Forrás: http://www.doksi.

hu

LOGISZTIKA - 2002

1, A logisztika fogalma, értelmezése, térhódítása

Történelmi áttekintés:
logisztika: (görög eredetű szó, jelentése: logikusan gondolkodni. Római birodalomban:
Marcus Terentius Varró 3-6 éves gyerekek nevelésével, gondozással foglalkozott, megírta
„Logisticon” c. művét.
A római birodalomban a „logistasok” gondoskodtak az élelemről és a szállításról.
900 körül VI. Leó bizánci császár katonai tárgyú gyűjteményt hozott létre: tartalma a
harcászat.
1830 körül: francia hadseregben Baron da Jomini: „Loger”, vagy „Marecal des logis”
jelentése szállásmester. Ezen értelmezés szerint: a h adászatban azok a t evékenységek, és
eszközhasználat, melyek szükségesek a harcoló alakulatok fenntartásához.
Macedoniában Nagy Sándor idején: a h atékonyság alapja, vagyis hat az egyhez a s zolgák
aránya, a szolgákkal való bőséges ellátottság biztosította a nagy haladási sebességet és
mozgásteret. A logisztika feladata a gyors elérés, ellátás.

A logisztika fogalma: A logisztika alapanyagok, félkész, késztermékek valamint kapcsolódó

információk származási helyről felhasználási helyre történő hatásos és költség hatékony
áramlásának tervezési , megvalósítási és irányítási folyamata a vevői elvárásoknak történő
megfelelési szándékkal.
Az új korban 1963-ban alakult meg a legjelentősebb logisztikai szervezet: az USA Logisztikai
Tanácsa, a CLM.
A logisztika tehát az összes rendszer szint, teljes logisztikai lánc, költség - konfliktusok
figyelembe vétele.
Értelmezés irányzatai:
- német nyelvterületen: lényege az üzemi szintre koncentrálás: módszertani.,
funkcionális, szervezési területen vizsgálják.
- Angol nyelvterületen: rendszerek közötti anyagáramlásra, a p iaci és üzleti
folyamatokra és ezek szervezésére helyezik a hangsúlyt.
- Hazai szakirodalom: a két nyelvterület keveredése, a s zállításon, raktározáson, és
ezekkel kapcsolatos rakodáson (ezek együttesen RST folyamtok) kívül a csomagolás,
telephely megválasztás, hulladékkezelés is idetartozik.

Elterjedésének háttere:
Az 1990-es években az ellátás- termelés- elosztás rendszerében nagy változások következtek
be: (ezáltal lerövidült a termék életciklus, megnőtt a termékválasztás, megváltozott a termelés
összetétele, „nagy úr a vevő”, csökkent a szakosodás, multinacionális cégek jelennek meg,
ezért a logisztikai elvek kifejlődnek, jelentősen növekszik az export, a fuvar költségek
tervezése és nagysága növekszik.)
A változások felismerése felébreszti, a fokozódó piaci verseny, a versenyképesség megtartása
kikényszeríti, a technika fejlődése lehetővé teszi a vezetői igényt a logisztikai kutatások
gyakorlati megvalósítására.
A gyakorlati megvalósítás feltételrendszere biztosított kell, hogy legyen:
- ezek lehetnek elméleti alapok, technikai feltételek, és módszerek.
A termékek életciklusa lerövidül: ellátás – termelés – elosztás együttes átfutási ideje nagyon
fontos. A fejlesztések diszharmóniát okoznak a t ermelés és ellátás területén, lerövidül a
termelési idő, ugyanakkor növekszik az ellátásra fordított idő.
Forrás: http://www.doksi.hu

Ezek a változások szükségessé teszik a termelés szervezés korszerű logisztikai elveit:

- JIT elvű ellátás:- termelés –elosztás összhangja, lényege: „termeld ma azt, amit
tegnap felhasználtál”
- Rendelésre való gyártás: az alapja a ciklusidő.
- Rugalmas számítógéppel integrált gyártórendszer: ez az előző két módszer további
korszerűsítését jelenti.

A logisztikai kapcsolat alapképlete: ellátás – termelés – elosztás, ennek megfelelően

ellátók, szállítók- anyagáramlás - információáramlás - elhasználók, fogyasztók.

A közlekedés, az árufuvarozás összekötő kapocs az ellátók és a fogyasztók között. Az

áruszállítás az integrált anyagáramlás szerves része.

2, A logisztika célja, feladatai, területei:

Feladata: Az anyagok, információk rendszereken belüli áramlásának tervezése, szervezése,
irányítása, ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerekben adódó feladatok megoldásához és
tartós végrehajtásához szükséges tárgyi feltételek megteremtése. A tárgyi feltételek lehetnek:
anyagok, vagy információk.

