Magyarország harkályféléi

A harkályfélék (Picidae) a madarak (Aves) osztályába és a harkályalakúak (Piciformes) rendjébe tartozó család,
melybe 249 faj tartozik. Nem célunk és arra nincs lehetőségünk, hogy minden fajra kitérjünk, csupán a
hazánkban előfordulókat próbáljuk röviden bemutatni.
A legtöbb faj rovarevő, és zsákmányát fakéreg alatt, vagy korhadó fában keresi. Ehhez felfelé másznak a fán,
és kopácsolással keresik az üreges helyeket.
Csőrük rendkívül erős és merev, négyélű árhoz hasonlító profilú, amivel a legkeményebb fafajokat is képesek
megmunkálni.

Hosszú, vésőszerű csőrükkel vájják ki a fa kérgét, és hosszan kiölthető nyelvükkel húzzák ki alóla az
élősködőket.

Ennek a rugalmas, nyúlékony szervnek a hossza a

testhossz kétharmadát is elérheti.

Ahhoz, hogy elférjen a madár testében, a csőrből kilépve

egyetlen köteget alkotó nyelv a nyakcsigolyák felé
haladva Y alakban elágazik, majd két mozgatóizomra
bomlik. A koponyát alulról megkerüli és a fej tetején
áthaladva a felső csőrkáva belsejében, az orrnyílások elé
nyúlva rögzül.

A féregszerűen mozgékony nyelv vége nyílhegyhez

hasonlít. Amikor a madár a csőrével áttöri a fában fejlődő
lárvák járatának falát, elszarusodott végű nyelvét a lárva
teste és a járat fala között átnyomja.

Visszahúzáskor a nyelvvégi szakállkák szétnyílnak, és apró

horgokként a madár felé mozgatják a zsákmányt.

Mivel ezt a nyelvöltögető mozgást a harkályok

másodpercenként többször is képesek végrehajtani, a lárva
nem tud elmenekülni.

Különleges képességük, hogy nagy erővel, gyorsan és

hosszasan képesek a fán kopácsolni csőrükkel és üreget
vájni táplálékért, fészkelőodú készítésének érdekében,
akár a terület megjelöléséért, akár párkeresés céljából. A
harkály képes egy nap akár 12 ezerszer csőrét a fához
csapni, és nem szenved agykárosodást.

A harkály egy másodperc alatt 20 ütést is leadhat, melyeknek sebessége 25 km/órát is elérheti. A Nature 2006.
októberi száma szerint ez a negatív gyorsulás akár az 1200 g-t is elérheti, ami több mint százszorosa annak,
amit az ember el tud viselni. Az agyat különösen erős izmok veszik körbe, melyek tompítják az ütközés erejét.
A kopácsolás során a sérülés elleni védelmét a koponya szivacsos csontállománya is segíti. A harkály az
ütközés előtt egy ezredmásodperccel becsukja a szemét, ezzel védi a repülő forgácsoktól. Mindez lassítva a
képen.

Vetélőujjaik vannak - a külső ujjukat oldalra vagy teljesen hátra tudják

fordítani mindkét lábon, - így elöl és hátul is két-két ujj dolgozik, ami
sokkal stabilabb fogást, kapaszkodást biztosít a függőleges fatörzsön.
Lábujjaik erősen képesek szorítani, hajlott karmaik tűhegyesek.

Farktollaik kemények, a madár ezekre támaszkodik a függőleges

fatörzsön. Gyakorlatilag harmadik - támasztó - lábként
működnek.

Erdőkben, kertekben, faültetvényeken általában párban élnek. Nagyobb csoportokba csak költési időn kívül
állnak össze. Többnyire a fatörzseken másznak, ügyetlenül járnak a talajon, rövid szakaszokon repülnek.

Egyes fajok nem csupán a fák kérge alól szedik össze

táplálékukat. A küllők és a nyaktekercs a talajon sétálva, -
"szondázva" a felszínt - vadászik rovarokra, de főként
hangyákra.

A nagy fakopáncsok mogyorót, fenyőtobozt szorítanak az

általuk kivájt kis üregbe, utána csőrükkel feltörik. Ezeket
"harkályüllőnek" nevezik

Általában fák odvaiban költenek. A hímek odvas fatörzsön vagy valamilyen más, jól kongó aljzaton dobolva
adnak hangjeleket. Erdőkben a többi faj számára is hasznosak, hiszen odúkat készítenek, és így lakóhely jut
más madaraknak, emlősöknek (mókus, pele) is.

