14.

tétel

4. Témakör: Művek a világirodalomból

Tétel: A görög eposzok. Az Odüsszeia embereszménye

Feladat:

Igazolja, hogy az Odüsszeia már a polisz-polgárság eposza, majd jellemezze e kor hőstípusát,
embereszményét, Odüsszeuszt! Feleletében reflektáljon az alábbi gondolatra is!

„Az ember leleményes, és segít magán. Tengerrel küzdeni, szigetek vadjaival s mesebeli szörnyekkel, akik a
vad erőket jelképezik: igazi görög kaland, hajósi és civilizátori. De egyúttal emberi misszió is, a kor
legszükségesebb feladata. A világ sötét még, és barbár mindenütt, ahova Hellasz fénye nem ér. /…../ Nem
elég a tenger szörnyeivel megbirkózni, le kell verni a hazai zavart is. Az „anarchia szellemét”, ahogy ma
mondanák. De ez is olyan valami, mint az elemekkel való harc. Itt nincs szó indulatról, mint az Iliászban. Itt
észről van szó, mely hidegen és „leleményesen „ számítja ki, hogyan lehetne a Küklopszot vagy a Szküllát, a
vihart vagy a kérők hadát ártalmatlanná tenni. Polgárosít, legyőzi a vadságot, jogállapotot teremt. Ez mind
az ész dolga. „
/Babits Mihály/

A görög irodalom, a görög epika kezdete 2 műhöz kapcsolható: az Iliászhoz és az Odüsszeiához.

1. Homéroszi kérdés
Homéroszt tartják mindkét mű szerzőjének, de valószínű, hogy a 2 művet nem ugyanaz a személy írta, mert
világképük eltér. Az Odüsszeia szerzője talán tiszteletből vette fel Homérosz nevét.
Homéroszról semmi bizonyosat nem tudunk, sőt már az antik görögök is a mítoszok meselégkörével vették
körül személyét. Rengeteg fantasztikus elbeszélés szólt róla. Ha létező személy volt Homérosz, akkor a
legvalószínűbb, hogy i.e. a VIII-VII. században élt. Egyes források szerint vak énekes volt. Az Íliász-költő neve
a költőt jelentette, s a név fogalommá magasztosult. A legendás vak szülővárosának rangjáért a monda
szerint már az ókorban 7 város versengett.
- az Odüsszeia egy emberöltővel később keletkezett
- mindkét mű a trójai mondakörhöz kapcsolódik
- az Iliász a trójai háború 10 évének eseményeit beszéli el, főhőse Akhilleusz
- az Odüsszeia főhőse Odüsszeusz, az ő hazatérését és kalandjait mutatja be
2. Trójai mondakör
Ezen alapszik Iliász, Odüsszeia.
Bonyodalmai két isteni násszal kezdődnek.
- Thétisz és Péleusz házassága: Thétisz azt a jóslatot kapja, hogy fia hatalmasabb lesz apjánál, ezért Zeusz földi királyhoz adja
Thétiszt. Fia: Akhilleusz. Thétisz megfürdeti fiát az élet vizében, így sebezhetetlen lesz, kivéve a sarkát.
- Léda és Zeusz házassága: Zeusz elcsábítja hattyú alakjában Lédát. Léda két tojást szül: Heléna és Klütaimnésztra. Heléna lesz
felesége Meneláosznak, Klütaimnésztra pedig Agamemnonnak (ő gyerekeik: Elektra és Oresztész).
Háborút kiváltó ok:
Péleusz és Thétisz esküvőjére minden istent meghívnak, kivéve Erist, a viszály istennőjét. Ezért ő begurít az ünneplők közé egy
aranyalmát azzal a felirattal, hogy a legszebbnek. Héra, Aphrodité és Athéné összevesznek az almán. A 3 nő Parist kéri fel
döntőbírának. Héra gazdagságot ígér, Athéné bölcsességet, Aphrodité pedig a legszebb asszony szerelmét. Paris Aphroditét
választja.
 Aphrodité segít megszöktetni Helénát Trójából. A háború kiváltó oka egy nő a monda szerint. Valójában azonban a cél a
fosztogatás volt. Az eposz emléket állít annak az időszaknak, amikor az akháj poliszok állandó harcban álltak egymással és
fosztogattak.
Trója ókori neve Ilion.
3. Mindkét mű műfaja eposz.
Az eposz nagy terjedelmű epikai műfaj, rendkívüli képességekkel rendelkező hőse az istenek által támogatva
nagy, az egész közösség életére kiható tetteket hajt végre.
4. Eposzi kellékek:
Az eposzoknak meghatározott jellemzői, kellékei vannak, az eposz formai szabályait az Iliászból vonták le

