You are on page 1of 7

A R�gi�k Eur�pai Bizotts�ga v�lem�nye � �lelmiszer-pazarl�s

(2017/C 017/06)

El�ad�:

Ossi MARTIKAINEN (FI/ADLE)

Lapinlahti k�pvisel�-test�let�nek tagja

POLITIKAI AJ�NL�SOK

A R�GI�K EUR�PAI BIZOTTS�GA

Bevezet�s: �ttekint�s �s fogalmak

1.

az �lelmiszer-hullad�kot �s az �lelmiszerek el��ll�t�sa, feldolgoz�sa, forgalmaz�sa


�s fogyaszt�sa sor�n keletkez� hullad�kot s�lyos glob�lis probl�m�nak tartja, amely
jelent�sen h�tr�ltatja a gazdas�gi, t�rsadalmi �s �kol�giai fejl�d�si c�lok
el�r�s�t. Ez a probl�ma csak a k�l�nf�le korm�nyzati szinteket �s
politikater�leteket �sszefog�, sz�les k�r� �s c�ltudatos egy�ttm�k�d�ssel
kezelhet�. A civil t�rsadalmat �s a v�llalkoz�sokat sz�les k�rben be kell vonni az
int�zked�sekbe;

2.

az aktu�lis helyzetet fenntarthatatlannak tartja (1), mivel

a termel�si folyamat k�l�nb�z� szakaszai sor�n az �lelmiszerc�l� term�kek ak�r


egyharmada is k�rba veszhet (nyersanyagk�nt, f�lk�sz vagy k�szterm�kk�nt),

a vil�g term�ter�let�nek 28 %-�n (1,4 milli�rd ha) term� �lelmiszer minden �vben
veszend�be megy,

a folyamat egyes szakaszaiban keletkez�, nem hasznos�tott term�kek okozta �ghajlati


hat�s 3,6 Gt sz�n-dioxid-egyen�rt�knek felel meg (a f�ldhaszn�lat-v�ltoz�s okozta
kibocs�t�sokat nem sz�m�tva),

a pazarl� termel�si �s fogyaszt�si szok�sok jelent�s m�rt�kben cs�kkentik a vil�g


v�zk�szlet�t, a sz�ks�gtelen�l kiv�gott �s term�ketlenn� tett term�ter�letek miatt
vesz�lyeztetik a biodiverzit�st, cs�kkentik a talaj t�p�rt�k�t �s jelent�sen
k�ros�tj�k az egy�b nem meg�jul� term�szeti er�forr�sokat,

a termel�si l�nc sor�n �s k�szterm�kk�nt keletkez� nagy mennyis�g� �lelmiszer-


hullad�k az �lelmiszerl�nc �sszes �rintettje, k�zt�k a fogyaszt�k szempontj�b�l is
cs�kkenti a mez�gazdas�g �s az �lelmiszer-termel�s �rt�k�t �s torz�tja az
�lelmiszer-�rt�kl�ncon bel�li igazs�gos eloszl�st: a hullad�k gazdas�gi �rt�k�t 1
000 milli�rd USD-ra, k�rnyezeti k�lts�geit 700 milli�rd USD-ra, t�rsadalmi
k�lts�geit pedig 900 milli�rd USD-ra becs�lik;

3.

saj�t kezdem�nyez�s� v�lem�ny�vel t�mogatni �s er�s�teni k�v�nja az eg�sz


nemzetk�zi k�z�ss�g, valamint az ENSZ �s szakmai szervezetei �ltal az aktu�lis
helyzet jav�t�s�ra ir�nyul� er�fesz�t�seket, azaz a 2. �s a 12. fenntarthat�
fejl�d�si c�l (�az �hez�s megsz�ntet�se� �s �felel�s fogyaszt�s �s termel�s�)
megval�s�t�s�t, amelyek arra ir�nyulnak, hogy 2030-ig megfelez�dj�n az �lelmiszer-
hullad�k (2);

4.

