oratius-scholionok m asszájában v ala

m ilyen szövegváltozat rejlik, — csak m it csináljunk a posuit utolsó szó tag já
val? K eller tévedett, m ert a helyes szövegezés ez le tt volna: «Laboriosus, ut
Lucanus econtra (b) posuit (V 403): et quae piger A p u lu s arva . . .»9
De még m indig adósok m ara d tu n k a válasszal: piger vagy inpiger?
L ucanus tudatosan fo rg a tta ki az ellenkezőjére a horatiusi szöveget: az a d o tt
történelm i helyzetben (Caesar d ik ta tú rá ja a la tt) az inpiger A p u lu s is resteilte,
fölöslegesnek, értelm etlennek t a r to tta a m u n k át, igenis piger vo lt és tőle telhe-
tőleg sza b o tá lta a dolgát, m ert nem lá tta értelm ét, illetőleg csak ezzel tilta k o z
h a to tt a caesari ty ran n is ellen.
A piger — inpiger szem beállításnak nem pontos, de érdekes p á rh u zam át
talá lju k Pom peius seregeinek szem léjében ( I II 243 sk.): . . . venere feroces |
Cappadoces, duri populus n o n c u l t o r A m a n i. M eghökkentő fogalm azás; a
term észetes állap o to t H o ratiu s (Ars p. 117 cultor virentis agelli) vagy Ovidius
(Fasti V 499 angusti cultor agelli) kifejezései tükrözik. L ucanus a hippokratési
m egfigyelést (Hérod. IX 122 γην γάρ έκτήμε-da . . . τρηχέαν . . .) nem h a r
m onizálta eszm ényivé, m in t Ita liá v a l k apcsolatban Vergilius te tte , m ikor a
9 A L u can u sb ó l bő v en m e rítő H o ratiu s-sc h o lio n o k id éze tei n e m c sa k a szö v eg h ag y o

m á n y a la k u lá sa szem p o n tjá b ó l b ír h a tn a k jelentőséggel. P é ld á u l A m y clas ó v a to ssá g ra
in tő omenei k ö z t az egyikre (V 556 instabili gressu m etitur Utóra co rn ix) a IV . ep. 7. sorához
ír o tt scholion így h iv a tk o z ik : m etientem d ix it am bulantem , u t L u c a n u s : stabili gressu m. I. c.
A leg tan u lság o sab b to rz u lá s t a z o n b a n A sinius P ollio « k ockázatos v állalk o zásán ak » (H ö r.,
C. I I 1, 6 periculosae plen u m opus aleae) m a g y a rá z a tá b a n ta lá lju k (K eller I 138, 20):
t cogit alea belli. A re m é n y te le n n e k m in ő s íte tt id é z e te t C. H o siu s (S p rach lic h es a u s d en
P s:-a c r. Scholien. R h ein . Mus. 58 [1903) 467) a z o n o síto tta : coit area belli (L uc. V I 60).
A fé lreértések et a kifejezés nehézségén k ív ü l ( B ourgery —P o n c h o n t: «le th é á tr e de la
g u erre se resserre», vö. V I 63 aestuat angusta rabies civilis harena) ré sz in t a h o ra tiu si
alea, ré sz in t L u c a n u sn a k egy h aso n ló h ely e (V I 602 alea f a t i : vö. L iv. X X X V II 36,9
belli a le a ; A isch., S ep t. 414) id ézte elő; a cogit a la k p ed ig a k k o r sz iv á ro g h a to tt be, am ik o r
a « term észettől fogva» hosszú, ill. rö v id m ag á n h a n g z ó k e jtése m á r e lb iz o n y ta la n o d o tt, és a
ge-, gi- szótagok g-]e a v u lg áris la tin b a n p a la ta liz á ló d o tt. V ö.: A n y elv i sz u b s z trá tu m
n y o m ai a h o ra tiu si szö v eg h ag y o m án y b an . A n t. T an . 23 (1976) 83, 6. j.
»puha« Saturnia tellus πολνκαρπία-já t eg ybekötötte a férfiassággal (Georg. I I

167 skk. haec genus acre virum . . . extulit, haec . . . Scipiadas duros bello et te,
m axim e Caesar . . .) és a p araszti szorgalom m al (II 173 skk.).101Ilyen «csodát»
L u can u s nem ism er: a zord hegyvidék rabló fiai (cö. Cic., Ad fám . I I 10, 3;
XV 4) nem ta g a d h a tjá k meg term észetü k et (feroces), és nem is ju t eszükbe,
hogy sziklás fö ld jüket m egm űveljék, m aguk is legfeljebb annyiban szelídülnek
meg, hogy az igaz ügy mellé állnak, akárcsak a kilikiai kalózok (228): itque
C ilix iusta, iám non pirata, carina.
É s m ost v isszatérh etü n k a legendás celeritas Caesariana fentebb é rin te tt
ap o sztrofálására (V 405): ocior caeli flam m is, »a villám nál is gyorsabban«. Az
eposz elején Pom peius úgy szerepel (I 135), m int magni nom inis umbra (vö.
V II I 449), m in t holmi tiszteletrem éltó, de kiöregedett tölgyfa, míg Caesar
m aga a m egtestesült te ttv á g y (144 sk. nescia virtus [ stare loco, acer et indom itus
(146), gaudensque viam fecisse ruina (150), m int a villám (151 qualiter . . . fu l
men) , am ely a világ népeit ré m íti,
in sua templa furit, nullaque exire vetante

materia, magnamque cadens magnamque revertens
dat stragem late . . . (155 skk.)
A X.. ének elején m ajd az «őrült» N agy S ándor jellem zésében találkozunk
m egint a villám m al (34 skk.):
terrarum fatale m alum f u l m e n q u e , quod omnis

percuteret pariter populos, et sidus iniquum
gentibus,
szem beállítva (valójában azonosítva) a K leo p á trátó l gentibus aequum sidus-

k é n t (89 sk.) fo g adott Caesarral. T ud ju k , hogy nem csak az »olymposi« P eri-
klést h aso n líto ttá k an n ak idején a villám ló és m ennydörgő Zeushoz (Q uint.
X I I 10, 24): K erau n o s11 volt a m ellékneve az első Ptolem aios fiának; ezt viselte
nevében H an n ib al a p ja (B arkas), és a Scipio-dinasztia legendagyártói a Cor-
nelius-nem zetség leghíresebb ágának cognom enét nem csak a görög σκήπτρον-
nal, hanem a σκηπτός-szal is összefüggésbe hozták (1. M unro jegyzetét Lucr.
I I I 1034. sorához: Scipiadas, belli fulm en). E z öröklődött Cicerónál (Balb. 15,
34 duo fu lm in a nostri im perii), V ergiliusnál (Aen. V I 842, N orden k o m m en tár
jával), Silius Italicu sn ál (V II 106 sk. fulm ina gentis Scipiadae·, XV 664 H a n n i
bálról!), és ez rejlik a horatiusi T reb atiu s-szatíra hom érizáló, enniusi sora (II
1, 72 virtus Scipiadae et m itis sapientia Laeli) m ögött is. Em lékezzünk a Georgi
ca zárósoraira (IV 561), ahol az ifjú Caesar szerepel villám ként a parth u so k
ellenében. De ne feledkezzünk meg a hagyom ányos (hellénisztikus) uralkodói
vagy hadvezéri megjelölés lucanusi alkalm azásának egyértelm űen negatív je
lentéséről sem: a «villámgyors» Caesar L ucanus szem ében ugyanaz, m int
Philippos ő rü lt fia, felix praedo (X 21), non utile mundo editus exemplum (26
sk.), terrarum fatale m alum fulmenque, quod om nis percuteret pariter populos
(34 sk.). Zeus villám ai (Hör., C. I 2, 2; I I I 3, 6; 4, 74) a hatalom m egszállott-
10 V ö.: V on H ip p o k ra te s bis V ergil. V erg ilian a, p u b l. p a r H . B ardon —R . Verdiére.

L eid en 1971, 50 skk.
11 P reh n : R E «K eraunos» 270; K l. P a u ly IV 1223.
jaiiiak kezében a Jcosmos fe n n ta rtá sa h ely ett (H or., C. I 12, 59 sk.; I I I 4, 42 sk.;
5, 1) csak b a jt, p u sztu lást z ú d íth a tn a k az em beriségre.
Persze nem m inden horatiusi p árh u zam t á r fel ilyen «kozmikus» t á v
la to k a t, a n n y it mégis m eg állap íth atu n k , hogy a legszim plább összecsendülés-
nek is lehet jelentősége. M ikor például C aesar álöltözetben zörgeti fel a szegény
A m y clast, szavai sehogysem illenek a plebeius am ictus-hoz, an n ál in kább
caesari önm agához (V 532 skk.):
. . . Expecta votis maiora modestis

spesque tuas laxa, iuvenis . . .
N e cessa praebere deo tua fata volenti
angustos opibus subitis implere penates.
íg y beszélt Caesar, indocilis privata loqui (539). L ucanusnak a H oratius-

floszkulussal m egint csak szándéka van. H a valaki nem figyelt volna fel
C aesarnak a válságos p illan ato k b an is m egm utatkozó dém oni m egszállott
ságára, H o ratiu s eligazítja: m int ahogy a M aecenas-óda n y u g h a ta tla n merca
tor-a fél ugyan a vih artól, em legeti az otium kív án ato sság át, mégis tengerre
száll, indocilis pauperiem pati (C. I 1, 18) Caesar — ugyanígy! — képtelen a
végzetet ú jra meg ú jra ki nem hívni, m ert ő nem privatus-nak szü letett. M inden
szava, m inden gesztusa ezt tükrözi, híven I. énekbeli jellem zéséhez: . . . suc
cessus urguere suos, instare favori | num inis, inpellens, quidquid sibi sum m a
petenti | obstaret, gaudensque viam fecisse ruina (I 148 skk., u tá n a a villám
hasonlat).
P harsalos m ezején Caesar a m egtestesült rossz, a eruor im perii (V II
579) kio n tó ja, a Lepidusok, M etellusok, C orvinusok, T orquatusok — regum
saepe duces (V II 584) — gyilkosa. I t t szólítja meg a költő B ru tu st (588 o decus
im perii, spes o suprema senatus), hogy ne siettesse k ard já v al sem Caesar, sem a
m aga h alálát (593 skk.):
. . . nondum attigit arcem

iuris et hum anum columen, quo cuncta prem untur,
egressus m e r u i t fatis t a m n o b i l e l e t u m . 595
V i v a t et ut B ruti procumbat victima, r e g n e t , —
Caesar még nem ju to tt fel a csúcsra, még nem érdem elte ki végzetrendelte
b u k ását éppen B ru tu s keze által. De ez a halál, am elyet B ru tu s k a rja t e tt
»ismertté« (nemessé, dicsővé), H o ratiu s m inden olvasóját C atóéra em lékezteti
(C. I 12, 35 sk. Catonis nobile letum). Az idézet célzatossága félreism erhetetlen:
B ru tu s egykori trib u n u sa az O ctavianus Caesar dicsőítésével záruló pindarosi
ódában Cato öngyilkosságát a róm ai történelem nagy te tte k é n t ünnepelte,
Lucanus pedig az em lékezetes horatiusi fogalm azással állít em léket a zsarnok-
ölőnek.12 A sztoikus eszm ény nagyszerűségét hatásosan emeli ki a következő
sor, am ely a «király» dicstelen h alálá t a Fuscus-levél epikureus szerzőjének
szavaival keretezve jósolja meg — ex eventu (E pist. I 10, 8 vivo et regno).
H o ratiu s egyik legproblem atikusabb m egnyilatkozása a hatodik róm ai
óda: Delicta m aiorum i n m e r i t u s lues, Romane, donec templa refeceris . . .
12 C ato és B ru tu s n a g y k e ttő se : I I 234 — 325; a sz to ik u s bölcs re tte n th e te tle n sé g é n e k

(H o r., C. I I I 3, 7 sk.) lu can u si (catói) k o rre k c ió ja : I I 289 skk.
M egadja ugyan a rom lás m ag y aráza tát (7 di neglecti) és a boldogulás biztosíté

k á t (5 dis te minorem quod geris, imperas), szem beállítja az elkorcsosult jelent
a dicső m ú ltta l (33 skk. non his iuventus orta parentibus . . ., sed rusticorum
mascula m ilitum proles . . .)> az ó d át és a ciklust mégis csüggeteg strófa zárja
(45 skk.): damnosa quid non in m in u it dies? . . . É s a rom lásnak még m indig
nincs vége: a h itv án y m ai nem zedéket még bűnösebb (progenies vitiosior) fogja
követni.
L ucanus ennek a bizonyíthatóan folytatódó rom lásnak az o k át nem m isz
tifik álja, hanem egy m egragadható tö rtén e ti jelenségben, Caesar h atalo m ra-
törésében és közelebbről a pharsalosi vérontásban p illa n tja meg (V II 638 skk.):
M a iu s ab hac acie, quam quod s u a s a e c u l a ferrent,
volnus habent populi ; plus est, quam vita salusque,
quod p e r it: i n t o t u m m u n d i prosternimur a e v u m , 640
vincitur his gladiis o m n i s , quae serviat, a e t a s .
P r o x i m a quid s u b o l e s aut q u i d m e r u e r e 13 n e p o t e s
i n r e g n u m n a s c i ? Pavide num gessimus arma,
texim us aut iugulos ? A l i e n i poena t i m o r i s
in nostra cervice sedet. Post proelia natis 645
si dom inum , fortuna, dabas, et bella dedisses.
E hhez m egint csak szükségtelen hosszú párhuzam os kom m entár. H oratius a

IV. könyvben (C. IV 5, 17 skk.) — a m aga m ódján — m egírta a «megoldást»,
de a következő nem zedék, illetőleg az unokák helyzetét a m aga bőrén tap asz
taló L ucanus mást ta p a sz ta lt. K i nem m ondva itt is a békét hozó principatus
áráról van szó: cum domino p a x ista venit (I 670; vö. IV 227 si bene libertas
umquam pro pace daretur).14
R észletesebb in terp re tálást érdem elne A franius m egadása (IV 337 skk.)
és Caesar «kegyessége» (363 sk. at Caesar facilis vultuque serenus \ flectitur atque
usus belli poenamque rem ittit; vö. Tac., Ann. I 8, 5 remisit Caesar adroganti
moderatione) ,15 m ajd az ezután következő diatribé-m otívum ok horatiusi rokon
sága. (Sat. I I 2, 1 skk.; 3, 150.) A. B ourgery16 Seneca 119. levelére utal, de az
éppen itt halm ozódó rem iniszcenciák (396 iám coniunx natique rudes et sordida
tecta ~ H or., C. I I 18, 26 skk.; 482 sk. par anim i laus est et quos speraveris
annos | perdere . . . ellentéte H or., E pist. I 4, 14 grata superveniet, quae non
sperabitur hora ; 491 perit obruta virtus ~ H or., C. IV 9, 29 sk. paullum sepultae
distat inertiae celata virtus) h atáro zo ttan H oratius felé m u tatn ak .
13 E m lítsü k i t t C ato n a g y szó n o k latáb ó l a z t a h e ly e t, am e ly n e k n em csekély része

v olt L u c a n u s középkori k e re sz té n y fre k v e n tá ltsá g á b a n ( I I 312 sk.):
H ic (se. m eus) redim at sanguis populos, hac caede luatur,
quidquid R o m a n i m e r u e r u n t pendere mores.
E h h ez vö. Brisset: L es idées p o litiq u es de L u cáin . P a ris 1964. 65. A R ó m á t sú jtó scelus
fraternae necis (H o r., E p . V II 17 sk k .; feloldása: V erg., A en. 1291 skk.) L u can u s tö r té
n elem -k o n cep ció jáb an is szerepel (I 95): fraterno p r im i m aduerunt sanguine m u ri (vö.
B risset, 36); a X V I. ep. h aso n ló g o n d o la ta iv a l (9 im p ia perdem us devoti sa n g u in is aetas,
sc. R om am ) vö. L uc. IV 816 perdita n unc ( ? tu n c ? ) urbi nocuerunt saecula.
14 Vö. R . S y m e : T ac. I. (O xford 1958) 218; «Pax Tacitea*. A n t. T an . 13 (1966) 27 skk.
B risset: 194 skk.
15Vö. U. H ü b n er: Zu L uc. V II. 466 f. P hilol. 120 (1976) 305 skk. (A legendás
dem entia Caesaris lu can u si leszám íto lásáró l.)
16 A d IV 380.
F eltűn ő a negyedik róm ai óda ta lá n mégis szándékoltan kakofónikus

(a gigasok m erényletét festő) 68. sorának (omne nefas anim o m oventis) ism ét
lődő lucanusi visszhangja: Im u s in o m n e n e f a s m anibus ferroque nocentes,
— v allják Caesar katonái (V 272); Scaeva h ő stettév el k apcsolatban is ez k ív án
kozik elő (VI 147 skk.): pronus ad o m n e n e f a s et qui nesciret, in arm is |
quum m agnum virtus crimen civilibus esset; stílusosan szerepel E rich th o varázs
tu d o m án y án ak leírásában (VI 527 sk.): o m n e n e f a s superi prim a iam
voce precantis \ concedunt, v alam in t Pom peius utolsó szavai közt a pharsalosi
csata elő tt (V II 123); o m n e n e f a s victoris erit.(Vő. még I 5 commune
nefas ; I 127 scire nefas.)
T alán nem tév ed ü nk, h a Pom peius római gyilkosának lucanusi ábrázolá
sában is tu d ato sság o t sejtünk. Az illető sorok (V III 597 sk.) merész h y p er
baton jai:
Septim ius, qui, pro superum pudor, arma satelles
regia gestabat posito deformia pilo —
ug y an azt a felháborodást festik ugyanazzal a költői eszközzel, m in t am it
H o ratiu s a K leo p a tra szolgálatába szegődött róm ai k ato n ák szégyenletes p o rt
réján ak szórendjével érzékeltet (Ep. IX 11 skk.):
R o m anus. eheu —- posteri negabitis, —

emancipatus feminae,
fert vallum et arma miles . . .
interque signa turpe m ilitaria 15
sol adspicit conopium.
É s h a H o ratiu s példáuÍvételének ennyi beszédes d o k u m en tu m át sikerült

m egállapítanunk, akkor Lucanus szóhasználatát esetleg ugyanúgy felhasznál
h a tju k v ita to tt H oratius-helyek szövegének kon stitu álásáb an , m int ahogy
fordítva: az «alvilági» Caesar lucanusi ábrázolásának helyes szövegét (V II 574
ipse m anu subicit — v. I. subigit — gladios ac tela m inistrat) a például v e tt Ver-
gilius-sor (Aen. V I 302 ipse ratem conto subigit velisque ministrat) alap ján p ró b ál
tu k tisztázni. H oratiusszal kapcsolatban i t t m ost csak a Pastor cum traheret
. . . utolsó sorának kérdéses szövegére u talu n k (C. 1 15, 36 ignis Iliacus domos),
am elyet tö b b kiadó m etrikailag aggályosnak érzett az »egyedül álló trochaikus
bázis« m iatt. Mégsem kell ra jta v álto ztatn i (Pergameas, Dardanias, alii alias),
m ert egy éppen H elenéről szóló lucanusi sorban ugyanígy talá lju k (X 59 sk.):
quantum im pulit Argos | 11 i a c a s q u e d o m o s facie Spartana nocenti.
A H oratius-párhuzam ok funkcionális v izsgálatát azonban főleg L ucanus
eposzának eszmei m egközelítése szem pontjából érezzük lényegesnek.
A D A M IK TA M Á S
MEGJEGYZÉSEK AZ INVECTIVÁHOZ
Vergilius G e o rg iá já b a n lelkesült szavakkal festi a hagyom ányos róm ai

gazda a lak já t: kem ény m unkában, örökös tevékenységben éli életét; nem
finom kodik, bölcs és előrelátó.1 E hagyom ányos róm ai típus m egtestesítője az
idősebb Cato. Szerinte a földhöz, a gazdasághoz való viszony az erkölcsi eré
nyek fokm érője. A földm űvelésről szóló m űvének bevezetőjében írja: »et virum
bonum quom laudabant, ita laudabant: bonum agricolam bonumque colonum;
amplissim e laudari existimabatur, qui ita laudabatur«.12 P lutarchos m egütközés
sel ír em bertelenségbe átcsapó takarékosságáról: K iöregedett, m unkára kép
telen rabszolgáit eladta; a gazdaem ber tak arék o sság át tükrözi az a m ondása,
m iszerint m éregdrága az, am i nem feltétlenül szükséges, még akkor is, h a csak
egy asb a kerül is.3
A kem ény és szigorú földm űvesm unka, az életm ód rideg erkölcsi érték-
ren d szert te re m te tt meg a róm aiaknál. P lutarchos írja a következőket: »A
róm aiak felfogása szerint sem a házasság, sem a gyerm ekek nemzése, sem az
életm ód, sem a vendégeskedés nem m a ra d h a to tt felügyelet és ellenőrzés nélkül,
s nem leh ete tt szab ad jára hagyni bárki tetszése és óhaja szerint, sőt azt vallo t
tá k , hogy m indezekben a dolgokban sokkal világosabban m egnyilatkozik az
em ber jelleme, m int politikai szereplésében. E zé rt k ét férfiút választo ttak , az
egyiket az ú g y nevezett patríciusok, a m ásikat pedig a plebejusok közül fel
ügyelőnek, erkölcsbírónak és a közfegyelem őrének, hogy senki se vesse m agát
korlátlan u l az élvezetekbe, és meg ne szegje az ősi szokásokat«.4 Cato m int
cenzor k iz á ra tta M aniliust a senatusból, m ert fényes nappal kislánya jelen
létében csókolta meg feleségét. »0 m aga — m o n d ta Cato — csak akkor csókolta
meg asszonyát, h a hangosan m ennydörgött, és — te tte hozzá tréfásan —
ak k o r volt igazán boldog férfi, am ikor Zeus villám okat szórt.«5
E z utóbbi megjegyzéséből lá th atju k , hogy C atónak volt hum ora, s ez a
hum or tip ik u san róm ai, nem finom szellemesség, hanem vaskos viccelődés.
H o ratiu s egyik szatírájáb an acetum Italum -nak.6 nevezi a róm ai hum ort, m ert
csípős és d u rv án szókim ondó.
M ilyen közelebbről ez a népies róm ai hum or ? A Fescennina iocatio néven
ism ert népszokásból és a régi itáliai színjátszás fajtáiból, az A tellánából és a
1 G eorg. I 145 — 159; I I . 167— 176; Vő. T . J . H a a rh o ff: V ergil th e U n iv ersal.

O xford 1949, 19 —29.
2 D e ag ri c u ltu ra . P ra e f. 2 — 3.
3 C ato 4.
4 C ato 16. F o r d íto tta M áth é E lek .
5 C ato 17.
6 H o r. S a t. I 7, 32.
MEGJEGYZÉSEK AZ INVECTIVÁHOZ 183
m im usból a lk o th atu n k fogalm at róla. H o ratiu s szerint a F escennina iocatio

úgy jö tt d iv atb a, hogy a nehéz m unka u tá n a m egkönnyebbülés kicsapongó
játék o s kedvbe fordult. K ezd etb en ugyan vallásos köntösben jelen tk ezett,
később azonban d u rv a feleseléssé, m ajd n y ílt sértegetéssé faju lt. M ár az á r ta t
lanok is rem egtek tőle, úgy, hogy végül törvényekkel kellett m egfékezni a
tám ad ó k ed v et: quin etiam lex / poenaque lata, malo quae nollet carmine quemque /
describi (ep. I I 1, 153--55). Ú gy látszik, a Fescennina iocatio ellen ho zo tt tö rv én y
nem volt eléggé haték o n y, m ert a szokás to v áb b élt, pl. a házasságkötési szer
tartá so k o n és a trium fusokon.
De m elyek azok a sértő kijelentések, am elyek m ia tt a F escennina ioca-
tió t H o ratiu s aperta rabies-nek (leplezetlen dühöngésnek),7 C atullus procax-nak
(szem telennek)8, Seneca dicax-nak (kötekedőnek) és convicium-n ak (gyaláz-
kodásnak) nevezi?9 Cato a tekintélyes Caelius se n a to rt — M acrobius szerint —
Fescenninus-nak m ondta, m ert különböző lazaságokat engedett meg m agának:
úgy énekelt és tán co lt, m int egy m im usszínész.10 C atullus 61. carm enjében a
vőlegényt azzal u g ra tjá k , hogy m ost m ár el kell bocsátania fiúszeretőjét, m ert
házasem berhez nem illik az ilyesm i.11 De ugyanígy gúnyolódnak az árv án
m a ra d t concubinus-on is. M acrobius em líti, hogy A ugustus Fescenninusi verse
k e t írt Pollio ellen. H ogy m ivel gú n y o lta A ugustus Polliót, nem tu d ju k . Pollio
nem válaszolt neki, s ezt így indokolta meg: A t ego taceo. N on est enim facile in
eum scribere, qui potest proscribere , 12 E z a kijelentés azonban erősebb, m in th a
közönséges in v ectiv áb an felelt volna, m ert a rra figyelm eztet, hogy A ugustus
kényúr: szabadon rendelkezik alattv aló i élete fölött. Az idősebb Seneca
C ontro versiái ban hozza a következő p éldát: A ház u ra egyik rabszolgájához
a d ja feleségül leán y át, m ert a szolga m egm entette a lány becsületét, és élete
k o ck áztatásáv al is hű m a ra d t a családhoz. A leány b á ty ja őrültséggel vád o lja
az ap ját. A zt m ondja, lealázó volt, am ikor az esküvő n ap ján inter nuptiales
fescenninos13 a vendégek az új férj ro v ására élcelődtek. E bből nyilvánvaló,
hogy a F escennina iocatioban az ifjú házasoknak nem csak szerelm i életével,
hanem szárm azásával és társadalm i helyzetével kap cso latb an is viccelődtek, s
ez — m int később látn i fogjuk — az invectina lényeges eleme.
A trium fusokon énekelt kato n ad alo k kendőzetlen szókim ondására kellő
fén y t v etn ek azok a rövid darabok, am elyeket Suetonius szerint a k ato n ák
C aesar galliai triu m fu sán énekeltek. Az első így szól:
Gallias Caesar subegit, Nicomedes Caesarem:

ecce Caesar nunc trium phat qui subegit Gallias,
Nicomedes non trium phat qui subegit Caesarem (Caes. 49, 4).
A k ato n ák effem ináltnak, p athicusnak m ondják C aesart, s ez a legsúlyosabb

sértés, am ivel egy róm ai férfit ille th e tte k .14 A m ásodik ezeket m ondja:
7 E p it. I I 1, 1 4 8 -1 4 9 .
8 61, 1 2 6 -1 2 7 .
9 M ed 113: festa dicax fu n d a t convicia fescenninus.
10 S a t. I l l 14, 9.
11 61, 1 3 1 -1 4 5 .
12 S at. I I 4, 21.
13 Sen. C ontr. V I I 6 12;
14 N . W in ter: C atu llu s p u rifie d : A b rie f h is to ry o f c a rm e n 16. A re th u s a 6 (1973)
2 5 8 -2 5 9 .
184 ADAMIK TAMÁS
urbani, servate uxores: moechum, calvom adducimus,

aurum in Gallia effutuisti, hic sum psisti m utuum (Caes. 51).
E b b en a versben három v ád szerepel: Caesar moechus (erkölcstelen), calvus
(kopasz) és pazarló.
»Az A tellana a profánná v á lt róm ai színjátszással szem ben az itáliai
színjátszás ősi fo rm áját jelenti« — állap ítja meg Szilágyi J . G y.15 P. Frassi-
n e tti szerint fel lehet tételezni, hogy valam iképpen kapcsolatban volt a fullo
nes , 16 a ványolók szakm ájával és ünnepével, a Q uinquatrusszal. Az A tellana
népi rögtönzéseit gyalázkodásig menő civakodás és obszcénitás jellemezte.
Sajnos a tö redékek szór vány ossága m ia tt nem alk o th atu n k pontos elképzelést
róla, de a Lucilius és H o ratiu s idézte k ét cam paniai civakodásból sejth etjü k ,
m ilyen leh ete tt. Lucilius egyik töredékében k ét gladiátor gyalázza egym ást. Az
egyik így szidja a m ásikat:
broncus N o vlita n u s: dente adverso eminulo hic est
rinoceros velut Aethiopus.17
H o ratiu s sza tírá jáb an (I 5, 55 skk.) is egym ás külsejét csepülik a civakodó
felek. Az A tellana-töredékekből k ö v etk ezteth etü n k hasonló gyalázkodásokra,
azonban a töredékek rövidsége és szórványossága nem engedi meg a h atáro zo tt
vélem ényalkotást; pl. A C ith arista c. Pom ponius-töredékben ta lá n azzal vádol
ta k v alak it, hogy felesége h alálát kívánja:
noli, quaeso, irascere;
(more fit moriri quisque uxorem ut suam velit).19.
Az egyik töredékben állatn ak m ondják a m eg tám ad o ttat:
magnus manduco es camellus . . . canterius.l9
E g y m ásikban egész sor h ibában m arasztalnak el valakit :
alter amat, potat, prodigit, patrem subpilat semper.20
M áshol egy calva-1 ütlegelnek:
iam istam calvam colaphis conminuissem testatim tibi.21
Egész sor olyan tö red ék et idézhetnénk, am elynek tém ája a szexuális kicsapongás.
M egbízhatóbb ad a ta in k van n ak a császárkori A tellana tám adókedvéről.
Suetonius írja, hogy T iberius erkölcstelenségére célozva nagy tetszés közepette
ism ételgették az egyik A tellanában a hircum vetulum Capreis naturam ligurrire
m ondást.22 A fösvény G alba bevonulásakor pedig a közönség is énekelte a köz
ism ert A tellana-canticum ot: Venit Onesimus a villa (m egérkezett a vén fösvény
villájából).23
15 S zilá g y i J . Gy : A te lla n a . B u d a p e st 1941, 13.

18 A te lla n a e F a b u la e . E d id it P . F rassinetti. R o m a e 1967, 3—4.
17 1 1 7 - 1 8 K .
18 P . F ra ssin etti : op. c it. 30
19 U o. 50.
*° U o. 61.
11 U o. 65.
** T ib.45.
*3 G alba 13.
B ár az irodalm i m im us kialakulása a köztársaság végére, Caesar k o rára

esik, mégis feltételezhetjük, hogy a népi m im us régebbi időkre nyúlik vissza.
A m im uselőadások ugyanis a F loralia ünnepekhez kapcsolódtak. I. e. 238-ban
é p ítették fel R óm áb an a F lora-tem plom ot, s ekkor v ezették be F lo ralia néven
ism ert n ép ü nnepeket is, m elyet k ezdettől fogva p ajzán frivolitás jellem zett.
Nem tu d ju k , m ilyen v o lt kezdetben a népim im us. G iancotti szerint ab b an
különbözött az irodalm i m im ustól, hogy m indig im provizált volt, és d ra sz ti
kus natu ralizm u sáv al sz ó ra k o z ta tta a nép et.24 Az a n tik gram m atikusok m im us-
m eghatározásai az élet, az emberi dolgok utánzását ta r tjá k lényegének.25 M ár az
idősebb C atónak rossz vélem énye vo lt a m im us-saltatorokról,26 az ifjab b Cato
pedig, V alerius M axim us szerint, elh ag y ta a színházat, am ikor a m im ák v e t
kőzni kezdtek.27 M artialis is hivatkozik erre az esetre, és epigram m áinak las-
civ itását, kendőzetlen szókim ondását a F loralia ünnepéken já ts z o tt mimuso-
kéval veti egybe.28 A m im usokból is csak töredékek m a ra d ta k fenn; ezek
ugyanarról a vádaskodó kedvről tan ú sk o d n ak , m int az A tellana: Az egyik
töredékben a fiú így szól az apjához:
uxorem tuam
et meam novercam consectari lapidibus a populo video ;29
E gy m ásik a kéjsó v ár öregeket gúnyolja:
A n u s cum ludit, morti delicias facit.30
A vagyon elherdálásával, a pazarlással is találkozunk:
de integro patrimonio
meo memordi num m um centum m ilia ;31
Az ellenfél luciliusi szidalm azása is előfordul, m eglehetősen népies fo g alm a

zásban:
bipedem, bliteam beluam ;32
A testi fogyatékosságokon is élcelődnek; de nagyon durv án . Az egyik tö red é k

ben egy hölgy ilyeneket m ond:
ego mirabar quo modo mammae m ihi

sic descendiderant.33
24 F . G iancotti : M imo e gnom e. S tu d io su D ecim o L ab e rio e P u b lilio Siro. M essina —

F iren ze 1967, 13— 17.
25 D iom edes: A rtis g ram m . I I I . 491, 13— 16 K e il; Isid o ru s: E ty m . X V I I I 49.
26 L . 10. jeg y ze t.
27 I I 10, 8.
28 P ra e f. I ; I 4.
29 F . G ia n c o tti: op. cit, 66;
30 U o. 6 9 - 7 0 .
31 U o. 72.
32 U o. 85.
33 U o. 85.
186 ADAMIK TAMÁS
Az id ézett példákból k itű n ik , hogy D ecim us L aberius m im usaiban ugyanaz a

d u rv a élcelődés figyelhető meg, m int a F escennina iocatio-ban és az A tellában:
m indig viccelődnek, és ez a viccelődés egy m ásik személy ro v ására történik. H a
elfogadjuk az invectiva-n ak azt a m eghatározását, m iszerint az invectia olyan
irodalm i alkotás, m ely élesen tám ad ó hangvételével az ellenfél személyiségét
becsmérli azzal a céllal, hogy helyzetét a társad alo m b an m egingassa, akkor
igazat kell ad n u n k K . V retskának, aki az invectiva egyik ősét az acetum Italum
m egnyilatkozásában a Fescennina iocatio-ban lá tja .34 Mi azonban a F escennina
iocatio h ely ett in k ább itáliai-róm ai népköltészetet m ondanánk, hiszen azt a
viccelődő, obszcénitás felé hajló hangvételt, m ely a Fescennina iocatiót jellem
zi, az A tellana- és m im us-töredékekben is fellelhetjük.
Az inv ectiv a m ásik ősét H . U sener tá r ta fel im m ár klasszikusnak szá
m ító híres tan u lm án y áb a n , az Italische V olksjustizben. U sener m egállapítja,
hogy az occentare, occentatio, v alam in t a flagitare, flagitium szavak az ősrómai
igazságszolgáltatás term inus technikusai v o ltak .35 A népi igazságszolgáltatás
az írásos tö rv én y ek hiányosságát pótolta. M inden időben előfordult, hogy
bizonyos erkölcsi szabályokat m egsértettek, de nem léteztek olyan törvények,
am elyek a szabály sértőket m eg b ü n tették volna. Ily en esetekben a nép igaz
ságérzete szo lg áltato tt ítéletet.
Az occentatio szokása még létez ett P la u tu s idejében, több d arab jáb an meg
ta lá lh a tó (vö. P ersa 569). E szokás lényege az volt, hogy nyilvános helyen —
az u tcán , a fórum on, a m eg tám ad o tt háza elő tt — erkölcsileg sértő kijelenté- j
seket te tte k a kigúnyolt szem élyre, azért, hogy m egfosszák őt a közösség
bizalm ától. Az o ccentatiót hangosan énekelve k ellett előadni: ut procul ex
audiri potuisset, quod turpe habetur ; quia non sine causa fieri putatur ,36 A gyaláz-
kodás a la p já t az a m egfontolás adja, hogy nem ok nélkül szoktak az em berek
bizonyos hírek et terjeszteni m ásokról.
Tanúlságos a flagitium , flagitare eredeti jelentésének tisztázása is. A
P lautus-szövegekben a flagitium szégyent és szégyenletes te tte t egyaránt
jelent. E zek a jelentések azonban későbbi fejlődés eredm ényei; a flagitium
eredeti jelentése olyan cselekm ényre u tal, am elyben a kikorbácsolás já tsz o tta a
főszerepet. A régi latin közösségben, h a valaki becstelen te tte t k ö v etett el, ki
korbácsolták a városból. A m ikor az erkölcsök szelidülésével a tettlegesség el
m ara d t, a szó jelentése m etaforikussá v ált: a szavakkal tö rtén ő ostorozást
jelen tette. P la u tu s Epidicus c. d arab jáb an F idicina ezzel fenyegeti P eriphanest,
am ikor az nem ak a r hinni neki: Abiero. Flagitio cum maiore post reddes tamen.
Az öreg egészen m egrém ül és ilyeneket m ond: perdam potius (quam sinam ) me
inpune inrisum esse, habitum depeculati (515 —20). E rre a flag itatió ra, m elytől
P eriphanes úgy fél, a P seudolusban szemléletes péld át találunk. Pseudolus, az
okos rabszolga és Calidorus, a szerelmes ifjú flagitatióval b ü n tetik meg a
gonosz B alliót azért, m ert m ásnak a d ta el Calidorus kedvesét. E bből a flagi-
tatió b ó l e népi ítélkezés form ai jegyeire és felépítésére is fény derül. Calidorus
felszólítja P seudolust, hogy álljon a bűnös egyik oldalára, és kezdje meg a
gyalázkodást, m ajd m ég egyszer hozzáteszi: ingere mala multa. Pseudolus
ezekkel a szavakkal vezeti be szidalm ait: Tam ego te differam dictis m e is: Majd
34 C. S allu stiu s G risp u s: In v e k tiv e u n d E p iste ln . H e ra u sg . ü b ers, u . k om m , von

K . Vretska. B . I. H eid elb e rg 1961, 9.
35 H . U sener: R h M 56 (1901) 1 - 2 8 .
36 F e s tu s —P a u lu s: occentare.
MEGJEGYZÉSEK AZ INYECTIYÁHOZ 187
jön az első vád: impudice. C allidorus a tú lsó oldalon áll, a m ásik k ó ru st k ép

viseli és fo ly ta tja a v ád ask o d ást: sceleste. E g y m ást v á ltv a a következőket
énekelik Ballióról: bustirape, furcifer, sociofraude, parricida, sacrilege, peiiure,
legerupa, pernities adulescentum, fur, fugitive, fraus populi, fraudulente, inpure,
leno, caenum, verberavisti patrem atque matrem (357 — 367).
1. O pelt a latin szidalm azások szókincsét vizsgáló disszertációját a k ö v et
kező m o n d attal fejezi be: ,,Die W ertd eterm in ierth e it röm ischen D enkens u n d
röm ischer Sprache ist keine neue E rk e n n tn is, sie erw eist sich lediglich auch in
einem B ereich, wo m an sie n ich t ohne w eiteres erw arten kon n te: im A usdruck
von E ifersucht, H ass u n d Zorn.«37 A latin szidalm azás szókincsében terje d el
mes helyet foglal el a b ű n te tt fogalm a, s ez a rra u tal, hogy a szitkozódó gyaláz-
kodásait valam ely jogtalanság m egtorlásának fogta fel. Az id ézett plautusi
flagitációban 17-féle szitok szerepel, s ebből csak három általános jelentésű:
sceleste, inpure, caenum, a többi rablással, gyilkossággal, hazaárulással k a p
csolatos bűn.
A 12 táb lás tö rv én yek egyik fe n n m a rad t cikkelye m e g tilto tta a flagi-
ta tió t. Cicero idézi a De re publicában: si quis occentavisset, sive carmen con
didisset, quod infam iam faceret flagitium ve alteri capite sanxerunt (4, 10, 12).
2. Az ősi tö rv én y te h á t m egfékezte a róm aiak szitkozódó kedvét. F el
tehetően később is éreztette h a tá sá t: a M etellusok ta lá n e tö rv én y alap ján
ítélték el N aeviust azért, m ert egyik kom édiájában ezt m erészelte írni róluk:
fato Metelli Romae fiu n t consules. E nnek ellenére a flag itatio m int az in v ectiv a
egyik fa jtá ja b ek erü lt a latin költészetbe. Term észetesen a különböző korokban
a társadalm i-politikai viszonyoktól függően v álto z o tt az éle, hangnem e.
Lucilius, m ajd C atullus követi az ősi occentatió d u rv a hangnem ét. C atullus
nem csak m o tív u m ait veszi á t, hanem form ai m egoldásait is: egyik szelidebb
hangvételű flag itatió jáb an ilyeneket ír egy előkelő róm ai hölgyről, Caesar
nagy h atalm ú p ártfo g o ln á n ak , M am urrának kedveséről:
Salve, nec m inim o puella naso

nec bello pede nec nigris ocellis
nec longis digitis nec ore sicco
nec sane n im is elegante lingua,
decoctoris amica F orm iani (43, 1 — 5).
A népies csúfolódások hangnem ében, hosszas felsorolásokkal festi a hölgy

testi fogyatékosságait, és a decoctoris amica kifejezéssel erkölcseit. Vergilius
valam ivel finom abban fejezi ki m agát a catalep to n 10. d a ra b já b a n :
Sabinus ille, quem videtis, hospites,
ait fuisse m ulio celerrimus . . .
Sed haec priu s fuere ; nunc eburnea
sedetque sede (1 —2; 24—25).
T eh át a curulis m éltóságot viselő tekintélyes férfi v alah a öszvérhajcsár volt.

A flag itatió n ak és a F escennina iocatiónak valam ennyi v á d ja m egtalálható
371. O pelt: D ie la tein isc h e n S c h im p fw ö rte r u n d v e rw a n d te sp rach lic h e E rsc h e in u n

gen. H eid elb e rg 1965, 265; vö. m ég 131 — 137; 263.
188 ADAMIK TAMÁS
M artialis epigram m áiban, tö b b v álto za tb a n is. A sok v ád közül csak egyet

idézünk:
Crine ruber, niger ore, brevis pede, lum ine laesus

rem magnam praestas, Zoile, si bonus es (X II 54).
A vers a z t a népies elképzelést tükrözi, m ely szerint a rossz külső gonosz jelle
m et ta k a r.
A róm aiak gyalázkodó kedve a sírversekben is m egm utatkozik. A
C arm ina E p ig rap h ica L a tin a 95. d a ra b ja egy m éregkeverő hölgyet átkoz, az
1106. d arab egy kapzsi fösvényt m arasztal el; a 1115. d arab egy ravasz liber-
tin u st:
Qui se hominem m em init, securo pectore vivat :
nam meus libertus hic iacet in tumulo.
Az inv ectiv a igazi terü le te azonban nem a költészet, hanem a próza,

p o n to sab b an a perbeszéd volt. Livius em líti, hogy az idősebb Scipio nem nevez
te nevén a v á d lo tta t, hanem a becsm érlő nebulo (semmirekellő), nugator (száj-
hős) szóval illette (38, 56, 6). Cato volt az, aki bevezette a beszédek kiadásának
szokását, s ezzel a beszédet irodalm i ran g ra em elte. A közzétett beszéd a
G racchusok a la tt v á lt a politikai harc eszközévé; így jö tt létre a p am flet m ű
faja, az irodalm i invectiva. K ésőbb az invectiva m egjelenhetett fik tív beszéd,
levél vagy dialógus form ájában is. M inden invectiva jellem zője a helyhez és
időhöz k ö tö tt a k tu a litá s volt.
A róm ai invectivaszerzők kö zö tt olyan neves személyiségekkel ta lá l
kozunk, m in t Caesar, Cicero, Sallustius, B ru tu s, A ntonius.38 Cicero m űvelte a
legterm ékenyebben ezt a m ű fajt, azonban csak az A ntonius ellen írt invectivái,
a P h ilip p ik ák m ara d tak fenn. R án k m a ra d t ezenkívül még k ét invectiva; az
egyiket Cicerónak tu la jd o n ítja a hagyom ány, a m ásikat Sallustiusnak. E m ű
faj a császárkorban is to v áb b élt, különösen a rétorikai iskolák declamációi-
b an .39 Joggal feltételezhetjük viszont, hogy az invectiva h a to tt m ás m űfajok
ra, így az életrajzírásra és a tö rtén e tírá sra. Ahhoz azonban, hogy h a tá sá t és
nyom ait felism erhessük, ism ernünk kell az invectiva toposzait.
3. A róm ai irodalm i in v ectiv át, ugyanúgy m int a többi irodalm i m űfaj
a görög h atás is ala k íto tta , fin o m íto tta. H o ratiu s részben ennek tu lajd o n ítja,
hogy az ősrómai gyalázkodás hangvétele szelídebbé vált. íg y az irodalm i
invectiva közhelyei, W. Süss40 m egállapítása szerint, m ár a görög rétorikában
k ialak u ltak , és főbb p o n tja it a következők képezték:
1. A m eg tám ad o tt személy a p ja rabszolga volt, vagy alacsony szárm a
zású, pl. egy bizonyos Cassius Parm ensis g ú n y iratáb an A ugustust pistoris et
num m ularii nepos-n ak m ondja (Suet. Aug. 4, 2).
2. Az illető v alam ikor becstelen foglalkozást ű zö tt, a n y ja p ro stitu ált
volt, pl. V espasianus öszvérkereskedésre kényszerült propter quod volgo mulio
vocabatur (Suet. Vesp. 4, 3).
38 L . e kérdésről: M . R a m b a u d : L ’a r t de la d é fo rm a tio n h isto riq u e d a n s les Comm en-

ta ire s de C ésar. P a ris 1953, 1 2 —19.
39 A . K u r fe s s : D ie In v e k tiv e n d e r K aisf rz e it. S o k ra t. 1914, 518 —524.
40 W . S ü ss : E h to s, S tu d . z. ä lt. g riech. R e to rik . L ips, e t B erol. 1910, 247.
3. L o p ásokat, rab lásokat, zsarolásokat k ö v e te tt el; a Sallustius-invec-

tiv a azt veti Cicero szemére, tö b b ek k özött, hogy háza ra b lo tt holm ival van
tele, s m aga a ház is Crassusé volt (2).
4. Sexualis aberrációk ra b ja ; pl. S uetoniusnál a legvadabb furcsaságokat
találju k D om itianus szerelmi életéről (Dom. 22.).
5. B ará ta iv al és h azájáv al szem ben m egbízhatatlan, T acitus tö b b helyen
m egem lékezik D om itianus sunyi term észetéről, például csak azért k ez d ett
költészettel foglalkozni, hogy h atalo m v ág y á t eltitk o lja (H ist. 4, 86); Tiberius
álnokságáról igen sok helyen beszél. Az Annales 11 — 13. c a p u tjáb an Tiberius
szerénységet és teh etetlen séget színlel, csak azért, hogy kiugrassa a h atalo m ra
vágyókat, pl. Asinius G allust.
6. S ötét, visszahúzódó jellem ; pl. Suetonius írja D om itianusról, hogy
uralkodása kezdetén n a p o n ta tö b b ó rá t tö ltö tt titk o s szobájában, s o tt legye
k et fogdosott, és íróvesszőjére tű zd elte őket (Dom. 3, 1).
7. Rossz külső, visszataszító megjelenés. V itelliusról: facies rubida, ven
ter obesus, alterum fem ur subdebile (Suet. V it. 17, 2); s a töm eg e m ia tt csúfolta
testi fogyatékosságait. Suetonius szerint D o m itian u st an n y ira b á n to tta kopasz
sága, hogy a legkisebb célzásra m egsértődött, s b á n a tá b a n kön y v et írt a h a j
ápolásról (Dom. 18).
8. G yáva, fél az ellenségtől; Suetonius szerint D om itianus örökös r e tte
gésben élt (Dom. 14); A S allustius-invectiva szerint Cicero lába: pedes fuga
ces (5).
9. Szégyenletes szegény, az anyagi tö n k szélén áll, s ezt p azarlásának
következm énye; Cicero ilyet m ond Clodiusról (De dom o sua, 10, 25); A n to n iu st
tö n k rem en t em bernek bélyegzi (Phil. 2, 18, 44); Suetonius D om itianusról azt
m ondja, hogy oly szegénységben és gy alázatb an tö ltö tte gyerekkorát, hogy
kénytelen v olt te s té t áru b a bocsátani; a S allustius-invectiva szerint az ifjú
Cicero is így szerezte ékesszólását (2).
Cicero beszédeit olvasva gy ak ran találkozunk a fenti közhelyekkel. P é ld á
ul a Catullus-filológia szem pontjából is jelentős P ro C aelióban n y ílta n és kevés
bé n y ílta n célozgat Clodia és Clodius vérfertőző viszonyára: sororis adulter-nek
nevezi C lodiust, m áskor csak célozgat: cum illius m ulieris viro — fratrem volui
dicere. E zekből és m ás kijelentéseiből a filológusok fontos következtetéseket
v o ntak le Lesbia kilétével és erkölcseivel kapcsolatban. Az ú jab b k u ta tá s azon
ban kezdi figyelem be venni e beszéd invectiva jellegét, — a nem i aberrációk
toposzának alkalm azását Clodiusra és C lodiára —, s ezért m egkérdőjelezi e
beszédben ta lá lh a tó állításo k at.41 E g yébként a S alustius-invectiva ug y an azt
állítja Ciceróról és lányáról: filia matris paelex, tibi iucundior atque obsequentior
parenti par est. (2). De hogyan k erü lh ettek be valótlan állítások a tekintélyes
törvényszék elő tt elm ondott beszédekbe ? K érdésünkre m aga Cicero a d ja meg a
választ: M egemlíti, hogy a róm ai ügyvédi g y ak o rlatb an létezik egy lex quaedam
accusatoria (Mur. 11.), m ely lehetővé teszi, hogy a v á d lo tt m inden olyan eszközt
felhasználjon, am ivel a v á d lo tt becstelenségét k im u ta th a tja . A róm ai szónok
a bíróság elő tt személyes dolgokban is teljes szabadsággal rendelkezett. E g y e t
len cél lebegett szeme elő tt: bárm iképpen túlszárnyalni az ellenfelet, s ezáltal
m egnyerni a hallgatóság rokonszenvét. E tek in te tb e n hasznos tu d n iv aló k at
m eríth etü n k az első latin rétorikai kézikönyvből, a R h eto rica ad H erennium ból,
mely az i. e. 80-as években keletkezett. T anításai azért is jelentősek, m ert
41 T . P . W is e m a n : C a tu lla n Q u estions. L eic e ste r U n iv e rs ity P re ss 1969, 50 —60.
5
190 ADAMIK TAMÁS
hasonló tan k ö n y v ekből ta n u lh a to tt Cicero, Caesar, Sallustius és a többi

nagyság.
A szerző az első könyv elején az ügyek fa jtá it tárg y alja. E z t írja:
Genera causarum sunt quattuor: honestum, turpe, dubium , humile. . . . Turpe
genus intellegitur, cum aut honesta res oppugnatur aut defenditur turpis (I 3, 5).
Arról azonban nincs szó, hogy a kétes vagy a becstelen ügyet nem kell vállal
n ia a szónoknak; sőt pontos előírásokat ad arra nézve, hogyan kell ta lp ra
esetten tárg y aln i az ilyen ügyeket: S i genus causae dubium habebimus, a
benevolentia prin cipium constituemus, ne quid illa turpitudinis pars obesse
possit, . . . S in turpe causae genus erit, insinuatione utendum est, de qua posterius
dicemus, n isi quid nacti erimus, qua re adversarios criminando benivolentiam
captare possimus. ( 1 4 , 6 ) E bből nyilvánvaló: ha becstelen ügyet védelm ezünk,
m inden igyekezetünkkel a rra kell törekednünk, hogy kim utassuk: az ellenfél
még nálunk is becstelenebb.
A hallgatóság rokonszenvének elnyeréséről a következőket írja: Benivo-
los auditores facere quattuor modis possum us: ab nostra, ab adversariorum
nostrorum, ab auditorum persona, et ab rebus ipsis. . . . A b adversariorum persona
benivolentia captabitur, si eos in odium, in invidiam , in contemptionem adducemus.
I n odium rapiemus, si quid eorum spurce, superbe, perfidiose, crudeliter, confi
denter, malitiose, flagitiose factum proferemus. I n invidiam trahemus, si vim,
si potentiam, si factionem, divitias, incontinentiam, nobilitatem, clientelas,
hospitium , sodalitatem, adfinitates adversariorum proferem us, et his adiumentis
magis quam veritati eos confidere aperiemus. I n contemptionem adducemus, si
inertiam , ignaviam, desidiam, luxuriam adversariorum proferemus (I 5,8).
Ú gy vélem , fölösleges utalnom arra, hogy e felsorolásban az invectiva v ala
m ennyi közhelye m egtalálható.
4. K . V retska figyelm eztet arra, hogy egy invectiva értelm ezése
figyelem be kell venni, hogy az a személy, aki ellen az invectiua irányul, írt-e
in v ectiv át.42 Az ifjabb Plinius tö b b levelében negatív fényben tü n te ti fel a
F laviusok ko rán ak híres szónokát, R egulust. Megjegyzéseiből kitűnik, hogy
R egulus a D om itianushoz lojális körökhöz ta rto z o tt.43 Plinius egyik leveléből
m egtudjuk, hogy R egulusnak része volt a senatusi oppozíció egyik tag ján ak
R u sticu sn ak elítélésében, sőt «közzétett egy R u sticu st pocskondiázó irato t,
m elyben sztoikus m ajom nak nevezi.»44 H a ezt figyelem be vesszük, tü sté n t más
érzü lettel olvassuk azt a három «aranyos történetet», m elyet Plinius mesél el
R egulusról. Az elsőben Regulus m eglátogatja a beteg V eraniát, hízelgő szavaival
rem én y t ö n t a halálos beteg asszonyba, s az örökséget ír rá, term észetesen m ás
nap meghal. A második tö rtén e tb e n Velleius Blaesusszal teszi ugyanezt. A har
madikban az előkelő A urelia k ív án ja aláírni végrendeletét. Az ünnepélyes
a k tu sra legszebb tu n ik á já t veszi fel. A jelenlevő R egulusnak annyira meg
tetszik a szép ru h ad arab , hogy kérve kéri az asszonyt, hagyja rá végrendeleté
ben.45 R egulus invectivái nem m ara d tak rán k ; Plinius levelei viszont igen,
s ennek eredm ényeképpen úgy ismeri az u tó k o r R egulust, m int az egyik leg
nagyobb róm ai gazem bert. M artialis ugyan egyedülálló szónoknak és becsületes
42 O p. cit. 12.
43 P lin . E p ist, I 5; I I . 11; 20, IV 2; 7; V I 2.
44 I 5, 2.
45I I 20.
MEGJEGYZÉSEK AZ INVECTÍVÁHOZ 191
em bernek m ondja R egulust, de ki vesz kom olyan egy könnyelm ű epigram m a

író t.40
Az elm o n d o tta k at a következőképpen összegezhetjük. Az irodalm i in
vectiv a toposzai különböző szidalm azások form ájában a népköltészetben m ár
koráb b an m egvoltak. E toposzok — ak á r a népköltészet, ak á r a ré to rik a
h a tá sá ra — m ás m ű fajo kba is bekerültek. U gyanazon vád n ak azonban m ás és
m ás v o lt a funkciója a különböző m űfajokban. A népköltészetben a m eg tám a
d o tt becsületének csorbítása volt a főcél, a törvényszéki beszédben ehhez já ru lt
még a hallgatóság rokonszenvének m egnyerése és a bűn indoklása, ti. olyan
jellem hibákat k ellett feltalálni a v ád lo ttb a n , am elyek valószínűvé te tté k a
v ád a k at. Az irodalm i alkotásokban egy-egy invectiva-toposz olykor az egész
m űre rá n y o m ta bélyegét. P éldául Seneca a hagyom ányos tiran n u sz-to p o szt
vetíti rá M edeiára, T acitus pedig T iberiusra: Tiberius szü lete tt gonoszsága
akko r érvényesül igazán, am ikor a nevelés m áza lekopik róla, am ikor m eg
szűnnek azok a tényezők, am elyek eddig m egakadályozták igazi term észeté
nek érvényesülését (Annales V I. epilógus).47 Mivel az in v ectiv a célja nem fel
tétlen ü l az volt, hogy valóságos tén y ek e t m ondjon, hanem az, hogy m inél
hatáso sab b an ártso n a m eg tám ad o tt becsületének, megfelelő k ritik áv al kell
felhasználnunk azo k at a m űveket, am elyekben az invectiva jelenléte fe lté te
lezhető. K i kell szűrnünk azokat a kisebb vagy részleges h ib á k a t, vélt vagy
bizonyos v o n atkozásokban igaz negatívum okat, am elyeket a z u tá n a szerzők
az in v ectiva m ódszerével feln a g y íto ttak vagy általánossá te tte k . J ó l szem
lélteti ezt az eljárást Cicero és Clodius esete. Clodiusról k ö ztu d o tt volt, hogy
incestust k ö v e te tt el legfiatalabb húgával (Lucullus feleségével). Cicero ezt
általán o síto tta , és azt h ird ette, hogy Clodius rendszeresen viszonyt fo ly ta to tt
m indhárom nővérével.48
461 12; 82; 111; I I 74; 93; IV 16; V 10; 21; 28;
47 W . K u llm a n n : M edeas E n tw ic k lu n g bei S eneca. F e s ts c h rift zu m 60. G e b u rts ta g
v o n K a rl B ü ch n er. I —I I . W ie sb a d e n 1970, 164—167.
48 T . P . W isem a n : O p. c it. 55.
5*
TÓTH E N D R E
PANNONIA ES NORICUM
KÖZÖS HATÁRÁNAK A KIALAKULÁSA
A k u ta tá s nem o ld o tta meg még m egnyugtatóan Illyricum *inferius (a

leendő P an n o n ia provincia) és N oricum — elsősorban közigazgatási jellegű —
kap cso latán ak a kérdését az i. sz. 1. század első felében. A problém át egy n a
gyobb, eredetileg N oricum hoz tarto z ó terü le t Ulyricum hoz tö rté n t csatolása
veti fel. E z az a terü le t, am ely az auctorok által em líte tt deserta Boiorum -m al
azonosítható. A m egoldandó felad ato k at a területrendezés és a hozzákapcsolódó
esem ények kronológiája, v alam in t az átcsatolás okainak és a terü le t nagyságá
nak a m egállapítása jelentik. E zeknek a kérdéseknek a tisztázása azért is fontos,
m ert a deserta Boiorum lokalizálása, a terü le t nagysága és az átcsatolás idő
rendjéhez kapcsolódó esem ények in terp re tálása szinte szerzőnként változik,
g y akran az éppen bizonyítandó tém a «kívánalm ainak» megfelelően. M ásrészt a
tém akörhöz kapcsolódó egyes au cto r-ad ato k kö zö tt is olyan valódi vagy vélt
ellentm ondások látszan ak fennállni, am elyeket fel kell oldani. M indezek a
kérdések pedig szoros kapcsolatban állnak a regnum N oricum és a leendő
P an n o n ia provincia terü lete róm ai m eghódításának, katonai m egszállásának és
provinciává szervezésének a kérdésével: a jelentős területi rendezésnek k a p
csolatban k ellett állnia azzal a fejlődéssel, am elynek során a főparancsnok
vezetése a la tt álló katonai terü letb ő l a h ely tartó igazgatása a la tt álló provin
cia le tt.1
A k u ta tá s általánosan ism ert tén y k én t t a r tja nyilván az ÉK -noricum i
terü le t átcsa to lá sát P annoniához, de egyrészt az esem ény idejét és m ódját
te k in tv e nincsen com m unis opinio, m ásrészt alig vetődik fel a területrendezés
okainak és jelentőségének a kérdése.12 M iután P annonia provincia kialakulásáról
1 Illy ric u m északi fele, a leendő P a n n o n ia provincia, lé tre jö tté t és első év tized ein ek
tö r té n e té t a k u ta tá s m eg leh ető sen e ln a g y o lta n áb rá z o lja . Á lta lá b a n csak az i. e. 35 —32-es
és a 13 - 9 - e s h áb o rú k , v a la m in t az i. sz. 6 - 9-es felkelés e se m é n y tö rté n e té n e k a b e m u ta
tá s á r a k erü l sor és a v it a to t t p ro b lé m á k ja v arésze is ezeknek az esem én y ek n ek a belső
— te rm é sz e te se n nem m ellő zh ető — id ő re n d jé n e k a v iz sg á la tá ra szorítkozik. A k özigaz
g a tá s i egység, a p ro v in c ia lé tre jö tté t, m e g a la k u lá sá t s ta tik u s a n fo g ják fel, h o lo tt a v aló
sá g b a n egy 80/100 éves fo ly a m a tró l v a n szó, a m e ly so rá n a m e g h ó d íto tt te r ü le t elérte
végleges k ite rje d é sé t és k ö zig az g atási te k in te tb e n is m e g k a p ta a p ro v in cia s ta tu s t. T o v áb b i
m u n k á m b a n en n ek az id ő sz a k n a k a tö r té n e té t fogom vizsgálni.
2 A kérd ésre v o n a tk o z ó rég eb b i iro d a lm a t és v é lem én y ek et lásd : I . B or z s á k : Die
K e n n tn isse des A lte rtu m s ü b e r d as K a rp a te n b e c k e n . D issP an n . I: 6 (B p. 1936) 31;
A . G rá f: Ü b e rsic h t d e r a n tik e n G eographie von P an n o n ie n . D issP an n . I : 5, 20, 27 sk k .;
to v á b b á : S á g i K . : A d a to k a p a n n o n ia i c iv ita so k te rü le té n e k és e tn ik u m á n a k kérdéséhez.
S oproni Szem le 9 (1955) 47.; B . S n ria : N o ricu m u n d P a n n o n ie n , H isto ria 1 (1955) 452;
A . M ó c s y : D ie B ev ö lk eru n g v o n P a n n o n ie n bis zu d e r M ark o m an n en k rieg én . B u d a p e st
1959. 31, 35; U a.: P a n n o n ia . PVVRE S uppi. IX 583; U a: P a n n o n ia a n d U p p e r Moesia.
L on d o n —B o sto n 1974. 18.; G. W in k le r : D ie R e ic h sb e a m te n v o n N o ricu m u n d ih re P er-
PANNONIA ÉS NORICUM KÖZÖS HATÁRÁNAK A KIALAKULÁSA 193
írt dolgozatom ban m ár érin te ttem ezt a té m a k ö rt3 és H . B rau n é rt időközben

m egjelent tan u lm án y a4 is m egerősített vélem ényem ben, m ost részletesen
vizsgálom a területrendezéssel kapcsolatos problém ákat.
Az egykori K elet-noricum i te rü le t Illyricum hoz tö rté n t csatolására
vonatkozó források a következők.
Veil. P a t. I I 109, 5: C arnuntum , qui locus regni N orici (I. sz. 6).
Plin. n. h. IV 80: (Detlefsen) superiora autem inter D anuvium et H ercynium
saltum usque ad Pannonica hiberna C arnunti . . . (i. sz. 17/50).
Plin. n. h. I I I 14: (Detlefsen) N oricis iunguntur lacus Pelso, deserta
Boiorum, iam tamen colonia divi C laudii Savaria et oppida Scarbantia Iu lia
habitantur (Claudius-kor).
D im ensuratio 28 (Riese) Illyricum , P annonia, fin itu r ab oriente flum ine
Drino, ab occidente desertis, quibus habitabant Boi et Carni . . .
C IL IX 5363 = D. 2737: L . Volcacio Q. f. Vel. Prim o praef. coh. I Noric.
in Pannon, praef. ripae D anuvi et civitatium duar. Boior. et Azalior. . . . (Fla-
vius-kor)
B urg. H bl. 13 (1951) 64 = An. É pigr. 1951: 64: M . Cocceius C aupianus
p r(in cep s) c(ivita tis) B (o io r u m ). . . (II. sz. eleje.)
A vizsgálatot a deserta Boiorum jelentésének, helyének és kiterjedésének a
m eghatározásával kezdjük. A név értelm ezésénél A. K lo tz és B. S aria vélem é
n y ét kell elfogadnunk, am ely szerint a deserta Boiorum m egjelölés a boiok egy
részének a helvétekhez tö rté n t, i. e. 58 körüli táv o zásáv al áll k ap cso latb an .5
A boi h a ta lm a t a B urebistas á lta l v ez etett d ák törzsszövetség véres harco k b an
felm orzsolta. A k u ta tá s ezért szoros kapcsolatot lá t6 a deserta Boiorum elnevezés
és a dákok p u sztítása és győzelm e k ö zö tt.7 E. Sw oboda8 azonban fe lh ív ta a
figyelm et ennek a feltevésnek téves v o ltá ra ,9 ugyanis ez a S trab o n V 1 , 6 :
την . . . χώραν, ούΰαν της Ίλλνρίδος μηλόβοτον τοΐς περιοικοϋσι κατέλίπον
és a V II 1 ,5 : Βοίων ερημιά téves földrajzi egyeztetésén alapszik. A dákok a
boius-tauriscus h a ta lm a t lllyricum ban tö rté k meg, (teh át a D ráva-S záva közén)
só n ál bis zum E n d e d e r rö m isch en H e rrs c h a ft. Sb. W ien . 261: 2. 1969. 25.; B a lla L ., in:
D ie röm ische S te in d e n k m ä le r v o n S av aria. B u d a p e st 1971. 22 —23; G. A lfö ld y : N o ricu m .
L o n d o n —B o sto n 1974. 57; J . F it z : D ie E ro b e ru n g P a n n o n ie n s. A N R W Ϊ Ι : 7 (1977)
548 skk.
3 T óth E . : P a n n o n ia p ro v in c ia k ia la k u lá sá h o z . A rch . É r t. 103 (1976) 197 —202.;
LTa.: P rotulique fines Illy ric i ad rip a m D a n u v ii. A rheoloSki V e stn ik 26 (1976).
4 H . B re u n e rt: O m n iu m provinciarum p o p u li rom ani . . . fin e s a u x i. C h iro n 7 (1977)
2 0 7 -2 1 7 .
5 Caes. Gall. I 5, 4: H e lv e ti . . . Boios, q u i trans R h e n u m incoluerant et in agrum
N o ricum transierant N oreiam que oppugnarant receptos ad se socios sibi a d sc isc u n t.; A . K lo tz :
D ie geog rap h isch en c o m m en ta rii des A g rip p a u n d ih re Ü b e rre ste . K lio 24 (1931) 413;
B . S a n a : E in n eu er B oier —G ra b ste in a u s d en d e se rta B o io ru m . In : O m agiu lui C. D aico-
viciu. B u c u re sti 1960. 497, 3. jeg y z e t.
6 A . M ó c s y : P W R E Suppi. IX . 533.; U a . P a n n o n ia a n d U p p e r M oesia 19.
7 A zo k n ak a fo rrá so k n a k az á té rté k e lé sé rő l, a m e ly e k a la p já n a K á rp á t-m e d e n c e
n y u g a ti és északi részén d á k fe n n h a tó sá g o t v é lte k k im u ta tn i, G. A lfö ld y N o ric u m c.
m u n k á ja is m ertetéséb en írta m (A rch. É r t. 103 (1976) 320). V élem én y em sz e rin t a ró m ai
h ó d ítá s t m egelőző év tized ek bój és d á k h a ta lm i tö rek v éseirő l, v a la m in t te rje sz k e d é sü k rő l
a régészeti leletek összegyűjtése és v iz sg á la ta nélk ü l, n é h á n y elvi m e g fo n to lá st n em sz á
m ítv a , k észü lt m in d en e red m é n y erő sen sp e k u la tív .
8 E . S w oboda: C a rn u n tu m . Seine G esch ich te u n d seine D en k m ä le r. R ö m isch e
F o rsch u n g en in N ied erö sterreich , B d. 1. G raz —K ö ln 1964. 227.
9 A lfö ld i A . : B u d a p e st tö rté n e te . B u d a p e st 1942. I: 1, 144, 164. A . M ó c s y : P W R E
S uppi. IX . 533.
194 TÓTH ENDRE
ugyanő a Βοίων έρημία-t a helvétek és a vindelicusok m ellett em líti. A rra is

u taln i kell, hogy B urebistas háborúi nem , vagy csak kis m értékben és m eg h atá
ro z o tt k ö rzetben v o ltak területszerző háborúk. A v etély társak h atalm ának
m egtörése, vagy a rablóportyázások u tá n a dákok visszavonultak anélkül,
hogy a k ifo szto tt vagy legyőzött vidéket terü letü k h ö z a k a rtá k volna csatolni.
E zeknek a h áb o rú k n ak a jellege leginkább a m agyar kalandozásokkal v ethető
össze. S trab o n nem is szám ítja az egykori boius vagy tauriscus hatalm i te rü
le te t a d ákok uralm i területéhez és nem u ta l egy ilyen — ugyan elm últ —
lehetőségre sem .101E z é rt is kockázatos a régészeti anyag vizsgálata nélkül b á r
miféle d ák etn ik ai jelenlétről vagy fennhatóságról beszélni a D unától délre és
n y u g atra , vagy Szlovákia nyugati felében.11
A boiok azonban a dákokkal fo ly ta to tt vesztes harcok u tá n mégsem teljes
szám ban h ag y ták el a szállásterületet: nagyobb szám ban fen n m arad tak , am int
a z t a civitas Boiorum császárkori fennállása igazolja.12 A k u ta tá s az epigráfiai
ad a to k alap já n a civ itast É N y -P an n o n iáb a helyezi.13
A források m agáról a területrendezésről: É K -N oricum egy részének
P annoniához tö rté n t csatolásáról nem szólnak. A zonban azok az adatok, am e
lyek az i. sz. 1. század első feléből a későbbi P an n o n ia provincia E N y-i részének
a h o v atarto zására v onatkoznak, nyilvánvalóvá teszik a területrendezért. I. sz
6-ban C arn u n tu m még a regnum N oricum terü le té n feküdt (Veil. Pat. II. 109, 5).
P linius viszont a Claudius általa a la p íto tt S avaria coloniát és S carb an tiat is
N oricum terü letére helyezi (n . Τι. I I I 14). E zek a települések azonban az 1. sz.
m ásodik felében m ár biztosan Illyricum hoz ill. P annoniához ta rto z ta k .14
N oha P linius csak a településeket em líti, ez nagyobb terü le t: territó riu m u k
vagy kö rzetü k N oricum hoz ta rto z á sá t jelenti. E z t a szerző a noricum iak (értve
i t t a regnum N oricum lakóit) á lta l la k o tt te rü le t keleti h a tá rá n a k a megjelölé
sével p o n to sab b an is m eghatározza: N oricis iunguntur lacus P elso. . .; a tó
neve a későbbi forrásokban egyértelm űen a B alato n t jelen ti.15 A k u ta tá sb a n
azonban gy ak ran felm erül az a nézet, hogy P linius a d a ta nem a B alatonra,
hanem a F e rtő -tó ra v onatkozik.16 T ém ánk szem pontjából azonban ennek a
kérdésnek tú l nagy jelentősége nincsen: S avaria és S carbantia körzete, te h á t
a későbbi P an n ó n ia jelentős része m indkét lokalizáció esetén Noricum hoz ta r to
zo tt. N éhány megfigyelés azonban a rra figyelm eztet , hogy P linius nem a F e rtő
tóról, hanem m égiscsak a B alatonról beszél. E g y részt ugyanis C arnuntum ,
S carb an tia és S avaria körzetének N oricum hoz való ta rto z á sa esetében N oricum
tú lte rje d t volna a F ertő n ; ez esetben kevéssé valószínű, hogy P linius h a tá rk é n t
em líte tte volna. M ésrészt a róm ai-korban a F ertő v íztü k re a m ainál jóval
10 T . B . Z la tk o v sk a ja : P lem en n o j so ju z g e to v p o d ru k o v o d stv o m B u reb isti. V D I

1966: 2, 73.
11 Vö. a 7. je g y z e te t; to v á b b á : B . E . M a r á z: C hronologische P ro b lem e d e r S p ät-
la te n z e it in d e r S üdtiefeb en e. J a n u s P a n n o n iu s M uzeum É v k ö n y v e 19 (1974 — 1977) 107.
H ely ese n u ta lt a rr a M ó csy A n d rá s, h o g y a d u n a v id é k i d á k lele te k ese té b e n a ró m ai
h ó d ítá s u tá n i d á k te le p íté s is sz ó b a jö h e t (P a n n o n ia a n d U p p e r M oesia. 19).
12 C IL IX 5363 = D . 2737 és A n É p ig r. 1951: 64.
13 A . M ó c s y : D ie B ev ö lk eru n g v o n P a n n o n ie n , 31. — TJa.: P W R E Supp. I X 605.;
J . F ű z : A N R W I I : 6, 548.
14 A C laudiustól b iz to sa n P a n n o n ia seregébe ta rto z ó legio X V . A p o llin a ris C ar
n u n tu m b a n állo m áso zo tt.
15 A ur. Caes. 40, 9.; vö.: A . M ó c sy : lacu s P elso, P W R E S uppi. X I. 1968. 2049.
16 V ö.: A . M ócsy: P W R E S uppi. X I 1049.; J . F ű z : A N R W 528, 22. jeg y zet.
kisebb volt, vagy eg y általában: csak csapadékosabb időszakokban lé te z e tt.17

E zé rt kevéssé valószínű, hogy h a tá rk é n t szereplő tó k é n t szám on ta r to ttá k
volna.
A lföldy G. szerin t18 i. e. 45 körül a noricum i királyság k iterjesz te tte
fen n h ató ság át az egykori bój terü le tre, egészen a B alatonig. A róm ai hódításig
viszont semmi olyan hatalm i a lak u la t nem jö tt létre, am i ezt a helyzetet m eg
v á lto z ta th a tta volna. E zen, a még N oricum hoz ta rto z ó terü le te n létesült
S avaria coloniája,19 és a te rü le t északi végén m u ta th a tó ki az a hom ogén
etn ik u m o t jelző régészeti leletanyag, am elyet a k u ta tá s a boiokkal azonosít,
és ahová a civitas Boiorum -ΤΆ vonatkozó feliratok is lokalizálhatok.20
Végül is m ekkora k iterjedésű le h e te tt az a te rü le t, am elyre a deserta
Boiorum elnevezés vonatkozik ? A k u ta tá s nincsen azonos vélem ényen a bójok
császárkori szállásterületének a nagyságát illetően.21 Az bizonyos, hogy a törzs
császárkori civitas-á.n ak a fekvése és m érete alap já n a deserta-nak csak a hozzá
vetőleges helyét, de nem a terü letén ek a nagyságát lehet m eghatározni.22
A deserta Boiorum megnevezés az i. e. 6. évtizedre m egy vissza; ennek a te rü
letnek a m éretére és helyére a császárkorra m egfogyatkozott szám ú és az
egykori szállásterületüknek csak egy részére visszahúzódott és m egm aradt bój
lakosság csak kevés felvilágosítással szolgál. A deserta Boiorum megjelölés
nyilván az egykori bój szállásterületre vonatkozik; arra, am elyet a lakosság
elhag y o tt. K isebb csoportok azonban helyben m a ra d ta k és belőlük alak u lt meg
a császárkorban a civitas. E zé rt fel kell tételezni, hogy a deserta B . megjelölés
jóval nagyobb terü letre vonatkozik, m int am ekkorára a császárkori civitas
kiterjedéséből (nagyjából a K isalföld) következtetni lehetne. E z t ta n ú s ítja a
Dimensuratio 28, am ely Illyricum , ill. P an n o n ia n y u g ati h a tá ra k é n t em líti a
deserta-1. H a ez a terü le t m egegyezne a császárkori bój civitas területével,
akko r an n ak kis terü le te m ia tt aligha jelölhették volna vele Illyricum nyugati
kiterjedését.
íg y to v á b b ra is helyénvalónak érzem Mócsy A. vélem ényét,23 aki szerint
a bójok által — hol sűrűbben, hol ritk á b b a n — la k o tt te rü le t a D u n a és a
D rá v a k ö zö tt felölelte a ta rto m á n y nyugati részét, egészen a R ábáig és a
B alatonig.24 E z az a terü le t te h á t, am elyre a deserta Boiorum elnevezés v o n a t
kozik, és am elyik egy időpontig N oricum hoz ta rto z o tt.
17 A F e rtő -tó a m ú lt század h a tv a n a s év eib e n te lje se n k is z á ra d t. E k k o r és k éső b b i

ala c so n y v ízállások esetéb en a mederben őskori és ró m a i tele p ü lé sn y o m o k , te m e tő k k e rü lte k
elő. A tó -k ö rn y é k i m o n d á k vízzel e lö n tö tt fa lv a in a k le g e n d á it is ezek n ek a n y o m o k n a k a
m egfigyelésére leh et v isszav ezetn i. V ő.: B ella L . : A rch . É r t. 13 (1893) 97.; R a d n ó ti A . :
S o p ro n és k ö rn y ék e régészeti em lékei. In .: S o p ro n és k ö rn y é k e m ű em lék ei. B u d a p e st
1953. 26; N a g y L . : A F e rtő régi á ra d á sa i. S zázad o k 3 (1869) 690 sk k .
18 G. A lfö ld y : N o ricu m 39.
19 D. D etlef s e n : D ie A n o rd n u n g d e r g eo g rap h isch en B ü c h e r des P lin iu s u n d ih re
Q uellen. B erlin 1909. 47; A . K lo tz : K lio 24 (1931) 413; T h . M o m m se n ; R ö m isch e Ge-
sch icte. V. B erlin 1885. 187.
20 A . M ócsy : D ie B ev ö lk e ru n g v o n P a n n o n ie n . 46; J . F itz : O n o m a stiq u e p a n n o n i
enne. In .: L ’O n o m astiq u e la tin é , C olloques in t. d u C N R S nr. 564. P a ris 1977. 397.
21 V ö.: J . F itz : A N R W I I : 6, 548.; és L ’O n o m astiq u e p a n n o n ie n n e . 399.
22 \ ö.: A . M ócsy : P a n n o n ia a n d U p p e r M oesia. 66; U a .: in .: L ’O n o m astiq u e la tin é .
Coll. in t. d u C N R S N r. 564. P a ris 1977. 402.
23 A . M ócsy : D ie B ev ö lk eru n g v o n P a n n o n ie n . 39 —40.
24 V élem ényünk szerin t az A rvia tes/A ra b ia tes tö rz s (am ely et csa k P lin iu stó l ism e
rü n k , n. h. I I I 148.) am en n y ib e n M ó csy A . lo k alizáció ja (P W R E S uppi. X I 1968, 131)
m eg erő sítést n y e r, csak a civitas B o io ru m te r ü le ti e lh a tá ro lá sá ra , de n em a civitas létre-
196 TÓTH ENDRE
H a az auktorokon alapuló területi h o v atarto záso k at összevetjük, akkor

tö b b ellentm ondás tű n ik ki. A vizsgálatnál fontos szerep ju t C arnuntum nak,
am elynek te rü le té t, a M aroboduus ellen felvonuló róm ai sereg i. sz. 6-ban
kiindulási bázisnak használta. E k k o r a k o rtárs Velleius szerint C arnuntum
locus volt a noricum i királyság terü letén (II 109, 5). E. Swoboda ezt a m eg
állap ítást azonban csak földrajzi, és nem állam jogi, közigazgatási értelem ben
fo g ad ta el.25 M int később látni fogjuk, m egállapítása nem jogos. Az i. sz. 1.
század elején ez a kérdés még fel sem vethető: N oricum és P annonia kö zö tt
római közigazgatási viszony még nem létezett. N éhány évtizeddel később, az
i. sz. 1. század közepén N oricum keleti h a tá rá t P linius még m indig a B alatonig
n y ú jtja (η. h. I I I 14). E bben az esetben viszont az a különös helyzet állt volna
elő — h a feltételezzük C arnuntum nak és körzetének Illyricum hoz való ta r to
zását az esetleg o tt állom ásozó legio X V A pollinaris m ia tt,26 — hogy a ta r to
m ány déli felétől (P rá v a —S záva köze) egy m ásik közigazgatási terület,
N oricum , lev álasztaná C arnuntum ot. T udvalevő ugyanis, hogy a leendő
P an n o n ia provincia É K -i részét (m agyar K e le t-D u n án tú lt, a R áb átó l és a
h o zása e lő tti bój sz á llá ste rü le t k ite rje d é sé n e k a m e g á lla p ítá sá ra h a sz n á lh a tó fel. A z A ra-
biates le h e tn e k a ró m a ia k á lta l m esterség esen lé tre h o z o tt — ta lá n é p p en a bój e tn ik u m
egy részéből — és a R á b a folyó m ellé le te le p íte tt tö rz s is (vö.: A . M ó c s y : P a n n o n ia a n d
U p p e r M oesia. 66 és in .: O n o m astiq u e L a tin e . 402.). K é rd é s a z o n b a n h o g y az A rvia tes/
A rabiates tö rz s n e v e t v a ló b a n ö sszek a p c so lh a tju k -e a R á b a a n tik Arabo nevével, a m in t
a z t m á r W . Tom aschek fe lv e te tte (P W R E I I . 1895 362). E z a ttó l függ, h o g y a P lin iu s-
k é z ira to k m ely ik n é v v a riá n s á t fo g a d ju k el h itelesn ek . A z A rabiates n é v a la k a n. h. 9.
századi, leydeni kó d ex éb en szerepel. A k ó d e x e t u g y a n M ócsy a legjobb k é z ira tn a k nevezi,
ez az o n b a n m ég n em je le n ti a z t, h o g y a csa k e b b en szereplő A rabiates n é v a la k az a u te n ti
kus. N em ism e rjü k a tö rz s s z á llá ste rü le té t sem , csa k a n n y it, h o g y P a n n ó n iá b a n la k ta k .
A ley d en i k ó d ex b en igen g y a k o ri a b ) v v á lto z á s. A z A rabiates n év m e g m a ra d á sa érv
leh etn e a m e lle tt, hog y ez a h iteles n é v a la k . A zo n b a n u g y a n c sa k a I I I . k ö n y v b e n v ) b
is előfordul. M iu tá n te h á t az a z o n o sításh o z sem m ily en b izto s fogód zó p o n t nincs, a tö rz s
lo k alizálása a R á b a k ö rzetéb e kérdéses. E z é rt to v á b b i k ö v e tk e z te té se k p re m isszája sem
leh et.
25 E . Sw oboda: C a rn u n tu m (1964) 236.
26 M ikor k e rü lt a legio X V . A p o llin a ris C a rn u n tu m b a ? N em tu d ju k ; az összes véle
m én y sp e k u la tív jellegű. H a g y o m á n y o sa n E m o n a c o lo n iá já n a k a m e g a la p ítá sá h o z (i. sz.
14.) fű z té k a legio tá v o z á s á t a k o rá b b i állo m ásh ely rő l. A zo n b an ú ja b b a n J . Sasel, C. M .
W ells, F itz J . vélem én y ei a la p já n a k o rá b b i á th ely ezés is sz ó b a jö h e t (vö.: A . M ó csy:
A c ta A rch . H u n g 25 (1973) 386; J . F itz : A N R W I I .: 6, 549.). V iszont a leg u tó b b i évek
k u ta tá s a i szerin t a c a rn u n tu m i leg ió stáb o r fe n n á llá sá ra C lau d iu sn ál k o rá b b a n nincsen
b iz o n y íté k (M . K a in d le r : D ie A u sg ra b u n g e n im L eg io n slag er C a rn u n tu m 1968 — 1973.
A nzeiger, W ien 111 (1974) 27 sk k . U a .: A N R W I I : 6, 659). A legio k a to n á in a k n ag y
szá m b a n fe n n m a ra d t sírk ö v ei sem k e lte z h e tő k C lau d iu sn ál k o ráb b i id ő szak ra (vö.: E .
T ó th :, in.: D ie O bere W a rt. O b e rw a rt 1977. 96, A nm . 16.) n o h a kérdéses, h o g y a sírk ő
á llítá s t a legio C a rn u n tu m b a k erülése u tá n a z o n n al m eg k ez d ték -e ? A legio k o rá b b a n
E m o n a k ö rzetéb en állo m áso zo tt, a m e ly e t b iz o n y á ra a c o lo n ia-alap ítás u tá n h a g y o tt el.
A c a rn u n tu m i állom ásozás c sak C lau d iu stó l b iz o n y íth a tó . M indössze en n y i, a m it a legio
ko rai állom áshelyeiről m o n d a n i leh et.
L ehetséges viszo n t az, h o g y a legio T ib eriu s u ra lk o d á sa a la t t v ala h o l m áshol,
— n y ilv án a B o ro sty á n k ő -ú t m e n té b e n — állo m áso zo tt. H a a rra gon d o lu n k , hog y legio-
állom áshelyekból v ag y fe lh a g y o tt k ö rz e tü k b e n a la p íto ttá k a p a n n o n ia i co lo n iák at,
a k k o r fe lteh ető az, hog y a legio X V . A p o llin a ris T ib eriu s u ra lk o d á sa a la t t S av ariab an ,
v ag y a leendő claudiusi colonia k ö rz e té b e n á llo m á so z o tt (vö. C. M . W ells: T he G erm an
P olicy o f A ugustus. O xford 1972. 160, 2. jeg y ze t.). A v á ro sa la p ítá s S a v a ria b a n a m ú g y is a
legio v e te rá n ja in a k te le te p íté sé v e l tö r té n t.
B alaton ny u g ati csücskétől keletre) nem szállta meg k atonaság az i. sz. 1.

század első felében.27
U gyanilyen ellentm ondás látszik fennállni P linius idézett ad a ta i között
is. Az egyik szerint C arnuntum pannoniai hiberna. E z t P linius a regnum
V annianum -m al kap cso latban em líti, ezért a d a ta a 17/50 körüli időszakra
vonatkozik.28 U g y an ak k or N oricum — S avaria claudiusi alap ítása a k o rh a
tározó — még m indig a lacus Pelso-ig, te h á t m élyen «Pannonia» belsejéig
húzódik. A m egoldatlan kérdéseket súlyosbítja, hogy a későbbi N yugat-
P ann o n ián h alad t keresztül É —D-i irán y b an a stratég iai fontosságú Boros-
ty án k ő -ú t, a m entében elhelyezett katonai táb o rso r és a to v áb b i h ad ren d .29
A deserta Boiorum körzetének N oricum hoz, C arnuntum Illyricum hoz ta rto z á sa
azt jelen tette volna, hogy a róm aiak egyik legfontosabb, a germ ánok ellen
irányuló offenzív operációs vonala közigazgatásilag fel le tt volna szabdalva,
és így az ütőképes m űködés m egbénult volna. A B oro sty án k ő -ú t m entén
állomásozó k ét legio közül a déli U lyricum ban, az északi viszont N oricum te rü
letén állom ásozott volna. H a viszont a z t tételezzük fel, hogy a legio X V A p o lli
naris eltávozva E m o n a körzetéből azonnal C arn u n tu m b a k erü lt — am ire
egyelőre nincsen bizo nyíték,30 — és ezt a te rü le te t Illyricum hoz csatolták, akkor
az a helyzet állt volna elő, hogy a k ét legióstábort egy m ásik közigazgatási
egység v á la sz to tta volna el egym ástól.
E zek az ellentm ondások k észtették a k u ta tá s t a rra a feltevésre, hogy a
területrendezés m ár az i. sz. 1. század legelején, legkésőbben a legio X V A p o lli
naris C arn u n tu m b a helyezésekor m egtörtént. P linius szavai (n. h. I I I 14)
N oricum kiterjedéséről azonban ilyen korai terü letren d ezést legalább is bizony
ta la n n á tesznek. E zé rt az S avaria és környéke esetében általános vélem ény
szerint legkorábban C laudius a la tt tö rté n t meg. Az igazgatási problém ákról
azonban nem esik szó.
A megoldás felé n y it u ta t az a csak az utóbbi időben hangsúlyozott
tén y , hogy az első század első felében a noricum i te rü le t m egszállásában az
illyricum i csapatok is részt v e tte k .31 E z gyakorlatilag azt jelenti, hogy a n o ri
cumi terü le t kato n ailag — végsősoron — az illyricum i legatus A ugusti p aran cs
noksága alá ta rto z o tt; hasonló jelenség figyelhető meg R a e tia vagy Moesia
korai tö rtén e te esetében is.32 E z t, a H . B reu n ert á lta l a Res Gestae-ve 1 kapcso
latb an birodalm i viszonylatban is k im u ta to tt és vizsgált korm ányzási form át,
am elyre P an n o n ia és N oricum esetében m agam is u ta lta m ,33 Cassius Dio
A ugustus k o rára vonatkozó m egjegyzése is b izo n y ítja34: ταϋτα δέ οντω κατέ-
27 Ε . T ó th —G. V ékony : B e iträ g e z u r P a n n o n ie n sg e sc h ic h te im Z e ita lte r V e sp asian u s

A c ta A rch. H u n g 22 (1971) 133 — 161; E . T óth : P rotulique fin es Illy r ic i ad rip a m D a n u v ii.
A rheoloSki V estn ik 26 (1976) 0000. U a .: P a n n o n ia p ro v in c ia k ia la k u lá sa . A rch . É r t. 103
(1976) 197; J . F itz : A N R W I I : 6, 544.
28 V ö.: A . K lo tz : Q u aestio n es P lin ia n a e g eo g rap h icae. B e rlin 1916. 135. skk.
29 A B o ro sty á n k ő -ú t k a to n a i jelen tő ség éh ez: J . S a se l: D ie L im e s-E n tw ic k lu n g in
Illy ricu m . A ctes d u I X ' Congr. In t. d ’É tu d e s su r les fro n tié re s ro m ain es. B u c u re sti —
K ö ln —W ien 1974. 193. sk k .; A . M ó csy : A c ta A rch . H u n g . 25 (1973) 46.
30V ö.: 26. jeg y ze tet.
31 G. W in k le r : D ie R e ic h sb e m a te n v o n N o ric u m u n d ih re P e rso n a l b is zu m E n d e
d e r röm ischen H e rrsc h a ft. Sb. W ien 261: 2. W ien 1969. 29; G. A lfö ld y : N o ricu m . L o n d o n -
B o sto n 1974. 63; E . T ó th : A rheoloSki V e stn ik 26 (1976) 000; U a .: A rch . É r t. 103 (1976)
201, 15. jegyzet.
32V ö.: H . B reunert: C hiron 7 (1977) 214.
33 Tóth E . : A rch. É r t. 103 (1976) 197 skk.
34 C assius D io L I I I 12, 8 ( B o isse v a in ).
198 TÓTH ENDUE
λεξα, άτι νϋν χωρίς εκαατον αυτών ηγεμονεύεται, έπει τό γε άρχαϊον και επί πολύ και
αννδυο και ανντρια τα ε&νη άμα ήρχετο. (L III 12, 8 Boissevain).
E gybevág m indezzel az a rég m egállapított tén y , hogy N oricum első
p ro c u rato ra csak C laudius-kori: C. Baebius A tticus a k u ta tá s szerint nem az
első ismert, hanem az első noricum i h ely tartó v o lt;35 N oricum ot csak Claudius
a la tt szervezték p ro vinciává.36 Amíg a z á rt és m egállapított h atáro k k al rendel
kező, közigazgatási egységet jelentő provinciák nem alak u ltak meg, és a terü let
közös kato n ai főparancsnokság a la tt állt, N oricum és az illyr katonai kerület
k ö zö tt területrendezés feltételezésének nincsen értelm e.
A közös illyricum i és noricum i katonai igazgatással kiküszöbölődnek azok
a problém ák, am elyeket a B orostyánkő-út m enti hadsereg fentebb vázolt
terü leti m egosztása jelentene. M iután a N oricum ot ellenőrző és m egszállva
ta r tó csapatok is a legatus A ugusti pro praetore exercitus Illyrici alá ta rto z ta k ,37
a deserta Boiorum és körzete h o v atarto zására vonatkozó au cto r-ad ato k at
hitelesnek és ellentm ondás nélkülinek fogadhatjuk el: C arnuntum i. sz. 6-ban
valóban a noricum i királysághoz ta rto z o tt a deserta Boiorum-mal eg y ü tt;
ez nem áll ellentm ondásban P linius ad a tá v al, aki C arnuntum ról, m int a pan-
noniai hadsereg hiberna-járói beszél: C arnuntum i. sz. 6 után is ta rto z h a to tt a
regnum N oricum területéhez (ami azonban nem volt róm ai közigazgatási egy
ség), és ez nem z á rja ki azt, hogy az illyricum i hadsereg hiberna-ya legyen.
A B o ro sty án k ő -ú t m enti hadsereg egységének a megőrzése m ia tt is k erü lh e tett
sor a közös igazgatásra, am ely, m in t lá ttu k , Cassius Dio tan ú ság a szerint való
b an m egfelelt a koracsászárkor igazgatási elveinek.
A korábbi nézetekkel ellentétben, H . B reu n e rt38 vélem énye szerint i. sz.
8-ban nem k ét független illyricum i provinciát hoztak létre, hanem k ét parancs
noksági k eiü letet. A k ét független provincia létesítésére, azaz: Illyricum superius
( = D alm atia) és Illyricum *inferius (Illyricum , ill. V espasianustól P annonia)39
provinciáinak a megszervezésére Tiberius a la tt került sor. Az idevonatkozó
források elégtelen v o lta m ia tt ugyan precíz m egállapításokra nem tu d u n k
ju tn i, azonban egyelőre nem lehet bizonyítani azt sem, hogy Tiberius uralk o
d ása a la tt Illyricum (*inferius) valóban m egkapta-e a provincia-statust: ennek
bizonyítékai m indeddig hiányoznak, sőt egy a d a t ennek konkrétan is ellent
m ondani látszik.40 A fe n ttá rg y a lt közös pannoniai és noricum i igazgatás is
inkább a rra u tal, hogy a katonai körzet élén a legatus Aug. pr. pr. exercitus
Illyrici állt.
A közös k ato n ai parancsnokság N oricum provinciává szervezésével
term észetesen m egszűnt. E z az esem ény jelen ism ereteink szerint Claudius
uralk o d ása a la tt k öv etk ezett be. E k k o r azonban szükségessé v ált a deserta
35 G. W in k le r : D ie R e ic h sb e a m te n v o n N o ricu m . 29; G. A lfö ld y : N o ricu m 63.

