You are on page 1of 43

A BIZOTTS�G K�ZLEM�NYE

Az Eur�pai Uni� �lelmiszer-adom�nyoz�si ir�nymutat�sa

(2017/C 361/01)

Tartalomjegyz�k

1.

Bevezet�s 2
1.1.

H�tt�r-inform�ci�k 2
1.2.

C�l 3
2.

Hat�ly 4
2.1.

Mit jelent az �lelmiszer-�jraeloszt�s? 4


2.2.

Mit jelent az �lelmiszer-felesleg? 4


2.3.

Kik a szerepl�k? 5
3.

�lelmiszer-�jraeloszt�s: a szerepl�k feladatai �s k�telezetts�gei 6


3.1.

Az �jraeloszt�si �s a j�t�konys�gi szervezetek tev�kenys�gei 8


3.1.1.

Az �lelmiszer-felesleg �jraeloszt�si c�l� v�logat�sa 9


3.2.

Nyomonk�vethet�s�g 9
4.

Az els�dleges felel�ss�g �s a jogi felel�ss�g meghat�roz�sa �lelmiszer-biztons�gi


k�rd�sek felmer�l�sekor 11
4.1.

Jogi h�tt�r 11
4.2.

Az �lelmiszer-felesleg �jraeloszt�s�ra gyakorolt hat�sok 12


5.

Higi�niai rendeletek �s az �lelmiszer-felesleg �jraeloszt�sa 12


5.1.

Az �sszes �lelmiszer-adom�nyoz�si tev�kenys�gre alkalmazand� �ltal�nos higi�niai


k�vetelm�nyek 13
5.2.

Az �llati eredet� �lelmiszerek �jraeloszt�s�ra vonatkoz� k�l�nleges higi�niai


k�vetelm�nyek 13
5.3.

A vend�gl�t�, �tkeztet� �s �lelmiszerell�t� �gazatb�l sz�rmaz� �lelmiszer-felesleg


�jraeloszt�s�ra vonatkoz� higi�niai k�vetelm�nyek 14
5.4.

Az �lelmiszer-felesleg lefagyaszt�sa az �jraeloszt�s el�seg�t�s�hez 15


6.

A fogyaszt�k �lelmiszerekkel kapcsolatos t�j�koztat�sa 15


6.1.

Jogi h�tt�r 15
6.2.

Az �lelmiszer-felesleg �jraeloszt�s�ra gyakorolt hat�sok 17


6.2.1.

Az el�recsomagolt �lelmiszerekre vonatkoz� t�j�koztat�si k�vetelm�nyek 17


6.2.2.

Nyelvi k�vetelm�nyek 17
6.2.3.

A nem el�recsomagolt �lelmiszerekre vonatkoz� t�j�koztat�si k�vetelm�nyek 17


6.3.

D�tumjel�l�s 18
6.3.1.

Jogi h�tt�r 18
6.3.2.

Az �lelmiszer-felesleg �jraeloszt�s�ra gyakorolt hat�sok 18


6.3.3.

Toj�sok: d�tumjelz�si szab�lyok �s �jraeloszt�si gyakorlatok 19


7.

Ad�szab�lyok 19
7.1.

Hozz�adott�rt�k-ad� (h�a) 19
7.2.

Ad�z�si �szt�nz�k 20
8.

Egy�b uni�s programok 21


8.1.

A legink�bb r�szorul� szem�lyeket t�mogat� eur�pai seg�ts�gny�jt�si alap �s az


�lelmiszer-adom�nyok 21
8.2.
A mez�gazdas�gi term�kek piac�nak k�z�s szervez�se 21
8.3.

A hal�szati �s akvakult�ra-term�kek piac�nak k�z�s szervez�se 22


Hivatkoz�sok 23
1. mell�klet:

Az �lelmiszer-adom�nyoz�s szempontj�b�l fontos jogszab�lyok �sszefoglal� t�bl�zata


25
2. mell�klet:

D�nt�si fa: J�t�konys�gi szervezetnek/�lelmiszerbanknak sz�ll�t� kiskeresked�k�nt


vagy j�t�konys�gi szervezetk�nt/�lelmiszerbankk�nt meg kell-e felelnem a
853/2004/EK rendeletnek? 29
1. BEVEZET�S

1.1. H�tt�r-inform�ci�k

2015-ben az uni�s lakoss�g k�zel egynegyed�t � 119,1 milli� embert � vesz�lyeztette


a szeg�nys�g vagy t�rsadalmi kirekesztetts�g, �s 42,5 milli� ember m�snaponta sem
engedhetett meg mag�nak egy-egy min�s�gi �tkez�st (1). A becsl�sek szerint
ugyanakkor �vente mintegy 88 milli� tonna �lelmiszer-hullad�k keletkezik az
Uni�ban, aminek becs�lt j�rul�kos k�lts�ge 143 milli�rd EUR (2).

Fontos gazdas�gi �s t�rsadalmi kihat�sa mellett az �lelmiszer-hullad�k indokolatlan


nyom�st gyakorol a v�ges term�szeti er�forr�sokra �s a k�rnyezetre. Az Egyes�lt
Nemzetek �lelmez�si �s Mez�gazdas�gi Szervezete (FAO) szerint a vil�gon el��ll�tott
�lelmiszerek k�r�lbel�l egyharmada k�rba v�sz vagy kidob�sra ker�l (3). A
betakar�tott, de v�g�l k�rba vesz� vagy kidobott �lelmiszer megtermel�s�hez a
mez�gazdas�g �ves v�zfelhaszn�l�s�nak mintegy egynegyede (4) �s K�na m�ret�
sz�nt�ter�let sz�ks�ges (5). Az �vegh�zhat�s� g�zok �ves glob�lis kibocs�t�s�nak
mintegy 8 %-�ra �lelmiszer-hullad�kkal �sszef�gg�sben ker�l sor (6).

Az �lelmiszer-hullad�k megel�z�s�hez a gy�ker�n�l kell megragadni a probl�m�t


az�ltal, hogy az �lelmiszer-ell�t�si l�nc minden egyes szakasz�ban (el��ll�t�s,
feldolgoz�s, forgalmaz�s �s fogyaszt�s) korl�tozzuk az �lelmiszer-felesleg
keletkez�s�t. A keletkez� �lelmiszer-felesleg eset�n az ehet� �lelmiszerforr�sok
legmagasabb �rt�k� hasznos�t�s�t az emberi fogyaszt�sra t�rt�n� �jraeloszt�s
biztos�tja.

Az �lelmiszer-adom�nyoz�s az �lelmiszer-szeg�nys�g elleni harc t�mogat�sa mellett


hat�konyan cs�kkentheti az ipari felhaszn�l�s al� vont vagy a hullad�kkezel�sre,
majd onnan a hullad�klerak�ba k�ld�tt �lelmiszer-felesleg mennyis�g�t. B�r az
�lelmiszer-felesleg �jraeloszt�sa egyre gyakoribb, az �lelmiszergy�rt�k �s
�lelmiszer-kiskeresked�k pedig hajland�ak a felesleg�ket �lelmiszerbankoknak �s
j�t�konys�gi szervezeteknek adom�nyozni, az �jra elosztott �lelmiszer mennyis�ge
m�g �gy is csup�n kis t�red�ke az ehet� �lelmiszer-felesleg teljes uni�s
mennyis�g�nek. 2016-ban p�ld�ul az Eur�pai �lelmiszerbankok Sz�vets�ge (FEBA) 6,1
milli� embernek 535 000 tonna �lelmiszert osztott ki (7), amely csup�n kis t�red�ke
az Uni�ban �vente keletkez� �lelmiszer-hullad�k becs�lt mennyis�g�nek.

A tag�llamok �s az �rdekelt felek meghat�rozt�k, hogy mind az adom�nyoz�kat, mind


az �tvev�ket illet�en milyen jogi �s operat�v akad�lyai vannak a biztons�gos, ehet�
�lelmiszer Uni�ban t�rt�n� �jraeloszt�s�nak (8). A Bizotts�g �ltal a k�rforg�sos
gazdas�g el�mozd�t�s�nak c�lj�val javasolt cselekv�si terv (9) ez�rt � t�bbek
k�z�tt � arra k�telezi a Bizotts�got, hogy az �lelmiszer-adom�nyoz�s el�seg�t�se
�rdek�ben pontos�tsa az �lelmiszerekre vonatkoz� uni�s jogszab�lyokat.
1.2. C�l

A jelen �tmutat�s c�lja az uni�s jogszab�lyok vonatkoz� rendelkez�seinek


pontos�t�sa, valamint az �lelmiszer-�jraeloszt�st a jelenlegi uni�s
keretszab�lyoz�sban akad�lyoz� korl�tok felsz�mol�s�nak seg�t�se. Ezen bel�l a
jelen ir�nymutat�s megpr�b�lja:

el�seg�teni az �lelmiszer-felesleget biztos�t�k �s �tvev�k sz�m�ra az uni�s


keretszab�lyoz�sban r�gz�tett vonatkoz� k�vetelm�nyeknek val� megfelel�st (pl.
�lelmiszer-biztons�g, �lelmiszer-higi�nia, nyomonk�vethet�s�g, jogi felel�ss�g, H�A
stb.),

el�mozd�tani az �lelmiszer-�jraeloszt�s�ra vonatkoz� uni�s szab�lyok k�z�s


�rtelmez�s�t a tag�llamok szab�lyoz� hat�s�gai r�sz�r�l.

Az �lelmiszer-adom�nyoz�sra vonatkoz� uni�s ir�nymutat�sok sz�ks�gszer�en az uni�s


szinten megoldand� k�rd�sekre f�kusz�lnak, �s ez�rt kieg�sz�teni, de nem lem�solni
akarj�k a tag�llamokban m�r megl�v� ir�nymutat�sokat. A gyakran az �jraeloszt�si
partnerekkel �s illet�kes hat�s�gokkal (nemzeti �s/vagy region�lis szinten) k�z�sen
kialak�tott nemzeti �s/vagy �gazati szint� ir�nymutat�sok jelent�s szerepet
j�tszanak a k�vetkez�k biztos�t�s�ban: �lelmiszer-biztons�g, nyomonk�vethet�s�g,
valamint az �lelmiszer-felesleg hasznos�t�s�ba �s �jraeloszt�s�ba bevont k�l�nb�z�
szerepl�k feladatainak �s felel�ss�geinek pontos�t�sa (10). Az uni�s �gazati
ir�nymutat�sok (11) is k�pesek t�mogatni az �lelmiszer-�jraeloszt�si
er�fesz�t�seket �s el�mozd�tani a helyes gyakorlatok megoszt�s�t.

A Bizotts�g hat�rozott aj�nl�sa szerint teh�t az �lelmiszer-adom�nyoz�s vonatkoz�


szab�lyait �s/vagy ir�nymutat�sait nemzeti szinten kell kialak�tani, hogy a
megfelel�s el�seg�t�se �s a helyes gyakorlat el�mozd�t�sa �rdek�ben minden szerepl�
sz�m�ra vil�gosak legyenek a nemzeti szint� szab�lyok �s �zemi elj�r�sok, bele�rtve
a kulcsszerepl�k vonatkoz� felel�ss�geit. E tekintetben az Eur�pai Bizotts�g �ltal
az �lelmiszer-vesztes�gek �s �lelmiszer-hullad�kok uni�s platformj�val konzult�lva
elfogadott uni�s �lelmiszer-adom�nyoz�si ir�nymutat�sok (12) referenciak�nt
szolg�lhatnak az egyes tag�llami szerepl�k sz�m�ra a nemzeti �tmutat�s �s szab�lyok
kidolgoz�s�n�l.

A tag�llamok �tmutat�ja tov�bb pontos�thatja az �lelmiszer-v�llalkoz�k feladatait


�s felel�ss�geit azokon a ter�leteken, amelyekre a nemzeti szab�lyok vonatkoznak,
p�ld�ul a jogi felel�ss�g tekintet�ben (l�sd m�g 4. pont). Ezenk�v�l az illet�kes
nemzeti hat�s�gok az �lelmiszer-higi�ni�r�l sz�l� 852/2004/EK eur�pai parlamenti �s
tan�csi rendelet (13) 8. cikk�vel �sszhangban �szt�n�zhetik az �lelmiszer-felesleg
hasznos�t�s�val �s �jraeloszt�s�val foglalkoz� helyes gyakorlat k�zik�nyvek
kialak�t�s�t �s terjeszt�s�t. Az �lelmiszer-adom�nyoz�s �szt�nz�s�re az illet�kes
nemzeti hat�s�gok fontol�ra vehetik p�nz�gyi �szt�nz�k bevezet�s�t az �lelmiszer-
v�llalkoz�knak (v�. 7.2. szakasz), valamint t�j�koztat�, kommunik�ci�s �s k�pz�si
tev�kenys�gek megval�s�t�s�t � az �rintett szerepl�k �ltal � a biztons�gos
�lelmiszer-�jraeloszt�si gyakorlatok tov�bbi t�mogat�s�hoz.

A nemzeti �lelmiszer-adom�nyoz�si gyakorlatokra vonatkoz� inform�ci�k megoszt�s�nak


el�seg�t�se �rdek�ben a Bizotts�g az �lelmiszer-hullad�k megel�z�s�r�l sz�l�
weboldal�n k�zz�teszi az uni�s tag�llamokban megl�v� ir�nymutat�sokat (14). Ha az
�lelmiszer-higi�ni�r�l sz�l� uni�s szab�lyok (15) keret�ben sor ker�l az
�lelmiszer-adom�nyoz�shoz kapcsol�d� helyes gyakorlat nemzeti �s uni�s �gazati
ir�nymutat�sainak kidolgoz�s�ra, �s err�l �rtes�t�st kap az Eur�pai Bizotts�g,
akkor ezek is megjelennek egy online nyilv�ntart�sban (16).
2. HAT�LY

Az uni�s �lelmiszer-adom�nyoz�si ir�nymutat�sok hat�lya a tulajdonos �ltal ingyen


biztos�tott �lelmiszerek �lelmiszer-v�llalkoz�k �ltal t�rt�n� hasznos�t�s�ra �s
�jraeloszt�s�ra terjed ki.

2.1. Mit jelent az �lelmiszer-�jraeloszt�s?

Az �lelmiszer-�jraeloszt�s folyamata azt jelenti, hogy az egy�bk�nt esetleg k�rba


vesz� �lelmiszer-felesleget hasznos�tj�k, �sszegy�jtik �s odaadj�k az embereknek,
k�l�n�sen a r�szorul�knak.

Az �lelmiszerek k�rba vesz�s�nek �s kidob�s�nak megel�z�s�re, illetve az


�lelmiszer-biztons�g el�mozd�t�s�ra ir�nyul� munk�ja r�szek�nt az �lelmez�si �s
Mez�gazdas�gi Szervezet (FAO) egyik multidiszciplin�ris csoportja az �emberi
fogyaszt�sra sz�nt biztons�gos �s t�pl�l� �lelmiszer hasznos�t�sa �s �jraeloszt�sa�
fogalm�ra a k�vetkez� meghat�roz�st javasolta (17):

Emberi fogyaszt�sra sz�nt biztons�gos �s t�pl�l� �lelmiszer hasznos�t�sa: olyan


(feldolgozott, f�lig feldolgozott vagy nyers) �lelmiszer �tv�tele � fizets�g n�lk�l
vagy ellen�ben � az �lelmiszer-ell�t� rendszer r�sz�t k�pez� mez�gazdas�gi,
�llatteny�szt�si �s hal�szati ell�t�si l�nct�l, amely egy�bk�nt k�rba veszne vagy
eldob�sra ker�lne. Emberi fogyaszt�sra sz�nt biztons�gos �s t�pl�l� �lelmiszer
�jraeloszt�sa: az �tvett �lelmiszer megfelel� biztons�gi, min�s�gi �s szab�lyoz�si
keretek szerinti k�zvetlen vagy k�zvet�t�k�n kereszt�l � fizets�g n�lk�l vagy
ellen�ben � v�gzett t�rol�sa vagy feldolgoz�sa, majd �lelmiszer-bevitelt c�lz�
kioszt�sa az ahhoz hozz�f�r�knek.

A valamennyi uni�s polg�r � k�l�n�sen a gyerekek � eg�szs�ges �s kiegyens�lyozott


�trendj�nek el�mozd�t�s�t c�lz�, uni�s �s nemzeti szinten egyar�nt zajl� folyamatos
er�fesz�t�sek t�mogat�sak�nt az �lelmiszeripari term�kek �jraeloszt�sakor lehet�s�g
szerint figyelembe kell venni a term�kek hozz�j�rul�s�t a kiegyens�lyozott
�trendhez. E tekintetben a t�pl�lkoz�si ir�nymutat�sokat kell �tmutat�
dokumentumk�nt haszn�lni.

Az uni�s �lelmiszer-adom�nyoz�si ir�nymutat�sok � mik�zben �sszhangban vannak az


�lelmiszer-�jraeloszt�s FAO �ltal javasolt meghat�roz�s�val � c�lja az olyankor
�rv�nyes uni�s jogszab�lyi rendelkez�sek pontos�t�sa, amikor a tulajdonos
ingyenesen bocs�tja rendelkez�sre az �lelmiszeripari term�keket. Az �lelmiszer-
�jraeloszt�s gyorsan v�ltoz� szerepl�k, h�l�zatok �s tev�kenys�gek sz�les k�r�t
foglalja mag�ban. B�r az �lelmiszer-�jraeloszt�s ter�n az �lelmiszerbankok jelenti
a f� �s leggyakoribb partnereket, az adott uni�s szab�lyok (pl. �lelmiszer-
biztons�g, �lelmiszer-higi�nia, fogyaszt�k t�j�koztat�sa, jogi felel�ss�g stb.)
alkalmaz�s�ra vonatkoz� al�bbi �tmutat�s m�s �lelmiszer-�jraeloszt�si modellekre
�s/vagy szerepl�kre is alkalmazhat�. Ez ut�bbiak k�z�tt lehetnek olyan nem
nyeres�gorient�lt �lelmiszer-�jraeloszt�si tev�kenys�get v�gz� szervezetek (p�ld�ul
szoci�lis szupermarketek vagy �ttermek) is, ahol a v�gs� kedvezm�nyezett jelk�pes
�sszeg�rt cser�be kaphat �lelmiszert vagy �telt.

2.2. Mit jelent az �lelmiszer-felesleg?

�lelmiszer-felesleg � bele�rtve az �lelmiszeripari k�szterm�keket (p�ld�ul friss


h�st, gy�m�lcs�t �s z�lds�get), r�szlegesen form�zott term�keket vagy �lelmiszer-
�sszetev�ket � k�l�nb�z� okok miatt az �lelmiszer-termel�s �s a forgalmaz�si l�nc
b�rmelyik szakasz�ban jelentkezhet. A mez�gazdas�gi �s a gy�rt�si szektorban
p�ld�ul a gy�rt�i �s/vagy v�s�rl�i specifik�ci�nak nem megfelel� �lelmiszerek (pl.
a term�k sz�n�nek, m�ret�nek, alakj�nak stb. elt�r�sei), valamint az el��ll�t�si �s
c�mk�z�si hib�k miatt jelentkezhet felesleg. A kereslet �s k�n�lat kezel�s�nek
neh�zs�gei t�lrendel�sekhez �s/vagy t�r�lt rendel�sekhez vezethetnek. D�tumjel�l�si
probl�m�k � p�ld�ul ha a lesz�ll�t�skor a term�k h�tral�v� szavatoss�gi ideje m�r
nem el�g hossz� vagy ha nemzeti szab�lyok tiltj�k az �lelmiszerek �jraeloszt�s�t a
�min�s�g�t meg�rzi� d�tum ut�n � is akad�lyozhatj�k az �lelmiszereknek a szok�sos
kiskereskedelmi csatorn�kon kereszt�l t�rt�n� �rt�kes�t�s�t �s forgalmaz�s�t.

Az �lelmiszer-felesleg �jraeloszt�sa akkor lehets�ges, ha emberi fogyaszt�sra


alkalmas �s megfelel minden �lelmiszer-biztons�gi k�vetelm�nynek (18), amint azt az
�lelmiszer-biztons�gr�l �s a fogyaszt�k �lelmiszerekkel kapcsolatos
t�j�koztat�s�r�l sz�l� uni�s szab�lyok, valamint a vonatkoz� nemzeti szab�lyok
el��rj�k. Az �lelmiszer-adom�nyoz�sra alkalmas �lelmiszerek k�z� tartozhatnak
p�ld�ul az �lelmiszerek, amelyek: nem felelnek meg a gy�rt�i vagy v�s�rl�i
specifik�ci�nak; csomagol�sa �s/vagy c�mk�z�se megv�ltozott, de ez sem az
�lelmiszer-biztons�got, sem a fogyaszt�k t�j�koztat�s�t nem vesz�lyezteti;
id�b�lyegz�vel vannak ell�tva (p�ld�ul egy adott �nnepi id�szakra vagy prom�ci�s
tev�kenys�gre sz�nt term�kek); a termel� enged�ly�vel ker�lnek betakar�t�sra a
t�bl�r�l; �min�s�g�t meg�rzi� d�tuma m�r elm�lt, de m�g biztons�gosan
fogyaszthat�k; nem �lelmiszer-biztons�gi ok miatt ker�ltek begy�jt�sre �s/vagy
elkobz�sra a szab�lyoz� hat�s�gok r�sz�r�l stb.

Az �lelmiszer-felesleg �jraeloszt�s�t �s az �lelmiszer-adom�nyoz�si tev�kenys�geket


teh�t az �lelmiszer-ell�t�si l�nc mindegyik szakasz�ban v�gezhetik az �lelmiszer-
v�llalkoz�k. Az �lelmiszer-v�llalkoz�k (pl. mez�gazdas�gi termel�k,
�lelmiszergy�rt�k �s kiskeresked�k) az �lelmiszer-felesleget �jraeloszt�
szervezeteken (pl. �lelmiszerbankokon), term�nyb�ng�sz� h�l�zatokon �s m�s
j�t�konys�gi szervezeteken kereszt�l, illetve k�zvetlen�l maguk is adom�nyozhatj�k
a fogyaszt�knak (pl. munkav�llal�k).

2.3. Kik a szerepl�k?

Az uni�s �lelmiszer-adom�nyoz�si ir�nymutat�sok az �lelmiszer-ell�t�si l�nc minden


szakasz�nak szerepl�it lefedik att�l f�ggetlen�l, hogy adom�nyoz�kr�l vagy
�tvev�kr�l van-e sz�. Ezen ir�nymutat�sok c�lja az, hogy pontos�ts�k az �lelmiszer-
v�llalkoz�k konkr�t felel�ss�geit �s k�telezetts�geit az �lelmiszer-felesleg
eloszt�sa ter�n, amint azt az uni�s �lelmiszerjog, k�l�n�sen pedig a 178/2002/EK
eur�pai parlamenti �s tan�csi rendelet, vagyis az �gynevezett �ltal�nos
�lelmiszerjogi rendelet r�gz�ti (19).

Az �lelmiszer-felesleg uni�s �jraeloszt�si h�l�zata egy k�l�nb�z� szerepl�ket �s


m�k�d�si folyamatokat tartalmaz� �sszetett rendszer.

