10.

Heltai Gáspár
élete:
- talán a Szeben megyei Heltauban (Nagydisznód) születhetett
- fiatalabb éveiben katolikus pap volt
- szász lelkészként Kolozsvárt működött haláláig
- magyarul csak 1536 után tanult meg
- azután hogy lutheránussá vált megnősült
- a lelkészkedés mellett több vállalkozása volt

- a nyomda és a papírmalom nevezetesek

- a Kolozsvárt megtelepedett nyomdatulajdonossal, Hoffgreff Györggyel 1550-ben
társult
- a nyomda 1558-ban került a tulajdonába
- Heltai hamar felismerte, hogy hiányzik a magyarok számára dolgozó hazai műhely
- a magyar igények érdekében lett maga is magyar íróvá
- a műhely kiadványait jórész maga fordította, szerkesztette
- 1569-ben lett antitrinitáriussá

- a német és latin nyelvű kiadványai nem saját szerzeményei

- irodalmi munkásságát magyar nyelven fejtette ki
- műveinek túlnyomó többsége fordítás

értekezései:
- megtelnek szépirodalmi elemekkel

- Az részegségnek és tobzódásnak veszedelmes voltáról való dialogus

- 1552
- dialógussá formálja
- két kolozsvári polgár beszélgetése
- Antal: a reformátorok hatására józan lett
- egy hétig arra tanítja barátját, Demetert, hogy miféle bajok, veszélyek leselkednek
arra, aki az utal bűnébe merül
- a város polgárok problémáiról szól – polgári olvasók számára készült
- társadalmi kérdéseket feszeget – ez a fő újdonsága
- derűs kifejezések, jóízű szólások
- humorát sosem veszíti el

- Háló
- 1570
- Gonsalvius Reginaidus spanyol szerző 1567-ben megjelent latin nyelvű művének a
fordítása
- a spanyolországi inkvizíció borzalmait leleplező könyv
- Gonsalvius tíz jámbor keresztyén (protestáns) históriáján keresztül ismertet meg az

1
inkvizíció szörnyűségeivel
- vallatások, kínzások, büntetések, vagyonelkobzás
- Heltai önálló kiegészítéseivel magyar érdekűvé tette – antitrinitárius szelleművé
formálta át
- az elöljáró beszéd Heltai első antitrinitárius szellemű hitvallása

szépprózai elbeszélései:

- Száz fabula
- 1566
- ezópusi elbeszélés-gyűjtemény
- műve ajánlásában valóságos védőbeszédet mond meséi érdekében
- kifejtette, hogy tanulságosak és hasznosak
- Heltai számára a fabulák csak nyersanyagok – önállóan formálja meg őket
- kerüli az elvont fogalmakat – ahol csak teheti, konkrét kifejezéseket használ
- szívesen él képekkel, szólásokkal
- az állatmesék az ember sorsát, viselkedését példázzák – emberi erényeket és
bűnöket elevenítenek meg
- erkölcsi és társadalmi tanulságok levonására alkalmasak
- a meséket a polgári olvasóközönségnek szánta

- Egy nemes emberről és az ördögről

- 99. fabula
- a gazdag nemesember és cifra nemesasszony uraskodását, cifrálkodását, majd pedig
csúfos bukását mutatja be
- az események mozgatója az ördög
- csapdát állít a nemesembernek és a feleségének
- a nemes ispánjának képében az ördög eszeli ki a kizsákmányolás legravaszabb
módszereit, ő forgatja ki a jobbágyot utolsó fillérjéből is
- a törvénytelen adóztatás, a szegények kegyetlen nyomorgatása az ördög találmánya,
s a tiszttartók képében ő a végrehajtója is
- a történet csattanója és fordulópontja éppen akkor következik be, amikor egy
parasztasszony meghallván, hogy jön a nemes ember, azt kiáltja: vigye el az ördög a
vérszopó urat
- a történet három jelentre oszlik: a nemes házában, a faluban és a pokolba vezető
úton történtekre

történeti munkái:
- sajtó alá rendezte Bonfini művét: A nemes Hunyadi Mátyás története címen

- Cancionale, azaz históriás énekeskönyv

- 1574
- a közzétett énekek nem Heltai szerzeményei
- törökellenes irányzatosság

2
- Chronica az magyaroknak dolgairól
- a fabulák mellett a másik legjelentősebb műve
- forrása az 1568-ban kiadott Zsámboki-féle teljes Bonfini-kiadás volt
- megtisztította a magyar történelmet Bonfini elrómaiasító ábrázolásától
- kigyomlált minden katolikus vonatkozást is – szentek legendáit, csodákat stb.
- Bonfini tudós műve magyar szóval elbeszélt regényes történetté változott