36 U a.
37 H o g y N o ricu m te rü le té n e b b en a k o rai id ő sz a k b a n sz á m o lh a tu n k -e e g y á lta lá b a n
az illyricum i h e ly ta rtó n a k u g y a n a lá re n d e lt, de a regnum N o ricu m te rü le té n részben
önálló h a tá s k ö rre l rend elk ező k a to n a i p a ra n c sn o k k a l — p ra e fe c tu ssa l — v a g y nem , a rra
a d a to k h ijjá n n em v á la s z o lh a tu n k .
38 H . B reu n ert: C hiron 7 (1977) 215.
39 A . M ó c sy : P W R E S uppi. IX 583.; E . T ó th - G . V é ko n y: A c ta A rch . H u n g . 22
<1970)158 sk k .
40 Vö. D . 972. J . Saéel egy m eg jegyzésében a p o lg ári k ö zig az g atás b ev ezetését
Illy ric u m inferius te rü le té n V esp asian u s u ra lk o d á sá ra teszi (P W R E S uppi. X I 573).
K é tség telen az, h ogy a ta r to m á n y P a n n o n ia neve h iv a ta lo s ira to k b a n a 70-es év ek leg
elején tű n ik fel.
Boiorum, te h á t É szak -P annonia és É sz a k -Noricum közös h a tá rá n a k a ren d e

zése, m ert különben a B o rostyánkő-út körzetének k ato n ai egysége m egbom lott
volna. E zé rt a teljes körzetet, ahol az ú t fu to tt, P annoniához k ellett csatolni.
A területrendezés még egy to v áb b i következm énnyel is já rt. A ugustus
uralkodása a la tt a hadsereg a D rá v a —S záva folyók közét, v alam in t a Boros-
ty á n k ő -ú t k ö rzetét szállta csak meg katonasággal. A B oro sty án k ő -ú t vidékének
Illyricum hoz csatolásával a provincia észak felé egy hosszú, viszonylag keskeny
te rü le tte l g y arap o d o tt. E z azonban szükségszerűen m agával hozta É K -D u n án -
tú l kato n ai m egszállását, az ésszerűbb te rü le tk ia la k ítá st41 is. Ezzel az aktussal
Illyricum elérte teljes későbbi nagyságát.
A P lin. n. fi. 14 a rra u ta l, hogy az átszervezésre valam ikor a S avaria
alap ítása körüli időben, te h á t Claudius u ralkodása a la tt k e rü lt sor. E z t ta n ú s ítja
Baebius A tticus C laudius a la tti p ro cu rato rság a is. H a a m a még po n to san meg
nem állap íth ató kronológiájú és sorrendű esem ényeket egy feltételezett logikai
sorrendbe ak arju k állítani, akkor a következőt m o n d h atju k : S avaria coloniájá-
nak alap ítása, N oricum (és Illyricum ) provinciává szervezése, a B orostyánkő-
ú t körzetének Illyricum hoz csatolása, É K -D u n á n tú l k ato n ai m egszállása.
M indezeket az esem ényeket a C laudius a la tt m egfigyelhető provinciaszervező
tevékenység42 m ellett még m o tiv á lh a tta a regnum V annianum -nak az i. sz. 50.
körül bek ö v etk ezett bu k ása.43
V izsgálatunk során a rra a koráb b an m ellőzött tén y re fo rd íto ttu n k figyel
m et, am ely szerint Illyricum inferius évtizedekig a róm ai hódítás u tá n N oricum
m al eg y ü tt p arancsnokolt katonai igazgatású te rü le t volt. E n n ek segítségével
sik erü lt m egoldást találn i a későbbi P an n o n ia provincia és N oricum közös
h a tá rá n a k problém áira. E z azonban csak a közigazgatási szem pont figyelem be
vételének egyik eredm énye. A m ásik következm énye a dunai limes k ialak u
lásával és a róm ai ta rto m á n y to v áb b i fejlődésével van kapcsolatban.
Amíg egy újo n n an m eghódított te rü le t k ato n ai igazgatás a la tt állt, addig
állandó, z á rt h atárró l nem beszélhetünk, hacsak a m egszállt te rü le t k ialak u lt
h a táro k k al rendelkező állam nem volt. E z utóbbiról a D unavidéken azonban
esetleg csak N oricum esetében lehet szó.
A k ato n ai igazgatás lényegét a fokozatos és folyam atos fejlődés a d ja meg:
fejlődés és fejlesztés a «barbár» terü letb ő l addig a pontig, am íg azon a róm ai
polgári közigazgatás bevezethetővé v ált, és meg nem in d u lh a to tt a m unici-
pálódás. E n n ek a fejlődésnek a részét képezi a földrajzi, stratég iai, etnikai stb.
körülm ényektől függően a R óm a szám ára optim ális h atáro k kialakítása.
H a a K özép-D unavidék koraróm ai tö rté n e té t ebben az összefüggésben
vizsgáljuk, m egértjük: C laudius uralkodása elő tt m iért illuzórikus zá rt, statik u s
D u n a h atárró l, dunai lim esről vagy m ás efféléről beszélni, beleértve a feltétele
z e tt, de annál tö b b et h an g o z ta to tt augustusi D unahatár-elképzelést is.44Claudius
uralk o d ása elő tt Illyricum inferiusnak k ialak u lt, állandó h a tá ra még nem volt,
noha an n ak lehetőségét a D u n a jelezte. A folyóhatár kato n ai m egszállása azon-
41 E . T ó th —G. V é ko n y: A c ta A rch . H u n g . 22 (1971) 158; J . F it z : A N R W I I : 6.

42 Vö. A . G aheis: C laudius. 256, P W R E I I I 2824.; A . M o m iq lia n o ,; L ’o p e ra d e ll’im -
p e ra to re C laudio. F iren ze 1932. 79 sk k . 117 sk k . E . T ó th —G. V é k o n y : A c ta A rch . H u n g .
22 (1970) 158.
43 U a.
44 Vö. T ó t h E . : P a n n o n i tö rté n e té n e k p ro b lém ái, A n tik T a n . 23 (1976) 115.
200 TÓTH ENDRE: PANNONIA ÉS NORICUM KÖZÖS HATÁRÁNAK A KIALAKULÁSA
b an csak C laudius a la tt k ezdődött el és évtizedekig e lta r to tt.45 N yilvánvaló az,

hogy C arn u n tu m m egszállása, am ely egy katonailag erősen m egszervezett és
m egszállt, a D u n á ra merőlegesen futó ú t végp o n tjáb an feküdt, nem jelentheti
a D u navonal későbbi értelem ben v e tt m egszállását.
Illyricum *inferiusban a claudiusi szervezést a későbbi ta rto m á n y teljes
terü letén ek a m egszállása és a határrendezések jelzik. Claudius a la tt k a p ta meg
a p ro v in cia-statu st nem csak T hracia, N oricum , hanem R a e tia is.46 Mindez
összhangban áll A urelius V ictor m éltán y talan u l m ellőzött ad atáv al: retenti
fines seu dati imperio Romano ; M esopotamia per Orientem, Rhenus Danubiusque
ad septentrionem . . . (Caes. C laudius 4, 2).
45 V o: Gabler D . —L órincz B . : A d u n a i lim es I —I I . századi tö rté n e té n e k n é h á n y k é r

dése. A rch. É r t. 104 (1977) 145 skk.
46 G. W in k ie r : D ie S ta tth a lte r d e r rö m isch en P ro v in z R a e tie n u n te r d em P rin z ip a t.
BVbl 36 (1971) 53.
MkGTAR
roovAHYos a«®0“·
v AkiyVTÁRA
M A R Ó T H M IK L Ó S
AZ ISZLÁM TÁRSADALMI RENDJE

AL-FÁRÁBl FILOZÓFIÁJÁNAK FENYEBEN
K özism ert filozófiatörténelm i tén y , hogy az iszlám filozófusai újplatoni-

kus szellemben m űködtek. A l-F äräbi tu d ó sít b en nünket arról, hogy az A le
x an d riáb an m űködő ú jp lato n ik u s iskola, m ely számos híres A ristotelés-
k o m m en táto rt a d o tt a világnak, A ntiochiába k ö ltö zö tt á t, ahol az iskola
ta n á ra i im m ár görögül és szírül beszélő d iák jaik k al fo ly ta ttá k A ristotelés
m űveinek olvasását és kom m entálását, m ígnem csak k é t ta g ja m a ra d t az
iskolának, akik később, egym ástól elválva és egym ástól függetlenül, B aghdadba
kerültek, s akik im m ár B aghdadban o lv asták és k o m m en tálták A ristotelés
m űveit szírül és arab u l beszélő tan ítv á n y a ik e lő tt.1 A l-F äräbi m esterei — a szír
Abü B isr M attä ibn Jü n u s és Jü h a n n ä ibn H aliän12 — révén ennek az A lexand-
ria-A ntiochia-B aghdad székhelyekkel m űködő iskolának a tag ja. Az évszázados
iskolai hagyom ány alap ján ő is o lvasta és m ag y arázta A ristotelés m űveit,
m égpedig olyan sikeresen, hogy az Iszlám ban elnyerte a «második tanító»
cím et, ami nagy elismerés, hiszen az «első tanító» m aga A ristotelés volt.
A l-F äräbi A ristotelés m űveit újplatonikus elődjeinek és iskolájának
szellemében m ag y arázta vagy dolgozta át, m indig ragaszkodva — a lehetőségek
szerint — az eredeti m űhöz.3 E z a lehetőség szélesebbkörű volt a p u sztán elm é
leti tu d om ányok (logika, m etaphysika stb.) esetében, nem volt azonban ilyen
egyszerű a helyzet a politika esetében, hiszen al-F äräbi egy évezreddel A risto
telés u tá n élt, m ás földrajzi és társad alm i körülm ények k özött, s az ő t k ö rü l
vevő világ reális ad o ttság ain nem te h e tte tú l m agát.
E tan u lm án y célja al-F äräbi K itäb ’ärä’ ahii 'Im adinati V-fädilati (Az esz
m ényi állam lakosainak nézetei) cím ű m u n k ája4 26. fejezetéhez fűzni néhány
m egfigyelést és m egjegyzést, s ezáltal al-F äräbi m unkam ódszerének és politikai
nézeteinek néhány fontos kérdésére rá m u ta tn i. A könyvnek ez a fejezete
ta rta lm a z z a ugyanis al-F äräbi alapvető állam tudom ányi nézeteit, s azokat
A ristotelés nézeteivel összehasonlítva, a k é t szerző eltérő ta n ítá s a it s az elté
rések o kait a legfontosabb tételek alap ján vizsgálhatjuk.
1 Ib n A bi U sa ib i'a : 'U jü n a l-a n b ä ’ fi ta b a q ä t a l- a tib b ä ’. ed. A . M ü ller. C airo 1882,

K ö n igsberg 1884. Vol. I. 134—135. M . M e y e r h o f: V on A le x a n d rie n n a c h B a g h d a d . Sber.
d e r P reu ssisch en A k ad em ie d e r W issen sch aften , P h il.-H ist. K lasse. 23 (1930) 393 —394,
4 0 4 -4 0 5 .
2 N . R esch er: T he D ev e lo p m e n t o f A ra b ic L ogic. U n iv . o f P itts b u rg h P re ss 1964.
119 — 122. N . Rescher : A l-F ä rä b i’s S h o rt C o m m e n ta ry on A ris to tle ’s P rio r A n a ly tic s. U n iv .
o f P itts b u rg h P ress 1963. 17 —20.
3 A l-F äräb irö l á lta lá b a n : A . B a d a w i: H isto ire de la P h ilo so p h ie e n Isla m . P a ris
1972. I I . 4 7 8 - 5 7 5 .
4 A b ü N a sr a l-F ä rä b i: K itä b ’ä r ä ’ ah ii Ί -m a d in a ti Ί -fädila. B e iru t 1973.3
202 MARÓT H MIKLÓS
A risztotelés kiindulópontja az, hogy a város egy közösség (koinönia) ,

s m inden közösség azért jön létre, hogy valam i jó t váltson valóra. A legmaga-
sab b rendű közösség, a város, a legfőbb jó t v an h iv a tv a m egvalósítani.5 A l-Färä-
bi némileg m ódosítja ezt a kijelentést, ugyanezt a té te lt az egyes személy
szemszögéből fogalm azza meg. A zt állítja, hogy az em bert a term észet úgy
fo rm álta, hogy egyrészt norm ális állapotában, m ásrészt a tökéletesség elérésére
irányuló törekvésében olyan dolgokra szorul rá, am elyeket egym aga nem tu d
előterem teni, s így az em ber m ásokra v an utalv a. Az em ber a tökéletességet
(ka m ä l), am iért lé tre jö tt, csak m ásokkal együttm űködve tu d ja elérni.6 Aristo-
telés egy m ásik helyen azt m ondja, hogy az a legjobb állam , ahol az em ber a
legjobb cselekedeteket h a jtja végre és boldogan él.7 E nnek megfelelően al-
F ärä b i is azt állítja, hogy az em ber a boldogságot a város keretein belül érheti
el, és azt a v áro st t a r tja eszményi városnak, ahol a közösség an nak érdekében
fejt ki közös m u n k át, hogy a boldogságot m egvalósíthassák.8
A k ét filozófus te h á t m ajdnem azonosan határozza meg a város célját.
A ristotelés egyszer a legfőbb jóról, egyszer a boldogságról beszél, al-F äräbi
egyszer a tökéletességre, egyszer pedig a boldogságra hivatkozik. A l-Färäbi
A ristotelés P o litik ájáb a n való járta ssá g a azáltal is kitűnik, hogy ő a tökéletes
séget és a boldogságot, m elyeket A ristotelés azonos ko n tex tu sb an , de egym ás
tó l táv o l eső helyeken em lít meg (a legfőbb jót az első könyv elején, a boldog
ságot a h etedik könyv elején), egyazon fejezetben, egym ás m ellett tárgyalja.
A k ét szöveg közti fő különbség a m unkam egosztás erős hangsúlyozásában re j
lik al-F árábinál. Az együttm űködést csakis a városok keretei k özött lehet
szerinte m egvalósítani. (Aristotelés ugyan erről nem beszél, de szövege alapján
ezt az értelm ezést nem v e th etjü k el, a k ettő nem áll ellentétben.)
T alán egy m ásik különbséget is észrevehetőnk a k ét filozófus között.
A ristotelés azo n o síto tta a legfőbb jót és a boldogságot,9 s azt állíto tta, hogy a
boldogság a helyes cselekedetekben és a helyes életben áll.101Nincs bizonyíték
arra, hogy al-F äräbi is azonosította volna a kam äl és a sa'ädat fogalm át (azaz
a tökéletességet és a boldogságot), viszont a boldogságot A ristotelés szavaival
d efin iá lta.11
E ltek in tv e a részletkérdésektől — b á r ezek m ás összefüggésekben fonto
sak lehetnek — a k ét szerző eszményi városának ugyanazt a célt tű z te ki:
a tökéletesség és a boldogság lehetőségét m egadni a polgároknak.
A l-F äräbi A ristotelés hűséges ta n ítv á n y a m a ra d h a to tt akkor, am ikor
eszm ényi állam ának egy elvont célt kellett megjelölnie. L ehetetlen volt ez
azonban szám ára akkor, am ikor a tökéletes és a tökéletlen társadalm i form ákat
(a l-ig tim a ä t a l-in sä n ijja ), a különféle alkotm ány form ák a t kellett tárgyalnia.
A ristotelés — P lató n P olitikosára visszanyúlva — három helyes (királyság,
arisztokrácia, politeia) és három helytelen (zsarnokság, oligarchia, dem okrácia)
alkotm ányos fo rm át ism ertet.12 M ind a h a t állam form a a görög politikai élet
5 A risto teles: P o litik a . 1252 a 1 — 7.

6 a l-F ä rä b i: K itä b ’ä r ä \ 117. 1 —8.
7 A risto teles: P o litik a 1324 a 20 sq q .
8 a l-F ä rä b i: 118. 8 10.
9 A risto teles: M agna m o ralia. 1184 a 13 — 15, 1184 b.
10 i. m . 1184 b 9 — 10, 28 —30. I . D ü rin g : A risto teles. H e id elb e rg 1966. 439 skk.
11 a l-F ä rä b i: 106. 5 —6. a l-F ä rä b -: Ih s ä ’ a l-'u lü m . Le C aire 1968.3 ed. O sman A m i
ne. 125.
12 A risto teles: P o litik a . 1279 b 4 — 6 és p assim .
AZ ISZLÁM TÁRSADALMI RENDJE 203
realitásához ta rto z o tt, s m ind a h a t e ltű n t — legalábbis az A risztotelés á lta l

ism ertetett form ájában — m ár a hellénizm us során. A l-F äräbi m ás történelm i
és társad alm i körülm ények k ö zö tt élt, m in t szellemi a ty ja , és ezeket a m egvál
to z o tt körülm ényeket nem h a g y h a tta figyelm en kívül, nem őrizhette meg a két
hárm as csoportot azonos tartalo m m al. A l-F äräbinäl a z t o lv ash atju k , hogy
három tökéletes és három hiányos társadalm i egység létezik. A tökéletesek a
következők: a nagy egység, az oikum ené; a közepes egység: egy nép; a kis
egység: a város. A hiányos egységek a következők: egy városrész vagy egy falu
lakosai; egy u tca lakosai; végül egy ház népe.13
E n n ek a ta n ítá s n a k k ét aristotelési gyökere van. Az egyik a fö n t idézett
k ét hárm as csoportja az alkotm ány form áknak, innen v e tte al-F äräb i a form át.
A m ásik összetevő A ristotelés azon szavaira vezethető vissza, am elyekkel a
város összetételét, lé tre jö tté t m agyarázza. A legkisebb, s egyszersm ind te r
m észettől fogva szükséges egység a család, a családokból jön létre a falu, s
tö b b falu pedig egy v áro st képez.14 E zeknek a m indenhol m egtalálható egysé
geknek az alap ján ho zta létre al-F äräb i a sa já t rendszerét, az aristotelési
kezdeteket az egész világra kiterjesztve. E zek a gondolatok képezik n ála a
fönt lá to tt form ával szem ben a ta rta lm a t. A l-F äräb in ak az i t t ism e rte te tt
gondolatai te h á t k ét aristotelési ta n té te l összeötvöződéséből szárm aznak.
Az A ristotelésnél ta lá lt ta n ítá s nem volt a reális világ ad o ttság ain ak figyelem -
bevétele m ellett átv eh ető, al-F äräbi a ta n té te l m eg v álto ztatásak o r mégis
messzemenően hű m a ra d t az «első mester» gondolatvilágához.
M ásképp tö rté n t azonban m indez a város belső berendezkedésével k a p
csolatos ta n té te l esetében. A ristotelés egy dem okratikus állam ot állít elénk
eszményi városállam ként, m inden polgár v á lasz th at és v álaszth ató , m indenki
b etö lth et bizonyos ideig m inden funkciót. M inden funkció egy m u n k ak ö rt
jelöl, m égpedig a köz érdekében.15
Ezzel szem ben al-F äräbi egy feudalisztikusan berendezett állam kép ét
tá rja elénk, a különböző funkciók egym ás alá v an n a k rendelve, egy bizonyos
hierarch iát képeznek. Az egym ás alá rendelést — m in t valam i új M enenius
A grippa — az emberi te s t különböző szerveinek funkcióival p ró b á lja szem lél
te tn i, m ert szerinte ezek is hasonló rangsort képeznek.16 A szív a legfontosabb
szerv, a többi szerv azért tevékenykedik, hogy a szív m u n k á já t lehetővé
tegyék, és így to v á b b .17 K ésőbb al-F äräb i földhívja figyelm ünket arra, hogy a
világm indenség az eszményi állam hoz hasonlóan van berendezve: egész fö n t
van a büntelen anyag, a la tta a m ennyei testek s tb .18 H onnan szárm azik ez a
rendező elv, am ely a világm indenséget és a tá rsa d a lm a t eg y arán t u ra lja és
á th a tja ?
N yom ára jö h etü n k , h a m egfigyeljük al-F äräbi kifejezéseit és term inusait.
A «második tanító» azt m ondja, hogy a vezetők hierarch iájáb an középső
13 a l-F ä rä b i: 1 1 7 -1 1 8 .
14 A ristoteles: P o litik a . 1252 a 24 sq q . 1252 b 30. M eg kell a z o n b a n jegyezni, h o g y
a l-F ä rä b i az al-S ijä sa t a l-m a d a n ijja . H a y d e ra b a d 1346 h. 57 — 76, c. m ű v é b e n eg y m á sik
k é tszer h á rm a s c so p o rto sítá st a d , m ely fo rm á ja sz e rin t jo b b a n , ta r ta lm a sz e rin t k evésbé
k ö v e ti A risto telest.
15 A risto teles: P o litik a . 1299 a 1 sq q . I . D ü r in g : A risto teles. 503 skk.
16 a l-F ä rä b i: 1 1 8 -1 2 0 .
17 i. h.
18 a l-F ä rä b i: 1 2 1 -1 2 2 .
204 MARÓTH MIKLÓS
fokokon állók vezetnek és vezetik őket (ta r’asu wa t u r ’asu).19 A középső foko
kon állók szolgái a fö lö ttü k állóknak és főnökei az a la ttu k állódnak. A rangsor
elején, egészen fönn a legfelső fok (al-martabat a l-'älija), ez csak főnök lehet.
Egészen lenn van a legalsó fok (adna al-marätib, al-asfalüna). Az i t t levők
csak szolgálnak, őket nem szolgálják.20
E z nem A ristotelés ergáinak és téléinek statik u s rendszere, m ely rendszer
egyébként n ála is eg y arán t érvényes a term észetre és a társad alo m ra.21 (Talán
ez az egyetlen körülm ény, am elyben idevágó fejtegetéseiket tek in tv e al-F äräb-
és A ristotelés m egegyeznek.) A l-F äräbi leírásában az em berek azok, akik a
tá rsa d a lm a t alk o tják, akik erga és télé nélkül alk o tják a rendszert. Ez a rendszer
fölülről és alulról le van egy-egy olyan taggal zárva, m elynek csak egy arca van,
míg e k ét tag k ö zö tt tö b b , de m inden esetben m eghatározatlan szám ú fokozatot
találu n k , s m indem e fokok k ét arccal rendelkeznek, a ttó l függően, hogy fölfelé
vagy lefelé haso n lítjuk őket.
Ez a rendszer nem al-F äräbi találm án y a, hanem P orphyriostól szárm a
zik. O volt az, aki az aristotelési fogalm akat, a genost, az eidost és a ketégoriát
egy rendszerbe á llíto tta (e rendszer egyébként számos sztoikus elem re tám aszko
dik), ezt a porphvriosi konstrukciót ism erik a középkor ó ta a «Tabula P orphy-
riana» név a la tt.22
A T ab u la P o rp h y rian a szellemében a kategóriák jelentik a genosok
rendszerében a legfölsőbb nem eket (genos genikötaton a görögöknél, gins al-
agnds vagy al-agnäs al-'älija az araboknál). Más szavakkal: a kategóriák
jelentik a legfölső fokot (al-martabat al-'älija). A legalsó faj neve görögül
eidos eidikötaton, arab u l nau' al-awä', vagy al-nau' al-ahir. A közbül eső
fogalm ak vagy gene/agnäs, ha az a la ttu k álló fogalm akhoz hasonlítjuk őket,
vagy eide/anw ä', ha a fölöttük álló fogalm akhoz hasonlítjuk őket. A legfölső
fogalm ak, a kategóriák, m indig genosok, a legalsó fogalm ak m indig csak
eidosok.
A m ost leírt rendszer al-F äräbi szám ára is jól ism ert a logikából.23
E n nek a logikai ta n n a k valam int al-F äräbi tisztségviselőinek rendszere ta r ta l
m ilag teljes m értékben megegyezik, s a k ét rendszer leírásához használt ki
fejezések is ism étlődnek. (M indkét esetben a fokokat m arätib-nak nevezi a
szerző, a legfölső fok jelzője az 'älij melléknév.) M indennek jegyében világos,
hogy az A ristotelés-hű al-F äräbi a világ- és társadalom m agyarázó elvét nem
aristotelési, hanem egy porphvriosi újplatonikus ta n b a n ta lá lta meg.
A T ab u la P o rp h y rian a szerint a fajfogalm ak együttesen a fölöttük álló
nem -fogalom terjedelm ével azonos terjedelm et képviselnek. íg y például a
’élőlény’ nem fogalom alá k ét fajfogalom tarto z ik : ’értelm es élőlény’ és ’nem
értelm es élőlény’. Az első csoportot, m int nem -fogalm at ism ét két faj-fogalom ra
o szth atju k : ’h alan d ó’ (ember) és ’h a lh a ta tla n ’ (angyal).24 E zeket a faj-fogal
m ak at nem -fogalm aknak tek in tv e fo ly ta th a tju k a fölosztást (az összes ágon)
egyre kisebb körű egységek felé haladva. Ilvm ódon világos, hogy a faj-fogal
m ak a nem -fogalm ak alá vannak rendelve.
19 o. m . 120. 3 - 5 .
20 i. m . 120. 9 - 1 1 .
21 A risto teles: D e m o tu a n . 703 a 29 — 36. I. D ü rin g : 436.
22 P o rp h y rio s: E isagoge. CAG IV /1. B erolini 1887. ed. A . B usse. 4. skk.
23 a l-F ä rä b i: K itä b al-alfäz a l-m u sta rm a la Π Ί -m a n tiq . B e iru t 1968. 66 — 72.
24 P o rp h y rio s: i. m . 10./11 sk k . sorok.
AZ ISZLÁM TÁRSADALMI RENDJE 205
Az aristotelési rendszerben m inden fokon v an egy ergon és egy telos.

Az ergon jelenti a fö lad ato t, m elyet a telos érdekében végre kell h ajtan i.
A ristotelés tisztségviselőinek is m egvan az ergon-]uk, azaz a fö lad atu k , m elyet a
telos, a közjó érdekében teljesíteniük kell. Minél m agasabb fokon áll valaki
(képességei eredm ényeként), annál fontosabb, jelentősebb a fö lad ata, az e r
gon ja.
A T ab u la P o rp h y ria n a szerint nem ek és fajok vannak. A m agasabb
fokot jelentő nem vezet (ja r’a su ), az alacsonyabb fokot jelentő fajt vezetik
(ju r'a su ), m égpedig a m agasabb fokon álló nem vezeti.25 Az alacsonyabb fokon
állók a társad alo m b an azért fejtik ki tevékenységüket, hogy a m agasabb fok
céljait m egvalósítsák.2627A legm agasabb fok nem szolgál, azt csak szolgálják,
a legalacsonyabb fok m indig csak szolgál, sohasem szolgálják (jahdum üna wa Zä
juhdam üna) P
A l-F äräbi tisztségviselői te h á t m indezek értelm ében nem m inisterek
(azaz szolgái a közösségnek), hanem vezérei, ak ik et a közösség szolgál. Vezetői,
urai a társad alo m n ak és a náluk alacsonyabb fokú vezetőknek, ezek m ind az ő
érdekeikben tevékenykednek.
E z azt jelenti, hogy a nép és a tisztségviselők viszonya A ristotelés és al-
F ärä b i társa d alm áb an éppen fo rd íto tt. A k é t egym ással szöges ellentétben
álló kép tu lajd o n k ép p az athéni polis és a keleti hűbéri állam viszonyainak
ab stra h álása és ideológiai igazolása. Az ide vágó aristotelési fejtegetés nem volt
alkalm as az ath én i viszonyoktól alapvetően eltérő keleti állam társadalm i
berendezkedését elm életileg igazolni. Az ú jp lato n ik u s T ab u la P o rp h y ria n a
volt az a ta n , am elyben al-F äräb i eszm ényi állam ának th eo retik u s igazolását
m egtalálta, s ez a ta n mellesleg a rra is alkalm as volt, hogy az újp lato n ik u s
em anatio-elm élet átv étele következtében ugyancsak feudalisztikusan fö lép ített
világm indenség m agyarázó elvéül is szolgáljon.28*
25 a l-F ä rä b i: 120/3 — 5.
26 a l-F ä rä b i: 118 — 119.
27 a l-F ä rä b i: 119./9. sor.
28 A z e m a n a tio g o n d o la tá n a k k ifejtése m e g ta lá lh a tó a K itä b ’ä r ä ’, 5 — 7 fejezeteib en .
* K é t m eg jegyzést kell te n n ü n k . 1. A l-F ä rä b i m ű v éb ő l c sa k egy tá rs a d a lm i h ie ra rc h iá t o l
v a sh a tu n k ki, a b irto k v iszo n y o k ró l n em te sz e m líté st. E z é rt n em b e sz é lh e tü n k «feudális»
v iszonyokról, csakis «feudalisztikus» v iszonyokról. 2. A m a g y a r tu d o m á n y o s k ö z éle tb en
szó b an fe lv e tő d ö tt az a g o n d o la t, h o g y a k a lifá tu s k o rá b a n ázsiai term e lé si m ó d ró l kellene
beszélni. E z a g o n d o lat egy sz a k d o lg o z a tb a n m á r írá sb e li m eg fo g a lm a z á st is n y e rt.
E z é rt tű n ik szükségesnek rá m u ta tn i a rra , h o g y h a fö n ti fe jte g e té se in k h e ly tá lló a k , a k k o r
az ázsiai term elési m ó d n a k a k a lifá tu s k o rá ra v aló k ite rje sz té se a u to m a tik u s a n elesik.
6
HARMATTA JÁNOS
ANONYMUS A MAGYAROK KIJÖVETELERÖL
GEORGIO GYÖREFY
SEXAGENARIO
I
A nonym us a m agyarok kijövetelét S cythiából következőképpen írja le

,,G esta H u n g aro ru m ” -ában: A n n o dominice incarnationis D .C C C .L .X X X IIII.
sicut in annalibus continetur cronicis, septem principales persone, qui Hetumoqer
vocantur, egressi sunt de terra Scithia versus occidentem . . . venientes autem dies
plurim os per deserta loca et flu viu m E tyl super tulbou sedentes ritu paganismo
transnataverunt . . . carnibus et piscibus vescebantur, donec in Rusciam , que
Susudal vocatur, venerunt (SRH I 4119—422)- E leírással kapcsolatban számos
problém a m erül fel. A nonym us m űvében m ár előzőleg ism ertette Scythia fek
vését és h a tá ra it, azonban az o tt m egrajzolt kép nem egyezik azzal, am elyet a
m agyarok ki jöveteléről szóló elbeszélés állít elénk. O tt ugyanis A nonym us
S cythiáról a következő leírást a d ta: Scithia igitur m axim a terra est, que Dentu-
moger dicitur, versus orientem, fin is cuius ab aquilonali parte extenditur usque ad
N ig ru m P ontum . A tergo autem habet flum en, quod dicitur Thanais, cum paludi
bus magnis, ubi ultra modum habundanter inveniuntur zobolini. .. (SRH I 3 4 ^ 3 ).
E n n ek a Scythia-képnek nincsen egyetlen olyan vonása sem, am elyet a m agya
rok ki jövetelének leírásában m egtalálhatnánk. I t t lényegében a hérodotosi
S k y th ia áll elő ttü n k , am elynek a keleti h a tá ra a Tanais (Don) folyó volt, délről
pedig a P o n to s E uxeinos (Fekete-tenger) h atáro lta . Ezzel szem ben a m agyarok
kijövetelével k ap csolatban szereplő S cythia egészen m ás terü le te t jelöl. A
m agyarok először nyugat felé vonulnak igen sok napon át puszta vidékeken keresz
tü l és az u tá n kelnek á t az E til folyón, m ajd — A nonym us előadásából k ö v et
k eztetv e — to v áb bi, hosszú ideig ta rtó vándorlás u tá n ju tn a k el Susdal
terü letére.
E z t az elbeszélést sem m iképpen sem lehet összeegyeztetni S cythiának
azzal a leírásával, am elyet A nonym us az 1. fejezetben ad o tt. Az E til folyót
nem lehet a T anais-szal azonosítani,1 m ert az S cythia keleti határfolyója.
B árhol keltek volna is á t ra jta nyugati irán y b an a m agyarok, nem Scythiából
ki, hanem S cy th iába bevándoroltak volna.2 Az a feltevés te h á t, hogy az E til
M int erre G yörffy György m ás é rv ek a la p já n m á r közel h á ro m év tized e r á m u ta

to t t: K ró n ik á in k és a m a g y a r ő stö rté n e t. B u d a p e st 1948. 58.
2 A régebbi k u ta tá s a b b a n a h itb e n , hog y a m a g y a ro k a tö rö k b ő l á tv e tté k az ätil
itil ,folyó’ szót, szin te te rm é sz e te sn e k ta r to t ta , h ogy a V olgát, D o n t és m á s fo ly ó k at is
E tű -n e k nev eztek . A zo n b an m á r J . M a r k w a r t: U J b 9 (1929) 96 sk. r á m u ta to tt a rra , hogy
e szó közös fő n év k én t v aló h a sz n á la ta az Ä til ’V olga’ tu la jd o n n é v b ő l in d u lt ki, am ely n ek
ered eti jelen tését és ere d e té t nem ism erjü k . L d. m ég W . Barthold in J . M a r k w a r t: W eh ro t
u n d A rang. L eiden 1938. 27*. íg y a m a g y a ro k részéről legfeljebb a V olga Ä til nevének
á tv é telérő l le h e te tt szó. A zo n b an h a a h onfoglalók n y u g a tra h ú z ó d v a á t is v itté k ez E til
,V olga’ n e v e t a D n y ep er-v id ék v ala m e ly ik fo ly ó jára , ebből m ég nem k ö v etk ez ik , h ogy a
ANONYMUS A MAGYAROK KIJÖVETELÉRŐL 207
A nonym usnál a T anais m agyar neve, nem csak nyelvi, hanem tárg y i szem pont
ból sem igazolható. De nem tü n te th e tő el az ellentm ondás az 1. és a 7. fejezet
S cyth iája k ö zö tt azzal az elgondolással sem, hogy A nonym us a T anaistól n y u
g a tra fekvő S cythiából nagy kerülővel messze északra v ezette a m agyarok
kijövetelének ú tjá t. E z t az elgondolást ugyanis világosan k izárja m agának
A nonym usnak a szövege, am ely szerint . . . septem principales persone . . .
egressi sunt de terra Scithia versus occidentem . . . Sem m ilyen m esterkélt m agya
rá z a tta l sem tü n te th e tő el te h á t az ellentm ondás A nonym us 1. fejezetének
S cy th iája és a 7. fejezetében szereplő földrajzi kép között. Az előbbi helyen
lényegében a klasszikus görög írók S k y th iá ja jelenik meg, am ely a Tanais-
D ontól n y u g a tra és az Azóvi- v alam in t a F ekete-tengertől északra terö lt el, az
a S cythia viszont, am elyből a m agyarok a 7. fejezet szerint k ijö ttek , «igen sok
napi» já rá sra keletre fek üdt az Etil-V olga folyótól és messze északon helyez
k ed e tt el, h a a m agyarok onnan «nyugat felé» kijőve végül is Susdal terü letére
értek el. A nonym us te h á t az 1. fejezetben a klasszikus, a T anais-D ontól n y u
g a tra fekvő S k y th iáv al azo n o síto tta a m agyarok őshazáját, Dentumoger-1,
viszont a 7. fejezetben a m ag y aro k at nem innen, hanem a Volgái B olgária vagy
B askiria terü letére helyezett S cythiából v á n d o ro lta tta k i.3
II
H ogy A nonym usnak ez az eljárása m ennyire különös, azt legjobban az

érzékeltetheti, h a összehasonlítjuk S cythiának és a m agyarok ki jövetelének
leírását K ézai előadásában:
1. Scitia . . . habet etiam de occidente vicinos Bessos et Comanos Albos
(SRH I 14615, 16-17)*
2. . . . H ungari denuo ingressi in Pannoniam transierunt per regna
Bessorum, Alborum, Comanorum et civitatem K yo (SR H I 16428—165!).
I t t összhangban v an S cythia és a m agyarok kijövetelének leírása egy
m ással, s ugy an ezt v á rh a tn á n k A nonym usnál is. A n ála m egfigyelhető ellent
m ondás szem m elláthatólag problém át okozott m ár a későbbi gesta- és k ró n ik a
íróknak is. K ézai úgy igyekezett az A nonym usnál m egfigyelhető ellentm on
d ást feloldani, hogy S cythia keleti h a tá rá t m eghatározatlanul h ag y ta: Scitica
. . . regio . . . de oriente quidem A siae iungitur (SR H I 14517_20). íg y n ála a
Tanais-D on többé nem S cythia keleti h a tá ra , hanem az ország belsejében
folyik északról délnek. K ézai, hogy az anonym usi leírás ellentm ondását e ltü n
tesse, felteszi, hogy a D on felső folyását a m agyarok E tiln e k nevezik: F luvius
siquidem Don in Scitia oritur, qui ab H ungaris E tu i nom inatur, sed ut montes
Rifeos transit diffluendo, Don est appellatus (SR H I 1464_6). Elképzelése szerint
te h á t a Tanais-D on messze északon, a R iphaei montes-en is tú l ered s ezt a sza
kaszát, am ely addig terjed, am íg a hegységet el nem hagyja, nevezik «a m agya
rok» E tilnek. A R iphaei hegyektől délre eső szakasza viszont a D on nevet vise
li. íg y elképzelhető, hogy a m agyarok a R iphaei hegyektől északra az E tilen
átkelve v án doroltak ki S cythiából s így eltűnik, de legalább is elhalványul az
A nonym usnál élesen szem beötlő ellentm ondás.
D o n t is E til-nek n ev ezték s vég k ép p en nem , h o g y A n o n y m u s a T a n a ist és az E ti lt az o n o s

n a k te k in te tte volna. L eírá sáb ó l v ilág o san ki is d erü l, h o g y n em t a r t o t t a a k é t fo ly ó t
azon osnak.
3 Vő. G yörffy G y .: K ró n ik á in k és a m a g y a r ő stö rté n e t. 89.
6*
208 HARMATTA JÁNOS
Teljesen ug y an K ézainak sem sikerült feloldania az A nonym us ekőadá-

sáb an m egm utatkozó ellentm ondást, am ennyiben S cythia északi h a tá rá n a k
m eghagyta a R iphaei m ontes-t: Scitica . . . regio . . . ab uno latere ponto Aquilo
nali, ab alio montibus R if eis includitur . . . (SR H I 14517_u ). E zé rt az u tá n bizo
nyos m értékben korlátozza is feltevésének az érvényességét: «már am ennyi
ben (az) a D on folyó S cy th iáb an ered, am elyet a m agyarok E tu ln a k nevez
nek . . .». E z a m egszorítás jól érth e tő , m ert h a S cythia északi h a tá rá n a k a
R iphaei montes tek in th ető k , akkor az ezektől északra eredő D o n -E tu l valóban
S cy th ia terü le té n kívülre esik. M indebből az is világosan kiderül, hogy a Don-
E til azonosítás K ézainál nem valam ilyen régi m agyar hagyom ányt őriz, am ely
szerint a m agyarok a honfoglalás elő tt a D o n t E tiln ek nevezték volna, hanem
egy földrajzi konstrukció eredm énye, am ellyel K ézai A nonym us k ét S cythiájá-
nak ellentm ondásait k ív á n ta eltü n tetn i. A m agyar hagyom ányban az E til név
u g yan legalább a X . század közepéig m egőrződött, de csak az Ά τελκονζον ösz-
szetételben, am ely a D nyeper, Bug, D nyeszter, P ru t és Szeret folyók vidékét
jelen tette, úgyhogy voltaképpen még az sem világos, hogy az E til név az öt
folyó közül m elyiket jelölte. K ézai te h á t nem a m agyar hagyom ányból m erített,
hanem összhangba ak a rv a hozni A nonym us k ét S cythia leírását egym ással és
egyben s a já t Scythia-képével fe ltette, hogy A nonym us a Don felső folyását
nevezi E tiln e k (az ab H ungaris E tu l nom inatur nyilván A nonym us Gesta
Hungarorum-]ár& utal), S cy th iát keletről nem aT anais-D onnal h a tá ro lta el s így
voltaképpen beleillesztette a m agyarok őshazájának A nonym usnál felbukkanó
új képét S cy th ia régi földrajzi kereteibe. Jellem ző m ódon még Susdal Scythiá-
hoz való földrajzi v iszonyát is igyekezett ennek a konstrukciónak a keretében
m eghatározni: sed circa mare A quilonis (e kifejezéssel különböztetve meg az
É szak i-ten g ert a pontus Aquilonalis-n ak n ev ezett F ekete-tengertől), quod eidem
(se. Scythiae) vicinatur, usque regnum Susdaliae est desertum silvestre humano
generi immeabile . . . (SR H I 14618_19).
H ogy K ézai m egoldását földrajzi szem pontból nem érezték teljesen k i
elégítőnek, azt jól m u ta tja az a tén y , hogy X IV . századi krónikáink Scythia-
leírásának szerzője4 még to v áb b i lépéseket t a r to tt szükségesnek. Elsősorban
S cy th ia n y u g ati h a tá rá n a k az E til-D on folyót te tte meg: Scytia enim regio in
Europa situm habet et extenditur versus orientem, ab uno latere ponto Aquilonari,
ab alio vero R ipheis montibus includitur. Cui de oriente A sya et de occidente
fluvius E tul, id est Don (SR H I 25210.13). íg y form álisan eltű n t A nonym us le
írásán ak az a nehézsége, hogy a m agyarok az E til folyón átkelve jö tte k ki
S cythiából n y u g at felé, am ennyiben az E til nem csak azonos le tt a D onnal,
hanem egyben S cy th ia ny u g ati h atárfo ly ó jáv á v ált, am elyet a m agyaroknak
m indenképpen keresztezniük kellett, h a n y u g at felé tö rté n t kijövetelük. E
logikus v álto ztatás u tá n a szerzőnek tö b b é nem volt szüksége K ézai fe n n ta rtá
sára a D on eredetével kapcsolatban, így a z t k ih ag y ta a szövegből. Szükséges
nek lá tta viszont átrendezni S cythia földrajzi szom szédságát. E nnek eredm é
nyeképpen a Bessi és a C um ani A lbi S cythia keleti szomszédai lettek (cui
[se. Scythiae] de oriente vicini sunt B essi et Cum ani A lbi SR H I 25412.13), míg
a mare A quilonis Susdallal e g y ü tt ny u g atró l le tt határos vele. U gyanakkor
4 A m egfog alm azás é rz é k e lte tn i k ív á n ja a h a tá r o z o tt állásfo g lalástó l való ta r tó z k o

d á s t a h u n tö r té n e t szerzőjének k érdésében. L d. leg u tó b b S zű cs Jenő : K ézai-p ro b lém ák .
K özépkori k ú tfő in k k ritik u s kérdései. S zerk. H orváth J á n o s és S zékely Györqy. B u d a p e st
1974. 187 skk.
válto zatlan u l m e g ta rto tta a S cythiából való kijövetelnek a h u n tö rté n e t szer

zője á lta l k o n stru á lt B issi, C um ani A lbi, Susdali, R utheni, terra N igrorum
Cumanorum ú tv o n alát. E n n ek az le tt a következm énye, hogy á tk o n stru á lt
S cythia-képe szerint a ,,m agyarok első ki jövetele” S cythiából kelet felé, a
B issi és C um ani A lbi terü le té n á t messze északra k an y a ro d v a tö rté n t. Íg y
voltak ép p en a D o n -E til S cythia n y u g ati h atárfo ly ó jáv á té telre nem is le tt
volna szükség. A p ro b lém át te h á t ennek a S cythia-leírásnak a szerzője sem
tu d ta tökéletesen m egoldani s ezen felül még feje tetejére á llíto tta az egykori
történ eti-fö ld rajzi valóságot is.
III
F elm erül ezek u tá n a kérdés, hogy mi áll a m agyarok kijövetelével k a p

csolatos S cythia-kép e v álto za ta in a k , p o n to sab b an tu d a to s átala k ítása in ak
h átteréb en . Á ltalánosan elterje d t felfogás szerint K ézai és a X IV . századi
krónikák S cythia-leírásának forrása az ős-gesta volt, am ely viszont R egino év
kön y v ét h aszn álta forrásul. U g y an ak k o r A nonym us S cythia leírásánan fel
h aszn álta m ind az ős-gesta, m ind R egino, m ind pedig az Exordia Scythica
néven ism eretes Iu stin ian u s-k iv o n at szövegét.5 E z a nézet a szövegek aprólékos
összehasonlítására tám aszkodik és általánosságban helyes lehet. K evéssé tisz
tá z o tta k viszont az eredeti forrásoktól való eltérések azaz a Scythia-leírás fo
kozatos, többszöri átdolgozásának okai.
A m agyar őshaza S cythia területével való azonosítása term észetesen a
X I. század elő tt nem tö rté n h e te tt meg. K o n stan tin o s P orphyrogennetosnak a
m ag y aro k ra vonatkozó tu d ó sítá sa világosan bizonyítja, hogy a X. század köze
pén uralkodó vezéri nem zetségben még a honfoglalást megelőző nem zedékig
visszanyúló, elég pontos tö rtén e ti tu d a t élt, am ely híven őrizte még az esem é
nyek reális földrajzi kereteit is. A X I. században azonban a kereszténység fel
vétele és a latin nyelvű írásbeliség és a korabeli európai tudom ányos szem lélet
m eghonosodása k övetkeztében az irodalm i m űveltség és a tö rté n e ti tu d a t m eg
oszlása jö tt létre. E n n ek eredm ényeképpen egyrészt k ialak u lt az őshaza képé
nek korszerű ,,tu d ó s” v álto zata, am ely m ár a középkor földrajzi világképére
tám aszk o d o tt, m ásrészt a szóbeli hagyom ányban is m egőrződhettek az ős
h azára vonatkozó tö rtén eti tu d a t bizonyos elemei.
A honfoglalás k o rtársak én t író R egino k ró n ik áján ak felhasználása az
ős-gesta szerzője részéről az őshaza korszerű ,,tu d ó s” képének m egalkotására,
kétségtelenül a kor tu dom ányos követelm ényeinek megfelelő eljárás volt, s a
R eginotól á tv e tt őshaza = S cythia koncepció voltaképpen meg is felelt a tö r
téneti valóságnak. R egino S cythia leírása (Scythia ut aiunt in oriente extensa
includitur ah uno latere Ponto, ah altero m ontibus Ripheis, a tergo A sia et
Ithasi flu m in e) még elég jól tükröződik K ézai és a X IV . századi krónikák szö
vegében. R egino a m aga részéről S cythia leírását csaknem szóról szóra kusti -
nustól6 v ette át, csak a Phasis folyónév Ithasis-szé ro m lo tt nála. Iu stin u s és
R egino S cythia képének az az érdekessége, hogy lényegében véve az ó-ión
5 L d. főleg S zilá g y i L . : P . m a g iste r fo rrá sa i és m ódszere. M N y 43 (1947) 120 sk k . és

G yörffy Gy. : K ró n ik á in k és a m a g y a r ő s tö rté n e t. 48 skk. és leg u tó b b K ristó Gy. : A z E x o rd ia
S c y th ica, R egino és a m a g y a r k ró n ik á k . F ii. K özi. 16 (1970) 106 sk k .
6 Iu s tin u s I I . I I , 1: S c y th ia autem in orientem porrecta in clu d itu r ah uno latere
P onto, ah altero m ontibus R ip h a eis, a tergo A s ia et P h a si flu m in e .
210 HARMATTA JÁNOS
földrajzi világképre megy vissza, am ely még a Phasis folyót te tte meg E u ró p a
és Ázsia h atárán ak . E z a S cythia így igen nagy kiterjedésű volt, m ert m agába
foglalta a K á rp á to k tó l keletre elterülő egész K elet-E u ró p át le a K aukázusig.
H a te h á t az ős-gesta R eginót követve az őshazát ebben a S cythiában helyezte
el vagy azzal azo nosította, akkor a m agyarok kijövetelének földrajzi h á tte ré t
csak ren d k ív ü l elnagyoltan h a tá ro z ta meg.
E kérdés azért fontos, m ert a Ju lian u s ú tjáró l szóló R icardus féle Je le n
tésben u ta lá s t találu n k egy Gesta Ungarorum-ΤΆ, am ely az őshaza földrajzi
helyzete tek in tetéb en nem a d o tt pontos ú tb aig azítást: Inventum fu it in Gestis
Ungarorum Christianorum, quod esset alia Ungar ia maior, de qua septem duces
cum populis suis egressi fuerant, ut habitandi quer event sibi locum, eo quod terra
ipsorum m ultitudinem inhabitantium sustinere non posset; qui cum multa regna
pertransissent et destruxissent, tandem venerunt in terram, que nunc Ungaria
dicitur, tunc vero dicebatur pascua Rom anorum, quam ad inhabitandum pre
terris ceteris elegerunt, sublectis sibi populis, qui tunc habitabant ibidem . . .
Fratres igitur predicatores, hiis in gestis Ungarorum inventis . . . miserunt
I U I - o r de fratribus ad illos querendum. . . . Sciebant per scripta antiquorum,
quod ad orientem essent; ubi essent, penitus ignorabant. E sok ta lá lg a tá st és
v itá t7 kiv áltó tu d ó sítás gesta- és krónikairodalm unk S cythia leírásának több
sark alato s kérdését veti fel.
IV
F elm erül elsősorban az a kérdés, m elyik Gesta Ungarorum-ot vagy Gesta

U ngarorum-ok&t ism erték a dom inikánus testvérek. K érdés azután, m iért
nem fordul elő az Ungaria M aior vagy M agna Ungaria kifejezés egyetlen ránk
m a ra d t gestán k b an vagy k rónikánkban sem, még azokban sem, am elyek kétség
telenül Ju lian u s ú tja és M agna H u n g ária m egtalálása u tá n íródtak. Fontos
volna tisztázni azt is, hogy az őshaza m ár az ős-gestában is M agna Hungária
néven szerepelt-e. Az első kérdéssel kapcsolatban az a gondolat is felm erült,
hogy a Gesta Ungarorum és a scripta antiquorum kifejezések a la tt k ét külön
m űvet kell érteni: utóbbi a la tt a X I. századi gestát, előbbi a la tt pedig egy
1232—1237 k ö zö tt írt gestát.
E z az utóbbi elm élet kétségtelenül a la tta m arad a valószínűség és bizo
n y íth ató ság küszöbének. A scripta antiquorum kifejezés ugyanis nem te k in t
hető sem a Gesta Ungarorum, sem a X IV . századi krónikákban szereplő antiqui
libri de gentis Hungarorum megjelölések párhuzam ának. Az utó b b iak egy-egy
k o n k rét m űnek sajátos m űfaji megjelölései, szakkifejezések, a scripta antiquo
rum ezzel szem ben olyan általánosabb jelentésű kifejezés, am ely ak ár a Gesta
Ungarorum-ot is m agába foglalhatja. Ä scripta antiquorum «a régiek írásai»
p árh u zam át m agában a R iccardus féle Jelentésben találju k meg a relationes
antiquorum «a régiek elbeszélései» kifejezésben. Az első a keresztény m agyarok
írásos tö rtén e ti hagyom ányát, az utóbbi a pogány m agyarok szóbeli tö rtén eti
em lékezését jelöli, s m integy szem beállítja egym ással. H ogy itt tu d ato s írói
eljárásról v an szó, azt a k ét m ondat összevetése azonnal igazolja:
7 L d. ú ja b b a n K a rsa i G éza: K i v o lt A n o n y m u s? K ö zép k o ri k ú tfő in k k ritik u

kérdései. 48 sk k ., H orváth J á n o s : A n o n y m u s és a K assai kódex. Uo. 85 sk k ., K ristó G yula :
E g y 1235 kö rü li G esta U n g a ro ru m k ö rv o n alairó l. U o. 229 skk.
1) Sciebant p erscripta antiquorum, quod ad orientem essent,

2) Sciunt enim per relationes antiquorum, quod isti Ungar i ab ipsis
1) ubi essent, penitus ignorabant
2) descenderant, set ubi essent, ignorabant
A Jelen tés az előző m o n d atb an m égegyszer u ta lt a Gesta Ungarorum-ra m int

am elynek Ungaria M aior-ra vonatkozó ad a ta i in d íto ttá k a dom inikánusokat
arra, hogy négy b a rá to t küldjenek felk u ta tá sára . E hhez fűzi a Jelen tés: sciebant
per scripta antiquorum, quod ad orientem essent; ubi essent, penitus ignorabant.
N yilvánvaló, hogy a Jelen tés i t t nem egy új fo rrásm u n k át a k a rt az előadásába
bevezetni, hanem v isszau talt az e m líte tt Gesta Ungarorum-ra, azonban nem
a k a rta mégegyszer m egism ételni a nevét s ezért a scripta antiquorum általán o
sabb m egjelölést használta. E z kétségtelenül egy bizonyos stílusigény érvénye
sülését jelenti. E g y éb k én t tárg y i szem pontból sem volna indokolt e m o n d at
b an új fo rrást feltenni. Az, hogy a m agyarok őshazája kelet felé feküdt, m inden
Gesta Hungarorum -ban, sőt m ár Regino évkönyvében is m egtalálható volt.
A dom inikánusok te h á t m inden valószínűség szerint egy bizonyos Gesta
Ungarorum-bó\ m erítették Ungaria M aior-ra vonatkozó ism ereteiket, abból,
am elyből kiv o n ato san közlik a m agyarok kijövetelének tö rté n e té t. Régi m eg
figyelés, hogy ez a rész a fen n m arad t gesták és krónikák közül leginkább
A nonym usra em lékeztet. E z é rt logikus az a következtetés, hogy a R iecardus
féle Jelen tésb en id ézett Gesta Ungarorum vagy A nonym us m űve vág}7 egy
olyan korábbi gesta volt, am ely éppen ezekben a részletekben m egegyezett
A nonym usszal.8 A k ét lehetőség kö zö tt a választás könnyűnek látszik: m in t
hogy A nonym us a m agyarok ő sh azáját nem nevezi Ungaria M aior-nak, m űve
nem leh ete tt a R iecardus féle Jelen tés fo rrása.9 A zonban ezzel az érveléssel
szem ben felm erülhet az a gondolat, hogy az Ungaria M aior kifejezés a Ric-
cardus féle Jelen tés szövegébe csak az u tá n k e rü lh e te tt bele, hogy Ju lian u s fel
fedezte azt, a Jelen tés szövegében te h á t csak anticipációként szerepel. E b b en
az esetben viszont a Jelen tés forrása leh ete tt A nonym us is. E z az elgondolás
persze azt is m aga u tá n vonja, hogy Ju lian u s ú tja elő tt egyáltalán nem léte
z e tt az Ungaria M aior kifejezés, hanem azt a dom inikánus b ará to k a lk o ttá k
meg.
I t t te h á t a problém ák bonyolult összefonódását figyelhetjük meg. K é t
ségtelen, hogy a R iecardus féle Jelen tés Ju lian u s ú tja és a pogány m agyarok
felfedezése u tá n író d o tt, s hogy szövege m agától értetődően tükrözi az új ism e
retek et, hiszen éppen azok közlése céljából készült. íg y lehetséges, hogy a
Jelen tés bevezető részének az a m egjegyzése, hogy sicut et hodie sunt pagani
(ti. a keleten m ara d t m agyarok), m ár a jelentés későbbi pagani sunt, nullam
Dei habentes notitiam leírásán alapszik s így m integy annak az anticipációja.
K érdés azonban, hogy az a m ondat, am ely ezt a m egjegyzést tarta lm az za, még
a Gesta Ungarorum-bó\ k iv o n ato lt részhez tarto zik -e vagy pedig az a qui tunc
habitabant ibidem kifejezéssel befejeződik. Más a helyzet U ngaria M aior eseté
ben. I t t egy a Jelen tés szem pontjából központi jelentőségű fogalom ról van
szó, am ely nagy szerepet já tsz o tt a dom inikánusok egész vállalkozásában.
H ogy ez csak akkor jö tt volna létre, am ikor m egtalálták, azt azért nem lehet
8 íg y H orváth J .: A n o n y m u s és a K assa i k ó d ex 93.

9 íg y G yörffy G y .: N a p k e le t felfedezése. B u d a p e st 1965. 223, K ristó G y .: E g y 1235
k ö rü li G esta U n g a ro ru m k ö rv o n alairó l. 230.
212 HARMATTA JÁNOS
feltenni, m ert Ungarin M aior m int valóságos országnév nem létezett. De a

Jelen tés szövege sem teszi lehetővé azt a feltevést, hogy e fogalm at Julianus
csak u tazá sa során a lk o tta volna meg. Az egész Jelentésben ugyanis az Ungarin
M aior kifejezés csak a Gesta Ungarorum-bó\ k ivonatolt részben fordul elő, a
pogány m agyarok földjét R iccardus sohasem nevezi Ungaria M aior-nak.
Azokon a helyeken, ahol ezt a kifejezést használhatná, helyette a (haec) Unga-
rorum terra vagy a (predicta) Ungaria m egnevezéseket ta lá lju k .101 Pedig a
Jelen tés ism eri a M agna H ungária típ u sú neveket és használja is M agna B u l
garia-t és M agna Laudam eria-t. A zonban a M agna Ungaria elnevezés csak
Ju lian u sn ak m ásodik ú tjá ró l íro tt levelében fordul elő, m int annak a te rü le t
nek a megjelölése, ahonnan a m agyarok szárm aztak ( . . .ad M agnam Ungariam
de qua nostri Ungar i originem habuerunt) és am elynek lakói a pogány m agya
rok (Ungari pagani). É rdem es m egfigyelni, hogy Ju lian u s ekkor sem az Ungaria
M aior kifejezést használja, hanem következetesen, kétszer is M agna Ungaria-t
em lít. E névalak nyilván a m agyar dom inikánusok körében keletkezett s a
régebbi Ungaria M aior, Ungaria Vetus és Ungarorum regnum antiquum elne
vezéseket h á tté rb e szo ríto tta a tö rtén e ti és földrajzi irodalom ban.
A R iccardus féle Jelentésben te h á t az Ungaria M aior elnevezés semmi

esetre sem lehet a m egtalált őshaza anticipálása, m inthogy a dom inikánusok
m aguk ezt az elnevezést nem is használták, hanem helyette Ju lian u s m ásodik
ú tja u tá n a M agna Ungaria nevet vezették be a nyelvhasználatba. Így az
Ungaria M aior elnevezés h aszn álata alap ján következtetve a R iccardus féle
Jelen tésb en k iv o n ato lt Gesta Ungarorum nem leh ete tt A nonym us műve.
E z ellen szól a h ét vezérnek a Jelentésben h asznált septem duces m egneve
zése is, am ellyel szem ben P. m esternél m indig a V I I principales persone kife
jezést találju k , míg K ézai és a X IV . századi krónikák a septem capitanei m eg
jelölést vezetik be, azonban olykor még előfordul szövegükben & V I I duces
kifejezés is. Az ős-gesta és A nonym usnál korábbi átdolgozásai bizonyára a
septem duces m egjelölést h asz n álták .11 A zonban P. m ester m ár m egengedhetet
lennek érezte a d u x ’trónörökös királyi herceg’ szó alkalm azását a h ét hon
foglaló vezérre, ezért azt a principális persona kifejezéssel helyettesítette.
U g y an ak k o r Á rpádot, elődeit és u tó d a it a d u x címmel illette, h ab á r Álm ost is
a V I I principales persone közé sorolta. K ézai és a X IV . századi krónikák
A nonym us m egoldását, az eléggé h atá ro z a tla n jelentésű principalis persona
kifejezést nyilván nem ta rto ttá k kielégítőnek és a h ét vezér cím eként a capita-
neus szót v ezették be, egyes helyeken azonban m eghagyták az ős-gesta vagy
későbbi átdolgozásai V I I duces nyelvhasználatát. A hét honfoglaló vezér m eg
nevezése szem m elláthatólag fontos term inológiai kérdéssé v ált a X II I. századi
m agyar társad alm i tu d a t szám ára.
M indezek alap ján ítélve te h á t a R iccardus féle Jelentésben kivonatolt
Gesta Ungarorum nem le h e te tt A nonym us m űve, hanem olyan gesta volt, am ely
a m agyarok ősh azáját Ungaria M aior-nak nevezte, ám ennek földrajzi keret ei -
10 A Je le n té s ta r ta l m á t m egjelölő De facto U ngarie M agne etc. fe lira tb a n u g y a n

előfordul az U ngaria M a g n a kifejezés, a z o n b a n a fe lira t te rm é sz e te se n későbbi, m in t
m ag a a jelentés.
11 G yörffy G y .: K ró n ik á in k és a m a g y a r ő stö rté n e t. 99.
ről nem a d o tt pontosabb leírást. I t t m in d já rt felm erül a kérdés, hogy ez a gesta

azonos leh etett-e az ős-gestával, hogy ta rta lm a z ta -e a Regino féle S cythia
leírást, s hogy Ungaria M aior-t azzal azonosította-e. A bból a tényből, hogy a
m agyar dom inikánus b a rá to k a M aeotis vidékén kezdték el keresni Ungaria
M aior-t, a rra kell k ö v etk eztetn ü n k , hogy a R iccardus féle Jelen tésb en e m líte tt
Gesta Ungarorum Ungaria M aior-t Regino S cythia-leírásával k apcsolta össze.
Több jelenség szól azonban az ellen, hogy ezt a g estát az ős-gestával azonosít
suk. ily en m in d já rt a pascua Rom anorum kifejezés, am ely az ős-gestában még
nem szerep elh etett.;12De ilyen m aga az Ungaria M aior név is, am elynek p á r
huzam ai külföldön először V iterboi G ottfriednál b u k k an n ak fel Ungaria
Vetus, Ungarorum regnum antiquum alak b an a X II . században.
Az Ungaria M aior, Ungaria V etus, M agna H ungária típ u sú elnevezések
az ethnikus szem léletű a n tik fö ld rajztu d o m án y ra m ennek vissza, am ely nagy
figyelm et szentelt a v ándorlásoknak s kereste az egyes törzsek, népek, települé
sek ered etét és korábbi terü le té t. íg y jelenik meg m ár H érodotosnál (i. e. V. sz.)
ή άρχαίη Σ κνϋίη ’S cy thia V e tu s’ fogalm a, am elynek m egfelelőjét S tra-
bónnál (V II. 5, 5 és 12) ή μικρά Σκν&ία ’S cythia P a rv a ’, m ajd a latin források
ban Scythia M inor alak b an talá lju k meg. U gyanez a szem lélet nem csak o r
szágnevekben, hanem ethnikai tö rté n e tü k szem pontjából összefüggő v áro s
nevekben (pl. Karthago M agna — Carthago Nova) is m egnyilvánul. E z az
ethnik u s tö rtén e ti földrajzi szem lélet végig kíséri az a n tik földrajz- és néprajz-
tu d o m án y t, s m egtaláljuk a középkorban jólism ert későantik földrajzi m űvek
ben is, m in t H onoriusnál vagy az Expositio totius m undi et gentium -b an (Arm e
nia M aior, A rm enia M inor, In d ia M aior, In d ia M inor, Raetia M aior) a N om ina
om nium provinciarum -ban (E p iru s Vetus, E pirus Nova) vagy Iordanesnél
(M agna Scythia, M inor Scythia).
N yilvánvaló, hogy a későantik irodalom alaposabb megism erése a X II .
század folyam án te tte lehetővé Ungaria M aior, Ungaria Vetus fogalm ának és a
m ögötte álló tö rténetszem léletnek a m egterem tését. íg y ennek v alam in t a
pascua Romanorum kifejezésnek megjelenése a m agyar dom inikánusok á lta l
felhasznált Gesta Ungarorum-ban a m agyar tö rté n e ti m űvelődés fejlődésének
jeleként jól érth ető . A nnál feltűnőbb, hogy P . m ester, akinek m űveltségét és
olv aso ttság át nem lehet tagadni s aki ezt a Gesta Ungarorum-ot nyilvánvalóan
ism erhette s a pascua Rom anorum kifejezést á t is v e tte belőle, elzárkózott az
Ungaria M aior megjelölés használatától.
VI
D e Anonym us e X II . századi Gesta Ungarorum-bó\ nem csak az őshazának

Ungaria M aior nevét nem v e tte á t, hanem R eginoból szárm azó S cythia-
leírását sem. R egino Iu s tin u st k ö v ette S cythia h a tá ra in a k m egrajzolásában,
azonban annak S cythia-képével szemben m ár a késő ókori földrajzi irodalom a
Tanais folyót te k in te tte e te rü le t s egyben E u ró p a keleti h a tárán ak . E z t a fel
fogást te tte m agáévá az Exordia Scythica c. Iu stin u s-k iv o n at is, am ely for
rásától eltérően S cy th iát ,,h átu lró l” (azaz keletről) a P hasis h ely ett a Tanais
folyóval h a tá ro lta (. . . est posita Scithia in oriente et interclusa est . .. nam ab
uno latere mare, ab alio montes Riphei, a dorso A sia et T a n a is flu viu s . . .).
12 H orváth J . : P . m e s te r és m ű v e . I t K 70 (1966) 16 — 20, A n o n y m u s és a K a ssa i

k ó d ex 93.
214 HARMATJA JÁNOS
P. m ester figyelem be v e tte az Exordia Scythica-nak Iu stin u s Scythia-képén

végzett m ódosítását s ezáltal földrajzi szem léletét kétségtelenül korszerűbbé
te tte .
A zonban ezen kívül még m ás fontos v álto ztatáso k a t is v ég reh ajto tt: 1.
bevezette S cythia Dentumoger elnevezését, 2. forrásai Pontus kifejezése helyett
a F ek ete-tenger Niger Pontus m egjelölését használta, 3. m egem lítette aT an ais-
D on folyó m ocsarainak cobolyban való gazdagságát, 4. elhagyta Scythia
h a tá ra in a k leírásából a R iphaei hegyeket. Ezek közül világosan kora nyelv-
használatához való alkalm azkodását jelzi a Niger Pontus ’F ekete-tenger’ el
nevezés.13
F o n to sab b ennél P . m ester történetszem lélete szem pontjából a D entu
moger elnevezés S cythiával való azonosítása. A m agyarok őshazájának ez a
neve m inden valószínűség szerint a szóbeli hagyom ányból szárm azik,14 sőt a
. . . vulgariter Dentumoger dicuntur . . . megjegyzés alapján következtetve,
am ely az oklevelek határleírásainak népi nyelvhasználatára (a sermo vulgaris-ra)
u taló vulgo dicitur, vulgo nuncupatur, vulgo appellantur kifejezéseinek v áltoza
ta , a m agyar népi tö rtén e ti hagyom ányra megy vissza. É ppen ezért Anony-
m usnak azt az állítását, am ely szerint . . . Scythia . . . terra . . . homines vero,
qui habitant eam, vulgariter Dentumoger dicuntur usque in hodiernum diem
. . . nem helves úgy értelm ezni, hogy A nonym us tu d o tt volna a m aga korában
keleten élő m agyarokról s ezeket nevezte volna Dentumoger-nek. E név a m a
gyar orális népi hagyom ányban P. m ester korában annak a területnek (és
lakóinak) a megjelölése volt, ahonnan a m agyarok k ijöttek. Am ikor Anonym us
kora tu d ó s felfcgását és világképét a m agyar népi tö rtén e ti tu d a tta l egyeztette
és egybeolvasztotta, Dentumoger-1 term észetesen S cythiával azonosította.
E b b ő l szükségszerűen következett az a m egállapítás, hogy Scythia terra =
Dentumoger lakosait — a m agyar szájhagyom ányban {vulgariter, per ydioma
suum p roprium ) — még az ő korában is Dentumoger-nek nevezték.
E bből a m egállapításból azonban sem az nem következik, hogy az ő
idejében a D on vidékén élő m agyarokról tu d o tt volna, sem az, hogy az o tt
lakó k u n o k at és alán o k at M agyarországon Dentumoger-nek h ívták volna. Így
végeredm ényben A nonym usnál Scythia Dentumoger-rel való azonosításában a
n y ugati irodalm i m űveltségben gyökerező tudós történetszem lélet és az
orális m agyar népi tö rtén e ti hagyom ány bizonyos m értékben egységbe olvad,
a tö rtén e ti tu d a tn a k a kereszténység felvételével és a nyugati, latin nyelvű
m űvelődés megism erésével bekövetkezett megoszlása a kor szem léletét tü k
röző szintézisben oldódik fel.
V II
N ehezebb m egítélni, honnan m eríth ette Anonym us a Tanais-D on m ocsa

rain ak cobolyban való bőségéről szóló tu d ó sítását, am elyet két helyen is bele
illesztett S cythiának az Exordia Scythica-ból á tv e tt leírásába. E nnek erede
tére vonatkozólag éppen ezért több feltevés is m egfontolásra érdemes. Fel
m erülhet elsősorban az a gondolat, hogy A nonym us saját korának a Volga-
vidék prém es állatokban való gazdagságára vonatkozó értesüléseit v e títette
vissza S cythia leírásába. E feltevésnek ellene szól, sőt egyenesen kizárja az a
13 V áczy P . : A n o n y m u s és k o ra. K ö zép k o ri k ú tfő in k k ritik u s kérdései. 30 sk k .

u G yörffy G y .: K ró n ik á in k és a m a g y a r ő stö rté n e t. 55.
ANONYMUS A MAGYAROK KI JÖVETELÉRŐL 215
tény, hogy P. m ester nem az E til-folyó vidékének, hanem kifejezetten a

Tanais-D on folyó m ocsarainak cobolyban való gazdagságáról beszél.
E gy m ásik lehetséges feltevés az lehetne, hogy a Dentumoger-re v o n a t
kozó orális m agyar népi tö rté n e ti hagyom ány őrizte meg e vidék cobolyban
való gazdagságának em lékét, s A nonym us onnan v e tte á t ezt a m otívum ot.
E nnek az elgondolásnak nehézsége ab b an rejlik, hogy egyrészt a Dentu-
moger-re vonatkozó hagyom ány szem m elláthatólag nem ta rta lm a z o tt semmi
konkrét a d a to t, m ásrészt m egm ag y arázh atatlan m arad ebben az esetben is,
m iért kapcsolta P. m ester a cobolyban való gazdagságot a T anais folyó m ocsa
raihoz.
A h arm adik lehetőség az, hogy A nonym us lényegében véve S cythia
leírásához használt forrásában, az Exordia Scythica-ban ta lá lta ezt az ad a to t.
Az Exordia-nak a God. L au r.-b an fen n m arad t v álto za tá b an ugyanis u g y an
abban az összefüggésben, am elyben P. m ester vestiti enim erant de pellibus
zobolorum et aliarum ferarum m egállapítását o lvashatjuk, a következő szöve
get találju k : vestem lanificie ignoti, sed pellis ferarum morenarum ad vestimenta
utendo. E z ä leírás Iu stin u sra megy vissza, aki a szóbanforgó összefüggésben a
következő tu d ó sítá st ad ja: lanae his usus ac vestium, ignotus . . . pellibus tamen
ferinis ac m urinis utuntur (II. I I , 8 —9). A pellis m urinae a nem es prém es álla
tok, nyest, coboly, ró k a stb. prém jének m egjelölésére szolgáló kifejezés volt.
Az ókorban a F ek ete-ten g er északi partvidéke, a M aeotis környéke és a D nye
per és Don alsó folyása m entén akkor még meglévő hatalm as erdőségek —
azaz S cythia déli része — gazdagok v oltak prém es állatokban. H íres volt a
pontusi h ó d .15 M ár A ristotelésnél m egjelenik a μνες Ποντικοί ( = mures P on
tici) fogalm a, am ely a herm elint és cobolyt is m agába foglalta.16 U tó b b it vilá
gosan bizo n y ítja H ésychiosnak a p á rth u s σίμωρ = középperzsa samör ’co
boly’) szóra vonatkozó glóssája: παρά Πάρ'&οις καλείται τι μυός αγρίου είδος.
A datok h iányában nem lehet pontosan m eghatározni, m ikor tű n te k el e
nemes prém es állatok a F ekete-tenger északi partvidékéről. A m m ianus M ar
cellinus szerint (X X X I. 2, 5) a hunok még ex pellibus silvestrium m urum «erdei
prém es állatok bőréből» v a rrt ru h á k a t viseltek.17 E z az a d a t azonban nem k o r
látozh ató a P o n tu s-vidék éré. Nem feltétlenül bizo n y ítja a nem es prém es
állatok bőségét a M aeotis környékén Iordanesnek a hunugorokra vonatkozó
a d a ta sem: H unuguri autem hinc sunt noti, quia ab ipsis pellium m urinarum
venit commercium, (37. c.) Valószínű, hogy a nemes prém es állatok az ókor vé
gére k ip u sztu ltak e terü letről: az i. sz. X . századtól kezdve m ár a V olga-K ám a-
vidék szerepel a forrásokban e nemes prém ek kereskedelm ének k iin d u ló p o n tja
ként. É p p en ez a körülm ény szól am ellett, hogy S cythia cobolyban való gaz
dagságának képzete A nonvm usnál forrására, az Exordia Scythica-ra, ezen
keresztül pedig Iu stin u sra és még korábbi ókori forrásokra m egy vissza.
P . m ester az Exordia-n ak olyan v á lto z a tá t h asz n álh atta, am elynek e
helye Iu stin u s eredeti szövegéhez á llh a to tt közel. E bben az általánosabb t a r
talm ú pellis murinae kifejezést A nonym us a pellis zobolorum megjelöléssel
h ely ettesítette, m inthogy a m aga korában a nem es prém ek (pellis murinae)
közül különösen a coboly elism erten d rága prém nek és fejedelm i ajándéknak
15 S tra b ó n I I I . 4,15, P lin iu s n.h. V I I I . 109.

16 O. Schrader — A . N e h r in g : R e a lle x ik o n d e r in d o g erm an isch en A lte rtu m sk u n d e .
I I . B erlin L eipzig 1929. 157 sk.
17 P irchala I . : A m m ian u s re á n k m a r a d t tö r té n e ti k ö n yv ei. I I . B u d a p e st 1917. 194
szó szerint értelm ezve ,,erdei egerek g e rezn áib ó l’’-n a k fo rd ítja .
216 HARMATTA JÁNOS
szá m íto tt (Á rpád vezér többek közt 12 herm elin- és 12 cobolyprém et k ü ld ö tt

szerinte Salam is dux-nnk ajándékul). H ogy ez valóban P. m ester sa já t v álto z
ta tá s a , nem pedig forrásának kifejezése volt, azt éppen az általa használt
zobolus, zobolinus szó bizonyítja. H a ugyanis az Exordia valam elyik v á lto z a ta
cserélte volna fel a pellis m urinae kifejezést a ’coboly’ jelentésű szóval, akkor a
középlatin sabel(l)um szót h aszn álta volna. A nonym us zobol-us, zobol-inus
alak ja szem m elláthatólag az orosz sóból’ szónak vagy m agyar átvételének lati-
nosítása s így kétségtelenné teszi, hogy az Exordia feltehető pellis murinae k i
fejezésének pellis zobolorum-mal való helyettesítése valóban tőle szárm azik.
V III
U gyancsak P. m ester hozzátétele S cythia leírásához az az állítás, hogy

S cythiában, a T anais m ocsaraiban . . . ultra modum habundanter inveniuntur
zobolini ita, quod non solum nobiles et ignobiles vestiuntur inde, verum etiam
bubulci et subbulci ac opiliones sua decorant vestimenta in terra illa. M ind ennek
a kiegészítésnek, m ind a pellis zobolorum kifejezés behelyettesítésének az o k át
a szk íták ra vonatkozó tö rtén e ti szem lélet alapvető átalak u lásáb an kereshet
jük. Iu stin u s a szkítákról az an tik néprajz és tö rtén e tírá s idealizáló képét ad ta.
E szerint a szkíták szegények, de igazságosak, az a ra n y a t és ezüstöt m egvetik,
tejjel-m ézzel táp lálkoznak s m int egyszerű em berek állatbőrökbe és prém ekbe
öltöznek. Az Exordia Scythica ezt a szem léletet teljesen m egváltoztatja: a
szkíták igazságosak, de nem szegények többé, aran y és ezüst meg drágakő
annyi v an náluk, m int a kavics. Nem kív án ják a m ásét, m ivel m indnyájan
gazdagok, bőven v an élelm ük, nagy az állatállom ányuk. S cythia ebben a szem
léletben szinte mesebeli Schlaraffenland le tt, s így m ás értelm et k a p o tt leírásá
nak az a részlete is, hogy a szkíták tejjel-m ézzel táplálkoznak s hogy prém
ru h á k b a öltöznek. Ami az an tik néprajz szkíta-idealizálásában a szegénység
nek és egyszerűségnek a jele volt, az i t t m ost a bőség és fényűzés ism ertető
jelévé v ált. L eegyszerűsítve: az egyik szemlélet szerint a szkíták igazságosak,
m ert szegények, — a m ásik szerint igazságosak, m ert gazdagok. Iu stin u s
(Pom peius Trogus) szkíta-idealizálásában nyilvánvalóan a hanyatló antik t á r
sadalom ideológiája tükröződik, am ely a társadalm i-gazdasági fejlődés korai
szakaszában, az ,.igazságos sze g én y ség ib en , a még differenciálatlan b a rb á r
társad alo m b an kezdte látni az ideált és kereste a jelen bajainak m egoldását. Az
Exordia Scythica ezzel szemben a kibontakozó feudális társadalom szem léletét
tü krözi, am elynek elérendő célja a gazdagság, a pom pa, a bőség, az „igaz
sá g o ssá tevő) gazdagság” volt.
P. m ester a szkítákban bizonyos m értékben a m agyarok elődeit lá tta ,
am ennyiben felfogása szerint Magog v o lt S cythia első királya, akiről a m agya
rok a Moger nev et nyerték, s akinek leszárm azottja volt Vgelc is, A lm us d u x
apja. Mivel pedig a m agyar királyok és nemesek szárm azását (genealogiam
regum Hungáriáé et nobilium suorum) m inél ragyogóbb fényben a k a rta ábrá-
tolni, ezért még inkább fokozni a k a rta az Exordia Scythica-nak ezt a tö rté
netszem léletét. E célból a pellis ferarum morenarum kifejezést az egyértelm ű
pellis zobolorum-ΤΆ cserélte fel, s a cobolyban való gazdagságot beszúrta m ind
já rt S cythia-leírásának elejére annak erőteljes hangsúlyozásával, hogy o tt
nem csak a nem esek és közrendűek, hanem még a gulyások, kanászok és ju h á
szok is cobolyprém es ru h á t viseltek. Íg y az u tá n nála m inden előzőnél m aga
sabb szinten valósult meg a szkíták ( = m agyarok) «igazságos gazdagsága».
IX
A nonym us negyedik fontos v á lto z ta tá sa forrásai Scythia-leírásánaiilip/iaet

hegyek elhagyása volt. E n n ek az eljárásn ak m a g y aráza tára term észetesen
csábító az a feltevés, hogy ebben is új földrajzi ism eretei já tsz o tta k szerepet,18
éppen úgy, m in t a F ek ete-tenger N iger Pontus elnevezésének használatában.
C sakhogy P . m ester S cythia-képe nem egyszerűen a tudós források S cythia-
leírásának és a földrajzi valóságnak az egyeztetéséből alak u lt ki, hanem nagy
szerepet já ts z o tt ab b an történetszem lélete is, am elyet viszont különböző
tényezők h a tá ro z ta k meg.
Nem nehéz i t t sem észrevenni, hogy A nonym us S cythia-leírásának tö r
tén e ti funkciója egy igen lényeges ponton eltér a korábbi Gesta Ungarorum-
okétól. E z az az alapvető m ozzanat, hogy P . m ester R eginotól, az ős-gestától
és későbbi fo ly tatása itó l eltérőleg a m agyarok kijövetelét nem a M aeotis-
vidékre helyezi, hanem messze északkeletre, az Etil-V olgán tú lra , valahová a
Volgái B olgárország terü letére. Érdem es m egfigyelni, egyrészt azt, hogy ezt a
te rü le te t is Scythia-n ak nevezi, m ásrészt, hogy — m in t fentebb m ár lá ttu k —
nincs ennek a V olgán tú li S cythiának egyetlen olyan vonása sem, am elyet a
T anais-vidéki S cy th iáb an is m eg találh atn án k . N yilvánvaló azonban, hogy
A nonym us nem k ét különálló S cy th iát írt le, sőt szem m elláthatólag k erü lt
m indennem ű u ta lá st arra, hogy a T anais-vidéki S cythia és a m agyarok k i
jövetelével kap cso latb an e m líte tt S cythia k ét különböző te rü le te t megjelölése
lenne. Az ellentm ondás a k ét S cythia k ö zö tt csak akkor válik nyilvánvalóvá,
h a a Tanais-vidéki S cythia és a m agyarok kijövetele leírását térk ép re v e títjü k ,
P . m ester szövege azonban m aga nem u ta l rá. E b b en az összefüggésben válik
világossá a R iphaei hegyek elhagyásának oka. H a A nonym us m eghagyta
vohia a Riphaei montes-t S cythia északi, a T anais-D ont pedig keleti h atárn ak ,
a k k o r ez k izárta volna azt a lehetőséget, hogy az E til-V olgától keletre helyezett
m ag y ar őshazát is S cy thiának tek in tse és nevezze. Nem azért h ag y ta el te h á t a
R iphaei hegyeket Scythia-leírásából, m in th a bebizonyosodott volna szám ára
ezek nem létezése, hanem m ert S cythia északi h a tá rá t h a tá ro z a tla n n á a k a rta
ten n i, hogy a nyilvánvaló ellentm ondást a tudós hagyom ány á lta l képviselt
m agy ar őshaza-elm élet és a m agyarok kijövetelének á lta la m egrajzolt ú tja
k ö zö tt elkerülje.
A Riphaei montes elhagyása S cythia leírásából P. m ester részéről te h á t
azzal a törekvésével függ össze, hogy S cy th iát, am elyet a m agyar szájhagyo
m ány Dentumoger-éye 1 azonosított, to v á b b ra is m eg tartsa a m agyarság ős
h azáján ak , h o lo tt u g y an akkor a honfoglaló m ag y aro k at valahonnan a Volgái
B olgárország terü letérő l v án d o ro Ita tta ki. E z az eljárása ú jab b kérdéseket vet
fel, és pedig részben azt, hogy m ilyen alapon helyezte a V olgától keletre a m a
gyarok őshazáját, m ásrészt, hogy h a ezt m egtette, m iért nem a d ta fel teljesen
a m agyarok S cythiából való kijövetelének elm életét.
18 V áczy P . : A n o n y m u s és k o ra . K ö zé p k o ri k ú tfő in k k ritik u s k érd és. 30 skk.

