You are on page 1of 16

AZ EUR�PAI PARLAMENT �S A TAN�CS 764/2008/EK RENDELETE

(2008. j�lius 9.)

az egyes nemzeti m�szaki szab�lyoknak a valamely m�sik tag�llamban jogszer�en


forgalmazott term�kekre t�rt�n� alkalmaz�s�ra vonatkoz� elj�r�sok meg�llap�t�s�r�l
�s a 3052/95/EK hat�rozat hat�lyon k�v�l helyez�s�r�l

(EGT-vonatkoz�s� sz�veg)

AZ EUR�PAI PARLAMENT �S AZ EUR�PAI UNI� TAN�CSA,

tekintettel az Eur�pai K�z�ss�get l�trehoz� szerz�d�sre �s k�l�n�sen annak 37. �s


95. cikk�re,

tekintettel a Bizotts�g javaslat�ra,

tekintettel az Eur�pai Gazdas�gi �s Szoci�lis Bizotts�g v�lem�ny�re (1),

a R�gi�k Bizotts�g�val val� konzult�ci�t k�vet�en,

a Szerz�d�s 251. cikk�ben meg�llap�tott elj�r�ssal �sszhangban (2),

mivel:

(1)

A bels� piac egy olyan bels� hat�rok n�lk�li ter�letb�l �ll, amelyen bel�l a
Szerz�d�s alapj�n � amely tiltja a behozatalra vonatkoz�an a mennyis�gi
korl�toz�sokkal azonos hat�s� int�zked�seket � biztos�tott az �ruk szabad mozg�sa.
E tilalom hat�lya al� tartozik minden olyan nemzeti int�zked�s, amely alkalmas
arra, hogy k�zvetlen vagy k�zvetett m�don, t�nylegesen vagy potenci�lisan
akad�lyozza a K�z�ss�gen bel�li �rukereskedelmet.

(2)

El�fordulhat, hogy a tag�llamok illet�kes hat�s�gai � a jogszab�lyok


harmoniz�l�s�nak hi�ny�ban � jogszer�tlen�l az �ruk tag�llamok k�z�tti szabad
mozg�s�t g�tl� akad�lyokat hoznak l�tre annak k�vetkezt�ben, hogy a m�s
tag�llamokban jogszer�en forgalmazott term�kekre olyan � t�bbek k�z�tt a
megjel�l�sre, a form�ra, a m�retre, a t�megre, az �sszet�telre, a kiszerel�sre, a
c�mk�z�sre �s a csomagol�sra vonatkoz� � k�vetelm�nyeket meg�llap�t� m�szaki
szab�lyokat alkalmaznak, amelyeknek ezen term�keknek meg kell felelni�k. Az ilyen
m�szaki szab�lyok m�s tag�llamokban jogszer�en forgalmazott term�kekre val�
alkalmaz�sa ellent�tes lehet a Szerz�d�s 28. �s 30. cikk�vel, m�g akkor is, ha azok
megk�l�nb�ztet�s n�lk�l valamennyi term�kre �rv�nyesek.

(3)

Az Eur�pai K�z�ss�gek B�r�s�g�nak �t�lkez�si gyakorlat�b�l ered� k�lcs�n�s


elismer�s elve a bels� piacon bel�l az �ruk szabad mozg�s�t biztos�t� egyik eszk�z.
A k�lcs�n�s elismer�s azokra a term�kekre vonatkozik, amelyek nem tartoznak a
k�z�ss�gi harmoniz�ci�s jogszab�lyok hat�lya al�, illetve a term�kek olyan
vonatkoz�saira, amelyek e jogszab�lyok hat�ly�n k�v�l esnek. Ezen elv �rtelm�ben
egy tag�llam nem tilthatja meg a saj�t ter�let�n egy m�sik tag�llamban jogszer�en
forgalmazott term�kek �rt�kes�t�s�t, m�g akkor sem, ha azokat a hazai term�kek
eset�ben betartand� m�szaki szab�lyokt�l elt�r� m�szaki szab�lyoknak megfelel�en
gy�rtott�k. Az ezen elv al�li egyed�li kiv�telt a Szerz�d�s 30. cikk�ben
meghat�rozott, vagy egy�b k�z�rdeken alapul�, k�nyszer�t� k�vetelm�nyek alapj�n
igazolt �s az el�rni k�v�nt c�llal ar�nyos korl�toz�sok k�pezik.

(4)

A k�lcs�n�s elismer�s elv�nek a tag�llamok �ltali megfelel� alkalmaz�sa


tekintet�ben m�g mindig sz�mos probl�ma �ll fenn. Ez�rt elj�r�sokat kell
meghat�rozni, hogy minim�lisra cs�kkents�k annak a lehet�s�g�t, hogy a m�szaki
szab�lyok az �ruk tag�llamok k�z�tti szabad mozg�s�t g�tl�, jogszer�tlen
akad�lyokat teremtsenek. Ilyen elj�r�sok hi�nya a tag�llamokban az �ruk szabad
mozg�s�t g�tl� tov�bbi akad�lyokat teremt, mivel visszatartja a v�llalkoz�sokat
att�l, hogy egy m�sik tag�llamban jogszer�en forgalmazott term�keiket a m�szaki
szab�lyokat alkalmaz� tag�llam ter�let�n �rt�kes�ts�k. A felm�r�sek szerint sok
v�llalkoz�s � k�l�n�sen a kis- �s k�z�pv�llalkoz�sok (kkv-k) � vagy m�dos�tja
term�keit, hogy azok megfeleljenek a tag�llamok m�szaki szab�lyainak, vagy
tart�zkodik att�l, hogy az adott tag�llamokban forgalmazza term�keit.

(5)

Az illet�kes hat�s�gokn�l szint�n hi�nyoznak a megfelel� elj�r�sok a m�szaki


szab�lyoknak egy m�sik tag�llamban jogszer�en forgalmazott, meghat�rozott
term�kekre val� alkalmaz�s�hoz. Ilyen elj�r�sok hi�nya cs�kkenti a lehet�s�g�t
annak, hogy a Szerz�d�ssel �sszhangban �rt�kelj�k a term�kek megfelel�s�g�t.

(6)

A k�lcs�n�s elismer�sr�l sz�l�, 1999. okt�ber 28-i tan�csi �ll�sfoglal�s (3)


r�mutatott, hogy a gazdas�gi szerepl�k �s a polg�rok nem mindig �lnek teljes
m�rt�kben �s megfelel�en a k�lcs�n�s elismer�s elv�vel, mert nem ismerik el�gg� az
elvet �s alkalmaz�s�nak k�vetkezm�nyeit. Az �ll�sfoglal�sban felsz�l�tott�k a
tag�llamokat, hogy dolgozzanak ki megfelel� int�zked�seket annak �rdek�ben, hogy a
k�lcs�n�s elismer�s vonatkoz�s�ban hat�kony keretet biztos�tsanak a gazdas�gi
szerepl�k �s a polg�rok sz�m�ra, t�bbek k�z�tt az�ltal, hogy hat�konyan
foglalkoznak a gazdas�gi szerepl�k �s a polg�rok k�relmeivel, �s e k�relmekre gyors
v�laszt adnak.

(7)

A 2007. m�rcius 8�9-i Eur�pai Tan�cs hangs�lyozta annak fontoss�g�t, hogy az �ruk
bels� piaca friss lend�letet kapjon a k�lcs�n�s elismer�s er�s�t�se r�v�n, a
biztons�g �s a fogyaszt�v�delem magas szintj�nek biztos�t�sa mellett. A 2007.
j�nius 21�22-i Eur�pai Tan�cs hangs�lyozta, hogy a bels� piac n�gy szabads�g�nak
(az �ruk, a szem�lyek, a szolg�ltat�sok �s a t�ke szabad mozg�sa) tov�bbi
meger�s�t�se �s a bels� piac m�k�d�s�nek jav�t�sa tov�bbra is els�dleges fontoss�g�
a n�veked�s, a versenyk�pess�g �s a foglalkoztat�s tekintet�ben.