�gy v�li, hogy az Eur�pai Bizotts�gnak az er�forr�s-hat�konys�gra �s a k�rforg�sos


gazdas�gra vonatkoz� kezdem�nyez�sei j� lehet�s�get k�n�lnak az �lelmiszer-termel�s
�s -fogyaszt�s fenntarthat�s�g�t jav�t� kezdem�nyez�sek �s jogszab�lyok
kidolgoz�s�ra;

5.

arra k�ri az Eur�pai Bizotts�got, hogy t�rekedjen arra, hogy eur�pai szinten
egys�ges terminol�gi�t �s fogalommeghat�roz�sokat alak�tsanak ki a ter�letre
vonatkoz�an, tov�bb� �szt�nzi a nemzetk�zi p�rbesz�dben val� proakt�v r�szv�telt �s
azt, hogy a nemzetk�zi �szrev�teleket �s javaslatokat �p�ts�k be az uni�s
int�zked�sekbe. Ez megk�nny�ten� a probl�m�k felismer�s�t �s az �sszehasonl�t�st,
valamint azt, hogy figyelembe vegy�k azokat az EU saj�t jogszab�lyaiban �s a
kereskedelmi �s fejleszt�si partnerekkel val� egy�ttm�k�d�sben (3). Az EU t�bbek
k�z�tt bels� piaci t�rs�get alkot, �s k�z�s agr�rpolitik�ja van. �gy k�z�s
fogalmakra, elj�r�sokra �s �sszehasonl�that� mutat�kra is sz�ks�g van. Ez�ltal
region�lis szinten �s a r�gi�k k�z�tt �sszehasonl�that� krit�riumokat lehetne
meghat�rozni az �lelmiszer-hullad�k cs�kkent�s�re �s keletkez�s�nek megel�z�s�re.

Az uni�s politik�k

A R�gi�k Eur�pai Bizotts�ga �gy v�li, hogy az Uni� saj�t �s a tag�llamokkal k�z�s
politik�i t�bbf�le lehet�s�get k�n�lnak az �lelmiszer-pazarl�s jelentette probl�ma
kezel�s�re.

6.

A hullad�kir�nyelv (2008/98/EK) m�dos�t�s�ra tett javaslat a hullad�k, ezen bel�l


az �lelmiszer-hullad�k mennyis�g�nek tov�bbi cs�kkent�s�re tett er�fesz�t�sekre
utal.

7.

A k�z�s agr�rpolitik�ban hat�rozottabban t�rekedni kellene arra, hogy az er�forr�s-


hat�kony �lelmiszer-termel�st �s a term�szet- �s k�rnyezetv�delemre ir�nyul�
tev�kenys�geket k�l�n ter�letk�nt kezelj�k. A kiz�r�lag a t�mogat�sokat c�lz�
mez�gazdas�g �s a termel�s visszafog�sa alacsony term�shozamot �s a betakar�t�s
elmarad�s�t eredm�nyezi, �gy mind a v�geredm�ny, mind a termel�sbe fektetett
energia k�rba v�sz.

8.

A kereskedelmi �s fogyaszt�politik�kban mind a bels� piacon, mind a


k�lkereskedelemben el� kellene mozd�tani az olyan szerz�d�si gyakorlatokat �s
elj�r�sokat, amelyek cs�kkentik a hullad�k mennyis�g�t. P�ld�ul a
kiskereskedelemben alkalmazott csomagol�si m�retek �s az �lelmiszerek forma- �s
m�retszabv�nyai miatt jelent�s mennyis�g� hasznos �lelmiszer v�gzi hullad�kk�nt. Az
�mlesztett term�kek �rt�kes�t�s�nek el�mozd�t�sa �jrahasznos�that� h�ztart�si
t�rol�ed�nyek haszn�lat�val, ami kev�sb� k�lts�ges a fogyaszt�k sz�m�ra, seg�thet
megtan�tani a sz�ks�gleteknek megfelel� mennyis�g, nem pedig az el�re elk�sz�tett
adagok megv�s�rl�s�ra, melyek sokszor t�lm�retezettek, vagy olcs�bb mivoltuk miatt
vonz�bbak.

9.