 invokáció: Múzsa segítségül hívása

 propozíció: a tárgy megjelölése
 enumeráció: seregszemle
 in medias res: kezdés a dolgok közepébe vágva
 csodás elemek
 deus ex machina: isteni beavatkozás
 epizódok közbeiktatása
 nagy hasonlatok, állandó jelzők, ismétlődő kifejezések
 hexameteres versforma
5. Iliász
- az Iliászban összemosódik a történelem és a mitológia, az istenek gyakori szereplők
- valószínűleg Kr. e. VIII. században keletkezett a mű, - 24 énekből áll
- a Trója elleni ostrom rövid szakaszát emeli ki
- a görög vezér testvérének Meneláosznak Párisz trójai királyfi elrabolja a feleségét a gyönyörű Helenét
miatta dúl a háború
- a költő az ostrom tízedik évét ragadja ki és ezen belül Akhilleusz haragját és következményeit mutatja be
- Akhilleusz megharagszik mert a fővezér elveszi kedvenc rabnőjét Briszeiszt --- nem vállalja a harcot. -
Akhilleusz bizalmas barátja Patroklosz Akhilleusznak öltözve kiáll a trójaiak legjobb harcosa, Hector ellen és
elesik. Akhilleusz fájdalmában kihívja Hectort párbajra és megöli majd holttestét végighúzza a csatamezőn.
- Priamosz, Hector apja elmegy Akhilleuszhoz könyörögni fia holttestéért --- végül megenyhül az öregember
bánatán és visszaadja a holttestet.
- több epizód, mellékcselekmény van a főcselekmény mellett pl. háború, csata eseményei, isteni lények
beavatkozása
- az epizódok funkciói: késleltetik a főcselekmény menetét, növelik a feszültséget, segítenek megérteni a
hősök jellemét gondolkodását
- Akhilleusz tipikus eposzi hős --- kiemelkedő személy, rendkívüli tulajdonságokkal, előre tudja a sorsát ---
végzetszerű hős
- bátor, önfeláldozó, kiváló katona, a harc megkeményítette --- csak akkor változik jelleme amikor
Priamosznak kiadja Hector holttestét ---szánalom
- a mű legfőbb értéke a humánum, emberiség
6. Odüsszeia
-i.e. VIII. században keletkezett, főhőse Odüsszeusz
-témája. Odüsszausz bolyongását és hazatérését mutatja be
-előzménye: Az Iliász folytatása: Trója eleste után az életben maradt görögök hazatértek otthonukba.
Odüsszeuszra azonban hiába vártak Ithakában. Az küzdelmeiről, 10 éves bolyongásáról szól a mű.
-cselekmény ideje: trójai háború utáni 40 nap eseményeit meséli el
7. Szerkezete
24 énekből áll, 2 szálon fut a cselekmény, majd a mű felénél egyesüla két cselekményszál
1-4. ének
- -Ithakában, jelenben játszódik
- Odüsszeusz 10 éve nem tért haza, Pénelopé 20 éve várja férjét hiába
- 108 kérő ostromolja eközben, hogy válasszon közülük
- Télemakhosz , Od. fia felnőtt, s az istenek sugallatára apja keresésére indul, mert a kérők meg
akarják ölni
- Télemakhosz először Püloszba megy, majd Spártába Menelaoszhoz., hogy apjáról érdeklődjön
- Az első 4 énekben csak szó van Od.-ról, ő maga személyesen nem jelenik meg.
- Funkciója: - Ithaka erkölcsi romlásának bemutatása, ami később indokolttá teszi a kérők megölését
 bizonyítja Pénelopé hűségét
 bemutatja Télemakhosz férfivá érését, aki így apja méltó társa lesz
5-8. ének
- ugyanabbban az időben játszódik, Kalüpszó nimfa szigetén, ogügién, jelenben
- átlépünk a mesék birodalmába
- Od. az istenek döntése szerint hazaindul, tutajt épít
- Od. halandó létére lemond a halhatatlanságról, helyette az életet választja, hazaindul családjához
- 20 nap alatt ér el a phaiakok szigetéhez
- Poszeidón összetöri tutaját, mert Od. megvakította fiát, a küklopszot, hogy mentse társait
- a phaiák királylány elviszi őt apjához, miután a parton rátalált
- a király elmesélteti vele kalandjait
9-12 . ének
- Od kalandjait mutatja be
- jelen idejű elbeszélés megszakad, helyette feltárul a múlt, megtudhatjuk, mi történet Trója eleste
után
- a kalandok megvilágítják Odüsszeusz jellemét, egyéniségét, bizonyítják, hogy Odüsszeusz társai
saját hibáik miatt haltak meg