(8)

Az �ruk bels� piac�nak z�kken�mentes m�k�d�se megfelel� �s �tl�that� eszk�z�ket


tesz sz�ks�gess� egy tag�llam m�szaki szab�lyainak valamely m�sik tag�llamban
jogszer�en forgalmazott meghat�rozott term�kekre val� alkalmaz�s�b�l ered�
probl�m�k megold�sa �rdek�ben.

(9)

A bels� piac m�k�d�s�nek jav�t�s�t szem el�tt tartva, ez a rendelet adott esetben
nem s�rti a m�szaki szab�lyok tov�bbi harmoniz�ci�j�t.

(10)
Kereskedelmi akad�lyok a Szerz�d�s 28. �s 30. cikk�nek hat�lya al� tartoz�, m�s
t�pus� int�zked�sekb�l is eredhetnek. Ilyen int�zked�s lehet p�ld�ul a
k�zbeszerz�si elj�r�sokhoz k�sz�tett m�szaki le�r�s vagy a nemzeti nyelvek
haszn�lat�ra vonatkoz� k�telezetts�g. Ezek az int�zked�sek azonban nem min�s�lnek
az e rendelet �rtelm�ben vett m�szaki szab�lyoknak, �s �gy nem tartoznak annak
hat�lya al�.

(11)

Az e rendelet �rtelm�ben vett m�szaki szab�lyokat n�ha egy tag�llami jog �ltal
el��rt azon k�telez� el�zetes enged�lyez�si elj�r�s alatt, illetve r�v�n
alkalmazz�k, amely sor�n m�g azt megel�z�en, hogy a term�ket vagy a term�kt�pust
forgalomba hozhatn�k valamely tag�llamban vagy annak egy r�sz�n, az adott tag�llam
illet�kes hat�s�g�nak a k�relmet k�vet�en hivatalos j�v�hagy�s�t kell adnia. Az
ilyen elj�r�sok megl�te �nmag�ban korl�tozza az �ruk szabad mozg�s�t. Ez�rt a
term�kek bels� piacon val� szabad mozg�s�nak alapelve tekintet�ben a korl�toz�s
indokolts�ga �rdek�ben a k�telez� el�zetes enged�lyez�si elj�r�s c�lj�nak a
k�z�ss�gi jog �ltal elismert k�z�rdek� c�lt kell k�vetnie, valamint
megk�l�nb�ztet�st�l mentesnek �s ar�nyosnak kell lennie, azaz alkalmasnak kell
lennie a kit�z�tt c�l el�r�s�re, de nem l�pheti t�l az eml�tett c�l el�r�s�hez
sz�ks�ges m�rt�ket. Azt, hogy a k�telez� el�zetes enged�lyez�si elj�r�s megfelel-e
az ar�nyoss�g elv�nek, a B�r�s�g �t�lkez�si gyakorlat�ban meghat�rozott
megfontol�sokra figyelemmel kell �rt�kelni.

(12)

Egy term�k forgalomba hozatal�ra vonatkoz� el�zetes enged�lyez�s k�vetelm�nye �


mint olyan � nem k�pez az e rendelet �rtelm�ben vett m�szaki szab�lyt, ez�rt nem
min�s�lnek az e rendelet hat�lya al� tartoz� hat�rozatnak a term�kek piaci
forgalomb�l val� kiz�r�s�nak vagy kivon�s�nak azon esetei, amelyek kiz�r�lagos
indoka az �rv�nyes el�zetes enged�ly hi�nya. Amikor azonban ilyen k�telez� el�zetes
enged�lyez�st k�relmeznek egy adott term�kre vonatkoz�an, b�rmilyen, a k�relem
m�szaki szab�lyok alapj�n t�rt�n� elutas�t�s�t el�ir�nyz� d�nt�st e rendeletnek
megfelel�en kell meghozni annak �rdek�ben, hogy a k�relmez� r�szes�lj�n az e
rendelet �ltal biztos�tott elj�r�si v�delemben.

(13)

E rendelet hat�lya al�l ki kell z�rni a nemzeti b�r�s�gok olyan �gyek jogszer�s�g�t
�rt�kel� hat�rozatait, amelyekben egy m�szaki szab�ly alkalmaz�sa miatt nem
enged�lyezik az egyik tag�llamban jogszer�en forgalmazott term�keknek egy m�sik
tag�llam piac�ra val� bejut�s�t vagy szankci�kat alkalmaznak.

(14)

A fegyverek olyan term�kek, amelyek s�lyos vesz�lyt jelenthetnek a szem�lyek


eg�szs�g�re �s biztons�g�ra, valamint a tag�llamok k�zbiztons�g�ra n�zve. Valamely
tag�llamban jogszer�en forgalmazott bizonyos fegyverfajt�kra egy m�sik tag�llamban
� a szem�lyek eg�szs�g�nek �s biztons�g�nak v�delme, valamint a b�nmegel�z�s
c�lj�b�l � korl�toz� int�zked�sek vonatkozhatnak. Ezen int�zked�sek magukban
foglalhatj�k egy adott tag�llamban jogszer�en forgalmazott fegyvereknek egy m�sik
tag�llam piac�n val� forgalomba hozatal�t megel�z� konkr�t ellen�rz�seket �s
enged�lyez�seket. Ez�rt a tag�llamok sz�m�ra lehet�v� kell tenni annak
megakad�lyoz�s�t, hogy a fegyverek a nemzeti elj�r�si k�vetelm�nyeik marad�ktalan
teljes�t�se el�tt forgalomba ker�ljenek.

(15)

Az �ltal�nos term�kbiztons�gr�l sz�l�, 2001. december 3-i 2001/95/EK eur�pai


parlamenti �s tan�csi ir�nyelv (4) meghat�rozza, hogy csak biztons�gos term�kek
hozhat�k forgalomba, valamint meg�llap�tja a gy�rt�k �s forgalmaz�k
k�telezetts�geit a term�kek biztons�ga tekintet�ben. Feljogos�tja a hat�s�gokat
arra, hogy azonnali hat�llyal elrendelj�k b�rmely vesz�lyes term�k piacr�l val�
kivon�s�t, vagy a k�l�nf�le biztons�gi �rt�kel�sekhez, ellen�rz�sekhez �s
vizsg�latokhoz sz�ks�ges id�tartamra ideiglenesen megtilts�k azon term�kek
forgalmaz�s�t, amelyek vesz�lyesek lehetnek. Az ir�nyelv arra is feljogos�tja a
hat�s�gokat, hogy s�lyos vesz�lyt jelent� term�kek eset�ben megtegy�k a 8. cikk (1)
bekezd�s�nek b)�f) pontj�ban eml�tettekhez hasonl� int�zked�sek kell� gyorsas�ggal
t�rt�n� alkalmaz�s�hoz sz�ks�ges l�p�seket. Emiatt a tag�llamok illet�kes hat�s�gai
�ltal az eml�tett ir�nyelv 8. cikke (1) bekezd�s�nek d)�f) pontj�t �s 8. cikk�nek
(3) bekezd�s�t v�grehajt� nemzeti jogszab�lyoknak megfelel�en hozott int�zked�seket
e rendelet hat�lya al�l ki kell z�rni.