A logisztika célja: a pi aci igényekhez alkalmazkodva teljesüljön a 6 megfelelési feltétel,

vagyis a „6M”:
- a megfelelő áru
- a megfelelő időpontban
- a megfelelő helyre
- a megfelelő mennyiségben
- a megfelelő minőségben
- a megfelelő költséggel.
Célja tehát a teljes folyamat optimalizálása, nem a költségminimalizálás, vagy a termelés
maximalizálás.
Az elégedett vevő a további siker alapja, ezért a 6M megfelelési rendszerben külön hangsúlyt
kell fektetni az állapot, hely, idő összhangjára.
A logisztikai célkitűzések és azok megvalósítására kidolgozott, alkalmazott módszerek
hozzájárulnak a vállalat versenyképességének megőrzéséhez.
Versenyképességet lerontó hibák: hosszú szállítási határidők, nagy szállítási ráfordítások,
magas raktározási költségek, rugalmatlan szállítási kapcsolatok.

Logisztika területei, kapcsolódása más tudományokhoz

A logisztika interdiszciplináris, integratív tudomány, vagyis modelljéhez felhasználja más
tudományterületek tudását. Kapcsolatban áll: természet, műszaki, gazdasági tudományokkal.
Kapcsolatban lévő szakterületek: gyártástechnika, közlekedéstechnika, szállítási és rakodás
technika, üzem és vállalati gazdaságtan marketing, informatika, kommunikáció, raktározás
technika, csomagolástechnika.

A logisztika területei:
- gazdálkodó szervezetek szerint: vállalati, mező-erdőgazdasági, kórház, bank, erőmű,
bányamű, kutatóintézet, oktatási intézmény, honvédség, városi üzlethálózat.
Forrás: http://www.doksi.hu

- Funkcionális: elosztás –terítés, marketing logisztika, anyaggazdálkodási, műszaki

logisztika, üzleti logisztika, logisztikai menedzsment, integrált logisztikai
menedzsment.
Beszerzési logisztika: a beszerző piacról szerez be, a termelési logisztika: biztosítja a
készáruk rendelkezésre álljanak, elosztási logisztika: értékesítési piacon osztja szét a
késztermékeket.
Kereskedelmi logisztika: az áruk beszerzési piacról a forgalmazási piacokra történő
áramoltatásával foglalkozik.
Ipari logisztika: anyag és információáramlás, a beszállítóktól a termésen át.

Az iparvállalati logisztika alapfeladatai:

- végtermék szükséglet tervezése,
- kiinduló anyagok biztosítása,
- kereskedelemből beszerezhető anyagok beérkezésének megszervezése,
- saját gyártású alkatrészek előállításának logisztikai elvű irányítása,
- összeszerelési folyamatok logisztikai koncepciója,
- szállítás - anyagmozgatás folyamatainak irányítása,
- végtermék elosztási folyamatainak .irányítása.

3, A logisztikai rendszerek jellemzése, csoportosítása, a logisztikai

rendszerek fejlődését meghatározó tényezők.
A logisztikai rendszerek jellemzője: A rendszer valamely meghatározott cél elérése vagy
valamely feladat megoldására tudatosan kiválasztott, meghatározott funkciójú elemek,
valamint ezek között fennálló kapcsolatoknak a rendezett halmaza.
- Az elemek: a rendszer önálló tulajdonsággal rendelkező része.
- Kapcsolatok: az elemek közötti összefüggések.
- Környezet: ami rendszeresen kívül található, de annak működésével összefüggésben
van.
Több rendszer összekapcsolásával magasabb rendű rendszereket kapunk.
Rendszerhierarchia: rendszer – részrendszer- alrendszer- aktív elem.
A rendszerek vizsgálatánál komplex összefüggésekben kell gondolkodnunk. A rész optimum
nem egyenlő a rendszer optimummal. Gazdasági rendszerek felépítése: input - információ-
output.
A logisztikai rendszerek legfontosabb minősítése az általuk nyújtott szolgáltatások
színvonalán keresztül valósul meg, vagyis miként érvényesül a 6M.
Ellátási - elosztási logisztika esetén: szállítási idő, szolgáltatás megbízhatósága, szolgáltatás
rugalmassága, szolgáltatás minősége határozza meg a rendszert.
- Szállítási idő: az az idő intervallum, míg a megrendelés meglététől a megrendelőig jut
az áru. A szállítási idő részei: rendelés- feldolgozási, komissiózási, csomagolási,
szállítás előkészítési, rakodási, és tényleges szállítási idő.
- Szolgáltatás megbízhatósága: a vállalt szállítási határidőket betartják-e, vagyis a
szállítási kézség.
- Szolgáltatás rugalmassága: a logisztika milyen mértékben képes a megrendelő
igényeihez alkalmazkodni.
- Szolgáltatás minősége: az igények pontos kielégítése: kívánt árufajta, kívánt
mennyiség, kifogástalan minőség.
Forrás: http://www.doksi.hu

A logisztikai rendszerekben anyagok, információk áramlanak feladók és leadóhelyek között.