Maguk vájta - igazán spártai - odújukban csak egy kis

forgács képezi az aljzatot. A tojások száma 3-8. Színük
fehér, mivel az odú sötétjében nem szükséges a
rejtőszín. A kotlásban mindkét szülő reszt vesz, amikor
kikeltek a fiókák azonnal elkezdik az etetést. A
röpképessé válástól önellátásra kényszerülnek.

Nyaktekercs (Jynx torquilla)

Európában a sarkkör alatti területeken, Dél-

Spanyolország és a Balkán-félsziget kivételével
mindenütt költ. Északnyugat-Afrikában is fészkel.
Magyarországon áprilistól szeptember végéig található
meg. Ligetes, rétekkel tarkított erdők, parkok,
gyümölcsösök lakója.

Vonuló faj. Narancssárgával a fészkelő, kékkel a telelő

területeket jelöltük.

Testhossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 25-27

centiméter, testtömege 30-45 gramm. Csőre kúp alakú,
farka lekerekített. Háta szürke, barna-fekete foltokkal,
torka sárgásfehér, melle és hasa szürkés, vörösbarna
evezőtollain feketés, farkán öt sötétebb harántsávval.

Meghallgatom a nyaktekercs hangját.

Fő tápláléka hangyákból, hangyabábokból áll. Hernyókat és apró rovarokat is erlfogyaszt. Nyelvét - amelynek
végén apró horgok vannak - bedugja a hasadékokba, bolyokba, a rámászó rovarokkal visszahúzza és lenyeli
azokat.

Harkályok által vájt odúk csupasz aljzatára rakja 7-12 tojását, melyeken 12-14 napig költ. Magyarországon
védett, természetvédelmi értéke 50000 forint.

A nyaktekercs feje Éhesek a fiókák

Az utódokat etetni a fészket takarítani kell.

Amennyiben meg akarod tudni, hogy miért nyaktekercs a madár neve, akkor okvetlen tekintsd meg a következő
rövid videót!
Megnézem, miért nyaktekercs a nyaktekercs?

Fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos)

Európában és Ázsia egy részén honos. Természetes

élőhelye a tűlevelű erdők, mérsékelt övi erdők,
szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki- és hegyi esőerdők,
valamint tavak, folyók és patakok környéke. Nem vonuló
faj.

Testhossza 24-26 centiméter, szárnyának fesztávolsága

38-40 centiméter, testtömege 100-115 gramm. A hím
sapkája vörös, a tojóé fekete. Hátán fehér folt van,
szárnyfedői csíkozottak.
Meghallgatom a fehérhátú fakopáncs hangját.

Hím és tojó fehérhátú fakopáncs

Hazánkban ritka, de rendszeres fészkelő. Zárt, öreg

bükkösökben, korhadó, taplós fába, saját maga által vájt
odúja csupasz aljzatára rakja 4-6 tojását, melyen 14-16
napig kotlik. Fiókái fészeklakók, 27-28 napos korukban
repülnek ki. Rovarokkal táplálkozik, melyeket a fák
kérgén keresgél. Magyarországon védett,
természetvédelmi értéke 250000 forint.

Megnézem a ''gyorstüzelő'' fehérhátú fakopáncsról szóló rövid videót.

Balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus)

Közép-Európában, a Balkán-félszigeten, Kis-Ázsiában, a

Fekete-tenger környékén és a Közel-Keleten fészkel.

Kultúrterületekkel határos erdőszegélyeken él, a nagyobb

erdőségeket és a fátlan területeket kerüli.

Testhossza 22-23 centiméter, szárnyfesztávolsága 34-39

centiméter, testtömege 70-80 gramm. Feje teteje, nyak és
háta fekete, nagy jellegzetes fehér foltokkal. Arcfoltját
nem keresztezi fekete sáv. Hasa alja rózsaszínű.

Meghallgatom a balkáni fakopáncs hangját.

Balkáni fakopáncs röpte

Erős csőrével lyukat vés a fába, a kéreg alatt élő

rovarokat, azok lárváit, bábjait keresgélve, majd ragadós
nyelvével szedi ki táplálékát. A fatörzsről is összeszedi a
rovarokat, de a gyümölcsöt is kedveli. Magányos
fészkelő. Kultúrterületeken, parkokban,
gyümölcsösökben, út menti fasorokban fészkel. Puha,
vagy korhadó fába, saját maga által vájt, odú csupasz
aljzatára rakja 4-7 tojását, melyen 12-13 napig kotlik. A
fiókái fészeklakók, 17-24 napos korukban repülnek ki.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke:
25000.- Ft.

Balkáni fakopáncs fiókák. A fiókák homloka es fejtetője piros.

Megnézem a balkáni fakopáncs élelemkeresését.

Nagy fakopáncs (Dendrocopos major)

Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában él.

Magyarországon állandó és rendszeres fészkelő.