(16)

Az �lelmiszerjog �ltal�nos elveir�l �s k�vetelm�nyeir�l, az Eur�pai �lelmiszer-


biztons�gi Hat�s�g l�trehoz�s�r�l �s az �lelmiszer-biztons�gra vonatkoz� elj�r�sok
meg�llap�t�s�r�l sz�l�, 2002. janu�r 28-i 178/2002/EK eur�pai parlamenti �s tan�csi
rendelet (5) l�trehozott t�bbek k�z�tt egy s�rg�ss�gi riaszt�rendszert az
�lelmiszerekb�l vagy takarm�nyokb�l ered�, emberi eg�szs�get fenyeget� k�zvetlen
vagy k�zvetett kock�zat bejelent�s�re. Ez arra k�telezi a tag�llamokat, hogy a
s�rg�ss�gi riaszt�rendszeren kereszt�l halad�ktalanul jelentsenek a Bizotts�gnak
minden olyan �ltaluk hozott int�zked�st, amely az �lelmiszer vagy takarm�ny
forgalomba hozatal�nak korl�toz�s�ra, piacr�l t�rt�n� kivon�s�ra vagy
visszah�v�s�ra ir�nyul az emberi eg�szs�g v�delme �rdek�ben �s amely gyors
fell�p�st ig�nyel. A tag�llamok illet�kes hat�s�gai �ltal az eml�tett rendelet 50.
cikke (3) bekezd�s�nek a) pontja �s 54. cikke alapj�n hozott int�zked�seket ez�rt
ki kell z�rni e rendelet hat�lya al�l.

(17)

A takarm�ny- �s �lelmiszerjog, valamint az �llat-eg�szs�g�gyi �s az �llatok


k�m�let�re vonatkoz� szab�lyok k�vetelm�nyeinek t�rt�n� megfelel�s ellen�rz�s�nek
biztos�t�sa c�lj�b�l v�grehajtott hat�s�gi ellen�rz�sekr�l sz�l�, 2004. �prilis 29-
i 882/2004/EK eur�pai parlamenti �s tan�csi rendelet (6) �ltal�nos szab�lyokat
�llap�t meg a k�l�n�sen az embereket �s az �llatokat k�zvetlen�l vagy a k�rnyezeten
kereszt�l fenyeget� kock�zatok megel�z�s�t, megsz�ntet�s�t vagy elfogadhat�
m�rt�k�re val� cs�kkent�s�t, a takarm�ny- �s �lelmiszer-kereskedelemben
tisztess�ges gyakorlat garant�l�s�t �s a fogyaszt�k v�delm�t � ezen bel�l a
takarm�nyok �s �lelmiszerek c�mk�z�s�t �s a fogyaszt�k t�j�koztat�s�nak egy�b
form�it � c�lz� szab�lyok betart�s�nak fel�lvizsg�lat�ra szolg�l� hat�s�gi
ellen�rz�sek v�gz�s�re vonatkoz�an. Az eml�tett rendelet k�l�n�s elj�r�st �llap�t
meg annak biztos�t�s�ra, hogy a gazdas�gi szerepl� orvosolja az �lelmiszer- �s
takarm�nyjognak, valamint az �llat-eg�szs�g�gyi �s az �llatok k�m�let�re vonatkoz�
szab�lyoknak val� megfelel�s hi�ny�t. A tag�llamok illet�kes hat�s�gai �ltal az
eml�tett rendelet 54. cikke alapj�n hozott int�zked�seket ez�rt ki kell z�rni e
rendelet hat�lya al�l. Az illet�kes hat�s�gok �ltal a nemzeti m�szaki szab�lyok
alapj�n tett vagy tervezett azon int�zked�sek azonban, amelyek nem vonatkoznak a
882/2004/EK rendelet c�lkit�z�seire, e rendelet hat�lya al� tartoznak.

(18)

A k�z�ss�gi vasutak biztons�g�r�l sz�l�, 2004. �prilis 29-i 2004/49/EK eur�pai


parlamenti �s tan�csi ir�nyelv (vas�tbiztons�gi ir�nyelv) (7) enged�lyez�si
elj�r�st hat�roz meg a haszn�latban l�v� j�rm�vek �zembe helyez�se tekintet�ben, �s
teret enged bizonyos nemzeti szab�lyok alkalmaz�s�nak. Az illet�kes hat�s�gok �ltal
a fenti ir�nyelv 14. cikke alapj�n hozott int�zked�seket ez�rt ki kell z�rni e
rendelet hat�lya al�l.
(19)

A nagy sebess�g� transzeur�pai vas�ti rendszer k�lcs�n�s �tj�rhat�s�g�r�l sz�l�,


1996. j�lius 23-i 96/48/EK tan�csi ir�nyelv (8) �s a hagyom�nyos transzeur�pai
vas�ti rendszer k�lcs�n�s �tj�rhat�s�g�r�l sz�l�, 2001. m�rcius 19-i 2001/16/EK
eur�pai parlamenti �s tan�csi ir�nyelv (9) a rendszerek �s a m�veletek fokozatos
harmoniz�l�s�t �rja el� az �tj�rhat�s�gi m�szaki el��r�sok fokozatos elfogad�sa
r�v�n. Az ezen ir�nyelvek hat�lya al� tartoz� rendszereket �s a k�lcs�n�s
�tj�rhat�s�got lehet�v� tev� rendszerelemeket ez�rt ki kell z�rni e rendelet
hat�lya al�l.

(20)

A term�kek forgalmaz�sa tekintet�ben az akkredit�l�s �s piacfel�gyelet el��r�sainak


meg�llap�t�s�r�l sz�l�, 2008. j�lius 9-i 765/2008/EK eur�pai parlamenti �s tan�csi
rendelet (10) olyan akkredit�l�si rendszert hoz l�tre, amely biztos�tja a
megfelel�s�g�rt�kel� test�letek felk�sz�lts�gi szintj�nek k�lcs�n�s elismer�s�t. A
tag�llamok illet�kes hat�s�gai ez�rt a tov�bbiakban nem utas�thatnak el egy
akkredit�lt megfelel�s�g�rt�kel� test�let �ltal kiadott vizsg�lati jegyz�k�nyvet �s
tan�s�tv�nyt az eml�tett test�let felk�sz�lts�g�hez kapcsol�d� okokra hivatkozva.
Ezenk�v�l a tag�llamok � a k�z�ss�gi joggal �sszhangban � elfogadhatj�k a m�s
megfelel�s�g�rt�kel� test�letek vizsg�lati jegyz�k�nyveit �s tan�s�tv�nyait is.

(21)

A m�szaki szabv�nyok �s szab�lyok ter�n t�rt�n� inform�ci�szolg�ltat�si elj�r�s �s


az inform�ci�s t�rsadalom szolg�ltat�saira vonatkoz� szab�lyok meg�llap�t�s�r�l
sz�l�, 1998. j�nius 22-i 98/34/EK eur�pai parlamenti �s tan�csi ir�nyelv (11) arra
k�telezi a tag�llamokat, hogy k�z�ljenek a Bizotts�ggal �s a t�bbi tag�llammal
valamely term�kre � bele�rtve t�bbek k�z�tt a mez�gazdas�gi �s halterm�keket is �
vonatkoz� minden m�szaki szab�lytervezetet, �s nyilatkozzanak azokr�l az
indokokr�l, amelyek egy ilyen szab�ly elfogad�s�t sz�ks�gess�g� teszik. Biztos�tani
kell azonban, hogy egy m�szaki szab�ly elfogad�s�t k�vet�en a k�lcs�n�s elismer�s
elv�t helyesen alkalmazz�k az egyes term�kekre vonatkoz� egyedi esetekben. Ez a
rendelet elj�r�st �llap�t meg a k�lcs�n�s elismer�s elv�nek egyedi esetekben
t�rt�n� alkalmaz�s�ra, arra k�telezve az illet�kes hat�s�gokat, hogy � a Szerz�d�s
28. �s 30. cikk�vel �sszhangban � jelezz�k, milyen m�szaki vagy tudom�nyos indokok
miatt nem forgalmazhat� az adott term�k annak jelenlegi form�j�ban az adott
tag�llamban. E rendelet alkalmaz�s�ban a bizony�t�k nem jogi bizony�t�kk�nt
�rtelmezend�. A tag�llamok hat�s�gai sz�m�ra e rendelettel �sszef�gg�sben nem
k�telez� mag�nak a m�szaki szab�lynak az igazol�sa. Az e rendeletben foglaltaknak
megfelel�en azonban igazolniuk kell a m�szaki szab�lynak egy m�sik tag�llamban
jogszer�en forgalmazott term�kre val� lehets�ges alkalmaz�s�t.