Alapstruktúrái: 1, ¤ -¤ (1 eladó és 1 vevő)
2, ¤ ¤ ¤ - gyűjtőhely - ¤ (több szállító – 1 gyűjtő – 1 vevő)
3, ¤ - elosztóhely - ¤ ¤ ¤ (1 szállító – 1 elosztóhely – több vevő)
4, ¤ ¤ ¤ - gyűjtő, elosztóhely -¤¤ ¤ (több szállító – elosztó, gyűjtő- több vevő)

A logisztikai folyamatok csoportosítása:

1, Anyagáramlást megvalósítható fizikai folyamatok:
- a, logisztikai alapfolyamatok: hely és időkoordináták változása szerint: rakodás (R)
szállítás (S), tárolás (T) Szállítás helye szerint: üzemi belső és külső. Rakodás lehet:
fel-, be-, le-, ki-, átrakodás.)
- b, logisztikai kiegészítő folyamatok:
o Csomagolás: ideiglenes védőburkolat, feladata az áru védelme
o Komissiózás: raktári árugyűjtés, árufajták vevői megrendelések szerinti
kigyűjtése.
o Az egységrakomány – képzés: kisméretű, nagy tömegű áruk szállítása esetén
segédeszközökkel kezelhető, rakodható rakományokat képeznek.
o Egységrakományok megbontása: lepakoláskor.
o A mennyiségi, minőségi ellenőrzés.

2, Anyagáramlással kapcsolatos információs folyamatok: ezek a s zállítással függnek össze,

megelőzik, követik, vagy kísérik a szállítást.

Logisztikai rendszerek és csoportosítása:

- makrologisztika. A nemzetgazdasági logisztikával foglalkozik.
- mikrologisztika. A gazdasági rendszerek, gazdálkodó szervek.
- metalogisztika: a makro és mikro között helyezkedik el, több szervezeti forma
kooperációja.

4, A logisztika kapcsolódása más tudományterületekhez, a marketing és a

logisztika kapcsolata. Marketing funkciók logisztikai tartalma.
A két terület dominanciáját a v állalat stratégiai céljainak megvalósítása érdekében a
szűkösen rendelkezésre álló erőforrások elosztásának aránya – marketing mix és a
logisztika elemei között – determinálja.
Logisztika elemei ⇒ erőforrások ⇒ marketing mix
szállítás, raktározás, készletezés, termék, ár, reklám
rendelés feldolgozás, széria nagyság, információs. rendszer
vevő kiszolgálási szint

A marketing mix elemeinek logisztikai kölcsönhatása:

1, A termék logisztikai kapcsolata: a legjelentősebb a termékfejlesztés, vagyis az új termék,
vagy a meglévő termék tulajdonságainak fejlesztése. Az új termék feldarabolhatja a p iacot,
ezáltal növeli a logisztikai költségeket (kisebb szállítási egységek, magasabb szállítási
költségek, többféle termék tárolása)
2, Ár: Az ár e termékért kapott összeg. Az árcsökkenés miatt kialakuló keresletnövekedés
nehezíti a logisztikai rendszer működését. Növekvő szállítások, gyakoribb készletezés, így
növekszik a logisztikai költség is (előfordul, hogy a fuvarozás is drágább).
Forrás: http://www.doksi.hu

3, Reklám: a legszembetűnőbben növeli a termék költségeit, de ugyanakkor növekszik a

vevőkör, és a piaci részesedés. Az értékesítés volumen növekedése miatt növekszik a
logisztika költsége is, sőt meghaladhatja a reklám költségeit is.
4, Elosztási csatornák: ez a vevőkiszolgálásra költött kiadásokat jelenti, ez is a logisztikai
rendszer terméke, de a várt eredményt, megelégedett vevőt csak a marketing mixel kaphatjuk,
mérhetjük. A vevő kiszolgálási szintek értékelésénél a vállalat célja a hosszú távú
jövedelmezőség maximalizálása.

Összegezve: A marketing célja tehát, hogy a marketing mix számára erőforrásokat

biztosítson a vállalat hosszú távú hatékonyságának maximalizálásához, ugyanakkor a
logisztika célja, hogy a marketing mix által meghatározott vevő kiszolgálási szint mellett
minimalizálja a logisztika költségeit.
A marketing logisztika célja, feladatai a piac célirányos befolyásolása és a v állalat piaci
részesedésének növelése.

