A Suzuki módszer Shinichi Suzuki japán hegedűs és pedagógus alkotta meg a 20.

század
közepén. Suzuki szépséget akart a gyerekek életébe csempészni a II. világháború utáni
levertség helyébe. Észrevette, hogy mennyi gondot okoz a nyelvtanulás egy felnőttnek, míg a
gyerekek könnyedén megtanulják anyanyelvüket és akár más dialektikákat is. Úgy gondolta,
hogy egy óvodás gyermek már tanulhat zenét, hangszert, de kis léptekben kell haladni és a
hangszert, hegedűt is át kell méretezni a gyermek testéhez. Hitt abban, hogy bármelyik
gyerek, amelyet megfelelően oktattak, képes elérni egy magas színvonalat hangszerén. Neki
nem a csodagyerekek létrehozása, hanem a nemes szívű gyermekeké. Suzuki úgy gondolta,
hogy minden ember képes a környezetétől tanulni, a nyelvtanuláshoz hasonlóan. Lényeges
összetevője ennek a módszernek, hogy megteremtsük a megfelelő környezetet a
zenetanuláshoz, amely a támogatja a jellemfejlődést is.
Fontos elemei a megfelelő környezetnek:
 Részvétel a zenei közösség életében. Ebbe beletartozik a helyi koncertekre való járás,
a többi növendékkel való barátságkötés, művészek előadását, játékát hallgatni otthon
minden nap (már születés előtt is, ha lehetséges).
 Szándékosan elkerülni a zenei alkalmassági meghallgatásokat a zenetanulás előtt.
Suzuki szilárdan hitte, hogy azok a tanárok, akik felvételiztetnek, csak a kimondottan
tehetséges gyerekeket keresik, és elzárkóznak azoktól, akik még nem kezdték el a
zenei tanulmányaikat. Suzuki úgy gondolta, hogy minden gyermek képes megtanulni
jól zenélni, ha zenei környezet veszi körül már kisgyermekkora óta.
 A hangsúly a nagyon korán elkezdett hangszertanításon van, jellemzően 3-5 éves
kortól, de akár 2 éves kortól is.
 Fontosak a jól képzett tanárok. A Suzuki Egyesület az egész világon indít tanárképző
programokat. A zenei diploma nem szükséges.
 Eleinte a hallás utáni tanulás hangsúlyosabb, mint a kottából való. Suzuki ezt abból
következtette ki, hogy a gyermekek a nyelv elsajátításakor hamarabb tanulnak meg
beszélni, mint olvasni. A hallás utáni tanulást elősegítve, a tanulóknak minden nap
meg kell hallgatniuk a darabot.
 Minden darabot meg kell fejből tanulni, még azután is, hogy a tanuló megtanult
kottából olvasni.
 A zeneelméletet és a kottaolvasást a hangszeres tanár tanítja.
 A csoportban való játék, ez lehet akár unisono is, erősen javasolt, jellemző.
  Minden tanulta darabnak a felidézése, folyamatos átismétlése erősen javasolt. Ennek a
célja, hogy fejlessze a technikai és zenei képességeket. Az első években nem
használnak etűdöket, csakis előadási darabokra koncentrálnak.
 A folyamatos fellépések hatására a tanuló nem izgul és élvezni fogja ezeket.
A módszer hatására eltűnnek a versengések a játékosok között és fejleszti az együttműködést.
A szülőknek is nagy szerep jut, minden órán jegyzetelniük kell, majd felügyelniük a tanuló
otthoni gyakorlását. Nem szükséges, hogy a szülő tudjon a hangszeren játszani, csak annyit
kell tudnia, hogy mit és hogyan kell a gyermeknek gyakorolnia, tanulnia.