- kaland: Elindulnak hazafelé. Ismarosz városába jutnak, itt lakik a kikón nép. Sok társával indul útnak Odüsszeusz.
Kirabolják a várost (kincseket, asszonyokat), ő már itt is figyelmezteti társait, jó néhányan meg is halnak.
- kaland: 9 hónapig hánykolódnak a tengeren. Eljutnak a lótuszevők szigetére, ahol esznek, isznak. Majd Odüsszeusz
elküldi néhány társát, nézzék meg, hogy jó vagy rossz emberek laknak a szigeten. Jó emberek, de lótusszal etetik őket és
nem akarnak hazamenni. Odüsszeusz erőszakkal viszi őket a hajóra, a hajópadhoz kötözi őket és tovább indulnak.
- kaland: Újabb szigetre kerülnek, találnak 1 barlangot. A barlang mellett alszik Polüphémosz, a küklopsz. Odüsszeusz 12
társával elindul megnézni a barlangot, a többiekre hagyják a hajót. A barlangban élelmet találnak és al akarják vinni, de
az óriás pont akkor tereli be az állatokat és meg látja Odüsszeuszt társaival együtt. Odüsszeusz kedvesen szól hozzá, de ő
elzárja a bejáratot egy nagy kővel, így nem tudnak kimenni. Odüsszeusz borral kínálja a küklopszot, amikor elalszik,
kiszúrják a szemét. Amikor felébred, megkérdezi, hogy ki bántotta, mire Odüsszeusz azt mondja, úgy hívják: Senkise. A
küklopsz kiengedi a juhokat, az emberek pedig a juhokba kapaszkodva kimenekülnek. A küklopsz haragot esküszik.
Továbbmennek.
- kaland: Aiolé szigetén kötnek ki. Aiolosz a szelek királya. Egy bőrtömlőbe kötve adja át Odüsszeusznak a tengeri
viharokat keltő szelet, de a társai kibontják a tömlőt és így a keletkezett vihar visszasodorja hajóikat Aiolosz szigetére.
- kaland: 6 napig eveznek, Lámosz szigetére jutnak. Ott találnak egy kikötőt, de túl szűk a bejárata. Odüsszeusz
óvatosságból kint maradt. Elküldi 3 társát, hogy nézzenek körül; találkoznak egy vízhordó lánnyal, Aniphatész lányával.
Elkísérték a lányt a forráshoz. A két társ kiszökik. Az óriások hatalmas sziklákat hajítanak a kikötőbe. A hajók összetörnek,
mert a szűk átjárón nem tudnak gyorsan átmenni, kivéve Odüsszeusz hajója, mert ő nem ment be a kikötőbe.
- kaland: továbbhajóznak, Kirké szigetén kötnek ki. Kirké Héliosz lánya, egy nimfa. Odüsszeusz elindul felderíteni a
szigetet; egy magas hegyről füstöt lát, visszaindul társaihoz; elejt egy szarvast és megeszik. Egy csoport, aminek vezetője
Eurülokhosz, elérnek Kirké lakhelyéhez, a nimfa behívja őket és mérget kever a borukba. Amikor megitták, ólba terelte
őket, disznóvá váltak. Odüsszeusz találkozik Hermésszel, aki varázsfüstöt ad neki. A nimfa bort ad Odüsszeusznak, aki úgy
tesz, mintha meg akarná ölni Kirkét, mert meg akarja menteni társait. Esznek, isznak, megfürdetik Odüsszeuszt. Kirké
visszaváltoztatja Odüsszeusz társait, de csak akkor, ha Odüsszeusz a kedvese lesz. 1 évig itt maradtak, majd a nimfa
elengedte őket és elmondja, hogy legközelebb az Alvilágba kell menniük. Ott Teriesziasznak, a vak jósnak a lelkét kell
megkeresniük és áldozzanak neki; ő majd segíteni fog.
 - kaland: Az Alvilágba mennek. Agamennon az Alvilágban elmeséli, hogyan halt meg és figyelmezteti Odüsszeuszt, hogy
mitől óvakodjon. Elmondta, hogy titokban térjen haza. Odüsszeusz azért száll le az Alvilágba, hogy megtudja, hogy haza
fog-e jutni.
- kaland: Továbbindulnak és a szirének szigete mellett kellett elhaladniuk. Társai fülét betömette viasszal, hogy ne hallják a
szirének énekét, magát pedig az árbochoz kötötte, mert kíváncsi volt a hangjukra.
- kaland: Kharübdisz egy örvény. Szkhülé kiragadta Odüsszeusz 6 társát a hajóból, de kénytelen Szkhülé a 6 fejű szörny
mellette elhajózni, mert különben Kharübdisz nyelte volna el az egész hajót.
- kaland: Odüsszeusz és társai Egyiptomban harcolnak, itt él 7 évig, hatalmas vagyont gyűjt össze. Esznek Héliosz
teheneiből, merő mohóságból. Amikor útra kelnek vihar támad és mindenki meghal, kivéve Odüsszeuszt, aki partra
sodródik Ogügie szigetén, itt él 7 évig.