A fogyaszt�v�delmi �s k�zeg�szs�g�gyi c�llal kialak�tott, a term�kek lej�rat�val


kapcsolatos gyakorlatok �s jelz�sek nem minden term�k eset�ben c�lszer�ek, �s ezek
miatt sz�ks�gtelen�l dobnak ki ehet� �lelmiszereket. Az Eur�pai Bizotts�gnak fontos
szerepe van annak felt�rk�pez�s�ben, hogy ki lehetne-e dolgozni az er�forr�sok jobb
hasznos�t�s�t c�lz� ir�nymutat�sokat p�ld�ul az �lelmiszerek j�t�konys�gi
szervezetek �s �lelmiszerbankok sz�m�ra t�rt�n� adom�nyoz�s�ra �s a lej�rt
�lelmiszerek takarm�nyc�l� felhaszn�l�s�ra vonatkoz�an, figyelembe v�ve az
�lelmiszer-biztons�gi k�vetelm�nyeket. Sz�ks�g van valamennyi �rdekelt f�l,
termel�, kiskeresked� �s fogyaszt� felvil�gos�t�s�ra, hogy jobban meg�rts�k a
lej�rati id�re vonatkoz� jelz�seket. Tiszt�zni kell p�ld�ul a �min�s�g�t meg�rzi�
kifejez�s jelent�s�t, mely nem jelenti azt, hogy az �lelmiszerek az eg�szs�gre
k�ross� v�ln�nak az esed�kess�g napja ut�n.

10.

A fejleszt�si politika ter�n az Uni�nak a t�bbi nagy fejleszt�st�mogat�val egy�tt


t�rekednie kell region�lis gazdas�gi �s kereskedelmi egy�ttm�k�d�si meg�llapod�sok,
a termel�st �s a fogyaszt�kat egym�shoz k�zelebb hoz� elj�r�sok, az infrastrukt�ra
�s a technol�gia kialak�t�s�ra �s k�l�n�sen a nyersanyag-kitermel� �s agr�r�gazatok
fenntarthat� fejleszt�s�re. A m�lt�nyos kereskedelem � nem utols�sorban a helyi �s
region�lis �nkorm�nyzatok �ltal t�mogatott � programjai ennek fontos eszk�zei
lehetnek. El� kell mozd�tani a helyi piacok m�k�d�k�pess�g�t �s a helyi term�kek
piacra jut�s�t, nem utols�sorban a k�ls� k�lts�gek (pl. �lelmiszer-sz�ll�t�s)
internaliz�l�sa r�v�n.

11.

A r�szorul�k seg�t�s�re ir�nyul� int�zked�seknek tov�bbra is tartalmazniuk kell egy


�lelmiszerseg�llyel kapcsolatos elemet, �s szorosabbra kell f�zni a kapcsolatot a
seg�lyszervezetek �s a helyi termel�k, a kereskedelem �s az �tkeztet�si
szolg�ltat�k k�z�tt, fontol�ra v�ve a k�zelg� lej�rat� �lelmiszerek �szimbolikus�
�ron t�rt�n� k�zvetlen �rt�kes�t�s�t is, m�gpedig oly m�don, hogy az biztos�tsa
annak a szem�lynek a m�lt�s�g�t, illetve mag�n�let�nek v�delm�t, aki kapja vagy
ezekkel a felt�telekkel v�s�rolja meg a term�ket. A harmadik szektorral val�
egy�ttm�k�d�snek a k�zels�gre kellene ir�nyulnia a helyi h�l�zat, az adom�nyok,
illetve a h�zhoz sz�ll�t�s egyes telep�l�sek vagy telep�l�sh�l�zatok k�z�tti
viszonylat�ban, �s lehet�s�g szerint el kellene ker�lni az adom�nyozott javak
t�rol�s�t �s nagyobb ter�leti �ruh�zl�ncokon kereszt�l t�rt�n� �rt�kes�t�s�t. Az
�lelmiszerek diverzifik�l�sa, valamint a helyi �s szezon�lis term�kek programokba
val� felv�tele cs�kkenti a k�rba vesz� �lelmiszer mennyis�g�t (4).

12.

A k�zbeszerz�sekre vonatkoz� szab�lyokba be lehetne �p�teni az �lelmiszer-hullad�k


cs�kkent�s�t �s keletkez�s�nek megel�z�s�t c�lz� elemeket.