�Adom�nyoz� szervezetek

Olyan �lelmiszer-v�llalkoz�k, akik az �lelmiszer-ell�t�si l�nc minden szakasz�b�l


biztos�thatnak �lelmiszer-felesleget, p�ld�ul az els�dleges termel�si, �lelmiszer-
feldolgoz�si �s -gy�rt�si, kiskereskedelmi �s egy�b forgalmaz�si, valamint az
�tkeztet�si �s vend�gl�t�i �gazatokb�l.

��tvev� szervezetek

Ezek a ��gyf�lszolg�lati� vagy �h�tt�rirodai� besorol�s�, de esetenk�nt mindk�t


funkci�t ell�t� szervezetek vesznek r�szt az �lelmiszer-felesleg �jraeloszt�s�ban
(20):

A �h�tt�rirodai� szervezetek hasznos�tj�k az �lelmiszer-ell�t�si l�nc szerepl�it�l


�rkez� adom�nyozott �lelmiszert, v�gzik annak sz�ll�t�s�t, t�rol�s�t �s
�jraeloszt�s�t a t�rsult �s min�s�tett j�t�konys�gi szervezetek h�l�zata fel�,
bele�rtve a j�t�konys�gi szervezeteket, szoci�lis �ttermeket, szoci�lis
v�llalkoz�sokat stb.,

Az ��gyf�lszolg�lati� szervezetek veszik �t az adom�nyozott �lelmiszert a


�h�tt�rirodai� szervezetekt�l �s/vagy k�zvetlen�l az �lelmiszer-ell�t�si l�nc
szerepl�it�l. Ezek azut�n ezt az �lelmiszert k�l�nb�z� form�ban (pl.
�lelmiszercsomagok, n�pkonyh�k, szoci�lis �ttermekben/k�v�z�kban kiadott �telek
stb.) juttatj�k el a kedvezm�nyezettekhez; az is el�fordulhat, hogy a r�szorul�knak
t�mogatott �ron �rt�kes�tenek �lelmiszeripari term�keket.

Sok tag�llamban a �h�tt�rirodai� szervezetek neve ��lelmiszerbank�; egyes


tag�llamokban azonban (pl. �sztorsz�g, N�metorsz�g �s Hollandia) az
��lelmiszerbankok� nem csup�n m�s szervezetek fel� v�geznek �jraeloszt�st, hanem
k�zvetlen�l is biztos�tanak �lelmiszert a v�gs� kedvezm�nyezetteknek. Emellett mind
az ��gyf�lszolg�lati�, mind a �h�tt�rirodai� szervezetek tev�kenys�gei elt�rhetnek
a tag�llamokban: egyesek csak az �lelmiszerek t�rol�s�val, sz�ll�t�s�val �s
eloszt�s�val foglalkoznak; m�sok a v�gs� kedvezm�nyezettnek biztos�tott
�lelmiszerek feldolgoz�s�t �s/vagy �telek elk�sz�t�s�t v�gzik.

E dokumentum szerint a �h�tt�rirodai� szervezetek jelentik az ��jraeloszt�


szervezeteket�, az ��gyf�lszolg�lati� egys�gek pedig a �j�t�konys�gi
szervezeteket�.

Mag�nadom�nyoz�k:

Az �ltal�nos �lelmiszerjogi rendelet � ez r�gz�ti az uni�s �lelmiszerjog alapj�ul


szolg�l� jogszab�lyi keretet � nem vonatkozik a h�ztart�sokban saj�t fogyaszt�sra
sz�nt els�dleges �lelmiszer-termel�sre, sem a saj�t fogyaszt�sra sz�nt �lelmiszerek
feldolgoz�s�ra, kezel�s�re vagy t�rol�s�ra. Ebb�l k�vetkez�en a k�z�ss�gi vagy
egy�b j�t�konys�gi rendezv�nyek � t�bbek k�z�tt a term�nyb�ng�sz�si kezdem�nyez�sek
� alkalm�val ad hoc alapon �lelmiszereket biztos�t� mag�nszem�lyek, valamint a
mag�nszem�lyekt�l alkalmank�nt �lelmiszert �tvev� j�t�konys�gi szervezetek ki
vannak z�rva az �ltal�nos �lelmiszerjogi rendeletb�l fakad� k�telezetts�gekb�l.
Ett�l f�ggetlen�l a tag�llamok tov�bb pontos�thatj�k a nemzeti szab�lyokat vagy
tan�csot adhatnak a c�lb�l, hogy a mag�nadom�nyoz�k hozz�j�rul�sait �tvev�
j�t�konys�gi �s k�z�ss�gi �lelmiszerszolg�ltat�k jobban megfeleljenek a biztons�gos
�lelmiszerek k�vetelm�nyeinek.

Emellett az �lelmiszer-higi�ni�ra �s az �lelmiszerekkel kapcsolatos t�j�koztat�sra


vonatkoz� uni�s szab�lyok csak azokra a v�llalkoz�sokra vonatkoznak, amelyek
koncepci�ja felt�telezi a tev�kenys�gek bizonyos folyamatoss�g�t �s bizonyos fok�
szervezetts�get. Ez�rt nem tartoznak az uni�s �lelmiszer-adom�nyoz�si
ir�nymutat�sok hat�lya al� az olyan m�veletek, mint az �lelmiszerek mag�nszem�lyek
�ltal v�gzett alkalmi kezel�se, el�k�sz�t�se, t�rol�sa �s felszolg�l�sa k�l�nb�z�
(egyh�zi, iskolai vagy falunapi) rendezv�nyeken. Ezen a t�ren tov�bbi
ir�nymutat�ssal szolg�l az ��tmutat� az �lelmiszer-higi�ni�r�l sz�l� 852/2004/EK
rendelet egyes rendelkez�seinek v�grehajt�s�hoz� 3.8 pontja (21). Az illet�kes
nemzeti hat�s�gok tov�bbi �tmutat�st adhatnak annak tiszt�z�s�hoz, hogy k�z�ss�gi
�s j�t�konys�gi c�l� �lelmiszer-ell�t�s eset�n sz�ks�g van-e az �lelmiszer-
higi�niai szab�lyok szerinti nyilv�ntart�sba v�telre (22).

�El�seg�t� szervezetek:

Az �lelmiszer-�jraeloszt�s el�seg�t�se �rdek�ben k�zvet�t� szervezetek is


ny�jthatnak szolg�ltat�sokat, hogy seg�ts�k az adom�nyoz�k �s �tvev�k
kapcsolatfelv�tel�t, valamint az el�rhet� �lelmiszer-felesleg hozz�igaz�t�s�t a
potenci�lis kereslethez. Inform�ci�s �s kommunik�ci�s technol�giai (IKT) h�l�zatok
alkalmaz�sakor a platform vagy m�s digit�lis eszk�z tulajdonos�t arra �szt�nzik,
hogy h�vja fel az �lelmiszer adom�nyoz�k �s �tvev�k figyelm�t � olyankor, ha ezek a
szerepl�k �lelmiszer-v�llalkoz�k (l�sd: 3. szakasz al�bb) � az uni�s �lelmiszerjog
szerinti k�telezetts�geikre. Az IKT h�l�zat�rt felel�s szervezet az elektronikus
kereskedelemr�l sz�l� 2000/31/EK eur�pai parlamenti �s tan�csi ir�nyelv
meghat�roz�sa szerinti �inform�ci�s t�rsadalommal �sszef�gg� szolg�ltat�st ny�jt�
szolg�ltat�nak min�s�l (23).

Olyankor, amikor az �el�seg�t� szervezet tev�kenys�gei k�z� tartozik az


�lelmiszerek el�k�sz�t�se, kezel�se, t�rol�sa �s/vagy eloszt�sa � p�ld�ul olyan
nyilv�nos h�t�szekr�ny kezel�se, amelybe �jraeloszt�si c�llal az adom�nyoz�k
�lelmiszereket tesznek be � a tulajdonos v�lhet�en �lelmiszer-v�llalkoz�nak
min�s�l. Ilyen esetekben az uni�s �lelmiszer-adom�nyoz�si ir�nymutat�sok
vonatkoznak a tev�kenys�g�kre.

3. �LELMISZER-�JRAELOSZT�S: A SZEREPL�K FELADATAI �S K�TELEZETTS�GEI

Az �lelmiszer-felesleg �jraeloszt�s�ra az �ltal�nos �lelmiszerjogi rendelet


vonatkozik. Az �lelmiszer-ell�t�shoz kapcsol�d�, ak�r nyeres�g�rdekelt, ak�r
nonprofit m�veletek egy�rtelm�en �lelmiszer �forgalomba hozatalnak� min�s�lnek:

�forgalomba hozatal�: �lelmiszer vagy takarm�ny k�szen tart�sa elad�s c�lj�ra,


bele�rtve az �lelmiszer vagy takarm�ny elad�sra val� felk�n�l�s�t, vagy az
�lelmiszerek �s takarm�nyok ingyenes vagy ellen�rt�k fej�ben t�rt�n� �tad�s�nak
b�rmely egy�b form�j�t, valamint az �lelmiszerek �s takarm�nyok elad�s�t,
forgalmaz�s�t vagy �tad�s�nak egy�b m�dj�t (24).

Az �lelmiszer-felesleget �tvev� � ak�r �jraeloszt�si, ak�r j�t�konys�gi �


szervezetek �lelmiszer-v�llalkoz�snak min�s�lnek az �ltal�nos �lelmiszerjogi
rendelet alapj�n:

��lelmiszer-v�llalkoz�s�: nyeres�g�rdekelt vagy nonprofit, k�z- vagy


mag�nv�llalkoz�s, amely az �lelmiszerek termel�s�vel, feldolgoz�s�val �s
forgalmaz�s�val �sszef�gg� tev�kenys�get folytat (25).

��lelmiszer-v�llalkoz�: az a term�szetes vagy jogi szem�ly, aki/amely az �ltala


ellen�rz�tt �lelmiszer-v�llalkoz�son bel�l felel�s az �lelmiszerjog
k�vetelm�nyeinek betart�s��rt (26).

Az �ltal�nos �lelmiszerjogi rendelet 17. cikke a k�vetkez�k szerint hat�rozza meg a


teljes �lelmiszerl�nc valamennyi �lelmiszer-v�llalkoz�j�nak (mez�gazdas�gi
termel�k, �lelmiszer- �s takarm�nyipari gy�rt�k, import�r�k, �gyn�k�k, forgalmaz�k,
k�z- �s mag�n�tkeztet�si v�llalkoz�sok, �jraeloszt�si �s j�t�konys�gi szervezetek
stb.) �s az uni�s tag�llamok illet�kes hat�s�gainak a feladatait:

�(1)

Az �lelmiszer- �s takarm�nyipari v�llalkoz�k v�llalkoz�saik termel�, feldolgoz� �s


forgalmaz� tev�kenys�g�nek minden szakasz�ban gondoskodnak arr�l, hogy az
�lelmiszerek vagy takarm�nyok megfeleljenek a tev�kenys�g�kre vonatkoz�
�lelmiszerjog k�vetelm�nyeinek, �s ellen�rzik e k�vetelm�nyek teljes�l�s�t.
(2)

A tag�llamok betartatj�k az �lelmiszerjogot, illetve fel�gyelik �s ellen�rzik, hogy


az �lelmiszer- �s takarm�nyipari v�llalkoz�k a termel�s, feldolgoz�s �s forgalmaz�s
minden szakasz�ban eleget tesznek-e az �lelmiszerjog k�vetelm�nyeinek. [�]� (27).

A 17. cikk (1) bekezd�se arra k�telezi az �lelmiszer-v�llalkoz�kat, hogy akt�van


vegyenek r�szt az �lelmiszerjogi k�vetelm�nyek v�grehajt�s�ban �s ellen�rizz�k e
k�vetelm�nyek teljes�l�s�t. Ez az �ltal�nos k�vetelm�ny szorosan kapcsol�dik az
�lelmiszerekre vonatkoz� egyedi jogszab�lyokban r�gz�tett egy�b k�telez�
el��r�sokhoz [p�ld�ul a vesz�lyelemz�s �s kritikus szab�lyoz�si pontok (HACCP)
elveinek bevezet�se az �lelmiszer-higi�nia ter�n]. Ez�rt az �lelmiszer-v�llalkoz�k�
az els�dleges felel�ss�g (28) az (uni�s �s nemzeti) �lelmiszerjogban foglalt �sszes
k�vetelm�ny betart�s��rt a termel�s, feldolgoz�s �s forgalmaz�s minden szakasz�ban
az �ltaluk ellen�rz�tt v�llalkoz�sokn�l (vagy tev�kenys�gn�l az �lelmiszer-ell�t�si
l�ncban).

Mivel az �lelmiszer-v�llalkoz� a legalkalmasabb arra, hogy az �lelmiszer-ell�t�st


seg�t� �s az �ltala forgalmazott �lelmiszer biztons�goss�g�t szavatol�, biztons�gos
rendszert m�k�dtessen, ez�rt az � els�dleges felel�ss�ge az �lelmiszerjog �s
k�l�n�sen az �lelmiszer-biztons�gi el��r�sok betart�s�nak biztos�t�sa. (Az
els�dleges felel�ss�g �s a jogi felel�ss�g k�lcs�nhat�s�t illet�en l�sd: 4.
szakasz.).

Az �lelmiszerek el��ll�t�s�hoz �s forgalmaz�s�hoz kapcsol�d� �sszes tev�kenys�g


tekintet�ben az �lelmiszer-felesleg �jraeloszt�s�t v�gz� �lelmiszer-v�llalkoz�knak
eseti alapon kell felm�rni�k a megfelel� k�vetelm�nyeket �s t�bbek k�z�tt azt
biztos�taniuk, hogy ne ker�lj�n vesz�lybe az �lelmiszer-biztons�g �s fogyaszt�k
t�j�koztat�sa. Az �lelmiszer-felesleg kezel�s�t �s �jraeloszt�s�t v�gz�
(�jraeloszt� �s j�t�konys�gi) szervezetek els�dleges felel�ss�g�nek �ltal�nos
k�vetelm�ny�b�l fakad� k�telezetts�gek p�ld�ul a h�t�tt �lelmiszerek megfelel�
t�rol�s�val kapcsolatban a h�t�si l�nc fenntart�s�ra vonatkoz�, az uni�s
�lelmiszer-higi�niai szab�lyokban r�gz�tett k�vetelm�ny �s az �lelmiszer-
�jraeloszt�s tilalma a fogyaszthat�s�gi id� lej�rta ut�n, amint azt a fogyaszt�k
�lelmiszerekkel kapcsolatos t�j�koztat�s�r�l sz�l� uni�s szab�lyok el��rj�k az
�ltal�nos �lelmiszerjogi rendeletben r�gz�tett biztons�gi k�vetelm�nyek kapcs�n
(29).

Az �lelmiszer-�jraeloszt�sban r�szt vev� �lelmiszer-v�llalkoz�k k�telesek helyes


higi�niai gyakorlatokat �s �nellen�rz�si rendszert (HACCP) (30) alkalmazni. Az
ilyen �nellen�rz�si rendszerek � �jraeloszt�si tev�kenys�gekhez igaz�tott �
meghat�roz�sa seg�theti az �jraeloszt�si �s a j�t�konys�gi szervezeteket az �zemi
kock�zatok kezel�s�ben �s a k�vetelm�nyek betart�s�nak ellen�rz�s�ben; p�ld�ul a
hidegen t�rol�si h�m�rs�kletek r�gz�t�se �s ellen�rz�se �tj�n. Egy ilyen terv
kialak�t�sakor ar�nyos, rugalmas megk�zel�t�ssel lehet sz�molni, a vonatkoz�
bizotts�gi k�zlem�nyben foglaltak szerint (31).

�lelmiszer-v�llalkoz�kk�nt az �jraeloszt�si �s a j�t�konys�gi szervezetek azt is


k�telesek ellen�rizni, hogy az �ltaluk ellen�rz�tt tev�kenys�gekhez teljes�lnek-e
az �lelmiszerjog k�vetelm�nyei, �s e tekintetben visszautas�thatj�k az adom�nyk�nt
felk�n�lt olyan term�keket, amelyek kock�zatot jelenthetnek a v�gs� fogyaszt�ra
n�zve (pl. ha a term�knek s�r�lt a csomagol�sa, abnorm�lis a kin�zete vagy t�l
k�zeli a �fogyaszthat� d�tuma ahhoz, hogy m�g a lej�rat el�tt megoldhat� legyen a
biztons�gos �jraeloszt�sa vagy a fogyaszt� �ltali felhaszn�l�sa stb.).

Az �jraeloszt�si �s a j�t�konys�gi szervezetek az �lelmiszer-eloszt�si l�nc minden


szerepl�je tekintet�ben k�teles k�l�n�sen arr�l gondoskodni, hogy a forgalomba
hozott �lelmiszer biztons�gos legyen �s megfeleljen az �ltal�nos �lelmiszerjogi
rendelet 14. cikk�ben foglalt �lelmiszer-biztons�gi k�vetelm�nyeknek:

�(1)

Nem biztons�gos �lelmiszer nem hozhat� forgalomba.

(2)

Az �lelmiszer akkor nem biztons�gos, ha: a) az eg�szs�gre �rtalmas; b) emberi


fogyaszt�sra alkalmatlan. [�]� (32).

Az �eg�szs�gre �rtalmas� �s az �emberi fogyaszt�sra alkalmatlan� koncepci� tov�bbi


r�szletez�se tal�lhat� az �ltal�nos �lelmiszerjog 14. cikk�nek (3)�(5)
bekezd�s�ben, valamint a Bizotts�g �s a tag�llamok �ltal abb�l a c�lb�l kidolgozott
�tmutat�ban (33), hogy minden szerepl� t�mogat�st kapjon az �ltal�nos
�lelmiszerjogi rendelethez kapcsol�d� k�telezetts�gek teljes�t�s�hez.

Az �ltal�nos �lelmiszerjogi rendelet �ltal�nos nyomonk�vethet�s�gi k�vetelm�nyt is


el��r az uni�s piacon forgalomba hozott �sszes �lelmiszerre (e k�vetelm�ny tov�bbi
r�szletez�s�hez l�sd m�g: 3.2. szakasz):

��

A termel�s, feldolgoz�s �s forgalmaz�s minden szakasz�ban biztos�tani kell az


�lelmiszerek, a takarm�nyok, az �lelmiszertermel�sre sz�nt �llatok, valamilyen
�lelmiszerbe vagy takarm�nyba beker�l� vagy v�lhet�en beker�l� egy�b anyagok
�tj�nak nyomonk�vethet�s�g�t� (34).

Az �ltal�nos nyomonk�vethet�s�gi k�vetelm�ny teljes�t�s�hez az �lelmiszer-felesleg


�jraeloszt�s�t v�gz� szervezetek k�telesek nyilv�ntart�st vezetni az �ltaluk
beszerzett �lelmiszer forr�s�r�l �s � ha m�s v�llalkoz�soknak biztos�tanak
�lelmiszert � arr�l is, hogy kinek osztott�k ki az �lelmiszert (v�. 3.2. szakasz).

Az �ltal�nos �lelmiszerjogi rendelet 19. cikk�ben foglaltak szerint minden


�lelmiszer-v�llalkoz� k�teles a nem biztons�gos �lelmiszerek kivon�s�ra,
visszah�v�s�ra �s bejelent�s�re is:

�1.

Amennyiben egy �lelmiszer-v�llalkoz� �gy v�li vagy okkal felt�telezi, hogy egy
�lelmiszer, amelyet a v�llalkoz�s behozott, el��ll�tott, feldolgozott, gy�rtott
vagy forgalmazott, nem felel meg az �lelmiszer-biztons�gi k�vetelm�nyeknek, �s a
k�rd�ses �lelmiszer m�r kiker�lt az �lelmiszer-v�llalkoz� k�zvetlen ellen�rz�se
al�l, az �lelmiszer-v�llalkoz� halad�ktalanul kezdem�nyezi az �lelmiszer kivon�s�t
a piacr�l �s err�l t�j�koztatja az illet�kes hat�s�got. Ha a term�k eljuthatott a
fogyaszt�hoz, a v�llalkoz� hat�kony eszk�z�kkel �s pontosan t�j�koztatja a
fogyaszt�kat a piacr�l t�rt�n� kivon�s ok�r�l, valamint sz�ks�g eset�n � amennyiben
egy�b int�zked�sek nem elegend�ek a magas szint� eg�szs�gv�delem megval�s�t�s�hoz �
vissza kell h�vnia a fogyaszt�hoz m�r lesz�ll�tott term�ket.

2.

Az az �lelmiszer-v�llalkoz�, aki az �lelmiszerek csomagol�sa, c�mk�z�se, biztons�ga


�s egys�ge megv�ltoztat�sa n�lk�l kiskereskedelmi �s forgalmaz�si tev�kenys�get l�t
el, saj�t tev�kenys�geinek keretein bel�l kivonja a piaci forgalomb�l azokat a
term�keket, amelyek nem felelnek meg az �lelmiszer-biztons�gi k�vetelm�nyeknek, �s
az �lelmiszerek �tj�nak nyomon k�vet�s�hez sz�ks�ges inform�ci�k �tad�s�val, a
termel�k, feldolgoz�k, gy�rt�k �s/vagy illet�kes hat�s�gok �ltal kezdem�nyezett
int�zked�sekben egy�ttm�k�dve hozz�j�rul az �lelmiszerek biztons�g�hoz.
3.

Az �lelmiszer-v�llalkoz� halad�ktalanul t�j�koztatja az illet�kes hat�s�gokat,


amennyiben �gy v�li vagy okkal felt�telezi, hogy az �ltala forgalomba hozott
�lelmiszer �rtalmas lehet az eg�szs�gre. A v�llalkoz� bejelenti az illet�kes
hat�s�goknak a v�gs� fogyaszt�t fenyeget� vesz�ly megel�z�s�re tett int�zked�seket,
�s nem akad�lyozhat meg senkit abban, hogy a tag�llam jogrendszer�vel �s
joggyakorlat�val �sszhangban egy�ttm�k�dj�n az illet�kes hat�s�gokkal, amennyiben
ezzel megel�zhet�, cs�kkenthet� vagy megsz�ntethet� egy �lelmiszerrel kapcsolatos
vesz�ly. [�]�

3.1. Az �jraeloszt�si �s a j�t�konys�gi szervezetek tev�kenys�gei

Az adott szervezet tev�kenys�g�nek jellege �s m�k�d�si modellje hat�rozza meg azt,


hogy milyen konkr�t szab�lyok vonatkoznak r� az �lelmiszer-biztons�gr�l �s a
fogyaszt�k �lelmiszerekkel kapcsolatos t�j�koztat�s�r�l sz�l� uni�s szab�lyoz�si
keretrendszerben. Ezen bel�l az a t�ny, hogy az adott szervezet az �jraeloszt�st
egy m�sik szervezet sz�m�ra (�v�llalkoz�sok k�z�tt�) vagy k�zvetlen�l egy v�gs�
kedvezm�nyezettnek (�v�llalkoz�s �s fogyaszt� k�z�tt�) v�gzi-e, valamint az �ltala
folytatott tev�kenys�g t�pusa (pl. �llati eredet� �lelmiszerek adom�nyoz�sa, �telek
k�sz�t�se) a nyomonk�vethet�s�g, �lelmiszer-higi�nia �s �lelmiszerekkel kapcsolatos
t�j�koztat�s szempontj�b�l elt�r� k�vetelm�nyeket eredm�nyezhet.