1-12. ének
előzmények bemutatása, a kalandok során megismerhetjük Od. jellemét, emberei butaságát
13-24. ének
- HAZATÉRÉS bemutatása, 2 cselekményszál egyesülése, helyszín:Ithaka,
- Od. koldusként tér haza, Athéné segíti, fia segítségével legyőzi a kérőket, csak dajkája és a
kutyája ismeri fel
- íjversenyt rendez,íját csak ő tudja kifeszíteni, átlő 12 fejsze fokán, megöli a kérőket, s kibékül
feleségével, a rokonok bosszúját az istenek akadályozzák meg
8. Az istenek szerepe
- az Odüsszeiában kisebb az istenek szerepe, mint az Iliászban
- Az Iliászban az istenek beavatkoznak a harcab, halhatalanok, de ugyanúgy megsebesülnek
- Az Odüsszeiában korlátozottabb az istenek szerepe, támogatják Od.t, hiszen Zeusz dönti el, hogy
haza kell térnie
- Athéné segíti őt hazatérésekor, ő változtatja koldussá
- de ha dönteni kell, mindig maga dönt, maga irányítja sorsát, nem az istenek játékszere. Itt már egy
más embertípus jelenik meg , mint az Iliászban
- az emberek saját hibáik miatt pusztulnak el
9. Embereszménye
- Iliász, Akhilleusz - Odüsszeia, Odüsszeusz
- félisten, hírnévre, hősi halálra vágyott, - újfajta embereszményt képvisel, életben
sértettsében még a közösséget is veszélybe tud maradni, ember, aki haza akar térni
sodorta
- harcbeli kiválóság - polgári mesterségeket is űz (hajót ácsol)
- bátorság, a hírnév eposza - az ész és a lelemény eposza
- tudatosan vállalja a halált - minden cselekvése a túlélésre irányul
- fékezhetetlen indulatok: harag, a bosszú - képes indulatait megfékezni, higgadt,
elvakítja előrelátó
- társait is képes feláldozni (visszavonul a - társaiért is felelősséget vállal
harctól)
- a család felbomlása, csak egy ének szól a - célja a család újraegyesítése
családi kapcsolatokról
- a haza becsületének megvédése - a család érdekeinek megvédése
- az emberek az istenek játékszerei - az emberek tudatosan alakítják sorsukat
- - új elem: polgárosít, jogállamot teremt,
felszámolja a törvénytelenséget, rendet teremt
- -
- -
- -
- Az Odüsszeiában tehát a halál helyett az életé a főszerep
- Od. bölcs, leleményes ember, aki sokat tapasztalt politikus ember, az eszével akar érvényesülni,
a poliszpolgárság újfajta emberideálját képviseli
10. Odüsszeusz jelleme
- tudásvágy hajtja veszélyes kalandokba
- egyszerre jellemzi a honvágy és a kalandágy
- kíváncsi, de leleményes is: a küklopszok szigetén ő találja ki, hogyan menthetné meg társait,
megvakítják a küklopszot, elbújnak a birkák alá, Senki néven mutatkozik be
- óvatos, megfontolt: Agamemnón tanácsára nem nyíltan, hanem álruhában tér haza Ithakába, s
előbb szövetségeseket keres
- társait igyekszik megóvni, de az emberi kapzsiság, mohóság ellen semmit sem tehet
- kíváncsi a szirének énekére, de tudja, ez veszélyes, ezért viasszal betömi társai fülét, magát pedig az
árbóchoz kötteti
- tanul hibáiból, tapasztalataiból, nem tökéletes, hiszen Kalüpszó szigetén elbűvöli az istennő
szépsége, s megfeledkezik otthonáról
- rendet teremt Ithakában, nem riad vissza az erőszaktól sem
Az új embereszmény:
A halandó emberek az istenek fölé emelkednek: a harcban egyetlen életüket veszíthetik el, míg az istenek
nem kockáztatnak semmit. Új embereszmény: Odüsszeusz.
A bevezetés egyetlen embert állít az előtérbe, s elsősorban a főhős jellemzésére szolgál.