218 HARMATTA JÁNOS
Az első kérdés m egválaszolására tö b b kísérlet is tö rté n t.19 F elm erült

elsősorban az a gondolat, hogy A nonym usnak ez az eljárása azon alapszik, hogy
tu d o tt a B askiriában élő m agyarokról. Ezekről a h írt volgai bolgár izm aeliták
h o zták volna P estre. P . m ester valóban em líti is m űvében a P esten letelepedett
volgai bolgár izm aelitákat. A zt is felteszi ez az elm élet, hogy A nonym us
S cythia-D entum oger cobolyban való gazdagságáról szóló leírását a volgai
bolgároktól n y ert értesülései alapján fogalm azta meg, s hogy Dentumoger a la tt
voltaképpen a baskír-földi m agyarokat érte tte .
E n n ek az elgondolásnak több kom oly nehézsége van. Nehéz elsősorban
feltenni, hogy h a a B askiriában élő m agyarok létezése P esten, az ország köz
p o n tjá b a n és a királyi u d v arb an köztudom ású volt, akkor arról éppen a királyi
u d v ar tám o g atásáv al a keleten m ara d t m agyarok felkeresésére induló dom ini
kánusok ne tu d ta k volna.
De felm erül az a kérdés is, hogy tu d h a tta k -e egyáltalán a P esten letele
p e d e tt volgai bolgár kereskedők a keleten m ara d t m agyarokról. A Julianus
első ú tjá ró l szóló R iccardus féle Jelentés elbeszéléséből levonható tanulságok
h atá ro z o tta n kizárják ezt a lehetőséget. Az első dom inikánus csoportból O tto
b a rá t, aki kereskedőnek álcázva k u ta to tt a keleten m ara d t m agyarok u tán ,
csak véletlenül, ,,egy pogány országban” néhány m agyarra buk k an v a tu d o tt
értesüléseket szerezni (. . . in quodam regno 'paganorum quosdam de lingua
illa invenit, per quos certus efficiebatur, ad quas partes manerent . . .). U gyan
ez tö rté n t Ju lian u s ú tjá n is. A Volga m enti m agyarokról sehol sem tu d tak ,
pedig m int a R iccardus féle Jelentésből kiderül, a Volgai B olgárországot az
É szak-K aukázussal összekötő nagy k arav án -ú t m entén laktak. Ism eretlen
ségük oka nyilvánvalóan az volt, hogy ezek a Volga-vidéki m agyarok jelen
ték telen ethnikai töredékek voltak. A R iccardus féle jelentés tanúbizonysága
szerint Ju lian u s nem ta lá lt náluk m agasabb rendű politikai szervezetet. A
pogány m agyarok körülvezették ő t per domos et villas. Az utóbbi kifejezés a
legm agasabb szervezeti egység megjelölése, am elyet a jelentés velük kapcsolat
ban em lít, de egyetlen szót sem szól vezérekről, előkelőikről vagy királyaikról.
E zek a pogány m agyarok bizonyára Volgai Bolgároszág keretében, annak
egyik szerény ethnikai összetevőjeként éltek s nem rendelkeztek m agasabb
önálló politikai szervezettel. íg y m egtalálni őket csak az tu d ta , aki képes volt
őket nyelvileg azonosítani, m int ez O tto vagy később Julianus esetében is tö r
té n t. A Volgai B olgárországból M agyarországra érkezett izm aeliták te h á t
sem m iesetre sem tu d h a tta k a Volga-vidéki m agyarokról s így nem is h ozhattak
h írt róluk. íg y ezt a feltevést m inden bizonnyal el kell ejtenünk.
E gy m ásik elgondolás szerint P. m ester a m agyarok őshazáját kora föld
rajzi ism eretei alapján helyezte a V olgától keletre és kijövetelük ú tv o n alát a
Susdalig vezető ú t ism eretében alk o tta meg. E n nek az elgondolásnak is számos
szem beötlő nehézsége van. H a Anonym us nem tu d o tt a Volga-vidéki m agya
rokról, akkor — még ha ism erte is a Susdalig vezető ú tv o n alat — m iért té rt el
a korábbi gesták egyöntetű álláspontjától, am ely szerint a m agyarok a Maeo-
tis-vidéki S cythiából vándoroltak ki ? De a forrásanyag alapján az sem igazol
ható, hogy a korabeli M agyarországon a Susdaltól to v áb b keletre a Volgához
19 G yörffy G y .: K ró n ik á in k és a m a g y a r ő stö rté n e t. 60 sk., H orváth J . : A no n y m

és a K assai kódex. 86 — 95, K a rsa i G .: K i v o lt A n o n y m u s? 48 skk.
vezető ú tv o nalról tu d ta k volna. S h a ez az elm élet felteszi, hogy Ju lian u s és

tá rsa P. m ester m űvének ism eretében ferd u ltak a K aukázusból északnak,
akkor szem m elláthatólag nem vesz tu d o m ást arról, hogy dél felé az u ta t az o tt
tevékenykedő m ongol seregek m ia tt nem leh ete tt fo ly tatn i, m in t ezt a R iccar-
dus-féle jelentés világosan m egm ondja [de loco illo fratres societatem habere
non poterant procedendi propter timorem Tartarorum qui dicebantur esse
vicini). K étségtelen te h á t, hogy Ju lian u s és tá rs a azért fordultak észak felé,
m ert dél felé nem tu d ta k to v áb b ju tn i, nem pedig azért, m in th a P. m ester
m unkájából ism erték volna, hogy a pogány m ag y aro k at a Volga m ellett kell
keresniük. E z az elm élet an n y ira ellentétben áll forrásaink, elsősorban P. m es
te r és a R iccardus féle Jelentés szövegével és ad a ta iv al, hogy az ellene szóló
további érvek felsorolására bizonyára nincsen szükség.
E g y h arm adik elm élet szerint P. m ester O tto és Ju lian u s tu d ó sításai
alapján 1270 körül a lk o tta meg a m agyarok ősh azájára vonatkozó elképzelését,
am ennyiben a m agyarok ő sh azáját a ta tá ro k lakóhelyével az o n o síto tta és a
kínai nagy fal vidékére helyezte. E z utóbbi állítás nyilvánvalóan téves, m int
ahogy Ju lian u s értesüléseinek ism erete sem teszi szükségessé A nonym us m un
k áján a k 1270 körűire való keltezését.20
XI
K étségtelen azonban, hogy P. m esternek a m agyarok kijövetelére v o n a t

kozó elgondolását kielégítően m egm agyarázni m ásképpen nem lehet, csak ha
feltesszük, hogy tu d o m ása volt a Ju lian u s által a Volga m ellett m egtalált
pogány m agyarokról. Csak innen ism erhette meg a Volga E til nevét is, am ely
a m agyar hagyom ányban nem m ara d t fenn. N yilvánvaló ugyanis, hogy egyéb
k én t m űveltsége és tudom ányos igénye m indenképpen a korábbi gesták ős
haza-elgondolását fo g a d ta tta volna el vele, am ely m egfelelt kora tudós szem
léletének. E z t csak olyan friss ism eret-élm ény befolyásolhatta, m in t am ilyen
Ju lian u s ú tjá ró l hozott h íranyaga és a pogány m agyarok m egtalálása volt.
P. m ester őshaza elm életében te h á t m inden bizonnyal három különböző
réteget kell m egkülönböztetnünk. Ezek közül a legfontosabb kétségtelenül a
tudós hagyom ány volt, am elyet a korábbi tudom ányos irodalom ban ta lá lt s
am ely a m agyarok ő sh azáját a M aeotis-vidéki S cythiába helyezte. A m ásik
réteg a m agyar népi szájhagyom ány leh ete tt, am ely a Dentumoger nevet m int
a m agyarok őshazájának elnevezését fe n n ta rto tta . A nonym us, akinek írói
m ag ata rtására jellemző a népi hagyom ány felé való fordulás, a m űvelt tudós
szemlélet és a népi hagyom ány egyeztetésére tö rek e d ett, am ikor Dentumoger-1
Scythiával azonosította. E hhez já ru lt harm adik réteg k én t Ju lian u s tu d ó sítása
a V olga-Etil m ellett m egtalált pogány m agyarokról m int friss inform ációs
anyag. E h ír benyom ása alól nyilván P. m ester sem tu d ta m agát kivonni.
Tudós m ag ata rtása és m űveltségi igénye azonban lehetetlenné te tte szám ára a
S cythia = m agyar őshaza elm élet teljes feladását. E zé rt az új értesüléseket
úgy haszn álta fel, hogy a m agyarok kijövetelének kiin d u ló p o n tját a Volga-
E tiltő l keletre helyezte, ám de ugyanakkor m e g ta rto tta S cy th iát is m int a m a
gyarok őshazáját, csak az azt északról határoló Riphaei montes-t h ag y ta el,
hogy az ellentm ondás kevésbbé szem betűnő legyen. H ogy ez nem teljesen
20 Az elm élet részletes k ritik á já ra ld. H orváth J . : A n o n y m u s és a K a ssa i k ódex.

86 — 95.
220 HARMATRA JÁNOS: ANONYMUS A MAGYAROK KIJÖVETELÉRŐL
sikerült neki, m u ta tjá k a K ézainál és a k rónikákban m egfigyelhető törekvések

az ellentm ondások kiküszöbölésére. A tudós hagyom ány m indenesetre olyan
erősen érvényesült, hogy a dom inikánusok á lta l a lk o to tt és használt M agna
Ungaria elnevezést egyetlen X I I I . vagy X IV . századi gesta, ill. krónika sem
h aszn álta fel.
K ronológiai szem pontból Ju lian u s tu d ó sításán ak ism erete P. m esternél
a n n y it jelent, hogy m un k áján ak a m agyarok ki jöveteléről szóló részét csak
Ju lian u s első ú tjá ró l való visszatérése u tá n 1237-ben írh a tta . E bből nem k ö v et
kezik az, hogy m űve koncepcióját és szem léletét nem a la k íth a tta ki még az
A ranybulla k iad ása elő tt s nem írh a tta meg m űve nagy részét m ár korábban.
L ehet, hogy a m agyarok ki jöveteléről szóló rész jelenlegi form ája m ár a kész
m ű átdolgozásával jö tt létre. Szövegkritikai szem pontból nem lenne akadálya
annak, hogy a 7. c.-nak a venientes szóval kezdődő részét P. m ester utólagos
átdolgozásának ta rtsu k , am ellyel az ős-gestának K ézainál és a krónikákban
fen n m arad t és eredetileg ta lá n álta la is á tv e tt, a m agyarok kijöveteléről szóló
részét h ely ettesítette.
M indenesetre, a m agyarok ki jöveteléről szóló részt P . m ester még a
M agna H u n g ária — B ascardia azonosítás létre jö tte elő tt írh a tta , am ely a
franciskánusok kevéssel későbbi utazásai során szü letett meg, s am ely m ár
tükröződik K ézai (Ákos-mester) S cythia-leírásában. H a P. m ester m űve rá n k
m a ra d t végső fo rm áját 1237-ben n y erte el, akkor ebben az időpontban tá rs a
dalm i szem lélete és m ondanivalója m ár tú lh a la d o tt leh etett, s ez a körülm ény
részben bizonyára m egm agyarázza későbbi sorsának alakulását.
T Ö T T Ö S S Y CSABA
A LA TIN , GÖRÖG É S SZA N SZK R IT

P A R T IC IP IU M O S S Z E R K E Z E T E K
A la tin és a görög, v a la m in t a sz a n sz k rit n y e lv p a rtic ip iu m a in a k k é t c so p o rtja v a n

m orfológiai szem p o n tb ó l. E z e k eg y ik c so p o rtja te lje se n beleillik az illető n y e lv ig e re n d
szerébe, vagyis a lk a lm a z k o d ik az ige genus- és a c tio -ren d szeréh ez, a m á sik cso p o rt p ed ig
an élk ü l, h ogy a g en u sn a k v ag y az a c tio n a k a k é p z ő jé t ta r ta lm a z n á , k ö z v e tle n ü l az ig ető b ő l,
a n n a k ily en v ag y o ly a n a b la u tfo k ú fo rm á já b ó l v a n k é p e z v e .1 A z előző c so p o rtra p é ld a a
sz a n szk rit dadant- p a rtic ip iu m im p e rfe c tu m a c tiv i, a bharam äna- p a rtic ip iu m im p e rfe c tu m
m edii, a kriyam äna- p a rtic ip iu m im p e rfe c tu m p assiv i, a d a d ivd m s- p a rtic ip iu m p e rfe c tu m
a c tiv i stb ., a görög φέρων v a g y διδονς p a rtic ip iu m im p e rfe c tu m a c tiv i, a φερόμενος
p a rtic ip iu m im p e rfe c tu m m edii, a δεδωκώς v a g y είδώς p a rtic ip iu m p e rfe c tu m a c tiv i és a
la tin ferens p a rtic ip iu m im p e rfe c tu m a c tiv i. A m á so d ik c so p o rtra p é ld a a sz a n sz k rit
datta- v ag y krta - p a rtic ip iu m p e rfe c tu m p assiv i, a görög δοτός a d ie c tiv u m v erb ale és a
la tin datus p a rtic ip iu m p e rfe c tu m p a ssiv i.2 A z a lá b b ia k b a n a z o n b a n , a m ik o r a p a rtic i-
p iu m o k m o n d a tta n i fu n k ció já ró l lesz szó, e sz e m p o n tb ó l e k é t cso p o rt k ö z ö tt (azaz a
tu la jd o n k é p p e n i p a rtic ip iu m o k és az a d ie c tiv u m v e rb a lé k k ö z ö tt) csa k igen csekély k ü
lö n b séget lá tu n k .
A p artic ip iu m o k , m in t a m ellék n év is, m o n d a tta n i szem p o n tb ó l a la tin b a n , a
gö rö g ben és a sz a n sz k ritb e n is b e tö lth e tn e k — fő n ev ek m e lle tt — jelzői fu n k c ió t (ezt a
la tin b a n és a görögben p a rtic ip iu m c o n iu n c tu m n a k n ev ezzü k ), fő n ev ek n élk ü l p ed ig
(a k á rc sa k a tö b b i m elléknév) — fő n év i é rté k b e n — b e tö lth e tik m in d e n o ly a n m o n d a tré sz
fu n k c ió já t, a m ily e n t főnevek b e tö lth e tn e k , te h á t az a la n y , tá r g y s tb . s z e re p é t.3 A fe n ti
k é t m o n d a tta n i funkcióról nem szükséges m o st tö b b e t b eszéln ü n k , érd ek eseb b a z o n b a n
m á r a h a rm a d ik , am ik o r a p a rtic ip iu m — a m o n d a t v a la m e ly ik fő n ev ére v o n a tk o z v a —
h a tá ro z ó i fu n k ció t tö lt be. E z ism é t o ly a n m o n d a tta n i funkció, a m it m in d e n m ellék n év
b e tö lth e t, s a la tin b a n és a görö g b en ily e n k o r a m e llé k n e v e t a ttr ib u tu m p ra e d ic a tiv u m n a k
sz o k tu k nevezni. Meg kell az o n b a n jeg y e z n ü n k , h o g y a p a rtic ip iu m o k tö b b s z ö r tö lte n e k
be h a tá ro z ó i fu n k ció t, m in t m á s m ellék n ev ek . A p a rtic ip iu m o k a t, a m ik o r h a tá ro z ó i
fu n k c ió t tö lte n e k be, szin tén p a rtic ip iu m c o n iu n c tu m n a k n ev ezzü k a g ö rö g b en és a
la tin b a n . A la tin és görög g ra m m a tik a i iro d alo m sz e rin t a p a rtic ip iu m c o n iu n c tu m szerep ű
p a rtic ip iu m idő-, ok-, m ód-, feltétel- és m eg en g e d h ő h a tá ro z ó i sz e re p e t tö lth e t be és
id ő n k é n t (főképp a p a rtic ip iu m in sta n so k ) c é lh a tá ro z ó i sz e re p e t.4 E z t a sz in ta k tik a i fe l
fo g ást nem tu d ju k helyeselni, s z e rin tü n k u g y an is csak á lla p o th a tá ro z ó i v a g y legfeljebb
csak fe ltétel-5 és m eg en g ed ő h atáro zó i6 fu n k c ió t tö lth e tn e k be a p a rtic ip iu m o k a m o n d a t
b a n . I d ő t m e g h a tá ro z h a tn a k ép p en , m ég p ed ig az a c tió ju k rév é n , de nem id ő h a tá ro z ó k
ily en k o r.7 O k ot k ifejezh etn ek , de csak a n n y ib a n , a m e n n y ib e n egy á lla p o t az o k o t ki-
1 H . H i r t : In d o g erm an isc h e G ra m m a tik . Teil IV . H e id elb e rg 1928. 88 sk k .

2 H . H ir t: i. m . T eil V I. H eid e lb e rg 1934. 194 sk k .; A . M e ille t: In tro d u c tio n a
l’é tu d e c o m p a ra tiv e des langu es in d o -eu ro p éen n es. P a ris 1937. 277 sk k .
3 P l.: A udentes fortuna iu v a t (Verg. A en. 10,284).
4 E . S ch w yzer—A . D eb ru n n e r: G riechische G ra m m a tik . I I . M ü n ch en 1950. 388 —
391; J . B . H o fm a n n — A . S z a n ty r : L ate in isc h e S y n ta x u n d S tilistik . M ü n ch en 1965. 384
sk .; R . K ü h n e r - C . S teg m a n n : A u sfü h rlich e G ra m m a tik d e r la te in isc h e n S p rach e.
S atzlehre. T eil I. M ünchen 1962. 774 — 777.
5 PI.: . . . hostes . . . hanc adepti victoriam in p erp etu u m se fore victores confidebant
(Caes. B . G. 5,39,4).
6 PL: . . . u t oculus, sic a n im u s se non videns alia cernit (Cic. T use. 1,67).
7 PL : D io n ysiu s . . . tyra n n u s S yra c u sis expulsus C orinthi pueros docebat (Cic. T use.
7
fejezi,8 s h aso n ló az eset a cél k ifejezésével9 is. M ó d h atáro zó m á r csa k a z é rt sem leh e t a
p a rtic ip iu m , m e r t a m ellék n év m ó d h a tá ro z ó i fo rm á ja az a d v e rb iu m , azaz a m ellék n év
casu s ad v e rb ii fo rm á ja . M ó d h a tá ro z ó n a k c sak a z t a h a tá ro z ó t ta r th a t ju k u gyanis,
a m ely ik egy igéhez ta r to z ik és n em v o n a tk o z ik a m o n d a t egy ik fő nevére sem . A m en n y ib en
egy m ellék n év — az igéhez való ta r to z á s a m e lle tt — a m o n d a t v ala m e ly ik főnevére is
v o n atk o zik , a k k o r m i á lla p o th a tá ro z ó n a k n e v e z z ü k ,1012s e n n e k az a jele a fe n ti ny elv ek b en ,
h o g y az á lla p o th a tá ro z ó m egegyezik azzal a fő n év v el n em b en , sz á m b a n és esetb en ,
a m ely ik re v o n a tk o z ik , ú g y v iselk ed ik te h á t fo rm ailag , m in t egy je lz ő .11
Mi a z o n b a n m o st fő k é p p e n a p a rtic ip iu m o k n eg y ed ik szerepéről sz e re tn é n k beszólni,
a m ik o r az o k b a n az igeneves sz e rk ezetek b en á lln a k , a m e ly e k e t a sz a n sz k ritb a n lo cativ u s
a b so lu tu sn a k és g e n itiv u s a b so lu tu sn a k n ev ezü n k , a gö rö g b en g e n itiv u s a b so lu tu sn a k ,
a la tin b a n p ed ig a b la tiv u s a b so lu tu sn a k . A p a rtic ip iu m c o n iu n c tu m m a l szem ben ily en k o r
a p a rtic ip iu m o t p a rtic ip iu m a b so lu tu m n a k szokás nevezni.
M ielő tt a z o n b a n a fe n ti igeneves szerk ezetek v iz sg á la tá ra rá té rn é n k , fo glalkozzunk
a p a rtic ip iu m o k egyik o ly a n h a sz n á la tá v a l, a m e ly e t a la tin b a n m ég p a rtic ip iu m coniunc-
tu m n a k sz o k ta k sz in té n nevezni!
A b b a n a m o n d a tb a n , h o g y «Is (se. L u c iu s T a rq u in iu s) . . . senatum docet . . . se
m issu m a M . Crasso, q u i C atilinae nuntiaret, ne eum L e n tu lu s et Cethegus aliique . . . depre
hensi terrerent»1Z n ézzü k m eg, h o g y a n kell é rte n i ez t a deprehensi p a rtic ip iu m o t! H a ez
jelzői fu n k c ió t tö l t be, a k k o r ú g y kell é rte lm e z n ü n k e zt a m o n d a to t, s a k k o r ú g y érte lm e z
té k a ró m a ia k is ezt, h o g y «0 (ti. L u ciu s T arq u in iu s) . . . tá jé k o z ta tta a s e n a tu st . . ., hogy
a z é rt k ü ld te ő t M arcus C rassus, h o g y vigye h írü l C a tilin á n a k , hog y ne ijesszék ő t m eg a
le ta r tó z ta to tt L e n tu lu s, C ethegus és a . . . többiek». H a h a tá ro z ó n a k értelm ezn én k , nem
n ag y o n külön b ö zn e a m o n d a t érte lm e a fe n titő l, a m e n n y ib e n a z t jelen ten é, h ogy «ne
ijesszék ő t m eg L e n tu lu s, C ath eg u s és a tö b b ie k le ta rtó z ta tv a (le ta rtó z ta to ttk é n t)» .
D e v a jo n a fe n ti k é t értelm ezés b árm e ly ik e m egfelelő-e ? A le ta r tó z ta to tt L e n tu lu s, C eth e
gus és tá r s a ik legfeljebb fo g v a ta rtó ik a t ije sz th e tté k v o ln a m eg, h a tú lsá g o sa n b á tr a k
le tte k v o ln a v elü k szem ben m ég le ta rtó z ta tv a is, nem ped ig e lv b a rá ta ik a t. E lv b a rá ta ik a t s
C a tilin á t az a té n y ije sz ti m eg, h o g y L e n tu lu s és tá r s a i le v a n n a k ta r tó z ta tv a , te h á t
L e n tu lu s, C ethegus és a tö b b ie k l e f o g a t á s a . A la tin b a n te h á t a L en tu lu s et Cethe
gus aliique deprehensi n em csak a z t je le n th e ti, h o g y «a le ta r tó z ta to tt L e n tu lu s, Cethe g u s
és a többiek», h a n e m a z t is, h o g y «L entulus, C ethegus és a tö b b ie k le ta rtó z ta tá sa » , s e
m o n d a t esetéb en ez a leg u tó b b i értelm ezés a helyes. T erm észetesen nem csak n o m in ativ u s-
b a n fo rd u l ez elő ,13 h a n e m s p raep o sitió s e setek b en m ég tö b b sz ö r szükséges ez az é rte l
m ezés, pl. a «post civitatem a L . B ruto liberatam »14 ú g y értelm ezen d ő , h ogy «az á lla m n a k a
L u ciu s B ru tu s á lta li fe lsz a b a d ítá sa u tán » . — A la tin g e ru n d iv u m o k bizonyos h a s z n á la tá
b a n m in d ig ez az értelm ezés a helyes, pl. a «gaudere . . om ittendis doloribus»15 a z t jelen ti,
h o g y «örülni a fá jd a lm a k m egszűnése m ia tt,» s a «fe lix vobis corrum pendis fu it» 16 a z t
h ogy «sikeres v o lt a ti rossz ú tr a té ríté s e te k te ré n » .17
A z, h ogy a m ellék n év v a ló já b a n n em jelzői fu n k c ió t tö l t be a fő n év m e lle tt (és
nem is á lla p o th a tá ro z ó it), eg yszerű jelzős szerk ezetek b en is előfordul a la tin b a n . íg y az
in medio foro a z t is je le n th e ti, h o g y «a fó ru m közepén», s in k á b b csak az «in foro m edio»
8 P l.: . . . q u i (se. D io n y siu s) cultros m etuens tonsorios candenti carbone sibi adurebat
capillum (Cic. Off. 2,25).
9 P l.: Ip s e . . . G enuam repetit . . . Ita lia m defensurus (Liv. 21,32,5).
10 P l.: F len s me obsecravit (P la u t. T rin . 154); . . . P etrosidius aquilifer . . . for
tissim e pug n a n s occiditur (Caes. B. G. 5,37,5); . . . mortuos Persae cera circum litos condunt
(Cic. T use. 1,108). A z t, h o g y a h ely te le n ü l m ó d h a tá ro z ó n a k n e v e z e tt h a tá ro z ó állap o t-
h a táro zó , m u ta tja az, h o g y pl. n em a k ö n y ö rg és a síró, h a n e m C harm ides a síró, te h á t a
flens u g y a n az obsecravit-hoz ta rto z ó h a tá ro z ó , de C h arm id esre v o n atk o zik . H aso n ló k ép p en
nem a m egölés a harco ló , h a n e m a sash o rd ó és nem a te m e té s a viasszal b ev o n t, h an em
a h a lo tta k . (H asonlókép p en á lla p o th a tá ro z ó k a 7., 8. és 9. jz. p a rtic ip iu m c o n iu n c tu m a i is.)
11 E zzel szem ben a jelző m in d ig egy fő n év re v o n a tk o z ik és csak ah h o z is ta rto z ik ,
s az á llítm á n y tó l függ etlen .
12 Sail. C at. 48,4.
13 P l.: a c c u s a tiv u s b a n : . . . vos vitam ereptam neglegetis? (Cic. M an. 5,11) « . . . ti
nem fogtok tö rő d n i é le tü k e lrab lásáv al?» v a g y g e n itiv u s b a n : S ib i . . . bene gestae, m ih i
conservatae rei publicae dat testim onium (Cic. A tt. 2,1,6).
14 Cic. P h . 5,17.
15 Cic. F in . 1,56.
16 L iv. 3,17,2.
17 L d. Töttössy C s .: A n t. T a n . 16 (1969) 207 (az 1. b. p o n tb a n tá rg y a lta k a t).
je le n ti a z t, a m it egy ily en jelzős sz e rk e z e ttő l e lv á rh a tn á n k , h o g y a «középső fórum on»

je le n té sű legyen. A z «in sum m o m onte» a z t je le n ti, h ogy a «hegy te te jé n » , b á r az «in
monte summo» a z t is je le n th e ti, h o g y a «legm agasabb hegyen». A g ö rö g b en ily en é rte l
m ezés esetén, a m ik o r a m ellé k n é v n em a jelzői fu n k c ió t tö lti be, fe lté tle n ü l fo r d íto tt a
szórend, s a főnév v a n a jelző h ely é n , a m ellék n év p ed ig a fő n év h ely é n , p l. ή πόλις μέση
«a v áro s közepe», m íg a ή μέση πόλις «a középső város», v a g y ή νήσος έσχάτη «a szig et
széle», de a ή έσχάτη νήσος «a szélső sz ig e t” .18 A görög szórend a la p já n te h á t e z t a sz e r
k e z e te t « fo rd íto tt jelzős szerkezetnek» n e v e z h e tn é n k ,19 s ezen n e m c sa k a z t é rte n é n k ,
h o g y a főnév áll a jelző h ely én , h a n e m a z t, h o g y n em a m ellék n év a jelző a fő n év m e lle tt,
h a n e m a főnév a jelző a m ellék n év m e lle tt.
N ézzü k m eg ezek u tá n , h o g y m i a h e ly z e t a sz a n sz k rit lo c a tiv u s a b so lu tu sb a n , a
görög g e n itiv u s a b so lu tu sb a n és a la tin a b la tiv u s a b so lu tu sb a n ! A gacchatsu dineéu a z t
je le n ti lo c a tiv u s a b so lu tu sk é n t, h o g y «m iközben te ln e k a napok», «napok teltév el» ,
és n em a z t, h o g y «az eltelő (elm úló) n ap o k b an » , a gosu daghdásu sa gatah a z t je le n ti, h o g y
«elm ent a te h e n e k m egfejése u tán » és nem a z t, h o g y «a m e g fe jt te h e n e k alk alm áv al» .
A &εον διδόντος «az is te n adásak o r» , «am ikor az is te n ad» jelen tésű . A «qui {se. Pythagoras)
cum Superbo regnante in Ita lia m venisset, . . ,»20 a z t je le n ti, h o g y «aki (ti. P y th a g o ra s),
m iu tá n (T arquinius) S u p erb u s u ra lk o d á sa k o r Itá liá b a jö tt, . . .», a castris p o sitis21 p ed ig
« táb orverés után» v ag y «letáborozás u tán » jelen téssel ren d elk ezik . H o g y az a b la tiv u s b a n
levő főnév és a vele n em b en , sz á m b a n , e se tb e n m egegyező p a rtic ip iu m n em fe lté tle n ü l
a lk o t m ég a b la tiv u s ab so lu tu s-o s sze rk e z e te t, a z t jól illu s z trá lja a la tin interfecit m atrem
su a m ense destricto m o n d a t, am e ly je le n th e ti a z t is, h o g y «m egölte a n y já t k ih ú z o tt k a r d
dal» v ag y « . . . k ir á n to tt k a rd já v a l» , s e b b e n a je le n té sb e n ez n em a b la tiv u s a b so lu tu s, de
«m egölte a n y já t azzal, hog y k ir á n to tta a k a rd já t» (azaz « . . . k a rd ja k ih ú zásáv al» ) v a g y
« . . . m e rt k ir á n to tta rá a k a rd já t» értelm ezés ese té b e n m á r a b la tiv u s ab so lu tu s-o s szer
k eze tn ek kell ta r ta n u n k az ense destricto-t. N y ilv á n v a ló te h á t, h o g y a p a rtic ip iu m ily e n k o r
— ez u tó b b i esetb en — n em jelzői fu n k c ió t lá t el, h a n e m a z t a n e g y ed ik s z in ta k tik a i
fu n k c ió t tö lti be, a m it a fe n te b b e m líte tt f o r d íto tt jelzős sz e rk ezetek b en , s v a ló já b a n a
fő n év tö lti be ily en k o r a jelzői fu n k c ió t. E z t a z é rt is n e v e z h e tn é n k p a rtic ip iu m a b so lu tu m -
n a k , m e rt ez csak a la k ilag csa tla k o z ik egy főnévhez, é rtelm ileg é p p e n ehhez c sa tla k o z ik a
főnév, n o h a a p a rtic ip iu m a b so lu tu m elnevezés n em ezen az a la p o n h a sz n á la to s.
Mi a n n a k a m a g y a rá z a ta , h o g y a cselek v ést kifejező fő n év h e ly e tt p a rtic ip iu m o t
h a sz n á n a k e n y elv ek a k á r a L en tu lu s deprehensus, a k á r p ed ig a T a rq u in io Superbo regnante
esetéb en , m e ly ek et m it e g y a rá n t a p a rtic ip iu m h a s z n á la tá n a k e n eg y ed ik f a jtá já b a
so ro lu n k ? Mi ú g y g o n d o lju k , h o g y az em b er, a m ik o r a z t m o n d ta , h o g y « T arq u in iu s
S u p e rb u s u ralk o d ásak o r» , a k k o r az u ra lk o d ó T a rq u in iu s S u p e rb u sra tu d o t t csa k gondo ln i,
nem p edig az «uralkodás» e lv o n t fő n év re, s h o g y a g o n d o lk o d ás fejlő d ésé n ek k o ra i s z a k a
sz á b a n T a rq u in iu s S u p erb u s u ra lk o d á s á t ú g y ra jz o lta le, h o g y le ra jz o lta T a rq u in iu s
S u p e rb u st u ra lk o d ó k é n t, u ra lk o d ó i jelv én y eiv el, s «a sz e k ré n y a jtó k in y ilta k o r» -t egy
k inyíló a jta jú szekrénnyel á b rá z o lta , L e n tu lu s le fo g a tá sá t p ed ig a rá c so k m ö g ö tti L e n tu lu s
le rajzo lásáv al. A z u ra lk o d á s, m in t a cselekvés e lv o n t főn ev e: le ra jz o lh a ta tla n és áb rázo l-
h a ta tla n , s ez — csu p án le g ú ja b b a n — a film m o zg ó k ép so ráv al á b rá z o lh a tó csak.
J u th a tu n k - e v alam ily e n k ö v e tk e z te té sre a b b ó l a té n y b ő l, h o g y e h á ro m , je le n tő s
iro d a lm i em lékekkel rendelkező , régi in d o e u ró p a i n y e lv b e n m e g v a n a lo c a tiv u s a b so lu tu s
és a g e n itiv u s a b so lu tu s, illetv e az a b la tiv u s a b so lu tu s? N y ilv á n v a ló a n h ely es az a fe lté te
lezés, am ely sz e rin t ez a szerk ezet m á r az in d o e u ró p a i a la p n y e lv b e n is m eg v o lt, s így ez az
á lta lu n k im é n t felv ázo lt szem léleti m ód közös in d o e u ró p a i s a já ts á g .22 Az, h o g y a fo r d íto tt
jelzős szerk ezet — s z e rin tü n k — az ó in d b e n n em fe jlő d ö tt ú g y to v á b b , m in t a la tin b a n ,
a rra enged k ö v e tk e z te tn i, h o g y ta lá n a lo c a tiv u s a b so lu tu s-o s, ille tv e a g e n itiv u s a b so lu tu s-
os és a b la tiv u s ab so lu tu s-o s sz erk ezet v o lt é p p e n az a la p ja a fo r d íto tt jelzős szerk e z e te k
k ia la k u lá sá n a k .
Még e g y -k ét a p ró b b sa já to s s á g á t sz e re tn é n k em líte n i e sze rk e z e te k n e k a fe n ti
h á ro m n y elv b en .
E z e k közül az egyik az, h o g y a la tin b a n a p a rtic ip iu m im p e rfe c tu m a c tiv i-n e k a
ra g ja az a b la tiv u s a b so lu tu sb a n -e, e g y é b k é n t v isz o n t -ϊ. E lk é p z e lh e tő n e k ta r tju k , h o g y
18 H . M en g e: R e p e tito riu m d e r g riech isc h en S y n ta x . M ü n ch en 1961. 94.

19 A la tin b a n is fo r d íto tt tu la jd o n k é p p e n ily e n k o r a szórend, re n d sz e rin t u g y a n is az
első h ely en a m elléknév áll és a m áso d ik (jelzői) h e ly e n a fő n év (vö. az in m edio foro
stb . esetét).
20 Cic. T űse. 1,38.
21 L iv 2 39 5
22 H . H i r t : i. m . T eil V II. 92 sk k .
7*
ép p a z é rt v a n e különbség, m e rt az a b la tiv u s a b so lu tu s fo r d íto tt jelzős szerk ezetéb en

főn év ib b a p a rtic ip iu m szerepe, m in t a p a rtic ip iu m c o n iu n c tu m b a n , s az is elképzelhető,
h o g y gondos v iz sg álato k a z t ig azo ln ák , h o g y a m ik o r a p a rtic ip iu m im p e rfe c tu m a c tiv i
fő n év i fu n k ció b an áll, a k k o r e g y é b k é n t is tö b b s z ö r -e a rag , m in t a h á n y sz o r -i.24
A. m á sik m egjeg y zésü n k az, h o g y a m ik o r a sz a n s z k ritb a n ki v an té v e pleonasz-
tik u s n a k tű n ő é n a sat- p a rtic ip iu m lo c a tiv u sb a n — le g tö b b n y ire a p a rtic ip iu m p e rfe c tu m
p assiv i m e lle tt —,24 a k k o r e n n e k az az ok a, h o g y e p a rtic ip iu m , m in t az elején e m líte ttü k ,
n em illeszkedik b e te lje se n az ige genus- és a c tio -ren d szeréb e és e z t érzi a n y elv . E n n e k
e lle n té te az, h o g y a s z a n s z k ritb a n is elő fordul az a jelenség, a m it a la tin b a n a b la tiv u s
a b so lu tu s «m ancus»-nak n e v e z ü n k .25 v ag y is a m ik o r a sz a n sz k ritb a n a lo c a tiv u sb a n levő
p a rtic ip iu m h iá n y z ik és h e ly e tte egy m á s fő n év (v ag y m elléknév) v a n , p l.: rakéitari tva yi
«a te védelm ezésed esetén». E n n e k a sz a n s z k ritb a n az az ok a, h o g y a n y elv erősen érzi a
raksitd nom en a g en tis igei e re d e té t. A la tin b a n e jelenségen m ég k evésbé kell cso d álk o z
n u n k , hiszen o tt á lta lá n o s jelenség, h o g y a fo r d íto tt jelzős szerk ezetek n em csak p a rtic i-
p iu m o k segítségével a lk o th a to k .
M ég u to lsó k é n t m egjeg y ezzü k , h o g y a sz a n sz k rit g e n itiv u s a b s o lu tu s t n em te k in t
jü k m in d e n k o r f o r d íto tt jelzős szerk ezetn ek . E z e g y id ejű cselekvések esetéb en h a sz n á la
to s, am ik o r a g e n itiv u sb a n levő fő n év «érdekelt» egy m á sik cselekvésben, pl. sim hasya
vane bhramato ravir astam gatah ,27 Ig az u g y a n , h o g y az é rte lm e z h e tő ú g y is, h o g y «az
o ro szlán n ak az e rd ő b e n v aló b o ly o n g á sa k o r le n y u g o d o tt a N ap», de v a ló já b a n — szerin
tü n k — i t t tu la jd o n k é p p e n csa k a rró l v a n szó, h o g y «az erd ő b e n bolyongó o roszlán
sz á m á ra a N a p le n y u g o d o tt» , b á rm i is a szokásos és szép fo rd ítá su n k .
M A R Ó T H M IK L Ó S
N IS IB IS I. SZ. 350-ES OSTROMA SZ ÍR F O R R Á SO K T Ü K R É B E N
A z ókori világ k é t n a g y h a ta lm á n a k , a R ó m a i b iro d a lo m n a k (m ajd örökösének, a

K e le t-R ó m a i c sászársá g n a k és B izán cn ak ) v a la m in t P e rz s iá n a k év század o k o n k eresztü l
fo ly to n o sa n k iú ju ló h á b o rú sk o d á sa i so k szen v ed ést z ú d íto tta k a T erm é k en y F élh o ld
népeire. A h á b o rú k so rá n a tú ln y o m ó ré sz t szír n y e lv ű te rü le te k v áro sai tö b b sz ö r v o lta k
o stro m n a k , idegen h a d sereg ek d ú lá s á n a k k ité v e , s n ém ely ik tö b b sz ö r cserélt g a z d á t.
E z a sors j u t o tt N isibis v á ro s á n a k (m a: N u saib in , T örökország) is o sztály részü l.
E v á ro sn a k i.sz. 3ő0-ben lefo ly t o stro m a érd ek el m o st b e n n ü n k e t, az is a szír fo rráso k ,
elsősorban a sz e m ta n ú szen t E p h ra im , azaz A p h re m k ö ltem é n y e in e k tü k ré b e n . A görög
reg én y tö r té n e te sz em p o n tjá b ó l lényeges eld ö n ten i, h o g y a n is m e n t végbe az o stro m ,
hiszen Ju lia n o s leírása e lté r T h e o d o réto sétó l (és u g y an íg y a tő lü k függő szövegek eg y m ás
tól), de u g y a n a k k o r a Ju lia n o s féle verzió erős ro k o n sá g o t m u ta t a reg én y író H éliodórosnál
o lv a sh a tó syénéi v á ro s tro m leírásá v al. H a Ju lia n o s leírása b izo n y u l h ite lt érdem lőnek,
a k k o r H élio d ó ro st 350 u tá n r a kell d a tá ln i, h a T h eo d o réto sé, a k k o r 350 e lő ttre . Az első
esetb en u g y an is a z t kellene fö lté te le z n ü n k , h o g y H éliodóros a nisibisi v á ro stro m o t d o l
g o z ta föl regényében, a m áso d ik ese tb e n v iszo n t a z t, h o g y Ju lia n o s n em a tö r té n e ti ese
m é n y t ír ta le, h an e m az a rr a so k b a n h aso n lító , de a n n á l jó v a l színesebb reg é n y ré sz le te t
ism ételte m eg .1
23 T e h á t a p a rtic ip iu m o k fe n te b b i 2. és 4. s z in ta k tik a i fu n k ció ja esetéb en .

24 P l.: andhatdm p rdpteM lukesu satsu v a g y csa k p l.: mrte p atyau.
25 J . B . H o ffm a n n —A . S z a n ty r : i. m . 138 sk .; R . K ü h n e r —C. S te g m a n n : i. m . 779
sk.; A . E rn ő id — F . T h o m a s: S y n ta x la tin é . P a ris 19722. 103.
26 V agy: P aéyato bakam ürkhasya n a ku la ir bhaksitáh sutdh. *
*A k é rd é st összefoglalja és ex p o n á lja , a fo rrá so k a t ism e rte ti Szepessy T ib o r:

N isibis o stro m a és a H éliodóros-kronológia. E z e n k ív ü l m ég a S. E p h ra e m i S yri C arm in a
N isibena. ed. G. B ickell. L ipsiae 1866. 6 — 19.
M ielőtt m eg v izsg áln án k , h o g y m it m o n d a v á ro s o stro m á ró l m a g a A p h re m , érd em es

u tá n a n é z n i, h o g y an em lékezn ek m eg N isib is o stro m á ró l A p h re m é le tra jz a i.2 S zírül
ism eretes v o lt u g y an is A p h re m é le tra jz a , a zaz a n n a k k ü lö n b ö ző red ak ció i. A z egy tő rő l
fak ad ó , de eg y m ástó l részb en e lté rő v á lto z a to k m egeg y ezn ek a b b a n , h o g y a szír tö r té n e
lem p ro m in en s a la k já n a k , sz e n t E fré m n e k é le té t c so d ák k al, leg en d ás elem ek k el a la p o s a n
kiszínezve, de m égis a főhős é le té t (a leh ető ség ek h ez m é rte n ) h ív e n tü k rö z v e a d já k vissza.
A z éle tra jz o k m eg em lék ezn ek N isibis o stro m á ró l is, m ely s z e rin tü k A p h re m f ia ta l
sága idején, m ég nisibisi J a k a b é le té b e n fo ly t le, N a g y C o n sta n tin u s h a lá la u tá n . íg y
az o stro m o t a 338-as o stro m m a l kellene a z o n o síta n u n k . A leírás sz e rin t a p e rz sa sereg
v ezető je S ä h p u r k irá ly v o lt. E z a z o n b a n , te k in te tte l a rra , h o g y I. S ä h p u r 241 —272-ig
u ra lk o d o tt, a z t su g allja, h ogy az o stro m o t a 350-ben lefo ly t o stro m m a l kell a z o n o síta n u n k .
A z é le tra jz o k m egegyeznek a b b a n , h o g y az o stro m n a k a sá sk á k és a szú n y o g o k ro h a m a
v e te tt v éget. A sásk a- és s z ú n y o g ra jo k a t A p h re m im á já t m e g h a llg a tv a Is te n k ü ld te ,
h o g y m egalázza ezekkel a kis á lla to k k a l a gőgös p e rz s á k a t. A z e g y ik v á lto z a t tu d n i véli,
h o g y nisibisi J a k a b csak a végső k étség b eesésb en en g e d te m eg A p h re m n e k , h o g y a b á s
ty á r a fölm enve az égiek seg ítség ét k érje, m iu tá n a p e rz sá k ,,70 n a p o s o stro m u tá n a v á ro s
közepén átfo ly ó fo ly ó csk át tá v o la b b e lto rla sz o ltá k ” ,3 a víz m e g in g a tta és le d ö n tö tte a
v á rfa la k a t, m e rt azo k „ n e m tu d t a k a h a ta lm a s víz erejév el szem b en m e g á lln i” .4 A v ár-
v éd ő k az o n b a n g y o rsan h e ly re á llíto ttá k a le o m lo tt fa la k a t, és b a llis tá ik segítségével
m in d e n k it tá v o l ta r to t ta k , a k i k ö zeled n i m e rt.
M e g á lla p íth a tju k , h ogy m in d e n való szín ű ség sz e rin t T h eo d o ré to s szövege ezekre a
szír fo rrá so k ra tá m a s z k o d o tt. A z ő szövegében u g y a n is u g y a n a z o k a t a h ib á k a t lá tju k
v iszo nt, am e ly e k e t az A p h re m -é le tra jz b a n fig y e lh e tü n k m eg. A z é le tra jz o k és T h eo d o ré to s
is c o n ta m in á ljá k a 338-as és a 350-es o stro m o t, m ég p ed ig a szereplő sz e m ély ek et (nisibisi
J a k a b illetv e S äh p u r) és az o stro m le fo ly á sá t illetőleg (a folyó e lto rlaszo lása, fa la k ú jr a
építése, illetve a szúnyogok és a sá sk á k ra ja ). T h eo d o ré to s átv e sz i a szír é le tra jz o k h e ly ra jz i
té v e d é sé t is: az egyik v á lto z a tb a n n á la is a v áro so n k e re sz tü l fo ly ik a M ygdonios.
H a e lv o n a tk o z ta tu n k a c o n ta m in á lá s té n y é tő l, a k k o r a 350-es o stro m m a l k a p c so
la tb a n a szír é le tra jz o k a la p já n a k ö v etk ez ő té n y e k e t á lla p íth a tju k m eg az o stro m le
fo ly ásáró l.
1. A p e rzsák e lto rla sz o ltá k a v á ro s fo ly ó já t és a v iz e t a fa la k ra z ú d íto ttá k .
2. S ik erü lt N isibis fa la it egy p o n to n le ro n ta n i.
3. A v á rv é d ő k késedelem n élk ü l h e ly re á llíto ttá k a m e g ro n g á lt fa la k a t.
4. A v á ro s tro m sik e rtele n ü l é r t vég et.
H a a szír fo rrá so k n a k e zt a c s o p o rtjá t ö ssze h a so n lítju k T h eo d o réto s-szal, a k k o r a z t

kell m o n d a n u n k , h ogy T h eo d o réto s o ly a n szír fo rrá so k a t ő rz ö tt m eg sz á m u n k ra görögül,
am e ly ek szír ere d e tijü k b e n is r á n k m a ra d ta k .5 M e g á lla p íth a tju k , h o g y az ö tevékenysége
ez esetb en világosan lá th a tó a n m e n te s m in d e n to rz ítá s tó l, h a g io g ra p h ia i c é lo k a t k ö v e tő
fe rd íté stő l. S z u b jek tív e u g y a n is ig a z a t m o n d o tt, m iv el szír fo rrá sb ó l d o lg o z o tt, szír
fo rrá sa it p o n to sa n k ö v e tte . M u n k á já b a a z o n b a n o b je k tív e h ib á k c sú sz ta k , m iv el szír
fo rrásai chronológiai, fö ld rajz i té v e d é sé t, a p ia fra u s á lta l E fra im n a k tu la jd o n íto tt csoda
le írá sá t e lh itte , k ritik á tla n u l á tv e tte .
M indezek u tá n a z t kell m o n d a n u n k , h o g y h a T h eo d o ré to s és az ő t k ö v e tő k g en u in
szír h íra d á s o k a t re p ro d u k á lta k , a k k o r a fo rrá so k e lté ré sé n e k k é rd é sé t n em a görög,
h a n e m a szír filológiának kell tis z tá z n i.6 E z t a fö la d a to t ú g y v é g e z h e tjü k el, h o g y szem b e
s ítjü k az A p h re m -életrajzo k a d a ta it m a g á n a k A p h re m n a k , a s z e m ta n ú n a k az o stro m -
leírásáv al.
2 A . B aum strark : G esch ich te d e r sy risch en L ite ra tu r. B o n n 1922. 34 — 35.

3 F . U hlem ann: E le m e n ta rle h re d e r sy risch en S p rach e. B erlin 1829. 7. C. B rockel
m a n n : S yrische G ra m m a tik . L eipzig 1960. 26 —27. K ü lö n ö sk é p p 26. lap 3 —4. sor.
4 i. h.
5 A kérdés összefoglalása, az idevágó iro d alo m ism e rte té se A. B a u m sta rk : i. m .
34, k ü lönösképp a láb jeg y zetek .
6 E ls ie te tt k ísérlet a fo rrá so k c so p o rto sítá sá ra A . Colonna : L ’assedio di N isibis del
350 d. C. A th e n a e u m 28 (1950). 79 skk.
II
A z o stro m esem én y eit A p h re m a C arm in a N isib en a első d a ra b ja ib a n ö rö k íte tte

m eg, m égpedig az o stro m a la t t és az a z t k ö v e tő n a p o k b a n , te h á t az esem ényekkel egy-
id őben. E lö ljá ró b a n m e g á lla p íth a tju k , h o g y A p h re m n a k eg y részt m in t a v á r véd ő jén ek ,
m á s ré sz t m in t k ö ltő n e k az á llt é rd ek éb en , h o g y az o stro m o t, a k iá llt b o rz a lm a k a t k i
színezze, eltú lo zza, s e k e ttő s m in ő ség éb en érd ek eiv el elle n té te s v o lt az esem én y ek et
elszü rk íten i, az o stro m o t b ag ate lliz á ln i. M indezek fén y é b e n világos, h o g y h a A p h rem
szövegén m ó d o síta n i a k a ru n k , a k k o r a b b ó l in k á b b le kell v o nni, se m m in t h o zzáad n i.
E z e k u tá n nézzü k m eg, h o g y az e m líte tt v ersek a la p já n a 350-es o stro m m ily en elem eit
re k o n s tru á lh a t j u k .
1 . A z ellenség a város fala it kívülről elárasztotta vízzel. A p h re m az egész első C arm
egy h a s o n la tra ép íti. N isib ist N o é n a k a vizek te n g e ré n h á n y ó d ó b á rk á já h o z h a so n lítja .
E z a z t jelen ti, hog y v a g y az egész v á ro s t k ö rb e v e tte az e lto rla sz o lt M ygdonios folyó
vize, v ag y legalábbis v o lt o ly a n p o n tja a v á ro sfa ln a k , a h o n n a n k ö rü lte k in tv e m in d e n ü tt
v izet le h e te tt lá tn i a v á ro s k ö rü l. N oé b á r k á já t m in d e n e se tre k ö rü lv e tte a víz, s h aso n ló
k é p p a v áro sró l is a z t o lv a s h a tju k , h o g y k ö rü lv e tte a víz, de k ö rü lv e tté k az o stro m -
h a lm o k is, és a n y ílvessző k m in d e n ü n n e n h u llo tta k .7 Az ellenséges h a lm o k és n yílvesszők
je le n te tté k N isibis esetéb en a tö b b e t-sz e n v é d é st N oé b á rk á já v a l szem ben, h iszen a
’te n g e r’ m in d k e ttő t eg y fo rm án v e tte k ö rü l.
A p h rem n él csak h á ro m ellenséges té n y e z ő szerepel m in d ig : a víz, a h a lm o k és a
nyílvesszők. A N ó é -b á rk á ja h a so n la t jó a lk a lm a t k ín á lt v o ln a az o stro m b a n részt vevő
egyéb b á rk á k fölem lítésére is, h a le tte k voln a. B ev ezető m e g á lla p ítá su n k a la p já n a z t
kell m o n d a n u n k , h o g y h a A p h re m ezekről n em em lékezik m eg, a k k o r m i sem m a g y a rá z
h a tju k bele szövegébe, in k á b b a ’te n g e r’ tú lsá g o sa n is k isz ín e z e tt k é p é t kell jó v a l szeré
n y e b b e n érte lm e z n ü n k . E z a z o n b a n A p h re m e t m in d e n k é p p e ltá v o lítja Ju lia n o stó l és
T h eo d o réto sh o z közelíti.
2. A perzsáknak sikerült a város fala it ledönteni. Az o stro m so rá n az ellenség célja
a fa la k m egrongálása, led ö n tése v o lt,8 ez t a k a r tá k k ü lönböző m esterk e d ések k el elérni.
A vízzel való e lá rasztássa l is az v o lt a sz á n d é k u k , h o g y a víz e re jé t e cél érd ek éb en fö l
h a sz n á ljá k ,9 ah o g y ezt az A p h re m -é le tra jz is írja , m in t fö n te b b lá th a ttu k . íg y e b b en a
k érd ésb en is m egegyezik a k é t fo rrás. Ju lia n o s sz e rin t a folyó fö ld u zzasztása u tá n h ajó k ró l
a k a r tá k a v á ro s t m egostro m o ln i.
A p e rzsák tev ék e n y ség e sik errel já r t, a v áro s falai egy p o n to n le o m lo tta k ,101a fa la k
leo m lását k ö v ető en a p erz sá k h a rc i e le fá n tja ik k a l ro h a m ra in d u lta k ,11 de ro h a m u k
ere d m é n y te le n m a r a d t.12 A p h re m a m á so d ik C arm ent k ö zv e tle n ü l e m o zg alm as esem ények
leza jlása u tá n írta .
3. A védők a megrongált falat egy éjszaka alatt helyreállították. A zt A p h rem így írja le:
,,S a b b a tu m d e s tru x it m u ro s t u o s . . . dies a u te m resu rre c tio n is filii resu rg ere fecit cladem
tu a m .” 13 M indez a rr a enged k ö v e tk e z te tn i, hog y a fal sz o m b a to n d ő lt le és v a sá rn a p ra
k ija v íto ttá k . íg y a ro h a m n a k sz o m b a to n k e lle tt végbem ennie.
4. A z ostrom nem érte el célját. V a sá rn a p ra v irra d ó la g — m in t lá t tu k 14 — a vár-
v éd ő k a fa la k a t h e ly re á llíto ttá k . E b b e n az o stro m ló k a v á rv é d ő k e re jé t lá ttá k , s az e sté t
m eg sem v á rv a m ég a zn a p , v a sá rn a p e lv o n u lta k .15 A szöveg k iad ó ja, G. B ickell r á m u ta t
a rra , hogy A p h rem eb b en a k é rd ésb en is T h eo d o réto s-szal (te h á t az á lta la k ép v iselt forrás-
cso p o rtta l, az ő t m egelőző szír és az ő t k ö v e tő görög fo rráso k k al) foglal el azonos á llá s
p o n to t: ,,D ocem ur hic, m u ro ru m scissionem S a b b a to , lib e ra tio n e m a u te m die do m in ica
contigisse. S im iliter e t T h e o d o re tu s tr a d it, S ap o rem p o st m u ri p e rru p tio n e m in p o ste ra m
diem exspectasse, u t u rb e m c a p e re t. N ec ab eo d iffe rt Ju lia n u s, q u i ta m e n in eo e rra t,
7 G. B ic k e ll: i. m . 71 — 74, k ü lö n ö sk ép p 72/3, illetv e a szír szöveg: 1 — 3, k ü lö n ö sk ép

2 /3 0 - 3 2 .
*G. B ickell: i. m . 78/19 ill. 6 /2 0 0 - 2 0 4 .
9 G. B ickell: i. m . 73/8, ill. 3/99 -1 0 0 .
10 G. B ickell: i. m . 77/16, ill. 6/170.
11 G. B ickell: i. m . 77/16, ill. 6/170.
11 G. B ickell: 78/18, ill. 1 9 2 -1 9 5 .
11 G. B ic k e ll: I I I . carm en .
13G. B ickell: 80/6, ill. 7 /6 0 - 6 4 .
14 i. h.
15G. B ickell: 78/17, ill. 7 /1 7 9 -1 8 9 .
quo d a it, S aporem p o st m u ri re s ta u ra tio n e m a d h o c p e r longius te m p u s a n te u rb e m re m a n

sisse, cf. 2, 17.” 16
M e g á lla p íth a tju k , h ogy T h eo d o ré to s és a szír n y e lv ű A p h re m -é le tra jz o k , v a la m in t
m a g á n a k A p h re m n a k a h íra d á sa i m in d e n lényeges p o n tb a n m egegyeznek. E g y a rá n t a z t
á llítjá k , h ogy a p e rzsák az o stro m so rá n fö ld u z z a sz to ttá k a M ygdonios-folyó v iz é t, a víz
erejével le d ö n tö tté k a fa la t, de a z t a v é d ő k egy é jjel h e ly re á llíto ttá k . E z t lá tv a I. S ä h p u r
a v á r alól a z o n n a l elv o n u lt.
A z o stro m esem én y ein ek re k o n s tru á lá s a k o r n e m lényeges, h o g y a M ygdonios a
v á ro s m e lle tt v ag y a v áro so n k e re sz tü l fo ly t. E z a k é rd é sn e k n em a tö r té n e ti részéh ez
ta r to z ik (s fo rrá sa in k e z t a k a rjá k e lső so rb an elm o n d an i), h a n e m a fö ld ra jz i részéh ez.
L ényeges azo n b an , h og y az o stro m b a n ré sz t v e tte k -e h a jó k , m a jd p e d ig a fal
leom lása és ú jjá é p íté se u tá n m ég so k áig m a ra d ta k -e a v á ro s a la t t a p e rz sá k . L á th a ttu k ,
h o g y ezekben a k érd ések b en A p h re m T h e o d o ré to s le írá sá t igazolja.
E zzel szem ben ú g y tű n ik , h o g y Ju lia n o s n em a z t az o stro m o t írja le, a m irő l
A p h rem v a la m in t éle tra jz író i és n y o m u k b a n T h eo d o ré to s szó ln ak , h a n e m az a h h o z so k b a n ,
de n em m in d e n b e n haso n ló sy én éi o stro m o t — H élio d ó ro s n y o m á n .
O L A JO S T E R É Z
F IG Y E L M E N K ÍV Ü L M ARADT F O R R Á SO K
TR A IA N U S P Á R T H U S F Ö L D I G YŐ ZELM I E M L É K É R Ő L
(IO H A N N E S E P H E S m U S , A N T H O L . G R . X V I 72)
A tö rté n e le m n a g y k o rsz a k a i g y a k o rta n e m c sa k n a g y te tte k b e n te rm é k e n y e k ,

h a n e m a te t te k e m lék ezetét m é ltó a n őrző m ű v é sz e ti a lk o tá so k b a n is. T ra ia n u s u ra lm a a
ró m a i császárság n ak k étség tele n ü l a c sú c s p o n tjá t je le n ti, leg aláb b is a m i a k ü lső h a ta lo m
és k a to n a i erő k ife jté sé t illeti. S az o p tim u s p rin c e p s k o ra a h h o z is é r te tt, h o g y p á r a tla n
e m lé k m ű v ek b en ö rö k ítse m eg a m a g a n a g y sá g á t.
T ra ia n u s diad alo szlo p a R ó m á b a n 1 tiz e n n y o lc é v század e lm ú ltá v a l is len y ű g ö zi az
e m b e rt. A T ro p aeu m T ra ia n i m a ra d v á n y a i p e d ig A d am k lissin él12 a z t is szem léletesen
m u ta tjá k a m a em b erén ek , h og y n e m c sa k o t t te r m e tt a tra ia n u s i k o r n ag y sá g á h o z m é ltó
em lék, ahol az százezrek, m illiók tu d a tá n a k — ró m a i ö n tu d a tá n a k — a fo rm á ls á t szol
g á lh a tta , m ik é n t az a k k o ri világ fő v á ro sá b a n . O tt is k e le tk e z e tt ily en a lk o tá s, a h o l a n a g y
h a d ite tte k le z a jlo tta k , m essze-m essze az im p e riu m szív étő l a lim esek közelében.
A ró m ai fó ru m és a d á k h a d sz ín té r e m lé k m ű v ein ek a fe n n m a ra d á sa szeren csén k re
leh ető v é teszi, hog y ném i se jte lm ü n k leh essen egy m á sik tra ia n u s i h a d já r a t d ia d a lm i
em lék ének m o n u m e n ta litá sá ró l is, b á r a b b ó l sem m i m a te riá lisá n n em m a r a d t n a p ja in k ra .
E z T ra ia n u s szobra a P erzsa-ö b ö l p a rtjá n , a m e d d ig u to lsó d ia d a lm a s fe g y v e rté n y e , a
p a rth u s h a ta lo m m eg tö rése a lk a lm á v a l e lő re n y o m u lt az o p tim u s p rin c e p s a leg en d á s
k e le th ó d ító N a g y S án d o r n y o m d o k á n h a la d v a .3
A T raia n u sró l szóló szak iro d a lo m sz á m o m ra k ö z v e tle n ü l v a g y k ö z v e tv e h o z z á
férh ető írásai eg y etlen k ú tfő rő l tu d n a k , a m e ly e z t a sz o b o ra lk o tá st e m líti. K iz á ró la g ez t
az e g y etlen fo rrá st idézi F . A. L e p p e r is, a k in e k a tra ia n u s i p a rth u s h a d já r a tr ó l szóló
k ö n y v é t (T a rja n ’s P a r th ia n W a r, O xford 1948) az ú ja b b sz a k m u n k á k a té m a m a m é rv a d ó
16 G. B le h e li: i. m . 79 — 80. A z előszóban ezzel szem b en a szerző — h ib á s a n —

elítéli T h eo d o réto st, és A p h re m e t Ju lia n o s a la p já n p ró b á lja m a g y a rá z n i.
1 A C olum na T ra ia n i legfőbb le írá sa it a d ja W . H . G ro ss: T raia n ssä u le . D e r kleine

P a u ly V (1975) 919.
2 A z em lékm ű leg ú jab b k im e rítő le írá sá t a d ja F . B . F lo re sc u : D as S iegesdenkm al
v o n A dam klissi T ro p aeu m T ra ia n i. B u k a re st —B o n n 1965.
3 D io C assius (X iphilinus) L X V III 28, 3 —4 ed. U . P h . B oissevain vol. I I I , re p r.
B erolini 1955. 216; E u tro p iu s, V I I I 3, 3; cf. R u p h iu s F e stu s; A rria n u s, P a rth ic a X V I fr.
71 — 72 ed. A . G. Boos —G. W irth. L ipsiae 1967. 244; cf. Jacoby a d A rria n . P a r th lib. X V I:
F G R H IS T I I D , rep r. L eid en 1962. 577 —580.
feld o lg o zásán ak te k in tik .4 E b b e n a v o n a tk o z á sb a n te h á t m in th a o t t ta r ta n a m a is a

T ra ia n u s-k u ta tá s, ah o l T h. M om m sen id ején t a r t o t t ; a ró m ai tö rté n e le m e legjobb ism erője
u g y an is a Iord an es-féle R o m a n á n a k a T ra ia n u s P erzsa-ö b ö l p a r ti sz o b rá t e m lítő m o n d a tá
hoz (268) e z t a k a te g o rik u s m eg jeg y zést fű z te : «Eius s ta tu a e reliq u i a u c to re s n o n m e m i
n e ru n t» .5
A valóság az, h ogy am id ő n 1882-ben a io rd an esi h íra d á s t — «in m a ri ru b ro
classem , u n d e In d ia e fines v a ste re t, in s titu it ib iq u e su am s ta tu m d e d ic a v it » — M om m sen
a fe n ti m ó d o n k o m m e n tá lta , im m á r h o zzá fé rh e tő v o lt n y o m ta tá s b a n egy o ly an h a to d ik
század i író m ű v e is, a k i Io rd a n e se n tú lm e n ő tá jé k o z ta tá s s a l szo lg ált a k érdéses T raia n u s-
féle szo b o ralk o tá sró l. E z a fo rrá s lo h a n n e s E p h e sin u s szír e g y h á z tö rté n e té n e k h a rm a d ik
részében a V I. k ö n y v 23. fe je z e te .6 I t t eg y eb ek m e lle tt a k ö v etk ez ő k rő l ad h ír t a ja k o b ita
szerző. A z egyik tü r k fejed elem re z id e n c iá já n egy id ő b e n v o lta k jelen I. Chosroes p erzsa
n a g y k irá ly és I I . Iu stin o s b izán c i c sászár k ö v e te i.7 A p e rz sa d ip lo m a tá k a z t á llíto ttá k ,
h ogy a k eletró m ai u ra lk o d ó a S äsä n id a fejed elem szolgája, m e r t évi a d ó t fiz e t neki.
(E z célzás v o lt az 561 végén m e g k ö tö tt p e rz sa —b izán ci békeszerződés a m a cikkelyére,
a m ely n ek é rtelm éb en B izánc évi 30 000 a ra n y a t ta r to z o tt fiz e tn i k e le ti szo m sz é d já n a k .)8
A k eletró m ai k ö v etség v e zető je, Z ém arch o s erre a z t v á la sz o lta , é p p e n fo rd ítv a áll a
h ely ze t, a p e rzsák k irá ly a a b izán ci csá sz á r szolgája, «hiszen a ró m a ia k sok c sászára v o n u lt
be az ő o rszág u k b a p u s z títv a a z t és fo g ly o k a t h u rc o lv a el o n n a n ; íg y T ra ia n u s a ró m aiak
császára, m id ő n o d a v o n u lt, a n n y ira leig ázta és h a ta lm a a lá v e te tte ő k e t, h o g y k é p m á sá t,
a m e ly e t o rsz á g u k b a n m a g á n a k f e lá llítta to tt, m in d a m ai n a p ig tisz te lik és félik: m in d
m áig senki ló h á to n n em m erészel a k é p m á s e lő tt áth a la d n i.» A tü r k k a g á n kérd ésére a
p erzsa k ö v e te k elism erték , h o g y a m it Z ém archos az o rsz á g u k b a n álló T raian u s-szo b o rró l
elbeszélt, az ú g y igaz. A n o m á d fejed elem szem ében ezzel e ld ő lt a kérdés, m ely ik fél
m o n d o tt ig a z a t s m ely ik h a z u d o tt, am id ő n a m á sik u ra lk o d ó já t s a já tja szo lg áján ak n evez
te : a p erzsa d ip lo m a tá k a t h a z u g o k n a k m o n d v a d ü h ö sen h a z a k ü ld ö tte . A zok a n a g y
k irá ly n a k b e sz á m o lta k a tö rté n te k rő l s ő e rre le ro m b o lta tta T ra ia n u s szo b rá t. H o g y ez
k ö rü lb elü l m ik o r tö r té n t, a rr a Z ém archos kő v e t já rá s á n a k k ro n o ló g iája v e t fé n y t. 569
a u g u sz tu sá n a k elején in d u lta k a b izán ci d ip lo m a tá k a tá v o li ú tr a s k é t évbe te lt, m íg oda-
vissza m e g já rtá k a z t.9 571 —572 k ö rü l k e rü lh e te tt ily en k ép p en so r T ra ia n u s d ia d a lm i
szo b o rm ű v én ek a lero m b o lására, am e ly a k k o r, közel n ég y és fél év század d al felá llítá sa
(116) u tá n is tis z te le te t p a ra n c so ló a n m a g a s lo tt az irá n i b iro d alo m földjén.
H a bizonyos a n e k d o tik u s színezés n y o m a k étség te le n ü l m e g m u ta tk o z ik is lo h a n
nes E p h e sin u s elbeszélésében, az m égis k ö zv e tle n ü l és eg y é rte lm ű e n T ra ia n u s P e rz s a
öböl p a r ti em lékm űv érő l tá jé k o z ta t. E g y m á sik — az eddigi T ra ia n u s -k u ta tá s á lta l
sz in té n n em é rté k e s íte tt — fo rrá s101ezzel szem b en kö zv etlen ü l n em erről a szo b rászati
a lk o tá sró l beszél, k ö zv e tv e m égis a rr a céloz. A z a n o n im ep ig ram m a (A n th . Gr. X V I 72)11
4 L d. pl. R . H a n s lik : U lp iu s T ra ia n u s. R E S uppi. X (1965) 1093—1102; ugyan ő :

T ra ia n u s. D er kleine P a u ly V (1975) 921.
5 Io rd a n is R o m a n a e t G etica. R ec. T h . M o m m sen : M G H A u c t. A n t. V. B erlin 1882.
3 4 -3 5 .
6 Io h a n n is E p h e sin i H isto ria e ecclesiasticae p a rs te r tia : C S C O S crip t. Syri
Series I I I to m u s I I I , in te rp re ta tu s e st E . W . Brooks. L o v an i 1936. 244 —246; D ie K irchen-
G eschichte des Jo h a n n e s v o n E p h e su s ü b e r s e t z t . . . von J . M . Schönfelder, M ünchen
1862. 2 5 1 - 2 5 3 .
7 U g y an en n ek a k ö v e ts é g já rá sn a k m á sik közel eg y k o rú le írá sá t a d ja M enandros
P r o té k tó r (fr. 19: E x c e rp ta de le g atio n ib u s ed. C. de Boor. B erolini 1903. 192, 14 —23.
8 E . S te in : H isto ire d u B as-E m p ire. I I . P a ris —B ru x e lle s—A m ste rd a m 1949. 519;
u g y an ő : S tu d ien zu r G esch ich te des b y z a n tin isc h e n R eich es v o rn eh m lich u n te r d en
K a ise rn J u s tin u s I I u n d T ib eriu s C o n sta n tin u s. S tu ttg a r t 1919. 2 —3, 28 —31; P . G onbert:
B yzance a v a n t l’Islam . I. B y zan ce e t l ’O rien t sous les successeurs de J u s tin ie n . L ’
e m p ereu r M aurice. P a ris 1951. 63 —65.
9 Men. fr. 19: E x c . de leg. 192; lo h . E p h es. h ist. eccl. V I 23 p. 246 in te rp re t. Brooks.
10 L d. feljebb a 4. je g y z e te t. E g y é b k é n t a T raia n u s-szo b ro k ró l (ill. ik o nográfiáról)
szóló m u n k á k is csak J o rd a n e s t idézik a P erzsa-ö b ö ln él e m e lt T raja n u s-e m lé k m ű ism erője-
k é n t: ld. pl. W . H . G ross: B ildnisse T raia n s. B erlin 1940. 13.
11 L d. m in d erre le g ú ja b b a n J . Ir m sc h e r: Zu A n th o lo g ia G raeca 16, 72. M élanges
A ndré P iganiol. P a ris 1966. 1749 — 1756; A . C am eron: A P ro p a g a n d a P o em fro m th e
R eigne o f J u s tin I I . B u lle tin o f th e I n s titu te o f C lassical S tu d ies o f th e U n iv e rsity of
L o n d o n 13 (1966) 101 —104; Olajos T . : A z A n th o lo g ia G raeca X V I 72 e p ig ra m m á já n a k
a k k o r író d o tt, am id ő n TI. Iu s tin o s tr ó n ra lé p te u tá n s z a k íto tt elő d je k ü lp o litik a i ir á n y

v o n aláv al, m ely n ek lényege az v o lt, h o g y feg y v er h e ly e tt üg y es d ip lo m á c iá v a l, n em u to lsó
so rb a n csengő a ra n n y a l szerelte le v a g y u s z íto tta e g y m ás ellen a b iro d a lo m p o te n c iá lis
ellen ség eit.12 Iu s tin ia n o s élete vége felé évi 30 000 a ra n y fiz e té sé t v á lla lta a P erz siá v a l
ö t ven eszten d ő re m e g k ö tö tt b é k é b e n ,13 re n d sz e re se n p é n z e lte a S ä sä n id a á lla m a ra b
v a z a llu sait is ,14 é v p é n z t k ü ld ö tt a g e p id a k ir á ly n a k ,15 s hol az egyik, hol a m á sik ste p p e i
n o m ád n ép n ek , u to ljá ra az a v a ro k n a k j u t t a t o t t ren d sz e re se n é rté k e s « a já n d é k o k a t» .16
I I . Iu stin o s a k iü rü lt álla m k a ssz a e g y e n sú ly á n a k h e ly re á llítá sa é rd e k é b e n ra d ik á lisa n
s z a k íto tt elődje g y a k o rla tá v a l: a la p e lv k é n t d e k la rá lta , h o g y az im p e riu m n em fiz e t
szo m szédainak, h a n e m h a kell, feg y v errel v édi h a tá r a it és é rd e k e it.17 A n é v te le n e p ig ra m
m aíró k ö ltő i k épekbe ö ltö z te tte a h a rc i dicsőséggel k e c se g te tő új k ü lp o litik a v á rh a tó
sik e ré t: em elkedik m a jd m ég a ró m ai c sá sz á rn a k z sá k m á n y o lt fe g y v erek k el ékes (έναρη-
φόρος) szobra S u sáb an , P erzsia szív éb en s em elk ed ik m a jd ily en a D u n a tú lsó p a r tjá n az
a v a ro k o rszág áb an is, jósolja a p o é ta a k é t n é p n e k a legyőzésére, B izánc e lő tti en gedelm es
b e h ó d o lására célozva szav aiv al. S p ercig sem le h e t kétség es, h o g y a m id ő n egy I I . Iu s tin o s
k o rá b a n alk o tó k ö ltő ép p en a ró m ai c sá s z á rn a k az ellenség fö ld jé n á llíto tt sz o b rá t h a sz
n á lja a v á r t és re m é lt győzelm ek szim b ó lu m áu l, a k k o r u g y a n ú g y a h ó d ító T ra ia n u s
P e rz siá b a n századokig m eg sü v eg elt szo b ra lebeg a szem e e lő tt ,m in t ah o g y I I . Iu s tin o s
d ip lo m a tá i is en n ek a szo b o rm ű n ek a létév el « b izo n y íto tták » , h o g y a p e rz sa n a g y k irá ly a
ró m a i császár szo lg ája.18
A z ep ig ram m a a la p já n e g y é b k é n t a sz ó b a n forgó T ra ia n u s e m lék m ű egy o ly a n
v o n á sá ra is k ö v e tk e z te th e tü n k ném i valószínűséggel, am e ly Io rd a n e s és Io h a n n e s E p h e si -
n u s szű k szav ú h íra d á sá b ó l n em te ts z ik ki: a P erzsa-ö b ö l p a r ti sz o b o rm ű v e t h a d iz s á k
m á n y u l e jt e tt feg y v erek á b ráz o lá sa i d ís z íth e tté k . E z t a k ö v e tk e z te té s t a n n á l b á tr a b b a n
le v o n h a tju k az ep ig ram m áb ó l, m e rt h iszen a d á k o k o n n y e rt tra ia n u s i d ia d a l ad a m k lissii
e m lék m ű v én ek a csú csán is ép p e n z sá k m á n y o lt feg y v erek b ő l álló k őbe fa ra g o tt tro p a e u m
m a g a s o d o tt (ezért T ro p a e u m T ra ia n i a m ű a lk o tá s n e v e ).13
V égezetül csak k é rd é sk é n t (sem m ik ép p en sem h a tá r o z o tt á llítá sk é n t) felv e tő d ik a
k ö v etk ező g o n d o la t is. V ajo n a m ik o r az ep ig ra m m a író a b iro d a lo m szám o s szo m széd ja
közül ép p en k e ttő t ra g a d o tt ki azzal, h o g y az ő fö ld jü k ö n em e lk e d ik m a jd h ó d o la tu k
je lk é p ek én t a d ia d a lm a s b izán ci c sá sz á r egy-egy szo b ra, a k k o r c sak a k o rab eli p o litik a i
h e ly zet b efo ly áso lta ő t, m isz e rin t a leg tö b b , illetv e leg ren d szereseb b p é n z ju tta tá s a
p e rz s á k a t és az a v a ro k a t ille tte Iu s tin ia n o s részéről s e z é rt az ily en é v p én zek b e sz ü n te té s é
n ek k o rm á n y z a ti elvvé n y ilv á n ítá sa e k é t n ép p el v aló h á b o rú s k o n flik tu s á rn y é k á t v e te tte
előre? V agy pedig a k ö ltő v á la s z tá s á b a az is b e le já ts z o tt, h o g y a szem e e lő tt lebegő o p ti
m u s p rin cep s tis z te le te t éb resz tő m o n u m e n tá lis e m lék m ű v érő l k é t h e ly t tu d o tt, a D u n a
tá já n (s a já t k o ra a v a r arcv o n a lá n ) és az eg y k o ri A rsa k id a p á rth u s b iro d a lo m b a n (s a já t
k o ra S äsä n id a P e rz siá já b a n ) ?
tö r té n e ti h á tte ré h e z . A n tik T a n u lm á n y o k 23 (1975) 280 — 282; u g y a n ő : C o n trib u tio n a u

p ro b lém e de la p ro p a g a n d e p o litiq u e p o stju stin ie n n e (A n th o l. G r. 16, 72, J e a n d ’É p h é se e t
C orippe). O ikum ene 3 s. a.
12 M en. fr. 4: E x c . de leg. p . 442, 22 —26; A g a th ia s V 25, 6 p . 197, 7 — 9 ed. R .
K eydell.
13 L d . a 8. je g y z e te t.
14 M en. fr. 11, 15: E x c . de leg. 185, 2 8 - 1 8 6 , 22; 190, 2 3 - 1 9 1 , 11.
15 lo rd . G et. 264 vö. P . L a k a to s : Q uellen b u ch z u r G esch ich te d e r G épidén. O p u scu la
B y z a n tin a I I . Szeged 1973. 55 - 5 6 .
16 C oripp. lu s t. I l l 303, 347 —349; M en. P ro t. fr. 14: E x c . de leg. 444, 32 —445, 26;
lo h . E p h es. h ist. eccl. V I 24 p . 246, 21 —247, 9; C hro n ico n M onem basiae vv. 23 —24, 41,
53 —55: C ronaca di M onem vasia a c u ra di I . Dujöev. P a le rm o 1976. 4, 6; vö. S. S z á d e c z k y —
K ard oss: E in V ersuch z u r S am m lu n g u n d chrono lo g isch en A n o rd n u n g d e r g riech isch en
Q uellen d e r A w arengeschichte. O p u scu la B y z a n tin a I. Szeged 1972. 63 —65; u g y a n ő : D er
A w a re n stu rm im h is to risch en B e w u ß tse in d e r B y z a n tin e r d e r 11 — 13. J a h r h u n d e rte :
A ctes d u X V e C ongrés In te rn a tio n a l d ’É tu d e s B y z a n tin e s (A th én es 5 — 11 se p t. 1976) s. a.
17 E . S te in : S tu d ien . 3 —5.
18 lo h . E p h es. h ist. eccl. V I 23 p. 245, 25 —246, 10 in te rp re t. Brooks.
19 F . B . F lorescu: id. m ü . 372 —387, 691.
B A K O S JÓ Z S E F
ADA TOK AZ E G R I GÖRÖGÖK T Ö R T É N E T É H E Z
1. R ö v id k ö z le m é n y ü n k b e n az egri g örögök m ú ltjá n a k k u ta tá s á h o z k ív á n u n k

n é h á n y a d a tta l h o z z á já ru ln i. A n n á l is in k á b b szükség v a n az ily en jellegű a d atk ö z lések re,
m e rt m e g é re tt az idő, h o g y összefoglaló m u n k a je le n je n m eg az E g e rb e n é lt görögség
tö rté n e té rő l. A z eddig m eg je le n t a d a to k (B ih ari, A c ta A cad. P a e d . A griensis 5 [1959] 233;
F ü v e s, A n t. T an . 5 [1958] 78 — 81, uő .: A n t. T a n . 10, [1963] 65 stb .) k ö z ö tt is ta lá lk o z
h a tu n k o ly an o k k al, a m e ly e k E g e r v á ro s p ro to k o llá ris feljegyzéseiből valók.
E g ri S z ó tá r cím ű m u n k á n k k a l k a p c so la to s a d a tg y ű jté s so rá n ír tu k össze az i t t
k ö zö lt bejegyzéseket. B á rm e n n y ire is szerén y e k n e k tű n n e k e jeg y z ő k ö n y v i részletek ,
ú g y g o n d o lju k , é rté k e s a d a to k u l sz o lg á lh a tn a k az egri g örögök életére v o n atk o zó lag .
A görög n y elv rő l ír t m eg jeg y zések k ü lö n ö sen h a sz n o sa k le h e tn e k azo k sz á m á ra , a k ik e
n y elv m ag y aro rszág i é le tú rjá ró l és h a sz n á la tá v a l k a p c so la to s k érd ésk ö rrő l értek ezn ek .
2. 1744: «. . .E g e rb e n m in d a R á c z és Görög, m in d ped ig len m in d e n n e m ű k e re s
k e d ő k n ek a k á r K i L ég y en a V á ra s tilo sa el m in d e n fű sz e rsz á m n a k á r u l ta t á s s á t. . . »
1747: « . . . M iskolczi G örög B író h íre n élk ü l a la to m b a n K o rd o v á n y o k a t á ru lv á n
m eg b ü n t e t e t e t t . . . »
1753: «V arossunk lak o s G örög T o k a y T o k a y G örögnek a d ó ssa v o ln a . . .»
1753: « .. .eg ri K e resk ed ő R á c z L a k o so k n a k m e g e n g e tü k . . ., h ogy a lk a lm a to s
T o rn y o t é p ítse n e k . . . o lly kötelességgel, h o g y a h a ra n g o k a t m in d P á p is ta precesszióink,
m in d felh ő k e lle n . . . m eg v o n a tn i. . . t a r to z n a k . . . »
1754: <(. . . p u b lic a lta to tt F elséges C o n silu m n ak P a ra n c s o la tty a , h o g y az T örök
O rszági G örögök C o n sc rib á lta ssa n a k m in t K e re sz t v ag y V ezeték n eveiről h aso n ló kép-
p en ...»
1763: «. . .R á c z v ag y is G örög G alag o n y ásso n L évő S zölleit m e ri in g y en b írn i. . .»
1767: « ...S z . J á n o s és P á ll T e stv é r a ty a f ia k m acedoniták 28 eszten d eje, hogy
E g erb e jö tte k , v a g y o n B o lty o k , K e re sk e d n e k , k iv á lt K o rd o v á n n y a l, S z a ty á n n a l. . . »
1767: « .. .h á n y á n v á g y n a k a ’G örög K eresk ed ő k , G azd ák , L eg én y ek , In a so k ,
H á z a so k , N y ő te le n e k . . . n e v e k s z e rin t. . . ? H á n y á n v a n n a k egy k e n y é re n . . . ?»
1767: «. . .a lk a lm a tla n k o d n i n em sz ű n n e k . . . m ivel én T á rsa m m a l e g y ü tt n em az
o t t való R á c z és G örög c o m p ag n ia b éliek közzül, h a n e m T ö rö k O rszági co m pagniából
való v a g y o k . . . »
1767: « . . .a m a c e d o n ita . . . n e m te t te le az h ív ség n ek h i t i t . . . »
1769: «R ora P á l G o rd o v án y o s G örögnek, fizessék k i. . ., m elly su m m á t T ó th A n ta l,
az G ö rö g tü l m a g a neve a l a t t . . . fel v á l t o t t . . . »
1769: « . . . B . J . G örög k e resk ed ő n ek az p ia rc z o n levő d eszk ás B ó tty a vagyis
K u s o rn y á ja el r o n ta tik . . .»
1769: «K edves B író Ú r és E g e r V áro ssá T a n á c sa ) M inhogy világos ta p a s z ta lá sb u l
t a p a s z ta l ta t n a ,. . . h o g y az E g ri G örökgök és R á c z o k p a p is ta cselédeket ta r tv á n , a z o k a t
az Is te n i S z o lg álattú l el ta r ta n á k , ső t m elly ek v elü n k u n ió b a n v a n n a k a z o k a t A p o sta tá k -
n a k is tészik , azzal n em g o n d o lv án , h o g y m á r tö b b ízben m eg in te tte k , hog y te h á t az igaz
ö d v ö zítő h ite n L évő cseléd illy L elki V eszedelem re ne ju sso n , az F ö lly eb b m eg ígért
bérrel, azo n o k búi p aran cso llo m U ra sá g h a ta lm á v a l E g e r V áro ssá B író já n a k , és T a n á c sá
n a k , h o g y az o lly a n G örögöknél, v a g y R á c z o k n á l szolgáló cseléd ek et m ag o k eleibe
h iv a tta s s á k , és ez ily en veszedelm es S zo lg a la to k tó l el tilceák , m eg se enged jék , h o g y u n itu s,
v ag y P a p is ta L elke veszedelm ivel n á lo k Szolgállyon, m e rt jo b b kevesebb fizetésű Szol
g á la tta l üdv ö zö ln i, m in tse m n ag y o b b fizetéssel L élek v eszed elm et szenvedni. H o g y h a
p edig in té s á lta l a S zo lg álatb ú i ki állan i n em a k a rn á n a k , b ü n tessen ek , k inszericsék az
o lly an S zo lg álattú l való el á llá sra A griae, 17 febr. 1769. . . (E sz te rh á z y egri p ü sp ö k levele
E g e r v áro s vezetőihez).
1775: « . . .M enn y i sz á m b a n v a n n a k m in d öszve L élek sz erin t, az i t t való R á c z o k . . .
(E sz te rh á z y k érd ezte a v á ro s vezető itő l). A v álaszu k : « . . . 102 L elk et teszn ek , k ik egyedül
csak R ácz N yelvet tu d n a k , 138, k ik csak Görög N yelvet tu d n a k , 147 K ik egyedül csak oláh
N yelven sz ó llo n a k . . . »
1775: « . . . a z itte n g ta rtó z k o d ó R á c z o k és G örögök K ic sin tü l fo g v ást naggy
öszveségel 420 L élekbü l á lla n a k , de ezek b ü l is 33 a p ró s csöcsöm ösöknek P a p ra Szükségeik
n in c s e n . . . »
1775: «. . .a n e v e z e tt G örög N ik o la A d á m p a n k ró tá le tt. . .»
1775: «. . .a z Iffia b b ik P ó p a , V ittk o v ic s P é te r Görögül, R áczul, Oláhul jól tu d . . .»
1775: « . . .m a i n a p o n . . . az Iffia b R á c z P o p á t élőnkbe h iv a t ta t tu k . . . v a lly a m a g á t
itte n n em rég ib en m eg h a lá lo z o tt V ittk o v ic s R á c z P o p a fiá n a k le n n i. . ., id e k ü ld e tte te tt