Fontos teh�t eseti alapon figyelembe venni az �lelmiszer-�jraeloszt�ssal foglalkoz�


szervezetek �ltal folytatott tev�kenys�g t�pus�t, mivel ett�l f�gg�en elt�r�ek
lehetnek a hat�lyos szab�lyok �s a kapcsol�d� k�telezetts�gek.

Mivel az �jraeloszt�si �s a j�t�konys�gi szervezetek tev�kenys�gei l�nyeg�ben az


�lelmiszer-eloszt�shoz kapcsol�dnak, ez�rt az �ltal�nos �lelmiszerjogi rendelet
szerint �kiskereskedelmi� tev�kenys�get folytat� �lelmiszer-v�llalkoz�knak is
min�s�lhetnek.

�kiskereskedelem� (35): �lelmiszerek kezel�se �s/vagy feldolgoz�sa �s t�rol�sa az


�lelmiszerek elad�s�nak vagy fogyaszt�k r�sz�re t�rt�n� �tad�sa hely�n, bele�rtve
az eloszt�k�zpontokat, a k�z�tkeztet�si tev�kenys�get, az �zemi �tkezd�ket, az
int�zm�nyi �tkeztet�st, az �ttermeket �s az egy�b, �lelmiszerell�t� helyeket,
�zleteket, bev�s�rl�k�zpontokat ell�t� l�tes�tm�nyeket �s nagykereskedelmi
�rus�t�helyeket.

Az uni�s �lelmiszer-higi�niai szab�lyok alapj�n az �jraeloszt�si �s a j�t�konys�gi


szervezetek l�nyeg�ben olyan �kiskereskedelmi� vagy eloszt�si k�zpontoknak
min�s�lnek, amelyek tev�kenys�gei t�rol�sra �s sz�ll�t�sra korl�toz�dnak. Az uni�s
�lelmiszer-higi�niai szab�lyok alkalmaz�s�t, bele�rtve az �llati eredet�
�lelmiszerekre vonatkoz� egyedi int�zked�seket is, az 5. szakasz r�szletezi.

Az uni�s �lelmiszer-c�mk�z�si szab�lyok alapj�n a v�gs� fogyaszt� �ltali


fogyaszt�sra k�sz �lelmiszert k�sz�t� �jraeloszt�si �s j�t�konys�gi szervezetek a
�k�z�tkeztet�s� csoportba is tartozhatnak. A 6. fejezet t�rgyalja azt, hogy ez a
st�tusz milyen k�telezetts�geket jelent a fogyaszt�k �lelmiszerekkel kapcsolatos
t�j�koztat�s�t illet�en.

�vend�gl�t�s, illetve k�z�tkeztet�s� (36): minden olyan l�tes�tm�ny (bele�rtve a


j�rm�veket, illetve a helyhez k�t�tt vagy mozg� �rus�t�helyeket), mint p�ld�ul
�ttermek, �tkezd�k, iskol�k, k�rh�zak �s vend�gl�t�ipari v�llalkoz�sok, amelyekben
az �zleti tev�kenys�g keret�ben a v�gs� fogyaszt� �ltal t�rt�n� k�zvetlen
fogyaszt�sra sz�nt �lelmiszereket k�sz�tenek.

3.1.1. Az �lelmiszer-felesleg �jraeloszt�si c�l� v�logat�sa

Nem biztons�gos �lelmiszerek nem hozhat�k forgalomba. Egyes tag�llamok �s �rdekelt


felek pontos�t�st k�rtek a t�bb darabb�l �ll� olyan term�kek �jraeloszt�s�t
illet�en, amelyekn�l egyes darabok emberi fogyaszt�sra alkalmatlanok lehetnek.
P�ld�k az ilyen term�kekre: egy zs�k narancs, ahol az egyik narancs pen�szes;
t�bbdarabos kiszerel�s� joghurt, ahol megs�r�lt az egyik joghurt z�r�f�li�ja; vagy
egy doboz toj�s, ahol t�r�tt az egyik toj�s. Az uni�s �lelmiszer-biztons�gi
szab�lyok nem tiltj�k az �lelmiszer-v�llalkoz� sz�m�ra az �jraeloszt�si c�l�
v�logat�st. Az �ltal�nos �lelmiszerjogi rendelet 14. cikk�nek (6) bekezd�se �gy
rendelkezik:

��

Abban az esetben, ha egy nem biztons�gos �lelmiszer r�sze egy azonos


�lelmiszerekb�l �ll� t�telnek, k�ldem�nynek �s sz�ll�tm�nynak, abb�l kell
kiindulni, hogy a t�tel, k�ldem�ny �s sz�ll�tm�ny t�bbi r�sze sem biztons�gos,
hacsak a t�tel, k�ldem�ny vagy sz�ll�tm�ny r�szletes �tvizsg�l�sa sor�n a t�tel,
k�ldem�ny �s sz�ll�tm�ny t�bbi r�sz�ben az �lelmiszer nem biztons�gos volt�ra utal�
bizony�t�kot nem tal�lnak�.

Ez�rt egyes m�veletek � p�ld�ul egy narancsos zs�k felnyit�sa a romlott �s az


emberi fogyaszt�sra alkalmas gy�m�lcs�k elk�l�n�t�se miatt, att�l f�ggetlen�l, hogy
ezt az adom�nyoz� (pl. kiskeresked�) vagy az �tvev� (pl. �jraeloszt�si/j�t�konys�gi
szervezet) v�gzi-e � akkor lehets�gesek, ha � r�szletes ki�rt�kel�st k�vet�en �
szavatolni lehet, hogy az �jraeloszt�s t�rgy�t k�pez� �lelmiszer fogyaszt�sa
biztons�gos.

Az ilyen r�szletes vizsg�lat sor�n az �lelmiszer-v�llalkoz� az �ltal�nos


�lelmiszerjogi rendelet v�grehajt�s�r�l sz�l� bizotts�gi �tmutat� �Hogyan
hat�rozhat� meg, hogy az �lelmiszer emberi fogyaszt�sra alkalmatlan-e?� c�m�
fejezet�re hagyatkozhat (37). E ki�rt�kel�sn�l a t�nyez�k sz�les sk�l�ja vehet�
figyelembe, p�ld�ul: a term�k t�pusa (pl. romland�/nem romland� �lelmiszer); a
term�k �sszet�tele (pl. magas/alacsony nedvess�gtartalom); a feldolgoz�s
t�pusa/szintje; k�llemi �s �rz�kszervi szempontok; a csomagol�s �s az egyes darabok
�ps�ge; a term�k eltarthat�s�ga; kezel�si, t�rol�si �s sz�ll�t�si felt�telek;
haszn�lati utas�t�s (adott esetben) stb.

3.2. Nyomonk�vethet�s�g

Az �ltal�nos �lelmiszerjogi rendelet szerint az �lelmiszerek nyomonk�vethet�s�g�nek


biztos�t�sa az el��ll�t�s, a feldolgoz�s �s a forgalmaz�s valamennyi szakasz�ban az
�lelmiszer-v�llalkoz�k egyik legfontosabb k�telezetts�ge az�rt, hogy v�dj�k a
fogyaszt�kat az �lelmiszerl�nchoz kapcsol�d� minden kock�zattal szemben, �s
gondoskodjanak az �lelmiszer-biztons�gr�l. Amikor egy kock�zat azonos�t�sa miatt a
piacr�l el kell t�vol�tani egy �lelmiszert, a nyomonk�vethet�s�gi rendszerek
biztos�tj�k a folyamat id�ben �s hat�konys�gban megfelel� kezel�s�t.

Az �lelmiszer-v�llalkoz�k�nt tev�kenyked� �lelmiszer-adom�nyoz�k k�telesek


fel�ll�tani egy olyan nyomonk�vethet�s�gi rendszert, amely k�vetni tudja, hogy az
�lelmiszereket �rt�kes�t�si c�llal helyezt�k forgalomba vagy ingyenesen bocs�tott�k
�jraeloszt�si �s/vagy j�t�konys�gi szervezetek rendelkez�s�re. A 2.2. szakaszban
foglaltak szerint a k�z�ss�gi vagy egy�b j�t�konys�gi rendezv�nyek alkalm�val ad
hoc alapon �lelmiszereket biztos�t� mag�nszem�lyek, valamint a mag�nadom�nyoz�kt�l
alkalmank�nt �lelmiszert �tvev� j�t�konys�gi szervezetek ki vannak z�rva a
nyomonk�vethet�s�gi k�telezetts�gekb�l.
Az �lelmiszer-felesleg �tvev�i, vagyis az �jraeloszt�si �s a j�t�konys�gi
szervezetek, az �sszes �lelmiszer-v�llalkoz�hoz hasonl�an szint�n k�telesek az
�lelmiszer-ell�t�si l�nc biztons�g�nak szavatol�s�hoz sz�ks�ges nyomonk�vethet�s�gi
int�zked�sek bevezet�s�re. Uni�s szinten m�r egyedi szab�lyokat fektettek le az
�llati eredet� �lelmiszerek (38), valamint a cs�r�k �s a cs�r�k el��ll�t�s�ra sz�nt
magvak (39) tekintet�ben, hogy a kor�bbi �lelmiszer-biztons�gi v�ls�gok kezel�se
sor�n nyert tapasztalatok f�ny�ben biztos�that� legyen a nyomonk�vethet�s�gi
k�vetelm�nyek helyes alkalmaz�sa ezen �lelmiszerekre. A nyomonk�vethet�s�gi
k�vetelm�nyek gyakorlati megval�s�t�s�ra vonatkoz�an is tartalmaz tov�bbi
inform�ci�kat egy �tmutat� dokumentum, hogy minden szerepl� t�mogat�st kapjon az
�ltal�nos �lelmiszerjogi rendelethez kapcsol�d� k�telezetts�gek teljes�t�s�hez
(40).

Ez az �tmutat� el��rja p�ld�ul, hogy a 18. cikk szerinti k�vetelm�nyek


teljes�t�s�hez legal�bb milyen inform�ci�k r�gz�t�se sz�ks�ges:

a sz�ll�t� neve �s c�me, valamint a t�le sz�rmaz� term�kek azonos�t�sa,

a fogyaszt� neve �s c�me, valamint a neki �tadott term�kek azonos�t�sa,

az �gylet/�tad�s d�tuma �s sz�ks�g eset�n id�pontja,

adott esetben a term�k volumene vagy mennyis�ge.

A nyilv�ntart�sok vezet�s�nek minim�lis id�tartam�t illet�en az �tmutat� el��rja,


hogy a gy�rt�s vagy �tad�s d�tum�t�l sz�m�tott 5 �ves id�szakra van sz�ks�g a
rendelet c�lkit�z�seinek teljes�t�s�hez.

Mivel az �lelmiszer-�jraeloszt�s az �lelmiszer-�rt�kl�nc v�g�n t�rt�nik �s mivel az


�jraeloszt�si �s j�t�konys�gi szervezetek rendszerint nem t�rolj�k sok�ig az
�lelmiszert, a Bizotts�g �gy v�li, hogy egy 2�5 �ves t�j�koztat� jelleg�
nyilv�ntart�si id�szak megfelel� lenne. Az id�szakokat a tag�llamok tov�bb
pontos�thatj�k a nemzeti szab�lyokban �s/vagy �tmutat�ban bele�rtve � p�ld�ul �
azt, hogy az adott tev�kenys�g jelleg�t�l f�gg�en lehetne meghat�rozni a k�telez�
nyilv�ntart�si id�szakokat (pl. a szoci�lis �ttermekre r�videbb id�szakok
vonatkozhatn�nak).

Az �lelmiszer-�jraeloszt�s tekintet�ben az Eur�pai Bizotts�g 2004-ben pontos�totta


a nyomonk�vethet�s�gi k�vetelm�nyeket (41). �ltal�noss�gban az �lelmiszerl�nc
minden v�llalkoz�ja k�teles nyilv�ntartani az �ltala kapott term�kek sz�ll�t�it
(egy l�p�s h�tra) �s a term�kek kedvezm�nyezettjeit (egy l�p�s el�re). Nincs
sz�ks�g azonban a kedvezm�nyezettek nyilv�ntart�s�ra, ha az �lelmiszer kioszt�sa a
v�gs� fogyaszt� sz�m�ra t�rt�nik.

Az �jraeloszt�si tev�kenys�gek eset�ben az �egy l�p�s el�re� nyomonk�vethet�s�g


biztos�t�sa teh�t �j k�telezetts�get jelenthet az olyan � p�ld�ul a kiskereskedelmi
�s �tkeztet�si �gazatb�l �rkez� � �lelmiszer-v�llalkoz�k sz�m�ra, akik rendszerint
a v�gs� fogyaszt�nak adj�k �t az �lelmiszert. Ha az ilyen �lelmiszer-v�llalkoz�k
�jraeloszt�si �s j�t�konys�gi szervezetek fel� v�geznek �jraeloszt�st, akkor nem
csup�n az �ltaluk kapott, hanem az �ltaluk �tadott term�kek nyomonk�vethet�s�g�t is
biztos�taniuk kell (�egy l�p�s el�re�).

Az �jraeloszt� �s a j�t�konys�gi szervezetek nyomonk�vethet�s�gi k�telezetts�gei


elt�r�ek. M�g az �jraeloszt� szervezetek k�telesek nyilv�ntart�st vezetni mind a
term�kek sz�ll�t�ir�l (vagyis az �ltaluk kapott term�kek sz�ll�t�ir�l), mind
azokr�l a szervezetekr�l, amelyek fel� �lelmiszer-�jraeloszt�st v�geznek, addig az
�lelmiszert a v�gs� fogyaszt�nak �tad� j�t�konys�gi szervezeteknek csak az �ltaluk
kapott term�kek sz�ll�t�ir�l kell nyilv�ntart�st vezetni�k.

A hal�szati �s akvakult�ra-term�kekn�l az �ltal�nos nyomonk�vethet�s�gi szab�lyokat


ki kell eg�sz�teni a k�z�s hal�szati politika szab�lyainak betart�s�t biztos�t�
k�z�ss�gi ellen�rz� rendszer l�trehoz�s�r�l sz�l� 1224/2009/EK tan�csi rendelet
(42) 58. cikk�ben foglalt egyedi nyomonk�vethet�s�gi szab�lyokkal. Ez azt jelenti,
hogy az �ltal�nos �lelmiszerjogi rendelet szerinti nyomonk�vethet�s�gi
k�vetelm�nyek �ltal meghat�rozott k�telezetts�geken k�v�l a v�llalkoz�knak az
el��ll�t�s, a feldolgoz�s �s a forgalmaz�s valamennyi szakasz�ban (bele�rtve az
�jraeloszt� �s a j�t�konys�gi szervezeteket) rendelkezni�k kell a hal�szati �s
akvakult�ra-term�kek nyomon k�vet�s�hez sz�ks�ges egyedi inform�ci�kkal, �s hogy e
term�kekn�l az eredetnek a fog�si vagy lehal�sz�si szakaszig kell
visszavezethet�nek lennie.

Egyes tag�llamok tov�bbi �tmutat�ssal is seg�tik a szerepl�ket az �lelmiszer-


�jraeloszt�ssal �sszef�gg� nyomonk�vethet�s�gi k�telezetts�gek teljes�t�s�ben.

4. AZ ELS�DLEGES FELEL�SS�G �S A JOGI FELEL�SS�G MEGHAT�ROZ�SA �LELMISZER-


BIZTONS�GI K�RD�SEK FELMER�L�SEKOR

4.1. Jogi h�tt�r

Els�dleges felel�ss�g �s jogi felel�ss�g

Az �lelmiszer-v�llalkoz�k � az �ltal�nos �lelmiszerjogi rendelet 17. cikk�ben


meghat�rozott � els�dleges felel�ss�ge az (uni�s �s nemzeti) �lelmiszerjog
betart�s�ra (de nem csup�n az �lelmiszer-biztons�gi, hanem �lelmiszerekre vonatkoz�
egy�b jogszab�lyokat illet�en is) az �ltaluk ellen�rz�tt tev�kenys�geket �rinti �s
az eg�sz �lelmiszer-ell�t�si l�ncra vonatkozik. A tag�llamoknak ez�rt tilos olyan
nemzeti szint� jogszab�lyi rendelkez�seket fenntartaniuk vagy elfogadniuk, amelyek
b�rmely �lelmiszer-v�llalkoz�t mentes�ten�nek e k�telezetts�g al�l.

Az els�dleges felel�ss�g k�vetelm�nye nem eredm�nyezi egy olyan uni�s rendszer


bevezet�s�t, amely a jogi felel�ss�g feloszt�s�t szab�lyozza az �lelmiszer-ell�t�si
l�nc k�l�nb�z� szerepl�i k�z�tt. Az egyes v�llalkoz�k b�ntet�jogi �s/vagy polg�ri
jogi felel�ss�g�t megalapoz� t�nyek �s k�r�lm�nyek felt�r�sa �sszetett feladat,
amely nagyban f�gg a k�l�nb�z� jogrendszerek elt�r� szerkezet�t�l �s elvileg
nemzeti hat�sk�rbe tartozik.

Noha a 17. cikk (1) bekezd�s�ben foglalt k�vetelm�ny k�zvetlen�l alkalmazand�, az


�lelmiszer-v�llalkoz�k jogi felel�ss�ge a gyakorlatban az egyedi �lelmiszerjogi
szab�lyok megs�rt�s�b�l �s az egyes tag�llamokban hat�lyban l�v� polg�ri �s
b�ntet�jogi felel�ss�gi szab�lyokb�l kell, hogy eredeztethet� legyen. A felel�ss�g
meg�llap�t�s�ra ir�nyul� elj�r�sok alapj�t nem a 17. cikk k�pezi, hanem a
megs�rtett konkr�t nemzeti jogszab�lyban tal�lhat� jogalap. Ett�l f�ggetlen�l,
amikor kider�l, hogy egy term�k nem felel meg a jogi k�vetelm�nyeknek, az
�lelmiszer-ell�t�si l�nc minden szerepl�j�nek a felel�ss�g�t azon az alapon kell
vizsg�lni, hogy teljes�tette-e az �ltal�nos �lelmiszerjogi rendelet szerinti saj�t
feladatk�r�t.

A gy�rt� felel�ss�ge a hib�s �lelmiszerterm�kek�rt (85/374/EGK tan�csi ir�nyelv)


(43)
Az �ltal�nos �lelmiszerjogi rendelet 21. cikke r�gz�ti, hogy rendelkez�sei:

��

� nem s�rtik a hib�s term�kek�rt val� felel�ss�gre vonatkoz� tag�llami t�rv�nyi,


rendeleti �s k�zigazgat�si rendelkez�sek k�zel�t�s�r�l sz�l�, 1985. j�lius 25-i
85/374/EGK tan�csi ir�nyelvet�.

Ez az ir�nyelv vezette be uni�s szinten azt az elvet, miszerint a (b�rmely) term�k


(kiv�ve az els�dleges mez�gazdas�gi term�keket) hib�ja miatt okozott k�r eset�n a
gy�rt� a felel�s. A gy�rt� a meghat�roz�s szerint az el��ll�t�, valamint �az, aki
�nmag�t a term�k gy�rt�jak�nt adja meg nev�nek, v�djegy�nek vagy egy�b
megk�l�nb�ztet� jelz�s�nek a term�ken t�rt�n� felt�ntet�s�vel�.

A hib�s �lelmiszerterm�keket illet�en a 85/374/EGK ir�nyelv annyiban alkalmazand�,


amennyiben rendelkez�sei az �ltal�nos �lelmiszerjogi rendelettel nem ellent�tesek,
k�l�n�s tekintettel az �lelmiszer-v�llalkoz�k azon els�dleges felel�ss�g�re,
miszerint az �ltaluk ellen�rz�tt tev�kenys�g kapcs�n biztos�taniuk kell az uni�s �s
nemzeti szint� �lelmiszerjog szerinti �sszes k�vetelm�ny teljes�t�s�t. A fentiek
szerint teh�t ha egy term�k hib�snak bizonyul, a felel�ss�g vizsg�lata sor�n
figyelembe kell venni, hogy a gy�rt� teljes�tette-e az �ltal�nos �lelmiszerjogi
rendelet szerinti saj�t konkr�t feladatk�r�t.

Mik�nt t�rt�nik az els�dleges felel�ss�g �s a jogi felel�ss�g meghat�roz�sa


�lelmiszer-biztons�gi k�rd�sek felmer�l�sekor?

�lelmiszer-biztons�gi probl�ma (p�ld�ul �telm�rgez�s) eset�n a k�zeg�szs�g�gyi


hat�s�gok �tvizsg�lj�k a teljes �lelmiszer-ell�t�si l�ncot a probl�ma eredet�nek �s
ok�nak meg�llap�t�sa �rdek�ben. El�fordulhat, hogy az �lelmiszer-biztons�gi
probl�m�t egy �lelmiszer-v�llalkoz�s �szleli, amely k�teles int�zkedni a nem
biztons�gos �lelmiszer kivon�sa, visszah�v�sa vagy bejelent�se t�rgy�ban (l�sd m�g:
3. szakasz).

Az adott �lelmiszer-v�llalkoz�(k) jogi felel�ss�g�nek meg�llap�t�s�hoz eseti alapon


kell meghat�rozni a probl�ma ok�t �s a baleset bek�vetkez�sekor v�gzett
m�veletet/tev�kenys�get, pl.:

a nem kiel�g�t� m�rt�k� paszt�r�z�s okozta-e az �telm�rgez�st (az �lelmiszergy�rt�


feladata),

megszakadt-e a h�t�si l�nc az �lelmiszernek a sz�ll�t�t�l a kiskeresked�ig tart�


�tja sor�n (a logisztikai szolg�ltat� feladata),

a kiskeresked� nem t�rolta megfelel�en az �lelmiszert az adom�nyoz�s el�tt (a


kiskeresked� feladata),

a �fogyaszthat� d�tum ut�n osztotta-e ki az �lelmiszert a j�t�konys�gi szervezet (a


j�t�konys�gi szervezet feladata) stb.

Ism�telten megjegyzend�, hogy az egyes v�llalkoz�k b�ntet�jogi �s/vagy polg�ri jogi


felel�ss�g�t megalapoz� t�nyek �s k�r�lm�nyek felt�r�sa olyan feladat, amely
nagyban f�gg a k�l�nb�z� nemzeti jogrendszerek elt�r� szerkezet�t�l. Az �ltal�nos
�lelmiszerjogi rendelet 17. cikke (1) bekezd�s�nek az agr�r-�lelmiszeripari l�ncon
bel�li felel�ss�gek feloszt�s�val kapcsolatos jelent�s�t �s hat�s�t illet�en
tov�bbi inform�ci�t az �ltal�nos �lelmiszerjog v�grehajt�s�r�l sz�l� �tmutat�
tartalmaz (44).

4.2. Az �lelmiszer-felesleg �jraeloszt�s�ra gyakorolt hat�sok

A lehets�ges jogi felel�ss�ggel kapcsolatos agg�lyok visszatarthatj�k az


�lelmiszergy�rt�kat �s kiskeresked�ket az �lelmiszer-�jraeloszt�si tev�kenys�gekben
val� r�szv�telt�l. A jogi agg�lyokon k�v�l az �lelmiszer-v�llalkoz�kat
nyugtalan�thatja az is, hogy egy �lelmiszer-�jraeloszt�shoz kapcsol�d� �lelmiszer-
biztons�gi baleset eset�n csorba eshet a v�llalat/m�rka h�rnev�n.