A marketing vállalati funkciói:

a, hagyományos: piacfeltárás, terméktervezés, értékesítés, piacbefolyásolás,
b, új funkciók: beszerzési marketing, értékesítés utáni szolgáltatások („after sale
„service)
A marketing és a logisztika kapcsolódási területe a piac szerint:
- beszerzési piac: a beszerzési marketing az ellátási logisztikához kapcsolódik, feltárja
és értékeli a szállítói piac kínálatát, segít a szállítók kiválasztásában.
- értékesítési piac: az értékesítési marketing során egyrészt a kereslet, a fogyasztói
szokásokat tárják fel, másrész vizsgálják, hogy milyen tevékenységgel
maximalizálhatja a vállalat a piaci eredményeket, az értékesítési marketing az elosztási
logisztika részének, az anyagi folyamtok vezérlő eleme.
- Értékesítés utáni szolgáltatás: ilyen pl.: szervizelés, igényfelmérés. Marketing feladat
ugyan, de az optimális megoldása a logisztika dolga.
A marketing és a logisztika közös vonása a rendszerszemlélet.

Piaci versenystratégiák logisztikai tartalma.

M.E. Porter - féle versenystratégia típusok:
1, Összpontosító versenystratégia: a termék innovációhoz kötődik, kritikus terület a
disztribúciós rendszer a gyors, megbízható szállítással. Kis- és lökésszerű megrendelések
jellemzik,(pl: hanglemezgyártás). A logisztika alkalmazásának nem a költségcsökkentés az
elsődleges célja, hanem a színvonal és a marketinggel való kapcsolta, a szolgáltatás
színvonala a stratégia célja. A gyors vevőelérés a disztribúció a domináns a logisztika a
marketingstratégia integrált része, amelyben a logisztikai szolgáltatások színvonala a
meghatározó
2, Differenciált versenystratégia: idetartozik a márka és az imázs. Jellemzője a
megkülönböztetett termékminőség, magas szintű szolgáltatás, vevőorientált gyártás válhat
differenciáló tényezővé, vagy egyéni igényeknek megfeleltetett gyártás, vagy hatékony
gyártásvezérlés, vagy az ár is lehet differenciáló tényező. Folyamata: kis választék ⇒ nagy
termék mennyiség ⇒ logisztikai költségek csökkenése.
3, Költségvezetési stratégia: a logisztikai költségek minimalizálására épül. Állandó
szolgáltatás színvonal jellemzi. Feltételei: stabil kereslet, állandó termék volumen,
költségorientált logisztikai rendszerek.
Forrás: http://www.doksi.hu

Logisztikai rendszerek eszközei, létesítményei.

1, Logisztikai eszközök: Anyagáramlás: járművek, szállító gépek, tárolóeszközök stb.
Információáramlás: adatfelvevők, adattárolók stb.
2, Logisztikai létesítmények: épületek, raktárak.
3, Logisztikai szervezet: maga a logisztikai apparátus.
4, Logisztikai management: a bonyolult logisztikai rendszereket tervezi, szervezi, irányítja és
ellenőrzi.
5, Logisztikai lánc: az anyag és az információ áramlás területén összekapcsolják az ellátó,
termelő és felhasználó alapfolyamatokat.
Ellátás ⇒ készlet ⇒ termelés ⇒ készlet ⇒fogyasztók
puss------------------------------------ pull

Logisztika fejlődését meghatározó tendenciák

Követelmény: gyorsan, rugalmasan reagáljanak a v állalat igényeire és az értékesített
termékekhez további szolgáltatásokat nyújtsanak.
Tendenciák:
- növekszik a termelés aránya,
- csökken a gyártási mélység, felértékelődik a beszerzési marketing és ellátási logisztika
szerepe,
- bővül a JIT elvű gyártás,
- csökken az elosztási rendszer lépcsőinek száma,
- növekszik az elvárás a szállítás megbízhatóságához,
- idegen szakosított vállalatok, nőnek a logisztikai szolgáltatás utáni igények,
- felgyorsul a logisztikai központok létesítése,
- elhasznált termékek anyagának és a hulladék egy részének újrahasznosítása,
- az ellátó – termelő - fogyasztó együttműködésében, a logisztikai folyamatok optimális
kialakításában növekszik az adatátvitel.

A logisztika legnagyobb eredménye, hogy az eddig külön kezelt tevékenységek integrálására

törekszik. Ez egyben gyors elterjedésének gátja i , hiszen a régit kell új gondolkodásmódra,
új módszerek, eljárások alkalmazására felcserélni.

