Forrás: http://www.doksi.

hu

Gábor Dénes Főiskola LOGISZTIKA

Kidolgozás

1. Mi a logisztika?
A logisztika alapanyagok, félkész- és késztermékek, valamint a kapcsolódó
információk származási helyről felhasználási helyre történő hatásos és
költséghatékony áramlásának tervezési, megvalósítási és irányítási folyamata,
a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával. A logisztika nem más,
mint a rendszerszemlélet alkalmazása az anyagáramlás területén.

"A logisztika nem más, mint a rendszer elmélet alkalmazása az anyagáramlás

területén."

2. 7 M
7M definíció: hely-idő-állapot szempontú megközelítés, jól leírja az üzleti
logisztika célját
A 7 M definíció a logisztikát 7 megfelelőségi feltétel biztosításával
foglalkozónak tekinti, amelynek feladata a megfelelő termék, megfelelő
minőségben, megfelelő állapotban, a megfelelő helyen, a megfelelő időben,
a megfelelő felhasználónak a megfelelő költségen történő rendelkezésre
állásának biztosítása.

3. Just in Time JIT

„Éppen időben” rendszer. Nincs készlet, a beszállítás után azonnal a
felhasználás következik. Magyarul : „Jól Időzített Termelés” – bár ez a fogalom
leszűkítését jelenti, mert nem biztos, hogy a beérkezés után következő fázis a
termelés, lehet pl. az elosztás, átrakás is.

4. Készletezési stratégia 132.o.

A készletezési rendszerben a szabályozó szerepet a megrendelés tölti be. A
megrendelés alapkérdései:
− MIKOR rendelünk?
− MENNYIT rendelünk?

A készletezési rendszerben a szabályozó szerepet a megrendelés tölti be. A

megrendelés az, amelyet a működési stratégia alapvetően meghatároz, befolyásolva
ezen keresztül a teljes rendszer működését. A megrendelés az input folyamatra
vonatkozik, és mint ilyenre, alapvetően két kérdésre kell választ adnia.
A két kérdésre a válaszok:
MIKOR? MENNYIT?
1. előre adott, egyenlő T időközökben 1. Egyenlő q nagyságú tételekben
2. Amikor a készletmennyiség egy 2. Akkora mennyiséget kell rendelni,
adott, s szint alá csökken. hogy a beérkezéskor maximális, S
készletszint legyen.
A fenti kérdéseket természetesen a megrendelés során egy időben kell
megválaszolni. Vagyis egyidejűleg mindkét kérdést meg kell válaszolni.

1
Forrás: http://www.doksi.hu

Gábor Dénes Főiskola LOGISZTIKA

Válaszlehetőségek mátrixa

Mennyit
q S T= adott időközönként
Mikor
T T-q T-S s= minimál szint elérésekor
s s-q s-S q= egyenlő mennyiséget
S= max. készletszint feltöltéshez szükséges
mennyiséget

− T-q: Egyenlő időszakonként egyenlő mennyiséget.

Csak determinisztikus input és output esetén valósítható meg
− T-S: Ciklikus stratégia
Adott időközönként maximumra töltjük a készletet
Előny: - nem igényel folyamatos készletfigyelést,
- rendelések ütemezhetők
Hátrány: - változik a megrendelt tétel nagysága
- nagyobb tételnagyságnál elérhető előnyöktől elesik a vevő
- véletlen hatások ellen nem véd, hiány léphet fel.

q1 q2

T T T
Alkalmazási területe:
− kevésbé ingadozó felhasználás
− előírt rendelési határidők
− magas készlet ellenőrzési költség esetén

− s-q: kétraktáras stratégia

A minimális készletszint elérésekor adott nagyságú tétel rendelése

Folyamatos készletfigyelést igényel

Előny: - hiány valószínűsége kisebb,
- kevésbé érzékeny a sztohasztikus outputra
Hátrány: - készletigényes (lehet)
- hiány felléphet
- folyamatos készletfigyelést igényel
Alkalmazás: - kevéssé ingadozó felhasználás

2
Forrás: http://www.doksi.hu

Gábor Dénes Főiskola LOGISZTIKA

- rövid beszerzési idő

- magas készletezési és hiányköltség esetén

− s-S: csillapításos stratégia

A minimális készletszint elérésekor maximális szintre való feltöltés
S

q1
s q2

Folyamatos készletfigyelést igényel, változó időszakonként változó nagyságú

megrendelések születnek. Figyelembe vehető az utánpótlási idő alatti fogyás is.
Előny: - rendelés időpontja a készlethez igazodik,
- behatárolt a maximum készletszint
Hátrány: - folyamatos ellenőrzést igényel
- véletlen ingadozásnál magas készletszint vagy hiány felléphet
Alkalmazás: - ahol a készletezési és hiányköltségek
magasak