Hangs�lyozni kell, hogy az els�dleges felel�ss�g k�vetelm�nye minden �lelmiszer-


v�llalkoz�ra vonatkozik att�l f�ggetlen�l, hogy az �lelmiszeripari term�kek
�rt�kes�t�s�r�l vagy adom�nyoz�s�r�l van-e sz�. A 178/2002/EK rendelet 17. cikke
tov�bbra is ugyan�gy �rv�nyes. Az egyetlen k�l�nbs�g az, hogy egy l�p�ssel
kieg�sz�l az eloszt�si l�nc, az �jraeloszt� �s/vagy j�t�konys�gi szervezetekkel,
amelyek � a t�bbi �lelmiszer-v�llalkoz�hoz hasonl�an � a saj�t ellen�rz�si
ter�let�k�n v�gzett m�veletek�rt felel�sek.

M�g az �ltal�nos �lelmiszerjogi rendeletben r�gz�tett �els�dleges felel�ss�g�


fogalma mindig az �lelmiszer-�jraeloszt�sban r�szt vev� �sszes szerepl�re
vonatkozik az �ltaluk ellen�rz�tt tev�kenys�geket illet�en, addig annak
meghat�roz�sa, hogy �ki mi�rt felel�s� � p�ld�ul egy �lelmiszer-biztons�gi baleset
eset�n, nemzeti hat�sk�rbe tartozik. Egyes tag�llamokban (45) hivatalos partners�gi
meg�llapod�sok dokument�lj�k az �rintett �ru tulajdonjog�nak �tsz�ll�s�t az
adom�nyoz�r�l az �tvev�re, valamint azt is, hogy az egyes szerepl�k milyen szerepet
t�ltenek be, �s mennyiben felel�sek a biztons�g, nyomonk�vethet�s�g �s fogyaszt�k
t�j�koztat�s�nak teljes �lelmiszer-�jraeloszt�si l�ncon kereszt�l t�rt�n�
biztos�t�s��rt.

5. HIGI�NIAI RENDELETEK �S AZ �LELMISZER-FELESLEG �JRAELOSZT�SA

Minden fogyaszt�t egyform�n kell v�deni�k ugyanazoknak az �lelmiszer-biztons�gi


norm�knak att�l f�ggetlen�l, hogy az �lelmiszert k�zvetlen�l �rt�kes�tik a
fogyaszt�k fel�, vagy �jraeloszt�s �tj�n kapj�k meg a r�szorul�k �jraeloszt� vagy
m�s j�t�konys�gi szervezeteken kereszt�l. Ezen elv teljes�l�se �rdek�ben az
�lelmiszer-felesleg �jraeloszt�sa sor�n � bele�rtve az �lelmiszerek �tad�s�t �s
kezel�s�t, illetve a lehets�ges tov�bbi feldolgoz�s�t �s elk�sz�t�s�t (p�ld�ul a
szoci�lis �ttermekben) � meg kell felelni az �sszes �lelmiszer-v�llalkoz�ra
�rv�nyes uni�s �lelmiszer-higi�niai szab�lyoknak. Az �jraeloszt�si �s a
j�t�konys�gi szervezetek �ltal v�gzett tev�kenys�gekre a kereskedelmi
tev�kenys�gekn�l betartand� �lelmiszer-higi�niai szabv�nyok is �rv�nyesek.

A fogyaszt�k v�delme �s az �lelmiszer-biztons�g szavatol�sa �rdek�ben csak az uni�s


�lelmiszer-higi�niai szab�lyokban r�gz�tett k�vetelm�nyeknek megfelel� �s emberi
fogyaszt�sra alkalmas �lelmiszer hozhat� forgalomba, bele�rtve a r�szorul�knak val�
kioszt�s c�lj�b�l nonprofit szervezeteknek adom�nyozott �lelmiszert is. �lelmiszer-
v�llalkoz�kk�nt az �jraeloszt� �s a j�t�konys�gi szervezetek k�telesek betartani az
�ltal�nos �lelmiszerjogi rendeletet �s az uni�s �lelmiszer-higi�niai szab�lyokat
(ez az �gynevezett �higi�niai csomag� (46), amelyet az �ltal�nos higi�niai
k�vetelm�nyekr�l sz�l� 852/2004/rendelet HL L 226., 2004.6.25., 3. o. �s � adott
esetben � az �llati eredet� �lelmiszerek tov�bbi k�l�nleges higi�niai szab�lyair�l
sz�l� 853/2004/EK eur�pai parlamenti �s tan�csi rendelet (47) alkot).

5.1. Az �sszes �lelmiszer-adom�nyoz�si tev�kenys�gre alkalmazand� �ltal�nos


higi�niai k�vetelm�nyek

Az �lelmiszer-higi�niai szab�lyok alapvet� c�lja � az emberi eg�szs�g v�delme


�rdek�ben megakad�lyozni az �lelmiszerek szennyez�d�s�t (�s ily m�don elker�lni a
bakt�riumok elszaporod�sa miatti megroml�st) � is hozz�j�rul az �lelmiszer-hullad�k
cs�kkent�s�hez. Az uni�s �lelmiszer-higi�niai szab�lyok nagyon �ltal�nosak, �s nagy
fok� rugalmass�got k�n�lnak a k�l�nb�z� t�pus� l�tes�tm�nyek (pl. �ttermek) konkr�t
ig�nyeihez. E rugalmass�got r�szletezi a Bizotts�g k�zlem�nye az el�felt�teli
programokra �s a HACCP elvein alapul� elj�r�sokra kiterjed� �lelmiszerbiztons�g-
ir�ny�t�si rendszerek v�grehajt�s�r�l �s ezen bel�l a rendszer egyes �lelmiszer-
v�llalkoz�sokon bel�li v�grehajt�s�nak megk�nny�t�s�r�l/rugalmass�g�r�l (48).

Az �lelmiszer-higi�ni�r�l sz�l� 852/2004/EK rendelet minden �lelmiszeripari


l�tes�tm�nyre vonatkozik.

Az �lelmiszer-�jraeloszt�sra vonatkoz� legfontosabb k�vetelm�nyek a k�vetkez�k:

a l�tes�tm�ny nyilv�ntart�sba v�tele az illet�kes hat�s�gokn�l (ami egyszer�


bejelent�s is lehet az illet�kes nemzeti hat�s�g fel� a tev�kenys�gekr�l vagy azok
jelent�s v�ltoz�s�r�l),

a rendelet II. mell�klet�ben meghat�rozott helyes higi�niai gyakorlatok


alkalmaz�sa,

a HACCP elvein alapul� elj�r�sok megval�s�t�sa.

A 852/2004/EK rendelet nagyon r�szletes szab�lyok helyett �ltal�nos k�vetelm�nyeket


tartalmaz (p�ld�ul az �lelmiszerek szennyez�d�s�nek elker�l�s�re), ezeket minden
szerepl�nek tiszteletben kell tartania.

Csak ezek, a megval�s�t�sukat tekintve nagy fok� rugalmass�got biztos�t�


�lelmiszer-higi�niai szab�lyok vonatkoznak azokra a:

kiskeresked�kre, akik csak h�m�rs�kleti felt�teleket (pl. h�t�st vagy fagyaszt�st)


nem ig�nyl� �lelmiszert t�rolnak vagy sz�ll�tanak. (P�ld�ul t�szta,
�lelmiszerkonzervek, cukor, liszt stb.),

kiskeresked�kre, akik k�zvetlen�l a v�gs� fogyaszt�nak sz�ll�tanak �lelmiszert


(bele�rtve az �ltal�nos �lelmiszerjogi rendelet 3. cikk�nek (7) bekezd�s�ben
foglalt meghat�roz�s szerinti �tkeztet�ket),

szerepl�kre, akik csak nem �llati eredet� �lelmiszerek feldolgoz�s�t v�gzik (pl.
z�lds�gek, gy�m�lcs�k, di�f�l�k) �jraeloszt�s c�lj�b�l.

5.2. Az �llati eredet� �lelmiszerek �jraeloszt�s�ra vonatkoz� k�l�nleges


higi�niai k�vetelm�nyek
Arra az esetre, amikor kiskeresked�k �s �jraeloszt� szervezetek �llati eredet�
�lelmiszert sz�ll�tanak m�s l�tes�tm�nyekbe, a 853/2004/EK rendeletben foglalt
tov�bbi k�l�nleges �lelmiszer-higi�niai szab�lyok alkalmazand�k. �llati eredet�
�lelmiszerek t�bbek k�z�tt a h�s-, a hal�szati �s akvakult�ra-term�kek, a
tejterm�kek (pl. sajtok), a toj�s �s toj�sterm�kek stb. Azokra a kiskeresked�kre,
akik �llati eredet� �lelmiszert sz�ll�tanak �jraeloszt� vagy j�t�konys�gi
szervezetekhez, elviekben a 853/2004/EK rendelet �sszes rendelkez�se vonatkozik,
egy�b kapcsol�d� adminisztrat�v k�vetelm�nyekkel �s terhekkel kieg�sz�tve,
bele�rtve a tev�kenys�g�k megkezd�se el�tti j�v�hagy�sukat a nemzeti hat�s�gok
r�sz�r�l.

A 853/2004/EK rendelett�l akkor t�rt�nhet elt�r�s, ha � kiskereskedelmi szinten �


az �llati eredet� �lelmiszerell�t�s:

margin�lis, korl�tozott �s helyi, vagy

sz�ll�t�sra �s t�rol�sra korl�toz�dik (erre az esetre a 853/2004/EK rendeletben


el��rt h�m�rs�kleti felt�telek azonban tov�bbra is �rv�nyesek).

Szint�n kiv�telek t�rgy�t k�pezik az �gynevezett �sszetett �lelmiszer-k�sz�tm�nyek


(49), vagyis az olyan �lelmiszerek, amelyek �llati eredet� feldolgozott term�keket
�s n�v�nyi eredet� term�keket egyar�nt tartalmaznak. A legk�l�nf�l�bb term�kek
sz�les k�re tartozik ide (pl. sonk�s pizza, sajttal t�lt�tt olajbogy�, vajat
tartalmaz� keny�r vagy s�tem�nyek, toj�sterm�kekkel k�sz�tett t�szta stb.). Ezekre
nem vonatkoznak az �llati eredet� �lelmiszerek �jraeloszt�s�ra �rv�nyes tov�bbi
�lelmiszer-higi�niai szab�lyok. Az ilyen �lelmiszerek el��ll�t�s�hoz haszn�lt
�llati eredet� feldolgozott term�keket azonban a 853/2004/EK rendelet el��r�saival
�sszhangban kell beszerezni �s kezelni.

Az ilyen elt�r�sekben r�szes�tett �llati eredet� �lelmiszerek kiskeresked�k �ltal


t�rt�n� sz�ll�t�s�ra tov�bbi nemzeti szab�lyok vonatkozhatnak.

El�fordulhat, hogy az a v�llalkoz�, amelyik rendszerint csak v�gs� fogyaszt�kat l�t


el �lelmiszerrel � p�ld�ul egy hentes�zlet vagy szupermarket (amelyekre nem
vonatkozik a 853/2004/EK rendelet) � a rendelet �sszes rendelkez�s�t k�teles
betartani, ha bizonyos (�llati eredet�) �lelmiszereket adom�nyoz egy m�sik
l�tes�tm�nynek, p�ld�ul egy �jraeloszt� szervezetnek vagy szoci�lis �tteremnek. A
tev�kenys�g v�llalkoz�sok k�z�tti jellege miatt sz�ks�ges, hogy a kiskeresked� a
853/2004/EK rendelet �sszes rendelkez�s�nek megfeleljen.

E k�rd�s kezel�s�t illet�en a tag�llamok lehet�s�get kaptak a 853/2004/EK rendelet


szab�lyait�l val� elt�r�sre, amennyiben az adom�nyoz�s �margin�lis, helyi �s
korl�tozott� tev�kenys�g. E fogalmakat illet�en tov�bbi magyar�zattal szolg�l az
�tmutat� az �llati eredet� �lelmiszerek higi�niai szab�lyair�l sz�l� 853/2004/EK
rendelet egyes rendelkez�seinek v�grehajt�s�hoz 3.6 pontja. R�viden �sszefoglalva:
a �margin�lis� a tev�kenys�gek kis r�sz�t jelenti, a �korl�tozott� arra vonatkozik,
hogy a tev�kenys�g csak bizonyos term�kekre szor�tkozik, a �helyi� pedig a sz�ll�t�
k�zvetlen k�rnyezet�re utal. A tag�llamoknak tov�bb kell pontos�taniuk e fogalmakat
nemzeti szinten meghozott int�zked�sekben, amelyek a Bizotts�g �s a t�bbi tag�llam
viszonylat�ban bejelent�si k�telezetts�g (50) t�rgy�t k�pezik.

A 2. mell�kletben megadott d�nt�si fa az �lelmiszert adom�nyoz�k �s �tvev�k dolg�t


hivatott megk�nny�teni a tekintetben, hogy el tudj�k d�nteni, be kell-e tartaniuk a
853/2004/EK rendelet k�vetelm�nyeit.
5.3. A vend�gl�t�, �tkeztet� �s �lelmiszerell�t� �gazatb�l sz�rmaz� �lelmiszer-
felesleg �jraeloszt�s�ra vonatkoz� higi�niai k�vetelm�nyek

B�r a vend�gl�t� �s �tkeztet� �gazatb�l sz�rmaz� �lelmiszer-felesleg


�jraeloszt�s�nak m�rt�ke higi�niai okok miatt korl�tozottabb, az �lelmiszer-
v�llalkoz�k eseti alapon megkereshetik �s felm�rhetik az erre vonatkoz�
lehet�s�geket. Az �lelmiszer-felesleg biztons�gos �jraeloszt�s�t lehet�v� tev�
kapacit�s olyan t�nyez�kt�l f�gg�en v�ltozik, mint az el��ll�tott �lelmiszer/�tel
t�pusa; a l�tes�tm�ny jellege; az �tvev� szervezetek rendelkez�sre �ll�sa; a
rendelkez�sre �ll� felesleg biztons�gos sz�ll�t�s�r�l gondoskod� logisztikai
szolg�ltat� el�rhet�s�ge stb.

Az �lelmiszer-hullad�k megel�z�se �rdek�ben fontos, hogy az �tkeztet�si v�llalkoz�k


lehet�s�g szerint ker�lj�k a t�l sok �tel el��ll�t�s�t �s gondosan figyelj�k az
adott pillanatban � p�ld�ul egy b�f�ben � rendelkez�sre �ll� �telmennyis�geket. B�r
a szab�lyok tag�llamonk�nt elt�rhetnek, egyes nemzeti hat�s�gok enged�lyezik a
fogyaszt�k rendelkez�s�re bocs�tott bizonyos �lelmiszerek � p�ld�ul a
szobah�m�rs�kleten eltarthat�, el�recsomagolt �lelmiszerek (pl. f�szerek, s�s
kekszek, kekszek stb.) � �jraeloszt�s�t, amennyiben a term�kek nincsenek felnyitva
�s nem s�r�lt a csomagol�suk.

Az �lelmiszer-higi�ni�r�l sz�l� 852/2004/EK rendelet nem tiltja az �telek h�t�s�t a


felszolg�l�s v�g�n, ily m�don el�seg�tve az �lelmiszerell�t�/vend�gl�t� �gazatb�l
�rkez� �lelmiszer-adom�nyoz�st.

Az �lelmiszer-felesleg biztons�gos �jraeloszt�s�nak seg�t�s�re egyes tag�llamok �s


�gazati szervezetek egyedi ir�nymutat�sokat vezettek be, illetve dolgoznak ki �ppen
az �tkeztet�/vend�gl�t� �gazatb�l �rkez� �lelmiszer-adom�nyoz�sra vonatkoz�an (51).

5.4. Az �lelmiszer-felesleg lefagyaszt�sa az �jraeloszt�s el�seg�t�s�hez

Az �lelmiszer-adom�nyoz�s el�seg�t�s�hez sz�ks�ges uni�s szint� �tmutat�s t�rgy�ban


a tag�llamokkal folytatott legut�bbi t�rgyal�sok sor�n a szak�rt�k jelezt�k, hogy
uni�s szinten tov�bbi megfontol�sra lenne �rdemes az a gyakorlat, miszerint az
�lelmiszereket a lej�rati id�pont el�tt lefagyasztj�k, hogy meghosszabb�ts�k
eltarthat�s�gukat �s el�seg�ts�k az �jraeloszt�sukat, mivel az �jraeloszt� �s a
j�t�konys�gi szervezetek �ltal �tvett �lelmiszereket nem mindig lehet a
fogyaszthat�s�gi id� lej�rta el�tt �tadni a fogyaszt�nak. Higi�niai okok miatt
azonban a 853/2004/EK rendelet el��rja, hogy a fagyaszt�sra sz�nt �llati eredet�
�lelmiszert indokolatlan k�sedelem n�lk�l le kell fagyasztani az el��ll�t�s ut�n
(52). E k�vetelm�ny nem vonatkozik a m�s �lelmiszer-v�llalkoz�kat, p�ld�ul
�lelmiszerbankokat ell�t� kiskeresked�kre, amennyiben ezek tev�kenys�ge margin�lis,
helyi �s korl�tozott marad, az 1. cikk (5) bekezd�se b) pontj�nak ii. alpontj�val
�sszhangban. Az �llati eredet� �lelmiszerek lefagyaszt�s�ra �jraeloszt�s c�lj�b�l
lehet�s�get ad� tag�llamok elfogadj�k, majd bejelentik a Bizotts�g �s a t�bbi
tag�llam fel� a vonatkoz� nemzeti int�zked�seket.

6. A FOGYASZT�K �LELMISZEREKKEL KAPCSOLATOS T�J�KOZTAT�SA

6.1. Jogi h�tt�r

A fogyaszt�k �lelmiszerekkel kapcsolatos t�j�koztat�s�r�l sz�l� 1169/2011/EU


eur�pai parlamenti �s tan�csi rendelet (53) meg�llap�tja az �lelmiszerekkel
kapcsolatos t�j�koztat�sra �s k�l�n�sen az �lelmiszerek c�mk�z�s�re vonatkoz�
�ltal�nos elveket, k�vetelm�nyeket �s felel�ss�gi k�r�ket. A fogyaszt�k
eg�szs�g�nek �s �rdekeinek magas szint� v�delm�re t�rekszik az�ltal, hogy a
fogyaszt�k sz�m�ra alapot biztos�t a megalapozott v�laszt�shoz �s az �lelmiszerek
biztons�gos felhaszn�l�s�hoz. Az �lelmiszer-felesleg �jraeloszt�sa kapcs�n nagyon
fontos arr�l gondoskodni, hogy a v�gs� kedvezm�nyezettek ugyanazt a t�j�koztat�st
kapj�k, mint amely akkor illeti meg �ket, amikor boltban v�s�rolnak �lelmiszert.

Az �lelmiszerek jel�l�s�n�l felt�ntetend� k�telez� adatok felsorol�s�t a rendelet


9. cikk�nek (1) bekezd�se tartalmazza, bele�rtve t�bbek k�z�tt a k�vetkez�ket: az
�lelmiszer neve, az �sszetev�k felsorol�sa, a min�s�gmeg�rz�si id� (�min�s�g�t
meg�rzi� d�tum) vagy adott esetben a �fogyaszthat� d�tum; a k�l�nleges t�rol�si
�s/vagy felhaszn�l�si felt�telek; �s t�p�rt�kjel�l�s. Egy�b k�telez� inform�ci�kat
is el��rhatnak m�s uni�s jogszab�lyok, t�bbek k�z�tt az �gazati jogszab�lyok
jel�l�si rendelkez�sei (pl. az �llati eredet� �lelmiszerek k�l�nleges higi�niai
szab�lyainak meg�llap�t�s�r�l sz�l� 853/2004/EK rendelet, a k�z�s piacszervez�si
szab�lyok, mint p�ld�ul a hal�szati �s akvakult�ra-term�kek piac�nak k�z�s
szervez�s�r�l sz�l� 1379/2013/EU eur�pai parlamenti �s tan�csi rendelet (54), a
forgalmaz�si el��r�sok) vagy a nemzeti jogszab�lyok.

Az �lelmiszer-v�llalkoz�k felel�ss�gi k�rei

Az 1169/2011/EU rendelet 8. cikke r�gz�ti az �lelmiszer-v�llalkoz�k felel�ss�gi


k�reit a fogyaszt�k �lelmiszerekkel kapcsolatos t�j�koztat�sa ter�n. T�bbek k�z�tt
el��rja, hogy:

az �lelmiszerekkel kapcsolatos t�j�koztat�s�rt felel�s �lelmiszer-v�llalkoz� az a


v�llalkoz�, akinek neve vagy c�gneve alatt az �lelmiszert forgalomba hozz�k, vagy
az import�r,

az �lelmiszer-v�llalkoz�nak biztos�tania kell, hogy az �lelmiszerekkel kapcsolatos


t�j�koztat�s felt�ntet�se �s pontoss�ga megfeleljen az uni�s szab�lyoknak �s a
nemzeti jogszab�lyokban r�gz�tett vonatkoz� int�zked�seknek,

azon �lelmiszer-v�llalkoz�k, amelyek tev�kenys�ge nem �rinti az �lelmiszerekkel


kapcsolatos t�j�koztat�st, nem �rt�kes�thetnek olyan �lelmiszert, amelyr�l tudj�k,
vagy amelyr�l a birtokukban l�v� szakmai inform�ci�k alapj�n felt�telezik, hogy az
nem felel meg az �lelmiszerekkel kapcsolatos t�j�koztat�sra vonatkoz� szab�lyoknak,

az �lelmiszer-v�llalkoz�k az ellen�rz�s�k al� tartoz� v�llalkoz�sokban nem


m�dos�thatj�k az �lelmiszereket k�s�r� inform�ci�kat, amennyiben ez a m�dos�t�s
megt�veszten� a v�gs� fogyaszt�t, vagy m�s m�don cs�kkenten� a fogyaszt�v�delem
szintj�t, valamint a v�gs� fogyaszt� lehet�s�g�t arra, hogy megalapozottan
v�laszthasson. Az �lelmiszer-v�llalkoz�k felel�sek az �lelmiszereket k�s�r�
inform�ci�kban �ltaluk tett b�rmilyen v�ltoztat�sok�rt,

az �lelmiszer-v�llalkoz�knak az ellen�rz�s�k al� tartoz� v�llalkoz�sokban


biztos�taniuk kell az �lelmiszerekkel kapcsolatos t�j�koztat�sra vonatkoz�
jogszab�lyok �s a vonatkoz� nemzeti el��r�sok �ltal, az �ltaluk v�gzett
tev�kenys�gekre el��rt k�vetelm�nyek betart�s�t, �s ellen�rzik e k�vetelm�nyek
teljes�l�s�t.

Hogyan biztos�tand� a k�telez� t�j�koztat�s?