5, A logisztikai kontrolling célja, feladatai

Célja: segíteni a vállalat versenyképességének megtartását.
Feladata: azoknak az információknak összegyűjtése és szállítása, melynek segítségével a
vezetés fenntarthatja koordináló, reagáló, adaptációs képzését.
A kontrolling a vezetés egyik támasza. A logisztikai kontrolling stratégia központja a
logisztika, melynek feladata a teljesítmények és költségek rendszeres számbavétele, elemzése.
A feladatokat megvalósító kontroller közreműködik és koordinál a vállalati logisztikai célok
és stratégiák meghatározásában, közép és hosszú távú logisztikai tervezésben, logisztikai
költségvetés készítésében.

A logisztikai kontrolling célja és feladatai:

közreműködés és koordináció a vállalati logisztikai célok és stratégiák meghatározásában
↓
a célok elérési szintjének mérése
↓
Forrás: http://www.doksi.hu

közreműködés és koordinálás .a közép és hosszú távú log.terv.és fejleszt.-ben

↓
operatív logisztikai tervezés, szervezés, és irányítás támogatása
↓
közreműködés és koordinálás a logisztikai költségvetés elkészítésében
↓
logisztikai ellenőrzések végrehajtása
logisztikai teljesítmények mérése logisztikai teljesítmények mérése, ellenőrzés
↓ ↓
Információs rendszer a logisztikai tervezéshez és irányításhoz:
- döntés előkészítő információk,
- logisztikai mutatószámok,
- a jelenlegi helyzetre vonatkozó információk,
- információ a logisztikai erőforrások tervezéséhez,
- a logisztikai költségekre vonatkozó információk.

6, A logisztikai teljesítmények é s költségek mérése, elemzése, értékelése,

mutatószámok.
A logisztikai teljesítmények elemzésének lépései:
- vizsgálandó folyamat leírása,
- a folyamat által létrehozott logisztikai teljesítmények meghatározása (komissiózás),
- a teljesítményeket jellemző mérőszámok (rakodólap / műszerezettség),
- a teljesítményjellemzők, rendszeres mérése terv/ tény összevetés,
- a teljesítményeket létrehozó logisztikai források kihasználtságának meghatározása,
- a feltárt információk feldolgozásához mutatók képzése.

A logisztikai teljesítmények költségei:

A teljes termelési költségek 10-40%-át is kitehetik. A versenyképesség megtartása érdekében
– amennyiben az eladás nem növelhető - a logisztikai költségeket kell csökkenteni.
A költség csökkentés kulcsa a logisztikai költségek pontos nyilvántartása és teljes költség
elemzés. A követelmény az, hogy a költségcsökkentés mértéke haladja meg a más fajta
költségek növekedésének az ütemét.

A logisztikai teljesítmények költségeinek csoportosítása:

1 A vállalat saját költségei: üzemeltetési költségei, munkabér és járulékai, irányítás költségei.
2, Külső szolgáltatóknak kifizetett költségek.

Költségek elemzésének lépései:

a, terv/tényszámok összehasonlítása,
b, eltérés okainak elemzése,
c, a feltárt költségek feldolgozása,
d, mutatószámok képzése vezetői döntésekhez és logisztikai költségvetéshez

Logisztikai mutatószámok:
Lehetővé teszik a célok számszerű kifejtését, a célok elérési szintjének mérését, valamint a
terv/tény között eltérés gyors felismerését.
Forrás: http://www.doksi.hu

1, bázis mutatószámok: (keretszámok)

- a logisztikai teljesítmények volumene, összetétele (beszállított mennyiség, megoszlás)
- a beszállítási egység típus (rakodólap, konténer)
- a teljesítményben közreműködő eszközök, azok kapacitása, és létszám
- vizsgált időszaki költség adatok
2, termelékenységi mutatók: (eszközök teljesítménye, kihasználtsága)
- egy targonca átlagos teljesítménye (vizsgált idő alatt)
- egy targonca időbeni kihasználtsága (%)
- raktári megrendelés komissiózásának időigénye
3, gazdaságossági mutatók: a teljesítményekre jutó logisztikai költségek
- megrendelés költsége (Ft/megrendelés)
- egy raklap tárolási költsége (Ft/raklap)
4, minőségi mutatószámok: a logisztikai teljesítmények minőségét és a szolgáltatások
színvonalát jelzik
- hiányos ki-be szállítás aránya
- egy megrendelés kiszállításának átlagos időtartalma
A felhasználás céljától függően vonatkozhatnak:
Lokális mutató: logisztikai alrendszerre (műhely, raktár)
Globális mutató: vállalatra, üzemre
A vállalat logisztikai rendszerének értékeléséhez célszerű ezeket meghatározni: vagyis
beszerzésre, anyagmozgatásra, raktározásra, elosztásra jellemző mutatószámokat kell
számolni.