(22)

A k�lcs�n�s elismer�s elv�vel �sszhangban az e rendeletben meg�llap�tott elj�r�snak


biztos�tania kell, hogy az illet�kes hat�s�gok � a rendelkez�sre �ll� vonatkoz�
m�szaki vagy tudom�nyos adatok alapj�n � minden esetben t�j�koztass�k a gazdas�gi
szerepl�t arr�l, hogy a k�rd�ses term�k vagy term�kt�pus tekintet�ben k�z�rdeken
alapul� k�nyszer�t� k�vetelm�nyek indokolj�k a nemzeti m�szaki szab�lyok
alkalmaz�s�t, �s hogy kev�sb� szigor� int�zked�sek nem alkalmazhat�k. Az �r�sbeli
�rtes�t�snek lehet�v� kell tennie a gazdas�gi szerepl� sz�m�ra, hogy �szrev�teleket
f�zz�n a piacra val� bejut�st korl�toz�, tervezett hat�rozat valamennyi l�nyeges
vonatkoz�s�hoz. Semmi nem akad�lyozza meg ellenben az illet�kes hat�s�got abban,
hogy a gazdas�gi szerepl� v�lasz�nak hi�ny�ban az �szrev�telek megt�tel�re nyitva
�ll� hat�rid� ut�n int�zked�st tegyen.
(23)

A �k�z�rdeken alapul� k�nyszer�t� k�vetelm�nyek� fogalma, amelyre e rendelet egyes


rendelkez�sei hivatkoznak, a B�r�s�g �ltal a Szerz�d�s 28. �s 30. cikk�hez
kapcsol�d� �t�lkez�si gyakorlat sor�n kidolgozott, folyamatosan alakul� fogalom. Ez
a fogalom kiterjed t�bbek k�z�tt az ad��gyi ellen�rz�s hat�konys�g�ra, a
kereskedelmi �gyletek tisztess�gess�g�re, a fogyaszt�k v�delm�re, a
k�rnyezetv�delemre, a sajt� soksz�n�s�g�nek fenntart�s�ra �s arra a vesz�lyre, hogy
s�lyosan s�r�l a t�rsadalombiztos�t�si rendszer p�nz�gyi egyens�lya. Ezek a
k�z�rdeken alapul� k�nyszer�t� k�vetelm�nyek alapul szolg�lhatnak a m�szaki
szab�lyok illet�kes hat�s�gok �ltali alkalmaz�s�hoz. Ez az alkalmaz�s azonban nem
lehet az �nk�nyes megk�l�nb�ztet�snek vagy a tag�llamok k�z�tti kereskedelem
rejtett korl�toz�s�nak eszk�ze. Ezen t�lmen�en az ar�nyoss�g elv�t mindenkor
tiszteletben kell tartani, figyelembe v�ve, hogy az illet�kes hat�s�gok val�ban a
legkev�sb� korl�toz� int�zked�st alkalmazt�k-e.

(24)

A tag�llam illet�kes hat�s�ga az e rendeletben meg�llap�tott elj�r�s alkalmaz�sa


sor�n nem vonhat vissza egy m�sik tag�llamban jogszer�en forgalmazott term�ket vagy
term�kt�pust, illetve nem korl�tozhatja annak forgalomba hozatal�t. Hely�nval�
azonban, hogy az illet�kes hat�s�g ideiglenes int�zked�seket fogadhasson el,
amennyiben gyors beavatkoz�sra van sz�ks�g a felhaszn�l�k biztons�ga �s eg�szs�ge
vesz�lyeztet�s�nek elker�l�se �rdek�ben. Ilyen ideiglenes int�zked�seket az
illet�kes hat�s�g elfogadhat olyan term�kek piaci forgalomba hozatal�nak elker�l�se
�rdek�ben is, amelyek forgalmaz�s�ra a k�zerk�lcs vagy a k�zbiztons�g � ide�rtve a
b�nmegel�z�st is � alapj�n �ltal�nos tilalom vonatkozik. A tag�llamok sz�m�ra ez�rt
lehet�v� kell tenni, hogy ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt az e rendeletben meg�llap�tott
elj�r�s b�rmely szakasz�ban ideiglenesen felf�ggessz�k egy term�k vagy term�kt�pus
ter�let�k�n t�rt�n� forgalmaz�s�t.

(25)

Az e rendelet hat�lya al� tartoz� hat�rozatoknak meg kell hat�rozniuk a


rendelkez�sre �ll� jogorvoslati lehet�s�geket, hogy a gazdas�gi szerepl�k keresetet
ny�jthassanak be a hat�sk�rrel rendelkez� nemzeti b�r�s�gn�l vagy t�rv�nysz�kn�l.

(26)

A jogbizonytalans�g �s a jogi k�lts�gek elker�l�se �rdek�ben hely�nval�, hogy a


gazdas�gi szerepl�t a b�r�s�gon k�v�li vitarendez�si mechanizmusok � mint p�ld�ul a
SOLVIT-rendszer � hozz�f�rhet�s�g�r�l is t�j�koztass�k.

(27)

Amennyiben az illet�kes hat�s�g e rendelet elj�r�si k�vetelm�nyeivel �sszhangban


hat�rozatot hozott valamely term�knek egy m�szaki szab�ly alapj�n t�rt�n�
kiz�r�s�r�l, valamennyi tov�bbi, az eml�tett term�k vagy term�kt�pus tekintet�ben
tett, ezen hat�rozaton alapul� int�zked�s k�v�l esik e rendelet k�vetelm�nyein.

(28)

Az �ruk bels� piaca szempontj�b�l fontos biztos�tani a nemzeti m�szaki szab�lyok


hozz�f�rhet�s�g�t, hogy a v�llalkoz�sok � �s k�l�n�sen a kkv-k � megb�zhat� �s
pontos inform�ci�kat szerezhessenek a hat�lyos jogr�l.

(29)

Emiatt v�gre kell hajtani az igazgat�si egyszer�s�t�s elveit, t�bbek k�z�tt a


term�kinform�ci�s kapcsolattart� pontok rendszer�nek l�trehoz�sa r�v�n. Ezt �gy
kell kialak�tani, hogy a v�llalkoz�sok �tl�that� �s helyes m�don hozz�f�rhessenek
az inform�ci�khoz, �s �gy elker�lhet�k legyenek a nemzeti m�szaki szab�lyokb�l
ered� k�sedelmek, k�lts�gek �s visszatart� hat�sok.

(30)

Az �ruk szabad mozg�s�nak megk�nny�t�se �rdek�ben a term�kinform�ci�s


kapcsolattart� pontoknak ingyenes t�j�koztat�st kell adniuk nemzeti m�szaki
szab�lyaikr�l �s a k�lcs�n�s elismer�s elv�nek a term�kek tekintet�ben val�
alkalmaz�s�r�l. A term�kinform�ci�s kapcsolattart� pontoknak megfelel�
felszerelts�ggel �s er�forr�sokkal kell rendelkezni�k, �s �szt�nz�st kell kapniuk
az inform�ci�knak az interneten kereszt�l �s m�s k�z�ss�gi nyelveken val�
hozz�f�rhet�v� t�tel�hez. A term�kinform�ci�s kapcsolattart� pontok emellett az e
rendeletben meg�llap�tott elj�r�s sor�n a gazdas�gi szerepl�t tov�bbi inform�ci�val
vagy �szrev�telekkel is ell�thatj�k. A tov�bbi inform�ci��rt a term�kinform�ci�s
kapcsolattart� pontok az inform�ci� k�lts�geivel ar�nyos d�jat szabhatnak ki.