El�recsomagolt �lelmiszerek eset�ben a 12. cikk (2) bekezd�se el��rja, hogy az


�lelmiszerekre vonatkoz� k�telez� t�j�koztat�st k�zvetlen�l a csomagol�son vagy az
arra r�gz�tett c�mk�n kell felt�ntetni. Bizonyos esetekben e t�j�koztat�s az
�lelmiszerekre vonatkoz� kereskedelmi dokument�ci�ban is felt�ntethet�, amennyiben
garant�lhat�, hogy az ilyen dokument�ci�t vagy a t�rgyukat k�pez� �lelmiszerekhez
csatolj�k, vagy legk�s�bb sz�ll�t�s�nak id�pontj�ig elk�ldik. A 8. cikk (7)
bekezd�se �gy rendelkezik, hogy a t�j�koztat�s kereskedelmi dokument�ci�n kereszt�l
t�rt�n� biztos�t�sa olyan esetekben lehets�ges, amikor: az el�recsomagolt
�lelmiszert a v�gs� fogyaszt�knak sz�nj�k, de azokat a v�gs� fogyaszt�knak val�
�rt�kes�t�s el�tti szakaszban forgalomba hozz�k, vagy az el�recsomagolt �lelmiszert
vend�gl�t�knak, illetve k�z�tkeztet�knek sz�nj�k (hogy azok azt elk�sz�ts�k,
feldolgozz�k, sz�tossz�k vagy felv�gj�k).

A kereskedelmi dokument�ci�ban tov�bb�tott t�j�koztat�son t�lmen�en a k�vetkez�


adatokat szint�n fel kell t�ntetni a forgalmaz�sra sz�nt el�recsomagolt
�lelmiszerek k�ls� csomagol�s�n: az �lelmiszer neve, a min�s�gmeg�rz�si id� vagy a
�fogyaszthat� d�tum, a k�l�nleges t�rol�si �s/vagy felhaszn�l�si felt�telek,
valamint az �lelmiszerekkel kapcsolatos t�j�koztat�s�rt felel�s (a 8. cikk (1)
bekezd�s�ben eml�tett) �lelmiszer-v�llalkoz� neve vagy c�gneve �s c�me.

A nem el�recsomagolt �lelmiszerek eset�ben a 44. cikk pontos�tja azt, hogy milyen
t�j�koztat�st kell biztos�tani �s hogy ezt milyen m�don kell megtenni. El��rja,
hogy amennyiben az �lelmiszereket el�csomagol�s n�lk�l k�n�lj�k megv�telre a v�gs�
fogyaszt�knak vagy vend�gl�t�snak, illetve k�z�tkeztet�snek, vagy ha az
�lelmiszereket az �rt�kes�t�s hely�n csomagolj�k a fogyaszt� k�r�s�re, vagy
el�recsomagolj�k k�zvetlen �rt�kes�t�s c�lj�b�l, �gy a 9. cikk (1) bekezd�s�nek c)
pontj�ban meghat�rozott adatokat k�telez� megadni. Ez azt jelenti, hogy a
fogyaszt�t t�j�koztatni kell, ha az �lelmiszerben jelen van b�rmely olyan,
allergi�t vagy intoleranci�t okoz�, a II. mell�kletben szerepl�, vagy a II.
mell�kletben szerepl� anyagokb�l vagy term�kekb�l sz�rmaz� �sszetev� vagy
technol�giai seg�danyag, amelyet �lelmiszer el��ll�t�s�n�l vagy elk�sz�t�s�n�l
haszn�lnak fel, �s a k�szterm�kben m�g jelen van, ak�r megv�ltozott form�ban is.

A 44. cikk azt is el��rja, hogy a tag�llamok nemzeti int�zked�seket fogadhatnak el


arr�l, hogy az allerg�nekre vonatkoz� t�j�koztat�st (�s az uni�s szab�lyokban
r�gz�tett, a nem el�recsomagolt �lelmiszerekn�l a nemzeti jogszab�lyok �ltal el��rt
b�rmely m�s k�telez� adatot) milyen eszk�z�k seg�ts�g�vel kell rendelkez�sre
bocs�tani, valamint adott esetben arr�l, hogy azokat milyen form�ban kell k�z�lni
�s megjelen�teni. N�h�ny tag�llam p�ld�ul egyedi jogszab�lyok elfogad�s�val olyan
feliratok kif�ggeszt�s�t enged�lyezte a boltokban, amelyek szerint a bolti
szem�lyzett�l tov�bbi t�j�koztat�s k�rhet� az allerg�nekr�l.

A hal�szati �s akvakult�ra-term�kek konkr�t eset�ben a nem el�recsomagolt


�lelmiszerekre vonatkoz� k�telez� t�j�koztat�s kiskereskedelmi �rt�kes�t�s eset�n
olyan kereskedelmi t�j�koztat� eszk�z�kkel biztos�that�, mint p�ld�ul hirdet�t�bl�k
vagy plak�tok.

V�llalkoz�s�v�llalkoz�s kontra v�llalkoz�s�fogyaszt�

A m�s �lelmiszer-v�llalkoz�knak nem a v�gs� fogyaszt� vagy a vend�gl�t�s, illetve


k�z�tkeztet�s r�sz�re sz�nt �lelmiszert sz�ll�t� �lelmiszer-v�llalkoz�k k�telesek
gondoskodni arr�l, hogy ezek a m�s �lelmiszer-v�llalkoz�k el�gs�ges t�j�koztat�st
kapjanak ahhoz, hogy teljes�teni tudj�k (a 8. cikk (2) bekezd�se szerinti)
k�telezetts�geiket az �lelmiszerekkel kapcsolatos t�j�koztat�s felt�ntet�se �s
pontoss�ga tekintet�ben, p�ld�ul azzal, hogy e t�j�koztat�s kereskedelmi
dokument�ci�ban ker�l felt�ntet�sre, ha nem szerepel mag�n az �lelmiszeren.

A hal�szati �s akvakult�ra-term�kekre vonatkoz�an biztos�tand� egyedi fogyaszt�i


t�j�koztat�s tov�bb�t�sa � adott esetben � �gazatspecifikus nyomonk�vethet�s�gi
szab�lyok szerint t�rt�nik. A (Kombin�lt N�menklat�ra 1604 �s 1605 k�dja al�
tartoz� (55)) feldolgozott �s el�k�sz�tett hal�szati �s akvakult�ra-term�kekre az
1169/2011/EU rendelet 8. cikk�nek (2) bekezd�se szerinti szab�ly alkalmazand�.

6.2. Az �lelmiszer-felesleg �jraeloszt�s�ra gyakorolt hat�sok

6.2.1. Az el�recsomagolt �lelmiszerekre vonatkoz� t�j�koztat�si k�vetelm�nyek

Att�l f�ggetlen�l, hogy az �lelmiszert megv�s�rolj�k a fogyaszt�k, vagy �lelmiszer-


seg�lyez�si vagy m�s �lelmiszer-�jraeloszt�si mechanizmusokon kereszt�l ingyenesen
kapj�k meg a v�gs� kedvezm�nyezettek, az �lelmiszerekkel kapcsolatos t�j�koztat�st
fel kell t�ntetni �s meg kell adni a v�gs� kedvezm�nyezettnek a fogyaszt�k
�lelmiszerekkel kapcsolatos t�j�koztat�s�r�l sz�l� uni�s �s nemzeti szab�lyoknak
megfelel�en. Amikor az adom�nyozott �lelmiszeren l�v� jel�l�s minden jogszab�lyi
k�vetelm�nynek megfelel, akkor k�nnyen teljes�thet�k az �lelmiszerekkel kapcsolatos
t�j�koztat�si k�telezetts�gek. Amikor azonban � gy�rt�si szinten � �lelmiszer-
felesleg keletkezik olyan t�ves term�kjel�l�sek �s/vagy jel�l�si hib�k miatt,
amelyek miatt a term�kek nem juthatnak el a szok�sos kiskereskedelmi csatorn�khoz,
tov�bbi pontos�t�st �s/vagy int�zked�seket kell tenni az�rt, hogy a v�gs�
kedvezm�nyezett megkapja az el��rt �sszes k�telez� t�j�koztat�st.

A v�gs� fogyaszt� rendelkez�s�re bocs�tott el�recsomagolt �lelmiszerek eset�ben az


uni�s szab�lyok el��rj�k, hogy minden k�telez� t�j�koztat�st a csomagol�son vagy az
arra r�gz�tett c�mk�n kell felt�ntetni. Amikor a hib�s c�mk�vel ell�tott
�lelmiszert az �jraeloszt�s el�tt nem lehet �tc�mk�zni, az �lelmiszerekkel
kapcsolatos t�j�koztat�s�rt felel�s �lelmiszer-v�llalkoz� (v�. 8. cikk (1)
bekezd�se) k�teles minden sz�ks�ges t�j�koztat�st megadni az �jraeloszt� �s/vagy a
j�t�konys�gi szervezet r�sz�re, hogy az teljes�teni tudja k�telezetts�g�t a v�gs�
kedvezm�nyezett �lelmiszerekkel kapcsolatos t�j�koztat�s�t illet�en. N�h�ny
tag�llam �tmutat�t biztos�t annak �rdek�ben, hogy a biztons�gos, ehet� �lelmiszer �
amely egy�bk�nt k�rba veszne � �jraeloszthat� legyen, mik�zben biztos�tja, hogy a
v�gs� kedvezm�nyezett akkor is hozz�f�rjen minden el��rt t�j�koztat�shoz (v�. 9.
cikk (1) bekezd�se), ha e t�j�koztat�s nem szerepel k�zvetlen�l a c�mk�n. Amikor
azonban a jel�l�si hib�nak k�zeg�szs�g�gyi kihat�sai is lehetnek (p�ld�ul az
allerg�nek jelenl�t�re vonatkoz� t�j�koztat�s eset�ben), a tag�llamok el��rhatj�k,
hogy az adom�nyoz�s el�tt ki kell jav�tani az �rintett term�k jel�l�si hib�j�t.

6.2.2. Nyelvi k�vetelm�nyek

Az 1169/2011/EU rendelet el��rja, hogy az �lelmiszerekkel kapcsolatos k�telez�


t�j�koztat�st az �lelmiszer forgalmaz�s�nak helye szerinti tag�llam fogyaszt�i
�ltal k�nnyen �rthet� nyelven kell megjelen�teni (56). Ezen t�lmen�en a term�k
forgalmaz�s�nak helye szerinti tag�llamok egy konkr�t nyelv haszn�lat�t is
el��rhatj�k (57).

A gyakorlatban ez az �lelmiszer forgalomba hozatal�nak helye szerinti orsz�g


hivatalos nyelv�t/nyelveit jelenten�. A k�telez� t�j�koztat�s megad�sa azonban egy,
a fogyaszt� �ltal k�nnyen �rthet� idegen nyelven is lehets�ges. Sok olyan p�lda
van, amikor a fogyaszt� sz�m�ra att�l f�ggetlen�l is k�nnyen �rthet�k a szavak vagy
kifejez�sek, hogy azok nem a fogyaszt� nyelv�n jelennek meg. Ilyen esetekben
ar�nytalannak t�nne el��rni a jel�l�s m�dos�t�sait.

Mivel az �lelmiszeripari term�kek idegen nyelven t�rt�n� jel�l�se akad�lyozhatja az


�lelmiszer k�s�bbi �jraeloszt�s�t, n�h�ny tag�llam �tmutat�t dolgozott ki erre
vonatkoz�an.

6.2.3. A nem el�recsomagolt �lelmiszerekre vonatkoz� t�j�koztat�si k�vetelm�nyek

Fontos, hogy a fogyaszt�k akkor is megkapj�k a sz�ks�ges t�j�koztat�st az �ltaluk


fogyasztott �lelmiszerr�l, amikor az nem el�recsomagolt �s amikor az �lelmiszert
k�s�bbi fogyaszt�s c�lj�b�l egy vend�gl�t�ipari szolg�ltat� vagy (szoci�lis)
�tterem dolgozza fel, k�sz�ti el� �s f�zi meg. A 6.1. szakaszban foglaltaknak
megfelel�en ilyen esetekben az �lelmiszerekkel kapcsolatos el��rt t�j�koztat�s az
allerg�nek jelenl�t�vel kapcsolatos �s a nemzeti szab�lyokban el��rt tov�bbi
t�j�koztat�sra korl�toz�dik.

Az 1169/2011/EK rendelet 44. cikke is �gy rendelkezik, hogy a tag�llamok nemzeti


int�zked�seket fogadhatnak el arr�l, hogy az allerg�nekre vonatkoz� t�j�koztat�st
(�s az esetleges egy�b k�telez� t�j�koztat�st) milyen eszk�z�k seg�ts�g�vel kell
rendelkez�sre bocs�tani, valamint adott esetben arr�l, hogy azokat milyen form�ban
kell k�z�lni �s megjelen�teni.

K�vetkez�sk�ppen a tag�llamok teljes m�rt�kben biztos�thatnak minden sz�ks�ges


szab�lyt, ez�ltal gondoskodva arr�l, hogy az �lelmiszerben tal�lhat� allerg�nekre
vonatkoz� t�j�koztat�s k�nyelmes �s hat�kony m�don legyen el�rhet� az �jraeloszt�si
�s a j�t�konys�gi szervezetek, v�gs� soron pedig a fogyaszt�k sz�m�ra. A legt�bb
tag�llam fogadott m�r el ilyen int�zked�seket.

6.3. D�tumjel�l�s

6.3.1. Jogi h�tt�r

Az �lelmiszerjel�l�s ter�n a d�tumjel�l�s seg�ti a fogyaszt�kat az �lelmiszerek


biztons�gos �s optim�lis felhaszn�l�s�ban. A d�tumjel�l�s jelzi azt az id�tartamot,
amelyen kereszt�l az �lelmiszer a meghat�rozott t�rol�si k�r�lm�nyek k�z�tt
eltarthat�. A d�tumjel�l�s szempontj�b�l a f� uni�s jogszab�lyt a fogyaszt�k
�lelmiszerekkel kapcsolatos t�j�koztat�s�r�l sz�l� 1169/2011/EU rendelet jelenti.

A d�tumjel�l�snek k�t fajt�ja l�tezik:

a �min�s�g�t meg�rzi� d�tum, amely a legt�bb �lelmiszer eset�ben alkalmazhat� �s


azt a d�tumot jelzi, ameddig �szszer�en elv�rhat�, hogy a megfelel�en t�rolt
�lelmiszer meg�rzi optim�lis �llapot�t. Ez a d�tum az �lelmiszer min�s�g�re
vonatkozik. Egyes �lelmiszerek � p�ld�ul a friss gy�m�lcs�k, z�lds�gek, borok, s�,
cukor, ecet, r�g�gumi � mentess�get �lveznek a �min�s�g�t meg�rzi� d�tum
k�vetelm�nye al�l,

a �fogyaszthat� d�tum, amely az olyan �lelmiszerekn�l sz�ks�ges, amelyek


mikrobiol�giai szempontb�l er�sen romland�k �s ez�rt � r�vid id� ut�n �
val�sz�n�leg k�zvetlen vesz�lyt jelentenek az emberi eg�szs�gre. A �fogyaszthat�
d�tum a biztons�gra vonatkozik; a �fogyaszthat� d�tum ut�n az �lelmiszer nem
hozhat� forgalomba, mert nem tekinthet� biztons�gosnak.

A fenti d�tumjelz�sek felt�ntet�s�n�l alkalmazand� form�tumot az 1169/2011/EU


rendelet X. mell�klete szab�lyozza.

Az Eur�pai Bizotts�g az uni�s tag�llamokkal egy�ttm�k�dve k�sz�tett egy t�j�koztat�


f�zetet (58), amely tartalmazza a fenti k�t d�tum jelent�s�re vonatkoz� tov�bbi
inform�ci�kat, valamint a kifejez�sek ford�t�s�t mindegyik nemzeti nyelven. A
Bizotts�g egy inf�grafik�t is kiadott, hogy seg�tse tiszt�zni a fenti koncepci�k
jelent�s�t, valamint a kifejez�sek fogyaszt�k �ltali �rtelmez�s�re vonatkoz�
leg�jabb meg�llap�t�sokat (59). A d�tumjel�l�ssel kapcsolatban tag�llami �s
�rdekelt szervezetek is v�geznek t�j�koztat� kamp�nyokat �s eszk�zfejleszt�st, hogy
az �lelmiszer-v�llalkoz�knak �tmutat�st, a fogyaszt�knak pedig tan�csot adjanak az
�lelmiszerek kezel�s�hez (60).
6.3.2. Az �lelmiszer-felesleg �jraeloszt�s�ra gyakorolt hat�sok

Mind a �fogyaszthat� d�tum, mind a �min�s�g�t meg�rzi� d�tum alkalmaz�sa az


�lelmiszergy�rt�k felel�ss�gi k�r�be tartozik. Az �tkez�si toj�s kiv�tel�vel az
uni�s jogszab�lyok nem �rj�k el� a d�tumjelz�s alkalmaz�si m�dj�t (sem a
�fogyaszthat� vagy a �min�s�g�t meg�rzi� d�tumot, sem az eltarthat�s�g
id�tartam�t). M�g egy �lelmiszer elfogyaszt�sa a �fogyaszthat� d�tum ut�n m�r
biztons�gi vesz�llyel j�rhat, addig ugyanez a �min�s�g�t meg�rzi� d�tum ut�n m�g
biztons�gosnak sz�m�t, amennyiben betartott�k a t�rol�si felt�teleket �s nem s�r�lt
a csomagol�s. A �min�s�g�t meg�rzi� d�tumok eset�ben a gy�rt�k csak a �min�s�g�t
meg�rzi� d�tumig garant�lj�k az �lelmiszerek min�s�g�t (ropog�ss�g, sz�n, �z) �s a
jel�l�sen szerepl� �ll�t�sok (pl. a t�panyag-�sszet�telre vonatkoz� �ll�t�sok egy
�lelmiszer C-vitamin szintj�t illet�en) teljes�l�s�t.

A �fogyaszthat� d�tummal jel�lt �lelmiszerek adom�nyoz�s�n�l az �lelmiszer-


adom�nyoz�knak �gyelni�k kell arra, hogy az �lelmiszerbankoknak vagy m�s
j�t�konys�gi szervezeteknek t�rt�n� �tad�skor az ilyen term�keknek m�g el�g hossz�
legyen az eltarthat�s�ga a biztons�gos kioszt�shoz �s a v�gs� fogyaszt� �ltali
felhaszn�l�shoz a felt�ntetett �fogyaszthat� d�tum el�tt. N�h�ny tag�llam egyedi
szab�lyokat alkalmaz az adom�nyoz�sra felk�n�lt �lelmiszerek eltarthat�s�gi
id�tartam�nak k�telez� minimum�hoz (61).

Az �lelmiszerek min�s�gmeg�rz�si id� (�min�s�g�t meg�rzi� d�tum) ut�ni forgalomba


hozatal�t megengedik az uni�s szab�lyok, amennyiben az �rintett �lelmiszerek m�g
biztons�gosak �s kiszerel�s�k nem f�lrevezet�. Az �lelmiszer-ell�t�si l�nc minden
szakasz�ban enged�lyezett az �lelmiszereket a min�s�gmeg�rz�si id� ut�n forgalomba
hozni. Az �lelmiszer-v�llalkoz� (pl. a kiskeresked�) feladata arr�l gondoskodni,
hogy az �lelmiszer emberi fogyaszt�sra m�g biztons�gos legyen �s a fogyaszt�k
t�j�koztat�st kapjanak a �min�s�g�t meg�rzi� d�tum elm�lt�r�l (az ilyen term�keket
p�ld�ul elk�l�n�tve lehet forgalomba hozni a min�s�gmeg�rz�si id� lej�rt�t jelz�
feliratok k�s�ret�ben).

Egyes tag�llamok korl�tozz�k vagy kifejezetten tiltj�k az �lelmiszerek �min�s�g�t


meg�rzi� d�tum ut�ni forgalomba hozatal�t, hiszen az �gy keletkez� �lelmiszer-
hullad�k elker�lhet� lenne (62). Az �lelmiszerek hasznos�t�s�t �s �jraeloszt�s�t
korl�toz� gyakorlatok oka egyr�szt az egy�rtelm�s�g hi�nya lehet azt illet�en, hogy
az adott �lelmiszeripari term�ket a �min�s�g�t meg�rzi� d�tum ut�n m�g mennyi ideig
lehet a fogyaszt�knak adni, m�sr�szt a d�tumjelz�s alkalmaz�s��rt felel�ss�get
v�llal� �lelmiszer-v�llalkoz�k szerep�nek elmarad� tiszteletben tart�sa. Egyes
�lelmiszer-v�llalkoz�knak saj�t bels� szabv�nyaik is lehetnek arr�l, hogy � p�ld�ul
a min�s�gi specifik�ci� alapj�n � az adott term�ket a �min�s�g�t meg�rzi� d�tum
ut�n m�g mennyi ideig lehet a fogyaszt�k r�sz�re �jra elosztani.

A �min�s�g�t meg�rzi� d�tum ut�ni �lelmiszer-�jraeloszt�s el�seg�t�s�re n�h�ny


tag�llam nemzeti hat�s�ga a szerepl�knek kieg�sz�t� �tmutat�t adott az
�lelmiszerbankok �s m�s j�t�konys�gi szervezetek �ltal a �min�s�g�t meg�rzi� d�tum
ut�n is felhaszn�lhat�/kioszthat� �lelmiszerekr�l, tov�bb� t�j�koztat� id�kereteket
k�z�lt minden �rintett �lelmiszer-kateg�ri�hoz (63). A k�zigazgat�si szervek
azonban hangs�lyozz�k, hogy ezek csak t�j�koztat� jelleg� ir�nymutat�sok, ez�rt a
�min�s�g�t meg�rzi� d�tum ut�ni esetleges �lelmiszer-eloszt�st mindig eseti alapon
kell �rt�kelni. Ha okkal felt�telezhet�, hogy az adott �lelmiszer fogyaszt�sra m�r
nem alkalmas, akkor annak eloszt�s�t nem szabad tov�bb v�gezni. Mindig szavatolni
kell a megfelel� t�rol�si k�r�lm�nyeket �s a csomagol�s �ps�g�t.

6.3.3. Toj�sok: d�tumjelz�si szab�lyok �s �jraeloszt�si gyakorlatok

Az uni�s forgalombahozatali szab�lyok szerint az A. oszt�ly�k�nt forgalmazott toj�s


(�tkez�si toj�s) jel�l�s�n 28 nappal a toj�srak�s ut�n lej�r� �min�s�g�t meg�rzi�
d�tumot kell felt�ntetni (64). Az uni�s �lelmiszer-higi�niai szab�lyok (65) azt is
meghat�rozz�k, hogy a toj�sok fogyaszt�hoz val� sz�ll�t�s�nak a toj�srak�st
k�vet�en legk�s�bb 21 napon bel�l meg kell t�rt�nnie. Ez teh�t azt jelenti, hogy
b�r a toj�sok 21 nap ut�n nem �rt�kes�thet�k a kiskereskedelemben, a toj�sokat ezen
id�szak alatt megv�s�rl� fogyaszt�k ut�na m�g egy h�tig biztosak lehetnek a
megv�s�rolt toj�sok min�s�g�t �s frissess�g�t illet�en.