a z o k o kbúi, m ivel a Görög N yelvet jól érti, és az ide v aló R á c z P o p a sem m i eg y éb n y e lv e t
R á c z u l nem tu d , itte n g p ed ig tö b b e n v a n n a k o lly a n G örögök, k ik G örögnél egyéb N y e lv e t
n em tu d n a k , te h á t az ide való G ö rö g ö k n ek In s tá n tiá jó k r a . . . k á p lá n fo rm á n ide k ü ld e t
t e t e t t . . . m in d en P a p i M u n k á t és fu n c tio t té s z e n . . . »
1775: «. . .a z Iffia b R á c z P a p V ittk o v ic s P é te r je le n lé tté b e n . . . (az egri p ü sp ö k )
. . . p a ra n c s o la tty a p u b li c á lt a to t t. . . »
1777: «. . .ta l á lt a to t t 10 R á c z k ö n y v és G örög s R á c z írá so k . . .»
1777: «. . .K é r jü k . . . az i t t L ak o zó G ö rö g ség et m in d e n féle K re p é n y m u n k á n a k
á r u lta tá s á tu l el tila lm a z n i. . . »
1781: «. . .o sk o lán tö b b o k b u l is é p p e n sém i szü k ség ek nin csen , n em is le h e t, először
a z é rt, h ogy itte n g n em az n a tio n á lis o sk o lá k tu l k ezd ő d v én , h á ro m féle n y e lv e n , ú g y m in t
M agyaron, N é m ete n , D iák o n fé rfia k a t és L e á n y o k a t t a n í t a t u n k . . . m i szü k ség ek v ag y o n
t e h á t M esterre v a g y O sk o lára k ö ltsé g e k e t t e n n i . . . »
1781: « .. . (a reg u lázást) m eg érd em li az Görög nyelv, m elly el so k ezer féle rossz
j ö t t m ár, és jö n is a H a z á b a n , h o g y n e m c sa k ne ta n íta s s o n és te n y issz e n az o rszág b an ,
h a n e m te lly ességgel e ltö r ü lte s s e n . . . »
1 7 8 1 : « . . . m ivel közönséges Szolgák, ú g y m in t O skola M ester, H a ra n g o z ó , s
ezekhez h aso n ló k n élk ü l n em le h e tü n k . . . n é k ie k egy H á z a t fe lá llíta n i m eg e d g y e z tü n k . . .
(Az egri rá c és görög náció b e a d v á n y a az egri p ü sp ö k h ö z).
1781: «. . .K á n to rn a k (nem k ell h á z . . .), m e r t K á n to r t ő k (a rácz és gö rö g n a tio )
n em sz o k ta k ta r ta n i, m iv el az eő m o d g y o k sz e ré n t m in n y á ja n K á n to ro k és e g y ü tt é n e
k e ln e k . . .» (E sz te rh á z y p ü sp ö k v álaszáb ó l).
1781: «. . .m in e k u tá n n a E g ri G ö rö k k eresk ed ő T o k a y P é te r . . . E g e rb ü l el m e n t
v o ln a, . . . B o ltb éli P o r té k á ja . . . az H á z . . . c o n s c r ib á lta ttn a k v a la . . .»
1783: « . . . az E g ri R ác z és G örög N a tio a lá z a to s té r g y h a jtá s s a l m eg je le n te n i
b á to rk o d n a k . . ., h o g y h itü k ö n levő olly Görög M estert fo g ad n i sz á n d é k o z u n k , a k i azo n
n y e lv e t fu n d a m e n ta lite r tu d v á n , a z t t a n í t s a . . . »
1793: «;. . . m id ő n , a G örög C o m m u n itá s te m p lo m a T o rn y á ra a K e re sz t fel té te tv é n ,
m o z sa ra k k a l lö v ö ld ö ztetv én , eg y m o s á rn a k széjel h a s a d á s a á lta l sz eren csétlen ü l m eg
ö le t te k . . . az In s tá n s o k f é r je i. . . »
1793: « . . . a T ö rö k b iro d a lo m b u l ki jö t, ’s itte n m u la tó , m eg az h ív sé g n e k h ité t
le n e m te v ő görög jobbágyoknak c o n s rip tió já t v é g e z z e . . . »
1793: « . . . az ide v aló görög lakosoknak p o rtió ja . . . ki ír a tv á n . . .»
1793: « . . . az E g ri Görög natio m a g á t o b lig á lly a . . .»
1793: « .. . az E g ri Görög K özönségnek m eg p a r a n c s o lta tik . . .»
1 7 9 3 : « . . . az E g ri Illy ric u s la k o s o k n a k In s ta n tiá já r a , m e lly b e n a z ta t k é rté k ,
h o g y a rru l nék iek írás ad assék , h o g y ő k az oláh Görögöknél rég ib b e E g ri p o rtio z ó la k o
so k . . . »
1794: « . . . az E g ri R ácz , v a g y is Illy ric a N a tio kéri, m ik o r te le p e d e tt lég y en itte n
E g e rb e n a Görög N a tio , és h o g y ő k m ég a G örögök e lő tt is v o ltta k , h o g y m á r rég en m in t
R á c z o k a ’G örögöknek bé jö v ete le e lő tt a ’ M ag y aro k h o z s N é m e te k h e z k a p ts o lv a v o lta k
volna...»
1805: « . . . h ag y o k , és te s tá lo k G ö rö k E le n ik a O sk o lán ak g y a ra p o d á s á ra ö rökös
fu n d a tió b a n 200 R h f t - o t . . . »
FÜ V ES ÖDÖN
A B U D A I E G Y E T E M I NYOMDA IS M E R E T L E N Ű JG Ö R Ö G
NYOMTATVÁNYA 1836-BÓL
A tö rö k u ralo m u tá n a X V II I. sz á z a d b a n sok görög k eresk ed ő jö t t M a g y a ro rsz á g ra .1
E g y részü k — k ü lönösen az 1774. év i h ű ség esk ű re n d e le t u tá n — h a m a ro sa n le te le p e d e tt
és c sa k h a m a r kezébe k e ríte tte az o rszág k eresk ed elm én ek zö m ét. H o g y ezek a M a g y a r
1 A m ag y aro rszág i gö rö g ö k re v o n a tk o z ó legfőbb iro d alo m : S p . L a m p ro s : Selides ek

te s isto rias t u en U n g a ria k ai A u stria m a k ed o n ism u . N eos E llin o m n im o n 8 (1911). H orváth
E . : Az újgörögök. B p. 1940. A . V akalopulos: Is to ria t u n eu E llen ism u . IV . T h essalo n ik i
1973. 216 —225. ö . F ü v e s : I E llin es te s U n g arias. T h essalo n ik i 1965. Schäfer L . : A g örögök
vezető szerepe a k o rai k a p ita liz m u s k ia la k ítá sá b a n . B p . 1930.
országon véglegesen le te le p e d e tt g örögök tö b b m in t egy év század o n á t m eg tu d tá k őrizni

n em ze tiség ü k et, a z t a b e n n ü k k ife jlő d ö tt erős n acio n a liz m u sn a k k ö sz ö n h e tté k .2 A d iasz
p ó ra görögjei ui. a görög p o lg árság igen je le n tő s képviselői v o lta k , a k ik k ö z t h a m a ro sa n
e lte rje d t a ncio n alizm u s érzése, a m e ly n e k fő célja a görög h a z a tö r ö k eln y o m ás alól való
fe lsz a b a d ítá sa és a rég i b izán c i b iro d alo m h e ly re á llítá sa (a N a g y E szm e) v o lt.3 N a c io n a
lizm u su k ideológiai a la p já t a k lasszik u s és b izán ci m ú lt tu d a t a és felső b b ren d ű ség i érzésük
k ép ezte. A görög nacio n a lizm u s k ia la k u lá s á t e lő se g íte tte a valláshoz és a n y an y elv h ö z
való ra g aszk o d ásu k , a m e ly te m p lo m o k és isk o lák ép íté sé b e n ju t o tt kifejezésre. U g y a n e z t
a célt szo lg álták a görög n y e lv e n k ia d o tt k ö n y v e k is.
I I . Jó z s e f a la t t in d u lt m eg a görög n y e lv ű k ia d v á n y o k tö m eg es m egjelenése az
O sz trá k —M ag y ar M o n arch ia v á ro sa ib a n . A M agy arország o n m eg jelen t ú jg ö rö g k ö n y v e k
k a ta ló g u s á t H o rv á th E n d re 1940-ben je le n te tte m eg .4 E sz e rin t, v a la m in t az á lta la m
a z ó ta m e g ta lá lt a d a to k sz e rin t 167 ú jg ö rö g v o n a tk o z á sú n y o m ta tv á n y k e rü lt k ia d á sra
M agyarországon és k ü lfö ld ö n m a g y a ro rsz á g i görög szerzők to lláb ó l. E z e k közül 145
je le n t m eg a tö rté n e lm i M ag y aro rszág te rü le té n . H a e m ű v e k n e k m egjelenési h ely ét
vizsg álju k , m e g á lla p íth a tju k , h o g y a z o k n a k kb. 8 0 % -a a fő v á ro sb a n je le n t m eg, éspedig
P e s te n 79, B u d á n 36 m u n k a . A leg tö b b m ű v e t a T r a ttn e r —K á ro ly i féle cég (44) és a
B u d a i E g y e te m i N y o m d a a d ta ki (28 d b .).
A B u d ai E g y e te m i N y o m d a görög k ia d v á n y a in a k tá r g y k ö ré t5 fő k ép p en a d iaszp ó ra
görögség szellem i h a g y o m á n y a it őrző isk o lák és te m p lo m o k s z a b tá k m eg. D e a görögök
a d id a k tik u s c élz atú k ö n y v e k m e lle tt m e g je le n te tte k — a felvilágosodás szellem ének
m egfelelően — a szellem i éle t egyéb á g a ira k ite rje d ő m u n k á k a t is. íg y k e rü lt so r egy
eddig ism eretlen k ö lte m é n y k ia d á s á ra is, am e ly L ajo s b a jo r k irá ly görögországi lá to g a
tá s á ró l való h a z a té rte k o r lá to tt n a p v ilá g o t. A k ö lte m é n y t az E L T E E g y e te m i K ö n y v tá r
rö p la p ja i k ö z t ta lá lta m m eg .6 A 10 h a tso ro s stró fáb ó l álló, v ersu s p o litic u sb a n ír t7 k ö lte
m é n y t M ichail G eorgiev its 1836-ban a d ta ki 3 lap o n az a k k k o r szokásos rö p la p o k fo rm á já
b an . A szerző szem élyére n em sik e rü lt a d a to t ta lá ln o m , csak a vers cím éből tu d ju k , hogy
a k k o r egy o sz trá k —m a g y a r tü zérzászló alj írn o k a k é n t te lje s íte tt k a to n a i szo lg álato t.
A d ic s ő íte tt szem ély O ttó görög k irá ly a p ja , L ajo s b a jo r k irály , a k i az előző év b en önálló
u ra lk o d á sá t m egkezdő f iá t lá to g a tta m eg G örögországban.
A z a lá b b ia k b a n ere d e ti, tö b b sz ö r h ib á s h ely esírá ssal8 közlöm a szokásos p an eg irik u s
stílu sb a n ír t k ö lte m é n y t.
Λ Ο Υ Δ Ο Β ΙΚ Ω
τώ Κραταιωτάτω και Θεοφρουρήτφ
Β Α Β Α Ρ ΙΑ Σ Β Α Σ ΙΛ Ε Ι
Ε Υ Φ Η Μ ΙΟ Ν
τής εξ έλλάδος δίκαζε έττανακάμψεως τής

Α ύτοϋ Μ εγαλειότητος.
’Εν εδαφιαία τή προσκυνήσει
Παρά του
2 N iederhauser Ε . : N e m z e te k szü letése K e le t-E u ró p á b á n . B p . 1976. 189—192·

3 J . P o litisz: A z ú jk o ri G örögország tö r té n e te . B p. 1966. 90 — 92.
4 H orváth E . : M ag y ar —görög b ib lio g ráfia. B p. 1940.
5 F ü ves ö . : Die O fener U n iv e rsitä tsb u c h d rü c k e re i u n d die griechische D iasp o ra in
U n g arn . M egjelenik a B u d a i E g y e te m i N y o m d a 400 éves év fo rd u ló ja a lk a lm á v a l re n d e
z e tt konferen cia em lék k ö n y v éb en .
6 A M iscellanea y 4r 62/81 je lz e tű rö p la p -k ö te g b e n ta lá lh a tó .
7 A z újgörög verselésre v o n atk o z ó la g 1. A z ú jg ö rö g iro d alo m k istü k re . B p. 1971. c.
m ű 14 — 16. la p ja it.
8 A té v e s h an g sú ly o k o n k ív ü l leg g y ak o rib b h ib a a sim u ló szav ak eg y b eírása az
e lő ttü k álló szav ak k al.
Μ ΙΧ Α Η Λ Γ Ε Ω Ρ Γ ΙΕ Β ΙΤ Ζ
τον και év Κ. Β. Αυστριακά) τών πυροβολικών 5 τω Τ ά γμα τι γραμματέω ς

Έ ν Βούδα.
Έ ν τή Βασιλίκι] τοϋ Πανδιδακτηρίου Τυπογραφία 1836.
Δ εύτε Βαβαρίας τέκνα τής έλλάδος ερασταί!

Π λέξατε στεφάνων πλήϋη, δεύτε έγκω μιασταί!
Και κροτήσατε τάς χείρας Λ Ο Υ Δ Ο Β ΙΚ Ω εν χαρφ
καί ή ψυχήσας άεννάως ευφροσύνην ας σκιρτά.
Έπανήλ&εν εξ έλλάδος ό πατήρσας βασιλεύς,
Μονσαι, Ψ άλλατε τους ύμνους κρονξον λύραν δ Ορφεύς.
’Ή χησον καί σύ Βαλχάλλα, δώμα τδ ηρωικόν,

νψωσον τώ Βασιλεισου ύμνον τον Βασιλικόν.
Ποσειδών, Θησεϋ κ’ Ά ϋ ή ν η τής έλλάδος χορηγοί
Λ Ο Υ Δ Ο Β ΙΚ Ω τα βραβεία δώσατε τα χρυσαυγή.
Μόλις γάρ όπου κατήλϋεν, έλαμψεν έλλάδος γή,
έλαμψε καί φώς το μέγα κ ή ευκταία χαραγή.
Θαλασσών δέν έφοβή&η κλύδωνας άμφιρεπεις,

ουδέ δυσμενών τά στίφη, άρετήν ϋωρακωϋείς.
’Ιδεών τάς έταιρείας καί άγνοιας σνμπλοκάς
κατεσκόρπισε πανσόφως μ ’ ευταξίας άρετάς.
'Ω ς άπόλλων έκτροπώσας φαντασιών τούς καπνούς
έόιέλαμψεν ένδόξως Λ Ο Υ Δ Ο Β ΙΚ Ο Σ μέγας Νους.
'Ωσάν άλλος μέγας "Ατλας, καί ώς ήγεμών σοφώς

ϋψωσεν έλλάδος ΰρόνον, κ "Ο&ωνα πανευκλεώς.
"Ε πηγξε κ’ εις τών έλλήνων τάς καρδίας άρετήν
φήμην, δόξαν &εϊον κλέος, κ’ ευλογίαν την σεπτήν.
Χαιρε λοιπόν Λ Ο Υ Δ Ο Β ΙΚ Ε Βαβαρίας ή κρήπις
Σ ύ πατήρ Βασιλευόντων τής έλλάδος ύείας γή ς!
Εις έσένα τάς έλπίδας άνετί&ησιν Λάοι,

καί τά σμήνη τών 'Ηρώων, καί έλλάδος οί &εοί,
τών ευχών 0έ τάς σημαίας καί σκοπούς τών συνετών
έξερέωσας σοφία, ώς καύρέπτης άρετών.
Μόνησου ή παρουσία, φαίνεται άναφανδόν,
κατεγλύκαναν τά πάντα, καί έλλάδος τον Λαόν.
"Ας κρνφϋή τοϋ Δημοσ&ένους τών ρητόρων κορώνις:

'Έ να ρήμα έδικόν σου! κ έπανσεν ή καταιγίς.
'Ηρακλέα καί Θησέα ύπερέβεις βα&μηδόν
'Η Ευρώπη τό κηρύττει, κ όλοι όμο&ημαδόν.
Α'ι Ά ύ ή ν α ι &ά ύμνώσιν αιωνίως κ έκφανώς
την σεπτήν σου παρουσίαν, όσον ξεί κ δ ουρανός.
"Εδαφος τής 5Αρκαδίας πλέον άρχισε ν'άνϋ·η

καί έλλάδος Λ όγγοι, δάση άφ&ονία παμπλη&εϊ . . .
Οί ποιμένες στον ανλόντους Λ Ο Υ Δ Ο Β ΙΚ Ο Ν &ά λαλλοϋν,
κ’ οί σοφοί, κ όλοι έν γένει οικιστήν τούς Σε καλούν.
Ό ρεάδες καί δρύδες άρμονίαν συμφωνούν,
καί έλλάδος τά στοιχεία πάντοτε ϋά Σ έ υμνούν.
Βασιλέων μέγα δόγμα κλέος το διάφεγγες

σνναστέφ&η μέ ’Εσένα, τον φωτός τό διαυγές,
ώς γάρ και προς τούς αστέρας ήλιος ό φαεινός
άντιδίδει φως τό μέγα, γαληνεί κ ό ονρανος.
Οντως καί προς των άν&ρώπων άρετάς τάς μερικώς
λάμπει ’Ηγεμόνων Χάρις λόγος, νους βασιλικώς.
’Εστεμμένος τής Παλλάδας δώρα &ε~ια τα λαμπρά

φέρεις κόσμον και 'Ελλάδος στέφη τα επαινετά,
Σ ύ γάρ εν τή γενεφσον έδοξάσ&ης έτι ζών,
καί ή δόξασον &ά λάμπει αιωνίως Ή γεμ ώ ν.
’Α πό πέρατα περάτων τ ’ ονομάσου αντηχεί
Λ Ο Υ Δ Ο Β ΙΚ Ο Σ , μέγας άναξ, Βαβαρίας ή ευχή!
Τον νιονσον ϋείον άρόνον κατεκόσμησας κλεινώς

με τών άρετών τά κάλλη Λ Ο Υ Δ Ο Β ΙΚ Ε φαεινώς.
'Ως δ’ άντίτυπον πατρός τοϋ καί ό *Ο&ων εύκλέης
άέλει λάμπει εν έλλάδι, Βασιλεύς περικαλλής
δέξου γοϋν Μουσών τούς νμνονς κάϋε γένους τών βροτών!
Χ αϊρε δε παγχαρμοσύνως, κλέος, κάλλος άρετών!
MEGEMLÉKEZÉSEK
fM ÁD Y ZOLTÁN*
1898. IX . 9 - 1 9 7 7 . V. 13.
B a rá ta i, kollégái és m u n k a tá rs a i n ev é b e n b ú c sú zo m M ád y Z o ltá n tó l, k ö zépiskolai

és eg yetem i nem zed ék ek n ev elő jétő l, a tá rsa d a lo m tu d o m á n y o k széles te rü le te in e k so k
old alú , fá r a d h a ta tla n k u ta tó já tó l. S zerénysége, p u ritá n egyénisége b iz o n y á ra tilta k o z n é k
az ellen, h o g y tu d o m á n y o s é le tp á ly á já t és e re d m é n y e it it t, m o st, a fá jd a lm a s b ú csú
p illa n a tá b a n m egelevenítem . Á m az e m b e r lé té n e k e g y ik sa já to ssá g a , h o g y te t te i és a l
k o tá s a i a család szű k k ö rén tú l e lv á la s z th a ta tla n részévé v á ln a k egy n a g y o b b közösség
é letén ek és tu d a tá n a k is, és egyénisége és te v é k e n y sé g e tá v o z á s a u tá n is — a k a rv a -
a k a ra tla n — tén y ez ő je m a ra d e közösség to v á b b á ra d ó létezésén ek . A z éle t e n a g y tö rv é n y -
szerűségének en g ed elm esk ed ü n k m o st, a m ik o r szerén y egyéniségéhez illő egyszerűséggel
m u n k á s életén ek k ü zd elm eit és e re d m é n y e it idézzük.
M ády Z o ltán s z e re te tt és tis z te lt p ro fesszo rán ak , S c h m id t Jó z se fn e k a m u n k á s sá g á
ró l írv a az a lk o tó tu d o m á n y o s m u n k a fe lté te lé ü l «az a n y a g i és szellem i fü g g etlen sé g et, az
ebből fak ad ó b izto n sá g é rz e te t, a belső és k ü lső h a rm ó n iá t, a m egfelelő sz a b a d id ő t, a
szükséges segédeszközökkel való ren d elk ezést, az ösztö n zések k el te li tá rs a s á g o t, elism erés
sel adózó közönséget és a m u n k a tá rsa d a lo m é p ítő jellegének tu d a tá t» jelö lte m eg. E fel
té te le k b ő l m esteré n ek n a g y o n kevés j u t o t t o sztály ré szü l, íg y c sa k a z t á lla p íth a tta m eg
ró la, hog y «kevés m a g y a r tu d ó s é lt és d o lg o z o tt k ed v e z ő tle n e b b k ö rü lm é n y e k között»,
m in t ő. M in th a csak s a já t tu d ó s életérő l n y ila tk o z o tt v o ln a: a tu d o m á n y o s a lk o tó m u n k a
fe lté te le it szá m á ra a sors m ég k evésbé b iz to s íto tta .
A z 1916-ban é re ttsé g iz e tt fia ta l d iá k o t n y o m b a n a v ilá g h á b o rú s k a to n a i szo lg álat
s o d o rta el s csak 1918 n o v em b eréb en k e z d h e tte m eg a p e s ti e g y ete m en ta n u lm á n y a it.
E z e k e t is fé lb e sz a k íto tta 1919 m á ju sa és a u g u sz tu sa k ö z ö tt a V örös H a d se re g b e n , a
szolnoki arcv o n alszak aszo n te lje s íte tt sz o lg álata. Mégis, 1921-ben m á r m a g y a r - la tin
szakos ta n á r i oklevelet sz e rz e tt és m a g y a r iro d alo m , in d o e u ró p a i n y elv észet, fin n u g o r
n y elv észet sz a k tá rg y a k b ó l bölcsészd o k to ri sz ig o rla to t t e t t . E g y e te m i ta n u lm á n y a i a la t t
S c h m id t Jó z s e f vo lt rá legnagy o b b h a tá s sa l, ő v e z e tte be a k e lta n y e lv e k ta n u lm á n y o z á s á
b a is, és vezetése a la t t in d o eu ró p ai n y elv észn ek k észü lt. A m ik o r a z o n b a n S c h m id t Jó z se fe t
az ellen fo rrad alo m az egyetem rő l e ltá v o líto tta , az ő sz á m á ra is m g sz ű n t az in d o e u ró p a i
n y e lv tu d o m á n n y a l való foglalkozás lehetősége.
B á r keltológiai ta n u lm á n y a it egész élete fo ly a m á n fo ly ta tta , m égis k é n y te le n v o lt
m ás p á ly á n elhelyezkedni. M ár 1920 szep te m b e ré tő l külö n b ö ző fő v áro si isk o lá k b a n t a n í
t o t t , s 1924-ben n ém et szakos ta n á r i, m a jd 1934-ben szak k ö zép isk o lai ta n á r i o k lev elet is
sz e rz ett. É le té n e k e k o rsz a k á b a n tu d o m á n y o s érd ek lő d ésén ek k ö z é p p o n tjá b a a n é p ra jz i és
szociológiai k u ta tá s k e rü lt. 1936-tól G y ö rffy I s tv á n m e lle tt a n é p ra jz i ta n s z é k e n a p e sti
eg y etem en m in t m e g b íz o tt előadó m ű k ö d ö tt s ta n á r i m u n k á ja m e lle tt m ég az O rszágos
T áj- és N é p k u ta tó In té z e tb e n d o lg o z o tt m in t v ezető m u n k a tá rs . E b b ő l a I I . v ilá g h á b o rú
végéig ta r tó k orszakából sz á rm a z n a k a D u n á n tú l tá rs a d a lm á v a l foglalkozó fo n to s ta n u l
m á n y a i és k ia d v á n y a i, m in t az « E lsüllyedt falu a D u n án tú lo n » (B p. 1936), «A D u n á n tú l
társad alm a» (F én y jelek B p. 1940) és a « T an u lm án y o k egy sárk ö zi falu társa d a lm á ró l»
(B p. 1942), am ely ek a hely szín en v é g z e tt h a ta lm a s k u ta tó m u n k á r a tá m a sz k o d ta k .
A D u n á n tú l egyes tájeg y ség e in e k m u n k a tá rs a iv a l e g y ü tt T eleki P á l e lg o n d o lásain ak
szellem ében v ég zett k o m plex ny elv észeti, n ép ra jz i, szociológiai ta n u lm á n y o z á s a m in d m á ig
ú ttö rő jelentőségű m a r a d t tu d o m á n y o s é le tü n k b e n .
E tu d o m á n y o s m u n k á já n a k 1945-ben vége s z a k a d t. Is m é t közép isk o lai ta n á r k é n t
m ű k ö d ö tt s az ö tv en es évek elején m ég az orosz szakos ta n á r i o k lev elet is m egszerezte.
* 1977. m á ju s 0 0-án M ád y Z o ltá n te m e té s é n a F a rk a s ré ti te m e tő b e n e lh a n g z o tt

b ú c sú z ta tó .
236 MEGEMLÉKEZÉSEK
H a k o rá b b i tu d o m á n y o s k u ta tá s a it n em fo ly ta th a tta is, e lk ö telezettség én ek tu d a ta a

tu d o m á n y ir á n t v á lto z a tla n m a r a d t. M ost, é letén ek e b b en a m ásfél év tiz e d re te rje d ő
sz a k a sz á b a n a p ed ag ó g ia i sz a k m ó d sz e rta n te rü le té n f e jte tt k i érté k e s tu d o m á n y o s
m u n k á ssá g o t.
Ú j tu d o m á n y o s leh ető ség ek et n y ito tt sz á m á ra 1958-tól kezdve előadói m e g b íz a tá sa !
az E L T E B T K In d o e u ró p a i N y e lv tu d o m á n y i T an szék én . M ost té r h e te tt vissza fia ta l kora
á lm á n a k , keltológiai k u ta tá s a in a k m eg v aló sításáh o z. M it je le n te tt sz á m á ra a k elto ló g ia? j
E g y cso d álato s n ép n y elv én e k , tö rté n e té n e k , k u ltú rá já n a k a titk á b a való b e h a to lá st - egy
o ly a n nép te lje sítm é n y e in e k fe ltá rá s á t, a m e ly a B rit-sz ig e te k tő l a k elet-e u ró p a i step p ék ig ,
a R a jn á tó l a F ö ld k ö zi-ten g erig hősi k a la n d o k ú tjá n e lte rje d v e m e g te re m te tte egy közös j
eu ró p ai k u ltú ra a la p ja it, s a m e ly n e k kézügyessége, ízlése, iro d alm i h a g y o m á n y a i és
m íto szai n em csak a R ó m a i B iro d alo m k u ltú r á já t k é sz íte tté k elő és te rm é k e n y íte tté k meg,
h a n e m sok te k in te tb e n m e g h a tá ro z tá k N y u g a t-E u ró p a kö zép k o ri m ű v elő d ésén ek for- j
m á ló d á sá t is. M ár h a tv a n é v e se n s 1961-ben n y u g a lo m b a v o n u lv a, fia ta lo s le n d ü le tte l
végezte ú j eg y etem i o k ta tó m u n k á já t. S o rra je le n te k m eg kelto ló g iai ta n u lm á n y a i,
am ely ek főleg P a n n o n ia k e lta h e ly n ev e in ek e re d e té t v ilá g íto ttá k m eg, de érd ek lő d ése k i
te r je d t az óír iro d alo m ra és a k e lta v a llá s tö rté n e tre is.
A P o n tu s -v id ék i k e ltá k ró l 1964-ben L e n in g rá d b a n t a r t o t t elő a d á sa egyszerre
is m e rtté te t te n e v é t és a m a g y aro rszág i k eltológiai k u ta tá s o k a t a n em ze tk ö zi tu d o m á n y o s
é letb en is. A la tin filo ló g iáb an való já r ta s s á g á t fén y esen b iz o n y íto tta egy V III. sz-i
A ld h elm tö re d é k m in ta sz e rű m e g h a tá ro z á sá v a l. E g y e te m i e lő a d á sa ib a n é rd ek lő d ő k hosszú
so rá t v e zette be a k e ltá k n y elv én e k és k u ltú rá já n a k rejtelm eib e. K elto ló g iai k u ta tá s a in a k
gyüm ölcse « P annonia településnevei» c. m o n o g rá fiá já b a n é re tt be, a m elly el 1971-ben
e ln y e rte a n y e lv tu d o m á n y o k k a n d id á tu s a fo k o z a tá t. E g y év v el k éső b b , 1972-ben az
E L T E B T K 22 évi eg y ete m i előadói m u n k á já é rt és tu d o m á n y o s te lje s ítm é n y e ié rt e g y e te
m i docensi cím m el tü n t e tt e ki. T u d o m á n y o s m u n k á ssá g á n a k k iteljesed ését m u ta tja a
V ilágirodalm i L ex ik o n k e lta iro d alm i részének szerkesztése, részben m eg írása és a k e lta
m itológiáról ír t k itű n ő összefoglalása a «M itológiai Á bécé»-ben.
M ár k o rtó l te rh e lte n , de la n k a d a tla n lelkesedéssel kedves tu d o m á n y a irá n t, 1977-ig
t a r t o t t a eg y etem i elő a d á sa it, s m ég n é h á n y h e te is öröm m el lá th a ttu k Ő t az Ó k o rtu d o
m á n y i T á rsaság közgyűlésén, a m e ly n e k v á la sz tm á n y i ta g ja vo lt. M ost e ltá v o z o tt k ö zü
lü n k , de it tm a r a d t tu d ó s életén ek a lk o tá sa , rá n k m a ra d t a k e lta ta n u lm á n y o k fo ly ta tá s á
n a k n ag y fe la d a ta , — e ltá v o z o tt, de itth a g y ta tu d ó s éthos-át, rá n k h a g y ta a titk o t, am ely a
leg k edvezőtlenebb k ö rü lm é n y e k k ö z ö tt is tu d o m á n y o s m u n k á ra képessé te tte . M ert h a az
alk o tó tu d o m á n y o s m u n k a feltételei közül sz á m á ra m in d e n egyéb h iá n y z o tt is, de m in
dig élt ben n e a tu d ó s te v é k e n y sé g tá rsa d a lo m é p ítő fu n k c ió já n a k tu d a ta , a valóság fel
tá r á s á n a k igénye s a tu d ó s felelőssége a tá rsa d a lo m m a l szem ben. B á rh o v a v e te tte is a
sors, b á rm ily e n k ed v e z ő tle n k ö rü lm é n y e k közé k e rü lt is, a tu d ó s m o rális k ötelesség
tu d a tá v a l n y ú lt azok h o z a p ro b lém ák h o z, a m ely ek m eg o ld ására lehetősége n y ílo tt. Igaz
em b er v o lt. S zerény, m in d ig á ld o z a tra kész, sz e re te tre m é ltó szem élyiségét tis z te le tte l és
szeretette] őrizzü k m eg em lék ez e tü n k b e n ; tu d ó s éthos-a m in d ig m in ta k é p ü n k fog m arad n i.
H a e m a tta J á no s
tK A Z IM IE R Z F. K U M A N IE C K I
(1 9 0 5 - 1977)
M időn tu d o m á n y u n k képviselői a nehéz m e g p ró b á lta tá so k u tá n — 1955 őszén —

a n em ze tek et összefűző h u m a n ita s jeg y éb e n a berlin i a k a d é m ia ó k o rtu d o m á n y i in tézetén ek
m eg n y itó ünnep ség én először ta lá lk o z h a tta k , a közfigyelem és -m egbecsülés ta lá n leg-
o s z ta tla n a b b u l a népi L engyelország k ü ld ö ttsé g é n e k vezető je felé irá n y u lt. A k k o r ism ertü k
m eg az ereje te ljé b e n levő K . K u m a n ie c k i szeretetrem éltó^ lén y ét, lenyűgöző tu d á s á t,
v irt uóz la tin s á g á t, n em csak sz a v a k b a n h ir d e te tt em berségét. É s am ik o r 1957 ta v a s z á n — a
berlini találk o zó fo ly o m á n y a k é p p e n — a P rá g a m e lle tti L iblicében sor k e rü lt a szocialista
állam o k ó k o rk u ta tó it tö m ítő E irén é -szerv ezet m e g a la k ítá sá ra , első b e n y o m á sa in k m in d en
ben igazolódtak, tu d o m á n y o s és em beri k a p c so la ta in k m eg szilárd u ltak , közös n y elv ü n k ö n
e lm o n d h a ttu k : am icus certus in re incerta cernitur. T ö b b évtizedes, nem egy szem élyre
k o rlátozódó eg y ü ttm ű k ö d é sü n k té n y e szolgáljon m en tség ü l, h a m egem lékezésünkbe itt-
o tt sz u b je k tív h an g o k is veg y ü ln ek .
MEGEMLÉKEZÉSEK 237
D e tu d n a -e m ég tá v o la b b álló is sine studio szólni a k lasszik u s ta n u lm á n y o k m o st

e lh u n y t n a g y já ró i? É le tá llo m á sa in a k v á z la to s ism e rte té se m a g á é rt beszél: az ősi Jag ello -
e g y ete m a lu m n u sá t a S inko — S te rn b a c h — M o raw sk i-triász sem n e v e lh e tte v o ln a nagy
tu d ó ssá , a K ra k k ó b a n k a p o tt in d ítá s o k a t a b e rlin i im p u lz u so k (W ilam o w itz, N o rd e n ,
Jae g e r) sem e g é sz íth e tté k v o ln a k i oly m e g te rm é k e n y ítő e n , h a az ifjú K u m a n ie c k i csa k
e lk é n y e z te te tt m in iszter-csem ete és n em igazi te h e tsé g . A m e ste re k n ev e jelzi a fia ta l
tu d ó s érd ek lő d ésén ek irá n y v o n a la it — H ésio d o stó l, a tra g ik u so k tó l a k éső -b izán ciak ig és a
la tin u l író h u m a n istá k ig , a filo zó fiátó l V itru v iu sig , a kla ssziku s filológia e lk ö te le z e tt
m ű v elésétő l a legm o d ern eb b iro d a lo m e sz té tik á ig , ső t — a m irő l k ev esen tu d h a tn a k : —
a m á so d ik v ilá g h á b o rú tö r té n e té n e k k o rá n tse m m ű k e d v e lő i k u ta tá sá ig .
M ert az Ígéretesen in d u ló a k a d é m ia i p á ly a f u tá s t — az egész E u ró p á ra k ite rje d ő
ta n u lm á n y u ta k a t, sok em b er és v áro s, k ö zb en m ég tö b b k é z ira t- és k ö n y v tá r m eg ism eré
sé t, m a jd a K ra k k ó u tá n fia ta l fejjel (1937-ben) e ln y e rt v arsó i p ro fesszo rság o t — h a m a ro
sa n m e g s z a k íto tta a h á b o rú . A ki csa k a szelíden m osolygó K u m a n ie c k it ism e rte , el tu d t a
voln a-e ró la képzelni, hog y a feg y v eres ellen állásb ó l is k iv e tte a ré sz é t ? Az, a m it a m e g
szállás nehéz éveiben k onspiráció s a la p o n m ű v e lt, n e m v id á m tu d o m á n y v o lt. K éső b b
p ersze erről is csak m osolyogva b eszélt b a rá ta in a k .
É le tm ű v é n e k is m e rte té s é t i t t m e llő z h e tjü k : az ,,E o s K u m a n ie c k ia n a ” (1966)
m egem lékezéseiben és d o k u m e n tu m a ib a n , v a g y a „ K ise b b ír á s a it” eg y esítő k ö te t b ib lio
g rá fiá já b a n (S crip ta m in o ra, 1967, p. X X X I sq q ., vö. A n t.T a n . 15 [1968] 297) az is m e g
ta lá lh a tja , á ld ed d ig n em ta lá lk o z o tt v o ln a vele össze. N ehéz v o ln a m e g m o n d an i, m i a leg
fo n to sab b , leg m a ra d a n d ó b b : C icero -m o n o g ráfiája-e, a D e oratore T e u b n e r-k ia d á sa , a n tik
m ű v e lő d é stö rté n e te , klasszikus in te rp re tá c ió i, h u m a n is ta felfedezései, m ű fo rd ítá sa i, v a g y
nevelői, tu d o m án y szerv ező i, világ szerte ism e rt h u m a n is ta d ip lo m á c ia i té n y k e d é se ?
E le v e n ítsü k v iszo n t fel a z o k a t a k a p c so la to k a t, a m e ly ek M ag y aro rszág h o z fű z té k .
A z első b u d a p e sti E irén é -k o n fe re n c iá tó l fo g v a szívesen lá to g a to tt el h o zzán k . Cicerói
ék esszó lását a la tin tó l elid eg e n e d e tt h a z a i közönség is előre v á rta , ta lá n nem m in d e n
fin o m sá g á t é rte tte , de cso d á lta és élv ezte, m o st p ed ig h á lá s a n őrzi em lék ezetéb en . I r á n tu n k
m eg n y ilv án u ló és a k á rh á n y s z o r tü n te tő le g k ife je z e tt ro k o n sz e n v é t a m a g y a r ó k o rk u ta tó i
g á rd a pro viribus ig y e k e z e tt viszonozni: íg y v á la s z to ttu k m eg T á rsa s á g u n k tis z te le ti
ta g já v á (1958), a d eb recen i K o ssu th L a jo s-T u d o m á n y e g y e te m p e d ig d ísz d o k to rá v á .
M e g fá rad tság áb an is e rő t ad ó a la k ja te s tile g n em tű n ik fel tö b b é tu d ó s ö sszejö v etelek en ,
sem b a rá ti p o h arazáso k o n , R ó m á b a n v a g y B u d á n , de b izonyos: a k i — idős kolléga v a g y
p á ly a k e zd ő fia ta l — egyszer h a llh a tta , so h asem fo g ja elfelejten i.
8
K E R T É S Z IS T V Á N
A T ÉL E PH O S-M ÍT O SZ É S A T É L E P H O S -F R IZ
B á r a p erg am o n i Z e u s-o ltárral és a n n a k k iseb b ik frízével, a T élephos é le tú tjá t

áb rázo ló d o m b o rm ű so ro z a tta l bőséges sz ak iro d alo m fo g lalk o zik ,1 m égis m in d m áig n em
tis z tá z o tt m e g n y u g ta tó a n az, h o g y m ié rt é p p e n ez a té m a tá r s u lt a n a g y o b b ik frízen
m e g je le n íte tt g ig a n to m a c h ia m ellé, és e g y á lta lá n n em tis z tá z o tt, h o g y a T élephos-m ítosz
sokfelé ágazó v ariáció i közü l12 m ié rt é p p e n ez 3 k e rü lt feldolgozásra. C élunk, h o g y ezek et a
p ro b lé m á k a t m eg o ld ju k . E h h e z a z o n b a n m ás, n em k evésbé n ehéz kérd ések re is v á la sz t
kell k eresn ü n k : m ik o rtó l te k in th e tté k az A tta lid á k m itik u s ő sü k n ek T élep h o st, v a la m in t
m ily en p o litik a i k ö rü lm é n y e k k ö z ö tt k é sz ü lt és m ily e n p o litik a i m o n d a n iv a ló t fe je z e tt ki a
Z e u s-o ltá r k iseb b ik fríze?
A rra , h o g y az A tta lid á k T élep h o stó l s z á r m a z ta ttá k m a g u k a t, a T élephos-frizen
k ív ü l a k ö v etk ező d ire k t a d a ta in k v a n n a k :4 N ik a n d ro s k ö lte m é n y e az egyik A tta lo s t
H é ra k lé s le s z á rm a z o ttjá n a k n ev ezi;5 egy, az írá s típ u s a a la p já n I I . E u m e n é s u ra lk o d á sá
n a k idejére d a tá lt d e k ré tu m , a m e ly T egea n é p é n e k a közös sz á rm azás a la p já n m e g a d ja a
p erg am o n i p o lg á rjo g o t;6 egy i. sz. I I . század i fe lira to n fe n n m a ra d t jó s la ta A pollón K ia d ó s
n a k a p e rg a m o n ia k a t T é le p h id a in a k n ev ezi,7 u g y a n íg y te sz az i. e. 129 u tá n k e le tk e z e tt
m iléto si fe lira t is ;8 P e rg a m o n b a n az i. e. I I . sz á z a d b a n v o lt T élephis n e v ű tö rz s .9
T élephos p erg a m o n i k u ltu sz á ró l c su p á n i. sz. I I . század i a d a to k ta n ú s k o d n a k ,10
m a g u k az előbb felsoro lt b iz o n y íté k o k p ed ig u g y a n c sa k viszo n y lag k éseiek, s a z t su g a lljá k
1 A Z e u s-o ltárra v o n a tk o z ó te lje s b ib lio g rá fiá t lásd: E . V . H a n se n : T he A tta lid s

o f P e rg a m o n .2 Ith a c a 1971. 495 sk k . A z ó ta m eg jelen t: Chr. B auchhenss — T h ü ried l: D er
M y th o s von T elephos in d e r a n tik e n B ild k u n st ( = B e iträ g e zu r A rchäologie 3.) W ü rz b u rg
1971.; P e rg am o n . G esam m elte A u fsätze, h rsg . v o n E . Boehrinyer ( = P erg am en isc h e
F o rsc h u n g e n 1.) B erlin —N ew Y o rk 1972.; W . M ü lle r: D e r P e rg a m o n — A lta r. L eipzig
1973.
2 A T élephos-m íto sz v á lto z a ta it a v o n a tk o z ó fo rrá so k k a l e g y ü tt a d ja : L . C. Robert:
D ie griechische H eld en sag e. B erlin 1923. 1138 — 1160.; J . S c h m id t: ’T elep h o s’, in.: W .
R o sch er: A u sfü h rlich es L e x ik o n d e r griech isch en u n d rö m isch en M ythologie. L eipzig
1 9 1 6 -1 9 2 4 . V. 2 7 4 - 3 0 8 .; F . S c h w e n n : ’T elep h o s’. R E IX . 3 6 2 - 3 6 9 .
3 L d. k é p é t E . R ohde: P e rg am o n . B u rg b erg u n d A lta r. B erlin 1961. c. m ű v éb en
( I I I . t.).
4 Az A tta lid a u ra lk o d ó k u ltu sz ró l lásd : Ch. H a b ic h t: G o ttm e n sc h e n tu m u n d griech i
sche S tä d te . M ünchen 1956.; F . T aeger: C h arism a. S tu ttg a r t 1957.; L . C erfaux — J .
T o n d ria u : L e C ulte des S o u v erain s. T o u rn a i 1957.; E . V . H ansen i. m . 453 skk. A T éle
p h o stó l való s z á rm a z ta tá s t I I . E u m e n é s k o rá ra d a tá lja : E . V . H ansen i. m . 469., D. M agie :
R o m a n R u le in A sia M inor to th e E n d o f th e T h ird C e n tu ry a fte r C h rist I —I I . P rin c e to n
1950. 726. n. 3., F . Taeger i. m . 346., E . Ohlemutz : D ie K u lte u n d H e ilig tü m e r d e r G ö tte r in
P erg am o n . W ü rz b u rg 1940. 242.
5 N ika n d ro s frg 104. (ed. S ch n eid er); lásd : D. M agie i. m . 726. n. 3. S uidas szerin t
(s. V. N ik an d ro s) I I I . A tta lo sró l v a n szó.
6 Iv P . 156. A fe lira t h an g sú ly o zza, h o g y a k é t v áro s közös hő sn ő je, T élephos a n y ja ,
A ugé v o lt az, ak i P erg a m o n b a b e h o z ta A th é n é k u ltu sz á t.
7 Iv P . I I . 239 sk. = C. I. G. 3538.
8 J . Ebert: G riechische E p ig ra m m e a u f Sieger a n g y m n isch en u n d h ip p isch en A go
nen. B erlin 1972. nr. 74.
9 L ásd: D . M agie i. m . 1007. n. 48., E . V . H ansen i. m . 188, 470.
10 P a u sa n ia s V . 13, 3.
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ 239
h o g y a Z eu s-o ltár é p ítte tő je , I I . E u m e n é s v o lt a T élep h o stó l v aló m itik u s le s z á rm a z ta tá s

első p ro p a g á to ra , m ik é n t a z t a szak iro d a lo m á lta lá b a n felté te le z i is.
A k ö z v e te tt b izo n y íték o k a la p já n a z o n b a n fel k ell te n n ü n k , h o g y m in d T élephos
p e rg am o n i k u ltu sz a , m in d szem ély én ek m itik u s ő sk é n t tö r té n ő elfo g ad ása k o rá b b i, m in t
a rr a az eddigiek u ta ln a k . A zöm m el i. e. V I —Y . sz.-i v a g y k éső b b i fo rrá so k egy része
sz e rin t T élephos T ró já b a n sz ü le te tt, illetv e a tr ó ja ia k o ld a lá n h a rc o lt (O xy. P a p . X I . 1359;
E x e k ia s egyik v ázak ép e: Id. R o b e rt i. m . 1126, 4; A lk id a m a s O d. 7, 16; H y g . fa b . 273),
m á sik része sz e rin t v iszo n t T e g e á b a n s z ü le te tt, s a n y já v a l, A u g év al e g y ü tt k e rü lt T e u th ra -
n iá b a (H e k a ta io s frg. 29 J a c ., E u rip id e s T é le p h o sá n a k p ro ló g ja frg . 696 N .). A z A pollo-
d ó ro stó l P a u sa n ia sig te rje d ő k éső b b i fo rrá so k a k é t a la p h e ly z e te t v a riá ljá k , á lta lá b a n
úg y , h ogy T élephos szü lő h ely e k é n t T e g e á t fo g a d já k el, leg jelen tő seb b te tte in e k s z ín te re
k é n t v iszo n t K isázsiát m u ta tjá k be. A fo rrá so k e d d ig e m líte tt c so p o rtjá ra jellem ző, h o g y
T élephos kisázsiai te v é k e n y sé g é t h o m á ly o sa n és e ln a g y o lta n á b rá z o lja .
A zo n b an egy különálló ázsiai m o n d a k ö r is k ia la k u lt T élep h o s szem élyével k a p
c so la tb a n . E m e m o n d a k ö r k ö z é p p o n tjá b a n a m y sia i T e u th ra n iá t védelm ező T élep h o s á llt,
a k i a K aik o s folyó völgyében m e g te le p e d e tt a rk a d ia ia k k é p v ise le té b e n szem b e sz á llt a
tév e d é sb ő l T ró já tó l délre p a r tr a szálló a c h á jo k k a l. A c s a tá b a n elesik T élep h o s a m a z o n
felesége, H ie ra . E g y éb fo rrá so k T élep h o s n e jé n e k P ria m o s le á n y á t, A s ty o c h é t v a g y
L a o d ik é t (H yg. fab . 101), ille tv e T e u th ra s le á n y á t, A rg io p é t tu d já k (D iód. IV . 33).
A c s a tá b a n D ionysos segítségével A chilleus m egsebzi T éleph o s b a l c o m b já t. íg y h iá b a
g y ő znek a m y siaiak , v ezérü k k é n y te le n a m e g f u ta m íto tt g ö rö g ö k n y o m á b a n A rg o sb a
m en ni, m ivel csak m egsebzője g y ó g y íth a tja m eg. G y ó g y u lása u tá n k ib ék ü l az a c h á jo k k a l,
b á r a T ró ja elleni h a rc b a n n e m vesz ré sz t, és m e g a la p ítja P e rg a m o n t.
A z összes m íto sz v a riá n s m eg eg y ezik a k ö v e tk e z ő k b e n : T élep h o s a rk a d ia i s z á rm a
zású. Még az O xy. P a p . X I. 1359 is, a m e ly a h éro s sz ü le té sé t T ró já b a teszi, ő t «Arkasides»-
n ek nevezi. Szülei: H é ra k lé s és a te g e a i k irá ly lá n y , A ugé. M in t h a rc o s ifjú K isá z siá b a n
k ü z d az a c h á jo k ellen.
A z n y ilv án v aló , h o g y az e u ró p a i sz á rm a z á sú h é ro s k isázsiai je le n lé te eg y k e le ti
irá n y ú n épm ozgással fü g g ö tt össze. H o g y ez a n ép m o zg á s m ik o r z a jlo tt le, a r r a nézve
m eg o szlan ak a v élem én y ek .11 D e való szín ű leg ig aza v a n H e ré n y in e k , a k i sz e rin t T élep h o s
« . . . v ielleich t ein H ero s au s je n e r Z eit, in d e r G riech en n o ch zu m H e ttite r re ic h g e h ö r
te n . . . »1112 E z a n n á l is elk ép zelh ető b b , m e r t T é le p h o st tö b b e n a h e tt it a T e lip in u in te rp ra e ta -
tio G ra e c a -já n a k t a r t j á k ,13 a m it ú g y é rte lm e z h e tü n k , h o g y k e z d e tb e n e g y m ás m e lle tt
é lt T elip in u és T élephos k u ltu sz a , m a jd k éső b b ez u tó b b i v á lt eg y ed ü liv é. A m ik o r a z u tá n
a h ellénizm us k o rá b a n egy ú ja b b k e le ti irá n y ú n ép m o zg á s in d u lt m eg a B a lk á n ró l K is-
ázsiá b a, az eg y k o r T e u th rá n iá t véd elm ező h ely i h éro s a la k ja to v á b b g a z d a g o d o tt, m o n d
h a tju k a z t is, h o g y az eu ró p ai és az ázsiai T élep h o s m o n d a k ö r elem ei k e v e re d te k e g y m á s
sal. E z a fo ly a m a t az iro d a lo m b a n L y k o p h ró n n á l m u ta tk o z ik először, m a g a a Zeus-
o ltá ro n á b rá z o lt T é le p h o s-tö rté n e t is e n n e k je g y e it h o rd o zza, a k éső b b i m ito g rá p h ia i
iro d alo m p ed ig — első so rb an P h ilo stra to s , T zetzes, P ro k lo s — m á r sz a b a d o n v a riá lja az
év század o k so rá n a F ö ld k ö zi-te n g e r k e le ti p a rtv id é k é n fe lg y ü le m le tt m ito ló g ia i a n y a g o t.
E s i t t té r jü n k vissza k iin d u ló p o n tu n k h o z ! H a te h á t M y siáb an ré g ó ta is m e rt v o lt
T élephos a la k ja , a M ysia m itik u s u ra lk o d ó in a k n y o m á b a lépő A tta lid á k m ik o r k e z d té k
e z t a h éro st ő s a ty ju k k é n t tisz te ln i ? T élephos H é ra k lé s fia , íg y Zeus u n k á ja . A n y ja , A ugé
p ed ig A th én é p a p n ő je , s az iste n n ő p e rg a m o n i tisz te le té n e k m e g a la p ító ja . F el kell t é t e
lezn ü n k , h o g y a m íto s z b a n sz e re p e t já tsz ó iste n sé g e k p e rg a m o n i k u ltu s z á n a k fe lv irá g z á sa
és ezen isten ség ek k u ltik u s tisz te le té n e k eg y m ásh o z k a p c so lá sa összefüggésben v o lt
T élephos k u ltu sz á v a l és ő s a ty a i szerepével.
Zeus k u ltu sz a I. A tta lo s u ra lk o d á sa id e jé n v á lt h iv a ta lo s á lla m i k u ltu s s z á .14
U g y an csak I. A tta lo s k o rá tó l A th é n é sz e n té ly é b e n sok közös d e d ik ác ió jelen ik m eg
Z eu sn ak és A th é n é n e k a já n lv a .15 K ö rü lb e lü l i. e. 220-tól P e rg a m o n b a n k ite re b é ly e se d ik
A th én é — elsősorban m in t N ik ép h o ro s — k u ltu s z a ,16 k éső b b já té k o k a t a la p íta n a k tis z te
letére, a N ik é p h o riá t, m e ly e t I I . E u m e n é s a leg n a g y o b b görög já té k o k k a l e g y e n ra n g ú n a k
11 E rrő l és a m íto sz v a riá n so k fo rrá sa iró l v a la m in t az ázsiai és eu ró p a i m o n d a k ö r

m e g k ü lö n b ö ztetésérő l lásd : F . Schwerin i. m ., J . S c h m id t i. m ., E . V . H a n sen i. m . 4 sk k .
12 K . K erény i : D ie M yth o lo g ie d e r G riech en . B . 2. D ie H o ro e n — G esch ich ten .
M ünchen 1966. 264.
13 A . H . Sayce : P e rseu s a n d th e A c h a e a n s in th e H ittite T a b le ts. J H S . X L V (1925)
162 — 163.; M . R iem sch n eid er: D e r W e tte rg o tt. L eipzig 1956. 135, 139 sk.
14 Iv P . 40. — E . O hlem utz i. m . 66.
15 Iv P . 3 3 - 3 7 , 5 1 - 5 6 , 58, 63, 65, 151, 2 1 4 - 2 1 6 , 225.
16 Iv P . 60, 6 2 - 6 5 , 2 1 4 - 2 1 6 , 225. - E . O hlem utz i. m . 33 sk.
8*
240 KUTATÁSI BESZÁMOLÓ
is m e rte t e l.17 H é ra k lé s k u ltu sz á ra v o n a tk o z ó a n főleg az i. e. I I . sz. m á so d ik feléből v a n n a k

a d a ta in k , de fig y elm e t érd em el, h o g y I I . E u m e n é sn e k A th é n é sz e n tély éb en fe lá llíto tt
eg y ik d ed ik á c ió já n H é ra k lé s neve szerep el.18 E . O h lem u tz sz e rin t esetleg H é ra k lé s m in t az
A th én é p a p n ő , A ugé szerelm ese, T élephos a ty ja v o lt i t t m e g e m lítv e .19 J ó l m u ta tja Zeus és
T élephos a la k é n a k összek ap cso ló d ását A polló n K la rio s m á r e m líte tt jó s la ta ,20 m ely P e r
g am o n v á ro s á t Zeus szü lő h ely én ek , la k ó it p ed ig T éle p h id a i-n a k nevezi. B á r ez a jó s la t
i. sz. I I . század i fe lira tró l m a r a d t rá n k , az a la p já t képező m itik u s h a g y o m á n y feltétlen ü l
régebbi. F ig y e lm e t érd em el m ég té m á n k sz e m p o n tjá b ó l egy érd ek es d elp h o i fe lira t.21
E b b ő l k itű n ik , h o g y H é ra k le id a s, K a llia s fia és le á n y a (felesége?) P is ta o szlo p csarn o k o t
és k á p o ln á t sz e n te lte k D io n y so s S p h a le ó ta sn a k . H é ra k le id a s p a p i te v ék e n y ség e i. e. 151
és 116 közé e se tt. M aga az is te n szen tély e a z o n b a n valószínűleg k o ráb b i, h iszen I. A tta lo s
te rra s z a k ö tö tte össze a N eo p to lem o s v a g y P y rrh o s tisz te le té re e m e lt te m p lo m m a l.22
M ivel P erg am o s, P y rrh o s és A n d ro m a c h é fia v o lt P e rg a m o n ep o n y m o s h é ro sa ,23 in d o k o lt
le h e te tt, h o g y a te rra s z m á sik v égén is o ly a n is te n te m p lo m a em elk ed jék , a k i szerep et
já ts z o tt P e rg a m o n csodás ő stö rté n e té b e n . E z D ionysos S p h aleó tas, a k in e k k ö z re m ű k ö
désével A chilleus m eg se b e síte tte T élep h o st, és a k it e m ia tt ki k e lle tt engesztelni. H a D io n y
sos S p h aleó tas te m p lo m a I. A tta lo s tá m o g a tá s á v a l é p ü lt, ez sz in té n a z t b iz o n y ítja , h o g y
I. A tta lo s u ra lk o d á sa id e jé n m á r a d in a s z tia ő sek én t tis z te lté k T élephost.
Ö sszefoglalva az e d d ig ie k e t m e g á lla p íth a tju k , h o g y b izto s a d a tu n k T élep h o sn a k
az A tta lid á k m itik u s ő se k é n t való tisz te le té re I I . E u m e n é s u ra lk o d á sá n a k id ő szak átó l
v a n , de v élem én y ü n k sz e rin t so k jel a rr a m u ta t, h o g y m á r I. A tta lo s is p ro p a g á lta d i
n a s z tiá já n a k e z t a g e n e a ló g iá já t.23*
A z előbb e lm o n d o tta k a t e rő síti m eg L y k o p h ró n te v ék e n y ség e. A z ő A le x a n d rá já
b a n , m ely n ek m e g írá sá t Ziegler a lap o s philológiai elem zés u tá n i. e. 196/5-re te sz i,24
ta lá lju k első je lé t T élep h o s h is tó riá ja p o litik a i c é lz a tú to v áb b fejle sz té sé n e k . L y k o p h ró n
T élep h o st k a p c so la tb a h o zza az itá lia i n a g y h a ta lo m m a l, R ó m á v a l úgy, h o g y m egteszi ő t
T a rc h ó n és T y rrh e n o s a ty já v á .25 A z t az A eneisből tu d ju k , h o g y a m o n d a sz e rin t E tru r ia
em e m e g alap ító i A eneas se g ítő tá rsa i v o lta k T u rn u s ellen éb en .26
A z a jelenség, h o g y T élephos k a p c so la tb a k e rü lt E tr u r ia a la p ító iv a l, a h e ttita kor
h a g y o m á n y a iv a l m a g y a rá z h a tó . H a T élephos T elip in u in te rp ra e ta tio G raeca-ja, a k k o r
m ié rt ne leh etn e ro k o n a T a rc h ó n n a k , a k i v iszo n t egyesek sz e rin t T a rh u n d in te rp ra e ta tio
E tru s c a -ja ?27 É rd e k e se b b sz á m u n k ra az, h o g y m ily en p o litik a i oko k já ts z h a tta k közre
T élephos m íto s z á n a k ily en irá n y ú to v áb b fe jle sz té sé b en .
A z i. e. I l l - I I . sz. fo rd u ló já n a p erg a m o n i k ü lp o litik a s a rk a la to s p o n tja v o lt a
R ó m á v a l való szoros e g y ü ttm ű k ö d é s .28 I. A tta lo s tá m o g a tta R ó m á t az I. és a I I . m ak ed ó n
17 E . O hlem utz i. m . 37.; E . V . H a n sen i m . 104 sk.

18Iv P . 185.
19 E . O hlem utz i. m . 242.
20 L ásd 7. jegyzet!
21 G. D a u x —J . B o u sq u e t: A g am em n o n , T elephe, D ionysos S p h a le ó ta s e t les A tta li-
des. R A . X I X . (1942/43) 113 sk k . és X X . (1942/43) 19 sk k . A fe lira t és a ho zzá kapcsolódó
jó s la t alap o s philológiai elem zését a d ja W . P eek: D elp h isch e G edich te. A th . M itt., B d.
L X V II. (1944) (p h o to m ech an isch e R e p ro d u k tio n 1950) N r. 1.: A g am em n o n u n d T elephos
S. 232 —239. (E neh ezen m eg szerezh ető ta n u lm á n y h o z D r. J . E bert szíves segítsége rév én
ju to tta m hozzá.)
22 L á sd : E . V . H a n sen i. m . 292 sk.
23 P a u sa n ia s I. 11, 1 —2; Sérv. in V ergil. E el. V I. 72.; Iv P . I I . 219 —220.
23a E h h e z to v á b b i ad a lé k , h o g y a m ik o r A ig in a szigete I. A tta lo s b irto k á b a k e rü lt,
az a th é n ie k en n ek tá m o g a tá s a k é p p o k m á n y b a n k ö zö lték : az A tta lid á k H é ra k lé se n keresz
tü l ro k o n ság b an á lln a k a sziget h éro sá v a l, A ias-szal. — I. G. I I . 2 885. L ásd M . P . N ilsso n :
C ults, M yths, O racles a n d P o litic s in A n cien t G reece. L u n d 1951. 95.
24 Z ieg ler: ’L y k o p h ro n ’, R E X I I I . 2315 sk k . I t t és a to v á b b ia k b a n a L y k o p h ró n
n é v m in d ig az A le x a n d ra ír ó já t jelzi.
25 L ykophrón : A le x a n d ra 1245 skk. (ed. M ascialino).
26 V erg iliu s: A eneis V I I I . 505, 604; X . 153, 290, 299, 302; X I. 184, 612, 727, 729,
746, 758.
27 O. P . G urney: T h e H ittite s .2 P e n g u in B ooks 1954. 136 sk .; M . Riem schneider
i. m . 19.
28 A p erg am o n i k ü lp o litik á ró l lásd : E . V . H ansen i. m .; R . M c S h a n e : T he F o reig n
P o licy o f A tta lid s o f P erg a m o n , in .: Illin o is S tu d ies in th e Social Sciences 53 (1964)
1 —241.; E . W i ll: H isto ire p o litiq u e d u m o n d e h ellén istiq u e I I . N a n c y 1967.; M . H olleaux
h á b o rú b a n , u tó d a , I I . E u m en é s p ed ig a N a b is elleni, m a jd a Szíriái h á b o rú b a n h a rc o lt a
n ag y eu ró p ai szövetséges o ld alán . R ó m a m in d ezen szo lg á la to k elism erések ép p az i. e.
188-as a p am e ai b ék éb en P e rg a m o n t K isázsia legerősebb á lla m á v á n ö v e lte .29
A R ó m a és P e rg a m o n k ö z ö tti b a rá tsá g , m e ly n e k érd ek es v a llá s tö rté n e ti m o z z a n a ta
v o lt a M agna M ater k u ltu sz ró m ai á tv é te le I. A tta lo s seg ítség év e l,30 fe lté tle n ü l a la k ító la g
h a to t t a T élephoshoz fűződő m o n d a k ö rre . A ró m a ia k k ö z ö tt m á r az i. e. I I I . sz á z a d b a n
e lte rje d t a tr ó ja i szárm azás e lm é le te .31 E g y D e lp h o ib a n i. e. 194-ben á llíto tt d e d ik á c ió n
T. F la m in in u s m in t A in ead as, a ró m a ia k m in t A in e a d a i sz e re p e ln e k .32 A u g u stu s id ejéb en
m ég é lt 50 ró m ai család, m ely m a g á t A en eas k ísérő itő l s z á r m a z ta tta .33 A m ik o r i. e.
190-ben a ró m ai consul, M. A cilius H iú m b a m e n t, « . . . sacrificavit M in erva e, p ra esid i
arcis, et Ilien sib u s om ni rerum verborumque honore ab se oriundos R om anos praeferentibus et
R o m a n is laetis origine sua.»3i U g y a n c sa k L iv iu s írja , h o g y az a p a m e a i béke u tá n Iliu m
m e g k a p ta R h o e tiu m o t és G e rg ith u st, «non tam ob recentia u lla m erita quam originum
m em oria».35
M ár az i. e. I I I . sz. végén v allási k a p c so la t a la k u lt ki az ilioni sz ö v etség v á ro sa i
és R ó m a k ö z ö tt a közös szárm a z á s a la p já n ,36 és e n n e k szép jele v o lt az, h o g y S m y rn a i. e.
195-ben te m p lo m o t á llíto tt R ó m a v á ro s á n a k .37 R ó m a és a kisázsiai á lla m o k — ezek közül
e lső sorban P e rg a m o n és az ilioni szö v etség — b a rá ti e g y ü ttm ű k ö d é se to v á b b e rő s íte tte
v allási té re n a z t a v ék o n y sz á la t, m ely a m íto sz b a n R ó m á t és K isá z s iá t ö ssz e k ö tö tte .
T erm észetesen a h á tté rb e n p o litik a i té n y e z ő k , a m a k e d ó n és S eleu k id a e rő k v issz a
s z o rítá s á t kö v etelő közös érd e k e k á llta k , de az összefogás v a llá si a lá tá m a s z tá s a a régi
ro k o n ság b iz o n y ítá sá v a l jelen tő s p ro p a g a n d isz tik u s té n y e z ő v o lt. É s e lső so rb an R ó m á n a k
á llt érd ek éb en a k eleti h ellén isztik u s világ m eg n y erése a k k o r, a m ik o r H a n n ib a l elleni
h á b o rú já b a n egy szám os k eleti k a p c s o la tta l ren d elk ező n a g y h a ta lo m ellen v ív o tt é le t
h a lá l h a rc o t. I. A tta lo s e z t a ró m ai ig é n y t v e tte fig y elem b e a M agna M a te r k u ltu sz á ta d á
sá n á l és a k k o r is, a m ik o r a T ró já v a l szem b en b a rá tsá g o s v iselk ed ést ta n ú s ító h é ro st,
T élep h o st te t te m eg c sa lá d ja m itik u s ő s a ty já v á , a z t a T éle p h o st, a k i ezen felül m ég ép p ú g y
a rk a d ia i is, m in t E u a n d e r, ak itő l tö b b ró m ai n em ze tség s z á r m a z ta tta m a g á t.38
I. A tta lo s, m a jd u tó d a , I I . E u m e n é s b a rá ti k a p c so la to t a la k íto tt ki az ilioni sz ö v e t
ség állam aiv al, s a p erg am o n i u ra lk o d ó k k ö z v e títé se ré v é n fe jlő d ö tt feg y v eres e g y ü tt
m ű k ödéssé a R ó m a és ezen álla m o k k ö z ö tti v allási sz ö v e tsé g .39
A fe n t e m líte tt p o litik a i k o n ta k tu s o k gyü m ö lcse le h e te tt az a k éső b b i fo rrá so k b a n
rá n k m a ra d t, de m in d e n b izo n n y al e k k o r k e le tk e z e tt n é h á n y h a g y o m á n y , m ely ek T élephos
és T ró ja, v a la m in t T élephos és R ó m a g enealógiai ö sszek ö tését célozzák: H y g in u sn á l
T élephos P riam o s le á n y á t veszi feleségül,40 P lu ta rc h o s n á l R h o m é T élephos le á n y a , a k i
A eneashoz, v ag y A eneas fiáh o z, A scan iu sh o z m e n t feleségül.41
C A H . V I I I .; D . M agie i. m .; M . R o sto v tze ff: T h e Social a n d E co n o m ic H is to ry o f th e

H ellen istic W orld. O xford 1941.
29 Polybios X X I . 42. 1 - 2 7 . ; L iv iu s X X X V II I. 38. 1 - 1 8 . L á sd : R . M c S h a n e i. m .
150 skk., E . V. H an sen i. m . 92 skk.
30L m s X X I X . 11.; O v id iu s: F a s ti IV . 247 — 372.
31 L d . F . Börner: A h n e n k u lt u n d A h n en g la u b e in a lte n R o m . L eipzig —B erlin
1943.; F . Börner: R o m u n d T ro ia. U n te rs u c h u n g e n z u r F rü h g e sc h ic h te R o m s. B ad en -
B a d en 1951.; A . A lföldi: D ie T ro ian isch en U ra h n e n d e r R ö m e r. B asel 1 9 5 7 F .T a eg er: i. m .
I I . 40. skk. A tr ó ja i szárm azá s á b rá z o lá sá n a k fejlődéséről a ró m a i iro d a lo m b a n Id. A . J .
Toynbee i. m . I I . T he c re a tio n o f a lite ra tu re in L a tin on th e p a tt e r n o f th e lite ra tu re in
G reek c. fejezetét.
32 Plutarchos : F la m in in u s 12.
33 D ionys. H a lik. I. 85. V ö.: J u v e n a lis I. 99.; Sérv. A d A en. V. 117, 123.
34 L iv iu s X X X V II. 37. 2.
35 L iv iu s X X X V II I. 39. 10.
36 L ásd : T . F r a n k : R o m a n Im p e ria lism . N ew Y o rk 1914. 166.; M c S h a n e i. m .
1 3 7 -1 3 8 .
37 T a citu s: A nn. IV . 56., ld. R . M e llo r : T h e a R o m é, T h e W o rsh ip o f th e G oddess
R o m a in th e G reek W orld. G ö ttin g e n 1975.
38 P lutarchos: Q aest. R o m . 76.
39 A z ilioni szövetség és P e rg a m o n k a p c so la tá ró l lásd : M c S h a n e i. m . 137 sk .,
E . V . H ansen i. m . 74 sk.
40 H yg in u s F a b . 101.
41 P lutarchos: R o m u lu s 2. Az a n y a fa rk a s á lta l tá p lá lt R o m u lu s és a sz a rv a sü n ő tő l
s z o p ta to tt T élephos p á rh u z a m b a á llítá sá n a k le h e t p é ld á ja a h e rc u la n e u m i m á s o la tb a n
A R ó m a —P e rg a m o n —ilio ni szö v etség a lk o tta p o litik a i h áro m szö g fu n k c io n á lá sá n a k

egyik érdekes v allási v e tü le te t e h á t a z o n le g en d á k m egjelenése, m ely ek T élephos tö r té n e
t é t a v ázo lt p o litik a i célok é rd e k é b e n g a z d a g ítjá k , s végsősoron a delp h o i fe lira to n szereplő
A in ead ai és a kisázsiai jó s la tb a n előforduló T élep h id ai, v ag y is a ró m a ia k és a p e rg a m o n ia k
ősi ro k o n s á g á t d o m b o rítjá k ki.
E n n y it egyelőre a T élep h o s-m íto sz fejlődéséről, és m o st fo rd íts u k fig y e lm ü n k e t a
p e rg am o n i Z eus-oltárra! A Zeus S ó té r és A th é n é N ik ép h o ro s tisz te le té re e m e lt o ltá rt42 II .
E u m e n é s m in d en b izo n n y a l i. e. 182 k ö rü l k e z d te el é p ítte tn i.43 E lő szö r az o ltá r t díszítő
n a g y o b b ik friz k észü lt el, m ely a civ ilizáció t védelm ező hellén p e rg am o n i d in a sz tia b a rb á r
ellenfelein a r a t o tt győzelm ein ek m ito ló g iai tü k ö rk é p e k é n t az iste n e k és gigászok h a rc á t,
a g ig a n to m a c h iá t á b ráz o lja . E z az e g y é b k é n t k ö zh ely n e k szám ító p á rh u z a m a p e rg am o n i
Z eu s-o ltáro n sa já to s á b rá z o lá st n y e rt. U g y a n is a g ig a n to m a c h iá n a k o ly a n v á lto z a tá t
m u t a tt á k i t t be a szo b rászo k , m e ly n e k c sa k késő b b i iro d alm i feld o lg o zását ism e rjü k .44
E v á lto z a t lényege az, h o g y az is te n e k c sa k egy h a la n d ó , k o n k ré ta n H é ra k lé s segítségével
v e rh e tik le a gig ászo k at. H é ra k lé s te h á t a Z e u s-o ltár g ig a n to m a c h iá já b a n k u lcsszerep et
já tsz ik .45 E z ö sszh an g b a n áll az A tta lid á k m á r is m e rte te tt iste n i sz á rm a z á sá n a k ideológiá
já v a l, hiszen T élephos a ty ja n em m ás, m in t H érak lés. A p e rg am o n i állam győzelm i tu d a t á t
kifejező d o m b o rm ű so ro z a t így e g y b en az A tta lid a u ra lk o d ó k u ltu sz p ro p a g a n d á ja is.
E p ro p a g a n d á t erősíti, h o g y a közfelfogás sz e rin t az iste n e k végső d ia d a lá n a k színhelye
A rk a d ia v o lt,46 a h o n n a n , m in t tu d ju k , T élep h o s is sz á rm a z o tt.
A Z eu s-o ltár n a g y o b b ik és k iseb b ik fríze k ö z ö tt a belső ta r ta lm i összefüggést
H é ra k lé s szerepe te re m ti m eg. A z e lv a d u lt gigászok elleni győzelem fő részese a T élephos-
frizen m in t g y e rm e k é t fé ltő g o n d o sk o d ással k ö rü lv ev ő a ty a jelen ik m eg. Az a héros, a k i a
n a g y o b b ik frízen az oly m p o si re n d és tö rv é n y e ssé g ellen tá m a d ó k a t g y ő zte le, a kiseb b ik
friz je le n e ts o rá b a n egy o ly a n f iú t n ev el fel, a k in e k dicső u tó d a i h asonló győzelm eket
a r a tn a k a földi civilizáció véd elm éb en . A T élephos-friz joggal te k in th e tő a m u lta t idéző
g ig a n to m ach ia jelen felé közelítő fo ly ta tá s á n a k . C sakhogy ez a fo ly ta tá s egészen m ás
tö rté n e lm i k ö rü lm én y e k k ö z ö tt s z ü le te tt m eg, m in t a g ig a n to m a c h ia á b rá z o lá sa .47
H o g y a T élephos-friz m e g a lk o tá sa m ily e n tö rté n e lm i sz itu á c ió b a n tö r té n t, a rra
a k k o r n y e rh e tü n k v á la sz t, h a m e g v izsg álju k az o ltá ro n feld o lg o zo tt m íto sz v a riá n s k o n k ré t
p o litik a i u ta lá s a it. íg y a z u tá n a la p fe la d a tu n k a t is m eg o ld ju k , h iszen lá tn i fo g ju k a z o k a t a
té n y e z ő k e t, m ely ek főszerep et já ts z o tta k e v a riá n s k iv á la sz tá sá b a n .
A z A tta lid á k őse, T élephos T egeából sz á rm a z o tt. S zá rm a z á sá n a k k ö rü lm é n y e it a
p erg am o n i o ltá rre lie f ré szletesen b e m u ta tja . A közös e re d e tre em lékezve a d ta ki II .
E u m e n é s a z t a d e k ré tu m o t, a m e ly a te g e a ia k n a k m e g a d ta a p e rg am o n i p o lg á rjo g o t.48
A kérdés m á rm o st az, h o g y m ié rt v o lt az A tta lid á k sz á m á ra a hellénséghez ta rto z á s igazo
lá s á n k ív ü l m ég fo n to s a T eg eáv al fen n álló ro k o n ság k im u ta tá s a . A v á la s z t a p erg am o n i
k ü lp o litik a té n y e i a d já k m eg.
I I . E u m en és u ra lk o d á sa id e jé n T egea az ac h a ia i szövetség ta g ja v o lt.49 A v á ro sn a k
a szövetséghez fűződő k a p c s o la tá t o ly a n em lék ek d o k u m e n tá ljá k , m in t P h ilo p o im én
szo b ra56 és egy P o ly b io st áb rázo ló relief.51 I. e. 2 00-ban i t t g y ü le k e z te k a S p á rta ellen
fe n n m a ra d t p erg am o n i e red etirő l k észü lt fe stm é n y , m ely H é ra k lé s és T élephos ta lá lk o z á

s á t áb rá z o lja . L d. E . V . H a n sen i. m . 362.; R . H a m a n n : H e ra k le s fin d e t T elephos. A bh.
D eu tsch . A k ad . d. W iss. B erlin 1952.
42 Iv P . 69.
43 A . B rü c k n e r: W a n n ist d e r A lta r v o n P e rg am o n e rric h te t w o rd en ? AA. 1904.
218 —224.; E . V . H ansen i. m . 347 sk .; E . Rohde i. m . 23; E . S c h m id t: D er G rosse A lta r zu
P e rg am o n . L eipzig 1961. 17, 87 n. 67. A. B rü c k n e r az o ltá r é p íté sé t késő b b re teszi, de
é rv e it csak a kiseb b ik frízre fo g a d já k el é rv én y esn ek , a m ely v a ló b a n m in d en jel szerin t a
160-as év ek b en ép ü lt. A v itá k ö sszefo g lalását lásd: E . Sch m id t i. m . 107 n. 407.
44 E . Sch m id t i. m . 90 n. 99; E . S chw artz: G riechische G esch ich tsch reib er.2 L eipzig
1959. 207 —223 = R E . I. ’A pollodorische B ib lio th e k ’ 2875 skk.
45 L ásd : E . S ch m id t i. m . 23.; F . Taeger i. m . 346.
46 P ausanias V III. 29. 1 —2.
47 L ásd a 43. jeg y zetet!
48 Iv P . 156.
49 H iller von Gaertringen : ’T eg ea’ R E . IX . 107 sk k .; R . M . E rrington : P hilo p o im en .
O xford 1969. 65, 104, 138, 258.
50 P ausanias V III. 49. 1.; 52. 6.
51 L ásd : M . R ostovtzeff i. m . 54.
vonuló a c h á j c s a p a to k .52H a te h á t az A tta lid á k d o k u m e n tá ljá k a T e g eáv al v aló ro k o n sá g o t,

ez a gesztus alk a lm a s leh et az a c h a ia i szö v etség m eg n y erésére is.
A z i. e. II . sz. elején P e rg a m o n és az a c h a ia i szö v etség szo ro san e g y ü ttm ű k ö d ö tt
a k ü lönböző h á b o rú k b a n . E g y ü tt h a rc o lta k a s p á r ta i N a b is ellen, és h a d i sik erein e k
elism eréseképp a szövetség I I . E u m e n é sn e k sz o b ro t á llíto tt és is te n i tis z te le tb e n részesí
te t te ő t.53 190-ben, am ik o r P e rg a m o n te r ü le té t I I I . A n tio ch o s gall zsoldosai p u s z títo ttá k ,
a d ú lá sn a k ach áj c sa p a to k m egérkezése v e te tt v é g e t.54 E g y ü tt k ü z d ö tte k a p e rg a m o n ia k és
az a c h á jo k a m egnésiai ü tk ö z e tb e n is.55
A z a p a m e a i béke u tá n a z o n b a n m e g ro m lo tt a v iszo n y P e rg a m o n és az a c h a ia i
szö v etség k ö z ö tt. 185-ben az a c h á jo k v is s z a u ta s íto ttá k I I . E u m e n é s a já n d é k á t és a
b a rá ti k a p c so la to k m eg erő síté sé t célzó a já n l a tá t .56 M cS hane és H a n se n sz e rin t az a c h á jo k
b a rá ts á g ta la n m a g a ta rtá s á n a k fő o k a a R ó m á v a l szem b en i ellenérzés v o lt.57 R ó m a ig y e k e
z e tt m eg ak a d ály o zn i a szövetség h a ta lm á n a k to v á b b i, sz á m á ra m á r k é n y e lm e tle n n ö v e k e
d ésé t, m ivel az v e sz é ly e z te tte fő c é ljá t, a h ellén ek m e g o sz tá sá t és g y e n g íté sé t. E rrin g to n
a z t á llítja , h o g y az a c h á jo k viselk ed ésén ek a la p ja a P e rg a m o n n a g y h a ta lm i tö re k v é se iv e l
szem beni félték en y ség v o lt.58
A k é t vélem ény k o rá n tse m a n n y ira e lle n té te s e g y m ással, a m in t az első p illa n a tb a n
látsz ik . R ó m a P e rg a m o n m egnövelésével a z t a p o litik a i v á k u m o t a k a r ta k itö lte n i, a m e ly
a S eleukidák v isszaszo rítá sa u tá n K isá z siá b a n k e le tk e z e tt.59 A z a c h á jo k lépése te h á t, h a
k ö z v etlen ü l P e rg a m o n t é rin te tte is, k ö z v e tv e ir á n y u lh a to tt R ó m a ellen.
Az a c h aiai szövetség P erg a m o néhoz h aso n ló sz e re p e t já ts z o tt R ó m a b a lk á n i
p o litik á já b a n ,60 de ú g y látszik , ez v e zető ib en k evésbé tu d a to s u lt, m in t az A tta lid á k b a n .
P ed ig a közös sors és a jövő h aso n ló p e rs p e k tív á i te rm é sz e tsz e rű le g közel k e lle tt v o ln a
h o g y ho zzák egym áshoz R ó m a szö v etség eseit. T o y n b ee ta lá ló a n írja ezen szö v etség esek
legerősebbjeiről, P erg am o n ró l, R h o d o sró l és az a c h a ia i sz ő v é tsé g rő l: <<The fa te o f all th re e
w as ironical. T h eir ag g ra n d ise m e n t a t R o m e ’s h a n d s — o r w ith R o m e ’s acq u ie scen ce —
p a rtia lly d eflected on to th e m . . .»61 A k ö v e tk e z ő k b e n m a jd k ife jtjü k , h o g y an re a g á lt I I .
E u m en és azo k ra a té n y e k re , m ely ek b ő l T o y n b ee igazsága tá p lá lk o z ik . M ost c sak a rra
k ív á n u n k u ta ln i, hog y a p trg a m o n i k irá ly p o litik á já n a k sa rk a la to s p o n tja v o lt a h ellén
e rő k kel, így az erős a c h t iái szöveti éggel vt ló össze fogás, s e z é rt a to v á b b ia k b a n sem m o n
d o tt le egyko ri szövetségesének m egnyeréséről.
172-ben to v á b b ro m lo tt az a c h á jo k és P e rg a m o n k a p c so la ta , a m ik o r e ltö rö lté k a
liga v áro sai á lta l II . E u m en ésn e k j u t t a t o t t összes m e g tis z te lte té s t.62 V égül a I I . m a k e d ó n
h á b o rú idején, 170/169-ben á llíto tta c sak vissza az a c h a ia i szö v etség a k irá ly rég eb b i
m e g tisz te lte té se it, s n o rm a liz á lta v isz o n y á t P e rg a m o n n a l.63 K ö rü lb e lü l ek k o r, a 160-as
é v e k első felében k e z d ő d ö tt a Z eu s-o ltár k iseb b ik frízén ek ép ítése is, a m e ly a m o n d a b e li
a la p ító , T élephos te g e a i sz á rm a z á sá n a k á b rá z o lá sá v a l erő síte n i k ív á n ta az a c h á jo k és
P e rg a m o n sokáig in sta b il b a rá ts á g á t.64
M ár L. C. R o b e rt r á m u ta to tt a rra , h o g y a Z e u s-o ltár T élephos-frize k ü lönös s ú ly t
h ely ez a m a h a rc részletes b e m u ta tá s á ra , a m e ly T élephos v ezetésév el fo ly t a K aik o s
völg y ében a m y siaiak és a hom érosi hő sö k á lta l ir á n y íto tt b e to la k o d ó k k ö z ö tt.65 H o g y ez t
a régi h a g y o m á n y t a p e rg am o n ia k k iv á ltk é p p á p o ltá k , a rr a k ö zv e tle n m a g y a rá z a to t a d h a t
az a té n y , m iszerin t u g y a n c sa k a K aik o s-v ö lg y b en g y ő z ö tt I. A tta lo s, m a jd II . E u m e n é s
is a fo szto g ató gallok ellen. íg y a m y k én éi k o r ra b ló iv a l szem beni g y ő zelm et fe lfo g h a ttá k a
52 Polybios X V I. 36.
53 Polybios X X V II. 18. 12. L á sd : M c S h a n e i. m . 139, E . V . H a n sen i. m . 74.
54 L iv iu s X X X V II. 20. 1 sk k . L ásd : M cS h a n e i. m . 145, E . V . H a n sen i. m . 84.
55 Iv P . 64 = S IG 3 606; L iv iu s X X X V II. 39. 9. L á sd : M cS h a n e i. m . 145, E . V .
H a n sen i. m . 86.
56 Polybios X X I I . 7 - 8 .
57 M cShane i. m . 164, E . V. H a n se n i. m . 98 —99.
58 P . M . E rrington i. m . 159.
59 A . J . Toynbee i. m . I I . 457 sk ., M c S h a n e i. m . 152 sk.
60 A . J . Toynbee i. m . I I . 458.
61 U .o. 475.
62 Polybios X X V III. 7. L á sd : E . V . H a n sen i. m . 108.
63 L ásd : E . V . H a n sen i. m . 114 115, J . D e in in g e r: D e r p o litisch e W id e rsta n d
gegen R o m in G riechenland 217 —86 v. C hr. B erlin —N ew Y o rk 1971. 180.
64 E z n em m o n d ellen a n n a k , h o g y az o ltá r k ih an g sú ly o zza a m y k én éi k o r a c h á ja iv a l
szem beni ellen állást, hiszen sem m i jel n em u ta l a rra , hog y az a c h a ia i szö v etség á lla m a in a k
p o lg árai a régi ac h á jo k u tó d a in a k te k in te tté k v o ln a m a g u k a t.
65 L . G. Robert i. m . 1138.
g allokon a r a t o tt d iad a l m ito ló g iai e lő k ép e k én t. E b b e n a szak iro d alo m is e g y e té rt.66 V éle