(31)

Mivel a term�kinform�ci�s kapcsolattart� pontok l�trehoz�sa nem �tk�zhet az egyes


nemzeti szab�lyoz�si rendszereken bel�l az illet�kes hat�s�gok k�z�tti
feladatmegoszt�s szab�lyaiba, lehet�v� kell tenni a tag�llamok sz�m�ra, hogy a
term�kinform�ci�s kapcsolattart� pontokat a region�lis vagy helyi hat�sk�r�knek
megfelel�en hozz�k l�tre. A tag�llamoknak lehet�s�get kell adni arra, hogy a
term�kinform�ci�s kapcsolattart� pontok szerep�t a m�s k�z�ss�gi jogi eszk�z�kkel
�sszhangban l�trehozott meglev� kapcsolattart� pontokra b�zz�k, a kapcsolattart�
pontok sz�ks�gtelen elburj�nz�s�nak elker�l�se, valamint az adminisztrat�v
elj�r�sok egyszer�s�t�se �rdek�ben. A tag�llamoknak lehet�s�get kell adni arra,
hogy a term�kinform�ci�s kapcsolattart� pontok szerep�t ne csak a k�zigazgat�son
bel�l megl�v� szolg�latokra b�zhass�k r�, hanem a nemzeti SOLVIT-k�zpontokra,
kereskedelmi kamar�kra, szakmai szervezetekre vagy mag�nszervezetekre is, hogy ne
n�velj�k sem a v�llalkoz�sok, sem a hat�sk�rrel rendelkez� hat�s�gok adminisztrat�v
k�lts�geit.

(32)

A tag�llamokat �s a Bizotts�got �szt�n�zni kell arra, hogy m�k�djenek szorosan


egy�tt a term�kinform�ci�s kapcsolattart� pontokn�l alkalmazott szem�lyzet
k�pz�s�nek megk�nny�t�se �rdek�ben.

(33)

Tekintettel a p�neur�pai e-korm�nyzati szolg�ltat�s kidolgoz�s�ra �s l�trehoz�s�ra


�s az alapj�ul szolg�l� interoper�bilis telematikai h�l�zatokra, a p�neur�pai e-
korm�nyzati szolg�ltat�soknak k�zigazgat�si szervek, �zleti v�llalkoz�sok �s
polg�rok r�sz�re t�rt�n� interoper�bilis ny�jt�s�r�l (IDABC) sz�l�, 2004. �prilis
21-i 2004/387/EK eur�pai parlamenti �s tan�csi hat�rozattal (12) �sszhangban tervbe
kell venni a term�kinform�ci�s kapcsolattart� pontok k�z�tti inform�ci�cser�t
szolg�l� elektronikus rendszer l�trehoz�s�t.

(34)

Megb�zhat� �s hat�kony ellen�rz�si �s �rt�kel�si mechanizmusokat kell l�trehozni


annak �rdek�ben, hogy t�j�koztat�ssal szolg�ljanak e rendelet alkalmaz�s�r�l, azzal
a c�llal, hogy a nem harmoniz�lt �gazatokban gyarap�ts�k az ismereteket az �ruk
bels� piac�nak m�k�d�s�re vonatkoz�an, valamint hogy biztos�ts�k a k�lcs�n�s
elismer�s elv�nek a tag�llamok illet�kes hat�s�gai �ltali megfelel� alkalmaz�s�t.
Az ilyen mechanizmusok nem haladhatj�k meg az eml�tett c�lkit�z�sek el�r�s�hez
sz�ks�ges m�rt�ket.

(35)

Ez a rendelet kiz�r�lag az elt�r� m�szaki szab�lyok megl�t�b�l ered�, tag�llamok


k�z�tti kereskedelmi akad�lyok megsz�ntet�s�re ir�nyul� k�z�ss�gi harmoniz�ci�s
int�zked�sek hat�lya al� nem tartoz� term�kekre vagy k�l�nleges term�kjellemz�kre
vonatkozik. Az ilyen harmoniz�ci�s int�zked�sek rendelkez�sei gyakran kimer�t�
jelleg�ek, �gy eset�kben a tag�llamok nem tilthatj�k, korl�tozhatj�k vagy
akad�lyozhatj�k az ilyen int�zked�snek megfelel� term�keknek a ter�let�k�n t�rt�n�
forgalomba hozatal�t. N�h�ny k�z�ss�gi harmoniz�ci�s int�zked�s azonban lehet�v�
teszi a tag�llamok sz�m�ra a term�kek forgalomba hozatal�ra vonatkoz� tov�bbi
m�szaki felt�telek meg�llap�t�s�t. Az ilyen kieg�sz�t� felt�telekre a Szerz�d�s 28.
�s 30. cikke �s e rendelet rendelkez�sei vonatkoznak. Ez�rt e rendelet hat�kony
v�grehajt�sa �rdek�ben hely�nval�, hogy a Bizotts�g �ssze�ll�tsa a k�z�ss�gi szint�
harmoniz�ci� hat�ly�n k�v�l es� term�kek indikat�v, nem kimer�t� jelleg� list�j�t.

(36)

Az �ruk K�z�ss�gen bel�li szabad mozg�s�nak elv�t�l elt�r� nemzeti int�zked�sekre


vonatkoz� inform�ci� cser�j�t biztos�t� elj�r�s l�trehoz�s�r�l sz�l�, 1995.
december 13-i 3052/95/EK eur�pai parlamenti �s tan�csi hat�rozattal (13)
l�trehozott ellen�rz� rendszer nagyr�szt sikertelennek bizonyult, mivel
v�grehajt�sa nem biztos�tott a Bizotts�g sz�m�ra elegend� inform�ci�t azoknak az
�gazatoknak az azonos�t�s�hoz, amelyekben a harmoniz�ci� c�lszer� lehet. Az
ellen�rz� rendszer ezenk�v�l nem eredm�nyezte bizonyos szabad mozg�ssal kapcsolatos
probl�m�k gyors megold�s�t. A 3052/95/EK hat�rozatot ez�rt hat�lyon k�v�l kell
helyezni.

(37)

Hely�nval� egy �tmeneti id�szak bevezet�se e rendelet alkalmaz�sa tekintet�ben,


hogy az illet�kes hat�s�gok megfelelhessenek az abban foglalt k�vetelm�nyeknek.

(38)

Mivel e rendelet c�lj�t, nevezetesen az �ruk tag�llamok k�z�tti szabad mozg�s�t


g�tl� m�szaki akad�lyok megsz�ntet�s�t, a tag�llamok nem tudj�k kiel�g�t�en
megval�s�tani, �s ez�rt annak nagys�grendje �s hat�sai miatt az k�z�ss�gi szinten
jobban megval�s�that�, a K�z�ss�g int�zked�seket hozhat a Szerz�d�s 5. cikk�ben
foglalt szubszidiarit�s elv�nek megfelel�en. Az e cikkben foglalt ar�nyoss�g
elv�nek megfelel�en e rendelet nem l�pi t�l az eml�tett c�l el�r�s�hez sz�ks�ges
m�rt�ket.

(39)

Az e rendelet v�grehajt�s�hoz sz�ks�ges int�zked�seket a Bizotts�gra ruh�zott


v�grehajt�si hat�sk�r�k gyakorl�s�ra vonatkoz� elj�r�sok meg�llap�t�s�r�l sz�l�,
1999. j�nius 28-i 1999/468/EK tan�csi hat�rozattal (14) �sszhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

T�RGY �S HAT�LY

1. cikk

T�rgy
(1) E rendelet c�lja a bels� piac m�k�d�s�nek meger�s�t�se az �ruk szabad
mozg�s�nak jav�t�sa r�v�n.

(2) Ez a rendelet meg�llap�tja azokat a szab�lyokat �s elj�r�sokat, amelyeket a


tag�llamok illet�kes hat�s�gainak k�vetni�k kell, ha a 2. cikk (1) bekezd�s�ben
eml�tett olyan hat�rozatot hoznak vagy sz�nd�koznak hozni, amely h�tr�nyosan
�rinten� a valamely m�sik tag�llamban jogszer�en forgalmazott, �s a Szerz�d�s 28.
cikk�nek hat�lya al� tartoz� term�k szabad mozg�s�t.