7, Az anyagmozgató rendszerek logisztikai feladatai, jellemzésük,

csoportosításuk
Az anyagmozgató rendszerek feladatai a m ikro logisztikai rendszerek közötti anyagáramlás
megvalósítása. Alapfeladatai: térbeli különbségek áthidalása, anyag – termék helyváltoztatása
a fel-leadó helyek között, egyéb (gyűjtés, elosztás).
Mindig valami logisztikai rendszerelemhez kötődnek: lehetnek: termelési, raktári
anyagmozgató rendszer, rakodó helyi anyagmozgató, egyéb szállításhoz kötődő
anyagmozgatás.
1, A termelési rendszert kiszolgáló anyagmozgatási rendszer:
- munkahelyeket összekapcsoló anyagmozgatási rendszer (üzemrészek között,
műhelyen belüli, munkadarab gépbe helyezése),
- hagyományos gyártás: automatizálás, feladata az anyagmozgatás megvalósítása a
legkisebb teljesítmény ráfordítással,
- integrált rugalmas gyártás. (anyag+ információ integrációja) Jellemzői: változó
termékek, változó műveleti idők, egyidejűleg több különböző termék gyártása, változó
sorozatnagyság.
- Rugalmas gyártórendszer: rugalmas anyagmozgatási rendszer. Jellemzői: változó
ütemű szállítás, rugalmasan választható útvonal, eltérő műveleti idők, automatizálás,
változó méretű és tömegű termék.
2, Raktári anyagmozgató rendszerek.
- Tárolótéri anyagmozgató rendszerek: betárolás- kitárolás.
- Áru előkészítő.
Forrás: http://www.doksi.hu

3, Rakodóhelyi anyagmozgató rendszerek.

- Vállalati szinten működik, az üzem külső és belső szállítás közti kapcsolatát teremtik
meg.
- Közlekedési rakodóhelyi anyagmozgatás: szállító jármű le- fel és átrakodás.
4, Üzemek közötti anyagmozgatás (szállítás, árufuvarozás)
- Ciklusa: rakodás a kiinduló állomáson ⇒ a teher elszállítása a f elhasználóhoz ⇒ a
teher kirakása az átadási helyen ⇒ a szállítóeszköz visszatérése.
- Lehet egyszeri, vagy rendszeres.
- Rendszeres esetén: járatok kialakítása szükséges, melyek lehetnek: ingajárat, sugaras
járat, körjárat.
-
Az anyagmozgató rendszerek jellemzése és csoportosítása:
Alrendszerei: ember- eszköz, gép - szállító pálya.
Részrendszerei: információs és irányítási.
A, Az ember szerepe: kézi rakodó, gépkezelő, közreműködő.
B, eszköz-gép: az anyagáramlást megvalósító anyagmozgató gépek
- kézi anyagmozgató eszközök: egyszerű segédeszközök, kézi szállítóeszközök, kézi
emelőeszközök
- anyagmozgató gépek: 1, Folyamatos működésűek (akkor is működnek, ha nincs
anyag): hordozóelemes szállítószalagok, mechanikus vagy gravitációs szállító gépek,
anyagot áramló közegben továbbító szállító gépek. 2, Szakaszos működésű
anyagmozgató gépek: padlószinti, vagyis sínpályához nem kötött, nem padlószinti
sínpályához kötött, a padlószinti sínpályához kötött anyagmozgató gépek.
C, a szállító pálya alrendszer: burkolt út, sínpálya stb.
D, Információs és irányítási részrendszerek: a f olyamat beindítását, befolyásolásait, és
leállítását jelentik.

Az anyagmozgatási rendszerek csoportosítása: a mozgatandó anyag szerint lehetséges.

A mozgatandó anyag jellemzői: anyag fajtája, fizikai állapota, csomagolás, alakja, súlya,
különleges tulajdonságok, anyag viselkedése különböző körülmények között.
Ezért lehetnek ömlesztett anyag, darabárut szállító és vegyes anyagmozgatási rendszerek.
Az anyagfolyamatok ábrázolására szolgáló módszerek: út-idő diagram, oszlopdiagram,
GANTT diagram, fonaldiagram, egyszerű anyagfolyamat, Scankey diagram, honnan-hová
táblázat.

