20.

tétel

7. témakör: Stílus és jelentés

Tétel: A nyelvi jelek csoportosítása hangalak és jelentés viszonya alapján

Feladat: Mutassa be, hogyan csoportosítjuk a szavakat hangalak és jelentés viszonya alapján, majd
sorolja be a felsorolt szavakat a megfelelő kategóriákba.

toll, ér , szív, bumfordi, csörren, csiga, ceruza, tutyimutyi, fut-rohan-száguld, egyelőre-egyenlőre

I.) Hangalak és jelentés viszonya

- a szónak van hangsorral kifejezett hangalakja (H) és ehhez a hangalakhoz kapcsolódó jelentése (J)
- a hangalak és a jelentés kapcsolata többnyire megegyezésen, hagyományon alapul (ezért van az, hogy
a különböző nyelvek ugyanazt a dolgot más hangsorral nevezik meg)
- ha a hangalak és a jelentés között valódi kapcsolat van (vagyis a hangalakból lehet következtetni a
jelentésre), akkor ezeket a szavakat motivált szavaknak nevezzük
a) hangutánzó szavak: brummog, csiripel, krákog, zümmög,
b) hangulatfestő szavak: cammog, bandukol, pipogya,
- ha a hangalak és a jelentés között nincs kapcsolat, akkor ezeket a szavakat motiválatlan szavaknak
nevezzük

II.) A szavak csoportosítása a hangalak és a jelentés viszonya alapján

1.) Egyjelentésű szavak: a hangsor csak egyetlen (kizárólagos) jelentést idéz fel
- kevés ilyen szavunk van, ezek elsősorban szakszavak, vagy összetett szavak
H-J
- pl. ablakpárkány, paralelepipedon, kaucsuktej

2.) Többjelentésű szavak egy hangsorhoz több, egymással összefüggő, egymásból levezethető
jelentés kapcsolódik
- az eredeti, alapjelentés mellé később kialakul másodlagos, harmadlagos jelentés J
- a jelentések között többnyire szemléletbeli összefüggés van
- pl. csiga (állat, emelőszerkezet része), levél (növény része, üzenetküldés eszköze), 1
körte (gyümölcs, villanyégő), kormány (autóé, országé), toll (madáré, íróeszköz) H
J
3.) Azonos alakú szavak (homonimák): a hangalak azonos, de a több különböző jelentés között2
nincs semmiféle kapcsolat vagy összefüggés, véletlen egybeesés eredményei
- gyakran különböző szófajúak
- típusai: a) aszerint, hogy írásban vagy kiejtésben valósul meg:
- homofónia (kiejtésben) pl. keresztyén (protestáns) – keresztjén (a kereszten rajta)
- homográfia (írásban) pl. török (nemzetiség) – török (eltörök valamit)
J1 b) alaktani szempontból:
H – szótári: a szótári alakok esnek egybe, pl. ég (égboltozat) – ég (lángol)
– nyelvtani: két szó ragozott alakjai vágnak egybe
J2 – vegyes: egy ragozott alak vág egybe egy szótári alakkal, pl. (én) verem (ellátom a
baját) - verem (ásott gödör)

4.) Rokon értelmű szavak (szinonimák): H1 - J

a) Hasonló jelentésű szavak: hangalakjuk különböző, a jelentésük hasonló, de
némileg eltérő, fokozati/hangulati különbség van köztük
- pl. fut – rohan – szalad, nevet – mosolyog – kacag H2 - Jhas
H1 b) Azonos jelentésű szavak: hangalakjuk különböző, de jelentésük teljesen megegyezik
- más a szavak stílusértéke, más szövegkörnyezetben használatosak
J - pl. kutya – eb, bicikli – kerékpár (társalgási és hivatalos stílus)
H2
 5.) Hasonló alakú szavak (paronimák): hasonló hangsorhoz eltérő jelentés társul
- ügyelni kell a helyes használatukra, nem összekeverendők H - J1
- pl. egyelőre – egyenlőre (még nem – ugyanannyira), fáradság-fáradtság (megterhelés-
eltikkadtság), szível-szívlel (szeret-megfogad, megtart) Hv - J2
6.) Ellentétes jelentésű szavak (antonimák): különböző hangalakokhoz egymással ellentétes
jelentések társulnak. Pl. jó-rossz, okos-buta H -J 1 1

Megoldás: H 2 - J2
toll többjelentésű
ér azonos alakú ( ige-elér, főnév- vízér, vér9
szív azonos alakú (ige, főnév)
bumfordi hangulatfestő
csiga többjelentésű
csörren hangutánzó
ceruza egyjelentésű
tutyimutyi hangulatfestő
fut-rohan-száguld rokon értelmű szó, hasonló jelentésű, fokozati különbség
egyelőre-egyenlőre hasonló alakú