(3) Ezenk�v�l el��rja term�kinform�ci�s kapcsolattart� pontok l�trehoz�s�t a


tag�llamokban, e rendelet (1) bekezd�sben meghat�rozott c�lj�nak megval�s�t�sa
�rdek�ben.

2. cikk

Hat�ly

(1) Ezt a rendeletet a valamely m�sik tag�llamban jogszer�en forgalmazott term�k


� bele�rtve a mez�gazdas�gi �s halterm�keket is � tekintet�ben egy, a (2)
bekezd�sben meghat�rozott m�szaki szab�ly alapj�n hozott vagy meghozni k�v�nt,
gazdas�gi szerepl�knek c�mzett k�zigazgat�si hat�rozatokra kell alkalmazni,
amennyiben a sz�ban forg� hat�rozat k�zvetlen vagy k�zvetett hat�sa a k�vetkez�k
egyike:

a)

e term�k vagy term�kt�pus forgalomba hozatal�nak megtilt�sa;

b)

e term�k vagy term�kt�pus �talak�t�sa vagy tov�bbi vizsg�lata, miel�tt azt


forgalomba lehetne hozni vagy forgalomban lehetne tartani;

c)

e term�k vagy term�kt�pus forgalomb�l val� kivon�s�nak el��r�sa.

Az els� albekezd�s b) pontja alkalmaz�s�ban a term�k vagy term�kt�pus �talak�t�sa


az adott term�k vagy adott term�kt�pus egy vagy t�bb, a (2) bekezd�s b) pontj�nak
i. alpontj�ban felsorolt tulajdons�g�nak �talak�t�s�t jelenti.

(2) E rendelet alkalmaz�s�ban m�szaki szab�ly valamely tag�llam olyan t�rv�nyi,


rendeleti vagy egy�b k�zigazgat�si rendelkez�se,

a)

amely nem tartozik a k�z�ss�gi szint� harmoniz�ci� hat�lya al�; valamint

b)

amely tiltja valamely term�k vagy term�kt�pus adott tag�llam ter�let�n val�
forgalmaz�s�t, vagy amelynek a betart�sa k�telez� valamely term�knek vagy
term�kt�pusnak az adott tag�llam ter�let�n val� forgalmaz�s�hoz, �s amely a
k�vetkez�k valamelyik�t �llap�tja meg:

i.

az adott term�k vagy term�kt�pus el��rt tulajdons�gai, mint p�ld�ul a min�s�gi


sz�nvonal, a teljes�tm�ny, illetve a biztons�g vagy a m�retek, bele�rtve a term�kre
vagy term�kt�pusra alkalmazand� olyan k�vetelm�nyeket, mint a term�k vagy
term�kt�pus megnevez�se, a terminol�gia, a jelk�pek, a vizsg�lat �s a vizsg�lati
m�dszerek, a csomagol�s, a jel�l�s vagy c�mk�z�s; vagy

ii.

a term�kre vagy term�kt�pusra a fogyaszt�k vagy a k�rnyezet v�delme c�lj�b�l el��rt


egy�b k�vetelm�ny, amely befoly�solja a term�k forgalomba hozatal ut�ni
�letciklus�t � mint a haszn�lat, az �jrafeldolgoz�s, az �jrafelhaszn�l�s vagy a
hullad�kkezel�s felt�telei �, ha ezek a felt�telek jelent�sen befoly�solhatj�k a
term�k vagy term�kt�pus �sszet�tel�t vagy jelleg�t, illetve forgalmaz�s�t.

(3) E rendelet nem alkalmazand�:

a)

a nemzeti b�r�s�gok �ltal hozott b�r�s�gi jelleg� hat�rozatokra;

b)

b�ncselekm�ny �gy�ben foly� nyomoz�s vagy b�ntet�elj�r�s sor�n a v�grehajt� szervek


�ltal a terminol�gia, a jelk�pek, valamint az alkotm�nyellenes, illetve
b�nszervezetekre, avagy rasszista vagy idegengy�l�l� term�szet� b�ncselekm�nyekre
val� b�rmilyen t�rgyi utal�s tekintet�ben hozott igazs�gszolg�ltat�si jelleg�
hat�rozatokra.

3. cikk

A k�z�ss�gi jog egy�b rendelkez�seivel val� kapcsolat

(1) Ez a rendelet nem alkalmazand� a 96/48/EK ir�nyelv �s a 2001/16/EK ir�nyelv


hat�lya al� tartoz� rendszerekre vagy a k�lcs�n�s �tj�rhat�s�got lehet�v� tev�
rendszerelemekre.

(2) Ez a rendelet nem alkalmazand� a tag�llamok hat�s�gai �ltal a k�vetkez�k


alapj�n hozott int�zked�sek eset�ben:

a)

a 2001/95/EK ir�nyelv 8. cikke (1) bekezd�s�nek d)�f) pontja �s 8. cikk�nek (3)


bekezd�se;

b)

a 178/2002/EK rendelet 50. cikke (3) bekezd�s�nek a) pontja �s 54. cikke;

c)

a 882/2004/EK rendelet 54. cikke;

d)

a 2004/49/EK ir�nyelv 14. cikke.

2. FEJEZET

A M�SZAKI SZAB�LYOK ALKALMAZ�S�RA VONATKOZ� ELJ�R�S


4. cikk

A term�kre vonatkoz� t�j�koztat�s

Amennyiben valamely tag�llam illet�kes hat�s�ga egy term�ket vagy term�kt�pust


olyan �rt�kel�snek vet al�, amelynek c�lja a 2. cikk (1) bekezd�se szerinti
hat�rozat elfogad�s�r�l val� d�nt�s, k�rheti a 8. cikkel �sszhangban azonos�tott
gazdas�gi szerepl�t � az ar�nyoss�g elv�nek kell� figyelembev�tel�vel � k�l�n�sen
az al�bbiak b�rmelyik�nek megad�s�ra:

a)

l�nyeges inform�ci�k a k�rd�ses term�k vagy term�kt�pus tulajdons�gair�l;

b)

l�nyeges �s azonnal rendelkez�sre �ll� inform�ci�k a term�k valamely m�s


tag�llamban val� jogszer� forgalmaz�s�r�l.

5. cikk

Az akkredit�lt megfelel�s�g�rt�kel� test�letek felk�sz�lts�gi szintj�nek k�lcs�n�s


elismer�se

A tag�llamok � a test�let felk�sz�lts�g�vel �sszef�gg� okok miatt � nem


utas�thatj�k el a megfelel�s�g�rt�kel�s megfelel� ter�let�re a 765/2008/EK rendelet
szerint akkredit�lt megfelel�s�g�rt�kel� test�letek �ltal ki�ll�tott
tan�s�tv�nyokat vagy jegyz�k�nyveket.

6. cikk

A m�szaki szab�ly alkalmaz�sa sz�ks�gess�g�nek �rt�kel�se

(1) Amennyiben egy illet�kes hat�s�g a 2. cikk (1) bekezd�s�ben eml�tett


hat�rozatot sz�nd�kozik elfogadni, a 8. cikkel �sszhangban azonos�tott gazdas�gi
szerepl�nek �r�sbeli �rtes�t�st k�ld sz�nd�k�r�l, amelyben meghat�rozza a hat�rozat
alapj�ul szolg�l� m�szaki szab�lyt, �s m�szaki vagy tudom�nyos bizony�t�kkal
szolg�l a k�vetkez�kre vonatkoz�an:

a)

a tervezett hat�rozat a Szerz�d�s 30. cikk�ben meghat�rozott k�z�rdek� indokok


valamelyike alapj�n, vagy m�s, k�z�rdeken alapul� k�nyszer�t� k�vetelm�ny alapj�n
indokolt; valamint

b)

a tervezett hat�rozat a k�v�nt c�lkit�z�s el�r�s�nek biztos�t�s�hoz c�lszer�, �s


nem l�pi t�l a c�lkit�z�s el�r�s�hez sz�ks�ges m�rt�ket.

B�rmelyik tervezett hat�rozatnak a k�rd�ses term�k vagy term�kt�pus tulajdons�gain


kell alapulnia.