Az �lelmiszer-hullad�k megel�z�se �s a toj�sok tov�bbi felhaszn�l�sa �rdek�ben a


kiskeresked�k a toj�sfeldolgoz� iparnak a 21 napos hat�rid�n t�l is eladhatj�k a
toj�sokat (66) toj�sterm�kek gy�rt�s�hoz, �s/vagy a toj�sok (megfelel� h�kezel�ssel
t�rt�n�) tov�bbi feldolgoz�s�hoz. A toj�sok � ugyanilyen indokkal � a 21 napos
hat�rid�n t�l �lelmiszer-�jraeloszt�sra is felk�n�lhat�k, amennyiben az �tvev�
�lelmiszer-v�llalkoz� (pl. j�t�konys�gi szervezet) a fogyaszt�khoz t�rt�n�
eljuttat�suk el�tt (a biztons�got szavatol� megfelel� h�kezel�ssel) feldolgozza a
toj�sokat.

7. AD�SZAB�LYOK

A hozz�adott�rt�k-ad� hat�ssal lehet az �lelmiszer-feleslegnek az adom�nyoz�kt�l az


�lelmiszerbankok �s egy�b j�t�konys�gi szervezetek fel� t�rt�n� �tad�s�ra.

Az egy�b ad�politikai eszk�z�k (p�ld�ul ad�levon�sok �s t�rsas�giad�-kedvezm�nyek)


gazdas�gilag �szt�n�zhetik az �lelmiszer-adom�nyoz�st, �s ily m�don t�mogathatj�k
az ehet� �lelmiszer-felesleg �jraeloszt�s�t �s az �lelmiszer-hullad�k megel�z�s�t.

7.1. Hozz�adott�rt�k-ad� (h�a)

A hozz�adott�rt�k-ad� (h�a) uni�s szint� szab�lyoz�sa a nemzeti jogba �t�ltetend�


h�air�nyelv (67) �tj�n t�rt�nik. Az uni�s tag�llamokban alkalmazott h�ajogszab�lyok
n�ha hat�ssal lehetnek az �lelmiszer-adom�nyoz�sra, mivel azokat akad�lynak
tekintik az �lelmiszer-feleslegnek az adom�nyoz�k, az �lelmiszerbankok �s egy�b
j�t�konys�gi szervezetek k�z�tti �tad�sa vonatkoz�s�ban (68). Az ingyenesen �tadott
�rukra vonatkoz� szab�lyok alkalmaz�sakor (h�air�nyelv 16. cikke �s 74. cikke) a
tag�llamok el�seg�thetik az �lelmiszer-felesleg j�t�konys�gi c�lokra t�rt�n�
adom�nyoz�s�t.

2012. december 7-�n az Eur�pai Uni� h�abizotts�ga ir�nymutat�st fogadott el (69) a


h�air�nyelv tag�llamok k�z�tti egys�ges alkalmaz�s�nak biztos�t�s�r�l. Az
ir�nymutat�s kifejezett �tmutat�t tartalmaz a 16. cikk �s a 74. cikk �lelmiszer-
adom�nyoz�s kapcs�n t�rt�n� alkalmaz�s�hoz:

�A h�abizotts�g egyhang�lag egyet�rt abban, hogy a valamely ad�alany �ltal a


szeg�nyek sz�m�ra ingyenesen eszk�z�lt �lelmiszer-adom�ny a h�air�nyelv 16.
cikk�nek els� bekezd�se alapj�n ellen�rt�k fej�ben t�rt�n� term�k�rt�kes�t�snek
min�s�l, kiv�ve, ha az ilyen adom�ny a tag�llam �ltal r�gz�tett felt�telek szerint
kis �rt�k� aj�nd�knak min�s�l a h�air�nyelv 16. cikk�nek m�sodik bekezd�se
�rtelm�ben.

A h�abizotts�g egyhang�lag egyet�rt abban is, hogy amennyiben az adom�ny ellen�rt�k


fej�ben t�rt�n� term�k�rt�kes�t�snek min�s�tend�, �gy az ad�alap az adom�nyozott
term�k beszerz�si �ra (illetve a hasonl� term�k beszerz�si �ra, vagy beszerz�si �r
hi�ny�ban a term�k �nk�lts�gi �ra), az adom�nyoz�s id�pontj�ban fenn�ll�
term�k�llapot szerint korrig�lva, a h�air�nyelv 74. cikk�ben foglaltakkal
�sszhangban.�

A h�aszab�lyok alkalmaz�sa az uni�s tag�llamokban t�rt�n� �lelmiszer-�jraeloszt�sra

Egyes tag�llamokban alig vagy egy�ltal�n nem t�rt�nik h�afizet�s az


�lelmiszerbankoknak adom�nyozott �lelmiszer ut�n, mivel a nemzeti hat�s�gok �gy
v�lik � a h�air�nyelv nemzeti jogba �t�ltetett 74. cikke szerint �, hogy a
�min�s�g�t meg�rzi/fogyaszthat� d�tum�hoz k�zeli adom�nyozott �lelmiszer �rt�ke
kicsi vagy nulla. M�s uni�s tag�llamok ellenben �gy v�lik, hogy az adom�nyoz�s
t�rgy�t k�pez� term�k �ra megegyezik a szok�sos kereskedelmi �gyletek sor�n
fizetend� beszerz�si �rral. Ily m�don a h�a sz�m�t�sa a piaci �r alapj�n t�rt�nik,
ami negat�v k�vetkezm�nyekkel j�r az �lelmiszer-adom�nyoz�sra (70).

Az Eur�pai Gazdas�gi �s Szoci�lis Bizotts�g (�EGSZB�) �ltal az �lelmiszer-


adom�nyoz�s jogszab�lyair�l �s gyakorlat�r�l k�sz�ttetett �sszehasonl�t� tanulm�ny
meg�llap�t�sai azt mutatj�k, hogy a vizsg�lt tag�llamok t�bbs�ge (71) nem vet ki
hozz�adott�rt�k-ad�t az �lelmiszerbankoknak adom�nyozott �lelmiszerre, amennyiben
bizonyos felt�telek teljes�lnek. Az EGSZB tanulm�nya, valamint a tag�llami
szak�rt�k �ltal a Bizotts�gnak beny�jtott tov�bbi adatok szerint Belgium,
Horv�torsz�g, D�nia, Olaszorsz�g, N�metorsz�g, G�r�gorsz�g, Hollandia,
Lengyelorsz�g �s Portug�lia saj�t nemzeti ad�jogszab�lyaiban egyedi
rendelkez�sekkel kezeli az �lelmiszer-adom�nyoz�shoz kapcsol�d� h�a k�rd�s�t. Az
Egyes�lt Kir�lys�gban a legt�bb �lelmiszercikk nullakulcsos, de vannak kiv�telek
(pl. �dess�gek, csokol�d�, kekszek, burgonyaszirom stb.), amelyekre a szabv�nyos
kulcs (20 % h�a) vonatkozik. A gyakorlatban az Egyes�lt Kir�lys�gban a j�t�konys�gi
c�lra adom�nyozott legt�bb �lelmiszer nullakulcsos, ami azt jelenti, hogy az
adom�nyoz� v�llalkoz�snak nem kell az ad�val foglalkoznia. Spanyolorsz�gban �s
Sv�dorsz�gban nincs k�l�n rendelkez�s az �lelmiszer-adom�nyoz�s ut�ni h�a ter�n.

Az uni�s jogszab�lyok tov�bbi pontos�t�sa

Az Eur�pai Parlament k�rd�s�re adott v�lasz�ban (72) a Bizotts�g annak a n�zet�nek


adott hangot, hogy az ad�z�si akad�lyok nem g�tolhatj�k az �lelmiszerbankok �s m�s
j�t�konys�gi szervezetek sz�m�ra t�rt�n� �lelmiszer-adom�nyoz�st. Az Eur�pai Uni�
h�abizotts�ga �ltal elfogadott ir�nymutat�ssal �sszhangban a Bizotts�g azt
javasolja, hogy az �lelmiszer-adom�nyoz�s ut�ni h�a meghat�roz�sakor az adott
term�kek �rt�k�t az adom�nyoz�s id�pontj�ban fenn�ll� k�r�lm�nyek �s term�k�llapot
szerint kell korrig�lni. Ha az �lelmiszer-adom�nyok k�zel vannak a �min�s�g�t
meg�rzi� vagy a �fogyaszthat� d�tumhoz, vagy ha a term�kek �rt�kes�t�sre nem
alkalmasak, de fogyaszt�suk biztons�gos, akkor e k�r�lm�nyeket a tag�llamoknak
figyelembe kell venni�k a fizetend� h�a meg�llap�t�sakor, amely ak�r nulla is
lehet, amennyiben az �lelmiszernek t�nylegesen nincs �rt�ke (73).

7.2. Ad�z�si �szt�nz�k

Egyes tag�llamok ad�levon�sokkal pr�b�lj�k �szt�n�zni az �lelmiszer-adom�nyoz�st.


M�s tag�llamok ad�j�v��r�ssal t�mogatj�k az �jraeloszt�si programokat.

A n�h�ny tag�llam (pl. Franciaorsz�g, Spanyolorsz�g �s Portug�lia) �ltal a


t�rsas�gi ad� ter�n adott �szt�nz�k hat�konyan �szt�nzik az �gazatot az �lelmiszer-
felesleg adom�nyoz�s�t illet�en. Az adom�nyozott �lelmiszer nett� k�nyv�rt�k�nek
Franciaorsz�gban a 60 %-a (74), Spanyolorsz�gban pedig a 35 %-a kaphat� meg
j�v��r�sk�nt a t�rsas�gi ad�b�l, vagyis az �lelmiszer-adom�nyoz�k az adom�nyozott
�lelmiszer �rt�k�nek ekkora sz�zal�k�t vonhatj�k le a j�vedelm�k ut�n fizetend�
t�rsas�gi ad�b�l. Az EGSZB �ltal k�sz�ttetett �sszehasonl�t� tanulm�nyb�l az is
kider�lt, hogy a t�bbi vizsg�lt tag�llam t�bbs�g�ben az �lelmiszer-adom�nyoz�s
ad�b�l levonhat� k�lts�gnek min�s�lhet �s cs�kkentheti az ad�k�teles j�vedelmet
(tag�llamt�l f�gg� korl�tokon �s k�sz�b�rt�keken bel�l). Az EGSZB k�zl�se szerint
Portug�lia komoly ad�levon�st biztos�t, vagyis az adom�nyoz�k az �lelmiszer
adom�nyoz�skor megl�v� �rt�k�nek ak�r 140 %-�t, de legfeljebb az adom�nyoz�
forgalm�nak 8/1 000 r�sz�t jogosultak levonni, amennyiben az �lelmiszer szoci�lis
c�lra (p�ld�ul �lelmiszerbankok ell�t�s�ra) szolg�l.

8. EGY�B UNI�S PROGRAMOK


8.1. A legink�bb r�szorul� szem�lyeket t�mogat� eur�pai seg�ts�gny�jt�si alap �s
az �lelmiszer-adom�nyok

A legink�bb r�szorul� szem�lyeket t�mogat� eur�pai seg�ts�gny�jt�si alap (�FEAD�)


konkr�t c�lkit�z�se az, hogy a legh�tr�nyosabb helyzet� uni�s polg�roknak ny�jtott
nem p�nz�gyi seg�ts�g �tj�n enyh�tse a szeg�nys�g legrosszabb form�it az Eur�pai
Uni�ban. A FEAD seg�ts�gny�jt�sa t�rt�nhet �lelmiszert�mogat�s, alapvet� anyagi
t�mogat�s (ruh�zat, cip�, tiszt�lkod�si szerek stb.) vagy olyan akci�k form�j�ban,
amelyek a legink�bb r�szorul� szem�lyek t�rsadalmi befogad�s�nak el�seg�t�s�re
ir�nyulnak.

A FEAD megval�s�t�s�t minden tag�llamban olyan partnerszervezetek � k�zint�zm�nyek


vagy nonprofit szervezetek � seg�tik, amelyek a seg�ts�gny�jt�s eloszt�s�t vagy a
t�rsadalmi befogad�sra ir�nyul� tev�kenys�geket fel�gyelik.

A partnerszervezetek �ltal elosztott �lelmiszer megv�s�rl�sa a FEAD forr�saib�l


t�rt�nhet vagy adom�nyokb�l sz�rmazhat. A FEAD operat�v programja biztos�thatja az
�lelmiszer-adom�nyok finansz�roz�s�t; ily m�don az �lelmiszert egy partnerszervezet
kapja adom�nyk�nt �s ingyenesen osztj�k ki a legink�bb r�szorul� szem�lyeknek. A
FEAD alapokb�l fedezhet�k a partnerszervezetek azon k�lts�gei, amelyek az
adom�nyozott �lelmiszernek az adom�nyoz�t�l val� begy�jt�s�vel, sz�ll�t�s�val,
t�rol�s�val �s a legink�bb r�szorul� szem�lyeknek val� kioszt�s�val kapcsolatosak.
A FEAD ily m�don j�rulhat hozz� az �lelmiszer-hullad�k cs�kkent�s�hez. T�mogathatja
a FEAD a partnerszervezetek �ltal a potenci�lis adom�nyoz�k k�r�ben v�gzett
figyelemfelkelt� tev�kenys�geket is.

Az �lelmiszer-adom�nyok finansz�roz�si lehet�s�g�r�l rendelkezni kell a FEAD adott


operat�v programj�ban. A 223/2014/EU eur�pai parlamenti �s tan�csi rendelet (75)
rendelkez�se szerint a partnerszervezetek a t�nylegesen felmer�lt �s kifizetett
k�lts�gek ut�n kapnak k�lts�gt�r�t�st (76). A Bizotts�g azonban t�bb m�dos�t�st is
javasolt a 223/2014/EU rendelethez, a k�lts�gvet�si rendelet 2016. szeptember 14-�n
elfogadott fel�lvizsg�lati javaslat�nak r�szek�nt. [COM(2016)605 final]. Elfogad�sa
eset�n e m�dos�t�sok egyike lehet�v� teszi a tag�llamok sz�m�ra az egyszer�s�tett
k�lts�gopci�k haszn�lat�t is az �lelmiszer-adom�nyok finansz�roz�sakor. Ily m�don a
tag�llamok �tal�nyd�jakat, egy�sszeg� fizet�seket vagy egys�gk�lts�geket
hat�rozhatnak meg �s haszn�lhatnak alapk�nt az adom�nyozott �lelmiszert begy�jt�
partnerszervezetek fel� eszk�z�lt kifizet�sekhez.

A Bizotts�g �ltal l�trehozott FEAD h�l�zat a helyes gyakorlatok �s a tapasztalatok


FEAD �rdekeltek k�z�tti cser�j�t szolg�lja. Ezen a f�rumon a partnerszervezetek
megoszthatj�k az adom�nyozott �lelmiszerrel kapcsolatos tapasztalataikat:
http://ec.europa.eu/feadnetwork.

8.2. A mez�gazdas�gi term�kek piac�nak k�z�s szervez�se

Az Eur�pai Uni� piacir�ny�t�si rendszere (a �mez�gazdas�gi piacok k�z�s szervez�se�


elemek�nt) n�gy sz�les k�r� c�lkit�z�sen kereszt�l akt�van t�mogatja a gy�m�lcs- �s
z�lds�g�gazatot: versenyk�pesebb �s piacorient�ltabb �gazat; kevesebb v�ls�ggal
�sszef�gg� ingadoz�s a termel�k j�vedelm�ben; nagyobb mennyis�g� gy�m�lcs �s
z�lds�g fogyaszt�sa az Eur�pai Uni�ban; valamint a k�rnyezetbar�t m�vel�si �s
termel�si technik�k fokozott alkalmaz�sa.

A gy�m�lcs- �s z�lds�g�gazati rendszer el�ny�nek kiakn�z�sa �rdek�ben a


termeszt�knek �rdemes bel�pni a termel�i szervezetekbe (�t�eszek�); ezek a nemzeti
strat�gia alapj�n kapnak t�mogat�st az operat�v programok megval�s�t�s�hoz.

A mez�gazdas�gi term�kpiacok k�z�s szervez�se keret�n bel�li v�ls�gmegel�z�si �s


-kezel�si int�zked�seken kereszt�l a t�eszek gy�m�lcs- �s z�lds�gmennyis�geket
vonhatnak ki a piacr�l. Mivel a gy�m�lcs- �s z�lds�gtermeszt�s jelent�s
ingadoz�soknak van kit�ve, a term�kek pedig szezon�lisak �s er�sen romland�k, ez�rt
a piacr�l t�rt�n� kivon�sra ir�nyul� programok el�seg�tik az esetleg jelentkez�
piaci t�bbletek kezel�s�t. Az uni�s k�lts�gvet�s teljes t�mogat�st ad, ha a piacr�l
kivont gy�m�lcs- �s z�lds�gf�l�k rendeltet�si c�lja j�t�konys�gi szervezeteken
kereszt�l t�rt�n� ingyenes term�keloszt�s (legfeljebb az egyes t�eszek �ltal
�rt�kes�tett termel�s mennyis�g�nek 5 %-a). K�r�s eset�n azonban a tag�llamok arra
is felhatalmazhatj�k az ilyen term�keket �tvev� j�t�konys�gi szervezeteket �s
int�zm�nyeket, hogy k�rjenek hozz�j�rul�st a v�gs� �tvev�kt�l.

Az uni�s jogszab�lyok magasabb szint� p�nz�gyi t�mogat�s biztos�t�sa �tj�n


r�szes�tik el�nyben az ingyenes eloszt�st (a piacr�l t�rt�n� kivon�sok j�t�konys�gi
c�lra) a t�bbi rendeltet�si c�llal szemben. Ha a gy�m�lcs- �s z�lds�gf�l�k kivon�sa
egy�b rendeltet�ssel t�rt�nik (pl. olyan nem �lelmiszer c�l� felhaszn�l�sra, mint
komposzt�l�s, tr�gy�z�s, energia�talak�t�s stb.), az uni�s p�nz�gyi t�mogat�s a
t�nylegesen felmer�l� kiad�sok 50 %-a (vagy bizonyos felt�telek mellett 60 %-a). A
gy�m�lcs- �s z�lds�gf�l�k piacr�l t�rt�n� kivon�sa teh�t a v�gs� kedvezm�nyezettek
sz�m�ra t�rt�n� szervezett adom�nyoz�s egyik form�j�t jelentik.

A piacr�l kivont gy�m�lcs- �s z�lds�gf�l�k ingyenes eloszt�sa a k�vetkez�


kedvezm�nyezetteket �rinti: a tag�llamok �ltal j�v�hagyott j�t�konys�gi szervezetek
�s alap�tv�nyok; a tag�llamok �ltal kijel�lt b�ntet�s-v�grehajt�si int�zetek;
iskol�k; gyermek�d�ltet�si t�borok; k�rh�zak �s id�sotthonok.

E kedvezm�nyezettek mindensz�ks�ges l�p�st megtesznek annak biztos�t�s�ra, hogy az


�gy sz�tosztott �rumennyis�gek csak az ilyen l�tes�tm�nyek �ltal szok�sosan
v�s�rolt mennyis�gek kieg�sz�t�s�t k�pezz�k, �s hogy el�gs�ges kapacit�ssal
rendelkezzenek az �tvett term�k t�rol�s�hoz.

A mez�gazdas�gi piacok k�z�s szervez�s�re vonatkoz� szab�lyok a piacr�l kivont


gy�m�lcs- �s z�lds�gf�l�k feldolgoz�s�t is enged�lyezik ingyenes eloszt�s c�lj�b�l.
Ilyen esetekben az ingyenes eloszt�s kedvezm�nyezettjei a gy�m�lcs- �s
z�lds�gfeldolgoz�knak term�szetben fizethetnek, amennyiben tag�llami szinten
megfelel� szab�lyok biztos�tj�k, hogy a feldolgozott term�keket a v�gs�
kedvezm�nyezettek kapj�k.

Egyedi jel�l�s bevezet�s�t is tervezik az uni�s finansz�roz�s forr�s�nak �s


felhaszn�l�s�nak prom�ci�ja c�lj�b�l. A magasabb hozz�j�rul�si ar�ny biztos�t�sa
azt jelzi, hogy a piacr�l t�rt�n� kivon�sok eset�n az Uni� egy�rtelm�en azt
r�szes�ti el�nyben, amikor a kivont term�kek a tag�llamok �ltal j�v�hagyott
j�t�konys�gi szervezeteken �s egy�b int�zm�nyeken kereszt�l ker�lnek �jraeloszt�sra
a r�szorul�knak.

8.3. A hal�szati �s akvakult�ra-term�kek piac�nak k�z�s szervez�se

Az �l� tengeri biol�giai er�forr�sok fenntarthat� kiakn�z�sa k�pezi a hal�szati �s


akvakult�ra-term�kek piac�nak k�z�s szervez�se egyik f� c�lj�t. E c�l
teljes�t�s�nek f�szerepl�i a termel�i szervezetek (�TSZ�).

E tekintetben k�t egym�st kieg�sz�t� c�lkit�z�s elker�lni �s a lehets�ges m�rt�kben


cs�kkenteni a nem sz�nd�kos fog�sokat �s azokat, amennyiben nem ker�lhet�k el, a
lehet� legjobban hasznos�tani. Az Eur�pai Uni� k�z�s hal�szati politik�j�nak
v�delmi c�ljainak el�r�se �s a szelekt�v hal�szati gyakorlatok t�mogat�sa �rdek�ben
bizonyos fajokra minim�lis v�delmi referenciam�retek vonatkoznak. K�vetkez�sk�ppen,
e fajokn�l, a minim�lis v�delmi referenciam�ret alatti fog�sok nem haszn�lhat�k fel
k�zvetlen emberi fogyaszt�sra. E fog�sok azonban felhaszn�lhat�k m�s c�lokra,
amennyiben azok nem eredm�nyezik a m�ret alatti halak piac�nak l�trej�tt�t.

A t�eszek egy m�sik fontos tev�kenys�ge a termel�s hozz�igaz�t�sa a piaci


k�vetelm�nyekhez. A fog�si tev�kenys�geknek a piaci ig�nyek szerinti
megtervez�s�vel, hogy a kirakodott halnak mindig legyen felvev�piaca, a t�eszek a
lehet� legjobb bev�telt tudj�k biztos�tani a hal�szoknak, ugyanakkor pedig
korl�tozz�k az �lelmiszer-hullad�k keletkez�s�t.

A 2014-ben megt�rt�nt reformja �ta a mez�gazdas�gi piacok k�z�s szervez�se a


piacr�l val� kivon�sok ut�ni k�rt�r�t�si int�zked�sek nagy r�sz�t megsz�ntette. Az
�j rendszerre val� z�kken�mentes �tt�r�s biztos�t�sa �rdek�ben azonban ideiglenes
int�zked�s (77) ker�lt bevezet�sre, amely 2018 v�g�ig lehet�v� teszi a hal�szati
t�eszek sz�m�ra, hogy term�keket vonjanak ki a piacr�l, ha t�ls�gosan alacsony a
piaci �r. A p�nz�gyi t�mogat�s ny�jt�s�nak speci�lis felt�telei el��rj�k p�ld�ul
azt, hogy a term�kek ker�ljenek vissza a piacra emberi fogyaszt�s c�lj�b�l (ak�r
ellen�rt�k fej�ben, ak�r ingyenesen).