5. Termelési fázis 46.o.

(A különböző termelési fázisok anyagmozgatása)
A vállalaton belüli anyagmozgatási tevékenységet aszerint is csoportosíthatjuk, hogy
az alapanyagból a késztermékké válás során milyen termelési fázisban történik.
A vállalaton belüli anyagmozgatási igényeket az alábbiak szerint 5 termelési fázisra
bonthatjuk fel:
1. szállításhoz kapcsolódó anyagmozgatás
megteremti a vállalat-környezet anyagkapcsolatot
nagy tömegű, és sokféle anyagról van szó.
a. alapvető szempontok, szervezési elvek, amelyekre a szállításhoz
kapcsolódó anyagmozgatáskor tekintettel kell lenni:
- a raktárak és külső szállítási útvonalak távolságát minimálisra kell
venni. Okai: balesetveszélyt fokozza, ha a külső és belső szállítások
azonos útvonalon haladnak. A vállalaton kívüli szállításokban
alkalmazott eszközök jelentősen eltérnek a vállalaton belüli
anyagmozgatási eszközöktől.
- A rakodási helyeket úgy kell kialakítani, hogy azok
alkalmazkodjanak a szállítóeszközhöz.
- A rakodási kapacitás mértékének helyes kialakítása:
Az optimális rakodási kapacitás a maximális és az átlagérték között
található, általában a kettő átlaga.
2. a tárolás anyagmozgatása
tárolás: az anyagmozgatás folyamatának a megszakítása.
Anyagmozgatás 3 esetben történik a raktározáshoz kapcsolódóan:
a. betárolás
b. kitárolás
c. átrendezés

3
Forrás: http://www.doksi.hu

Gábor Dénes Főiskola LOGISZTIKA

A raktározás összrendszer szintjén pufferelésnek, időbeli, térbeli

kiegyenlítőnek tekinthető. A tárolás anyagmozgatásának kialakítási elvei:
- Helykihasználás
Cél: az alapterület, a felület és a tér nagyfokú kihasználása.
- Tárolt anyagok elhelyezésénél fontos szempont a gyors
elérhetőség.
Ez néha ellentmond a helykihasználásnak.
- Fontos, hogy a raktározás miatti anyagmozgatás minimális legyen.
o Gyakrabban a ki- és betárolt anyagokat úgy helyezzük el a
raktárban, hogy azok a legkevesebb anyagmozgatással, a
legrövidebb úton elérhetők legyenek.
- A raktározás során elvárás a raktározott termékek állagának
megóvása.
- Ergonómiai követelmények
A raktározott anyagok állagmegóvását biztosító körülmények nem
mindig megfelelőek az emberi ott tartózkodáshoz (hőmérséklet,
páratartalom). Munkavédelmi szempontokat figyelembe kell venni!
Tárolás anyagmozgatási technológiái:
- polcrendszer
- tartálypark
- ömlesztett anyagok
- automata magasraktár

A tároláshoz kapcsolódik a nyilvántartási rendszer és a termékek elhelyezése

Lehet:
- fixhelyes elhelyezés
- szabadhelyes tárolási és nyilvántartási rendszer

3. üzemközi anyagmozgatás
különböző anyagmozgatási ciklusokból áll, amely az alábbi részletekből
tevődik össze:
- megrakás a kiinduló állomáson
- a teher elszállítása az átrakási helyre
- a teher kirakása az átadási helyen
- a szállítóeszköz visszatérése
Gyakoriságot tekintve az anyagmozgatás lehet egyszeri, illetve rendszeres.
Rendszeres anyagmozgatás esetén célszerű a járatok kialakítása:
- ingajárat
- sugaras járat
- körjárat

4. műhelyközi anyagmozgatás
5. munkahelyi anyagmozgatás
A 4., és 5. anyagmozgatási típus jellemzői:
- Kis tételekben és nagy gyakorisággal történik.
- A műveleti kötöttségek az anyagmozgatás időbeli ütemezését alapvetően
meghatározzák.
- Helyileg az anyagmozgatás üzemen belül történik. Az anyagok
mozgatása rövid úthosszon, elemi mozdulatokkal történik.

4
Forrás: http://www.doksi.hu

Gábor Dénes Főiskola LOGISZTIKA

6. Logisztikai tevékenységek 26.o.

A logisztika különböző tevékenységek összehangolt működését igényli. Ezek:
- szállítás és forgalom
- raktározás és tárolás
- csomagolás
- anyagkezelés
- készletgazdálkodás (ennek irányítása)
- megrendelések feldolgozása
- vevőszolgálati szintek
- igény előrejelzés
- beszerzés
- elosztási kommunikáció
- üzem és raktárelhelyezés
- visszáru kezelés
- alkatrész és kiszolgálás
- selejtezés

Fenti funkciók mindegyike - a vállalat jellegétől függően - nem jelenik meg minden
vállalatnál.

