HAVI ELEMZÉS

AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL

2019
JANUÁR
A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3.§ (1) az árstabilitás elérését és
fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges céljaként. Az inflációs folyamatok értékelése alapvető
jelentőséggel bír a monetáris politikai döntéshozatalban. A MNB kiemelt feladatként kezeli a közvélemény folya-
matos tájékoztatását és ezzel döntései átláthatóságának és kiszámíthatóságának javítását. Ezen elvvel össz-
hangban az inflációs folyamatok értékeléséről, és a középtávú inflációs hatások mértékéről havi rendszeresség-
gel nyilvános elemzést készít.
Az elemzés a Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóságon készült, amit Virág Barnabás, a Monetáris po-
litikáért és közgazdasági elemzésekért felelős ügyvezető igazgató hagyott jóvá.
További kérdésekkel kérjük, forduljon Várhegyi Judithoz (email: varhegyij@mnb.hu)
A nyilvános elemzések, valamint a hozzákapcsolódó statisztikai adatbázisok elérhetőek az MNB honlapján:
http://www.mnb.hu/Statisztika/statisztikai-adatok-informaciok/adatok-idosorok/vi-arak/inflacios_alapmutatok_(MNB)

2
A 2019. JANUÁR HAVI INFLÁCIÓS ADAT ÉRTÉKELÉSE
2019 januárjában az éves összevetésben számított infláció 2,7 százalék volt. A maginfláció 3,2, míg az indirekt
adóktól szűrt maginfláció 3,0 százalékon alakult (1. ábra). Az előző hónaphoz képest az infláció nem változott,
míg a maginfláció 0,4 százalékponttal emelkedett. A maginfláció a dohánytermékeket érintő jövedékiadó-
emelés mellett a piaci szolgáltatások magasabb árdinamikája miatt emelkedett. A maginfláció növekedését a
teljes infláció szintjén az üzemanyagok árának csökkenése ellensúlyozta.

Januárban az indirekt adóktól szűrt maginfláció 0,1 százalékponttal emelkedett. A többi tartósabb inflációs
tendenciákat megragadó mutatónk (keresletérzékeny és a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások
inflációja) is nőtt az előző hónaphoz képest (2. ábra).

2019 januárjában a keresletérzékeny termékek inflációhoz való hozzájárulása enyhén emelkedett az előző
hónaphoz képest, míg a költségváltozásokra érzékenyebb termékek hozzájárulása csökkent (3. ábra).

Az alábbiakban az inflációs főcsoportok árváltozásait elemezzük röviden:

Az iparcikkek szezonálisan igazított árai az előző hónaphoz képest lényegében nem változtak (4. ábra). A
termékkörön belül a tartós iparcikkek ára enyhén nőtt, míg a nem tartós iparcikkeké nem változott. A
Népegészségügyi termékadó év eleji emelése az alkoholmentes italok árindexének növekedését okozta.

A piaci szolgáltatások árai januárban összességében 0,4 százalékkal emelkedtek. A 20 000 forint alatti
átutalásokra vonatkozó tranzakciós illeték eltörlése az árindex csökkenése irányába hatott, miközben az
adóhatásoktól eltekintve a piaci árazásokban a tavaly januárinál némileg magasabb emelkedéseket
figyelhettünk meg (5. ábra).

A feldolgozott élelmiszerek – szezonálisan igazított és adószűrt – árai enyhén mérséklődtek januárban, melyhez
elsősorban a tej, tejtermékek árcsökkenése járult hozzá. A januári adatban megjelent az ESL tej áfacsökkentése,
valamint a Népegészségügyi termékadó emelkedésének hatása is.

A feldolgozatlan élelmiszerek – szezonálisan igazított és adószűrt – árai lényegében nem változtak decemberhez
képest.

A szabályozott termékek árai nem változtak decemberhez képest.

A lakosság inflációs várakozásai továbbra is visszafogott szinten alakulnak (7. ábra).