B�r a mez�gazdas�gi piacok k�z�s szervez�se nem t�mogatja kifejezetten a hal�szati


�s akvakult�ra-term�kek adom�nyoz�s�t, nincs kiz�rva ez a lehet�s�g. A hal�szati
term�kek k�zvetlen emberi fogyaszt�s c�lj�b�l val� ad�sa csak azokn�l a term�kekn�l
korl�tozott, amelyek az els� elad�si aj�nlatuk vagy els� elad�suk id�pontj�ban
megfelelnek a minim�lis v�delmi referenciam�reteknek �s a k�z�s forgalmaz�si
el��r�soknak. Az akvakult�ra-term�kekre nem vonatkozik ilyen korl�toz�s.

Hivatkoz�sok

(BE) Circulaire relative aux dispositions applicables aux banques alimentaires et


associations caritatives, Agence F�d�rale pour la S�curit� de la Cha�ne
alimentaire, FAVV-AFSCA, 2017. febru�r 8.

http://www.favv-afsca.be/denreesalimentaires/circulaires/_documents/2017-02-
08_Circ-ob_Banquesalimentaires_FR_V3_clean.pdf

Comparative study on EU Member States' legislation and practices on food donations.


(�sszehasonl�t� tanulm�ny az Eur�pai Uni� tag�llamainak �lelmiszer-adom�nyoz�si
jogszab�lyair�l �s gyakorlat�r�l.) Eur�pai Gazdas�gi �s Szoci�lis Bizotts�g, 2014.
j�nius.

http://www.eesc.europa.eu/resources/docs/comparative-study-on-eu-member-states-
legislation-and-practices-on-food-donation_finalreport_010714.pdf

Counting the Cost of Food Waste: EU food waste prevention. (Az �lelmiszer-
hullad�kkal kapcsolatos k�lts�gek meg�llap�t�sa: az �lelmiszer-hullad�k megel�z�se
az Uni�ban.) 10. jelent�s, 2013�14. �vi �l�sszak, Eur�pai Uni� Bizotts�g, Lordok
H�za, Egyes�lt Kir�lys�g.

http://www.parliament.uk/documents/lords-committees/eu-sub-com-d/food-waste-
prevention/154.pdf

European Hospitality Industry Guidelines to Reduce Food Waste and Recommendations


to Manage Food Donations (Az eur�pai vend�gl�t�ipar ir�nymutat�sa az �lelmiszer-
hullad�k cs�kkent�s�hez �s aj�nl�sok az �lelmiszer-adom�nyok kezel�s�hez). HOTREC
Hospitality Europe, 2017.
Every Meal Matters � Food donation guidelines. (Minden �tel sz�m�t � �lelmiszer-
adom�nyoz�si ir�nymutat�sok.) FoodDrinkEurope/EuroCommerce/Eur�pai �lelmiszerbankok
Sz�vets�ge � a N�v�nyek, �llatok, �lelmiszerek �s Takarm�nyok �lland� Bizotts�ga
�ltal j�v�hagyva, 2016.

http://www.fooddrinkeurope.eu/uploads/publications_documents/6194_FoodDrink_Europe_
Every_Meal_Matters_screen.pdf

(FI) Foodstuffs donated to Food Aid (�lelmiszer-seg�lyez�s c�lj�ra adom�nyozott


�lelmiszerek), EVIRA Control Department, 2013. m�jus 21.

http://www.diva-portal.org/smash/get/diva2:902211/ATTACHMENT02.pdf

Food Redistribution in the Nordic Region, Experiences and results from a pilot
study (�lelmiszer-�jraeloszt�s az �szaki t�rs�gben, Egy k�s�rleti tanulm�ny
tapasztalati �s eredm�nyei) (TemaNord, 2014)

http://norden.diva-portal.org/smash/get/diva2:784307/FULLTEXT01.pdf

Food Redistribution in the Nordic Region: Phase II: Identification of best practice
models for enhanced food redistribution (�lelmiszer-�jraeloszt�s az �szaki
t�rs�gben, II. f�zis: a jobb �lelmiszer-eloszt�st c�lz� helyes gyakorlatok
modelljeinek meghat�roz�sa) (TemaNord, 2016)

http://www.diva-portal.org/smash/record.jsf?pid=diva2%3A902211&dswid=-1064

(FR) Entreprises du secteur alimentaire: Guide pratique et r�glementaire pour


donner aux associations d'aide alimentaire, DRAAF Rh�ne-Alpes.

http://draaf.auvergne-rhone-
alpes.agriculture.gouv.fr/IMG/pdf/Guide_dons_alimentaires_-_20-septembre-
1_cle0124ef.pdf

(FR) Guide to Good Hygiene Practices in the distribution of foods by charity


organisations (�tmutat� a helyes higi�niai gyakorlatokhoz a j�t�konys�gi
szervezetek �ltal v�gzett �lelmiszer-eloszt�s ter�n), French Federation of Food
Banks, 2011.

(FR) 2016. febru�r 11-i 2016-138. sz�m� t�rv�ny az �lelmiszer-hullad�k elleni


k�zdelemr�l, JORF, 0036., 2016. febru�r 12.

https://www.legifrance.gouv.fr/affichTexte.do?
cidTexte=JORFTEXT000032036289&dateTexte=&categorieLien=id
(FR) K�lcs�n�s �lelmiszer-adom�nyoz�si mintameg�llapod�s egy kiskereskedelmi
v�llalat �s egy �lelmiszer-seg�lyez� sz�vets�g k�z�tt, a vid�ki �s tengeri
hal�szati t�rv�nyk�nyv L. 230-6. cikke szerinti felhatalmaz�s alapj�n (Convention
de dons de denr�es alimentaires entre un commerce de d�tail alimentaire et une
association d'aide alimentaire habilit�e en application de l'article L. 230-6 du
code rural et de la peche maritime) (l�sd: http://agriculture.gouv.fr/don-
alimentaire-un-modele-de-convention-entre-distributeurs-et-associations)

Review of EU legislation and policies with implications on food waste (Az


�lelmiszer-hullad�kok mennyis�g�t befoly�sol� uni�s jogszab�lyok �s szakpolitik�k
fel�lvizsg�lata), FUSIONS, 2015. j�nius 15.

https://www.eu-fusions.org/index.php/publications/267-analysing-food-waste-
policies-across-the-eu-28

Hospitality Food Surplus Redistribution Guidelines (A vend�gl�t�ipari �lelmiszer-


felesleg �jraeloszt�s�nak ir�nymutat�sa), FUSIONS, 2015. szeptember

http://www.eu-fusions.org/phocadownload/feasibility-studies/Hospitality/Hospitalty
%20Food%20Surplus%20Redistribution%20Guideline.pdf

(IT) 2016. augusztus 19-i 166. sz�m� t�rv�ny. �Az �lelmiszeripari term�kek �s
gy�gyszerek t�rsadalmi szolidarit�st �s a hullad�k cs�kkent�s�t c�lz�
adom�nyoz�s�val �s eloszt�s�val kapcsolatos int�zked�sek� (Dispozioni concernenti
la donazione e la distribuzione di prodotti alimentare e farmaceutici a fini di
solidarieta sociale e per la limitazione degli sprechi). Gazzetta Ufficiale della
Republica Italiana. 202. sz�m, 2016. augusztus 30.

http://www.gazzettaufficiale.it/eli/gu/2016/08/30/202/sg/pdf

(IT) Manual of Good Practices for Charitable Organisations (Helyes gyakorlatok


k�zik�nyve j�t�konys�gi szervezetek sz�m�ra), Caritas Italiana, the Fondazione
Banco Alimentare O.N.L.U.S., 2016

(NL) Food Safety Handbook (�lelmiszer-biztons�gi k�zik�nyv), Association of Dutch


food banks, 2016

(PT) Procedures to be adopted for restaurants/catering services/events


(�ttermek/vend�gl�t�ipari szolg�ltat�sok/rendezv�nyek eset�ben alkalmazand�
elj�r�sok); Procedures for food donated by large establishments (Elj�r�sok nagy
l�tes�tm�nyek �ltal adom�nyozott �lelmiszer eset�n; Frequently Asked Questions
(Gyakran ism�tl�d� k�rd�sek) � NGO DariAcordar az ASAE (Gazdas�gi �s �lelmiszer-
biztons�gi bizotts�g) �s a DGAV (Nemzeti �llateg�szs�g�gyi hat�s�g)
k�zrem�k�d�s�vel
Tov�bbi nemzeti/�gazati �lelmiszer-adom�nyoz�si ir�nymutat�sokhoz l�sd m�g:

http://ec.europa.eu/food/safety/food_waste/library/index_en.htm

(1) Eurostat, 2017.

(2) Estimates of European food waste levels (�Az �lelmiszer-hullad�kok eur�pai


mennyis�g�nek becsl�se�), FUSIONS (2016. m�rcius).

(3) FAO (az ENSZ �lelmez�si �s Mez�gazdas�gi Szervezete). 2011. Global Food Losses
and Food Waste � Extent, Causes and Prevention. (Az �lelmiszerhullad�k glob�lis
helyzete: kiterjedts�g, okok �s megel�z�s.) R�ma: ENSZ FAO.

(4) M. Kummu, H. de Moel, M. Porkka, S. Siebert, O. Varis �s P.J. Ward. 2012.


�Lost Food, Wasted Resources: Global Food Supply Chain Losses and Their Impacts on
Freshwater, Cropland and Fertilizer Use�. (K�rba vesz� �lelmiszerek, elpazarolt
er�forr�sok: a glob�lis �lelmiszer-ell�t�si l�nc vesztes�gei �s azok hat�sa az
�desv�zre, sz�nt�ter�letre �s m�tr�gyahaszn�latra.) Science of the Total
Environment 438: 477�489.

(5) FAO. 2013. Food Wastage Footprint & Climate Change. (Az �lelmiszer-pazarl�s
�kol�giai l�bnyoma �s az �ghajlat-v�ltoz�s.) R�ma: ENSZ FAO.

(6) FAO. 2015. Food Wastage Footprint & Climate Change. (Az �lelmiszer-pazarl�s
�kol�giai l�bnyoma �s az �ghajlat-v�ltoz�s.) R�ma: ENSZ FAO.

(7) Eur�pai �lelmiszerbankok Sz�vets�ge (FEBA): http://www.eurofoodbank.eu/


Ezenk�v�l a Tafel (a nem FEBA-tag n�met ��lelmiszerbankok�) �vente mintegy 220 000
tonna �lelmiszert oszt ki k�r�lbel�l 1,5 milli� embernek.

(8) P�ld�ul a k�vetkez�kben dokument�lva: Comparative study on EU Member States'


legislation and practices on food donations (�sszehasonl�t� tanulm�ny az Eur�pai
Uni� tag�llamainak �lelmiszer-adom�nyoz�si jogszab�lyair�l �s gyakorlat�r�l) (EESC,
2014); Counting the Cost of Food Waste: EU food waste prevention (Az �lelmiszer-
hullad�kkal kapcsolatos k�lts�gek meg�llap�t�sa: az �lelmiszer-hullad�k megel�z�se
az Uni�ban) (UK House of Lords, 2013�14); Review of EU legislation and policies
with implications on food waste (Az �lelmiszer-hullad�kok mennyis�g�t befoly�sol�
uni�s jogszab�lyok �s szakpolitik�k fel�lvizsg�lata) (FUSIONS, 2015; Food
redistribution in the Nordic Region (�lelmiszer-�jraeloszt�s az �szaki t�rs�gben)
(Nordic Council of Ministers, TemaNord, 2014�2016); valamint az illet�kes nemzeti
hat�s�gok �s az �rdekelt felek (bele�rtve a k�rforg�sos gazdas�g cselekv�si
terv�nek r�szek�nt az �lelmiszer-vesztes�gek �s �lelmiszer-hullad�kok 2016-ban
l�trehozott uni�s platformj�nak a tagjait) r�szv�tel�vel �s egy�ni
hozz�j�rul�saival lezajlott bizotts�gi �l�sek (l�sd
http://ec.europa.eu/food/safety/food_waste/eu_actions/index_en.htm).

(9) A Bizotts�g k�zlem�nye az Eur�pai Parlamentnek, a Tan�csnak, az Eur�pai


Gazdas�gi �s Szoci�lis Bizotts�gnak �s a R�gi�k Bizotts�g�nak �Az anyagk�rforg�s
megval�s�t�sa � a k�rforg�sos gazdas�gra vonatkoz� uni�s cselekv�si terv�[COM(2015)
614 final].

(10) Food redistribution in the Nordic Region, phase II: identification of best
practice models for enhanced food redistribution (�lelmiszer-�jraeloszt�s az �szaki
t�rs�gben, II. f�zis: a jobb �lelmiszer-eloszt�st c�lz� helyes gyakorlatok
modelljeinek meghat�roz�sa) (Nordic Council of Ministers, TemaNord, 2016).

(11) P�ld�ul �Every Meal Matters � Food donation guidelines�, (Minden �tel sz�m�t
� �lelmiszer-adom�nyoz�si ir�nymutat�sok) FoodDrinkEurope/EuroCommerce/Eur�pai
�lelmiszerbankok Sz�vets�ge � a N�v�nyek, �llatok, �lelmiszerek �s Takarm�nyok
�lland� Bizotts�ga �ltal j�v�hagyva.

(12) https://ec.europa.eu/food/safety/food_waste/eu_actions/eu-platform_en

(13) Az Eur�pai Parlament �s a Tan�cs 852/2004/EK rendelete (2004. �prilis 29.) az


�lelmiszer-higi�ni�r�l (HL L 139., 2004.4.30., 19. o.), 8. cikk (3) bekezd�s.

(14) http://ec.europa.eu/food/safety/food_waste/library/index_en.htm

(15) 852/2004/EK rendelet az �lelmiszer-higi�ni�r�l (HL L 139., 2004.4.30., 1.


o.).

(16) https://webgate.ec.europa.eu/dyna/hygienelegislation/

(17) �lelmez�si �s Mez�gazdas�gi Szervezet (2015. m�jus). Az �emberi fogyaszt�sra


sz�nt biztons�gos �s t�pl�l� �lelmiszer hasznos�t�sa �s �jraeloszt�sa� �tfog�
meghat�roz�sa (http://www.fao.org/save-food/news-and-multimedia/news/news-
details/en/c/288692/)

(18) Az �gazatot a felesleges �lelmiszer- �s italmennyis�gek Egyes�lt Kir�lys�gban


val� �jraeloszt�s�nak n�vel�s�t seg�t� eszk�z r�szek�nt az UK WRAP ahhoz ad
�tmutat�st, hogy mi min�s�l �jraeloszt�sra alkalmas �lelmiszer-feleslegnek.
Framework for Effective Redistribution Partnerships (Hat�kony �jraeloszt�si
partners�gek kerete) (WRAP, 2016).

(19) Az Eur�pai Parlament �s a Tan�cs 178/2002/EK rendelete (2002. janu�r 28.) az


�lelmiszerjog �ltal�nos elveir�l �s k�vetelm�nyeir�l, az Eur�pai
�lelmiszerbiztons�gi Hat�s�g l�trehoz�s�r�l �s az �lelmiszer-biztons�gra vonatkoz�
elj�r�sok meg�llap�t�s�r�l (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

(20) A FoodDrinkEurope, EuroCommerce �s az Eur�pai �lelmiszerbankok Sz�vets�ge


�ltal kidolgozott �lelmiszer-adom�nyoz�si ir�nymutat�sok szerinti besorol�s, Every
Meal Matters (Minden �tel sz�m�t), 2016. j�nius, 16. o.

(21)
https://ec.europa.eu/food/sites/food/files/safety/docs/biosafety_fh_legis_guidance_
reg-2004-852_hu.pdf

(22) L�sd p�ld�ul: Guidance on the application of EU food hygiene law to community
and charity food provision (�tmutat� az uni�s �lelmiszer-higi�niai jogszab�lynak a
k�z�ss�gi �s j�t�konys�gi c�l� �lelmiszer-ell�t�sra t�rt�n� alkalmaz�s�hoz) UK Food
Standards Agency, 2016. m�rcius.

(23) Az Eur�pai Parlament �s a Tan�cs 2000/31/EK ir�nyelve (2000. j�nius 8.) a


bels� piacon az inform�ci�s t�rsadalommal �sszef�gg� szolg�ltat�sok, k�l�n�sen az
elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkoz�sair�l (Elektronikus kereskedelemr�l
sz�l� ir�nyelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).

(24) Az �ltal�nos �lelmiszerjogi rendelet 3. cikk�nek (8) bekezd�se.

(25) Az �ltal�nos �lelmiszerjogi rendelet 3. cikk�nek (2) bekezd�se.

(26) Az �ltal�nos �lelmiszerjogi rendelet 3. cikk�nek (3) bekezd�se.

(27) Az �ltal�nos �lelmiszerjogi rendelet 17. cikk�nek (1) �s (2) bekezd�se.

(28) Az �ltal�nos �lelmiszerjogi rendelet (30) preambulumbekezd�se.

(29) A fogyaszt�k �lelmiszerekkel kapcsolatos t�j�koztat�s�r�l sz�l� 1169/2011/EU


rendelet 24. cikke el��rja, hogy a �fogyaszthat�s�gi id� lej�rt�t k�vet�en az
�lelmiszer a 178/2002/EK rendelet (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.) 14. cikk�nek
(2)�(5) bekezd�s�vel �sszhangban nem min�s�l biztons�gosnak�.

(30) HACCP-alap� elj�r�sok vagy �HACCP�: a vesz�lyelemz�s �s kritikus szab�lyoz�si


pontok (HACCP) elvein alapul� elj�r�sok, vagyis olyan �nellen�rz�si rendszer, amely
a HACCP elvekkel �sszhangban v�gzi a jelent�s �lelmiszer-biztons�gi vesz�lyek
azonos�t�s�t, ki�rt�kel�s�t �s ellen�rz�s�t.

(31) A Bizotts�g k�zlem�nye az el�felt�teli programokra �s a HACCP elvein alapul�


elj�r�sokra kiterjed� �lelmiszerbiztons�g-ir�ny�t�si rendszerek v�grehajt�s�r�l �s
ezen bel�l a rendszer egyes �lelmiszer-v�llalkoz�sokon bel�li v�grehajt�s�nak
megk�nny�t�s�r�l/rugalmass�g�r�l (2016/C 278/01)(HL C 278., 2016.7.30., 1. o.).

(32) Az �ltal�nos �lelmiszerjogi rendelet 14. cikk�nek (1) �s (2) bekezd�se.

(33) �tmutat� az �lelmiszerjog �ltal�nos szab�lyait meghat�roz� 178/2002/EK


rendelet 11., 12., 14., 17., 18., 19. �s 20. cikk�nek alkalmaz�s�hoz. Az
�lelmiszerl�nc- �s �llateg�szs�g�gyi �lland� Bizotts�g k�vetkeztet�sei.
https://ec.europa.eu/food/sites/food/files/safety/docs/gfl_req_guidance_rev_8_en.pd
f

(34) Az �ltal�nos �lelmiszerjogi rendelet 18. cikke.

(35) Az �ltal�nos �lelmiszerjogi rendelet 3. cikk�nek (7) bekezd�se.

(36) Az 1169/2011/EU rendelete a 2. cikk (2) bekezd�s�nek d) pontja.

(37) �tmutat� az �lelmiszerjog �ltal�nos szab�lyait meghat�roz� 178/2002/EK


rendelet 11., 12., 14., 17., 18., 19. �s 20. cikk�nek alkalmaz�s�hoz.

(38) A Bizotts�g 931/2011/EU v�grehajt�si rendelete (2011. szeptember 19.) a


178/2002/EK eur�pai parlamenti �s tan�csi rendeletnek az �llati eredet�
�lelmiszerek nyomonk�vethet�s�g�vel kapcsolatban meg�llap�tott k�vetelm�nyeir�l (HL
L 242., 2011.9.20., 2. o.).

(39) A Bizotts�g 208/2013/EU v�grehajt�si rendelete (2013. m�rcius 11.) a cs�r�k


�s a cs�r�k el��ll�t�s�ra sz�nt magvak nyomonk�vethet�s�g�nek k�vetelm�nyeir�l (HL
L 68., 2013.3.12., 16. o.).

(40) �tmutat� az �lelmiszerjog �ltal�nos szab�lyait meghat�roz� 178/2002/EK


rendelet 11., 12., 14., 17., 18., 19. �s 20. cikk�nek alkalmaz�s�hoz.

(41) E-2704/04.

(42) A Tan�cs 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a k�z�s hal�szati


politika szab�lyainak betart�s�t biztos�t� k�z�ss�gi ellen�rz� rendszer
l�trehoz�s�r�l, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a
2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az
1098/2007/EK, az 1300/2008/EK �s az 1342/2008/EK rendelet m�dos�t�s�r�l, valamint a
2847/93/EGK, az 1627/94/EK �s az 1966/2006/EK rendelet hat�lyon k�v�l helyez�s�r�l
(HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

(43) A Tan�cs 85/374/EGK ir�nyelve (1985. j�lius 25.) a hib�s term�kek�rt val�
felel�ss�gre vonatkoz� tag�llami t�rv�nyi, rendeleti �s k�zigazgat�si rendelkez�sek
k�zel�t�s�r�l (HL L 210., 1985.8.7., 29. o.).

(44) �tmutat� az �lelmiszerjog �ltal�nos szab�lyait meghat�roz� 178/2002/EK


rendelet 11., 12., 14., 17., 18., 19. �s 20. cikk�nek alkalmaz�s�hoz.
(45) pl. P�ld�ul Franciaorsz�g � K�lcs�n�s �lelmiszer-adom�nyoz�si
mintameg�llapod�s egy kiskereskedelmi v�llalat �s egy �lelmiszer-seg�lyez�
sz�vets�g k�z�tt, a vid�ki �s tengeri hal�szati t�rv�nyk�nyv L. 230-6. cikke
szerinti felhatalmaz�s alapj�n (Convention de dons de denr�es alimentaires entre un
commerce de d�tail alimentaire et une association d'aide alimentaire habilit�e en
application de l'article L. 230-6 du code rural et de la peche maritime) (l�sd:
http://agriculture.gouv.fr/don-alimentaire-un-modele-de-convention-entre-
distributeurs-et-associations).

(46) http://ec.europa.eu/food/food/biosafety/hygienelegislation/com_.rules_en.htm

(47) Az Eur�pai Parlament �s a Tan�cs 853/2004/EK rendelete (2004. �prilis 29.) az


�llati eredet� �lelmiszerek k�l�nleges higi�niai szab�lyainak meg�llap�t�s�r�l (HL
L 139., 2004.4.30., 55. o., helyesb�tve: HL L 226., 2004.6.25., 22. o.).

(48) HL C 278., 2016.7.30., 1. o.

(49) A Bizotts�g 2007/275/EK hat�rozata (2007. �prilis 17.) a 91/496/EGK �s a


97/78/EK tan�csi ir�nyelveknek megfelel�en az �llat-eg�szs�g�gyi hat�r�llom�sokon
ellen�rizend� term�kek �s �llatok jegyz�k�r�l (HL L 116., 2007.5.4., 9. o.), 2.
cikk a) pont.

(50) Az Eur�pai Parlament �s Tan�cs 2015. szeptember 9-i, a m�szaki szab�lyokkal


�s az inform�ci�s t�rsadalom szolg�ltat�saira vonatkoz� szab�lyokkal kapcsolatos
inform�ci�szolg�ltat�si elj�r�s meg�llap�t�s�r�l sz�l�, (EU) 2015/1535 ir�nyelv
szerinti bejelent�si elj�r�s.