Testhossza 22-23 centiméter, szárnyának fesztávolsága

35-40 centiméter, testtömege 70-100 gramm. Feje teteje,
nyaka és háta fekete: a fekete bajuszsávot fekete sáv köti
össze a tarkóval. Ez a fekete keret fehér sapkát zár közre,
és ez megkülönbözteti minden egyéb európai harkálytól.
A két látható szélső faroktolla fehér, fekete pettyekkel
vagy sávokkal. [A balkáni fakopáncs (Dendrocopos
syriacus) ennek a fordítottja: fekete alapon fehéren
pettyezett]. A fiataloknál a bajuszsávot a tarkóval
összekötő sáv vékonyabb, gyakran nem is ér el a tarkóig.
Fartájéka és alsó farokfedői skarlátvörösek.

Meghallgatom a nagy fakopáncs hangját.

Erős csőrével lyukat vés a fába, a kéreg alatt élő

hernyókat keresgélve, majd ragadós nyelvével szedi ki
táplálékát. A fatörzsről is összeszedi a bogarakat, és a
gyümölcsöket is megeszi. Esetenként gyűrű alakban kis
lyukakat váj a fa törzsébe, hogy felnyalogathassa a
kicsorduló nedvet. Feltöri, kitágítja a kis énekesmadarak
fészekodvait, hogy felfalhassa a tojásokat, illetve a
fiókákat.

Saját fészekodvát önmaga vájja - rendszerint élő fa törzsébe vagy függőleges ágába de akár telefonpóznába is,
hozzávetőleg 1,8 - 2 méter magasan. Az odú a szűk bejárat után kiöblösödik. 4-6 tojását az odú csupasz
aljzatára rakja, és 14-16 napig kotlik rajtuk. A fiókák fészeklakók, 20 napos korukban repülnek ki.

Magyarországon rendszeres fészkelő, gyakorinak számít. Állandó madár. Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 25000 Ft.
Megnézem a nagy fakopáncs ivadékgondozását.

Közép fakopáncs (Dendrocoptes medius)

Európában és Ázsia délnyugati részén él. Hegy és

síkvidéki erdős helyeket kedveli. Magyarországon
rendszeres fészkelő, állandó, nem költöző madár.

Testhossza 20-22 centiméter, szárnyfesztávolsága 33-34

centiméter, testtömege 50-80 gramm. Feje teteje vörös,
nyaka és háta fekete, nincsenek fehér foltok a nyakán és
a fején, mint a nagy fakopáncsnak.
Meghallgatom a közép fakoöpáncs hangját

Erős csőrével, a kéreg alatt élő hernyókat keresgéli, majd

ragadós nyelvével szedi ki táplálékát. A fatörzsről is
összeszedi a bogarakat és pókokat.

Magányos fészkelő. Idős lomberdőkben, tölgyesekben,

ártéri erdőkben, a saját maga által vájt, szűk bejáratú
odú csupasz aljzatára rakja 5-7 tojását, melyen 12-14
napig kotlik. Fiókái fészeklakók, 20-21 napos korukban
repülnek ki.

Télen gyakran vendége a madáretetőknek. Hazánkban

védett, természetvédelmi értéke 50000 Ft.

Saját fészekodvát önmaga vájja - rendszerint élő fa törzsébe vagy függőleges ágába de akár telefonpóznába is,
hozzávetőleg 1,8 - 2 méter magasan. Az odú a szűk bejárat után kiöblösödik. 4-6 tojását az odú csupasz
aljzatára rakja, és 14-16 napig kotlik rajtuk. A fiókák fészeklakók, 20 napos korukban repülnek ki.

Magyarországon rendszeres fészkelő, gyakorinak számít. Állandó madár. Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 25000 Ft.
Megnézem a közép fakopáncs szülők összehangolt táplálékszállítását.

Kis fakopáncs (Dryobates minor)

Európában és Ázsiában él. Folyóárterek, elegyes erdők és

tölgyesek lakója. Ligetes erdők, parkok, elegyes erdők,
kedveli azokat a helyeket, ahol a fákon sok száraz ág van.

Testhossza 14-15 centiméter, szárnyfesztávolsága 25-27

centiméter, testtömege 17-25 gramm. A hím fejtetője
vörös, a tojóé fekete. Háta keresztsávozott, testalja fehér.

Meghallgatom a kis fakopáncs hangját.

Magányos fészkelő. Tölgyesekben, gyertyános-tölgyesek, ártéri erdőkben, saját maga által vájt, szűk bejárat
után kiöblösödő odú csupasz aljzatára rakja 5-6 tojását, melyen 10-12 napig kotlik. A fiókái fészeklakók, 18-20
napos korukban repülnek ki.