Készítette: Várhegyi Judit

Budapest, 2019. február 12.

3
 1. ábra: A fogyasztóiár-index, a maginfláció és az adószűrt maginfláció
(éves változás, 2007. jan. – 2019. jan.)
százalék százalék
10 10
9 9
8 8
7 7
6 6
5 5
4 4
3 3
2 2
1 1
0 0
-1 -1
-2 -2
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
Fogyasztóiár-index
Maginfláció
Indirekt adóktól szűrt maginfláció

2. ábra: Az inflációs alapfolyamatokat megragadó mutatók

(indirekt adóktól szűrt éves változás, 2007. jan. – 2019. jan.)
százalék százalék
5,0 5,0
4,5 4,5
4,0 4,0
3,5 3,5
3,0 3,0
2,5 2,5
2,0 2,0
1,5 1,5
1,0 1,0
0,5 0,5
0,0 0,0
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019

Keresletérzékeny infláció Ritkán változó árú termékek inflációja

Megjegyzés: A keresletérzékeny infláció a maginflációból a feldolgozott élelmiszerek elhagyásával áll elő. A ritkán változó árú termékek
inflációja azon fogyasztóiár-index tételekből áll össze, amelyek elemi árainak legfeljebb 15 százaléka változik havonta, átlagosan.
MNB-számítás a KSH adatai alapján.

4
 3. ábra: Az infláció felbontása
(éves változás, 2007. jan. – 2019. jan.)
százalék
10
8
6
4
2
0
-2
2010
2007

2008

2009

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019
Élelmiszer
Üzemanyag és piaci energia
Kormányzati intézkedések elsődleges hatásai
Keresletérzékeny termékek inflációja
Infláció

4. ábra: Iparcikkek inflációja

(adószűrt éves változás, 2007. jan. – 2019. jan.)
százalék
3,0

2,5

2,0

1,5

1,0

0,5

0,0

-0,5

-1,0
2008
2007

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

5
 5. ábra: A piaci szolgáltatások inflációja
(szezonálisan nem igazított, adószűrt egyhavi változás, 2015. jan. – 2019. jan.)
százalék
0,8
Aktuális
0,6
0,4
0,2
0,0
-0,2
-0,4
-0,6

június
január

július

augusztus

október

december
február

március

április

május

november
szeptember
2015 2016 2017 2018 2019 2009-2014 átlaga

6. ábra: Piaci szolgáltatások inflációja

(adószűrt éves változás, 2007. jan. – 2019. jan.)
százalék
6

1
2011
2007

2008

2009

2010

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

6
 7. ábra: Lakossági inflációs várakozások alakulása
(2005. jan. – 2019. jan.)
százalék
12

10
toleranciasáv
8

2
inflációs cél
0

-2
2005 2007 2009 2011 2013 2015 2017 2019
Inflációs várakozások sávja Tény infláció
Forrás: MNB-számítás Európai Bizottság adatai alapján, illetve KSH

1. táblázat: A fogyasztóiár-index éves változása, illetve az alapmutatók inflációs hozzájárulása

Fogyasztóiár-index, 2019. január (KSH)
2,7% (éves változás)

MNB inflációs alapmutatók (MNB-számítás)

Ritkán változó árú termékek Keresletérzékeny infláció Adószűrt maginfláció hozzá-

inflációjának hozzájárulása 1,1 hozzájárulása (százalék- 1,7 járulása (százalékpont), sú- 2,1
(százalékpont), súlya 33,4% pont), súlya 55,9% lya 69,0%

Egyéb tételek hozzájárulása Egyéb tételek hozzájárulása Egyéb tételek hozzájárulása

1,6 1,0 0,6
(százalékpont), súlya 66,6% (százalékpont), súlya 44,1% (százalékpont), súlya 31,0%
Forrás: KSH, illetve MNB-számítás
A részadatok összegei – a kerekítés miatt – eltérhetnek a hivatalos értéktől.