(51) L�sd: ��lelmiszer-adom�nyoz�si ir�nymutat�sok�:


http://ec.europa.eu/food/safety/food_waste/library_en

(52) A fagyaszt�sra sz�nt h�st indokolatlan k�sedelem n�lk�l le kell fagyasztani


az el��ll�t�s ut�n [853/2004/EK rendelet]. Ez higi�niai �s min�s�gi okb�l kiz�rja
az ilyen term�kek lefagyaszt�s�nak lehet�s�g�t az eltarthat�s�gi id� v�g�n.

(53) Az Eur�pai Parlament �s a Tan�cs 1169/2011/EU rendelete (2011. okt�ber 25.) a


fogyaszt�k �lelmiszerekkel kapcsolatos t�j�koztat�s�r�l, az 1924/2006/EK �s az
1925/2006/EK eur�pai parlamenti �s tan�csi rendelet m�dos�t�s�r�l �s a 87/250/EGK
bizotts�gi ir�nyelv, a 90/496/EGK tan�csi ir�nyelv, az 1999/10/EK bizotts�gi
ir�nyelv, a 2000/13/EK eur�pai parlamenti �s tan�csi ir�nyelv, a 2002/67/EK �s a
2008/5/EK bizotts�gi ir�nyelv �s a 608/2004/EK bizotts�gi rendelet hat�lyon k�v�l
helyez�s�r�l (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.).

(54) Az Eur�pai Parlament �s a Tan�cs 1379/2013/EU rendelete (2013. december 11.)


a hal�szati �s akvakult�ra-term�kek piac�nak k�z�s szervez�s�r�l, az 1184/2006/EK
�s az 1224/2009/EK tan�csi rendelet m�dos�t�s�r�l, valamint a 104/2000/EK tan�csi
rendelet hat�lyon k�v�l helyez�s�r�l (HL L 354., 2013.12.28., 1. o.).

(55) Kombin�lt N�menklat�ra


(https://ec.europa.eu/taxation_customs/business/calculation-customs-duties/what-is-
common-customs-tariff/combined-nomenclature_en).

(56) A rendelet 15. cikke. E k�vetelm�ny nem �j, el�sz�r a 79/112/EK tan�csi
ir�nyelv 14. cikk�ben szerepelt (HL L 33., 1979.2.8., 1. o.).

(57) Az 1169/2011/EU rendelet 15. cikk�nek (2) bekezd�se.

(58)
https://ec.europa.eu/food/sites/food/files/safety/docs/fw_lib_best_before_en.pdf
(59)
http://ec.europa.eu/food/safety/docs/fw_eu_actions_date_marking_infographic_en.pdf

(60) D�ni�ban: a d�tumjelz�shez kapcsol�d� �d�nt�si fa�


http://ec.europa.eu/food/sites/food/files/safety/docs/fw_lib_da_mind-the-
date_decision-tree.pdf

(61) Franciaorsz�gban p�ld�ul az �gazati �s a j�t�konys�gi szervezetek k�z�tti


�lelmiszer-adom�nyoz�si mintameg�llapod�s (a 2016. febru�r 11-i 2016-138. sz�m�
t�rv�ny szerint) el��rja, hogy az �lelmiszergy�rt�k �s kiskeresked�k �fogyaszthat�
d�tummal ell�tott adom�nyainak legal�bb 48 �ra legyen az eltarthat�s�ga az
�lelmiszerbankoknak vagy m�s j�t�konys�gi szervezeteknek t�rt�n� �tad�skor.

(62) �sszehasonl�t� tanulm�ny az Eur�pai Uni� tag�llamainak �lelmiszer-


adom�nyoz�si jogszab�lyair�l �s gyakorlat�r�l, Eur�pai Gazdas�gi �s Szoci�lis
Bizotts�g, 2014.

(63) L�sd p�ld�ul: Belga �lelmiszer-biztons�gi hivatal Circulaire relative aux


dispositions applicables aux banques alimentaires et associations caritatives,
2017. febru�r 8.; Olaszorsz�g � Helyes gyakorlatok k�zik�nyve j�t�konys�gi
szervezetek sz�m�ra, Caritas Italiana, Fondazione Banco Alimentare Onlus, 2016.
m�rcius.

(64) A Bizotts�g 589/2008/EK rendelete (2008. j�nius 23.) az 1234/2007/EK tan�csi


rendeletnek a toj�s forgalmaz�sa tekintet�ben t�rt�n� alkalmaz�s�ra vonatkoz�
r�szletes szab�lyok meg�llap�t�s�r�l (HL L 163., 2008.6.24., 6. o.), 2. cikk.

(65) A 853/2004/EK rendelet (III. mell�klet, X. szakasz, I.3. fejezet).

(66) Az �llati eredet� �lelmiszerekre vonatkoz� uni�s �lelmiszer-higi�niai


szab�lyokkal �sszhangban a kiskeresked�k a toj�sokat m�s l�tes�tm�nybe is
sz�ll�thatj�k, ha betartj�k a 853/2004/EK rendelet minden rendelkez�s�t (bele�rtve
a nemzeti hat�s�gok �ltali j�v�hagy�st), vagy ha a sz�ll�t�s �margin�lis,
korl�tozott �s helyi� jelleg� �s az Eur�pai Bizotts�gnak bejelentett nemzeti
int�zked�sekkel van szab�lyozva. Tov�bbi inform�ci�k�rt l�sd: 5.2. szakasz.

(67) A Tan�cs 2006/112/EK ir�nyelve (2006. november 28.) a k�z�s


hozz�adott�rt�kad�-rendszerr�l (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).

(68) �sszehasonl�t� tanulm�ny az Eur�pai Uni� tag�llamainak �lelmiszer-


adom�nyoz�si jogszab�lyair�l �s gyakorlat�r�l, Eur�pai Gazdas�gi �s Szoci�lis
Bizotts�g, 2014.

(69) A h�abizotts�g �ltal elfogadott ir�nymutat�s itt tal�lhat�:

http://ec.europa.eu/taxation_customs/sites/taxation/files/resources/documents/taxat
ion/vat/key_documents/vat_committee/guidelines-vat-committee-meetings_en.pdf

(70) Review of EU legislation and policies with implications on food waste (Az
�lelmiszer-hullad�kok mennyis�g�t befoly�sol� uni�s jogszab�lyok �s szakpolitik�k
fel�lvizsg�lata), EU FUSIONS, 2015. j�nius 15.

https://www.eu-fusions.org/index.php/about-food-waste/283-food-waste-policy-
framework.

(71) Belgium, D�nia, Franciaorsz�g, N�metorsz�g, G�r�gorsz�g, Magyarorsz�g,


Olaszorsz�g, Lengyelorsz�g, Portug�lia, Spanyolorsz�g, Sv�dorsz�g �s az Egyes�lt
Kir�lys�g. �sszehasonl�t� tanulm�ny az Eur�pai Uni� tag�llamainak �lelmiszer-
adom�nyoz�si jogszab�lyair�l �s gyakorlat�r�l, Eur�pai Gazdas�gi �s Szoci�lis
Bizotts�g, 2014.

(72) E-009571/2014 (http://www.europarl.europa.eu/sides/getAllAnswers.do?


reference=E-2014-009571&language=EN)

(73) Ez az aj�nl�s a Bizotts�g �ltal a tag�llamokkal folytatott, a r�szorul�knak


adom�nyozott �lelmiszerek h��ja sz�m�t�s�val kapcsolatos egyeztet�seken alapul.

(74) A v�llalat forgalm�nak 0,5 %-�ban maxim�lva.

(75) Az Eur�pai Parlament �s a Tan�cs 223/2014/EU rendelete (2014. m�rcius 11.) a


legink�bb r�szorul� szem�lyeket t�mogat� eur�pai seg�ts�gny�jt�si alapr�l (HL L
72., 2014.3.12., 1. o.).

(76) L�sd: 223/2014/EU rendelet 26. cikke (2) bekezd�s�nek d) pontja.

(77) Az Eur�pai Parlament �s a Tan�cs 508/2014/EU rendelete (2014. m�jus 15.) az


Eur�pai Tenger�gyi �s Hal�szati Alapr�l, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az
1198/2006/EK �s a 791/2007/EK tan�csi rendelet, valamint az 1255/2011/EU eur�pai
parlamenti �s tan�csi rendelet hat�lyon k�v�l helyez�s�r�l, 67. cikk (HL L 149.,
2014.5.20., 1. o.).

1. MELL�KLET

Az �lelmiszer-adom�nyoz�s szempontj�b�l fontos jogszab�lyok �sszefoglal� t�bl�zata


(1)

�ltal�nos �lelmiszerjogi rendelet

A 178/2002/EK rendelet

E rendelet az �lelmiszert forgalomba hoz� �sszes �lelmiszer-v�llalkoz�ra


vonatkozik, bele�rtve az �jraeloszt� szervezeteket �s egy�b j�t�konys�gi
szervezeteket (3.2. cikk).

Az �lelmiszerl�nc �sszes szerepl�je gondoskodik arr�l, hogy az �lelmiszerek


megfeleljenek az �ltal�nos �lelmiszerjogi rendelet k�vetelm�nyeinek (17. cikk (1)
bekezd�s).

Az �lelmiszer-v�llalkoz� k�teles teljes�teni valamennyi �lelmiszerjogi k�vetelm�nyt


(�lelmiszerbiztons�g, �lelmiszer-higi�nia, a fogyaszt�k �lelmiszerekkel kapcsolatos
t�j�koztat�sa) azokn�l a tev�kenys�gekn�l, amelyeket az �ltala ellen�rz�tt
�lelmiszerl�nc-szakaszban v�geznek (17. cikk).

A 14. cikk r�gz�ti az �sszes szerepl� �ltal betartand� alapvet� �lelmiszer-


biztons�gi k�vetelm�nyeket.

Az �ltal�nos �lelmiszerjogi rendelet 18. cikke bevezeti a nyomonk�vethet�s�g


koncepci�j�t.

A h�ztart�sokban saj�t haszn�latra �s fogyaszt�sra sz�nt �lelmiszerek nem tartoznak


a rendelet hat�lya al� (1.3. cikk).

�lelmiszer-higi�niai csomag

A 852/2004/EK rendelet

A 853/2004/EK rendelet

Minden �lelmiszer-v�llalkoz� k�teles betartani az �lelmiszer-higi�ni�ra vonatkoz�


uni�s szab�lyokat.

Az �lelmiszer-biztons�g szavatol�s�ra a teljes �lelmiszerl�ncon kereszt�l sz�ks�g


van, kezdve az els�dleges termel�st�l.

A szobah�m�rs�kleten biztons�gosan nem t�rolhat� �lelmiszerek, k�l�n�sen a


fagyasztott �lelmiszerek eset�ben fontos a h�t�si l�nc fenntart�sa.

Adott esetben a HACCP elvein alapul� helyes higi�niai gyakorlatokat �s elj�r�sokat


a teljes �lelmiszerl�ncon kereszt�l be kell tartani.

Az �llati eredet� �lelmiszerekre k�l�nleges k�vetelm�nyek vonatkoznak.

A higi�niai szab�lyokat csak azokra a v�llalkoz�sokra kellene alkalmazni, amelyek


fogalma felt�telezi a tev�kenys�gek bizonyos folyamatoss�g�t, valamint a
szervezetts�g bizonyos fok�t (852/2004/EK rendelet (9) preambulumbekezd�s).

Az �lelmiszerek c�mk�z�se �s eltarthat�s�ga

Az 1169/2011/EU rendelete

Az �lelmiszer-v�llalkoz�k k�telesek a �min�s�g�t meg�rzi� vagy a �fogyaszthat�


d�tum felt�ntet�s�re.

Az uni�s jog a �min�s�g�t meg�rzi� d�tum ut�n is megengedi az �lelmiszerek


forgalomba hozatal�t (az �lelmiszerek �fogyaszthat� d�tum ut�ni forgalmaz�sa
azonban nem tekinthet� biztons�gosnak �s ez�rt tilos).

A fogyaszt�k �lelmiszerekkel kapcsolatos t�j�koztat�s�ra vonatkoz� szab�lyokat csak


azokra a v�llalkoz�sokra kellene alkalmazni, amelyek fogalma felt�telezi a
tev�kenys�gek bizonyos folyamatoss�g�t �s bizonyos fok� szervezetts�get ((15)
preambulumbekezd�s).

H�aszab�lyok
A 2006/112/EK ir�nyelv

A h�abizotts�g 97. �l�s�nek ir�nymutat�sai (2)

A 2006/112/EK ir�nyelv �rtelm�ben az adom�nyoz�sra sz�nt �lelmiszer ut�n h�a


fizetend�, ha az adom�nyoz� �ltal a v�s�rl�skor fizetett h�a levon�sra ker�lt (16.
cikk).

Az ad�alap nem m�s, mint az adom�nyoz�skor �rv�nyes beszerz�si �r, az �ruknak az


adom�nyoz�s megt�rt�ntekor fenn�ll� �llapota szerint korrig�lva (74. cikk).

A Bizotts�g aj�nl�sa szerint a �min�s�g�t meg�rzi� d�tumhoz k�zeli �lelmiszerekn�l


a tag�llamoknak a h�a kisz�m�t�s�nak alapj�t k�pez� �rt�ket meglehet�sen alacsonyan
kellene tartaniuk, ak�r nulla k�zel�ben olyankor, amikor az �lelmiszernek m�r
t�nyleg nincs �rt�ke.

Hat�s�gi ellen�rz�sek

Az Eur�pai Parlament �s a Tan�cs 854/2004/EK rendelete (2004. �prilis 29.) az


emberi fogyaszt�sra sz�nt �llati eredet� term�kek hat�s�gi ellen�rz�s�nek
megszervez�s�re vonatkoz� k�l�nleges szab�lyok meg�llap�t�s�r�l

(HL L 139., 2004.4.30., 206. o.).

Az emberi fogyaszt�sra sz�nt �llati eredet� term�keket el��ll�t� l�tes�tm�nyek


ellen�rz�sei.

Az Eur�pai Parlament �s a Tan�cs 882/2004/EK rendelete (2004. �prilis 29.) a


takarm�ny- �s �lelmiszerjog, valamint az �llateg�szs�g�gyi �s az �llatok k�m�let�re
vonatkoz� szab�lyok k�vetelm�nyeinek t�rt�n� megfelel�s ellen�rz�s�nek biztos�t�sa
c�lj�b�l v�grehajtott hat�s�gi ellen�rz�sekr�l (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.).

A takarm�ny- �s �lelmiszerjog, valamint az �llateg�szs�g�gyi �s az �llatok


k�m�let�re vonatkoz� szab�lyok betart�s�nak ellen�rz�sei.

Az Eur�pai Parlament �s a Tan�cs (EU) 2017/625 rendelete (2017. m�rcius 15.) az


�lelmiszer- �s takarm�nyjog, valamint az �llateg�szs�g�gyi �s �llatj�l�ti
szab�lyok, a n�v�nyeg�szs�g�gyi szab�lyok, �s a n�v�nyv�d� szerekre vonatkoz�
szab�lyok alkalmaz�s�nak biztos�t�sa c�lj�b�l v�gzett hat�s�gi ellen�rz�sekr�l �s
m�s hat�s�gi tev�kenys�gekr�l, tov�bb� a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az
1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 �s
az (EU) 2016/2031 eur�pai parlamenti �s tan�csi rendelet, az 1/2005/EK �s az
1099/2009/EK tan�csi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a
2008/119/EK �s a 2008/120/EK tan�csi ir�nyelv m�dos�t�s�r�l, �s a 854/2004/EK �s a
882/2004/EK eur�pai parlamenti �s tan�csi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a
90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK �s a 97/78/EK tan�csi ir�nyelv �s
a 92/438/EGK tan�csi hat�rozat hat�lyon k�v�l helyez�s�r�l (a hat�s�gi
ellen�rz�sekr�l sz�l� rendelet)(HL L 95., 2017.4.7., 1. o.).

Az �lelmiszer- �s takarm�nyjog, valamint az �llateg�szs�g�gyi �s �llatj�l�ti


szab�lyok, a n�v�nyeg�szs�g�gyi szab�lyok, �s a n�v�nyv�d� szerekre vonatkoz�
szab�lyok alkalmaz�s�nak biztos�t�sa c�lj�b�l v�gzett hat�s�gi ellen�rz�seket �s
m�s hat�s�gi tev�kenys�geket szab�lyozza. Az �j szab�lyok fokozatosan v�lnak
alkalmazand�v�, 2019. december 14. a legfontosabb alkalmaz�si d�tum.

Hullad�k-keretir�nyelv

Az Eur�pai Parlament �s a Tan�cs 2008/98/EK ir�nyelve (2008. november 19.) a


hullad�kokr�l �s egyes ir�nyelvek hat�lyon k�v�l helyez�s�r�l (HL L 312.,
2008.11.22., 3. o.).

A hullad�kmegel�z�st hat�rozza meg a hullad�khierarchia els� l�p�sek�nt �s


hullad�kmegel�z�si programok kidolgoz�s�ra k�telezi a tag�llamokat.

A hullad�k-keretir�nyelv m�dos�t�si javaslata [COM(2015)595 final] az �tfog�


hullad�kmegel�z�si politika r�szek�nt er�s�ti meg a hullad�kmegel�z�st. Felk�ri a
tag�llamokat arra, hogy az ell�t�si l�nc minden szakasz�ban cs�kkents�k az
�lelmiszer-hullad�kot, figyelj�k az �lelmiszer-hullad�k szintj�t �s k�t�vente
tegyenek jelent�st.

A Bizotts�g a tag�llamok kedvez� v�lem�nye alapj�n fogadja el az �lelmiszer-


hullad�k m�r�si m�dszer�t.

Inform�ci�s t�rsadalommal �sszef�gg� szolg�ltat�sok (k�l�n�sen az e-kereskedelem)

A 2000/31/EK ir�nyelv


Hozz�j�rul a bels� piac megfelel� m�k�d�s�hez az inform�ci�s t�rsadalommal
�sszef�gg� szolg�ltat�sok tag�llamok k�z�tti szabad mozg�s�nak biztos�t�sa �ltal.

K�zel�ti egym�shoz az inform�ci�s t�rsadalommal �sszef�gg� szolg�ltat�sokra


alkalmazand�, t�bbek k�z�tt a k�zvet�t� szolg�ltat�k felel�ss�g�vel kapcsolatos
bizonyos nemzeti rendelkez�seket.

Kieg�sz�ti az inform�ci�s t�rsadalommal �sszef�gg� szolg�ltat�sokra alkalmazand�


k�z�ss�gi jogot, a k�z�ss�gi jogi aktusokban �s az azokat v�grehajt� nemzeti
jogszab�lyokban meg�llap�tott v�delem � k�l�n�sen a k�zeg�szs�g�gy �s a fogyaszt�i
�rdekek v�delme � szintj�nek s�relme n�lk�l, amennyiben ez nem korl�tozza az
inform�ci�s t�rsadalommal �sszef�gg� szolg�ltat�sok ny�jt�s�nak szabads�g�t.

A mez�gazdas�gi term�kek piac�nak k�z�s szervez�se

Az Eur�pai Parlament �s a Tan�cs 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a


mez�gazdas�gi term�kpiacok k�z�s szervez�s�nek l�trehoz�s�r�l, �s a 922/72/EGK, a
234/79/EGK, az 1037/2001/EK �s az 1234/2007/EK tan�csi rendelet hat�lyon k�v�l
helyez�s�r�l (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

34. cikk (4) bekezd�s, a piacr�l t�rt�n� kivon�sok j�t�konys�gi c�lra. A piacr�l
t�rt�n� kivon�sok jelenleg a v�gs� kedvezm�nyezettek sz�m�ra t�rt�n� �ingyenes�
szervezett adom�nyoz�s egyik form�j�t jelentik. A vonatkoz� jogszab�lyok magasabb
t�mogat�st biztos�tanak az ingyenes eloszt�shoz (a piacr�l t�rt�n� kivon�sok
j�t�konys�gi c�lra), mint a t�bbi rendeltet�si c�lhoz. Egyedi jel�l�s bevezet�s�t
is tervezik az uni�s finansz�roz�s forr�s�nak �s felhaszn�l�s�nak prom�ci�ja
c�lj�b�l. A piacr�l t�rt�n� kivon�sokat lehet�leg �gy kell megszervezni, hogy a
kivont term�kek a tag�llamok �ltal j�v�hagyott j�t�konys�gi szervezeteken �s egy�b
int�zm�nyeken kereszt�l ker�ljenek �jraeloszt�sra a r�szorul�knak. A kivont
term�kek egy�b felhaszn�l�sa az ingyenes eloszt�s alternat�v�jak�nt t�rt�nik.

A hal�szati �s akvakult�ra-term�kek piac�nak k�z�s szervez�se

A 1379/2013/EU rendelet

34. cikk (2) bekezd�s, a k�z�s forgalmaz�si el��r�soknak val� megfelel�s. A k�z�s
forgalmaz�si el��r�soknak (bele�rtve a minim�lis v�delmi referenciam�reteket) nem
megfelel� hal�szati term�kek nem haszn�lhat�k fel k�zvetlen emberi fogyaszt�sra.
Egy�b felhaszn�l�sok megengedettek.

K�z�s hal�szati politika ellen�rz�si szab�lyok

A 1224/2009/EK rendelet

Az 58. cikk bevezeti a hal�szati �s akvakult�ra-term�kekre vonatkoz�


nyomonk�vethet�s�gi k�vetelm�nyeket.
A legink�bb r�szorul� szem�lyeket t�mogat� eur�pai seg�ts�gny�jt�si alap (FEAD)

A 223/2014/EU rendelet

A FEAD operat�v programja biztos�thatja az �lelmiszer-adom�nyok finansz�roz�s�t;


ily m�don az �lelmiszert egy partnerszervezet (k�zint�zm�ny vagy nonprofit
szervezet) kapja ingyenes adom�nyk�nt.

A FEAD alapokb�l fedezhet�k azon k�lts�gek, amelyek az adom�nyozott �lelmiszernek


az adom�nyoz�t�l val� begy�jt�s�vel, sz�ll�t�s�val, t�rol�s�val �s a legink�bb
r�szorul� szem�lyeknek val� kioszt�s�val kapcsolatosak.

A potenci�lis adom�nyoz�k k�r�ben v�gzett figyelemfelkelt� tev�kenys�gek is


t�mogathat�k.

(1) A t�bl�zat alapja az Eur�pai Gazdas�gi �s Szoci�lis Bizotts�g �ltal


k�sz�ttetett �sszehasonl�t� tanulm�ny az Eur�pai Uni� tag�llamainak �lelmiszer-
adom�nyoz�si jogszab�lyair�l �s gyakorlat�r�l (Bio by Deloitte, 2014. j�lius 7.)
c�m� tanulm�ny.

(2) Szerepel az ir�nymutat�sok list�j�n (l�sd 165. o.), amely itt tal�lhat�:
http://ec.europa.eu/taxation_customs/resources/documents/taxation/vat/key_documents
/vat_committee/guidelines-vat-committee-meetings_en.pdf

2. MELL�KLET

D�nt�si fa: J�t�konys�gi szervezetnek/�lelmiszerbanknak sz�ll�t� kiskeresked�k�nt


vagy j�t�konys�gi szervezetk�nt/�lelmiszerbankk�nt meg kell-e felelnem a
853/2004/EK rendeletnek?

Image

You might also like