Az �rintett gazdas�gi szerepl�nek az �rtes�t�s �tv�tel�t k�vet�en legal�bb h�sz


munkanap �ll rendelkez�s�re �szrev�teleinek beny�jt�s�hoz. Az �rtes�t�s pontosan
meghat�rozza az �szrev�telek beny�jt�s�nak hat�ridej�t.

(2) A 2. cikk (1) bekezd�s�ben eml�tett hat�rozatot a gazdas�gi szerepl�


�szrev�teleinek az e cikk (1) bekezd�s�ben eml�tett beny�jt�si hat�ridej�t k�vet�en
egy 20 munkanapos id�tartamon bel�l kell meghozni, �s arr�l �rtes�teni kell az
�rintett gazdas�gi szerepl�t �s a Bizotts�got. A hat�rozat kell�k�ppen figyelembe
veszi ezeket az �szrev�teleket, �s ismerteti a hat�rozat alapj�ul szolg�l�
indokokat, bele�rtve � ha vannak � a gazdas�gi szerepl� �ltal el�terjesztett �rvek
elutas�t�s�nak okait is, valamint az e cikk (1) bekezd�s�ben eml�tett m�szaki vagy
tudom�nyos bizony�t�kokat.

Amennyiben azt az eset �sszetetts�ge kell�en indokolja, az illet�kes hat�s�g egy


alkalommal, legfeljebb h�sz munkanappal meghosszabb�thatja az els� albekezd�sben
meghat�rozott id�tartamot. Az eml�tett hosszabb�t�st megfelel�en indokolni kell, �s
arr�l a gazdas�gi szerepl�t az eredeti id�tartam lej�rta el�tt �rtes�teni kell.

A 2. cikk (1) bekezd�s�ben eml�tett hat�rozat meghat�rozza az �rintett tag�llamban


hat�lyos jogszab�lyok alapj�n rendelkez�sre �ll� jogorvoslatokat, valamint az e
jogorvoslatokra vonatkoz� hat�rid�ket is. E hat�rozat megt�madhat� a nemzeti
b�r�s�gok, t�rv�nysz�kek vagy egy�b fellebbez�si hat�s�gok el�tt.

(3) Amennyiben az illet�kes hat�s�g � miut�n az (1) bekezd�ssel �sszhangban


�r�sbeli �rtes�t�st k�ld�tt � �gy d�nt, hogy nem hoz a 2. cikk (1) bekezd�s�ben
eml�tett hat�rozatot, err�l halad�ktalanul t�j�koztatja az �rintett gazdas�gi
szerepl�t.

(4) Amennyiben az illet�kes hat�s�g az e cikk (2) bekezd�s�ben meghat�rozott


hat�rid�n bel�l elmulasztja �rtes�teni a gazdas�gi szerepl�t a 2. cikk (1)
bekezd�s�ben eml�tett hat�rozatr�l, a term�ket � a r� vonatkoz�, (1) bekezd�sben
eml�tett m�szaki szab�ly alkalmaz�s�t illet�en � jogszer�en forgalmazottnak kell
tekinteni az adott tag�llamban.

7. cikk

A term�kek forgalmaz�s�nak ideiglenes felf�ggeszt�se

(1) Az illet�kes hat�s�g kiz�r�lag abban az esetben f�ggesztheti fel ideiglenesen


a k�rd�ses term�k vagy term�kt�pus forgalmaz�s�t az e fejezetben meg�llap�tott
elj�r�s sor�n, ha:

a)

a k�rd�ses term�k vagy term�kt�pus rendes vagy �sszer�en el�rel�that� haszn�lati


felt�telek mellett s�lyos vesz�lyt jelent a felhaszn�l�k biztons�g�ra �s
eg�szs�g�re n�zve; vagy

b)

a k�rd�ses term�k vagy term�kt�pus forgalmaz�s�ra valamely tag�llamban k�zerk�lcsi


vagy k�zbiztons�gi indokokb�l �ltal�nos tilalom vonatkozik.

(2) A tag�llam illet�kes hat�s�ga halad�ktalanul �rtes�ti a 8. cikkel �sszhangban


azonos�tott gazdas�gi szerepl�t �s a Bizotts�got az e cikk (1) bekezd�s�ben
eml�tett felf�ggeszt�sr�l. Az e cikk (1) bekezd�s�nek a) pontj�ban eml�tett
esetekben az �rtes�t�shez annak m�szaki vagy tudom�nyos indokol�s�t is csatolni
kell.

(3) Valamely term�k forgalmaz�s�nak e cikk szerinti felf�ggeszt�se a nemzeti


b�r�s�gok, t�rv�nysz�kek vagy egy�b fellebbez�si hat�s�gok el�tt megt�madhat�.

8. cikk

A gazdas�gi szerepl� t�j�koztat�sa


A 4., 6. �s 7. cikkben a gazdas�gi szerepl�kre t�rt�n� hivatkoz�sokat a k�vetkez�
szem�lyekre val� hivatkoz�sk�nt kell �rtelmezni:

a)

a term�knek a K�z�ss�g ter�let�n sz�khellyel rendelkez� el��ll�t�ja, vagy a


term�ket forgalomba hoz� vagy az illet�kes hat�s�gt�l a term�k piaci forgalomba
hozatal�t k�relmez� szem�ly;

b)

amennyiben az illet�kes hat�s�g az a) pontban eml�tett gazdas�gi szerepl�k


egyik�nek sem tudja meg�llap�tani az azonoss�g�t �s el�rhet�s�gi adatait, a
term�knek a K�z�ss�g ter�let�n sz�khellyel nem rendelkez� el��ll�t�j�nak a
k�pvisel�je, illetve a K�z�ss�g ter�let�n sz�khellyel rendelkez� k�pvisel�
hi�ny�ban a term�k import�re; vagy

c)

amennyiben az illet�kes hat�s�g az a) �s b) pontban eml�tett gazdas�gi szerepl�k


egyik�nek sem tudja meg�llap�tani az azonoss�g�t �s el�rhet�s�gi adatait, az
�rt�kes�t�si l�ncban hivat�sszer�en r�szt vev� b�rmely olyan szerepl�, akinek a
tev�kenys�ge a term�k azon jellemz�it befoly�solhatja, amelyekre a term�kre
alkalmazott m�szaki szab�ly vonatkozik; vagy

d)

amennyiben az illet�kes hat�s�g az a), b) �s c) pontban eml�tett gazdas�gi


szerepl�k egyik�nek sem tudja meg�llap�tani az azonoss�g�t �s el�rhet�s�gi adatait,
az �rt�kes�t�si l�ncban hivat�sszer�en r�szt vev� b�rmely olyan szerepl�, akinek a
tev�kenys�ge nem befoly�solja a term�k azon jellemz�it, amelyekre a term�kre
alkalmazott m�szaki szab�ly vonatkozik.

3. FEJEZET

TERM�KINFORM�CI�S KAPCSOLATTART� PONTOK

9. cikk

Term�kinform�ci�s kapcsolattart� pontok l�trehoz�sa

(1) A tag�llamok term�kinform�ci�s kapcsolattart� pontokat jel�lnek ki


ter�let�k�n, �s k�zlik azok el�rhet�s�gi adatait a t�bbi tag�llammal �s a
Bizotts�ggal.

(2) A Bizotts�g �ssze�ll�tja �s rendszeresen friss�ti a term�kinform�ci�s


kapcsolattart� pontok list�j�t, �s azt az Eur�pai Uni� Hivatalos Lapj�ban
k�zz�teszi. A Bizotts�g ezt az inform�ci�t egy weboldalon is hozz�f�rhet�v� teszi.

