4.

tétel

2. Témakör: A magyar nyelv története

Tétel: A magyar nyelvtörténet forrásai: a nyelvemlékek

Feladat:

Mutassa be a nyelvemlékek főbb típusait, majd állapítsa meg, milyen

nyelvemléktípusból való az alábbi szövegrészletek!
a) „/…/ cuius incipit terminus sar feu, hinc ohut cutur ea, inde ad holmodi rea, ac postea nogu azah fehe
rea, inde ad castelic, feheruure rea meneh hodu utu rea /…/”
(A helynevek mai kiejtéssel: Szárfő, Óhut kútja, Halmocska, Nagyaszófő, Fehérvárra, menő hadi út) (1055)

b) „Volék sirolm tudotlon. / Sirolmol sepedik,/ Búol oszuk, epedek./ Választ világumtuul/
Zsidou fiadomtuul,/ Ézes ürümemtüül// Ó, en ézes urodum,/ Eggyen így fiodum! / Sirou
anyát teküncsed,/ Búa beleül kinyúhhad!”
(A feltehető eredeti kiejtés Pais Dezső olvasata szerint) (1300 körül)

c) Mikoron jöt volna frátereknek némi ministere szent Ferenchez úr sziletinek idnepét szolgálnia
fratereknek lakó helyire, és az babarátok ministernek kedvéért es az idnepnek csinálának asztalokat némi
kevéssé tisztesen es odvar szerént az születetnek napján, nemes es szép es fejér abroszokat tőnek az
asztalokra es eveg pohárokat. De szent Ferenc ételre leszállván kamorájából látá az asztalokat magassan
meg vetni es oly odvar módra, tehát legottan titkonnan elmene, s veve egy némi szegénynek kápsáját es
botját, ki az napon oda jeve, es lassú szóval ki hivá társának egyikét, és ki mene az ajtón.
(kiejtés szerint)

A magyar nyelv korszakai:

-ősmagyar kor – a honfoglalásig tartott. Nincs írásos emlék. Ebből az időből sok
jövevényszavunk származik.
- vegyes hangrendű szavak megjelenése
- igei személyragok, birtokos személyjel, középfok jele, tárgyrag, határozóragok egy része
ebből a korból származik.

-ómagyar kor - honfoglalástól a mohácsi vészig

- latin betűs írás megjelenése
- vannak írásos emlékek
- kódexek kora .:

-középmagyar kor – 1526-1772

-3 részre szakadt az ország, reformáció, könyvnyomtatás elterjedése
-1590 Károli Gáspár – Vizsolyi Biblia- 1. teljes magyar nyelvű Biblia
- elkezdődött a magyar nyelv egységesülése
-magázás megjelenése
-Sajnovics János műve 1770-ben először mutatta be a magyar nyelv finnugor rokonságát

-újmagyar kor 1772-1920

-felvilágosodás, nyelvújítás, reformkor időszaka
-irodalmi nyelv létrejötte
-kialakult az egységes helyesírás, 1832 – 1. helyesírási szabályzat
-1844 – a magyar hivatalos államnyelv lesz

újabb magyar kor – 1920-tól

 A NYELVTÖRTÉNETI KUTATÁSOK FORRÁSAI
elsősorban a nyelvemlékek. Típusai:
- szórványemlékek
- glosszák, szójegyzékek, szótárak
- kéziratos szövegemlékek
- nyomtatott szövegemlékek

SZÓRVÁNYEMLÉKEK: olyan idegen nyelven íródott szövegemlékek, amelyekben csak elszórtan

jelennek meg magyar szavak. Ezek általában tulajdonnevek: földrajzi vagy személynevek).
Példák: -Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár görög írása A birodalom kormányzásáról
-A tihanyi apátság alapítólevele 1055-ből.
Az első idézet ebből való. A latin szövegben nemcsak tulajdonneveket találunk, hanem egy mondattöredéket
is:
„feheruure rea meneh hodu utu rea” – Fehérvárra menő hadútra.

GLOSSZA: sorok közé vagy lapszélre írt jegyzetet jelent.

SZÖVEGEMLÉKEK: már összefüggő, magyarul írt szövegek.

1. szövegemlékünk: Halotti Beszéd és Könyörgés, ami egy temetési beszéd a 12. sz.
végéről. A Pray- kódexben maradt fenn.
2. Ómagyar Mária-siralom – Az első magyar nyelvű vers. A Leuveni-kódexben maradt
fenn. 1250 körül keletkezett.

KÓDEXEK: Nagy terjedelmű, kézzel írott alkotások. A 15. században és a 16. sz. első harmadában
keletkeztek.

a) Az első idézet a Tihanyi apátság alapítóleveléből való. A latin szövegben nemcsak magyar
helységneveket, tulajdonneveket találunk, hanem egy mondattöredéket is:
„feheruure rea meneh hodu utu rea” – Fehérvárra menő hadútra.

b) A 2. idézet már szövegemlék, az Ómagyar Mária-siralomból való, amit valószínűleg a prédikáció

előtt énekelhettek. A szerző feltehetőleg több latin nyelvű verset ötvözve készítette el fordítását. Ez
a legkorábbi versünk.

c) A 3. idézet a Jókai-kódexből való, ami 14. sz. 2. felében született, az első magyar nyelvű könyv, és
Szent Ferenc életét beszéli el. A Jókai-kódex a legrégibb magyar nyelvű, kézzel írott könyv, amely
egy 14. századból fennmaradt magyar nyelvemlék. Assisi Szent Ferenc legendáját tartalmazza,
amelyet 1370 körül fordíthattak latinról magyarra. Szövegét a 70 évvel későbbi másolat, az 1440
körül keletkezett Jókai-kódex őrizte meg. Felfedezője Ehrenfeld Adolf bécsi jogtanácsos. Jókai Mór
születésének 100. évfordulója alkalmából nevezték el Jókai-kódexnek.