Gyakorlati int�zked�sjavaslatok a r�gi�k �s a v�rosok szemsz�g�b�l


A R�gi�k Eur�pai Bizotts�ga

13.

eml�kezteti az Eur�pai Bizotts�got arra a kor�bbi k�r�s�re, hogy t�zz�n ki


konkr�tabb � 2025-re 30 %-os � c�lt az �lelmiszer-pazarl�s cs�kkent�s�re (5), �s
arra k�ri, hogy dolgozzon ki egys�ges m�r�si m�dszereket az �lelmiszer-pazarl�s
cs�kkent�s�re ir�nyul� c�lok folyamatos nyomon k�vet�s�re;

14.

�dv�zli az Eur�pai Bizotts�g arra ir�nyul� k�telezetts�gv�llal�s�t, hogy megfelel�


l�p�sek, az �rintettek r�szv�tele, valamint az �rt�kes �s sikeres innov�ci�k �s a
megfelel� teljes�tm�ny�rt�kel�sek megoszt�sa r�v�n t�mogatja a fenntarthat�
fejleszt�si c�lok el�r�s�t (6);

15.

s�rgeti az Eur�pai Bizotts�got, hogy vizsg�lja meg, ki lehetne-e t�zni egyedi


cs�kkent�si c�lokat az �lelmiszerl�nc egyes szakaszaira: a termel�sre, a
feldolgoz�sra, az �rt�kes�t�sre �s forgalmaz�sra, az �tkeztet�si szolg�ltat�sokra,
a h�ztart�sokra �s a hullad�kkezel�sre vonatkoz�an. Ezeket a c�lokat az EU k�z�s
�ltal�nos c�lj�ra lehetne alapozni, melynek el�r�s�re orsz�gspecifikus programokat
�s c�lokat dolgozn�nak ki, ahogy az az �ghajlat-politika ter�let�n is t�rt�nt.
Ezeknek a programoknak �s c�loknak figyelembe kellene venni�k az egyes orsz�gokban
az adott �lelmiszerl�nc fent eml�tett szakaszaiban el�fordul� saj�toss�gokat. A
technikai, gazdas�gi �s k�rnyezeti vonatkoz�sok marad�ktalan sz�m�t�sba v�tele
�rdek�ben az orsz�gspecifikus programokat �s terveket az �sszes korm�nyzati szint
egy�ttm�k�d�se keret�ben dolgozn�k ki;

16.

azt aj�nlja az Eur�pai Bizotts�gnak, hogy hozzon l�tre egy a k�l�nf�le korm�nyzati
szinteket �s �gazati szerepl�ket �sszefog� platformot az �lelmiszer-hullad�k
keletkez�s�nek megel�z�s�re, mennyis�g�nek cs�kkent�s�re �s a hullad�kkezel�si
m�dszerek jav�t�s�ra, �s jelzi, hogy szeretne r�szt venni a gyakorlati int�zked�sek
�sszehasonl�t�s�t �s a bev�lt gyakorlatok terjeszt�s�t c�lz� tev�kenys�gekben;

17.

k�ri az Eur�pai Bizotts�got, hogy n�pszer�s�tse �s �szt�n�zze meg�llapod�sok


l�trehoz�s�t az �lelmiszer-kiskereskedelmi �gazat szerepl�i �s a j�t�konys�gi
szervezetek k�z�tt az uni�s tag�llamokban (l�sd p�ld�ul a Franciaorsz�g �ltal �tnak
ind�tott kezdem�nyez�st, ahol nemr�giben egy olyan t�rv�nyt fogadtak el, amely
megakad�lyozza a nagyobb �zleteket abban, hogy kidobj�k a lej�rati idej�kh�z
k�zeled� j� min�s�g� �lelmiszereket, illetve megsemmis�ts�k a fogyaszt�sra alkalmas
eladatlan �lelmiszereket). Sz�ks�g van olyan �lelmiszer-adom�nyoz�si �tmutat�k
kidolgoz�s�ra is az �gazat �s a j�t�konys�gi szervezetek sz�m�ra, amelyek
tiszt�zz�k a felel�ss�g k�rd�s�t, �s a v�llalkoz�sokat arra �szt�nzik, hogy
ell�t�si l�ncukba �jraeloszt�si mechanizmusokat is beillesszenek. Az �lelmiszer-
�gazat m�s ter�leteire, p�ld�ul az �tkeztet�si �s turisztikai szolg�ltat�sokra
vonatkoz�an is ki kellene alak�tani hasonl� elj�r�sokat. A biztons�gi �s
k�zeg�szs�g�gyi szempontokat mindegyik alkalmaz�si ter�leten ki kell �rt�kelni a
r�juk vonatkoz�an kialak�tott krit�riumok alapj�n;