m é n y ü n k sz e rin t a z o n b a n I I . E u m e n é s m ég tö b b e t a k a r t kifejezn i m itik u s elődje h ő s
te tté n e k k id o m b o rításá v a l. A rra k ív á n t rá m u ta tn i, h o g y P e rg a m o n u ralk o d ó i ősükhöz
m é ltó a n képesek m egv éd en i á lla m u k te r ü le té t m in d e n b eto la k o d ó v a l szem ben!
H o g y m ié rt v o lt szükség P e rg a m o n e rején ek em e p ro p a g a n d isz tik u s c é lz a tú fitog-
ta tá s á r a , a rr a a v á la s z t az i. e. I I . sz. első felének k ü lp o litik a i v iszo n y a ib a n kell k eresn ü n k .
M in t e m líte ttü k , R ó m a az a p a m e a i béke ré v é n a z é rt te t te n a g g y á P e rg a m o n t, h o g y e z á lta l
K isá z siá b a n egy hozzá h ű p o litik a i h a ta lo m d o m in á ljo n .67 L én y eg éb en u g y a n ily e n szerep et
t ö l tö t t be R ó m a szem szögéből az a c h a ia i szö v etség is a B a lk á n o n . R ó m a így a k a r ta elérni
a z t, h o g y k ö zv etlen jele n lé te n élk ü l is fő v o n a la k b a n az ő érd ek ei é rv én y esü ljen ek a hellé-
n isztik u s v ilág b an . E z a z o n b a n c sak az ére m e g y ik old ala. A z ére m m á sik o ld ala a z t
m u ta tja — erre u ta l az előzőekben id é z e tt m e g á lla p ítá s T o y n b ee-tó l —, h o g y R ó m a a néki
te tsz ő h a ta lm i eg yensú ly m egőrzése érd e k é b e n ig y e k e z e tt m eg a k a d á ly o z n i fo n to s sz ö v e t
ségesei to v á b b i erősöd ését, s így elk erü ln i a z t, h o g y azo k a jö v ő t te k in tv e p o ten c iá lisa n
veszélyes ellenféllé v á lh a ssa n a k . E k é t összetevő te sz i látszó lag ellen tm o n d áso ssá R ó m a
k ü lp o litik á já t, am ely a n a g g y á n ö v e lt szövetségesekkel szem b en a g y a n a k v á s és az egyre
a k tív a b b ro ssz in d u la t fo rm á já t ö ltö tte .
A R ó m a és szövetségesei k ö z ö tti elidegenedési fo ly a m a t m á r az a p a m e a i b é k é t
k ö zv etlen ü l k ö v e tő id ő sz a k b a n m e g in d u lt. E z k e z d e tb e n a b b a n n y ilv á n u lt m eg, h ogy
R ó m a lá tv á n y o sa n tá v o l t a r t o t t a m a g á t a k eleti ü g y ek b e tö rté n ő a k tív b e a v a tk o z á stó l,
m ég a k k o r is, a m ik o r a rr a szövetségesei ig é n y t ta r to t ta k . E z az iso la tio n ista p o litik a,
m e ly e t B a d ia n a se n a tu si a risz to k rá c ia m o rális h ag y o m á n y a ib ó l, T. F ra n k , S cullard és
H ay w o o d a k o n z e rv a tív v e z e tő k b e lp o litik a i előretö réséb ő l v ezet le,68 s m ely n ek o k a it
T o y n b ee — s z e rin tü n k h ely esen — a la p v e tő e n a h a n n ib a li h á b o rú á lta l s ú jto tt ró m ai
tá rsa d a lo m és g azd aság p ro b lé m á ib a n lá tja ,69 é rz ék en y en é rin te tte P e rg a m o n érd e k e it is.
I. e. 186-ban P ru s ia s b ith y n ia i k irá ly vezetésév el egy P e rg a m o n ellenes koalíció
j ö t t létre, m ely b en ré sz t v e tte k a g allok, v a la m in t a m a k e d ó n V. P h ilip p o s. P e rg a m o n és
B ith y n ia elle n té té n e k fő o k a M y sián ak az a része v o lt, m e ly e t az a p a m e a i béke fe lté te le i
n ek rév én P e rg am o n k a p o tt, de m e ly e t B ith y n ia n em a k a r t k iü ríte n i.70 A h á b o rú b a n P e rg a
m o n o ld alán tö b b kisázsiai görög váro s, k ö z tü k a p o n to si H é ra k le a és K yzik o s serege
h a rc o lt. 183-ban a b ith y n ia i koalíció vereség et sz e n v e d e tt. R ó m a , b á r P e rg a m o n segítséget
k é rt tő le, csu p án v o n a k o d v a a v a tk o z o tt közbe, s m ire kö v etség e e lju to tt P ru siash o z,
a d d ig ra E u m en és seregei m á r g y ő z te k .71
M ég u g y an eb b e n az é v b en P o n to s k irá ly a , P h a rn a k é s tá m a d o tt g all és a rm én iai
segítséggel P e rg am o n fe n n h a tó sá g a a la t t álló te rü le te k re . P e rg a m o n és a vele szövetségben
álló, u g y a n c sa k v e sz é ly e z te te tt K a p p a d o k ia R ó m a seg ítéség t k é rte , a se n a tu s az o n b a n
csu p án a p o n to si agresszió m egbélyegzésére v o lt h a jla n d ó . L én y eg éb en m in d h á ro m ez
ü g y b en R ó m á b a k ü ld ö tt k ö v e tsé g ered m é n y te le n ü l já r t, s m i sem jellem zőbb, m in t az,
h ogy 182-ben A tta lo s, E u m e n é s fiv ére R ó m á tó l a «korábbi b a rá ti kapcsolatok» v issza
á llítá s á t k é rte .72 P e rg a m o n végül, a k á rc s a k az e z t m egelőző P ru sia s elleni h á b o rú b a n ,
R ó m a fegyveres tá m o g a tá s a nélk ü l, s a já t kisázsiai görög szövetségeseire tá m a sz k o d v a
g y ő zö tt, s k é n y sz e ríte tte P h a rn a k é s t i. e. 179-ben b ék e k ö té sre .73 H a so n ló k é p p v ise lk e d e tt
R ó m a a kisázsiai gallok 168-ban k ezdődő P e rg a m o n ellenes lá z a d á sa k o r is.74
A z előzőekben felso ro lt esem én y ek k o n k ré ta n a lá tá m a s z tjá k m in d a z t, a m it a ró m ai
66 E . S ch m id t i. m . 15 sk ., E . V . H a n sen i. m . 312 sk.
67 L ásd : M cS h a n e i. m . 148 sk ., a k i elfo g ad ja T . F ra n k á llá sp o n tjá t: i. m . 183.
M in d k ét szerző kiem eli P e rg a m o n reális h a ta lm á n a k m e g lé té t szem ben E . V . H ansen
vélem ényével, a k i szerin t P e rg a m o n az a p a m e a i béke u tá n c su p á n a h a ta lo m lá tsz a tá v a l
re n d e lk e z e tt: i. m . 97.
68 E . B a d ia n : R o m a n Im p e ria lism in th e L a te R ep u b lic. N ew Y o rk 1968. 16 sk.
F elfo g ásán ak b ír á la tá t lásd : I . K ertész: D as sp ä tre p u b lik a n isc h e R o m . K L IO 56 (1974)
543 —550.; T . F ra n k i. m . 190 195., H . H . S c u lla rd : R o m a n P o litic s 220 —150 B. C.2
O xford 1973. 150 sk., R . M . H ayw ood : S tu d ie s on Scipio A frican u s. B altim o re 1933. 59 sk.
69 A . J . Toynbee i. m . I I . 155 skk.
70 K ö n n y en elkép zelh ető , hog y a M y siát védelm ező T élephos m íto sz á v a l az A ttali-
d á k em e ta r to m á n y ra fo rm á lt ig é n y ü k e t is a lá ó h a jto ttá k tá m a sz ta n i.
71 Polybios X X I I I . 1. 4, 7; 3. 1; 5. 1.; L iv iu s X X X IX . 51. 1 - 1 2 . ; P lu ta rch o s:
F lam in in u s 20; N ep o s: H a n n ib a l 12.
72 Polybios X X I I I . 9. 1, 3; X X IV . 1. 1 - 3 ; 5. 1 - 8 , 14.
73 Polybios X X V . 2. 1 - 1 3 .
74 A b ith y n ia i, p o n to si és gall h á b o rú ra v o n a tk o z ó a n lásd főleg: M cS h a n e i. m.
158 — 192, E . V . H a n sen i. m . 97 — 129, A . J . Toynbee i. m . 457 skk.
k ü lp o litik áró l m á r elm o n d tu n k . E n n e k a p o litik á n a k a k é ta rc ú sá g a sz ü lte a d e lp h o i

a m p h ik ty ó n ia és az a itó l szö v etség v á la s z a it is P e rg a m o n a m a k érésére, h o g y a N ik é p h o riá t
ism erjék el. D elphoi v á la sz á b a n k iem eli, h o g y az A tta lid á k k irá ly sá g a R ó m á h o z fűződő
b a rá tsá g a rév én n ő tt oly n a g y ra , m íg az a itó lo k E u m e n é s k a to n a i sik e re ib e n jelö lik m eg
P e rg a m o n v irá g z á sá n a k fő o k á t.75 M indez 182-ben tö rté n ik , a P h a rn a k é s elleni h á b o rú
id ején , am ik o r R ó m a közöm bös m a r a d t leg fo n to sa b b szö v etség esén ek b a ja i irá n t. A z elő b b
e m líte tt v ála sz o k b a n n em c su p á n a v álaszo ló k R ó m á h o z való v iszo n y a tü k rö z ő d ik , h a n e m
az a d ilem m a is, am ely elé E u m e n é s k e rü lt: h o g y a n s z ilá rd íth a tn á to v á b b á lla m a h e ly z e té t
K isá z siá b a n an élk ü l, h ogy ez ro n ta n á R ó m á h o z fűződő k a p c s o la tá t? E g y szó v al, h o g y a n
te h e tn é összeférh ető v é á lla m a k a to n a i n a g y sá g á t a R ó m a -b a rá ts á g g a l ?
A z esem én y ek ta n ú s á g a sz e rin t E u m e n é s a k ö v e tk e z ő k b e n lá t ta a m e g o ld á st:
fe n n ta rt ja a n em is o ly a n régen m ég k ö lcsönösen gyüm ölcsöző b a rá ts á g lá ts z a tá t R ó m á v a l,
u g y a n a k k o r ú g y o ld ja m eg p o litik a i p ro b lé m á it, h o g y a zo k R ó m á t sem m iféle á llá sfo g la lá s
ra ne k én y szerítsék . H a R ó m a izolálni a k a rja m a g á t a K e le t ü g y e itő l, á m teg y e! E b b e n a z
e se tb e n az o n b a n P e rg a m o n k é n y te le n m e g ta lá ln i a m o d u s v iv e n d i-t k ö z v e tle n szo m széd ai
v al, és fig y e lm é t az eddigieknél erő seb b en fo rd íta n i K isázsia üg y eire.
E z a felism erés b ír h a tta E u m e n é st a rra , h o g y a S eleu k id a tr ó n ra IV . A n tio ch o s
szem élyében o ly an u ra lk o d ó t seg ítsen , a k i h a jla n d ó az ő p o litik á já t tá m o g a tn i.76 E z é rt
lé p e tt h áz a ssá g ra a k a p p a d o k ia i IV . A ria ra th e s le á n y á v a l, s szerezte m eg e z á lta l K a p p a -
d o k ia b a rá ts á g á t.77 M ég a so k a t k e llem etlen k ed ő B ith y n ia k irá ly á v a l, I I . P ru sia s-sz a l is
ideiglenesen k ib é k ü lt.78 M indezen k ü lp o litik a i lépések, v a la m in t a n ék i a lá v e te tt v áro so k
irá n ti m érsék le te ré v é n 79 P e rg a m o n a 170-es é v ek végére az ázsiai h e llén ek o ly a n erős
e g y ü ttm ű k ö d é s é t a la k íto tta ki, a m e ly M cS hane sz e rin t A le x a n d ra s h a lá la ó ta p é ld a n é l
k ü l á llt.80
C sakhogy P y d n a u tá n R ó m a m á r n em v olt k é n y te le n e ltű rn i s a já t m a g á n k ív ü l m ás
h a ta lm a t is a F ö ld k ö zi-ten g er p a rtv id é k é n . P e rg a m o n k irá ly á t á ru lá ssa l v á d o lta m e g
— h o g y m e n n y i joggal, a rr a i t t n em té r h e tü n k ki , a g a llo k a t P e rg a m o n ellen in g erelte,
a m a g á t tis z tá z n i k ív án ó E u m e n é st p ed ig a se n a tu s k iu ta s íto tta Itá liá b ó l.81
R ó m a n y ílta n ellenséges m a g a ta rtá s a sz o ro sa b b ra fű z te a k isázsiai á lla m o k k o a lí
c ió já t. P olybio s m u ta t rá , h o g y m en n él e lu ta sító b b , v o lt R ó m a E u m en és-szel szem b en ,
a n n á l h ű ségesebben k ö v e tté k ő t görög szövetségesei Á z siá b a n .82 H o lle a u x az ió n sz ö v e tsé g
E u m e n és tisz te le té re h o z o tt h a tá r o z a tá t elem ezve kiem eli, h o g y az m in t egy h ű sé g n y ila t
k o z a t érte n d ő , m ely n ek célja R ó m a p o litik a i c sa p á s a in a k ellen sú ly o zása v o lt.83
E b b e n a szitu á c ió b a n ig azá n é rth e tő , h o g y a p e rg a m o n i k irá ly , u ta lv a az e g y re
rom ló, de m ég iscsak kom oly h a g y o m á n y o k k a l ren d elk ező b a rá ti k a p c so la to k ra , a Zeus-
o ltá r k isebbik frízének főszereplőjévé a R ó m a jó in d u la tá n a k m eg n y erésére a lk a lm a s Téle-
p h o st te t te . U g y a n a k k o r a z o n b a n e h a rc ia s m o n d ab eli ős h a d ite tte in e k b e m u ta tá s á v a l a z t
is é rz é k e lte tte , h ogy P e rg a m o n te rü le té n e k m eg v éd éséb en m é ltó k ív á n lenni a h h o z a héros-
hoz, aki A n a tó liá t az ázsiaiak k a l e g y ü tt v é d te az E u ró p á b ó l érkező h ó d ító k k a l szem ben.
V isszatek in tv e a ta n u lm á n y u n k b a n k if e jte tt g o n d o la to k ra , eg y sa já to s e lle n tm o n
d á sra fig y e lh e tü n k fel. A ddig, am íg a T élep h o s-m íto sz I. A tta lo s u ra lk o d á sá n a k id e jé tő l
kezdve egy h a tá r o z o tt R ó m a -b a rá t irá n y b a n g azd ag o d ik , a p erg a m o n i o ltá rre lie f k ö v e t
k ezetesen m ellőzi ezek et az ú j m o tív u m o k a t. A z e lle n tm o n d á s o k a és e g y b e n az á b rá z o lá sra
k e rü lt m íto sz v a riá n s k iv á la sz tá sá n a k fő té n y e z ő je v é le m é n y ü n k sz e rin t a m a k é t év tiz e d
p o litik ai v á lto z á sa ib a n keresen d ő , a m e ly az a p a m e a i b ék e u tá n a m á r is m e rte te tt m ó d o n
b efo ly áso lta P erg a m o n és R ó m a , P e rg a m o n és a h e llén isztik u s v ilág v isz o n y á t. A T élephos-
m íto sz az i. e. I l l I I . sz. fo rd u ló já n az A in ead ai és a T élep h id a i te s tv é ri b a rá ts á g á t
p ro p a g á lta , a T élephos-friz a z o n b a n m á r az A in ead ai és a T élep h id ai n ö v ek v ő e lle n té te in e k
jeg y éb en s z ü le te tt m eg.
75 S y ll3 629, 630. Vö. E . V . H a n sen i. m . 104, M cS h a n e i. m . 174.
76 Iv P . 160; A p p ia n o s : S y riaca 45. L á sd : M cS h a n e i. m . 163.
77 Polybios X X I. 40. 4 -7 .* 4 4 . 1.; L iv iu s X X X V II I. 37. 5, 39. 6; X L I I . 29. 4. L á s d :
M cS h a n e i. m . 173.
78 Polybios X X I. 2. 3, 7.
79 L iv iu s X L I I. 5. 3. a z t állít ja , h o g y az E u m e n é sn e k a lá v e te tt v áro so k n em a k a r tá k
h e ly ze tü k et felcserélni a szab ad o k év al.
80 M cShane i. m . 173.
81 Polybios X X X . 19.: L iv iu s p er. 46.; J u s tin . X X X V II I. 6, 4. L á sd : E . V . H a n sen
i. m . 123 sk., M cS h a n e i. m . 182 sk ., H . H . S cullard i. m . 215 sk.
82 Polybios X X X I. 6, 6.
83 M . H o lle a u x : L e d é c re t des Io n ien s en l ’h o n n e u r d ’E u m e n e s I I . R E G X X X V I I
(1924) 3 0 5 - 3 3 0 - O G IS 763.
KÖNYVSZEMLE
S Z I L Á G Y I J Á N O S G Y Ö R G Y : E T R U S Z K O -K O R IN T H O S I V Á Z A F E S T É S Z E T .
(A pollo k ö n y v tá r 6.) A k ad ém ia i K iad ó . B u d a p e st 1975. 283 lap , 48 fé n y k é p tá b la .
A görög m ű v é sz e t k e z d e te in e k eg y ik nev es k u ta tó ja írja , h o g y m in d en arc h a ik u s

korról szóló ta n u lm á n y p ro le g o m e n á ja H u m fry P a y n e életm ű v e. A 34 éves k o ráb an
e lh u n y t tu d ó s az o n b a n n em csa k az i. e. 7 —6. század le le ta n y a g á n a k osztály o zásáh o z
d o lg o zo tt ki szilárd kronológiai v á z a t, h a n e m rag y o g ó p é ld á k so rán m u ta tta m eg, hog y az
em lékek m e g h a tá ro z o tt c so p o rtjá n a k v iz sg á la ta m ű v észeti jelenségek és tö r té n e ti össze
függések feltá rá sá h o z és értelm ezéséhez is elvezet. D e P a y n e m ű v e in e k lá tó h a tá r a a görög
világ h o riz o n tjá n á l jó v a l tá v o la b b ra n y ílik : az 1931-ben p u b lik á lt N e c ro c o rin th ia az egész
a rc h a ik u s M e d iterrán e u m v iz s g á la tá n a k v it a th a ta tla n és n élk ü lö z h e te tle n k iindulási
p o n tja . É rte le m sz e rű e n fo k o z o tt m é rté k b e n áll ez az etru sz k o -k o rin th o sz i v ázafestészet
em lekanye g ára.
A m ú lt század elején az e iru sz k síro k b a n ta lá lt k o rin lh o si stílu sú v á z á k a t az
«etruscheria» jeg y éb e n h e ly i k észítésű e k n ek ta i to t tá k . A század végére a z u tá n a k u ta tó i
szem képes le tt a görög k észítm é n y e k és e tru sz k u tá n z a ta ik m eg k ü lö n b ö ztetésére. In n e n
elsősorban A lb izzati v a tik á n i v á z a k a ta ló g u sá n á t v e z e te tt az ú t P ay n e-ig , a k i a N ecro-
c o rin th iá b a n a sz é tv á la s z tá s k rité riu m a it is kid o lg o zta, ső t az e tru sz k p ro d u k ció n belül
k ísé rle te t t e t t m esterk e z e k elk ü lö n ítésére is. E z u tá n o ly a n é v tized ek k ö v e tk e z te k , am ik o r
ú jra és ú jra m eg fo g a lm a z tá k a k o rin th o si k e rá m ia itá lia i u tá n z a ta i feldolgozásának
szükségességét, an élk ü l, h o g y érd e m b e n v alam i tö r té n t volna.
Szilágyi J . Gy. 1957-ben k a p c so ló d o tt be a té m a k u ta tá s á b a . E lső ta n u lm á n y a
(m ag y aru l: A n t. T an . 4, 1957, 179 — 205) a z t jelzi, h o g y a feldolgozás m ód szerén ek az angol
isk o la B eazley á lta l le fe k te te tt a la p fe lfo g á sá t k ö v e tv e a m e s te rk é z -k u ta tá st te k in ti.
D e a m u n k a a k ö v etk ez ő k ö v e te lm é n y elfo g a d á sá t is b iz o n y ítja : az a ttrib u c ió nem leh et
a k u ta tá s végcélja, ső t csak is eszköze az igazi célokhoz, a feldolgozott a n y a g fo rrá s
é rté k é n e k fe ltá rá sá h o z és k ia k n áz ásáh o z. A k k o r, k é t év tized d el e zelő tt, ez az eszköz az
e tru sz k m ű v észet a u to n ó m v ilá g á n a k jellem zését szolgálta.
Szilágyi m o n o g rá fiá já n a k gy ö k ere te h á t ed d ig az időszakig n y ú ln a k vissza. In n e n
k ö v etk ez etes, a la p v e tő ta n u lm á n y o k so ro z a tá v a l k ik ö v e z e tt ú t v e z e te tt a té m a teljes
feldolgozásáig. A külfö ld i g y ű jte m é n y e k fo ly am ato s ta n u lm á n y o z á s á n a k e red m én y ek én t
m in te g y 2000 v áza (kb. k é th a rm a d a közöletlen!) v iz sg á la tá ra épül az összefoglalás.
I t t felv ető d ik a kérd és, m ire jó az etru szk o -k o rin th o sz i v á zafestészet a n y a g á n a k
m e g h a tá ro z á sa a B eazley-féle m ű v é s z e ttö rté n e ti m ódszerrel ? M it n y ú jth a t a m esterk ezek ,
iskolák, m ű h ely ek és ezek összefüggéseinek tisz tá z á sa a p u sz tá n m ű v é s z e ttö rté n e ti ta n u l
ságokon tú l ? Szilágyi k u ta tá s a in a k célja a fe n te b b m o n d o tta k b ó l k ö v etk ez ő en az a n y ag
fo rrá sé rté k é n e k fe ltá rá sa volt. A z i. e. 630 530 k ö z ö tti év századról, te h á t ép p en az
e tru sz k «thalassokratia» k o rá ró l n em m a r a d t fe n n ö n m a g á b a n tö r té n e ti h ite lű írásos
fo rrá sa n y a g . A k o rin th o si v á z á k a t u tá n z ó h ely i ag y ag e d é n y e k v iszo n t az em lék an y ag
eg y etlen o ly an m ű fa já t k épezik, am ely n ag y szám ú és elég á lta lá n o sa n e lte rje d t E tru riá b a n
és azon kívül is, s em e lle tt p ro d u k c ió ja fo ly am ato s, s végül a ttrib u c ió s m ódszerrel vizsgál
h a tó . V agyis, ez a v á z a a n y a g elv b en jól tü k rö z i az egyes k ö zp o n to k jelen tő ség ét, k a p
c so la ta it, kereskedelm én ek h a tó s u g a rá t.
Szilágyi célja az etru sz k o -k o rin th o si v á zafestészet o ly an o b je k tív o sztály o zásán ak
kidolgozása v o lt, am ely le h ető v é teszi az a lk o tá s a it ta rta lm a z ó leletek keltezését, s m a
g u k n a k a v á z á k n a k ped ig m ű h ely h ez, esetleg m esterk é zh ez való k ap c so lá sá t. V agyis ez a
ren d szer fü ggetlen kell, hog y legyen az a d o tt p illa n a tb a n rá é p íth e tő tö r té n e ti követkéz-
KÖNYVSZEMLE 247
te té s e k tő l és fe lh a sz n á lh a tó m in d e n to v á b b i, az a d o tt k o rszak Itá liá já r a v o n a tk o z ó t ö r

té n e ti vizsgálathoz.
A z etru szk o ló g iai m ű v elő i á lta l m a m á r sz a k a d a tla n u l h a sz n á lt ré s z le tta n u lm á n y o k
so ra u tá n Szilágyi m o n o g rá fiá já t, — b á r rö v id íte tt fo rm á b a n —, első k é n t a m a g y a r
o lv asó k a p ta kézhez. A rö v id íté st az in d o k o lja , h o g y a JI. feje z e t (p o ly ch ro m v ázák ) és a
IV . fejezet (Vulci iskola) első fele m á r m e g je le n t m a g y a ru l, s to v á b b á , h o g y a v ázaje g y z é k
közlése c sak a tá rg g y a l foglalkozó sz a k e m b e re k e t érd ek li. A k ö n y v h a t feje z e té b e n v ilá
g o sa n b o n ta k o z ik ki az e tru sz k o -k o rin th o si v á z a fe sté sz e t o sz tá ly o z á s á n a k ren d szere,
v a la m in t a m ű faj tö rté n e te . A k e z d e te k , a m e ly e k e t az ú n . p o ly c h ro m v á z á k c so p o rtja
képv iseli, első so rb an C aere és V ulci o rie n ta liz á ló m ű h e ly e in e k te re m tő e re jé rő l ta n ú s k o d
n a k . A z i. e. 6. század elején a z u tá n V u lcib an a la k u lt ki a szo ro san v e tt k o rin th iz á ló
isk o la, am ely rö v id esen e k e rá m ia fa jta d iv a tjá n a k fő e lte rje sz tő je , s e g y b en a m in ő ség
ro v á s á ra a m en nyiségi fa k to r első tú lh a js z o ló ja is le tt. A késői k o r a caerei k ézm ű v e sek
a lk o tó fa n tá z ia nélküli tö m e g p ro d u k c ió já n a k je g y é b e n te lt el.
E z a «belső» tö r té n e t o ly a n je g y e k felism erésén és m e g h a tá ro z á s á n a lap szik , am e ly e k
le h e tő v é te s z ik n egyed század o s p o n to ssá g g a l az ú jo n n a n elő k erü lő fig u rális festésű
etru sz k o -k o rin th o sz i v á z á k b eillesztését a fejlődésbe, a k észítő m ű h e ly , ső t esetleg a festő
m e g h a tá ro z á s á t.
M indez, ism ételjü k , n em v o lt a végcél S zilágyi sz á m á ra . A z a n y a g v iz sg á la ta leh e
tő v é te t te a n ag y e tru sz k k ö zp o n to k , C aere, V ulci és T a rq u in ia e g y m á sk ö z ö tti k a p c so
la ta in a k , kisu g árzási k örének, k eresk ed elm i ú tv o n a la in a k ed d ig so h a el n em é rt p o n to ssá g ú
m e g h a tá ro z á s á t. D e leh ető v é t e t t e az e tru sz k k u ltú ra és m ű v é sz e t a la p v e tő v o n á sa in a k
á r n y a lt értelm ezését: az u tá n z á s és a m ű v észi ú jra te re m té s p re g n á n s m e g h a tá ro z á s á t is.
(Az u tó b b i g azdag illu s z trá lá sá ra a szöv eg b en tö r té n t rö v id íté se k tő l fü g g e tle n ü l a m a g y a r
k ia d á s k é p a n y a g a h é z a g ta la n d o k u m e n tá c ió t n y ú jt.)
A z e tru szk o -k o rin th o szi v á z á k E tr u r iá n k ív ü li e lte rje d é se a n y u g a ti M e d ite rrá
né m n tö rté n e té n e k a la p v e tő összefüggéseit t á r t a fel, és a k u ta tá s sz in te b e lá th a ta tla n
p e rs p e k tív á it n y ito tta m eg. (Az etru sz k o -k o rin th o sz i v á z a fe sté sz e t fo rrá sé rté k é n e k ele m
zése az a rc h a ik u s R ó m a tö r té n e te sz e m p o n tjá b ó l: S zilágyi J . G y.: E n tw u rf d e r G esch ich te
d e r e tru sk o -k o rin th isc h e n fig ü rlich en V asen m alerei. I n : A. A lföldi: R ö m isch e F rü h g e
sc h ic h te. H eid elb erg 1976. 183 -193.)
A ligha kétséges, h o g y Szilágyi m u n k á ja az e tru sz k th a la s s o k ra tia id ő sz a k á n a k
m in d e n to v á b b i k u ta tá s á h o z ép p ú g y p ro leg o m en a lesz, m in ta h o g y az le tt P a y n e N ecro-
c o rin th iá ja az a rc h a ik u s görög k u ltú ra v izsg álatáh o z. A m a g y a r k la ssz ik a arch eo ló g ia
e g y ik v it a th a ta tla n csú csteljesítm é n y e ez, am e ly a h a z a i ó k o rtu d o m á n y sz á m á ra p a rad ig -
m a tik u s jelen tő ség ű : a z t példáz za, hog y le h e t, ső t kell fog lalk o zn i n em h a z a i té m á k
összefoglaló feldolgozásával. Az ú sz n i-tu d ó n a k m eg kell k o c k á z ta tn ia a vízre sz á llá st
a,z ism eretlen te n g eren , ah o l n em c sa k az elm erülés veszélye fe n y eg et, h a n e m felfedezésre
v á ró szig etek is re jtő z n e k .
S zabó M ik l ó s
S Z I L Á G Y I J Á N O S G Y Ö R G Y : A N T IK M Ű V É S Z E T : K iá llítá s a d eb recen i D éri M úzeum

és a Szépm űvészeti M úzeum an y a g á b ó l. — A rt a n tiq u e . E x p o sitio n des collections
d u M usée D éri de D ebrecen e t d u M usée des B e a u x -A rts B u d a p e st. — (Az Is tv á n
k irá ly M úzeum K özlem ényei, D. so ro z a t 102. szám ) S zék esfeh érv ár 1975. 54 lap ,
27 szövegközti kép.
A székesfehérvári C só k -k é p tá rb a n m e g re n d e z e tt k iá llítá s a d eb recen i D éri M úzeum

a n tik a n y a g á t m u ta tta be, a m e ly e t a S zép m ű v észeti M úzeum ókori g y ű jte m é n y é b ő l, az
Ip a rm ű v é sz e ti M úzeum ból és n é h á n y m a g y a r m a g á n g y ű jte m é n y b ő l v á lo g a to tt d a ra b o k
e g é sz íte tte k ki. A lá to g a tó a ré z k o rtó l a k ö zép k o rig á tte k in té s t k a p o tt G örögország,
Itá lia és a ró m ai b iro d alo m m ű v észetérő l. A fra n c iá u l és m a g y a ru l p u b lik á lt k iá llítá si
v ezető rö v id en ism e rte ti az ókori m ű tá rg y a k m a g y aro rszág i g y ű jté sé n e k tö r té n e té t, m a jd a
k iá llíto tt m ű tá rg y a k a t az ókori m ű v é sz e t tö rté n e té n e k összefüggéseibe á g y a z v a m u ta tja
be. Az illusztrációs a n y a g a K y k lá d o k b ro n z k o ri sz o b rá sz a tá n a k k iem elkedő jelen tő ség ű ,
b u d a p e sti képviselőjétől a k o p t te x tilm ű v é s z e t egy é rté k e s a lk o tá sá ig ívelő fén y k ép -
s o ro z a tta l egészíti ki a szövegrészt. A k ép ek k ö z ö tt k ö zö letlen d a ra b o k is ta lá lh a tó k ; a
sz a k e m b e re k e t érdeklő a d a to k a t a k ép jeg y z ék ta r ta lm a z z a .
Sz. M,
248 KÖNYVSZEMLE
A N Ő S T É N Y K E N T A U R . A n tik p ró zaíró k . V á lo g a tta Z S O L T A N G É L A . E u ró p a K ö n y v

k iad ó . B u d a p e st 1977. 476 lap .
E lő d jéh ez, a «Lakom a» cím en k é t k ia d á s b a n m eg jelen t v á lo g a tá sh o z hasonlóan

en n ek a k ö te tn e k is az a re n d e lte té se , h o g y a m eglevő fo rd ítá so k leg jav áb ó l v álo g atv a,
széles o lv asó k ö rö k sz á m á ra élv ez h ető o lv a s m á n y t n y ú jtso n az a n tik p ró zairodalom
elevenen élő a n y ag áb ó l. A n tik o n i t t szű k eb b é rte le m b e n g ö rö g ö t és la tin t kell érte n i, s a
v á lo g a tá s te rm é sz e te se n fig y elm en k ív ü l h a g y ta a «L akom á»-ban m eg jelen t szövegeket.
T a rta lm a : K y ro s és K ro iso s tö r té n e te H éro d o to sb ó l; A isópos-m esék; P la tó n A pológiája
és K ritó n ja ; a n tik m ű v é sz -a n e k d o tá k ; k é t L iv iu s-részlet (A k irá ly o k elűzése és P o rsen n a
R ó m a a la tt) ; T rim alch io la k o m á ja és A z ep h esu si özvegy P e tro n iu s tó l; T a c itu s A nnales-
éből R ó m a égése és N ero h a lá la ; L u k ian o sz: Ig az tö rté n e te k ; S u eto n iu s T ib e riu s-életrajza;
nyolc részlet A puleius A ra n y sz a m a rá -b ó l és befejezésül A pollonius ty ru s i k irá ly fi regénye.
A jeg y z e te k a k ia d v á n y c é ljá n a k m egfelelően rö v id e k és tá jé k o z ta tó jellegűek. K á r, hogy a
k ö n y v kevéssé vonzó k iá llítá s b a n , e lria sz tó a n rossz p a p íro n je le n t m eg. Sem ez, sem
v iszonylag m ag as á ra n em já ru l hozzá, h o g y m in d en k ih ez eljusson, a k in e k sz á n v a van , a
k ia d ó t az o n b a n m in d e n k é p p e n h á la ille ti a k ia d v á n y g o n d o la tá é rt és m eg v aló sításáért.
Sz. J . G y .
A P O L L O D Ó R O S Z : M IT O L Ó G IA . (Az ók o ri iro d alo m k isk ö n y v tá ra ) F o rd íto tta H O R

V Á T H J U D I T , az u tó s z ó t ír ta S Z E P E S S Y T I B O R . E u ró p a K ö n y v k iad ó ,
B u d a p e st 1977. 250 lap .
A z A pollodóros neve a la t t fe n n m a ra d t m ito ló g iai k é zik ö n y v első m a g y a r fo rd ítása

fe lté tle n ü l m eg érte a fá ra d tsá g o t. N em m in t görög iro d alo m jelen tő s, h a n e m m in t az a n tik
gond o lk o d ás fo n to s fo rrá sa : a görög m ito ló g ia m esterség es ren d szerb e fog lalt, kih ű lt
a n y a g á n a k k ézikönyv e . A fo rd ítá s k o rre k t, és tö k é le te se n a fe la d a th o z alk alm azk o d ik :
sem színesebb, sem sz á ra z a b b n em a k a r len n i az ered etin él, am ely nem á llítja különösebb
m űvészi fe la d a t elé á tü lte tő jé t. A részletes és p o n to s n é v m u ta tó (a k ö te tn e k csaknem
h a rm a d a ) n é lk ü lö zh e te tle n ah h o z, h o g y a k ö te te t re n d e lte té sé n e k m egfelelően kézikönyv- \
k é n t h asz n á lh a ssa az olvasó. Az u tó szó s a jn á la to sa n szű k szav ú . N em csak az u tó szav ak b a
m e n e k íte tt, a n tik iro d alo m ró l szóló esszék ig é n y é t n em m e ríti ki, de tá jé k o z ta tó u l is
szívesen o lv a s o tt v o ln a v a la m it a k ö n y v h a sz n á ló ja a m ű szerkezetéről, az ism étlések
ren d szerérő l és m a g y a rá z a tá ró l, a fo rráso k ró l, s főleg a k ézik ö n y v v é d e rm e d t görög
m ito ló g ia lé tre jö tté n e k szellem i előzm ényeiről és k lasszicista k ö rn y ezetérő l. Az a n tik
iro d a lm a k m a g y a ru l ed d ig h o z z á fé rh e te tle n d a ra b ja in a k fo rd ítá sá v a l fo n to s fe la d a to t
b e tö ltő K is k ö n y v tá r ú j k ö te te k iá llítá s á b a n lényegesen v onzóbb az előzőknél, m egszaba
d u lt a z o k n a k fek e te -fe h é r-a ra n y u n a lm á tó l.
Sz. J . G y .
G. S U E T O N IU S T R A N Q U IL L U S : A C A E S A R O K É L E T E . F o rd íto tta K I S F E R E N C -
N É , az u tó s z ó t ír ta H E G Y I G Y Ö R G Y . B ib lio th eca Classica. M ag y ar H elikon,
1975. 377 lap .
C saknem m ásfél év tized d el első m egjelenése, 1961 u tá n , n eg y ed ik k ia d á sb a n , fel

frissítv e jelen ik m eg az a z ó ta e lh u n y t K is F e ren cn é fo rd ítá sa . A z első fo rm á já b a n is
érdem es, S u eto n iu s stílu sá t h ív e n — h a n em is a R é v a y József-féle 1922-es N ero-fordítás
csillogásával — visszaadó szö v eg et m o st H eg y i G y örgy n é v te le n á td o lg o zása az eredetihez
értelm éb en hív eb b é, m a g y a r n y elv éb e n fo rd u la to s a b b á te t te , a v ers-részletek m etru m h ű
és a k o rá b b in á l k ö ltő ib b m eg o ld á st k a p ta k .
U g y an csak H eg y i m u n k á ja az ú j k ia d á s t g azd a g ító útó szó . A z író életének, m ű
fa já n a k és v ilág án ak egyéni lá tá sm ó d d a l és egyéni n y elv en fo g a lm a z o tt áb rázo lása a
kísérő ta n u lm á n y n a k eg y ik m in ta k é p e h az a i fo rd ítá s-iro d a lm u n k b a n : a tu d ó sk o d ó ad at-
halm ozó p e d a n té ria ép p ú g y tá v o l áll tő le, m in t a sz a k tu d o m á n y e red m én y ein ek nem ism e
résén m a g á t ü res ö tle te k k e l tú lte v ő felelőtlenség — h ogy a m ű fa jn a k csak k é t végletes
típ u s á t em lítsü k . S am i m in d en n él fo n to sa b b a szerző jelen tő ség ét o k o san mérlegelő
írás n y o m án n em csak k ív án csiság tá m a d az o lv asó b an a m ű elo lv asásá ra, h a n e m az az
érzés is, h ogy valam i k ö z v etlen ü l ö n m ag áh o z szólót ta lá l b enne, em b eri létén ek n em a leg-
KÖNYVSZEMLE 249
m ély ebb, de m égis n em közöm bös ré te g é t é rin tő t. «M űvének fő b á ja — a h o g y a ta n u lm á n y

befejezése összegezi — ép p az a n a iv őszinteség, am elly el ő, a m in d e n re , de leg aláb b az
é rd e k e se b b jé re k ív án csi d ú sk á l az é le t ré sz le te in e k k a v ic sa i k ö z t, s a legszebb p é ld á n y o k a t
b e d o b á lja a tiz e n k é t é le tra jz e g y h a n g ú rek eszeib e; h iszen az é le t: v é g te le n szám ú , k á p r á
zato s g azd ag ság ú jelenség sz ó ra k o z ta tó h a lm a z a , a c sá sz á ro k p ed ig , azo k b ó l é p p tiz e n
k e ttő te sz k i egy tu c a to t» .
Sz. J . G y .
T Ó T H I S T V Á N : I U P P I T E R D O L IC H E N U S -T A N U L M Á N Y O K . A z E ö tv ö s L ó rá n d
T u d o m á n y e g y e te m Ó kori T ö rté n e ti T a n sz é k é n e k K ia d v á n y a i 14. sz. B u d a p e st,
1976. 172 lap 11 képpel.
T ó th I s tv á n nyolc, ideg en n y e lv e n m á r k ö z z é te tt ta n u lm á n y néh o l m ó d o s íto tt

m a g y a r v á lto z a tá t g y ű jtö tte össze e b b e n a k ö te tb e n . M in t a b e v e z e tő b e n jelzi, D olichenus-
ta n u lm á n y a i m e lle tt előkészíti a D o lic h e n u s-k u ltu sz p a n n o n ia i em lék ein ek g y ű jte m é n y é t
is. E z a L á n g N á n d o r á lta l m á r te r v b e v e tt c o rp u s b iz o n y á ra g a zd ag és k im u n k á lt fo rrá sm ű
lesz, hiszen T. I. n é h á n y év a la t t g y o rs e g y m á s u tá n b a n k ö z z é te tt d o lg o z a ta i te rv sz e rű és
k o n c e n trá lt m u n k á ró l ta n ú s k o d n a k . E d o lg o z a to k b a n e lk e rü lh e te tle n ü l a jö v e n d ő c o rp u s
sz e m p o n tja in a k c sírá it kell lá tn u n k , b á r a b e v ezetés (7. lap ) a c o rp u s t és e k ö te t dolg o
z a ta it k ü lön e lő ta n u lm á n y o k n a k m o n d ja a Szíriái k u ltu sz o k d u n a v id é k i e lte rje d é sé n e k
m é ly e b b re h a tó összefoglalásához. E lő re kell b o c sá ta n o m , h o g y a k ö te t e lo lv asása u tá n
é n is h ely eseb b n ek ta r ta n á m , h a a c o rp u s n em e ta n u lm á n y o k m e g á lla p ítá s a ira épülő,
h a n e m m ódszer és k ritik a te k in te té b e n m a g a sa b b m ércév el é rté k e lh e tő fo rrá sg y ű jte m é n y
llenne. A k ö te tb e n o lv a sh a tó ta n u lm á n y o k a szellem es és néh o l e re d e ti k o m b in á c ió k ellenére
iis g y a k ra n m e g m a ra d n a k az ö tle t sz in tjé n , s h a ez eg y k ritik a i fo rrásk ö zlés v á lo g a tá si
sz e m p o n tja it és o sz tá ly o z á sá t b efo ly áso lja, a k k o r a fo rrá sg y ű jte m é n y b ő l k in ö v ő szin tézis
c irc u lu s v itio su sb a b o nyolódik .
A k ö te t so rre n d jé b e n h a la d v a a m á so d ik ta n u lm á n y (40 skk) a rr a a n em b iz o n y ít
h a tó ö tle tre épül, h o g y a gorsiu m i o ltá rk a a 202. é v i c s á s z á rlá to g a tá s a lk a lm á v a l k észü lt,
és á llító i k ö z ö tt felső p an n o n ia i D o lich en u s-p ap o k v o lta k . A d a tá lá s a z o n b a n o ly a n fel
té te le z é s, a m e ly e t a belőle k if e jte tt — ö n m a g á b a n n em v a ló sz ín ű tle n — tö r té n e ti h á tté r
h iv a t o tt igazolni. íg y a z u tá n k érd éses m a ra d , h o g y e h á t t é r elé joggal á llíth a tju k -e ezt az
em lék et. A totius provinciae (P a n n o n ia ru m v a g y utriusque provinciae v a g y d u a ru m P a n n o
n ia ru m stb . h e ly e tt) e g y értelm ű e n A lsó p a n n o n iá ra k o rlá to z z a az o ltá rá llító p a p o k a t,
s ez t a k ö rü lm é n y t n em le h e t «m ásodlagos jelen tő ség ű n ek » (44.) m o n d a n i a z é rt, h o g y a
felső p an n o n iai C a rn u n tu m b ek e rü lh e sse n az em lék értelm ezéséb e. K érd é se s az is, h o g y a
g y a k ra n n ag y o n is eg y é rte lm ű e n fo galm azó D o lich en u s-p ap o k e z ú tta l m ié rt h a llg a ttá k el
n in d a G orsium ba lá to g a tó császári h á z n e v e it, m in d az a lk a lm a t, m in d az in d íté k o t ? —
A sz e n tély p u sz tu láso k (69 skk) d a tá lá s á n á l n em m érlegeli eléggé, h o g y a k isszám ú érem -
felet h asz n á lh a tó -e o ly a n szoros te rm in u s p o st q u e m -k é n t, m in t a h o g y a n a z t eg y eredetiben
is összefüggésében nem v izsg ált H é ró d ia n o s-h e ly a la p já n h a sz n á ln i k ív á n ja . A záró v e re te k
la tá ló é rté k é t illető en n é h á n y igen m e g g o n d o lk o d ta tó p a n n o n ia i ta n u ls á g is ren d elk ezésre
Alit v olna, a ty ra n n o s -to p o s o k a t ta r ta lm a z ó H é ró d ia n o s-h e ly p e d ig v aló d i esem én y ek
•ek o n stru álására alig a lk alm as. E b b e n a m in d e n rossz u ra lk o d ó ellen fe lh o z h a tó v á d a k b ó l
Álló fejezetb en e g y éb k én t sem n ép i jellegű m ozgalom ról nin cs szó (ellenkezőleg: a n ép védi
t szen tély ek et), sem szen tély ro m b o lá so k ró l, h a n e m szám o s tip ik u s ty r a n n o s -b ű n k ö z ö tt
írrő l, h ogy M axim inus T h ra x p én zv erés céljából m e g fo sz to tta d íszeitő l a v á ro si é p ü le te k e t.
Arról sincsen szó, h ogy az «üldözések k ö z p o n tjá t (H éró d ian o s) e g y é rte lm ű e n P a n n ó n iá b a
Helyezi» (114, 120. j.); fo rrá su n k c sa k a rró l ír, h o g y e b b e n az id ő b en a c sá sz á r D él-P an n o -
aiáb an székelt. N y ilv á n v a ló a n m in d ez n em elegendő b iz o n y íté k a rra , h o g y a D olichenus-
íu ltu s z p u s z tu lá s á t T h ra x k o rá ra te g y ü k . A k u ltu s z in v e n tá r az ö sszedőlt sz e n té ly e k b e n
m a ra d t v ag y a h ív ő k m á r k o rá b b a n e lre jte tté k . A v a ló b a n g azd ag és je le n tő s k u ltu sz o k
emlékei nem így m a r a d ta k rá n k , s e z é rt egy m in d e n rég észeti a n y a g n á l e le n g e d h e te tle n
sritik a i ro s ta r á m u ta t h a to t t v o ln a a rr a is, h o g y a D o lich en u s-szen tély ek és -k in csek csa k
nzért tű n n e k a m i szem ü n k b e n g a z d a g n a k , m e r t fe n n m a ra d á si k ö rü lm é n y ü k sa já to s.
Az e lp u s z títo tt sz e n tély ek b en h a g y o tt fé m tá rg y a k a v á ro s fo sz to g a tá so k H é ró d ia n o sn á l
»1v a sh a tó in d íté k á t am ú g y is cáfo lják . Az is m e rt sz e n té ly le ltá ra k k a l v aló összev etés a rr a
s r á m u ta th a to tt volna, h o g y az ép ítészetileg tö b b n y ire ig én y te le n D o lich en u s-szen tély ek
é s p a p o k ) n em ta r to z h a tta k a h h o z a «pénzarisztokráciához» (így 78.), a m e ly egy k ap zsi
;sászárt a rr a k é s z te te tt v olna, h o g y a k c ió it ellen ü k k o n c e n trá lja , ső t k o rlá to z z a (v. ö.
•hhez B alla L . fontos m egfigyeléseit A c ta C lassica U n iv . D e b recen 12 [1976] 61 skk).
250 KÖNYVSZEMLE
A T h ra x a la t ti p o g ro m te ts z e tő s elm életéből így n em m a ra d m ás, m in t az a T. I. á lta l

k ülönös m ó d o n e lh a llg a to tt m egfigyelés, h o g y a D o lich en u s-szen tély ek a I I I . sz. közepe
u tá n erőszakos p u s z títá s á ld o z a tá u l e ste k s ez fe lte h e tő e n egybeesik a k u ltu sz m eglepően
gyors eltű n ésév el. — A sa v a ria i leletek á tte k in té s é n e k (91 skk) m e g b íz h a tó sá g á t erősen
k o rláto zza az, h o g y — ta lá n az e lm a ra d t á sa tá sk ö z lé s m ia tt — m áig b iz o n y íta tla n , v aló
b a n D olich en u m k e rü lt-e elő. I u p p ite r (v ag y egy m á sik isten) n evéből a f e ltá r t em lékeken
m in d ig az a rósz h ián y z ik , ah o l a jelző v á rh a tó lenne. íg y az e g y etlen tá m p o n t a n é h á n y
év tized d el k o rá b b a n o tt elő k e rü lt D o lich e n u s-o ltá r (R IU 11.), am e ly n e k az o n b a n n em csak
az c sö k k en ti a b iz o n y ító é rté k é t, h o g y u g y a n o n n a n egy sírk ő is elő k e rü lt (R IU 54.), h an em
az is, h o g y az o ltá r sz ab ály o s b en e fic ia riu s-o ltá r, a m e ly egy statio o ltá re g y ü tte sé b e jo b b a n
illene. Ily e n súlyos b iz o n y ta la n sá g o k a t n em e llen sú ly o zh at az, h o g y a T. I. á lta l id esorolt
em lékek nem z á rh a tó k ki a D o lich en u s-k u ltu sz em lékei közül. A z t is m eg k e lle tt volna
vizsgálni, h o g y m á s k u ltu sz o k szó b a jö h e tn e k -e . E z t h ián y o lo m a k ü lö n b en szellem es I
C astor-kígyó azo n o sítá s (115 skk.) egy em lék re v aló a lk a lm a z á sá b a n is. A re n d k ív ü l sok- i
é rte lm ű kígyó m egjelenése F a b (iu s ) 0 n [ . . . ] o ltá rá n n em b iz o n y íté k D olichenus m e lle tt,
k ü lönösen h a a T. I. á lta l fig y elm en k ív ü l h a g y o tt sz á rn y a k n y o m á n in d u lu n k el. — K e ttő - j
sen té v e s a b rig etio i «díszpáncél» é rtelm ezésén ek k iin d u lá sa (133. skk). A z t az ö tle te t,]
h o g y szobor p án céld íszérő l le h e tn e szó, te rm é sz e te se n m a g á n a k a le le ttá rg y n a k a vizs
g á la tá v a l k e lle tt v o ln a ellenőriznie. Ily e n m ó d o n leg aláb b a n n y i k id e rü lt voln a, hog y a
tö re d é k e k n em m ell- v a g y láb p á n c é l részei. P a jz s d u d o rk é n t való kieg észítésü k et közben
H . K lu m b a c h m eggyőzően elvégezte. A k ö n n y ű kézzel p á n c é ln a k m in ő síte tt le le ttá rg y
a d o tt a lk a lm a t a N oll á lta l ó v a to sa n , de ta lá ló a n é rte lm e z e tt fila szóra v aló u ta lá sra , ahol
az o n b a n T. I. az á lta la «bravúrosnak» m in ő s íte tt N oll-féle értelm ezésn ek n em v ég ered
m é n y é t («abgefädelter G eg en stan d o d er G ehänge») fo g ad ja el, h a n e m az első m egk ö zelítés
hez, k ö rü lírásh o z h a sz n á lt és fo rrá so k k a l n em tá m o g a to tt ornam enta szóra é p ít («irgend
w elche o rn a m e n ta o d er S ch m u ck stü ck e» — írja N oll, m ie lő tt eg y to v á b b i fo rrás a la p já n
e lju t a fila m egfejtéséh ez). íg y a ta n u lm á n y végül is egy o ly an , fo rrá so k b a n elő nem
forduló «antik» cím et is k a p o tt, a m e ly n e k v é lt jelen tése k é t oldalról is cáfo lh ató . — N em
m eggyőző az a q u in cu m i o ltá r ú j o lv a s a ta (161 skk). H o g y a k ö zö lt ra jz (11. kép) m á s t m u
t a t , az az ig én y telen g ra fik a i k iv ite l h ib á ja is leh e t. E rő se n k érdéses a z o n b a n a lig a tú rá t
ignoráló, s a szülőfalu n e v é t a co g n o m en b en felism ern i a k a ró olvasás helyessége. E ttő l
fü g g etlen ü l is b iz o n y ítá s ra szorul az, h o g y a dolichéi sz á rm a z á sú d ed ik áló v a ló b an Doli-
ch en u sn a k á llíto tta -e ez t az a k e fá l o ltá rt. A z idev ág ó h iv a tk o z á s (169, 13. j.) v issz a u ta l egy
k o rá b b i haso n ló k ije le n té sre íg y az a q u in c u m i D o lich en u s-szen tély feltételezésév el k a p
csolatos fe jte g etések n e k k iin d u lá sa m a ra d kellő b iz o n y ítá s n élkül.
K ifo g ásaim m al n em a k u ta tó m u n k a szokásos b u k ta tó ira , h a n e m a k u ta tá s u n k b a n
sajn o s egyre jo b b a n te rje d ő m ó d szerb eli fo g y até k o ssá g o k ra a k a rta m rá m u ta tn i. E zek
g y ö k e ré t a b b a n láto m , h o g y a rá n k m a r a d t — b á rm ily te rm é sz e tű : írásos és tá rg y i — fo r
rá s a n y a g o t n em a fo rrá s sajá to ssá g a ih o z a lk alm azk o d ó , rég en k id o lg o zo tt m ódszerekkel
h a sz n á ljá k , h an e m m in t o ly a n «adatok» esetleges h a lm a z á t, a m ely ek egy-egy ö tle t a lá
tá m a s z tá s á ra a lk a lm a sn a k lá tsz a n a k . Ily e n m ó d o n ö sszeállh a t u g y a n egy nem v aló szín ű t
len kép, de m e g v álasz o la tla n m a ra d az a kérd és, h o g y m á s valószínűségekhez az «adatok»
h o g y an v iszo n y u ln án a k . A g o rsium i o ltá r m ögé pl. h aso n ló valószínűséggel leh etn e egy
m á sik b a b o n á s csá sz á rt (csak n em az összesét, h a jó slato k ró l, b a b o n áró l v a n szó), egy buzgó
sacerdos 'provinciae szerv ező tev ék en y ség ét, a ta r to m á n y egy válságos p illa n a tá t, v ag y a
D olich en u s-p ap o k egy n a g y o n is kézzelfo g h ató érd ek e ltsé g é t a concilium m al k a p c so la tb a n ■
elképzelni.
E b u k ta tó k k ö n n y e n e lk e rü lh e tő k lenn én ek , m in t a h o g y a n T. I. k ö te te sem m in d en
részében p é ld á ja a m ó d szer h iá n y á n a k . É rté k e s m u n k a az id ő b en is első ta n u lm á n y (15.
skk), am ely b en a D o lich en u s-p ap o k e re d e té t, te v é k e n y sé g ü k e t, h e ly z e tü k e t v ilá g ítja m eg
ú j felism erésekkel. J ó felism erés a b rig etio i h áro m szög (145. sk k ); az ily en a d alé k o k a lk o t
h a tjá k m a jd a D olich en u s-co rp u s erő sség ét, a m e ly e t T. I. m u n k á ssá g á n a k m ó d szerta n ilag
k ifo g á sta la n részei a la p já n joggal v á rh a tu n k el tő le.
M ócsy A n d r á s
K O M O E Ó C Z Y G É Z A : S U M E R É S M A G Y A R ? M agvető K ö n y v k ia d ó (G yorsuló Idő),

1976. 169 lap.
K om oróczy G éza a «G yorsuló idő» so ro z a tb a n m eg jelen t kis k ö n y v év el az ókori

stú d iu m o k n a k egyik o ly a n te rü le té re vezeti o lv asó it, am ely m a M agyarország m űvelt
közönségét különösen érdekli. E n n e k az érd ek lő d ésn ek o k a az, h o g y so k a n a sum erekben
KÖNYVSZEMLE 251
vélik m e g ta lá ln i ő sein k et, s így ez a k érd és k ö z v e tle n k a p c so la tb a n áll ő stö rté n e tü n k

kérd éseivel, n em ze ti ö n tu d a tu n k a la k u lá sá v a l.
A m u n k a n em tag o ló d ik fejez e te k re , m égis ta r ta lm a sz e rin t k é t egységre b o n th a tó .
A z első rész a ,,su m er-m u g y aro ló g ia” tu d o m á n y tö r té n e ti g y ö k e re it, k ifejlő d ésén ek tö r té n e
té t tá rg y a lja (5 —63. lap). A m á so d ik részb en először r á m u ta t a szerző a su m ero ló g ia belső
nehézségeire, n é h á n y m ó d sz e rta n i b u k ta tó já r a , m ely e k rő l a ,,su m er-m ag y aro ló g u so k n ak »
fo g alm uk sincs (6 4 —81. lap), m a jd k o n k ré t p é ld á k o n b e m u ta tja , h o g y ez a tá jé k o z a tla n sá g
h o g y an v ezet szükségszerűen tu d o m á n y ta la n tév e d é se k h e z , d ile tta n tiz m u sh o z (81 — 114.
lap). A m u n k á t re n d k ív ü l részletes, ö n m a g á b a n v év e is tu d o m á n y o s é rté k e t k épviselő
je g y z e ta n y a g z á rja (115 — 169. lap ).
A z első részből világossá v álik , h o g y a su m ero ló g ia k e z d e té n e k ú tk e re sé se i szol
g á lta tjá k a tu d o m á n y o s h á tte r e t a su m e r —m a g y a r n y e lv ro k o n ítá s sz á m á ra . A k o ra i
szak asz szükségszerű tév ed é se in t ú l ju t o tt a sum ero ló g ia, az a k k o r fö lá llíto tt m u n k a h ip o
tézisek rő l b e b iz o n y íto tta , hog y jó ré sz t ta r th a ta tla n o k , s h e ly tá lló tu d o m á n y o s á llítá so k k a l
p ó to lta ő k et. Az így e lv e te tt h ip o tézisek a z o n b a n n em m e rü lte k a feledés h o m á ly á b a ,
h a n e m a sz a k m á n k ív ü l állók á lta l — külön b ö ző tö rté n e lm i és tá rs a d a lm i k ö rü lm é n y e k
h a tá s á ra — fö lk aro lv a p sz e u d o tu d o m á n y k ép é b e n ön álló é le te t k e z d te k élni. E n n e k a
részn ek a fejteg etései so k m in d e n t k im o n d a tla n u l is m e g m a g y a rá z n a k . I t t csa k egy ily en
k é rd ésre a k a ro k u ta ln i: ez a rész u g y a n n em beszél a rró l, h o g y fin n ro k o n a in k is elő
sz e re te tte l h iv a tk o z n a k a su m erek re ő seik k é n t, m égis világos, h o g y a «sum er —finnológia»
g y ö k erein ek is ép p ú g y leh et m a g y a rá z a ta a k e z d e ti szak asz tu r á n i ro k o n ítá sa , m in t a
«sum er —m a g y a ro ló g iá n a k .»
A m áso d ik rész első felének n a g y érd em e, h o g y fö lh ív ja a la ik u s olvasó fig y e lm é t
a rra , h ogy m in d e n tu d o m á n y n a k , íg y az ó k o rtu d o m á n y n a k , és a z o n b elü l a k ü lö n b ö ző
ré sz -tu d o m á n y o k n a k is m e g v a n n a k a m a g u k belső tö rv é n y e i, sz a k m a i fogásai, s ezek
ism erete elen g e d h etetlen ü l szükséges a tu d o m á n y á g te r ü le té n v aló b iz to s m ozgáshoz.
V alószínűleg a «sum er —m agyarológusok» egyike sem m erészk ed n e be v ezető n é lk ü l o ly a n
m o csaras, zsom békos te rü le tre , m in t a m ily e n a sum erológia tu d o m á n y a .
E z u tá n a «sum er —m agyarológusok» tu d o m á n y o s ered m é n y e in e k , szó fejté sein ek
ism e rtetése k ö v etk ez ik . E z a k ö n y v leg sz ó ra k o z ta tó b b , le g o lv asm án y o sab b része. A szerző
kom oly, tu d o m á n y o s érv ek k el b iz o n y ítja ta r th a t a tl a n n a k a k ü lö n b ö ző tu d o m á n y ta la n
á llítá so k a t. T a lá n ezt ném ileg tú lz á sb a is viszi: k om oly érvelésével a z t a lá ts z a to t é b reszti,
h o g y a cáfolás tá rg y á u l szolgáló n ev etség es á llítá so k kom oly, tu d o m á n y o s v ita a la p já u l
sz o lg á lh a tn a k , s így v a la m i tis z te le te t érd em eln ek .
A k ö n y v szín v o n aláh o z m é lta tla n a p ró b b h ib á k fölsorolása, s a recen zen s e zt n em is
te n n é , h a nem m ag a a szerző k é rte v o ln a n é h á n y je le n té k te le n té v e d é s k o rrig á lá sá ra . ím e
k é t hely : 30. old. 1 sk. sor fölülről: N é m e th G y u la h e ly e tt F e k e te L a jo s o lv asan d ó .
117. old. 13 sor fölülről: B oros J . —R a p c sá n y i L. k ö n y v é n e k cím e h ely esen : V endégségben
őseinknél. B p. 1976. (U gyaníg y a 148. old 12. so rá b a n alu lró l.)
E h h e z a k é t a d a th o z h a rm a d ik k é n t h o z z á fű z h e tjü k , h o g y a ’te p e ’ szó n em irá n i,
h a n e m tö rö k ere d e tű . (91. lap 14. sor.)
A k ö n y v te h á t rö v id e n , é rth e tő és világos stílu sb a n az ó k o r tu d o m á n y á n a k egy
o ly a n k érd ését tá rg y a lja , m in d e n k i sz á m á ra é rth e tő e n , m égis tu d o m á n y o s szín v o n alo n ,
szak em b erek szá m á ra is h aszn o san , a m e ly az o rszág k ö zv éle m én y én ek szélesebb ré te g e it
érd ekli. A m u n k a a k ite rje d t fé lh iv a ta lo s és tu d o m á n y ta la n iro d a lo m m a l szem b en e lső k én t
kép v iseli a tu d o m á n y o s á llá sp o n to t. K ü lö n érd em e, h o g y n e m c sa k a tu d o m á n y b a n fö ld
a la ttin a k szám ító m u n k á k állítá sa iv a l polem izál, h a n e m r á m u ta t a k é rd ésn ek csak a felét
ism erő m a g y a r nyelvészek já ra tla n s á g á ra a su m ero ló g iáb an , és az eb b ő l eredő h ib á ik ra is.
Ily e n m ó d o n k é tfro n to s h a rc o t fo ly ta t a tu d o m á n y é rd ek éb en , e g y a rá n t h a rc o l a ro ssz
h iszem ű és a jóhiszem ű tá jé k o z a tla n sá g b ó l eredő h ib á k ellen. M indezek a la p já n K o m o ró czy
* G éza k ö n y v e m a az eg y etlen m é rté k a d ó m e g n y ila tk o z á s a su m e r —m a g y a r n y e lv ro k o n ítá s
k érd ésében.
A k ö n y v n ek v a n egy r e j te t t erén y e is. A z első fejezetb ő l u g y a n is n y ilv á n v a ló v á
v álik, h ogy a su m er kérd és so k ak sz á m á ra ő stö rté n e ti kérd és. E zzel a szerző kijelöli a
* to v á b b i fe la d a to k a t: tö r té n e ti, an tro p o ló g ia i és m ás v o n a la k o n is kell fo ly ta tn i a m u n k á t,
a n y elv ro k o n ság cá fo la ta c su p á n csak egy a sp e k tu sa a k érd ésn ek . A z is világossá v á lik ,
hogy e té v ta n o k n ag y népszerű ség én ek szociológiai o k ai is v a n n a k — erre a szerző tö b b -
szőr is rá m u ta t. A kérdés v iz sg á la ta m eg érd em eln é a szociológusok fig y elm ét.
E k ö n y v rév én az ó k o rtu d o m á n y m e g te tte a z t, a m it ezen a té r e n m e g te h e te tt.
A m u n k a tö m örsége, alap o sság a, g o n d o latg azd ag ság a, m á s tu d o m á n y á g a k sz á m á ra is
irá n y t m u ta tó fejtegetései m in d e n k i sz á m á ra ta n u lsá g o s o lv a s m á n n y á teszik .
M a ró t h M ik l ó s
252 KÖNYVSZEMLE
D A R K Ó J E N Ő : C S Á S Z Á R IM Á D Ó R Ó M A - K É P R O M B O L Ó B IZ Á N C . (G yorsuló
Id ő ) M agvető K ia d ó . B u d a p e st 1977, 120 lap.
« ír á s u n k b a n m in d v ég ig k ö v e te tt célu n k a z t m eg érten i, a m it e g y k o r B izán cb an
m ű v é sz e tn e k ta r to tta k » — ígéri a B ev ezetés. A szerző m égsem k ív á n m ű v é sz e ttö rté n e ti
á tte k in té s t ad n i, n em «a m ű v é sz e t m a g á n v a ló m iv o ltá n a k b izán ci fo rm á ja az érdekes», ]
h a n e m «az a sa já to ssá g , a m e ly B iz á n c b a n a k u ltú ra és a m ű v é sz e t k ö z ö tti k a p c so la to t )
jellem zi».
H a az olvasó b elen y u g szik ebbe a célk itű zésb e, to v á b b o lv a sv á n a k ö n y v e t csodál- I
k o zv a k é n y te le n m e g á lla p íta n i, h o g y n a g y részében sem a b izán ci m ű v észetrő l, sem a I
k u ltú ra és m ű v észet k ö z ti k a p c so la tró l n em esik szó. O lv a sh a tu n k v iszo n t a rró l, hog y mi- ]
é r t b u k o tt el a ró m ai b iro d alo m , h o g y a n a la k u lt á t a p rin c ip a tu s d o m in a tu ssá , m ié rt le tt a ,
k eresztén y ség elism ert v allás m a jd á lla m v a llá s (II. fejezet). E z u tá n m ég m esszebbről
ru g a sz k o d u n k neki: O c ta v ia n u s-Á u g u stu s p rin c e p s-cím éről, a p rin c ip a tu s ideológiájáról
o lv asu n k , s a korai csá sz á ro k cím eiről (a I I I . feje z e t első része; e fejezet vége, a k e resztén y ]
császárság id eo ló g iájá n a k b e m u ta tá s a m á r k ö zelít a korhoz, h a n em is a tém áh o z). I
A z eg y h á z n a k b izo n y o sa n szerepe v o lt a b izánci k u ltú ra és m ű v é sz e t fejlődésében; kérdés ]
azo n b an , hogy ebből a sz e m p o n tb ó l a leg fo n to sab b k érd ések közé ta rto z ik -e a k lerikusok
im m u n itá s a , az eg y h ázi h ie ra rc h ia k ia la k u lá sa v ag y a p a tria rk á tu s o k egym ásk ö zti
v iszonya (IV . fejezet). B izán cb a az V. fe je z e tte l ju tu n k el. E z a kép ro m b o ló m ozgalom m al
és a k é p v itá v a l foglalkozik. M ivel az előző részek időbeli h a tá r a it n a g y já b ó l A u gustusszal
és Iu s tin ia n u ssz a l je llö h e tjü k ki, az u g rá s a 8 —9. sz.-b a m eglepő — de ezzel v ég et is ér a 1
m unka.
A fe n ti ta r ta lm i á tte k in té s n ém ik é p p érz é k e lte ti, h o g y a szerző szá n d é k a s a k ö n y v !!
felépítése — leg aláb b is a recen zen s sz á m á ra — n em egészen világos. H a jól é rte m a szerző
g y a k ra n ho m ály o s fo g a lm a z á sá t, a z t a fo ly a m a to t a k a rja leírni, a h o g y az a n tik világnézet I
h e ly e t a d o tt a k ö zép k o rin ak . «Új v ilágszem lélet je le n tk e z e tt a k ö zép k o r m erő b en új tá rsa - |
d alm áb an » — írja , világ o san a z o n b a n sehol sem foglam azza m eg, h o g y m it te k in t a n tik '
v ilág n ézetn ek és m it k ö z ép k o rin ak . E h e ly e tt egy látszó lag szem léletes g eo m etriai m odellt J
h aszn ál: az a n tik világszem lélet h o rizo n tális, a k ö zép k o ri v e rtik á lis. A v á lto z á s a róm ai
b iro d alo m császárk o ri v álsá g á v a l függ össze, m e ly n e k so rá n «a v ilágról a lk o to tt kép
szerk ezete is m eg v álto zo tt» , «a p e rs p e k tív a h o rizo n tálisb ó l v e rtik á lissá vált». A «késő 1
a n tik , m á r k ö zép k o rin a k m o n d h a tó világnézet» «a h o rizo n tális tá v la t h e ly e tt a v ertik ális
összefüggésekre ir á n y íto tta a figyelm et». A rra azo n b a n , h o g y az egyik v ag y a m ásik világ- j
k ép végül is h o g y a n n y ilv á n u lt m eg, m o n d ju k az iro d alo m b an , a filo zó fiáb an , n e tá n a
m ű v észetb en ; m ás szóval: h o g y e g y á lta lá n lé te z e tt-e , D . n em té r ki. E lv o n t főneveket 1
kedvelő stílu sá ra is jellem ző a k ö v etk ez ő ,u g y a n e rre a té m á ra v o n atk o zó m o n d a t: «A h ata - '
lom sú ly áv al m eg n ö v e lt v e rtik á lis összefüggés felism erése isz o n y ú a n n y o m a sz tó teh errel
n e h e z e d e tt az a la ttv a ló k ra , a m i a földi h a la n d ó szem éb en p a rá n y iv á z s u g o ríto tta az í
eg y én t. M eg szü n tette a h o riz o n tá lis p e rs p e k tív á t, és m e g te re m te tte a m á r középkori ■
szem léletet, a m a g á b a zárk ó zó befelé fordulást.»
D. tö r té n e ti te rm in u s o k a t m in d e n k o n k ré t je g y ü k tő l m eg fo sztv a , m in te g y szi
k u n o k k é n t h aszn ál. A z a n tik világ k ép sz e rin te a polis te rm é k e . N os, a polis e b b en az ideoló- |
giai érte le m b e n alig h a le h e t sz in o n im á ja az a n tik v á ro sn a k , m ég csa k a görög v áro sálla m
n a k sem , h a n e m csak az i. e. 6 —5. sz. leg fe jle tte b b görög v á ro sá lla m a in a k , ah o l a dem ok- j
ra tik u s fejlődésnek leg aláb b a csírái m eg v o lta k . D . J . sz á m á ra v iszo n t polis R ó m a (am i
legfeljebb a k o rai k ö z tá rsa sá g k o rá ra igaz «városállam » é rtelem b en , azzal a k o rán tsem ,
lén y eg telen m eg szo rítássa l, h o g y polis-ideológia sem ak k o r, sem k ésőbb nem v o lt R óm á- ,
b a n ); a ró m ai b iro d alo m sz erin te «egym ással e g y en ran g ú , eg y m ás m e lle tt h e ly e t foglaló
poliszok összessége», v a g y m á s u tt «polisz im périum ». A c sá sz á rk o rb a n «az á lta lá n o s válság V
részek én t ek k o r b o n ta k o z o tt ki a polisz g azd aság i és tá rsa d a lm i válsága». O ctav ian u s |
« v állalta a p o liszd em o k rácia v ív m á n y a in a k á tm e n tésé t» (a m o n d a tb ó l n em d erü l ki
h ogy őszintén-e v ag y ta k tik á b ó l). A k eresztén y ség győzelm e e lő tt «a császári h a ta lo m n a k
jól k ié p íte tt h iera rc h ik u s re n d re le tt v o ln a szüksége, a m i a k ö z tá rsa sá g tó l ö rö k ö lt form ák
k ö z ö tt poliszok h alm azáb ó l álló b iro d a lo m b a n nem v o lt meg». M it te g y e n a recenzens?
H iv a tk o z z é k a jól ta g o lt és á lta lá b a n m e g b íz h a tó a n m ű k ö d ő biro d alm i k ö zig azg atásra;
a m ai szem m el sem leb ecsü lh ető b ü ro k rá c iá ra v ag y a császárk o ri tá rsa d a lo m gazdag
ré teg zettség ére ?
É rv elésre azo n b a n nincs is szükség, h iszen a k ö v etk ez ő oldalo n ép p en az ellenkező
jé t á llítja : «a m o n arch ia h a tá s á ra a z o n b a n k ia la k u lt a kléru s h ie ra rc h iá ja , D iolectianus
k ö zig azg atási ren d szerén ek m egfelelően» . . . «az egyház ré v é n a ró m ai császárság politik ai
h ag y o m án y a i és ig azg a tá si ren d szere a k ö v etk ez ő g enerációkhoz is e lju to tt» . H a a két,
e g y m ást kizáró á llítá s közül az egyik te lje se n h am is, e ttő l m ég a m á so d ik n em teljesen
KÖNYVSZEMLE 253
igaz. A p ü sp ö k m éltó ság pl. jó v a l D io lectian u s e lő tt a la k u lt k i; a c sászárság h a g y o m á n y a i

n a k á tö rö k íté sé re B izá n c b a n n em v o lt szükség az e g y h á z ra ; N y u g a to n az ig a z g a tá si
re n d sz er n em é lt to v á b b , s h a a p o litik a i h a g y o m á n y b izonyos elem ei to v á b b é lte k , a k k o r
« em az egyház, h a n e m a későró m ai á lla m és B izán c k ö zv etítésév el.
H aso n ló e lle n tm o n d áso k k a l m á s u tt is ta lá lk o z u n k . M iu tá n r á m u ta t o tt a rra , h o g y
A u g u stu s m ég a lá ts z a tá t is el a k a r ta k e rü ln i a k irá ly sá g n a k , s e z é rt v á la s z to tta a p rin c e p s
c ím e t, n é h á n y o ldallal k ésőbb a z t o lv assu k , «a k o rtá rs a k . . . n em tu d t a k lényeges k ü lö n b
e é g e t te n n i a k e ttő k ö z ö tt, . . . a p rin c e p s u g y a n is n a g y o n e m lé k e z te te tt a rexre». — A k é p
v itá v a l k a p c so la tb a n idézi a z t a n é z e te t, h o g y «a k é p e n á b rá z o lt szem ély és a k ép k ö z ö tt
te lje s az azonosság», k é t o ld allal h á tr á b b p e d ig a z t, h o g y «az ik o n s a já t a rc h e típ u s á v a l
■egylényegű (hom ouszion)». N em k ell k ü lö n ö seb b filozófiai elm ély ü lés a n n a k felism erésé
hez, h o g y a k é t té te l te lje se n azonos, c su p á n eg y szer m a i n y e lv i p a ra frá z is b a n , m á s o d já ra
v isz o n t a görög teo ló g ia p la to n iz á ló te rm in u s a iv a l k ifejezve. D . J . az eg y ik té t e lt a kép-
ro m b o ló V. K o n sta n tin o sn a k , a m á s ik a t v isz o n t a k é p tisz te lő k n e k tu la jd o n ítja . (E z ú tta l
a k e ttő közül legalább az eg y ik á llítá s h e ly tá lló ; v a ló b a n V. K o n s ta n tin o s tó l szárm azik .)
A szerző g y a k ra n idéz a fo rráso k b ó l, n a g y k á r a z o n b a n , h o g y re n d re fé lre é rti ő k e t.
P lin iu s P a n e g y ric u sá n a k eg y ik m o n d a tá t (85, 2) a köv. fo rm á b a n o lv assu k n á la : narn q u i
paterat esse inter eos am icitia, quorum sib i a lii d o m in i, a lii servi videbantur? (a paterat
te rm é sz e te se n sa jtó h ib a poterat h e ly e tt). M ag y aru l: m e rt m ik é p p le h e te tt v o ln a b a rá ts á g
a z o k k ö zö tt, a k ik közül ezek ú rn a k , a z o k szo lg án ak tu d t á k m a g u k a t? D . J . fo rd ítá s a :
« m ert b a rá ts á g kell legyen azo k k ö z ö tt, a k ik n y ilv á n v a ló a n eg yszer ú rn a k , m ásszo r szo lg á
n a k látszanak.» (E b b e n az a legszebb, h o g y s a já t s a jtó h ib á já t is ig y ek szik le fo rd íta n i a
« n y ilvánvalóan» szóval — b iz o n y á ra a pateo igére g o n d o lt, b á r a n n a k sincs paterat a la k ja .)
H á lá s fe la d a t lenne D . J . tö b b i «értelm ezését» is so rra ven n i, e lé g e d jü n k m eg a z o n b a n m ég
eg g y el. Id ézi Je ro m o s ism e rt m o n d á s á t, a m elly el a 410-es sacco d i R om a u tá n e g y ü tt
é rzésén ek a d o tt h an g o t, kifejezvén, h o g y R ó m a k a ta s z tr ó fá ja a z o k n a k is veszteség, a k ik
k ö z v e tle n ü l nincsenek é rin tv e : q uid salvum est, si R o m a p erit? — vag y is: m i ép, h a R ó m a
e lp u s z tu l? — E z az ig azá n eg yszerű m o n d a t D . fo rd ítá s á b a n ü d v tö r té n e ti p e rs p e k tív á t
n y e r: « K i(!) ü d v ö z ü l(!), h a R ó m a elvész?» K ü lö n ö s, h o g y m ég o ly a n fo rrá s e se té b e n is,
m in t a M o n u m en tu m A n c y ra n u m , a m e ly n e k p ed ig v a n m eg b íz h a tó , m o d e rn , k ö n n y e n
h o z z á fé rh e tő fo rd ítá sa , nem a z t h a sz n á lja , h a n e m m a g a fo rd ít — a m á r ism e rt e re d
m é n n y el .
E z e k u tá n , a z t hiszem , ta p in ta to s a b b , h a n em összegzem b írá la to m a t. C su p án egy
m eg je g y zést m ég. M agyarország o n m in d e n m egjelenő k ö n y v e t sz a k m a i le k to r sz o k o tt véle
m é n y ez n i, s n ev ét fel is szokás tü n te tn i a k ö n y v ö n . A recen zen sn ek , h a a m u n k á b a n h ib á
k a t ta lá l, m eg v an az az elégtétele, h o g y a ném i sz e m fo rg atással «tudós b íráló n ak » c ím z e tt
sz a k m a i n ag y ság ro v á s á ra is te g y e n n é h á n y m eg jeg y zést. J e le n recen zen sn ek ez az a p ró
ö rö m sem a d a to tt m eg: a k ö n y v b ő l sehol sem d e rü l ki, m e ly ik tö rté n é sz , m ű v é s z e ttö rté
n é sz v ag y bizan tin o ló g u s t a r t o t t a m e g je le n te té sre a lk a lm a sn a k .
K a p it á n f f y I s t v á n
P . F E D E L I : IL C A R M E 61 D I C A T U LL O (Seges 16.) F rib u rg o S v izzera 1972. 143 1.
S zabad -e eg y etlen C atu llu s v ers k o m m e n tá lá sá ra 130 n y o m ta to tt la p o t sz e n te ln i?