Az anyagmozgatás leírásának matematikai eszközei

Mutatószámok: I= anyagáramlás intenzitása (mennyiség /idő) kg/h * m3/h*db/h
Anyagmozgatási teljesítmény: Q =I * távolság =I * a ( t/h * km= tkm/h)
Kooperációs fok: K= kapcsolódó objektumok száma/összes objektum

Az anyagmozgató rendszerek teljesítménye: az időegység alatt mozgatott maximális

mennyiség (t/h, stb.) Egy adott keresztmetszetet vizsgálva akkor teljesül, ha:
I/Q= < 0,8-0,9
Lehetnek:
1, folyamatos működésű anyagmozgató rendszerek: ömlesztett anyagból: Q7 3600A*v*g
(t/ha), darabáruk esetén: Q= (3600*v/c) * db/h
2, szakaszos működésű anyagmozgató rendszerek: Q= (q *60/ tc) * db/h
sorba kapcsolt rendszerek: Qrmin= ( Q1,Q2,Q3…)
párhuzamosan kapcsolt: Qr= summa Qi
Forrás: http://www.doksi.hu

Anyagmozgató rendszerek tervezése:

Befolyásoló tényezők: az anyagmozgató feladatok jellemzői, helyszíni adottságok,
gazdaságossági szempontok.
Anyagmozgatói feladatok jellemzői lehetnek a mozgatandó anyagok, fel – lerakodó helyek
térbeni elhelyezkedése, anyagáramlás intenzitása.
Szállítási feladat elemzésének módszerei: gráf elmélet, hálótervezés, szimuláció.

Megbízhatóság: a rendszer megbízhatósága annak a valószínűsége, hogy egy adott időtartam

alatt üzemi feltételek mellett a rendszerelemek feladatukat képesek ellátni.
A zavaridők, és zavarmentes idők meghatározása statisztikai módszerekkel történik.
A zavarmentes működés valószínűsége: ξ= 1/1+g g: avartényező
Több elemből álló rendszer megbízhatósága: az egyes elemek megbízhatóságán alapszik,
kapcsolatuk lehet üzemképes állapot, állás, vagy várakozás. A rendszer megbízhatósága az
elemek megbízhatóságának szorzata.

A számítási módszerek két fő probléma típus köré csoportosíthatók:

1, objektum elhelyezési problémák.
2, már meglévő objektumok között kell meghatározni vagy tökéletesíteni az anyagfolyamatot.
- Súlypont kereséses módszer: körzetválasztásra szolgál. Úgy helyezzük el E
objektumot, hogy a meglévő A és B C objektumokkal kiegyensúlyozott kapcsolatban
legyen, ugyanakkora legyen az anyagmozgatási teljesítmény: I*a
- Háromszög módszer: több objektum elhelyezését kell megoldani, a 3 egymással
anyagáramlási intenzitási kapcsolatban lévő objektumot egy egyenlő oldalú
háromszög 3 s arkában helyezünk el, a negyediket oda tesszük, ahol a rendszer
egészére nézve az anyagmozgatási teljesítmény minimális középre), így tovább az
utolsó pont elhelyezéséig.
- Szállítási feladat: operációkutatási modellekkel számítható, ilyenek a legrövidebb út,
a minimális költség, körutazás, járatszerkesztés. A szállítási feladat problémája-
minden egyes „m” feladási helyről el kell szállítani az a1 (stb.) mennyiséget,
ugyanakkor „n” fogadási helyre meg kell érkeznie b1 ( stb.).mennyiségnek, a két
feltételnek pedig úgy kell eleget tenni, hogy az összes szállítási költség a legkisebb
legyen.
Az optimális megoldást garantáló lineáris program:
• Az összes igény kielégítésének feltétele,
• Az összes mennyiség elszállítására vonatkozó előírás,
• Nem negatívitás feltétele,
• A célfüggvény.

9, Áruszállító rendszerek, egység rakományképzés szerepe

A termeléshez szükséges és a folyamatokban keletkező anyagok, termékek stb. áruszállítása
telephelyek, külső értékesítő között.
Áruszállítási feladatok lehetnek:
Áruszállítás lehet nemzetközi vagy belföldi.
Az áruszállítás lebonyolítói a fuvarozok és szállítmányozók:
- Fuvarozók: más tulajdonában lévő árut szállítanak a feladási helyről a rendeltetési
helyre (MÁV, Hungarocamion)
Forrás: http://www.doksi.hu

- Szállítmányozó: (speditőr) megbízó számára megszervezi az árutovábbítást.