18.

az els�dleges eloszt�si l�ncb�l visszavont vagy elt�vol�tott �lelmiszerek


tekintet�ben arra k�ri a helyi �s region�lis �nkorm�nyzatokat, hogy hat�kony
m�sodlagos eloszt�si l�ncokat hozzanak l�tre (a �szoci�lis� �lelmiszer�zletek
modellje alapj�n), �s �gy biztos�ts�k a h�tr�nyos helyzet� embereknek a
fogyaszt�sra m�g mindig alkalmas �lelmiszerekhez val� hozz�f�r�st. Azt aj�nlja,
hogy a j�t�konys�gi szervezetek �s �lelmiszerbankok r�szes�ljenek p�nz�gyi
t�mogat�sban operat�v kapacit�suk b�v�t�se �rdek�ben;

19.

a visszadobott halak k�rd�sk�r�re is felh�vja a figyelmet, mivel ez az �lelmiszer-


hullad�k egyik fontos forr�s�t jelenti; az Eur�pai Bizotts�got egy �tfog� terv
(aj�nl�sok/ir�nymutat�sok) kidolgoz�s�ra k�ri a j�rul�kos fog�sb�l sz�rmaz� halak
feldolgoz�s�t �s �rt�kes�t�s�t illet�en. Egy ilyen terv aj�nl�sokat tartalmazhatna
arr�l, hogy mik�nt hasznos�ts�k az emberi fogyaszt�sra alkalmas nem sz�nd�kos
fog�sokat;

20.

arra �szt�nzi az �tkeztet�si szolg�ltat�sokat ell�t� helyi �s region�lis


�nkorm�nyzatokat, hogy alak�ts�k ki saj�t programjukat az �lelmiszer-hullad�k
megel�z�s�re �s a keletkez� hullad�k hat�kony felhaszn�l�s�ra, �s s�rgeti, hogy az
int�zm�nyek sz�m�ra �tkeztet�si szolg�ltat�sokat ny�jt� v�llalkoz�sokt�l is
k�vetelj�k meg ugyanezeket az int�zked�seket (7);

21.

kiemeli, hogy �szt�n�zni kell a bev�lt gyakorlatok sz�les k�r� cser�j�t. Ez el�sz�r
is a helyi termel�k �ltal el��ll�tott term�kek helyi fogyaszt�s�nak az
el�mozd�t�s�t szolg�l� programok t�mogat�s�t jelenten�, r�vid �rt�kes�t�si l�ncok
keret�ben, de vonatkozna az adom�nyokra is. A bev�lt gyakorlatok cser�je �s
alkalmaz�sa � a felhalmozott tapasztalatok r�v�n � el�seg�ten� a megfelel�
int�zked�sek t�rnyer�s�t is, hiszen a helyi �nkorm�nyzatoknak �gy elegend�
inform�ci� �llna a rendelkez�s�re ilyen fejleszt�si programok elind�t�s�ra,
�szt�n�zve ezzel azokat is, akik m�g egy�ltal�n nem tettek l�p�seket ezen a t�ren;

22.

azt javasolja, hogy amennyire lehets�ges, az �tkeztet�sben (ide�rtve a


k�z�tkeztet�st, az idegenforgalmi l�tes�tm�nyeket, a vend�gh�zakat, �ttermeket �s
m�s, hasonl� tev�kenys�get folytat� l�tes�tm�nyeket) helyi/region�lis �s szezon�lis
alapanyagokat haszn�ljanak, �s kamp�nyt s�rget a helyi �lelmiszerek mellett annak
�rdek�ben, hogy r�vid�lj�n a termel�si �s fogyaszt�si l�nc, ami a folyamatelemek
sz�m�nak cs�kken�se r�v�n az egyes szakaszokban keletkez� hullad�k mennyis�g�t is
cs�kkenti.