10. cikk

Feladatok

(1) A term�kinform�ci�s kapcsolattart� pontok t�bbek k�z�tt valamely gazdas�gi


szerepl�, vagy egy m�sik tag�llam illet�kes hat�s�ga k�r�s�re rendelkez�sre
bocs�tj�k a k�vetkez� inform�ci�kat:

a)
a konkr�t term�kt�pusra azon a ter�leten vonatkoz� m�szaki szab�lyok, ahol az
eml�tett term�kinform�ci�s kapcsolattart� pontok tal�lhat�k, valamint t�j�koztat�s
arra vonatkoz�an, hogy a tag�llam jogszab�lyai szerint az adott term�kt�pusra
vonatkozik-e el�zetes enged�lyez�si k�telezetts�g, tov�bb� a k�lcs�n�s elismer�s
elv�re �s ennek a rendeletnek az adott tag�llam ter�let�n val� alkalmaz�s�ra
vonatkoz� inform�ci�k;

b)

az adott tag�llam ter�let�n tal�lhat� hat�s�gok el�rhet�s�gi adatai, amelyeken


k�zvetlen�l kapcsolatba lehet vel�k l�pni, bele�rtve az adott m�szaki szab�lyoknak
az e tag�llam ter�let�n val� v�grehajt�s�nak fel�gyelet��rt felel�s hat�s�gok
adatait;

c)

az adott tag�llam ter�let�n �ltal�nosan rendelkez�sre �ll� jogorvoslatok az


illet�kes hat�s�gok �s a gazdas�gi szerepl� k�z�tti vita eset�n.

(2) A term�kinform�ci�s kapcsolattart� pontok az (1) bekezd�sben eml�tett


k�r�sekre a be�rkez�s�ket k�vet�en tizen�t munkanapon bel�l v�laszolnak.

(3) Azon tag�llam term�kinform�ci�s kapcsolattart� pontja, amelyben az �rintett


gazdas�gi szerepl� jogszer�en forgalmazta a k�rd�ses term�ket, a 6. cikkben
eml�tettek szerint b�rmely sz�ks�ges inform�ci�t vagy �szrev�telt a gazdas�gi
szerepl� vagy az illet�kes hat�s�g rendelkez�s�re bocs�that.

(4) A term�kinform�ci�s kapcsolattart� pontok az (1) bekezd�sben eml�tett


t�j�koztat�s ny�jt�s��rt semmilyen d�jat nem sz�m�thatnak fel.

11. cikk

Telematikai h�l�zat

A Bizotts�g a 13. cikk (2) bekezd�s�ben meghat�rozott tan�csad�i elj�r�ssal


�sszhangban telematikai h�l�zatot hozhat l�tre e rendeletnek a term�kinform�ci�s
kapcsolattart� pontok �s/vagy a tag�llamok illet�kes hat�s�gai k�z�tt zajl�
inform�ci�cser�re vonatkoz� rendelkez�sei v�grehajt�sa c�lj�b�l.

4. FEJEZET

Z�R� RENDELKEZ�SEK

12. cikk

Jelent�st�teli k�telezetts�gek

(1) A tag�llamok a Bizotts�g r�sz�re �venk�nt jelent�st k�ldenek e rendelet


alkalmaz�s�r�l. E jelent�snek tartalmaznia kell legal�bb az al�bbi inform�ci�kat:

a)

a 6. cikk (1) bekezd�se alapj�n k�ld�tt �r�sbeli �rtes�t�sek sz�ma �s az �rintett


term�kek t�pusa;

b)

a 6. cikk (2) bekezd�se alapj�n meghozott hat�rozatokra vonatkoz� megfelel�


inform�ci�, ide�rtve a hat�rozat indokol�s�t �s az �rintett term�kek t�pus�t is;

c)

a 6. cikk (3) bekezd�se alapj�n meghozott hat�rozatok sz�ma �s az �rintett term�kek


t�pusa.

(2) A tag�llamok �ltal az (1) bekezd�s szerint ny�jtott inform�ci�k alapj�n a


Bizotts�g elemzi a 6. cikk (2) bekezd�s�vel �sszhangban hozott hat�rozatokat, �s
�rt�keli azok indokolts�g�t.

(3) 2012. m�jus 13-ig, valamint azt k�vet�en �t�vente a Bizotts�g fel�lvizsg�lja
e rendelet alkalmaz�s�t �s jelent�st ny�jt be az Eur�pai Parlamentnek �s a
Tan�csnak e rendelet alkalmaz�s�r�l. A Bizotts�g adott esetben � az �ruk szabad
mozg�s�nak jav�t�sa c�lj�b�l � megfelel� javaslatokat f�z a jelent�shez.

(4) A Bizotts�g �ssze�ll�tja, k�zz�teszi �s rendszeresen friss�ti azon term�kek


nem kimer�t� jelleg� list�j�t, amelyek nem tartoznak a k�z�ss�gi harmoniz�ci�s
jogalkot�s hat�lya al�. A Bizotts�g ezt a list�t hozz�f�rhet�v� teszi egy
weboldalon.

13. cikk

Bizotts�gi elj�r�s

(1) A Bizotts�got a tag�llamok k�pvisel�ib�l �ll� bizotts�g seg�ti, amelynek


eln�ki tisztj�t a Bizotts�g k�pvisel�je t�lti be.

(2) Az e bekezd�sre t�rt�n� hivatkoz�skor az 1999/468/EK hat�rozat 3. cikk�ben


meg�llap�tott tan�csad� bizotts�gi elj�r�st kell alkalmazni a fenti hat�rozat 7.
cikk�nek (3) bekezd�s�vel �s 8. cikk�vel �sszhangban.

14. cikk

Hat�lyon k�v�l helyez�s

A 3052/95/EK hat�rozat 2009. m�jus 13-t�l hat�ly�t veszti.

15. cikk

Hat�lybal�p�s �s alkalmaz�s

Ez a rendelet az Eur�pai Uni� Hivatalos Lapj�ban val� kihirdet�s�t k�vet� huszadik


napon l�p hat�lyba.

Ez a rendelet 2009. m�jus 13-t�l alkalmazand�.

Ez a rendelet teljes eg�sz�ben k�telez� �s k�zvetlen�l alkalmazand� valamennyi


tag�llamban.

Kelt Strasbourgban, 2008. j�lius 9-�n.

az Eur�pai Parlament r�sz�r�l

az eln�k

H.-G. P�TTERING

a Tan�cs r�sz�r�l
az eln�k

J.-P. JOUYET

(1) HL C 120., 2008.5.16., 1. o.

(2) Az Eur�pai Parlament 2008. febru�r 21-i v�lem�nye (a Hivatalos Lapban m�g nem
tett�k k�zz�) �s a Tan�cs 2008. j�nius 23-i hat�rozata.

(3) HL C 141., 2000.5.19., 5. o.

(4) HL L 11., 2002.1.15., 4. o.

(5) HL L 31., 2002.2.1., 1. o. A legut�bb a 202/2008/EK bizotts�gi rendelettel (HL


L 60., 2008.3.5., 17. o.) m�dos�tott rendelet.

(6) HL L 165., 2004.4.30., 1. o. Az 1791/2006/EK tan�csi rendelettel (HL L 363.,


2006.12.20., 1. o.) m�dos�tott rendelet.

(7) HL L 164., 2004.4.30., 44. o.

(8) HL L 235., 1996.9.17., 6. o. A legut�bb a 2007/32/EK bizotts�gi ir�nyelvvel


(HL L 141., 2007.6.2., 63. o.) m�dos�tott ir�nyelv.

(9) HL L 110., 2001.4.20., 1. o. A legut�bb a 2007/32/EK bizotts�gi ir�nyelvvel


m�dos�tott ir�nyelv.

(10) L�sd e Hivatalos Lap 30. oldal�t.

(11) HL L 204., 1998.7.21., 37. o. A legut�bb a 2006/96/EK tan�csi ir�nyelvvel (HL


L 363., 2006.12.20., 81. o.) m�dos�tott ir�nyelv.

(12) HL L 144., 2004.4.30.

(13) HL L 321., 1995.12.30., 1. o.

(14) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK hat�rozattal (HL L 200.,


2006.7.22., 11. o.) m�dos�tott hat�rozat.

You might also like