7. Sorbanállási módszerek, FIFO, LIFO 217.o.

A kiszolgáló egység a sorból vételez egy elemet, azon műveletet végez és
kibocsátja. Ha a sor nem üres, azonnal hozzákezd a következő elemhez.
Jellemzői:
− kiszolgáló egység kapacitása (állandó, változó)
− kiszolgálási idő és ennek reciproka a kiszolgálási sebesség
A kiszolgáló egységek tulajdonságai
− egyenletes kiszolgálási sebességgel dolgozó
− sor hossza által vezérelt
− egyéb módon vezérelt
− szakaszos működésű
A kiszolgálási elv
− FIFO (First In - First Out) (sor)

Forrásból sor Kiszolgálóhoz

−
LIFO (Last In - First Out) (verem)
Forrásból

Kiszolgálóhoz sor

− Prioritás szerinti: előre meghatározott prioritási szempont alapján

− Véletlenszerű: random kiválasztás útján

A kiszolgáló rendszer mutatója a terhelési intenzitás

kiszolgálási idő várható értéke

U=
beérkezések közötti idő várható értéke

U > 1 esetén a kiszolgáló egység kapacitása kicsi

5
Forrás: http://www.doksi.hu

Gábor Dénes Főiskola LOGISZTIKA

5. Szimulációs modellek

Vis Sim = sorban állás modell kezelésére is alkalmas

Pro modell: PC-n futó program

8. Számítás 90.o.megoldás!
Telepíteni kívánunk egy új üzemet (X). A leendő üzem három másik (ABC) üzemmel
lesz kapcsolatban.
Az anyagáramlás intenzitása:
A →X : 1500 kg/ nap X → A: 500 kg/nap
B →X : 500 kg/ nap X → B: 400 kg/nap
C →X : 100 kg/ nap X → C: 200 kg/nap
Kérdés: Hova helyezzük a 4(X) üzemet? Jelölje be a rajzon!

Megoldás:
A →X : 1500 kg/ nap + X → A: 500 kg/nap = 2000 kg/nap
B →X : 500 kg/ nap + X → B: 400 kg/nap = 900 kg/nap
C →X : 100 kg/ nap + X → C: 200 kg/nap = 300 kg/nap

Az AC oldalon átmenő súlyvonal metszéspontjának távolsága A-tól (XAC)

2000 *XAC = 300* (20 - XAC)
2000 *XAC = 6000 - 300 XAC
2000 *XAC +300 XAC = 6000
2300 *XAC = 6000
XAC = 2,6 km

Az AB oldalon átmenő súlyvonal metszéspontjának távolsága A-tól (XAB)

2000 *XAB = 900* (50 - XAB)
2000 *XAB = 45000 - 900 XAB
2000 *XAB + 900XAB = 45000
2900 *XAB = 45000
XAC = 15,51 km

9. Integrált vállalat irányítási rendszer

Egyidejűleg több felhasználó, a vállalat vezetés különböző funkciókban
használja a rendszert. Vannak törzsadatok, amelyek különböző funkciókban
jelennek meg.
A felhasználók az ezekben bekövetkezett változásokat közvetlenül
érzékelhessék, és ne az egyes program modulok közötti lassú
adatkonverziókon keresztül.
Gyorsabbá, és megbízhatóbbá válik a rendszer működtetése, így minden
törzsadat egyszer fordul elő a rendszer adatbázisában, az ilyen rendszereket
vállalati irányítási rendszereknek nevezzük.

6
Forrás: http://www.doksi.hu

Gábor Dénes Főiskola LOGISZTIKA

- Integráció (adat integráció: egy közös adb, ezt használja mindenki, de

uúgy modulokból áll; minden törzs 1x szereppel-több modul használja)
- Moduláris felépítés (a m-ok önállóan és egységes egészként tudnak
működni – on-line kapcsolat)
- Rugalmasság/testre szabhatóság (paraméterezett)
- Széles funkcionalitás (m-ok az üzl.élet vmennyi Tét képesek lefedni,
választható, h. Mely m-t vezeti be)
- Valós idejű működés, feldolgozás (bevitel pill-ban kp-i adb-ba kerül →
rögtön lekérhető)
- a bevitel ott tört, ahol keletkezik-más Tek is azonnal látják
- Párhuzamos, egyszerűsített folyamatok (több felhasználó II-an dolgozhat,
nincs sorrendiség)
- Nyílt rendszerek (adatok küldésére/fogadására alkalmasak)
- Felhasználóbarát kezelési mód (egységes kezelői felület)
- Adatvédelem, biztonság, megbízhatóság (1 adb – jogosultságok
felhasználónként
- Hot-line rendszerügyelet
- a tevékenységek naplózása (ki mikor mit csinál)
- nincs többszörös adatfelvitel
- nincs redundancia, karbantartási probléma
- adatok szervezeti szintű egyértelműsége
javul az adatok: időszerűsége, megbízhatósága, összehasonlíthatósága,
alkalmazhatósága

10. Szállítási irányítási eljárások

Minimális összfutás, minimális kiszolgálási idő, járművek kapacitása lehető
legjobb kihasználásával állítják össze a járművek feladathoz rendelését, és a
szállítási feladatok végrehajtását támogató menetrendek összeállítását. ----
- Beszállító járatok optimalizálására,
- Elosztási járatok optimalizálására,
- Kommisírozási tevékenység optimalizálására
használhatják.

11. Logisztikai információt támogató informatikai megoldások

- adatgyűjtés
- adattárolás
- folyamatok irányítása
12. TK. 73.oldal, feladat!