23.

azt javasolja, hogy az �lelmiszeripar, a vend�gl�t�s �s a sz�llodaipar ter�n


tev�kenyked� v�llalatok alkalmazzanak olyan bev�lt gyakorlatokat tartalmaz�
k�dexeket, amelyek az optim�lis term�kfelhaszn�l�s ir�ny�ba mutatnak. Ennek
keret�ben az �lelmiszer-felesleget szoci�lis c�lokra kellene felhaszn�lni, �s ehhez
hat�kony eloszt�si h�l�zatokat kellene kialak�tani, azt is szavatolva, hogy az
ilyen �lelmiszereket h�tr�nyos helyzet� csal�dok �s szoci�lis int�zm�nyek kapj�k;

24.

s�rgeti az alapfok� oktat�si �s egy�b k�pz�si szolg�ltat�sokat szervez� helyi �s


region�lis �nkorm�nyzatokat, hogy az �lelmiszer-hullad�k jelentette probl�m�t �s
annak enyh�t�s�t �p�ts�k be a tantervbe p�ld�ul tematikus napok, tanulm�nyi
l�togat�sok �s a saj�t iskola �lelmiszer-gazd�lkod�s�nak megismertet�se form�j�ban,
valamint pl. az�ltal, hogy a di�kokat �s az �tkeztet�si szolg�ltat�sok m�s
ig�nybevev�it bevonj�k a szolg�ltat�sok fejleszt�s�be. Fontos volna, hogy
tanulm�nyai keret�ben min�l t�bb iskol�s �s di�k �tfog� k�pet kapjon az �lelmiszer-
termel�snek �s -fogyaszt�snak a gazdas�gra, a k�rnyezetre, valamint a t�rsadalmi �s
etikai szempontb�l fenntarthat� fogyaszt�i magatart�sra gyakorolt hat�sair�l.

Emellett nem csup�n iskolai, hanem mindenkinek sz�l�, �ltal�nos t�j�koztat� �s


oktat�si c�l� kamp�nyokat is rendezni kellene a fogyaszt�k r�sz�re a
felel�ss�gteljes fogyaszt�sr�l, illetve k�l�n�sen arr�l, hogy a val�s ig�nyeknek
megfelel�en kell �lelmiszer-ipari term�keket v�s�rolni �s felhalmozni;

25.

azt aj�nlja, hogy az �lelmiszer-hullad�k keletkez�s�nek megel�z�s�t �s cs�kkent�s�t


c�lz� int�zked�sek keret�ben ind�tsanak eg�sz �leten �t tart� tanul�si programokat
is, melyekben a k�l�nf�le koroszt�lyokhoz �s �letszakaszokhoz kapcsol�d� tanul�si
�s elj�r�si m�dszereket lehet fejleszteni;

26.

arra �szt�nzi a helyi �s region�lis �nkorm�nyzatokat, hogy civil szervezetekkel


egy�ttm�k�d�sben v�gezzenek t�j�koztat� kamp�nyokat a h�ztart�sok helyes
�lelmiszer-gazd�lkod�s�nak jelent�s�g�r�l;

27.

felh�vja a figyelmet arra, hogy a k�l�nb�z� r�gi�k civil t�rsadalm�nak szervezetei


�s szerepl�i mennyire fontos szerepet v�llalnak az �lelmiszer-pazarl�sb�l sz�rmaz�
�lelmiszerek begy�jt�s�ben �s �jraeloszt�s�ban. A szubszidiarit�s szempontj�b�l
elengedhetetlennek tartja a region�lis �s helyi �nkorm�nyzatok �s az �lelmiszer-
pazarl�sb�l sz�rmaz� �lelmiszerek begy�jt�s��rt �s �jraeloszt�s��rt felel�s
szoci�lis szervezetek k�z�tti szorosabb egy�ttm�k�d�st;

28.

a hullad�kkezel�s�rt felel�s helyi �s region�lis �nkorm�nyzatoknak azt javasolja,


hogy fejlessz�k a hullad�kok szelekt�v gy�jt�si �s hasznos�t�si form�it,
vil�gosabban mutass�k be az �lelmiszer-hullad�k ar�ny�t, �s tegy�k nyilv�noss� az
�sszegy�jt�tt adatokat. �gy n�velhet� az �lelmiszer-hullad�k p�ld�ul biog�zk�nt �s
komposztk�nt t�rt�n� hasznos�t�si ar�nya. Ennek a helyi gazdas�gra, a
foglalkoztat�sra �s a helyi innov�ci�ra is j�t�kony hat�sa lehet;