Elvégzéséhez árutovábbítási szakismeret, piacismeret, kapcsolatrendszer kell. A
fuvarozás nem szállítmányozás.
Szállítmányozási lánc:
- közvetlen (egytagú),
- összetett
o hagyományos (tehergépkocsi – vasút – tehergépkocsi)
o kombinált
- integrált szállítási logisztikai lánc

A szállítási vállalati megítélése:

A szállítási költségek a vállalat logisztikai költségeinek 50-60%-át teszik ki. Egy vállalat
logisztikai potenciálja egyenesen arányos a szállítási lehetőségeivel. Az alternatív szállítási
lehetőségek a logisztikai versenyképesség alapfeltételei.

Hagyományos áruszállítási rendszerek: vasút, közút, vízi, légi, és csővezetékes szállítás.

1, vasút: nagy tömegű, nagy távolságra.
Előnyei: időjárástól független. Minden árufajta szállítható, kisebb a fajlagos
energiamennyisége, környezetkímélőbb, költségei előre jól kalkulálhatók.
Hátránya: kötött pálya, hosszú az áru átfutási ideje, kicsi a hálózatsűrűség, tolatáskor nagy a
dinamikus igénybevétele az árunak, kevésbé tud alkalmazkodni a fuvaroztatók igényeihez.
Vasúti teherkocsik. Általános célú, speciális, kombinált rendszerhez alkalmazott.

2, Közúti áruszállítás: Kis és nagy távolságra.

Előnyei: sűrűbb vonalhálózat, rövidebb az áru átfutási ideje, minden áru szállítható, gyors
alkalmazkodás a fuvaroztatók igényeihez, áru igénybevétele kisebb.
Hátránya: külső környezettől függ, a szállítás fajlagos energia igénye nagyobb, mint a vasúté,
korlátozott az egyszerre szállítható mennyiség, útvonal korlátozott, nemzetközi engedély
kontingens.
A közúti áruszállító járművek csoportosítása:
-Tehergépkocsik (általános, speciális) – pótkocsik (általános speciális) – vontatók

3, Vízi szállítás: nagy tömegű áruk, nagy távolságra.

Előnyei: legkisebb a szállítás fajlagos költsége, legkisebb a környezetkárosítás, minden
árufajta szállítására alkalmas, díjszabása viszonylag rugalmas.
Hátránya: hosszú az áruk eljutási ideje, a feladó és a címzett közvetlen száll. Kapcsolatok
kialakítására nem alkalmas, szállítási határidők csak átlagos időjárás mellett, nagy az áruk
igénybevétele, ez többletköltséget jelent.
Vízi szállítás járművei: - folyami hajók (vontató és toló hajók, uszályok, önjáró)- tengeri
hajók (áruszállító, kombinált) – folyami tengeri hajók

4, Légi áruszállítás: kis mennyiségű, de értékes áruk, gyorsan romló, nagy távolságra
Előnyei: rövid az áruk eljutási ideje, kicsi az áruk igénybevétele, szállítási határidőt csak a
szélsőséges időjárás zavarja.
Hátrányai: csak bizonyos áruk, az áruk száll. 10%-a a légi szállítás, a többi mellékidő,
legnagyobb a szállítás fajlagos energia igénye, ezért költséges, zajhatás környezetvédelmi
szempontból kedvezőtlen.
Forrás: http://www.doksi.hu

5, csővezetékes szállítás: a szállítópálya és a szállító .eszköz egy egységet képez, kis és nagy
távolságok esetén használható. (gravitáció, szivattyúk)
Előnyei: megbízható, független a környezeti hatásokról, kis fajlagos üzemeletetési költség,
minimális környezetszennyezés.
Hátránya: szállítható áruk köre behatárolt, kis alkalmazkodóképesség a s zállítás igényeinek
változásához, vezetéképítés nagy beruházási költség.

A hagyományos szállítási módok közül a választási preferencia mátrix segítségével történhet.

Egységrakományok az áruszállításban:
Kis méretű, könnyű árukat célszerű nagyobb méretű gépekkel kezelhető egységrakománnyá
összerakni.
Akkor zökkenőmentes az áru útja, ha teljesül a termelési egység = raktározási egység =
szállítási egység = értékesítési egység feltételrendszer.
Előnyei: az árukezelés, rakodás automatizálható, csökken az ideje, szállított áru védettebb,
helytakarékos, csomagolás egységes.
Hátrányai: költséges, üres egységrakomány visszajuttatása többlet költség, a saját tömege
csökkenti a rakodótér kihasználását,
Egységrakomány képző eszközök: - szállítóládák, rekeszek, keretek – konténerek,
szállítótartályok (kiskonténerek, közepes – nagy konténerek)
- raklapok Euro raklap 1200x800 mm
- konténerek: térfogatuk alapján: kis:1-3 m3, közepes: 3m3, 6m-nél hosszabb, nagy:
30m3 és 6 m-nél hosszabb
- transzkonténer: TEU