[Ö sszehasonlításul: A te lje s m a g y a r C a tu llu s-k o m m e n tá r, szöveggel, bevezetéssel, szöveg-
k ritik a i m egjegyzésekkel 190 lap .) F . m u n k á ja a z t lá tsz ik b iz o n y íta n i, h o g y n e m c sa k
szab ad , de a lk a lo m a d tá n kell is.
A k in ek kezébe k e rü lt ez a kis k ö te t, ö rö m m el n y u g tá z z a az elism erő k ritik á k je l
zőinek h ely tálló v o ltá t. F . k o m p le x elem zése fo ly a m a to s k o m m e n tá r fo rm á já b a n m in ta
szerűen rag aszk o d ik (nem r a g a d !) szövegéhez; p rek o n c e p c ió k tó l, v ersen k ív ü li m o z z a n a
to k tú lé rté k e lé sé tő l m en tes, te k in té ly e k n e k (szolgaian) n em hód o l. R ö v id b e v ezetésb en
te k in ti á t a carmen n uptiale m ű fa jtö rté n e ti elő zm én y eit, m a jd az e lfo g a d o tt felo sztás
szerin t h a la d v a k o m m en tál: (1 —45) L ’ ύμνος κλητικός, (45 —75) L ’ έγκώμιον del dio;
80 -1 1 3 ) II c a n to d a v a n ti a lia c asa d ella sp o sa; (114 —203) L a deductio e la fescennina
iocatio; (203 —228) L ’ep italam io . A z e re d m é n y e k e t összefoglaló rö v id Conclusione az
a tó b b i év tized C a tu llu s-iro d alm á n a k o lv a sá sra leg m éltó b b la p ja i közé ta rto z ik . F . u g y a n is
-nind in te rp re tá c ió ja , m in d az elem zés su m m á z á sa so rá n te k in té ly e k k e l (s nem is a k á r
m ilyenekkel) szem ben áll ki C atidlus irodalm i megközelítésének elve m e lle tt, s k ézzelfo g h ató
an d e m o n strá lja , h ogy a 61. k ö lte m é n y iro d alm i fo g a n ta tá s ú u g y a n , de nem a hym enaioe
is fescenninus egyesítésére, nem egy görög m ű fa j m e g h o n o sítá sá ra irá n y u ló k ísé rle t; nem
9
254 KÖNYVSZEMLE
C atu llu s v a la m ifa jta h á z a ssá g v á g y á n a k kifejezője, h a n e m nem es alkalom szülte költői
a lk o tá s, m ely re te rm é sz e te se n jellem zőek a n e ó te rik u s a lk o tó i m ó d szer jegyei, elsősorban
a F .-tő l ú jr a m eg ú jr a k im u ta to tt alex a n d rin iz m u s, ill. C a tu llu s e re d e ti in v en ció ja, m ely
kü lö n ö sen a ró m a i elem ek érzé k e lte té sé b e n csillog.
F . k ö n y v e, p ersze n em tu d o m á n y tö rté n e ti elő zm én y ek n élk ü l, v a g y ép p en ezek
ellenére sz ü le te tt, hiszen a la tin in te rp re tá c ió s isk o la leg k iv áló b b jai (elsősorban az olaszok,
s főleg L. F errero ) n y o m d o k a in h a la d . (K ev eseb b sú ly t k a p ta k a fra n c iá k , pl. G ranarolo,
v ag y B a rd o n ; az angolszász k u ta tá s e re d m é n y e it egyeresen h iá n y o lju k .) M aga a szerző
is érzi s v á lla lja az ö rö k ség et: dicséretesen n em tö re k sz ik m in d e n á ro n eredetiségre. K om plex
v iz s g á la tá n a k h a tá r a it a z o n b a n m égis ú g y v o n ja m eg, h o g y ezek eg y b en a C atullus-
é le tm ű v e t egységben szem lélő L. F e rre ro m u n k á itó l is e lv á la sz tjá k .
M ennyiben önkifejező je len tő ség ű a 61. k ö lte m é n y ? E z t m a m á r n ehezen tu d n ó k
p o n to s a n m eg á lla p íta n i. C a tu llu s b a rá ta i (azaz közönsége): C alvus, C inna, A sinius Pollio
b izo n n y al tu d tá k . V alószínű, h o g y jó v a l szo ro sab b sz á la k k a l k ö tő d ik a tö b b i C atullus- i
v ershez, m in t a z t F . p á rh u z a m a i m u ta tjá k . Ig az a z o n b a n az is, h o g y biztos kronológia
h íjá n az összekötő sz á la k a t egy adott költem ény szem szögéből vizsgálni k o ck á z a to s vállalko- J
zás. A n n y it ta lá n m in d e n g án cso sk o d ás n élk ü l m eg je g y e z h e tü n k , h o g y a c. 64 v o natkozó í
részei, ill. a c. 62 v a la m in t a c. 17 idevágó képei, kifejezései n a g y o b b figyelem re érdem esek.
N em te rh e lté k v o ln a feleslegesen a k ö n y v e t a sz erelm esp ár á b rá z o lá sá n a k eg y k o rú képző- 1
m ű v észeti, ill. iro d alm i an aló g iái. Á m v ég tére is v alah o l m in d e n elem zésnek h a tá r t kell
szab n i, s F . b izo n n y al n em tilta k o z ik , h a a m ű v é t a g y a k o rla tb a n h aszn áló k a rtá rsa i ■
m ég h o zzá is te sz n e k in te rp re tá c ió já h o z .
N em z á rh a tju k e rö v id is m e rte té s t a k o m m e n tá r leg n ag y o b b e ré n y én ek ny o m aték o s
h an g sú ly o zása nélkül. A k ö lte m é n y stílu sré te g e in e k é rtő m eg k ü lö n b ö ztetéséb en és szem
léletes b e m u ta tá s á b a n F . m in ta sz e rű m u n k á t v é g z e tt. T u d ja , m ire v aló k a n a g y
sz ó tá ra k , m ire a szó g y ű jte m é n y e k , a leíró n y e lv ta n . A görög p á rh u z a m o k fe lso ra k o z ta tá
s á b a n (n é h án y k iv é te lt leszám ítv a, m ik o r ta lá n tú lz o tt p o n to sság g al véli m eg találn i
C a tu llu s forrását, n em véve fig y elem b e e g y részt a C a tu llu s sz á m á ra elérh ető és az álta lu n k
o lv a s h a tó szö v eg an y ag k ö z ö tti k ü lö n b ség et, m á sré sz t a v életlen egybeesés lehetőségét)
b izto s kézzel v á la s z tja el a fo n to sa t a k evésbé fo n to stó l.
M in d en t szám b a véve, ez a g y a k o rla ti h a s z n á la tra k észü lt kis k ö te t (bibliográfiával, f
indexekkel) m é ltá n k e lt o sz ta tla n ö rö m e t a C a tu llu s-k u ta tó k k ö réb en .
N é m e t h B éla
C S IL L A G P Á L : T H E A U G U S T A N L A W S ON F A M IL Y R E L A T IO N S . B u d a p e st 1
(A kadém iai K iad ó ) 1976, 276 lap .
C sillag P á lt m in t A u g u stu s család v éd elm i in tézk ed ésein ek sz a k é rtő jé t nem csak az

A n tik T a n u lm á n y o k olvasói ism erik (1. A concubinatus és A u g u stu s családjogi törv én y -
hozása. A n t. T an . 11 [1964] 275 skk. A h ázasság i v ag y o n jo g A u g u stu s k o rá b a n . Uo. 15
[1968] 72 skk.), h a n e m k ite rje d t p u b lik áció i (pl.: D as E h e re c h t des aug. Z eitalters. Klio
50 [1968] 112 skk.) és kongresszusi elő ad á sai ré v é n a ro m a n istá k n em ze tk ö zi tá b o ra is.
Az Ó k o rtu d o m á n y i T á rsa sá g re n d e z v é n y e in e k tö rzsközönsége u g y an íg y öröm m el ta p a sz
ta lja , h o g y k o m plex c élk itű zésein k n ek a ró m ai jog érdem es m űv elő i k ö zt m indenkor
m eg értő és te v é k e n y tá m o g a tó i v a n n a k . A m ik o r h á lá v a l és tisz te le tte l idézzük i t t fel E
M arto n Géza és M óra M ihály em lék ét, C sillag P á l k ö n y v én ek m é lta tá s a k a p c sá n elsősorban
a ro k o n szak m ák h a g y o m á n y o s e g y ü ttm ű k ö d é sé n e k fo n to ssá g á t — és n élk ü lö zh etetlen
ségét — em eljü k ki. 1
M ert egym ás m ód szerein ek és e red m én y ein ek ism erete nélkül n em b eszélh etü n k
kom p lex tu d o m án y m ű v e lé srő l. A ki az a n tik tá rs a d a lm a k jogi fe lé p ítm é n y é t figyelm en
kív ü l h a g y ja , s a já t e g y é b irá n y ú v izsg áló d ása in ak teljességéről m o n d le. L e h e t valaki
d erék iro d alo m tö rtén é sz , m égsem értheti az a ra n y k o ri R ó m a k ö ltő it, h a leg aláb b m ásod
kézből nem p ró b ál tá jé k o z ó d n i A u g u stu s család jo g i in tézk ed ésein ek szak m ai v o n atk o
zásairól, p éld áu l a rró l (am ire eddig m ag am sem g o n d o ltam ), h o g y az a n n y it em leg etett
in tézk ed ések leges, constitutiones v ag y senatus consulta fo rm á já b a n em elk ed tek -e tö rv é n y
erőre, és m i ezek k ö z t a különbség. (Vö. a 220, 55. j.) M ivel ped ig n a p ja in k b a n egyszerűen
elk ép z elh etetlen o ly a n egyetem es tá jé k o z o ttsá g , m in t a m ily e t egy M om m sen életm űvében
csodálunk, a n n á l k ív á n a to sa b b az e g y m ásra u ta lt ro k o n -d iszcip lin ák m űv elő in ek minél
szorosabb és gyüm ölcsözőbb eg y ü ttm ű k ö d é se .
KÖNYVSZEMLE 255
E n n e k a szép elv n ek n e m c sa k m egszívlelésére, h a n e m m e g v a ló sítá sá ra is bőséges

a lk a lm a t k ín ál C sillag P á l szép és ta n u lsá g o s k ö n y v e . A k u ta tá s á llá s á t m eg v ilág ító
b evezetés u tá n olv asó in k külö n leg es érd ek lő d ésére t a r t h a t sz á m o t a szó b an fo rg ó c sa lá d
jogi tö rv é n y e k fo rrásszerű re k o n s tru á lá sa , m e ly e t a ró m a i család n a g y sz a b á sú ra jz a k ö v e t,
a v ilág b iro d alo m tö rté n e lm i összefüggéseibe á g y a z v a . A k ö n y v d e re k a s része a z o n b a n a
L e x J u lia et P a p ia P oppaea (77 sk k .), ill. a L e x J u lia de adulteriis (175 sk k .) jogi és t á r
sa d a lo m tö rté n e ti érd ek ű feldolgozása, m e ly e t k ite k in té s z á r le A u g u stu s család jo g i t ö r
v é n y h o z á sá n a k «sorsáról» és tö rté n e lm i jelen tő ség érő l (199 sk k .). M in d en n ek érd em i
m é lta tá s a az illetékes ro m a n ista sz a k é rtő k fe la d a ta . M ivel az igényes m ű jelen fo rm á já b a n
— n ag y o n h elyesen — a n em ze tk ö zi k u ta tá s sz á m á ra is h o z z á fé rh e tő n y e lv e n je le n t m eg,
b iz to sa k le h e tü n k a m egfelelő v isszh an g b an . A tö rté n é sz e k n y ilv á n u g y a n íg y fel fo g n ak
fig yelni a fo n to s k ia d v á n y ra ; m i sz a k m a i illeték esség ü n k h a tá r a in belü l m a ra d v a p ró b á l
ju k az in terd iszcip lin áris e g y ü ttm ű k ö d é s ü g y é t m eg jeg y zésein k k el is elő b b re v in n i.
C sillag P á l — tu d ju k , — h u m á n u s m ű v e ltsé g ű , h u m a n is ta jogász, a k i m a is
o tth o n o sa b b a n m ozog a k lasszik u s szerzők írá sa ib a n , m in t n em egy filo z o p te r. Mégis
jogász, a k i a jo g tö rté n e ti k u ta tá s k la ssz ik u sa it lap o zza fel o ly a n k o r is, a m ik o r egy m a g u n k
fa jta esetleg m ásh o z fo ly am o d ik . E rth e tő le g k ö z p o n ti h e ly e t foglal el p é ld á id fe jte g e té
seiben T a c itu s jo g tö rté n e ti v is sz a te k in té se (A nn. I l l 25 — 28), a m e ly n e k értelm ezésév el
m in d en n ag y ro m a n ista (G o th o fred u s, J u s tu s L ip siu s, H e in e c c iu s. . .) m e g p ró b á lk o z o tt.
E n n e k a n em csak tu d o m á n y tö r té n e ti szem p o n tb ó l becses a n y a g n a k felelevenítése m a is
érd em , illetv e kötelesség. A m o d e rn T a c itu s -k u ta tá s sa jn á la to s m ó d o n re n d s z e rin t m ellőzi
ezek et a rég iek et, m in t ah o g y fo rd ítv a : a ro m a n is tá k sem t a r tj á k szám o n H . F u rn e a u x
n é lk ü lö z h e te tle n A n n a le s-k o m m e n tá rjá t és a h ely h ez k ap cso ló d ó k ü lö n k ité ré sé t (I 483
skk.), v ag y pl. E l. H a h n id ev ág ó fe jte g e té se it: D ie E x k u rse in d e n A n n a le n des T a c itu s.
(D iss. M ünchen 1933) 5 sk k . (Az ú ja b b iro d alo m b ó l 1. D . F la c h : T ac. in d e r T ra d itio n d er
a n t. G eschich tssch reib u n g . G ö ttin g e n 1973, 181 skk.)
M int ah o g y filológusok e lté v e d ü n k a k á r ókori, a k á r m o d e rn p a ra g ra fu so k ú tv e s z tő i
b en , n em v e h e tjü k rossz n é v e n a jo g ásztó l, h a u g y a n e z t teszi a jelleg zetesen ta c itu s i
e x cu rsu sb an . A I I I 25. fejezet értelm ezése k ü lö n b e n is nehéz dió: az «u t antehac fla g itiis, ita
tunc legibus laborabatur» tunc- ja v alószínűleg m ég c sa k u g y a n A u g u stu s k o rá ra (persze n em
az illető tö rv é n y e k «születési» évére) v o n a tk o z ik u g y an , de a fo ly ta tá s (. . . q uibus m odis ad
hanc m u ltitu d in em in fin ita m ac varietatem legum p erventum s it: vö. L iv ., P ra e f. 9) hanc-
ja m á r b izto san k ite rje sz te n d ő á lta lá b a n a p rin c ip a tu s első sz á z a d á ra is. U g y a n íg y b iztos,
h o gy a tö b b s z ö r id é z e tt «sua ru m legum auctor idem ac subversor» ( I I I 28,1) n em A u g u stu s,
h a n e m P om peius. (30. 1.; 223, 79, j.; a 217, 26. j.-b e n u g y a n e z t a jellem zést a szerző
S u e to n iu sn a k tu la jd o n íta n á .) M áshol — a 17. év p ra e to rv á la s z tá s á v a l k a p c so la tb a n
(171. 1.; 261, 680. j.) — is A u g u stu s já r rosszul, h o lo tt T ib eriu sró l, és n em az a u g u stu si
tö rv én y h o zás «ostorozó k ritik á já ró l» v a n szó. ( I I 51,2 victa est sine dubio lex. . .)
Ö rv en d etes, persze tu la jd o n k é p p e n te rm é sz e te s, h o g y egy jo g tö rté n e ti m o n o g rá fiá
b a n ily g y a k ra n esik szó a k lasszik u s író k ró l, — a tu d ó s szerző eleven o lv a sm á n y a iró l.
A genus inritabile philologorum a z o n b a n az id é z e te k e t n em m in d e n e se tb e n fo g ja jó v á
h ag y n i, m e rt v ag y n em p o n to s a k (pl. a P ro p e rtiu s -id é z e t k ö z p o n to z á sa : 30. 1.; a Seneca- és
P lin iu s-id ézet a 201. la p o n , ill. a 272, 875. j.-b e n ; H o ra tiu s T re b a tiu s -s z a tírá já n a k é rte l
m ezése a 186. lap o n és a 267, 770. j.-b e n ; a P ro p e rtiu s -h iv a tk o z á s a 219, 54. j.-b e n ; a
Q u in tilian u s-h iv atk o zás a 231, 196. j.-b e n h elyesen: V 10, 26, de a k k o r is m ásró l szól; stb .)
v agy nem a lk a lm a sa k az illető tö r té n e ti s tb . té n y szem léltetésére (pl. a százados ü n n e p e k
id ő p o n tjá ra v o n atk o zó lag V erg., A en. V I 792: 222, 65. j.; 1. a 221, 63. j.-b e n id é z e tt szerzők
g a lé riá já t is). A L e x J u lia de m a rita n d is ordinibus elő te rje sz tő in e k szem élyére v o n atk o z ó la g
a 223, 78. jeg y ze tb en m e g a d o tt T a c itu s-h e ly (A nn. I I 32,2) érd e k te le n , m e rt o tt M. P a p iu s
M utilusról csak m in t a d u la to rró l v a n szó, h ív e n T a c itu s tö r té n e tíró i eszm ényéhez:
quorum adulationes rettuli, u t sciretur vetus id in re publica m alum .
A z im p o n áló an bő je g y z e ta n y a g ö n m a g á b a n is ta n u lsá g o s. A v e rz á tu s szerző
figyelm e m ég h azai k ö n y v tá ra in k b a n e lé rh e te tle n te rm é k e k re (pl. 235, 271. j.: G renoble
1918/19; 253, 539. j.: C agliari 1928) is k ite rje d . K ö z b e n m in d végig h aszn o sak , de k o rá n tse m
h ib á tla n o k éle tra jz i stb . jellegű elig azításai, m in t pl. G erm an icu s születési, v ag y S tra b ó n
h a lá lá n a k éve (224, 85., ill. 225, 93. j .); az exem plum -g y ű jtő V aleriu s M axim us is té v e se n
szerepel a 250, 526. j.-b en a 14. év c o n su la k é n t. É rd e k e s szerzőnek az az u ta lá s a (273,
886. j.), m elyből k itű n ik , h o g y A u g u stu s tö rv é n y e i m ég a k é ső a n tik A u so n iu st is fo g lal
k o z ta ttá k ; az illető e p ig ra m m a szellem ességét p ersze helyes (és teljes) szövegének is
m e re té b e n sem k ö n n y ű felism erni: a k icsú fo lt iu ris consultus, qu i uxorem habebat adulteram ,
m a g a is sem ivir v o lt, a k i S c a n tin ia m (sc. legem de Venere n efa n d a ) m etuens non m etuit
T itia m . K ü lö n kiem elendő a szerző p a p iro ló g iai tá jé k o z o ttsá g a : n em h iá b a v o lt eg y eb ek
k ö z t R . T au b en sch lag ta n ítv á n y a .
9*
256 KÖNYVSZEMLE
Ö rv en d etes, h o g y egy ily en szép és g a z d a g k ö n y v m e g je le n t; m in d e n e se tre a la p o

sa b b filológiai ellenőrzést é rd e m e lt v o ln a. (Az e líráso k v ag y — sajn o s, g y ak o ri — s a jtó
h ib á k felsorolása m é lta tla n v o ln a, de a z é rt n e m is m ellő zh ető h a llg a tá ssa l.) F e n te b b i
m egjegyzéseink a n n á l in k á b b em lék eztessen ek v a la m e n n y iü n k e t a közös m u n k a fo n to s
sá g á ra , k ü lönösen ily en esetb en , a m ik o r fele szíve sz e rin t iro d a lm á r jogász-kolléga ö rö m
m el reg isztrálan d ó v állalk o zásáró l v a n szó.
B orzsák I s t v á n
J . V . C O D Y : H O R A C E A N D C A L L IM A C H E A N A E S T H E T IC S . B ru x elles 1976, 130 1.

(C ollection L a to m u s, vol. 147.)
C ody «m onográfiája» (12) tu la jd o n k é p p e n n ég y fejezetb ő l álló in te rp re tá c ió -

csokor. A szerző n em á lta lá b a n K allim a c h o s h a tá s á t, h a n e m a k allim ach o si e sz té tik a
sa já to s h o ra tiu si á tfo rm á lá s á t nyo m o zza: a h e llén isztik u s «l’a r t p o u r Tart» m e g n y ilv á n u
lá s a ib a n a ró m ai vates m o ralizáló (só k ratik u s) te n d e n c iá it p ró b á lja m eg rag ad n i, különös
te k in te tte l a kallim ach o si tenue — grande stílu se lle n té t h o ra tiu si im ita tió já n a k e tik a i
v o n a tk o z á sa ira . « H o ratiu s v a te si eg yéniségének v allási, filozofikus és p o litik a i dim enziói
a ró m ai k ö ltő t v ilágosan m e g k ü lö n b ö z te tik az a le x a n d ria i K a llim a c h o stó l és n em esztéti-
záló, h a n e m in k á b b só k ra tik u s K a llim a c h o s-k ö v e tő n e k m u ta tjá k » (11). E z t szem lélteti C.
h á ro m h o ra tiu si ó d a (I 38, I 1 és I 3) és k é t s z a tíra ( I I 6 és I 2) irá n y z a to s m a g y a rá z a tá v a l.
S zá m u n k ra leg ta n u lsá g o sa b b az I. k ö n y v rö v id z á ró ó d á já n a k in te rp re tá c ió ja
(15 —44) v o lt, m ivel a X I I I . E irén é -k o n g resszu so n (D u b ro v n ik 1974) ép p ez t a látszó lag
nem so k a t m on d ó és á lta lá b a n fig y elm en k ív ü l h a g y o tt k ö lte m é n y t p ró b á ltu k é rte lm e z n i.1
C .-n ak a K allim ach o s-sy n k risisszel fe lté tle n ü l ú j szem p o n tb ó l sik e rü lt m eg v ilá g íta n ia a
k érdéses v e rse t; az ó d a «helyi értékének» k id o m b o rítá sá b a n e g y e té rtü n k ; a k é t in te r
p re tá c ió ered m én y ei nem r o n tjá k le, in k á b b kölcsönösen k iegészítik e g y m ást. C. «etikai
— e sz tétik ai, só k ra té si — kallim achosi» k é té rte lm ű sé g e k e t fedez fel tö b b kifejezésben
(P ersicos, apparatus, coronae, sim plex, a r ta ); ezek a kifejezések « só kratikus szinten»
a tú lz ó k eleti fényűzés és a m é rté k k e l való élvezés erkölcsi e llen tétére, «kallim achosi
szinten» ped ig az elv eten d ő genus grande és a k ív á n a to s genus tenue k ö zti esztétikai e lle n té tre
u ta ln a k (44). P ersze csak a z é rt, m iv el a Persicos odi . . . k ö z v e tle n szo m széd ság áb an
kallim achosi rem in iszc e n c iá k a t ta lá lu n k ( I I 1, 7- et incedis per ignis suppositos cineri
doloso ~ K all., E p . 44, 2 P f. πϋρ υπό rfj σποδίτ], ill. I 37, 18- a u t leporem citus venator ~
K all., E p . 31 P f.), az I 38. ó d a irodalm i v o n a tk o z á sa i eleve m ég nem n y ilv á n v a ló a k .
T ö b b e t m o n d az a k ö rü lm é n y , h o g y a M aecenas-óda, m in t a Persicos odi . . . k e zd ő p árja,
v a la m in t a m ásik k é t epilógus ( I I 20, I I I 30), ső t m ég a IV . k ö n y v z á ró ó d á ja is a genus
tenue (IV . 15, 3- parva vela) és a genus grande (p ro elia . . . victas et u rb is) végső soron
k allim achosi m e g k ü lö n b ö z te té sé t h a n g o z ta tja (persze I I 20, 1- nec te n u i. . . p en n a leg
feljebb e contrario u ta l a tenue genus-τα). C. m in d e n e se tre b á tr a n k ije le n ti (39), h ogy h a az
I 38. kivételével a tö b b i ó d á t ism ern ő k , eleve m e g jó so lh atn ó k , h o g y v ala m ily e n m ó d o n a
tenue genus-ról lesz b en n e szó.
C. in te rp re tá c ió in a k legfőbb érd em e a p á rh u z a m o k (rem iniszcenciák, ism étlődő
kifejezések stb .) bősége, m o n d h a tn i teljessége, de e b b en re jlik v ita th a tó s á g u k is. M aga az
eljá rá s n em ú j: a V ergilius- v ag y T acitu s-iro d alo m b ó l a k á rh á n y p é ld á t e m líth e tn é n k .12
T a p a sz ta la tb ó l tu d ju k , h o g y a p á rh u z a m o k so ro lásáb an nehéz m egállni, és a lelkes k u ta tó
esetleg o tt is összecsend ü lést, sz á n d é k o lt u ta lá s t vél felfedezni, ahol ez csalóka lá tsz a t.
A já n la to s te h á t C. fe jte g e té se it is kellő ó v ato sság g al k ö v e tn i. M indaz, a m it a M aecenas,
a tavis. . . in te rp re tá c ió ja cím én (45 —71: T h e vates as a S o cratic C allim achean) olv asu n k ,
csáb ító , b á r a m egjelö lh ető k allim ach o si m o tív u m o k a «szim bolikus genus tenue-tájra»
(30 gelidum n em u s), a k ö zn ép tő l való elkülönülésre (32) és a «tudós hom lokok» díszére (29)
k o rlá to z ó d n a k ; fin o m m egfigyeléseit leg tö b b szö r érd em es m egszívlelni, de egy bizonyos
p o n to n tú l sű rű sö d n ek a kérd ő jelek , és a jó sz á n d é k ú tú lz á so k h o v a to v á b b a szolid rész-
ered m én y ek e lfo g ad h ató sá g á t is v eszély eztetik . N ag y o n jó pl. a foglalkozások (kedvtelések)
felsorolásának k ö rü lte k in tő értelm ezése (fő h ely en — a vers k ö zepén — a te lh e te tle n
mercatorn&k és a m eg elég ed ett b o ro z g a tó n a k j u t t a t o t t d ip ty c h o n , C. sz e rin t «the eth ical
d ra m a vir m iser vs. vir beatus*), de e z t az «erkölcsi leckét» (59) pl. az «Ikaros tengerébe»
b e le m a g y a rá z o tt célzás («whose e p o n y m o u s sea te stifie s to th e folly o f im m o d e ra te
1 Vö. A n t. T an . 21 (1974) 2 2 4 - 2 3 1 .
2 Vö. J . P e rre t: L a to m u s 27 (1968) 921 sk .; 1. A c ta Class. D ebr. 6 (1970) 56.
KÖNYVSZEMLE 257
am bition») m á r n em erősíti, h a n e m szin te g y en g íti. T an u lság o s a p a u p eriem ρ α ίί-fo rm u la

egyéb elő fo rd u lá sain ak ( I I I 2,1; IV 9,49) fu n k cio n ális v iz sg á la ta , de n y ilv á n h e ly te le n a
n e g a tív fo g alm azású n ég y so r (I 1,19 —22 est, q u i nec. . ., n e c . . . spernit, n u n c v ir id i
m embra sub arbuto stratus, n u n c . . .) p á rh u z a m b a á llítá sa a S o ra c te -ó d á n a k csak látsz ó la g
h asonló részletével (I 9,15 —24 nec dulcis amores sperne puer, neque. . . ; n u n c re p eta n tu r. .
n unc gratus. . .), és a M aecen as-ó d a első n u n c-j á t « sy n ta c tic a l am b ig u ity » cím én (54; v ö .
60,30. j.) a rák ö v e tk e z ő virid i-hez is v o n n i n em «finomság», h a n e m tú lz á s, ill. le h e te tle n
ség. (71: «the presently blooming a rb u tu s» , «the firs t n u n c . . . su b tly u rg e th e re a d e r to
m a k e use o f n a tu r e ’s e p h em e ra l b e a u ty w hile tim e allows.»)
E z e k a tú lz á so k a I I I . fe je z e tb e n , a S ic te d iva p o te n s. . . k allim ach o si érte lm e z é sé
b e n (73 — 102: V erg il’s p o e tic v o y ag e a n d C allim ach ean a e sth e tic s) c sú cso so d n ak . K iin
d u lv a az ó d a részeinek (8 + 32 v a g y 8 + 12 + 20 sor) v it a to t t eg y b eilléséb ő l,3 C. ú j m a g y a
rá z a tta l áll elő: a különös p ro p e m p tik o n n a k e lk ö n y v e lt k ö lte m é n y t V ergilius költői ú tjá r a ,
az ek logák molle atque facetum -a u tá n a genus grande — az A eneis — m erész m e g v a ló sítá
sá ra v o n a tk o z ta tja . E v ég b ő l so rra v izsg álja V ergilius eposzírói b e je le n té se it (recusatio
fo rm á já b a n E el. V I 3 — 3;4 G eorg. I l l p ro o em .), «a k ö lté sz e t h a jó já n a k » m e ta fo rá já t, az
ó d á k I. k ö n y v én ek iro d alm i (és k ü lö n ö sen vergiliusi) u ta lá s a it, m a jd vég ü l a stu ltitia -1
(I 3,38) V ergilius audacia-]á\ra\ p ró b á lja a z o n o síta n i. E b b ő l k allim ach o si a tenue — grande
m e g k ü lö n b ö z te té st é rz é k elte tő «költészet h ajó ja» és az a nim ae d im id iu m meae kifejezés
v o ln a. A m ik o r C. a fragilis (r a tis ) - t a genus tenue sz in o n im á ja k é n t érte lm e z i (89), m á r
in g o v án y o s ta la jr a té v e d , és ez t az ó d a-c o rp u s m o n u m en tu m -á n a k « a rc h ite k tu rá lis eg y
ségével és szim m etriájáv al» (90) sem tu d ja ellensúlyozni. A z I. k ö n y v «vergiliusi jellegét»
b a jo s o ly an érv ek k el b iz o n y íta n i, m in t a m ily e n p l. a Q u in tiliu s-ó d a F id e s-é n e k (I 24,7)
sz ó já té k k é n t való értelm ezése (92: «can m e a n e ith e r m o ra l fid e lity o r m u sic a l lyre»),
m in t ah o g y a kezdősor m odus-át is n ehéz etikai k a p c so la tb a h o zn i a 14. so r moderere-jével.
U g y an íg y é rte tle n ü l n ézzü k az A rc h y ta s -ó d a p u lveris exig u i kifejezésén ek (I 28, 3) k a p
c so latb a h o z a ta lá t a G eorgica m éh eiv el (TV 87 p u lveris exig u i ia c tu . . . q u iescu n t), v a g y a
M aecenas-óda z á ró so rá n a k ( su b lim i feriam sidera vertice) összefüggésbe e rő lte té sé t a V II.
ekloga V aru s-a p o sz tro fá lá sá v a l (27 — ): Vare, tu u m nom en . . . cantantes sublim e ferent
ad sidera cygni. A z előző ó d a (I 2: la m satis terris. . .) k a p c so la ta i a G eorgica I. é n e k én ek
befejezésével és e m p h a tik u s z á ró im á já v a l (463 —514) k ö z ism e rte k , de m á r a következő
(I 4: S o lvitu r acris h i e m s . . . ) p á rh u z a m b a á llítá s á t a IV . k ö n y v «V ergilius»-ódájával
(IV 12: I á m veris com ites. . . )5 csa k ú g y n em tu d ju k k ö v e tn i, m in t a L y cid as- és T h y rsis-
n év v el f o ly ta to tt asszociációs zso n lő rk ö d é st (95 sk.), v a g y az in p ia e rates (I 3,23 — ) k á r-
h o z ta tá s á n a k a p iu s A eneas-ró l szóló eposszal fe lté te le z e tt összefüggését. Íg y b iz o n y ít
h a tjá k a stultitia-n a k (I 3,38) V ergilius k ö lté sz e té re v aló v o n a tk o z ta tá s á t &m á sik V ergilius-
ó d a zárósorai (IV 12,27 —) is: misce s t u l t i t i a m consiliis b revem : dulce est d e s i p e r e
in loco.
A g g á ly a in k a t sa jn álk o z á ssa l v e tjü k p a p írra , m e r t a I I 6. és az I 2. s z a tírá t tá rg y a ló
IV . fejezetb en (103 — 119: H o ra tia n m o ra l c o m m itm e n t a n d C a llim ach ean a e sth e tic s)
is sok fin o m részletm eg fig y elést ta lá lu n k és a szerző á lta lá n o s té te lé t sem a k a rju k e lv ita tn i:
a « szatírák k irály n éján ak » eg ér-m eséjéb en H o ra tiu s a k allim ach o si m odell m o n d a n iv a ló já t
(A it. I 1,21 — : az á ld o z a t leg y en c sa k zsíros, de a M úzsa ne) iro d a lm i sz in trő l erk ö lcsiv é
em eli, a m á sik b a n p edig egy v ita th a tó erk ö lcsű k allim ach o si e p ig ra m m á t (31 P f. = A n th .
P a l. X I I 102) «nem pontos» fo rd ítá s sa l m o rá lis c é lz a tú v á fo rm ál. L eg feljeb b i t t is so ro l
h a tju k fe n n ta rtá s a in k a t: H o ra tiu s n o n p in g u e ingen iu m -a n em h a s o n líth a tó a falu si egér
artus a n im u s-k hoz ( I I 6,82 — ); a v a d á sz -h a so n la t (I 2,105 — ) m ű v észi ch ia z m u sa ta lá n
m égsem a m iser am ator k e re sz tre fe s z ítte té s é t «ábrázolja» (118; u g y a n itt fig y e lm e t é rd e
m el a c h iasztik u s szerk esztésű Odi et amo k ín ja in a k g ra fik u s é rz ék eltetése); és — a z
u to lsó m o n d a tb a n — a « só k ratik u s szatíra író » vatesi m in ő sítése is sz o k a tla n .
3 É s N . E . Coliinge á llítá sá b ó l (The s tru c tu r e o f H o ra c e ’s O des. L o n d o n 1961, 83):

«a dire passage, from th e firs t h e a d -sh a k in g nequiquam to th e fin a l fulm ina.»
4 C. kü lö n k ité ré sb e n tá r g y a lja W . Berg ö tle té t (V ergil’s bucolic h ero : orig in s a n d
d e v elo p m en t. D iss. P rin c e to n 1966. 131 sk k .), a m e ly sz e rin t a IV . ekloga 18 — 36. sorai a
k ö ltő i é letm ű h á ro m fo k o z a tá ra u ta ln á n a k , k ö z tü k a «H eroenpassus» (31 — 36. sor) egy
ho m érosi té m á jú ep ik u s k ö lte m é n y re .
5 C. i t t D . H . Porter d issz e rtá c ió já ra h iv a tk o z ik : B o o k IV o f H o ra c e ’s O des: a n
in te rp re ta tiv e s tu d y . D iss. P rin c e to n 1962. 149 skk.
258 KÖNYVSZEMLE
Ö sszegezve a z t m o n d h a tju k , h o g y a fig y elem rem éltó a la p g o n d o la t (11: re se a rc h in to

H o ra c e ’s w edding o f Socratic a n d Callim achean a sp e c ts th ro u g h a carefu l e x a m in a tio n of
v ario u s H o ra tia n O des a n d S a tire s c a n yield v a lu a b le in sig h ts co n cern in g th e R o m a n
p o e t’s o rig in a lity w ith in a lite ra ry -p h ilo so p h ic tra d itio n ) k ifejtése g o n d o san m eg szű rt
ré sz le tta n u lm á n y (o k ) fo rm á já b a n szo lid ab b és m eggyőzőbb le tt voln a, m in t így, «m ono
g ráfiává» d u zzasztv a.
B orzsák I s t v á n
P . O V ID IU S N A SO : M E T A M O R P H O S E N . K o m m e n ta r v o n F R A N Z B Ö M E R . B u ch
I V —V. H eid elb e rg 1976, 393 lap .
A n ag y szab ású M e ta m o rp h o se s-k o m m e n tá r m o st m eg je le n t I I . k ö te te u g y a n a z o k a t

az e ré n y e k e t m u ta tja , am e ly e k e t a n n a k id e jé n az első k ö te t k a p c sá n (A nt. T a n . 16 [1969]
243 sk.) öröm m el és elism eréssel re g isz trá ltu n k . E g y e d ü li fe n n ta rtá s u n k a k k o r is a
terjedelem v o lt. E z é rt k e lle tt az ered etileg te r v e z e tt m á so d ik k ö te t ( I V —V II. é.) a n y a g á t
k é t k ü lö n k ö te tre elo sztan i, a m i te te m e s k ésed elm et o k o z o tt és az u ta lá so k o e k o n ó m iá já t
is ném ileg m e g b o n to tta . R e m é ljü k , h o g y a to v á b b i fo ly ta tá so k m o st m á r sű rű b b e n k ö v e tik
eg y m ást.
A W in te r —V erlag « tu d o m án y o s k o m m e n tá rja i» m in te g y a h a jd a n i T eu b n er-
v állalk o zás («Sam m lung w issen sch aftlic h er K o m m en tare» ) fo ly ta tá sa i, azzal a k ü lö n b ség
gel, h o g y klasszikus m ű v e k n e k n em egyes ré sz le te it (H einze: L ucy I I I .; N o rd en : A eneis
V I.), h a n e m egész m ű v e k e t k o m m e n tá ln a k tu d o m á n y o s igénnyel. íg y p ersze nehéz m eg
állni, hiszen ezern y i kérd és v á rn a szin te m o n o g ra fik u s feldolgozásra. A k á rh á n y h e ly e t
id é z h e tn é n k a friss B ö m e r-k o m m e n tá rb ó l, ah o l a szerző e n n e k az ideális ig én y n ek re z ig n á lt
jelzésével k én y szerü l to v á b b h a la d n i, m e rt k ü lö n b e n so h asem ju tn a a végére. P ro k ru sté s
á g y a ez, a k á rh o g y n ézzü k : a rec. k ö n n y e d é n k ifo g á so lh a tn á az érzése sz e rin t tú lz ó rész
letezést (173. 215. 332 sk. 356 sk.), a p á rh u z a m o s h e ly e k a d a g o lá sá t (320: 30 p éld áv a l,
342: 29-cel), bizonyos jelenségek ism é te lt tá r g y a lá s á t és azonos v a g y v álto zó d o k u m e n
tá lá s á t (pl. a p erf. -ere vég ző d ését v a g y a m y k én éi «előzm ények» em legetését) stb .,
u g y a n a k k o r h ián y o lh atn á, a n eki fo n to s v a g y k ed v es összefüggések b e m u ta tá s á t. A n n y i
bizonyos, h o g y B. gazd ag a n y a g á n a k b ú v á rlá sa az O v id iu s -k u ta tó k n a k is ta n u lsá g o s, az
igényes O vidius-olvasók eligazodásához ped ig n é lk ü lö z h e te tle n . A k o m m e n tá r legfőbb
érdem e ta lá n az, h o g y m in d e n h a sz n á ló já t to v á b b i g o n d o la to k ra , to v á b b k u ta tá s ra
ösztönzi, és n em csak az O vidius-filológia, h a n e m á lta lá b a n a k lasszika-filológia (a k o rá n t
sem m in d ig p o z itív előjellel e m líte tt «unsere h e u tig e W issenschaft») k érd éseib en állás-
fo g lalásra k észteti.
A k ö te t an y a g á b ó l külö n ö s fig y e lm ü n k re ta r th a t n a k sz á m o t a IV . ének (közös
h ellén isztik u s-k eleti fo rrá sra v issz a v e z e th e tő ? ) ep izó d jai, m in t pl. a H e rm a p h ro d itu s-
S a lm a c is-tö rté n e t; az aem ulatio V ergilii k ö v e tk e z e te s d o k u m e n tá lá s a és persze a P roser-
p in a-m ito sz k e ttő s v á lto z a tá n a k («Ovids elegische E rzählung») m a i tá rg y a lá s a ; az ovidiusi
e ro tik a p ro b le m a tik á ja (m elyik ra ffin á lta b b : az A rs-e v ag y a M et. ?), v a g y pl. a P y re n e u s
M úzsa-ellenes m erén y letéh ez kapcsolódó d iv a to s se jté se k leszám íto lása (289): «Es ist
g ro tesk , w as m a n alles a u s d em O vid h erau s- o d er in ih n h in e in in te rp re tie re n k a n n —
gerad e wie es gelegen k o m m t. . .» R e n d k ív ü l ta n u lsá g o sa k az o ly a n k ite k in té se k , am ely ek
az o vidiusi előadás k a p c sá n pl. a «W eltinsel» Szicília évezredes m ú ltjá t v ilá g ítjá k m eg
(326: m ié rt le tt H e n n a «C astrogiovanni»?), és pl. A n d ro m e d á n a k a kétos-tó i való m eg
sz a b a d u lá sa (vö. L y k o p h r. 838 sk.) — ez a «sem ita hal-m ítosz» (209) — m ég P e tő fi «János
vitéz»-ének fo rrá s k u ta tá s á b a n is se g íth e t.
«Lesefrüchte» cím én hosszú h a s á b o k a t tö lth e tn é n k m eg. I t t — a k o m m e n tá r
g o n d o latéb resztő h a tá s á n a k é rzék eltetésére — csak n é h á n y a t em lítü n k . M in taszerű az a
m ód, ah o g y B. O v id iu st első so rb an O vidiusból, m á so d so rb a n V ergiliusból m ag y arázza,
m ik ö zb en a görög p á rh u z a m o k ró l sem feledkezik m eg. (L. pl. a S a lm a c is-tö rté n e t hom érosi
m in tá já n a k — O dysseus és N a u sik a a ta lá lk o z á s á n a k — Á tfo rd ítását: 104 sk.) U g y a n a k k o r
V ergilius is k im e ríth e te tle n (pl. V 72 circum spexit legközelebbi p á rh u z a m a Á en. I I 68; IV
628 constitit «nach B eend ig u n g eines H öhenfluges» p á rh u z a m á u l n em csak V 255 k ín á lk o
zik, h an em A en. V I 17 adstitit is; a 218. la p o n O vidius «term inológiai p o n ta tla n sá g á v a l»
vö. V ergilius p o n tifex m a x im u s-i h írn e v é t: M acr., S a t. I 24, 16), a görög előzm ényekről nem
is szólva (pl. IV 284 az «egyedülálló» dulcis novitas szó k ap cso lath o z vö. Od. I 352; IV 300 a
fo rrá st övező p ázsith o z 1. P la tó n P h a id ro sá n a k b ev e z e té sé t; IV 315 a virágszedés m o tí
vu m áh o z a D ém été r-h im n u sz tó l M oschos E u ró p é já ig ; V 370 victa domas, m in t a πανδαμάτωρ
'Έ ρω ς, stb .).
KÖNYVSZEMLE 259
A k o m m e n tá r p éld ái k ö z t m in th a kissé h á tté rb e sz o ru lt v o ln a H o ra tiu s. Íz e lítő ü l

tszolgáljanak az a lá b b i m egjegyzések: A th é b a i n ő k « szabadon s tiliz á lt B acch u s-h im n u sz a»
i(IV 11 skk.) a p ia testa-hoz in té z e tt I I I 21. ó d a é rtelm ezéséb en is seg ít (e t vice versa).
A z «egyedülálló» frenis prem ere szó k a p c so la th o z (IY 24) vö. P h ilo l. 113 (1969) 233; az
íu g y a n itt (25 colla prem ere) id éz h e tő h o ra tiu si «párhuzam » (E p ist. 116, 37) m ást jelen ten e;
IV 84 m u lta . . . questi-hez is va n h o ra tiu si p éld a: vö. S a t. I I 3,9 m u lta m in a n tis ; E p is t. I
>8,3 m . et pulchra m in .; E p . V 11; C. I 2,6. IV 85 fallere custodes: vö. C. I 10, 16 castra
jfefellit. IV 143 sk. tua te. . . T hisbe n o m in a t: az id é z e tt « u n erh ö rte V erbin d u n g » (H o r., C.
I l l 14,11 sk. male n o m in a tis . . . verbis) h a g y o m á n y o z á sa k ö z tu d o m á sú la g k érd éses.
A z u g y a n c sa k «egyedülálló» m u ltu m m iseri fe lk iá ltá sh o z (IV 155) fű z ö tt m egjegyzés
((«etwas h ä u fig e r n u r bei H o r. serm . epist.») n em egészen p o n to s, vö. C. I l l 27, 41 m .
•amati; E p . X V II 20 am ata m. A IV 261. ( n u d a n u d is ) és főleg az V 300. sorhoz ( deae dea)
fű z ö tt k o m m e n tá rt ta n u lsá g o sa n eg észítené ki D . B o in d e x -k ö te té n e k «Vocum iteratio » -
Ifejezete ( I I I 397 skk.). A tö b b s z ö r (pl. IV 302) tá r g y a lt «bonus et q u i . . . » (co n i.-szál)
típ u sh o z vö. S at. I 4,130 sk. m ediocribus et q u is ignoscas v itiis. U g y a n itt (IV 304) D ia n a
celer e p ith e to n já h o z B. em líti C. I I I 2 8 ,12-t ( celeris C yn th ia e), de a v a d á s z a tta l k a p c so la to s
m á s ik h e ly e t ( I I I 12,11) nem . A n im fá k fésülködéséhez (ÍV 311) id é z h e tő H o ra tiu s-s o r
((C. I I I 28,10 virid is N ereid u m com as) e g y ú tta l a g rá n á ta lm a pallens jelző jén ek (V 537)
ta lá ló m a g y a r á z a tá t («alle G eg en stän d e d e r U n te rw e lt sin d p a llid a », vö. H o r. C. I 4,13
p a llid a M o r s; V 541 fu rv is antris-hoz vö. H o r. C. I I 13, 21 furvae regna P ro serp in a e) is
kieg észítené: N ereu s le á n y a in a k a h a ja sem zöld, de ö rö k fia ta ls á g u k ra — e lle n té tb e n
g y o rs a n közelítő őszünkkel: ő szü lésü n k k el — a n n á l in k á b b ta lá l a v irid is jelző. IV 373
vota suos habuere d eo s: «das P o ssessiv p ro n o m en b e z e ic h n e t die G ö tte r als w ohlgesinnt»,
m egfelelő p é ld á k k a l, de az i t t e m líte tt H o ra tiu s-h e ly (C IV 14,33 sk. te . . . tuos praebente
deos) speciálisan közjogi v o n a tk o z á sú . IV 387 biform is (vö. I I 664) m in tá ja k é n t — h e ly e
se n — A en. V I 25 ( m ixturnque genus prolesque biform is M in o ta u ru s) v a n fe ltü n te tv e , de az
m á r nem , hogy V ergilius a m in tá ja a h a tty ú k é n t sz á rn y a ló biform is vates-n e k is (H or. C.
I I 20,2). H o ra tiu s k o m m e n tá to ra a IV 426. sorhoz ( n il poterit lu n o n is i in u lto s flere
dolores ?) is H o ra tiu s t idézné (E p . V I 15 sk.): a n . . . in u ltu s u t flebo p u er ? Ig a z a v a n B .-n e k
ιαζ V 40. sor m a g y a rá z a tá b a n : «calcitrat in d e r k lassisch en D ic h tu n g n u r h ie r u n d X I I
‘2 39 f. . . . D a m it is t V 40 die einzige Stelle, a n d e r calcitrare p ro p rie v o n ein em M enschen
a u sg e sa g t w ird, d e r d a d u rc h seh r n e g a tiv c h a ra k te ris ie rt w ir d . . . » C sak az ige ö ss z e te tt
p á rjá ró l ( recalcitrat: H o r., S at. I I 1,20) fe le d k e z e tt m eg, a m e ly e t a k ö ltő — O c ta v ia n u sra
a lk a lm a z , vaskos, de alig h a «negativ» m ó d o n . A z ictus obliquus-hoz (vö. V 132) u g y a n c sa k
h o ra tiu s i p á rh u z a m k ín álk o zik (C. I I I 22,7), m in t a h o g y a Phoebeos subm ovet ictus k ifeje
zéshez (V 389) a k o m m e n tá r I. k ö te té b e n ( I I I 183) sem ta lá lju k H o ra tiu s t (C. I I 15,9 sk.
laurea fervidos excludet ictu s). A z ü n n ep ély e s poscim ur-hoz (V 333, vö. I I 144) is é p p csak
e m lítv e v a n H o r. C. I 32, 1 (a poscim w r-hagyom ány p ro b le m a tik u s v o lta n e m ). E z e n a
h e ly e n zav aró lag h a t a köv etk ez ő k ö te tb ő l (ad V I 195) m e g fe jth e tő b ib lio g rá fia i u ta lá s .
A k á r a k o m m e n tá r g azd a g sá g á n a k d íc sé re té t, a k á r az esetleges desideratum -o k á t
m ég sokáig fo ly ta th a tn é k . (C sak e g y et: h á lá s a k v o ln á n k p l. a tö b b s z ö r e m le g e te tt «ovidiusi
barokk» m ib en létén ek tis z tá z á s á é rt. A n n y i erővel «ovidiusi m anierizm usról» is b e sz é lh e t
n én k .) M ind csak B ö m er a v a to t t és lelkes m u n k á já n a k e rje sz tő — h aszn o s — h a tá s á t
szem léltetné. L iv iu s neg y ed ik decas-kn a k b e v ezető h a s o n la tá ra g o n d o lu n k és re m é ljü k ,
hog y a maré O vidianum -ha m erészk ed ő szerző m ielő b b k i tu d gázolni a m ég m in d ig csak
növ ek vő opus m élységeiből.
P. O V ID IU S N A SO , M E T A M O R P H O S E N . K o m m e n ta r v o n F R A N Z B Ö M E R . B u ch
V I —V II. H eid elb erg 1976, 404 lap .
A lig je le n t m eg a sokáig v á r t I I . k ö te t, m á ris i t t a fo ly ta tá s. Ú ja b b b e v ezetés

n e ly e tt m i is in k áb b fo ly ta tju k k o rá b b i m e g jeg y zésein k et.1
N em ism é te lg e tjü k a k o m m e n tá r terjedelme (és ára ) m ia tt é rz e tt a g g á ly a in k a t.
M u ta tó b a csak eg y et: az A rach n e-ep izó d b eli A th é n é és P o seid ó n v itá já t (V I 71 antiquum
ie terrae nom ine litem ) B . az id ev ág ó R E -c ik k idézésén és b en n e G ru p p e ZocMS-felsorolásá-
nak m e g ad á sán k ív ü l to v á b b i negyven a u k to rh e lly e l d o k u m e n tá lja . E m lé k e z ü n k m ég, h o g y
a szerző az egész v állalk o zás b ev ezetéséb en (I. 6. 1.) készülő k o m m e n tá rjá t «ném ileg
1 L. A n t. T an . 16 (1969) 243 sk k .
260 KÖNYVSZEMLE
eg y o ld alú kísérletnek» n e v e z te , a m e ly b e n «a k ö ltő i m ű v e t v ersrő l-v ersre k o rá n a k g o n

d o la ta ib ó l és nyelv éb ő l p ró b á lja m e g é rte n i és a la tin n y e lv b e n és iro d a lo m b a n elfoglalt
h e ly é t m a jd így v ilá g ítja meg.» H á lá s a k is v a g y u n k a n y elv i (és egyéb) a n y a g h ih e te tle n ü l
alap o s feld o lg o zásáért, a T h e sa u ru s b a n fe lh a lm o z o tt «kincsek» á tro s tá lá s á é rt (közben néha
szó rak o zu n k , m á s k o r b o ssz a n k o d u n k p l. az O v id iu s-k o n k o rd an cia félrefogásain, el
elm o so ly o d u n k a felü letes v a g y tú lo k o s szerzők csípős ap o sz tro fá lá sa in ), de érezzük, h o g y a
«lehetőleg teljes» k o m m e n tá r b u k ta tó it B . is lá tja . (P l. 197: M edea v a rá z s p ra k tik á in a k
k o m m e n tá lá sa k ö n n y e n «az a n tik m á g ia kézikönyvévé» d u z z a d h a tn a ; 360: a k ö ltő i álom
fu n k c ió já n a k «rendszeres vizsg álata» k o m m e n tá rb a n m e g v a ló síth a ta tla n ; a 182. lap o n
m a g a a szerző so k a llja az E re c h th e u sró l szóló R E -c ik k tú lm é re te z e ttsé g é t. Ig az, hog y
néhol m eg ép p a k éz ik ö n y v e k b e n nem ta lá lh a tó k ite k in té se k a le g ta n u lsá g o sa b b a k , m in t
pl. az 52. la p o n N iobe k ő v ém ered ésén ek b ib liai p á rh u z a m á ró l és S ip y lu s n ev én ek ú jk o ri
to v á b b é lé sé rő l.)
A T h e sa u ru s-a n y a g m o z g ó sítá sá n a k elő n y e it a k o m m e n tá r m in d e n h asz n á ló ja
é lv ez h eti; lá ssu k m o st a hátrányait! A n u m in a spernere kifejezéssel (V I 4) k a p c so la tb a n
u ta lá s t ta lá lu n k egy eb ek k ö z t IV 390-re (spernitque d eu m ), o t t I I I 513-ra ( s p e r n it ...
contem ptor superum , vö. V erg ., A en. V I I 648) és V 374-re (s p e r n im u r . . . ; m ű m é n laesum »
a sor p arafrázisa!) stb ., de n in cs u ta lá s p l. L iv iu sra (X 40, 10 doctrina deos spernens — a
«modern» k o r iste n te le n sé g é rő l; X X I 63, 7 conscientia spretorum se. deorum — C annae
előtt!) stb ., és nincs u ta lá s a negligere m egfelelő k a p c so la ta ira (pl. H o r., C. I I I 6,7- d i m ulta
neglecti dederunt H esperiae m ala luctuosae), p ed ig O vidius religio-já n a k kérdéséhez csak a
ro k o n kifejezések b ev o n á sá v a l s z ó lh a tn á n k h ozzá.
A sperno ige szerep el az u g y a n c sa k a la p o sa n k o m m e n tá lt V I 318. so rb a n is: non
in p u n e deam veteres sprevere coloni, v issz a u ta lá ssa l IV 390-re. I t t m eg a V ergilius-aem ulatio
ta n u lsá g o s esete m a ra d e m líte tle n (b á r B . u g y a n e z e n a la p o n em eli ki a V ergilius-rem i-
n iszcen ciák «szokatlan h a lm o zását» : 322 sk. 329 sk. 332 sk. 335): a so rv ég fé lre ism e rh e te t
len ü l a veteres migrate coloni-t visszhangozza.
A T h e sa u ru s fá r a d h a ta tla n b ú v á rló ja sz e rin t facu n d ia (V II 505) «m egszem élyesít
v e . . . o v id iu si újítás» , vö. T rist. I I 273; L u c. V II 67, «und sp äter» . «És koráb b an » — tesz-
szü k h o zzá — p l. H o ra tiu sn á l k é t h e ly e n is: A rs p . 184 és 217. V agy a V II 723. sor (P a lla
dias ineo non cognoscendus A th e n a s) m a g y a rá z a tá b a n B . c sa tla k o z ik H a u p t — E h w ald éh o z
(«dieser p o te n tia le G e b rau ch d e r G e ru n d iv a fin d e t sich z u e rst bei Ovid») és a n a g y n y e lv
ta n o k b a n sem ta lá l p o n to s e lig a z ítá st; vö. H o r., E p ist. I 11,9 obliviscendus. . . illis. A fata
nepotis v ersv ég ző d ést (V II 388) sem a n n y ira egy m á sik M et.-hellyel (I I 156 T ethys fatorum
ignara nep o tis), m in t in k á b b a v ergiliusi p a jz sle írá s v ég szav aiv al ro k o n íth a tju k (Aen. V III
731 fata n ep o tu m ). V ag y C ephalus — spectabilis heros — m é ltó sá g te lje s «bevonulásával»
(V II 498 ingreditur) k a p c so la tb a n c su p a ingredior-os p á rh u z a m v a n felsorolva, ped ig az
incedere is u g y a n e z t fejezi ki, pl. H o r., E p . X V 18 superbus incedis, S a t. 1 6 , 112 incedo
solus; vö. I I 3,311 (T u rb o n is) sp iritu m et incessum , v ag y m e g in t m á s igével uo. 183 latus
u t in circo spatiere.
A lustro ige (V I 324) k é t k ü lö n tá r g y a lt je len tésén ek összefüggése értelm e z h e tő le tt
v oln a, h a a szerző h a sz n o sítja Szabó Á rp á d «L u stru m u n d circus» c. ta n u lm á n y á t,2 — vö.
V I I 258 flagrantes circuit aras, a k o m m e n tá rb a n a ritu á lis k ö rb e já rá s ( circum am bulatio stb.)
g azd ag an y a g á v a l, am ely h ez m ég az am bire (pl. H o r., C .I 35,5), ső t a colere (uo. 21) igét is
h o z z á te h e tjü k .
C arinas in freta deduci (V I 444 sk.): a k om m , sz e rin t a szó k ap cso lat eg y éb k én t
c sak m ég egyszer fo rd u l elő (V III 104). B . az ism e rte b b naves ( classem ) deducere kifejezés
T h esau ru s-b eli értelm ezését is h e ly e sb íti, de n em té r ki a m ég ism e rte b b h o ra tiu si sorra
(C. I 4,2): trahuntque siccas m achinae carinas.
P artem tenuere rem otam (V I 638: «A ugustus k o rá n a k k ö ltő in él sem m iféle egybe
v e th e tő fo rd u la t nincs.» Tenere fere i.q ., tangere’ (V I 446), ,e rre ic h e n ’ (péld ák k al). K o rá b
b a n ( I I 140 és I I I 690) h ely esen u ta lt a kifejezés e re d e ti (hajózási) jelen tésére ( cursum t.,
vö. p l. I I I 690 D iam , X I I I 706 Creten s tb .; H o r., C. S. 37. sk .; T ac., A gr. 38,4 stb .; «adplicat
als n a u tisc h e r T erm , tech n .» : V II 223).
S zaknyelvi kifejezés preces admovere (V I 689) is. L e h e t, h o g y a p é ld á k k ö z t id é z e tt
admovere blanditias-n a k (V I 631 sk.) c sa k u g y a n n in csen p á rh u z a m a , csak h o g y — m in t az
előző (624 skk.) sorokból is k itű n ik — a v á rv ív á sró l v e tt képpel v a n d o lg u n k ( accessit,
adtidit, a d d u x it. . .), és a k k o r é rth e tő v é v álik , ill. m egoldódik egy v it a to t t h o ra tiu si hely
(C. I I I 7,20) is: fallax historias movet ( admovet h e ly e tt; v. 1. m onet). A n n a k szem léltetésére,
h ogy n em elég az egyszerű ig ealak o k elő fo rd u lá sait vizsgálni, i t t m o st a V II 651. sorra
2 A rch iv f. R el.-w iss. 36 (1938) 135 sk k .; vö. L u stru m , circus és K irk é . A n t. H u n g

(1948) 69 skk.
KÖNYVSZEMLE 261
h iv a tk o z u n k ( regemque sa lu ta n t), a m e ly n e k m a g y a rá z a ta k é p p e n B . c sa k a késői D ra c o n ti-

u st (R om ul. V I I I 379) hozza fel, h o lo tt c ο n salutatio-ró l v a n szó, és a k k o r m á ris d ő ln ek
a közelebbi p á rh u z a m o k : L iv . I 7,1 utrum que regem su a m u ltitudo consalutaverat; X X X V I
14,4; T ac., A nn. X I I 69,2 (N ero), H is t. I 27,2 (O tho), 57,1 (V itelüus), I I I 86,3 (D o m i
tia n u s).
A z illető szóhoz való ta p a d á s e re d m é n y e p l. a iussa d ura (V II 14) m a g y a rá z a ta :
«nach T hes. . . . als J u n k t u r z u e rst h ie r (d a n n n u r n o ch V I I 15 u n d S ta t. T h eb . X I I 375 f .).»
H á t V erg., G eorg. I I I 41: tua, M aecenas, h a u d m o l l i a iu s s a ?
E zzel nem a z t a k a rju k m o n d a n i, h o g y B . — néh o l tú l b ő v e n — á ra d ó p á rh u z a m a i
szű k k ö rb e n m o zo g n ak v ag y csa k a T h e sa u ru sb ó l v a n n a k k iv á lo g a tv a . A m o d e rn iro d a l
m a k ra is k ite rje d ő tá jé k o z o tts á g á t m in d e n o lv a só ja ö rö m m el ta n ú s íth a tja . A z e u ró p a i
m ű v eltség h a g y o m á n y a in a k ism erője- és ő re k é n t b ib liai h e ly ek k e l is tá m o g a tja pl. az ovi-
d iu si p ia m ilitia (V II 482 sk.) é rtelm ezését. E z t sű rű b b e n is m e g te h e tte v olna. íg y a h íres
video meliora proboque, deteriora sequor (V II 20 sk.) k o m m e n tá rjá b a n h ely esen m u ta t r á
V ergilius (A en. I I I 188 m o n iti m eliora sequam ur) k o n tra k a rriro z á s á ra , m a jd n y o m o n k ö v e ti
a g o n d o la to t a szo fisztik átó l J . d u B e lla y sz o n e ttjé ig : «Je v o y m o n bien, e t m o n m a l je
procure.» C sak a ró m aiak h o z ír o tt levél (7,22) m ég h íreseb b m o n d a tá ró l fe le d k e z e tt m eg:
Delectat me lex dei secundum in tern u m hom inem , sed video a lia m legem in m em bris m eis
rebellantem legi m entis meae et cap tivu m reddentem m e legi p e c c a ti. . . P e d ig e z t d u B ellay
k o rá n a k nem csak m a g y a r p ré d ik á to ra i t a r t o t t á k sz á m o n M edea v ív ó d á sá v a l e g y ü t t . . . 3
A sok fin o m k o m m e n tá to ri m egfigyelés k özül c sa k m ég e g y e t: az A ra c h n e -tö rté n e t
k é t k ép leírásán ak befejezése operis V ictoria fin is (V I 82), ill. operisque su a facit arbore
fin em (102), eg y m ással « tu d a to s p á rh u z a m b a n , . . . m in d a k é tsz e r fin is az u to lsó szó.»
D e a « tu d ato s p árh u zam o t» m ég érd ek eseb b é te sz i az a lig h a sz á n d é k o la tla n H o ra tiu s-
u tá n z á s, ti. a b ru n d isiu m i ú t le írá sa is így z á ru l (S at. I 5,104): B ru n d is iu m longae fin is
chartaeque viaeque est ,4 H aso n ló kiegészítésül p e d ig N io b e «boldogságának» ovid iu si
(«a p a ra d o x o n n a l h atáros») m eg fo g alm azásáh o z (V I 155 sk. felicissim a m a tru m dicta foret
N iobe, si non sibi visa fu isset) eg y részt a n em kev ésb é jele n tő sé g te lje s ta c itu s i p a ra d o x o n t
id ézzük (H ist. I 49,4 capax im p erii, n is i im perasset), m á sré sz t az orba jelző n ek B .-tő l
k iem elt háro m szo ro s ism étlő d é sé t (V I 200. 212. 301) a látszólagos felicitas h a tá s o s e lle n té te
k é n t é r tjü k (a fe lix u g y a n c sa k h á ro m sz o r ism étlő d ik : 193 k étsz e r, 285), n em feled k ezv én
m eg a felix jelentésfejlődésérő l (te rm é k e n y > b oldog;, ső t az em b eri esen d ő ség et p éld áz ó
K ro is o s-tö rté n e t h éro d o to si b o ld o g sá g -te rm in o ló g iá já n a k (όλβος, όλβιος, άνόλβιος. . .)
k é té rtelm ű ség érő l sem .
É sz re v é te le in k e t a k á rm e d d ig f o ly ta th a tn é k . S z a k tu d o m á n y u n k jelen e (és jövője)
sz e m p o n tjáb ó l n em csak szellem esek, h a n e m ta n u lsá g o sa k , n é h a leh an g o ló k B . a lk a lm i
m egjegyzései, a m in t pl. a «neue tiefsin n ig e B ed eu tu n g » n y o m o z á sá n a k m o d e rn m ű f a já t
«filológiai tá rc á n a k » (163; 365. 1.: «philologisches F euilleton») m in ő síti. E z n em je le n ti
a z t, h o g y k ö ltő i finom ságok h o z n ek i n em v o ln a érzéke. J á té k o s k ö ltő rő l lóvén szó, a
h an g festés, -u tán zás, szónoki eszközök s tb . m egfigyelése és esetleges m a g y a rá z a ta elől a
le g eg z ak tab b v izsg áló d ásb an sem le h e tn e k ité rn i. B . néhol b eéri a té n y e k rögzítésével (pl.
V I I 31 avido dabitur fera praeda draconi: « A n ap äste m alen d ie E ile . . .; A n a p ä ste , se lb st
d e u tlic h b e to n t, m alen nicht die E ile . . .»). V a n ú g y , h o g y re g isz trá lja a jelen ség et (pl. a
h o m o io k a ta rk to n t V I 340 sk .: longo dea fessa labore sidereo siccata sitim conlegit ab aestu ),
de n em értelm ezi, p edig talán c sa k u g y a n a k is z a k a d á s t, elep e d ést «festi», m ásh o l ó v a to s a n
jelzi a leh ető ség et (pl. V I 269 m ira n te m . . .: «die zäh flü ssig e S p rach e . . . scheint die A u fg ab e
z u h a b e n , d as u n g läu b ig e Z u r K e n n tn is -n e h m e n . . . d e r N io b e zu c h arak terisieren » ),
m ásh o l viszo n t tú l h a tá r o z o ttn a k m u ta tk o z ik (pl. V I I 445: «der versus serpentinus v erfo lg t
offenbar d en Z w eck. . .», v ag y V I I 650: «Die au ffällig e A llitte ra tio n . . . h a t offensichtlich
[? ] keine o n o m ato p o ietisch e A b sic h t. . .»). Ig a z a v a n a n n y ib a n , h o g y ezek n ek a k é n y es
jelenségeknek a m a g y a rá z a tá b a n n in csen eg y ed ü l ü d v ö z ítő re c e p t, és k ö v e tk e z e te ssé g e t
legfeljebb a k ritik u so k k ö v e te ln e k m eg, m e rt k ritik á t k ö n n y e b b írn i, m in t M etam o rp h o ses-
k o m m e n tá rt.
H a p edig m o st a k ritik u s v á la s z th a tn a hasonló részletesség ű , de b á rm e ly o k n á l fo g v a
m e g v a ló síth a ta tla n , és tö m ö re b b , de m e g v a ló síth a tó z á ró k ö te te k k ö z ö tt, h a b o z á s n élk ü l az
u tó b b it v á la s z ta n á .
B o r z sá k I s t v á n
3Vö. «Az a n tik v itá s X V I. század i képe» c. k ísé rle tü n k k e l (B p. 1960), 316.
4V ö. O. L uck: U n te rs u c h u n g e n z u r T e x tg e sc h ic h te O vids. H e id e lb e rg 1969. 90;
hozzá: A n t. T an . 17 (1970) 107.
262 KÖNYVSZEMLE
T A C IT U S: D IE H IS T O R IE N . K o m m e n ta r v o n H . H E U B N E R . TV. k ö te t: IV . k ö nyv.
(M it einem B e itra g ü b e r V esp asian u n d S arap is v o n W . F A U T H . H eid elb erg
1976, 210 1.
H . H e u b n e r v á lla lk o z á sá n a k elő h a la d á sá ró l — jelen tő ség én ek m egfelelően — eddig

is fo ly a m a to sa n b e sz á m o ltu n k .1 Ö röm m el p re z e n tá lju k m o st a IV . k ö te te t, am ely m in d e n
b e n őrzi a m á r k o rá b b a n k ie m e lt k o m m e n tá to ri e ré n y e k e t: a h ih e te tle n alap o sság o t, a
m o d ern szak iro d alo m ism e re té t, a T h e sa u ru s-a n y a g k ö v e tk e z e te s k ia k n á z á sá t. A bíráló
n em te h e t m á s t, m in t h o g y a v ita th a tó n a k é rz e tt rész le te k ism e rte té sé b e n igyekszik m inél
kevésbé ism étlésekbe b o csátk o zn i.
Ö rv en d etesen r itk u lta k az előző k ö te te k «párh u zam ain ak » fe lv o n u lta tá sá b a n kifo
g áso lt sz te re o tip H .-fo rd u la to k («ko m b in iert a u s . . .»), de m ég így is m a r a d t elég, am ivel
n em é rtü n k eg y et. P l. m in d já r t az elején (1,2 causa caedis) k o m m e n tá r cím én v is sz a u ta lá st
ta lá lu n k a I I . k ö n y v re (52,1 causam et in itiu m caedis): « v ariiert L iv. I l l 36,5 caedis
causam ac p r in c ip iu m .» A «variálás» h e ly e tt m i közelebbi — ta c itu s i — h ely ek re gondol
n á n k ; az id é z e tt A g rico la-h ely en (7,1 quae causa caedis fuerat) k ív ü l pl. A n n . X I I I 1,1
haec causa necis. M a ra d t a «kom biniert» p l. 12,1 crebrescentem fam am , 30,2 sublim e rapti,
56,2 o p tim u m e praesentibus ratus, 69,1 super caput legionum ( esse), stb .; új fo g alm azásb an
u g y a n a z t o lv assu k 49,2 u n a m in audacia spem salutis (« au fg eb au t a u s liv. W endungen
w ie. . .»); elfo g ad h ató b b 14,1: «stilistisch a n g e le h n t a n Liv.»
H . m in d en kifejezésnek leh ető leg p o n to s form ai m eg felelő jét keresi és d o k u m e n tá l
ja , am i n éh a a gondolati ta r ta lo m h á tté rb e sz o ru lásáv al já r. P l. a libertatem hausit kifejezés
hez (5,2) id é z e tt p á rh u z a m o k (Cie., D e re p . I 43,66 n im is m eracam libertatem h a u sit;
L iv. X X X I X 26,7 n im is avide m eram haurientes lib.) nem egészen felelnek m eg a kérdéses
szövegösszefüggésnek, m e rt i t t n em a sz ab ad ság m é rté k te le n élvezéséről, h a n e m H elv id iu s
P riscu s vöi m a g a ta rtá s á ró l v a n szó: e m oribus soceri (sc. P a e ti T hraseae) n ih il aeque ac
libertatem hausit. A tu d a to s v á la s z tá s t jo b b a n é rz é k e lte ti a fé lre á llíto tl A gricola p é ld á ja
(A gr. 40,4): otium p en itu s hausit.
A 16,3. m o n d a tb a n az á ru ló b a ta v u s evezősök tam quam im p eritia officia nautarum
propugnatorum que im pediebant. A H .-tő l id é z e tt L ivius- ( X X I I 19,10) és C urtius-helynél
(IV 3,18) közelebbi p á rh u z a m k é n t k ín álk o zn ék G erm an icu s É sz a k i-te n g e ri vállalk o zása
(A nn. I I 23,2): grando, sim u l incerti flu c tu s. . . regimen im pedire, m ilesque p a v id u s . . . dum
turbat n autas vel intem pestive iuvat, o fficia p ru d e n tiu m corrumpebat. (Vö. Sali., H ist. frag,
ine. 13 M. im pediebant iu ssa n a u ta ru m .) U g y a n íg y h iá n y o lh a tó a fors cuncta turbare (29,2)
kifejezés m a g y a rá z a tá b ó l (Sali., lu g . 51, 1 fors om nia regere, «danach [? ] T ac., A nn. I
49, 1 cetera fors regit))) az A n n . IV . k ö n y v é n e k vészjósló k e z d ő m o n d a ta : . . . cum repente
turbare fortuna coepit.
S o ro lh a tn é k a hasonló e se te k e t: H . m in él pontosabb p á rh u z a m o k k a l v ilá g ítja m eg a
latiorem terrorem fa ciu n t k ifejezést (33, 3), ill. a latior m etus v a g y terrorem fa ciu n t szó-
k a p c so la to t. A z u tó b b i k e d v é é rt h iv a tk o z ik az A gr. egy h ely ére (29,2 praem issa classe, quae
m agnum et incertum terrorem faceret), de 38, 3-ra (et praecesserat t.) v a g y pl. Corbulo
íerror-keltésére (A nn. X IV 23, 1) m á r nem . — V agy az in vid ia m declinavit-hoz (41, 3) idézi
a «pontos» su eto n iu si m egfelelést (D. Iu l. 4, 1) és egy kevésbé p o n to s p á rh u z a m o t Senecából
(E p . 14, 7 ira s), p edig u g y a n e n n y i erővel h iv a tk o z h a to tt v o ln a ta c itu s i h ely ek re is (Ann.
X I I I 4, 2 ea declinans, quorum recens flagrabat in v., v ag y V I 51,2 im p u d ic itia m ). Vö. 55,2
super in sita m va n ita te m : u g y an ez a szó k ap cso lat m e g v a n L iv iu sn ál is (X X X V I II 8, 4 ab
in sita regibus v.), de közelebb le tt volna pl. in sita C laudiae fam ilia e superbia (A nn. I 4, 3);
67, 1 festinatum p ro eliu m : in d o k o lt az u ta lá s a H ist, egy k o rá b b i h ely ére ( I I I 15, 1), ott
ta lá lju k a festinare je le n té sé t és lu can u si elő fo rd u lá sa it (V 660 festinata dies fa t is ; V I I I 24 /.
honores), csak ép p en a ta c itu s i n y e lv h a sz n á la t m a ra d m e g v ilá g íta tla n , vö. A nn. I 6, 2
caedem festin a visse: 52, 1 /. m is s io ; IV 28, 2 m o rs; X IV 33, 2 su p p liciu m .
A k ö vetkező c so p o rtb a n o ly a n h e ly e k e t é rin tü n k , a m e ly e k e t H . satis superque
«párhuzam osat», de csak tö m é n te le n h iv a tk o z á ssa l,12 m in t pl. 53,3 d iv in a ope (egyebek közt
a későbbi 78, 2 em lítésév el: nec sine ope d iv in a ). A h e ly e k közül ép p en a H era e u stó l ad loc.
id é z e tt S allu stiu s-tö red ék h iá n y z ik , de m i in k á b b a fo rm u la görög elő zm én y eit h ián y o lju k
(vö. Od. X V II I 353 ούκ άϋεεί, H éro d . I 62 felt] πομπέ] χρεωμένος, I I I 77 stb .). U g y an íg y
1 A n t. T an . 16 (1969) 248 sk k .; 20 (1973) 77 sk k ., vö. 21 (1974) 103 skk.

2 T úlzás o ly a n kifejezések bő d o k u m e n tá lá sa , m in t pl. clara victoria (17, 1), castra
fecere (26, 3), vinctos ad V itelliu m m isit (24, 3), in hunc m odum disseruit (57, 3), condebant
gladios (66, 3), in castra venit (59, 2) stb . 17 hellyel «m agyrázza» az inter quae m o n d a tk e z d e
te t (46, 1), 14-gyel az ex diverso-t (46, 3), 11-eyel a horret a n im u s-1 (58, 5), 13-m al a parens
urbis-1 (58, 6), stb .
KÖNYVSZEMLE 263
>m líté st é rd em elt v o ln a pl. a late im peritabat (61, 2) p á rh u z a m a i k ö z t n e m c sa k a v ergiliusi

Aen. I 21) p o p u lu s late rex h o ra tiu s i p á r ja (C. I I I 17, 9 late ty r a n n u s), h a n e m m in d e n n e k
;;örög m in tá ja , a hom érosi ευρύ χρειών is. A V e sp asian u s «csodatételeit» b á m u ló so k aság
•elzőjének (81, 3 erecta) szemléletes értelm e z é sé b e n a H .-tő l fe ls o ra k o z ta to tt Cicero- és
á v iu s-h ely ek n él tö b b e t s e g íth e t H o ra tiu s : D a v u s a ró m a i u tc a cső d ü le té b e n contento
•»oplite k ív án csisk o d ik (S at. I I 7, 97), az «Ille et nefasto. . .» alv ilág i lá to m á s á b a n p ed ig
<C. I I 13, 32) A lkaios férfias k ö lté sz e té t d en su m u m eris bibit aure volgus, v a g y is a lá tn i és
uallani v ág y ó k összepréselődve ágaskodnak.
K iem eljü k az új k ö te tb e n is H . m a g y a r á z a tta l felérő p a ra frá z is a it, legfeljebb m e g in t
h íz o ttn a k érezzü k pl. a tristes et truces (2, 3), ad com ponendam C am p a n ia m (3, 1), quibus
ndigebant (17, 1), u t m em oria celebraretur (40, 1), bono anim o esse iubet (52, 2) v a g y ad
i ostem contendit (57, 1) stb . le fo rd ítá sá t. B iz to sa n tú lz á s a fo rd ítá s o ly a n e se te k b e n , m in t
>1. 26, 3 m ilitem firm abant («suchten zu stählen»), 2 7, 1 navem trahebant e tc. (M iért n em
g y szerűen: «imp. de con.» ?) U g y a n e z v o n a tk o z ik a despectui sit (57, 1) p á rh u z a m a ira is
vö. 3, 2 oneri habetur; solacio fu it «etw a eine G e n u g tu u n g b e d e u te te , d a ss . . .» — h a t
párh u zam m al «lat. fin.» h e ly e tt). I t t e m lítjü k a fe lv iz e n y ő síte tt p a ra fá z iso k a t, m in t pl.
Ü2, 3 m olliora referre iu ssu m (h á ro m szó p a ra frá z is a tizen eg g y el); u g y a n íg y 76, 4; 41, 3
miscendo quae defendere nequibat ( 4 : 13); 29, 2 circumagere corpora, tendere artus (4:
2!3!), stb .
K ü lö n la p ra ta r to z n a k az é rtelm ileg hely es, de a je le n té s á r n y a la tá t, a ta c itu s i
cép p o n to s sá g á t (esetleg te n d e n c iá já t) elm osó k ö rü lírá so k , m in t pl. 3, 2 tanto p ro cliviu s est
«um soviel ein fachen), 17, 6 n a tio n u m regno im m in eb a t (« tra c h te te n a c h d e r K önigs-
iierrschaft ü b e r ...» ) , 28, 3 ad scindendum va llu m (»um die P a lisa d e n einzureissen«,
d o e ttic h e r p o n to sa b b : «zur N iederreissung des W alles»), detrusos («als sie zurückgeschlagen
wurden», B o e tt: «/mia&gestossen», vö. A n n . I I 17, 4 collibus detrudebantur; V I 35, 2
drensare detrudere ; V erg., A en. V I I 469 detr. fin ib u s h o ste m ); 38, 1 falsos pavores induerat
«sich u n b e g rü n d e te n Ä n g sten h in g eg eb en h a tte » — a m a g y a rá z a tu l id é z e tt «párhuzam ok»
Helyett vö. H e ra e u s ad 57, 2 hostiles sp iritu s in d u is s e : «sie h ä tte n feindselige G esin n u n g en
angenommen», m egfelelőbb h ely ek k e l, a m ely ek h ez a z o n b a n c é lirá n y o sa n c s a to lh a tn é k a
;;örög p é ld á k a t: II. I 149 άναιδείην έπιειμένε, V I I 164 άλκήν, O d. I X 214, vö. I l l 205);
1=0, 2 fastos adulatione foedatos exonerarent («säubern sollten» — h a az exonerare e re d e ti
-elentésére g o n dolunk, T a c itu s é th o s á ra jellem ző p é ld a ); 42, 1 sponte accusationem subisse
«er h a b e sich ohne N o t a u f d a s A n k la g e g e sc h ä ft eingelassen», B oe.: «übernom m en»);
;0, 1 susceptum discrim en («das g ew ag te U n te rn e h m e n » , B oe.: «das u n te rn o m m e n e
V agstück»); 79, 3 circumsteterat m etus («b ed rän g te» );3 79, 4 fa m a m victoriae lacerabant
« v erd u n k elten den G lanz des Sieges», H e ra e u s: «A bbruch tu n , sch m älern » , vö. H e u b n e r
értelm ezésével ad I I I 55, 2 lacerare im p e r iu m : «etw a ’riss er d as R e ic h in F e tz e n ’»); 82, 1
n tentus n u m in i («der G o tth e it zugew andt» — a H .-tő l «hasonlónak» je lz e tt h o ra tiu si
•árhuzam ko m ik u s k é p z e ttá rs ítá s ra a d h a t a lk a lm a t), stb .
A m ilyen buzgósággal keresgéli elő H . a T h e sa u ru s k in cseit, s a jn á la to s m ó d o n kev és
m egjegyzést fűz a ta c itu s i stílu s sajáto ssá g a ih o z . É p p e n c sa k a le g feltű n ő b b a llite rá c ió k a t
»egisztrálja (pl. 29, 3 saxa — sud es), v a g y m á so k n y o m á n u ta l bizo n y o s jelen ség ek re (pl.
4, 1 coeptatam libertatem omisere, A n d resen fin o m m egfigyelésével: «auf coeptam u n d
m issa m folgt gleichsam w ie s p o tte n d e s E c h o coeptatam u n d om isere», u g y a n íg y 71,1
contemnendis — cavendis; 73, 3 a lienum servitiu m et dom inationem sibi, H e ra e u s m egjegy-
ésével). K á r, h o g y az ism étlő d ő kifejezések fu n k c ió já t is alig v izsg álja. A servitutis
blitus (64, 3) kifejezéshez pl. idézi C icerót (P hil. I I 26, 64 servitutis oblita c ivita s), de n em
ita l a n é h á n y so rral előbb (64, 2) o lv a sh a tó sz a v a k ra : virtu tis obliviscuntur. K iem elen d ő
m indenesetre k é t h e ly m a g y a rá z a ta : C icero V e rrin á in a k felcsen d ítése (42, 5) a rr a szolgál,
ogy R e g u lu st az olvasó V erres ro k o n á n a k érezze, eg y S allu stiu s-rem in iszcen eia p ed ig
<59, 2) a C atilin a és C lassicus a la k ja k ö z ti p á rh u z a m o t tu d a to s ítja . F in o m az is, a m it a
mondat elejére t e t t stabant (72, 3) festő i h a tá s á ró l, h a n g z á sá n a k jelen tésérő l o lv asu n k .
Jip p e rd e y — A n d resen a n y a g g y ű jté sé t (ad A n n . I 25, 2 stabat) G o o d y ear m ég egy L u ca-
t.us-hellyel (V 316 skk.) is m e g to ld o tta , c sak a v ergiliusi p é ld áró l (Aen. V I 313 stabant
Va n te s. . ., 1. N o rd en fe jte g e té se it k o m m e n tá rjá n a k függelékében: V I I I 5), v a la m in t egy
özeli H is t.-helyről feled k eztek m eg (79, 1): orabant a u x iliu m .
H . m indv égig h ig g ad t szövegkons itu á lá s á h o z m indössze k é t p o n to n ó h a jtu n k h o z z á
szólni. A 28. c. elején Civilis b o sszu ló -p u sztító p o rty á z á sa iró l v a n szó, k iv á ltk é p p e n az U bii
orzse, ill. v áro sa ellen, quod gens Germanicae o riginis eiurata p a tria R om anorum nom en
Agrippinenses vocarentur: «weil d ieser S ta m m g erm a n isc h e n U rsp ru n g s seinem V a te rla n d
3 N em é rtjü k a m a g y a rá z a to t: « . . . H äu fig e r begegnen die e n tsp re c h e n d e n F o rm e n

o n circumstare λ
264 KÖNYVSZEMLE
abgesch w o ren h a b e u n d sich n u n m it einem R öm ernam en A g rip p in en ser n e n n e n lasse».

A fo rd ítá so k h ív e n tü k rö z ik a szövegértelm ezés n ehézségeit, ill. a szokásos m egoldásokat.
W . B o e ttic h e r e re d e ti fo rd ítá sá b ó l («weil d ieser V o lk sstam m , v o n germ . U rsp ru n g , sein
V a te rla n d ab sch w ö re n d , sich a u f R öm isch A g r. n an n te» ) a P h a id o n -k ia d á s gondozói
k ih a g y tá k az «auf R ö m isch » -t ([R om anorum nom en) G ru te ru s); L ip siu s sz ö v e g v á lto z a tá t
(R om ano n o m in e) v e tte a la p u l pl. H . G oelzer («parce que c e tte n a tio n . . . s ’ap p ela it,
(Run nőm rom ain, les A gr.»), m íg W ellesley e ls im íto tta a neh ézség et («because th is was a
tr ib e o f G erm an origin w h ic h . . . p re fe rre d to be k n o w n b y th e R o m a n n am e o f Agr.»).
H . fo rd ítá s a tu la jd o n k é p p e n a L ipsius-féle e m e n d a tió t k ö v eti, k o m m e n tá rjá b a n m égis
B o rleff ja v ítá s á t (R o m a n o ru m ( i n ) n om en) jelzi «elkerülhetetlennek» (unum gänglich), a
b e to ld o tt in -1 u su praeparativo é rtv é n , eg y é b k é n t p ed ig a G erm .-ra u ta l (28, 4): . . . U b ii. . .
quam quam R o m a n a colonia esse m eruerint ac libentius A g rip p in en ses conditoris su i nom ine
vocentur. . . C sakhog y in odium aut in v id ia m (Cic., D e off. I 25, 86), in luctum (A tt. I I I 7, 2),
in partem hereditatis (P ro A. Caec. 4, 12) v a g y in partem curarum (T ac., A n n . I 11, 1)
vocare m ást je len t, és B o rle ff ja v a s la ta b izo n y e lk e rü lh e tő n e k lá tsz ik : o ly a n előre v e te tt
a p p o sitió v al v a n dolg u n k , m in t a lá b b (57, 3): m ilitu m em ebantur a n im i, u t — flagitiurn
incognitum — R o m a n i exercitus in externa verba iu ra re n t; vö. A n n . IV 28, 1 reus pater
accusator filiu s — nom en utrique V ib iu s S eren u s — in d u cti s u n t; X I 30, 1 C alpurnia — id
paelici nom en — exclamat. A k ö z b e v e té sk é n t jól é rth e tő R om anorum nom en (gen. a u c t.)4
m in d en esetre m e g k ü lö n b ö z te te n d ő a k ésőbb (62, 3) o lv a sh a tó gen. ex p l.-tó l: q u i paulo ante
R om anorum nom en horrebant. (H .-n e k ehhez az u tó b b i h ely h ez fű z ö tt k o m m e n tá rjá t
k ieg észíth eti pl. V erg ., A en. V I 799 sk .; vö. L iv . X X X V I I I 46, 4 m agna fortuna p o p u li
R o m a n i est, m agnum et terribile nom en.)
A m á sik kérdéses h e ly (V etera o stro m á ró l, V ocula k én y szerin tézk ed ésein ek h a tá s á
ról, 35, 4): q u i rem anserant, desertos (se derelictos)que abducta parte legionum querebantur.
H . i t t elfo g ad ja K o e ste rm a n n szövegét, azaz C. G ia rra ta n o (1939) kieg észítését, «nem
u to lsó so rb a n L iv iu sra (X X V I 12, 4 relictos se desertosque) való te k in te tte l.» «M egfontolásra
m éltónak» jelzi m in d e n e se tre W eissen b o rn ja v ítá s á t is: desertos (se proditos)que, vö. Caes.,
B. C. I I 32, 7 és L iv. X X V I 13, 19. (L e n c h a n tin : (p ro d ito s)desertosque.) H a so n ló szókapcso
la tr a b u k k a n u n k V ocula b ú csú b eszéd éb en is (58, 2): adeo nos, si fo rtu n a . . . virtusque
deseruit, etiam vetera exem pla d e fic iu n t. . . ? Vö. P h a e d r. I 21, 3 defectus a n n is et desertus
viribus (T hes. s. v. deficio p . 324, 67 sq q .: carere, deseri, d estitu i); O vid., F a s ti I I I 674
quod sibi defectis illa tulisset o p e m ; C u rt. IV 3, 20 non defecere a n im is T y r ii, quam quam ab
ingenti spe destituti essent. P ale o g rá fiá ik ig m in d e n m á sn á l k ö n n y e b b e n in d o k o lh a tó ja v a s
la tu n k : (defectos se) desertosque.
A fin o m é rté sre valló n y e lv i m a g y a rá z a to k közül i t t csa k e g y e t kifogásolunk: a
frontem tergaque ac latus tu ti kifejezés (20, 3) szokásos iskolai é rtelm ezését («Acc. Graecus»,
I . 1 85, 2 a n im u m voltumque conversis, bőséges szak iro d alm i h iv a tk o z á so k k a l.) K ü lö n b ség et
kell te n n ü n k a k ö ltő i n y e lv h a s z n á la t (pl. V erg., A en. I 589 os umerosque deo s im ilis ; T ac., 1
A nn. V I 9, 3 clari genus, X V 64, 3 frig id u s iá m a rtu s) és a m ed iális igei fo rm á k k ö zt (pl. I
H o r., C. I. 1, 2 m embra stra tu s; 2, 31 nube candentis um eros am ictus, vö. II. V 186 νεφέλτ/ j
είλνμένος ώμους, a k e ttő eg y m ás m e lle tt p l. V erg., A en. I 320 n u d a genu nodoque sin u s
collecta fluentis. N e m «acc. G raecus» te h á t a liviusi (X X I 7, 10) fem u r tragula ictus, v agy a
h o ra tiu si (S at. I 1, 5) fractus m embra labore ,5és u g y a n íg y eredeti (m ed. p a rt. perf.) jelentése j
sz e rin t értelm ezen d ő a tu ti is: q u i in cuneos congregati frontem . . . ac latus undique tuebantur. ,
N é h á n y szó t m eg érd em el a malo om ine exsolverent kifejezés (24, 2) is. H . helyesen
m a g y arázza: «in ü b e rtra g e n e r B e d e u tu n g ’b efreien , lösen (v o n )’ . . . », és a b b a n is igaza van,
h ogy a szó b an forgó m a lu m omen m ib e n lé te v itá s. T a lá n n em á r t o t t v o ln a az om en-b en rejlő
kötöttségre, kötelezettségre u ta ln i, am ely alól a ró m a i e m b e r feloldozást keres. A szó eredeti
je le n té sé t m u ta tja a m e g k ö tö z ö tt H o rd e o n iu s «feloldozása» (27, 2): vin ctu s. . . exsolvitur;
á.é. vö. pl. L iv . X X X V I I I 44, 8 religionibus liberati consules; votum (p ecu n ia m debitam
etc.) solvere, stb . A b b a n sem v a g y u n k b izto sak , h o g y a k a to n á k n em H o rd eo n iu s F laccus A
cognom enében lá tta k -e rossz ó m en t. A z id é z e tt H o ra tiu s-h e ly (E p . X V 12 siq u id in Flacco
v ir i est) k om ikus h a tá s ra p á ly á z ó sz ó já té k a (H einze ellenére) igenis a te tte k b e n bizonyí- l
ta n d ó virtu s-τα (v. 11) u ta l. G o n d o lju n k a C ap ito liu m ú jjá é p íté sé n e k le írá sá b a n (53, 2)
e m líte tt fausta nom in a k u ltik u s jelentőségére! I t t p ed ig a felicibus ra m is fo rd ítá sá t
(«m it g lü ck b rin g en d e n Zweigen») érezzü k v ita th a tó n a k . (B o e ttic h e r jo b b : «m it Heil
v erk ü n d en d en Zw.») K á r v o lt H e ra e u s lényeges h iv a tk o z á sá t (M acrob. I I 16, 2) m ellőzni és
4 V agy — h a ú g y te ts z ik — gén. po ss., vö. J . B . H o fm a n n —A . S z a n ty r : L a t.