29.

minden tagot arra �szt�n�z, hogy ismertess�k saj�t �nkorm�nyzatukkal a jelen


v�lem�ny c�ljait, �s val�s�tsanak meg saj�t programokat az �lelmiszer-hullad�k
cs�kkent�se �s keletkez�s�nek megel�z�se �rdek�ben. Ez ugyanis a k�rnyezeti �s
gazdas�gi szempontb�l is fenntarthat� fejl�d�s megval�s�t�s�nak egyik
leghat�konyabb �s leggyorsabb hat�s�, a helyi �s region�lis �nkorm�nyzatok �ltal
k�zvetlen�l alkalmazhat� eszk�ze.

Kelt Br�sszelben, 2016. j�nius 15-�n.

a R�gi�k Eur�pai Bizotts�ga eln�ke

Markku MARKKULA

(1) A helyzet ismertet�s�hez felhaszn�lt adatok az ENSZ �lelmez�si �s


Mez�gazdas�gi Szervezet�nek (FAO) Food wastage footprint � Impacts on natural
resources c�m� vizsg�lati jelent�s�n (2013) alapulnak.

(2) Kiv�ltk�pp a 12.3. (2030-ig vil�gszinten az egy f�re jut� �lelmiszer-hullad�k


megfelez�se kiskereskedelmi �s fogyaszt�i szinten, valamint a termel�si �s
eloszt�si l�ncban keletkez� �lelmiszer-vesztes�g cs�kkent�se) �s a 12.5. (a
hullad�k jelent�s cs�kkent�se 2030-ig) r�szc�l teljes�t�s�hez t�bbszint� korm�nyz�s
keret�ben, k�z�sen l�trehozott programok �s int�zked�sek sz�ks�gesek. A 2.
fenntarthat� fejl�d�si c�lt (az �hez�s felsz�mol�sa, az �lelmez�sbiztons�g el�r�se,
a jobb t�pl�lkoz�s �s a fenntarthat� mez�gazdas�g el�mozd�t�sa) a helyi �s
region�lis �nkorm�nyzatok mind el� tudj�k mozd�tani a saj�t ter�let�k�n �s
vil�gszinten.

(3) Az elt�r� fogalommeghat�roz�sok �s sz�m�t�si m�dszerek elt�r�


k�vetkeztet�sekhez vezethetnek. A FAO szerint az �lelmiszer-vesztes�g az emberi
fogyaszt�sra termelt �sszes �lelmiszer mennyis�gi vagy min�s�gi cs�kken�se a
t�p�rt�k, a gazdas�gi �rt�k vagy az �lelmiszer-biztons�g szempontj�b�l. Az
�lelmiszer-pazarl�s az �lelmiszer-vesztes�g r�sze, a biztons�gos �s megfelel�
t�p�rt�k�, emberi fogyaszt�sra sz�nt �lelmiszerek kidob�s�t vagy m�s c�lra val�
felhaszn�l�s�t jelenti az �lelmiszerl�ncok b�rmely szakasz�ban. (FAO, 2014)
http://www.fao.org/fileadmin/user_upload/save-
food/PDF/FLW_Definition_and_Scope_2014.pdf. A Fusions (2014) meghat�roz�sa szerint
az �lelmiszer-hullad�k (foodspill) b�rmilyen �lelmiszer vagy annak emberi
fogyaszt�sra nem alkalmas r�sze, amely hasznos�t�s n�lk�l kiker�l a l�ncb�l.

(4) Az RB �ll�spontja a FEAD-rendelet tartalm�val kapcsolatban.

(5) Az RB �ll�sfoglal�sa a fenntarthat� �lelmez�sr�l.

(6) COM(2015) 614 final.

(7) Az EGSZB-nek �s az RB-nek p�ld�ul saj�t k�rnyezetv�delmi m�k�d�si szab�lyzata


van, �s helyi szervezetek seg�ts�g�vel hat�konyan egy�ttm�k�dnek annak �rdek�ben,
hogy az �telmarad�kokat m�shol hasznos�ts�k.

You might also like