A hírnévvel nyert halhatatlanság helyébe az élet legfőbb értékként kerül. Egy új történelmi korszak egyéni
kezdeményezést, találékonyságot kíván.
Az Odüsszeia embereszménye már nem bátor hős, hanem bölcs, leleményes ember a főhős.

Odüsszeusz és társai hazatérését már nem az istenek irányítják.

Pusztulásuk oka a balgaság, ostoba vétkek és a gátlástalan mohóság. Megfogalmazódik egy általános
értékrend, erkölcsi kódex, embereszmény

Az ideális görög hős tulajdonságai:

– szellemi-fizikai kiválóság,
– tudásvágy,
– közösségi felelősség,
– céltudatosság,
– alkalmazkodóképesség,
– igazságosság,
– emberség,
– képességei istenhez hasonlóvá teszik.

Az ideál már nem a kiváló harcos, hanem a sokat tapasztalt bölcs, leleményes, politikus ember, aki tudja
alakítani saját sorsát. Az Odüsszeia a trójai háborúból hazatérő görög hősök kalandjait elbeszélő eposz.

Itt a közösség háttérbe szorul, a téma maga a címadó hős.Odüsszeusz jelleme bizonyíték arra, hogy a két
eposz nem egy időben keletkezett. Akhilleusznak a hírnév és a hősiesség a fontos-arisztokrácia értékrendje;
Odüsszeusznak ez nem fontos, ő leleményes, okos, bölcs-démosz értékrendje.
Odüsszeusz tulajdonságai azt jelzik, hogy a démosz egyre erősebb, a görög életmód változásban van, hiszen
míg Akhilleusz az arisztokrácia értékrendjét képviseli, addig Odüsszeusz a kereskedő polgárság értékrendjét.

Az eposzok jelentősége:
Homérosz rendkívüli hatással van az utókorra; megteremti az eposz műfaját (ezzel mintát teremt) annak
kellékeivel; tovább él a téma, az Iliász és az Odüsszeia történeteit feldolgozzák későbbi irodalmi művek.
Magyarországon Devecseri Gábor fordítja le. >> ZRÍNYI. SZIGETI VESZEDELEM