S y n ta x und S tilistik . I. M ü n ch en 1963. 59 («V erhältnis d e r U rh eb ersch aft» ).
5 Vö. H . M e n g e : R e p e t, d e r la t. S y n t. u. S til. 46 és h o zzá a 2. j.
I
KÖNYVSZEMLE 265
V ergilius p o n tife x i tu d á s á n a k d o k u m e n tu m a it (G eorg. I I 81; A en. V I 230) p u s z tá n a

sz ó k a p cso lat re g isz trá lá s á ra k o rlá to z n i.
H iá n y o lju k az o ly a n ta c itu s i fo g a lm a k é rd em i m a g y a rá z a tá t, m in t a m ily e n pl. a
lissim ulatio (18, 1). H . egy rö v id p a ra frá z is o n k ív ü l tu la jd o n k é p p e n c sa k a T hes. id ev ág ó
(n e g h a tá ro z á sá t a d ja : «/ere i.q. om issio, neglectio» és v issz a u ta lá sá v a l ( I I I 54, 1-re) se m m it
‘lem m a g y a rá z . M in th a az u tó k o r n em é p p e n T a c itu s a la k ja it (főleg T ib e riu st: A n n . V I 50,
11) te k in te tte v o ln a a sim ulatio és d issim u la tio ta n ító m e ste re in e k , és m in th a c sa k a sz ó k a p
cso la to k v o ln á n a k a fontosak! E g y ily e n n u n c tu r a » (70, 2 sorore g en itu s) n y o m o z á sá t n em
is é rtjü k . M ivel ez a te tsz é s sz e rin ti m en n y isé g b e n id é z h e tő k a p c so la t P lin iu sn á l (N a t. h is t.
X I X 1, 24 M arcellus Octavia A u g u sti sorore g en itu s) is elő fo rd u l, H . szü k ség esn ek véli
m eg k érdezni: « stam m t die ta c . J u n k t u r a u s P lin iu s?» N y u g o d ta n v á la s z o lh a tu n k : nem .
M ár k o rá b b a n is H . érd em ei k ö z t ta r t o t t u k szám o n a z t, h o g y T a c itu s n a k n e m c sa k
e lő zm én y eit ig yekszik fe ltá rn i, h a n e m az író fe lh a sz n á lá sá ra valló k éső b b i h e ly e k e t (A m m .
M arc.!) is. (K ár, h o g y az u ta lá s a ib a n s ű rű n szereplő C u rtiu s időbeli elh ely ezésén ek kér-
léséb en n em foglal á llá st.)6 E g y késői «T acitus-rem iniszcenciát» {ad 70, 4) m in d e n e se tre
uem tu d u n k azo n o sítan i. H . ti. T a c itu s le írá sá n a k re m in isz c e n c iá ja k é n t e m líti A u so n iu s
Mosel Iá já n a k k ezd ő so rait (3 sk .): aequavit L a tia s ubi quondam G allia C a n n a s, infletaeque
•acent inopes super arva catervae. . . A m e g á lla p ítá s a la p ja a n n y i, h o g y a R E «Nava»-
d k k é n ek szerzője (A. F ra n k é , 1885 h as.) a N a h e fo ly ó n a k c sa k e z t a k é t a n tik e m líté sé t
ta r t j a szám o n (Mos. 1 sk. transieram célerem. . . N a v a m , a ddita m ira tu s veteri nova m oenia
V ico ).
U g y an íg y fe lté tle n érd em e az ú j k o m m e n tá rn a k a sz a k iro d a lo m ú g y sz ó lv á n te lje s
— és k ritik á v a l tö rté n ő — h a sz n o sítá sa . E z legfeljebb o ly a n e se te k b e n lá tsz ik kevéssé
gyüm ölcsözőnek, h a p l. a B rita n n ic a classis (79, 3) m a g y a rá z a ta h e ly e tt b ib lio g rá fia i
u ta lá so k k a l kell b e é rn ü n k .
K ü lö n c ik k b en sz á m o lh a tn á n k be W . F a u th n a k V esp a sia n u s a le x a n d ria i időzésével
§s a S arap is-k u ltu sszal k a p c so la to s fejteg etéseirő l, a m e ly e k e t H . a leh ető ség ek h ez k é p e st
szervesen b e é p íte tt a fo ly a m a to s k o m m e n tá rb a . M ég a zsú fo lt lex ik o n c ik k e k o lv asásáh o z
sz o k o tt szem nek sem k ö n n y ű o lv a sm á n y , de m egéri! A k o m m e n tá r m in d e n h a sz n á ló ja
íá lá s le h e t az alap o s e lig a zításé rt.
E z e k u tá n ped ig v á rju k a k ü lö n (V.) k ö te tre h a g y o tt befejezést. H e u b n e r fá ra d o z á
sa in a k g y ü m ö lcseit hosszú id ő n á t fo g ja élvezni a T a c itu s -k u ta tá s . É rd e m e i e lv ita th a ta t-
ianok. M űve kiegészítésül, felfrissítésü l sz in te m in d e n m o n d a th o z n é lk ü lö z h e te tle n . É p p e n
csak a k o rá b b i H is t.-k o m m e n tá ro k a t n em te t te n é lk ü lö zh ető v é.
M . G IL : D O C U M E N T S O F T H E J E W I S H P IO U S F O U N D A T IO N S F R O M T H E
C A IR O G E N IZ A . L eid en . E . J . B rill. 1976. 8° X V I I I + 611 1.
A G oitein-iskola érd em e a G e n iz a -d o k u m e n tu m o k sz isz te m a tik u s feldolgozása.

A m e ste r m ag a a M e d ite rra n e a n S o ciety c. m ű v é b e n a G eniza d o k u m e n tu m a in a k a la p já n
b e m u ta tja szélességében és m ély ség éb en a m e d ite rra n e u m zsidó tá rs a d a lm á t. T a n ítv á n y a i
v iszo n t m a g u k a t a d o k u m e n tu m o k a t. M . M ichael N a h ra i b. N issim ir a tt á r á t a d ja k í ,
N o rm an A . S tillm a n Ih n A w kal h á z á n a k levelezését, M ordechai A . F ried m a n n a K e tu b b á -
k a t, a zsidó h ázassági szerződések et. G o itein ezekre a m u n k á la to k ra így u ta l: «A serious
re search er needs c o m p e te n t colleagues w ork in g in th e sam e field a n d c o n tin u a to rs, ’for
it is n o t u p to y o u to do all th e w o rk ’. I w as h a p p y in h a v in g h a d a n d in still h a v in g b o th
c o m p eten t colleagues a n d p rom isin g c o n tin u a to rs, in Is ra e l as well as h ere. S even P h . D.
dieses, w ritte n w ith m e d u rin g th e co n clu d in g y e a rs o f m y u n iv e rsity te a c h in g , d e a lt
lire c tly w ith G eniza research a n d w ith th e ex clusion o f one, w ho is on th e w ay to o b ta in in g
an academ ic p o sitio n , all th e s e P h . D .’s te a c h a t universities» (R eligion in a R eligious
Age. E d . S . D . Goitein. C am brid g e, M ass., 1974. 144.).
M oshe Gil a zsidó hitk ö zség segélyező m u n k á já t dolgozza fel a G eniza n y ú jto tta
io k u m e n tu m o k segítségével. Széles a la p ú b evezetése felv ázo lja a k eleti g y ü le k e z e te k ilyen
rá n y ú tev ék e n y ség ét és szociális s tru k tú r á já t.
H a g y o m á n y a zsidóság b an az ó k o rtó l fo g v a a S zen té ly n e k (héberül qodes, görögül
hagios, a ra b u l w aqf), v ag y a szeg én y ek n ek ad ak o zn i. A szerző hoz a kö zép k o rb ó l e u ró p ai
6 Vö. Z um Z e ita n sa tz des C u rtiu s R u fu s. A c ta A n t. H u n g .

266 KÖNYVSZEMLE
p á rh u z a m o k a t is. A X V —X V I. sz á z a d b a n D a v id Ib n A bi Z im rából is d o k u m en tálh ató

( M . Godman, T he L ife a n d T im es o f R a b b i D av id Ib n A b i Z im ra. N ew Y o rk , 1970. 87.).
L á lju k a Q od est m in t jogi szem ély t, az a d m in isz trá c ió t, az elszám olás m ó d ját,
tra n z a k c ió k a t, a b ev é te l fe lh a sz n á lá sá t.
A b e v e zetést k ö v e tő e n 147 d o k u m e n tu m o t k a p u n k h é b e r és a ra b n y elv en , angol
fo rd ítá s k íséreté b en , az 1006— 1253 év k ö rb ő l. N ém ely szöveg m á r k o rá b b a n is m egjelent
n y o m ta tá s b a n . K ülö n féle ir a to k v a n n a k k ö z tü k : V ég ren d elet, le té t a tö rvényszéknél,
beszám oló a Q odes m ű k ö d ésérő l, k ia d á so k ép ü le te k re , b ev éte l a b érletb ő l, pénzküldés a
szeg ényeknek stb .
A N o. 77. a K a u fm a n n -g y ű jte m é n y b ő l v aló az 1185 k ö rü li időből. D ö n tés Maimoni-
des tö rv én y szék éb ő l: «Ez a d ö n té s tö r té n t a m i ta n ító n k , Mózes, a n a g y ta n ító jesivájában.
Is te n ü n k őrizze ő t, e rő sség ü n k védelm ezze ő t . . . » A d o k u m e n tu m nin cs a lá írv a . Goitein
szerin t ez a rr a m u ta t, h o g y a b írá k vélem én y e n em v o lt egységes és ta lá n m ag a Maimoni-
des is m e g v é tó z ta (104.). Szerző n em e m líti, h o g y e z t a d ö n té s t m á r S tein er Vilmos
p u b lik á lta (H áro m a ra b k é z ira t az ó -kairói genizából. B p ., 1909. I I I .) .
A z egyik G en iz a -d a ra b b a n (127.) a n"3s;P legrégibb e lő fo rd u lá sa ta lá lh a tó 1028-ból.
H a d d fig y elm eztessek a rra , h o g y v a n m á r p é ld a 822-ből egy ú jo n n a n ta lá lt venosai
sírk ö v ö n (G. C olafem m ina, R a sse g n a M ensile di Isra e l. X L I I I . 1977. 261 —263.).
A m ű alapos, p recíz a leg ap ró b b részletekig. Ó riási tu d o m á n y és ism e re ta n y a g van
ben n e felhalm ozva. N y e lv é sz e ttő l a to p o g rá fiá ig , á ra k tó l a bérekig. A to v á b b i Geniza-
k u ta tá s n á l n élk ü lö zh e te tle n fo rrá s lesz. S. L ie b e rm a n m o n d ta egyszer: H a B ü ch ler Adolf
Sepphorisról ír, a je g y z e te k b e n m in d e n m e g ta lá lh a tó T ib eriásró l is. U g y an ez áll erre a
k ö n y v re. A n ag y szerű in d e x b e n érd em es u tá n a n é z n i, b árm iv el is foglalkozunk.
P ro f. Gil m o st a p a le sz tin a i tele p ü lé s G e n iz a -fo rrá sa in a k C o rp u sán dolgozik. Az előt
tü n k fekvő m u n k a b iz to síté k a rra , h o g y tö k é le te s lesz ez is.
S c h e ib e r S ánd o r
HÍREK
A X I. N E M Z E T K Ö Z I L IM E S K O N G R E S S Z IT S
(S Z É K E S F E H É R V Á R , 1976 A U G . 3 0 - S Z E P T . 6)
A 2 —3 é v e n k é n t re n d e z e tt lim esk o n g resszu so k m á r jó ideje a ró m a i p ro v in ciális

rég észeti k u ta tá s o k leg tek in té ly e se b b fó ru m ai. 1949 ó ta N a g y B rita n n ia 3 ízben, a N é m e t
S zövetségi K ö z tá rsa sá g k étsz e r (az u tó b b i a lk a lo m m a l N ém e ta lfö ld d e l közösen), S v ájc,
A u sztria, Ju g o szláv ia, R o m á n ia és Iz ra e l a d o tt h e ly e t a ró m a i h a tá ro k k a l, k a to n a tö r té
n e tte l szo ro sab b an összefüggő, v a g y a z o k a t tá v o la b b ró l é rin tő p ro b lé m á k m e g v ita tá s á n a k .
A z új k u ta tá s i ered m én y ek m egism erésénél n em kiseb b h a n g sú ly e s e tt e k o n fere n c iá k o n a
lim es helyi erő d ítésein ek , tá b o ra in a k , ő rto rn y a in a k felkeresésére, az ú j á s a tá s o k m eg
te k in té sé re . A z 1974-ig re n d e z e tt 10 k o n g resszu s le h e tő sé g e t a d o tt a m a g y a r és a b o lg ár
lim es-szakasz k iv ételév el a le g jo b b an k u ta t o tt h a tá r m egism erésére B rita n n iá tó l a D u n a
d e ltá já ig , to v á b b á az u g y a n c sa k jól f e ltá r t israeli lim es b e já rá sá ra . A m a g y a r lim e s k u ta tá s,
am ely az angol, a n é m e t és az o sz trá k u tá n a legrégibb h a g y o m á n y o k ra és a felsza b a d u lá s
u tá n szám os új ered m én y re h iv a tk o z h a to tt, sz in te m eg k ésv e v á la lk o z o tt a X I. kongresz-
szus m egren dezésére.
A M ag y ar T u d o m án y o s A k a d é m ia m e g h ív á sa a la p já n a k o n g resszu sra 1976
a u g u sz tu s 30 —sz e p te m b e r 6 k ö z ö tt k e rü lt sor, 19 országból é rk e z e tt 127 szak e m b e r
részvételével. A 62 előadás egy része p le n á ris ü léseken, tö b b s é g ü k k é t szek ció b an h a n g z o tt
el. Az I. szekcióban tö r té n e ti v o n a tk o z á sú elő ad á so k k a p ta k h e ly e t, a m e ly e k a h a tá r v é d e
lem kérdéseivel, c s a p a t-tö rté n e tte l, feg y v erek k el, g azd aság i és p o lg á ri v o n a tk o z á sú
té m á k k a l fo g lalk o ztak . A I I . szek ció b an az egyes lim es-szak aszo k ró l, a légiós és az a u x i
liaris tá b o ro k b a n v é g z e tt k u ta tá s o k ró l h a n g z o tta k el beszám olók.
A n em csak n a g y m ú ltú , de m a is in te n z ív e n folyó b rita n n ia i k u ta tá s o k a t 7 elő ad ás
is m e rte tte . A z új á s a tá s o k m e lle tt, a m e ly e k közül E . B irle y b eszám o ló ja a v in d o la n d a i
k u ta tá s o k ró l érdem el k iem elést, A g rico la h a rm a d ik és n e g y e d ik h a d já r a tá t (W . S. H a n
son), a H a d ria n u s-k o ri (G. Sim pson) és az A n to n in u s-k o ri e rő d íté se k e t (D . J . B reeze),
to v á b b á S ep tim iu s S everu s b rita n n ia i h a d já r a tá t (J . W ilkes) h e ly e z té k ú j m e g
v ilá g ításb a.
N yolc előadás h a n g z o tt el G erm an ia In fe rio r, G erm a n ia S u p erio r és R a e tia t e r ü
le té n folyó k u ta tá s o k ró l és az ú j tá b o r-á sa tá so k ró l. E z e k közül k ü lö n ö sen J . M erten s
összefoglalása k e lte tt elism erést a «limes Belgicus» szerv ezetérő l, H . —J . K e lln e r egy ú j
b a jo ro rszág i k incslelet is m e rte te tt.
A 9 n oricum i és p an n ó n ia i elő ad ás közül k e ttő a cseh szlo v ák te r ü le tre eső b a rb a ri-
c u m b an ta l á lt róm ai im p o rttá rg y a k k a l (J. B ouzek), illetv e a lim es e lő te ré b e n levő e rő d í
téssel (T. K ölnik) fo g lalk o zo tt. A tö r té n e ti v o n a tk o z á sú e lő ad á so k közül M. Speidel
A n to n in u s P iu s m a u re ta n ia i h á b o rú já b a n rész tv e v ő p a n n ó n ia i a la k u la to k ra h ív ta fel ú jra
a figyelm et, J . W . E a d ie a S irm iu m -k ö rn y ék en állom ásozó a la k u la to k ra és a szerém ségi
lim es-szakaszra v o n atk o zó ism e re te k e t fo g la lta össze. M ag y aro rszág i le le tte l fo g la lk o z o tt
H . K lu m b a c h , a k i egy b rig etio i p a jz s d u d o rt is m e rte te tt.
M oesia S uperior, D acia és M oesia In fe rio r lim esével összefüggésben n em kev eseb b ,
m in t 19 előadás h a n g z o tt el. Az A u g u stu s-k o ri k a to n a i v ezetés az A ld u n á n á l (K . W a c h te l),
a N ero -k o ri re k ru tá lá s p ro b lém ái (J . K olendo), M oesia S u p erio r védelm e D acia elfo g lalása
u tá n (N. G udea), a m a rc o m a n n h á b o rú k a la t t latroneshől sz e rv e z e tt cohortes equitatae
M oesia S u p erio rb an (S. D usanic), a 243-ra k e lte z h e tő b a rb á r b e tö ré s M oesiába és D al-
m a tiá b a (M. M irkovic), a lim es sycthicus szerv ezete a I V —V I. sz á z a d b a n (E . P opescu)
n é h á n y a gazdag sorozatból.
A k eleti lim es k u ta tá s a iró l 6 elő ad ás a d o tt sz á m o t. B . H . W a rm in g to n I I . C o n sta n
tiu s p erzsa h á b o rú já ró l beszélt, P . E . B eskow a m ith ra ism u s e lte rje d é sé n e k k é rd éséb ő l,
J . L iebeschuetz a sy riai k eresztén y ség terjesz k ed ésérő l.
A fricai k a to n a i p ro b lé m á k a t 5 elő ad ás tá r g y a lt. M. E u z e n n a t az u tó b b i é v ek k u ta -
268 HfRKK
tá s a iró l a d o tt összefoglalást, P . S a la m a a m a u re ta n ia i lim es p ro b lé m á it is m e rte tte , M. Le

G lay H a d ria n u s lam baesisi b eszéd ét tá r g y a lta .
T o v áb b i 8 előadás, a m e ly e k té m á ik m ia tt n em so ro lh a tó k a lim es-szakaszok egyiké
hez sem , részb en belső te rü le te k — íg y M acedonia (M. Sasel-K os), S a rd in ia (R . J . R ow land)
— k a to n a i k é rd éseit v ilá g íto ttá k m eg, részb en elem zéseik tö b b p ro v in c iá ra , auxiliaris
a la k u la tr a te r je d te k ki (J. E . B ogaers). L eg jelen tő seb b e so rb a n H . v. P e^ rik o v its előadása
v o lt, a k i a légiók élelm iszerellátásáv al k a p c so la to s é p ítm é n y e k k e l fo g lalk o zo tt.
A kongresszus sz e rv e z ő b iz o ttsá g á n a k állásfo g lalása a la p já n m a g y a r k u ta tó nem
t a r t o t t elő ad á st, a k irá n d u lá so k elő estéjén a z o n b a n összefoglaló ism e rte té s h a n g z o tt el a
B rigetio —E sz te rg o m k ö z ö tti lim es-szakaszról (G abler D .), T o kodról (M ócsy A .), a D u n a
k a n y a rró l (Soproni S.) és A q u in cu m ró l (P óczy K .).
A nyolc n ap o s k o n g resszu s fél id e jé t — 3 te lje s és 3 fél n a p o t — k irán d u láso k
fo g la ltá k el. E zek h ez 4 n a p o s elő- és 3 n a p o s u tó tú r a c sa tla k o z o tt. A kongresszus m u n k á
já b a n a m a g y a r lim e s -k u ta tá s első so rb an ezek az u ta k ré v én v e tt ré sz t. A z előkirándulás
P a n n o n ia S u p erio r eg y k o ri székhelyéről, C a rn u n tu m b ó l in d u lt, ahol az O sz trá k Limes-
kom m ission k itű n ő szerv ezéséb en a M useum C a rn u n tin u m k iá llítá s á n a k m egtek in tése
m e lle tt az ú j á s a tá s o k b e m u ta tá s á ra k e rü lt sor: az ú g y n e v e z e tt P a la s tru in e te rü le té n
(H . S tiglitz), a P faffe n b e rg e n , C a rn u n tu m fe lté te le z e tt c a p ito liu m á n f e ltá r t Iu p ite r
szen tély (W . Jo b s t), to v á b b á az ú jra k e z d e tt tá b o r á s a tá s (M. K a n d ie r). A k irá n d u lá s első
m ag y aro rszág i állo m ása S o p ro n v o lt, ah o l S c a rb a n tia n a k az e lm ú lt év ek b en fe ltá rt és
k o n z e rv á lt h a ta lm a s v á ro s k a p u já t és a k ö zép k o ri fa la k a la t t m e g ta lá lt v á ro s fa lá t m u ta tta
be P ó czy K . S zo m b ath e ly e n a B o ro sty á n -ú t S a v a ria te rü le té re érő szak asza a környező
ép ü letek k el, a császári p a lo ta (B uocz T ., M edgyes M.), to v á b b á az Ise u m (S zentléleky T.),
F e n é k p u sz tá n a IV . század i e rő d íte tt te le p ü lé s (Sági K .) k e rü lt b e m u ta tá s ra . Az ásatáso k
m e lle tt a soproni, szo m b a th e ly i, k eszth ely i és tih a n y i lap id á riu m o k , v a la m in t V eszprém
b e n a B alácáró l szárm azó fre sk ó k és m o zaik o k m e g te k in té se szerep elt a p ro g ram b an .
A kongresszus a la t t t e t t k irá n d u lá so k B rig etio tó l A n n a m a tia ig (B aracs) a teljes
lim es-szakasz á tte k in té s é t te t té k lehető v é. Az első k irá n d u lá s so rá n a k ö rn y ei IV . századi
e rő d íte tt telep ü lés hely e (G abler D .), az eszterg o m i v á r a la tt fe lté te le z e tt S olva (G abler D.),
a to k o d i későróm ai tá b o r (M ócsy A .), a n y erg esú jfalu i tá b o r (G abler D .) u tá n a ta t a i vár
(K u n y D om okos M úzeum ) ró m ai k ő tá ra és k iá llítá sa v o lt lá th a tó . A m áso d ik k irá n d u lá s a
D u n a k a n y a r ró m ai v éd elm ét te k in te tte á t: S zen ten d re (U lcisia C astra), L eán y fa lu (őr
to ro n y ), D u n a b o g d á n y (Cirpi), V isegrád (a IV . század i tá b o r és a S alam o n to ro n y b a n ren
d e z e tt lim es-kiállítás m e lle tt a közép k o ri v á r is), P ilism a ró t (C astra a d H ercu lem ), végül a
hideglelőskereszti IV . század i tá b o r m a ra d v á n y a it. A z á sa tá so k a t, a m a ra d v á n y o k a t és a
szen ten d rei k ő tá r a t S oproni S. is m e rte tte . A z a q u in c u m i leg io stáb o r fo ly a m a tb a n levő
á s a tá s a it és m ú zeu m m á a la k íto tt ro m te rü le te it (F a c sá d y A ., S zirm ai K ., N é m e th M.,
K a b a M.), a p o lg árv áro s ro m ja it, az A q u in cu m i M úzeum ot és k ő tá r a t (P óczy K .), v alam in t
a B u d a p e sti T ö rté n e ti M úzeum ró m ai k iá llítá s á t egy h a rm a d ik k irá n d u lá s ism e rte tte .
A z A q u in cu m tó l délre eső lim es-szak aszt k é t rö v id e b b k irá n d u lá s k ereste fel. A z egyik
alk alo m m al az ad o n y i (V etus Salina) tá b o r és a n a g y té té n y i (C am pona) fe ltá rá so k m eg
te k in té sé re k e rü lt sor (F ü lep F .), a m e ly e t a N em zeti M úzeum készülő régészeti k iállítá sá n a k
és n a g y ró m ai k ő tá rá n a k m e g te k in té se k ö v e te tt. A m á sik alk alo m m al In te rc isa táb o ra ,
ró m ai k ő tá ra és az alsó p a n n ó n ia i lim es erő d ítéseirő l k é sz íte tt légifelvételek k iállítása
(Visy Zs., L őrincz B .) v o lt p ro g ra m o n , e z t a b a ra c si (A n n am atia) tá b o r h elyének fel
keresése k ö v e tte (Visy Zs.). A lim esen k ív ü l egy to v á b b i ró m ai lelőhely m eg tek in tésére
k e rü lt sor, G orsium fe ltá rá sa , kőem lékei és k iá llítá sa , v a la m in t az ú j tá b o rá s a tá s v o lt ez.
A kongresszus u tá n re n d e z e tt u tó k irá n d u lá s a déli lim es-szakaszra v e z e te tt,
B a racstó l az o rszág h atá rig . E kevéssé á tk u t a to t t te rü le te n a d u n ak ö m lő d i (Lussonium )
tá b o r h e ly é t T o p ái J . m u ta tta be, a d u n aszek cső it G ab ler D ., a k ö m lő d it F ü le p F . A k irá n
d u lás legjelentősebb lá tn iv a ló it P écs sz o lg á lta tta , ahol a fe ltá rt IV . század i síro k és sír- i
é p ítm én y ek k ö z ö tt az új ó k ere sz té n y sírk á p o ln a m e g tek in tésére is lehetőség n y ílt (Fülep
F ., B u rg er A .). I t t is, m in t S zekszárdon, a m ú zeu m régészeti k iá llítá sá n a k és k ő tá rá n a k
lá to g a tá s a te t te az a n tik em lékek m egism erését teljessé. A k irá n d u lá s uto lsó állom ásán,
S ágváron, a IV . század i e rő d íte tt tele p ü lé s h e ly én e k és lá th a tó fa lm a ra d v á n y a in a k
m eg tek in tésére k e rü lt sor. (G ab ler D .).
A kongresszus a lk a lm á ra szám os k iá llítá s k észü lt el: S zék esfeh érv árt (R ó m ai kori
p la sz tik a P a n n ó n iá b a n ), D u n a ú jv á ro s b a n (P a n n o n ia In fe rio r lim esszakasza légifelvéte
leken), A q u in cu m b an , V isegrádon (R ó m ai e rő d ren d szer a D u n a k a n y a rb a n ), a B u d ap esti
T ö rté n e ti M úzeum ban. A ren d ező Is tv á n K irá ly M úzeum k ia d á sá b a n «Der röm ische
L u n es in U ngarn» cím m el részletes vezető je le n t m eg a m ag y aro rszág i lim es-szakaszról, j
F itz J enő
HÍREK 269
M A RÓTI EGON
S P A R T A C U S -K O N F E R E N C IA B U L G Á R IÁ B A N
A B u lg ár M űvészeti és K u ltu rá lis B iz o ttsá g v a la m in t a B u lg á r T u d o m á n y o s

A k ad ém ia közös rendezéséb en 1977 sz e p t. 20 —24. k ö z ö tt n em z e tk ö z i ó k o rtö rté n e ti
'ly m p o siont t a r t o t t a k a S p artacu s-felk elés k itö ré sé n e k 2050. é v fo rd u ló ja em lék ére B la-
g o ev g rad b an . A v á la s z tá s első so rb an a z é rt e s e tt é p p e n e rre a v á ro sra , m iv el a n n a k a
Μαΐδοι n ev ű th r á k tö rz sn e k eg y k o ri lak ó h e ly é n fekszik, a m ely b ő l K . Z iegler k o n je k tú rá ja
szerin t (P lu t. Crass. 8, 3) S p a rta c u s is sz á rm a z o tt.
A ren d ezv én y en a népes h a z a i k u ta tó g á rd á n k ív ü l eg y so r szo cialista és k a p ita lis ta
»rszág tu d ó s a i szerep eltek elő ad á sa ik k a l. A v en d ég elő ad ó k n e m z e te k sz e rin ti m egoszlása a
következő v lt: C sehszlovákia (1), L en g y elo rszág (3), M ag y aro rszág (1), N D K (1), R o m á n ia
2) és S zo v jetu n ió (2), dl. A n g lia (2), F ra n c ia o rsz á g (1), J a p á n (2), O laszország (1). A v itá
ján m ás országokból (G örögország, N S Z K ) é rk e z e tt tu d ó s o k is ré s z tv e tte k . Ö sszesen
i52 elő adás h a n g z o tt el angol, fra n c ia , n ém et, olasz, orosz ill. k iv é te le se n b u lg á r n y elv e n .
A z elő a d á so k a t a k ö n n y e b b á tte k in th e tő s é g k e d v é é rt n e m e lh a n g z á su k so rre n d je
ién, h a n e m az a lá b b i elrendezésb en is m e rte tjü k : 1. Á tfo g ó té m á k ; 2. A S p artacu s-felk elés-
iel k a p cso lato s részletk érd ések ; 3. A S. a la k já ra v o n a tk o z ó h a g y o m á n y a la k u lá sa ; 4. A fő
•émához csak lazán, k ö zv etv e kapcsolódó, fő k é n t arch eo ló g iái tá r g y ú beszám olók.
1. A m e g n y itó e lő a d á st Ch. D anov szófiai p ro fesszo r t a r t o t t a Z u r h isto risc h e n
B edeutung des S p a rta c u sa u fs ta n d e s c. B e v e z e tő b e n r á m u ta t o tt a S p artacu s-felk eléssel
kapcsolatos k u ta tá s o k fellendülésére az u to lsó é v tiz e d e k b e n , és h a n g sú ly o z ta a m a rx iz m u s
itatásán ak erősödését s «nem m arx ista» k u ta tá s ra . F e jte g e té se i h o m lo k te ré b e n S. e g y é n i
é g é n e k jellem zése á llt. M eg á lla p íto tta , h o g y S. n e m c sa k k itű n ő h a d v e z é r v o lt, h a n e m
z é le slátó k ö rű p o litik u s is, a m i k ü lö n ö sen a felkelés id e jé n e k (i. e. 73) m e g v á la sz tá sá b a n
n y ilv ánult m eg; ek k o r ui. R ó m a k a to n a i e rő it az Ib ér-félszig eten , a M ith rid a té s ellen és a
d a lk á n o n v ív o tt h a rc o k k ö tö tté k le. — T én y , h o g y e z t a k ö rü lm é n y t m á r az ók o ri fo rráso k ,
g y S allu stiu s és A p p ian o s is m eg em lítik , s a m a g u n k részéről is m á r n em eg y szer k ife j-
■ettük, hogy ép p en ez a h ely ze t te t te le h ető v é a z t, h o g y a g la d iá to r felkelésből szélesk ö rű
a b szo lg ah áb o rú b o n tak o zz ék ki. A z t a z o n b a n S. m in d e n k iv áló ság a m e lle tt is k é tsé g e sn e k
•ártju k , h ogy a B irodalom a d o tt k a to n a i h ely ze térő l ily en a lap o s tá jé k o z o ttsá g g a l re n d e l
kezett volna, és ez, s n em a végső elkeseredés k é sz te tte v o ln a a d ö n tő lépés m e g té te lé re .
— D . k iem elte S .-n ak m in t p o litik a i v e z e tő n e k d e m o k ra tiz m u sá t, a m i a m o n a rc h ik u s
ö rek v ések tő l való ta rtó z k o d á s b a n , és — a m i a fo rrá so k a la p já n k é tsé g te le n — a z sá k
mány igazságos e lo sztásá b an n y ilv á n u lt m eg a legm eggyőzőbben. — A m o d e rn iz á lá s
Ikerülése érd ek éb en az o n b a n han g sú ly o zn i kell, h o g y i t t n em v a la m i m a i é rte le m b e n v e tt,
"agy a k á r a görög polis-dem okrácia jellem zőjével, h a n e m in k á b b az a rc h a ik u s «katonai»
lem o k rácia egyik ala p v o n á sá v a l á llu n k szem ben. A n aló g jelen sé g k é n t u ta ln á n k a rra ,
!ogy Cicero (de off. I I 11, 40.) sz e rin t h aso n ló e ljá rá s t k ö v e tte k a k aló zv e zérek is sik e rü k és
pozíciójuk b iz to sítá sa érd ekében .
M. D ói (K aw asaki) T he h isto ric a l m e a n in g o f S p a rta c u s ’ u p risin g c. m a rx is ta
gényű fejteg etésein ek k ö z p o n ti p ro b lé m á ja a S.-felkelés b u k á sa o k a in a k v iz sg á la ta v o lt.
u. sz a k iro d alo m b an ezt á lta lá b a n a sereg belső elle n té te iv e l m a g y a rá z z á k első so rb an , de
dilönböző m ódon. S orra véve az e lté rő m egoldási k ís é rle te k e t D . m e g á lla p íto tta , h o g y ezek
özös elem e k é t ellen tétes felfogású cso p o rt szem b eállítása: az eg y ik vissza a k a r ta v e z e tn i
ra b sz o lg á k a t szülőföldjükre, a m á sik I tá liá b a n k ív á n t m a ra d n i. D. k ö v e tk e z te té s e
z e rin t az elle n té t a rab szo lg ák fe lsz a b a d ítá sa k é t eltérő m ó d já n a k v o n a tk o z á sá b a n reali-
lálódott: S. vissza a k a r ta v eze tn i e m b e re it sz ü lő h a z á ju k b a s o tt k ív á n ta v is sz a á llíta n i
z a b a d közösségeiket, a vele szem benálló cso p o rt Itá liá b a n k ív á n t rab szo lg a m o n a rc h iá t
la p íta n i, a rab szo lg ák d ik ta tú r á já t m eg v a ló síta n i a tö b b i o sz tá ly o k fe le tt.
R . Günther (Leipzig) D ie w irtsc h a ftlic h e u n d soziale B e d e u tu n g des S p a rta c u sa u fs-
"andes c. á tte k in té sé b e n r á m u ta to tt a rra , h o g y a S.-felkelés, b u k á sa ellenére f e ltá r ta a
Ómai ra b sz o lg a ta rtó ren d belső e lle n tm o n d á sa it, és e lő m o z d íto tta a k a to n a i d ik ta tú r a
■tre jö t t é t. G azdaságilag n y ilv á n v a ló v á te t te a tö m eg es ra b s z o lg a ta rtá s v eszély eit, s
o z z á já ru lt a bérlői, colonusi szisztém a k ia la k ítá sá h o z . A rab szo lg á k k a l szem b en i em ber-
ágesebb b án á sm ó d ra v o n atk o zó ja v a s la to k az i. sz. I. sz. e lő tt igen ritk á k . — Az előadó
z o n b a n n em v e tte kellően figyelem be pl. V a rró n a k e tá r g y b a n t e t t ja v a s la ta it! A rra is r á
e lle tt v olna m u ta tn ia , h o g y a kü lönböző h o v a ta rto z á s ú , a n y a n y e lv ű rab sz o lg á k ta r tá s á r a
•ányuló tö rek v ések — am en n y ib e n e g y á lta lá n m e g v a ló su lta k —, to v á b b n e h e z íte tté k a
a zd aság i m u n k a ered m én y es szerv ezését és irá n y ítá s á t. A ren d elk ezésre álló a d a to k
10
270 h ír e k
sz e rin t a v il id h ázi kiképzése, az előadó nézeteiv el e lle n té tb e n , in k á b b csak a császárk o rb an

k a p o tt jelen tő ség et, a u . i. e. I I —I . sz á z a d b a n a felügyelő ra b sz o lg á k a t m ég elsősorban a
g azdaságilag fe jle tte b b h ellén isz tik u s te rü le te k rő l sz erezték be.
A m a rx is ta és a s tru k tu r a lis ta sz e m p o n to k összeeg y eztetésére irá n y u ló törek v és
jellem ezte T . Y u g e (Tokió) D e r C h a ra k te r d e r S k la v e n a u fstä n d e als K la sse n k a m p f im
R ö m isch en R e ic h (E in G e sic h tsp u n k t z u r A u ffassu n g des S p a rta c u sa u fsta n d e s) c.
fejteg etésein ek g o n d o la tm e n e té t. Y . sz e rin t a F ö ld k ö z i-te n g e r v id é k é n e k ókori tö r
té n e té t d ö n tő e n befolyásoló fe jlő d é stö rv é n y a k ü lönböző k ö rü lm én y ek fo ly tá n külön
böző fejlődési sz in te t e lé rt te rü le te k és p o lg ári közösségek eg y m ásm ellettiség e és
e g y m á s ra h a tá sa . E fo ly a m a t e re d m é n y e k é n t jö t t lé tre a rabszolgaság. A kései köz
tá r s a s á g és a ró m ai b iro d a lo m k é t fő gazd aság i fo rrásb ó l tá p lá lk o z o tt: a rab szo lg ák és a
p ereg rin u so k k izsák m á n y o lá sá b ó l. E z v e z e te tt a ra b szo lg ák ill. az egyes ta rto m á n y o k
nép ein ek és tö rz se in e k felkeléseire. E z e k az o sz tá ly h a rc k é t fo rm á já n a k te k in th e tő k .
A ró m ai u ralo m fe lb o m la sz to tta , á ta la k íto tta a m eg szállt te rü le te k belső re n d jé t: ezt
ig y e k e z e tt v isszaállíta n i az illető te rü le te k h e ly b e n m a r a d t ill. ra b sá g b a h u rc o lt lakossága
felkeléseivel, o sz tá ly h a rc á v a l. A z egyes m o zg alm ak , így a rabszolgafelkelések célkitűzé
seinek különbözőségét, m in t pl. a szicíliai rab szo lg a m o n a rc h iá k m e g a la p ítá sá ra irányuló
tö re k v é se k e t, ill. S. h a z a té ré si sz á n d é k á t, az elnyom ó ró m ai b iro d alo m k e re te in kívülre
való k itö rési k ísé rle té t. E z u tó b b i tö re k v é s te k in th e tő a ra d ik á lisa b b n a k .
M a ró ti E . (Szeged) D e r S p a rta c u sa u fs ta n d — ein S k lav en k rieg c. a «D iskussions
beitrag» m ű fa já b a so ro lh a tó e lő a d á sá b a n c á fo lta egyes p o lg ári k u ta tó k n a k az a nézetét,
am ely kétség b e v o n ja a S.-felkelés ra b sz o lg a h á b o rú jelleg ét, és k im u ta tta , h o g y az ókori,
részb en k o rtá rs szerző k e g y b eh an g zó an ra b sz o lg a h á b o rú n a k te k in te tté k a S. nevéhez
fűződő m eg m o zd u lást. U g y a n c sa k a v o n atk o zó fo rrá so k k ritik a i elem zése a la p já n el
u ta s íto tta a z t a felfogást, a m e ly eltú lo zza a felkelő rab szo lg atö m eg ek h ez csatlakozó
szab ad itá lia ia k sz á m á t és b e fo ly á su k a t az esem én y ek a la k u lá sá b a n . R á m u ta to tt K.
Ziegler (k ü lö n b en M om m sentől k ö lcsö n zö tt) a m a n éze té n e k n y ilv á n v a ló célzatosságára,
am ely S .-t — P lu ta rc h o sn á l is o lv a sh a tó kiv áló jellem v o n ásai a la p já n — csak m in t a
b o sp o ru si S p a rto k id á k d in a s z tiá já n a k le s z á rm a z o ttjá t tu d ja elképzelni.
2. Z . V elkova D er N am e S p a rta c u s: V e rb re itu n g u n d B e d e u tu n g c. elő ad á sáb an a
th r á k S. n é v v ariá n sa iv a l, fö ld ra jz i és időbeli e lterjed ésév el fo g lalk o zo tt (anélkül, hogy az
egyesek á lta l v élt bosp o ru si összefüggés k érd éséb en á llá st fo g lalt vo ln a); a szó etim ológiá
já r a v o n atk o zó felfogása sz e rin t a S. n év k é t elem ből áll: sp a ra /o = d á rd a , takos/tokos =
h íres; te h á t S. = az, a k i a d á rd á ja ré v é n (lett) híres.
J . K olendo (V arsó) C o m m en t S p a rta c u s d ev en u e esclave c. e lő a d á sá b a n S. p á ly a
fu tá s a C ap u a e lő tti sz a k a sz á n a k re k o n s tru á lá sá ra t e t t k ísé rle te t, h an g sú ly o zv a, hogy a
fo rráso k ellen tm o n d áso s közlései c sak h ip o tézisek re a d n a k leh ető ség et. E lg o n d o lása sze
rin t S. n em a ró m a ia k ellen, h a n e m ró m ai zso ld b an h a rc o lt (F lo ru s); S u lla seg éd csap atai
val jö t t Itá liá b a (E . G a b b a); e k k o r é rh e tte v a lam ily en sérelem , am i m ia tt m egszökött
(Florus), m a jd elfo g atása u tá n e la d tá k ra b szo lg án ak , s így le tt g la d iá to r (V arro, A ppianos,
F lo ru s).
U g y an csak a fo rrá so k e lle n tm o n d ásaib ó l és to rz ítá sa ib ó l fa k ad ó nehézségeket, s az
e m ia tt a já n la to s ó v a to ssá g o t h a n g sú ly o z ta a k o rszak h á ro m jelen tő s társad alm i-p o litik ai
m o zg alm áv al k a p c so la tb a n J . G. G riffith (O xford) S erto riu s, S p a rta c u s a n d C atilina: the
genesis o f p o litical legends c. fejteg etéseib en .
Bodor A . (K olozsvár) T he social a n d e th n ic a l s tru c tu re o f th e p a rtic ip a n ts in th e
slave up risin g led b y S p a rta c u s c. fe jteg etésein ek k é t fő k ö v e tk e z te té se : a S .-n ak zömében
rab szolgákból álló seregéhez csatlak o zó sza b a d o k első so rb an a S ulla id ejéb en üldözött
dél-itáliai s o d i köréből k e rü lte k ki (vö. A p p . M ith r. 520). A sereg k e lta ethnikum hoz
ta rto z ó része a la t t első so rb an és n a g y o b b részben n em galliai e re d e tű rab szo lg ák értendők
— m e rt a I I . sz. végén, M arius id ejéb en fogságba k e rü lt g allok zöm e e k k o r m á r nem lehe
t e t t életb en —, h a n e m a B alkán-fsz. é-ny.-i részében élő scordiscusok..
R észb en é rin tk e z e tt az előbbiekkel az u g y a n c sa k ko lozsvári H . D ajkovics A u to u r des
«program m es» de la ré v o lte de S p a rta c u s c. elő ad ása, am ely b en a szerző elsősorban a S. és
K rix o s v e z e tte c sa p a to k k ö z ö tti e lle n té te k re k e re s e tt m a g y a rá z a to t. E lfo g a d ta Misulin
té te lé t , am ely szerin t első so rb an a tá rs a d a lm i e lle n té t v o lt a különböző «program» indítéka,
viszo n t e lu ta s íto tta M .-nak a z t a n é z e té t, h o g y a v isz á ly t a K rix o s seregéhez csatlak o zo tt
szab ad o k befolyása id ézte elő. Az e lle n té t lényege: S. vissza a k a rta vezetni a rabszolgákat
h a z á ju k b a , K . a ró m ai ra b s z o lg a ta rtó állam te rü le té n k ív á n ta fo ly ta tn i a h a rc o t, és a
szicíliai v a la m in t a p erg a m o n i p é ld á ra m e g a la p íta n i a fe lsz a b a d íto tt rab szo lg ák állam át
Itá lia déli részén.
E. K o n ik (W roclaw ) azzal a so k a t v ita to tt, de a fo rráso k elégtelensége m ia tt
n y u g ta tó a n alig h a m e g o ld h ató kérdéssel fo g lalk o zo tt, h o g y m ié rt fo rd u lt vissza S. észak
HÍREK 271
felé vonuló seregével 72-ben? V égül is a m e lle tt a felfogás m e lle tt fo g la lt á llá st, h o g y n em a
te rm é sz e ti ak a d á ly o k , sem a P ó -v id é k i lak o sság ellenséges m a g a ta rtá s a , h a n e m (a fe n
tie k b e n m á r e m líte tt) belső e lle n té te k m i a tt k ö v e tk e z e tt be az is m e rt fo rd u la t.
R . K a m ie n ik (L ublin) a S .-felkelés k é t e p iz ó d já t tá r g y a lta . A K rix o s te m e té s é n a
ró m ai fo g ly o k ra k é n y s z e ríte tt p á rv ia d a lo k a t a h a lo tti á ld o z a t egy fo rm á já n a k ta r tj a ,
a m ely a th rá k o k n á l is szokásos v o lt. (R észü n k rő l in k á b b a k e lta te m e tk e z é si szo k áso k
h a tá s á ra g o n d o ln án k .) A z t a g e sz tu st, h o g y S. a d ö n tő ü tk ö z e t e lő tt le d ö fte a lo v á t,
sz in tén k u ltik u s cselek m én y n ek , n e v e z e te se n a th r á k lo v a siste n n e k b e m u ta to tt á ld o z a tn a k
fo g ja fel.
A z u tó b b i kérdéshez k a p c so ló d o tt a fra n c ia R . T riom phe is e lő a d á sá n a k első felében.
S zerinte az a k tu s felfo g h ató a h a lá lra v aló e lsz á n tsá g kifejezésének (vö. C atilin a, C aesar
e se tét), eg y b en a th rá k o k n á l szokásos h a rc e lő tti á ld o z a tb e m u ta tá s n a k is.
3. A S. a la k já ra v o n a tk o z ó tö r té n e ti, iro d alm i, m ű v é sz e ti h a g y o m á n y t n y o m o n
k ö v ető elő ad áso k ism e rt té n y e k e n k ív ü l jo b b á ra az egyes szerzők n em ze ti iro d a lm á b ó l,
tö rté n e lm é b ő l m e r íte tt n ó v u m o k k a l sz o lg á lta k . íg y p l. N . S zta n ev U n h ero s c o n d a m n e :
c o n fig u ra tio n de l ’a p p re c ia tio n chez la p o s te rité c. á tte k in té se .
A p rá g a i O liv a-h ázasp á r közös e lő a d á sá t (Die S p a rta k istisch e T ra d itio n ) V . Olivová
o lv a s ta fel. F e jte g e té se in e k sú ly p o n tja i v o lta k : S. em lítése a k éső -ró m ai iro d a lo m b a n , S.
a la k ja a X V II —X V II I. század i felv ilág o so d ásb an , a X I X . század iro d a lm á b a n , jelk ép es
szerepe az 1916-ban m e g a la k u lt S p arta c u s-S z ö v e tsé g b e n , v a la m in t az elsőízben 1921-ben
P rá g á b a n m e g re n d e z e tt S p a rta k iá d o k lé tre jö tté b e n .
A . B a ld in i (B ologna) a H A M a x im in i duó egy p a ss z u sá t (IX 6) elem ezte, a m e ly
sz e rin t a th r á k sz á rm azású M ax im in u s «nobilem circa se nem in em p a ssu s est, p rorsus ut
exem plo S p a rta ci aut A th en io n is im peraret».
A m á r e m líte tt R . T rio m p h e elő a d á sa m á so d ik részéb en S. a la k já n a k a X V II I.
századi fra n c ia d rá m á b a n v aló szereplésével fo g la lk o z o tt. R é sz le te se n is m e rte tte B . J .
S au rin S. c. tr a g é d iá já t, am e ly e t először 1760-ban a d ta k elő, s 1792-ben je le n t m eg n y o m
ta tá s b a n . A d a ra b o t erős a k tu a liz á ló célz at h a tja á t, a tö r té n e ti esem én y ek h ez igen gyenge
sz álak fűzik.
4. M . C sicsikova M edica a l ’ép o q u e classiq u e e t h e lle n istiq u e c. e lő a d á sá b a n a
m aedus tö rz s la k ó te rü le té n e k b e h a tá ro lá s á v a l és tele p ü lé se in e k k ia la k u lá sá v a l fo g lal
k o z o tt, m a jd a m aed aso k n ak a m a k e d ó n o k és a ró m a ia k elleni h a rc a it tá r g y a lta ; az
u tó b b ia k so rán k e rü lh e te tt fo g ság b a (86 tá já n ) S., a k it az előadó a m . tö rz s u ra lk o d ó
d in a s z tiá ja le s z á rm a z o ttjá n a k ta r t.
A . B a lka n ska D ie G la d ia to re n k ä m p fe in T h ra k ie n a u f G ru n d d e r arch äo lo g isch en
D e n k m äle r c. e lő ad á sáb an g la d iá to r-k ü z d e lm e k á b rá z o lá sa in a k elem zése, to v á b b á g la d iá
to r sírem lékek, fe lira to k és g la d iá to ro k felszereléséhez ta r to z ó h a sz n á la ti tá r g y a k a la p já n
ig y e k e z e tt k é p e t a d n i a th r á k o k la k ta te rü le te k c sászárk o ri g la d iá to r-v ia d a la iró l.
Z . Gocseva a m a i B u lg á ria d é l-n y u g a ti te rü le té n e k g la d iá to r-já té k a iv a l k a p c so la to s
e p ig ráfiai an y ag g al fo g lalk o zo tt. N é h á n y , főleg P h ilip p o p o lisb ó l szárm azó sírfe lira t a la p já n
érd ek es a d a lé k o k a t s z o lg á lta to tt a g la d iá to ro k tá rs a d a lm i h ely z e té re , é le tk ö rü lm é n y e ire ,
ill. a v ia d a lo k n a k a csász á rk u ltu ssz a l és a h ely i k u ltik u s h a g y o m á n y o k k a l v aló össze
függéseire v o n atk o zó a n .
G. Toncseva v iszo n t a M arcian o p o lisb a n és B u lg á ria é szak k eleti részén m e g re n d e z e tt
g la d iá to r-já té k o k a t v á la s z to tta v e títe ttk é p e k k e l illu s z trá lt elő a d á sa tá rg y á u l. B e m u ta tta
a M .i a m p h ith e a tru m a la p ra jz á t, m a ra d v á n y a it, s is m e rte te tt egy g la d iá to r d icséretére ír t
e p ig ra m m á t.
A . M ilcsev a B lag o ev g ra d k ö rz e té b e n , a m a i P e tr ic tő l 10 k m .-re é sz a k ra f e ltá r t
te le p ü lé st az i.e. IV . sz á z a d b a n k e le tk e z e tt th r á k P e tr á v a l a z o n o síto tta , a m e ly a S try m ó n
(S tru m a) v ö lg y ét az É g ei-te n g e rre l ö sszek ö tő ú t m e n té n fe k ü d t, s a m e ly e t L iv iu s (X L 22,
12) wr&sként em lít. A k erek egy év e z re d e n á t fo ly a m a to sa n la k o tt te le p ü lé s h ely én nag y -
m en n y iség ű tá rg y i em lék k e rü lt elő, így erő d fal és é p ü le te g y ü tte se k , n ev ezetesen k u ltik u s
és világi ép ítm é n y e k , g azd aság i h ely ség ek , m ű h e ly e k , oszlopok és v íz v ez eték m a ra d v á n y a i,
to v á b b á különböző ko ro k b ó l szá rm a z ó g a zd ag p é n zle let.
A kiváló P o ly b io s-k u ta tó F . W . W albank P re lu d e to S p a rta c u s: th e R o m a n s a n d
S o u th e rn T h race (150 — 70 B .C .) c. e lő a d á sá b a n fő k é n t T h rá k ia d é l-n y u g a ti te rü le te és
R ó m a v iszo n y áv al fo g lalk o z o tt A n d risk o s k o rá tó l az I. sz. h a rm a d ik év tized éig . Is m e r
te t t e a V ia E g n a tia m eg ép íté sé n e k stra té g ia i jelen tő ség ét, a th r á k tö rz se k R ó m a h ó d ító
fellépésével való szem beszeg ü lését, a m e ly n e k fo n to sa b b m e g n y ilv á n u lá sa i A n d risk o s
tá m o g a tá s a , az A tta lid á k k a l sz em b en i ellenségeskedés, ill. A risto n ik o s, m a jd M ith rid a té s
tá m o g a tá s a .
O. J a . N yevero (Sz. U .) az E rm itá z s g e m m a -g y ű jte m é n y é n e k a z o k a t a d a ra b ja it
m u t a tt a be v e títe ttk é p e s e lő a d á sá b a n , a m e ly e k az i. e. I . sz. n e v ezeteseb b tö r té n e ti
10*
272 HÍREK
szerep lő it áb rá z o ljá k ; így M arius (?), S ulla, C rassus (?), P o m p eiu s, C inna, Cicero, C aesar,
A n to n iu s, Sex. P o m p eiu s, C assius, B ru tu s , O c ta v ia n u s és O c ta v ia p o rtré it.
B . Saparov (Sz. U .) az A b d e ra —P h ilip p o p o lis —Is tro s k ö z ö tti ú tv o n a l i. sz. I.
század i szerep ét tá rg y a lja .
V. Velkov az ú ja b b a n e lő k e rü lt e p ig rá fia i a d a to k r a h iv a tk o z v a ú g y fo g lalt á llá s
h o g y a m aedus tö rz s la k ó te rü le te lényegesen n a g y o b b te rü le te n v o lt u rb a n iz á lt, sokkal
tö b b te le p ü lé st fo g lalt m a g á b a , m in t a z t m in d e d d ig á lta lá b a n vélték .
R é g ó ta ism e rte k a n n a k az Ilin d en ci és G ó rn a G rad esn ica k ö z t fekvő ókori v á ro sn a k
a m a ra d v á n y a i, am ely az A n to n in u so k és a S ev eru so k id ejéb en élte v irá g k o rá t, s a m ely n ek
lak ó i th rá k o k , görögök és itá lia i v e te rá n o k v o lta k . E g y G ó rn a G ra d esn icá-b an ú ja b b a n
e lő k erü lt fe lira to n a Νεινήνων ő δήμος m egjelölés o lv a sh a tó . E n n e k a la p já n V . Geraszimova-
Tom ova a város N einó nev ére k ö v e tk e z te t.
G. K . Georgiev, m in t a z t N eues z u r F ra g e ü b e r die B o d en sch ätz e S ü d w e stth ra k ie n s
in d e r A n tik e c. tá jé k o z ta tó já b a n e lő a d ta , 1971-ben a B lag o ev g ra d kö rzetéh ez ta rto z ó s a
S z lav ijan k a hegység láb á n á l fekvő P arii falu k özelében a n tik vasérc- (h e m a tit-) lelő h ely ek
re b u k k a n t; ezek egyike ró m a i kori. K éső b b a C erni Is z k a r és jo b b o ld ali m ellékfolyói
te rü le té n m a g n e tit- és a ra n y ta rta lm ú h o rd a lé k ókori k ia k n á z á sá n a k n y o m a it fed ezte fel.
H aso n ló érclelőhelyek m a ra d v á n y a i k e rü lte k elő 1974-ben a P lan a-h e g y sé g d é l-n y u g a ti
lá b á n a k pliocén-kori réteg eib ő l. A k ö rn y é k e n ró m ai-k o ri th r á k tele p ü lé se k m eg létére leh e t
k ö v e tk e z te tn i.
D . M itova-D zsonova S tein ern e K n o c h e n k iste n m it p la stisc h e m S ch m u ck a u s d e r
rö m . K aiserzeit in B u lg arien cím en k é t ú jo n n a n e lő k e rü lt ossu a riu m o t m u ta to tt be; m a jd
a k o ráb b i leletek b ev o n á sá v a l a díszítő elem ek , a te m a tik a és a kom pozíció a la p já n itá lia i
b e fo ly ást á lla p íto tt m eg k ia la k ítá su k b a n ; a h o v a ta rto z á s t csa k az á b rázo lás th r á k elem ei
á ru ljá k el.
V . Popova T he floor m osaic o f B ishop Io a n n e s B asilica a t S a n d an sk i c. e lő ad á sáb an
az 1960-ban f e ltá r t ó k ere sz té n y b a z ilik a m o z a ik já n a k fe lira tá v a l fo g lalk o zo tt. Az em lék
elem zése n y o m án a b azilik a é p íté sé t az V. sz. végére d a tá lja ; a szövegben szereplő Io an n es
p ü sp ö k em lítése a la p já n a te le p ü lé st P arth ic o p o lissz a l a z o n o sítja ; Io a n n e s szem élyében a
451. évi em lítésből ism e rt a z o n o sn ev ű p a rth ic o p o lisi p ü sp ö k ö t lá tja .
M . Tocsevdn a k tá v o llé té b e n fe lo lv a so tt d o lg o zata a S tru m a -v id ék ók o ri k u ltu rá lis
és v allási szerv e z e té t is m e rte tte . E z e n belü l tá r g y a lta a th r á k lo v asisten és A sklépios
k u ltu sz á n a k összefüggéseit, az oly m p o si iste n e k k u ltu sz á n a k sa já to s v o n á sa it, a κύριος
e p ith e to n jelen tő ség ét, egyes iste n a la k o k hely i m ellék n ev ein ek e lő fo rd u lá sait.
B . P lakidov viszo n t a S tru m a felső fo ly ása v ö lgyének X IV . század i tö rté n e té h e z
szolgált a d a lé k o k k al a D eian fia K o n s ta n tin feu d ális d e sp o ta ill. fivére. Iv á n D rag as á lta l
v e rt p én zek a la p já n .
A k onferencia k o n c e n trá lt té m á ja — szem b en a szek cik ó ra bom ló, h e tero g én
tá rg y ú tan ác sk o záso k k a l — igen jó leh ető ség et k ín á lt az élénk, eszm ecserére, v itá ra .
E rre az o n b a n sa jn á la to s m ó d o n c sak e lv étv e k e rü lt sor, részb en a p ro g ra m zsúfoltsága,
részben az előadások so rre n d jé n e k m egfelelő te m a tik u s c so p o rto sítá sa h iá n y á b a n . — K ü
lön tan ác sk o záso n e lh a tá ro z tá k egy az a n tik rab szo lg aság kérdéseivel foglalkozó szervezet
létre h o z á sá t; ja v a s la tk é n t felm e rü lt, h o g y az E ire n e -b iz o ttsá g k eretéb en . K özö lték , hogy
1978 decem b eréb en a lengyelországi W ro c la w b a n k e rü lt sor S p a rtacu s-k o n feren cia m eg
rendezésére.
A 21 —23. k ö z ö tt m e g ta rto tt tu d o m á n y o s ren d ezv én y h ez g azd ag k u ltu rá lis p ro g ram
csa tla k o z o tt. A résztv ev ő k a u tó b u sz -k irá n d u lá s k e re té b e n 20-án ill. 24-én m e g lá to g a th a t
tá k a H iszarlik i ró m ai erő d ö t, P e rn ik , K u sz te n d il, S zan d an szk i és M elnik v áro so k m ú z e u
m a it és m ű em lék eit, a R ila i k o lo sto rt; eg y ik este B lag o ev g rad m o d e rn sz ín h á z á b a n a
Szófiai O pera m űvészei ré sz le te k e t m u t a tt a k be a S p a rta c u s c. b a le ttb ő l, a hely i P irin
e g y ü tte s népdal- és n ép itá n c -m ű so rt a d o tt elő.
W O J T IL L A G Y U L A
KRSIPARÄSARA
BEVEZETÉS
In d ia gazdasági életében k ezd ettő l fogva elsőrendű szerepe v an a föld

m űvelésnek. E n n ek ellenére a szinte felm érhetetlen terjedelm ű szanszkrit-
nyelvű irodalom ban feltűnően kevés u ta lá st ta lá lu n k a földm űvelés gyakorlati
problém áiról, a m indennapi életben elfoglalt helyéről, a földm űveléssel k a p
csolatos kultuszokról, hiedelm ekről, népszokásokról. Ezekről a kérdésekről
csak a legkülönbözőbb korú és m űfajú m u n k ák b an elszórtan ta lá lh a tó u ta lá
sokból tu d h a tu n k meg valam it.
Az egyetlen olyan összefoglaló m unka, am ely eredetileg is azt a célt
szolgálta, hogy a földm űveléssel kapcsolatos tu d n iv aló k at közölje, a K rsip a
rä s a ra .1 E z a mai értelem ben véve szakkönyv, m elyet a hagyom ány a legendás
P a rä sa ra bölcsnek, tö b b állam elm életi, csillagászati és term észettudom ányi
m ű szerzőjének tu la jd o n ít.2
A valóságban az t m o n d h atju k , hogy bizonyos m egfontolások szerint
a m unka jelen fo rm ájáb an az i. u. V I. —X I. század k ö z ö tt,3 a legújabb k u ta
táso k szerint a X I. század közepén k eletk e zett4 valahol K elet In d iáb a n ,
valószínűleg B engálban. A rendelkezésre álló szöveg a rizsterm elő földm űves
szám ára a legfontosabb m ezőgazdasági alapm űveletekre, az id ő járásra v o n a t
kozó ism eretekre n y ú jt felvilágosítást.
F O R D ÍT Á S
1. P a rä sa ra bölcs m iu tán h ó d o lattal k ö szöntötte P ra jä p a tit5 k in y ila t

k o z ta tta a földm űvelés m ódszerét a földm űvesek jóléte érdekében.
_ 2. A b räh m an a a négy V éda végére ju to tt, tan k ö n y v ek e t ta n ító , bölcs.
O is balszerencséssé v álik a kéregetésből szárm azó m éltóságvesztéstől kísérve.
3. É s viszont éppen az egy földm űvelés (k rsi) révén nem lesz kéregető.
E zen a világon a földm űvelés b irto k áb a n bizony őm aga is a föld u ra lehet.
4. M égha aran n y al, ezüsttel, drágakővel és ru h á k k al is rendelkeznek
az em berek, akkor is az ételre vágyakozás m ia tt a földm űvesektől kéregetnek.
1 K rsip a rä sa ra . E d . a n d tra n sl. b y G. P . M a ju m d a r a n d S . Ch. B a n e rji. C a lc u tta

1960.
2 A rth a s ä s tra o f K a u tily a . E d . b y R . S h a m a S a stri. M ysore 1919. I. 8 .; I. 1 5 .; I. 17.
P ä n in i’s G ra m m a tik h rsg . ü b e rs, v o n Ö. B öhtlingk. L eipzig 1887. IV . 2. 60.
3 K rîp araáara. IX .
4L a lla n ji G opal: G olden Ju b ile e V olum e o f th e J o u r n a l o f In d ia n H is to ry (1973)
168.
5 P r a jä p a ti «a te re m tm é n y e k ura».
274 IRODALOMTÖRTÉNETI FORRÁSOK
5. Az em bereknek m égha a nyakán, fülén, kezén aran y van, akkor is

éhezhetnek élelem hiányában.
6. A rizs (a n n a ) élet, a rizs erő is, a rizs m inden cél m egvalósítása, az
istenek, dém onok és em berek m indannyian rizsen élnek.
7. A rizs (a n n a ) bizony a rizsszem ben (dhänya) jön létre, rizsszem
nincsen földm űvelés hiányában. E zé rt az em ber m indent félretéve gondosan
űzze a földm űvelést.
8. A földm űvelés gazdagságot hozó, a földm űvelés tiszta, a földm űvelés
a terem tm én y ek élete. Az em ber m égha erőszak és m ás bűnök is terhelnék,
m egszabadul ezektől a vendég m egtisztelése révén.
9. Az az egész világot tiszteli aki a vendéget m egtiszteli, az tiszteli az
isteneket és az éppen a legkiválóbb em ber.
10. Az egész földm űvelés az esőn (vrsti) alapul, az élet is eső-gyökerű.
E z é rt [az em ber] először gondosan tanulm ányozza az esőt.
11. E zé rt az eső megism erése céljából vizsgálja az év u rá t, a m inisztert
és a felhőt m égha az az óceán egy ádhaka-ja6 [nagyságú] is.
ím e a k irály m eghatározása
12. A saka-évet7 három szor véve és hozzáadva k e ttő t ossza el [az em ber]
az ered m én y t h éttel. [Akkor] a m egm aradt rész k irálynak ism erendő. A m i
niszter a k irály n ak negyedrésze.
13. A m ikor a király a N ap [akkor] az eső m érsékelt; am ikor a H old
akkor z o r d ; am ikor a Mars [akkor] m indig szegényes ; am ikor a M erkur
[akkor] a legjobb az eső.
14. J ó az eső a Ju p ite rre l való [egybeeséskor] a legjobb a Vénusszal való
[egybeeséskor.] A S zaturnusszal való [egybeeséskor] a föld esőszegény, porral
teli.
15. Szem betegség, láz, szerencsétlenség és éppen m indenben veszedelem,
lassú eső, állandó szél van, am ely évben a N ap a király.
16. Am ely évben a H old rendületlenül király [akkor] az gabonával teli
földet, egészséget tere m t az em beriségnek.
17. G abonahiány és állandó szem betegség lehet akkor az emberiség
szám ára, am ely évben a M ars a király, és a föld gabonában üres [lesz].
18. Egészség, jó mozgás, jó alam izsna van a föld kerekén abban az év
ben [am ikor] a M erkur a k irály és a föld m indenféle gabonát [terem ].
19. A d h a rm a 8 állandósága, az ész m egállapodottsága, a legjobb esőre
való k ilátás [van], am ely évben a J u p ite r a király és a föld m indenféle dolgok
k al elláto tt.
20. A királyoknak állandó gyarapodást, gazdagságot, rizst és egyéb
term ék ek et te re m th e t a dém onok u ra (Venus) am ikor király és a föld kerekét
m indenféle gab o n át term ővé [teheti].
21. H áború, széllel kísért eső és éppen betegségtől pusztulás, lassú eső,
állandó szél [van] am ikor a Szaturnusz az év királya.
22. A hogyan az esőhozam ot az év égitestjére m int k irály ra v o n a tk o z ta t
ják, ugyanúgy az esőhozam ot az év m iniszterében ism erhetik meg a bölcsek.
ím e a felhő m eghatározása
23. A három m al m egtoldott sakaévet néggyel elosztva a m aradékot
m in t felhőt ism erje meg [az em ber], sorrendben az ävarta-γ al kezdődően. *
* ádhaka, m é rté k n ev e lásd 26. vers.
7 Ő aka-év, eu ró p ai id ő sz á m ítá s sz e rin ti é v + 78.
8dharm a, le fo rd íth a ta tla n te c h n ic u s te rm in u s, kb. «hit, erkölcs, vallás».
IRODALOMTÖRTÉNETI FORRÁSOK 275
24. Avarta és éppen a samvarta, puskára és a drona — ezt a négy v izád é t

m ond ták a sorrendben ä v a rta -v a l kezdődőeknek.9
25. Az ävarta egy országban, a samvarta m in d en ü tt vizet adó a puskára
idején gyér víz van, a drona esetén a föld vízben bővelkedő.
ím e a víz egy ádhaka-ján ak m eghatározása
26. Az ád h a k a terjed elm ét a bölcsek száz y o ja n a 101szélesnek és harm inc
yojana m élynek m ondják.
27. A m ikor a H old az Ikerben, K osban, B ikában, H a lb a n van, am ikor
a N ap elhalad a R á k elő tt, akkor száz ádhaka víz van, fele v an az O roszlán
■esetén és a N yilas esetén, n y olcvanat m ondanak a Szűzben és a B a k b a n .11
28. K ilen cv en h at ádhaka vizet m ondanak a R ák b an , V ízöntőben,
Skorpióban, M érlegben. Ezzel a m értékkel m eghatározva az év vizét űzendő
a földm űvelés.
29. In d ra 12 m indig tízrész esőt ad a tengeren, h atré szt a hegyvidéken,
négy részt a sík földön.
ím e a P au sa-b eli1314 eső megism erése
30. A P au sa felét és k ét n ap o t m értékül véve a P a u sa kezdetén a szél-
járá s szerint szám olja a bölcs a hónapot esősnek vagy száraznak.
31. É szaki és n y u g ati szél esetén eső, keleti és déli szél esetén szárazság
van. Szélcsendben esőhiány lehet, erős szél esetén zavaros eső.
32. Ö t dandau egységet tek in ten ek a hónap n ap ján ak . Az eső ennek első
felében nappali, m ásodik felében éjszakai esőt jelez.
33. É s egy rúdra zászlót tév e a szél irán y a szerint ism erendő meg a havi
•eső, éjjel n ap p al gondosan ügyelve.
34. A m ikor a P au sa hónap világos felében a nyugati égbolt villám fény
-csokrától villogó [és] a légkör m integy fehérré v á lt a portól, akkor az egész
föld vízzel úszik.
35. A m ikor P au sa hónapban eső vagy köd van, a ttó l szám ítv a a hetedik
hón ap b an vízzel teli lesz a föld.
36. A m ikor a P au sa világos felében az ég felhővel ta k a rt, akkor az évben
a föld vízzel b o ríto tt lesz.
37. H a H al és R á k k ö zö tt esik az eső, a ttó l szám ítv a a hetedik hónapban,
ugy an ab b an a tithi-b en 15 vízzel úszik a föld.
ím e a M ägha-beli16 eső m egismerése
38. H a M ägha világos felének hetedik n ap já n eső van, akkor az év gaz
d ag, m indenféle gab o n át és term ést adó.
39. A M ägha sö tét felének hetedik n ap ján és ugyanúgy a P h álg u n a-én ,17
.a C aitra18 világos felének harm adik, a V aisäkha19 első napján.
40. E zekben h a viharos szél, úgyszintén [ha] villám lás vagy eső van,
[akkor] kedvező esősévszak lesz és a föld gabonában bővelkedő lesz.
9 E zek rő l a n e v ek rő l k ö z e le b b it n e m tu d u n k .
10 yojana, h o sszú ság m érté k , 4 — 5 an g o l m érfö ld , azaz 4 —5 X 1609,33 m .
11 Az á lla tö v jeg y ein ek m a g y a r m egfelelőit a d ju k .
12 In d ra , a v éd ik u s p a n th e o n eg y ik leg ü n n e p e lte b b isten e, az eső u ra .
13 P a u s a h ó n a p , d e c e m b e r—ja n u á r.
14 danda, időegység n ev e az in d c sillag ászatb an .
15 tithi, «holdház».
16 M ägha h ó n ap , ja n u á r-fe b ru á r.
17 P h ä lg u n a h ó n a p , fe b ru á r —m árciu s.
18 C a itra h ó n ap , m á rciu s —áp rilis.
18 V aisäk h a h ó n a p , á p rilis —m á ju s.
276 IRODAXOMTÖRTÉNETIFORRÁSOK
41. H a a M ägha sö tét felének, a S väti20 hetedik n ap ján eső esik, szél
vagy záporeső vagy dörgő vízzelteli felhőből való eső van, vagy h a az ég
villám fénnyel teli és a H old, N ap, csillagok nem látszanak akkor addig esik
[az eső] a föld felszínéhez jö tt felhőkből, am íg a K ä rtik a 21 véget nem ér.
42. H a a M ägha h ó napban állandóan jeges eső érkezik és a P hálgunában I
szelek fú jn ak és az ég felhőktől ta k a r t a C aitrában, a V aisákhában szakadatlan I
jégesők esnek, a J y a isth á b a n 22 hőség van, akkor addig esik az eső, am íg a N ap í
a M érlegbe nem ju t.
ím e a P hälguna-beli eső m egismerése
43. A pancam i-val23 kezdődő öt napon legalacsonyabb, alacsony, köze- |
pes, nagy, igen nagy csapadék hull, h a a N ap a V ízöntőben egybeesik a Rohi- I
nivel.24
ím e a C aitra-beli eső megism erése
44. A holdhónap világos felében h a az első nap vasárnap, akkor az évben I
m érsékelt eső lesz. [H a] hétfő [akkor] a föld felszíne egészen sűrű és bőséges, |
á ra d a tta l teli esőből [szárm azó] vízfolyással úszik.
45. [H a] kedd [akkor] a csapadék nem elégséges. A szerdának, csütör- ,
tök n ek , pén tek n ek a gabonabőség m ia tt örvend az em ber. [H a] szom bat
[akkor] az óceán is kiszárad, a föld pedig porfelhőktől ta k a r ttá válik.
46. C aitra első felében, a C ifrában,25 a földön m érsékelt eső lehet, a m a
rad ék b an csekély vagy elégtelen, a közepén sokesőjű a föld.
47. A C sitrában, a Müla26 kezdetén és a Y am a27 végén éjjel nappal szél
van. Az em ber legyen tisz tá b a n az Ä rdra-val28 kezdődőkkel eső okából.
ím e a V aisäkha-beli eső m egismerése
48. A vízfolyással m egtelt folyóban, a vízbe b o to t helyezvén, éjjel a
V aisäkha sö tét felének első n ap ján vizsgálja meg az em ber a csapadékot.
49. «Om siker legyen» az em ber ezt a varázsigét kétszázszor morm olva, j>
m iu tán azt a b o to t m egjelölte, d obja a jelig érő vízbe, (ankatulye jale ksipet) j
50. A jövőbeli vízre vágyakozás m ia tt, hirtelen korán felkelve vizsgálja
meg, hogy a m egjelöléshez viszonyítva a víz szint azonos, m agas vagy ala
csony-e.
51. Azonosnál az eső víz és a vízár az elm últ [évi] vízfolyam hoz hasonló
lesz. A lacsonynál kevés eső víz [lesz] és a vízár is alacsony lesz.
52. A megjelölésnél m agasabbkor az eső víz és a vízár is kétszeressé
v áh k — így szól a P a rä sa ra á lta l m o n d o tt jövőbeli eső jelzése.
53. H a V isuva sam k rän ti29 a N ap felkeltekor következik be akkor a
világok pusztulása, h a annak közepében van a N ap [akkor] sok gabona pusz
tu lása, am ikor abban nyugszik le a N ap [akkor] fele gabona term és ha az az
éjféllel esik egybe [akkor] p á ra tla n gazdagság élvezete lesz.
20 S v äti, A rc tu ru s csillagkép.
21 K ä r ttik a h ó n a p , o k tó b e r—n o v em b er.
22 J y a is th a h ó n a p , m á ju s —jú n iu s.
23 P an cam i, az ö tö d ik h o ld h á z n ev e.
24 R o h in i, Cor S corpionis.
25 C itra, A lp h a V irginis.
26 M üla, L a m b d a S corpionis.
27 Y a m a azaz B h a ra n i, 36 A rietis.
28 Ä rd ra, A lp h a O rionis.
29 viguva, az a h ely z e t, a m ik o r a N a p az egyik á lla tö v i jegy b ő l egy m á sik b a lép.
54. H áro m v o n alat húzván és azokat azokkal (azaz három m ásik v o n al
lal) to ld ja meg az em ber és o tta n m inden három szöggel [jelölt] saro k ra par-
vatá-130 helyezzen.
55. Írjo n három m al kezdődően É szak n y u g atró l D él [felé] jeleket.
[H a] bárm elyik [egybeesne] az A jasa m k rän ti-v al,31 az esőt eredm ényez.
56. A S am u d rá-b an32 túlságos esőzés lehet, viszont a P a rv a tá -b a n 33
esőnélküliség, m érsékelt eső a P a rv a ta szélein, jó eső a P a rv a ta csatlakozásánál.
ím e a Jy esth a-b eli eső megism erése
57. [H a] felhőtlenség v an a C itrában, S v átib an , V isakhában a J y e s th a
hónapban, h a éppen eső esik a S rav an áb an , akkor az év gazdag, sok gab o n át
és term ést adó.
58. É s [ha] a J y a is th a kezdetén a világos félben az A rd ráv al kezdődő
tíz csillagképben esik [akkor] a vizes helyek víztelenné válnak, hasonlóképpen
a víztelenek vizessé.
ím e az Ä sädha-beli3435eső megism erése
59. H a A sádhában teliholdkor K eletrő l szél fúj ak k o r jó eső lesz a d él
keleti szél gabonavészt eredm ényez ; a déli révén lassú eső, az északkeleti á lta l
gabona pusztulás, n y u g ati révén eső, északnyugati á lta l szélvihar, lesz É szak
és É szakkelet m indig gabonával teli földet jelez.
60. H a az Ä sädha világos felének kilencedik n ap ján esik akkor éppen
egész évben e s ik ; h a szárazság v an akkor honnan [volna] víz [egész évben?]
61. H a Ä sädha világos felében a kilencedik napon a keleti hegy lejtője
lá th a tó v á válik, a N ap égető term észetű s a já t k öralakú te s té t ölti és h a m iköz
ben lenyugszik a h eg y alatti felhők veszik körül, [akkor] addig h u lla tja vizét
k o rlátlan u l a vízadó (azaz a felhő), am íg a [N ap] a M érleget el nem hagyja.
ím e a árav an a-b eli55 eső m egismerése
62. H a a Ő rávana hónapban a R ohiniben esik az eső, [akkor] addig
m indig eső lesz, am íg H ari fel nem kel.36
63. H a a R ohiniben am ikor a N ap a R á k b a n áll nem jön létre eső, akkor
P a rä s a ra azt m o n d ta «ó jaj ! ó jaj ! miféle lehetőség m arad az em beriség szá
m ára? »
64. H a á ra v a n a hónapban a R ohiniben nem lenne eső, [akkor] a föld
m űvesek sikertelen vállalkozástól fognak szenvedni.
ím e az azonnali eső megism erése
65. A kkor [ha] a víznek közepén vagy ahhoz közeli örvény v an akkor a
terem tő a terem tés értelm ét kérdi. Eső sokára születik.
66. É s éppen am ikor a hangyák to já su k a t véve útrakelnek, a béka
m iért-nélküli h angot ad, akkor biztosan eső lesz.
67. [H a] a m acskák, fáraóm acskák, kígyók és am ely m ás üregben lakók,
szöcskék ő rü lten ro h an n ak , — biztosan eső lesz.
68. [H a] a fiúk az ú to n porból h id at építenek és éppen a p áv ák tá n c o l
nak — biztosan eső lesz.
30 parvata tk p . «hegy» i t t egy k ő d a ra b ró l v a n szó.
31 ajasam kränti, az a h e ly z e t, a m ik o r a N a p a K o s-b a lép.
32 S a m u d ra, a R o h in i, —U tta ra p h a lg u n i, J y e ^ th ä , P ü rv a b h ä d r a p a d a összefoglaló
n eve.
33 P a rv a ta , K r ttik ä , H a s tä , A n u rä d h ä és U tta r ä b h ä d r a p a d a összefoglaló n eve.
34 Ä säd h a h ó n a p , jú n iu s —jú liu s.
35 S rä v a n a h ó n a p , jú liu s —au g u sztu s.
36 H a ri azaz V ispu a h in d u iste n h á ro m sá g e g y ik ta g ja . «Felébredése» a m a i In d iá b a n
d ecem berre esik.
69. [H a] a sebtől és reum ától k ín zo tt em berek testében fájdalom [tám ad],

a kígyó a fa tetejére m ászik, az azonnali eső jele.
70. A vízben élő m ad arak szárnyainak a napon száradása, ugyanígy
a tücskök h an g ja a levegőben — azonnali eső jele.
ím e az eső megism erése az égitestek m ozgásakor
71. A M ars és a S zaturnusz m ozgásakor biztos az eső, a Ju p ite r vízzel-
telivé tév e a földet h alad tova.
72. Az égitestek felkelésekor és lem enésekor, úgy a görbe és gyors moz
gásukkor, általáb an bizony esik az eső.
73. Am ikor a C itra közepébe ér a Ju p ite r, akkor úgy ömlik a víz, m int az
eltö rt edényből, m iu tán a S v átib an foglalt helyet, hatalm as felhőket bocsájt ki.
74. A P u sy a á lta l összegyűjtött felhőket egyedül a S váti h a jtja tova,
a S ráv an áb an szü letett esőt egyedül a R e v a ti37 h a jtja el.
ím e az esőtlenség megismerése
75. A M ars azonnal esőtlenséget okoz, az U ttara p h alg u n ib an ,38 U tta rä -
sad h áb an , U tta ra b h á d ra p a d á b a n , S rávanában, H a sta b an , M ülában, Jy esth á-
ban, K ritik á b a n és M ághában haladva.
76. A M ars mögé k erü lt N ap az óceánt is k iszárítja. De éppen az ha m eg
fordul, a hegyeket is vízbe borítja.
77. A m ikor a Vénusz a C itra közepébe ju to tt azonnal elvágja az esőt.
[H a] a Mars az O roszlánban van, [akkor] a föld parázzsal teli.
78. U gyanaz h a egybeesik a N appal, az óceánt is kiszárítja.
ím e a földm űvelés felügyelete
79. F elügyelet a la tt a földm űvelés gyüm ölcsözik, az éppen szegénységet
hoz felügyelet nélkül — így m o n d ta a földm űvelés hagyom ányát ismerő
P arásara.
É s ime m ás bölcsek
80. [Az em ber] a p já ra b ízh atja a hárem et, a n y jára b ízh atja a konyhát,
a tehenek őrzését m agához hasonlóra, de vállalja éppen m aga a földm űvelést.
81. Földm űvelés, tehenek, kereskedő-tudom ány, asszonyok, királyi h áz
ta rtá s egy perc a la tt tönkrem ennek egy pillanatnyi felügyeletnélküliség m iatt.
82. Az em berek ü d v ét kívánó, megfelelő képességű űzzön földm űvelést.
A nem megfelelő képességű földm űvesként bizony koldusbotra jut.
83. A tehenekről gondoskodó, mezőre járó, az időt ismerő, a m agvakra
gondot fordító, szorgalm as földm űves, m indenféle gabonában gazdagként
nem megy tönkre.
ím e az igásállatokról szóló szabály
84. É s olyan földm űvelést végezzen, am ilyen az igásállatokat nem k í
nozza. Az igásállat kínzásával term elt gabona m indenféle szertartáson meg-
v e te ttn e k [szám ít].
85. Az igásállat kínzásával term elt gabona m égha kétszeres hozam ú is,
az igásállat só h ajtása szelétől gyorsan elpusztul.
86. A melasszal, abrakkal, gabonával és egyébbel táp lálv a az igásállatok
seholsem m ennek tö nkre, és a reggeli legeltetés következtében.
87. A kinek jól m egépített, tiszta, teh én trág y átó l m entes az istállója,
an n ak igásállatai még etetés nélkül is gyarapodnak.
37 R e v a ti, Z eta P iscium .

88 C sillagképek nevei, B e ta L eonis, S igm a S a g itta ri, G am m a Pegosi, A lp h a A quilae
D elta C orvi, L a m b d a Scorpionis, A n ta re s, E t a T a u ri, R eg u lu s.
88. Ahol n ap m in t n ap tehéntrágyalével és vizelettel bekent testtel

: ávoznak az igásállatok a m arh ák helyéről, o tta n mi haszna van az etetésnek?
89. Az öt lépésnyi istállót m arh ák növekedését elősegítőnek em lítik.
13a az éppen az O roszlánban épült, biztosan m arhavészt okoz.
90. Sárgaréz edény, sárgaréz edény vize, és éppen forró hab, halié és
éppen g y ap o t tisztító eszköz az istállóban m arhavészt okoz.
91. É telm ara d ék o t és m ozsarat az istállóban h agyván m arhavészt ér el
az em ber] biztosan és a kecske odakötése m iatt.
92. É p p en ahol teh én vizelettel végzik a gazdák a trá g y a tisz títá sá t,
o ttan az igásállatoknak miféle megbecsülése van?
93. [Az em ber] a trá g y a elm ozdítását v asárn ap , kedden és szom baton
még tévedésből se végezze h a a m arh ák g y arap o d ását kívánja.
94. E z t a három n ap o t mellőzve m ásokon végezzen trág y á zást. V asár
nap, kedden, szom baton ezt a m arh ák n ak árta lm a sk én t em lítik.
95. Ahol alk o n y aik o r a m arhák helyén (azaz az istállóban) nincsen lám
pa, azt a K am alä iste n n ő t39 hiányoló helyet m eglátva, bőgnek a m arhacsordák.
96. Az ekét nyolcökrösnek m ondták, a h atö k rö st közönségesen haszná-
l.andónak, a négy ökröst a kegyetlen em berekének, a k étö k rö st a tehénevők
[tulajd o n án ak ].
97. Tíz eke esetén m indig jelen v an L aksm i,40 öt eke esetén m indig gaz
dagság, három eke setén m indig élelem, egy eke esetén m indig adósság [van].
98. É s m in d en ü tt csupán ö n fe n n ta rtás lehetséges k ét eke révén. Az ősök,
istenek, vendégei szám ára való ételadom ányozás képesség nem létezhet.
ím e a teh en ek ünnepének elbeszélése
99. Az em ber a tehenek ü nnepét K á rtik á b a n a L a g u d a p ra tip a tti41
alkalm áv al celebrálja. M iután syäm a in d á t42 k ö tö tte k az olajos k u ű k u m áv al43
bek en t te s tű állatok szarv ára és s a já t te stü k e t is bekenték sáfrán n y al és szan-
itálporral m ajd feldíszítették m agukat a pásztorok, kezükbe b o to t te tte k .
101. M ajd énekkel és zenével k ö rb ejárv a a ru h á k k al és egyébbel díszí
t e t t tehenekkel eg y ü tt engedjék a legjobb b ik ák at bolyongani a faluban a
m arhavész m egbékítése céljából.
102. A zután a tö b b i földm űvesekkel egybegyűlve, kenjen az em ber
icimkum á-va\ k ev ert o lajat a tehenek testére.
103. Azon a nap o n a m arh ák testére forró v asa t adjon [és] vágjon a fa r
kukból, szőrükből és fülükből.
104. Az egész m arhanem zetség egészséges lesz ezáltal, an nak házában
egy évre m egszabadulva a különféle betegségektől — ez nem kétséges.
ím e a tehenek felvonulása és belépése
105. A három P ü rv a és a D hanistha, a Jy e sth a , K rttik a , M rgasiras,
íSatabhisaj44 — ezek m indig szerencsések a tehenek felvonulására és belépésére.
■ 106. A három U tta rá b a n ,45 R ohiniban, a SiniValiban46 a tizenegyedik
n apon , a P u sy áb an , Ö rávanában, H a stá b a n és a C itrában a nyolcadik napon
39 K a m a lä , L a k sm in a k a g azd ag ság és szerencse iste n n ő jé n e k n ev e.
40 u. a.
41 L a g u d a p ra tip a tti, h o ld h á z n eve.
42 éyám a, in d ás n ö v én y : E c h ite s F ru te sc e n s.
43 ku ü ku m a , C rocus S ativ u s.
44 C sillagképek n e v e i: ld. fe n te b b ille tv e D h a n isth a -B e ta D elp h in u m ; M rgaáiras-
L a m b d a O rio n is; á a ta b h is a j-L a m b d a A q u arii.
45 H á ro m U tta r a , U tta ra p h a lg u n i, U tta r ä s ä d h a , U tta r ä b h ä d ra p a d a .
46 Siniväli, az új h o ld első n a p ja .
ne rendezze az em ber a tehenek felvonulását, táv o zá sát vagy belépését.