Lepkék lárváival és levéltetvekkel táplálkozik.

Magyarországon állandó, rendszeres fészkelő, gyakori
madárnak számít. Hazánkban védett. Természetvédelmi
értéke 50000 Ft

Megnézem a kis fakopáncs madáretető látogatását télen.

Fekete harkály (Dryocopus martius)

Európa nagy részén él, de Ázsiában is előfordul.

Általában öreg erdőkben található. Magyarországon
rendszeres fészkelő, állandó madár.

Testhossza 45-57 centiméter, szárnyfesztávolsága 64-68

centiméter, testtömege 250-300 gramm. Feje teteje vörös,
tollruhája fekete. Csőre és szemgyűrűje halványsárga,
nyaka karcsú.

Lárvákkal és rovarokkal táplálkozik. Csőrével kopogtetja

a korhadt fák kérgét táplálék után kutatva, majd a
megtalált zsákmányt kivési.

Meghallgatom a fekete harkály hangját.

Évente egy alkalommal költ. Költésre általában évről-

évre ugyanazt a nagyméretű ovális nyílású odút
használja, melyet minden évben kitisztít, mélyít.
Fészekanyagot nem használ, csupán a vésésből származó
forgácsra rakja le 4-5 tojását, melyen a szülők felváltva
kotlanak 17-19 napig.

Magyarországon védett. Természetvédelmi értéke 50000 Ft.

Megnézem a fekete harkály örökké éhes fiókáinak etetését.

Hamvas küllő vagy szürke küllő (Picus canusedius)

Eurázsiában honos faj. Az előfordulási területe egészen,

Délkelet-Ázsiáig húzódik. Kedveli a nagy erdőket és
távol tartja magát az emberektől. Magyarországon
állandó madár, rendszeres fészkelő.

Testhossza 26 centiméter, szárnyfesztávolsága 38-40

centiméter, testtömege 120-160 gramm között van. Feje
szürke, keskeny barkója fekete. Piros homlokfoltja csak a
hímnek van. A fiatalok tollazata barnásan foltozott.
Meghallgatom a hamvas küllő hangját.

Erdei madár, élelmét fákon, talajon, hangyabolyokban

gyűjti. Tápláléka fában élősködő és talajon élő
rovarokból, azok lárváiból és bábjaiból tevődik össze, de
magvakat is fogyaszt. Minden egyed saját territóriumot
tart fenn.

Magányos fészkelő. Ritkás öreg tölgyesekben,

ligeterdőkben, idősebb bükkösök szélein korhadt fába váj
odút, az üreg aljára kevés korhadékot rak. A fészekalja 5-
6 fehér tojásból áll, melyen mindkét szülő felváltva
kotlik 15-16 napig. A fiókák fészeklakók, 24-25 napos
korban repülnek ki. Hazánkban védett, természetvédelmi
értéke 50000 Ft.

Megnézem a hamvas küllő téli élelemkeresését.

Zöld küllő (Picus viridis)

Európában mindenhol honos. Kedveli a nagy erdőket és

távol tartja magát az emberektől. Magyarországon
rendszeres fészkelő, nem vonuló.

Testhossza 32 centiméter, szárnyfesztávolsága 40

centiméter, csőrhossza 4,5 centiméter, nyelvhossza 10
centiméter és a testtömege 180-200 gramm között van.
Tollazata a hátán zöldes-sárgás, hasa és begye világos. A
tojó fekete bajszáról ismerhető fel. Mindkét nemnek
piros fejfedője van. A fiatal madár arc-, torok- és
begytollazata sávozott. Hangja messze csengő, éles,
csökkenő hangmagasságú kacagás. Röpte surrogó, erősen
hullámvonalas.

Meghallgatom a zöld küllő hangját.

Erdei madár, de élelmét a réteken gyűjti. Ez főként hangyákból és más rovarokból tevődik össze, de
táplálkozik magvakkal és gyümölcsökkel is. Arra is volt már többször példa, hogy méhkaptárt dúlt szét.

Egyéves korban lesznek ivarérettek. A madarak

tavasszal párosodnak és felosztják egymás között a
szülői teendőket. A költési időszak áprilistól
augusztusig tart, ekkor a tojó 5-7 fehér tojást rak,
melyen mindkét szülő kotlik, 17-19 napig. A fiatal
madarak 23-28 napos kor között repülnek ki. A zöld
küllő 7 évig is elél. Magyarországon védett,
természetvédelmi értéke: 50000.- Ft.

Megnézem a zöld küllő élelemszerző, kemény terepmunkáját.

Európai postabélyegeken is találkozhatunk képeikkel.

Vissza a kezdőlapra Vissza a MADARAK menübe