A nnak állatai és am ely m ás fűevői van n ak , elpusztulnak.
108. H a a tehenek felvonulásának és belépésének n a p ja vasárnap,
szom bat és kedd, akkor a felvonuláskor m arhavész, a belépéskor a házigazda
megölése tö rtén h e t.
ím e a te h é n trá g y a halom felemelése
109. M aghában a te h é n trá g y a halom nak tisztelettel adózva az em ber
tég y szerencsés napon és csillagképben azt ásóval emelje fel.
110. A N apon azt az egészet kiszárítv a m iu tán azt poralakúvá te tte ,
helyezze azt a P h álg u n áb an egy-egy gödörbe.
111. A zu tán vetés idején végezzen trá g y a k irak ást. Am ely gabona
trág y an élk ü li, az nem hoz term ést.
ím e az eke egészének leírása
112. Az isä (gerendely), yuga (járom ), halasthänu (ekeszarv?), niryola
(eketest), ennek páéika-i (vaslemezek?), az addacalla (belső járom szeg), a
saulal·1 és a paccani (ösztöke?) — ezek az eke nyolc része.
113. Az isä öt hastai8 legyen, a halasthänu öt vitasti49 a niryola másfél
hasta, a yuga az igásállat füléig érő.
114. A niryola és éppen an nak pdéika-i és ugyanúgy az addacalla tizen
k ét anguli50 m éretűek, a óaula aratni51 m éretű.
115. T izenkét és fél m usti52 vagy kilenc m usÁ m éretben készítendőnek,
erősnek, vashegyűnek, bam buszból valónak ism erik a paccani-1.
116. Az äbandha53 köralakú ötvennégy anguli m éretű, a yotra (istráng)
négy hasta legyen, a rajju (kötél) öt kara.47489505i5234
117. A phälaka (ekevas) egy hasta öt anguli vagy egy hasta hosszúként
em líttetik , az arka5S56levélhez hasonló ekevas kilenc anguli m éretű.
118. A viddhaka (kapa) huszonegy salya56 m éretűként ism eretes. A
m adikä (borona) kilenc hasta m éretűként szerencsésnek te k in te tt mindenféle
m u n kálatokban.
119. B izony az ekének eme P a rä sa ra szerinti nyolc része m indenütt
helyeslésre ta lá lt. [E zeket] erősnek készítsék a földm űvesek és akkor ezek
jószerencsét hoznak m indenféle m unkálatokban.
120. É s am ely alkatrész gyenge volna, az m inden lépésnél az ágásállatok
ro m lását okozza a szántás idején — ez nem kétséges.
ím e a halaprasärana57
121. A halaprasärana-1 [az em ber] a S vätiban, U ttarap h alg u n ib an ,
U tta rä sä d h a b a n , U tta ra b h ä d ra p a d a b a n , R ohiniben, M rgaáirasban, M ülaban,
P u n arv a su b an , P u sy áb an , érav an á b an , és H a stá b an végezze.
47 éaula, k ülső járo m sze g .

48 hasta, h o sszú ság m érték , 18 X 2,54 cm .
49 vita sti, h o sszú ság m érték , 9 X 2.54 cm .
50 anguli, h o sszú ság m érték , az elő b b in ek tiz e n k e tte d része.
81 aratni, h o sszú ság m érték , a k ö n y ö k és a k isu jj vége k ö z ö tti táv o lság .
52 m u fti, h o sszú ság m érték , 18 —22 X 2,54 cm .
53 kötél az isä és yuga között.
54 kara, h o sszú ság m érték . 18 — 22 X 5 X 2,54 cm .
55 arka növény, Calotropis Gigantea.
56 éalya. «szeg* re n d e lte té se n em teljesen világos.
87 halaprasärana, sz á n tá s e lő tti sz e rta rtá s, ta lá n ritu á lis sz á n tá s ?
122. A gabonagyarapodás céljából a halaprasdraná-1 a földm űvesek

>énteken, hétfőn, csü tö rtö kön és különösen szerdán végezzék.
123. K ed d en és éppen v asárn ap és szom baton a földm űvelési m unka
•lkezdése a királyság szerencsétlenségét jelzi.
124. A tizedik, tizenegyedik és éppen a m ásodik és az ötödik, a tizen
harm adik, h arm ad ik és hetedik n ap a szerencséthozók.
125. G abonapusztulás v an az elsőn, m egöletés és fogság a tiz e n k e tte d i
ken, sok nehézséget okozó a h ato d ik , a földm űvelést tönkreteszi K u h u .58
126. A nyolcadik n ap elp u sztítja az ökröt, a kilencedik gabonaölő, a
i.egvedik férgeket szülő, a tizennegyedik megöli a föld u rá t.
127. B ikában, H alb an , Szűzben, Ikerben, N yilasban és Skorpióban
— ezekben a szerencséthozó lag n ák b an (zodiákus jegyekben) végezze az em ber
. halaprasärana-1.
128. A K o sb an a halaprasärana m egölheti az állato t, a R á k b a n vízi
Hatoktól való félelem, az O roszlánban kígyótól való félelem és a V ízöntőben
ab ló tó l való félelem tá m a d h a t.
129. A H a lb a n gabonavész lehet, a M érlegben életveszély, ezért az
m ber gondosan vizsgálja meg a lagná-k á t (a zodiákus jegyeit) a földm űvelés
negkezdésekor.
130. K edvező H old és N ap álláskor fehér ru h á t felöltve m iu tá n meg-
iird ö tt, az előírások szerint illatszerekkel és virágokkal hódolva a Föld, a
"olygók, P rth u 59 és éppen P ra jä p a ti elő tt, a tü z e t jobbról m egkerülve m ajd
őséges alam izsnát osztogatva, m iu tán ekéje csúcsát aran n y al és mézzel
ev o n ta, egy kígyó középső részének bal oldalán (?) végezze el a halaprasd-
aná-1.
133. In d ra , S ukra, P rth u rä m a 6061 és P a rä sa ra nevei em lítendők. [Az
m ber] a tü zet, egy k étszerszü letettet és az istenséget (?) köszöntés u tá n
tegezze a halaprasdraná-1.
134. K é t fekete, k ét vörös vagy egy vörös és egy fekete bika aján lato s
λ ekéhez. Azok oldalsó pofái v ajjal és ghivel kenendők be.
135. Az em ber észak felé fordulva te je t és virágot aján ljo n fel és dadhi-161
ueg ksirá-162 áld o zatk én t és közben így fo h á szk o d jék : Ó áaci u ra (azaz
ídra), istenek u ra ! F o g ad d el az áldozatot, tere m ts eső t!
A hívő földm űves m iu tán egy fűből k ész íte tt ülésre letelepedett, té rd e i-
el a földet érintve, hajoljon meg In d ra isten előtt, ezt a form ulát ( m antra) 63
o n d v á n : ó istenem 1 T ávolítsd el a gabonaterm és a k a d á ly a it! H ódolat
gyen n é k e d !
139. A zután m indenképpen adjon a gabonaterm és üdvére a gazdagság
'án ak a szélistennek egy lám p át m integy ghiben gazdag ételáldozatként.
140. Ó földistennő ! aranym éhű, áesa64 tetején fekvő vagy. Ó élőt, élet
le n t ta rtó istennő ! A dd meg nekem a v á g y o tt te r m é s t!
58 K u h u , egy dém o n neve.

59 P rth u , a R g v e d á b a n , m in t a fö ld m ű v elés fe lta lá ló ja szerepel.
60 I t te n k ü lö n kell olv asn i P r th u - t és R á m á t. R á m a k irá ly fi a R á m á y a n a főhőse,
ik r a egy m itik u s bölcs n eve.
61 dadhi, te j.
62 K §lra, te jte rm é k neve.
63 m antra, varázsige, varázsszö v eg , in c a n ta tio .
64 áesa, m ásnóven A n a n ta kígyó, a k in V isn u n y u g szik .
141. H aszo ntalan ágyékú, v ág o tt farkú és fülű és teljesen fehér bikát

alkalm azzanak a földm űvelők a szántási m unkában.
142. A hogyan P a rá sa ra m ondta, m egtört barázd a nem csinálandó.
E gy, három v alam in t öt ekenyom az aján lo tt.
143. E g y ekenyom gazdagságot tere m t és a harm adik gazdagságot és
sikert ad, viszont am ely ekenyom az ötödik, az sok gabonát ad.
144. De ha a h ú zo tt eke feltép a földből egy teknősbékát, úgy annak
a földm űvesnek m eghal a felesége és fűztől tá m a d veszedelme.
145. Az eke k irán tá sa k o r és eltűrésekor is a vidék biztosan elhagyottá
válik és ahol az eke tö rik o tta n a föld u ra is elpusztul.
146. Az isd törésekor a földm űves élete is tönkrem egy, h a a yuga törik
m eghal a fivére, h a a saula tö rik m eghal a fia.
147. H a a yotra szakad akkor betegség tá m a d h a t és gabonavész. H a a
földm űves elesik, akkor a királyi házban is veszedelem tám ad h a t.
148. [H a] ek evontatás idején a teh én elesik, az em ber biztosan meghal
lázzal és dizentériával járó betegség révén.
149. [H a] ek evontatás idején egy bika elszalad, akkor annak a föld
m űvesnek a földm űvelésben sikertelenség és testi fájdalm a tám ad .
150. De am ikor a tehén bőg az ek evontatás idején és o rrát nyaldossa,
akkor a gabona négyszeres [lesz].
151. E k e v o n ta tá sa idején am ikor trá g y a és vizelet [fordul elő] akkor
a trá g y a hullásakor a gabona gyarapodása, vizeletből vízbőség [tám ad].
152. Aki nem végezte el a halaprasdraná-1 a B akban és Vízöntőben,
honnan [lehetne] annak a földm űvesnek term ésre való vágya a földművelési
m űveletek során?
153. H alaprasäranä-1 éppen nem végezve, aki csupán erővel és gőggel
végzi a földm űvelést, az h iáb a űz földm űvelést.
154. A földet aranyhoz hasonlónak m ondták a M ághá-ban, ezüsthöz
hasonlónak a P h álgunában, rézhez hasonlónak a C aitrában, viszont gabonához
hasonlónak a V aisákhában.
155. A J v a isth á b a n a szántóföldhöz hasonlónak, az A sádhában sárral
e llá to ttn a k és éppen term éketlennek ism erendő a föld, m elyet a Őrávanaban
tép fel eke.
É s így to v áb b P a rá sa ra
156. Télen az a ra n y a t term elik, tavasszal a rezet és ezüstöt, a gabonát
nyáron, a szegénységet az eső eljövetelekor.
ím e a m agm egőrzés szabálya.
157. M agha vagy P h álg u n a hónapban [az em ber] gyűjtse össze az
összes m agot, szárítsa meg alaposan a napon, ne rak táro zza el szárítás előtt.
158. A m agnak m iu tán tasa k o t csinált tisz títsa meg a p o ly v á tó l; a
mag pelyvával keverve a legfőbb term és rom lását okozó.
159. Am ely m ag egynem ű az igen nagy term ést hoz. E zé rt az ember
gondosan tegye egynem űvé a m agot.
160. A tasa k o t szorossá téve (?) vág ja le a k ib ú jt füvet (?). H a nem vág
ják le a füvet, bizony a term és fűvel teli (értéktelen?) lesz.
161. Se hangya dom bon, se istállóban, se szülőszobában, se olyan házban
ahol term éketlen nő lakna, ne helyezzen el [az em ber] vetőm agot.
162. A vetőm agot ne érintse ételm aradék, havibajos nő, term éketlen
nő és az éppen m ost gyereket szült nő.
163. G hit, o lajat ta k r á t,65 lám p át és sót a vetőm agra még tévedésből
se tegyen éppen a földm űves.
T o v áb b á G árgya66
164. Am ely v etőm agot lám pa, tű z, fü st é rin te tt vagy eső v ert, azt
azonnal félre kell ten n i gödörben elfedve.
165. Tévedésből se vesse el az em ber a csírázó, a k ev ert m agot, a p ely v á
v al és m ag belsőrésszel k ev ert m ag term ék etlen lesz.
166. Földm űves, trág y a , föld, bika felhők töm ege — ezek m ind h a tá s
talan o k lesznek term éketlenné v á lt m ag esetén.
167. E z az a já n lo tt szabály a szézám , gabona, rizs szám ára. [Az em ber]
a m ag esetében gondosságra törekedve cselekedjék. A term és gazdagsága
a m agban gyökeredzik.
ím e a m ag elvetésének szabálya
168. V aisák h áb an a legjobb a vetés, Jy e sth á b a n közepesnek ism ert,
Á sádhában rossznak m o n d o tt és S ráv an áb an a legrosszabbnak.
169. Á tü ltetés céljából a buciban67 a legjobb a m agok vetése, a S ráv a n á
ban rossznak m o n d o tt és a B h ád rá b an éppen a legrosszabbnak.
170. A három U tta rá b a n , M ülában, Jy e sth á b a n , A n u rad h áb an , M ághá-
ban, M rgasirasban, R ohiniben, H a stá b a n és R é v a iib a n a legjobb a m agok
vetése.
171. Ő rávanában, a P ü rv ák b a n , Y isákhában, B h áran ib an , Á rdrában
és A slesában68 az em ber a m agot elvetve csupán a m agot nyeri vissza.
172. V etésben és éppen á tü ltetésb en [az em ber] kerülje el [ezt] a k é t
n a p o t : kedden egerektől, szom baton sáskáktól és férgektől való veszedelem
tám ad .
173. [Az em ber] ne vessen a R ik ta tithi-b en,69 különösen a fogyó H old
időszakában. íg y m egfelelően cselekedve gabonában gy arap o d ást ér el.
174. J y e s th a elő tt három és fél napon á t és ugyanúgy az Ä sädha elején
kerülje a term ésrevágyó földm űves m indenféle gabona vetését.
175. A B ik a elő tt és az Ik e r elején három napig a [föld] havibajos.
A kkor az em ber ne vessen m agot m ert a b ű n m ia tt elpusztul.
és így
176. A M rgasiras végén és az Á rdrá első negyedében v an az A m buváci,70
a föld havibajossá válik, ezért [az em ber] kerülje el három napon át. H a a föld
m űves a földre m enve m agot v et, nem részesül term ésben és az időszak vesze
delmes.
177. A tis z ta és az a rra (azaz a vetés m űveletére) irá n y íto tt elm éjű
em ber, m iu tán szívét In d rá b a helyezte m aga vessen el egy m aroknyi hideg
vízzel meglocsolt m agot.
178. A rizsnek szerencsét hozó n ap o t m egfigyelve az örvendező szívű
földm űves K elet felé fo rdulva kezében korsót ta r tv a ezt a n agyértékű v arázs
szöveget olvassa f e l : «0 fényességes, sok g abonát adó F öld, istenek királynője !
65 tokra, v a j.
66 G árgya, m itik u s bölcs n eve.
67 áu c i m ásn év en B h á d ra h o ld h á z .
68 A slesa, A lp h a H y d ro e .
69 riktatithi, a n eg y ed ik , k ilen ced ik és tiz e n n e g y e d ik n a p a h o ld h ó n a p m egfelelő
fe lé b en .
70 A m buváci, n égy n a p az Ä sä d h a h ó n a p b a n . A h ó n a p s ö té t felének 10 — 14 n a p ja i.
H ó d o lat n é k e d ! Ó szerencsét hozó, gab o n át növesztő ! Nőj jenek a mindenféle

gabonák, növekedjenek id ő b e n ! A djon isten e s ő t ! Jóegészségűek legyenek a
gazdagság és rizs á lta l a földm űvesek !»
181. A v etést pedig m iu tá n elvégezte a szántóföldön a többi földm űvest
jó lla k atv a ghivel és p ä ya sä -val,71 a jó ennivaló révén a földm űvelés akadály- J
ta la n n á válik.
ím e a m ayikä (borona) h aszn álata
182. A m ag elvetése u tá n használja a m ay ikát. H a ez nem tö rté n ik meg,
ak k o r a m agok nem kelnek ki egyenletesen.
ím e az á tü lte té s szabálya
183. A m ag lehet vetésre alkalm as és átü ltetésre alkalm as. A vetnivaló
betegségektől m entes, az átü ltetésre való m indig beteg.
184. Az em ber a rizsből a fácska form ájú h a jtá s t ne szedje l e ; egyetlen
erős h a jtá s sem lesz term ővé a földbe ültetve.
185. A R ák b an egy hastá-ra egym ástól és az O roszlánban fél h astára,
a Szűzben négy angulira [helyezze az em ber] m indenféle gabona p alán tá it.
ím e a rizs ritk ítá sá n a k szabálya
186. Ä sädha, á ra v an a hónapban ritk íts a a bölcs a rizst. Am ely rizs i
pedig ritk íta tla n , am ilyen a m ag éppen olyan m arad, (azaz nem fejlődik)
187. Az esőtlen R á k b a n ritk íts a a rizst a m ezőgazdasági szakem ber.
H a a B h ad rá b an végzi fele term és lesz, az A svinában végzés esetén éppen
rem ény sincs a term ésre.
188. [Az em ber] ne végezze a rizs ritk ítá s á t m ély ta la jb a n és ugyancsak
a növesztését v alam in t trág y á zásá t, hanem csak a gazt gyom lálja ki.
ím e a rizs g az ta lan ítá sa
189. Am ely rizs noha m egnövekedett, mégsem te tté k a gaztól m entessé
an n ak gazdái nem ju tn a k megfelelő term éshez. A gaz a term ést károsítja.
190. K u lira72 és B h äd ra k özött, am ely rizs gaztól m entes az később noha
gazos, mégis kétszeressé lesz.
191. M iután az em ber A svina hónapban kétszer g a z ta la n íto tta a rizst,
az érés nélkül olyan term ést hoz, m int a bab.
192. E zé rt m inden erővel g aztalan ítsa a szántóföldet. A gaztalan szántó
föld a földm űves K á m a d u g h ája73 lesz.
ím e a B hädra-beli víz leengedése
193. A rizs egészsége érdekében bizony a B hádrá-ban az em ber engedje
le a vizet. O tta n csupán gyökér m agasságú vizet ta rtso n meg.
194. A B h ad ráb an vízzel eláraszto tt rizst különféle betegségek kínozzák,
az nem a legjobb term ést ad ja a földm űveseknek.
ím e a rizsbetegségek m egsem m isítésének varázsigéje
195. Om siker legyen ! H ódolat a fenséges ta n ító lábainak. A hideg hegy
(azaz a H im alaya), m elynek csúcsa olyan fehér, m int a kagyló, jázm in és a
H old, — oldaláról, a N a n d av an a74*nevű helyről, ó Paramesvara-paramabhaJd-
raka-mahäräja-adhiräja,lh győzedelmes, dicső R ám a fenség u tasítsd az óceán
71 pdyaéa, te jb ő l, rizsből és c u k o rb ó l k é sz ü lt étel.

72 K u lira azaz a á ra v a n a csillagkép.
73 K ä m a d u g h a , m itik u s te tsz é s sz e rin t fe jh e tő te h é n .
71 N a n d a v a n a , m itik u s h ely n év .
78 Jelleg zetes k o rak ö zép k o ri, főleg B en g álb ó l ism e rt, a felira to s a n y a g b a n előfordul
titu lu s.
p a rtjá n sokezer m ajom serege közepén tan y áz ó éleskarm ú, lá b á t felfelé emelő,

farkas, szél-szülötte, ellenség h ad ren d jét széttörő, fenséges H a n u m á n t m ásnak
üdvére ezekkel a s z a v a k k a l:
«Ha egy bizonyos gotrabeli,76 tiszteletbenálló bizonyos szem élynek
szántóföldje közepén vätä, bhämbhä, bhänti, sänkhi, gandhi, pändara, m undi
dhüli, srügäri, kum äri, madaka és m ások7778kecske, veréb, papagály, vaddisznó,
őz, bivaly, sáska és egyebek és az összes gabonapusztítói h a nem hag y ják el
a szántóföldet a szavad által, akkor azokat varázserejű fa rk ad d al fény its
meg ! Óra, ära, ghám, ghim, ghüm, ghah.2 78
195. F elírva a varázsigét egy táblácskára!?) erősítse a gabonafélékre.
A kkor sohasem tá m a d h a t betegség, férgektől és k árté k o n y állato k tó l szárm azó
veszedelem.
196. A svinában és ugyancsak a K á ttik á b a n , aki ostobán nem őrzi meg
a vizet a rizs szám ára, an nak m ilyen term ése [lesz]?
197. A hogyan az em ber a család érdekében e llá tja a nők védelm ét, úgy
őrizze a vizet az ősz elérkeztekor.
198. É s az u tá n K ä rtik a sa m k rä n ti79 alkalm ával a tisz ta földm űves
ültessen leveles nalá-t 80 a földdarab északkeleti sarkában.
199. M ajd kellenes illatszerekkel, virágfüzérekkel és fürtölőkkel köszönt
ve a nalá-1, tiszteletb en részesítse o tta n a rizsp a lá n ták at.
200. A zután ajándékozzon, bőségesen dadhi-1, fő ttrizst, v alam in t külö
nösen tejb erizst és pálm agyüm ölcs belső részét.
Az akkor m ondandó varázsszöveg
201 — 203. F ia tal, karcsú, öreg és am ely m ás rizsp alán ták v an n ak
igennagyok vagy igenkicsik is, am elyek betegek vagy egészségesek bizony
B hlm asena81 R ám a és P rth u p aran csá ra a n ala b o tjá tó l m egfenyítve v áljan ak
m ind egyenlően v irá g z ó k k á ! E gyenletes virágzásba ju to ttk é n t hozzanak
bőséges te r m é s t! Legyenek egészségesek a földm űvesek, bővelkedjenek a rizs
ben !
204. É s a földön n alát ü ltetv e megfelelő rendben ezzel a varázsigével
a legnagyobb rizsgyarapodást érik el az örvendező földm űvesek.
205. Viszont akik nem ü ltetn ek n a lá t a földjükön a G h atasam k rán ti-
ban, azoknak a rizspalántái egyenetlenek és term éketlenek lesznek.
ím e a m aroknyi rizs vétele a M árgában82
206. A zután pedig a M árga elérkeztekor, egy szerencsés napon a földön
a tisz ta földm űves vágjon le k ét és fél m aroknyi rizst.
207. A rizsp a lá n ták at m egfelelően illatszerekkel, virágokkal és füstölők
kel köszöntve a föld sark áb an végezze a levágást.
208. A zután azt m enetiránt fo rd ítv a helyezze fejére és sehol sem m it se
érintv e csendben m enjen haza.
209. A főépületbe m enve o tta n tegyen h ét lépést és keleti részben
helyezze el a megfelelően tiszteletben részesített rizst.
76 gotra, nem zetség.

77 K özelebbről n em is m e rt n ev ek .
78 Jelleg zetes ta n trik u s szav ak .
79 K ä rtik a s a m k rä n ti, ü n n e p n a p K ä r tik a h ó n a p b a n , a m ik o r a N a p az egy ik csillag
k épből egy m á sik b a h a la d á t.
80 n ala, nádféleség, A m p h id o n a y K a rk a .
81 B h im asen a, azaz B h im a, a M a h ä b h ä ra ta eg y ik hőse.
82 M árga h ó n ap , n o v e m b e r—decem ber.
11
286 ERŐDALOMTÖRTÉ NETI FORRÁSOK
210. Sohase végezze a m aroknyi rizs vevését G h a tá b an 83 és P ausában.

A legjobb a m aroknyi rizs vétele a M argában, akkor gazdag rizsterm ést ad.
211. Aki nem v á g ta le a M argában a k ét és fél m aroknyi rizst annak
m inden lépését szerencsétlenség kíséri. H onnan volna a házában rizs?
212. A bölcsek a M ághában, K ritik á b a n , P usyában, H astáb an , S v ad
ban, U ttara p h alg u n ib an , U ttarä säd h ab a n , U tta ra b b á d ra p a d á b a n , Mulában
és á ta v a n a b a n parancsolják a rizs levágását.
213. [Az em ber] a V y a tip äta b an , V istiben, R ik tá b a n és V aidhrtiben84
és ugyanígy kedden, szom baton és szerdán mellőzze a m aroknyi rizs vevését.
ím e a m edhi85 felállítása a M argában
214. A M argában pedig ásson az em ber egy gödröt, kenje ki egyenlete
sen teh én trág y áv a l és o tta n állítsa fel egy szerencsés napon a medhi-1.
215. Női nevet a d jan a k a földm űvesek a medhi-nek am ikor a N ap a
Skorpióban van. A m edhi minősége szerint ér el a földm űves gabonagyara
podást.
216. N y ag ro d h a,86 S a p ta p a rn a ,87 G äm bhäri88 és éálm ali89 különösen
U d u m b ara90 vagy m ás te je t hordozó [fa legyen a medhi anyaga.]
217. Vata91 és m ás h ián y áb an pedig női nevet viselő fából csinálandó.
H a zászlóval ellátják, nim és m u stárral védik, fűvel és karkataka92 növénnyel
ellátják , illatszerekkel és virágokkal díszítik, akkor a medhi gabonában látható
boldogságot ad.
219. Ne állítsan ak fel medhi-1 a P ausában, nemszerencsés napon vala
m in t a árö v an ab an . A M argában gabonagyarapodást, a P au sáb an gabona
p u sztu lást eredm ényez.
220. K a p itth á b ó l,93 B ilvából94 bam buszból és éppen T rn arájáb ó l95
bizony ne készítsenek az em berek m edhi-t h a szerencsére várnak.
ím e a P ausabeli P u sy a y ä trä 96 elbeszélése
221. A földm űvesek kínálják meg egym ást, kor szerint haladva, akkor
k a d a li97 levélen feltálalt igen ízletes ételekkel, m elyeket fenséges hingu-val98
és feketeborssal ízesítenek, m elyhez m ártásokból, húsokból, hústalan fogások
ból, dadhi-ból, tejből, á jyá -b ó l" és päyasa-ból, különféle gyüm ölcsökből és
ehető gyökerekből, édességekből v alam in t sütem ények sokaságából álló
fogások járu ln ak .
225. A zután m ikor evés u tá n lenyalták szájukat, kenjék be egym
szantállal, ca tu h sam av al100 és sűrű illatos olajjal.
83 G h a ta azaz K ä rtik a .
84 Ü g y n e v e z e tt yogá-k, azaz csillag ászati k o n stelláció k nevei.
85 m edhi, egy cölöp, a m e ly k ö rü l a n y o m ta tá s t (cséplést) végző á lla t forog.
86 nyagrodha, F ic u s In d ic a .
87 saptaparna, A lsto n ia Scholaris.
88 gäm bhäri, G m elin a A rb o rea.
89 sälm ali, B o m b a x H e p ta p h y llu m v a g y S alm alia M alab arica.
90 udum bara, F ic u s G lo m erata.
91 vata, fü g e fa jta , M onier W illiam s sz e rin t F ic u s In d ic a .
92 karkataka, egy n ö v é n y n eve.
93 kapittha, F e ro n ia E le p h a n tu m .
94 bilva, A egie M arm elos.
95 trnaräja, Cocos N u cifera.
96 pusya yä trä , s z e rta rtá s neve.
97 kadali, b an á n fa , M usa S ap ie n tu m .
98 hingu, A safo etid a.
99 äjya, s z ű rt v aj.
100 catuhsam a, k enőcs n ev e, am ely sza n tá lb ó l, aloéból, sá frá n y b ó l és pézsm áb ó l áll·
226. K ám fo rb a ö ltö ztetett, felséges illa tta l teli bétellel kín álják egym ást
azu tán új ru h á t öltve.
227. V irágokkal díszítést végezve köszöntsék áaci u rá t (azaz In d rá t)
és zenével, énekkel és tán ccal rendezzenek akkor nagy ünnepet.
228. É s azu tán kezület kosárform ára kulcsolva tek in tsen ek fel a N a p ra
és közben örvendező szívvel m ondják el ezt a négy versből álló v a rá z s ig é t:
229. «Amikor a m ezőn a rizs még nincsen learatv a, védjen meg m inket
a m idannyiunk á lta l tisztelt, szerencsét adó istennő a p u sy a y ä trä erejénél
fo g v a ! N yug o d jan ak meg azok m indannyian te stte l és lélekkel a pusyayäträ
erejétől kik m inket akadályoznak !
231. Amíg az év véget nem ér legyen részünk a rizs g y arapodásában,
a dicsőség növekedésében, az asszonyok és gyerm ekek jólétében és a király
irán ti tisztelet növekedésében, a tan ácsad ás és a korm ányzás virágzásában,
a vagyon szaporodásában éjjel és n a p p a l!»
233. A zu tán boldog szívvel térjenek sa já t házukba és ne egyenek még-
egyszer azon a napon.
234. Az összes világok h asznára h ajd an á b an P a rä sa ra ezt a szívet el
ragadó pusyayäträ-1 m inden v ág y at teljesítővé te tte .
235. E zé rt a pusyayäträ gondosan, a szabály szerint végzendő valam ennyi
akad ály elm ozdítása és a gabona gyarapodása céljából.
236. Akik nem végzik el a pusyayäträ-t m ivel beképzeltek, azok szám ára
az akadályok m egm aradnak. H onnan nyernének boldogságot ab b an az évben?
237. E zé rt P au sa hónapban végezze el a bölcs a rizs levágását, csépelje
meg ahogyan elő van írv a és ad h ak áv al m érje meg.
ím e az ädhaka101 leírása
238. T izenkét anguli m éretűnek ism erik az ädhaka-1. A mérés balrafor-
dítással tö rtén ik , jobbrafordítással sohasem.
239. Jo b b rafo rd ítással a rizs mérése veszedelm et okoz, a b alrafordítás
boldogságot ad és a legkedvezőbb rizsgyarapodást eredm ényezi.
240. álesm an tak áb ó l101102 m angóból, P u n n ag áb ó l103 k ész íte tt ä d h a k a a
legjobb. A K a p itth a ,104 P a rk a ti104 és nim 105 fákból való szerencsétlenséget
okoz.
ím e a rizs tárolása:
241. A rizs ra k tá ro zá sa a legmegfelelőbb a H a stá b an , Ő rávanában,
D han isth áb an , Ő atabhisajban, P usyában, R ev atib an , R ohiniben, B h äran ib an ,
M ülában, U ttara p h alg u n ib an , U tta ra sá d h á b a n , U tta ra b h a d ra p a d á b a n , Mäg-
h ában és P u n arv asu b an , csütörtökön, hétfőn és pénteken, a N ap n ak a H al
jegyben levő szerencsés helyzetekor. A szom bat kerülendő.
«Om áldás legyen ! A gazdagságot adó, m inden em ber hasonm ása, adj
nekem g az d ag ság o t! Om ó új teherhordó állato k at fen n tartó , m indent m eg
érlelő, gyarapító, a la k já t tetszés szerint v á lto ztató is te n n ő ! Adj nekem
g az d ag ság o t! Áldás legyen !»
243. E z t a szöveget az em ber írja fel egy táb lára(?) és elhelyezve a m ag
tá ra k b a n a legnagyobb gyarapodást b izto síth a tja . A zután im ád ja L aksm it.
— I t t a P a rä sa ra bölcs által írt K rsip a räsa cím ű könyv véget ér.
101 ädhaka, g ab o n a m érésére szolgáló eszköz.

102 éle§mdntaka, C ordia L atifo lia M ix ta .
103 punnäga, C alophyllu m In o p h y llu m .
104 p a rka ti, F ic u s In fe c to ria .
105 nim ba, M elia In d ic a .
11*
S Z A N S Z K R IT SZÖ V EG
1. prajäpatim namaskrtya krsikarmavivecanam\krsakänäm hitärthäya

brüte rsiparäsarah\\
2. caturvedäntago viprah sästravädi vicaksanah\alaksmyä grhyate so ’p i
prärthanäläghavänvitah\|
3. ekayä ca punah krsyä prärthako naiva jäyate\krsyanvito dhi loke ’sm in
bhüyädekasca bhüpatih\\
4. suvarrtaraupyam änikyavasanairapi püritäh\tathäpi prärthayantyeva
krsakän bhaktatrsnayä 11
5. kanthe karne ca haste ca suvarnam vidyate yadi\ upaväsastathäpi
syädannäbhävena dehinäm\\
6. annam pränä balam cännam annam sarvärthasädhanam\devasürama-
nusyäsca sarve cännopajivinah\\
7. annam hi dhänyasam jätam dhänyam krsyä vinä na ca\tasmät sarvam
parityajya krsim yatnena kärayet\\
8. krsirdhainyä krsirmedhyä jantünäm jivanam krsih\hinisädidosayukto
’p i mucyate , atithipüjanät\\
9. tenärcitam jagat sarvamatithiryena püjitah\arcitästena deväsca sa eva
purusottam ah\|
tathä ca paräsarah
10. vrstimülä krsih sarvä vrstimülam ca jivanam \tasm ädädau prayatnena
vrstijnä nam samä caret \|
11. ato vatsararäjänam m antrinam meghameva ca\ädhakam salilasyäpi
vrstijnänäya sodhayet\\
atha räjänayanam
12. säkam trigunitam krtvä dviyutam m uninä haret\bhägasisto nrpo
jneyo nrpänm antri caturthakah\\
13. cittalärke nrpe vrstirvrstirugrä nisäpatau\vrstirm andä sadä bhaume
candraje vrstiruttamä \\
14. gurau ca sobhanä vrstirbhärgave vrstiruttam ä\prthivi dhülisampürnä
vrstihinä sanau bhavet\\
15. caksnrogo jvaräristam sarvopadrava eva ca\mandävrstih sadä vato
yaträbde bhäskaro nrpah\\
16. yasm in samvatsare caiva candro räjä bhaved dhruvam\kuryät sasyän-
vitäm prthvlm nairujyam cäpi m änave||
17. sasyahänirbhavettatra nityam rogasca mänave\yasminnabde kujo räjä
sasyasünyä ca medini\\
18. nairujyam supracärasca subhiksam ksitimandale\yaträbde candrajo
räjä sarvasasyä ca m edini ||
19. dharmasthitirmanahsthairyam vrstikäranamuttamam |yasminnabde
gurü räjä sarvä vasumati mahi\\
20. nrpänäm vardhanam nityam dhanadhänyädikam phalam\räjä daitya-
guruh kuryät sarvasasyam rasätalam|l
21. samgrämo vatavrstisca rogopadrava eva ca\mandävrstih sadä väto nrpe
samvatsare sanau\\
22. yathä vrstiphalam proktam vatsaragrahabhüpatau\tadvadvrstiphalam
jneyam vijnair vatsaramantrini\\
atha meghänayanam
23. sakäbdam vahnisam yuktam vedabhägasamährtam\sesam meghani

vijanlyädävartädi yathäkram am \\
24. ävartamscaiva samvartah puskaro drona eva ca\catväro jaladäh proktä
ävartädi yathäkramam\\
25. ekadesena cävartah samvartah sarvato jalam \puskare duskaram väri
drone bahujalä mahi\\
atha jalädhakanirnayah
26. satayojanavistirnam trimsadyojanamucchritam\ädhakasya bhaven-
mänarn m unibhih parikirtitam \\
27. yugmäjagomatsyagate sasänke raviryadä karkatakom prayäti\jalam
satädham harikärmuke ’rddham vadanti kanyämrgayorasitim \\
28. kulirakum bhälituläbhidhäne jalädhakam sannavatim vadanti\anena
m änena tu vatsarasya n irüpya niram krsikarm a käryam\\
29. samudre dasabhägämsca sadhägänapi parvate\ prthivyäm bhägän sadä
varsati väsavah\\
atha pausavrstijnänam
30. särddharri dinadvayam m änam krtvä pausädinä budhah\ganayenmä-
sikim vrstimavrstim vänilakram ät ||
31. saumyavärunayorvrstiravrstih pürvayäm yayoh\nivärte vrstihänih syät
samkule sam kulam jalam\\
32. ekaikam pancadandena m äsasya divaso matah\pürvärddhe vásári
vrstir uttarärddhe ca naisiki\\
33. dattvä dande patäkäm tu vätasyänukram ena ca\vijneyä m äsiki vrstih
krtvä yatnamaharnisam\\
34. dhülibhireva dhavalikrtamantariksam vidyucchatäcchuritavärunadig-
vibhägam\ pause yadä bhavati m äsi site ca pakse toyena tatra sakalä plavate
dharitri\\
35. pause m äsi yadä vrstih kujjhatirvä yadä bhavet\tadädau saptamc
m äsi väripurnä bhavenmahi\\
36. yadä pause site pakse nabho meghävrtam bhavet\toyäijtä dharitri
ca bhavet samvatsare tadä ||
37. minavrscikayormadhye yadi varsati väsavah\tadädau saptame m äsi
tattithau plavate mahl ||
atha m äghavrstijnänam.
38. mäghasya sitasaptam yäm vrstirvä meghadaréanam\ tadä samvatsare
dhanyah sarvasasyaphalapradah\\
39. mäghe bahulasaptamyäm tathaiva phälgunasya ca\caitre éuklatrtiyáyám,
vaisäkhe prathame ’hani\ |
40. etasu vandaväto vä tadidvrslirathäpi vä\tadä syäcchobiianä pravrd
bhaved sasyavati m ahl ||
41. saptam yäm svätiyoge yadi patati jalarn rnäghapakse ’ndhakäre väyurvä
candavegah sajaladharo garjito väsavo vä\vidyunm äläkulam vä yadi bhavati
nabho nastacandrärkatäram tävadvarsanti meghä dharanitalagatä yävadäkärti-
• käntam\\
42. mäghe m äsi nirantaram yadi bhavet präleyatoyägamo vätä vänti ca
phälgune jaladharaiscitre ca channam nabhah\vaisäkhe karakäh patanti satatam
jyaisthe pracandätapäh tävadvarsati väsavo ravirasau yävattuläyäm vrajet\\
atha phalgunavrstijnänam
43. pancam yädisu pancasu kumbhe ’rke yadi bhavati rohiniyogah\adhama-
tamädhamamadhyamamahadatimahämbhasäm nipätah\ |
atha caitravrstijnänam
44. pratipadi m idhum äse bhänuvärah sitäyäm yadi bhavati tadä syäccit-
talä vrstirabde aviralaprthudhäräsändravrstipravähair dharanitalamasesarri
plävyate somaväre] |
45. avanitanayaväre värivrstirna samyag budhagurubhrgujänäm sasy-
asam patpram odah\jalanidhiprapi sósam yäti väre ca saurer bhavati khalu dha-
ritri dhülijälairadrsyä 11
46. caiträdyabhäge citräyäm bhavecca cittalä ksitih\sese nicairna vätyart-
ham ksmämadhye bahuvarsini\\
47. m ülasyädau yam asyänte caitre väyuraharnisam\ärdrädini ca rksäni
vrstihetorvisodhayet\ \
atha vaisäkhavrstijnänam
48. pravähayutanadyäm tu dandam nyasya jale nisi\vaisäkhasuklaprati-
pattithau vrstim nirüpayet\\
49. om siddhiriti mantrena mantrayitvä satadvayam\ankayitvä tu taddan-
damankatulye jale ksipet ||
50. prätarutthäya sahasä tadankam tu nirüpayet\ samam caivädhikam
nyünam bhavisyajjalakähksayä \\
51. gatavatsaravadväri vanyä caiva same bhavet\hine hlnam bhavedväri
bhaved vanyä ca tädrsi.
52. ankädhikye ca dvigunä vrstirvanyä ca jäyate\iti paräsarenoktam
bhavisyadvrstilaksanam\\
53. süryodaye visuvato jagatäm vipattir madhyam gate dinakare bahuéa-
syahänih\astamgate dinakare tu tadarddhasasyam esvaryabhogamatulam khalu
cärddharätre\\
54. rekhätrayam sam ullikhya täbhistäsca vivarddhayet|trisrnkam sarva-
konesu parvatam tatra däpayet ||
55. isänädidaksinänkän samlikhedanaläditah\yenayenäjasamkräntistena
pravritphalam bhavet\\
56. ativrstih samudre syädanävrstistu parvate \ kaksayoscittalä vrstih
suvTstistlrasaügame 11
atha jyaisthavrstilaksanam
57. citräsvätivisäkhäsu jyaisthe m äsi nirabhratä\täsveva srävane mäsi
yadi varsati väsavah\tadä samvatsare dhanyo bahusasyaphalapradah\\
58. jyaisthädau sitapakse ca ärdrädidasarksake\sajalä nirjalä yänti
nirjaläh sajala iva\
atha äsädhavrsfilaksanam
äsädhyäm paurnam äsyäm surapatikakubho väti vätah suvrstih sasyadh-
varrisam prakuryäddahanadisigato mandavrstiryam ena\nairtyäm sasyahänirva-
runadisi jalam väyunä väyukopah kauveryäm sasyapürnäm prathayati niyatam
m edinlm sambhunä ca\\
60. äsädhasya site pakse navam yäm yadi varsati\varsatyeva tadä devastat-
rävrstau kuto jalam\\
61. sukläsädhyäm navamyämudayagiritaki nirmalatvam prayäti sviyarn
käyam vidhatte kharatanukirano mandaläkärayogam\jimütairvestito ,sau yadi
bhavati ravirgamyamäne ,stasaile tävatparyantameva pragalati jalado yävadastam
tuläyäh.
atha srävanavrstilaksanam
62. rohinyärri srävane m äsi yadi varsati väsavah\tadä vrstirbhavettävad
yävannottisthate harih\\
63. karkate rohinirkse yadi vrstirna jäyate\tadä paräsarah präha hä hä

lokasya kä gatih ||
64. srävane m äsi rohinyäm na bhavedvarsanam yadi\viphalärambhasarri-
klesästadä syuh krsivrittayah\\
atha sadyovrstijhänam
65. jalastho jalahasto vä nikate tha jalasya vä\srastä prcchati srstyartham
vrstih samjäyare 'cirät||
66. uttisthatyandamädäya yadä caiva pipilikä\bhekah sabdäyate 'kasmät
tadä vrstir bhaveddhruvam\\
67. vidälä nakuläh sarpä ye cänye vä vilesayah\dhävanti salabhä mattäh
sadyovrstir bhaved dhruvam\\
68. kurvanti bälakä märge dhülibhih setubandhanam\mayüräscaiva nrty-
anti sadyovrstir bhaved dhruvam\\
69. äghätavätadustänäm nrnämarige vyathä yadi Jvrksägrärohanamcäheh
sadyovarsanalaksanam\\
70. paksayoh sosanam raudre khagänäm am bucärinäm\jhinjhiravastathä-
käse sadyo varsanalaksanam\\
atha grahasamcäre vrstijnänam
71. calatyangärake vrstirdhruvä vrstih sanaiscare\väripürnam mahirri
krtvä pascät samcarate guruh\\
72. grahänämudaye cäste tathä vakräticärayoh\präyo varsanti hi ghanä
nrpdndm udyam esu ca\\
73. citrämadhyagate jive bhinnabhändamiva sravet\tatah svätim sam äsädy
mahämeghän vimuncati\\
74. pusyenopacitän meghän svätirekä vyapohati\sravane janitam varsam
revatyekä vimuncati 11
athä nä vrstila ksa nam
75. dhruve ca vaisnave haste mule sakre caran kujah\sadyah karotyanävr-
stim krttikäsu maghäsu ca\\
76. kujaprstagato bhänuh sam udram api sosayet\sa eva viparitastu parva-
tänapi plävayet\\
77. sadyo nikrntayedvrstim citrämadhyagato bhrguh\arigärako yadä simhe
tedängaramayi mahi\\
78. sa eva ravinä yuktah sam udram api sosayet\ |
atha krsyaveksanam
79. phalatyaveksitä svarnarri dainyam saivänaveksitä\krsih krsipuränajna
ityuväca paräsarah\\
atha cänye m unayah
80. piturantahpuram dadyänm äturdadyänmahänasam\gosu cätmasam da-
dyät svayameva krsirn vrajet\\
81. krsirgävo vanigvidyäh striyo räjakuläni ca\ksanenaikena sidanti
muhurtamanaveksanät\\
82. samarthena krsih käryä lokänäm hitakämyayä\asamartho hi krsako
bhiksäm präpnoti mänavah\\
83. gohitah ksetragämi ca kälajno bijatatparah\vitandrah sarvasasyädhyah
krsako nävasidati\\
athe vähanavidhänam
84. krsirn ca tädrsim kuryädyathä vähänna pidayet\vähapidärjitam sasyam
garhitam sarvakarmasu\\
85 vähapidärjitam sasyam phalitam ca caturgunam\vähanihsväsavätena

taddrutam ca vinasyati ||
86. gudakairyavasairdhüm aistathänyairapi posanaih| vähäh kvacinna si-
danti säyam prätasca cäranät\\
87. gosälä sudrdhä yasya sucirgomayavarjitä\tasya vähä vivarddhante
posanairapi varjitäh\\
88. gosakrnmütraliptähgä vähä yatra dine dine\nihsaranti gaväm sthänät
tatra kim posanädibhih ||
89. pancapadä tu gosälä gaväm vrddhakari smrtä\simhagehe krtä saiva
gonäsam kurute dhruvam ||
90. käm syam käm syodakam caiva taptamandam jhasodakam\kärpäsasod-
hanam caiva gosthäne govinäsakrt\\
91. sammärja n im ca musalamucchistam goniketane\krtvä gonäsamäpnoti
taträjabandhanäd dhruvam \\
92. gomütrajälakenaiva yaträvaskaramocanam\kurvanti grhamedhinyas-
tatra kä vähaväsanä ||
93. vilabdhim gomayasyäpi ravibhaumasanerdine\na kärayed bhramenäpi
govrddham yadi väncchati\\
94. väratrayam parityajya dadyädanyesu gomayam\sanibhaumärkaväresu
gavärri hänikarah smrtah\\
95. sandhyäyäm tu gaväm sthäne dipo yatra na diyate\sthänam tatkamalä-
hinarn viksya krandanti goganäh\\
96. halamastagavam proktam sadgavam vyavahärikam\caturgavam nrsam-
sanäm dvigavam tu gaväsinäm\\
97. nityam dasahale laksm irnityam pancahale dhanam \nityam tu trihale
bhaktam nityamekahale rnam ||
98. ätmaposanamätram tu dvihalena ca sarvadä\pitrdevätitM näm ca
nännadäne bhavet ksamah\\
atha goparvakathanam
99. gopüjäm kärtike kuryällagudapratipattithau\baddhvä syamalatäm
srrige liptvä tailaharidrayä\\
100. kunkum aiscandanaiscäpi krtvä cänge vilepanam\udyamya lagudam
haste gopäläh krtabhüsanäh ||
101. tato vädyaisca gltaisca mandayitvämbarädibhih\bhrämayeyurvrsam
m ukhyam gräme govighnasäntaye\\
102. gavämarige tato dadyät kärtikaprathame dine\tailam haridrayä yuktam
m ilitvä krsakaih saha \|
103. taptalauham dine tasm in gavämangesu däpayet\chedanam ca pra-
kurvati längülakacakarnayoh\\
104. sarvä gojätayah susthä bhavantyetena tadgrhe\nänävyädhivinirmuktä
varsamekam na samsayah ||
atra goyäträptavesau
105. pürvätrayam dhanisthä ca indrägnisaumyavärunäh\ete subhapradä
nityam gavärri yäträpravesayoh\\
106. trisüttaresu rohinyäm siniväli caturdasi\pusyasravanahastesu citrä-
yäm astham isu ca\\
107. gaväm yäträm na kurvati prasthänam vä pravesanam\pasavastasya
nasyanti ye cänye trnacärinah\\
108. arkärkikujaväresu gaväm yäträpravesayoh| gamane govinäsäh syät
pravese grhinovadhah\\
atha gomayakütoddhárah
109. mäghe gomayakütam tu sam pujya sraddhaydnvitah\sobhane divase
fkse kudddlaistolayettatah\\
110. raudre samsosya tat sarvam krtvd gundakarüpinam \phdIgune prati-
keddre saram garte nidhdpayet\\
111. tato pavandkale tu kurydt sdravimocanam\vind sdrena yaddhdnyam
varddhate phalavarjitah\\
atha halasdmagrikathanam
112. isdyugahalasthdnurniryolastasya pdsikdh\addacallasca saulasca pac-
cani ca haldstakam\\
113. pancahastd bhavedísd sthdnuh pancavitastikah\sdrddhahastastu niryolo
yugam karnasamdnakam\\
114. niryolahpdsikd caiva addacallastathaiva ca\dvddasdrigulamdnau tau
■saulo ’ratnipramdnakah\\
115. sdrddhadvddasamustirvd kdryd vd navam ustikd\drdhd paccanikd
jneyd lauhdgrd vamsasambhavd ||
116. dbaddho mandaldkdrascatuhpancdsadaügulah\ yotram hastacatuskam
sydt raj ju h pancakardtm ikd\\
117. pancdúgulyadhiko hasto hasto vd phdlakah smrtah\arkasya patrasadrsí
p hdlikd tu navdnguld ||
118. ekavimsatisalyastu viddhakah parikirtitah\navahastd tu m adikd pra-
sastd sarvakarmasu.
119. iyam hi halasdmagrl pardsaramunermatd\sudrdhd krsakaih kdryd
subhadd sarvakarmasu\\
120. adrdhdyuktam dnd yd sdmagri vdhanasya ca | vighnam pade pade
kurydt karsdkale na samsayah\\
atha halaprasdranam
121. anilottararohinydm mrgamülapunarvasau\pusyasrdvariahastdsu
kurydddhalaprasdranam\\
122. halaprasdranam kdryam krsakaih sasyavrddhaye\sukrendujivdresu
sasijasya visesatah\\
123. bhaumdrkadivase caiva tathd ca sanivdsare\krsikarmasamdrambho
rdjyapadravamddiset\\
124. dasamyekddasi caiva dvitiyd pancam i tathd\trayodasi trtiyd ca saptam i
ca subhavdhd
125. sasyaksayah pratipadi dvddasydm badhabandhanam\bahuvighnakári
sasthi kuhüh karsakandsini ||
126. hantyastami balivardannavami sasyaghdtini\caturthi kitajanani
patirn hanti caturdasi\\
127. vrse m ine ca kanydydm yugme dhanusi vrscake\etesu subhalagnesu
, kurydddhalaprasdranam\ \
128. mesalagne pasum hányát karkate jalajddbhayam\simhe sarpabhayam
caiva kurnbhe caurabhayam tathd | ]
129. makare sasyandsah sydttuldydm prdnasamsayah\tasmdllagnam pra-
yatnem na krsydrambhe vicdrayet ||
130. subhe ’rke candrasamyukte suklayugm ena vdsasd\sndtvd gandhaisca
pusyaisca püjayitva yathdvidhi \|
131. prthivim grahasamyuktdm prthurn caiva prajdpatim\agneh pradak-
sinam krtvd bhüri dattvd ca daksindm\\
132. phäldgrarp svarnasam yuktam krtvä ca madhulepanam\aheh krode

vämaparsve kuryäddha laprasäranam\\
133. smartavyo väsavah sukrah prthurämah paräsarah\sampüjyägnim
dvijarn devam kuryäddhalaprasäranam\\
134. krsriau vrsau lialasläghyau raktau vä kfsnalohitau\mukhapärsvau
tayorlepyau navanirairghrtena vä\\
135. uttaräbhimukho bhütvä ksirenärghyam nivedayet\ éuklapuspasmá-
yuktam dadhiksirasamanvitam\\
136. suv^stim kuru devesa grhänärghyam sacipate||
137. nivisto vistare bhaktah sam sthäpya jä n u n l ksitau\pranamed väsavam
devam mantrenanena karsakah\\
138. nirvighnärri sasyasam pattim kuru deva namo ’stute\\
139. tato dadyäcca naivedyam ghrtapürnam pradipakam \ sasyasampattaye
,vasyam saghanäya marutvate\\
140. vasudhe hemagarbhäsi sesasyoparisäyini\caräcaradhrte devi dehi me
väncchitani phalam\\
141. vrso vyarthakatirvarjyaschinnaläügülakarnakah|sarvasuklastathä
varjyah krsakair halakarmani\\
142. chinnarekhä na kartavyä yathä präha paräsarah\ ekä tisrastathä
panca halarekhäh prakirtitäh\\
143. ekä jayakarl rekhä trtiyä cärthasiddhadä\pancasamkhyä tu yä rekhä
bahusasyapradäyini \\
144. halam pravahamänam tu kürmam utpätayet yadi\grhini mriyate
tasya tathä cägnibhayam bhavet ||
145. phälotpate ca bhagne ca deéatyágo bhaveddhruvam\längalam bhidyate
väpi prabhustatra vinasyati\\
146. isäbhaügo bhavedväpi krsakaprärianäsakah\bhrätrnaso yuge bhagne
éaule ca mriyate sutahl |
147. yotracchede tu rogah syät sasyahänisca jäyate\nipäte karsakasyäpi
kastam syädräjamandire\\
148. halapravähakäle tu gaurekah prapatedyasi\jvarätisärarogena manuso
m riyate dhruvam\\
149. hale pravähamäirie tu vrso dhävan yadä vrajet\krsibhango bhavettasya
p idä väpi sarirajä \\
150. halapravähamätram tu gaureko nardate yadä\ näsälidhäm prakurvati
tadä sasyam caturgunam\\
151. hale pravähamäne tu sakrnm ütram bhaved yadä\sasyavrddliih
sakrtpäte mütre vanyä prajäyate\\
152. halaprasäranam yena na kr tarn mrgakumbhayoh\kutastasya kfsä-
vasya phaläsä krsikarmani\\
153. halaprasäranam naiva krtvä yah kar sanam caret\kevalam baladarpena
sa karoti krsim vrthä \ \
154. mrt suvarnasamä mäghe kurnbhe rajatasannibhä\caitre tämrasamä
proktä dhänyatulyä tu mäghave||
155. jyaisthe tu mrtsamä jneyä äsädhe kardamänvitä\nisphalä karkate
caiva halairutpätitä tu yä ||
tathä ca paräsarah
156. hemante krsyate hema vasante tämrarupyakam \dhänyaam nidägha-
käle tu däridryam tu ghanägame\\
atha bijasthäpanavidhih
157. mäghe vä phälgune m äsi sarvabijäni samharet\sosayedätape sam yak

naivädho vinidhäpayet\\
158. bljasya p u tikä m krtvävidhänyam tatra sodhayet\bijam vidhänyasam -
m isram phalahänikaram param\\
159. ekarupam tu yadbijam phalam phalati nirbharam\ekarüpam prayat-
nena tasmädbijam samäcaret\\
160. sudrdham putakam krtvä trnam chindyät vinirgatam\acchinnatrnake
hyasm in krsih syät trn a p ü ritä ||
161. na valmike na gosthäne na prasütäniketane\ na ca bandhyävati gehe
hijasthäpanamäcaret\\
162. nocchistam spar sayedbija m na ca närim rajakhaläm \na bandhyä
•jarbhini caiva, na ca sadyahprasütikä\\
163. ghrtam tailam ca takram ca pradipam lavaijuim tathä\bijopari
hhram enäpi krsako naiva kärayet\\
tat hä ca gärgyah
164. dipägnidhüm asam sprstam vrsthyä copahatam ca yat\varjaniyam
sadä bijam yadgartesu pidhäpitam \\
165. prothitam m isritam bijam bhräntyä na nirvapet kvacit\vidhänyam
gudakonm isram tadbljam bandhyatäm vrajet ||
166. krsänasärakedäravrsaniradasancayäh\sarve te bandhyatäm yä n ti bije
handhyatvamägate\\
167. tiladhänyayavänäm ca vidhiresa prakirtitah\bije yatnamatah kuryäd
bijam üläh phalasriyah\\
atha bijavapanavidhih
vaisäkhe vapanam srestham jyaisthe tu madhyam am smrtam\äsädhe
cädhamam proktam srävane cädhamädhamam\\
169. ropanärtham tu bijänäm sucau vapanamuttamam\srävane cädhamam
proktam bhädre caivädhamädhamam\\
170. uttarätrayamülendramaitrapaitrendudhätrsu\hastäyämatha revatyäm
bijavapanamuttamam\ |
171. visnupürvävisäkhäsu yäm yaraudränilähisu\ bljasya, vapanam krtvä
bijam äpnoti m änavah\|
172. vapane ropane caiva värayugmam vivarjayet\m üsikänäm bhayam
bhaume mande salabhakitayoh\\
173. na väpayettithau rikte ksine some visesatah\evam sam yak prayunjänäh
sasyavrddhim iväpnuyät\\
174. jyaisthänte tridinam särddhamäsädhädau tathaiva ca\vapanam sarva-
sasyänäm phalärthi krsakastyajet\\
175. vrsänte m ithunädau ca trinyahäni rajakhalä\bijani na väpayettatra
janah päpäd vinasyati\\
* tathä ca
176. mrgasirasi nivrtte raudräpade ’mbuväcl bhavati rtum ati ksmä var-
jayettrinyahäni \ yadi vapati krsänah ksetramäsädya bijam na bhavati phalabhägi
■därunascatra kälah\\
177. him avärinisiktasya bijasya tanm anäh sucih\indram citte samädhäya
svayam m ustitrayam vapet \|
178. krtvä dhänyasya punyäham krsako hrstamänasah\präümukhah kala-
sarri dhrtvä pathenmantramanuttamam\\
179. vasundhare mahäbhäge bahusasyaphalaprade\devaräjni namo ’stu
te éubhage sa syakärini|]
180. rokantu sarvasasyüni käle devafi pravarsatu\susthä bhavantu Jcrsalcd

dhanadhänyasamrddhibhih\\
181. krtvä tu vapanam ksetre krsakän ghrtapayäsaih\bhojayitvä subhojyena
nirvighnä jäyate krsih ||
aiha m ayikädänam
182. bijasya vapanam krtvä m ayikäm tatra däpayet\tadabhä vena bijänäm
samajanm a na jäyate ||
aiha ropanavidhih
183. vapanam ropanam caiva bijam syädubhayätm akam\vapanam roganir-
m uktam ropanam sagadam sadä ||
184. na vrksarüpam dhänyänäm bijäkarsanamäcaret\ na phalanti drdhäh
sarve bijäh kedärasamsthitäh||
185. hastäntaram karkate ca, simhe hastärddhameva ca\ropariam sarvasasy-
änärn kanyäyäm caturaügulam\\
aiha dhänyakattanavidhih
186. äsädhe srävane m äsi dhänyamäkattayedbudhah\anäkattam tu yadd-
hänyam yathä bijam tathaiva hi ||
187. karkate kattayeddhänyamvrstau krsitatparah\bhädre cärddhaphala-
präptih phaläsä naiva cäsvine\\
188. na nim nabhüm au dhänyasya kuryät kattanaropane\na ca särapradä-
nam tu trnamätram tu sodhayet\\
aiha dhänyanistrnikaranam
189. nispannam api yaddhänyam na krtam trnavarjitam \na sam yak
phalanäpnoti trnaksinä krsirbhavet ||
190. kulirabhädrayormadhye yaddhänyam nistrnam bhavet\ trnairapi tu
sam pürnam taddhänyam dvigunam bhavet ||
191. dviväram äsvine m äsi krtvä dhänyam tu nistrnam\atha päkavihinam
hi dhänyam phalati mäsavat\\
192. tasmät sarvaprayatnena nistrnäm kärayet krsim \nistrnä hi krsänänäm
krsih kämadughä bhavet ||
aiha bhädrajalamoksanam
193. nairujyärtham hi dhänyänäm jalam bhädre vimocayet\mülamäträr-
pitam tatra kärayejjalaraksanam\\
194. bhädre ca jalasam pürnam dhänyarri vividhabädhakaih\prapiditam
krsänänäm na datte phalamuttamam\\
atha dhänyavyädhikhandanam antrah
om siddhih srigurupädebhyo namah\svasti him agirisikharasankhakun-
dendudhavalasilätatät nandanavanasamäyatanät paramesvaraparamabhattära-
kamahäräjädhiräjasrimadrämapädä vijayinah samudratate anekasatasahasravä-
naraganamadhye kharanakharacaranorddhvaläügülam pavanasutam vätavegam
paracakrapramathanarri srim adhanüm antam äjnäpayanta kusalamanyasya- amu-
kagotrasya sriam ukasya ksetrakhandamadhye vätä bhämbhä bhänii . . . ( ? )
saükhigändhipändaramundidhülisrngärikumärimadakädayah\ajäcatakasuka-
sükaramrgamahisavarähapatangädayasca sarve sasyopaghätino yadi tvadiya-
vacanena tat ksetram na tyajanti tadä tän vajralängülena tädayisyasiti om äm
ghäm ghirri ghürn ghah\
195. likhitvälaktakenäpi mantram sasyesu bandhayet\na vyädhikitahirri-
sränärri bhayam tatra bhavet kvacit\\
atha jalaraksanam
196. äsvine kärtike caiva dhänyasya jalaraksanam \na krtam yena m ürk-
hena tasya kä sasyaväsanä ||
197. yathä kulärthi kurute kulastripariraksariam\tathä samraksayed vári
saratkäle samägate\\
198. atha kärtikasam kräntyäm ksetre ca ropayennalam\kedäresänakone
ca sapatram krsakah sucih ||
199. tato gandhaisca mälyaisca dhüpaisca sum anoharaih\püjayitvä nalam
tatra püjayeddhänyavrksakän\\
200. dadhi bhaktam ca naivedyam päyasam ca visesatah\tato dadyät
prayatnena tälästhisasyameva ca\\
tadarthamantrah
201. bälakästarunä vrddhä ye cänye dhänyavrksakäh\jyesthä väpi kanisthä
m sagadä nirgadäsca ye ||
202. äjn ä ya hi susenasya räghavasya prthorapi\täditä naladandena sarve
eyuh samapuspitäh\\
203. sam apuspatvamäsädya sighram phalantu nirbharam\susihä bhavantu
krsakä dhanadh ä nyasamanvitä h \\
204. propayitvä nalam ksetre m antrenänena ca kramät\dhänyavrddhim
paräm präpya nandanti krsakä ja n ä h ||
205. nalam tu dhatasam kräntyäm ksetre näropayanti ye\asamä bandhya-
puspäsca tesäm syur dhänyajätayah\\
atha märge mustigrahanam
206. tato märge tu sampräpte kedäre subhaväsare\dhänyasya lavanam
kuryät särddhamustidvayam sucih] \
207. gandhaih puspaisca naivedyairdhüpaisca dhänyavrksakän\püjayitvä
yathänyäyam lsäne lavanam caret\\
208. tatastanmastake krtvä sam m ukham sirsakänvitam \sprstvä na kim api
kväpi vrajenmaunena mandiram\\
209. saptapadyäm tatah pädarri dattvä m ukhyaniketane\pravisya sthäpayet-
t.atra pürvabkäge supüjitam \\
210. na mustigrahanam kuryät kadäcid dhatapausayoh\srestho mustigraho
märge dhanadhänyaphalapradah\ \
211. särddhamustidvayam märge yo ’cchittvä lavanam caret\pade pade
viphalatä tasya dhänyam kuto grhe||
212. raudre mäghe tathä saumye pusye hastänilottare\dhänyacchedam
prasamsanti mule sravanaväsaie\\
213. vyatlpäte ca bhädre ca riktäyäm vaidhrtau tathä\bhaumärkabudha-
väresu mustisamgrahanam tyajet ||
atha märge medhiropanam
214. krtvä tu khananam märge samam gomayalepitam\äropanlyo yatnena
lutra medhih subhe 'hani\\
215. strinäm nä karsakaih käryo medhirvrscikabhäskare\medhergunena
krsakah sasyavrddhimaväpnuyät\\
216. nyagrodhah saptaparnasca gambhäri sälm ali tathä\audumbari vise-
sena anyä vä ksiravähinl ||
217. vatädinämabhäve tu käryä strinäm adhärikä\vaijayantisam äyukto
nimbasarsaparaksitah\\
218. dhänyakesarasamyuktastrnakarkatakänvitah\arcito gandhapuspäb-
hyärn medhih sasyasukhaparadah\\
219. pause medhirnacäropyah krürähe sravane tathä\sasyavrddhikaro

märge pause sasyaksayapradah\\
220. kapithabilvavamsänäm trnaräjasya caiva hi\medhih käryo narairnaiva
yadlcchedätmanah subham\\
atha pause pusyayäträkathanam
221. akhandite tato dhänye pause m äsi subhe dine\pusyayäträm janäh
kuryuranyonyam ksetrasannidhau 11
222. param ännam ca tatraiva vyanjanairmatsyam ämsakaih\niräm isais-
tathä divyaih sahmgumaricänvitaih\\
223. dadhibhisca tathä dugdhairäjyapäyasapänakaih\nänäphalaisca mü-
laisca m istapistakavistaraih \\
224. ebJiih sudhaukitam krtvä tadannam kadalitale\bhojayeyuh janäh
sarve yathävrddhapurahsaräh\\
225. äcamya ca tatastatra candanaisca catuhsamaih\anyonyam lepanam
kuryustailaih pakvaih sugandhibhih||
226. karpüraväsitam divyam tämbülam gandhapüritam\bhaksayeyustato
,nyonyam paridhäya navämbaram\\
227. puspairäbharanam krtvä nam askrtya saclpatim\gitairnrtyisca vady-
aisca kuryustatra mahotsavam\\
228. tatasca harsitäh sarve mantram slokacatustayam\hastasamputakam
krtvä patheyurviksya bliäskaram\\
229. ksetre cäkhanditadhänye pusyayäträprabhävatah\asmäbhirmänitä
sarvaih säsm än p ätu subhapradä ||
230. karmanä manasä väcä ye cäsmäkarri virodhinah\sarve te prasamarp,
yäntu pusyayäträprabhävatah\\
231. dhänyavrddhir yasovrddhih pravrddhirdäraputrayoh\räjasammä-
navrddhisca gaväm vrddhistathaiva ca\\
232. mantrasäsanavrddhisca dhanavrddkiraharnisam\asamükam astu sata-
tam yävat pürno na vatsarah||
233. tatah pram uditäh sarve vrajeyuh svaniketanam\na bhojanam punah
kuryustasm innahani te janäh ||
234. hitäya sarvalokänäm pusyayäträ manoharä\purä paräsareneyam
krtä sarvärtgasädhini|[
235. tasmädiyam prayatnena pusyayäträvidhänatah\sarvavighnaprasän
tyartham käryä sasyasya vjddhaye\\
236. pusyayäträrn na kurvanti ye janä dhanagarvitäh\na vighnopasamas-
tesäm kutastadvatsa? e sukham ||
237. pause m äsi tatah kuryäddhänyacchedärri vicaksanah\mardayitvä
yathäyogamädhakena pramäpayet \|
athädhakalaksavam
238. dvädasärigvlakairmänairädhakah pariklrtitah\m äpanam vämävartena
daksine na kadäcana ||
239. yämyävartena dhänyänäm m äpanam vyayakärakam\vämävartena
sukhadam dhänyavTddhikaram param\\
240. slesmätakämrapunnägakrtamädhakamuttamam\kapitthaparkatinim-
bajanitam sainyavarddhanam\\
atha dhänyasthäpanam
241. hastäjaritraye pusye revatyäm ca prajäpatau\yamamülottare saumye
maghäyäm ca punarvasau\\
242. jive saumye bhrgorväre nidhane Jcrüravarjite\minalagne subhe riese

dhänyasthäpanam uttam am .
om dhanadäya sarvalokahitäya dehi me dhanam svähä\om navadhuryasahe
devi sarvaJcämavivarddhini käm arüpirii dehi me dhanam svähä |
243. likhitvä ti svayarn mantrarri dhänyägäresu niksipet\samrddham ca
paräm kuryät tato laksm im prapüjayet\\
iti paräsaram univiracitam krsiparäsaranäm apustakam samäptam\\
1 828-1978
M E G JE L E N T AZ A K A D É M IA I K Ö N Y V K IA D Á S 150. É V É B E N
A kiadásért felel az Akadémiai Kiadó igazgatója. — Műszaki szerkesztő: Sándor Isván

A kézirat nyomdába érkezett: 1978. V. 15. — Terjedelem: 15,4 (A/5) ív
78.5850 Akadémiai Nyomda, Budapest — Felelős vezető: Bernát György
M-KGTAR
rraevW íOS AKAI®*·
KÖNYVI XRA
K e r té s z I s t v á n : A Télephos-mítosz és a Télephos-friz..................................................... 238
KÖNYVSZEMLE
S zilágyi J á n o s G yörgy: E tru s z k o -k o rin th o si v ázafe sté sz e t. (Ism . Szabó M i k l ó s ) ......... 246
Szilágyi J á n o s G yörgy: A n tik m ű v észet. (Ism . S z. M .) ....................................................... 247
A n ő sté n y k e n ta u r. V á lo g a tta Z solt A ngéla. (Ism . S z. J . G y . ) .............................................. 248
A pollodórosz: M itológia. F o rd . H o rv á th J u d it, u tó sz ó t ír ta Szepessy T ib o r. (Ism .
S z. J . Gy.) ....................................... ........................... ............................................................. 248
G. S uetonius T ra n q u illu s: A C aesarok élete. F o rd . K is F e re n c n é , u tó sz ó t ír ta H eg y i
G yörgy. (Ism . S z. J . G y . ) ...................................................................................................... 248
T ó th Is tv á n : lu p p ite r D o lic h e n u s-ta n u lm á n y o k . (Ism . M ó csy A n d r á s ) .................. ; . 249
K om oróczy G éza: S u m ér és m a g y a r? (Ism . M aróth M ik ló s) ............................................ 250
D ark ó Je n ő : C sászárim ádó R ó m a — k ép ro m b o ló B izánc. (Ism . K a p itá n ffy Is tv á n ) 252
P . F edeli: II carm e 61 di C atullo. (Ism . N ém eth B éla ) .......................................................... 253
Csillag P ál: T he A u g u sta n L aw s on F a m ily R e la tio n s. (Ism . B orzsák I s t v á n ) ................ 254
J . V. C ody: H orace a n d C allim ach ean A esth etics. (Ism . B or zsák I s t v á n ) ....................... 256
P. O vidius N aso: M etam o rp h o sen . K om m . v. F . B örner. IV V. (Ism . B orzsák Is tv á n ) 258
P. O vidius N aso: M etam orp h o sen . K o m m . v. F . B öm er. V I —V II. (Ism . B orzsák
Is tv á n ) .............................................................................................................................. 259
T a citu s: D ie H isto rien . K om m . v. H . H e u b n e r. IV . (Ism . B orzsák I s t v á n ) ..................... 262
M. Gil: D o cu m en ts o f th e Jew ish P io u s F o u n d a tio n s fro m th e C airo G eniza. (Ism .
Scheiber S á n d o r) ..................................................................................................................... 265
HÍREK
A X I. N em zetközi L im eskongresszus. ( F itz J e n ő ) .............................................................. 267

M a ró ti E y o n : S p a rtacu s-k o n fe re n c ia B u lg á riá b a n ................................................................. 269
W ojtilla G y u la : K r s i p a r ä s a r a ............................................................................................................ 273
MUNKATÁRSAINK SZÍVES FIGYELMÉBE
Az ,,A n tik T a n u lm á n y o k ” 1. sz á m á b a o k tó b e r 1-ig, 2. sz á m á b a ped ig á p rilis

1-ig leh et k é z ira to k a t bek ü ld en i. K ü lö n le n y o m a to k a t a k é z ira to k b e n y ú jtá sá v a l
egyidejűleg, az A kadém iai K ia d ó n a k c ím z e tt m egrendeléssel, a szerkesztőség ú tjá n
• írá sb an kell kérni.
Ara : 24,— Ft
I N D E X : 26029
K ö teten kén t elő fizetve: 40, — Ft
IS S N 0003—567 X
A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M IA I K L A S S Z IK A -F IL O L Ó G IA I
B IZ O T T S Á G Á N A K K Ö Z R E M Ű K Ö D É S É V E L M E G JE L E N T K IA D V Á N Y O K
1. K É Z I K Ö N Y V E K :
Ó kori tö r té n e ti C h resto m ath ie. I . Ó kori k e le ti tö r té n e ti c h re sto m a th ia . Szerk.
Harmatta János. B p. 1965. T a n k ö n y v k ia d ó . 412 1.
Moravcsik Gyula: B ev ezetés a b izan tin o ló g iá b a . B p . 1966. T a n k ö n y v k iad ó . 163 1.
2. M O N O G R Á F I Á K :
S tu d ien zu r G esch ich te u n d P h ilo so p h ie d es A lte rtu m s. H rsg , von J . H arm atta.
B u d a p e st 1968. A k ad ém ia i K ia d ó . 405 1.
1. Trencsényi-Waldapfel: V on H o m e r b is V ergil. G e sta lte n u n d G edanken der
A n tik e. B u d a p e st 1969. A k a d é m ia i K iad ó . 522 1.
Gy. Moravcsik: B y z a n tiu m a n d th e M agyars. B u d a p e st 1970. A k ad ém ia i K iad ó . 147.
M aróti Egon: K a ló zk o d ás a ró m a i p o lg á rh á b o rú k k o rá b a n . B u d a p e st 1972.
A k ad ém ia i K ia d ó . 104 1. (A pollo K ö n y v tá r 1).
Rüoók Zsigmond: A görög é n e k m o n d ó k . B u d a p e st 1973. A k a d é m ia i K iad ó . 163 1.
(A pollo K ö n y v tá r 2).
S. FORDÍTÁSOK ÉS S Z Ö V E G K I A D Á S O K :
M. P o rciu s C ato: A fö ldm űvelésről. F o r d íto tta és a je g y z e te k e t írta : K un József.
A bevezető ta n u lm á n y t ír ta : M aróti Egon. (G örög és la tin író k 11.) B u d a p e st 1966.
A k ad ém ia i K iad ó . 321 1.
A ppianos: A ró m a i p o lg á rh á b o rú k . I —I I . F o rd íto tta , a bev ezető ta n u lm á n y t és a
je g y z e te k e t ír ta Hahn István. (G örög és la tin író k . 12 — 13.) B u d a p e st 1967. A kadém iai
K iad ó . 504 584 1.
M. T e re n tiu s V arro : A m ező g azd aság ró l. F o r d íto tta és a je g y z e te k e t ír ta Kun
József , a b evezető ta n u lm á n y t ír ta M aróti Egon. (G örög és la tin író k 14.) B u d a p e st 1971.
A k ad ém ia i K iad ó . 520 1.
M enandros: Íté le tk é rő k . F o r d íto tta és a b ev ezető ta n u lm á n y t ír ta Devecseri Gábor.
(G örög és la tin írók 15.) B u d a p e st 1971. A k ad ém ia i K iad ó . 119 1.
4. AZ Ó K O R T U D O M Á N Y I TÁRSASÁG KIADVÁNYAI:
1. M enandros: A z em b erg y ű lö lő . F o rd . Trencsényi-Waldapfel Imre. B p. 1960.
A k ad ém iai K iadó. 39 1.
2. E u rip id és: Ip h ig e n e ia a ta u ru so k k ö z ö tt. F o rd . Devecseri Gábor. B p. 1961.
A k ad ém iai K iad ó . 55 1.
3. A risto p h an és: A b éke. F o rd . Devecseri Gábor. B p. 1963. A k ad ém ia i K iad ó . 64 1.
4. P . V ergilius M aró: A szúnyog. F o rd . Szabó Kálmán. A b evezető ta n u lm á n y t
ír ta Havas László . B p . 1963. A k ad ém ia i K ia d ó . 15 1.
5. Sophokles: A ntig o n e. F o rd . Révay József. B p. 1967. A k a d é m ia i K iad ó . 50 1.
6. H ésiodos: Is te n e k születése. F o rd íto tta és m a g y a rá z a to k k a l k ísé rte Trencsényi-
Waldapfel Imre. B p . 1967. A k ad ém ia i K iad ó . 42 1.
7. E u g ip p iu s: S ze n t S ev erin u s élete. F o rd . az E L T E R ég észeti T anszéke m unka-
közössége Mócsy András v ezetésével. A bev ezető ta n u lm á n y t ír ta Bóna István. B u d a p e st
1970. A k ad ém iai K iad ó ; 56 1.
8. Sophoklés P h ilo k té té se A ra n y J á n o s fo rd ítá sá b a n . B e v ezette és jeg yzetekkel
k ísérte Ritoók Zsigmond. B u d a p e st 1972. A k ad ém ia i K iad ó . 69 1.
6. FOLYÓIRATOK:
A c ta A n tiq u a A cad em iae S cie n tia ru m H u n g a ric a e . A d iu v a n tib u s I. Borzsák »
I. Hahn, J . Horváth, Zs. Ritoók, Á. Szabó, S. Szádeczky-Kardoss. R e d ig it J . Harmatta·
A kadém iai K iad ó . T om . I . fasc. 1 — 2 (1951), fasc. 3 —4 (1952) 615 1. T om . I I . fasc. 1 —2
(1953), fasc. 3 - 4 (1954) 363 1. T om . I I I . fasc. 1 - 2 , 3 , 4 (1 9 5 5 )3 5 6 1. T om . IV . fasc. 1 - 4
(1956) 331 1. T om . V. fasc. 1 - 4 (1957) 389 1. T om . V I. fasc. 1 - 2 , 3 - 4 (1958) 464 1.
T om . V II. fasc. 1 - 3 , 4 (1959) 457 1. Tom . V I I I . fasc. 1 - 2 , 3 - 4 (1960) 466 1. Tom . IX .
fasc. 1 - 2 , 3 - 4 (1961) 473 1. T om . X . fasc. 1 - 3 , 4 (1962) 423 1. Tom . X I. fasc. 1 - 2 , 3 - 4
(1963) 420 1. T om . X I I . fasc. 1 - 2 , 3 - 4 (1964) 479 1. T om . X I I I . fasc. 1 - 2 , 3 - 4 (1965)
461 1. T om . X IV . fasc. 1 - 2 , 3 - 4 (1966) 462 1. T om . X V . fasc. 1 - 4 (1967) 472 1. Tom.
X V I. fasc. 1 - 4 (1968) 476 1. T om . X V II. fasc. 1 - 2 , 3 - 4 (1969) 457 1. T om . X V III.
fasc. 1 - 2 , 3 - 4 (1970) 422 1. T om . X I X . fasc. 1 — 2, 3 - 4 (1971) 402 1. T om . X X . fasc.
1 - 2 , 3 - 4 (1972) 428 1.

AntikTanulmanyok 24

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

AntikTanulmanyok 24

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

ANTIK TANULMÁNYOK

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG ELNÖKE:

FALUS RÓBERT, K Á K O S Y LÁSZLÓ, M A R ÓTI EGON,

A d a m ik T a m á s: M egjegyzések az in v e c tiv á h o z ..................................................................... 182

XXIY. KÖTET 1. S ZÁM

FALUS RÓB ERT, K Á K O S S Y LÁSZLÓ, M ARÓTI EGON,

Az A n tik T a n u lm án y o k é v e n k é n t k é t fü z e tb e n jelen ik m eg. A k é t fü z e t egy k ö te te t

Töttössy Csaba: G örög és la tin elem ek az in d o -irán i n y elv ek szókészletében ........... ]

Vargyas P éter: A h ü la .................................................................................................................... 25

Szabó K á lm á n : Az első m a g y a r n y elv ű újgörög nyelvkönyv' ......................................... 49

GÖRÖG ÉS LATIN ELEMEK AZ INDO-IRÁNI NYELVEK

Más helyen olyan görög és latin jövevényszavakkal foglalkoztunk,

írjá k á t m ás nyelvekben, illetve m ás nyelvek u hangjának átírá sa gyakran

7 L d . az előbbire v o n atk o zó lag : E . Schw yzer: G riechische G ra m m a tik . I. M ünchen

A p rá k rit Yonaka- elnevezés nem egy távolkeleti liellénisztikus görög

12 W . W . T a rn : T he G reeks in B a c tria a n d In d ia . C am b rid g e 1938. 417 skk.

a mai A i-K hanum -nál.25 E zeknek az intenzívebbé v ált kapcsolatoknak a folya­

A p árth u sk o ri politikai kapcsolatok k ialak u lásán ak eredm énye Rom a

37 Η . H . Schaeder: Ira n ic a . A G W G P h il.-h ist. K l. I I I . F o lg e , N r. 10. B e rlin 1934·

G örög—iráni tö rté n e ti és k u ltu rális kapcsolatokra u ta l még a görög

46 F . C. A n d rea s — W . H en n in g : M itte lira n isc h e M an ich aica. I I . S P A W P h il.-H ist.

6 G lyn D a n iel: i. m . 20 k ., p assim .

2. D olm en a C asa d el G ra n d u c a falfestm én y én , ré sz le t az 1. k épből.

fő elemei a következők : k ét függőlegesen álló (de az is lehet, hogy több részből

kezelendő !). G. D a n iel: T h e M egalith B u ild ers o f W e ste rn E u ro p e . H a rm o n d sw o rth 1962.

teljesen evidens. M iért k é te lk e d h e te tt benne mégis P etersen, s nyom ában

10 A k ö v etk ező fa lfe stm é n y e k n y ú jta n a k ezek re tip ik u s p é l d á t : P o m p e i i ,

jelzéseiről v an szó, am elyek az E uripidés m értékadó trag éd iája nyom án

11 G. R odenw aldt: D as R e lie f bei d en G riechen. B erlin 1923. 92 kép . N . H im m el-

4. D olm en B iro rin á l (M acom er, S ard in ia)

13 G a 11 i a P . R . G iot: M en h irs e t D olm ens. C h a te a u lin 1959. G. E . D a n iel : T h e

K özeledve a problém a m élyebb rétegeihez, felteh etjü k a kérdést, hogy

14 P l. D iód. S ic ., I I 47, 3 (S to n eh en g e?).

5. O dysseus az a lv ilág b an , fa lfe stm é n y az E sq u ilin u sró l, R o m a , M usei V a tic a n i.

d rá m á ja egyfelől Thébához, m ásfelől a dionysosi vallásos gondolatkörhöz,

19 M . Rostovzev: H ellen istisch -rö m isch e A rc h ite k tu rla n d sc h a ft. R M 26 (1911) 1 k k .

22 M a u ll-P ie sk e : i. m . 904 k k . és a 18. je g y ze tb en id é z e tte k e t. — E z ú to n m o n d

a tá j m itikus k a ra k te ré t vo lt h iv a tv a hangsúlyozni, igen könnyen lehetséges,

1. A k o rtá rs róm ai szerzők és a későbbi an tik források nem hagy

* A S p artacu s-felk elés k itö ré sé n e k 2050. év fo rd u ló ja alk a lm á b ó l a b u lg á ria i

féle m otívum ok köré cso portosítva elemzi, s b á r szám os jelentős m egfigyelést

4 G ru n d riss d e r rö m isch en G esch ich te m it Q u ellen k u n d e . I . M ü n ch en 1967, 163 —4.

rabszolgafelkelés volt. L ássuk, m ilyen ap p arátu ssal és m ilyen m ódszerekkel.

16 A b am b erg i k ó d e x b e n «se rv ilü m ellék n év i fo rm a á l l ; esetleg a k ö v etk ez ő «mil-

sem fo gadott be seregébe20 — feltehetően élelmezési és szervezési-fegyelmezési

20 Vö. m á r D rum ann-G roébe: G e sc h ic h te R e m s . . . IV (L eipzig 1910) 90.

szö k ö tt g lad iáto ro kat) j e le n t; m egalapozatlan feltevés te h á t A ppianos szó-

35Vö. F . M ü n ze r: P W -R E IV (1901) 1724 —25., s. v. C rixus. E . Gabba: A p p ian i

m ond ja A thénaios (VI 272 [104]) is : Σπάρτακος δέ ό μονομάχος . . . ήν δε και

41 P lu ta rc h o s ró m ai jogi ism e re te ire v o n a tk o z ó a n 1. G. G iraud le sú jtó n y ila tk o z a ­

A cím ben je lz e tt a k k á d szó r itk á n szerep el a szövegekben, ed d ig egy új asszír n e m ­

15 Súm -m u mm a -ti-’ilu in a a-de-e ta -m i-ti ilä n i (D IN G IR [mei]) [i-ha-tu]

m a g y a r u l: <<15 H a M a ti’él az iste n e k e lő tt k ö tö tt szerződés ellen v é t, 16 m in t ez a b á rá n y ,

1 A szerződés szövegének k ia d á s a : F . E . P e is e r ; S tu d ie n z u r o rie n ta lisc h e n A lte r­

csak a n n y it jeg y zek m eg, h o g y a CAD o lv a s a ta :101«u liq b iu m ä a -h u -la m a in a a-de-e gá

10 CAD A /I, 213 .

m u n k á já ró l szin tén n e m tu d ja , h o g y k ed v ező . V égeztessék el, m i b íz u n k b en n e, és h a ez

18 »S'. P arpola: i. m . 291.

N em foglalkozom i t t a szó esetleges etim o ló g iá já v a l s az ahulap felk iáltó szó v al

L engyel I r in a 1 1968-ban m e g je le n t ta n u lm á n y a h ív ta fel legelőször a fig y e lm e t

24 su m er : i-dutu, szó sz e rin t ’ja j U tu ’, v ag y is ’ig a z sá g ta la n sá g ’, ’e ln y o m ás’, 1. CAD

de kifejező rag ad o zó á lla t a la k ja lá tsz ik . Az egészet egyben, bro n zb ó l ö n tö tté k . É rd e k e s

a mai A i-K hanum -nál.25 E zeknek az intenzívebbé v ált kapcsolatoknak a folya

41 P lu ta rc h o s ró m ai jogi ism e re te ire v o n a tk o z ó a n 1. G. G iraud le sú jtó n y ila tk o z a

A cím ben je lz e tt a k k á d szó r itk á n szerep el a szövegekben, ed d ig egy új asszír n e m

1 A szerződés szövegének k ia d á s a : F . E . P e is e r ; S tu d ie n z u r o rie n ta lisc h e n A lte r

a ) K erek , perem es k o ro n g ú , a n y éllel sim a c ím e rp a jz s v ag y k ö ra la k ú résszel k a p

A c ) cs.-nál é le th ű és ap ró lék o s a kosfej kid o lg o zása : 1. P o lta v a -M a c u c h a -i p é ld á

1 G anesa v ag y G a n a p a ti a S iva k ísé re té b e n lá th a tó isten ség ek c so p o rtjá n a k veze

A h a g y o m án y o s ik o n o g rá fia sz a b á ly a i sz e rin t k é sz ü lt, rag y o g ó szín ek k el k iv ite le

Az A n tik T an u lm á n y o k m á r tö b b ízben fo g la lk o z o tt a m a g y a r v áro so k b a n letele

1 Schm oll L a jo s : A d alék o k B u d a p e st Székes F ő v á ro s tö rté n e té h e z I. k ö te t, B u d a

k á ja — ,34o ly an költőé, a k it m a m á r csak a sz a k tu d o m á n y t a r t szám on. N em filológiai fo

so h a be n e m gyógyuló se b e t e jt e tt egyéniségén, alig h e ly re h o z h a tó k á r t o k o z o tt a k ö zép

cserélt férfiak «elvonulása» sem c su p á n ritu á lis e le m k é n t fo g h a tó f e l : ép p o ly jo g g al lá t

de O. W ein reich ,46 Β. Ρ . R e a rd o n 47 v ag y Β . Ε . P e rry 48 is ; és, ta n u lm á n n y a l felérő re cen zió